az optikai szôlôbogyó válogató berendezés

2013_SZ-B-Praktikum_197x285.qxd

2013.04.18.

13:26

Page 1

Szôlôtermesztési – Borászati

Ára: 290 Ft

praktikuM XVIII. évfolyam

SZAKMAI FOLYÓIRAT – MAGAZI N

2013. április


2013.04.18.

13:26

Page 2

az optikai szôlôbogyó válogató berendezés

A Bucher Vaslin cég legújabb fejlesztése, melynek segítségével nagy precizitású bogyóválogatás végezhetô kézi, valamint gépi szüret esetében a szôlô bogyózása után. A VISTALYS optikai válogatási folyamata biztosítja a kezelô által meghatározott minôségû bogyók kiválasztását és elkülönített gyûjtését méret és szín alapján. Berendezés lehetôséget biztosít különbözô válogatási kritériumok meghatározására. A kezelô eldöntheti, hogy vagy csak egészséges bogyókat hagy meg, vagy sérült, de egészséges bogyókat is. A megfelelô minôségû bogyók és a más nemkívánatos részek automatikusan elkülönítôdnek. A berendezés maximális teljesítménye: 5–10 t/óra a szôlôbogyók minôségétôl és a válogatási folyamat technikai kiszolgálásától, szervezettségétôl függôen. Magyarországi képviselet:

Központ: 3300 Eger, Vécsey-völgy út 93. Tel.: (06) 36/510-170, fax: (06) 36/416-945 E-mail: [email protected] További telephelyeink: Gyöngyös (06) 37/789-615, Bodrogkeresztúr (06) 47/396-024, Szekszárd (06) 74/318-580

www.interker-wein.hu


2013.04.18.

13:26

Page 3

3

A TARTALOMBÓL

A SZÔLÔ VÉDELME FAKADÁSTÓL VIRÁGZÁSIG A tavalyi évben a szôlô számára kedvezô idôjárás volt. A termés mennyisége és minôsége is jól alakult. De vajon mi várható 2013-ban, milyen növényvédelemre lehet szükség a hosszúra nyúlt tél után ezen a kései tavaszon?

7 SZÔLÔFAJTÁINK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS Már több évtizede tapasztaljuk a légköri tartós felmelegedéseket, az idôjárási szélsôségeket és általában az idôjárásban hírtelen beálló változásokat. Ezeket és az ellenük való megelôzést és védekezést foglalja össze a szerzô a problémák okulására és megoldására.

14 A KADARKA FELTÁMADÁSA A kadarka remek rozé, kitûnô siller, másutt magas alkoholtartalmú „nagy” vörösbor, de akár vékonyabb, fröccsnek való, s még aszú is készíthetô belôle. Legújabban pedig pezsgôalapanyagként is bevált, továbbá az ürmöst is sokáig ebbôl a szôlôbôl varázsolták a poharakba.

20 Szôlôtermesztési – Borászati

PRAKTIKUM

2013. április XVIII. évfolyam Lapalapító: Farkas József elnök Szaktudás Kiadó Ház Lapigazgató: Farkas Tamás Száz magyar falu Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Szujó Béla Tördelôszerkesztô: Bencze Sándor

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM z 2013. április

TISZTELT OLVASÓ! Fejét vakargatja az ismerôs borkereskedô: tömegárut venne, de az elmúlt hetekben nagyon megdrágult lédig bor. Az okokat aligha kell sorolni, tavalyi fagyok és szárazság, néhol betegségek egyaránt megtizedelték a szôlôket, így ha hiányról nem is beszélhetünk, a jobb tömegárura igenis kereslet alakult ki. Ennek fényében a gazdák egyszerre aggódva és reménykedve néznek birtokaikon a tôkéikre – merthogy ez az év sem indult igazán jól. Azt kevesen gondolták volna, hogy március idusán nem a metszési munkák pillanatnyi állása, hanem a kemény fagyokkal érkezô hófúvás miatt lesznek gondban a szôlôsgazdák, vagy hogy április elején a természet csaknem egy hónapos késéssel kezdi meg valójában az idei szezont. Minden szakember tudja persze, hogy a vegetáció egy jól gondozott ültetvényben csodálatos öngyógyításokra is képes, ezért az idei termésért korai lenne még aggódni. A szakminisztérium is nyugtatja az aggodalmaskodókat: semmilyen elôzetes felmérés nem igazolja, hogy a szokásos 3–3,5 millió hektoliteres termés ne jöhetne össze az idén. Amitôl igazán tartanunk kell, az továbbra is a konkurencia. A már említett borkereskedô például megemlíti, hogy ha a hosszú évek óta neki szállító alföldi partnereivel nem tud gyorsan megegyezni valamilyen kedvezôbb árban, akkor bizony kényszerûségbôl elfogad egy nagyon kedvezônek tûnô olasz ajánlatot. Ennek azonban komoly hátulütôje van: a partner olyan kötbéres szerzôdésért adja a hazai belföldi árnál 20–25 százalékkal olcsóbban az árut, hogy a következô három évben neki meghatározott (nem csekély) mennyiséget folyamatosan át kell venni és forgalmaznia Magyarországon – természetesen a már jól megszokott „származási hely: EU” felirattal. Az illetônek persze fô a feje, hiszen hazai partnereit sem akarja elveszíteni, de a tôle vásárló boltokat sem hagyhatja áru nélkül. Az egyik pincészetben azt mondták neki, fizessen most tavalyi árat, de garantálja, hogy az új borból 5 százalékos felárral legalább a tavalyi mennyiséget felvásárolja. Ma Magyarországon ezt hívják partneri viszonynak. (A szerk.)


2013.04.18.

13:26

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM

Page 4

4

Nincs nagy kár a szôlôkben – 2013. január elsejével egyfajta új idôszámítás kezdôdött a hegyközségi szervezetek életében, hiszen az 1994-es jogszabály helyébe hatályba lépett egy gyökeresen új hegyközségi törvény. A törvény módosítása meglehetôsen nagy vihart kavart mind a Parlamentben, mind szakmai berkekben, végül azonban egyetlen feladatunk maradhatott, el kellett kezdeni a végrehajtást – nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) fôtitkára, akit a törvény alkalmazásának nehézségeirôl, az uniós támogatásokról és az ágazat idei várható teljesítményérôl kérdeztünk. – Mi okozta a törvény elfogadása körüli vihart? – A hegyközségek megkerülésével elfogadott paragrafus kapcsán sor került bizonyos egyeztetésekre azt követôen, hogy a törvény 2012. december 17-i zárószavazása elôtt jeleztük, a jogszabálytervezet számos ponton hibás, és a végrehajtással gondok lesznek. A törvény hatályba léptetése elôtt felszólamlással éltünk a köztársasági elnöknél, és alkotmánybírósági normakontrollt kértünk. A köztársasági elnök azonban a kérést elutasította. – Nem titok, hogy a HNT vezetôi közül többen azon gondolkodtak, hogy alkotmányossági kételyeinket az ombudsman elé viszik, tehát nem elégszenek meg a köztársasági elnök normakontrolljával. – Ezt az elképzelést végül a HNT elvetette. Most a Parlament elôtt próbálunk módosító javaslatokkal jobbítani. Ezzel is a jó szándékunkat szerettük volna kifejezni. – Mi történt a hegyközségi törvény elfogadása után? – Még januárban tartottunk egy hegybírói konferenciát, ahol két napon keresztül 180 hegyközség munkatársa, hegybírók, titkárok, jogászok és elnökök próbálták meg értelmezni a feladatokat. – Mire jutottak? – Nem sokra. A kétnapos konferencián inkább csak a kételyeink erôsödtek meg. Bárhová nyúltunk, inkább a problémák szaporodtak, mintsem a megoldás körvonalazódott volna. Majd írtunk a minisztériumnak, mint a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetnek, hogy oszlassa el a kételyeinket és adja valamiféle értelmezését a törvénynek. – Kaptak-e választ a szaktárcától? – A minisztériumtól megérkezett egy rövid, részletekre ki nem terjedô útmutatás, amelynek alapján hozzáfogtunk a végrehajtáshoz. Ennek az elsô stációja 2013. március 31-gyel zárult: mind a 121 hegyközségi szervezetnél megtörtént a tisztújítás. – A tisztújításon kívül voltak-e lényegi változások a megújuló szervezet céljai között?

– Feltétlenül. Elsôként az, hogy csak a 300 hektárnál nagyobb hegyközségek mûködhetnek. – A beolvasztás, egyesítés nyilván nem volt könnyû. – A kisebb hegyközségek egyesítése kettô kivételével megtörtént. Az egyik Cibakháza, amely évek óta ellenállt mindenféle beolvasztási kísérletnek, de most a törvény erejénél fogva mégis csak csatlakoznia kellett másokhoz. Az ô sorsukat közigazgatási úton fogjuk rendezni. A Zalakarosi Hegyközség esetében más gondok vannak: Zalakaros, Kerka, Muramente és Nagykanizsa összeolvadásának elôkészítése elhúzódott. Õk tehát csak kicsúsztak a határidôbôl. – Miért? – A január elsején hatályba lépett új hegyközségi törvény által a felkészülésre, az új struktúra kialakítására megszabott három hónap eleve kevésnek bizonyult. De utólag elmondhatom, hogy a szervezés idôben megtörtént, a szôlészeti és borászati küldötteket rendben megválasztották. Ez idô tájt 106 hegyközség önálló nagyközség marad, ez egyfajta koncentrációt jelent a szervezésben. – A feladat elsô részét tehát 95 százalékos szinten sikerült megoldani, az elfogadott törvény azonban több sebbôl is vérzik. – A 2012-es hegyközségi törvény módosítására vonatkozó elôterjesztést benyújtottuk a Parlamentnek, hiszen a jogalkotók számára is világossá vált, hogy továbbra sem egyértelmû, ki a szôlészeti és ki a borászati termelô. A másik anomália a felvásárlással kapcsolatos. Ha marad ugyanis a mostani rendelkezés, vagyis az, hogy aki szôlôt vásárol fel egy hegyközség területén, de helyi felvásárló cég hiányában mégsem az adott településen fizet járulékot, akkor az ottani hegyközségi szervezetet anyagilag ellehetetlenül. Tehát elmondhatjuk, hogy a törvény nem kész. S ahogy megyünk elôre a végrehajtásban, újabb és újabb problémákba ütközünk. – A faladatok elsô felével tehát így vagy úgy, de végeztek. Mi kell tenniük a második stáció során? – Most el kell kezdeni az új hegybírók kijelölését és június végéig felkészülni a borvidéki tanácsok megújítására. A régi törvény ugyanis nem rendezte egyértelmûen, hogy ki a hegybíró, és ki a borvidéki titkár munkáltatója. Egyelôre nem tudjuk megkötni a munkaszerzôdéseket a kiválasztott új hegybírókkal, mert ennek nincs meg a megfelelô jogi alapja. Megpróbáljuk a hegybíró jogállását tisztázni, hegybírói pályázatokat kiírni, illetve megpróbáljuk koordinálni a borvidéki tanácsok felállítását. Ez



2013.04.18.

13:26

Page 5

5

nem egyszerû, mert a törvény ezen a területen még hiányosabb, mint az alapegységeknél. Nem tisztázott a titkár funkciója. A titkár tisztségviselô, de nem tudjuk jelen pillanatban, hogy a küldöttek közül kell választanai vagy bárki kijelölhetô. A HNT a februári ülésén határozott arról, hogy az idén is a tavalyihoz hasonló nagyságú járuléktömeget kell beszedni. A szervezet a finanszírozások alapját az elôzô évi bázison határozta meg és jelölte meg a hegyközségeknek, hogy a megváltozott keretrendszeren belül, de az elôzô évi járuléktömeget be kell szedniük. A hegyközségek helyzetét nehezíti, hogy most el kell dönteni, mennyi lesz a szôlôterület alapján beszedett, és mennyi a feldolgozott bor után beszedett járulék. S mivel azonban nem tudjuk, hogy a felvásárlás után hol kell majd járulékot fizetni, nehéz lesz költségvetést készíteni. A központi költségvetési forrásunkat kizárólag közigazgatási feladatok ellátására lehet felhasználni. Ez az jelenti, hogy ebbôl a pénzbôl döntôen a hegybírók jövedelmét és annak járulékait fogjuk fizetni, és elôzetes kalkulációink alapján a rendelkezésre álló 250 millió forint éppen hogy csak a második félévben kifizetendô pénzekre lesz elegendô. Ez azt jelenti, hogy az elsô félévben a régi és a jelenlegi hegyközségi szervezeteknek kell továbbra is fizetniük a hegybírót, majd vélhetôen július 15. után veszi át HNT a kinevezéssel együtt a hegybírók javadalmazását is. Azzal, hogy a törvény megemelte a kötelezôen fizetendô bérmennyiséget, jelentôs költségnövekményt írt elô a hegyközségi szervezet számára. S ha ezt a költségvetés nem téríti meg teljesen, ez komoly teher lesz a hegyközségek számára. Jelenleg egy olyan konstrukcióban próbálunk megállapodni a hegyközségekkel, hogy a hegybírót fizeti a HNT az állam által átadott közigazgatási feladatokért járó támogatás szintjén, a mûködési feltéteket pedig a hegyközségek biztosítják, tehát az irodát, az infrastruktúrát, esetleg a kiszállással kapcsolatos dolgokat. – Magyarán igen fontos megállapodásokat kell nyélbe kell ütni a most megválasztott új vezetéssel a szüret kezdetéig. – Valahogy úgy. S ha mindez nem lenne elég, akkor még fel kell készülnünk a telepítés-kivágás engedélyezésével kapcsolatos feladatokra is. Ezt augusztus elsejétôl nekünk kell átvenni. Egyelôre odáig jutottunk, hogy megpróbáljuk ennek az informatikai hátterét megteremteni, amelynek a segítségével az MVH-tól át tudjuk venni a jogtartalékra vonatkozó adatokat, a folyamatban lévô ügyeket. Támogatni kell a hegybírókat, hogy augusztus 1-jétôl a határozatkiadáshoz szükséges szoftver ott legyen náluk, hogy bele tudjanak nézni a nyilvántartásokba és el tudják bírálni, valóban jogos-e az igény. Ezt a fejlesztést elkezdtük saját pénzbôl, saját forrásból, viszont nagyon komoly kérdés, hogy miként fogjuk ôket felkészíteni a használatára. Hiszen, ha július 15-ig kell kinevezni a hegybírókat, akkor két hét lesz arra, hogy az új hegybírói állomány felkészüljön ennek a feladatnak az ellátásra. Nem mellesleg augusztus közepétôl egy szüretre is számítani kell. – A HNT tehát végül nem kezdeményezett alkotmánybírósági felülvizsgálatot?


– Mi nem ellenérdekelt felek vagyunk, a problémák 90 százalékát rendes egyeztetéssel el lehetett volna kerülni. Örülünk neki, hogy Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági bizottságának elnöke eljött a hegybírói konferenciára is. Sajnáljuk viszont, hogy az elôterjesztô Tiffán Zsolt ezeken az összejöveteleken nem vett részt. Nagyon komoly feladatok állnak tehát a hegyközségi szervezetek elôtt. Ahhoz, hogy ezek megvalósulhassanak, valószínûleg megint módosítani kell a hegyközségi törvényt, hiszen az eljárásrendhez határozatokat kell kiadni, nem elégséges a közigazgatási eljárásról szóló törvényre építkezni, mert az egy általános törvény, itt pedig szakirányú megoldásról van szó. Tehát valószínûleg még egyszer hozzá kell majd nyúlni a hegyközségi törvényhez, hogy a mûködés jogi feltételeit stabilizáljuk. – Támogatások? – Reménykedünk abban, hogy az EU-n belül folytatódik a nemzeti boríték „pályafutása”. Legalábbis erre készülünk. Elkészítettük azt a tervet, amely arról szól, hogy 2018 végéig 29 millió eurót szerkezetátalakításra, gépberuházásra, melléktermék kivonására és promócióra kívánunk fordítani. Reméljük, hogy az uniós költségvetés elfogadásával ez mûködni fog. Mi a gépberuházást most saját forrásból oldjuk meg. Ha megnyílnak a korábbi EMVA keretei, szeretnénk elérni, hogy a borászati gépberuházási pénzek oda visszakerüljenek. Továbbra is fô cél a szerkezetátalakítás, lévén, jó minôségû, piacképes fajtákból álló ültetvény nélkül nincs versenyképes szôlôés borágazat. – Milyen eredményekre számít az idén az ágazat? – Eddig komolyabb károsodás nincs a szôlônél, a téli fagyok lényegében nem károsítottak, jó volt a veszszôbeérés. Most úgy látjuk, hogy egy viszonylag jó termés esélye még megvan az ágazatban. Más kérdés, hogy a csapadékból nekünk is kezd elegünk lenni, hiszen a Kunsági borvidéken és a mélyebb fekvésû területeken olykor talajvíz fedi az ültetvényeket. Ez mindaddig nem probléma, amíg a vegetáció meg nem indul. Jó lenne megúszni a tavaszi fagyokat, megérni egy virágzáskori kedvezô idôt, s hogy a növényegészségügyi problémák a tavalyihoz hasonlóan nem bántsanak minket. Valkó Béla



2013.04.18.

13:26


Page 6

6

Hogyan alkalmazható a Bayer két új gombaölô szere a szôlôvédelemben? A Flint Max tavalyi bevezetését nagy érdeklôdés kísérte. Ez az érdeklôdés akkorára sikeredett, hogy a szôlôtermesztôk szinte ki sem próbálhatták a készítményt, mert a két korábban induló gyümölcs, az alma és meggy termesztôi majdnem teljesen felhasználták a készleteket. A Flint Max a tebukonazol és a trifloxistrobin hatóanyagok kombinációja. Ezek a hatóanyagok önállóan is számos betegség ellen rendelkeznek kitûnô hatással, így megbízhatóságuk a Flint Max gyári kombinációban mind hatékonyságban, mind rezisztencia-kezelésben tovább nôtt. Szôlôben a szôlôlisztharmat és a szürkepenész betegségek ellen alkalmazható. Felhasználását preventíven, már a fürtmegnyúlás idôszakától egészen a zsendülés idôszakáig javasoljuk. A 2012-es esztendô kivételével az utóbbi években a szôlôlisztharmat-fertôzés az érzékeny fajtákon szintje soha nem volt alacsony. Ezért fontos, hogy a szôlôvédelemben mindig elôre gondolkodva, a növényvédelmi, idôjárási elôrejelzések figyelembe vételével hozzuk meg a döntést. A legnagyobb kárt akkor szenvedi el az ültetvény, ha a fertôzés már a vegetáció korábbi szakaszában létrejön. Ezért a szôlô legérzékenyebb idôszakában (fürtmegnyúlástól a fürtzáródásig) nem szabad kockáztatni. Jó megoldás például az, ha már a fürtmegnyúlás idôszakában erôs preventív (és kuratív) készítményt alkalmazunk (pl. a Falcont). Ezután virágzás kezdetén a Flint Maxot, ami egyben szürkepenész ellen is véd, majd elvirágzás után újból visszatérünk a Falconhoz. A késôbbiekben, amennyiben folytatódik a lisztharmat veszély, a fürtzáródás idôszakában vagy közvetlen elôtte érdemes még egyszer alkalmazni a Flint Maxot, ami egyben a botritisz ellen is véd. A Profiler a szôlôben felhasználható szôlôperonoszpóra elleni fungicidek olyan új generációját képviseli, amiben egy teljesen új hatásmechanizmusú gombaölô szert, a fluopikolidot egy évtizedek óta magas szinten teljesítô hatóanyaggal, a foszetillel kombináltuk. A két vegyület együttes hatása kimagasló eredményt ad a szôlôperonoszpóra ellen. Az eredmény gyors és hosszan tartó, mert a Profiler a korokozó minden életciklu-

Új készítmények a Bayer szôlôvédelmi palettáján PROFILER

dózis: 2,0–2,5 kg/ha forgalmazási kategória: III. kiszerelés: 5 kg élelmezés-egészségügyi várakozási idô: 28 nap

dózis: 0,2 kg/ha forgalmazási kategória: I. FLINT MAX kiszerelés: 0,75 kg élelmezés-egészségügyi várakozási idô: 35 nap sát gátolja, és mert hatóanyagai folyamatosan táródnak fel. Már néhány perccel a kijuttatás után jelentkezik a fluopoikolid hatása a gomba életciklus egyes szakaszain: a zoospórák kiáramlásán és mozgékonyságán, a ciszták csírázásán, a micélium növekedésén, valamint a sporuláción. A teljes külsô és belsô védelem a kijuttatás napján alakul ki. A foszetil gyorsan áramlik a levelek és hajtások, valamint a szár mélyebb szöveteibe. Átjárja a teljes növényt és mozgósítja annak természetes védekezô mechanizmusát. A fluopikolid erôsen tapad a növény felszínéhez, ahol egyenletesen oszlik el. Csapadék hatására aktiválódik és védi a zöld részek felületét a nedvesség hatására beinduló újabb és újabb fertôzésektôl. Ezzel egy idôben, a fluopikolid transzlamináris aktivitásának köszönhetôen a mélyebb szövetek és az új hajtások felé is áramlik, tehát belsô védelmet is nyújt. Egy új növényvédô szer alkalmazásának idôpontját elsôsorban a tulajdonságai határozzák meg. Az alábbi védekezési javaslatunkban már helyet kap a Flint Max és a Profiler is. Természetesen ezek a készítmények nemcsak a Bayer technológiai javaslatában állják meg a helyüket, de az alábbi javaslat mindenképpen erôs védelmet biztosít a három legfontosabb szôlôbetegség ellen. Lovász Csaba Bayer CropScience

A Bayer technológiai javaslata 1–2. kezelés: néhány centiméteres hajtásnagyságnál

Már el kell kezdeni a védekezést lisztharmat és peronoszpóra ellen kontakt készítményekkel (pl. Antracol + kén).

3. kezelés: A felszívódó hatóanyagokat is tartalmazó, lisztharmat és peronoszpóra elleni gombaölô közvetlenül virágzás elôtt, szereknek jön el az ideje. A Falcon a Melody Compacttal kombinálva a fürtmegnyúlás amikor a lombfelület is nagyobb idôszakában preventív és kuratív hatást ad a lisztharmat és peronoszpóra ellen. (20–30 cm hajtáshosszúság) 4. kezelés: virágzáskor, a szôlô legérzékenyebb fenológiai állapotában

A Flint Max és a Profiler kombinációja a lisztharmat és peronoszpóra mellett a szürkepenész ellen is véd. Ez a kezelés hosszú hatástartamú (10–14 nap) és egyaránt megbízható a virág-, a fürt- és a lombvédelemben.

5. kezelés: kötôdés idôszakában

A Profilert a Falconnal kombináljuk. A kétszer egymás után alkalmazott Profiler a peronoszpóra elleni védelmet a legérzékenyebb idôszakban a legmagasabb szinten tartja.

6. kezelés: zöldborsó állapotban

A Melody Compactot a Flint Maxszal kombináljuk. A másodszor alkalmazott Flint Max a fürtzáródás idôszakában a lisztharmat mellett már a szürkepenész elleni védelmet is erôsíti.

7. kezelés: zsendüléskor

Szürkepenész ellen, hosszabb hatástartama miatt a Teldor használatát javasoljuk, kontakt lisztharmat és peronoszpóra elleni szerekkel kiegészítve. SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM z 2013. április


2013.04.18.

13:26

Page 7

7


A szôlô védelme fakadástól virágzásig A tavalyi évben a szôlô számára kedvezô idôjárás volt. A termés mennyisége és minôsége is jól alakult. A peronoszpóra és a lisztharmat a termés mennyiségére nem voltak hatással, a nyár második felének idôjárása pedig a szürkepenész fellépését nem tette lehetôvé. De vajon mi várható 2013-ban, milyen növényvédelemre lehet szükség a hosszúra nyúlt tél után ezen a kései tavaszon?

M

ielôtt az idei év szôlôvédelmi javaslatait tárgyalnánk, tekintsünk vissza az elmúlt évre, hogy milyen problémák merültek fel, és azok következtében mire számíthatunk az idei évben. 2012ben a gombabetegségek nem okoztak jelentôs károkat a szôlôben. A július és az augusztus idôjárása aszályos volt, ami meghatározta a gombabetegségek sorsát is. A két említett hónap átlaghômérsékletei majdnem elérték a 26 °C-ot, csapadék pedig csak 35 mm hullott a két hónapban összesen. Még az érzékeny fajtákban – Kék Oportó, Kékfrankos, Chardonnay – sem alakultak ki jelentôsebb fertôzések a nyár folyamán. Egyes borvidékeken a peronoszpóra kisebb-nagyobb károkat okozott, elsôsorban a lombozaton, de csak a júniusi idôszakban. Az ültetvényekben azonban fürtkárral nem kellett számolni. A szürkepenész a júliusi és az augusztusi rendkívül meleg és csapadékszegény idôjárásban nem jelent meg az ültetvényekben. A kártevôk közül a meleg idôjárásban sok szôlôben jelentett problémát a levél- és gubacsatkák felszaporodása mellett a szôlômolyok kártétele is. A károsítók jól teleltek A 2012. év ôszi-téli idôjárása kedvezett a kórokozók áttelelésének. A tél közepesen hideg és az átlagosnál csapadékosabb volt, ami kedvezô a lisztharmat számára, de ez a téli idôjárás a peronoszpórának még jobban kedvezett. A jövôbeni idôjárást megjósolni nem tudjuk, de a májusi idôjárásnak nagy szerepe lesz a szôlô kezdeti fejlôdésében, valamint a kórokozók elsô fertôzése és a tünetek megjelenése szempontjából.

A március hónap az idei évben soha nem látott idôjárást hozott. A hónap átlaghômérséklete 4,4 °C volt, csapadék 130 mm körül esett. A hideg és esôs, fagyokkal tarkított idôjárás teljesen leállította a szôlô fejlôdését. Már március elsô dekádjában megindult a könnyezés, de aztán 4 hétre szinte teljesen leállt. Csak április 6. körül indult újra a nedvkiválasztás. Általában megállapítható, hogy hûvös, hideg tavaszon a szôlô vontatottan fejlôdik, amely során a cserebogarak és az atkák okozhatnak nagyobb károkat. Melegebb tavaszokon, fôként, ha többször esik az esô, gyorsabb a szôlô fejlôdése, de a gombabetegségek is erôsebben fertôzhetnek. Fakadás után az atkák és a molyok is tömegesen károsíthatják a szôlôt, majd május második felétôl fôleg a peronoszpóra lehet veszélyes a talaj felszínérôl fertôzô szaporítóképleteinek tömeges megjelenésével. Idén erôs lehet a szôlôperonoszpóra A csapadékos tavaszok jó elôzményei a korai, gyakran járványos mértékû peronoszpórafertôzéseknek. A gomba minden zöld növényi részen fertôz. A kórokozó számára a legkedvezôbb a tartósan meleg, párás, gyakran esôs idô. Az elsô fertôzések május közepén, végén alakulnak ki. A leveleken

a fertôzés helyén megjelenô sárga olajfolton párás, meleg idôben sporangiumtartó gyep (1. kép) képzôdik, ahonnét a kifejlôdô konídiumokkal további fertôzések jönnek létre. A fürtök tavasszal a fürtmegnyúlás idôszakától zsendülésig fertôzôdhetnek. Egyes évjáratokban a mediterrán légáramlatokkal beérkezô konídiumok okoznak fertôzéseket. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelôzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertôzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A virágzásig történô védekezések során kontakt, szerves hatóanyagú gombaölô szereket használhatunk (pl. Antracol 70 WG, Bravo 500, Dithane DG Neo-Tec). A készítmények kellô védelmet biztosítanak ebben az idôszakban a peronoszpóra ellen. A virágzástól a fürtzáródás idôszakáig, az intenzív hajtásfejlôdés szakaszában a legérzékenyebb a szôlô a betegségekre. Ebben az idôszakban a védekezéseket felszívódó vagy kontakt és felszívódó készítmények kombinációival célszerû elvégezni (pl. Mildicut, Valbon, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top). A készítmények közül célszerû a folpet hatóanyagot is tartalmazóakat választani, mivel így a szürkepenész ellen is védelmet tudunk biztosítani. A folpet hatóanyagot tartalmazó készítmények hátránya, hogy I. forgalmi kategóriába kerültek és sok termelô számára nem elérhetôk. A felszívódó gombaölô szerek elônye, hogy gyorsan bejutnak a növénybe, a csapadék nem befolyásolja hatásukat. A növény szöveteiben belülrôl fejtik ki hatásukat a kórokozóval szemben. A felszívódó készítmények a növényben csúcsirányba szállítódnak, így a fiatal hajtásrészen is kifejtik hatásukat. Szôlôlisztharmat

1. kép. Peronoszpóra sporangiumtartó gyep


A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs idôben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertôzést. A gombának kedvezô a párás, meleg idôjárás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt


2013.04.18.

13:26


2. kép. Lisztharmat bogyón mutatják, hogy a fô problémát az ivaros alak okozza. Az aszkospórás fertôzésbôl induló tünetek már május közepén-végén észlelhetôk. A leveleken elszórtan apró telepek jelennek meg a fertôzés következtében. A fürtökön elôször fehér bevonat képzôdik (2. kép), majd késôbb felreped a bogyóhéj, amely fertôzési kaput jelent a szürkepenész számára. A lisztharmat elleni védekezésnél is a legfontosabb a megelôzés. A védekezéseket 4–6 leveles állapottól kell elkezdeni, mivel ilyenkor még nem jön létre tömeges fertôzés. Virágzás elôtt a kontakt hatóanyag-tartalmú készítményeket használjuk (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special, Karathane Star). Fürtmegnyúlástól nagy odafigyelést igényel a szôlô, mivel a fürtök ekkor a legfogékonyabbak a lisztharmatfertôzésre. Ebben az idôszakban a védelmet a felszívódó hatású gombaölôszerekre (Falcon 460 EC, Systhane Duplo, Rally Q SC, Talendo, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Quadris Max) készítményekre alapozzuk. Erôs fertôzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha azokat Karathane Starral és kén tartalmú készítménnyel (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special) együtt juttatjuk ki. Meleg idôjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy a kénkészítmények 25 °C felett perzselést okozhatnak. Szôlô szürkerothadása A kórokozó a szôlô minden zöld részét fertôzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. Jelentôségét növeli, hogy a gomba polifág kórokozó, valamint hogy az élô és elhalt növényrészeken is fennmarad. A kórokozó szá-

Page 8

8

3. kép. Szürkepenész virágzás elôtt lévô fürtön

4. kép. Atka által szívogatott, viszszamaradt hajtások

mára a csapadékos, mérsékelten meleg idôjárás a kedvezô. A szürkepenész elsôsorban sebzéseken keresztül (jégverés, molykártétel, sérves bogyó) jut be a növénybe. A védekezést tekintve a legkritikusabb idôszak a virágzás (3. kép), a fürtzáródás elôtti és az érés idôszaka. Virágzáskor elegendô a folpet hatóanyag tartalmú készítmények (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F) kijuttatása, amelyek sok esetben védelmet biztosítanak a peronoszpóra ellen is. A strobilurin készítmények (Cabrio Top, Quadris Max) is nagyon jó hatékonysággal védik meg a szôlôt a szürkepenésszel szemben.

A kártétel megelôzésére a védekezést a telelôhelyekrôl a rügyek felé vándorló egyedek megjelenésekor kell elkezdeni. Amennyiben a szôlô az atkák vándorlásának idôpontjában még csak gyapjas állapotban van (ez a gyakoribb eset), akkor a Thiovit Jet javasolható, 12 kg/ha dózisban. Amennyiben a vándorláskor a szôlô már fejlettebb és vannak kis kiterült levélkék, akkor már a speciális atkaölô készítményekkel is védekezhetünk (Envidor 240 SC, Flumite 200, Sanmite 20 WP, Cascade 5 EC). Mivel ezek mind kontakt készítmények, korábbi – fakadáskori – kijuttatásuk nem javasolt, mert csak a már kiterült, kis levélkéken képesek megkötôdni és kifejteni hatásukat. A továbbiakban a kén rendszeres (legalább 4 alkalommal), egész éven át tartó okszerû használatával – speciális atkaölô szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevô egyedszámát.

Levél- és gubacsatkák Idén tavasszal várhatóan az atkák kártétele erôs lesz. Ez az erôs kártételi veszély abból is adódik, hogy a legtöbb borvidéken jelentôsebb lehûlések nem fordultak elô, amelyek hatást tettek volna az atkákra. A tavalyi év nyara száraz és meleg volt. Ez kedvezett az atkák nyári felszaporodásának, ráadásul sok helyen az aszályos idôjárás miatt már július közepén befejezték a károsítók elleni védekezéseket. Augusztus folyamán az atkák a védelem nélküli szôlôkben, ha nem is gyorsan, de biztosan elôretörtek. A hideg tavaszi idôjárásban már a rügypikkelyek védelmében megkezdik az atkák a még ki sem fakadt hajtások szívogatását. Fakadást követôen a fejlôdô, kis hajtásokat is nagy számban szívogathatják, így május elejére jelentôs károk alakulhatnak ki. A kártétel felismerését nagyban megnehezíti, ha a hajtások lassan fejlôdnek, és a kártételek így alig észlelhetôk. Az atkák a szívogatásukkal jelentôsen visszavetik a növények kezdeti fejlôdését (4. kép).

Szôlômolyok A szôlômolyok elsô nemzedéke április-májusban rajzik. A lerakott tojásokból kikelô hernyók a kis fürtökön károsítanak. Az ellenük való védekezés idôzítését célszerû szexferomoncsapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapdákat már április közepén célszerû kihelyezni. A csapda a hím egyedeket gyûjti és az elsô nagyobb rajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerû a molyok elleni permetezést idôzíteni (pl. Karate 2,5 WG, Cascade 5 EC, Affirm, Steward 30 DF) készítményekkel. Dr. Gabi Géza Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Szekszárd



2013.04.18.

13:26

Page 9


2013.04.18.

13:26


Page 10

10

Madárijesztôk helyett szôlôôr Az intenzív, iparszerû technológiával kapcsolatos technológiai és fogyasztói kockázatok következtében a mezôgazdasági technológiákban is lényeges változások zajlanak, ezek között terjednek az úgynevezett alacsony inputú technológiák. Ebben a folyamatban az integrált növényvédelem szerepe is felértékelôdött. 2014-tôl e technológiák alkalmazása az EU-tagországokban kötelezô lesz. Az integrált növényvédelem fontos alkotóeleme növényvédelmi elôrejelzés.

A

növénytermesztés talán legérzékenyebb területei a szôlôés gyümölcstermesztés. A számtalan kórokozó és károsító elleni védekezés egyrészt igen költséges, gondoljunk csak arra, hogy nem elég a fertôzés megjelenése után permetezni, hanem meg kell próbálni a permetezésekkel megelôzni azt. Másrészt pedig, ha biztosra akarunk menni, a bôven alkalmazott növényvédô szerek súlyosan terhelik környezetünket, rosszabb esetben, gondatlanság esetén akár veszélyesek is lehetnek. A korszerû növényvédelmi elôrejelzés Az eredményes védekezés alapja – a szôlônél különösen – a megfelelô idôpillanatban elvégzett növényvédelmi beavatkozás. Az immár Magyarországon is több forrásból beszerezhetô növényvédelmi elôrejelzô rendszerek (Agrárin, Quantislabs) ebben tudnak a gazdálkodóknak segítséget nyújtani a csúcstechnika segítségül hívásával. Az egyes forgalmazók által „szôlôôrnek” is elkeresztelt berendezések (iMetos®, SmartVineyardTM) olyan a mikroklímát figyelô kis meteorológiai állomások, amelyek folyamatosan mérik és magadott idôközönként rögzítik a területen várható betegségek kiváltó okait, mint például a hômérsékletet, a páratartalmat, a levélfelületi nedvességet stb. A területrôl begyûjtött és eltárolt adatok változásait elemezve a szolgáltatás lelkét jelentô számítógépprogram ki tudja számítani az egyes kórokozók és kártevôk – peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész, feketerothadás,

szôlômoly – fellépésének a valószínûségét, sôt hozzá tudja rendelni a szükséges növényvédelmi kezelés idejét, hatóanyagát, még akár a dózisát is. Ehhez a számításhoz a program a gyártó által eredetileg betáplált, az adott területre érvényes korábbi adatokat használja fel, amelyeket azonban folyamatosan frissít a telepítés utáni információkkal, így egyre pontosabbá válik. A találó elôrejelzéshez pontos adatok szükségesek, így különösen szôlôben, gyümölcsösökben, ahol esetleg a domborzat is változatos, a berendezéseket olyan sûrûn, néhány hektáronként szükséges telepíteni, hogy azok valóban követni tudják a helyi mikroklíma változatos viszonyait. Az egyszer felállított berendezés helyét pedig nem célszerû változtatni. A berendezések rendeltetésszerû használata esetén akár 30–40%-os növényvédôszer-megtakarítás is elérhetô, így a bekerülési költségek 40–60%-os állami támogatás mellett akár egy év alatt is megtérülhetnek. (Beszerzés elôtt célszerû tájékozódni a mezôgazdasági géplistában.) Létezik az országban már olyan elôrejelzô hálózat is (BASF), amely a meteorológiai állomások adatait szakemberek bevonásával értékeli, és így ad területre szabott elôrejelzést a hálózathoz csatlakozott termelôknek. A kihelyezett berendezések biztonságát elektronikus lopásgátló rendszer védi, ráadásul a készülékek vezetékek nélkül kommunikálnak egymással, télire pedig egyszerûen leszerelhetôk. Szükség esetén az elôrejelzô rendszert olyan szenzorokkal és adatbázisokkal is lehet bôvíteni, amelyek az eredetileg tervezett növényi kultúrán túl más növények védelméhez,

vagy akár az öntözés vezérléséhez szükségesek. Hamarosan kötelezô is lehet Dr. Gabi Géza, Tolna Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság megbízott igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy jövô évtôl törvény fogja elôírni az elôrejelzés szükségességét a növényvédelmi kezelések idôpontjának megválasztásához. A jogszabály viszont a szôlészetekre bízza, hogy azok tulajdonosai, illetve mûvelôi az elôrejelzés érdekében szakemberhez fordulnak, vagy inkább megveszik a szôlôôröket. Aki beszerzi mûszereket, az a késôbbiekben ezekre való hivatkozással elkerülheti a hatósági felelôsségre vonást. A fontos, hogy a hatósági ellenôrzéskor meg kell tudni mondani, minek az alapján hozott meg a termelô egy adott növényvédelmi döntést. Természetesen havi vagy éves díj ellenében csatlakozhat egy elôrejelzési hálózathoz is. Jövôre tehát mindenkinek, aki mezôgazdasági termelésben dolgozik, kötelezô lesz az integrált termelés. A szaktárca viszont már nem ír ki új pályázatot az agrár-környezetgazdálkodásban eddig részt vettek számára. A szôlôôrökkel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy idehaza többféle ilyen mûszer van forgalomban, és a felhasználóknak nincs okuk panaszra egyik esetében sem. A magyar, osztrák és német berendezések egyaránt jól megalapozzák a szakmai döntéseket. – Ezeket a döntéseket régebben számításokkal, tapasztalati megfigyelésekkel hozták meg fôként nagy gyakorlattal rendelkezô szakemberek ítéletére alapozva. Egy éjszakai esô után azonban nehezen lehetett biztosra venni, hogy a gombabetegséget elôidézô nedvesség elérte-e a kritikus nyolc órás idôtartamot. A szôlôôrök most pontosan mérik az adatokat, lehetôvé téve az ésszerû beavatkozást – összegzett Dr. Gabi Géza. VB



2013.04.18.

13:26

Page 11


2013.04.18.

13:26

Page 12


2013.04.18.

13:26

Page 13


2013.04.18.

13:26


Page 14

14

Szôlôfajtáink és a klímaváltozás Már több évtizede tapasztaljuk a légköri tartós felmelegedéseket, az idôjárási szélsôségeket és általában az idôjárásban hírtelen beálló változásokat. Ha végignézzük az egyes idôjárási elemeket, azok szélsôséges elôfordulásait, káros hatásait, akkor láthatjuk a szôlôtôkéken okozott károk tüneteit. Ezeket és az ellenük való megelôzést és védekezést foglalom össze ebben a cikkben a problémák okulására és megoldására.

N

agyon fontosnak tartom a szôlôtôkék életét rongáló és veszélyeztetô idôjárási hatások ismeretét, mert csak annak jegyében tudunk védekezni ellenük. A védelemhez pedig szakismeret szükséges, melynek birtokában lehet a károkat megelôzni, gyógyítani. Fagyhullámok A Kárpát-medencében három a szôlôt veszélyeztetô fagyhullám látogatja a magyar borvidékeinket, közöttük elsôsorban az Alföldön elterülôket: a késô tavaszi, a kora ôszi és a téli fagyok. A késô tavaszi fagyok A rügyfakadás után májusban, az ún. „fagyosszentek” idején és Szent Orbán napján jöhetnek a tavaszi fagyhullámok. Ilyenkor a fiatal, zöld hajtások elfagynak a rajtuk fejlôdô virágzatokkal együtt. Ezek általában szállított fagyok, melynek hatására az elfagyás általában egyenetlen. Ez azt jelenti, hogy a tôkéken a hajtások csak részben fagynak el, súlyos esetben minden zöld rész sérül. Védekezés: A tavaszi fagyokkal szemben gyakorlatilag nem tudunk védekezni. A szôlôültetvényekben esetleg a levegô keverésével vagy füstöléssel próbálhatjuk az elfagyás mértékét csökkenteni. A fagyok után az elfagyott részeket csak pár nap után távolítsuk el a tôkérôl, mert minden zöld felület, ami asszimilál, még fontos a tôke fejlôdéséhez. Pár nap után az elfagyott részek elbarnulnak, megfeketednek, majd elszáradnak. A megfagyott hajtásokat az élô részig érdemes visszametszeni, a hulladékot

a talajba dolgozni vagy komposztálni. Nagy felületen a visszametszés költsége miatt hagyjuk a tôkék természetes regenerálódását. A szôlôfajták között nincs különbség a hajtások elfagyásában, de az igen korán fakadó fajtáknál (az alanyok, a korai csemegeszôlô-fajták: Csaba gyöngye, Irsai Olivér vagy a borszôlôfajták közül a Vitis amurensis hibridek, pl. a Kunleány) nagyobb az elfagyás lehetôsége, mint a lassan és késôn fakadó (Kövidinka, Kadarka) fajtáknál.

Védekezés: A kora ôszi fagyokkal szemben ugyancsak lehetetlen védekezni. Megelôzôen az a megoldás, hogy a kora ôszi fagyjárta helyekre azokat a szôlôfajtákat ültessük, amelyek szeptember végéig biztonsággal beérnek. E fajták közé tartoznak: Bianca, Chardonnay, Ezerjó, Generosa, Karát, Müller-Thurgau, Nektár, Szürkebarát, Trilla, Zalagyöngye, Zenit, Zengô, Kékoportó, Korai bíbor, Turán, Medina stb., és a csemegeszôlôfajták legtöbbje. Késôn érô fajták, amelyek beérése ilyen helyeken bizonytalan: Kövidinka, Rajnai rizling, Furmint, Cabernet sauvignon, Kadarka, Duna gyöngye stb. Ha megfagyott az ültetvény, akkor mielôbb szüreteljük le a tôkék termését, s akkor még egy kis esélyt adunk a vesszôk beéréséhez. Téli fagyok

Kora ôszi fagyok Már szeptember utolsó napjaiban, gyakrabban október elsô felében meglátogathatják szôlôültetvényeinket, leginkább a tengerszint feletti 200 m-es magasság alatt. Ekkor a késôi érésû fajták vesszôi és fürtjei még érésben vannak. A fagy hatására a levelek „perzselôdnek”, befejezik az asszimilációt, azaz nem képeznek cukrokat, aromaanyagokat és a fürtök, a vesszôk éretlenek maradnak. Az erôsebb fagyok (–2–3 °C) hatására a hajtások még be nem érett végei is elfagynak.

A legveszélyesebb és a legnagyobb károkat okozó fagyhullámok a szôlô nyugalmi idôszakában, a téli hónapokban érkeznek olykor –25 °C és –30 °C lehûlésekkel. A szôlô rügyei csak –15 °C-ot tudnak átvészelni, tehát a mélyebb lehûléseknél elfagynak. A rügyelfagyás alapján különböznek a szôlôfajták egymástól. Az elfagyás mértéke a szôlôfajták genetikai adottságától függ. A fagytûrô szôlôfajták között például a Jubileum 75, az Ezerfürtû, a Leányka, a Kékfrankos a –19 °C-ot is jól tûrik. A Chardonnay, a Chasselas, a Cserszegi fûszeres, a Generosa, a Rajnai rizling, a Cabernet franc rügyei még a –21 °C körüli fagyokat is túlélik. A legbiztosabb fagytûrô fajták az interspecifikus (PIWI) fajták: Aletta, Bianca, Orpheus, Odysseus, Refrén, Duna gyöngye, Pannon frankos, amelyek –23 °C-nál még hoznak termést. Igen fagyérzékeny fajták általában a csemegeszôlô-fajták, a borszôlôfajták között pedig az Ezerjó, a MüllerThurgau, a Kadarka, a Kékoportó, a Merlot. Vannak fajták, amelyek megfagynak, de fagyok után jól regenerálódnak, mint például a Kövidinka.



2013.04.18.

13:26

Page 15

15 SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM

A szôlôtôkék –25 °C alatt fajtára való tekintet nélkül elfagynak. Védekezés: Fagymentes helyre kell telepíteni a szôlôt. Vannak sík fekvésû területeken is szôlôültetvények, ahol a téli fagyhatásokat talajtakarással tudjuk kivédeni a fagyérzékeny fajtáknál. A szakszerûen végzett tápanyag-ellátás (kálium-ellátottság) segíti a tôkék téltûrését. A nitrogéntúladagolás viszont stimulálja az elfagyást. Azokon a vidékeken, ahol a tôkéket magas mûvelésre neveljük, például a síkvidéki borvidékeken, ott nélkülözhetetlen a fagytûrô szôlôfajták használata. Az idôsebb tôkerészek (karok, törzsek) elfagyásakor a sérült részeket az élô részig vissza kell vágni, s onnan indítani az új hajtások nevelését. Napsugárzás A Földgolyót körülvevô légkör megsérült, azaz ózonlyukak képzôdtek, ahol káros sugárzások hatolnak a Föld felszínére. Ilyen káros sugár az UV-B sugár, amely számos negatív hatást vált ki a szôlôtôkéken. Megperzseli a leveleket, a fürtökön a bogyókat. A bogyók szinte megégnek a fürt napsütötte oldalán. A napsugár UV-B tartománya olyan erôsen perzseli a bogyókat, hogy azok szinte megfônek, majd töppedve megbarnulnak vagy megfeketednek. Az így károsodott fürtrészek és bogyók kesernyés ízûek, gusztustalanok. A napégésre különösen a nagy bogyójú és vékony héjú csemegeszôlô-fajták érzékenyek (Angéla, Pannónia kincse, Szôlôskertek királynôje muskotály, Teréz stb.)

Védekezés: A légköri problémákat mi emberek nem tudjuk megakadályozni. Azonban az erôs napsugárzás kizárását csökkenthetjük szakszerû fitotechnikával. Azaz a lombsátrat úgy kell kialakítanunk, hogy a fürtöket árnyékban vagy félárnyékban tartsuk. Ezért a tôkék napos oldalán ne távolítsuk el a leveleket a vegetáció elején egészen a zsendülésig, mert azok védik a fürtöket az erôs napsugárzástól. Viszont esôs idôszakokban, az érési idô környékén a rothadékony szôlôfajtáknál a fürtzónában érdemes a leveleket leszedni, de csak a tôkék árnyékos oldalán. Ez különösen fontos a csemegeszôlô-fajtáknál, ahol a bogyók és a fürtök szépségét, hamvasságát védenünk kell. A csemegeszôlô-termesztésben a levegôben lógva és árnyék alatt érdemes a fürtöket kinevelni, amihez a legalkalmasabb mûvelésmód a tendone.

talma, ami segíti a harmatképzôdést. Többen úgy hûtik a tôkéket, hogy hajnalban csak vízzel permetezik felületüket. Szelek, széljárások Magyarországon az ÉNY-i széljárás az uralkodó, de számos esetben máshonnét fúj a szél. A szél erôsségét elsôsorban a szél sebessége alakítja. Többször orkán erejû szelek érkeznek borvidékeinkre, ahol nagy pusztításokat okoznak. A szélkárok megjelenhetnek a támberendezés kidöntésében, a hajtások letörésében, a levelek megtépésében, a fürtök és a bogyók horzsolódásában. A homokos területeken a szél elhordja a talajt. Az a tôke, amely alól a szél a homokot elhordta, kiszárad.

Hôség A szôlôtôkék életéhez és asszimilációjához napfényre és hôre van szükség. De ha a léghômérséklet túl magas (32 °C feletti), akkor a szôlô életfunkciói redukálódnak, sôt leállnak, aminek következtében lecsökken a szénhidrátok, ezen belül a cukrok felhalmozódása a növényi részekben, érés idején különösen a bogyókban és a szôlôvesszôkben. Az utóbbi években a nyári felmelegedések olyan gyakoriak és tartósak, hogy megzavarják a szôlô életfunkcióit, olykor a tôkék hôsokkot kapnak. A hajtásnövekedés, a virágok termékenyülése, a fürtök és bogyók kifejlôdése és érése a hôség hatására leblokkolódik. Sajnos a hôséghez gyakran szárazság is társul, ami víz- és tápanyag felvételi zavarokat okoz. Védekezés: A hôség kivédéséhez igen fontos a szakszerûen megtervezett növényállomány kialakítása. Egységnyi felületen növelni kell a tôszámot (2300 tôke/ha helyett a 10 000 tôke/ha), mert ezzel az állományklímát is kedvezôen alakíthatjuk. A növényi fedettséggel csökkentjük a talaj párologtatását (evaporációt), a tôkék közötti légtérben pedig magasabb lesz a levegô páratar-


Védekezés: A széljárta helyeken a szél erôsségének meggátlásához erdôsávokat érdemes telepíteni. Ezek az erdôsávok egyben a szôlôt károsító élôszervezetek természetes élôsködôinek is búvóhelyéül szolgálhatnak. Az ültetvény sorait lehetôleg az uralkodó széljárással szemben derékszögben jelöljük ki, így a szél ereje megtörik. Esôzés A csapadék lehullása igen rapszodikus mennyiségben, eloszlásban, idôben és a csapadék formájában (esô, jég, ónos esô, hó) történik a klímaváltozásnak köszönhetôen. Csapadékban leggazdagabb a május, június és a július, és legszegényebb a január, február, március és az október. Ha a


2013.04.18.

13:26


naponként lehullott mennyiséget figyeljük meg, a kép még érdekesebb. A száraz periódusokban csak pár milliméter (3–10 mm) hull naponta, pedig a szôlônek a hatékony mennyiség minimum 25 mm/nap lenne. Magyarországon a szôlôérés idején általában kevés csapadékot kapunk, de amikor beértek a szôlôfürtök, a csapadék már nem hiányzik, azonban számos esetben ilyenkor (augusztus végén, szeptemberben) jön nagy mennyiségû csapadék (50–60 mm/nap). Ekkor megrepednek a bogyók és a repedéseken keresztül azonnal fertôz a szürkepenészes rothadást okozó gomba. A rothadt fürtök pedig rontják a termés mennyiségét és a bor minôségét. A rövid idô alatt lehullott, nagy mennyiségû csapadék a hegyvidéki szôlôültetvények talaját erodálja, a víz a tôkék mellôl a termôréteget lehordja. Védekezés: A szôlôültetvények létesítését megelôzôen ki kell építeni a vízelvezetô rendszereket. Ha éréskor nagy mennyiségben hull csapadék, érdemes a fürtzónában a leveleket leszedni azért, hogy a fürtök szüretig száradjanak. Ezt különösen a rothadékony fajtáknál (Furmint, MüllerThurgau, Rajnai rizling, Kékoportó stb.) érdemes elvégezni. Megelôzôen pedig érdemes kálcium (Ca) tartalmú szerrel permetezni a fürtöket a virágkötôdést követô 60. napon. Ez a permetezés erôsíti a bogyóhéjat és az esôzéseknél a bogyóhéj nehezebben fog felrepedni. A rothadt szôlô feldolgozásánál pedig ügyelni kell a kénezésre. A rothadt szôlôt feldolgozás elôtt ne kénezzük! Mielôbb préseljük ki a leszüretelt szôlôt és az ülepített és színelt mustot lehet kénezni. A kén ugyanis a rothadt bogyókból kiveszi a penészes ízeket és ezzel romlik a bor minôsége. Jégesô A csapadékformák közül a jégesô igen kártékony, a jégszemek méretétôl függôen kártétele változó. Sajnos sokszor esô nélkül, szárazon hull a földre, amikor kemény ütésekkel sebzéseket ejt a tôkéken. Az élô sebek a betegségek fertôzésének helyei lehetnek.

Page 16

16

Védekezés: A jégesô felhôket jégelhárító rendszerekkel próbálják eloszlatni, olykor sikeresen. A jégvert ültetvényt, amint a talajra lehet menni, réztartalmú szerekkel kell bepermetezni azért, hogy a friss sebfelületeket minél elôbb lezárjuk és a betegségek fertôzését ezeken a helyeken kizárjuk. Bármennyi is a zöld rész, ami a jégverés után a tôkén megmaradt, ameddig az új részek fejlôdnek, hagyjuk meg, mert ezek még asszimilálnak és éltetik a tôkéket. Azok a fajták érzékenyebbek a jégverésre, amelyek hajtásai merevebben nônek (Ezerfürtû, Hárslevelû). Az idôsebb vagy a hajlékonyabb levelû fajták kisebb jégesônél a jégverést jobban tûrik. Szárazság, aszály A szárazság vízhiányt jelent, az aszály pedig a vízhiány mellett az igen száraz levegôvel párosulva alakul ki. Tehát az aszály a szárazságtól veszélyesebb helyzet. A talajvizek lesüllyedése, a csapadék hiánya, a szeles idôjárás, némely esetben a szakszerûtlen füvesítés okozza a talajok kiszáradását. Ilyenkor a talajban lévô nedvesség nem elegendô a tôkék vízigényéhez és vízháztartásához. A szôlôfajták vízigénye rendkívül eltérô. Egyes szôlôfajták pazarolják a vizet (Bianca, Ezerfürtû, Hárslevelû, Müller-Thurgau, Rajnai rizling, Zenit stb.), mások jól bírják a szárazságot (Cabernet sauvignon, Sauvignon blanc, Karát, Kövidinka, Zengô stb.), azaz jól gazdálkodnak a vízkínálattal. A csemegeszôlô-fajták általában vízigényesek. Védekezés: Szárazságban a vízhiányt öntözéssel tudjuk pótolni. Csemegeszôlô-termesztés öntözés nélkül szinte lehetetlen, ha minôségi és piacos árut akarunk kapni. A borszôlô termesztésénél is igen hasznos lenne az öntözés, de ehhez nagy felületen kellene kialakítani az öntözôrendszereket, ami igen költséges, de a jövôre nézve igen hasznos lenne. Másik lehetôség a talaj vízkészletének megtartása talajtakarással (szalma és egyéb növényi mulcsok alkalmazásával), illetve szakszerû talajmûveléssel. A szôlô öntözése a szôlô-

bogyók zöldborsós állapotától egészen a zsendülésig tarthat. Elôbb a virágkötôdés megzavarása, késôbb a bogyórepedés miatt nem célszerû öntözni. Az önözésnél lehetôleg egyenletes vízmennyiséget adagoljunk a szôlô egyenletes növekedéséhez és fejlôdéséhez. Ha hirtelen nagy adagú vízzel öntözünk, akkor az éredô bogyók könnyen kirepedhetnek ugyanúgy, mint a nagy esôzések után. Hungarikum fajták A klímaváltozás mindenképpen megterheli az élô világot, így a szôlôültetvényeket is különösen akkor, ha szakszerûtlenül, fajtaismeret hiányában akarunk szôlôt termeszteni. A Kárpát-medencében mindig is a kontinentális klíma uralkodott a szélsôségeivel. Ezért nagyon nagy értékeink azok a hungarikum fajták, amelyek itt évszázadok alatt megmaradtak hosszú idôn át alkalmazkodva a helyi klimatikus adottságokhoz, például a gyakori téli fagyokhoz, hosszan tartó aszályos idôszakokhoz. De azok a hungarikumok is igen nagy kincseink, amelyeket a magyar szôlônemesítôk hazánkban nemesítettek és közülük a legértékesebbeket az itteni klímára szelektálták ki. A klímaváltozás viszontagságos helyzeteinél nagyon érdemes ezeket a lehetôségeket jól kihasználni és a szakmunkákat idôben elvégezni. Hajdu Edit tudományos fômunkatárs BCE Szôlészeti és Borászati Intézet Kutatóállomása, Kecskemét



2013.04.18.

13:26

Page 17




2013.04.18.

13:26


Page 18

18



2013.04.18.

13:26

Page 19


2013.04.18.

13:26


Page 20

20

A kadarka feltámadása Ezt, a fajta jövôje szempontjából ígéretes szókapcsolatot munkacímként ajánlotta a szerkesztô, és mert tulajdonképpen a szerzô is azt gondolja, lehet itt szó valóban valamiféle feltámadásról, elfogadta a választást. Hangsúlyos a „valamiféle” jelzô az elôbbi mondatban persze, mert egyáltalán nincsen szó az útjából mindent elsöprô és máris diadalmaskodó tendenciáról. De szó van a lassan-lassan kibontakozó esélyrôl. De éppen mert ez az esély már jól látszik, érdemes talán áttekinteni, mi is a tartalma. Nézzük.

A

kadarkát Hajdu Edit a magyar szôlôfajtákról szóló most megjelent kézikönyve a „régi, nem magyar eredetû, a Kárpát-medencében meghonosodott vörösborszôlô-fajták” csoportjába sorolja, együtt a kékfrankossal és a kékoportóval. (Talán érdemes itt megjegyezni, hogy olyan autochton kékszôlô fajtát, amelyet ôshonossága okán hungarikumnak nevezhetnénk, s amely a termesztésben és a borforgalomban mérhetô szerepet játszik, nem ismerünk.) Nincs egyelôre tudományos közmegegyezés, hogy ezek a fajták mikor érkeztek korábbi termesztési területükrôl a Kárpát-medencébe, illetve a történelmi Magyarország területére, s fôleg, hogy mikorra terjedtek el gazdasági értelemben is. A kékfrankos legvalószínûbben az 1800-as évek közepén-végén. A kékoportó a XVIII. század utolsó harmadától van jelen, az akkor beköltözô sváboknak köszönhetôen. A kadarka pedig a délszláv népmozgásoknak a XV. század végétôl egyre jellemzôbbé váló hullámaival már a XVI. században, elôször és számottevô mértékben a Szerémségben terjedt el. A kadarka tehát vitathatatlanul a legrégebben magyarnak mondható vörösbort adó szôlôfajta, és annál inkább, mert jelentôs mennyiségben több mint egy évszázada csak a mai Magyarország területén termesztik. Ezen a ponton találhatjuk az elsô fogódzót a feltámadás kérdésének megválaszoláshoz. Hogy tudniillik, ha van többé-kevésbé, de elegendô hitelességgel magyarnak nevezhetô kékszôlônk, annak borát meg kell becsülnünk, a fajtát értékelnünk, a magunkénak tudnunk és ilyennek hirdetnünk. Mindent tud! Ôshazája – láttuk – nem Magyarország. S megoszlanak a vélemények arról, hogy persze délrôl érkezett a mi földünkre, de Isztambul (egyik) külvárosa-e a névadó

(Üszküdar), s ezért az a vidék az ôsforrás, vagy a mai Albánia, illetve Montenegro határvidéke: Shkodra, Skadar, régi magyarul Szkutari. Ami biztos, a Szerémségbôl, Délvidékrôl két úton vándorolt tovább észak felé. Egyrészt és fôleg a Duna völgyében. Bácska, Bánát, Villány, Baja, Szekszárd, Buda vonalán, innen keletnek fordulva Eger, Tokaj-hegyalja térségéig. Másrészt egy másik útvonalon Szerbia–Bulgária határvidéke felôl (ez kétségtelenül közelebb esik Üszküdarhoz, mint Shkodrához), így érkezve meg Ménesre, az Érmellékre, Husztra, Ugocsára. Ha összerakjuk ezeknek az útvonalaknak a földrajz – és talaj- meg terroár – jellemzôit, azt konstatálhatjuk, hogy egymástól jelentôsen eltérô talaj- és éghajlatviszonyok között kellett termôfelületet találniuk azoknak a gazdáknak, akik belefogtak a termesztésébe. S ha ehhez hozzátesszük, hogy fôleg a filloxéravészt követôen milyen remekül érzi magát (azóta is) az Alföld homokján, szélsôséges idôjárási körülmények között, levonhatjuk a következtetést: a kadarka alkalmazkodóképessége szinte páratlan. Többek között emiatt az ország kadarkaállománya számos (számtalan) változatban testesül meg, az azonosított klónok száma több tucat ma is, amely változatok közül ismét termelésbe vonható, újra telepíthetô több mint féltucat alfaj: immár hivatalosan. (Kiválasztásukban a pécsi Szôlészeti és Borászati Kutató Intézet játszik meghatározó szerepet.) Ez azért fontos, mert mindenki, aki borunk élvezeti és tartalmi értékeit vizsgálja, egybehangzóan vallja, nem az egy változatból álló ültetvény, hanem a sokféleségbôl érkezô ízek-illatok nyújtják a jó esélyt arra, hogy a termék kitûnjön az átlagból, a borbarátok és a kereskedelem örömére. S ez magának a fajtának a mondhatni történelmi érdeme, amely képességeinek hasznosítása most ismét elôtérbe került, fôleg a kézmûves borászatoknál, ahol oda tudnak figyelni a kadarka termesztésének általános kockázataira is. Merthogy ilyenek is vannak (még ha esetleg nem is bôvebben, mint más fajtáknál, ami miatt ezek és a kadarka is kevésé alkalmas a nagyüzemi termesztésre). Ide kívánkozik leszögezni: a kadarka nem csak ilyen értelemben tud szinte mindent, ha a boráról van szó. Remek rozé, kitûnô siller, másutt magas alkoholtartalmú „nagy” vörösbor, de akár vékonyabb, fröccsnek való, s ha éppen olyan területen talál hazát, mint Ménesen például, szinte minden évben aszú is készíthetô belôle. Legújabban pedig pezsgôalapanyagként is bevált, továbbá az ürmöst (a rácürmöst) is sokáig ebbôl a szôlôbôl varázsolták a poharakba azokon a borvidékeken, ahol divat volt ezt az édes-csalós italt évszázadokon át készíteni.



2013.04.18.

13:26

Page 21


Ötszáz hektár jó kezekben A XVIII. század végétôl ez volt a legelterjedtebb szôlôfajtánk. A XIX. század elején még az ültetvények hatvan százaléka a kadarkás Magyarországon. A XX. század közepére (már csak a kékszôlôket számítva) mintegy ötven százalék körüli a részesedése, de még ez is 47 ezer hektárt jelent (1960-ban), azaz a magyarországi ültetvények közel negyedét. Aztán zuhanni kezd a fajta ázsiója. 2000ben 993(!) hektáron terem, 2011-ben ennek is alig a fele, kereken 500 hektár (az adatok forrása: Hajdu Edit: Magyar Szôlôfajták, Mezôgazda Kiadó, 2013). Nem kell sokat tûn?dni azon, miért épült le ilyen rohamosan, fôleg az ezerkilencszázhatvanas-nyolcvanas években az ország kadarkás szôlôállománya. A szôlô- és borklultúrában (utóbbit talán nem is illik ebben a korszakában a fogyasztásnak kultúrának nevezni) a mennyiség megtermelése vált az elsô, a legfontosabb szemponttá. Többek között azért, mert tôlünk keletre és északra minden mennyiséget beszámítva szállítottak érte a táboron belül energia- és nyersanyag szállítmányokat. Márpedig a kadarka nem bírja a házgyári tempót, még az a változata sem igazán (a P9-es), amelyet kifejezetten az új igényekre nemesítettek klónváltozataiból a kilencszázötvenes években. A (nagy)kereskedelem persze nem jött emiatt zavarba. Hiszen a piac változatlanul igényelte a kadarkát. Amit évszázadok alatt megkedvelt a közönség, nem szabad és nem is célszerû, mondhatni ráfizetés, megvonni tôle. Úgyhogy készült kadarkás palack százezer számra meg kannás, kimért is, amennyi kellett, de csak a címke volt az igazi. Ez aztán lassan elvette a kedvét mindenkinek, aki belekortyolt. Presztízse rohamosan hanyatlott, s ha ma megkérdezünk bárkit, akinek nem volt módja, csak elôször negyven-harminc-húsz esztendôvel ezelôtt megkóstolni, hogy mit gondol róla, ránk csodálkozik, mit is akarunk tôle? Falmelléki kocsisbornak se jó. Van-e – igen, ez a kérdés – van-e feltámadás? Mert nem sok értelme van azt keresni, mit rontottunk el, mit tett tönkre ötven év alatt a magyar szôlész-borász társadalom, inkább azokat kell ünnepelni, akik felismerték: volt valamink, ami csak a miénk és kivételes érték. Ha csak áldozatok árán lehet újrateremteni, hát meghozzák ezt az áldozatot. Elsôsorban nem üzleti megfontolásból. Hanem mert megértették: van dolguk a világon. Törôdni élô örökségünkkel.

részt vesz azon Ballag Géza Ménesrôl és Maurer Oszkár Hajdújárásról), ahol jóval több mint száz mintával mérették meg palackozott kadarkákkal boruk minôségét kadarkás borászaink. Azt, hogy a 2010-ben alakult Kadarka Kör havonta megrendezett borvacsoráin immár majd félszáz, fôleg kézmûvesnek nevezhetô borászat mutatta be közel százötven kadarkáját, amelyek közül a hónapról hónapra felkészültebb kóstolók már mintegy ötvenet minôsítettek 19 pont felett (az adható maximális pontszám 20). Hogy ezeken a vacsorákon a legjobb hazai borászok – akiknek a családneve is márkanév – számolnak be arról: telepítenek, folytatják, nem hagyják magára a kadarkát. Hogy a Kadarka Kör Budapesten hozzáfogott a hajdan legendásan híres Budai Vörös szôlôfajtáinak újratelepítéséhez a Svábhegyen (amely fajták között a kadarka a részarányos fôszereplô). Hogy ugyancsak a Kadarka Kör Jókai Mór egykori szôlôskertjének helyén az ország kadarkás szôlész-borászainak oltványaiból 2012 tavasza óta megkezdte és idén befejezi Kadarkáink Kertjének kiépítését: remek marketingfelületet nyitva a fajtának és elkötelezettjeinek. Azt, hogy három éve mûködik a másik, a meghívásos kadarkaminôsítô verseny, a Kadarka Szalon, amelyen egyre több a remek bor. Hogy megalakult két éve Szentendrén is a Kadarka Kör, s hogy hasonló lobbicsoportok megalapítását tervezik szinte minden borvidékünkön. Határozottan úgy tûnik tehát, egyre többen vannak a szakmában és a szakmával barátságban élôk körében, akik elhatározták, és nem csak beszélnek róla: újra méltó szerepében kell bemutatnunk a borbarátok körében, itthon és külföldön, azt a borunkat, amire minden szempontból joggal lehetünk büszkék. Amely ugyan sohasem lesz világkereskedelmi tétel (ahogy a magyar sem lesz világnemzet), de amelyet büszkén és a kudarc veszélye nélkül kínálhatunk vendégeinknek itthon és külföldön. Az idegenforgalomban és a mustrákon, a versenyeken és a fesztiválokon. A kadarka feltámadhat. Régi dicsôsége talán már nem késik soká az éji homályban. Mert persze utóbbiból is van bôven most is, s mindig, körülöttünk. Buza Péter a Kadarka Kör fôkadarnagya

A kadarka körei Az utolsó összesített adat a kadarka hazai termôterületérôl gyakorlatilag három esztendôvel ezelôtti. A kadarka címkével és tartalommal árusított borok forgalmáról semmiféle információ nem áll rendelkezésünkre. Mi, kadarkabarátok, viszont jeleket látunk, s örömmel konstatált jeleket. Azt például, hogy néhány hete immár tizennyolcadik alkalommal rendezték meg a szervezôk Kiskôrösön a Nemzetközi Kadarka Versenyt (azért nemzetközi, mert SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM z 2013. április


2013.04.18.

13:26


Page 22

22

Egy korszerû pincészet A Varga Pincészet évente több mint 11 millió palack bort és pezsgôt értékesít. A nagyüzemi méretû termelés lehetôséget ad arra, hogy a legkorszerûbb berendezésekkel és a legújabb technológiai színvonalon állítsák elô termékeiket, rendkívül költségtakarékos módon. A pincészet mostanáig végrehajtott technológiai fejlesztéseirôl kérdeztük Csiszkó Gábort, a cég termelésért felelôs ügyvezetôjét.

E

bbôl az értékesített mennyiségbôl közel 9 millió a belföldi palackos bor, amivel a Varga Pincészet 2005-ben piacvezetôvé vált a magyar piacon. Autentikus, szakmailag hosszú távon elkötelezett borászatot épít. A ’90-es évek végén nagyarányú szôlôtelepítésbe kezdett, melynek eredményeképpen ma 200 hektárnyi szôlôterülettel rendelkezik. Az ültetvények legnagyobb része a Balaton körül helyezkedik el, de az Egri borvidéken is rendelkezik 60 hektár szôlôvel. A saját termesztésû szôlôalapanyag feldolgozása mellett több mint 300 szôlôtermelôtôl vásárol fel szôlôt. Korszerû technológiák, berendezések – Borászati tevékenységünkben együtt élnek a legújabb csúcstechnikák és a régi hagyományôrzô tradíciók. A leghigiénikusabban kezelhetô nemesacél tárolók, az irányítható hûtéstechnika, az automatizált szôlôfeldolgozó és borpalackozó rendszerek mint új technikák nélkülözhetetlenek a szôlô feldolgozásában, a bor tárolásában és töltésében, csomagolásában. A kíméletes préselés, a mustnak az erjesztés elôtti tisztítása, az erjedés alatt keletkezô hô automatikus elvonása, a higiénikus tárolás és korszerû szûrés a magas minôség elérésének elengedhetetlen feltételei. A borok érlelésében azonban tovább él a tradíció, a legnagyobb minôséget képviselô borok ma is fahordóban és majd palackban érlelôdnek. A pincészet technológiai fejlesztése az utóbbi 6 évben felerôsödött, évente 5–600 millió forintot költ erre a célra. Ahogy általában a borászatokban, a technológiai fejlesztés a mi pincészetünknél is több irányú volt.

Az egyik irányt a technológia elôrehaladása vezényelte, illetve az az igény, hogy költséghatékonyan, jobban, könnyebben, kevesebb élômunkával dolgozzunk. A másik irányt a jobb minôség, a nagyobb tisztaság és higiénia követelménye szabta meg. Pincészetünk tavaly a már meglévô mellé vásárolt egy hasonló elven mûködô, nagy teljesítményû, jó minôségben dolgozó bogyózógépet. A préselés korszerûsítése érdekében négy Bucher-típusú, 150 hektoliteres, pneumatikus szôlôprést állítottunk be. Ezek a gépek jelenleg a legkorszerûbbnek számítanak, és alkalmasak rá, hogy a lehetô legkíméletesebben préseljük ki a szôlôt. A fehérszôlô bogyózása után a cefre egybôl az alacsony nyomású présekbe kerül, így elkerülhetô, hogy a szôlômag a préselés során összeroppanjon. A következô technológiai lépés borászatunkban a kipréselt mustok különválasztása, majd kezelése. Ennek az a lényege, hogy a mustokat lehûtjük, leülepítjük, évjárattól függôen esetleg derítjük, és a tiszta mustot visszük át erjesztésre. Az erjesztésnél különösen fontos, hogy az szabályozott körülmények között, alacsony hômérsékleten történjen. A piac meghatározó szegmensét képviselô, gyümölcsös, könnyû borok esetében ez kiemelt jelentôségû. Mivel az erjesztés idôtartama a hômérséklet csökkenésével meghosszabbodik, többletkapacitásokra van szükség mind a hûthetô erjesztôtartályok, csöves hôcserélôk, mind pedig az ezeket ellátó hûtôkompresszorok esetében. Ennek érdekében pincészetünk három Daikin hûtôkompresszort, tizenkét 1000 hl-es erjesztôtartályt vásárolt. A hûtés jelentôségét tovább növelte az a körülmény, hogy 2011-

ben, de különösen a 2012-ben extrém meleg volt az idôjárás szüretkor. A következô technológiai folyamat a borok derítése, szûrése valamint hidegkezelése. A szûrésnél régóta használja a pincészet a cross-flow szûrési technológiát. Ez utóbbit az elmúlt években kezdték a borászatok széleskörûen alkalmazni, nekünk e téren 15 éves tapasztalatunk van. A meglévô cross-flow szûrôink mellett egy legújabb fejlesztésû szûrôt is vásárolt pincészetünk. A szûrést követô hidegkezelést hagyományos elven mûködô berendezésekkel végezzük. A borokat lehûtjük hidegkezelô tartályokban mínusz három fokra, így megtörténik a borok hidegstabilizálása. A fehérborszôlô feldolgozási technológiájának fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a vörösborkészítés fejlesztésére is. A 2003-as szürettôl kezdve a vörösbor erjesztést legnagyobb részben Ganimede tartályokban végezzük. Pincészetünk egy korszerû, 10 000 palack/óra teljesítményû palackozósorral rendelkezik. A palackozási technológia területén az utóbbi években megteremtôdött annak a feltétele, hogy üzemi körülmények között mérhetôvé váljon a borok oxigéntartalma a palackozás során. 2011-ben beszerzésre került egy olyan készülék, amellyel a palackozás után is megállapítható a borok oxigénszintje. Így befolyásolni tudjuk, hogy a különbözô stílusú borokat milyen oxigénszint mellett palackozzuk és milyen áteresztôképességû zárási módokat alkalmazzunk. Ennek eredményeképpen a palackozott boraink a bortípusnak megfelelôen fejlôdnek, és palackozás után hosszabb idôn keresztül megôrzik minôségüket. A borok oxigéntartalmának szabályozásához két Nitrogén generátort állítottunk munkába szintén 2011-ben. Pincészetünknél 2012-re megteremtôdtek a legmagasabb szinten történô borászkodás technikai feltételei. További fejlesztéseink az ágazatban megjelenô új technológiák kipróbálása és esetleges bevezetése, valamint a nehéz fizikai munkát csökkentô csomagolóberendezések beszerzése lesznek. VB



2013.04.18.

13:27

Page 23


2013.04.18.

13:27

Page 24

az optikai szôlôbogyó válogató berendezés

Recommend Documents