r
Ügyiratszám: H , j j £ 2 J ^ £ 0 -51 ZLolH Kötelezettségvállalást előkészítő osztály : Polgármesteri Kabinet A szerződés tárgya: A kötelezettségvállalás a ,.^w?.......... évi költségvetés ....?....9.;......'. szakfeladaton t Ü & ? Q / | . & & ? . ? . . . főkönyvi számon A^W^.9^9.^J analitikus tételén megtervezett kiadás terhére történik, .Í7H 5 ^•COt.^LS^r: W&«(.'.#S..¥l bruttó összegben . A szerződő partner neve: {oHL rfxcLfCc^ Több költségvetési évet érintő kötelezettségvállalás esetén:
év
ibrim
év
forint
!
rrt/\'V!iái« G0 .* i
év
f,-V?
o o í MQ *!&(*
;
0 "íj . W Í W
l
forint
■.;':/■'■':':")■
\ .
I . -i y. ,M,
A szerződő partner a beszállítói listában szerepel * / nem szerepel* .
.^ ,'I
..;■.■■,- ^ - " > i l " X \ v-"1^-1"1'' 1
,...■-.-/VM.*^
Budapest, 2014. Kezdemlétd
Budapest, minőségügyi vezető * ^ »e/» megfelelő rész kihúzandó ! Kapja:
Átvételi időpont:
Fedezetigazolás
Felhasználható összeg
Aláírás: //
20
.évi előirányzat
Felhasznált összeg
Ft
Fi
Ft
Pénzügyi ellenjegyzés
JKÉRIJMHÍLY Jogi és Közbeszerzésjjeferens
...D
rtj
m
i>
r\ wv K
2014 SZEPT 0 2.
ic\/v. oS -0*.
Jogi szakvélemény
t ^ l T>U1'
'^.Lm.0v, M ,i r .T.:.frr^.vr!. Jegyzői láttamozás 'egyzonattamozas
v
20USffPl 03.
Kötelezettségvállaló
uni sw t>* Regisztráció: Gazdálkodási Osztály
2014 OKT 0 7
Uatt^lódfr
i
20U km 2 6. t í ^
Szakfeladat
i
Főkönyv
Bontás
1
"II
Hu-085/05
Ügyiratszám: W\ A megbízási szerződést előkészítő osztály:
Fedezetigazolás: Aláírás: O V Dátum: \ O ^' ^ 1 A_ fedezet a 20 * évjjjöliségvetésben rendelkezésre áll. 2 A fedezet az átmeneti gazdálkodás szabályai szerint rendelkezésre áll.
^ ^
FELHASZNÁLÁSSAL VEGYES MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat (székhely: I 145 Budapest, Pétervárad utca 2. képv.: Dr. Papcsák Ferenc polgármester) mini megbízó, a továbbiakban Megbízó, másrészről Tóth Andrea (születési hely, idő: Ózd, 1968.01.25. anyja neve: Kovács Margit, lakcím: 1141 Budapest, Kalocsai utca 69.,adóazonosító jel: 8369133797. TAJ szám: 076852459) mint megbízott, a továbbiakban Megbízott között alulírott napon és helyen a következő feltételekkel: 1./ A Megbízó megbízza a Megbízottat Budapest XIV. kerületére vonatkozó közművelődési tevékenységére vonatkozó tanulmány, és erre épülően Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzala közművelődési koncepciójának elkészítésével. A tanulmányt és a koncepciót a hatályos jogszabályok alapján és a kerület adottságai, sajátossága, a lakosság közművelődés iránti igényének figyelembe vételével kell elkészíteni. A tanulmányban Megbízottnak lel kell mérni a kerületben működő közművelődési intézményrendszert, a közművelődési lehetőségekel, fel kell tárni a fejlesztési lehetőségeket, azok erőforrás igényéi. Az Önkormányzat célja, hogy a kerület polgárai számára minél szélesebb körben és sokrétűen biztosítsa a kulturális eseményeket, programokat. A koncepciónak a tanulmányra alapozva, ezen elvárások mentén kell fejlesztési célokat, az Önkormányzat közép- és hosszú távú közművelődési terveit megfogalmaznia. 2.1 Megbízott a tanulmányt és a közművelődési koncepciót 2014. augusztus 5-ig köteles megküldeni véleményezésre Megbízó részére a
[email protected] elektronikus levélcímre. Megbízó a tanulmányt és a közművelődési koncepciói 7 napon belül véleményezi és észrevételeit, kéréseit elektronikusan megküldi Megbízott részére.
Megbízott Megbízó véleményének és észrevételeinek figyelembe vételével a tanulmányt és a közművelődés koncepciót módosttja, és legkésőbb 2014. szeptember f-jéig 2 db eredeti példányban átadja és elektronikusan word formátumban megküldi Megbízó részére. 3./ Szerződő Felek rögzítik, hogy Megbízott a 2. pont szerinti megbízását 2014. július l-jétől kezdődően látja el. 4./ Szerződő Felek rögzítik, hogy Megbízottnak a 2. pont szerinti mű, mint szellemi alkotás a tulajdonát képezi, Megbízott kijelenti, hogy a művön minden korlátozástól mentes felhasználási joggal rendelkezik. Megbízott a mű szerzői és vagyoni jogait teljes körűen átruházza Megbízóra. Megbízott kijelenti, hogy a mű szerzői jogi, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogi védelem alatt nem áll, azokra harmadik személyeknek nem áll fenn bármely olyan joga, amely Megbízott jelen Szerződés szerinti jogszerzését akadályozná, vagy korlátozná. Megbízott a mű átadásával a felhasználási jogot minden korlátozástól mentesen, szabad felhasználásra Megbízóra átruházza. 4./ Megbízott a tanulmány és a közművelődési koncepció átadásával egyidejűleg köteles írásos teljesítési jelentést készíteni Megbízó felé az, általa elvégzett feladatokról. A teljesítési jelentésnek tartalmaznia kell a valósággal egyező módon, utólag ellenőrizhető formában a feladat ellátására fordítóit időt, a teljesített feladat részletes leírását, az elkészített iratok, dokumentációk megjelöléséi. A megbízó a teljesítési jelenlés alapján a teljesítést elfogadja, ha a teljesítési jelentés alapján igazolható a megbízottnak szerződésszerű teljesítése. A megbízási díj kifizetésére teljesítési igazolás alapján kerül sor. 1 la a teljesítési jelenlés hiányos, vagy nem valós adatokat tartalmaz, akkor a megbízó megbízási díjat nem fizet a megbízott felé. A teljesítés igazolására Rozgonyi Zoltán alpolgármester jogosult. 5.1 A Megbízott a feladat ellátásáért bruttó 45 000 Fi, azaz bruttó negyvenötezer forint megbízási díjra jogosult, amelyet a Megbízó a teljesítés igazolása után számfejtést követően a Megbízottnak az M K B banknál vezetelt 10300002-51603207-11103288 számú számlájára teljesítési igazolást követő 30 napon belül átutalással megfizet. 6./Megbízottal az elkészüli mű után a korlátlan felhasználói jog díjaként bruttó 300 000 Ft azaz bruttó háromszázezer forint illeti meg, amelyet a Megbízó a teljesítés igazolása után számfejtést követően a Megbízottnak az MK13 banknál vezetett 10300002-51603207-1 1103288 számú számlájára teljesítési igazolást követő 30 napon belül átutalással megfizet. l.l Megbízott kijelenti, hogy a megbízás teljesítéséhez szükséges szakmai, szellemi erőforrásokkal rendelkezik, kijelenti továbbá, hogy rendelkezik mindazon képzettséggel, szakismeretlel és szakmai tapasztalattal, amely a megbízás megfelelő szintű ellátásához szükséges, továbbá nem áll fenn vele szemben olyan ok, amely a szerződés teljesítéséből kizárná, vagy abban korlátozná.
8./ Megbízott felel azért, hogy a jelen szerződés alapján rábízott, illetve rá háruló tevékenységeket határidőben, a Megbízó érdekében és megfelelő, magas szakmai színvonalon teljesítse. 9./ Megbízott köteles minden, a megbízással kapcsolatosan keletkezett dokumentumot, amelyek a Megbízóra nézve jogot, kötelezettséget keletkeztetnek, vagy a Megbízó működéséhez szükséges információkat tartalmaznak, dokumentálni, és átadni a legrövidebb időn belül. 10./ Megbízott a megbízást a Ptk. 6:273. §-ának értelmében a Megbízó utasításai szerint köteles teljesíteni. Amennyiben a Megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Megbízót köteles írásban figyelmeztetni. Ha a Megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Megbízott a szerződéstői elállhat, ilielve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a Megbízó utasításai szerint, a Megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A Megbízott a Megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a Megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a Megbízói késedelem nélkül értesíteni kell. 11./ Megbízott a Ptk. szabályai szerint felel minden olyan kárért, amely a jelen szerződésben vagy jogszabályban meghatározón kötelezettségeinek megszegéséből ered. 12./ Megbízott felel azért, hogy a megbízás teljesítése során betartja a tevékenységére - és a teljesítésévei összefüggésben a Megbízóra - irányadó jogszabályokat, szakmai előírásokat és követelményeket, etikai normákat. 13./ Megbízott köteles a Megbízói tájékoztatni, ha tevékenysége végrehajtása során közreműködő személy bevonása vált szükségessé. Megbízott a bevont közreműködő személy(ek) tevékenységéért úgy felel, mintha a tevékenységet maga végezte volna el. 14./ Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés teljesítése során a kapcsolatot az alábbiakban megjelölt, a Megbízó, illetve a Megbízott által alább megnevezett címen, személyen keresztül tartják: a)
a Megbízó részéről a kapcsolattartás Rozgonyi Zoltán alpolgármesteren keresztül történik, a rozgonyiCt7jzugio.hu elektronikus levélcímen, valamint személyesen;
b)
a Megbízott elérhetősége: e-mail cím: tothandrea2010(V/ígmai!.com
telefonszám: 06-20-340-4592 15./ Szerződő felek jelen szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. Az erről szóló megállapodás kizárólag írásban érvényes. A szerződés felmondására felmondási idő 30 nap.
Felek a Pík. 6:278.§ rendelkezéseit alkalmazzák azzal, hogy
16./ Szerződő Felek a jelen szerződéssel, illetve az annak során teljesített szolgáltatással kapcsolatosan kölcsönösen kijelentik, hogy a teljesítés során, vagy egyéb módon tudomásukra jutott minden információt és adatot bizalmasan kezelnek és megőriznek, ezeket a másik fél előzetes, írásbeli hozzájárulása hiányában egyik fél sem hozza nyilvánosságra, vagy illetéktelen harmadik személy tudomására. A Megbízott a birtokába került információkat kizárólag a jelen szerződésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében használhatja tél. 17./ A felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit tekintik irányadónak. Budapest, 2014.
T, Budapest Főváí;ígfXI%;KerüIet Zugló ÖiikorA^iiyzafe|\ képv.: Dr. Pabfak F e q p polgárniesí^Megbízó
V
ZsA^y
Jegyzői ellenjegyzés: Budapest 201 Készítendő 5 pld-ban Számfejtésre átvettem: Dátum: Aláírás Pénzügyi ellenjegyzés;
20U M 15.
W..-I \ -fa*
Tóth Andrea Megbízott
BUDAPEST-FOVAROS XIV. KERÜLET ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA 2014
Tartalom 1. Bevezetés 2. A koncepció elkészítésének indokai, jogi háttere és céljai 3. A közművelődési feladatellátás alapelvei - Zugló Önkormányzatának közművelődési feladatai 4. Helyzetelemzés, helyi sajátosságok, célok és javaslatok 4.1. Zugló helyzete a fővárosban, lakossága, intézményrendszere 4.2. Testvérvárosi kapcsolatok 4.3. Fesztiválok, rendezvények és országos ünnepekhez kapcsolódó események 4.4. Környezeti kultúra, kulturális városfejlesztés, műemlékvédelem 4.5. Közművelődés és köznevelés kapcsolata 5. Önkormányzati fenntartású intézmények 5.1. Zuglói Cserepes Kulturális Közhasznú Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság 5.1.1. Cserepesház 5.1.2. Lipták Villa 5.1.3. Zuglói Ifjúsági Centrum 5.1.4. Liget Galéria 5.2. Zuglói Filharmónia Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság - Szent István Király Szimfonikus Zenekar . 6. Civil és egyházi szervezetek
^u^* -■/r
?nv>uM
^jl^kép.^^
7. Kommunikáció 8. Finanszírozás
1. Bevezetés A kulturális javakhoz való hozzáférés, a művelődés lehetősége, a nemzeti, nemzetiségi, és egyetemes kulturális örökség megismerése minden ember alapvető joga - és egyben érdeke. Nemzeti hagyományaink, múltunk és szellemi-művészeti örökségünk ismerete, ápolása tehet minket öntudatos, az egész társadalom javát szolgáló tevékeny polgárokká. A magyar kultúra, egyedülálló anyanyelvünk, valamint a Kárpát-medence természeti és ember alkotta értékeinek megőrzését - az utánunk jövő nemzedékek iránti felelősséggel egybekötve - Magyarország Alaptörvénye is rögzíti. A közművelődés egyének és közösségek művelődését szolgálja, jellemzően közösségi szinten - a helyi társadalom közösségeiben - illetőleg közösségi színtérben zajló kulturális és szabadidős (képzési, nevelő, alkotói, művészeti, ismeretterjesztő, művelődő, rekreációs, tájékoztató, szórakoztató) tevékenység, amely közművelődési intézményben, civil szervezetben (alapítvány, egyesület) vagy egyházi közösségben végezhető. A közművelődés célja a társadalom öntevékeny szellemi altivitásainak erősítése és az iskolarendszeren kívüli kulturális értékek elsajátítása. Középpontjában a művelődő ember/művelődő közösség áll, aki/amely folyamatosan bővíti ismereteit, ápolja hagyományait és fejleszti képességeit a modern kor által megkövetelt kulcskompetenciák megszerzésével. Célcsoportja valamennyi korosztály, tevékenységi spektruma kiterjed az óvodások-kisiskolások játékos készségfejlesztésétől a felnőttképzésen át a nyugdíjasok megszólításáig. A közművelődés színtereit, a közművelődést szolgáló intézményeket - az esélyegyenlőség elvét követve - minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni. A közművelődési intézményhálózat az egyik legnagyobb kulturális ellátórendszer (kiegészítve a közgyűjteményekkel - könyvtárakkal, múzeumokkal - és egyéb művészeti intézményekkel), amelyen keresztül biztosítani kell, hogy mindenkihez
eljuthasson a kultúra. Hazánkban az állam és az önkormányzatok feladata a polgárok kulturális javakhoz való hozzáférésének biztosítása, és ennek érdekében a megfelelő területi lefedettségü intézményrendszer kialakítása és fenntartása. Segíteni kell továbbá az egyéni állampolgári kezdeményezéseket, öntevékeny, önszerveződő csoportokat, közművelődési tevékenységet folytató civil és egyházi szervezeteket, valamint a kiemelkedő tehetségeket. A kulturális alapellátás elősegíti az életminőségjavítását - amennyiben hozzájárul lelki fejlődésünkhöz, esztétikai ízlésvilágunk fejlesztéséhez, a "szép" szeretetéhez, közösségi élmények átéléséhez - továbbá az egyes társadalmi csoportok számára esélyteremtő jelentőséggel is bír. Fontos cél, hogy a születési körülményektől függetlenül mindenkinek esélye legyen a kulturális felmelkedésre. A közművelődés ily módon a közösségi építkezés, a nemzeti-emberi összetartozás eszköze is, és a kulturális életben a legkiterjedtebb, legnagyobb közhasznú tevékenység. Mivel a helyi társadalomhoz kötődik, ezért hozzájárul a lokális értékek megőrzéséhez, valamint a helyi szintű új kulturális értékek létrehozásához és a hagyományteremtéshez egyaránt. 2. A koncepció elkészítésének indokai, jogi háttere és céljai A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés rögzíti a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, ezek között a 7.pontban megnevezve - többek között - a helyi közművelődési tevékenység támogatását. Ugyancsak e törvény 23.§ (5) bekezdésének 13. pontja a főváros és a kerületek feladat-és hatáskörének meghatározásánál a helyi közművelődési tevékenység támogatását és a kulturális örökség helyi védelmét a kerületi Önkormányzatok feladataként jelöli meg. Továbbá: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló (az évek során több alkalommal módosított) 1997. évi CXL törvény 76. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, szervezése, és feltételeinek biztosítása. E feladatok formáit a törvény kilenc pontban összefoglalva sorolja fel. A 77.§ rögzíti, hogy "a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek
figyelembevételével, a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76.§-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el." Zuglóban az Önkormányzat közművelődési feladatairól és a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló korábbi, 38/2006.(XI.28.) rendeletet felváltotta a Képviselő-testület által 2012-ben elfogadott 16/2012.(111.30.) új rendelet. Mivel a 2007-ben készült, az Önkormányzat 600/2007. (VI.26.) határozatával elfogadott közművelődési és kulturális koncepció számos ponton elavult, és a közművelődéssel szembeni társadalmi elvárások is változást mutatnak, így szükségessé vált egy új koncepció elkészítése. A Koncepció célja az Önkormányzat közművelődési feladatellása kereteinek megállapítása: az eddigi tevékenység elemzésének és az aktuális helyzet felmérésének tükrében, a helyi sajátosságok és a helyi társadalom művelődési igényeinek, érdekeinek figyelembevételével iránymutatást adni a jövőbeni célok meghatározásához, a szakmai fejlesztés tendenciáinak kijelöléséhez. Különösen indokolt ez napjainkban, mivel - a kor kihívásaihoz igazodva - az elmúlt időszakban elindult a közművelődés teljes rendszerének - mind szervezeti mind tartalmi vonatkozású - országos szintű megújítása és átalakítása, amelynek hatásai helyi szinten is kell, hogy érvényesüljenek. Ez a megújítási szándék beilleszkedik abba a folyamatba, melynek során a kultúra egészének űjra-pozícionálására van szükség azzal a céllal, hogy a kultúrában rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk. A kultúra egyrészt identitásképző, nemzettudat elmélyítő és közösségépítő, másrészt ismeretterjesztő, személyiségfejlesztő és esélyteremtő tényező, ezáltal olyan erő meríthető belőle, amely - a szilárd értékrend megőrzése mellett - képessé tesz minket a változó körülmények között is az eligazodásra. Az erős kulturális identitás továbbá az egész életen át tartó művelődés és tanulás tehet bennünket szellemi és gazdasági értelemben egyaránt - versenyképessé, és ez segíthet a sikeres európai kötődéshez is. Az átalakulási folyamatok közepette a közművelődésnek nagy szerep jut, hiszen az általa közvetített értékek a lakosság széles rétegeinek birtokába kerülnek. Ennek megfelelően időszerű a közművelődési intézmények megújulása is. Fenti célok jegyében elkészült a Magyar Közművelődés Szakpolitikái Koncepciója (országos közművelődési koncepció), melynek bemutatására 2012. január 22-én a Magyar Kultúra Napján került sor. A dokumentum elkészítését megelőzte a "Magyar közművelődésért programsorozat" 2011. november - 2012. január között,
melynek keretében országosan 160 helyszínen került sor helyzetértékelő és a jövőt felvázoló szakmai konzultációkra, neves közművelődési szakemberek bevonásával. Az országos koncepció kijelöli a főbb irányvonalakat és meghatározza a szakmai fejlődés alapértékeit a 2014-2020 közötti időszakra. A közművelődés alapvető pilléreinek az alábbi területeket nevezi meg: a közművelődés alapintézményei, közművelődés és felnőttoktatás, közösségi művelődés, civil közművelődés, határon túli magyar kultúra, kulturális vidékfejlesztés, kulturális örökség digitalizálása, az ifjúsági közművelődés és a közoktatás kapcsolata, a magyar nyelv ügye és a hagyományápolás. A szakmai munkával párhuzamosan megtörtént a közművelődést szabályozó legfontosabb jogszabály (lsd. fentebb az 1997. évi CXL törvény) módosítása, és a fenntartók feladatainak pontos kijelölése. A feladatok ellátásához az állami normatíva biztosított, a tervek szemit azonban emellett a későbbiekben fokozatosan megjelenhet a program- és feladatfinanszírozás is, ami a feladatellátás szakmai tartalmának és minőségének az eddigieknél is hangsúlyosabbá válását vonja maga után, így a helyi programok további fejlesztése elkerülhetetlen. A megújuló szakmai tartalmak és elvárások miatt érdemes a jövőben intenzívebb kapcsolatot tartani a területi közművelődési szakmai szolgáltató szervezettel (Budapesti Művelődési Központ), és esetlegesen igénybe venni szolgáltatásaikat. Ugyancsak érdemes figyelemmel kísérni az újjászervezett, működését modernizáló országos szintű szakmai módszertani intézet (2013-tól Nemzeti Művelődési Intézet - NMI) szakmai tevékenységét. A Nemzeti Művelődési intézet a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztallal, amelynek tagjai a határon túli közművelődési intézetek igazgatói, továbbá a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel. Közös cél a Kárpát-medencei magyarság kultúrájának egységes ápolása és a határokon átívelő kulturális hálózatépítés, a kultúrán keresztül pedig hozzájárulni a nemezeti integrációhoz. Ezen törekvéseknek a helyi közművelődésben is meg kell jelennie, különösen, mivel Zugló két határon túli testvárvárossal is ápol kapcsolatokat. Jövőbeni cél tehát, hogy a Magyar Közművelődés Szakpolitikai Koncepciója átal megjelölt főbb prioritások mentén bő vö Íj Ön és fejlődjön a zuglói közművelődési szolgáltatások kínálata, a zuglói lakosok igényeihez és érdekeihez igazodva. 3. A közművelődési feladatellátás alapelvei - Zugló Önkormányzatának közművelődési feladatai
Zugló Önkormányzata prioritásnak tekinti a közművelődés ügyét, az értékek és hagyományok megőrzésén túl újak teremtését, valamint az életminőség javító és esélyteremtő kulturális felemelkedés lehetőségének biztosítását. A közművelődési feladatellátás alapelvei a jövőben is a minőség (magas színvonalú szakmai tartalom és megvalósítás), a sokszínűség (széles rétegek igényeihez és érdekeihez igazított művelődési kínálat), a hozzáférhetőség (mindenki számára elérhetővé tett szolgáltatások) és az együttműködés (civil és egyházi szervezetekkel, a kerületi, fővárosi, állami intézményekkel, és a zuglói polgárokkal). A közcélú feladat ellátásához, a helyi közművelődés megszervezése érdekében közösségi színteret bocsát rendelkezésre - közművelődési intézményeket tart fenn - és biztosítja a személyi, tárgyi, anyagi feltételeket, továbbá szorgalmazza külső, pályázati források valamint eseti jelleggel támogatók és szponzorok bevonását. Az Önkormányzat a közművelődési feladatainak ellátására egy több tagintézményt magában foglaló gazdasági társaságot működtet, amellyel közművelődési megállapodást kötött. Az Önkormányzat segíti továbbá a közművelődési tevékenységet folytató civil szervezeteket és polgári önszerveződő csoportokat. Az 1997. évi CXL törvény 82.§ értelmében a helyi közművelődés megszervezéséhez, az igények konkrét megjelenítéséhez és a helyi döntésekliez a lakosság közvetlenebb képviseletére is lehetőség van, amennyiben a közművelődési célú, helyben bejegyzett társadalmi szervezetek, egyesületek Közművelődési Tanácsot hoznak létre. Zuglóban jelenleg nem működik Közművelődési Tanács, azonban létrehozása az érintettek részéről hasznos lenne, és az Önkormányzat is komplexebb rálátást nyerne a civil szervezetek szükségleteire. A fenti törvény 76.§ (2) bekezdése felsorolja a települési Önkormányzatok által ellátandó közművelődési tevékenységbe tartozó feladatokat, ebből kiindulva pedig - a helyi sajátosságok, igények és lehetőségek figyelembevételével, a helyi közművelődési szolgáltatások alapelveinek és struktúrájának rögzítésével - Zugló Önkormányzata megalkotta a 16/2012. (111.30.) rendeletét, amelynek 3.§ -a a közművelődés alábbi formáinak támogatását jelöli ki: - iskolarendszeren felnőttoktatás
kívüli, öntevékeny,
önképző, szakképző
tanfolyamok,
- gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti közösségi élete - ismeretterjesztő, amatőr alkotó közösségek tevékenysége - a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának gondozása - különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítése - szabadidő kulturális célú eltöltése Fentiek alapján a rendelet 4.§-a szerint az Önkormányzat az alábbi konkrét tevékenységeket preferálja: - kiscsoportos művelődési formák keretében rendszeres szabadidős foglalkozások gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek (alkotókörök, amatőr művészeti, készségfejlesztő és mozgásos foglalkozások szervezése, hobby tevékenységet segítő klubok működtetése) - alkalmi kulturális programok szervezése (koncertek, kiállítások, fesztiválok, táncház, színházi előadások) - testvérvárosi kapcsolatok kiépítése - ifjúsági közösségi színtér működtetése (ifjúsági klubok, programok, tanácsadás) Ugyancsak e rendelet 7.§-a értelmében a Képviselő-testület a tagjai közül közművelődésért felelős tanácsnokot választhat. így Zuglóban jelenleg tanácsnok felügyeli e szakterületet az Önkormányzat képviseletében. Ezen kívül a Humán Közszolgáltatási Bizottság hatáskörébe tartozik az ide vonatkozó előterjesztések megtárgyalása, és javaslatok megfogalmazása. A továbbiakban a jelenlegi helyzet részletes feltérképezésével áttekintésre kerül, hogy az Önkormányzat intézményei a megnevezett feladatoknak mennyiben tesznek eleget (milyen módon látják el azokat), illetőleg milyen irányú fejlesztések és új szakmai tartalmak megjelenítése javasolt a jövőben.
4. Helyzetelemzés, helyi sajátosságok, célok és javaslatok 4.1. Zugló helyzete a fővárosban, lakossága, intézményrendszere Zugló a főváros harmadik legnépesebb kerülete, mintegy 123 ezer embernek az otthona. Nyolc önálló arculattal rendelkező városrészből áll (Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget), területének nagy része zöldövezeti kertváros, de vannak a kerületben régi polgári villanegyedek, bérházas övezetek és lakótelepek is.
Zugló kiemelkedő kulturális infrastruktúrával rendelkezik - ez egyedülálló helyzetet teremt számára a többi kerülethez viszonyítva. Számos országos jelentőségű középület, és állami vagy fővárosi tulajdonban lévő kulturális intézmény is itt található: a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a városligeti Vajdahunyad vára a Mezőgazdasági Múzeummal, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Vasúttörténeti Park, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Stefánia Palota és Honvédelmi Kulturális Központ, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár három telephelye. Ezekkel az intézményekkel - különösen a közgyűjteményekkel és a könyvtárakkal érdemes az együttműködést szorgalmazni, akár a köznevelési intézményeket is bevonva. Zugló gazdag oktatási-nevelési intézményhálózatában megtalálhatók fővárosi szinten neves általános és középiskolák, 25 óvoda, több főiskola és három egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény is. Mivel a lakosság életkora, szociális helyzete és kultúrafogyasztási szokásai eltérőek, a közművelődési és kulturális kínálatnak igazodnia kell ehhez. (Korosztályok tekintetében nagyon heterogén a lakosság összetétele, számottevő azonban a nyugdíjas, idős emberek továbbá a gyermekek aránya, és örömteli tény, hogy a születések száma az elmúlt időszakban növekedett.) Az is fontos, hogy a közművelődési intézményhálózat az egész kerületre kiterjedjen, azaz ne legyen ellátatlan terület. Ebből a szempontból a helyzet jó, hiszen az Önkormányzat gazdasági társasága által közművelődési feladatok ellátására működtetett tagintézmények a kerület legkülönbözőbb pontjain, más-más városrészekben helyezkednek el, a központi épület pedig - a Cserepesház forgalmas helyen, a legnagyobb lakótelep mellett található.
4.2. Testvérvárosi kapcsolatok A testvérvárosi kapcsolatok koordinálására, közös projektek tervezésére és megvalósítására az Önkormányzat 2011 -ben létrehozta az akkor még Cserepesház Zuglói Művelődési Ház szervezeti keretem belül a Zuglói Nemzetközi Irodát (ZNI), amely 2013-ig működött, A külkapcsolati rendszer kiépítésére továbbra is szükség van, nemcsak országos szinten, hanem települési-önkormányzati szinten is, hiszen ezekből a helyi kezdeményezésekből számos lehetőség adódhat: szakmai tapasztalatcserére, oktatási-kulturális csereprogramokra, diákok üdültetésére vagy a kerület javát
szolgáló előnyös gazdasági kooperációkra. Mindezen törekvéseket az Európai Unió is szorgalmazza, és különböző programokon keresztül támogatja. Az egyes európai városok közötti szorosabb együttműködés ugyanis hozzájárulhat egymás jobb megismeréséhez, kölcsönös megértéséhez és tiszteletéhez. A kultúrák közötti párbeszéd és Európa kulturális sokszínűségének megőrzése a versenyképességet is elősegítheti, így fontos, hogy a különböző nemzetiségű európai polgárok, civil szervezetek, települési önkormányzatok és azok intézményei számára minél több alkalom adódjon a találkozásra. Zugló az alábbi városokkal kötött eddig testvérvárosi együttműködésről szóló szerződést: - Alsórákos (Románia): erdélyi falu a Brassó megyében található Alsórákosi szorosban, és ugyanez az elnevezése Zugló legnagyobb városrészének is. 2000 óta testvérvárosunk, főleg gyermek-csereprogramok (üdültetés) területén erős az együttműködés, 201 l-ben a Zuglói Napok keretében kerületünk nagyközönségének is bemutatkozhattak. - Csíkcsicsó (Románia): a Hargita megyében található, magyarok lakta községgel 201 l-ben vette fel az Önkormányzat a kapcsolatot, főleg kulturális területen. A jövőben intenzíven támogatni kell azt az országos szintű oktatáspolitika által megfogalmazott törekvést, hogy a diákok érettségi előtt legalább egyszer eljuthassanak határontúli magyar területekre. Fontos a közös történelmi múlt alapos megismerése, az értékek és hagyományok megőrzése. Erre jó alkalmat nyújthatnak az erdélyi testvértelepülések. A fenti projekt tovább bővíthető a csereprogramok kiszélesítésével, határontúli diákok zuglói fogadásával, közös rendezvényekkel, tanulmányi vetélkedőkkel. - Racibórz (Lengyelország déli részén): a település korábban Felső-Szilézia egyik történelmi fővárosa volt. A 2008 óta fennálló kapcsolatok elsősorban óvodáink, iskoláink között gyümölcsöző. 2014 júniusában Racibórz alpolgármestere tett látogatást Zuglóban, és elfogadta azt a felkérést, hogy az idei Zuglói Napok díszvendége legyen a város. A jó kapcsolatokat a továbbiakban esetleg gazdasági területre is ki lehetne terjeszteni. A válságot követően Közép-Európa (és benne Lengyelország) előtt komoly perspektívák állhatnak, a továbbfejlődés motorja lehet e régió - érdemes a minél szélesebb köm együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát lefolytatni. - Steglitz-Zehlendorf (a német főváros 6. kerülete, Berlin délnyugati részén): a kerület adottságai sok tekintetben hasonlítanak Zuglóéhoz, alapvetően zöldövezeti
jellegű, történelmi épületekkel, számos kulturális intézménnyel. A Wannsee városrész tavakkal körbevett területe kedvelt kirándulóhely. Nevezetes látnivaló a Botanikus kert, a Grunewald Vadászkastély, a 9 múzeum (országos és városi múzeumkomplexumok tagintézményei, tematikus múzeumok és egy szabadtéri néprajzi múzeum) továbbá a fél-stagione rendszerben játszó magánszínház épülete. Bár a berlini múzeumi negyed (az ún. múzeum-sziget) nem itt, hanem a város központjában (Berlin-Mitte) található, mégis Steglitz-Zehlendorf fent említett adottságai párhuzamba állathatók a mi Városligetünkkel. A hazai nagyszabású Liget Budapest Projekt jövőbeni megvalósulását követően - a testvérvárosi kapcsolatokra is építve - komoly lehetőségek rejlenek a két város közötti kulturális turizmus fellendítésében, amiből Zugló sokat profitálhat. A 2008 óta fennálló kapcsolatok már eddig is sok eredményt hoztak: 2011-ben az EU Grundtvig program keretében lehetőségünk nyílt az igen jól működő német felnőttoktatási rendszer tanulmányozására, amelynek sok eleme akár magyar környezetbe is átültethető.(Ismert, hogy a hazai fehiőttképzési struktúra átalakításra szorul.) Gyümölcsöző az együttműködés a zeneiskoláink között, eljutott Berlinbe a "Kinszki Budapestje" c. fotó-vándorkiállításunk, melyet 2011-ben a Magyar Hét alkalmával rendeztek meg - hogy csak néhányat említsünk a közelmúlt eseményeiből. A városvezetőkből álló delegációk cserelátogatásain megállapodás született arról, hogy a felnőttoktatás területén tovább bővítik az együttműködést, valamint a műemlékvédelem és az egyházi kapcsolatok lehetnek még elsősorban a fejlesztendő irányok. Hasznos lehet a példaértékű német integrált városfejlesztési stratégia alaposabb megismerése, amely a fejlesztések során a városüzemeltetés, a kulturális és természeti környezet szempontjait is a legmesszebbmenőkig érvényesíti a versenyképesség növelése érdekében, az élhető lakókörnyezet megőrzése mellett. A jövőben szorgalmazni kell a további tapasztalatcserét a városfejlesztés témakörében, továbbá az intézményi együttműködések körét is érdemes bővíteni. Megfontolás tárgyává tenni Zuglóban egy Népfőiskola létrehozását (hazánkban e mozgalom jelentős hagyományokkal rendelkezett), amihez a berlini Victor Gollancz Volkshochschule tapasztalai is felhasználhatók. - Veliko Tamovo (Bulgária): egykori bolgár főváros, kerületünk legfrissebb testvérvárosa, Zuglóhoz hasonlóan kulturális központ. A kapcsolatfelvételt a kerületünkben élő bolgár kisebbség kezdeményzte. Zugló több szálon is kötődik a bolgár városhoz: egyrészt innen és a környező falvakból származtak azok a bolgárkertészek, akik az 1800-as években Zuglóban telepedtek le és megújították hazánkban a kertkultúrát, másrészt Veliko Tarnovo-ban állomásozott a Várnai
csatába igyekvő Hunyadi János, akit 1446-ban a mai Zugló területén lévő Rákosmezőn választottak kormányzóvá. 2012-ben a Zuglói Napok díszvendége volt a város, a testvérvárosi szerződés aláírására pedig 2013. március 22-én került sor Bulgáriában. Zugló támogatja Veliko Tarnovo törekvését a 2019-es Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében. Ennek keretében jó bemutatkozási lehetőség nyílhat a zuglói művészek számára is, különösen a Zuglói Filharmónia Zenekarának vendégszereplését kellene ösztönözni. - Cholpon-Ata (Kirgizisztán): Képviselő-testületi döntés született a várossal történő kapcsolatfelvételről. A város a lovaskultúra tárgyi emlékeit őrző múzeumot tart fenn. A kulturális kapcsolatok elmélyítése keretében az esetleges magyar vonatkozások feltárása érdekes kutatási téma lehet. Javaslat a finanszírozásra: fenti célokra európai uniós források is igénybe vehetők, ezért cél, hogy a megfelelő pályázatokon sikerrel szerepeljünk. Az Európai Bizottság - az emberek aktív szerepvállalását ösztönözve - az új támogatási ciklusban is meghirdette az "Európa a polgárokért 2014-2020" elnevezésű programját, amelynek 2. alpontja 2. alprogramjára ("Testvérváros-program") érdemes pályázni.
4.3. Fesztiválok, rendezvények és országos ünnepekhez kapcsolódó események (az elmúlt évek programjainak tükrében) •
Magyar Kultúra Napja (január 22): Az ünnep tiszteletére több napos rendezvénysorozatra kerül sor a Cserepesházban és tagintézményeiben, gyerekek és felnőttek részére is. Irodalmi délután, színházi előadás, magyar szerzők műveiből felolvasás, hagyományőrző kézműves foglalkozás és kiállítás egyaránt megtalálhatók a programban. •
Zuglói Tavaszváró Fesztivál (március-április): A közösségi és kulturális rendezvénysorozat 2014-ben indult útjára a tél búcsúztatásával, és a húsvéti ünnepekre való ráhangolódásként, felkészülésként. A rendkívül sokszínű gyerekprogramok mellett neves művészek fellépésével szórakoztató zenés műsor is várta az érdeklődőket, a civil sátorban pedig sokan igénybe vették az Uzsoki Modell ingyenes
szűrőprogram szolgáltatásait. Zugló főterén igazi vásári hangulat alakult ki az árusok jelenlétével, és megsütötték Zugló kalácsát is. Nevezetes esemény volt a három alkalommal megrendezett "Helytörténeti játszóház" 150 kisgyermek részvételével a megújult Bosnyák térhez kapcsolódó játékos és ismeretterjesztő feladatokkal. Ugyancsak mintegy 150 fő részvételével a templom tornyába látogatás-vezetésre is sor kei-ült. Emlékezetes kulturális élményt nyújtott az egyházi kórusok bemutatkozása is és április 11-én, a Magyar Költészet Napján rendezett nyugdíjas szavalóverseny. •
Föld Napja (április 22.): A Föld élővilágának és természeti környezetének megóvására már gyerekkortól fel kell hívni a figyelmet, az Önkormányzat minden évben megemlékezik e napról, kisdiákok számára játékos vetélkedőkkel, ismeretterjesztő előadásokkal. •
Gyermeknap (május 7.) és Gyermekek hete (május végén): A szülőknek és gyermekeknek egyaránt kikapcsolódást nyújtó családi programok sok látogatót vonzzanak a Cserepesház melletti parkba, a zenés műsorokkal és játszóházzal vidám hangulatot teremtve a lakótelepi környezetben. •
Tábori Toborzó (május): Zugló évről évre szervez a gyerekeknek az iskolai szünidő alatt nyári táborokat, biztosítva ezzel az aktív pihenést, a szabadidő hasznos eltöltését, és segítséget nyújtva a szülőknek a gyermekek biztonságos elhelyezésével. A kisgyermekes családok körében népszerű, ezért fontos erre a célra minden évben forrást biztosítani. •
Zuglói Spoitfesztivál (május): A fesztivál színhelye a Mogyoródi úti Sporttelep, évről évre sok látogatót vonz, az érdeklődők a sportprogramokon kívül színpadi műsort is láthatnak. Rendkívül népszerű az egyes korcsoportok számára megrendezett Patak Parti Futás, amely már hagyománnyá vált. A lakosság kulturális és rekreációs célú szabadidő eltöltésének jó példája a rendezvény. A sportprogramok, események és a sportélet szervezésére, koordinálására az Önkormányzat 2012-ben létrehozta a Zuglói
Sport és Rendezvényszervező Non-profit Társaságot, amelynek égisze alatt valósulnak meg azóta a sportrendezvények.
Korlátolt
Felelősségű
•
Zuglói Könyvnap (június): Hagyománnyá vált, hogy Zuglóban az Ünnepi Könyvhét országos rendezvénysorozata előtt egy héttel rendezzük meg az irodalom népszerűsítését szolgáló Könyvnapot. Ez alkalomból minden évben irodalmi beszélgetésekre kerül sor a Cserepesházban, neves írókkal és költőkkel. Évek óta a rendezvény házigazdája a Babérkoszom díjas zuglói költő és műfordító Turczi István, aki egyben a zuglói Parnasszus költészeti folyóirat alapító főszerkesztője is, amely lapot és ezáltal a verbarát olvasóközönséget - az Önkormányzat is támogat pályázati úton. A Cserepesház "Nyitott polc" kezdeményezése szintén az olvasás szeretetét, az irodalmi művek terjesztését szolgálja azzal, hogy a kihelyezett könyvespolcról bárki elvehet egy érdeklődését felkeltő könyvet, amelynek a helyére azután egy másikat tesz. •
Nyárbúcsúztató Vigalom (augusztus): A Cserepesház melletti parkban egész nap vidám műsorok, este éíő koncerttel, tánccal. •
Hungarikum Fesztivál (augusztus): Hagyományteremtő céllal első alkalommal 2014. augusztus 16-19 között keiül megrendezésre. A szervezők igyekeznek élvezetes, érdekes programokat kínálni a magyar kulturális és gasztronómiai hagyományok, szokások felelevenítésével, a magyar hungarikumok megismertetésével: minőségi magyar ételek kóstolójától a hagyományos kézműves termékek kiállításán keresztül egészen a népzene, a magyar nóta és az operett legszebb dallamainak felcsendüléséig, a gyermekeknek pedig hagyományőrző helytörténeti játszóház és vásári bábjáték bemutatásával. így minden korosztály megtalálhatja a neki megfelelő programot. A rendezvénynek Zugló megújult főtere, a Bosnyák-tér ad otthont. •
Zuglói Nyári Színház (augusztus): hagyományteremtő céllal hívta életre az Önkormányzat 2011-ben. Az
emberek kulturális célú szórakozását, nyáresti kikapcsolódását szolgáló előadások és a délelőtti gyerekszínházi produkciók impozáns, szép környezetben láthatók, a Városliget Vajdahunyad várának Károlyi udvarán. •
Zuglói Napok (szeptember-október) Zugló születésnapját ünnepli október l-jén, mivel 1935-ben ezen a napon vált Önálló kerületté. Hagyománnyá vált, hogy az eseményre meghívjuk tervérvárosaink küldöttségeit, és közülük minden évben felkélünk egyet, hogy díszvendégként mutatkozzon be a zuglói polgároknak. Jövőre Zugló megalakulásának 80. évfordulóját ünnepeljük - ez a kerek évforduló jó alkalom lehet egy nagyszabású rendezvénysorozat keretében Zugló fővárosi szintű kulturális célú pozicionálásához. Ennek érdekében érdemes lenne egy - részletes projekt-tervekkel ellátott - koncepciót kidolgozni, amely Zugló sajátos, Budapest többi kerületétől megkülönböztető, egyedi arculatát állítaná a középpontba. •
Zuglói Bábfesztivál (október): A Cserepesház és a Hunyadi János Általános Iskola Mesejátszók bábcsoportjának közös szervezésében, a fesztivál tíz éves múltra tekint vissza, helyszíne a Lipták Villa. A zuglói óvodások, iskolások előadásai mellett vendégcsoportok is fellépnek, és vamiak visszatérő határon túli vendégei is a találkozónak. 2013 a Weöres Sándor-év jegyében szerveződött - a költő születésének 100. évfordulóján. •
Zuglói Adventi Vásár (december): Első alkalommal 2013. december 1-22. között került megrendezésre a Bosnyák téren, a templom körül megújult közterületen. Az adománygyűjtéssel egybekötött rendezvény felkészülés az Ünnepekre, a várakozás ideje alatt tematikus hétvégékkel, ünnepi zenés programokkal, karácsonyi sütikészítéssel. •
Nemzeti ünnepek: március 15. és október 23. Mindkét jeles napon az Önkormányzat méltóképpen megemlékezik a szabadságharcok eseményeiről: március 15-én a Wass Albert téren, október 23-án a Forradalom terén és a Bosnyák téri emléktábla előtt. Az ünnepi megemlékezéseken a meghívott
neves művészeken kívül zuglói diákok is részt vesznek, az önkormányzat tisztségviselőivel és a zuglói polgárokkal közösen fejet hajtva nemzetünk hősei előtt. •
A kegyeleti kultúra gondozása jegyében a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 2014-ben rendezett országos megemlékezések sorában Zugló Önkormányzata is részt vesz: neves történészek tartottak előadást a múlt eseményeiről, valamint a holokauszt és a kommunizmus áldozatairól a "Női sorsok a diktatúrák idején" című konferencián, majd emléksétára is sor keiült, amely érintette a kerületben található valamennyi emlékhelyet.
A fenti reprezentatív felsorolásból jól látható, hogy az évről évre visszatérő önkormányzati rendezvények (közülük több fesztivál hagyományteremtő szándékkal nemrég indult útjára) "lefedik" az egész évet, szinte minden hónapban van valamilyen figyelemfelkeltő esemény. A rendszeresség nagyon fontos a közönség körének bővítése szempontjából, mert mind a zuglóiak, mind az idelátogatók előre tudnak tervezni, egy-egy érdeklődésüket felkeltő eseményre időt fordítani, továbbá a hagyományteremtő sikeres rendezvények Zugló kulturális védjegyévé is válhatnak. Érdemes lenne további jeles napokról megemlékezni, így a rendezvények sorába felvehető lenne a 2011-ben a Magyar Nyelv Napjává nyilvánított november 13-a, amely napon - a reformkor egyik nagy vívmányaként - elfogadták a magyar nyelvet hivatalossá tévő 1844. évi II. törvényt. E napon minden évben ráirányítható a közfigyelem a nemzeti identitásunk alapját képező nyelvünkre, iskolákkal közös programok szervezhetők az anyanyelvápolás céljával. Ugyancsak megünnepelhető lehetne minden év szeptember 21-én a Magyar Dráma Napja (ezen a napon volt "Az ember tragédiája" drámai költemény ősbemutatója), amelyre az iskolákkal, diákszínjátszó körökkel közös programok szervezhetők. A nemzeti ünnepeinken kívül a jövőben Zuglóban is megemlékezhetünk minden év június 4-én a trianoni szerződés aláírásáról - a 2010 óta nemzeti emléknappá nyilvánított - Magyar Összetartozás Napján.
4.4. Környezeti kultúra, kulturális városfejlesztés, műemlékvédelem A városkép rendezettsége, az épített és természeti környezet kulturált gondozottsága mutatja az ott lakók igényességét, és ugyanúgy meghatározza a város arculatát, sőt image-ját, ahogyan a kulturális intézményei védjegyéül
szolgálnak. Zuglót a főváros frekventált zöldövezeti kertvárosaként tartják számon, de emellett megtalálható itt a régi polgári villák világa és a rendszerváltozás előtti korszakot szimbolizáló lakótelepek miliője is, valamint a kerület különböző pontjain sok-sok műemlékvédelem alatt álló épületet csodálhatunk meg. Az elmúlt időszakban több- a környezeti kultúrát szolgáló - program valósult meg, amelyek a jövőben mindenképpen folytatásra várnak. Elindult egy olyan szemléletváltozás is, amely az élhető közterek megvalósításán túl az eddig háttérbe szorult történelmi személyiségeket megörökítő emlékművek létrehozására is nagy hangsúlyt helyez. így például 2012-ben a Képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy a Bosnyák utca - Thököly út közötti névtelen közterületet gróf Tisza Istvánról nevezzék el, és a téren az egykori magyar miniszterelnök portrészobrát helyezzék el, ily módon is kifejezve az utókor tiszteletét és életben tartva az emlékét. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a XIV. kerület Hermina út 45. szám alatti, 1900-ban épült nagyrészt neobarokk stílusjegyeket hordozó Tisza Vilía - amely építészeti, iparművészeti értékein túl történelmi jelentőséggel is bír, mivel 1918. október 31 -én itt gyilkolták meg Tisza Istvánt - rendkívül elhanyagolt, méltatlan állapotban van. A műemléki védettség alatt álló omladozó épületet az elmúlt évtizedek során különböző intézmények ül. társadalmi szervezetek használták, egyébiránt állami tulajdonban van, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gondozásában áll. A villa megmentésének érdekében a közelmúltban Zugló Önkormányzata kezdeményezte - felújítási kötelezettség vállalása mellett - a tulajdonjog ingyenes megszerzését. Ezt a folyamatot a jövőben konzekvensen végig kell vinni, hogy a zuglóiak büszkék lehessenek e nagy múltú történelmi épületre. A közelmúltban megvalósult és kezdeményezésekről összefoglalóan:
a
jövőben
megvalósításra
érdemes
- A Bosnyák tér több ütemben megvalósuló rekonstrukciójával (első ütemben a templom közvetlen környezetének megújítása, díszburkolatok és zöldfelüleletek kialakítása, új parkbútorok telepítése, a köz»és díszvilágítás fejlesztése, aszfalt helyett térkő telepítése) létrejött egy valódi városközpont, amely a zuglóaik régi álma volt. Az elmúlt évek nagy vállalkozásának számít a tér közepén álló Páduai Szent Antal Plébániatemplom 1946 óta befejezetlenül álló tornyának felépítése, amely a Kereszttel együtt 55,4 méter magas építmény és idén áprilisban készült el. A torony ősszel új harangokat kap, amelyeket 2014. szeptember 21-én, vasárnap szentelnek fel. A négy harang Őrbottyánban készül: a Magyarok Nagyasszonya, a
Szent István és a Szent Antal elnevezésű harangokat, valamint az ún. lélekharangot neves magyar harangöntő mester készíti. Felszentelésük és eíhelyzésük előtt a téren kiállítva megtekinthetők lesznek valamennyi érdeklődő számára. A felújított teplomra és térre a zuglóiak méltán büszkék! A második ütemben tovább szépül a környezet, várható a templom mögötti Vásárcsarnok és kereskedelmi egységek rendbetétele. A megújult tér máris több szabadtéri rendezvénynek adott otthont, a látogatók nagy megelégedésére. A későbbiekben - a terület teljes körű felújítása után - olyan kulturális, szórakoztató és művészeti központ hozható itt létre, amely találkozási pont lehet a zuglói polgárok számára, egy nagy befogadóképességű színház- és koncertteremmel színvonalas nagy rendezvények lebonyolítására alakalmas, helyet adna a művészek és a közönség találkozására, irodalmi kávéháznak, kiállítóteremnek, könyvesboltnak, esetleg a zuglói művészek törzshelyeként szolgáló klubnak. Ily módon Zugló Pest kulturális központjává tehető, amire a kerület - adottságai és szellemi -kulturális közélete alapján - teljes joggal aspirál.
- A Virágzó Zugló Program 2011-ben indult a polgármester javaslatára. Az utcafront szépítési és közösségi kertépítő program nagy népszerűségnek örvend, az e célra kiírt pályázat minden évben rendkívül sikeres. Az Önkormányzat és a zuglói lakosok közös akciója keretében az Önkormányzat térítésmentesen biztosít kerti szerszámokat, eszközöket, továbbá virágpalántákat és cserjéket, amelyek azután az elültetést követően - előkerteket, házak előtti utcafronti területeket díszítenek, és a későbbiekben a lakók gondozására vamiak bízva. A programnak van egy önmagán túlmutató jelentősége is: felhívja az emberek figyelmét a közterek tisztaságának megőrzésére, szépítésére, és a lakosok személyes közreműködése által meghonosítja a környezetéért felelősséget vállaló polgári attitűdöt. Közintézmények is részt vehetnek a programban, így a Pöttöm Park Óvoda, a Paskál Idősek Otthona és a Lipták Villa munkatársai, közösségei is bővíthették kertészeti ismereteiket a kertészmérnök által irányított közös munka során. A projekt egész éven át tart, és évadzáró ünnepséggel zárul. A Zugló különböző pontjain megvalósuló virágültetési akciókról videó-anyag is készül, amely kedvcsináló jelleggel a Program honlapján mindenki számára megtekinthető. - A korábbi koncepcióban szerepelt az a javaslat, hogy a Rákos-patak és környéke a kerület kulturális főutcájává tehető, a meder kitisztítása és a part rehabilitációja után. Az így kialakított "Élő Patak - Zugló kulturális főutcája" azután becsatlakozhatna a Bosnyák téri kulturális centrumba. Bár a Rákos-patak környezetében történtek fejlesztések (így például a Mogyoródi úti Sporttelep szabadtéri sportlétesítmény létrehozása, a patak mentén kerékpárút és a zuglói
festőművész, Lohr Ferenc tiszteletére elnevezett sétány kiépítése), azonban a környék teljes körű rehabilitációja és rekultivációja még várat magára. Nagyon találó a partmenti út elnevezése Lohr Ferenc után, aki a magyar barokk templomi freskófesztészet kiemelkedő alakja volt, hazánkban számos templom őrzi alkotásait, így Zuglóban a Bosnyák téri Páduai Szent Antal Plébániatemplom valamint a herminamezői Hermina-kápolna oltárképei fűződnek a nevéhez. A neves művész, akinek tehetségét alig húsz évesen, az 1890-es évek elején Munkácsy Mihály fedezte fel, 1905-től Zuglóban élt a Gyarmat utcában. r
Érdemes lenne a művész életéről és alkotásairól a patak menti utcanév táblák mellett olyan ismeretterjesztő, részletes tájékoztatást nyújtó táblákat (esetleg sztéléket) kihelyezni, amelyek alapján a zuglói emberek és az idelátogatók is közelebbről megismerhetnék. A lokálpatrióta szellemiség ily módon történő építése, az ismeretek ily módon is történő átadása hasznos lenne, és bizonyosan jó fogadtatásra találna. Egyébiránt a patak és környékének folyamatos, rendszeres karbantartása elkerülhetetlen, ha egy valóban európai szintű természeti-rekreációs övezetet akarunk itt működtetni. Ehhez szükséges a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő patak-árok növényzetének rendszeres gondozása, a patakon áthaladó kis hidak korlátainak festése, felújítása, patak-menti utcabútorok kihelyezése, a padok korszerűsítése. A mederkotrás és a víz tisztítása olyan sürgető feladat, amely a patak élővilága szempontjából nem tűr halasztást. Ez annál is fontosabb, mivel a patak mentén húzódó nagy sík terület - a középkorban a magyar országgyűléseknek helyet adó Rákosmező - legnagyobb része Zuglóban fekszik, amely városmarketing szempontból jól felépíthető történelmi emlék. (A hatalmas térre azért volt szükség, hogy a köznemesség személyesen - és ne csak követei útján - jelen lehessen az országos döntéseknél. Évszázadokon át azzal is híressé vált a terület, hogy itt gyülekeztek a magyar hadak, ha az országot ellenség fenyegette. A XIII. században ráadásul az ország közepeként emlegették e területet, Kisfaludy Károly pedig versben emlékezett meg róla.) Jelenleg az Egressy út-Cinkotai út kereszteződésében található tisztáson emlékeztet szűkszavúan egy kis kőemlékmű a történelmi helyre. A Rákosmező és Rákos-patak kulturális-honismereti projektet össze lehetne kapcsolni, erre érdemes külön koncepciót kidolgozni. ( A Rákos-patak bizonyos szakaszai mentén található magasfeszültségű távvezetékek föld alá történő elhelyezése régóta visszatérő gondolat, fontossága pedig egy frekventált lakóövezetben nem szorul magyarázatra. E célra - akár az érintett szomszédos kerületekkel közösen pályázva - érdemes lenne uniós források megszerzését kezdeményezni, így például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, amely a felzárkóztatásra váró konvergencia régiókat különösen támogatja! Ha mindez részét képezné a fent említett kulturális projektnek, növelhetné a
pályázati esélyeket!) - A Városliget Zugló legnagyobb kiterjedésű, kulturális, sport- és szabadidős tevékenységet szolgáló zöldfelülete, a főváros lakosságának kedvelt kiránduló helye, sétányokkal, parkokkal, gyógyfürdővel, kulturális intézményekkel, közvetlen közelében pedig a magyar történelmi arcképcsarnokot felvonultató Hősök-tere, valamint az Ötvenhatosok tere, a ma már világhírű Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Bár a fent nevezett intézmények fenntartója nem Zugló Önkormányzata, azonban Zugló területén találhatók, így az azokkal kialakított kapcsolat nagyon fontos. Az állami beruházásban megvalósuló, a tervek szerint 2018-ra elkészülő nagy volumenű Liget Budapest Projekt - amelynek keretében egy modern, európai viszonylatban is jelentős kulturális komplexum jön létre, új múzeumi negyeddel és a Városliget megújuló zöld területeivel - Zugló számára nagy lehetőségeket teremthet a várhatóan fellendülő kulturális turizmus révén (mind külföldről, mind belföldről), és hozzájárulhat a kerület még erőteljesebb kulturális pozicionálásához. A turisztikai szakma bevonásával ki kell alakítani egy idegenforgalmi és kulturális információs központot, ahol a személyes tájékozódással és a több nyelven megjelentetett kiadványok, prospektusok útján az idelátogatók minden releváns információt megkaphatnak. Egy átfogó közterület-megújítási program keretében számba kellene venni a közterületi műemlékek, kihelyezett emléktáblák sorát, és - állapotuk felmérése után - amennyiben szükséges, felújítani azokat. (A program részét képezhetnék - a kulturális örökségvédelem szempontjából nem érintett - a környezetet azonban igencsak meghatározó oszlopok, utcabútorok és utcatáblák is, amelyek felújítása, illetőleg új egységes külső megjelenése a kerületet jól beazonosító városkép-elem lehetne.) A közösségi kulturális örökség felmérése és digitalizációja napjaink egyik legfontosabb feladata, hiszen egyfelől tudnunk kell, mi az a kultúrkincs, amivel rendelkezünk, másfelől a szellemi örökségünk tárgyi emlékeit mindenki számára elérhetővé, megtekinthetővé kell tenni. Ebbe a folyamatba önkormányzati szinten is be lehet kapcsolódni úgy, hogy azzal ráadásul a lokálpatrióta szellemiséget is erősíteni lehet, hiszen mindenki büszke lehet arra, ha kulturális értékekben gazdag lakókörnyezetben él. Zugló ebből a szempontból kölönösen előnyös helyzetben van, így az alábbi javaslatokat mindenképpen érdemes megvalósítani: az Önkormányzat honlapján (vagy egy későbbiekben kialakítandó Önálló zuglói kultűrportálon) közzé kell
tenni, hogy kiknek a tiszteletére és hol kerültek eddig emléktáblák elhelyezésre a kerületben, ismertetve az adott személyek rövid életrajzát, munkásságát és zuglói kötődését. Ugyancsak közzé kell tenni a kerületben található jelentős történelmi és kulturális helyek, helyszínek, műemlékvédelmi épületek és köztéri műemlékek listáját, háttérinformációk kíséretében (pl. Hermina-kápolna, Tisza Villa, Stefánia Palota, Ötvenhatosok tere, Rákosmező). Az emlékezet-kultúra ápolására a fent említett neves helyszíneken nagyobb méretű utcai táblák/oszlopok (sztélék) elhelyezése szükséges ismeretterjesztő háttérinformációkat nyújtó szöveggel. (Német testvérkerületünk mintájára.) Nálunk is vannak az egyes emlékműveknél rövidebb feliratokal ellátott emléktáblák, a fenti példa azonban egy ennél jóval részletesebb információkat nyújtó, és legfőképpen egységes megjelenésű, egyfajta kerületi kulturális promóciós eszköz megteremtését szorgalmazza. (Hasonló jellegű kezdeményezés volt 2012-ben a "Zugló öröksége" című tárlat, amely a helyi védettség alá helyezett épületeket mutatta be a millenniumi földalatti három zuglói megállójában, később pedig egy fotókkal illusztrált kiadvány is megjelent e témában.) Kerületünkben rendkívül sok utca és köztér egykori neves művészek, tudósok, történelmi személyiségek nevét viseli, többüki'ől azonban még maguk a zuglóiak is csak hiányos ismeretanyaggal rendelkeznek. Fel kellene eleveníteni azt a "Zuglói utcák névadói" elnevezésű népszerű sorozatot, amely a Zuglói Lapok hasábjain indult 2005-ben, és elektronikus formában, a honlapon közzé lehetne tenni az egyes névadó személyekről összeállított ismertető anyagokat.
4.5. Közművelődés és köznevelés kapcsolata Az óvodák, iskolák és a kulturális intézmények együttműködése segíti a kulturális értékek megismertetését és megszerettetését. A diákokat be kell vonni az életkori sajátosságaikhoz igazodó kerületi kulturális és közművelődési programokba. (Jó példa erre a közelmúltból az Arany János Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek előadása a Cserepesház által szervezett Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat alkalmából 2014-ben, vagy a Hunyadi János Általános Iskola diákjainak rendszeres közreműködése a nemzeti ünnepeink tiszteletére rendezett kerületi megemlékezéseken.) A 2013-ban készült országos közművelődési koncepció különösen preferálja új partnerségek kialakítását, így a közművelődési és a köznevelési intézmények
szorosabb együttműködését, ennek érdekében pedig speciális programokat is javasol. Intézményi partnerségi kapcsolat alakítható ki például az újonnan bevezetésre keiült, hét különböző területen (így többek között a kulturális és közösségi területen) végezhető 50 órás kötelező iskolai közösségi szolgálaton (IKSZ) keresztül, amely 2013 szeptemberétől új feladatként jelent meg a kulturális intézmények életében. Azóta már számos múzeum, színház, könyvtár és közművelődési intézmény alakított ki rendszeres, szoros kapcsolatot az iskolákkal, különböző közös projektek megvalósításával, színházpedagógiai, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal. Fontos, hogy a programok kapcsolódjanak a Nemzeti Alaptantervhez ill. a kerettantervekhez, így ezek a foglalkozások akár a tanórák kiváltására is alkalmasak lehetnek. A közösségi szolgálat keretében ezenkívül végezhető egyéb más tevékenység is, a kulturális intézmény munkájában való aktív részvétellel (például szervező munka, promóciós kiadványok Összeállításában vagy programok lebonyolításában segédkezés stb.) Ezek a feladatok elősegítik a tanulók társadalmi szerepvállalását, de hozzájárulhatnak esetleges szociokulturális hátrányaik leküzdéséhez is, és nem titkolt cél az sem, hogy az intézmények később számítanak rájuk rendszeresen visszatérő múzeum- vagy könyvtárlátogatóként, színházi nézőként, művelődési házak programjainak résztvevőjeként. A zuglói intézményeknek a jövőben fel kell készülniük az iskolai közösségi szolgálatot végző diákok fogadására, sőt vonzó ajánlatokkal keresni is kellene az együttműködés lehetőségét. (Az iskolai közösségi szolgálathoz az EMMI és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közösen kidolgozott egy ajánlást a kulturális intézmények számára, módszertani segédlettel ellátva.)
5.
Önkormányzati fenntartású intézmények
5.1. Zuglói Cserepes Kulturális Közhasznú Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság Az Önkormányzat 2012-ben létrehozta a Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft. gazdasági társaságot, amely által működtetett közművelődési intézményekhez delegálva látja el a kötelező közművelődési feladatait. A társaság a jelenlegi helyén (Füredi úti lakótelep mellett) 1986 óta működő Cserepesház Zuglói Művelődési Házból fejlődött ki, amelyhez korábban, 2008-tól a
Zeg-Zug Zuglói Gyermekház, 2009-től pedig a Zuglói Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda kerültek tagintézményként átszervezésre. A struktúra- átszervezés következtében módosított Alapító Okiratát a Képviselő-testület 577/2011. (V.27.) sz. határozata fogadta el, majd azt követően 2012-ben költségvetési szervként történő működtetése megszűnt. A 2012-ben létrehozott gazdasági társaság Alapító Okiratának módosítására 2013. áprilisában kei-ült sor, azóta a társaság új neve: Zuglói Cserepes Kulturális Közhasznú Non-profit Kft. A társaság intézményei végzik a helyi közművelődési tevékenységet, ezért a közfeladat ellátására az Önkormányzattal - az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően - közművelődési megállapodást és támogatási szerződést kötött. A név 2013-ban történt megváltoztatásával az alapító döntött a gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszerzéséről, mivel annak törvényben meghatározott feltételeit a társaság teljesíti, vagyis hozzájárni a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, megfelelő erőforrás áll rendelkezésére és kimutatható a megfelelő társadalmi támogatottsága. A társaság fő közhasznú tevékenysége az Alapító Okirat szerint: a Cserepesház, Lipták Villa, Zuglói Ifjsági Centrum, Liget Galéria közművelődési intézmények, valamint a Civil Ház működtetése. Részt vesz továbbá a kenileti rendezvények szakmai-gazdasági segítésében, a testvérvárosi kapcsolatok, valamint a Zuglói Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat gondozásában és a szabadidő-szervező tanárok szakmai összefogásában. Valamennyi tagintézmény családias hangulatú környezetben van, az épületek befogadóképessége nem túl nagy (60-100 fő), színes programkínálatuk, szolgáltatásaik azonban minden korosztályt elérnek. 5.1.1. Cserepesház A Cserepesház magas színvonalon látja el a környező lakótelepről és kertvárosi övezetből érkező látogatókat: a kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas temieiben a gyerekek sokféle készségfejlesztő, egészségmegőrző, mozgásos programon, különféle hagyományőrző és kézműves, fejíesztőpedagógiai és önismereti foglalkozásokon vehetnek részt, sőt játékos óvodás-kisiskolás angol nyelvtanulásra is lehetőség van. A felnőtteknek és nyugdíjasoknak ugyanúgy szerveznek mozgásos, rekreációs
foglalkozásokat, továbbá érdekes és hasznos művészeti programokat, klubokat és tanfolyamokat (például nyugdíjas számítógép-kezelő tanfolyam). A rendszeres művelődési formák mellett nagyon népszerűek a színházi előadások (Mi Színházunk program), a koncertek (például a Zuglói Smooth Jazz Klub) és a gyermektáncház (Mi Táncházunk program). A nagyteremben lehetőség nyílik irodalmi estek, beszélgetések, kamarakoncertek megtartására, így például a könyvnapi rendezvények kedvelt helyszíne. A nemrég felújított Cserepes Kultúrkávézó otthont ad ingyenesen látogatható vándorkiáll ításoknak. A Cserepesház szakmai munkájában az egyik legelismertebb terület a készségfejlesztő pedagógia, de fontos megemlíteni a fogyatékkal élő emberek számára összeállított speciális fejlesztő-esélyteremtő foglalkozásokat is. (Az intézmény ezirányú elkötelezettségét mutatja, hogy munkatársként is alkalmaz néhány fogyatékkal élő személyt.) Zugló oktatási rendszerében is kiemelt jelentőségű és nagy múltra tekint vissza a speciális nevelési igényű gyermekek képzése. A kerületben található többek között a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és a Hallássérültek Tanintézete. 5.1.2. Lipták Villa A Lipták Villa korábban a Zeg-Zug Zuglói Gyemiekliáz nevet viselte. Az intézmény névváltoztatására 2011-ben került sor, a ház építtetője és egyben első tulajdonosa, a mérnök-vállalkozó Dr. Lipták Pál után, aki hazánkban az első műszaki doktori cím birtokosa. Az 1925-ben épült villa Zugló régi polgári negyedében, a Herminamező városrészben található, és - ahogyan az intézmény előző elnevezése is utal erre - a gyermekprogramok, klubok, vetélkedők, diákönkormányzati események és kiállítások helyszíne volt. Ezt a profilt ma is őrzi, hiszen azokra a készségfejlesztő, egészségmegőrző, tánc-és színjátszó foglalkozásokra itt ugyanúgy megvan mind a gyerekek, mind a szülők részéről az igény, ahogyan a város másik végén található Cserepesházban. Az utóbbi években azonban elindult egy másik profil kiépítése is, a szélesebb körű művelődés és a lokálpatriotizmus ápolásának igényével. Az előadói estek, diákszínpadi előadások (Lipták Pódium), közéleti találkozók, beszélgetések (Zuglói Olimpiai Esték), valamint a helyismereti kiállítások és a zuglói művészek bemutatkozása (Lipták Galéria) olyan értéket képviselő programok, amelyeket a jövőben mindenképpen érdemes tovább fejleszteni. (Népszerű volt például az elmúlt időszakban a zuglói kötődésű sportolókkal folytatott pódiumbeszélgetés, vagy a Magyar Festészet Napján rendezett kiállítás a
zuglói művésztanárok alkotásaiból) A zuglói születésű helytörténészről, Samodai Józsefről elnevezett Zuglói Helytörténeti Műhely munkája az utóbbi időben egyre intenzívebb és sokrétűbb, az Önkormányzat által is preferált tudományos szintű helytörténeti kutatások mellett rendszeresen tartanak kiállításokat, gyermekek részére helytörténeti foglalkozásokat. A Műhely által feltárt kutatási eredményeket és az azokat bemutató kiadványokat digitális formában is meg kell Örökíteni az utókor számára, és a nagyközönségnek elérhetővé kell tenni. 2014-ben például a Lechner Ödön-év kapcsán (a Stefánia úti Magyar Állami Földtani Intézet épületének és a Hermina úti Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége székházának tervezése fűződik a nevéhez) az építészet témaköre kerül előtérbe, 2014 szeptemberében pedig a "Reformátusok Zuglóban" című kiállítást rendezik meg a 120 éves Zuglói Református Templom tiszteletére. A Lipták Villa alkalmas hely lenne a jövőben egy zuglói népfőiskola létrehozására, amelynek keretében egyrészt különböző esélyteremtő felnőttképzési programokat indíthatnánk, másrészt ismeretterjesztő, tudást gyarapító előadásokat szervezhetnénk. A felnőttképzés megszervezésére és korszerűsítésére napjainkban nagy szükség van, mivel az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning) ma már alapkövetelmény valamennyiünk számára. A közművelődés intézményrendszerén keresztül lehetőséget kell adni a helyi polgároknak, hogy ismereteiket bővítsék, és képességeiket fejleszthessék. A népfőiskolai mozgalom - amelynek Magyarországon nagy hagyománya volt egészen az 1948-ban történt megszüntetéséig - célja éppen a kulturális felemelkedés lehetőségének megteremtése volt, egyben állampolgári nevelést is nyújtott, és erősítette a nemzeti közösség összetartozását. Az újraindított népfőiskolák hiánypótló szerepet tölthetnek be. A Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) 125 bejegyzett tagszervezete közül Budapesten összesen Öt működik: az V. X. XI. XIII. és XVI. kerületekben van népfőiskolai tevékenységet ellátó civil szervezet. 5.1.3. Zuglói Ifjúsági Centrum A Zuglói Ifjúsági Centrum (ZIC) az 1968-ban megnyitott zuglói Kassák Lajos Művelődési Ház (Kassák Klub) 2004-ben felújított épületében található, a szomszédos XIII. kerülethez közel. A ZIC jogelődje a Zuglói Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, fő profilja az ingyenes pályaválasztási és munkavállalást segítő tanácsadás, amit az intézmény kiemelt feladatának tekint. Erre a célra és az iskolarendszerből kikerült fiatalok meghatározott képzésére 2012-ben TÁMOP pályázaton uniós forrásokat is sikerült
elnyerniük. A ZIC ma olyan közösségi közművelődési és szolgáltató színtér, amely elsősorban ifjúsági programoknak ad otthont oly módon, hogy maga ís szervez, de be is fogad rendezvényeket. Célcsoportja a 12-30 év közötti korosztály (színházpedagógia, Kresz-tanfolyam, angol társalgási baba-mama klub, színilázi előadások, irodalmi beszélgetések), de szervez foglalkozásokat az óvodás-kisiskolás gyerekeknek is (fejlesztő mozgásterápia, gyermekjóga játékos angol nyelvtanulás, rajztábor). Nyitott közösségi terében szabadpolcos játékkínálat és ingyenes internethasználat áll rendelkezésre. Jeles esemény volt 2013-ban a Sebő Klub létrejöttének 40. jubileumát ünneplő koncert, amelyet a Weöres Sándor-év jegyében tartottak. (Az 1973-ban a Kassák Művelődési Házban útjára indult Sebő Klub számít a saját népzenei hagyományokra építő hazai táncház-mozgalom kiinduló pontjának.) Nagyon népszerű volt az a József Attila Színház igazgatójával és színészeivel tartott közönségtalálkozó is, amelyet idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeztek. A művészek bemutatták azt a színházpedagógiai ifjúsági programot, amelyet a diákok részére állítottak össze azzal a céllal, hogy megszerettessék velük e művészeti ágat, és kineveljék a jövő színházlátogató közönségét. Javaslatok: A fenti három helyszínen otthonra talált művészeti programok mellett az Önkormányzat feladata lehet az új tehetségek felkarolása (nemrég két kiemelkedően tehetséges fiatal zeneművész támogatásáról született döntés) és új műalkotások létrejöttének ösztönzése is. Ennek érdekében meghatározott célú és tematikájú pályazatokat kell kiírni a zuglói művészek (írók, képzőművészek, fotóművészek) részére, és lehetőséget is kell teremteni alkotásaik bemutatására. A pályázatok mindenképpen kapcsolódjanak Zuglóhoz, a kerület jelenéhez vagy múltjához, akár helytörténeti vonatkozásban is. Támogatni kell továbbá helyi kulturális értékeinket bemutató általános és tematikus kiadványok, évkönyvek, katalógusok, valamint helytörténeti-honismereti kutatások eredményeiről beszámoló tanulmányok kiadását, és ezzel egyidejűleg azok digitalizálását is amiak érdekében, hogy minél több befogadóhoz eljussanak. A készségfejlesztő- és képzési programokon való részvételt elérhetővé kell tenni azon hátrányos helyzetű zuglói gyermekek és felnőttek számára is, akik ezt nem engedhetik meg maguknak. Meg kell hogy mutatkozzon a helyi közösség összetartó ereje és felelősségvállalása abban, hogy ösztöndíj és/vagy ingyenes képzés Hl. jelentős kedvezmény formájában támogatja a tanulni-művelődni vágyó, de kevésbé tehetős embereket. Ez az esélyteremtés egyben a tehetséggondozás egy
másik formája is lehet, amennyiben hozzájárni ahhoz, hogy ne a születési körülmények határozzák meg az előrejutás és a képességek kibontakoztatásának lehetőségét. E célt szolgálhatja a népfőiskolai rendszer felkarolása is. Szorgalmazni kell az iskolai közösségi szolgálatban való aktív részvételt, ennek érdekében erősíteni az intézményi együttműködéseket. Az országos szinten 2013-ban útjára indított kulturális közfoglalkoztatási programba a Cserepesház elsőkként kapcsolódott be, ezt a tevékenységet - a várhatóan idén szeptemberben meghirdetésre kerülő második ütemben - tovább kell folytatni, és lehetőség szerint bővíteni. A tagintézmények épületeiről elmondható, hogy azok belső tereinek, berendezési tárgyainak folyamatos megújítása szükséges a kellemes hangulatú légkör megteremtéséhez, mivel az igényes környezet vonzóbbá teszi a látogatók számára, a korszerű felszerelés pedig hozzájárul a foglalkozások sikerességéhez és hatékonyságához. Fontos feladat az épületek akadálymentesítése is, hogy valóban mindenki igénybe vehesse szolgáltatásaikat. Az országos szakmai koncepció középpontba állítja és egységes rendszerbe foglalja a minőségbiztosítást és a szakmai felügyeletet, ennek érdekében érdemes a jövőben a regionális és országos szakmai szervek által kínált továbbképzéseken részt vermi. A Cserepesház idén benyújtja pályázatát a 10/2010.(111.11.) OKM rendelet szerint elnyerhető Minősített Közművelődési Intézmény cím elnyerésére, amely a kiemelkedő szakmai teljesítményt díjazza. Ezúton is fontos megjegyezni, hogy a kerületnek szüksége lenne egy nagy befogadóképességű kulturális központra, amely helyet biztosítana az igényeknek megfelelő, fenntartható közművelődési rendszer és a zuglói művészeti élet számára. 5.1.4. Liget Galéria A Városliget mellett, az Ajtósi Dürer soron található Liget Galéria elismert képzőművészeti műhely, a tranzit.hu szakmai fórum által alapított Katalizátor-díj 2010-es díjazottja. 1983 óta rendez kiállításokat, a nagy intézményhálózaton kívüli kisgalériák közé sorolható, amelyek főként Nyugat-Európában elterjedtek. Kortárs magyar művészek alkotásainak kiállító helye, elsősorban az avantgárdé ízlésvilág képviselője. Bemutatkozási lehetőséget nyújt fiatal tehetséges képző- ipar- és fotóművészeknek, de teret ad a modern experimentális és installációs művészetnek is. Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, elsősorban a környező
országok művészeivel szervez közös kiállításokat. Profilja és szűk célközönsége rendkívül eltérő a többi intézményétől. Jövőbeni működtetésébe érdemes lenne magánbefektetők támogatásait bevonni. 5.2. Zuglói Filharmónia Non-profit Kft. - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus A Zugló kulturális zászlóshajójának számító zenekar támogatását - a kimagasló oktató-nevelő munka és művészi teljesítmény elismeréseként - az Önkormányzat a közelmúltban duplájára növelte. Egyedülálló ugyanis az a művészetoktatásban missziót betöltő szerepe, amely országosan is ismertté, sőt világhírűvé tette. A Zenekar hosszú múltra tekint vissza: az István Gimnáziumban 1954-ben alapított zenekarból fejlődött ki, amelynek talaján azután megalakult a XIV. kerületi zeneiskola, majd szakközépiskola, 2005ben pedig az iskolától független önálló együttes jött létre. Az évek során fiatalok ezrei részesültek itt magas színvonalú zenei képzésben, a zene szeretetének elsajátításával, a fiatal tehetségek mellett koncertjeiken időről időre neves művészek szívesen és büszkén vállalják a közös alkotómunkát. A Zenekar 2000-ben Magyar örökség-díjat kapott, 2011-ben a Nemzeti Ifjúsági Zenekar kitüntetettje, 2013-tól pedig - az előadó-művészeti törvény értelmében - a kiemelt zenekari kategóriába került, ezzel Magyarország legjobb hivatásos együttesei közé tartozik. Koncertjeiket valamennyi korosztály látogatja, így a legszélesebb közönségréteget képesek megszólítani. A nyugdíjasok körében nagy népszerűségre tettek szert a Tea-koncertek, míg a Térzene-sorozat a hangversenytermek falain kívül, lakótelepi környezetben nyújtott zenei élményt a zuglói lakosoknak. Az 1997-ben indult Pastorale-sorozat családoknak, gyrekeknek szól, a zenén túl hangszer-bemutatókkal, értékes ismeretek átadásával, művészekkel folytatott beszélgetésekkel. Idén áprilisban immáron a 200. Pastorale-koncert került megrendezésre. 2011-től működik az ún. Komplex-sorozat, amelynek keretében diákok látogatnak el hétköznap délelőtt a zuglói Zeneházba, ahol a koncerteket beszélgetések, tánc és vetítés egészítik ki. Külön-külön szerveznek foglalkozásokat az óvodásoknak, kisiskolásoknak illetőleg a felső tagozatosoknak és középiskolásoknak. A program célja, hogy a zuglói gyermekek évente legalább egyszer művészeti élményben részesüljenek! Ily módon a Zenekar a legnemesebb értelemben vett példaértékű esélyteremtő köszhasznú tevékenységet végez. Az eddig megvalósult programok alkalmával mindig valamilyen történelmi eseményt is feldolgoztak, így legutóbb a "Szilárdul állj, magyar" c. Erkel előadás kapcsán, vagy a kicsiknek összeállított "Kossuth Lajos azt üzente"c. és "A magyar név megint szép lesz" c.
foglalkozásokon. Legújabb kezdeményezésük egy - Benedek Elek népmese-gyűjtése alapján készült - új magyar daljáték bemutatása volt, amellyel meseszínházi sorozatot indítottak útjára. A középiskolás és felnőtt korosztály számára a Stephanus bérlet és a Gaudeamus (azaz: Örvendjünk!) bérlet ajánlott - mindkét sorozat a kerület határain túllépve, egy-egy nemzeti intézményben keml megrendezésre: előbbinek a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenyterme ad otthont, utóbbinak pedig a Zeneakadémia. Az egyes pprogram-sorozatokhoz készült műsorfüzetek - amelyek interneten is olvashatók - rendkívül igényesen szerkesztett, koncert-betekintővel, háttérismeretekkel ellátott, képekkel illusztrált promóciós kiadványok. Az elmúlt időszakban hagyományossá váltak a Zenekar életében a sokszereplős, monumentális koncertek, iskolások közreműködésével, bevonásával. Az "1000 zuglói énekes" koncert nagyon jó fogadtatásra talált a nagyközönség körében, a zuglóiak büszkén magukénak érezték e művészeti és közösségi élményt egyaránt nyújtó rendezvényt! Az idén 60. jubileumát ünneplő Zenekar 2014 szeptemberében gálakoncertet ad a felújított Zeneakadémián. A Zuglói Filharmónia további támogatása mindenképpen indokolt, magas színvonalú művészi teljesítményük mellett követendő példa az a törekvésük, amely zenei örökségünk értékeinek ápolását közösségi élménnyé teszi, megteremtve ezzel a lakosság széles köre számára a kulturális felemelkedést, az esélyegyenlőség jegyében. Zugló jó hírét viszik országszerte és külföldön egyaránt. A Zenekar Zugló egyik legfontosabb kulturális reprezentánsa, védjegye már ma is, de ez a kulturális goodwill a jövőben tovább építhető, fejleszthető. Ugyanakkor oktatási-szakmai együttműködésre is van példa: a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és a berlini testvérkerületünkben működő Leo-Borchard Musíkschule között, amely különböző csereprogramokkal, ösztöndíjakicai, esetleges közös projektekkel, vendégszereplésekkel tovább bővíthető.
6. Civil és egyházi szervezetek A közművelődés szervezése, a kulturális programkínálat kialakítása nem kizárólag az Önkormányzat feladata, abban tevékenyen részt vállalnak a polgárok különböző önszerveződő fórumai is. A kerület feladata ebben a vonatkozásban a civil kezdeményezések ösztönzése, felkarolása és támogatása, továbbá e
szervezetek véleményének megismerése és figyelembevétele a tervezés során. A Közművelődési Tanács létrejötte segítőleg hatna e folyamatban, amennyiben az egyes szervezetek ténylegesen az igényeknek megfelelő módon fedik le és képviselik az egyes lakossági rétegeket. (Érdemes lenne vizsgálni, hogy e szervezetek társadalmi kötődése és elfogadottsága milyen erős, mennyire beágyazottak a zuglói közéletbe, milyen az ismertségük és mennyire intenzív kapcsolatot tartanak fenn a zuglói polgárokkal, azaz a közcélú feladatellátásban mennyire veszik ki a részüket.) Zugló Önkormányzata arra törekszik, hogy a civil szférával és a történelmi egyházakkal egyaránt jó kapcsolatokat ápoljon, együttműködjön velük, és a lehetőségekhez mérten támogassa tevékenységüket. Ugyancsak fontos a társadalmi kohézió megteremtése szempontjából a kerületben lévő kisebbségi önkormányzatokkal - és rajtuk keresztül az általuk képviselt polgárokkal - való együttműködés. Az Önkormányzat által közelmúltban létrehozott Civil Ház jó találkozási pontot biztosíthat az együttműködés gyakorlati megvalósulására, és hiánypótló szerepet tölthet be a jövőben. Zuglóban a mintegy 140 regisztrált civil szervezet több mint egyharmada végez kultúrához, közművelődéshez kapcsolható tevékenységet, ha ide soroljuk a polgári körök, az egyes nyugdíjas klubok és vállalkozói alapítványok ilyen irányú programjait is. Közvetlenül, a nevében is kifejezett módon kulturális tevékenységre szerveződő, alkotó-művészeti műhelyek ill. történeti hagyományápoló társaságok a következők: Kastár Kassák Alkotóművészek Társasága Egyesület, Cilinder Színház és Iskola Alapítvány, Zuglói Képzőművészek Társasága, Városligeti Nyitott Műterem Képzőművészeti Alapítvány, 56-os Szövetség, Tisza István Baráti Társaság, Pofosz helyi szervezete. Az egyházak - értéket közvetítő missziós tevékenységén túl - közösségi életet szervező kulturális szerepvállalása is egyre jelentősebb, és a templomok mint új kulturális színterek egyre gyakrabban adnak helyet igényes koncerteknek, előadásoknak. Az utóbbi években rendkívül népszerű Templomok Éjszakája rendezvény minden év szeptemberének harmadik szombatján megnyitja a templomok kapuit, és színes kulturális programokkal, kiállításokkal, beszélgetésekkel, gyerekprogramokkal várja az érdeklődőket. A templomok közművelődést szolgáló tevékenységi köre
egyre bővül, így például a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom tőszomszédságában közösségi ház is működik, amely ifjúsági közösségeknek és egy cserkészcsapatnak ad otthont, de itt található Zugló egyik legjelentősebb helytörténeti gyűjteménye is.
7. Kommunikáció Konzekvensen fel kell építeni Zugló kulturális arculatát, amely vonzóvá teszi és egyértelműen megkülönbözteti a többi budapesti kerülettől - ehhez rendelkezésre áll egydülállóan gazdag kulturális infrastruktúrája. Ebben a struktúrában pozícionálni kell a saját fenntartású közművelődési intézményeket és művészeti együtteseket úgy, hogy azok világos profilmeghatározással önálló intézményi arculatot képviseljenek. A Cserepes Kulturális Közhasznú Non-profit Kft. tagintézményeinek arculatkialakítását segíti az azonos, de különböző színű lógó, a továbbiakban szükséges azonban az egyes intézmények promóciós eszközeinek egységes elvek szerinti szerkesztése és azok egységes esztétikai megjelenítése ahhoz, hogy jól beazonosíthatók legyenek, de annak is ki kell fejeződnie, hogy egyazon társaság tagjai - profiljukban eltérő hangsúlyokkal, és így részben eltérő célcsoportokkal. A kulturális életet és a közművelődést szolgáló programokat a zuglói lakosok mindennapjainak részévé kell tenni, ehhez pedig el kell juttatni hozzájuk az információkat. Szervezeti- és program-kommunikációt egyaránt kell folytatni, ebből következően pedig a megfelelő csatornákat megtalálni. A szervezeti kommunikáció alapeleme lehet egy jól szerkesztett honlap, amelyen keresztül "kommunikál" az intézmény a környezetével. A honlap nem csupán az információ gyors továbbítására szolgál, hanem betekintést is nyújt az intézmény életébe, és így képet alkothatunk az ott folyó munkáról. A "száraz", rövid hír- és adatközlésre korlátozódó honlap nem hatékony. Valamennyi tagintézmény honlapját kreatív módon meg kell újítani, jól átlátható, könnyű tájékozódást biztosító, figyelemfelkeltő, vonzó megjelenítéssel, és a naprakész információk széles körének rendelkezésre bocsátásával. Mivel az internet ma már klasszikus ATL reklámhordozónak számít, így egyéb más módon is ki lehet használni az előnyeit. így például a hírlevélen keresztül közvetlen módon lehet kapcsolatot tartani az érdeklődőkkel. Keresni kell egyéb más médiumokban is a megjelenés lehetőségét - elsősorban a helyi sajtóban és TV-ben - nem csak konkrét eseményekhez köthető reklámok
formájában, hanem olyan PR eszközökkel is, amelyek az intézményeket népszerűsítik: nyílt napok, interjúk, intézményt bemutató kisfilmek. A folyamatos közéleti jelenlét nagyon fontos, ehhez rendszeres megjelenés szükséges a helyi kulturális magazinműsorokban, kerületi híradásokban. Törekedni kell a kerület határain túl is a legfontosabb helyi kulturális események promotálására, akár az egyes országos médiumokban (TV, rádió) is, de a rendszeresen megjelenő budapesti kulturális ajánlókban mindenképpen. A kerület kulturális pozicionálását segítené, ha lenne egy olyan, csak Zuglóra jellemző, helyi értékeket felvonultató nagy fesztiválja, amely minden évben ugyanabban az időpontban kerül megrendezésre, és amely oly módon "átmenne a köztudatba" egész Budapesten, hogy a látogatók évről évre már előre várnák. Ilyen lehet esetleg a Zuglói Napok rendezvénysorozat, amelyet szisztematikus munkával budapesti vagy akár országos szinten jegyzett rendezvénnyé lehetne felépíteni. A jövőben létre kellene hozni egy önálló zuglói kulturális portált, amelyen minden Zugló területén zajló kulturális eseményről naprakész információk olvashatók, továbbá minden Zuglóban jelen lévő kulturális ágazat, művészeti terület képviseltetve van, és amelyen keresztül valamennyi Zugló területén található közművelődési és kulturális intézmény (tehát a nem zuglói fenntartásúak is) honlapjai elérhetők. Tehát ezen a képekkel gazdagon illusztrált, sok információt továbbító reprezentatív professzionális gyűjtőportálon megtalálható lenne minden Zuglóval kapcsolatba hozható releváns információ a kultúra, a műemlékvédelem és a közművelődés témában. (Egyébiránt egy élihez hasonló kezdeményezés Budapest vonatkozásában is megvalósulhatna több nyelven elérhető formában, amely a kulturális turizmus fellendítéséhez nagymértékben hozzájárulhatna.) A példa Bajorország mintáját követi, ahol ugyanez tartományi szinten valósult meg!
8. Finanszírozás Zugló Önkormányzata biztosítja a közcélú feladatellátás személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. Mivel a központi költségvetésben a 2009-ben megszüntetett önálló kulturális normatíva visszaállításra került, így 2013-tól az önkormányzatok újból kapnak - a lakosságszám alapján kiszámított - normatívát, amely kizárólag közművelődési feladatokra fordítható. Az állami normatívát kiegészítik az Önkormányzat
támogatása, valamint a pályázati úton elnyerhető források. A pályázati források elnyerése érdekében szükséges a folyamatos, intenzív pályázatfigyelés, elsősorban a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési programokba való sikeres bekapcsolódás, de érdemes figyelni a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődés és Népművészet Kollégiumának kiírásait is. A tervek szerint a jövőben új elem, a program- és feladatfinanszírozás is megjelenik majd az állami támogatás rendszerében. A koncepcióban javasolt speciális vagy eseti közművelődési célok megvalósítására (hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek számára felzárkóztató-esélyteremtő képzéseken történő ingyenes részvétel, helyi műalkotások megszületésének Ösztönzése, tehetséggondozás, ösztöndíjak létrehozása, kiadványok megjelentetése) létre lehetne hozni egy Közművelődési Alapot. A jövőben törekedni kell a támogatók és szponzorok intenzívebb bevonására is a helyi kulturális rendezvények finanszírozásánál. Ebből a szempontból a helyi kötődésű, lokálpatrióta vállalkozók köre elsődleges célcsoport lehet, megnyerésükhöz azonban a kerület markáns kulturális arculatának kialakítása, és abban az egyes rendezvények pontos pozícionálása szükséges, amellyel azonosulni lehet.
A koncepció elkészítésének ideje: 2014. július-augusztus