DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, február 9

DEBRECEN közlekedési helyzete

Nagyvárad, 2010. február 9.

Debrecen –Európa közepén

Magyarország második legnagyobb városa Debrecen KözépEurópa keleti részén fekszik, 1000 kilométeres körzetében két tucat ország érhető el. Debrecent a régió nagyobb városaival az 5-ös számú középeurópai közlekedési folyosó köti össze. Állandó népessége: 204.622 fő Vonzáskörzetével együtt népessége: 400,000 fő (2009. december 29.)

Debrecen – elérhetősége

KASSA felé felé

V

Tornyosn émeti

POZSONY, PRÁ PRÁGA felé felé

SK

IV. BÉCS felé felé

A

Parassapuszta

Győ Győ r

Tatabá Tatabánya

GRÁ GRÁC felé felé

M8

Veszpré Veszprém

Nagykanizsa

V/A

M4

Szolnok

IV

RO

M7

Lelle

M44 Békéscsaba

Kiskunfé Kiskunfélegyhá legyháza

M6

Szeged Szekszá Szekszárd

Pécs

Röszke

BELGRÁ BELGRÁD felé felé

HR M56

SZARAJEVÓ SZARAJEVÓ felé felé

V/C

M43 IV

Baja

Mohá Mohács

Ilocska

ARAD felé felé

M5

M9 Kaposvá Kaposvár

NAGYVÁ NAGYVÁRAD, KOLOZSVÁR felé felé

M8 Kecskemé Kecskemét

M70 Letenye ZÁGRÁ GRÁB felé felé

M4

Szé Székesfehé kesfehérvá rvár

Dunaú Dunaújvá jváros Zalaegerszeg Bszgyö Bszgyörgy

M35 Debrecen

M0

Rábafü bafüzes

SLO

Polgá Polgár

Eger

BUDAPEST

M81

Szombathely

M3 Nyí Nyíregyh áza

M3

Vác

M1

M86

V

V

M2

Duna

Emő Emőd

F üzesabony

Sopron

LJUBJANA, TRIESZT felé felé

M30

M25

M15

M9

Tisza

Miskolc

X/A

YU

Nagylak

TEMESVÁ TEMESVÁR, BUKAREST felé felé

V

UA

LVOV, KIJEV felé felé

Helsinki folyosó folyosók autó autópálya autóú autóútt épül ő autóú autóútt

Autóval: M3-M35 autópálya köti össze Debrecent Budapesttel, a 220 km-es távolsága kb. 2 óra alatt tehető meg. Vonattal: Debrecen, KeletMagyarország legnagyobb vasúti csomópontja, a transzeurópai vasútvonal mentén fekszik, amely Budapestet Moszkvával köti össze. Repülőgéppel: Debrecen a schengeni kritériumoknak megfelelő repülőtérrel rendelkezik.




Debrecen jelenlegi infrastruktúrája

Debrecen nagy lakosságszáma, kiterjedése és térségi szerepe miatt jelentős mobilitási igény jelentkezik a városban és környékén. A város forgalma jellemzően a főutakra és az azokat összekötő alsóbbrendű hálózatra koncentrálódik. Debrecen fontos szerepet tölt be a környék közúti Közlekedésében: -Az országhatártól való kis távolsága miatt, -Itt találkoznak a megye sugárirányú főútjai és fontosabb összekötő útjai, -Mint megyeszékhely és régióközpont jelentős bejáró forgalmat bonyolít le


A város legfontosabb kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát 2006. év végén átadták. Az M35-ös autópálya építésével egy időben elkészült az M35-ös és régi 35-ös főút közötti szakasza. A régi 35-ös főút és a 4-es sz. főút közötti ág építésének határideje 2011. május. Az M35 déli ágának (47. sz. főúttal való összeköttetésének környezetvédelmi engedélyeztetése jelenleg van folyamatban, így végleges nyomvonala még nem ismert.) A 4. számú főközlekedési út (Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakul. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet – dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős.


A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökkent.

A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít – a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül – Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával.


A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km. A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze: • déli és keleti szakasza a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút, • északi szakasza a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; • nyugati szakasza a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával;


Debrecen a helyzetéből adódóan nagyon fontos és igen sokrétű hálózati funkciót tölt be. Szerepe a • tranzitforgalom átvezetése, • a városba érkező forgalom elosztása, • a külső városrészek közötti forgalom lebonyolítása. A Nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat.


A főúthálózat sugárirányú elemeit elsősorban – a már említett – országos fő és mellékutak 2x2 sávos belterületi szakaszai adják.

• A Debrecenen átvezető 4. számú főút, ami délnyugat felől a Szoboszlói úton vezet a Nagykörútig, majd annak déli és keleti ágán továbbhaladva a városból észak felé kivezető Kassai út. Szerepe elsősorban az országos és városkörnyéki tranzit és célforgalom levezetése. • 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával Debrecen szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé.

Debrecen - Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

„Stratégiai befektetések előkészítése a két urbanisztikai pólus, Nagyvárad és Debrecen szintjén megvalósuló szállítási infrastruktúra részére” című projekt A projekt célja: megvizsgálni a város megközelíthetőségének további javítását az elkerülő körgyűrű keleti részének lehetséges megépítésével, - ami egyrészt javítja a keleti határirányú kapcsolatot, - másrészt csökkentheti a belső úthálózat terhelését. A projekt outputja az erre vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány.


Előzetes megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemei 1. Összefoglaló: Ebben ismertetésre kerül az EMT célja, a tanulmányban kialakított projektváltozatok rövid leírása műszaki tartalommal együtt, táblázatos összefoglaló főbb mutatószámokkal. Itt lehet elemezni a projektváltozatokat pénzügyi és gazdaságossági szempontok szerint. Tervezői javaslattétel a (részletes) megvalósíthatósági tanulmánytervi szinten és a környezetvédelmi engedélyre beadandó nyomvonalváltozatra. 2. A projektgazda és a projektmenedzsment szervezet bemutatása (felépítés és működés rendje) 2.1.A projektgazda bemutatása, lehetséges partnerek bevonása 2.2.A projektmenedzsment szervezet Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

Debrecen - Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Előzetes megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemei 3. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány 3.1. A fejlesztés célja 3.2. Nyomvonal változatok kialakítása, Debrecentől északra, illetve délre levő induló és érkező csomópont kiválasztásával (Ebben a fejezetben kell leírni a projekt nélküli esetben /”0” változat/ várható műszaki, gazdaságossági szempontokat is.) 3.3. Előzetes egyeztetések folytatása: Magyar Közút Nonprofit ZRT, TIKTVF, Erdőfelügyelet, NIF ZRT 3.4. A tervezett fejlesztés műszaki vonatkozásai (érintett idegen területek nagyságának vizsgálata, /különös tekintettel az erdőterületekre/, tulajdonosok összetételének vizsgálata, érintett közművek vonatkozásában a beavatkozások típusai, vasúti és vízfolyások keresztezésének mikéntje, műtárgyak építése) 3.5.Tervezett nyomvonal(ak) beillesztése a hálózatba 3.6 Tervezett nyomvonal és országos, megyei Területrendezési Terv közötti viszony/kapcsolat 3.7.Hozzájárulás a horizontális politikákhoz (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)


Előzetes megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemei

4. Érintett terület bemutatása az egyes nyomvonal változatok alapján 4.1. Az érintett földrajzi területek bemutatása az egyes nyomvonal változatok alapján 4.2. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek, esetlegesen érintett védett területek leírása (kistérségek számbavétele, ha vannak) 4.3. A terület természeti környezete, természetes vízfolyások megléte (földtani, hidrogeológiai, geológiai, ökológiai viszonyok bemutatása, amelyek befolyásolhatják a műszaki megoldásokat) 5. Gazdasági – társadalmi környezet bemutatása 5.1. Demográfiai helyzet, tendenciák 5.2. Gazdasági jellemzők 5.3. Társadalmi jellemzők


Előzetes megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemei

6. Aktuális helyzetkép 6.1. Meglevő közlekedési hálózatok leírása 7. Projekt várható hatásainak elemzése (társadalmi, környezeti, gazdasági téren) 7.1. SWOT elemzés készítése (legalább nagy vonalakban: erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) 8. Projektjavaslat pénzügyi elemzése, lehetséges finanszírozási módok


Köszönöm a figyelmet!

2010. február 09.

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, február 9

Recommend Documents