Cynarae folium
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.6.6- 1
01/2010:1866
CYNARAE FOLIUM Articsókalevél DEFINÍCIÓ A drog az articsóka – Cynara scolymus L. egész vagy aprított, szárított levele. Tartalom: legalább 0,8% klorogénsav (C16H18O9; 354,3) (szárított drogra). SAJÁTSÁGOK Makroszkópos és mikroszkópos sajátságait az „Azonosítás” rész A és B pontja írja le. AZONOSÍTÁS A. A teljes levél 70 cm hosszú és 30 cm széles lehet. A lemez a felső részétől a levélnyéltől mért 1-2 cm-es távolságig mindkét felén mélyen tagolt. A levél alsó része elkeskenyedő. A karéjok fogas szélűek, csúcsuk kihegyesedő; nincs tövisekké módosulás. A levél színi oldala zöld színű és finom, fehéres fedőszőrök borítják. A fonáki epidermisz halványzöld vagy fehér, hosszú szőrök sűrű, összekuszálódott tömege borítja. A levélnyél felső oldala sík, a főér a színi oldalon nem emelkedik ki; a fonáki oldalon erőteljesen kidomborodó, hosszában bordázott, akárcsak a levélnyél. A főér és a levélnyél mindkét oldala feltűnően szőrös. B. A drogot elporítjuk (1000). A drogpor szürkészöld színű. Mikroszkóp alatt, R klorál-hidrát–oldatban vizsgálva, benne a levéllemez epidermiszének töredékei láthatók. A színi epidermisz sejtjei egyenes, vagy kissé hullámos falúak, a fonáki epidermisz sejtjei erősebben hullámos falúak. Anomocitikus szerkezetű gázcserenyílások (2.8.3) mindkét oldali epidermiszen megtalálhatók. A drogporban egysoros, soksejtű fedőszőrök nemezszerű tömege is látható. E fedőszőrök többsége néhány sejtből álló rövid alappal, és igen hosszú, keskeny, gyakran görbült csúcsi sejttel rendelkezik, vagy 4-6 hengeres sejtből áll. Ritkán rövid nyelű, két- vagy többsejtű fejes mirigyszőrök is előfordulnak. A levélnyél és az erezet szállítószöveteinek töredékei is megtalálhatók.
Cynarae folium
A. B. C.
A levéllemez felső epidermisze felülnézetben A levéllemez alsó epidermisze felülnézetben gázcserenyílásokkal és fedőszőrökkel Fedőszőrök töredékei
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.6.6- 2
D. E. F.
Soksejtű, kétsoros mirigyszőrök felülnézetben Levéllemez keresztmetszete mirigyszőrrel Szállítószövet töredékei
1866-1. ábra. Illusztráció az articsókalevél azonosításához (lásd Azonosítás „B.” pont) C. Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27). Vizsgálati oldat. 2,0 g elporított drogot (1000) 20 ml R etanollal (60 %V/V) 2 órán át – időközönként megkeverve – állni hagyunk. Ezután a keveréket megszűrjük.
Cynarae folium
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.6.6- 3
Összehasonlító oldat. 5 mg R luteolin-7-glükozidot és 5 mg CRS klorogénsavat R metanollal 10 ml-re oldunk. Lemez: R VRK szilikagél lemez (5-40 μm) [vagy R VRK szilikagél lemez (210 μm)]. Kifejlesztőszer: R vízmentes hangyasav – R vízmentes ecetsav –– R víz – R etil-acetát (11+11+27+100 V/V). Felvitel: 10 μl [vagy 2 μl], 10 mm-es [vagy 8 mm] sávok formájában. Kifejlesztés: 13 cm-es [vagy 6 cm-es] fronttávolságig. Szárítás: levegőn. Előhívás: a lemezt 5 percen át 100 °C-on melegítjük, majd a még meleg lemezt először R 2-aminoetil-difenilborinát 10 g/l-es, R metanollal készült oldatával, majd R makrogol 400 50 g/l-es, R metanollal készült oldatával bepermetezzük; a kromatogramot 365 nm-es ultraibolya fényben értékeljük. Értékelés: a vizsgálati és az összehasonlító oldat kromatogramján megjelenő zónák sorrendje a következő ábrán látható. A vizsgálati oldat kromatogramján további zónák is megjelenhetnek. A lemez teteje Világoskéken fluoreszkáló zóna
Luteolin-7-glükozid: sárga vagy narancsszínű, fluoreszkáló zóna
Sárga vagy narancsszínű, fluoreszkáló zóna (luteolin-7-glükozid)
Klorogénsav: világoskéken fluoreszkáló zóna
Világoskéken fluoreszkáló zóna (klorogénsav)
Összehasonlító oldat
Vizsgálati oldat
VIZSGÁLATOK Összes hamu (2.4.16): legfeljebb 20,0%. Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 12,0%. Az elporított drog (710) 1,000 g-ját szárítószekrényben 2 órán át 105 °C-on szárítjuk. TARTALMI MEGHATÁROZÁS
Folyadékkromatográfia (2.2.29).
Cynarae folium
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.6.6- 4
Vizsgálati oldat. 0,500 g elporított drogot (1000) 50,0 ml R metanollal 1 órán át 70 °C-on – visszafolyóhűtő alkalmazásával – vízfürdőn melegítünk. Ezután a keveréket centrifugáljuk, majd a felülúszót 200 ml-es mérőlombikba töltjük. Az eljárást megismételjük, és a mérőlombik tartalmát R vízzel 200,0 ml-re kiegészítjük. Összehasonlító oldat. 5,0 mg CRS klorogénsavat 50,0 ml R metanolban oldunk. Az oldat 5,0 ml-ét mérőlombikba visszük, és 5 ml R metanol hozzáadása után R vízzel 20,0 ml-re hígítjuk. Oszlop: –
méretei: l = 0,25 m, Ø = 4,6 mm,
–
állófázis: R kromatográfiás célra szánt oktadecilszililezett szilikagél (5 μm),
–
hőmérséklet: 40 °C.
Mozgófázis: –
A-mozgófázis: R tömény foszforsav – R víz (0,5+99,5 V/V).
–
B-mozgófázis: R tömény foszforsav – R acetonitril (0,5+99,5 V/V). Idő (perc)
A-mozgófázis (%V/V)
B-mozgófázis (%V/V)
0–1
92
8
1 – 20
92 → 75
8 → 25
20 – 33
75
25
33 – 35
75 → 0
25 → 100
Áramlási sebesség: 1,2 ml/perc. Detektálás: spektrofotométerrel, 330 nm-en. Injektálás: 25 μl. Rendszeralkalmasság: vizsgálati oldat: –
a kromatogram egyezzék meg a 1866.-1. ábrán látható kromatogrammal;
–
csúcsfelbontás: legalább 2,0 a klorogénsav és az utána következő csúcs (2. csúcs) között.
A klorogénsav százalékos tartalmát a következő összefüggés alapján számoljuk ki:
A1 ⋅ m2 ⋅ p , A2 ⋅ m1
Cynarae folium
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.6.6- 5
ahol A1 =
a vizsgálati oldat kromatogramján látható klorogénsav-csúcs területe;
A2 =
az összehasonlító oldat kromatogramján látható klorogénsav-csúcs területe;
m1 =
a vizsgálandó drog tömege, grammban;
m2 =
a CRS klorogénsav tömege az összehasonlító oldatban, grammban;
p =
a CRS klorogénsav százalékos klorogénsavtartalma.
1.
klorogénsav
2.
ismeretlen anyag
1866.-1. ábra. – Kromatogram az articsókalevél tartalmi meghatározásához: vizsgálati oldat
