DETKI BENEDEKELEK ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.
I. Bevezető A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94.§(4) bekezdése a) pontjában felhatalmazást kapott, hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását rendeletben állapítsa meg. A Kormány a 363/2012.(XII. 17.) Kormányrendelete tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját. A rendelet 2013. szeptember 1.-én lép hatályba. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározottak figyelembevételével a nevelőtestület elkészítette az óvoda Pedagógiai Programját. A pedagógiai programot az Nkt. 63. § (1) f) pontjában foglaltak alapján a nevelőtestület tagjaként az óvodában alkalmazott óvodapedagógusok készítik és fogadják el. Elfogadását követően 2015. szeptember 1.-én lép hatályba. A Pedagógiai Programban foglaltakat első alkalommal 2015/2016-es nevelési évtől kell alkalmazni. Pedagógiai Programunk elkészítésekor az alábbi fogalmak köré csoportosítottuk célkitűzéseinket - esély – érzelem – közösség – erkölcs – mozgás, - gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevétele. Ezen dokumentum az óvodai nevelésben megvalósuló, elvárt, tudatosságot, szervezettséget, konkrét elvárásokat fogalmaz meg. A program sikeres megvalósításáért az óvodapedagógus személyisége, felkészültsége, feltétlen jelenléte a garancia. A Pedagógiai Program biztosítja az óvodában folyó szakmai munka összehangolását, a megbízható és elvárt minőségi munka sikerét. Megfogalmazásra kerül benne pedagógiai munkánk közös alapelvei, intézményi céljai, feladatai. A gyermekek érdekének védelme elsődleges szempont, ugyanakkor lehetőséget ad az óvodapedagógusok nézeteinek, értékrendjének, módszertani szabadságának érvényesülésében. Az Alapprogram a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazodva biztosítja, hogy valamennyi gyermek 2
óvodai nevelése azonos alapelvek, feltételek, szakmai követelmények alapján történjen. Kiemelt célunk a színvonalas óvodai nevelés biztosítása valamennyi községünkben élő óvodai ellátásban részesülő gyermek számára. Munkánk során fontos az alapelvekre nagy figyelmet fordítani: -
a gyermekekről való gondoskodás szeretetteljes legyen
-
a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, óvodánk kiegészítő szerepet tölt be, bizonyos esetekben hátránycsökkentő feladatokat lát el
-
a nevelés során óvodánk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását segíti elő, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben, harmonikusan fejlődjön
Az óvodai nevelőmunkában fontos annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását és - egyéni adottságaira is figyelemmel- azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. Alapító okiratunk tartalmazza a Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének lehetőségét. A pedagógiai programunk elkészítésekor figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Óvodánk nevelőtestülete készítette el ezt a pedagógiai programot. Nevelőtestületünk munkája során több éve elkötelezte magát a hagyományőrzés, néphagyomány ápolás iránt. Ezek alapján a gyakorlati tapasztalataink igazolják, hogy az óvodai nevelés folyamatába beépíthetők azok a népi kultúra elemek, melyek igazodnak az óvodás korú gyerekek életkori, fejlődési sajátosságaihoz. A hagyományok előtérbe helyezése mellett nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok a szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom, a szülők, a helyi sajátosságok a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elvár.
3
II. Gyermekkép, óvodakép Gyermekkép Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki. A gyermek egy fejlődő személyiség, mely mással nem helyettesíthető. Minden gyermek egyedi személyiség, szociális lény, melyet az Alapprogram hármas egységben fogalmaz meg. Szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben fejlődő személyiség. Elfogadjuk az általános életkori jellemzőktől eltérő, illetve fejlődésbeli különbségeket, amelyet alapnak tekintünk a fejlesztésben. Minden gyerek: egy adott személyiség, eltérő adottságokkal jött a világra, eltérő környezetben nevelkedik, eltérő az érdeklődése, eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik, eltérő a fejlődési üteme. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik. Nevelésünk során elítéljük és nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának, megnyilvánulásának. A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában nagy szerepe van a személyi, tárgyi környezetnek melyben a gyermek óvodás éveit tölti. Minden gyermek számára, aki óvodánkba jár, biztosítjuk az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, hogy a meglévő hátrányai csökkenjenek, meglévő kiemelt képességei tovább fejlődjenek. Óvodánkban olyan gyermekeket nevelünk, akik testi, lelki harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Tájékozottak szűkebb és tágabb környezetükben, aktívan részt vesznek a hagyományok ápolásában és megőrzésében. Az óvodában nevelt gyermekek alkalmassá válnak a környezettudatos magatartásra és életvitelre. Különös figyelmet fordítanak a madarak védelmére, gondozására. Ezt tanúsítja, hogy a Madárbarát óvoda címet megkaptuk. A Zöld óvoda cím elnyerésével nagy figyelmet fordítunk és a szülők figyelmét is ráirányítjuk a zöld óvoda öt pontjára, melyek a következők: 1. Szelektív hulladékgyűjtés 2. Energiatakarékosság 3. Komposztálás 4
4. Madarak megóvása 5. Egészséges életmódra nevelés Különbözőségek elfogadásában a gyermekek életkoruknak megfelelően befogadók, empatikusak, segítőkészek egymás iránt. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését a genetikai sajátosságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ezen tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában. Minden óvodai dolgozó munkatevékenysége során a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik. A családok figyelmének ráirányítása arra, hogy a gyermek szabadon kifejezheti képességeit. Óvodakép Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánkban szeretetteljes egységes óvodai szemlélettel rendelkezünk, melynek középpontjában a gyermek áll. Célunk: A gyermek személyiségfejlődésében az eltérő fejlődési ütem fegyelembe vételével a hátrányok csökkentése, a tehetségek fejlesztése. A gyermekeknek az életben való sikerességét elősegíteni. A gyermekek egyéni fejlettségét szem előtt tartva a sokoldalú, harmonikus fejlesztés, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok kiegyenlítése. Az óvodai nevelés legfőbb célja, hogy fejlessze azokat a képességeket, továbbadja mindazt az ismeretanyagot, amelyekre az iskolába lépéshez szükség van. Az óvodánkban felvett gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe: minta és modell értékű. Feladatunk: Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció biztosítása. Biztosítani a gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekekben, az óvodában töltött évek alatt teremtődjön meg a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltétele. 5
A gyermeki személyiség elfogadása, a különbözőségek tisztelete, elfogadása, egyéni sajátosságainak megismerése, egymáshoz való alkalmazkodással, tisztelet, szeretet, megbecsülés, bizalom előtérbe helyezésével valósul meg. A nevelésünk során megválasztott pedagógiai módszereknek, hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodni. Biztosítjuk, hogy a mindennapokat, érzelmi biztonságot nyújtó, a derűs, szeretetteljes légkör hatja át. Az életkori és egyéni sajátosságoknak figyelembevételével, a gyermeki közösségben végezhető tevékenységek során a mással nem helyettesíthető játék az elsődleges ismeretszerzési forma. A gyermekek életkorát és egyéni képességeit figyelembe véve olyan műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése, melyek fejlesztik a gyermek személyiségét. Különös figyelmet fordítunk a gyermekek egészséges fejlődésére (táplálkozás, mozgás, egészségvédelem, prevenció). A tehetségek felismerése és felkarolásuk sikereik érdekében.
III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai A gyermek elsődleges tevékenységére, a játékra alapozott ismeretek elsajátíttatása, képességeinek, kreativitásának fejlesztése. Az óvodai nevelés feladatai olyan szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységekből áll, amelyek az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaira figyelemmel szövik át az óvodai nevelés teljes időtartamát. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - egészséges életmód kialakítása
6
-
az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés
-
az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az egészséges életmód kialakítása Célunk: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása. Feladatunk: A gyermekek testi fejlődésének elősegítése az óvodai élet során. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.Harmonikus, összerendezett mozgás, fejlődésének elősegítése.Testi képességek fejlődésének segítése.Egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez az optimális környezet biztosítása.A környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.Szükség esetén prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátásába megfelelő szakemberek bevonása a szülő tájékoztatása.A hetirend és a napirend kialakítása biztosítsa a gyermekek biológiai, pszichológiai szükségleteinek kielégítését. Biztosítsa a megfelelő időkereteket a tevékenységekhez.Egészséges életvitel feltételeinek biztosítása az óvodában.Biztonságos környezet, játékeszközök biztosítása az óvoda helyiségeiben, az udvaron, séták, kirándulások alkalmával.Sokoldalú mozgáslehetőség biztosítása az óvodai tevékenységekben.Minél több idő töltése a szabadlevegőn.Családokkal való együttnevelésünk során tudatosítsuk és erősítsük meg az egészséges életmód óvodánkban kialakult szokásait.A szűkebb és tágabb környezetünk védelméhez kapcsolódó ismeretek átadása, szokások kialakítása, megőrzése.Tevékenységünk során minél több környezetkímélő és természetes anyag felhasználása.
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés Célunk: A gyermekek számára az állandó értékrend biztosítása, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megteremtése. Az érzelmi biztonság megalapozása. Feladatunk: Otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a gyerekeket és szeressenek óvodába járni. Az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások nyújtása a gyermekek számára. 7
Az óvodában dolgozó felnőttek és gyermekek között a kapcsolatot a pozitív érzelmi töltés jellemezze. Érzelmekben gazdag, élményt nyújtó óvodai élet szervezése. Önismeret, reális énkép formálása. Különbözőségek megértésére, elfogadására, tiszteletére nevelés, hogy az emberek különböznek egymástól. A gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlesztése. Önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítése. Közös élmények biztosítása, melyek meghatározóak a szocializáció szempontjából. Szokás-és normarendszer megalapozása. A gyermekek nyitottságának fegyelembevétele mellett megismertetni szűkebb és tágabb környezetével. Hazaszeretetre nevelés, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása, a természeti környezetben a szép, a jó megláttatása. Az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt kommunikációja, bánásmódja, viselkedése példaértékű legyen óvodán belüli és kívüli tevékenysége során. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek megfelelő nevelése érdekében a speciális felkészültséggel, rendelkező szakemberekkel való kapcsolattartás, együttműködés. Az óvodába lépéskor – befogadás – kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, ezért befogadási rendszerünket mindig a gyermek személyiségéhez, a szülőkkel együttműködve alakítjuk ki, időt adva a személyes találkozásra, ismerkedésre, elfogadásra. Érzelmi nevelésnek, szocializációnak fontos feltételei az óvodapedagógusok és az óvodában dolgozó pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A különböző személyiségű gyermekek megértése, elfogadása, segítése. A felnőttek személyes példa mutatása az óvodai élet minden területén. Az erkölcsi tulajdonságokat erősítsük meg szülőföldhöz, lakókörnyezetükhöz való kötődés megalapozásával, a hagyományápolással, ünnepekkel, megemlékezésekkel, jeles napokkal. Érzelmi nevelés hangsúlyozottsága az értelmi neveléssel együtt erősítse meg az egészségnevelés és környezettudatos magatartás szokás- és normarendszerének kialakítását. A pedagógiai szakszolgálatokkal kialakított jó kapcsolat megerősítése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek érdekében. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: Az értelmi, kognitív képességek széleskörű fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése az óvodai élet egészében. A gyermekek egyéni érdeklődésének, kíváncsiságának, meglévő ismereteinek, élményeinek gazdagítása. Értelmi nevelés során a gyermeket körülvevő természeti- és társadalmi környezet megismertetése. Feladatunk: 8
A tevékenységek szervezés során egyéni fejlesztés, tapasztalatokhoz juttatás. Beszélő és beszéltető környezet helyes mintaadással és szabály közvetítéssel, betartatással. Tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés. A gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére ösztönzés. Szókincsük gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, tiszta beszédre ösztönzés. Együttműködés a logopédussal, szülővel. Az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja példaértékű legyen.Valamennyi tevékenységi forma lehetőséget biztosít az anyanyelvi nevelésre. Ezeket, a lehetőségeket igyekszünk minél jobban kihasználni. Beszélő környezet teremtése a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásának ösztönzésére. Lehetőség biztosítása a folyamatos beszéd gyakorlására, a gondolkodás fejlesztésére. A gyermek mondanivalóját érdeklődéssel hallgassuk végig, a szülőket is kérjük erre. A gyermek számára reális ismeretek átadása. Ismereteinek bővítése, rendszerezése, gyakorlása különböző helyzetekben. Ismeretszerzésük során érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése.
IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodai nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus személyiségének meghatározottsága, feltétlen jelenléte szükséges az óvodai nevelőmunka sikerének érdekében. Az óvodapedagógus feladata a rábízott gyermek nevelése az óvodai nevelés időtartamában. Az óvodapedagógus mintát, modellt jelent a gyermek számára. Fontos, hogy az óvodában dolgozók munka kapcsolata összehangolt legyen, egymás munkáját segítve, megbecsülve dolgozzanak az óvodában folyó nevelés sikerének érdekében. Ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan, változatos módszerekkel közvetítse. Őrizze meg a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson. Az óvodapedagógus munkáját a tudatos, tervszerű munka jellemezze. Adminisztrációs tevékenységét pontosan, naprakészen végezze. Segítse a tehetséges gyermekek felismerését, kiteljesedését. Az óvodapedagógusok rendszeresen vegyenek részt továbbképzéseken, melyek témáját osszák meg kollégáikkal és kamatoztassák pedagógiai munkájuk során. A csoportokban dolgozó óvodapedagógusok hangolják össze munkájukat, a feladatokat osszák meg. A kitűzött célok, feladatok sikere érdekében közösen vállalják a felelősséget.A migráns gyermekek nevelése során az óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek, közreműködését igényli. Az óvodapedagógusok munkáját a törvények szerint két dajka segíti. 9
A Községi Önkormányzat egy fő pedagógiai asszisztens és egy fő csecsemő-és kisgyermeknevelő foglalkozását biztosítja. Sorszám Név Beosztás 1. Boza Lászlóné óvodavezető 2. Cseplye Istvánné óvodapedagógus 3. Deméné Erdélyi Katalin dajka 4. Fehér Csilla csecsemő-és kisgyermeknevelő 5. Hajdu-Kása Viktória /jelenleg GYES/ óvodapedagógus Kernácsné Már Tünde óvodapedagógus 6. Kassai Judit pedagógiai asszisztens óvodatitkár 7. Odor Sándorné dajka 8. Szabó Pálné óvodapedagógus Tárgyi feltételek Az óvoda rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigények kielégítését. A gyermekek által használt tárgyi felszerelések számukra hozzáférhető helyen vannak elhelyezve. Megfelelő munkakörnyezet biztosítás az óvoda dolgozói számára. A szülők fogadására megfelelő helyet alakítottunk ki. Biztonságos eszközök használata a balesetveszély elkerülése érdekében. Speciális (logopédus) szakemberek számára megfelelő hely biztosítása a fejlesztés sikerességének érdekében. Az óvodai élet megszervezése Az óvodai nevelés a jóváhagyott pedagógiai programalapján történik és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a hetirend és a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A gyermek együttműködő képessége, feladat tudatuk fejlesztése növekvő időtartamú csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg. A helyi szokások, igények figyelembe vétele a napirend kialakításánál. A napirendet az óvodapedagógusok alakítják ki, a folyamatosság, rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, a játék fontos szerepe. Fontos szerepe van az óvodai élet során a gondozási tevékenységeknek, melyet az óvodapedagógus és a nevelőmunkát közvetlenül segítő óvodai dolgozó közösen együttműködve végez el a gyermek önállóságának fejlődése érdekében. A hetirend tervezése során szem előtt kell tartani a tevékenységek közötti arányokat. A játék 10
kiemelkedő szerepet kapjon a mindennapi tevékenységek során. Figyelembe kell venni a tervezésnél a gyermekcsoport életkor szerinti összetételét. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, fejlesztését, fejlődésük nyomon követését az óvodai csoportnapló, felvételi-és mulasztási napló, az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése dokumentumok szolgálják. Ezek a dokumentumok elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok. Pontos, szakszerű vezetésükért a csoport óvodapedagógusai a felelősek. Az óvoda kapcsolatai Az óvodapedagógus a szülőkkel való kapcsolattartás során vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A gyermek fejlődését az óvodai nevelés, a családi neveléssel együtt szolgálja, ezért fontos a szoros együttműködés. Formái a személyes beszélgetések, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt hét, szülői szervezet működése, rendezvények, ünnepek, ünnepélyek, családi nap. Kapcsolat az óvodai élet során: községi önkormányzat, helyi általános iskola, pedagógiai szakszolgálat, gyermekorvos, körzeti orvos, védőnő, fogorvos, gyámügyi előadó, pedagógiai szakszolgálat. A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. A kapcsolatok formái, módszerei az adott feladathoz alkalmazkodik.
V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék A gyerek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodás gyermeket a tanulásban természetes kíváncsisága, érdeklődése motiválja. Célunk: A gyerek játéktevékenysége közben fedezze fel és ismerje meg környezetét, a külvilágot és önmaga lehetőségeit saját belső világát. Az ezekből származó tagolatlan benyomásait, élményeit, ismereteit jeleníti meg, tagolja a játékában. Közben jöjjön létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődjön emlékezete, fantáziája, gazdagodjon érzelemvilága, erősödjön akarata, alakuljon szabálytudata. Célunk még a gyermek szabad képzettársításának elősegítése, az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyerek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél 11
sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Legfontosabb célunk, amelyet előtérbe kell helyeznünk, a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Minél gazdagabb játékfeltételek biztosítása az óvodapedagógus tudatos jelenlétével, mely biztosítja az indirekt irányítást. Feladatunk: - A játék feltételeinek biztosítása. Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz. - A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában mutatkozzon meg. - A gyerekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe. - Az óvodás korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének alakítása a gyerekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. - Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítsa az indirekt irányítás felelősségét - Játék közben használja fel a beszédhelyzeteket, fejlessze a gyerek szókincsét, beszédértését. - Az óvodapedagógus utánozható mintaadása, kezdeményező készsége, élményt adó, nyújtó segítése a játékfolyamatokban, melynek a végéig bevonható társa maradjon. - A felnőtt jelenléte tegye lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. - Óvodás korú gyerekeknek megfelelő játékeszközök biztosítása. a játéktevékenység megkezdés előtt balesetveszélyes, sérült eszközöket az óvodapedagógus távolítsa el. - A játékidőt a mindenkori napirend biztosítja a csoportszoba, az óvoda udvara, illetve óvodán kívüli helyszínen.
Különböző játékfajtákon keresztüli élményszerzési lehetőségek Gyakorló játék: A gyakorló játékhoz a legfontosabbanagy mozgástérbiztosításaés mindazonjátékszerek, eszközök, anyagok, amelyek alkalmasak a gyerekek 12
mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. Ezek állandóan álljanak a gyerekekrendelkezésére(csoportszobában, szabadban), legyenek húzható-tologatható, rakosgatható beülhetőjátékszerek, természetes anyagok. Konstrukciós játék: A „valamit alkotni” igénye, és a kreativitásöröme mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejlődnek. Az építő játék igényli a változatos anyagokat, eszközöket, ezek be-szerzésénél ügyelni kell a csoport összetételére, a gyerekek fejlettségi szintjére, az egyéni sajátosságokra, és a különböző játékfajtára. Szerencsés, ha minden gyerek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő és konstrukciós elemeket, és ezekkel képes elmélyülten játszani.A szimbolikus játék(színlelő-, szerep-, alkotó-, és fantáziajáték, bábozás, dramatizálás, barkácsolás). A szimbolikusjátékok, nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajták. A gyermek játéka tapasztalataira,azismereteire, elképzeléseire épül, tükröziérzelmeit,van, hogy ahozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társait utánozza. Szeretetteljes légkörben, megértő, elfogadó pedagógusi magatartás esetén az azonosulási vágya még nagyobb. Lehetőséget kell tehát adni a gyereknek, hogyszimbolikusjátékaisorán egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. Barkácsolás: A meglévő eszközök „feldolgozása” spontán és kötetlen formában történik, az elkészült tárgyak a játékbanés adramatizálásbanegyaránt felhasználhatóak. Dramatizálás, bábozás: Amese, vers elmondása után lehetőséget kell adni a gyerekeknek arra, hogy saját elgondolásaik alapján játszhassákel a meséket,történeteket. Az élményszerűdramatizáláshoz biztosítanunk kell különféle eszközöket, jelmezeket, kellékeket. A gyerek a bábozást, a bábot azért érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányíthatja, minden úgy történik, ahogy ő akarja. Szabályjáték: Minden játék pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik, fontos ezekbetartása, s a megfelelőviselkedés.A szabályjátékok a gyerekek mozgásátés azértelmi képességeiketfejlesztik. Mozgásos szabályjátékok: - a testnevelési játékok -a dalosés mondókásnépikörjátékok -fogócskák, bújócskák -labdajátékok -mozgásos versenyjátékok Az értelmi képességet fejlesztő játékok: A különböző társasjátékok -képes kirakók-dominók 13
-kártyajátékok -nyelvi játékok A fejlődés eredménye óvodáskor végére: Örömmel, felszabadultan játszanak, társaikhoz alkalmazkodnak. Apedagógus mintaadásávalnem közvetlen irányítással,tanulja meg a különböző játékfajtákatjátszani. Spontán játéktevékenységben részt vesznek, egyszerű szabályjátékokat kezdeményeznek, melynek szabályait pontosan betartják, betartatják. Több napigfolytatnakegy játéktevékenységet, együttesen részt vesznek benne, új játékhelyzeteket találnak ki, elfogadjáktársaik elgondolását, és alkalmazkodnaka szabályaihoz. Önállóan tervezik, szervezik a játékot, a szerepeket elosztják, elkészítika játékhoz szükséges eszközöket. Egyéni ötletek alapján egyre bonyolultabb építményeket, alkotásokat hoznak létre. Abarkácsoláshoz szükségesanyagokat, eszközöket biztosan használják, kombinálják
Verselés, mesélés Célunk: A gyerekek szívesen hallgassanak mondókát, verset, mesét. A játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókákkal, versekkel járuljunk hozzá a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A gyerekek érzéki és érzelmi élményeinek megalapozása. A mesélés, verselés mindennaposságával az esztétikai irodalmi fogékonyságuk megalapozása anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. A magyar népi kultúra értékeinek átörökítése. Az irodalmi művek tartalma járuljon hozzá a gyermekekben a nemzeti kultúra alapjainak lerakásához, az erkölcsi és esztétikai értékek közvetítéséhez. Feladatunk:
14
−
Érdeklődés felkeltése és fenntartása az irodalmi alkotások iránt.
−
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Témái a természetről, az állatokról, a családról, és az ünnepekről szólnak.
−
Irodalmi élmény befogadásához a meghitt légkör biztosítása.
−
A mesekönyveket a nap folyamán bármikor elvehessék a gyerekek.
−
A bábok, a meséléshez szükséges kellékek a gyerekek számára elérhető helyen vannak.
−
A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével.
−
Az óvodapedagógus előadásmódjában a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó, mondatfűzés legyen jellemző.
−
Változatos irodalmi élmények nyújtása.
−
A mesetudat erősítése, a belső képalkotás folyamatának elősegítése.
−
Közösségi élmény erősítése.
−
A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mese alkotás megalapozása, változatos módszerek alkalmazásával (mesealakok megjelenítése dramatizálással, bábozással, utánzás, mesekiegészítésátalakítás, képolvasás, közös beszélgetés).
−
Felhasználunk a népi és klasszikus irodalmi művek mellett a kortárs, irodalmi értékű, esztétikai igényeket, kielégítő elbeszéléseket, verseket, történeteket.
−
A mesélés által átvezetjük a gyermeket a mesetudatból a valóságtudatba, miközben fantáziája fejlődik, képzelete szárnyalhat.
A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Igénylik vers és mesehallgatást, szívesen mesélnek, verselnek, báboznak, dramatizálnak. - Képesek önálló mesemondásra, melyet szöveghűen adnak elő. - Megjegyeznek 10-14 mondókát, 7-9 verset, 10-15 mesét. - Az elkezdett mesét fantáziája segítségével tudja folytatni. - Megfelelően használják a könyveket. - Szívesen mondanak ünnepekhez, népszokásokhoz, természeti jelenségekhez kapcsolódó verseket. - Tudnak egyszerű meséket, történeteket kitalálni, melyeket mozgással, beszéddel is megjelenítenek.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 15
Célunk: Zenei nevelés célja a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, az éneklés, énekes játékok megkedveltetése, valamint a zenei képességek fejlesztése, a személyiség sokoldalú fejlődésének elősegítése. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekek, dalok, énekes játékok megismertetésével öröm nyújtása a gyermekeknek. Zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése. A közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekekkel felfedeztetni a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Zenei élményeken keresztül a népzene, néptánc megismertetése, beépítése a gyermekek mindennapjaiba.
hagyományainak
A zenei anyanyelv kialakulásának elősegítése. Megismertetni népi játékokkal és igényes zenei alkotásokkal, melyek segítsék a gyermekek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, mozgás) és a zenei kreativitásuknak a kibontakozását, fejlődését. A zenei nevelés hassa át az óvodai élet egészét, a felnőtt által nyújtott minta során. Feladatunk: - Zenei anyanyelv megalapozása, a zene iránti érdeklődés felkeltése. - Igényesen, életkornak és az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő zenei anyag válogatása. - Az éneklés, az énekes játékok megkedveltetése, a néptánc iránti érdeklődésük felkeltése. - Az életkorból adódóan megszervezett és megtervezett (kötött, kötetlen) tevékenységek oldottak, játékosak, élményszerűek legyenek, - A mozgásanyanyelv megalapozása érdekében ismerkedjenek meg egyszerű, gyermeki fejlettségüknek megfelelő, természetes mozgásból fakadó tánc elemekkel, - A gyermekek életkorának megfelelő művészi értékű anyag felhasználásával segítsük elő a gyermek ösztönös mozgásigényének kielégítését, a ritmusérzék fejlesztését, a harmonikus mozgás kialakulását, mozgáskultúrájuk fejlődését, - A mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal a gyermeknyelvi képességének fejlődését segítsük elő, - Járuljunk hozzá a hagyományok megőrzéséhez a népi gyermekjátékok mozgás-, és táncformáinak megismertetésével, 16
- Segítsük elő a közösségi érzés kialakulását, az egymás iránti felelősségérzés kibontakozását. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Élvezettel hallgatják a zenét, érzik a dalok ritmusát, az egyenletes lüktetést. - Felismerik, megnevezik a bemutatott és megszólaltatott hangszert. - Önállóan, jókedvvel tudnak kezdeményeznek énekes játékokat.
énekelni,
mondókázni,
egyedül
- Képesek az egyszerűbb hangszereket megszólaltatni, használni. - A bemutatott élőzenét, népdalokat, gépi zenét figyelmesen hallgatja. - Egyéni képességeihez képest igyekszik tisztán, szép kiejtéssel, pontos szövegismerettel énekelni, mondókázni. - Megkülönbözteti a hangszínek finom eltéréseit, zörej és beszédhangon egyaránt. - Érzékeli a tempókülönbséget, azt mozgással is be tudja mutatni. - Meg tudja különböztetni az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, a különbséget kifejezi cselekvéssel, énekkel, mozgással. - Ismeri az egyszerű játékos, táncos mozgásokat és képes ezt önmagához viszonyítva esztétikusan kivitelezni.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. Olyan pozitív ingerek biztosítása, amely hatására a gyermekben kialakul az alkotás igénye. Az általunk nyújtott változatos tevékenység során a gyermek egyéni fejlődésének megfelelően intellektuális látásának kialakítása, miközben a vizuális észlelése, emlékezete, képzelete, gondolkodása pontosabbá válik. A művészi és népi eszközök változatos, sokoldalú felhasználásával fejlődjön a képi plasztikai kifejezőképessége, komponáló térbeli tájékozódó és rendezőképessége, képi gondolkodása, esztétikai érzékenysége és szép iránti nyitottsága. Célunk továbbá, hogy a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épüljön. Maga az ábrázolási tevékenység és ennek öröme legyen fontos a gyermeknek, amely kreatív önkifejezésre adjon teret. A gyermekek tér, 17
forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. Feladatunk: - A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése a nyugodt légkör, a megfelelő hely és eszköz biztosításával. - Megismertetni a gyermekeket (koruknak és fejlettségüknek megfelelő) technikákkal, eszközök használatával és különböző anyagok felhasználási lehetőségeivel. - Felkelteni a gyermekekben az alkotás vágyát és a kreatív önkifejezés lehetőségét. - Sikerélmény biztosításával elvezetni a gyermekeket az alkotás öröméhez. - A közös anyaggyűjtés, valamint a feldolgozásba való aktív bevonás. - Megismertetni a gyerekeket a népi kézművesség tevékenységeivel / agyagozás, nemezelés, madzagszövés, szövés, hímzés, körmöcskézés/. - Népi kézműves tevékenységekkel való ismerkedés. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére - Képes a képalkotásra, emberábrázolásra. - Ismeri az alapszíneket, és szívesen használja azokat. - Helyes a testtartása, ceruza és ecsetfogása. - Képalkotásban kreatív módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket. - A gyermekek alkotására legyen jellemző részletező formagazdagság, színek egyéni alkalmazása. - Örüljön alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. - Plasztikai munkái legyenek egyéniek, részletezőek. - Téralakításban, építésben legyenek bátrak, ötletesek, együttműködők. - Csodálkozzanak rá a szép látványra, tudjanak gyönyörködni benne. - Fogalmazzák meg értékítéletüket, beszélgetni tudjanak az alkotásokról.
Mozgás 18
Célunk: Rendszeres mozgással, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos játékokkal és feladatokkal a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását. A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, nagy- és finommozgásának kialakítása, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Célunk a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásának elősegítése. Intenzíven fejlődjön a gyermekek finommotoros mozgáskészsége, a mozgáskoordinációja, a természetes hely-, helyzetváltoztató mozgáskészsége. A mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatásának biztosítása. A mozgásos tevékenységen keresztül a pszicho motoros készségek és képességek kialakítása, formálása, fejlesztése. Feladatunk: - A gyerekek egészségének védelme, mind pszichikai, mind testi értelemben. - A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása mind a mindennapos mozgás, mind az irányított mozgásos tevékenység alkalmával. Biztosítani a kondicionális képességek (erő és állóképesség) fejlődését, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Mindennapos mozgás 5-10 perc, irányított mozgás legalább heti egy alkalommal. - Minél sokszínűbb, változatosabb és örömtelibb érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok biztosítása. - A testmozgást beépíteni az óvodai élet mindennapjaiba, más tevékenységeibe, hogy így hassanak a gyermek személyiségének (pozitív énkép, önkontroll, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, szabálykövető társas viselkedés) fejlődésére. - Az irányított mozgásos tevékenységek mellett lehetőséget és teret biztosítani a spontán, szabad játékban megvalósuló mozgásra, amely lehetőség szerint szabad levegőn történjen. - Az adott csoport életkori sajátosságai és képességei figyelembe vételével az összeállított mozgásfejlesztő tevékenységek megszervezése, megtervezése. - A mozgás megszerettetése a gyermekekkel, így hozzájárulva az egészséges életmód kialakításához. - Különböző szervezeti formák megteremtése mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében.
19
a
gyermekek
- A mozgásfejlesztés lehetőségeinek kihasználása kötött-, és kötetlen formában / mozgásfejlesztő tevékenység, szabadidős sport tevékenységek, egyéb mozgásos tevékenység – tánc, énekes játék, kirándulás, séta /. - Téli játék, szánkózás, hógolyózás alkalmának kihasználása. - Törekedni, hogy a tevékenységek örömteli, élményt nyújtó, játékos formában kerüljenek megszervezésre. A játék legyen a gyermektorna alapvető eleme. - Megismertetni a gyerekeket a különböző verseny- és szabályjátékokkal, valamint népi mozgásos játékokkal.
A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - A gyerekek szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. - A gyermekek nagymozgása, összerendezett mozgása alakuljon ki.
finommozgása,
egyensúlyérzéke
- Ismerjék az irányokat, tudjanak térben tájékozódni. - Tartsák be a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. - Tudjanak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. - Szeressenek futni, legyenek képesek kocogni. - Tudjanak helyben labdát pattogtatni. - Tudják alkalmazni a kézi szereket. - Mozgásuk harmonikus, összerendezett. - Többnyire kialakult a szem-kéz, szem-láb koordináció. - Gimnasztikai gyakorlatokat utasítások alapján végzik.
Külső világ tevékeny megismerése Célunk:
20
A gyerekekben pozitív érzelmi viszony kialakítása a környezet felfedezése során, s közben mennyiségi, alaki, nagyságbeli szemléletét alakítsuk. Az okokozati összefüggések felismerését elősegítjük. A gyerekek minél több ismeretet, tapasztalatot szerezzenek szűkebb-tágabb természeti, társadalmi környezetükről, alapvető mennyiségi és formai, téri összefüggéseiről, megalapozódjon környezetvédő szemléletük. A szülőföld, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, tárgyi kultúra értékeit tisztelni, szeretni és védeni. A gyermek a környezet megismerése során jusson matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába, azokat a tevékenységeiben tudja alkalmazni, fejlődjön gondolkodása, ítélőképessége, tudja megfogalmazni véleményét, tapasztalatainak következményeit. Ismerjék fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyokat környezetükben. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását az óvodai élet során segítsük elő. Feladatunk:
A környezet tevékeny megismeréséhez, tapasztalatszerzéshez szükséges idő, alkalom, lehetőség biztosítása spontán és szervezett formában.
Közvetlen élmények biztosításával, a megtapasztaláson alapuló tevékenysége segítségével környezettudatos, természetbarát magatartásra nevelés.
Környezetünk megismertetésével lehetőséget adni a nemzeti kultúra értékeinek megismerésére, a gyermekekben a magyarságtudat, a hazaszeretet megalapozása.
A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez,az emberi alkotásokhoz, megtanítani azok védelmét, az értékek megőrzését.
Megismertetni az élő és élettelen természet évszakonkénti változásait, a különböző növény-, és állatfajok tulajdonságait, és a közöttük lévő környezeti tényezők kölcsönhatásait.
A bennünket körülvevő világ felfedeztetése, megtapasztaltatása, mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek megfigyeltetése.
21
A logikus gondolkodás megalapozása.
A gyermekek tapasztalatainak gyarapítása közben érzékelésük, észlelésük, képzeletük, fejlesztése.
Megismertetni az óvoda kertjében élő madarakat, figyelemmel kísérni életüket, vegyenek részt gondozásukban / etetés, itatók feltöltése stb. /
A reális, élményszerű tapasztaltatás elősegítse, a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése.
A környezet alakításában ok-okozati viszonyok megláttatása olyan érzelmi megalapozottságú érdeklődési kedv felkeltése a természeti jelenségek iránt, amely kellő alapja lehet a természet és környezetbarát életmódnak.
- Madárbarát óvoda címet 2010-ben nyertük el. Nagy gondot fordítunk az énekes madarak gondozására. A gyerekekkel történő megfigyelés során kiemelten foglalkozunk a madarak gondozásával kapcsolatos teendők megismertetésére és gyakorlására. - A Zöld Óvoda cím elnyerésére 2014-ben került sor. A zöld óvoda 5 pontjának megvalósulására kiemelt figyelem fordítása.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Tudják saját születési helyüket, idejüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozásukat. Megkülönböztetik az évszakokat, tudják tulajdonságaikat. Felismerik a napszakokat. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükséges. Ismerik anemzeti kultúra értékeit, hagyományait,melyet szeretnek, ápolnak Ismerik a házi-és vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit. Ismerik a növényápolás egyszerű feladatait. Szívesen vesznek részt kirándulásokon, sétákon, rendezvényeken, kiállításon. Tudják az irányokat, és a névutókat. Beszédük érthető, az anyanyelvi szabályoknak megfelelő. A közlekedési szabályokat ismerik, megnevezik a közlekedési eszközöket. Logikai következtetéseik életkoruknak megfelelő. Számfogalmuk kialakult (1-es számkörben). Felfedezik az azonosságokat és különbségeket, használják fogalmait. Ismerik az alapformákat, felismerik a sorba rendezés logikáját. Környezetvédelem 22
A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen pl. a madáretető készítése, a madarakról való gondoskodás, a kertészkedés, az udvargondozás. Séták során megfigyelik környezetüket és észreveszik az eldobott üvegeket, dobozokat, papír zsebkendőket. Az óvodapedagógus az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyermekek emocionális alapokon eljutnak annak a belátásához, hogy az élőlényeket, környezetünket óvni, védeni kell. Hagyományok, ünnepek Célunk: A népi hagyományok és az óvodai hagyományok, szokásaink minél szélesebb körű megismertetése. Feladatunk: Az ünnepek során a gyermekek aktív részvételének az elősegítése. A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az együttnevelés, melynek feltétele a folyamatos párbeszéd. A megtartottés az újonnan kialakított hagyományaink,ünnepeink a közösen átélt élmények az összetartozást erősítik közösségünkben.Nagy figyelmet fordítunknemzeti ünnepeink(érzelmi előkészítés,életkori sajátosságok) méltó megemlékezésére. A nemzeti kultúra értékei és hagyományai leginkább a néphagyományainkban jelennek meg. Azegyéb hagyományokataz évszakokhoz, az ünnepekhez, a szokásokhoz, jeles napokhozkapcsolva ismertetjük mega gyerekekkel.
Munka jellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetése, és olyan pozitív tulajdonságok kialakítása, amelyek elősegítik a közösségi érzés kialakulását.Életkoruknak megfelelően rendelkezzenek a munkavégzéshez szükséges képességekkel, tulajdonságokkal. A különböző munkatevékenységek megismertetése és cselekvő tapasztalássala gyakorlatban való alkalmazása a felnőttek útmutatásával és segítségéve A gyermekmunka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését, belső fegyelmét. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű 23
játékos tevékenység (önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek,a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése,az elvállalt naposi vagy egyéb munka, környezet, növény és állatgondozás). Alapvetően fontosnak tartjuk az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtését. Óvodai nevelésünk során kiemelten fontos célunk, hogy a munkavégzéskor a gyerekek ismerjék meg környezetüket, szerezzenek új tapasztalatokat, fejlődjenek a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok, mint pl.: kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság. Tanulják meg a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység, mind a három csoportra jellemző, éppen ezért nem kötődik életkorhoz. Fokozatosan elvárjuk minden gyerektől az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot, saját fejlődési ütemében, tempójában.(öltözködés, testápolás, étkezés, környezet gondozás) Közösségért végzett tevékenységek Naposi munka: Közösségért végzett megbízatás, örömmel és szívesen vállalt munkatevékenység. Főleg az étkezésnél, a terítést, az eszközök kiosztását végzik. Étkezés után pedig leszedik az asztalt. A naposságot a középső csoportban vezetjük be. Ez a munkavégzés figyelem összpontosítást, feladattudatot igényel a gyerektől. Az étkezéssel kapcsolatos teendőketlehetőségekhez mérten- maguk végzik. Segítsenek egymásnak a munkatevékenység folyamán. Alkalomszerű munkák: - környezet rendjének biztosítása - segítés az óvodapedagógusnak, segítés egymásnak, a kisebbeknek - egyéni megbízatások (mosdó, öltöző felelős) - ünnepi előkészületek (teremdíszítés, ajándékkészítés)
Növényápolás 24
A kisebbek az óvodapedagógussal együtt vegyenek részt a termések, falevelek összegyűjtésében, használják a testméretüknek megfelelő kerti szerszámokat. A felnőtt segítségével az évszaknak megfelelően folyamatosan gazdagítsák az élősarkot. A mindennapok során minél önállóbban kezdjenek el munkálkodni. A nagyobb gyerekek a teremben és az óvoda udvarán az évszaknak megfelelően végezzenek a növények ápolásával kapcsolatos tevékenységeket: csíráztatást, rügyeztetést, locsolják a virágokat, gyűjtsék össze a faleveleket és terméseket, naponta gondozzák az élősarkot. A kerti munka segíti a természetben bekövetkező változások észlelését, ok-okozati összefüggések meglátását. A friss levegőn végzett tevékenység során erősödik szervezetük, fejlődik izomrendszerük. Kisállat gondozás Az óvodapedagógus segítségével legyen lehetőség gondozni a madáretetőt minden évszakban, de különösen télen az etetés nagyon fontos- nyáron pedig az itatás. Madár-barát óvoda lévén a kikelt fiókákra is nagyon odafigyelünk, baj esetén visszasegítjük őket a fészkükbe. Az akvárium gondozásába a gyerekek aktív bevonása. Halak etetése, élelmük mennyiségének figyelemmel kísérése. Feladatunk: - Önálló munkavégzés lehetőségeinek megteremtése, a munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása. - A gyerekek munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen. - A különböző típusú, munka jellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. - Megtanítani a gyerekeket a feladatok elvégzésére. - A munka a napi tevékenységek természetes részét alkossa, soha ne legyen büntetés. - Életkorukhoz és erejükhöz mért munkalehetőségek, eszközök biztosítása. - Gátlásos, visszahúzódó gyerekek bevonása a munkába. 25
- Az együttesen végzett munkával, a közös öröm és felelősség biztosítása. Az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását. - A közös munka örömének megéreztetése, mert ez ösztönzi újabb együttes munka elvégzésére a gyerekeket. - Az óvodapedagógus értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. - Tanulják megbecsülni saját és mások munkáját. - Balesetvédelmi szabályok betartatása a munkavégzés során. - Az elkezdett munkát befejeztetni, ha szükséges a nagyobbak nyújtsanak segítséget a kisebbeknek. Afejlődés eredménye az óvodáskor végére - A testápolással, étkezéssel kapcsolatos feladatok önálló végzése. - Szívesen dolgozzanak a gyermekek közösen, de az egyéni megbízásokatisörömmelvállalják, segítsenek a kisebbeknek. - Munkájukat a felelősségérzet és a feladattudat jellemezze. - Vigyáznak játékaikra,és tartsák rendben azokat. - A növények, madarakgondozásában vegyenek részt. - Alkalomszerű feladatokat szívesen vállaljanak. - Tapasztalatokat szerezzenek a környezetükről, az anyagok minőségéről, az eszközök használatáról. - Tudatosan és biztonságosan használják a munkaeszközöket. - Kialakul a közösségi magatartásuk (egymás segítése, kötelesség teljesítése, felelősség.
A tevékenységben megvalósuló tanulás Célunk: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendszerezése. A mi célunk, hogy olyan tevékenységeket biztosítsunk, amelyek során a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően olyan tapasztalatok, ismeretek birtokába jussanak, amelyek által képesek lesznek az iskolába való zavartalan átlépésre. A tanulást nem szűkítjük le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán valósuljon 26
meg. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtésére törekedjen, melyben épít a gyermek cselekvő aktivitására, előzetes tapasztalataira. Az óvodapedagógus biztosítson lehetőséget a felfedezésre, a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalásra, a kreativitás erősítésére. A tanulás lehetséges formái legyenek a játékos cselekvéses tanulás, az utánzás, felfedezés, gyakorlati problémamegoldás,… stb. A gyermeki kérdésre adott válasz segítse ismeretszerzésüket. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. Játékba integrált tanulás: A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Az utánzásos minta- és modellkövetés magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. Feladatunk: - Komplex és integrált tevékenységek alkalmazása. - A differenciálás megjelenítése minden tevékenységben. - Az óvoda gondoskodik, arról hogy a gyermekek a cselekvő- szemléletes gondolkodástól eljussanak a képszerű, majd fogalmi gondolkodás felé. - A gyermek egyéni sajátosságaira és eltérő fejlődési ütemére építeni. - A teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek, foglalkozások rendjében a szabad játékba, a játékba azon belül a szervezett tanulási tevékenységbe ágyazott tevékenységközpontú, differenciált nevelés érvényesítése. - Az óvodapedagógus kezdeményezett tevékenységi formákat szervezzen a nap folyamán a gyermekek számára. - Az óvodapedagógus személyes varázsa, egyénisége tevékenységbe ágyazott tanulás folyamat megvalósulását. 27
segítse
elő a
Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekektöbbsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskorvégén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássászocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerintiiskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyarántszükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznaktestarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb,harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítaniképes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolábalépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése,észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikusdifferenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik aszándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma,terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában,életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különbözőmondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti másokbeszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait;ismeri szűkebb 28
lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóbanvannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezetmegbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődőgyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakulóegyüttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyreeredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának,önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiségharmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiaimunka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásaitaz iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Integráció, integrációs nevelés Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság alapján: a.)testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos a megismerőfunkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével, küzd.
29
Cél: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült illetve lassabban fejlődő funkciók lehetőleg korábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése, melynek eredménye a saját magát elfogadó teljes életet élő, boldog gyermek. Feladat: •Óvodába kerülés során a sajátos nevelési igényű gyermekekről a szakszolgálatoktól (gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai) szakvélemény kérése, beszerzése. •Együttműködés a Gyógypedagógiai Szakszolgálattal (kontrollvizsgálatkérése, kompenzációs lehetőségek bővítése). •Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztőtevékenység megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával. •Személyi és tárgyi feltételek biztosítása specifikusan. •Empatikus magatartás, a másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és a gyermekekkel, a másságot elfogadó környezet megteremtése. •Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció). •Értelmi képességek kiegyenlítése.
területén
megmutatkozó
hiányosságok,
eltérések
•Pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése. •Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. •Egyéni fejlesztés, gyógypedagógiai terápia (szakember) kapcsolatban, mikro-, illetve makró – csoportosan.
kétszemélyes
•Előzetes diagnosztizálás, fejlettségi szint felmérése óvodába kerülés után. •Együttműködés a pedagógiai szakszolgálatokkal – kontrolvizsgálat, az óvodapedagógusok részére szaktanácsadás. 30
szakvélemény,
•Együttműködés a családdal – másság elfogadása – gyógypedagógiai tanácsadás- családlátogatás. A fejlesztés alapelvei - A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el. - A fejlesztés feladatait integráltan, csoporton belül az óvodapedagógusok, pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztens minden esetben a megfelelő szakember útmutatásai alapján végezhetik. - Az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására a sérülés mértékének megfelelően törekszünk. - Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget adunk a gyermek számára, hogy önállóan tudjon tevékenykedni. Az óvodapedagógusok mindent kövessenek el, hogy az integrálható gyermekek megtalálják helyüket a csoportban. Segítsenek a kapcsolataik kialakításában. Kövessék figyelemmel a szakemberek munkáját. Az integrált nevelés során csak olyan fejlesztést, szolgáló feladatokat vállaljanak fel, amelynek szakmailag eleget tudnak tenni. Lehetőség szerint vonják be az óvodapedagógusok a gyermeket a közös játékba, tevékenységekbe. Segítsék, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségletei is kielégítést nyerjenek. Inkluzív szemlélettel kell alakítani a gyermekekben rejlő empátiás készséget, az elfogadó magatartást, ezen belül a toleranciát, a türelmességet, a figyelmességet, a segítőkészséget. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az óvodapedagógus ismerje fel és gondozza a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt, azt a területet, amiben a gyermek tehetséges. Feladatvállalás az integrált nevelés terén. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy állapotának megfelelő speciális ellátásban részesüljön. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során a cél, az olyan feltételek biztosítása, amely a gyermekek speciális nevelési szükségleteihez, életkori, érési sajátosságaihoz igazodik. Cél, hogy támaszt nyújtsunk, és az érzelmi biztonságon túl, szolgáljuk a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, értelmi, szociálisfejlesztést, s egyben arra törekszünk, hogy speciális terápiák, módszerek alkalmazásával, segítsük a gyermekek fejlődését. Ezekkel, a gyermekekkel, a feladat ellátásához szükséges képzettséggel, végzettséggel 31
rendelkező szakember foglalkozik. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legjobb formája a fejlesztésnek. Az óvodapedagógusnak és a csoportban dolgozó felnőtteknek, olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, amelyben a gyermekek magatartása kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, megfélemlítést, megalázást. Az óvodáskor végére a sajátos nevelési igényű gyermeket is el kell juttatnunk oda, hogy szívesen járjon óvodába, hogy csoporton belül megtalálja a helyét, és ne kerüljön peremhelyzetbe. Örömmel vegyen részt a speciális tevékenységekben, és kimutatható fejlődésen menjen át. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdőgyermekek nevelése : A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek ellátását az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően látjuk el. Ellátandók azok a gyermekek, akik a szakszolgálat által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek. Cél Az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése. Feladat Az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek kialakítása illetve megerősítése. Az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése. A motiváció növelése. A fejlesztés alapelvei − a BTM-es gyermekek egyéni fejlesztésének ellátása megfelelő képzettségű szakemberrel, (fejlesztőpedagógus) − a megfelelő eredmény elérése érdekében hatékonyan működő team-munka kiépítése 32
− a különböző ismeretekkel rendelkező szakemberek egymást kiegészítő és megerősítő munkája (fejlesztőpedagógus-óvodapedagógus–gyógypedagóguslogopédus) − megfelelő szakember útmutatásai alapján végzett integrált fejlesztés − szükség szerint kapcsolatfelvétel külső szakemberekkel (pl.: pszichológus, nevelési tanácsadó szakembere, orvos stb) − a család bevonása a fejlesztést biztosító tevékenységekbe A fejlesztés formái és lehetőségei A törvényben biztosított időtartamban felzárkóztatásdifferenciálás az integrált neveléssorán
egyéni
fejlesztés,
A szabad játéktevékenységlehetőségeinek, illetve a családi térlehetőségeinek irányított kihasználása A különböző színtereken a fejlesztő, felzárkóztató tevékenység párhuzamosan, egymást kiegészítve, megerősítve folyik Egyéni fejlesztés Az egyéni fejlesztési terv személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe kell venni: - a szakvéleményt - saját megfigyeléseket - a gyermekkel foglalkozó más szakemberek tapasztalatait - a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat Az egyéni fejlesztési terv készítése folyamatos a gyermek fejlődési ütemének figyelembe vételével, az egyéni igényekhez igazodva. A fejlesztés tervezésének tartalmi elemei: A fejlesztési folyamat tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az érzékelésészlelés, mozgás, beszéd és gondolkodás egymástól elválaszthatatlanul működő folyamatok. A gondolkodás az észlelésbe ágyazódva, a cselekvésen keresztül 33
indul meg, s a verbalitás irányában teljesedik ki. Az érzékelés-észlelés és mozgás komplex, kiegyensúlyozott működése elengedhetetlen feltétele a fogalmi szintű megismerésnek, mely az ismeretanyag elsajátításának bázisa. Ennek megfelelően kiindulópontunk a percepciós (érzékelés-észlelés) és kognitív (megismerő-észlelő) területek mozgáson keresztül történő fejlesztése, a verbális (szóbeli) szint folyamatos működtetése mellett. A fejlesztés folyamata Egyéni szükséglettől függően a bázisfunkciók megerősítése: −Észlelési területek együttműködése −Mozgás, finommozgás (az észlelési és motoros rendszer együttműködése) −Téri orientáció (saját testen és térben való tájékozódás) −Nyelvi készségek, beszédszerveződés −Emlékezet (általános fejlesztés, a közvetlen emlékezet fejlesztés, a megtartó emlékezet fejlesztése, a célzott, a részterületnek megfelelő fejlesztés pl: vizuális emlékezet ) −Figyelem (általános fejlesztés, a figyelem terjedelmének fejlesztése, a figyelem koncentráltságának biztosabbá tétele, a célzott részterületnek megfelelő fejlesztés pl: figyelem ) −Készségfejlesztés (a megerősített bázisfunkciók segítségével az összetettebb működést igénylőterületek fejlesztése (pl: írás készség, számolás-készség stb.) −Motiváció-fejlesztés (sikerélményhez juttatás segítségével a motiváció megerősítése, reális én-kép kialakítása, mentálhigiénés szempontok érvényesülése ) A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Egészséges énkép, és önbizalom alakul ki. - Növekszik a kudarctűrő képesség, kialakul a feladattudat. - Fejlődik az önállóság, az alkalmazkodó képesség. - Fejlődik a szocializációs készség. - Rendeződik a látás, hallás, mozgás koordináció. 34
- Fejlődik az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet. - Összehangoltabbá válik a gondolkodás és a beszéd. - Pontosabbá válik a testséma, stabillá válik a dominancia. Feladatvállalás a logopédia terén Logopédiai ellátássorán a beszédjavítás célja, hogy biztosítsa a gyermekek számára azt a feltételrendszert, amely figyelembe veszi a beszédhiba és kommunikációs zavarok kisgyermekkori tüneteinek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni teherbíró képességeket, a fejlődés egyéni ütemét, alkalmazkodva az egyéni sajátosságokhoz. A beszédjavító óvodai fejlesztés egyéni, kiscsoportos formában, kötött keretek között a szülők bevonásával (otthoni gyakorlás) történik. Az intenzív, sérülés specifikus, sokoldalú fejlesztés az óvodai alapprogram megvalósításán túl, foglalkozási körökhöz kötötten valósítható meg. Az alapozó foglalkozások (mozgásés kommunikációfejlesztés, anyanyelvi fejlesztés, vizuomotoros készség – fejlesztés) biztosítják, hogy e gyermekek számára is kialakuljon a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, értelmi és szociális érettség. Az óvoda hagyományos felszerelésein túl, biztosítani tudjuk a fejlesztő (logopédiai) szobát. A logopédiai tükrön kívül álló tükröt is használunk, valamint szükség van, speciális tornaszerekre, a finommotorikai fejlesztést szolgáló eszközökre, fejlesztőjátékokra. A logopédiai óvodai fejlesztést a mi óvodánkban utazó logopédus végzi, akinek a munkáját az óvodapedagógus, pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztens segíti. A migráns gyermekek interkulturális nevelése A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésükben is érvényesíteni kell. A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük. A migráns gyermekek neveléséből adódó óvodapedagógusi feladatok: Felkészülés a gyermek fogadására úgy, hogy felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel is. Szükség esetén tájékozódik, és információkat gyűjt a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatban.
35
A program hatálya A Detki Benedek Elek Óvoda Pedagógiai Programját a nevelőtestület fogadta el és az óvodavezető hagyta jóvá. Nkt. 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait, megillető jogokat.
Személyi hatálya Az óvodával jogviszonyban álló minden gyermekre, pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre, valamint a szülőkre. Azon személyekre, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
Időbeli hatálya A 125 /2015. határozatszámon elfogadott és jóváhagyott Pedagógiai Programot az óvodavezetőnek jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti az előző Program. Felülvizsgálata Évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása Az óvodavezető hatásköre, de kezdeményezheti a nevelőtestület. A kihirdetés napja A Pedagógiai Program 2015. szeptember 1.-én, kerül kihirdetésre. 36
A program nyilvánossága A helyi pedagógiai programról az óvodánkba beiratkozó gyermekek szüleit igény esetén előzetesen, illetve legkésőbb az első szülői értekezleten tájékoztatjuk. A pedagógiai programról tájékoztatást az óvoda vezetője az óvodába járó gyermekek szüleinek az óvodavezető előzetes egyeztetés után ad. A Pedagógiai Program az óvodavezetői irodában előzetes egyeztetés után megtekinthető.
Legitimációs záradék A programot az óvoda nevelőtestülete 2015. augusztus 31-én tartott nevelési évnyitó értekezletén - amelyen a nevelőtestület valamennyi tagja jelen volt – 100 % -os szavazati aránnyal elfogadta.
Detk, 2015. augusztus 31.
Boza Lászlóné óvodavezető
37
Nevelőtestület a Detki Benedek Elek Óvoda Pedagógiai Programját elfogadta
38
1.
…………………………………………………..
2.
…………………………………………………..
3.
………………………………………………….
4.
…………………………………………………..
