az optikai szôlôbogyó válogató berendezés

2011_SZ-B-Praktikum_197x285.qxd

4/21/2011

10:23 AM

Page 1

Szôlôtermesztési – Borászati

Ára: 290 Ft

praktikuM XVI. évfolyam

SZAKMAI FOLYÓIRAT – MAGAZI N

2011. április


4/21/2011

10:23 AM

Page 2

az optikai szôlôbogyó válogató berendezés

A Bucher Vaslin cég legújabb fejlesztése, melynek segítségével nagy precizitású bogyóválogatás végezhetô kézi, valamint gépi szüret esetében a szôlô bogyózása után. A VISTALYS optikai válogatási folyamata biztosítja a kezelô által meghatározott minôségû bogyók kiválasztását és elkülönített gyûjtését méret és szín alapján. Berendezés lehetôséget biztosít különbözô válogatási kritériumok meghatározására. A kezelô eldöntheti, hogy vagy csak egészséges bogyókat hagy meg, vagy sérült, de egészséges bogyókat is. A megfelelô minôségû bogyók és a más nemkívánatos részek automatikusan elkülönítôdnek. A berendezés maximális teljesítménye: 5–10 t/óra a szôlôbogyók minôségétôl és a válogatási folyamat technikai kiszolgálásától, szervezettségétôl függôen. Magyarországi képviselet:

Központ: 3300 Eger, Vécsey-völgy út 93. Tel.: (06) 36/510-170, fax: (06) 36/416-945 E-mail: [email protected] További telephelyeink: Gyöngyös (06) 37/789-615, Bodrogkeresztúr (06) 47/396-024, Szekszárd (06) 74/318-580

www.interker-wein.hu


4/21/2011

10:24 AM

Page 3

3

A TARTALOMBÓL

„TISZTESSÉG ÉS TERMÉSZETESSÉG”

TISZTELT OLVASÓ!

Az „Év Borásza” díj nem egy bor kiváló minôségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelô több éven át tartó, kiemelkedô teljesítményéért, borainak állandó kiváló minôségéért, hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez a magyar borászok által elnyerhetô legrangosabb hazai kitüntetés, amelyet 2010-ben Légli Ottó nyert el a balatonboglári borvidékrôl.

8 A SZÔLÔPERMETEZÉS GÉPI TECHNOLÓGIÁJA A szôlôvédelem eredményességét nagymértékben meghatározza, hogy milyen permetezôgépet alkalmazunk, és azt hogyan üzemeltetjük. A permetezés mûszaki technológiáját az ültetvény adottságaihoz kell igazítani. Ezek közül a legfontosabbak a terep és talajviszonyok, a sortávolság, a mûvelésmód, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sûrûsége.

17 BORVIDÉKEINK FÔ SZÔLÔFAJTÁI A 22 magyar borvidék a mérsékelt égövön és eltérô tengerszint feletti magasságban – sík vidéken, domb- és hegyoldalakon – található. Ezekbôl a különbözô földrajzi, éghajlati, talajtani adottságokból és a helyi hagyományokból adódik borvidékeink sokfélesége, különféle fajtaösszetétele, az ültetvények telepítési rendszere, a tôkék mûvelés- és metszésmódja, borászati technológiája.

20

Szôlôtermesztési – Borászati

PRAKTIKUM

2011. április XVI. évfolyam Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B z Telefon: 273-2180 Lapigazgató: Farkas Tamás Felelôs kiadó: V. Farkas József vezérigazgató Felelôs szerkesztô: Szujó Béla Tördelôszerkesztô: Bencze Sándor

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM z 2011. április

„Ha ma kezdenék a szakmába, még akkor is nagy gondban lennék, ha nemcsak a kertészetemben, de a bankszámlámon is lenne elegendô tôke. És azt hiszem, igazából nem is fognék ma borászatba, annyi itt a gond” – összegzi az elmúlt néhány év tapasztalatait a tudósítónak az egyik legnagyobb hírû magyar borászat tulajdonosa. Legnagyobb dilemmáját az jelentené, hogy melyik utat is válassza: a modern, kifejezetten kereskedelmi célú „ipari” bortermelést, vagy a míves, magas minôségre törekvô, klasszikus pincemesterséget. Ha az évszázados magyar hagyományokat tekintené fô szempontnak, akkor az utóbbinak lehetne nagyobb létjogosultsága, ha viszont a világtrendeket, akkor az elôbbi elvileg hamarabb megtérülô befektetéssel kecsegtetne – már ha kellô üzleti háttérrel, erôteljes marketinggel is meg tudná azt támogatni. Az ellentmondásos helyzet erôsen rányomja bélyegét a tavalyi rendkívüli idôjárás miatt amúgy is nehéz helyzetbe került hazai borászat viszonyaira. A kiváló minôségû, méltán világhírû fajtáinkból is kevesebb és a szokásosnál általában szerényebb minôségû bor termett, de ennél nagyobb üzleti gondot jelent az a tény, hogy a kiesés miatt soha nem tapasztalt arányú import jelent meg a hazai kínálatban. Igen, százezer hektáros kiváló minôségû termôterületünk ellenére folyamatosan nô a borimport, amely az idei évben – amely lehet, hogy kivételes lesz, de a trendeken ez nem változtat – várhatóan immár megközelíti az egymillió litert, szemben a nagyjából félmilliós kivitellel. A legtöbb szakértô szerint a most keletkezô piaci „lyukakba” beépülô konkurenseinkkel szemben az ágazatnak komoly technológiai fejlesztésekkel és az eddigieknél összehangoltabb, az ország egészére kiterjedô „borimázsépítéssel” lehetne valódi esélye a versenyben maradásra. Jól tudjuk, az elôbbihez a pénz, a másikhoz pedig a szándék kevés már megint, vagy még mindig – ki-ki döntse el, melyik változat „igazabb”. Pedig a közös fellépésnek lenne intézményes háttere is. A hivatalos magyar bormarketinget a Bormarketing Alapból finanszírozzák. A jogszabály alapján ebbe az alapba kell a termelôknek a védett védjegyû bor után literenként 10 forintot, a többi után literenként 5 forintot befizetni. Ám a milliárdos összeget kezelô, közvetlen tárcairányítás alá került Bormarketing Kft. mûködését sok bírálat éri: fôként, hogy igazából nem tudja a szakma, mit is csinál a pénzükkel a cég. Ilyen körülmények között viszont valóban nehéz megtalálni mind a járható közös utat, mind az egyéni stratégiákat. Még ha azon a bizonyos számlán akadna is elég abból az emlegetett tôkébôl, akkor is – ha meg nem akad, akkor különösen. Tamás Gábor


4/21/2011

10:24 AM

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM

Page 4

4

Szakértelem és technológiai felkészültség A 2010-es évben a szakértelem és a technológiai felkészültség került dobogós helyre. Mert azért voltak olyan felkészültséggel és technológiai háttérrel rendelkezô borászati vállalkozások, amelyek 2010-ben nagyobb termést realizáltak, mint 2009-ben – mondta el lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkára. – Milyen évet zárt 2010-ben a magyar szôlészet és borászat? – A 2010-es esztendô szinte bizonyosan nem kerül be a magyar szôlôés bortermelôk aranykönyvébe. Nem annyira a termék minôsége okán, sokkal inkább a kedvezôtlen környezeti feltételek miatt. Az ágazatban már az év elején mutatkoztak a krízisjelek a téli-tavaszi fagyoknak betudhatóan. A fô problémát azonban nem ez, hanem a vegetáció nagyon hûvös volta, a nagyon csapadékos idôjárás jelentette, ami erôs széllel, viharokkal párosult. Elôfordult, hogy egy nap alatt egyhavi csapadékmenynyiséget kaptunk, ami egyszerûen kezelhetetlennek bizonyult. Sokan nem tudták elvégezni az aktuális növényvédelmi munkákat. Virágzáskor megint hûvös, csapadékos idôt kaptunk, ami tovább csökkentette a terméskilátásokat, és nagyban hozzájárult gombabetegségek terjedéséhez. Aki tavaly az elsô permetezést elvétette, mert azt gondolta, hogy ilyenkor nem szokott támadni a gomba, az csúfosan megjárta. Mi azt gondoltuk, hogy az a hôösszeghiány, ami augusztus elejére már kimutatható volt, okot ad arra, hogy Magyarország kezdeményezze az EU-nál a plusz fél térfogatszázalék alkoholtartalom-kiegészítést, ami a standard módon adható másfél térfogatszázalék fölött egyébként jár. Az augusztusi kezdeményezésre Brüsszel azonban csak november 18-án mon-

dott igent. Aki ismeri a szüretet, és tudja, hogy ez a korai fajták esetében mit jelent, az érti, milyen a feszültséget okozott a termelôk körében a bizonytalanság, hogy az egyébként jogszerûen végrehajtott javítási tevékenység hamisításnak minôsül-e, ha elmarad az uniós intézkedés. A pozitív döntés kierôszakolásában végül is fontos szerepe volt annak, hogy Ausztria, Németország, Szlovákia, Csehország és Szlovénia is mögénk állt. – Milyenek voltak a terméseredmények? – Összesen 1,6 millió hektoliter borunk termett. Egy évvel korábban ennek a kétszeresét regisztráltuk. A szüret is eléggé csapadékos körülményeket hozott. A Kunságban láttam olyan ültetvényeket, amelyek inkább emlékeztettek a velencei Szent Márk térre, mint egy sívó homokjáról ismert tájra. Ezzel együtt azt kell, hogy mondjuk, hogy a 2010-es évben a szakértelem és a technológiai felkészültség került dobogós helyre. Mert azért voltak olyan felkészültséggel és technológiai háttérrel rendelkezô borászati vállalkozások, amelyek 2010ben nagyobb termést realizáltak, mint 2009-ben. Ahol függesztett rendszerû permetezôgépekkel dolgoztak, ott rá tudtak menni a felázott talajra is. Ahol a sorok felét füvesítették, ott szinte gond nélkül elvégezhetôk voltak a növényvédelmi munkák. Aki nem spórolt a növényvédô szerrel, sôt a drágább, ámde biztosabb hatástartalmú szereket választotta, az szintén jól szüretelt. – A gyakori esôkön kívül mi jellemezte a tavalyi szüretet? – A gyorsított tempó. Ahogy a beéréshez szükséges minimális cukorfok megvolt, a korai fajtákat rögtön szedni kellett. S akadt még egy furcsaság 2010 ôszén, a nagyszámú

külföldi szôlôfelvásárló megjelenése, akik igen magas árat ígértek, rövid határidôvel, s különösen a korai és kurrens fajták egy részét vitték. Tehát azok a borászati felvásárlásra alapozott vállalkozásaink, amelyek nem voltak eléggé tôkeerôsek vagy nem rendelkeztek elôzetes szerzôdésekkel a termelôkkel, hoppon maradtak. Összegezve: egy nagyon nehéz évet zártunk. Az értékelés igazán majd a borok kapcsán történik meg. Ebbôl a nehéz évbôl a fogyasztó viszonylag keveset fog észrevenni: az elkészült termékek az átlagos színvonalat megütik, élénkebb savérzetû, frissebb, üdébb borok lesznek a 2010es év meghatározói. A 2009-es azonos termôhelyû, azonos ültetvénybôl származó és egy 2010-es között ég és föld a különbség. A 2009-es magas alkoholtartalmú, lágy, tüzes, de esetleg túlérett zamatokat hordozó, a 2010-es élénk savérzetû, gyümölcsös, friss, üde, de nem túl vastag bor. – Mi várható az idén? – A rügytermékenységi mutatók azt vetítik elôre, hogy az idén sem lesz csúcstermés. A tél eddig kegyes volt hozzánk, jelentôsebb fagykárok a kemény tél ellenére – ami számottevôen gyérítette a kórokozókat – nem voltak, de a tavasz még tartogathat meglepetéseket. A szôlô megint akkor válik sebezhetôvé, amikor a friss hajtások megjelennek. Reméljük, hogy idén egy kicsit jobban járunk. Mindenestre az idei elsô három hónap jobb, mint a 2010-es volt. – Milyen tanulságai vannak a 2010es évnek? – 2010-nek egyik jellemzôje volt, hogy aki a terméskorlátozás lehetôségével már önmagában élt, annak általában jobb minôségû termése volt.



4/21/2011

10:24 AM

Page 5

5

Másrészt változatni kell az EU gyakorlatán, és a mustjavításra vonatkozó szabályozásokat nemzeti hatáskörbe kell utalni. Nem tartható az, hogy az illetékesek 2 hónapig ücsörögjenek az ilyen ügyeken. Az adott tagország meg tudja hozni a szükséges döntéseket. Jó lenne, ha a magyar EU-s elnökség ideje alatt megkaphatnák a tagállamok ezt a jogosultságot. A harmadik megszívlelendô tapasztalat, hogy a növényvédelem kiemelten fontos terület, amit nem a hagyományok és nem a megérzések alapján, hanem az elôrejelzések alapján kell végrehajtani. Ezen nem szabad spórolni, mert az súlyos következményekkel járhat. Egyébként ismét megjelent a szerhamisítás, amire szintén oda kel figyelni. A jövôben a felvásárolóknak és a termelôknek össze kell állniuk, és egyfajta szakmaközi megállapodás keretében kell saját maguk között rendezni a dolgaikat. Ezt senki más nem fogja megtenni helyettük. – És a külföldi szôlôfelvásárlók? – Nézze, akad olyan hazai vevô, aki még a 2009-es szôlôvel is adósa a termelônek. Ne csodálkozzunk, hogy ha valaki megjelenik és a tábla szélén fizet, annak szívesen adja áruját. Más kérdés, hogy sokszor ezek a kiszállítások mindenféle bizonylatolás nélkül történnek. S az sem lényegtelen, hogy ezért a termékért borként többet kaptunk volna, mint szôlôként. – A környezeti hatásokon kívül a gazdasági feltételek sem optimálisak az ágazatban. – A tavalyi megnövekedett költségek miatt indokolt lenne egy jelentôs boráremelés. A fogyasztók fizetôképes kereslete azonban ezt nem teszi lehetôvé, így a nem túl tôkeerôs felvásárlók is bizonyos értelemben csapdában vannak. – Sikerült-e a költségvetési hatással nem járó intézkedéseket, például az alkalmi munkavállalás szabályainak a racionalizálását elérni, javítva ezáltal a szôlôtermelôk és a borászok közérzetét? – Kormányzati szinten volt erre szándék, de technikailag nem sikerült jól kivitelezni. A legneuralgikusabb pont a jövedéki szabályozás. A


zárjegyrôl azt mondjuk, hogy köszönjük, de nem kell. A zárjegy valójában egy adójegy. Ide azonban nem adójegyre van szükség, hanem egy olyan minôségtanúsító jegyre, amely képes arra, hogy egyértelmûen azonosítsa a terméket, hogy akár a polcon, akár az ellenôrzés során meg lehessen állapítani, hogy egy regisztrált, minôsített termékérôl van szó. És fôleg, hogy megkülönböztesse a hazait a külfölditôl. Ha sikerül a nyilvántartások vezetését, az adatszolgáltatásokat ésszerûsíteni, akkor anélkül, hogy a költségvetést komolyan megterhelnénk, javulna az ágazat szereplôinek a hangulata. A környezetvédelmi termékdíj kérdése továbbra is megoldatlan. Abban bíztunk, hogy a tárca, ahol egymás mellé került a környezetvédelem és az agrárium, majd megoldja a termékdíj dolgát. De egyelôre ez még nem történt meg. Az igényfelmérésen túl vagyunk, várjuk az intézkedéseket. Az alkalmi munkavállalás esetében is változtatásra lenne szükség. Annál inkább is, mert a metszésnek lassan a végére járunk. A termelô szempontjából tizedrangú kérdés, hogy lesz-e új agrárkamarai törvény vagy sem. Neki az a fontos, hogy kap-e támogatást a víz által elmosott utak helyreállításához, hogy miként alakulnak a 2011. évi borpiaci évben a támogatási feltételek, miként lehetne racionalizálni a szakmai szabályozást. – Javult-e hazai bormarketing azáltal, hogy az ágazatot a parlamentben bizottsági szinten képviselik? – Azzal, hogy új bizottság lett kinevezve, a Bizottság helyzete nem javult. Sajnos továbbra sincs mellette egy végrehajtó testület. A Bizottság és az AMC közötti kapcsolatban sem érzékeljük az összhangot. Többnyire olyan témák kerülnek kiírásra, ami a szakmának kevésbé fontos. Úgy tûnik, mintha az AMC a saját döntéseinek a szakmai legitimálásához igyekezne használni a Bizottságot. Ez hosszú távon nem fog beválni. Innentôl kezdve a forgalomba hozatali járulék befizetése elveszti azt a fajta varázsát, hogy a szakma beleszólha-


tott a sorsának az irányításába. Most az látjuk, hogy az AMC részérôl diktátumok formájában érkeznek a kiírások, amelyek nem szakmai célokat szolgálnak. – A jogi kérdésekben tehát inkább egyfajta racionalizálásra lenne szükség? – Jelen pillanatban nagyon sok „megélhetési” hatóság mûködik Magyarországon. Ezek a hatóságok nem a feladat megvalósítása érdekében tevékenykednek, hanem a saját bevételszerzésük a céljából. Olyan elôírásokat tart az állam, hogy bizonyos intézkedésekhez ezeket elôzetesen mindenféleképpen igénybe kelljen venni. Ha például ki akarok vágni egy területet, és be akarom tartani az összes jogszabályt, 20–24 ezer forintig is eljutok az eljárási díjakban, és még hozzá sem kezdtem a feladathoz. Nem csoda, hogy a termék-elôállítók egy jelentôs része azt mondja, hogy vigye a kánya, hozzá se nyúl, ott rohadjon meg, ahol van. Az államnak egyfajta közös érdekeltséget kellene teremteni még a bevételszerzésben is. Például az osztrákok nulla kulcsossá tették jövedéki szempontból a pezsgôjüket. Tíz év alatt az osztrák pezsgô úgy felfutott, hogy jelenleg az áfából több adót szednek be, mint korábban a jövedéki adóból összesen. – Internetes honlapokon az olvasható, hogy a hegyközséget meg kell szüntetni. – Ez ránk nézve nem jó hír, de a termelô számára sem, mert bármilyen rendszert akarnak kiépíteni ennek a helyére, az legalább három év, amíg a mostani színvonalára el fog jutni a mûködése. Ez alatt a három év alatt nem fog tudni EU-s támogatásokat igénybe venni az igazolások hiányában, amelyek ezeknek a kifizetéséhez szükségesek. Jelenlegi formájában az MgSZHra nincs szükség, hiszen éves szinten jelentôs veszteséget produkál. A gazdasági mûködési szabályokat kellene elôbb a parlamentnek rendbe tenni, mert abból lesz bevétel, kormányzati tôke. Nem abból, hogy minden évben levesznek még 20 százalékot az eddig sem elegendô állami költségtérítésbôl. Valkó Béla


4/21/2011

10:24 AM

Page 6


4/21/2011

10:24 AM

Page 7

7


A boros polcok „vegyes folyamatai” Mostanra, 2011 tavaszára eljutottunk odáig, hogy már nem az a kérdés, érdemben fenyegeti-e a magyar borok piaci helyzetét az import, hanem az, hogy milyen mértékben. A hazai borok döntô része ugyanis immár a multinacionális bevásárlóközpontok polcaira kerül, ahol közvetlenül kell megküzdeniük a „hagyományos” dél-európai vetélytársaink (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Görögország, Bulgária) termékein túl már a vén kontinens határain kívülrôl (Argentína, Marokkó) érkezô szállítmányokkal is.

M

ég szerencse, hogy – legalábbis a hivatalos adatok szerint – a forgalom zömét azért még mindig a hazai pincészetek adják. Ugyanakkor a magyar bortermelôk külsô piacai szûkülnek, az elmúlt tíz évben folyamatos piacvesztést vagyunk kénytelenek elkönyvelni. A tavalyi, rendkívül idôjárás miatt gyenge termés áthúzódó hatásaival is számolva, ebben az idôszakban napjainkra 50–55 százalékkal csökkent a magyar borkivitel, tehát a borexportpiacunk lényegében felére csökkent az elmúlt néhány évben. Piacaink elvesztése – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának összegzése szerint – fôként a szovjet utódállamokra korlátozódik, és kisebb mértékben a közép-kelet-európai országokra. Ennek leginkább az az oka, hogy a nagyrészt asztali bort igénylô országokba Magyarország a kelet-európai országokhoz (Romániához, Bulgáriához, Moldáviához) képest viszonylag magas áron tud bort szállítani. Ebben a termékkategóriában

pedig az tesz szert piaci elônyre, aki a legalacsonyabb áron tudja piacra vinni a bort. A fô célpont az EU Így Magyarország számára a legfontosabb célországokat jelenleg az EU tagállamai jelentik. A 25 tagra bôvült EU borkivitelünk 80 százalékát veszi fel. Ebben a helyzetben nô folyamatosan a borimport, amely az idén várhatóan immár megközelíti az egymillió litert, szemben a nagyjából félmilliós kivitellel. (Igaz, egyes területeken 60 százalékos terméskiesés is volt 2010-ben, így az idei számok bizonyosan rendkívüli viszonyokat írnak majd le.) Ha statisztikákat önmagukban nézzük, elvileg nincs még vészhelyzet, mert az általában hárommillió hektoliteres hazai termés akár egésze is elfogyhat itthon, sôt az idén a nagyjából fejenként harmincliteresre becsült éves fogyasztáshoz elvileg az elmúlt évi, nagyjából 2,5–2,6 millió hektoliteres termés nem is elég. Ráadásul az európai uniós elôírások szerint fajtanévi megfeleléshez még akár tizenöt százalékban import bor is keverhetô, így a behozatal jelentôs része igazából hazai címkével kerülhet a polcokra. Forintok és eurók Mint már említettük, e polcok közül a magyar kiskereskedelemben – borügyben is – a multinacionális bevásárlóközpontoké a legfontosabb. Ezeken viszont aligha legelhet örömmel a magyar borász szeme. Itt egy sor spanyol „castilla tarjeta”, amott két rekeszben „della prima italiano rosso” Olaszországból, és félig sem drágábban, mint a hazai beszállítók áruja, sôt, az áruház akciójának köszönhetôen ez utóbbi literes palack 249 forintért vihetô. Ezzel pedig nehéz versenyezni. Hála istennek ez a „vegyes folyamatokat” jelzô helyzetkép elsôsorban mégis inkább csak a kínálat bô-


vülését jelzi, legalábbis hivatalosan. Az Országos Kereskedelmi Szövetség és a hegyközség szervezet felmérése szerint ugyanis az élelmiszerüzletek értékesítésében a hazai borok dominálnak (90 százalék), a külföldrôl származó borok csak kis szeletét jelentik a piacnak (10 százalék). A borminôség tekintetében megállapítható, hogy a minôségi borok túlnyomó többségben vannak az üzletek polcain (86 százalék), míg az asztali és tájborok csak 14 százalékkal részesednek a kínálatból. Ugyanakkor minden bizonynyal (a belföldi borforgalmi adatokra alapján), az utóbbi két kategória teszi ki a boreladás döntô többségét. Az árakkal hasonló a helyzet. Azt tapasztaljuk, hogy az alacsony árkategóriában 300 Ft/liter (1,2 €/liter) alatt viszonylag kevés terméket találunk (5 százalék), ugyanakkor valószínûleg ebben az árkategóriában lehet a legnagyobb a boreladás. A borkínálatban a legtöbb bor a 300–800 Ft/liter (1,2–3,2 €/liter) és a 800–2000 Ft/liter (3.2–8 €/liter) árkategóriában kerül be a kínálatba, viszont a minôség/ár arány a legkevésbé letisztult ebben a két árszegmensben. Palackban vagy kannában? Ám ez még mindig csak a hazai fogyasztás harmadát jelenti, a forgalomba hozott borok közel kétharmadát ugyanis folyóborként adják el. Ide soroljuk egyébként a „kannás kínálatot” felváltó, többségében kétliteres mûanyagpalackban eladott termékeket is. A folyóbor eladásban az asztali és tájborok közel 55 százalékot tesznek ki, a minôségi borok aránya pedig 45 százalék. A palackos kiszerelésnél szintén az asztali borok dominálnak. A palackban forgalmazott borok 60 százalékát az asztali és a tájborok képviselik, míg 40 százalékát a minôségi borok adják. Tamás Gábor


4/21/2011

10:24 AM


Page 8

8

„Tisztesség és természetesség” Egy somogyi bormûves dicsérete a száraz fehér nedûk kapcsán Az „Év Borásza” díj nem egy bor kiváló minôségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelô több éven át tartó, kiemelkedô teljesítményéért, borainak állandó kiváló minôségéért, hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez a magyar borászok által elnyerhetô legrangosabb hazai kitüntetés, amelyet 2010-ben Légli Ottó nyert el a Balatonboglári borvidékrôl.

L

égli Ottó immár 20 éve dolgozik önállóan Balatonbogláron, és az évtized elején végrehajtott új telepítések révén négy olyan dûlôválogatott borral rendelkezik, mint a „Gesztenyés” Riesling, a „Banyászó” Olaszrizling, a „Landord” Chardonnay és a „János-hegyi” Sauvignon Blanc, amelyek mindegyike a legjobb magyar fehérek szûk élmezônyébe tartozik. Az elismerés értékét tovább emeli, hogy Légli Ottót tavaly áprilisban a Borászok borászának választották meg. – Kislakon, ahol születtem, szinte mindenkinek volt szôlôje saját fogyasztásra és/vagy árutermelésre. Nekünk a felmenôink között az 1800-as években még kocsmáros is akadt. Az elsô világháború elôtt Somogyban még majdnem duplája volt a szôlôterület nagysága a mainak, jelentôs volt a gazdasági súlya és közösségteremtô ereje is – indítja a beszélgetést Légli Ottó, akivel egy verôfényes áprilisi napon beszélgettünk balatonboglári otthonában. – Apám a Boglári Állami Gazdaság telepvezetôje, késôbb szôlészeti ágazatvezetôje, majd nyugdíjas koráig szaktanácsadója volt. Boglár termelési rendszerként akkoriban majdnem annyi hektár szôlôt integrált, mint amennyin gazdálkodott. Nagyon ötletdús, kreatív embernek számított, rengeteg újítása volt. Anyám nagy konyhát vezetett, esténként gyakran gyûltek nálunk össze a barátok. A beszéd örökké a szôlô és a bor körül forgott – idézi a régi idôket a neves borász.

Mint elmondja, 1968ban az új mechanizmus adta lehetôséggel élve öt család, köztük az övé is összefogott, és egy hold saját szôlôt telepítettek, mert csak ennyit engedélyeztek. A reformok azonban elakadtak, és az ültetvényt az állam 1975-ben kisajátította. – A szüleim úgy gondolták, hogy ebbôl a féltanyasi létbôl valami komoly helyre adnak tanulni. Így kerültem Gyôrbe a bencésekhez, ahol fôként a humán tudományokban erôsödtem meg. E „kitérô” ellenére sohasem volt kétséges, hogy a jövôm csakis a szôlô lehet. Természetes volt tehát, hogy az érettségi után Kecskemétre a Kertészeti Fôiskolára kerültem. Légli Ottó számára a fôiskola, illetve a katonaság után, bár nem volt szerzôdése, magától értetôdônek látszott, hogy a gyakornoki idôt a Boglári Gazdaságban töltse. A nagyüzem kutatóállomására került, s a talajokkal, mûvelési módokkal, alaptrágyázással foglalkozott. Aztán maradt még jó pár évet a kutatóállomás telepvezetôjeként. A nyolcvanas évek elején a Boglári Gazdaság már csak az úgynevezett szakcsoportos rendszerben telepített szôlôt. A csoportba összeállók az államtól bérelték a földet, a piac garantált volt. A Légli família is belépett, közben barackot telepített, s megtelt az 50 hektoliteres borpincéjük is, melynek kulcsa idôvel Legli Ottó kezébe került, lévén, hogy édes-

apját inkább fôállása és az ottani feladatai kötötték le. – Meghatározó esemény volt szakmai pályafutásom során egy 1986ban megrendezett borverseny, ahová a sajátunkkal is beneveztünk, s magántermelôként a dél-dunántúli régió legjobb fehér bora díjat hoztuk el. Az évtized vége felé megérett bennem az elhatározás, hogy önállóan, függetlenként szeretnék dolgozni. Az elsôk között mondtam fel az akkori Boglári Állami Gazdaságnál – meséli beszélgetôpartnerem. Csak hogy érzékeljük e lépés merészségét, jó, ha tudjuk, hogy a Boglári Gazdaságnál ekkoriban körülbelül 70 mérnök dolgozott és mintegy 1200 fôs statisztikai létszámot mutattak ki. – Úgy éreztem, most jön egy másik világ, s hogy a tulajdonnak, a szabadságnak óriási jelentôsége lesz. A barackpénzbôl Szôlôsgyörökben, a már a grófi idôben legendássá vált Banyászó dûlôben vettünk három hektár területet. Jelenleg 33 hektár szôlônk van, amibôl 31 hektár a termô. A 90-es évek második fele azzal telt, hogy kerestük a számunkra perspektivikus dûlôket. A kutatóállomáson töltött évek alatt már volt elôzetes ismeretem a borvidék talajtani adottságairól. Meg hát olvasgatott az ember, s hamar láttuk, hogy távolabb kell menni a Balatontól,



4/21/2011

10:24 AM

Page 9

9

ha igazán kiváló területet akarunk. Nem volt könnyû megszerezni ezeket a földeket. Kezdettôl fogva a száraz borok inspiráltak bennünket, és kizárólag palackosan forgalmaztunk – mondja nyomatékkal a szakember. – A nyolcvanas években országos viszonylatban is nagyon jól mûködô borászati üzem volt a boglári. De mi ettôl egyedibbek akartunk lenni. Talajtani szempontból egyveretû, homogénnek írják a leírók a Balatonboglári borvidéket, a somogyi tájat. Kétségtelen, a talaj sokféleségét tekintve nem olyan változatos, mint például a Balaton északi partja, de mi is rendelkezünk kiváló, speciális adottságú területekkel. Hamar rájöttünk, hogy a siker titka az lehet, ha ezeket a területeket megtaláljuk. Gondolok itt a tengerszint feletti magasságra, a talaj agyag- és mésztartalmára, a dûlô fekvésére, mikroklímájára. A fajták kérdésében egy fix pont volt már az induláskor: az Olaszrizling. Aztán szép lassan jött a Rajnai, a Sauvignon Blanc, közben próbáltuk a Zenitet, a Hárslevelût és a legvégén a Chardonnay-t: Jelenleg összesen 12 fajtával foglalkozunk – tájékoztat az év borásza. – Nyilván szeretni kell, amit csinál az ember: kell a jó ízlés, az igényesség. Odahaza mi úgy nôttünk fel, hogy mindig pontos, tárgyszerû helyzetértékelésre törekedetünk. Ha egy bornak a termelô részérôl rossz az értékelése, a pozicionálása, akkor kártyavárként dôlhetnek össze a tervek. Egész életemben igyekeztem a tisztesség és természetesség elve szerint élni és dolgozni. Ha valaki idejön a Balatonra vagy konkrétan Boglárra, érezze, hogy itt fontos a bor, szeretik a bort, az a mindennapok része. De ezért még van mit tennünk. Meggyôzôdésem, hogy egy pincészet vagy régió csak akkor lehet exportképes, ha helyben magas szinten elégíti ki az igényeket. Jelenleg Szlovákiába, Csehországba, az USA-ba és Angliába szállítunk – tájékoztat. – Melyek a kedvenc borai? – Gyakorlatilag mindegyik. Inkább úgy fogalmaznék, hogy van egy


két emlékezetes köztük: így a „Banyászó” Olaszrizling ’93-as, ’97-es, 2001-es, 2003-as, 2007-es és 2008-as évjárata; aztán a „Landord” 2003-as és 2009-es, amely még fiatal, bár már a piacon van; valamint a „Gesztenyés” Riesling 2006-os, 2007-es és 2008-as évjárata. – Mit jelent a díj piaci szempontból. – A Magyar Borakadémia által adományozott díjat huszadikként kaptam, a díj egyre többet jelent a kereskedôknél és a fogyasztóknál egyaránt. Éppen ezért komoly kihívás és feladat lesz, hogy a megnövekedett érdeklôdésnek eleget tudjunk tenni. – Országosan sokan mondogatják, hogy 2010 mind a termés mennyisége, mind a minôsége szempontjából gyenge évjárat volt. – Én nem panaszkodhatom, hiszen 13 és 13,5-es természetes alkoholtartalmú boraink vannak. Tény, hogy magasabb a savtartalom, és kevésbé testesek a borok. Elôny viszont, hogy illatosabbak. De az ilyen évekre számítani lehet, vegyük például az Olaszrizlinget: azt gondolom, nem véletlenül terjedt el a Balaton körül. A fajtából – és kevés ilyen van – tisztességes, korrekt bort lehet készíteni akár már 17-es magyar mustfok mellett is. Kétségtelen, ha 21–22 fokkal az Olaszrizling beérik, akkor csoda is születhet belôle értô kezek között. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor egy szerényebb évjárattal kell beérni, abból kell kihozni a maximumot. Azt egyébként már májusban láttuk, hogy nehéz év lesz. Ennek ellenére az olyan érzékeny fajtákból, mint a Sauvignon, a Chardonnay vagy a Rajnai, egészségesen tudtunk szüretelni átlagosan 20 körüli magyar mustfokkal. De mi legfeljebb egy kilónyi mennyiséget hagyunk meg a tôkéken. Összefoglalva tehát a tavalyi extrém évben is jól vizsgázott a mûvelési rendszerünk, melynek fôbb elemei a talajtakarásos talajmûvelés, a nitrogéntrágyázás mellôzése, a középkordon mûvelés vékony lombfal mellett, a zöld munkák helyes idôzítése és szakszerû elvégzése.


– Mi a helyzet a pincészettel? – Mi eleve úgy gondoltuk, hogy a bor stílusához igazítjuk az erjesztést és az érlelést. Nagyon sok mindent próbáltunk és próbálunk ki. Például fejlesztés alatt áll az egészfürtös préselés. A belépô borainkat a Rosét, Légli Blanc-t száz százalékban acéltartályban erjesztjük és érleljük, elsô fejtéskor itt is nyílt fejtést alkalmazunk. A második csoport: A fahordó és az acéltartály valamilyen kombinációja. Itt vagy az történik, hogy acéltartályban erjed a must és utána kerül fahordóba, vagy palackozás elôtt két különbözô módon erjesztett bort házasítunk. Például a Chardonnaynál: az acél a gyümölcsösséget, a fahordó a komolyságot hozza. Van egy harmadik csoport: csak fahordós erjesztés és érlelés, meghatározóan 500 literes hordókban. A pincénk több mint 250 éves, JankovicsBésán gróf építette. Ami azt illeti, mára kinôttük, és az idei préselést már az új birtokközpontba tervezzük, ahol jó értelemben vett és a mai kornak megfelelô majorsági életet szeretnénk kialakítani, nyílván a borra alapozva. A tájba illô és a helyi értékekre épülô, egyedi vendéglátást tervezünk. Mindazonáltal hangsúlyozottan meg akarunk maradni bortermelônek. Nem szeretnénk, ha a vendéglátás elvonná a figyelmünket a bortól. Fontosnak tartjuk azonban, hogy aki megtisztel és fölkeres bennünket, azt tényleg méltóképpen tudjuk fogadni. – Hol kaphatók Magyarországon a Légli-borok? – Meghatározóan a gasztronómiában és a szaküzletekben. Az egyszerûbb boraink eljutnak a nagy áruházláncokba is. Forgalmazónk a Budapest Bortársaság, velük ’95 óta dolgozunk együtt. Ezt a kapcsolatot mindketten igen komolyan vesszük. – Idei tervek? – Egy-két hektár csemegeszôlôt szándékozunk telepíteni. – Folytatás? – Kedvesemmel, Boglárkával most várjuk a legfiatalabb Légli csemetét, aki fiú lesz. A nagylányom a Corvinus Egyetem kertészettudományi karán tanul… Valkó Béla


4/21/2011

10:24 AM


Page 10

10

Etika és összefogás helyett… Amikor a Vincze-ügy 2009-ben napvilágra került, az egész borászszakma egy emberként hördült fel: itt a vég, azonnal szigorú etikai szabályozást kell készíteni, a vétkeseket pedig örökre elûzni a pincék környékérôl, de fôként és elsôsorban a forgalomból. Az eset mindennél világosabban mutatott rá a hazai borkészítés és -forgalmazás egyik legsúlyosabb, hosszú évtizedek óta emésztô problémájára, vagyis a minôség, a fogyasztói igény, az eladhatóság és a szakmai kritérium összhangjának hiányára.

M

int emlékezetes, a 2005-ös év borásza, Vincze Béla boraiban 2009 novemberében a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminôsítési Igazgatóságának vizsgálata glicerintöbbletet mutatott ki. Nem csak Vincze pincéjében találtak glicerines bort (abból az évbôl is, amikor az év borásza lett), hanem az üzletekbe került palackokban is. Ez a szakmai minôsítés szerint hamisítás, a borász szerint viszont a glicerin „az egészségre minden tekintetben ártalmatlan anyag”. Az idô jótékony hatása A hazai kereskedés zömét az olcsó, igazából komoly minôségi próbának semmilyen módon alá nem vethetô borok uralják (ebbôl pedig külföldi konkurenseink is bôvében vannak), miközben a mi hivatalos ágazati marketingünk fókuszában a sajátos éghajlati– termôhelyi–tradicionális elônyökre alapozó minôségi termékek állnak. Vincze valószínûleg máig is tartja magát akkori kijelentéséhez, hiszen a borban az erjedés során valóban keletkezik glicerin, melynek még az emlegetett borokban talált mennyiségben sincs maradandó egészségkárosító

hatása. A bortörvény azonban a glicerin hozzáadását nem engedélyezi, az egyértelmûen hamisításnak minôsül. A borkedvelôket Vincze mégis arra biztatta akkor, hogy a kifogásolt borokból néhány palackot „…tegyenek el egy hûvös, száraz, fénytôl védett helyre, mert biztosan tudom, hogy az idô most jótékony hatással van rájuk”. Azt már a sajtónak nem szánt mondatával jegyezte meg, amit egyébként a hazai forgalmazók is gyakran emlegetnek: az import jelentôs részében csak ez a bizonyos „jótékony hatású idô” teszi lehetôvé a forgalmazást – egyébként sem tartalmukban, sem minôségükben nem jobbak a „bebukott” palackoknál. Azok viszont folyamatosan ott viríthatnak a hazai üzletek, de különösen a nagy multinacionális bevásárlóközpontok polcain. Akkor pedig ez a rend – még az idôközben bevezetett másodlagos importellenôrzéssel együtt is – nem más, mint a hazai tömegtermelés hátrányos megkülönböztetése. Cukrozás és marketing Ezzel az állásponttal természetesen bô érvanyaggal lehet vitatkozni. Ide idézzük például az egyik szakmai portálon olvasható gondolatmenetet, amely történelmi párhuzamokat is felidéz. A lesencezrt.hu blogján ez olvasható: „az ókori görögök, rómaiak az erôs mediterrán borokat az üdítô hatás kedvéért vízzel keverve itták. Aki nem így tett, azt megvetették, részegesnek titulálták. Ma nálunk, az északi félteke legészakibb bortermelô területén a borászok felhördülnek a bor vizezésének hallatán, mondván ez aztán túlzás, az etika, a bor nimbuszának megcsúfolása. A déli kollégákból hasonló reakciót vált ki a bor cukrozása. Joggal kérdezhetjük, vajon kinek van igaza? Szerintem egyiküknek sem. Mindkettô jogosan, etikusan jár el, amíg a vevô kész elfogadni, megvásárolni az adott bort. De két dolgot garantálni kell. A fontosabb az egészségbiztonság, a másik az, hogy szôlôbôl készüljön. Ez a téma az uniós borreform javaslat egyik

pillére volt, mert az EU Bizottság úgy gondolta, a cukrozás betiltása reformintézkedés. Szerintem is az lenne, ha a javítást saját must sûrítésével tudnánk megoldani. De ennek kemény technológiai és anyagi feltételei vannak. Sajnos az EU Bizottság másképpen gondolkozott, a túltermelési válságot kívánták tompítani úgy, hogy az északiakat a déliek gyenge szôlôjébôl készített sûrítmény használatára kényszerítik. Persze a vita során fel sem vetettük érvként, hogy a tervezett intézkedés az amúgy sem fényes versenyképességünket tovább rontaná. Gondoljuk csak át, hogy mondjuk egy alacsony mustfokú, de egyébként korrekt, jó minôségû mustot törvény adta maximális mértékben Zalagyöngye sûrítménnyel javíttunk. Eredményül olyan bort kapunk, mintha a jó borunkat 20–40 százalékban Zalagyöngyével házasítottuk volna. Ellenérvként elhangozhatna, javítsunk rektifikált sûrítménnyel. A bor minôsége szempontjából ez a cukrozásnál semmivel sem jobb megoldás lenne, viszont drágább. Miniszterünk helyében elfogadtam volna a javaslatot, de moratóriumot és pénzt kértem volna, hogy meghatározott idô alatt a rendelkezésre bocsátott pénzbôl felkészülhessünk a technológiaváltásra. Vastagodhatott volna a nemzeti boríték, és valóban reformot hajtottunk volna végre a versenyképesség javítása terén.” Vagyis a kulcsszó: a versenyképesség. Ebben pedig hiányosságokkal küzdünk. Az árak eleve meghatároznak sok mindent, azon belül tulajdonképpen csak a költségekkel, illetve magasabb minôségi fokozatnak kijáró hatékonyabb marketinggel operálhat a borász – és ez utóbbi terén sincs minden rendben. A közös fellépés korlátait jól mutatja a Bormaketing Kft. tavalyi esete. A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. 2009 ôszén lehetetlenült el, amikor a kormányzat leállította a források kifizetését. Ezt követôen a korábbi tulajdonosok – mások mellett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa mellett a Magyar Bor Akadémia



4/21/2011

10:24 AM

Page 11

11 SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM

és több borászszervezet is ide tartozott – közül többen önállósították magukat, és az FVM, illetve az Agrármarketing Centrum pályázatán felbuzdulva új kft.-kel jelezték, készek közremûködni a marketingpénzek felhasználásában. A pályázatot végül a Magyar Szôlô- és Bortermelôk Szövetsége (MSZBSZ) Közösségi Bormarketing Kft.-je nyerte, ám ezzel még félig sem fejezôdött be a történet. Sôt, a borászszervezetek egy része és az országosan ismert bortermelôk nagy hányada a pályázat kiírásának szükségességét is megkérdôjelezte. Egy kiáltvány és az összefogás A Pannon Bormíves Céh, a Vindependent Független Szôlész Borász Szövetség, a Vinum Praemium Alapítvány és mintegy félszáz termelô a történtek miatt kiáltványt adott ki „a nemzeti bormarketingprogramot folytatni szándékozó Közösségi Bormarketing Kft. tevékenységének megindulásával kapcsolatban”. A dokumentum négy pontban foglalta össze megállapításaikat és követeléseiket. „1. Az aláírók nem értik, hogy a nemzeti bormarketingprogramot korábban koordináló, a magyar borászatok és borászati szervezetek által támogatott Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. mûködését ki és milyen szándékkal lehetetlenítette el. 2. Az új szervezetet úgy választották ki, hogy az FVM miniszter döntés-elôkészítô szervezeteként funkcionáló Bormarketing Bizottság annak szakmai pályázatát alkalmatlannak minôsítette. Éppen ezért az aláírók semmilyen szakmai közösséget nem vállalnak az újonnan kiválasztott, magát Közösségi Bormarketing Kft.nek nevezô szervezettel. Egyúttal követeljük, hogy a Bormarketing Bizottság személyi összetétele a helyzet tisztázásáig ne változzon. 3. Az alulírott szervezetek és borászatok semmilyen tájékoztatást nem kaptak és nem kapnak a már általuk befizetett forgalomba hozatali járulékok felhasználásáról. Felszólítjuk a kormányzatot, hogy a befolyt összegekrôl hitelt érdemlô elszámolást készítsen.

4. Felszólítjuk a Közösségi Bormarketing Kft.-t, az AMC-t és a kormányzatot, hogy a helyzet tisztázásáig hirdessen moratóriumot új bormarketing pályázatok kiírására.” Mindeközben megtartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Közösségi Bormarketing Kft., ahol is a tulajdonos MSZBSZ elnöke, Tornai Tamás az MTI akkori tudósítása szerint kijelentette: „Együttmûködésre van szükség bormarketingben ahhoz, hogy az évi több mint hárommillió hektoliter forgalmú magyar bor fennmaradjon.” Szerinte azért van szükség az együttmûködésre a bormarketingben, mert ha a borimport eléri az 50 százalékot, akkor ellehetetlenül a magyar borászat. Mint az közismert, a magyar bormarketinget a Bormarketing Alapból finanszírozzák. A jogszabály alapján ebbe az alapba kell a termelôknek a Magyarországon forgalmazott minôségi, illetve védett védjegyû bor után literenként 10 forintot, a többi után literenként 5 forintot befizetni. Ami ma van… Ezen viták után jött a kormányváltás és a befizetéseket változatlanul teljesíteni kell, de az új vezetésû Bormarketing Kft. mûködésérôl a szakmai szervezetek immár a korábbiaktól lényegesen kevesebbet tudnak. Tarnai Tamás az Agráriumnak elmondta, a Magyar


Szôlô- és Bortermelôk Szövetsége az elmúlt idôszakban a közösségi bormarketing ügyében sem konzultációs, sem döntés-elôkészítési céllal nem kapott semmiféle megkeresést, a befizetések teljesítésén túl lényegében semmilyen kapcsolatuk nincs a Bormarketing Alappal. „A vidékfejlesztési miniszter úr által delegált tagok rendelkeznek az információm szerint milliárd forintot megközelítô alap felett, de hogy ez pontosan mire is fordítódik, azt nem tudjuk. Lényegében egy türelmi idôszakként éltük meg az elmúlt félévet, s a borászok utalásaiból keletkezett összeggel elôbb-utóbb el kell majd számolni. Ezt a szakma kíváncsian várja, mert jelenleg csak a kisebb rendezvényekhez adható, legfeljebb három millió forintos támogatások pályázataiból tudjuk, hogy a kft. mûködik.” Mindezek tükrében alighanem nyilvánvaló, hogy a sokat emlegetett ágazati összefogásra egy ideig még nem számíthatunk. Szomorkásan jegyezte meg lapunknak egy egri borász, hogy még a saját pincesorukon is állandó a vita, ha meg az ország eltérô érdekû és termelési profilú borvidékei kezdenek el egymással huzakodni az ágazat „közösségi céljain”, az már alighanem feloldhatatlan ellentmondásokat szül. Ebben a közegben kellene mûködnie a bevezetôben emlegetett szigorú etikai szabályozásnak. Nem lesz könnyû. T. G.


4/21/2011

10:24 AM


Page 12

12

Cégünk a szôlômûvelés és gyümölcstermesztés eszközeinek forgalmazásával foglalkozik. Magyarországi képviseletek ZUPAN permetezôgépek • ventilátoros permetezôk • szántóföldi permetezôk • sorközmûvelô eszközök • vegyszerezôk • és minden ami a permetezéssel kapcsolatos • permetezô alkatrészek raktárról postai szállítással is rövid határidôvel. KMG szôlôgazdálkodási eszközök • csonkázó • törzstisztító • traktorokhoz egyedi adaptációval • szüretelô konténer • univerzális emelô hidraulika: villához, konténerhez stb. • sormûvelô AGRO EN-TA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Bajcsy Zsilinszky tér 4. Tel.: 06-92/510-414 Fax: 06-92/510-413 E-mail: [email protected] web: www.agroenta.hu



4/21/2011

10:24 AM

Page 13


Újra itt van az Antracol: mit ér egy gombaölô szer, ha kontakt? Az utóbbi néhány évben a gombák elleni növényvédelmi technológiákban a kontakt hatóanyagú készítmények „reneszánszukat élik”. Különösen igaz ez a klasszikusnak mondható réz- és kéntartalmú készítményekre, valamint a szintetikus dikarboximid és ditiokarbamát hatóanyag csoportokra. Igaz ugyan, hogy jó néhány közülük az európai újraregisztrációs folyamat miatt végleg eltûnt a piacról, de a megmaradtak „újult erôvel” aratják sikereiket. Mint ismeretes, a vegyszeres növényvédelem kezdetén a kórokozó gombák ellen elôször a kontakt hatóanyagok jelentek meg, majd a növényvédôszer-kutatás fejlôdésével a múlt század hetvenes éveitôl kezdve, egyre több felszívódó hatóanyagú készítmény állt a felhasználók rendelkezésére. A gyakorlat tehát elôször a kontakt, késôbb a modernebb felszívódó hatóanyagokat ismerte meg és használta nagyobb arányban. Most újra változik a trend, és úgy látszik, hogy a kontakt hatóanyagú készítmények jelentôsége nô meg. Biztos, hogy sok szempontból a felszívódó, vagy mélyhatású hatóanyagok elônyösebbek (belsô védelem, kuratív, antisporuláns aktivitások, hosszabb hatástartam, gyors hatás stb.), de az is biztos, hogy a rezisztenciakialakulás szempontjából a kontakt, multisite hatással rendelkezô fungicidek hordozzák a legkisebb rizikót, és ezt már hosszú évtizedek óta bizonyítják. Örömteli hír, hogy 2011-tôl az ilyen típusú hatóanyagok köre egy olyan készítménnyel bôvül, mint az Antracol 70 WG, amely abban különbözik a többi ditiokarbamáttól, hogy az említett tulajdonságokon túl még a növény cinktáplálását is megoldja. A propineb hatóanyag elsô engedélyét Antracol 70 WP néven 44 évvel ezelôtt, 1967-ben kapta meg. A 2006-os szezontól ugyan közel öt évig nem volt forgalomban az Antracol a magyar piacon, de most kényelmesebb, jobban oldódó WG formulációját újra használhatják a termelôk. Az új engedélyokiratban foglaltak szerint számos kultúrában alkalmazható: szôlôben szôlôperonoszpóra és szô-

lôorbánc, almában, körtében, birsben és naspolyában varasodás és egyéb gombabetegségek, meggyben és cseresznyében monília és egyéb gombabetegségek, paradicsomban fitoftóra és fenésedés, burgonyában fitoftóra és alternária, dohányban peronszpóra, dísznövényekben rozsda és egyéb gombabetegségek ellen. Hatásspektruma széles, a lisztharmattípusú gombák kivételével szinte minden fitopatogén gomba beletartozik. A propineb molekulában nagy mennyiségben található a gyorsan mobilizálódó és könnyen felvehetô cink. Ugyan más ditiokarbamát molekula is tartalmazhat cinket, de kisebb mennyiségben és kevésbé elônyös kötésben. A propineb elônye éppen abban rejlik, hogy az Antracol 2 kg/ha dózisban történô alkalmazásakor 315 g/ha könnyen felvehetô, ionos formájú cinket juttatunk ki. Ez a mennyiség a kultúrnövények többségének elegendô lenne, ha mind a lombra kerülne. Például a szôlô 10 t/ha termés esetén átlagosan 257g/ha cink mikroelemet igényel egy vegetációban (Ruckenbauer, 1987). Az Antracol szôlôben engedélyezett dózisa 1,2–1,6 kg/ha, ami 189–251 g/ha könnyen felvehetô ionos formájú cinket jelent. A számokból látszik, hogy amennyiben egy szôlôültetvényben az Antracol 70 WG-t két alkalommal használjuk, akkor csak a lombfelületre kerülô Antracol bôségesen fedezheti a szôlô egész vegetációs cinkigényét. E készítmény egyik erôssége, hogy a propinebben lévô cink kb. tízszer jobban szívódik fel a levélfelületen keresztül, mint a szervetlen formában lévô cink [ZnCl2]. Az Antracol-t – talán éppen a cinktartalom miatt is – rendkívül jól tûrik a zöld növényi részek, ezért is szerepelhet az engedélyokiratban pl. a dohány palántakori kezelése.


Lovász Csaba Bayer CropScience


4/21/2011

10:24 AM


Page 14

14

A szôlôkultúra tavaszi növényvédelme Az elmúlt év rendkívüli idôjárása, mely súlyos esôzésekkel, párás, nyirkos légköri körülményekkel járt, belvizekkel és árvizekkel kiegészítve, rányomta káros hatását a szôlôkultúrákra. Ez a kóros elváltozás mind a hegyvidéki, mind a síkvidéki szôlôültetvényeket pusztította. 2011 tavaszán mindezek következményeképpen egy legyengült és érzékenyebb szôlôállománnyal számolhatunk, melynek különösen fontos a helyesen megtervezett és megfelelôen végrehajtott növényvédelme. zek a kár- és kórokozók a szôlô gubacsatka, szôlômoly fajok, valamint a szôlôperonoszpóra, lisztharmat és a szürkerothadást okozó gomba volt. Továbbá az esôzések miatt a vízben álló növények gyökerei pusztulnak és különbözô baktériumok és talajgombák támadják meg a szôlôt. Így az elmúlt év fertôzései miatt az idei évben egy legyengült és érzékenyebb szôlôállománnyal számolhatunk. Ennek következtében felhívom a gazdák figyelmét a kondíciójavító tápanyag-utánpótlásra, amely a téli és tavaszi csapadékkal bemosódik a gyökérzónába, így felvé-

telre és továbbszállításra kerül a növényben. A mûtrágyának tartalmaznia kell P:K:Mg:Fe:B és csak kisebb mértékben N-t is. Természetesen csak ott, ahol a pangó vizek tápanyagkimosó hatása érvényesült. Ennek most tavasszal van itt az ideje. A további munkafolyamat a szôlô metszése, amelyet nagyon odafigyelve szükséges elvégezni. A beteg, foltos, be nem érett, gyengébb szálveszszôket rövidebbre, 2–3 rügyre kell visszametszeni, az erôsebbeket és egészségeseket több, 5–7 rügyre is hagyhatják. A tôkefejek megtisztítása, a felhámló kéregrészek eltávolítása, ledörzsölése fontos munkafolyamat. Ezzel a mûvelettel mechanikailag megvédjük a szôlôt a peronoszpóra, lisztharmat, a szürkepenész szaporítóképleteitôl, a rügy gubacsatkák rügyekben telelô fejlôdési alakjaitól, valamint a szôlôfürtmolyok áttelelô bábjaitól. A következô teendô a nyugalmi állapotból ébredô, fakadó, bolyhos rügyek idején a tél végi lemosó permetezés elvégzése. A lemosó szer megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy abban a szôlôállományban az elmúlt évben melyik kár- és kórokozó volt jelentôs. Visszautalnék az elsô részben felsorolt károsítókra, melyekre javaslom a 29% kálcium-poliszulfid 8%os töménységben való alkalmazását.

A készítménynek gomba-, baktérium- és rovarölô hatása van. Továbbá felhívom a figyelmet arra, hogy nemcsak nyugalmi idôszakban, hanem rügypattanáskor és vegetációs idôben is hatékonyan alkalmazható a szôlôben, de más gyümölcskultúrákban is, sôt, kalászosokban is. A dózist csökkenteni kell, ez a csomagoláson fel van tüntetve. A szôlôfürtmolyok repülésének elôrejelzésére javaslom áprilisban a szôlôtáblába kihelyezni a szexferomon ragacsos csapdát, amely odavonzza a molyt, mely beleragad, majd mikor a fokozatosan emelkedô moly egyedszámot mutatja a csapda, akkor, rajzáscsúcs után 7–10 nappal kell elvégezni a permetezést. Szóba jövô készítmények lehetnek a tiametoxam (Actara 25 WG), bifentrin (Talstar) és a dimetoát (Danadim Progress) stb. Az ilyen típusú elôrejelzô csapdák beszerezhetôek a mezôgazdasági, illetve gazdasági boltokban. A szôlô hajtásnövekedés idôszakában, mikor a kis levélkék is megjelentek, és nedvesség, párakicsapódás vagy csapadék is elôfordul, majd hirtelen jövô felmelegedéssel is párosul, szôlôperonoszpóra lappangási veszélyhelyzet áll fenn. A lappangási idô megfigyelése bizonyos segítséget nyújt a permetezés idôpontjának megállapítására. Lappangási idô az, amely a peronoszpóra fertôzésétôl az olajfolt átütéséig eltelik.

Szôlô gubacsatka

Szôlô rügyatka

Tarka, nyerges szôlômoly

E



4/21/2011

10:24 AM

Page 15


Hômérséklet

Viszonyítva

°C 10–13C 14 15 16 17 18–19 20–25

Lappangási idô nap 15-18 12-15 11-13 9-11 6-7 5-6 3-4

Naptári beosztásban normális idôjárás idején május közepéig 15–18 nap május végén 12–15 nap június elején 11–13 nap június közepén 9–11 nap június végén 6–7 nap július és augusztus 5–6 nap

A szôlôperonoszpóra lappangási ideje

Szôlôperonoszpóra Amennyiben a léghômérséklet 13 °Cos és a levél vizes 5–18 nap alatt a gomba penészgyep kitörése megtörténik, ez a „kivirágzás”. Tehát a meteorológiai viszonyok, a hômérséklet, a nedvesség adatai alapján lehet megállapítani a permetezés idôpontját. A lappangási idô különbözô hónapokban változó és annál rövidebb, minél nedvesebb és melegebb az idôjárás. Ezek az adatok a levélfertôzésre érvényesek. A fürtöknél a lappangási idô 2–3 nappal rövidebb, míg a bogyó

héjának vastagodásával július hónapban 8–10 napra nyúlik. A védekezés sikerének kulcsa, hogy esô elôtt mindig legyen megpermetezve a szôlô. A szôlô minden zöld részét megbetegítheti, de azt nem szabad megvárni, míg a virágzáskor okozhatná a végzetes pusztítást. Az ellene való védekezésnek mindig preventívnek kell lenni, a minôségi romlás elkerülése miatt. A leveleken jelentkezô zsírfolt megjelenésekor a következô készítményekkel szükséges permetezni:

Szôlôilonca

Szôlô lisztharmat


70% metiram, mankoceb, melyek kontakt módon hatnak. Keverni kell a szisztemikus blokkal dimetomorf + mankoceb, penkonazol, azoxistrobin hatóanyagokkal, amely lisztharmat és szürkepenész gombabetegségek ellen is hatékonyak. A rezet tartalmazó kombinációt is javaslom mefenoxam + rézoxiklorid. A permetezési fordulók gyakoriságát a károsító fertôzés mértéke teszi indokolttá. Fontos követelmény, hogy a szôlô mindig tiszta legyen. A gyomnövények alatt a föld nehezebben szárad, a nedves, páratelt levegô pedig a betegségek fejtôdését elôsegíti, a kártevôknek búvóhelyül szolgál. Tavasszal a kikelt gyomállományra irányított permetezéssel juttatható ki glifozát + terbutilazin, glufozinát-ammónium hatóanyag, háromévesnél idôsebb szôlôben alkalmazható magról kelô egy- és kétszikûgyomok ellen hatékony. Sebzésekre, hiányos kérgû részekre ne kerüljön! Permetezéskor nagy cseppképzéssel, terelôlemezzel, mindig szélcsendes idôben dolgozzunk. Akadályozzuk meg az elsodródást. Reiderné Saly Klára növénygyógyító


4/21/2011

10:24 AM


Page 16

16

Megújult a Permetezes.hu honlap, mely mostantól webáruházként is mûködik Az oldal megalkotásának alapkoncepciója volt, hogy kicsit nagyobb ablakot nyisson a permetezés világára, ezáltal elôsegítse a nemzeti permetezési morál pozitív irányba való változását. A permetezes.hu lehetôséget ad az érdeklôdô mezôgazdának arra, hogy az egyre bonyolultabb termelési helyzetben a növényvédelem területén hasznos és gyorsan információhoz juthasson a felmerülô problémák megoldása érdekében. Vagyis a piacon hozzáférhetô termékek mellett technológiai, módszertani javaslatokhoz is könnyen hozzájuthatnak az érdeklôdôk. Szeretnénk ügyfeleinket a lehetô legtudatosabb vásárlói magatartásra rávezetni, úgy, hogy minimális anyagi kockázatot kelljen vállalniuk. Ennek érdekében különbözô kalkulátorokat alkottunk, melyek segítséget nyújtanak a fúvókák kiválasztásában és a permetezés során elôforduló veszteségek megismerésében. Akkor leszünk elégedettek, ha a jövendô vásárló elôször kitapasztalja az igényeinek megfelelô megoldás(ok) mûszaki és pénzügyi feltételeit, és tisztába jön az egyes megoldásokkal elérhetô, számára hasznot hajtó eredmények számszerû következményeivel is. És csak ezután hozza meg döntését. Akkor biztosan elkerüli a csalódást/veszteségeket. A Permetezes.hu honlap jelenleg fôleg fúvókatípusokkal kapcsolatos permetezés-technikai cikkeket tartalmaz. Elôször a legtöbb meghibásodást, ezáltal a legnagyobb veszteséget okozó részegységekkel kívánjuk a lehetô legalaposabban megismertetni érdeklôdôinket. De jól tudjuk, hogy a permetezési mûvelet hatékonysága nem egyedül ezekkel a termékekkel valósítható meg, hanem ezek csupán a probléma magját jelentik. Ezért figyelmünket egyre táguló körökben a mûveletet végzô (szántóföldi és ültetvény-) permetezô gépek további követelményeire is kiterjesztjük, melyek nemcsak a cikkek körében, de a termékek között is helyet érdemelnek.

Azt régóta valljuk, hogy hazánkban rengeteg jó szándékú, de a szükséges információ hiányában lévô gazdatárs küzd az egyre szûkösebb anyagi keretekkel és egyre szigorúbb környezetvédelmi és gazdaságossági követelményekkel. Abban már több partnerünknek tudtunk segíteni, hogy megmérjük, mire számíthat saját permetezôgépénél. Vagyis ésszerû feltételek között és gyorsan felmérjük, milyen állapotban van fô munkaeszköze. Az eddigi tapasztalatok alapján senki sem lehet biztonságban még vadonatúj gép, vagy részegység esetén sem, hiszen az ördög – mely éppen a részletekben szeret elrejtôzni – bizony soha nem alszik. Egy közepesnek mondható 18 m-es szántóföldi permetezô összes fúvókái lecserélhetôk 1-2 permetezés során fellépô fúvókahiba okozta kárösszeg elhárítása fejében! Arról pedig nem is beszélve, hogy a lecserélt új fúvókák nem 1-2 permetezés tartamára garantálják a kifogástalan mûködést. Számunkra az a legmeglepôbb, hogy ilyen közkeletû igazságot hányszor kell – és lehetôség szerint minél hangosabban – ismertetni ahhoz, hogy az érintett, potenciális kárvallottak mind tudomást szerezzenek a megoldás hihetetlenül egyszerû módjáról. Persze, mi soha nem adjuk fel! Várjuk feladataikat, hogy minél többet megoldhassunk belôlük. Arra is felkészültünk, hogy az újjászületett honlapunkon keresztül nekünk feltett szakmai kérdésekre a lehetô legrövidebb határidôvel válaszoljunk, hiszen „kétszer ad, ki gyorsan ad”. Várjuk kérdéseiket, hogy megválaszolhassuk azokat. Permetezes.hu csapata



4/21/2011

10:24 AM

Page 17


A szôlôpermetezés gépi technológiája A szôlôvédelem eredményességét nagymértékben meghatározza, hogy milyen permetezôgépet alkalmazunk, és azt hogyan üzemeltetjük. A permetezés mûszaki technológiáját az ültetvény adottságaihoz kell igazítani. Ezek közül a legfontosabbak a terep és talajviszonyok, a sortávolság, a mûvelésmód, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sûrûsége. Cikkünkben a szôlôpermetezés gépeit, berendezéseit és technológiáit tekintjük át.

L

ejtôs területen, illetve homokos vagy nedves, agyagos talajon fokozott mértékben számítani kell a gép megcsúszására, oldalirányú mozgására, aminek következtében a növények megsérülhetnek, illetve a szórófejek a lombozathoz túl közel kerülhetnek. Üzemi szôlôültetvényekben a sortávolság általában 1,8–3,5 m között van. Permetezéstechnikai szempontból kedvezôtlen a kis sortáv, mert a traktor és a permetezôgép nehezen tud haladni a növények károsítása nélkül, sôt a kisebb sortávolságú ültetvénybe a hagyományos kivitelû gépek be sem férnek, keskeny kivitelû traktorok és munkagépek alkalmazására van szükség, ezek ára pedig a normál kivitelû gépekének többszöröse is lehet. Permetezéskor a szórószerkezet és a levélzet között egy minimális távolságnak meg kell lennie ahhoz, hogy munka közben a traktor és a permetezôgép oldalirányú kitérései miatt a gépek szerkezeti egységei a levélzetet, illetve a fürtöket ne sértsék meg, a szórófejekbôl kiáramló permetlé pedig a megfelelô cseppképzôdés elôtt ne csapódjon le közvetlenül az elsô leveleken, hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa. A szórófejek megfelelô munkájához ezért nemcsak a sortávolságot kell figyelembe venni, hanem a lom-

bozat szélességét is. A sortávolság és a lombozat szélességének különbsége adja a szabad sorközt, amely a permetezés minôsége szempontjából különösen fontos jellemzô. A lombszélesség a mûvelésmódtól, a fajtától és a metszésmódtól függôen 0,5–1,5 m között változhat. A zöldmunkák, hajtásválogatás elmulasztása miatt a szabad sorköz sok esetben nem elegendô a megfelelô minôségû munkavégzéshez, a szórófejek által képzett cseppek megfelelô elterítéséhez. Megfelelôen kezelt lombozat A zöldmunkák rendszeres és gondos elvégzése azonban nemcsak ezért fontos. Az eredményes permetezés alapfeltétele, hogy a lombozat megfelelôen kezelt, szellôs legyen. Ez a betegségek elkerülésének preventív módja, a termés jó minôségének egyik elôfeltétele, de a hatékony védekezés alapja is. A túlburjánzó, nagyon sûrû lombozat esetén egyik permetezôgéppel sem lehet megfelelô munkát végezni, a cseppek nem juttathatók be a lombozat belsejébe, illetve a fürtökre, a felhasznált permetlé menynyiségének növelése pedig csak megfolyásokat okoz a külsô felületeken.

A jó minôségû permetezést megnehezíti az is, hogy a szôlô lombozatában a nagyméretû levelek „pikkelyszerûen” helyezkednek el, amelyek a légáram hatására egymásra nyomódnak. A sûrû lombozat tehát permetezésekor szinte zárt felületet képez, a penetrációt nagymértékben akadályozza, esetenként lehetetlenné teszi. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a szôlô levélzetének mozgékonysága rossz, ami elsôsorban a védekezés szempontjából fontos fonákoldal kezelését nehezíti meg. A levelek záró hatása különösen akkor érvényesül, ha a lombozatot merôlegesen éri a levegô-permet áram, mert ilyenkor ez a leveleket zsindelyszerûen egymásra nyomja. Ebben az esetben a belül lévô levelek, különösen a fonákoldal, továbbá a fürt fedettsége minimális lesz. Ezért fontos az, hogy permetezéskor a levegô ferde irányban érje a lombozatot, így ugyanis a leveleket meg tudja mozgatni, és ezáltal szabad utat biztosíthat a permetcseppek számára a lombozat belsejébe. Szôlôültetvények védelmére jelenleg nagy választékban állnak rendelkezésre permetezôgépek, ez lehetôvé teszi, hogy mindenki az igényeinek és lehetôségeinek megfelelô típust válassza.

1. ábra Korszerû axiálventilátoros, szállítólevegôs permetezôgép



4/21/2011

10:24 AM


A permetezôgép döntô mértékben meghatározza a védekezések teljesítményét és minôségét, a termelés eredményességét, ezért a vásárlás elôtt célszerû alaposan tájékozódni, a számba vehetô ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet alaposan megvizsgálni. Az permetezôgépek kiválasztásánál általános irányelv, hogy célszerû igényes kivitelû, jó minôségû, üzembiztos típus mellett dönteni. A védekezéseknél a költségek nagyobb részét a vegyszerek teszik ki, a korszerû permetezôgépek nagyobb ára a vegyszerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása révén általában gyorsan megtérül. A permetlé egyenlôtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet. Fontos szempont a kezelendô ültetvény nagysága. Kisebb táblákon használhatók a 300–600 dm3-es tartállyal ellátott, függesztett gépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelô maradjon. Ez különösen fontos lejtôs területekre telepített ültetvényeknél. Nagyobb felületeken gazdaságosabb munka végezhetô vontatott permetezôgépekkel, amelyek általában 800–2000 dm3-es tartállyal kerülnek forgalomba. A gépeket rendszerint 15–20 bar,

Page 18

18

esetenként 50 bar nyomású membránszivattyúval készítik. A permetezés minôségét alapvetôen meghatározza a szórószerkezet kialakítása és annak mûszaki jellemzôi. A gép kiválasztásánál figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a nagynyomású ventilátoros gépek teljesítményigénye általában jelentôs, ezért üzemeltetésükhöz megfelelô teljesítményû traktor szükséges. Szôlôben általában nincs szükség nagyteljesítményû axiálventilátorra, a nagy mennyiségû levegô csak jobban öszszenyomhatja a leveleket, tehát alkalmazása elônytelen is lehet. Ventilátoros permetezôgépek A szôlôpermetezô gépeken általában légszállításos axiálventilátoros vagy légporlasztásos radiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak. A korszerû axiálventillátoros gépek (1. ábra) ventilátora általában kétfokozatú hajtómûvel készül, és a lapátszög állításával is szabályozható a kibocsátott levegô mennyisége és sebessége. A kilépô légsebesség rendszerint nem haladja meg 25–30 m/s-ot, ezért ha szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan, akkor a növények sérülése kizárható. Mint az elôzôekben szó volt róla, a védekezésnél nem elônyös, ha

2. ábra Radiálventilátoros légporlasztásos permetezôgép

a permetezés iránya merôleges a lombfalra. Ez a veszély elsôsorban axiálventillátoros szórószerkezeteknél jelentkezik. Ezért a haladási sebességet úgy kell megválasztani, hogy lehetôvé tegye azt, hogy a levegô és permetáram megfelelô szögben érje a lombozatot. Kialakítottak olyan szórószerkezeteket is, amelyeknél a lövellés megfelelô iránya biztosított. Egyes típusoknál a lövellés iránya különbözô szögekben állítható be. A permetezés irányának a mûvelésmódnak, illetve a lombozat elhelyezkedésének megfelelô helyes beállítása a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében is szükséges teendô. Axiálventilátoros szórószerkezetnél rendszerint oldalanként legalább a felsô egy-két szórófejet le kell zárni, hogy cseppek ne a növények lombozata felett repüljenek el. A permetnek ez a része különben a talajra kerül vagy a növények külsô részén feleslegesen növeli a fedettséget. Természetesen az alsó szórófejek lezárása is szükséges lehet annak elkerülése érdekében, hogy a permetlevet közvetlenül ne a talajra szórjuk. A permetezés irányát a korszerû gépeken a szórófejek szögének és a ventilátoron elhelyezett légterelô lemezek állításával is lehet bizonyos határok között szabályozni. Axiálventilátoros gépeknél rendszerint 1,0–2,0 bar üzemi nyomást célszerû alkalmazni. Ezeknél az értékeknél már megfelelô méretû cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomásnál már jelentôsen és feleslegesen növekszik az energiaigény, valamint a gép igénybevétele. A légporlasztású permetezôgépeknél a radiálventilátor légárama nemcsak a cseppek képzését, hanem a szállítását is biztosítja. A permetezés iránya a lövellôcsöves megoldásoknál, mint az a 2. ábrán látható, jól állítható, azonban a levegô – különösen kisebb ventilátor esetén – a kilépés után rövid távolságon belül lefékezôdik. Ezért a légporlasztású gépek alkalmazásánál kerülni kell a nagyobb munkasebességek alkalmazását. Dr. Dimitrievits György VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet



4/21/2011

10:24 AM

Page 19


4/21/2011

10:24 AM


Page 20

20

Borvidékeink fô szôlôfajtái A 22 magyar borvidék a mérsékelt égövön és eltérô tengerszint feletti magasságban – sík vidéken, domb- és hegyoldalakon – található. Talajaik igen változékonyak, közöttük a homok, lösz, nyirok, erdôtalaj különbözô kôzeteken alakultak ki és szolgálják a vizet és a tápelemeket a szôlôtôkék számára. Ezekbôl a különbözô földrajzi, éghajlati, talajtani adottságokból és a helyi hagyományokból adódik borvidékeink sokfélesége, különféle fajtaösszetétele, az ültetvények telepítési rendszere, a tôkék mûvelés- és metszésmódja, borászati technológiája.

A

környezeti feltételek tehát adottak, amelyekhez a fajtát és azokhoz illô fitotechnikát (mûvelés- és metszésmódot, zöldmunkát) ki kell választani. A fajtaszerkezetet viszont meghatározzák a piaci és fogyasztói igények. A fajta az a termelési eszköz, amely döntôen alakítja szôlôtermesztésünk és borászatunk sikerét. A fajtában rejlô genetikai kapacitás kihasználása a legolcsóbb lehetôség a profit termeléséhez. A szôlôtelepítések elôtt éppen ezért érdemes a termesztési adottságokhoz a piaci célnak megfelelô borszôlôfajtákat tanulmányozni, összegyûjteni róluk a helyi és az országos tapasztalatokat, a szakemberekkel együtt megtárgyalni a véleményeket. Miután pedig összeállítottuk a fajtákat, azok egészséges, patogénektôl mentes szaporítóanyagát kell kiültetni azért, hogy a tôkék hosszú életkorúak és termékenyek legyenek. A termesztési és borászati technológiát pedig a fajta igényének megfelelôen kell végezni. Nagy csalódást jelenthet egy fajta, ha nem az

igényeknek megfelelô helyre telepítjük, neveljük és termesztjük. A fagyérzékeny fajták (Arany sárfehér, Ezerjó, Furmint, Hárslevelû, Kadarka, Kékoportó, Merlot stb.) a mély fekvésû területeken elfagynak. Elfagyásuk nitrogén-trágyázással még fokozható. A rossz vízgazdálkodású talajokon a vízigényes fajták (Chardonnay, Cserszegi fûszeres, Hárslevelû, Rajnai rizling, Zenit, Zöld veltelini stb.) tôkéi fejlôdésben lemaradnak, tönkre mennek,

boraik jellegtelenek. A rothadékony fajták (Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Kadarka, Pinot noir, Portugieser stb.) sûrû és vastag lombsátorban még erôteljesebben rothadnak. A termékeny rügyû fajták (Ezerfürtû, Hárslevelû, Jubileum 75, Kövidinka, Zöld veltelini, Zweigelt stb.) nagy rügyterheléssel érzékenyek a fürtkocsánybénulásra és nagy termésük lerövidíti tôkéik élettartamát, csökkenti a must és a bor

A fehérbort adó fajták Chardonnay: Világfajta. Szeptember végéig beérik. Magasmûvelésre alkalmas. Keskeny lombsátor kialakítása elônyére válik. Rügyei termékenyek és téltûrôek. Egyenletesen terem. Különösen fogékony a szôlôlisztharmatra. Esôs idôben bogyói rothadnak. Vízigényes. Bora illatos, sajátos savú és ízû, különleges minôségû. Furmint: Hungarikum. Október közepén érik. Rügye termékeny, de fagyérzékeny. Kiegyenlítetten terem. A szárazságot jól tûri. Bogyói rothadnak, kedvezô idôjárásnál aszúsodnak. Zöldmunkája egyszerû, mert tôkéje ritka lombozatú, hónaljhajtást alig hoz. Bora kemény savú, finom illatú és ízû, minôségi vagy különleges minôségû. Muscat ottonel: Világfajta. Szeptember közepén érik. Magasmûvelésre alkalmas. Elônyös a vékony lombsátor kialakítása. Rügyei téltûrôek és termékenyek. Savra kell szüretelni, szüreti idôpontra érzékeny. Virágzáskor hideg idôben hiányosan termékenyül. Bora finom intenzív muskotályos illatú és zamatú, inkább lágy jellegû. Müller-Thurgau: Regionális fajta. Szeptember közepén érik. Rügyei igen termékenyek és fagyérzékenyek. Gondos zöldmunkát igényel. Bogyói rothadnak. Bôven terem. Bora reduktív technológiával készítve illatos, üde, minôségi. Olasz rizling: Hungarikum. Október elsô felében érik. Magasmûvelésre alkalmas. Rügyei termékenyek, téltûrésük közepes. Viszonylag laza lombsátrat nevel. Mg-hiányra érzékeny. Bora sajátosan kesernyés, selymes, minôségi. Rajnai rizling: Világfajta. Szeptember végén érik. Rügyei termékenyek és téltûrôek. Kemény szövetû és kacsos vesszôit nehéz metszeni. Lisztharmatra fogékony és esôs idôben bogyói rothadnak. Vízigényes. Bora illatos, rendkívül finom savú, minôségi. Szürkebarát: Világfajta. Szeptember végén érik. Rügye termékeny és közepesen téltûrô. Magasmûvelésre alkalmas. Megbízhatóan és egyenletesen terem. Sok cukrot termel bogyóiban. Késô szüretelésû termésébôl különleges csemegebor készíthetô. Bora fajtajelleges, finom savú, minôségi.



4/21/2011

10:24 AM

Page 21


Vörösbort adó fajták Cabernet franc: Világfajta. Október elsô felében érik. Rügyei termékenyek és téltûrôek. Magasmûvelésre alkalmas. Dús lombsátra zöldmunkaigényes. Tôkéi egyenletesen teremnek és hosszú életûek. Bogyói nem rothadnak. Bora sajátos illatú, aromájú, csersavakban gazdag, minôségi. Cabernet Sauvignon: Világfajta. Október második felében érik. Rügyeinek termékenysége és téltûrése a Cabernet franc-ét nem éri el. Magasmûvelésre alkalmas. Aszálytûrô. Nagy lombsátra sok zöldmunkát igényel. Bogyói nem rothadnak. Bora különleges minôségû, testes, csersavban és tanninokban gazdag. Kékfrankos: Regionális fajta. Szeptember végén érik. Rügyei termékenyek és téltûrôek. Magasmûvelésre alkalmas. Bogyói nem rothadnak. Sokoldalúan hasznosítható, rendkívül értékes, a rozé borok kiváló fajtája. Bora könnyen kezelhetô, kiegyensúlyozott savakkal, évjárattól függetlenül minôségi. Pinot noir: Világfajta. Szeptember végén érik. Rügyei termékenyek és közepes téltûrôek. Magasmûvelésre alkalmas. Kedvezô lombszerkezetû. Esôs idôben bogyói rothadnak. Bora finom illatú és ízû, kellemes savú, minôségi. Elsôsorban a síkvidéki területek nagy termésbiztonságú fajtái Bianca: Hungarikum és rezisztens fajta. Szeptember elsô felében érik. Magasmûvelésre alkalmas. Tôkéi nagyon zöldmunka igényesek. Sûrû lombsátrában virágai hiányosan termékenyülnek. Vízigényes. Rügyei termékenyek és fagytûrôek. Gombabetegségekkel szembeni rezisztenciája magas. Bio-szôlôtermesztésre kiváló. Bora reduktív technológiával értékes, illatos asztali bor. Cserszegi fûszeres: Hungarikum. Szeptember közepén érik. Magasmûvelésre alkalmas. Rügyei termékenyek és téltûrôek. Víz- és tápanyagigényes. Tôkéi túlterhelve rövid életûek. Figyelemre méltó a peronoszpórával szembeni ellenállása. Sok hónaljhajtást hoz, ezért zöldmunkaigényes. Bora fûszeres, savas, minôségi. Generosa: Hungarikum. Szeptember második felében érik. Rügyei termékenyek és téltûrôek. Magasmûvelésre alkalmas. Különlegesen szép és kedvezôen laza lombsátrat nevel, ezért egyszerû a tôkék zöldmunkája. Bôtermô. Bogyói nem rothadnak. Bora kellemes illatú és savú, minôségi. Kunleány: Hungarikum. Október elején érik. Magasmûvelésre alkalmas. Nagy lombsátrat nevel, ezért zöldmunkákra igényes. Rügyei termékenyek és téltûrôek. A szôlôperonoszpórával szemben ellenálló. Bogyói nem rothadnak. A szôlôlisztharmatra fogékony. Bora kellemes savú, reduktív kezeléssel kiváló asztali bor.


minôségét. A muskotályos és a fûszeres ízû fajták késôi szürettel minôségüket veszítik el. Ha a borszôlôfajtákhoz szélsôséges talajtípusokra szakszerûtlenül választjuk meg az alanyfajtát, teljesítményük lecsökken. Savanyú talajokra a Riparia portalis, meszes talajokra a Fercal, a Georgikon 28, a Kober 5BB, a Teleki 8B, gyenge vízgazdálkodású talajokra a Börner, a Kober 5BB, a Kober 125AA, a Teleki 8C használata ajánlatos. Nincs hibátlan fajta, így sokféleségük egymást egészíti ki. Ez a cikk most mégis elsôsorban azokról a borszôlôfajtákról szól, amelyek a magyar borok meghatározó és vezérfajtái. Ezek a fajták fôként a világfajták, bár vannak közöttük regionális fajták is. Általános jellemzôjük a nagy ökovalenciájuk, mivel a föld nagy térségében ugyanúgy vitálisan nônek, évrôl évre egyöntetûen biztos termést adnak menynyiségben és minôségben. Téltûrésük –21 °C-ig kiemelkedô, október közepéig (a kora ôszi fagyokig) biztosan beérnek. Rügyeik termékenyek. Tôkéik magas mûvelésre alkalmasak, hosszú élettartamúak. Egyenként persze ezek a fajták sem hibátlanok, de mindegyikük minôségi bort ad. A globális felmelegedés által indukált természeti katasztrófák: peronoszpórajárványos évek (pl. 2010), téli fagyok (pl. 1986/1987) és a környezetszennyezés (XIX. sz. elejétôl) ráirányítják a figyelmet az új és a rezisztens szôlôfajtákra. Ezek a fajták a hagyományos fajtákhoz viszonyítva többet „tudnak”, nagy a termésbiztonságuk, újszerû illatokat, ízeket adnak, és boraik is minôségiek. Nagy hátrányuk, hogy még nem ismertek eléggé sem a termesztésben, sem a borászatban, sem a piacon. Bevezetésükhöz még hosszú idôre van szükség. Mégis foglalkozni kell velük, mert a szôlész-borász ágazat jövôjét alapozhatják meg. Dr. Hajdu Edit BCE SZBI Kecskeméti Kutatóállomás


4/21/2011

10:24 AM


Page 22

22

Illatos fehér borok készítése A hiper-oxidációs technológia után az inert gáz teljes körû alkalmazása – hiperredukció – a legújabb technológia a fehérborkészítés területén. A hiperredukciós technika minden tekintetben új típusú fehérborok elôállítását teszi lehetôvé. A technológia jellemzôi: • A héjban és a bogyóhúsban található polifenol-vegyületek feldúsítása a mustban, illetve a borban. • Az alkalmazandó SO2-koncentráció csökkentése. • A fahéjsav-származékok megôrzésével növelni a fehérborok antioxidáns tulajdonságát, öszszehasonlítva a vörösborok rezveratrol, illetve egyéb flavonoid-fenol által okozott ilyen irányú hatásaival. • A prefermentatív szakaszban megôrzött vegyületek átkerülve a borba teltebb ízérzetû, erôteljesebb aromaprofilú, új típusú fehérborokat eredményeznek, amelyek a megfelelô zárási mód megválasztásával, palackos érleléssel akár 3–4 évig is eltarthatók. Ez esetben a csavarzár adja a legjobb eredményt. Az oxigén és a fehérbor A borászatban a bor és az O2 „kapcsolata” nagyban befolyásolja a végtermék minôségét. Ez a kapcsolat vörösborok esetében többé-kevésbé tisztázott. A fehérborok esetében más a helyzet, mivel itt jóval alacsonyabb az ún. antioxidánsok (polifenolok) koncentrációja. Kijelenthetô tehát, hogy a végtermékként kapott bor „stílusa” nagyban függ az O2-vel való kapcsolattól. Az elmúlt 20–25 évben számos technológiai irányzat született az oxidációs folyamatok stabilizálására a hiper-oxidációtól kezdve napjaink újszerû hiper-redukciós technológiájáig. Jóllehet, enzimetikus folyamatokról

van szó, az O2 különbözô módosulata- prést egy olyan rendszerré alakítják, inak szerepe nem megkérdôjelezhetô. melyben a levegô helyett N2 gáz keAz oxigénnel való „kapcsolat” rülhet a cefréhez a préselés (lényerés) szempontjából az alábbi fô irányzato- teljes folyamatában. A folyamat ellenôrzésére kiválóan kat különböztethetjük meg a fehéralkalmas a fahéjsav-származékok mérébor- készítés esetében: 1. Hiperoxidáció: A mustban távo- se, melyek a fehérborokra jellemzôek, lítjuk el a leginkább oxidálható poli- ha nem oxidálódnak el a prefermenfenol-vegyületeket. A bogyóhúsból tatív szakaszban. A p-kumársav, kávésav és ferueredeztethetô fahéjsav-származékok szinte teljes egészében eloxidálód- lasav koncentrációja tehát attól nak. Azt is megfigyelték, hogy az így függ, hogy a bogyóhúsban található, nyert borokban kisebb a fermentatív illetve a szilárd részekbôl extrahált gyümölcsészterek mennyisége. A pri- mennyiségük az O2, illetve a polifemer aromák azonban nem oxidálódnak nol-oxidáz enzim hatására ne oxidáközvetlenül, legalábbis nem érzékel- lódjék még az erjedés elôtt. Kézenfekvô, hogy a préselés növehetô mértékben. Ezt a megállapítást árnyalhatja az li a mennyiségüket, mely védôgáz jea tény, hogy az erjedés során az élesz- lenlétében nem vagy csak csekély tô ß-glükozidáz aktivitása a kész bor- mértékben változik a borban. Az elôbb említett vegyületek „szíveban helyreállítja, illetve növeli a prisen” reagálnak a borkôsavval kaftársamer aroma potenciált. Aláhúzandó, hogy a polifenolok vat, p-kutársavat és fertársavat képezoxidációjából eredô instabilitás ve. A polifenoloxidáz enzim különömustkorban történô megszüntetése sen „szereti” ezeket a vegyületeket, sokkal fontosabb az esetle1. táblázat. Müller-Thurgau ges primeraroma-veszteség(Rizling szilváni) 2005 nél, különösen olyan végtermékek esetében, ameN2 védôgáz Kontroll hiperredukció lyek másodlagos erjedés (pl. pezsgôalapbor, vagy barrik Alkohol (v/v%) 12,44 12,32 érlelés stb.) következtében Extrakt (g/l) 23,50 25,00 nyerik el jellegüket, érzékTitr.sav (g/l) 7,60 8,10 szervi tulajdonságaikat. pH 3,39 3,31 2. Hiperredukciós szôlôfelL(+)-borkôsav (g/l) 3,82 3,87 dolgozás: Inert gáz – nitroL(-)-almasav (g/l) 2,82 3,04 gén, argon, szén-dioxid – alSO2 sz/ö (mg/l) 26/65 30/78 kalmazásával a préselési sza197 232 kaszban megakadályozzuk az Összes polifenol (mg/l) Katechinak (mg/l) 66 62 O2-tevékeny szerepvállaláLeukoantocianinok (mg/l) 147 95 sát az enzimreakciókban. Ezáltal megôrizzük a must2. táblázat. A Müller-Thurgau HPLC-s ban, majd a borban hatásos vizsgálati eredményei polifenol vegyületeket, amelyek egyébként ebben a N2 védôgáz Kontroll hiper-redukciós kritikus – prefermentatív – technológia szakaszban eloxidálódnak. 42,3 42,9 Egyszerûen arról van szó, (+)-katechin (mg/l) (-)-epikatechin (mg/l) 21,2 24,5 hogy a pneumatikus prések Kávésav (mg/l) N.D. N.D. a nyomó fázisban levegôt – 25,3 16,7 O2 – szívnak be. A szabadal- Kaftársav (mg/l) T-p-kumársav (mg/l) N.D. N.D. maztatott technológia sze1,3 1,9 rint, melyet a Bucher-cég Ferulasav (mg/l) Tirozol (mg/l) 29,4 33,8 vásárolt meg, a pneumatikus SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM z 2011. április


4/21/2011

10:24 AM

Page 23


mennyiségük változatlansága tehát utal az oxidációs folyamatokra. Ez elsôsorban a kaftársavra igaz. A p-kutársav, mely inkább a héjban jellemzô, így az extrakció milyenségére utal, a préselés során bekövetkezô oxidációs folyamatok nyomon követésére alkalmas. Az enzimes oxidációs jelenségek változásokat okozhatnak a katechinés leukoantocianin-koncentrációban is. A fahéjsavak oxidációja növeli ez utóbbiak mennyiségét. Ismételten érdemes aláhúznunk, hogy kísérletileg nem sikerült alátámasztani a terpénalkoholok oxidációját még a hiper-oxidációs technológia alkalmazása során sem. Ebbôl a szempontból tehát mellékes, hogy védôgáz alkalmazására sor került-e vagy sem.

tünk pótolni. A lényerés után a mustot a szokásos módon flotációval tisztítottuk, fajélesztôvel erjesztettük. A kísérletbe vont fajták: MüllerThurgau (Rizling szilváni); Olaszrizling. Összehasonlításként a „normál” technológiával készített borokat használtuk. Az egyszer fejtett, alapkénezett bormintákat vizsgáltuk kémiailag és érzékszervileg (1. táblázat). Az 1. táblázat adatait vizsgálva megállapítható, hogy általában a védôgázas technológiával készített borban tûnnek magasabb koncentrációjúnak a mért vegyületek. A katechinek és leukoantocianinok esetében a fahéjsavak oxidációja okozhatja a kapott trendet (lásd elôzô hivatkozás). A hiper-redukciós technológia kiHiper-redukciós kísérletek 2005-ben dolgozásához többek között az az igény vezetett, amely a fehérborok Az adott évjáratban nem állt rendel- élettani hatású vegyületeinek megkezésünkre a célirányosan átalakított ôrzését tûzi ki célul. Az elôzôek szepneumatikus prés. Az évjáratot eb- rint tehát megvizsgáltuk a kísérleti bôl a szempontból elôkísérletnek te- tételek fahéjsav-származékainak, valakintve a meglévô prést telítettük N2- mint a tirozol (2-p-hidroxi-fenil-evel, majd a préselés idôtartama alatt tanol) koncetrációját is. a nitrogént folyamatosan igyekezAz 1. és a 2. táblázat adatait összevetve a katechinek kon3. táblázat. Müller- Thurgau (Rizlingszilváni) centrációját vizsgálva látaromavizsgálat (2005) szik, hogy a két módszer öszszességében gyakorlatilag N2 védôgáz Komponens Kontroll hiper-redukció azonos eredményt ad; a 2. táblázatban a HPLC-s metometanol (mg/l) 31,7 29,3 dika külön adja meg a kate1-propanol (mg/l) 11,5 10,0 chin és az epikatechin kon2-metilpropanol (mg/l) 25,1 18,1 centrációját. 2-metilbutanol (mg/l) 40,5 32,7 Úgy tûnik, hogy a trend acetaldehid (mg/l) 25,1 27,3 a hiperredukciós technolóetilacetát (mg/l) 40,2 33,7 gia javára mutat emelkedô linalol (μg/l) 37 40 tendenciát a kimutatható α-terpineol (μg/l) 9,3 10,5 vegyületek esetében. Örcitronellol (μg/l) 11,1 8,3 vendetes, hogy a tirozol nerol (μg/l) 0,7 0,8 koncentrációja is magasabb geraniol (μg/l) 9,9 9,8 a hiper-redukciós tételben. HO-trienol (μg/l) hexanol (μg/l) i-butil-acetát (μg/l) i-amil-acetát (μg/l) etil-butirát (μg/l) etil-kapronát (μg/l) etil-kaprilát (μg/l) etil-kaprát (μg/l) 4-vinil-fenol (μg/l) 4-vinil-guajakol (μg/l)

392,1 1875,9 65 4058 283 818 1070 401 503 187

395,8 995 78 3997 279 832 1113 395 542 169

Aromaanyagok A 2005-ös Müller-Thurgau (kísérleti tételek) általunk mért aromakomponenseit a 3. táblázat tartalmazza. A 3. táblázat adatait vizsgálva megállapítható, hogy nem látszik szignifikáns kü-


lönbség a két módszer között, legalábbis a vizsgált borok alapján. Megállapítható még, hogy ebben a kísérletben is figyelmet érdemelnek a hat C-atom számú illó komponensek. Inert gáz jelenlétében a préselés alatt legalábbis részlegesen, de gátlódik a lipoxigenáz-enzim által katalizált oxidációs lebomlás, mely a többszörösen telítetlen zsírsavakból képez például hexanolt (lásd táblázat). Érzékszervi vizsgálat során egy hétfôs bizottság az alábbi összpontszámokat adta (az érzékszervi minôsítés idôpontja: 2005. 10. 17.): 4. táblázat. Müller-Thurgau (Rizlingszilváni) érzékszervi vizsgálat eredménye Bíráló

Kontroll

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

15 17,5 15 11 14 15 19

N2 védôgáz hiper-redukció 13 18,5 13 13 15 10 12

Esetünkben a szórásnégyzetekbôl számítható F-érték kisebb, mint a táblázatból vett érték, ami azt jelenti, hogy a két középérték szignifikánsan nem különbözik egymástól, azaz érzékszervileg a két minta között nincs szignifikáns különbség. Olasz rizling 2005 A Müller-Thurgau-val végzett kísérletet Olasz rizling fajtával is elvégeztük. A mérési adatokból kitûnik, hogy hasonló tendencia mutatkozik, mint a Müller-Thurgau esetében, legfeljebb az abszolút értékek mások. Ez esetben is a hiperredukciós tételek a „jobbak” (pl. a tirozol)! Az elôzôek szerint elvégeztük az Olaszrizling borok érzékszervi minôsítését is. A két középérték szignifikánsan itt sem nem különbözik egymástól, azaz a hétfôs bírálat nem állapított meg különbséget a borok között. Dr. Janky Ferenc–Dr . Kállay Miklós Budapesti Corvinus Egyetem, Álelmiszettudományi Kar, Borászati Tanszék


4/21/2011

10:24 AM

Page 24

az optikai szôlôbogyó válogató berendezés

Recommend Documents