Optika – tesztek
1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye elsıdleges fényforrás.
2. Melyik állítás nem helyes? a) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. b) Az igen vékony, párhuzamos fénynyalábot fénysugárnak nevezzük. c) Félárnyék pontszerő fényforrás esetén jöhet létre. d) A teljes árnyék az a terület, amit a fényforrás nem tud megvilágítani.
3. Melyik állítás nem igaz? a) Napfogyatkozáskor a Hold árnyéka esik a Napra. b) Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold között van. c) Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap között van. d) Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékában halad.
4. Melyik állítás igaz? a) A fény sebessége adott közegben állandó. b) A fény sebessége minden közegben ugyanakkora. c) A fény sebessége vákuumban 3.105 m/s. d) Adott közegben a rádióhullám lassabban terjed, mint a fény.
5. Fénysugár érkezik két közeg határára. Melyik eset nem lehetséges az alábbiak közül? a) A fény egy része visszaverıdik, másik része elnyelıdik. b) A fény egy része visszaverıdik, másik része megtörve behatol az új közegbe. c) A fény teljes egészében megtörve behatol az új közegbe, s nincs visszaverıdés. d) A fény egy része visszaverıdik, másik része törés nélkül behatol az új közegbe.
6. Melyik állítás és indoklás nem igaz egyszerre? a) Az égbolt nappal azért fényes, mert a Nap fénye a légkörben szóródik, s így minden irányból érkezik hozzánk fény. b) A redıny keskeny résén betőzı napsugarat azért látjuk, mert a levegıben lebegı porszemeken szóródik a fény. c) Az egy lámpával megvilágított szobában minden irányból látjuk a tárgyakat, ez a diffúz visszaverıdésnek köszönhetı. d) A diffúz visszaverıdésnek köszönhetı, hogy a szobában világító lámpa többszörös tükörképét látjuk a dupla ablakban.
7. Melyik mondat nem tartozik a visszaverıdés törvényéhez? a) A beesési szög a beesési merıleges és a beesı sugár által bezárt szög. b) A beesı sugár, a beesési merıleges és a visszavert sugár egy síkban vannak. c) A beesési szög és a visszaverıdési szög egyenlı. d) A beesési szög 0o és 90o között van.
8. Nevezzük gömbtükörnek azt a görbült felülető tükröt, melyre érvényes a leképezési törvény. Ebben az értelemben melyik állítás igaz? a) A gömbtükör egy gömbfelületbıl kivágott olyan gömbszelet tükrözı felülete, melynek fél nyílásszöge kisebb, mint 5o. b) A gömbtükör egy gömb alakú, tükrözı felület. c) A gömbtükör egy félgömb alakú, tükrözı felület. d) A gömbtükör csak domború tükrözı felület lehet.
9. Melyik meghatározás nem helyes? a) A gömbtükör szimmetriatengelyét optikai tengelynek nevezzük. b) A gömbtükör szimmetriatengelyének és a tükörnek a metszéspontját optikai középpontnak nevezzük. c) A gömbtükörhöz tartozó gömb középpontját geometriai középpontnak nevezzük. d) A geometriai középpontot gyújtópontnak is nevezzük.
10. Melyik a fókuszpont helyes meghatározása? a) A homorú tükörre párhuzamosan érkezı sugarak találkozási pontja. b) Az a pont, ahonnan a domború tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugarak visszaverıdés után kiindulni látszanak. c) Az a pont, ahonnan a domború tükörre párhuzamosan érkezı sugarak visszaverıdés után kiindulni látszanak. d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.
11. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı fénysugár visszaverıdés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középponton keresztül beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza. c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verıdik vissza. d) A fókuszponton keresztül beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.
12. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkezı fénysugarak visszaverıdés után a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középponton keresztül beesı fénysugár önmagában verıdik vissza. c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyen verıdik vissza. d) A fókuszponton keresztül beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.
13. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı fénysugár visszaverıdés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középpont felé beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza. c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verıdik vissza. d) A fókuszpont felé beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.
14. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkezı fénysugarak úgy verıdnek vissza, hogy a visszavert sugarak meghosszabbításai a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középpont felé beesı fénysugár önmagában verıdik vissza. c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyen verıdik vissza. d) A fókuszpont felé beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.
15. Melyik állítás nem igaz? A fénytörés során új közegbe lépve a) a fény terjedési sebessége megváltozik. b) a fény hullámhossza megváltozik. c) a fény frekvenciája megváltozik. d) a relatív törésmutató határozza meg a fénytörés irányát.
16. Ahonnan a fény érkezik legyen az A közeg, ahova a fény belép legyen a B közeg. Melyik állítás nem igaz a fénytörés törvényével kapcsolatban? a)
sin α c A = sin β c B
b)
sin α λ A = sin β λ B
c)
sin α n B = sin β n A
d)
f sin α = A sin β fB
17. Melyik állítás nem igaz? a) Új közegbe lépve a fény mindig irányt változtat. b) Egy anyag légüres térre vonatkozó törésmutatóját abszolút törésmutatónak nevezzük. c) Két közeg egymáshoz viszonyított törésmutatóját relatív törésmutatónak nevezzük. d) Új közegbe lépve a fénysebesség mindig megváltozik.
18. Mikor jöhet létre teljes visszaverıdés? a) Ha a fény optikailag sőrőbb közegbıl optikailag ritkább közegbe lép. b) Bármelyik közegbıl bármelyik közegbe lépve elıfordulhat. c) Ha a fény optikailag ritkább közegbıl optikailag sőrőbb közegbe lép. d) Ha a fény a kisebb abszolút törésmutatójú közegbıl a nagyobb abszolút törésmutatójú közegbe lép.
19. A légrétegek egymás felett változó sőrőségőek, s ezzel együtt optikai törésmutatójuk is különbözı. Melyik jelenség magyarázata nem függ össze a fenti megállapítással? a) délibáb b) fata morgana c) a tőz feletti levegın keresztül nézett tárgyak reszketni látszanak d) az égitestek magasabban látszanak
20. Melyik állítás hamis? a) A plánparalel lemezbe belépı és onnan kilépı fénysugarak párhuzamosak. b) A prizma törıszöge a belépı és belıle kilépı fénysugarak által bezárt szög. c) A plánparalel lemez által okozott eltolódás függ a lemez vastagságától. d) A prizmán történı áthaladáskor a fény eltérülése függ a prizma felületei által bezárt szögtıl.
21. Egy prizma metszete egyenlı szárú háromszög. Egyik szárára merılegesen érkezı fénysugár behatolva a prizmába az ábra szerint kétszer teljes visszaverıdést szenved, majd a harmadik lapon merılegesen lép ki a prizmából. Mekkora a prizma törıszöge? a) 36o b) 74o c) 22,5o d) 45o
22. Lehet-e egy üveggömbre úgy bocsátani fénysugarat, hogy az a gömbbe behatolva, majd újra az üveg határára érkezve a teljes visszaverıdés miatt az üveggömbben maradjon? Melyik válasz és indoklás igaz egyszerre? a) Igen lehetséges, csak a másik oldalon a határszögnél nagyobb szögben érkezzen a fény az üveg-levegı határára. b) Nem lehetséges, mert teljes visszaverıdés csak a levegıbıl az üvegbe történı belépéskor jelentkezhet. c) Igen lehetséges, ha elég nagy a gömb, s így elég nagy szögben érkezik a gömb belsejébıl a határra a fény. d) Nem lehetséges, mert a belépés és a kilépés tengelyesen szimmetrikus geometriai elrendezıdés.
23. Adott üvegnek a levegıre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegbıl a határfelületre 40o-os beesési szöggel érkezı fénysugár milyen szög alatt lép ki a levegıbe? a) 74,6o b) 40o c) 25,4o d) Nem lép ki a levegıbe, visszaverıdik.
24. Adott üvegnek a levegıre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegbıl a határfelületre 45o-os beesési szöggel érkezı fénysugár milyen törési szög alatt lép ki a levegıbe? a) 78,4o b) 45o c) 28,1o d) Nem lép ki a levegıbe, visszaverıdik.
25. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. A vízbıl fénysugár érkezik 60o-os beesési szöggel az üveg felületére. Milyen törési szöggel lép be az üvegbe? a) 60o b) 50,2o c) 77,6o d) Nem lép be az üvegbe, visszaverıdik.
26. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegbıl fénysugár érkezik 60o-os beesési szöggel az üvegbıl a víz felületére. Milyen törési szöggel lép ki a vízbe? a) 60o b) 50,2o c) 77,6o d) Nem lép be a vízbe, visszaverıdik.
27.A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegbıl fénysugár érkezik 65o-os beesési szöggel a víz felületére. Milyen törési szöggel lép be a vízbe? a) 65o b) 53,5o c) 77,6o d) Nem lép be a vízbe, visszaverıdik.
28. A benzol abszolút törésmutatója 1,5, a gyémánt abszolút törésmutatója 2,4. Ha fénysugár érkezik az egyik közegbıl a másik határára, milyen esetben lehetséges teljes visszaverıdés és mekkora a határszög? a) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és α h = 41,8o. b) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és α h = 38,7o. c) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és α h = 41,8o. d) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és α h = 38,7o.
29. A fény sebessége a levegıben 299914 km/s, vízben 225059 km/s, koronaüvegben 197980 km/s. Melyik két közeg határán és milyen irányban fordulhat elı teljes visszaverıdés a fénysugár haladása során? a) levegıbıl víz felé b) levegıbıl koronaüveg felé c) vízbıl koronaüveg felé d) koronaüvegbıl víz felé
30. A fény sebessége a nehézflintüvegben 170374 km/s, vízben 225059 km/s. A nehézflintüvegbıl a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 45o-os beesési szöggel. Hogyan halad tovább? a) 69o-os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45o-os törési szöggel átlép a vízbe. c) 32,4o-os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverıdik.
31. A fény sebessége a nehézflintüvegben 170374 km/s, vízben 225059 km/s. A nehézflintüvegbıl a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 50o-os beesési szöggel. Hogyan halad tovább? a) 69o-os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45o-os törési szöggel átlép a vízbe. c) 35,4o-os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverıdik.
32. Héliumgız által kisugárzott vörös fény hullámhossza levegıben 748 nm. Mekkora a hullámhossza üvegben, ha az üveg levegıre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 512 nm b) 780 nm c) 894 nm d) 1092 nm
33. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegıben 3.108 m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegıre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény hullámhossza és frekvenciája üvegben? a) 520 nm, 3,85.1014 Hz b) 1092 nm, 3,85.1014 Hz c) 520 nm, 2,67.1014 Hz d) 1092 nm, 6.1014 Hz
34. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegıben 3.108 m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegıre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény sebessége és frekvenciája üvegben? a) 2.108 m/s, 3,85.1014 Hz b) 3.108 m/s, 3,85.1014 Hz c) 2.108 m/s, 2,57.1014 Hz d) 3.108 m/s, 6.1014 Hz 35. Az 578 nm hullámhosszú zöld színő fény sebessége a levegıben 3.108 m/s. Mennyi a hullámhossza és a terjedési sebessége az üvegben, ha az üveg levegıre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 396 nm; 2,055.108 m/s b) 578 nm; 2,055.108 m/s c) 844 nm; 2,055.108 m/s d) 844 nm; 3.108 m/s
36. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse a párhuzamosan érkezı sugarakat összegyőjti. b) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse az optikai tengely egy pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti. c) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugarakat összegyőjti. d) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse az egymással párhuzamosan érkezı sugarakat összegyőjti.
37. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére párhuzamosan érkezı sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. b) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengely egy pontjából érkezı sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. c) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. d) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak.
38. Melyik állítás nem igaz győjtılencse esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Az optikai középpontba érkezı sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) A fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a túloldali fókuszsík egy pontjában találkoznak.
39. Melyik állítás nem igaz szórólencse esetén? a) Az optikai középpontba érkezı sugár egyenesen halad tovább. b) A fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a lencse után úgy halad, mintha az érkezési oldal fókuszpontjából indult volna. d) Az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna.
40. Melyik állítás nem igaz? a) Győjtılencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Szórólencse esetén a fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Győjtılencse esetén az optikai középpontba érkezı sugár egyenesen halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna.
41. Melyik állítás nem igaz? a) Győjtılencse esetén a fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. b) Szórólencse esetén az optikai középpontba érkezı sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) Győjtılencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a túloldali fókuszponton halad át. d) Szórólencse esetén az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna.
42. Két nagyon vékony üvegbıl készült óraüveget (nagyon vékony gömbfelület) összeragasztunk, az üvegek görbületi sugara r1 = 50 cm, illetve r2 = 40 cm. Az így készült lencsét („levegılencse”) vízbe helyezzük. A víz levegıre vonatkoztatott törésmutatója 4/3. Milyen tulajdonságú, s mekkora fókusztávolságú lencsét kapunk? a) f = -89 cm, szórólencse b) f = 12,5 cm, győjtılencse c) f = -12,5 cm, szórólencse d) f = 66,67 cm, győjtılencse
43. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a cédrusolaj abszolút törésmutatója 1,505. A kvarcüvegbıl kétszer domború lencsét készítünk, melynek egyik felülete r1 = 50 cm, másik felülete r2 = 40 cm görbületi sugarú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = -7,27 m, szórólencse b) f = 7 m, győjtılencse c) f = 8,86 m, győjtılencse d) f = -65,36 m, szórólencse
44. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a kanadabalzsam abszolút törésmutatója 1,542. A kvarcüvegbıl domború-homorú lencsét készítünk, melynek egyik felülete r1 = 50 cm sugarú, kívülrıl domború, másik felülete r2 = 40 cm görbületi sugarú, kívülrıl homorú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = 37,16 m, győjtılencse b) f = -4,13 m, szórólencse c) f = 3,9 m, győjtılencse d) f = -35,16 m szórólencse
45. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a geometriai középpontban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.
46. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a geometriai középpontban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.
47. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.
48. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a geometriai középpontban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad.
49. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévı tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.
50. Melyik állítás igaz? Ha az arcunkat nagyítva szeretnénk látni a homorú tükörben, akkor arcunk a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a geometriai középpontban legyen. d) a fókuszon belül legyen.
51. Melyik állítás nem igaz? a) A homorú tükör képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A domború tükör képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A homorú tükör képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A domború tükör képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni.
52. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör képes valódi képet készíteni. b) A homorú tükör képes látszólagos képet készíteni. c) A domború tükör képes kicsinyített képet készíteni. d) A homorú tükör képes kicsinyített képet készíteni.
53. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör mindig kicsinyített képet készít. b) A homorú tükör képes nagyított képet készíteni. c) A domború tükör mindig látszólagos képet készít. d) A homorú tükör képes látszólagos, fordított képet készíteni.
54. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe nem összefüggı. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe egyenes állású.
55. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör látszólagos képet készít.
56. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép ne lenne összefüggı. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép teljes egészében valódi lenne.
57. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép távolodik a tükörtıl. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a domború tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz.
58. Melyik állítás igaz? a) Ha a képet a homorú tükörhöz közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtıl messze helyezzük el. b) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük el. c) Ha a domború tükörrel nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörhöz közel helyezzük el. d) Ha a domború tükörrel fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtıl messze helyezzük el.
59. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük el. b) Ha a domború tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör elıtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a homorú tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a geometriai középponton belülre helyezzük el. d) Ha a domború tükörrel egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör elıtt bárhová elhelyezhetjük.
60. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükörrel nem lehet ernyın felfogható képet készíteni. b) A homorú tükörben láthatjuk magunkat. c) A domború tükörben láthatjuk magunkat. d) A homorú tükör mindig ernyın felfogható képet készít.
61. Melyik állítás igaz? a) A domború tükör mindig egyenes állású képet készít. b) A homorú tükör mindig valódi képet készít. c) A homorú tükör mindig fordított képet készít. d) A homorú tükör mindig kicsinyített képet készít.
62. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.
63. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.
64. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.
65. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad.
66. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévı tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.
67. Melyik állítás igaz? Ha a győjtılencsét egyszerő nagyítóként akarjuk használni, akkor a nagyítandó tárgy a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a kétszeres fókusztávolságban legyen. d) a fókuszon belül legyen.
68. Melyik állítás nem igaz? a) A győjtılencse képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A szórólencse képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A győjtılencse képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A szórólencse képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni.
69. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse képes valódi képet készíteni. b) A győjtılencse képes látszólagos képet készíteni. c) A szórólencse képes kicsinyített képet készíteni. d) A győjtılencse képes kicsinyített képet készíteni.
70. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse mindig kicsinyített képet készít. b) A győjtılencse képes nagyított képet készíteni. c) A szórólencse mindig látszólagos képet készít. d) A győjtılencse képes látszólagos, fordított képet készíteni.
71. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy győjtılencse által készített képe nem összefüggı. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy győjtılencse által készített képe egyenes állású.
72. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse látszólagos képet készít.
73. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a győjtılencse által készített kép ne lenne összefüggı. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a szórólencse által készített kép teljes egészében valódi lenne.
74. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a győjtılencséhez, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a győjtılencséhez, akkor a kép távolodik a lencsétıl. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a szórólencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a győjtılencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez.
75. Melyik állítás igaz? a) Ha a képet a győjtılencséhez közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétıl messze helyezzük el. b) Ha a győjtılencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük el. c) Ha a szórólencsével nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencséhez közel helyezzük el. d) Ha a szórólencsével fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétıl messze helyezzük el.
76. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a győjtılencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük el. b) Ha a szórólencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse elıtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a győjtılencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a kétszeres fókusztávolságon belülre helyezzük el. d) Ha a szórólencsével egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse elıtt bárhová elhelyezhetjük.
77. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencsével nem lehet ernyın felfogható képet készíteni. b) A győjtılencsével lehet nagyított képet készíteni. c) A szórólencsével lehet kicsinyített képet készíteni. d) A győjtılencse mindig ernyın felfogható képet készít.
78. Melyik állítás igaz? a) A szórólencse mindig egyenes állású képet készít. b) A győjtılencse mindig valódi képet készít. c) A győjtılencse mindig fordított képet készít. d) A győjtılencse mindig kicsinyített képet készít.
79. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 10 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm.
80. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 10 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm.
81. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 20 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, valódi képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm.
82. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 20 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, valódi képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm.
83. Melyik állítás nem igaz? a) Az emberi szemlencse változtatható fókusztávolságú lencse. b) A fényképezıgépben a lencse és a film távolságát változtatni tudjuk. c) Az emberi szemlencse görbületét változtatni tudjuk. d) A fényképezıgép lencséjének fókusztávolságát változtatni tudjuk.
84. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez szórólencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez szórólencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina elıtt keletkezik.
85. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez győjtılencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez győjtılencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina elıtt keletkezik.
86. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív.
87. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív.
88. Melyik állítás nem igaz? a) A beláthatatlan útkeresztezıdésekben nagymérető, domború tükröt helyeznek el az úttal 45o-os szögben, kissé lefelé döntve. Ennek segítségével mindkét irányból belátható az út. b) A borotválkozó- vagy sminktükör homorú tükör. Ha arcunk a fókusztávolságon belül van, akkor annak egyenes állású, látszólagos, nagyított képét látjuk. c) Reflektorokban domború tükröket használnak párhuzamos fénynyaláb elıállítására. A fényforrás távolsága a tükörtıl a fókusztávolság. d) A jármővek visszapillantó tükre domború tükör, melyben az utca látszólagos, kicsinyített képét látjuk.
89. Melyik állítás nem igaz? a) A periszkópban fordított állású képet látunk. b) A reflektorban homorú tükröt használnak. c) A periszkópban síktükröket használnak. d) A reflektorban a fényforrás a tükör fókuszpontjában vagy annak közelében van.
90. Melyik állítás nem igaz? a) A filmvetítıvel valódi, nagyított, fordított állású képet készítünk. b) A filmvetítıben győjtılencsét alkalmazunk. c) A fényképezıgépben győjtılencsét alkalmazunk. d) A fényképezıgéppel valódi, kicsinyített, egyenes állású képet készítünk.
91. Melyik állítás nem igaz? a) A hagyományos fényképezıgépben az élesre állításkor a filmet mozgatjuk a lencséhez képest elıre-hátra. b) A hagyományos fényképezıgépben az exponálási idı beállítása a fény mennyiségét szabályozza. c) A hagyományos fényképezıgépben a blende beállítása a fényerıt és a mélységélességet szabályozza. d) A hagyományos fényképezıgépben valódi, kicsinyített, fordított állású képet készítünk.
92. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál falát tükrözı felülettel vonják be. b) A prizma színszórása azon alapszik, hogy a különbözı színő fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. c) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különbözı színő fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. d) A fehér fény összetett, benne a spektrum összes színe megtalálható.
93. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál végén belépı fénysugár az üvegszál palástján teljes visszaverıdést szenved. b) Prizmával a fehér fényt színekre bonthatjuk. c) Szivárványt akkor láthatunk, ha egyszerre esik az esı és süt a Nap, s a Nap elıttünk van. d) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különbözı színő fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól.
94. Melyik állítás nem igaz? a) Kiegészítı színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fekete színt adja. b) Kiegészítı színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fehér színt adja. c) A tárgyak színét a rájuk esı fény összetétele is meghatározza. d) A festék színét általában az határozza meg, hogy bizonyos színeket nem ver vissza az adott fénybıl.
Megoldások
1.b 2.c 3.a
5.c
6.d
7.d
18.a
19.c
20.b 21.a
22.d 23.a
24.d 25.b 26.c
29.d 30.a
31.d 32.a
33.a
34.a
36.c
38.b 39.b 40.b 41.b 42.a
43.a
44.a
45.b. 46.a
47.c
48.d 49.d. 50.d 51.b 52.a
57.a
58.a
59.c
15.c
4.a
16.d 17.a
60.d 61.a
8.a
35.a
62.b 63.a
71.b 72.b 73.b 74.a
75.a
76.c
85.b 86.d 87.c
89.a
90.d 91.a
88.c
9.d
64.c
77.d 78.a 92.a
10.b 11.b 12.c
37.c
13.a
14.c 27.d 28.b
53.d 54.b 55.b 56.b
65.d 66.d 67.d 68.b 69.a
70.d
79.c
80.b 81.d 82.d 83.d 84.a
93.c
94.a
