D MO Interjú Frank Schirrmacherrel, a «FAZ» kiadójával:
12. oldal
A Ringier-csoport magazinja 2012 március
Digitális animáció Hogyan néz ki a jövő virtuális világa?
Sztárok újságírói
A csillogás varázsa A DOMO kedvéért arra vállalkoztak, hogy állják a vakuk kereszttüzét: Kaye Anthon (balra), a Blick sztárokról tudósító újságírója és Bettina Portmann, a Schweizer Illustrierte szórakozás rovatának vezetője
Tartalom
csoport magazinja
4 Címlapsztori: A sztárokról szóló tudósítások varázsa: Miért érdekelnek bennünket ennyire a róluk szóló pletykák?
10 Magyarország: A vitatott
médiatörvény alkotmányellenesnek bizonyult. Mit jelent ez a sajtó szempontjából?
12 Frank Schirrmacher: A FAZ kiadója a médiában uralkodó színvonalról és a klónozott újságírásról beszél
16 Ringier nézőpont: Három hónap legjobb sajtófotói a világ négy sarkából
18 Animáció: Stéphane Carpentier kreatív igazgató megmutatja, hogyan néz ki a digitális jövő
22 A Ringier és a sztárok: Peter
Hossli találkozása Monica Lewinsky-vel, Bill Clinton egykori szeretőjével
25 Együtt a liftben …
... Marc Walderrel, a Ringier Svájc és Németország vezetőjével
26
4
16
25
26 Házon belül: A romániai ELLE magazin sok szeretettel és odaadással készül
28 Válaszok: Munkatársaink kérdezték vezetőinktől
29 Michael Ringier: Kiadónk
tulajdonosa arról elmélkedik, miért kellene az újságíróknak Kleistet olvasniuk
29
30 Magunk között: Szolgálati jubileumok / Kolumna
Feedback:
[email protected]
18
Impresszum
Kiadó: Ringier AG, Corporate Communications. Osztályvezető: Matthias Graf, CCO, Dufourstrasse 23, 8008 Zürich, Telefon +41 44 259 63 61. Főszerkesztő: Andi Kämmerling, Telefon +41 44 259 68 64, Fax +41 44 259 86 35,
[email protected]. Szerkesztőségi munkatársak: Hannes Britschgi, Stephanie Ringel, Edi Estermann, Ulli Glantz (vizuális kivitelezés), Helmut-Maria Glogger, Peter Hossli. Fordítók: Xavier Pellegrini/Textes.ch, (Genève), Claudia Bodmer (Zürich), Hadzsi Imre/Word by Word (Budapest), Giorgiana Bodea (Bukarest), Yuan Pei Translation (Peking). Grafikai koncepció: Stéphane Carpentier. Layout/ gyártás: Nadine Zuberbühler, Adligenswil (Svájc), Jinrong Zheng (Kína). A kép szerkesztése: Ringier Redaktions Services Zürich. Nyomtatás: Ringier Print Ostrava és SNP Leefung Printers. Utánnyomás (még kivonatosan is) csak a szerkesztőség engedélyével lehetséges. Kiadás: 12 400 példányban. A DOMO a következő nyelveken hozzáférhető: német, angol, francia, román, magyar és kínai.
10 Címlapfotó: Thomas Buchwalder, fodrász/smink: Julia Grunz. A Futurelite és Nikon támogatásával
12 22
DOMO – 2012 március
| 3
HÁTTÉR Egy puszi a férjének. Heidi Klum 2011 szeptemberében az Emmy-díjkiosztó vörös szőnyegén sétál, miközben férje, Seal paparazzoként fotózza. Kapcsolatuk nemrég felbomlott.
Miért olvasunk ilyesmit? Miért vált el Heidi Klum és Seal? Angelina Jolie férjhez megy? George Clooney meleg? Joan Rivers tényleg 739 plasztikai beavatkozáson van túl? A pletykálkodást és rosszmájúskodást elítélik az emberek, mégis fontos szerepet töltenek be: szórakoztatnak. Egyes kutatások szerint a rosszmájúskodás velünk született tulajdonság és segít megőrizni a társadalmi békét. Szöveg: Stephanie Ringel. Fotó: Andrea Moelzner/People Picture, Picture Group LLC/action press, Dukas (9), Claudio Meier, Mark Sullivan/WireImages, Axel/action press, Photopress/Splash News
DOMO – 2012 március
| 5
HÁTTÉR 10 4
7
1
9 5
6
3
2
13
icsoda? Elváltak? Pedig úgy tűnt, minden rendben náluk, együtt csillogtak a vörös szőnyegen, négy aranyos gyermek, békés családi élet Los Angeles és Bergisch Gladbach között ingázva. Aztán meg ez. Heidi Klum és Seal bejelentették: elválnak. Vége a tökéletes világba vetett hitünknek. Elolvadt a januári hóval. Mielőtt még magunkhoz térnénk a sokktól, már tudjuk, hogy újra Heidi
lesz a «Germany’s Next Topmodel» show műsorvezetője, és hogy «egész jól van». Seal pedig Ellen DeGeneres beszélgetős műsorában vallja be, hogy «nem lesz rózsák háborúja». Ha rákeresünk a Google-en erre a három szóra: «Heidi Klum válás», 0,24 másodperc alatt több mint 2,2 millió találatot kapunk. A házasság felbomlásáról nem csak a pletyka- és bulvárlapok, illetve online portálok tudósítanak világszerte,
Ön is kiégéssel, azaz burnouttal küszködik? Ikreket vár? Éppen válik? Vagy esküvője lesz? Minden nap újabbnál újabb szalagcímek és pletykák jelennek meg Angelina Jolieról és Brad Pittről. A legtöbb azonban csak feltételezés.
6 |
DOMO – 2012 március
1: David Beckham labdarúgó kislányát, Harper Sevent öleli magához. 2: Mit csinál Harry herceg Pippa popójával? Nem kell aggódni, ők csak hasonmások, ezeket a fotókat a szaknyelv «lookalikes-nak» hívja. 3: Jennifer Lopez a saját Facebookoldalán mutatja magát egészen intim oldaláról. 4: Ashton Kutcher színészt Rióban elkapta egy felhőszakadás. 5: Bar Refaeli azt mutatja a Twitteren, hogy mosnak fogat a sztárok. 6: A Federer család feltűnést kelt, pedig csak Zürichben vásárolnak. 7: Charlie Sheen forgatás közben lazít. 8: Sandra Bullock fia, Louis már rég felfedezte a fotósokat.
Whitney Houston néhány órával halála előtt: Paparazzik kapják el az énekesnőt a «Tru Hollywood» éjszakai klub előtt az autójában. A hátsó ülésen lánya, Bobbi Kristina látható.
12 8 hanem az úgynevezett «szeriőz» lapok is. Az érzelmi káoszt olyan cikkekkel próbálják magyarázni, mint «Nehéz a sztárpároknak» vagy «Erős nő mellett gyengék a férfiak». A médiának az a feladata, hogy dokumentálja, elemezze és besorolja a világ eseményeit. És ebből a szempontból lényegtelen, hogy az északafrikai arab tavaszról vagy a tavaszszal elharapódzó házasságból való kikacsingatásról van szó. Az egyik a politika rovat oldalán, a másik a kis színes történeteknél szerepel. Van, akit a polgárháború, és van, akit egy háborúvá fajult házasság érdekel. «Manapság azzal traktálnak bennünket, hogy kultúránk elbutul» - nyilatkozta Sarah Churchwell, az Amerika történelmet oktató egyetemi docens a Süddeutsche Zeitungnak. Pedig a falusi pletyka már a középkorban létezett. A nők mosás közben arról cseverésztek, hogy Kunibert lovag utolsó lovagi tornája óta felszedett néhány kilót a hasa tájékán. A modern média megjelenésével 1919 és 1922 körül, mikor népszerű lett a hollywoodi némafilm és a szórakozás
új eszközeként elterjedt a rádió, hirtelen leküzdötte a határokat a pletyka és nemzetközivé lett. Új alfaj jelent meg a híres emberek körében: a sztár. Főként az új hollywoodi sztárok tartoztak ebbe a körbe: Charlie Chaplin vagy Greta Garbo a szerelmeivel, vétkeivel és szenvedélyeivel komoly hatással volt a közéletre. És mi a helyzet ma? Vegyük George Clooney-t, az örök szinglit, Demi Moore-t, aki válás áldozata lett, vagy a szenvedélybeteg Whitney Houstont, aki gyógyszer-túladagolás következtében fulladt kádba. Mindanynyian olyanok, mintha régi barátaink lennének, akikről szinte mindent tudunk, akiket elkísérünk utazásaikon, akik minden nap beszédtémával szolgálnak a tévében, az interneten, a Facebookon vagy Twitteren. A sztárok közül Angelina Jolie szinte már bérelt hellyel rendelkezik a lapokban. Nincs hét, hogy ne jelenne meg valami a magánéletéről. «Nemrég gratulált nekem valaki. Nem tudtam miért, míg rá nem jöttem, hogy egy lapban megjelent hazugság áldozata lett az illető, állítólagos új terhességem kapcsán» - mondta a hollywoodi színésznő a «Spiegel»
•
M
•
11
9: Joan Rivers büszke megszámlálhatatlan plasztikai beavatkozására. 10: Narancsbőrriadó: Britney Spears-t igen kellemetlen helyzetben kapják el a paparazzik. 11: Korán kell kezdeni: a 13 éves Paris Jackson megfoghatta kedvence, Justin Bieber kezét. 12: Nicole Kidmant Oskar üdvözli a kukából a «Sesam Street» gyerekműsorban tett látogatása során. 13: A nagy testvér figyel téged: Michelle Hunzikert «rajtakapja» egy paparazzo, amint éppen új barátjával, Tomaso Trussardival csókolózik titokban.
hírmagazinnak. «Amit rólam gondolnak, már régóta nem érdekel. Hiszen nem tudom befolyásolni» - nyilatkozta a «Gala» magazinnak. A pletyka a szórakozás egy formája, melyben magánélettel összefüggő újdonságokat és híreszteléseket beszélnek meg az emberek nem jelenlévő személyekről. Az angol «gossip» kifejezésbe beletartozik a rosszindulatú pletyka is. Azaz a rosszmájúskodás. Ez a két dolog csúcsteljesítményre ösztönzött írókat és rendezőket. Scott Fitzgerald «Az Édentől messze» című könyve valószínűleg nem születik meg, ha az 1920-as években nem jön létre New Yorkban egy kicsapongó partikat ünneplő miliő. Truman Capote a 60-as években korának hírességeit örökítette meg pletykákat feldolgozó, rövid történeteiben. Legendás Helmut Dietl «Kir Royal» szatirikus tévésorozata is a 80-as évekből, mely a müncheni hírességek életét pellengérezte ki, illetve a négy amerikai szingli nőről készült «Szex és New York» sorozat az új évezred elejéről. A tudósok az elmúlt években fontos kutatási területként azonosították a társasági pletykát. Az illinois-i Knox College-on előadó amerikai pszicho-
lógus, Frank McAndrew 2002-ben tette közzé úttörő kutatási eredményeit. Kimutatta, hogy a pletyka «előre kódolva van az emberi agyba», azaz velünk született tulajdonság! McAndrew több mint 100 hallgatójának osztott ki pletykalapokat, majd megkérdezte tőlük, mely cikkekre figyeltek fel. A férfiak azokat a cikkeket olvasták figyelmesen, amikben a férfi sztárok vallottak valamiben kudarcot. A nők ezzel szemben a nőkről olvastak szívesen negatív híreket. Mindkét nem azokat a történeteket részesítette előnyben, ahol a lehetséges riválisok negatív fényben tűntek fel. McAndrew evolúcióbiológiai magyarázata: úgy tűnik, az ember azokat az információkat kedveli, melyekben lehetséges konkurensei húzzák a rövidebbet. A neandervölgyiek korában az ilyen információk a túlélés zálogai lehettek. A berkeley-i University of Californián Matthew Feinberg vezetésével megalakult pszichológiai kutatócsoportja arra volt kíváncsi, mit jelent a pletyka a társadalmi béke szempontjából. 2011 végén «A pletykában rejlő pozitívum» című tanulmányukban arra a következtetésre jutottak: aki a DOMO – 2012 március
| 7
HÁTTÉR
Ősi, emberi igény
A pletyka hátterében gyakran az információra, azonosulásra, szórakozásra és önérzetünk erősítésére való igény áll. Aki ezen túlmenően még «szerves» magyarázatot is keres a pletyka iránti igényre, annak ott van az emberi agy! Sokkal precízebben tárolja a pletykát, mint a tárgyilagos információkat, mutatta ki a brit pszichológus, Alex Mesoudi. Az érzelmek előbbre valók a tényeknél. A személyes fontosabb az általánosnál. A részletekkel együtt. Mindenki emlékszik rá, hogy az amerikai elnök felesége, Michelle Obama szereti a rövidújjú ruhákat, és szívesen fogja férje kezét. De mikor és mivel kapcsolatban nyilatkozott utoljára? Na, ez az! A szórakoztató újságírás a pletykából él. Információs hatalomként alakítja a közvéleményt és ezáltal a társadalmat is. Heidi Klum és Seal ehhez a csillogásra épülő iparághoz tartoznak, és ez az ipar a szerelmi történetekből, házasságokból, terhességekből, félrelépésekből és válásokból él. Ezek a történetek egy társadalmi szempontból fontos, ősi emberi igényt elégítenek ki: azt, hogy érdekel mások élete.
8 |
DOMO – 2012 március
a pletykálkodik, az a hallgatósággal való szolidaritásáról tesz tanúbizonyságot, erősítve ezzel a társadalmi harmóniát. A pletyka tehát a társadalmi béke kötőanyaga. A pletyka ráadásul a pszichohigiéniát is szolgálja. «Ha azt látjuk, hogy egy sztárnak nem megy jól a sora, kevésbé érezzük fenyegetőnek saját gondjainkat» - mondja a svájci pszichológus, Julia Onken. A szenzációéhség és a társadalmi béke mellett az azonosulást vagy elutasítást is szolgálja a pletyka. A sztárok ti. egyfajta tükörként működnek. Függőségeik és gondjaik, csillogásuk és szerencséjük mérceként szolgálnak az emberek számára. Az amerikai talkshow-k királynője, a szépsége érdekében 739-szer kés alá fekvő Joan Rivers azt mondja: «Minden hétvégén csináltatok valamit. Olyan, mintha kávét innék!» Atyaúristen, milyen ciki, gondolhatja az egyik ember, de a másik ettől még érezheti úgy, hogy akkor viszont a gyors Botox-kúra rendben van. Mikor a magányos Sinead O’Connor a Twitteren kiállt segítségért, mert depressziója kezdi felfalni, azok az emberek, akik szintén hangulati mélypontoktól szenvednek, de családon belül segítséget kapnak, együtt érezhetnek vele. Kate Moss, a szupermodell ittas állapotban ugyanolyan széthullottnak tűnik, mit bármelyik erősen spicces svájci nő. Ettől az előző esti kocsmázás viszont csak feleannyira ciki.
Győzelmét követően az Oscar-díjas Jean Dujardint (legjobb férfi főszereplő, «A némafilmes») felesége, Alexandra Lamy megpuszilja. A 40 éves francia színész, aki eddig nem tartozott az ismert hírességek közé, jelentős változások előtt áll: mostantól számíthat a sztárlapok kiapadhatatlan kíváncsiságára.
«A sztárok féltek a rosszmájúskodásunktól» Tényleg igaz, hogy egyszer egy sztár az Ön előtti üléssorban a hányászacskóba vizelt? Bettina Portmann: Repülőgépen utaztunk, kis gép volt, nem volt rajta mosdó. Az út alatt turbulencia lépett fel. Úgy tűnik, ez kicsit megviselte az említett személy hólyagját. A végén én tartottam neki a zacskót, ő pedig megkönnyebbült. Kaye Anthon: Ez nem lehet igaz! Ki volt az? Portmann: Nem mondom el. De mikor mostanában találkozom vele, csak egymásra nézünk, és mindketten emlékszünk rá... Anthon: … kár, hogy soha nem írtad meg ezt a sztorit. Portmann: Persze, ezt mindenki szívesen olvasta volna. Az ember belegondol, és azt mondja: de ciki! Jó, hogy a sztárok is kerülhetnek néha szorult helyzetbe. Oly sokszor olvasunk alakjukról, frizurájukról, pedig tudni kell, hogy nekik is vannak súlyproblémáik, és néha ők is csúnyának érzik magukat. De mi mindig tisztelettel bánunk a sztárjainkkal. Hiszen hiteltelenné válok, ha kicsinálom, majd utána kuncsorognom kell nála valamiért. Anthon: Éppen ezért én a legszívesebben az új párokról vagy esküvőkről írok. A színtiszta pletyka mindig negatív felhangú. Portmann: A Schweizer Illustrierte magazinnál a sztárok beengednek a magánszférájukba. Például megmutatják az otthonukat. Ha rosszindulatúan bánunk velük, soha többé nem engednek be a la-
kásukba. Ezért nálunk az a mottó: együtt dolgozunk, és nem egymás ellen. Kaye, régebben Ön írta a «Debbie & Kaye» rovatot. Az volt Svájc legdurvább partirovata… Anthon: Debbie és én gálákra és partikra jártunk, majd másnap reggel párbeszédszerűen leírtuk a történteket. Pikáns helyzet volt, hiszen a sztárok egyfelől be akartak kerülni a rovatba, másfelől féltek a rosszmájúskodásunktól. Ma azonban már nem vetemednék ennyire meredek újságírásra. Nem voltunk tekintettel senkire. Ez a fajta újságírás azonban ajtókat nyitott meg előttem, mert megismerték a nevemet. De a rovatban megjelent írások miatt néha bizonyos ajtók zárva maradtak. Sokan azt gondolták, tényleg ilyenek vagyunk, pedig Debbie & Kaye ilyen formában csak kitalált alakok voltak. A svájci celebpiac kicsi, és egyre nehezebb ezekhez a személyekhez közel férkőzni. Nem jó, ha olyan durván bánunk velük, hogy egy évig nem is hajlandóak velünk szóba állni. Portmann: Saját honlapjaink mellett a legjobb sztorikat a wonderwall.msn.com vagy a www.promicabana.de oldalakon találom. Borzasztóan érdekelnek a megdöbbentő témák, például Heidi Klum és Seal válása. Anthon: Korábban a Facebookon epés megjegyzéseket posztoltam és kommentáltam. Ma ez már ritkán fordul elő velem. Inkább szemtől szembe mondom el ezeket, este, egy pohár bor mellett egy bárban. És miről rosszmájúskodott utoljára? Anthon: Egy barátnőm látta, hogy egy hallgatótársa bevágott egy fél üveg bort a vizsga előtt. Természetesen elmondta nekem. Megjegyzésem az volt: «Tipikus, pont ő…!» Ők írják nap mint nap a Ringier számára a sztársztorikat: Bettina Portmann, a Schweizer Illustrierte szórakozás rovatának vezetője (jobbra) és Kaye Anthon, a Blick bulvárlap sztárokról tudósító újságírója. DOMO – 2012 március
| 9
MAGYARORSZÁG
Alkotmányellenes volt a törvény Az éles bel- és külföldi kritikákat követően a magyar kormány változtatott a médiatörvényen. Az érintettek közül azonban még mindig nem mindenki elégedett. (NMHH) fennhatósága alá rendeli. Ez a médiatanács kizárólag a kormánypárt képviselőiből áll össze. A parlament ebbe nem szólhat bele. A NMHH élén egy Orbánnal azonos gondolkodású és pártkötődésű hölgy áll. Azt kell végrehajtania, amit a miniszterelnök óhajt, azaz határozottan fel kell lépnie a gyanús tudósításokkal szemben. Márpedig a törvénynek van ereje. Jelentős büntetéseket kap az a médium, amelyik a kormánynak nem tetsző tartalmakat közvetít vagy sugároz. Egy kellemetlen rádió- vagy tévéadótól az állam akár meg is vonhatja az engedélyt. Az új szabályozás 2011. január 1-én lépett életbe, annak
•
A Ringier Kiadóhoz tartozó Népszabadság az új médiatörvény elleni tiltakozás jeleként üres címlappal jelent meg.
•
agyarországon 2011 elején lépett életbe az új médiatörvény. Világszerte kritikával illették. Az EU illetékesei szerint az új szabályozás, melyet a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vitt keresztül kétharmados parlamenti többségével, aláássa a sajtószabadságot. Az ENSZ főtitkára is egyetértett ezzel az állítással. Szabad sajtó nélkül, írták vezércikkeikben a nyugat-európai és amerikai lapok, nincs demokrácia. És szerintük demokrácia nélkül a keleteurópai régióhoz tartozó Magyarországnak nincs mit keresnie az Európai Unióban. Az új törvény a magyar sajtót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Orbán Viktor miniszterelnök 2010 decemberében fogadtatta el az új törvényt
ellenére, hogy az EU óva intett ettől a lépéstől. A bel- és külföldi kritika nem sokat váratott magára. Így az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton nyilvános levélben adott hangot a magyar demokráciával kapcsolatos aggodalmának. Ezt az aggodalmat José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is osztotta. 2011 decemberében Magyarország Alkotmánybírósága az új törvény
jelentős részét alkotmányellenesnek nyilvánította. Ennek alapján az NMHH 2012 május végétől nem szabhat ki büntetéseket, erre csak a bíróságok lesznek jogosultak. Ezen kívül a magyar sajtó nem köteles az NMHH-val szemben felfedni minden üzleti tevékenységével kapcsolatos adatot. «Az Alkotmánybíróság döntései beigazolták a hazai lapkiadók álláspontját» - mondja Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke. Az a része a törvénynek, miszerint a magyar print- és online-média «kiegyensúlyozott» képet kell hogy fessen az eseményekről, mostantól fogva a sajtószabadságba történő
beavatkozásnak minősül. De ugyanúgy alkotmányellenes az a kötelezettség is, hogy ki kell adni az NMHH-nak a forrásokat és egyéb információkat. Brüsszelben és magyar értelmiségiek körében bizonyos fokú megkönnyebbüléssel fogadták az ítéletet. Indoklásuk szerint ez azt bizonyítja, hogy Magyarország jogállam. Lázár János, a kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője megígérte, hogy módosítani fogják az alkotmánybíróság által kifogásolt részeket. «Tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság függetlenségét» - mondta Lázár. Kovács Tibor szerint azonban a médiatörvényt érintő változtatások nem
•
M
Magyarországon a vitatott médiatörvény felháborodást keltett az emberek körében. A sajtószabadságért több százezer ember vonult Budapesten az utcára.
elégségesek. «További javaslataink vannak a módosításokat illetően» mondja, «így például az újságírói forrásvédelemmel kapcsolatban. Az egyik legfontosabb javaslatunk a kiszabható bírságok mértékének mérséklése. A médiaszabályozás jövőjét nem a mostani közigazgatással szoros társszabályozásban, hanem a jövőben kialakítandó tiszta önszabályozásban látom.» Orbán Viktor miniszterelnök eddig hallgatott, pedig előtte egy éven át védte a törvényt a nemzetközi kritikával szemben. Szöveg: Peter Hossli Fotó: Reviczky Zsolt, Hegedűs Gábor, Reuters, Kisbenedek Attila/AFP Photo
«Senki nem mondhatja meg, hogy mit írjanak az újságok» A Ringier két főszerkesztője, Tóth Levente (Népszabadság) és Murányi Marcell (Blikk) interjúban magyarázzák el, milyen hatással van a magyar médiatörvény az újságírók és a szerkesztőségek munkájára. Ön hogyan látja a médiatörvény kapcsán kialakult helyzetet? Levente Tóth: Az új médiatörvény támadás volt a magyar sajtószabadság ellen. Eddig még nem járt érdemi konzekvenciákkal számunkra, a hatóság ugyanis még nem élt a legerősebb jogosítványaival, de a veszélyeztetettség folyamatosan fennáll. Marcell Murányi: A magyar médiatörvényt, illetve a médiaalkotmányt többször módosították 2011-ben, egyrészt az EU-tól érkezett panaszok miatt, másrészt azért, mert az Alkotmánybíróság is megsemmisített néhány rendelkezést, kifejezetten olyanokat, amelyek korlátozták a sajtószabadságot, a források védelmét,
amelyek esetében más, törvényes megoldás is létezett a gyakorlatban.Az írott sajtóval kapcsolatos problémák továbbra is a bíróság előtt kezelhetőek, Médiatanács nélkül, és senki nem mondhatja meg, mit írjanak az újságok. Milyen konkrét következményekkel jár az új médiatörvény az Ön lapjánál? Marcell Murányi: Mielőtt a médiatörvény életbe lépett, bár konzultáltunk jogászokkal is, akik azt tanácsolták, legyünk óvatosak, úgy döntöttünk, hogy nem változtatunk az addigi munkamódszereinken, ugyanis kíváncsiak voltunk arra, meddig lehet elmenni. Egyetlen büntetést sem kaptunk. Mi továbbra is úgy dolgozunk, hogy a munkánk legfon-
Murányi Marcell, a Blikk főszerkesztője
Tóth Levente, a Népszabadság megbízott főszerkesztője
tosabb eleme a pártoktól és a politikától való függetlenség, nem befolyásolhatnak minket a hirdetők érdekei, legalább két forrást kell használnunk. Akikkel érdekellentétünk van – úgy, mint a régi médiatörvény idejében – továbbra is a bíróságon tudják érvényesíteni az igazukat. Problémát inkább a hirdetési piac esetében látok: A kormány és a hozzá közeli cégek hirdetési pénzekkel be tudnak avatkozni a sajtópiaci folyamatokba. A barátok kapnak a hirdetési pénzekből, az ellenfelek kevesebbet vagy semmit nem kapnak. Még akkor sem, ha a barátoknak kisebb az elérésük. Ebben nincs gazdasági ésszerűség. Levente Tóth: A szerkesztőség felkészült az új jogszabály alkalmazására. Vitás esetekben a cikk közlése előtt mindig előre egyeztetünk a kiadó sajtójogászával. DOMO – 2012 március
| 11
INTERJÚ Frank Schirrmacher
«A gondolkodó elme megfizethetetlen»
Értelmiségi és gondolkodó: Ha témaként az újságírás kerül szóba, Frank Schirrmachertől értelmes és lényegretörő válaszokat vár a közvélemény. Ebbéli képességét a DOMO-nak adott interjúban is bizonyította.
12 |
DOMO – 2012 március
Schirrmacher úr, Ön mit gondol magáról, mint újságíróról? Frank Schirrmacher: (gondolkodik) A társadalmak rá vannak kényszerítve arra, hogy egyre okosabbak legyenek. Az újságírónak az a feladata, hogy ezt a folyamatot végigkísérje és befolyásolja, de azt is fel kell tárnia, ahol a társadalom butul. Miért állnak manapság különösen jelentős kihívás előtt az újságírók? Ez szerintem kézenfekvő. Manapság azt éljük át újságíróként, amit néhány évszázaddal ezelőtt csak megfigyelőként ismertünk: az életformánkat alakítja át az újságírás ipari forradalma. A XVIII. század végén a
Esszéíró, szerző, újságíró és 1994 óta a Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója. Az DOMO-nak adott interjúban Frank Schirrmacher a klónozott újságírásról, a modern ember odafigyelési képességéről beszél, illetve arról elmélkedik, miért nézik értelmiségiek is gyakran a «Dschungelcamp» típusú valóságshowkat.
takácsoknál figyelhettük meg ezt a folyamatot, mikor megjelentek a mechanikus szövőszékek. Ennek eredménye az lett, hogy számos manufaktúrából ipari létesítmény lett. És most, a XXI. században pedig bennünket, szellemi munkásokat ért el a harmadik iparosodási hullám. Ez mit jelent konkrétan? A fiatal újságírók kevesebbet keresnek, mint elődeik. Határozatlan idejű munkaszerződések egyre ritkábban születnek. Az életszínvonal az előző generációval összehasonlítva csökken. Az újságírók manapság egyértelműen többet dolgoznak és sokkal több feladatot látnak el, a DOMO – 2012 március
| 13
INTERJÚ
DOMO – 2012 március
Még órákon át tudták volna folytatni a beszélgetést: A Ringier publicistája, Hannes Britschgi Frank Schirrmacher irodájában.
hogy az emberek legalacsonyabb ösztönszintjét célzom meg, akkor annak szerintem nem kell bekerülnie a közéleti médiába. Az ismert amerikai szociológus, Roy Baumeister végzett néhány nagyon jelentős kísérletet. A modern ember odafigyelési képességét kutatta. Azt kell tudni, hogy ez a képesség nagyon korlátozott, igen gyorsan elfáradunk, ha komolyan igénybe veszik. Baumeister azt állapította meg, hogy az emberek este – miután hazaértek – ha választaniuk kell egy jó könyv vagy a «Dschungelcamp» típusú túlélő valóságshow között, inkább a valóságshow-t választják. Még az értelmiségiek is? (mosolyog) Ők is a túlélőshow-t választják, viszont rossz a lelkiismeretük. Ez hova vezet? A modern társadalmakban új figyelem-szigeteket kell majd létrehoznunk. Erre a médiának és a hirdetőknek is oda kell majd figyelniük, de ezt most még nem érzékelik. Mit jelent ez pontosan? Nem arról van szó, hogy modern vagyok-e és lehet-e engem olvasni az iPhone-on. Ez így is, úgy is adott. Arról van szó, milyen állapotban van az elmém? És ezzel kapcsolatban
vetkezménye. A minőségi újságírás számomra az, ha olyasmit olvashatok, ami nekem fontos. Így új gondolatok jutnak eszembe. Ennyire egyszerű. Azt is kérdezhetném: Mi a jó gondolat piaci értéke? Látom, hogy az internet a szellem végtelen felszabadulásához vezetett. Másfelől azonban látom, hogy minden kreatív szakma – újságírók, írók, fotósok, illusztrátorok – olyan önkizsákmányoló állapotba került, ami annak előtte ismeretlen volt. Az internet olyan kapitalista tér, ami megváltoztatja a szellemi munkát. Csak nagyon kevesen profitálnak ebből jelentősen. Kevés olyan Youtube-videó van, amit 100 milliószor néztek meg, viszont elég sok, amit csak tizenkétszer. Az internet másfajta statisztikával dolgozik. Ezt úgy kell elképzelni: Itt ülünk most ebben a szobában, és hirtelen bejön egy 200 méter magas személy. Ez az internet statisztikája. A szellemi munka lefokozása, a szellemi teljesítmény gazdasági mérése, ez valóban egy fontos, az internettel, illetve az új digitális technológiákkal összefüggő téma. Mit tehetünk? Ezek olyan folyamatok, melyek szélsőséges mértékben hatnak, és éppen ezért a dialektika alapján ellenkező előjelű hatást is kiváltanak: Nagyon sokan lesznek, akiknek majd roszszabbul megy. Aki azonban jó valamiben, az boldogulni fog.
•
14 |
dolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben» című dolgozatát. Az újságíróknál ugyanez történik írás közben. Mostanság azonban az írás egyre inkább függ bizonyos előítéletektől. Gondolom, az internetre gondol. Az interneten minden témával kapcsolatban létezik egy meghatározó vélemény. Például elég megadnom a Twitteren a hashtaget (# szimbólum – szerkesztő megjegyzése), és máris látom, mit gondol a hálózaton a többség. Ez normatív hatású. Így gondolatgyárak jönnek létre. Az emberek egyre inkább egy elképzelt középutas véleményt tesznek magukévá. Szerintem olyan újságírás kellene, ami képes ezen áttörni. Mennyi bulvárra van szükség a médiában? Ez egy érdekes kérdés. Az interneten minden ebbe az irányba halad. Már a klasszikus média terén is egyre erőteljesebb a bulvárosodás. A szeriőz szegmens azonban még egészen állhatatosan tartja magát. A bulvár teljesen komolytalan az Ön számára? Ha a bulvár alatt azt értjük, hogy érthetően írok, megpróbálom elérni az olvasót, akkor elfogadhatónak tartom. Ha a bulvár alatt azt értjük,
•
a mint korábban. Vegyük az alábbi példát: Vannak emberek, és vannak gépek. Manapság azonban számos szerkesztőségben már nem embereknek, hanem robotoknak írják a leadeket és teasereket. A Googlerobotoknak. Például hol? Az összes német lapnál. Ezt hívják «Google-optimalizálásnak». Komplett iparág nőtte ki magát ebből a dologból. Szerintem vannak olyan szerkesztőségek, ahol több Googleoptimalizáló munkatárs dolgozik, mint újságíró. A közgazdasági szemlélet teljessé tétele az újságírás felett... És a gondolkodás felett, ebben ez az új. Ezzel tisztában kell lennünk. Nem vagyok gépromboló. Csak figyelem ezt a folyamatot. És nem csak az újságírásról van szó. Hanem arról, hogy a gondolataimnak érvényesülniük kell a piacon. De hogyan is? Úgy, hogy meg kell győznöm egy keresőmotort arról, hogy jó gondolataim vannak. És mi az igazi újságírás? Az írás, a gondolkodás, a megfigyelés? Itt azért különbséget teszek. Mert melyik újságírásról is beszélünk? Az én területem a kulturális újságírás. Gondolataink írás közben születnek. Bizonyára Ön is ismeri Kleist «A gon-
világos válaszokat tudunk adni: a modern ember agya egyetlen helyzetben képes valódi befogadásra, méghozzá akkor, mikor papírról olvas. Ez tudományos elismert tény vagy csak egy érdekes tézis? Ez tény. Még Eric Schmitt, a Google egyik vezető munkatársa – akivel egyébként nemrég egy közös rendezvényen vettem részt – is azt mondja: «Nem lehetséges elmélyült befogadás digitális technológiával.» Ezek egészen új, az agy pszichológiájához kapcsolódó ismeretek. A jövő kérdése tehát: Milyen üzemmódban van annak az embernek az agya, akit el akarok érni? Vajon az újságírás tudja tartani a lépést? Fontos, hogy a lapkiadók megértsék a minőségbe való befektetés abszolút szükségességét, és ne csak a gépi intelligenciában higgyenek. A gondolkodó elme megfizethetetlen. A kiadóknak felelősségteljesen kell átadniuk ezt a szakmát a következő generációnak. Nem fog jóra vezetni, ha az újságíróból egyfajta kizsákmányolt melós lesz. Ön szerint milyen a minőségi újságírás? A válasz igen elcsépelt: Kant, a felvilágosodás filozófusa azt mondta: «Merj a magad értelmére támaszkodni». Ma a klónozott újságírás szemtanúi lehetünk. Sok írás hasonló vonásokkal bír. Mindenhol ugyanazt olvasom. Ez is az internet egyik kö-
A gálákat, csillogást és vörös szőnyeget nem anynyira kedveli Frank Schirrmacher. A képen feleségével, az újságíróként és íróként is ismert Rebecca Casatival látható, aki a Süddeutsche Zeitungnál dolgozik.
Azzal kezdtük, hogy Ön mit gondol magáról, mint újságíróról? A végén térjünk rá arra, hogy milyennek látja Önmagát? Aki őszinte, az a mai napig egy olyan 17-19 évesnek látja magát, aki valahogy bekerült a felnőttek világába. És Ön kicsoda ebben a felnőtt világban? Értelmiségi, újságíró, művész, kreatív elme? Író vagyok, ez a szakmám. Néha ebből születik valami, néha nem. Mit kell tudnia egy jó írónak? Ismernie kell a nyelvet, és kell valamiféle «erotika», ami kiváltja nála az írást. Az íróknak általában van ilyen különleges libidójuk. De van bennem gyermeki vonás is: Szeretem a meglepetéseket. Szeretek lapot készíteni, szeretek jó emberekkel meglepetéseket létrehozni. Milyen szerepet játszik ebben az érzelem? Ezek a dolgok nagyon szorosan kötődnek az érzelmekhez. Minden mondatban ott az érzelem. Bizonyos dolgok azért történnek, mert örömet okoznak. A legnagyobb örömet az okozza, mikor mindenki ugyanazt teszi, hogy valami mást csináljon. És ez ellen megpróbál tenni. Interjú: Hannes Britschgi Fotó: Hardy Müller, People Picture/Moelzner
NÉVJEGY Frank Schirrmacher Frank Schirrmacher 1959. szeptember 5-én született Wiesbadenben (Németország). Az érettségi után 1984-ig germanisztikát, anglisztikát, irodalmat és filozófiát hallgatott a Heidelbergi és Cambridge-i Egyetemen. 1984-ben kezdte újságírói pályafutását a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ). 1989-ben az „irodalom és irodalmi élet” rovat vezetője lett, ezzel Marcel ReichRanicki útódává nevezték ki. 1994 óta Schirrmacher a FAZ egyik kiadója. Az amerikai Newsweek magazin szerint Schirrmacher a kortárs értelmiség egyik vezető személyisége. Íróként több, jelentős visszhangot kiváltó könyvet is jegyez, így például «A Matuzsálem-összeesküvést», a «Minimumot» és a «Paybacket». Jelenleg következő könyvén dolgozik. Frank Schirrmacher az újságíró Rebecca Casatival él együtt, ez második házassága. Potsdamban lakik, Berlin mellett. DOMO – 2012 március
| 15
RINGIER NÉZÕPONT
RINGIER NÉZÕPONT 3
4
A DOMO ezeken az oldalakon közli az elmúlt negyedév legjobb, Ringier-lapokban megjelent képeit
6
1
Három hónap legjobb képei A választék ez alkalommal is jelentős volt, a színvonal pedig páratlanul jó. Ezért a zsűri ez alkalommal nem három, hanem hat képet díjazott. Három képet svájciak, kettőt magyarok, egyet pedig egy kínai fotós készített. Éder Krisztián MátÉ Csaba
Fotós
képszerkesztő
1
5
Máté Csaba, az «IM» magazin képszerkesztője és a képszerkesztés igazi szakértője tudásának teljes tárházát latba vethette 2011 decemberében, mikor a «hot!» magazin olvasóit a XX. század elejére kalauzolta. «A hot! egyik interjú alanya elárulta, hogy a repülés szerelmese és nagy tisztelője a Wright testvéreknek, akik a repüléstörténet úttörői voltak. Ekkor jött az ötlet, hogy visszarepítsük Őt az időben» - mesélte Csaba. Éder Krisztián fotós valódi, abból az időszakból származó fotók alapján készítette el képeit. «A világítás karakterének eltalálása volt nehéz feladat számomra» - mondja Krisztián. A fotózás után Máté Csaba gondoskodott a képek grafikai utómunkájáról is, így a képek a végén pont úgy néztek ki, mintha éppen akkor találták volna meg őket egy poros bőröndben a padláson.
Fabienne bühler Ulli Glantz
Fotós
képszerkesztő
4
Egy sikeres síelő nem ismer félelmet. A schweizer illustrierte mellékleteként megjelenő sKi magazin a svájci Carlo Jankáról készített 2011 novemberében az említett téma kapcsán egy portrét, «Nem ismerem a félelmet» címmel. A nyitóoldalon megjelenő képhez azt találták ki, hogy Janka szétver egy két centiméter vastagságú jéglapot. Kitalálni persze könnyű volt, de ami egyszerűnek tűnik, gyakran nehezen kivitelezhető. Hat fős csapat utazott a Matterhorn lábához, és tíz, különlegesen lefagyasztott két centiméter vastagságú jéglapot hozattak a fotózáshoz. «Több tényezőnek, így az ütésnek, a tartásnak és a mimikának is stimmelnie kellett, hiszen a másodperc töredéke alatt kellett megtörténnie az egésznek» mondja a fotós, Fabienne Bühler, «előtte jég nélkül gyakoroltuk az ütést, hiszen csak tíz jéglap állt rendelkezésünkre. De aztán már a hetedik «igazi» próbálkozást követően megszületett a kép, és Janka kezén is megjelent néhány sérülés.»
16 |
DOMO – 2012 március
reviCzKy zsolt FejÉr Gábor
zhenG bin
Fotós
billy Xiao
képszerkesztő
2
sÉbastien aneX jUlie body
képszerkesztő
«Foglalkozzon magával, sportoljon, tegyen valamit mentális egészségéért, hogy jól érezze magát!» Ezt a felszólítást a kínai City weekend életmódmagazin a 2012 januári kiadásában egy katona fotójával illusztrálta, aki szinte ráugrik az olvasóra, arcába ordítva a parancsot. Zheng Bin fotós számára az volt a kihívás, hogy a modellt – egy teljesen átlagos szingapúri férfit – rávegye arra, hogy agresszíven pózoljon. «A fotózás kezdetén még igen zárkózott volt» - emlékszik vissza Zheng Bin, «a megfelelő érzelmi állapot elérésére azt találtuk ki, hogy kölcsönösen felhúzzuk egymást, és addig leszünk agresszívek, míg ki nem alakul a megfelelő mimika. Nagyon büszke vagyok arra, hogy sikerült ebből a nyugodt és békés férfiból egy vadállatot csinálni.»
MarK henley
Fotós
Catherine waCKer
képszerkesztő
5
Fogadjunk, hogy Ön is azt gondolta először: ezt a képet szoftveresen hozták létre. De nem így van! Nem képszerkesztő programban rakták össze! A február elején kialakult, és Európa jelentős részét markában tartó hidegfront alatt készült. A fiatal fotós, Sébastien Anex már régóta dédelgette ezt az ötletét. Mikor aztán megpillantotta a bizarr jégformákat, melyeket a szél és a hideg alakított ki a Genfi-tó partján, végre meg tudta valósítani fotós álmát a nyugat-svájci l’illustré magazin számára. A fotózáson prominens «statisztaként» a híres műkorcsojázók, Anaïs Morand (ő látható a képen) és Laurent Alvarez működtek közre. Számukra is igazi kaland volt a fotózás. «Hogy ne zavarjanak bennünket a bámészkodók, már reggel hétkor kimentünk a tó partjára» - emlékszik vissza Anaïs, «ráadásul 5-10 percenként szünetet kellett tartanunk, hogy felmelegedjünk.»
Fotós
3
Sok magyar számára 2012. február 3-án omlott össze a világ, mikor a patinás magyar légitársaság, a Malév bejelentette, hogy gazdasági okokból felfüggeszti repülési tevékenységét. Azon a napon több mint 2.500 dolgozó nem csupán állását, hanem megélhetését is elvesztette. Az esemény érzelmi csúcspontja az utolsó Malév-jet indulása volt a budapesti repülőtérről. Mielőtt a repülőgép kigurult a kifutópályára, megengedték a munkatársaknak, hogy elbúcsúzzanak tőle, illetve a légitársaságtól. «Azon az éjszakán mínusz 20 fok volt, ennek ellenére több százan eljöttek, hogy elbúcsúzzanak» - meséli a fotós, Reviczky Zsolt, aki ezt a szomorú eseményt a népszabadság számára örökítette meg, «ez eddigi szakmai életutam egyik legérzelmesebb pillanata volt. Érezni lehetett a munkatársak haragját, gyászát és kétségbeesését, mikor elbúcsúztak.»
2
Fotós képszerkesztő
6
K
A DOMO Három hónap legjobb képei válogatásába ez alkalommal öt ország 138 képe került be.
Büszkén mutatjuk be Önöknek az ismert brit fotós, Mark Henley egyik mesterművét. Évek óta dolgozik a «Swiss Banking» néven futó fotós projektjén, melynek keretében a svájci pénzügyi világgal kapcsolatos jelenteket és pillanatokat rögzít. Ez a kép a zürichi Paradeplatzon készült egy felhőszakadás alkalmával. A Ringier-vel való kapcsolata 2011 novemberében alakult ki, mikor a nyugatsvájci l’hebdo hírmagazin a svájci bankokkal kapcsolatos mellékletet tervezett. Henley elküldte pár képét a lap képszerkesztőjének, Catherine Wackernek. Ő pedig nem sokáig habozott. «Nagyon különleges képet kerestem ehhez a témához, ezzel a képpel azt gondolom, hogy fején találtam a szöget.» Mark Henley (45) tíz éve él Genfben. Minden nagy amerikai magazinnak adott már el képet.
DOMO – 2012 március
A DOMO ezeken az oldalakon közli az elmúlt negyedév legjobb, Ringier-lapokban megjelent képeit
| 17
INNOVÁCIÓ
«Ami régen sci-fi volt, az ma már valóság»
18 |
DOMO – 2012 március
A hősök számos sci-fi filmben – ilyen volt a «Robotzsaru», a «Tökéletes katona», a «Ragadozó» és a «Vasember» – viseltek olyan szemüveget, melybe streaming technológia segítségével jutottak el az információk. A Google jelenleg olyan fejmozdulatokkal vezérelhető szemüvegen dolgozik, melynél filmek és képek jeleníthetők meg a lencsén.
Carpentier úr, Ön a világban fellelhető legújabb digitális effekteket használja. Mitől olyan érdekesek ezek az eszközök? Stéphane Carpentier: Húsz éven át dolgoztam művészeti vezetőként nyomtatott lapoknál, és korábban sosem hoztak lázba a digitális tartalmak. Mikor azonban erőteljes növekedésnek indultak a mobilkészülékekre fejlesztett multimédiás tartalmak és alkalmazások, észrevettem, hogy egyre többet foglalkozom velük. A digitális világban a vizualizációs lehetőségek a végtelenhez közelítenek, a kreativitásnak nincs határa. De ezeket a technológiai lehetőségeket távolról sem használjuk ki megfelelően. Pont ezért vagyunk mi, hogy kutassuk és teszteljük ezeket az új lehetőségeket. Mi az, ami eközben inspirálóan hat Önre? Természetesen folyamatosan követjük a fejlesztéseket a grafikai alkalmazások piacán. De a sci-fi filmekből is merítünk ötleteket, mikor új megoldásokat keresünk. Ezekből aztán kialakítjuk saját stílusunkat, ami véleményem szerint érdekesebb, futurisztikusabb és varázslatosabb, mint ami ma nemzetközi viszonylatban többnyire látható. Milyen készülékekre állítanak elő multimédiás tartalmakat? Jelenleg minden széles értelemben vett mobilkészülék-típusra készítünk digitális tartalmakat, tehát kezdve a notebookon megjelenő honlapokkal egészen a mobiltelefonokig, iPad-ig és érintőképernyős óriásmonitorokig. Ön szerint milyenek lesznek a mobilkészülékek a jövőben? Ezt nehéz megmondani. Lehet, hogy néhány év múlva már nem is lesznek
Stéphane Carpentier, a Ringier kreatív igazgatója multimédiás megoldásokat tervez és ültet át mobilkészülékes környezetbe. Vajon milyen lesz a jövő digitális világa? A DOMO Stéphane Carpentier segítségével utánajárt.
hagyományos készülékek, helyüket átveszi a holografikus megjelenítés vagy az ePapír, amit össze lehet hajtani és zsebre lehet tenni. Mikor a mozikba került a «Különvélemény», a «G.I. Joe» vagy a «Star Trek», még mindenki csodálkozott az ezekben látható multimédiás megjelenítéseken. Mikor például Tom Cruise úgy varázsolt tartalmat az óriásképernyőre, hogy közben meg sem érintette azt. De az is lenyűgöző volt, ahogy az emberek a holografikus technológiák segítségével kommunikáltak. Manapság ezek a grafikus megjelenítési lehetőségek szinte már hétköznapinak számítanak. Persze nem a széles értelemben vett felhasználói piacon, hanem a tudományos kísérletekben. De miért nem lesznek a jövőben digitális készülékek? Természetesen ebben nem lehetek biztos, de nekem ez a megérzésem. Az el-
múlt 30 év során a készülékek egyre kisebbek lettek, tehát elképzelhető, hogy a jövőben megszűnnek létezni. Lehet, hogy néhány év múlva már hologramos rendszerekből vesszük majd az információt vagy vékony, hajtogatható képernyőkről vagy nagyméretű monitorokról, melyek ott lesznek mindenhol, és az emberek érintés nélkül fogják vezérelni őket mozgásukkal. De az is lehet, hogy a hangvezérlés lesz majd a domináns. De valahonnan ezeknek a rendszereknek is kell kapniuk inputot? Mi lesz a forrás? Vegyük például a szemüveget, olyat, amilyet Ön is hord: A «Robotzsaru» című fi filmben lmben láthattuk, hogy a szemüveg lencséje alkalmas arra, hogy információ jelenjen meg rajta streamelt tartalom formájában. Vagy nézzük az Ön gyűrűjét: az is tökéletesen alkalmas arra, hogy elhelyezzünk benne egy mikrochipet integrált projektorral. a
Stéphane Carpentier a digitális tartalmak fejlesztésével foglalkozó Ringier Studios kreatív ötletgazdája.
a Ha megfelelő módon mozgatja az ujját, máris holografikus formában grafikák, képek vagy filmek jelennek meg. Ezt azért nehéz elképzelni annak, aki csak hétköznapi szinten használja a digitális technológiát. Pont ezért gondolják sokan, hogy ez még sci-fi. Az átlagos felhasználó még mindig ott tart, hogy reggel be kell kapcsolnia a számítógépét vagy notebookját, hogy aztán egérkattintással megnyissa a tartalmakat. De higgye el nekem, ez már régimódi megoldásnak számít. Manapság érintőképernyővel dolgozunk. Vannak már olyan tévék, melyeket a képernyő érintésével kell vezérelni. Vagy mozgással. Esetleg hanggal. Ezek a fejlesztések valóban lenyűgözők, de azért van bennük valami félelmetes is. Ön mit gondol erről?
Nem kell félni tőlük. Hamarosan «mágikus» képességekre fogunk szert tenni. Harminc évvel ezelőtt még fel kellett állni, ha az ember más csatornát akart nézni a tévén. Aztán megjelent a távirányító, és már kényelmesen, ülve is lehetett kapcsolgatni. Annak idején ez mágiának tűnhetett. Mégsem félt tőle senki. Manapság minden eddiginél gyorsabban zajlik ez a technológiai fejlődés. Mire ma oda jutunk, hogy kifejlesztünk egy új technológiát, és elkezdjük felfedezni a benne rejlő lehetőségeket, addigra az már elavultnak számít. Kicsit olyan ez, mintha folyamatosan behozhatatlan hátrányunk lenne. Másfelől azonban motiválóan is tud hatni: az ember egyre türelmetlenebb és kíváncsibb. És szerintem ezzel mindenki így van, aki ezen a területen kutat. Ez egy véget nem érő verseny.
INNOVÁCIÓ A «Különvélemény» (legalsó kép Tom Cruisezal) vagy a «Star Trek» (felső kép) című filmekben már évekkel ezelőtt megjelent az érintésvezérelt üveg. Hatalmas ablakszerű felületeken kínál a mostani táblagépekhez hasonló élményt. A középső képen Stéphane Carpentier már most ilyen «mágikus ablakokkal» kísérletezik a Ringier Studios-nál Vietnámban.
Pont ez benne a lenyűgöző. Hogy folyamatosan gyorsul a tempó. Harminc évvel ezelőtt a céges számítógépek még akkorák voltak, mint egy háromszobás lakás. Húsz évvel ezelőtt pedig az első mobiltelefonokhoz még külön kellett cipelni a 10 kilós aksit. Most pedig Ön már hologramokról és összehajtható LED-monitorokról beszél, melyeket csak úgy zsebre teszünk… (nevet) Ha itt valaki félhet ettől, akkor az én vagyok. Hiszen nekem kell ezekkel az eszközökkel dolgoznom. De én valójában úttörőnek tartom magam ezen a téren, és nagyon nagy örömöt okoz, hogy ezeket az új digitális lehetőségeket megismerhetem, alkalmazhatom, és közben új lehetőségeket fedezhetek fel az információközlésben. Ahhoz, hogy valaki új grafikai ötleteket próbáljon ki, megfelelő szoftverek kellenek. De ha ezek az ötletek még teljesen újak, akkor nincs is hozzájuk szoftver. Vagy mégis? Hihetetlen mázlista vagyok. Hiszen nem csak arról van szó, hogy Vietnámban 35 nagyon kreatív grafikus-
«Lehet, hogy néhány év múlva már nem is lesznek mobilkészülékek» sal dolgozhatok együtt, akik legyártják a legújabb képeket, animációkat és multimédiás effekteket. Rajtuk kívül még ott van a két nagyszerű rendszerfejlesztő, Marc Carrard és Romain Rosey is Lausanne-ban, akikhez bármikor fordulhatok, ha olyan ötletem támad, aminek megvalósítására még nincs kész recept. Ők ilyenkor mindig azt mondják, hogy «mondd el az ötleted, és találunk rá megoldást.» Nélkülük biztosan nem tartanánk ott, ahol ma vagyunk. Olyan megoldások válnak valóra általuk, melyek előtte nem léteztek. Akkor kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő. De még mennyire! Nézze, ha 20 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna Önnek, hogy a jövőben lesz egy olyan információs hálózat, amelybe bármikor és bárhonnan bejelentkezhetünk, akkor feltehetően azt kérdezte volna tőle: «OK, de hova kell majd bedugni a kábelt?» De azért be kell vallanom, kicsit nekem is őrültségnek tűnik, ami mostanság történik… Interjú: Andi Kämmerling Fotó: Ringier Studios, Cinetext, Intertopics
A RINGIER ÉS A SZTÁROK
Halál vagy limonádé cit itromból Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott kapcsolatát követően az egész világ megismerte Monica Lewinsky-t. Peter Hosslival, a DOMO újságírójával abban egyezett meg, hogy mindenről beszélni fog. Ez így is volt, kivéve a Bill Clinton témát. Fotók: Yvon Baumann, Point of View
M
onica Lewinsky kicsit nagyobb, mint azt az ember a tévé alapján gondolná. Labilisabbnak, sérülékenyebbnek és halkszavúbbnak tűnik. A haja illatáról lerí, hogy most mosta meg, illetve még kicsit nedves is, mikor fél órás késéssel megérkezik a New York-i penthouse-ba. Vietnámi papucs van rajta, teltkarcsú testét bő nadrágba és fehér pólóba bújtatja. Egy bizonytalan «Hello-val» lép be az egykoron Clinton elnök szexpartnerévé avanzsált gyakornok a fényben úszó terembe. Mögötte ügynöke, Juli Nadler követi. Monica Lewinsky interjúra érkezett hozzám, amit egyébként ritkán szokott adni. Mindez 2001. május 3-án történt, csütörtökön, Manhattenben. Akkoriban már három éve foglalkozott a média Bill Clinton és Monica
Lewinsky afférjával. És négy olyan nő volt, aki már keresztnévvel rögtön beugrott az embereknek: Eva, Maria, Marilyn – és persze Monica. Ahhoz, hogy megtudjuk, ki is valójában Monica, találkozni kell vele. 2000 tavaszán küldöm első interjúkérelmem ügynökének, Juli Nadlernek. Elutasítja, hiszen ez a munkája. Aztán pár hét elteltével mindig telefonálok, és minden trükköt bevetek, hogy meggyőzzem. Hallgatom mélyen búgó hangját. Mondom, hogy külföldi újságíró vagyok, és sokszor másképp látom a dolgokat, mint amerikai kollégáim. «Monica Lewinsky sajnos nem tud rendelkezésére állni» - blokkolja kérelmem Nadler. Aztán egyszer csak magától telefonál, egy évvel első megkeresésem után. «Monica májusban ráér» -
•
Peter Hossli DOMO-újságíró természetesen többet szeretett volna megtudni Clinton és Lewinsky afférjáról. A kanapén azonban csak Monica legújabb táskakollekciójának árairól értesült.
22 |
DOMO – 2012 március
mondja. «10.000 dollárt kér az interjúért.» – «Ön is bizonyára tudja, az Egyesült Államokban nem szoktak fizetni a sajtóinterjúkért» - mondom neki. «Ön európai lapnak dolgozik, az európai lapok fizetnek» - válaszol Nadler. «Most éppen egy német magazinnal tárgyalok, és jól fizetnek.» Két héttel később igent mond. És nem kell fizetni. Hogy miért, azt máig nem értem. De így sem olcsó mulatság. Lewinsky inkább a bizarr celeb kategóriájába tartozik, mégis drága fodrászt és kozmetikust kér magának. Stylist választ neki ruhát a találkozóra. Egy internetes cégtől béreljük a Hudson folyónál található loftot. Otthon nem akar fogadni. Kívánsága, hogy limuzin vigye a lakásától a New York-i Greenwich Village városrészbe, majd vissza. Mivel a loft túl meleg és párás neki – a nyár abban az évben nagyon korán kezdődött, a légkondikat még nem kapcsolták be – ezért egy aszszisztens jókora ventilátorokat vásárol. És még egy feltételt köt ki Nadler: Bill Clintonnal kapcsolatban nem lehetnek kérdések. Monica Lewinsky most már internetes vállalkozó, fűzi hozzá, női táskákat árul egy weboldalon. «That’s so great» - áradozik Lewinsky, új hívatása teljesen lenyűgözi. És a sztori, amitől olyan híres lett? Az egyetlen dolog, ami róla mindenkinek eszébe jut? «Erről nem beszélek.» Jó, akkor beszéljünk a táskákról. Elnézést kér a késésért, «sorry, a forgalom» - mondja Lewinsky. Aztán két órán át egy szót sem szól, sminkes és fodrász sürgölődik körülötte. Nedves hajában hajcsavarók lógnak. Vastag make up-pal vakolják be az előbb még természetesnek ható Lewinsky-t. Így most egy könnyen behelyettesíthető nő benyomását kelti, tuti frizurával és fehérre sikált fogakkal. Stylist ad rá folyamatosan új ruhákat a fotózás során, a piros top után türkiz, majd fekete top következik. A világos kanapén zajló interjú során két órán át a táskák, az üzlet, a pénzhez való viszonya és kívánsága, hogy egyszer majd férjhez mehessen állnak a középpontban.
Aztán a végén mégis megkísérlem, szóba hozom Clintont. «Hihetetlen, hogy Ön hogyan bírja ezt a hatalmas nyomást» - mondom. Éveken át szerepelt a hírekben, kihallgatása napokon át tartott, és végig zargatta a média. Több ezer vicc született róla az interneten, sorolom a tényeket. A New York-i Egyetem tudományos esszégyűjteményt szentelt Lewinsky-nak, zsidóságának, infantilizmusának és túlsúlyosságának. Hogyan sikerült neki mindezt kibírnia, hogyan mászott ki belőle, és hogyan tudott céget alapítani? «… Én … hmm … nem is tudom valójában…» Aztán elhallgat. Arca megmerevedik. Szinte már könnyek szöknek a szemébe, majd segítséget kérve rápillant ügynökére. Nadler azt tanácsolja, mondja azt, amit mindig szokott. «Sokat segítettek a barátok és a család» - mondja. «De ez egy más ügy» - mondja Lewinsky. Aztán percekre eltűnik a fürdőszobában. Sápadtan és könnyes szemekkel tér vissza. Hogy ne ilyen drasztikusan érjen véget az interjú, azt javasolom, nézzük meg a táskákat. Ettől újra életre kel. Aztán Nadler veszi át a szót. «Monicának két lehetősége volt: a) vagy begubódzik és meghal; b) vagy limonádét készít citromból. Más választása nem volt. Monica úgy döntött, nem hal meg. Helyette elindította ezt a cégét. Tudatos döntés volt. Pozitívan tekint az életre.» További kérdésekre Monica Lewinsky nem válaszol. Lemossa magáról a sminket, odarendeli a limuzint, és elhagyja a helyszínt. Bő nadrágban, pólóban és magas sarkú cipőben.
Monica Lewinsky 1973. július 23-án született, Beverly Hills-ben nőtt fel. 1995 nyarán gyakornokként kezdett dolgozni a Fehér Házban. 1995 novemberében viszonya lett Bill Clintonnal, az Egyesült Államok elnökével. 1998 elején az internetes újságíró, Matt Drudge írt róla először. 1999-ben a botrány felelősségre vonási indítványba torkollott Clinton ellen hamis eskü vádja miatt. De az indítvány elbukott a kongresszus előtt.
Együtt a liftben …
Keresd a Nőt!
Keresse a Blikk Nőket! Olvasónk be mutatja: A T AVASZ DIVA TSZÍNEI 02. 28.
lej • Szerbia: 65 din
AJÁNDÉK
Egészségmelléklet
III. évf. 1. szám 2012. Tavasz
+old8 Ft
Erőt adó tavaszi vitaminbombák
B
LI
L ER
S G IA - K I O K O S . A
CSAK
245
Gyógyító érintések
KK NŐK H H
H
Nem rosszcsont, csak ADHD-s!
. AL
ÚJDONSÁGOK
. 4,5 lej Szlovákia: 1,3 SK EUR . Szerbia: 110 din Románia:
Tanuljon meg „kikapcsolni”! Másként hat a nőkre? Mozgás + gyógynövények a feszültség ellen
BÁLT KIPRÓH H H
LL
Ft
UK!
70 50 30
ER
10
KIS O KO S. ALLERGIA
al
LÉLEK
szi számáho zség z!
DOSSZIÉ: NAGY A PÖRGÉS?
Viszlát, stressz!
AGI
CSAK
TÁPLÁLKOZÁS
ORVOSLÁS
SZÉPSÉG
CSAK
245
Mikrótól a mobilig: káros sugárzások?
A mi titkun k
Kedvcsináló klet mag azin tavaa Blikk Nők Egés
E
119 Ft
Extra mellé
Érdekli, mikén t óvhatná meg a saját és család ja Szeretne többe egészségét? t megtudni az alternatív gyógyásza ti módszerekről vagy éppen a helye táplálkozás s ról? Mindez és még sok más érdek esség is várja a Blikk Nők Egés legújabb szám zség magazin ában!
SZSÉG
2012 . 02. 22. –
EUR • Románia: 2,5
GÉ
VIII. évf. 8. szám
Szlovákia: 0,65 SK
90 110 130
Górcső alatt:
DIVATDIÉTÁK A 90 napostól a mediterránig
SÉG ÉSZ EG ŐK ÓL! K N 2-ÁT IUS
ET
LIK A B RC SSE MÁ RE KE
... Marc Walder
„Adott az irány”
Készül a réte s!
��
Almás, kör té és mézeskalás, túrós csos
A KRISTÁLYGÖMBT ŐL A SZERELMI MÁGIÁ IG
csak
119 Ft
A jóslás rejtelmei
Hiába a tiltól ista
Hog ya n seg a kártíyt a?
...
Dizájner drogo A zsebpénz k is a veszélyes elég szerekre
Interjú
Évforduló Falusi Maria Aktak nn: Életben maradtak „Én mindig 70 nap a magamat ad om!” fogságá z Andok ban
Minden boldog család mögött ott áll a nô. A nô, aki mennyei vacsorákkal hozza össze esténként a családot, és gondoskodik arról, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból. Ebben segít a Blikk Nők, amely érdekes olvasói történetekkel, praktikus tanácsokkal, információkkal, valamint sok-sok recepttel teszi teljessé a mindennapjainkat. Ráadásul csak 119 Ft!
A Ringier Svájc és Németország elnök-vezérigazgatója mérleget von a 2011-es évről. És reménykedik, hogy lánya, Norah még az idén megtanul úszni. Jó reggelt kívánok, Walder úr! Mondja csak, mennyire elégedett a Ringier Svájc 2011-es teljesítményével? Az általunk indított igen átfogó munka a diverzifikáció terén nagyrészt lezárult: a kiadói, a szórakozás és a digitális üzletágak jól állnak. Most az a feladat, hogy ezt a három pillért összekapcsoljuk. Operatív szinten az év második felében a gazdasági viszszaesés jelei mutatkoztak. Azzal számolunk, hogy ez 2012-ben is folytatódik. Szóval, nem lesz egyszerű. Nézzünk át néhány területet konkrétan. Mondanék ezzel kapcsolatban néhány kulcsszót: InfrontRingier. Az InfrontRingier nagyszerűen indult: a Labdarúgó Liga és a Tour de Suisse értékesítésével, illetve a 2022-es olim-
Marc Walder a zürichi Sajtóház liftjében. Az 5. emeletre menet nem maradt túl sok ideje a DOMO-nak.
piai játékok jelentkezésére szóló jogainkkal már most mi vagyunk az ország legnagyobb sportesemények értékesítésével foglalkozó ügynöksége. Lehet, hogy ehhez még hozzájön a svájci jégkorong-bajnokság is, ennek nagyon örülnék. Új cégünk, a PoolPosition pedig elérte, hogy olyan sztárokkal szerződik, mint Lara Gut, a Degen ikrek, illetve Katja Stauber. Itt is elmondhatjuk, hogy sikeres volt az indulás! DeinDeal? Komoly elégedettséggel tölt el, jól megy és erőteljesen növekszik. Energy Basel? Az Energy nagyon sikeres rádióadó, mindhárom kiemelt városban, így Zürichben, Bernben és Bázelben is ott vagyunk. Mindig ezt a stratégiai célt tartottuk szem előtt. Most be kell bizonyítanunk, hogy jogosak voltak reményeink a svájci rádiós üzletággal kapcsolatban. Ticketcorner és Good News? Itt különösen jól működik az értékteremtési láncolat. A Ticketcorner jó évet zárt. A Good News viszont nem. Itt azt kell elérnünk, hogy az előző évek teljesítményét hozzuk. És ez menni is fog.
Gyakorlatilag minden nagy fellépés és szabadtéri esemény szerepel a Good News 2012-es kínálatában. És a kiadói üzletág, a napilapok és magazinok? Hagy mondjak ezzel kapcsolatban néhány fontos dolgot: A Schweizer Illustrierte-csoport újra nagyon jelentős hozamokat realizál. A BLICKcsoportnál sikeresen abszolváltuk a gazdasági fordulatot. Svájc francia ajkú része egy új tevékenységnek, a TF1 tévéadóhoz köthető értékesítésnek köszönhetően jó eredményt ért el. Elmondhatjuk, Michael Ringier elég világosan fogalmazott a jövőt illetően: Minden kiadványnak az a feladata, hogy újságírói szempontból csúcsminőséget produkáljon! Természetesen a saját szegmensében. És milyen személyes célokat tűzött ki 2012-re? Egyfelől fontos, hogy tartani tudjuk a jelentős célokat kitűző tervet. Másfelől – és ez valóban személyes jellegű – a lányunknak, Norah-nak meg kell tanulnia úszni. (nevet) Interjú: Edi Estermann Fotó: Thomas Buchwalder
DOMO – 2012 március
| 25
HÁZON BELÜL
A DOMO új rovata a Ringier-országokban megjelenő lapokról és készítőikről tudósít
Nők, akik tudjáá k, k mit akarnak 2011 augusztusában szerezte meg a Ringier Románia a többek között az ELLE női magazint is kiadó Verlag Edipresse A.S. Romania-t. Ezeken az oldalakon Roxana Voloşeniuc, a lap főszerkesztője és csapata néhány nagyon izgalmas tördelési megoldást mutat nekünk. ELLE Románia Divat-, szépség és életmódmagazin Havilap Példányszám: 21.000 A szerkesztőségi csapat: 10 újságíró, 2 grafikus, egy gyártási munkatárs, egy webszerkesztő, egy értékesítési vezető. A lap számos szabadúszó újságírót és fotóst foglalkoztat. Az ország női magazinjai között piacvezető. Az ELLE olyan divatmagazin, ahol a nő fontosabb, mint a ruha, amit hord. Olyan lap, mely ötleteket ad olvasóinak, hogyan fejezzék ki még jobban egyéniségüket. Az ELLE olvasói független, aktív nők, akik új trendeket indítanak el, akiket mindenki észrevesz és csodál, és másolni próbál. www.elle.ro
26 |
DOMO – 2012 március
1
3
4
5
2 6
9
7
11 8
12 10
Balról jobbra: 1 Maurice Munteanu, újságíró, divat 2 Ioana Ulmeanu, szerkesztő 3 Alina Baisan, szerkesztő 4 Roxana Voloseniuc, főszerkesztő 5 Cristi Tudor, gyártásvezető 6 Mihaela Frank, főszerkesztőhelyettes 7 Ana Puscasu, dizájner 8 Domnica Margescu, újságíró, divat 9 Barbara Lombardi, művészeti vezető 10 Crina Alexe, szerkesztőségi asszisztens 11 Lavinia Gogu, újságírás, szépség 12 Cristina Craciun, újságírás, divat. A képen nem szerepel: Madalina Frasineanu, webszerkesztő
DOMO – 2012 március
| 27
VÁLASZOK
Michael ringier
Munkatársaink kérdezték vezetőinktől
Munkatársak kérdezték … Rajz: Igor Kravarik
Egy Bilanz-ban nemrég megjelent interjúban Ön azt mondta, hogy a Ringier-nek idén is takarékoskodnia kell. Miért van erre szükség? Christian Unger, a Ringier AG elnök-vezérigazgatója: A konszern vezetése pontosan mérlegeli a gazdasági helyzet kapcsán kialakult lehetőségeket. Fontos cél számunkra, hogy a konszern eredményét a következő három évben tovább javítsuk. Ezt a célt csak két intézkedéssel lehet elérni: Egyfelől javítanunk kell a jövedelmezőségünket, tehát növelnünk kell az árbevételünket és az általunk elért hozamokat, méghozzá minden területen. Másfelől azonban sajnos nem tudjuk megkerülni a költségcsökkentés kérdését sem. Növekedésre törekszünk. Ha a jövőben is sikeresek akarunk lenni, új projekteket kell indítanunk. A Ringier az elmúlt évek költségcsökkentései révén átalakíthatta a portfólióját, így ma már integrált médiavállalkozás vagyunk, és három helyen is be tudtuk vezetni a Radio Energy márkát. Az áramkimaradás, mely februárban fél Zürichet megbénította, a Ringier Sajtóházban zajló munkát is
28 |
DOMO – 2012 március
teljesen megakasztotta, emiatt Európa legmodernebb newsroomja is leállt. A Blick szerkesztősége ezt követően kénytelen volt Zofingenben berendezni egy pótszerkesztőséget. Egy akkora médiavállalkozás, mint a Ringier, miért nem rendelkezik külön generátorokkal az ilyen helyzetek elkerülésére? Peter Gasser, a létesítménygazdálkodás vezetője: A Sajtóház ezekre az esetekre szünetmentes tápegységekkel rendelkezik a pincében. Leegyszerűsítve: ezek nagy akkumulátorok melyek lehetővé teszik a szerverek megfelelő kikapcsolását, és
«A kulcsfontosságú pozíciók betöltését alaposan végig kell gondolni» Marc Walder
A Ringier Svájc és Németország elnök-vezérigazgatója
minimális szintű áramellátást garantálnak a vészfény, a tűzvédelmi rendszerek és az automata tolóajtók üzemeltetéséhez, méghozzá maximum két órára. A dízelgenerátorok mind beszerzés, mind fenntartás szempontjából (karbantartás, rendszeres tesztelés) nagyon drágák. A Schweizer Illustrierte főszerkesztői pozíciója immár több mint fél éve üres, a Blick-csoportnál pedig a politika rovat vezetője hiányzik több mint nyolc honapja. Mi az oka annak, hogy ilyen fontos pozíciókat nem sikerül betölteni? Marc Walder, a Ringier Svájc és Németország vezetője: Mindkét pozíció kulcsfontosságú, ezért betöltésüket alaposan végig kell gondolni. A Schweizer Illustrierte főszerkesztője minden bizonnyal a svájci sztárújságírás legbefolyásosabb személyisége, a Blickcsoport politika rovatának vezetője pedig országunk politikai újságírásában vállal meghatározó szerepet. Ezért nem sietjük el a dolgot, már csak azért sem, mert remek átmeneti megoldásokat találtunk ezeknek a pozícióknak a betöltésére.
A
hhoz a német nyelvű diáknemzedékhez tartozom, melynél „Az eltört korsó“ és a „Heilbronni Katica“ alapművek voltak. Olvasásuk nélkül érettségire gondolni sem lehetett. Azóta, hogy az NZZ-ben elolvastam a Hannoveri Egyetem újságírás szakán oktató Günter Reus professzor írását, tisztában vagyok vele, hogy Heinrich von Kleistet ma is kötelező olvasmányként kellene kezelni. Mert nem csak publicista volt, hanem újságíró is. És az újságírás keretfeltételeiről felállított definíciója semmit sem veszített aktualitásából. „Az újságírás annak őszinte és ártatlan művészete, hogy a népet arról tájékoztatjuk, ami a világban történik. Ez teljes egészében magánügy, a kormányzat céljai idegenek tőle“ – idézi Reus professzor a német lírikust. Orbán Viktor is nyugodtan olvashatna Kleistet. Továbbá azt tudjuk meg még az NZZ-ből, hogy Kleist jól ráérzett a bulvár műfajra, hiszen a „népet szórakoztatni“ akarta. Ez azonban nem sikerülhetett tisztességtelen források igénybevétele nélkül. Ráadásul pont a szórakoztató lapok ügyében illetékes cenzor, a berlini rendőrfőkapitány volt az – írja Günter Reus – aki őt rendőrségi hírekkel látta el. Rupert Murdoch is nyugodtan olvashatna Kleistet. Minden kiválósága ellenére Kleist újságíróként megbukott. Ahogy az NZZ írja: „Vállalhatatlan magatartásával önmagát diszkreditálta.» A Királyi Nemzeti Színház intendánsával, August Wilhelm Ifflanddal annyira személyes síkra terelte vitáját, hogy a végén nyilvánosan bántalmazni akarta. Ennek oka az volt, hogy Iffland visszautasította drámáját, a „Heilbronni Katicát“. A médiával foglalkozó újságírók is nyugodtan olvashatnák Kleistet. Mivel viselkedése miatt egyre több forrása fordult el tőle, elkövette az újságírás ősbűnét: mások cikkeit kezdte plagizálni. Az internetes újságírók is nyugodtan olvashatnák Kleistet.
MAGUNK KÖZÖTT 10 ÉV: Siegfried Franca, Ringier AG Adank Corine, Ringier AG Langer-Ingold Verena, Ringier AG Vignoni Mirella, Ringier AG Hügli Samuel, Ringier AG Meyner Käthi, Ringier AG Donghi Ralph, Ringier AG Schär Bettina, Ringier AG Winkler Rolf, Ringier AG Hafner Peter, Ringier Print Kolar Boriska Ringier Print Bornand Eric, Ringier Romandie Papp Ibolya, Ringier Magyarország Hollai Zsigmond, Ringier Magyarország Farkas Csaba, Ringier Magyarország Horváth Csaba, Ringier Magyarország Majsai-Dudás Anita, Ringier Ungarn Tóthné Takács Eszter, Ringier Magyarország 20 ÉV: Rotzinger Bernard, Ringier AG Reich Markus, Ringier AG Walther Peter, Ringier Print Matijevic Petar, Ringier Print Alabdeen Mubarak, Ringier Print 25 ÉV: Beljean Samuel, Ringier AG Gröller Carmen, Ringier AG József Simon, Ringier Ungarn Duss Marie-Theres, Ringier Print Recordon Christine, Ringier Romandie Kyburz Fabien Ringier Romandie 30 ÉV: Burkart Robert, Ringier AG Born Gerhard, Ringier AG Lüscher Willy, Ringier AG Musio Salvatore, Ringier Print 35 ÉV: Flörchinger Ulrich W., Ringier AG Christen Josef, Ringier AG Purtschert Hermann, Ringier Print Sigrist Oskar, Ringier Print
KOLUMNA
Romos szobából a főnöki székbe
Ulrich Flörchinger korábbi pénzügyi vezető (CFO) 38 évnyi munka után nyugdíjba vonul.
Ulrich Flörchinger évek óta lelkesen siklóernyőzik.
E
lső munkanapját 1974 szeptemberében Ulrich Flörchinger máig nem tudja elfelejteni. «Mikor a felvételi interjú zajlott, senki nem akarta megmutatni nekem leendő munkahelyemet. Ezt azt követően értettem meg, hogy munkába álltam: Tudniillik egy tetőtéri, sötét kamráról volt szó egy ősrégi házban, ahol lejtett a padló, a földszinten egy rossznevű kocsma üzemelt, és feljutni csak egy renoválásra régen megérett lépcsőn keresztül lehetett. Ha tudtam volna, hol fogok dolgozni, nem fogadtam volna el az állást.» Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogyszerencséreUlrichFlörchingert akkor és ott lóvá tették. Mert mikor annak idején a 21 éves Flörchinger nekilátott új könyvelői munkájának, még senki sem sejtette, hogy meredek karrier előtt áll a Ringier pénzügyi osztályán. Ennek utolsó állomását egy főnöki szék jelentette a
konszern vezetésében. «Huszonegy évesen az ember el sem tudja képzelni, hogy 38 éven át ugyanannál a cégnél fog dolgozni» - mondja mosolyogva Flörchinger. «A nagymamán majdnem 40 éven át dolgozott egy posztógyárban, és céges jubileuma alkalmából oklevelet kapott, ami aztán ott függött a szobája falán. Gyerekként mindig gyanakodva tekintettem erre az oklevélre, számomra úgy tűnt, ez nagymamám minimális érdeklődésének, csekélyke kalandvágyának és változatlanság iránti igényének bizonyítéka. Szerencsére Ulrich Flörchinger esetében a Ringier-nél eltöltött hosszú évek ellenére sincs hiány kalandvágyból: a mai napig szenvedélyesen siklóernyőzik. Most, hogy nyugdíjba vonul, gyakrabban utazhat majd távoli kontinensekre, hogy magas hegyekről vesse magát a mélybe. A. K.
NYUGDÍJBA MENNEK: Zimmermann Martin, Personalvorsorgestiftung ELTÁVOZTAK: Meister Lilly, 4.5.2011 Jaggi Rudolf, 14.11.2011 Novosad Hildegard, 16.11.2011 Scherrer Johann, 18.11.2011 Rieser Gisela, 1.12.2011 Wenger Ernst, 17.12.2011 Hottiger Ernst, 30.12.2011 Achermann Albert, 22.1.2012 Pfrunder Anton, 28.1.2012
30 |
DOMO – 2012 március
Ulrich Flörchinger 20 évesen és korengedményes nyugdíjasként 59 évesen.
Általános műveltség
Mi is lenne velünk szorgos tudósok nélkül, akik nap mint nap izgalmas kutatási eredményekről tájékoztatják a médiát. Nemrég azt olvastam, hogy minden tizedik hörcsög buzi. Hihetetlen, nem? Vagy tudta Ön azt, hogy a hangyák mindig jobbra dőlnek ki, ha megmérgezik őket? A nehézségi erő nem számít! Mindig jobbra dőlnek! Eszméletlen, nem? Még ennél is izgalmasabb egy brit tanulmány, miszerint a mobiltelefon-használók 15 százaléka ejtette már WC-be a készülékét. Természetesen merő véletlenből! 15 százalék, ez azt jelenti, hogy nagyjából minden hetedik ember. Szerintem ez nagyon izgalmas, hiszen az ilyen jellegű információk képezik az általános műveltség alapját. Sajnos a média területén viszont túlságosan is keveset kutatnak. A világszerte hódító digitalizálás keretében valójában minden nagyobb médiacégnek saját tudóst kellene foglalkoztatnia, akinek semmi más dolga nem lenne, mint reggeltől estig kutatni, majd a médiában megjelenő témákról készült tanulmányokat megjelentetni. Hiszen csak széleskörű multimédiás ismeretekkel vagyunk kellően felvértezve, hogy szembenézzünk a digitális jövővel. Így például hihetetlen tudásszomj vett rajtam erőt a fent említett brit tanulmány kapcsán, hogy vajon mekkora volt az androidos mobilok aránya a WC-ben landoló készülékek között? Illetve még az is érdekelt volna, hogy a baleset kisvagy nagydolog közben történt-e? De az sem elhanyagolható, meddig marad fenn egy iPhone a WC vízében. Sőt, az is érdekes, hogy megtudjuk, mi történik azután, hogy kihalásztuk a mobilt a porceláncsészéből. Vajon egyes online portálok tartalma ezt követően még sz…. erényebb? Ez talán magyarázattal szolgálna egyes mobilos hálózatokon elérhető tartalmak kérdéses mivoltát illetően. ANDI KÄMMERLING
MEDIA & MORE