D EBRECEN V ÁROS E GÉSZSÉGTERVE
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1
SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA
ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR. LEGOZA JÓZSEF NÉMETH RENÁTA SZIGETHY ENDRE DR. VOKÓ ZOLTÁN
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés ________________________________________________________ 5 2. Debrecen város lakossága ____________________________________________ 6 2.1. Népesség __________________________________________________________ 6 2.2. Népmozgalom______________________________________________________ 9
3. A lakosság egészségi állapota________________________________________ 11 3.1. A halálozás főbb jellemzői ___________________________________________________ 11 3.1.1. Általános halálozás _________________________________________________11 3.1.2. Keringési rendszer betegségei okozta halálozás___________________________15 3.1.3. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás_______________________________17 3.1.4. Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás ___________________________20 3.1.5. Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás _____________________________21 3.1.6. Külső okok miatti halálozás __________________________________________22
3.2. Megbetegedési viszonyok____________________________________________ 25 3.2.1. Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) ____________________25 3.2.2. Magasvérnyomás __________________________________________________26 3.2.3. Szívinfarktus (AMI) ________________________________________________28 3.2.4. Ischaemiás szívbetegségek (ISZB), kivéve szívinfarktus____________________29 3.2.5. Szélütés (stroke) ___________________________________________________31 3.2.6. Cukorbetegség (Diabetes mellitus)_____________________________________32 3.2.7. Daganatos betegségek ______________________________________________34
4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők ____________________________ 36 4.1. Társadalmi-gazdasági helyzet_________________________________________ 36 4.1.1. Lakáshelyzet, közműellátás __________________________________________36 4.1.2. Oktatás __________________________________________________________38 4.1.3. Bölcsődék ________________________________________________________40 4.1.4. Gazdaság, foglalkoztatás ____________________________________________40 4.1.5. Munkanélküliség __________________________________________________42 4.1.6. Szociális ellátás ___________________________________________________44 4.1.7. Hajléktalanok ellátása_______________________________________________46
4.2. Egészségmagatartás ________________________________________________ 47 4.2.1. Bevezetés ________________________________________________________47
3
4.2.2. Dohányzási szokások _______________________________________________47 4.2.3. Alkoholfogyasztás _________________________________________________48 4.2.4. Kábítószer-fogyasztás_______________________________________________50 4.2.5. Táplálkozás_______________________________________________________50 4.2.6. Fizikai aktivitás ___________________________________________________53 4.2.7. Testtömeg index ___________________________________________________54
4.3. Környezeti tényezők ________________________________________________ 55 4.3.1. Levegő __________________________________________________________55 4.3.2. Ivóvíz ___________________________________________________________63 4.3.3. Természetes fürdővizek _____________________________________________65 4.3.4. Szennyvíz ________________________________________________________65 4.3.5. Hulladékkezelés ___________________________________________________65 4.3.6. Környezeti zaj_____________________________________________________67 4.3.7. Sugáregészségügy__________________________________________________68
5. A főbb egészségproblémák összefoglalása ______________________________ 70 6. Prioritások és stratégiai javaslatok a népegészségügyi helyzet javítására ______ 76 7. Az egészségtervhez felhasznált adatok forrásai __________________________ 77 8. Köszönetnyilvánítás _______________________________________________ 78
4
1. BEVEZETÉS Debrecen város egészségtervét illetve az ennek alapját képező népegészségügyi elemzést a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája (a mai Népegészségügyi Kar elődintézete) 2002-ben készítette el először. Jelen – második - egészségterv azzal az igénnyel készült, hogy bemutassa a város lakosságának halálozási, megbetegedési és környezet-egészségügyi viszonyaiban bekövetkezett változásokat, jellemezze az azóta eltelt hat esztendőben érvényesülő trendeket és ráirányítsa a figyelmet az azóta változatlanul fennálló, avagy újonnan jelentkező népegészségügyi problémákra. A város lakosságának egészségi állapotának ismerete meghatározó jelentőségű nemcsak az egészségügyi/népegészségügyi intézkedések tervezése és ütemezése szempontjából, de a város gazdasági fejlődése, teljesítőés versenyképességének megítélése és fejlesztése érdekében is. A város lakosságának egészségi állapota a város jövőjét biztosító humán erőforrás minőségi indikátora is. Debrecen egészségügyi önkormányzata a népegészségügyi ciklus működtetése iránt elkötelezett: ismerni és értelmezni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni a problémákat, s a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tevékenység eszközeivel célzottan kezelni azokat. A második egészségterv már nem pusztán helyzetértékelés, de segít megválaszolni azt a kérdést is, hogy a korábbi egészségterv ismeretében tett intézkedések adekvátak és eredményesek voltak-e. Az eredményesség értékelése az egészségi állapot ismételt felmérésével és jellemzésével nemcsak az eddigi tevékenység hatásait tárja fel, de lehetővé teszi a népegészségügyi tevékenység megújult célokkal való folytatását is. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának munkatársai megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy a város vezetését tanulmányukkal segíthetik a felelős, informált döntéshozásban, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenység bizonyítékokon alapuló tervezésében, azok hatékonyságának mérésében. Debrecen város Egyeteme hazánkban az egyetlen felsőoktatási intézmény, mely Népegészségügyi Karral is rendelkezik. A Kar munkatársai a magyar lakosság egészségi állapotának javítását célzó oktatási, kutatási és szakértői feladataik között kiemelt jelentőségűnek tekintik az otthont adó város felelős egészségpolitikusait a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló munkájukban támogatni.
5
2. DEBRECEN VÁROS LAKOSSÁGA 2.1. NÉPESSÉG A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Debrecen város lakosságának létszáma 2008. január 1-jén 205084 volt, ebből 94764 férfi (46,2%) és 110320 nő (53,8%). A lakónépesség kor és nem szerinti megoszlását összefoglalóan az 1. táblázat, részletesebb korcsoportos bontásban az 1. ábra szemlélteti. 1. táblázat Debrecen és Magyarország lakosainak száma korcsoport és nem szerint, az egyes korcsoportok százalékos aránya a nemeken belül, valamint a férfiak nőkhöz viszonyított aránya az egyes korcsoportokban, 2008. január 1.
Korcsoport (év)
Férfiak szám szerint
Nők %-ban
szám szerint
%-ban
Ffi/nő arány (%)
Debrecen 0-14
14 666
15,5
14 368
13,0
102,1
15-64
69 612
73,4
77 305
70,1
90,0
65-X
10 486
11,1
18 647
16,9
56,2
0-X
94 764
100,0
110 320
100,0
85,9
Magyarország 0-14
773 868
16,2
734 934
13,9
105,3
15-64
3 402 928
71,4
3 509 776
66,5
97,0
65-X
592 766
12,4
1 031 129
19,6
57,5
0-X
4 769 562
100,0
5 275 839
100,0
90,4
Forrás:
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2007. DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 2007
A népesség túlnyomó részét – mintegy 70%-át – mindkét nemben Debrecenben is a munkaképes korosztály adja (15-64 évesek). A férfiak körében a gyermekkorúak részaránya kissé meghaladja, az időskorúaké kifejezetten alulmúlja a megfelelő korcsoportok női nemen belüli részarányát. A gyermek korosztályban a fiúk, a munkaképes és az idős korosztályokban összességében a nők többlete figyelhető meg. A 0-14 korcsoport debreceni arányát az egész országra vonatkozó adatokkal összehasonlítva nem látható jelentős eltérés (az eltérés 1%-on belüli); azonban a férfiak és a nők esetében is a 15-64 éves korosztály aránya számottevően magasabb, míg az idős – 65 éves és idősebb – korúak aránya alacsonyabb az országosnál. Megfigyelhető, hogy a férfiaknak a nőkhöz viszonyított aránya mindhárom korcsoportban alacsonyabb a városban az országosan jellemzőnél.
6
1. ábra Debrecen lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint (2008. január 1.) Korcsoport (év) 9090XX 85-89 85-89
NŐK
80-85 80-85
FÉRFIAK
75-79 75-79 70-74 70-74 65-69 65-69 60-64 60-64 55-59 55-59 50-54 50-54 45-49 45-49 40-44 40-44 35-39 35-39 30-34 30-34 25-29 25-29 20-24 20-24 15-19 15-19 10-14 10-14 05-09 05-09 00-04 00-04
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
0
ezer lakos
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11
ezer lakos
Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 2007.
A debreceni lakosság 2008. január 1-jei korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző, alul és felül összeszűkülő alakot mutatja. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb kor felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, ezen az ábrán is jól nyomon követhető. Két kiugrás és egy beszűkülés érdemel figyelmet a korfán: a 25-34 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 50-54 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 40-44 évesek (19621966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős részben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények – „Ratkó-korszak” – és az akkor születettek leszármazottai, illetve az abortuszszigor enyhítése) köszönhető. A lakosság létszámának alakulását, valamint a fő korcsoportok szerinti összetételének változását lehet nyomon követni 1994-től 2008-ig a 2. táblázat és a 2. ábra segítségével. 1994-2000 között a város összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. A 2001. évi átmeneti létszámnövekedést 2006-ig újra fogyás követte, az utóbbi néhány évben a lakosságszám stagnál. A létszámmal együtt a korösszetétel is változott: a munkaképes korosztály lényegében stagnáló létszáma mellett a gyermekkorúak létszáma viszonylag intenzíven (1994-2008 között 30,4%-al) csökkent, míg az időskorúaké (1994-2008 között 80,6%-al) növekedett. A nők esetében a 65 éves és idősebb 7
korúak létszáma 2000-ben csaknem elérte, azóta pedig – egyre jelentősebb mértékben meghaladja a 0-14 évesekét. Ez különösen jól figyelemmel követhető a 2. ábrán, amely a korösszetétel nemek közötti, fentebb említett eltéréseinek megítélésére is alkalmas. 2. táblázat A debreceni lakosság létszámának alakulása nem és fő korcsoportok szerint 1994-től 2008-ig Férfiak Év
0-14
15-69
Nők
70-X
0-X
0-14
Összesen
15-69
70-X
0-X
0-X
évesek
1994
21 399
75 599
5 715
102 713
20 306
84 271
10 416
114 993
217 706
1995
20 731
72 917
5 652
99 300
19 853
81 254
10 377
111 484
210 784
1996
20 128
73 006
5 741
98 875
19 355
81 206
10 707
111 268
210 143
1997
19 694
72 768
5 785
98 247
18 913
80 429
10 860
110 202
208 449
1998
18 978
72 572
5 832
97 382
18 396
79 994
11 110
109 500
206 882
1999
18 602
72 039
5 793
96 434
17 990
79 405
11 203
108 598
205 032
0-14
15-64
65-X
0-X
0-14
15-64
65-X
0-X
0-X
évesek
2000
18 221
68 310
9 282
95 813
17 622
74 063
16 150
107 835
203 648
2001
16 912
71 467
10 018
98 397
16 519
79 061
17 057
112 637
211 034
2002
16 487
69 811
10 021
96 319
16 113
76 984
17 148
110 245
206 564
2003
16 104
69 575
10 039
95 718
15 792
77 006
17 395
110 193
205 911
2004
15 771
69 310
10 091
95 172
15 400
76 681
17 469
109 550
204 722
2005*
204 297
2006
15 342
69 114
10 199
94 655
14 775
76 698
17 955
109 428
204 083
2007
14 910
69 265
10 353
94 528
14 479
76 818
18 299
109 596
204 124
2008
14 666
69 612
10 486
94 764
14 368
77 305
18 647
110 320
205 084
Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1994-2007 *2005-ben volt egy "mikrocenzus", ilyenkor nincs részletes adatszolgáltatás 2. ábra A három fő korcsoport létszámának alakulása a debreceni férfiak és nők körében 1994-től 2008-ig FÉRFIAK
90
NŐK
80 60 50 0-14 15-64 65-X
40 30 20 10
Év
8
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
0 1994
Ezer fő
70
2.2. NÉPMOZGALOM A ki- és beköltözésektől, valamint a közigazgatási átrendezések hatásaitól eltekintve, egy város lakosságszámának alakulását a születések és a halálozások alakulása határozza meg. A népmozgalmi eseményeket a demográfiai elemzések a lakosság évközepi létszámához viszonyítják: egy adott évi élveszületési és halálozási arányszám (évközepi létszám alapján) az ezer főre jutó élveszületések ill. halálozások számát jelzi, a kettő különbsége pedig a természetes szaporodási arányszám. Utóbbi mutatja meg, hogy a város lakossága ezer főre vonatkoztatva hány fővel gyarapodott vagy fogyott a születések, illetve halálozások következtében. Értelemszerűen az előbbi esetben pozitív, az utóbbi esetben negatív a természetes szaporodási arányszám értéke. A 3. ábra és a 3. táblázat mutatja be a népmozgalom tendenciáit Debrecenben, az összehasonlíthatóság érdekében feltüntetve az országosan érvényes értékeket is. Az adatok a 2007. évvel bezárólag állnak rendelkezésre. A halálozási arányszám Debrecenben 10,4 és 13,2/1000 között alakult a vizsgált időszakban, trendje az ezredfordulóig enyhén emelkedő, majd csökkenő. Szembetűnő a születési arányszám kedvezőtlen irányú változása az ezredfordulót megelőző években: az 1994-95-ös, az akkori halálozási arányszámmal közel megegyező értékről a század legvégére (öt év alatt) 10/1000 alá csökkent, s 2007-ig alatta is maradt. A kedvezőtlen halálozási és élveszületési mutatók eredőjeként Debrecen lakosságát 1996 óta természetes fogyás jellemzi, melynek mértéke a vizsgált időszakban az ezredfordulóig romlott, majd azt követően javult, de a vizsgált utolsó évben (2007-ben) jelentős romlást mutatott. 3. ábra Az élveszületési, a halálozási és a természetes szaporodási arányszám alakulása Debrecenben és Magyarországon 1994-2007 között
DEBRECEN
‰
MAGYARORSZÁG
20 15 10
Halálozás Élveszületés Szaporodás/fogyás
5 0
Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1994-2007. DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 1994-2007
9
2007
2004
2001
1998
1995
2006
2003
2000
1997
1994
-5
Év
3. táblázat A fő népmozgalmi események és a belőlük származtatott népmozgalmi mutatók Debrecenben és Magyarországon 1994-től 2008-ig
Népmozgalmi mutatók
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
DEBRECEN 214 245
210 464
209 296
207 666
205 957
204 340
207 341
208 799
206 238
205 317
204 510
204 190
204 104
204 604
Élveszületések száma
2 518
2 475
2 274
2 060
2 095
1 933
1 967
1 933
1 965
1 917
1 927
2 031
1 973
2 084
Halálozások száma
2 500
2 376
2 530
2 405
2 712
2 517
2 632
2 437
2 304
2 247
2 218
2 264
2 127
2 462
Élveszületési arányszám
11,8
11,8
10,9
9,9
10,2
9,5
9,5
9,3
9,5
9,3
9,4
9,9
9,7
10,2
Halálozásiarányszám Természetesszaporodási arányszám
11,7
11,3
12,1
11,6
13,2
12,3
12,7
11,7
11,2
10,9
10,8
11,1
10,4
12,0
0,1
0,5
-1,2
-1,7
-3,0
-2,9
-3,2
-2,4
-1,6
-1,6
-1,4
-1,1
-0,8
-1,8
Évközepi lakosságszám
MAGYARORSZÁG Évközepi lakosságszám
10 261 323 10 228 989 10 193 371 10 154 900 10 113 574 10 067 502 10 121 761 10 187 576 10 158 608 10 129 552 10 107 146 10 087 065 10 071 370 10 055 780
Élveszületések száma
115 598
112 054
105 272
100 350
97 301
94 645
97 597
97 047
96 804
94 647
95 137
97 496
99 871
97 613
Halálozások száma
146 889
145 431
143 130
139 434
140 870
143 210
135 601
132 183
132 833
135 823
132 492
135 732
131 603
132 938
Élveszületési arányszám
11,3
11,0
10,3
9,9
9,6
9,4
9,6
9,5
9,5
9,3
9,4
9,7
9,9
9,71
Halálozási arányszám Természetesszaporodási arányszám
14,3
14,2
14,0
13,7
13,9
14,2
13,4
13,0
13,1
13,4
13,1
13,5
13,1
13,22
-3,0
-3,3
-3,7
-3,8
-4,3
-4,8
-3,7
-3,4
-3,5
-4,1
-3,7
-3,8
-3,2
-3,51
10
3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 3.1. A HALÁLOZÁS FŐBB JELLEMZŐI
Debrecen város első egészségtervében (2002) az 1994-1999 időszakra vonatkozóan jellemeztük a lakosság halálozási viszonyait. Jelen elemzésünk az ezredfordulót követő évekre (20002007) vonatkozik. Ahol erre lehetőség van, az eredmények értelmezéséhez kitekintést adunk az Európai Unió lakosságának átlagos halálozási szintjére, különös tekintettel – mintegy elérendő célként – a 2004. előtti tagállamok lakosságának átlagos halálozási szintjére (EU15 átlag). A halálozás eltéréseit az országos átlagtól a Standardizált Halálozási Hányados (SHH) segítségével jellemeztük. Az SHH értéke attól függően azonos 100%-kal, illetve kisebb vagy nagyobb annál, hogy az adott betegségcsoport ill. megbetegedés okozta halálozás megegyezik az országos átlaggal, illetve alacsonyabb vagy magasabb annál. Az eltérések statisztikai szignifikanciáját Z-próbával teszteltük és az eltérést: *(P<0,05) szignifikáns; **(P<0,01) erősen szignifikánsként; ***(P<0,001) valamint igen erősen szignifikánsként jellemeztük. A lakosság halálozásának gyakoriságát az EU15 átlaggal összevetésben Indirekt Standardizált Halálozási Arányszám (ISHA) alapján elemeztük. Az ISHA értékét a megfelelő SHH mutató és az országos, kor szerint standardizált, halálozási arányszám (SHA) szorzataként képeztük. A halálozási helyzetet az EU15 átlaghoz képest relatív halálozási kockázat (RK) mutatóval jellemeztük (EU15 átlag=1,0).
3.1.1. Általános halálozás Debrecenben évente több mint 1100 férfi illetve nő hal meg, a halálozás – 2007. kivételével – mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál (1. táblázat). 2007ben az emelkedés ellenére, néhány százalékkal elmarad ugyan a debreceni halálozás az országos átlagtól, de az eltérés már nem szignifikáns. Az országon belül általában alacsonyabb a halálozás a megyeszékhelyeken és Budapesten, mint a megyék vidéki (a megyeszékhelyeken kívüli) területein, ezért a halálozás értékelésekor célszerű az országos átlaghoz történő viszonyítás mellett, a megyeszékhelyek halálozási szintjéhez viszonyítva is értékelni kísérni a debreceni lakosság halálozását.
11
1. táblázat A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN (1994-2007) Férfiak
Nők SHH%
Időszak
(Magyarország 100,0%)
1994-1999
94,5***
96,4**
2000-2004 2005
93,0***
95,6***
86,1***
90,4***
2006
86,8***
83,4***
98,1
2007
96,1 magasabb alacsonyabb
Az országos átlagnál szignifikánsan
*P<0,05;
**P<0,01;
***P<0,001
A 15 évesnél fiatalabb korosztályokban – 0 éves, illetve 1-14 éves korosztály – ma már viszonylag kevés haláleset történik és a fiúk, illetve leányok halálozása között nincs jellegzetes különbség, ezért a fiú és leány halálozás elemzése összevonva történik (2. táblázat). Bár a viszonylag alacsony haláleset számok miatt a 15 éven aluliak halálozása statisztikailag nem értékelhető, az összevetések alapján megállapítható, hogy a 0 évesek halálozásának csökkenése kedvező a megyeszékhelyek között is, míg az országos átlagnál magasabb és növekszik Debrecenben a gyermekhalálozás (1-14 éves korosztály). A 2005-2007 időszakban az 1-14 éves korosztály halálozása az országos átlaghoz viszonyítva közel másfélszeres (SHH=142,3%). A megyeszékhelyek körében csupán Békéscsabán volt magasabb a gyermekhalálozás a 2005-2007 években, Debrecen a megyeszékhelyek rangsorában a 18. helyet foglalja el. 2. táblázat A 0 és az 1-14 évesek (fiúk és leányok együtt) halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN (1994-1999; 2000-2004; 2005-2007)
0
1-14 évesek
Időszak
SHH% (Magyarország 100,0%)
Halálozás rangsora†
SHH% (Magyarország 100,0%)
Halálozás rangsora†
1994-1999
122,2 *
15.
114,9
17.
2000-2004
94,8
11.
129,4
15.
2005-2007
79,1
7.
142,3
18.
(165) (70) (28)
Az országos átlagnál szignifikánsan
(65) (43) (23)
magasabb alacsonyabb
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé.
12
A 15-24 éves férfiak és nők halálozásának alakulása ugyan statisztikailag nem tér el ugyan szignifikánsan az országos átlagtól, de tendenciája ígéretesnek tűnik a megyeszékhelyek közötti sorrendben (3. táblázat). 3. táblázat A 15-24 éves férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN (1994-1999; 2000-2004; 2005-2007) Férfiak Időszak
SHH%
Nők SHH%
Halálozás † rangsora
(Magyarország 100,0%)
(Magyarország 100,0%)
Halálozás † rangsora
1994-1999
113,1
18.
128,9
18.
2000-2004
92,2
6.
82,5
10.
2005-2007
88,5
9.
84,9
4.
(97) (50) (23)
Az országos átlagnál szignifikánsan
(42) (16) (8)
magasabb alacsonyabb
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető
25 éves kortól különösen a 25-64 éves korosztály halálozásának – a felnőtt lakosság korai halálozásának – van kiemelt jelentősége társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Első megközelítésben, a férfiak esetében kedvezőnek tűnhet Debrecenben az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb halálozás, de a megyeszékhelyek rangsorát tekintve Debrecen a mezőny második felében helyezkedik el (4. táblázat). A 65-X éves korosztály halálozásának alakulása – különösen a nők esetében – kedvezőbben alakult és a 2005-2007 időszakban az idős nők halálozása – Eger után – Debrecenben a legalacsonyabb a megyeszékhelyek között az országban (ld. 4. táblázat). 4. táblázat A 25 éves és idősebb férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRE2000-2004; 2005-2007)
CENBEN (1994-1999;
25-64
65-X évesek
Időszak
SHH% (Magyarország 100,0%)
Halálozás † rangsora
SHH% (Magyarország 100,0%)
Halálozás † rangsora
a.) Férfiak 1994-1999 2000-2004
90,3***
15.
96,5*
10.
91,5***
15.
93,7***
10.
2005-2007
88,3***
14.
91,4***
9.
17. 14.
93,3*** 95,2***
4. 6.
13.
89,6***
2.
b.) Nők 1994-1999
106,5*
2000-2004 2005-2007
97,6 91,8*
Az országos átlagnál szignifikánsan
magasabb alacsonyabb
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) 13 a legmagasabb (19.) felé.
A továbbiakban a 25-64 éves férfi és női korosztály halálozását elemezzük részletesen. A 25-64 éves férfiak haláloki struktúrájában feltűnő a 2005-2007 időszakban a keringési rendszer betegségei okozta halálozás előretörése (1/a. ábra), holott a 2000-2004 időszakban – a fejlett országokhoz hasonlóan – átvették a vezetést Debrecenben is a rosszindulatú daganatok a férfiak korai halálozásának struktúrájában. Úgy tűnik, hogy a 2005-2007 időszakban Magyarországon belül minden kiemelt területen visszatért a keringési rendszer betegségei okozta halálesetek vezető szerepe a férfiak korai halálozásában (1/b. ábra). A 25-64 éves nők haláloki struktúrájában emelkedett a rosszindulatú daganatok okozta halálesetek aránya, amely a 2005-2007 időszakban is megfelel a megyeszékhelyeken észlelhető struktúrának és közeledik a budapesti helyzethez. 1. ábra A 25-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása DEBRECENBEN FÉRFIAK
NŐK a.) A
vizsgált időszakokban 2005-2007
2005-2007 12,9%
2000-2004 1994-1999
2,3%
2000-2004
6,7%
13,8%
4,4%
7,2%
1,7%
31,6%
37,3%
29,9%
25,0%
9,7% 2,4%
10,1% 12,2% 13,3%
31,8%
12,0% 13,7% 14,1%
1994-1999 27,0%
41,1%
33,4%
41,5%
30,9%
45,3%
b.) Magyarországon
27,0%
belül 2005-2007-ben 7,6%
Magyarország
Magyarország
11,2%
4,0%
7,6%
Megye-
6,9%
DEBRECEN
3,8%
13,6
8,4% 9,5%
székhelyek
7,7% 7,6% 3,8%
Budapest
Budapest
13,0%
32,4%
32,6%
4,3%
8,7%
DEBRECEN
32,8%
12,9
10,1
6,7%
37,3%
12,0%
3,4%
Megye-
székhelyek
8,7%
11,9% 10,1%
25,0%
2,8%
11,6%
13,2% 14,4%
13,4%
13,1%
30,9%
45,3% 42,9%
29,7% 30,5%
44,6%
29,4%
39,9%
Keringési rendszer betegségei Daganatok Emésztőrendszer betegségei
14
Légzőrendszer betegségei Egyéb betegségek Külső okok
21,8% 25,0%
27,2%
3.1.2. Keringési rendszer betegségei okozta halálozás A keringési rendszer betegségei közül a halálesetek mintegy felét Ischaemiás szívbetegség (ISzB) okozza, ezen belül 15% a részesedése a heveny szívizominfarktus (AMI) haláleseteknek a férfiak és nők körében egyaránt (2. ábra). Az AMI-hoz hasonló haláloki súllyal az agyérbetegségek szerepelnek a korai halálozásban, amelyeket éppúgy elkerülhetőnek tekintenek a fejlett országok körében, mint a hipertónia okozta halálozást (9%). 2. ábra A 25-64 éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁLOKOK szerint (Debrecen, 2005-2007) FÉRFIAK 15%
NŐK 28%
15% 22% 9% 38%
16%
34%
9%
14%
AMI Egyéb ISzB Agyérbetegségek Hipertónia EGYÉB kering. bet.
Közvetlenül az ezredforduló után (2000-2004) a 25-64 éves férfiak keringésrendszeri betegségek okozta halálozása Debrecenben szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál (5. táblázat), de a megyeszékhelyek sorában csak a 14. helyet foglalta el. 2005-2007 között nem javult a helyzet (15. hely), és a főbb keringésrendszeri betegségek közül a férfiak esetében csupán az AMI halálozás csökkent érdemben (3. hely).
15
5. táblázat A 25-64 éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól (2000-2004; 2005-2007)
Halálok
Férfiak
Nők
SHH% Halálozás (Magyarország rangsora† 100,0%)
SHH% Halálozás (Magyarország rangsora† 100,0%)
a.) 2000-2004 92,1*
14.
94,6
16.
84,4* 128,8***
11. 15.
78,0 115,6
10. 16.
70,4***
16.
93,2
15.
Keringésrendszeri betegségek AMI Egyéb ISzB Hypertónia és agyérbetegségek
b.) 2005-2007 Keringésrendszeri betegségek
101,0 63,3***
Egyéb ISzB
15.
84,4*
14.
3.
69,1
13.
117,9*
15.
124,6
16.
92,9
12.
62,8**
AMI Hypertónia és agyérbetegségek Az országos átlagnál szignifikánsan
4.
magasabb alacsonyabb
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé.
A 25-64 éves nők keringési rendszer betegségei okozta halálozás esetükben összességében szignifikánsan alatta maradt ugyan 2005-2007-ben az országos átlagnak, de esetükben ez az alacsony hipertónia és agyérbetegségek miatti halálozás következménye – debrecenben a 4. legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül (ld. 5. táblázat). A nők AMI halálozása a 13. a megyeszékhelyek között, ami kedvezőtlenebb mint 2000-2004-ben volt. Az egyéb Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálesetek több mint 30%-át képezi – ld. 2. ábra) a férfiak esetében szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, de a nők esetében is meghaladja (ld. 5. táblázat).
16
3.1.3. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás A 25-64 éves férfi korosztály daganatok okozta haláleseteinek több mint egyharmadát a légcső-, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta a 2005-2007 időszakban (3. ábra), és a nők esetében is (24%), túllépte az évtizedeken át leggyakoribb daganatok okozta halálozást a női emlő rosszindulatú daganata okozta halálozás mértékét Debrecenben. Az emésztőrendszeri daganatok közül a férfiak és a nők esetében is a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata okoz a leggyakrabban halálozást (12% ill. 9%), de a nők esetében a méhnyak és a méhtest rosszindulatú daganata is hasonló számú áldozatot szedett a 25-64 éves korosztályban.
3. ábra A 25-64 éves férfiak és nők DAGANATOK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁLOKI CSOPORTOK szerint (Debrecen,2005-2007) a.) FÉRFIAK
b.) NŐK 3% 2%
16%
8%
4%
12%
7%
9%
5%
6%
5% 5%
8%
9%
12%
6%
24%
19%
35%
1% Ajak, szájüreg, garat Nyelőcső Gyomor Vastagbél, végbél és anus Emésztőrendszer egyéb
Légcső, hörgő, tüdő Légzőrendszer egyéb Nyirok és vérképzőszervek
Női emlő Méhnyak/méhtest Egyéb női daganatok EGYÉB daganatok
A 25-64 éves férfi korosztály daganatok okozta korai halálozása csupán az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás esetében alacsonyabb szignifikánsan az országos átlagnál (6. táblázat). Az eltérés mértéke a 2005-2007 időszakban igen kedvezően alakult, a halálozás mértéke alig 7%-kal több az országos átlag felénél. A javulás meglátszik a megyeszékhelyek között elfoglalt helyen is, hiszen Debrecen a 9. helyről (2000-2004) a 4. helyre került. Hasonlóan kedvezően változott a nyirok-és vérképzőszervek rosszindulatú daganata miatti korai halálozás a férfiak és a nők esetében egyaránt; bár férfiak esetében a halálokok miatt a 2005-2007-es időszakban is az országos átlagot erősen szignifikánsan meghaladt a debreceni halálozás, s a megyeszékhelyek rangsorában az utolsó helyről mindössze egy hellyel való előrelépést jelentett.
17
6. táblázat A 25-64 éves férfiak és nők DAGANATOK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól (2000-2004; 2005-2007)
Férfiak Halálok
SHH% (Magyarország 100,0%)
Nők
Halálozás rangsora†
SHH% (Magyarország 100,0%)
Halálozás rangsora†
a.) 2000-2004 99,5
Daganatok Ajak, szájüreg, garat
75,6*
Nyelőcső
108,6
Gyomor Vastagbél, végbél és anus Légcső, hörgő és tüdő Nyirok és vérképzőszervek
126,1 84,7 99,4 210,0***
17.
98,9
12.
9.
103,3
11.
112,3
15.
18. 18. 3. 16. 19.
132,9 76,9 86,0 176,7***
16. 7. 5. 18.
b.) 2005-2007 92,9
Daganatok
13.
104,3
15.
57,1**
4.
100,8
11.
Nyelőcső
161,5**
19.
184,9
18.
Gyomor
139,8
17.
121,4
16.
Vastagbél, végbél és anus Légcső, hörgő és tüdő
106,2 92,9
12. 15.
94,2 102,4
5. 10.
Nyirok és vérképzőszervek
108,9
13.
101,8
7.
Ajak, szájüreg, garat
Az országos átlagnál szignifikánsan
magasabb alacsonyabb
Statisztikailag nem értékelhető A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé.
†
*P<0,05;
**P<0,01;
***P<0,001
Kiemelkedő, hogy férfiak esetében a nyelőcsőrák okozta halálozás a 2005-2007 időszakban szignifikánsan túllépte az országos átlagot (annak több, mint másfélszerese) és Debrecenben a legmagasabb a megyeszékhelyek között. A probléma a nők esetében is észlelhető. Fel kell hívni a figyelmet a gyomorrák okozta korai halálozás mértékére is a férfiak esetében: bár a halálozási többlet nem szignifikáns statisztikailag, de a 17. hely a megyeszékhelyek között minősíti a problémát. A női daganatok miatti korai halálozás javult ugyan az ezredforduló utáni első években az 1990-es évekhez képest, de a 2005-2007 időszakban ismét romlott (7. táblázat). Az országos átlaggal szembeni többlet nem szignifikáns ugyan, de a 15. hely a megyeszékhelyek között figyelmeztet Debrecen kedvezőtlen halálozási mutatójára.
18
7. táblázat A 25-64 éves nők NŐI DAGANATOK okozta halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN (2000-2004; 2005-2007) SHH% (Magyarország 100,0%)
Női daganat
Halálozás rangsora†
a.) 2000-2004 Női emlő Méhnyak és méhtest
95,8
6. 15.
Egyéb női daganat
109,3 114,4
Női daganat összesen
102,5
10.
16.
b.) 2005-2007 Női emlő
117,6
15.
Méhnyak és méhtest
129,2
15.
69,7
4.
111,5
15.
Egyéb női daganat Női daganat összesen
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető
19
3.1.4. Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás Az ezredforduló után sem csökkent érdemben Magyarországon a 25-64 éves lakosság emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása az EU átlagokkal szemben akár a 2004 előtti EU átlagot vesszük alapul (EU15 átlag – 8/a. táblázat), akár a jelenlegit (EU27 átlag – 8/b. táblázat), amely már az extrém magas magyar halálozást is tartalmazza. Magyarországon évtizedeken át az emésztőrendszeri betegségek okozta halálesetek többsége alkoholos eredetű májbetegség volt [7,8]. Ma már az arányuk legfeljebb vidéken haladja meg számottevően az 50%-ot, a megyeszékhelyeken általában 50% alatt marad. Kérdés, hogy mennyiben tudható be ez az alkoholizmus visszaszorításának, s mennyiben a halálok-megállapítási sajátosságoknak. A halálok-megállapítási bizonytalanságok feltételezése miatt a WHO megszűntette az alkoholos eredet megkülönböztetését. 8. táblázat A 25-64 éves magyar férfiak és nők EMÉSZTŐRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának* alakulása az Európai Unió átlagos halálozásához képest (1994-1999; 2000-2004; 20052007)
Időszak
Férfiak
Nők
relatív halálozási kockázat a.)
EU15 átlag = 1,00
1994-1999 2000-2004
5,68
4,45
4,96
3,90
2005-2007
4,48
3,58
b.)
EU27 átlag = 1,00
1994-1999
4,42
3,68
2000-2004 2005-2007
3,84 3,43
3,21 2,92
*Kor szerint standardizált halálozás (standard: Európa 25-64 éves férfi ill. női lakossága)
Az országos átlaghoz viszonyítva a 25-64 éves korosztály emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása tekintetében a középmezőnyben foglal helyet (9. táblázat), és a halálozás a férfiak esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. Feltűnő, hogy az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás a férfiak és a nők esetében is – a 2000-2004 időszakban a rangsorban a 3. helyen – szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. A 2005-2007 időszakban alig haladja meg Debrecenben az alkoholos eredetű májbetegségek okozta korai halálozás az országos átlag felét sőt, a nők esetében az SHH értéke 40,0%. Ugyanakkor elgondolkodtató a nem alkoholos májbetegségek okozta korai halálozás szignifikáns halálozási többlete Debrecenben, amely a 2000-2004 években (Kaposvár után a) legmagasabb volt az országban. Mindez alig javult a 2005-2007 időszakban. Jogosnak látszik a kérdés: vajon ezek
20
az adatok a valóságot tükrözik-e, vagy a halálok-megállapítás során az alkoholos eredet nem került rögzítésre. 9. táblázat A 25-64 éves férfiak és nők EMÉSZTŐRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól (2000-2004; 2005-2007)
Férfiak Halálok
Nők
SHH% SHH% (Magyarország Halálozás† (Magyarország Halálozás† rangsora rangsora 100,0%) 100,0%) a.) 2000-2004
Emésztőrendszeri betegségek Alkoholos májbetegség Nem alkoholos májbetegség
81,9***
7.
63,2*** 171,5***
3. 18.
92,6
12.
72,0** 154,7**
3. 18.
b.) 2005-2007 Emésztőrendszeri betegségek Alkoholos májbetegség Nem alkoholos májbetegség Az országos átlagnál szignifikánsan
79,2** 51,3*** 138,6*
8. 6. 14.
80,4 40,0*** 131,4
9. 3. 16.
magasabb alacsonyabb
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé.
3.1.5. Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás Debrecenben a légzőrendszeri betegségek okozta korai halálozás a férfiak és a nők esetében korábban is alacsonyabb, s a 2005-2007 időszakban szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál: (férfiak: SHH = 54,7%; P<0,001; nők: SHH = 61,0%; P<0,05); ezzel a város a megyeszékhelyek sorrendjének az első felében foglalt helyet. A légzőrendszeri betegségek közül két betegségcsoportot célszerű kiemelni: a tüdőgyulladás, illetve az idült hörghurut, tüdőtágulat és az asztma okozta halálozás alakulását. A tüdőgyulladás kiemelését az teszi indokolttá, hogy a fejlett országokban 5-49 éves korban elkerülhetőnek tekintik az általa okozott halálozást. Debrecenben mindkét vizsgált időszakban a férfiak adatai kedvezőtlenebbek (a halálesetek viszonylag kis száma miatt az adatok statisztikailag nem értékelhetők). A 2000-2004 időszakban évente átlagosan 2-3 férfi haláleset fordul elő, 2005-2007 között pedig kevesebb mint kettő. Ezzel a város a 10. helyen állt a megyeszékhelyek között. Az idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma légzőrendszeri betegségcsoport okozta halálozás 564 éves korban elkerülhetőnek minősített a fejlett országokban. Debrecenben a 25-64 éves férfiak ezen betegségcsoport okozta halálozása alacsonyabb, a 2005-2007 időszakban pedig szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál (SHH = 56,7%; P<0,01) és ez a megyeszékhelyek között az 5. helyet jelentette. A nők esetszáma igen alacsony (2000-2004: 3, 20052007: 4-5) és a korai halálozásuk szerint a 7. helyen áll Debrecen a megyeszékhelyek között.
21
3.1.6. Külső okok miatti halálozás A 25-64 éves lakosság külső okok miatti haláleseteinek mintegy háromnegyed részét a motoros járműbalesetek, öngyilkosságok, ill. balesetszerű esések okozzák (4. ábra). Közöttük kiemelt jelentőségű az öngyilkosság; a külső okok miatti korai halálesetek több mint fele a férfiak és a nők esetében egyaránt öngyilkosság következménye. 4. ábra A 25-64 éves férfiak és nők KÜLSŐ OKOK okozta haláleseteinek megoszlása (Debrecen, 2005-2007) FÉRFIAK 17%
22%
NŐK 14% 29% 25-64é.
9% 2% 55%
52%
Motoros járműbalesetek Öngyilkosság Balesetszerű esések EGYÉB külső ok
A külső okok miatti halálozás alakulása különösen a nők esetében igen kedvezőtlen. Az egyes haláloki alcsoportok között az országos átlagnál csak a férfiak esetében mutatható ki szignifikánsan alacsonyabb halálozás motoros járműbalesetek miatt a 2000-2004 időszakban (10. táblázat). A 25-64 éves nők külső okok miatti halálozása Debrecenben mindkét időszakban szignifikánsan magasabb az országos átlagnál. Ennek oka elsősorban az igen magas öngyilkosság, de a motoros járműbalesetek miatti halálozásuk is csak a 2005-2007 időszakban marad el az országos átlagtól. Az eltérés statisztikailag értékelhetetlen a viszonylag alacsony esetszám miatt (10/b. táblázat).
22
10. táblázat A 25-64 éves férfiak és nők KÜLSŐ OKOK miatti halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN (2000-2004; 2005-2007) Férfiak Halálok
SHH% (Magyarország 100,0%)
Nők
SHH% Halálozás (Magyarország Halálozás rangsora† rangsora† 100,0%) a.) 2000-2004
Külső okok
12.
91,0
18.
142,4
17.
92,7
14.
127,5
16.
Balesetszerű esés
89,7
13.
125,9
15.
Egyéb külső okok
102,6
13.
110,8
13.
Öngyilkosság
72,7*
125,4 *
4.
Motoros járműbalesetek
b.) 2005-2007 Külső okok
8.
87,5
122,1 *
19.
86,3
12.
155,9 *
19.
71,0
3.
107,3
17.
Balesetszerű esés
73,2
4.
24,7
5.
Egyéb külső okok
74,9
9.
122,6
15.
Motoros járműbalesetek Öngyilkosság
Az országos átlagnál szignifikánsan
magasabb alacsonyabb
*P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 † A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető
23
A 65-X éves lakosság külső okok miatti halálozása Az idős – 65 éves és idősebb – lakosság halálokok szerinti halálozása a halálok-megállapítás bizonytalanságai miatt csak megszorításokkal elemezhető. Kétségtelen, hogy időskorra a lakosság egészségkárosodásai halmozódnak és meglehetősen nehéz egyetlen betegséget – különösen 75-X éves korban – a halál okaként nagy biztonsággal megnevezni. Más a helyzet a külső okok vonatkozásában. Ezek közül a motoros járműbalesetek, a balesetszerű esések, az öngyilkosság a /nép/egészségügyi szolgálat számára egyértelmű kihívást jelent. Debrecenben az idős férfiak és nők valamely külső ok miatt bekövetkezett haláleseteinek a száma általában relatíve csekély és statisztikai eszközökkel nem értékelhető (11. táblázat), összehasonlítása a megyeszékhelyek adataival azonban informálhat a helyi viszonyokról. Kedvezőnek minősíthető, hogy a 75 éves és idősebb debreceni nők balesetszerű esések okozta halálozása szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál, és ez a halálok a férfiak esetében, valamint a 65-74 éves korosztályban is a legalacsonyabb SHH értékeket jelent, biztosítva Debrecen előnyös pozícióját a megyeszékhelyek rangsorában. Úgy tűnik, hogy a csontritkulás problémájának megelőzése és megfelelő kezelése meghozta az első eredményeket Debrecenben (ld. 10. táblát is). 11. táblázat A 65 éves és idősebb férfiak és nők KÜLSŐ OKOK miatti halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN és a megyeszékhelyeken országosan (2000-2004; 2005-2007) 65-74
75-X éves korban
Halálok
Debrecen
Megyeszékhelyek
országosan
Debrecen
Megyeszékhelyek
országosan
SHH %
(Magyarország 100,0%) a.) Motoros járműbalesetek Balesetszerű esések Öngyilkosság Egyéb külső okok
Férfiak
47,5 58,6 118,2 146,7
125,1 94,8 90,0 88,6
98,7
95,4
Külső okok ÖSSZESEN
b.)
88,6 33,6 109,4 95,6
85,6 89,5 74,7* 109,0
68,9 *
87,9*
160,9
106,4
Nők
Motoros járműbalesetek
39,1
121,9
Balesetszerű esések
17,5
93,5
111,1 131,7
87,5 110,6
87,3 151,4
76,8
100,0
66,4**
Öngyilkosság Egyéb külső okok Külső okok ÖSSZESEN Az országos átlagnál szignifikánsan
*P<0,05;
**P<0,01;
magasabb alacsonyabb
***P<0,001
Statisztikailag nem értékelhető
24
37,9***
96,5 91,1 100,8 97,0
3.2. MEGBETEGEDÉSI VISZONYOK Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete.
3.2.1. Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) hazánkban az első reprezentatív igényű, nemzetközi elvárásokhoz igazított morbiditás regisztrációs/monitorozó program, amely 1998-ban a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola (DE-OEC NI) és az ÁNTSZ megyei intézetei (Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala), illetve a csatlakozó háziorvosi praxisok részvételével indult el. Az elmúlt években további hét megye (Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád) csatlakozott a programhoz. Jelenleg 192 háziorvos részvételével a magyar lakosság mintegy 4%-ának megbetegedési viszonyairól szolgáltat információt. A HMAP elemzett adatai megbízhatóan írják le a résztvevő megyék felnőtt lakosságának megbetegedési viszonyait. A programban résztvevő Hajdú-Bihar megyei háziorvosi praxisok (1. ábra) közül három Debrecenben működik: • • •
10. számú háziorvosi rendelő, dr. Sándor Péter, Sas u. 2. 43. számú háziorvosi rendelő, dr. Erdei István, Csapó u. 98. 80. számú háziorvosi rendelő, dr. Babály Sándor, Angyalföld tér 1.
Az e körzetekbe tartozók száma összesen: 5500 fő, a 15 évesnél idősebb debreceni lakosság 3%-a. A megfigyelt populáció mérete miatt azon megbetegedések esetében, ahol az esetszámok alacsonyak, gyakorisági becsléseinket megfelelő körültekintéssel kell értelmezni. Debrecen város lakosságának megbetegedési viszonyait a szív- és érrendszeri betegségek, a 1. ábra A Háziorvosi Morbiditási cukorbetegség, valamint a daganatos Adatgyűjtés Programban résztvevő Hajdú-Bihar megyei háziorvosi praxisok betegségek gyakorisági (prevalencia és incidencia) mutatóival jellemezzük, a HMAP adatainak felhasználásával, 10 (prevalencia), illetve 20 éves (incidencia) korcsoportos bontásban, férfiak és nők esetében egyaránt. A prevalencia adatok az adott terület lakossága körében 2007. december 31-én adott betegségben szenvedő lakosok arányát mutatják százalékos formában. Az új megbetegedések időbeli alakulását a 1999-től 2007. év végéig gyűjtött adatok alapján mozgó átlagolás módszerével elemeztük, mely során az egymást követő három év incidencia adatait úgy vonjuk össze, hogy az összevonás lépésről lépésre az eredeti adatsor egy-egy évvel későbbi adatával kezdődik. Az incidencia adatok a terület lakossága körében évente jelentkező új megbetegedések számát mutatják,
25
1000 főre vonatkoztatva. Ez a módszer nemcsak az adatok stabilizálását biztosítja, de az adott mutató változásának jellegét is megítélhetővé teszi. A Debrecen város lakosságára vonatkozó adatokat a programban résztvevő három háziorvos jelentései alapján számítottuk. A város lakossága megbetegedési viszonyainak összevetése érdekében a város lakosságára vonatkozó prevalencia értékek mellett bemutatjuk az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokat is. A debreceni új megbetegedések alakulásának időbeni trendjei mellett feltüntettük a megyében mért incidencia értékeket is. A HMAP-ban közreműködő háziorvosok felnőtt háziorvosi praxisokat működtetnek, ezért legfiatalabb korcsoport (15-24 évesek) részaránya a mintában 3-6 százalékkal alacsonyabb az általános populációt jellemző aránynál., míg a 45-54 éves korcsoport hasonló mértékben felülreprezentált.
Eredmények 3.2.2. Magasvérnyomás A hipertónia gyakorisága a kor előrehaladtával meredeken emelkedik minkét nem esetében Debrecenben, Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon egyaránt. Legmagasabb értéket a 75 éves és annál idősebb női lakosok körében mértünk. 2007. december 31-én Debrecenben a hipertónia súlyozott prevalenciája a 15 évnél idősebbek körében 27%, azaz a városban közel 50 ezer személyt érint a betegség. Míg a Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében élő nők körében - a 35-44 éves korcsoporttól eltekintve –minden korcsoportban magasabb volt a betegségben szenvedők aránya a férfiakhoz viszonyítva, Debrecenben csak a két legidősebb korcsoportban mérhető magasabb prevalencia a nők körében. A megyeszékhelyen élő felnőtt férfiak körében a betegség gyakorisága nem tért el jelentős mértékben az ország férfi lakosainak körében megfigyelt átlagos értéktől egyik korcsoportban sem. Kiemelendő azonban, hogy a 75 éves és idősebb debreceni és Hajdú-Bihar megyei férfiak esetében a magasvérnyomásban szenvedők aránya közel 20%-kal nagyobb a hasonló korú magyar férfiak körében észlelthez viszonyítva. A nők esetében észlelt magasvérnyomás gyakoriság a férfiakhoz hasonlóan a megyében, illetve a városban 20% körüli többletet mutat az országos adatokhoz viszonyítva (1. táblázat, 2.ábra). 1. táblázat A magasvérnyomás gyakorisága (%) Debrecen, Hajdú-Bihar és Magyarország 35-x éves férfi és női lakossága körében 2007. december 31-én Férfiak
Nők
Korcsoport (év)
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
35-44 45-54 55-64 65-74 75-x
10,4 28,4 50,0 57,5 89,0
11,2 26,1 42,4 52,4 83,3
10,4 26,0 41,5 53,6 65,3
10,8 27,4 45,9 65,6 98,7
9,6 28,4 47,1 65,6 91,9
9,0 26,6 47,2 62,3 74,9
26
2. ábra Magasvérnyomás gyakorisága kor szerint a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében 2007. december 31-én 120
Gyakoriság (%)
100 80
Debrecen H-B megye
60
Magyarország
40 20 0 15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
Férfiak
Nők Korcsoport (év)
A vizsgált időtartam alatt Hajdú-Bihar megyében összességében csökkent az 55-74 évesek körében az új magasvérnyomás megbetegedés gyakorisága. Általában a férfiak esetében a változás nem jelentős, illetve az utóbbi öt évben kis mértékű emelkedés tapasztalható a fiatalabbak (35-54 évesek) körében. Debrecenben 2003-2004-ben az 55-74 éves férfiak körében az új megbetegedések gyakorisága csökkent, de a vizsgált időszak végén ismét elérte az 1999-ben mért értékeket. Kiemelendő a magasvérnyomás betegség egyértelműen emelkedő tendenciája a férfiak 35-54 éves korcsoportjának esetében. A megyeszékhelyen élő 35-54 éves nők körében stagnáló, az 55-74 évesek körében csökkenő incidencia volt megfigyelhető. Az adatok mindkét korcsoportban a megyeszékhelyen élők magasabb kockázatát, vagy az esetek nagyobb felderítettségét mutatják férfiak és nők esetében egyaránt (3. ábra).
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Debrecen 35-54 Debrecen 55-74 H-B megye 35-54
Férfiak
Nők Időszak (év)
27
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
H-B megye 55-74
'99-'01
Új esetek száma / 1000 fő
3. ábra Magasvérnyomásos új megbetegedések gyakoriságának (új esetek száma/1000 fő) alakulása a 35-74 éves férfiak és nők körében, 1999-től 2007. év végéig Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében
3.2.3. Szívinfarktus (AMI) A szívinfarktuson átesett személyek aránya a legfiatalabb korcsoporttól az idősek felé haladva meredeken emelkedik mindhárom vizsgált területen. A férfiak minden korcsoportban nagyobb arányban érintettek a nőkhöz viszonyítva Debrecenben, Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon egyaránt. A szívinfarktuson átesettek aránya 2007. végén a teljes 15 évesnél idősebb debreceni lakónépesség körében meghaladta az egy százalékot. A fiatal és középkorosztályú debreceni férfiaknál és nőknél a szívinfarktus gyakorisága nem tért el lényegesen az országos és a Hajdú-Bihar megyei értékektől. A 65 éves vagy idősebbek körében, a megyeszékhelyen lakó nők és férfiak esetén azonban szignifikánsan nagyobb a szívinfarktuson átesettek gyakorisága, mint az országban vagy a megyében élő hasonló korú lakosság körében. A 75 évesnél idősebbek korcsoportjában a szívinfarktus előfordulások gyakorisága Debrecenben a nők esetében kétszerese az országos átlagnak, de a férfiak körében mért gyakoriság is a magyarországi átlag több mint másfélszerese. Míg a fiatalabb korcsoportokban nincs jelentős különbség a férfi és női populációban mért arányok között, a 65 évnél idősebbek esetében a férfiak nagyobb mértékben érintettek, a 75 évesnél idősebbek körében már 60%-kal több férfi, mint nő esett át szívinfarktuson. Ez a különbség jóval mérsékeltebb, mint a teljes magyar populáció hasonló korosztályában mért differencia (2. táblázat, 4.ábra). 2. táblázat Szívinfarktus gyakorisága (%) Debrecen, Hajdú-Bihar és Magyarország 35-X éves férfi és női lakossága körében 2007. december 31-én Férfiak
Nők
Korcsoport (év)
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
35-44 45-54 55-64 65-74 75-x
0,3 1,9 1,5 4,6 8,4
0,2 1,0 2,0 3,9 8,4
0,2 1,0 2,1 3,3 5,1
0,0 0,1 1,0 1,9 5,0
0,1 0,5 0,9 1,2 2,5
0,0 0,4 0,8 1,4 2,3
Gyakoriság (%)
4. ábra Szívinfarktuson átesettek aránya a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében, 2007. december 31-én 9 8 7 6 5
Debrecen H-B megye
4 3 2 1 0
Magyarország
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
Férfiak
Nők Korcsoport (év)
28
Hajdú-Bihar megyében a férfiak körében az idősebb korcsoportban folyamatos csökkenés figyelhető meg a diagnosztizált szívinfarktus esetek gyakoriságában, de a 35-54 évesek körében egyértelmű emelkedés tapasztalható a vizsgált időszakban. A Debrecenben élő férfiak esetében ez a tendencia még erőteljesebben figyelhető meg. A nők esetében jelentős mértékű változás 1999 és 2007 között a megyében nem mérhető, a városban az alacsony esetszámok miatt a becslés bizonytalan (5. ábra). 5. ábra Szívinfarktus új megbetegedések gyakoriságának (új esetek száma/1000 fő) alakulása a 35-74 éves férfiak és nők körében, 1999-től 2007. év végéig Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében
5 Debrecen 35-54
4
Debrecen 55-74
3
H-B megye 35-54
2
H-B megye 55-74
1
Férfiak
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
0 '99-'01
Új esetek száma / 1000 fő
6
Nők Időszak (év)
3.2.4. Ischaemiás szívbetegségek (ISZB), kivéve szívinfarktus A debreceni ischaemiás szívbetegségekben szenvedő férfi és női lakosok aránya minden korosztály esetében magasabb volt az országos értéknél. A megyei adatok nem különböztek jelentős mértékben a megyeszékhelyen mért arányoktól, kivéve a férfiak legidősebb korcsoportját. A Magyarországon élő férfiak és nők között az ischaemiás szívbetegség aránya szempontjából nincs számottevő különbség. Hajdú-Bihar megyében a nőket érinti nagyobb mértékben a betegség, kivéve a legidősebb korcsoportot. Debrecenben ugyancsak az idősebbek körében mérhető jelentős különbség a nemek között, a nők 65. életév felett közel öt százalékkal nagyobb arányban érintettek. A teljes, 15 évnél idősebb debreceni populációra vonatkozó súlyozott arány az ischaemiás szívbetegség esetén a 10%-ot közelíti, ami legalább 17 ezer beteget jelent (3. táblázat, 6.ábra). 3. táblázat Ischaemiás szívbetegség gyakorisága (%) Debrecen, Hajdú-Bihar és Magyarország 35-X éves férfi és női lakossága körében 2007. december 31-én Férfiak
Nők
Korcsoport (év)
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
35-44 45-54 55-64 65-74 75-x
2,8 7,4 19,4 20,9 39,6
1,9 7,1 17,2 23,1 48,2
0,9 4,9 11,6 19,5 32,5
2,0 9,6 17,3 24,8 44,1
1,9 9,6 20,5 26,5 42,4
0,8 4,8 11,7 19,2 31,8
29
6. ábra Ischaemiás szívbetegség gyakorisága kor szerint a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében, 2007. december 31-én 60
Gyakoriság (%)
50 40
Debrecen
30
H-B megye Magyarország
20 10 0 15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
Férfiak ISzB
Nők ISzB Korcsoport (év)
Az új ischaemiás szívbetegségek alakulásának időbeli trendjét tekintve a férfiak és nők körében kedvező irányú változás következett be az elmúlt közel tíz évben. A 35-54 éves férfiak csoportjától eltekintve minden megfigyelési egységben alacsonyabb a 2007-és érték, mint az 1999-es. A Debrecenben élők körében mindkét nem mindkét korcsoportjában több új megbetegedést regisztráltak, mint a Hajdú-Bihar megyei lakosok körében. A fiatal férfiak esetében mindkét vizsgált területen a megbetegedések gyakoriságának emelkedése tapasztalható, amely összhangban van a szívinfarktus új megbetegedéseknél tapasztalt kedvezőtlen irányú változással (7. ábra). 7. ábra Ischaemiás szívbetegség új megbetegedések gyakoriságának (új esetek száma/1000 fő) alakulása a 35-74 éves férfiak és nők körében, 1999-től 2007. év végéig
25 Debrecen 35-54
20
Debrecen 55-74
15
H-B megye 35-54
10
H-B megye 55-74
5
Férfiak
Nők Időszak (év)
30
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
0 '99-'01
Új esetek száma / 1000 fő
30
3.2.5. Szélütés (stroke) A debreceni 15 évesnél idősebb lakosok körében a szélütés gyakorisága 2007. december 31én nem érte el az egy százalékot; mind az országos, mind a megyei adatokhoz viszonyítva a debreceni lakosság kevésbé érintett. A megyében élő lakosok megbetegedési adatai az országos és a városban becsült értékek közé esnek: minden korcsoportban alacsonyabb a gyakoriság, mint az országos, de magasabb, mint a debreceni érték. A középkorú (45-54 éves) és attól idősebb férfiak körében a nőkhöz viszonyítva jelentősen magasabb szélütés gyakoriság figyelhető meg mind Debrecen, mind az ország, és Hajdú-Bihar megye lakossága esetében. Ez a 75 évesnél idősebb korosztály körében a legnyilvánvalóbb, ahol a megyeszékhelyen lakó és szélütésen átesett férfiak aránya több mint kétszerese a hasonló korú nők arányának. Szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy a HMAP-ban kapott eredmények a valósnál inkább kedvezőbb képet mutathatnak, hiszen lehetséges, hogy a szélütést szenvedett betegek egy része nem jelenik meg háziorvosánál (4. táblázat, 8. ábra). 4. táblázat A szélütésen átesett egyének gyakorisága (%) Debrecen, Hajdú-Bihar és Magyarország 35X éves férfi és női lakossága körében 2007. december 31-én Férfiak
Nők
Korcsoport (év)
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
35-44 45-54 55-64 65-74 75-x
0,0 0,6 0,7 2,6 6,5
0,3 1,0 2,4 4,5 8,1
0,2 1,1 3,0 5,9 8,8
0,2 0,1 1,3 0,6 2,4
0,0 0,5 1,3 2,3 4,6
0,2 0,8 1,9 3,1 5,7
Gyakoriság (%)
8. ábra A szélütésen átesettek gyakorisága kor szerint a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében, 2007. december 31-én, Debrecenben, Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Debrecen H-B megye Magyarország
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
Férfiak
Nők Korcsoport (év)
Az 55-74 éves korcsoportban az új szélütéses megbetegedések gyakoriságának csökkenése figyelhető meg az utóbbi néhány évben Hajdú-Bihar megyében mindkét nem esetében, a megye fiatalabb korcsoportjába tartozók körében nem mérhető számottevő változás a vizsgált időszak alatt. A debreceni férfiak körében a megyeihez hasonló tendencia figyelhető meg, az adatok értelmezésénél azonban tekintettel kell lenni az alacsony esetszámból fakadó bizonytalanságra (9. ábra).
31
9. ábra Az új szélütés megbetegedések gyakoriságának alakulása a 35-74 éves férfiak és nők körében, 1999-től 2007. év végéig (új esetek száma/1000 fő) Új esetek száma / 1000 fő
6 5 Debrecen 35-54
4
Debrecen 55-74
3
H-B megye 35-54
2
H-B megye 55-74
1
Férfiak
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
0
Nők Időszak (év)
3.2.6. Cukorbetegség (diabetes mellitus) A városban élő 15 évesnél idősebb lakosság több mint hat százaléka szenved cukorbetegségben, ami 10 ezret meghaladó betegszámot jelent. A cukorbetegségben szenvedő lakosok aránya 35 éves életkor felett meredeken emelkedett mindhárom vizsgált területen. 75 év alatt a férfiaknál megfigyelt cukorbetegség gyakoriság magasabb volt a nőkhöz viszonyítva, mind az országban, mind Hajdú-Bihar megyében, mind pedig Debrecenben, a 75 éves és idősebb lakosoknál ezzel szemben a nők körében a cukorbetegek aránya meghaladta a férfiak körében észlelt gyakoriságot. A vizsgált területek közül Debrecenben a legnagyobb a nemek közötti különbség, a városban élő nők között a cukorbetegség gyakoriság több mint tíz százalékkal magasabb értéket mutat, mint a férfiak körében. Férfiak körében a megyei és az országos adatok között nincs számottevő különbség, a megyeszékhely gyakorisági adatai azonban minden korcsoportban magasabbak az előbbieknél. A nők esetében a férfiakhoz hasonlóan nincs a megyei és az országos adatok között jelentős különbség, a városban élő nők azonban kisebb arányban érintettek. A kivételt ez esetben is a 75 évnél idősebbek korcsoportja jelenti, akik körében jelentősen magasabb gyakoriság tapasztalható, mint a megye vagy az ország teljes női lakossága esetében (5. táblázat, 10. ábra). 5. táblázat Cukorbetegség gyakorisága (%) Debrecen, Hajdú-Bihar és Magyarország 35-X éves férfi és női lakossága körében 2007. december 31-én Férfiak
Nők
Korcsoport (év)
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
35-44 45-54 55-64 65-74 75-x
2,3 9,3 15,3 19,0 15,6
2,0 6,7 12,8 15,9 15,8
2,0 6,8 12,6 16,6 15,7
1,6 4,3 6,9 13,4 26,9
1,2 4,5 9,7 16,2 19,3
1,3 4,2 10,0 15,5 16,0
32
10. ábra Cukorbetegség gyakorisága kor szerint a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében, 2007. december 31-én 30
Gyakoriság (%)
25 20
Debrecen H-B megye
15
Magyarország
10 5 0 15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
Férfiak
Nők Korcsoport (év)
Az új megbetegedések gyakorisága Hajdú-Bihar megyében évről évre csökkent a vizsgált időszak alatt, ez a tendencia az 55-75 éves nők körében figyelhető meg leghatározottabban. A debreceni adatok alapján az idősebb korcsoportba tartozó férfiak a legveszélyeztetettebbek, körükben 1999-től 2007-ig közel duplájára emelkedett az új megbetegedések gyakorisága. Szintén jelentős mértékű növekedést tapasztaltunk a középkorú női lakosok körében. Mivel ez idő alatt csökkent az idősebb, 55-75 éves női lakosok új megbetegedéseinek gyakorisága, feltételezhető, hogy ez esetben is a betegség manifesztációjának fiatalabb életkorra tolódása áll a jelenség hátterében (11. ábra).
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Debrecen 35-54 Debrecen 55-74 H-B megye 35-54
Férfiak
Nők Időszak (év)
33
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
H-B megye 55-74
'99-'01
Új esetek száma / 1000 fő
11. ábra Új cukorbetegség megbetegedések gyakoriságának (új esetek száma/1000 fő) alakulása a 3574 éves férfiak és nők körében, 1999-től 2007. év végéig Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében
3.2.7. Daganatos betegségek A debreceni praxisok jelentései alapján becsült daganatos megbetegedésekben szenvedő 15 évnél idősebb lakosság aránya három százalék a megyeszékhelyen. A tüdő, emlő, bélrendszeri, méhnyak és prosztata daganatos betegek arányából képzett összevont mutató értéke alapján 5 ezer főt meghaladó beteglétszámmal kell kalkulálnunk a városban. Az összes daganatos beteg férfi több mint 40%-a bélrendszeri, harmada prosztata, s közel egynegyede tüdődaganatban szenved. A nőbetegek több mint 50%-a emlődaganattal, 17%-a bélrendszeri daganattal, 15%-a tüdődaganattal diagnosztizált (12. ábra). 12. ábra: Daganatos betegek megoszlása daganat típusok szerint a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében, 2007. december 31-én Debrecenben 100% 90%
5.2% 33,3%
80% 17,1% 70%
Prosztata
60%
Méhnyak
50% 40%
Bélrendszeri 52,4%
42,9%
Emlő Tüdő
30% 20% 10%
23,8% 14,6%
0% Nők
Férf iak
A nők körében a betegek aránya a 65 év alatti korcsoportban magasabb, mint a férfiak körében. 65 éves kortól viszont a betegségben szenvedő férfiak aránya meghaladta a nőkét. Ezt a jelenséget a fiatal és középkorosztályban a nők körében nagyobb gyakorisággal előforduló női daganatok, valamint a férfiaknál előforduló daganatos betegségek későbbi életkorokban való megjelenése magyarázza. A debreceni 65 éves és idősebb lakosok körében a daganatos betegek aránya meghaladta az országos és a Hajdú-Bihar megyei értékeket, míg az ennél fiatalabbak esetében jelentős eltérés nem adódott. 55 éves kortól az életkor növekedésével a férfiak körében mért gyakoriság nagymértékben emelkedik, a legidősebb korcsoportban mért arány hatszorosa az 55-64 évesek csoportjában mértnek. A nők esetében az emelkedés a két korcsoportot tekintve kisebb mértékű (6. táblázat, 13. ábra). 6. táblázat Daganatos betegségek gyakorisága (%) Debrecenben, Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon a 35-X éves férfi és női lakosság körében 2007. december 31-én Férfiak
Nők
Korcsoport (év)
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Magyarország
35-44 45-54 55-64 65-74 75-x
0.0 0.8 2.2 8.5 13.6
0.0 0.9 2.4 6.1 11.3
0.1 0.6 1.6 3.9 6.6
1.1 1.4 4.6 6.7 8.3
0.7 2.1 3.3 4.4 6.2
0.5 1.8 2.9 3.6 4.3
34
13. ábra Daganatos betegségek gyakorisága kor szerint a 15 éves és idősebb férfiak és nők körében, 2007. december 31-én Debrecenben, Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon 16
Gyakoriság (%)
14 12 10
Debrecen
8
H-B megye
6
Magyarország
4 2 0 15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
15- 25- 35- 45- 55- 65- 7524 34 44 54 64 74 x
Férfiak
Nők Korcsoport (év)
Az új esetek gyakoriságát tekintve a Hajdú-Bihar megyében élő férfiak körében volt a legmagasabb az incidencia a teljes vizsgálati időszak alatt. A Debrecenben élő hasonló korú férfiak körében lényegesen alacsonyabb gyakoriság értékek állapíthatók meg. A fiatalabb korcsoportban ugyancsak a városban lakók vannak a kedvezőbb helyzetben. A megyében élő 55-74 éves férfiak körében észlelhető a legkedvezőtlenebb irányú változás, 1999-től 2007-ig fokozatosan, összesen közel 30%-kal emelkedett az új megbetegedések gyakorisága. Hasonló megállapítás tehető a női megbetegedések gyakoriságának vizsgálatakor. Kiemelkedően magas a megyében élő 55-74 éves nők körében az új daganatos megbetegedések gyakorisága, de még a fiatalabb, 35-54 évesek csoportja is veszélyeztetettebb, mint a debreceni 55-74 éves női populáció (14. ábra).
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Debrecen 35-54 Debrecen 55-74 H-B megye 35-54
Férfiak
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
'99-'01
'05-'07
'04-'06
'03-'05
'02-'04
'01-'03
'00-'02
H-B megye 55-74
'99-'01
Új esetek száma / 1000 fő
14. ábra Az új daganatos betegségek új megbetegedések gyakoriságának (új esetek száma/1000 fő) alakulása a 35-74 éves férfiak és nők körében, 1999-től 2007. év végéig, Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében
Nők Időszak (év)
A daganatos betegségek prevalencia és incidencia értékeinek összevetése (miszerint Debrecenben az új esetek évi gyakorisága jóval alacsonyabb, de a daganatos betegséggel élők ill. azt túlélők aránya lényegesen nagyobb) arra utal, hogy Debrecen lakossága esetében a túlélés ill. gyógyulás valószínűsége jóval magasabb, mint a megye vidéki területein élő lakosság körében. 35
4. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 4.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZET 4.1.1. Lakáshelyzet, közműellátás A város lakásállománya 2000 és 2004 között az 1989-2000 közti 8,8%-kal szemben mindössze 3,9%-kal (83403-ról 86620-ra) nőtt. Az épített lakások száma a 2000-es mélyponthoz (335 épített lakás) képest az azóta eltelt minden évben folyamatosan és jelentősen nőtt; 2004-ben 1414 lakás új lakás épült Debrecenben. A 100 lakásra jutó lakosok száma a 2000-ben nyilvántartott 249 főről 2004-re 236 főre csökkent. Az önkormányzati tulajdonú lakások számának 1995 óta tartó csökkenése tovább folytatódott, 2004-re az 1995-ös állomány 63%-a maradt. 2000-hez képest a csökkenés 10%-ot ért el 2004ig (2004:4452 db lakás). Az önkormányzati tulajdonú lakások többsége (81%) kettő vagy ennél kevesebb szobával rendelkező lakás. 2000-ben az önkormányzati tulajdonú lakások 55%-a volt összkomfortos, ez az arány 2004-re 62%-ra nőtt. A lakott lakások aránya az 1995ben nyilvántartott 97%-ról 2000-re 94%-ra, 2004-re 91%-ra csökkent. A lakók döntő többsége bérlő. A nem bérlőként (jogcím nélkül vagy önkényes beköltözőként) lakók aránya a 20002004 közti periódusban 2002-ben volt a legmagasabb (9,4%), 2004-re ez 6,9%-ra csökkent. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásával kapcsolatban a debreceni közgyűlés 2001. április 1-jétől új rendeleteket léptetett életbe (6/2001 (III.6.) Kr., 7/2001 (III.6) Kr.) megszüntetve ezzel a szociális lakásigénylési rendszert. A rendeletek életbeléptetésével a megüresedett önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása pályázati úton történik. Az új rendeleti szabályozás továbbá megszüntette a támogatott lakbérű lakások rendszerét, lehetővé téve ezzel, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások nemcsak szociálisan, hanem piaci alapon is bérbe adhatók. Lehetővé vált tehát, hogy az önkormányzati lakások lakbéreit a tulajdonos a piaci árakon állapítsa meg. Ebből azonban az Önkormányzat minden pályázó részére jelentős engedményt ad (max. 40%). A lakbér piaci jellegű meghatározása mellett ugyanakkor az Önkormányzat egy olyan támogatási rendszert is bevezetett, amely figyelembe véve a családok jövedelemviszonyait és körülményeit, a bérlőnek juttatott szociális támogatás révén segíti az arra rászorulókat a lakáshoz jutásban. Így két bérlőtípus jelenik meg: a piaci (aki nem jogosult szociális lakbérkedvezményre)1, és a szociálisan támogatott bérlő, mely utóbbi tehát az önkormányzati bérlakás alaplakbérére (mely az önkormányzati lakbérengedménnyel csökkentett lakbér) szociális lakbértámogatást is kap, ami a gyakorlatban tulajdonképpen további lakbérengedményként jelenik meg. A szociálisan támogatott bérlőnek voltaképpen csak az önrészt kell tényleges kiadásként vállalnia, melynek összegéről és a lakbértámogatás mértékéről a DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya dönt a család összes havi jövedelme és az együtt költözők számának figyelembe vétele alapján. Az új rendszer bevezetése óta 2001-ben összesen 19 új bérlő jutott önkormányzati tulajdonú lakáshoz, ebből 7 szociálisan támogatott, 12 pedig piaci bérlőként pályázott. 2002-ben nem volt pályázat önkormányzati lakásokra. 2003-ban 28 lakás, 2004-ben pedig 9 lakás került szociálisan támogatott bérlőhöz.
A KSH adatai szerint 2000 és 2004 között a városban a villamos energiát fogyasztó háztartások száma 5%-kal, a háztartási villamosenergia-felhasználás azonban 28%-kal növekedett. A háztartási vezetékes gázfogyasztók száma 9%-kal, a háztartásoknak értékesített gáz mennyisége 20%-kal emelkedett. 1 Nem jogosult szociális lakbérengedményre a bérlő, ha ő vagy a vele együtt költöző személy bármilyen lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezik, illetve ha az általa bérelt bérlakás alapterülete meghaladja a bérlők száma által meghatározott alapterületet, melyet az Önkormányzat számítási rendszere határoz meg.
36
A közüzemű vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 4%-kal nőtt, a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége viszont – az 1989 és 2000 közt megfigyelt jelentős csökkenéshez képest lényegesen szerényebb mértékben – mindössze 1%-kal csökkent. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 7%-kal, a háztartásokból elvezetett szennyvíz mennyisége pedig 11%-kal nőtt 2000 és 2004 között. 2000-ben a háztartásokból elvezetett szennyvíz mennyisége a lakosságnak szolgáltatott vízmennyiség 73%-a volt, ez 2004-re 81%-ra nőtt. A közműolló alakulását mutatja az 1. ábra.
1. ábra A közüzemű vízhálózatba, illetve a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása 1991-2004 közt Debrecenben (közműolló) 90 000 80 000 70 000
közüzemű vízhálózatba bekapcsolt lakások száma közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma
60 000 50 000 40 000
04
03
20
02
20
01
20
00
20
99
20
98
19
19
97
19
96
19
95
19
94
93
19
92
19
19
19
91
30 000
A KSH által kiadott Területi Statisztikai Évkönyvek szerint a melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Debrecenben 2001-ben 138-cal nőtt 2000-hez képest, majd 2002-re 132-vel csökkent, azóta pedig nem változott (2004: 31 425). A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2004-ben 2000-hez képest eggyel, 1997-hez képest hárommal volt magasabb2.
2
melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 1998: 31 631, 2000: 31 419; 2004: 31 425; távfűtésbe bekapcsolt lakás: 1997: 30 909; 2000: 30 911; 2004: 30 912 37
4.1.2. Oktatás Az óvodások száma Debrecenben 1996 óta csökkenő tendenciát mutat. 2004-ben az óvodások létszáma az 1991-es létszám 75%-ára csökkent A helyzet pontos értékeléséhez az óvodások létszámának alakulását optimálisan az óvodáskorúak (3-6 évesek) létszámához kellene viszonyítani. Ez azonban nem lehetséges, mert a KSH a korcsoportos létszámokat 5 éves bontásban (0-4, illetve 5-9 évesek) tartja nyilván. A 0-4 évesek létszámához viszonyítva az óvodások aránya 1991-től 2001-ig jelentős növekedést mutatott (1991: 65,5%, 2001: 80,3%). Ezt követően a 0-4 évesekhez viszonyítva a beíratott gyermekek aránya csökkent: 2002-ben 73,5; 2003-ban 72,2 % volt. 100 óvodai férőhelyre 2000-ben 104 gyermek jutott, ez 2004-re 91-re csökkent. Kedvező tendencia, hogy ezen adatok szerint az 1989 és 1999 között fennállt óvodai zsúfoltság megszűnt (1989: 110 gyermek/100 férőhely, 1999: 103 gyermek/100 férőhely). Egy óvodapedagógusra 2000-ben 11,7 gyermek jutott, ez 2004-re 9,8-ra csökkent. Az általános iskolai tanulók száma 1990-2004 között folyamatosan csökkent, de az általános iskolások számát az 5-14 évesek létszámához viszonyítva az általános iskolába járók aránya az 1991-es 77%-ról 1999-re 79%-ra, 2003-ra 85%-ra nőtt. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma csökkent: 1991-ben 13 volt, 2000-2004 közt 10. Az egy osztályra jutó tanulók száma az 1991-es 26-tal szemben 2001-2004 közt 22 tanuló; az egy osztályteremre jutó tanulók létszáma 2000 és 2004 közt lényegében változatlan volt: 24 fő/osztályterem. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az általános iskolai tanulók között osztályismétlés, illetve későbbi beiratkozás eredményeként 14 éven túli gyermekek is vannak; ezek létszámára vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésünkre információ. Ezért az adatok tükrözhetik azt a kedvező helyzetet, hogy a korosztályba tartozó gyermekeknek a korábbiakhoz képest nagyobb része jár iskolába; de azt is, hogy az általános iskolai tanulók közt nőtt az osztályismétlők/késői iskolakezdők aránya. 2000 óta az oktatásra vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal helyett az Oktatási Minisztériumnak kell szolgáltatni. Ennek következtében 2000 óta a KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága csak bizonyos adatokkal rendelkezik Debrecen város oktatási intézményeit illetően, a Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztálya pedig csak az önkormányzati fenntartású intézményeket, illetve ezek adatait tartja nyilván. A korábbi adatokkal való összehasonlítást lehetetlenné teszi, hogy az összevont intézmények (tagintézmények) adatai 2000 óta csak egy kategóriában jelennek meg; pl. ha egy óvoda általános iskola tagintézményeként működik, akkor az óvoda adatai (gyermeklétszám, pedagógusok száma, stb.) az általános iskola adataival együtt kerülnek jelentésre. Ezen kívül az egy intézmény keretein belül működő szakközép- és szakiskolák mind a tanulói, mind a pedagógus-létszámot összevontan jelentik. Ennek következtében az egy pedagógusra jutó tanulók számára iskolatípusonként 2000 óta nincs adat. A középfokú oktatásban résztvevők száma 1991 és 2001 között csökkent; a 2001-es létszám mintegy 23%-kal kevesebb az 1991-esnél. Azt követően azonban a tendencia megfordult, és 2002-ben 5, 2003-ban és 2004-ben pedig több mint 7%-kal magasabb volt a középfokú oktatásban tanulók létszáma, mint a 2001-es mélypont idején. A középfokú tanulmányokat folytatók létszámát a megyeszékhelyen élő 15-19 évesek számához viszonyítva megállapítható, hogy az arány Debrecen városában mindig is magas 38
volt: 1991 óta 81 % feletti, és növekedési tendenciát mutatott. Ez 1999-ben érte el a maximumot 116%-kal, azóta kisebb hullámzások voltak megfigyelhetők. 2003-ban a Debrecenben középfokú tanulmányokat folytatók létszáma 15%-kal haladta meg a városban élő 15-19 évesek létszámát. A 100% fölötti értéket magyarázza egyrészt, hogy a középfokú oktatásban részesülők nemcsak a 15-19 évesek köréből kerülnek ki; más korosztályos bontást azonban adatok hiányában nem tudtunk alkalmazni. Ezen túlmenően Debrecen mint oktatási központ vonzásának köszönhetően a régió, sőt az ország más településeinek fiataljai is gyarapítják a város középfokú oktatási intézményeinek tanulói létszámát. A középfokú tanulmányokat folytatókat iskolatípus szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szakmunkástanulók aránya a debreceni 15-19 évesek összlétszámához képest az 1991-es 33%-ról 1999-re 26%-ra csökkent. A szakközépiskolában és gimnáziumban tanulók aránya a 15-19 éves korosztályon belül erőteljes növekedést mutatott: az 1991-es 56%-ról 1999-re 89%-ra emelkedett. A két arányszám összeadva meghaladja a 100%-ot, mivel egyrészt a középfokú oktatásban nemcsak 15-19 évesek vesznek részt; másrészt a debreceni középfokú oktatási intézményekben a városon kívüli állandó lakhellyel rendelkező tanulók is nagy számban megtalálhatók. A 2000-2004 közti periódusra a fentebb már említett, intézményenkénti összevont jelentési kötelezettség miatt nem találtunk adatokat a középiskolai tanulókra iskolatípus szerinti bontásban. A szakközépiskolákban és gimnáziumokban egy pedagógusra 14 tanuló jutott 1991-ben, majd ez az arány 1999-re az addigi legkisebb értékre, 11-re csökkent. A szakmunkásképzésben ennél kedvezőtlenebb volt a helyzet: egy pedagógusra az 1989 és 1999 közti minden évben legalább 17 tanuló jutott. A 2000-2004 közti periódusra a fentebb már említett jelentési változás miatt csak a középfokú oktatásra összesen vannak adatok, amelyek szerint egy debreceni középiskolai pedagógusra 2000-ben 12,6, 2001-2004 közt 11,3-11,6 tanuló jutott. Az egy középiskolai osztályteremre jutó tanulók száma ugyanebben az időszakban 32,8 és 36 közt változott. A felsőfokú oktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók száma 1991 és 2003 között több mint két és félszeresére (6271 főről 15808-ra) nőtt. A nappali tagozatos hallgatók számát a 20-24 évesek számához viszonyítva is közel háromszoros a növekedés (1991-ben az arány 34%, 1999-ben 69%, 2004-ben 100% volt). Ezek az adatok természetesen csak átfogó tendenciákat tükröznek, de nem írják le pontosan az állandó debreceni lakcímmel rendelkező, továbbtanuló fiatal felnőtteket. Egyrészt, a felsőfokú intézményben tanulók nemcsak a 20-24 éves korosztályba tartoznak, korosztály tekintetében azonban ragaszkodtunk a KSH által használt életkori kategóriához. Másrészt, a Debreceni Egyetem vonzáskörzete jelentősen túlterjed a városon, tehát hallgatói között jelentős számban vannak nem debreceni állandó lakosok; harmadrészt, a debreceni bejelentett lakcímmel rendelkező fiatalok egy pontosan meg nem becsülhető része nem Debrecenben, hanem az ország más városaiban, illetve külföldön található felsőoktatási intézményekben tanul tovább. Mindazonáltal a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók számának és korosztályos arányának növekedése hasonló az országos és nemzetközi tendenciához, és a tudás-alapú társadalom további fejlődésével ennek folytatódása, a magasabb végzettséget adó képzési formák iránti igény növekedése várható.
39
4.1.3. Bölcsődék A bölcsődék a 0-3 éves gyermekek ellátását szolgálják. A bölcsődékbe beíratott gyermekek létszámát azonban csak a 0-4 évesek számához tudtuk viszonyítani, a KSH által alkalmazott korcsoportos adatokat figyelembe véve. 1991-ben a 0-4 éves korosztály 8,6%-a volt bölcsődébe beíratva. Ez változó intenzitással, de emelkedő tendenciát mutatott, és 2003-ra 10,9%-ot ért el. (2. ábra). A 100 férőhelyre beíratott gyermekek száma 1992-ben még férőhely-fölösleget tükrözött (1992: 95 gyermek/100 férőhely); míg 1993-1999 között a bölcsődékre jelentős túlterheltség volt jellemző (1993: 130, 1999: 109 gyermek/100 férőhely). 2001 és 2004 közt 106 és 115 között változott a 100 férőhelyre beíratott gyermekek száma, a korábbinál enyhébb, de továbbra is fennálló férőhely-hiányt tükrözve. Kedvezőtlen tendencia volt a szakképzett gondozónők arányának 1995 és 1999 közt regisztrált csökkenése (1995-ben a gondozónők 96,5%-a volt szakképzett, míg 1999-ben 85,4%). 2000-ben az arány 89,2%-ra emelkedett, azóta nincs adat. Az egy gondozónőre jutó gyermekek száma 1998-ig növekedett, 1999-2004 közt 5 és 5,5 közt változott. (2. ábra). 2. ábra Bölcsődések aránya, illetve az egy gondozónőre jutó gyermekek száma Debrecenben 19912004 között 12
Bölcsődébe beíratott gyermek a 0-4 évesekhez képest (%)
10 8 6 4
Egy gondozónőre jutó gyermekek száma (fő)
2
20 03
20 01
19 99
19 97
19 95
19 93
19 91
0
4.1.4. Gazdaság, foglalkoztatás Alkalmazásban állók aránya a 15-59 évesek számához képest A helyzet értékelését jelentősen nehezíti a rendelkezésre álló adatok hiányos volta. Debrecenben alkalmazásban állók számára vonatkozóan a KSH statisztikai évkönyveiben az 1992-1997, illetve a 2001-2003 közötti időszakra vannak adatok. (1997-ben az alkalmazásban állók munkahely (telephely) szerinti jelentése megszűnt, a munkáltatók csak aggregált alkalmazotti létszám-adatokat szolgáltatnak a székhelyre vonatkozóan). Ezek szerint 19921997 között az alkalmazásban állók létszáma 31%-kal csökkent; 2001-re az 1997-es létszámhoz képest 12%-kal, 2003-ra 19%-kal nőtt. Az alkalmazásban állók létszám-
40
változásait optimálisan a gazdaságilag aktív korú népesség ugyanazon évi létszámához kellene viszonyítani, mivel azonban ez utóbbira Debrecen vonatkozásában nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok, viszonyítási alapul a 15-59 évesek létszámát választottuk. Az arányítás alapján megállapítható, hogy 1992-ben a Debrecenben élő 15-59 évesek 51%-a, a mélypontot jelentő 1997-ben 36%-a, 2003-ban pedig 43%-a állt alkalmazásban (3. ábra).
3. ábra Alkalmazásban állók aránya a 15-59 évesek számához képest 60 50 40 alkalmazásban állók aránya a 15-59 évesekhez képest
30 20 10
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0
Meg kell jegyezni, hogy az alkalmazásban állókra vonatkozó adatok idősoros követését nehezíti, hogy 2001-ben a Debrecen városra vonatkozó adat nem tartalmazza a 19 főnél, 2002-ben a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat. A 2001-es népszámlálás Debrecenre vonatkozó adatai gazdasági aktivitás, az évente kiadott megyei statisztikai évkönyvek pedig foglalkozási viszony alapján közölnek adatokat. A KSH kiadványok módszertani fejezeteiből nem derül ki, hogy a gazdasági aktivitás és foglalkozási viszony alapján bontott adatsorok mennyiben fednek át. A gazdasági szervezetek számának elemzésénél figyelembe kell venni, hogy 1992-95 között nem volt különbségtétel a regisztrált és a működő vállalkozások között; 1996 óta azonban ezeket külön tartják nyilván. A működő vállalkozásokat vizsgálva kitűnik, hogy 1996-2001 között az egyéni vállalkozások voltak túlsúlyban (1996-ban a működő vállalkozások közel 63%-a), ezek száma azonban 2003-ig folyamatosan csökkent (2003: 49,9%), a társas vállalkozások aránya pedig jelentősen növekedett olyan módon, hogy 2003-ban a vállalkozásoknak már 50,1%-a társas jellegű volt. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások számukat tekintve az összes vállalkozások elenyésző hányadát – 2001-ben mindössze 0,68%-át – adták.
41
4.1.5. Munkanélküliség A regisztrált munkanélküliek aránya a 15-59 éves népességhez viszonyítva az 1995-ös 7,1%ról 2003-ra 4,2%-ra csökkent, amely 2004-re kismértékben (4,8%-ra) emelkedett. Ezt az adatsort az alkalmazásban állóknak ugyanezen korosztályhoz viszonyított arányával összevetve kitűnik azonban, hogy az alkalmazásban állók aránya a fenti korosztályhoz viszonyítva is folyamatosan csökkent. Így nem zárható ki, hogy a munkanélküliek egy része valószínűleg nem a munkaerőpiacra való átkerülés miatt tűnt el a regisztrált munkanélküliek közül, hanem egyszerűen elveszett a gazdaságstatisztika látóköréből, a gazdaságilag inaktív népesség számát gyarapítva. A debreceni kistérségre jellemző munkanélküliségi arányszám alakulását mutatja a 4. ábra 2001-től. Ennek alapján a kistérség a megyei, a regionális, és az országos helyzethez képest is kedvező képet mutat. A következtetések levonásakor azonban figyelembe kell venni, hogy 2002-ig a debreceni kistérséghez a megyeszékhellyel együtt 21 település tartozott, 2003-tól azonban ugyanez a kistérség csak Debrecent tartalmazta. 4. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a debreceni kistérségben 2001-2007 között
Forrás: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, VÁTI 2008. https://teir.vati.hu/adat.htm Lekérve 2008. december
42
A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása alapján a munkanélküliek között a 2145 évesek képezték a többséget. Tartósan kedvezőtlennek tűnik a 21-25 év közötti munkanélküliek helyzete, a harmadik legnagyobb korcsoportot képezve. A legkisebb arányú (5% alatti) a legidősebbek – 51 év felettiek – reprezentációja a regisztrált munkanélküliek körében. Megjegyzendő, hogy a munkanélküliek létszám-adatainak adott korosztályhoz való hasonlítását lehetetlenné teszi az a körülmény, hogy a munkaügyi központok által alkalmazott korosztály-kategóriák nem egyeznek a KSH által nyilvántartott korosztályokkal. A fizikai és szellemi dolgozók arányát vizsgálva egyértelmű, hogy a regisztrált munkanélküliek körében a fizikai dolgozók dominálnak, arányuk háromszorosa a szellemi dolgozókénak (5. ábra). 5. ábra A szellemi és fizikai foglalkozásúak aránya a regisztrált munkanélküliek körében Debrecenben 1996-2004 között
100% Fizikai foglalkozásúak
80% 60% 40%
Szellemi foglalkozásúak
20% 0 1996
1998
2000
2002
2004
Forrás: Debrecen város integrált városfejlesztési stratégiája 2008. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás adatai azt tükrözik, hogy a regisztrált munkanélküliek között legmagasabb arányban a legfeljebb általános iskolát végzettek és szakmunkás végzettségűek vannak (a vizsgált periódusban végig az összes munkanélküli több mint kétharmada) (6. ábra). Legjobb a munkaerőpiaci helyzete a diplomával rendelkezőknek. A diplomások viszonylagos védettsége munkanélküliség szempontjából országosan és nemzetközileg is ismert tendencia. Ugyanakkor tovább folytatódott az a korábban is leírt tendencia, hogy munkanélküliek körében a legalacsonyabb arányban a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek vannak. Alacsony részarányuk oka lehet az is, hogy nem kerülnek be a regisztrációs rendszerbe. A helyzet értékeléséhez, illetve a munkanélküliség szempontjából leginkább veszélyeztetett végzettségűek és korúak azonosításához szükséges volna ismerni a gazdaságilag aktív népesség (alkalmazottak) iskolai végzettség és kor szerinti megoszlását; ehhez azonban Debrecen város vonatkozásában nincsenek adatok.
43
6. ábra A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása Debrecenben 1995-2004 között 80% 70% 60%
középfokúnál alacsonyabb összesen
50%
szakközép+techn.+gimn.
40% 30%
diploma
20% 10% 0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
4.1.6. Szociális ellátás Gyermekjóléti alap- és szakellátás A nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma több mint kétszeresére nőtt 1993-tól 2004ig. A városban élő adott évi 0-19 évesek számához viszonyított arányuk pedig ugyanezen periódusban háromszorosára emelkedett (1993: 3,03%; 2004: 9,27%). A veszélyeztetettség oka 2001-ig a gyermekek többségének esetében döntően környezeti tényező volt (2001-ben a veszélyeztetett gyermekek 51,1%-ánál), 2002-től azonban az anyagi ok került első helyre (2002-ben a veszélyeztetett gyermekek 42,4; 2004-ben 49,5%-ánál). Alkoholizmus miatt is veszélyeztetettnek minősült 1993 és 1999 közt minden évben a nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek legalább 40%-a (1998-ban a 60%-a), ez azonban jelentősen csökkent: 2001-ben a gyermekek 13, 2004-ben 25%-ánál szerepelt az alkoholizmus is, mint a veszélyeztetettség egyik oka. A veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó 2000-es adatok megbízhatósága kérdéses, ezen év adatai ugyanis feltűnően nem illeszkednek az idősorba, amelyre nem tudunk magyarázatot adni. (7. ábra). 7. ábra Veszélyeztetett gyermekek aránya és a veszélyeztetettség leggyakoribb okainak megoszlása 1993-2004 közt nyilv vesz.gyerm. aránya 100,0 a 0-19 évesekhez képest 90,0 (ezrelék) 80,0 70,0
összes vesz.-ből környezeti ok miatt veszélyeztetettek aránya (%)
60,0 50,0 40,0
összes vesz-ből anyagi ok miatt veszélyeztetettek aránya (%)
30,0 20,0 10,0 0,0 1993
1995
1997
1999
2001
2003
44
összes vesz.-ből alkoholizmus miatt is
Az átmeneti és tartós nevelésben (gyermekjóléti szakellátásban) részesülők aránya a nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek számához képest 1993 és 2001 közt 14-22% között ingadozott, 2002 és 2004 óta azonban minden évben meghaladta a 30%-ot. Az átmeneti és tartósan neveltek száma 1993-hoz képest 2,8-szeresére nőtt 2004-re. Arányuk a Debrecenben élő 0-19 évesekhez viszonyítva 1999-ig nem érte el az 1%-ot (az 1996-os év kivételével). 2000-ben azonban 1,02% volt, 2001-ben 1,27%-ra emelkedett, ami 2002-re megduplázódott (2,59%), 2004-ben 2,78% volt. A gyermekjóléti szakellátásban részesülők több mint fele nevelőszülőnél került elhelyezésre 2004-ben. A fenti adatok arra utalnak, hogy a Debrecenben élő gyermekek egyre nagyobb hányada (2004-ben közel 10%-a) nevelkedik olyan családokban, amelyek súlyos anyagi és egyéb gondok miatt nem tudnak megfelelő környezetet biztosítani a gyermekek elfogadható fejlődéséhez. Nyugdíjban részesültek létszáma A nyugdíjban részesültek létszáma 2000-hez képest 10%-kal, 59 446-ra nőtt. A nemek aránya érdemben nem változott, a nyugdíjasok 61%-a nő. 1995 és 2000 között a nyugdíjasok aránya az össznépességhez viszonyítva csaknem 4%-kal, 2000 és 2004 között 9%-kal nőtt. A Nyugdíjbiztosító adatai szerint a nyugdíjasok összlétszámán belül az öregségi nyugdíjban részesültek aránya az 1995-ös 56,7%-ról 2001-re 68,2%-ra nőtt; a rokkantsági nyugdíjasok aránya 33,8%-ról közel 20%-ra csökkent. A KSH Területi Statisztikai Évkönyve szerint azonban 2003-ban és 2004-ben az összes nyugdíjas 48%-a részesült öregségi nyugdíjban. Eszerint a korhatár előtt és korhatár után rokkantnyugdíjban részesültek aránya igen magas, a nyugellátásban részesülők több mint felét adják. A két adatforrás adatai ellentmondó trendeket tükröznek. Pénzbeli szociális támogatások A rendszeres szociális segélyt kapók évi átlagos száma 2000 és 2004 között 1,3-szeresére nőtt, de évről évre igen nagymértékben ingadozott (2000-ről 2001-re 72%-kal nőtt, majd a következő két évben közel 20-20%-kal csökkent, végül 2003-ról 2004-re 18%-kal emelkedett). A munkanélküliek rendszeres szociális segélyében részesülők száma 2000 és 2004 között másfélszeresére emelkedett, de ez sem volt egyenletes változás (a változás ingadozása gyakorlatilag azonos a rendszeres szociális segélyt kapóknál leírtakkal). A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők száma 2000 és 2004 között a támogatási rendszer átalakulása miatt drasztikusan csökkent (1564-ről 6-ra). A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma a vizsgált periódusban 1,3szeresére nőtt (1948-ról 2576-ra), de 2002-ben volt a legmagasabb (2945). A kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2000-ben és 2004-ben gyakorlatilag megegyezik (2962, illetve 2938), de 2001-ben kiemelkedően magas volt (3667), majd a következő évben közel 25%-kal csökkent a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma (2832-re). A közgyógyellátást biztosító határozatok száma 2000 óta emelkedik (8. ábra).
45
Intézményes szociális támogatások A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben gondozottak száma nem változott 2000 és 2004 között. A szociális otthonban gondozottak száma 11%-kal csökkent ugyanebben a periódusban. A szenvedélybetegeket ellátó intézmények férőhelyeinek száma 2001-ben 30 volt a városban, ez 2002-re 70-re emelkedett, azóta nem változott. A rehabilitációs férőhelyek száma 2000 óta változatlan, 18 fő ellátását teszi lehetővé. 8. ábra A közgyógyellátást biztosító határozatok számának alakulása Debrecenben 2000-2004 közt
4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 2000
2001
2002
2003
2004
4.1.7. Hajléktalanok ellátása A hajléktalan-ellátás komplex rendszerét 2002 óta a Refomix Kht üzemelteti Debrecen városában. A Kht utcai szolgálatot, nappali melegedőt, éjjeli menedékhelyet, valamint átmeneti szállót és rehabilitációs szállót működtet. A Kht becslése szerint mintegy 800-1000 hajléktalan él a városban. Az utcai szolgálat a hajléktalan-ellátás első ellátási szintjét képviseli, és mintegy 300 fő ellátását teszi lehetővé. Ehhez az ellátási szinthez tartozik a nappali melegedő, amelynek kapacitása napi 50 fő ellátását teszi lehetővé, azonban ezt meghaladja a ténylegesen ellátottak száma (2001-ben 75 fő, 2004-ben 95 fő). Az éjjeli menedékhely szintén 50 fős kapacitású, az igénybevétel azonban ezt 2001-ben 30%kal, 2004-re 64%-kal meghaladta. A két átmeneti szálló 2002-2004 közt 70 fő elhelyezését tette lehetővé, a tényleges igénybevétel 2002-ben ennél 5%-kal, 2003-ban 24%-kal, 2004-ben pedig 37%-kal magasabb volt. A fenti időszakban rehabilitációs szállón 2002-ben 22 fő, 2003-2004-ben 28 fő elhelyezésére volt kapacitás, amely teljes mértékben ki volt használva. A Refomix Kht-n kívül mintegy 100 fő ellátását lehetővé tevő utcai gondozó szolgálatot és 70 fős nappali melegedőt működtetett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, illetve 50 fős nappali melegedőt a Caritas katolikus humanitárius szervezet. 21 fő elhelyezését lehetővé tevő átmeneti szállót üzemeltetett a Debreceni Menhely Alapítvány.
46
4.2. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS
4.2.1. Bevezetés A felnőtt lakosság egészségmagatartására vonatkozóan nem történt átfogó felmérés Debrecen városában az elmúlt 10 évben, ezért csak országos vizsgálatok eredményeire támaszkodhatunk, s a minta méretéből adódóan megbízható adatokat a város helyett az északalföldi régióra1 vonatkozóan adhatunk meg. Ez a megközelítés várhatóan Debrecenre vonatkozóan is valós információkat ad, hiszen egyrészt a régió adataiban Debrecen lakosságszáma miatt nagy súllyal szerepel, másrészt az egészségmagatartást meghatározó kulturális, szociális sajátosságok és a társadalmi környezet a régión belül. A dohányzás, alkoholfogyasztás és táplálkozás jellemzésekor az Országos Lakossági Egészségfelmérésekre (OLEF2000 ill. OLEF2003) támaszkodunk [1, 2]. E felmérések a magyar felnőtt (18+) lakosságot képviselő mintegy 5500 ill. 5000 fős mintán, azonos tartalommal készültek. A drogfogyasztással kapcsolatban regionális szinten is megbízható adatok csak a fiatalokra vonatkozóan érhetők el: az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Dugs) nemzetközi program keretén belül a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásainak megismerése céljából készült 2003-as adatfelvétel során 9-10. évfolyamos diákokat kérdeztek, mintegy 5500-at [3]. A 18-65 éves felnőttek drogfogyasztására vonatkozóan egy 2001-ben készült kutatást idézünk [4], de itt az alacsony, a vidéki lakosokra vonatkozóan csupán 1500 fős mintanagyság még regionális becsléseket is csak korlátozottan tesz lehetővé. Az elemzésben csak szignifikáns (statisztikailag jelentős) különbségeket emelünk ki, s a többi régióra vonatkozó adatokat, ill. korábbi időpontra vonatkozó adatokat is csak akkor közlünk, ha az szignifikáns földrajzi különbségeket ill. időbeli változásokat jelez.
4.2.2. Dohányzási szokások Az OLEF2003 adataira támaszkodva elmondható, hogy a rendszeres dohányzók2 arányát tekintve az észak-alföldi régió nem különbözik szignifikánsan sem más régióktól, sem az ország egészétől. A régióban a nők 25%-a, a férfiak 40%-a rendszeres dohányos, tehát arányuk igen magas. A korcsoportos bontásban elvégzett elemzés szignifikáns különbségeket tár fel (1. ábra). A fiatal (18-34 éves) nők a középkorúakhoz (35-64 év) viszonyítva jóval nagyobb arányban dohányoznak rendszeresen (38% vs. 25%), ilyen különbség a fiatal és középkorú férfiak között nem figyelhető meg (45% vs. 43%). Ez a megfigyelés a régióra vonatkozóan is megerősíti a fiatal nők növekvő arányú dohányzásának utóbbi egy-két évtizedben megjelent országos tendenciáját. Míg a középkorú és az idős férfiak a nőknél sokkal nagyobb arányban dohányoznak (középkorúaknál 43% vs. 25%, időseknél 13% vs. 1%), addig a fiatal korosztályban ez a nemi differencia elmosódni látszik (45% vs. 38%). 1 2
Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Azaz naponta legalább egy szál cigarettát elszívók. 47
1. ábra Rendszeresen dohányzók aránya, nemenként és korcsoportonként Fé r fiak
Nők
65-
35-64
18-34
50%
40%
30%
20%
10%
0%
0%
10%
És z ak-A lf öld
20%
30%
40%
Magy arors z ág
Az idősek körében mind a régióban, mind az országban alacsony dohányzási gyakoriság figyelhető meg. Ezt a különbséget magyarázhatja az időskorra bekövetkezett leszokás ill. a dohányosok korai elhalálozása. A 2000-es OLEF adatokkal összevetve megállapítható, hogy 2000 és 2003 között sem a régióban, sem az országban nem történt szignifikáns változás a rendszeresen dohányzók arányában.
4.2.3. Alkoholfogyasztás Az OLEF adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy önbevalláson alapulnak, így, bár a kérdezettek saját kezűleg kitöltött kérdőívben és nem nyíltan a kérdezőknek válaszoltak, a nemzetközi tapasztalatok alapján aluljelentés valószínűsíthető. A mértékletes ivás tudományos bizonyítékok szerint csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, a nagyivás3 viszont jelentősen növeli egyes betegségek gyakoriságát és a korai halálozások számát. A nagyivók arányát tekintve mindkét nem esetén szignifikáns különbségek figyelhetők meg az ország régiói között (2. ábra). Az észak-alföldi régió mind a férfiak (16%), mind a nők (1%) vonatkozásában, a középmezőnyben helyezkedik el, nem tér el szignifikánsan az országos aránytól (férfiaknál 18%, nőknél 3%) sem. Ugyanakkor ezek a számok korántsem megnyugtatóak, hiszen a férfiak között az Észak-Alföldön mért 16% azt jelenti, hogy a régióban minden hatodik férfi nagyivó.
3
A „nagyivás a nőkre vonatkozóan heti 7, férfiakra heti 14 egységnyi illetve azt meghaladó mennyiségű alkohol fogyasztását jelenti, vagy az egyszeri sokat ivást (ha az egy napra számított alkoholmennyiség nőknél meghaladja a 3, férfiaknál az 5 alkoholegységet) jelenti. 48
50%
2. ábra Nagyivók aránya a férfiak és nők között, Magyarországon és régióiban
Az észak-alföldi régiót részletesebben vizsgálva kitűnik, hogy akárcsak a rendszeres dohányzás, a nagyivás is a férfiakat érinti nagyobb arányban, mindhárom korcsoportban, de itt a különbség sokkal hangsúlyosabb (3. ábra). A fiatalok között a nők 1%-a, míg a férfiak 13%-a nagyivó, középkorúaknál ugyanezek az arányok 1% vs. 16%, időseknél pedig 1% vs 22%. Bár ennek a jelenségnek a hátterében a nők esetében magasabb aluljelentés is valószínűsíthető, az elfogadhatónak látszik, hogy a férfiak között a nőkhöz képest többszörös a nagyivók aránya. A dohányzástól eltérően, a nagyivásban nincs szignifikáns korosztályi különbség, vagyis valószínűsíthetően a nagyivás kultúrája az utóbbi évtizedekben változatlan. Regionális összevetésben (3. ábra) vizsgálva a korcsoportos adatokat a fentihez hasonló kép rajzolódik ki: bár a régiók között némely esetben szignifikáns eltérések mutatkoznak, az Észak-Alföld mindkét nem esetén, mindhárom korcsoportban a régiók között a középmezőnyben helyezkedik el, és az országoshoz hasonló arányokat mutat. Az adatok ebben az esetben nem vethetők össze az OLEF2000 adataival, mivel 2003-ra az alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdések módosultak. 3. ábra Nagyivók aránya korcsoportonként a férfiak és nők között Magyarországon és régióiban
49
4.2.4. Kábítószer-fogyasztás Az alábbiakban szerfogyasztónak nevezzük azokat, akik életük során legalább egyszer kipróbálták már a tiltott szerek4 vagy a legális szerek5 valamelyikét. A 2003-as ESPAD felmérés szerint a 9-10. évfolyamos diákok között szignifikáns regionális különbség mutatkozik a szerek használatában. Az északkeleti régió6 diákjai között alacsony a tiltott szert fogyasztók aránya (19,5%, szemben a legmagasabb budapesti 32%-os értékkel), és ebben a régióban a legalacsonyabb a legális szerek fogyasztási aránya is (7,8%, szemben a legmagasabb, 10,6%-os közép-keleti régióbeli adattal). Felmerülhet, hogy a városi fiatalok szerfogyasztása a községbeliektől eltérő mintázatot mutathat, ezért Debrecent a régiójától eltérő, talán magasabb számok jellemezhetik. Erre vonatkozóan az ESPAD vidéki adatainak megyeszékhely/város/község szerinti bontása adhat orientációt. Eszerint a községekben szignifikánsan magasabb (!) a szerfogyasztás aránya, mint a városokban vagy megyeszékhelyeken, mind a tiltott szerek fogyasztási arányát (községekben 26,5%, városokban 20,5%, megyeszékhelyeken 21,8%), mind a legális szerek fogyasztását tekintve (23,5%, 9,4% ill. 7,9%). A 18-65 éves felnőttek 2001-es felmérése a regionális eltéréseket tekintve hasonló eredményekre jutott. Eszerint az északkeleti régióban alacsony a tiltott drogot fogyasztók aránya (2,9%, szemben a legmagasabb, északnyugati régióbeli 6%-os értékkel), ugyanakkor, vélhetően az alacsony mintaelemszám miatt, ez az eltérés nem mutatkozik szignifikánsnak.
4.2.5. Táplálkozás Nemzetközi, több országra kiterjedő vizsgálatok szerint a lakosság egészségi állapotának javulásában a táplálkozási szokásoknak, főleg az állati eredetű zsírok csökkenő, illetve a friss zöldség és gyümölcs növekvő fogyasztásának jelentős szerepe van. Jelen esetben az OLEF adatai alapján az egészséges táplálkozás mutatójaként az ajánlásokban szereplő napi friss zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a hagyományos magyar konyhára jellemző kizárólagos állati zsiradék (zsír vagy vaj) felhasználást vizsgáljuk. Mivel a táplálkozást szezonális hatások erősen befolyásolják, érdemes kiemelni, hogy az OLEF2003 késő ősszeltél elején készült, és a kérdés a felmérést megelőző 4 hétre vonatkozott. Mivel az OLEF2000 kérdezése ugyanilyen kérdésekkel és ugyanebben az időszakban zajlott, lehetőség van a két időpont közötti változás jellemzésére. A napi rendszerességű zöldség- és gyümölcsfogyasztás 2003-ban mért gyakorisága szignifikáns regionális különbségeket mutat (4. ábra); az Észak-Alföld lakosságának 57%os mutatója a legkedvezőtlenebb helyzetet mutatja.
4
Marihuána, hasis, LSD, ecstasy, amfetaminok, crack, kokain, heroin, egyéb ópiátok, mágikus gomba, GHB, inhalánsok, patron/lufi. 5 Legális szert fogyasztó: orvosi előírás nélkül fogyasztott altatót/nyugtatót, vagy fogyasztott gyógyszert alkohollal együtt, de nem fogyasztott tiltott szert. 6 Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg. 50
4. ábra Napi friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás aránya Magyarországon és régióiban
Az Észak-Alföld esetén kapott érték az országos 62%-nál is szignifikánsan alacsonyabb. Korcsoportos bontásban nemenként vizsgálva az adatokat (5. ábra) kitűnik, hogy az ÉszakAlföld minden nem-kor kategóriában hátrányban van az országhoz képest, de leginkább a középkorú (67% vs. 74%) és idős nők (62% vs. 74%) fogyasztása tér el kedvezőtlenül az országos átlagtól. Kiemelkedő, hogy mindkét nem esetén a fiatalok fogyasztása a legalacsonyabb. 5. ábra Napi friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás aránya mindkét nemre, korcsoportonként Fé r fiak
Nők
65-
35-64
18-34
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
0%
20%
És z ak-A lf öld
40%
60%
80%
Magy arors z ág
A 2003-as és 2000-es adatokat összevetve (6. ábra) fel kell hívni a figyelmet arra a kedvezőtlen változásra, hogy az országban és a régióban is szignifikánsan csökkent a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága: az Észak-Alföldi régióban 73%-ról 57%-ra, s egyébként is keveset fogyasztó fiatalok esetében még nagyobb arányú csökkenés következett be (66%-ról 49%-ra). Ez a változás annak felel meg, mintha a 2000-ben friss zöldséget és gyümölcsöt még naponta fogyasztók közül minden negyedik felhagyott volna időközben ezzel a szokásával.
51
6. ábra A napi friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás korcsoportonkénti változása 2000 és 2003 között Magyarországon és az Észak-Alföldön M ag yar o r s z ág
És z a k -A lfö ld
65-
35-64
18-34
80%
60%
40%
20%
0%
0%
20% 2003
40%
60%
2000
A főzéshez használt zsíradék típusát (kizárólagosan állati eredetű zsíradék / részben vagy egészben növényi eredetű) vizsgálva a 2003-as adatok szerint szignifikáns regionális különbségek vannak, s bár az Észak-Alföldi régió nem tér el szignifikánsan az országos átlagtól, egyértelműen a kedvezőtlen helyzetben lévő régiók közé tartozik (7. ábra). 7. ábra Kizárólag állati eredetű zsiradék használata, régiónként
A korcsoport szerinti bontás (8. ábra) szignifikáns különbségeket tár fel: az idősebbek nagyobb (a fiatalokhoz képest több mint kétszer akkora) arányban használnak kizárólag állati eredetű zsíradékot, ebben nyilván gasztronómiai tradíciók játszanak szerepet.
52
80%
8. ábra Kizárólag állati eredetű zsiradék használata, korcsoportonként az Észak-Alföldön
65+
35-64
18-34
0%
5%
10%
15%
20%
Az OLEF 2000 és 2003 eredményeinek összevetésével megállapítható, hogy az országban (24%-ról 9%-ra!) és a régióban (28%-ról 10%-ra!) is szignifikánsan csökkent a csak állati eredetű zsiradék használati gyakorisága 2000 és 2003 között mindhárom korcsoportban. Míg 2000-ben az Észak-Alföldi időseknek 35%-a kizárólag zsírral vagy vajjal főzött/sütött, addig ez az arány 2003-ban már csak 16% volt. Az állati eredetű zsírfogyasztás rövid távon, három év alatt bekövetkezett erősen szignifikáns csökkenése az életmód sikeres megváltoztathatóságára mutat.
4.2.6. Fizikai aktivitás A fizikai aktivitás jelentősége a betegségmegelőzés vonatkozásában egyértelmű; a nem megfelelő mértékű7 fizikai aktivitás prevalenciája a krónikus nem fertőző betegségekkel szembeni veszélyeztetettség egyik indikátorának tekinthető. A rendszeres testmozgást nem végző egyének arányait tekintve (9. ábra), a régiók között szignifikáns különbségek találhatók (a szükségesnél kevesebb aktivitással élők) végzők arányában, de az Észak-Alföld régió nem különbözik szignifikánsan az ország átlagától. 9. ábra Nem megfelelő mértékű fizikai aktivitást végzők aránya, Magyarországon és régióiban az OLEF 2000 és 2003 adatai alapján
7
Megfelelő mértékű fizikai aktivitás: ha az intenzív testmozgásra fordított heti időmennyiség kétszeresének, valamint a gyaloglásra és mérsékelt testmozgásra fordított heti időtartamnak az összege legalább 150 perc. 53
A nemek között nem mutatható ki különbség a régión belül, a korcsoportokon belül viszont igen. Az észak-alföldi fiatalok 9, a középkorúak 16, az idősek 41%-a mozog a szükségesnél kevesebbet. Az adatok ebben az esetben nem vethetők össze az OLEF2000 adataival, mivel 2003-ra a testmozgásra vonatkozó kérdések módosultak.
4.2.7. Testtömeg index A túlsúly és az elhízás8 számos betegség és kóros állapot tekintetében jelent kockázati tényezőt. Az Észak-Alföldi régióban a lakosság igen jelentős hányada (52%) súlyproblémával küzd. A régiók között nincs jelentős különbség az elhízottak és túlsúlyosok arányát illetően, az észak-alföldi arány gyakorlatilag megegyezik az országos aránnyal (53%). Korcsoportok és nemek szerint bontva (10. ábra) megállapítható, hogy mindkét nem esetében legnagyobb mértékben a legidősebb korcsoportot érinti: a 65 évnél idősebb nők és férfiak több mint 60%-a tartozik a túlsúlyos/elhízott kategóriába (64% és 66%), s hasonló a probléma súlya a középkorúak esetében is, nőknél 59%-os, férfiaknál 64%. A testtömeg index szempontjából a legkevésbé problémás csoportot mindkét nem esetében a fiatalok jelentik, a két nem között azonban jelentős különbség észlelhető: a fiatal nőknek alig több mint negyede (26%), a fiatal férfiaknak viszont 41%-a túlsúlyos/elhízott. A korcsoportok és nemek szerinti bontásban kapott eredmények az országostól nem különböznek szignifikánsan. A 2000-es adatokkal összevetve 2003-ra sem a régióban, sem az országban nem történt lényeges változás. 10. ábra Elhízottak és túlsúlyosak együttes aránya korcsoportonként az Észak-Alföldön Észak-Alföld
65-
35-64
18-34
0%
10% nő
20%
30%
40%
50%
60%
70%
férfi
8
A testtömeg index a kg-ban mért testsúly és m-ben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Túlzott soványság esetén ez az érték 18,5-nél kisebb, normál testsúly esetén 18,5 – 25 között van, túlsúlyról 25 – 30 közötti érték, elhízásról 30 feletti érték esetén beszélünk.
54
4.3. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK 4.3.1. Levegő Debrecen levegőhigiénés viszonyait a levegőbe juttatott szennyező anyagokon kívül a város földrajzi fekvése és éghajlata is nagymértékben befolyásolja. Debrecen az Alföld keleti részén elhelyezkedő enyhe mélyedésben található. A város határait főleg puszták, mint a Hortobágy, illetve erdős területek, pl. Nagyerdő képezik, így egy esetleges szennyezőforrás esetén nem számolhatunk a természetes domborzat, vagy vízfelület kedvező hatásával. A város talaja többségében laza, homokos, a szél könnyen porfelhővé alakítja a felső réteget. A városban nincs uralkodó szélirány, a szélsebesség tavasszal maximumot, ősszel minimumot mutat. A város széles útjai, utcái a szellőzés szempontjából igen kedvezőek. Korábban az ÁNTSZ megyei Intézetei az Országos Közegészségügyi Intézet szakmai irányításával rendszeresen ellenőrizték a levegő minőségét. 2002-től ezt a feladatot a Környezetvédelmi Felügyelőségek vették át. Debrecen területén egyrészt ún. manuális, másrészt automata mérőrendszer működik. A levegőminőség értékelése előírt módszerekkel nyert adatok és elfogadott egészségügyi határértékek alapján készült. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban három fő komponens vizsgálata szolgáltatta: kén-dioxid, nitrogéndioxid és ülepedő por. Az automata mérőállomások adatai: nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, szállópor (PM10) és benzol koncentrációk. A határérték túllépések számításánál az 1 órás és a 24 órás egészségügyi határértékekhez viszonyítva történt az értékelés. 2002 és 2007 között a város levegőjének kén-dioxid koncentrációja igen alacsony, jóval az egészségügyi határérték alatt van, annak mintegy 4-6 %-a (1. ábra). Ezzel szemben a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok levegőbeli koncentrációjának alakulása figyelmet érdemel annak ellenére (2. ábra), hogy az éves átlagérték közül a legmagasabb sem éri el a határértéket. Több esetben ugyanis határérték túllépés következett be (1. és 2. táblázat). Ugyanez mondható el a 2006. és 2007. évi adatok alapján a levegő ózon, és a benzol koncentrációk vonatkozásában. Ezek hátterében bizonyos napokon elsősorban a közlekedésből származó nagyobb terhelés áll. Az ülepedő por mennyisége a teljes vizsgált időszakban az egészségügyi határérték (10 g/m2 x 30 nap) alatt volt (3. ábra). A szálló por (PM10) mennyisége – bár az elmúlt 10 évben folyamatos a csökkenése – még mindig jelentős. Különösen magas a határérték túllépések száma (1. és 2. táblázat) Debrecenben. A szén-monoxid koncentráció értékei egyetlen alkalommal sem lépték túl az egészségügyi határértéket. A kén-dioxid és szén-monoxid tekintetében kiváló, nitrogén-oxidok, ózon, ülepedő por és benzol tartalmát tekintve jó, azonban a szálló por adatait elemezve megfelelő Debrecen város levegőjének minősítése.
55
kén-dioxid koncentráció (µg/m 3)
1. ábra A levegő kén-dioxid koncentrációjának alakulása Debrecen városban 2002 és 2007 között
60 50 40 30 20 10
2,13
3,09
1,83
1,93
3,29
2,06
2002
2003
2004
2005
2006
2007
0
egészségügyi határérték Adatok forrása: www.kvvm.hu/olm
nitrogén-dioxid koncentráció (µg/m 3)
2. ábra A levegő nitrogén-dioxid koncentrációjának alakulása Debrecen városban 2002 és 2007 között
60 50
46
41,53
40 30
31,11
29,1
33,68
33,19
34,18
2005
2006
2007
20 10 0 2002
2003
2004
egészségügyi határérték Adatok forrása: www.kvvm.hu/olm
56
Ülepedő por koncentráció (g/m 2)
3. ábra A levegő ülepedő por koncentrációjának alakulása Debrecen városban 2002 és 2007 között
16 14 12 10 8 6
4,64
5,58
6,05
6,48
6,53
6,11
2003
2004
2005
2006
2007
4 2 0 2002
egészségügyi határérték Adatok forrása: www.kvvm.hu/olm
57
1. táblázat A 2006. évi nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, szálló-por (PM10) és benzol koncentráció értékek alakulása 1 órás és 24 órás átlagok alapján, a debreceni mérőállomások adatai szerint
Levegőszennyezők
1 órás átlagok alapján
24 órás átlagok alapján
Mérőállomások Éves átlag (µg/m3)
Mérések száma (db)
Határérték túllépés (db) (>200 µg/m3) 130 81 33 (>10.000 µg/m3) 0 0 0
Éves átlag (µg/m3)
Mérések száma (db)
40,5 29,0 26,5
363 357 334
821 787 682
365 364 365
Nitrogénoxidok
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
40,6 29,1 26,5
8566 8546 8018
Szénmonoxid
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
515 575 543
8450 8591 8681
Ózon
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
46,2 53,0 48,7
8546 8480 8621
-
68,5 77,4 72,1
365 362 365
Szálló por (PM10)
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
31,6 32,3 34,8
8107 8583 8227
-
31,5 32,3 34,9
344 355 339
benzol
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
2,3 3,2 -
7802 7032 -
-
2,3 3,2 -
325 291 -
58
Határérték túllépés (%) (>200 µg/m3) 5 3 0 (>5.000 µg/m3) 0 0 (>120 µg/m3) 17 27 21 (>50 µg/m3) 39 45 58 (>10 µg/m3) 3 2 -
2. táblázat A 2007. évi nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, szálló-por (PM10) és benzol koncentráció értékek alakulása 1 órás és 24 órás átlagok alapján, a debreceni mérőállomások adatai szerint
Levegőszennyezők
1 órás átlagok alapján
24 órás átlagok alapján
Mérőállomások Éves átlag (µg/m3)
Mérések száma (db)
Határérték túllépés (%) (>200 µg/m3) 71 50 15 (>10.000 µg/m3) 0 0 0
Éves átlag (µg/m3)
Mérések száma (db)
35,5 25,6 24,7
344 351 362
425 687 600
340 359 344
Nitrogénoxidok
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
35,5 25,5 24,7
8318 8464 8681
Szénmonoxid
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
256 509 489
7993 8473 8158
Ózon
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
48,7 52,4 48,2
8410 8338 8643
-
71,2 76,5 72,6
360 354 364
Szálló por (PM10)
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
28,3 28,2 29,8
8531 8514 8733
-
28,2 28,1 29,8
353 353 363
benzol
Dobozi utca Kalotaszeg tér Klinika
3,4 -
7525 -
-
3,4 -
305 -
59
Határérték túllépés (%) (>200 µg/m3) 2 0 0 (>5.000 µg/m3) 0 0 0 (>120 µg/m3) 727 36 27 (>50 µg/m3) 29 23 34 (>10 µg/m3) 2 -
Debrecen levegőminőségének elemzése alapján feltételezhető, hogy a lakosság légúti megbetegedéseinek hátterében nem csak a klasszikus légszennyezők, hanem szerves porok (pollenek, spórák) is állnak, ezért ezek jelenlétének kiterjedt elemzése is elengedhetetlen a környezeti levegő minősítése érdekében. Az allergiás megbetegedések világszerte növekvő incidenciája/prevalenciája miatt az aeroallergének monitorozása iránt egyre inkább megnőtt az igény mind az allergológus orvosok, mind a betegségben érintettek részéről. Az allergén elkerüléshez és a megfelelő gyógyszeres kezeléshez fontos a légköri pollen- és gombaspórák koncentrációjának és összetételének ismerete. Magyarországon 1990 óta működik az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata, mely évente összegzi és közzéteszi a pollen és gombaspóra monitorozási adatokat. A Hálózat munkatársai az ország területén 12 állomáson végeznek mintavételt. Debrecen belvárosában egy pollencsapda (mintavevő) található, mely az Új Városháza épületének tetején (Kálvin tér), 30 m-es magasságban helyezkedik el. A csapda közvetlen környezetében sűrűn lakott nagy forgalmú városrész terül el. A belvárost kertvárosi rész veszi körül. Észak, Észak-keletre a Nagyerdő és az Apafai Erdő található, melynek uralkodó fái a kocsányos tölgy, csertölgy és az akác. A város Keleti-, Dél-keleti oldalán erdős területek vannak (Haláp, Bánk, Nagycsere, Fancsika). Telepített fái elsősorban az erdei- és fekete fenyő, valamint az akác. A parkokban gyakori a nyír, juhar, nyár, díszfasorként a jegenye és a platán. Gyomos területek főleg a város nyugati részén a Tócópatak-völgye környékén és elszórtan a belváros területén az építkezések körül vannak. Az Aerobiológiai Hálózat 2007. évi adatai alapján az allergológiai szempontból kiemelt jelentőségű taxonok szezonálisan jellemző legfontosabb adatait foglalja össze a 3. táblázat.
60
3. táblázat Allergológiai szempontból kiemelt jelentőségű taxonok szezonálisan jellemző legfontosabb adatai (Debrecen, 2007)
Taxonok jellemző adatai növény neve juhar éger parlagfű üröm nyír gyertyán libatopfélék mogyoró tiszafafélék bükk kőris útifű platán pázsitfűfélék nyárfa tölgy lórom fűz szil csalánfélék Alternaria Cladosporium
napi szezonkezdet maximum szezonvég ideje márc.15. febr.28. júl.31. júl.31. márc.23. márc.18. jún.04. febr.27. ápr.14. márc.02. jún.01. ápr.05. ápr.10. márc.02. márc.21. ápr.25. márc.07. márc.06. ápr.24. márc.11. febr.26.
márc.18. márc.13. aug.19. aug.17. ápr.30. márc.30. aug.28. márc.09. márc.07. ápr.29. ápr.01. jún.14. ápr.15. jún.20. márc.13. ápr.24. jún.20. ápr.03. ápr.10. aug.15. jún.05. aug.14.
ápr.14. márc.20. szept.30. okt.14. máj.02. ápr.30. okt.01. márc.19. máj.05. máj.23. máj.02. aug.16. máj.01. okt.13. ápr.16. máj.04. aug.23. máj.01. ápr.24. szept.26. nov.04. nov.05.
pollenszám össz(db/m3) pollenszám (napi (db/m3) maximum) 5 39 95 296 556 3790 73 599 144 1720 44 266 25 469 39 241 579 2073 89 184 36 372 5 86 106 685 103 1723 167 838 62 610 22 209 40 440 12 130 261 3526 992 46080 11584 730848
Adatok forrása: ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete; Országos Közegészségügyi Intézet
A virágporzási szezon három főbb, egymást kissé átfedő szakaszra tagolható: a fák virágzását követi a pázsitfűfélék majd a nyári-őszi gyomok virágzásának időszaka. A pollenszórás igen korán – február elején – kezdődik. Márciusban már a mogyoró, éger és a nyárfa virágpora is jelentős koncentrációban fordul elő a levegőben. Március közepétől kezdődően jelenik meg a nyírfa barkája, mely erős allergén hatással rendelkezik és május végéig elhúzódó pollináció kíséri. Az éger szintén erős allergén virágpora március végére eltűnik a csapdából. A klasszikus szénanátháért felelős fűfélék pollenkibocsátása jellegzetes éves csúcsot – májusjúnius-július – mutat. A pollenkibocsátás kezdete, az első fű virágzása április végére tehető, majd ezután hirtelen jelenik meg nagyobb koncentrációban az ország többi nagyvárosához hasonlóan Debrecenben is. Az allergén gombák egész évben megtalálhatók a levegőben, koncentrációjuk változása évente jellegzetes, szabályos évi alakulást mutat. A téli fagyok idején számuk minimálisra csökken, szaporodásuknak kedvez a meleg és nedvesség, ezért koncentrációjuk tavasszal emelkedni kezd. Az éves csúcsértékek júniustól októberig mérhetők, koncentrációjukat 61
alakulását elsősorban a csapadék befolyásolja. Az allergológiailag két legfontosabb – és általában a levegőben legnagyobb spóraszámmal jelen levő – nemzetség az Alternaria és Cladosporium taxon. Jelentősége miatt célszerű külön elemezni a parlagfű pollen szennyezettségi adatokat. A 4. táblázat foglalja össze a parlagfű-szezon fontosabb paramétereinek változását Debrecenben 2004-től 2007. között. 4. táblázat A parlagfű-szezon fontosabb paramétereinek változása Debrecenben 2004-2007 között
Évek db pollen/m3
Összpollen Napi maximum (db pollen/m3) 30 db pollen/m3 feletti napi koncentráció értékkel jellemezhető napok száma 100 db pollen/m3 feletti napi koncentráció értékkel jellemezhető napok száma
2004.
2005.
2006.
2007.
5426
3563
1791
3790
497
451
179
556
41
29
14
26
17
8
3
12
Adatok forrása: ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, Országos Közegészségügyi Intézet
A parlagfű pollenszórásának kezdete 2007-ben július utolsó hetére esett, – ekkor regisztrálták az évben először tíz darab pollenszem/m3 feletti értékeket, pár nappal korábban, mint az előző években. A legmagasabb napi koncentrációt augusztus utolsó előtti hetében mérték. A parlagfű szezon ebben az évben szeptember utolsó hetében ért véget. Ez az utóbbi években a legmagasabb érték. A 2006. évhez képest több mint kétszeresére emelkedett a napi maximum értéke. A szezon egészére jellemző pollenterhelés (az éves összpollenszám) a napi maximumhoz hasonlóan az országban Debrecenben erősödött leginkább (2006. év: 1791 darab, 2007. év: 3790 darab!). A parlagfű pollenre érzékeny betegeknél 30 darab pollen/m3 napi koncentráció felett már jelentkeznek a tünetek, ezért fontos információ a szezonról, hogy egy évben hány napon mértek e határ feletti értéket. Debrecenben az előző évhez képest nőtt ez az érték (14 napról 26-ra). A magas pollenterhelésű napok közül ki kell emelni azokat, amelyeken a napi koncentráció 100 db pollenszem/m3 felé emelkedik (nagyon magas pollenterhelés). Debrecenben a nagyon magas pollenterhelésű napok száma (az országos átlagtól eltérően) jelentősen emelkedett (3 napról 12-re). A szezonra jellemző legfontosabb paramétereket összefoglalva megállapítható, hogy az ország egészét tekintve 2007-ben csökkent a parlagfű-pollenterhelés az előző évhez képest, Debrecenben viszont jelentős növekedés tapasztalható.
62
4.3.2. Ivóvíz Az ivóvízzel szemben támasztott környezet-egészségügyi követelmény, hogy ne tartalmazzon olyan anyagokat vagy mikroorganizmusokat, melyek az emberi egészséget bármilyen módon károsíthatják, ugyanakkor tartalmazza mindazokat az ásványi és kémiai anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van. Ezért az ivóvíz legfontosabb komponenseinek folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának megőrzése érdekében. Az ivóvízellátás céljára kiemelt vizek különböző jellegű vízbázisokból származnak – felszíni, felszín alatti -, melyek a nyersvíz minőségét is alapvetően meghatározzák. A Debrecen közműves vízellátását biztosító víztermelő üzemek a sajátkutas rétegvíztermelésen túl a Keleti-főcsatornára települt felszínivíz-tisztítóműből érkező tisztított vizet is fogadják. Az ivóvíz minőségének monitorozása az ÁNTSZ felügyelete alatt áll. Ez egyrészt az üzemeltető által végzett rendszeres önellenőrző, másrészt a hatósági ellenőrző vizsgálatokat jelenti. Debrecen területén 61 mintavételi pont található, mely a város teljes közüzemi ivóvízhálózatát reprezentálja. A vízminőség vizsgálata mikrobiológiai és vízkémiai elemzéseket tartalmaz, ezek során a legfontosabb emberi patogén baktériumok számának, illetve néhány, az emberi egészségre ártalmas ion, fém koncentrációjának rutin meghatározása történik. 2002. január 1-jétől az ivóvízbiztonsággal kapcsolatos jogi szabályozás alapvetően megváltozott (1). Az 5. táblázatban Debrecen város közüzemi ivóvíz minősége a 2007. január 1-től 2008. június 30. közötti időszakra – a hatósági ellenőrző vizsgálatok alapján - jellemző fontosabb mikrobiológiai és kémiai paramétereinek alakulása látható. A mikrobiológiai elemzés alapján megállapítható, hogy a 2007. január 1. és 2008. június 30. között vizsgált 61 minta közül egyikben sem volt a megengedettnél magasabb Coliform szám, Escherichia telepszám és Enterococcus telepszám. Pseudomonas és Clostridium telepek nem voltak kitenyészthetők egyetlen vízmintában sem a vizsgált időszakban. A főleg emberi/állati kontaminációra utaló, 37 oC-on tenyésző baktériumok telepeinek száma nem haladta meg a megengedett egészségügyi határértéket. Hasonlóan, a víz természetes flórájára/faunájára utaló – 22 oC-on növekvő – telepek mennyisége sem volt magasabb mint a megengedett. A vízkémiai analízis során pH, vezetőképesség, kémiai oxigénigény és összkeménység meghatározása mellett számos ion és fém ivóvízbeli koncentrációjának mérése és azok egészségügyi határértékekhez való hasonlítása történik. A vízkémiai vizsgálatok során kifogásolt minta nem volt a vizsgált időszakban, sőt olyan minta sem, ami megközelítette volna az igen szigorú, Európai Unióban is elfogadott és alkalmazott egészségügyi határértékeket (5. táblázat). Az ivóvíz-minőségi vizsgálatok során megállapítható, hogy Debrecen lakossága kiváló minőségű ivóvízzel ellátott, mely megfelelő koncentrációban tartalmazza a szervezet zavartalan működéséhez elengedhetetlen ásványi anyagokat, ionokat, ugyanakkor az egészséget veszélyeztető anyagokat nem tartalmaz.
(1)
A Kormány 201/2001. (X.25.) Korm. rendelete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.
63
5. táblázat Debrecen város közüzemi ivóvízének minősége kémiai paraméterek alapján 2007. január 1. – 2008. június 30. között
61
Vezetőképesség µS/cm 61
KOI mg/l O2 61
Összkeménység mg/l CaO 61
6,5-9,5
≤ 2500
3,5-5,0
50-350
7,9 ±0,13
578 ±30,3
1,6 ±0,27
179 ±26
0
0
0
0
pH Minták száma Egészségügyi határérték/tartomány Átlag Szórás Kifogásolt minták száma KOI, kémiai oxigénigény
Minták száma Egészségügyi határérték Átlag Szórás Kifogásolt minták száma
Klorid ion mg/l 61
Ammónium ion mg/l 61
Nitrit ion mg/l 61
Nitrát ion mg/l 61
≤ 250
≤ 0,5
≤ 0,5
16,5 ±9,1
0,04 ±0,08
0
0
Vas µg/l
Mangán µg/l
61
61
Nátrium ion mg/l 61
≤ 50
≤ 200
≤ 50
0,05 ±0,08
3,0 ±0,97
7,3 ±13,1
0
0
0
Adatok forrása: ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete *mha: mérési határ alatt
64
Arzén µg/l
Bór µg/l
61
61
≤ 200
≤ 10
≤1
5,85 ±11,7
31,5 ±5,0
5,7 ±0,6
mha* -
0
0
0
0
4.3.3. Természetes fürdővizek A fürdőzés - melynek célja testedzés, felüdülés (rekreáció) vagy gyógyulás - nem járhat a fürdőzők egészségének ésszerű mértéket meghaladó kockáztatásával. (Bizonyos – a fürdőzés vízhigiénés körülményeitől jelentős mértékben függő – mértékű kockázat mindig fennáll.) Debrecen városban a Látóképi Tófürdő évről-évre jelentős vendégforgalmat bonyolít. A fürdőzők száma a legnagyobb látogatottság idején 2007-ben a június 16-tól augusztus 31-ig terjedő fürdési idényben átlagosan 1800 fő/nap volt. E fürdőhelynél a várható legnagyobb vendégszámra (3000 fő) vonatkozóan a pihenést szolgáló terület biztosított. A terület nagy része füvesített, parkosított, és a sportolási lehetőség elősegítésére (pl. labdajátékokra) alkalmas területrészt jelöltek ki. Ez nem balesetveszélyes és a vendégek nyugalmát sem zavarja. A pihenő-, sport és egyéb területet állandóan tisztán és rendben tartják. Ennek elősegítése érdekében a terület nagyságához viszonyítva megfelelő számú, méretű és elhelyezésű hulladékgyűjtő edényt biztosít az üzemeltető. Szintén naponta gondoskodnak a fürdésre igénybe vett vízfelület, vízpart tisztántartásáról. A fürdővíz minőségének vizsgálata a szezonban kéthetente történik. A laboratóriumi elemzés helyszíni műszeres mérésekből és bakteriológiai vizsgálatokból áll. 2007-ben a fizikai-kémiai jellemzők közül a pH, oldott oxigén és kémiai oxigénigény (KOI) mérése alapján a vízminőség megfelelő, a bakteriológiai vizsgálatok eredményei alapján pedig kiváló minőségű volt. A korábbi évek hasonló vizsgálati eredményeit is figyelembe véve megállapítható, hogy az egészségi állapotra gyakorolt kedvezőtlen hatással – az előírások betartatása mellett – nem kell számolni.
4.3.4. Szennyvíz A szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és -elhelyezés Debrecen város területén nagyrészt megoldott. A csatornahálózat bővítése 2003-tól folyamatosan történt, elsősorban a város délkeleti területén. A város csatornázottságának aránya 2007-ben 74 %-os. Folyamatos a belváros régi elavult hálózat-részeinek rekonstrukciója. A szennyvíztisztító-telep továbbfejlesztése megtörtént, a biológiai tisztító kapacitás 60.000 m3/napra növekedett. A szennyvíziszaphasznosítás biogáztermelés formájában valósul meg, amiből villamos energiát állítanak elő.
4.3.5. Hulladékkezelés Debrecenben a közterületek, parkok tisztántartását, gondozását rendszeresen végzik, a város egész területén megoldott a szervezett hulladékszállítás és lomtalanítás. A városban 2001-ben kezdődött el a szelektív hulladékgyűjtés. A lakótelepeken 2005-ben már 108 gyűjtőszigetet alakítottak ki, ahol papírt, üveget és műanyagot elkülönítve helyezhet el a lakosság. A tapasztalatok kedvezőek. 2004. évben került átadásra egy korszerű regionális hulladéklerakó, melynek kapacitása 3,5 millió m3. A létesítményre 2006-ban beszállított hulladék jellegének megoszlását mutatja a 4. ábra.
65
4. ábra A hulladéklerakó létesítményre beszállított hulladék jellegének megoszlása Debrecen városban 2006-ban
1% 5% kommunális hulladék
25%
41%
építési törmelék földhulladék ipari hulladék egyéb hulladék (lom)
28%
Forrás: ÁNTSZ Hajdú-Bihar megyei Intézete
Az évi összes hulladékmennyiségnek (230.000 tonna) mintegy 2/3-a kommunális hulladék és építési törmelék. Jelentős az ipari és földhulladék mennyisége is. A lerakótelepek szivárgásának monitorozása a Környezetvédelmi Felügyelőség által működtetett ún. figyelőkutakkal történik. A város területén keletkezett veszélyes hulladék jellemzően az egészségügyből származik. 2003 és 2006 között az elégetett veszélyes hulladék mennyiségét, ill. ennek és az egészségügyben keletkezett részét a 6. táblázat mutatja be. A szelektív gyűjtés során összegyűjtött egészségügyi veszélyes hulladék tárolása a megsemmisítésig szakszerűen, a jogszabályok szerint előírt módon történik. Debrecenben a veszélyes hulladékot égető mű üzemeltetése a HAJDUKOMM Kft. felügyelete alá tartozik. 6. táblázat Elégetett veszélyes hulladék mennyisége (Debrecen, HAJDUKOMM Kft, 2003-2006)
Évek 2003. 2004. 2005. 2006.
Elégetett hulladék mennyisége (kg) összesen 558.431 571.460 753.584 642.128 Forrás: ÁNTSZ Hajdú-Bihar megyei Intézete
66
ebből egészségügyi 437.049 482.051 715.383 604.584
4.3.6. Környezeti zaj A települési környezetben az élet minőségét befolyásoló tényezők között kiemelt jelentősége van a környezeti zajnak és ma már a környezetminőség egyik mutatójaként értékelik. A környezeti zajt általában a külső téri hangnyomásszint jellemzi, ugyanis a belső térben a zajhatást az épületelemek akusztikai tulajdonságai és a helyiségek berendezése befolyásolja. Legjelentősebb környezeti zajforrásnak a közlekedési, ipari zaj, valamint a szolgáltató létesítmények, szórakozóhelyek zajkibocsátása tekinthető, azonban az épületgépészeti berendezések, háztartási gépek keltette zaj, valamint egyéb tevékenységekből származó emisszió részaránya is számottevő. Magyarországon a környezeti zajterhelés mérése, vizsgálata a Környezetvédelmi Felügyelőségek hatáskörébe tartozik, azonban a lakossági panaszok kivizsgálását az ÁNTSZ intézetei is végzik. A Debrecen területéről a lakosság pihenését, nyugalmát zavaró környezeti zajjal kapcsolatos összes bejelentés számának és jellegének alakulását mutatja az 2003-2007. évek közötti időszakra vonatkozóan az 5. ábra. A vizsgált periódusban összesen 234 bejelentést tettek Debrecen város lakói, ennek több mint a fele (52 %-a) a közvetlen lakókörnyezet mellett levő szórakozóhelyeken alkalmazott elektro-akusztikai berendezések keltette zaj miatt történt. Jelentős a gépek, gépi berendezések keltette zajhatás miatt tett panaszok száma is (33 %). Az adatok alátámasztják azt a megfigyelést, hogy a szórakoztató ipar, valamint gépek, gépi berendezések zaja miatt tett panaszok száma évről-évre magas, és az esetek többségében jogos a bejelentés. Figyelemreméltó, hogy mind az öt vizsgált évben az ilyen jellegű bejelentések száma volt a legmagasabb. 5. ábra A lakossági zajpanaszok számának és jellegének alakulása Debrecen városban 2003 és 2007 között
7% 8%
Elektroakusztikai berendezések zaja Gépek, gépi berendezések zaja 52%
Közlekedési zaj
33% Egyéb
Forrás: ÁNTSZ Hajdú-Bihar megyei (majd Észak-alföldi Regionális) Intézete
Egyre több gép, berendezés működik a háztartásokban és okoz zajterhelést elsősorban a többlakásos lakótelepi épületekben, így például a szellőztető ventillátorok, a fűtési keringtető szivattyúk és transzformátorházak. A szokásos emberi tevékenységgel együtt járó zajok ellen az épületen belüli hangszigetelés általában megfelelő védelmet nyújt, azonban az emberi
67
együttélés szabályainak figyelmen kívül hagyása, az antiszociális magatartásformák miatt az épületeken belüli zajkeltés nem elhanyagolható tényező a panaszok száma alapján. Debrecenben az ipari zajért a nagyipar hanyatlását követően elsősorban a kisvállalkozások tehetők felelőssé, ugyanis az utóbbi években megszaporodtak a lakóépületekben, lakókörnyezetben működő kisvállalkozások, és ezzel együtt az ezek okozta zajproblémák is; növekedett például a kereskedelmi egységek telephelyére irányuló gépjárműforgalom. A közlekedés jelentősen befolyásolja a város zajszintjének alakulását. Szórványos mérési adatok bizonyítják az egyes területeken kialakult kedvezőtlen állapotokat. Az elmúlt 20 év alatt jelentős változások történtek a városban, melyek a zajforrások helyének változását is érintették.
4.3.7. Sugáregészségügy Számos természeti folyamat, mozgás, átalakulás okai és egyben kísérő jelenségei a sugárzások. Az élővilágot, beleértve az embert is, már kezdettől fogva – kisebb-nagyobb mértékben – mindig és mindenhol éri a természetben jelenlevő radionuklidok sugárzása. A természetes forrásokból eredő sugárterheléssel kapcsolatos ismeretek szerepe az utóbbi évtizedekben felértékelődött. A sugárzások környezet és egészségkárosító hatásai miatt – különösen a mesterséges források elterjedésével – a rendszeres ellenőrzés, a környezeti monitorozás elkerülhetetlen. Nemcsak a radioaktív anyaggal dolgozó üzem, laboratórium területén, hanem azok környezetében is ellenőrizni kell a sugárzás szintjét, és az ilyen jellegű létesítményektől távol is hatékonnyá kell tenni a környezeti monitorozást. Ugyanakkor az esetleges üzemzavarokból, balesetekből eredő és gyorsan megjelenő radioaktív szennyeződés mellett a lassan kialakuló változás követése szintén fontos. Az Egészségügyi Radiológiai Mérő- és Adatszolgáltató Hálózat az ÁNTSZ keretein belül működik. Az általa – Debrecen városban is – végzett vizsgálatok célja a monitorozás és az esetleges nagyobb szennyeződések kimutatása. Az utóbbi években előtérbe került a lakossági sugárterhelés becslése is. Az ellenőrző hálózat folyamatos tevékenysége emellett azért is fontos, mert ily módon egy esetlegesen bekövetkező váratlan kibocsátás is azonnal észlelhető és elemezhető. Debrecen városban a légkör radioaktív szennyezettségének vizsgálata során aeroszol és fallout minták mérése történik. 2006-ban az összes béta aktivitás-koncentrációjának átlaga aeroszol mintákban: 14,7 mBq/m3 volt. Ugyanakkor Magyarország területén ezen érték 1,9-15 mBq/m3 között változott. A fallout minták összegének harminc napra vonatkozó átlagolt összes béta-aktivitás koncentrációja: 20,9 Bq/m2/30 nap volt. A magyarországi összes bétaaktivitás koncentrációk 2 - 28 Bq/m2/30 nap között változtak. A mért aktivitás koncentráció értékek a korábbi években mért eredményekkel egyezést mutatnak, és évről-évre számottevően nem változnak. Megállapítható, hogy az összes aktivitás koncentráció kb. 99 %-a természetes eredetű radioaktív izotópokból származik, és a mesterséges eredetű izotópok mennyiségében évről évre kis mértékű csökkenés figyelhető meg. 2006-ban a fallout minták 137 Cs aktivitás-koncentrációja 0,76 Bq/m2/30 nap volt (országosan ez 0,07 – 2,4 Bq/m2/30 nap között változott). A debreceni közüzemi ivóvízmintákban a 137Cs aktivitás-koncentrációja 2006-ban az alkalmazott módszerrel elérhető 1 mBq/dm3 kimutatási határ alatt volt. Ez megegyezik a
68
korábbi évek tapasztalatával, és az Európai Közösség által szerkesztett kiadványban a környezet radioaktivitásáról közölt értékekkel egyaránt(2). A debreceni ivóvizek negyedévekre átlagolt összes béta-aktivitása 2006-ban 0,11 Bq/l volt (országosan: 0,04 – 0,21 Bq/l), ami a WHO által ajánlott 1,0 Bq/l összes béta-aktivitás referencia szint alatt van(3). (2)
Environmental Radioactivity in the European Community 1990-1995, Office for Official Publications of the European Community, Luxembourg, 1997. (3) World Health Organization, Guidelines for Drinking Water Quality, Second Edition, Vol. 1, Recommendations, Geneva, 1993.
Összefoglalóan kiszámítható, hogy a mesterséges radionuklidok sugárzásából származó átlagos lakossági sugárterhelés Debrecen városban az elmúlt években – külső és belső forrásokból együttesen – mintegy 0,3 %-a a magyar lakosság természetes radioaktív forrásokból származó kb. 3,4 mSv/év sugárterhelésének. Az elmúlt évek során sugáregészségügyi beavatkozást igénylő mérési eredmény nem volt.
69
5. A FŐBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGLALÁSA Demográfia A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Debrecen város lakosságának létszáma 2008. január 1-jén 205084 volt, ebből 94764 férfi (46,2%) és 110320 nő (53,8%). A népesség túlnyomó részét – mintegy 70%-át – mindkét nem esetében Debrecenben is a munkaképes korosztály adja (15-64 évesek). 1994-től 2008-ig a debreceni lakosság folyamatos fogyása tapasztalható, az összlétszám 1994-2002 között 215 ezerről 206,5 ezerre, majd 2008-ra 205,1 ezerre csökkent. A halálozási arányszám Debrecenben 1994-2007 között 10,4 és 13,2/1000 között alakult, trendje az ezredfordulóig enyhén emelkedő, majd csökkenő. Szembetűnő a születési arányszám kedvezőtlen irányú változása az ezredfordulót megelőző években: az 1994-95-ös, az akkori halálozási arányszámmal közel megegyező értékről a század legvégére (öt év alatt) 10/1000 alá csökkent, s 2007-ig alatta is maradt. A létszámmal együtt a korösszetétel is változott: a munkaképes korosztály lényegében stagnáló létszáma mellett a gyermekkorúak létszáma viszonylag intenzíven (1994-2008 között 30,4%-al) csökkent, míg az időskorúaké (1994-2008 között 80,6%-al) növekedett. A debreceni lakosság 2008. január 1-jei korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző, alul és felül összeszűkülő alakot mutatja. A 0-14 korcsoport arányát az egész országra vonatkozó adatokkal összehasonlítva nem látható jelentős eltérés; azonban a férfiak és a nők esetében is a 15-64 éves korosztály aránya számottevően magasabb, míg az idős – 65 éves és idősebb – korúak aránya alacsonyabb Debrecenben az országos átlagnál. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet az idősebb korcsoportok felé haladva - a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve - kifejezett nőtöbbletté alakul. Fentiek figyelembe vételével szükséges a demográfiai trendek folyamatos követése, a megfelelő intézmények kapacitásának az igényeknek megfelelő szinten tartása. Kiemelésre érdemes a 65 éves és idősebb korosztály egészségi állapotának megőrzését szolgáló programok fontossága, s az idősek ellátását szolgáló intézményeknek az igénybevételre vonatkozó előrejelzések szerint történő bővítése.
Halálozás Bár a viszonylag alacsony haláleset számok miatt a 15 éven aluliak halálozása statisztikailag nem értékelhető, a 0 évesek halálozásának csökkenése egyértelmű, s az összevetések alapján megállapítható, hogy a csecsemőhalálozás mértéke kedvező a megyeszékhelyek között is. Ugyanakkor, az országos átlagnál magasabb és növekszik Debrecenben a gyermekhalálozás (1-14 éves korosztály). A 2005-2007 időszakban az 1-14 éves korosztály halálozása az országos átlaghoz viszonyítva közel másfélszeres (SHH=142,3%). (A megyeszékhelyek körében csupán Békéscsabán volt magasabb a gyermekhalálozás a 2005-2007 években, Debrecen a megyeszékhelyek rangsorában a 18. helyet foglalja el.) Népegészségügyi elemzésekben a 25-64 éves korosztály halálozásának – azaz a felnőtt lakosság korai halálozásának – van kiemelt jelentősége társadalmi és gazdasági szempontból 70
egyaránt. Első megközelítésben, férfiak, és nők esetében egyaránt kedvezőnek tűnhet Debrecenben az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb korai halálozás, de a megyeszékhelyek rangsorát tekintve Debrecen a mezőny második felében helyezkedik el. A halálozási adatok alapján kiemelésre érdemes: • a 25-64 éves férfiak haláloki struktúrájában feltűnő a 2005-2007 időszakban a keringési rendszer betegségei okozta halálozás előretörése. Javulás csak a szívinfarktus okozta halálozás esetében észlelhető, az egyéb ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálesetek több mint 30%-át jelenti) a férfiak esetében szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, de a nők esetében is meghaladja azt. • a megyeszékhelyekhez viszonyítottan magas a daganatos betegségek okozta korai halálozás, ezen belül a légcső, hörgők és a tüdő daganatai okozzák a daganatos halálesetek több mint 1/3-át a férfiak esetében, s 1/4-ét a nők esetében; • férfiak esetében a nyelőcsőrák okozta halálozás a 2005-2007 időszakban szignifikánsan túllépte az országos átlagot (annak több, mint másfélszerese) és Debrecenben a legmagasabb a megyeszékhelyek között. A probléma a nők esetében is észlelhető. Fel kell hívni a figyelmet a gyomorrák okozta korai halálozás mértékére is a férfiak esetében: bár a halálozási többlet nem szignifikáns statisztikailag, de a 17. hely a megyeszékhelyek között minősíti a problémát. • a női daganatok (emlő-, méhnyak- és méhtest-rák) miatti korai halálozás javult ugyan az ezredforduló utáni első években az 1990-es évekhez képest, de a 2005-2007 időszakban ismét romlott. Az országos átlaggal szembeni többlet nem szignifikáns ugyan, de a 15. hely a megyeszékhelyek között figyelmeztet Debrecen női lakossága kedvezőtlen halálozási viszonyaira. • feltűnő, hogy az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás a férfiak és a nők esetében is szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál (2005-2007 időszakban alig haladja meg Debrecenben az alkoholos eredetű májbetegségek okozta korai halálozás az országos átlag felét sőt, a nők esetében az SHH értéke csak 40,0%). Ugyanakkor, a nem alkoholos májbetegségek okozta korai halálozás, amely a 2000-2004 években (Kaposvár után a) legmagasabb volt az országban, alig javult a 2005-2007 időszakban. Tisztázandó, hogy ezek az adatok a valóságot tükrözik-e, vagy a halálok-megállapítás során az alkoholos eredet nem került rögzítésre. • a 25-64 éves nők külső okok miatti halálozása Debrecenben szignifikánsan magasabb az országos átlagnál; ennek oka elsősorban az igen magas öngyilkosság (az öngyilkosság okozta halálozás mértéke a 25-64 éves nők körében - a nemzetközi viszonylatban rendkívül kedvezőtlen - országos átlagot 56%-al haladja meg. A daganatos halálozások közül mindenképpen további vizsgálatot érdemel a nyelőcsőrák és a gyomorrák okozta halálozás. A légúti daganatok kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás; a rendszeresen folytatott dohányzásellenes oktató, valamint a leszokást segítő programok hozhatnak hosszú távon csökkenést e daganattípus esetében. A női daganatok okozta halálozás csökkentésének nemzetközi tapasztalatokkal igazolt hatékony módszereit jelentik az emlő- és méhnyak-rák korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok, melyek alkalmazására a városban működő egészségügyi intézményekben a feltételek biztosítottak. A szűrések széles körű propagálása, a részvételt mellőzők felkutatása
71
és elérése (jellemzően az alapellátás prevenciós tevékenységének erősítése révén) elvezethet az e daganatok okozta halálozás csökkenéséhez. A debreceni nők körében igen magas öngyilkossági arányszám csökkentése csak a célzott mentálhigiénés programok szervezésével, s ezek igénybevételének ösztönzésével lehetséges. Kritikus jelentősége lehet az alapellátás szintjén nyújtott egészségpszichológiai szolgáltatás bevezetésének.
Megbetegedés 2007. december 31-én Debrecenben a hipertónia súlyozott prevalenciája a 15 évnél idősebbek körében 27%, azaz a városban közel 50 ezer személyt érint a betegség. A megyeszékhelyen élő, 75 éven aluli felnőtt férfiak körében a betegség gyakorisága nem tért el jelentős mértékben az ország férfi lakosainak körében megfigyelt átlagos értéktől, de a 75 éves és idősebb debreceni férfiak esetében a magasvérnyomásban szenvedők aránya közel 20%-kal magasabb a hasonló korú magyar férfiak körében észleltnél. A nők esetében észlelt magasvérnyomás gyakoriság 20% körüli többletet mutat az országos adatokhoz viszonyítva Kiemelendő a magasvérnyomás betegség egyértelműen emelkedő tendenciája Debrecenben is a férfiak 35-54 éves korcsoportjának esetében. A szívinfarktuson átesettek aránya 2007. végén a teljes 15 évesnél idősebb debreceni lakónépesség körében meghaladta az egy százalékot. A fiatal és középkorosztályú debreceni férfiaknál és nőknél a szívinfarktus gyakorisága nem tér el lényegesen az országos és a HajdúBihar megyei értékektől, de a 65 éves vagy idősebbek körében, a megyeszékhelyen lakó nők és férfiak esetén szignifikánsan nagyobb a szívinfarktuson átesettek aránya, mint az országban vagy a megyében élő hasonló korú lakosság körében. Az 55-74 éves korcsoportban az új szélütéses megbetegedések gyakoriságának csökkenése figyelhető meg az utóbbi néhány évben a debreceni férfiak körében. A városban élő 15 évesnél idősebb lakosság több mint hat százaléka szenved cukorbetegségben, ami 10 ezret meghaladó betegszámot jelent. 75 év alatt a férfiaknál megfigyelt cukorbetegség gyakoriság magasabb volt a nőkhöz viszonyítva. Debrecenben a cukorbetegség gyakoriság tekintetében igen jelentős a nemek közötti különbség, a cukorbetegség gyakoriság több mint tíz százalékkal magasabb értéket mutat a nők, mint a férfiak körében. A debreceni praxisok jelentései alapján becsült daganatos megbetegedésekben szenvedő 15 évnél idősebb lakosság aránya három százalék a megyeszékhelyen. A tüdő, emlő, bélrendszeri, méhnyak és prosztata daganatos betegek arányából képzett összevont mutató értéke alapján 5 ezer főt meghaladó beteglétszámmal kell kalkulálni a városban. Az összes daganatos beteg férfi több mint 40%-a bélrendszeri, harmada prosztata, s közel egynegyede tüdődaganatban szenved. A nőbetegek több mint 50%-a emlődaganattal, 17%-a bélrendszeri daganattal, 15%-a tüdődaganattal diagnosztizált. A daganatos betegségek prevalencia és incidencia értékeinek összevetése (miszerint Debrecenben az új esetek évi gyakorisága jóval alacsonyabb, de a daganatos betegséggel élők ill. azt túlélők aránya lényegesen nagyobb) arra utal, hogy Debrecen lakossága esetében a túlélés ill. gyógyulás valószínűsége jóval magasabb, mint a megye vidéki területein élő lakosság körében.
72
Jól ismert tény, hogy úgy a szív-érrendszeri betegségek, mint a cukorbetegség és a daganatos betegségek esetében is a fő kockázati tényezők az un. életmód-tényezők körében tartoznak. A leggyakoribb kockázati tényezők, úgymint a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, súlya az egészséges táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás növelésére vonatkozó programok révén csökkenthető. A szív- és érrendszeri és cukorbetegek, illetve e betegségek szempontjából kockázatnak kitett egyének kiszűrése és megfelelő gondozása érdekében a háziorvosok érdekeltségi rendszerének, azaz az alapellátás finanszírozásának teljesítmény alapú átalakítása jelenthet érdemi megoldást.
Társadalmi-gazdasági helyzet 1993-1999 között a bölcsődékre jelentős túlterheltség volt jellemző (1993: 130, 1999: 109 gyermek/100 férőhely). 2001 és 2004 közt 106 és 115 között változott a 100 férőhelyre beíratott gyermekek száma, a korábbinál enyhébb, de továbbra is fennálló férőhely-hiányt tükrözve. Az óvodások száma Debrecenben 1996 óta csökkenő tendenciát mutat. 2004-ben az óvodások létszáma az 1991-es létszám 75%-ára csökkent. 100 óvodai férőhelyre 2000-ben 104 gyermek jutott, ez 2004-re, 91-re csökkent. Az általános iskolai tanulók száma 1990-2004 között folyamatosan csökkent, de az általános iskolások számát az 5-14 évesek létszámához viszonyítva az általános iskolába járók aránya az 1991-es 77%-ról 1999-re 79%-ra, 2003-ra 85%-ra nőtt. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma csökkent: 1991-ben 13 volt, 2000-2004 közt 10. A középfokú oktatásban résztvevők száma 1991 és 2001 között csökkent; a 2001-es létszám mintegy 23%-kal kevesebb az 1991-esnél. Azt követően azonban a tendencia megfordult, és 2002-ben 5, 2003-ban és 2004-ben pedig több mint 7%-kal magasabb volt a középfokú oktatásban tanulók létszáma, mint a 2001-es mélypont idején. A felsőfokú oktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók száma 1991 és 2003 között több mint két és félszeresére (6271 főről 15808-ra) nőtt. A nappali tagozatos hallgatók számát a 20-24 évesek számához viszonyítva is közel háromszoros a növekedés (1991-ben az arány 34%, 1999-ben 69%, 2004-ben 100% volt). 1992-ben a Debrecenben élő 15-59 évesek 51%-a, a mélypontot jelentő 1997-ben 36%-a, 2003-ban pedig 43%-a állt alkalmazásban. A regisztrált munkanélküliek aránya a 15-59 éves népességhez viszonyítva az 1995-ös 7,1%-ról 2003-ra 4,2%-ra csökkent, amely 2004-re kismértékben (4,8%-ra) emelkedett. A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása alapján a munkanélküliek között a 21-45 évesek képezték a többséget. Tartósan kedvezőtlennek tűnik a 21-25 év közötti munkanélküliek helyzete. A regisztrált munkanélküliek között legmagasabb arányban a legfeljebb általános iskolát végzettek és szakmunkás végzettségűek vannak (a vizsgált periódusban az összes munkanélküli több mint kétharmada).
73
A nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma több mint kétszeresére nőtt 1993-tól 2004ig. A városban élő adott évi 0-19 évesek számához viszonyított arányuk pedig ugyanezen periódusban háromszorosára emelkedett (1993: 3,03%; 2004: 9,27%). A veszélyeztetettség oka 2001-ig a gyermekek többségének esetében döntően környezeti tényező volt (2001-ben a veszélyeztetett gyermekek 51,1%-ánál), 2002-től azonban az anyagi ok került első helyre (2002-ben a veszélyeztetett gyermekek 42,4; 2004-ben 49,5%-ánál). Az átmeneti és tartós nevelésben (gyermekjóléti szakellátásban) részesülők aránya a nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek számához képest 1993 és 2001 közt 14-22% között ingadozott, 2002 és 2004 óta azonban minden évben meghaladta a 30%-ot. Az átmeneti és tartósan neveltek száma 1993-hoz képest 2,8-szeresére nőtt 2004-re. Az adatok arra utalnak, hogy a Debrecenben élő gyermekek egyre nagyobb hányada (2004-ben közel 10%-a) nevelkedik olyan családokban, amelyek súlyos anyagi és egyéb gondok miatt nem tudnak megfelelő környezetet biztosítani a gyermekek elfogadható fejlődéséhez. A családvédelmi és gyermekjóléti szolgálatok szorosabb és rendszeres intézményes szintű együttműködése segíthet a veszélyeztetett gyermekek felkutatásában. Javasoljuk feltérképezni, hogy a veszélyeztetett gyermekek a város mely részeiben, illetve mely oktatási intézményeiben találhatók különösen nagy számban. Ezen intézményekben fontos lenne olyan programokat szervezni, amelyek segítenek a gyermekeknek hátrányaikat leküzdeni.
Egészség-magatartás Debreceni adatok hiányában az Országos Lakossági Egészségmagatartás Felmérés 2003 (OLEF 2003) adatai alapján csak az észak-alföldi régió lakosságának egészségmagatartása jellemezhető. A régióban igen magas a dohányzók aránya; a férfiak 40%-a, a nők 25%-a rendszeresen dohányzik. A korcsoportos bontásban elvégzett elemzés szignifikáns különbségeket tárt fel. A fiatal (18-34 éves) nők a középkorúakhoz (35-64 év) viszonyítva jóval nagyobb arányban dohányoznak rendszeresen (38% vs. 25%), ilyen különbség a fiatal és középkorú férfiak között nem figyelhető meg (45% vs. 43%). Ez a megfigyelés a régióra vonatkozóan is megerősíti azt az országos tapasztalatot, hogy a fiatal nők körében a dohányzás gyakorisága az utóbbi egy-két évtizedben növekvő tendenciát mutat. 2000 és 2003 között sem a régióban, sem az országban nem történt szignifikáns változás a rendszeresen dohányzók arányában. Az észak-alföldi régióban élő 35-64 éves férfiak közül minden hatodik nagyivó. A 2003-as ESPAD felmérés szerint a 9-10. évfolyamos diákok körében az északkeleti régió diákjai között alacsony a tiltott szert fogyasztók aránya (19,5%, szemben a legmagasabb budapesti 32%-os értékkel), és ebben a régióban a legalacsonyabb a legális szerek fogyasztási aránya is (7,8%, szemben a legmagasabb, 10,6%-os közép-keleti régióbeli adattal). A városi fiatalok szerfogyasztása a megyék vidéki területein élő diákok szerfogyasztásához viszonyítva eltérő mintázatot mutathat, ezért nem zárható ki, hogy Debrecent a régiójától eltérő arányszámok jellemezhetik. Az ESPAD adatai szerint a községekben szignifikánsan magasabb a szerfogyasztás aránya, mint a városokban vagy megyeszékhelyeken), mind a tiltott szerek fogyasztási arányát (községekben 26,5%, városokban 20,5%, megyeszékhelyeken 21,8%), mind a legális szerek fogyasztását tekintve (23,5%, 9,4% ill. 7,9%).
74
A napi rendszerességű zöldség- és gyümölcsfogyasztás az OLEF 2003-ban mért gyakorisága szignifikáns regionális különbségeket mutat; az Észak-Alföld lakosságának 57%-os mutatója országos viszonyításban a legkedvezőtlenebb. A 2003-as és 2000-es adatokat összevetve fel kell hívni a figyelmet arra a kedvezőtlen változásra, hogy a régióban is szignifikánsan csökkent a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága: az Észak-Alföldi régióban 73%-ról 57%-ra, s egyébként is keveset fogyasztó fiatalok esetében még nagyobb arányú csökkenés következett be (66%-ról 49%-ra). Az Észak-Alföldi régióban a lakosság 52%-a súlyproblémával küzd. A középkorú és idős lakosság (nők és férfiak) kétharmada a túlsúlyos/elhízott kategóriába sorolható. A fiatal nők negyede, a fiatal férfiaknak 41%-a szintén túlsúlyos/elhízott. Az egészségmagatartási adatok kedvezőtlen alakulása a régióban ismételten rámutat az egészséges életmódot propagáló és támogató programok fontosságára. Különösen fontosak a gyermekek és a fiatal felnőttek egészségfejlesztési programjai.
Környezet-egészségügy 2002 és 2007 között Debrecen levegőjének környezet-egészségügyi minősítése a kén-dioxid és szén-monoxid tekintetében „kiváló”, nitrogén-oxidok, ózon, ülepedő por és benzol tartalmát tekintve „jó”, azonban a szálló por adatai alapján csak „megfelelő” Debrecen város levegőjének minősítése. A szálló por (PM10) mennyisége – bár az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent – még mindig jelentős; különösen magas a határérték túllépések száma. A 2006. évhez képest több mint kétszeresére emelkedett a parlagfű pollen napi maximum értéke. A szezon egészére jellemző pollenterhelés (az éves összpollenszám) a napi maximumhoz hasonlóan az országban, Debrecenben erősödött leginkább. A pollenek által okozott problémákat az összpollenszám/spóraszám csökkentésével lehet kezelni. A gyomirtáson kívül fontos innovatív megközelítések alkalmazása, pl. (mint azt a 2002. évi egészségtervben is javasoltuk) iskolák ’örökbe fogadnak’ közterületeket, amelyeket gondoznak, rendben tartanak, gyomtalanítanak, cserébe az önkormányzat biztosít az iskoláknak cserjéket, virágokat; a ’Tiszta, virágos Debrecenért’ mozgalom újraindítását. Fontos a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésének folytatása és a hulladék-gazdálkodás korszerű elveinek bevezetése, konkrétan a szelektív hulladékgyűjtés folytatása és kiterjesztése, valamint a kisméretű hulladékgyűjtő edények számának növelése a város területén. A vizsgált periódusban (2003-2007) a környezeti zaj miatt összesen 234 bejelentést tettek Debrecen város lakói, ennek több mint a fele (52 %-a) a közvetlen lakókörnyezet mellett levő szórakozóhelyeken alkalmazott elektro-akusztikai berendezések keltette zaj miatt történt. Jelentős a gépek, gépi berendezések keltette zajhatás miatt tett panaszok száma is (33 %). A szórakoztató ipar, valamint gépek, gépi berendezések zaja miatt tett panaszok száma évrőlévre magas, és az esetek többségében jogos a bejelentés.
75
6. PRIORITÁSOK ÉS STRATÉGIAI JAVASLATOK DEBRECEN VÁROS LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁRA 1. A város lakossága egészségi állapotának és egészségmagatartásának rendszeres követése lehetővé teszi a problémák azonosítását, elemzését, megoldásukra program kidolgozását, illetve a már működő programok hatékonyságának értékelését. Szükséges, hogy a lakosság egészségi állapotára és az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozó adatokat az önkormányzat és egyes intézmények egységes szempontok szerint gyűjtsék, elektronikus formában rögzítsék és feldolgozzák. A cselekvési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez a meglévő adatgyűjtések mellett további célzott vizsgálatok elvégzése is szükséges. A gyakorlati megvalósítás érdekében indokolt az adatgyűjtésért és feldolgozásért felelős egészségmonitorozó munkabizottság felállítása, amelyet adatgyűjtéssel és elemzéssel foglalkozó intézmények képviselői alkotnak. A bizottság meghatározza tevékenységi körét, működési rendjét, szavatolja az adatgyűjtés, elemzés és az elemzett adatok felhasználásának szakszerűségét. 2. Kiemelten ajánlott a dohányzás és alkoholfogyasztás csökkentése, illetve az egészséges táplálkozás és testmozgás előmozdítása: • iskolai egészség-megőrzési programok szervezése, illetve az iskolák bekapcsolása az Egészséges Iskolák magyarországi hálózatába; • lakossági egészségmegőrző programok rendszeres szervezése; • kerékpárutak létesítése, elsősorban a belvárosba vezető, nagy forgalmi terheltségű, 4-6 km-nél nem hosszabb utak mentén; • a munkahelyi testmozgás feltételeinek bővítése. 3. Azon iskolák és óvodák feltérképezése, ahol különösen nagy számban vannak veszélyeztetett gyermekek; programok indítása ezen gyermekek részére. 4. Zöldterületek növelése a városban, különösen a magas beépítettségű és az ipari negyedekben; rendszeres gyomirtás (elsősorban parlagfű irtás) a pollen- és spóraszám csökkentése érdekében. 5. A méhnyak-rák szűrésének megszervezése a városban lakó nők számára a debreceni egészségügyi intézményekkel együttműködésben. Hazai kutatási eredmények bizonyítják, hogy a családorvosok bevonása a szűrőprogramok szervezésébe jelentősen növeli a részvételi arányt. A cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok és a magasvérnyomás szűrése, és az e betegségekben szenvedő páciensek gondozási színvonalának javítása a háziorvosi ellátás rendszerére építve kritikus fontosságúak. Indokolt olyan alapellátási model-program indítása, mely az alapellátási tevékenységet kiterjeszti az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció területére háziorvosi teamek munkájára építve. Megoldandónak látszik a team tagjaként egészségpszichológusok ill. mentálhigiénés szakemberek foglalkoztatása, tekintettel a 25-64 éves nők igen magas öngyilkosság okozta halálozására. 6. Általában hangsúlyozandó, hogy a város vezetésének érvényt kell szerezni annak a Korm. rendeletnek (314/2005), mely előírja minden jelentős tervezett intézkedés (pl. nagyberuházások, projektek, stb.) esetében az egészséghatás vizsgálat elvégzését, az intézkedés várható egészség-hatásának előrejelzését, annak érdekében, hogy a várható pozítív hatásokat felerősíthessék, a negatív hatásokat kivédhessék.
76
7. AZ EGÉSZSÉGTERVHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSAI Ádány R. (szerk.): Debrecen város egészségterve Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Iskola, Debrecen, 2002. European health for all database (Updated: November 2007), WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, Denmark, 2007. Hivatalos halálozási alapadatok (KSH – ÁNTSz) Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola, Debrecen Lakossági létszámadatok (Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal) Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola, Debrecen Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.): Epidemiológiai szótár. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003. Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003. V. Hajdú P., Kardos L., Ádány R.: A korai halálozás csökkenésének főbb összetevői az ezredforduló Magyarországán. Népegészségügy 2005; 84: 9-18. Boros Julianna – Németh Renáta – Vitrai József (szerk.): Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000. Kutatási jelentés. Országos Epidemiológiai Központ, 2002. Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2003. Kutatási jelentés. www.oszmk.hu Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás elterjedtsége és a fogyasztásra ható társadalmi tényezők iskolában tanuló fiatalok körében. Demográfia, 2005, 48/4. Paksi Borbála: Drogok és felnőttek. A 18 év feletti lakosság drogfogyasztása és droggal kapcsolatos gondolkodása az ezredfordulón, Magyarországon. L’Harmattan, Budapest, 2003.
77
8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Az egészségterv szerkesztője és írói köszönetüket fejezik ki a demográfiai és halálozási adatok feldolgozásában és az ábrák elkészítésében nyújtott segítségért Szabóné Bartha Anna statisztikusnak,
valamint
a
Háziorvosi
Morbiditási
közreműködőjének.
78
Adatgyűjtési
Program
minden
