D I Ñ O A L F I E R I

D IÑ O

A L F IE R I

A Z O L A SZ SAJTÓ* ÉS P R O PA G A N D A Ü G Y I MINISZTÉRIUM ÁLLAM TITKÁRA. A RÓMAI NEMZETKÖZI FILMUJSÁGIRÓ-KONGRESSZUS ELNÖKE

IX ,

É V F O L Y A M

5 .

S Z .

♦

S Z E R K E S Z T I:

L A JT A

A N D O R

♦

1 9 3 6 .

M Á J U S

1.

AZ AGFA-POSITIV a le g jo b b és o legtartósabb k ó p iaan yag

PA INIIKII INI II -HA LEGTÖKÉLETESEBB

KÉPNEGATIV

VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:

Lajta Andor

DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4 DUP-POZITIY, H A N G - P O Z I T I Y

BUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y - u t 75. T e l e f o n : 97 0-76.

A NEMZETKÖZI VÁSÁR alkalmából a vidéki mozisok is 50%-os v a s ú ti k e d v e z m é n n y e l utazhatnak Budapestre. Jöjjön Ö n is Pestre, nézze meg a

TELEFONGYÁR R.-T. működésben levő hangosgépét, akár a gyár vetítő­ termében ahol m egkapja a szükséges szakmai felvi­ lágosításokat, akár pedig bármelyik pesti filmszínház­ ban, ahol Telefongyári hangosgéppel vetítenek.

T E L E F O N G Y Á R | AH A N G O S G É P E T ha a Nemzetközi Vásár Ideje a la tt köti le, úgy a részletfizetés csupán augusztus 1-én kezdődik. TELEFONGYÁR R .-T ., BUDAPEST X IV ., H UN G Á R IA -KÖ ZÉPK Ö R UT 126—128. TEL.: 9 7 -9 -3 0 .

FILMMŰVÉSZETI ÉS TU D O M Á N Y O S

IX. ÉVFOLYAM.

5. SZÁM.

HANGOS MAGYAR YILAGHIRADÓ Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r mozgóképszínházakban. K ia d ja a

MAGYAR FILMIRODA

R. T.

Budapest, IX ., H ungária alsó-körut 15. sz. T e le fo n : 46-3-46. H a ngos és ném a film fe lv é te le k , trü k k film k é s z ité s , k ó p iá k és film fe lira to k , k e s k e n y film m u n k á k , u tó s z in k ro n iz á lá s .

H E T E N K É N T

9 PREMIERSZINHÁZ JÁTSSZA FÓRUM • R O Y A I APOLLÓ DÉCSI* CA SINO «PALACE CAPITOL • ÜRÁNIA CORVIN • CITY

FOLYÓIRAT

1936. MÁJUS 1.

A NEMZETKÖZI VÁSÁR JE LE N TI: A B udapesti N em zetk özi V ásár ig a zolv á ­ nyai lehetővé teszik, h o g y a m áj. 10— 13-iki g y o r s - és g é p író v ers en y iránt érd ek lőd ők ren dkívü l olcsón utazhassanak B u dapestre. E zen kívü l ittartózkodásu k alatt a vá sá riga ­ zolv á n y h oz csatolt kedvezm én yes je g y füzet alapján je le n tő s szó ra k o z á si és fü rd ő k ed v ez ­ m én y ek et, stb. vehetnek igén ybe. A B udapesti N em zetk özi V ásáron kötött üzletek alapján szállításra kerü lő áruk szá­ m ára a 1— 14. ta rifa osztá ly on a M a gvv ar K ir. Á llam vasu tak 10°/o ta rifa k ed v ezm én yt engedélyeznek. E z a ked v ezm én y a vásár utolsó n ap já tól szám ított e g y h ónap ig, il­ letve ip a rcik k ek ex p o rtjá n á l in dokolt eset­ ben n é g y h ónapig érvényes. , A m á ju s 8-án m e g ry iló B udapesti N em ­ zetk özi V á sá r iga zolv á n y a i nem csak 25— 5 0 % - o s u tazási k ed v ez m én y igén ybevételére jo g osíta n a k 27 o rsz á g vasú ti, h a józá si és lég ifo rg a lm i vonalain, hanem a vásár terü le­ tére, szám os m ú zeum ba, k éptárba és k ö z ép ü ­ letek b e, d íjm en tes b elép ést biztosítan ak. E zen kívü l je le n tő s k ed v ez m én y ek et élveznek a v á sá rig a zolv á n y tu la jd on osok z z operában, színházakban, v a rieték b en és egyéb sz ó ra ­ k o z ó h ely ek en , valam int a M a rg itsz ig eten , az Á lla tk er tb en és a vilá gh írű budapesti g y ó g y ­ fü rd ők b en , u szod ákban és sza n a tóriu m ok ­ ban is. B udapest S z ék esfőv á ros Id eg en forga lm i H iva ta la közli, h o g y m eg fe le lő gon dosk odá s történt a vásár n agyszám ú lá tog atók özön sé­ gének elszállásolásáról. A budapesti szá llo­ dákban, pen ziókb a n és az Id eg en forg a lm i H iva ta l által ellen őrzött m agánlakásokban m e g fe le lő szám ú kitű n ő szob a áll ren d ek ezésre. B udapest talán az egyetlen vásárvá­ ros a vilá gon , ahol 'a vásár id eje alatt a szállodákban, étterm ekben, stb. n in csen ár­ em elés. E zzel szem ben a vásá riga zolván n ya l nem csak rendkívül olcsón leh et utazni, ha­ nem ezenkívül színházakban, m ozikban , g y ó g y fü r d ő k b e n , u szod ákban , stb. je le n tő s á rm érsék lés igén yb evételére jo g o s ít.

LTs § j g XI. PIUS PÁPA A FILMRŐL ÉS A FILM ERKÖLCSNEVELŐ JELENTŐSÉGÉRŐL A Fipresci római kongresszusa alkalmából X I. Pius pápa külön kihallgatáson fogadta •_> kongresszus 40 tagú küldöttségét és előtte háromnegyed órás francianyelvü beszédben ismertette álláspontját a film kérdésében. A pápa beszédét az Osservatore Romano t'ilmszerkesztöjének engedélyével közöljük a Vatikán hivatalos lapjából.

nialon meg kell szigorítani és hathatósabbá tenni. Számos alkalommal olyan filmek kerülnek a közönség . elé, ame­ lyek minden ellenőrzés nélkül készük tek el, ezért válik szükségessé, hogy gyógyítóhatású és jóindulatú ellenőr­ zés gyakoroltassák a jövőben a filmek gyártásánál. A z ellenőrzésnek több m ódja van: a szigorú ellenőrzés és a mérsékelt, tehát az abszolút jóindula­ tú ellenőrzés. Egy olasz közmondás azt mondja: il troppo storpio, magva? rul: A sokból a j ó is megárt. A z ellen­ őrzésnek helyes irányban keli m egtör­ ténnie, bár bizonyos mértékben ¡szi­ gorúnak is kell lennie. Sok-sok szeren­ csétlenségnek lehet a kútforrása az, ha a filmek gyártásánál a kellő ellenőrzés elmarad, mennyi baj és kár keletkez­ hetik abból, ha ez az ellenőrzés el­ lanyhul. Mi történne, ha a filmek el­ lenőrzése már a gyártás idejében el? maradna? A z ellenőrzés mindenesetre passzus volna a filmek útjának az egyengetésére, tehát még a silányabb és értéktelenebb filmek száméira is, amolyan porzó a nedves írásra és jog a filmek bemutatására. A hozzá érkezett jelentések alapján örömmel vette tudomásul a Szentatya, hogy a kongresszus az amatőrizmus­ sal is foglalkozott és pedig úgy a fi hm szaksajtó, mint az amatőrfilmck készí? tésére vonatkozólag. A gyártásnál mindenesetre észlelhetünk valamelyes dijlletantizmust és ugyancsak 'tapasz­ talhatunk ilyet a sajtó terén is. öröm ? mel hallja, hogy a kongresszus a dilletantizmus ellen is állást foglalt. Hogy gondolatait jobban kifejezhesse, idézi egy régi, talán harmincéves emlékét. Vagy 30 évvel ezelőtt valósággal divat

ét évvel ezelőtt 1934 nyarán már fogadta a pápa a Fipresci elnökét és vezértitkárát a gom dolfoi kastélyban és ak­ kor a Fipresci vezetősége megígérte Öszentségének, hogy idővel a fiimsajtó és a filmügy terén lényegesebb javulást fog észlel­ hetni. M ost, amikor ismét megjelennek előtte a Fipresci tagjai, örömét fejezi ki, hogy ismét láthatja a filmszaksajtó munkásait maga előtt. A beérkezett jelentések alapján örömét fejezte ki a fölött, hogy a kongresszus eddig eredm ényes munkát végzett. A pápa ezután köszöntötte Dino Alfieri ál­ lamtitkárt, aki a kongresszuson kiemeli te a filmsajtó terén észlelt örvendetes javuló irányzatot, kivált, ami az olasz szaksajtót illeti. Ennek annál is inkább örül, mert a filmgyártás és a fiimsajtó ellenőrzése sürgős szükségességnek mu­ tatkozott. Ez az ellenőrzés kétségte? lenül előnyösen befolyásolja majd a filmek gyártását is, amelynek irányza­ tát bizonyos keretek közé kell szorí­ tani és amely kereteken túl a film­ gyártásnak nem szabad haladnia. A pápa ezután azt a nézetét fejezte ki, hogy minden nemzetnek az érdeke, hogy a filmek nívóját emeljék. Ebben a tekintetben érdemes munkát végez­ tek a svájci asszonyok, a püspökök és az Egyesült Államok becsületes felfo­ gást valló emberei. Ezeket mindenkor nagy örömmel fogja dicsérni és mun­ kásságukat magasztalni. Visszatérve a filmgyártás fölött való ellenőrzés kér­ désére, természetes, hogy ennek a kér­ désnek a jövőben is nagy figyelmet fog szentelni. A z ellenőrzést az egész vo?

2

+

+

volt, írónak és mübírálónak lennie. A k ­ koriban valósággal dilletantizmus ural­ kodott ebben az irányban és emlék­ szik, hogy akkoriban rengeteg névje­ gyet hagytak nála, amelyen a küldő, mint közíró, író és műbíráló szerepelt. Ezzel a „ m űvészettel“ akkoriban való­ sággal elözöníötték az irodalmat. Ez annál is inkább volt sajnálatraméltó, mert mindenki meg volt önmagáról győződve, hogy tényleg művész, pe­ dig csak dilletáns volt. A követkéz* mény az volt, hogy alacsonyrendü munkákat produkáltak, amelyek — hála Istennek — ma már csak a múlté és gyorsan a feledékenység homályába borultak. Sokan akkor azt hitték, hogy írók és műbírálók, pedig ezt a fogal­ mat meg sem közelítették, tehát tisz­ tára dilletantizmus jellem ezte a há* rom évtized előtti világot. Dilletánsnak lenni könnyebb, mint szakértőnek, ezért a dilletantizmus egyenlő tulaj­ donképpen azzal, hogy valaki nem is tartozik ahhoz, amely fölött kritikát gyakorolni akar. A kongresszus tehát foglalkozott a filmdilletantizmussal is és ezért eszébe jut Klein abbénak 40 évvel ezelőtt írt könyve, amelynek cí* me Autour du dillectantisme volt. Ez a könyv akként foglalkozott a dille­ tantizmus kérdéséveel, minthogy az tényleg az élet különböző megnyilvá­ nulásaiban jelentkezett. A Szentatya reméli, hogy a dilletantizmus nem lepi el a kinematografiát, mert ez végtelen veszéllyel járna. Még egy megállapítást tett a Szent­ atya a hozzá beérkezett jelentésekből. Megállapította, hogy a kongresszus szívesen foglalkozott a filmszaksajtó nívójának a kérdésével és helyeselte azt a törekvést, hogy a szaksajtót a filmgyártástól függetlenítsék. A Szent­ atya kéri a sajtót és az újságírókat, hogy tegyék lehetővé úgy a szaksajtó, mint a gyártás erkölcsi és művészi ér­ tékének az emelését. Leghőbb kíván­ sága, hogy ezeket a törekvéseket min­ denütt elismerjék és támogassák. Nem gondol anélkül a filmre és a szaksaj*

tóra, hogy figyelembe ne venné, hogy milliók és milliók olyan filmeket lát­ hatnak — különösen nők, fiatalkorúak, gyermekek és fiatalkorú asszonyok, —• amelyek romboló hatásúak, merénylet minden szép és erkölcsi ellen. N em ­ csak neki fáj ez, ha látja ezt a rom* boló munkát, hanem azt hiszi, hogy minden jóízlésű embernek hasonlóan kellene gondolkodnia. Nem annyira vallási, mint inkább családi, állami és nemzeti szem pontból kell ezt a kérs dést megvitatni. A katholikus vallás annyira erős, hogy annak jövőjéért nem aggódik, de számos nép és millió és millió család elpusztult azon a ne­ héz utón, amelyet az egyház eddig szerencsésen megtett és maga mögött hagyott. Nem haladhat el emellett a Lelki mérgezés mellett, amelyeknek emberek milliói a tanúi, akik évenként havonként vagy naponként olyan film* előadásokat látnak, amelyek valóság* gal merénylet az emberi akarat ellen. A film hatalmas tényező, amely nemcsak az ember szociális és nemzeti neveléséhez járulhat hozzá, de elérheti az ellenkező eredményt is. Ezeket a megállapításokat mégegyszer lelkére köti a Fipresci tagjainak. A film nem állna ma azon a fokon, ha a szak­ sajtó feladatát nagyobb lelkiismeretes­ séggel és felelősségérzettel bírálta volna és ha a szaksajtó jobban osto­ rozta volna azokat a kinövéseket, azo­ kat a visszás állapotokat és jelensége* két, amelyeket a film terén a múltban gyakran lehetett észlelni és amelyeket valóban gyakran lehetett tapasztalni és •— végül ;— ha az elismerést, de egyút­ tal a megrovást is az igazságnak és a valóságnak megfelelően osztogatta vol­ na. Ha ez így történt volna, akkor ma más világ volna, rengeteg bajt lehe* tett volna elkerülni és ha a jövőben a filmszaksajtó figyelembe veszi ezeket az irányelveket, sok erkölcsi defektust sikerül majd megakadályozni. Ennek a megállapításával fejezte be a Szentatya a beszédet és megadta a jelenvoltaknak atyai áldását.

3

LAJTA A N D O R :

A YI. NEMZETKÖZI FILMUJSÁGIRÓ-KONGRESSZUS RÓMÁBAN győzelm i lelkesedésen tom boló Róm a a húsvéti ünnepek alatt és közvet­ lenül utána néhány kon­ gresszus és óriási arányú idegen forgalom nak volt a színhelye. A lig h og y le­ zajlott a húsvéti nagy forgalom , amely úgyszólván teljesen átalakította Róm a m egszokott '< aculatát, újabb kongresszisták lepték el az örök vá­ ros uccáit. Francia katholikus újság­ írók, sebészek és mások jöttek össze gyűlésekre a vendégszerető és a m in­ den szépért és jóért rajongó R óm á­ ban, de még ezek közül is feltűntek Róma uccáin a Fipresd-jelvénnyel el­ látott külföldi és olasz íilm ujságírók tömegei. Fipresci! Ez a szó, amely immár hat éve teljesen beidegződött a nem­ zetközi kinematografia szellemi mun­ kásai szótárában, a Federation Inter­ national pour la Presse Cinematgraphique rövidítése. Ez a Fipresci hat évvel ezelőtt alakult Brüsszelben bel­ ga, francia, német és olasz film ujságírók közreműködésével. ;A nagy nyu­ gati államok film ujságírói, akik ma­ gasabb erkölcsi és szellemi nézőpont­ ból tekintik munkájuk értékét, belát­ ták, hogy az európai szellemi összmüködés, valamint ..a kinematografia szellemi és erkölcsi nívójának emelé­ sének egyik legfontosabb tényezője a nem zetközi film szaksajtó összefogása. Ebből az összefogásból nem akadtak anyagi előnyök, de annál nagyobb mértékben erkölcsiek. Fliszen a film nemcsak rideg kalkulációs számításo­ kon alapuló üzlet, hanem vannak a filmnek magasabbrendü célkitűzései és törekvései is és ezeket a törekvése­ ket épen a szaksajtó van hivatva ístápolni. gondozni és előbbrevinni. Ezt a tényt belátták a legtöbb európai ál­

lamban, ahol a Fiprescinek helyi (or­ szágos) tagozata van, ahol megbecsü­ lik és megértik azt, mit jelent ai nem­ zetközi érintkezés során szerzett sok­ sok új összeköttetés, tudás, tapaszta­ lat és barátság. Hiszen ezek a nem­ zetközi összejövetelek nem utolsó sor­ ban politikai és idegenforgalmi jelen­ tőségűek. Hány bizalmas beszélgetés, kávéházi, szálloda-előcsarnoki, kiránduló-autóbuszi és utazási ■ alkalom alatt sikerült pl. M agyarországról vallott hamis és rosszakaratú balhie­ delmet eloszlatni és a külföldiek vé­ leményét helyes irányba terelni. A római nemzetközi film ujságíró kongresszus erre a céla különösen megfelelt, mert a vendégszerető olasz kormány, Illetve a sajtó- és propa­ gandaminisztériumi annak ) ellenére, hogy M agyarország nem tagja a brüsszeli Szövetségnek, mégis nagy súlyt helvezett arra, hogy a magyar szaksajtó és a napilapok film rovatvezetői is képviselve legyenek a kon­ gresszuson. Ugyancsak hasonló rokonszenv nyilvánult meg Olaszország részéről Ausztria irányában is, ahon­ nan szintén három szakújságíró vett részt a római kongresszuson. •A z olasz kormány meghívására, a miniszterel­ nökség és külügyminisztérium sajtóosztályának a hozzájárulásával az itteni olasz kir. követség Lajta A n ­ dort, a Filmkultúra szerkesztőjét, Bókái Mattanovich Bélát, a F ügget­ lenség és dr H ajts Gézát, az U j M a­ gyarság munkatársát küldte ki ven­ dégként a római kongresszusra, m íg Ausztriából dr* Herm ann Pfaundler min. tanácsos, az osztrák filmhíradó szerkesztője, dr R ieg er a Neue Freie Presse és dr H erle a Reichspost mun­ katársai jöttek Rómába. A külföldi delegátusok, körülbelül 60— 70 fő, a különböző szállodákban

kaptak kényelmes elhelyezést. A ma gyár és osztrák delegátusok a Hotel Quirinalban szálltak meg. A Nemzetközi Film ujságírók Szö­ vetségének római napirendjén a kö­ vetkező kérdések szerepeltek: 1. A filmkritikus technikai előké­ szítése és szakmai kiképeztetése. 2. Filmsajtó és hirdetésügy. 3. A Filmhíradó-szerkesztők szö­ vetségének nemzetközi megalakítása. 4. Sajtó és keskeny film,. : 5., 6. jelentések. A kongresszus megnyitása április 18-án zajlott le ünnepélyes keretek között az olasz, sajtó házának a dísz­ termében. A z ülést D ino A lfieri ál­ lamtitkár nyitotta meg és körülötte helyezkedtek el a Szövetség vezetői és az olasz sajtó- és propagandaminisztérilm kiküldöttei, akik általában

rendkívül sokat végeztek a kongreszszLis sikere érdekében. Tizenhárom ország képviseltette magát a kon­ gresszuson és a kiküldött újságírók m indvégig nagy lelkesedéssel és ügy­ szeretettel vettek részt a kongresszus rendkívül érdekes és változatos mun­ kájában. A kongresszusi megnyitó beszédet A lfieri államtitkár tartotta, aki a megnyitó ülés után fogadta a három magyar és három osztrák ki­ küldöttet, akik megköszönték az olasz kormány szívélyes meghívását. A m egnyitó gyűlés résztvevői ezután testületileg elvonultak Róma világ­ hírű szép emlékművéhez, az Ism eret­ len katona síremlékéhez, ahol elhe­ lyezték a kongresszus hatalmas k o­ szorúját. Aznap délben a sajtó- és propagandaügyi minisztérium dísz­ ebédet adott az Excelsior-szállóban.

A F ip r esci-k o n g resssu s k o sz o rú já t h ely ez ik el az Ism eretlen katona sírem lék én

Szombaton délután négy órakor a Centro Sperimentale di Cinematografia bemutató helyiségében folytatták a kongresszusi tárgyalást és ez alka­ lommal a sajtó és am atőrfilm címmel foglalkoztak ezzel az időszerű kérdés­ sel. Ezzel az üléssel párhuzamosan történt a filmhíradó-szerkesztők és operatőrök nemzetközi szövetségének a megalakulása a Fiprescin belül. E n­ nek az elnöke M r. Píron belga Fípresci elnök lett, eorók alelnökké Hans Weidemannt, a Németbirodalmi Film ­ kamara alelnökét választották meg. az alakulatnak az a célja többek kö­ zött, hogy elved en országban sem készülhessenek oD an híradófölvételek, amelyek más ország becsületét érint­ hetnék. E gy német indítvánv alapján kimondták, hogy ennek az alakulat­ nak a tagiai közé fölvehetők a vágók, a beszélők is, úgy hogy a filmhíradók körül dolgozók mind egységesen ve­ hetnek részt abban a munkában, amely az emberi szolidaritást szolgálja. Április 19-én délelőtt a római Planetariobán folytatták a kongresszust, amely után a Luce bizalmas Abesszinia-film jeit mutatták be a résztvevők­ nek. Délután ismét a Centro sperimentaleban folytatták az ülésezést, majd három autóbuszon megtekintet­ ték R óm a nevezetesebb helyeit, in­ tőbbek között az új egyetemi várost is. Este a Grand Hotelben a Luce rendezett díszvacsorát a résztvevők tiszteletére, akik azután a Quirinetteben megnézték a Passahorto rosso című olasz filmet. H étfőn, április 20-án délelőtt nagy és díszes fogadás volt a Capitoliumban, majd 14 tagú küldöttség tisztel­ gett Mussolini miniszterelnöknél, aki Chatagnair elnök üdvözlő beszédére válaszolva kiemelte a filmszaksajtó nagy fontosságát. Ebben a küldött­ ségben a minisztérium kijelölése alap­ ján minden ország eg y -eg y kiküldöt­ tel volt képviselve. A magyar szak­ sajtót e sorok írója képviselte. Ezen a délelőttön három autóbusz vitte ki a

kongresszusi résztvevőket Littoriába és Sabaudiába, délután pedig — viszszatérve az olasz akaraterő és alkotó munka e két beszédes színhelyéről — folytatták az ülést, este pedig az Ú j­ ságírók Egyesületében nagy vacsora volt a résztvevők tiszteletére. Utána a Barberini-moziban megnézték a W a r­ ner Bros új nagy filmjét, amely Louis Pasteur életéről szólt. Kedden délelőtt nem volt különle­ ges program, majd a résztvevők kö­ zül körülbelül negyvenen külön kihall­ gatáson jelentek meg a pápánál, aki rendkívül szívélyesen fogadta a Kip­ résel tagjait. A pápai kihallgatás után a résztve­ vők még egy bankettre jöttek össze a Villa Borgheseben, ahonnan azután az élményekben és emlékekben gazdag kongresszus a következő évi viszont­ látás reményében szétoszlott. A kongresszus rendezése körül kü­ lönben a sajtó- és propagandaminisz­ térium végzett hálás és a résztvevők számára felejthetetlenül kedves mun­ kát. Ttt elsősorban Comm. Luigi Preddit, a minisztérium filmosztályá­ nak vezérigazgatóját kell kiemelnünk, aki hihetetlen lelkesedéssel azon fára­ dozott, hogy a római kongresszus valóban élmény és történelmi esemény legyen. Mellette a lelkes gráda dol­ gozott, ennek tagjai: dr De Tomasi, Jacopo Comin, Chiarini, Atillio Pon­ tana, dr Orta és mások. A római kongresszus határozata ér­ telmében az 19 37. évi kongresszust Párizsban rendezik, alighanem egy­ idejűleg a nemzetközi film- ;és mozikongresszussal. Az olasz kormány és az olasz nép kitettek mamikért, amikor a közel hárimezeréves város falai között szí­ vükbe fogadták a nemzetközi film ­ szaksajtó munkásait. Ezért valamenvnyi résztvevő valóban csak a hála és elismerés érzésével hagyta el Rómát és utazott vissza hazájába, hogy a nemzetközi légkörben szerzett benyo­ másait értékesítse és megvalósítsa.

ERŐ SS BALÁZS (Róma)

KÉPEK AZ OLASZ FILMVILÁGBÓL tönkretett. A supervizió hiánya pedig némely egészen elsőrangú film export­ ját teljességgel lehetetlenné teszi azzal, hogy a film produkciója 100%-ban olasz lévén (rendező, író, operateur, színész, vágó, mindenki olasz) és így nem ve­ szik észre, hogy a nemzeti vonatkozás túlteng, vagy pedig, hogy valamely egészen csekély változtatással nagyon javíthatnák és a külföld számára sok­ kal élvezhetőbbé és érdekesebbé te­ hetnék a cselekm ényt. Erre iskolapél? da lehetne a Scarpe al sole című film, amely millós költséggel a D olom itok­ ban készült, leírhatatlanul szép felvé? telek tömegeit tartalmazza 1 — de kül­ földön legfeljebb ismeretterjesztő film­ ként mehetne, annyira szegény cse­ lekményben és annyira nélkülözi a hu­ mort még ott is, ahol arra éppen a cse? lekmény menetéből kifolyólag a leg­ tágabb tér nyílna. A z idei szezon eredményei, valamint a Duce elhatározása folytán felépü­ lendő hatalmas filmstúdiók biztos ga­ ranciát nyújtanak arra, hogy az olasz filmgyártástól nagyon sokat várhatunk és előreláthatólag nagy m eglepetések­ ben is lesz részünk. Természetesen Olaszországban, mint mindenütt másutt, a hazai filmgyártás termékeit szeretik a legjobban — utána közvetlenül az amerikai filmek következnek. Mégis a legnagyobb ked­ vencük nem amerikai színésznő, ha? nem Eggert Márta, akinek pl. a Casta Diva című filmje az idei szezon leg­ nagyobb kasszasikerét hozta. Két év óta Olaszországban több vállalat gyárt két verzióban filmeket, nagvobbára olasz?francia kombinációk, (az idén már két olasz-osztrák filmet is készítettek) — de mindig olasz te­ rületen, ahol bár a mi fogalmaink sze­ rint, rettenetesen drága a produkció, — hogy csak egy példát említsünk:

laszország, amely a há­ ború előtt már meglehe­ tősen jó pozíciót vívott ki magának az európai piacokon, a hangosfilm, megjelenésével, akárcsak Magyarország, nagyon visszamaradt. Lassanként azonban újra nekiláttak és a fasiszta kormány, amely természetesen felismerte a hazai film­ gyártás nagy erkölcsi és anyagi fon? tosságát, a legmesszebbmenő támoga­ tásban részesíti a vállalkozókat. En? nek ellenére tavaly őszig, az egyetlen Lauri Volpi-film kivételiével, úgyszól­ ván semmi érdemlegeset vagy figye­ lemreméltót (természetesen külföldi szem pontból ítélve a dolgokat) nem sikerült alkotniok. A z idén azonban már bemutattak 2— 3 filmet, amelyek úgy rendezői és színészi teljesítm ényt illetőleg, mint scénikailag megállják a helyüket. Ennek az a magyorázata, hogy a nagytőke is kezd érdeklődni a filmgyártás iránt és ma már a milliós költségegl készült filmek mindennapo­ sak. Nagy kár azonban, hogy amíg a férfiszereplőgárda meglehetősen nagy és bő választékot nyújt, addig filmszí? nésznő, Isa Miranda, Else Merlini és Milly kivételével, alig van. Jó néhány rendező is akad (Galloné, Brignone, Righelli és mások), sőt operatőrjeik is kiválóak, bár ezek inkább ahhoz ér­ tenek, hogyan kell szép tájat fotografálni, mint jó premier-plant. Ezért ta­ lálunk sokkal több egészen elragadóan szép plcin?airt az olasz filmekben, mint egészen szép és jólsikerült fejképet. A z olasz filmek cselekménye általá? bán nehezen indul és lassan halad. Hiányzik belőlük a tempó és — még valami: a supervizió! Azonkívül eléggé gyengék a filmvágók. Láttunk olyan filmet is, amelyet a vágás teljesen

7

I

hiányzik. A nagyvárosok külterületi mozijai pedig egyenesen hatalmasak, 2—3000 személy befogadóképességüek. A kisebb vidéki városokban ugyan# csak ilyen, a mi számunkra érthetet­ lenül nagy mozik vannak. De a hely­ árak mindent megmagyaráznak: egy és két lira (30—60 fillér). A z egész földszint egy lira (számozatlan helyek vannak) és az egész páholysor és er# kély két lira. Ahol másodemeleti er­ kély is van, ott az ülőhelyek szintén egy lírába kerülnek. Ezek a helyárak teszik tehát érthe# tővé úgy a mozik nagy méretét, mint azok nagy látogatottságát. A z olasz férj, feleségével, vagy anélkül, minden­ nap munkája végeztével moziba megy. Ez annyira tartozéka lett életének, mint az újság, vagy a napi 4—5 es­ presso. N agy városokban nem a helyárak, hanem maga a mozi szelektálja a kö­ zönséget. Vannak olyanok is, szintén nagyméretűek, ahol az egész földszint tiz lira, a páholyok és az erkély tizen­ öt lira. (M oderno, Roma, Excelsior, Milano stb.) Olaszország egyetlen m o­ zijában pedig, ahol a filmeket eredeti verzióban mutatják be (Quirinetfa, R o­ ma) a földszint 12, az emelet 16 lira. Am ezek az összegek az odajáró kö­ zönség számára éppen annyira jelen­ téktelenek, mint az egy lirás mozi kö­ zönsége számára az a harminc fillér. Mivel pedig a pénztár annyi jegyet szolgáltat ki, ahányan jelentkeznek, sokszor voltunk tanúi annak, hogy nemcsak a széksorok között álltak em berek (és asszonyok csecsemővel a karukon), de az az összes vészkijáratok nyitva voltak és minden ajtónyitásban népgy ül ésszerű csoport, lábujjhegyen állva és nyakát nyújtogatva, préselte egymást. Ennek ellenére a dohányzást minden moziban megengedték és ed# dig még soha sem hallottunk arról, hogy ebbiil tűz, vagy a nézők között vita keletkezett volna. Érdekes megfigyelni, hogyan reagál a filmre az olasz közönség, amely egv-

statiszta 8 órai munkadíja 100 lira ~ S0 pengő, de még mindig sokkal oh esőbb mint Franciaországban Ezenkí­ vül még egy ok forog fenn erre: csak az Olaszország területén gyártott fil­ mek vehetnek részt a velenceei film biennalen, ahol ha díjat nem is nyer, de minden olasz film valamelyes anyagi juttatásban részesül. A gyártási prémium (90.0000 lira), amelynek el­ vesztése szintén érzékeny anyagi kárt jelentene. így tehát, hacsak vaKame# Íves hivatalos helyről induló akció az utat nem fogja egyengetni, nincs kilá­ tás olasz-magyar produkcióra — Ma# gyarország területén. A z olasz filmprodukció korlátlan diktátora Comm cndatorc ¡Freddi, a Sajtó és Propagandaügyi Minisztérium filmosztályának vezérigazgatója. Comm. Freddi, szerelm ese a filmnek és nagy hozzáértéssel, határozott energiáváf intézi az ügyeket. Rajba jutott gyár­ tókat nagy kölcsönökhöz juttat a film* bank, vagy valamely filmkölcsönző ré­ vén (rendszerint az EN IC, a volt Pittaluga) útján. A z is megtörténik, hogy valamely vállalatot egyenesen felszó­ lít, hogy bizonyos mesét, amelyet ha­ zafias vagy egyéb szempontból kivált# képpen alkalmasnak talál, filmesítscn meg. így tehát rendkívül szívélyes összműködés alakult ki a minisztérium és a gyártók között. Nincsen olasz filmes, aki mielőtt a szokványtól a leg­ kisebb mértékben eltérő üzletbe bele­ megy, fel ne menne Comm. Freddihez, hogy vele az ügyet m egbeszélje és annak lebonyolításához támogatá­ sát megnyerje. Mellőzve a száraz statisztikát, úgy gondoljuk, változatosabb lenne olyas# valamiről írni, amit csak az tudhat, aki hosszú időt töltött Olaszországban. A elgelső, ami az ember figyelmét megragadja, amikor egy olasz filmszín­ házba belép, annak hatalmas, teljesen színházi nézőiérszerií kiképzése. Mi# vei pedig a legtöbb filmszínházban avant-spettacoló előadásokat is ren­ deznek, természetesen a színpad sem 8

általában nem tartózkodik érzelmi m egnyilatkozásoktól. Ha valami nem tetszik, pillanatok alatt hatalmas fü tty­ koncert és „ hü“ -zés tör ki. A premierplansszájcsókot sem szeretik. Kineve­ tik. A pikáns jelenetet hangos meg= jegyzésekkel kisérik, a szentimentálizmust kigunyolják. Hasonló a helyzet az avanbspettacoloknál. A legtöbb mozgóképszínház csak egy filmet és egy 35— 65 perces színpadi részt mu­ tat be, a kötelező I.uce-hiradón kívül. A z előadások mindenütt folytatólago­ sak és délután félnégytől éjféli féltizenkettőig tartanak. (A szankciók óta féltizenkettő a színázak, mozgóképszím házak és a vendéglők zárórája.) A foly ­ tatólagos előadások alatt bármikor be lehet menni. A z avant-spettacolokban rendszerint háromszor vetítik a filmet és háromszor mutatják be a varieté­ számokat, vagy az úgynevezett rivista a filo conduttore-t. (úgynevezett revüvezérfonalat, amely azonban nem azo* nos a nálunk ismert revűvel.) Azokban a mozikban, ahol azonban csak filmet mutatnak és nem keverik a műsort reviirészekkel, ott két filmet, két s/á-geri játszanak a híradóval együtt. A városok elsőhetes mozgóképszínházai azonban csak egy filmet játszanak, ezekben a mozikban azonban a közönség is más és a helyárak is lényegesen drágábbak. A filmszínházakban színre kerülő revü-részeket körülbelül ezer vándor­ társulat mutatja be. Ezek a társulatok 5— 6 hónap alatt egész Olaszországot bejárják, mert egv-egy helyen sokszor csak 2—7 napig játszanak. Olaszország mai legjobb avant-spettacolo?társulata Pál Erzsi társulata, mert ízléses, stílusos és magasrendü produkciókkal szórakoztatja a közönséget. Minden bemutatásra kerülő filmet szinkronizálni kell és el kell ismernünk, ma már teljesen kielégítő módon szin­ kronizálják a külföldi filmeket. Egy külföldi film, amíg a közönség elé ke­ rül, 130— 150.000 lírába kerül, a filmek

licencdíjain kívül. ekként alakulnak:

Ezek

a

kiadások

Lira A behozatali jegy — 30.000 Szinkronköltség — — 30—40.000 20—24 kópia költsége 55—75.000 továbbá íilmcenzura, vám, előzetes sajtóreklám, plakátok stb. Ezek miatt a nagy költségek miatt az olasz filmvállalatok ma már csakis kimondottan „nagy” filmeket vásárol­ nak, mert, ha a lieencek magasabbak is, de a filmek bemutatásáig fölmerülő költségek egyformák a rossz és nagy filmeknél és az irányzat ma már az, hogy, ha már külföldi filmet kell vá­ sárolni, akkor csakis az értékes és ki­ védő filmet szerzik meg. A z olasz filmek külföldi elhelyezése eddig meglehetősen nehézségekbe üt* között. Itt;ott Amerikába vittek egyegy olasz filmet, azonkívül Spanyolország és Franciaország vásárolt eddig néhány kiválóbb olasz filmet. Ezidén Németország kötött néhány filmcsere­ üzletet. Ezeket az olasz filmeket N é­ metországban szinkronizálják és nin* csen kizárva, hogy az új idényben ezek közül egyik-másik ebben a formában elkerül Magyarországba is. A z utóbbi időben némi érdeklődés mutatkozott a magyar— olasz filmfor­ galomban is, remélhető, hogy a két ország politikai, gazdaseígi és idegenforgeilmi barátsága révén a jöv ő idény­ ben már Budapesten is bemutatnak néhány jó olasz filmet.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője: B u d a p e s t , V II., Á l m á s s y -t é r

12. sz.

Hivatalos órák: 2 — 6 - i g . Telefon: 37-5-98:

Munkaügyeket W eisz Henrik a Rex mozgó gépésze intézi. Hivható d. e. 10— 1 2 -ig 45 7-11 és 6 — 12-ig 32-1-75. — Levélcim ; VII., Dohány-u. 92.

Dr. HERMANN PFAUNDLER miniszteri tanácsos az osztrák szövetségi kancellári hivatalban, W ien :

HOGYAN KÉSZÜL AZ OSZTRÁK FILM HÍRADÓ? z osztrák filmhíradó 1933 óta az osztrák tekintélyuralmi kormányzat állan­ dó politikai propagan­ dája és az úgynevezett hazafias front (V ater­ ländische Front) irányí­ tása és szellemi vezetése alatt áll. A hazafias front filmhíradójának a gya­ korlati megvalósítására különleges társaságot alapítottak, amelynek tel­ jes elnevezése: Vaterländische Tonfilm G. m. h. H . E z a társaság tulajdonképen a szövetségi kancellária, alá tar­ tozik és Eduard Ludw ig miniszter, sajtófőnök közvetlen hatásköre alatt áll. A társaság intézői közé tar­ tozik Adam ezredes, a Heimatschutz szövetségi biztosa, dr. Kleinwächter főkonzul és e sorok írója. A szövetségi kormány rendelkezé­ sei értelmében a Vaterländische Film wochenschaut, vagyis a hazafias film ­ híradót kötelezően be kell mutatni minden osztrák mozgóképszínházban. A kötelező előadással kapcsolatban annak idején elrendelték, hogy a film ­ híradót csakis osztrák gyártmányú fölvevőgépen szabad előállítani. Ilyen osztrák gyártmányú fölvevőgépet azonban csakis a bécsi Selenophontársaságnak van, ennélfogva az oszt­ rák film híradót technikailag ez Qi tár­ saság állítja elő, természetesen a szö­ vetségi kormány fentemlített szervé­ nek ellenőrzése és irányítása mellett. A híradók elkészítésénél tehát első­ sorban a Selenophon hangosberen­ dezését veszik idénybe, azonkívül némiafölvételeket is készítenek és ezek utólagos szinkronizálását végzi el a Selenophon. Az osztrák heti filmhíradó két rész­ ből áll, egy A ) és egy B ) sorozatból, de mindkét sorozat egységes tervezet és

elgondolás szerint készül el és így közös tervezet alapján kidolgozott híradók jutnak el a filmszínházakba. M indegyik kiadás 300 m hosszú, de felerészben legalább 150 m osztrák eseményt kell minden körülmények között tartalmaznia, m íg a másik 150 m-t a híradóval csereviszonyban álló külföldi társaságoktól kapott anyaggal töltik ki. Kötelező előírás, hogy úgy az A ), mint a B) kiadásnak egy-egy képet kell közölnie, a tekintélyuralmi kormány valamelyik fontos eseményé­ ről, egy-egy képet a gazdasági világ­ eseményei köréből kell tartalmaznia, m íg a harmadik kép fontosabb sportesem ényt örökít meg. A műsor összeállítása ügyében a Vaterländische Gesellschaft külön mű­ sor-bizottsága dönt, amely az esetleg beérkezett, de nem kért javaslatok és ötletek alkalmazása fölött is dönt. E b­ ben a bizottságban képviseltetik ma­ gukat az egyes minisztériumok is. A Vaterländische Tonfilm Gesell­ schaft részéről megrendelt és elké­ szített filmet, illetve képeket egy má­ sodik bizottság vizsgálja felül, hogy az esetleg még szükséges korrektivumokat keresztül vezethessék. A z osztrák heti filmhíradó kötelező bemutatása, a hét minden csütörtök­ jén vagy péntekén kezdődik a bécsi 6— 8 elsőhetes filmszínházban. Ezek közül 3— 4 filmszínház mutatja be az A ) jelzésű, m íg a második csoportba osztott 3— 4 elsőhetes filmszínház a B) csoportba sorozott heti híradót kö­ teles játszani. A film híradó technikai leonyolításával, azaz kihelyezésével a Selcno-bhon-társaságot bízták m eg, ez a kölcsöndíjak .tekintetében elszámol a V aterländische-vel. Ezek a kölcsöncsöndíjak különböző nagyságúak

10

és előadásonként kell fizetn i, tehát nem naponként, vagy hetenként, ha­ nem a ténylegesen megtartott előadásonkint fizetik a mozgóképszínházak a kölcsön díjakat. A kölcsöndíj nagy­ sága előadásonként 2— i o Schilling, ha tehát egv-egy filmszínház naponta pl. három előadást tart, akkor a köl­ csöndíj 6— 30 S között váltakozik. A hét közepén az egyes filmszínházak egym ás közölt kicserélik az A ) és B) híradókat, ami azért történik, h ogy a közönség ne mindenkor lássa ugyan­ azt a híradót, hanem ha két kategó­ riájú filmszínházba megy, akkor m ód­ jában álljon neki mindkét kiadású híradót megtekinteni. Ez a csere azon­ ban nem kötelező, ezt a mozik közön­ ségük érdekében teszik meg. A Vaterländische T onfilm G. m. b. H . aktiv eredménnyel működő társa­ ság, amelv azonban a tiszta hasznot közérdekű, célokra fordítja. íg y pl. a Vaterländische T on film G. m. b. H . hazafias jellegű szövegkönyveket és szüzséket vásárol és íilmesít meg, azonkívül ismeretterjesztő és kultúrális rövid filmeket is készíttet. Ezekre szükség van a heti híradók későbbi beosztásánál.. A z egyes híradók kó­ piái ugyanis igen lassan bonyolódnak le. M indössze 16— 17 híradó kópia kerül forgalomba, amelyek m indegyi­ ke tulajdonkénen 25 hétig fut, amíg teljesen kikerül a forgalom ból. T er­ mészetesen ilyen messzi időre nem lehet aktuális eseményeket beiktatni, így tehát a későbbi hetekben az aktu­ alitásokon kívül kulturális és ismeret­ terjesztő részeket iktatnak be, amelyek általában nagy közkedveltségnek ör­ vendenek. A híradó-kölcsöndíjakat tu­ lajdonképen a kereskedelmi miniszté­ rium filmosztálya állapítja m eg és e tekintetben az övé az utolsó szó. Ausztriában minden m ozgóképszín­ ház eg y nagy játékfilm et játszik, il­ letve iktat be műsorába, ezenkívül egy kultúr filmet kell m indig játszania és végül következik a híradó, amelyet ki­ egészíthet idegen vállalat híradójá­

val is (pl Fox-híradóval stb.) A hír­ adó cenzurálása nem tartozik a filmcenzúrabizottság elé, az osztrák heti híradót, — mint már említettük — egy különleges bizottság bírálja felül, min- az idegen híradók felülvizsgálata már a filmcenzura elé tartozik.

A Z A M E R I K A I F ILM IP A R a légügyi szolgálat egyik legnagyobb ügyfele. Egy amerikai ipari statisz­ tika szerint az amerikai filmipar ta­ valy 1,660.000 amerikai font sulyu filmszállítmányt küldött az; amerikai légijáratok utján. Azoknál a légügyi járatoknál, amelyek együttműködnek a valsuti expressvonalakkal, óriási meny* nyiségű filmszállításokat bonyolítanak le. Körülbelül 231.000 amerikai város között bonyolítják le repülőgép és vasúti expressí'szállítás kombinált sea gítségével a filmszállítást. H ogy légy példát említsünk, a szükséges filmkor piákat N ew vorkból repülőgépen szál­ lítják a Nyugat egyik ismert nagyvár rosának a repülőterére és innen aztán vasúti gyorsszállítással továbbítják a város közelében levő filmszínházak­ hoz. Természetesen nemcsak időt ta* karítanak az amerikai filmkölcsönzők és mozik, hanem sok munkát is, ezen­ kívül ennek a gyors szolgálatnak az eredményeként sokkal kevesebb kőt pia szükséges az amerikai filmkölcsön* zés lebonyolítására, mint akkor, ha a kópiaszállítást csak a vasúton bonyolb tanák le. H ogy mennyire gyorsan és biztonsággal dolgoznak az amerikai lé* gijáratok, bizonyítja az is, hogy Los Angelesből vagy San Franciskóból a légijárat egy éjjel viszi a filmet Csb kágóba, vagy pedig ha figyelembe vesszük, hogy a los*angeles-newyorki repülőjárat (körülbelül 4000 km) csak 21 óráig tart, az amerikai légügyi szob gálát gyorsasága lehetővé teszi, hogy a hollywoodi laboratóriumban elkészült kópiák már másnap Newyorkban le* hessenek.

A . iiin i

Hl Imi

-

=

m indenkit érd eke A

lengyel nagy személyszállítóhajó? kát, amelyek Gdynia és N ew york között közlekednek, szintén fels'ze? relték hangosfilm?leadógépekkel és teljes mértékben követték az olasz Contc di Savoya és a Rex példáját. Franciaországban 1935-ben 49 új film­ színházat építettek, ezek közül 19 lé? tesült Párizsban. A Twenticth Century.-Fox Filmtársa? ságnál legutóbb Clayton A . Sheekan kivált a vállalat kötelékéből és helyét Walter J. Haichinson vette át, m.'nt a külügyi osztály vezetője. Olaszországba filmkottákat csakis vám? nyilatkozat kíséretében szabad kük deni. Ezt a vámnyilatkozatot cla? szül vagy franciául kell kitölteni. Newyorkban N ew W orld Pictures cím alatt Gianini olasz bankár segítségé? vei új vállalat alakult, amely kizáró? lag olasz filmeknek Amerikában való elhelyezésével foglalkozik. Párizsban a Champs Elyseé-n „Le Paris“ elnevezéssel 1200 személyes luxus?filmpalotát nyitottak meg ka­ rácsonykor. Ez az új gyönyörű film? színház kizárólag amerikai filmeket fog bemutatni. A Korda?filmgyárat 15 angol font pénz? birsággal büntették meg, mert az egyik munkahelyen a filmeket pléhd'obozek nélkül hagyták és nem gondos? kodtak szakszerű elhelyezésükről. Singaporeban szabályos időközökben fikmbörzét rendeznek, amelyen az egész országból részt vesznek az érdekeltek. Ezeken a filmbörzéken g é ­ peket, alkatrészeket, filmeket adnak? vesznek és kölcsönösen kicserélik gon? dolataikat és tapasztalataikat.

johannisburgban (Délafrikában, kü­ lön „fehér és külön fekete“ mozik játszanak. A feketéknek tilos a fehér mozikba menni, viszont a fehérek nem látogathatják a fekete mozikat. Bolíviában az in diának nem látogatják a mozikat. A kevertfajuak részére külön mozik alakulták, amelyeket fehérek is látogathatnak, ezzel szem? ben a fehérek részére fenntartott mozikba kevertfajuak nem mehet? nek. Valamennyi moziban naponta csak egy előadást tartanak. A z angol amatőr filmintézet az idei dijat a legjobb játékfilmért Korda Zoltánnak Ítélte oda a Sanders of the river című filmje miatt. Biscot az egykor világhírű francia film? komikus most önálló mozis lett Pá? rizsban Híradó-mozit nyitott, amely­ ben saját 1900?as évbeli filmjeivel kezdte meg működését. Lón Chaneyről kevesen tudják, hogy felnőtt fiút hagyott hátra. A fiú, Lón Chaney jun. most az amerkai Monogramim?filmgyárnál játszik fil­ men és az egyik képen mint búvár, igen nagy sikert aratott. Egy legújabb angol statisztika szerint 1935-ben 4305 mozgóképszínházban 937 millió ember váltott jegyet. A heti mozilátogatók száma Angliában átlagban 18.500.000 ember. A meg? váltott m ozijegyekért 41 millió an? goi fontot fizettek. A z elmúlt évben az amerikai filmgyártó vállalatok 614 kéziratot vásároltak meg megfilmesítés céljaira. Ezekért a kéziratokért 3,070.000 dollárt fizet? tek az amerikai filmgyárak, úgyhogy egy kézirat átlagos vételára 5000 dollár volt. A z angol mozitulajdonosok részéről körülbelül harmincán július vé? gén tanulmányútra indulnak Holly? woodba. Franciaországban filmet készítettek a francia szülések visszaeséséről. A filmet januárban mutatták be az egyik párizsi moziban.

{

A MŰTEREM

|

\*v «*♦♦♦♦♦♦♦♦»

C/V prilis elején Madame im WavenJ \ haus, illetve a Veronika című fii# mct forgatták a Hunniában a bern— bécsi Atlantis-Thekla produkcióban Hegedűs Ferenc gyártási vezetésével. Április 6-án kezdték meg a Vallomás című filmet forgatni ugyancsak H ege­ dűs Ferenc gyártási vezetésével. Ezt a filmet Bárdos Artúr, a Belvárosi Szín­ ház igazgatója rendezte, technikai ren­ dezője pedig Geviier V iktor volt. A film főszerepeit Bulla Elma, Törzs Je­ nő, Vaszary Piri, Erdélyi. Miéi, Csortos Gyula, Kiss Ferenc és mások játszot­ ták. A film fölvételeit április 23-án fc? jezték be. A Vallomást Magyarorszá­ gon a Pátria-filmvállalat hozza forga­ lomba. Utána közvetlenül a Mircha című németnyelvű film forgatását kezdték el a Hunniában Romuald Rappaport gyár* tási igazgatása alatt. A Mircha-filmet a bécsi Rora-film készíti és főszerepét Mircha, egy 11 éves bécsi csodagyerek játsza. Ez a Mircha már nagy sikerrel szerepelt a nagyvárosok variétéiben, így Bécsben, Rómában, Párizsban, Londonban és másutt, de nemcsak ki­ tűnő variétéművész, hanem nagysze­ rűen énekel is. A külföldön általában a „kis ChcvalierAnek nevezik. A z új film a régi Jacky Coogan-filmek nívó­ ján mozog, de tetőzve a kisfiú hatal­ mas hanganyagával. A film többi fő? szerepét Szőke Szakáll, Hans Holt, O t­ tó Walburg, Arthur Mainzer, B&lla Lici és Sigurd Lohde játszák. A darab rendezését Gaál Béla vállalta el, aki­ nek ez az első német rendezése. A munka mindvégig simán és zökkenés nélkül, teljes programmszerüséggel fo­ lyik. A kitűnőnek Ígérkező film fölvé­ teleit Eiben István, a nagyszerű ma* gyár filmoperatőr készíti, míg a hang?

fölvételeket a kitűnő Lohr Ferenc vég­ zi. A film zenéjét Brodszky Miklós sze­ rezte, szövegkönyvét és forgatóköny­ vét M ax K olpe és Joachimson Félix írták. A filmet Gertler Viktor vágja. Ennek a filmnek a fölvételei elhúzód* nak körülbelül május közepéig, utána nyomban megkezdik Bolváry Géza új németnyelvű filmjét, amelynek végle­ ges címe Prinzessin Dagmár lesz. Ezt a filmet a bécsi Styria készíti, főszere­ peit Attila H örbiger, Angéla Salokker, Raul Aslan, Erika von Thelmann, Hedwig Bleibtreu és Ottó W evnicke ját* szák. Ennek a filmnek a fölvételei jú­ nius elejéig tartanak, azután megkez­ dik Lehár Pacsirtájának a fölvételeit Eggerth Mártával a főszerepben, az Atlantis-Thekla produkcióban. A Pa­ csirta fölvételei elhúzódnak julius k ö­ zepéig, azután megkezdődnek a ma? gyár vállalatok munkálatai is. Elsőnek alighanem a Mozgóképipari kft. új filmje, a Jéghercegnő kerül sorra, Já­ vor Pállal és Szeleczky Zitával a fő ­ szerepekben, Balogh Réla rendezésé­ ben, de nincsen kizárva, hogy előbb a Reflektorífilmváilalat kezdi meg idei magyar filmjének a forgatását Gaál Béla rendezésében. A Reflektor erede­ tileg Bajor Giza-filmet akart készíteni, ettől a tervtől azonban elállóit és egy más, rendkívül érdekes filmmel fogja a filmvilágot meglepni. A z első idei magyar film fölvételeinek a megkez? dése után folytatják a többi magyar film fölvételeit. így elkészült a Lux Film új filmjének a tervével. Ezt a fil­ met Székely István fogja rendezni, cí­ me pedig N ászúi féláron lesz. K om o­ lyan készül az új munkára a PhöbusFilm, a HarmoniasFilmvállalat és tér? mészetesen a Hirsch és Tsuk cég is, amely Jókai M ór Aranyem berét viszi filmre Gaáil Béla rendezésében és Falus István gyártási vezetésében. A filmgyártási krónikához tartozik az is, hogy Antal József elkészíti az idei szokásos nyári filmszkcccsct.

A SZE R ZŐ NEVÉT KI KELL ÍR N I A F IL M E N A budapesti kir. Tábla igen érdekes indokolással állapította meg a szerző nevéneek kitüntetését a filmen. A szerző keresetet indított szerzői jog* bitorlás címén a filmvállalat ellen, elő­ adva azt, hogy nevét szerződéséneek és a szerzői jogi törvény rendelkezés seinek ellenére, nem tüntette ki a film­ szalagon. A budapesti kir. Tábla, az alábbi indokolással adott helyt a ke­ resetnek: „ A felek k özött létrejött m egállapodásban alperes k ötelezettséget vállalt arra, h o g y a film re v o n a tk o zó összes hirdetésekben fe l­ tünteti a felperes nevét, olyképpen , h o g y a film felperes szín d a ra b ja után készült. A l­ peres — nem vitásan — gon da tlan sá gb ól k ih agyta a felperes nevét. A lp eres tehát a sze rz ő i jo g i törvén y 23. §-ába ü tk öző b ito r ­ lást egyed ü l a b b ól a g on d a tlan sá gb ól k ö ­ vette el, h o g y az em lített hirdetésekben nem tüntette fel, h o g y felperes „s z ín d a r a b ja u tán." A kir. ítélőtábla nem tartotta szü k­ ségesnek annak a ténynek a vizsgálatát, h o g y alperes a fal ra ga sztók átragasztásával és hánynak átragasztásával igyek ezett a m ulasztást pótoln i, m ert az elkövetett b i­ torlással szem ben ennek jelen tőség e nem volt. A z a k örü lm én y, h o g y a S z jt. 23. §-ába ü tk ö ző v étség is, nem lényeges, mert a szerzqd ési kikötésn ek csak a fenti érte­ lem ben v o lt jelen tőség e, a szerződésszegés tehát a s ze rz ő i jo g b itorlásába b eolvadt és va g y o n k ártérítésére azért nem n y ú jto tt ala­ pot, m ert az, h o g y felperes a n yagi kárt szenvedett voln a, m ivel sem b izon yította . A lp eres kártérítési k ötelezettségét különben elism erte, csak azt tagadta, h o g y felperes kárt szenvedett voln a. F elperes kártérítési igén yét a felleb b ezésb en 1.000 p en gőre szá l­ lította le. A kir. ítélőtábla íg y fen n forog n i látott erk ölcsi kárt, m ert hiszen az írónak n agy erkölcsi érdeke fű ződ ik ahhoz, h og y szerzői neve m inden alkalom m al feltünte­ tést n yerjen és fig y elem b e a tekintetbe ve­ endő összes k örü lm én yekre, de különösen arra. h o g y alperes ism ert v ilá g cé g , am ely nyilván n a g y va gyon n a l rendelkezik, a S z jt. 30. §-a alapján az a lsób írósá g ítéletében m eg h a tározott kár összegét 4000 pen gőre em elte fel és az elsőb írósá g által m egá lla ­ pított perk öltség összegét is ennek arányá­ ban felem elte. A z ítélet k özzétételét a kir. íté lő tá b la sem tartotta . m éltányosn ak és a film lejátszása folytá n el is vesztette id ő ­ szerűségét. (B p. T . X X V I . 6202/1935, 1936. II. 10.)

(A z ítéletet vesszük.)

a

M agyar

T örv én y k ez ésb ől

A rendkívül érdekes indokolásból az tűnik ki, hogy a Tábla, szerződési ki­ kötés nélkül is kötelezőnek tartja a filmszalagon és hirdetéseken a szerző, szövegíró és zeneszerző nevének fel; tüntetését.

A sérelmes vámkezelés megszüntetése A filmkölcsönzök néhány hónap óta panaszolják, hogy a filmek vámkezelése körül rendkívüli sérelem éri őket, ne­ vezetesen a vám törvény , vonatkozó rendelkezéseinek ellenére, a bádogtar; tányt is, amelyben a film érkezik, a film súlyához számítja a vámhivatal, holott a megvilágított filmet az érvényes ren­ delkezés értelmében tiszta súly szerint kell elvámolni. Ebben a kérdésben az OM M E elnök­ ségének a kezdem ényezésére dr. Vári Rezső ügyész eljárt a fö v ámigazgat óságon, ahol a sérelmes intézkedést ter­ jedelmes és részletesen indokolt bead­ vány kapcsán panasz tárgyává tette. Dr. Dolnay Lajos fővámigazgatóshe­ lyettes megígérte az ügy sürgős kivizs­ gálását. A z ügydöntő kérdés az, vajion a bádogdoboz, amelyben a film érkezik, csupán arra szolgál, — hogy a fimet az úton m egvédjem és itt Magyarországon további forgalomba nem kerül, vagy pedig itt forgalomba kerül. A vámtör­ vény 117. §-a szerint ugyanis a tiszta súlynál az árú burkolata számításba ve­ hető, feltéve, hogy az nem csupán az árúnak az úton való megőrzésére szol­ gál, hanem a kereskedelmi forgalom céljaira is. A bádogtartány csupán arra szolgál, hogy az áru Magyarországra küldhető legyen, mert a fennálló vasúti rendszabályok értelmében csakis ilyen küldem ényeket vesz fel a vasút, Ma­ gyarországon azonban a tekercsek kéregpapir dobozban és vasbádogtartányban kerülnek forgalomba, ezek azon* bán nem azonosak a küldeményben szereplő vasdobozokkal.

r

A VILÁG FILMFORGALMA ÉS FILMGYÁRTÁSA 1935-BEN xV F i i m k u 1 1 ú r a minden esztendőben közli az előző évi film gyártási és film kereskedelm i adatok és események összefoglaló kimutatását. Ezt a cikksoro­ zatot ezidén is hozzuk abban a sorrendben, ahogy a m egfelelő adatok rendelkezénükre állanak:

. IN D IA CA BBFC (Bombay Board of Film Censors) most megjelent kimu­ tatása szerint 1935-ben 92 külföldi já­ tékfilmet és 13 külföldi rövidfilmet mutattak be a bombay-i kerületben. A hazai gyártmányú filmek közül bemu­ tattak 97 játékfilmet és 37 rövidfilmet. India másik négy filmkerületéről nin­ csenek pontos adatok, de nagyjában megközelítik a bombay-i kerület szám­ adatait. A z indiai kormány új fiilmtörvényt akar életbeléptetni, amelynek lényege az, hogy a jövőben egy kük földi film ellenében legalább két bel­ földi filmet kell bemutatni. Ezt arra alapítják, mert a bennszülöttek inkább szeretik a hazai filmeket, mert azok szellemi felépítése, gondolatmeneté jobban közelíti meg a mentalitásukat. Érdekes, hogy az első indiai filmet 1913 bán készítették, az első indiai hangosfilm 1931-ben került bemutatás­ ra, míg 1933-ban csinálták az első in* diai szincsfilmet és tavaly az első trükkfilmet, Jellemző az indiai helyzetre, hogy az amerikai és európai filmek be­ mutatása alkalmából a mozik belépti­ díjai lényegesen magasabbak, mint a belföldi filmek bemutatásánál, mert ily módon akarják a külföldi filmek licencdíjait behozni. *

talság rajong a moziért, míg a régi ge­ neráció inkább a színház felé vonzó­ dik. A fiatalság a japán filmeken kí­ vül a külföldi filmeket is kedveli, mert ezek révén könnyebben tanulja meg az idegen nyelveket. A fiatalság film­ rajongása és a külföldi filmek iránt ér­ zett rokonszenve révén a külföldi fil­ mek aránylagosan nagyobb számban kerültek bemutatásra a japán mozik? bán, mint a belföldi gyártmányú fil­ mek. 1935-ben 12 nagyobb filmgyártó társaság 444 japán filmet készített, 45 filmmel többet, mint 1934?ben. A ja­ pán filmek közül csak 133 volt han? gosfilm, a többi némán késxzült el. x\ külföldi filmek száma elérte a 311-et, ezek közül 70 volt európai gyártmányú, A z európai filmek között a legtöbb né? met volt, számszerint 23, majd Fran­ ciaország következik 20 filmmel, A ng­ lia 12, Oroszország 4, Ausztria 3, Cseh­ ország. 2, Svájc 2, mig Olaszország, Magyarország, Dánia, Lengyelország 1— 1 filmmel szerepel a kimutatásban.

Speciális filmszáliitások a világ minden részébe.

le ggy o rsa b b vámkezelés a Nyugati és Keleti p á ly a ­ udvarokon, a fő vá m hivatalban és a hajóállom ásokon

JA P Á N

„H EB EL“

ja p á n b a n a rádió és a sajtó mellett J a filmnek van a legnagyobb elter? jedtsége, gazdasági és társadalmi je ­ lentősége. A filmnek napróbnapra ujabb és ujabb közönsége alakul és ez teszi lehetővé, hogy a japán film is megerősödjék. Japánban főleg a fia­

nem zetközi szállítm ányozási és elvám olást v á lla la t,

15

IV., V Á C

I-U T 1 .

T e l e f o n :

1 5 -9 » 47.

A védett vidéki mozgóképszínházak ügyében tudvalévőén külön bizottságot küldött ki a belügyminiszter. Ez a bizott­ ság áprilisban több izben ülésezett és en­ nek eredményeként olyan tervezet készült el, amely szerint a filmvállalatok kötelezik magukat arra, hogy az újonnan m egnyi­ tandó védett moziknak 10 pengő kölcsöndijért Szállítanak magyar filmet, inig to­ vábbi két évig a bizottság által m egálla­ pítandó alacsony kölcsöiidíjak ellenében hajlandók magyar filmeket az új moziknak rendelkezésre bocsájtani. Ezenkívül ezek a mozik egyéb igen jelentékeny kedvezm é­ nyekhez jutnak, amelyek lehetővé teszik a védettnek tervezett mozik megnyitását és azok prosperitását.

A

H Í R A D Ó J A Kozma Miklós belügyminiszter a hónapok óta napirenden levő egy- és kétsláger kér­ désben április végén döntött és az erre vonatkozó elhatározását rendelet alakjában május elején hozza nyilvánosságra. Április utolsó napjaiban úgy az OMME, mint a MMOE vezetősége kihallgatáson jelent meg a belügyminisztériumban, ahol mégegyszer megtárgyalták ezt a kérdést és az elhang­ zott kívánságok, panaszok, aggályok meg­ hallgatása után a belügyminiszter meghoz­ ta döntését. Eszerint a belügyminiszter el­ tekintett a jegylebélyegzés és a kötelező á metá-rendszer életbeléptetésétől és ezt a kérdést levette a napirendről. Ezzel szem -' ben az egysláger kérdésében a miniszter úgy határozott, hogy azt külön rendelettel el fogja rendelni. Hir szerint augusztus tő ­ től kezdődően kötelező lesz mindenütt az egysláger-rendszer. A rendelet kidolgozá­ sával most foglalkozik a belügyminiszté­ rium illetékes osztálya. Kozm a Miklós belügyminiszter Sipler De­ zső ny. rendőrfőtanácsost, aki 1928 óta ve­ zeti az Országos Mozgóképvizsgáló Bizott­ ság ügvvezető-alelnöki ügyeit, saját kérel­ mére fölmentette tisztsége alól és helyébe Decleva Rudolf dr. miniszteri tanácsost ne­ vezte ki a filmcenzura ügyvezető alelnökévé. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az 1936 1940. évekre terjedő kamarai ülés­ szak tartamára a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján megalakítandó zsűri tagjává a film- és moziszakma részéről, Morvay Pált, a MMOE iigyv. alelnökét n e­ vezte ki. Antal József, a szakma régi érdemes tagja április 30-án m egvált a Keleti Béla filmkölcsönző cégtől és helyébe Virány Gyula, aki most ünnepelte 25 éves szak­ mai működését, lépett be a cég kötelékébe. A nyári vigalmi adó ügyében a MMOE memorandumot nyújtott be a főváros ta­ nácsához, amely a közeli hetekben dönt ebben a kérdésben. Nincs kétség aziránt, hogy a főváros ezúttal is megadja a múlt­ ban élvezett kedvezményeket. Régi tervként merül föl ismét az az el­ határozás, hogy a mozigépész szaktanfolya­ mot két részre osszák és pedig külön gép­ kezelői és külön üzletvezetői szakra. A terv megvalósítása ügyében illetékes he­ lyen most tárgyalnak.

Az egyik fővárosi lap jelentése szerint a Károly körút 9. számú házban új nagysza­ bású filmszínházat akarnak létesíteni. Groi Hadik-Barkóczy Endre, a. 'palota tulajdo­ nos kért engedélyt a fővárostól a moziépítéscel kapcsolatos átalakítások elvégzésére, a polgármester azonban az építési engedély kiadását m egtagadta. Most a Közm unkata­ nácstól függ, hogy lesz-e új mozgóképszín­ ház a Károly-köruti Hadik-palotában. A múlt év nyarán belügyminisztériumi rendelkezésre megszűnt a miskolci Apolló mozgónál a bérlő Herines-íilmvállalat és a város társasviszonya. Ekkor a város vette át néhány hónapra a saját házikeze­ lésébe az Apolló ügyeinek intézését. A házikezelés ellen bizonyos állítólagos sza­ bálytalanságok miatt több feljelentés ér­ kezett, amelyekkel kapcsolatban; Haima.y Béla dr. polgármester az egyik közgyűlésen a leghatározottabban kijelentette, hogy az ügyben elrendeli a szigorú vizsgálatot. En­ nek a vizsgálatnak az elrendelése meg is történt, a oolgármester a vizsgálat lefoly­ tatásával Segesváry Viktor dr. tanácsno­ kot bízta meg. Mulasztást, vagy vétséget a vizsgálatok során Segesváry Viktor dr. vizsgálata nem talált. Segesváry dr. ezután a vizsgálat adatait részletes írásbeli jelen­ téssel együtt áttette a főügyészi hivatal­ hoz, ahol Kellner Miklós dr. főügyész vizs­ gálta át a beterjesztett adatokat és a be­ nyújtott jelentést. Az Apolló igazgatósága legutóbb ülést tartott, amelyen Kellner Miklós dr„ főügyész jelentést tett a vizsgá­ latról és javasolta, hogy a további eljárást haladéktalanul szüntessék meg. Az igazga­ tóság a főügyész jelentését egyhangúlag magáévá tette és az Apolló nyári házikezeIése ügyében jogerősen megszüntette a to ­ vábbi eljárást. Pöstyénben június elsején kulturkiállítás nyílik meg, amely alkalommal filmhetet is rendeznek. Ez a filmhét már május 31-én kezdődik és június 6-án végződik. Ennek a hétnek Csehszlovák-filmhét a neve.

16

ED DIG M E G J E L E N T E K :

5 B U D A P E ST E R FILMMARKT |

♦

1936. január 1-tői

♦

♦

♦

Bioscop-Film:

Mártha,

Radius-Filmtheater.

JfFox-Film : H e r e 's to R om a n ce. Roval-Apollo.

Jf. Hermes-Film: S tu d en cé Filmtheater. Jf.

R o m a n ce ,

Radius-

(B ish er erschienen seit dem 1. Januar 1936 M a g y a r (u n g.) (und in U n garn er­ zeu gte) film 8 N ém et (deu tscher) film 21 A m erik a i (am erika n isch er) film 42 A n g o l (en glisch er) film 6 F ra n cia (fra n zö s is ch e r) film 7 O sztrá k (österreich isch er) film 10

Hirsch & Tsuk-Film : R en d ez v o u s in W ien , D écsi-Atrium-Kammerlichtspiele. Jf. Kino-Film : G olgota , Uránia-Filmtheater. Jf. — D a s E inm alein s d er L ieb e, UraniaFilmtheater. Jf. — M o n teca rlo n igh ts. Urania. ■Jf. Kolor-Film: M ann unter d er B rü ck e, DécsiKammerlichtspiele. Jf. (ung.) Emil Kovács & Co.: R em ou s, Forum -Film ­ theater, Jv. Lux:Film : M a tcrn ité, CorsoFilm theater, Jf, — 2 -tem e B u reau , Palace-Kino. Jf. Metro:Film: W h ip a w , Metro-Filmtheater. Jf. P r iv a te L iv es, Metro-Filmtheater. Jf. — B o n n ie S cotland , Metro-Filmtheater.

JfParamount-Film:

D esire,

City-Om nia-Kino.

ö s szesen (Z u sa m m en )

94 film

1935 augusztus 1-tö! (B ish er erschienen seit dem 1. A u g. 1935.) M a g y a r (u n g.) (und in U n ga rn erzeu gte) film 19 N ém et (deu tscher) film 41 A m e. 'kai (am erik a n isch er) film 93 A n g o l (en glisch er) film 14 F ran cia (fra n zösisch er) film 12 O s z tiá k (österreich isch er) film 17 O la sz (italien isch er) film 1 P alesztin a (palestin ischer) film S v á jci (sch w eizerisch er) film )________ ös s ze s e n (Z u sa m m en ) 9 i i > «v/.se> -csfivrsr* <wttorjxz>

199 film

«akvvs* a 11use.

J.f-

— G iv e us this n ight, Royal-Apolló. Jf. — W in g s o f the dark, Casino-Kino. Jf. Pátria-Film: Pang and C law , Royal-Apolló. Jf. — T h e last days o f P o m p e ii. RoyalApolló. Jf. V a riety , Décsi, Atrium. Jf. Stylus-Film: D ie F in a n zen des G rossh er­ z o g s. Zweitwöchentlche-Kino. Jf. Tricolor-Film: T h in gs to com e, RadiusFilmtheater. Jf. Ufa-Film : H eis ses Blut, Urania-CorsoAt rium-F iImtheater. Ti. — D e r h öh ere B efeh l, Urania-CorsoKino. Jf. Universal-Film: D r. F ran k en stein . Palace. Jv. Warner Bros : L iv in ° on V elv et, PalaceCorso-Kino. Jf.

M E G JE L E N É ST S T A T I S Z T I K A E R S C H E IN U N G S S T A T I S T I K

ADRIAYICAVENEZIA

Á p rilis hónap (M o n a t A p r il) Magyar (ungarischer) film 1 Német (deutscher) film 4 Amerikai (amerikanischer) film 12
O l c s ó r é s z v é t e l i d i j á n p e n i A t é s e lle n é b e n . Budapesti iroda:

Adriatica Tengerhajózási Társaság Budapest, VII., Thököly-ut 2., IV., Váci-utca 4. és V., Nádor-utca 21.

26 film

17

A FILM H A L O T T A I Fájdalmas veszteség érte a vidéki mozitársadalmat K enedy István volt tengerészkapitány eilhunytával. Az egykori nagyműveltségíí tengerészka­ pitány a háború után megszerezte a Mecsek-Szabolcsbányatelepi mozgót, amely számára szűkös, de biztos megí élhetést biztosított. Április 15-én te= mették el Pécsett. Csillag Ignác, az újpesti Corsoímozgó alapítója és tulajdonosa, április hó 10-én 72 éves korában meghalt. Csillag Ignáccal a régi mozigárda egyik markáns egyénisége száll sírha, aki éveken keresztül mindig ott volt, ahol a szakma érdekében dolgozni és 1 — adni kellett. A M oziszövetség egyik lelkes és munkás tagja volt, aki nagy ügyszeretettel és buzgalommal végez­ te dolgát. Emellett kom oly kultúrin­ tézménnyé fejlesztette Ú jpest egyik legszebb mozgószínházát, a Corso* mozgót. Csillag Ignác elhunytét nem­ csak a szakmában jólism crt családja, hanem az egész film- és moziszakma gyászolja. A magyar moziszakma egyik leg­ régibb clőharcosa és valamikor a leg­ több moziazem tulajdonosa dr. Hertzka Lothár Brüsszelben hosszú szenve­ dés után teljesen elszegényedetten meghalt. Hertzkának valamikor nyolc mozija volt Budapesten (Edison, Csikágó sth.) és a háború előtti években tevékeny szerepet játszott a m a g y a r kinematografiában. Dr. Ilertzka Los thár lapkiadó is volt, vállalatait sok évvel ezelőtt papirkoronáért adta el, miajd Brüsszelbe költözött, ahol most szegényes körülmények között hunyt el az egykor gazdag lapkiadó és m ozi­ tulajdonos. Julcs Jourdain, a legrégibb belga mozi tulajdonos, aki általában Le pére du Cinema-nak neveztek, Brüsszelben 70 éves korában meghalt. Jourdain a hclga moziszervezet megalapítója, 18

amelynek 26 éven át elnöke volt. A nemzetközi mozi- és filmkongresszusokön m indig-nagy szerepet játszott. A z 1935. évi berlini nemzetközi film­ kongresszuson is elnökölt, több ízben fölszólalt és általános szeretetnek ör? vendett. Jourdain már 1897-ben mu­ tatta be az első filmeket Belgiumban. Halála a nemzetközi mozivilágban őszinte részvétet keltett.

CENZÚRÁZOTT OKTATÓ- ÉS I S M E R E T T E R J E S Z T Ő F IL M E K K o r s z e r ű lég ierő k , ism. 831 h onv. vili. és fén y s zó ró is k o la .)

m.

(M .

K o r s z e r ű tü z érség lő g ya k orla ton , 114 (M . kir. honv. vili. és fé n y s zó r ó is k o la .)

kir. m.

E g y , a főellen állá si vonalban l é v ő pu skás­ f é s z e k m egroh a n á sa n yilt terep en , katona o k ­ tató, 1773 m. (M . kir. h on véd vili. és fé n y ­ szóróisk ola .) F olya m á tk elés, k aton ai okt. 2747 m. (M . kir. h onvéd vili. és fé n y szóróisk ola .) G ya log sá g h arceljárása tám adásban, k a to­ nai okt., 1153 m. (M . kir. h onvéd vili. és fén y szó róiskola.j) Á g ö r g ő s p o r t, h an gos ism., 156 m. (B io s cop .) T éli sp ort a S ch w arsw a ld b an , h an gos ism., 327 m. (B io s c o p ). S íelés és n a p fén y O b ergu lg ba n , 92 m. A b eh a v a zott S teierm a rk , 110 m. A z oetz ta li h eg y ek varázsa, 104 m. R ü gyfa k a d á s, h an gos rip ort (K o lo r film ) 299 m. A m üncheni v a rá zsk a stély (a D eutsches M u seu m ) h an gos kult. film (K o lo r ) 420 ni. A m adárvonulás csod ái, h an gos ku ltú rfilm (U fa ) 432 m. A z élet ín yen cei, h an gos ism. (K o v á c s E m il cs társa) 323 m . E z S p a n yolorszá g , h an gos ism. (B io s co p ) 277 m. A m ai M adrid, h an gos rip ort (B io s c o p ) 290 m. E rd őn , m ezőn , hang. ism. (U fa ) 341 m. B u dapest fü rd őv á ros, hang. ism. (M . F . I.) 449 m. B rit G uyana, hang. ism. (M e tr ó ) 264 m. S trassen oh n e K in d ern isse, h an gos ism. (U fa ) 370 m. í g y sz ü letett a ra pszód ia, zenés dalmű (R e fle k to r ) 775 ni. V esz p rém az e z e r é v e s v á ros és k ö rn y ék e, h an gos ok ta tó (M . F . I.) 717 m. E g y film rip o r ter k a lan d ja i: R ip ort a n a g y ­ v ilágb ól. ( F o x ) 270 m.

A z

O KTA TÓ FILM

MEGKEZDŐDÖTT BUDAPESTEN AZ ISKOLAI FILMOKTATÁS A főváros, korábbi elhatározás alap­ ján, egyelőre 42 iskolában rendszeresí­ tette a tanítás segédeszközéül szolgáló filmoktatásí. A tanügyi ügyosztály rendelkezése folytán a szóbanforgó iskolák tanerői alapos kiképzést nyer­ tek a filmvetítöígépek kezelésében és ezt a kiképzést mind több és több tan­ erőre terjesztik ki. Április 28-án a Mária Terézia-téri gyakorló elemi iskola nagy előadóter» mében volt az első filmoktatási óra. A z iskola 111. fiúosztályába járó nö­ vendékek előtt Stolmár László, az in­ tézet igazgatója, tartott normál óra keretén belül előadást. Bemutatásra került a Budapest csatornázásáról ké­ szült film. A z első gyakorlati órán nagyszámú vendég is megjelent, hogy szemlélője lehessen a legújabb okta* tási rendszer bemutatójának. A vallass és közoktatásügyi miniszter képvise­ letében Kosa Kálmán dr. miniszteri tanácsos, továbbá az iskolai filmügyek miniszteriális referense, Balogh László dr. miniszteri titkár jelent meg, az ál­ lami filmkirendeltséget annak vezető­ je, G eszti Lajos képviselte, ott volt ezenkívül Felkay’ Ferenc dr. tanügyi tanácsnok helyettesével, Boros Pál dr. főjegyzővel, Erödy Kálmán tankerületi

főigazgató és a székesfőváros szakfel» ügyeli kara, nemkülönben azoknak az iskoláknak a tanerői, amelyekben a filmoktatást ugyancsak rendszeresítették. A gyermekeknek a vetítés megkez­ dése előtt Stolmár László dr. előadást tartott, amelyben kérdés-felelet fór» májában vezette rá a tanulókat a csa­ tornázás rendkívül nagy jelentőségére. Ezt követően lepergették a filmet, amoyet az igazgató a gyerm ek leiké­ hez közelfekvő m egjegyzésekkel kí­ sért. A vetítés befejeztével a látott filmre vonatkozó kérdéseket adott fel az oktató, majd a gyermekekkel együtt levezette a megjegyzésre legalkalma? sabb momentumokat. A z óra végeztével a pedagógusokból álló társaság még közel egy órán át együtt maradt, hogy megvitassa a film» oktatás során megszívlel ésre érdemes szempontokat. Vita indult meg, amely­ ben G eszti Lajos, Erödy Kálmán, Háros Antal, Cser János, Jovicza Sán­ dor, Stéger Ferenc és Loschdorfer Já» nos vetek részt. A vita során elhang­ zott észrevételeket Felkay Ferenc ta­ nácsnok összegezte, egyben pedig rá» mutatott arra, hogy a film az oktatás­ nál ma már nélkülözhetetlen segéd­ eszköz.

IS K O L Á K II F IL M K Ö L C S Ö N Z Ö K // E G Y E S Ü L E T E K K U L T U R F IL M S Z Ü K S É G LÉTÉRŐL AZ

EGÉSZ

VILÁGRA

KITERJEDŐ

SZERVEZETÉVEL

19

GONDOSKODIK

A

N égy millió dollár a Fox-míítermek kibő­ vítésére. A 20th C e n tu ry -F o x film g y á r k ere­ ken 4 m illió dollár b efektetéssel új m ű ter­ m ek építését határozta el. N y o lc ú j m ű te­ rem építését tervezik, am elyek m in degyike 23.00 qm területen épül. E zen k ívü l e g y há­ rom em eletes iro d a - és öltöző-ép ü letet létesíenek. A z ú j építkezéseket n ég y h ónapon belül fe je z ik be. A z új F o x -film v á ro sn a k sa já t vizm ű ve lesz. n eh ogy a telep v íz e llá ­ tása terén a k a dá lyok és nehézségek m erü l­ jen ek föl. Belga filmgyártást terveznek Brüsszel­ ben. M iu tán b elg a kapitalisták a m últban szá m os fra n cia film gyártásában vettek részt P á rizsba n , azt hiszik, h o g y ezek a p én zü gyi e rő k ezúttal szívesen állnak m a jd a b elga film ip a r szolgá la tá ba is. A korm ány­ tám ogatásával több m űterm et akarnak é p í­ teni, am elyek ben ezidén eg y előre 15 film et k íván nak gyá rta n i, m íg jö v ő r e ezt a szám ot 86-ra a k a rjá k föltorn á szn i. A b elga k orm án y a m unkanélküliségen is szeretne enyhíteni és szám ítása szerin t körü lbelül 2000 em ber kapna állandó v a g y alkalm i fogla lk ozta tá st a b elga film ip a rb an . A gyártáson kívü l n ag y szerepet szánnak az u tószín kronn ak és fő le g kultúr- és ok ta tófilm ek u tószín k ronizálását tervezik. Uj rend az olasz mozgóképszínházak en­ gedélyezésénél. A m últban m in d ig az ille­ tékes ren dőri h atósá g adta m eg a m o z g ó ­ képszính ázak üzem beh elyezéséh ez az en ge­ délyeket. E g y m ost m eg jelen t ú j k orm á n y ­ rendelet értelm ében ezentúl m o z g ó k é p s z ín ­ házi engedélyeket, va la m in t a m eg levő m o ­ zik átépítéséhez szü kséges en gedélyeket k i­ zá ró la g a s a jt ó - és p ropa ga n d a m in iszté­ rium adhat ki. A z ú j rend lehetővé teszi azt. hogyr a m inisztériu m m in d ig és m in ­ denütt a fe n n fo rg ó körü lm én yek latbavetésévcl és a zok figyelem b evételév el adhassa m e g a já tszá si és az átalakítási en gedélye­ ket. íg y ú j játszási és átalakítási en gedé­ lyeket k izá ró la g a h elyi v is z o n y o k tek in ­ tetb e v é te lé v e l ad ki. A jö v ő b e n kü lönbséget tesznek a film szín h áza k k özött atekintetben, v á jjo n a zok csak film ek et vagy' film eket és va rictészá m ok a t adnak-e elő. Gdiniában, az ú jon n a n alapított len gyel k ik ötővá rosba n , m ost nyilt m eg a n yolca dik m ozgók ép szín h á z. A z e g y k o r i ném et h alász­ falú az u tób b i 15 esztendő alatt hallatlan m ód on fe jlő d ö tt és ezzel a fe jlőd éssel em el­ kedett a v á rosk a film k u ltú rá ja is. A z ú jo n ­ nan megnyúlt film p alotán ak K in ő L ido a neve és b efo g a d ók ép esség e SCO.

a

FSLM KU LTÜ RA

mai számának boríték lapját

Nagyszabású filmváros épül a F ek ete­ tenger p a rtjá n . E g y h on g k on g i lap m oszk va i jelentés szerint az o ro s z korm ány' elhatá­ rozta, hogyr a F ek ete-ten g er p a rtjá n hatal­ m as film vá rost . építenek. A z ú j film v á ros v a g y a K r im félszigeten épülne, vagyr ped ig a F ek cte-ten g cr délkeleti részében, ahol a ha­ talm as kaukázusi h egyék v éd ik a vidéket. E zen a helyen 200 napsütéses nap áll a g y á r ­ tás rendelkezésére, a zon k ívü l ren geteg hegy, tó, v ö lg y és erd ő k ön nyítené m eg a külső fölvételeket. A tervek szerint .3150.000 négy'szögöl n agyságú lenne az ú j film v á ros te­ repe és ezen 40 m ű term et építenének föl. A z o ro s z film g y á rtó k szövetsége legu tób b M oszk vá b a n n a g ygyű lést tartott, amelyben n agyarányú vita fo ly t a tervezett film v á ro s ­ ról és amelymek a szü kségességét az összes s z ón ok ok elism erték. A z o ro s z film tech n i­ kusok k ijelen tették ezen a n agygyű lésen, h o g y m inden igyek ezetü k m ost m ár az lesz, h o g y tú lszá rn ya lják az am erikai film et. Emelkedik a világ filmgyártása. A b er­ lini L ich tb ild -B ü h n e közlése szerint a vilá g já ték film g y á rtá sa e g y re em elkedik. A m íg 1934-ben 20 film g y á rtó orszá gb a n m in d öszsze 1815 film et gyá rtotta k, a d d ig 1935-ben az elkészült film ek szám a elérte az 1795-öt. V ilá g rész ek szerint ez a szám ekként oszlik m eg : 1934 1935 U . S. A . 480 525 E u róp a 654 686 Á zs ia 528 510 A u sztrália 20 22 L a tin -A m erik a 33 47 A fr ik a 0 5 A z eu rópa i ors zá g o k közü l m a m ár A n g ­ ii vezet, am en n yiben 1985-ben 194 film et készített, utána N ém etorszá g 127, F ran cia o rs zá g 126, C seh orszá g 31, O la szorszá g 2i>, S p a n y olorsz á g 21 film m el stb. A sta tisz­ tika azonban nem em lékezik m eg A u sz triá ­ ról és M a g y a ro rsz á g ró l, am elyek az elm últ esztendőben cgy en k in t töb b m int 20 film et készítettek.

v V V V W W W W V < V V V V V N A A A íV V W W

Filmszakmai körökben m éltán n a g y ér­ d e k lő d é s re szám íth at a B au er m o z ig é p e k b e m u ta tó ja a B u d a p esti N e m ze tk ö z i V á sá r a lk a lm á v a l. Itt lá th a tju k m a jd a h a n g o s film v e títö -g é p -te ch n ik a le g ú ja b b v ív m á n y a it a B a u er A E R O ty p u sú g é p e k e t, a m ely ek n él a m e g h a jtó m o to r légh ü téssel lá tja el a g é p ­ fejet.' A B A U E R S E L E C T O X ty p u sú le g ­ m od ern ebb k e s k e n y -h a n g o s film v e títő -g é p e t, a B au er sza b a d a lm a z ott a u tom a tik u s szén u tá n á llító k észü lék et és m ás v e títő g é p ú j­ d o n s á g o k a t m u tat be a B A U E R -g é p e k m a ­ g y a ro r s z á g i v e z é rk é p v is e le te a B osoh R ó ­ b ert k . f. t. sta n djá n , a m e ly az Ip a rc sa rn o k -n fő b e já ra tá tó l m in djá rt b a lra 590 szá m alatt va n . nyom ták !

20

NIKA S I M O N Y I V IL M O S a M.M. O .E . szakértő-mérnöke.

A MODERN VETÍTŐGÉPEK C ajnos a magyar mozgóképszínházak C d legnagyobb részének gyenge anya­ gi teherbírása és az utóbbi években folyton rosszabbodó gazdasági hely­ zete miatt a mi mozijainkban még alig található az igazi modern vetítőberen­ dezés. A hangosfilm új követelményeket állított fel. A szebb képvisszaadás, a gazdaságos fénykihasználásra és azzal kapcsolatos áramfogyasztás csökken* tésre irányuló törekvések, a tűzbizton* ság fokozása, a filmkópiák élcttartamá* nak növelése voltak ezenkívül azok a szempontok, amelyek a filmleadó-berendezések állandó javítását sürgették és a mai igen nagy tökéletességű leadó­ gépek megépítését eredményezték. Ma már az említett összes szempon* tokát kielégítő, kép és hangleadó be­ rendezéseket egy szerves egészbe fog­ laló gépek készülnek. Ezek a modern gépek a hangleadás legnagyobb pon­ tosságát, a nagy fényerejü képvissza­ adást biztosítják. A tűzbiztonság és kópia kímélés minden szempontjainak figyelembevételével működnek. A kép egyenletes tisztaságát, nagy fényerősségét a 100 mm. átmérőig felszerelhető objektívek segítségével érik el. A nagy átmérőjű objektívek a fénysugár teljes hasznosítható menynyiségét továbbítják a vetítővászonra. A kép szélén sokszor tapasztalt elrajzolás megszűnik, mert a kis átmérőjű objektív legszélső részeinek esetleges torzítása nem érvényesülhet. A nagy átmérőjű 200— 300 mm-ig a vetítővászon méreteihez megfelelően

21

választott speciális tükrökkel a fény a leggazdaságosabban használható fel és ragyogó, tiszta képleadást lehet elérni. A film vezetését az állítható és ru* gózott nagy átfogásu görgők még rossz állapotú film esetén is tökéletesen biz* tosítják. A hosszú filmkapu és az olaj* jal telített fakapu-sinbetétek a film nyugodtságát és az emulzió lerakódá­ sának megszűnését eredményezik. A kép nem rezeghet, ragasztásoknál kép­ zökkenés nincs, a hosszú filmkapu folytán a filmre ható szorítás és ezzel kapcsolatban a film szalag igénybevé* tele csökken. A hangadaptert a géppel szervesen egybeépítik. A fotócellarész továbbító és vezető fogasdobja, valamint a len­ dítő tömege szintén a gépbe van építve. Az egybeépített megoldás a filmszalag egyszerű befűzését és legtermészete* sebb módon való vezetését eredmé­ nyezte. A sima, különböző megtörése­ ket és súrlódásokat nem szenvedő film igénybevétele itt is csökken, a ve­ zetődobok a legegyenletesebb film­ továbbítását és ezzel együtt zavartalan hangleadást nyújtanak. A hangcsik át­ világító résszélesség tetszés szerint sza* bálvozható, a rosszul kopirozott vagy kötéskarccal felsértett hangcsíkrész megfelelően eltakarható és a kifogás* talan hangleadás sérült kópiáknál is lehetséges. Itt mindjárt megemlítem azt, hogy az utóbbi időben több reklamáció volt éppen hangcsíkzsérülések miatt. A hangcsíkon legtöbb esetben a perforá­ ció melletti szélén szokott egy kb.

hangcsik-szélességnek K részét meg­ sértő kötél keletkezni akkor, ha vala­ melyik görgő befelé álló karimája, vagy a kapuvezeték valamelyik sinéle éri a film emulziós oldalát. A z ilyen részek kiélesedettsége, vagy a lerakodott emulzió és porszemcsík rétege íelszok? ta sérteni leginkább az új kópiák hang­ csíkját. A résvilágításnak a sérült hangcsík szélességgel való szűkítése után ismét kifogástalan, tiszta hanglcadást érhetünk el. Ott ahol a rés-szé­ lesség nem állítható az adapteren lévő kis nyilást vagy a fotócella megfelelő részét kell úgy eltakarni, hogy a sé­ rült hangcsíkrész ne vetítődjék a fo tó ­ cellára. Ez természetesen nem kom oly megoldás, de lehetővé teszi, hogy szük­ ség esetén sérült filmmel is elfogad? ható hangleadást nyújtsunk. A z egy? rajzú tranzverzális (csipkésszélü) hang? felvételnél rés-szükítésnek értelme ál­ talánosságban nincsen. A z egységes hang- és képleadógép meghajtása a géppel egybeépített úgy­ nevezett „ fi anschmot orral“ történik. Szijáttétel, láncmeghajtás elmarad. A motortengellyel "egybekapcsolt vetítő? gép járása csendesebb. A csúszásmen­ tes meghajtás szintén az egyenletes filmtovábbítást és a hangleadás k ifo­ gástalanságát kívánja fokozni. A filmkapu körül a gépbe vízhűtő készüléket szereltek. A hideg kapuban futó film száradása kisebb, ezzel kap­ csolatos zsugorodás-csökkenéssel élet­ tartama növekszik. A kapuméret állít­ ható. A kép nagysága úgy az új am e­ rikai 3 : 4 arányú formára, mint a még használatban lévő hangcsíkkal csők? kentett némafilm méreteinek megfeíe? lően szabályozható. A kiegyenlítő pilla (blcnde) a fény? forrás és a film között van, ennek eredménye az, hogy a filmet állandó hőhatás nem éri és így a film ennek folytán is kisebb mértékben szárad és zsugorodik. A kevesebb hősugárnak kitett film begyulladási veszélye is ki-

sebbedik. A blende fémből készült, teljesen zárt elrendezésű és azáltal, hogy a filmkapu elé került, lehetővé tette a nagyátmérőjű objektivek alkal­ mazását, aminek előnyeit már emlí­ tettem. M odern gépek képállítása cent rális, emelkedő vagy süllyedő részei nincsenek. A keresztház gyorsan esc? rélhető, a blende menetközben is utána állítható. A z olajozásuk központi és teljesen önműködő. A z olyan filmszakadás esetére, ami­ kor a film a kapuban állva marad, de a gép jár és a fényelzáró csappantyú nem lép működésbe, külön önműködő fényelzáró berendezés működik, amely a másodperc törtrészei alatt elzárja a tükörlámpa sugarát, kikapcsolja a gé­ pet hajtó motort és hanglámpát. Ez a berendezés biztonságot nyújt az olyan filmszakadások ellen, amelyek a leg­ több filmtűz keletkezését okozzák. A modern gépek teljesen sima, zárt formára törekszenek. A nehezen tisz­ títható gépzugokat, a por és piszok gyűjtőhelyeit kiküszöbölik és egyszerű, jól tisztítható felületek határolják a gépeket. A tűzvédődoboknak, a filmkapunak külön 6 voltos világításuk van, ame­ lyek a film könnyű és gyors befűzését és a dobokban a tekercsállás könnyű megfigyelhetését szolgálják. A légfúvó csatornák és fúvónyílások a gép öntvényében vannak. A gép könnyű kezelését és tisztítását ezek sem akadályozzák. Ezek azok az újítások, amelyekkel a mai legmodernebb gépek rendelkez­ nek. Most, hogy mozis?kollégáima sí közöltem a modern filmleadózgép újí? tásait és annak előnyeit azzal a kíván­ sággal zárom soraimat, hogy minél többen kerüljenek abba a kellemes helyzetbe, hogy ne csak ismerjék, ha­ nem saját maguk és a szakma javára alkalmazhassák is a haladó filmtech­ nika szép eredményeit.

KARBAN J Ó Z S E F :

FILMMEGÓV ÁS szaksajtó tele van panasz# szál. Teie váddal és fele# lősségá'thárítással. A film# kölcsönző a mozist vádol# ja, a mozis a filmköicsön# ___________zőt. A z utóbbi pedig a laboratóriumot. és vi# szont, stb. Mi az oka ennek a veszekedésnek? A felelet egyszerű. A filmrongálás. Nemcsak az itteni, hanem a külföldi szaksajtó is bőven foglalkozik a kér# déssel. A zt mondhatnánk, a filmrons gálás világjelenség. Mintahogy tényleg az. Amerikában éppen úgy rongálódik a film, mint Európában és másutt. Né# lünk Magyarországon ezidőszerint jo b ­ ban, mint valaha.. Am ikor a mozik némafilm, kilométe* reket faltak, akkor is sok baj volt. A hangosfilm 24 képkockás menete lélek# zctvételhez juttatta a kölcsönzőket. M ost talán megszűnik az örökös pa­ nasz. És mi történik? A helyzet roszszabb, mint valaha. Németország tanfolyamokat és elő* adásokat tart a fihnrongáiásokról és filmmegóvásróí. Nálunk egyelőre csak a károkat álla* pítják meg. Senki sem veszi magának azt a fá* radságot, hogy kiderítse, hogy hol és mikor áll be az a kritikus helyzet, amis kor a film az első csapást elszenvedi. De menjünk sorban. A nyersfilmgyárat semmi körűimé nvek között nem érheti a vád, hogy minőségben rossz alapanyagot használt a filmkészítéshez. A márkás áruk gyár­ tás alatt számos kísérletnek vannak alávetve. A z elkészült anyagok húzó#, hajlító*, törés-, szakítási próbák során át jut csak a perforáló asztalig. Itt pe# dig a nemzetközi szabványoknak meg# felelő (a mechanikai pontosság határán

23

FILMRONGÁLÁS mozgó aprólékossággal) — perforáció# val látják el. A nyersfilmgyárból kikes rütő árun a rongálásnak semmi nyomát felfedezni nem lehet. A film a laboratóriumba kerül. Itt már többfajta sérülést szenvedhet a film). A rendetlen állapotban tartott másoló#, feliratkészítő és előhívógépek apró, alig látható karcoknak és töré­ seknek lehetnek kút forrásai. A szárító# szekrények be nem tartott temperatu# rája a film száradását is elősegítheti. Következik az átvizsgálás, majd a friss film első vetítése. Mindezek a munka* fázisok csévélésseí és húzással kapcso# latosak. Itt is lehetséges az olyan ron# gálás, amelyet a gyakorlatlan szem nem is vesz észre e. De a filmkópia új és az elmondottak alapján még nem vagyunk ott, ahol a filim tulajdonképpen tönkremegy. A film elindul útjára, alig észrevehető sérülésekkel. A külföldről hazánkba hozott idegennyelvű filmeket előbb el kell látni magyar feliratokkal. Be kell nyomni! Nem mondom, hogy a film# benyomás következtében megy tönkre. Itl csak rongálási szózadszázalékokról lehet beszélni. De lássuk be, hogy a következő munkálatok közben a film feltétlenül rongálódik. A-dramaturg levetíti, rollnizza, beje­ löli, rollnizza. A z esetleges pótlások és javítások miatt a rollnizás többször is# métlődik. A filmet a laboratórium meg­ kapja és rollnizza, saját jelöléssel el# látja, cserzőanyaggal bevonja, melegen a feliratokat benyomja, rollnizza, le* tisztítja, levetíti, rollnizza, leszál­ lítja, a filmkölcsönző újabb vetítés* sel meggyőződik a munka minőségé­ ről. Rollnizva kerül a film a cenzúra* bizottság elé és levetítés után ismét rollnizva vissza a filmkölcsönzőhöz. A további bemutató előadásokról nem is beszélek. Eddig a filmkópia még mindig „új“ !

M ost már ezt a „ sértetlen“ kópiát megkapja a bemutatószínház. Már itt akárki megállapíthatja, hogy a film ebben az állapotban nemcsak nem új, hanem töréses és száraz is lehet. Reklamálásnak itt semmi helye nincs. Kis számítással megálapíthatjuk, hogy ezekután csak a száradásban a kópia elérte a 0.08%#os határt. Nincs nyers# filmgyár és laboratórium, amely a film# kópiáért kezességet vállal, ha a film az előbb elmondott tortúrákon megy ke# resztül. A bemutató színház feltétlenül ren# dclkezik jómárkájú gépekkel és hozzá# értő gépkezelőkkel. Valószínű, hogy a kópiákkal a lehető legnagyobb gond# dal bánnak. De hiába. A tolerancia határáig megszárított és agyon karcolt film az igénybevételt nemi bírja. Nem bírja azért, mert a mozitulajdonos üzemében rendetlenül kezelt és rossz állapotban lévő gépet eltűr Nemi bírja azért, mert a filmet a mozikban hozzánemértő egyének keze# lik. A hozzánemértéshez járul még a gépházakban lelhető piszok. A piszok, olaj és a szénpor is gyilkolják a filmet. Nem bírja az igénybevételt a film akkor, amikor a filmkölcsönző személy# zetének nincsen ideje, hogy a filmet kellő lelkiismeretességgel átvizsgálja. Sokszor voltam szemtanúja annak, hogy a vasúton érkező filmet mér a utána játszó mozi türelmetlen alkal­ mazottja várta az előszobában. A filmet kellő megvizsgálás nélkül adják ki. Van olyan eset is, amkor a vidéki gépkezelő az előadás előtti órában kapja vasúton a filmműsort. Mikor van ideje a filmet átvizsgálni és a tapasz# talt sérüléseket reklamálni? Egy#egy gépház közelebbről meg# tekintve, tapasztaljuk, hogy a gép po# rcs, piszkos. A filmcsatorna tele a film# ről levált részecskékkel. Manden csupa olaj és szénpor. A felső és az alisó dob fogai kopottak. Kopottak a görgők. A keresztdob fogai olyanok, mint egy oldalba robbantott piramis. A z adap# tér csúszófelülete rozsdás. A szorító#

rúgok jól meg vannak húzva. Rossz, sántikáló csévék. Nemi akarok általánosítani, de ilyen gépház sok van az orszgában. A z ilyen helyeken vetítés közben csattog, nyikorog és pattog minden. N em bírja a film a pendlizést. A ké# pet nincs idő átnézni, kisebb sérülése# két kijavítani, pihenni hagyni. Rongál# ja a filmet a felelőtlen pendliző, aki a roilnikat egymáshoz csapva, száguld hóban, esőben, viharban a másik mozit, ba. Rongálja a filmet a mozikban el# terjedt motoros csévélő. A z egyik or# sóról a másikra száguldó filmet menet# közben lefékezni a legnagyobb élveze# tek közé sorolja a gépházi filmkezelő. Rongálja a filmet az a gépkezelő, aki a felvonásokból 900— 1200 méteres cséve# óriásokat épít. Miután a gép frikciós karja csak 600 méter befogadására al# kalmas, vetítés közben szakítja el a fel# vonásokat. Am ikor megkérdeztem az illetőt, hogy hogyan találja meg mindig pon# tosan a felvonásvéget, így válaszolt: „H a megtelik a 600-as, akkor elszakí# tóm“ . így! A z elmondottak alapján akár egy tízparancsolatot lehetne összeállítani, amely körülbelül így szólhatna: 1. A rossz gépeket ki kel cserélni. 2. A rendetlen és hozzánemértő sze­ mélyzetet le kell váltani. 3. A gépkezelőket, a filmraktári sze# mélyzetet kellően kell iskolázni. 4. A fiímkczelőket (nőket) szaporí# tani kell. 5. Szűnjön meg a bemutatást meg# előző filmtortura. 6. A mozi csak egy nagy, illetőleg hosszú képet mutasson be. 7. Ne pendlizzünk. 8. A filmműsor hossza ne haladja meg a 3500 métert. 9. Gondoskodjunk tartalékgépekről és alkatrészekről. 10. A filmkölcsönzők 600 méteres or# sókon szállítsák a filmet. 11. A z egész vonalin rend, tisztaság és megértés legyen.

24

A M A G Y A R K IN O T E C H N IK A I SZABVÁNYOK z elmúlt év folyamán megalakult Magyar Kinotechnikai Szabványügyi Bizottság április 8-én tartotta összejövetelét, melyen dr. Szabó Gusz? táv műegyetemi tanár elnökölt. Brück; név János szakelőadó ismertette a k ö­ zeljövőben tartandó nemzetközi szab? vány ügyi értekezleten tárgyalásra ke? riilő fontosabb kérdéseket. Ezek egyi­ ke a normál-filmeknél egységesen be­ vezetendő pozitiv-perfováció. A filmek eddig negatív és pozitiv?perforációval készültek, ez a jövőben világszerte megszűnne és egységesen pozitiv-perforáció volna. A másik kérdés a han­ gosfilm képméretének ismét a 3 : 4 aráriyura történő visszaállítása. Ugyan# csak szóba kerültek a kcskcnyfilmmel kapcsolatos már régebben letárgyalt és elfogadott szabványméret tervezetek is. A Nemzetközi Szabványügyi kon­ ferenciát ez év szeptemberében Buda?

pesten tartják, amelyen a világ összes szabványosító nem zetének kiküldöttei vesznek részt. E konferenciának egyik albizottsága foglalkozik la filmipari szabványok kérdésével. E bizottság elé kívánja Magyarország hozni az elő? adótól benyújtott és elfogadott azt a javaslatot, amely szerint szabványosí­ tanák a 600 méteres kópiatekercset. A görög filmszínházak. G ö rö g o rs z á g film ­ iparáról és lea dószín h áza iról ír igen érdeke­ sen M a n fred S ellin ger a „F ilm tech n ik “ egyik szám ában. C ikkében m egem líti, h og y igen elterjed tek G örög orsz á g b a n a szabadtéri, v a g y kerti színházak, am elyek egészen spe­ ciális g ö r ö g stílusban épültek és a késő é jje li órá k ig ta rtjá k előadásaikat. T ech n ik ai szem ­ p on tb ól jellegzetessége a n yári film szín h á­ zaknak, h o g y a gép i beren dezést a n agy téli film szín h áza k ból veszik kölcsön a szezón n ak m eg felelő időre. A téli film szín h áz tu la jd o ­ nosa két gép e közü l az egyik et j ó pénzért íg y nyárra kih elyezh eti. T erm észetesen az ilyen föl-leszerelések és áthelyezések a s zer­ kezet és a leadás leg n a g y ob b m érv ű kárára történnek.

BAUER v e t í t ő g é p e k és gépházberendezések, valam int mindennemű tartozékok. A NEMZETKÖZI VÁSÁR a la tt b e m u t a t j u k Ö nnek Budapesten.

BOSCH ROBERT kit. B U D A P E S T, V ., V á c i-ist 2 2 -2 4 . T E L E F O N : 9 2 -3 -3 8 .

25

KIS HÍREK A FILMTECHNIKÁBAN A z 20th Century-Fox Film C orpo­ ration mint filmgyártó társaság, új zörejm entes film felvevőt építtetett. Bert Glennon, a neves amerikai ope­ ratőr, — aki a géppel már filmet is készített — véleménye szerint kiállta a tűzpróbát. A gép különlegessége a 2Ü0°-ra nyitható automatikus szektor. A z amerikai D e V ry ismét épít film? felvevőgépeket. A régi típustól elté­ rően a kamera zörejmentes, revolverváltású 3 objektív félfogadására alkal­ mas előlappal rendelkezik. A kamra a kettősfilm (Bipack) befogadására és továbbítására alkalmas, tehát a szinesfilm készítésére használható. '* Hír szerint a költséges izzólámpa­ világítás nemsokára ismét eltűnik a műtermekből, hogy a némafilm idején használt szenes ívlámpáknak vissza­ adják helyüket. A z amerikai Techni­ color technikusai vélekednek így, mert szerintük fény nélkül nem lehet fény­ képezni. Hivatkoznak egy régi mon­ dásra, amely így hangzott: Light m oore light! (Fényt, minél több fényt). * Minden gépkezelőnek ezerm esternek kell lennie! Értenie kell a vetítővász­ nak lemosásához is. Hogyan mossuk a vetítővásznat? Egy doboz szappan? forgácsból oldatot készítünk (30 1 víz) és puha kefével a vásznat fentről le­ felé sávokban lemossuk. Utána tiszta langyos vízzel mégegyszer leöblítjük és puha törlővel a fölös vizet felszí? vatjuk. Bell és Howell közli, hogy rövidesen új másológépet hoz forgalomba. A gép egyidejűleg a képet és hangot is má­ solja. Teljesen automatikus. Uzemza? var esetén a gép megáll.

26

Még a múlt évben szervezett RKOexpedició novemberben utrakelt. Tay Garnett expedíció feladata a külön­ böző világtájakon való rövid filmek készítése és háttér-fotografálás. A z expedíció felszerelése egy egész hajó­ rakomány. B. & FI. Eyemo, A k cleyr Mitchell, Sept felvevőgépek, egy egész sor újtípusu fényképezőgép, 400 méter óránkénti teljesítményű filmelő­ hívógép és kopirozógép. A hajó útiter­ ve Guam, Kína, Japán, Siam, Maláji? szigetek, Holland-India, India, Arábia és Afrika. Egy év alatt egy hajórako­ mány hátteret kell összcfotografálni.

*

A ló mm-es hangos?film szabványa előkészületben van. A synchron-távol? ság a német szabványnál 27 képelem, az amerikai szabványnál 25 képelem. Ezt a különbséget a Párizsban tett elő­ terjesztés szerint valószínűleg 26 kép­ elemre normalizálják. £ A német Rode & Co. kísérleteit, — hogy a nitrocellulose filmet éghetet­ lenné tegye — bemutatta a szakmá? nak. A bemutatón kétségtelenül be­ bizonyosodott, hogy a celluloid filmek bevonása valamely nehezen égő anyag? gal (zselatin, acetylocellulose-oldat) valóban meglassítja a film égését. A z eljárásnak sok jelentősége nincsen, mert a jöv ő évben a nagy nyersfilm? gyarak forgalomba hozzák a nem gyű­ lő és nehezen száradó biztonsági fil­ met. & A német kinotechnikai gyárak új virágzásnak indulnak. Míg a vetítőgé­ pek előállításában jeleskedtek, addig a filmmegmunkáló gépek gyártásában nem vettek jelentős részt. Újabban igen sok műhely a laboratóriumi gépek gyártását tűzte ki célul. A z eredmény meglepő, mert rövid idő alatt sikerült Hollandiába, Ausztriába, Olaszország­ ba, Spanyolországba, Argentínába és; Braziliába egész sor laboratóriumi be­ rendezést eladni. Karban József.

^

5 ^ f ít M

v T íC « #

írja: Brückner János oki. gépészmérnök.

A földzárlatról Kevesen gondolnak arra, hogy a hálózat esetleges földzárlata milyen súlyos bajo­ kat, szerencsétlenségeket, fölösleges áram­ fogyasztást és nem utolsó sorban hang­ leadási zavarokat okozhat. Gyakran fordul elő, hogy a gépkezelő a gépházban vala­ mely géprészhez nyúlva olyan áramütése­ ket kap, amelyek a gyengébb idegzetű em­ berre veszélyesek lehetnek. Az erősáramú vezetékben föllépő szigetelési hiba a leg­ gyakoribb okozója a íöldzárlatnak és a rej­ tett áramfogyasztásnak. Az áram ugyanis a gyönge szigetelésen keresztül állandóan folyik. A földzárlat különösen a hangleadásbann okozhat kellemetlenséget, ahol váltóáramú búgás, vagy periódikusan viszszatérő sercegés és zörej formájában za­ varja a leadást. Igen ajánlatos éppen ezért a filmszínházat időnként, % — 1 évenként, földzárlat szempontjából alaposan átvizs­ gálni. Ez a vizsgálat kezdődjék azzal, hogy kihívjuk az Elektromos Müvek ellen­ őrző közegeit és megállapíttatjuk, van-e íödzárlat, ha igen, vájjon a fővezetékben vagy az óra után, vagyis a filmszínház há­ lózatában van-e a föidzárlat. Amennyiben a zárlat a filmszínház hálózatában van, úgy azt szakemberrel, hatósági engedéllyel bíró villanyszerelővel lelkiismeretesen hozassuk rendbe, annál is inkább, mert az erre a munkára szánt költség jelentékenyen meg­ térül a veszélyesség csökkenésével, a rej­ tett áramfogyasztás megszűnésével és a hangleadás javulásával.

udvar a kivetített rést. Ennek elkerülésére ellenőrizni kell a résoptika belsejét, vájjon az oldalfalak, diafragmák és a réslemezek le vannak-e optikai lakkal festve, hogy az optika kinyúló foglalata ugyancsak mattíekete-e, mert a fényes nikkel felület ref­ lexiókat okoz. N agy gondot kell fordítani a lámpa helyes beállítására és az állandó lámpafeszültség betartására. Ugyanilyen gonddal ügyeljünk, hogy a kivetített rés pontosan vízszintes legyen.

A z egyarmaturás áramátalakító A váltóáramú hálózattal rendelkező film­ színházak az ívlámpa egyenárammal tör­ ténő működtetésére áramalakítót használ­ nak, amely az egy, vagy háromfázisú vál­ tóáramot az ívlámpa feszültségének meg­ felelő egyenárammá alakítják át. Az eg y ­ armaturás áramátalakítóknál az armatúra mindkét oldalán vannak áramleszedő illetve csúsztató gyűrűk és pedig az egyik olda­ lon pl. a háromfázisú áramot vezetjük az armatúrába és az ellenkező oldalon levő kollektoron egyenáramot veszünk le. Az egyeníeszültség, amennyiben ívlámpa táp­ lálásáról van szó, 80 Volt. A z egyarmatu­ rás áramátalakító előnye a kedvező hatás­ fok kis helyszükséglet. Ezen átalakító in­ dításánál az indítót kikapcsolt helyzetbe állítjuk, ezután kapcsoljuk rá a hálózati feszültséget, végül fokozatosan kapcsoljuk be az indítót. Tekintettel kell lenni a po­ laritásra, amelyet a műszer mutatója azon­ nal jelez. Ha ez a polaritás fordított, egy­ szerűen kikapcsoljuk a váltóáramot és új­ ból bekapcsolunk.

W VW W W W W VAAAAAW W VW VW

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FO LYÓ IRAT

A résoptika

ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. —

A jó hangvisszaadás egyik legfontosabb feltétele a jó és megfelelően beállított rés­ optika. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni és kellően kiemelni ennek a jelentőségét. A hang fénytelenségének, hordószerű hang­ zásának, a c-k és f-ek kimaradásának, egy­ általán a magas frekvenciák hiányának oka igen gyakran a résoptikában van. A résoptikának fényerősnek kell lenni, sem­ miesetre sem lehet 0.02 mm-nél (20 mikron) szélesebb a hangcsíkra vetített rés. Ennek a fénycsíknak pontosan párhuzamosnak kell lennie, ne mutasson hordó, vagy kö­ zépen keskenyebb alakot, ne kisérje fény­

F elelős

szerk esztő

y> évre 5 pengő.

és k ia d ó :

Szerkesztőség

és

Lajta

Andor.

kiadóhivatal:

BUDAPEST, VII., TH Ö KÖLY-Ü T 75. Telefon: 97-0-76. Megjelenik minden hónap elsején. Minden

cikkért

a

szerző felel.

Nyomatott: OTTHON-nyomda, Telefon:

27

IX .,

Lónyay

87-2-87.

u.

50.

BUDAPESTI FILMPIÁC. Filmmegjelenések 1936. április hónapban. JELM AGYARÁZAT: Megj. = Műfaj. Fősz. =

Megjelenési hely. — H. =

Főszereplők. R. —- Rendező. — C. = M ártha. —

BIOSCOP FILM k .f.f. Erzsébet-körut 9. T e l.: 33-4-95.

IV. 23

A h erceg n ő házassága. — M e g j.: R ádius. — H .: 2150 m. — M .: Színm ű. — F ő s z .: G y erg y a y Ist­ ván, G rcte N atzler. — C .: A lu li.

IV. 21

B écsi randevú. — M e g j.: D écsi, Á triu m , K am ara— H .: 2442 m. — M .: V íg já té k . — F .: S ik lósy. — F ő s z .: M . Schneider, W o lf A lbach R etty, L. Slezák. — R .: V . Janson. — C .: A lu li.

IV. 3

G olgota . — M e g j.: U ránia. — H .: 2425. m. — M .: Ism . vallásos. — F .: R a d ó István. — F ő s z .: H a r ry B aur. — R .: Julién D u v ivier. — C .: A .

IV. 30

F a rsan gi sz erelem (B é c s i karn evál). — M e g j.: U ránia. — H .: 2435 m. — M .: V íg j. — F .: R a d ó I. — F ő s z .: L u ise U llrich , P au l H ö rb ig e r. — R .: Carl H o ffm a n n . — C .: A lu li.

IV. 30

H alálos já ték . — M e g j.: O m n ia. — H .: 1800 m. — M .: D rám a. — F .: R a d ó. — F ő s z .: M ary B r j7an. — C .: A lu li.

IV. 2

E m b e r a híd alatt. — M e g j.: D écsi, K am ara. — H .: 2230 m. — M .: Színm ű. — F ő s z .: C sortos G yula, L á zá r M ária, Szakáts Z oltán, K iss F e ­ renc. — R .: V a jd a L á szló. — C .: A lu li.

IV. 9

Ö rvén y. — M .: D rám a. B oitel, Jean E d m on d T .

IV. 19

A z én fiam . — M e g j.: Casino. — H .: 2300 m. M .: D rám a. :— F .: M a g y a r szin kron. — F ő s z .: H ella M üller. — C .: Aluli..

IV. 17

A 2 -es szám ú kém irod a. — M e g j.: P alace. — H .: 3034 m. — M .: K ém . — F .: S iklóssy. —• F ő s z .: Jean M urát, V era K orén e. — C .: A lu li.

IV. 1

In tim itások. — M e g j.: Scala. — M .: K om éd ia . — F ő s z .: N orm a bert M on tg om ery . — C .: A lu li.

IV. 1

K o r o n o ff-é k s z e r e k . — M e g j.: Scala. — H .: 2345 in. — M .: B ű nü gyi drám a. — F .: E rb . — F ő s z .: M . L o y . — R .: Sam W o o d . — C .: A lu li.

IV. 12

A k ét sk ót. — M e g j.: Scala. — H .: 2232 m. — M .: B oh óza t. — F ő s z .: Stan L a u rcl és O liv ér H a rd y. — C .: A lu li.

KGLORFILM fe.S.t. VI., Erzsébet-körut 8. T e l .: 40-8-55.

KOVÁCS EMIL VII., Erzsébet körút 8. Telefon 48-9-48.

LUX-FILM KFT. E rzséb et-k öru t 8. T e l.: 43-1-95.

METRO-GOLDWYN V III., Sándor-tér 3. T el.: 44-4-24 és 25.

2700 m . -—

IV. 30

KINO-FILM, Miksa-utca 7. T e l.: 36-9-42.

H .:

M .: V íg o p e ra . — F .: P á sztor B. — F ő s z .: H e lg e

A s s z o n y o k bálványa. — M e g j.: R o y a l A p o llo . — H .: 2426 m. — M .: Énekes film já ték . — F .: S zán tó A . — F ő s z .: N in o M a rtin y, A n ita L ou ise. — R .: A lfr é d E. Green. — C .: A lu li.

HIRSCH é s TSUK, Rákóczi-út 14. T e l.: 43-8-35.

R ádiu s. —

felüli.

IV. 30

HERM ES-FILM , E rzséb et-k örú t 8. T e l.: 40-0-28.

M e g j.:

Felírás. — M. = aluli. — f. =

R osw a en ge, C. Spletta. — R . : C. A n ton . — C .: A .

FOX FILM r.-f., Rákóczi-út 19. T e l.: 39-4-37 és 31-6-58.

Hossza. — F. =

cenzúra. — a. =

28

M e g j.: F óru m . — H .: 2300 m. — — F .: P a cs é ry L á szló. — F ő s z .: J. G alland, M au rice M aillotte. — R .: G reville. — C .: Felüli.

H .: 2402 m. — S h ea rcr és R ó ­

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T „

IV. 2

V á g y . — M e g j.: C ity, O m nia. — H .: 2600 m. — M .: V íg já té k — F . : F o d o r S. — F ő s z .: M. C oop er. — C .: A lu li.

IV. 9

Szemelek e g y a sszon yt. — M e g j.: R o y a l A p ollo. — H .: 2060 m. — M .: O perett. — F .: F o d o r S. — F ősz. Jan K iepu ra . — C .: A luli.

IV. 14

L etöri szárn yak . ■— M e g j.: Casino. — H .: 2063 m. — M .: D rám a. — F .: F o d o r S. — F ő s z .: Cl. L o y . — C : A lu li.

IV. 23

A r e jt é ly e s Á zsia . — M e g j.: R oy a l A p ollo. — TI.: 2063 m. — M .: K u ltu rfilm . — F .: Lakner A . — R .: Frank Büch. — C .: A lu li.

IV. 31

P o n ip é ji pusztulása. ■— M e g j.: R oya l A p o llo . — TI.: 2673 m. — M .: T örtén elm i regény. — C .: A .

IV. 29

V a rieté. — M e g j.: D écsi, Á trium . —• H .:2 4 1 5 m . — M .: D rám a. — F .: R a d ó I. — F ő s z .: Annabella, Teán G ravin, F ernand G ro v e y . — C .: A lu li.

IV. 9

A n a gyh erce g p én zü g yei. — M e g j.: M ásodhetes. — H .: 2000 m. — M .: R eg. v ig j. — F .: T ib o r János. — F ő s z .: V. de K o v a , H. W eissn er, TI. Rühm ann, T h eo L in gen . *— C .: Aluli.

IV. 4

Mi m. R. C.

IV. 11

A teliv ér leány. — M e g j.: U ránia, C orso, Á triu m . — H .: 2520 m. — M .: Zenés színm ű. — F. Lánd o r T . — F ő s z .: R ökk M ., P. K em p, H . Stüvve, U . G ra b ley. — R .: G. J a cob y. — C .: A lu li.

IV. 23

A fels ő b b parancs. — M e g j.: U ránia, C orso. — H .: 2397 m. — M .: K ém történ et. — F .: L á n d or T . — F ő s z .: L il D a g ov er, C arl L. D iehl, H . F in kenzeller. G. W in terstein . — C .: A lu li.

IV. 30

D r. F ran k en stein . — M e g j.: P alace. —; H .: 2000 m. — M .: G rande G u ign ol. — F .: P acséry. — F ő s z .: B oris K a r lo íf. — C .: Felüli.

IV. 16

B íb orb an -b árson yb an . — M e g j.: P alace, C orso. — 11.: 2121 m. — M .: Társadalm i regény. — F .: V á cz i D ezső. — F ő s z .: K a y F ran cis, G. Brent. — R .: F ran k B orzage. — C .: A lu li.

V IL , Rákóczi-út 59. T el.: 34-4-37, 40-5-22.

PÁTRIA-FILM Erzsébet-körút 8. T e l.: 40-6-25.

STYLUS-FILM Erzsébet-körút 8. T e l.: -14-2-59.

TRICOLOR-FILM VTI., Dohánv-u. 58. t e l . : 37-4-37 és 42-4-42.

UFA-FILM RT., Kossuth Laios-u. 13. T e l.: 83-8-58.

UNIVERSAL-FILM N épszínház u. 21. T e l.: 38-4-48.

W ARNER BROS József-körút 32. T e l.: 32-5-90.

lesz h oln ap? — M e g j.: R adius. —• H .: 2328 — M .: Színm ű. — F .: P a cséry L . — F ő s z .: M assey, M a rg . S cott, Aftn T o d d . — R .: W . M enzies. — C .: A lu li.

FIL M K O P IR O ZÁ S I ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T. VII, ERZSÉBET-KÖRUT 8.

sz.

TELEFON : 37-2-87.
Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

KOVÁCS ÉS FALUDI FILM GYÁR ÉS LA BO RATÓ RIUM B U D A P E S T ,X IV ., G Y A R M A T -U . 3 5 . T E L E F O N :

9 7 -8 -5 5 .

M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszereli- l a b o r a t ó r i u m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-filmeket

am

© (Ilim

Mftüí; 2 Ö\

II[ÍTÍI M u i i ! i
J33Í
n sz

,

Ufa film ip a r i é^-fi^A lcereslí. T o v á b b íto tta :

■ t7

a

i

-

> ¿2 *

Kossuth-J

hóÍ3o*p I

J ^ C o p -eA

'É é iú M

W

2 /

ttu iu i/ 'h

m

MCíetéken

¿tea I>.

id

S

a

“

£

( *■ ftö á*

J_____L

| óra | pei« | f

f

'livaialp*

l

'■[(■

'.. X i-fX . ........... ./L. ö tL o i t r y ^ ^

------------ . . . ...................... ......................................

• '« . 9

ti

J1V

Kézbesitenűó távirat

j'J S i. III. r. 17 r

-

IDüO

1 i v e u 6 drl>. N .6 9 - á í i S . ;• 0 r ;2 . K őig . SOM,

FILMIPAm ÉS FILMKERESKEDELMI R BUDAPEST, IV., KOSSUTH LA30S-UCCA 13. TELEFON: *83-8-58.

Nyomatott: Ot'hon nyomda (Kis Iván) Budapest. IX., Lónyay-ucca 50. — Telefon; 87*2-87 és 87-5-77.