T U R I AT T I LA / / / É p í t é s z
Elôszó
/ / MAKOVECZ IMRE
/ Amikor elôszóhoz kezdek, a múlt képeinek kavargó, eleven világában kell valahogy afféle rendet teremteni, hogy mint egy tájban menni és eligazodni tudjak. Hát igen. Pilisi Parkerdô, visegrádi kirándulóközpont, drága Madas László, aki befogad és kenyeret, munkát ad. / Két ember fér el a szobácskában szûkösen, s a kíméletlen megszállás éveiben a ’70-es évek végén egy sovány, szôke, húszéves fiatalember beállít egy szép nô kíséretében, s azt mondja, azért jött, mert azt szeretné csinálni, amit én. Turi Attila. / Ennyi, és nem több, amibôl történet alakul. Ki tudja elôre, hogy lesz-e történet ebbôl, hiszen sok kezdet van végkifejlet nélkül. Mire Attila jött, addigra már több generációval, hasonló kezdetek után eleven életet éltem. Sárossal, Gerlével és a többiekkel, s azokkal nem, akik elmentek egy idô után, ki ezért, ki azért, s most tanszékvezetôk, sztárépítészek stb. Az aura egyre nagyobb lett. Párizstól Kassán át Honoluluig. Nem büszkeséggel tölt el ez a kör, hanem ez a jellemzôje a történetnek – egyik oldalról. / A másik oldal egyre beljebb húzódik a középpont, az együttmûködés, az élô építészet új tartalma, formavilága felé. Turi ide tartozik. Barátom, támaszom, egyik, talán a legfontosabb ember lett, aki egyre több feladatot vállal át tôlem és megerôsít a vénülés gyengeségeivel szemben. Nem panaszt és bírálatot kapok tôle, mint még sok más fiataltól, hanem felelôsséget, derût és hûséget. / Egy elôszóba nem illik a hûség, a derû, a felelôsség tartalmáról, szellemi és életbeli tartalmáról elmélkedni. Így ez elmarad. Turi Attiláról szól ez a könyv, ennyit le kellett írnom. / Turi Attila házai megidézik a ’60-as évek nagyszerû építészeinek családi házait, Hofer, Jánossy, Zalaváry és a többiek illegális világát, s ezt a rejtett minôséget áthatja Wright, H. van den Velde s a Makonás légkör. / Derûs, egészséges Turi építészete. / Kérem, nézzék jó szívvel, bizalommal ezt a könyvet, és csodálkozzanak, ahogy én is: mi lett harminc év alatt a néhai húszéves fiatalemberbôl.
6
TURI ATTILA
ELÔSZÓ
7
FALUHÁZ | Budakalász
// P. Szabó Ernô: A közös múltat ôrzô kövek / Budakalász fehér mészköve messze földön híres volt, ahogyan az volt egykor az itteni gyár téglája is. Évtizedek romlása, pazarló rombolása után az utóbbi években egyre több épületnél, kerítésnél figyelhetô meg, hogy a régi korok építôanyagai ismét néhai értéküknek megfelelôen szervesülnek a mával. Nemcsak a formák, színek, faktúrák miatt kezdik megmenteni, újra használni ôket, de azzal a szándékkal is, hogy ezek segítenek feltámasztani a múlt veszni látszó közösségi és morális értékeit. E gondolkodásmód fontos állomása Budakalász Faluházának épülete. / A Faluház a kilencvenes évek közepén az egykori Lenfonó Kultúrház átalakításával, bôvítésével jött létre, amelynek még a harmincas években kezdôdött el és 1946-ban fejezôdött be az építése. A munkásegyleti ház az egyik oldalon magában hordozta azt a harmincas években kifejlôdött mérnöki tudást és találékonyságot, amely az ötvenes években fokozatosan elveszett. A másik oldalon azokat a közösségi hagyományokat testesítette meg, amelyek a svábok, szerbek és magyarok több évszázados együttélésébôl, az ipar egyre hangsúlyosabb budakalászi megjelenésébôl következôen keletkeztek, ugyancsak a második világháborút megelôzô évtizedekben. / A Faluház eredeti építészeti értékei, gondosan megformált mûkô keretei erre a múltra utaltak. Az épület hátsó részén az ötvenes években készült toldások viszont éppen a romlás folyamatát mutatták meg, az építész mintha egy olyan szerkezeti tankönyvben lapozgatott volna, amely egyszerre mutatta meg az igényes mûszaki megoldások erôtlenedését és az erkölcsi tartás párhuzamos gyengülését. Éppen ezeket a részeket kellett eltávolítani az átalakítás során, majd kiváltani, egyrészt emeletráépítéssel, másrészt új elôtér, kávéház-közösségi tér fölépítésével. / Az anyagválasztást a korábban alkalmazott (klinker)tégla is motiválta, ezért döntött Turi Attila a nyerstégla használata mellett. Másrészt anyagi szempontok is szerepet játszottak, hiszen az 1995-ben váratlanul elnyert 50 millió forintos állami támogatás akkor jelentôs összegnek számított ugyan, de a költségeknek csak mintegy a felét fedezte. A Nemzeti Színház építésénél mûködni látszó téglajegyakciót Turi Attila ebben a helyi léptékben inkább koldulásnak érezte, ezért javasolta, hogy inkább ténylegesen meglévô építôanyagok felajánlására biztassák a kalásziakat. Egyfajta pozitív erkölcsi töltést is érzett ebben a megoldásban, annak a lehetôségét, hogy megálljon az a folyamat, amely a jelen építkezéseit a múlt elpusztításaival köti össze. 1988-tól itt él maga is, mindennapi élménye volt, hogy a felépült új házak mellett a régi épületekbôl származó téglahalmok, kövek – mint a bálnára a lecsupaszított csontváz – emlékeztettek a falu népi építészetének egyre inkább pusztuló emlékeire.
10
TURI ATTILA
2 5
1
4
3
F A L U H Á Z | B udakalász
11
EGYETEMI KLUB | Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
22
TURI ATTILA
EGYETEMI KLUB | PILISCSABA
23
CSALÁDI HÁZ | Budapest, Szanatórium utca
// Rozmann Viktor: Erdô szélén / A fenyvessel benôtt domb szélén a hetvenes években kiparcellázott, aztán évtizedekre elfelejtett telek állt. Amikor az építtetôk rátaláltak, a területen vadul burjánzott a növényzet. A körcikk alakú saroktelek elôtt a nagy forgalmú Budakeszi út húzódik, míg hátsó része felfut a dombra és eltûnik az erdôben. / Az építtetôk családi házuk egyszerû és határozott programjával keresték meg Turi Attilát. Ismerték az építész munkáit, így hamar megtalálták a közös hangot. A tervezést konzekvens kivitelezés követte: amiben megegyeztek és a tervlapra került, az meg is valósult. / A meglévônövényzetre való maximális odafigyeléssel elérték, hogy csupán egyetlen fát kellett kivágni az építkezés miatt. A házat úgy telepítették (illesztették) a fák közé, hogy a faltól, ereszvonaltól alig fél méterre már hatalmas vörösfenyôk magasodnak. Ennek eredményeként az ágak alatt megbújó épület eleve azt az érzést kelti, mintha a természeti környezetével együtt alakult, nôtt volna ide. Ezt a benyomást a ház anyaghasználata és formái tovább fokozzák. / A falsarkok a legtöbb esetben derékszögnél tompább vagy hegyesebb szögben záródnak. A kötetlen alaprajzi rendszer sziklára vagy kristályra emlékeztetôtömeget eredményez. Az épület három, egymástól jól elkülöníthetô, ugyanakkor szorosan kapcsolódó részre bontható. Az egyes tömegek méretükben és alakjukban mindig a bennük elhelyezett funkcióra szabottak, melyek az épület két szintjén a szokott módon osztoznak. A földszinten nappalit, étkezôt, konyhát és dolgozót találunk, a tetôtérben két hálószoba, gardrób és fürdôkapott helyet, az alagsorban garázs. / Van azonban egy másik, az épület hossztengelyében húzható választóvonal, ami mentén az épület „magatartása” változik meg. Ez a változás leginkább a két hosszabbik homlokzat tömegalakításán érhetôtetten. Az északi homlokzat zárt, összefogott, tartózkodó, míg a lejtésre és az utcára nézôdéli homlokzat nyitott, játékos, megmozgatott-megbontott tömegû, közvetlen. Az épület hátát zordan és távolságtartóan a hegynek veti, míg elôrefelé kitárulkozik, kinyílik, hívogat, paroláz. A forma azonban most sem öncélú. A közeli út forgalmától olykor zajosabb, napos, nyitott oldal a közösségi életnek ad helyet: itt van a konyha, étkezôés a déli homlokzatot teljes hosszá-
36
TURI ATTILA
C S A L Á D I H Á Z | B udapest
37
38
TURI ATTILA
C S A L Á D I H Á Z | B udapest
39
TÓPART LAKÓHÁZ CSOPORT | Budakalász
50
TURI ATTILA
T Ó P A R T L A K Ó H Á Z C S O P O R T | B udakalász
51
CSALÁDI HÁZ | Szentendre
56
TURI ATTILA
C S A L Á D I H Á Z | S zentendre
57
70
TURI ATTILA
C S A L Á D I H Á Z | S olymár
71
Kevés olyan építészt ismerek, akinek hozzád hasonló számú, vállalhatóan megépített, egységes világú családi háza lenne. Ezt a feladatot érzed testhez állónak? Természetesen nagy öröm egy családnak otthont teremteni, de ugyanilyen lelkesedéssel állok középületek tervezéséhez, illetve bármilyen komoly megbízáshoz. A családi házaid alaprajzai egyediek, de nagyon kiérleltek, funkcionálisak, „Lakó tanszékesek”. Ennyiben viszonylag hamar – már bocsánat, de – elárultam a Mester jellegzetes lakóteres alaprajzi szervezését. Ez valószínûleg az egyetemi oktatás hatásosságát bizonyítja. Túl sokat ütötték a fejemet, hogy de hát a gyereknek a cipôje, meg mit tudom én mi… A Mesternél nem így vannak ezek a dolgok, ott egy lakótérbe lép az ember, ahol az élet zajlik. Én picit a polgári lakás felé mentem el, hogy egy, nem azt mondom, hogy hatalmas, de egy viszonylag elfogadható nagyságú szerviztér legyen, ahonnét egyébként nyílnak a különbözô funkciójú terek.
72
TURI ATTILA
Az ugye fontos, hogy amikor belépsz a lakásba, rögtön átlátható legyen a térszervezés? Igen. Ezt valóban nagyon fontosnak tartom, de különösen a középületeknél. Tehát hogy viszonylag hamar be tudjam vezetni a látogatót egy olyan térbe, ahol orientálódni tud. Ne kelljen kérdezôsködnie, hogy mit hol talál. Ez nyilván nem csupán funkcionális orientáció, hanem legalább annyira szellemi is. Egy átlagos irodaházban van egy sötét lépcsôház, az ember megy a lifttel, valahol kiszáll, de nem tudja, hányadikon van, nem tudja, mi van alatta és felette, úgy érzi magát, mint egy egér valami dobozban: reggel beteszik, este mehet haza. Én akkor vagyok elégedett, ha az emberek, amikor bemennek egy házamba, kiegyenesednek, felnéznek és orientálódni tudnak, tájékozódni. Azt szeretném, hogy érezzék, hogy mi van lent, mi van oldalt és mi van fent, hiszen az épület bizonyos értelemben egyfajta burkot, egyfajta világképet is közvetít. Van padozata, van fala, van teteje, mindegyik külön karakterrel, szellemi analógiákkal. Ugyanaz a hármasság, mint az antropozófiában vagy a szerves kultúra számos területén.
AZ ÉPÜLET NEVE, HELYE
73
ÁTRIUMHÁZ | Budapest III.
8
6
3 2
7
74
TURI ATTILA
5
4
1
Á T R I U M H Á Z | B udapest I I I .
75
VÁROSHÁZA| Lajosmizse
82
TURI ATTILA
V Á R O S H Á Z A | L ajosmizse
83
TURUL TÉR | Budapest XII.
90
TURI ATTILA
T U R U L T É R | B udapest X I I .
91
Mit jelent számodra a szerves építészet? Én úgy gondolom, hogy építészet van. A szerves építészet csak annyiban különbözô, hogy minden benne van. Ez a modern építészet talán legnagyobb nehézsége (szándékosan nem hibát mondok), hogy hiányos. Amit a Makovecz úgy fejez ki, hogy szétválik az építészet tiszta mûvészetté és szociális kérdéssé. Hol a funkció a legfontosabb, hol a szerkezet, hol pedig a mûvészeti mondanivaló. És így lesznek nagyszerû ikonépületek, és lesznek a szükséges ros�szat kiszolgáló, megjelenítô épületek. Érdekes, mégis az organikus építészekkel kapcsolatosan hangzik el gyakran, hogy szoborszerû épületeket terveznek. Ebben biztos van is valami, de én mindig óvatosabb voltam. Természetesen törekszem arra, hogy tetsszen a ház, hogy olyat rajzoljak, amire aztán felfigyel a szakma. De ugyanakkor mindig volt bennem egyfajta tisztelet a feladattal szemben. Megvan a véleményem arról, hogy építészetileg ki mit tehet meg. És ebben én magamat egy kicsit lejjebb nyomom. Nem volt soha ambícióm, hogy akkora házat csináljak, amitôl mindenki elszégyelli magát. Egyféle „falusi” építész vagyok, kicsit oppozícióban a „vitrinhuszárokkal”. Az ötszáz és ötezer négyzetméter közötti házak, amik igazán fekszenek nekem. Inkább egy kicsit visszafogottabb, illeszkedô házakat igyekszem tervezni.
92
TURI ATTILA
Ez az illeszkedés nemcsak az épített környezetre, hanem a környezeti adottságokra is vonatkozik. Igen. Fontosnak tartom a háznak a terepre ültetését, a kilátás felé való megnyitást, és különösen a napfény becsalogatását a belsô térbe. Ugyanez igaz az anyaghasználatra is. Törekszem a számomra kedves, természetes építôanyagok használatára. Az épület alja kô vagy tégla, falai vakoltak, a tetôszerkezet könnyedebb faszerkezet, amelyet szinte kivétel nélkül kerámiacserép fed. A formálást szándékosan nem említetted? Az organikus építészet nem stílus, bár kétségtelenül vannak formai jegyei, de nem az a kérdés, hogy hajlanak a vonalak, hanem hogy milyen térstruktúrája van, hogyan gondolkodik szerkezetrôl és anyagról, természeti és társadalmi környezetrôl. Ez inkább világszemlélet és hozzáállás.
AZ ÉPÜLET NEVE, HELYE
93
CSALÁDIHÁZ | Budakalász
102
TURI ATTILA
C S A L Á D I H Á Z | B udakalász
103
A budakalászi fôépítészség és a Faluház között van kapcsolat? Igen. Amikor a Faluház épült, akkor már külsôs tagja voltam a településfejlesztési bizottságnak. ’88 óta itt is lakom. A Faluház megnyitása elôtt Makovecz egy elôadást tartott, ahol bogarat ültetett az emberek fülébe, hogy gazdája kell legyen a falunak. Budakalászon egyébként az azelôtti negyven évben gyakorlatilag szinte semmi nem változott. Mondhatni, második világháború utáni állapotok uralkodtak. A Faluház miatt lelkesek voltak az emberek, tetszett nekik, ráadásul hosszú idô óta ez volt az elsô komolyabb középület, amibe be is lehetett menni. Akkor kiírtak egy pályázatot a fôépítészi címre. Én azt gondoltam a fôépítészségrôl, hogy annak a bizalom az alapja, amit nem lehet egy pályázati elbírálásban érvényesíteni. Nem is tudtak választani, a pályázat eredménytelen lett. Kicsit késôbb a Településfejlesztési Bizottság egyik tagja, egy egyszerû kômûvesember felszólalt, hogy itt van a Turi Attila, milyen jó faluházat tervezett nekünk. Milyen jó lennék fôépítésznek, ugyan, vállaljam el. Ekkor mondtam igent, de azzal a feltétellel, hogy tervezhessek is Budakalászon, hogy megmutathassam, mit gondolok építészetrôl, környezetrôl, tárgykultúráról.
104
TURI ATTILA
Mit tartasz a legfontosabb eredménynek a (sajnos lezárult) budakalászi fôépítészi tevékenységedben? Arculatot próbáltam adni Budakalásznak. Hagyományokra épülô, de a jelen életnek is megfelelô, fejleszthetô településképre gondoltam. Minden szereplôt abba az irányba igyekeztem terelni, hogy normálisan kell viselkedni, minôségi építményeket kell építeni. Ha nem minôségi, akkor dugni kell a fa mögé, sövény mögé. Évente 150200 háznál ezt elérni természetesen lehetetlen volt, de a fontos helyeken – szerintem – megvalósult az elképzelésem. Ezt szolgálta a településképet meghatározó terveket vizsgáló tervtanács is, ahol talán én tanultam a legtöbbet. Leginkább a zsûritagok emberi látásmódjából. Elég, ha csak a nagyszerû Reischl Gáborra utalok, akinek megfellebbezhetetlen szava volt, és ráadásul egy olyan modora, amivel a legvérmesebb megrendelôvel és a legostobább építésszel is meg tudta értetni a mondanivalóját. Mirôl szólt a dolog? Minôségrôl, semmi másról. Ez a módszer, és a példamutatás többé-kevésbé hatott.
AZ ÉPÜLET NEVE, HELYE
105
CSALÁDI HÁZ | Tinnye
122
TURI ATTILA
C S A L Á D I H Á Z | T innye
123
Mennyiben más az egyetemi oktatás, mint a Vándoriskola? Más a dolog alapja. Amikor Imre mellé kerültem, akkor ô már egy emblematikus személyiség volt, akit az ország minden sarkából megkerestek az emberek tervezési megbízással. Ennyi házat fizikailag sem lehetett megtervezni, így kézenfekvô volt, hogy a környezetében dolgozó fiataloknak átadja e feladatok egy részét. Ez még ma is így mûködik. Az ô munkaelosztása egy sajátos, bizalmon alapuló, alá-fölé rendeltségben nem gondolkodó modell, ám azzal a nem titkolt elvárással, hogy mindenki a saját gondolatai mentén tervezze a kapott épületet, ne pedig epigonként a mestert másolja. De a produktumért, a tervért neki is vállalnia kellett a felelôsséget. Azaz más az eszköz és nagyobb a tét. Ugyanakkor az egyetemi oktatást sem tudom máshogy felfogni, mint a Vándoriskolát, már ami a lényeget illeti. Egyszer egy tanártársam azt mondta nekem, hogy az a baj veled, hogy te nem tanítasz, hanem te mester vagy. És fel kellett ismernem, hogy itt alapvetô attitûdbeli különbség van. Én nem tudok mást mondani, mint magamat, de ezt megpró-
124
TURI ATTILA
bálom olyan módon tálalni egy fiatalember felé, hogy befogadható legyen, felfogható legyen vagy akár elutasítható legyen. Teljesen mindegy, hogy miként, de a lényeg, hogy kihúzza belôlem, mint a só a vizet, amit ô tudni szeretne. Ugyanígy vagyok a Vándoriskolával is. Azok a fiatalemberek, akik nálunk voltak, nagyon különbözôek voltak. Aranyosak, kedvesek, mindegyiket szerettem, mindegyik egy jellem. Volt, akivel nem igazán tudtam mit kezdeni, és nem is hiszem, hogy túl sokat tanult tôlem, viszont volt néhány ember, akivel nagyon tudtam együtt dolgozni, mert mindig akart valamit. Mindenki megkapja a lehetôséget, amivel kiki tehetségéhez vagy alkatához mérten él. Hasonlóképpen indult sokunk pályája a Mester mellett. Mit tanácsolsz fiatal, pályakezdô építésztársaidnak? Válasszanak mestert, próbáljanak valamilyen komoly szellemi irányzathoz csapódni. Vannak persze kiugróan tehetséges fiatalok, nekik viszont az emberi tartás és kitartás miatt kell valaki mellé beállni. Nem megy máshogy, csak egy személy mellett lehet megtanulni a mesterséget, mert az igazság olyan apró gesztusokban tárul fel, ami elmondhatatlan. A könnyû dolgokról lehet beszélgetni, a mély dolgokról csak hallgatni.
AZ ÉPÜLET NEVE, HELYE
125
A téglafelület a homlokzatdíszítésnek egy olyan rafinált, építészes módja, amely a viselkedése, az építészeti gesztusrendszere okán egyszerre ad lehetôséget úgy az organikus, mint a regionalista építészetnek a használatán keresztül történô városi jelenlétre. A tégla eme komplex illeszkedésstratégiai potenciálja okán válik alkalmassá arra, hogy egyszerre valósítsa meg a háznak a rurális és városi környezetbe történô illesztését. A téglának eme kettôssége teszi lehetôvé azt, hogy természetes átjárást biztosítson a falusi és a városi tájak között. / A téglának eme kettôssége teszi lehetôvé, hogy a posztorganikus építészet stiláris olvasztótégelyévé váljon. / A posztorganikus építészetben a tégla a közös nyelv. Egy olyan nyelv, melynek mûvelôi ugyanazokkal a szavakkal, bár eltérô tájszólásban beszélnek. / Talán egyértelmû, hogy a posztorganikus építészetben a tégla pusztán eszköz egy, a stiláris azonosságokon túlmutató kérdés megválaszolására. A posztorganikus építészet a ház helyhez kötésének egy lehetséges téglastratégiáját bemutatva egy lehetséges választ is ad a hazai építésztársadalmat mintegy százötven esztendeje foglalkoztató kérdésre, arra, hogy mitôl „magyar” a magyarországi építészet.
138
TURI ATTILA
POSZTORGANIKUS ÉPÍTÉSZET
139
