Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv Tartalom

HELYI TANTERV

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.

Tartalom 1. A képzés rendje, szervezeti formái ........................................................................... 4 1.1. Alapvető sajátosságok, jellemzők: ...........................................................................4 1.2.A képzés belső szakaszai:...........................................................................................4

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei................................................... 5 3. Tanulmányi munka értékelése................................................................................... 5 3.1 Szöveges értékelés 1. évfolyamra és a 2. évfolyam első félévére.............................6 3.2 A szöveges értékelés területei évfolyamonként és tantárgyanként ........................6 3.3 Modulok értékelése és minősítése .............................................................................8 3.4 Magatartás ..................................................................................................................8 3.5 Szorgalom..................................................................................................................10 3.6 A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei ...........11 3.7 Intézményi, iskolai mérés-értékelés........................................................................11

4. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ................................................................................................................. 12 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................... 12 6. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei, oktatásban használt tankönyvek, tankönyv családok................................................................................... 13 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítőeszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................... 15 7.1.Taneszközeink beszerzésének lehetőségei:.............................................................15

8. Tagintézmények hagyományai, tantárgyi rendszere és óraszámai ................. 16 8.1 Nem szakrendszerű oktatás gyakorlata és szabályozása:.....................................17 8.2 Bokrosi Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere ...........................17 8.3 Ének-Zenei Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere .....................24 8.4 Kossuth Lajos Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere ................48 8.5 László Gyula Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere ..................66 8.6 Piroskavárosi Általános Iskola hagyományai és tantárgyrendszere ...................71 8.7. Szent László Általános Iskola hagyományai és tantárgyrendszere ....................99 8.8 Tömörkény István Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere .......123 8.9 Gr. S zéchenyi István Általános Iskola Átmeneti és Diákotthon hagyományai és tantárgyi rendszere.......................................................................................................131 8.10 Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény..........................................145

Oldal: 2 / 153


A helyi tanterv fontosabb rendezőelvei: 1.1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXX IX. törvényt az országgyűlés 2003.évben módosította a 2003.évi LXI. törvényével. A módosítás alapján újra el kell készíteni az iskola pedagógiai programját, amelynek nélkülözhetetlen részét képezi az iskola helyi tanterve. 2. A Kormány 243/2003.évi (XII. 17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról meghatározza azokat az alapelveket, előírásokat, amelyeket a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe kell venni. 3. A helyi tantervnek biztosítani kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket és felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technikák alkalmazásával. Biztosítani kell továbbá, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen. 4. Az iskola helyi tantervébe be kell építeni a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportköri foglalkozásokat. 5. A helyi tantervben kell megtervezni, biztosítani, ha valamely tantárgyból emelt szintű oktatás történik. Az emelt szintű oktatás heti óraszáma valamennyi tantárgy esetében 4 óránál kevesebb nem lehet, illetve idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében legalább heti 5 órát kell biztosítani. 6. A helyi tantervben kell meghatározni azokat a kötelező tanítási órákat, amelyeken az adott évfolyam osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni. M eg kell határozni azokat a kötelező tanítási órákat, amelyeken a tanulónak választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva meghatározott óraszámban részt kell vennie. 7. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás valamint a magasabb évfolyamra való lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. 8. A Nemzeti alaptanterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint rendezi el. Az egyes tantárgyak rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a helyi tantervben kell meghatározni.

Oldal: 3 / 153


1. A képzés rendje, szervezeti formái 1.1. Alapvető sajátosságok, jellemzők: Az intézmény alapfeladatai: - Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás 8 évfolyamon, - Alapfokú művészetoktatás - zeneművészet ág: Tanszakok: zongora, szintetizátor, orgona, hegedű, gordonka, fuvola, furulya, oboa, klarinét, fagott, rézfúvósok, gitár - táncművészeti ág: néptánc - képző- és iparművészeti ág - színművészet, drámajáték, színjáték - napközi-otthonos és tanulószobai ellátás  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása, testi, érzékszervi, beszédfogyatékos tanulók ellátása – pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott tanulók ellátása. - Enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása. (Csanytelek, Tömörkény, Felgyő tagintézményekben)  Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi elhelyezése  Pedagógiai szakszolgálat. Bővebben az Alapító Okiratban 1.2.A képzés belső szakaszai: A 6-10 éves korosztály helyi tanterv szerinti nevelése és oktatása során a képzés alapozó jellegéből adódóan maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fejlettségét és szükségletét. Az első-negyedik évfolyamon a bevezető és kezdő szakaszban megtanítjuk a gyerekeket írni, olvasni, számolni, képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvéshez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. M egalapozzuk énképüket. M egtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. Személyre szóló értékeléssel formáljuk önismeretüket, erősítjük önbizalmukat. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon, az alapozó és fejlesztő szakaszban bővítjük, és magasabbra emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük a kortárs csoportba történő beilleszkedésüket, önállósodási törekvéseiket és a felnőttektől történő érzelmi leválásukat. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányaik kialakításában. Tanítványainkat igyekszünk az életkoruknak megfelelő értéknormák birtokába juttatni. A 7-8. évfolyamon az orientációs szakasz alapvető célja, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával előkészítjük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. M egkezdődik az elvont, problémamegoldó gondolkodás kiművelése. Oldal: 4 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Lehetőséget adunk a gyermekeknek önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére. M egalapozzuk emberismeretüket, erősítjük autonómiájukat. Segítjük megismerni képességeiket, lehetőségeiket, jó és rossz tulajdonságaikat. Ösztönözzük erkölcsi felfogásuk függetlenedését. Jövőképüket a vágyaik és realitás együttes tiszteletben tartásával a képességek szerinti pályaválasztásnak megfelelően törekszünk alakítani. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel, jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről a tagintézmény-vezető dönt. Köteles felvenni a felvételi körzetből jelentkező tanulókat. A felvett tanulók osztályba sorolásáról a tagintézmény-vezető intézkedik. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyv, lakhely igazolása és távozási bizonyítvány. Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettség. Ez az óvodai ajánlással vagy a nevelési tanácsadó javaslatával igazolható. További feltétel a megfelelő életkor, egyes életkori csoportoknál a szülő kérelme. M agasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha elsajátította a helyi tanterv adott évfolyamának minimális követelményeit. Az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudja teljesíteni. A második évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. A továbbhaladásról az osztályozó nevelőtestületi értekezlet dönt. Az a tanuló, aki bármely tantárgyból elégtelenminősítést kap, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény és az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint kerül sor. Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki a javítóvizsgán elégtelenminősítést szerzett. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. 3. Tanulmányi munka értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően, a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv (a 2 - 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írhatnak. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: - az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból évente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva

Oldal: 5 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 3.1 S zöveges értékelés 1. évfolyamra és a 2. évfolyam első félévére A szöveges értékelés periódusai módja, formái Dokumentumok: bizonyítvány (pótlap) OM törzslap, OM tájékoztató füzet M OZAIK Kiadó napló M OZAIK Kiadó Ezen okmányok minden tagintézményben egységesek; egyedi formájú értékelő lapok, továbbá más kiadók ajánlásai nem használhatók. Értékelési periódusok Az értékelésnek folyamatosnak kell a tanév során lennie, vannak periódusok, amikor a szülőt kötelezően tájékoztatni kell. a) November végén: félig nyitott (zárt) Eszköze, helye: napló, tájékoztató füzet b) Félévkor: KÖTELEZŐ – a tanuló fejlődési állapotáról számol be  félig nyitott. Kiegészülhet egyszerű gondolatokkal, amelyek a továbbhaladást mutatják. Tantárgyankénti minősítés:  „kiválóan teljesített”  „jól teljesített”  „megfelelően teljesített”  „felzárkóztatásra szorul” Eszköze, helye: napló, tájékoztató füzet c) Április elején:: félig nyitott (zárt) Eszköze, helye: napló, tájékoztató füzet d) Év végén: KÖTELEZŐ– a tanuló fejlődési állapotáról számol be  félig nyitott. A minősítések végén rövid jellemrajz bontakozzon ki a tanuló egész évi fejlődéséről. /Tantárgyankénti minősítés a félévi értékelésnél megjelölt kategóriák alapján./ Eszköze, helye: napló, törzslap, bizonyítvány, pótlap. 3.2 A szöveges értékelés területei évfolyamonként és tantárgyanként Fé l é vi é rté ke l é s az e l ső é vfol yamon é s a másodi k é vfol yam e l ső fé l é vé re M agatartás  Kapcsolata társaival  Segítőkészsége  Közösségi munkája  Kapcsolata a felnőttekkel  Tanórán kívüli viselkedése Szorgalma  Önálló munkája  M unkája csoportban  Házi feladatok elkészítése, felszerelése Oldal: 6 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  Órai aktivitása M agyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés  Hangképzése  Légzéstechnikája  Szókincse  Kifejezőkészsége Olvasás  Betűismerete  Hangos olvasása  Értő olvasása  Olvasott szöveg tartalmi kifejezése Írás  Betűismerete  M ásolása  Írása diktálás után  Önálló írása  Írásképe M atematika  Számfogalma a tanult számkörben  Ismeretei a számszomszédokról  Számok tulajdonságai  A számok bontott alakjainak ismerete  A műveletvégzés  Egyszerű szöveges feladatok megoldása  Függvények, sorozatok  M értékegységek  Problémamegoldása  Síkidomok felismerése, megnevezése Környezetismeret Az élő és élettelen természetről  M egfigyelései  Tapasztalatainak megfogalmazása  A tanultakról ismeretei  Tájékozottsága  Az összefüggések felismerése Rajz és vizuális kultúra  A festés-rajzolás iránti érdeklődése  Színhasználata  Eszközhasználata  Kreativitása  Térkihasználása Technika és életvitel  Kézügyessége  M unkadarabjai  Eszközhasználata Ének-zene  Dalismeret Oldal: 7 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  Énekhangja  Ritmusismeret  Dalos játékokban való részvétel Testnevelés és sport  M ozgása  A gyakorlatok elsajátítása  A mozgásos játékokban való részvétel  A szabályok betartása  Csapatjátékokban való részvétel A második évfolyam végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A negyedik év végi, valamint az 5 - 8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév, illetve tanév során szerzett érdemjegyek és a tanulmányi év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját a kis óraszámú tantárgyak esetében félévente min. 3 érdemjeggyel, a többi tantárgy esetén havonta egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök 3 alkalommal ellenőrzi az év során, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban minden tantárgyból az elért eredményeket osztályzattal minősítjük: 3.3 Modulok értékelése és minősítése Az egyes modulok oktatása vagy önállóan, vagy egy másik tantárgyba építve folyik, amelyet az óraszámtábla mutat. A modulokra félévkor és év végén osztályzatot nem adunk. A bizonyítványba „Jól megfelelt”, a „M egfelelt”, illetve a „Nem felelt meg” értékelés kerül. 3.4 Magatartás Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését - segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - mindig legyen személyre szabott A tanulók magatartásának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe: - megfelelés az iskolai követelményeknek - a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya - megfelelés az általános viselkedési formáknak A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a negyedik - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5 - 8. évfolyamon a tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli az osztályban tanító nevelők véleménye alapján. Vitás esetben az osztályban Oldal: 8 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi - az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti - a házirendet betartja, és ezzel társainak jó példát mutat - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik - kötelességtudó, feladatait teljesíti - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő, jóindulatú - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet - fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben - hiányzásait rendben igazolja Jó (4) az a tanuló, akinek: - a neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apró hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra; aki: - a házirendet betartja - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ezek kismértékűek - feladatait a tőle elvárhat. módon teljesíti - részt vesz a közösségi életben, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti - legfeljebb szóbeli figyelmeztetése van - hiányzásait rendben igazolja Változó (3) az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt - többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik - feladatait nem minden esetben teljesíti - a felnőttekkel szemben időnként tiszteletlen, udvariatlan, társaival időnként durva, goromba, nem segítőkész - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik - felelősségérzete, rendszeretete ingadozó - igazolatlanul mulasztott (legfeljebb 1 órát) - van írásbeli figyelmeztetője Rossz (2) az a tanul., aki: - fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek - a házirend előírásait sorozatosan megsérti - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen Oldal: 9 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. - a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, tiszteletlen, gyakran neveletlenül viselkedik, társaival durván beszél, verekszik - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja - több alkalommal igazolatlanul mulaszt - több írásbeli figyelmeztetése van (A felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.) 3.5 S zorgalom A tanulók szorgalmának értékelésekor kiemelt fontosságának tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését - segítse az tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is - mindig legyen személyre szabott A tanulók szorgalmának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe : - motiváltság - a tudás megszerzésének igénye - egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - a tanulási folyamatban való részvétel - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya - tanórai tevékenység - plusz tevékenységek A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5-8. évfolyamon a tanulók szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli az osztályban tanító nevelők véleménye alapján. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A szorgalom félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének a szempontjai: Példás (5) az a tanuló, aki: - a tanulmányi munkában kitart., a tőle telhető legjobb eredményre törekszik - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt - kötelességtudata magas fok., munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, érdeklődése sokirányú, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el - munkavégzése pontos, megbízhat., precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra rendszeresen elhozza Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, az Oldal: 10 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. rákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - a tanórákon ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi munkáját, önmagát - érdeklődése megmarad a kötelező iskolai tananyag keretein belül, többlet- feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti - taneszközei tiszták, rendezettek, rendszeresen elhozza azokat - a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől - tanulmányi munkája ingadozó, a hanyag és a jó munkák váltogatják egymást, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik - taneszközei elhanyagoltak - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja - önálló munkájában figyelmetlen, a tanárón többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi - nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen - feladatait többnyire nem végzi el, gyakran elmulasztja kötelességeit - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, érdektelenség, közömbösség jellemzi - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen - a követelményeknek nem is próbál megfelelni (A felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.) 3.6 A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei M eg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleg javítására akkor, ha a tanuló - egészségügyi okok miatt, - pszichés problémái miatt, - esetleges egyéb nehézségei miatt nem adott számot tudásáról vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben- adjon lehetőséget a pótlásra, ill. javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. 3.7 Intézményi, iskolai mérés-értékelés Az ÖM IP és az IM IP tartalmazza, hogy a tantárgyak témaköreihez objektív mérőeszköz kidolgozása szükséges. Terveink szerint a 2006/2007-es tanév végére harmadik és ötödik osztályos tanulók körében szövegértésből és alapműveletekből próbamérést végzünk.

Oldal: 11 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A feladatra minőségi körök alakultak a M Egy-Gy csoport és az intézmény munkaközösségeinek tagjaiból. A tesztek elkészültek, a próbaméréseket elvégeztük, az eredmények elemzése és a tesztek javítása után 2008. májusában minden tagintézményben elvégezzük a méréseket. Miért kell méréseket végezni?  A PISA vizsgálatok eredményei nem megfelelőek.  Törvényi szabályozás írja elő a következő években a kompetenciamérések figyelemmel kísérését, nem megfelelő eredmények esetén a korrekciós tervek kidolgozását.  A kompetenciamérés eredményeit, működését nem látja át minden pedagógus. A mi mérőeszközünkkel történő mérés eredményei gyorsak, átláthatók és könnyebben értelmezhetők.  Egy objektív mérőeszközzel mérünk, mindenki ugyanazzal a teszttel mér.  A pedagógusok közül többen megismerkednek a mérőeszközök elkészítésének tartalmi és formai követelményeivel.  A tantervi követelmények elmélyültebb megismerését teszi lehetővé a teszt elkészítése.  Segít az SNI tanulók követelményszintjének meghatározásában is.  Elfogadhatóbbá válik, hogy a mérést értékelésre és ne minősítésre használjuk.  Az eredmények alapján feladatokat határozunk meg a korrekciókra.  Új módszereket keresünk a hatékonyabb tanítás érdekében. Az intézmény saját mérés-értékelés rendszere mellett az első osztályokban a DIFER mérést alkalmazzuk a törvényi előírások szerint. A 4., 6., 8. évfolyamon az évenkénti országos kompetencia mérést hajtjuk végre, szintén a törvényi előírások alapján. 4. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása - az első - negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot - az ötödik - nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot - a házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy minden tanuló el tudja készíteni, legyen esélye, lehetősége, képessége a feladat elvégzésére, megoldására. - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazárót illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni (Részletes szabályozást a házirend tartalmaz.) 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotát évente két alkalommal – a tanév elején szeptember-október hónapban, a tanév végén április-május hónapban – mérni kell. Az értékelés a referencia értékek alapján történik. Oldal: 12 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Az alkalmazott tesztek: (A) Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottság által kifejlesztett teszt, (B) M agyar Gerincgyógyászati Társaság által kifejlesztett teszt. 1. Testmérés - testmagasság, - testsúly, - bőrredő - triceps, - biceps, - lapocka alatt, - csípőn. 2. Fizikai fittség mérése EUROFIT teszttel - flamingó egyensúly / egyensúlyozás, - lapérintés / végtagmozgás gyorsasága, - ülésben előrenyúlás / hajlékonyság, - helyből távolugrás / explozív erő, - kézi szorítóerő / statikus erő, - felülések (sit-ups) / törzserő, - függés hajlított karral / funkcionális erő, - ingafutás 50 m / futási gyorsaság, ügyesség, - állóképességi ingafogás. 3. Tartáskorrekció mérése, a biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzése - állás – guggolás viszonyának vizsgálata az erő és a rugalmasság szempontjából, - a váll – vállöv erő és nyújthatósági vizsgálata, - a hát és a csípő feszítő izmainak erővizsgálata, - a has izmainak felülről indított erővizsgálata, - a has izmainak alulról indított erővizsgálata, - a comb elülső izmainak erővizsgálata, - az ágyéki gerinc előrehajlásának vizsgálata, - az ágyéki gerinc hátrahajlításának vizsgálata, - az alsó és ágyéki gerinc csavarodásának vizsgálata, - a comb és a lábszár hátulsó izmai nyújthatóságának vizsgálata, - a csípőt hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata, - a csípőizület nyújtási képességének vizsgálata. 6. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei, oktatásban használt tankönyvek, tankönyv családok a) Az intézmény tankönyvellátás megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. b) A tagintézmény éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó (tankönyvfelelős) nevét, aki az adott tanévben: - gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára - összesíti a nevelőtestület által jóváhagyott tankönyvrendeléseket - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést - lebonyolítja az iskolai tankönyvárusítást. c) A tankönyvjegyzékből a tagintézmény helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a tanítók és szaktanárok választják ki a megrendelendő tankönyveket. Oldal: 13 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A szülőket a megelőző tanév végén tagintézményenként tájékoztatni kell a tankönyvekről, taneszközökről, amelyek a nevelő-oktató munkához szükségesek. d) Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatás összegének 75%-át alanyi jogon a tanulók kapják meg. e) A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek huszonöt százalékát tartós tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv a tagintézmény tulajdonába, a tagintézményi könyvtár állományába kerül. f) A tagintézmény által kölcsönzött tankönyveket a tanuló köteles rendeltetésszerűen használni. A rendeltetésszerű használaton túli rongálódás, ill. elvesztés esetén a szülő köteles a felmerülő kárt megtéríteni. Az iskolai tankönyvtámogatás - A tagintézményi tankönyvtámogatás lebonyolítása a tankönyvfelelős feladata a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet, valamint a hatályos jogszabályok alapján. - A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. A tagintézményekben használható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása az alábbi szempontok, elvek szerint történik: - feleljenek meg a magasabb jogszabályoknak (Közokt. tv., NAT rendelet, tankönyvpiaci törvény ) - szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben, - igazodjon a helyi tantervünkhöz, a tantárgyi stuktúrákhoz és a didaktikai szempontokhoz, - feleljenek meg a pedagógusok által megfogalmazott szakmai elvárásoknak, - legyen a tankönyv és a segédlet jól áttekinthető, életkori sajátosságokat tekintve érthető, jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó, - alkalmazható legyen a sajátos nevelési igényű tanulók igényeihez, - fontos követelmény a tartalmi megbízhatóság, tévedések és hibák kizárása, - legyenek szemléletesek, könnyen használhatók, ízlésesek, - legyen a tankönyvhöz megfelelő tanári útmutató, - az idegen nyelv és ének-zene tankönyvek megfelelő eredeti hanganyaggal rendelkezzenek. A tantárgyak tankönyveit a pedagógusok maguk választják ki a fent említett szempontok szerint. Törekszünk felmenő rendszerű tankönyvcsaládok használatára. A munkatankönyvekkel szemben előnyben részesülnek a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsaládokat, - a többévi felhasználhatóság érdekében. Az alsó tagozatban sajnálatos módon ezt az elvet nem tudjuk érvényesíteni, mivel a tankönyvpiacon ezeken az évfolyamokon általában munkatankönyvek formájában jelennek meg a kiadványok. A tankönyvek megváltoztatására a tagintézmény-vezető tájékoztatásával kerülhet sor. Tartóstankönyvek használatának rendje: Tartóstankönyv az a tankönyv, amelyet e célból az iskolai könyvtár bélyegzőjével elláttak, és a könyvtár állományában nyilvántartottak. Tartóstankönyv munkatankönyv nem lehet. A tartóstankönyveket év elején osztja ki az osztályfőnök, és tanév végén az adott tantárgyat tanító szaktanár gyűjti össze. A megrongált, elveszett tankönyvek árát a diák köteles megtéríteni, valamilyen mértékben. Oldal: 14 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A diák az általa használt tankönyvbe nevét és osztályát beírni köteles, hogy az esetleg általa okozott rongálások számonkérhetők legyenek. A tartóstankönyv átvételekor minden diák győződjön meg annak használhatóságáról, mert egy türelmi idő után (1 hét) a tankönyv állapotáért ő a felelős. A tartóstankönyv általában 4 évig használható. Kották, tankönyvek kiválasztásának elvei Az iskolánk által elfogadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadvány minden művészeti ágban tanszakonként tartalmazza a javasolt kották és tankönyvek jegyzékét. A kiválasztásnál a következőkre figyelünk;  tartalmazza a minimum követelmény anyagát;  adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre;  legyen alkalmas több éves válogatásra;  előnyben részesítjük az egymásra épülő kiadványokat;  beszerzési ára mérsékelt, a kiadvány minősége jó legyen.

Hangszer-, könyv- és kottatár használata Tanulóink tanulmányaik során az iskola tulajdonában lévő hangszereket használhatják. A használatba vétel tényét a szülőknek egy kötelezvény aláírásával kell tudomásul vennie. Amennyiben használat során gondatlanságból eredően a hangszer megsérül, annak javíttatásáról a szülőnek gondoskodnia kell. A természetes elhasználódásból eredő hibák javítását az iskola végezteti. Iskolánk minden tanulója külön térítési díj fizetése nélkül jogosult az iskolai könyv- és kottatár használatára. A kiadványok kölcsönzése a főtárgy tanáron keresztül történik. Tanév végén az iskolai könyvtárból kikölcsönzött kiadványokkal a tanároknak el kell számolni. 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítőeszközök és felszerelések jegyzéke A NAT életbe lépése óta iskolánknak a helyi tantervben, a pedagógiai programban kell megfogalmaznia, hogy Nevelési programunkat, a választott Helyi tanterv megvalósítását milyen taneszközökkel látja biztosítva. A kötelező felszerelés- és taneszköz jegyzék (az Oktatási M inisztérium) tartalmazza és konkrétan megnevezi azokat a felszereléseket, eszközöket, melyeket az alapfokú oktatási intézményeknek, - így iskolánknak is- a fenntartók által biztosítania kell. M egtörtént az intézmény eszközeinek számba vétele, s a még hiányzó eszközök –tárgyi feltételek- beszerzésére az önkormányzat beszerzési ütemtervet állított össze. 7.1.Taneszközeink beszerzésének lehetőségei: -

a fenntartó által finanszírozott költségvetés pályázatokon való részvétel önerőből megvalósított szertárfejlesztések (szemléltető eszközök, készség-képesség fejlesztő játékok) A felsorolt forráslehetőségek közül a pályázatok esetlegesek, alkalomszerűek és néha bizonytalanok. E miatt költségvetési háttér biztosítása nélkül a teljeskörű ellátottság a 11/ 1994. M KM rendelet szerint nem valósulhat meg.

Oldal: 15 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A taneszközkészlet meghatározásához a „Funkcionális taneszközjegyzék” nyújt segítséget (M űv. Közlöny 1998. 2/II. szám). Taneszközre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. A kiszolgálóhelyiségekben a helyiség rendeltetésszerű használatát biztosító bútorokat, berendezési eszközöket kell elhelyezni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. A fűtés megoldásáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben kell dönteni. Az iskolába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével - viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az alábbi alapfelszerelések, eszközök (írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó), szaktantermek, könyvtár, sportpálya, tornaterem biztosítják. Számítástechnikai szaktanterem szélessávú INTERNET hozzáféréssel kiépítve. Könyvtár nyomtatott és audiovizuális hanganyaggal, televízióval.

8. Tagintézmények hagyományai, tantárgyi rendszere és óraszámai

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható foglalkozások, ezek óraszámai, az előirt tananyag és követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: - HK2003 = a 2003. szeptembertől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkentése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; - H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási M inisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉV

20072008 20082008 20092010 20102011 20112012

1.

2.

3.

ÉVFOLYAM 4. 5.

6.

7.

8.

Bevezető szakasz H2004 H2004

Kezdő szakasz H2004 H2004

Alapozó szakasz HK2003 HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

Oldal: 16 / 153

Fejlesztő szakasz HK2003 HK2003

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. 8.1 Nem szakrendszerű oktatás gyakorlata és szabályozása: Az intézmény által a középpontba állított fejlesztési területek a 5-6. évfolyamon az alábbiak: Alapkészségek:  Olvasáskészség, az olvasásképesség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika), amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el  Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele (amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze). Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét (mindegyikét) le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. M ivel a 4–5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Célszerű lenne gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére.  S zámolási készség. Az elemi számolási készség’ összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimálisgyakorlottsága nélkül homokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket.  Rendszerező képesség és kombinatív képesség. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés. Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében, tagintézményi szinten oldható meg. A törvényhozónak az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezéssel kapcsolatos szándékait feltehetőleg csak akkor lehet megvalósítani, ha az érintett évfolyamokon, a tanítási idő dúsításán túl, a tanulók gondosan megszervezett differenciálására is sor kerül sor. A differenciálás szokásos és többnyire sikeres módszertani változatait a csoportbontás és az egyéni bánásmód alkalmazása színesítheti. A törvényi változások miatt a tagintézmények választhatnak, hogy milyen %-ban valósítják meg a nem szakrendszerű oktatást. 8.2 Bokrosi Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere Az iskolai hagyományainknak értékmegőrző, közösségteremtő, identitásformáló szerepük van. Oldal: 17 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Iskolazászló: A Nemzeti színű zászlón az iskola neve, gyermekrajzokból összeállított napocskás kék színű szalag Iskola emblémája:

Hagyományos rendezvények: Szeptember: évnyitó-(az elsősök megajándékozása) Október 6-án Nemzeti gyásznap. Iskola szintű műsoros megemlékezés az Aradi Vértanúkról. Első héten „ Állatok Világnapja”- Demonstráció az állatok védelmében a település főutcáján. Vetélkedő a felelősségteljes állattartásról. (iskolai szinten) Október l6.-án Élelmezési Világnap- Felhívjuk a figyelmet az egészséges táplálkozás fontosságára. Salátakészítő versenyt rendezünk ezen a napon. Október 23.-án 1956-os Forradalom ünnepe. Nemzeti ünnep. Iskolai megemlékezést tartunk, melyet minden évben a 8.-osztály tanulói adnak elő. Az előkészületek a magyar és történelem órákon történnek. November 3.-án Dohányzás elleni világnapra való készülés. Figyelemfelkeltő plakátok Készítése- versenyszinten December: Advent-karácsonyi vásár, Lucázás, M ézeskalács sütés, Családi nap- kézműves délelőtt szülőkkel Február: Farsangi rendezvények iskola szinten M árcius: M egemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharcról Nemzeti Ünnep, Részvétel a városi március 15.-i rendezvényen Április: Húsvéti vásár,- „ Föld-napja” vetélkedő M ájus: Erdei iskola, Kihívás napja szervezése, Anyák-napi köszöntők – osztályonként. A hagyományos „ Apák napja”- kötetlen sport nap lebonyolítása. Június: Osztálykirándulások, Diáknap, Évzáró, ballagás, Nyári kézműves, képzőművész alkotótáborok szervezése. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak 2011/2012-es tanév: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

5. évfolyam

Összesen

6. évfolyam 4 óra 3 óra

7 óra

Oldal: 18 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom 5.évf.

6. évf.

A kompetencia terület neve Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A nem irodalmi szövegfajták ( önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Készségek Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak ( információszerzés, tanulás vagy szórakozás ) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése ( a vázlatkészítésétől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Attitűdök Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó- illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra . Kompetencia terület neve Ismeretek

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonok, képleteknek és statisztikáknak- az ismeretét foglalja magában.

Oldal: 19 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése. A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása - összeadás és kivonás - szorzás és osztás - százalékok és törtek - mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: - pénznemek és árak összehasonlítása

Készségek

A mások által előadott indoklás követése és értékelése és az indoklás alapgondolatának felismerése ( különösen bizonyítás esetén) A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerése. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához: Matematikai feladatok? Jelenségek és szituációk különféle leírásának, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel. A kritikai gondolkodásra való hajlam, különbözö matematikai állítások (állítás és feltevés) megkülönböztetése. Segédeszközök és egyéb eszközök ( köztük informatikai eszközök ) használata. Törekvés a „ számoktól való félelem” leküzdésére.

Attitűdök

Oldal: 20 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására illetve elutasítására.

A nem szakrendszerű oktatás a 2012/2013-as tanévben megszűnik.

Oldal: 21 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011.tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Új K Össz. Tantárgy / é vfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 3,5 4 46,5 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 8 Angol nyelv 3 3 3 3 3 15 Matematika 4,5 4,5 4 3 4 3 3 3 29 Informatika 1 0,5 1 1 1 4,5 Környezetismeret 1 1 1 2 5 T ermészetismeret 2 1,5 3,5 Fizika 1,5 1,5 3 Biológia 1,5 1,5 3 Kémia 1,5 1,5 3 Földrajz 1 1,5 1,5 4 Ének - zene 1 1 1,5 1 1 1 1 1 8,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 11 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 7,5 T estnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 22 Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5 2,5 T ánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika 0,5 0,5 Mozgókép és média ismeret 1 1 Egészségtan 0,5 0,5 Összesen 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5 Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Tanulók terhelhetőségének felső határa T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható 11% Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

20 2 22

20 2 22

20 2 22

2,2

2,2

2,2 2,475 2,475

4,5

4,5

4,5

Oldal: 22 / 153

22,5 22,5 2,25 5,625 24,5 25,5

4,5

3

22,5 5,625 25,5

25 7,5 29

25 7,5 29

177,5 34,5 199,5 6,9 2,475 2,75 2,75 19,525 8,875 3 3 3 30

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012.tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Össz. Tantárgy / é vfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 3,5 3,5 46 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 8 Angol nyelv 3 3 3 3 3 15 Matematika 4,5 4,5 4 3 4 3 3 3 29 Informatika 1 0,5 1 1 1 4,5 Környezetismeret 1 1 1 2 5 T ermészetismeret 2 1,5 3,5 Fizika 1,5 1,5 3 Biológia 1,5 1,5 3 Kémia 1,5 1,5 3 Földrajz 1 1,5 1,5 4 Ének - zene 1 1 1,5 1 1 1 1 0,5 8 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 11 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 7,5 T estnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 22 Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5 2,5 T ánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika 0,5 0,5 1 Mozgókép és média ismeret 1 1 Egészségtan 0,5 0,5 Összesen 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5 Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Tanulók terhelhetőségének felső határa T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható 12% Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

20 2 22

20 2 22

20 2 22

2,4

2,4

2,4

2,7

4,5

4,5

4,5

4,5

Oldal: 23 / 153

22,5 22,5 2,25 5,625 24,5 25,5

22,5 5,625 25,5

25 7,5 29

25 7,5 29

2,7

2,7

3

3

3

3

3

3

177,5 34,5 199,5 6,9 21,3 8,875 30


8.3 Ének-Zenei Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere Az Ének-Zenei Általános Iskola hagyományai A hagyomány fogalma, célja jelentősége - A hagyomány a közösségben élő szellemi értéket, felfogást, viselkedést, általánosan követett cselekvési formákat jelent. - Hozzájárul az iskola arculatának formálásához, öregbíti hírnevét, általánosan kialakított értékrendet tükröz, erősíti az iskolához való kötődést, jelentős szerepet játszik egymás tiszteletében, megbecsülésében. - Döntőszerepet kap a szülők és az iskolán kívüli társadalmi környezet iskoláról alkotott megítélésének és véleményének formálásában. - Az iskola hagyományai az iskolai gyakorlat jelentős értékei. M egőrzésük és továbbfejlesztésük az iskola jövője szempontjából rendkívül fontos. A hagyományok továbbfejlesztése: A nevelőtestületünk az iskolai hagyományokat nem tekinti merev formáknak. Ezért a gyakorlat során szerzett tapasztalatok birtokában folyamatos megújítást, továbbfejlesztést és a változó igényekhez való igazítást igényelnek. Az iskola jelképei: Az iskolánk hitvallása „Aki egy évre tervez, magot vet, aki tíz évre tervez, fát ültet, aki száz évre tervez, tanít. Aki magot vetett, egyszer arat, aki fát ültet, tízszer arat, aki tanított, százszor arat”

Az iskola emblémája ezüst kitűző formában készül, melyet az első osztályos tanulók minden évben a „Fecskeavató” ünnepségen megkapnak. Másik változata a hímzett textil alapanyagú nagyobb méretű embléma, melyet tanulóink a különböző rendezvényeken, fellépéseken viselnek. Az iskola jelvényeinek viselése az iskolai ünnepségeken kötelező. Az iskola zászlója - nemzeti színű zászló. A „Fecskeavató” ünnepségen minden belépő első osztály feliratozott selyemszalagot köt az iskola zászlóra, mely a nyolc évfolyamon elkíséri az osztályt. A nyolcadik évfolyam elvégzésekor a selyemszalag az iskola archívumába kerül. Az iskolazászló őrzésének helye a nevelői szoba fsz. 6. terem. Zászlóvivő tanulókat az ünnepségek előtt a 7. évfolyam tanulóiból az osztályfőnökök bízzák meg, továbbá elvégzik a szükséges felkészítésüket. Az iskola pedagógiai arculatának, oktatási rendszerének hagyományai: - ének-zene emelt szintű oktatása, - környezetvédelmi oktatás és nevelés kiemelt kezelése, Oldal: 24 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. -

2005-től az ÖKO iskola címet birtokoljuk, előtte pedig környezetvédelmi oktatóközpontként működtünk , csoportbontások / az idegen nyelvek, technika és informatika tantárgyak tanításában /, tanulmányi versenyek rendezése, szolfézs oktatása , néptánc oktatása, nyitott napok rendezése, kooperatív tanulási módszer használata, M eixner módszer alkalmazása az alsó tagozaton, Gyógytestnevelés – iskolánk pedagógusával, Tömegsport foglalkozások, Az SNI és BTM -es tanulóink fejlesztése, fejlesztő pedagógusaink, ill. a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével, iskolaújság kiadása, naptárkészítés tanulói rajzokkal, és ehhez kapcsolódó kiállítás rendezése, honlap létrehozása, működtetése, szakkörök, igény és lehetőség szerint, úszásoktatás, a 3. és 4. évfolyamokon, kajak-kenu az 5. és 6. évfolyamon, rendszeres színházlátogatások, ünnepségeinken a művészeti csoportok is kapnak bemutatkozási lehetőséget, hagyománytisztelet (nemzeti ünnepeinken tanulóink a városi rendezvényeken nagy létszámmal vesznek részt; iskolánkban elődeinknek tisztelgünk, megemlékezünk róluk – iskolatörténeti kiállítás, emléktábla-avatás; koszorúzás).

Értékelési hagyományok : Nyolcadikos díj /Alapítvány /, Tantárgyi, közösségi, sport és művészeti eredmények jutalmazása- saját emblémájú oklevéllel, illetve ajándéktárgyakkal, A DÖK-ben végzett kiemelkedő munkát év végén a nyolcadikosok napján értékeljük, A nyolcadikosok napján a felsős tanulók szavazatai alapján kapják meg nyolcadikosaink Díjaikat, „Akikre büszkék vagyunk” – tabló, évkönyv . S zervezeti hagyományok: Iskolánkban a művészeti oktatás több mint öt évtizedes hagyományokra tekint vissza. Az iskola névválasztásával is kifejezi, hogy nevelő-oktató munkájában központi szerepet kap a Kodály Zoltán nevével fémjelzett, értékes zenével, művészettel nevelő pedagógiai eszmerendszer. Ez kisugárzik az iskola egészére, valamennyi szaktárgy oktatására is. Az Ének – Zenei Általános Iskola és a Galli János Alapfokú M űvészetoktatási Intézmény egy épületben, részben közös nevelőtestülettel működik. Kodály Zoltán is elismeréssel nyilatkozott erről a zeneoktatási szervezésről, a szervezeti modellt követésre méltónak tartotta. „Amit maguk csinálnak, az nagyon helyes!” A két tantestület munkája szorosan összekapcsolódik. A 2003-2004-e tanévben történt átszervezés (a város iskoláinak közös igazgatás alá vonása) következtében ez a fúzió hivatalosan megváltozott. Az Alapfokú M űvészeti Iskola önálló tagintézmény lett az integráción belül. 2006-ban pedig felvette alapító igazgatójának, Galli Jánosnak a nevét.

Oldal: 25 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Az eddigi hagyományaink alapján a művészeti iskolával továbbra is szoros együttműködésben dolgozunk. Programjainkat egyeztetjük, egymás munkáját segítjük, közös hagyományainkat megtartjuk. Az együttműködés előnyei: - az ének és a zeneoktatás anyagi előnyei egy helyre koncentrálódnak - az általános és a zenei nevelés harmóniája könnyebben megvalósítható - az órarendi ütközések és a tanulók túlterhelése elkerülhető - a zeneoktatás és a közismereti tárgyak oktatása egységes közös tantestületben valósítható meg a legeredményesebben - a zenei osztályokban általában magasabb a tanulmányi eredménye - a művészetek serkentőleg hatnak az értelmi funkciók fejlődésére - az aktív zenélés nem csupán hallásbeli, hanem értelmi funkció is - olyan embertípust nevel fel, amely bármilyen területen dolgozik is, igénye van a kulturális élmények iránt A zenei osztályokban az emelt szintű énektanítás óraszámait emeli a Galli János M űvészetoktatási Intézmény szolfézs óráinak száma. A nem emelt szintű ének – zenei oktatásban részesülő osztályokban, a zenetanuláshoz és hallásfejlesztéshez szolfézs tantárgy beállítható. A zenei osztályokban heti egy alkalommal néptánc oktatás folyik az énekórák keretén belül. Az iskolában 8 évfolyamon, évfolyamonként kettő párhuzamos osztály működik. Az egyik osztály emelt szintű, ének-zenei oktatásban, a másik környezetorientált oktatásban részesül magasabb óraszámban. Az 1 – 2. évfolyamon iskolaotthon, a 3. – 4. évfolyamon „guruló” formában, tantárgycsoportosan történik az oktatás. A tanulócsoportok szervezése a fenntartóval történő egyeztetés alapján, a szülői igény ek figyelembevételével történik. Napközis ellátás: 1.- 4. évfolyamon osztályonként egy-egy csoport - ebből az 1. –2. évfolyamon iskolaotthon keretében 5.- 6. évfolyamonként egy-egy csoport 7.- 8. évfolyamon tanulószoba, vagy napközi a szülők igénye, és a fenntartó lehetőségei szerint. Hagyományos rendezvényeink: - „Fecskeavató” ünnepély - Idősek napja (közös rendezvény az Aranysziget Otthon lakóival) - ÖKO ötpróba-ÖKO hét - Rendhagyó énekórák- művésztanárok közreműködésével - Télapó-bál - Karácsonyi ünnepély - Nevelőtestületi vacsora, névnapokat is ünnepelve - Karácsonyi vásár - Farsang - Versmondó verseny, képzőművészeti kiállítással egybekötve, a Csongrádi Irodalmi M űhely tagjainak részvételével - „Rómeó”- bál - „Tiszavirág” vetélkedő - Húsvéti vásár - Környezetvédelmi világnap Oldal: 26 / 153


Iskolaszépítő hétvégék Anyák napja "Suliváró”- beiratkozott elsőseink és szüleik részére Sportnap Családi nap Nyolcadikosok napja Nevelőtestületi ebéd- névnapokat is ünnepelve Nyári tábor-zenei tábor

A speciális osztályok bemutatása: Ének-zenei emelt szintű oktatás: Az „a” osztályokban 1-8. évfolyamon, emelt óraszámban. Az emelt szintű oktatás többlet órakeret biztosításával teremti meg a komplex művészeti nevelés feltételeit. Integrálva az ének tanításához, bizonyos hangszeres képzést, zeneelméleti oktatást, valamint néptánc oktatását. Egyben megteremti annak a lehetőségét, hogy a közös épületben működő Galli János Alapfokú M űvészetoktatási Intézményben hangszeres képzésben részesüljenek a tanulók. Az iskolában az ének-zene emelt szintű oktatást folytató osztályokban magasabb szintű művészeti nevelés-oktatás valósul meg. Az emelt szintű képzés célja, az átlagosnál magasabb zenei műveltség kialakítása, a művészetre fogékony, harmonikus személyiség fejlesztése. Zenei nevelésünk vokális alapokon nyugszik, de egymás erősítő kölcsönhatásban van a hangszeres területtel /furulyaoktatás, zeneiskolai hangszertanulás / a néptánccal, néprajzzal, az esztétikai jellegű szakkörökkel /rajz-vizuális kultúra, szövés, kerámia, népi kismesterségek. /. E cél elérése érdekében a tanulókat kollektív és személyes zenei élményekhez kell juttatnunk. Az élményszerzés spontán és tudatos elemeiben kezdetben a közös játék, mozgás, majd a felfedezés öröme, az alkotás és újra alkotás sikere, az együtt tevékenykedés /KÓRUSM UNKA/ és önkifejezés megvalósítására kell törekedni. A kóruséneklés fontos területe a zenei nevelésnek. A tanulók 3. osztálytól kezdődően élvezhetik az együtt éneklés örömét. Énekkaraink az elmúlt évek során belföldi és külföldi kórusversenyeken jelentős sikereket ért el. 2006-ban a „DALLAM ” kórusunk arany minősítést kapott. A „HARM ÓNIA” kórusunk pedig Erdélyben, Németországban, Hollandiában öregbítette a magyar zenei nevelés hírnevét. A fúvószenekar legtöbb tagja az Ének-Zenei Általános Iskola tanulói közül kerül ki. A Fúvósok is több külföldi vendégszereplésen bizonyították a képzés magas színvonalát. Nem zenészeket képzünk. Szeretnénk, ha az innen bármilyen irányban továbbtanuló növendékek zenével átjárt emberekké válnának, illetve a zenei pályára készülők művelt emberek is lennének. Az emelt szintű ének-zene tanításának céljai és feladatai alapjaiban megegyeznek az általános programok alapján működő osztályok cél- és feladatrendszerével, de az emelt szintű képzést folytató osztályok a magasabb óraszám következtében ezeket a feladatokat magasabb minőségi szinten tudják megvalósítani. Több ismerettel, a zene mélységeibe való intenzívebb behatolással, nagyobb tanulói önállóság és alkotókedv kifejlesztésével érhetik el a tanulók a magasabb szintet. Kiemelt feladatunk e téren az amatőr muzsikálásra való felkészítés, mind az énekes, mind a hangszeres zene területén. Ennek eredményeként tudjuk működtetni felnőttek számára a városi énekkart, illetve a fúvószenekar folyamatos utánpótlását is biztosítani tudjuk. Itt tartjuk fontosnak megjegyezni, hogy a szakosított tantervű ének-zenei osztályok tanulói mentesülnek a zeneiskolai szolfézs órák látogatása alól, és a művészeti bizonyítványukban az ének-zene osztályzat helyettesíti a szolfézs érdemjegyet. Oldal: 27 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Zenei nevelésünk emberközpontú, a gyermek személyiségének természetéből kiinduló, illetve annak megfelelő és a növekedéséhez kedvező környezetet és hatásokat biztosító „állandóan zengő” iskolai közegben kell megvalósulnia. A kodályi nevelési eszmének valamennyi szaktárgy tanítását át kell hatnia. Az ének-zenei osztályokban fokozott szerepet kap az anyanyelvi nevelés, az éneklés segít a helyes beszéd kialakításában, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésében. Nemzedékek nőttek fel az iskola falai között. Azt a töltést és hagyománytiszteletet, amelyet ebben az iskolában kapnak a gyerekek felnőtt korukban is értékelik. Ennek köszönhető, hogy a nálunk végzettek évek múltán saját gyereküket is a „Zenébe” hozzák! Köszönettel tartozunk városunknak, hogy ezt a lehetőséget biztosítják azoknak a tanulóknak, és szüleiknek, akik fontosnak tartják a zenei műveltséget. Emelt óraszámú környezeti oktatás /a „b” osztályokban 1. –6. évfolyamon, emelt óraszámban. / A hagyományos általános iskolai képzéstől eltérően 1-4. évfolyamon heti 1 órával magasabb óraszámban történik a környezetismeret oktatása, amely más tantárgyakba is beépül, ezért az osztályban tanító pedagógusok valamennyien bekapcsolódnak ezen oktatási formába. Cél: cselekvő, aktív környezet-és természetvédelemre nevelés. M iben nyújtunk plusz ismeretanyagot tanulóinknak az emeltszintű környezeti nevelés és oktatás során?  Lakóhelyünk és környéke, megyénk, hazánk és a Föld természeti értékeinek, környezeti problémáinak részletes és folyamatos megismertetése.  Egészséges környezet kialakításának és megőrzésének lehetőségei.  Védett és nem védett állat és növényfajok megismertetése.  Élőhelyek - életközösségek tanulmányozása.  Vizek (Tisza, Körös, holtágak, kubikgödrök, bányatavak, csatornák) vizsgálata.  A biológiai sokféleség alakulásának monitorozása (felmérés, rögzítés).  Bevonjuk tanulóinkat lakóhelyünk természeti értékeinek feltárásába és őrzésébe.  Erdei iskolai programok.  Folyamatos terepmunka.  Emberi tevékenységek és a környezet kapcsolata.  Környezeti ártalmak /talaj, víz, levegő szennyezettség/ mérése.  Környezetünk állapotát mérő eszközök, műszerek használatának megtanítása.  Épített környezet vizsgálata.  Környezet-és természetvédelem az irodalomban és a művészetekben.  Természetvédelmi területek, nemzeti parkok természeti értékei.  Jártasságok szerzése a szakirodalmak használatában.  Egyszerűbb kutatási módszerek megismerése és alkalmazása.  Környezeti tudat és szemlélet formálása. HELYI TANTERV Iskolánk, az Ének-Zenei Általános Iskola a Nemzeti Tankönyv Kiadó (NTK) M űhely kerettantervét adaptálta helyi tantervként, igazítva az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésekhez. A szükséges óratervi korrekciót az iskola szakmai munkaközösségei végezték el, az egyes műveltségi területek céljai megvalósítására, beépítve a rendelkezésre álló szabadon választható órák keretét is. A választott kerettanterv megfelel a következő elvárásoknak: Oldal: 28 / 153


Általános célkitűzések M egtervezni és dönteni arról, hogy miről és milyen követelmények szerint tanuljanak gyermekeink az elkövetkező 5–10 évben nagy felelősséget igénylő feladat. Az átalakuló társadalmi elvárások és a tanulás sajátosságait vizsgáló kutatások eredményei egyaránt változást sürgetnek az iskolai oktatásban. Nemcsak a konkrét tanítási-tanulási módszerek, hanem általában a tudáskép, a tanulás folyamatáról vallott elképzelések terén is. A tanári munka eredményessége érdekében a tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen is legyen az a tudás, amit az iskolának közvetítenie kell, illetve amely a tanulás eredményeként a tanulóban fel kell, hogy épüljön. A tudásról alkotott kép túlzott leegyszerűsítése, vagy rendezetlen sokfélesége ugyanis egyaránt akadályozhatja a tudás átadásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek eredményességét. A minőségi tudás kritériumai A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyű és sokoldalú elérhetősége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetősége vált fontossá. Ezért a tanulási céloknak és az alkalmazhatóság kritériumainak közelíteniük kell egymáshoz. A tanulási célok meghatározásakor a tartós, elmélyült tudás kialakítását kell középpontba állítani. Az ismeretanyag megtervezésekor a hangsúlyt a tudás minőségi jellemzőire: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra kell helyezni. Olyan tanítási programokat és olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása sem a képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá és öncélúvá. Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztése Az ismeret és a képesség jellegű tudás egymással nem szembeállítható és nem pótolható részét jelenti a minőségi tudásnak. A jól szervezett, pontos, hatékonyan felhasználható ismeretrendszer tud megfelelő alapot biztosítani a képességek fejlesztéséhez, s a működő képességek teszik lehetővé az ismeretek megfelelő mélységű feldolgozását, megértését és alkalmazni tudását. A működő műveltség kialakítása szempontjából az is nagyon lényeges, hogy az iskolák életből vett példák segítségével, problémafelvető kérdésekkel és aktív ismeretszerzést igénylő feladatokkal folyamatosan arra ösztönözzék a tanulókat, hogy gondolkodás útján is gyarapítsák fogalmaikat, illetve hogy már meglévő fogalmaik között minél több új kapcsolatot fedezzenek fel. Az ismeretanyag kiválasztásával és a tanulói követelmények meghatározásával megfelelő feltételt kell tehát teremteni a rendszerezett, pontosan megértett fogalmakon alapuló ismeretek elsajátításához és az ismeretek megtanulását, megértését és alkalmazását lehetővé tevő képességek kialakítását szolgáló tanulói tevékenységek gyakorlásához egyaránt. Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztésének stratégiája megfelelő válasz lehet az iskolai munkával szembeni kritikákra és kihívásokra. A tanuló teljes személyiségének mozgósítása A korszerű tudáskép az ismeretekben, képességekben kifejezésre jutó műveltség mellett a gondolkodásmódban (mentalitásban), a viselkedésben, az attitűdben, a kommunikációban megjelenő műveltséget is magában foglalja. A tanulás az egész személyiség aktivitását igényli. Ezért az iskolai munka során a tanulás minden fontos összetevőjét mozgósítani és fejleszteni kell a kitűzött célok érdekében. Nem elég az ismeretek megértésére és megjegyzésére koncentrálni, alkalmat kell adni az ismeretek alkalmazását biztosító feladatok gyakorlására, a problémák, probléma helyzetek elemzésére és megoldására, a különböző gyakorlati tevékenységek tanulására, a tanulás módszereinek

Oldal: 29 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. elsajátítására, a gondolkodási eljárások tanulására és nem utolsó sorban az értékek iránti pozitív attitűdök és a szociális magatartásformák kialakítására. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyerekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. A tanulási elméletek eredményeinek hasznosítása az iskolai gyakorlat megújításában A különböző jellegű tanulási folyamatok meglehetősen eltérőek. Egy minden jelenséget közös szabályszerűségekre visszavezető tanuláselmélet alkalmazás helyett ezért az egymással párhuzamosan élő tanuláselméletek legfontosabb megállapításainak együttes figyelembe vétele látszik célszerűnek. Aszerint válogatva közöttük, hogy a tanulás egyes összetevőinek megértéséhez és fejlesztéséhez melyik adhatja a leghasznosabb segítséget. Például a kognitív pedagógiai eredményeit elsősorban az ismeretek megértése, a tanulási transzferre vonatkozókat az ismeretek alkalmazása, a szociális tanulási folyamatok fontosságát hangsúlyozókat pedig a tanulási módszerek, a gondolkodási eljárások és a magatartásformák tanulása terén érdemes figyelembe venni és felhasználni. Kulcskompetenciák Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák, mint például a szociális kompetenciák (ideértve például a kooperációt); a tanulási képességek, a személyes képességek, a közéleti vagy a gazdasági életben való részvételhez kapcsolódó képességek mindig komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett, témaspecifikus szakértelemre és jól működő alapkészségekre lehet ráépíteni. A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulásirányítást igényel. A tanulók ilyen jellegű teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minőségi jellegzetességei jelentős mértékben közrejátszanak. M indezen jellemzőket a tanulás tervezése során is fontos figyelembe venni. A tanterv elkészítésekor törekedni kell arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlődhessenek. Ilyenek mindenekelőtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belső értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelő motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle műveltségterülethez kötődő kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelősségtudat, hűség és a pozitív személyes énkép. Kiemelt fejlesztési területek A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy legyenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják és ezáltal elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. E tekintetben a NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok konkrét útmutatóul szolgáltak az NTK M űhely kerettantervének elkészítéséhez is.

Oldal: 30 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. M inden műveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kellett kapnia azoknak az ismereteknek, tanulói tevékenységeknek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon- és népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozásához. Amelyek közvetlen szerepet játszanak a környezeti nevelés; az információs és kommunikációs kultúra elsajátításának megvalósításában, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megőrzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülését. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy gyermekeink sikeresen megbirkózzanak a felnőtt életükben rájuk váró feladatokkal.

A tantárgyi rendszer és óraszámok kialakítása A NTK M űhely kerettanterve a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket tantárgyakba rendezi. A tantárgyakba rendezett műveltségi területek, tantárgyi órakereteit évfolyamonként és osztályonként a következő táblázatok tartalmazzák. A heti tanórai keretek táblázatai, a NAT 2007/2008. tanévtől fölmenő rendszerben tartalmazzák a pedagógiai célkitűzéseknek megfelelő óraszámváltozásokat. A 2007/2008. tanévtől kezdődően a törvényi előírásoknak megfelelő óraszámban biztosítjuk az 5. és 6. osztályban a nem szakrendszerű oktatást, melyhez a humánerőforrás rendelkezésünkre áll. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak heti óraszámai: 2011/2012-es tanévben Tantárgy Ének Történelem Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Természetismeret Összesen

5. évfolyam

6. évfolyam 1 1 1 2 1 2 8

7

A tantárgy neve: ének A kompetencia terület neve Ismeretek A tanulás tanulása Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

5. évf.





Kulturális kompetencia



6. évf. Erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport fogalmak ismerete. Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi

Oldal: 31 / 153


Készségek A tanulás tanulása





  

Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák




életben betöltött fontosságának a felismerése. A tanulás időbeosztása, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek ( hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén



Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása.



A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete.



A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Attitűdök A tanulás tanulása


 



   

Oldal: 32 / 153

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Kulturális kompetencia



Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén.

A tantárgy neve: történelem, hon- és népismeret A kompetencia terület neve Ismeretek Anyanyelvi kommunikáció

5. évf.

Állampolgári kompetenciák A tanulás tanulása


6. évf. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (, tudományos, zsurnalisztikai, stb.) Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete  A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete.  Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során .



Különféle szövegek olvasása és megértése. Írásbeli információk keresése . A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során Komplex szövegek megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása.  A tanulás időbeosztása, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során.  Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.  A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió.  A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és

Készségek Anyanyelvi kommunikáció

 A tanulás tanulása

Oldal: 33 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. létrehozása révén. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák



 

Attitűdök Anyanyelvi kommunikáció



 

Állampolgári kompetenciák



Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. 



A tanulás tanulása






 

A tantárgy neve: idegen nyelv Oldal: 34 / 153

A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre.

A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére.


A kompetencia terület neve Ismeretek 

5. évf. 

Idegen nyelvi kommunikáció





A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése. Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete  A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete.





Digitális kompetencia



6. évf. A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (mese, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.).





Készségek Idegen nyelvi kommunikáció







Oldal: 35 / 153

A legfontosabb számítógépes alkalmazások, információtárolás és -kezelés ismerete. Az internet használata által nyújtott lehetőségek ismerete Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. 






  





Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása. A tanulás időbeosztása, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.



Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása).



Elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése valamint szisztematikus módon történő felhasználása; A megfelelő segédeszközök használata. Internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. elektronikus levelezés használata.

 

Az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen.  A kulturális különbségek iránti fogékonyság .  Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában és a

Attitűdök Idegen nyelvi kommunikáció

Oldal: 36 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. kultúrák közötti kommunikáció iránt.














A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz .

A tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom A kompetencia terület neve Ismeretek 

5. évf. 



Anyanyelvi kommunikáció

 

Az irodalmi szövegfajták és fő jellemzőik ismerete.

Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete  A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete.



6. évf. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere).



Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal.


Oldal: 37 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Különféle szövegek olvasása és megértése. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. Írásbeli információk keresése . A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során Komplex szövegek megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása.






  







Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása).



Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása.

 



Oldal: 38 / 153

Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban. A tanulás időbeosztása, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tanulás tanulása






A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet.



A tantárgy neve: matematika A kompetencia terület neve Ismeretek 

5. évf. 




Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában.


Matematikai kompetencia.


6. évf. A kommunikációban használt paralinAz irodalmi szövegfajták és fő jellemzőik ismerete.







A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve.



A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése.



A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal.


Oldal: 39 / 153


Különféle szövegek olvasása és megértése. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. Írásbeli információk keresése . A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során Komplex szövegek megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása.

Matematikai kompetencia

Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban. A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása



   

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például:











Oldal: 40 / 153

a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő












Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.



A tanulás időbeosztása, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.


  




Oldal: 41 / 153

és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése.

Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő


 









 








megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére.



Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.



A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet.

A tantárgy neve: természetismeret A kompetencia terület neve Ismeretek

5. évf.

6. évf.

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszenynyezés, fenntartható fejlődés) – közötti

Oldal: 42 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. összefüggések megértése. Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását. Készségek A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. Attitűdök A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt. A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság A lakóhelyhez, hazához, az

Oldal: 43 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése.

A nem szakrendszerű oktatás a 2012/2013-as tanévben megszűnik.

Oldal: 44 / 153


TANTERV Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeret Idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összesen Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3 ) Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás (nyelvi) Csoportbontás (technika) Csoportbontás (informatika) Énekkar

A kerettanterv évfolyamonkénti óraszámai (heti bontásban) 2010-2011. tanév NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Új K Új K 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 7,0 7,0 5,0 5,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 96,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 16,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 30,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 3,5 3,5 3,0 3,0 3,5 3,5 60,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 8,0 1,0 2,0 1,0 2,0 1,5 2,5 1,5 3,0 14,5 2,0 3,0 2,0 3,0 10,0 1,0 1,0 2,0 2,0 1,5 1,5 9,0 1,5 2,5 1,5 2,5 8,0 1,5 1,5 1,5 1,5 6,0 1,5 1,5 1,5 1,5 6,0 4,0 1,0 4,0 1,0 4,0 2,0 4,0 1,5 2,5 1,0 2,5 1,0 2,5 1,0 2,0 1,0 35,0 1,5 1,5 1,5 1,5 2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 25,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 16,0 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 48,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 8,0 0,5 0,5 0,5 0,5 2,0 0,5 0,5 0,5 0,5 2,0 0,0 0,5 0,5 1,0 0,5 0,5 1,0 0,5 0,5 1,0 23,0 21,0 23,0 21,0 24,0 23,0 25,5 24,5 27,0 26,5 26,5 26,0 28,5 28 27,5 27,5 400,5 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 20,0 20,0 20,0 20,0 22,5 22,5 22,5 22,5 25,0 25,0 25,0 25,0 27,5 27,5 27,5 27,5 380,0 22,0 22,0 22,0 22,0 22,0 22,0 24,5 24,5 25,5 25,5 25,5 25,5 29,0 29,0 29,0 29,0 399,0 2,00 2,00 2,00 2,00 1,60 1,60 1,80 1,80 5,63 5,63 5,63 5,63 6,00 6,00 6,00 6,00 61,3 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 30,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 8,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 8,0 2,0 2,0 4,0

Oldal: 45 / 153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Tömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret TANTERV Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeret Idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összesen Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás (nyelvi)

1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,3 2,3 2,3 2,3 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,3 1,3 1,3 1,3 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 15,0 15,0 A kerettanterv évfolyamonkénti óraszámai (heti bontásban) 2011-2012. tanév NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 7,0 7,0 5,0 5,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 3,5 3,5 3,0 3,0 3,5 3,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0 2,0 1,5 2,5 1,5 3,0 2,0 3,0 2,0 3,0 1,0 1,0 2,0 2,0 1,5 1,5 1,5 2,5 1,5 2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 4,0 1,0 4,0 1,0 4,0 2,0 4,0 1,5 2,5 1,0 2,5 1,0 2,5 1,0 2,5 1,0 1,5 1,5 1,5 1,5 2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

23,0 1,0 20,0 22,0 2,00

21,0 1,0 20,0 22,0 2,00

23,0 1,0 20,0 22,0 2,00

21,0 1,0 20,0 22,0 2,00

24,0 0,0 22,5 22,0 1,60

23,0 0,0 22,5 22,0 1,60

Oldal: 46 / 153

25,5 1,0 22,5 24,5 1,80 3,0

24,5 1,0 22,5 24,5 1,80 3,0

27,0 0,0 25,0 25,5 5,63 3,0

26,5 0,0 25,0 25,5 5,63 3,0

0,5 26,5 0,0 25,0 25,5 5,63 3,0

0,5 26,0 0,0 25,0 25,5 5,63 3,0

28,5 0,0 27,5 29,0 6,00 3,0

0,5

28 0,0 27,5 29,0 6,00 3,0

0,5

0,5

28 0,0 27,5 29,0 6,00 3,0

27,5 0,0 27,5 29,0 6,00 3,0

8,0 31,8 17,8 210,0

Össz. 96,0 16,0 30,0 60,0 8,0 14,5 10,0 9,0 8,0 6,0 6,0 35,5 25,0 16,0 48,0 8,0 2,0 2,0 0,0 1,0 1,0 1,0 403,0 6,0 380,0 399,0 61,3 30,0

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Csoportbontás (technika) Csoportbontás (informatika) Énekkar Tömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

1,0 1,0

1,0 1,0

1,0 1,0

2,0 1,8 1,0 22,5

1,8 1,0 22,5

1,8 1,0 22,5

1,8 1,0 22,5

1,8 1,0 22,5

1,8 1,0 22,5

Oldal: 47 / 153

2,0 1,1 22,5

2,0 1,1 22,5

1,0 1,0 2,0 2,0 1,1 1,1 15,0

1,0 2,0 1,1 15,0

1,0 1,0 2,0 1,0 2,0 1,1

1,0 1,0

1,0 1,0

1,0 1,0

1,0 1,0

1,0 2,3 1,3

1,0 2,3 1,3

1,0 2,3 1,3

1,0 2,3 1,3

8,0 8,0 4,0 8,0 31,8 17,8 210,0


8.4 Kossuth Lajos Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Dr. Szent-Györgyi Albert Iskolánk múltja, hagyományai Iskolánk mai épületét 1860-ban avatták fel, homlokzatán a következő felírással: „Csongrád városa a Népnevelésnek”. Ekkor ez volt az ország egyik legszebb és legkorszerűbben felszerelt oktatási intézménye. Itt tanított az ország első képesített tanítónője, Péhm M ária. A korszerűen felszerelt tanoda, a színvonalas oktató- és nevelőmunka később is csábította ide a nagy pedagógus egyéniségeket, az igényes és jól felkészült oktatókat. Iskolánk a város oktatásának bázisa volt: több oktatási egység vált ki ebből az intézményből: - A Tanítóképezde - A Polgári fiúiskola - Az ipari tanulók képzése - A Téli Gazdasági Iskola - A Polgári Leányiskola - Nagyon sok híres ember, jól felkészült szakember büszke arra, hogy itt szerezte meg az alapműveltséget. - Intézményünk a mai napig megőrizte vonzerejét, mivel alkalmazkodott a változó idők változó elvárásaihoz. Az intézmény eredményes tevékenységét igazolják: - Sok híres ember tanult itt. - A matematika-, a rajz tagozat és az idegen nyelvi-csoportok eredményei a matematika versenyek megyei és országos fordulóin elért kiváló eredmények. - Az anyanyelvi versenyek megyei és országos döntőin előkelő helyezést érnek el diákjaink. - A rajz tagozatosok színvonalasan szerepelnek pályázatokon, kiállításokon. - Jó eredményeket érnek el diákjaink a természettudományok területén is. - Kimagasló teljesítményt nyújtanak diákjaink a sportversenyeken. - Gyermekeink jól megállják helyüket a középiskolákban. M indezek olyan tételek, amelyek áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét, a nevelés gyakorlati tapasztalatain alapulnak, a kerettantervre épülnek és a nevelőtestület által elfogadottak. Iskolánk a város központi részén fekszik, az iskolás korú gyermekeket a város egész területéről, sőt a város vonzáskörzetéből is fogadja. Ez a tény nagymértékben meghatározza tanulóink összetételét, s a családi háttér alapján azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolják pedagógiai munkánkat. Az iskolában tanuló diákközösségben többségben vannak a magasabb színvonalú szociális háttérrel rendelkezők, melynek következtében magasak a szülői elvárások. Ugyanakkor tanulóink, tanulócsoportjaink egy részének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság negatívumaival rendelkezik. /M egélhetési nehézségek, munkanélküliség, alkoholizmus./ Ezek a hatások tükröződnek e gyermekek lehetőségeiben, teljesítményeiben, viselkedési és beszédkultúrájukban egyaránt. Iskolánknak ezt a problémát is kezelni kell, s a tantestület tagjai igyekeznek a nem kívánatos környezeti hatások, a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére a gyermekekben lévő lehetőségeket feltárni, azokat kibontakoztatni. Tanulóink nagyobb része nem a szűkebben vett

48

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. ún. „beiskolázási körzet”-ből jön. /”Elöregedett” körzetünk van./ Ők a szülői inspirációk alapján választják iskolánkat. Az iskolához tartozás tudatának elmélyítése, az értékek megbecsülése és védelme, a hagyományok ápolása és megbecsülése. Az iskola zászlója: piros-fehér-zöld dupla selyemzászló, közepén címer, az iskola neve arany szállal kivarrva, szélén arany rojttal. A zászlórúd 2 méter hosszú. A zászlót minden tanév végén 3 főből álló 7. osztályos tanulócsoport veszi át a búcsúzó 8. osztályosoktól. A 7. évfolyamosok a zászló átvételekor ígéretet tesznek, hogy az iskola zászlóját becsülettel megőrzik. Az iskola jelvénye: 4 cm átmérőjű kör alakú zománcbevonatú kitűző. Középen drapp alapon barna színű Kossuth portré, szélén körben 0,5 cm széles fehér csíkon fekete felirattal: KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA CSONGRÁD. A jelvényt az első osztályosok ajándékba kapják. Viselése ünnepségeken, vetélkedőkön, versenyeken.

A tagintézmény névadója emlékének ápolása Iskolánk névadójáról, Kossuth Lajosról minden év márciusban megemlékezünk. A megemlékezés formái: iskolai ünnepség - koszorúzás városi ünnepség - koszorúzás Kossuth – vetélkedő A Szilber János által adományozott nagyméretű Kossuth Lajost ábrázoló olajfestményt épségben megőrizzük. Állandó ünnepségek, megemlékezések - Ünnepélyes tanévnyitó - M egemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.) - M egemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóról (október 23.) - Iskolai ünnepség az 1948-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve (március 15.) - Ballagás és tanévzáró - Iskolatörténeti megemlékezés 5 évenként - Vetélkedők: - Kossuth vetélkedő – alkalmanként, az aktualitásoknak megfelelően - Iskolatörténeti vetélkedő – 5 évente - Évfordulókhoz, aktualitásokhoz kapcsolódók - Rendezvényeink: - Fecskenapok

49

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. - Télapó, Fenyőünnep évente - Kossuth Bál - Farsang évente - Pedagógus nap nyugdíjasainkkal - Játékos vetélkedők: - Állatok világnapja - Egészségnap - Sportversenyek évente - Diáknap évente - Kiállítások: - Pályázatokhoz, városi rendezvényekhez kapcsolódó rajzkiállítások Internetes honlapon keresztüli tájékoztatás mindenki számára. - Az elődök munkájának tisztelete: - Iskolatörténeti emlékek gyűjtése - A tanév jelentősebb eseményeinek dokumentálása S peciális programok a)

Idegen nyelv tanulásának korábbi kezdése, magasabb óraszámú tanulása. Választható nyelvek: angol vagy német. Az 2. évfolyamban lehetőséget biztosítunk mindkét idegen nyelv tanulására játékos nyelvszoktató formájában. A nyelvszoktatást nyelvtanárok végzik. Célunk, hogy a gyermekeknek és szülőknek megkönnyítsük a 3. évfolyamra a nyelvválasztást. 3. évfolyamon is szaktanárok végzik a nyelvszoktatást heti 1 órában. 4. évfolyamtól a kerettantervi órakeretnek megfelelően heti 3 órában folyik a nyelvtanulás csoportbontásban. 7-8. évfolyamban magasabb óraszámú nyelvtanulást biztosítunk fakultatív lehetőségként. Ennek feltétele: a szülő kérelme az addig nyelvet tanító pedagógus véleménye a tantárgyból ötös vagy jó érdemjegy b) Az 5. évfolyamtól lehetőséget biztosítunk a matematika emelt szintű tanulására. Ennek feltétele: a szülő kérelme A matematika tantárgyból legalább jó érdemjegy Alkalmasság megállapítása felmérés útján (feladatlapok) A 4. osztályban matematikát tanító javaslata Az alkalmasságot vizsgáló feladatsort a matematika munkaközösség készíti el. Nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai készségek és képességek elsajátíttatására. A logikus, kreatív gondolkodásmód kialakítására, fejlesztésére, az ún. reál tárgyak tanulásának megkönnyítésére, eredményességére. Ennek érdekében a matematika tantárgy tanulására többlet időkeretet biztosítunk mindenki számára: 1-2. évfolyamon heti 0,5 óra 3-4. évfolyamon heti 1 óra 5. évfolyamontól heti 1 óra c) Az anyanyelv oktatására 1-3. 4. évfolyamokon heti 0,5 óra többletet kapnak tanulóink a biztosabb anyanyelvi tudás érdekében. Célunk: - Szilárd alapok megszerzése az értő olvasás, helyesírás, fogalmazás, szépírás terén

50


A beszédhangok tiszta képzése, szövegalkotási képesség és az aktív szókincs fejlesztése. (Drámapedagógiai elemek felhasználásával is) d) Informatika (könyvtárhasználat): A könyvtár felszerelésének fokozatos fejlesztésével biztosítjuk tanulóinknak, hogy már alsó tagozatban ismerkedjenek az informatika lehetőségeivel. 6. évfolyamtól heti 1 órában történik az oktatás. Fontos, hogy a tanuló az információk „áradatában” el tudjon igazodni, tudja használni a különböző információhordozókat. Ismerje meg a tanuló azt, hogy bizonyos ismereteket adatokat hol talál meg, milyen eszközöket kell ehhez használnia (könyv, Internet, stb.) Sajátítsa el a számítógép kezelését, használatát. Számítógép ismerete, használata. internet használat kötelező és választható tanórák, és délutáni foglalkozások keretében. Helyi tanterv Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai: A Nemzeti alaptanterv alapján készített helyi tantervek közül választ a nevelőtestület, és azt építi be a helyi tantervként a pedagógiai programba. A tagintézmény valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás Évfolyam

Tantárgy

Helyi tantervként alkalmazott, a kerettantervnek megfelelő, adaptált tanterv

1-4.

M agyar nyelv

Apáczai Kiadó tanterve, Dinasztia Kiadó tanterve, M eixner-féle tanterv

1-2. 3-4.

M atematika

1-2. 3-4.

Környezetismeret

M ozaik Kiadó tanterve, C. Neményi E.-féle tanterv (M eixner Apáczai kiadó tanterve, Dinasztia Kiadó tanterve M ozaik kiadó tanterve Apáczai Kiadó tanterve

1-4.

Ének-zene

1-4. 1-4.

Rajz Apáczai Kiadó tanterve Technika és életvitel Apáczai Kiadó tanterve

1-4. 5-8.

Testnevelés és sport Apáczai Kiadó tanterve Történelem Nemzeti Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve

5-8.

M agyar nyelv

Nemzeti Kiadó tanterve

5-8. 4-8.

M agyar irodalom Angol nyelv

Nemzeti Kiadó tanterve Oxford University Press Kiadó tanterve

Apáczai Kiadó tanterve

51

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. 4-8. 5-8. 6-8. 6-8. 5-8. 7-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5. 5. 8.

8. 6.

Német nyelv M atematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalomismeret, etika M ozgóképkultúra és médiaismeret

Nemzeti Kiadó tanterve, Klett Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve, M űszaki Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve Nemzeti Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve Apáczai Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve Nemzeti Kiadó tanterve Apáczai kiadó tanterve OM által javasolt kerettanterv Nyíregyházi Kiadó tanterve Apáczai Kiadó tanterve M ozaik Kiadó tanterve

Egészségtan

M ozaik Kiadó tanterve

OM által javasolt kerettanterv

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2-4. évfolyamon az angol nyelv tantárgy tanterve 2.évfolyam Óraszám: heti ½ óra, évi 19 óra Tankönyv: Chatterbox, Practice Together tankönyvekből, CÉL Az angol nyelv tanulásának megszerettetése, a tanulók érdeklődésének elnyerése. Alapvető nyelvtanulási technikák, szokások kialakítása. KÖVETELM ÉNY Beszédértési készség A tanuló értse meg a tanárnak az egyszerű valós beszédhelyzetben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseit és tudjon azokra reagálni, Beszédkészség A tanuló tudjon megközelítően helyes kiejtéssel egyszerű mondatokat mondani, törekedjen elsajátítani a különböző egyszerű mondatok hangsúlyát, hanglejtését, tudjon egyszerű információkat adni valós helyzetekben, tudjon a tanár által kijelölt szövegrészeket memoriterként is reprodukálni. Olvasási készség A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, egyszerű mondatokat. Íráskészség A tanuló tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni.

52

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. TARTALOM KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉK Üdvözlés,búcsúzás Bemutatkozás Bemutatás Tárgyak azonosítása:What’s this?-It’s a/an Érdeklődés: What’s your name? How old are you? How are you? Who is this? Válaszadás: My name is… I’m….. Fine, thank you This is…. Felszólítások Számok 1-10 Birtoklás:my,your his,her Információkérés,adás: Is it a…? Yes,it is/No,it isn’t Állatok, állatkert Színek: What colour is …? It’s….

FOGALOMKÖRÖK Kijelentő mondat Létige: to be Kérdő mondat

Felszólító mondatok (Stand up. Come in) Jelzői birtokos névmások (egyes szám) Eldöntendő kérdés Rövid válasz

3. évfolyam Óraszám: heti 1 óra, évi 37 óra Tankönyv: Tom Hutchinson: Project 1+ munkafüzet CÉL Az érdeklődés ébren tartása, a nyelvtanulás megszerettetése. Vegyék észre a tanulók, hogy angol nyelven is tudnak kommunikálni egyszerű helyzetekben. KÖVETELM ÉNYEK Beszédértési készség A tanuló értse meg a tanár idegen nyelvű utasításait a tananyagra vonatkozó kérdéseit, értse meg a tankönyv hanganyagát, illetve hasonló szintű más hanganyagokat, hallás után tudja kiszűrni a szövegből a számára fontos információt. Beszédkészség A tanuló tudjon a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kérdésekre válaszolni, tudja néhány mondatban elmondani, amit maga körül lát, hall, a tanult szavak, kifejezések mellett tanuljon meg kívülről rövid párbeszédeket. Olvasási készség A tanuló legyen képes (új szövegkörnyezetben is) felismerni a tanult nyelvi elemeket, tudjon ismert szövegből számára fontos információt kikeresni. Írásbeli készség A tanuló tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, tudjon szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat, emlékezetből vagy tollbamondás alapján leírni. Tartalom KOMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉK Országok, földrészek Helymeghatározás Információkérés, adás -Have you got a/an…? -Yes,I have. No,I haven’t. Testrészek

FOGALOMKÖRÖK There is/are Elöljárószók:in,on.at Eldöntendő kérdés Rövid válasz Többes szám

53

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Képesség: can,can’t,Can you…? Számok 1-100 Betűzés Idő: kérdés, válasz - What’s the time? It’s… Felszólítás (classroom commands)

Modulitás:can,can’t Mennyiségi viszonyok: How many…?

Felszólító mondat

4. évfolyam Óraszám: heti 3 óra, évi 111 óra Tankönyv: Tom Hutchinson:Project 1+ munkafüzet CÉL A nyelvtanuláshoz szükséges alapvető készségek megalapozása, a nyelvtanulás szokásainak kialakítása, az angol nyelv iránti érdeklődés ébren tartása, a nyelvtanulás megszerettetése. A követelmények a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálják, azt hogy a tanult nyelvet tudja hétköznapi helyzetekben használni, tudjon információt adni és kapni .Fokozatosan növekedjen az önbizalma, hogy merjen megszólalni idegen nyelven. KÖVETELM ÉNY Beszédértés A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait, értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni, legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat. Beszédkészség A tanuló tudjon megközelítőleg helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani, tudjon egyszerű információkat kérni és adni valós helyzetekben, tudjon rövid szövegrészeket memoriterként is elmondani, tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. Olvasásértés A tanuló legyen képes tanult szöveget felolvasni, ismerje fel és értse meg az ismert szavakat, kifejezéseket egyszerű mondatokban. Íráskészség A tanuló tudjon egyszerűszöveget tollbamondás után helyesen leírni, tudjon feladatokat írásban megoldani, tudjon egyszerű információkat közvetítő mondatokat írni, tudjon minta alapján egyszerű szöveget írni. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. Tartalom KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉK Bemutatkozás, bemutatás Dolgok megnevezése, leírása Betűzés Szókincs: melléknevek Színek testrészek Köszönés, elköszönés Más népek üdvözlési szokásai Képeslap írása Szókincs: családtagok Személyes adatok Kedvenc tárgyak Vásárlás Köszönet és arra reagálás

FOGALOMKÖRÖK -Mennyiségi viszonyok-számnevek, főnevek egyes és többes száma - Igék felszólító alakja - Személyes névmások - Minőségi viszonyok, mellénevek -A birtoklás kifejezése –’s - Térbeli viszonyok –elöljárószók

Mennyiségi viszonyok-a rendhagyó fő-nevek többes száma

54

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Az iskolai élet Szókincs: állatok, a hét napjai A brit iskolák Az idő kifejezése A napirend leírása Szókincs. napirend, Szabadidős tevékenységek Nagy Britannia-szokások Információkérés/adás Dolgok helyének megjelölése Szókincs: a ház részei, Bútorok A városban Tipikus brit házak

- Mutatószavak -A birtoklás kifejezése-’have got’ - Időbeli viszonyok -A cselekvés, létezés, történés kifejezése Az egyszerű jelen idő -A képesség kifejezése-’can’ -A cselekvés történés létezés kifejezése ’there is/there are’ - Térbeli viszonyok

2-4. évfolyamon a német nyelv tanterve 2. évfolyam

Óraszám: heti 0,5 óra, évi 19 óra Cél Az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés felkeltése, a kisgyerekek motiválása dalokkal, mondókákkal, játékkal: szóbeli előkészítő szakasz. Követelmény Beszédértés, beszédértési készség A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, és egyszerű mondatokat, értse meg a tanár idegen nyelvű óravezetését, utasításait. Beszédkészség A tanuló tudjon érthető, helyes kiejtéssel és hangsúllyal szavakat, egyszerű mondatokat kiejteni, ismételni, igyekezzen a német nyelvre jellemző magán- és mássalhangzók képzését elsajátítani tudjon a tanár kérdéseire rövid (1-2) szavas választ adni, tudjon emlékezetből elmondani rövid verset, mondókát helyes kiejtéssel, a tanév folyamán sajátítson el 50, a német nyelv alapszókincséhez tartozó szót és 10 kifejezést. Tartalom Kommunikációs szándék Üdvözlés Bemutatkozás Számok Tárgyak Család Állatok Ünnepek Dalok, mondókák, játékok

Fogalomkörök Személyes névmás Létige:sein ich bin das ist sie sind Számok 1-10

3. évfolyam Óraszám: heti 1 óra, évi 38 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil1. + munkafüzet Cél A német nyelv tanulásának megszerettetése; a tanulók érdeklődésének elnyerése. Alapvető nyelvtanulási technikák, szokások kialakítása. Követelmény Beszédértési készség

55

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tanuló értse meg a tanár idegen nyelvű óravezetését és utasításait, értse meg a tanárnak az egyszerű valós beszédhelyzetben feltett, illetve tananyagra vonatkozó kérdéseit és tudjon azokra reagálni, értse meg a tankönyv hanganyagát Beszédkészség A tanuló tudjon a tanuló megközelítően helyes kiejtéssel mondatokat mondani, törekedjen elsajátítani a különböző egyszerű mondatok hangsúlyát, ritmusát, hanglejtését, tudjon egyszerű információkat adni valós helyzetekben, tudjon a tanár által kijelölt szövegrészeket memoriterként is reprodukálni. Olvasási készség, olvasásértési készség A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, egyszerű mondatokat, tudjon a szöveghez kapcsolódó egyszerű feladatokat megoldani, a begyakorolt szöveget önállóan tudja felolvasni helyes kiejtéssel, hanglejtéssel. Íráskészség A tanuló tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, tudjon ismert szavakat tollbamondás után leírni. Tartalom Kommunikációs szándék Üdvözlés, búcsúzás Bemutatkozás Bemutatás Érdeklődés: Wer bist du? Wer bin ich? Was machst du gern? Wie geht’s? Wie heißt du? Válaszadás: Ich bin… Du bist… Ich ….. gern Danke, gut/prima/schlecht. Ich heiße… Felszólítások Cselekvések Állatok ABC Dalok

Fogalomkörök Kijelentő mondat Létige: sein Kérdő mondat

Rövid válasz. Igeragozás (egyes szám)

Hangsúlyozás, betűzés, szótagolás

4. évfolyam Óraszám: heti 3 óra, évi 111 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil1. + munkafüzet Cél Lásd: 3. évfolyam. Az érdeklődés ébren tartása, a nyelvtanulás megszerettetése. Vegyék észre a tanulók, hogy német nyelven is tudnak kommunikálni egymással egyszerű helyzetekben. Követelmények Beszédértési készség A tanuló értse meg a tanár idegen nyelvű utasításait a tananyagra vonatkozó kérdéseit, értse meg a tankönyv hanganyagát, illetve hasonló szintű más hanganyagokat, értse meg a tanárnak, vagy tanulótársainak monológ jellegű, 2-3 mondatból álló beszédét, hallás után tudja kiszűrni a szövegből a számára fontos információt. Beszédkészség A tanuló tudjon a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kérdésekre válaszolni, tudja néhány mondatban elmondani, amit maga körül lát, hall, tudjon valós beszédhelyzetben, illetve a

56

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. tananyaghoz kapcsolódva kérdéseket feltenni, a tanult szavak, kifejezések mellett tanuljon meg kívülről rövid párbeszédeket, esetleg monológ jellegű szövegeket. Olvasásértési, olvasási készség A tanuló legyen képes (új szövegkörnyezetben is) felismerni a tanult nyelvi elemeket, tudjon ismert szövegből számára szükséges információt kikeresni. Írásbeli készség A tanuló tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, tudjon szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből vagy tollbamondás alapján leírni. Tartalom Kommunikációs szándék Család Birtokviszony Birtoklás Érdeklődés: Wie alt bist du? Wo wohnst du? Woher kommst du? Wo liegt…? Válaszadás: Ich bin … Jahre alt. Ich wohne in… Ich komme aus… … liegt in …. Információ kérés, adás Németország, Ausztria, Svájc városai Számok 0-100 Dalok Emberek bemutatása Ház, lakás Tanszerek Sorszámnevek Hét napjai – napirend - napszakok Órarend – tantárgyak Véleménynyilvánítás : Ich finde…

Fogalomkörök Von szerkezet mein(e), dein(e), haben Határozatlan névelő – tagadása Eldöntendő kérdés Igeragozás: minden szám, személy (Brechung, Umlaut)

Melléknevek (klein – groß, dick – dünn, …)

Tagiskolánkban 8 évfolyamon, párhuzamosan 2 osztállyal, 8 alsós és 3 felsős napközis csoporttal látjuk el a nevelő-oktató munkát. A nem kötelező időkeret felhasználási lehetőségei: 1. felzárkóztatás 2. fejlesztés 3. tehetséggondozás 4. konzultáció 5. kiegészítő ismeretek átadása A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Rajz Összesen

5. évfolyam 4 óra 4 óra 1 óra 9 óra

57

6. évfolyam 4 óra 4 óra 0,5 óra 8,5 óra


A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom A kompetencia terület neve:


5. évf. Ismeretek

6. évf.

Helyes beszédhangképzés

Helyes beszédhangképzés

A kommunikáció nonverbális eszközeinek ismerete és megfelelő alkalmazása Verbális interakció: beszélgetés

Verbális interakció: vita, interjú; a meggyőzés eszközei, az anyaggyűjtés módjai

Beszélt nyelvi stílusok és jellemzőik ismerete

Beszélt nyelvi stílusok és jellemzőik ismerete

A nyelvi funkciók ismerete

A funkcionális nyelvtan ismerete

Az alapszókincs fejlesztése

Az alapszókincs fejlesztése

Az írott nyelv jellemzői és fajtái: hivatalos, hétköznapi, tudományos

Az írott nyelv jellemzői és fajtái: zsurnalisztika

A nyelv földrajzi és társadalmi kötöttségei

Készségek

A beszédtechnikai eszközök ismerete és helyes használata

A nyelv időhöz és társadalmi környezethez való kötöttségének ismerete

A kommunikációs formák kötöttségei

A kommunikációs formák változatossága

Irodalmi szövegfajták és jellemzőik ismerete: mese, mítosz, legenda, dal, elbeszélő költemény, regény

Irodalmi szövegfajták és jellemzőik ismerete: monda, ballada, elbeszélő költemény, lírai költemény

Nem irodalmi szövegfajták ismerete: levél, felelet, beszámoló, leírás, cikk

Nem irodalmi szövegfajták ismerete: cikk, tudományos, ismeretterjesztő szövegek

Különböző üzenetek közlése szóban és írásban

Különböző üzenetek közlése szóban és írásban

Különféle kommunikációs helyzetekben üzenetek meghallgatása és megértése

Különféle üzenetek kritikus meghallgatása és megértése

Tömör, világos beszéd

Tömör, világos, jó beszédtechnikájú beszéd

Beszélgetések kezdeményezése, folytatása, befejezése

Beszélgetések kezdeményezése, folytatása, befejezése

Különféle szövegek olvasása megfelelő olvasástechnikával

Különféle szövegek olvasása megfelelő olvasásés beszédtechnikával

Szövegtípusnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása

Szövegtípusnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása

Különféle szövegek megértése

Különféle szövegek megértése

Írott szövegek alkotása a szövegalkotás folyamatának megfelelően

Írott szövegek alkotása a szövegalkotás folyamatának megfelelően

Írásbeli információk keresése, kiszűrése, feldolgozása, rendszerezése

Írásbeli információk keresése, kiszűrése, feldolgozása, rendszerezése

58


Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban

Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban Komplex szövegek megértéséhez, alkotásához használható segédeszközök alkalmazása

Attitűdök

Az anyanyelvhez való pozitív viszonyulás kialakítása: a személyes gazdagodás és a társadalmi megítélés lehetséges forrása

Az anyanyelvhez való pozitív viszonyulás kialakítása: a személyes gazdagodás és a társadalmi megítélés lehetséges forrása

Konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása: mások véleményének és érveinek meghallgatása

Konstruktív vita folytatása: mások érvelő meggyőzése a véleményük tiszteletben tartása mellett

Magabiztos megszólalás a nyilvánosság előtt

Magabiztos megszólalás a nyilvánosság előtt

Esztétikus kifejezésmód, helyes szó- és nyelvhasználat

Esztétikus kifejezésmód, helyes szó- és nyelvhasználat

Az irodalom szeretete

Az irodalom szeretete

A kompetencia terület neve:


Ismeretek

5. évf.

6. évf.

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában.








59








A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása

Készségek

   

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek

A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása    

a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például:

a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: 



 













a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

60

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek

 














Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tantárgy neve: rajz A kompetencia terület neve Ismeretek

5. évf.

6. évf.

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság

Készségek

Attitűdök

61

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat

62

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Új K Új K Tantárgy / é vfolyam 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. Magyar nyelv és irodalom 9 9 8,5 8,5 8,5 8,5 9 9 4 5 4 5 4 4,5 4 4 104,5 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 2 2 2 2 16 Idegennyelv 0,5 0,5 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3,5 3 4 34,5 Matematika 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 3 4 3 5 4 72 Informatika 1 1 1 1 1 1 6 Környezetismeret 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 10 T ermészetismeret Fizika 2 2 1,5 1,5 7 Biológia 1 1 1 1 2 2 2 2 12 Kémia 1,5 1,5 2 2 7 Földrajz 1 1 1 1 2 2 1,5 1,5 11 Ének - zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16 Rajz 2 2 2 2 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 1 1 22 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 17 T estnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 44 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 8 T ánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Hon és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Könyvtárhasználat 0,5 0,5 1 Informatika 0 Ember és társadalom, etika 1 1 2 Mozgókép és média ismeret 0,5 0,5 1 Egészségtan 0,5 0,5 1 Összesen 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 29,5 29,5 29 29 396 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2 2 2 2,25 2,25 5,625 5,625 5,625 5,625 7,5 7,5 7,5 7,5 69 20 22 2

Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa

Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás (nyelvek) Csoportbontás (informatika) Énekkar, szakkör T ömegsport

20 22 2

20 22 2

20 22 2

20 22 2

1

1

1

1

20 22 2

22,5 24,5 2,25

3

1

1

1

63

1

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 2,25 5,625 5,625 5,625 5,625 3 3 3 1 1 9 1 4

25 25 29 29 7,5 7,5 3,5 1 1

25 29 7,5

25 29 7,5 4

1 4

1

355 395 69 20,5 4 9 16

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 2,025 2,025 2,025 2,025 2,025 2,025 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 15 15 A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Tantárgy / é vfolyam 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B Magyar nyelv és irodalom 9 9 8,5 8,5 8,5 8,5 9 9 4 5 4 5 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 Idegennyelv 0,5 0,5 1 1 3 3 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 3 Informatika 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 T ermészetismeret Fizika Biológia 1 1 1 1 Kémia Földrajz 1 1 1 1 Ének - zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 2 2 2 2 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 T estnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 T ánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Könyvtárhasználat 0,5 0,5 Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan 0,5 0,5 Összesen 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2 2 2 2,25 2,25 5,625 5,625 5,625 5,625 Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa

Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás (nyelvek)

20 22 2

20 22 2

20 22 2

20 22 2 1

20 22 2

20 22 2 3

64

22,5 24,5 2,25

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 2,25 5,625 5,625 5,625 5,625 3 3 3

2,25 2,25 2,25 2,25 31.95 2,189 2,189 2,189 2,189 35 15 225 NAT NAT NAT NAT 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. 4 4,5 4 4 104,5 2 2 2 2 16 3 3,5 3 4 34,5 4 3 5 4 72 1 1 1 1 6 10 2 2 1,5 2 1 1,5 1 2,5 1

2 2 1,5 2 1 1,5 1 2,5 1

1,5 2 2 1,5 1 1 1 2,5 1

1,5 2 2 1,5 1 1 1 2,5 1

1

1 0,5

0,5

29,5 7,5

29 7,5

29 7,5

25 25 29 29 7,5 7,5 3,5

25 29 7,5

25 29 7,5

29,5 7,5

4

7 12 7 11 16 22 17 44 8 2 2 1 0 2 1 1 396 69 355 395 69 20,5

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Csoportbontás (informatika) Énekkar, szakkör T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

1

4 9 1 1 1 1 1 1 1 1 4 4 16 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 2,025 2,025 2,025 2,025 2,025 2,025 2,25 2,25 2,25 2,25 31.95 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 2,189 35 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 15 15 15 225

65

1 9

1

1

1

1


8.5 László Gyula Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere Az iskolai hagyományoknak értékmegőrző, közösségteremtő, identitásformáló szerepük van. Tanévnyitó – az ünnepélyes műsort a leendő 1. osztályosok és a 4. osztályosok adják. Almabál – a testvérosztályok játékos vetélkedője, utána tánc. Október 6-i megemlékezés osztályonként. Október 23-i iskolai ünnepély. Térségi egészségnap megrendezése az 1. és 2. osztályosok részére. T9klámpa készítő verseny és kiállítás. Iskolai „Ki mit tud?” Ünnepi könyvhét a községi könyvtárban: versmondó verseny, rajzpályázat, előadások meghívott vendégekkel, előadókkal. Télapó ünnepség. A 4. osztályosok ajándékokkal és műsorral várják a nagycsoportos óvodásokat. Karácsonyi vásár. Karácsonyi ünnepély a templomban. Fenyődísz készítő verseny. Karácsonyi hangverseny Pótszilveszter a DÖK szervezésével. Iskolai farsang. „László Gyula Napok”: kézműves kiállítás, fotókiállítás iskolánk múltjáról, történelmi és mesevetélkedő, egészségmegőrző előadások és vetélkedők, sportvetélkedők, családi sportdélután. M árcius 15-i iskolai ünnepély M egemlékezés iskolánk névadójáról. Tojásfestő verseny, húsvéti vásár. Hulladékgyűjtés, Iskolánk bemutatása leendő 1. osztályosok szüleinek. Anyák napja osztályonként. Pünkösdi jótékonysági bál. Gyereknap. Sportnap. Tanévzáró ünnepély és ballagás. Iskolai tábor. Egyéb hagyományaink: iskolarádió működtetése, iskolai évkönyv vezetése. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak: 2011/2012-es tanév Tantárgy Angol Testnevelés Ének

5. évfolyam

Összesen

3 óra 1 óra

6. évfolyam 3 óra 3 óra 1 óra

7 óra

7 óra

A tantárgy neve: Angol A kompetencia terület neve

5. évf. 

Ismeretek

66

6. évf. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok fő jellemzőinek ismerete. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.  Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, írott szövegek olvasása és megértése, írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben.

Készségek 

Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek megértéséhez vagy alkotásához. Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése  A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása.



Attitűdök

Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt és a kultúrák közötti kommunikáció iránt.

A tantárgy neve: Testnevelés A kompetencia terület neve Ismeretek

5. évf.

 



Fegyelem, kitartás, hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.



A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes erősségek és gyengeségek felismerése.

Készségek



Attitűdök

6. évf.  Az egészségmegőrzés, a higiénia  Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család a saját életben és a család életében. életében.

 Fegyelem, kitartás, hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása).  A személyes erősségek és gyengeségek felismerése.

Motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.  A másik ember iránti érdeklődés 

67

Motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. A másik ember iránti érdeklődés

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. és tisztelet.

és tisztelet.



Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére.

 Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére.



Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság. Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz.

 Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság. Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz.

A tantárgy neve: Ének A kompetencia terület neve  Ismeretek



Készségek

Attitűdök

5. évf. Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete.

6. évf.  Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete.

A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete.

 A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete.

A közízlés alakulásának és az A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a életben betöltött fontosságának a felismerése. felismerése. A főbb művészeti alkotások értő és A főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete. beleérző ismerete.  A különböző kifejezésmódokon  A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. megfelelően. 

Zenei alkotások és előadások értékelése és élvezete.

 Zenei alkotások és előadások értékelése és élvezete.



A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása.

 A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása.



Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a kulturális kifejezés sokfélesége iránt.

 Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a kulturális kifejezés sokfélesége iránt.

Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A kulturális életben való részvétel révén az önismeret gazdagítása.

2012/2013-as tanév

68

Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A kulturális életben való részvétel révén az önismeret gazdagítása.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Új K Új K Tantárgy / é vfolyam 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. Magyar nyelv és irodalom 9 9 8 8 4 4 4 4 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 Idegennyelv 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3 Informatika 0,5 1 1 Környezetismeret 1 1 2 2 T ermészetismeret 1,5 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének - zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 T estnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 3 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5 T ánc és dráma Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika Ember és társadalom, etika 1 Mozgókép és média ismeret 1 Egészségtan 0,5 Összesen 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25,5 25 Szabadon tervezhető órakeret 2 1 1 2 1 3 4 4,5 Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Énekkar T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

20 22

20 22

20 22

22,5 24,5

22,5 25,5 1

22,5 25,5

25,5 29 1

25 29

1

19

19,5

19,5

69

19

21,5

21,5

13

13

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Tantárgy / é vfolyam 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. Magyar nyelv és irodalom 9 9 8 8 4 4 4 4 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 Idegennyelv 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3 Informatika 0,5 1 1 Környezetismeret 1 1 2 2 T ermészetismeret 1,5 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének - zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 T estnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 3 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5 T ánc és dráma Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika Ember és társadalom, etika 1 Mozgókép és média ismeret 1 Egészségtan 0,5 Összesen 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25,5 25 Szabadon tervezhető órakeret 2 1 1 2 1 3 4 4,5 Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Énekkar T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

20 22

20 22

20 22

22,5 24,5

22,5 25,5 1

22,5 25,5

25,5 29 1

25 29

1

19

19,5

19,5

70

19

21,5

21,5

13

13


8.6 Piroskavárosi Általános Iskola hagyományai és tantárgyrendszere Az a szociális környezet, amelyben a Piroskavárosi Általános Iskola áll, meghatározza az iskola küldetését, feladatát. A Szt. József plébánia templom mellett 1926 óta itt mindig iskola létezett, előbb az egyház, majd az állam kezelésében. Az iskola a város kulturális központja volt és szándékaink szerint maradt is egészen napjainkig. Jó együttműködésünk összetartó erőt jelent a városrész lakói számára. Az egyház és az iskola közösen munkálkodik az idejáró gyerekek nevelésének, oktatásának legjobb színvonalú ellátásán. Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő - piaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhető már az a modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása, az „életfogytig” tartó tanulás. Ez a követelmény fogalmazódik meg a ma emberével szemben. Ezért szükséges bevezetni a „kompetencia alapú” oktatást és képzést, amin a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást értjük. Ezt döntő módon a pedagógus egyéniségének kisugárzása biztosítja. Tantestületünk nagyrészt ilyen személyiségekből áll, törekszünk megőrizni ezt a szellemiséget a jövőben is. Egyik erősségünk az emberi tényező, az empatikus képességekkel rendelkező, elhivatott nevelőtestület. Pedagógiai hitvallásunk másik, meghatározó tényezője az a környezet, amelyből a tanulóink érkeznek. A szülők főként fizikai munkások, magas a munkanélküliség. A szegénység meghatározó a gyermekek életében. A szociális hátrányok mellett a mentális veszélyeztetettség is jelen van. Az ingerszegény környezet, a primitív életmód, az alkohol romboló hatása, a csonka családok magas aránya súlyosan befolyásolja a gyermekek életét. Ebből adódóan fontos feladatunk, hogy segítsük a gyermekek beilleszkedését az őket körülvevő világba, pótoljuk azokat a hiányokat a nevelés terén, amelyeket a családban nem kapnak meg. M indamellett olyan stabil, alapos ismereteket kell elsajátíttatnunk, amelyeket jól tudnak alkalmazni minden élethelyzetben. Az iskola hagyományai 

Az iskolai ünnepségek színvonalas megrendezése a tanulók tevékeny részvételével zajlik, 1956. október 23., 1849. október 6. és 1848. március 15. tiszteletére. Karácsonykor - egy hetes csendes felkészülés kapcsán - felkészülünk az ünnepre. Itt kerül sor a szülők bevonásával mézeskalács, egyéb sütemények, ajándékok készítésére délutáni foglalkozások keretében. Közösen állítunk karácsonyfát az iskola zsibongójában, az osztályok az SZM K szervezésében ajándékokat kapnak. Iskolai ünnepeinket a Sz. József templomban tartjuk. A téli szünet előtti utolsó péntek délutánján itt tartjuk Karácsonyi Hangversenyünket, melyen neves vendégművészek mellett tanítványaink is szép számban fellépnek. A betlehemes műsort december 25.-én a nagymise előtt a híveknek is bemutatjuk, amennyiben erre igény van. Hagyomány a húsvét előtti hetekben a tojásfestés, ajándékkészítés, locsolóversek gyűjtése, délutáni foglalkozások keretébe a szülők bevonásával. Anyák napi ünnepségeink bensőséges rendezvények, minden évben az osztályközösségek feladata erre felkészülni. Tanév végén iskolanapot rendezünk a szabadban nevelők, gyerekek részvételével, ahol akadályverseny, sportolás a fő tevékenység.

71


 

 

A DÖK az év jeles napjaihoz kapcsolódóan közösségi, rendezvényeket szervez; ilyenek a szüreti szokások, Luca napi szokások, vízkereszt, húsvét stb. Egyre nagyobb érdeklődéssel kísérik tanulóink ezeket a rendezvényeket. A „Piroskavárosi Napok” megszervezése is hagyományaink közé tartozik, a nyílt tanítási napokkal, a városi versenyek lebonyolításával. M inden év január 22.-én, a M agyar Kultúra Napján hirdetjük meg a város és a kistérség számára tehetséggondozó pályázatot a képzőművészet, az irodalom, népdaléneklés területén. A versenyekre a Piroskavárosi Napok rendezvényein kerül sor. Könyvtárgalériánkban évente színvonalas tárlatot rendezünk, amely sok érdeklődőt vonz a városrész lakosságából is, tanulóink számára is személyiségformáló élmény. Újjáélesztettük a táborozás hagyományát. Diákságunk évente részt vesz nyári táborozásokon. M űködő diákönkormányzatunk 3-8. osztályig lehetőséget biztosít a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének szervezésében. A munkát az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja, a közéletiséghez, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Napköziotthon működik 1-8. osztályig iskolánkban. A tanítási szünetekben, a munkanapokon, ha legalább 10 gyermek számára igénylik, összevont csoport üzemel. Iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Ez a forma biztosítja a testnevelési órákkal együtt a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskola és iskolán kívüli sportversenyekre. Az első négy évfolyamban biztosítanunk kell a mindennapos testmozgást, ennek érdekében heti három testnevelési órát fogunk beállítani. Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelési óra napközis foglalkozás keretén belül játékos, egészségfejlesztő foglalkozásokat tartunk napi 30-45 percben lehetőség szerint (időjárástól függően) szabadban. Szakkörök M űködésük a tanulók egyéni képességinek fejlesztését szolgálja. A városban működő művészeti iskolákba tanulóink bekapcsolódnak, így egyes művészeti tárgyakból a szakkörindítás problémája megoldódott. Jelenleg működő szakköreink: az énekkar Versenyek, vetélkedők Az iskolában a már említett tehetséggondozó pályázatokon kívül tanulóink rendszeresen vesznek részt tantárgyi levelező versenyeken, a hagyományos felmenő rendszerű városi versenyeken. M úzeumi, könyvtári, művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások Egy - egy tantárgy témakörének elsajátítását, feldolgozását a múzeum, a könyvtár, egy-egy színházi előadás látogatása nagyban segíti. Pedagógusaink szívesesen élnek ezzel a lehetőséggel. Ezek sohasem lehetnek öncélúak, fel kell készíteni a tanulókat az élményre, a látottakat fel kell dolgozni. 8. Az iskolai könyvtár az önálló ismeretszerzés, az önképzés forrása. Jó működése akkor valósul meg, ha a tantárgyi órákon a nevelők irányítják feladatokkal a tanulókat. A levelező versenyekre is itt készülhetnek fel a diákok. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára előzetes megbeszélés útján, ha a tanulók igénylik - tanári felügyelet mellett - van lehetőség. Hit és vallásoktatás az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül működik. A részvétel a tanulók számára önkéntes. A felső tagozatos tanulók esetében, a motiváció a tanulók életkorától függően változik.

72

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Az iskola alaptevékenysége általános iskolai oktatás tanköteles korú gyermekek számára, amely kiegészül a kompetencia alapú oktatás módszereinek beépítésével a következő kompetencia területeken:  Szövegértés – szövegalkotás  M atematika  Szociális életviteli és környezeti kompetencia Ezek a programcsomagok egy adott műveltségterület tanulási – tanítási folyamat megvalósítását szolgálják, amelynek további célja a középfokú oktatásra való felkészítés. 1.Anyanyelv és irodalom Nemzeti Tankönyvkiadó Pauz-Westermann Kiadó Apáczai Könyvkiadó Kompetencia alapú programcsomag 2. Élő idegen nyelv Nemzeti Tankönyvkiadó Oxford University Press Klett Kiadó Kft 3. Matematika M űszaki Kiadó Kompetencia alapú programcsomag 4. Ember és társadalomismeret 4.1.Történelem M ozaik Könyvkiadó 4.2.Hon és népismeret Apáczai Könyvkiadó 4.3.Etika Apáczai Könyvkiadó 5.Ember és természet 5.1.Biológia Apáczai Könyvkiadó 5.2.Természetismeret Apáczai Könyvkiadó 5.3.Kémia Nemzeti tankönyvkiadó 5.4.Fizika M ozaik kiadó 5.5.Egészségtan Apáczai Könyvkiadó 5.6. Környezetismeret Kompetencia alapú programcsomag 6. Földünk és környezetünk 6.1. Földrajz Apáczai Könyvkiadó 6.2.Környezetismeret Kompetencia alapú programcsomag 7. Művészetek 7.1.Ének-zene Apáczai Könyvkiadó Kompetencia alapú programcsomag 7.2.M ozgóképkultúra Nemzeti tankönyvkiadó 7.3.Tánc és dráma Nemzeti tankönyvkiadó 7.4. Vizuális kultúra Apáczai Könyvkiadó Kompetencia alapú programcsomag 8. Informatika M űszaki Kiadó 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek Apáczai Könyvkiadó Kompetencia alapú programcsomag 10. Testnevelés és sport Apáczai Könyvkiadó Kompetencia alapú programcsomag A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Tánc és Dráma Matematika Rajz Ének Idegen nyelv Informatika Összesen

5. évfolyam

73

6. évfolyam 2 óra 1 óra 3 óra (+1 óra szab. órakeret) 2 óra 2 óra 4 óra 1 óra 15 óra

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom A kompetencia terület neve:


5. évf.

6. évf. Helyes beszédhangképzés

Ismeretek

A beszédtechnikai eszközök ismerete és helyes használata Verbális interakció: vita, interjú; a meggyőzés eszközei, az anyaggyűjtés módjai Beszélt nyelvi stílusok és jellemzőik ismerete A funkcionális nyelvtan ismerete Az alapszókincs fejlesztése Az írott nyelv jellemzői és fajtái: zsurnalisztika A nyelv időhöz és társadalmi környezethez való kötöttségének ismerete A kommunikációs formák változatossága Irodalmi szövegfajták és jellemzőik ismerete: monda, ballada, elbeszélő költemény, lírai költemény Nem irodalmi szövegfajták ismerete: cikk, tudományos, ismeretterjesztő szövegek Különböző üzenetek közlése szóban és írásban

Készségek

Különféle üzenetek kritikus meghallgatása és megértése Tömör, világos, jó beszédtechnikájú beszéd Beszélgetések kezdeményezése, folytatása, befejezése Különféle szövegek olvasása megfelelő olvasás- és beszédtechnikával Szövegtípusnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása Különféle szövegek megértése Írott szövegek alkotása a szövegalkotás folyamatának megfelelően Írásbeli információk keresése, kiszűrése, feldolgozása, rendszerezése Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban

74


Komplex szövegek megértéséhez, alkotásához használható segédeszközök alkalmazása Az anyanyelvhez való pozitív viszonyulás kialakítása: a személyes gazdagodás és a társadalmi megítélés lehetséges forrása

Attitűdök

Konstruktív vita folytatása: mások érvelő meggyőzése a véleményük tiszteletben tartása mellett Magabiztos megszólalás a nyilvánosság előtt Esztétikus kifejezésmód, helyes szó- és nyelvhasználat Az irodalom szeretete

A tantárgy neve: Matematika A kompetencia terület neve:


5. évf. Ismeretek



6. évf.

.



A kommunikációban használt paralinAz irodalmi szövegfajták és fő jellemzőik ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete

75


.

Készségek

Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. Különféle szövegek olvasása és megértése. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. Írásbeli információk keresése . A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során Komplex szövegek megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban.

Attitűdök





  


Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása.


5. évf.

6. évf.

76


Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete

Ismeretek

Készségek



   

Attitűdök



A tanulás időbeosztása, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédiaüzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.



5. évf.

6. évf.

77


Ismeretek




78








Készségek

A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása



   

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például:



 













79




Idegen nyelvi kommunikáció

5. évf.

6. évf. Verbális interakció: interjú

Ismeretek

A beszédtechnikai eszközök használata az idegen nyelvű kommunikációban és olvasásban A társadalmi konvenciók és a kulturális háttér kötöttségeinek és változatosságának felismerése és ismerete a különböző nyelvekben

Az anyanyelvi ismeretek alkalmazása az idegen nyelvben

A nyelvi szótárak felépítése, azokban információkeresés Idegen nyelvű üzenetek megértése a kommunikációs helyzetek és beszédtechnikai eszközök megfelelő értelmezésével

Készségek

A kétnyelvű szótárak használata Idegen nyelvű írott szövegek létrehozásában a szövegfajtákra vonatkozó ismeretek alkalmazása Idegen nyelvű szövegek fordításában a nyelvi eltérések alkalmazása Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt, a kultúrák közötti kommunikáció iránt

Attitűdök

Kulturális különbségek iránti fogékonyság A kompetencia terület neve:

Természettudományi és technológiai kompetenciák

5. évf.

6. évf. Tudomány, kultúra és környezet összefüggéseinek megértése

Ismeretek

A természeti környezet emberre gyakorolt hatása

80


Tudományos adatok és megállapítások felhasználása szóbeli és írott szövegek létrehozásában

Készségek

A kutatás jellemzői Következtetések elérése tudományos adatok alapján Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre

Attitűdök

A tényszerű adatok megfelelő kezelése



5. évf.

6. évf. A számnevek fajtáinak ismerete

Ismeretek

A számnevek helyes írásának ismerete számjeggyel és betűvel

A számnevek helyes alkalmazása a mindennapi életben és a tanórai tevékenységekben

Készségek

Az indoklás követése és alapgondolatának felismerése

Különböző állítások megkülönböztetése Kritikai gondolkodásmód Hajlandóság mások véleményének bizonyítékok, indokok alapján történő elfogadására

Attitűdök

Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére A kompetencia terület neve:


6. évf. Az írott szöveg jellemzői, formai kötöttségeinek létrehozási módjai

Ismeretek

Irodalmi, nyelvi információk helye a digitális adatok között Információk érvényessége és megbízhatósága

81


Adatok keresése, gyűjtése és feldolgozása

Készségek

Írott szövegek megalkotása szövegszerkesztővel Attitűdök

Hajlandóság az ITT használatára közösen végzett és önálló munkában Kritikai szemlélet az információk értékelése során A világháló felelős használata Az ITT használata a látókör szélesítésére



6. évf. Írott és olvasott szövegekben tanulási módszerek és a tudás elsajátításának leírása

Ismeretek

Választási lehetőségek a tanórai munkában és a számonkérés során, melyek ismeretében folyamatosan döntéseket hoznak a diákok, illetve megismerik döntéseik következményeit

Készségek

A tanulás önálló, hatékony irányítása Hatékony időbeosztás, információkezelés és kitartás Megfelelő koncentráció A tudás megfelelő kommunikálása

Attitűdök

Belső késztetés a tanulásra A tanulás pozitív tevékenységként való felfogása Olyan énkép, mely támogatja a változtatásra és fejlesztésre való hajlandóságot Alkalmazkodóképesség, rugalmasság Hit a sikerben



6. évf. Írott és olvasott szövegekben az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak megjelenése

Ismeretek

Egyén, csoport, társadalom és kultúra értelmezése irodalmi szövegekben A nemzeti kulturális identitás tudatosítása irodalmi szövegek értelmezésével

82


Készségek

Konstruktív kommunikáció különféle tanórai helyzetekben, illetve szituációs játékokban A személyes elégedetlenség konstruktív kifejezése Bizalom és együttérzés kialakítása másokban és magunkban A nemzeti identitás konstruktív kifejezése, másokénak tiszteletben tartása

Attitűdök

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet Kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság


Állampolgári kompetenciák

6. évf.

Ismeretek

A nemzeti és világtörténelmet befolyásoló események ismerete irodalmi, nyelvtani szövegek alapján Egyéni és közösségi problémák felismerése irodalmi szövegekben, a megoldási módok értékelése

Készségek

Szolidaritás a közösséget érintőproblémák megoldása iránt, abban való részvétel

Attitűdök

A lakóhelyhez, a hazához való tartozás érzése Mások magánéletének, értékrendjének tiszteletben tartása


Vállalkozói kompetenciák

6. évf. Ismeretek

A lehetőségek ismerete és felismerése a tanórai tevékenységekben (pl. kiselőadás vállalása, csoportmunka, mely előnyös a számára)

Készségek

Beszámoló, értékelő készség Együttműködő készség A felelősség és kockázat felmérése és vállalása

Attitűdök

Kezdeményezőkészség Pozitív viszonyulás a változáshoz Késztetés a neki megfelelő munkaterület keresésére



5. évf.

6. évf. Az esztétikai tényezők felismerése irodalmi szövegekben és hozzájuk kapcsolódó képzőművészeti, zenei művekben

Ismeretek

83


Irodalmi alkotások, színházi előadások élvezete és értékelése

Készségek

Dramatizálás Irodalmi szövegek megjelenítése különböző képzőművészeti technikákkal, Attitűdök

Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére A kulturális élet iránti érdeklődés Művészi önkifejezés

A tantárgy neve: Informatika A kompetencia terület neve

Ismeretek

Anyanyelvi kommunikáció 5. évfolyam 6. évfolyam Szövegszerkesztés, információtárolás és kezelési ismeret. Az internet és az elektronikus kommunikáció használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerése. Az információ. Milyen információkat ismerünk a napi életben és a tanulás folyamán? Információ szükségessége. Mesterséges, természetes információk. Kommunikációs készség. Információ összegyűjtésének kezelésének és feldolgozásának készsége Az információk titkos kezelésének etikája. Pozitív viszonyulás az internet-használatához és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt.

Készségek

Attitűdök

A kompetencia terület neve

Matematika Mindennapi algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása. Paraméter alkalmazása. Rész – egész fogalma, elemekből építkezés. Fraktálok. Rajzolás logo-ban, eljárások,fraktálok készítése. Logikai készség fejlesztése. Problémalátás,logikai készség, kreativitás, tervezőkészség.

Ismeretek

Készségek

84


Attitűdök A kompetencia terület neve Ismeretek

Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata. A rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének alapszintű megértése, annak felismerése, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket be kell tartani. Magas szintű információkezelési készség. A kommunikációs technológiák alkalmazásának készsége. Az ITT ismeretek alkalmazása és kreatív használata a mindennapi életben. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT- használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben való részvétel révén.

Készségek

Attitűdök

A kompetencia terület neve Ismeretek

A tanulás tanulása Választási lehetőségek a tanórai munkában és a számonkérés során, melyek ismeretében folyamatosan döntéseket hoznak a diákok, illetve megismerik döntéseik következményeit A tanulás önálló, hatékony irányítása Hatékony időbeosztás, információkezelés és kitartás Megfelelő koncentráció A tudás megfelelő kommunikálása Belső késztetés a tanulásra A tanulás pozitív tevékenységként való felfogása Olyan énkép, mely támogatja a változtatásra és fejlesztésre való hajlandóságot Alkalmazkodóképesség, rugalmasság Hit a sikerben

Készségek

Attitűdök


Készségek

Személyközi, interkulturális és szociális Az internet és az elektronikus kommunikáció használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerése. Konstruktív kommunikáció a világháló csetelő lapjain. A személyes elégedetlenség konstruktív kifejezése.

85

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Bizalom és együttérzés kialakítása másokban és magunkban. A nemzeti identitás konstruktív kifejezése, másokénak tiszteletben tartása A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet a világhálón keresztül. A csetelő illemkockák betartása.

Attitűdök


Vállalkozói A lehetőségek ismerete és felismerése a tanórai tevékenységekben (pl. prezentáció készítése, adatgyűjtés a kereső lapokon). Beszámoló, értékelő készség Együttműködő készség A felelősség és kockázat felmérése és vállalása Kezdeményezőkészség Pozitív viszonyulás a változáshoz Késztetés a neki megfelelő munkaterület keresésére

Készségek

Attitűdök

Kompetencia terület neve Készségek

A tantárgy neve: Rajz és vizuális kultúra 5. évf

86

6. évf. Saját, személyes képi kifejezésmód kialakítása. A hangulat, az érzelmek kiemeléssel, átírással való kifejezése. Vizuális művészeti ágak és műfajok megkülönböztetése, felismerése. Vizuális megfigyelések kifejezése rajzi eszközökkel. Összetett modellek, alakok tulajdonságainak komplex ábrázolásal való kiemelése. Térbeli helyzetek megjelenítése. Tanult ábrázolási technikák alkalmazása. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemzi.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Attitűdök

Nyitottság a vizuális művészetek sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére, a művészi önkifejezés, és a művészeti élet iránti folyamatos érdeklődés révén. Érdeklődés felkeltése a különböző kultúrák, más népek történelme, műalkotásai iránt. Ezek tisztelete, szubjektív véleményalkotás, mások véleményének tiszteletben tartása, tolerancia. A Magyar művészeti alkotások megismerésére való törekvés a honfoglaló Magyarok művészetétől kezdve napjainkig. Élmények kifejezésére történő ösztönzés, identitástudat, önbizalom erősítése.

A tantárgy neve: idegen nyelv A kompetencia terület neve Ismeretek

5. évf.

6. évf. A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.) Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (mese, vers, dal, novella, újság- és folyóiratcikk, levél, honlap, útmutató, rövid beszámoló stb.) A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete. A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

Készségek Hallás utáni megértés A tanuló – értse meg a pedagógusnak az óravezetéssel kapcsolatos utasításait – legyen képes a pedagógusnak, a társaknak a hanghordozóknak a tananyaghoz kapcsolódó szóbeli kéréseire, utasításaira cselekvéssel válaszolni – értsen meg ismert és jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdést, közlést

–

87

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. –

legyen képes a tudásszintjének és életkorának megfelelő gyermekirodalmi alkotásokat (dal, vers, mese stb.) megérteni – legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó szituációkból megérteni a beszélő szándékát Beszédkészség A tanuló – legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni – tudjon interakcióban részt venni, beszélgetést kezdeményezni, illetve választ adni egyszerű mondatokban, a tanult minta alapján – legyen képes kérdéseket megfogalmazni – legyen képes a tanult gyermekirodalmi alkotásokat (versek, dalok, rövidebb mesék) elmondani, reprodukálni – legyen képes szituációs játékokban az adott szerepnek megfelelően részt venni és kommunikálni Olvasási készség A tanuló – legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövidebb szöveget megérteni – legyen képes a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt megtalálni – legyen képes továbbfejleszteni az alapvető olvasási stratégiáit a gondolkodási készségek felhasználásával (párosítás, kikövetkeztetés, összehasonlítás, sorba rendezés stb.) – legyen képes mind a hangos, mind az önálló (néma) olvasásra és az olvasottak megértésére életkorának és nyelvi szintjének megfelelő szöveg esetében – alakítsa ki az önálló olvasás iránti igényt idegen nyelven is, érdeklődési körének megfelelő egyszerűsített olvasmányok, mesék stb. olvasásán keresztül Íráskészség A tanuló – legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatok viszonylag helyes leírására

–

–

88

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. –

legyen képes a tanult minta alapján egyszerű mondatok, rövid szövegek megfogalmazására

Attitűdök A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában és a kultúrák közötti kommunikáció iránt. A célnyelv, illetve a nyelvtanulás iránti motiváció és pozitív attitűd megteremtése és megőrzése. A nyelvelsajátítás során a tanulók érdeklődési körének, tehetségének figyelembevétele. A tanulók sikerélményhez juttatása. Az idegen nyelv eszközként való használata kommunikáció és ismeretszerzés céljából. Tanulási technikák és stratégiák elsajátítása, autonóm nyelvtanulóvá válás. A tantárgy neve: Ének-zene A kompetenciaterület neve Ismeretek Ének- zene Készségek

5. évf

6.évf

1 /hét

1/hét A zenei eszközökkel való jellemábrázolás megfigyelése. A zenei képek és a képek adta információk egybevetése. A szöveg értelmének megfelelő zenei tagolás. A zene által közvetített erkölcsi tartalmak megfigyelése. A köznapi szóhasználat és a zenei szakkifejezés megfigyelése.

89

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Készségek

A zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésérre való képesség. - zenei emlékezet - improvizációs képesség - ritmus és tempóérzék - zenei hallás, dallamhallás - tonalitás érzék - hangszínhallás - zenei olvasás- írás képessége, zeneértő és érző képesség - a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejező eszközök átélési és értelmezési képessége - európai és humanista értékrend - éneklési kultúra - a dallam és szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása - a csoportos éneklés mellett az egyéni és a kis csoportos éneklés - muzikalitás formaérzék - megismerő és befogadóképesség önismeret - formaalkotás éneklési készség - belső hallás - megfigyelő képesség - többszólamú érzék - hangszínhallás, dallamhallás - együttműködési készség - memória - műveltség, - érzelmi intelligencia - tolerancia - másság elfogadása - különböző kultúrák iránti nyitottság - átélési és értelmező képesség - zenei alkotóképesség - mozgással egybekötve, motoros koordináció - a zenei művészeti tevékenység segíti a gondolkodási folyamatok fejlődését:- észlelés, figyelem, emlékezet,stb. - szókincsfejlesztés - hangképzés és a levegővel való gazdálkodás összefüggése - tiszta artikulációt segítő ajakmozgás - megosztott figyelem - dramatikus készség - tiszta együtthangzás - hangulatos, tiszta éneklés zenei karakterek megkülönböztetése

90

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Érdeklődés és kíváncsiság a zene és éneklés iránt általában (beleértve a szomszédos országok zenéjét, régiók zenéit, kisebbségi vagy klasszikus zenéket, stb.) és a kultúrák közötti kommunikáció iránt. Más népek zenéi, kulturális különbségek iráni fogékonyság, sztereotípiák elutasítása. Az énekléshez, zenéléshez, zenehallgatáshoz való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy a zene a személyes és a kulturális gondolkodás egyik lehetséges forrása. A nyilvánosság előtti magabiztos megnyilvánulás, közben törekvés az esztétikus, tiszta, hangulatos előadásmódra. Hajlandóság az éneklés és a zene igényes kiválasztására a mindennapokban. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete. A művészetek és a zene iránti alázat és tisztelet átérzésére való törekvés. Hajlandóság mások véleményének érvényes ( vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, ill. elutasítására. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra, a zenei ismeretszerzésre. Az együtténeklés során az alkalmazkodó képesség és rugalmasság. Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészeti önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

Attitűdök

DRÁMA TANTÁRGYI MODUL


Anyanyelvi kommunikáció 5. évf.

6. évf.

Ismeretek

Helyes beszédhangképzés A beszédtechnikai eszközök ismerete és helyes használata Verbális interakció: vita, interjú; a meggyőzés eszközei, az anyaggyűjtés módjai Beszélt nyelvi stílusok és jellemzőik ismerete A kommunikációs zavar okainak ismerete Az alapszókincs fejlesztése A nyelv időhöz és társadalmi környezethez való kötöttségének ismerete A kommunikációs formák változatossága Irodalmi szövegfajták és jellemzőik ismerete: monda, ballada, elbeszélő költemény Nem irodalmi szövegfajták ismerete: beszámoló, beszéd

Készségek

A kommunikációs zavar okának felismerése és megszüntetése Különféle üzenetek kritikus meghallgatása és megértése Tömör, világos, jó beszédtechnikájú beszéd

91

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Vita kezdeményezése, folytatása, befejezése Alkalmazkodás a kommunikációs partnerhez, más nézőpontok megértése és figyelembe vétele Saját vélemény világos megfogalmazása érvekkel történő alátámasztása Komplex szövegek megértéséhez, alkotásához használható segédeszközök alkalmazása Annak felismerése, hogy a pontos és helyes kommunikáció a verbális és nonverbális eszközök pontos használatától függ Igény a helyes interakciókra, a nonverbális eszközök értelmezésére és azok megfelelő használatára Konstruktív vita folytatása: mások érvelő meggyőzése a véleményük tiszteletben tartása mellett Magabiztos megszólalás a nyilvánosság előtt Esztétikus kifejezésmód, helyes szó- és nyelvhasználat Nyitottság és sokszínűség a kommunikációban

Attitűdök


Idegen nyelvi kommunikáció 6. évf. A kommunikáció nonverbális A beszédtechnikai eszközök eszközeinek használata az idegen használata az idegen nyelvű nyelvű kommunikációban kommunikációban A nonverbális kommunikáció „nemzetközi nyelv”, mely kontextushoz kötött, nem pedig nyelvhez

Készségek

Idegen nyelvű szóbeli üzenetek megértése a kommunikációs helyzetek és beszédtechnikai eszközök megfelelő értelmezésével

Attitűdök

Igény a kultúrák közti kommunikációra; beszédbátorság megszerzése a nonverbális eszközök használatán keresztül


Idegen nyelvű üzenetek megértése a kommunikációs helyzetek és nonverbális eszközök megfelelő értelmezésével

Természettudományi és technológiai kompetenciák 6. évf.

Ismeretek

A természeti világról való ismereteket mint kommunikációs témát dolgozza fel A növény- és állatvilág alapvető jellemzőinek ismerete (pl. állathangok, állatok mozgása, növényrészek stb.) Növény-, állat- és emberábrázolások

92


Jártasság és véleménykifejtés a természeti témákkal kapcsolatban Növények, állatok és emberek megjelenítése különféle kommunikációs eszközökkel

Attitűdök

További ismeretszerzésre, kutatómunkára való kíváncsiság kialakítása a kommunikációs gyakorlatokon keresztül


Matematikai kompetencia 6. évf.

Ismeretek

Olyan gyakorlatok és technikák ismerete, melyek segítik a koncentrálást, a térbeli eligazodást, a lényeges és lényegtelen információk kiszűrését, az elsajátított matematikai műveletek rögzítését (pl. memóriafogas, tabuszámok, vezetéses és térformás járások stb.)

Készségek

A tanult gyakorlatok és technikák helyes alkalmazása a feladatmegoldásban a drámaórákon Az idő előrehaladásának megértése Az indoklás követése és alapgondolatának felismerése; a gondolkodásmenet hiányzó elemeinek felismerése és kiegészítése Különböző állítások megkülönböztetése, helyes érvek felismerése Matematikai gondolkodásmód Kritikai gondolkodásmód elsajátítása: általánosítás

Attitűdök

Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére Igény a logikus gondolkodás kialakítására Hajlandóság mások véleményének bizonyítékok, indokok alapján történő elfogadására


Digitális kompetencia 6. évf.

Ismeretek, készségek, attitűdök

A dráma tantárgyi modulban ez a kompetencia háttérbe szorul, hiszen a hangsúly az érzelmi intelligencián és a helyes perszonális, interakciós kommunikáció kialakításán van, annak pedig legkevésbé fontos eszköze a digitális technika és annak ismerete. Digitális technikát legfeljebb egy-egy jelenet megtekintésére használunk.


A tanulás tanulása 6. évf.

Ismeretek

A tanulással kapcsolatos készségek és azok fejlesztési technikájának értő ismerete Választási lehetőségek a tanórai munkában és a számonkérés során, melyek ismeretében folyamatosan döntéseket hoznak a diákok, illetve megismerik döntéseik következményeit Csoportban történő tanulási technikák, azok szervezésének és szabályozásának ismerete

93

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tanulást befolyásoló tényezők ismerete (hatékony időbeosztás, problémamegoldás, a tudás elsajátítása és értékelése Készségek

Tanult ismeretek és készségek alkalmazása egyéni, páros és csoportmunkában különböző feladatok, szituációk feldolgozása folyamán. Megfelelő koncentráció, kitartás és fegyelem kialakítása a gyakorlatok és feladatok során. Megfelelő kritikai reakció a saját és társak munkájára. A kommunikációs eszközök megfelelő használata a felkészülés és a feladatmegoldás során.

Attitűdök A tanulás pozitív tevékenységként való felfogása reális énkép kialakítása, mely támogatja a változtatásra és fejlesztésre való hajlandóságot, mely képes a sikerért erőfeszítést tenni. Igény kialakulása az alkalmazkodásra, rugalmasságra. Hit a sikerben


Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák 6. évf.

Ismeretek

A különböző kommunikációs helyzetekhez igazodó viselkedésmódok ismerete Egyén, csoport, társadalom és kultúra, mint fogalom ismerete és értelmezése A társadalmilag elfogadott, vagy támogatott viselkedési szabályok ismerete

Készségek

Konstruktív kommunikáció különféle tanórai helyzetekben, illetve szituációs játékokban A személyes elégedetlenség konstruktív kifejezése különféle szituációkban, „mintha-helyzetekben” Bizalom és együttérzés kialakítása másokban és magunkban a feladatmegoldások alatt. Az identitás konstruktív kifejezése, másokénak tiszteletben tartása Saját nézetek, megoldások konstruktív kifejezése

Attitűdök

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet; tolerancia Kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. Törekvés az előítéletek, sztereotípiák leküzdésére.


Állampolgári kompetenciák 6. évf.

Ismeretek

Tanult ismeretek előhívása egy-egy feladat kapcsán, mely feldolgozandó témaként jelenik meg az órán. (Pl. A nemzeti és világtörténelmet befolyásoló fontosabb események ismerete Egyéni és közösségi problémák felismerése, a megoldási módok értékelése. A kisebbség fogalmának és helyzetének ismerete.)

94


Érdeklődő, szolidaritást felvállaló részvétel a közösséget érintő problémák megoldása iránt, annak feldolgozása különféle szituációkban. A tanult ismeretek alkalmazása eszközként és érvként a problémamegoldásban.

Attitűdök

Igény a szituációs játékokban az állampolgári kompetenciák megjelenítésére és felvállalására. (Pl. hazához tartozás, demokratikus döntések; mások értékrendjének, magánéletének tiszteletben tartása; férfinő egyenlőség; információk kritikus szemlélése; fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben)


Vállalkozói kompetenciák 6. évf.

Ismeretek

A feladatmegoldás lehetőségeinek ismerete és felismerése a tanórai tevékenységekben. A feladatmegoldás lépéseinek ismerete.

Készségek

A feladatmegoldás lépéseinek aktív alkalmazása a csoportmunka során (tervezés, szervezés, cselekvés, értékelés stb.) Együttműködésre épülő rugalmas csapatmunka, melyben minden csapattag ismeri erősségeit és gyengeségeit.

Attitűdök

Pozitív viszonyulás a változásokhoz; kezdeményezőkészség. Késztetés olyan terület keresésére a feladatmegoldásban, melyen saját készségeit a legjobban kamatoztathatja. Belső igény a feladatvállalásra, a cél megvalósítására és a felelősségvállalásra.


Kulturális kompetencia 6. évf.

Ismeretek

Az esztétikai tényezők és a közízlés ismerete, ezek fontosságának felismerése a kommunikációban. Gondolatok, érzések művészi megjelenítésének eszközei

Készségek

Irodalmi szövegek megjelenítése különböző képzőművészeti technikákkal, Dramatizálás Művészi önkifejezés különböző gyakorlatokban és a feladatmegoldás során; az önkifejezés fejlesztése, saját kreativitás felismerése; megfelelő viszonyítása a saját és mások kifejezésmódjának.

Attitűdök

Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére Nyitottság a művészi és kreatív kifejezésmódok iránt.

A 2012/2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatás megszűnik.

95


TANTERV Tantárgy / é vfolyam Magyar nyelv és irodalom T örténelem és állampolgári ismeret Idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret T ermészetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz T echnika és életvitel T estnevelés és sport Osztályfőnöki T ánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összesen Szabadon tervezhető órakeret

A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011. tané v NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 1. A 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. 8 8 8 8 8 7 4 4 3,5 3,5 3,5 65,5 1,5 1,5 2 2 2 9 3 3 3 3 3 3 18 4,5 4,5 4,5 3,5 3,5 3,5 4 3,5 3 3 3 40,5 1 1 0,5 2,5 1 1 1 1,5 1,5 2 8 2 2 4 1,5 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5 4,5 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 12,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 15 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 30 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 20 20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 25 242,5 2 2 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 7,5 46

Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) 20 Tanulók terhelhetőségének felső határa 22 Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás () Énekkar T ömegsport 0,5 Egyéni foglalkozásokra fordítható 1 Órakedvezményekre fordítható 1

20 20 22 22

20 22 2 1 0,5

0,5 1 1

20 22

22,5 24,5

22,5 25,5

22,5 25,5

3

4

4

2

25 29

25 29

25 29

242,5 272,5

4

4

5

0,5 1 6

0,5 1 3

0,5 1 1

28 2 5 10 22,5

1 0,5 1 1

96

0,5 1 1

1 1,5

0,5 1 6

0,5 1 1

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Napközis órakeret

TANTERV Tantárgy / é vfolyam Magyar nyelv és irodalom T örténelem és állampolgári ismeret Idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret T ermészetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz T echnika és életvitel T estnevelés és sport Osztályfőnöki T ánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összesen Szabadon tervezhető órakeret

22,5

22,5

22,5 22,5

22,5

15

15

142,5

A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012. tané v NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B 7.A 7.B 8.A 8. B Össz. 8 8 8 8 7 7 4 4 3,5 3,5 3,5 64,5 1,5 1,5 2 2 2 9 3 3 3 3 3 3 3 21 4,5 4,5 3,5 3,5 3,5 3,5 4 3,5 3 3 3 43,5 1 0,5 0,5 2 1 1 1,5 1,5 2 2 8,5 2 2 4 1,5 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5 4,5 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 12,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 15 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 30 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1,5 20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 245 2 2 2 2 2,25 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 7,5 46,25

Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) 20 Tanulók terhelhetőségének felső határa 22 Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás () Énekkar T ömegsport 0,5

20 22

0,5

20 22

0,5

2 1 0,5

20 22 2

22,5 24,5

22,5 24,5

22,5 25,5

22,5 25,5

25 29

25 29

25 29

245 275

3

3

4

4

5

4

4

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

29 2 5,5

1 0,5

97

0,5

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

1 1,5 22,5

1 1 1 1 1 1 22,5 22,5 22,5

98

1 1 22,5

1 1 22,5

1 1 15

1 6

2 1

2 6 15

2 3

14 23,5 142,5


8.7. Szent László Általános Iskola hagyományai és tantárgyrendszere M ivel iskolánknak a község területén ellátási kötelezettsége van, ezért az alapvető feladatokon túl markáns, speciális képzési irányultság bevezetése nem áll módunkban. A szülők és a diákok egy része viszont igényt tart bizonyos képzési területek és szolgáltatások fejlesztésére. A fentebb említett alapelveknek és céloknak megfelelően- a lehetőségekhez képest- az alábbiak szerint igyekszünk eleget tenni az igényeknek: Kötelező tanórai foglalkozások  előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat / önálló, páros-és csoportmunka, kooperatív-és projekt módszerek stb. /  szükség esetén (30 fő vagy felette) csoportbontások /angol, matematika, magyar nyelv és irodalom/  évfolyamonként két osztály beindítása, amennyiben a tanulói létszám eléri a Közoktatásról szóló törvény 3. számú mellékletében leírtakat.  1. és 2. évfolyamon igény szerint iskolaotthonos, 3. és 4. évfolyamon ú.n. guruló rendszerű oktatás folyik a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 3. számú mellékletében leírt létszámhatárok megtartásával.  enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált képzése (a 2/2005.(III.1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült 5/2006. (VII.27.) OKM rendelet 1. számú mellékletének adaptálásával)  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatása a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett.  Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés megszervezése a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 08.) M KM rendelet 39/D. §, 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint.  Gyógy-testnevelés megszervezése a Kt. 52. § (8) bekezdés szerint. Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások  az informatika oktatása szükség szerint csoportbontással valamennyi évfolyamon /órarendben és órarenden kívül/: heti 1 óra  mindennapos testnevelés biztosítása valamennyi évfolyamon /órarendben és órarenden kívül/  3. évfolyamon angol nyelvi előkészítő foglalkozások  5-8. évfolyamon órarenden kívül 1-1 angol nyelvi óra.  korrepetálás és tehetséggondozó foglalkozás beindítása az alábbiak szerint: o 1.-4. évfolyamon az alapkészségek és ismeretek elsajátítására osztályonként heti két óra (egyéni foglalkozások keretében-a tanító döntése alapján a részvétel kötelező) o 5.-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból az olvasás, szövegértés és a matematikai eszköztudás előmozdítása érdekében osztályonként heti egy-egy korrepetáló (egyéni foglalkozások keretében-a pedagógus döntése alapján a részvétel kötelező), valamint heti egy-egy

99

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. tehetséggondozó óra. (5-6. évfolyamon a pedagógus döntése alapján, 7-8. évfolyamon mindenkinek kötelező a részvétel.) o Az egyéni órakeret terhére további 1-3 tanuló részére szervezett foglalkozások bármilyen tantárgyból (ha az egyéni foglalkozásokra szánt időkeret engedi)  2007/2008. tanév 9%  2008/2009. tanév 10%  2009/2010. tanév 11%  2010/2011 tanév 12% o További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról-a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével-minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Tanórán kívüli foglalkozások Napközi otthon A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a 3-8. évfolyamon napközi otthon működik. A napközi otthonos csoportokat a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 3. számú mellékletében leírt létszámhatárok megtartásával szervezzük. Tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport üzemel, amennyiben a szülők legalább 20 fő részére igénylik. S zakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Iskolánk különösen a számítástechnika (lásd.: 8.2.2.1.), média (heti 1 óra), fotó (heti 1 óra)-és színjátszó (heti 1 óra) szakkörök működését támogatja. M indegyik szakkör indításáról- a felmerülő igényeknek és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével– minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt (szervezésük legalább 10 tanuló jelentkezése esetén indokolt). A szakkörök vezetését elláthatja olyan felnőtt személy is, aki nem az iskola dolgozója. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör feladatait-az iskolával kötött megállapodás alapján-a Csanyteleki Diák és Szenior Sportegyesület látja el 3 sportcsoporttal (sportcsoportonként 4-4 órával):  labdarúgás (4 korcsoport)  kézilabda és/vagy kosárlabda (4 korcsoport)  atlétika (4 korcsoport) A továbbiakban bármilyen sportcsoport szervezhető, ha legalább az iskolai tanulók 10%-a igényli. Hagyományőrző tevékenységek Az iskolai élet fontos elemét képezik a hagyományok, amelyek többségét évek, évtizedek óta ápoljuk. Fennmaradásukat annak köszönhetik, hogy a gyerekek, szülők, pedagógusok igénylik és szervezik ezeket a rendezvényeket. Legfontosabb hagyományaink a következők:  Iskolai ünnepélyek: o Tanévnyitó o Fenyőünnep

100










o Farsang o Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója o Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója o Tanévzáró és ballagás Osztály ünnepélyek: o “Télapó” o Fenyőünnep o Anyák napja Iskolai rendezvények: o Gyereknap, családi nap, egészségnap stb. o Színház-és múzeumlátogatások o Klubdélutánok o Hulladékgyűjtés o Túrák /pl. csillagtúra/ o Sportversenyek, házi bajnokságok o Tanár-diák labdarugó mérkőzés o Nyári táborok, kirándulások, erdei iskola o Szavaló, prózamondó és egyéb versenyek, vetélkedők Nem csak iskolánkat érintő hagyományok: o Nyílt napok, ill. Nyílt hét / februárban / o Rendhagyó tanítási órák o Részvétel a község rendezvényein o Iskolabál o Közös rendezvények a környező községek iskoláival o M adarak és fák napja Az értékelés, jutalmazás hagyományai o Tanévzárón oklevelek, jutalomkönyvek adományozása o M agatartás, szorgalom jegyek gyerekekkel közös megbeszélése o Az “Év tanára” szavazás

Művészeti iskolák Fontos az intézményben működő művészeti iskolák tevékenysége, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy diákjaink a „városi gyerekekhez” hasonlóan minél sokoldalúbb képzésben részesüljenek. Az egyik hangszeres oktatást és kézműves foglalkozásokat tart, a másik pedig társastáncokat tanít. M indkettő önálló szervezeti formában működik, de iskolánk helyet biztosít a működésükhöz és az általuk nyújtott pedagógiai szolgáltatásokat lehetőség szerint felhasználjuk az oda nem járó tanulókat illetően is. Iskolai könyvtár Az iskolában a nevelő oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz, és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Emellett számítógépes informatikai szolgáltatásokat nyújt a számítógép használatának biztosítása mellett. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

101

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros-tanár vagy könyvtáros-tanító rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:  Somogyi Könyvtár, Szeged  a környező települések könyvtárai  M űvelődési Központ, Csongrád Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása Gyűjtőköri Szabályzat alapján a nevelők és a munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár működési rendjét és szabályait az SZM SZ tartalmazza. Egyéb tevékenységek  Diákétkeztetés szervezése  Diákönkormányzat működtetése  Hit-és vallásoktatás  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (előzetes megbeszélés alapján, tanári felügyelet mellett).  M inden egyéb foglalkozás költségtérítés ellenében Választható tanórai foglalkozások, egyéni foglalkozások,tanórán kívüli foglalkozások 2007/08. tanévtől Angol nyelvi előkészítő a 3. évfolyamon tanulócsoportonként heti 2 óra. M indennapos testnevelés biztosításához a.) iskolaotthonos osztályokban tanulócsoportonként heti 2 óra sport órarendben. b.) 3-4. évfolyamon korcsoportonként heti 1-1 (összesen 6) óra; c.) 5-8. évfolyamon korcsoportonként heti 1-1 (összesen 6) óra; 3. Szakkörök szervezése a.) tanulói igénytől és pedagógus-kapacitástól függően bármilyen szakkör (általában heti 1 óra/csoport); b.) számítástechnikai oktatás kiegészítéséhez: évfolyamonként szakkör szervezése tanulói, szülői igény szerint; (szükség esetén adott évfolyamon 2, esetleg több csoport is indítható). Foglalkozások: heti 1 óra évfolyamonként. c.) fotó és média szakkör: 5-8. évfolyamon heti 2 óra d.) színjátszás: 5-8. évfolyamon heti 2 óra Iskolaotthonos foglalkozások évfolyamonként és tanulócsoportonként Önálló foglalkozás (magyar 5, matematika 4,5, környezetismeret 0,5): heti 10 óra Ebéd: heti 5 óra Játék: heti 5 óra a.) magyar nyelv és irodalom: 5-8 évfolyam heti 1-1 óra (összesen 4) b.) matematika: 5-8. évfolyamon heti 1-1 óra (összesen 4) c.) angol nyelv: 5-8. évfolyamon heti 1-1 óra (összesen 4) Korrepetálások: 102

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Egyéni foglalkozások keretében a matematika eszköztudás, valamint az olvasás-szövegértés fejlesztésére osztályonként 2-2 óra. Gyógypedagógiai foglalkozások 

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált képzése (a 2/2005.(III.1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült 5/2006. (VII.27.) OKM rendelet 1. számú mellékletének felhasználásával. Évfolyamonként minimum heti 3-4 óra/tanuló létszámtól és a fogyatékosság jellegétől, súlyától függően összevonással a közismereti tárgyak oktatásának segítésére. (maximum 8 fő/csoport) Készségtárgyak integráltan a normál tanterv szerint, az egyéni adottságokat, képességeket maximálisan figyelembe véve.

Közismereti tárgyak: M agyar nyelv M agyar irodalom M atematika Történelem (Ember és társadalom) Környezetismeret (Természetismeret) — 1 – 5. évfolyam Természetismeret (földrajz, biológia, fizika, kémia) — 6 – 7 – 8. évfolyam Készségtárgyak: Technika Informatika (Számítástechnika) Rajz Ének Testnevelés 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatása (diszlexia, diszkalkulia stb.) a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. Évfolyamonként minimum heti 3-4 óra/tanuló létszámtól és a tanulási zavar jellegétől, súlyától függően összevonással (maximum 8 fő/csoport)



Logopédiai foglalkozás a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett.



Gyógytestnevelés a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. (Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 52.§ (8))

A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak:

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem

5. évfolyam 2 óra 2 óra 1 óra 0,5 óra

6. évfolyam 2 óra 2 óra 1 óra 0,5 óra

103

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Természetismeret Rajz Ének Informatika Technika Összesen

0,5 óra 0,25 óra 0,25 óra 0,25 óra 0,25 óra 7 óra

0,5 óra 0,25 óra 0,25 óra 0,25 óra 0,25 óra 7 óra

Iskolánkban a 2011/2012-es tanévtől (felmenő rendszerben) az 5., illetve a 6. évfolyamon a következő elvek alkalmazásával folytatjuk a nem szakrendszerű oktatást. 1. A nem szakrendszerű oktatás célja, kiterjesztésének lényege, várható eredményei 1.1. Célja:  az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése és időbeni kiterjesztése,  az alapkészségek tantárgytól függetlenül történő fejlesztése,  az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása az élethosszig tartó tanuláshoz,  kompetenciák fejlesztése a változó világhoz való alkalmazkodás érdekében,  adaptivitás (egyéni képességekhez, aktuális állapothoz igazodó fejlesztés),  a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal,  a kezdeményező és a problémamegoldó képesség kialakítása,  a tanítói és a tanári tanulásszervezési eljárások együttes alkalmazása. 1.2. Kiterjesztésének lényege:  az eltérő fejlettségi szintű tanulók kezelése, felzárkóztatása,  az önálló tanuláshoz, az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításához szükséges képességek megerősítése,  a problémamegoldás, az elemi gondolkodás, a rendszerező képességek és az egyéni tanulási kompetencia fejlesztése,  a matematikai és anyanyelvi alapkészségek és képességek fejlesztésére fordított idő növelése. 1.3. Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények:  a tanulási nehézségek feltárása  a tanulói hatékonyságot fokozó technikák megismerése és begyakorlása,  a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása,  a tanulás belső motivációjának erősödése,  a tanulásban tanúsított aktivitás növekedése,  differenciálással az egyéni képességek fejlesztése,  önismeret, önértékelés, önkontroll fejlődése,  együttműködési és szociális kompetenciák fejlődése,  motiváló módszerek és eszközök alkalmazása. 2. Fejlesztési irányok meghatározása 2.1. Kiemelt fejlesztési feladatok  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra  Környezettudatosságra nevelés  Testi és lelki egészség  Aktív állampolgárságra nevelés  A tanulás tanítása

104

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  Felkészülés a társadalmi életre 2.2. A kompetenciákba beépülő fejlesztési területek  Kritikus gondolkodás  Kreativitás  Kezdeményezőképesség  Problémamegoldás  Döntéshozatal  Érzelmek kezelése 2.3. Fejlesztendő képességek, készségek  Olvasás, szövegértés, szövegalkotás  Írás, helyesírás  Kommunikáció  Önálló tanulás, jegyzetelés  Információszerzés és –feldolgozás, rendszerezés  Szociális kompetenciák  Síkbeli, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás  Problémameglátás, problémamegoldás  Kombinatorikus gondolkodás  Elemi számolás 3. Az időkeret megállapítása és felhasználása Évenként iskolai szintű döntést igényel, amit befolyásolnak a tanulók alapkészségeiben mutatkozó elmaradások (a tanulói teljesítmények szintje) és a kompetenciafejlesztés iskolai szintű feladatai. Arra kell törekedni, hogy a lemaradt tanulók felzárkózzanak társaikhoz, és meghatározott időn belül elérjék a helyi tanterv elvárt követelményeit, ugyanakkor a tehetséges gyerekek fejlesztése is megtörténjen. Éppen ezért iskolánk a diákok fejlettségi szintjének ismeretében évente dönt arról (s a munkatervben rögzíti), hogy a kötelező, nem kötelező és a tanórán kívüli órák 4-25%-ig terjedő időkeretből mennyit biztosít a nem szakrendszerű oktatásra. A rendelkezésre álló időkeret felhasználási lehetőségei változatosak:  Napi 1-2 tanóra tantárgyhoz kapcsolódóan  Időkeretek összevonása: o Tantárgyakon belül:  Tanév eleji ismétléskor  Témakörök lezárásakor  Félévi értékelés után  Tanév végi ismétléskor o Egyéb:  Projektnapok  Témahetek  Erdei iskola Iskolánk alapvetően műveltségi területekhez (tantárgyakhoz) kapcsolja a rendelkezésre álló időkeretet, amelyet az éves munkaterv tartalmaz. Ezek után a pedagógus dönt a felhasználás módjáról, amelyet a naplóban zöld színnel jelöl. 4. Oktatás/tanulás megszervezése 4.1. Elvei:  Differenciálás (egyéni különbségek figyelembevétele; a tanítási tartalom, idő rugalmas kezelése)

105


Szociális készségek fejlesztése (divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek, önismeret, önkifejezés, társismeret) – mintanyújtás, modellkövető viselkedés előhívása; megerősítési, alakítási, viselkedésmódosítási technikák alkalmazása  M otiváló módszerek alkalmazása  Adaptivitás 4.2. Formái:  Hagyományos tanóra: o osztálykeretben o osztálykeretben csoportbontással: alkalmazásakor azonos idősávban párhuzamos óravezetéssel folyik a tanítás. o képesség szerinti nívócsoport a tanórán kívüli órakeret terhére  A csoportba sorolás szempontjai: - az országos kompetenciamérés eredményei, - a helyi mérések/felmérések egyéni teljesítményei, - az egy osztályban tanító pedagógusok véleménye, - a csoportba sorolás alapelvei, - a rendelkezésre álló órakeret, - az oktatás szervezeti formái, - tárgyi eszközök, anyagi források, - személyi feltételek.  Projekt  Témahét  M odul  Integrált tantárgy  Erdei iskola Iskolánkban alapvetően hagyományos tanórai keretekben párhuzamos óravezetéssel történik a nem szakrendszerű oktatás. A többi forma alkalmazása az iskola lehetőségeinek, az osztály összetételének és a pedagógus döntésének függvénye. 4.3. Módjai: Olyan tanulásszervezési módokat kell választani, amelyben az ismeretek átadása, a kognitív és szociális kompetenciák, képességek, valamint a tanulási motívumok fejlesztése egyidejű és egyenrangú cél.  Alapmódszerek: o Frontális tanítás: tanári magyarázat, beszélgetés, kérdve-kifejtés, előadás, szemléltetés o M unkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat o Individuális (egyéni és önálló) tanulás: egyéni feladatok  M otiváló módszerek: o Csoportmunka o Játék o Szerepjáték (drámapedagógia) o Vita o Kutató-felfedező módszer o Kooperatív módszerek o Brainstorming technikák o Projekt o Témahét o Erdei iskola 4.4. S egédletek: 106

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A tanulók képességeihez illeszkedő tankönyvek, taneszközök kiválasztását a felsős munkaközösség koordinálja. A rendelkezésre álló segédletek száma évről-évre nő. Beszerzésük az iskola anyagi helyzetétől és a pályázati lehetőségektől függ.

4.4.1.Néhány „eszköz”: Jobb leszek…(Nemzeti Tankönyvkiadó) Iránytű. Képességfejlesztő feladatok 5., 6. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Rajt! M unkafüzet a nem szakrendszerű oktatáshoz 5., 6. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Kulcs a kompetenciához. Szövegértés 5., 6. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Kulcs a kompetenciához. M atematika 5., 6. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Ötről hatra. M ódszertani kézikönyv a nem szakrendszerű oktatáshoz (Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft.) Digitális tananyagok 5. A fejlesztés tantervi keretei Iskolánk a nem szakrendszerű oktatáshoz a következő kiadók tanmeneteit használja fel:  M agyar irodalom: Nemzeti Tankönyvkiadó  M agyar nyelvtan: Nemzeti Tankönyvkiadó (M ozaik Kiadó)  M atematika: M űszaki Kiadó  Angol nyelv: Elt Hungary  Történelem: Nemzeti Tankönyvkiadó  Természetismeret: M ozaik Kiadó  Technika és életvitel: M űszaki Kiadó 6. A fejlesztés tantárgyi keretei Iskolánkban az anyanyelvi és a matematikai kompetenciák fejlesztése a következő tantárgyak keretében történik meg: 6.1. Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése  M agyar nyelv és irodalom  Angol nyelv  Történelem 6.2. Matematikai kompetenciák fejlesztése  M atematika  Természetismeret  Technika és életvitel A tantárgyak felhasználását és annak mértékét a diákok fejlettségi szintjének és az iskola lehetőségeinek ismeretében évente a tantárgyfelosztásban és a munkatervben rögzítjük. 6.3. Követelmények: A tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom 5. osztály -

6. osztály Isme re te k Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális kommunikáció különféle típusainak ismerete, a beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere.)

107


-

-

Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, monda, vers, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták és fő jellemzőik ismerete. Olvasott, írott szöveg megértése. Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete. Írásbeli szövegek alkotása, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek. A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése. Ismeretek az anyanyelvről és az irodalomról. Ké sz sé ge k Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, ill. azok megértése. Egyszerű, érthető folyékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. T örekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére. Változatos mondathasználat. T örekvés az artikulációra, a hangerő, hangsúly megfelelő használatára. Véleményformálás. Különféle szövegek olvasása és megértése, a különböző céloknak megfelelő szövegértési technikák elsajátítása. Az aktív szókincs gazdagítása. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése. Vázlatkészítés. Íráskép, helyesírás, nyelvhelyességi ismeretek. Önkifejezés képességének, a kreativitásnak a fejlesztése. T anulási képességek fejlesztése. Önálló ismeretszerzés, feladatvégzés; könyvtárhasználat. A tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kigyűjtése. Ismerkedés a különböző információhordozókkal. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása. Komplex szövegek alkotásához, megértéséhez használt segédeszközök alkalmazása. Attitűdök Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitot t módon történő megközelítése. A kritikus, építő jellegű párbeszédre való törekvés. Önálló véleményformálás kialakítása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szóhasználat, nyelvhasználat kialakítása. Az irodalom szeretetének elsajátítása. Az esztétikai érzék kialakítása, az esztétikai minőség tisztelete. Az olvasás örömének fenntartása. Önismeret, emberismeret fejlesztése. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. A tantárgy ne ve : mate matika

5. osztály

6. osztály Isme re te k A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában. 

A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve. Mozgási memória fejlesztése T ájékozódás a külső világ tárgyai szerint, síkban, saját mozgó, forgó testeknél. Aktuális helyzetekhez képest koordináták szerint Számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben

108

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. T érbeli ábrázolás két dimenzióban T érkép, egyéb vázlat alapján /T érképolvasás, térképek készítése térbeli mérés/ Mértékegységek 

Becslés, mennyiségek fogalmának alapozása A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése. Digitális kompetencia: T áblázatkezelés néhány alapeleme A tanulás tanulása erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete Személyközi és szociális kompetenciák viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete Kulturális kompetencia esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése. Ké sz sé ge k Anyanyelvi kommunikáció Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása

   

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek Ismeretek alkalmazása a probléma megoldásban Gyakorlati életben és más tantárgyak keretében Megoldás a matematikai modellen belül önellenőrzés, többféle megoldási mód keresése



Könyvek, számológépek, számítógépek használata a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például:

    

 

a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően.

109

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.   

A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata Digitális kompetencia: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, A tanulás tanulása



Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.

A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, Személyközi és szociális kompetenciák Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és iselkedésével szemben; Attitűdök  Matematika:  T örekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére.  Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására.  Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete.  T örekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére.

Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására. A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata Elnevezések, jelölések, szimbólumok alkotása Számrendszerek alkotása és használata. Digitális kompetencia Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, A tanulás tanulása  

további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. Személyközi és szociális kompetenciák



A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. T örekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére A tantárgy ne ve : Angol nye lv 5. osztály

6. osztály Isme re te k

110

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. -az alapszókincs ismerete -a funkcionális nyelvtan ismerete -az intonáció és a kiejtés ismerete -a verbális interakció különféle típusainak ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, int erjú, stb.) Ké sz sé ge k -a tanult szavak, kifejezések és egyszerű mondatok felismerése és megértése -a tanár egyszerű utasításainak megértése és követése -az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdések megértése és megválaszolása -néhány mondatos egyszerű közlésekben a tanuló számára fontos részletek felismerése -reagálás 3-4 mondatból álló közlésre -a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatok megoldása Beszédkészség: -egyszerű mondatok megismétlése megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és ritmusban -az idegen nyelvi hangok képzésének minél jobb megközelítése -egyszerű információk kérése és adása valós beszédhelyzetben, kérdésfeltevés -segítségkérés megértési problémák esetén -rövid szövegrészlet, párbeszéd elmondása -néhány dal, mondóka megtanulása, nyelvi játékokban való részvétel -egyszerű kép leírása néhány mondatban Olvasásértés: -a leírt ismert szavak, kifejezések és egyszerű mon-datok felismerése és megértése; reagálás ezekre szóban, írásban, cselekvéssel -a tanult szöveg felolvasása -néma olvasás a szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából -az ismert nyelvi elemek felismerése új szövegkör-nyezetben is, egyszerű információ kiszűrése -egyszerű, ismerős nyelvi elemekből álló rövid szöveg megértése, reagálás Írás: -egyszerű szöveg lemásolása -szavak, kifejezések, egyszerű mondatok leírása emlékezetből -egyszerű, tényszerű információkat közvetítő mondatok írása, összetett mondatokká fűzése logikai összefüggések alapján (és, vagy, de) -több mondatból álló, összefüggő szöveg írása minta alapján -különböző könnyebb tankönyvi feladatok megoldása írásban -üdvözlő képeslap írása és megcímzése Attitűdök -a kulturális különbségek iránti fogékonyság -érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt -érdeklődés és kíváncsiság a kultúrák közötti kommunikáció iránt

A tantárgy ne ve : Törté ne le m é s állampolgári isme re te k 5. é vfolyam

6. é vfolyam Isme re te k Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának

111

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. ismerete. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Események kapcsolása a tanult helyekhez. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy • további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; • megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből; • a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a honfoglalók élete, Mátyás udvara); • egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása); • ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; • ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; • ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; • további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; • ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; • tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban; Ké sz sé ge k Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. T örténelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. T apasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Rajz (rajzos vázlat) készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. T árgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. T ávolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek

112

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései. Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. Egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. Attitűdök Személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, nemzeti identitás, történelmi és állampolgári t udat erősítése, szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, más kultúrák megismerése és elfogadása, humánus, értéket védő magatartás. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el. A tantárgy ne ve : Te rmé sz e tisme re t 5. osztály

6. osztály Isme re te k A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés Az anyag legfontosabb tulajdonságainak kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot -változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). A gázoknak s köztük a levegőnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és a súly fogalmának elválasztása a szilárdság és keménység fogalmától Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett – azzal szembeállítható módon – a részecskekép konstrukciója (egyszerű golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevőinek felismerése). Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során (a konkrét életközösségeket a Földünk, környezetünk műveltségi terület tartalmával összhangban kell kiválasztani). A tanult körben a természeti élettelen és élő rendszereknek, elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemző folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása (pl. Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, életközösségek, éghajlati övezetek, éghajlati és időjárási jelenségek) A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása Ké sz sé ge k A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Az egyéni és a tudományos el-képzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének magyarázatára, folyamatok leírására. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése.

113

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő, nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. T örekvés az eltérések magyarázatára Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése Egyszerű játékok a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban Információközléssel kapcsolatos játékok (pl. kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban) Az idő fogalmát is használó fizikai számítások végzése. Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlat i és időjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. A mozgás általános jellegének tudatosulása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élővilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegű magyarázatával kapcsolatban. A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. Az életjelenségeken alapuló élet -értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét feladatokban Nagyobb „osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása Attitűdök Az embernek mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. Annak bemutatása példák segítségével, hogy a folyamatban részt vevő testek energiái más testek energiájává, illetve másfajta energiákká alakulnak át. Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör összekapcsolása emberi tevékenységi területekkel. Az energiatakarékosság jelentőségével és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Az ismert tér fokozatos „kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések. T ájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban a hely, az irány és a távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön. A Föld egészére vonatkozó alapvető ismeretek (pl. a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, előrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. A Földünk–környezetünk műveltségi területtel összhangban Magyarország vagy valamely kontinens földrajzi leírása. Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak az azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj

114

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. értékeinek védelme, megóvása

A tantárgy ne ve : Te chnika 5. osztály

6. osztály Isme re te k - A természeti folyamatok megfigyelése, elemzése, problémák felismerése. Az ember által kialakított mesterséges környezet megismerése. Környezetszennyező anyagok, folyamatok megismerése. T echnológiai alapelvek ismerete. - T udománytörténet néhány alakjának, szakmai életpályájának megismerése. - A körülöttünk lévő legfontosabb anyagok, energiahordozók tulajdonságainak, szerkezetének megismerése, vizsgálata. - Lakóhelyek, lakások kialakításával, a háztartással, életmóddal kapcsolatos ismeretek. Ké sz sé ge k A természeti folyamatok összefüggéseinek megfigyelése, azok átlátása. Környezetszennyezéshez vezető emberi tevékenység felismerése. T echnológiai ismereteinek felhasználása valamilyen cél elérése érdekében. - Összefüggések meglátása a múlt technikai vívmányai, újításai és jelen korunk tecnikája között. - A mindennapi életünkben használt anyagok, ásványok, energiahordozók tulajdonságuk és felhasználhatóságuk közötti összefüggés felismerése. Jelentőségük, szerepük felismerése a mindennapi életünkben. - Lakásunk helyes, igényeink szerinti kialakítás, egészséges életmód kialakításához szükséges készségek megismerése, kialakítása. Attitűdök - A természeti jelenségek megfigyelése iránti érzékenység. A természetvédelem iránti fogékonyság kialakítása. Érdeklődés a különböző technológiák iránt. - Nyitottság a tudományos vagy műszaki pályák, különböző műszaki megoldások iránt. - Anyag és energiatakarékos szemlélet és magatartásforma iránti fogékonyság. - Igényes, egyedi, stílusos lakóhely kialakítása; egészséges életmód és táplálkozás iránti igény.

115

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. 7. Értékelés A tanulók értékelése jegyekkel történik, amelyet a naplóban zöld színnel különítünk el, s félévkor, illetve év végén beleszámítjuk az adott tantárgy jegyébe. A jegyek a fejlesztendő kompetenciákhoz kapcsolódó feladatok megvalósításának szintjét tükrözik 7.1. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tanításán keresztül valósul meg. Alapvető cél és feladat a további tanulmányokhoz és a felnőtt életben való boldoguláshoz szükséges írás-, olvasás-, beszélni tudás birtokába juttatni a tanulókat. M indezen képességek gondozása közben fejleszteni értelmi és érzelmi erőiket, erősíteni szociális kompetenciáikat. A fejlesztés eszközéül szolgáló ismeretek, tartalmak lehetőséget nyújtanak a kritikus gondolkodás fejlesztésére: a problémamegoldó és fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. Az 5-6. évfolyamon folyó nem szakrendszerű oktatás célja és feladata a korábbi iskolafokokon kialakult anyanyelvi készségek, képességek megszilárdítása, továbbfejlesztése, a lemaradó tanulók felzárkóztatása. 7.1.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése, kommunikáció  Tiszta, érthető, hallható beszéd: beszédlégzés, artikuláció, időtartam, hangsúly, hangerő, hanglejtés, beszédszünet, tempó, metakommunikáció elemeinek ismerete, alkalmazása.  A kommunikációs folyamat tényezőinek ismerete.  A kommunikációs helyzethez igazodó kulturált nyelvi magatartás, beszéd.  Vers és prózamondás, felolvasás: hallgatóság, kiállás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, a kapcsolat zárása; rövid terjedelmű verses és prózai szövegek elmondása.  A mindennapi élet szóbeli műfajainak ismerete, helyes alkalmazása: köszönés, köszöntés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, kérés, tudakozódás, üzenetátadás, telefonálás.  A kulturált, tartalmas vita feltételeinek, szabályainak ismerete, részvétel a vitában.  Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása.  Önismeret, önbecsülés, önbizalom fejlesztése, a másik ember tisztelete. 7.1.2. Olvasás, írott szöveg megértése  Az olvasástechnika fejlesztése, megszilárdítása: szóolvasás, a kritikus szókészlet folyékony olvasása, mondatolvasás, szövegolvasás.  A szövegértés fejlesztése: szókincsbővítés, szóértés, mondatértés, szövegértés.  Tájékozódás a tankönyvekben: tartalomjegyzék, főcímek, alcímek, tagolás; betűtípusok, betűméretek szerepe a tájékozódásban; a szöveget kiegészítő ábrák, képek értelmezése.  A szövegáttekintés technikájának, lépéseinek ismerete, gyakorlása.  Rövidebb terjedelmű (minimum 200 szavas), különböző műfajú szövegekből lényegkiemelés, adatgyűjtés, jegyzet-, vázlatírás (kulcsszó, tételmondat), információ visszakeresése kérdések segítségével, ítélet- és véleményalkotás, összefoglalás.  Didaktikai szövegek értelmezése, ennek megfelelően a feladatok végrehajtása, megoldása.  Rövidebb művek önálló, házi olvasmányként való elolvasása, az olvasottak utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése.  Az olvasás élményének megtapasztalása.

7.1.3. Írásbeli szövegek alkotása, írás, helyesírás, íráskép  Az írástechnika továbbfejlesztése, kiírt íráskészség fejlesztése, használhatóságának szintjére juttatása (percenként átlagosan 60 betű).

116

az

írás


Az írás minőségének javítása a betűkapcsolási, betűalakítási hibák korrekciója, a rendezett, tetszetősebb íráskép, külalak kialakítása.  A helyesírási alapelvek alkalmazása a helyesírásban.  A hangok időtartamának, a köznyelvben gyakran használt szavak esetében a „j” hangnak, a tulajdonnevek betűinek, a mondatkezdésnek, zárásoknak helyes jelölése, az elválasztás helyesírása.  A helyesírás javítása irányítással és helyesírási szótár segítségével. A helyesírási szabályzat használata irányítással.  A mondatalkotás és szövegalkotás legfontosabb szabályainak ismerete, alkalmazása mondat- és szövegalkotásban.  Az anyaggyűjtés és vázlatírás technikájának elsajátítása a szövegalkotásban.  Szövegalkotás az elbeszélés, leírás, levél, meghívó, hír, hirdetés, műfajaiban a szövegalkotás alapvető szabályainak alkalmazásával (mondathatárok jelölése, tématartás, grammatikai koherencia, tagolás) minimum két bekezdésnyi 6-8 mondatos szövegben.  A szövegjavítás szempontjainak ismerete, szövegjavítás segítséggel, irányítottan, önállóan. 7.1.4. Tanulási képesség fejlesztése  Az önálló feladatvégzés, ismeretszerzés feltételeinek megismerése, az önálló feladatvégzés gyakorlása.  Különböző információhordozók megismerése, felhasználásuk megtapasztalása az ismeretszerzésben.  Az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok megismerése, használata, alkalmazásuk gyakorlása.  A könyv- és szövegáttekintés technikájának megismerése, gyakorlása.  Vázlatírási és jegyzetelési technikák megismerése, gyakorlása.  A vázlat, jegyzet felhasználása a szóbeli felelet, beszámoló műfajában.  Az információ gyűjtése, felhasználása..  Az önálló gondolkodás, az önkifejezés fejlesztése.  A megismerés folyamatainak (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) folyamatos fejlesztése.  Tanulási technikák megismerése, gyakorlása.  Az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. 7.2. A matematikai kompetenciák fejlesztése A matematikai kompetenciák fejlesztése elsősorban a matematika tantárgy tanításával, tanulásával a matematikaórákon történik. Ennek során a tanulók olyan ismeretek, képességek, készségek birtokába jutnak, amelyek segítik őket a mindennapi problémák megoldásában is. Fejlődik rendszerező és kommunikációs képességük. M egismerik és megtanulják az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz szükséges különböző technikákat, a matematikai modellek alkalmazását. M egtanulják a síkbeli, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódást. A megfigyelések, kísérletek, a fejlesztő (didaktikai) játékok segítik valószínűségi szemléletük kialakítását.

7.2.1. Elemi számolási készség, rendszerező képesség fejlesztése  A számok írása, olvasása 100-as, 1000-es, 10000-es számkörben.  A számok helyének jelölése különböző beosztású számegyenesen.  A négy alapművelet 100-as, 1000-es számkörbeli készségeinek fejlesztése.

117

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  A mértékegységek ismerete, átváltásának gyakorlása.  Egyszerű szöveges feladatok olvasása, értelmezése, megoldása.  Geometriai alapfogalmak ismerete.  Halmazok elemeinek csoportosítása, tulajdonságainak felismerése.  Konkrét dolgok tetszőleges és adott szempontok szerinti elrendezése.  Síkidomok, testek, anyagok, élőlények csoportosítása.  Soralkotás.  Alakzatok felismerése, leírása formai és mennyiségi tulajdonságaival.  Becslés, kerekítés, fejszámolás, számolási eljárások gyakorlása. 7.2.2. Tájékozódás síkban, térben, időben  A térszemlélet fejlesztése testek építésével, ábrázolásával.  Adott tulajdonságú pontok keresése.  Változó mennyiségek közti kapcsolatok megfigyelése, felismerése.  Grafikonok olvasása, táblázatok, diagramok elemzése, készítése.  Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése.  Következtetési képesség fejlesztése. 7.2.3. Tanulási képesség fejlesztése  Különböző tanulási módszerek megismerése, alkalmazása.  A nyelv logikai elemeinek helyes használata (szaknyelv – köznyelv), kommunikációs képességek fejlesztése.  A rendszerező, megfigyelő és elemző képesség fejlesztése.  A kreativitás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  Számolási eljárások, eszközök megismerése, használata.  Szöveges feladatok, didaktikai szövegek néma és hangos olvasása, értelmezése.  Az információszerzés lehetőségeinek megismerése, felhasználása.  A tantárgyak közötti koncentráció felismerésével a tanulók világképének formálása.  M egoldások megtervezése a feladatok megoldásában, eredmények következetes ellenőrzése.

118


A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Tantárgy / é vfolyam 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B Magyar nyelv és irodalom (mozgókép és médiaismeret) 8 8 8 8 4+1* 4+1* T örténelem és állampolgári ismeret (hon és népismeret) 2 2 Angol nyelv 2* 2,5 3 3 Matematika 4,5 4,5 4 4 4+1* 4+1* Informatika 0,5 0,5 1 1 Környezetismeret 1 1 1,5 1,5 T ermészetismeret és egészségtan 2 2 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene 1 1 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 T estnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 *Osztályfőnöki *0,5 *0,5 T ánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret Integr. Integr. Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Integr. Összesen 20 20 22 22,5 25 25 Szabadon tervezhető órakeret * * * Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 Tanulók te rhe lhe tősé gé ne k fe lső határa 22 22 22 24,5 25,5 25,5 Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) 1 1 2 4 3,5 3,5 Énekkar T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható 2 2 2 2 4 3

119

NAT 7.A

NAT NAT 7.B 8.A

4+1*

4+1*

52

2 3 3+1* 1

2 3 3+1* 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 *0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5

8 16,5 35 5 5 4 3 3 3 3 8 10 7,5 22 2 1

0,5 0,5

NAT 8. B Össz.

0,5 0,5

27,5 * 25 29 3,5

27 * 25 29 3,5

189

3

3

21

177,5 199,5 22

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Órakedvezményekre fordítható Napközis órakeret

1 22,5

1 22,5

1 22,5

1 22,5

120

1 17

1

1

1

8 107


A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Tantárgy / é vfolyam 1. A 1.B 2.A 2.B 3.A 3.B 4.A 4.B 5.A 5.B 6.A 6.B Magyar nyelv és irodalom (mozgókép és médiaismeret) 8 8 8 8 4+1* 4+1* T örténelem és állampolgári ismeret (hon és népismeret) 2 2 Angol nyelv 2* 2,5 3 3 Matematika 4,5 4,5 4 4 4+1* 4+1* Informatika 0,5 0,5 1 1 Környezetismeret 1 1 1,5 1,5 T ermészetismeret és egészségtan 2 2 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene 1 1 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 T estnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 *Osztályfőnöki *0,5 *0,5 T ánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret Integr. Integr. Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Integr. Összesen 20 20 22 22,5 25 25 Szabadon tervezhető órakeret * * * Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 Tanulók te rhe lhe tősé gé ne k fe lső határa 22 22 22 24,5 25,5 25,5 Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) 1 1 2 3,5 3,5 3,5 Énekkar T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható 2 2 2 2 4 3

121

NAT NAT NAT 7.A 7.B 8.A

NAT 8. B Össz.

4+1*

4+1*

52

2 3 3+1* 1

2 3 3+1* 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 *0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 *0,5

8 16,5 35 5 5 4 3 3 3 3 8 10 8 22 2 1

0,5

0,5

27,5 * 25 29 3,5

Integr. 0,5 27,5 * 25 29 3,5

3

3

0,5 189,5 177,5 199,5 21,5

21


1 22,5

1 22,5

1 22,5

1 22,5

122

1 17

1

1

1

8 107


8.8 Tömörkény István Általános Iskola hagyományai és tantárgyi rendszere Iskolánkban minden évfolyamon egy osztály működik és ez várhatóan még az elkövetkező 89 évre így is marad. A kötelező órákat a törvény 52§ (3) bekezdésének megfelelően látjuk el. A nem kötelező órákat (52§ (7) bekezdése) felhasználjuk felzárkóztatás, tehetséggondozás, technika tantárgy bontására (7-8. osztály), iskolánkban más településről érkezett német nyelvet tanuló tanulók képzése, táncóra, iskolai sportkör a törvény 52§ (11) bekezdése által biztosított időkeretet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tehetséggondozásra fordítjuk. A tanórai foglalkozások mellett tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk (53§ (1) bekezdése): - napközis foglalkozás, - énekkar, - szakkör (angol, számítástechnika), - iskolai könyvtár (53§ (6) bekezdése) A napközis tanulók száma igen magas, a jelenlegi tanévben (2006/2007.) 82%. A jövőben is a szülők igénye szerint szervezni fogjuk a létszámnak megfelelően a csoportokat (1993. évi LXXIX. törvény 53§ (3) (4) bekezdése). A sajátos nevelési igényű, szakértői és Rehabilitációs Bizottság által megvizsgált tanulók ellátásáról gondoskodunk a KT. 30. 52 § (3) (6) (7) (11) bekezdése értelmében. A csoportba sorolás után heti 16 óra órakeretben képezzük őket egyéni fejlesztési terv alapján. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak: 2011/2012-es tanév Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Összesen


6. évfolyam 4 óra 3 óra 8,5 óra

2012/2013-as tanévtől Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Összesen



A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom A tanulás tanulása A kompetencia terület neve Ismeretek

5. évf. alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és nyelvi funkciók

A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

interjú

123

6. évf. alapszókincs, a funkcionális nyelvtan, stílusok és nyelvi funkciók biztos ismerete Vita, nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzői.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete. Irodalmi szövegfajták fő jellemzői.

Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete.

Nem irodalmi szövegfajták jellemzőinek ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete. A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.  Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete.

Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is.  Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző

Annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását. Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is.  Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző



Készségek

124




szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával.

szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával.

Különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. vázlatkészítés Fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása, rendszerezése, információk kiszűrése.

Különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

Fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása, rendszerezése, információk kiszűrése. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Jegyzetek, vázlatok alkalmazása. Jegyzetek, vázlatok alkalmazása.  A tanulás időbeosztása,  A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási információkezelés a tanulási folyamat során. folyamat során.  Hosszabb és rövidebb  Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. ideig tartó koncentráció. A szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek megértése és létrehozása. Pozitív attitűd kialakítása.

Attitűdök



Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. Magabiztos megszólalás.

Az irodalom szeretetének elsajátítása.





Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. A kompetenciák  A kompetenciák változtatására és további változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet  A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a felfogása, belső késztetés a tanulásra. tanulásra.

Matematika A kompetencia terület neve Ismeretek

5. évf.

125

6. évf. A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata,

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában. A legalapvetőbb szinten a  matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.


A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése. A matematikai kompetencia  alapelemeinek alkalmazása 

Készségek

   

százalékok és törtek, mértékegységek

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek A mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás árak összehasonlítása, mértékegységek.

A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések

126



A mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: ár-érték arány ismerete; az utazás és a szabadidő távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása. A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. felismerésre. Meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.

A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése.

Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

Attitűdök

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete.

Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.

127

nyelv közötti összefüggések felismerésre. . A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése)

Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. Matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.  Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete.

Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.


TANTERV Tantárgy / é vfolyam Magyar nyelv és irodalom T örténelem és állampolgári ismeret Idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret T ermészetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz T echnika és életvitel T estnevelés és sport Osztályfőnöki / Illemtan T ánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összesen

A ke re ttante rv é vfolyamonké nti NAT NAT NAT NAT 1. 2. 8 8 4 4 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 3 3 0,5 0,5 20 20

Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás () Illemtan Csoportbontás () T ánc – Sportkör Csoportbontás () Angol Magyar T ermészetismeret T estnevelés

órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011. tané v NAT NAT NAT NAT NAT NAT 3. 4. 5. 6. 8 7,5 4 3,5 1,5 1,5 1 3 3 4 4 3,5 3,5 1 1 1 1 1 2 1,5 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 3 3,5 2,5 2,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 20 22,5 22,5 22,5

20 22 2

20 22 2

20 22 2

22,5 24,5 2,25

1

1

1

1 1

22,5 25,5 5,625 0,5 1 0,5 0,5 0,5

22,5 25,5 5,625 0,5 1 0,5 0,5 0,5

NAT 7. 3,5 2,5 3 2,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 2,5 1 25

Új K 8. 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5 1 25

25 29 7,5 0,5

25 29 7,5

0,5

128

Össz.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható

2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 1 1 1 1,125 1,125 1,125 A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012. tané v

TANTERV Tantárgy / é vfolyam Magyar nyelv és irodalom T örténelem és állampolgári ismeret Idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret T ermészetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz T echnika és életvitel T estnevelés és sport Osztályfőnöki / Illemtan T ánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalom, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összesen Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás () Illemtan Csoportbontás () T ánc – Sportkör Csoportbontás () Angol

1 3 1,25

1 3 1,25

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

1. 8

2. 8

3. 8

4. 7,5

4

4

4

1 4 1

5. 4 1,5 3 3,5 1

6. 3,5 1,5 3 3,5 1

7. 3,5 2,5 3 2,5 1,5

8. 3,5 2,5 3 2,5 1,5

1

1

1

1

2

1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 2,5

1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 2,5

1 1,5 1 3 0,5

1 1,5 1 3 0,5

1 1,5 1 3 0,5

1 1,5 1 3 1

1,5 1,5 1 2,5

1,5 1,5 1 2,5

0,5 0,5

0,5 0,5 1 1

20

20

20

22,5

22,5

0,5 22,5

20 22 2

20 22 2

20 22 2

22,5 24,5 2,25

1

1

1

1 1

22,5 25,5 5,625 0,5 1 0,5

22,5 25,5 5,625 0,5 1 0,5

129

25

25

25 29 7,5 0,5

25 29 7,5 1

Kémia 0,5 Matem. 0,5

Kémia0,5 Matem. 0,5

Össz.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Magyar T ermészetismeret T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható Órakedvezményekre fordítható

2,4 1

2,4 1

2,4 1

130

2,7 1,125

0,5 0,5

0,5 0,5

2,7 1,125

2,7 1,125

Földr. 0,5

Földr. 0,5

1 3 1,25

1 3 1,25

8.9 Gr. Széchenyi István Általános Iskola Átmeneti és Diákotthon hagyományai és tantárgyi rendszere S ZÉCHENYI HAGYOMÁNYAI, ARCULATA Az iskola zászlója nemzeti színű zászló címerrel a közepén, Gr. Széchenyi István Általános Iskola felirattal. Az iskola zászlóját az iskola zsibongójában az erre a célra rendszeresített tárolóban őrizzük Iskola jelvénye – Gr. Széchenyi István arcképe, Gr. Széchenyi István Általános Iskola Csongrád, felirattal. A jelvényt minden első osztályos tanuló a Széchenyi –napok ünnepségén kapja meg a 8. osztályosoktól

Az iskola ünnepei, rendezvényei: Az iskola névadójának Gr. Széchenyi István emlékének ápolása / megemlékezés, rendezvények szeptemberben / Széchenyi-napok keretében Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények /állami ünnepek, évfordulós megemlékezések, iskolai rendezvények, kötelező viselet az ünneplő az ünnepségeken, műsorok, kiállítások készítése/. Az iskolai ünnepségeken a zászlót az ünnepség színhelyén az ezzel a feladattal az tagintézmény vezető által megbízott tanuló tartja. Iskola nap – családi és sport nap minden év májusában (sport rendezvények szülőknek, tanulóknak és nevelőknek, Bemutatkozunk műsor, tombolahúzás, disco) Jutalmazások, kitüntetések a tanulók körében tanév végén; - Széchenyi Ifjúsági Díj átadása a Széchenyi–napok ünnepségén; a végzett nyolcadikosok közül az kapja, aki az iskola hírnevét gazdagította, Széchenyi hagyományt ápolta (az iskola alapítványának támogatásával, diákönkormányzat, tantestület és kuratórium véleménye alapján történik a díj odaítélése) Iskolaújság megjelentetése tanévenként egyszer és iskola rádió üzemletetése heti rendszerességgel. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése (a gyűjteményt az iskola múzeumában helyezzük el, időszaki vagy állandó kiállításon) Iskolamúzeum (helytörténeti és néprajzi gyűjteményünk előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható tanulók tárlatvezetésével. Iskolagalériában kiállítások rendezése évente 5 alkalommal.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, M egtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, M egtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, M egtanulják megtalálni a szeretetet a világban.” Dorothy Law Holte Helyzetelemzés Iskolánk, a csongrádi Gr. Széchenyi István Általános Iskola és Diákotthon 1960-ban nyitotta meg kapuit. 47 éves fennállása alatt sok „megtartó” erőt, egész hagyományrendszert teremtett. Valaha a város szélén helyezkedett el. M ára már „beljebb” került, de még napjainkban is peremkerületi iskola. Itt, a Széchenyi út, Bem utca és Hold utca által közrefogott tájékon három intézmény pozitív háromszöge biztosítja a folytonosságot a lélek számára: bölcsőde, óvoda, iskola diákotthonnal. Diákotthonunk mára már több mint a tanyai gyermekek hétközi otthona. Krízisoldó tevékenysége is jelentős. Iskolánk B épületében került kialakításra a gyermekek átmeneti otthona. A mindennapos testnevelés, a mentálhigiénés munka, a saját iskolai tábor, játszóparkunk újra törekvésünk, hagyományteremtésünk bizonyítékai. Saját gyakorlókertünk szerepe mára már lecsökkent, de nevelő hatására ma is számítunk. Az iskolai néprajzi gyűjteményünk három évtizede áll nevelésünk szolgálatában, segít a "gyökerek" ápolásában, a kötődéstől a szeretetig, a hűségig vezet Iskolánk elhelyezkedésének következtében egy lassan elöregedő városrészben, zöld övezetben épített családi házakban, elszegényedő környezetben élnek diákjaink és családjaik. Az iskolánkat körülvevő társadalmi háttér anyagi lehetőségek és értékrend tekintetében jelenleg igen heterogén összetételű. Értelmiségiek, vállalkozók, alkalmazottként munkát vállalók és munkanélküliek is alkotják a szülők legnagyobb csoportjait. Családjaink jelentős része alacsony jövedelmű és iskolázottságú. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink száma jelentős, mintegy 15-20%. Ebből fakadóan az iskolának sok új feladatot kellett az elmúlt években megoldania. Ezek közül kiemelkednek a család és az iskola értékrendjének egyeztetésére tett kísérleteink. A tanulók szüleinek nagy része együttműködő, partnere az iskolának. Élnek az iskola által felkínált kapcsolattartási lehetőségekkel. A rendszeres szülői értekezletek, fogadóórák mellett a leendő első osztályosok szüleinek és a nyolcadik évfolyam beiskolázás előtt álló diákjainak, valamint szüleiknek külön tájékoztatót tart az iskola. A leendő első osztályosoknak és szüleiknek nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A kapcsolat erősítésére hagyományosan ünnepségeket és rendezvényeket is szervezünk, ahol a családok velünk együtt örülhetnek a gyerekek sikereinek. Tájékozódásaink szerint a szülők nagy része színvonalas oktató-nevelő munkát kínáló, az eredményes beiskolázást megalapozó, gyermekközpontú, nyugodt légkörű iskolát igényel. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni Az iskola arculata Iskolánkat elsősorban olyan intézménynek tekintjük, amely kultúrát közvetít az itt zajló oktatónevelő munka segítségével. A kultúra számunkra egyaránt jelent ismereteket, érzelmi műveltséget, szociális érzékenységet és szolidaritást, viselkedéskultúrát, a humán, a reál és az informatikai ismeretek egyensúlyát. A kultúrát ugyanakkor élő, változó folyamatnak tartjuk, amelyet minden tantárgy képvisel, és amelyben tanár és diák egyaránt érdekeltek a megismerni és megismertetni akarásban. Az így értelmezett egyenrangúság feltételezi a másik ember, a

132

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. környezet méltóságának tiszteletben tartását. Ebben a pozitív érzelmi légkörben a közösség valamennyi tagja jól érzi magát és a tanulók személyisége optimálisan fejlődhet.

Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Gr. Széchenyi István emlékének ápolása. Ezt szolgálják az évenként szeptember hónapban tartott Széchenyi Napok rendezvényei, ahol átadásra kerül az iskola alapítványa által alapított Széchenyi Ifjúsági Díj, annak a nyolcadik osztályt végzett tanulónak, aki nagymértékben hozzájárult iskolánk hírnevének öregbítéséhez. E napok programja keretében számos megmérettetésre is sor kerül: Széchenyi műveltségi vetélkedő, akadályverseny, Széchenyi foci kupa, valamint rajz pályázat. M inden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, M ikuláskor, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Az iskolában, a helyben fellelhető helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (Iskolamúzeum) található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. A tárlatvezetést iskolánk tanulói végzik. Az 1996-ban megnyitott iskolagalériánk vonzó kulturális élmény kínál tanulóinknak és a városrésznek. Évente 5 alkalommal rendezünk kiállítást meghívott művészek alkotásaiból. Saját iskolai táborhelyünkön (a M ámai-rétben) nyaranta lehetőséget kínál az olcsó táborozásra. Iskolai táborozásaink több évtizedes hagyománnyal bírnak Diák színjátszó körünk 2-3 évente egy előadással lépnek a közönség elé. Az elmúlt években előadtak iskoladrámákat, mesejátékot és daljátékot. A minden tavasszal megrendezésre kerülő Iskola napon, amely sportnap és családi nap a tanulóink együtt mozognak tanáraikkal, szüleikkel. Bemutatkozunk műsoron az osztály közösségek mutatják meg magukat egy-egy rövid műsorszámban. Az évente ősszel és tavasszal szervezett hulladékgyűjtés gazdagítja az osztályközösségek kasszáját és az iskola szépítésére, otthonosabbá tételére is fordítunk a kapott összegből a tanulók véleményének kikérésével. A gyermeknapot a tanulók igényei szerint töltik el az osztályok: kirándulnak, kerékpártúráznak, sétálnak, vendégségbe mennek osztálytársuk tanyájára. Jövőképünket befolyásoló tényezők Szép hagyományaink, jeles szerepléseink, nagyszerű eredményeink ellenére az utóbbi években a gyermeklétszám csökkenésével, a mind több hátrányos helyzetű, speciális képzést igénylő tanuló képzésének problémájával is szembe kellett néznünk. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak: 2011/2012 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Összesen

5. évfolyam 0 0 0 0 0

6. évfolyam 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 6 óra

A 2012/2013-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás 5. és 6. évfolyamokon megszűnik. A tantárgyanként A kompetencia terület neve

5. évf.

133

6. évf.

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Matematikai kompetencia Ismeretek

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése.  Az alapszókincs biztos ismerete.  Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete  A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete.  Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása).  Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása.

Készségek A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása  összeadás és kivonás,  szorzás és osztás,  százalékok és törtek,  mértékegységek  a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás);  a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete);  az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása).

134

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció.  Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.  Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.  Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye.  A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka  A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). Különféle szövegek olvasása és megértése Attitűdök Törekvés a „számoktól való

135

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. félelem” leküzdésére Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására.  Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete.  Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő Pozitív viszonyulás az internethasználathoz  Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.  Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső Alkalmazkodóképesség és rugalmasság. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő A kompetencia terület neve Magyar nyelv és irodalom

5. évf.

6. évf. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere).  Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.  Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . 

136

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Készségek  Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során.  Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során.  Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele.  A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része,  A szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése  A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). Attitűdök 



Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás.  A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.  Kompromisszumkészség.  Tisztesség.

137


A kompetencia terület neve Történelem Ismeretek

5. évf. 



6. évf. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása.



A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése.  A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása.  A közintézményekkel való hatékony érintkezés.   Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.  A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei.   Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás.

Készségek

Attitűdök



.

138

Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása Késztetés azoknak a területeknek a

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja – például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

A kompetencia terület neve Idegen nyelv Ismeretek

5. évf. 









Készségek



 

139

6. évf. A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését az internet és az elektronikus kommunikáció használata Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, Különféle szövegek olvasása és megértése Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében  Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés,  Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.


A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.  Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása.  A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása).  Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka.  A személyes erősségek és gyengeségek felismerése.  Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás.  A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása.  A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás.  A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra.  A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, Pozitív viszonyulás az internethasználathoz  A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.  A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra.  A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet.

Attitűdök

140

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  

 

141

Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség.  Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Öntudatosság. Tisztesség.

A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2010-2011. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Új K Tantárgy / é vfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 3,5 4 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 2 Idegennyelv 3 3 3 3 3 Matematika 4,5 4,5 4 3,5 4 3 3 3 Informatika 1 1 T ermészetismeret 1 1 1,5 2 2 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének - zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 T estnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 T ánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika 0,5 Ember és társadalom, etika 0,5 Mozgókép és média ismeret 0,5 Egészségtan 0,5 Összesen 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Tanulók terhelhetőségének felső határa 22 22 22 24,5 24,5 24,5 29 29 Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 Csoportbontás (idegen nyelv) 3 3 3 3 3 Énekkar 1 T ömegsport 1 1 1 1 1 1 Egyéni foglalkozásokra fordítható 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3 Órakedvezményekre fordítható 1 1 1 1,125 1,125 1,125 1,25 1,25 Napközis órakeret 22,5 22,5 22,5 22,5 15 15

Össz. 46,5 8 15 29,5 2 9,5 3 3 3 3 8,5 11 7,5 22 2 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 177,5 0 177,5 197,5 34,5 15 1 6 21,3 8,875 120

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. A ke re ttante rv é vfolyamonké nti órasz ámai (he ti bontásban) 2011-2012. tané v TANTERV NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Tantárgy / é vfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 3,5 T örténelem és állampolgári ismeret 2 2 2 Idegennyelv 3 3 3 3 Matematika 4,5 4,5 4 3,5 4 3 3 Informatika 1 T ermészetismeret 1 1 1,5 2 2 2 Fizika 1,5 Biológia 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1,5 Ének - zene 1 1 1,5 1,5 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 T echnika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 T estnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 T ánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika 0,5 Ember és társadalom, etika 0,5 Mozgókép és média ismeret Egészségtan 0,5 Összesen 20 20 20,5 22,5 22,5 22,5 25 Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt. 52.§ ( 3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 Tanulók terhelhetőségének felső határa Nem kötelező időkeret 52.§ ( 7 ) Csoportbontás (idegen nyelv) Énekkar T ömegsport Egyéni foglalkozásokra fordítható

22 2

22 2

22 2

2,4

1 2,4

2,4

143

NAT 8. 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5

0,5 25 25

24,5 2,25 3

24,5 5,625 3

24,5 5,625 3

29 7,5 3

29 7,5 3

1 2,7

1 2,7

1 2,7

1 3

1 3

Össz. 46,5 8 15 29,5 2 9,5 3 3 3 3 9 11 7,5 22 2 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 178 0 177,5 197,5 34,5 15 0 6 21,3


1 22,5

1 22,5

1 22,5

1,125 22,5

144

1,125 1,125 15

1,25 1,25 15

8,875 120


8.10 Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Iskolánk az országban egyedülálló, példaértékű kezdeményezés eredményeként az 1965/66-os tanévtől 2002-ig közös igazgatású ének-zene tagozatos általános iskolai és alapfokú hangszeres tanítást végző intézményként működött. Ezt a szervezeti felállást az iskola akkori igazgatója, Galli János kezdeményezte abból a meggondolásból, hogy egy kisváros zenei életének irányítását összefogottan, egy helyről irányítottan lehet eredményesen végezni. Így a zeneoktatás énekes és hangszeres képzését is egy iskolában, jól szervezett körülmények között hatékonyabbá lehet tenni. A gyakorlat sok esetben igazolta ennek az összevont iskolatípusnak az előnyét. Pl.: - a növendékek délutáni időbeosztását praktikussá tudjuk tenni, - a két iskolatípus kollektívája a mindennapok munkájában, (áttanítás, helyettesítés) a közös ünnepi rendezvények megszervezésében, lebonyolításában segítik egymást, - tanulóink tanulmányi előmenetelét együttesen tudjuk figyelni, - helységeket közösen tudunk használni, stb. Városunkban 1965 előtt a zeneoktatás ún. zenepedagógus munkacsoportban folyt. Az ott tanító kollégák a Zeneiskola megalakulásával állami keretek között végezték az oktatást zongora, hegedű, fa- és rézfúvós tanszakokon. Az iskola induló növendéklétszáma 100 fő volt. A tanszakok fokozatosan fejlődtek. Felmerült igény alapján más hangszereket és új tanszakokat indítottunk. A különböző tanszakokon tanuló növendékek aránya megváltozott. Csökkent a zongoristák létszáma, megnőtt az érdeklődés a fúvós hangszerek iránt. Számolnunk kellet az újonnan divatba jött hangszerek keresletével, mint pl. szintetizátor, ütő és a gitár. Az iskolában zenei együtteseket, fúvós- és vonószenekart, kórusokat és kamaracsoportokat működtetünk. A hangszeres és csoportos órák megtartásához azonban nemcsak az Ének –Zenei Általános Iskola osztálytermeit vesszük igénybe, hanem a város, és kistérség egyéb általános iskoláiban is tanítunk. Így könnyebb a közlekedés a város távolabbi pontjain élő gyerekek számára, illetve a zenét tanuló növendékek színesebbé teszik iskolájuk életét. A 2002/2003 tanévtől kezdődően egyéb művészeti ágakkal bővítettük az oktatást. Így elkezdtük a tánc-, szín-, és képzőművészeti képzést. 2006. április 28-án intézményünk felvette Galli János címzetes nyugalmazott igazgató nevét. Az intézmény működése alatt számos növendékből lett muzsikus. Közülük országos, sőt nemzetközi hírű művészek is kikerültek, illetve többen választották hivatásuknak a zeneoktatást mind a hangszeres, mind az énektanítás területén. Nevelőtestületünkben jelenleg kilencen tanítanak iskolánk egykori diákjai közül. Az országos versenyek megyei, területi válogatóin folyamatosan részt veszünk. Növendékeink eredményes szerepléseit a szakmai zsűri elismerései igazolják. Tehetséges növendékek számára több mint 20 éven át nyári zenei tábort szerveztünk, melyet 2006 óta a SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolájával ismét – minden év augusztusában megrendezünk, melyre a környező megyék zenei pályára készülő tanulóit is várjuk. 2007 őszén folytatott minősítési eljárás során tanáraink lelkiismeretes, kimagasló munkájának köszönhetően, a Galli János Alapfokú M űvészetoktatási Intézmény Kiváló minősítést kapott.

145

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszere Zeneművészet Feladatunknak tekintjük az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzését, a zenei ismeretek elsajátítását és minden zenei tevékenység tudatosítását. Célunk, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására képesek legyenek tanítványaink. Tudják az értékes zenét megkülönböztetni a silánytól. A zenei élet eseményei iránt érdeklődjenek, illetve minél többen aktívan vegyenek részt a zenei életben. Táncművészet Célunk a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának fejlesztésén túl a fizikai állóképességük, ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük fejlesztése. Szeretnénk tanulóinkat az egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelni. Feladatunknak tekintjük a tehetséges tanulók felkészítését és irányítását a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe történő aktív részvételi igény kialakítását. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremtünk a táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. Képzőművészet Célunk a tanulók nyitottságának, igényességének, ízlésének , erkölcsi fogékonyságának alakítása mellett látásuk kiművelése, képi emlékezetük és képzeletük fejlesztése. Feladatunknak nemcsak kézügyességük fejlesztését tekintjük, hanem képessé próbáljuk őket tenni, hogy gondolataikat, érzéseiket, elképzeléseiket vizuális eszközökkel jelenítsék meg. Tervező, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységüket fejlesztjük. A múlt értékeinek megismertetésével rávezetjük tanulóinkat annak megszerettetésére, majd továbbvitelére és a hagyományápolására. S zínművészet Célunk, hogy a különböző dramatikus tevékenységi formákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlesszük a tanulók érzelmi, értelmi és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsuk az önkifejezés formáit. Törekszünk tanulóink kifejező, tiszta beszédtechnikájának kifejlesztésére. Képessé kívánjuk őket tenni, hogy az élet más területein elsajátított ismereteket, készségeket életük során hasznosítani tudják. Feladatunknak tekintjük, hogy a tanulók képessé váljanak a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére. Tantervi követelmények Zeneművészet  Legyen képes a tanuló a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel , kotta- és stílhűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni.  Legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival.  Tudja a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani hangszertechnikai tudását.

146

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  Rendelkezzék a növendék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel.  Ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését.  Ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét Képzőművészet Kerámia tanszak  Ismerje a tanuló a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját.  Tudja a tanuló a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket. Legyen képes annak összhangjának megteremtésére.  Tudja elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani.  Ismerje a helyes munkamenetet.  Legyen képes műalkotások értő befogadására. Grafika tanszak  Ismerje a tanuló a grafika alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját.  Tudja a tanuló a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket. Legyen képes annak összhangjának megteremtésére.  Tudja elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani.  Ismerje a helyes munkamenetet. Legyen képes műalkotások értő befogadására.

S zínművészet /drámajáték /  A tanuló legyen képes figyelme összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre.  Tudjon tisztán, kifejezően megnyilatkozni.  Legyen képes önmaga, társa és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, azt a szerepjátékok során hasznosítsa.  Ki tudja fejezni a különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmeket.  Tudjon kapcsolatot teremteni és –fenntartani.  Legyen képes saját teste, mozgása, illetve a tér és a térben mozgó társak érzékelésére, a tér kreatív használatára.  Részt tudjon venni szerepjátékokban, legyen képes csoportos improvizációra. Táncművészet Moderntánc  A tanuló ismerje testrészeinek irányított mozgáslehetőségeit  Képes legyen alapvető kapcsolatteremtő formák kialakítására, továbbá a tér-, ritmika-, dinamika tudatos használatára  Tudjon csoportos munkában aktívan, kreatívan és felszabadultan közreműködni  Ismerje a gyakorlatok esztétikus végrehajtását, a mozgás esztétikai törvényszerűségeit A különböző tantárgyak tartalmi szabályozására iskolánk nevelőtestülete elfogadta a M űvelődési és Közoktatási M inisztérium által 1998-ban késztett Alapfokú művészetoktatás

147

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. követelményei és tantervi programja kiadványt. Így minden tantárgyat az abban szereplő évfolyamonkénti tananyag megjelöléssel tanítunk. A tananyagot annak figyelembe vételével tervezzük meg egy tanévre a növendékek, csoportok képességére lebontva. A képzés tanszakai, tantárgyai, óraszámai Iskolánkban művészeti áganként az alább felsorolt tanszakokon a következő főtárgyakat oktatjuk. A képzési időnél az első számjegy az előképző évfolyamát, a második az alapfok, a harmadik a továbbképző évfolyam számát jelöli. Zeneművészet Tanszak

Főtárgy

Képzési idő

Zongora

Zongora Szintetizátor Orgona

2+6+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam

Vonós

Hegedű Gordonka Furulya Fuvola Oboa Klarinét Fagott Szaxofon Trombita Kürt Tenorkürt Harsona Tuba Ütő Gitár Kamarazene

2+6+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+4+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 2+6+4 évfolyam 0+0+4 évfolyam

Fafúvós

Rézfúvós

Egyéb

S zínművészet anszak Színjáték

Főtárgy Drámajáték Színjáték

Képzési idő 2+6+0 évfolyam 0+0+4 évfolyam

Főtárgy Vizuális alapismeretek Rajz- festés- mintázás M űhelygyakorlat Festészet, grafika

Képzési idő 2+6+4 évfolyam

Képzőművészet Tanszak Kerámia

Festészet és grafika Táncművészet

148

2+6+4 évfolyam

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Tanszak M oderntánc

Főtárgy M odern-kortárstánc

Képzési idő 2+6+4 évfolyam

A különböző művészeti ágak tantárgyait, a tanórai foglalkozások heti óraszámát és időtartamát rendelet szabályozza. Ennek részletezése a M űvelődési és Közoktatási M inisztérium 1998-ban kiadott tantervi programjában található, melyet nevelőtestületünk elfogadott. Az iskola személyiségfejlesztő és közösségformáló feladata Az alapfokú művészetoktatás keretében történő nevelés alkalmat ad a tanuló személyiségének formálására, alakítására. Így: A különböző művészeti ágak foglalkozásain való részvétellel tanulóinkat a rendszerességre neveljük. Életkoruk korai szakaszától kezdődően a helyes időbeosztásra szoktatunk. Kötelességtudatukat az órákra történő felkészüléssel, otthoni gyakorlással, továbbá a nyilvános szereplésekre történő felkészülésükkel, helytállásukkal fejlesztjük. Képessé tesszük őket, hogy teljesítményüket önértékeléssel minősítsék. Erre a csoportfoglalkozások különösen alkalmasak. Önfegyelemre szoktatjuk őket, hogy sikertelenség esetén a kudarcot el tudják viselni. Fejlesztjük figyelmüket, hogy szereplések során tudatosan tudjanak összpontosítani, koncentrálni. Ezzel elősegítjük a ismeretlen közösség előtt történő határozott kiállásukat, találékonyságukat. Törekszünk megfigyelőképességük és képzelőerejük fejlesztésére. A múlt értékeinek megismertetésével hagyománytisztelő és –folytató fiatalokat kívánunk nevelni. Ezzel az amatőr művészeti életbe való aktív bekapcsolódás igényét is kialakítjuk tanulóinkban. Közösségtudatukat a csoportos foglalkozásokon fejlesztjük. Toleranciára szoktatunk az amatőr művészeti együttesekben történő munkával. M ás művészeti iskolák csoportjaival, cserekapcsolatok kiépítésével a helyes kapcsolattartás és kapcsolatkiépítés szabályaira nevelünk. Tehetséggondozás Azok a tanulók, akik az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek, fejlődésük érdekében nagyobb odafigyelést érdemelnek. Hangszeres növendékek esetén ezt magasabb óraszám biztosításával érhetjük el, azaz "B" tagozatra irányítjuk őket. A „B” tagozatos növendékek óraszámait az oktatási törvény írja elő. „B” tagozatra az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani a növendéket. Az átirányítás a főtárgy tanár javaslata alapján a tanszak tanárainak támogatásával történhet. „B” tagozatról testületi döntéssel tanév végén lehet visszasorolni „A” tagozatra a növendéket a hozzá fűzött remények nem teljesítése esetén. „B” tagozaton a tantervi anyag mennyiségi és minőségi növelésére kell törekedni. Biztosítani kell a tanuló minél többszöri nyilvános szereplését. A versenyre, felvételizni készülő tanuló vegyen részt zenei táborokban, illetve keressük annak lehetőségét, hogy szakiskolai tanár meghallgassa. A tanuló érdekében szükséges a folyamatos kapcsolattartás a hangszeres és elmélet tanárok között.

149

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. Egyéb művészeti ágakban a kiemelkedő képességű tanulókkal lehetőség szerint kisebb létszámú csoportokban kell foglalkozni. Kiállításokra, pályázatokon való részvételre, fesztiválokon való közreműködésre kell ösztönözni őket. A tehetséges növendékek szakirányú továbbtanulását indítványoznunk kell, illetve biztosítanunk kell az arra való felkészülést. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái Nevelési-oktatási céljaink megvalósítása érdekében fontosnak érezzük a szülőkkel kialakított kapcsolattartást. M űvészeti áganként félévente legalább egy alkalommal tanszaki szülői értekezletet szervezünk, melyen a főtárgytanár tájékoztatást nyújt az évközi munkáról, az iskola éves rendezvénytervéről. A szülőkkel folytatott négyszemközti megbeszélés során sor kerülhet az egyéni értékelésre. Arra is lehetőséget adunk, hogy alkalmanként a szülő részt vegyen a tanítási órán. Bepillantva az ott folyó munkába sok esetben így segíteni tud gyermekének az otthoni gyakorlásban. Évente minimum két alkalommal minden növendékünk nyilvános rendezvényen /hangverseny, kiállítás, házi fesztivál, stb./ bemutatkozik, melyre a szülőket feltétlen elvárjuk. A tanulók, a szülők és a pedagógusok kötetlenebb találkozására évente egy alkalommal kerítünk sort egy jótékonysági est megrendezésével. Írásbeli tájékoztatás - a tájékoztató füzetben Tartalmazzák a tanuló adatait, a gyermeket tanító nevelők névsorát, a tanuló osztályzatait. A szülőknek rendszeresen át kell nézniük a bejegyzéseket, és aláírásukkal jelezniük kell azok tudomásuk vételét. - az iskolai hirdetőtáblákon - szórólapokon - az iskola honlapján M obilkommunikáció Sürgős esetben a kapcsolattartás ezen formáját alkalmazzuk a szülőkkel A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése Napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, mint pl. a művészeti iskola. M egkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét anyagi támogatást iskolánk kérvény benyújtása után, külön elbírálás alapján ítéli meg. A támogatás formái a következők:  tandíjmérséklés  nyári táborozás alkalmával díjkedvezmény Az embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. Visszahúzódás, félénkség, bátortalanság, egyes esetekben deviáns viselkedési formák is jellemezhetik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket. Ezekkel a gyerekekkel különösen oldott, családias légkört igyekszünk teremteni. Beszélgetéseink során érdeklődünk a tanuló iskolai tanulmányairól, lehetőség szerint ezekben is segítjük őt. Feladatmegoldásaiban még jobban ügyelünk a fokozatosságra. Apróbb

150

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010. feladatok tökéletes megoldásával erősítjük sikerélményeiket. Nehezebb helyzetű gyermekek esetében rendszeresen fejlesztjük önbizalmukat, ítélőképességüket, hogy minél előbb a „küzdés”, „bizakodás” pályájára állíthassuk személyiségüket. Az iskola működésének jellemzői Tanulói jogviszony létesítése, és megszűnése A művészeti iskola zeneművészeti és táncművészeti tanszakaira általában az általános iskola 1. évfolyamától, képzőművészeti, színművészeti tanszakra jellemzően az általános iskola 2. osztályától kezdődően jelentkezhetnek tanulóink. A szülők által kitöltött jelentkezési lapok benyújtása után szaktanárokból álló bizottság javaslatot tesz a tanuló felvételére. Ennek figyelembe vételével az igazgató dönt, és az eredményről írásban értesíti a szülőket. A tanulók beiskolázása minden tanév májusában, illetve szeptemberében történik. A beiskolázáskor figyelembe vesszük - a tanuló általános iskolai tanulmányi eredményét, - az osztálytanítók javaslatát, - túljelentkezés estén a tanuló adottságait, képességeit. A hangszertanulás megkezdését 2. osztályos korban javasoljuk. Ennek propagálását az előző tanév májusában végezzük, amikor a zenei előképzőt végző tanulókat és szüleiket zenés szülői értekezleten tájékoztatjuk a hangszertanulás lehetőségéről, a vele járó kötelezettségekről, a hangszerválasztás lehetőségeiről. Az úgynevezett rövid tanszakra /fúvós / jelentkező tanulók felvételénél előnyben részesednek a korábban legeredményesebben furulyát tanulók. Ugyancsak előnyt élvez a saját hangszerrel rendelkező növendék. A művészeti iskolába történő tanulmányokat idősebb korban is el lehet kezdeni. Ebben az esetben az iskola tanáraiból alakult bizottság a tanuló képességeinek vizsgálása után dönt a tanuló osztályba sorolásáról. A iskolában folyamatosan tanuló növendékek szülei május hónapban írásban nyilatkoznak gyermekük tanulmányának folytatásáról vagy befejezési szándékáról. A művészeti iskolában a tanuló jogviszonya a szülő írásbeli kérésére szűnhet meg félévkor, nagyon indokolt esetben /lakhelyváltozás, betegség, stb. / tanév közben. Fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén többszöri felszólítás megtörténte után ugyancsak megszűnik a tanuló jogviszonya. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki megfelel évfolyama minimális követelményeinek, valamint főtárgyból és a kötelező tárgy/ak/ból eredményes vizsgát tett. Amennyiben az évolyam tantervi követelményeit a tanuló nem tudta teljesíteni, az adott évfolyamon folytathatja tanulmányait. Egy tanév alatt két évfolyam anyagát is el lehet végezni. Ez esetben az év végi vizsga anyagát a magasabb osztály anyagából kell megválasztani és ebből osztályozó vizsgát köteles tenni. Amennyiben a tanuló az osztály anyagát önhibáján kívüli okok miatt /betegség, családi ok, stb. / nem tudta elvégezni, lehetősége van osztályában maradni. Év végén a bizonyítványban és a törzslapra ezt a tényt be kell vezetni. Az alapfok befejezésekor művészeti alapvizsga letétele kötelező. 151


A tanulók munkájának értékelési módja. Beszámolók Az iskolában tanulók félévkor beszámolót, év végén vizsgát tesznek. Ezek a számonkérések szaktanárokból alakult legalább 3 fős bizottság előtt zajlanak. A félévi beszámolók lehetnek nyilvános órák, valamint zártkörű rendezvények. A választott formát az éves tanszaki munkatervben rögzíteni kell. Ha bármilyen elfogadható indok miatt a tanuló az év végi vizsgán nem vesz részt, lehetőség van tanszakon belül egy másik vizsganapon beszámolót tenni. Ha ez nem lehetséges, a tanuló munkájának minősítését a féléves munka alapján a szaktanár állapítja meg. A vizsgákon a tanulók teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus értékeli. A bizottság tagjai véleményezhetik, illetve javaslatot tehetnek más érdemjegyre, amennyiben az értékelés nagyon eltér a szokásostól. A félévi értékelésről a főtárgy tanára a szülőket az ellenőrzőn, év végén a bizonyítványon keresztül értesíti. Minősítés, értékelés A reális értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen végrehajtott követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, képességeihez is viszonyítani kell. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, mindig a bizalomra kell épülnie. A tanulók munkáját két szempont szerint értékeljük:  A képességeket, a szakmai teljesítményt szöveges megjegyzéssel, vagy egytől ötig terjedő osztályzattal.  A szorgalmat, a munkához való hozzáállást kettőtől ötig terjedő osztályzattal. A szöveges értékelés fokozatai: jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Szöveges értékelést adunk tanulóinknak:  előképzőben mindkét évfolyamon  Választható és egyéb zenei tárgyak közül zenekar, kórus, kamarazene, zeneirodalom, zenetörténet tantárgyakból Érdemjeggyel osztályozandó tárgyak:  főtárgyak (1. évfolyamtól folyamatosan)  kötelező zenei tárgyakból /szolfézs, zeneelmélet / Kották, tankönyvek kiválasztásának elvei Az iskolánk által elfogadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadvány minden művészeti ágban tanszakonként tartalmazza a javasolt kották és tankönyvek jegyzékét. A kiválasztásnál a következőkre figyelünk;   

tartalmazza a minimum követelmény anyagát; adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre; legyen alkalmas több éves válogatásra;

152

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv 2010.  előnyben részesítjük az egymásra épülő kiadványokat;  beszerzési ára mérsékelt, a kiadvány minősége jó legyen. Hangszer-, könyv- és kottatár használata Tanulóink tanulmányaik során az iskola tulajdonában lévő hangszereket használhatják. A használatba vétel tényét a szülőknek egy kötelezvény aláírásával kell tudomásul vennie. Amennyiben használat során gondatlanságból eredően a hangszer megsérül, annak javíttatásáról a szülőnek gondoskodnia kell. A természetes elhasználódásból eredő hibák javítását az iskola végezteti. Iskolánk minden tanulója külön térítési díj fizetése nélkül jogosult az iskolai könyv- és kottatár használatára. A kiadványok kölcsönzése a főtárgy tanáron keresztül történik. Tanév végén az iskolai könyvtárból kikölcsönzött kiadványokkal a tanároknak el kell számolni. Térítési díjak A művészeti iskola tanulói tanulmányaikért térítési díjat kötelesek fizetni. Ennek mértékét az érvényben lévő miniszteri rendelet alapján az önkormányzat határozza meg. A képviselőtestület minden esztendőben felülvizsgálhatja a térítési díj nagyságát. A térítési díj mértéke függ a tanuló tanulmányi eredményétől, életkorától. A csongrádi Galli János Alapfokú M űvészetoktatási Intézmény térítési díjszabályzatának meghatározásakor, valamint a kedvezmény mértékéről és formájáról Csongrád Város Önkormányzatának képviselő testületének rendelkezései az irányadóak, valamint a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása, mint fenntartó rendelkezései. A kedvezmény megítéléséről a jogszabályok és helyi rendelkezések figyelembe vételével az igazgató dönt.

153

Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Helyi Tanterv Tartalom

Recommend Documents