Deák Téri Általános Iskola Sopron, Deák tér 78. Szervezeti és Működési. Szabályzat

Deák Téri Általános Iskola Sopron, Deák tér 78.

Szervezeti és Működési Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK I. II. III. IV. V.

Bevezetés, általános rendelkezések................................................................... 3 Az intézmény általános jellemzői ..................................................................... 6 Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................. 10 Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás ......... 12 Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással, az intézmény vezetésével ............................................................................. 18 VI. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ............................ 29 VII. A működés és a létesítmények használati rendje ............................................ 31 VIII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje............................................... 41 IX. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................. 45 X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................. 47 XI. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................. 49 XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ......................... 54 XIII. A mindennapi testedzés formái ....................................................................... 56 XIV. Az iskolai könyvtár működési rendje.............................................................. 57 XV. Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................... 59 XVI. Egyéb rendelkezések ....................................................................................... 63 XVII. Záró rendelkezések.......................................................................................... 65 XVIII. Mellékletek...................................................................................................... 67 1. számú melléklet - A könyvtár gyűjtőköri szabályzata ................................ 68 2. számú melléklet - A könyvtárhasználati szabályzat.................................... 72 3. számú melléklet - Adatkezelési szabályzat ................................................. 74 4. számú melléklet - Iratkezelési szabályzat.................................................... 86 5. számú melléklet - FEUVE........................................................................... 88

I. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Deák Téri Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2004. év november hó 23. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált. A szabályzat átdolgozására 2009-ben került sor, amikor a jogszabályi változások miatti javításokat és a gazdálkodásban bekövetkező változások miatti módosításokat végeztük el. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Deák Téri Általános Iskola ( a továbbiakban: Intézmény) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiaiművelődési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek 2.1 Általános jogszabályok Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet. A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: 2.2 Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.).

A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet. A kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet.. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet. 2.3 Egyéb jogszabályok A nem közoktatási ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Kt. 33. §-ának (12) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem közoktatási intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a Kt.-nek: • az intézményvezető megbízásáról rendelkező 18. §-ának (7)–(8) bekezdésében, • a működés általános szabályait és rendjét megállapító 37–38. §-ában, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében, • az intézmény vezetőjének feladatairól szóló 54. §-ában, • fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. 2.4 Az iskola működését meghatározó helyi szabályok

• • ƒ • • • • • •

Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Házirend Éves munkaterv Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) Közalkalmazotti szabályzat A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata z IGSZ által kidolgozott szabályzatok és azok intézményi kiegészítései.

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Deák Téri Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az Intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának jóváhagyásával lép hatályba,

és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az Intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű. 4. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, illetve az intézmény hivatalos honlapján. A minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát az iskolai könyvtárban kell elhelyezni. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a nevelőtestületi szobákban is elhelyezésre kerül. Az intézményigazgató minden évben a jövendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az általános iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az Intézmény házirendje az intézmény könyvtárában, honlapján, a tanári szobákban, a szülői és tanulói tájékoztató táblákon megtalálható és minden új tanulónak, szülőnek beíratáskor átadjuk. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az intézményigazgató általános helyettesétől kérhető. Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, és a szülők számára egy rövidített eseménynaptárt ad közre. A tanév helyi rendje – és esetleges változásai – az iskola honlapján is megtekinthetők.

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény adatai Elnevezése:

Deák Téri Általános Iskola

Rövidített neve:

Deák Téri Általános Iskola

Székhelye:

9400 Sopron, Deák tér 78.

Telephelye:

9400 Sopron Király Jenő u 34.

Statisztikai törzsszáma:

371298

OM azonosító jele:

030509

Statisztikai számjele:

15371290-8520-322-08

Technikai alszámlaszáma:

11600006-00000000-33254380

Központi telefonszáma:

99/510 158

Központi faxszáma:

99/510 159

Internet- és e-mail címe:

deakter @ deakteriiskola. axelero. net [email protected] www. deakisk.sopron. hu

Bélyegzőlenyomata/i: •

Hosszú:

Deák Téri Általános Iskola Sopron, Deák tér 78

•

Kör:

A Magyar Köztársaság címere a “Deák Téri Általános Iskola, Sopron” körfelirattal

Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak: • intézményigazgató, • intézményigazgató általános helyettese, • igazgató helyettesek, • iskolatitkár, • gazdasági dolgozók (kizárólag a gazdasági, nyilvántartási, jelentési kötelezettség teljesítése céljából). • osztályfőnök ( kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során, az Intézmény helyettesi irodáján). 2. Az intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok • alapító okirat • pedagógiai program és helyi tanterv • szervezeti és működési szabályzat és mellékletei • minőségirányítási program • házirend • éves munkaterv

3. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása Az intézményt alapítója: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, az alapítás ideje eredeti iratok hiányában 1991. december 13. Alapítói jogokat gyakorló szerv: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Irányítói jogokat gyakorló szerv: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 4. Az intézmény működési körzete Az iskola működési területe Sopron város közigazgatási területe. Évente a fenntartó által kijelölt felvételi körzettel rendelkezik, férőhelye mértékéig elsősorban a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Kötelező felvenni a körzetes tanköteles tanulókat. A szabad férőhelyek betöltéséről a Kt.-ben meghatározott keretek között a pedagógiai programban rögzítetteknek megfelelően az intézmény vezetője dönt. 5. Az intézmény besorolása a tevékenység jellege szerint Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény 6. Az intézmény besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint Önállóan működő intézmény. 6.1 Alapfeladatok • nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás • sajátos nevelési igényű iskoláskorú tanuló integrált oktatása • napközi otthonos ellátás Az intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatait, a jogszabályok alapján elkészített és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján végzi. 6.2 Alapfeladat szakfeladat szerinti megjelöléssel 2009 55232-3: iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1: munkahelyi vendéglátás 80121-4: alapfokú oktatás 80122-5: SNI tanulók nevelése, oktatása 80511-3: napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás 75192-2: önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 92403-6: diáksport 2010 479901: tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562913: iskolai intézményi étkeztetés 562916: üdülői, tábori étkeztetés

562917: munkahelyi étkeztetés 852011: általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012: sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021: általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022: sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911: általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912: sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914: általános iskolai tanulószobai nevelés 890441: közcélú foglalkoztatás 890442: közhasznú foglalkoztatás 931204: iskolai diáksport tevékenység támogatása 931205: fogyatékossággal élők iskolai diáksport tevékenysége és támogatása 6.3 Kiegészítő tevékenységek 2009 75195-0: Intézményi étkeztetés 751952 : közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek Az iskola kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2010 561000: éttermi mozgó vendéglátás 562917: munkahelyi étkeztetés 581400: folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 731200: médiareklám 6.4. Kisegítő tevékenységek 20010 682002: nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 823000: konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Aránya a bevételi előirányzat 20%-át nem haladhatja meg. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7. Az intézmény jogállása Az intézmény jogi személy. Az intézmény képviselete Az intézményigazgató általános, teljes körű és önálló képviseleti jogosultsággal rendelkezik. Ennek alapján jogosult az intézményt bármely hatóság, hivatalos szerv előtt és harmadik személyekkel szemben képviselni. Az intézmény vezetője az ügyek meghatározott körében eseti vagy állandó meghatalmazással képviseleti jogosultságát átruházhatja az intézmény általa meghatározott dolgozójára.

Aláírási, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor Az intézmény mint jogi személy nevében aláírásra egy személyben az intézmény vezetője jogosult. A részletszabályokat a hatáskörök rendezik. 8. Gazdálkodási jogköre Az intézmény a használatába adott vagyonnal az államháztartási törvényben és az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetési keretei felett teljes jogkörrel rendelkezik. Meghatározott pénzügyi tevékenységét az IGSZ látja el. 8.1 A feladatok forrásai • •

önkormányzati támogatás az intézmény saját bevételei

8.2 Feladatmutatók megnevezése, köre • • •

iskolai étkeztetés: étkezési napok és étkezők függvényében évente, meghatározott nappali, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás: felvehető maximális tanulólétszám: 730 fő, a fenntartó döntésétől függően, éves egyeztetéssel maximum 32 osztály indítható. napközi otthonos és tanulószobai ellátás a felvettek száma alapján évente meghatározott, maximum 16 csoport.

9. Az intézmény jogosultsága „Nyolcadik évfolyamos bizonyítvány kiállítása.

tanulmányait

befejezte,

kilencedik

évfolyamba

10. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: • az intézményigazgató, • az intézményigazgató általános helyettese, Az intézményigazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.

léphet”

–

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az iskola szervezete 1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményigazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: • az igazgatóhelyettesek, • általános intézményigazgató-helyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: • alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, • felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes. • általános intézményigazgató-helyettes Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóság rendszeresen, hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

1.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: • az igazgató, • általános igazgató-helyettes • az igazgatóhelyettesek • minőségirányítási csoport vezetője • a szakmai munkaközösségek vezetői, • a diákönkormányzatot segítő pedagógus, • a diákönkormányzat vezetője, • a közalkalmazotti tanács elnöke Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége alkalomszerűen, de legalább félévente tart megbeszélést a feladatokról. A megbeszélésről emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai belső ellenőrzési feladatokat is elláthatnak.

1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: • • • •

alsó tagozat napközi otthon felső tagozat gazdasági-technikai ellátó csoport

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsós igazgatóhelyettes alsós igazgatóhelyettes felsős igazgatóhelyettes igazgató

2.1. Az iskola szervezeti felépítése IGSZ Iskolatitkár

igazgató mücs vezető(MÜCS) KT vezető (KT) SZM vezető (SZM) gazdasági-technikai általános igazgatóhelyettes DÖK vez. (DÖK) ellátó csoport - gazd. ügyintéző (IGSZ kapcsolat) - pénztáros, gazd.üi. -konyhai dolg. - gondnok -takarítók alsós igazgató helyettes felsős igazgató helyettes -karbantartás alsós mk.vez.(.mk.) szakmai és funkcionális mk.vezetők napközis mk.vez.(mk) (munkaközösségek)

IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Magasabb vezető és vezetői megbízások, magasabb vezetői munkakör Magasabb vezetői megbízásnak minősül: • az intézményvezetői megbízás, • intézményvezető általános helyettesének megbízása Vezetői megbízásnak minősül: • igazgató helyettesi megbízás Nem jogszabályon alapuló vezető beosztás vezetői pótlék nélkül, vezetési szempontból: • munkaközösség-vezető. • minőségügyi csoport vezetője 1.1 Az intézményigazgató Felel: • az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; • az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; • az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; • a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért; • a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; • az intézményi számviteli rendért; • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért; • a pedagógiai, munkáért; • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért; • a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; • a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; • a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért; • a pedagógus, középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért; • a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; • a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért;

• •

az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért.

Feladata: • a nevelőtestületi értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatóság, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; • a pedagógiai program megvalósításának irányítása és szervezése; • a nevelő, oktató, munka irányítása és ellenőrzése az igazgató helyetteseken keresztül, a tevékenység koordinálása; • az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása; • az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; • a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a helyettesek bevonásával; • gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a 100 000 forint értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás; • gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szakalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázat elbírálását • ellátja a pályáztatói feladatokat • eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; • kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat; • megküldi a fenntartónak a minőségirányítási program évenkénti értékelését, és gondoskodik az értékelés nyilvánosságra hozataláról; • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; • ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez; • gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza); • teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; • ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

1.2 Hatáskörök átruházása Az igazgató egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből • a szervezeti egységek szakmai képviseletét az egységek vezetőire A kötelezettségvállalási jogköréből • 100 000 forint értékhatárig történő aláírást az általános igazgató helyettesre Az utalványozási jogkörét • a kötelezettségvállalás pontban meghatározottak figyelembevételével az általános igazgató helyettesre A munkáltatói jogköréből • a kiemelt jogkörök kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb intézkedéseket az igazgató helyettesekre A munka- és tűzvédelmi tevékenység irányítását és ellenőrzését • az általános helyettesre 2. Az intézményigazgató általános helyettese A helyettesítést a következők szerint látja el: • az igazgató akadályoztatása esetén – a gazdasági és pénzügyi feladatok kivételével – gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörében tart fenn; • az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató rendelkezése szerint látja el. Feladat- és hatásköre az általános helyettesítésen kívül • elkészíti a szervezeti egységek vezetőivel a tantárgyfelosztást és az éves munkatervi javaslatot, előkészíti a féléves és éves értékelést • irányítja a dolgozók helyettesítésével kapcsolatos feladatokat, elvégzi a túlmunkák elszámolását • a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása • az adatkezelési és adatvédelmi szabályok érvényesítése, az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos intézményi feladatok • az iskolai honlap általános felügyelete • a tanügyi dokumentumok és helyi nyomtatványok kezelése • szervezi és irányítja az iskolai könyvtár működését. • iskolai szinten tartandó nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; • tanórán kívüli tevékenység szervezése, irányítása • diákönkormányzat működésének segítése, az évi rendes diákközgyűlés megszervezése

Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a szervezeti egységek vezetőivel és az illetékes munkatárssal (iskolatitkár, gazd. ügyintéző, pénztáros) együttműködve végzi. Akadályoztatása esetén az illetékes szervezeti egység vezetője helyettesíti

3. A szervezeti egység vezetőjének jogállása, feladat- és hatásköre Jogállásuk: Az 1–4. és 5–8. évfolyam vezetését ellátó igazgató helyetteseket vezető beosztással az igazgató bízza meg határozott időre, és gyakorolja felettük az általános munkáltatói jogokat. Munkájukat az igazgató közvetlen irányításával, az általános igazgató helyettessel együttműködve végzik, tevékenységükről rendszeresen beszámolnak .Munkájukat koordinálják egymással A szervezeti egység-vezető kizárólagos jogkörébe tartozik: • a munkaközösségek irányítása Feladata különösen: • a nevelőtestület meghatározott körének vezetése, a nevelő- és oktatómunka irányítása ,az iskolai dokumentumok ellenőrzése, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, • intézményegység vonatkozásában a közalkalmazotti tanáccsal, a szülői szervezettel való együttműködés, • az intézményegységben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, • a statisztikai jelentések, KIR-adatszolgáltatás, iskolai tankönyvterjesztési feladatok irányítása az intézményegységen belül Irányítják, szervezik és ellenőrzik a vezetésük alatt álló szervezeti egységet, és azt szakmai ügyekben képviselik. Felelősek intézményegységük pedagógiai munkájáért, az intézményegység mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos ügyekért, a tanügy-igazgatási munkáért, valamint a hozzájuk utalt vezetői feladatok megszervezéséért és végrehajtásáért. Vezetői munkájukat egyéni felelősséggel, egymással együttműködve és mellérendeltségi viszonyban végzik . Döntenek a szervezeti egység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek egyeztetése nem tartozik a felettes vezető hatáskörébe, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik más szervezeti egység közösségének hatáskörébe. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során a tervezetet egyeztetik az igazgatóval, kivéve a tanulókkal kapcsolatos ügyeket.

3.1. Szervezeti egység vezető (igazgatóhelyettes) az 1–4. évfolyamon Feladata különösen: • az 1–4. évfolyam szakmai munkájának és a napközis ellátásnak a vezetése és ellenőrzése, • a beiskolázás, az első osztályosok beíratásának megszervezése, ellenőrzése, • irányítja, szervezi, ellenőrzi az óvodákkal a kapcsolattartást, • koordinálja az első osztályosok felmérését és a követő értékelés felméréseit, • ellenőrzi az osztályfőnökök gyermekvédelmi tevékenységét, együttműködik a, logopédussal, fejlesztő pedagógussal nevelési tanácsadóval, védőnővel, • közreműködik a tanügy-igazgatási szervezési, adatszolgáltatási feladatokban, • gondoskodik a helyettesítésről és a többlettanítási órák elszámolásáról. Aláírási jogköre: • Alsós, napközis naplók (1–4. évfolyam) • Három napot meghaladó tanulói távollét igazolása • Túlóra elszámolás ellenőrzésének igazolása • Tanmenetek, foglalkozási tervek 3.2. Szervezeti egység vezető (igazgatóhelyettes) az 5-8. évfolyamon Ellátja az általános igazgató helyettes helyettesítését annak akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben, el nem halasztható ügyekben. Feladata különösen: • az 5–8. évfolyam szakmai munkájának szervezése, vezetése és ellenőrzése; • irányítja a továbbtanulással kapcsolatos munkát, • gondoskodik az eredménykövetésről, a közzétételi lista kezeléséről, • szervezi a fogadóórákat, szülői értekezleteket; • együttműködik a szakmai munkaközösségekkel, • elkészíti a többlettanítással kapcsolatos elszámolásokat. • ellenőrzi az osztályfőnökök gyermekvédelmi tevékenységét, együttműködik logopédussal, fejlesztő pedagógussal nevelési tanácsadóval, védőnővel, • közreműködik a tanügy-igazgatási szervezési, adatszolgáltatási feladatokban, • irányítja a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos feladatokat Aláírási jogköre: • felső tagozatos naplók, • szakköri naplók (5–8. évfolyam), • három napot meghaladó tanulói távollét igazolása • túlóra elszámolás ellenőrzésének igazolása • tanmenetek, foglalkozási tervek

a,

3.3 Szakmai (funkcionális) munkaközösség-vezető Jogállása: Megbízását az intézményegység vezetőtől (igazgató helyettes), az igazgató jóváhagyásával kapja. A megbízás két évre szól, és többször is meghosszabbítható. Heti egy óra kedvezményben és munkaközösség-vezetői pótlékban részesül. Feladata különösen: • az igazgató helyettesek szakmai, módszertani kérdésekben történő segítése, a munkaközösség munkájának megszervezése és irányítása; • a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek kiemelt kezelése; • a munkaközösség szakterületét érintő javaslatok kidolgozása; • a munkaközösség részvételének előkészítése az iskola szakmai munkájának – éves terv szerint folyó – belső ellenőrzésére; • a pedagógusok szakmai segítésével kapcsolatos lehetőségek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása; • évente szakmai fejlesztési terv készítése (saját munkaterv) • továbbképzési javaslatok megfogalmazása; • helyi tanterv, időtervek elkészítése; • szakmai ellenőrzés végzése: óralátogatások, adminisztráció; • országos és helyi mérések eredményeinek elemzése, feladatok meghatározása; • tanulmányi versenyek lebonyolítása; • javaslattétel eszköz- és könyvtárfejlesztésre; • szakszertár gondozása; • pedagógusértékelésben való közreműködés; 3.4. Minőségirányítási csoport vezetője Határozott idejű megbízását az intézmény igazgatójától kapja. A minőségirányítási csoport tagjait egy tanévre szólóan a minőségirányítási vezető javaslatának figyelembevételével az intézményigazgató bízza meg. Pótlékban (kiemelt munkavégzés) részesül. Feladata: • az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása, • az intézményegységek minőségfejlesztő munkájának koordinálása, • beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése, • az alkalmazotti minősítés, értékelés koordinálása

V. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL, AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben 7.pontjában felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére szülői munkaközösség működik. 2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják, vezetője az intézmény igazgatója. Véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével, (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet összalkalmazotti értekezleten gyakorol. Az alkalmazotti közösség dönt az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásáról. Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik.

3. A nevelők közösségei 3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület vezetője az intézményigazgató. Tagja az iskola valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók (könyvtáros, szabadidő szervező) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület dönt: • az iskolai pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadásában,

• • • • • • • • • • •

az iskola működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának elfogadásában (a szervezeti és működési szabályzat intézményi szintű, az alkalmazotti értekezlet fogadja el), az iskola éves munkatervének elkészítésében, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában, a házirend elfogadásában, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításában, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásában, az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapításában a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével, a tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, a vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában, jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, • az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, • az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, • az iskolai felvételi követelmények meghatározásánál, • az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésénél, • külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezlet időpontjában. Átruházott jogkörök A jogkör gyakorlója A pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása munkaközösség Taneszközök, tankönyvek kiválasztása munkaközösség Továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel munkaközösség Jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel munkaközösség Tantárgyfelosztás véleményezése munkaközösség A szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése munkaközösség A pedagógusok külön megbízásai elosztásának véleményezése munkaközösség Az iskolai felvételi követelmények meghatározása munkaközösség Osztályközösségek, egyének nevelőtestületi megítélése alsós, ill. osztályfőnöki (tanulmányi munka, magatartás, szorgalom) munkaközösség, egy osztályban tanítók tantestületi csoportja Fegyelmi ügyek alkalmanként létrehozott fegyelmi bizottság

A nevelőtestület összehívása Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: • tanévnyitó értekezlet, • félévi értékelő és tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • 2 alkalommal nevelési értekezlet, • szükség szerint munkaértekezlet. Az igazgató hozzájárulásával szükség esetén a helyettesek a vezetésükhöz tartozó évfolyamokon tanító pedagógusok részére felső tagozati, illetve alsó tagozati értekezletet hívhatnak össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: • nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, • a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, vesz részt egy-egy értekezleten. 3.2. A nevelők szakmai ( funkcionális) munkaközösségei A hasonló műveltségi területen dolgozó pedagógusok, ill. az azonos feladatot ellátók – a gazdasági lehetőségek figyelembe vételével - munkájuk szakmai minősége és módszertani fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézmény helyettes vezetője bíz meg a feladatok ellátásával. Az intézmény szakmai munkaközösségei összehangolják munkájukat, kidolgozzák együttműködésük, kapcsolattartásuk rendjét. Munkájukat éves munkaterv szerint végzik. A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is részt vehet a belső ellenőrzésben és értékelésben, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség: • gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről; • dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról; • dönt a belső továbbképzések programjáról; • dönt az iskolai tanulmányi versenyek programjáról;

• •

javaslatot tesz eszközfejlesztésre, tankönyvhasználatra; kétévente munkaközösség-vezetőt választ.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az előbbi pontban megfogalmazottakon kívül az alábbi jogköröket ruházza át: Döntési jogkörök: • a munkaközösség szakterületét érintő kutatások és kísérletek indítása, lebonyolítása és értékelése, • a szakterületen belül eredményvizsgálatok kezdeményezése, lebonyolítása, értékelése, az eredményekből következő feladatok meghatározása, • az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, • a neveltségi szint vizsgálatok területének meghatározása, értékelése, a továbbfejlesztés módjának meghatározása, • a pályakezdők segítésének módjai, • a tömbösített időfelhasználás szabályozása. Véleményezési jogkör: • a munkaközösségi tagok központi továbbképzésének tervezése, • az iskolai költségvetés szakmai előirányzatai, szakterületre eső részének felhasználása, • a szaktantermi rendszer fejlesztése, • a szakterületet érintő pedagógus álláshelyek pályázati kiírása. Javaslattevő jogkör: • a pedagógusok szakmai munkájának értékelése, • szaktanácsadók igénylése, • az iskolai munka tervezése, • szakmai tanmenetek, foglalkozási tervek elfogadása, • iskolai pedagógiai pályázatok kiírása, díjazása. További részletezett feladatok: • szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, • részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), • egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, • javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, • segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, • megválasztják a munkaközösség vezetőjét, • segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok, reszortfelelősök Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, ill. az igazgató bízza meg. A nevelő-oktató munkát segítő reszortfelelősök: gyermek és ifjúságvédelmi felelős vöröskeresztes tanárelnök szakleltárfelelősök A reszortfelelősök teendőiket az egyes területeket érintő külön jogszabályok betartásával és a tantestület tagjainak (csoportjainak) bevonásával látják el. 4.4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. 4.4.1. Osztályszülői közösség Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Feladatuk az iskolai szülői szervezettel való kapcsolattartás, az osztályközösség érdekvédelme, az osztály tanulmányi munkájának és szabadidős tevékenységének segítése. Munkájukat az osztályfőnökkel szoros együttműködésben végzik. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: • elnök, • elnökhelyettes, Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 4.4.2. Iskolai szülői szervezet (szülői munkaközösség) Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt . Alapvető célja: • Az iskolába járó tanulók szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében. • Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés elősegítése. • A saját, önálló életre felkészítő iskola megvalósításában való közreműködés. • Annak a konkrét szülői érdeknek a megfogalmazása, amelyet a szülőknek képviselniük kell. • Az oktatás minőségének javítása az iskolába járó gyerekek érdekében. • Az iskolai tehetséggondozás és felzárkóztatás megvalósulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén igénylése.

•

A gyermekek és a szülők érdekeit érintő döntések meghozatalában együttműködés az iskolavezetéssel, a pedagógusokkal.

Alapvető feladata • Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása. • Feladata a szülői munkaközösség éves munkatervének összeállítása. • Feladata szükség esetén rendkívüli ülés összehívása a felmerülő problémák tisztázására. • A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. • A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben. • A szülők közötti kapcsolattartás megszervezése: — szülő és iskola, — szülők és szülői szervezet, — szülők és szülők között. • A kapcsolattartás kialakításában való részvétel: — a szülői értekezlet rendje és tartalma, — a fogadóórák időpontja, — a nyílt napok lebonyolítása, — levelezés a szülők és a szülői szervezet között. • A szülők közössége az SZMK-üléseken történtekről az előterekben elhelyezett faliújságon keresztül tájékoztatót ad. • Szülői képviseletben való részvétel az iskolán kívül (helyi és országos szülői egyesületek). • A szülők figyelmének felhívása jogaikra és kötelességeikre. Az iskolai szülői szervezetet (szülői munkaközösséget) az alábbi jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselőit és vezetőségét • kialakítja saját működési rendjét, • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, a tankönyvtámogatás rendjét. • Az iskolai szülői szervezet választmánya ill a vezetőség útján eljárhat, intézkedhet a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítése, valamint a szülői kötelességek teljesítése érdekében • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, A SZM választmánya elnököt, elnökhelyettest és vezetőséget választ. Munkarendjét maga alakítja ki. 4.4.2.1. SZM vezetősége Az iskolai SZM választmánya a szülők javaslata alapján hét tagú vezetőséget választ. A vezetőség az SZM belső ügyeiben döntési, a szervezeti jogosítványok közül véleményezési és egyetértési jogkörrel rendelkezik. Egyetértési jogkörét a választmányi ülések között szükség szerint gyakorolja. A vezetőség az elnököt aláírási joggal ruházza fel.

5. A tanulók közösségei 5.1. Az osztályközösségek és a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok közös tanulócsoportot osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség maximális tanulólétszáma jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, technika, informatika). A tanulócsoportok bontását a pedagógiai programban leírtak szerint a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanuló egyéni üteme szerinti haladás indokolhatja. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: • Osztálytitkár • Osztályközösség döntése alapján létrehozott osztályfelelősök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket (DÖK) hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. /tanulmányi, fegyelmi, kulturális, környezet-és egészségvédelmi/ A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. 5.2. A tanulók nagyobb közössége A tanulók nagyobb közösségének tekintendő: a tanulói közösség összlétszámának, ill évfolyamlétszámának minősített többsége (50% + 1 fő). 5.2.1.A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösség legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés .A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyben az iskola tanulói vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az intézményvezető, és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a vezetőknek 30 napon belül választ kell adniuk. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézmény igazgatója kezdeményezi.

5.2.2. A diákönkormányzat és működése, kapcsolattartás az iskolavezetéssel Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai DÖK-öt segítő tanár is érvényesítheti. A DÖK egyetértési jogot gyakorol: • a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; • a házirend elfogadásakor. Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja ki. A DÖK-öt segítő tanárt az intézményigazgató bízza meg a feladat ellátásával. Az iskolai diákönkormányzat pedagógus megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztálydiákönkormányzat képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető a beszámolási, tájékoztatási, véleménykérési kötelezettségeken túl kérésre részt vesz a diákönkormányzat ülésén.

6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • az igazgatóság ülései, • az iskolavezetőség ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon, körözvényeken keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén , o a diákközgyűlésen o iskolarádión keresztül • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnöknek, a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 6.3. A nevelők és a szülők Az iskola vezetése tájékoztatja a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkaterv végrehajtásáról, a minőségfejlesztési munkáról, az aktuális feladatokról - a szülői munkaközösség választmányi ülésen évente egy alkalommal, - a szülők részvételével zajló iskolai rendezvényeken szóban, /tanévnyitó, tanévzáró) - alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül. (szükség szerint.) Foglalkozik a szülői közösségek által előterjesztett kérdésekkel, problémákkal. Szükség esetén kivizsgálj és érdemben megválaszolja a szóban vagy írásban előterjesztett felvetéseket. Foglalkozik a szülők egyéni kéréseivel, javaslataival ezekre személyesen, vagy a szülői képviselet útján válaszol. Az osztályfőnökök osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülők közösségét - az iskola aktuális feladatairól, helyzetéről és célkitűzéseiről, - a tanulóközösségek fejlődéséről, munkájáról és megoldandó feladataikról, - a szülők közreműködésének lehetőségeiről és szükségességéről. Az osztályfőnökök biztosítják a szülők számára, hogy gyermekük előmeneteléről, tanulmányi munkájáról tájékozódhassanak. Egyeztetik a szaktanárokkal való kapcsolattartást, szükség esetén biztosítják a tájékozató megtartását. Egyéni problémák, veszélyeztetettség esetén családlátogatás keretében tájékozódnak és együttműködnek a családdal. Gondoskodnak arról, hogy a szülők a gyermekük eredményeiről írásban is megfelelő tájékoztatást kapjanak elsősorban az ellenőrző könyveken keresztül. A szülők ügyeinek megoldásában segítséget nyújtanak azzal, hogy felvetéseiket a tanítók a szaktanároknak, az iskola igazgatójának közvetítik. A szaktanárok a tanítók és a napközis nevelők a rendszeres fogadóórákon tájékoztatják az érdeklődő szülőket a tanulók tevékenységéről, szakmai segítséget nyújtanak és tanácsot adnak a

tanulmányi munka otthoni segítéséhez. Írásban tájékoztatják a szülőket a tanulók magatartásáról és tanulmányi eredményeiről az ellenőrző könyv útján. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza és kifüggesztésre kerül a szülői tájékoztató táblákon. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől elsősorban a fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A tájékozódást az iskolai honlap is segíti. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 7. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás Az iskola szülői szervezetébe a csoportok, osztályok szülői közösségei képviselőt delegálnak. Az iskolai szülői szervezettel az intézmény vezetője tart kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. 2. A szülői szervezet részére biztosított jogok • • •

dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban

3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet osztályképviselőit az intézményvezető, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

3.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.1.1 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával foglalkozik az osztályfőnök. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője. 3.1.2 A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, közös szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 3.2 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Az intézmény havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, negyedévkor és háromnegyedévkor írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Félévkor a félévi bizonyítvány dokumentálja a tanuló előmenetelét, amelyben az érdemjegyek bejegyzése betűvel történik. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóban tartott füzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni.

VI. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

1.1 Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az iskola széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. 1.2 A kapcsolattartás formái és módjai • közös értekezletek tartása • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel • módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása • közös ünnepélyek rendezése • intézményi rendezvények látogatása • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon • 1.3 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel: • a fenntartóval, • a többi közoktatási intézménnyel, • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • a gyermekjóléti szolgálattal, • a nevelési tanácsadó szolgálattal, • a családsegítő központtal, • a történelmi egyházak szervezeteivel, • az intézmény támogató alapítványával,

•

egyéb szervezetekkel (például rendőrség).

A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

VII. A MŰKÖDÉS ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Nyitva tartás Az iskola főépületében és telephelyén portaszolgálat működik. A kaput hétfőtől péntekig a szolgálatot teljesítő reggel 7.00 órakor nyitja, és 16.00 órakor zárja be. A reggeli nyitás után az épületbe a beosztásuk szerint munkát végzők léphetnek be. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. A tanítási szünetek alatt, továbbá a pihenőnapokon (szombat, vasárnap), munkaszüneti napokon megállapodás szerint történik a nyitva tartás. Ügyeletek: A tanulók ügyeinek intézésére az iskolában a hét minden munkanapján 8.00 órától 16.00 óráig ügyeletet kell tartani. Ezen idő alatt intézkedésre jogosult vezető tartózkodik az intézményben Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére . A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 21 napjától augusztus 31napjáig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell szervezni a különbözeti és javítóvizsgákat. 2. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 2.1 A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: • a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, • az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, • a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, • a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi) rendjét, • a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, • a bemutató órák és foglalkozások rendjét, • a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

2.2 A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) 8.00 órától 14.30. óráig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható, - kivéve, ha ehhez a szülői közösség hozzájárul. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben, az igazgató és a vezető helyettese tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 2.3 Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10-15-20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. A kijelölt óraközi szünetet (áprilistól októberig) a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! 2.4 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézménvezető-helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, amelynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: • reggel 7.30 órától 8.00 óráig – reggeli ügyelet • délelőtt 8.00 órától 13.45 óráig – folyosói ügyelet • az utólsó órától 16.30 óráig – napközi ügyelet 3. Az intézmény munkarendje 3.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettesek heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait.

3.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a munkahelyi vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 3.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a vezetőhelyettes és a szakmaimunkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. 3.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a kijelölt vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest. 3.5 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg.

A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 4.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményegység-vezetőnél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 25.-ig választhatnak közülük. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 4.1.1 A napközis foglalkozások és étkeztetés Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A napközis foglalkozások rendje: • a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka • közös ebédelés, levegőzés, pihenés • egységesen tanulási idő • ügyelet (a hét minden napján más szervezett foglalkozással, amelyet a csoportvezető, vagy az ügyeletes napközis nevelő tart)

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. 4.1.2 Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 4.1.3 Énekkar

Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 4.1.4 Diáksportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre, együttműködve az illetékes egyesületekkel. A egyesületek által helyben biztosított foglalkozások a mindennapi testedzést szolgálják. 4.1.5 A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. 4.1.6 Felzárkóztató foglalkozások A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozást az intézmény vezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás differenciált foglalkoztatás keretében – egyes tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára – a szaktanárok vezetésével történik. 4.1.7 Tanfolyamok A szülők, tanulók igényei alapján a lehetőségek szerint szervezi az iskola. A részvétel írásbeli szülői jelentkezés, kötelezettségvállalás alapján történik, mivel a tanfolyam önköltséges. Meghirdetés: szeptember 15-ig. Jelentkezés: szeptember 25-ig. A tanfolyamok október 1-jétől május 30-áig tartanak. 4.1.8 Hitoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

4.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 4.2. 1 Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek a lebonyolításukért is. A szervezést a munkaközösség-vezető irányítja. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen kötelező. 4.2.2 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére kirándulásokat szervez, amelyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 4.2.3 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 4.2.4 Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. 4.2.5 Egyéb rendezvények

Az iskola tanulói közösségei, a diákkörök, szakkörök egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 4.2.6 Erdei iskolai program A 2–6. évfolyamon az osztálytanítók, szaktanárok erdei iskolai programot szervezhetnek, ha a szülők ezt indítványozzák. A szülő nyilatkozik arról, hogy vállalja a költségek megfizetését. Az iskola munkaterve rögzíti, hogy mely időintervallumokban szervezhető a program. Indulás előtt két héttel a program szervezője köteles szakmai (oktatási-nevelési) programot, költségvetést bemutatni a vezetőhelyettesnek. A program vezetője (osztálytanító, osztályfőnök) a hazaérkezés után két héttel számol el a költségekkel. 5. Az iskola létesítményei használatának rendje 5.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épületre kihelyezett lobogók gondozása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, • az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, • a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Minden tanévben az alakuló értekezleten kerül sor a közalkalmazottak balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatására (a részletekről a munkavédelmi szabályzat rendelkezik). Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetnie kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, amelynek során ismertetni kell: — az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, — a házirend balesetvédelmi előírásait, — a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa…) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, — a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban; • tanulmányi kirándulások, túrák előtt; • rendkívüli események után; • a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokkal, a kötelező viselkedési szabályokkal, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartással kapcsolatban.

A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Köteles továbbá a számítástechnikát, technikát, kémiát, fizikát, testnevelést tanító szaktanár a tanév legelső szakóráján felhívni a tanulók figyelmét a tantárgyi órákon előforduló speciális veszélyforrásokra, baleseti lehetőségekre. A megtartott speciális, szakórákhoz kötött balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatás dokumentálása a szaktanár feladata. (bejegyzés osztálynaplóba) 5.2 Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épületek főkapuit nyitvatartási időben is zárva tartjuk. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A portaszolgálatot ellátó feladata, illetve távolléte esetén az ügyeletes technikai dolgozóé, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket reggel az első óra előtt a portaszolgálatot ellátó köteles nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. Az üresen maradó tantermeket, öltözőket az ügyeletes, ill. megbízott tanuló zárja, ill. nyitja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók, ellenőrzik, akik feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. A riasztórendszer használatára a kijelölt dolgozók jogosultak, nyilvántartásukról és a szükséges tennivalókról a gondnok gondoskodik. 5.3 A látogatás rendje 5.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktató és gondozói munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől intézményigazgató, vagy a nevében eljáró vezető fogadja.

érkezőket

először

az

A hivatali idő alatt megjelenő külső személyek a portaszolgálatot ellátónak bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A tornatermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet. 5.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, az iskola igazgatója dönt.

Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. 5.5 A helyiségek és berendezésük használati rendje 5.5.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az igazgatótól kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 5.5.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. • • a terem felelősének neve és beosztása, • a helyiségben tartózkodás rendje, • a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek más általi használatához. 5.5.4 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. 5.5.3 A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben (számítástechnika-, technika, tornaterem stb.) a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes

aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a gondnoknak kell leadni és iktatni, másik példány az igénybevevőnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gondnoknak rá kell vezetnie a példányokra a visszaszolgáltatás dátumát, és az egyik példány az intézmény irattárába kerül, a másik pedig a közalkalmazottnál marad.

5.5.5 Karbantartás és kártérítés A gondnok és karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni, illetve a gondnok tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Az újbóli használatbavételről a gondnok ad tájékoztatást. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

VIII. A SZAKMAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi • a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. • elvégzi a FEUVE-ben rögzített feladatokat (gazdálkodással kapcsolatos ellenőrző tevékenység) Az ellenőrzés módszerei: • beszámoltatás és • célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az érdekeltek által készített valamennyi jelentés. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének részletes leírását. 2.1. A belső ellenőrzés céljai, feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. Az iskolai belső ellenőrzés kiemelt feladatai: • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; • az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2.2. A belső ellenőrzés területei és tartalma Az intézményben folyó nevelő-oktató munka egésze. 2.3 A belső ellenőrzés tervezése, elrendelése A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményigazgató felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga

területén. A pedagógus is kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 2.4 A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, és ez kerül ütemezésre az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti • a szakmai munkaközösség, • az érintett pedagógus, • a szülői munkaközösség, amelyet az igazgató engedélyez Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. 2.5 A belső ellenőrzés formái, módszerei • • • • •

óralátogatás óraelemzés beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése

2.6 Az ellenőrzésre jogosult személyek • • • • • •

az intézmény vezetője az általános intézményvezető-helyettes az igazgató-helyettesek a munkaközösségek vezetői (saját osztályukban) az osztályfőnökök felkérésre külső szakértő

Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik. 2.6.1.A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók kiemelt ellenőrzési feladatai: Igazgató( és általános helyettese) ƒ ellenőrzési feladataik az iskola egészére kiterjednek; ƒ ellenőrzik az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ƒ ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; ƒ elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; ƒ összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; ƒ ellenőrzi az intézményi vagyontárgyak rendeltetésszerű használatát;

ƒ ƒ

a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: ƒ a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; ƒ a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; ƒ a pedagógusok adminisztrációs munkáját; ƒ a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; Munkaközösség-vezetők: ƒ folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: ƒ a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, határidők pontos betartását; ƒ a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

2.6.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladata, jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: • Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: • az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • a kiemelkedően jó színvonalon végzett munkát elismeréssel illetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: • az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; • súlyos hiányosságok esetén a felelősség megállapítása után a fegyelmi eljárást a munkáltató a Kjt. előírásai szerint indítja meg; • hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

2.6.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: • az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. • Az ellenőrzött dolgozó köteles • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

IX. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 1.1.Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: • október 23. • március 15. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: • október 6. • aktuális nemzeti évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések Az éves munkaterv az ünnepségeket és a lebonyolításért felelősöket tartalmazza. 1.2 Az intézmény hagyományos rendezvényei • • • • • • • • • • • • • • •

ünnepélyes tanévnyitó népszavazás napja, december 14 tanulmányi versenyek és vetélkedők karácsony madarak, fák napja magyar kultúra napja Föld Napja Kulturális bemutató Anyák napja Törpsuli sportnap ballagás ünnepélyes tanévzáró az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei ( farsang, gyermeknap) hagyományos nyári táborok

2. A hagyományápolás további formái

2.1. Évente meghirdetésre kerülő események Helyesírási verseny Szavalóverseny Meseíróverseny Mesemondóverseny Népdaléneklési verseny Dalos-hegyi találkozó Szépíróverseny (az 1. évfolyamon) Focibajnokság (a napköziben) 2.2. Kiadványok Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében iskolaújságot, a kerek évfordulókon évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az újság és az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. 3. A hagyományápolás külsőségei, feladatai 3.1 Intézményünk jelképe Intézményi címer és zászló (előkészítés alatt) 3.2 A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a diákoknak sötét nadrágban, szoknyában, fehér ingben kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. 4. A hagyományápolással kapcsolatos feladtok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

X. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 1. Az egészségügyi prevenció rendje Az intézményben folyó egészségügyi ellátást az iskola (önkormányzat) és a szakfeladatot ellátók közti szerződés rögzíti (iskolaorvosi és iskolafogászati ellátás). Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményigazgató és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: • a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése, • a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, • a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, • színlátás és látásélesség vizsgálata, • a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdóhelyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése, • fogászati szűrés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tanév elején elkészített, az intézményvezetőnek leadott ütemtervben jelzi. Az osztályfőnököket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek, az általános igazgató-helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A szülőt minden esetben tájékoztatni kell. 2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a testnevelésórán és tömegsport keretében történő testedzéseket, a sportegyesületekkel kötött megállapodás szerint a helyben történő edzési lehetőségeket. Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár

vezeti, iskolai megállapodások alapján megszervezetten. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. 3. Az egészséges életmódra nevelés A gyermekek, tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, védőnő, külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Az iskolai feladatokat a PP rögzíti.

XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Az intézmény vezetője, vezetőhelyettese, gondnoka a tanév eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gondnok szervezi, teljesítését a vezetőhelyettes ellenőrzi. A tanév során a vezetőhelyettes kéthavonta köteles a gondnokkal balesetvédelmi szemlét tartani. 1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni az intézményvezető helyettesét. A vezetőhelyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a gondnoknak, karbantartónak, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. 1.2 Intézkedések baleset esetén A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezető helyettesének, ha tanítványa balesetet szenvedett. Az intézményvezető helyettese, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. A vezető helyettes köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekről a balesetet bejelentő jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény vezetőjét minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell.

Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek), illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetvédelmi felelős köteles a tanév zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek alakulásáról. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök leírását, a jelentési kötelezettség formáját a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermekben levő technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet. Tanulói kísérlet előtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti balesetvédelmi oktatást tart. 2. Az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése. 2.1. A felügyelet megszervezése - a nevelői ügyelet félévenként a tantárgyfelosztásnak megfelelően alakítjuk ki, melyben meghatározzuk a nevelő felügyeletet alá tartozó területet, helyiségeket, az ügyelet pontos idejét /mikortól meddig tart az ügyelet: tanítás előtt – a tanítás alatt – a tanítás után/ - meghatározzuk ki és hogyan felügyeli a tanulókat a tanítási időn kívüli foglalkozásokon, illetve az iskolán kívüli, de iskolai szervezésű programokon. 2.2. A dolgozókra vonatkozó általános baleset-megelőzési feladatok. a.) minden dolgozó: - ismerje és tartsa be az intézmény munkavédelmi szabályzatában előírt szabályokat utasításokat, mint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezését - minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat - a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon valamint az ügyeleti beosztásokban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani és a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartani. b.) osztályfőnök:

- osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell a tilos és elvárható magatartásformákat, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, = az első osztályfőnöki órán /a házirend balesetvédelmi előírásait, tűzriadó, bombariadó bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülési útvonalat és a menekülés rendjét/, az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. = tanulmányi kirándulások, túrák előtt = közhasznú munkavégzések megkezdése előtt = tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét - az órákon feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóban be kell jegyeznie. c.) fokozottan veszélyes tanítási órákat /testnevelés, fizika, kémia, technika/ vezető nevelők baleset-megelőzési feladatai külön meghatározásra kerülnek d.) az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére átadja a testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. e.) az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében ellenőrzi. 2.3A testnevelést tanító pedagógus feladatai - a tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, a balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie - a tornateremben csak a foglalkozás vezető pedagógus jelenlétében mehetnek be - a foglalkozás csak testnevelés jelenlétében történhet - a veszélyes gyakorlatok előtt hívja fel a figyelmet a balesetek megelőzésére - a foglalkozást csak akkor szabad elkezdeni, ha a tárgyi és személyi feltét veszélytelenek /pl: szerek állapota, öltözék/ - a testnevelési foglalkozásokon a tanulók karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót ne viseljenek!/ - a testnevelési órákra, ha nem az iskolában történik /uszodában, sportpályán/ a testnevelő köteles a tanulókat oda-vissza kísérni - balesetet, sérülést köteles jelenteni az igazgatónak - tornaterem padlózatát mindig csúszásmentes állapotban kell tartani - tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket és a tornaterem állapotát, biztonságát, a testnevelő köteles folyamatosan ellenőrzi - a tornateremben akadályt képező sportszereket /szekrény, gerenda/ tárolni nem szabad/ - a tornateremben a foglalkozást vezető pedagógus személyes felelőséggel tartozik a balesetvédelmi előírások megtartásáért. 2.4.Fizikát tanító pedagógus baleset megelőzési feladatai - a tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie - kísérletek előtt a szükséges a balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell - kísérleteket, méréseket csak tanári felügyeletet mellett szabad végezni - tanári felügyelet nélkül a tanulók a fizika szaktanteremben és a szertárban nem tartózkodhatnak

- tanulói kísérletet, a mérés menetét, az eszközök működését, használatát a pedagógusnak ismertetni kell a tanulókkal. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a rendeltetésszerű használatra, esetleges baleseti veszélyekre és a rendellenesség esetén követendő magatartásra - különös figyelmet kell fordítani az üvegedények használatára, elektromos és fénytani kísérleteknél a feszültséget bekapcsolni csak a tanár engedélyével szabad, sérült, toldott vezetéket nem szabad felhasználni - hőtani kísérleteknél legyen a helyszínen tűzoltó-felszerelés és elsősegély doboz. 2.5.A kémiát tanító pedagógus feladatai - a tanév első óráján ismertetni kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie, hogy a tanulók elsajátították-e ezzel kapcsolatos ismereteket, és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. - kísérletek előtt a szükséges balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell - kísérleteket, méréseket, csak tanári felügyelet mellett szabad végezni! A tanuló egyedül még otthon sem végezhet kísérletet! - vegyszereket csak jól olvasható címkével ellátott üvegben szabad tárolni - egy csoportban egymással reakcióba lépő anyagokat nem szabad tárolni. Tárolni csak fémszekrényben, vagy fémdobozban lehet. -mérgező anyagokat külön méregszekrényben lehet tárolni, a tanulók számára hozzáférhetetlen zárt helyen. Az ajtajának külső falát szembetűnő módon „MÉREG” felirattal kell ellátni, és halálfejes jelzést is kell alkalmazni. A méregszekrény kulcsát a kémiaszertár felelősének magánál kell tartania és azt illetéktelennek nem adhatja oda. Tanulónak soha nem lehet odaadni ! A méregszekrény közelében dohányozni tilos. - peroxidokat fénytől, levegőtől elzárva kell tartani - sav hígítása csak szabadban, a sav vízbe öntésével történhet, állandó keverés mellett - a tanuló a vegyszerekhez csak a tanár jelenlétben nyúlhat - mérgező és maró anyagokat pipettázni csak nyitott ablak mellett, fülke alatt szabad végezni -tanulókísérleteknél a tanulóknak előre kimért és megfelelően higított vegyszereket kell biztosítani -tanári felügyelet nélkül a tanulók /sem szünetben, sem órán/ nem tartózkodhatnak a kémiateremben, sem szertárban! -borszeszégővel történő kísérlet esetén legyen a helyiségben tűzoltó-felszerelés, nemezpléd és elsősegélydoboz!

2.6,Technikát tanító pedagógus baleset megelőzési feladatai - a tanév első óráján ismertetni kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait és a feldolgozott balesetvédelmi anyagit az osztálynaplóba be kell jegyeznie - a technika műhelyben tanuló a pedagógus jelenléte nélkül nem tartózkodhat! - a műhelyben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani! - a tanulók a munkaeszközöket minden munkafeladat megkezdése előtt ellenőrizzék! A hibás eszközöket azonnal ki kell cserélni! - a pedagógus folyamatosan ellenőrizze az eszközök szakszerű használatát - a műhelyből a hulladékot naponta ki kell hordani a hulladéktárolóba. Éghető anyagot nem szabad a szemétgyűjtőkben hagyni - a műhelyben el kell helyezni egy 6 kg-os poroltó készüléket, melynek használatát a

technikát tanító pedagógusnak ismernie kell - villamos kisgépekkel csak pedagógus dolgozhat, azokat tanulók nem kezelhetik, illetve azokkal munkát nem végezhetnek - a műhelyben el kell helyezni jól hozzáférhető helyen egy mentődobozt. A foglalkozás ideje alatt a mentődobozt nyitva kell tartani - a műhelyben lévő villamos berendezések, kéziszerszámok állapotát ellenőrizni kell.

XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például: • baleset, • bombával való fenyegetés, • tűz, • illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény. 2. A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a szervezeti egység vezetőjének, az illetékes igazgató helyettesnek. 3. A vezetők feladatai A szervezeti egységben történt rendkívüli eseményről az igazgató helyettes az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. • A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket megszakított csengőszóval és kolomppal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez 4. Az épület elhagyása Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell hagyni. Ebben a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok, a bombariadó terv alkalmazásával vesznek részt. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: •

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó

• • •

nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, 5. Bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató, illetve a szervezeti egység vezető hoz. Akadályoztatásuk esetén a rendkívüli esemény észlelője. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő terhére hoz intézkedést az intézmény vezetője. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén az érvényes bombariadó terve szerint kell eljárni, amely a szervezeti és működési szabályzat melléklete.

XIII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 1. A mindennapi testedzés biztosítása Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést az első-negyedik évfolyamon a kötelező heti 3 tanórai testnevelési órán, a többi tanítási napon egy alkalommal napközi otthonban, a hét többi napján az iskolával együttműködésben lévő egyesületi foglalkozásokon (fiú-lány kosárlabda, tánc-és mozgásművészet) biztosítja. A napközi otthonban a játékos, egészségfejlesztő testmozgás szintén az alapvető cél elérését szolgálja. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a kötelező heti 2.5 tanórai testnevelési órán, a hét többi napján iskolai sportszakkör formájában biztosítja, ill. a tanulók az iskolával együttműködő sportegyesületek sportcsoportjaiban vesznek részt foglalkozásokon. 2. A tanórán kívüli sportolási lehetőségek szervezeti formái A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat iskolai diáksportköri foglalkozások vagy az iskolában működő diáksport egyesület szakosztályainak foglalkozásaiként, valamint az iskolai tömegsport órák formájában kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolával kapcsolatban lévő sportegyesületek helyben, az iskola tanulói számára tartott foglalkozásai diáksportköri foglalkozásnak minősülnek. 3. Diáksport egyesület Az iskolában diáksport egyesület működhet, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját, melynek programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. 4. Tömegsport foglalkozások A délutáni tömegsport-foglakozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornatermek - a téli időszakban: a tornatermek felügyelet mellet, meghatározott időben a tanulók számára nyitva legyenek. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként kell meghatározni. 5. Szabadidősport Az iskolához kapcsolódó – szabadon igénybe vehető – sportpályák és játszótér a tanulók számára rendelkezésre áll az alkalmi testmozgás céljára. A pályák igénybe vétele önkéntes, felügyeletet az iskola nem biztosít.

XIV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 1. A könyvtár feladatai Az intézményi iskolai könyvtár tervszerűen, folyamatosan, az iskolai gyűjtőkörnek megfelelően fejleszti állományát, biztosítva ezzel a tanuláshoz, tanításhoz, olvasásfejlesztéshez szükséges alapvető információhordozókat. Az iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató-nevelő munka szellemi bázisa, központi szerepet tölt be az olvasási, könyvtár-pedagógiai tevékenységben. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a tanulók önművelési, kívánatos olvasási szokásainak kialakítását. Segíti továbbá a pedagógusok pedagógiai, szakirodalmi információinak kielégítését. Tájékoztatást nyújt a munkaközösségek, tanulók részére a dokumentumokról, a könyvtári szolgáltatásokról, az érdeklődőknek a nyilvános iskolai dokumentumokról Segíti a dolgozók szakmai információs igényeinek kielégítését. Igény szerint helyt ad a könyvtárra épülő csoportos vagy osztályfoglalkozások megtartásához, biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat. A könyv- és könyvtárhasználati készségek fejlesztését könyvtárhasználati órák tartásával biztosítja. Nyitvatartási időben gondoskodik az állomány egyéni és csoportos helyben használatáról. A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár) kivételével állományát kölcsönzi. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár felelős. A könyvtáros tanár feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a Széchenyi István Városi Könyvtárral (Sopron, Pócsi u. 25) , és a többi iskola könyvtárával. 2. A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői, a könyvtár használói: • az iskola tanulói, • az iskolai pedagógusok, • az intézmény szakalkalmazottai és alkalmazottai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, • számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése • ingyenes tankönyvek kezelése

Állományát – a helyben használható dokumentumok kivételével (kézikönyvtár) – kölcsönzi. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 2.1 A kölcsönzés, beiratkozás módja A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. 2.2 A kölcsönzési idő Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: • kézikönyvek, • számítógépes szoftverek, • muzeális értékű dokumentumok, A pedagógusok egész tanévre letéti állományt kölcsönözhetnek osztálytermükbe, szakórákra a gyakran használatos kézikönyvekből. A letéti állomány nem kölcsönözhető, tanév végén a letéttel el kell számolniuk. Az alkalmazottak az általuk kölcsönzött dokumentumokat szintén kötelesek a tanév végén a könyvtárban leadni. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 2.3 Nyitvatartási idő

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. 2.4 A szolgáltatás igénybevételének feltételei A könyvtár igénybevétele díjtalan. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. 2.5 Könyvtárhasználati, magatartási szabályok Az állomány védelme, gondozottsága, rendje érdekében a következő könyvtárhasználati, magatartási szabályok betartása szükséges: • a kölcsönzés szabályainak (határidők, könyvmegóvás) betartása; • a raktári rend betartása (szükség esetén a könyvjelzők használata); • könyvet kivinni a könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül tilos; • beszélgetni, hangoskodni, étkezni a könyvtárban tilos.

XV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskola a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6–8/C §-ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23. §-a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket.

1. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülő ismereteket és tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit, de ezzel a jogával csak a pedagógiai program keretei között élhet. A pedagógus jogosultsága kiterjed arra is, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelőtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség közös döntése határozza meg az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató határozza meg. Az igazgató döntése előtt felméri, • hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel; • hány tanulónak lehet biztosítani a tanulószobán, napköziben elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján a tankönyvellátást; • hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről tájékoztatja az iskola szülői szervezetét és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről. 1.1 Az iskola tanulóinak csoportjai • • •

a tanulók azon csoportja, akiknek a jogszabály alapján jár normatív kedvezmény a tanulók azon csoportja, akiknek az iskola egyedi döntése alapján jár kedvezmény a tanulók azon csoportja, akik a tankönyvcsomag teljes vételárát kifizetik

1.2 A jogszabály szerint kedvezményben nem részesülő tanulók támogatásának szempontjai •

az évfolyamon meghatározott tankönyvcsomag teljes ára

• •

a tanuló szociális helyzete a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök véleménye

1.3 Ütemezés FELADAT A nevelőtestület meghatározza az iskolai tankönyvellátás, illetve terjesztés rendjét, a tankönyvtámogatás elveit és módját, a pedagógus tankönyvek kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását. Az igazgató elkészíti az iskolai tankönyvrendelés következő tanévi ütemtervét ,és gondoskodik tankönyvfelelős megbízásáról. Az iskola írásban tájékoztatja a szülőket és tanulókat az iskolai tankönyvellátás, illetve terjesztés elveiről és módjáról, a tankönyvtámogatás módjáról, a következő tanévi tankönyvrendeléssel, a tankönyvtámogatással és a tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalókról, valamint a tankönyvcsomag várható (becsült) áráról. Az iskola felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni, továbbá, hogy hány könyvre van szükség a napközis foglalkozásokon. Az iskola felméri, hogy hány tanuló számára jár alanyi jogú ingyenes tankönyv illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást. Az iskola tájékoztatja a nevelőtestületet , az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot a felmérés eredményéről. Az iskola a települési önkormányzatnál kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás keretében nem tudja megoldani. (A gyermekek védelméről szóló törvény 18§-ának (4) bekezdésének alapján illetve 23/2004.(VIII.27.)OM rend.22§ (8) Az iskola tantestülete meghatározza a beérkezett jelzések alapján a tankönyvtámogatás módját és erről írásban értesíti a szülőt. Az iskola szakmai munkaközösségei, illetve munkaközösséghez nem tartozó pedagógusai a tankönyvjegyzék megjelenése (dec. 31.) után kiválasztják, meghatározzák a következő tanévben használandó tankönyveket. A munkaközösségek (osztályok szerint) írásban leadják az igényt a tankönyvfelelősnek. Egyúttal javaslatot tesznek a tankönyvek, tartós tankönyvek, segédkönyvek, kötelező és ajánlott olvasmányok stb. könyvtári beszerzésére (a normatív tankönyvtámogatás 25%-ának terhére): mely tankönyvekből és mennyit vásároljon az iskola a könyvtár számára. A tankönyvfelelős összeállítja a tankönyvjegyzékben

HATÁRIDŐ szept. 15.

FELELŐS igazgató

szept. 30.

igazgató tankönyvfelelős

nov. 15.

igazgató tankönyvfelelős

nov. 30.

igazgató

dec.15.

igazgató tankönyvfelelős

jan.15.

mk-vezetők szaktanárok könyvtáros

jan. 20.

tankönyvfelelős

nem szereplő tankönyvek listáját, és jóváhagyásra beterjeszti az igazgatónak. Az iskola – az egyetértés megszerzése céljából – tájékoztatja a Szülői Munkaközösséget és a Diákönkormányzatot a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekről. Az iskola közzéteszi azon tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítése. Az iskolai tankönyvfelelős megállapodást, illetve előszerződést köt a Suli Könyv Kereskedelemi és Szolgáltató Kft-vel. Az iskola a következő tanévben belépő osztályok tanulóinak körében felméri a tankönyvvásárlási és kölcsönzési igényt, illetve a normatív kedvezmények igénybe vételét. Az iskola a használatra kiadott könyvtári könyveket visszaveszi, gondoskodik a megrongálódott tankönyvek megtérítetéséről, meghatározza, hogy milyen mennyiségben állnak rendelkezésre a hasznosítható könyvek A szállított tankönyvek szállítólevél szerinti átvétele, raktári elhelyezése. Az osztályonkénti / tanulónkénti tankönyvcsomagok összeállítása és folyamatos árusítása.

jan. 25.

igazgató

jan. 31.

könyvtáros

febr. 15. febr. 28.

tankönyvfelelős tankönyvfelelős igazgató

április 30.

igazgató tankönyvfelelős

jún. 20.

könyvtáros

szükség szerint árusítás ütemterve szerint A tanulók, illetve a szülők tájékoztatása a következő szept. 20. tanévi tankönyvárusítás rendjéről. A visszáruzás és a pótrendelés intézése. Elszámolás a Suli Könyv Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel.

tankönyvfelelős tankönyvfelelős igazgató tankönyvfelelős osztályfőnökök

folyamatos ill. tankönyvfelelős szept. 20. szerződés tankönyvfelelős szerint

A tartós használatra készült tankönyvet kölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosultak birtokába adni. A könyvtárból kikölcsönzött tankönyvek esetén a kiskorú tanuló szülője köteles megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt, nem kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A szülő kérésére, egyéni elbírálás alapján a kártérítési kötelezettség mérsékelhető, illetve elengedhető. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A szülő megvásárolhatja a tankönyvet, az adott tankönyvből folytatott tanulmányok végeztével, vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor. A használt tankönyv ára a tankönyv könyvtárba való felvételekor érvényes tankönyvjegyzékes ár. Ezt az árat iskolai csekken kell befizetni a költségvetés számlájára. Ezzel párhuzamosan a tankönyv az iskolai könyvtár állományából kivezetésre kerül. Az intézményi tankönyvellátás feladatait az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. .

A tankönyvfelelős tartja a kapcsolatot a tankönyvforgalmazóval. A tankönyvfelelős köteles folyamatosan tájékoztatni az intézményvezetőt. A tankönyvtámogatás felhasználásáról részletes elszámolást, összesítést köteles készíteni, amely az elszámolás alapját képezi. A jogszabály szerint járó normatív támogatást intézményünk a tankönyv ellenértékének kifizetésével oldja meg. Az intézmény a tankönyvforgalmazónak utalja át a tankönyvtámogatás összegét.

XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Sopron Megyei Jogú Város aktuális rendeletének értelmében az intézmény területén és annak 10 méteres körzetében tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratainál, a tilalmat külön tábla jelzi. Az iskolában a dohányzásra kijelölt helyeket tájékoztató tábla jelöli.. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi előírások betartására különös hangsúlyt kell fektetni. A helyiségekben keletkező károkért a használók a felelősek. A nemdohányzók védelmében hozott intézkedések betartását az intézmény gondnoki feladatokat ellátó dolgozója végzi. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei: Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés adható annak a pedagógusnak: • aki tanítói, nevelői, szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat; • aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában; • aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén; • aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében; • aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (például szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, kirándulásokat vezet); • aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (például az órarend, a helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében); • aki szerepet vállal a gyerekek táboroztatásában. 2.1.A kereset kiegészítésben részesíthetők köre, időtartama: kereset kiegészítésben részesíthetők a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak és a nem pedagógus munkakörben dolgozók. Kiemelt munkavégzésért járó kiegészítés megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható . 2.2. Döntési, javaslattételi, véleményezési jogkör: Az elismerés megadásáról az intézmény vezetője, mint a munkáltatói jog gyakorlója dönt. Döntését úgy hozza meg, hogy azzal az iskola dolgozóit pozitív irányba ösztönözze A naptári és a szorgalmi év végén a javaslattevők az igazgató-helyettesek, és munkaközösségvezetők. A tantestület által elfogadott szempontsor alapján minősítik az elmúlt időszakban nyújtott egyéni munkateljesítményeket. Javaslatukat a kereset kiegészítés odaítélésére a konkrét személyek és arányok megjelölésével továbbítják az intézmény igazgatójához.

Véleményezési jogkört a KT gyakorolja, vele a döntést minden esetben ismertetni kell. A kereset kiegészítés összegét differenciáltan kell megállapítani a munkateljesítménytől függően. A kereset kiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján kiváló munkát végzett. Nem lehet kizáró ok, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, vagy a dolgozó a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. 3. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata. Az egyházak képviselője az általános igazgatóhelyettes tájékoztatása alapján (órarend, teremrend figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet/tantermeket. A délutáni tanulási idő tiszteletben tartása az egyházak képviselőire is vonatkozik. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vevő tanulókról .A napközis foglalkozáson részt vevő tanuló azonban köteles napközis nevelőjét tájékoztatni arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt).

XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek (iskolaszék, diákönkormányzat) egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják. 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, amellyel egyidejűleg az addigi szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. 4. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei • • •

könyvtári gyűjtőköri szabályzat adatkezelési szabályzat gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje FEUVE-rendszer szerint, a PMútmutató alapján

Jelen szabályzatok a szervezeti és működési szabályzat szerves részét képezik, elfogadásuk, módosításuk rendje megegyezik jelen dokumentum elfogadási, módosítási rendjével. A mellékletben szereplő többi – az intézmény működését, a nevelő-oktató munkát meghatározó – szabályzat igazgatói utasításként szabályoz. Ezek a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírás, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése alapján ez szükségessé válik. Az intézmény működését meghatározó szabályzatok, igazgatói utasítások: • a diákönkormányzat működési rendje, • a könyvtár működési szabályzata, • az iskola által alkalmazott záradékok, • belső ellenőrzési szabályzat, • esélyegyenlőségi szabályzat, • gyakornoki szabályzat, • informatikai szabályzat, • iratkezelési szabályzat, • közalkalmazotti szerződés, • leltározási szabályzat,

• • • • • • • • • • •

munkaköri leírások, munkavédelmi szabályzat, önköltség-számítási szabályzat, őrzés-védelmi szabályzat, biztonsági és polgári védelmi szabályzat, bombariadó-terv, pénztári szabályzat, selejtezési szabályzat, számlarend, számvitel politika, szülői választmány szervezeti és működési szabályzata, továbbképzési program, tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó-terv.

Kelt: Sopron, 2009. augusztus 29.

............................................. Intézményigazgató

P. H.

XVIII. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A Deák téri Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköri és használati szabályzata a szervezeti és működési szabályzat melléklete. 1. Általános elvek a gyűjtőköri szabályzat készítéséhez 1.1. A gyűjtőkör meghatározásánál az iskola pedagógiai programjából kell kiindulni. Figyelembe kell venni az intézménynek az alapító okiratban és a szervezeti működési szabályzatban meghatározott feladatait. Fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét. A gyűjtőköri szabályzat az 16/l998./IV.8./ MKM rendelete alap-ján készült. - Iskolánk 8 évfolyammal működő általános iskola. 6OO tanuló és 48 pedagógus dolgozik az intézményben. - a NAT alapján elkészült pedagógiai program és helyi tanterv a 8 éves időtartamra a következő fő célokat jelölte meg: a, A tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztése, alakítása. b, Nevelés az egészséges életmódra, környezetvédelemre. c, A nemzeti kultúra követése. d, A tehetséges tanulók fejlesztése, a gyengébb képességűek felzárkóztatása. e, Nyújtson szilárd, biztos, továbbtanulásra alkalmassá tevő ismereteket. f, Alakítsa ki a tanulókban a kommunikáció, a viselkedéskultúra normáit. g, Az iskola hagyományainak ápolása. - A helyi tantervben megjelennek a NAT új tartalmai, követelményei és a helyi sajátosságok. A tánc és dráma, kommunikáció, életvitel, informatika, könyvhasználat, pályaorientáció, helytörténet. Deák Téri Általános Iskola könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár. 1.2. Az iskolai könyvtár használói: - az iskola tanulói - az iskola pedagógusai - az iskolai adminisztratív és technikai dolgozói 1.3 Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt tanítási órán kívül tegye lehetővé a gyűjtemény használatát. Gyűjtőköre igazodik a pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározott követelményekhez, az iskolai tevékenység egészéhez. - Az iskolai könyvtár alapfeladatai: a, folyamatos gyűjteményszervezése / a hagyományos dokumentumok mellet multimédiás és számítástechnikai információs források /

b, tájékoztatás a dokumentumokról és szolgáltatásokról c, tanórai foglalkozások tartása d, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása e, könyvtári dokumentumok kölcsönzése - Az iskolai könyvtár új feladatai: a, tartós tankönyvek kezelése b, pedagógustovábbképzés szükségletei c, szociokultúrális hátrányok enyhítése - Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: a, tanórán kivüli foglalkozások tartása 2. Az iskolai könyvtár állománygyarapításának módjai: 2.1. Vétel - jegyzéken történő megrendeléssel és előfizetéssel /Könyvtárellátó, kiadók. folyólyóiratterjesztők/ - dokumentum megtekintése után készpénzes fizetéssel /könyvesbolt, kiadói üzlet, antikvárium, magánszemély/ 2.2. Ajándék - intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől - kiadók által küldött bemutató példányok 2.3. Csere - alapja lehet fölöspéldány vagy az iskola kiadványa 3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre tartalmi szempontból 3.1. Fő gyűjtőkör Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Figyelembe veszi az egyes állományré-szek speciális sajátosságait. A munkáltató eszközként használatos dokumentumok optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példaszám. 3.1.1. Kézikönyvtár Válogatva gyűjteni kell az iskola programja által megfogalmazott cél - és feladatrendszernek megfelelő alapdokumentumokat az életkori fokozatok figyelembevételével: - általános és szaklexikonok, - általános és szakenciklopédiák, - szótárak, fogalomgyűjtemény, - kézikönyvek, összefoglalók, - adattárak, - atlaszok, - nem nyomtatott ismerethordozók /AV CD - multimédia, szoftver/ közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség. 3.1.2. Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az iskola tantárgyi programjának és az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett irodalmat. A hagyományos tantárgyak mellett nagy gonddal kell gyűjteni az új műveltségi területek dokumentumait /tánc és dráma, számítástechnika, könyvtárhasználat/.

- szótárak, fogalomgyűjtemények, - kézikönyvek, összefoglalók, - tankönyvek, - a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, - munkáltató eszközként használatos dokumentumok, - házi és ajánlott olvasmányok. 3.1.3. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervekben meghatározott műveket. Biztosítani kell a meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat. - házi és ajánlott olvasmányok, - gyermek és ifjúsági irodalom, - antológiák, nemzeti antológiák, - népköltészeti irodalom, - nevelési program megvalósításához szükséges alkotások. 3.1.4. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait, különös tekintettel a pedagógustovábbképzés szükségleteire: - pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, - fogalomgyűjtemények, szótárak, összefoglalók, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges szakirodalom, - a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani szakirodalma, - műveltségi területek, tantárgyak segédkönyvei, - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai, - az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények, - oktatási intézmények tájékoztatói, - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok, - az iskola történetének dokumentumai. /különgyűjteményként kezelendő/ 3.1.5. Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell: - a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, - a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, - könyvtári összefoglalókat, - könyvtárügyi jogszabályokat, - könyvtárhasználattan módszertani segédleteit. 3.2. Mellékgyűjtőkör A mellékgyűjtőkörbe tartozó ismeretanyagokat - erősen válogatva - csak összefoglaló munkák képviselik. 4. A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint 4.1. Könyvek Magyarországon, magyar nyelven megjelent könyvek. Az alapfokú oktatás tanköny-vei, tanulási segédletek. Nyelvkönyvek.

4.2. Időszaki kiadványok Pedagógiai, pszihológiai folyóiratok, közlönyök, szaktantárgyi, módszertani folyóira-tok, gyermek és ifjúsági folyóiratok. 4.3. Audiovizuális, számítástechnikai dokumentumok, információforrások Magnófelvételek, videofilmek, CD ROM-ok floppyk.

2. számú melléklet

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

A könyvtár szolgáltatásai: - A könyvtár állományának egyéni használata - A könyvtárban tartott tanítási órák, foglalkozások A könyvtár használati órák - Tájékoztatás - Kölcsönzés - Bibliográfia összeállítás A könyvtár használata - A könyvtár szolgáltatásait csak beiratkozott olvasó veheti igénybe. - A beiratkozás egy naptári évre szól, azt minden évben meg kell újítani. - A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár ingyenes használatára is jogosít. A szülőnek a tanuló ellenőrzőkönyvében jótállási nyilatkozatot kell aláírnia. - A könyvtárat az iskola nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói is díjmentesen használhatják. - A könyvtárba kabátot táskát behozni nem szabad. - A könyvtár kölcsönzési helységben 4 olvasó tartózkodhat, a könyvtároson kivül. - A könyvtári kölcsönzési helységben valamint klubhelységben vehetik igénybe a kért könyvtár dokumentum anyagát, és az ídőszaki kiadványokat. A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Kölcsönözni csak olvasójeggyel lehet. - A kölcsönzö olvasó és a könyvtárlátogató az olvasójegyet a saját érdekében köteles megőrizni és a könyvtáros kérésére felmutatni. A kölcsönzési ídő 3 hét. - Egy alkalommal legfeljebb 4 könyv kölcsönözhető. A kölcsönzés két esetben meghosszabbítható. VI. A könyvtár állományából nem kölcsönözhető kézikönyvtár, időszaki kiadványok, egyéb ismerethordozók /ezek csak egy – egy tanítási órára kölcsönözhetők a tanár vagy a gyerek nevére, illetve a folyóiratok két napra, vagy a hét végére/. - A könyvtár minden használójától fegyelmezett, csendes magatartást várunk el. - Az olvasó a könyvtár rendjére köteles ügyelni, a szabadpolcon elhelyezett könyvek rendjét a könyvtáros által meghatározott módon betartani. A custos /őrjegy/ használata kötelező. - A könyvtárban, klubhelységben a nyílt láng használata, dohányzás tilos. Élelem, szeszes ital fogyasztása tilos !

VI.

Ha az olvasó a könyvet elveszti, akkor a könyv új értékét köteles megtéríteni, illetve a könyvet beszerezni. A tanuló olvasó esetében az elveszett könyv a szűlő köteles megtéríteni ! VI. A kikölcsönzött könyvért az az olvasó felelős, aki azt kikölcsönözte. Kikölcsönzött könyvet kölcsön adni más tanulónak nem lehet. A kikölcsönzött könyvet határidőre vissza kell hozni. Az olvasó felelős a könyv épségéért és tisztaságáért. Az olvasók, tanulók, iskolai nevelők, adminisztratív és technikai dolgozók minden tanév vége felé május 1O-ig kötelesek minden könyvtári dokumentumot visszaszolgáltatni.

3. számú melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A nevelőtestület a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján – a törvény 57. §-ának (1) bekezdése b) pontban biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 3. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.

I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: • a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 2–3., 7. §.-ai • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2. számú melléklete • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. számú melléklete • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és 5. számú melléklete. 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni • a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint • a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák.

II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés VI.

Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért • az intézmény vezetője, • az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezetőhelyettes), • iskolatitkár • személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott, • a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A teljesítményértékelést végző vezető (vezető helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: • név, születési hely és idő, állampolgárság; • lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; • közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: — iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, — munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, — besorolással kapcsolatos adatok, — alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, — munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, — kártérítésre kötelezés, — munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő — tartozás és annak jogosultjai, — szabadság, kiadott szabadság, — alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, — az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. 2.2 A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetésére szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait.

2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alap nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár/munkaügyi előadó (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott vezeti. 3.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: • az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; • a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, • ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az iskolavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, • a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott

• • • •

adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, áthelyezéskor, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed).

4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 A technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. 4.6 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az iskolaigazgatótól írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: • a személyi anyag iratai, • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, • a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), • a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 83/D §-ában meghatározott személyek: • a közalkalmazott felettese, • a teljesítményértékelést végző vezető, • feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, • a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, • munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, • a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, • az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, • az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. • más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr) 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.

7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma: • a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, • a pályázat vagy szakmai önéletrajz, • az erkölcsi bizonyítvány, • az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, • iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, • a kinevezés és annak módosítása, • a vezetői megbízás és annak visszavonása, • a címadományozás, • a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, • a teljesítményértékelés, minősítés, • a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, • a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, • a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. Törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 7.11 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell.

7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.

III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: • a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; • a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; • a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: − felvételivel kapcsolatos iratok, − beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, − a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, − a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá • a fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és kedvezményre való jogosultsága.

3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek, f) a gyerek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett, iskolához g) az egészségügyi, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából, h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 4. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 Az iskolatitkár kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. h) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes, az élelmezéssel foglalkozó munkatárs és a tankönyvfelelős. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az illetékes vezetőhelyettes adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.

4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.10 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2 A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A

tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. 1.2 A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás 2.1 A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók. 2.2 A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 2.3 Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el. 2.4 A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 2.5 A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-

munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. 2.6 A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 2.7 A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. 2.8 A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 3. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában. 4. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez

továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.

V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az iskolatitkári irodában, a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

VI. Záradék Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként elfogadta, az illetékes szervezetek egyetértési, véleményezési jogukat gyakorolták.

4. számú melléklet

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az iskola a tanulók felvételéről, a tanulók átvételéről, illetve áthelyezéséről, tanulmányukról, foglalkozásokról, nyilvántartásokat vezet, továbbá a nevelő oktató munkával kapcsolatos egyéb dokumentációkat készít. Az iratok nyilvántartásba vétele: 1. Az intézményünkbe érkező leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket az iskola igazgatója /távolléte esetén az iskolatitkár / veszi át és bontja fel. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat. 2. A nevelési - oktatási intézményhez érkezett, illetve azon belül keletkezett iratokat iktatókönyv vezetésével naptári évenként kezdődő sorszámos sorrendben az iratok beérkezési sorrendjében iktatni kell. A beérkezett iratokra az iktatószámot, az érkezés napját és az irat mellékleteinek sorszámát kell feltüntetni. 3. A nevelési - oktatási intézményekhez érkezett meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és a reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. 4. Az iktatott iratokat az igazgató az ügyintézőnek átadja, aki intézkedés után a határidő betartásával az iratot az iktatónak lefűzés céljából visszajuttatja. 5. Az iratokat posta útján, vagy postakönyvvel, vagy külön kézbesítővel /kézbesítő-könyvvel/, átadással kézbesítjük. Az iratok irattári kezelése: 1. Az elintézett ügyiratokat, az iratok épségét biztosító módon, jól zárható helyen kell tárolni. Határidős iratokat az ügyintézés után kell az irattárba elhelyezni. 2. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő sorában a hónap, nap bejegyzésével fel kell tüntetni. 3. Az iratok fűzős iratrendezőkben kell kezelni. A felső lemezen fel kell tűntetni az iratok megnevezését. Intézményüknél az iratok gyűjtése fűzős dossziéban történik, az iratgyűjtőben évszám megjelölésével. 4. A különleges méretű iratokat, mellékleteket, pl.: térképek, tervdokumentációk, külön kell elhelyezni és e tényt az iraton és az iktatókönyvben jelezni kell.

5. Az irattárban elhelyezett iratokat az irattár kezelője, ha hivatalos használatra kiadja az irat helyére berakott lapon jelezni kell, hogy mikor és kinél található, milyen határidőben kell visszahelyezni. 6. Másolatot csak a vezető engedélyével lehet kiadni. Az ügyben nem érdekelt személy részére felvilágosítás vagy másolat nem adható. 7. Az irattárban őrzött iratokat öt évenként felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje lejár. A selejtezésre szánt iratokról a lényeges adatokat /szám, tárgy, keltezés/ tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Az iratok selejtezését az igazgató ellenőrzi és engedélyezi. 8. Az igazgató a fenntartó egyetértésével az iratanyagról történeti iratgyűjteményt alakíthat ki, az illetékes levéltár véleményével összhangban. 9. Iratokat megsemmisíteni illetve értékesíteni csak a levéltár jóváhagyásával szabad. Tanügyi nyilvántartások: 1. A nevelési - oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók az iskolába átvett, áthelyezett tanulók beírására, nyilvántartására beiskolázási naplót kell vezetni. A tanulót a naplóból csak akkor lehet törölni, ha a tanuló jogviszonya megszűnik. A beírási napló egyidejűleg a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskolatitkár vezeti. 2. A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a pedagógus vagy a foglalkozást végző dolgozó foglalkoztatási naplót /csoport-napló, osztálynapló/ vezet. 3. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanuló személyi adatai a tanév végi osztályzatok, a tanulók mulasztása valamint az egyes tanulókkal kapcsolatos döntéseket, határozatokat a törzslap tartalmazza, melyet az osztályfőnök vezet. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a rendelkezésre álló iratok alapján póttörzslapot kell kiállítani, ennek tényét a fenntartónak jelenteni kell. 4. Az egyes évfolyam tanulmányi követelményeknek teljesítéséről az osztályfőnök vezetése által a tanulók bizonyítványt kapnak. A bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. Elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról kérelemre a törzslap alapján külön jogszabályban megállapított illeték lerovása ellenében másolat állítható ki. 5. A törzslapon és a bizonyítványban a tanulókkal kapcsolatos határozatokat /továbbtanulásra vonatkozó bejegyzés/ a megfelelő záradékkal kell ellátni. A hibás bejegyzéseket áthúzással úgy kell érvényteleníteni, hogy olvasható maradjon. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjével hitelesíteni kell. 6. Névváltozás esetén a megváltozott nevet a törzslapra az engedélyezett okirat alapján rá kell vezetni. 7. A pedagógusok kötelező óraszámának/foglalkozási idejének/ a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, túlóráinak meghatározására tantárgy-felosztást kell készíteni,

szeptember 20-ig a fenntartónak meg kell küldeni 8. A tantárgy felosztás alapján órarendet kell készíteni, amely a foglalkozások rendjét tartalmazza. 9. Jegyzőkönyvet kell felvenni, ha a nevelési - oktatási intézmény valamely közösségére, tanulóira, az iskola működésére, vagy a nevelő - oktató munkára vonatkozó kérdésekben határoz /dönt, véleményez, illetőleg javaslatot tesz./ A jegyzőkönyvnek a határozattal kapcsolatos legfontosabb véleményeket kell tartalmaznia.

A Deák Téri Általános Iskola Irattári terv

Irattári tételÜgykör megnevezése szám 1.

Intézménylétesítés, átszervezés, -fejlesztés

Iktatókönyvek, 2. iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér- és 3. munkaügy

Őrzési idő (év) nem selejtezhető nem selejtezhető

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Az érettségi vizsga, szakmai 26. vizsga dolgozataira vonatkozó őrzési idő Gazdasági ügyek

50 27.

Munkavédelem, tűzvédelem, 4. balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 10 5. Fenntartói irányítás 10 6. Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, 7. 10 államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 10 9. Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, 10. statisztikák 5 11. Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, 13. beírási naplók nem selejtezhető 14. Felvétel, átvétel 20 12.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

15. 16. Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, 17. működése 5 18. Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülői munkaközösség, 19. iskolaszék szervezése, 5 működése Szaktanácsadói, szakértői 20. vélemények, javaslatok és 5 ajánlások 21. Gyakorlati képzés szervezése 5 22. Vizsgajegyzőkönyvek 5 23. Tantárgyfelosztás 5 24. Gyermek- és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, 25. vizsgadolgozatai 1

1

28. 29. 30. 31. 32.

Ingatlan-nyilvántartás, kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, határidő használatbavételi engedélyek nélküli Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköznyilvántartás, 10 vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési 5 díjak