Deloitte Magyarország, Lukács Ákos, Fenntarthatóság és klímaváltozás terület vezetője

Az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos aktuális feladatok KSZGYSZ Konferencia a levegőtisztaság-védelmi szabályozás 2016. évi változásai Deloitte Magyarország, Lukács Ákos, Fenntarthatóság és klímaváltozás terület vezetője

Jogszabályi környezet és a kihívás I. Egységes uniós és hazai módszertan célja, hogy lehetővé teszi a nagyberuházások klímakockázati vizsgálatát az alábbiak szerint: − a beruházás környezetre gyakorolt hatásainak feltárása, − a beruházás környezetváltozási kitettségének feltárása, − a természeti- és társadalmi környezet között, a beruházás által kialakuló kölcsönhatások feltárása, − valamint a kölcsönhatások következményeinek kezelése a megfelelő mérséklési- és alkalmazkodási módszerek alkalmazásával a lokális adottságoknak megfelelően. II. Jogszabályi háttér: A klímakockázati vizsgálat hazai jogszabályi hátterét szükséges 2017 májusáig kialakítani. A hazai szabályzáshoz alapul szolgál: − az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról, − az Európai Bizottság éghajlatváltozás kitettség útmutatója a projekt menedzserek számára a „Making vulnerable investments climate resilient” címmel, − a 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, − valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről, A • • •

jogszabályi háttér kialakításáig is szükséges azonban a klímakockázati vizsgálat révén: a nagyberuházások vizsgálata, mely megfelel a fenti jogszabályi feltételeknek, a közlekedési tárgyú beruházások uniós forrásvesztési kockázatának csökkentése és az Éves Fejlesztési Keretben meghatározott ütemtervek tartása 2 © 2016 Deloitte Magyarország

Az EU klímakockázati módszertan vizsgálati céljai Környezeti hatásvizsgálati és klímaváltozási tapasztalatok szinergikus ötvözése a magas szakmai színvonalú vizsgálat érdekében 1. A módszertan célja: 1. Megfelelő keretek között segít tartani a klímaváltozás jelentette kockázatot 2. Kiegészíti a klasszikus projekt-menedzsment ciklust teljessé és integrálttá téve azt 3. Nem keletkeztet pótlólagos projekt-menedzsment folyamatokat

2. A 8 modul segítséget nyújt: 1. Megállapítani, hogy egy adott projekt miért és hogyan sérülékeny a klímaváltozás hatásaira 2. Értékelni, hogy a jelenlegi és jövőbeli klímakockázatok hogyan befolyásolják a projektek sikerét 3. Azonosítani és alkalmazni a releváns és költséghatékony alkalmazkodási lehetőségeket a klímaváltozás elleni ellenállóképesség erősítésére 4. Integrálni az alkalmazkodási eszközöket (az ellenállóképesség megoldásait) a projekt ciklusba Aktív tárházként működik, eszközöket ad, de maximális rugalmasságot biztosít a hazai alkalmazás érdekében.

3 © 2016 Deloitte Magyarország

A klímakockázati vizsgálat előnyei • A kibocsátás-csökkentési hatások mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hatásaival is számol, • Az egyes beruházási projektek esetén projekttípus-specifikusan alkalmazható az Európai Bizottság módszertana és alakíthatóak a klímakockázati vizsgálat peremfeltételei, • Az Európai Bizottsággal egyeztetett iparági és projekttípus specifikus módszertanok dolgozhatóak ki nemzeti szinten, biztosítva az EU jogi megfelelést is, • A beruházók érdemi visszajelzést kapnak kockázataik ezen köréről, mellyel szükség esetén az érintett európai vagy hazai hitelintézmények is foglalkoznak, akik sok helyen már a klímakockázati elemzést a beruházások kötelező elemeként (EBB) ismerik el, • Segíti a 2020 utáni strukturális és kohéziós források lehívását, amely időszakban – amennyiben a mostani 2014-2020-as modell marad érvényben – az uniós források 40%-át kötelezően klímavédelmi/zöldítési céllal kell elkölteni. • Valós jövőbeli infrastrukturális és kockázati károk előzhetőek meg (az autópálya nem szélfogó, nem árvízvédelmi vonal stb.)


A klímakockázat vizsgálat a környezeti hatásvizsgálat összefüggésében

Tér

1. Kiindulás

2. 314/2005 Korm. rend A 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet alapján van egy beruházás kezdeményezés a földrajzi környezetben erős kölcsönhatásnál (itt csak a beruházás változó és a természeti környezet nem, társadalmi akció )

Természet

Társadalom Természet Társadalom

Beruházás Környezeti hatásvizsgálat kötelező tevékenységek:

Földrajzi környezet

Gyenge kölcsönhatás

Kiegyenlítetlen kölcsönhatás

Környezet

Erős kölcsönhatás

Föld Levegő Víz Élővilág Épített környezet

Idő

Természet: litoszféra (földkéreg), atmoszféra (levegő), hidroszféra (víz), bioszféra (élővilág)

Folyamatokra Rendszerre Szerkezetre Tájra Településre Éghajlatra Természeti Ökológiára

Népesség egészség Társadalmi és gazdasági folyamatokra való hatás

Fontos cél: a kedvezőtlen hatások mérséklése

Társadalom: népesség, település, gazdaság 3. 2014/52/EU Irányelv A feladat a 2014/52/EU Irányelv alapján az éghajlatváltozás kockázati vizsgálata Környezet Beruházás (éghajlatváltozás) Közvetlen hatások: éghajlati tényezők, Közvetett hatások: Külső (exogén) természeti erők Antropogén okok © 2016 Deloitte Magyarország

Környezet

Természeti Társadalmi (lásd fent) 5

I. Előkészítés - A megfelelő klímakockázati értékeléshez meg kell állapítani előzetesen a vizsgálat peremfeltételeit •

A beruházás ágazati besorolása – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján.

• •

A tervezett beruházás időtállóságának meghatározása. A térbeliség megállapítása – pontszerű vagy több kis- és középtájon megvalósuló beruházás. A beruházás klímakitettség vizsgálatát vízgyűjtő, kis- vagy középtáj térbeli viszonylatba kell vizsgálni. Megállapítva a terhelt és kompenzációs területek arányát a kiválasztott téregységen belül. A kontroll és a szcenárió időszak megállapítása – a vizsgált időszakok hossza min. 30 év, de fontos megvizsgálni a hosszabb időintervallumot is a ritkán bekövetkező (pl. 500 évente 1 esemény, a Dunai vízállás 2013-ban) természeti esemény miatt. A kialakuló földrajzi környezet kölcsönhatásainak bemutatása – a természeti- és társadalmi környezet viszonyrendszerében a beruházás milyen szerepet fog betölteni az éghajlati trendek és azok hatásainak alakulása mellett. E pontban fontos lépés a terek funkcionalitásának feltárása. Ismertetni kell a változások mértékét, valamint a szélsőséges események kialakulásának küszöbértékét a mért adatok alapján.

•

•


II. Speciális módszertan alkalmazása (EU+MTA) A cél az Európai Bizottság iránymutatásával összhangban lévő klímakockázati módszertan alkalmazása 1.

Monitoring

Érzékenység vizsgálat

2. A szakmai irányelvek készítésénél elengedhetetlen az Európai Bizottság projekt Veszélyforrások menedzsereknek kiadott feltárása útmutatója a beruházások éghajlatváltozási kitettség vizsgálatára vonatkozólag és a Magyar Tudományos Akadémia egykori Földrajztudományi Kutatóintézetének a nagy beruházásoknál alkalmazott környezetföldrajzi Sérülékenység vizsgálatok módszerei.

Alkalmazkodás integrálása

Alkalmazkodási megoldások beépíthetősége

3.

4. 5. 6.

feltárás

7. Alkalmazkodási lehetőségek

© 2016 Deloitte Magyarország

Kockázatelemzés

8.

A beruházás érzékenység vizsgálata (a vizsgált terület földrajzi helyzetének általános jellemzése, geomorfológiai-, éghajlati- és hidrológiai viszonyainak bemutatása, talajtani elemzése és az élővilág bemutatása). A recens és jövőbeni veszélyforrások (klimatikus, hidrológiai, geológiai, biológiai, technológiai) feltárása, a beruházások kitettség vizsgálatának céljából. A beruházás veszélyforrásokkal szembeni sérülékenységének feltárása, figyelemben véve a beruházások érzékenységét és a kitettségét. A sérülékenységi mátrix készítése, megállapítva az alacsony-, közép- és a magas sérülékenységi szintet. Kockázatelemzés. Alkalmazkodási lehetőségek felmérése (hazai- és nemzetközi megoldások feltárása) A feltárt alkalmazkodási megoldások projektbe való beépítésének lehetősége (pl. hagyományos gazdálkodási módoknál alkalmazandó korszerű technológia, valamint a megvalósuló beruházások több funkciós alkalmazása) Az alkalmazkodás projektbe való integrálása. Monitoringozás

7

III. Modellek kiválasztása - A megfelelő klímakockázati vizsgálathoz ki kell választani azon pontos élő, használt és Kárpát-medencei modelleket, amelyek megfelelő kockázatértékelést biztosítanak az egyedi esetekben

Modellezés egyes területei

Modellek

Hidrológiai modell

HEC - Hydrologic Modeling System (HEC-HMS) 3.2. – kis vízgyűjtőkön levonuló hirtelen áradások modellezésére (PÉCS, Pirkhoffer Ervin és Czigány Szabolcs)

Térinformatikai modellek

GRASS – földrajzi elemzések végzésére alkalmas a széles modul számának köszönhetően. - Geomorfológiai elemzések - Hatékonyság vizsgálat (BME, PTE)

Meteorológiai modell

REMO modell (Max Planck-OMSZ); ALADIN-Climate regionális klímamodell (Meteo France-OMSZ); mért adatok statisztikai elemzése, regionális klímamodellek, légáramlási modellek

Talajerózió modell

MEDRUSH modell (MTA CSFKI) – Bátaapáti környezeti hatásvizsgálatánál használták

Mérnöki modellek

Áramlási modellek, terhelhetőségi-, szilárdsági-, teljesítményi számítások stb.


Beruházások érzékenységének vizsgálata

Alapállapot felmérés elvégzésének módszerei  A vizsgált terület földrajzi helyzetének általános jellemzése,  Geomorfológiai-, éghajlati- és hidrológiai viszonyainak bemutatása,  Talajtani elemzés  Élővilág bemutatása  Az éghajlatváltozás beruházásokra gyakorolt hatásainak megismerése érdekében a jelenlegi éghajlati viszonyok és az éghajlatváltozási trendek bemutatása


9

Veszélyforrások feltárása

Javaslat a recens és jövőbeni veszélyforrások feltárásárának módjára, például: •

Milyen adathalmazok állnak rendelkezésre a jelenlegi klímatikus helyzetre?

•

Melyik időszakot használjuk referenciaként, természetes változékonyság ismertetésére?

•

Hogyan lehet ellenőrizni az éghajlati adatok minőségét és hasznosságát?

•

Hogyan kaphatunk konzisztens éghajlati adatokat, valamennyi régiójára vonatkozóan hasonló minőségűek?

•

Milyen klímamodell adatok és éghajlati forgatókönyvek állnak rendelkezésre?

•

Milyen időtávot használjunk az érzékenységi vizsgálatokban?

•

Milyen módszerek állnak rendelkezésre jövőre vonatkozó klímatrendek felállítására


a

jelenlegi

állapot

amelyek

és

a

Európa

10

A klímaváltozásból eredő sérülékenység feltérképezése (Vulnerability assessment)

A vizsgálandó rendszer (beruházás) „profiljának” elemzése

A megfigyelt (jellemző) éghajlati viszonyok elemzése (kitettség)

Az éghajlat változás hatásaink elemzése a vizsgált rendszerre vonatkozóan (érzékenység)

Az éghajlat változékonyságára és a szélsőségekre adott válaszok értékelése (alkalmazkodási képesség)

Általános sérülékenység értékelése


A sebezhetőség csökkentésére vonatkozó intézkedések meghatározása (vizsgálat eredményei alapján)

A sebezhetőségi vizsgálat egyes lépéseinek elvégzése részletes módszertan alapján.

11

A klímaváltozásból eredő veszélyek feltérképezése (Kockázatelemzési mátrix)

Következmény mértéke Előfordulás esély / valószínűség (%)

Jelentéktelen

Kicsi

Mérsékelt

Jelentős

Katasztófális

Szinte bizonyos (95%) Valószínű (80%)

Klíma változó (ok) I.

Kockázat leírása

Méréskelt (50%) Csekély valószínűségű (20%) Ritka (5%) Szinte bizonyos (95%) Valószínű (80%)

Vizsgált létesítmény

Kockázati tényező I.

Klíma változó (ok) II.

Kockázat leírása

Méréskelt (50%) Csekély valószínűségű (20%) Ritka (5%) Szinte bizonyos (95%) Valószínű (80%)

Klíma változó (ok) III.

Kockázat leírása

Méréskelt (50%) Csekély valószínűségű (20%) Ritka (5%)


12

Alkalmazkodási lehetőségek Forgatókönyvek (szcenáriók) az alkalmazkodási lehetőségek megtervezésére. Hazai és nemzetközi megoldások feltárása. Mihez kell alkalmazkodni?

Forgatókönyvek Jövőbeni éghajlati, egyéb környezeti és társadalmigazdasági feltételek meghatározása


Hol?

Milyen gyorsan?

13

Alkalmazkodási megoldások beépíthetősége

A kockázatértékelés eredményeként megkapjuk azokat a veszélyeket, amelyek mértéke elfogadhatatlan kockázati szintet jelöl. Ezekre a kockázati tényezőkre javaslatot kell készíteni amely tartalmazza az alkalmazkodási lehetőségeket és azok projektbe történő beépíthetőségének lehetőségét.

Hatásvizsgálat

klímaváltozásból eredő következmények meghatározása (kockázatelemzés alapján)


Valószínűségek, legfőbb kockázatok és előfordulási helyek meghatározása

Projektmegvalósítás

Alkalmazkodás és projektbe történő beépíthetőségi javaslat

14

Alkalmazkodás integrálása

Az alkalmazkodási lehetőségek projektbe történő integrálása a projektmegvalósítás során történik. A hatásvizsgálat során meghatározott alkalmazkodási lehetőségek projektbe történő beépítési módjaira teszünk javaslatot a hatásvizsgálat készítése során.

Hatásvizsgálat

Javaslatok - alkalmazkodási lehetőségek projektbe történő beépítésére (módszerek és alternatívák)


Projektmegvalósítás részét képezi

Alkalmazkodási megoldások beépítése a projektbe

15

Alkalmazkodási intézkedések monitoringja

Egyértelműen meghatározott monitoring és értékelési tevékenységek kialakítása (elérendő célok, mozgatórugók, stb.) – checklist:

•

A hatásvizsgálat során azonosított veszélyeztető tényezők meglétének felülvizsgálatára

•

Az alkalmazkodási intézkedések hatékonyságának vizsgálatára

•

Monitoring és értékelés elvégzésének szerep- és felelősségi körei és az érintettek bevonására megfelelő mechanizmusok kidolgozása


16

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! [email protected]


17

Deloitte Magyarország, Lukács Ákos, Fenntarthatóság és klímaváltozás terület vezetője

Recommend Documents