DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MISKOLCI EGYETEM

DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MISKOLCI EGYETEM H-3515 MISKOLC-EGYETEMVÁROS A doktori iskola vezetője: Dr. Bragyova András egyetemi tanár A/6-os épület 18. szoba Tel/fax: (46) 565-388 e-mail: [email protected] honlap: http//www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Képzési terve

Miskolc, 2014.

I. A DOKTORI ISKOLA TANRENDJE (Nappali, egyéni tanrend szerinti szervezett képzés (levelező) és szervezett képzésen kívüli egyéni felkészülő) A Kari doktori program képzési terve (tanrendje) négy szemeszterre tartalmaz kötelező oktatási foglalkozásokat (előadásokat és az egyes programokhoz kapcsolódó szemináriumokat) heti 5 órában. Az V. és VI. szemeszter alapvető célja, hogy a doktorandusz az értekezésén dolgozzon és publikáljon. A doktoranduszoknak azonban ebben a két szemeszterben is meg kell szerezniük a 30-30 kreditpontot a félév elismertetéséhez. Nappali tagozatos doktoranduszok esetében a foglalkozások látogatása kötelező; az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben résztvevő és a szervezett képzésen kívüli egyéni felkészüléses hallgatók nem kötelesek a tanrendi órákon részt venni, a tárgyjegyző által előírt konzultációkon azonban meg kell jelenniük. A vizsgakövetelmények és kreditértékek minden képzési formában azonosak, ezeket a tárgyak előadói a félév kezdetén ismertetik. Tantárgyak, a foglalkozások jellege, tárgyjegyzők, félévi órakeret, vizsgakötelezettségek szemeszterenként I. Szemeszter Tantárgy 1. Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei (előadás) 2. Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése (előadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakszeminárium 4. Kutatószeminárium

Tárgyjegyző

Félévi órakeret

Vizsga

Megszerezhető kreditpont

Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

30

kollokvium

5

15

kollokvium

5

15

kollokvium

3

15

aláírás

0-5

Dr. Bragyova András egyetemi tanár Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Programvezető Tudományos vezető

1

II. Szemeszter 1. Az államtudományok. (közigazgatási jog, Dr. Torma András pénzügyi jog, egyetemi tanár nemzetközi jog) fejlődési tendenciái (előadás) 2. A jelenkori jogelméleti Dr. Szabó Miklós gondolkodás főbb egyetemi tanár irányzatai (előadás) 3. Az adott programhoz Programvezető kapcsolódó szakszeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium vezető

30

kollokvium

5

15

kollokvium

5

15

kollokvium

3

15

aláírás

0-5

30

kollokvium

5

15

kollokvium

5

15

kollokvium

3

15

aláírás

0-5

30

kollokvium

5

Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár

15

kollokvium

5

Programvezető

15

kollokvium

3

Tudományos vezető

15

aláírás

0-5

III. Szemeszter 1. A civilisztikai tudomá- Dr. Bíró György nyok fejlődési tendenegyetemi tanár ciái (előadás) 2. Jogharmonizáció és Dr. Wopera jogegységesítés az Zsuzsa Európai Közösségi egyetemi tanár Jogban (előadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakProgramvezető szeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium vezető

IV. Szemeszter 1. A bűnügyi tudományok fejlődési irányai (előadás) 2. Munkajog, agrárjog és környezetvédelmi jog az Európai Unióban (előadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakszeminárium 4. Kutatószeminárium

Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár

2

Az előzőekben felsorolt tantárgyak követelményeinek teljesítésével a két tanév alatt összesen 72 kreditpont érhető el. A doktorandusz – szabadon választható tárgyként – bármelyik program szakszemináriumi tárgyát hallgathatja. Az előírt tanulmányi követelmények teljesítése esetén ebben az esetben tárgyanként két kreditpont adható. A doktorandusz – amennyiben nincs meg a szabályzatban előírt nyelvismerete – köteles idegen nyelvi képzésben részt venni. A tanfolyami keretekben történő idegen nyelvi képzés fakultatív tantárgynak minősül. Az egyes programokhoz kapcsolódó szakszemináriumok és tárgyjegyzők szemeszterenként A program címe, vezetője: Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Szemeszter

Dr. Sáry Pál egyetemi docens

I.

Dr. Sáry Pál egyetemi docens Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

II. III. IV.

Jogtörténeti szakszeminárium I. Jogtörténeti szakszeminárium II. Jogtörténeti szakszeminárium III. Jogtörténeti szakszeminárium IV.

A program címe, vezetője: Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Szakszeminárium címe A jogalkalmazás dogmatikai alapjai A magyar jogbölcseleti gondolkodás története Historical Jurisprudence A jogi nyelv

Tárgyjegyző

Szemeszter

Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

I. II.

Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

III.

Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

IV.

A program címe, vezetője: A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejlődés tükrében Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Szemeszter

Munkajogi szakszeminárium I.

Dr. Csák Csilla egyetemi docens

I.

Munkajogi szakszeminárium II.


II.

Munkajogi szakszeminárium III.

Dr. Csák Csilla egyetemi docens

III.

Munkajogi szakszeminárium IV.


IV.

3

A program címe, vezetője: A közigazgatás korszerűsítésének megalapozása Dr. Torma András egyetemi tanár Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Szemeszter

Közigazgatási jogi szakszeminárium I.

Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens

I.

Közigazgatási jogi szakszeminárium II.

Dr. Torma András egyetemi tanár

II.

Közigazgatási jogi szakszeminárium III. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens

III.

Közigazgatási jogi szakszeminárium IV. Dr. Torma András egyetemi tanár

IV.

A program címe, vezetője: Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése Dr. Bragyova András egyetemi tanár – Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Szemeszter

Alkotmányjogi szakszeminárium I.

Dr. Bragyova András egyetemi tanár

I.

Alkotmányjogi szakszeminárium II.

Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár

II.

Alkotmányjogi szakszeminárium III.


III.

Alkotmányjogi szakszeminárium IV.


IV.

A program címe, vezetője: A pénzügyek jogának tudományos megalapozása Dr. Erdős Éva egyetemi docens Szakszeminárium címe Pénzügyi jogi szakszeminárium I. Pénzügyi jogi szakszeminárium II. Pénzügyi jogi szakszeminárium III. Bank- és tőzsdei jogi szakszem. IV.

Tárgyjegyző Dr. Erdős Éva egyetemi docens Dr. Erdős Éva egyetemi docens Dr. Erdős Éva egyetemi docens Dr. Erdős Éva egyetemi docens

Szemeszter I. II. III. IV.

A program címe, vezetője: A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai, különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az emberi jogvédelem perspektíváira Dr. Kirs Eszter egyetemi docens Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Szemeszter

Nemzetközi jogi szakszeminárium I. Nemzetközi jogi szakszeminárium II

Dr. Kirs Eszter egyetemi docens

I.


II.


III.


IV.

Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgáltatásban

4

A program címe, vezetője: A bűnügyi tudományok fejlődési irányai Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Büntetőjogi szakszeminárium I.

Szemeszter

Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár

I.

Büntető eljárásjogi szakszeminárium Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Büntetőjogi szakszeminárium II. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár

II. III.

Kriminológiai szakszeminárium

IV.

Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár A program címe, vezetője:

Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Szakszeminárium címe Történeti-összehasonlító polgári eljárásjog Európában

Tárgyjegyző

Szemeszter

Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár

I.

Modern magyar perjogtörténet Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban


II.


III.

Polgári eljárásjogi szakszeminárium


IV.

A program címe, vezetője: Európai kereskedelmi jog Dr. Barta Judit egyetemi docens Szakszeminárium címe Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II.

Tárgyjegyző Dr. Barta Judit egyetemi docens

Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III.

Dr. Barta Judit egyetemi docens Dr. Barta Judit egyetemi docens

Dr. Barta Judit egyetemi docens

5

Szemeszter I. II. III. IV.

A program címe, vezetője: Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció Dr. Bíró György egyetemi tanár Szakszeminárium címe

Tárgyjegyző

Szemeszter

Polgári jogi szakszeminárium I.

Dr. Bíró György egyetemi tanár

I.

Polgári jogi szakszeminárium II. A szellemi alkotások joga I. A szellemi alkotások joga II.

Dr. Bíró György egyetemi tanár Dr. Bíró György egyetemi tanár Dr. Bíró György egyetemi tanár

II. III. IV.

A program címe, vezetője: Az Európai Unió joga Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár A program hallgatóinak szemeszterenként egy tárgy felvétele kötelező, más programhoz tartozók a felsorolt tárgyakat – korlátozás nélküli számban – szabadon választható tárgyként hallgathatják Szakszeminárium címe Jogforrási rendszer, az uniós jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció”szakszeminárium Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union (német nyelven) Európai üzleti jog, versenyjog, és a szellemi alkotások védelme A közigazgatás kérdései az EU-ban Az Alapjogok és az európai polgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban Az európai magánjog fejlődési tendenciái

Tárgyjegyző Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens

Szemeszter I.

Dr. Donat Ebert meghívott előadó

II. IV.

Dr. Barta Judit egyetemi docens

III.

Dr. Torma András egyetemi tanár

III.

Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens

III.

Dr. Bíró György egyetemi tanár

IV.

6

SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Tantárgy

Tárgyjegyző

Félévi órakeret

Vizsga

Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében

Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens

15

kollokvium

Megszerezhető kreditpont 3

Büntetés-végrehajtás Európában Criminal enforcement in Europe A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog) A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon II. (Magánjog) Current tendencies of environmental law

Dr. Nagy Anita egyetemi docens

15

kollokvium

3

mindkét félévben meghirdetve

Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Dr. Jakab Nóra adjunktus

15

kollokvium

3

15

kollokvium

3

15

kollokvium

3

15

kollokvium

3

15

kollokvium

3

Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Dr. Raisz Anikó adjunkitus

15

kollokvium

3

15

kollokvium

3

15

kollokvium

3

páratlan félévekben meghirdetve páros félévekben meghirdetve páratlan félévekben meghirdetve páros félévekben meghirdetve mindkét félévben meghirdetve páratlan félévekben meghirdetve páros félévekben meghirdetve mindkét félévben meghirdetve

Dr. Majtényi László egyetemi tanár

15

kollokvium

3

Current tendencies of agricultural and rural law Current Tendencies of Labour Law Állatvédelem és jog 1. Állatvédelem és jog 2.

Current challenges of international law – International Environmental Law A Ombudsman intézményének kialakulása, társadalmi funkciói, nemzetközi modelljei, magyarországi fejlődése

7

Félév mindkét félévben meghirdetve

páros félévekben meghirdetve

II. KÖTELEZŐ FŐTÁRGYAK Tantárgyi program Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei című doktori oktatási anyaghoz (I. szemeszter) A tárgy tárgyfelelőse: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens A tárgy oktatói: 1. Római jogi rész: Dr. Sáry Pál egyetemi docens 2. Jogtörténeti rész: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetem docens I. A tantárgy oktatásának célja A félévre szóló oktatási-tudományos program célja, hogy egy aktuális kérdést, az egységesülő Európa jogának történelmi előzményeit fogja át. A nyugati egyetemek jelentős részén oktatnak ilyen jellegű tárgyakat, lényegében önálló tudományszakként, kutatási területként kezelik. Általában a nemzeti jog kutatása során különös hangsúlyt kap az általános, esetleg közös jellemzők feltárása is. A tantárgy keretei között segítséget kívánunk adni a hallgatóknak, hogy a hazai jogtörténet klasszikus és jelenkori eredményeit megismerhessék, kutatási területükbe beilleszthessék. Tárgyiasul, konkrét értelmet nyer az összehasonlító jogtörténeti kutatási program, hiszen ennek keretén belül egy kérdésre koncentrálva, az európai egységesülési folyamatot vizsgálva, követve lehet tudományos kutatásokat végezni. Az oktatók célja, hogy összhangot teremtsenek a római jog, a magyar alkotmány- és jogtörténet valamint az egyetemes állam- és jogtörténet célkitűzései, tárgyi programja, szemléletmódja között. II. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve 1. Római jogi rész: 1. A római jog az ókorban. Az ősi civiljog jellemzői. Jogfejlesztés értelmezés útján. A praetori jogfejlesztés sajátosságai. A jogtudósok munkássága. A joganyag rendszerezése. A posztklasszikus kor jellemzői. A iustinianusi kodifikáció. 2. A iustinianusi jog újjászületése. A glosszátorok munkássága. A római jog és a kánonjog kapcsolata. A római jog a gyakorlatban. A római jog és a helyi jogok kapcsolata. Az orléans-i iskola. 3. A római jog és a nemzetállamok születése. A kommentátorok munkássága. A római jog és a humanizmus. A római jog tudománnyá válása. A római jog recepciója. A római jog és a természetjog. A római jog és a nemzetközi jog. 4. A római jog és a kodifikációk. A római jog és a nemzeti jogok. Korai kodifikációk Németországban és Ausztriában. A francia polgári törvénykönyv. A német történeti iskola. A pandektisztika és a német polgári törvénykönyv. A német jogtudomány hatása más országokban.

8

Kötelező irodalom: Stein, Peter: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, 2005. Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Budapest, 1972. Berman, H.: Law and Revolution. The Formation of the Western Legal Tradition. Cambridge, 1983. Ajánlott irodalom: Pólay Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja. Budapest, 1985. Radding, C.: The Origins of Medieval Jurisprudence: Pavia and Bologna 850–1150. New Haven, 1988. Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjogtudományra. Szeged, 1976. 2. Jogtörténeti rész: 5. Az európai integráció történeti-fogalmi, művelődéstörténeti és közjogi alapjai 6. Az újkor egységesítő tényezői, a felvilágosodás Európa-koncepciója. Rousseau, Jeremy Bentham felfogása a közös értékeinkről, az államok közjogi közlekedésének feltételeiről. 7. A 19. és 20. század legfontosabb nézetei az európai integrációról. Az új európai alkotmány történeti alapjai. 8.A modern kodifikáció fogalma, fejlődéstörténete 9. Az európai államok kodifikációs tevékenységének eredményei 10. Egy európai magánjogi törvénykönyv esélyei és akadályai 11. Az európai közjog eredménye: az unió alkotmánya 12. Összegzés, szemeszterzárás III. Követelményrendszer A nappali oktatásban résztvevők számára az előadásokon való jelenlét kötelező. A félév végén a kijelölt anyagokból, a római jogi részből egy kérdést, a jogtörténeti részből két kérdést teszünk fel. A tárgy oktatása írásbeli vizsgával zárul. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses oktatásban résztvevőknek a tantárgyi tematikához kapcsolódó római jogi és jogtörténeti szakirodalomból megadott kérdések alapján írásbeli dolgozatot kell készíteni. A minősítés öt fokozatú értékeléssel történik. A tárgy kredit értéke: 5. IV. Irodalom a) kötelező irodalom: - Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Bp. 2005. - P. Szab Béla: Lando vs. Gandolfi vs. UNIDROIT? Gondolatok félúton az egységes európai szerződési jog felé. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XXI/2, (2003). 719-733.pp. - Gabriele Clemens – Alexander Reinfeldt – Gerhard Wille: Geschichte der europäischen Integration Schöningh Verlag, Padernborn 2008.

9

b) ajánlott irodalom: - Normna Davies: Európa története Osiris, Bp. 2002. - Martin Roberts: Európa története 1900-1973 - Anita Prettenthaler-Ziegerhofer: Europäische Integrationsgeschichte Haymon Verlag, Wien 2007.

Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése című doktori oktatási anyaghoz (I. szemeszter) Az előadások tárgya és időpontja: később kijelölendő időpontban, megbeszélés szerint. Helyszín: A/6. ép. 205. szoba A tárgy célja a doktoranduszok alkotmányjogi tudása alapjainak megerősítése; a tételes alkotmányjog megértéshez szükséges elméleti ismeretek mellett a meglévők elmélyítése. A tárgy oktatásakor törekszünk arra is, hogy a hallgatók saját tárgyának — ez jellemzően szakjog — alkotmányjogi kapcsolatait is elemezzük, feltárva ezzel az alkotmányjog teljes jogrendszert átfogó mivoltát. Ehhez az alkotmánybíróság gyakorlatából vett esetek jó alapot adnak. 1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányfogalmak és alkotmánykoncepciók. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány elsőbbsége és kötelező ereje. Az alkotmányozó hatalom és az alkotmány módosítása. 2. Az alkotmányos állam. Alkotmány és demokrácia. Jogállam és alkotmányos állam. A hatalommegosztás elve és gyakorlata. 3. Alapjogok. Az alapjogok fogalma. Alapjogok és a szabadság alkotmányos fogalma. Alkotmányos egyenlőség. Alapjogi dogmatika. 4. Az alkotmányértelmezés. Alkotmányértelmezés és jogértelmezés. Az alkotmányértelmezés módszerei. Alkotmányértelmezés és alkotmánykonform jogértelmezés. 5. Az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíráskodás fogalma. Az alkotmánybíróságok mint bíróságok, alkotmánybíráskodás és rendes bíráskodás. Az alkotmánybíráskodás igazolhatósága. Alkotmánybíráskodás és politika. Alkotmánybíráskodás elterjedése a világon. Irodalom: Kötelező irodalom Alkotmányértelmezés és alkotmánybíráskodás. szerk. Paczolay Péter. Budapest, ELTE, 1995 Kis János: Alkotmányos demokrácia. Budapest, INDOK, 2001 Constitutionalism. (Nomos XX) Szerk. James R. Pennock, John W. Chapman New York, New York University Press, 1979 Sári János: Alapjogok. Budapest, 22 10

Emberi jogok. Szerk. Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila. 2003. Ajánlott irodalom Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 20 Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, MTA ÁJI/KJK, 1994 Traité international de droit constitutionnel. Szerk. Troper, Michel – Chagnollaud, Dominique 1.;3., Paris, Dalloz, 2012 Bragyova András: Alkotmány és szabadság. A szabadság alkotmányos fogalma. Fundamentum, 2004/1. Követelmények A nappali oktatásban résztvevők számára az előadáson való részvétel kötelező. A számonkérés részeként a hallgatók egy ív terjedelmű dolgozatot írnak, előre megállapított és egyeztetett, lehetőleg doktori témájukhoz kapcsolódó alkotmányjogi tárgyban. A hallgatók a kötelező irodalom ismeretéről is számot adnak. Dr. Bragyova András egyetemi tanár


Az államtudományok fejlődési tendenciái című doktori oktatási anyaghoz (II. szemeszter) 1.

A tantárgy államtudományi részterületek közötti felosztása: - Közigazgatási jog fejlődési tendenciái - Nemzetközi jog fejlődési tendenciái - Pénzügyi jog fejlődési tendenciái

2.

Az oktatás célja: - Megismertetni az adott jogág és annak tudományának kialakulási feltételeit és fejlődését - Feldolgozni az adott jogág lehetséges tartalmi változásait és a közép valamint hosszú távú átalakulási folyamatait

3.

Tanyanyag:

Kötelező irodalom - Torma András: Adalékok az Európai Közösségek/ Unió közjogtörténetéhez PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET POLITICA XXX:(1) pp. 229-242. (2012) - Torma András: The public administration of the EU and the member states, in terms of the Lisbon Treaty CURENTUL JURIDIC 14:(3) pp. 23-37. (2011), Tirgu Mures - Torma András: Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolatról PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET PO LITICA 29:(2) pp. 313-332. (2011) - Torma András: Az Európai Közigazgatási Térségről – magyar szemmel MISKOLCI JOGI SZEMLE 6:(ksz) pp. 196-210. (2011) 11

Ajánlott - Lapsánszky András - Patyi András (szerk.) | Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70. születésnapjára. Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben Budapest, Akadémiai Kiadó (Wolters Kluwer), 2014. ISBN:978-963-295-408-0 - András Torma - Balázs Szabó: EU Public Administration and Institutions and their Relationship with Member States, Tirgu Mures, 2011, - Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények Aula Kiadó, 2005 ISBN: 963 9478 56 4 - Szamel Katalin – Balázs Katalin – Gajduschek György – Koi Gyula : Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Complex Kiadó, Budapest 2012 ISBN: 978 963 295 216 1 4.

A közigazgatási jog fejlődési tendenciái című tananyagrész részletes tematikája és szakirodalma 1. 1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

Az igazgatás és a közigazgatás kialakulása, fejlődésének fő irányvonalai és várható tendenciái Az igazgatás és a közigazgatás kapcsolata Szakirodalom: 1.1.1. Közigazgatási jog Általános rész I. Virtuóz Kiadó 2006. 9-18. old 1.1.2. Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás. Budapest, 1942. 39-48. old. 1.1.3. Szamel Lajos: Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái. KJK Budapest, 1963. 46-81. old. 1.1.4. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 2. fejezete Az igazgatás kialakulása Szakirodalom: 1.2.1. Az ókor története I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. 1.2.2. László Gyula: Őstörténetünk. Tankönyvkiadó Budapest, 1981. 1.2.3. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 3.1. fejezete A közigazgatás kialakulása Szakirodalom: 1.3.1. Lőrincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma, holnap Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 165-176. old. 1.3.2. Renate Mayntz: A közigazgatás kialakulása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 95-105. old. 1.3.3. F. Engels: A család, az állam és a magántulajdon eredete Budapest, Népszava Könyvkiadó 174-195. old. 1.3.4. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 3.2. fejezete Az ókori államok közigazgatásának kialakulása Szakirodalom: 1.4.1. Varga Domokos: Ős napkelet Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest, 1973. 1.4.2. Nicolas Postgate: Az első birodalmak (A múlt születése) Budapest, 1983. 1.4.3. Az ókor története II-IV. kötet Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. 1.4.4. Ecsedi Ildikó: Az őstársadalom és az ázsiai termelési mód, Magvető Kiadó, Budapest 1982.

12

1.4.5. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 3.2. fejezete 1.4.6. Roman Herzog: Ősi államok – A hatalomgyakorlás eredete és formái. Corvina kiadó Budapest, 1999. 1.4.7. Németh György: Görög poliszok. Korona Kiadó Budapest, 2001. 1.4.8. Ferenczy – Maróthy – Hahn: Az ókori Róma története. Budapest, 1992. 1.4.9. Josef Klima: Mezopotámia – ősi civilizáció és kultúra a Tigris és az Eufrátesz mentén. Budapest, 1983 1.5. A közigazgatás fejlődése a feudális és a polgári államokban és Magyarországon Szakirodalom: 1.5.1. Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. Dialóg-Campus Kiadó BudapestPécs, 2010. XVII., XVIII., XIX. fejezet 1.5.2. Lőrincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma holnap i. m. 1.5.3. Magyari Zoltán: Magyar Közigazgatás i. m. 55-100. old. 1.5.4. Közigazgatási jog Általános rész i. m. 19-22. old. 1.5.5. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 4. fejezete 1.5.6. Józsa Zoltán: Változó közigazgatás. JATE Press, szeged, 2011. XI. fejezet 1.5.7. Jakab András: A közigazgatási jogtudományok és oktatása Magyarországon. Új Magyar Közigazgatás 2010. szeptember-október 3. évf. 9-10. szám 1.6. A közigazgatás fejlődésének várható tendenciái Szakirodalom: 1.6.1. Torma András: Adalékok a közmenedzsmentreform-irányzatok elméleti hátteréhez és főbb irányzataihoz. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXVIII. University Press Miskolc, 2010 1.6.2. Lőrincz Lajos: A magyar közigazgatás hazai fejlődésének fő irányai Magyar Tudomány 1994. évi 11. sz. 1313-1321. old. 1.6.3. Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. dialóg-Campus Kiadó. BudapestPécs 2010. XX. és XXI. fejezet 1.6.4. Horváth M. Tamás: Közszolgáltatások magánszervezésben. In. Közigazgatás szorítóban UNIO Budapest, 1998. 179-222. old. 1.6.5. Vadál Ildikó: Korszerű közigazgatás - avagy kényszer szülte megoldások a közszolgáltatások megszervezésében Magyar Közigazgatás 2000. évi 1. sz. 1-6. old. 1.6.6. Lőrincz Lajos: A kormányzás modernizációja, Magyar Közigazgatás 2001. évi 11. sz. 641-645. o. 1.6.7. Lőrincz Lajos: Új irányzatok a közigazgatás fejlődésében. Magyar Közigazgatás 2003. évi 12. szám 1.6.8. David Osborn – Ted Gabler: Új utak a közigazgatásban. Osiris Kiadó Budapest, 1998. 1.6.9. Szamel Katalin: A közigazgatás jövőjéről, a jövő közigazgatásáról. In: Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére (Szerk.: Lamm Vanda - Máthé Gábor - Imre Miklós) MTA Jogtudományi Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapest, 2006. (376-381. old.) 1.6.10. Stumpf István-Gellén Márton: A jó kormányzás felé. In: Jobb közigazgatás helyben járás és visszafejlődés helyett (Szerk: Verebélyi Imre-Imre Miklós) Századvég Kiadó. Budapest, 2009.

13

1.6.11. Torma András: Az elektronikus közigazgatás alkalmazásánai lehetőségei és elkerülendő kockázatai. In: Jobb közigazgatás helyben járás és visszafejlődés helyett (Szerk: Verebélyi Imre-Imre Miklós) Századvég Kiadó. Budapest, 2009. 1.6.12. Müller György: Állandóság és változás a magyar kormányzati viszonyokban (1990-2011). Magyar Közigazgatás Új folyam, 2. szám. 2011. 1.6.13.Balázs István: Globális problámák és nemzeti szabályzás. Magyar Közigazgatás Új folyam 2. szám. 2011. 2. Az európai integráció hatása a közigazgatásra 2.1. Az EU működése és a közigazgatás összefüggései Szakirodalom: 2.1.1. Csernyi Ákos: A nemzeti parlamentek és az európai integráció Magyar Közigazgatás 1999. évi 3. sz. 2.1.2. Peter Haberle: Európa, mint formálódó alkotmányos közösség Magyar Közigazgatás 2001. évi 10. sz. 2.1.3. Torma András: Európai közigazgatás régiók, önkormányzatok. Virtuóz Kiadó Budapest, 2001. 40-108., 142-150. old. 2.1.4. A. Ibanez: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása Osiris Kiadó Budapest, 2000. I-III. fejezet 2.1.5. Verebélyi Imre: Az EU hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra I. és II. Magyar Közigazgatás 2001. évi 7-8. sz. 2.1.6. H. Siedentopf-Ch. Hanschild: Európai integráció és a tagállamok közigazgatása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 107118. old. 2.1.7. J. Fournier: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10. sz. 2.1.8. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. vonatkozó fejezete 2.1.9. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer működése igazgatástudományi modelljének leírására. Magyar Közigazgatás 2002.évi 7-8. szám 2.1.10. Torma András: Az EU-csatlakozás hatása a magyar közigazgatásra, különös tekintettel annak szervezeti rendszerére In: A közigazgatás egyes alapproblémái. Emlékkötet Martonyi János halálának 25. évfordulója alkalmából (Szerk.: Kaltenbach Jenő) SzegediTudományegyetem Államés Jogtudomá nyi Kar, 2007. (107-132. old.) 2.1.11. Józsa Zoltán: Az európai közigazgatási tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003. évi 12. szám 2.1.12. Forgács Imre: Eljárásrendek harmónizációja és/vagy globális közigazgatás? Európai Tükör 2007. évi 11. szám 2.1.13. Fábián Adrián: Az EU-jog és a tagállami közigazgatási eljárás kapcsolódási pontjai. Magyar Közigazgatás 2006. évi 10. szám 2.1.14. Czuczai Jenő: Közigazgatás és európai integráció. In: Magyar Közigazgatási jog Különös Rész (Szerk.: Ficzere lajos) Osiris Kiadó Budapest, 1999. 2.1.15. Torma András: Az Európai Közigazgatási Térségről - magyar szemmel. Miskolci Jogi Szemle VI. évf. 2011. Különszám

14

2.1.16. Váczi Péter: Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (2007.) 7. számú ajánlása a jó közigazgatásról. Magyar Közigazgatás Új folyam 2. szám. 2011. 2.1.17. Torma András: Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolatról. In Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXIX/2. University Press Miskolc, 2011. 2.2. Az európai regionalizmus Szakirodalom: 2.2.1. Torma András: Európai közigazgatás….. 151-170. old. 2.2.2. Horváth Gyula: Európai regionális politika Dialógus Campus Kiadó Budapest-Pécs 1998. 327-376., 429-448. old. 2.2.3. Forgácsné dr. Orosz Valéria: A Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának tervezete és a régiók nemzetközi együttműködése Magyar Közigazgatás 2000. évi 7-8. sz. 2.2.4. Dr. Bende Szabó Gábor: Svédország és a regionalizmus Magyar Közigazgatás 2001. évi 11. sz. 2.2.5. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs, 1999. 2.2.6. Torma András: Adalékok az Európai Unió regionális politikájának jogi aspektusaihoz, különös tekintettel a 2007-2013 közötti programozási időszakra. In: Academia Budapestiensis Communicationis et Negotii. ANNALES Tomus I. (Redigit: Jolán Róka) Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapest, 2007. (358-385) 2.2.7. Wiener György: A regionális fejlődés nyugat-európai modelljei. In: Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére (Szerk.: Lamm Vanda - Máthé Gábor - Imre Miklós) MTA Jogtudományi Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapest, 2006. (442-449. old.) 2.3. Az Európai Unió és az önkormányzatok Szakirodalom: 2.3.1. Torma András: Európai közigazgatás…. 196-237. old. 2.3.2. Dr. Nyikos Gyorgyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás 1997. évi 9. sz. 2.3.3. Dr. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. sz. 2.3.4. EU-integráció - önkormányzatok I. Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest, 1998. 2.3.5. Európai integráció az önkormányzatok szemszögéből. Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 1997. 2.3.6. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik. Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. szám 2.3.7. Józsa Zoltán: Változó közigazgatás. JAT EPress. Szeged. 2011. IV. V. VI és VII fejezet.

15

3. Európai Unió - magyar közigazgatás 3.1. EU - magyar közigazgatás általános kérdései Szakirodalom: 3.1.1. Dr. Lőrincz Lajos: Európai integráció - magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. szám 3.1.2. Dr. Chronovszki Nóra Integráció és alkotmányozás Magyar Közigazgatás 2000. évi 3. sz. 3.1.3. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra. Magyar Közigazgatás 2003. évi 1. szám 3.1.4. Torma András: Megérkeztünk! Magyar közigazgatás az Európai Unióban In: Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére (Szerk.: Lamm Vanda - Máthé Gábor - Imre Miklós) MTA Jogtudományi Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapest, 2006. (409 –418. old.) 3.1.5. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és a Kormányzásra I. és II. Magyar közigazgatás 2001. évi 7. és 8. szám 3.2. EU - magyar regionalizáció Szakirodalom: 3.2.1. Horváth Gyula: Európai regionális politika. Budapest-Pécs 1998. VI. fejezet 3.2.2. Kara Pál: Néhány gondolat a regionalizációról. Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. sz. 3.2.3. Pálné Kovács Ilona: Régiók most, vagy soha. Magyar Közigazgatás 2004. évi 6. szám 3.2.4. Torma András: Quo vadis európai regionális politika? In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXII. University Press Miskolc, 2004. (313-354. old.) 3.3. EU - magyar önkormányzatok Szakirodalom: 3.3.1. Török Éva: A közigazgatás fejlesztése és az Európai Közösségekkel történő jogi harmonizáció összefüggései Magyar Közigazgatás 1994. évi 1. sz. 3.3.2. Orava Márta: Felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra önkormányzati szemszögből Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. sz. 3.3.3. Dr. Babucs Béláné: Új kihívások az EU csatlakozáskor Magyar Közigazgatás 1999. évi 7. sz. 3.3.4. Soósné dr. Gáspár Gabriella: Helyi jogharmonizáció Magyar Közigazgatás 2000. évi 2. sz. 3.3.5. Torma András: i. m. 196-237. old. 3.3.6. Szigeti Ernő (Szerk.) Az önkormányzati közigazgatás az EU-csatlakozás tükrében. Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2004. 3.3.7. Kiss László: A magyar önkormányzatok fejlődési esélyei az Európai Unióban. In: Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére (Szerk.: Lamm Vanda - Máthé Gábor - Imre Miklós) MTA Jogtudományi Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapest, 2006. (197- 2005. old.)

16

4.

A nemzetközi jog fejlődési tendenciái 1. A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára 2. A nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatrendszere a magyar alkotmánybírósági, kormányzati és parlamenti gyakorlat fényében 3. A nemzetközi bíróságok számának növekedése és a felvetődő problémák a.) nemzetközi bíróságok önálló jogalanyiságának megjelenése b.) a bíróságok belső szabályzatainak jogi természete 4. Törekvések az erőszak legitim alkalmazása kategóriáinak kiszélesítésére Szakirodalom: - Kovács Péter: A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára a tankönyvek tükrében (Kézirat a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara alapításának 20. évfordulójára készített tanulmánykötet számára) - Kovács Péter (szerk.): Le droit international au tournant du millénaire International law at the Turn of the Millennium (a magyar nemzetközi jogászok 1999. december 8-i konferenciáján tartott előadások idegen nyelvű változataiból készült tanulmánykötet) PPKE 2000. Budapest - Kovács Péter: Alkotmányosság és nemzetközi jog in: Iustum, Aequum, Salutarem (Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1998. Budapest - Kovács Péter: Nemzetközi szervezetek szankciós típusú határozatai magyarországi érvényesíthetőségének alkotmányjogi gyakorlata és problémái megjelenés alatt (Bodnár László (szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás belső alkotmányossági problémái és megoldásaik de lege ferenda c. kutatási projekt zárókiadványában) JATE 2001. Szeged

5.

A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 1. Rendszerváltás és adóreform; a rendszerváltás egyes különös jogintézményei: a privatizáció, tőzsdei privatizáció intézménye. 2. Az adójog fejlődési tendenciái: a nemzetközi adójog rendszere, alapelvei, a kettős adóztatási egyezmények, kapcsoló tényezők a nemzetközi adóztatás területén. 3. A nemzetközi adózás alapintézményei: adóelkerülés, káros adóverseny, a külföldi befektetések adóztatása. 4. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció a közvetett adók területén az Európai Unióban. Szakirodalom: - Erdős Éva: A tőzsdei privatizáció In: Facultas Nascitur, 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o. - Erdős Éva: A részvények tőzsdei bevezetési eljárása Advocat 2001/2. - Erdős Éva: Egy tőzsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás Pénzügyi Szemle 2001/10. szám 878-888. o. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. 2000. - Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet ME 260. fennállására 43-57. o. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o.

17

6.

Követelmények - A kapcsolódó szakirodalom áttekintése - Egy választott téma részletes feldolgozása a szakirodalom alapján - A választott témából minimum 1/2 ív terjedelmű tanulmány készítése

7.

Az első időpont egyeztető konzultáció időpontja: az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a tárgyfelelőst ([email protected]) Prof. Dr. Torma András egyetemi tanár

A jelenkori jogelméleti gondolkodás főbb irányzatai című doktori oktatási anyaghoz (II. szemeszter) 1. Az előadások címe: A jelenkori jogelméleti gondolkodás főbb irányzatai 2. Tárgyfelelős: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár 3. Az előadások célja: A graduális képzés részét képező „jogbölcselet” c. tárgy keretében nyújtott, vázlatos elmélettörténeti áttekintés alapján és hátterén elmélyültebb megismerkedés a fontosabb jelenkori irányzatokkal és gondolkodókkal. A kiválasztás szempontja egyfelől az, hogy a jogbölcseleti gondolkodás XX. századi, de nem a pillanatnyi népszerűség által felkapott képviselőiről essen szó; másfelől az, hogy a kiválasztott szerzők egy-egy markánsan elkülönülő eszmetörténeti álláspontot képviseljenek. Ezen irányzatok közül kiemelkedik a jogpozitivizmus útkeresése a XX. század végén, ami a tematika központi tárgyát fogja képezni. Az egyes foglalkozások tematikája a jogpozitivizmus és a természetjogi gondolkodás klasszikusainak és változásainak áttekintése után a XX. század második felének és napjainknak a meghatározó szerzői – Hart, Dworkin, Raz, Rawls stb. – valamint az ő munkásságuk, az őket ért kritika és a továbblépés lehetőségeinek felvillantása mentén alakul. 4. A félév beosztása: Kéthetente 2 óra, előzetesen egyeztetett helyen és időpontban. 5. Vizsgakövetelmények: A tárgy szóbeli kollokviummal záródik. A vizsgára bocsátás feltétele ½-1 szerzői ív (20.000-40.000 leütés) terjedelmű, jogelméleti tárgyú dolgozat megírása. A dolgozat témáját a tárgy jegyzőjével kell egyeztetni. A szóbeli kollokvium a dolgozat „megvédéséből” és a kötelező tananyag számonkéréséből áll. 6. Kötelező tananyag: Bódig M. – Győrfi T. – Szabó M. (szerk.): A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2004. kijelölt részei H. Kelsen: Allgemeine Theorie der Normen. Wien: Manz Verlag, 1979. Angolul: General Theory of Norms. (Transl.: M. Hartney) Oxford: Clarendon, 1991. H. L. A Hart: A jog fogalma. (Ford.: Takács P.) Budapest: Osiris, 1995.

18

7. Ajánlott irodalom: H. Kelsen: Tiszta jogtan. (Ford.: Bibó I.) Budapest, 1988. H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai. (Ford.: Moór Gy.) Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997. H. Coing: A jogfilozófia alapjai. (Ford.: Szabó B.) Budapest: Osiris, 1996. 8. További olvasmányok: H. L. A. Hart: ’Meghatározás és elmélet a jogtudományban.’ In: Szabó M. – Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Budapest, 2000. R. Dworkin: ’A szabályok modellje.’ In: Szabadfalvi J. (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996. R. Dworkin: ’A politikai bírók és a joguralom.’ In: Takács P. (szerk.): Joguralom és jogállam. Budapest, 1995. R. Dworkin: ’Alkotmányjogi esetek.’ In: Paczolay P. (szerk.): Alkotmánybíráskodás – alkotmányértelmezés. Budapest, 1995. R. Dworkin: Laws’s Empire. Cambridge, Mass.: Harvard U. P., 1986. R. Dworkin: Freedom’s Law. The Moral reading of the American Constitution. Oxford: Oxford U. P., 1986. J. Rawls: Az igazságosság elmélete. (Ford.: Krokovay Zs.) Budapest: Osiris, 1997. Kis J.: ’Az igazságosság elmélete. John Rawls magyarul.’ In: Világosság. 1998/8-9.sz., 3-66. Béndek P.: ’Rawls konstruktivizmusáról.’ In: Politikatudományi Szemle. 1991/1. sz., 123-132. Varga Cs. (szerk.): Jog és filozófia. Budapest, 1988. Szabó M. (szerk.): Ius humanum. Ember alkotta jog. Műhelytanulmányok. Miskolc: Bíbor, 2001. Szabó M. (szerk.): Natura iuris. Természetjogtan & jogpozitivizmus & magyar jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2002. Szabó M. (szerk.): Szabály és/vagy norma a jogelméletben. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2004. Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a tárgyfelelőst ([email protected]) (Dr. Szabó Miklós) egyetemi tanár

A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái című doktori oktatási anyaghoz (III. szemeszter) Heti (félévi) óraszám: 30 óra előadás/ I. félév (10x3 óra) Első foglalkozás: ügyében keresse a tárgyjegyzőt Félév végi számonkérés típusa: kollokvium Tantárgyfelelős tanszék: Civilisztikai Tudományok Intézete Tanszékei Tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában: A tárgy keretében bemutatásra kerül a civilisztikai jogfejlődés. A képzés célja, hogy a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a magánjogtudományok fő területein bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhető. A tematika összeállítása során arra törekedtünk, hogy a civilisztika valamennyi fő iránya (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog, agrárjog, polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog 19

és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga) képviseltesse magát. Az egyes jogágakon belül az előadások főként azokat a területeket mutatják be, ahol a jogfejlődés látványos koncepcióváltásokon ment keresztül (pl. csődjog fejlődése az adós szankcionálásától a hitelezők védelmén keresztül az adós megmentéséig), vagy az utóbbi évtizedekben felgyorsult (pl. szellemi alkotások joga) illetve újrakodifikálása folyamatban van tartalmi és szerkezeti változásokkal (vö. új Ptk. javaslat, és majdan az elfogadandó új Polgári Törvénykönyv, benne a családjogi és társasági jogi könyvvel, összességében a több száz (!) módosítással. A tematika törekedett arra is, hogy a jog védelmi szerepét, a meglévő egyensúlytalansági állapotokat kiküszöbölő célkitűzéseket bemutassa (pl. fogyasztóvédelem, hitelezők védelme a szerződési biztosítékok fejlődésének bemutatásával, alkalmazottak jogállásának változása /erősítés, gyengítés/). Az oktatás során nem a részletszabályok bemutatására, hanem a jogalkotás hátterében meghúzódó jogi koncepciók változásának érzékeltetésére helyezzük a hangsúlyt. Tananyag leírása: 1. A jelenkori polgári jogi harmonizációs törekvések (EU-hatás) 2. A szerződések jogának fejlődése, A vagyonjog egyes területeinek fejlődése 3. A szellemi alkotások jogának fejlődése 4. A fogyasztóvédelmi jog fejlődése 5. A csődjog fejlődése 6. A versenyjog egyes területeinek fejlődése 7. A munkajog kialakulása és fejlődéstörténete 8. Az agrárjog kialakulása és fejlődéstörténete 9. A Polgári perjog újkori története 10. A nemzetközi magánjog fejlődése Számonkérés minősítésének szempontjai (vizsgakövetelmények): A vizsgán megszerezhető érdemjegy három összetevője: - az előadásokon tanúsított aktivitás, - az előadásokon elhangzottak és a kötelező tananyag ismerete, - a saját kutatásokra épülő kézirat színvonala, a kritikai megjegyzések megalapozottsága, a javaslatok érettsége. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók számára az előadásokon való részvétel nem követelmény. Érdemjegyükben az aktivitás helyett a kézirat színvonala kerül fokozott értékelésre. Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag. Tananyag részletezése: Kötelező irodalom: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. (Doktori Tankönyvek 2.) Joseph W. Little: Torts : The civil law of reparation for harm done by wrongful act, New York, Matthew Bender Publishing, 1985. Hamza Gábor – Földi András: Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai. Szombathely, Savaria University Press, 1998. Ajánlott irodalom Miskolczi Bodnár Péter: A versenyjog és az új Ptk, In.: VERSENYTÜKÖR 10:(1) pp. 7390. (2014)

20

Lábady Tamás: A magánjog általános tana, Budapest: Szent István Társulat, 2013. 258 p. S. Grundmann/ D. Mazeaud (eds.): General Clauses and Standards in European Contract Law, Comparative Law, EC Law and Contract Law Codification (Kluwer, 2006.) Hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: El kell készítenie kb. egy ív terjedelmű összegzést valamelyik témakör kapcsán arról, hogyan fejlődött egy adott jogintézmény egy meghatározott időszakban. (Igazodva a hallgató kutatási célterületéhez.) Dr. Bíró György intézetigazgató egyetemi tanár

Jogharmonizáció és jogegységesítés az Európai Közösségi jogban című doktori oktatási anyaghoz (III. szemeszter) 1) A tárgy célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az Európai Unió jogegységesítési, jogközelítési folyamatairól, a közösségi jogalkotás fejlődéséről illetőleg a közösségi jog rendszeréről, sajátosságairól. 2) Tematika: 1. A közösségi jog rendszere – jogforrások, jogalkotási hatáskörök megoszlása 2. Jogegységesítés – jogharmonizáció 3. Alapjogok és a jogharmonizáció 4. Általános jogelvek, doktrínák a közösségi jogban 5. Az Európai Bíróság szerepe a közösségi jog alakításában 6. Az európai integráció politikái – jogharmonizációs szintek 7. A jogharmonizációs kötelezettség sajátosságai a csatlakozás előtt 8. Jogharmonizációs jogalkotás a csatlakozás után 3) Vizsgakövetelmények: a doktoranduszok két számonkérési lehetőség közül választhatnak:  1 szerzői ív terjedelmű, a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése,  a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. 4) Kötelező irodalom: Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002 Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció. KJK, Budapest, 2004 Az Európai Unió elsődleges joga. Szerkesztette: Igazságügyi Minisztérium. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2004 Az Európai Integráció Alapszerződései. Szerk.: Fazekas Judit. KJK, Budapest, 2002. 5) Ajánlott irodalom: Európai Közjog és Politika. Szerk.: Kende Tamás. Osiris-Századvég Budapest, 1998. Az Európai Közösség Kereskedelmi joga. Szerk.: Király Miklós. KJK Budapest 1998.

21

Király Miklós: A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. Mádl Ferenc: The Law of European Communities. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. Fazekas Judit: Fogyasztói jogok, fogyasztóvédelem. KJK, Budapest, 1995 Paul Craig-Grainne de Burca: EU Law. Oxford University Press, London, második kiadás 1998. The Evolution of EU Law. Ed.: Paul Craig-Grainne de Burca, Oxford University Press, London 1999. Jo Steiner: Textbook on EC Law. Blackstone, London, 1998. Stephen Weatherill: Law and Integration in the European Union. Calendron Press Oxford 1995. T.C. Hartley: The Foundations of European Community Law. Fourth Edition. Oxford University Press, 1998. Bleckman, von A.: Europarecht. 6. Kiadás. Carl Heymanns, Köln, 1995. 6) Konzultációs időpontok ügyében keressen a tárgyjegyzőt


Bűnügyi tudományok fejlődési irányai című doktori oktatási anyaghoz (IV. szemeszter) 1. A tantárgy oktatásának célja Az egy féléves oktatási program célja a bűnügyi tudományok, ezen belül a büntetőjogtudomány, büntetőeljárási jog tudomány és a kriminológia leglényegesebb új nemzetközi és hazai eredményeinek bemutatása, valamint a meghatározó külföldi és hazai kriminálpolitikai tendenciák, büntető anyagi jogi és eljárásjogi jogalkotási törekvések és megoldások, továbbá bűnmegelőzési megközelítések, programok bemutatása. 2. Követelményrendszer Vizsgakövetelményként a hallgatóknak – a tárgyfelelőssel legkésőbb március 20-ig egyeztetett témáról – egy ív terjedelmű dolgozatot kell írniuk. A minősítés öt fokozatú értékeléssel történik. 3. A program tanulmányozásához Kötelező irodalom Bárd Károly: Európai büntetőpolitika. In: Tények és kilátások. Szerk.: Erdei Árpád. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 149-159. o. Farkas Ákos: Büntetőjogi együttműködés az Európai Unióban. Osiris Kiadó, 2001. Görgényi Ilona: Régi és új paradigma: a restoratív igazságszolgáltatás. In: Békés Imre Ünnepi kötet. Szerk.: Gellér Balázs. ELTE ÁJK, Budapest, 2000. 151-168.o. Stephens, Gene (ed.): The Future of Criminal Justice. Criminal Justice Studies Anderson Publishing Co., 1982. 1-22.p.

22

Ajánlott irodalom Csemáné Dr. Váradi Erika – Lévay Miklós: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések az új Büntető Törvénykönyvben. Büntetőjogi kodifikáció, 2002. 1. szám Róth Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. A Bűnügyi Tudományi Közlemények 3. sz. kötete. Bíbor Kiadó, 2002. N. Lacey, C. Wells and D. Menre: Reconstructing Criminal Law London: Butterworth, 1994. Az első foglalkozás időpontja: ügyében keresse a tárgyfelelőst ([email protected]) Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, tárgyfelelős

A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog az Európai Unióban című doktori oktatási anyaghoz (IV. szemeszter) I. A tantárgy oktatásának célja 1. A doktorképzésnek a címben megjelölt területe négy, egymással részben összefüggő joganyagot fog át. I. A munkajog ugyanis a társadalombiztosítási, ill. a szociális joggal azon az alapon függ össze, hogy: a) a munkában töltött ún. szolgálati évek alapozzák meg a társadalombiztosítási szolgáltatások iránti jogosultságot, b) a biztosítási típusok némelyike üzemi jellegű, c) a foglalkoztatás elősegítésének aktív és passzív eszközei, különösen a munkanélküli segélyezés szociális jogi természetű, d) az üzemi társadalombiztosítás területén érvényesül a kollektív érdekegyeztetés és a kollektív megállapodás. II. A munka- és a szociális jog az agrárjoggal: a mezőgazdasági munka és önfoglalkoztatási (egyéni vállalkozó farmer, gazdasági társasági vagy szövetkezeti tagi vállalkozókénti vagy alkalmazotti minőségben munkát végző) jogviszony alapján: a) az individuális munkajoggal (arbeits- und arbeitsähnliche Verhältnis), b) az előbb említett jogviszonnyal összefüggő agrár- érdekvédelmi tevékenységen keresztül a kollektív munkajoggal (mezőgazdasági munkáltató szövetségek és szakszervezetek érdekegyeztető tárgyalásai és kollektív szerződései), c) a mezőgazdasági munka és farmervállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási joggal. III. Az agrárjog és a munkajog a környezetvédelmi joggal a következő területeken kapcsolódik egymással össze: a) a munkajog és a környezetvédelmi jog a munkahelyi környezet munkahigiéniai és munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi követelményeit biztosító jogintézményeken keresztül, b) az agrártevékenység pozitívan, de ugyanakkor negatívan is befolyásolhatja a termőtalajállományt, a föld-, az erdő-, valamint a vadállományminőséget (kemizálás, növényvédelem, legelőtömegterhelés, erdő- és vadgazdálkodás szakszerűségének kérdése), a környezetet (vegyszerezés), valamint a természetet is (pl. erdőirtás, mocsárlecsapolás, stb.), c) a Magyarországon 2011-ben helytelenül megszületett, a nyugat-európai államokban azonban mindenütt fenn álló munkajogihoz hasonló érdekegyeztetési rendszer kiépülése az agrárjog és a környezeti jog területén; d) a munkavállalók erőteljesebb bevonása a vállalat és az üzemvezetésbe, ami a munka, a munkakörnyezetet is befolyásolni tudja.

23

2. Az Európai Unió munka-, szociális-, agrár- és környezetvédelmi jogának mind eme átfedési-összefüggési pontjai, mind pedig egyes saját szakterületi kérdései a tanács és a bizottság által kiadott jogforrásokkal konzisztens módon rendezve vannak, amelyekkel összhangban áll a tagállamok nemzeti szabályozása. Nem mondható mindez el a magyar jogrendszerre, amely a doktori program által átfogott jogterületet is még csak részben harmonizálta. Az előadások éppen ezért a jogharmonizációi szükségletre és a diszharmonizációs fonákságokra fókuszál és koncentrál. 1. A programhoz tartozó előadásokat Prof. Dr. Prugberger Tamás és dr. Csák Csilla egyetemi docens tartják az általuk összeállított témarendszer alapján. 2. 4. Az egyes témakörökhöz tartozó jogintézmények bemutatásánál az európai szabályozást ismertetjük, a magyar szabályozásra csak annyiban térünk ki, ha az ütközik az uniós normákkal. II. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemezése Óraszám 1

2

2

1

3

2

4

2

5

2

6

2

7

2

Címe

Előadó

A munkaügyi- és a szociális érdekegyeztetés fajtái, szereplői, célja, rendszere, kialakult formái, valamint a kollektív szerződés, továbbá az érdekviták rendszere és rendezése az EU-ban, összevetve az USA-val Az érdekegyeztetés európai mechanizmusa az agrárium és a környezeti jog területén, agrárpiaci rendtartás

Prugberger Tamás

Az üzemi tanács intézménye az EU tagállamokban, az európai üzemi tanács. Az ÜT feladata, szerepe, jogosítványrendszere és a nemzeti jogokban kialakult egyes szervezeti formái Az agrárjog, mint a vidékfejlesztés joga az AGENDA 2000 tükrében és ennek pénzügyi/hitelezési, infrastruktura-fejlesztési, környezet-természetvédelmi, valamint foglalkoztatási vonatkozásai A munkaszerződés, ill. a munkaviszony eges intézményi csomópontjaihoz tartozó európai normák bemutatása és elemzése Az agrárjog főbb jogharmonizációs területei és a jogharmonizáció előrejutása Magyarországon Az európai környezet- és természetvédelmi jog és felelősségi rendszer

A nyugat-európai társadalombiztosítási strukturális rendszer Összesen: 15 óra/félév Az első foglalkozás időpontja: ügyében keresse a tárgyfelelőst 8

2

Prugberger Tamás és Csák Csilla Prugberger Tamás

Csák Csilla

Prugberger Tamás Csák Csilla Prugberger Tamás, Csák Csilla Prugberger Tamás

III. Követelményrendszer A nappali oktatáson résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett tárgyú egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást kötelesek tartani. Az egyéni

24

tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú. IV. Irodalom a) Kötelező irodalom: Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. Maximilian Fuchs – Franz Marhold: Europaisches Arbeitsrecht, Springer, Wien- New York, 2010 Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000. Fodor László-Prugberger Tamás: A környezeti jog dogmatikai rendszere. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1995. b) Ajánlott irodalom: Barnard – Deakin- Morris (ed.): Future of Labour Law. Hart Publishing, 2004 Bakács Tibor: Európai környezeti jog. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest, 1994. Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, SzCsM Kiadás, Budapest, 2000. Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest 1998. Kiss György: Az alapjogok kollíziója a munkajogban. Pécs, 2011. Prugberger Tamás: Magyar munkajogi reform európai kitekintéssel, Novotni Kiadó, Miskolc, 2013. c) További irodalom: Berke Gyula (Szerk.) –Kiss György (Szerk.): Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez 2014, Complex, Budapest, 2014. Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége - CSR-alapú önszabályozás kontra (munka)jogi szabályozás Ad Librum, 2009. Csák Csilla: Környezetjogi előadások. Novotni Kiadó, Miskolc, 2008. Kenderes György: A munkaszerződés hazai szabályozásainak alapkérdései. Novotni Kiadó, Miskolc, 2008. Könczei – Gyulavári: Európai szociális jog, Osiris Kiadó, Budapest 2000. Prugberger Tamás: A munkavégzéssel összefüggő kapcsolatok jogi szabályozásának fejlődéstörténete. In: Miskolci Bodnár Péter (szerk.), A civilisztika fejlődéstörténete. Doktori Tankönyvek 2. Miskolc, 2006. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, CompLex, Budapest, 2001. Fabók András-Prugberger Tamás: Társadalombiztosítási jog. Szt. István Társulat, Budapest, 2006. Prugberger Tamás-Rácz Zoltán-Sztojkáné: Magyar és európai foglalkoztatás támogatási, munkavédelmi és munkaügyi igazgatási jog. Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. a foglalkoztatástámogatási rész helyett Prugberger: A foglalkoztatástámogatás és az igazgatás joga. Bíbor Kiadó, 2011. Prugberger Tamás: Az európai munkajog vázlata. DE ÁJK-Licium Kiadása, Debrecen, 2006. Prugberger Tamás: Az európai szociális jog vázlata, DE ÁJK Kiadás, Debrecen 2008.

25

Prugberger Tamás: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a globalizálódó gazdasági viszonyok között. Kompetitív Könyvek 5. Debrecen, 2006. Prugberger Tamás: Munkajogi normatív értékek és a globalizálódó gazdaság, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. Prugberger Tamás: Globalizáció, neoliberalizmus és a jog. Van-e kiút az útvesztőből? Kairosz Kiadó, 2008. Prugberger-Kenderes- Mélypataki: A munka- és közszolgálati jog jog intézményrendszerek kritikai és összehasonlító jogi elemzése, Novotni Kiadó, Miskolc, 2012. Gyulavári Tamás(Szerk.): Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2013. Brian Bercusson: European Labour Law, Cambridge University Press, Cambridge, 2009 Dr. Prugberger Tamás Dr. Csák Csilla Prof. Emeritus tanszékvezető egyetemi docens

26

III. PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK (a programok hallgatóinak kötelező, a többiek speciális kollégiumként vehetik fel) Jogtörténeti szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere (I. szemeszter) A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium I. A tárgy célja: a programra jelentkező doktorandusz római jogi, tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. A tantárgy tematikája: A római jogi kutatás általános módszertani kérdései A modern jogi romanisztika főbb kutatási irányai és legjelentősebb képviselői A római jog írásos emlékei: jogi és nem jogi irodalom A római jog írásos emlékei: okiratos emlékek A római jog írásos emlékei: feliratos emlékek A legfontosabb római jogi szakkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, tudományos segédkönyvek A római jog kutatása és az internet Kötelező irodalom: Helle Károly: A római jog forrásainak története, különös tekintettel az ismeretforrásokra I-II. Budapest, 1909-1911. Személyi Kálmán: Az interpolatiós kutatómódszer. Pécs, 1929. Wenger, Leopold: Die Quellen des römischen Rechts. Wien, 1953. Ajánlott irodalom: Sztehlo Zoltán: Az egyiptomi papyrusok és a római jog. Bevezetés a papyrusok világába. Miskolc, 1938. Pólay Elemér: A dáciai viaszostáblák szerződései. Budapest, 1972. Schiller, A. Arthur: Roman Law. Mechanism of Development. New York, 1978. Forisek Péter: A hálózat használata az ókortudományok területén. Budapest, 2000. Minősítési feltételek: a tárgy hallgatóját kollokviumon ad számot felkészültségéről, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy teszt megírásával lehet megszerezni. Dr. Sáry Pál egyetemi docens

27

„Jogtörténeti szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere (II. szemeszter) A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium II. A tárgy célja: a programra jelentkező doktoranduszok bevezetése a középkori jogtörténet forrásainak és szakirodalmának világába, a tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismeretek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. A tantárgy tematikája: A középkori jogtörténet kutatásának általános módszertani kérdései A középkori jogtörténet főbb kutatási irányai és legjelentősebb képviselői A középkori magyar jogtörténet írásos emlékei A középkori egyetemes jogtörténet írásos emlékei A legfontosabb jogtörténeti szakkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, tudományos segédkönyvek A középkori jogtörténet kutatása és az internet Kötelező irodalom: Horváth Pál: Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Budapest, 1974. Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások néhány új jellemző vonása és további feladatai. In: Az állam- és jogtudományok fejlődése. Budapest, 1975. Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a felszabadulás után. Helyzetelemzés. Budapest, 1975. Horváth Pál: Bevezetés az összehasonlító jogtörténet alapelemeibe. Budapest, 1979 Coing, H. (hg.): Handbuch der Quellen und Literatur der neueren europäischen Privatrechtsgeschichte I. (Mittelalter 1100–1500). München, 1973. Ajánlott irodalom: Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. A feudális jog forrásai. Szerk.: Hajdú Lajos – Horváth Pál – Nagyné Szegvári Katalin. Budapest, 1966. A magyar jogtörténet forrásai. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, 2006. Warnkönig, L. A. – Warnkönig, Th. A.: Geschichte der Rechtsquellen und des Privatrechts. Basel, 1875. Minősítési feltételek: a tárgy hallgatóját kollokviumon ad számot felkészültségéről, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy teszt megírásával lehet megszerezni. Dr. Sáry Pál egyetemi docens

28

Jogtörténeti szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter) I. A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium III. II. A tárgyfelelős és a tárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin III. A tárgy célja: a programra jelentkező doktoranduszok jogtörténeti, tudománymódszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. IV. A tantárgy tematikája: 1. A jogtörténeti feldolgozás módszertana. A jogtörténeti tárgyú PhD dolgozatok tartalmi, módszertani követelményei 2. A tudományos szövegek hivatkozási rendszere nyomtatott, vagy elektronikus szakirodalom alapján. Idegen művek felhasználási szabályai. 3. A jogtörténetírás kialakulás, fejlődése Európában és hazánkban. 4. A tételes jog és a jogtörténet kapcsolódása, időrendi elhatárolása. 5. A boszorkányperek társadalmi háttere, jogi vonatkozása a német területeken és speciális vonásai hazánkban 6. Büntetőjogi elméletek áttekintése az elkövető korának figyelembevétele tekintetében. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályok kialakulása Európában és hazánkban. 7. A magánjogi kodifikáció fejlődéstörténete hazánkban a polgári korszaktól napjainkig. 8. Kodifikációs törekvések, és eredmények a hazai közjogban a polgári korszaktól napjainkig. V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatóját kollokviumi jegyet szerezhet a szemináriumon való részvétellel és egy íves (publikációra érett) a szeminárium témakörébe tartozó anyag elkészítésével. VI. Szakirodalom: a) kötelező szakirodalom: 1. Mezey Barna: A polgári börtönügy kezdetei Budapest, 1995. 2. Koncz Ibolya Katalin: A boszorkánykutatásban megjelenő 15-18. századi történeti érvelések In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005., 281-299.pp. 3. Oestmann, Peter: Hexenprozesse am Reichskammergericht, Köln, 1997. b) ajánlott irodalom: 1. Mezey, Barna: Jogalkotás a 16-19. századi Magyarországon In: Archivum, 1996 / 3. 2. Koncz Ibolya Katalin: Adalékok a magyarországi boszorkány fogalom jogtörténeti meghatározásához In: Emlékkönyv Dr. Huszti Vilmos 80. születésnapjára Miskolc, 2000. 231-238.pp. 3. Schormann, Gerhard: Hexenprozesse in Deutschland Göttingen, 1986. Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

29

Jogtörténeti szakszeminárium IV. tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium IV. II. A tárgyfelelős és a tárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin III. A tárgy célja: a programra jelentkező doktoranduszok jogtörténeti, tudománymódszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. IV. A tantárgy tematikája: 9. A jogtörténeti tárgyú PhD dolgozatok tartalmi, módszertani követelményei 10. A tudományos szövegek hivatkozási rendszere nyomtatott, vagy elektronikus szakirodalom alapján. Idegen művek felhasználási szabályai. 11. A jogtörténetírás kialakulás, fejlődése Európában és hazánkban. 12. A tételes jog és a jogtörténet kapcsolódása, időrendi elhatárolása. 13. Helyi szervek rendszerének kiépítése, hatáskörének megállapítása a dualista Magyarországon 14. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályok kialakulása Európában és hazánkban. 15. Büntetőjogi kodifikáció hazánkban, a polgári korszakban. 16. A közjogi kodifikáció fejlődéstörténete hazánkban a polgári korszaktól napjainkig. 17. Az igazságszolgáltatás szervezeti rendszerének kialakulása és működése a dualista kori Magyarországon 18. Az oktatáshoz való jog fejlődése, a közoktatás létrejötte hazánkban V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatóját kollokviumi jegyet szerezhet a szemináriumon való részvétellel és egy íves (publikációra érett) a szeminárium témakörébe tartozó anyag elkészítésével. VI. Szakirodalom: Kötelező szakirodalom: STIPTA István: A magyar bírósági rendszer története Mukltiplex média, Debrecen, 1998. KONCZ Ibolya Katalin: The Standpoint of József Eötvös on Education JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 2014/5:(1) pp. 151-155. (2014) LÉVAY Miklós: Az I. büntető novella fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései JOGTÖRTÉNETI SZEMLE [10:(4) pp. 28-32. (2008) Ajánlott irodalom: MEZEY Barna: A polgári börtönügy kezdetei Budapest, 1995. SZÁNTÓ I. Béla – TÁBORI Kornél: Nyomor és bűn a gyermekvilágban. Budapest, 1908. MENNEL, R. M: Thorns and thistles: Juvenile delinquents in the United States 1825-1940., ed: University Press of New England, Hanover, 1973. Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

30

A jogalkalmazás dogmatikai alapjai című szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (I. szemeszter) 1. A tárgy megjelölése: Jogelméleti szakszeminárium 2. A tárgy oktatásának célja: A graduális képzésben szereplő „Jogdogmatika” című tantárgy keretében szerzett ismeretek tematikus elmélyítése; tartalmilag a jogalkalmazási folyamat mibenlétének, elemeinek, s az alkalmazott dogmatikai eszközök és műveletek tudatosítása. A cél végső fokon a jogalkalmazásban, s általában a jogban elkerülhetetlenül jelenlévő bizonytalansági mozzanatok forrásainak bemutatása. Tematika: 1. Joguralom és a jog vitára nyitottsága 2. A jogi szillogizmus 3. A deduktivizmus védelmében 4. Univerzáliák és partikuláriák 5. Következményen orientálódás 6. Értelmezés 7. Precedensek 8. Ésszerűség 9. Koherencia – elv – analógia 10. Jogi narratívák 11. Vitatható okfejtés 12. Téves ítélkezés IV. Minősítési feltételek: A 3 kreditpontot eredményező kollokvium részét képezi egy kb. fél szerzői ív (20.000 leütés) terjedelmű, a tárgyhoz kapcsolódó témájú tanulmány megírása és a tananyag szóban történő számonkérése. V. A tananyag: Kötelező irodalom: Neil MacCormick: Rhetoric and the Rule of Law. A Theory of Legal Reasoning. Oxford U. P., 2005. Szabó M.: Ars iuris. A jogdogmatika alapjai. Miskolc: Bíbor, 2005. Szabó M.: A jogdogmatika előkérdéseiről. Jogdogmatikai vizsgálódások. Miskolc: Bíbor, 1996. Ajánlott irodalom: Varga Cs. (szerk.): Összehasonlító jogi kultúrák. Budapest, 2000. D. R. Kelley: The Human Measure. Social Thought in the Western Legal Tradition. Cambridge, Mass. – London: Harvard U. P., 1990. R. Dubischar: Theorie und Praxis in der Rechtswissenschaft. Freiburg/München: Karl Alber, 1978. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, programvezető

31

A magyar jogbölcseleti gondolkodás története című szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (II. szemeszter) 1. A szakszeminárium oktatásának célja A magyar jogbölcseleti tradíció legfontosabb korszakainak és kiemelkedő alakjainak megismerése fontos részét képezi a hazai jogi kultúrának. A szakszeminárium célja, hogy a doktoranduszokat megismertesse ezzel a tradícióval, mely fontos részét képezi az európai jogfilozófiai és jogtudományi gondolkodásnak. Az előadások felhasználják az alkalmat arra, hogy bemutassák a magyar jogbölcseleti gondolkodásra jelentős befolyással lévő európai jogfilozófiai irányzatokat is. 2. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve 1. A jogbölcseleti gondolkodás kezdetei Magyarországon 2-3. A természetjogi gondolkodás kialakulása és képviselői 4. A kantiánus észjogi iskola követői 5. A történeti jogi iskola hatása és követői 6-8. A modern jogpozitivizmus és változatai 9-13. A neokantiánus jogbölcseleti gondolkodás és kiemelkedő alakjai 14-15. A polgári jogbölcseleti tradíció a második világháborút követően 3. Követelményrendszer A doktoranduszoknak két számonkérési lehetőség közül lehet választani: a) 0,5 szerzői ív (20.000 n) terjedelmű a témakörhöz tartozó „tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”; b) a kötelező tananyag – a kötelező irodalomból a tárgyfelelős által megjelölt részek – szóbeli kollokvium keretében való számonkérése 4. Irodalom a) Kötelező irodalom:  Loss – Szabadfalvi – Szabó - H.Szilágyi - Ződi: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Miskolc, Bíbor Kiadó,1995)  Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig (Budapest, Gondolat Kiadó – Debreceni Egyetem, 2004)  Felix SOMLÓ: Juristische Grundlehre (Leipzig: Felix Meiner, 1917) b) Ajánlott irodalom  Szabadfalvi József: Jogbölcseleti hagyományok (Debrecen, Debrecen University Press 1999.) 11-190. o.  Horváth Barna: Jogszociológia (Budapest, Osiris Kiadó, 1995)  Felix SOMLÓ: Schriften zur Rechtsphilosophie (Budapest: Akadémiai 1999)  Julius MOÓR: Schriften zur Rechtsphilosophie (Budapest: Szent István Társulat 2006  Barna HORVÁTH: Schriften zur Rechtsphilosophie I-III. (Budapest: Szent István Társulat 2007). Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, tárgyfelelős

32

Historical Jurisprudence című szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter) 1. A szakszeminárium oktatásának célja: Historical Jurisprudence néven az angolszász jogtudományi szakirodalomban a természetjogi és az analitikai pozitivizmus jogbölcseleti tradíciói mellett a harmadik jelentős jogelméleti törekvésként számon tartott jogi tradíció megismertetésére vállalkozik a szakszeminárium. 2. A szakszeminárium oktatási programja, előadási ütemterve: Első konzultáció időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. 1. Az angol történeti jogi iskola kialakulásának körülményei 2. Henry Maine munkássága és a Historical Jurisprudence megalapozása 3. A Historical Jurisprudence. mint jogelméleti irányzat kialakulása: Vinogradoff, Pollock, Maitland stb munkássága 4. A Historical Jurisprudence napjainkban: Watson, Stein, Berman stb. munkássága 3. Követelményrendszer: A doktoranduszoknak a következő számonkérési lehetőségek közül lehet választani: a) 3/4 szerzői ív (30.000) terjedelmű a témakörhöz tartozó “tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való “megvédése”; b) a kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése, c) szakfordítás (a tárgy előadójával előre egyeztetett szöveget). 4. Irodalom a) Kötelező irodalom: Szabadfalvi József (szerk.): Historical Jurisprudence - Történeti jogtudomány. Budapest, 2000. Henry Maine: Az ősi jog. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. Walton, Frederick: ‘The Historical School of Jurisprudence and Transplantation of Law’ Journal of Comparative Law, 9 (1927) 183. o. b) Tárgyhoz kapcsolódó ajánlott irodalom: Horváth, Barna, Angol jogelmélet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1943. Kelly, John: A Short Histhory of Western Legal Theory. Oxford: Clarendon Press, 1992. 320328. Hamza, Gábor - Sajó, András: ‘Savigny a jogtudomány fejlődésének keresztútján’ Állam- és Jogtudomány, 23 (1980) 1, 79-111. o. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

33

A jogi nyelv című szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (IV. szemeszter) 1. A tárgy megjelölése: jogelméleti szakszeminárium 2. A tárgy oktatásának célja: A jog azon aspektusának elemzése, hogy a jog mint társadalmi intézményrendszer – mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban – a nyelv közbenjöttével fejti ki működését. Ennek feltárásához két kérdéskörben kell elmélyülni: egyrészt szükség van a nyelvtudomány alapismereteinek, fogalmainak, irányzatainak megismerésére, másrészt arra, hogy a nyelvtudomány és nyelvfilozófia eredményei hogyan jelennek meg a jogi gondolkodásban. A szakszeminárium célja annak tudatosítása, hogy a jog működését miként határozza meg a nyelviség dimenziója. 3. A tárgy tematikája:. 1. A „modern nyelvtudomány kialakulása: F. de Saussure; N. Chomsky 2. A szemiotika és területei: szintaxis, szemantika, pragmatika 3. A nyelvtudomány határterületei; igazságügyi nyelvészet 4. A nyelvfilozófia kialakulása és problémái; L. Wittgenstein 5. A „jogi nyelv” sajátosságai 6. A jogi fogalmak természete 7. Jelentés és értelmezés a jogban; hermeneutika 4. Minősítési feltételek: A hallgató két számonkérési mód közül választhat: (a) ½ - 1 szerzői ív (20.000 – 40.000 leütés) terjedelmű, a tárgyhoz kapcsolódó témájú tanulmány megírása és megvitatása; (b) a kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében történő számonkérése. 5. A tananyag: Kötelező irodalom: Szabó Miklós – Varga Csaba (szerk.): Jog és nyelv. Budapest: TEMPUS, 2000. Szabó Miklós (szerk.): Nyelvében a jog. Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Miskolc: Bíbor, 2010. What is Meaning in a Legal Text? (1995). Washington University Law Quarterly 73, 7691499. Ajánlott irodalom: Kontra Miklós: Nyelv és jog. In: Kiefer F. (szerk.) A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003, 551-566. o. Robins, R. H. A nyelvészet rövid története. (Ford.: Siptár P.) Budapest: Osiris–Tinta, 1999. Kennedy, G. A.: Classical Rhetoric and Its Christian and Secular Tradition from Ancient to Modern Times. London: Croom Helm, 1980. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

34

Munkajogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium I. (Környezetvédelmi jogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok környezetjogi, agrárjogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1-2. téma: A földterület méhének és felszínének környezeti védelme. A bányászat és a geológiai kutatásokkal kapcsolatos környezetvédelem, a tájvédelem, valamint a föld felszínének az élettelen tényezőivel összefüggő környezeti védelem és barlangokkal összefüggő jogi normarendszer, hazai és külföldi viszonylatban. 3-4. téma: A föld felszínének élőhelyi védelme, az élőnövényzet különösen az erdők védelme, erdő és levegőtisztaság védelem, erdő- és vadvédelem, az erdő és a természet egyéb növényi és állati életközösségének a védelme, vad- és madárvédelem. 5-6. téma: A vizek élőközösségének a védelmére vonatkozó hazai és külföldi jogi szabályozás. 7. téma: Biodiverzitás megőrzése és alkotmányossági védelme, a közösségi/uniós szabályozás elemzése, ökológiai és ökonómiai elemzések áttekintése 8-9. téma: Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő környezeti védelem, különös tekintettel a növényvédő szerek használatára, a legelők és a legelőtakaró fenntartására vonatkozó védelem, valamint a mezőgazdasági termőföld termőképességének fenntartására vonatkozó védelmi tevékenység. Az agrominimum szabályozásának idevonatkozó szabályai. 10. téma: A levegő és a vízvédelem a gyáripari tevékenységgel, valamint a közlekedéssel összefüggésben. 11. téma: A települések környezetvédelme, ideértve az épített környezetvédelemét, telekrendezés, egyedi építmény és műemlékvédelem, továbbá a műszaki létesítményekkel összefüggő védelem. 12-13. téma: Veszélyes anyagokkal összefüggő táj-, természet-, település- és ingatlanvédelem, valamint légtér-, földterület- és vízvédelem. 14. A természeti erőforrások jogának dogmatikai megközelítése, lehatárolása és a szabályozási környezet rendszertani megközelítése. 15. Géntechnológia kérdések jogi aspektusai, GMO mentes mezőgazdaság kérdésének áttekintő elemzése a nemzetközi tapasztalatok alapján. IV. Minősítési feltételek: A nappali oktatáson résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem

35

kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú. Kötelező irodalom: 1. Ludwig KRÁMER (fordította: Horváth Zsuzsanna): Az Európai Unió környezeti joga. Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 2012. EU Environmental Law, Seventh Edition Sweet and Maxwell, London 2011. alapján 2. FODOR László: Környezetvédelem az Alkotmányban. Gondolat Kiadó-Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Budapest 2006. 205.o. 3. Nancy K. KUBASEK - Gary S. SILVERMAN: Environmental Law, Pearson Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 2008, 6th ed. 4. BÁNDI Gyula: Környezetjog, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2011. 5. SZILÁGYI János Ede: Vízjog, Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában, Miskolc, Miskolci Egyetem, 2013 Ajánlott irodalom: 1. FODOR László: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a zajterhelés csökkentésére tett intézkedésekről és a bírósági eljárás időtartamáról. JeMa 2011/3. 86-92. o. 2. CSÁK Csilla: Gondolatok a „szennyező fizet” elvének alkalmazási problémáiról. In: Miskolci Jogi Szemle VI. évfolyam 2011 Különszám Bíbor Kiadó Miskolc 2011. 3146.o. 3. CSÁK Csilla (szerk.): Jogtudományi tanulmányok a fenntartható természeti erőforrások témakörében, Miskolci Egyetem Miskolc 2012. 203.o. 4. Edward H.P. BRANS: Liability for Damage to Public Natural Resources – Standing, Damage and Damage Assesment. Kluwer Law Int. Pub. 2001, New York Dr. Csák Csilla egyetemi docens

Munkajogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. (Munkajogi tárgyú részprogram esetében) 2. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok munkajogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. 3. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma A munkavállaló munkáltató általi kirendelése, kiküldetése a 96/71. sz. irányelv alapján, valamint a munkaerő-kölcsönzésről szóló 96/71 sz. irányelv figyelembevételével 36

2. téma A munkáltató helyzetében jogutódlással beálló változás kihatása a munkaviszonyra a 77/187. sz. irányelv tükrében. Ezzel összefüggésben a csőd és a felszámolási eljárás munkaügyi vonatkozásai a 80/987/EGK irányelv tükrében. Az egyes európai államok idevonakozó nemzeti szabályozása és a magyar munkaügyi szabályozás problémája. 3.téma A munkaviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek az irányelvek alapján és a betegszabadság európai uniós rendezése. A munkáltató gondoskodási kötelezettsége a munkavállalóval szemben, és a munkáltató munkavállalóval szembeni versenytilalmi és a többi munkavállalóval történő együttműködési kötelezettsége. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a 91/533/EGK irányelv tükrében. 4. téma A munkaviszony megszűnése, és megszüntetése különös tekintettel a 75/129. sz. EGK irányelv alapján történő csoportos létszámleépítésre. 5. téma A munkavállaló halála, rendes és rendkívüli felmondás, végkielégítés és a közszolgálatban a felmondás és a csoportos létszámleépítés problémája, mindez az EU tagállamok jogi rendezése tükrében. 4. Minősítési feltételek: A nappali oktatáson résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú. 5: Irodalom: Kötelező irodalom: Prugberger Tamás – Nádas György: Európai és magyar munka és közszolgálati jog, Complex, Budapest, 2014. Barnard – Deakin- Morris (ed.): Future of Labour Law., Hart Publishing, 2004 Gyulavári Tamás(Szerk.): Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2013. Ajánlott irodalom: Jakab Nóra: A margón és azon túl- Az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességéről, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2013 Brian Bercusson: European Labour Law, Cambridge University Press, Cambridge, 2009 (kijelölt részek) Berke Gyula (Szerk.) –Kiss György (Szerk.): Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez 2014, Complex, Budapest, 2014 Dr. Prugberger Tamás professzor emeritus

37

Munkajogi szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium III. (Környezetvédelmi jogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok környezetjogi, agrárjogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1-2 téma: A környezetvédelem gazdasági eszközei, a környezetvédelmi alapok, környezetvédelmi támogatások, és a környezetvédelem megjelenése, helye, szerepe a jogrendszerben. 3-4. téma: A környezetvédelmi felelősség eszközei, a környezetvédelmi felelősségbiztosítás megjelenése, helye, szerepe a jogrendszerben. a kötelező biztosítéki rendszer bevezetésének anomáliái. 5. téma: A hulladékgazdálkodás és a határon átnyúló hulladékszállítások hatásai és az illegális szállítások megakadályozásának jogi eszközei. 6-7.téma: A környezeti érdekek és a gazdasági érdekek ütközése esetjogi elemzések és elméleti következtetések 8-9. téma: Az agrár-környezetjog hatályos szabályai, a környezeti szempontok érvényesítése az agrártámogatások folyósításában, cross complience. 10-11. téma: A környezeti elvek szerepe a jogalkotásban és a jogalkalmazásban 12-13. téma: A környezetvédelmi engedélyezési rendszer átnyúló elemei és elhatárolási kérdései a gazdasági, az önszabályozó valamint a konszenzuális szabályozási rendszerre tekintettel. 14-15. téma: A fenntartható fejlődés pillérei és együtthatása IV. Minősítési feltételek: A nappali oktatáson résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú.

38

Kötelező irodalom: 1. CSÁK Csilla: A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája, Miskolci Egyetem Miskolc 2012. 276.o. 2. Raisz Anikó (szerk.): A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai, Miskolci Egyetem 2012 3. KISS, Alexandre - SHELTON, Dinah: International environmental law. Transnational Publishers, New York, 2004 Ajánlott irodalom: 1. CSÁK Csilla: A hulladék fogalmának értelmezése az uniós ítélkezési gyakorlat alapján, In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica 29.:(2.) pp. 423-434. (2011) 2. CSÁK Csilla: Das Deckungsystem der Kostentragung der Abfallbewirtschaftung/A hulladékgazdálkodási költségek viselésének fedezeti rendszere, In: Journal of Agricultural and Environmental Law/Agrár- és Környezetjog, 2014, 16. szám, 48-61. o. 3. FODOR László: Fenntartható földhasználat? - Gondolatok egy talajvédelmi keretirányelv tervezete és az új termőföldvédelmi szabályok kapcsán, http://emla.hu/aa2.10.0/img_upload/777ad89538966d33b9d5fb7d0e49b91c/Fodor_La szlo.pdf Letöltés: 2012. június 11 KILÉNYI Géza: Polgári jogi eszközök a környezetvédelem szolgálatában, Jogtudományi Közlöny, 1976/6. szám., 285-295.o. 4. LAMM Vanda: Néhány megjegyzés a nukleáris kárfelelősségi nemzetközi szerződésekről. Állam- és Jogtudomány, Vol. XXVIII (1985) No. 3, 461-478 5. LARSSON, Marie-Louise: The Law of Environmental Damage: Liability and Reparation, Kluwer Law International, The Hague, 1999. Dr. Csák Csilla egyetemi docens

Munkajogi szakszeminárium IV. tematikája és követelményrendszere (IV. szemeszter) 1. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium IV. (Munkajogi tárgyú részprogram esetében) 2. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok munkajogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. 3. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma Az EU tagállamok szociális rendszere általában: a) a foglalkoztatás-támogatás és segélyezés intézménye, az aktív és passzív támogatások rendszere. A munkaerőpiaci szervezet felépítése

39

az EU tagállamokban és Magyarországon. A képzési és továbbképző intézmények működése és fenntartási rendszere. 2. téma A munkanélküli segélyezés formái az Európai Unió egyes államaiban és az idevonatkozó magyar szabályozás a gyakori módosítások tükrében. Kelet- és közép-európai államok segélyezési formái. 3. téma Nyugdíj- és balesetbiztosítás valamint az üzemi balesetbiztosítás az EU irányelvek és a tagállamok nemzetközi szabályozása, továbbá a magyar jogi rendezés tükrében. 4. téma Az egészségbiztosítás az Európai Unió államaiban és a magyar rendszer reformjának problémái. Szociális alapon történő segélyezés, valamint a közhasznú munka. 5. téma A munkaerő szabad áramlása, a munkavállalás szabadsága és a vállalkozás szabadsága az Európai Unióban. 4. Minősítési feltételek: A nappali oktatáson résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú. 5. Irodalom: Kötelező irodalom: Prugberger Tamás – Nádas György: Európai és magyar munka és közszolgálati jog, Complex, Budapest, 2014. Jakab Nóra – Prugberger Tamás: A foglalkoztatás elősegítés és igazgatás joga Bíbor Kiadó, Miskolc, 2013; 182 p; ragasztottISBN 978-963-9988-79-8 Jakab Nóra – Rácz Zoltán – Prugberger Tamás: Szociális jog I. Európai és magyar foglalkoztatás támogatási- és munkaügyi-, valamint munkavédelmi igazgatási jog, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2013 Ralf Rogowski: The European Social Modell and Transitional Labour Markets, Ashgate, Farnham, 2008 Ajánlott irodalom Prof. Dr. György Kiss – Doz. Dr. Gyula Berke: Arbeitsrecht als Vertragsrecht: Vorsichtige Öffnung oder wesentlicher Konzeptionwechsel im neuen ungarischen Arbeitsgesetzbuch?, in: Jahrbuch für Ostrecht, 2013/2, 356-375. pp Prugberger Tamás - Szőllős Andrea: The New Labour Code in the Mirror of the Regulations of the European Union and the Member States, in: European Integration Studies, 2013/1, 17-29 pp Prugberger Tamás, Kenderes György, Jakab Nóra:Legal questions on the amendment of the labour contract, appointment in labour and public relations in the european and Hungarian legal system, in: EUROPEAN INTEGRATION STUDIES 7:(1) pp. 81-84. (2009)

40

Prugberger Tamás, Kenderes György, Jakab Nóra:Legal questions on the amendment of the labour contract, appointment in labour and public relations in the european and Hungarian legal system, in: EUROPEAN INTEGRATION STUDIES 7:(1) pp. 81-84. (2009) Dr. Prugberger Tamás professzor emeritus

Közigazgatási jogi Szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere A szakszeminárium címe: A közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulása és kezdeti fejlődése 1. A szakszeminárium célja: Megismertetni a hallgatókkal az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi körülményeit, valamint a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti fejlődését. A jelölteknek fel kell dolgozniuk az igazgatásnak az államok kialakulása előtti időszakra eső történelmi dokumentumait, emlékeit, majd az első államalakulatok (Sumér, Akkád, Egyiptom, Athén, Róma) igazgatási szervezetének kialakulását és fejlődését. Ezekkel párhuzamosan a hallgatóknak át kell tekinteniük a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti elemeit, majd azok átalakulását a feudális korban. Végezetül meg kell ismerkedniük a közigazgatás-tudomány kezdeteit jelentő rendészettudomány, kameralisztika képviselőivel és azok fontosabb nézeteivel. 2. A szakszeminárium tematikája: 1. Az igazgatás kialakulásának őstörténete 2. Az igazgatás jellemzői az államiság kialakulása előtt 3. A mezopotámiai államok közigazgatása 4. Az egyiptomi állam közigazgatása 5. Az athéni közigazgatás kialakulásának főbb fázisai 6. A Római Birodalom közigazgatása 7. A közigazgatásra vonatkozó nézetek első képviselői 8. A közigazgatásra vonatkozó nézetek átalakulása a feudális államban 9. A közigazgatás-tudomány kezdetei Európában 10. A közigazgatás-tudomány kezdetei Magyarországon 3. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban: - a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történő beszámolás, - további szakirodalom felkutatása az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi körülményeire vonatkozóan, - a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási eredményekről. Kötelező irodalom: 1./ Woodrow Wilson: A közigazgatás tanulmányozása In: Közigazgatás-tudományi antológia Unió Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos) 2./ Lőrincz Lajos: Irányzatok a francia közigazgatás vizsgálatában In: Közigazgatástudományi antológia Unió Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos) 41

3./ Dwight Waldo: The study of public administration New York 1955. Ajánlott irodalom: 1./ Dwight Waldo: Mi a közigazgatás? In: Közigazgatás-tudományi antológia Unió Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos) 2./ Henry Fayol: Az igazgatás elvei és elemei In: Közigazgatás-tudományi antológia Unió Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos) 3./ Dwight Waldo: The administrative state: A study of the political theory of public administration New York 1948. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens

Közigazgatási jogi Szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere

1.

A szakszeminárium címe: A mai magyar közigazgatástudomány fő irányvonalai

2.

A szakszeminárium célja: miután a doktoranduszok az I. szemeszterben lefolytatott és a fenti programhoz kapcsolódó szakszemináriumon megismerkedtek a magyar közigazgatástudomány klasszikusaival és a közigazgatástudomány korábbi főbb irányaival, a jelen szemeszterben meg kel ismerkedniük a mai magyar közigazgatástudomány legfontosabb képviselőivel és tudományos tevékenységükkel. ebből következően a jelen szakszeminárum célja a mai magyar közigazgatástudomány képviselőinek és munkásságuknak bemutatása, illetve tanulmányozása.

3.

A szakszeminárium tematikája: A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1, azaz a fő hangsúly a doktorandusz egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a tematika az alábbi: 1. 2. 3. 4.

4.

A közigazgatási jogtudományi irányzat és képviselői (3 óra) A közigazgatástani irányzat és képviselői (2 óra) A szervezéstudományi irányzat és képviselői (5 óra) Közigazgatási informatikai irányzat és képviselői (5 óra)

Vizsgakövetelmények: a doktorandusznak lehetősége van két számonkérési forma közül választani. Az egyik lehetőség az, hogy az ajánlott irodalom és a szakszemináriumon elmondottak alapján felkészül és vizsgát tesz, a másik pedig az, hogy a jelölt elkészíti egy legalább egy szerzői ív (40.000 n) terjedelmű és a szakszeminárium tematikájához kapcsolódó dolgozatot és azt kollokvium keretében a Tanszéken megvédi.

42

5.

Kötelező irodalom: 1. Szamel Lajos: A magyar közigazgatástudomány KJK Budapest, 1977. 2. Lőrincz-Nagy-Szamel: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai KJK Budapest, 1976. 3. Lőrincz Lajos: Állandóság és változás a közigazgatásban Magyar Közigazgatás, 1991. december 4. Kalas Tibor: Számítógép az államigazgatásban KJK Budapest, 1979. 5. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó Budapest, 2001. 6. Berényi Sándor: Közigazgatás a modern társadalomban KJK Budapest, 1990. 7. Kovacsics József: Bevezetés az államigazgatási informatikába Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 8. Közigazgatástudományi Antológia Első és Második kötet (szerk.: Lőrincz Lajos) Unió Kiadó, Budapest, 1996. 9. Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köréből (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó, Budapest 1995. 10. Madarász Tibor: Közigazgatás és jog KHK Budapest 1987. 11. Molnár Miklós: Funkcionalizmus és a jogtudomány új szemléleti horizontjai Magyar Jog 1995. évi 2. szám 12. A magyar közigazgatás korszerűsítésének elvi és gyakorlati kérdései (szerk.: Fogarasi József) Unió Kiadó Budapest, 1996. 13. Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei HVG ORAC Kiadó, Budapest, 2005. 14. Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései HVG ORAC Kiadó Budapest, 2010. 15. Magyary Zoltán: Közigazgatásfejlesztési Program (MP11.0) A haza üdvére és a köz szolgálatában. KIM. Budapest, 2011. június 10.

6.

Ajánlott irodalom Az Állam- és Igazgatás, az Új Magyar Közigazgatás, a Közigazgatási Szemle, a Közjogi Szemle, a Comitatus és a Magyar Közigazgatás utóbbi 20 évének számai alapján felkészülés, különös tekintettel a kötelező irodalomban megjelölt szerzők publikációira, továbbá a következő személyekre: Ficzere Lajos, Kalas Tibor, Paulovics Anita, Nyitrai Péter, Dudás Ferenc, Balázs István, Verebélyi Imre, Kaltenbach Jenő, Kiss László, Ivancsics Imre, Molnár Miklós, Madarász Tibor, Forgács Imre, Nagy Marianna, Fazekas Marianna, Müller György, Kilényi Géza, Varga Zs. András, Patyi András munkásságára. Dr. Torma András egyetemi tanár

43

Közigazgatási jogi Szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere A szakszeminárium címe: A mai külföldi közigazgatás-tudomány fő irányvonalai 1. A szakszeminárium célja: A PhD hallgatók megismerkedtek az I. és II. félévben az igazgatás kialakulásával, az erre vonatkozó nézetekkel, a közigazgatás-tudomány kezdeteivel, valamint a magyar közigazgatás-tudomány képviselőivel. A III. félévben folytatódik a közigazgatás-tudomány fő irányvonalainak megismertetése elsősorban a külföldi irányzatok képviselőinek tanulmányozásával. A félév során el kell jutni a hallgatóknak a mai külföldi közigazgatástudomány fő irányzatai képviselőinek megismeréséig, illetőleg ezen képviselők alapvető munkáinak elemzéséig. 2. A szakszeminárium tematikája: 1. A közigazgatási jogi dogmatika német képviselője: Ottó Mayer 2. A közigazgatási jogtudomány francia képviselői: Leon Duguit és Gaston Jéze 3. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése a német közigazgatástudományban 4. A közigazgatási szervezéstudomány amerikai irányzatai 5. A döntéselmélet kidolgozója: Herbert A. Simon 6. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése Franciaországban 7. A közigazgatási politika szerepe a német közigazgatás-tudományban 8. A közigazgatási politika szerepe az amerikai közigazgatás-tudományban 9. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a francia közigazgatás-tudományban 10. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a német közigazgatás-tudományban 3. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban: - a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történő beszámolás, - további szakirodalom felkutatása a mai külföldi közigazgatás-tudomány főbb irányzataival kapcsolatban, - a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási eredményekről. Kötelező irodalom: 1./ Lőrincz Lajos: A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai 1847 – 1947 KJK Budapest, 1988. 2./ Lőrincz Lajos (szerk.) Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás Unió Kiadó Budapest, 2005. 3./ Robert Denhart: The Big Questions of Public Administration Education Public Adminsitration Review 2001. September – October Ajánlott irodalom: 1./ Józsa Zoltán: A magyar közigazgatás-tudomány helyzetéről Közigazgatás-tudományi Közlöny Budapest, 2009. 2./ Lőrincz Lajos – Takács Albert: A közigazgatás-tudomány alapjai Rejtjel Kiadó Budapest, 2001.

44

3./ Wolfgang Drechsler: Public Admionsitration in Central and Eastern Europe CheltenhamNorthampton 2000. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens

A közigazgatás kérdései az EU-ban Közigazgatási jogi szakszeminárium IV. tematikája és követelményrendszere 1.

A szakszeminárium címe: Az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolata

2.

A szakszeminárium célja: Miután a doktoranduszok az I. szemeszterben a közigazgatás és a közigazgatástudomány kialakulásával, kezdeti fejlődésével-, a II. szemeszterben a mai magyar közigazgatás-tudomány fő irányvonalaival-, a III. szemeszterben pedig a mai külföldi közigazgatás-tudomány fő irányvonalaival ismerkedtek meg, a jelen szemeszterben az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolatrendszerének feltárása a fő cél. Ennek során a doktorandusz megismerkedik az Európai Unió, illetve az európai közigazgatás központi szerveivel, e szervek általános jellemzőivel és működésével. Ezt követően kerül sor a régiók és önkormányzatok helyzetének vizsgálatára, majd a központi szervek és a tagállami közigazgatások kapcsolatrendszerének bemutatására. A vizsgálat vont utolsó kérdéskör az Európai Unió és a magyar közigazgatás kapcsolata.

3.

A szakszeminárium tematikája: A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1, azaz a fő hangsúly a doktorandusz egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a tematika az alábbi: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

4.

Az EU-közigazgatás központi szervei Az EU-közigazgatás központi szerveinek általános jellemzői Az EU-közigazgatás központi szerveinek működése: európai CITDÖVKE Régiók Európája Önkormányzatok Európája Az EU és a tagállamok közigazgatásának kapcsolata Az EU és a magyar közigazgatás: az EU ügyek magyar kormányzati koordinációja

Vizsgakövetelmények: A doktorandusznak lehetősége van két számonkérési forma közül választani. Az egyik lehetőség az, hogy a kötelező és az ajánlott irodalom, továbbá a szakszemináriumon elmondottak alapján felkészül, és vizsgát tesz, a másik pedig az, hogy a jelölt elkészít egy legalább egy szerzői ív (40.000 n) terjedelmű és a szakszeminárium tematikájához kapcsolódó és a tárgyfelelősével egyeztetett témakörű dolgozatot, majd azt kollokvium

45

5.

Kötelező irodalom: 1. Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában (Szerk.: Kara Pál) BM ÁSZI 1989 2. Nyugat-Európa Alkotmányai KJK Budapest, 1988. 3. Észak-Európa Alkotmányai Államtudományi Kutatóközpont, 1992. 4. Balázs István: A polgári államok központi igazgatás és közszolgálati rendszerének alapvonásai BM ÁSZI, Budapest, 1986. 5. Mihajlov Dobromir: Tájékoztató adatok az európai országok helyi és területi közigazgatási rendszeréről Magyar Közigazgatás 1997. évi 4. száma 6. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar Közigazgatás 2003. évi 1. száma 7. Czuczai Jenő: Az európai közigazgatási térség In: Magyar közigazgatási jog különös rész (szerk.: Ficzere-Forgács) Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 8. Lőrincz Lajos: Európai integráció – magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. száma 9. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1999. 10. Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma 11. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás 2002. évi 6. száma 12. Szigeti Ernő (szerk.) Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2002. 13. Forgács Imre: Az állam szerepének változásai az európai integráció tükrében Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma 14. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. száma 15. Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr? Osiris-Zrinyi Jogi Kiadó, Budapest, 2009. 16. Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. száma 17. Forunier, Jacques: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10. száma 18. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, Budapest, 2005. 19. Ibanez, Alberto: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 20. Navracsics Tibor: Európai belpolitika Korona Kiadó, Budapest, 1998. 21. Verebélyi Imre: Kis-, vagy nagyméretű alapszintű önkormányzatok Magyar Közigazgatás 1993. évi 4. száma 22. Nyikos Gyöngyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás 1997. évi 9. száma 23. Orava Márta: Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra, önkormányzati szempontból Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. száma 24. Dudás Ferenc-Hazafi Zoltán: A közigazgatást és annak személyi állományát érintő harmonizációs törekvések az EU-ban I., II. és III. Magyar Közigazgatás 2000. évi 1., 2. és 3. száma 25. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó, Budapest, 2001.

46

26. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer működése igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás 2002. évi 7-8. száma 27. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. száma 28. Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás 2002. évi 2. száma 29. Torma András: Quo vadis európai regionális politika In: Publicationes Universitatis Miskoncinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXII. Miskolc University Press, 2004. 30. Torma András: Quo vadis európai regionális politika? (II.) In: Publicationes Universitatis Miskoncinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXVII./2. Miskolc University Press, 2009. 31. Torma András: Az Európai Közigazgatási Térségekről – magyar szemmel. Miskolci Jogi Szemle VI. évf. 2011. Különszám 32. Torma András: Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolatról In: Publicationes Universitatis Miskoncinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXIX./2. Miskolc University Press, 2011. 33. András Torma: EU Public Administration and Institutions and their Relationship with Member States, Petru Maior Universitatea, Tirgu-Mures 2011.

6.

Ajánlott irodalom 1. A brit helyi közigazgatás Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 1984. 2. Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris, Budapest, 1994. 3. Balázs István: Változások és reformok a francia területi közigazgatásban Magyar Közigazgatás, Budapest, 1986. július 4. Paulovics Anita-Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás 2001. évi 9. száma Dr. Torma András egyetemi tanár

Alkotmányjog szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere 1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmány mint politikai norma. Az alkotmány mint jogrendszer alapja. Államjog és alkotmányjog. Az alkotmány politikai és jogi fogalma. Alkotmány és alkotmányjog. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány mint a jogrendszer része: az alkotmány jogiságának feltételei. Az alkotmány és a jog érvényessége. 2. Az alkotmány fogalmához kapcsolódó fogalmak. Az alkotmány érvényességének alapja. Az alkotmány kötelező ereje. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmány változása. Alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítás korlátai: vannak e megváltoztathatatlan alkotmányjogi normák? Az alkotmányváltozás és a forradalom jogi fogalma. A rendszerváltozás mint az alkotmány változása. Az alkotmányvédelem fogalma és az alkotmányvédelem intézményei.

47

3. Alkotmány és demokrácia. Népszuverenitás és alkotmányos állam: az alkotmányos demokrácia. Korlátozza-e az alkotmányos állam a(?) demokráciát? Képviseleti és közvetlen demokrácia és az alkotmányjog. 4. Az alkotmány értelmezése. Az alkotmány problémája. Az alkotmányértelmezés módszerei. Az alkotmány jogi értelmezése. Jogértelmezés és alkotmányértelmezés. Az „alkotmánykonform” jogértelmezés kérdése. Az alkotmány értelmezése és alkalmazása. 6. Az alkotmány tartalma. Az alkotmányos állam mint az alkotmány tartalma. Alkotmányos szabadság és alkotmányos egyenlőség. Alkotmányos állam és jogállam. Az alkotmányosság új jelensége: a neokonstitucionalizmus. Irodalom: Kötelező irodalom: Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány. Budapest, INDOK, 2001 Sajó András: Az önkorlátozó hatalom. Budapest, MTA JTI/KJK, 1996 Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, MTA JTI/KJK, 1994 Rawls, John: Political Liberalism. New York Columbia University Press, 1995 ??? Ajánlott irodalom: Troper Michel: Théorie juridique de l’Etat. Paris Presses Universitaires de France 2000 Vignudelli, Aljs: Interpretazione e costituzione. Torino Giappichelli 2012 Teoría del neoconstitucionalismo. Ed. Miguel Carbonell. Madrid Trotta 2007 Bragyova András: Alkotmány és szabadság. FUNDAMENTUM 2004 1. Követelmény: kollokvium vagy egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő (levelező) hallgatók esetében helyette dolgozat írása. Dr. Bragyova András egyetemi tanár

Alkotmányjogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere 1. Az alkotmányos szervek rendszere. Általános kérdések. A hatalommegosztás érvényesülése az Alkotmányban. A parlamentáris kormányforma. 2. A törvényhozó hatalom és eljárása. Az Országgyűlés megalakulása, szervezete, megszűnése. A törvényhozatali eljárás. Az országgyűlési képviselők jogállása. 3. A végrehajtó hatalom. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A közigazgatási szervek. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás. 4. A Kormány alkotmányos helyzete. A Kormány megalakulása, összetétele, megszűnése. A miniszterelnök szerepe a kormányban. A Kormány feladatai. A Kormány és a Kormány tagjainak felelőssége.

48

5. Az önkormányzatok alkotmányos alapjai. Az önkormányzás, mint szervezési elv. A területi- helyi önkormányzatok. Az önkormányzati autonómia. Az önkormányzatok önállóságának garanciarendszere. Az önkormányzatok típusai. Az önkormányzatok egyenlősége. 6. A köztársasági elnök alkotmányos helyzete. A köztársasági elnök megválasztása, megbízatási ideje, a megbízatás megszűnése. A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei. A miniszteri ellenjegyzés jogintézménye. Az elnöki vétó: alkotmányos vétó és politikai vétó. 7. A bíróságok és ügyészségek. A bíróságok szervezete és feladata. A bírósági szervezet függetlensége és a bírói függetlenség. Az ügyészi szervezet. A Legfőbb Ügyész alkotmányos helyzete. 8. Az Alkotmánybíróság helyzete. Az Alkotmánybíróság jelentősége az alkotmányos demokráciákban. Az Alkotmánybíróság hatáskörei és eljárása. Az Alkotmánybíróság szervezete. Az alkotmánybírák jogállása. Kötelező irodalom. Bragyova András: Az Alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, KJK-MTA ÁJI, 1994. Halmai Gábor: Az alkotmányvédelem: az állami hatalom korlátozása. Társadalmi Szemle, 1991. 5. Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás. Jogtudományi Közlöny, 1991. 5-6. Kis János: Alkotmányos demokrácia. Budapest, Indok, 2000. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012. Ajánlott irodalom: Ádám Antal: A köztársasági elnök, az Országgyűlés és a Kormány viszonyáról. Magyar Közigazgatás, 1991. 11. Dezső Márta – Bragyova András: A második kamarák. Budapest 1989. Bragyova András: Az új Alkotmány egy koncepciója. KJK-MTA ÁJI, Budapest, 1995. Verebélyi Imre: A kormányzás és a közigazgatás reformjának tervezete. Magyar Közigazgatás, 1996. 4. Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986. Követelmény: kollokvium vagy egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók esetében helyette dolgozat írása.


49

Alkotmányjogi szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere A szakszemináriumok tárgya és időpontja: megbeszélés szerint 1. Az alapjogok és emberi jogok. Az alapjogok pozitív alkotmányjogi fogalma. Az alkotmányos jogok (alapjogok) mint a jogrendszer tartalmának alkotmányos szabályozása. 2. Az alapjogi dogmatika legfontosabb fogalmai. Az alapjogok korlátozásának feltételi. 3. Az alkotmányos szabadság fogalma. Politikai szabadság és egyéni szabadság. Szabadság és alkotmányos jogok. Általános szabadságjog. 4. Alkotmányos egyenlőség. Az egyenlőség alkotmányos fogalma. Az egyenlőségi szabály alkalmazása az alkotmánybíráskodásban. 5. Vallás- és lelkiismereti szabadság. Az állam- és egyház viszonya az alkotmányos államban. 6. A vélemény szabadsága. Kommunikációs jogok. A kommunikációs jogok alapvető jelentősége és igazolása. Nyilvánosság és alkotmány; a diskurzív demokrácia-felfogás és az alkotmányjog. 7. Az alapjogok jogi védelme. Az alkotmányjogi panasz. Kötelező irodalom: Bragyova András: Alkotmány és szabadság. Fundamentum, 2004 1. Bragyova András: Egyenlőség és alkotmány. In: Van és Legyen a jogban. Szerk. Lamm Vanda, Budapest MTA ÁJI/KJK, 1999. Bragyova András: Az alkotmányjogi panasz fogalma. In Ünnepi kötet Sári János egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Dezső Márta és Kukorelli István, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2008 Barak, Aharon: Proportionality. Cambridge, Cambridge University Press, 2010. Ajánlott irodalom: Alexy, Robert. Theorie der Grundrechte. Baden Baden, Nomos 1985 Zuck, Rüdiger: Das Recht der Verfassungsbeschwerde. München, Beck, 2006 Schumann, Ekkehardt: Die Verfassungsbeschwerde gegen gerichtlichen Urteilen. Berlin Duncker und Humblot, 1960 Követelmény: kollokvium vagy egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő (levelező) hallgatók esetében helyette dolgozat írása.


50

Alkotmányjogi szakszeminárium IV. tematikája és követelményrendszere 1. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége. Az állam aktív magatartását és az állami passzivitást igénylő alapjogok elhatárolása. Alapjogok, államcélok, állami feladatok. Az intézményvédelmi kötelezettség értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában. 2. Szociális jogok. A szociális biztonsághoz és a társadalombiztosításhoz való jog. A társadalombiztosítás vegyes rendszere: vásárolt jogok és szolidaritás. A szociális biztonsághoz való jog minimuma. A várományok és a szerzett jogok védelme. 3. A munkához való jog. A munkához való jog fő eleme: a foglalkozás szabad megválasztásának joga, illetve e jog korlátozhatósága az Alkotmánybíróság gyakorlatában. A foglalkozások folytatásához szerzett jogok alkotmányos megítélése. 4. A felsőoktatás autonómiája és a tudományos élet szabadsága. A felsőoktatáshoz való jog. A felsőoktatási autonómia határai. Felsőoktatás és tudomány. A tudományos és a művészeti élet szabadsága. 5. A környezethez való jog. Az egészséges környezethez való jog értelmezése az alkotmánybírósági határozatokban. A természetes és épített környezet védelme. A környezethez való jog korlátozhatósága, kapcsolata más alapjogokkal. A szerzett jogok védelme és a környezethez való jog. 6. A betegjogok. Az általános betegjogok az egészségügyi törvényben. Sajátos szabályozási terület: a pszichiátriai betegek jogai és azok korlátozhatósága. A bioetikai jogok megjelenése. 7. A gyermekek jogai. A gyermeki jogok és az ifjúság védelme szabályozása az Alkotmányban. A gyermek és a szülő jogai és kötelességei. Az állam szerepe a gyermekjogok területén. A gyermekek jogainak veszélyeztetése, megsértése elleni védelem. Az állam intézmény- és eszközrendszere. Kötelező irodalom Bragyova András: Az új Alkotmány egy koncepciója. KJK-MTA ÁJI, Budapest, 1995. 24 Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris, Budapest, 2008. Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Budapest, 2008. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012. Ajánlott irodalom Kardos Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán. T-Twins, Budapest, 1995. Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Medicina, Budapest, 2007. Balogh – Holló – Kukorelli – Sári: Az Alkotmány magyarázata. KJK, Budapest, 2003. Alexy - Rivers: A Theory of Constitutional Rights. Oxford University Press, 2009.

51

Követelmény: kollokvium vagy egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók esetében helyette dolgozat írása. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár

Pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium I. 3. A tárgy jegyzője: Dr. Erdős Éva tanszékvezető egyetemi docens 3. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok pénzügyi jogi, tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, a témakörökhöz kapcsolódó szakirodalom felkutatása, összegyűjtése, megismerése. Elvi segítségadás a készülő disszertáció összeállításához. A jelen szemeszter a jogági elhatárolás makrogazdasági összefüggések, az államháztartás és egyes alrendszerének – különös tekintettel az önkormányzatokra – gazdálkodásának a szabályait foglalja össze, a pénzügyi jogtudomány fejlődési irányait figyelembe véve. 4. A pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája: 1. A pénzügyi jogi szakirodalom gyűjtés és feldolgozás módszertana, a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a doktori értekezés tartalmi követelményei 2. A pénzügyi jog elhelyezése a jogágak rendszerében, a pénzügyi jogtudomány elhatárolási kérdései 3. A pénzügyi jog fejlődési irányai, összehasonlítása más országok megoldásaival – összehasonlító jogi elemzés 4. A pénzügyi jogtudomány története 5. Az államháztartás jogának története 6. Az államháztartási gazdálkodás elméleti kérdései 7. A közpénzek ellenőrzésének szervezete, területei 8. Az államháztartás és alrendszerei kapcsolata 9. Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása 10. Az önkormányzatok finanszírozásának rendszere 11. Reformelképzelések a helyi önkormányzatok gazdálkodásában 12. A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó Alkotmánybírósági határozatok 13. A közpénzek ellenőrzésének szervezete, területei 14. Az európai integrációval kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségek hatása a pénzügyi jogi szabályozásra 15. A pénzügyi jogtudomány fejlődésére vonatkozó szakirodalom felkutatása, összegyűjtése és áttekintése, bibliográfia 5. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában annotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról rövid 52

összefoglalást, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel, valamint egy 1 íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, és a bibliográfia bemutatásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. 6. Szakirodalom: Kötelező irodalom Földes Gábor: Pénzügyi jog- Osiris, Budapest, 2005 Éva Erdős: Developmental Tendencies of Financial Law in the XXI st century, in: Közjogi intézmények a XXI. században, A közigazgatási jogi alszekció előadásainak szerkesztett változata, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2004. 31-47. o. Pénzügyi jog I. ( szerk. Simon István) Osiris Kiadó, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom Dr. Mariska Vilmos: A magyar pénzügyi jog kézikönyve. Franklin, Budapest, 1905. Leroy - Beaulieau P: Pénzügytan (ford. Láng Lajos) Magyar Tudományos akadémia Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1879. Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatás és pénzügyi jog- Grill Károly Kiadó, Budapest, 1936. Dr. Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog, Fővárosi Nyomda Rt. Budapest, 1933. Exner Kornél: Dolgozatok a pénzügyi jog köréből, Pallas Kiadó, Budapest, 1904. Exner Kornél: Magyar pénzügyi jog, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1901 Heller Farkas: Pénzügytan, Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, 1943. Exner Kornél: Magyar pénzügyi jog – Athenaeum, Budapest, 1910. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog- Grill Károly Kiadó, Budapest, 1936.Dr. Kmety Károly: A magyar közigazgatási és pénzügyi jog kézikönyve, Grill Károly Könyvkiadó vállalata, 7. teljesen átdolgozott kiadás, Budapest 1926 Kmety Károly: A magyar pénzügyi jog kézikönyve, Politzer Kiadó, Budapest, 1902 Márffy Ede: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1925. Navratil Ákos: A társadalmi gazdaságtan és a közháztartástan vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1908. Schmidt Á.: A pénzügyi jog rendszere, Magyar Jogi Szemle, 1937.Dr. Martonyi János: A közigazgatás jogszerűsége a mai államban, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-t. Pécsett, Budapest, 1939. Dr. Meznerics Iván: Pénzügyi jog a szocialista gazdálkodásban és a nemzetközi kapcsolatokban, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1977. Dr. Nagy Tibor: A pénzügyi jog és jogtudomány fejődésének újabb irányai, Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Tomus V. Fasciculus Budapest, 1963. 1. szám. Dr. Nagy Tibor: A pénzügyi jog alkotmányos alapjai, Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Tomus V. Fasciculus 2. Különlenyomat, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1963. Nagy Árpád – Nagy Tibor: Pénzügyi jog és igazgatás, Kézirat, Államigazgatási Főiskola, Budapest, 1984

53

Deák Dániel: A pénzügyi jogviszonyokkal, mint hatalmi- vagyoni viszonyokkal összefüggő néhány kérdés- In Jogtudományi Közlöny, 1979. 7. László Csaba: Tépett vitorlák. Az államháztartásról közgazdasági és jogi szempontbólBudapest, Aula Kiadó, 1994 Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete- Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. Erdős Éva: A pénzügyi jog fejlődési tendenciái, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica Tomus XXII., Miskolc University Press, 2004, 213-230. Erdős Éva- Fekete Zoltán – Molnár Valéria: Pénzügyi jog – Igazságügyi ügyintéző szakos hallgatók részére virtuóz Kiadó Budapest, 2006. Erdős Éva – Molnár Valéria – Fekete Zoltán: Pénzügyi jog, Adó-illeték- vám és jövedéki jog, (szerk. Kalas Tibor) Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999. Peacock, Alan: Is there a Public Debt Problem in Developed Countries- In: Public Finance and Public Debt, Detriot, 1986. Stickrodt, Georg: Handwörterbuch des Steurerrechts- C.H. Beck’sche Verlag, München, 1972. Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt.

Dr. Erdős Éva tanszékvezető egyetemi docens, programvezető

Pénzügyi jogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium II. 2. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása című doktori programra jelentkező résztvevőket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejlődési tendenciával. A képzésben résztvevő doktorandusz kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. E félévben az oktatás az adójog területét fogja át, elsősorban a nemzetközi adózás, európai adójog, jogharmonizáció témáinak feldolgozásával. Ezen belül elsősorban az adott jogterület lehetséges tartalmi változásait és átalakulási folyamatait tekintjük át. 3. A pénzügyi jogi szakszeminárium II. részletes tematikája: (félévi órakeret: 15 óra) 1. Az adójog fejlődési tendenciái: a nemzetközi adózás alapjai. Alapelvek, kapcsoló elvek, jogági elhatárolás. 2. A kettős adóztatási egyezmények főbb általános rendelkezései. Az egyezmények alkalmazási célja – az adókikerülés problémája, az egyezmények kettős adóztatást elkerülő módszerei. 3. A mentesítés és beszámítás vizsgálata az egyes kettős adóztatási egyezményekben. 4. Az adójog fejlődési tendenciái: a nemzetközi adópolitika, az Európai Unió adójogában alkalmazott tendenciák, a káros adóverseny és a külföldi befektetések adóztatásának elvei. 5. Az OECD Modellegyezménye a jövedelmek és tőke adóztatása tárgyában.

54

6. 7. 8.

A külföldiekre vonatkozó belső adójogi szabályok és az Európai Unió szabályozása. Összehasonlító jogi elemzése. Európai adójog: a közvetett adók és egyenes adók rendszere az EU jogában. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció menete, kötelezettségek és eredmények.

4. Szakirodalom: Kötelező irodalom - Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o. - Model tax convention on income and on capital Paris: OECD, 1992. Ajánlott irodalom - Erdős Éva: A vegyesvállalatok - joint venture - működése és szabályozása, különös tekintettel néhány Közép- és Kelet-Európai ország gyakorlatára Kézirat ME ÁJK ÁTI, Miskolc, 1994. 1-83. o. - Erdős Éva: A külföldi befektetések jogharmonizációs tendenciái Gazdaság és Jog (megjelenés alatt) - Deák Dániel: Nemzetközi adózás SALDO, Budapest 1994. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. 2000. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - 49/1979. (XII.6.) MT. rend. a kettős adóztatás elkerülése tárgyában az Amerikai Egyesült Államokkal - 1976. évi 2. tvr. az Ausztriával kötött egyezmény kettős adóztatás elkerülése tárgyában - 65/1981. (XII.16.) MT. rend. a Franciaország és Magyarország között a kettős adóztatás elkerülése tárgyában - 1978. évi 15. tvr. Nagy-Britannia – Magyarország között a kettős adóztatás elkerülése tárgyában - 1979. évi 27. tvr. Németország – Magyarország között a kettős adóztatás tárgyában - Deák Dániel: A hatályos magyar adójog a harmonizált európai jog tükrében Budapest, PSZF. 1997. - Kákosy Csaba: Társasági adóharmonizáció az Európai Unióban Budapest, 1997. - Erdős Gabriella-Földes Gábor-Őry Tamás-Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga KJK Budapest 2000. 5. Minősítési feltételek, követelményrendszer: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon

55

konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag elkészítésével és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és kreditponttal történik. Első foglalkozás ideje ügyében keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected]) Dr. Erdős Éva egyetemi docens, programvezető

Pénzügyi jogi szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium III. 2. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása című doktori alprogramra jelentkező résztvevőket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejlődési tendenciával. A képzésben résztvevő doktorandusz kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. A programra jelentkező doktoranduszok a jelen szemeszterben folytatják megkezdett adójogi kutatásaikat, az oktatás célja a gyakorlati ismeretek megalapozása, elmélyítése, az ismeretanyag beépítése a doktori értekezésbe. A III. szemeszterben a belföldi adózás anyagi és eljárásjogi témaköreinek feldolgozására és elemzésére került sor, különös tekintettel a speciális szabályokra. 3. A pénzügyi jogi szakszeminárium III. részletes tematikája: (félévi órakeret: 15 óra, megszerezhető kreditpont: 3) 1. Az adójog rendszere és elhelyezkedése a pénzügyi jogon belül, kapcsolódása a többi jogághoz, elhatárolása a közigazgatási jogtól, polgári jogtól 2. Adójog története 3. A kontinentális és angol-szász típusú adórendszerek jellemzői, adópolitika 4. Adójogi alapfogalmak tisztázása 5. A magánszemélyek jövedelemadójának speciális szabályai a külföldi és belföldi adóalanyra vonatkozóan 6. A külföldiekre vonatkozó belső adójogi rendelkezések, adónemenként elkülönítve 7. A külföldiekre vonatkozó belső adójogi rendelkezések adónemenként elkülönítve 8. A kettős adóztatási egyezmények jellemzői, elemzése egy kettős adóztatási egyezménynek 9. Az adóztatás problémái: adóelkerülés, megtagadás, kijátszás 10. Az adóparadicsomok jogi megítélése 11. A külföldi működő tőke befektetésekre vonatkozó adójog története 12. A beruházásösztönzés adójoga 13. A tőkenyereség és értékpapírból származó jövedelem adóztatása 14. Az adóeljárási jog általános és különös szabályai, elhatárolása 15. A magyar adójogra vonatkozó belföldi és nemzetközi szakirodalom áttekintése 56

A foglalkozások helyét és időpontja ügyében keresse a tárgyjegyzőt. 4. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot a félév során. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában annotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból és az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében, vagy egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel, valamint egy 1 íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. 5. Szakirodalom: Kötelező irodalom Erdős Éva: A külföldi befektetők adókedvezményei és a jogharmonizáció Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 161-181. o. Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica. Tomus XI. Miskolc, 1995. 43-57. o. Erdős Éva – Kovács Kitti: Az adóoptimalizálás egyik eszköze: az offshore jelenség térnyerése és gyakorlati nehézségei, Gazdaság és Jog HVG ORAC , Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, XVIII. évfolyam , 2010/1.szám 17-21.o. Erdős Éva: A beruházásösztönzés adójoga, Miskolci Egyetem, Miskolc 2012. 1. -220.o. Ajánlott irodalom Pénzügyi jog II. (szerk. Simon István) Osiris Kiadó, Budapest, 2012. Adóharmonizáció (szerk. Dr. Herich György) Penta Unió, Pécs, 2013. Erdős Éva: Bevezetés az adójogba In: Dr.Erdős Éva - dr. Varga Zoltán: Az e-adózás jogi aspektusai TÁMOP 4.1.2. -08/0/A-2009-0049. Virtuális vállalatok,E- kormányzat, Információs és kommunikációs technológiák, E- kormányzat, 20. modul, e-learninges tananyag , 2011. Erdős Éva: Jövedelem-és nyereségadók in: Pénzügyi Jog II. ( szerk. Simon István ) Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 128- 207.o. Erdős Éva: Vállalkozások pénzügyei, In: Erdős- Fekete- Molnár: Pénzügyi jog Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006. 100.-104. Nemzetközi adózás az Európai Unióban (szerk. Dr. Herich György) Penta Unió, Pécs, 2011. Éva Erdős: Tax Optimization, Tax Avoidance or Tax Evasion? Contributions to the Offshore Companies’ Legal Background, Curentul Juridic ( Juridical Current), year 3/2010. ( volume 42) Editura Universitatii Petru- Maior , “Petru Maior” Universitiy’s Publishing House, Tirgu-Mures, Romania, ISSN. 1224-9173, pp.47-56. Eva Erdős: Conflicts in the International Tax Law and Answers of European Tax Law, Curentul Juridic ( Juridical Current), year: XIV, No. 4 ( 47), 4/ 2011. Editura Universitatii

57

Petru- Maior , “Petru Maior” Universitiy’s Publishing House, Tirgu-Mures, Romania, ISSN 1224-9173, 2011. pp.159-175. Éva Erdős - Zoltán Nagy - Zoltán Varga: The Rules of Corporate Tax Avoidance in the Hungarian Law Curentul Juridic ( Juridical Current) year XV., No.2.(49), 2012. Editura Universitatii Petru- Maior , (“Petru Maior” Universitiy’s Publishing House,) Tirgu-Mures, Romania, ISNN 1224-9173, 2011. pp. 13-25. Dr. Erdős Éva tanszékvezető egyetemi docens, programvezető

Bank- és tőzsdejogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (Pénzügyi jogi szakszeminárium IV. szemeszter) Tárgyfelelős neve: Dr. Erdős Éva intézeti tanszékvezető egyetemi docens 1. konzultáció ideje: Keresse a szakszeminárium vezetőjét 1. A tantárgy oktatásának célja: A programra jelentkező doktoranduszok megismerkedtek – az alapképzésben szerzett ismeretanyagra építve – a pénzügyi jogtudomány klasszikusaival, és speciális területeivel – mint a nemzetközi adózás, a külföldiekre vonatkozó adójog és az európai adójog irányai. E negyedik félévben a bankjog és tőzsdejog fejlődési tendenciáit, speciális területeit, mint a tőzsde privatizáció, nemzetközi pénzügyi integráció kérdéseit tekintjük át az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk jegyében a jogharmonizációs feladatok kiemelésével. Az oktatás célja, hogy a doktorandusz megismerje e speciális pénzügyi jogi területet és feltárja az adott témakörökhöz kapcsolódó szakirodalmat, a hazai joganyagot, összevesse a külföldi jogi megoldásokkal. 2. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra 1. A nemzetközi pénzügyi integráció. Az európai pénzügyi piacok fejlődése. 2. A monetáris Unió: a Maastrichti Szerződés, az EMU 3. A jegybanki autonómia. Az egységes monetáris irányítás keretei, eszközei. 4. A Tőzsde kialakulásának körülményei Magyarországon. 5. Privatizációs modellek, a privatizáció egyik sajátos útja: a tőzsdei privatizáció. 6. A tőzsde szervezete, a tőzsdére kerülés folyamata. 7. Az értékpapírjogi jogharmonizáció. 8. A tőzsde fejlődésének tendenciái különös tekintettel a globalizáció folyamatára. 4. Szakirodalom Kötelező irodalom 1. Erdős Éva: A privatizáció és annak tőzsdei útja PhD értekezés ME, ÁJK Miskolc, 2000. 1-273. o. 2. Erdős Éva: A részvények tőzsdei bevezetési eljárása, Advocat, 2001/2. sz. 6-10. o. 3. Erdős Éva: Az európai értékpapírjogi és a hazai tőkepiaci szabályozási tendenciák, Ünnepi Tanulmányok Kalas Tibor 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 111-123. o.

58

4. Erdős Éva: Egy tőzsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás, Pénzügyi Szemle, XLVI. évf. 2001. 10. sz. 878-888. o. 5. Erdős Éva: A tőzsdei privatizáció, Facultas Nascitur: 20 éves a Jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o. Ajánlott irodalom 1. Lőrincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában KJK-KERSZÖV Budapest, 2001. 2. Várnay Ernő: Az Európai Monetáris Unió intézmény-jogi aspektusa, Európai Jogi Figyelő 2000. július-augusztus 3. Dr. Lantos Árpád: Egy újszülött hatalmi ág: a jegybanki hatalom, Bankvilág, 1997. 2. szám 4. Kelemen László: A Magyar Nemzeti Bank jogállása a szakmaiság, a függetlenség és a jogharmonizáció tükrében, Gazdaság és Jog 2001. 3. szám 5. Horváth Ágnes - Szapári György: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió I. rész, Külgazdaság, XLIII. évf. 1999. február 6. Kengyel Ákos: A Gazdasági és Monetáris Unió és a magyar csatlakozás felvételrendszere, Külgazdaság, XLV. évf. 2001. április 7. Várhegyi Éva: A bankreform néhány megoldatlan kérdése, Bankszemle, 1990. 4. sz. 4. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szerezett képzéses hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Dr. Erdős Éva egyetemi docens, programvezető

59

Nemzetközi jog I. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium címe: Nemzetközi Jog I. II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése a nemzetközi közjog tudománya magyar mûvelõinek munkásságával, a főbb megközelítési irányokkal. III. A szakszeminárium tematikája: 1. Apáthy, Weninger, Csarada, Faluhelyi, 2. A marxista ideológia megjelenése (Hajdú Gyula) és következményei 3. Buza László és a Buza-iskola 4. Herczegh Géza, Bokorné Szegő Hanna, Haraszti György, Ustor Endre 5. JATE: Nagy Károly, Bodnár László, Blutman László 6. JPTE: Bruhács János, Szalainé Sándor Erzsébet 7. ELTE: Valki László, Nagy Boldizsár, Kardos Gábor, Dunay Pál, Kende Tamás 8. MTA-AJI: Lamm Vanda, Bragyova András, Masenko Viktor IV. Vizsgakövetelmények: A doktorandusznak két számonkérési lehetőség közül lehet választani. a) 1 szerzői ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat a magyar nemzetközi jogi irodalom egyes korszakainak vagy jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai bemutatására is. b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Kötelező: 1. Kende Tamás - Nagy Boldizsár - Sonnevend Pál - Valki László (szerk.), Nemzetközi jog, Complex Kiadó, 2014, 31-449. o. 2. Kovács Péter: A nemzetközi jog fejlesztésének lehetőségei és korlátai a nemzetközi bíróságok joggyakorlatában. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Jogtudományi Monográfiák 1.) Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, 2010. 6-120. o. 3. Ian Brownlie, Principles of Public International Law, Oxford University Press, 2003, 323552. o. Ajánlott: Oppenheim, L.F.L., Oppenheim’s International Law, 9th ed., London : Longman, 19921996. Mai magyar tankönyvek BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Nemzetközi jog Budapest 1997 Aula BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi jog I-II-III Pécs 1998/1999/2001 Dialóg Campus KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 2006 Osiris NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1999 Püski

60

Magyar nyelven olvasható tankönyvek NGUYEN QUOC DINH-PATRICK DAILLIER-ALAIN PELLET-KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 1997 Osiris SHAW, MALCOLM N: Nemzetközi jog (szerk. Valki László): Budapest 2001 Osiris Az elmúlt évtizedek magyar tankönyvei: BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog tankönyve Budapest 1935 Politzer CSARADA JÁNOS: A tételes nemzetközi jog rendszere Budapest 1901 FALUHELYI FERENC: Államközi jog Pécs 1936 GAJZÁGÓ LÁSZLÓ: A háború és béke joga Budapest 1942 IRK ALBERT: Az új nemzetközi jog 1922 Budapest THEGZE GYULA: Nemzetközi jog 1930 Debrecen BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Nemzetközi jog (I-II) Budapest 1965 (jegyzet) BUZA LÁSZLÓ: Nemzetközi közjog Szeged 1951 (jegyzet) BUZA LÁSZLÓ-FLACHBART ERNŐ-HAJDÚ GYULA-VITÁNYI BÉLA: Nemzetközi jog Tankönyvkiadó 1954 Budapest FLACHBART ERNŐ: Nemzetközi jog Pécs 1950 (jegyzet) HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1971 Tankönyvkiadó (jegyzet) HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog 2. kiadás Budapest 1979 Tankönyvkiadó BOKORNÉ SZEGŐ HANNA-BRUHÁCS JÁNOS-HARASZTI GYÖRGY-HERCZEGH GÉZA-LAMM VANDA-NAGY KÁROLY-PRANDLER ÁRPÁD-VALKI LÁSZLÓ: Nemzetközi jog: Budapest 1989 Nemzeti Tankönyvkiadó MONOGRÁFIÁK (válogatás) ALMÁSI FERENC: A hadijogról. Budapest, 1990, Zrínyi. BALOGH SÁNDOR: Magyarország külpolitikája (1945–1950). Budapest, 1988. Kossuth. BODNÁR LÁSZLÓ: A nemzetközi szerződések és az állam. Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. Budapest, 1961, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. 1976 Budapest, 1976, Akadémiai. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Államazonosság – államutódlás. Budapest, 1984, Akadémiai. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA (szerk): Az államok nemzetközi közösségének változása és a nemzetközi jog. Budapest, 1993, Akadémiai. BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi vízjog: a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú hasznosításának joga. Budapest, 1986, Akadémiai. BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog fő kérdései az új szellemű nemzetközi jogban. Budapest, 1967, Akadémiai. ENSZ (szerk.): Alapvető tények az Egyesült Nemzetekről. New York, 1991, ENSZ. GAZDAG FERENC: Európai integrációs intézmények. Budapest, 1992, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. GAZDAG FERENC-KOVÁCS PÉTER (szerk): Az Európa Tanács 1949-1999 Budapest 1999 SVKI

61

GÁL GYULA: Világűrjog. Budapest, 1964, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. . Dr. Kirs Eszter egyetemi docens

Nemzetközi jog II. szakszeminárium a nemzetközi jog tudománya és a nemzetközi tudományos élet forrásai (II. szemeszter) tematikája és követelményrendszere I.

A tantárgy oktatásának célja

1. A nemzetközi közjog természetéből fakadóan és meghatározó jelleggel a nemzetközi tudományos élethez kötődik, magyarországi művelése a XIX. századtól fogva bevallva vagy palástolva, de különböző külföldi forrásmunkák és mindenekelőtt a “nagy tankönyvek” használatára épült. A nemzetközi jog tudományában nemzetközi téren érvényesülő jelentősebb megközelítések megismerése nem öncél, hanem azért fontos, mivel kell egy iránytű, hogy melyek azok a tankönyvek, amelyekhez általános eligazítás végett mindig érdemes fordulni és melyek azok a megközelítések, amelyek közötti választás egy adott szakkérdés monografikus vagy cikkszerű megközelítésében is tetten érhető. 2. Jóllehet a nemzetközi szakkönyv- és folyóirat-irodalom nélkül nem lehet dolgozni, a PhD képzést és magát a kutatómunkát is nehezíti az, hogy a Miskolci Egyetemen a tudományos életre rákényszerített költségvetési korlátok miatt meglehetősen szerény a nemzetközi jog külföldi szakirodalma, különösen a “nagy tankönyvek”. Ha azonban a fiatal kutató tudja, hogy mit érdemes keresni, akkor azt meg is tudja találni a társkarok nagyobb könyvtári háttérrel rendelkező nemzetközi jogi tanszékein valamint az Országgyűlési Könyvtárban illetve adott esetben a külföldi egyetemeken. Ezen túlmenően a nemzetközi jog dokumentációjának valamint tudományának néhány meghatározó fontosságú központja a jelenlegi informatikai lehetőségekre építve az Internetre telepített gazdag adat- és tudományos bázisokat s a képzés célja az is, hogy ezek elérhetőségét bemutassa. II.

A tantárgy oktatási programja, foglalkozási ütemterve 1. A nemzetközi jog francia megközelítése: Georges Scelle, Charles Rousseau, Reuter, Pellet, Dupuy alapján 2. A nemzetközi jog angol-amerikai megközelítése: Oppenheim (Lauterpacht és Jennings-féle átdolgozások), Kelsen, Brownlie, Starke, Shaw alapján 3. A nemzetközi jog német-osztrák megközelítése : Liszt, Triepel, Verdross, Ipsen, Seidl-Hohenveldern, Kimminich alapján 4. A nemzetközi jog olasz-spanyol megközelítése : Anzilotti, Jimenez de Arechaga alapján 5. Neves folyóiratok : Revue Générale de Droit International Public, Journal de Droit International, Revue Belge de Droit International, Revue Suisse de Droit International, American Journal of International Law, European Journal of International Law, Archiv des Völkerrechts, Netherland’s Review of International Law, Zeitsscrift für Auslandisches und Öffentliches Recht, Revue Internationale de la Croix Rouge; az évkönyvek: Actes des Colloques de la Société Française pour le Droit International, Annuaire Français de Droit 62

International, British Yearbook of International Law, German Yearbook of International Law, Netherland’s Yearbook of International Law, az International Law Association évkönyvei, stb. 6. Az ENSZ és elérhetősége: a Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei; a Nemzetközi Jogi Bizottság évkönyvei, jelentései. Az ENSZ szerveinek és határozatainak keresése az Interneten. 7. Az EBESZ szerveinek és határozatainak keresése az Interneten. 8. Az Európa Tanács szerveinek és határozatainak keresése az Interneten. 9. A humanitárius nemzetközi jog az Interneten. 10. Külügyminisztériumi dokumentációk és nyilvántartások; szerződési szövegek elérhetősége. III. Követelményrendszer A nappali oktatásban részvevők a megállapított szemináriumi időpontban (heti 2 óra) kötelesek jelen lenni. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók ezeken értelemszerűen részt vehetnek, számukra ez nem kötelező, konzultációkat kérésre tartunk.. Követelmény 1 szerzõi ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat egy jelentősebb szakirodalmi alkotás, áttekintő, kritikai bemutatására is. Ennek értékelése öt fokozatú osztályozással történik Kötelező irodalom: 1. Kende Tamás - Nagy Boldizsár - Sonnevend Pál - Valki László (szerk.), Nemzetközi jog, Complex Kiadó, 2014, 455-832. o. 2. Kovács Péter: A nemzetközi jog fejlesztésének lehetőségei és korlátai a nemzetközi bíróságok joggyakorlatában. Pázmány Press, 2010. 121-187. o. 3. Ian Brownlie, Principles of Public International Law, Oxford University Press, 2003, 553729. o. Ajánlott irodalom Koskenniemi, M., The Politics of International Law, Oxford etc. : Hart, 2011 HARASZTI GYÖRGY: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Budapest, 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: Nemzetközi szerződések megszűnése. Budapest, 1973. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata 1946–1956. Budapest, 1958, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HÁRS ERNŐ: A nemzetközi szervezetek világa. Budapest, 1982, Gondolat. HERCZEGH GÉZA: A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. Budapest, 1962, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HERCZEGH GÉZA: General principles of law and international legal order. Budapest, 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Magyarul: A jog általános elvei és a nemzetközi jog. Kandidátusi értekezés. – MTA Könyvtár, illetve Országgyűlési Könyvtárban fellelhető példányok. HERCZEGH GÉZA: A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HERCZEGH GÉZA: Magyarország külpolitikája (896–1919). Budapest, 1987, Kossuth. HERCZEGH GÉZA-ARDAY LAJOS-JOHANCSIK JÁNOS: Magyarország nemzetközi

63

kapcsolatainak története Budapest 2001 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem HERCZEGH GÉZA: A nemzetközi jogalkotás mai lehetőségei és korlátai. (Akadémiai székfoglaló.) Budapest, 1987, Akadémiai. HERCZEGH GÉZA (szerk): Tanulmányok a nemzeti kisebbségek jogi védelméről. I–II. kötet, Pécs, 1988. JPTE. JUHÁSZ GYULA: Magyarország külpolitikája (1919–1945). Budapest, 1988, Kossuth. KARDOS GÁBOR: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995, 1995, T-Twins Kiadó. KENDE TAMÁS (szerk): Európai közjog és politika. Budapest, 1995, Századvég–Osiris. KENDE TAMÁS (szerk): Nemzetközi jogi szemelvények és dokumentumok I-II Budapest 2000 Osiris KOVÁCS PÉTER: Az európai kisebbségvédelem a ’90-es években. Miskolc, 1995, Miskolci Egyetemi Kiadó. KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris 1996 Budapest, 1996, Osiris. LAMM VANDA: A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései. Budapest, 1983, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. LAMM VANDA: A hágai Nemzetközi Bíróság döntései. Budapest, 1984, Gondolat. LAMM VANDA: Az államok közötti viták bírói rendezésének története. Budapest, 1990, Akadémiai. LAMM VANDA: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945–1993. Budapest, 1995, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. MÁDL FERENC: Az Európai Gazdasági Közösség joga. Budapest, 1974, Akadémiai. MAVI VIKTOR: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, 1993, Imre L. Kiadó. NAGY KÁROLY: Az állam elismerése a nemzetközi jogban. Szeged, 1967, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. NAGY KÁROLY: Az állam felelőssége a nemzetközi jog megsértése miatt. Budapest, 1991, Akadémiai. NAGY KÁROLY: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története. Lakitelek, 1995, Antológia Kiadó. PRANDLER ÁRPÁD: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Budapest. 1974, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. SAJÓ ANDRÁS: Félemelet Bábelben. Budapest, 1983. Kozmosz. SZIRTES I. JÁNOS: A semlegesség Európában. Budapest. 1988, Kossuth. USTOR ENDRE: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest. 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. VALKI LÁSZLÓ: A Közös Piac szervezeti és döntéshozatali mechanizmusa. Budapest, 1977, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog sajátos társadalmi természete. Budapest, 1981, Akadémiai. VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog társadalmi természete. Budapest, 1989, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó VALKI LÁSZLÓ (szerk): A NATO Budapest 1999 Corvina ZÁDOR TIBOR: Főtitkárok az ENSZ-ben. Budapest, 1984, Kossuth. A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt. Dr. Kirs Eszter egyetemi docens

64

Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter) I. A szakszeminárium címe: Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei (III. szemeszter). II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az emberi jogok védelmét illetően elkülöníthető főbb hazai és nemzetközi iskolákhoz, történeti korszakokhoz kötődő intézményekkel, tudományos műhelyekkel, a főbb megközelítési irányokkal. Különös hangsúlyt kap az Emberi Jogok Európai Egyezményének joggyakorlata, annak figyelése, elemzése. III. A szakszeminárium tematikája: 1. Az emberi jogok nemzetközi védelme kialakulásának történelmi csomópontjai 2. A rendszerváltozás előtti doktrína Közép- és Kelet-Európában 3. Az emberi jogok védelmével foglalkozó tudományos műhelyek és folyóiratok Magyarországon és külföldön 4. Emberi jogvédelmi tevékenység és annak dokumentációja az ENSZ égisze alatt: az emberi jogvédelmi mechanizmusok 5. Az emberi jogok védelmének regionális mechanizmusai – Európán kívül 6. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (I): struktúra, funkciók és reformok 7. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (II): a joggyakorlat 8. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (III): a joggyakorlat 9. Egyéb emberi jogvédelmi mechanizmusok az Európa Tanácsban IV. Vizsgakövetelmények: A doktorandusz két számonkérési lehetőség közül választhat. a) 1 szerzői ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat az emberi jogi szakirodalom jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai bemutatására is. b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Kötelező irodalom 1. Harris , O'Boyle, Warbrick, Law of the European Convention on Human Rights, Oxford University Press, 2009 2. Tomuschat, Christian: Human Rights. Between Idealism and Realism. Oxford University Press, New York, 2003. 3. Grád, András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., Budapest, 2005. Ajánlott irodalom 1. Buergenthal, Thomas – Shelton, Dinah – Stewart, David P.: International Human Rights in a Nutshell. West Group, St. Paul, MN, 2002. 2. 2. Janis, Mark – Kay, Richard – Bradley, Anthony: European Human Rights Law. Oxford University Press, Oxford, 2000.

65

3. Harris, David J. – Livingstone, Stephen (ed.): The Inter-American System of Human Rights. Calendron Press, Oxford, 1998. 4. Clayton, Richard – Tomlinson, Hugh: The Law of Human Rights. Oxford University Press, Oxford, 2000. 5. Frowein, Jochen A. – Peukert, Wolfgang: Europäische Menschenrechtskonvention. EMRK-Kommentar, Engel, Kehl, 3. kiadás, 2009. 6. Cohen-Jonathan, Gérard – Flauss, Jean-François (eds.): Le rayonnement international de la jurisprudence de la Cour européenne des droits de l’homme, Nemesis-Bruylant, Brüsszel, 2005. 7. Shelton, Dinah: Remedies in International Human Rights Law. Oxford, Oxford University Press, 2005. A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt. . Dr. Kirs Eszter egyetemi docens

A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgálgatásban szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A szakszeminárium címe: A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgáltatásban (IV. szemeszter). A foglalkozások és konzultációk időpontja: péntek 13-15 (119. sz.) – egyeztetés alapján 2. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése a nemzetközi bűncselekmények megtorlásának norma- és intézményrendszerével. Különös hangsúlyt kap az ENSZ ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszékei és a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatának elemzése, valamint ezen intézmények átmeneti igazságszolgáltatásban betöltött szerepének vizsgálata. 3. A szakszeminárium tematikája: 1. A nemzetközi büntetőjog története, alapvető célja. 2. A nemzetközi büntetőbírói fórumok tipológiája. 3. Az ENSZ ad hoc törvényszékei (ICTY és ICTR) felállításának jogszerűségével kapcsolatos problémák. 4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felállításának, a Római Statútum elfogadásának története. 5. A nemzetközi és nemzeti büntetőbíróságok közötti kapcsolat: a primátus és a komplementaritás elve. 6. A nemzetközi büntetőeljárás szakaszai, hasonlóságok és eltérések az ad hoc törvényszékek és az ICC eljárási szabályzatában. 7. A nemzetközi bűncselekmények kategóriái, definíciója. 8. A nemzetközi büntetőjogi felelősség koncepciói: a parancsnoki, bűnszervezeti és bűnsegédi felelősség. 9. A védelem képviseletének eszközei a nemzetközi büntetőeljárás során. 10. A nemzetközi büntetőbíróságok és az átmeneti igazságszolgáltatás egyéb intézményei (tényfeltáró, békéltető bizottságok, kártérítési programok) közötti kapcsolat.

66

11. A nemzetközi büntetőbíróságok hatása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerre. 12. A nemzetközi büntetőeljárások hatása a történelmi dialógusra. 4. Vizsgakövetelmények: A doktorandusznak két számonkérési lehetőség közül lehet választani. a) 1 szerzői ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat a nemzetközi büntetőjogi szakirodalom jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai bemutatására is. b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése 5. Irodalom: Kötelező irodalom 1. SCHABAS, William, An Introduction to the International Criminal Court, Cambridge University Press, 2010. 2. CASSESE, Antonio, International Criminal Law, Oxford University Press, 2003 3. KIRS Eszter, Demokratikus átmenet a háborús bűntettek árnyékában, Bíbor Kiadó, 2012. Ajánlott irodalom 1. ÁDÁNY Tamás Vince, A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága, Pázmány Press, 2014. 2. BÁRD Károly, The Defendant’s Right to be Present – Can the Right be Waived? In: KRUESMANN, Thomas (szerk.), ICTY--towards a fair trial?, Neuer Wissenschaftlicher Verlag, 2008. 3. BASSIOUNI, M. Cherif, Crimes Against Humanity in International Criminal Law, Martinus Nijhoff Publishers, Dordrecht/Boston/London, 1999. 4. BURKE-WHITE, William W, The Domestic Influence of International Criminal Tribunals: The International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia and the Creation of the State Court of Bosnia & Herzegovina. In: 46 Columbia Journal of Transnational Law (2008.) 5. HOFFMANN Tamás, A fegyveres konfliktus minősítési problémái a polgárháborúba történő külföldi katonai beavatkozás esetén In: Kirs Eszter (szerk.): Egységesedés és széttagolódás a nemzetközi büntetőjogban (Bíbor Kiadó, 2009.) 6. LINDENMANN, Jürg, Transitional justice and the International Criminal Court: some reflections on the role of the ICC in conflict transformation. In: Promoting justice, human rights and conflict resolution through international law (Martinus Nijhoff Publishers, Leiden, 2007.) 7. ORENTLICHER, Diane F, ’Settling Accounts’ Revisited: Reconciling Global Norms with Local Agency. In: 1 The International Journal of Transitional Justice (2007.) 8. ROBINSON, Darryl, Serving the Interests of Justice: Amnesties, Truth Commissions and the International Criminal Court. In: Bringing Power to Justice?: the Prospects of the International Criminal Court (McGill-Queen's University Press, Montreal, 2006.) Dr. Kirs Eszter egyetemi docens

67

Büntetőjogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: Büntetőjogi szakszeminárium I. 2. A tárgy célja: A programban résztvevő doktoranduszok tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetőjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. 3. A tantárgy tematikája: 1. Kutatás módszertan a büntetőjog-tudományban. 2. Hazai és nemzetközi bűnügyi tudományi folyóiratok; a bűnügyi tudományok nemzetközi vonatkozásai. 3. A magyar büntetőjog-tudomány alakulásának korszakai; az egyes korszakok főbb jellemzői. 4. A büntetőjog-tudomány fejlődési tendenciái 5. Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés hatása a büntetőjog-tudományra. 4. Minősítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas anyag elkészítése. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Helye: A/6. épület 125. szoba Kötelező tananyag: 1. Lévay Miklós: Az alkotmányos büntetőjogtól az alkotmányos kriminálpolitikáig. In: Hajdú József (szerk.): 90 éves a szegedi jogászképzés. Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar, 2013, pp. 113-131 2. Görgényi Ilona: A resztoratív büntetőjog alapjai és távlatai. In: Bragyova András (szerk.): Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Miskolc: Gazdász-Elasztik Kft., 2013, pp. 65-90 3. Ilona Görgényi, Judit Jacsó: Restorative Justice Strategy in Hungary. In: A Pitsela, E. Symeonidou-Kastanidou (Eds.): Research in 11 European Countries. Sakkoulas Publications. Athens-Thessaloniki, 2013, pp. 125-155 Ajánlott irodalom: 1. Sántha Ferenc: A nemzetközi bűncselekmény általános fogalmának hazai fejlődése. In: Symposium Iubilaei Facultatis Iurinensis, Jog Állam Politika különszám 2011, pp. 173181 2. Madai Sándor: A büntetőjogi minősítő szervezetek, különös tekintettel a Transparency International-re. In. A nemzetközi minősítő, értékelő és véleményalkotó szervezetek hátteréről és nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatásáról. 2013, pp. 83-96 3. Lévay Miklós: Penal Policy, Crime and Political Change. In: Alenka Selih, Ales Zavrsnik (Eds.): Crime and Transition in Central and Eastern Europe. New York: Springer Science + Business Media BV, 2012, pp. 117-153 Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, tárgyjegyző

68

Büntető eljárásjogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: Büntető eljárásjogi szakszeminárium 2. A tárgy célja: A programban résztvevő doktoranduszok tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetőeljárásjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. 3. A tantárgy tematikája: 1. Kutatás módszertan a büntetőjog-tudományban. 2. A büntető eljárásjog hazai, európai és nemzetközi vonatkozásai. 3.A büntetőeljárájog-tudomány kialalakulásának korszakai; az egyes korszakok főbb jellemzői. 4. A büntetőjog-tudomány, az európai bűnügyi együttműködés és a nemzetközi bűnügyi együttműködés fejlődési tendenciái 5. Az európai büntetőjog fejlődése a Lisszaboni Szerződés tükrében. 4. Minősítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas anyag elkészítése. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Helye: A/6. épület 126. szoba Kötelező tananyag: 1.Farkas Ákos (szerk.) Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből Doktori Tankönyvek. Sorozatszerkesztő: Bragyova András, Gazdász-Elasztik Kft, Miskolc, 2013 2.Delmas-Marty, M- Spencer, J.R. (szerk.): European Criminal Procedure. Cambridge University Press, 2002 3. Király Tibor: Tendenciák A büntetőjogbab és az eljárásjogban in: Gellért Balázs (szerk.): Békés Imre ünnepi kötet, ELTE ÁJK, Budapest, 2000 4.Vogler, R.: A World View of Criminal Justice Ashgate, 2005 Ajánlott irodalom: 1. Damaska, Mirjan R.: The Faces of Justice and State Authority- A Comparative Approach to the Legal process. Yale University Press, New Haven, 1986 2.Kondorosi-Ligeti (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 2009 3.Sir John Thomas: The Principle of Mutual Recognition- Success or Failure? ERA Forum Journal of Academy of Europena Law, Springer Vol13, No.4 May 2013 586-588. o. Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, programvezető

69

Büntetőjogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter) 1. A tárgy megjelölése: Büntetőjogi szakszeminárium II. 2. A tárgy előadója: Dr. Görgényi Ilona tanszékvezető egyetemi tanár 3. A tárgy célja: A Deák Ferenc Doktori Iskola programjában résztvevő doktoranduszok tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetőjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése 4. A tantárgy tematikája: 1. A hazai büntetőjogunk alakulása az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében 2. A környezet elleni bűncselekmények az európai büntetőjogi tendenciákra is figyelemmel 3. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei 4. A helyreállító igazságszolgáltatás formái a magyar büntetőjogban 5. A véleménynyilvánítás szabadsága (gyűlöletbeszéd) és a büntetőjog 6. Kutatási irányok a magyar büntetőjog-tudományban az egyes bűncselekményekkel kapcsolatban A foglalkozások helyét és időpontját a beiratkozáskor közöljük. 5. Tananyag: A több témakört magába foglaló szakszemináriumi tematika szerteágazó szakirodalmára alapozott tananyag kijelölése a konkrét foglalkozásokon történik. Néhány alapirodalmat meg kellene adni a tematikában. 6. Minősítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas kézirat elkészítése. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Kötelező tananyag: 1. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben. hvgorac, 2006 2. Görgényi Ilona: A korrupció elleni fellépés nemzetközi eszközei. In: Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely (szerk.: Csemáné Dr. Váradi Erika) No. 5. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009. 51-60. o. 3. Gellér, Balázs: Legality on Trial: A Theoretical Analysis of the Legality of Substantive Criminal Norms. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 301 p. Ajánlott irodalom: 1. Görgényi Ilona: A környezetvédelmi büntetőjog megújulása az új évezredben. Miskolci Jogi Szemle, 2011. évi különszám, 94-105. o. 2. Bárándy Gergely. A gyűlöletbeszéd Magyarországon. Scolar Kiadó, 2009 3. Manacorda, Stefano, Centonze, Francesco, Forti, Gabrio (Eds.): Preventing Corporate Corruption, The Anti-Bribery Comliance Model. Springer International Publishing, 2014 Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, tárgyjegyző

70

Kriminológiai szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (IV. szemeszter) 1. A tárgy megjelölése: Kriminológiai szakszeminárium 2. A tárgy célja: A programban résztvevő doktoranduszok kriminológiai, a tárgykörhöz kapcsolódó kutatás-módszertani ismereteinek elmélyítése. A készülő doktori disszertációhoz szükséges kriminológiai szakirodalom feldolgozásához segítségnyújtás. 3. A tárgy tematikája: 1. A kriminológiai gondolkodás tendenciái 2. Kutatási módszerek a kriminológiában 3. A társadalmi kontroll elméletei 4. Radikális és feminista kriminológia 5. Környezeti kriminológia és bűnalkalom-elméletek 6. Új törekvések a bűnmegelőzésben 7. A szervezett bűnözés 8. A terrorizmus új kihívásai 4. Minősítési feltételek: A szemináriumokon való részvétel és érdemjeggyel értékelt egy ív terjedelmű dolgozat. Első foglalkozás: Keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected]) Kötelező tananyag: 1. Lévay Miklós: A „punitivitás” fogalma, koncepciója és a fogalom változatai a kriminológiai (pönológiai) szakirodalomban. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés mint végső eszköz. ELTE Eötvös Kiadó, 2014, pp. 315-326 2. Csemáné Váradi Erika: A Janus-arcú kriminálpolitika – avagy a fiatalkori bűnözéssel szembeni fellépés aktuális kérdései. In: Collegium Doctorum Konferencia (elektronikus dok.): Miskolc: Bíbor Kiadó, 2013. Paper 7. 3. Ilona Görgényi, Judit Jacsó: Experiences and challanges of the restorative justice in Hungary. In: Restorative Justice in Criminal Matters: Towards a new European Perspective Sakkoulas Publications, 2013, pp. 293-302 Ajánlott irodalom: 1. Gögényi Ilona: Az áldozat fogalmának és jogainak újraszabályozása az Európai Unióban. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés mint végső eszköz. ELTE Eötvös Kiadó, 2014, pp. 173-183 2. Lévay Miklós: Of Hungarian Criminology and Development of Criminal Policy in Hungary since Changing the Regime in 1989-1990. In: Kerezsi Klára, Kiss Valéria (szerk.): Challanges of Criminality in Hungary: Anything New Under the Sun? Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 2014, pp. 31-48 3. Borbíró Andrea: „Three Strikes and You’re Out Magyarországon – kriminálpolitikai racionalitás vagy szimbolikus jogalkotás? Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientoarum Budapestinensis di Rolando Eötvös Nominatae 45: pp. 165-179 Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár

71

Történeti összehasonlító polgári eljárásjog Európában szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy célja: Megismertetni a programra jelentkező doktoranduszokkal mind a magyar, mind az európai polgári eljárásjog történelmi gyökereit, legfontosabb fejlődési irányait, amely a doktoranduszok perjogi ismereteinek történelmi megalapozását, elmélyítését célozza. 2. A tantárgy tematikája: 1. A modern polgári per kialakulása a XVIII. században 2. A liberális polgári per előfutára – az 1806. évi francia polgári eljárásjogi törvénykönyv 3. A liberális polgári per modellje – az 1877. évi német polgári perrendtartás 4. A felek uralma a common law jogrendszerekben – az angol polgári per 5. A szociális polgári per modellje – az 1895. évi osztrák polgári perrendtartás 6. A német polgári perrendtartás átalakítása 1909-2000-ig 7. Az 1911. évi I. törvénycikk, a Plósz-féle perrendtartás 8. Hatályos perrendtartási törvényünk és novelláris módosításai 3. A minősítés feltételei A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú. 4. Kötelező irodalom: 1. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog történeti fejlődésének csomópontjai 1868-tól napjainkig, in: A civilisztika fejlődéstörténete, Doktori tankönyvek, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. 289-316. o. 2. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog kihívásai az 1990-es évektől, in: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005, I. kötet (Szerk: Jakab András, Takács Péter), Gondolat-ELTE ÁJK, Budapest, 2007. 702-710. o. 3. Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben, Osiris Kiadó, Budapest 2003. 4. European Traditions in Civil Procedure, (Ed. C. H. van Rhee), Intersentia, 2005. Antwerpen 5. Ajánlott irodalom 1. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003. 2. Polgári perjog – Általános Rész, I. fejezet, CompLex Kiadó, Bp. 2008. Szerk: Wopera Zsuzsa 3. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány, Novotni Kiadó, Miskolc 2003. Szerk: Wopera Zsuzsa 4. Boele-Woelki, Katharina: The principles of European family law: its aim and prospects, in: Utrecht Law Review, Volume 1. Issue 2. 2005/ December Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, programvezető

72

Modern magyar perjogtörténet szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a magyar perjog történetének XX. századi fejlődését, amely a doktorjelöltek perjogi ismereteinek megalapozását, elmélyítését célozza. 2. A tantárgy tematikája: Félévi óraszáma: 15 óra 1. téma A Plósz-féle Pp., az 1911. évi I. törvénycikk értékelése, különös tekintettel a modern perjogi alapelvek rendszerére 2. téma Az 1952. évi Polgári Perrendtartás előkészítésének, megalkotásának története és az I. Perrendtartási Novella 3. téma A rendszerváltást megelőző Perrendtartási Novellák elemzése és értékelése (II.-IV. Novella) 4. téma A rendszerváltást követő novelláris módosítások hatása a Perrendtartási törvény alapelveire, és tételes-jogi szabályaira 5. téma Az alkotmánybíráskodás hatása a perjogra 3. A minősítés feltételei A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. A levelező tagozatos hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú. 4. Kötelező irodalom 1. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003. 2. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog történeti fejlődésének csomópontjai 1868-tól napjainkig. In: A civilisztika fejlődéstörténete (Szerk: Miskolczi Bodnár Péter), Doktori Tankönyvek, Bíbor Kiadó, 2006. 289-316. o. 3. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány Novotni Kiadó, Miskolc 2003. (Szerk: Dr. Wopera Zsuzsa) 4. European Traditions in Civil Procedure, (Ed. C. H. van Rhee), Intersentia, 2005. Antwerpen 5. Ajánlott irodalom 1. Gáspárdy László: Quo vadis magyar polgári eljárásjog? in: Facultas nascitur, 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Miskolc, 2001. 171-181. o. 2. Gyekiczky Tamás: Modellek és megközelítések a polgári eljárások tudományos vizsgálatában. In: A jogászok joga. Gondolat Kiadó. Bp. 2003.

73

3. Kengyel Miklós: A magyar polgári eljárásjog modellváltásai. In: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. (Szerk: Jakab András és Takács Péter) Gondolat – ELTE ÁJK. Bp. 2007. 689-702. o. 4. European Traditions in Civil Procedure, (Ed. C. H. van Rhee), Intersentia, 2005. Antwerpen Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, programvezető

Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy célja: A szakszeminárium keretei között foglalkozunk az Amszterdami Szerződéssel kiemelt jelentőségűvé tett a „polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés” eljárásjogi aspektusaival, és azokkal a jogterületekkel amelyekre a jövőbeni jogegységesítés kiterjed. A szakszeminárium keretei között az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta eltelt időszakban megalkotott és hatályba lépett valamennyi uniós normát részletesen feldolgozzuk és értékeljük. 2. A tantárgy tematikája 1. Az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és eddigi eredményei 2. A Tanács 44/2001/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben. (Joghatósági szabályok; perfüggőség és összefüggő eljárások; a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések) 3. A Tanács 2201/2003/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban (az új Brüsszel II. Rendelet) és a tartási rendelet 4. A Tanács 1346/2000./EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról. 5. A Tanács 1259/2010/EU rendelet, a Róma III. rendelet 6. A 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 7. Az európai polgári eljárásjog hatása a magyar polgári eljárásjogra 8. A tagállami bíróságok eljárásának speciális szabályai a közösségi anyagi jog alkalmazásával járó perekben. 9. Az európai polgári eljárásjog legújabb fejleményei: az univerzális hatályú rendeletek 10. Az európai polgári eljárásjog további fejlődésének akadályai 3. A minősítés feltételei A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú.

74

4. Kötelező irodalom: 1. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2012. 2. Nagy Adrienn: A közrend tartalmáról az Európai Bíróság esetjogán keresztül, in: De iurisprudentia et iure publico, Jog és politikatudományi folyóirat, V. évfolyam, 2011/2. szám, www.dieip.com 3. Wopera Zsuzsa: A Hadadi ügy. A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek joghatósági szabályaiban, in: Jogesetek Magyarázata (JeMa), 2010. I. évfolyam I. 6676. o. 4. Briggs, Adrian: The impact of recent judgments of the European Court on English Procedural Law and Practice, Oxford 2005. 5. Ajánlott irodalom: 1. Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2009. 2. Nagy Adrienn: Az európai fizetésképtelenségi eljárások során hozott határozatok elismerése az Európai Unió tagállamaiban; Collega 2005. december IX. évf. 5. szám 2633. old. 3. Wopera Zsuzsa: Eljárási jogelvek érvényesülése az Európai Bíróság gyakorlatában, in: Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor emlékére (Szerk: Harsági Viktória -Wopera Zsuzsa) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007. 417-430. o. 4. Boele-Woelki Katharina, Bente Braat, Ian Curry-Sumner (eds): European Family Law in Action, Volume IV: Property Realtions between Spouses, Intersentia, Antwerp-OxfordPortland, 2009.

Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, programvezető

Polgári eljárásjogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy célja: Bemutatni és jellemezni az Amszterdami Szerződéssel kiemelt jelentőségűvé tett „polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” eljárásjogi aspektusait, az általa érintett jogviszonyokat, és azokat a jogterületeket, amelyekre a jövőbeni jogegységesítés várhatóan kiterjed. Emellett a félév során elemezni fogjuk egyes alapvető jogok helyzetét a közösségi jogban, és az európai bírósági gyakorlatban való megjelenését is áttekintjük a legfontosabb eljárási jogelveknek, mert látnunk kell, hogy az Európai Bíróság egyre gyakrabban, és egyre erőteljesebben hivatkozik döntéseiben e jogelvek maradéktalan érvényre juttatásának fontosságára.

75

2. A tantárgy tematikája Félévi óraszáma: 15 óra 1. téma A polgári eljárásjogi egységesítési folyamat általános elemzése 2. téma A Brüsszeli I. rendelet joghatósági szabályainak elemzése és értékelése 3. téma Európai családjog I.: új Brüsszel II. rendelet, tartási rendelet és a házassági vagyonjogra vonatkozó jogalkotás előkészítése A Brüsszeli I. rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szabályai 4. téma Európai családjog II.: a Róma III. rendelet 5. téma Az eljárási jogelvek megjelenése és érvényesülése az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában 3. A minősítés feltételei A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. A levelező tagozatos hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú. 4. Kötelező irodalom 1. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában (Szerk: Wopera Zsuzsa, Wallacher Lajos) Budapest, Complex Kiadó, 2006. 2. Wopera Zsuzsa: Eljárási jogelvek érvényesülése az Európai Bíróság gyakorlatában, in: Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor emlékére (Szerk: Harsági Viktória -Wopera Zsuzsa) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007. 417-430. o. 3. Kozák Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, in: Családi Jog, 2012. március, 15-22. o. 4. Pointer, Jannet A., Burg, Edwige: EU Principles on Jurisdiction and Recognition and Enforcement of Judgments in Civil and Commercial Matters – according to the case law of the European Court of Justice, Asser Press, Hague 2004. 5. Ajánlott irodalom: 1. Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2009. 2. Kennett, Wendy: The enforcement of judgments in Europe, Oxford University Press, 2000. 3. Kerameus, D. Konstantinos: Procedural harmonization in Europe, In: The American Journal of Comparative Law, 1995/43. 401-416. o. 4. Forum on Judicial Cooperation in Civil Matters, Brussels, 2 December 2008. Session IV

76

Family Law and the Law of Succession, Document of the Bar Council of England and Wales, http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200811/20081125ATT43039/2008 1125ATT43039EN.pdf Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, programvezető Az első foglalkozás ügyében keresse a programvezetőt. ([email protected])

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. (Uniós társasági jog) tematikája és követelményrendszere Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az Európai Megállapodás (társulási szerződés) 1994. január 01-én lépett hatályba, mely Magyarországot is jogközelítésre kötelezte, egyebek mellett, a társasági jog területén is. A képzés célja bemutatni, hogy hol tart a magyar jog a közösségi irányelvek átvételével és a nemzeti jogba történő beillesztésével, a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a társasági jogban bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhető, illetve tájékozódjon arról, hogy mit értünk közösségi és mit a magyar társasági jog alatt. A doktorandus sajátítsa el az Európai Közösség vonatkozó joganyagát, szerezzen betekintést legalább egy tagállam társasági jogába, ismerje meg a joggyakorlatot (Európai Bíróság, nemzeti jogok). A képzés eredményeképpen a PhD. hallgató legyen képes arra, hogy a magyar társasági jogot a nyugat-európai jogi megoldásokkal összevesse, felmérje és értékelje a különbségeket. Tananyag leírása: Az Európai Unió tagállamainak jellemző társasági típusai 1) Partnership 2) Korlátolt felelősségű társaságok: GmbH, SL, SARL, BVBA/SPRL, BV, Private limited company) 3) Részvénytársaságok, vegyes formák (Limited partnership with shares, AG., Kommanditgesellschaft auf Aktien /Betéti Rt./) Az Európai Közösség jogalkotása 4) A közösségi jog elsődlegessége, közvetlen hatálya - Jogalkotási szintek (elsődleges, másodlagos jog, rendelet, irányelv) - Az EU társasági jog alapjai a Római Szerződésben, Daily Mail, Centros esetek - Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése 5) A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC) - A publicitás, nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség irányelvhez kapcsolódó korábbi szabályok. 6) A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. 7) Más irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), - konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.)

77

8) A társaság képviselete 9) A társasági szerződés érvénytelensége 10) A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC) 11) Kapcsolódó területek más irányelvekben: - Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC). - Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján. - Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2012. október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv - az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról 12) Társaságok egyesülése, társaságok szétválása - A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC) - A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) - az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a Tanács 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvének a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról - A 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - A részvénytársaságok egyesüléséről szóló 2011. április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13) Könyvviteli irányelvek - A korlátozott felelősséggel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) - A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC) - A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) - az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról; 14) az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról - A részvényesi jogokról szóló 2007/36 (EK) irányelv 78

15) Rendeletek Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv Számonkérési lehetőségek: - 1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy - a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. Kötelező irodalom 1) Sándor István: A társasági jog története Nyugat-Európában KJK-Kerszöv Kiadó Budapest, 2005. 2) Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog KJKKERSZÖV, Budapest 2004., 2. bővített kiadás 3) Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog. Kereskedelmi jog; OSIRIS Kiadó, Budapest, 2003. 4) Verse, Dirck A.: Die Entwicklung des europäischen Gesellschaftsrecht im Jahr 2012 (Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht; 9/2013.) Ajánlott irodalom 1) van Gerven, Dirk: „Provisions of Community law applicable to the Societas Europea” (van Gerven, Dirk Storm, Paul: „The European Company”; Cambridge UP; New York; 2006; Volume I.) 2) Kort, Michael: „Standardization of Company Law” (European Company and Financial Law Review; 4/2008.) 3) Sárközy Tamás: „A magyar társasági jog Európában” (hvgorac; Budapest; 2001.) 4) Marcus Gyulai-Schmidt: Modernisierung des deutschen GmBH-Rechts. (Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band I. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó, Budapest, 2008.) 5) Kalss, Susanne, Winner, Martin: Ausgewählte gesellschaftsrechtliche Judikatur in Österreich und Deutschland im vergangenen Arbeitsjahr Der Gesellschafter (GesRZ) 2013. 6) Gadó Gábor: A vállalatfogalom határai az európai jogban In.: Europai Jog 3/2005. 7) Gadó Gábor: A társasági vagyon szolgáltatására és védelmére vonatkozó közösségi jogi követelmények In.: Gazdaság és Jog 3/2003. 3-12 oldalak és 4/2003. 3-9. oldalak 8) Gadó Gábor: A vállalatfelvásárlás közösségi jogi szabályozásának jövője Európai Jog 2/2002. 17-24 oldalak 9) Metzinger Péter: A társaságok és a szabad letelepedés a Cartesio ügyben közzétett főtanácsnoki indítvány kritikája In.: Europai Jog 4/2008. 10) Sárközy Tamás: Húsz éves a gazdasági társaságok törvényi szabályozása In.: Gazdaság és Jog 1/2009. 3-9. oldalak

79

11) Liber Ádám: A belső visszaélés-jelentési rendszer jogi követelményeiről I. rész In.: Gazdaság és Jog 2/2009. 11-16. oldalak II. rész Gazdaság és Jog 3/2009. 8-15. oldalak 12) Európai Jog c. folyóirat (Európai Jogakadémia folyóirata) 2009. márciusi száma a Cartesio ügy feldolgozása 3-55. oldalak 13) Dr. Csehi Zoltán: Esetek a jegyzett tőke védelmét szolgáló német társasági jogi gyakorlatból In.: Magyar Jog 2009. 6. szám 352-360 oldalak Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Dr. Barta Judit egyetemi docens

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II. (Üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme az EU-ban) tematikája és követelményrendszere Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja elsősorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok elsajátítását tűzzük ki célul. Tananyag leírása: Az EK Versenyjoga 1) A versenyjog gazdasági szerepe, ágai 2) Az Európai Közösség versenyjogának fő jellemzői 3) Kartelltilalom a Római Szerződés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján. - A kartell fajtái - Az EK kartelljog részletszabályai 4) A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere - Egyedi és csoport mentesítés - Eljárási kérdések - Római Szerződés 87. cikkely 5) 19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek meghatározzák a csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait Egyes csoportmentességi rendeletek 6) Gazdasági erőfölénnyel visszaélés a Római Szerződés 86. cikkelye alapján A gazdasági erőfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial Solvent, Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek minősíthető magatartások. De minimis szabály. Társaságok egyesülésének ellenőrzése Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenőrzés) megszerzése, jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján. 7) Koncentráció Az EK társasági joga 8) Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése - A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC)

80

- Nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség. - A fióktelepek publicitása - A társaság képviselete és a társasági szerződés érvénytelensége az első irányelv alapján 9) A társasági vagyonra vonatkozó irányelvek 10) Egyszemélyes kft-re vonatkozó irányelvek 11) Társaságok egyesülése és szétválása 12) Könyvviteli irányelvek 13) Rendeletek Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv Szellemi alkotások joga 14) A szellemi tulajdon fogalma A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon 15) Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás Számonkérési lehetőségek: - egy szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. Kötelező irodalom: 1) Simon Bishop, Mike Walker: Az európai közösségi versenyjog közgazdaságtana: alapfogalmak, alkalmazások és mérési módszerek Kiadó: Budapest, Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ, 2011 ISBN: 978-963-081-993-0 2) Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog. Kereskedelmi jog; OSIRIS Kiadó, Budapest, 2003. 3) Barta Judit: A szerzőt illető kizárólagos jogok a versenyjog szemszögéből In.: ÜNNEPI TANULMÁNYOK Kecskés László professzor 60. születésnapja tiszteletére 35-47. pp. 4) Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJKKERSZÖV Budapest, 2004. 2. bővített kiadás 5) Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség kereskedelmi joga V-VII. fej. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998. 6) Verse, Dirck A.: Die Entwicklung des europäischen Gesellschaftsrecht im Jahr 2012 (Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht; 9/2013.) 7) Richard Whish: Versenyjog (Competition Law) HVGORAC Kiadó, Budapest, 2010. Ajánlott irodalom 1) van Gerven, Dirk: „Provisions of Community law applicable to the Societas Europea” (van Gerven, Dirk Storm, Paul: „The European Company”; Cambridge UP; New York; 2006; Volume I.) 2) Kort, Michael: „Standardization of Company Law” (European Company and Financial Law Review; 4/2008.) 3) Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga JATEPress, Szeged 1996. Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Dr. Barta Judit egyetemi docens

81

Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog tematikája és követelményrendszere Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az „Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog” című tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat az EU és a tagállamok fogyasztóvédelmi politikájának fejlődésével, a fogyasztóvédelem jogi eszközrendszerével, valamint a jogharmonizáció irányaival. Tananyag leírása: 1. A fogyasztóvédelmi politika fejlődése az EK-ban, legújabb fejlemények. 2. A nemzeti jogok közelítése a közösségi joghoz 3. Termékfelelősség 4. Termékbiztonság 5. Szavatosság - jótállás 6. A fogyasztók tájékoztatását szolgáló eszközök 7. A fogyasztói szerződések tisztességtelen szerződési feltételei 8. Fogyasztói hitel 9. A fogyasztók megtévesztése 10. Time share szerződések 11. Utazási szerződések 12. Távolban kötött szerződések – elektronikus kereskedelem 13. Elektronikus kereskedelem 14. A reklám és versenyjog fogyasztóvédelmi aspektusai 15. Fogyasztói jogorvoslatok Számonkérési lehetőségek: - 1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy - a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. Kötelező irodalom: 1) Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog. Kereskedelmi jog; OSIRIS Kiadó, Budapest, 2003. 2) Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog Complex Kiadó, Budapest 2007. 3) Dr. Kenderes Andrea: Le développement du droit de la consommation en droit francais (Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band II. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó, Budapest, 2010.) 4) S. Weatherill: EU Consumer Law and Policy. Edward Edgar, Cheltenham-Northampton 2005 5) Kenderes Andrea: A fogyasztóvédelmi jog európai egységesítésének aktuális helyzete. Európai jog 2008. 3. sz. Ajánlott irodalom 1) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK. Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007-2013 2) Dr. Halásziné dr. Sós Gabriella: Alternatív vitarendezés az Európai Unióban

82

Fogyasztóvédelmi Szemle 2012. március 3) Wolfgang Faber: Elemente verschiedener Verbraucherbegriffe in EG-Richtlinien, zwischenstaatlichen Übereinkommen und nationalem Zivil- und Kollisionsrecht. ZEuP 1998. 6. 4) N. Reich – H-W. Micklitz (Szerk.): Wirtschaftsrecht, Verbraucherinteressen und EUIntegration, Europäisches Verbraucherrecht. Nomos, Baden-Baden 2003 5) Hajnal Zsolt: „Fogyasztóvédelem” In: Osztovits András (Szerk.): Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések magyarázata. CompLex Kiadó, Budapest 2011 6) Geraint Howells – Thomas Wilhelmsson: EU Consumer Law Darthmuth, London 1998. 7) Stephen Weatherill: EC Consumer Law and Policy. Longman.London and new York 1997 8) Thierry Bourgoignie: Eléments pour une théorie du droit de la consommation. E. Story Scientia Bruxelles 1988 9) Miskolczi Bodnár Péter: A fogyasztók megtévesztésének egyes kérdései a GVH gyakorlatában. In: A fogyasztóvédelmi jog új irányai az elméletben és a gyakorlatban. Budapest 2007 10) Fazekas Judit – Sós Gabriella: Fogyasztóvédelem az Európai Bíróság gyakorlatában. Fogyasztóvédelmi Szemle 2005. 1. sz. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Dr. Barta Judit egyetemi docens

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III. (Kereskedelmi szerződések harmonizációja) Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az Európai Bizottság 2003.-ban kibocsátott közleményében nagyobb koherencia megvalósítását tűzte ki célul a tagállamok szerződési joga, ezen belül természetesen a kereskedelmi szerződések területén. A képzés célja bemutatni, hogy hol tart az EU az európai szerződési jog kialakításában, továbbá ismertetni, milyen területeken születtek irányelvek a kereskedelmi szerződések vonatkozásában, milyen lépéseket tett a magyar jog e közösségi irányelvek átvételére és a nemzeti jogba történő beillesztésére. Fontos, hogy a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a kereskedelmi szerződések terrénumán bekövetkeztek és hatásuk hogyan érzékelhető a jelenkorban. A doktorandus sajátítsa el az Európai Közösség vonatkozó joganyagát, ismerje meg a joggyakorlatot (Európai Bíróság, nemzeti jogok), illetve átlássa az egységesítési törekvések célját, eredményeit. Tananyag leírása: 1) Az Európai Bizottság törekvése az európai szerződési jog kialakítására, a 2001. évi közlemény 2) Az Európai Bizottság törekvése az európai szerződési jog kialakítására, a 2003. évi közlemény 3) A szerződési jogra vonatkozó eltérő nemzeti szabályok hatása a belső piacra Szerződési jogi közösségi vívmányok A szerződések létrejötte körében érvényesülő elvárások: 4) ÁSZF (blanketta szerződések) Bizottság általi megítélése

83

5) Közbeszerzésekre vonatkozó fontosabb irányelvek 6) Közbeszerzéseknél irányadó fontosabb közösségi joggyakorlati eredmények 7) Elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos irányelv Egyes ügyletekre vonatkozó irányelvek 8) Önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó irányelv 9) Tartós közvetítőt megillető jutalék 10) Biztosítási közvetítőkre vonatkozó irányelvek 11) Az életbiztosítási tevékenységre és a nem életbiztosítási tevékenységre vonatkozó irányelvek 12) A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó irányelvek 13) Pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelvek 14) Szervezett utazásokról (utazásszervezési szerződés) szóló irányelv A szerződések teljesítéséhez kapcsolódó közösségi előírások 15) A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek; Számonkérési lehetőségek: - 1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy - a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. Kötelező irodalom 1) Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben HVGORAC Kiadó, Budapest, 2009. (XII. fejezet) 2) COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL A MORE COHERENT EUROPEAN CONTRACT LAW Brussels, 12.2.2003. COM (2003) 68 final 3) Herpai Annamária: A szerződési jogi harmonizáció körül zajló vita az Európai Unióban. Magyar jog 2003. 6. sz. 357-365. Ajánlott irodalom 1) Martijn W. Hesselink: "The European Commission's Action Plan: Towards a More Coherent European Contract Law?" European Review of Private Law 12.4 (2004), 397-419. 2) Nagy Éva: Törekvések az európai szerződési jog egységesítésére Jogi tanulmányok 2000. Budapest, 2001. Kiadja ELTE ÁJK. 203-217. 3) Király Miklós: A szerződési jog harmonizálásának határai az Európai Közösségben. Jogtudományi közlöny. 2001. 9. 359-368. Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Barta Judit egyetemi docens

84

Polgári jogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere (I. szemeszter) I. II.

A tárgy megjelölése: Polgári jogi szakszeminárium I. A tárgy célja: A polgári jogi rekodifikációs folyamat részletes ismertetése, az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója alapján megszületett miniszteri tervezettől indult folyamat (2008. jún., száma: T/5949) rendhagyó sorsának és egyéb várható eredményeinek a (doktoranduszokkal közös) kritikus elemzése.

III.

A tárgy tematikája:

1. foglalkozás Az új Ptk. előkészítése, megalkotásának szervezeti kérdései. A kodifikáció során követendő jogi modellek, a külföldi jogok összehasonlító elemzésének jelentősége. 2. foglalkozás A polgári jogi kodifikáció nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata. Az európai jogharmonizáció jelentősége. A kereskedelmi és az egyéb vagyoni viszonyok egységes (monista megoldás) vagy elkülönült (dualista elmélet) szabályozása. A kodifikációs folyamat. 3. foglalkozás A polgári jogi alapelvek szerepe a kodifikációban: általános iránymutató funkció, hézagpótló és értelmezési funkció. A bírói gyakorlatban megfigyelhető szemléletváltás elemzése konkrét jogesetek kapcsán. 4. foglalkozás Személyek joga I. A természetes személyek jogállása, különös tekintettel a cselekvőképességet és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó szabályokat érintő Ptk. módosításra. Családi jog: a polgári jog viszonylagos önállósággal rendelkező, a polgári jogi kódexbe integrált része. A jogi személyek „könyv” beemelése (személyek joga). 5. foglalkozás Személyek joga II. A Ptk-ban szereplő, de gyakorlati jelentőséget nélkülöző jogi személyek és a Ptk-án kívüli jogi személyek joga. A személyek joga és a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag kapcsolódási pontjai. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyok jogállása. (Személyiségvédelem: természetes személyek és más jogalanyok) 6. foglalkozás A polgári jog statikája; a dologi jog és a kodifikáció összefüggései. Öröklési jogunk anakronisztikus, megreformálandó intézményei. 7. foglalkozás Zárófoglalkozás. Beszámolók. IV. Követelményrendszer: A doktoranduszoknak a sikeres vizsga letétele érdekében két megoldás áll a rendelkezésükre. A, szóbeli kollokvium a foglalkozások anyagából B, a fenti témakörök valamelyikéből 20-40.000 leütés terjedelmű dolgozat írása, majd ennek megvédése a tárgyjegyzőnél. V. Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom Council of the European Union: Civil law : European Juridical Cooperation, Luxembourg, Off. for. Official Publ. of EC, 2005.

85

Szakértői javaslat a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos, Complex Kiadó, Bp. 2008) Bíró-Lenkovics: Általános Tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. Besenyei – Bíró: Személyek joga, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006. Ajánlott irodalom Gavin Barrett: Towards a European civil code : Reflections on the codification of civil law in Europe, Trier, Europaische Rechtsakad, 2002 Barzó Tímea: Családi jog Novotni Kiadó, 2006. Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog. A dologi jog vázlata. Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. vagy újabb kiadás. Bíró György: kötelmi jog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. Vékás Lajos: Magyar polgári jog. Öröklési jog. Eötvös Kiadó, Budapest, 1998. Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és jog, Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law. A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, Ítélőtáblai Határozatok, az LB határozatok hivatalos gyűjteménye). A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Dr. Bíró György intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyző

Polgári jogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere (II. szemeszter) I. A tárgy megjelölése: Polgári jogi szakszeminárium II. II. A tárgy célja: A teljes (új) Ptk születése, főként a kötelmi jog, azon belül is különös hangsúllyal a szerződési jog területén folyó kodifikációs elképzelések feldolgozására a folyamatra és az európai magánjogi jogegységesítési törekvésekre figyelemmel. (A kurzus segítséget kíván nyújtani a doktoranduszok PhD dolgozatának elkészítéséhez és megvédéséhez, az esetben is, ha nem a magánjogot kutatják.) III. A tantárgy tematikája: 1. foglalkozás A kötelmi jog szerepe és szerkezeti elhelyezése az új Ptk-ban. Születő új Ptk. célok, könyves szerkezet, új vonások (2013.). Van-e értelme nemzeti jogszabályokban gondolkodni egy egyre inkább nemzetköziesedő jogterületen? Szükség van-e külön kereskedelmi magánjogra?

86

2. foglalkozás A kötelmek közös szabályainak bevezetése és a szerződések általános szabályai az új magyar Polgári Törvénykönyvben. A szerződési jog alapelvei és a polgári jog általános elveinek szerződési jogi relevanciája. A jóhiszeműség. Tisztesség és a méltányosság elveinek szerepe. A generálklauzulák és más általános elvek az európai szerződési jogban. 3. foglalkozás A szerződések jogának néhány elméleti szempontból kiemelt részterülete: a szerződés lérejötte, létszakai érvényessége és hatályossága a magyar Polgári Törvénykönyvbn, a Landoféle Európai Szerződési Jog Alapelveiben és a Közös Referenciakeret vázlatában (DCFR). Dologi és kötelmi igények kapcsolódó érvényesítése, érvénytelenségi jogkövetkezmények. (bírói gyakorlat is) 4. foglalkozás A szerződésszegés joganyaga, különös tekintettel a hibás teljesítésre a hatályos és az új Polgári Törvénykönyvben, a szerződés nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezmnyei a Lando-féle Európai Szerződési Jog Alapelveiben, valamint más EU-s ajánlásokban. 5. foglalkozás A szerződések jogának különös része, az egyes szerződéstípusok. A szerződéstipizálás problémái. A Polgári Törvénykönyvben jelennek-e meg új szerződéstípusok? 6. foglalkozás A zálogjogi szabályozásra vonatkozó új elképzelések. Egyéb szerződési biztosítékok, főként a kezesség, a bankgarancia, a biztosítéki célú – feltételes – vételi jog és engedményezés. 7. foglalkozás A megbízás nélküli ügyvitel és a jogalap nélküli gazdagodás jogintézményeinek elhelyezése és szabályai az új Polgári Törvénykönyvben, valamint a kérdéskörre vonatkozó európai jogalkotási kísérletek (Study Group on a European Civil Code) Követelményrendszer: Az első foglalkozás időpontja: ügyében e-mailben, de inkább közvetlenül (személyesen, telefonon) keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected]) A doktoranduszoknak a sikeres vizsga letétele érdekében két szabadon választható megoldás áll a rendelkezésükre. A, szóbeli kollokvium B, a fenti témakörök valamelyikéből 1 íves dolgozat írása, majd ennek szóbeli megvédése. Irodalom Kötelező irodalom: 1. Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg Campus, Bp.-Pécs, 2004.) 2. Vékás Lajos (szerk.): Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (KJK, Bp., 2001) 3. Martin Vranken: Fundamentals of European civil law and impact of the European Community, Leichhardt, Federation Press, 1997.

87

Ajánlott irodalom: 1. Vékás Lajos (szerk.): Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. (Complex Kiadó, Budapest, 2008.) 2. Christian von Bar (ed.): Benevolent Intervention in Another's Affairs, Principles of European Law, Study Group on a European Civil Code (Sellier, 2006.) 3.Leszkoven László: A váltó mint kötelem , Novotni Alapítvány, Miskolc, 1999. További szakirodalom A meg nem született új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Tv.) (M.K.165.) és az új tervezetszöveg (2013) indokolása a www.parlament.hu honlapon. Vékás Lajos (szerk.): Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. (Complex Kiadó, Budapest, 2008.) O. Lando/ H. Beale (eds.): Principles of European Contract Law, Parts I and II (The Hague, Kluwer, 2000.) (Magyar fordítása megjelent az Európai Jog, 2002/1. számának mellékleteként, Az Európai Szerződési Jog Alapelvei, 3-17. o.) O. Lando/ E. Clive/ A. Prüm/ R. Zimmermann (eds.): Principles of European Contract Law, Part III (The Hague, London, New York, Kluwer, 2003.) S. Grundmann/ D. Mazeaud (eds.): General Clauses and Standards in European Contract Law, Comparative Law, EC Law and Contract Law Codification (Kluwer, 2006.) http://www.sgecc.net/pages/en/texts/index.draft_articles.htm Study Group on a European Civil Code Christian von Bar (ed.): Benevolent Intervention in Another's Affairs, Principles of European Law, Study Group on a European Civil Code (Sellier, 2006.) Vékás Lajos (szerk.): Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (KJK, Bp., 2001) Hamza Gábor – Földi András: Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai. Szombathely, Savaria University Press, 1998. 101. Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg Campus, Bp.-Pécs, 2004.) Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció, KJK, Bp., 1995, Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, KJK, Bp., 2003. Verebics János: Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai (Bp., 2004.) Bíró György: Kötelmi jog (Novotni Alapítvány, 2010.) Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok (Novotni Alapítvány, 2010.) Vékás Lajos: A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai (Akadémiai Kiadó, 1977.) Kisfaludi András: Az adásvételi szerződés (megjelent először: KJK. 1997.) Bíró György: A megbízási szerződés (2. kiadás KJK. 2001.) Kovács László: A vállalkozási szerződés (megjelent először KJK. 1998.) Besenyei Lajos: A bérleti szerződés (megjelent először KJK. 1999.) Leszkoven László: A váltó mint kötelem (Novotni Alapítvány, 1999.) Leszkoven László: A kezességi szerződés (Hatra Mag Kft., Miskolc, 2009) Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és jog, Európai Jog, Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law.

88

A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, IDT), 10 évre visszameglőleg (legalább). Dr. Bíró György egyetemi tanár, tárgyfelelős

A szellemi alkotások joga I. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I.

A tárgy megjelölése: szellemi alkotások joga I. szakszeminárium

II. A tárgy célja: A programra jelentkező hallgatók részére széleskörű ismeretek nyújtása a szellemi alkotások jogának területéről, érintve mind a magyar, mind a nemzetközi fejlődési tendenciákat, áttekintve a jogterületen folyó jogharmonizációt, valamint a hazai jogalkotás sajátosságait. III. A tantárgy tematikája 1. A szellemi alkotások jogának helye a magánjogban, kapcsolata a polgári joggal, két részterülete, a szerzői jog és az iparjogvédelem legfontosabb jellemzői 2. A szerzői jog nemzetközi jogi jellege 3. A szerzőt megillető személyhez fűződő és vagyoni jogosultságok 4. A szerzői jog korlátai 5. A felhasználási szerződés 6. A szerzői jog és más jogágak kapcsolata Az előadások kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra. Az előírt órakeretben további 3 óra áll a hallgatók rendelkezésére egyéni konzultáció céljára. Minősítési feltételek: nappali tagozatos doktoranduszok esetén szóbeli kollokvium, levelezı tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett témakörben Irodalom Kötelező irodalom: Gyenge Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, Budapest, HVG Orac, 2010. Faludi Gábor: A felhasználási szerződés, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. Simon Stokes: Art and copyright, Second Edition, Hart Publishing, Oxford and Portland, Oregon, 2012. Ajánlott irodalom: Dr. Csillag György: Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, Budapest, Építésügyi tájékoztatási központ, 1987 Nótári Tamás: A magyar szerzői jog fejlődése, Lectum Kiadó, Szeged, 2010. Paul Goldstein, Bernt Hugenholtz: International Copyright, Principles, Law and Practice, Oxford Univeristy Press, 2012.

89

Dr. Bíró György egyetemi tanár, tárgyjegyző

A szellemi alkotások joga II. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Szellemi alkotások joga II. szakszeminárium II. A tárgy célja: Az programra jelentkezők doktoranduszok részére széleskörű ismeretek nyújtása a szellemi alkotások jogának internacionális jellegéről, e jogterületen folyó jogharmonizációról, annak eredményeiről, a hazai kodifikáció sajátosságairól, valamint az elvi és gyakorlati területeken jelentkező problémákról. Ezen túlmenően a téma iránt elsősorban érdeklődők számára segítségnyújtás a doktori disszertáció elkészítéséhez szükséges kutatási, módszertani, feldolgozási kérdésekben. III. A tantárgy tematikája: 1. A jogegységesítés eredményei a nemzetközi iparjogvédelem területén. 2. A védjegyjogi jogharmonizáció az EU-ban és néhány európai országban. 3. A magyar védjegyjog kapcsolata más jogterületekkel. 4. A formatervezési mintaoltalom szabályozási és gyakorlati kérdései 5. A kutatási-és licenciaszerződések sajátosságai. 6. A know-how és a frachise szerződések. Az előadások kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra. Az előírt órakeretben további 3 óra áll a hallgatók rendelkezésére egyéni konzultáció céljára. Minősítési feltételek: nappali tagozatos doktoranduszok esetén szóbeli kollokvium,egyéni tanrend szerinti szervezett képzésen szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett témakörben. Követelményrendszer: Az első foglalkozás időpontja: ügyében e-mailben, de inkább közvetlenül (személyesen, telefonon) keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected]) A doktoranduszoknak a sikeres vizsga letétele érdekében két szabadon választható megoldás áll a rendelkezésükre. A, szóbeli kollokvium B, a fenti témakörök valamelyikéből 1 íves dolgozat írása, majd ennek szóbeli megvédése. Kötelező irodalom Lontai Endre: Szerzői jog és iparjogvédelem, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2012. Csécsy György: Magyar polgári jog : A szellemi alkotások joga, Miskolc, Novotni Kiadó, 2007. Paul Goldstein, Bernt Hugenholtz: International Copyright, Principles, Law and Practice, Oxford Univeristy Press, 2012. Ajánlott irodalom Vida Sándor: Az Európai Bíróság védjegyjogi gyakorlata II. 2006-2010. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010. 2.Ficsor Mihály: Védjegyjogunk és az európai integráció (Iparjogvédelmi 1997. évi 8. 90

szám) M. C. E. J. Bronckers, D. W. F. Verkade, n. M. McNelis: TRIPS agreement : Enforcement of intellectual property rights, Luxembourg, Off. for Official Publ. of the EC, 2000. Szellemi alkotások joga II. szakszeminárium Dr. Bíró György egyetemi tanár, tárgyfelelős Meghívott előadó: Dr. Csécsy György CScegyetemi tanár Debreceni Egyetem

Jogforrási rendszer, az uniós jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (I. szemeszter) I. A tantárgy oktatásának célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az Európai Unió jogforrási rendszeréről, az uniós jog és a tagállami jogrendszerek egymáshoz való viszonyát meghatározó alapvető elvekről és azok változásáről, valamint az uniós jogharmonizáció elméleti és gyakorlati kérdéseiről II. A tantárgy oktatási programja: 1. Az elsődleges jogforrások 2. Az elsődleges jogforrások módosítására vonatkozó különös szabályok 3. A másodlagos jogforrások közös szabályai 4. A másodlagos jogforrások részletes szabályai I. 5. A másodlagos jogforrások részletes szabályai II. 6. A döntéshozatali eljárások 7. Az uniós jog elsőbbséségnek elve: az Európai Bíróság álláspontja 8. Az uniós jog elsőbbségének elve: a tagállami bíróságok álláspontjai 9. Az uniós jog közvetlen hatályának elve I. 10. Az uniós jog közvetlen hatályának elve II. 11. A tagállami kárfelelősség az uniós jog megsértéséért 12. Az uniós jogharmonizáció elméleti alapjai 13. Az uniós jogharmonizáció az elsődleges jogban 14. Az uniós jogharmonizáció a belső piac jogában 15. Az uniós jogharmonizációs egyéb területeken III. Vizsgakövetelmények: A doktoranduszok két számonkérési lehetőség közül választhatnak. Vagy egy – előre egyeztetett témából minimálisan 1 szerzői ív terjedelmű, a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium Irodalom: Kötelező irodalom:  EU-jog (szerk: Osztovits András), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012

91

 Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-KERSZÖV, Jogi és üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2010.  Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai működéséről szóló szerződések magyarázat, Complex Kiadó, Budapest, 2011  Craig, P., De Búrca, G.: EU Law, OUP, Oxford 2003 Ajánlott irodalom  Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2011.  Blutmann László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC, Budapest, 2010  Lenaerts, Koen and Nuffel, Piet Van (editor: Robert Bray): Constitutional Law of the European Union, Sweet & Maxwell Ltd, Second Edition, London, 2005 A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens

Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union tematikája és követelményrendszere (II., IV. szemeszter) A tárgy célja: Dieser Teil des Programmes möchte die Teilnehmer mit der Bedeutung derjenigen Rechtsordnung vertraut machen, die mit dem Augenblick des Beitritts Ungarns zur Europäischen Union vorranging gegenüber der nationalen Rechtsordnung anzuwenden sein wird. Hierbei soll gezeigt werden, da das Europarecht in jede Bereiche des nationalen Rechts vordringen wird. Die Teilnehmer werden im Verlaufe dieses Seminars entdecken, da sowohl die Rechtspraktiker als Rechtswissenschaftler keine Möglichkeit haben weiterhin ihre Profession auszuüben ohne profunde Kenntnisse des Europäischen Rechts. Es werden die Gefahren aufgezeigt, die sich aus der Unkenntnis des Europarechts ergeben und welche Haftungsgefahren auch auf den Staat zukommen. Darüberhinaus erhalten diejenigen, die sich in ihren Dissertationen mit dem Europarecht befassen ausführliche Hilfen in methodischer und inhaltlicher Hinsicht. Möglichkeiten der Recherche werden aufgezeigt. A tantárgy tematikája: 1. Historische und wirtschaftliche Hitergründe der EU-EG. 2. Grundregeln der Wirkung des Europäischen Rechts im Nationalen Recht. 3. Fälle aus der Rechtsprechung des EuGHs zur Wirkung des Europäischen Rechts. 4. Die Bedeutung der Grundfreiheiten. 5. Klagearten vor dem EuGH. Die Vorlesungen finden in Abstimmung mit den Teilnehmern statt. Angestrebt werden fünf Veranstaltungen zu je drei Sunden. Zur individuellen Konstultation besteht selbstverständlich jederzeit die Möglichkeit. Bei Bedarf wird eine Einführung gegeben in Methodik und Möglichkeiten der Recherche im Europarecht.

92

Minősítési feltételek: Nappali tagozatos doktoranduszok esetén szóbeli kollokvium, levlező tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett témakörben. Irodalom: - Michael Ahlt / Daniel Dittert: Europarecht. Examenskurs für Rechtsreferendare, 4. Auflage, München 2011, Verlag C.H. Beck. - Hans-Wolfgang Arndt / Kristian Fischer: Europarecht, 9. Aufl., Heidelberg 2008. - Az Európai Integráció Alapszerződései, szerk.: Fazekas Judit, KJK, Bp. 2000. - Európai Intézmények és a jogharmonizáció szerk.: Lomnici Zoltán, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1998. - Az Európai Közösségek Bírósága, Kecskés László – Lomnici Zoltán – Maczonkai Mihály, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2001. Dr. Donat Ebert ügyvéd, előcsatlakozási tanácsadó

Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter) Tantárgy célja: Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja elsősorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok elsajátítását tűzzük ki célul. Tananyag leírása: I. Az EK Versenyjoga 1. A versenyjog gazdasági szerepe, ágai - Az Európai Közösség versenyjogának fő jellemzői - Kartelltilalom a Római Szerződés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján. - A kartell fajtái - Az EK kartelljog részletszabályai - A Tanács 17/62 sz. rendelete az ún. első végrehajtási rendelet - A Tanács 19/65 (EGK) rendelete - A Tanács 2821/71 (EGK) rendelete A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere - Egyedi és csoport mentesítés - Eljárási kérdések - Római Szerződés 87. cikkely 19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek meghatározzák a csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait 2. Egyes csoportmentességi rendeletek - termékforgalmazás 417/85, 151/93 rendelet a szakosodási megállapodásokról 1983/83 rendelet a kizárólagos forgalmazói szerződésekről 1984/83 rendelet a kizárólagos beszerzési szerződésekről 123/8 rendelet a kizárólagos gépjármű forgalmazási megállapodásokról 93

Egyes csoportmentességi rendeletek - szellemi alkotások 418/85, 151/93 rendeletek a kutatási és fejlesztési szerződésekről 4087/88 rendelet franchise szerződésekről 2349/84, 151/93 rendeletek szabadalomhasznosítási megállapodásokról 559/89, 151/93 rendeletek a know-how licencia szerződésekről További csoportmentességi rendeletek 3932/92 rendelet a biztosító társaságok együttműködéséről 1617/93, 1618/93 rendeletek a légi közlekedés során alkalmazható kooperációról 3652/93 rendelet a számítógépes helyfoglalásról 3. Gazdasági erőfölénnyel visszaélés a Római Szerződés 86. cikkelye alapján A gazdasági erőfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial Solvent, Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek minősíthető magatartások. De minimis szabály. Társaságok egyesülésének ellenőrzése Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenőrzés) megszerzése, jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján. 4. Koncentráció II. Az EK társasági joga 5. Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése 6. A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC) - Nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség. - A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. Más irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.) A társaság képviselete és a társasági szerződés érvénytelensége az első irányelv alapján 7. A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC) Hitelezők és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelező kellékei, az alaptőke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerződések, saját részvények, az alaptőke megváltozása. Kapcsolódó területek más irányelvekben: Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC). Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján. 8. Társaságok egyesülése és szétválása A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC) A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet 9. Könyvviteli irányelvek - A korlátozott felelősségel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC) - A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) 10. Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC) Felvásárlási ajánlatra vonatkozó (2004/25/EK) tizenharmadik irányelv és az irányadó jog megváltozásával járó székhely-áthelyezésről szóló tizennegyedik irányelv.

94

11. Irányelv tervezetek A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet. (Az ismétlés szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet), 12. Rendeletek Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv III. Szellemi alkotások joga 13. A szellemi tulajdon fogalma A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás 14. A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon 15. Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás Előadóművészi teljesítmény Számonkérés: Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az előadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Kötelező irodalom: Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJKKERSZÖV Budapest, 2004. 2. bővített kiadás Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség kereskedelmi joga V-VII. fej. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998. Ajánlott irodalom: - Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga JATEPress, Szeged 1996 - Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve Triorg Kft, Budapest Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Dr. Barta Judit egyetemi docens

95

A közigazgatás kérdései az EU-ban szakszeminárium (III. szemeszter) tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az európai integráció közjogi alapjaival, az európai közigazgatási térség kialakulásával és sajátosságaival, továbbá az Európai Uniós intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságaival. II. A szakszeminárium tematikája: 1. Az EU integráció közjogi alapjai, 2. Az Európai Közigazgatási Térség kialakulása és sajátosságai, 3. A közösségi intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságai, 4. Az Európai Uniós ügyek intézésének magyar modellje. III. Vizsgakövetelmények: A doktoranduszoknak két számonkérési lehetőség közül lehet választani. a) 0,5 szerzői ív (20000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Kötelező irodalom: Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó, Bp. 2001.) Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó Budapest, 2001.) Pollitt, Cristopher – Bouckaert, Gert: Public Management Reform. (Oxford, 2000. Oxford University Press) Torma András :Adalékok a közmenedzsment-reformok elméleti hétteréhez és főbb irányzataihoz PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET POLITICA XXVIII: pp. 315-338. (2010) Ajánlott: Fazekas Marianna: Karok és rendek, In: Patyi András, Lapsánszky András (szerk.) Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben: Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70. születésnapja tiszteletére. 627 p. Budapest: Akadémiai Kiadó (Wolters Kluwer), 2014. pp. 137-145. (ISBN:978-963-295-4080) Torma András: Adalékok a magyar közigazgatás korszerűsítéséhez, KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 2009:(1-2) pp. 80-95. (2009) Torma András: The main tendencies of Public Management reforms – from a hungarian point of wiew, CURENTUL JURIDIC XIII:(4 (43)) pp. 133-143. (2010) Torma András: Quo vadis európai regionális politika? (II.) PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET POLITICA XXVII/2: pp. 465488. (2009)

96

A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt. ([email protected]) . Dr. Torma András egyetemi tanár

Az Alapjogok és az európai polgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban szakszeminárium (III. szemeszter) tematikája és követelményrendszere I. A tantárgy oktatásának célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az Európai Unió alapjogi rendszeréről, az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokról valamint ezen jogok védelmének intézményi feltételeiről, az Európai Bíróság és az Európai Ombudsman szerepéről. II. A tantárgy oktatási programja: 1. Az EUMSZ és az EUSZ alapjogi rendelkezései 2. Az EU Alapjogi Kartája – Létrejötte, hatálya, általános rendelkezései 3. Az Alapjogi Karta és az Emberi Jogi Konvenció viszonya 4. Az Alapjogi Karta és a tagállamok alkotmányos alapjogi törvénykezésének kapcsolata 5. A méltósághoz való jog 6. Szabadságjogok 7. Egyenlőségi jogok 8. Szolidaritási jogok 9. Állampolgári jogok az Alapjogi Karta, a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés fényében 10. Igazságszolgáltatási jogok 11. Az alapjogok megsértésének szankciói 12. Az Európai Ombudsman 13. Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe 14. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata I. 15. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata II. III. Vizsgakövetelmények: A doktoranduszok két számonkérési lehetőség közül választhatnak. Vagy egy – előre egyeztetett témából minimálisan 1 szerzői ív terjedelmű, a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. IV. Irodalom: Kötelező irodalom: EU-jog (szerk: Osztovits András), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012 Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-KERSZÖV, Jogi és üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2010.

97

Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai működéséről szóló szerződések magyarázat, Complex Kiadó, Budapest, 2011 Craig, P., De Búrca, G.: EU Law, OUP, Oxford 2003 Ajánlott irodalom Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2011. Blutmann László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC, Budapest, 2010 Lenaerts, Koen and Nuffel, Piet Van (editor: Robert Bray): Constitutional Law of the European Union, Sweet & Maxwell Ltd, Second Edition, London, 2005 A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens

Az európai magánjog fejlődési tendenciái szakszeminárium (IV. szemeszter) tematikája és követelményrendszere A tárgy megjelölése:Az európai magánjog fejlődési tendenciái A tárgy célja: A magánjog területén folyó európai kodifikációs elképzelések feldolgozása, figyelemmel az EU jogalkotási tevékenységére, valamint a magánharmonizációs jogegységesítési törekvésekre. Kitekintés az Európában zajló nemzeti jogalkotásokra. A kurzus segítséget kíván nyújtani a doktoranduszok PhD dolgozatának elkészítéséhez és megvédéséhez, akkor is, hogyha nem magánjogi kutatást folytatnak.) A tantárgy tematikája: 1. foglalkozás Az európai magánjog fogalmának tisztázása, a polgári jogi kodifikáció nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata. Az európai jogharmonizáció jelentősége. Források, ajánlások. 2. foglalkozás Az összehasonlító jogtudomány jelentősége, a jogösszehasonlítás szerepe az európai magánjog fejlődésében. 3. foglalkozás A nemzetközi egyezmények és az EU jogforrások (ajánlások) szerepe a jogegységesítésben I. 4. foglalkozás A nemzetközi egyezmények és az EU jogforrások (ajánlások) szerepe a jogegységesítésben 5. foglalkozás Tudományos kutatócsoportok az európai magánjogi harmonizáció területén. Az európai egységes polgári törvénykönyv létrehozásának kísérletei (Lando bizottsá, holland, olasz és német kezdeményezések Study Group on a European Civil Code) és más részkodifikációk I.

98

6. foglalkozás Tudományos kutatócsoportok az európai magánjogi harmonizáció területén. Az európai egységes polgári törvénykönyv létrehozásának kísérletei (Study Group on a European Civil Code) és más részkodifikációk II. 7. foglalkozás Az európai magánjog befolyása magyar polgári jog fejlődésére és a folyamatban lévő ködifikációra (esetleges belső ellentmondások pl. gazdálkodó szervezetek késedelmi kamatfizetési kötelezettségének mértéke. Követelményrendszer Az első foglalkozás időpontja: ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. (e-mailben, telefonon, személyesen) A doktoranduszoknak a sikeres vizsga letétele érdekében két szabadon választható megoldás áll a rendelkezésükre. A, szóbeli kollokvium B, a fenti témakörök valamelyikéből 20 oldalas (1 íves), a kutató témájához is illeszkedődolgozat írása, majd ennek kollokvium útján történő megvédése. Forrásjegyzék http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm A. S. Hartkamp and others (eds.): Towards a European Civil Code (Martinus Nijhoff Publishers, 1998.) M. W. Hesselink (ed): The politics of a European Civil Code (Kluwer, 2006.) O. Lando/ H. Beale (eds.): Principles of European Contract Law, Parts I and II (The Hague, Kluwer, 2000.) (Magyar fordítása megjelent az Európai Jog, 2002/1. számának mellékleteként, Az Európai Szerződési Jog Alapelvei, 3-17. o.) O. Lando/ E. Clive/ A. Prüm/ R. Zimmermann (eds.): Principles of European Contract Law, Part III (The Hague, London, New York, Kluwer, 2003.)D. Busch, E. Hondius, H. van Kooten, H. Schelhaas (eds.): The Principles of European Contract Law (Part III) and Dutch Law, A Commentary II, (Kluwer, 2006) Antoniolli/ Veneziano, The Principles of European Contract Law and Italian Law (2005) Konrad Zweigert/ Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts (J.C.B. Mohr Tübingen, 1996.) translated into English by Tony Weir, (Oxford Clarendon Press, 1998.) http://www.sgecc.net/pages/en/texts/index.draft_articles.htm Study Group on a European Civil Code Vékás Lajos (szerk.): Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (Bp., 2001) Vékás Lajos: Polgári jogunk európai hátteréről (Európai jog, 2003/6.) Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása arómai jogi hagyományok alapján. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg Campus, Bp.-Pécs, 2004.) Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció, KJK, Bp., 1995, és Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, KJK, Bp., 2003. Verebics János: Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai (Bp., 2004.) Mátyás Imre: Az európai szerződésjog egyesítése a közösségi jogalkotás és a magyar rekodifikáció tükrében (PhD értekezés, 2005 ÁJK jogi kari könyvtár)

99

Graziano, Thomas Kadner – Bóka János: Öszehasonlító szerződési jog, Complex Kiadó, Budapest, 2010. Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és jog, Európai Jog, Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law. (ÁJK kari könyvtár) A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, IDT). Dr. Bíró György egyetemi tanár, tárgyfelelős

100

IV. SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében szabadon választható tárgy tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése, a pénzügyi jog és a környezetjog tudományterületének tudományos elemzése, a kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. III. A tárgy tematikája: 1. A környezetpolitika eszközrendszere 2. A környezetpolitika gazdasági eszközei 3. Zöld államháztartás és költségvetési reform 4. A környezeti adózás elmélete és rendszere 5. Környezeti adóreform 6. Az uniós országok környezeti adórendszere 7. Energiaadó uniós szabályozása 8. Környezeti adók hazai szabályozása 9. Környezetvédelmi támogatáspolitika IV. Szakirodalom : Kötelező irodalom: 1. Ludvig Krämer : Az Európai Unió környezetjoga. Dialóg Campus Kiadó,BudapestPécs , 2012. 2. Stuart Bell-Donald McGillivray :Environmental Law.Oxford University Press,Oxford,2008. 3. Paul Ekins-Stefan Speck:Environmental Tax Reform(ETR)-A Policy for Green Growth,Oxford University Press,Oxford,2011. 4. Nagy Zoltán :Környezeti adózás szabályozása a környezetpolitika rendszerében.Miskolci Egyetem, Miskolc,2013. Ajánlott irodalom: 1. Nagy Zoltán :Adó- és támogatáspolitikai szabályozás hatékonysága a környezetvédelem területén.Pázmány Working Papers 2012/9.sz. 2. Nagy Zoltán :A közpénzügyi támogatási jogviszony a közjogi és magánjogi szabályozás metszetében.Publicationes Univ.Miskolcinensis,Sectio Juridica et Politica,Miskolc University Press, Miskolc,2012. 3. Rolf Schwartmann: Umweltrecht ,C.F. Müller Verlag,Heidelberg,2006. V.

Minősítési feltételek : A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni. Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens

101

Criminal Enforcement in Europe for PhD students Type of the course: optional course Name of teacher: Dr. Anita Nagy associate professor Course description: This seminar gives an overview about the present situation and legal background of Criminal Enforcement in Europe. Participants of the course get acquainted with the prison systems, the alternatives and alternative execution of prison sentences and alternative sanctions in Hungary and in other European countries. Main topics of the course/Course content: 1. Prison systems in Europe. 2. Forms of alternative execution of prison sentence. 3. Conditional release. 4. Right of prisoners, especially: right to visit, correspondence and telephone during imprisonment. 5. Prison labour. 6. Duties of prisoners. 7. Rehabilitation of prisoners. 8. Pardon. 9. Work penalties. 10. Execution of community service. 11. Execution of injunction from public affairs. 12. Injunction from exercising a profession, injunction from driving. 13. Execution of probation. 14. Execution of forced medical treatment. 15. CPT Reports about Hungary. Course material European Committee for the Prevention of Torture, Report on the visit in Hungary. (from 24/03/2009 to 02/04/2009) See: http://www.cpt.coe.int/en/states/hun.htm European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 26.XI.1987) Protocol No. 1 to the European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 4.XI.1993) Protocol No. 2 to the European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 4.XI.1993) Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to member states on the European Prison Rules.

102

Commentary to the Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to the Member States on the European Prison Rules. See: http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/prisons/E%20commentary%20to%20the%20EPR.p df Reccomended material: Atabay, Tomris: Handbook on Prisoners special needs. UNODC Criminal Justice Handbook Series, United Nations, New York, 2009 See: http://www.unodc.org/documents/justice-andprison-reform/Prisoners-with-special-needs.pdf Chin, Vivienne – E. Brown, Robert: Handbook for prison leaders. UNODC Criminal Justice Handbook Series, United Nations, New York, 2010 See: http://www.unodc.org/documents/justice-and-prisonreform/UNODC_Handbook_for_Prison_Leaders.pdf Samaha, Joel: Criminal Justice. West Publishing Company, 1988. 514 – 776. Convention on the Transfer of Sentenced Persons. (Strasbourg, 21.III.1983) Additional Protocol to the Convention on the Transfer of Sentenced Persons. (Strasbourg, 18.XII.1997) Assessment of studies: Participants of the course should make a Power Point presentation – including 10-15 slides – regarding the topics of the course. The grading criteria for assessing students’ work at the end of the semester are the followings: (1) the quality of the presentation; (2) the activity of the participant during the lessons. The grades are: excellent, satisfactory, unsatisfactory. Dr. Anita Nagy associate professor

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog) „Die Stellung der Frauen in 19. Jh. Ungarn I. (Öffentliches Recht)” szabadon választható tárgy (I-III. szemeszter) tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése, az alkotmánytörténet és jogtörténet tudományterületének tudományos elemzése, a kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. A nők közjogi jogi helyzetének ismertetése a polgári Magyarországon III. A tárgy tematikája: 1. A nők közéleti szereplésének jogtörténeti háttere a polgári korszak Magyarországán 2. A nők választójogának jogtörténeti megítélése a népképviseleti választójog bevezetését követően 3. Nők a törvényhozásban 103

4. A nők szerepe a végrehajtó hatalom szervezetében 5. A nők szerepvállalása a bírói hatalom területén 6. A nők oktatásban, képzésben való részvételének jogtörténeti kérdései 7. A nők tanítói, oktatói hivatásának jogi szabályozás története 8. A nők szabad hivatás választásának jogtörténeti vizsgálata 9. A nők társadalmi szervezetekben való részvétele a vizsgált korszakban 10. Fiatalkorúakra, női elkövetőkre vonatkozó speciális szabályok 11. A nő, az anya szerepe a gyermekvédelmi igazgatás rendszerben 12. IV. Kötelező irodalom 1. Vélemények a nők választójogáról. Összeállította: Schwimmer Rózsa. Kiadja a Feministák Egyesülete. 1906. 2. Nő és Társadalom, 1913. 3. Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Második kötet. Az Országos Vázsonyiemlékbizottság kiadása, Bp., 1927. 4. Trócsányi Móricz: Magyarország közjoga. Bp., 1940. 5. Kmety Károly: A magyar közjog tankönyve. Bp., 1911. 6. Katalin Ibolya Koncz: Community Property as one of the Special Institutions of Hungarian Matrimonial Property Law of the 19. Century In: JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 2013/4. 2. 129-133.o. Ajánlott irodalom: 1. Romsics Ignác: Választójog és parlamentarizmus a 20. századi magyar történelemben in: Múltról a mának Osiris 2001 2. Balogh Sándor: Szabad és demokratikus választás Magyarországon – 1945. In: Parlamenti képviselőválasztások 1920–1990. I. 3. A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzdelem Magyarországon Szerk: Kun BélaLáday István Franklin társulat, Budapest, 1905. 4. Koncz Ibolya Katalin: THE COLLECTIVELY ACQUIRED PROPERTY RIGHTS OF MATRIMONY FROM HISTORICAL WIEW IN HUNGARY IN THE LATE 19TH CENTURY In: Erik Stenpien (szerk.) Kúpna Zmluva - História a Súcasnost I.. Konferencia helye, ideje: Kosice; Uzhgorod, Szlovákia, 2013.09.27 Kosice: Univerzita Pavla Jozefa Šafárika, 2013. pp. 213-223. V. Minősítési feltételek : A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni.

Dr. Koncz Ibolya Katalin tárgyfelelős

104

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon II. (Magánjog) „Die Stellung der Frauen im 19. Jh. Ungarn II. (Privatrecht)” szabadon választható tárgy (II-IV. szemeszter) tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy 2. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése, az alkotmánytörténet és jogtörténet tudományterületének tudományos elemzése, a kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. A nők magánjogi jogi helyzetének ismertetése a polgári Magyarországon 3. A tárgy tematikája: 1. A nők névviselésének joga a polgári Magyarországon 2. A nők örökléshez való joga, hajadoni jog, leánynegyed 3. A nő özvegyi joga 4. A nők végrendelkezési joga 5. A nők házassági jogban érvényesíthető jogosultságai (eljegyzés, hozomány, jegyajándék, hitbér); A női szabadvagyon kérdései 6. A nő tartáshoz való joga 7. A házassági vagyonjog kérdései 8. A házassági szerződés 9. Örökbefogadás, szülői hatalom, gyámság kérdésköre 10. Lehetett-e a polgári korszakban gondnok a nő? 11. A nő iparviselési joga, kereskedelmi társaságokban való részvétel lehetősége 4. Szakirodalom: a) kötelező szakirodalom: a. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1909. b. Lallosevits János – Lányi Márton: A magyar magánjog kézikönyve. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1910. c. Koncz Ibolya Katalin: Az ideiglenes nőtartás történeti megítélésének problematikája bontóper során in: MISKOLCI JOGI SZEMLE 7:(1) pp. 38-46. (2012) d. Koncz Ibolya Katalin: Community Property as one of the Special Institutions of Hungarian Matrimonial Property Law of thge 19., Century JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 2:(2013/4) pp. 129-133. (2013) b) ajánlott irodalom: 1. Hercegh Mihály: Magyar családi és öröklési jog Eggenberger féle könyvkereskedés, Budapest, 1885. 2. Koncz Ibolya Katalin: A magyar magánjog speciális területe, avagy a nőtartás jogtörténeti aspektusai a polgári korszak Magyarországán In: Miskolci Jogi Szemle VIII.. évf. 2013/2. 3. Historický vývoj súkromného práva v Európe: zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie konanej v dňoch 27.-28. mája 2011 na Právnickej fakulte UPJŠ v Košiciach Univerzita Pvla Jozefa Safarika, 2011. pp. 175-194.

105

5. Minősítési feltételek : A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni.

Koncz Ibolya Katalin tárgyfelelős

Current tendencies of environmental law című, angol nyelvű doktori oktatási anyaghoz 1. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy 2. A tárgy célja: Az angol nyelvű programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése a környezetjog dogmatikai, nemzetközi jogi, európai jogi, alkotmányjogi és más kapcsolódó jogterületek tudományos elemzésével. 3. A tárgy tematikája: A fenntartható fejlődés koncepciója és a környezetjog A környezetjog dogmatikai kérdései A környezetjog nemzetközi közjogi háttere A környezetjog és a WTO-jog A környezetjog európai uniós háttere A környezetjog alkotmányjogi vonatkozásai A környezetjog büntetőjogi és polgári jogi vonatkozásai A környezetjogi aktualitások és a GMO-szabályozás A környezetjogi aktualitások és a vízjogi koncepciók A környezetjogi aktualitások és a víz, mint környezeti elem és természeti erőforrás 4. Szakirodalom: Obligatory bibliography Bell, Stuart - McGillivray, Donald - Pedersen, Ole.: Environmental law. Oxford, Oxford University Press, 2013 Krämer, Ludwig: EU environmental law. London, Sweet & Maxwell, 2012 Szilágyi János Ede (szerk.): Környezetjog, II. kötet, Miskolc, Novotni Kiadó, 2010 Referenced bibliography Szilágyi János Ede: Affordability of Drinking-water and the New Hungarian Regulation Concerning Water Utility Supplies. In: Greksza Veronika - Szabó Marcel (szerk.): Right to Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary. Pécs, University of Pécs, 2013, pp. 68-83. (Studia Europaea) Szilágyi János Ede: Water public utilities and the legal provisions on price of water. Journal of Agricultural and Environmental Law, 2012, 13. szám, 92-104. p. Szilágyi János Ede: Relationship between Agricultural Law and Environmental Law in Hungary, to appear

106

5. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója kollokviumi jegyét a szemináriumon való részvétellel, angol nyelvű kiselőadással és a tárgy anyagából történő szóbeli beszámolóval szerezheti meg. Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens

Current tendencies of agricultural and rural law I. The type of the course: optional II. The purpose of this English-language-course is broadening the knowledge of the PhDstudents by a scientific assessment of (i) dogmatic & historical questions of agricultural and rural law, as well as (ii) the relationships of agricultural and rural law with international, European, constitutional and other laws. III. Course content: Dogmatics of agricultural and rural law International background of agricultural and rural law (with special attention to the WTO) Agricultural and rural law of the European Union Constitutional aspects of agricultural and rural law Agricultural and rural legal provisions concerning agricultural holdings Environmental aspects of agricultural and rural law Financial aspects of agricultural and rural law: the system Financial aspects of agricultural and rural law: the 1st pillar (SCMO) Financial aspects of agricultural and rural law: the 2nd pillar (rural development) Special institutions of intellectual property in agricultural and rural law

IV. Bibliography: Obligatory bibliography Szilágyi János Ede: The Dogmatics of Agricultural Law in Hungary from an Aspect of EC Law. European Integration Studies, Miskolc, Volume 7. Number 1. (ann. 2009) pp. 41-55. Szilágyi János Ede: The Position of the Hungarian Agricultural Legislation in the Tendencies of the Legislation Concerning the European Agricultural Holdings. European Integration Studies, Miskolc, Volume 7. Number 2. (ann. 2009) pp. 15-30. Szilágyi János Ede: The Accession Treaties of the New Member States and the national legislations, particularly the Hungarian law, concerning the ownership of agricultural land. Journal of Agricultural and Environmental Law, 2010, 9. szám, 48-60. p.

Referenced bibliography McMahon, Joseph A.: EU Agricultural Law, Oxford, Oxford University Press, 2007 Desta, Melaku Geboye - McMahon, Joseph A.: Research Handbook on the WTO Agriculture

107

Agreement, Cheltenham, Elgar, 2012 Szilágyi János Ede: Common Agricultural Policy. In: Angyal Zoltán et al.: Public Policies of the European Union. Târgu - Mureş, 2008, Editura Universităţii ,,Petru Maior”, 88-104. p. V. Assessment of studies: Assessment consists of three parts: (1) the attendance of the lectures, (2) a presentation in English, (3) an oral exam. Szilágyi János Ede, PhD associate professor

Current Tendencies of Labour Law I. The type of the course: optional II. The purpose of this English-language-course is broadening the knowledge of the PhDstudents by a scientific assessment of dogmatic, historical, international and European issues of labour law emphasizing the relationship between employment policy and labour law. III. Course content: Labour law in change: Dogmatic of labour law in the XXth century– The traditional model of labour law Labour Law in change: Dogmatic of labour law in the XXIth century – Employees, selfemployed and the grey zone Challenge of labour law definitions – The concept and dogmatic of the employee-like persons Legal construction of the personal work relationship Law of the labour market: Industrialization, employment and legal Evolution Employment Strategy of the European Union – The way from the Essen Priorities towards the Lisbon Strategy European Labour Law after the Lisbon Treaty – assessment of the economic and social rights Atipic work relations in the Employment Strategy of the European Union Balancing between flexibility and security - Is there an outsourcing from the traditional protective institutions of labour law? Labour law and globalization with special regard to the ILO recommendations

IV. Bibliography: Bruno Veneziani: The Employment Relationship. In: Bob Hepple – Bruno Veneziani (eds.): The Transformation of Labour Law in Europe. A Comparative Study of 15 Countries 19452004. Hart Publishing. Oxford and Portland, Oregon. 2009. pp.99-128. Christine Kaufmann: Globalization and Labour Rights. Hart Publishing, Oxford, Portland and Oregon, 2007, pp. 9-100. ILO (1997) Contract Labour – Fifth item on the agenda Report V (1) to the International Labour Conference 86th Session 1998, Geneva Mark Freedland – Nicola Kountouris: The legal construction of personal work relations. Oxford University Press, Oxford, 2011. pp.88-104. 221-252 108

Roger Blainpain: European Labour Law. Kluwer Law International Bv, The Netherlands, 2010. pp. 203-274. Simon Deakin – Gillian S. Morris: Labour Law. Sixth Edition. Hart Publishing. Oxford and Portland, Oregon, 2012. pp. 30-37. 131-190. Simon Deakin: The Contribution of Labour Law to Economic and Human Development. In: Guy Davidov – Brian Langille (eds.): The Idea of Labour law. Oxford University Press, Oxford, 2011. pp. 156-178. 190-208. Simon Deakin – Frank Wilkinson: The Law of the Labour Market. Industrialisation. Employment and Legal Evolution. Oxford University Press, Oxford, 2005. pp. 4-18. 105-109. 275-353. V. Assessment of studies: Assessment consists of three parts: (1) the attendance of the lectures, (2) a presentation in English, (3) an oral exam. Jakab Nóra, Ph. D. assistant professor

Állatvédelem és jog 1. I. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy II. A tárgy célja: A tárgy oktatásának célja a programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának bővítése, az állati jogokkal kapcsolatos jogfilozófiai kérdések, az állati jogok, állatvédelem, természetvédelem történeti kialakulásának elemzése, a témához kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. III. A tárgy tematikája: 1. Az állatvédelem történeti fejlődése. A tudatos állatvédelem. Állati jogok a vallásban: kereszténység, buddhizmus, hinduizmus, iszlám. 2. Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Descartes nézete az állati jogokról 3. Jeremy Bentham szerepe az állati jogok filozófiájában 4. Utilitarizmus és állati jogok 5. Hobbes, Locke és Kant, Schopenhauer elmélete és annak hatása az állatok morális státuszára 6. Az állatvédelem előtérbe kerülése a XIX. században: civil kezdeményezések (National Anti-Vivisection Society, Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) 7. Az állati jogok filozófiai megalapozása az 1970-es évektől, a specieizmus érvelési rendszere. Richard D. Ryder: A tudomány áldozatai (1975) Az állatok forradalma (1989), Peter Singer: Az állatok felszabadítása, Stone, Regan, Bekoff, DeGrazia munkássága 8. Az állatok szenvedése elleni fellépés: az állatkísérletek, a nagyüzemi állattartás, állatkerti állatok, társállatok kínzása, az állatok leölése. 9. Az állatok morális státusza és morális jogai. Érvek és ellenérvek.

109

IV. Szakirodalom:

1. 2. 3. 4.

5. 6. 7.

Kötelező irodalom: Tom Regan: Animal Rights, Human Wrongs. An Introduction to Moral Philosophy. Rowman & Littlefield Publishers, Oxford, 2003. Hilda Kean: Animal Rights. Political and Social Change in Britain since 1800.Reaktion Books, London, 1998. Peter Singer: Animal Liberation. harpercollins Publishers, New York, 2002. David DeGrazia: Animal Rights. A Very Short Introduction. Oxford University Press, USA, 2002. Ajánlott irodalom: Paulovics Anita: Állatvédelem az EU jogharmonizáció tükrében. Virtuóz Kiadó, Budapest, 2002. Anita Paulovics: Legal Rules on the Protection of Animals in Hungary. Danube: Law and Economic Review, 2013. (3) 219-229. Zoltán Ödön: Az állatvédelem jogi rendje. KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest, 2000.

V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni.


Állatvédelem és jog 2. I. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy II. A tárgy célja: A tárgy oktatásának célja a programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának bővítése, az állati jogokkal kapcsolatos jogfilozófiai kérdések, az állatvédelem és természetvédelem kialakulásának, nemzetközi szabályozásának elemzése, a témához kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. III. A tárgy tematikája: 1. Állatvédelem és természetvédelem. Fogalmi különbségek. 2. A természetvédelem előtérbe kerülése a II. világháború után 3. A természetvédelmi oltalom alatt álló állatokra vonatkozó jogi szabályozás. 4. A védett és fokozottan védett állatfajok megóvásának jelentősége. 5. A védett állatokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozás. Az UNESCO szerepe: Az ember és bioszféra program (1970) Az ENSZ stockholmi konferenciája (1972) 6. Az illegális állatkereskedelem elleni fellépés: A Washingtoni Egyezmény (CITES) 7. A biológiai sokféleség megőrzése: A rió-i konferencia, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1992) A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, A vízimadarak védelme: Ramsari Egyezmény (1971) Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Berni Egyezmény (1979)

110

8. A természetvédelemben részt vevő nemzetközi szervezetek szerepe (IFAW, WOW, WWF) 9. Magyarország a nemzetközi egyezményekben és szervezetekben 10. Állatvédelem és természetvédelem az Európai Unióban. (Bird Directive, Habitat Directive, Natura 2000 Program). IV. Szakirodalom: Kötelező irodalom: 1. Encyclopedia of Animal Rights and Animal Welfare. (Ed: Marc Bekoff) Greenwood Press, California, 2010. 2. Piers Beirne: Confronting Animal Abuse. Law, Criminology, and Human-Animal Relationship. Rowman & Littlefield Publishers, Maryland, 2009. 3. Jean Kazez: Animalkind. What We Owe to Animals. Wiley - Blackwell, Oxford, 2010. Ajánlott irodalom: 4. Anita Paulovics: Problematical Aspect of Legal Regulations concerning Animal Protection. Publishing Company Bíbor, Miskolc, 2003. 5. Anita Paulovics: On the Protection of Biodiversity in European Law. European Integration Studies, University of Miskolc, 2008. (1) 43-51. 6. Rakonczay Zoltán: Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998. V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár

A Ombudsman intézményének kialakulása, társadalmi funkciói, nemzetközi modelljei, magyarországi fejlődése szabadon választható tárgy I. A tantárgy oktatásának célja A tantárgy az ombudsman intézményének kialakulásának, jogtörténeti előzményeinek a világ jogcsaládjainak intézményi egymásra hatásainak bemutatását, társadalmi alakváltozásainak nyomon követését, és dogmatikai különösségével kívánja a hallgatókat megismertetni. Az Ombudsman ugyanis a „nyugati” és a „keleti” jog kölcsönhatásának intézményi terméke. Az előadások, támaszkodva a hallgatók aktivitására is, a skandináviai kezdetektől a mai intézményi megoldásokig követi az ombudsman szabályozási modelljeit, fejlődését. Végigtekintünk az intézmény szabályozási generációin, legitimációs modelljein, nemzeti sajátosságain „a közigazgatási biztosoktól” az „alapjogi ombudsmanokig”. A tantárgy keretei között az általános és a szakosított, valamint a nem parlamenti ombudsman-szerű intézmények sajátosságait is áttekintjükombudsman-intézményekkel, valamint az ombudsmani „esetjog” problémáival is foglalkozunk. A hallgatók áttekintést kapnak a 111

magyarországi fejlődés, illetve változások tartalmáról, valamint az ombudsman hatályos alkotmányi, törvényi szabályozásáról is, valamint az Európai Ombudsman jogállásáról is. II. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve 1. A kurzus céljainak, követelményeinek megbeszélése, a történeti problémák a bibliai időktől a 20. századig, a modern ombudsmanok kialakulása Skandináviában. 2. Az intézmény megkülönböztet jegyei, az ombudsman nemzetközi intézményátvétele a 20. század 60-as éveitől, ennek okai, a recepcióhoz köthető jogesetek. 3. A hatvanas évek végétől napjainkig. A szabályozás generációi. Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria, Spanyolország. A harmadik világ, az államszocializmus és az ombudsman. 4. Társadalmi beágyazottság, szerepfelfogások: a jogvédő, a mediátor, a díszítőombudsman. Formális vagy materiális igazságosság? Jogorvoslati fórum, „esetjogi” jogfejlesztő? Az ombudsman és a társadalmi nyilvánosság. 5. Az általános hatáskörű és a szakosított ombudsmanok - alapjogi vagy intézményi biztos? Parlamenti, kormányzati ombudsmanok. Alapvető jogok vs. „jó közigazgatás”. A parlamenti és a közigazgatási biztosok. 6. Az ombudsman-intézmény magyarországi meghonosítása. Nemzeti tradíció versus(?) modernizáció? Szerves és szervetlen fejlődés, intézményátvétel. Az intézmény létrehozásának magyarországi története. Az alaptörvény elfogadása utáni szabályozás. 7. Az ombudsman szerepe az alapjogvédelemben, intézményi munkamegosztás, kapcsolatok: alkotmánybíróságok, rendes bíróság, egyenlő bánásmód hatóság, médiahatóság, stb. Az alkotmányos rendszer, a hatalmi ágak és az ombudsman általában és a magyar alkotmányban. Az ombudsmanok közötti viszony. Alkotmányellenesség- alkotmányos visszásság. 8. Pártok, ombudsmanok, politika. Az ombudsman-intézmények és a politika. Politizálhat-e az ombudsman? 9. Az ombudsman eljárása. Általános hatáskörű biztos. Titkok (minősített adat, döntést megalapozó adat, üzleti titok az ombudsman eljárásában). 10. A szakosított ombudsmanok története és a jelenlegi szabályozás. Az adatvédelmi biztos, a kisebbségi biztos eljárása, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a korábbi szakosított ombudsmanok helyettesi pozícióba kerülése. 11. Lehetséges-e a jövő nemzedékek alapjogi jogvédelme? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának története. Az országgyűlési biztosok érdekes esetei. „Ombudsmanok” közhatalmi háttér nélkül, biztosítási, sajtó, bank, kórházi ombudsman. III. Követelményrendszer A nappali oktatásban résztvevők számára az előadásokon való jelenlét kötelező. A félév végén a hallgatók a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés ötfokozatú osztályozással történik. A tárgy kreditértéke: 5.

112

IV. Irodalom Majtényi László: Ombudsmann – állampolgári jogok biztosa, KJK,1992. Somody Bernadette: Az Ombudsman típusú jogvédelem, Eötvös Kiadó, 2010. Gönczöl Katalin-Kóthy Judit: Ombudsman 1995-2001 Budapest, 2002. Sólyom László: Az ombudsman „alapjog-értelmezése” és „normakontrollja”. In Majtényi László (szerk) Az odaátra nyíló ajtó – The Door onto the Other Side, Budapest, 2001. Varga Zs. András: Ombudsmanok Magyarországon, Budapest 2004 International Handbook of the Ombudsman, Greenwood Press. 1983. Al-Wahab: The Swedish Institution of Ombudsman, Greenwood Press, London, 1983. Gregory, Roy, Giddings, Philip (szerk.) Rightings Wrongs. The Ombudsman in Six Contonents, Amsterdam, 2000 Folyóiratcikkek, melyeket itt számosságuk miatt nem sorolok fel, de konzultációk során ajánlok. Dr. Majtényi László egyetemi tanár

Current challenges of international law – International Environmental Law I. Type of course: optional II. Objective of the course is to widen the knowledge of the PhD students of the English language program by the scientific assessment of one of the newest fields of international law, i.e. international environmental law, treating the dogmatic and historical background, certain privileged fields (water, nature protection, pollutions), questions of international jurisdiction as well as the related fields of law. III. Content of the course: Dogmatics and historical background of international environmental law International environmental law – The system of regulations Tendencies of international environmental law in the light of topical questions of the international jurisdiction - International Court of Justice - Permanent Court of Arbitration, dispute settlement bodies of the WTO, etc. Human rights and international environmental protection International dimensions of nature protection International protection of water - Protection of surface waters - Protection of subsurface waters Regulation and handling of transboundary pollution International environmental protection related challenges of Hungary

113

IV. Bibliography: Alexandre Kiss – Dinah Shelton: International Environmental Law. Ardsley, NY, UNEP, Transnational Publishers, 2004 Dinah Shelton: Human Rights and the Environment: What Specific Environmental Rights Have Been Recognized? Denver journal of international law and policy, 35 (2006) 1, pp. 129-171. Géza Herczegh: Bős-Nagymaros, Valóság, XLVII (2004) 2, pp. 1-20. Anikó Raisz: Water as the Nation’s Common Heritage in the Frame of the Common Heritage of Mankind. In: Greksza Veronika – Szabó Marcel (szerk.): Right to Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary. University of Pécs, Pécs, 2013. pp. 84-96. (Studia Europaea) Anikó Raisz: Provisional measures in international environmental cases. Journal of Agricultural and Environmental Law, (2012) 13, pp. 78-91. Anikó Raisz: Magyarország felszín alatti vizei a nemzetközi jog újabb megközelítésében: Kincs, ami nincs? In: Raisz Anikó (szerk.): A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012. pp. 149-160. Anikó Raisz: Nemzetközi környezetvédelmi kérdések a Nemzetközi Bíróság előtt napjainkban. Publicationes Universitatis Miskolciensis Series Juridica et Politica, XXIX/1 (2011), pp. 273-289. Anikó Raisz: A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében. Miskolci Jogi Szemle, (2011) 1, pp. 90-108. V. Assessment of studies: The assessment is based on the attendance of the course, a presentation in English and an oral exam. Anikó Raisz, dr.jur., PhD, DEA assistant professor

114

V. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSÁNAK MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsa tekintettel a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV.3.) Korm. rendelet által meghatározott új irányelvekre, valamint figyelembe véve a Doktori Tanács hallgatói képviselője által tett javaslatokat az alábbi módszertani irányelvet fogadta el.

1. A doktori eljárás megindításának előfeltétele a munkahelyi vita. 2. A eljárás megindításának további feltétele a megfelelő tudományos munkásság igazolása, amely elsősorban tudományos közleményekkel, illetőleg más módon történik. 3. A jelölt önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben, továbbá jelentősebb hazai és külföldi konferenciák kiadványaiban megjelent – részben megjelentetésre elfogadott – közleményekkel igazolja. Az elbíráláshoz a közlemények jegyzékét és különlenyomataikat (vagy azok másolatait), a megjelenésre elfogadott publikációknál pedig annak kéziratát mellékelni kell. A jelöltnek összegeznie kell ezek tanulmányi pont (kredit) szerinti értékét. 4. A doktoranduszoknak – az eljárás megindítására vonatkozó kérelmében – a tudományos tevékenységét igazoló dokumentumokat két csoportra kell bontani: a) a 3. pont szerinti tudományos közlemények b) oktatási anyagok, egyéb publikációk, konferencia-előadások és recenziók. A benyújtott publikációk tanulmányi pontok szerinti értékét - az egyetemi szabályzat mellékletében meghatározott módon – meg kell állapítani. 5. A doktori eljárás akkor indítható meg, ha a 4. pontban megjelölt tudományos tevékenység legalább 40 tanulmányi pontra (kredit) értékelhető. Ezen belül a 4a. pontban meghatározott tudományos közleményeknek legalább 25 tanulmányi pontot (kredit) kell kitennie, amelyből legalább 15 tanulmányi pontnak (kredit) az értekezés témájához kapcsolódó publikációkból kell származnia. A recenziókból legfeljebb négy tanulmányi pont (kredit) számítható be. 6. Az 5. pontban meghatározott csoportokon belül a tanulmányi pont (kredit) értékeknek legfeljebb egyharmada származhat közlésre elfogadott, de még meg nem jelent publikációkból. Ezek igazolásához csatolni kell a folyóirat vagy a könyv szerkesztőségének elfogadó nyilatkozatát. 7. A 6. pontban meghatározott tudományos közlemények jegyzékét [a megjelenés helyének, idejének, valamint a közlemények terjedelmének és tanulmányi pont (kredit) értékének feltüntetésével] a titkára a tanács tagjainak az eljárás megindításáról határozó ülés előtt legalább egy héttel kiküldi. 8. Jelen módszertani irányelvet a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV.3) Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjától (2001. április 11.) kell alkalmazni.

115

A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Tanácsának 2/2001. sz. irányelve a külföldön folytatott tanulmányok doktori képzésbe történő beszámításáról 1.§ Értelmező rendelkezések a) A külföldi részképzés (4.§) olyan külföldi tanulmányút, amely a doktori képzésünk egy meghatározott félévének követelményeit teljes egészében kiváltja, az adott félév teljes elismerését eredményezi. b) A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (5.§) esetén a külföldi tanulmányút a hazai doktori képzés egyes tárgyai alóli felmentést eredményezi. c) A doktori képzésen kívüli, annak idejére eső egyéb külföldi tanulmányokat (6.§) a hazai doktori képzéstől független tevékenységnek tekintjük, ezért ezen az alapon a doktori képzéshez tartozó tárgyakból – fő szabályként – felmentést nem adható. 2.§ A külföldi tanulmányok teljes (4.§) vagy részleges (5.§) beszámításának feltételei: a) A doktorandusz tanulmányait olyan külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben folytatja, ahol rendszeres képzésben vesz részt, beleértve ebbe az értekezés elkészítésre vonatkozó rendszeres konzultációkat és b) a külföldön folytatott tanulmányok a doktori képzésünk tantárgyi tematikáját legalább részben lefedik. 3.§ (1) Külföldi tanulmányokat a szervezett doktori képzés mindhárom évében lehet folytatni. (2) A Doktori Iskola Tanácsa a 2.§ b. pontjának feltételeit mindig aszerint vizsgálja, hogy a doktorandusz a doktori képzés mely félévében utazik külföldre, és abban a szemeszterben melyek a hazai tantárgyi követelmények. 4.§ A külföldi részképzés (1.§ a. pont) (1) Külföldi részképzésre a Doktori Iskola Tanácsának előzetes engedélyével kerülhet sor. Az erre vonatkozó kérelmet a doktori irodához írásban kell benyújtani, s abban meg kell határozni a tanulmányok helyét, a fogadó intézményt, a hallgatandó tárgyakat és a tanulmányok időtartamát. Ezen túl a kérelemben a hallgatandó tárgyak kapcsán meg kell jelölni, hogy a doktorandusz a hazai doktori képzésben pontosan mely tárgyakat és milyen kreditértékkel kívánja beszámíttatni. A kérelemhez a hazai tárgyfelelős írásbeli véleményét csatolni kell. (2) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi részképzést jóváhagyja, az akkor válik teljesítetté, amikor a doktorandusz a tanulmányok teljesítéséről szóló igazolásokat – a hazaérkezését követő két héten belül – a doktori irodára benyújtja. (3) A (2) bekezdés szerint leadott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenőrzi. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés folyamán a Tanács elnöke azt észleli, hogy a doktorandusz külföldön az előre jóváhagyott tantárgyak mindegyikét nem teljesítette, az ügyet a Doktori Iskola Tanácsa elé terjeszti. A Tanács külön határoz arról, hogy a részképzés a mulasztásokkal együtt is érvényes-e. Elutasító döntés esetén az 5.§ szabályait kell alkalmazni. (5) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa külföldi részképzést engedélyez – az (1) bekezdésben megjelölt hallgatói javaslat alapján – pontosan meghatározza annak itthoni kreditértékét. (6) Ha a külföldi tanulmányok tárgyai csak részben fedik le az adott félév hazai képzésben előirt tantárgyak tematikáját, a külföldi részképzés kreditértéke – tantárgyi bontás nélkül – egységesen is meghatározható. 5.§ A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (1.§ b. pont)

116

(1) Amennyiben a doktorandusz nem kéri külföldi tanulmányainak teljes beszámítását (4.§), vagy kéri, de a Doktori Iskola Tanácsa azt nem tartja indokoltnak, a Tanács a külföldi tanulmányok részleges beszámításról határozhat. (2) Ha a doktorandusz külföldi tanulmányok részképzésként történő elismerését kéri (4.§), de a Doktori Iskola Tanácsa ezt nem tartja indokoltnak, a Tanács a részleges beszámításról külön kérelem nélkül is határozhat. (3) A részleges beszámításra vonatkozó kérelmet a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott formai követelmények szerint kell előterjeszteni (4) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi tanulmányokat a hazai doktori képzésbe csak részben számítja be, a beszámítással nem érintett tárgyak követelményeit a doktorandusznak itthon kell teljesítenie. (5) A (4) bekezdés szerint itthon teljesítendő tárgyakat főszabályként abban a félévben kell abszolválni, amelyikben azt a hazai képzés tanrendje előírja. (6) Amennyiben a külföldi tanulmányút időtartama miatt az itthoni tárgyak követelményei az (5) bekezdésben meghatározott időhatáron belül nem teljesíthetőek, a doktorandusznak – kiutazása előtt – a Tanulmányi Bizottságtól a tárgy teljesítésének időpontjára vonatkozó halasztást kell kérnie. (7) A doktorandusz a beszámítással érintett tárgyak külföldön történt teljesítéséről szóló igazolást – a hazaérkezését követő két héten belül – a doktori irodára köteles benyújtani. (8) A benyújtott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenőrzi. Ha ebben hiányosságot észlel, az ügyet a Tanács elé terjeszti. (9) Amennyiben a (8) bekezdés alapján a Tanács egy tárgy teljesítését nem fogadja el, a doktorandusznak a Tanulmányi Bizottságtól engedélyt kell kérnie az itthoni teljesítésre. (10) A 4.§ (5) bekezdését a külföldi tanulmányok részleges beszámításánál értelemszerűen kell alkalmazni. (11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti beszámításnál a doktorandusz nem kapja meg az általa javasolt kreditpontokat, lehetőséget kell számára biztosítani, hogy az adott tárgyat itthon teljesítse. 6.§ A doktori képzésen kívüli külföldi tanulmányok (1.§ c. pont) (1) Amennyiben a külföldi tanulmányút a 2.§-ban előirt feltételeknek nem felel meg, a külföldön töltött idő a doktori képzésbe nem számítható be. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a doktorandusznak évhalasztást kell kérnie. (3) Kivételes esetben a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezheti az adott félévben esedékes tantárgyak 5.§ (4)-(6) bekezdés szerinti pótlását. 7.§ A külföldi tanulmányok időtartama (1) A külföldön folytatott tanulmányok időtartamát a Doktori Iskola Tanácsa nem korlátozza. (2) Amennyiben a külföldi tanulmányok időtartama az egy félévet meghaladja, a Doktori Iskola Tanácsa –– a 4-6.§§-okban foglaltak szerint -, az egyes tanulmányi félévekre eltérő tartalmú engedélyeket is kiadhat. 8.§. Az irányelvet a Doktori Iskola Tanácsa 2001. december 19-i ülésén fogadta el. Rendelkezéseit a 2002. január 1. után megkezdett külföldi utakra kell alkalmazni.

117

Tartalomjegyzék I. A DOKTORI ISKOLA TANRENDJE

1

II. KÖTELEZŐ FŐTÁRGYAK

8

Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei

8

Az alkotmányjog és az alkotmánybíráskodás fejlődési tendenciái

10

Az államtudományok fejlődési tendenciái

11

A jelenkori jogelméleti gondolkodás főbb irányzatai

18

A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái

19

Jogharmonizáció és jogegységesítés az Európai Közösségi jogban

21

Bűnügyi tudományok fejlődési irányai

22

A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog az Európai Unióban III. PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK

23 27

Jogtörténeti szakszeminárium I.

27

Jogtörténeti szakszeminárium II.

28

Jogtörténeti szakszeminárium III.

29

Jogtörténeti szakszeminárium IV.

30

A jogalkalmazás dogmatikai alapjai című szakszeminárium

31

A magyar jogbölcseleti gondolkodás története című szakszeminárium

32

Historical Jurisprudence című szakszeminárium

33

A jogi nyelv című szakszeminárium

34

Munkajogi szakszemináriumium I.

35

Munkajogi szakszeminárium II.

36

Munkajogi szakszeminárium III.

38

Munkajogi szakszeminárium IV.

39

Közigazgatási jogi Szakszeminárium I.

41

Közigazgatási jogi Szakszeminárium II.

42

Közigazgatási jogi Szakszeminárium III.

44

Közigazgatási jogi Szakszeminárium IV.

45

Alkotmányjog szakszeminárium I.

47

Alkotmányjogi szakszeminárium II.

48

Alkotmányjogi szakszeminárium III.

50

Alkotmányjogi szakszeminárium IV.

51

118

Pénzügyi jogi szakszeminárium I.

52

Pénzügyi jogi szakszeminárium II.

54

Pénzügyi jogi szakszeminárium III.

56

Bank- és tőzsdejogi szakszeminárium

58

Nemzetközi jog I.

60

Nemzetközi jog II.

62

Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei

65

A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgáltatásban

66

Büntetőjogi szakszeminárium I.

68

Büntető eljárásjogi szakszeminárium

69

Büntetőjogi szakszeminárium II.

70

Kriminológiai szakszeminárium

71

Történeti összehasonlító polgári eljárásjog Európában szakszeminárium

72

Modern magyar perjogtörténet szakszeminárium

73

Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban szakszeminárium

74

Polgári eljárásjogi szakszeminárium

75

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. (Uniós társasági jog)

77

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II.(Üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme az EU-ban) Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog

80

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III.

83

Polgári jogi szakszeminárium I.

85

Polgári jogi szakszeminárium II.

86

A szellemi alkotások joga I. szakszeminárium

89

A szellemi alkotások joga II. szakszeminárium

90

Jogforrási rendszer, az uniós jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció szakszeminárium

91

Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union szakszeminárium Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme

92

A közigazgatás kérdései az EU-ban

96

Az Alapjogok és az európai polgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban szakszeminárium Az európai magánjog fejlődési tendenciái

97

119

82

93

98

101

IV. SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében

101

Criminal Enforcement in Europe

102

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog)

103

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon II. (Magánjog)

105

Current tendencies of environmental law

106

Current tendencies of agricultural and rural law

107

Current Tendencies of Labour Law

108

Állatvédelem és jog 1.

109

Állatvédelem és jog 2.

110

A Ombudsman intézményének kialakulása, társadalmi funkciói, nemzetközi modelljei, magyarországi fejlődése Current challenges of international law – International Environmental Law

111

V. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSÁNAK MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi KarDoktori Tanácsa módszertani irányelve A külföldön folytatott tanulmányok doktori képzésbe történő beszámítása

120

113 115 115 116

DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MISKOLCI EGYETEM

Recommend Documents