DEKALB + CHEMINOVA AKCIÓ! Keresse a Monsanto és a Cheminova képviselőit a részletekért!

A hónap melléklete: Agromashexpo

2014. január I 1. szám I Ára: 499 Ft

DEKALB + CHEMINOVA AKCIÓ! Keresse a Monsanto és a Cheminova képviselőit a részletekért!

BIZTONSÁG ÉS GARANCIA

Kentaur 5G talajfertőtlenítő mikrogranulátum

KENTAUR 5G TALAJFERTŐTLENÍTŐ MIKROGRANULÁTUM

www.cheminova.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék: Rácz Tibor - mobil: +36/ 20 943-8698 • Hajdú-Bihar, Békés megyék: Tóth Balázs - mobil: +36/ 20 456- 6275 • Kelet-Bács-Kiskun, Csongrád megyék: Lécz István mobil: +36/ 20 286-9890 • Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád megyék: Tamasi József - mobil: +36/ 20 286-6204 Fejér, Pest megyék: Horváth József - mobil: +36/ 20 943-8696 • Nyugat-Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyék: Gyöngyösi Zsolt - mobil: +36/ 20 456-6675 • Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék: Takács Gábor - mobil: +36/20 943-8649 • Vas, Zala, Somogy megyék: Dr. Varga Zsolt - mobil: +36/ 20 943-8622

www.ruukki.hu

NövekedjeN gyorsabbaN Nagyszilárdságú acéllal a mezőgazdasági gépek folyamatosan nagy igénybevételnek és kopásnak vannak kitéve. a ruukki nagyszilárdságú acéljai mind az üzletben, mind a földeken elősegítik a növekedést. ruukki optim® több, mint 40%-kal csökkentheti a szerkezetek súlyát anélkül, hogy azok teherbírásukból veszítenének. A nagyszilárdságú ruukki optim® zártszelvény kiváló a nagy igénybevételt követelő alkalmazásokhoz. A ruukki raex® használatával a kopó alkatrészek élettartamát több, mint háromszor növeli a szerkezeti acélokkal összehasonlítva. a ruukki nagyszilárdságú alakítható acélja költséghatékony megoldás a mezőgazdasági gépek kopó alkatrészeihez. KOPÁSÁLLÓ ACÉL NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉL

Tartalom 2014. január 24. évfolyam, 1. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László Szent István Egyetem Felelôs szerkesztô Szujó Béla Elôfizetés [email protected] Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház lapterv Gerse László

kamara 6 I Falugazdászok a kamaránál agrárstratégia 8 I Átmeneti év lesz az idei növénytermesztés 12 I Több segítséggel, ugyanannyi kockázattal 15 I Posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet 2013 24 I Dekalb, a sikeres lépés borászat 29 I Egy hölgy az „Év bortelmelője” kertészet 31 I Megéri-e szuperintenzív almaültetvényt létesíteni? erdőgazdaság 34 I Kulcsszerepben az erdészet agromashexpo melléklet 40 I AGROmashEXPO, AgrárgépShow Termék­verseny 2014 43 I Energiatakarékos talajelőkészítés 51 I Talajművelő gépek vonóerőigénye 55 I Virágzó üzlet a gépi bérmunka 60 I Korszerű terményszárítók

Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor Nyomás Kvadrát 97 Kft. www.kvadratprint.hu HU-ISSN 1215-8380

43 60 71 4 I agrárium 2014. január

Jegyzet

51

talajművelő gépek vonóerőigénye

tisztelt olvasó!

F

ura évnek ígérkezik az idei. Egyrészt – legalábbis lapzár­ tánkkor – nem tudjuk, mit is gondoljunk az időjárásról. Január közepén ezerrel sarjadt a még fagyot nem látott vetés, rügyezni kezdtek a gyümölcsfák is, de még az amúgy jó „belső naptárral” rendelkező birkák is tavaszia­ san viselkedtek a szokatlan enyheségben. Ezt a helyzetet fűszerezi meg a nyár közepe óta tartó, úgynevezett „relatív aszály”, vagyis az a tény, hogy jelenleg a sokévi csapadékátlag legalább fele hiányzik legfonto­ sabb termőterületeinkről. Másrészt újra oda kell figyeljünk az uniós játékszabályok változásá­ ra – erről lapunk hasábjain bővebben és részletesebben is szót ejtünk. A lényeg az, a gazdálkodóknak bizony új kérdőívekkel, bevallásokkal kell majd szembesülniük, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a tanulás bármilyen módon is hátrányos lenne számunkra, sőt. A kormányzat határozottan elszánta magát az állatlétszám növelé­ sére például, ez a szándék pedig tökéletesen egybeesik a mai magyar viszonyokat alapjaiban meghatározó uniós szabályozórendszer módo­ sítási alapelveivel. A közösség ugyanis egyértelmű és világos állásfogla­ lásban rögzítette, hogy a tagorszá­ gok piacait fokozatosan függetlení­ teni kell a külső élelmiszerimport­ tól. Ennek érdekében úgynevezett üzemszintű szabályozás lép majd életbe – hogy pontosan mikortól, az egyelőre nem tudható – és növe­ kedni fog a termelés „piacszerűsé­ gének” szerepe a közforgalomban. Azt már tudjuk, hogy jövőre meg­ marad az egyszerűsített területala­ pú támogatás, és Magyarország fenn tudja tartani valamennyi jelenleg működő támogatási jogcímét. Fontos, hogy a fiatal gazdálkodók a jövőben a közvetlen támogatásokból is jogosultak lesznek célzott for­ rásokra. Az egy gazdaságra vonatkozó támogatási felső határ – az úgynevezett „capping” – bevezetése valószínűleg tagállami hatáskörbe kerül majd. A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támo­ gatási rendszerben az érintett termelők mentesülnek a zöldítés köve­ telménye alól, és a kölcsönös megfeleltetés betartását sem szankcionál­ ják majd. Változásokat bőséggel hozhat tehát 2014. Nagy kérdés, hogyan tudunk majd alkalmazkodni hozzájuk. Lapunkat is elérte a változás szele. Évek óta tartó örömteli tartalmi és terjedelemi bővülésünket az idei évtől teljes arculati váltás követi. A lap új, modern, reméljük az olvasók számára is tetszetősebb és főleg áttekinthetőbb tipográfiával, az igényes magazinokra jellemző kötött kivitelben, mintegy 30 százalékkal nagyobb terjedelemmel jelenik meg. A nyomtatott verziót pedig hamarosan követi az internetes vál­ tozat is. Maradjon Partnerünk a jövőben is!

A tAgországok pIAcAIt FoKozatosan FüggetlenítenI Kell!

állAttenyésztés 68 I Kilátások az állattenyésztésben bAromFI 71 I határokon átívelő állatvédelmi ügy 72 I milyen lesz európa baromfiipara 2014-ben? 74 I mélyalmos tojótyúktartás – eredményesen élelmIszerIpAr 76 I a mi kenyerünk a legfinomabb 80 I Élelmiszer-előállítás biztonságosan vIdékFeJlesztés 82 I mnVh: az agrárium civil és kulturális szektora 84 I milyen lesz az új laeDer?

A szerk.

AgrárenergetIkA 86 I növényi szármaradványokból fűtő- és építőanyag InnovácIó 89 I Integrált agrár-kutatóbázis a mezőgazdaság fejlesztéséért 2014. január agrárium I 5

kamara

Falugazdászok a kamaránál 2014. január 1-jével a magyar falu­ gazdász hálózat felügyelete átkerült a Nemzeti Agrár­gazdasági Kama­rához. Az új rendszer olcsóbb és hatékonyabb lesz.

A

falugazdászok átvételével a NAK – saját eddigi kamarai tanácsadóira is építve – egységes, „egyab­ lakos” gazdatámogató rendszert hoz létre, amelyet NEGTáR néven működtet majd. Nem tervezik, hogy a tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátaná­ nak. Az új rendszer jövőre 8 milliárd forintba kerül, de a NAK szerint így is egymilliárddal olcsóbb lesz a mostani széttagolthoz képest. A nemzeti hírügynökség jelentése szerint az alapelv az, hogy megfogjuk a tagdíjat fizető agrárkamarai tagok kezét – fogalmazott az új tanácsadói hálózat kiépítése kapcsán Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke. Az új tanácsadóiszolgáltatói szisztéma a „Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszer (NEGTáR)” elnevezést kapta, és öt pillérre épül: • tájékoztatás, • szaktanácsadás, • szakképzés, • projektmenedzsment, • európai innovációs partnerség. A kormány a NAK-kal kötött júniusi együttműködési megállapodás alapján határozott arról, hogy az agrárgazdasági kamara januártól átveheti a falugazdászokat a megyei kor­ mányhivatalok földművelés­ ügyi igazgatóságaitól. A kor­ mányhivatalok december végén 489 falugazdászt foglal­ koztattak, de Győrffy Balázs lapzártánk előtti bejelentése szerint szerint még nincs dön­ tés arról, közülük mennyien lesznek a NAK alkalmazottai. Az biztosra vehető, hogy a falugazdászok mai hatóságiigazgatósági feladataik 90 szá­ zalékát hozzák majd magukkal. Néhány funkció azonban – például a kábítószer-ellőállításra alkalmas növénytermelés ellenőrzése – továbbra is állami feladat marad. Az átvett falugazdászok a 202 fő jelenlegi agrárkamarai tanácsadóval kiegészülve egységes, egyablakos gazdatámo­ gatói hálózatot alkotnak majd a NEGTáR-on belül. Az országos elnök szerint az új rendszer célja, hogy minden gazdálkodói problémára megoldást kínáljanak. A NAK legfontosabb és leginkább érzékelhető feladata a tanácsadás lesz 2014-ben – fogalmazott. Az agrárgazdasági kamara nem tervezi, hogy a jelenlegi kamarai tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbo­

A NAK célja, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gazdáknak

6 I agrárium 2014. január

csátana. A szervezet nem a költségek lefaragására, hanem a szolgáltatási hatékonyság növelésére koncentrál, mivel eddig Magyarország a legdrágább agrártanácsadói rendszert működtette Európában. Az azonban még nem dőlt el, hogy az agrárkamarai tagok az új hálózat tagjait – az átvett falu­ gazdászokat – konkrétan hol és milyen módokon érhetik majd el.   Évszázados múlt A termelőket segítő rendszer kiépítésének és működtetésé­ nek igénye nem új keletű. A 19. század végén (1896-ban) Darányi Ignác miniszter létrehozta a gazdasági tudósítók hálózatát, akik feladata a mezőgazdasági információk össze­ gyűjtése volt, mint pl. a termésbecslés és növény-egészség­ ügyi információk gyűjtése. Majd hat állattenyésztési kerüle­ ti felügyelőt nevezett ki. Fő feladatuk az volt, hogy a szar­ vasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztés és a tejgazdaság fejlesztéséhez a gazdáknak tanácsot adjanak. 1908-ban a miniszter gazdasági felügyelősséggé szervezte át a kerületi felügyelősséget. A felügyelői rendszernek 1910-ben 31 városban volt székhelye. 1947-től párhuzamosan létrejött a falugazda (gazda­ jegyző) intézmény is 190 fővel. A döntően okleveles gaz­ dákból álló hálózat az alapvetően hatósági munkát végző gazdasági felügyelői kar mellett a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartást volt hivatott ellátni. Sajnálatos módon 1949-ben mindkét hálózatot felszá­ molták. Helyüket a megyei és járási tanácsi mezőgazdasági osztályok vették át. Nem véletlenül, hiszen már 1948-tól elkezdődött, de igazából 1960-as évek elejére fejeződött be a szövetkezetek szervezése, vagyis addigra történt meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egyúttal az egyéni vállalkozások gyakorlatilag teljes felszámolása, így nem is volt szükség tanácsadó hálózatra. Az 1970-es években azonban ismét megjelent a háztáji gazdálkodás, ezekkel az egyéni gazdaságokkal ismételten foglalkozni kellett valamilyen szinten. A szaktanácsolást és integrálást a tsz-ek háztáji agronómusai látták el. A rendszerváltás óta A rendszerváltás következményeként 1992-ben elindított kárpótlási, majd részarány-földkiadási folyamat elindította a mezőgazdaság gyökeres átalakulását, a termőföldtulajdo­ nok és termőföldhasználatok elaprózódását. Ennek nyomán tömegesen jelentek meg kisebb üzemek és magángazdálko­ dók, illetve a korábbi integrációk és kapcsolatok is meg­ bomlottak. Az akkori politikai vezetés is felismerte, hogy elengedhetetlen feladat a termelők, a vidéken élők szervezé­ sének elősegítése, az információk lefelé áramlásának biztosí­ tása, a mezőgazdasági információgyűjtés, illetve egyes ható­ sági jogkörök helyi alkalmazása. Ez szükségessé tette egy mezőgazdasági szakemberekből álló hálózat, azaz a falugazdász hálózat életre hívását. 1993 őszén már az Országgyűlés is foglalkozott e kérdé­ sekkel, majd 1994 januárjában a Boross-kormány földműve­ lésügyi minisztere, Szabó János a kormány elé tett egy elő­ terjesztést, mely a falugazdász hálózat létrehozásának szük­ ségességét elemezte.

kamara A szervezés alapegysége a település és azok elhelyezke­ dése volt. A kisebb, egymáshoz közel eső településeken közös szakember alkalmazását javasolták. Figyelembe vet­ ték azonban, hogy az összevonással a működési költségek növekednek és elvész a helyismeretből származó előny. A mintegy 3300 településhez 1500 fős hálózat létrehozását indokolták. A szervezést több lépcsőben javasolták meg­ valósítani, a pénzügyi keret függvényében: első lépésben 1994-re mintegy 700 fős hálózatot tartottak lehetséges­ nek kialakítani.   Közreműködés A falugazdász hálózatról szóló 2003/1994. (Ő.17.) Kormányhatározat alapján 1994. március 1-jén kezdte meg működését a magyarországi falugazdász hálózat, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok működtettek. 768 fővel indult a szervezet, tagjai vállalkozói szerződéssel látták el munkájukat. Feladataikat az önkormányzatokkal együtt­ működve kellett ellátniuk, megbízatásuk célja a mezőgazda­ sági termelők segítése és információval való ellátása volt. A gyakorlatban segítettek az APEH-nél igényelhető terület­ alapú és gázolaj támogatások kitöltésében, előadásokat szerveztek helyi szinten a vetőmaghasználatról és növényvé­ delemről, segítettek az akkor alakuló terméktanácsoknak (ilyen volt pl. juh terméktanács), de még gyümölcsfacseme­ te-kiosztásban is részt vettek. Hatósági munkát még nem végeztek, a hatósági igazolásokat a földművelésügyi hivatal köztisztviselő munkatársai adták ki. 1995. július 1-jétől az addigi falugazdász hálózat tulaj­ donképpen átkerült feladataival és természetesen a finanszí­ rozásával együtt a területi agrárkamarákhoz. Az 1996. évi költségvetésről szóló tv. pedig már eleve a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatának támogatásáról ren­ delkezett. Az agrárkamara alkalmazásában állt 572 fő gazdajegyző, akiknek 1998-ban közigazgatási alapvizsgát is kellett tenni­ ük. A hálózat feladatai hasonlóak voltak a falugazdászoké­ hoz, de részt vettek például a vízitársulatok szervezésében és részarány-földkiadásban is. 1997. január 1-jétől már hatósá­ gi feladatot is elláttak a gazdajegyzők: az őstermelői igazol­ ványok kiadását végezték. 1998-ban a falugazdász hálózat ismét a földművelésügyi hivatalok hatáskörébe utalta a falugazdász hálózat működ­ tetését. Ezzel egyidejűleg a gazdajegyzői hálózat támogatása megszűnt és emiatt mintegy 500 fővel csökkent a gazda­ jegyzők száma. 1999. év folyamán kialakították a falugazdászok műkö­ dési területét. A személyi és tárgyi munkafeltételeket a megyei hivatalok biztosították. A fogadóórák megtartásá­ hoz szükséges helyiségek döntő részben az önkormányzat­ ok, művelődési házak, faluházak, teleházak, könyvtárak, szövetkezetek, illetve mezőgazdasági kft.-k, rt.-k épületei­ ben voltak. Fő célkitűzés volt a minimum heti egyszeri településszintű ügyfélfogadás megvalósítása. Második lépcsőben megtörtént a megyén belüli falugaz­ dász területközpontok kialakítása és felszerelése. A területi központok száma megyénként változó volt, összesen 133 területközpont került kialakításra, gyakorlatilag a korábbi járásközpontokban. 2000 augusztusától 985 fő, ebből 605 fő köztisztviselő, 251 fő szerződéses vállalkozó és 129 fő megbízásos, míg 2001-ben 1146 fő, ebből 758 fő köztisztvi­ selő, 388 fő szerződéses vállalkozó falugazdász teljesített szolgálatot a rendszerben.

2002-ben a létszám 1086 főre csökkent, ebből 713 fő köztisztviselő, 373 fő szerződéses vállalkozó volt, majd 2004 márciusától már csak 650 fő köztisztviselő, hiszen leépítések voltak 2003 szeptemberében és decemberében, valamint 2004 márciusában.   Csatlakoztunk  Az uniós csatlakozást megelőző időszak feladatai túlnyomó részt megmaradtak napjainkig, kivéve a gazdaregisztrációt és a területalapú támogatás nyilvántartását, ellenőrzését, amelyek átkerültek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A csatlakozás óta újabb, delegált, az uniós támogatások­ hoz kötődő feladatok elvégzésével bízták meg a falugazdász hálózatot: Az 1054/2006. Korm. határozat rendelkezett – egyebek mellett – egyes agrárintézmények összevonásáról. Ennek megfelelően Gráf József miniszter úr a 274/2006. (XŐŐ. 23.) Korm. rendelet alapján megalakította 2007. január elsejével átszervezéssel a 11-féle, 66 korábbi önálló jogi sze­ mélyiségű intézmény megszüntetését követően, jogutód­ ként az új, egységes agrárigazgatási szervezet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt. Az új hivatal cél­ ként tűzte ki a hatékonyabb, az MgSzH többi hatóságaival közös ügyfélszolgálati rendszer kialakítását, ahol az ügyfe­ lek egyablakos ügyintézéssel találkozhatnak. Ahogy januártól ma is: ezúttal azonban a NAK szolgál­ tatásbarát rendszerén belül. VJ

ingyenesen váltható ki az őstermelői igazolvány A most induló mintegy két hónapos átmeneti időszakban a falugazdászok az eddigi irodáikban végzik munkájukat. A kamara időközben 180–200 állandó irodát alakít ki úgy, hogy ezáltal jelentős mértékben javuljon az egyes körzetek szolgáltatói lefedettsége. Ezen felül a tervek között szerepel az is, hogy a falugazdászok heti rendszerességgel ügyfélfogadást tartanak majd csaknem az összes települési önkormányzatnál. A NAK célja, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gazdáknak, ezért már januártól indítja a falugazdászok képzését. Mind a falugazdászok, mind a volt kamarai tanácsadók képzésére szükség van, mivel az összevont hálózatnak az eddiginél bővebb feladatkört kell ellátnia. A hálózat erősségét az adja majd, hogy központi eljárásrendek, egységes szabályok mentén fognak a falugazdászok dolgozni, a munkájuk során viszont minden helyi sajátosságot figyelembe tudnak venni. A tanácsadási feladatok mellett hatósági feladatokat is ellát a hálózat. Ezek azonban nem ellenőrző jellegűek, az ilyen feladatok továbbra is a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainál maradnak. A NAK által működtetett falugazdász-hálózat hatósági feladati közül ki kell emelni a mezőgazdasági káresemények felmérését (a kárenyhítéssel kapcsolatos helyszíni szemlék elvégzését), a gázolaj jövedéki adó visszaigénylésével kapcsolatos teendők ügyintézését, a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok ellátását, illetve az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését. Új kamarai szolgáltatásként január 1-jétől ingyenesen váltható ki és érvényesíthető az őstermelői igazolvány, azonban ennek feltétele, hogy a kérelmezőnek be kell fizetnie a kamarai tagdíjat. Az őstermelői igazolvány kiadása azok számára is ingyenes lesz, akik a kamarai törvény alapján nem tagjai a köztestületnek (pl. csak szőlőt termesztenek). Az ingyenességtől eltekintve az igazolvány kiadásának eljárása változatlan marad. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2014. januáR agrárium I 7

Agrárstratégia

Átmeneti év lesz az idei Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, minden szakember tisztában volt vele, hogy mi most éppen egy „mozgó vonatra” szállunk fel. A közösségi ágazati szabályozás napjainkban is átalakul, de a jelek szerint a magyar gazdák nem járnak rosszul a változásokkal.

M

ég formálódik a Közös Agrárpolitika 2014–20 közötti új rendszere, melyben olyan fontos új ele­ mek jelennek meg, mint a közvetlen támogatások lehívásához kapcsolódó zöldítési feltételek, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása vagy a termeléshez kötött támo­ gatások – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára megje­ gyezte: az év közepéig kellett volna megállapodnia a Közös Agrárpolitika végrehajtási jogszabályainak elfogadásáról a három nagy intézménynek, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, de az európai költség­ vetési tárgyalások elhúzódása miatt ez már nem lehetséges, ezért 2014 átmeneti év lesz az agrártámogatásokban. Czerván György az átmeneti időszak előnyeit ismertetve elmondta: Jövőre megmarad az egyszerűsített területalapú támogatás, és Magyarország fenn tudja tartani valamen�­ nyi jelenleg működő támo­ gatási jogcímét. Hozzátette, hogy a fiatal gazdálkodók a jövőben a közvetlen támoga­ tásokból is jogosultak lesz­ nek célzott forrásokra. Az egy gazdaságra vonatkozó támogatási felső határ – az úgynevezett „capping” – bevezetése valószínűleg tag­ állami hatáskörbe kerül majd. A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszerben az érin­ tett termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól és a kölcsönös megfeleltetés betartását sem szankcionálják majd. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók által jól ismert top up támogatásokat – európai uniós szabályozá­ si okok miatt – átmeneti nemzeti támogatás néven 2014-től továbbra is folyósítja a Kormány a központi költségvetésből. Czerván György megerősítette: a következő hét esztendő­ ben hazánk összesen 500 milliárd forinttal fordíthat többet vidékfejlesztésre, agrártámogatásokra. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója kiemelte: Az AKI számításai szerint az

Magyarország fenn tudja tartani valamennyi jelenleg működő támogatási jogcímét

8 I agrárium 2014. január

egy hektárra jutó alaptámogatás 146 euró lesz, amely a zöld komponenssel kiegészítve mintegy 225 euró körül alakul­ hat. Hozzátette: fontos, hogy megfelelően felkészítsék a gazdálkodókat, és a KAP változásai ne érjék őket váratlanul. Megjegyezte: az AKI honlapján működik egy támogatási kalkulátor, melynek segítségével a termelő ki tudja számol­ ni, hogy a 2014–20 közötti támogatási ciklusban mekkora összegekre számíthat. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA társelnöke hangsúlyozta: Az új rendszer szabá­ lyozottsága, bonyolultsága ellenére is egyfajta tervezhetősé­ get mutat. Hozzátette: a fiatal gazdálkodók ösztönzése fontos, ez az új KAP-ban számokban is mérhetően megjele­ nik az alaptámogatáson felüli mintegy 60–65 eurós hektá­ ronkénti forrásban. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke szerint is fontos a fiatal gazdák és kistermelők segítése. Nagy Tamás kiemelte: minél hama­ rabb át kell állni az új alaptámogatásra épülő finanszírozá­ si rendszerre. A szakember az érdekképviseleti párbeszé­ dek fontosságát, valamint a versenyképességet figyelembe vevő, innovációs források felhasználásának jelentőségét hangsúlyozta.   Ellentmondásban Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az AKI egyik koráb­ bi tanulmányában olvasható megállapítás szerint az agrárpo­ litikában, és főleg annak megvalósításában szemléletváltásra van szükség, mert nem várhatjuk el minden probléma megol­ dását Brüsszeltől és/vagy az FVM-től. E szereplők tevékeny­ sége ma jószerével csupán a hatósági szabályozásra szorítko­ zik. A versenyben való helytállás, az „üzlet” a bankok, a nagy inputbeszállítók és a felvásárlók, kereskedők együttműködé­ sén és a profit megosztásán múlik. Magyarországon az agrárpolitika gyakorlatilag „támoga­ táspolitika”, amelynek legfőbb célja az elérhető uniós forrá­ sok maradéktalan lehívása és minél szélesebb körben teríté­ se. A több területet érintő fejlesztések nincsenek összehan­ golva, nem alakultak ki hatékony módszerek a pályázatok­ ban „beígért” eredmények, hosszú távú pozitív hatások ellenőrzésére, a felelőtlen döntések megelőzésére. A támo­ gatások felosztásakor a döntéshozók csak formális, úgyne­ vezett „ex ante” hatástanulmányokra támaszkodhatnak. A magyar agrártámogatási rendszer sokszor téves, azaz felesleges beruházásokra ösztönöz, ezáltal hosszú távon súlyos aránytalanságok kialakulásához vezet. Sajnos a gaz­ dálkodók részéről többnyire a szubvenciók (pénzlehívás) maximalizálása a cél, ezért sokan azt és úgy termelnek, amire és amiért támogatás igényelhető. A rendszer a még élet- és versenyképes vállalkozásoknak nem kedvez, ezek agrárstratégiára várnak. Nem tudják eldönteni, hogy hos�­ szabb távon mi legyen a fejlesztés súlypontja, ehhez ugyanis kevés segítséget, iránymutatást kapnak.   Késésben  Az viszont már biztos, hogy új büdzsével, de jelentős részt még a régi szabályokkal kezdi meg az Európai Unió az idei, 2014-től induló többéves pénzügyi keret végrehajtását az

Agrárstratégia agrártermelők jövedelmének 75 százalékát kitevő közvetlen kifizetések terén – jelezték közvetlenül lapzártánk előtt brüsszeli források. A Bizottság az értesülések szerint azzal számol, hogy az asztalon levő, a következő hétéves időszakra vonatkozó jog­ alkotási javaslatokkal párhuzamosan egy kizárólag a 2014-es évre vonatkozó átmeneti jogi keretre is tervezetet kell kidol­ goznia tavasszal, amiről külön kell döntenie a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A szokatlan lépést az indokolja, hogy a többéves keretköltségvetés elfogadásának késlekedése miatt az EU már bizonyosan kifut az időből, és az új támo­ gatási rendszer nem tud fel­ állni az év végéig. Ezért muszáj lesz átmene­ tileg a régi szabályokat érvényben hagyni, alapvető­ en a közvetlen jövedelemtá­ mogatásoknál, ahol az új rendszerre való áttérés renge­ teg adminisztrációs teendő­ vel és változással jár majd, amire 2014-ig már egyszerű­ en nincs idő. „A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit csak 2015-től lehet majd végrehajtani” – jelezte egy nevének elhallgatását kérő illetékes. Az Európai Parlament mezőgaz­ dasági ügyvezető bizottsága szavazatott ugyan 2014 utáni közös agrárpolitika szabályairól készült négy jelentésről, köztük a közvetlen kifizetésekről is, de a következő hétéves keretköltségvetés elfogadásáig ugyanakkor nem fejeződhet be a jogalkotói munka, hiszen az agrárkiadásokról és a poli­ tika több más fontos paraméteréről is a többéves pénzügyi kerettel együtt kell dönteni, erre legkorábban február 7-én van esély.

A csúszás miatt mindenesetre az EU-nak le kell mondania arról, hogy a direkt támogatások reformjának olyan fontos elemeit, mint a direkt támogatások kizöldítése vagy a hektár alapú támogatások egyes tagállamokon és egyes régiókon belüli fokozatos közelítését, már a következő hétéves keret­ költségvetés első évében, azaz 2014-ben alkalmazza.   Haladék  Ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok még egy év haladékot kapnak majd az egységes területalapú támogatási rendszerről (SAPS) az EU mindenki számára egységessé váló támogatási rendszerére való átállásra. Az Európai Bizottság 2011 októberi javas­ lata nominálértéken a 2013-as szinten fa­g yasz­totta volna be a 2014 és 2020 közötti közös agrárkiadásokat, ami reálér­ tékben 2013 és 2020 között 8 milliárd eurós csökkentést jelent (58 milliárd euróról 50 milliárd euróra csökkenne a büdzsében az összeg). Az Európai Tanács elnökének a novem­ beri EU-csúcson bemutatott eddigi utolsó javaslata ugyanak­ kor további 17 milliárd eurót (–4,5%) lefaragott volna a Bizottság javaslatából, és több, mint 39 milliárd euróval keve­ sebb pénzt biztosítana a KAP-nak (–9,75%) a 2007 és 2013as időszakhoz képest. A direkt támogatásokat és a piaci intéz­ kedéseket magába foglaló első pillér Herman Van Rompuy utolsó javaslatában 8,9 százalékkal csökkenne a status quo-hoz képest, ami összegszerűen közel 27 milliárd euró.

A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit csak 2015-től lehet majd végrehajtani

Agrárium-info

Megfelelő takarmányozással az állattenyésztés versenyképességéért Az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a szakemberek a takarmányozás lehetséges fehérjeforrásainak felhasználási lehetőségeit vitatták meg. „A kérdés azért igen jelentős az ágazat számára, mivel az állattenyésztés ráfordításainak mintegy 75%-át a takarmányköltségek teszik ki. Így korántsem mindegy, hogy ez az ágazati és gazdálkodói szinten egyaránt jelentős költségtényező mire fordítódik, mennyire hatékonyan kerül felhasználásra – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési üzletág vezetője. – Mindezt azokkal a nemzetközi folyamatokkal szoros összefüggésben érdemes megvitatni, amelyeket a hazai állattenyésztők és állati termékeket feldolgozó cégek sem kerülhetnek el. Az egyik ilyen aktuális kérdés mindenképpen a génmódosított szervezetektől (GMO) való mentesség, amellyel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég megerősítette, hogy Magyarország továbbra is GMO-mentes marad, ugyanis fennmarad a zéró tolerancia.” Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fehérjeszükségletet úgy kell kielégíteni, hogy az igazodjon a haszonállat fehérje, illetve aminosav-igényéhez. Ehhez ismerni kell az adott genetika igényeit. A takarmányok fehérje és aminosav értékelésének korszerűsítése, valamint az egyes takarmánykomponensek emészthetőségét tartalmazó adatbázis folyamatosan frissítése és elérhetősége a magyar állattenyésztés versenyképességének növeléséhez nagymértékben hozzájárulna. Emellett a takarmánykomponensek árának gyors változása a takarmány-összetétel folyamatos változtatását kívánja meg, amelyhez igen jól felkészült szakemberekre van szükség az ágazatnak. Az állati fehérjék alkalmazásának szakmai és jogszabályi hátterét és lehetőségeit dr. Nyárs Levente, a K&H Agrárfőosztályának szektor és termékpálya elemzője, és dr. Kiss Jenő, az ATEVSZOLG Zrt. vezérigazgatója mutatta be annak kapcsán, hogy 10 éves uniós tilalom után újra felhasználásra kerülnek takarmány-alapanyagként az állati fehérjék, igaz, egyelőre csupán az akvakultúrában. A kérdés szakmai jelentőségét azonban számos szakmai szempont is indokolja. A kiterjesztés jelentősen csökkenthetné az EU és Magyarország versenyhátrányát a takarmányfehérje biztosítása terén. Az állati fehérjék felhasználhatóságát korlátozhatja, hogy a gazdaságok takarmánykeverő rendszereiben garantálni kell majd a feldolgozott állati fehérjék kizárását akár kérődzök, akár más haszonállatok takarmánykeverékeiből. Új kihívás lehet a keresztetetés előírása is. Mivel az állattartó gazdaságok általában egy takarmánykeverővel rendelkeznek, ezeket a követelményeket igen nehezen lehet majd betartani, aminek akár beruházásvonzata is lenne, ezért a visszavezetés előtt a jogszabályi háttér pontos rendezése mindenképpen szükséges – hangsúlyozták a szakemberek.

2014. januáR agrárium I 9

rovatcím

PLUSZ 1 T/HA PROGRAM TAPASZTALATAI – 2013

Fehérvári Sándor, Monsanto, fejlesztés vezető

Hogyan sikerült a DEKALB kukoricával 1 tonnával többet termelni 2013-ban? MIÉRT TERMELJÜNK TÖBBET?

A globális gabonakereslet alakulása 3000

Rizs

2500

+27%

Millió tonna

2000

+125%

Szója Búza

1500

+40% 1000

+76%

500

Kukorica

0

2000

2010

2015

2020

Forrás: IHS Global Insights, Agriculture Division

10 I agrárium 2014. január

2030

Külföldi kutatások alapján a világ népessége 2030-ra 1,4 milliárd emberrel fog növekedni. A népességnövekedés mellett a középréteg növekedésére számítanak. Ez a feldolgozott élelmiszerek, és a hús iránti kereslet növekedését irányozza elő, legalább harminc százalékkal a 2000 évhez képest. Ezek a tendenciák jól mutatják a takarmánynövények termelésének növekedési irányát.

2030-ra a kukoricatermés 76%-os növekedésére számítanak világszinten. A mezőgazdaságban dolgozó emberek társadalmi felelőssége, hogy a jövő generáció igényeit ki tudja szolgálni. A termelésbe bevonható terület mennyisége drasztikusan már nem növelhető, így mindent meg kell tennünk, hogy az egységnyi területen a lehető legnagyobb termést tudjuk elérni.

Rovatcím

PLUSZ 1 T/HA PROGRAM TAPASZTALATAI – 2013

Magyarország kukoricatermesztési területe a KSH

A termésnövelés korlátai:

adatai szerint 1990-től napjainkig átlagosan százezer

Magyarországon a száraz évek komoly terméscsökkenést okoznak a kukoricatermesztésben. Az időjárás, és a tágan értelmezett környezet olyan határok közé szorítja a kukoricatermesztést, melyen nem tudunk változtatni. A szűken vett termesztési környezet, mely táblaszinten változik, olyan limitáló tényező, melyet hosszútávon, megfelelő talajműveléssel és termesztési technológiával tudunk befolyásolni és javítani. A termesztési technológiát éves szinten tudjuk változtatni. Termésünket komoly mértékben változtatja, a gépesítettség szintje, hogy milyen vegyszert, mennyi műtrágyát használunk. Ezek a tényezők komoly költséget képviselnek, ám a befektetett érték megfelelő megtérülése érdekében jól kell alkalmaznunk ezeket a technológiákat. A termelői gondosság, technológiai fegyelem olyan limitáló tényező, mely pénzben nehezen mérhető. Az alkalmazott technológia megfelelő időzítése, a gépek gondos beállítása, és a precizitás olyan elemek, melyeket nem lehet pénzben kifejezni. Hatásuk sok esetben azonban nagyobb a realizálható termésünkre, mint a fenti elemeké.

hektárral növekedett, és átlagosan több mint 1,5 t/haral tudtuk növelni a kukorica termésátlagot. Ez azt jelenti, hogy a hibridnemesítéssel elérhető évi 100 kg/ ha terméstöbbletből a magyar termelők a technológiai fejlődéssel együtt évi 75 kg/ha-t tudnak realizálni. A magyar kukoricatermelés reagál a világpiaci igényre. A kukoricakereslet bővülése az alternatív feldolgozási lehetőségeknek köszönhetően bővült az elmúlt időszakban, de az elkövetkezendő évtizedekben az afrikai keresletnövekedése is a termelés bővülését irányozza elő.

A korlátozó tényezők megfelelő, és őszinte felmérése után minden termelőnek meg kell határozni a termesztési célt, amit realizálni szeretne, és ahhoz kidolgozni a megfelelő termesztési technológiát.

2014. januáR agrárium I 11

növénytermesztés

Több segítséggel, ugyanannyi kockázattal Nyugtalanító a januári tavasz. No, nem azért, mert már dolgozni kellene a földeken, inkább azért, mert az időjárás azt a látszatot kelti, hogy maholnap fejtrágyázni kellene vagy éppen a vízmegőrző simítózással kellene foglalatoskodni. A csalódás tehát érzéki. A „kutya nem ette meg még a telet” így január közepén, és még csak most jönnek a búzákat jarovizáló mínuszok, éppen a jobb termés érdekében.

A

márciustól december elejéig kemény munkához szo­ kott gazdaember kicsit feleslegesnek érezheti magát odahaza, mert ugyebár a munkát adó klasszikus gép­ felújítások – a korszerű gépparkban – már nem léteznek, csak nyomokban lelhetők fel apró műszaki teendők. Persze azért csak kinéznek a földekre, hogy az ősziek mit mutatnak, még olyan áron is, hogy az utakban gyakran kárt tesz a terepjáró. Viszont vannak tanfolya­ mok, továbbképzések, gazdafó­ rumok, amelyek felettébb hasz­ nosak, különösen azok számára, akik megfelelő alapokkal rendel­ keznek és a hallottakat alkalmaz­ ni is tudják munkájuk során. Az ismeretszerzésnek ez a módja ké­nyelmes is, hiszen az esetleges adaptációs nehézségeket azonnal tisztázni lehet az „azonnali kérdések órájában”. Emellett össze lehet jönni a gazdatársakkal, meg lehet hányni-vetni az elmúlt év tapasztalatait. Mert tapasztalatot szerezni minden évben kell és lehet is, majd pedig hosszú éveken keresztül érdemes gyűjteni. A tapasztalatok pedig minden évben vegyesek, hiszen ki ne követett volna el valamilyen technológiai vagy munkaszervezési hibát az év folyamán, amelyet nyilván ki akar küszöbölni az idei induló évben…

Szerencsére vannak támogatások és jó esetben pályázatok, amelyekre lehet számítani

Egyedül a kockázatviselésben A „tető nélküli” növénytermesztők munkájuk során hihe­ tetlenül kiszolgáltatottak, kockázataikat és azok mértékét nem is szívesen elemzik a szakemberek. Az időjárási anomá­ liák kiszámíthatatlansága a legnagyobb kockázati tényező, amelyre valamilyen formában minden évben számítani kell. Persze azt nem lehet előre tudni, mire kell különösen felké­ szülni, hiszen lehet belvíz, árvíz, ha sok a csapadék, de lehet aszály, akár légköri is, ha nincs csapadék. És akkor még nem beszéltünk a szélviharokról, a jégesőkről, amelyek kártétele éppen úgy semmissé teheti a termést az utolsó héten is, mint a többi csapás. Ebben a kockázatviselési procedúrában nem akar senki partner lenni, sem a termeltető, sem a kereskedő, sem a bankok, kivéve talán részlegesen a cseppet sem önzet­ lenül ajánlkozó biztosító társaságokat. 12 I agrárium 2014. január

Mondhatnánk azt, hogy a gazdaember már megszokta – már amennyiben ezt meg lehet szokni –, hogy csak akkor van igazán érdeklődés, amikor a terményen és annak hasz­ nán kell „osztozkodni”. A tenyészidőszak alatt marad az izgalom, a szorongás a végkifejletet illetően, mert hiszen nyereséget kell termelni, lehetőleg minden egyes hektáron. Az árbevételből pedig törleszteni kell, mellette fejleszteni, beruházni kinek-kinek igénye szerint, és újraindítani a következő évet. Nem mellékesen pedig élni kell a családnak! Szerencsére vannak támogatások és jó esetben pályázatok, amelyekre lehet számítani, és amelyek pufferolják a ros�­ szabb évjáratot, vagy „megnyomják” az átlagosat. Az idei évről még semmit sem tudni, legfeljebb a terveket nézeget­ hetik, alakíthatják még a gazdák, és kémlelik az eget – no meg az időjósok előrejelzéseit –, hogy mi várható a közeljö­ vőben. Felkészülés fejben és lélekben Egy sikeres gazdasági év a növénytermesztésben feltételezi az átlagos kontinentális viszonyoknak megfelelő időjárást, amely mellett közepes vagy jó termések születhetnek. Ez csak minden év elején elvárás, ami természetesen sokszor módosul. A másik egyre kiszámíthatatlanabb anomália a piac lett, amely egyre inkább az időjárás kiszámíthatatlanságára kezd hasonlítani, persze nem feltétlenül azzal összefüggés­ ben. Annál inkább sem, mert a helyi időjárásból fakadó terméseredmények és elvárt árak, valamint a világpiaci ártrendek egyáltalán nincsenek szinkronban. E tekintet­ ben sincs tehát érdemi felkészülési lehetőség a termelők számára. Márpedig a nyereséges termelés szempontjából a mindenkori terményárakon nagyon sok múlik, hiszen közepes termés magas áron szintén kecsegtető árbevételt jelent. Nem beszélve olyan szerencsés évjáratokról, amikor magas termésszintek magas árakkal társulnak. Ugyanakkor a gyenge termés alacsony áron akár katasztrofális deficitet is jelenthet anélkül, hogy annak az év elején bármilyen előjele lett volna. Természetesen ezek a fejtegetések januárban belefér­ nek a beszélgetésekbe, aztán a munka megkezdése után már csak koncentrálni van idő, hogy minden munka, il­letve technológiai fázis időbe és a lehető legjobban

növénytermesztés valósuljon meg. Azt már felismerték a gazdák az elmúlt években, hogy nagy termésekre kell törekedni, bőtermő fajtákkal kell dolgozni, optimális tápanyag-visszapótlás mellett, hogy az árak kedvezőtlenebb alakulása esetén is legyen tisztességes árbevétel. Ez persze a minőség rovásá­ ra is mehet, ami szintén megfigyelhető, de esetenként a külföldi vevők számára inkább a mennyiség dominál. Némi ellentmondás feszül ebben az okfejtésben, de bizony a magyar föld és a magyar gazdák rutinja követ­ keztében sok esetben a magyar termények az európai minőségi paramétereket meghaladják, csak éppen ezt az árakban nem lehet érvényesíteni… Ezzel a helyzettel is számolni kell tehát a fajtaválasztásnál, a talajművelésnél és a többi technológiai elem alkalmazásánál. Tény, hogy nagyon fontos a szakmai felkészültség, mert a hatalmas kockázatok mellett még a piaci elvárásoknak és azok változásainak is meg kell felelni. Változások a szabályozásban Az óév utolsó napján megjelent rendeletében a megyei földhivatalokra bízza a kormány az új földforgalmi tör­ vényben földvásárláshoz és haszonbérlethez előírt hatósá­ gi engedélyezési feladatokat − derül ki a Magyar Közlönyből. Szintén a megyei földhivatalok dolga lesz a föld tulajdonjogának, végrehajtási, felszámolási, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás során kitűzött árveréses vagy pályázati értékesítése. A szabályozás csak 2014 májusában lépne hatályba, vagyis ennyi ideje lesz a hivataloknak a szük­ séges adatbázisok, eljárás­ rendek kialakítására, illetve a már működő földhaszná­ lati nyilvántartás naprakés�­ szé tételére. Ugyancsak a járási, illetve másodfokon a meg yei földhivatalokat jelöli ki a kormány a föld­ forgalmi törvényben felso­ rolt szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásá­ nak ellenőrzésére, valamint a kapcsolódó jogkövetkezmé­ nyek alkalmazására. A kormányrendelet ugyancsak a föld­ hivatalokra bízza a földművesek, a mezőgazdasági terme­ lőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyil­ vántartásának vezetését − a jogszabály e pontja már hatályba is lépett −, arról azonban nem rendelkezik, hogy a hivatal miként szerezze meg az adatbázisokhoz szükséges adatokat. Vagyis még nem tudni, hogy az érintetteknek kell-e a szükséges adatokat személyesen vagy egyéb módon megadniuk, vagy lesznek olyan adatok, amelyeket a köz­ igazgatás a különféle állami adatbázisokból átemelhet. Az elsőfokú eljárásokban a járási, míg másodfokon a megyei földhivatalok lesznek illetékesek. A termőföld védelméről szóló − legutóbb 2013-ban módosított − törvény talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. A birtokmaximum túllépéséhez szükséges állatállo­ mányról az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészség­ ügyi igazgatósága adhat majd igazolást, míg a földforgalmi törvény szerinti családi gazdaságokat a gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága veszi majd számba.

Jogszabályi támogatással, új szerepben az agrárkamara A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) várhatóan janu­ ár-februárban köti meg azokat az együttműködési megálla­ podásokat, amelyek a tavaly év végén megszavazott törvény­ módosítás nyomán létrehozandó gazdaságszerkezeti nyil­ vántartás létrehozásához szükségesek. Természetesen az adatbázis létrehozásához több hónapra lesz szükség. A tör­ vény szerint a nyilvántartásban szerepelnie kell többek közt annak, hogy az egyes tagok mekkora és milyen művelési ágba tartozó földön gazdálkodnak, mekkora éves árbevéte­ lük származott agrárgazdasági tevékenységből, milyen jog­ címeken, mekkora uniós és magyarországi támogatást vet­ tek igénybe, valamint annak is, hogy milyen mezőgazdasági vagyoni értékű jogokkal rendelkeznek. Az adatszolgáltatás kiterjed arra is, hogy a tagok agrárgazdasági tevékenységük során milyen épületeket, építményeket használnak, vala­ mint milyen gazdaságszerkezet mellett mekkora feldolgozókapacitással rendelkeznek. A Kamara az adóhatóságtól minden év júliusáig térítés­ mentesen kapja meg a gazdálkodók árbevételéről szóló adatokat, június elejéig pedig a földhasználattal kapcsolatos adatokat az ingatlan-nyilvántartástól, a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivataltól pedig a tagok támogatásának adatait. A jogszabály szerint az utóbbi adatszolgáltatás meg­ lehetősen részletes: a támogatás alapjául szolgáló parcella sorszáma, a kapcsolódó állatlétszám, beruházási támogatás­ nál pedig a megvalósítás helyszíne is szerepel majd az adatbázisban. A gazdaság­ szerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok alapvetően üzleti titoknak minősülnek, kezelésükre a Kamara jogo­ sult, harmadik személynek − a törvényben meghatáro­ zott kivételektől eltekintve − nem adhatja át őket. A kormányzati hivata­ los indoklás szerint az adatbázis-építésre azért van szük­ ség, hogy a NAK elláthassa jogszabályban, alapszabályá­ ban és a kormánnyal kötött megállapodásban is rögzített feladatait az átláthatóság témakörében. A kamara szerint a támogatási adatok gyűjtését is ez indokolja, nélküle ugyanis a NAK nem lenne képes támogatási kérdésekben a kormánnyal közösen kialakítani álláspontját. Jelesül, modellezni az uniós Közös Agrárpolitika változásainak hatásait, vagy elvégezni az eddig a falugazdász-hálózat közreműködésével ellátott hatósági és nyilvántartási fel­ adatokat. Az adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon, kizárólag piac- és termelésszervezési feladatok­ hoz, statisztikai célokra, illetve véleményalkotó, javaslat­ tevő és a gazdasági programok megalkotásával kapcsola­ tos tevékenységeinek ellátásához használja majd fel a szervezet. Talán nem volt teljesen felesleges dolog ezekről a dol­ gokról szót ejteni, hiszen a gazdálkodás ma már messze nem korlátozódik csak a tényleges földművelésre. Nagyon alapos szakmai munka mellett komoly költségtervezés és értékesí­ tési stratégia is kell ahhoz, hogy éveken keresztül sikeres és eredményes lehessen a gazdálkodás.

A gazdálkodás ma már messze nem korlátozódik csak a tényleges földművelésre

GyZ 2014. januáR agrárium I 13

rovatcím

Új csúcsokat hódítunk

Syngenta új kukorica hibridek a kiemelkedő hozamért

Az új Syngenta kukorica hibridek Force 20 CS csávázószerrel kezelve kerülnek forgalomba. Syngenta Kft. • 1117 Budapest, Alíz u. 2. • Telefon: 06 1 488-2200 • Fax: 06 1 488-2201 www.syngenta.hu • [email protected]

14 I agrárium 2014. január

növénytermesztés

Posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet 2013 A hazai kukoricatermesztők idén télen hetedik alkalommal vehetik kézbe a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajta­ kísérletek eredményét.

A

szervezők célja továbbra is az, hogy a felhasz­nálók az objektív eredmények birtokában kipróbált, megfelelő mennyiség és minő­ ség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A hibrideket, a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetlení­ teni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. 2013-ban a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 44 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2013-ban újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibri­ deknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltöttük fel. Mindezek után lehetőséget biztosítottunk a nemesítő házaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyek­ ről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni. 2010 óta a nemesítő házak olyan hibrideket is indít­ hatnak, amelyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU-listán szere­ pelnek. A fentiek alapján reméljük, hogy a hazai kukoricatermesztést nagymér­ tékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítani a 2013-as esztendőre. A várakozásokat a meglehetősen aszá­ lyos, kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is magas kísérleti átlagok egyértelműen igazolták. A meghatározott 12 kísérleti helyhez a lehetőségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidé­ keken (Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.), vala­ mint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Székkutas). A FAO 500-as éréscso­ portba tartozó hibrideket Magyarország déli részén állítottuk kísérletbe (Iregszemcse, Székkutas, Kaposvár, Jánoshalma, Mezőhegyes). Idén a 12 helyből 4 helyen (Tordas, Székkutas, Debrecen, Iregszemcse – csak FAO 500) volt vízleadás-mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelők számára. Az idei évben először a 300-as és a 400-as éréscsoport szemtermés ered­ ményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyek átlagtermés szerinti osztályo­ zásával egy új értékelési szempontot vezettünk be. A teljes kísérleti átlag feletti és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítettük, ami alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé válik, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között. GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2013

A kísérletben résztvevő hibridek Hibrid neve GKT288 Karnevalis DKC3623 DKC4014 SY Arioso Eric Temes ES Antonetti ES Flato ES Sensor GKT372 Kinemas LG 30325 DKC3811 DKC4025 DKC4490 DKC4590 DKC4631 DKC4717 DKC4795 P9175 P9494 P9528 PR37N01 Axxys Futurixx Winxx NK Kansas NK Lucius NK Octet ES Cortes DKC4964 DKC4995 DKC5007 P0105 P9721 P9915 NK Columbia Kitty DKC5222 DKC5276 P0216 P0412 PR35F38

Képviselő/Bejelentő GK Kft. KWS Monsanto Monsanto Syngenta Agromag Kft. Agromag Kft. Euralis Euralis Euralis GK Kft. KWS Limagrain Monsanto Monsanto Monsanto Monsanto Monsanto Monsanto Monsanto Pioneer Pioneer Pioneer Pioneer RAGT RAGT RAGT Syngenta Syngenta Syngenta Euralis Monsanto Monsanto Monsanto Pioneer Pioneer Pioneer Syngenta KWS Monsanto Monsanto Pioneer Pioneer Pioneer

ÁE éve EU 2012 EU 2011 EU 2003 2007 2013 2008 2010 EU 2010 2012 2011 2012 2007 2009 2013 EU EU 2011 2010 EU 2007 2013 EU 2012 EU EU 2011 2012 2006 EU 2010 2012 2013 2012 EU 2006 EU EU 2012 2012 2007

FAO 280 290 290 290 290 340 370 380 330 380 360 380 340 300 330 390 360 370 380 390 360 390 320 380 330 390 370 300 350 320 400 400 450 490 490 410 430 460 560 590 530 510 560 520

2014. januáR agrárium I 15

növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása Hibrid

%

%

eltérés

nap

eltérés

Szár­szilárdsági hiba %

106,5 106,4 99,7 94,0 93,4 100 7,1 5,4 11

16,67 17,49 17,34 17,81 16,55 17,17 0,8 1,3 11

-0,5 0,32 0,17 0,64 -0,62 71 1 9,6 11

71 70 73 70 70 3,0 2,5

0 -1 2 -1 -1 8,1 0,7

1,6 3,6 4,7 2,5 2,6 1,0 2,2

11

11

11

109,0 107,1 105,5 105,2 105,2 103,3 103,3 102,9 102,5 101,5 101,2 100,8 100,5 100,1 100,1 100,0 99,2 99,1 98,7 97,0 92,8 92,7 91,4 91,3 89,9 100,0 5,4 4,9 10

19,20 18,27 18,22 19,14 19,49 17,48 18,92 18,54 19,51 18,01 17,22 17,79 18,29 17,20 18,95 17,85 17,99 17,40 17,86 18,05 18,47 17,04 18,97 17,82 17,82 18,22 0,79 1,7 10

0,98 0,05 0,00 0,92 1,27 -0,74 0,70 0,32 1,29 -0,21 -1,00 -0,43 0,07 -1,02 0,73 -0,37 -0,23 -0,82 -0,36 -0,17 0,25 -1,18 0,75 -0,40 -0,40 72 1 9,9 10,0

72 72 72 75 71 72 75 73 74 70 70 71 72 72 74 70 72 73 72 70 72 70 71 71 74 2,7 2,1

0 0 0 3 -1 0 3 1 2 -2 -2 -1 0 0 2 -2 0 1 0 -2 0 -2 -1 -1 2 8,1 0,7

1,6 2,9 2,6 1,9 2,3 2,4 2,4 2,9 2,0 2,0 2,0 2,4 1,8 3,6 1,3 2,6 2,6 2,5 5,1 3,0 6,2 3,5 4,2 2,4 1,6 0,6 1,1

10,0

10,0

10,0

103,9 103,5 103,1 100,1 99,0 98,7 98,0 93,8 100 4,9 4,7 10

18,82 19,55 19,15 18,21 17,99 17,26 19,07 18,3 18,54 0,79 1,4 10

0,28 1,01 0,61 -0,33 -0,55 -1,28 0,53 -0,24 73 1 10,4 10

73 73 74 73 70 71 72 73 2,8 1,5

0 0 1 0 -3 -2 -1 0 7,9 0,7

3,0 2,8 3,5 3,4 2,4 1,6 3,0 2,6 0,3 0,5

10

10

10

106,6 104,4 100,3 99,8 99,6 89,5 100 8 7,0 5

22,99 22,97 20,75 20,96 20,68 23,92 22,04 2,03 1,6 5

0,95 0,93 -1,29 -1,08 -1,36 1,88 74 2 13,7 5

75 73 71 74 72 76 3,8 5,3

1 -1 -3 0 -2 2 7,3 1,3

2,5 3,4 2,9 2,8 3,4 7,5 0,6 1,1

5

5

5

Szem­termés

t/ha Igen korai éréscsoport (FAO 240-299) DKC3623 9,34 DKC4014 9,33 SY Arioso 8,74 GKT288 8,24 Karnevalis 8,19 Átlag 8,77 SzD 5% 0,62 C.V. 8,2 Helyek száma 11 Korai éréscsoport (FAO 300-399) DKC4717 10,66 DKC4590 10,48 DKC4631 10,32 P9528 10,29 DKC4795 10,29 P9494 10,11 ES Antonetti 10,11 Futurixx 10,07 PR37N01 10,03 DKC4490 9,93 DKC4025 9,90 P9175 9,86 Winxx 9,83 NK Lucius 9,79 ES Sensor 9,79 ES Flato 9,78 Axxys 9,70 NK Kansas 9,69 NK Octet 9,66 GKT372 9,49 Kinemas 9,08 DKC3811 9,07 Temes 8,94 Eric 8,93 LG 30325 8,79 Átlag 9,78 SzD 5% 0,53 C.V. 6,1 10 Helyek száma Középérésű csoport (FAO 400-499) DKC5007 10,34 P0105 10,30 P9915 10,26 P9721 9,96 ES Cortes 9,85 DKC4964 9,82 NK Columbia 9,75 DKC4995 9,34 Átlag 9,95 SzD 5% 0,49 C.V. 5,6 Helyek száma 10 Késői éréscsoport (FAO 500-) P0412 10,95 DKC5222 10,72 DKC5276 10,30 P0216 10,25 PR35F38 10,23 Kitty 9,19 Átlag 10,27 SzD 5% 0,82 C.V. 6,1 Helyek száma 5

Töréskori szemnedvesség

Rangsor: Szemtermés (t/ha)

16 I agrárium 2014. január

Nővirágzás ideje (vetéstől)

Kezdeti fejlődés erőssége pontszám

Megdőlt tövek

Letört tövek

%

%

8,5 8,7 7,3 7,9 8,0 2,0 1,1

0,3 0,6 2,8 0,5 0,6

1,3 3,0 1,9 2,0 2,0

7,9 8,5 8,3 7,1 8,0 8,3 8,0 8,5 7,8 8,2 8,4 8,4 8,7 8,1 8,0 8,3 8,2 7,7 8,0 8,5 7,5 7,1 8,9 8,2 8,0 2,1 1,8

0,4 0,3 0,1 0,5 0,2 0,5 0,3 1,1 0,4 0,2 0,2 0,7 0,2 0,5 0,2 1,1 0,1 0,6 1,4 1,2 2,9 0,3 0,3 0,2 0,2

1,2 2,6 2,5 1,4 2,1 1,9 1,8 1,9 1,6 1,9 1,7 1,8 1,6 3,1 1,2 1,5 2,5 1,9 3,8 1,8 3,2 3,1 3,9 2,1 1,5

7,7 8,1 7,3 7,6 8,7 7,5 8,3 7,6 2,5 1,4

0,1 0,3 0,8 0,6 0,1 0,2 0,2 0,2

2,9 2,5 2,7 2,8 2,3 1,4 2,8 2,4

8,0 7,2 8,4 7,6 6,4 6,4 3,1 5,3

0,5 0,9 0,3 0,4 1,2 0,6

2,0 2,7 2,6 2,4 2,2 6,9

növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása, szemtermés (t/ha) Hibrid

Bábolna

Szombathely

Kaposvár

Iregszemcse

Tordas

Jánoshalma

Székkutas

Mezőhegyes Jászboldogháza

Debrecen

Nyíregyháza

Átlag

Rel. %

Igen korai éréscsoport (FAO 240-299) DKC3623

10,50

5,87

6,37

10,13

7,02

11,98

9,89

10,51

11,77

11,54

7,20

9,34

106,5

DKC4014

10,82

6,08

6,35

10,25

7,58

12,18

9,62

7,67

12,66

11,53

7,90

9,33

106,4

SY Arioso

10,55

5,63

5,31

8,55

6,60

12,01

9,47

10,51

8,53

10,61

8,36

8,74

99,7

GKT288

10,00

5,66

5,64

9,04

6,80

10,37

8,04

7,66

9,98

10,13

7,37

8,24

94,0

Karnevalis Átlag SzD 5% C.V.

10,30

5,24

5,47

9,10

6,35

10,52

8,79

8,21

9,50

9,61

7,01

8,19

93,4

10,43

5,70

5,83

9,41

6,87

11,41

9,16

8,91

10,49

10,68

7,57

8,77

100,0

0,47

0,46

0,48

0,43

0,55

0,89

0,83

1,68

0,35

0,61

1,31

0,62

7,1

2,9

5,1

5,4

3,0

5,2

5,0

5,9

12,2

2,2

3,7

11,2

8,2

Korai éréscsoport (FAO 300-399) DKC4717

13,45

9,14

6,12

10,00

8,37

12,78

10,36

12,08

13,10

11,23

10,66

DKC4590

12,93

7,26

6,90

9,73

8,00

12,54

10,99

13,11

12,37

10,92

10,48

107,1

DKC4631

12,61

10,35

7,25

9,86

7,68

12,37

9,97

11,30

10,81

10,95

10,32

105,5

P9528

12,26

9,82

5,34

9,45

7,90

12,95

10,32

11,18

12,49

11,23

10,29

105,2

DKC4795

13,35

7,63

6,60

9,62

8,50

12,94

10,06

11,34

11,93

10,92

10,29

105,2

P9494

12,71

6,96

6,15

9,81

7,32

12,80

9,41

11,46

13,06

11,37

10,11

103,3

ES Antonetti

13,03

7,62

5,43

10,08

8,06

13,90

10,23

8,81

12,78

11,15

10,11

103,3

Futurixx

12,83

7,96

5,95

9,89

7,56

11,69

9,41

10,46

13,59

11,32

10,07

102,9

PR37N01

13,26

8,14

5,75

9,73

7,45

12,14

10,14

11,57

11,60

10,48

10,03

102,5

DKC4490

12,39

8,57

6,02

9,57

7,82

12,07

9,32

10,51

12,12

10,86

9,93

101,5

DKC4025

12,69

8,27

6,38

10,01

7,60

12,37

8,59

10,88

11,51

10,72

9,90

101,2

P9175

11,95

6,34

6,17

9,98

7,46

13,09

10,19

10,40

12,20

10,77

9,86

100,8

Winxx

12,33

6,91

6,19

9,99

8,04

10,89

10,10

10,36

12,18

11,33

9,83

100,5

NK Lucius

13,19

8,41

5,27

8,64

7,09

12,94

8,78

11,82

11,44

10,31

9,79

100,1

ES Sensor

12,14

7,18

5,30

9,80

7,98

13,14

10,00

10,06

11,38

10,90

9,79

100,1

ES Flato

12,96

7,06

5,56

10,00

7,32

11,75

9,39

10,84

12,38

10,50

9,78

100,0

Axxys

11,80

7,23

5,68

9,20

7,34

11,91

10,18

10,55

12,38

10,76

9,70

99,2

NK Kansas

11,53

8,02

5,95

9,03

6,67

12,23

10,85

10,51

11,48

10,66

9,69

99,1

NK Octet

12,91

7,51

6,37

9,14

6,94

12,67

9,08

10,03

12,01

9,96

9,66

98,7

GKT372

11,93

7,43

5,71

10,10

6,72

11,68

9,39

9,96

11,31

10,66

9,49

97,0

Kinemas

11,14

6,61

5,50

9,01

6,85

11,40

8,42

10,44

11,63

9,78

9,08

92,8

DKC3811

11,29

6,82

6,02

9,23

6,81

11,47

8,64

10,10

9,99

10,31

9,07

92,7

Temes

11,05

6,57

5,31

9,12

6,59

11,67

8,37

9,47

11,35

9,92

8,94

91,4

Eric

12,21

6,83

5,55

8,82

6,09

11,64

7,90

10,54

9,73

9,97

8,93

91,3

LG 30325

11,90

5,59

5,56

8,81

6,76

10,47

7,86

10,15

11,26

9,56

8,79

89,9

12,39

7,61

5,92

9,54

7,40

12,22

9,52

10,72

11,84

10,66

9,78

100,0

0,36

0,90

0,41

0,37

0,75

1,36

0,66

1,62

0,45

0,63

0,53

5,4

2,0

8,4

4,9

2,7

7,2

7,9

4,9

10,7

2,7

4,2

6,1

Átlag SzD 5% C.V.

109,0

Középérésű csoport (FAO 400-499) DKC5007

10,23

7,67

10,23

8,46

14,44

10,48

10,14

11,70

11,64

8,40

10,34

103,9

P0105

9,98

6,80

10,28

8,10

14,08

10,88

10,62

12,84

11,82

7,61

10,30

103,5

P9915

9,75

7,14

10,63

7,70

13,81

10,85

11,12

12,45

11,90

7,23

10,26

103,1

P9721

9,38

7,10

10,07

7,64

12,97

10,44

10,10

13,00

11,48

7,46

9,96

100,1

ES Cortes

9,56

7,20

10,04

7,31

13,32

10,23

9,96

11,47

10,75

8,63

9,85

99,0

DKC4964

9,71

7,39

10,05

7,72

13,12

9,38

9,90

12,06

9,98

8,90

9,82

98,7

NK Columbia

10,16

7,03

9,96

7,59

12,26

11,16

9,42

11,74

11,09

7,08

9,75

98,0

DKC4995

9,92

6,94

9,58

7,49

10,61

9,29

10,14

11,92

10,51

6,98

9,34

93,8

Átlag

9,84

7,16

10,11

7,75

13,08

10,34

10,18

12,15

11,15

7,79

9,95

100,0

SzD 5%

0,31

0,37

0,50

0,46

2,14

0,64

1,14

0,44

0,47

2,02

0,49

4,9

2,1

3,5

3,4

4,0

11,1

4,2

7,6

2,5

2,9

14,6

5,6

P0412

7,78

10,30

13,95

11,49

11,22

10,95

106,6

DKC5222

7,92

10,25

13,41

10,78

11,25

10,72

104,4

DKC5276

6,65

9,68

13,56

10,56

11,04

10,30

100,3

P0216

6,99

11,12

12,77

11,14

9,22

10,25

99,8

PR35F38

7,62

10,30

12,43

9,95

10,83

10,23

99,6

Kitty

5,86

9,84

10,99

10,22

9,03

9,19

89,5

Átlag

7,14

10,25

12,85

10,69

10,43

10,27

100,0

SzD 5%

0,39

0,49

1,60

0,66

1,09

0,82

8,0

3,7

3,1

8,3

4,1

6,9

6,1

C.V.

Késoi éréscsoport (FAO 500-)

C.V. Rangsor: Szemtermés átlaga

2014. januáR agrárium I 17

növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása, betakarításkori szemnedvesség (%) Hibrid

Bábolna

Szombathely

Kaposvár

Iregszemcse

Tordas

Jánoshalma

Székkutas Mezőhegyes Jászboldogháza

Debrecen

Nyíregyháza

Átlag

Rel. eltérés

Igen korai éréscsoport (FAO 240-299) Karnevalis

15,73

17,45

14,40

14,04

16,25

18,33

16,02

23,85

14,60

15,70

15,63

16,55

-0,62

DKC3623

15,97

18,53

14,18

13,09

18,23

16,88

15,35

25,88

14,38

15,58

15,30

16,67

-0,50

SY Arioso

16,40

20,95

14,70

15,31

21,70

16,50

15,58

24,78

14,33

15,40

15,13

17,34

0,17

DKC4014

17,30

21,03

14,88

14,20

19,95

17,83

15,08

25,03

15,15

15,73

16,17

17,49

0,32

GKT288

16,98

18,35

15,20

15,16

20,63

18,73

16,02

25,85

15,48

15,85

17,67

17,81

0,64

16,48

19,26

14,67

14,36

19,35

17,65

15,61

25,08

14,79

15,65

15,98

17,17

0,00

SzD 5%

0,51

0,60

0,69

0,75

1,30

1,01

0,63

1,77

0,50

0,40

0,33

0,80

C.V.

2,0

2,0

3,1

3,4

4,4

3,7

2,6

4,6

2,2

1,7

1,1

5,4

Átlag

Korai éréscsoport (FAO 300-399) DKC3811

16,27

17,75

14,52

12,95

20,10

17,90

16,25

23,83

15,25

15,60

17,04

-1,18

NK Lucius

16,08

19,03

14,70

14,43

20,63

18,63

15,85

22,55

14,38

15,75

17,20

-1,02

DKC4025

16,65

18,45

14,50

13,39

19,85

18,00

15,43

25,15

15,45

15,30

17,22

-1,00

NK Kansas

16,83

19,60

14,65

13,62

20,27

17,15

15,63

24,63

15,52

16,05

17,40

-0,82

P9494

17,55

18,52

14,33

13,81

21,08

17,67

15,70

25,45

14,80

15,88

17,48

-0,74

P9175

16,23

20,05

14,33

14,69

20,70

17,53

16,33

27,85

14,40

15,80

17,79

-0,43

LG 30325

17,90

18,98

15,27

14,02

20,70

19,10

16,42

24,42

15,58

15,78

17,82

-0,40

Eric

16,75

18,30

15,50

14,11

21,93

20,33

15,60

23,93

15,95

15,85

17,82

-0,40

ES Flato

16,08

19,35

14,53

12,95

21,65

18,80

15,70

27,98

15,45

16,05

17,85

-0,37

NK Octet

16,25

19,00

14,98

14,46

21,88

18,47

16,15

25,25

15,83

16,30

17,86

-0,36

Axxys

16,17

19,48

14,60

13,58

23,12

18,23

15,68

26,98

15,58

16,45

17,99

-0,23

DKC4490

17,10

17,85

14,43

14,17

20,92

19,48

16,48

27,98

15,23

16,47

18,01

-0,21

GKT372

17,58

20,65

15,48

13,80

21,30

19,43

15,28

25,18

15,58

16,22

18,05

-0,17

DKC4631

17,45

18,26

15,05

14,50

23,48

18,27

15,90

27,20

15,45

16,67

18,22

0,00

DKC4590

17,68

20,00

15,02

14,33

24,03

17,48

15,58

26,65

15,60

16,30

18,27

0,05

Winxx

17,10

18,45

15,08

13,95

25,28

17,90

16,35

26,50

15,70

16,60

18,29

0,07

Kinemas

17,75

20,60

14,88

15,38

21,02

20,25

16,02

26,65

15,53

16,65

18,47

0,25

Futurixx

17,60

21,13

15,15

14,36

21,73

18,55

15,77

29,13

15,60

16,40

18,54

0,32

ES Antonetti

18,38

19,43

15,90

14,99

25,08

20,33

15,98

25,77

16,08

17,30

18,92

0,70

ES Sensor

17,75

21,58

15,38

14,97

24,20

19,83

16,18

26,83

16,00

16,77

18,95

0,73

Temes

17,90

20,35

15,65

14,80

24,66

20,73

16,30

26,57

15,63

17,10

18,97

0,75

P9528

19,15

20,71

16,25

16,07

23,48

19,43

16,75

27,05

16,00

16,55

19,14

0,92

DKC4717

17,80

20,45

15,15

15,09

26,10

20,58

16,40

28,08

16,00

16,35

19,20

0,98

DKC4795

17,68

21,33

15,13

14,83

25,83

20,50

16,85

30,25

16,18

16,35

19,49

1,27

PR37N01

18,65

18,95

17,02

16,56

25,93

19,95

16,25

26,93

17,22

17,63

19,51

1,29

Átlag

17,29

19,53

15,10

14,39

22,60

18,98

16,03

26,35

15,60

16,33

18,22

0,00

0,51

0,88

0,75

1,01

1,22

1,59

0,59

2,28

0,46

0,39

0,79

2,1

3,2

3,5

5,0

3,8

5,9

2,6

6,1

2,1

1,7

4,9

SzD 5% C.V.

Középérésű csoport (FAO 400-499) DKC4964

16,13

14,88

14,48

16,27

18,50

15,83

28,75

15,65

16,45

15,70

17,26

-1,28

ES Cortes

16,77

15,60

16,54

18,36

20,25

16,58

25,89

16,00

18,10

15,80

17,99

-0,55

P9721

16,63

15,88

16,73

18,27

20,02

16,90

27,38

16,65

17,45

16,20

18,21

-0,33

DKC4995

17,08

16,06

16,16

16,39

19,50

16,88

30,38

15,95

17,23

17,33

18,30

-0,24

DKC5007

17,85

15,70

16,85

18,70

20,35

17,58

29,40

16,52

17,90

17,30

18,82

0,28

NK Columbia

18,35

16,13

16,67

19,53

21,75

16,90

27,33

17,52

18,25

18,30

19,07

0,53

P9915

18,38

16,27

18,75

21,08

21,83

17,08

26,92

16,53

18,20

16,48

19,15

0,61

P0105

17,38

16,45

19,48

20,30

22,38

17,93

27,73

17,05

18,13

18,68

19,55

1,01

Átlag

17,32

15,87

16,96

18,61

20,57

16,96

27,97

16,48

17,71

16,97

18,54

SzD 5%

0,52

0,71

1,13

1,21

1,73

0,90

1,45

0,51

0,46

0,23

0,79

2,0

3,0

4,5

4,4

5,7

3,6

3,5

2,1

1,8

0,8

4,7

C.V.

Késői éréscsoport (FAO 500-) PR35F38

18,52

17,71

21,75

18,30

27,13

20,68

DKC5276

17,02

17,45

21,85

17,17

30,25

20,75

-1,36 -1,29

P0216

17,00

18,34

22,88

17,70

28,87

20,96

-1,08

DKC5222

18,18

21,00

23,03

17,78

34,87

22,97

0,93

P0412

19,80

21,74

24,10

19,25

30,05

22,99

0,95

Kitty

19,60

21,85

22,65

19,50

36,00

23,92

1,88

Átlag

18,35

19,68

22,71

18,28

31,20

22,04

0,00

1,25

1,39

1,23

1,07

1,99

2,03

4,5

4,7

3,6

3,9

4,2

7,0

SzD 5% C.V. Rangsor: Betakarításkori szemnedvesség átlaga

18 I agrárium 2014. január

növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása, vetéstől a nővirágzásig eltelt napok száma Hibrid

Bábolna

Szombathely

Kaposvár

Iregszemcse

Tordas

Jánoshalma

Székkutas Mezőhegyes Jászboldogháza

Debrecen

Nyíregyháza

Átlag

Rel. eltérés

Igen korai éréscsoport (FAO 240-299) SY Arioso

73

82

74

74

75

70

69

68

75

69

70

73

2

DKC3623

72

79

72

71

72

69

68

68

72

67

70

71

0 -1

DKC4014

72

77

72

72

72

69

68

67

71

67

68

70

GKT288

70

77

73

71

72

66

66

67

72

66

66

70

-1

Karnevalis

71

78

74

72

72

68

66

66

73

66

66

70

-1

72

79

73

72

73

68

67

67

73

67

68

71

0

Átlag SzD 5% C.V.

1 1,3

Korai éréscsoport (FAO 300-399) ES Antonetti

75

82

78

76

76

72

72

71

75

71

75

3

P9528

76

81

77

77

76

71

76

71

76

71

75

3

ES Sensor

75

84

77

74

77

71

71

67

75

70

74

2

LG 30325

75

79

78

74

76

71

72

68

75

70

74

2

PR37N01

76

82

78

74

76

71

72

69

76

70

74

2

Futurixx

74

82

74

76

74

70

70

69

74

70

73

1

NK Kansas

74

80

77

74

74

69

69

69

74

68

73

1

Axxys

72

80

74

71

73

69

69

66

73

68

72

0

Kinemas

73

81

73

74

74

68

65

66

74

67

72

0

DKC4717

74

79

74

73

73

70

69

67

74

69

72

0

NK Octet

72

78

76

74

75

69

67

68

75

68

72

0

DKC4590

74

76

73

73

74

69

70

69

74

68

72

0

DKC4631

72

77

75

73

73

68

69

68

73

68

72

0

NK Lucius

73

76

75

74

73

69

68

68

73

68

72

0

Winxx

73

77

72

73

74

68

67

69

74

68

72

0

P9494

74

77

73

74

74

71

69

68

73

68

72

0

Temes

71

79

72

71

74

71

66

67

71

67

71

-1

DKC4795

72

77

72

71

74

68

68

69

73

68

71

-1

P9175

73

76

72

72

73

69

68

68

73

68

71

-1

Eric

72

76

72

73

74

67

66

66

72

67

71

-1

ES Flato

71

79

73

71

72

66

66

66

72

66

70

-2

GKT372

70

78

72

72

74

66

67

66

73

66

70

-2

DKC3811

70

76

76

70

72

66

65

68

74

65

70

-2

DKC4025

71

74

71

70

72

70

66

68

71

65

70

-2

DKC4490

72

74

72

71

72

67

66

66

71

66

70

-2

Átlag

73

78

74

73

74

69

69

68

74

68

72

0

SzD 5% C.V.

1 1,7

Középérésu csoport (FAO 400-499) P9915

77

76

77

77

72

70

70

76

73

75

74

1

DKC5007

77

74

75

75

70

71

70

75

71

75

73

0

P9721

76

74

77

76

70

69

70

76

70

75

73

0

DKC4995

76

74

75

74

71

69

69

75

71

75

73

0

72

69

69

75

70

75

73

0

P0105

76

76

76

75

NK Columbia

75

73

74

74

71

69

71

75

70

70

72

-1

DKC4964

73

72

72

73

68

66

67

74

68

72

71

-2 -3

ES Cortes

73

73

72

73

71

65

67

74

68

68

70

Átlag

75

74

75

75

71

69

69

75

70

73

73

SzD 5% C.V.

1 1,4

Késoi éréscsoport (FAO 500-) Kitty

76

81

75

77

73

76

P0412

74

77

74

75

73

75

2 1

P0216

74

77

73

73

72

74

0

DKC5222

76

76

71

73

71

73

-1

PR35F38

75

74

71

71

70

72

-2

DKC5276

73

74

71

69

69

71

-3

Átlag

75

77

73

73

71

74

0

SzD 5% C.V.

2 1,6

Rangsor: Novirágzás idejének átlaga

2014. januáR agrárium I 19

ajánlat

BigBag: a „Nagy mindent visz!” Az EURALIS új kukorica vetőmag csomagolása

2014 tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon bevezet egy technikai újdonságot, az ún. BigBag kiszerelést. Mit jelent ez? Két hibridünk az ES Mosquito (FAO 350) és az ES Sensor (FAO 390) vesz részt a „prog­ ramban”. Először is vegyük sorra a szereplőket. Az ES Mosquito egy háromvonalas (TC) hibrid, melyet magas termésszint jellemez, különböző termőhe­ lyeken is (lásd a grafikonokat).

Saját üzemi kísérleteinkben 13 hely átlagában 8,84 t/ha termést ért el. Jó kompenzációs képes­ séggel rendelkezik (kisebb tőszám, dupla csövek). Zöld száron érik, magas növekedésű, akár silónak is jó. Kiváló a Fusarium-toleranciája, egészséges növények jellemzik. A hibrid eleve igen jó ár/érték aránnyal ren­ delkezik, melyet a BigBag csak tovább fokoz.

Dombóvár, Róna Kft., 2013., FAO 300-399 (üzemi kísérlet)

Az ES Sensor szintén háromvonalas (TC) hibrid. Kiemelkedő termésre képes intenzív körülmények között, kiegyensúlyozott a ter­ mésszintje normál és száraz viszonyok között. Kiváló kezdeti fejlődés jellemzi, sokáig zöld marad. Az ún. ROOTS POWER hibridjeink közé tartozik, azaz kiemelkedően erős gyökér­ rendszere (hosszú és vastag főgyökér, nagy számú másodlagos gyökér, valamint megfelelő szögállás a szár és a gyökérzet között) miatt átlag feletti az aszálytűrése. Mindkét hibrid a normál, 80 ezer szemes kiszerelés mellett BigBagben is kapható lesz, mely 2,5 millió szemet jelent, azaz kb. 30 ha-ra elegendő vetőmagmennyiséget biztosít. Miért érdemes a BigBaget megvásárolni? Például azért, mert további jelentős árelőnyt biz­ tosít a normál zsákhoz képest. Ezen kívül meg­ könnyíti a vetés technikai folyamatát: a vetőgép feltöltése gyorsabb és egyszerűbb, valamint az elhasznált göngyöleg kezelése kisebb problémát okoz. Cégünk igény szerint flexibilis kiöntőcsö­ vet is biztosít a BigBaghez. Az Euralis versenyképes kukorica kínálatában természetesen más hibridek is találhatók, melyek minden termőhelyre és minden elvárást kielégítő megoldást nyújtanak a sikeres és jövedelmező kukoricatermesztéshez.

Jánoshalma, Agroprodukt Kft., 2013. FAO 300-399 (üzemi kísérlet)

Ide tartoznak az ún. Tropical Dent© hibridje­ ink (nagyobb termés, stabilitás és jobb vízleadás a megnövekedett heterózis hatás miatt): ES Cubus (FAO 320), ES Gallery (FAO 340) és az ES Cortes (FAO 410), illetve a hagyományos típusú­ ak: az ES Sigma (FAO 280), ES Flato (FAO 330), ES Antonetti (FAO 390), ES Blason Duo (FAO 420) és ES Zodiac (FAO 450). Csigó György Tamás termék- és marketingmenedzser

20 I agrárium 2014. január

ajánlat

A nagy mindent visz! 30 hektárnyi ES Sensor vagy ES Mosquito

Design: Opal Média

BigBag kiszerelésben

www.euralis.hu

2014. januáR agrárium I 21

PLUSZ 1 T/HA PROGRAM TAPASZTALATAI – 2013

A +1 t/ha program ELEMEI Minden termelő termesztési céljának megfelelő hibrid, hibridspecifikus ajánlattétel a programban résztvevő termelőknek. Figyelembe vettük az általa alkalmazott technológiát, és a költségszintet. Minden termelő egyénre szabott ajánlatot kapott. A hibridet minden esetben a DEKALB prémium termékei közül választottuk, a talaj adottságainak, és a termelési célnak megfelelően. Az ajánlott DEKALB hibrid ismeretei alapján, és a termesztési célnak megfelelően hibridspecifikus ajánlatot tettünk a betakarításkori tőszámra, a hibridnek- és a tavaszi időjárásnak megfelelően az ideális vetési időre. A tápanyag-utánpótlásban módosítást ajánlottunk, amennyiben a termelési cél, a talaj szükségletei azt megkövetelték. A vetés minősége kulcskérdés volt a programban. A vetési sebességet minden esetben igyekeztünk az ideális 8 km/h-ra csökkenteni. Minden kísérletben részt vevő termelő, az általa használt vetőmag minőségi paramétereinek megfelelő vetésmélységre, és a kivetendő tőszámra kapott útmutatást.

A +1 t/ha program EREDMÉNYEI A kísérletek közel 90%-ban sikerült magasabb termést elérni a +1 tonna/ha parcellákon, ami átlagosan 910 kg terméselőnyt jelentett, a nem DEKALB hibridet tartalmazó saját (üzemi) technológiához képest. Elmondhatjuk, hogy a kísérletek 46%-ában sikerült elérni a minimum 1 t/ha terméselőnyt.

TERMÉSEREDMÉNYEK

+1 t/ha kísérlet, összehasonlítva a nem DEKALB hibridekkel

4

Terméstöbblet (t/ha)

3 2

Kísérletek: 144 helyszín Átlagos terméstöbblet: 910 kg Nyerési esély: 89,5% +1 t/ha elérésének esélye: 45,8%

1 0

–1 –2 –3

A kísérletek eredményeit megvizsgáltuk mind földrajzi, mind termésszintek megoszlásában, és a DEKALB által ajánlott termesztési technológia minden viszonyításban legalább 72%-ban magasabb termést biztosított a résztvevők számára, mint a nem DEKALB hibrid a termelő technológiájával.

PLUSZ 1 T/HA PROGRAM TAPASZTALATAI – 2013

Miért érdemes a DEKALB-ot és a + 1 tonna/ha technológiát választani? MAGYARORSZÁGON HA CSAK A LEGNAGYOBB TERÜLETEN TERMESZTETT HIBRID HELYETT AZ ALÁBBI DIAGRAMON SZEREPLŐ VALAMELY DEKALB HIBRIDET VÁLASZTANÁK A TERMELŐK, ÉS HOZZÁ ALKALMAZNÁK A +1 TONNA TECHNOLÓGIÁT, AZZAL KÖZEL 2 MILLIÁRD FORINTTAL NÖVELHETNÉNK A MEZŐGAZDASÁGBAN ELÉRHETŐ EREDMÉNYT.

Az esetek 80%-ban az üzemi technológiához képest magasabb árbevételt tudtunk elérni a +1 t/ha ajánlással. Még egy relatív alacsony terményár mellett is átlagosan 17 400 Ft/ha többletjövedelmet biztosítottak a DEKALB hibridek, melyet az emelkedő terményárak már csak pozitívan befolyásolnak.

TÖBBLETJÖVEDELEM-SZÁMÍTÁS A legnagyob területen termesztett nem DEKALB hibridet, és a hozzá kapcsolódó üzemi technológiát alapul véve. 150e

Kísérletek: 28 helyszín Többletjövedelem: 40e Ft/t terményáron: 17 400 Ft/ha Többletjövedelem: 50e Ft/t terményáron: 23 200 Ft/ha Nyerési esély: 79%

-100e

DKC4795

DKC4717

DKC4717

DKC4717

DKC4717

DKC4590

DKC4717

DKC4717

DKC4717

DKC4795

DKC4795

DKC4795

DKC4590

DKC4795

DKC4717

DKC4025

DKC4717

DKC4795

DKC4795

DKC5143

DKC4795

DKC4717

DKC4717

DKC4795 DKC4717

-50e

DKC4490

0

DKC4795

50e

DKC4717

Többletjövedelem (Ft/ha)

100e

8285 8258 8063 8108 8114 8085 8188 8149 8103 8105 8144 8264 8216 8227 8101 8098 8226 8042 8140 8068 8072 8109 8187 8198 8280 10003 8015 8106

Azt gondoljuk, hogy a 2013-as évi eredmények magukért beszélnek, mindamellett a korai tapasztalatokból látjuk, hogy még számos lehetőség áll előttünk a termésátlagok és a kukoricatermesztés jövedelmezőségének emeléséhez. Amennyiben kíváncsi a DEKALB +1t/ha ajánlására, és szeretne részt venni a programban, keresse DEKALB kereskedelmi képviselőjét, illetve jelentkezzen a www.pluszegytonna.hu honlapon!

KÍVÁNUNK HASZNOS TERVEZÉSI IDŐSZAKOT! A DEKALB fejlesztői csapata

növénytermesztés

dekalb, a sikeres lépés az elmúlt ÉVBen már mIntegy 6500 heKtáron szaporítottáK hazánKBan a DeKalB-VetőmagoKat, amelyneK ereDmÉnyeKÉnt aKár 1,2–1,3 mIllIó zsáKKal lehet pIaCra DoBnI. ezt a Folyamatot szolgálja a monsanto hungárIa KFt. taValy ÉV VÉgÉn Felújítással átaDott nagyIgmánDI Vetőmag-FelDolgozója Is.

k

iemelkedő esemény volt a decemberben Eger­ szalókon rendezett disztributor találkozó, amelyen nemcsak a cég hazai vetőmagellátásban betöltött szerepéről, hanem gazdasági környezetéről, fejlesztéseiről is szó esett. A Dekalb­vetőmagüzlet hazai és régiós sikerében rend­ kívül nagy szerepe van a Monsanto Hungária Kft.­nek, amely hazánkon kívül Ukrajnát, Oroszországot, Lengyel­ országot és Szerbiát fogja át. Jellemző, hogy a kukorica 64 százalékát itt adják el – mondta a találkozón Szabó Szilárd, a kft. kereskedelmi vezetője. A szatymazi nemesí­ tő központ munkája a cég egyik legfontosabb bázisa, amelynek oroszlánrésze van a Monsanto szárazságtűrő nemesítési programjának lebonyolításában. A cég a vető­ mag­termeltetést 2013­ban már mintegy 6500 hektáron szervezte Magyarországon, és a területet ez évtől növelni akarják. Cél, hogy a magyar kukoricatermelés legnagyobb része a fajtáikkal történjen. termelők kezében A legJobbAk A vetőmagtermelés lehetőségeit, illetve feldolgozói kapa­ citását felfelé húzza a társaság korábban megvásárolt nagyigmándi vetőmagüzeme, amelyet tavaly kibővített és korszerűsített. A fejlesztés ezzel nem ért véget: a következő fázis is a bővítésé, a technológia fejlesztéséé és a minőségi paraméterek állandó javításáé. A kísérletek, a 24 I agrárium 2014. január

fejlesztések és a termeltetés szervezeteinek eredményei­ hez évről évre hathatósan hozzájárul az egyes régiókban munkálkodó területi kereskedelmi egységeik, képviselő­ ik munkája. Nem véletlen, hogy a legújabb értékelés szerint a magyarországi kukoricavetőmag­piacot 32–32 százalékos részesedéssel (az egyik versenytársukkal) közösen vezetik. A Dekalb hibridekről elmondta, hogy a független értékelő szervezetek szerint a legfontosabb érési csopor­ tokban az első helyeken végeztek. A szakvezető külön szólt a Plusz 1 tonnás mozgalmuk 2013­as eredményei­ ről: az eredmények – miszerint a mintegy 180 termőhely adatai közül több mint 80­ban meghaladták az átlagot – azt bizonyították, hogy odafigyeléssel lehet jó eredmé­ nyeket elérni. Igaz csak úgy – tette hozzá Szabó Szilárd –, ha a termelők a Dekalb­fajták választása mellett a technológia minden más elemének (talaj­előkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem stb.) végrehajtása­ kor is maximálisan figyelembe vették a Monsanto szakér­ tőinek ajánlásait. A jövőről annyit mondott, hogy aligha kell bizonyítani: „A Dekalb legjobb fajtái minden éréscsoportban a termelők kezében vannak!” Ide értve az új hibrideket is, hiszen a cég csak olyanokat enged be, tesz fajtaválasztékának listájára, amelyek még jobb eredménnyel kecsegtetnek, mint amilye­ nek a termelők elégedettségét eddig kiváltották.

növénytermesztés Már a pénzügyesek is tudják… A forgalmazók és más szakmai vendégek figyelmét ezután Weinhardt Attila makrogazdasági elemző kötötte le. A gazdasági pillanatkép felvázolásakor utalt arra, amire az előzőekben Szabó Szilárd is, hogy fontos növekedési pályán gondolkodni. A „Magyarország jobban teljesít” szlogenre hivatkozva számokatso rolt, melyek bizonyítot­ ták, hogy a hazai termék utóbbi időkben való 1,8 százalé­ kos növekedéséből 1,4 százalékot a mezőgazdaság hozott. Egyébként az agrárszektor az elmúlt tíz év alatt pluszmínusz egy százalékkal „rángatta” a GDP-t, míg az utóbbi években 3–4 százalékkal járult ahhoz hozzá, sőt 14–15 évvel korábban ez az érték jóval magasabb is volt. A visszaesés okai közé sorol­ ta, amit a pénzügyi elem­ zők is tudnak már, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés között kialakult egy hátrányos arányeltolódás. Legutóbb például az a KSH-adat látott napvilágot, miszerint a növénytermesztés pro­ duktuma 22 százalékkal nőtt, az állattenyésztésé 3 száza­ lékkal csökkent. Mi várható 2014-ben? – tette fel a kérdést Weinhardt Attila. Ahhoz, hogy az agrárium ismét jól húzza a „szeke­ ret”, rekordtermésre volna szükség. Ehhez kedvező időjárás is kell. Viszont az látszik, hogy az iparban is megmozdult valami. Főleg az export irányában, és a hétéves gyengélkedés után az építőiparban is látható némi javulás, noha tény, hogy összességében és például a beruházások tekintetében kevés a jó hír. Olyan tényezők, mint a lakossági fogyasztás növekedése szintén pozitív lehet. Szólt még az MNB szere­ péről, valamint a világgazdaság és az euró zóna helyzetéről, hozzátéve, hogy a válság még nem múlt el, legföljebb nem hallunk annyit róla, mint korábban.

ban kisebb arányt, 10-12 százalékot képviseltek. Egy kimutatás szerint korábban 360 milliárd volt az élelmi­ szer-gazdasági hitel, amelyből az élelmiszeripar mintegy 335 milliárd forinttal részesedett, ám az utóbbi időben a helyzet megfordult, és a mezőgazdasági hitel a nagyobb. Termelők meggyőzése a jobbról Major László, a Monsanto területi vezetője az egyik legfon­ tosabb mezőgazdasági programjukról, a Plusz 1 tonnás programról szólt a szakemberek előtt. Ezzel a többéves kez­ deményezésükkel nagyon fontos célkitűzésük volt az, hogy olyan technológiákat adjanak termelő partnereik kezébe, amellyel azok magasabb eredményt képesek elérni. Mint minden újnak, ennek is voltak „külsős” kétkedői. Ám a bizonytalanokat már azok a lépések megnyugtat­ ták, amelyek a program bevezetése elején minden erre vállalkozónál megtör­ téntek – mondta a szakem­ ber. Nevezetesen az, hogy a Monsanto áldozott rá, és mindenkinél előzetes felmérést, értékelést végeztek arról, hogy addig milyen termesztéstechnológiát alkalmaztak, milyen gépesítési színvonalon gazdálkodtak stb. Ezt követő­ en szakértő csapatuk beszélte át a gazdákkal, hogy terüle­ tükre milyen módszereket, milyen vetőmagot, műtrágyázá­ si, vetési eljárást ajánl a cég. Természetesen senkire sem erőltették rá, hogy az általa művelt teljes területre alkalmaz­ zák a Plusz 1 tonnát garantáló eljárást, hanem csak arra a néhány hektárra, amelyen bizonyítani tudták, hogy tényleg magasabb hozamot lehet elérni a Monsanto ajánlotta mód­ szerrel. Nem véletlen, hogy 2013-ban már több mint 200 Monsanto-partnernél folytatták a „Plusz 1-et”.

A Dekalb legjobb fajtái minden éréscsoportban a termelők kezében vannak!

Széles körű összefogás szükséges A szigorúan vett szakmai munka mellett természetesen a vetőmagszektor szereplői számára is rendkívül fontos a gazdasági környezet, így a pénzügyi folyamatok kedvező vagy éppen nehézkes volta. Ezekről a kérdésekről Szabó István, az OTP Bank értékesítési vezetője egyebek közt elmondta: úgy véli, hogy a jelenleginél nagyobb szükség lenne az agrárium kapacitásának jobb kihasználására, pro­ dukciójának növelésére irányuló széles körű összefogások­ ra. Jónak tartja például, hogy cégük együttműködési megállapodást kötött az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI), s várható, hogy még néhány ilyen jelentős szerve­ zettel, társasággal szintén ezt tehetik. Csak így képzelhető el, hogy az ágazati tevékenységek növekedési hitelprog­ ramja sikeresebb pályára álljon. Ennek szükségessége nem vitatható, hiszen a vállalati hitelezések állománya 2008– 2009-ben még mintegy 8200 milliárd forint volt, míg 2013 szeptemberében ennél jóval kevesebb. Azóta valame­ lyest javult a helyzet, de véleménye szerinte nem eleget. Egy kis nemzetközi, illetve EU-s kitekintés után az OTP hitelezési gyakorlatáról, illetve a hitelállományuk átalaku­ lásáról szólva elmondta, hogy pénzintézetüket változatla­ nul lakossági szolgáltatónak tartja a közvélemény. Más nagy bankokhoz képest az agrárhitelekből korábban való­

Magasabb termésátlagok A nemzetközi cégnek mindezzel az is a törekvése, hogy a világélelmezés növekvő igényének idővel maguk és partne­ reik is meg tudjanak felelni. Jól felfogott érdekük ez, mivel a prognózisok szerint a lélekszám növekedése révén már 2030-ra mintegy harmadával növekszik a világ húsfo­ gyasztása. Ennek célszerű egy nagyon komoly növényter­ mesztési növekménnyel elébe menni, amit a kukoricater­ melésben 75–76 százalékkal nagyobb terménytömeggel lehet számolni. Ehhez azonban elsősorban nem újabb területek bevonására lesz szükség, hanem magasabb ter­ mésátlagokra. A Monsanto tonnás lépése ehhez az egyik megoldás. Jellemző, hogy az elmúlt években hazánkban is legföljebb évi 100 ezres nagyságrendben volt változtatható a kukori­ ca országos vetésterülete. Persze a termésátlagok is hekti­ kusan változtak az eltelt 10 évben, de az elmúlt két évti­ zedben mégiscsak 1,5 tonnával nőttek az átlagok hazánk­ ban. Ha ezt évekre bontjuk, az átlagos növekedés valamivel 70 kilogramm körüli, márpedig a nemesítők, a fejlesztők állítják, hogy évente 100 kilogrammal növelhetők a hektá­ ronkénti hozamok, fejtegette Major László, majd hozzá­ tette: cégük természetesen 2014-ben is folytatni kívánja programját. Fehér István 2014. januáR agrárium I 25

ajánlat

Miért érdemes Euralis napraforgó hibrideket termeszteni? Magas termőképesség és stabilitás

Az idei évben a hazai napraforgó vetésterület kis mértékű csökkenést mutatott. Összesen mintegy 605 000 ha került elvetésre (2012-ben 617 000 ha).

A

z országos termésátlag 2,46 t/ha lett, ami lényegesen jobb, mint a tavalyi (2,08 t/ha). Helyenként ennél magasabb terméseredmé­ nyek is születtek (3,2-4,7 t/ha). A terméseredmények javulását az időjárás június végéig tartó csapadékosabb jellege okozta, amely aztán júli­ us-augusztusban sajnos átváltott aszályos periódusba. A napraforgó sajátossága, hogy jól alkalmazkodik a gyengébb talajok­ hoz, valamint rendkívül jól képes tolerálni a száraz, meleg időjárási feltéte­ leket is. Ezt a tényt érdemes figyelembe venni, amikor a vetésszerkezet összeállítása kerül szóba. A világ olajosmag piacán a jövőben a kereslet meglétére lehet számí­ tani, ezért a napraforgó iránti igény hosszabb távon is fenn fog állni. Meg kell jegyezni, hogy amint az idén is tapasztalhattuk, az átvételi árak képesek a nagyon hektikus mozgásra, és ezzel tudnak kellemetlen meg­ lepetéseket okozni a termelőknek. Mindemellett mégis érdemes napraforgót termeszteni, de az időjárás szélsőségei közepette törekedni kell a stabilan magas termésszint elérésére a jövedelmezőség fenntartása miatt. Az Euralis minden szegmensben: a linolsavas (LO) Clearfield, a magas olajsavas (HO) CL, valamint a hagyományos gyomirtású LO csoportban is kiemelkedő és versenyképes napraforgó kínálattal rendelkezik. Termelő partnereinknek minden termőhelyre és minden elvárásnak megfelelő megoldást tudunk nyújtani az eredményes napraforgótermesztéshez. Az Euralis napraforgók nemesítési hátterét a cég résztulajdonában álló Soltis adja, mely a világpiacon ma napjaink egyik vezető napraforgó neme­ sítője. A nemesítői munka a Soltis magyarországi állomásán is folyik. A legfőbb cél a termőképesség, az olajtartalom, a betegség-ellenállóság, a szá­ razságtűrés és a koraiság elérése a termésstabilitás megőrzése mellett. Ma Magyarországon a napraforgó-termesztésben a Clearfield szegmens aránya 70% körül van. Az Euralis hazánkban eladott napraforgó vetőmag­ jainak döntő hányada is ebbe a csoportba tartozik. Hibridjeink méltán szereztek maguknak elismerést eredményeikkel az utóbbi években. Az alábbiakban röviden bemutatjuk napraforgó portfóliónkat, amely­ ből kedvére válogathat Kedves Partnerünk! A korai Clearfield csoportban 2012-ben bevezetett újdonság az ES Amis CL hibridünk. A 2013. évi KITE üzemi kísérletekben 13 hely átlagá­ ban 3,67 t/ha eredményt hozott. Kezdeti fejlődése gyors, az állomány zömök, szárszilárdsága átlagon felüli. A napraforgó szádor hazai rasszaival (A-E) szemben ellenálló. Ikertestvére az ES Novamis CL, mely a szádor A-F rasszaival szemben toleráns. 2014-es újdonságunk a szintén korai ES Euromis CL hibrid, mely saját üzemi kísérleteinkben az 1. helyen végzett, 7 hely átlagában 3,90 t/ha 26 I agrárium 2014. január

termésszinttel. Szádorrezisztens, stresszellenállósága és stabilitása kiemel­ kedő. Az Euralis másik vezető hibridje a középérésű ES Florimis CL. Termőképességét és magas termésbiztonságát (cv%=14,41) évek óta bizo­ nyítja a Clearfield szegmensben. Szádorrezisztens, tányér- és szártőSclerotinia ellenállósága nagyon jó. A középérésű ES Aramis CL a Florimisnél néhány nappal később érik. Szádorrezisztens. Elsősorban gyengébb termőhelyekre ajánljuk, elsősorban itt nyilvánul meg termésbiztonsága. Kelési erélye, stresszrezisztenciája és szártő-Sclerotinia ellenállósága átlag feletti. A középérésű ES Balistic HO CL a viszonylag új Clearfield – magas olajsavas (HO) piac egyik meghatározó hibridje. Olajsavtartalma ideális esetben elérheti a 89%-ot, olajtartalma pedig a 47-48%-ot. Rendkívül jól tolerálja a szártő-Sclerotinia fertőzést. A másik magas olajsavas újdonságunk 2014-ben az ES Grafic HO CL. Néhány nappal később érik a Balisticnál. Szádorrezisztens. A KITE 2013-as kísérleteiben 3 hely átlagában 3,35 tonnát termett hektáronként, és ezzel 3. lett a 8 db HO CL hibrid között! Cikkünk elején említettük, hogy a hagyományos csoportban is képvisel­ tetjük magunkat, ezért ne feledkezzünk meg ezekről a hibridekről sem. Az ES Performa nagyon jó kezdeti fejlődéssel rendelkezik, termésszint­ je magas. Hibridjeink közül neki a legmagasabb az olajtartalma: 50-51%. A jó Diaporthe (Phomopsis) ellenálló képesség mellett a szártő-Sclerotiniát is jól tolerálja, valamint szádorrezisztens. Az ES Petunia erősségei hasonlóak, mint azt az ES Performa esetében láttuk. Olajtartalma valamivel kisebb, stressztűrése nagyobb. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Euralis napraforgói igen modern genetikai háttérrel rendelkező, stabilan magas termőképességű, betegségekkel szemben jó ellenálló képességű hibridek. Keresse vetőmagjainkat forgalmazóinknál 2014-ben is! Csigó György Tamás termék-, marketing menedzser www.euralis.hu

IHOWÒYHKRJ\QDSUDIRUJʼnYHWŏPDJRWNHUHV

$&OHDUğHOGORJRÒVPÀUNDQÒYD%$6)EHMHJ\]HWWWXODMGRQD

1ÀOXQNEL]WRVDQPHJWDOÀOMDD]LJD]LW

'HVLJQ2SDO0ÒGLD

AJánlAt

&OHDUğHOGQDSUDIRUJöNWHOMHVYÀODV]WÒNDDOHJNRUÀEELWöO DPDJDVRODMVDYDVKLEULGHNLJ

www.euralis.hu

2014. január agrárium I 27

ajánlat

Veszélyben a napraforgó! Hazánkban a napraforgó vetésterülete az elmúlt években jelentősen növekedett, és a termesztés intenzitása is fokozódott. Jó példa erre, hogy a tavalyi évben a terület meghatározó hányada rovarölő szeres csávázószerrel kezelve került elvetésre, sőt a legtöbb hibrid esetén kizárólag ilyen vetőmagot vásárolhattak a termelők.

Á

ltalánossá vált a „Cruiser”-es napraforgó, amely jó megoldást adott a talajlakó kártevők ellen. Az ide tartozó rovarok (drótférgek, pajorok stb.) jelentős részéről fontos tudnunk, hogy egy adott területet több éven át „fertőznek”, ugyanis több éves fejlődésmenetű, polifág (több tápnövényű) kártevőkről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy az eddigi technológiák során alkalmazott csávázott vetőmaggal átmenetileg áthidaltunk a termőterületen egy növényvédelmi problémát, de nem szüntettük meg. A talaj­ lakó a következő év következő kultúrájában ugyanúgy meg­

1–2. ábra. Veszélyes talajkártevők (drótféreg és pajorok). Fotó: dr. Szeőke Kálmán

jelenik és ugyanúgy kárt okozhat, ha nem gondoskodunk a megfelelő védekezésről. Fontos kiemelni, hogy ezek a kárte­ vők már 1 db/m2 egyedszám esetén is 8–10%-os tőszám­ csökkenést eredményeznek, amint az a 3. ábrán is látható, ha ennél több van a talajban, ami gyakran előfordul, sokkal magasabb veszteséget okoznak, ami a terület újravetését indokolhatja. A legveszélyesebb periódus a napraforgó és kukorica vetések és kelések, majd kezdeti fejlődésük időszaka (április végétől június végéig). A csávázószer részben megoldást jelentett a korai lomb­ kártevők ellen is, amelyek a napraforgóban jelentős termés­ kiesést okoznak, ilyenek a barkó és a levéltetű fajok. Az Európai Bizottság 485/2013/EU rendelete, jelentősen szabályozza és redukálja az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. A 2014es termelési évtől megszűnik a „Poncho”-s vagy „Gaucho”-s kukorica vetőmag, a „Cruiser”-es napraforgó vetőmag és az „Ellado”-s vagy „Chinook”-os repce vetőmag.*

28 I agrárium 2014. január

3. ábra. Tőszám­ hiányos napraforgó

Jogosan merül fel a kérdés: hogyan védhetjük meg a napraforgónkat a talajlakó kártevőktől? Az egyetlen jó megoldás a talajfertőtlenítés. Erre a célra válasszunk gázosodó hatású szert, mint amilyen a klórpirifosz. A Cheminova Magyarország Kft. a fent ismertetett prob­ lémák kezelésére fejlesztette ki és ajánlja a Kentaur 5 G talajfertőtlenítő mikrogranulátumot. A termék hatóanyaga 50 g/kg klórpirifosz, amely jól ismert kiváló rovarölő ható­ anyag, gyakorlatilag a hatáshelyen előforduló összes kártevő ellen hatékony, gyors és biztonságos védelmet ad. A Kentaur 5 G-ben lévő klórpirifosz hatóanyag kontakt gyomor- és gázosodó idegméreg a növénybe nem szívódik fel, gázképző­ désével fejti ki hatékonyságát. Időjárási körülményektől füg­ gően 30–60 napos tartamhatást biztosít a területen. Napraforgóban és kukoricában 8–10 kg/ha dózisban használható fel, a vetéssel egy menetben mikrogranulátumszóróval kijuttatva. Ez a mennyiség tökéletes védelmet ad a talajlakó kártevők ellen, nemcsak a mag mellett, hanem attól távolabb is, ahová a talajszemcsék között a gáz szétáramlik. Ez a hatás a talaj felszínén is megjelenik, így az ott lévő lombkártevőket is elpusztítja, a vetést követő hetekben. Azoknak is megoldást tudunk ajánlani, akiknek a vető­ gépén folyékony készítmény kijuttatására alkalmas berende­ zés van. A Cyren EC szintén klórpirifoszt tartalmaz (480 g/l), a vetéssel egy menetben is használható, de akár kultivá­ torral a már kikelt növények tövéhez is permetezhetjük. A növénytermesztők egy újabb kihívás előtt állnak, hogyan védjék meg a napraforgót, és mit tegyenek a bizton­ ságos, jövedelmező termelés érdekében. Aki a leghatéko­ nyabb megoldást keresi, és a kedvező hektárköltséget is szem előtt tartja, a Kentaur 5G-t választja. Akiknek a vetőgépén hiányzik valamely kijuttató adap­ ter, azok számára a Cheminova Magyarország Kft. kidolgo­ zott egy teljes körű gépészeti programot, amelynek kereté­ ben bármilyen típusú vetőgépre mikrogranulátum-szóró adapter vagy folyékony kijuttató berendezés felszerelését teszi lehetővé. A program részletei megtalálhatóak a Cheminova honlapján: www.cheminova.hu A Cheminova teljes körű talajfertőtlenítési és tápanyagutánpótlási technológiát kínál a gazdálkodóknak a talajlakó kártevők elleni küzdelemben. Tóth Balázs Cheminova Magyarország Kft. *A Chinook, az Ellado, a Poncho , ésa Gaucho a Bayer CropSciences bejegy­ zett márkaneve. A Cruiser a Syngenta bejegyzett márkaneve. A Kentaur 5 G és a Cyren EC a Cheminova A/S bejegyzett márkaneve.

Borászat

Egy hölgy az „Év bortelmelője” Huszonhárom év után először nyerte el női borász az „Év bor­ termelője” elismerést. A Magyar Bor Akadémia 2013. decemberében a Csepel-szigeten Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu községek dűlőiben fekvő, jelenleg 75 hektár saját szőlőterületen termelő Gálné Dignisz Évának ítélte oda a borászok Kossuthdíját. A díj a nyertes bortermelő éveken át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak kiváló minőségéért, hazai és külföldi sikereiért adományozható.

G

álné Dignisz Éva a Kunsági borvidék és Magyarország első és eddig egyetlen hölgy jelöltje­ ként tavaly már ötödik alakommal került az öt leg­ jobb közé. A kitartó és alapos borászasszony eddig is folya­ matosan magas minőséggel, újdonságokkal, szeretettel készült borokkal kápráztatta el környezetét. A borászhölgy a Kertészeti Egyetem elvégzését követően húszéves szakmai tapasztalatra, valamint a 2005-ig telepített 60 hektár szőlő­ ültetvényen termő, minőségi alapanyagbázisára alapozva építette fel férjével borházukat Szigetcsépen. Édesapja szerettette meg vele a szőlőművelés, borkészítés mesterségét, akitől a szakma iránti alázatot és precizitást is megtanulta. Dolgozott a Pest Megyei Pincegazdaságnál, a Kertészeti Egyetemi Tangazdaságban, majd annak privati­ zált üzemében mint főborász. Szőlész férjével, Gál Csabával együtt tizenhárom év óta építik családi vállalkozásukat. Jelenleg 75 hektár saját szőlőterület adja a Gál Szőlőbirtok és Pincészet borházának szőlőalapanyagát. A területből 60 hektár 1999–2005 közötti fiatal telepítés. A minőségi fajtaösszetételben a Szigetcsép környéki terü­ leteken a Rajnai rizling, Olaszrizling, Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos és Pinot noir; a három éve vásárolt Balaton-felvidéki, lesencefalui szőlőültetvényeiken pedig a Szürke­barát, Chardonnay és a Cabernet sauvignon a meg­ határozó. Pincészetük rozsdamentes temperált tárolótérrel ren­ delkezik. A borászati technológiát a terméskorlátozás, a válogatott szüret és az irányított reduktív erjesztés hatá­ rozza meg. – Célunk, hogy az elmúlt ötven év során kettévált szőlő­ termelés és borászat – szakmai rangjának megfelelően – újra egyesítésre kerüljön családi pincészetünkben, hiszen kiváló minőségű borokat elsősorban saját termelésű szőlő­ ből tudunk elképzelni – mondja Gálné. Hozzátéve, hogy a magas minőség eléréséhez ezenkívül szükséges az egész éves munka során a szőlész és a borász folyamatos szakmai kon­ zultációja, ami biztosítja az optimális termesztéstechnológi­ át. A korszerű borászati technológia megléte csak egy pont a minőségi borkészítés folyamatában. Ehhez szükséges biz­ tosítani a kiváló alapanyagot, melyből a borok végső arcula­ tát a borász szakmai tudása és elkötelezettsége adja meg. Boraik értékesítése elsősorban a pincészetüknél törté­ nik, melynek során vendégeikkel, fogyasztóikkal személyes kapcsolat kialakítására törekednek. A helyben történő érté­

kesítés legfőbb pozitívuma – a gasztronómia és vendégeik visszajelzése alapján – a „nyitott pince és hitelesség” szemlé­ letében rejlik. Ami pedig a borturizmus lehetőségeit illeti, szigetcsépi borházuk 50 fős borbemutató termében előre egyeztetett időpontban családias környezetben csoportos borkóstolásra is van lehetőség, melynek során bormúzeu­ mukból múzeális borokat is bemutatnak. – Vannak-e értékesítési gondjaik? – kérdezzük a kitüntetettől. – Egyelőre nincsenek, minden évben elfogy a készlet. Mi a szőlőtermés 25–30 százalékát dolgozzuk fel. A fenn­ maradó 70 százalékot pedig szőlőként értékesítjük más fel­ dolgozóüzemeknek. Erre megvannak az állandó vevőink, tehát szőlőbevétel is fontos tétel a vállalkozásunkban. Ahogy említettem, zömében helyben értékesítünk. Ez szép lassan alakult ki direkt marketing révén. Hírünk szájról szájra terjedt. Ízlett a borunk, így hozták a következő vevőt, barátokat. Persze szállítunk a budapesti vinotékákba, gaszt­ ronómiába, és nagyobb vidéki városok egy-egy borszaküzle­ 2014. januáR agrárium I 29

Borászat tébe, illetve a CBA-nak is. Külföldre kis mennyiségben adunk el. Amire nagyon büszkék vagyunk, hogy gyakorlati­ lag az első évtől kezdve, igaz nem nagy tételben, Japánba is tudunk Rajnai rizlinget kivinni. Említésre méltó a német és francia export is. – Egy vállalkozás akkor életképes, ha minden évben fejlődni tud. – 750 hektoliterről indultunk, és mára elértük a közel 2000 hektoliteres kapacitást. Nem akarunk minden áron hatalmas tárolótérrel rendelkezni, de egy egészséges fejlő­ dést mindenképpen szeretnénk biztosítani. Már beszerez­ tük az új palackozó gépsort, ehhez kell egy új épület. De tovább bővítjük a tárolóteret is. Fejleszteni kell a vendégfo­ gadást is, mert kinőttük a meglévő helyet. Ezenkívül lesznek új szőlőtelepítések is. Tavalyelőtt telepítettünk hat hektár Kékfrankost, ami az egyik fő szőlőfajtánk, és van még mint­ egy hét hektár kiöregedőben lévő, selejtezésre váró ültetvé­ nyünk. S még valami: a borházban van egy kis fahordós tárolóterünk, de a későbbiekben, talán két év múlva, szeret­ nénk egy hagyományos földbe vájt fahordós pincerészt is felépíteni.

A bajnok rozé Gálné Dignisz Éva úgy tekint mindegyik borára, mint saját gyermekére, egyformán szereti valamennyit, de ha egyet ki kellene emelni közülük, akkor a Kékfrankos rozét választaná, hiszen ez a bor már a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. Ez hozta meg az elismertséget pincészetüknek. A cannes-i rozé világbajnokságon 2009-ben kb. 700 tétel és 45 aranyérem között; majd 2010-ben 886 induló tétel köztük 47 aranyérmes bor között ott volt a szigetcsépi Kékfrankos rozéja; 2012-ben pedig a Szent Márton rozé névre hallgató házasítása. Ezenkívül egymást követő három évben is sikerült megnyernie a Gál házaspár borainak a VinAgora Nemzetközi Borverseny Champion díját: 2009-ben a Szürkebarát és a Kékfrankos rozé; 2010-ben a Pinot noir rozé, majd 2011-ben a Zweigelt rozé diadalmaskodott. A 2011. évi magyarországi EU elnökség borválogatásába két rozéjukat is beválasztották (Kékfrankos és Pinot noir rozé). De kedveltek a gyümölcsös, karakán, illatos fehérboraik is. Külön említést érdemel Gálné Dignisz Éva egyik szenzációs remeke, a Cserszegi fűszeres, amely tavaly Párizsban ezüstérmet nyert a Vinalies Internationales-on.

– Hány embernek ad munkát a családi vállalkozás? – Húsz állandó dolgozónk van, a szőlőben nyolc ember végzi a szakmunkát, a metszéseket, a pincében vannak hár­ man-négyen, akik az értékesítéssel foglalkoznak, illetve egy segítőm az irányításom alatt végzi a szűrést, fejtést és egyéb pincészeti munkálatokat. A borházunk jól gépesített, közel kétezer hektoliteres, vagyis nem akkora, amit én még ne tudnék átlátni. A szőlőben közel húsz éve járnak az asszo­ nyaink, akik lassan nyugdíjas korúak, illetve már nyugdíjas­ ként dolgoznak, úgy hogy gond lehet az utánpótlás… – Hogyan reagált a szakma az elismerésre? – Jó a kapcsolatom a kollégákkal, s amit személyesen éltem át, azok pozitív visszajelzések voltak. Aki ismeri a szakmai tevékenységünket, eredményeinket, nagyon elége­ dett volt a döntéssel, velünk együtt örült. Bízom benne, hogy a döntő többség mellettem áll, hiszen ezt a díjat nem egy év munkájának eredményeként kaptam meg. Fontos, hogy a férjemre mindenben számíthattam, hiszen kertész­ mérnök-szőlész. Másrészt a szüleim teljes felelőséggel álltak a gyerekeim mellett, így nyugodtan, koncentráltan dolgoz­ 30 I agrárium 2014. január

hattam. Amit én most kaptam, az egy családi díj. Sokan osztozunk rajta, és ettől nem kevesebb, inkább több, mert sokan tudunk örülni neki. – Van-e különbség a női és férfi borászok között? – Sokak szerint a borainkban érezni a tipikus női jegye­ ket: a gyümölcsösséget, a könnyedséget. Én azért remélem, a tisztaság, a precizitás és a munkafolyamatok betartása is benne van. – A Kunsági borvidéket még mindig egy kicsit lekezelik… – Tény és való, hogy a Kunságon nagy arányban készíte­ nek ún. tömegborokat, ezért ott van a negatív konnotáció a borvidék nevének hallatán. De emellett nem szabad elfelej­ teni, hogy sok olyan pincészet van ezen a borvidéken is, amelyik a minőségi borkészítés mellett kötelezte el magát, és amely egyre magasabbra tör mind hazai, mind nemzetkö­ zi viszonylatban. Mindenkinek megvan a lehetősége ezt az utat választani. Gondoljunk csak a Magyar Bor Akadémia sajtóközleményére: „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy hazánk nemcsak a drága, felső kategóriás, elegáns »ünne­ pi« boroknak a szülőföldje. Az ágazat 95 százaléka ezen hétköznapi bort termelő borászokból tevődik össze, presz­ tízs bort nagyon kevesen, nagyon kis mennyiségben készíte­ nek.” Úgy gondolom, az Alföldön jelen van mindkét szeg­ mens: a minőségi, korrekt hétköznapi és a nagy presztízsű ünnepi borok is, csak az előbbi nagyobb arányban. Magyarország bortermelésének mintegy harmadát a Kunsági borvidék adja. A reduktív technológiával készült friss, illatos borok térhódítása szemmel látható. Részben emiatt is van jövője az alföldi szőlészetnek és borászatnak. A kunsági borászok az elmúlt években a szőlőtelepítési támo­ gatások meghatározó hányadát pályázták meg sikerrel. Azok a fajták – Kékfrankos, Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér és az őshonos Kövidinka is –, amelyek ezt a környéket szeretik, a piacon is eladhatók. Az utóbbi 10–20 éve még a lenézett kocsis borok közé tartozott, ma az ínyen­ cek is keresik. Tavalyelőtt például a franciaországi rozé világversenyen a három magyar aranyból kettő kunsági volt, köztük a miénk. Eleinte az éttermekben nekünk, vagyis inkább a vendéglátósoknak is meg kellett küzdeni az előíté­ letekkel, de a boraink mindig meggyőzték a vendégeket. – Mint minden embernek, az év bortermelőjének is nyilván vannak tervei, vágyai. – A borkészítés terén még sok lehetőséget fog nyújtani a fiatal telepítésekről majdan szüretelt szűztermés, ezenkívül az új, kibővített pincerész, ahol terveink közt szerepel a fahor­ dós érlelésben rejlő lehetőségek kihasználása is. De minden­ nél fontosabb számomra, hogy családommal még hosszú évekig egészségben folytathassam a hivatásomat. Büszke vagyok a lányomra, aki öt nyelven beszél, és két éve már a családi cégnél dolgozik; a fiamra, aki először szőlész szakon, majd tavaly növényorvosként is végzett az egyetemen, és persze a férjemre, aki a családi cégünk megalapításával megte­ remtette a lehetőséget ahhoz, hogy saját borokat készíthes­ sek, és aki erős támaszként megadja a fő irányokat a cégünk­ ben. Lassan, de biztosan, kis léptékekben szeretnének tovább­ fejlődni. És nem utolsósorban szeretnénk átadni gyermekeik­ nek a szőlővel és borral kapcsolatos tapasztalataikat. SZB

kertészet

megéri-e szuperintenzív almaültetvényt létesíteni? a KertÉszetI szeKtorBan eu-CsatlaKozásunK óta jelentősen ÉleseDett a Versenyhelyzet. a hosszú táVon FennmaraDnI szánDÉKozó almatermesztő VállalKozásoKnaK ÉVről ÉVre egyre töBBet Kell teljesítenIüK ugyanazÉrt az ereDmÉnyÉrt És a szInten maraDásÉrt.

c

ikkünkben a Szaktudás Kiadó Ház gondozásában megjelent Versenyképes almatermesztés – szerkesztette Gonda István és Apáti Ferenc – című kötetből idézünk. A szuperintenzív almaültetvények létesítése mintegy kétszer nagyobb tőkét igényel az intenzív ültetvényekhez képest (1. táblázat). A magasabb telepítési költség főbb okai: • A jéghálós ültetvényekben különös gondot kell for­ dítani a terület­egyengetésre és meliorációra. • A jégháló tartására alkalmas, nagy terhelést is bíró, 4,5 m hosszú betonoszlopok, maga a háló, valamint a jégháló­rendszer egyéb kellékei közel 3,0 millió Ft pluszköltséget jelentenek hektáronként egy normál támrendszerhez képest. • A Knipp­fák ára 4,0–5,0 €/db (átlagosan 4,5 €/db), ami hektáronként 3077 fa esetén 4,0–4,2 millió Ft beszerzési költséget jelent. Ugyanez 2500 db suháng esetén legfeljebb 1,5–1,8 millió Ft (600–700 Ft/db). Az ültetés egyéb költségeiben számottevő eltérés nincs. • Az öntözőberendezés létesítése és egyéb munkák költsége kisebb eltéréseket mutat, de ezeknél jelentős költségtöbblet nem keletkezik.

1. ábra. Knipp-fával telepített, 3,25 x 1,0 m térállású, szuperintenzív almaültetvény jégháló tartására alkalmas támrendszerrel a telepítést követő 2. évben (Fotó: Szabó Viktor)

A szuperintenzív ültetvények 100–120%­kal maga­ sabb telepítési költsége mellett az első három év ápolási költsége is mintegy kétszeres eltérést mutat az intenzív­ hez képest. Ennek oka, hogy Knipp­fa esetében már a második évben 20 t/ha, a harmadikban pedig 40–45 t/ ha érhető el. Így az alkalmazott technológia már a 2. évben is közel áll a termőévekéhez, a harmadik évtől 2014. január agrárium I 31

kertészet 1. táblázat. A szuperintenzív és intenzív almaültetvény paraméterei Megnevezés

„Szuperintenzív”

„Intenzív”

M9

M9, esetleg M26

Térállás

3,25 × 1,0 m

4,0 × 1,0 m

Tőszám

3077 fa/ha

2500 fa/ha

Knipp-fa

Suháng

Koronaforma

Karcsú orsó/szuperorsó

Karcsú orsó/szuperorsó

Támrendszer

Betonoszlopos-huzalos, jégháló tartására alkalmas támrendszer

Támoszlopos-huzalos

Öntözés

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés

Jégháló

Betonoszlopos, fekete hálóval, 4,0 m gerincmagassággal

Nincs

60 t/ha

40 t/ha

90%

90%

Alany

Ültetési anyag

Elérhető hozamszint Étkezési alma aránya Értékesített termék

Az előállított étkezési alma tartályládába szedett, szedés közben kézzel „előválogatott”, betakarítás után azonnal értékesített, a fajtától elvárt érettségű, színű és méretű gyümölcs. Tárolás, válogatás, csomagolás, szállítás nem merül fel, így e műveletek költsége sem. A léalma ömlesztve kerül beszállításra.

pedig már a ráfordítások nagyságrendje is megközelíti a teljes termőévek költségét. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Knipp-fákkal a ter­ mőre fordulás időszakában elérhető 60 t/ha körüli össz­ termés révén 3,5 millió Ft körüli árbevétel realizálható már a beruházási időszakban is. A suhánggal létesített ültetvények termőre fordulás alatti bevétele ennek mind­ össze harmada körül van. A fentiek következményeként a termőre fordulási időszak végére egy szuperintenzív ültetvényben 9,0 mil­ lió Ft-hoz közelítő, míg az intenzívben 4,5 millió Ft-os tiszta beruházási költséggel állunk szemben. Ezeket azo­ nosan 12 termőévre amortizálva, azt kapjuk, hogy a szuperintenzív ültetvények termőévekben elszámolandó éves amortizációs költsége az intenzívének duplája lesz.

gekkel kiegészülve 2,5 millió Ft/ha összes termelési költsé­ get eredményez. Ezek alapján a 60 t/ha terméshozam mel­ lett az alma előállításának kg-onkénti költsége 40 Ft körül alakul, ezzel nagyjából megegyezik az intenzív ültetvények­ ben elérhető önköltséggel. Az egyaránt magas színvonalon művelt intenzív és szuperintenzív almaültetvények fajlagos (kg-ra vetített) termelési költsége között számottevő differencia nincs, de a hektáronkénti termelési költségek mintegy 800 ezer Ft-tal, azaz közel 50%-kal magasabbak a szuperintenzív ültetvé­ nyekben. Ennek főbb okai a következők: • A termesztéstechnológiai ráfordítások hektáronként kb. 200 ezer Ft-tal, azaz 20–25%-kal magasabbak, köszönhetően elsősorban a többlettermés nagyobb víz- és tápanyag-igényének, és a valamivel nagyobb famagasság miatti plusz növényvédőszer-költségnek. • A betakarítás költsége mintegy duplája, mert egy­ részt közel arányosan emelkedik a terméshozammal, másrészt a szuperintenzív ültetvényben a nagyobb munkateljesítményű szedés érdekében önjáró beta­ karítógép alkalmazását feltételeztük, melynek magas a – hozamtól független – éves állandó költsége. • Az ültetvény amortizációs költsége szintén kétszeres eltérést mutat, és az ebben lévő differencia a szuperintenzív ültetvény 800 ezer Ft-os termelési­ költség-többletének közel felét adja. A szuperintenzív ültet­ vényekben tehát a közel másfélszeres hozam, hoz­ závetőlegesen másfélszer nagyobb termelési költség­ gel állítható elő. A kg-on­ kénti önköltségben szá­ mottevő eltérés így nincs, vag y eg yes esetekben a szuperintenzívben valamivel alacsonyabb is lehet.

A hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2-2,3 millió Ft között van

Ráfordítás, termelési költség A szuperintenzív almaültetvényekben a termesztéstechno­ lógiai ráfordítások szintje 1,0 millió Ft körüli nagyságren­ det képvisel. A betakarítás költsége a nagy terméshozamok, és a 3,5 m körüli famagasság miatt (600 Ft/óra munkabér mellett) megközelíti a fél millió Ft-ot. Nagyon nagy tételt jelent az ültetvény (beleértve a jégháló-rendszert is) amorti­ zációs költsége. Mindezekkel együtt a hektáronkénti köz­ vetlen termelési költség 2,2–2,3 millió Ft között van (posztharveszt költségek nélkül), mely az általános költsé­

Hozam, árbevétel Azonos étkezési alma kihozatal és értékesítési árak mellett a szuperintenzív ültetvényben – a másfélszeres terméshozam­ nak köszönhetően – mintegy 1,0–1,2 millió Ft-tal, azaz 50%-kal magasabb árbevétel érhető el. A szuperintenzív ültetvényben elérhető, 20 t/ha-ral, azaz 50%-kal magasabb hektáronkénti terméshozamot alapvetően a következő főbb tényezőknek tulajdonítjuk: • A jéghálós ültetvényben nem keletkezik jégkár, ami 12–18%-os jégeső valószínűség mellett 5–10 t/ha terméstöbbletet jelenthet önmagában. • A szuperintenzív ültetvényben alkalmazott 500–600 fával, azaz 20–25%-kal magasabb hektáronkénti tőszám ugyanazon fajlagos terméshozam mellett (20 kg/fa) 10–12 tonnával nagyobb hektáronkénti ter­ mést eredményez.

2. táblázat. A gazdaságossági mutatók alakulása a vizsgált három modellben Megnevezés

M.e.

Szuperintenzív

Intenzív

Jövedelem nettó jelenértéke (NPV)

e Ft/ha

2935

2490

Tőkearányos jövedelmezőség (IRR) *

%

9,4

11,4

Megtérülési idő (DPP)**

év

12.

11.

Forrás: saját számítás

32 I agrárium 2014. január

kertészet

A termelés gazdaságossága a teljes ültetvény-élettartam alatt A 2. ábrán mindkét ültetvénytípusra bemutatjuk a lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelmeket, illetve a 2. táblázatban összefoglaltuk a főbb gazdaságossági mutatókat. A szuperintenzív ültetvények kumulált jövedelme a kétszer nagyobb kezdeti, beruházási kiadás után az 1,6– 1,7-szer magasabb pénzforgalmi nyereségeknek köszönhe­ tően jóval meredekebben emelkedik. Az ültetvény-élettar­ tam végére ennek értéke mintegy 20%-kal lesz magasabb, mint az intenzívé. A megté­ rülés valamivel később következik be (a 11. év helyett a 12. évben), mert a jóval nagyobb éves nyeresé­ gek sem képesek kompenzál­ ni a hatalmas kezdeti tőke­ igényét. Látható a teljes ültetvény-élettartamra leve­ tített mutatókon is az – a jövedelmezőséggel kapcsolatban az előbbiekben feszegetett összefüggés –, hogy az élettar­ tam alatti nagyobb kumulált nyereség rosszabb tőkeará­ nyos jövedelmezőséggel jár együtt. A 3. ábra adatai rávilágítanak arra, hogy ekkora tőkeigé­ nyű ültetvényekben még a – szinte elérhetetlen – 70 t/ha átlagtermés is csak a 9. évben biztosítja a megtérülést, igaz ez esetben már 12,6%-os tőkearányos jövedelmezőség és az élettartam végén 6,3 millió Ft/ha – a lekötött tőke kamat­ igényével csökkentett – kumulált nyereség mellett. A ter­ mőévek 50 t/ha átlagos hozama – 60 Ft/kg étkezési alma átlagár mellett – már nem biztosítja a megtérülést, ponto­

ezer Ft/ha

Jövedelem, jövedelmezőség Az eddigi árbevétel- és költségadatok összegzésével a jöve­ delem és jövedelmezőség tekintetében a következő főbb következtetéseket vonhatjuk le: Az elérhető hektáronkénti számviteli – adózás előtti – nyereség (fedezeti összeg, nettó jövedelem) a szu­per­intenzív ültetvényekben 35–50%-kal magasabb. Hasonló mondható el a pénzforgalmi eredményről (cash flow) is, ami azt fejezi ki, hogy a mintegy kétszer magasabb kezdeti tőkebefektetéssel (telepítési, beruhá­ zási költség ) a termőévekben minteg y 1,6–1,7-szer magasabb tiszta nyereség érhető el. A költségarányos jövedelmezőség ugyanakkor nem maga­ sabb a szuperintenzívben, vagy akár valamivel szerényebb is, mert a nyereség növekedése valamivel kisebb mértékű, mint a termelés tőke- és költségigényének emelkedése. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szuperintenzív ültetvényekben potenciálisan sokkal magasabb nyereség érhető el a termőévekben, de ennek az „ára” az, hogy kezdet­ ben kétszer annyi tőke álljon rendelkezésre. Tehát a nyereség növelése az intenzitás növelésével általában a tőkearányos jövedelmezőség romlása mellett vitelezhető ki.

sabban: a termőévek átlagában elég nagy nyereség realizál­ ható (kb. 1,0–1,2 millió Ft/ha cash flow, 300–400 ezer Ft/ ha nettó jövedelem), de ez már akkora hasznot sem jelent, mintha bankba fektetnénk a pénzünket. Egy 50%-os beruházási támogatás nagyon nagy hatással van a gazdaságosságra, az ültetvény ilyen esetben 50 t/ha terméshozamok mellett is megtérül kb. 8. évben, és 60 t/ha hozam esetén a kb. 7. évben. Összegzésként a szuperintenzív ültetvények létesítésével kapcsolatban az alábbi főbb következtetések és javaslatok fogalmazhatók meg:

3,000 1,000 -1,000 0 -3,000 -5,000 -7,000 -9,000 -11,000

1

2

3

4

5

6

7

8

9

2. ábra. A lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelem (jövedelem nettó jelenértéke) alakulása az ültetvény élettartama alatt Forrás: saját számítás

10

11

12

13

14

15

11

12

13

14

15

Évek Intenzív

Szuperintenzív

8,000 6,000 4,000 2,000 Ezer Ft/ha

• A stabilabb támrendszer miatt megengedhető, vala­ mivel nagyobb famagasság néhány tonna pluszter­ mést eredményezhet. • A Knipp-fáról „indított” ültetvény első 3–4 éves nevelésének, nevelhetőségének és a koronakialakítás­ nak a módja a későbbiekben is egy stabilabb termő­ egyensúlyt biztosíthat.

0 -2,000 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

-4,000 -6,000 -8,000 -10,000 -12,000

Ültetvény életkora (év) Hozam 50 t/ha

Hozam 60 t/ha

A termőévek átlagában vett 60 t/ha-os termés is elég késői megtérülést biztosít, tehát egy ilyen nagy tőkeigényű ültetvényben nem nagyon engedhető meg semmilyen ter­ mésveszteség. A nem vagy csak korláto­ zottan elkerülhető termés­ veszteségek mellett (fagykár, terméskötődési probléma, stb.) a jó évjáratokban akár 65–70 t/ha termést is el kel­ lene érni, hogy többéves átlagban 60 t/ha-os hozamot produkáljunk. Ebbe viszont nem „férnek bele” a termesztéstechnológiai hibák miatti terméskiesések. A ráfordításokat és a szaktudást tehát „csúcsra kell járat­ ni” a gazdaságos termelést biztosító terméshozamok eléré­ séhez. Biztosabb megtérülést beruházási támogatással érhetünk el, tisztán saját forrásból létesített szuperintenzív ültetvény megtérülése hazai piaci viszonyok, értékesítési árak mellett kockázatos lehet, a megtérülés erősen bizonytalan.

A ráfordításokat és a szaktudást csúcsra kell járatni

Hozam 70 t/ha

3. ábra. A lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelem (jövedelem nettó jelenértéke) alakulása a szuperintenzív ültetvény élettartama alatt Forrás: saját számítás

A kötet szerkesztői: Dr. Gonda István és Dr. Apáti Ferenc 2014. januáR agrárium I 33

erdőgazdaság

Kulcsszerepben az erdészet Aki a jövőre gondol, az erdőt telepít – tartja az évszázados mondás, és ennek a jelek szerint a magyar agrárköltségvetés igyekszik meg is felelni. Az idei évben a korábbiaknak megfelelően folytatódik az erdőfelújítási program, és a tervek szerint 2020-ig a megfelelő források is rendelkezésre állnak.

J

övőre is folytatódik a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítása, miután az EU a 2014–2020 közötti időszakra várhatóan megfelelő összegű for­ rást és kedvezőbb támogatási feltételeket teremt ehhez a tevékenységhez. Az erdők szerepe a fokozott környezetvédelem és a közjó szolgálata nyomán az Unión belül is mindinkább felértékelődik – jelentette be Lapos Tamás, a Vidék­ fejlesztési Minisztérium (VM) erdészeti, halászati és vadá­ szati főosztályának helyettes vezetője. Ez a szemléletváltás különösen előnyös lehet az erdők, az erdőgazdálkodás helyzetének erősítése szempontjából, mert az ország összes területének csupán 20,7 százalékát borítja erdő, ami elma­ rad az európai átlagtól. Az elmúlt hétéves ciklusban 26 ezer 300 hektárnyi erdőt telepítettek elsősorban az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúl mezőgazdasági termesztésre kevésbé alkalmas területein. Tavaly 4500 hektáron ültettek erdősítésre fákat. Növekvő arány A Nemzeti Erdőtelepítési Program szerint néhány évtize­ den belül további 700 ezer hektárnyi területen lenne indo­ kolt erdőt telepíteni, ami által 2,6 millió hektárra, az összes terület 27 százalékára növekedne az erdők aránya. Gondot jelent, hogy klímaváltozás miatt az erdők fafajösszetételét Európa-szerte – legalábbis részben – meg kell változtatni. Az eddigi időjárási viszonyokhoz évszázadokon át alkal­ mazkodó erdőknek ugyanis a felgyorsult klímaváltozás miatt szakmai beavatkozásra van szükségük az életben maradáshoz. Magyarországon kedvezőtlenebb a helyzet, mert az ország medence jellegéből fakadóan a klímaváltozás hatásai szélsőségesebbek lehetnek, és a rendkívül változatos termő­ helyi adottságok következtében az egyes növénytársulások érzékenyebbek, sérülékenyebbek, mint Európa más régiói­ ban. A nagyobb változatosság azonban egyúttal növeli is az erdők túlélési esélyét. Fel kell készülni viszont arra, hogy a hazai erdők fafajösszetétele területenként jelentősen átala­ kul. Az új erdőtelepítéseknél pedig már eleve szárazságtűrő, a helyi adottságokhoz alkalmazkodott fajtákra kell összpon­ tosítani.   Őshonos fajták A gyorsan növő, de a táj adottságaihoz nem megfelelő alföl­ di nyár-, fenyő- és akácerdőket fokozatosan át kell alakítani őshonos fafajú, a szélsőséges időjárást is átvészelni képes erdőkké – mutatott rá. „Azt is el kell fogadni, hogy az 34 I agrárium 2014. január

Alföld egyes vidékei alkalmatlanná válhatnak a zárt erdőta­ karó fenntartására.” Sok vitára okot adó kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között szabad-e újabb idegenhonos fafajok, fajták alkalmazását fontolgatni, vagy inkább a meg­ lévő, szárazságtűrő fafajokkal képzelhető el a jövő. Több hegyvidéki körzetben is, például Keszthely kör­ nyékén, a megváltozott időjárási viszonyok miatt több ezer hektáron pusztuló fenyvesek helyett az őshonos lom­ bos fafajok, főként tölgy, cser telepítése a feladat, ami a táj megszokott arculatát is megváltoztatja. Máshol, mint a dunántúli Dombhátságon éppen a bükk került veszélybe, ide a szárazságot jobban tűrő tölgyet, csert telepítenek helyette. A mátrai fenyvesek is megszenvedték az elmúlt évek nagy hőségeit, szárazságait, helyükbe szintén őshonos lom­ bos fafajtákból álló erdőt telepítenek. Az ilyen változtatások biológusok, ökológusok, erdészek, természetvédők össze­ hangolt szakértelmét igénylik, de a program sikeréhez szük­ ség van új erdőgazdálkodási technikák bevezetésére és a szélsőséges időjárási körülményeket is átvészelni képes több facsemete előállítására.   Enyhe idő, nagy károk És ha már itt tartunk, az időjárás napjainkban  is sok gondot okoz. A Pilisi Parkerdő Zrt. lapunkhoz eljuttatott közlemé­ nye szerint az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempont­ jából az enyhe tél semmiképpen sem előnyös: a melegebb, fagymentes idő következtében ugyanis sok kártevő, kórokozó túlságosan elszaporodhat. A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A nagyobb számú egér, pocok a lehullott makkban és a makk­ vetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok ráadásul nemcsak a makkot, hanem a fiatal facsemeték gyökereit is rágja. Egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat az esetleges korai rügyezés, hiszen a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja. Hó vagy eső formájában az erdősítésekhez is nagy szük­ ség van csapadékra. A talajba a tél folyamán szivárog az egész évi víztartalék jelentős része. A tavasszal lassan elolva­ dó hótakaró nedvessége nélkül a víztartalék alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban problémákat okozhat. Mindemellett a vastag hótakaró – már persze, ha van – meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól. TE

agrárium AGROmashEXPO melléklet

0pOWiQYLOiJKtUûDPDJ\DUJHQHWLND $0DUWRQ*HQHWLFVKLEULGNXNRULFiLpYUúOpYUHNLYiOyWHUPpVVHOEL]RQ\tWDQDN 7DUWRJDVVRQEiUPLO\HQPHJOHSHWpVWD]LGøMiUiVDKD]DLpJKDMODWUDpVWDODMYLV]RQ\RNUD QHPHVtWHWWKLEULGNXNRULFiLQNDWHJ\UHW|EEJD]GiONRGyYiODV]WMDPHJJ\ø]øGpVVHO $WLWRND]HOP~OWpYVRUiQNLIHMOHV]WHWWQDJ\IRN~DONDOPD]NRGyNpSHVVpJEHQJ\RUV Yt]OHDGiVEDQpVNLHPHONHGøWHUPøNpSHVVpJEHQUHMOLN6]DNpUWúNROOpJiLQNVHJtWHQHN DOHJPHJIHOHOúEEIDMWDNLYiODV]WiViEDQKRJ\DOHJ}MDEE0DUWRQ*HQHWLFV KLEULGHNNHOgQLVVLNHUWDUDWKDVVRQ

ZZZPDUWRQJHQHWLFVKX

‡HJ\WWpUWpNHWWHUHPWQN‡

agromashexpo

Estilla, a martonvásári kukoricakínálat új csillaga A mezőgazdasági termelők minden évben újabb és újabb döntések sorozatát hoz­ zák meg annak érdekében, hogy mi­nél nagyobb termések elérésével jövedelmező gazdálkodást folytassanak.

E

Jó minőségű, kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkező vetőmag garantálja a bő termést

gy növénytermesztő gazdaságban, ami az időjárás­ nak igencsak ki van szolgáltatva, az egyik legfonto­ sabb feladat a megfelelő vetőmag kiválasztása. Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében számos hibridet nemesítettek ki annak érdeké­ ben, hogy az ország minden termelője jó minőségű, kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkező vetőmagokkal érjen el földjén bőséges termést. A folyamatos nemesítő munká­ nak köszönhetően a gazdák szinte minden évben találkoz­ hatnak olyan hibridkukorica-újdonságokkal, amelyek előre­ mutató tulajdonságaikkal a folyton változó környezeti felté­ telekhez jobban tudnak alkalmazkodni, mint elődeik. A martonvásári vetőmagkínálatból a 2014. évi kukorica­ vetéshez egy olyan Marton Genetics kukoricahibridet aján­ lunk partnereinknek, amely a kísérletekben mutatott ered­ ményei alapján a jövő évben is minden bizonnyal a gazdák megelégedésére szolgál. Az új, ESTILLA névre keresztelt kukoricahibrid fejlő­ dését két aszályos évben: 2012-2013-ban figyeltük meg kísérleti sorokban. Mindkét évben csapadékhiány jellemez­ te az adott évi kukoricatermesztést, így elsősorban a remek alkalmazkodóképesség, valamint a különböző agrotechni­ kai tényezők helyes alkalmazása vezetett kimagasló eredmé­ nyekhez. Magyarországon nagyon változatosak a növénytermesz­ tési feltételek, ezen belül a kukoricatermesztés céljára alkal­ mas területek is igen eltérőek az ország különböző pontjain.

Ezért fontos, hogy egy bevezetésre kerülő hibrid minden­ hol termeszthető legyen. Ilyen kukorica az ESTILLA. A Marton Genetics fajtakínálatban fellelhető, nagyon jó termőképességgel rendelkező MIKOLT és KAMARIA mellett ez a hibrid valamivel korábbi tenyészidővel rendel­ kezik (tenyészedeje FAO 350), ezáltal azokon a területeken is ajánljuk, ahol a hosszabb tenyészidejű, FAO 400-as érés­ csoportba tartozó MIKOLT-nál korábbi kukoricát keres­ nek a gazdák, de a korábbi betakaríthatóság mellett a magas termésszint elérése is fontos szempont számukra. 2013-ban a talajok eltérő tulajdonságai, a gazdák helyes táblakiválasztása, illetve a talajmunkák megfelelő minőség­ ben és időben történő elvégzése rendkívüli módon megha­ tározó volt egy-egy hibrid terméseredményére. Ezáltal a hibridek megmutathatták alkalmazkodóképességüket a különböző vetésidőkhöz, talaj-előkészítési módokhoz, talaj­ típusokhoz egyaránt. Ebből a szempontból az ESTILLA remekül vizsgázott: a magas termésszintű területeken – melyek idén elsősorban a jó vízgazdálkodású talajokon, korai vetések mellett voltak nyomon követhetők – a hibridek összehasonlításában szá­ mos esetben az elsők között végzett. A 2013-as évben az aszály ellenére a Dunántúlon több megyében is találtunk kiváló eredményeket az ESTILLA esetében. Néhányat felsorolunk az idei évben elért magas termésátlagokból:

Megye

Kísérleti hely

Szem­ Termés nedvesség tonna/ha %

Fejér

Sárbogárd

10,15

17,6

Győr-Moson-Sopron

Mosonmagyaróvár

12,33

14,5

Somogy

Szólád

10,89

16,3

Komárom-Esztergom Ete

10,12

15,3

Komárom-Esztergom Mocsa

10,01

15,1

A vizsgálódás során további szempont volt számunkra, hogyan lehet elhelyezni ezt a hibridet az eltérő adottságú helyeken az adott területen alkalmazott kukoricák sorá­ ban. Ebben a megközelítésben is kijelenthetjük, hogy a vizsgált hibridjeink között minden termőhelyen az hibri­ dek átlagát messze meghaladó termésszinteket ért el az ESTILLA. A koraiságából kiindulva minden gazdálkodónak ajánl­ juk ezt a most bevezetésre kerülő Marton Genetics hibridet, akár táblaszintű termesztés céljából, hiszen az elmúlt két aszályos év tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy az ESTILLA-val a gazdák magasabb termésszinteket tud­ nak elérni, jövedelmezőbbé válhat a kukoricatermesztésük még akkor is, ha az adott évben a környezeti feltételek nem optimálisak. Istvándi László www.martongenetics.hu

36 I agrárium 2014. január

AgromAshexpo

2014 további ígéretes hibridkukoricái a marton genetICs KínálatáBan mInDen gazDa megtalálja a termőhelyÉneK talaj- És IDőjárásVIszonyaIhoz legjoBBan alKalmazKoDó KuKorICahIBrIDet.

A

2013­as aszályos év ellenére igen jól teljesített több martonvásári hibrid, ezek közül emelnénk ki néhá­ nyat, amelyeket az idén is nyugodt szívvel ajánlunk a kimagasló terméseredményre törekvő gazdáknak. Az Mv 255 jó alkalmazkodóképességű, biztonsággal vet­ hető kukorica. Gyengébb termőhelyi körülmények között is versenyképes termést hoz, intenzív termőhelyeken az éréscso­ portjába tartozó versenytársakhoz képest kiválóan terem. Az elmúlt évben Tiszavasvári határában több tíz hektáros üzemi területen 8,6 t/ha termést produkált 17% szemnedvességgel. Az Mv 350 nagy termőképességet hordozó, korai hibrid, kiemelkedő termésstabilitással. Az ország egész területén vethető, tavaly több mint 12 000 hektáron termelték országszerte. 2013­ban Nyírbátor mellett 9,7 t/ha termést hozott 40 hektáron. Déli megyékben őszi kalászos elővete­ ményként is javasolt. Az Mv 343 a martonvásári nemesítés évek óta bizonyító vezéregyénisége. Közepes termőhelyen, szakszerű technoló­ giai körülmények között gazdálkodók is eredményesen ter­ melik. A stresszes évjáratokban is megbízhatóan hozza az átlagot, csapadékos évjáratokban azonban magas termést várhatunk tőle. 2013­ban Tiszavasváriban 10,3 t/ha termést hozott 60 hektáron. A Kamaria mint korai hibrid az ország minden kukori­ catermő vidékén termelhető. Minden termőhelyen és min­ den évjáratban átlagot messze meghaladó termésszintet várhatunk tőle. 2013­ban Hajdúnánáson 15,2 t/ha termést produkált 16% szemnedvesség mellett! Az Mv Koppány remek teljesítményt nyújt a kedvező csapadékellátottságú évjáratokban. Aszályos években is átlag feletti terméseredményre képes, bárhol megállja a helyét. Tavaly Tiszadobnál 12 t/ha termést hozott. A Miranda – magas keményítőtartalma miatt – az egyik legjobb alapanyaga a bioetanol­gyártásnak. A genetikailag benne rejlő magas terméshozam­potenciál jó tápanyag­ ellátottságú területeken, intenzív gazdálkodási körülmé­ nyek között érvényesül. A 2013­as aszályos évben Cegléden 9,2 t/ha terméshozamot ért el, 16,8% betakarításkori szem­ nedvesség mellett. A Marton Genetics Siloking silókukorica­hibridjét több mint tízezer hektáron termelik országosan, folyamatosan növekvő piacrészt elérve. Kabán 50 ha területen 55 t/ha termést értek el. Ez a „Leafy” típusú (leveles) silóhibrid azon kérődző állatokat tartó gazdálkodóknak ajánlott, akik a magas hozamú állományukat koncentrált, kimagasló ener­ giahozamú szilázzsal kívánják takarmányozni. A Marton Genetics hibridkukoricákról és eredményes­ ségükről mindent megtudhat a www.martongenetics.hu oldalon. 2014. január agrárium I 37

agromashexpo

Kiállítás harminc hektáron 2014. január 29. és február 1. között ismét együtt kerül megrendezésre az AGROmashEXPO és az AgrárgépShow a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.

A

kiállítások iránt ismét nagy az érdeklő­ dés, kiállítóink ezúttal is megtöltötték a teljes területet, azaz nettó 35 000 négy­ zetméteren várják a látogatókat. Teljes piaci körkép A széles körű szakmai összefogásnak köszönhető­ en a lehető leggazdagabb kínálatot tekinthetik meg a látogatók. A tavaly novemberben a hanno­ veri AGRITECHNIKA-n bemutatott újdonsá­ gok közül is megjelenik jónéhány gép a kínálat­ ban, köztük az Év Traktora is. Az AGROmashEXPO és AgrárgépShow együttes megrendezésével olyan komplex ren­ dezvény jött létre, mely az agrárágazat hazai csúcsrendezvénye. A hazai piaci kínálat megjele­ nik e kiállításon a legnagyobbaktól a legkisebbe­ kig, a gépektől az inputon át a logisztikáig. Ez a kínálati gazdagság a látogatói szám ugrásszerű növekedését is hozta, hiszen tavaly már 45 000 agrárgazdasági szakember, gazdálkodó jött el, hogy még a munkák előtt tájékozódjanak az újdonságokról, lehetőségekről. Az AgrárgépShow keretein belül megjelenik a hazai gépforgalmazók színe-java, köztük a nagy, piacvezető cégekkel. Az AGROmashEXPO az input–gépesítés– logisztika hármasát szem előtt tartva mindhárom tematikában egyre szélesebb választékot mutat be. Növekszik a vetőmagok és egyéb szaporító­

anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák, kárte­ vő mentesítő anyagok kínálata, de az agrárelekt­ ronika, méréstechnika, automatizálás témakö­ré­ ben is egyre több kiállító jelenik meg. Az AGROmashEXPO-n belül a hazai gép­ gyártók (MEGOSZ) tagjai ismételten nagysza­ bású bemutató keretében vonultatják fel a hazai gépgyártás újdonságait. TERMÉKFEJLESZTÉSI DÍJAK A kiállításhoz kapcsolódóan ezúttal is meghirdették a szervezők az AGROmashEXPO-AgrárgépShow Nemzetközi Innovációs és Hazai termékfejlesztési Díjat, melyekre az AGROmashEXPO, Agrár­ gépShow, Magyar Kert, Szőlészet és Pincészet 2014 kiállítások valamennyi kiállítója pályázhatott az elmúlt három évben (2011-től kezdődően) kifej­ lesztett és Magyarországon forgalomban levő, kor­ szerű termékkel. Az érdeklődésre jellemző, hogy rekordszámú, 40 pályázat érkezett. A pályázatok értékelésében a hazai mezőgazdaság jeles oktatói, kutatói, gya­ korlati gazdálkodói és felhasználói mellett szak­ újságírók is részt vettek. Döntésük alapján 14 cég kapott díjat, a díjazottak listáját lapunkban külön ismertetjük. A Díjakat – immár hagyományosan – a kiál­ lítás első napján, január 29-én 10 órakor, a megnyitó ünnepség keretében fogják ünnepé­ lyesen átadni.

Előzetes a tervezett programból Január 30. • GOSZ Szántóföldi Szakmai Nap konferencia • A lengyel mezőgazdasági gépek piaca – a lengyel nagykövetség szervezésében • Mi terem a neten? 2014 – Ügyfélszerzés mérhető eszközökkel – az agroinform.hu szervezésében • V. agrármarketing és -média nap – a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében Január 31. • A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett program • A GTE+ VM MGI szakmai programja A részletes program az AGROmashEXPO honlapján megtekinthető.

SZAKMAI TÁMOGATÁS, GAZDAG PROGRAM Az esemény rangját többek között annak is köszönheti, hogy itt jelenik meg a legtöbb hazai cég, itt mutatkozik be Magyarországon a legtöbb külföldi kiállító, és komoly szakmai támogatást tudhat maga mögött mind a Vidékfejlesztési Minisztérium, mind a szakmai szervezetek részé­ ről. Szakmai támogatásukkal 2014-re is jelentős eseményt szervez a HUNGEXPO Zrt. TÁRSKIÁLLÍTÁSOK Társkiállításként 2014-ben is csatlakozik az AGROmashEXPO, AgrárgépShow mellé a Magyar Kert (parkok, kertek fenntartásának, művelésének gépei, eszközei), valamint a Szőlészet és Pincészet (technológiát felvonultató) szakkiál­ lítás. A három szakterület együttes bemutatkozá­ sa a látogatók számára is kiemelkedő lehetőség, hogy egy időben, egy helyen tájékozódjanak az aktualitásokról, trendekről, újdonságokról. NYITVA TARTÁS A kiállítás jövőre – a széles kínálat és a meg­ növekedett látogatói igény miatt – hosszabb nyitva tartással várja az érdeklődőket: • 2014. január 29–31. 9,00-18,00 • 2014. február 1. 9,00-17,00 Bővebb információ: www.agromashexpo.hu, www.agrargepshow.hu

38 I agrárium 2014. január

Input, gépesítés, logisztika van.

$*52PDVK(;321HP]HWN|]LPH]ĘJD]GDViJLpVPH]ĘJpSNLiOOtWiV $JUiUJpS6KRZ0H]ĘJD]GDViJLHV]N|]pVJpSNLiOOtWiV (J\LGHMĦPHJUHQGH]pVNNHOD]DJUiULXPpVPH]ĘJpSpV]V]DNPDOHJQDJ\REEpVOHJMHOHQWĘVHEEV]DNNLiOOtWiVD • SDYLORQ±QpJ\]HWPpWHU±OiWRJDWy • ,QSXWJpSHVtWpVORJLV]WLNDV]pOHVNtQiODWD • $KD]DLPH]ĘJD]GDViJLJpSNtQODWOHJV]pOHVHEEN|UĦEHPXWDWNR]iVD (MEGFOSZ) • +D]DLJpSJ\iUWiV~MGRQViJDL0(*26= • *D]GDJV]DNPDLNtVpUĘSURJUDP • 6]pOHVN|UĦV]DNPDL|VV]HIRJiV (J\LGHMĦNLiOOtWiVRN

2014. január 29. – február 1.

Bővebb információ: www.agromashexpo.hu • www.agrargepshow.hu Hivatalos lap:

Online médiapartner:

Agroinform.hu LDYňF@YC@RđFHONQSđK

agromashexpo

AGROmashEXPO, AgrárgépShow Termékverseny 2014 Sokunk örömére ismét együtt kerül megrendezésre az AGROmashEXPO 32. Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és az AgrárgépShow a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

A

hazai és nemzetközi fejlesztések díjazására kiírt Termék­verseny Pályázatra a tavalyit jelentősen felülmúló, rekordszámú nevezés érkezett. Az agrárium jeles hazai intézményei, a gyakorlati élet és az oktatás, valamint a szaksajtó képviselői alkotta zsűri meghozta dönté­ sét, amely szerint 40 pályázatot talált elismerésre méltónak, ebből 14 pályázó kapott díjat, a többi pályázó pedig oklevelet. Az AGROmashEXPO vezetőségének döntése értelmében az eredmények már a kiállítás megnyi­ tása előtt nyilvánosságra kerülnek azért, hogy a látogatók időben infor­ málódjanak a legújabb fejlesztésekről, a nyertesek pedig éljenek a marke­ ting- és reklámjogok adta lehetőségekkel. A díjazott pályázatok és cégek a következők: Input Kategória Nemzetközi Innovációs KÜLÖNDÍJ: • Optimum AQUAmax hibridkukorica vetőmag (DuPont Pioneer) Hazai Termékfejlesztési KÜLÖNDÍJ: • NATUR MICRO talajkondicionáló (Natur Agro Hungária) Hazai Termékfejlesztési PREMIUM Oklevél: • Phylazonit MC baktériumtrágya (Agrova), • Gramix NPK Ryzodine talajaktivátorral (Fertilia) Gépesítés Kategória Nemzetközi Innovációs NAGYDÍJ: • Claas Axion 850 univerzális traktor (Axiál) • Hidraulikus motorfék koncepció (Dorker) Nemzetközi Innovációs KÜLÖNDÍJ: • Lamborghini Nitro középkategóriás traktor (Auditker) • Horsch Pronto 6 DC szemenkénti adagolású gabonavetőgép (Axiál), • Sulky X40-X50 műtrágyaszórók (Axiál), • Case IH Magnum CVX traktor (Invest), • Krampe Bandit 750 lehordóhevederes pótkocsi (Sióagrár) Hazai Termékfejlesztési NAGYDÍJ: • IRSA-THERM 50 faapríték tüzelésű automata kazán (Dolina) Hazai Termékfejlesztési KÜLÖNDÍJ: • Altherm bálatüzelésű kazán és fűtési rendszer (Altherm), Kühne NK 4000 nehézkultivátor (Kühne) Nemzetközi PREMIUM Oklevél: • SKORPION 500 RB dobos aprítógép (Szalagro), • VN ProfiDrill D 400 gabonavetőgép (Vogel Noot), • VN TerraMaxx magágykészítő szántóföldi kultivátor (Vogel Noot), • Ursus 15014 univerzális traktor (Aro-Boma), • Carraro MACH4 ültetvénytraktor (Agrolánc), • Massey Ferguson 5611 traktor (Austro Diesel),

40 I agrárium 2014. január

• Fendt 900 Vario Grip traktor (Axiál), • Massey Ferguson 9812 szemenkénti vetőgép (Austro Diesel), • Agrifac Condor permetezőgép (Axiál), • Atlas HO tárcsás kultivátor (Bednar FMT), • Bobcat TL360 3b teleszkópos rakodó (DM-Ker), • Automata TLT sebesség szabályozás (Dorker), • Rebell 600 vontatott rövidtárcsa (Köckerling), Nemzetközi INNOVÁCIÓS Oklevél: • Carrier XL 925 rövidtárcsa (Vaderstad), • Hagie STS 12 önjáró permetező (IKR-Hagie Magyarország), • John Deere technológiai gépkapcsolat (KITE), • Case IH Maxxum CVX traktor (Invest) Hazai Termékfejlesztési PREMIUM Oklevél: • H-TECH HSZ-15 szemestermény szárító (Hetech), • H-MT-S-1V-H síkrostás vetőmagtisztító (Hetech) Logisztika kategória Nemzetközi Innovációs NAGYDÍJ: • FieldNet preciziós öntözőgép távvezérlő (Magtár), Hazai Termékfejlesztési NAGYDÍJ: • Omikron OVK kameravezérlésű kultivátormozgató egység (Omikron) Nemzetközi PREMIUM Oklevél: • Vaderstad E-service rendszer (Vaderstad), • Lindsay öntözőberendezés GPS vezérlése (Magtár) Nemzetközi Innovációs Oklevél: • AgroEcoPower motor optimalizáló rendszer (Xtuning), Hazai Termékfejlesztési PREMIUM Oklevél: • Dekalbmet.hu meteorológiai portál (Agrárin), Hazai Termékfejlesztési Oklevél: • AGRETO áthaladó mérleg (Agrárin) Az ismertetőből is kitűnik, hogy rendkívül változatos volt a pályázatok típusa egy-egy kategórián belül. Nem véletlen, hogy ez a zsűrit is alaposan megizzasztotta, így csak három forduló után alakult ki a végső jutalmazás. A szakmai sokféleség azonban kimagaslóan színvonalas termékfejlesztések­ kel is párosult, ezért itt is köszönetet mondunk a pályázóknak. A zsűri reméli azt is, hogy az eredmények ismeretében a látogatók már jó előre megtervezhetik kiállítási programjukat, célzottan kereshetik fel a stando­ kat, ahol közelebbről is megismerhetik az újdonságokat.

agromashexpo

OPTImális választás!

Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol Az OPTIGÉP Kft. a me­zô­gaz­da­ság gép­igé­nye­it fi­gye­lem­be ve­vô fej­lesz­té­si mun­ká­já­nak ered­mé­ nye­ként kor­sze­rû ter­mék­ská­lá­val áll meg­ren­de­ lôi szol­gá­la­tá­ra. Ke­res­ke­del­mi te­vé­keny­sé­ge a sa­ját fej­lesz­té­sû ter­mé­ke­ir­ e ter­jed ki. Nap­ra­for­gó-be­ta­ka­rí­tó adap­te­rek A NAS adap­te­rek im­már 20 éve is­mer­tek a ha­zai és kül­pi­a­con az USA-tól No­vo­szi­birsz­kig. Ha­té­ ko­nyan és mi­ni­má­lis vesz­te­ség­gel vé­gez­he­tô ve­lük a nap­ra­for­gó be­ta­ka­rí­tá­sa. A hat­so­ros gé­pek te­rü­let­tel­je­sít­mé­nye 20 ha/nap. A szé­les vá­lasz­ték­nak kö­szön­he­tô­en min­den­ki meg­ta­lál­ja a szá­má­ra leg­meg­fe­le­lôbb tí­pust: • Fix vál­to­zat: 2–16 so­ros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sor­tá­vú ki­vi­tel­ben; • Csuk­ha­tó vál­to­zat: 6 és 8 so­ros, 76,2 cm sor­tá­vú ki­vi­tel­ben; • Szár­zú­zós vál­to­zat: 6, 8 és 12 so­ros, 70 és 76,2 cm sor­tá­vú ki­vi­tel­ben. Az adap­te­rek fém vagy mû­anyag sor­vá­lasz­ tók­kal kap­ha­tó­ak, uni­ver­zá­li­san bár­mely tí­pu­sú kom­bájn­ra adap­tál­ha­tó­ak. Az adap­te­rek rá­zó­asz­ ta­los meg­ol­dá­sú­ak, ami le­he­tô­vé te­szi az adap­ ter ala­csony épí­té­sét, ez­ál­tal a le­dôlt vagy ese­ ten­ként be­teg nap­ra­for­gó is na­gyon kis (< 0,5%) vesz­te­ség­gel be­ta­ka­rít­ha­tó. Eb­ben se­gí­te­nek a moz­gat­ha­tó, ta­laj­hoz ál­lít­ha­tó or­rok is. A vesz­te­ ség­csök­ke­nés a hek­tá­ron­kén­ti 100–150 kg-ot is

el­ér­he­ti. En­nek kö­vet­kez­té­ben már egy év alatt meg­té­rül­het az adap­ter ára (6 so­ros gép ese­tén kb. 350 ha be­ta­ka­rí­tás­sal). A szár­zú­zós vál­to­za­tú NAS Z biz­to­sít­ja, hogy a ta­laj­mû­ve­lés már köz­vet­le­nül a be­ta­ka­rí­tás után vé­gez­he­tô. A csuk­ha­tó vál­to­za­tú NAS CS gyors át­ál­lást tesz le­he­tô­vé a te­rü­le­tek kö­zött. A fo­lya­ma­tos, terv­sze­rû fej­lesz­tés ered­mé­ nye­ként a NAS vál­to­za­ta­ként PSM né­ven ta­laj­kö­ ve­tô szár­zú­zó­val fel­sze­relt nap­ra­for­gó-be­ta­ka­rí­ tó adap­ter kap­ha­tó 6, 8 és 12 so­ros, 76,2 cm sor­tá­vol­sá­gú fix vá­zú ki­vi­tel­ben. Ezek az adap­te­ rek a NAS vál­to­za­tok min­den elô­nyé­vel ren­del­ kez­nek, emel­lett ha­té­kony szár­zú­zást vé­gez­nek. Az ala­csony épí­té­sû szár­zú­zó – a zú­zá­si ma­gas­ ság hid­ra­u­li­ká­val ál­lít­ha­tó – ala­csony, dôlt ál­lo­ mány­ban is hasz­nál­ha­tó. A PSM adap­te­rek hasz­ná­la­tá­val a ta­laj­ta­po­sá­si kár csök­ken, és meg­ta­ka­rít­ha­tó a kü­lön erô- és mun­ka­gép­igény, va­la­mint a kü­lön me­net­ben tör­ té­nô szár­zú­zás mun­ka­ide­je és költ­sé­ge. Ku­ko­ri­cabe­ta­ka­rí­tó adap­te­rek Az OptiCorn tí­pu­sú, szár­zú­zó­val sze­relt adap­te­ rek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 so­ros, 70 és 76,2 cm sor­tá­vú fix vá­zú, va­la­mint 6 és 8 so­ros csuk­ha­tó vá­zú ki­vi­tel­ben kap­ha­tó­ak. Az adap­te­rek uni­ver­zá­li­san bár­mely is­mert tí­pu­sú kom­bájn­ra adap­tál­ha­tó­ak. Spe­ci­á­lis tö­rô­hen­ge­rek

biz­to­sít­ják a ha­té­kony szár­le­hú­zást. A tö­rô­lé­cek köz­ pon­ti ve­zér­lés­sel ál­lít­ha­tók. A tö­rô­egy­sé­gek so­ron­ ként biz­to­sí­tot­tak túl­ter­he­lés el­len. Igény sze­rint a zú­zók egy­sé­gen­ként ki­kap­csol­ha­tók. A gé­pek fém és mû­anyag bur­ko­la­tos vál­to­zat­ban ren­del­he­tô­ek. Szemester­mény-fel­sze­dô és -ra­ko­dó­gép Az OPTI-RAK 150/M op­ti­má­lis vá­lasz­tás nagy tel­je­sít­mé­nyû ter­mény­ra­ko­dás­hoz. A gép trak­ tor­ral üze­mel­te­tett, amel­­lyel te­le­pen be­lül moz­ gat­ha­tó is, így kön­­nyen, gyor­san le­het át­áll­ni az egyik ra­ko­dá­si hely­rôl a má­sik­ra. A gép ga­rat nél­kü­li vál­to­za­ta sík te­rü­le­ten tá­rolt szemester­mény fel­sze­dé­sé­re, szál­lí­tójár­mû­re va­ló ra­ko­dás­ra, szel­lôz­te­tô át­ra­ko­dás­ra al­kal­mas. Ra­ko­dó­ga­rat­tal sze­relt vál­to­za­ta al­kal­mas a sze­ mes­ter­mény szál­lí­tó­jár­mû­rôl köz­vet­le­nül va­gon­ ba, si­ló­ba vagy tá­ro­ló­ba va­ló ra­ko­dásá­ra. Tel­je­sít­mény­igény: 37 kW. Ra­ko­dá­si tel­je­sít­mény bú­zá­ból: 150 t/óra. Az OPTIGÉP Kft. a gép­kí­ná­lat bô­ví­té­se mel­lett a mi­nô­ség fo­lya­ma­tos fej­lesz­té­sé­re is nagy fi­gyel­met for­dít. En­nek ér­de­ké­ben az utób­bi évek­ben szá­mos te­lep­hely­fej­lesz­tést is vég­zett (1000 m2 sze­re­lô­mû­ hely, kor­sze­rû por­fes­tô, fe­dett rak­tár, meg­ munkálógépek) és to­váb­bi be­ru­há­zá­so­kat is ter­vez. A gé­pek kor­sze­rû szín­vo­na­lon tar­tá­sát, a ter­ ve­zé­si, gyár­tá­si fo­lya­ma­tot ISO 9001 mi­nô­ség­ ügyi rend­szer fel­ügye­li.

2014. januáR agrárium I 41

Ó I C K A Kverneland Rau Ikarus S YRQWDWRWWSHUPHWH]Ğ

$NpSLOOXV]WUiFLy

,NDUXV6SHUPHWH]Ğ+66PV]DNDV]RVV]yUyNHUHWWHO 7ULMHWKiUPDVI~YyNDWDUWyNNDOIHOVĞYDJ\DOVyK~]yYDO PHUHYKtGGDOYDJ\PQ\RPWiYYDONPKHVNLYLWHOEHQ [NHUpNNHOOPLQV]LYDWW\~YDOVHEHVVpJDUiQ\RVNLMXWWDWiVVDO AKCIÓS ÁRON*!

7RYiEELDMiQODWXQN 6WDUJXLGH,,,*36XQLYHU]iOLVSiUKX]DPYH]HWĘpV DXWRPDWDV]DNDV]YH]pUOpVakár ingyen*! $]DNFLyVDMiQODWYLVV]DYRQiVLJpUYpQ\HV

$]DNFLyNUpV]OHWHLUĞOpVWRYiEELLQIRUPiFLyNpUWpUGHNOĞGKHW D]DOiEELHOpUKHWĞVpJHNHQpVNHUHVNHGĞSDUWQHUHLQNQpO .YHUQHODQG*URXS+XQJiULD.IW5008 Szolnok, Karinthy út 63. Tel.: 06-56/527-010 Fax: 06-56/527-019 e-mail: [email protected] 5HQF]HV0LNOyV:HLODQG5yEHUW ZZZNYHUQHODQGKX

AgromAshexpo

energiatakarékos talaj-előkészítés a hazaI mezőgazDaságI gyaKorlatBan ma már a hagyományos, Forgatásos talajműVelÉsI eljárásoK mellett szÉles KörBen elterjeDteK a KülönBöző Forgatás nÉlKülI alapműVelÉsre alapozott, műVelet- És energIataKarÉKos, IlletVe a talaj Vízháztartását segítő talajműVelÉsI teChnológIáK. az alKalmazott És KIalaKult talajműVelÉsI teChnológIáK előnyeIt És hátrányaIt azonBan sohasem árt a szezon elejÉn összeFoglalnI.

ForgAtássAl vAgy ForgAtás nélkül? A szántás, vagyis a forgatásos munkaművelet egyik előnye hogy – a talajrétegek cseréje mellett – a tarlómaradványo­ kat, gyomokat, trágyát teljes egészében aláforgatja, ezzel a kártevőket és a gyomokat hatékonyan korlátozza. Hátrányként elsősorban a – nem megfelelő időben és talajállapot mellett végzett – szántás kedvezőtlen tulajdon­ ságait említik, nedves vagy túl száraz talaj elmunkálásának nagy az energiaigénye. Száraz talaj esetén túlzott rögösödés és porosodás állhat elő. A párolgásból adódó vízveszteség és az előző hátrányok azonban a megfelelő talajállapot megválasztásával a szántás­ sal egy vagy külön menetben történő szántáselmunkálással

1. ábra. A különböző profilú csipkés tárcsás művelőeszközkombinációk javító hatással vannak a munkaminőségre

kiküszöbölhetők. A technológia az egyéb munkaműveletei­ vel egyszerű eszközökkel és megfelelő szakértelemmel alkal­ mazható. A tárcsára alapozott forgatás nélküli alapműveléssel csak a felső talajrétegek állapota változtatható meg, vagyis csak olyan növények alá alkalmazható, amelyek nem igé­ nyelnek mélyművelést. Száraz talajon porosít, nedves tala­ jon tömörít, és „elkeni” a talajt. A forgatás nélküli talajművelés előnyei a nehéz kultivátorok és a középmély lazítók, illetve azokkal kombinált, például tárcsás munkaeszközök alkalmazásakor jelentkez­ nek. Ennek előnyei – a talajművelési technológiánál – a lazítás kisebb energiaigényében, a tömörödött talajállapot 2014. január agrárium I 43

agromashexpo csökkentésében jelentkeznek. Kevésbé szántja a talajt, szá­ raz talajállapot mellett is alkalmazható. A mulcsozásos technológiához is megfelel. Mindezen előnyök és hátrányok előrevetítésével talán elmondható, hogy a megfelelő talajművelési eljárások meg­ felelő körültekintéssel, az ökológiai adottságok figyelembe­ vételével egyaránt alkalmazhatóak, egyes munkaműveletek pedig időszakosan válthatják, illetve kiegészíthetik egymást, kombinálhatók egymással. Az elmondottak alapján bár­ mely talajművelési technológiát vagy kombinációt válasz­ tunk, ehhez meg kell teremteni a megfelelő műszaki feltéte­ leket, műszaki hátteret. Ehhez tehát érdemes áttekinteni a talajművelési rendszerben előforduló munkaműveletek elvégzésére alkalmas gépek konstrukciós megoldásait, műszaki paramétereit. A talaj-előkészítés gépei Akár hagyományos forgatásos, illetve forgatás nélküli, vagy művelet-, illetve energiatakarékos talajművelési eljárást alkal­ mazunk, az első munkaművelet a tarlóhántás, illetve az ezt követő tarlóápolás. A tarlóhántási és tarlóápolási munkák időben és megfelelő munkaeszközökkel történő elvégzése a gyomirtás és a talaj vízkészletének megőrzése szempontjából a száraz, csapadékszegény évjáratokban különösen fontos. A tarlóhántási munkák elvégzésére többféle konstruk­ ciójú munkagép áll rendelke­ zésre. A tarlóhántási munkák elvégzésére legszélesebb kör­ ben használt eszközök a tárcsás boronák. A tárcsás boro­ nák legelterjedtebb konstruk­ ciói a V alakú tartóra két sor­ ban eltolt tárcsatagokkal sze­ relt középnehéz-, nehéztárcsa tagok. Ezek a tárcsás boronák – kedvező energetikai jellem­ zők mellett – az agrotechnikai és üzemi igényeket jól kielégí­ tik. A tárcsás boronák munkaminőségi mutatói a tárcsalevelek fajlagos talajterhelésétől, geometriai méreteitől és konstrukci­ ójától függnek. A különböző profilú, sima- vagy csipkés élű és egyéb változatú tárcsalevelek jelentősen javítják a tárcsás boro­ nák aprító-keverő munkáját (1. ábra). A tárcsás boronák után a lezárást gyűrűshengerek végzik.

3. ábra. Nagy munkaszélességű szántóföldi mulcskultivátor munka közben

A tarlóhántás hatékony eszközei a még ma is újdonság­ ként kínált, bár már minden jelentősebb talajművelő cég által gyártott rövidtárcsák. Ezek a berendezések mellső simító elemekkel, egy vagy két tárcsasorral – melyek hátul a talajt lezáró hengersorral – vannak felszerelve. A hengerso­rok kialakítása acélgyűrűs, Croskill-, Cambridgegyűrűs vagy tömörítőkerekes lehet (2. ábra). A közkedvelt, különböző kialakítású ásóboronákat tarlóhántásra egyre szélesebb körben használják a gyakor­ latban. Az ásóboronák talaj­ munkája után is szükséges a hatékony felszínlezárás, amely munka különböző hengerkonstrukciókkal elvé­ gezhető. Az ásóborona tagok négy sorban történő elren­ dezése következtében – az agrotechnikai igényeknek megfe­ lelő – rögfrakció alakul ki a művelt rétegben. A különböző konstrukciójú szántóföldi kultivátorok könnyebben művelhető talajokon kiválóan használhatók tarlóhántásra. A mai szántóföldi kultivátorok a munkaszer­ számok széles választékával rendelkeznek. A szárnyas mun­ kaeszközzel szerelt kultivátorok elsősorban az eróziónak kitett és kötött talajokon használhatók előnyösen, a véső alakú munkaszerszámokkal száraz talajállapotok mellett végeznek megfelelő munkát, a lúdtalp alakú munkaeszkö­ zöknek pedig a gyomirtó hatásuk kiváló. A kombinált tarlóhántó eszközök, mulcskultivátorok jelentősen csökkentik a talajtömörödést, a tárcsás vagy forgó elemeknél mélyebben dolgozó lazító munkaeszköze­ ikkel. A mulcskultivátorok használata különösen száraz körülmények között jelent előnyt, egyes változatai akár egy menetben is megfelelő magágyat készítenek (3. ábra). A tarlóápolás során a kelőfélben lévő gyomok irtását ha­tásosan végezhetjük a magágykészítő gépekkel. A mag­ ágykészítő gépekre szerelt rugós fogú borona a csírázó, kez­ deti fejlettségű gyomnövényeket és az árvakelést jól irtja, a magágykészítő gép hengerboronája pedig a lazított talajt enyhén visszatömöríti. Száraz időjárás esetén, amikor a kön�­ nyű magágykészítő gépektől nem várható megfelelő munka, a hántott tarló ápolására a tárcsás boronák használata szük­ séges, és a tárcsázott talajt hengerezéssel le kell zárni.

a kelőfélben lévő gyomok irtását hatásosan végezhetjük a magágykészítő gépekkel

2. ábra. KUHN Optimer rövidtárcsa lezáró hengersorral

44 I agrárium 2014. január

agromashexpo figyelmet (5. ábra). A réselt kormánylemez csökkenti az energiafelhasználást, elsősorban a magasabb nedvességtar­ talmú, kötött, agyag-, agyagos vályogtalajokon. A másik technikai lehetőség az eketest mögé – egyes esetekben elé­ jük – szerelhető, ún. lazítóbetét. A lazítóbetét a szántóvas síkja alatt 10–22 cm munkamélység tartományban képes a lazítási feladatok elvégzésére. Használatát energetikai kompromisszummal és a növénytermesztési technológia időrendjéhez igazodóan kell megválasztani.

5. ábra. Korszerű, réselt kormánylemezzel szerelt váltvaforgató eke

4. ábra. Két sorban elhelyezett lazítókéses mélylazító

Mély vagy középmély lazítók Az alapművelést megelőzően szántásos vagy forgatás nél­ küli alapművelésben a mély vagy középmély lazítók hasz­ nálata minden esetben megtérül. A mély vagy középmély lazítók a lazítás és rögképzés szempontjából éppen száraz talajokon végeznek kiváló munkát, de ez esetben megnövekedett vonóerőigénnyel kell számolni. A mély vagy középmély lazítás elvégzésére számos merevkéses, illetve rugózott művelőszerszámos középmély lazító áll rendelkezésre. A nedves, összetömörödött talajok esetében azonban a ferde késes, rugózott munkaszerszámú típusok használata az ajánlott. Az ilyen konstrukciójú berendezé­ sek munkaszerszáma a talajszelvényt felemeli, és ennek következtében kissé nagyobb az átlazítás hatása, a rugózott munkaeszközök használata ugyanakkor csökkenti a vonóerőigényt. A talajszelvény teljes szélességben történő felületi lazítása a mély vagy középmély lazítók esetében is a különböző konstrukciójú tüskés vagy fogazott hengerekkel történik. A mélylazítás energia-felhasználása a V-geren­ dellyel rendelkező talajlazítók használatával csökkenthető. A V-gerendelyű mélylazítók 45–60 cm munkamélységben történő működtetéséhez min. 180–200 kW motorteljesít­ ményű traktorok szükségesek, melyek 4–5 km/h munkase­ bességgel tudnak dolgozni 4,8–5,0 m munkaszélesség mel­ lett, így az összes munkaidőre vonatkozó területteljesít­ mény kb. 1,3–1,6 ha/h lehet (4. ábra). A lazítási munka viszonylag magas energia-, gázolaj-fel­ használási költsége a későbbiekben a talaj, levegő és vízgaz­ dálkodásban megtérül, különösen fontos ez száraz, tömörö­ dött talajok esetén, a belvizes és víznyomásos területeken. Ritkább szerepben az ekék Az alapművelés klasszikus legelterjedtebb, ugyan az utóbbi időben egyre csökkenő volumenű megoldása a szántás, melynek gépei a vontatott és függesztett ágyekék, illetve függesztett váltvaforgató ekék. A szántás nagy energiafel­ használást és időráfordítást igényel, ezért nem mindegy, hogy a gazdálkodó hogyan választja ki a műszaki-agrotech­ nikai eszközöket. Az eke működő részeinek – szántóvas és kormánylemez – döntő szerepe van az energiamérleg alakí­ tásában. A gyártók éppen az energiaigény csökkentésére különböző konstrukciókat alakítottak ki, ezek az eszközök különböző üzemi méretekben elterjedt megoldások (változ­ tatható fogásszélességű eke, műanyag kormánylemez stb.), ezek mellett két művelőelem használata érdemel kiemelt

A mélyszántó ekék munkáját elősegítő kiegészítő beren­ dezések – tárcsás csoroszlyák, beforgató lemezek – haszná­ lata az eketestek forgató hatását segíti. Az ekékre szerelt mélyszántó eketestek optimális munkasebessége 8 km/h körüli. Ezt meghaladó munkasebesség mellett az eke forga­ tó, aprító- és porhanyító munkája romlik. A felszántott területek talajfelszínét a szántáselmunká­ lással, szántóföldi kultivátorral vagy kombinátorral le kell zárni a csapadék megőrzése céljából.

6. ábra. A forgatás nélküli technológia alap­ gépei a lazítós tárcsák

Kombinált talajművelő eszközök A forgatásos talajművelés az őszi kalászosok talaj-előkészí­ tése esetén – száraz talajviszonyok mellett – különösen 2014. januáR agrárium I 45

agromashexpo menetben a szántás elmunkálása elvégezhető. Azonban, ha erre nincs lehetőség, akkor ezt külön menetben kell elvégez­ ni a különböző szántáselmunkálókkal vagy a különböző kombinátorokkal, melyek szántás után elkészítik a mag­ ágyat is. Forgatás nélküli alapműveléskor pedig a mulcs- és szántóföldi kultivátorok végezhetnek kiváló munkát. Talaj-előkészítési munkák tavasszal A tavaszi talaj-előkészítési munkák közé a talajegyengetést, vegyszerbemunkálást és vetőágykészítést sorolhatjuk. Mindezen műveletek egy célt, a vetőmagvak számára opti­ mális kelési feltételek biztosítását szolgálják. A talaj-előkészítés, talajegyengetés, magágykészítés leg­ egyszerűbb eszközei a fogas boronák, kultivátorok, rugós­ szárú kultivátorok, ásó- és forgóboronák, simítók, egyenge­ tők, hengerek, hengerboronák.

7. ábra. A Kongskilde rugós kapaszárú munkaeszközökkel felszerelt magágykészítő

kockázatos, és ez esetben a munkaeszközök igénybevétele és az energiafelhasználás is magas. Ez esetben előnyben része­ síthető a forgatás nélküli alapművelés. Az elmúlt időszak­ ban széles körben elterjedtek a több munkaműveletet is összekapcsoló, kombinált talajművelő eszközök. Ezek a kombinált eszközök tárcsákkal és középmély lazító munka­ szerszámokkal vannak felszerelve, és ki vannak egészítve a művelt felületet lezáró pálcás hengerekkel. Ezen munkaesz­ közök használata is lehetővé teszi az alapműtrágyák (K, P) kellő mennyiségű és kellő mélységű bedolgozását. Csapadékmentes időjárás és száraz talajállapot esetén, vagy a rövid, kedvező időjá­ rású, csapadékmentes idő­ szakok kihasználására, és ennek következtében a már művelhető talajok (kukori­ ca-, napraforgótarlók) műve­ lésére, sok szempontból elő­ nyösen alkalmazhatók a kombinált munkaeszközök. A különböző munkaművele­ tek összekapcsolásával a talajtaposás csökkenthető és a művelési idő is lerövidíthető. A lazítós tárcsák alkalmazásával a talajszerkezet fellazul, alkalmas a tápanyagok, műtrágyák és csapadékvíz felvételé­ re, a tárcsalevelek pedig a szármaradványokat felaprítják és bedolgozzák a talajba. A lazítós tárcsák számos konstrukci­ ója kapható a piacon (6. ábra). A nagyobb munkaszélességű változatok vontatott kivitelen készülnek, a közepes munka­ szélességű (5–6 késes) változatok félig függesztett változat­ ban kerülnek kialakításra. A forgatásos alapművelés esetében a szántással egy

Magágykészítés A legegyszerűbb magágykészítésre konstruált eszközök a fogas boronák. A fogas boronák azonban önmagukban nem végeznek megfelelő munkát, minden esetben hengerezésnek kell azt követni. A kultivátorok a jó szerkezetű és kultúrállapotú talajokon használhatók megbízhatóan. A talajhajtású forgóboronák a talajjal térbeli szöget bezáró boronatagokból állnak. Az ásóboronák és a hengerboronák után is feltétlenül használni kell további felületlezáró ele­ met. A simítók, hengerek, hengerboronák a felszín lezárá­ sának a mikrodomborzat kialakításának gépei. A hazai gyakorlatban ma már széles körben az egy menetben is kiváló magágyat készítő kombinátorokat, kompaktorokat használják, melyek néhány korszerűbb változatáról az alábbiakban ejtünk szót. A Kongskilde Vario Master két új konstrukciós megoldást tartalmaz: a fogas boronát kiváltó, az eddigiek­ től eltérő geometriával és karakterisztikával rendelkező rugós kultivátorkapák alkalma­ zását magágykészítéshez és az új rendszerű, a talajfelszínt tökéletesen „kopírozni” tudó munkamélység-szabályozási megoldást (7. ábra). Laboratóriumi mérések szerint a sekély magágykészítéshez kifejlesztett Kongskilde KK szerszám mélységtartása kiváló, 800 N terhelés hatására sem érte el a 10 mm függőleges kitérést. A kompaktorok gépei robusztus felépítésű konstrukci­ ók, az egyenletes munkamélységgel kapcsolatos igényeket tökéletesen kielégítik a jó talajkövetést biztosító, két sorban elhelyezett léces hengerboronán keresztül (8. ábra). A merev szárú kultivátorkapák ráhelyezési szöge kicsi, de a növelt felületű lúdtalpkapa testeknek is köszönhetően a mélységtartás jó stabilitású, rugórezonanciából elmaradó intenzívebb porhanyítást az említett kialakítású kapákon kívül az elől lévő hengerborona, valamint az ezáltal kiemelt talajáramot tovább aprító-egyengető, hátrafelé dőlő síkkal rendelkező simítólemez és a nagy átmérőjű varjúláb, lezáró hengerborona biztosítja.

Elterjedtek a több munkaműveletet is összekapcsoló kombinált talaj­ művelő eszközök

8. ábra. A kompaktorok nehéz körülmények között is kiváló magágyat készítenek

Dr. Kelemen Zsolt MGI – Gödöllő 46 I agrárium 2014. január

agromashexpo

Flottakövetés – forró nyomon

A

z ITineris Kft. már nyolc éve fej­ leszti a kimondottan a mezőgazda­ ság igényei szerint megtervezett és kialakított WayQuest flottakövető rend­ szert. A minden összetevőjében Magyar­ országon fejlesztett és gyártott rendszer sikerességét bizonyítja a mintegy 300 part­ ner és a 6000 felszerelt erőgép. A felhaszná­ lók által folyamatosan megfogalmazott igé­ nyek sarkalltak arra minket, hogy napjaink­ ra egy minden ízében megújult alkalmazást kínáljunk partnereink részére. Az egyik legfontosabb újdonság a folya­ matos felügyelet és ellenőrzés hatékonyságát javító, kiterjesztett riasztási modul. A modul feladata, hogy a járművekkel kapcso­ latos nem várt eseményekről a felhasználó azonnal értesüljön, és így késedelem nélkül megtehesse a szükséges ellenlépéseket, beavatkozásokat. A riasztási modul működésének alapja, hogy a felhasználó a járműmodulok által mért műszaki jellemzők szinte bármelyikére meghatározhat egy-egy olyan értéket vagy változási intenzitást, melynek túllépése elindítja a riasztási folyamatot. A szoftver segítségével megadható, hogy a riasztás mely járműveket vagy járműcsoportot érintse, kik kapják meg a riasztást, az SMS-ben vagy e-mail formájában történjen, illetve a riasztási ok folyamatos fennállása esetén milyen ismétlési idővel küldje a rendszer az újabb üzeneteket. A program egye­ dülálló tulajdonsága, hogy a riasztások nemcsak területekhez

A riasztás beállítási lehetőségei

vagy útvonalhoz köthetőek, de riasztásokként a kezdő és végdátum mellett a munkavégzés idejéhez igazodva heti és napi élesítési időszak is beállítható. Az üzemanyagszint hirtelen csökkenéséről értesítő riasztást egészíti ki a WayQuest rend­ szer új hardver eszköze a tanksapkaszenzor. Segítségével visszakereshető, hogy hol és mikor történt tanksapkanyitás, illetve az alkalmazás azonnal riasztást küld, ha az nem a töltőállo­ máson vagy más megengedett helyen történik. Kérhető riasztás arra az esetre, ha a jármű elhagy vagy éppen belép meghatározott táb­ lákra, felhasználó által berajzolt területre, de akkor is, ha például motorindítás történik, vagy éppen a kombájn ürítőcsigája kerül bekapcsolásra nem megengedett helyen és időben. Akár egy korábban bejárt útvonal is beállítható figyelt helyszínként arra az esetre, ha a terményszállító vagy a dolgozókat szállító kisbusz hagyná el a kijelölt útvonalat. Természetesen a modul alapvető feladata, hogy a járműmodult érintő illetéktelen beavatkozások­ ról, szabotázsról vagy egyéb hibákról is küldjön értesítést. A modul rugalmassága és széles körű paraméterezhetősége lehető­ vé teszi a legkülönbözőbb kritikus események észlelését és bizto­ sítja a riasztások elküldését. Mehlhoffer István ITineris Kft.

WayQuest

Az ITineris Kft. által a mezőgazdasági felhasználás speciális igényei alapján létrehozott WayQuest gépkontrolling rendszer sikerességét bizonyítja a 300 mezőgazdasági partner, és a több mint 6000 felszerelt erőgép.

Kontrolling rendszer mezőgazdasági felhasználásra

4BKÈU
GFMIBT[OÈMØJ
UFSàMFUFL
LF[FMÏTF Ã[FNBOZBH
ÏT
UFSàMFU
BMBQÞ
SJBT[UÈTPL 5FSàMFU
NVOLBWÏH[ÏT
à[FNBOZBH
BMBQÞ
LJNVUBUÈTPL
Széleskörű adatexport, egyedi riportok Kapcsolódás vállalat-irányítási rendszerekhez ,PNQBUJCJMJUÈT
B[
ÞUEÓK
SFOET[FSSFM Magyar fejlesztés és gyártás

Központi szerver

Atlas

WayQuest

járműmodul

szoftver

GSM-GPRS

ITineris Informatikai Kft. 1145 Budapest, Mexikói út 42/B.

Jeladók t
WF[FUǮ
B[POPTÓUÈT t
NVOLBGPMZBNBU
ÏT
NVOLBHÏQ
LJWÈMBT[UÈT t
à[FNBOZBHT[JOU
ÏT
LÏUJSÈOZÞ
ÈUGPMZÈTNÏSÏT t
NPUPSà[FNJEǮ
NÏSÏTF
$"/CVT[
DTBUMBLP[ÈT

Tel.: (+36 20) 921 8696 Fax.: (+36 1) 215 6643

www.itineris.hu [email protected] 2014. januáR agrárium I 47

agromashexpo

Továbbra is lízing a megoldás A hazai agrárgép-finanszírozás hely­ zetéről kérdeztük Kádár Barnabást, a Merkantil Bank Zrt. Agrárfinanszírozási üzletágának vezetőjét.

Mit vár a 2014-es évtől a Merkantil Bank? Két nagyon aszályos éven vagyunk túl, de az ügyfelek fize­ tési morálja nagyon jónak mondható még a szélsőséges ter­ melési körülmények ellenére is. 2014-ben a beruházási kedv élénkülésére számítok, és ennek megfelelően a mezőgazda­ sági géppiac növekedésére. A kertészeti géptámogatás és az állattenyésztési technológiafejlesztési pályázatok zömében 2014-ben fognak realizálódni, ami további gépbeszerzése­ ket fog reményeink szerint indukálni a piacon. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a mezőgazdasági gépkereskedőkkel együttműködve dolgozzuk ki a külön­ böző finanszírozási lehetőségeket, ami azért is nagyon fontos, mert a műszaki tartalom és a gazdasági méret együttes ismeretével alakíthatóak ki az optimális konst­ rukciók. Vezértermékünk 2014-ben továbbra is az 50% kamattámogatásos, zártvégű pénzügyi lízing, amelyet az MVH gépkatalógusában szereplő összes új mezőgazdasági eszközre igénybe lehet venni. Ez a konstrukció továbbra is egy valós alternatívája az EURO alapú szerződéseknek. A devizakockázatok elkerülése és a nagyobb kiszámíthatóság miatt továbbra is a forint alapú lízinget ajánljuk ügyfele­ inknek. Ma már a megkötött agrárgép-finanszírozási szer­ ződéseink túlnyomó része forintban történik, ami egyér­ telművé teszi számunkra, hogy ügyfeleink felismerték a forint alapú finanszírozásban rejlő előnyöket és emiatt szívesen választják azt. A finanszírozható eszközök tekintetében kockázat szem­ pontjából elsődleges a mobilizálhatóság, de egyéb speciális eszközismeretet igénylő finanszírozáshoz is kínálunk meg­ felelő megoldásokat. Az MNB által biztosított Növekedési Hitelprogram milyen lehetőséget nyújt a gépbeszerzések finanszírozására? A nyár elején indított Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében rendkívül kedvező, fix 2,5% kamatozás mellett juthattak finanszírozáshoz az ügyfelek. Ennek következté­ ben a Program meghirdetésekor szinte lerohantak minket, óriási volt az érdeklődés. Sajnos, a Programba nem került be a lízing, mint finanszírozási mód, így kizárólag beruházási hitellel lehetett finanszírozni az ügyféligényeket. A lízinggel szemben magasabb kockázatokat hordozó hitel és a Program által biztosított alacsony árazási, jövedelmező­ 48 I agrárium 2014. január

Kádár Barnabás a Merkantil Bank Zrt. Agrár-finanszírozási üzletágának vezetőjét

ségi szint következtében kizárólag jó bonitással rendelke­ ző ügyfelek számára vált elérhetővé a termék, ami egye­ sekben csalódást okozhatott. A kertészeti géptámogatás nyertes pályázóinak finanszírozási igényét a kedvező kamatozású NHPtermékkel is tudjuk finanszírozni. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a finanszírozás összegének el kell érnie legalább a 3 millió forintot, és újra hangsúlyozni szeret­ ném, hogy csak jó bonitással rendelkező ügyfeleink számára tudjuk biztosítani, akik esetleg ebbe nem fér­ nek bele, számukra az 50% kamattámogatásos konst­ rukciónkat ajánljuk. Szállítókkal olyan konstrukciók kialakításán dolgozunk, ahol akár egy gyengébb bonitással rendelkező ügyfél is hoz­ zájuthat az NHP-termékhez. Mondok erre egy példát, egyes partnerünknél/szállítónknál elérhető lesz jégháló rendszerek beszerezésének NHP-termékkel történő finan­ szírozása, amit az ügyfél nagyon egyszerűen, a lízingnél megszokott gyors átfutási idővel vehet igénybe. Miért válasszák az ügyfelek a Merkantil Bank szolgáltatásait? Először is anyabankunk, az OTP Bank Nyrt. által biztosí­ tott stabil anyagi és szakmai háttér miatt, ami biztonságot és kiszámíthatóságot ad minden általunk finanszírozott beru­ házáshoz. Továbbá a Merkantil Bank elkötelezte magát abban, hogy jelentős szerepet vállaljon a hazai agrárium finanszírozásában, ami a mindennapokban azt jelenti, hogy a finanszírozásaink minden jelentősebb hazai gépforgalma­ zónál elérhetőek. Másodsorban pedig a felkészült szakmai csapatom miatt, akik a folyamatosan változó környezetben is megtalálják a megfelelő válaszokat a kihívásokra. Végül megemlíteném, hogy elérhetőség vonatkozásában országos lefedettséggel rendelkezünk, egyrészt a saját üzletkötőink által, de akár az OTP Bank fiókhálózatán keresztül is elér­ hetőek vagyunk. Kollégáim – amennyiben az ügyfél igényli – szívesen adnak személyes tanácsadást is a vásárlandó gépek finanszírozásának lehetőségéről. A legfontosabb célunk, hogy elégedettek legyenek ügyfeleink, olyannyira, hogy új gépfinanszírozás esetén evidens legyen számukra, hogy minket válasszanak.

Ki mint vet, úgy arat! Agrárgépfinanszírozás

Új vagy használt agrárgép vásárlás esetén válassza a Merkantil Bank kedvezményes és kiszámítható forint alapú finanszírozását! Keresse finanszírozási szakértőinket: Csurgó Zoltán +36 20 966 3394, Pintér Sándor +36 20 567 9527, Magyar Zoltán +36 30 202 5009

www.merkantil.hu • [email protected]

HSC MOTOR KFT. - www.hscmotor.hu - webáruház: www.kardanbolt.hu

rovAtcím

MASCHIO GASPARDO GÉPEK TELJES VÁLASZTÉKA AKCIÓS ÁRON! MTE 6 soros teleszkópvázas, duplatárcsás kukorica vetőgép, 1000 l műtrágyatartály, mikrogranulátum szóró, vetésellenőrző monitor AKCIÓS ÁR:

0 0 9 9 1

l

EUR-tó

G-Jet PERMETEZŐGÉPEK A GYÁRTÓTÓL

2200/810 AXI permetező 4700 Eur

3000/24 MRXH permetezőgép 11.000 Eur

traktorok képviselete Klímás

25LE

7300 EUR

50LE

10 800 EUR

50LE

13 200 EUR

KULTIVÁTOROK, TALAJMARÓK, SZÁRZÚZÓK, GÖDÖRFÚRÓK, ALTALAJLAZÍTÓK

EFG155 kalapácsos szárzúzó 1.150 Eur

EFGC175 kalapácsos szárzúzó 1.300 Eur

G-spiral 200 gödörfúró kardánnal 1.600 Eur

G-Max altalajlazító 3-késes 1.090 Eur

Áraink az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!

Elérhetőség: HSC MOTOR KFT. www.hscmotor.hu webáruház: www.kardanbolt.hu 50 I agrárium 2014.6781. január Domaszék, Tanya 575/A T: 06 70 380 4508 06 70 953 2800, 0670 380 4516

[email protected]

[email protected]

AgromAshexpo

talajművelő gépek vonóerőigénye a traKtor munKagÉppel KapCsolVa gÉpCsoportot KÉpez És általáBan így VÉgzI a mezőgazDaságI munKát. a gÉpCsoportot teKIntVe KÉt alapVető KÉrDÉs merül Fel: az egyIK maga a KapCsolat meChanIKaI megValósítása, a másIK peDIg a gÉpCsoport energetIKaI VIszonya.

Az erő- és munkAgépek mechAnIkAI (geometrIAI) kApcsolAtA Az erőátvitel magvalósítása céljából az erőgépek és talajmű­ velő eszközök között mechanikus és hidraulikus kapcsola­ tot kell létrehozni. Ez a kapcsolat az erőgép függesztő­ berendezésén, vonórúdján (vonóhorgán) és TLT­n keresz­ tül, illetve a traktor külső hidraulikakörére csatlakoztatva valósulhat meg. A munkagépek szerkezeti kialakításuk alap­ ján: vontatott, félig függesztett és függesztett kivitelben készülnek. A különböző kapcsolódó részek összeillesztése hagyományosan, egymástól függetlenül történik. Ez a mód­ szer viszont nehézkes, idő­ és élőmunka igényes, ezért nap­

jainkban külön gyorskapcsoló elemeket használunk a kar­ dántengelyekhez, hidraulikacsövekhez és függesztőelemek­ hez. Az egymástól eltérő rendszerű, gyors függesztőberen­ dezések közül a gyakorlatban a fordított U-alakú keret (amerikai), valamint a háromszög alakú keret (európai) terjedt el. Az erő­ és munkagépek mechanikai kapcsolatá­ nak ma már nincs akadálya, a kapcsolószerkezeteket nem­ zetközileg szabványosították, kategóriákba sorolták. Ezért egy adott munkagép és traktor mechanikai kapcsolhatósá­ gának vizsgálatakor gyakorlatilag elegendő annak ellenőrzé­ se, hogy milyen méretkategóriába tartozik a traktor, illetve a munkagép csatlakozó részegysége. A trAktor munkAgép kApcsolAt energetIkAI kérdéseI A traktor­munkagép (talajművelő gép) kapcsolat energeti­ kai kérdéseit tekintve, a gépcsoport semmiben sem külön­ bözik más energiaforrás és fogyasztó kapcsolatától. A gép­ csoporton belül a traktor az energiaforrás, a munkagép pedig a fogyasztó. Ahhoz, hogy a párosítás optimális legyen, ismerni kell a forrás és a fogyasztó jellemzőit, jelleggörbéit. Ezek ismereté­ ben, illetve azok összevetésével adódik a munkapont, amely alapja a gépek párosításának, illetve az energetikai szem­ pontból való megítélésnek. Traktor esetében annak energe­ tikai jellemzését a traktor vontatási diagramja ábrázolja, míg a munkagépre vonatkozóan az energetikai jellemzést a vonóerő- vagy vonóteljesítmény-igénye adja, például a művelési sebesség függvényében. A munkagép figyelembe vehető művelésisebesség­intervallumát az agrotechnikai követelmények határozzák meg. Adott művelőeszköz (pl. kormánylemez) kialakítása mellett csak olyan munkasebes­ ség­tartományt alkalmazhatunk, amelyben a munka minő­ 2014. január agrárium I 51

agromashexpo

1. ábra. Példa a nem megfelelő sebesség­ fokozat elosztásra

2. ábra. Példa a jó sebességfokozat elosztásra

sége kielégítő. A párosítás energetikailag akkor optimális, ha a munkagép vontatásiteljesítmény-igénye adott sebességnél megegyezik a traktor által leadott vontatási teljesítménnyel oly módon, hogy a traktor vontatási teljesítményét legalább 90%-os szinten kihasználjuk. A munkagép oldaláról tekintve, a talajművelés során energetikai szempontból a talajkötöttségnek és a talajellen­ állásnak van meghatározó szerepe. Ezek azok a paraméte­ rek, amelyek a vontatási ellenállás, azaz a vonóerőigény ala­ kulását leginkább befolyásolják. Kiemelten fontos mutató a talaj fajlagos ellenállása, amely egy talajművelő gép haszná­ lata során mért vonóerőnek egységnyi talajkeresztmetszetre vagy munkaszélességre vonatkoztatott értéke. A gyakorlatban a gépüzemeltető a művelési mélység és a haladási sebesség változtatásával képes a vonóerőigény, illet­ ve a vontatásiteljesítmény-igény befolyásolására (a munka­ szélesség egyes kivételektől eltekintve egy adott munkagép esetén állandó). Ezek a paraméterek azonban csak szűk tar­

tományban módosíthatók, hiszen a munkamélységet és a művelési sebességet a munkagép konstrukciója, valamint az agrotechnikai követelmények egyaránt behatárolják. A fajlagos vontatási ellenállás a talajtípustól, a munkagép művelő elemének kialakításától (pl. kormánylemez kiala­ kítás), valamint a talaj nedvességétől függ. Ebből jól látha­ tó, hogy a kellő időben – talajnedvesség tartalom mellett – végzett talajműveléssel nemcsak a talajmunka minőségét, de energiaigényét is tudjuk befolyásolni.

52 I agrárium 2014. január

A gépcsoport energiaforrása, a traktor oldaláról az elő­ zőekben meghatározott teljesítményt kell a munkagép vontatásához kifejteni. Általánosságban érvényes az a meg­ állapítás, és így esetünkben is alkalmazható, hogy egy gép­ csoport üzemeltetése akkor a leggazdaságosabb, ha az ener­ giaforrás a legnagyobb terheléssel, maximális teljesítményen üzemel és a fogyasztó (munkagép) a maximális terhelést a forrás (traktor) legjobb hatásfokú helyén biztosítja. Nem elégséges feltétel azonban biztosítani a traktor eseté­ ben csak a maximális motorterhelést, már csak azért sem, mert a teljesítmény-kihasználási tényező igen sebességérzékeny. Arra kell törekedni, hogy a traktormotor teljes terhelése mel­ lett biztosítani lehessen annak optimális hasznosítását is. Ennek érdekében a traktor oldaláról a motort, a hajtó­ művet és a vontatási képességet egyaránt vizsgálnunk kell. Napjainkra általánosan elterjedtek az ún. állandó teljesítményű motorok, amelyekre jellemző, hogy azok széles motorfordulatszám tartományban képesek a névleges motorteljesítmény leadására, sőt a maximális teljesítmé­ nyük meg is haladhatja a névleges értéket. Az állandó telje­ sítményű motorfordulatszám-tartomány szélessége változó, de jellemzően a 400–800 1/min fordulatszám-tartományba esik. Az állandó teljesítményű motoroknak a teljesítmény­ jellemzők nyújtotta előnye a rugalmassági tényező értéké­ ben is megmutatkozik. A nyomatéki rugalmasságnál azon­ ban nem elegendő a legnagyobb nyomatéknövekedés (a névleges teljesítményhez tartozó és a maximális nyomaték aránya) figyelembevétele. Azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen a nyomatéki jelleggörbe egyes szakaszainak mere­ deksége. A szokványos szántóföldi munkavégzés során a termelékenység, illetve a gazdaságos gépüzemeltetés megkö­ veteli, hogy amikor a terhelés hatására a motor fordulatszá­ ma már annyira lecsökken, hogy jelentős a motorfordulat­ szám-esés miatti sebességcsökkenés, a traktort eggyel alacso­ nyabb sebességfokozatba kell kapcsolni. Ugyanakkor, ha a traktor-munkagép gépcsoport munkapontja a meredek nyomatékemelkedés szakaszba esik (azaz a nyomatékigény növekedésével csak kismértékben csökken a motor fordu­ latszáma és így a gépcsoport munkasebessége), ritkábban kell vissza-, illetve felkapcsolni. A traktor-munkagép gépcsoport egyik fontos jellemzője annak területteljesítménye. Nyilvánvaló az a törekvés, melyet a gazdaságosság is indokol, hogy adott gépcsoport­ nál általában az adott maximális lehetőségeket igyekszünk kiaknázni, hacsak annak mérséklését valamely körülmény nem indokolja (munkaminőség). A traktor másik fő egysége a hajtómű vagy sebességváltó, mely jellemzőin keresztül hatással van a traktor-munkagép gépcsoport területteljesítményére. Napjainkban a korszerű

agromashexpo

traktorok különféle hajtóműtípusokkal készülnek, melyek a jelenleg vizsgált szempontból az alábbi két fő csoportba sorol­ hatók: fix fokozatú és fokozat nélküli hajtóművek. Ideálisnak az a hajtóműtípus tekinthető, amellyel a trak­ tor potenciális vonóképessége teljes mértékben kihasznál­ ható annak ellenére, hogy a traktor vonóerő-terhelése bizo­ nyos határokon belül ugyan, de változik. A gépcsoport optimális, illetve maximális területteljesítményét egy fokozatnélküli hajtóművű traktorral kaphatjuk. Ezen túl­ menően a motor és a sebességváltó működését szabályozó rendszer segítségével a motor állandóan az optimális fordu­ latszám területén belül tud dolgozni, így kedvezőbb a gépcsoport hajtóanyag felhasználása (az egységnyi megművelt területre eső fogyasztás), mint a fix fokozatú hajtóművel rendelkező gépcsoport esetén. Minden, a gyakorlatban előforduló vonóerőhöz megta­ lálható az a haladási sebesség, ahol a vontatási teljesítmény, illetve a motorterhelés optimális, ami egyben egy adott munkaféleségnél a maximális területteljesítmény elérését is biztosítja. Ma még szélesebb körben elterjedtek a fix fokozatú hajtóművek (azok legkülönfélébb változatai: szervokapcsolásos, terhelés alatt kapcsolható stb.). Az ilyen hajtóművel szerelt traktorok esetén nagy gonddal kell ügyelni az egyes sebesség­ fokozatok közötti elosztásra (sebességlépcső), hogy azok mind agrotechnikai, mind energetikai szempontból kedvező

átfedést biztosítsanak, azaz a kívánatos művelési sebességtar­ tomány teljes mértékben lefedhető legyen. Ennek megfelelő­ en a fix fokozatú hajtóműves traktorok esetén a következő szempontokat kell figyelembe venni • Mekkora az egyes sebességfokozatokban elérhető maximális vontatási teljesítmény, illetve a traktormo­ tor teljesítménykihasználása? • Milyen haladási sebesség mellett érhető el az optimá­ lis vontatási teljesítmény-tartomány? Ezek segítségével egy adott traktorra meghatározhatjuk az energetikai szempontból kedvező sebességtartományt (ahol legalább 90%-ban kihasználható a traktor maximális vontatási teljesítménye). Ezt akkor tekinthetjük megfelelő­ nek, ha ez a tartomány lefedi az agrotechnikai szempontból megkövetelt sebességtartományt. A sebességfokozatok közötti elosztás azonban módosíthatja az így kapott képet. Ugyanis, ha nem megfelelő a sebességfokozatok közötti átfedés, energetikai szempontból nem használható ki meg­ felelően a munkagép oldaláról megkívánt sebességtarto­ mány. Erre mutat példát az 1. és 2. ábra, melyek konkrét mérési eredmények alapján készültek. Az 1. ábrán jól látha­ tó, hogy az egyes fokozatokban a 90%-os vontatási teljesít­ ményt biztosító haladásisebesség-tartományok nem, illetve nem megfelelő mértékben fedik át egymást. A 2. ábra egy megfelelő átfedést biztosító hajtóművel szerelt traktor ered­ ményei láthatók – az agrotechnikai szempontból szükséges teljes sebességtartomány kihasználható. Az egyes fokoza­ tokban látható szélesebb sebességsávok az állandó teljesít­ ményű motor előnyét szemléltetik. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy egy traktormunkagép gépcsoport energetikai összehangolása (a mun­ kaminőségi követelmények betartása melletti maximális területteljesítmény, legkisebb területegységre eső hajtóanyag-fogyasztás elérése) egy már meglevő erő- és munka­ géppark esetén csak nagy odafigyeléssel oldható meg. Fontos megjegyezni, hogy már a gépberuházási döntéshozatal során számolni kell ezekkel a kérdésekkel. Dr. Szente Márk MGI-Gödöllő

2014. januáR agrárium I 53

AgromAshexpo

EREDETI NÉMET MINŐSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsővel, erősített kivitelben ismét kaphatók különböző felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók.

Teljes eredeti alkatrészellátás.

Várjuk az érdeklődőinket az A épület 3 standján!

Érdeklődni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselőnél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: 62 311-897 Mobil: 06 30 93 54 762

OMEGA GÉPKER

8996 Zalacséb, Rákóczi út 55. 8900 Zalaegerszeg, Körmendi u. 27/a Tel.: +36-30/947-2368 • www.omegagepker.hu

Vibrációs altalajlazító mélyműtrágyázóval

105–300 cm kalapácsos szárzúzók, rézsűkaszák

Kínálatunkból: AGT és Carraro traktorok, szántóföldi és ventillátoros permetezők, talajmarók, erdészeti csörlők, fahasogatók, ágaprítók, sószórók... Talá l kozzunk az AGR O ma sh EX PO A pa v . 2 0 2 D st a n djá n ! Központ: Cím: 2433 Sárosd, Seregélyesi u. 8/A Telefon: 06/25/509-390, 06/25/260-290 Fax: 06/25/260-290 e-mail: [email protected] www.agrospic.hu

Tel.: 70/945-8860 www.itenviro.hu

Nyugat-magyarországi Kirendeltség: Cím: 9751 Vép, Szent Imre u. 36–38. Telefon/fax: 06/94/543-018, 06/30/822-6625

Kézi- és motoros talajfúrók, talaj és talajvíz mintavevők, talajnedvességmérő eszközök

Vicon gépek a minôségi takarmánykezeléshez!

54 I agrárium 2014. január

agromashexpo

Virágzó üzlet a gépi bérmunka Magyarországon jelentős hagyománya van a mezőgazdasági bérmunkának. A kézi, a napszámos és a lófogatos korszak után ez a szolgáltatás a gépekkel teljesedett ki. Leggyakrabban egy-egy gazdálkodó fölösleges gépi erőinek kihasználása nyújt lehetőséget rá, más esetben egy kifejezetten gépi bérmunkára szakosodott cég vagy éppen egy tanüzem vállalkozik erre.

A

szentesi Május 1. Agrár Zrt. érdekeltségi körébe tartozó mezőgazdasági vállalkozások a saját mun­ káik mellett évente 35–40 külső partnernek szol­ gáltatnak bérmunkát is. Mint Szarvas Pál elnök-vezérigaz­ gató elmondta, az elmúlt időszakban évente mintegy 200300 millió forint értékű gépi bérmunkát vállaltak. Ennek csak töredéke a speciális géppel legkorábban másoknak végzett zöldborsó-betakarítás. A nagyobb hányadot a takar­ mánykukorica és a cukorrépa betakarítása tette ki. Mivel vállalkozásaik jól gépesítettek, ezen belül számos speciális célgéppel rendelkeznek, ezért rendszeresen van „külső” munkájuk. Ráadásul nemcsak ebben a régióban, hanem például a cukorrépa esetében a Dunántúlon is szolgáltatnak, ahova szinte minden évben elhívják őket, elsősorban olyan gazdálkodók, akiknek nincs célgépük. Az elmúlt évben mintegy 1400 hektárról takarították be az értékes gyökeret a cukorgyár körzetében. Ezen felül Romániában és Szlovákiában ugyancsak évente kom­báj­ nolnak. A megrendelések rendszeresen jöttek, ezzel esetük­ ben nem volt gond. Volt olyan ősz, hogy speciális eszközeik szinte alig győzték a munkát Somogyban, ahol egy oda telepített cukorrépa-kombájnjuk dolgozik évről évre. A „gépkihelyezés” oka nyilvánvaló, a területek termésének betakarítására nem éri meg Békésből a nehéz gépeket szezo­ nonként oda-vissza telepítgetni, utaztatni. Kifizetődő lehet a bérmunka Szarvas Pál elnök-vezérigazgató szerint az elmúlt években lényegében nem emelték a bérmunkák árait. A csemegekukorica betakarítási áraikat pedig több éve szinte fixáras­

a teljes ár­­bevételnek 80 százalékát a környékbeli gazdálkodóknak nyújtott gépi bérmunkaszolgáltatás teszi ki nak tekinthetik a megrendelők. Igaz, e szolgáltatásukban volt némi kedvezmény azáltal, hogy a bérmunkát legtöbb­ ször a konzervgyárak rendelték meg tőlük.

Arra a kérdésre, hogy mennyire kifizetődő a bérmunka, a gazdaságvezető általánosságban szólt. Áraikat úgy kell kalku­ lálni, hogy ezekkel a drága gépekkel – például a 100 millió forint fölötti répakombájnokkal – a saját és a bérmunkával együtt végső soron ki kell termelniük a vételárat is. A 2002 márciusában alapított siófoki Europe Farming Mezőgazdasági Kft. előbb mezőgazdasági termények nagy­ kereskedelmével foglalkozott, majd – látva a környékbeli kisebb-nagyobb mezőgazdasági vállalkozások igényeit – két év eltelte után a holland tulajdonosok inkább gépi bérmun­ ka végzésében láttak fantáziát. Ma már ott tartanak, hogy évente 1700–1800 hektár teljes körű művelését vállalják Fendt, John Deere, Dammann, Väderstad, Kuhn, Amazone, Agrifac és más gyártmányú gépekkel – mondta a magyarul is kitűnően kommunikáló Harm Kalfsbeek ügyvezető igaz­ gató. Ekkora terület bérmunkáira állandó megrendelésük van, de a megrendelői kör további gyarapodásával számol­ nak. A bérmunka részlegben hat rátermett, jelentős gyakor­ lattal rendelkező gépkezelő fiatalembert és egy adminisztrá­ tort foglalkoztatnak.

Célgépeket inkább bérelni érdemes

Magas minőségű technikával A cég maga 68 hektár bérelt földön gazdálkodik, viszont a teljes árbevételének 80 százalékát a környékbeli gaz­ dálkodóknak nyújtott gépi bérmunka-szolgáltatás teszi 2014. januáR agrárium I 55

agromashexpo

A korszerű gépek akár kétszer annyiba is kerülhetnek, mint tíz éve

ki. Amint az ügyvezető elmondta: ebben a „műfajban” is lehet sikeres egy ilyen méretű cég, de csak azzal, hogy a szolgáltatást is jól képzett szakemberekkel és magas szín­ vonalú technikával folyatatja. Így tudnak megfelelni a környezettudatosság követelményeinek is. Például az Agrifac Condor High Clearance Plus önjáró permetező­ gép felszereltsége (műholdas helyzetmeghatározás, auto­ mata kormányzás, át­­fe­dés­mentes kijuttatás, légrásegítés) lehetővé teszi, hogy alacsony dózissal is igen precíz keze­ lést végezhessenek a legkisebb gazda növényállományá­ ban is. Igaz, ennek számukra is komoly ára van: egy a korábbi­ nál persze valamivel korszerűbb, azonos teljesítményű trak­ tor 10 éve még 25 millió forintba került, ma már a duplája 45–50 millió. S bár jelenlegi munkatársait dicsérettel illette – hiszen a bérmunkát megrendelők szinte név szerint kérik őket –, Harm Kalfsbeeknek az a véleménye, hogy egyéb elfoglaltságuk, szabadságuk ideje alatt, vagy például terve­ zett létszámbővítés esetén a modern gépeikre nehéz jól képzett kezelőket találni. Kis túlzással szólva számukra az derült ki, hogy a szak­ iskolákban MTZ-ken, Zetorokon „nevelkedett” fiatalok többsége zavarba van, ha például a GPS-szel és hasonló technológiával kell megbirkóznia. Különösen kiütközik a hiányosság – persze ebben leginkább a szakiskolai gyakor­ ló géppark hiányossága is közrejátszik –, ha a gépkezelőről a bérmunka megrendelőjénél derül ki, mit nem tud a gya­ korlatban. Természetesen kitűnő dolog, hogy például az AXIÁL Kft. saját iskolát nyitott, vagy másokhoz hasonlóan gépke­ zelői tanfolyamokat tart az új eszközökről. Ám szerinte a tanfolyamokon csak a nagyon szükséges alapismereteket kapja meg a szakember. Az ügyvezető elmondta, hogy ők az elmúlt években többnyire az inflációval azonos, mintegy 3–5 százalékkal emelték a bérmunkatarifákat. A gázolaj ára 2013-ban az előző évihez képest nem változott olyan mértékben, hogy emiatt tavaly szükség lett volna emelésre, ám a munkabér és járulékai miatt most is számolnak cseké­ lyebb emeléssel.

Bérmunka oktatógépekkel Mint megtudtuk: az agrárszakoktatási intézmények egy része is végez gépi bérmunkát. Döntően persze azok, ame­ lyek technikával az átlagosnál jobban felszereltek, például amelyek gépészeket is képeznek. Az persze közülük is a csúcsot jelenti, ha a legújabb traktorokból és más eszközök­ ből is képesek voltak beszerezni. Ám akármilyen „szerény” egy-egy szakképző gépparkja, és ha nem is az oktatók vagy a tanárok szántanak: a bérmunkát igénylő gazdálkodók az iskolákkal végeztetett munkával többnyire jól járnak. A szakszerű munkavégzésre ugyanis garancia lehet maga az intézmény, amelynek alkalmazottai nem adnak ki kezükből „fusi” munkát. A VM Kelet-Magyarországi Agrárszakképző Központ egyik tagintézménye, a pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium gépeivel már az előd intéz­ mények is mindig vállaltak bérmunkát. „Sőt korábban töb­ bet!” – ezt már Jakab Béla tanár, a gyakorlati oktatás veze­ tője teszi hozzá. Már csak azért is többet végeztek, mert korábban a gépekből is több létezett, hiszen az állam sokat áldozott az intézmények technikai felszerelésére. Hát ilyen tanulságai is vannak a gépi bérmunka „terület­ nek” – tehetjük még hozzá, hiszen Pétervására nem áll job­ ban, nem áll rosszabbul másoknál szolgáltató gépeivel. Az iskolához tartozó Füzesabonyban lévő 140 hektár mellett 120 hektár helyben bérelt föld művelését végző három MTZ82-es, egy-egy Zetor 16145-ös, Steier 9145 és -9094-es, vala­ mint az MF-10 Mc Cormic szabad kapacitására vállalnak bérmunkát. Némi „felüdülés” hallani, hogy létezik egy John Deere kombájnja a szakiskolának, s persze van bálázója is. Rászorultabb magángazdálkodók Jakab tanár úr szerint tucatnyi partnerük közül az őstermelők, a magángazdálkodók vannak többségben. Olyanok, akiknek vannak ugyan gépeik, de kevés, ezért bérelnek tőlük. Ám léteznek olyanok is, akiknek a föld műveléséhez, a növények ápolásához, a betakarításhoz semmilyen gépük nincs, s így jól jön a szakiskolai géppark igénybevételének lehetősége. A bér­ munkát rendszerint az intézmény két traktorosa, alkalmazott­ ja végzi. A díjakon 2013-ban nem emeltek. Viszont különleges helyzetben – amikor például a tábla domborzati adottságai miatt dupla menettel egyirányú szántást kell végezni, vagy régen szántott táblát, gyepet kell nagy energiával felszántani – külön költségkalkulációt végeznek, hiszen mint ismeretes, az üzemanyag-fogyasztásfogyasztás 10 százalékot meghaladó növekedésének okát adott esetben igazolni kell. Fehér István

56 I agrárium 2014. január

AgromAshexpo

biztosítsa termését! vállaljuk gyümölcsösök, ültetvények, növényházak öntözőrendszerének tervezését, engedélyeztetését, kivitelezését.

áraMlás kFT.

5540 Szarvas, Kossuth u. 28. • Tel.: 30/9856-925

www.aramlas.hu

2014. január agrárium I 57

agromashexpo

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt.

alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Gall­dorf Ta­kar­mány­gyár­tó és Ke­res­ke­del­mi Zrt. te­vé­keny­sé­gé­nek rö­vid be­mu­ta­tá­sa a meg­ala­ku­lás­tól nap­ja­in­kig A Gall­dorf Zrt. jog­előd­je, a Gall­dorf Kft. 1997. év­ben ala­kult 3 mil­lió Ft törzs­tő­ké­vel. A meg­ala­ku­lást kö­ve­tő évek­ben cé­günk fő te­vé­keny­sé­ge a broil­erc­sirke-ne­ ve­lés és a – fő­leg sa­ját cél­ra tör­té­nő – ke­ve­rék­ta­kar­ mány-gyár­tás volt. Az 1998–2003-as évek­ben a Gall­dorf Kft. in­ten­zív tech­no­ló­gi­ai fej­lesz­tés­be kez­dett. Több ütem­ben 188 mil­ lió Ft-ra emel­tük a cég törzs­tő­ké­jét, tá­mo­ga­tás­ból, hi­tel­ből és sa­ját erő­ből 8000 m2 alap­te­rü­le­tű, 13 kor­sze­rű ba­rom­ fi­istál­ló­ból ál­ló ba­rom­fi­te­le­pet és egy 10 ton­na/óra ka­pa­ci­ tá­sú ke­ve­rőüze­met lé­te­sí­tet­tünk. A ke­ve­rőüze­münk­ben a ke­ve­rék­ta­kar­mány mel­lett több gyár­tó­so­ron pre­mix, zsír­ por és ful­l-­fat szó­ja elő­ál­lí­tá­sa fo­lyik je­len­leg is. A Gall­dorf Kft. 2006. év vé­gén a csir­ke­ne­ve­lést vég­ leg be­fe­jez­te, a meg­le­vő erő­for­rá­sa­in­kat az öm­lesz­tett ta­kar­má­nyok, ful­l-­fat szó­ja és a kü­lön­bö­ző ta­kar­mány­ ki­egé­szí­tők gyár­tá­sá­ra és for­gal­ma­zá­sá­ra for­dí­tot­tuk. Cé­günk fon­tos­nak tart­ja a dol­go­zói to­vább­kép­zé­sét, a bal­eset­men­tes üze­me­lést és a kü­lön­bö­ző mi­nő­ség­ biz­to­sí­tá­si rend­sze­rek be­ve­ze­té­sét. 2009-ben a már ko­ráb­ban be­ve­ze­tett HACCP és ISO 9001:2000 ta­nú­ sí­tás mel­lé meg­sze­rez­tük az ISO 22000:2005 ta­nú­sí­ tást is, amely élel­mi­szer-­ipa­ri szint­re eme­li a ta­kar­ mány­gyár­tás so­rán az élel­mi­szer­-biz­ton­ság és a mi­nő­ség­irá­nyí­tás kö­ve­tel­mé­nye­it. A mi­nő­ség­biz­to­sí­tás to­váb­bi erő­sí­té­se ér­de­ké­ben 2012-ben cé­günk meg­ sze­rez­te a „GMP+ B3” mi­nő­sí­tést is, amely a jó gyár­tá­ si és ke­res­ke­del­mi gya­kor­lat be­ve­ze­té­sét és fo­lya­ma­ tos el­len­őr­zé­sét hi­va­tott bi­zo­nyí­ta­ni. 2013 ta­va­szán be­ve­zet­tük és auditál­tuk a fenn­tart­ha­tó bio­üzem­anyagter­me­lés­re vo­nat­ko­zó ISCC-EU szab­ványt is. Mi­nő­ ség­biz­to­sí­tá­si rend­sze­re­ink erő­sí­té­se és a ful­l-­fat szó­ ja gyár­tá­si fo­lya­ma­tá­nak ki­egé­szí­té­se ér­de­ké­ben üzem­be he­lyez­tünk egy sa­ját GMO-la­bort, amely kü­lön­bö­ző gyors­tesz­tek hasz­ná­la­tá­val hi­va­tott el­kü­lö­ ní­te­ni a be­jö­vő alap­anyag­ok és a ki­me­nő kész­ter­mé­ kek kö­zül a GMO-t tar­tal­ma­zó té­te­le­ket. A GMO-el­len­ őr­zés mel­lett a meg­vá­sá­rolt rend­szer al­kal­mas kü­lön­ böző to­xi­nok men­­nyi­sé­gé­nek (Afla­tox­in, DON to­xin, Zear­alenon stb.) gyors és pon­tos meg­ál­la­pí­tá­sá­ra. A 2012-es gaz­da­sá­gi év­ben az ár­be­vé­te­lünk meg­ha­ lad­ta a 16 mil­li­árd Ft-ot, a Gall­dorf Kft. le­gyár­tott és ér­té­ ke­sí­tett cca. 90 000 ton­na öm­lesz­tett és zsá­kos ta­kar­ mányt, ful­l-­fat szó­ját, pre­mix­et és zsír­port. Cé­günk 58 I agrárium 2014. január

ke­res­ke­del­mi rész­le­ge a fen­ti­ek mel­lett kö­zel 100 000 ton­na ga­bo­nát, ola­jos ma­got, fe­hér­je­hor­do­zót és egyéb ta­kar­má­nyo­zá­si alap­anya­got ér­té­ke­sí­tett bel­föld­re és ex­port­ra. Sa­ját tu­laj­do­nú, Her­ná­don fel­épí­tett rak­tár­ka­ pa­ci­tá­sunk meg­ha­lad­ja a 30 000 ton­nát, ahol szük­ség sze­rint akár 1000 ton­na árut is tu­dunk fo­gad­ni na­pon­ta. 2013. ja­nu­ár el­se­jé­től cé­günk át­ala­kult Gall­dorf Ta­kar­mány­gyár­tó és Ke­res­ke­del­mi Zárt­kö­rű­en Mű­kö­ dő Rész­vény­tár­sa­ság­gá. A Gall­dorf Zrt. ve­ze­tő­i­nek szak­kép­zett­sé­ge (a fel­ső­ve­ze­tők fel­ső­fo­kú, egye­te­mi vég­zett­ség­gel, 2 fő ese­té­ben ki­egé­szí­tő dip­lo­má­val és szak­mér­nö­ki ok­le­vél­lel, va­la­mint igaz­ság­ügyi szak­ér­ tői vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek), lel­ke­se­dé­se, hoz­zá­ál­ lá­sa és a ter­me­lés­ben, ke­res­ke­de­lem­ben meg­szer­zett ta­pasz­ta­la­ta a biz­to­sí­ték ar­ra, hogy a cég fej­lő­dé­se az el­kö­vet­ke­ző évek­ben is di­na­mi­kus és tö­ret­len le­gyen. Ta­kar­mány­gyár­tás és -for­gal­ma­zás Ma­gyar­or­szág egyik leg­mo­der­nebb, az SGS Hun­gá­ria Kft. ál­tal éven­te auditált, ta­nú­sí­tott HACCP, ISO 22000:2005 és „GMP+ B3” mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si rend­ szer­ben mű­kö­dő ta­kar­mány-, premix- és full-fat szó­ja üze­me, fel­ké­szült szak­em­be­rek irá­nyí­tá­sa mel­lett sa­ját gyár­tá­sú ter­mé­ke­i­vel áll Meg­ren­de­lői ren­del­ke­zé­sé­re.

A ta­kar­mányfor­gal­ma­zás­hoz kap­cso­ló­dó szol­gál­ta­tá­sa­ink •R  eceptúraké­szí­tés, tech­no­ló­gi­ai, fer­tőt­le­ní­té­si, ál­lategész­ség­ügyi ta­nács­adás; • min­ta­vé­te­lek, la­bor­vizs­gá­la­tok, ezen be­lül to­xin­vizs­ gá­la­tok el­vég­zé­se, el­vé­gez­te­té­se; • mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si rend­sze­rek ki­épí­té­sé­ben tör­té­nő köz­re­mű­kö­dés, ta­nács­adás.

agromashexpo Ga­bo­na­fé­lék és kü­lön­bö­ző ta­kar­mányalap­anyag­ok nagy­ke­res­ke­del­me Kü­lön­bö­ző ga­bo­na­fé­le­sé­gek, ola­jos mag­vak, fe­hér­je­ hor­do­zók, ma­lom­ipa­ri, sör­ipa­ri, szesz­ipa­ri mel­lék­ter­ mé­kek, ta­kar­mány szó­ja­olaj, nap­ra­for­gó olaj stb. for­ gal­ma­zá­sá­val se­gít­jük Part­ne­re­in­ket. Ta­kar­mányki­egé­szí­tők nagy­ke­res­ke­del­me Kü­lön­bö­ző, a ta­kar­mánygyár­tás so­rán fel­hasz­ná­lás­ra ke­rü­lő alap­anya­go­kat for­gal­maz­unk Part­ne­re­ink fe­lé. Például MCP, ami­no­sa­vak, sa­va­nyí­tó anya­gok, en­zi­ mek, vi­ta­mi­nok, só, szó­da­bi­kar­bó­na stb. Sör­ár­pa és szó­ja­bab ve­tő­mag for­gal­ma­zása, in­teg­rá­ció A Galldorf Zrt. sör­ipa­ri part­ne­rei biz­ton­sá­gos el­lá­tá­sa ér­de­ké­ben a pi­ac­ on el­ter­jedt és a ter­me­lők ál­tal meg­

ked­velt őszi és ta­va­szi ve­té­sű sör­ár­pa faj­tá­kat for­gal­ maz­za, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a ta­va­szi Bojos és az Ebson faj­ták­ra. A szó­ja­babter­me­lés te­rü­le­tén együtt­mű­kö­dő part­ne­rünk faj­tá­it kí­nál­juk Part­ne­re­ink ré­szé­re, me­lyek kö­zött ko­rai és kö­zép­éré­sű faj­ták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro) egy­aránt meg­ta­lál­ha­tó­ak, me­lyek­re ma­gas beltartalmi pa­ra­mé­te­re­ik (nyersfe­hér­ je, nyersolaj) mi­att szí­ve­sen kö­tünk fel­vá­sár­lá­si szer­ző­ dést már a ve­tés pil­la­na­tá­ban. Popovics Ta­más, igaz­ga­tó Kér­jük, ke­res­sen ben­nün­ket az aláb­bi el­ér­he­tő­sé­ge­in­ken: Pos­ta­cím: Iro­da: Te­le­fon: Te­le­fax: E-mail: Web:

2376 Her­nád, Köz­tár­sa­ság út 92. 2376 Her­nád, Köz­tár­sa­ság út 92. 29/374-250 29/374-639 [email protected] www.galldorf.hu

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek

A ha­zai alap­anya­gú egész­ség­vé­dő élel­mi­sze­rek rész­ará­nyá­nak nö­ve­lé­sé­re 9 tag­gal, 6,5 mil­lió fo­rint alap­tő­ké­vel meg­ala­kult a Ma­gyar Szó­ja Nonprofit Kft. Az új szer­ve­zet a gén­mó­do­sí­tás­tól men­tes itt­hon ter­mesz­tett szó­ja ve­tés­te­rü­let­ének nö­ve­lé­sét, fel­dol­go­zá­sát tűz­te ki fel­ada­tul. Je­len­leg csu­pán 40 ezer hek­tá­ron ter­ mesz­tik ezt a fő­ként ta­kar­mány­nak va­ló fon­tos fe­hér­je­for­rást, ho­lott a ve­tés­te­rü­let a ked­ve­ző öko­ló­gi­ai adott­sá­gok mi­att akár en­nek több­szö­rö­se is le­het­ne. A gaz­dál­ko­dók egy­elő­re in­kább a bú­zát, ku­ko­ri­cát ré­sze­sí­tik előny­ben, pe­dig a GMO-men­tes szó­ja jö­ve­del­me­zőbb le­het a bú­zá­nál, hek­tá­ron­ként akár 50 ezer fo­rint­nál is töb­bet hoz­hat, és a vi­lág­pi­a­ci ára évek óta emel­ke­dik. A nö­vek­vő fe­hér­je­ín­ség ki­elé­gí­té­sé­re kor­lát­lan a fel­ ve­vő pi­ac. A tör­vény sze­rint élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi meg­ fon­to­lás­ból Ma­gyar­or­szá­gon nem ter­meszt­he­tő gén­ke­ zelt nö­vény, ám az itt­hon elő­ál­lí­tott ke­vés „tisz­ta” szó­ja dön­tő há­nya­da is ex­port­ra ke­rül. Az ál­lam pe­dig –

ki­szol­gál­tat­va a vi­lág­pi­a­ci hely­zet­nek – a ta­kar­mány ke­ve­rő üze­mek ré­szé­re kény­te­ len en­ge­dé­lyez­ni nagy men­­nyi­ség­ben a gén­ ke­zelt ar­gen­tin, bra­zil szó­ja im­port­ját. A tár­sa­ság a meg­fe­le­lő ter­me­lé­si tech­no­ ló­gi­ák ki­vá­lasz­tá­sá­val, nö­vény­vé­del­mi út­mu­ ta­tó­val, a ter­mesz­tés­re ja­va­solt szó­ja faj­ták ki­vá­lasz­tá­sá­val, szak­ta­nács­adás­sal se­gí­ti az e fe­hér­je nö­vény­re át­ál­ló gaz­dál­ko­dó­kat. Az el­kép­ze­lés sze­rint a Ma­gyar Szó­ja Nonprofit Kft. – ter­mesz­tők, ke­res­ke­dők, fel­dol­go­zók, nö­vény vé­dő­ szer gyár­tók, élel­mi­szer gyár­tók, ve­tő­mag elő­ál­lí­tók – idő­vel szak­ma­kö­zi szer­ve­zet­té ala­kul, ami fel­gyor­sít­hat­ ja a ha­zai GMO-men­tes szó­ja­ter­mesz­tés nö­ve­lé­sét. Seiwerth Gá­bor, ügy­ve­ze­tő [email protected], www.magyarszoja.hu

2014. januáR agrárium I 59

agromashexpo

Korszerű terményszárítók A terményszárítás fontosságát hangsúlyozni szükségtelen, még akkor is, ha részben a klímaváltozás hatásaként az utóbbi időben gyakran a korábbiaknál lényegesen szárazabb növények betakarítására nyílt lehetőség.

A

hazai szárítógép-park közös jellemzője, hogy szin­ te kivétel nélkül konvektív elven működnek és rendkívül energiaigényesek. Az energiafelhaszná­ lás és az üzemeltetés költségei azonban megfelelő konstruk­ cióválasztásával racionalizálhatók. A szárítás és a tárolhatóság feltétele A jelen és várható időjárási viszonyainkat figyelembe véve tény, hogy terményeink betakarításkori nedvességtartalma rendszerint továbbra is magasabb, mint ami a biztonságos tároláshoz, illetve a további feldolgozáshoz szükséges. Ez az ideális ún. egyensúlyi nedvességtartalom a különböző ter­ mények esetében más-más értékű lehet, de általában – néhány kivételtől eltekintve – 13–14% körül van. Megfelelő időjárási viszonyok mellett a kalászos gabo­ nák szárítása nem szükséges, mert a nyári időszakban általá­ ban jellemző 30 °C körüli hőmérséklet miatt a betakarítás az egyensúlyi nedvességtartalommal vagy alig e felett tör­

1. ábra. B3-15 szárítóberendezés (korszerűsítés és felújítás után)

(Forrás: http://ujgazdakmtsz.hu/gabonaszaritas.html)

60 I agrárium 2014. január

ténhet. Szükség esetén a néhány százalékos többletnedves­ ség eltávolítására alkalmas megoldás lehet, hogy „hidegen” járatjuk a szárítót, vagyis környezeti hőmérsékletű levegőt fúvatunk át a terményoszlopon a ventilátorok segítségével. Ha az anyag nedvességtartalma bármilyen okból (pl. a gyakorlatban gyakran alkalmazott túlszárítás miatt) az egyen­ súlyi nedvességtartalom alá csökken, bizonyos idő elteltével az egyensúlyi nedvességtartalomig visszanedvesedik. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gyakorlatban a szá­ rítók zöme konvektív elven működik, aminek lényege, hogy a termény fölösleges nedvességtartalmának elvonásához a felmelegített gáz halmazállapotú közeg (levegő, füstgáz-le­ vegő keverék, túlhevített gőz) entalpiáját használjuk fel. Ennek tulajdonságai a szárítmány minőségét jelentősen befolyásolhatják. A nedvességelvonás az anyag felületén és a szárítóközeg határzónájában fellépő parciális gőznyomás különbségek hatására jön létre. A száradó termény belsejében a nedvességgradiens miatt a víz a felszín felé áramlik. A vízle­ adási folyamat addig tart, amíg a belső vízmozgás és a felüle­ ti párolgás sebessége, valamint a levegő vízfelvevő kapacitása egyensúlyba nem kerül. A nedvességmozgás intenzitása elektromágneses polarizációval jelentősen növelhető, de ennek gyakorlati feltételei még nem adottak. A hőmérséklet és a száradás sebessége és a folyamat ener­ giaigénye között szoros összefüggés található. Az egyenletes száradási sebesség szakaszában a felületi hőmérséklet meg­ egyezik a telítődési állapothoz tartozó ún. nedves hőmér­ séklettel (tf = tn). Az anyag belsejében mérhető hőmérsék­ let (ta) néhány fokkal alacsonyabb. Az egyensúlyi nedves­ ségtartalomnál az anyag hőmérséklete a szárítóközeg

2. ábra. A Sirokkó-2000 szemestermény-szárító és működési rajza

agromashexpo hőmérsékletére melegszik fel (ts). A hőmérsékletgörbe vizs­ gálata teszi lehetővé, hogy az anyag tulajdonságait legin­ kább figyelembe vevő szárítási technológiát írjuk elő. A szemestermény-szárítóink jellemzői A gyakorlatban üzemeltetett szemestermény-szárítók szinte kivétel nélkül konvektív elven működnek, amelyekben a szárítótér rendszerint egy vagy több szárítózónából áll, és amelyek szerkezeti kialakítása adott berendezésben – füg­ getlenül a szárítózónák számától – azonos. Konstrukciós szempontból az igen sokféle szerkezeti kialakítású szárítók három nagy csoportot képeznek: a kényszer anyagmozgatá­ sú berendezések; a gravitációs anyagtovábbítású toronyszá­ rítók; és a vastagrétegű szárítók. A kényszer-anyagmozgatású szárítók közös jellemzője, hogy a terményt a vízszintes elrendezésű, perforált szárító és hűtő felületen (tálcákon, szalagon stb.) villanymotorral hajtott anyagmozgató szerkezettel továbbítják végig a berendezésben. A száradás folyamatát az anyagmozgató berendezések haladási sebességének, a termény rétegvastag­ ságának, valamint az egyes tálcákon átáramoltatott szárító­ közeg hőmérsékletének változtatásával szabályozzák. A szá­ rítási hőmérséklet kukoricánál általában 100–130 °C volt. Vízelpárologtató teljesítményük (típustól függően) 50–120 kg/h, fajlagos energiaigényük pedig 5500–7500 kJ/kg víz között változott. Ma már csak elvétve vannak üzemben. A gravitációs anyagmozgatású toronyszárítók működésé­ nek alapelve, hogy a torony felső részén betáplált termény saját súlyánál fogva, szakaszos vagy folyamatos mozgással halad egészen a hűtőzóna után elhelyezkedő kitároló szerke­ zetig. A száradás sebességét a kitároló szerkezet működésének beállításával, a szárítón áthaladó terménymennyiség – tehát a száradási idő –, valamint az átáramoltatott szárítóközeg hőmérsékletének és mennyiségének változtatásával szabá­ lyozzák. Belső kialakításuktól függően aknás vagy csörgedez­ tető, illetve terményoszlopos berendezések különíthetők el.

3. ábra. A Mecmar mobil szárító

A gravitációs szemestermény-szárítók tipikus képviselője, a korábbi hazai szárítógép-park meghatározó típusa a B1-15 típusú szárítóberendezés, illetve annak továbbfejlesztett vál­ tozatai. Az eredeti hagyományos berendezés csörgedeztető rendszerű, keresztáramlásos, aknás szárító (1. ábra). Elsősorban kukorica szárítására konstruált gép, de a hazai gyakorlat szerint kalászosok, hüvelyesek és olajos magvak szárítására is alkalmas. Felépítése egyszerű, ezért üzembiztos. Hátránya a viszonylag magas energiaigény (5400 kJ/kg víz) és a szárítás egyenetlensége. Az energia­ igény csökkentésére többszörös légátvezetésű kereszt-ellen­ áramú vagy recirkulációs rendszerűvé alakították át. Az energiatakarékos szárítók kifejlesztésére irányuló törekvések első hazai eredménye a Sirokkó toronyszárító gépcsalád, amelynek legnagyobb tagja a Sirokkó-2000 gravi­ tációs rendszerű keresztáramlású toronyszárító. A berende­ zés a nagy teljesítmény melletti alacsony energiafelhasználást a légvezetés sajátos, egyéni megoldásával és a szárítóközeg közbülső felmelegítésével (regenerálásával) éri el (2. ábra). A Mecmar típusú szárítóberendezések egyik csoportja áttelepíthető kivitelű, helyváltoztatásra alkalmas, míg a nagyobb teljesítményűek stabil üzemelésűek, elsősorban gabonafélék szárítására szolgálnak (3. ábra). A szárítóberendezés szakaszos üzemmódban működik; betárolás, anyag-cirkulációs szárítás, hűtés és kitárolás a műveleti sorrendben. A nagyobb kapacitásigények kielégítésére a stabil építé­ sű Mecmar M típusok, vagy a Meyer-Hevesgép X (4. ábra) változó terményoszlopú, gyűrűaknás szárítók alkalmasak. A Petkus típusú kompakt szárítók (5. ábra) direkt és indi­ rekt szárításra is képesek. Az energiamegtakarításhoz levegő -előmelegítést, valamint -visszakeverést alkalmaznak. A terményoszlopos szárítók – amelyeknél a terményré­ teg perforált lemezek között nyert elhelyezést – jellegzetes típusa a BERICO-1260 szárító, amelynek fajlagos energia­ felhasználása 3600–3700 kJ/kg víz (6. ábra). 4. ábra. A Meyer rendszerű toronyszárító

5. ábra. Petkus DU hővisszanyeréses szárító

2014. januáR agrárium I 61

agromashexpo

6. ábra. A BERICO-1260 CEG típusú szárító

7. ábra. A GSI TOP-DRY-2000 típusú vastagrétegű szárító

Speciális vastagrétegű szárítók A vastagrétegű szárítók első, klasszikus megoldásai a termé­ nyek szárítását és tárolását egyazon berendezésben tették lehetővé. A továbbfejlesztett változatok rendszerint már folyamatos üzemre is képesek. A GSI TOP-DRY-2000 berendezés kukorica, búza és egyéb gabonafélék, valamint hüvelyesek és olajos magvak

1. táblázat. Hazánkban található jellemző szemestermény-szárítók névleges adatai (10% vízelvonás esetén, 24%-ról 14%-ra) Megnevezés

Vízelpárologtatás (kg/h)

Szárított anyag teljesítmény (t/h)

Hőteljesítmény (kW)

Tételes szárítók HEVESGÉP- MECMAR

200–1000

2–8

275–1400

PEDROTTI

200–600

2–6

275–835

COMPETITOR GSI

300–400

2–3

415–555

TOP-DRY; GSI

500–1000

6–8

700–1400

Chief

1000–1300

8–9

1400

B1-15

2500

20

3450

Clipper SR-1500

2500

20

3400

Bentall ICV-480

1800

12–15

2000

Tároló-szárító

Folyamatos üzemű hagyományos szárító

Folyamatos üzemű hővisszanyeréses szárítók (főbb jellemző adatok) SIROKKÓ-2000

3000

23

3600

BERICO-1260

3500

27

4000

PETKUS DU 2500

2500

20

3400

RIELA

1500–2000

12–15

1680–2225

STELA

1500–2000

12–15

1680–2250

CIMBRIA

1500–2000

12–15

1700–2230

NEUERO

1500–2000

12–15

2230–2800

MECMAR M-2500

1500–2000

12–15

1680–2225

MEYER-HEVESGÉP X-1500, X-2500

1500–2500

12–15

2230–2800

TOWER DRYER; GSI

2500–3000

15–20

2800–3400

185–475

1,5–4

350–1760

750–2250

6–17

TERMIK-FARM TF TERMIK-FARM TF D

62 I agrárium 2014. január

szárítására alkalmas, szakaszos, illetve folyamatos üzem­ ben (7. ábra). A felsorolt berendezéseken kívül még számos, működé­ sében és kialakításában hasonló szárítót gyártanak szerte a világon. Közülük néhány típus főbb műszaki paramétereit a 1. táblázatban foglaljuk össze. A szárítók kiválasztása A hazai szárító-géppark heterogén összetétele, hullámzó konstrukciós színvonala eredményeként is jelentős energia­ fogyasztó. Az energetikai racionalizálás érdekében a konst­ rukciós megoldásokon kívül az üzemeltetés várható felté­ teleit is célszerű figyelembe venni. A szárító kiválasztása alapvetően nem egy különleges folyamat, azonban ha a részleteket vesszük bonckés alá, a helyzet már sokkal árnyaltabb. A hazai szárítógép-park névle­ ges kapacitása általánosságban összhangban van a szárítási igényekkel. Ugyanakkor a szárítótelepek területi eloszlása már nem követi az igények hasonló jellemzőit. Ráadásul a gazdasásosság számos tényező függvénye, amelyben a beruhá­ zásnak és az üzemeltetésnek vannak olyan állandó és igen jelentős költségei, amelyek függetlenek a teljesítménytől. Emellett a forgalmazási költségek alacsonyan tartása érde­ kében a cégképviseletek csak igen ritkán vizsgáltatják szárító­ ikat, helyette inkább a gyártók által megadott gépkönyvi adatokat fogadják el, ami gyakran felfelé kerekített és a hazai körülményektől teljesen eltérő viszonyokra vonatkozik. Ráadásul gyakran az azonos típusok között is jelentős különb­ ségek vannak, a telepítési és beállítási viszonyoktól függően. Ezeket az anomáliákat csak egy független szakértői grémium­ ra telepített kötelező gépminősítési rendszer bevezetésével lehetne kiküszöbölni. A gépminősítési vizsgálatok ugyan pénzbe kerülnek, de sokkal nagyobb haszna származna belőle a gazdaságoknak, ha magas műszaki színvonalú, a hazai viszo­ nyoknak és a gazdálkodási feltételeknek megfelelő energia- és környezetbarát berendezéseket vásárolnának. A tanulmány a TÁMOP 4.2.1.B-11/2/KMR-20110003 pályázat támogatásával készült. Kurják Zoltán Szent István Egyetem GEK

AgromAshexpo

kedves olvasó! szíVes FIgyelmÉBe ajánljuK az ImpresszumBan látható Qr KóDot, amely alatt a www.szaktuDas.hu KönyVáruház És az agrárIum mezőgazDaságI szaKlap InFormáCIóIt És olVasásI, IlletVe KönyVrenDelÉsI lehetősÉgeIt találja.

mI Az A Qr-kód? A QR­kód – mobilkód – egy kétdimenziós vonalkód, mely hibatűrő képessége és széles adatformátum­támogatottsága miatt vált hamar nép­ szerűvé, annyira, hogy használata egyre népszerűbb. A QR­kód rendkívül alkalmas adathordozóként való felhasználásra hirdetésekben, reklámok­ ban. Ezen kívül alkalmas egyéb marketingeszközként való felhasználásra, illetve internetes üzenethordozóként (webcím, üzenet, sms, névjegy, GPS­koordináták stb.). A legtöbb új telefon (okos telefon) már rendelkezik saját QR­kód olvasó szoftverrel, amely nagyban megkönnyíti a QR­kódok beolvasását, mentését és különféle felhasználását.

• Gabonaipari technológiák gépészeti szerelése • Takarmánykeverô üzemek építése, felújítása, karbantartása • Csigák, felvonók, láncos szállítók, szállítószalagok gyártása, felújítása • Tolózárak, váltók, surrantócsövek, technológiai tartályok gyártása • Épület és technológiai acélszerkezetek gyártása, építése 1995 óta ÉMSZ-GÉPSZER Kft. 8800 Nagykanizsa, Csengery u. 84/A Tel.: 30/929-8656 • Fax: 93/311029 e-mail: [email protected] • www.emsz-gepszer.hu

A telefon kijelzőjén megérintve a QR­kód ikont, a kijelzőt a kódra tart­ va, hogy tisztán látható legyen, auto­ matikusan elkészül egy felvétel. Megnyitás után megjelenik a honlap­ cím és egy nyitott vagy zárt lakat. Ezt megérintve, ha zártvolt, kinyílik és máris a honlapon van az olvasó. Amikor befejezte a mi esetünkben az újság olvasását vagy megnézte az agrárszakkönyveket, és szükség szerint megrendelte a kívánt kötetet, bezárja a lapot, majd a lakatra koppintva a lakatot is. Így azonnal kilép a weboldalból. Kérjük, használja ezt a lehetőséget, mert így nincs szükség belépni az internetre és honlapcímeket sem kell beírogatni. Mindezeket ez az egyetlen kód használata biztosítja. Sikerekben gazdag évet kíván a szerkesztőség.

Szaktudás könyváruház

Agrár-Apró hIrdessen

névJegykártA méretben!

árA: 40 000 Ft + áFA

Tisztelt Szárító Üzemeltetők! 25 éves szakmai és gyakorlati tapasztalattal vállalunk mindennemű lakatos és villamos szerelési munkát bármely típusú gabonaszárítón és kiszolgáló berendezésen. ANÓD-PÓLUS Bt. 2942 Nagyigmánd, Zalka Máté u. 11. Tel./fax: 34/356443 Mobil: 30/9377297 E-mail: [email protected] www.anod-polus.hu

2014. január agrárium I 63

AgromAshexpo

A naturalma® várja az Agromash expón alaCsony önKöltsÉggel, magasaBB proFIttartalommal szeretne ÉtKezÉsI mInősÉgű almát termelnI?

n

agyobb értékesítési biztonságot szeretne? Az Ön számára a Naturalma® fajták termelése jelenti az optimális megoldást! Az inputanyagok árának emelkedésével, a tíz éve változatlan almaérté­ kesítési árak mellett az almatermesztés gazdaságossága folyamatosan csökken amellett, hogy a jó minőségű gyümölcsnek mind idehaza, mind külpiacokon jelentős keresleti piaca van. A kialakult helyzetet csak az önköltség csökkenté­ se és az értékesítési árak emelkedése oldaná meg. Pontosan ezt célozza a Holland Alma gyümölcsfaiskola által útra indí­ tott Naturalma® Program, amit a Naturalma Zrt. koordinál. A – nevével ellentétben tisztán magyar tulajdonú – Holland Alma öt varasodás­ és lisztharmatrezisztens almafajta szaporítását kezdte meg három évvel ezelőtt. A fajták igazi világújdonságok, melyek közel egy évtizedes külföldi tesztelé­ si folyamat és immár négyéves hazai kiválasztási munka után kerültek ter­ mesztésbe. A kiválasztásnál öt alapvető szempontot vettek figyelembe: varasodás és lisztharmat ellenálló képesség, kiváló esztétikai megjelenés, hosszú tárolhatóság, kimagasló íz, rendkívüli élvezeti érték. Az ellenálló képességből eredően ezeket a fajtákat elegendő éves szinten 4–7 növényvédelmi fordulóval megvédeni. Ráadásul ehhez is elegendőek az olcsóbb kontakt gombaölő szerek. Ebből eredően jelentős önköltségcsökke­ nés érhető el! A hagyományos asztali almák 28–33 Ft­os kilónkénti önkölt­ ségével szemben ezek a fajták kiváló minőségben 24–26 Ft­ból előállíthatók. E mellett jelentős marketingelőnyt biztosít az új fajták számára az, hogy a kevesebb és kontakt szereket tartalmazó növényvédelmi forduló miatt alig tartalmaznak növényvédőszer­maradékot; ami az egyre tudatosabban táplál­ kozó fogyasztók számára egyértelmű előnyként kommunikálható. Az új fajták – Luna®, Sirius®, Orion®, Red Topaz®, Rozela® – gyümölcse rendkívül tetszetős. A sárga fajták parásodásmentes intenzív sárga színűek, a pirosak attraktív fedőszíne pedig egyaránt arra ösztökéli a fogyasztókat, A Naturalma fajtákkal akár 50%-os profitnövekmény is elérhető! Önköltség (Ft)

*

Értékesítési ár* (Ft)

Profit (Ft)

Profit (%)

Kommersz almafajták 33

65

32

100

Naturalma fajták

74

48

150

26

pesszimista árképzés alapján

64 I agrárium 2014. január

hogy ezeket a fajtákat válasszák. Hazánkban eddig közel 2000 fős fogyasz­ tói mintán tesztelték, hogy az újdonságok milyen sikerre számíthatnak. Az anonim kóstoltatásokon és fajtabírálatokon viszonyítási alapként a Golden és Idared fajtákat használták. E többszáz fő (almatermelők és fogyasztók) értékítélete alapján a Naturalma® újdonságai magasan felülmúlták a hagyo­ mányos fajták élvezeti értékét. A Naturalma Zrt. az új almafajták marketingjére és forgalmazására szer­ veződött társaság, melynek tulajdonosa az alapító faiskola mellett az összes termelő, aki már hazánkban Naturalma® fajtákból létesített ültetvénnyel rendelkezik. A zrt. egy tízéves terv alapján már megkezdte az új fajták marketnigjét és a piac szervezését. Az ez irányú tevékenység eredményeiről a Naturalma® decemberi közgyűlésén tájékoztatták a tagságot. A Naturalma Zrt. semmit sem bíz a véletlenre, szakmailag is támogatja tagságát. Minden Naturalma® ültetvénytulajdonos számára egy évig ingye­ nes operatív szaktanácsadást biztosítanak, mely térítés ellenében további évekre is kiterjedhet. A komplex tanácsadás a telepítéstől kezdve az ápolás minden technológiai elemére kiterjed. Mit kínál tehát a Naturalma®? Az új fajták ellenálló képességén alapuló, kevés permetezési fordulót és ebből eredően alacsony önköltséget. Hatékony marketinggel támogatott, szervezett piaccal rendelkező, magas élvezeti értékű és ebből eredően magasabb árkategóriájú asztalialma­termesztési lehetőségét. A Naturalma Zrt. már előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik legnagyobb magyarországi élelmiszer lánccal a majdani termék érté­ kesítésére, így a piac is biztosítottnak látszik. Nézze és kóstolja meg Ön is újdonságainkat az AGROmashEXPó-n január 29. és február 1. között a Hungexpó területén a G pavilonban, a nagyszínpad mellett. Legyen a vendégünk! Ingyenes belépésre jogosító meghívóját a www.hollandalma.hu címről töltheti le.

Könyvvásár a Szaktudás Kiadónál! A jó szakkönyv a hasznos ismeretek biztos forrása. Nálunk a gazdálkodást segítő, jó tanácsokkal szolgáló szakkönyvek széles tárházából nagy kedvezménnyel vásárolhat. Látogasson el hozzánk, válassza a Szaktudást! www.szaktudas.hu • [email protected] • 06-1-273-2180 A növényvédelem gépesítése A vegyszeres és vegyszermentes eljárások ismertetése mellett bemutatjuk a gépek felépítését, a jellemző műszaki megoldásokat, összefoglaljuk a szakszerű üzemeltetés legfontosabb tudnivalóit, ismertetjük továbbá a gépekkel szemben támasztott követelményeket és a kötelező vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Terjedelem: 258 oldal Most: 4400 Ft helyett 3400 Ft

A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése Könyvünk a korábbi évek hazai fejlesztési tapasztalatai, vizsgálatai alapján összegzi a szemes termények szárítása, a takarmánykészítés, a sertéstartás gépesítése és technológiai vizsgálatai témaköröket. Terjedelem: 255 oldal Most: 4900 Ft helyett 3000 Ft

Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete A könyv a célszerű traktorválasztást és üzemeltetést szeretné segíteni. Részletesen ismerteti a traktorok szerkezeti felépítését, részletesen foglalkozik a traktormotorokkal, az erőátviteli rendszerekkel, a járószerkezetekkel, a kormányművekkel, a fékberendezésekkel, a hidrosztatikus erőátviteli rendszerekkel, az elektromos és elektronikus berendezésekkel. Terjedelem: 670 oldal Most: 7200 Ft helyett 4900 Ft

Műszaki és beruházási ismeretek A mezőgazdasági termelésben, annak fejlesztésében meghatározó szerepe van a műszaki tudásnak és a beruházásokkal kapcsolatos ismereteknek. A kiadvány legfőbb célja ezen ismeretek rendszerezett, szándékaink szerint közérthető, olvasmányos formában történő közreadása. Terjedelem: 170 oldal Most: 4600 Ft helyett 3100 Ft

Gyakorlati szárítás A könyv közérthető információkat kíván közreadni az ipari és mezőgazdasági szárítók iránt érdeklődőknek, legyenek vállalkozók, üzemeltetők, diákok, esetleg szárítófejlesztők vagy -forgalmazók. Terjedelem: 245 oldal Most: 5100 Ft helyett 3500 Ft

agromashexpo

Ruukki szendvicspanelek Kifejezetten mezőgazdasági alkalmazásokhoz nyű karbantarthatóság miatt is. A panelfajták széles skálája, a választható profilozások és színek megkönnyítik az egyéni megoldás kiválasztását és biztosítják a maximális tartósságot és élettartamot. Mennyire fontos a panelek bevonata? A Ruukki, mint a fémipar szakértője, hosszú távú tapasztalatokkal rendelkezik, ha fémlemezek és különböző bevonatok felhasználásáról van szó. A bevonatnak biztosítania kell például a panel magas korróziós védelmét. A standard Ruukki szendvicspanel fegyverzetek 25 μm-es poliészter bevonattal készülnek, ami megfelelő kis (C1 és C2) vagy közepes (C3) korróziót okozó környezethez a EN ISO 12944-2:2001-es szabványnak megfelelően. Nem agresszív környezet­ ben elhelyezkedő mezőgazdasági épület esetén ez a bevonat általában elég, hogy megvédje a panelt, mivel jó védelmet nyújt az időjárási feltételek, foltok és kar­ colások ellen. A bevonatok a Ruukki szendvicspanel programnak megfelelő színekben érhetőek el. Egy másik lehetséges bevonat, ami elérhető a vásárló kérésére, a 25 μm-es PVDF bevonat, mely nagyon erős színmegtartó képességgel rendelkezik. Ez a bevonat különösen ellenáll a napsugárzásnak, ezért javasolt a fehértől eltérő szín választása esetén. Kifejezetten jól használható tetőn való alkalmazáshoz is.

Szeretne biztos lenni abban, hogy épülő csarnoka költség­ hatékony lesz, és egyben biztonságos az állatoknak és a terménynek?

H

a igen, használjon AgriPro® szendvicspanelt, melyet a Ruukki kife­ jezetten mezőgazdasági épületekhez fejlesztett ki. Ez a speciális bevonattal ellátott paneltípus annak tartóssága és könnyű karban­ tarthatósága miatt a modern mezőgazdasági épületek követelményeit maxi­ málisan kielégíti. A Ruukki AgriPro panelek elérhetőek speciális bevonattal, amelyek épületének burkolatát még ellenállóbbá teszik a korrózióval, az UV-sugárzással és a kémiai anyagokkal szemben. Bevonataink biztonságo­ san érintkezhetnek élelmiszerekkel; magas karcolásokkal és szennyeződé­ sekkel szembeni ellenállásuknak köszönhetően biztosítják a könnyű haszná­ latot és karbantartást. Több információra van szüksége? Lépjen kapcsolatba velünk – a Ruukki szakértői segítenek az optimális megoldás kiválasztásá­ ban és megtervezésében.

Biztonságos a Ruukki bevonatok élelmiszerrel való érintkezése? Minden Ruukki által kínált fehér bevonat mérgező anyagoktól mentes és felhasználható olyan élelmiszert feldolgozó létesítményekben, mint hűtő­ házak, fagyasztók, raktárak vagy állattenyésztő és terménytároló épületek. Az ajánlott változat a fent említett alkalmazásokhoz a 120 μm-es megnövelt vastagságú és magas korróziós ellenállású PVC (F) bevonat. Másik fontos előnye ennek a bevonatnak a magas ellenálló képessége a foltokkal és az élelmiszeriparban használatos vegyszerekkel szemben. És ha magas minőségű védelemre és kényelmes használatra van szükségünk mezőgazdasági épületünkben? Kifejezetten mezőgazdasági alkalmazásokhoz a Ruukki kifejlesztette a 40 μm-es Ruukki Csafe bevonatot, ami biztosítja a korrózióval és karcolások­ kal szembeni jó ellenállást, valamint a szennyeződésekkel és kémiai anya­ gokkal szembeni megnövelt védelmet. Ez a bevonat szintén nagyon ellenál­ ló az UV-sugárzással szemben is. Alkalmazása erős párakicsapódás elleni védelmet igénylő helyeken is ajánlott, például az állattartás épületeiben vagy agresszív kémiai anyagok tárolóhelyiségeiben. Előnyös tulajdonságai révén a bevonat ellenállóvá teszi a csarnok belső terét a szennyeződésekkel szemben és megkönnyíti a tisztántartását. A Csafe maximális használati hőmérséklete 100 °C. Korróziós osztálya C4, ami tökéletesen alkalmassá teszi kül- és beltéri felhasználásra, magas korróziós kockázatú helyeken.

Speciális bevonatok mezőgazdasági épületekhez Milyen anyagokat használnak egy modern csarnok tető- és falburkolatához? Manapság a szendvicspanelek általánosan használtak többfunkciós csarno­ kok építésénél. A szendvicspanelek költséghatékony előregyártott elemek, amelyek két színes bevonatú fémlemez között egy belső hőszigetelő magot tartalmaznak. A Ruukki AgriPro® panelek poliuretán hab hőszigetelő mag­ gal optimálisak mezőgazdasági épületekben való felhasználásra, valamint kitűnő hőszigetelő tulajdonságokkal és jobb U-értékekkel rendelkeznek. Ezen tényezők hatására a nyári és téli hőveszteség mértéke jóval alacso­ nyabb, így az kedvezően hat a benn lévő állatokra akár csak a tulajdonos fűtési költségeire. Tökéletes megoldás az építés gyorsasága, valamint a kön�­ 66 I agrárium 2014. január

További műszaki kérdés vagy árajánlatkérés esetén forduljon a Ruukki szakembereihez az alábbi elérhetőségeken: Mucsina István, műszaki vezető T: +36 30 336 1129, [email protected] Bús Gábor, értékesítési vezető T: +36 30 336 1117, [email protected] www.ruukki.hu

6ǑaZ\_dWWViǑVY_j`ǑbV\jc`W‹a

%4# .5 %4 %4$ %4$ %"
4POLB   ǏŒǏ ’?F<>=>@<D<

%4% %4$ %4$
.&5"-"/"
.5
."5"%0

À¦(

7#'  ++&L 7'


(7&
&


4PMVUJPOT
GPS
UIF
(SPXJOH
8PSME

állAttenyésztés

kilátások az állattenyésztésben mezőgazDaságunK egyIK megolDásra Váró nagy FelaData, hogy az utóBBI ÉVeKBen megBomlott nöVÉnytermesztÉs És állattenyÉsztÉs KöztI arányon mInÉl hamaraBB KeDVező Irányú Változást tuDjon FelmutatnI. az állattenyÉsztÉs rÉszaránya az elmúlt ÉVeK során 35 százalÉK KörülI ÉrtÉKet mutatott.

A

z állattenyésztési ágazatok helyzetének alakulásáról és a lehetsé­ ges jövőképről a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazga­ tóját, Dr. Wagenhoffer Zsombort kérdeztük. A hazai állatállo­ mányban jelentősebb létszámemelkedés nem történt 2013­ban, ugyanak­ kor a takarmányárak mérséklődtek a 2012­es rendkívüli aszályos évhez képest. Így valamivel eredményesebb évet tudhatnak maguk mögött az állattenyésztők. Az év elején járunk, amikorra az előző évet már summázták a mezőgaz­ daság szereplői. Most már az foglalkoztat minden gazdálkodót, hogy vajon ez az év mit hozhat számukra.

helyzetben A teJtermelő ágAzAt – Az idei évben folytatódhatnak-e a tejtermelő ágazat előző évi kedvező folyamatai? – Tavaly jelentősen emelkedtek a tejárak, így a termelők tudtak tartalé­ kot képezni a fejlesztéseikhez, amire a versenyben maradáshoz szükségük is lesz. Legutóbb 2007­ben tapasztaltunk ehhez fogható árnövekedést, ám akkor ezt egy soha nem látott mélyrepülés és ágazati válság követte. A szakemberek a négy évvel ezelőtti árzuhanásra nem számítanak ebben az évben, ugyanakkor a tej felvásárlási árának szárnyalása már valószínűleg nem folytatódhat sokáig. A 2012­es aszály nagyon sok országot, köztük a világexport harmadát adó Új­Zélandot is jelentős mértékben sújtotta, ezért tavaly a növekvő globális kereslettel a kínálat nem tudott lépést tartani. A piac húzó hatása a termelés felfutásával azonban alább fog hagyni, és újra éles versenyre, ezzel együtt az árak mérséklődésére kell a termelőknek felké­ 68 I agrárium 2014. január

szülniük. Ettől a tejtermelés még jövedelmező tevékenység marad idén is. Ezt a helyzetet segíti, ha tovább növekszik a hazai tejtermékek aránya a boltokban, a termelői szerveződések tovább erősödnek, a takarmányárak nem szállnak el, a lehetséges támogatásokat kifizetik, és időben meg is kap­ ják a gazdák. A szabályozott termelés alól egy év múlva felszabaduló európai tejpiacon jelentős átrendeződés nem valószínű, mintegy 10 millió tonnával bővülhet a jelenleg 150 millió tonnás termelés. A piaci versenyben a magyar tejtermelők helyzete egyáltalán nem reménytelen, ez persze nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni! – figyelmeztetett Dr. Wagenhoffer Zsombor. – A húsmarha-ágazatban milyen export lehetőségeink lehetnek idén, és mennyi esély lehet a török export újraindulására? Emellett milyen más exportpiacokat használhatunk ki? – A csatlakozás nyertes ágazatának kikiáltott húsmarha szektor évek óta tartó szárnyalása tavaly megtört és a korábbi években megszokott jövedelmezőségi színvonal jelentős mértékben romlott. Ebben leginkább a török export bizonytalan időre történő leállása játszott szerepet. A török kormány drasztikus eszközökkel (vámok emelése­csökkentése, behozatali engedélyek kiadása­bevonása, állat­egészségügyi követelmé­ nyek szigorítása­enyhítése) avatkozik be a marhahús (és általában az élel­ miszerek) bolti árának normális szinten tartása érdekében. Ebben az évben újra megnyílhat a török piac, nagy kérdés, hogy milyen országok részére és milyen feltételekkel. Reméljük, hogy mi is hamarosan szállítha­ tunk Törökországba, ám akkor sincs tragédia, ha erre még várni kell, hiszen a magyar hízó­ és vágómarhát a régebbi és közelebbi vevőink, a

Állattenyésztés szlovénok, horvátok, olaszok, görögök örömmel megveszik, továbbá jelentős, de a helyi politikai helyzettől erősen függő, ezért kiszámíthatat­ lan kereslet van arab és kaukázusi országok részéről. – Mi a helyzet a tenyészállatok piacán? – Sajnos a tenyészállataink legfontosabb piacai (Oroszország, Fehéroroszország) is bezárultak bizonytalan időre a Schmallenbergvírustól való pánikszerű félelem miatt. A mentes státusz megkövetelése egyértelműen piacvédelmi és nem állat-egészségügyi szempont, hiszen minimális gazdasági kárt tud csak okozni, ahol felüti fejét a vírus. Mivel szúnyoggal terjedő betegségről van szó, ami ma már valószínűleg azokban az országokban is jelen van, amelyek e vírusra hivatkozva akadályozzák a tenyészállat-importot, úgy vélem a szállítások korlátozása sokáig már nem fog tartani. Sertéstenyésztők – A legnehezebb helyzetben továbbra is a sertéstenyésztők vannak, az ágazat résztvevői gyorsabban megjelenő és nagyobb eredményeket vártak tavaly. Látszik már az alagút vége? – A sertéstartók nehéz, de összességében tűrhető évet zártak tavaly. Még nem tudjuk a KSH év végén mekkora sertéslétszámot mért, de valószínűsí­ tem, hogy nem lesz nagy változás a 2012-es záró adathoz képest. Ezt majd ki-ki a maga (szakma) politikai nézete szerint fogja kommentálni. Én maradnék a tények sorolásánál. A felvásárlási árak szépen emelkedtek az év első felében, majd szeptem­ bertől váratlan gyorsasággal zuhanni kezdtek. A jelenlegi árak, amelyek leginkább a német piaci árfolyamhoz igazodnak, mintegy 15 százalékkal maradnak el a nyáriaktól. Az olcsóbb abraktakarmányok és az eddigi enyhe tél sokat segítenek a költségek kordában tartásában. Az élő- és hasított sertés áfájának januárban bevezetett csökkentése elsősorban a termelés tisztulásában segíthet, továbbá a feldolgozókat hozza kedvezőbb pénzügyi helyzetbe és reményeink szerint a magyar élősertés iránti belföldi kereslet növekedését eredményezi. Jó esély akkor lesz a sertésállomány régóta várt növekedésére 2014-ben, ha a felvá­ sárlási árak tartósan 400 Ft körül vagy efelett alakulnak majd, az állatjóléti támogatások 7,6 milliárd forintra emelt keretét még idén kifizetik a gazdák­ nak, bevezetik a koca állatjóléti támogatást, továbbá a sertésstratégiában kitűzött célokat időarányosan sikerül teljesíteni.

vannak ezekben a fajtákban. A Nemzeti Vágtát egy kisbéri félvér nyerte, a nemzetközi futamban egy bábolnai tenyésztésű arab ló lett az első. A távlovasok sikereihez meghatározóan járultak hozzá a magyar tenyésztésű lovak. Az országos military bajnokság első és harmadik helyezettje gidrán ló volt, a fogathajtó világbajnokságon a nyertes fogatot magyar lipicai lovak repítették a dobogó tetejére. – Az új uniós költségvetési időszak milyen hatással lehet az állattenyésztőkre? – Hosszú évekre szóló, stratégiai döntéseket is magukba foglaló jogsza­ bály-alkotási munka van előttünk a következő fél évben, miközben tavasszal országgyűlési, majd európai parlamenti, ősszel pedig önkormányzati válasz­ tások lesznek. A KAP 2015–2020-as időszakára vonatkozó közvetlen támogatási rendszer és a vidékfejlesztési program sarokszámaiban és céljai­ ban ugyan tavaly év végén megegyeztek a tagállamok, de az uniós és a nemzeti végrehajtási rendeletek még megalkotásra várnak. A magyar kormánynak legkésőbb augusztusig kell elkészítenie és az EU Bizottságának benyújtania a végleges nemzeti támogatási rendszerre vonat­ kozó dokumentumot. A tét hatalmas, hiszen most fog eldőlni, milyen jog­ címeken és mekkora összeget kaphatnak a mezőgazdasági termelők, köztük az állattenyésztők a következő hét évben. Izgatottan várjuk, hogy a kor­ mány bejelentse, melyik opciót választotta a három lehetséges közvetlen támogatási rendszer közül. Mi azt javasoltuk, hogy 2020-ig maradjon a mostani, azaz a terület alapú és a termeléshez kötött támogatások rendszere. Magyarországnak nem jó az, ha az állattenyésztési ágazatokban báziséveket határoznak meg, illetve ha termeléstől elválasztott támogatást fizetnek, hiszen mi az állományok gya­ rapodását és az állattenyésztés kibocsátásának növelését szeretnénk. G.P.

– Van-e fejlődési lehetőség a kiskérődző ágazatokban? – A juhágazat jó közepes évet zárt 2013-ban, ennek ellenére az állomány két éve tartó növekedése megtorpant. A felvásárlási árak picit elmaradtak ugyan a korábbi szinttől, de a kedvező időjárási körülmények (hosszú legel­ tetési időszak, bőséges szálastakarmány termés) és az anyajuh támogatások jelentős (duplájára) növekedése a jövedelmezőségre kedvező hatással voltak. A kecskeágazatról is hasonlóak mondhatók el. A piaci kilátások és a kedve­ ző támogatási lehetőségek reményre adnak okot a juhállomány emelkedését illetően. Fejlesztések alatt a lovas ágazat – A lovas ágazatban elindult fejlesztések, ha nem is közvetlenül, de kihatnak a tenyésztésre is. Várható-e kedvező folyamatok elindulása a tenyésztésben a fejlesztések hatására? – Örvendetes, hogy a lovassport fejlesztésére jelentős összeget (3,5 milliárd Ft) hagyott jóvá a kormány tavaly, azonban ennek hatása a tenyésztésre csak hosszabb távon lesz érzékelhető. Normális esetben a sportból származó bevételek egy részét a tenyésztésbe fogják visszaforgat­ ni, ehhez azonban idő kell, miközben a hagyományos magyar lófajták tenyésztői szinte egyik napról a másikra élnek. A gazdasági válság a diva­ tos sportlovak iránti keresletet visszavetette, a magyar lófajták amúgy is szűk piacát pedig szinte teljesen befagyasztotta. Sok tenyésztő több mint egy éve várja a kancája után járó őshonos támogatást. Szerencsére vannak kiemelkedő eredmények, amelyek azt mutatják, hogy jelentős tartalékok 2014. januáR agrárium I 69

rovAtcím

ecen Debr

2014s. 17-20. ztu s u g u a TÖBB MINT KÉT ÉVTIZEDE A PIAC MEGHATÁROZÓ MEZŐGAZDASÁGI SZAKKIÁLLÍTÁSA 23 .

FarmerExpo Hortico 9.

/(*<(1g1,6.,È//Ë7Ï1.$0(=ė*$='$6È* g66=(6È*È7/()('ė5(1'(=9e1<(1 – az elmúlt 3 évben közel 50.000 m²-en több, mint 800 kiállító mutatkozhatott be mintegy 80.000 látogatónak – a gépforgalmazók és gépgyártók legjobbjaival versenyezhet – az ország egyik legnagyobb állattenyésztési kiállításán stabil partnerkörre tehet szert – gyakorlati szántóföldi bemutatók – szakmai konferenciák – színes közönségprogramok )ė%%7(0$7,.È. ‡ PH]ĘJD]GDViJLpVpOHPLV]HU ‡ ]|OGVpJpVJ\P|OFV LSDULJpSHN WHUPHV]WpVpVNHUHVNHGHOHP ‡ pOHOPLV]HULSDU ‡ PHJ~MXOyHQHUJLD ‡ iOODWWHQ\pV]WpV ‡ Q|YpQ\YpGHOHP

Rerum Oeconom et ica ae ur

m ru

sis ien

m ru

DE AGTC

a iversit tis Debr Un ec en

ntiarum Agri cu Scie lt

9iUMXNMHOHQWNH]pVpWEHQHViUDNRQ

Ce nt

+HO\V]tQ

www.farmerexpo.hu

'HEUHFHQ%|V]|UPpQ\L~W

70 I agrárium 2014. január Jelentkezés és bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. • Tel./fax: 52/436-012 • [email protected]

bAromFI Növendék májlibák szabadtartásban

határokon átívelő állatvédelmi ügy BuDai Gyula, a VIDÉKFejlesztÉsI mInIsztÉrIum (Vm) parlamentI államtItKára szerInt egyes állatVÉDelmI szerVezeteK Káros tÉnyKeDÉse magyarországon túlnyúló ügy, ezÉrt a nÉmet, magyar És lengyel ÉrIntetteKneK támogatnIuK Kell egymást.

A

z államtitkár az MTI­nek elmondta, hogy ezzel a megállapítással több európai uniós szakember is egyetértett, amikor a víziszárnyas­ágazat jövőjéről egyeztettek november végén Berlinben, a Magyar Szüret kísérő eseményeként. Az egyeztetésen részt vett Poprády Géza, a VM közigazgatási államtitkára, német részről Clemens Neumann agrárminisztériumi helyettes­államtit­ kár, Juliane Hedderich, az Európai Tollszövetség igazgató­ ja, Peter Spary, az Európai Tollszövetség elnökségi tagja, valamint Dorota Bilaczak lengyel mezőgazdasági szakdip­ lomata. Budai Gyula közlése szerint a résztvevők leszögezték, hogy a Négy Mancs állatvédelmi szervezet által felállított feketelistát nem ismerik el, és kinyilvánították, hogy ilyen listák összeállítása egyértelműen káros. A politikus idézte a Stiftung Warentest német fogyasz­ tóvédelmi kiadvány decemberi számában megjelent cikket, amely arról ír, hogy egyes állatvédelmi szervezetek az állat­ védelmi szempontok érvényesítése helyett pénz­ és piacszer­ zésre használják fel erejüket. A lap szerint a Négy Mancs szervezet az általa összegyűjtött pénz több mint 65 százalékát „működési költségként” kezeli, és az adományoknak csak 35 százalékát fordítja állatvédelmi célra. Ez komoly fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet, jegyezte meg az államtitkár. Budai Gyula ismertetése szerint a berlini egyeztetésen résztvevő országok képviselői egyetértettek abban, hogy családok, munkahelyek tönkretételét egyetlen ideológia sem támogathatja. Az átláthatóságra és a termékek (vissza) követhetőségére kell fókuszálni oly módon, hogy az a mel­

léktermékekre – például a szárnyasfeldolgozás esetén a toll­ ra – is kiterjedjen, hangsúlyozta. Az államtitkár jelezte: az Európai Tollszövetség (EDFA) üdvözölte a magyar Hungerit Zrt. ezzel kapcsolatos erőfeszí­ téseit, egyben elismerte, hogy a különféle tanúsító rendszerek akkreditációi – a Hungeritnél az idén 32 volt! – többletki­ adásokat okoznak, és ez ronthatja a versenyképességet. Budai Gyula megjegyezte: a Négy Mancs alapítvány piactorzító tevékenységét támasztja alá, hogy miközben a feketelistáján szerepel két hízottszárnyas­áruval kereskedő, francia tulajdonban lévő cég, ugyanennek a francia vállalat­ nak két lengyel érdekeltsége a pozitív listáján szerepel, mint olyan, amely elutasítja a tollszedést és a hízott árut. Valótlanságot állított Gabriel Paun, a Négy Mancs nemzetkö­ zi kampányigazgatója, amikor azt mondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium eljárást kezdeményezett a GVH­nál az alapítvány­ nyal szemben, közölte az államtitkár, hozzátéve: valójában a GVH az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt Baromfi Termék Tanács kérelmére folytatott versenyhivatali eljárást 2011 végén a magyar Négy Mancs alapítvánnyal szemben, és végül a kérelmet egy hibás koncepcióra hivatkozva elutasította. Az államtitkár hamisnak nevezte azt az állítást is, hogy a Négy Mancs tevékenységét és baromfijóléti auditáló rend­ szerét a magyar gazdák 75 százaléka elfogadná. A Négy Mancs egyértelműen külföldi gazdasági érdekeket szolgáló gerillatevékenységét a magyar gazdatársadalom egésze eluta­ sítja, fogalmazott Budai Gyula. (Az MTI 2013. december 21-i közleménye nyomán) összeállította: kállay béla

ágAzAtI hírek Az eu-ból Belgium: a le mondeban megjelenő cikk a karácsonyi szezon hízott libamáj aktualitását mutatja be egy belga cégen, az upignac tevékenységén keresztül. a cikk tárgyilagos, aktualitása kapcsán jelent meg a legnagyobb belga hetilapban. spanyolország: etikus hízott máj – tömési technológia nélkül. a cikk eduardo sousa spanyol termelőről szól, aki az etikus hízott libamáj előállításának gyakorlatát mutatja be, igaz arról nem számol be, hogy az éves szinten előállított 400 kg libamáj milyen kategóriájú. az ára azonban igen borsos: 180 gramm 163 euróba kerül…

2014. január agrárium I 71

baromfi

Milyen lesz Európa baromfiipara 2014-ben? Az alábbi tájékoztató anyagunkat a Poultry Intenational 2014/1. számában megjelent – Mark Clement főszerkesztő cikkében közölt – helyzetelemzésre és az illetékes baromfiipari szövetségnek (A.V.E.C.) az EU vezető szervezeteivel folytatott tárgyalásainak eredményeire, a baromfiszektorral kapcsolatos állásfoglalásokra és hivatalos jelentések alapján állítottuk össze.

Általános helyzet és kilátások Legyen az kereskedelem vagy állatvédelem, az európai baromfiiparnak 2014-ben szembe kell néznie a több irány­ ból rá nehezedő nyomással, és szüksége lesz arra, hogy vál­ toztasson különböző dolgokon, ha a korábbi sikerek folyta­ tását kívánja. Annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet nehéz, az állat­ védelmi szabályozás szigorúbb, a tengerentúli konkurencia erősödik, a következő évtizedben növekedés várható. De ez a növekedés lassú lesz, mert kihívásokkal jár együtt. Baromfihús-termelés az EU-ban tagországonként 2010–2012 (1000 tonna vágott súly) Ausztria Belgium-Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság EU-15 Bulgária Ciprus Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Málta Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia EU-27

2010 125 250 180 96 1 749 1 623 186 123 1 221 739 337 1 281 86 1 573 9 568 115 29 212 14 430 22 76 4 1 305 288 88 56 12 207

Forrás: P. Int., 2014, EU Biz.,DG Agro, 2012

72 I agrárium 2014. január

2011 128 239 180 101 1 864 1 681 187 118 1 232 783 331 1 278 86 1 558 9 766 110 29 212 16 466 22 78 4 1 342 265 86 58 12 453

2012 130 250 180 107 1 849 1 676 180 124 1 256 810 324 1 251 86 1 611 9 834 105 29 172 16 488 23 80 4 1 580 270 86 58 12 745

Az A.V.E.C. (az Európai Unió Baromfi Feldolgozóinak és Kereskedőinek Szövetsége, melynek Magyarország is tagja a BTT képviseletében) éves jelentésében az áll, hogy az „Óvilágban” folytatódik az ökonómiai „lejtmenet”, és történelmi magasságokat ért el a munkanélküliség. Számolva a populáció idősödésével és a húsfogyasztással kapcsolatos szemlélet változásával, a húsfogyasztás növekedésének esé­ lyei nagyon behatároltak. A baromfié a legjobban integrált termelési rendszer Európában, így magasan innovatív az egész termelési láncot tekintve. Mindazonáltal az ipar nem maradhat állva, újabb innovációkra van szükség ahhoz, hogy állja a nyomást. Így például az A.V.E.C. azt is mondja, hogy a telepek szintjén a termelés hatékonyságához a nevelési eredmények színvona­ lának növelését kell elérni, figyelembe véve azt is, hogy szi­ gorodnak az állatvédelmi követelmények. A baromfitartás berendezéseit gyártóknak nagy szerepet kell játszani már a tervezésben és abban, hogy kellően élhető környezetet biz­ tosítsanak az állat számára a nagy teljesítményekhez, köz­ ben pedig ez a környezet az állatjólét társadalmi igényeinek is megfeleljen. A vágó-feldolgozó berendezéseket gyártók olyan irány­ ban fejlesszenek, hogy a termelékenység javulása mellett a termékbiztonság a fertőzések kiküszöbölése révén is foko­ zódjék. A baromfifeldolgozó iparnak a termelékenység és a fedolgozottság (hozzáadott érték) magas szintjén kell megfelelni a fogyasztói igények életstílussal össszefüggő változásainak. Az európai baromfiiparnak viszont nem szabad csak a túlélésre gondolni, hiszen a fejlődő világ országai ma különlegesen nagy növekedési ráta elérésére törekednek. Ha Európa sikeres akar maradni, akkor tekintetbe kell venni a fejlődő országok piacait, mert a közeljövőben a világ húsfogyasztása növekedésének 80%-a ezekben fog bekövetkezni. A baromfitermékek kereskedelme Az Európai Unió szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat a világ legnagyobb baromfitermelő országaival (Brazília, Thaiföld, USA). Aggodalomra ad okot, hogy az európai baromfexport zöme hagyományosan tartott állatokból szár­ mazik. Az A.V.E.C. szorgalmazza, hogy az uniós támogatás ne csak a minőségi és a különleges termékekre fókuszáljon,

baromfi ezek szinte tilthatóan drágák azokon az alacsony bevételű piacokon, hanem standard termékeket is támogassanak. Bármelyik szabadkereskedelmi egyezményben ki kell mon­ dani, hogy valamennyi behozott termékre vonatkozzanak mindazok a szabványok és előírások, amelyeket az EU ter­ melői betartanak, vagyis csak ilyenek kerülhessenek a „játéktérre”. Az importkvóták is aggodalmasak, az A.V.E.C. ezt azzal támasztja alá. Hogy bizonyos tarifákat annak rendje szerint kell alkalmazni, nem pedig úgy, hogy a kereskedők kényükkedvük szerint bánhatnak ezekkel. Marketing, jelölés Az Európai Unió 543/2008 sz. szabályozása tartalmazza a marketingszabványokat a baromfira. Az A.V.E.C. java­ solja ennek több szempontból történő felülvizsgálatát. Különösen azokra a fogalmakra, amelyek a hűtési módokra, az eredet jelölésére vonatkoznak, és kiterjed­ nek a tartási rendszerekre is. Az utóbbi az egyik legfon­ tosabb része lenne az EU-s élelmiszer-szabályozás felül­ vizsgálatának. Ez összefüggésben van az 1169/2011. sz. szabályozással és a fogyasztók informálását tartalmazza. Fontos továbbá a friss hús és a hús mint összetevő meg­ határozása, ami még döntés előtt áll. Az A.V.E.C. azt is javasolja, hogy a megjelőlés, amelyen rajta van az EU-tagállam vagy nem EU-tagállam neve, minden olyan termékre vonatkozzon, amely legalább 25% baromfihúst tartalmaz. 2013 májusában az Európai Bizottság elfogadott egy hivatalos kontrollról szóló javaslatot, amely egyszerűsíti, világossá teszi és kiterjeszti a törvényi kereteket minden állatra és termékre, amely belép az EU-ba. A financiális fejezetben javasolják, hogy a kontrollt végző hatóságoknak fizessenek bizonyos díjat minden szinten, ami remélhetőleg az élelmiszerlánc minden szereplőjének a felelősségét erősí­ teni fogja. Közvetlen fertőzési veszélyek Az EU Bizottság foglalkozik a zoonozisokkal, a zoonotikus fertőzések kórokozóival és az élelmiszerromlással. A leg­ több tagállam jól ismeri az erre kitűzött célokat saját baromfiiparára vonatkozólag. Az A.V.E.C. is meg van győ­ ződve arról, hogy a szalmonella fertőzések egész Európában csökkentek. Az A.V.E.C. és a Bizottság egyetértett abban, hogy szalmonellát illetően ugyanazokat a kritériumokat kell alkalmazni a friss baromfihúsra és azokból gyártott húskészítményekre egyaránt. A Campylobacter fertőzések száma Európában növe­ kedett, ezért a rizikófaktotrok csökkentése céljából szigo­ rítani kell a kontroll és a monitoring követelményeit. Az A.V.E.C. jelen van az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fő­igaz­g a­tóságban (DG Sanco), ezáltal biztosítható, hogy a Campy­lo­bacterrel szemben támasztott kritériumok bevezetése a jövőben a baromfihús felügyelet komoly fel­ adata lesz. Az A.V.E.C. szakemberei beindították egy közös tájékoztató anyag (guide) összeállítását, amely a vágó­ üzemek g yakorlatára vonatkozik. Ez eg yrészt segít közelebb kerülni a HACCP előírásainak betartásához, másrészt ajánlásokat tartalmaz a feldolgozás folyamata­ ira, a higiéné menedzsmentjére, amely elsősorban a Campylobacter monitoringját és felüg yeletét fogja szolgálni.

Az EU-27 baromfihús piaci előrejelzése 2013–2021 (1000 tonna vágott súly) Összes termelés ebből EU-15 EU-12 Import Export Nettó forgalom Fogyasztás ebből EU-15 EU-12 Fogyasztás/fő (kg) ebből EU-15 EU-12

2013 12 806 9 845 2 961 808 1 376 568 12 238 9 771 2 467 24,19 24,24 24,00

2014 12 712 9 814 2 898 811 1 367 556 12 156 9 704 2 452 23,98 24,00 23,88

2017 12 754 9 846 2 909 822 1 385 563 12 191 9 690 2 501 23,89 23,76 24,41

2020 12 824 9 880 2 944 826 1 322 496 12 328 9 768 2 560 24,02 23,77 25,04

2022 12 912 9 944 2 968 832 1 337 505 12 407 9 826 2 581 24,11 23,81 25,31

Forrás: P. Int., 2014, EU közg. munkacsop., EU Bizottság, DG Agri, 2012

Egyéb témák A takarmányozás témájában jó és fontos hír, hogy a baromfiból és sertésből származó feldolgozott állati fehérje (PAP) engedélyezve lesz a halak takarmányozásában. Az A.V.E.C. üdvözölte ennek újra bevezetését, de közölte, hogy ez a monogasztrikus állatok takarmányozásába is bevonható lenne. Ez az ún. reciklikus folyamatokkal össze­ egyeztethető. A baromfi és a környezet témájában felmerült, hogy mivel a baromfi a növényi fehérjéket jobban értékesíti, mint a többi állatfaj, a baromfi számára kiemeltebb szerepét kell kialakítani az egész élelmiszerláncban. Az EU Bizottság beterjesztette egy új állategészségügyi kerettörvény javaslatát és indítványozta egy szélesebb körű állati és növényi kontrollcsomag összeállítását. Ez arra irá­ nyul, hogy az állatok egészségének védelmére hatékonyabb, a rizikófaktorokat minél jobban kiküszöbölő csomag jöjjön létre, amelynek az élelmiszerlánc egészében érvényesülnie kell. A Bizottság ennek hatályát arra felé is kiterjesztené, hogy a törvényben is kifejeződjék a megelőzésnek (preven­ ció) a gyógyítással (terápia) szembeni prioritása. A bizottsá­ gi stratégia fő iránya a jelenlegi szabályozás interpretációja, végrehajtása és megerősítése. Az A.V.E.C. ezt az elvet a gyakorlatban is alátámasztotta egy pulyka „management guide” (technológiai anyag) felvázolásával, amelyet 2013ban fogadtak el. Elfogadott az a vélemény, hogy a betegségek ellenőr­ zésének és kiküszöbölésének céljából az üzletágak számá­ ra hasznos az egyszerűbb kontroll, a tudományra épülő szabályozás, az adminisztratív terhek könnyítése, a haté­ konyabb intézkedések és eljárások segítése és finanszíro­ zása. Hatékonyabb és átláthatóbb kontroll szükséges az élelmiszerlánc egész hosszában, ami lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy biztonságosabb termékekhez jussa­ nak. Az A.V.E.C. üdvözölte a törvényjavaslatot és egyet­ értett azzal a kockázatokra irányuló megközelítéssel, ami szükséges az európai belső piacokon a szűk keresztmet­ szetek kiküszöbölésére. A szövetség hozzájárult egy olyan dokumentum megalkotásához, amelyben az állatvédelmi szempontokat a szállításokra vonatkozóan is ki fogják dolgozni.

Ágazati hírek az EU-ból Franciaország: A francia L214 militáns állatvédő szervezet akciója Alain Ducasse sztárséf ellen, presszionálva őt a Foie Grastermékek azonnali mellőzésére. A Brigitte Bardot vezette állatvédő szervezet a jelenlegi Polgári és Büntetőjog reformjára szólít fel a Le Figaróban, mivel a jelenlegi jogi értelmezésben az állatok még mindig mint „Személyes vagyontárgyak” jelennek meg. A cikk a következő nagyobb területekkel foglalkozik: • vadon élő állatok befogása, • vadászat, • kedvtelésből tartott állatok, • kísérleti állatok, • lóhús fogyasztása, • mezőgazdasági állatok, • szőrmeipar, • állatviadalok. Szintén L214 forrású hír a kacsák kényszertömésének bemutatása, melynek apropója természetesen az ünnepi periódus.

(A Poultry Int 53:1, és WATTAgNet Poultry forrásanyagok felhasználásával) Kállay Béla 2014. januáR agrárium I 73

bAromFI

mélyalmos tojótyúktartás – eredményesen az Ismert 1999. ÉVI eu-DIreKtíVa, majD renDelet És annaK 2012. ÉVI hatályBa lÉpÉse Között, De mÉg elhúzóDóan Is nehÉz helyzet alaKulhatott KI a tojótyúKtartásBan ÉrDeKelt VállalKozásoK számára.

A

z addig is létező és fejlődő, a ketrecest részben vagy egészében kiváltani képes ún. alternatív tartásrendszerek jelentősége megnőtt, ezek a hirtelen válságossá váló helyzetből sok esetben a kiutat jelentették a termelők számára. Az utóbbiakról eddig keveset beszéltünk, ezért most egy mélyalmos rendszer­ ben működő, életképes vállalkozást kívánok bemutatni. Magyarországon a 2012. évi – a Tojás Világnapja alkal­ mából adott – szövetségi tájékoztatás szerint a 413 telep felmérése alapján 76,81% volt a ketreces, 22,22% a mélyalmos (padlós), 0,55% a szabad­ és 0,42% a biotartás aránya. A 2012­ben nyújtott jelentős állami támogatással a ketreces arány 2013­ra lényegében csak önmagán belül változott a „felszerelt” ketrec irányában szinte 100%­ra, hiszen a hagyományosból származó tojást csak 2012 közepéig és csak ipari feldolgozásra lehetett átadni. Az alternatív – döntő részben mélyalmos – tartás tehát jelentős arányt képvisel Magyarországon. Ez nem valami „csodabogár”, hiszen a termelők nagy része valamikor ezzel kezdte, tehát legtöbben ismerik, ráadásul azóta ez a tartás­ mód is fejlődött a korszerűség és termelékenység irányába. teleplátogAtás zAránkon A tojásszövetség vezető szakembereinek javaslatára előzetes egyeztetés után látogattam el a LÁSZLÓÉK 2002. Bt. tojótyúk farmjára, amelyet Zaránk község (Heves megye) határában egy volt szövetkezeti major helyén alakítottak ki. László Ferenc készséggel adott részletes tájékoztatást és

74 I agrárium 2014. január

vezetett végig a zaránki saját központi, majd a később a Tarnamérán bérelt teleprészeken. A család 21 éve – korábban Jászárokszálláson, majd a zaránki egység 18 évvel ezelőtti megvásárlásával ezeken a telepeken – foglalkozik baromfitartással, kezdetben csirke előneveléssel, majd brojlerrel is. A telep egy volt 100­as tehénistállóval indult, a felső szinten napos kortól nevelik a jércéket, ami mint saját neve­ lés nagy előnyt jelent, jók is a tapasztalatok. Jelenleg 12 000 db 3 hetes jércét nevelnek. Az istálló alsó szintjén egy 5000 db­os 38 hetes tojóállo­ mány van elhelyezve középső kaparóteres belső elrendezés­ sel és merőlegesen a kaparótérben felállított tojófészkekkel, középen a tojásgyűjtő gondolával. Az állomány állapota és termelése kiváló. A 2002. évi fejlesztés alkalmával épült két új, egyenként 1000 m2­es téglaistálló, amely e tartásrendszerben ma a leg­ korszerűbb: középső trágyaakna, mely az alapterület 30%­a, kétoldali kaparótér. A rácson középső hosszanti elhelyezés­ ben vannak az automatizált (szalagos kihordó) tojófészkek, a csészés itató, ettől kifelé a láncos etető. Az istállóklímát télen keresztszellőzéssel, nyáron alagút szellőzéssel szabályozzák, utóbbihoz az istálló elejének külső falán elhelyezett hűtőpa­ nelek tartoznak (lásd a külső képet). A kezelőhelyiségben látható a tojófészkekből a szalagon érkező tojás. Az istállókban egyenként 7000 db tojó van telepítve, amelyek 70, illetve 52 hetesek. Mindkét állomány egészsé­ ges, jó termelő kondícióban van, tollazatuk korukhoz képest ép. A napi termelés 80, ill. 85%­os. A tojásnagyság egyenle­ tes, a kornak megfelelő, a tojáshéj minősége kiváló. Az alomra, rácsra tojt tojások aránya kicsi, betelepítéskor éppen e célból alomanyagot a kaparótérben nem használnak, a gondozók pedig ügyelnek az eltojt tojások gyakori összesze­ désére. A bérelt tarnamérai telepen 3 istállóban 11 000 db­os most induló, 24 hetes tojóállomány van elhelyezve, ezen kívül még egy istállóban 3000 db 50 hetes. A tojóállományokat rendszerint 80 élethetes vagy azt valamivel meghaladó korban vágják ki, sőt esetenként vedletéssel második tojóciklust is indítanak, ami általában jól szokott sikerülni.

baromfi A telepek rotációja általában 3 korcsoportra van beállít­ va, évente 33–34 000 db napost fogadnak, és saját nevelés után 7–8 db/m2 állománysűrűséggel telepítenek a tojóhá­ zakba 18 hetes korban. Ezek a számok és viszonylatok a piactól, keléstől stb. függően kis mértékben változhatnak. Egyéb tevékenységek, értékesítés Az állományok takarmányozása a tenyésztő cég (Agrária Bábolna) által kiadott takarmányozási program szerint tör­ ténik. A vállalkozás saját keverővel rendelkezik, ez egy 500 kg/óra kapacitású berendezés, amely a makrokomponense­ ket, a takarmánymeszet és a vitamin-ásványi anyag premixek biztonságos és egyenletes elkeverésére alkalmas. A szemes terményeket és a fehérjehordozókat a piacról saját beszerzés útján biztosítják. A premixeket (1,25%-os) az Agrofeed Kft.-től vásárolják. Ezzel a céggel szerződéses viszonyban vannak a receptúrák és a szaktanácsadás, ellenőrzés terén. A keveréktakarmányok rendszeresen vett mintái akkreditált laboratóriumban Békéscsabán kerülnek vizsgálatra. A növendék állományok 18 hetes korig 6 kg/állat tápot fogyasztanak, a tojóállományok fejenként napi 125–130 g-ot, természetesen program szerint, illetve „ad libitum”. A kitrágyázás, takarítás-fertőtlenítés egy a Hatagro cég által kidolgozott program szerint történik, melyet saját munkaerővel végeznek. A szervizperiódus időtartama álta­ lában 1 hónap. A trágya szántóföldi értékesítésre kerül. A megtermelt tojás naponta saját osztályozó helyiség­ ben, PRINZEN (holland) gyártmányú tojásválogató gépen történik, melynek teljesítménye 10 000 db/óra, majd súly­ kategóriák szerint kerül osztályozásra és a telepi raktárba. Innen naponta szállítják a cég Egerben lévő raktárába, illet­ ve a gyöngyösi piacra. Az értékesítés folyamatosan történik közvetlenül kiskereskedelmi helyszíneken. Az osztályozott tojás 35–40%-át naponta a gyöngyösi piacon saját standról adják el, 60–65%-át az egri saját raktárból a városban köz­ vetlenül szállítják ki a fogyasztókhoz saját speciális kisteher­ autókkal, a vevők megrendelése szerint, illetve közvetlenül a kocsikról utcai árusítás is történik. Miért eredményes a vállalkozás? A tulajdonosnak a telepekről, állományokról adott készsé­ ges és érdemi tájékoztatása alapján anélkül, hogy ökonómiai mutatók szerinti elemzéseket végeznénk (ami itt nem is volt célunk), betekintést nyertünk egy mélyalmos rendszerű tojástermelési vállalkozásba, és tényszerűen leszögezhetjük, hogy a vállalkozás az adott körülmények között életképes. Ezt az állítást röviden összefoglalva a következőkkel lehet indokolni. Mindenekelőtt utalni kell arra, hogy a mélyalmos rend­ szer beruházási és technikai üzemeltetési költségei még akkor is jóval alacsonyabbak, ha egyes üzemrészek – mint például esetünkben a két újonnan épített és a ma elérhető legkorszerűbb felszereltséggel rendelkező istállók – nem kis anyagi forrásigénnyel létesültek. Ugyanakkor a fenti körülmény mellett a mélyalmos tar­ tásnak a ketreces rendszerhez viszonyított valamennyi hát­ rányával szembe kell nézni. E hátrányok minimálisra csök­ kentése érdekében a vállalkozás eredményesen teszi meg mindazt, ami lehetséges. A mélyalmos tartásban az istálló alapterületén elhelyez­ hető állatok száma nagyságrendekkel kisebb, mint a ketre­ ces tartásban, bár ez a viszonyszámbeli különbség az állatjó­ léti előírások folyamatos szigorodása következtében valame­

lyest csökken. Jelen esetben az istállók tartási körülményei­ nek javításával: az etető- és itatótér, a kifogástalan istállóklí­ ma optimális biztosításával érik el azt, hogy az alapterületre számított termelékenységi mutató kedvezőbb legyen. A tojástermelési hátrányt a tartási és takarmányozási technológia maradéktalan betartásával igyekeznek kom­ penzálni. Az alomra (vagy rácsra) tojt és a szennyezett tojás komoly probléma az alternatív rendszerekben. Ezek arányát a telepeken az állatok időbeni tojóházba telepítésével, a tojófészkek ésszerű elhelyezésével, a tojáskezdési időszak­ ban kellő és gyakori odafigyeléssel, jelen esetben a kaparótér almozásának mellőzésével sikeresen szorítják minimálisra. A takarmányköltségeknek a már említett termelési mutatók miatti 10–12%-kal magasabb önköltségét, vala­ mint a ketreces tojók 110–115 g napi fogyasztásával szem­ ben a mélyalmos tojók 125–130 g-os takarmányfelvétele miatti további kb. 7–8%-os költségnövekedést a jó minősé­ gű, az állatok tényleges igényének megfelelő táppal igyekez­ nek csökkenteni, aminek egyik legfőbb biztosítéka a már említett saját takarmánykeverő alkalmazása. Ide tartozik természetesen a takarmánypazarlások kiküszöbölése, mely­

nek az itt látott jó példája, hogy túltöltött etetőkkel nem találkoztam. A fenti – kis, de fontosnak nevezhető – tartástechnoló­ giai tényezők javítása és kompenzációs hatása mellett a vál­ lalkozás eredményessége szempontjából kulcskérdésnek mégis az értékesítés megoldása nevezhető. Arról ugyanis vitázni sem érdemes, hogy az itt kialakított, közvetlenül a fogyasztó irányába történő értékesítés a vállalkozás legfőbb sikerét jelenti. A részletek felsorolása nélkül viszont el kell itt mondani, hogy ezt valakinek valamikor meg is kellett valósítania. A piacot meg kellett találni, el kellett foglalni, a logisztikát és a személyi, tárgyi feltételeket meg kellett teremteni. Úgy tűnik, hogy ez LÁSZLÓÉK esetében meg­ valósult, csakhogy ez egy olyan tevékenység, amelynek a sikeréért, fenntartásáért szinte naponta meg kell küzdeni. Ne vegyék tőlem rossz néven, ha azt állítom, hogy a szakmai szervezeteknek – a jelenleg alacsony szervezettség és összefogás növelése érdekében is – a középvállalkozásokat így megtestesítő üzemtípusra az étkezési tojás ágazat mai helyzetében legalább ebben a kategóriában fokozott figyel­ met kellene fordítani.

52 élethetes tojó­ állomány a rácson

Dr. Kállay Béla 2014. januáR agrárium I 75

élelmIszerIpAr

A mi kenyerünk a legfinomabb európaI unIós tagságunK tíz ÉVe alatt talán mÉg egyÉrtelműBBÉ Vált a tagországoK számára, hogy magyarország ValójáBan gaBonaöVezet. megalapozza ezt, hogy KIVáló a KontInentálIs Éghajlat, a termőhely És az a hagyományon alapuló szaKmaI tuDás, amellyel a magyar termelőK renDelKezneK. az Is nyIlVánValó, hogy mInDIg Van elaDó KIVáló, jaVító mInősÉgű ÉtKezÉsI Búza magyarországon, mert eBBen VagyunK erőseK.

k

ereskedelmünk is egyre dörzsöltebben van jelen a nemzetközi piacokon, igaz, a termelők ezt nem mindig érzik az elszámolások során. Kereske­ delemben, marketingtevékenységben még sokat kell javulni, mert Európa nem a magas, prémium minőséghez szokott, általában nem is tudják megtermelni, következésképpen nem is mindenhol tudják értékelni. Ellentmondás van emi­ att a hazai búzatermesztésben, megoszlanak a vélemények a fajtakérdésben, a termesztéstechnológia további – költség­ igényes – fejlesztése tekintetében és a begyűrűző piaci mechanizmusok hazai megítélésében. mI A gond A hAzAI búzAtermesztéssel? A magyar búzatermesztés nem éli fénykorát napjainkban, az országos vetésterület nem szakmai meggyőződésből, sokkal inkább kényszerűségből van az 1 millió hektár felett. A leg­ nagyobb gondot az a bizonyos nyereségtermelés jelenti, amely ma minden köztermesztésben lévő növény esetében alapelvárás. Nos, éppen a búza az, ami átlagos évjáratokban – a többi haszonnövénnyel összevetésben – nagyon szerény nyereségtermelésre képes már jó néhány éve, hiszen az inputanyagok beszerzési árának folyamatos növekedése és az árak stagnálása, illetve csökkenése egyre zsugorítja a ter­ melők nyereségét. Könnyen belátható, hogy 4–5 t/ha közötti országos termésátlag mellett a termelők fele egyálta­ lán nem tud az őszi búzán nyereséget realizálni 40–45 000 Ft/t felvásárlási ár mellett. 76 I agrárium 2014. január

Gyorsan hozzá kell tenni, hogy a termelők jelentős része korszerű fajtákkal, magas költségekkel dolgozik, és prémium minőséget állít elő, aminek éppen nincs piaca. Alig van különbség az euro minőség és a prémium minőség – vagyis a javító búzák – árai között. Elkötelezett, jó ter­ mőhelyeken gazdálkodó búzatermelők fontolgatják, hogy inkább átlagos fajtákkal euro minőséget állítanak elő, mert jobban és gyorsabban tudják eladni. Nem kell a pia­ con – azonnal biztosan nem – a minőségi búza, csak a gond van vele, mert tárolni kell, költség rakodik rá, soká szállítják el. Nem éri el sokak számára a célt a búzával végigküzdött termelési folyamat, mert nem hoz tisztes nyereséget. Mégis vetik, mert mindig van esély és remény arra, hogy kiugróan jó termést ad, és a piac mégis honorál­ ja a minőséget. Persze ez csak a pszichés része az őszi vetések begyakorlott mozdulatainak, mert döntően a megszokás motiválja a munkát. Az őszi búza vetésváltás­ ban betöltött szerepe miatt, a betakarítási munkacsúcsok széthúzása miatt és a remélt korai árbevétel miatt történik valójában minden effajta törekvés… mI A helyzet külFöldön? Természetesen a világ nagy búzatermelő országai – Kanada, USA, Oroszország, Ukrajna, India, Argentína, Franciaország – területi nagyságrendjüknél fogva mind jóval nagyobb mennyiséget állítanak elő évente, mint Magyarország, és évről évre átalakítják a világpiaci ártrendeket. Vannak orszá­

élelmiszeripar gok ezek között, ahol jóval alacsonyabb színvonalon folyik a kenyérgabona termesztése, mégis meghatározó a piacalakí­ tó szerepük. Az érdekesség – különösen az európai búzater­ melő nagyhatalmak körében –, hogy a megtermelt kenyér­ gabona minősége sokkal gyengébb, de nagyon sok. Hozzászokott a piac az euro minőséghez és ezt keresi, ezt adja-veszi, aminek az ára természetesen sokkal alacsonyabb. Nehéz ezt egy olyan országban tudomásul venni, ahol a fogyasztói igényeket az elmúlt évszázadban magasra tették, ahol a pékségek áruféleségeinek esztétikája és beltartalma átlagon felüli. Európa nagy részén megelégednek a szerényebb liszt­ minőséggel, ahol nem követeli ki feltétlenül a fogyasztó, hogy magas legyen a kenyér, tésztája lyukacsos legyen, íze legyen állandó, és a pékségben legyen friss „furfurol” illat. Mások tehát a fogyasztói szokások és mások a termelői szokások is! A szerényebb igényekhez megfelel az euro minőségű étkezési búza, viszont abból a francia ter­ melő legalább 8 t/ha-t ter­ mel. Letisztult technológi­ ával, bevált fajtával dolgoz­ nak, és eszükbe sem jut magas minőségi paraméte­ rekre – legalább is nagy mennyiségben – törekedni. Viszont a magas termés­ szintek mellett van nyere­ ség, mert az átlagos fajták termőképessége, a fajták kiszolgálása lehetővé teszi, hogy a magyar termésátlagoknál 3 tonnával több teremjen, amit a piac azonnal felszív és fizet. A termelők rájöttek – vagy ráirányították a figyelmüket –, hogy ha nagy termésátla­ gok születnek, sokat termelnek, akkor az árak ingadozását is jobban tolerálják, hiszen mindenképpen nyereségük lesz. A magyar minőségi búza pedig vár a tárolókban hos�­ szú hónapokat, amíg sort kerítenek a kereskedők arra, hogy egyáltalán – tárgyalási alapot képviselő – árajánlatot tegyenek. Természetesen ez a fejtegetés kicsit sarkított, mert azért lehet eladni Magyarországon is minőségi búzát, de az országos termés felét mindig a bizonytalanság fenye­ geti a következő év márciusáig.

len külföldi kapcsolatai, aki nem kötődik hazai malmok­ hoz, nem képes jól értékesíteni, biztosan nem lehet elége­ dett a lassan befolyó búza árbevételeivel. A magyar búzatermesztés nemzeti ügy, legalábbis annak számít. Lehet, hogy a nyereségesség érdekében sokaknak meg kellene alkudni és mennyiséget kellene termelni, de a hazai fogyasztók akkor is kikövetelik a malmoktól és a sütő­ ipartól a megszokott minőséget. Tartozhatunk Európához, de nem kellene feladni évszázados hagyományainkat, kivált­ képpen nem a kenyérhez – mint alapvető élelmiszerhez – fűződő elvárásainkat. A malomipar két tűz között A malmok és a sütőipar – legyenek magán vagy külföldi tulajdonban – a termelőkre mutogatnak, ha a liszt minősé­ géről vagy az árakról van szó. Kétségtelen, hogy a kenyér alapanyaga a szántóföldön a termelők gondos munkája során terem meg, de számos folyamat következik és befo­ lyásolja a búza és a belőle őrölt liszt sorsát a másik két szektorban is. A termelő éppúgy nyereséget szeretne realizálni, mint a másik két szektor, a felelőssége mégis óriási abban, hogy milyen fajtával, milyen technológi­ ával dolgozik, és milyen minőségű terméket állít elő. Pontosabban ma már olyan minőséget képes előállítani, amelyet az ipar kér, viszont azt le kellene szerződni – mint nem is olyan régen – és meg kell/kellene fizetni. Talán nem lenne szamárság újra korrekt szerződéses alapokra helyezni a termelők és feldolgozók elválaszthatatlan kapcsolatát?! Úgy tűnik, eltávolodtak egymástól a felek, megszűnt az a párbeszéd, amely ezt a kapcsolatot korábban jellemezte. A liberalizált piac szétrombolta a korábbi kapcsolatokat, ame­ lyeket az egymásra utaltság, a személyes jó viszony kovásza tartott egybe. Ma egy kompromisszumokon alapuló, kime­ rítő tárgyalás helyett gyakran a szabadpiac útvesztőit választják a felek, ahonnan a folyamatos működéshez bár­ mit meg lehet szerezni. Persze vannak kivételek, vannak olyan feldolgozók, akik a mai napig tiszteletben tartják a termelők erőfeszítéseit, minőségi törekvéseit és korrekt partnerkapcsolatokat tartanak fenn. A malom kibocsátott termékei, a lisztek a sütőiparnál, a pékségekben és cukrászatokban vizsgáznak. Nekik sem mindegy milyen a visszajelzés, milyen a meg­ren­de­lés­ állomány. A végén pedig a fogyasztó áll, aki gyakran azzal szembesül, hogy kicsi a zsemlye, keletlen, szalonnás, hamar száradó a kenyér, de nem sokat tehet. Talán elkelne a pár­ beszéd a termelők, a kereskedők és a feldolgozók között részben az egyszer már jól működő búza–liszt–kenyér vertikum helyreállításáról, másrészt a nyereség újrafelosz­ tásáról, hogy minden szektor képviselői arányosan része­ sedhessenek. Ezt meg kell tenni, mert a helyzet így tovább romlik! A kérdés csak az, hogy miért kell nekünk magyaroknak egyre inkább olyan kenyeret enni, mint a környező orszá­ gokban élőknek, amikor a miénk sokkal jobb, szebb, és ezt bármikor elő tudjuk állítani magunknak, ha akarjuk!

Mások tehát a fogyasztási szokások és mások a termelői szokások is

A visszalépés lehet az előrelépés? Lehet, hogy a magyar búzatermesztés hamarosan válaszút elé kényszerül. Dönteni kell a termelői szférának arról, hogy beáll-e az európai sorba – a fent felsorolt termőhelyi és szakmai erények ellenére – és töredéke fajtával nekilát mennyiséget termelni, versenyképes növénnyé emelve az őszi búzát; vagy továbbra is kihasználja az új fajták poten­ ciálját, és a kiváló termőhelyen átlagos 5–6 t/ha termés­ szint mellett várja a piac kegyeit, nyereség reményében. Furcsa helyzet ez, mert ameddig más haszonnövényeknél lehet értelmes magyarázatot találni a minőségi termelés indoklására, addig éppen a kenyérgabona esetében nem akar működni ez az elmélet. Persze ez a magyar jelenség sokat változhatna, ha az országban kevesebb fajtával sok­ kal egységesebb minőséget állítanának elő a termelők. Talán a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) évek óta szorgalmazott pannon-búza programja megol­ dást jelentett volna/jelentene. De egyelőre nincs elég motiváció, nincs elég hit a termelőkben egy ilyen csatlako­ záshoz, pedig nyilvánvaló, hogy akinek nincsenek közvet­

Minőségi búzából, minőségi kenyér

GyZ 2014. januáR agrárium I 77

AJánlAt Színes RGB Led, a legpontosabb fényfókuszálást teszi lehetővé. Tartós és megbízható (100 000 óra felett) alacsony hőeloszlás.

elektronikus osztályozó gépek a meChanIKaI osztályozást KIegÉszítő eleKtronIKus, hÉtKöznapI neVÉn „szín szerIntI” osztályozó gÉpeK egyre KeresetteBBeK. az eljárás CsúCsteChnológIát KÉpVIsel.

A

magtisztítás és ­osztályozás több ezer éves múltra tekint vissza. A bok különböző hullámhosszát. Ezt az eltérést kell egy rendkívül gyors, számí­ hasznos magoktól a szemetet vagy a nem megfelelő magokat elein­ tógépes jelfeldolgozással még a mag aláhullása közben kiértékelni. A számító­ te kézzel válogatták ki. Később segédeszközök alkalmazásával, gép a szoftverben leírt szigorú szabályok mentén eldönti, hogy kell­e aktiválni például rostákkal, de még mindig kézi erővel végezte az emberiség. Az első a néhány centiméterrel lejjebb elhelyezett fúvókát, vagy sem. A döntés után az igazi áttörést a gépgyártás tökéletesedése tette lehetővé a XIX. században. egyes magok továbbeshetnek a jó maghalmaz irányába, vagy kitérítés után a selejtcsatornába kerülnek. A több kamera alkalmazása részben a kivá­ Ekkor készültek el az első, a rostálás mechanizmusától eltérő működé­ lasztás pontosságát, részben a vizsgált hullámhossz – ezáltal a szín­ és sű gépek. A második jelentős áttörést a számítástechnika tökéletese­ anyagvizsgálat – kiteljesedését szolgálja. dése és a képfeldolgozás ugrásszerű fejlődése hozta. Egy valami azon­ ban változatlan maradt: a magtisztítás mindenegyes fázisa a Egy általános gép felépítése: hasznos mag és a selejt eltérő fizikai tulajdonságának kihaszná­ • magelosztó és adagoló rendszer, lásán alapul. • optikai képalkotó rendszer a háttérvilágítással, A magokat a mechanikus szortírozó gépekkel osztályozhat­ • pneumatikus szortírozó rendszer, juk szélesség, hosszúság, fajsúly és alak szerint. A mechanikai • számítógép, ami a lelke a gépnek, a gyártóra jellemző osztályozást kiegészítő elektronikus, hétköznapi nevén „szín sze­ szoftverrel. rinti” osztályozó gépek egyre keresettebbek. Az eljárás csúcstech­ nológiát képvisel, pedig az első optikai elven működő osztályozó Világviszonylatban, így a hazai kínálatban is meg­ gépet már az 1960­es években legyártották. található elektronikus osztályozó gépek eltérnek Az elektronikus osztályozó gép szintén fizikai paramétert vizsgál, egymástól felszereltségben, kialakításban, techni­ mégpedig egy speciális fényforrással megvilágított magról visszave­ kai korszerűségben. Egyes osztályozó gépeknek rődő fény hullámhosszát. számos különlegességük van a piacon található A gép működése a következő: a méret szerint előkészített mag­ egyéb típusokhoz képest. halmazt egyenletesen és nagyon vékony rétegben (egy szemcse Rendkívüli előny lehet a ledes háttérvilá­ vastagságban) szétosztva elvezetjük a digitális kamerák előtt. Az gítás, amely a lehető legpontosabb fényfóku­ aláhulló magot megvilágítjuk egy speciális fényforrással. A legkor­ szálást teszi lehetővé. Emellett a gép kevésbé szerűbb gépek esetében színes RGB ledsor a fényforrás, ame­ melegszik, mint a lámpatest fényforrással lyet a gépgyártó cég elvárásai alapján gyártanak. A nagyfel­ felszerelt modellek, vagyis nincs szükség bontású kamerák érzékelik a magról visszaverődő fénynyalá­ Feldolgozási folyamat

78 I agrárium 2014. január

ajánlat pótlólagos hűtőberendezésre. A ledek élettartama meghaladja a 100 000 üzemórát. A nagy felbontású CCD kamerák 0,1 mm-nél kisebb részleteket tud­ nak kiértékelni, így a programban lehetővé válik az eltérő méretű magok szortírozása is. A legmodernebb RGB TRI-CROMATIC kamerák érzé­ kenysége, színlátó képessége vetekszik az emberi szemmel. Hihetetlen, de igaz. A kapcsolódó számítógépes program képes a szennyeződés eltérő színfoltjának geometriáját is érzékelni. Például két ugyanolyan színű folt közül a szabályos folt a mag sajátja lehet, míg a szabálytalan alakú fertő­ zöttségre utal, így selejtezendő. A 900 ciklus/másodperc sebességgel dolgozó fúvóka a máknál kisebb magok esetében is pontos kilövésre képes. Fontos technikai adat az egy csatornára eső fúvókaszám, ami a kimagasló gépek esetében 54 db fúvóka­ számot jelent. Hadd osszunk meg Önökkel néhány gyakorlati tapasztalatot! Tesztet végeztünk szklerócium leválasztására napraforgóból. A gép fel­ szereltsége: adagoló csatornánként 2 db Mono-Cromatic kamera, 1 db Ingas kamera, 1 db Infra kamera. Az eredmény meggyőző volt, felülmúlta várakozásainkat: 1 kg napraforgónak 150 db szkleróciummal szennyezett halmazában az első körös tisztítása után 7-8 db szennyező maradt. Ezt egy ismételt felöntéssel 2 db-os szennyezettségre csökkentettük.

A szín szerinti osztályozó gépeket a mezőgazdaság és az ipar számos területén alkalmazhatjuk. Ma már a modern vetőmagüzemben követel­ mény a toxinmentes gabona vetőmag végtermék. Ezt az eredményt színosz­ tályozó gép technológiai sorba illesztésével sokkal könnyebb elérni. Sikerrel alkalmazzák az élelmi mag feldolgozása során tisztítási feladatok elvégzésé­ hez. Granulátumok és őrlemények szortírozását, újrahasznosítást célzó iparágak használják ezt a technológiát. Például ásványok, műanyag granulá­ tumok, különböző fémek szétválogatásához. Sokat dicsértem már az elektronikus osztályozó gépeket, ennek ellenére mégsem gondolom, hogy a színosztályozó géppel minden magosztályozási feladat megoldható. Az igazság az, hogy a színosztályozó kizárólag akkor tud megfelelő tisztítást végezni, ha a rávezetett anyaghalmaz teljesen egyön­ tetű. A méret és fajsúly szerinti osztályozás meg kell, hogy előzze a színosz­ tályozást! Gondoljunk csak bele, mennyire más sebességgel hull alá egy kavics, egy kukorica- vagy egy napraforgómag! A mag elhalad a kamera előtt, és a gép azonnal kiadja a parancsot, hogy ezredmásodperc pontosság­ gal mikor kell az injektornak működésbe lépnie. Pontatlan időtartam meg­ adása esetén az injektor eltéveszti a kilövést. Tehát a színre válogató gépek programozásában a másodperc ezredrészének is jelentős szerepe van. A megbízható végtermékhez a színosztályozó csak egy eszköz a feldolgo­ zó gépsorban. A felhasználó igényeinek megfelelő technológiai sor összeál­ lítása a gépkereskedő részéről elméleti tudást, gépismeretet és üzemeltetési tapasztalatot egyaránt megkövetel. A beruházó döntését segítheti, ha tudja, a kiválasztott géphez milyen a háttértámogatás, van-e olyan magyar szakem­ ber, akitől probléma vagy új igény esetén gyors segítséget kaphat. Forduljon olyan szakértő céghez, amely komoly tapasztalattal rendelke­ zik a magszortírozás területén! Horváth Zoltán okleveles gépészmérnök

A képen balról jobbra: szkleróciummentes napraforgó, vissza­ forgatható anyag és a szükségszerű selejt

SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK | SZÁRÍTÓK | VETŐMAGFELDOLGOZÁS | TÁROLÁS | KULCSRAKÉSZ ÜZEMEK

Búza

ELEKTRONIKUS OSZTÁLYOZÁS Rizs

CHH Gépkereskedô, Gyártó és Mûszaki Szolgáltató KFT tf/fax: (+36) 96/ 527-357 e-mail: [email protected] www.chh.hu

Kukorica

Köles Kiválogatott

Selejt

A hazai Cimbria képviselet. 2014. januáR agrárium I 79

élelmiszeripar

Élelmiszer-előállítás biztonságosan Az emberek jogosan várják el, hogy az általuk elfogyasztani kívánt élelmiszer biztonságos és egészséges legyen. Az élelmiszerek okozta megbetegedések és ártalmak a legkellemetlenebbek, rosszabb esetben halálos kimenetelűek is lehetnek.

A

A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem és a kül­ földre utazások egyre növekednek, jelentős társa­ dalmi és gazdasági előnyöket hozva maguk után. Ugyanakkor könnyen elősegítik a megbetegedések terjedé­ sét világszerte. Az étkezési szokások Európában szintén nagy változáson mentek keresztül az elmúlt két évtizedben. Új élelmiszer-készítési, feldolgozási- és elosztási technikák fejlőd­ tek ki e változásokra reagálva. Az élelmiszer-higiénia hatékony kézbentartása és ellenőrzése éppen ezért életbevágóan fontos, hogy elkerüljük az emberi egészségre ártalmas és gazdasági következményekkel járó élelmiszerek okozta betegségeket, ártalmakat és az élelmiszer-mérgezést. Mindenkinek, beleért­ ve a termelőket, feldolgozókat, élelmiszer-szállítókat és fogyasztókat, felelőssége van abban, hogy biztosítsuk a fogyasztásra alkalmas és biztonságos élelmiszert. Felértékelődött az élelmiszerbiztonság A világ nagy részén végbemenő globalizáció jelentősen érez­ teti a hatását az élelmiszer-ellátás területén, ami oda vezetett, hogy különösen nagy gondot kell fordítani az élelmiszerbiztonságra. A létrejött iparszerű élelmiszer-gyártási, -szállí­ tási, -raktározási logisztika során a veszélyeztetettek köre a családi termék-előállításhoz képest megtöbbszöröződött. Ugyanakkor a nem megfele­ lő termék kivonása a piacról nagy költséget igényel, s ez által a kockázat közvetve is megnő. Ezzel a folyamattal, azaz az élelmiszer-biztonság fel­ értékelődésével együtt járt az élelmiszer-hamisítás megjelenése. Gondoljunk a közelmúlt élelmiszer-hamisítási botrányára, amikor lóhús került kiskereskedelmi forgalomba marhahús gyanánt. Az elmúlt évtizedben több eltérő eredetű élelmiszerbotrányt is megfigyelhettünk, amelyek több árucsoportban jelentkeztek a különböző állati termékektől a pirospaprika őrleményen keresztül az Escherichia coli baktériummal fer­ tőzött uborkáig. Ezek némelyike hazánkat is érintette (méz, fűszerpaprika, sertéshús). Az Európai Unióban emlékezetes volt az a dioxinbotrány, amikor a belga csirkehúsban találtak dioxint, amely az állati keveréktakarmányból került a csirkékbe. A nem megfelelő­ en ellenőrzött tápgyártás során került a takarmányba olyan zsiradék, amelyből aztán a biológiai transzformációval a húsban is megjelent a rákkeltő vegyület.

Az élelmiszerhigiénia hatékony kézben tartása és ellenőrzése életbevágóan fontos

80 I agrárium 2014. január

Biztonság és nyomonkövethetőség Az előzőekben tárgyaltak arra mutatnak rá, azt erősítik meg, hogy egy ország élelmiszer-biztonsági rendszerének folyamatosan vizsgálnia, figyelnie (monitorozás) kell az elsődleges termeléstől kiindulva a növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztésben felhasznált input anyago­ kat, valamint az élelmiszer-feldolgozást és -forgalmazást (élelmiszer-logisztika) is. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény 1. paragrafusa kimondja, hogy „A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével a) a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása; b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében – figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására – a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés elősegítése;” Az ábra a jól ismert élelmiszerlánc (termelőtől a fogyasz­ tóig) szereplőit mutatja, ahol minden láncszem valamilyen mértékben magában hordozza az élelmiszer-biztonság és nyomon követhetőség iránti igényt mindkét irányban. Az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának két feltétele a minőség és a biztonságuk. Az élelmiszer-bizton­ ság az a feltételrendszer, melynek teljesülése esetén az élel­ miszer nem ártalmas az egészségre, életminőségre, nem okoz kárt a fogyasztónak. Az élelmiszer-minőség mindazon feltételek teljesülése, melyekkel az élelmiszer piaci verseny­ képessége biztosítható, értéke leírható. Kockázati tényezők A lakosságot érintő jelentősebb kockázatok az alábbiak szerint csoportosíthatók1 (Szeitzné Szabó Mária, 2008): Legnagyobb kockázatot jelentő mikrobák: • Salmonella (hús, főleg baromfihús, tojás, tejpor, tojáslé, tojás alapú élelmiszerek, fűszerek); • Campylobacter (baromfihús, nyers tej, víz); Szeitzné Szabó Mária (szerk.) (2008): Élelmiszerbiztonsági helyzetelemzés és kockázatértékelés. Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, Budapest

1

élelmiszeripar • Listeria (nyers tej, nyers tejből készített sajtok, lágy­ sajtok, közvetlen fogyasztásra szánt ún. RTEélelmiszerek); • Haemorrhagiás E. coli (marhahús, nyers tej, trágyá­ val szennyezett zöldségek /főként saláták/, ivóvíz, csírák); • Calicivírusok (bogyós gyümölcsök, saláták, de bár­ milyen élelmiszer lehet); • Clostridium botulinum (házi húskészítmények, sonka, kolbász, konzerv); • Toxoplasma (nem jól hőkezelt hús, bármilyen utólag szennyezett élelmiszer); Legnagyobb kockázatot jelentő élelmiszerek: • baromfihús (Salmonella, Camphylobacter), főleg keresztszennyezés útján; • nyerstej, tejtermékek (Camphylobacter, Listeria, kullancs-encephalitis vírus); • tojás, tojásos termékek (Salmonella); • hidegkonyhai, cukrászati termékek (Salmonella, Staphylococcus, vírusok); • kagylók (vírusok); • saláták, csírák (E. coli, Salmonella, vírusok). Legkockázatosabb egységek: • tejüzemek; • húsüzemek; • tápszerüzemek; • nagy létszámot ellátó közétkeztetési konyhák, főleg gyermekétkeztetési és kórházi konyhák; • nagy adagszámú hidegkonyhák, cukrászatok. Mindezen felsorolások, ismeretek közlése nem nélkü­ lözheti különösen az otthoni mikrobiológiai élelmiszerbiztonság növelésének fontosságát. Nagyon sokszínű lett ugyanis ebben a szektorban a kép, mind az élelmiszerek eredetét (kifőzdékből, utcai értékesítésből vásárolt), mind pedig az alapanyagokat (fagyasztott áru, tenger gyümöl­ csei) illetően. A helyes gyakorlat megismertetéséhez elen­ gedhetetlen az élelmiszer-biztonsági közoktatás fejlesz­ tése is. Ezek a követelmények a folyamatok olyan szabályozá­ sát, adminisztrációját követelik meg, amelyből megálla­ pítható, nyomon követhető az emberi (állati) egészségre káros anyagok mozgása a szántóföldtől a fogyasztói aszta­ lig. Ehhez társul az úgynevezett kockázatelemzés és koc­ kázatbecslés, amellyel együtt jár a fogyasztó számára közérthető tájékoztatási kötelezettség (kockázatkommu­ nikáció). Sokat tehet a média is annak érdekében, hogy a lakosság tudatosabb legyen az élelmiszer-biztonsági koc­ kázatok terén. Az élelmiszer-biztonság tanúsítása Az élelmiszer-biztonság rendszere ezen szemlélet szerint magában foglalja az előállításban az úgynevezett Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatot (GAP), amely azután kiegé­ szül a Helyes Gyártási, Higiéniai Gyakorlattal (GMP, GHP) szakmai, technológiai előírásainak betartásával. Erre épül a kötelező HACCP rendszer bevezetése és alkalmazása. A HACCP rendszer bevezetése Magyarországon az EU-hoz történő csatlakozástól (2004. május 1.) az élel­ miszer-ipari üzemekben kötelező, függetlenül attól,

Élelmiszerbiztonság és nyomon követhetőség iránti igény

Élelmiszeralapanyag előállítása

Élelmiszer feldolgozása

Élelmiszernagykereskedelem

Fogyasztó

Élelmiszerkiskereskedelem

Élelmiszerbiztonság és nyomon követhetőség iránti igény

hog y nag yüzemről vag y eg yszemélyes vállalkozásról van szó. Az elsődleges termelők és a feldolgozók bíztak abban, hogy a megszerzett tanúsítvány egyértelmű piaci előnyöket fog jelenteni, azonban ez nem így történt. A vevőnek bemu­ tatott rendszertanúsítvány nem jelent automatikus termék­ minősítést, erre más szabványok szolgálnak. Az élelmiszer-biztonság előtérbe kerülésével a HACCP rendszer vált kötelezővé az élelmiszer-feldolgozók, forgal­ mazók körében, azonban ez ma már általános minimum követelménynek tekinthető, és mivel nem szabvány alapú, nem is tanúsítható. A nagy- és kiskereskedelmi megrendelői szektorokra jellemzően az utóbbi években 2 irányvonal bontakozott ki. Az egyik (nevezzük lojálisnak) különösebben nem igényli a tanúsított minőségirányítási és/vagy élelmiszer-biztonsági rendszer működtetését, számára a termék megbízhatósága, az évek óta bizonyítottan egyenletes jó minősége számít. Megelégszik az auditált ISO 9001 és HACCP integrált formában működtetett rendszerrel, sok esetben a HACCPigazolást önmagában is elfogadja. Gyakori, hogy a stabil üzleti kapcsolat hátterében évtizedes személyes (sőt baráti) ismeretség húzódik. A másik irányvonal alapvetően a multinacionális áru­ házláncokra jellemző, ők az élelmiszer beszállítóktól nem­ zetközi standardok (IFS, BRC, ISO 22000, GLOBALGAP, stb.) szerinti tanúsítványt (certifikáció) kérnek az előállí­ tási folyamat megfelelőségének bizonyítására, míg egyes áruházláncok kizárólag saját szabványuk (TFMS) alapján minősítik beszállítóikat ún. vevői audit alapján. Gyakori, hogy az előzetes helyszíni szemlét követően alvállalkozó­ nak (akkreditált tanúsító cégnek) adják ki az auditálási feladatot. Új feladatot jelent napjainkban az élelmiszer-biztonság­ gal kapcsolatos oktatás, nevelés színvonalának javítása, hiszen a hagyományos több generációs együttélésen alapuló családmodell egyre inkább háttérbe szorul, így nincs mód az ilyen irányú ismeretek tapasztalati úton történő átörökí­ tésére. Az új, mindinkább a városi életforma pedig új tech­ nológiákkal előállított élelmiszereket, illetve alapanyagokat használ, így az oktatás terén is új feladatokat fogalmazha­ tunk meg, s ez igaz a képzés minden szintjére, amiben különleges szerep hárul a média szakembereire is. Külön feladat lesz az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos ismeretek megjelenítése a nemzeti alaptantervben.

Egy élelmiszerlánc (termelőtől a fogyasztóig) szereplői

Balogh Miklós, élelmiszer-biztonsági tanácsadó Dr. Juhász Csaba egyetemi docens, Debreceni Egyetem 2014. januáR agrárium I 81

Vidékfejlesztés

MNVH: az agrárium civil és kulturális szektora Harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Vidéki Háló­ zat a vidékért dolgozók kulturális és szakmai programokat is magába foglaló találkozóját, a Nemzeti Vidékfejlesztési Napot. Az „Együtt a vidékért – Politikusok, kutatók, szakemberek, civilek” mottójú rendezvényen átadták az Év Vidékfejlesztője Díjat és az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjat. A budapesti Vajda­hunyad­vár­ban december 10-én megtartott ünnepség vendégeit elsőként V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntötte.

össze. Célja a vidéki társdalom fejlődésének előmozdítása, elsősorban a már sikeres gyakorlatok bemutatásával, mert a jó példákat, az innovatív fejlesztéseket és ötleteket hirdetni, terjeszteni kell. Lényeges továbbá a vidéki tájak és a régiók sokszínűségének, identitásának, értékvilágának bemutatása is. Nagyon fontos, hogy a hálózatnak az eszközei és forrásai is megvannak a vidék támogatásához. Az MNVH-n keresz­ tül összességében több mint 1,2 milliárd forint jutott már el vidékre az elmúlt években. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár ez év január elején interjút adott lapunknak. – Hogyan kapcsolódik az MNVH és a NAKVI, illetve a két poszt egymáshoz? – Az érvényes jogszabály alapján a NAKVI látja el a Hálózat Állandó Titkárságának feladatait, mert jelen pilla­ natban a MNVH nem önálló jogi személy. Az MNVH-nak egyébként egy 13 fős elnöksége van, amelyet Medgyasszay László elnök úr irányít. A Hálózat 120 fős tanáccsal rendel­ kezik, amely 200 főig bővíthető, de ami ennél is fontosabb, több mint 11 ezren regisztráltak, váltak a szervezet tagjaivá.

A

2013-as évben elért eredmények a statisztikákban is megmutatkoznak: egy év alatt 15 ezerrel nőtt az őstermelők, ötezerrel az agrártámogatást igénybeve­ vők és ötezerrel a kistermelők száma, valamint egyre több a gazdapiac az országban. Hazánk 1,7 százalékos gazdasági növekedésének mintegy fele a mezőgazdaságnak köszönhető – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. „A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat az agrárium civil és kulturális szektora” – húzta alá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára. A Hálózat regisztrált tagjai december 9-ig elérték a 11 ezer főt, legtöbben, összesen 3139-en a LEADER Szakosztály iránt érdeklődtek. Mint a főtitkár megfogalmazta, az MNVH feladata, hogy a civil szervezeteket, tudományos műhelyeket, s főként a vidéken élő embereket, vagyis a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplőt egyetlen együttműködő hálózatban kösse 82 I agrárium 2014. január

– Milyen előnyökkel jár a tagság? – A tagok rendszeresen megkapják hírlevelünket, tájé­ koztatást adunk számukra eseményeinkről. De van egy másikfajta előnye is: projektötleteket nyújthatnak be az MNVH-hoz, amelyek megvalósíthatóságáról az elnökség és a hazai vidékfejlesztési program Irányító Hatósága dönt, amely a Vidékfejlesztési Minisztériumon belül működik. A tavaly október 1. és október 20. között kiírt projektpályáza­ tokat az Irányító Hatóság január elején hagyta jóvá. Ez azt jelenti, hogy április 30-ig újabb százas nagyságrendű projekt fog megvalósulni az országban az MNVH támogatásával. A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) az elmúlt évben kötött együttműködésnek köszönhetően az MTA vidéki műhelyei 13 szakterületen készítenek tanulmányokat, illetve elemzéseket a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat számára. Ez a munka a talajgazdálkodástól egészen a szociológiáig tartó spektrumot ölel fel. Az említett anyagok elkészültek, szak­ mai lektorálásuk folyamatban van, és várhatóan február ele­

vidékfejlesztés jén egy konferencián fogják ezeket megtárgyalni. Ehhez kapcsolódik, hogy Magyarországnak az Európai Unióval kötendő, az EU-támogatások felhasználásáról szóló partner­ ségi megállapodását április 22-ig kell benyújtania Brüsszelnek. Január 31-én Magyarország be fogja adni az első hivatalos verziót és a vidékfejlesztési programot. Ez a program annyit jelent, hogy vidékfejlesztési oldalról megtörténik a források elkülönítése, illetve a különböző jogcímek felsorolása, és az MTA-s tanulmányok beépíthetők lesznek ebbe. Az MNVH továbbra is folytatja a 2014–2020-as tervezé­ si ciklus társadalmasítási folyamatát. Most ott tartunk, hogy a vidékfejlesztési program 3.0-as változata után már a 4.0-as verzió társadalmasítását tervezzük az MNVH keretein belül február–március hónapban. Itt már jól láthatóak lesznek a következő ciklusban – jellemzően 2014-től, de nagyobb rész­ ben 2015-től kezdődően – meghatározó irányok. Ami szin­ tén lényeges, hogy a tanács február közepén megtartandó ülése módosítja, illetve kiterjeszti az MNVH 2012–2013-ra elfogadott Cselekvési tervét 2014-re. Erre azért van szükség, mert maradtak még forrásaink. A módosítással elérhetjük, hogy 2014-ben a közigazgatásban egyedülálló módon bizto­ sítottak legyenek a források egészen az év végig. Az elmúlt időszakban egyébként tapasztaltuk, hogy mennyire népszerűek a kisprojektek, ugyanakkor azt is lát­ juk, hogy már vannak olyan célterületek, amelyekre jobban kell figyelnünk, ezért a májusban kiírandó projektötleteket tematizálni fogjuk. Ehhez kapcsolódóan még az év elején az MNVH megyei referensi hálózatán keresztül megyei terve­ zési műhelyeket hozunk létre pontosan azért, hogy a vidék­ fejlesztési, illetve a többi operatív programot össze tudjuk hangolni, hiszen a megyéknek jóval nagyobb szerepük lesz az új program tervezésénél. Ennek érdekében a megyei köz­ gyűlésekkel összhangban vidékfejlesztési tervezési fórumo­ kat szervezünk. Biztató jel, hogy elfogadták az országos területfejlesztési koncepciót, ami túlzás nélkül állítható, hogy még sosem volt ennyire vidékbarát. Nagyon jó kollé­ gákra találtunk a területfejlesztők körében. – Említette, hogy vannak még források… – Az Irányító Hatóság ezeket a forrásokat most mérte föl, év elején módosítunk szerződést. Ahogy most látni lehet, megközelítőleg egymilliárd forint feletti lesz az az összeg, amit különböző úton-módon még az idén kihelyez­ hetünk a vidéki szereplőkhöz. – Mi volt az oka annak, hogy 2010-től nagymértékben csökkent az MNVH-ba újonnan regisztráltak száma? – A MNVH 2008-ban kezdett el működni. Azt a hálóza­ tot akkor egy másik konstrukcióval találták ki, főállású főtit­ kára volt, az elnökség is teljesen más jogállással bírt. 2010 végén módosult az MNVH felállása, és 2011-ben kezdett el valójában tevékenykedni. Miután hozzáláttunk a projektki­ írásokhoz, felhívásokat adtunk ki, és elkezdett működni az elnökség, valamint megindultak az Irányító Hatóság projekt­ jei, a visszaesés után egy fellendülési szakasz következett. További lökést adott az a lépésünk, amikor tavaly februárban felállítottuk a megyei referensi hálózatot, ezáltal jóval köze­ lebb kerültünk az emberekhez és egyre többen regisztrálnak. – Ha már változásról beszélünk, új lendületet kapott a LEADER-csoportok nemzetközi együttműködése is. – Az MNVH tavaly augusztusa óta immár négy alkalom­ mal hirdette meg a LEADER Helyi Akciócsoportok

(HACS-ok) nemzetközi együttműködésének előkészítését szolgáló nemzetközi látogatásra és tanulmányutakra vonat­ kozó projektötleti felhívását. Ennek sikere egyértelműen jelzi, hogy nagy az érdeklődés a LEADER helyi szereplőinek határokon átnyúló együttműködése iránt. A 2014–20-as európai uniós költségvetési időszakban a HACS-oknak 50 százalékos előfinanszírozást lehet biztosítani, ami előrevetíti, hogy ez a sikeres kezdeményezés még tovább fog erősödni. Az MNVH összesen hat projektötleti felhívást tett közzé a HACS-ok nemzetközi előkészítő látogatásaira és tanul­ mányutakra, fórumok, események szervezésére, ismeretátadás szervezésére, szakmai kiadványok készítésére, sokszorosításá­ ra és terjesztésére, valamint módszertani és gyakorlati tanul­ mányok készítésére. A meghirdetett projektötleti felhívásra több mint egymilliárd forint elkülönített forrás állt rendelke­ zésre, 110 millió forint kifejezetten a HACS-oknak. – Hogyan illeszkedik az MNVH a LEADER-hez? – A mi szervezési alapelvünk a hálózatok hálózata. A LEADER-szervezetek is külön hálózatot alkotnak: a közel­ múltban hozták létre a LEADER Egyesületek Szövetségét. A LEADER HACS-ok nagyon fontos partnereink. A LEADER alakításá­ ban az MNVH-nak első­ sorban tanácsadó, tájékoz­ tató szerepe van. A megyei referens kollégáinkat már most felkészítjük arra, hogy a minisztérium által kiadott irányelveknek megfelelően lehessen ezt végigvinni. Szerencsés körülmény, hogy a NAKVI-ban az MNVH állandó titkársági feladatait ellátó szervezeti egység mellett egy másik igazgatóság viszi a LEADER HACS-ok koordi­ nációját, így a kollégák egy épületen belül közvetlen kap­ csolatba kerülhetnek. A 2014-20-as források minimum öt százalékát a LEADER-ben kell elkölteni – hogy ez öt szá­ zalék lesz-e vagy több, arról jelenleg tárcaközi tárgyalások folynak.

Az MTA vidéki műhelyei 13 szak­ területen készítenek tanulmányokat

– Miért van szükség erre az újjászervezésre? – Mert európai uniós jogszabály írja elő, hogy minden ciklusban új helyi akciócsoporti hálózatot kell szervezni, ugyanakkor azt is megszabja, hogy a folyamatosságot is biztosítani kell. A döntéshozók a minisztériumban, az Irányító Hatóságnál úgy fordították le ezt az elvárást, hogy az egyesületi formában működő HACS-okat meg kell nyit­ ni, tehát közgyűlést kell összehívni, biztosítani kell a tagfel­ vételt, és dönteni kell arról, hogy azon a területen szerve­ ződnek újjá, ahol eddig működtek, vagy máshol. A LEADER egyik alappillére, hogy társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt összetartozó településekből álló homogén térséget kell, hogy alkosson. A megyehatárhoz való igazodás mellett ez indokolja a korrekciót. Nagyon fontos része ennek a folyamatnak, hogy a megyei forrásokat is bevonják majd a vidékfejlesztésbe, ezért a megyehatáro­ kat valamilyen módon figyelembe kell majd venni ennél az újjáalakulásnál. Erről V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár már részletesen tájékoztatta tavaly év végén a HACS-okat. SZB 2014. januáR agrárium I 83

vidékfejlesztés

Milyen lesz az új LAEDER? A LEADER-megközelítés éveken át eredményesnek bizonyult a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén. Ezért az új EMVArendelet kimondja, hogy a LEADERt a jövőben is fenn kell tartani és alkalmazását továbbra is kötelezővé kell tenni a nemzeti és/vagy regionális szintű vidékfejlesztési programok esetében. A tárca a jelenlegi LEADER Helyi Akciócsoportok bázisán, de kisebb, homogén, gazdaságilag együvé tartozó, de a megyehatárokat át nem lépő akciócsoportok kialakulását szorgalmazza.

H

elyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtása kapcsán pályázat benyújtására a 2008 óta három alkalommal, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban nyílt lehetőség. 2009-ben mintegy 7,5 milliárd forint, 2011-ben több mint 10 milliárd forint, 2013-ban több mint 30 milliárd forint pályázati forrás állt rendelke­ zésre. Az egyes LEADER Helyi Akciócsoportok (a további­ akban: HACS) illetékességi területén igen eltérőek voltak a rendelkezésre álló fejlesztési források: 160 millió forinttól 850 millió forintig. Mindkét pályázási kört a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata előzte meg, ame­ lyet az Irányító Hatóság (IH) jóváhagyott – tájékoztatták lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A 2011-es körben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiából levezethető célterület katalógus állt az ügyfelek rendelkezé­ sére, és Helyi Bíráló Bizottság (HBB) került felállításra. A HBB kizárólag az általa előre meghatározott LEADER kritériumokat, alapelveket vizsgálta, és annak alapján hozta meg döntését. A 2013-as pályázati körben a HACS-ok helyi döntésho­ zatalát erősítő, a helyi igé­ nyeknek megfelelően meg­ fogalmazott Helyi Vidék­ fejlesztési Stratégián alapuló feltételrendszer került kiala­ kításra, melynek hatására minden eddiginél nagyobb szabadságot kaptak a HACS-ok a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukhoz illeszkedő Intézkedési Tervük kialakítására, illetve a döntéshozatalban (Helyi Bíráló Bizottság). Ügyfél lehetett települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szerve­ zet, egyház, mikro-, kis- és középvállalkozás, természetes személy, mezőgazdasági őstermelő. Projektenként legfeljebb 50 millió forint volt a támogatás felső határa, de ez HACSonként eltérhetett a rendelkezésre álló fejlesztési forrástól függően. A jogcímen a benyújtás 2013. június 17-től szeptember 30-ig folyamatos volt. 2013. november 15-ig több mint 6300 támogató döntés született 38,9 milliárd forint értékben.

Helyi Vidékfej­ lesztési Stratégián alapuló feltételrendszer került kialakításra

84 I agrárium 2014. január

Nemzetközi LEADER együttműködések A legutóbbi időszak történéseihez tartozik, hogy Az Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködéseket támogató jogcím keretein belül folyamatosan 2012. október 30-tól 2013. november 29-ig lehetett támogatási kérelmet benyújtani legalább egy hazai együttműködő partner és legalább egy európai uniós tagállamban működő LEADER HACS vagy egy EU-n kívüli LEADER-megközelítés szerint szervező­ dött, jogi személyiséggel rendelkező csoport között megva­ lósuló együttműködésre. A jogcímrendelet célja a nemzet­ közi együttműködés elősegítése és megvalósítása, a tapasz­ talatok, a know-how, a legjobb gyakorlatok megosztásának, a közös akciók, projektek kidolgozásának, közös szervező­ dések kialakításának ösztönzése. A pályázati rendszer két szakaszban valósul meg. Első körben az IH-hoz szükséges benyújtani a Megvalósíthatósági Tanulmányt (a továbbiakban: MT). Amennyiben az IH által létrehozott Szakmai Bizottság az MT-t támogatható­ nak ítéli meg, abban az esetben az IH kiállítja hozzájáruló nyilatkozatát. Eddig összesen 76 db IH hozzájáruló nyilat­ kozat került kiállításra és a forrásigény ezen Megvalósíthatósági Tanulmányok kapcsán 2,4 milliárd forint volt. Várhatóan 2014. I. félévére esik a támogatási határozatok kiadása. A rendelet keretében egy együttműködési projekt kapcsán a megítélhető maximális támogatási összeg az együttműködési projektre vonatkozóan nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ügyfél párhuzamosan több együttműködési projekt megvalósításában is részt vehetett. Az együttműködési projekt kapcsán az alábbi ügyfelek voltak jogosultak támogatási kérelem benyújtá­ sára: a LEADER HACS területén székhellyel, fióktelep­ pel vagy telephellyel rendelkező, működő és induló mikro-, kis- és középvállalkozás; működő települési önkormányzat; települési nemzetiségi önkormányzat; önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás; székhellyel vag y telephellyel rendelkező nonprofit szervezet (ide értve a LEADER HACS-ot is); székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyház; vala­ mint lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy.

vidékfejlesztés LEADER térségek közötti együtt­működések A LEADER térségek közötti együttműködéseket támo­ gató jogcím keretein belül legalább két magyarországi LEADER HACS illetékességi területe között, legalább két ügyfél – amely ügyfelek közül legalább az egyik LEADER HACS – által együttesen megvalósított intéz­ kedésekre vehető igénybe támogatás. A támogatási kérel­ met folyamatosan, 2013. április 2-től 2013. november 29-ig lehetett benyújtani. A pályázati rendszer két szakasz­ ban valósul meg. Első körben az IH-hoz szükséges benyúj­ tani a Megvalósíthatósági Tanulmányt (a továbbiakban: MT). Amennyiben az IH által létrehozott Szakmai Bizottság az MT-t támogathatónak ítéli meg, abban az esetben az IH kiállítja hozzájáruló nyilatkozatát. A határ­ idő lejártáig összesen 1192 kérelem érkezett be és a forrás­ igény ezen Megvalósíthatósági Tanulmányok kapcsán 14,1 milliárd forint volt. A korábbi jogcímhez hasonlóan, itt is 2014 I. félévére várható a támogatási határozatok kibocsájtása. Szintén a LEADER nemzetközi együttműködésekhez hasonlóan egy együttműködési projekt kapcsán a megítél­ hető maximális támogatási összeg az együttműködési projektre vonatkozóan nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ügyfél párhuzamosan több együttműködési projekt megvalósításában is részt vehet. Az együttműkö­ dési projekt kapcsán az alábbi ügyfelek jogosultak támo­ gatási kérelem benyújtására: a LEADER HACS területén székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező, működő és induló mikro-, kis- és középvállalkozás; műkö­ dő települési önkormányzat; települési nemzetiségi önkor­ mányzat; önálló jogi személyiséggel rendelkező önkor­ mányzati társulás; székhellyel vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezet (ide értve a LEADER HACS-ot is); székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyház; valamint lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természe­ tes személy. A 2014–2020 közötti programozási időszak A jövőt illetően megtudtuk, hogy hosszú egyeztetés után 2013. december 17-én megjelent az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU Rendelete, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szól. Ez a jogszabály határozza meg a 2014–2020 közötti európai uniós társfi­ nanszírozással megvalósuló LEADER program folytatásá­ nak alapjait. A helyi fejlesztés tekintetében alkalmazott LEADERmegközelítés éveken át eredményesnek bizonyult a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén azáltal, hogy alul­ ról felfelé építkező megközelítést alkalmazva teljes mérték­ ben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényeket. Ezért az új EMVA-rendelet kimondja, hogy a LEADER-t a jövőben is fenn kell tartani és alkalmazását továbbra is kötelezővé kell tenni a nemzeti és/vagy regionális szintű vidékfejlesztési programok esetében. A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztéshez az EMVA-ból nyújtott támogatásnak ki kell terjednie az egy adott tagállam csoportjai közötti területek közötti együttműködési projektekre, vagy a több tagállam cso­ portjai közötti transznacionális együttműködési projek­

tekre, illetve a tagállamok csoportjai és harmadik országok csoportjai közötti együttműködési projektekre is. Az EMVA-rendeleten kívül két dokumentumot érde­ mes a LEADER Helyi Akciócsoportokkal kapcsolatban még megemlíteni, az első a Közös Stratégiai Keretről szóló 1303/2013/EU rendelet, mely közös megközelí­ tést határoz meg a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika, valamint a tengerügyi és halászati politika tel­ jesítményközpontúságának megerősítése érdekében, ezért a feltételrendszerrel és a teljesítés felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a figyelemmel kísérésre, jelentéstételre és értékelésre vonatkozó intéz­ kedéseket is magába foglal. A rendelet emellett közös rendelkezéseket fogalmaz meg a közös stratégiai keret­ hez tartozó alapok bevezetésének szabályozására, vala­ mint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi esz­ közökre és a közösségi szinten irányított helyi fejleszté­ sekre vonatkozóan. A második pedig a Partnerségi megállapodás amely meghatározza a 2014–2020 közötti uniós társfinanszí­ rozású fejlesztési programokat, melyet az EU Bizottsága hagy jóvá a Magyarország Kor­mányával folytatott egyez­ tetések után. A dokumentum kitér a Közös­ség­vezérelt Helyi Fejlesztésekre (CLLD) mely támogatási módszer a LEADER prog­ ram alapján született, és melynek célja, hog y az egyes források felhaszná­ lását helyi döntés alapján a helyi társadalmi, gazdasá­ gi prioritások figyelembe­ vételével bíráljanak el. Ennek érdekében az egyes Akció­c so­p ortok nemcsak a vidékfejlesztési Program által biztosított forrásokat vehetik igénybe a fejleszté­ sekhez, hanem ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), ESZA (Európai Szociális Alap) és ETHA (Európai Tengerügyi és Halászati Alap) források bevo­ nására is lehetőségük nyílik. Ennek értelmében 2014-re tervezzük a már létező LEADER Helyi Akciócsoportok szakmai felkészítését a következő programozási időszakra; az ország területét lefedve a korábban említett dokumentumoknak megfelelő­ en szervezeti, és ahol szükséges területi újraszerveződési folyamatok mennek végbe. A jelenlegi LEADER Helyi Akciócsoportok bázisán, de kisebb, homogén, gazdaságilag együvé tartozó, de a megyehatárokat át nem lépő akciócso­ portok kialakulását biztatja a tárca a pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználásának érdekében. A területi lehatá­ rolások kialakításával a szervezetek jogosulttá válnak az előkészítő támogatásra, valamint a részükre biztosított fel­ készítő képzés segítségével elkészíthetik a Helyi Fejlesztési Stratégiájukat, mely figyelembe veszi a többi uniós fejleszté­ si forrást is. A korábbi LEADER tapasztalatokra építve, valamint az Európai Bizottság javaslata alapján, a jövőben az állampol­ gárok helyi szintű bevonásának eszköze lehet a CLLD, amely a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program 6. prioritás­ ként jelenik meg. A CLLD keretei között nagyobb szerepet kap a vidéki szegénység kezelése.

Több mint 6300 tá­ mo­gató döntés született 38.9 milliárd forint értékben

SZB 2014. januáR agrárium I 85

agrárenergetika

Növényi szár­maradványokból fűtő- és építőanyag aprítás, darálás, tisztítás felsőfokon

Három hengeres aprító, darabos anyag leválasztó, pneumatikus szállító, vezérlő egység

Finom daráló, pneumatikus szállító, ciklon, rostás tisztító, kiadagoló, porgyűjtő

1. A fejlesztés meghatározása A komlói TeGaVill Kft. 80-85 főt foglalkoztató közép­ vállalkozás, nagy hagyományokkal bír ilyen gabona­ technikák terén, mint a tisztító-, szárító-, tároló-, uszály­ töltő-, keverőtechnika. Tevékenysége kiterjed a betakarí­ tástól a feldolgozásig a tervezéstől a kivitelezésig. 2012ben a piacorientált kutatás-fejlesztést ösztönző GOP1.1.1. pályázaton támogatást nyert el, új, piacképes ter­ mék előállítására. A projekt azonosítószáma GOP-11111-2012-0137., címe pedig : „Lágyszárú növények komplex feldolgozási rendszerének kifejlesztése széleskö­ rű mezőgazdasági, agroenergetikai és ipari felhasználás érdekében”. A címnek megfelelően Áman Mihály, a TeGaVill Kft. ügyvezetője, Vass István műszaki igazgató, és dr. Német Béla pályázatszervező a következőkben fogal­ mazták meg a célkitűzést: Egy olyan telepített géprend­ szert kell megvalósítani, amely képes a szántóföldről betakarítható búza-, rozsszalma, kukoricaszár, energiafű és olajos magvú növények (repce, napraforgó) szárma­ radványainak báláiból (henger, szögletes) egyrészt dur­ vább aprítékot, továbbá tisztított finom darálékot előál­ lítani, legalább három aprítási méretben (4–7 cm, 1,5– 2,5 cm, 0,2–0,5 cm). A bála formájától, állagától függően az aprítási teljesítmény legyen 1,0–1,5 tonna/óra, 20–30 kWh/tonna elektromos energiafogyasztás mellett. Ezzel az aprítás, darálás fajlagos költsége 800–1200 Ft/tonna körüli. A megvalósítás során az alapkutatások a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet munkatársaira hárul­ nak, az ipari kutatást és a kísérleti fejlesztést pedig a TeGaVill Kft. szakmai gárdája végzi. 2. A teljes rendszer a következő fő komponensekből áll: • Vízszintes tengelyű hengeres durva aprító (kéthengeres, háromhengeres) + rosták + csigás kihordó. • Dézsás durva aprító + csigás kihordó. • Pneumatikus szállítógép, nagyobb darabok leválasztó egysége. • Finom daráló + rosták. • Pormentesítő rendszer (porleválasztó ciklon, porleválasz­ tó csigás adagoló). • Opciók: ideiglenes tárolótartályok apríték, darálék, finom növényi por számára és bigbagtöltő apríték vagy darálék gyűjtésére.

86 I agrárium 2014. január

3. Várható felhasználási területek A modulszerűen összeállítható rendszerekből kapott termé­ kek várható felhasználási területei a következők: A nagyobb méretű aprítékot (40–70 mm), amit búza, rozs, repce szalmájából és kukorica szárából el lehet készíte­ ni, közvetlenül tüzelőanyagnak lehet alkalmazni közepes teljesítményű (0,5–3,0 MW), automatizált ipari, mezőgaz­ dasági célú fűtőkazánokhoz. Ilyen aprítékot egyébként ker­ tészetben mulcsként is fel lehet használni. Az állattartás (szarvasmarha, sertés, baromfi, ló alá alom) számára már a finom apríték (amelynek mérete 15–25 mm), a növényi és ásványi portól tisztított darálék minősége szükséges. Az ilyen minőségű almozás különösen olyan szarvasmarha-, sertés- és baromfitele­ pen lehet fontos, ahol van (vag y tervezett) eg y biogázüzem. A finom aprítékos trágya közvetlenül bevi­ hető a fermentorba. Ezzel kiváltják az „utólagos” szal­ matrágya aprítást. A búza-, rozsszalmából a finom apríték előállítása és tisztítása során mindig keletkezik finom növényi por (2–5 mm), amelynek az aránya 22–25%, ami „veszélyes hulla­ dék”, de „megsemmisítéséhez” célszerű adott kapacitású pelletáló rendszert telepíteni, és ezzel a kisebb teljesítményű tüzelőrendszerek (50–500 kW) tüzelőanyagát (brikett, pellet) lehet párhuzamosan előállítani. Lehet továbbá a finom aprítékot alapanyagként alkal­ mazni a folyékony bioüzemanyagok harmadik generációs előállítása során (bioetanolnál gőzrobbantáshoz, bio­ olajoknál a pirolízishez). Nagyon újszerű a finom aprítékot cementhez keverve épületburkolók (díszítő, vagy hőszigetelő falburkolatok) előállítására felhasználni. 4. Következtetés A fent felsorolt, széles körű mezőgazdasági, agroenergetikai, építőipari alkalmazhatóság miatt lehetőség lesz költ­ség­ hatékony gyártásra, ezért piacképes ár kialakítására. dr. Német Béla a pályázat témafelelőse

Pályázat honlapja: http://drnemetbela.hu/aprito.htm; http://www.tegavill.hu

ajánlat

A Valasek Szivattyútechnika Kft. minőségi szivattyú és kompresszor kínálattal kívánja megerősíteni és növelni piaci helyét a magyar mezőgazdaság területén

A VALASEK Szivattyútechnika Kft. majdnem húsz éve kiegyensúlyozott, közepes méretű családi vállalkozásként van jelen a hazai forgalmazók között a szivattyú- és kompresszorkereskedelemben, neves, főleg európai gyártók termékeinek hazai disztribútora.

T Varisco dízelmotoros szivattyú

ovábbra is szerény, de folyamatos és stabil növeke­ déssel számol a Valasek Szivattyútechnika Kft. alapí­ tó ügyvezetője, Valasek László. Nem céljuk, hogy a legnagyobb forgalmazók közé kerüljenek, üzletpolitikájuk alapján továbbra is hosszú távon szeretnék megőrizni helyüket a hazai szivattyú- és kompresszortechnikai piac nyolc-tíz meghatározó, közepes méretű cége között. Az 1996-os megalapítása óta családi vállalkozásként, magyar tulajdonban működő kft. kemény munkával ugyan, de biz­ tos megélhetést nyújt az immár tíztagú családnak, valamint további négy alkalmazottnak és családjaiknak. A kft. forgal­ ma megalapítása óta egyenletesen nőtt, igaz, a gazdasági válság hatására 2009-ben jelentősen visszaesett, ugyanakkor

Kubicek levegőfúvó

az utána következő években meghaladták a válság előtti szintet. A főleg nagykereskedéssel és javítással, karbantar­ tással foglalkozó cég tavaly óta új telephelyen, Sziget­szent­ miklóson, a Leshegy Ipari Parkban működik, kellemes, ipari környezetben bérel irodát és raktárt. Jelenleg 11, főleg európai és amerikai cég hivatalos magyarországi disztribútorai, de egyéb gyártók szivattyúit és kompresszorait is értékesítik. Kínálatukban a legnagyobb olasz, dán, német, francia, svéd, angol és amerikai cégek termékeit forgalmazzák, összességében több, mint 1400 nemzetközi és magyar gyártót, valamint beszállítót tartanak nyilván adatbázisukban. A piac többi magyar disztribútorá­ val, illetve a hazai gyártókkal is jó üzleti kapcsolatot ápol­ nak, ebből az éves forgalmuk mintegy 30–40 százaléka származik. A Valasek Kft.-nek nincsenek lakossági ügyfelei, legin­ kább ipari és mezőgazdasági vállalatokkal, olajipari, vegy­ ipari, gyógyszeripari és élelmiszer-ipari cégekkel áll üzleti kapcsolatban, forgalma jelentős részét ezek a partnerek adják. Fő profilja a folyadék- és vákuumszivattyúk, valamint kompresszorok forgalmazása, manapság pedig a megújuló energiákhoz, elsősorban a bio- és pirogáztermeléshez kap­ csolódó műszaki termékek beszerzése és eladása. A vállalko­ zás saját javítóbázissal rendelkezik, így az általuk importált berendezések garanciális és garancián túli szervizelése mel­ lett bármely típusú szivattyú és elektromotor mechanikus és elektromos karbantartását és javítását is elvégzi. A kft. a rendszerek egyedi tervezését is vállalja. Raktárkészlete minimális, az éves forgalom csupán 5–10 százalékát teszi ki. Ugyanakkor az elmúlt bő másfél évtized­ ben felhalmozott jelentős szakmai tapasztalatnak köszön­ hetően olyan alkatrészeket is be tudnak szerezni, amely ter­ mékek gyártóinak egyáltalán nincs magyarországi kiren­ deltségük. Ezenkívül természetesen általános és széles körű alkatrészbeszerzést is vállalnak. Gyakorlatilag a mezőgazdaság teljes területére ajánlanak berendezéseket, ezek közül kiemelkednek a francia PCM excentrikus csigaszivattyúi, a német Homa merülő szenny­ víz szivattyúi, az olasz Varisco elektro- és dízelmotoros centrifugál öntöző szivattyúi, valamint a cseh Kubicek cég roots rendszerű levegőfúvói. A Valasek Kft. ISO 9001-2009 szerinti minőségirányítá­ si rendszert működtet. A családi vállalkozás más módon is bizonyítja szakmai aktivitását: tagja a Magyar Biogáz Egyesületnek és most folyik a felvételük a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetségbe, évente egyszer pedig kiál­ lítóként részt vesznek valamely szakmai kiállításon Valasek László ügyvezető

88 I agrárium 2014. január

innováció

Integrált agrár-kutatóbázis a mezőgazdaság fejlesztéséért A hazai mezőgazdaság versenyképességének növelésében kulcsfontosságú a folyamatos innováció, a kutatásfejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazása.

A

tavaly év végi híradások arról szóltak, hogy javult a mezőgazdaság teljesítménye, ami a növényter­ mesztésnek köszönhető. A KSH decemberi gyorstájékoztatója szerint 2013-ban a növénytermesztési kibocsátási volumen 22%-kal nőtt a 2012-es adatokhoz képest, míg az állattenyésztés 2013-ban 3%-kal múlta alul a tavalyelőtti értéket. Összességében a mezőgazdasági ága­ zat kibocsátása folyó alapáron 4 százalékkal haladta meg a 2012-es év szintjét. Célkitűzés a versenyképesebb mezőgazdaság Magyarország mezőgazdaságának versenyképessége és telje­ sítménye a jövőben többek között attól is függ, hogy a kor­ szerű tudás, a kutatás-fejlesztés eredményei mennyire gyorsan és milyen eredményesen tudnak megjelenni a gya­ korlatban. A kutatás-fejlesztés feladata, hogy megtalálja az ágazat számára hasznos alapkutatásokat, a gyakorlat számára hasz­ nos alkalmazott kutatások eredményeit pedig beépíthetővé tegye a mindennapok munkájába. A legújabb kutatási ered­ mények új lehetőséget teremtenek, akár a termelési költsé­ gek csökkentéséhez járulnak hozzá, akár egy termék piacra jutásának alapjait teszik lehetővé, mindenképpen segítik a versenyképesség fokozását. Ezért fontos volna, hogy az új költségvetési időszakban a K+F tevékenységek még inkább felértékelődjenek. A hatékonyabb agrárkutatás elérésért Év elején megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A tizenhárom agrár- és élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevo­ násával, működésének összehangolásával létrejött központ­ hoz további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozott – derült ki a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményéből. A vidékfejlesztési miniszter a NAIK főigazgatói felada­ tainak ellátásával egy évre Dr. Jenes Barnabást, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató­központ főigazga­ tó-helyettesét bízta meg.

Az intézményi rendszer átalakulásának célja, hogy az állami kutatóintézetek a Vidékfejlesztési Minisztérium ernyője alá vonásával az intézetek kutatási lehetőségeinek széttagoltsága csökkenjen, valamint az együttműködésnek köszönhetően hatékonyabb és még eredményesebb K+F tevékenységek jelenjenek meg egy magasabb színvonalú rendszerben. A vidékfejlesztési stratégiában az élelmiszeriparon belül a prémium kategóriás, magasan feldolgozott termékek elő­ állítását szeretné a szaktárca segíteni, amelyben a magas minőségű termékek előállí­ tása lehetőségeket biztosít a középüzemek felemelkedé­ sére. Éppen ezért a kutatásfejlesztést is ilyen irányba kívánják terelni, ahol a kiszélesedő kapacitások segítik majd a minőségi ter­ mékpályán mozgó kis- és középüzemeket is. A kormányzat bízik benne, hogy a 2014. január elsejével létrejött, nemzet­ közi összehasonlításban is jelentős méretű, komplex intézmény komoly előrelépést fog jelenteni a magyar mezőgazdaság számára. A kormány.hu internetes oldalon a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ létrehozásával kapcso­ latosan a következő információt tették közzé: „Az új intéz­ mény révén egy olyan integrált agrárkutató hálózat jött létre, amely magas színvonalon képes a magyar agrárgazda­ ság versenyképességének növelését és a fenntartható fejlődé­ sét elősegítő, gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és inno­ vációs programok kidolgozására és végrehajtására. Csaknem 300 kutató foglalkoztatása révén az új központ immár nem­ zetközi szinten is jelentős méretű intézményként kapcso­ lódhat a világ tudományos vérkeringésébe, növelheti a hazai agrárkutatás elismertségét.” Magyarország európai uniós összehasonlításban a köze­ pes innovációs teljesítményű országok közé tartozik, a tizenkilencedik helyen áll az európai uniós rangsorban (IUS, 2013). Reméljük, hogy az agrárágazat kedvező irányú változása a kutatás-fejlesztés hatására segíthet majd előre­ lépni a rangsorban.

Magyarország európai uniós ös�szehasonlításban közepes innovációs teljesítményű ország

G.P.

2014. januáR agrárium I 89

ajánlat

Az idén is 10 tonna felett! Termelési tapasztalatok Kelet-Magyarországon a Mikolt kukoricahibriddel

A hazai termőhelyi és éghajlati viszonyok kétségtelenül ked­ veznek a kukorica termesztésének, azonban a közelmúltban tapasztalható szélsőséges időjárási anomáliák a kukorica­ hibridek nagyfokú alkalmazkodóképességét követelik meg.

C

élszerű a fajta­választás során még inkább a stabil termőképességű hibrideket előtérbe helyezni. A kelet-magyarországi termelők körében egyre nép­ szerűbbek az Marton Genetics hibridek, ezek közül jelentős azon gazdálkodók száma, akik a magas termésszintet gyors vízleadással párosító Mikolt hibridet termesztik, amely két tényező az ország keleti felében gazdálkodók számára elis­ mert és megbecsült hibridkukoricává teszi. A martonvásári hibridek kínálatában a nagyon jó termő­ képességgel rendelkező Mikolt a FAO 400-as éréscsoportba tartozik. A jó termőhelyet és intenzív technológiát kima­ gasló terméssel hálálja meg, de a gyengébb körülmények esetén is átlag felett teljesít. A Mikolt biztonsággal termeszt­ hető ott, ahol az ökológiai feltételek a FAO 400 eleji hibri­ dek termesztésére megfelelőek. A korábbi években és 2013-ban is stabilan 10 tonna felett teljesített a közepes vagy annál jobb talajú termőhe­ lyeken, figyelembe véve az adott évjáratban, az átlagosnál jobb csapadékellátottsággal rendelkező területeket. Kiváló termésének a nagyfokú alkalmazkodóképesség mellett fontos összetevője az átlagostól eltérő, magasabb ezermagtömege, korai virágzása, valamint kiemelkedő gene­

ratív jellege. A gazdálkodók kiváló kezdeti fejlődési erélyről, illetve jó tápanyaghasznosító képességről számoltak be, amelyek hozzájárulnak a kukorica szárának stabilitásához. Valamennyi agrotechnikai körülményt figyelembe véve megállapítható, hogy a korai vetésidő versenyelőnyt és jelentős terméstöbbletet jelentett e Marton Genetics hibri­

A Mikolt teljesítménye üzemi területen 2013. Megye

Helység

Terület (ha)

Termés (t/ha)

Szemnedvesség (%)

Békés

Kondoros

50

9,60

15,0

Borsod-AbaújZemplén

Szerencs

15

8,60

19,2

Hajdú-Bihar

Kaba

60

11,00

20,0

Hajdú-Bihar

Hajdúnánás

5

10,40

17,0

Hajdú-Bihar

Nyírábrány

25

9,80

19,8

Jász-NagykunSzolnok

Tiszafüred

20

8,00

17,0

Pest

Tápiószentmárton

15

8,30

17,0

Szabolcs-SzatmárBereg

Fehérgyarmat

2

9,00

20,0

A Mikolt teljesítménye üzemi kísérletben 2013. Megye

Helység

Termés (t/ha)

Szemnedvesség (%)

Bács-Kiskun

Fajsz

11,67

14,5

Bács-Kiskun

Baja

9,61

17,3

Békés

Mezőhegyes

8,61

17,7

Csongrád

Hódmezővásárhely

10,30

13,8

Hajdú-Bihar

Balmazújváros

12,91

18,5

90 I agrárium 2014. január

det termelő gazdák számára. A Mikolt magas termésszintje, gyors vízleadása révén hozzájárul a gazdálkodók termelési eredményeinek növeléséhez még akkor is, ha az adott évben a termesztés feltételei nem a legmegfelelőbbek. A Marton Genetics széles kínálatában minden gazda megtalálja a termőhelyének talaj- és időjárásviszonyaihoz legjobban alkalmazkodó kukoricahibridet. Szakértő kol­ légáink mind a kiválasztás, mind a termesztés későbbi szakaszaiban készséggel állnak a gazdálkodók rendelkezé­ sére a minél nagyobb és jobb minőségű hozam érdekében. A martonvásári kukoricahibridekről és kollégáink elérhe­ tőségéről részletes információt talál megújult honlapun­ kon, a www.martongenetics.hu oldalon. Szarka Norbert www.martongenetics.hu

0pOWiQYLOiJKtUûDPDJ\DUJHQHWLND $0DUWRQ*HQHWLFVKLEULGNXNRULFiLpYUúOpYUHNLYiOyWHUPpVVHOEL]RQ\tWDQDN 7DUWRJDVVRQEiUPLO\HQPHJOHSHWpVWD]LGøMiUiVDKD]DLpJKDMODWUD pVWDODMYLV]RQ\RNUDQHPHVtWHWWKLEULGNXNRULFiLQNDWHJ\UHW|EEJD]GiONRGy YiODV]WMDPHJJ\ø]øGpVVHO $WLWRND]HOP~OWpYVRUiQNLIHMOHV]WHWWQDJ\IRN~DONDOPD]NRGyNpSHVVpJEHQ J\RUVYt]OHDGiVEDQpVNLHPHONHGøWHUPøNpSHVVpJEHQUHMOLN 6]DNpUWúNROOpJiLQNVHJtWHQHNDOHJPHJIHOHOúEEIDMWDNLYiODV]WiViEDQ KRJ\DOHJ}MDEE0DUWRQ*HQHWLFVKLEULGHNNHOgQLVVLNHUWDUDWKDVVRQ

ZZZPDUWRQJHQHWLFVKX

‡HJ\WWpUWpNHWWHUHPWQN‡

mahun.hu

FÖLDÖN JÁRÓ MEGOLDÁSOK...

PYRINEX KUKORIC A

IS Technology

TAL A JFERTŐTLENÍTŐ

RENDSZER

További információért keresse kereskedelmi képviselőinket: Győr-Moson-Sopron, Vas megye Somogy, Zala megye Veszprém, Fejér megye Tolna, Baranya megye Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest megye Bács-Kiskun, Szolnok megye Csongrád, Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye

Balczár Zoltán Vanyúr György Bőhm Róbert Kőműves Balázs Begaláné Kiszelya Katalin Dajka Péter Koscsó Árpád Csontos Tamás Krusóczki Tamás

(30) 948-89-53 (30) 210-24-66 (30) 338-19-09 (30) 337-40-64 (30) 922-30-67 (30) 746-69-14 (30) 202-10-59 (30) 278-39-44 (30) 961-29-71