CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL

BESZÁMOLÓ A HIVATAL 2014. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

2015

2

3

TARTALOMJEGYZÉK

3

I. II.

SZEMÉLYI ES TÁRGYI FELTÉTELEK SZOCIÁLIS SZAKFELADAT

6

1. 1.1. 1.1.1.

8 8 8

4.4.2. 5. 6.

AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA Az engedélyesek bejegyzése, adatmódosítása és törlése A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások általános gyakorlata Szociális foglalkoztatás engedélyezése Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET Az I. fokú szociális hatáskör vizsgálata Az ápolási díjra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálata, különös tekintettel a 2014. január 1-jén hatályba lépett változások érvényesülésére A lakásfenntartási támogatás megállapítása jogszerűségének vizsgálata A jegyzői szociális hatóság személyi és tárgyi feltételei Az engedélyesek rendes ellenőrzése A szociális foglalkoztatás szakmai ellenőrzése A vizsgálatok tapasztalatai A 2014. évi rendes ellenőrzések tapasztalatai, különös figyelemmel az ellátotti jogok érvényesülésére A fogyatékos személyek nappali intézményeinek célvizsgálata PANASZÜGYEK TOVÁBBKÉPZÉSEK

III.

GYÁMÜGYI SZAKFELADAT

1. 1.1.

AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások Gyermekjóléti alapellátások, és szakellátások működési engedélyeztetése A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET Jegyzői gyámhatósági hatáskör vizsgálata Járási gyámhivatalok vizsgálata A gyermekvédelmi szakellátás nevelkedő, átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében tett intézkedések A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. § és 53. § alkalmazása,

1.1.2. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.2. 4.3. 4.4. 4.4.1.

1.1.1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.2.1.

4.2.2.

8

9 10 11 11 11 16 22 22 23 23 23 23 24 24 24 26 28 30 31 31 31 33 33 41 42 42 52 52

52

4

4.2.3.

emellett a Ket. 51. § (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátása A gondnokság alatt álló és támogatott döntéshozatalra szoruló személyek 52 érdekében a hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatok ellátása feltételrendszerének vizsgálata

4.2.4.

A gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a járási gyámhivatalnál 52 kezdeményezett a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés, vagy annak észlelése alapján indult eljárások vizsgálata, figyelembe véve azt is, hogy a megvalósult- e a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 17. § (3) bekezdése szerinti együttműködés, a gyámhivatal részéről a bántalmazóval szemben tett feljelentések megtétele, a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatának vizsgálata a Gyvt. 17. § (5) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés megtartására vonatkozóan

4.2.5.

5. 6.

Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült jelentéshez tájékoztatás A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai BŰNMEGELŐZÉS – KOORDINÁCIÓ PANASZÜGYEK

IV.

EGYÉB FELADATOK

1. 2. 3. 4. 5. 5.1. 6. 6.1.

Szakmai segítségnyújtás Járási gyámhivatalvezetői értekezletek Jogszabály-véleményezés, szakmai állásfoglalás Nyári gyermekétkeztetés Ombudsmani vizsgálatok Gyermekjogi műhely Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkeresésére lefolytatott vizsgálatok A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében tett intézkedések A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. § és 53. § alkalmazása, emellett a Ket. 51. § (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátása A gondnokság alatt álló és támogatott döntéshozatalra szoruló személyek érdekében a hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatok ellátása feltételrendszerének vizsgálata

4.3. 4.4.

6.2.

6.3.

6.4.

53 53 55 58 63 71 71 72 73 77 78 78 78 79

79

80

A gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a járási gyámhivatalnál 80 kezdeményezett a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés, vagy annak észlelése alapján indult eljárások vizsgálata, figyelembe véve azt is, hogy a megvalósult- e a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

5

szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 17. § (3) bekezdése szerinti együttműködés, a gyámhivatal részéről a bántalmazóval szemben tett feljelentések megtétele, a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatának vizsgálata a Gyvt. 17. § (5) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés megtartására vonatkozóan 6.5. 6.6. 7. 8. 9. 10. 11.

V.

Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült jelentéshez tájékoztatás Egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megkeresésére lefolytatott vizsgálatok Adatszolgáltatások, felmérések; egyéb események Kapcsolat a Csongrád Megyei Főügyészség Közrendvédelmi Szakággal Oktatói, vizsgáztatói feladatok ellátása Bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatások vizsgálata

80 80 80 80 83 83 83

A 2014. ÉVI MUNKA- ÉS ELLENŐRZÉSI TERV 86 TELJESÍTÉSE 96 STATISZTIKA 100 FÜGGELÉK 1-7. sz. függelék: Beszámolók Csongrád megye járási hivatalainak 2014. évi 100 szociális hatósági tevékenységéről 8. sz. függelék: Összevont statisztikai adatok a járások I. fokú szociális hatósági 119 ügyintézéséről 9-15. sz. függelék: Beszámolók Csongrád megye járási gyámhivatalainak 2014. évi 120 tevékenységéről

6

I. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A Szociális és Gyámhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) 2014. évben újabb szociális szakreferens kolléganő szült, azonban a 2012-ben szülési szabadságra távozott kolléganő áprilisban munkába áll, így a nagyon jó emberi és szakmai kvalitású Hivatal együtt marad. Elmondható, hogy egy hosszú évek óta összeszokott, kiváló szakmai s emberi kvalitású közösség alakult ki, amely folyamatosan képes határidőre eleget tenni feladatainak. Ügyrend szerinti létszámunk 14 fő. Hivatásos gondnokok, támogatók A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 134. § (2) bekezdése értelmében a hivatásos gondnokokat a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat foglalkoztatta, míg 2013. január 1. napjával a kormányhivatal szociális és gyámhivatalának állományába kerültek a fenti jogszabályhely szerint. A hivatásos gondnokok foglalkoztatására határozatlan idejű megbízási szerződést kötöttem, díjazásuk az új Ptk. hatályba lépését követően megváltozott, jelenleg bruttó 3.700,Ft/hó/gondnokolt. Mivel az új Ptk. az összeférhetetlenség kérdésben nem igazán ad útmutatást, a megbízási szerződésekben szerepelnek a korábban jogszabályban rögzített összeférhetetlenségi okok. Ezen túlmenően vezetői utasításban szabályoztam a pénzkezelés, illetve elszámolás rendjét. A 14/2014. (XII. 23.) MVM utasítás szerint a hivatásos gondnokok bekerültek a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körébe. Tekintettel arra, hogy itt nem közszolgálati tisztviselőkről, hanem polgári jogi szerződés alanyairól van szó, szerződéses kereteket kell majd kialakítanunk, mivel magával az elvvel feltétlenül egyetértünk. Összesen 48 főt – köztük valamennyi hivatásos gondnokot – hivatásos támogatóvá is átképeztük, de a beszámolási időszakban hivatásos támogató kirendelésére nem került sor. Folyamatosan kötjük az új hivatásos gondnokokkal a szerződéseket, illetve 2015. márciusában képzést is tartunk, hogy a nagyszámú nyugdíjas hivatásos gondnok utánpótlása biztosított legyen.

Tárgyi feltételeink továbbra is jónak mondhatók, a munkavégzéshez – válságos költségvetési helyzetünk ellenére – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően minden segítséget megkapunk a Kormányhivatal vezetésétől, de lassan határainkat feszegetjük. A lehető legtakarékosabb tervezés mellett sem tudunk annyi helyszínt meglátogatni, amennyit szeretnénk. Ettől függetlenül törekszünk a lehető legmagasabb szakmai színvonal elérésére. A hivatalvezetéssel, a törzshivatallal és a szakigazgatási szervekkel kiváló együttműködés alakult ki.

A járási struktúra kialakítása kérdéskörének további tapasztalataival nem foglalkozok bővebben, azt a 9-15. számú mellékletek tartalmazzák. Azt azonban feltétlenül megemlítem, hogy a munkateher tovább nőtt, ahogy azt az alábbi táblázat is szemlélteti:

7

Járások

Településszám

Iratforgalmi adatok 2013

2014

Eltérés

Eltérés

Döntések száma 2013

2014

Szeged

13

28078

40868

+46 %

7274

8960

+23,2 %

Hódmezővásárhely

4

8318

8781

+5,6 %

3116

3178

+2 %

Makó

15

6705

16707

+149 %

2709

3321

+22,6 %

Szentes

8

12611

14360

+13,9 %

2340

2138

-8,6 %

Mórahalom

10

4951

5557

+12,3 %

774

818

+5,7 %

Csongrád

4

5927

6047

+2 %

1679

1664

-0,9 %

Kistelek

5

5764

6173

+7,1 %

1336

1123

-16 %

Összesen

60

72354

98493

+36,1 %

19928

21202

+6,4 %

Két járásnál van komolyabb probléma: az egyik Csongrád, ahol szakmai alkalmasság kérdése vetődik fel egyes kollégáknál, míg Szegeden nagyon komoly vezetői válság alakult ki, ami mélyebb elemzést igényel, de sajnos egyre inkább összeomlással fenyeget, ezért itt sürgős lépésekre lesz szükség a bizalom és az egészséges működés helyreállításához.

8

II. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 1.1. Az engedélyesek bejegyzése, adatmódosítása és törlése Az engedélyesek bejegyzése, adatmódosítása és törlése keretében 2014. évben a legnagyobb munkát a szolgáltatói nyilvántartásba történő hivatalbóli bejegyzések adták. Mindösszesen 170 szolgáltató vagy intézmény hivatalból történő bejegyzésére került sor Csongrád megyében az első félév végéig. A csekély számú új bejegyzés mellett - új szociális intézmény bejegyzésére csak egyetlen esetben került sor az év folyamán – 93 adatmódosítás történt a szolgáltatói nyilvántartásban az év során. Az adatmódosítások legnagyobb részét a tanyagondnoki gépjárművek cseréje tette ki, de jellemző volt házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának csökkentése, és többször előfordult, hogy a fenntartók befogadás nélkül is kérték az idősek otthonaiban a férőhelyszám emelést. 2014. december 23-án érkezett a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartó kérelme, az egy éve már elkészült és 2014 őszén műszakilag átadott Egyesített Szociális Intézmény Rehabilitációs Centrum 6763 Szatymaz, Kossuth u. 1. szám alatti szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye – 20 fő tekintetében. A szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresés a finanszírozási rendszerbe történő befogadás kérdésében, továbbá az ágazati azonosító kiadásához szükséges rögzítésre a MŰKENG rendszerben még aznap sor került. A fenntartó a kérelem alapján 2015. január 1-től kérelmezte az új engedélyes bejegyzését, azonban csak azt igazolta, hogy kérelmet nyújtott be a szükséges szakhatósági állásfoglalások kiadása iránt, a szakértői vélemény kiadásához jogszabályban előírt szakértői díjat pedig nem fizette meg. Mindezek miatt hiánypótlási felhívást kellett kibocsátani, továbbá tisztázni szükséges, hogy pontosan milyen intézményt/intézményeket kíván működtetni a fenntartó a telephelyen. A kérelem kiegészítése alapján 10 fő átcsoportosítására kerül sor a Fésű u. 4. szám alatti engedélyes telephelyről (rehabilitációs intézmény szenvedélybetegek részére), és 10 fő új ellátott (10-18 éves szenvedélybeteg gyermekek addiktológiai rehabilitációs intézmény) bejegyzését kérelmezi, amire egyébként sajnos nagy igény lenne. Az eljárás jelenleg is folyamatban van. 1.1.1. A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások általános gyakorlata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 140/U. § (6) bekezdése alapján a 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókat, szociális intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) a működést engedélyező szervnek 2014. június 30-áig kellett hivatalból bejegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba. Gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve a Szolgáltatói Nyilvántartás (a továbbiakban: MŰKENG) felváltotta a Szociális Regisztert, amely a papír alapú engedélyek adatait tartotta nyilván. A MŰKENG újdonsága, hogy egy konstitutív hatályú, közhiteles hatósági nyilvántartásként működik a Szociális Regiszter követő nyilvántartásával szemben. A MŰKENG-re való átállás során - a nagyszámú, segítő elméleti és gyakorlati képzések, valamint az NRSZH munkatársainak nagyfokú segítőkészsége ellenére - folyamatosan szembesülnünk kellett a felmerülő, többnyire informatikai jellegű rendszerhibákkal. Több esetben vált szükségessé az áttöltéssel kapcsolatos segítség, iránymutatás kérése. A „szolgáltatás duplikáltan szerepel” hibatípus hivatalunknál a tanyagondnoki szolgálatoknál és a lakóotthonok áttöltésénél okozott problémát. A tanyagondnoki szolgáltatások és a

9

lakóotthonok esetében is javasoltuk, hogy megoldható legyen a szolgáltatás többszöri felvitele. Álláspontunk szerint a tanyagondnoki szolgáltatásoknál úgy tudtuk jogszabályszerűen megoldani a helyzetet, hogy egy szolgáltatáshoz felrögzítettük a többi szolgáltatás gépjárművét is, és azt kértük, hogy megnyitásra kerüljön a megjegyzés lehetősége, hogy valahol jelezni tudjuk, hogy konkrétan hány tanyagondnoki szolgáltatásról van szó. Lakóotthonok esetében is hasonló volt a probléma, itt a férőhelyszámok emelésével tudtuk kezelni a problémát, de így az okozott problémát, hogy a jogszabályban meghatározott maximális férőhelyszámot meghaladó mértéket kellett rögzíteni. A NRSZH részben írásban (a tanyagondnoki szolgáltatásokra vonatkozóan), részben szóban (a lakóotthonokra vonatkozóan) tájékoztatott a fenti problémákkal összefüggő álláspontjáról, amely alapján – a más alapszolgáltatásokhoz integráltan működő falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatások kivételével – ezen szolgáltatások külön szolgáltatónak, külön engedélyesnek minősülnek és külön ágazati azonosítóval kell felrögzíteni őket a rendszerbe. Hivatalunk ezen ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság iránymutatása alapján járt el. Álláspontunk szerint a jogszabályszerűség és egyértelműség biztosítása érdekében azonban ezekben az esetekben a vonatkozó rendelkezések módosítására lenne szükség, tekintettel arra, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.) alapján engedélyesnek a szolgáltató székhelye és telephelye minősülhet és ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni, nem pedig például egy telephelyen nyújtott szolgáltatásonként, mondjuk lakóotthonok esetében. Az év második felétől megvalósult a teljes körű elektronikus ügyintézés első szakasza, tekintettel arra, hogy a fenntartók ettől az időponttól kizárólag elektronikus úton terjeszthetik be a Szociális és Gyámhivatalok felé kérelmeiket, bejelentéseiket, valamint azok mellékleteit. Mivel a fenntartók nagyon kis számban vettek részt az NRSZH által meghirdetett képzéseken, folyamatos segítségre volt szükségük az új rendszer első használatakor. A MŰKENG alkalmazása során felmerülő problémák megoldása érdekében nagyon jó, együttműködő kapcsolatot sikerült kialakítani az NRSZH munkatársaival, a rendszer működésével kapcsolatos zavarokat inkább a nyilvántartás „élesben” történő fejlesztése okozhatja. A költségcsökkentés érdekében továbbra is bevett gyakorlat a kiadmányozott iratok szkennelése és e-mail útján történő megküldése azokban az esetekben, amikor az ügyfél, a szolgáltató, intézmény, vagy más hatóság csak tájékoztatásul kap az adott iratból, ahhoz az ő tekintetében joghatás nem fűződik. 1.1.2. Szociális foglalkoztatás engedélyezése A szociális foglalkoztatást végzők intézményi és külső foglalkoztatók köre ebben az évben változatlan maradt. A szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzések nem érintették a szociális foglalkoztatásban résztvevő intézmények, szociális foglalkoztatásra vonatkozó engedélyeit. A foglalkoztatási engedélyek nem kerültek át a közhiteles nyilvántartásba. 2014. évben szociális foglalkoztatás keretében működési engedély módosítására egy esetben került sor. Ezen eljárás keretében az intézményi foglalkoztató a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szfr.) 5. § (1) bekezdés alapján bejelentette, hogy a foglalkoztatási engedélyben szereplő külső helyszíneken nem kívánja a foglalkoztatást folytatni. Kérelmének megfelelően, a foglalkoztatás működési engedélyének módosítására került sor.

10

Az Szfr. 17. § (5a) bekezdés alapján a szociális foglalkoztatás 2014. évi finanszírozására általános pályázat nem került kiírásra, a 2013. december 31-én hatályos finanszírozási szerződések hatálya 2014. december 31-éig meghosszabbodott. A hatályos Szfr. 17. § (5b) bekezdése alapján a szociális foglalkoztatás 2015. évi támogatására sem kell általános pályázatot kiírni, a 2014. december 31-én hatályos támogatási szerződések hatálya 2015. december 31-éig meghosszabbodik, a támogatási időszak 2015. december 31-éig tart. Az Szt. 99/C. § alapján – a szociális foglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében – vezetett nyilvántartás kapcsán a foglalkoztatóktól történő adatszolgáltatás folyamatos és megfelelő. Az adatváltozás az erre rendszeresített excel táblázatban került rögzítésre. 1.2. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Mr.) gyakorlati tapasztalatai a hatályba lépése óta eltelt idő alapján összegezhetőek, a felmerülő problémák tipizálódása megtörtént. Általában elmondható, hogy az ügyfelek a kérelem nyomtatványt figyelmesen töltötték ki, a megfelelő dokumentumokat becsatolták, és azok a kérelmezők, akik nem rendelkeztek megfelelő szakvéleménnyel illetve fogyatékossági támogatást megállapító államkincstári határozattal, igyekeztek friss szakorvosi véleményt beszerezni, vagy klinikai zárójelentést csatolni kérelmükhöz. A 2014. év folyamán beadott kérelmek száma 226 db volt. Az arányok az előző évekhez hasonlóan továbbra is a használt gépjármű vásárlási szándék felé tolódtak el, melynek magyarázatára a kérelmezők több indokot hoztak fel. Volt, aki a típus megkötését kifogásolta, bár mivel már több modell közül lehet választani a Suzuki gyártmányú gépjárművek kínálatában, ez az indok egyre ritkábban fordult elő. Ügyfelek jelezték viszont, hogy nehezen találtak olyan kereskedőt, aki hajlandó lett volna segíteni a vásárlást, mert az értékesítők nehezményezték, hogy hónapok telnek el, mire megkapják a pénzüket a minisztériumtól. Gyakori indok volt az is, hogy nehéz 5 évesnél nem régebben üzembe helyezett gépjárművet találni közel 1 millió forint körüli áron, viszont a kérelmezőknek nem volt több önerejük illetve kis jövedelemmel rendelkezők voltak, így nagyobb hitel felvételében nem tudtak gondolkodni. Többen váltottak menet közben használt autóvásárlási szándékról új autóvásárlási szándékra, majd miután letárgyalták a bank képviselőjével a hitelfelvétel és törlesztés részleteit, kiderült számukra, hogy nem tudják azokat vállalni. Olyan ügyfél is akadt, akinek annyira kicsi volt a jövedelme, hogy a bank hitelképtelennek minősítette és így elesett a támogatástól. Akadt olyan kereskedő Budapesten, aki a foglalót átvette az ügyféltől, menet közben eladta a lefoglalózott autót és a foglalót az ügyfélnek még jelenleg sem fizette vissza, aki kénytelen volt feljelenteni a kereskedő céget. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az ügyfél nevén futó kérelemre a kiutalás azonban megtörtént, így jelenleg ez a kérelmező nem tud új kérelmet indítani. 2014. évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya 20 db új gépjármű és 20 db használt gépjármű vásárlásához adott támogatást, segédmotoros kerékpárnak minősülő 3 vagy 4 kerekű jármű, és járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlásához erre az évre keretet nem kaptunk, átalakítási támogatásra a keretszám 1 db volt. A keret éves keret. Az 1 db átalakítási utalvány kiadásáról a 2014. június

11

5-én tartott ülésen tett bizottsági javaslat alapján döntött a Hivatal. A lemondott támogatások és az előző évekből megmaradt támogatás keretéből 39 új és 75 db használt gépjármű vásárlásának lehetősége emelte a keretszámot. Segédmotoros kerékpárnak minősülő 3 vagy 4 kerekű jármű, és járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék maradvány keretéből 10 db támogatás került megállapításra. Maradványkeretből 7 db átalakítási támogatást állapított meg a Hivatal. Elutasító döntésre, egészségügyi állapotra való tekintettel 39, egyéb feltételek hiányában 52 esetben került sor. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének orvosszakértőihez 45 kérelmező esetében kellett szakértő kirendelő végzést küldeni a közlekedőképesség akadályozottságának mérésére irányuló vizsgálatok lefolytatásáért, az állapot fennállását igazoló szakvélemények kiállításáért, mivel a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedőképessége bár súlyosan akadályozott volt, azonban erre vonatkozóan orvos-szakmai szerv általi korábbi minősítéssel vagy fogyatékossági támogatást megállapító államkincstári határozattal nem rendelkeztek. 1.3. Jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése Jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése tárgyában 2014. évben 8 kérelem érkezett Hivatalunkhoz. A benyújtott kérelmek alapján 6 esetben rendelkeztünk a jelzálogjog bejegyzéséről, illetve 2 esetben jelzálog törlése tárgyában hoztunk határozatot. 2. A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 2.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások A beszámolási időszakban összesen 195 főszám és 408 alszám született a II. fokú szociális igazgatási ügyekben. A jogorvoslati eljárások alapját általában ügyféli kérelem benyújtását követően indult közigazgatási eljárás adta. A beszámolási időszakban összesen 166 döntés, ezen belül 136 határozat és 30 végzés született a II. fokú szociális igazgatási ügyekben, ami kb. 40%-kos csökkenést jelent a 2013. évhez képest (2013-ban 264 határozat és 76 végzés volt). Ez részben azzal is magyarázható, hogy nagyon sok konzultációt folytattunk az I. fokú szociális hatóságokkal, segítettük az egységes jogértelmezést- és alkalmazást, illetve ügyfelek a tőlünk kapott tájékoztatás után nem éltek fellebbezési lehetőségükkel. A jogorvoslati eljárások alapját nagyrészt az ügyféli kérelem benyújtását követően indult I. fokú közigazgatási eljárásban született döntés jelentette. A fellebbezések ritkán tartalmaztak szakmai jellegű kifogást, és ha utaltak is az eljárás vagy a döntés jogszabálysértő voltára, általában elmaradt a konkrét jogszabályhely megjelölése. Az együttműködési kötelezettségszegések esetén gyakori volt a megromlott egészségi állapotra, szociális helyzetre, valamint az adott ügyhöz tartozó kötelezettséghez, vagy jogszabályi előíráshoz nem kapcsolódó olyan élethelyzetre való hivatkozás, melyre tekintettel méltányosság gyakorlását, vagy a leírtak mérlegelését kérték a fellebbezők a jogorvoslati eljárásban. A jogorvoslati kérelmekben felhozott indokokat a II. fokú határozatban minden esetben tételesen megválaszoltuk, tájékoztatást is nyújtva a döntés okairól, illetve az ezt követő lehetőségekről.

12

Általában helybenhagyó döntések születtek (123 db). Elvétve került sor az I. fokú döntés megváltoztatására (10 ügyben), vagy megsemmisítés mellett az I. fokú eljárás megszüntetésére (3 db), vagy új eljárásra utasításra (3 ügyben). Az aktív korúak ellátására vonatkozó ügyekben a foglalkoztatást hel yettesítő támogatás a hátrányos munkaerő piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszerének fő pillére. Azok a személyek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, vagy sajátos egyéni élethelyzetükből adódóan a közcélú foglalkoztatásban nem tudnak részt venni, továbbra is a rendszeres szociális segél yt kapták. (A hatáskör gyakorlója a település jegyzője.) Az aktív korúak ellátásán belül a rendszeres szociális segélyezettekhez az ügyek alig 10%-a kapcsolódott, és ezen belül az egészségkárosodottak, valamint az irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők voltak érintve (Szt. 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjai). Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pont szerinti lehetőséget inkább csak a nagyobb települések biztosítják az önkormányzati rendeletükben, a tavalyi évben egyetlen ügy keletkezett ezzel a jogalappal. Az Szt. 37. § (1) bekezdés c) pont biztosította feltételhez kapcsolódóan pedig annak 2012. évi bevezetése óta még nem volt jogorvoslati eljárás. Ebben az ügycsoportban 2014-ben 54 döntést hoztunk – 46 határozatot és 8 végzést –, ami a 2013. évhez képest (182 döntés) az ügyszám kb. kétharmados csökkenését jelentette. Ennek az az oka, hogy a 2012-es és 2013-as évek átfogó jellegű jogszabályváltozásai után 2014-re beállt a rendszer. Az ellátást igénybe vevők megismerték az eljárást, a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, például az állami foglalkoztatási szervvel való kapcsolattartást, a fontosabb határidőket, vagy az ún. 30 napos munkavégzés kötelezettségét. Az új ügyfelek tájékoztatása is koncentrált: szóban és írásban is pontos, jól érthető információt kaptak az ügymenetről. Ebben a körben ki kell hangsúlyozni az I. fokú szociális hatóságnál dolgozó kollégák hozzáértését, precíz és lelkiismeretes munkáját is. Ehhez kapcsolódóan jól nyomon követhető a közfoglalkoztatás fokozatos felértékelődése: a 2014. évre jelentősen csökkent azon ügyek száma, ahol az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére az Szt. 36. § (2) bekezdés a)-e) pontjai alapján került sor. Egyre többen vették igénybe az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munka nyújtotta lehetőségeket, vagy éltek a közfoglalkoztatás nyújtotta előnyökkel, ahol többen jelezték igényüket a hosszabb időtartamú, rendszeres munkavégzésre. A felértékelődés oka – a visszajelzések szerint – a létbiztonság mellett az egyén és a család közérzetére tett jó hatása. Megfigyelhető, hogy a munka világába való visszakapcsolással megnő az évek óta munkanélküli vagy alkalmi munkára berendezkedett személyek önbizalma, javul a fellépésük, és innen már könnyebben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Kiemelést érdemlő változás – és ez a jogorvoslati eljárások számottevő csökkenésében is fontos szerepet játszik – hogy 2013-hoz képest a tavalyi évben elvétve került sor az aktív korúak ellátásra való jogosultság megszüntetésére az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pont ea)-ed) alpontjaira hivatkozással. Az ún. 30 napos munkavégzési kötelezettség természetes részévé, vagy feltételévé vált a jogintézménynek. Az Szt. 37. § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély maximális összege a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér

13

megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2014. január 1-jén hatályba lépő módosításával nőtt a közfoglalkoztatási bér összege. A közfoglalkoztatási bér emelkedésével összhangban módosultak a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletnek /a továbbiakban: Pr./ a rendszeres szociális segély maximális összegét meghatározó rendelkezései is. 2014. január 1-jétől, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 45.569,- Ft volt. Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 22.769,- Ft volt. A közgyógyellátási ügyekben folytatott jogorvoslati eljárásban 38 döntés (35 határozat és 3 végzés) született. Az előző évhez képest kb. felére csökkent a jogorvoslati ügyek száma (2013-ban 78 közgyógyellátási ügyben jártunk el). A fenti, csökkenő tendencia miatt 2014-ben már nem volt jellemző, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál elhúzódott volna a II. fokú szakhatósági állásfoglalások elkészítése. Egyebekben pedig folyamatosan csökken azoknak az ügyeknek a száma, ahol szakhatósági állásfoglalást kellett beszerezni, mert az eljárások nagyobb részében a kérelmező jövedelme meghaladja az Szt-ben a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot megalapozó összeghatárt. A járások a két évre megállapított alanyi közgyógyellátási ügyekben a 2013. év után 2014-ben is több olyan korábbi jogosultat szűrtek ki, aki a jogosultsági feltételek fennállásának hiányában kapta – esetenként évek óta – az ellátást. Ezen ügyfelek között például az I.-II. fokú rokkantsági fokozatból idővel III. rokkantsági fokozatba sorolt, de ezt a változást nem jelző már öregségi nyugdíjas, mezőgazdasági-munkaképtelenségi járadékban részesülő vagy a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra jogosult személy is volt. A bizonyítási eljárásban a járási hivatalok nem csak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság /NYUFIG/ által megküldött névsorra támaszkodtak, de az adott kérelmező vonatkozásában belföldi jogsegély keretében is többször megkeresték NYUFIG-ot, a tényállás tisztázása körében. Egy ügyben a járási hivatal a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 30. § f) pontja értelmében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasította, mivel a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származott. A végzést jogszabályszerűségére tekintettel helybenhagytuk. A méltányossági közgyógyellátás a 2013. december 31-ig hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben nyújtott ellátás volt. Ezekben az ügyekben a Szociális és Gyámhivatal járt el másodfokon. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény értelmében ugyanakkor 2014. január 1-jétől az ellátás a képviselő-testület hatáskörébe került. A hatáskör-változást érintően speciális átmeneti szabály megalkotására nem került sor.

14

Az átmenet során a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-ában írtak voltak az irányadók, tehát az újonnan hatályba lépő jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kellett alkalmazni. Ez azt jelentette, hogy a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben még a jegyző járt el, és a jegyző által hozott döntés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatala bírálta el. Az ápolási díj ügyekben a tavalyi évben 41 döntés (28 határozat és 13 végzés) született. Ez alig marad el a 2013. év számaitól (43 döntés, vagyis 33 határozat és 10 végzés volt). Az ápolási díj ügykörében évek óta ez a szám tartja magát a jogorvoslati eljárásokat illetően. A fellebbezések oka zömében a hozzátartozói jogviszony hiánya, illetve az, hogy a háziorvosi igazolás értelmében az ápolt személy tartósan beteg. Annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülő családok szociális biztonsága stabilabb alapokra helyeződjön, a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 2014. január hó 1. napjától tovább differenciálta az ápolási díj rendszerét. A 2014. január 1-jén hatályba lépett változások az alábbiakban foglalhatóak össze: a) A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását, gondozását végző családtagok részére biztosítható ápolási díj összege 2013. december hó 31. napjáig a költségvetési törvényben megállapított alapösszeg – bruttó 29.500,- Ft – 130%-a volt. Az ellátás új elnevezése emelt összegű ápolási díj, és összege január 1jétől az alapösszeg 150%-ára emelkedett. Első alkalommal a január hónapra járó, február hónapban folyósítandó ellátást kellett emelt összegben folyósítani. A Pr. 7. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ápolási díj összegének változásáról nem kellett határozatot hozni, ha az ápolási díj összege kizárólag a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg emelkedése, vagy az ápolási díj alapösszeghez viszonyított arányának emelkedése miatt változott, és a jogosultat az ápolási díj teljes összegben illette meg. Tehát az emelt összegű ápolási díj összegének emeléséről csak azon jogosultak esetében kellett döntést hozni, akik részösszegben kapják az ápolási díjat. b) Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult a közeli hozzátartozó, ha olyan személy ápolását, gondozását végzi, aki: - a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, - a 18. életévét nem töltötte be vagy köznevelési intézményben tanul – ilyen esetben a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a 20., sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetén a 23. életévét betölti –, és állapota miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos

15

igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást-gondozást igényel. A kiemelt ápolási díj havi összegét a jogszabályalkotó az ápolási díj alapösszegének 180%ában határozta meg. Az állapot igazolására szolgáló iratok körét a Pr., valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet határozta meg. Ezek a következők: - a 18 év felettiek esetén: a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy - a 18 év alattiak, illetve azon nagykorú ápoltak esetén, akikre tekintettel tanulmányaik folytatása miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak [erre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény /a továbbiakban: Cst./ szerint annak a tanévnek a végéig van lehetőség, amelyben a tanuló a 20., sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 23. életévét betölti], a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló miniszteri rendelet szerinti igazolás. [A tanulmányok folytatása miatt a nagykorú személyre tekintettel folyósított magasabb összegű családi pótlék (Cst. 11. § (2) bekezdés) nem azonos az ún. saját jogú családi pótlékkal. Erre azon személyek lehetnek jogosultak, akiknek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévük betöltését megelőzően sem haladta meg az 50 %-ot (Cst. 4. § f) pont fb) alpont). A kétféle családi pótlék között a legegyszerűbben az összegük alapján lehet különbséget tenni. Míg a tanulmányok folytatására tekintettel folyósított ellátás összege 23.300,- Ft vagy 25.900,- Ft lehet, addig a saját jogon folyósított családi pótlék összege 20.300,- Ft (Cst. 11. § (1) bekezdés g)-i) pont).] A miniszteri rendelet tervezete szerint az utóbbi kör számára a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot igazoló formanyomtatványt az a szakorvos állítja ki, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult. A kiemelt ápolási díjra jogosító betegségek és fogyatékosságok köre a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek, fogyatékosságok körével megegyezik. Ezen túlmenően a szakorvos igazolja a kiemelt ápolási szükségletet is. Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a személynek, aki – tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően – a) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá b) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni. A kiemelt ápolási díjra való jogosultság igazolásához háziorvosi igazolásra és szakvéleményre nincs szükség. 2014. január hó 1. napjától módosult a Pr. a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítéséért járó szakértői díj kiegyenlítésének

16

határidejét érintően is. Az átutalásra nyitva álló határidőt a korábbi öt munkanap helyett harminc napban állapította meg. A kiemelt ápolási díjhoz kapcsolódóan összesen három jogorvoslati kérelem érkezett a tavalyi évben. Egy ügyben a szakorvosi igazolás szerint az ápolt kiskorú kiemelt ápolási szükséglete nem állt fenn, ezért a kérelmet el kellett utasítani. Két másik ügyben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve által kiállított hatósági bizonyítvány szerint a nagykorú ápolt személy állapota szerint a D minősítési kategóriába tartozott. A kérelmező azonban nem a hatósági bizonyítványt ellen élt fellebbezéssel – az I. fokú szociális hatóság ez irányú tájékoztatása ellenére sem –, hanem az ápolási díj ügyben nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A Szociális és Gyámhivatalnak azonban nincs hatásköre arra, hogy a jogorvoslati eljárásban a rehabilitációs hatóságtól újabb hatósági bizonyítványt szerezzen be. Időskorúak járadékával kapcsolatban egy ügyben folytattunk jogorvoslati eljárást, melynek lezárásaként helybenhagyó határozatot hoztunk. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ügykörében a 2014. évben 15 ügyben folytattunk eljárást, melyek során 11 határozatot és 4 végzést hoztunk. (Ezek a számok 2013-ban 19 döntés – 14 határozat és 5 végzés – voltak.) A kérelmek elutasítására a kérelmező, illetve családja jövedelmi és/vagy vagyoni viszonyai miatt került sor. A jogi szabályozás egyebekben nem változott 2013-hoz képest. Lakásfenntartási támogatással kapcsolatban 15 döntés – 14 határozat és egy végzés – keletkezett. Ez utóbbi ügyben az első fokú szociális hatóság határozatát megsemmisítettük, és az első fokú eljárást megszüntettük. (2013-ben 16 helybenhagyó döntést és 5 végzést hoztunk, ezért az eljárások száma arányában nem változott.) A kérelmező, illetve családja jövedelmi vagy vagyoni viszonyai miatt kellett a kérelmeket elutasítani, de volt példa arra is, hogy a jogorvoslati kérelem a folyósított összeg emelésére vonatkozott, amelyet a Szociális és Gyámhivatalnak el kellett utasítania.

3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA A folyó év első félévében összesen 15 szociális hatósági ügyhöz kapcsolódóan folyt peres eljárás a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A peres eljárások témakör szerinti megosztása a következő: - aktív korúak ellátása ügyében: 9, - közgyógyellátási ügyben: 2, - ápolási díj ügyben: 3, - lakásfenntartási ügyben: 1, ez mindösszesen: 15.

17

Aktív korúak ellátása ügyében 9 másodfokú határozat ellen éltek keresettel. Az első félévben 8 peres eljárásban született döntés. Egy esetben az ítélet a felperesi kérelmet elutasította azzal, hogy az ügyben eljáró II. fokú szociális hatóság a terhére rótt jogszabálysértés(eke)t nem követte el. Három ügyben a felperes elállt a keresettől, és kérte a per megszüntetését. Két ügyben az eljárás a szünetelést követően megszűnt. Egy ügyben a bíróság a Pp. 324. §-a alapján alkalmazandó 157. § d) pontja alapján, két másik ügyben a 157. § e) pontja alapján a pert megszüntette. Kiemelést érdemel, hogy az aktív korúak ellátási ügyeiben a II. fokú szociális hatósági ügyek számának fentebb részletezett csökkenése miatt a kapcsolódó perek száma is lényegesen csökkent, majd a felére esett vissza: a 2013. évben 17 per volt ebben az ügykörben. Közgyógyellátási ügyben 2 másodfokú határozat ellen nyújtott be az ügyfél keresetet. Egy ügyben a bíróság a Pp. 324. §-a alapján alkalmazandó 157. § d) pontja alapján, egy másik ügyben a 157. § e) pontja alapján a pert megszüntette. Az alanyi ápolási díj ügyben 3 másodfokú határozat ellen élt keresettel az ügyfél. Egy ügyben született az alperes Szociális és Gyámhivatal számára kedvező döntés: az ítélet a felperesi kérelmet elutasította. Egy másik ügyben a szegedi, később ruzsai lakos ügyfél ápolási díj ügyben benyújtott kereseti kérelmére a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. március 28-án megtartott tárgyaláson meghozott 2.K.26.902/2013/9. számú ítélettel Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének 2012. június 15. napján kelt 01-56048-1/2012. számú és a Szociális és Gyámhivatal 2012. augusztus 22. napján kelt VI-C-001/1136/2012. számú határozatának az ápolási díj és kamatai (összesen 464.000,- Ft) visszafizetésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel éltünk a Kúria felé, amely a 2014. január hó 15. napján kelt Kfv.III.37.396/2013/7. számú ítéletével a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Álláspontja szerint az első fokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és az abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. Az Szt. 17. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére. A perben rendelkezésre állt adatok tanúsága szerint a felperes a lakcímváltozás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, holott erre a kötelezettségére a hatóság már az ápolási díjat megállapító határozatában, majd azt követően többször is felhívta a figyelmét. Mulasztása megalapozta a fenti idézett törvényi rendelkezés értelmében a szociális ellátás megszüntetését. A visszafizetés elengedésével kapcsolatosan is helytálló rendelkezést hozott az elsőfokú bíróság. A jogszabályi előírásból következően „a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybe vevőt” kell kötelezni az ellátás visszafizetésére. A két feltételnek együttesen kell fennállnia, ez

18

azonban a felperes esetében nem teljesült. Így az ellátás megszüntetésének fennállt a feltétele, a visszafizetésre kötelezésnek azonban nem. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozta a Kúria, hogy az alperes által hivatkozott illetékességi szabálynak, azaz annak, hogy az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell megállapítania /Szt. 41. § (2) bekezdés/ az ellátás megszüntetésének szempontjából volt jelentősége, a visszafizetési kötelezettséghez azonban további feltételnek is teljesülnie kellett, azaz a jogosulatlanság és rosszhiszeműség egyidejű fenn álltának. Ennek hiányában a visszafizetésre kötelezés nem volt jogszerűnek tekinthető. A Kúria megállapította, hogy az első fokú bíróság a Pp. 339. § és 339/A. §-nak megfelelően vizsgálta felül a keresettel támadott alperesi határozatokat, és nem terjeszkedett túl az itt rögzítetteken. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Egy következő ügyben az ambrózfalvi lakos felperes alanyi ápolási díjra való jogosultságának felülvizsgálata ügyében 2013. márciusában indította meg eljárását a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatala, mint elsőfokú szociális hatóság. A háziorvosi ’Igazolás és szakvélemény az ápolási díj megállapításához’ nyomtatvány szerint az ápolt személy súlyosan fogyatékos látássérült, aki betegsége miatt állandó és tartós gondozásra szorul. A gondozás várható időtartama: három hónapnál hosszabb. Az igazolás alapja a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház Makó által 2005-ben kiadott 2005/ 04210 számú zárójelentés. A Járási Hivatal a bizonyítási eljárásban megkereste a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Hódmezővásárhelyi, Makói Kistérségi Népegészségügyi Intézet Makói Kirendeltségét, hogy a háziorvosi igazolás felülvizsgálatát végezze el arra vonatkozóan, hogy nevezett súlyosan fogyatékos látássérültnek tekinthető-e az Szt. 41. § (3) bekezdés a) pontja aa) alpontjában foglaltak alapján. Dr. Végh Mihály megyei szakfelügyelő főorvos a benyújtott dokumentumokra figyelemmel elkészített szakvéleménye szerint nevezett beteg nem tekinthető súlyosan fogyatékos látássérültnek. Az első fokú szociális hatóság a 2013. június hó 5. napján kelt CS-04B/01/3482-3/2013. számú határozatával megállapította, hogy felperes az ápolási díjra 2013. június hó 1. napjától nem jogosult, a pénzbeli ellátás folyósítását pedig 2013. május 31. napjával szüntette meg. Döntését a fenti szakvéleménnyel indokolta. A határozat ellen az ügyfél a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. Csatolta a CSMEK Hódmezővásárhely-Makó Szemészeti szakrendelés II. (6900 Makó, Kórház u. 2.) által folyó év június 14-én kiadott ambuláns jelentést, amely tartalmában megegyezett a rendelkezésre álló orvosi iratokkal. A jogorvoslati eljárás abból indult ki, hogy az ápolási díj ügyben az elsőfokú szociális hatóságnak elsősorban azt kellett vizsgálnia, hogy a nagykorú, ápolni kívánt személ y súl yosan fogyatékos-e. A Járási Hivatal bizonyítási eljárásában beszerzett szakvélemény egyértelműen kimondta, hogy ápolt személy nem súlyosan fogyatékos, ugyanakkor a fent

19

hivatkozott jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé az ápolást végző személy részére e pénzbeli ellátás megállapítását tartósan beteg nagykorú ápolt személy esetén. Fentiek alapján a 2013. július 16. napján kelt CSC/01/891/2013. számú határozattal az első fokú szociális hatóság jogszabályszerű döntését hel ybenhagytuk. Felperes a másodfokú határozat ellen keresettel élt, melyben felperes azt kifogásolta, hogy a háziorvosi szakvélemény felülvizsgálatához felkért megyei szakfelügyelő főorvos szakvéleménye az ápolt személyes vizsgálata nélkül készült el. Felperes a bíróságtól ügye megvizsgálását, és az ápolási díj további, visszamenőleges folyósítását kérte. Alperesi nyilatkozatunkban – többek között – hivatkoztunk a bizonyítási eljárásra. Előadtuk, hogy az ügyben eljáró szociális hatóságok jogszabályszerűen jártak el, és a Pp. 330. § (2) bekezdésére hivatkozással kértük a kereset elutasítását. Az első tárgyaláson alperes vállalta, hogy megkeresi a Járási Népegészségügyi Intézetet annak érdekében, hogy az az ápolt személy személyes vizsgálatát követően részletes, tényállást is tartalmazó szakvéleményben megállapítja a fogyatékosság tényét. A Pp. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás szünetelt. Ez után belföldi jogsegély keretében végzéssel megkerestük a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetét, hogy az ápolt személy vonatkozásában a ’Háziorvosi igazolás és szakvélemény’ ismételt felülvizsgálatát végezze el oly módon, hogy annak alapja személyes vizsgálat legyen. Kértük továbbá, hogy a felülvizsgálat eredményét részletes, tényállást is tartalmazó szakvéleményben foglalja össze, melyben adjon választ arra, hogy - milyen a beteg látásélessége, illetve milyen fokú a látótér beszűkülése, illetve kapcsolódóan - a szakvélemény adjon választ arra is, hogy nevezett súlyosan fogyatékos látássérültnek tekinthető-e az Szt. 41. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontba foglaltak alapján.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének tájékoztatása szerint a hatáskörét megállapító az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségellenőrzéséről és minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet alapján nincs hatásköre a fenti módon eljárni. A levelet továbbítottuk a bíróságnak továbbra is fenntartva, hogy az ügyben eljáró szociális hatóságok eljárása jogszabályszerű volt. A következő tárgyaláson felperes indítványozta továbbá igazságügyi orvosszakértő kirendelését, amelyet alaposan meg is indokolt. Az általunk előadottakból azonban egyetlen mondat került a jegyzőkönyvbe, mely szerint elleneztük a szakértő kirendelését. A bíró elrendelte a beavatkozó igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot, amelyről a lelet és vélemény 2014. április 4-én készült el. E szerint az ápolt személy esetében legalább 2000. novembere óta folytatólagosan vélelmezhető az aliglátás, míg 2013. júniusa óta a gyakorlati vakság.

20

Az utolsó tárgyaláson a bíró kérdésére felek elismerték a szakvéleményben foglaltakat. A bíró álláspontja szerint alperesnek vissza kellene vonnia a másodfokú határozatot, az elsőfokú szociális hatóság döntését pedig megsemmisít új eljárásra utasítás mellett. Alperes nem osztotta ezt a véleményt, álláspontja szerint az ügyben eljáró közigazgatási szervek nem követtek el jogszabálysértést, ezért a Ket. 114. §-a alapján nem vontuk vissza a határozatot. Hivatkozásunk szerint nem sértettük meg a Ket. 50. § (1)-(5) §-aiba foglaltakat sem, mivel a tényállást tisztázásra került a vonatkozó szakmai jogszabályok biztosította lehetőségeken belül. A Ket. 50. § (5) bekezdése értelmében a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. De a törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. A 2013-ban hatályos Szt. fenti, 43. § (1)-(2) és (4) bekezdései e vonatkozásban meg is határozzák, hogy az ápolási díj ügyekben a háziorvos által kibocsátott igazolás és szakvélemény felülvizsgálatát mely szerv végezheti el. Sem az Szt., sem az R. nem teszi lehetővé tehát, hogy a szociális hatósági ügyekben folytatott bizonyítási eljárásban igazságügyi orvosszakértőt rendeljen ki az eljáró közigazgatási szerv. Szóban ismételten részletesen kifejtett álláspontunk szerint, ha így tett volna a szociális hatóság, akkor hatáskör hiányában járt volna el, és a meghozott döntése semmis lenne. A szakmai véleményünk szerint ezt egyfajta jogi hiátusként is fel lehet fogni, hiszen a fenti kérdésben a Ket. szűkebb lehetőségeket biztosít a közigazgatási eljárásban, mint amekkorát a Pp. biztosít a közigazgatási perben. Ezzel együtt az ügyben eljáró közigazgatási szervek eljárása jogszerű volt. A bíró ellenében alperesi képviselő ragaszkodott az ítélethez azzal, hogy a másodfokú határozat nem jogszabálysértő, és azért is, mert látni szeretné az ítélet indokolását. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fenti ügyben kelt 7.K.27.730/2013/11. számú ítéletét 2014. május hó 23. napján vette kézhez a Szociális és Gyámhivatal. Ebben a bíróság kimondta, hogy a kereset alapos, az eljárt közigazgatási szervek határozatait új eljárásra kötelezés nélkül hatályon kívül helyezte. Kimondta, hogy felperes 2013. június hó 1. napjától kezdődően továbbra is jogosult az ápolási díjra Ambrózfalva Körjegyzőjének 2009. február 6. napján kelt 79/2009. ügyszámú határozata alapján. (Ezzel figyelmen kívül maradt, hogy ápolási díj ügyekben 2013. január hó 1. napjától kizárólag a járási hivatalok rendelkeznek határkörrel, és az ambrózfalvi határozat óta az ápolási díj alapösszegében is volt változás.) Az ítélet indokolása idézte a Ket. 50. § (1) bekezdését, amely szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A bíróság gondolatmenete a továbbiakban a Pp. 336/A. § (2) bekezdése mentén vezette le az alperes bizonyítási kötelezettségét, figyelmen

21

kívül hagyva, hogy a közigazgatási eljárásra nem a polgári perrendtartás, hanem a Ket. az irányadó jogszabály. Figyelmen kívül maradt tehát a Ket. 50. § (5) bekezdése, amelynek második fordulata értelmében törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. Álláspontunk szerint az ápolási díj ügyekben a szociális hatósági eljárásra a Ket. 50. § (5) bekezdésnek ez a második fordulata vonatkozott, hiszen az Szt. 43. § (4) bekezdés a) pontja alapján az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. Az Szt. nem hatalmazza fel a közigazgatási szerveket arra, hogy a bizonyítási eljárásban igazságügyi orvosszakértőt rendeljenek ki. Az ítélet kiemelte, hogy alperes elismerte az aggálytalan orvosszakértői véleményt. Ez az elismerés lett az ítélet alapja. Álláspontunk szerint az alperesi elismerés nem jelenti azt, hogy a közigazgatási szervek eljárása vagy döntése jogszabálysértő lenne. Hivatalunk azonban nem helyezte szakmai presztízsét a felperes érdekei elé, és nem vitatta el azt az erőfeszítést, melyet az ügyfél szülője testi és lelki jóléte érdekében tett, ezért nem indított felülvizsgálati eljárást a Kúrián. Ebben az is szerepet játszott, hogy úgy éreztük, szociális érzéketlenség lenne a részünkről, ha a felperes újabb egy évig nem jutna hozzá a pénzbeli ellátáshoz. Lakásfenntartási támogatási díj ügyében 1 másodfokú határozat ellen nyújtott be az érintett ügyfél keresetet. Az ügyben a bíróság a Pp. 324. §-a alapján alkalmazandó 157. § e) pontja alapján a pert megszüntette. Szociális intézmények működési engedélyezése ügyében 2014. év első félévében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság két lényegében ugyanolyan ügyben egymással teljesen ellentétes döntést hozott. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása még 2013-ban férőhelyszám-átcsoportosításokat kívánt végrehajtani idősek otthonai tekintetében, azért hogy az 50 férőhelyes idősek otthona (Szeged, Alsókikötő sor 13.) ellátottjainak más idősotthonokba történő elhelyezésével az 50 férőhelyes idősek otthona helyén hajléktalan ellátásokat nyújthasson. A fenntartó 26 férőhelyet kívánt átcsoportosítani egy Szeged. Kálvária sgt. 45. szám alatti 150 férőhelyes idősek otthonába (176 férőhelyesre emelni), illetve 24 férőhelyet szeretett volna átcsoportosítani egy 160 férőhelyes Szeged, Acél u. 1. szám alatti intézménybe (184 férőhelyesre emelni). Hivatalunk mindkét esetben elutasította a kérelmet, tekintettel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 57. § (3) bekezdésre, mely szerint az ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona intézmény legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását biztosítja. A fenntartó fellebbezést terjesztett be döntéseinkkel szemben. A másodfokon eljáró Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal mindkét esetben helybenhagyta döntéseinket. A másodfokú hatóság hivatkozott az Szt. módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény 56. § (1) bekezdésére,

22

amely alapján a szociális intézményben ellátottak számára vonatkozó, Szt. 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azon intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követően kapnak működési engedélyt. Indokolásukban kifejtették, hogy a jogalkotó célja szerinti értelmezés szerint a rendelkezés hatályba lépését követően nem engedélyezhető 150 fős férőhelyszámot meghaladó idősek otthona szolgáltatás. A már létező, nagy létszámú intézmények esetében azonban nem kell ezt a szabály alkalmazni, nem kell a működési engedélyben szereplő férőhelyszámot 150 főre csökkenteni. Ez a szabály nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a férőhelyszámok korlátozása fokozatosan érvényesüljön. A jogszabály nem ad felhatalmazást arra, hogy a törvénymódosítás hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkező intézmények a működési engedélyük módosítása révén korlátlanul emelhessék férőhelyszámukat, a jogszabályi felhatalmazás hiányán túl ez nyilvánvalóan ellentétes lenne a módosító törvény céljával. Megjegyzem mindkét szóban forgó intézmény a módosító törvény hatálybalépését megelőzően kapott engedélyt. A fenntartó mindkét esetben keresettel élt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. A Bíróság először Szegeden, 2014. január 28. napján kelt ítéletében a 150 férőhelyes idősek otthona 176 férőhelyesre történő emelésének tárgyában hozott döntést, melyben a felperes fenntartó keresetét elutasította. Ugyanez a bíróság Szegeden, 2014. március 3-án kelt ítéletében a 160 férőhelyes idősek otthona 184 férőhelyesre történő emelésének tárgyában megállapította, hogy a kereset alapos és a másodfokú hatóság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. A bíróság álláspontja szerint jogszabálysértő volt a kérelem elutasítása, tekintettel arra, hogy a jogszabályból nem vonható le az a következtetés, hogy a jogalkotó célja egyúttal az is lett volna, hogy a korábban működési engedéllyel rendelkező intézményekre is vonatkozzon a korlátozás. A fentiekre tekintettel a másodfokú hatóság megváltoztatta hivatalom elsőfokú döntését és a 184 férőhelyre emelte az engedélyezett és befogadott létszámot a Szeged, Acél u. 1. szám alatti idősek otthona vonatkozásában, azonban nem csökkentette le az Alsókikötő sor 13. szám alatti idősek otthona férőhelyeinek számát. Hivatalunk álláspontja szerint ez szükséges lett volna a férőhelyszám-átcsoportosítás miatt, azonban jelzésünk ellenére ebben az ügyben nem történt intézkedés. Mindezeket követően a fenntartó újból benyújtotta kérelmét, melyben ismételten 26 férőhelyet kíván átcsoportosítani a Szeged. Kálvária sgt. 45. szám alatti 150 férőhelyes idősek otthonába (176 férőhelyesre emelni). A kérelmet hivatalom elutasította, mely döntés ellen a fenntartó fellebbezést terjesztett elő. Az eljárás jelenleg is folyamatban van. Időközben 2015. január 1-jén hatályba lépett az Szt. 140/C. §-a amely alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény – 2012. június 26-áig hatályos – 56. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés alapján az intézmények a százötven fős férőhelyszámot nem léphetik túl és a százötven fős vagy ezt meghaladó férőhelyszámú intézmények férőhelyeinek száma tovább nem bővíthető. 4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS ÉS FELÜGYELET 4.1. Az I. fokú szociális hatáskör vizsgálata Munkatervünknek megfelelően elvégeztük a 2014. évre tervezett szociális hatósági ellenőrzések jelentős részét.

23

Ennek során vizsgáltuk  a lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó jogszabályok érvényesülését, különös tekintettel támogatási összeg jogszerű megállapítására, valamint arra, hogy a hatóság határozata tartalmazza-e a támogatandó költségnem kiválasztásának szempontjait;  a hatóságok az ügyek mekkora hányadában állapítják meg a támogatást más költségnemekre, mint amit a kérelmező kérelem formanyomtatványon a „lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadások” rovatban megjelölt, illetve ezekben az esetekben a hatóság a határozat indokolásában feltünteti-e a kérelemtől való eltérés okait;  az eljárási szabályok érvényesülését a Ket., illetve az Szt. 5. § (1) bekezdése alapján,  a jegyzői szociális hatóságok személyi és tárgyi feltételeit. •

Az ellenőrzés módja: iratbekérés, valamint az általunk szerkesztett két oldalas táblázat adatokkal való kitöltése volt.

4.1.1. Az ápolási díjra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálata, különös tekintettel a 2014. január 1-jén hatályba lépett változások érvényesülésére A munkaterv szerint Csongrád és Szentes járásban helyszíni vizsgálat keretében ellenőriztük volna az ápolási díjra vonatkozó jogszabályok érvényesülését, különös tekintettel a 2014. január 1-jén hatályba lépett változásokra. (A vizsgált időszak: 2014. március 1.- december 31.) Ezeket az ellenőrzéseket azonban a Csongrád Megyei Kormányhivatal költségvetési helyzetére tekintettel elrendelt takarékosság miatt átütemeztük a 2015. évre. 4.1.2. A lakásfenntartási támogatás megállapítása jogszerűségének vizsgálata Felügyeleti jogkörben eljárva a munkaterv szerint elvégeztük Kiszombor, Deszk, Röszke, Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér, Pitvaros, Csanádpalota, Nagylak, Ferencszállás, Klárafalva, Maroslele, Szatymaz és Forráskút jegyzőjének, valamint Szeged címzetes főjegyzőjének, mint a lakásfenntartási támogatással összefüggő ügyekben hatáskörrel rendelkező első fokú szociális szerv hatósági tevékenységének ellenőrzését. 4.1.3. A jegyzői szociális hatóság személyi és tárgyi feltételei A személyi és tárgyi feltételeket minden településen megfelelőnek találtuk. 4.2. Az engedélyesek rendes ellenőrzése 2014. év során összesen 106 ellenőrzésre került sor a szociális szolgáltatók és intézmények körében 41 székhelyen és 65 telephelyen. Az ütemezett ellenőrzések helyszíni vizsgálatai – egy kivétellel – minden esetben megtörténtek. A Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Szeged, Fésű u. 4. szám alatti engedélyesnél az év végére tervezett ellenőrzés a fenntartóval történt egyeztetést követően 2015. évre került átütemezésre. Az ellenőrzéseket ebben az évben is szinte minden esetben szakértői vélemények nélkül voltunk kénytelenek lefolytatni. Azon ellenőrzések esetén, ahol az eljárások megszüntetésre kerültek, tájékoztattuk a fenntartókat, hogy a szakértői vélemények megérkezését követően, annak megállapításai alapján Hivatalunknak lehetősége van újabb hatósági ellenőrzést indítani.

24

Hivatalunkban a hatékony munkavégzés és a költségtakarékosság érdekében továbbra is az a gyakorlat, hogy a kollégák - az ellenőrzés jellegétől, illetve az ellenőrzött szolgáltató, intézmény nagyságától függően akár hárman- négyen - közösen folytatják le az ellenőrzéseket, illetve a fenntartó által visszaküldendő ellenőrzési adatlapokat nem küldjük ki papíralapon, annak csak elektronikus elérhetőségét adjuk meg a végzésben, illetve szükség esetén tájékoztatásul e-mail útján csatoljuk a szükséges dokumentumokat. 4.3. A szociális foglalkoztatás szakmai ellenőrzése Az Szfr. 6. § (1) bekezdése alapján a 2014. éves ütemterv szerint három intézményi foglalkoztató által biztosított szociális foglalkoztatás ellenőrzésére került sor, melyek a tervnek megfelelően megvalósultak. Egy fejlesztő felkészítő és két munka-rehabilitációs foglalkoztatás ellenőrzése kapcsán hiányosság feltárására nem került sor sem a hivatal, sem a szakértő részéről. A 2013. évben ellenőrzött egy külső és három intézményi foglalkoztató ellenőrzésének lezárására ez évben került sor, úgy, hogy az Szfr. 6. § (1) bekezdése értelmében az ellenőrzés során a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának megvalósulása tekintetében kért szakvélemény - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján az erőforrások korlátozott volta miatt nem készült el. 4.4. A vizsgálatok tapasztalatai •

A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó anyagi jogszabályok, valamint az eljárási jogszabályok minden vizsgált iratban érvényesültek. A támogatási összeg megállapítása jogszerűen történt, a hatóságok határozatai általában tartalmazták a támogatandó költségnem kiválasztásának szempontjait.

•

Az I. fokú szociális hatóság egyetlen vizsgált iratban sem állapította meg a támogatást más költségnemre, mint amit a kérelmező kérelem formanyomtatványon a „lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadások” rovatban megjelölt.

A jegyzőknek továbbított hivatalos feljegyzések szerint tiszta, pontos, zömében jogszabályszerű ügyintézést tapasztaltunk. Az I. fokú hatóságok szakmai munkája jól nyomon követhető. A feltárt kevés anyagi, de jellemzően inkább eljárásjogi problémát jeleztük. 4.4.1. A 2014. évi rendes ellenőrzések tapasztalatai, különös figyelemmel az ellátotti jogok érvényesülésére A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztálya 2014. január 16-án kelt levelével megkereste hivatalunkat a 2013. évben elindított és le nem zárt ellenőrzési eljárások listájával kapcsolatban. Az ellenőrzések iratainak áttekintését követően megállapítottuk, hogy 50 szakértői kirendelő végzés esetében nem érkezett meg a szakértői vélemény a fenti időpontig. A megkeresésben tájékoztattak, hogy a megküldött listán szereplő ellenőrzéseket külső szakértők bevonásával legkésőbb 2014. május 31-ig elvégzik. A határidő leteltét követően elektronikus úton megkerestük a Módszertani Főosztályt az ellenőrzések lezárása érdekében a hiányzó szakértői vélemények kérdésében. Megkeresésünkre tájékoztattak, hogy a megkeresésben nevesített ellenőrzésekre nem

25

került sor, tekintettel a bevont erőforrások korlátozott voltára. Ezekben az esetekben szakértői vélemény nélkül került sor az ellenőrzések lezárására. A 2013. évben átmenetileg fennálló túlterheltség a módszertani feladatellátás terén a határidő hosszabbítási kérelmek indokolása alapján állandósult. A 2014. évi rendes ellenőrzések során továbbra is gondot okozott, hogy az ellenőrzések során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szolgáltatások szakmai megfelelőségének kérdésében kirendelt Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szakvéleményét a legtöbb esetben a meghosszabbított határidőn belül sem küldte meg hivatalom számára és a helyszíni ellenőrzések jóval az SZGYH ellenőrzését követően történtek csak meg. Az egyházi módszertani intézmények esetében ilyen túlterheltséget nem tapasztaltunk. Az intézmények, szolgáltatók részéről merült fel észrevételként a módszertani feladatok tekintetében, hogy a megyei módszertani intézmények megszűnésével nincs kihez fordulni, ha szakmai jellegű kérdés merül fel. A korábban kialakult személyes ismeretség alapján tudnak esetleg nem hivatalosan tájékoztatást kérni, vagy csak az interneten tudnak információkat keresni, ami sajnos nem minden esetben aktualizált információ. Ehhez kapcsolódóan pozitív dologként kell megemlíteni, hogy számítógép, internet elérhetőség minden szolgáltatónálintézménynél biztosított. Az országos módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztálya, vélhetőleg a jelenlegi személyi állománya miatt, szinte csak az ellenőrzések elvégzésére összpontosít. Tapasztalataink szerint több, kevesebb sikerrel, a határidők nagymértékű csúszása miatt, azonban az év során egyéb módszertani kiadványok, az intézményekben folyó szakmai munkát segítő anyagok megjelentetésére nem került sor. A helyszíni ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítottunk az ellátotti jogok érvényesülésének vizsgálatára, így az alábbi - szolgáltatásonként eltérő - jogok érvényesülését vizsgáltuk részletesen: teljes körű ellátás biztosítása; egyenlő bánásmód biztosítása; jövedelmi, vagyoni helyzet jogszabályi keretek között történő vizsgálata; élethez, emberi méltósághoz való jog biztosítása; testi épséghez, testi- lelki egészséghez való jog biztosítása, személyes adatok védelme; magánélettel kapcsolatos titokvédelem; személyes ingóságok intézménybe történő behozatala; vagyon- és értékmegőrzés; intézményen belüli és kívüli szabad mozgás joga; látogatók fogadásának, családi kapcsolatok fenntartásának joga; hivatalos ügyekben történő segítségnyújtás; házirend megsértése miatt kitiltás/intézményi jogviszony megszüntetés jogszerűsége. Az elmúlt évek ellenőrzései során folyamatosan javuló tendencia figyelhető meg az ellátotti jogok érvényesülése tekintetében, annak ellenére, hogy Csongrád megye ellátottjogi képviselők által történő lefedettsége csak az év végére oldódott meg. Az intézmények egyre fokozottabb figyelmet fordítanak arra, hogy ellátottjainak törvényben szabályozott jogaik ne sérüljenek. Az ellátotti jogok vizsgálata során, a helyszíni ellenőrzések alkalmával, interjúk készítésére került sor elsősorban az ellátottakkal, de alkalmanként azok hozzátartozóival is. Folyamatosan vizsgálta hivatalunk a tartós bentlakásos intézmények esetén az érdekképviseleti fórum tevékenységét, a jogszabályban biztosított felhatalmazásaik érvényesülését. Általánosan megállapítható volt, hogy az ellátottak meg vannak elégedve a szolgáltatás minőségével, az intézmények tárgyi felszereltségével, a szolgáltatás vonatkozásában nyújtott tájékoztatással, a dolgozók magatartásával, segítőkészségével, szakmai hozzáállásával, valamint a személyes érdekérvényesítés lehetőségeivel. Az érdekképviseleti fórumok működése maradéktalanul biztosított volt minden intézményben. Hivatalom a legtöbb esetben élt a jogszabályi lehetőséggel, miszerint az Sznyr. 37. § (6) bekezdése alapján az ellenőrzés során a működést engedélyező szerv az ellátottjogi képviselőtől adatot, illetve tájékoztatást kérhet, amely köteles azt 15 napon belül megadni. Sajnálatos módon 2014. évben több alkalommal is

26

változott az ellátottjogi képviselő személye, ennek következtében egyetlen egy alkalommal sem érkezett válasz megkeresésünkre. A szociális szolgáltatók, intézmények akadálymentesítése bár javuló tendenciát mutat, de a teljes körű akadálymentesség még nem valósult meg maradéktalanul a megyében. A kisebb állami fenntartók számára továbbra is nehézséget jelent a személyi feltételek teljesítése, valamint az intézményi térítési díjak helyes kiszámítása. Az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények esetében 2014. évben nyolc intézmény kétévenkénti soros ellenőrzésére került sor. A Csongrád Megyei Kirendeltség vezetőjével folytatott konzultáció alapján megvizsgálta a hivatal a „kastélyotthonok” kivételével az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmények esetében, a határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételeit. Megállapítást nyert, hogy a személyi feltételek minden intézményben megfelelőek, a tárgyi hiányosságok megszüntetése kisebb-nagyobb költségráfordítással megoldható. A Szegedi Vakok Otthona esetében 2014 tavaszán 30 millió forint ráfordításával, az eddig hiányzó közösségi helyiség és látogatók fogadására alkalmas helyiség kialakításával, teljes körű festés és mázolás elvégzésével a határozatlan idejű engedély kiadása lehetővé vált. Az ellenőrzés során a Hivatal rendelkezésére bocsátotta az ellenőrzött intézménynek a „Közlemény a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában a Csongrád Megyei Kirendeltség illetékességi területén működő intézmények székhelyén, illetve azok telephelyein 2013. szeptember 1. napjától fizetendő intézményi térítési díjakról” című dokumentumot, mely alapján megállapítható, hogy demens ellátottak esetében külön térítési díj került megállapításra. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet rendelet 3. § (3) bekezdés alapján az intézményi térítési díj szolgáltatónként, intézményenként, telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén ellátást nyújtó székhelyenként, telephelyenként, továbbá bentlakásos intézményi ellátás esetén épületenként külön-külön is meghatározható. Tekintettel arra, hogy a térítési díjról szóló Közleményben ettől eltérően van megállapítva más intézmények esetében is a fizetendő demens térítési díj, annak javítására - a hivatal felhívására - a fenntartó átfogóan intézkedett. 4.4.2. A fogyatékos személyek nappali intézményeinek célvizsgálata A fővárosi és megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai számára kiadott országos hatósági ellenőrzési terv alapján a 2014. évi rendes ellenőrzések során kiemelt figyelmet kellett fordítani a fogyatékos személyek nappali intézményeinek működésére, ezen belül fontos vizsgálati szempont volt, hogy az intézmény mely fogyatékos célcsoportokat látja el ténylegesen, illetve hogy milyen az együttműködés más szociális szolgáltatást biztosító szolgáltatókkal, elsősorban a támogató szolgálatokkal, valamint a támogatott lakhatást nyújtó szolgáltatókkal. A Csongrád megyében működő nyolc ilyen típusú intézmény közül a 2014. évi rendes ellenőrzések során az alábbi négy intézmény ellenőrzésére és a fenti szempontok szerinti célvizsgálatára került sor. 1) A Szentes Város Önkormányzata által fenntartott Szentes Város Gondozási Központja 6600 Szentes, Horváth Mihály u. 10. szám alatti székhelyen biztosított 20 férőhelyes fogyatékos személyek nappali ellátásában három gondozási csoportot alakítottak ki (enyhe értelmi fogyatékossággal élők, kevert: érzékszervi és még valamilyen más fogyatékossággal élők, kettőnél több vagy speciális fogyatékossággal

27

élők), az ellátottak között súlyos vagy halmozottan fogyatékos személy nincs. Az intézmény az alábbi fogyatékos célcsoportokat látja el: - látássérültség (gyengénlátás, vakság) - hallássérültség (nagyothallás, siketség) - értelmi fogyatékosság - többszörös fogyatékosság (mozgás- és látássérült) Az ellátási területen támogató szolgálat nem működik, az intézmény oldja meg az ellátottak szállítását. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok, mint a fogyatékkal élők, mentálisan sérült személyek érdekében az MCSME Szentesi szervezetével, a Vakok és Gyengén látók szentesi szervezetével, a Siketek és nagyothallók szentesi szervezetével, az Aranysziget Otthon Pszichiátriai Ápolóotthon Szentes integrált intézménnyel, a Családsegítő Központtal és a Mentálisan sérült emberek szentesi szervezetével. A kapcsolattartás folyamán kötelezettséget vállaltak arra, hogy a látóterükbe kerülő kliensek számára az állapotuknak és szükségleteiknek legmegfelelőbb szolgáltatást javasolják. Rendezvényszervezés esetén kölcsönösen segítik egymást, pályázatok esetén partneri lehetőséget kínálnak egymásnak. 2) A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete által fenntartott „Makray” Fogyatékkal Élő Gyermekek Nappali Intézménye 6725 Szeged, Felhő u. 1/B. szám alatti telephelyén biztosított 20 férőhelyes fogyatékos személyek nappali ellátásában három gondozási csoportot alakítottak ki, valamennyi ellátott súlyosan, halmozottan sérült. A fenntartó támogató szolgálatot is működtet, amely a nappali intézménybe 7 fő ellátottat szállít, más szociális szolgáltatóval közvetlen kapcsolatban nem áll az intézmény. 3) A Csongrád Város Önkormányzat által fenntartott Szociális Ellátások Intézménye 6640 Csongrád, Síp u. 3. szám alatti telephelye biztosított 32 férőhelyes fogyatékos személyek nappali ellátásában négy gondozási csoport került kialakításra (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élők 21-26 éves korig, látássérültek 34-61 éves korig, vegyes csoport 21-56 éves korig, súlyosan, középsúlyosan és halmozottan sérültek 962 éves korig). Az ellátottak közül hat fő igénybevevőt az intézmény támogató szolgálata szállítja az intézménybe és haza. Rendszeres kapcsolatot tartanak a fogyatékosok érdekeinek érvényesülése céljából a mozgáskorlátozott, vakok és gyengénlátók, valamint egyéb olyan társadalmi szervezetekkel, amelyek a fogyatékos emberek társadalmi rehabilitációját, integrációját elősegíti. Igénybe veszik a társintézmények szolgáltatásait, folyamatosan kapcsolatot ápolnak alapítványokkal, egyesületekkel, civil szervezetekkel a hatékonyabb pályázati lehetőségek kihasználása érdekében. 4) A Móra-Partner Foglalkoztatási és Szociális Nonprofit Közhasznú Kft. által fenntartott Napsugár Fejlesztő Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye 6782 Mórahalom, József Attila u. 6. szám alatti székhelyén biztosított 16 férőhelyes fogyatékos személyek nappali ellátásában nem alakítottak ki gondozási csoportokat. Az intézmény az alábbi fogyatékos célcsoportokat látja el: - látássérültség (gyengénlátás, vakság) - hallássérültség (nagyothallás, siketség) - értelmi fogyatékosság - autizmus (Asperger-szindróma) - többszörös fogyatékosság (mozgás- és látássérült)

28

Az ellátási területen kettő támogató szolgálat működik. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Homokháti Szociális Központ támogató szolgálata elsősorban Ásotthalomról hoz ellátottakat az intézménybe, nagyrészt nyári időszakban. A másik támogató szolgálat Bordány Nagyközség Önkormányzata fenntartásában van. Az Integrált Szociális és Egészségügyi Központ Zsombó, Forráskút, Zákányszék és Üllés településekről szállít ellátottakat az intézménybe. Nagyon jó együttműködés az együttműködés mindkét támogató szolgálat kollégáival. A Napsugár Fejlesztőház kollégái minden évben bejárják a környező települések szociális intézményeit, háziorvosait az intézmény által nyújtott szolgáltatások megismertetése érdekében. A szociális szolgáltatást biztosító szolgáltatókkal kapcsolatos együttműködés vizsgálata tekintetében fontos megemlíteni, hogy Csongrád megyében támogatott lakhatást nyújtó szolgáltató nincs. 5. PANASZÜGYEK Szociális hatósági ügyekben 2014-ben négy, panasszal kapcsolatos beadvány érkezett. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLVI. törvény 1. § (5) bekezdésére tekintettel minden ügyben soron kívül intézkedtünk. Egy, az aktív korúak ellátási ügyére vonatkozott, és a rendszeres szociális segély folyósításával kapcsolatban élt kifogással az ügyfél. Egy ápolási díj ügyben a makói lakos ügyfélnek a „Szociális miniszter úrhoz” címzett, de a Fővárosi Kormányhivatalhoz küldött panaszát a Fővárosi Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) küldte meg hivatalunkhoz. Egy ápolási díj ügyben az ápolt személy fogalmazta meg az őt ápoló családtagjaival kapcsolatos kifogásait. Egy közgyógyellátási ügyben pedig az első fokú hatósági eljárás alakulása felöl érdeklődött az ügyfél. Szociális szolgáltatókkal, intézményekkel kapcsolatosan nyolc panasszal fordultak a tavalyi évben Hivatalomhoz, melyek közül kettőről már szó esett a bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatások témakörben. Az egyik panasz a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon egyik ellátottja demens részlegre történő áthelyezése miatt érkezett Hivatalomhoz. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján a panasz kivizsgálásra került. Tárgyi ügyben megkereséssel éltünk az ellátottjogi képviselő, Szentes Város Jegyzője, valamint az intézményvezető felé, továbbá a tényállás tisztázása érdekében sor került az intézményvezető személyes meghallgatására és helyszíni szemle keretében a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon tárgyi feltételeinek megtekintésére. Fentiek alapján a panasztevőt arról tájékoztattuk, hogy az intézményvezető a hatályos jogszabályoknak és a Házirendben foglaltaknak megfelelően járt el az ellátott demens részlegre történő áthelyezése során, amely az ellátott állapotában bizonyíthatóan pozitív változást eredményezett, így az eredeti állapot helyreállítását, azaz az ellátott visszahelyezését az egy személyes apartmanba nem tartottuk indokoltnak. 2014. évben több esetben is sor került személyes megjelenés esetén szóbeli panasz előadására, azok meghallgatására minden esetben nyitott volt a hatóság. Előfordult, hogy hajléktalan személyek tettek bejelentést nem megfelelő ellátásuk miatt személyesen is megjelenve a hivatalban, ám nem vállalták többszöri megjelenés után sem, hogy aláírják a panaszukról felvett jegyzőkönyvet. Ennek ellenére sikerült segítséget nyújtania kollégánknak a probléma

29

megoldásában. Írásban érkezett panasz a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (székhely: 6722 Deszk, Tempfli tér 7.) által fenntartott Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény – Acél utca 1. szám alatti telephely elhunyt ellátottja ügyében a hozzátartozója által az otthon néhai ellátottjával kapcsolatos szakmai eljárások, a gazdasági iroda dolgozójának megjegyzései miatt. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. tv. 1. § (5) bekezdés rendelkezése alapján hivatalom intézkedett az eljárásra jogosult szervhez történő áttételről a beérkezésétől számított nyolc napon belül, valamint a panaszos értesítéséről, továbbá a fenntartótól az előadottak alapján vizsgálatot kértem. Nem minden alapot nélkülözött a panaszos bejelentése: a gazdasági iroda dolgozója fegyelmi eljárás keretében szóbeli figyelmeztetésben részesült a fenntartói tájékoztatás szerint, azonban a szakmai eljárás jogszerűségét a fenntartó megállapította. Panasz ügyként indult korábban, de a 2014. évben ezzel az üggyel összefüggésben szakmai kérdésben állásfoglalás kérésére is sor került az illetékes minisztériumtól, tekintettel a nem egységes bírósági értelmezés és a hatósági vizsgálatok egységessége, a bizonytalan jogalkotói szándék kérdése miatt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhatóságához még 2013. július 17-én érkezett panasz, amelyben a panaszos a TÁMASZ 2005 Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban TÁMASZ 2005. Kht.) mint fenntartó alkalmazásában állt, az egykori támogató szolgálat vezetője (a továbbiakban szolgálatvezető) ellen tett. Eszerint a szolgálatvezető és panaszos időközben elhunyt édesanyja – aki a támogató szolgáltatást, mint szociális alapszolgáltatást vette igénybe - 2006. április 5-én, majd kiegészítve 2006. augusztus 22-én tartási szerződést kötöttek egymással. A szolgálatvezető 2005. március 29-től 2005. szeptember 30-ig a TÁMASZ fenntartó alkalmazottja volt, szolgálatvezető, foglalkoztatotti minősége 2005. szeptember 30-án szűnt meg. Tartás jogcímen tulajdonos jogállást szerzett ezek alapján a szociális szolgáltatást igénybe vevő tulajdoni illetőségén a szolgálatvezető, ezt az illetékes földhivatal bejegyezte. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 6. § (10) előírásai alapján a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja] az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet. A panaszos felperesként tartási szerződés semmisségének megállapítása iránt polgári pert indított, a per során az illetékes elsőfokú bíróság és a másodfokú törvényszék egymástól eltérő álláspontra jutott a hivatkozott jogszabályhely értelmezése és ezáltal a megkötött tartási szerződés érvényessége/semmissége tekintetében. Jogértelmezés kérdésében kérte a hivatal a fenti, hivatkozott jogszabályhely tekintetében a Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság állásfoglalását: vizsgálható-e a támogató szolgálat egykori vezetője és a szolgáltatást igénybevevő vonatkozásában az a kizárás, hogy a hivatkozott szerződések megkötését az ellátás időtartamára, továbbá az ellátás időtartamának megszűnésétől számított 1 éves időszakra tiltja? Relevanciával bír-e az, hogy a szolgálatvezető a jogviszonya megszűnését követő 1 éven belül tartási szerződést kötött szociális szolgáltatást egykor igénybevevővel, avagy hivatkozott jogszabályhely előírásai alapján nem bír relevanciával az, hogy tartási szerződést kötöttek egymással – tekintettel arra, hogy két irányban tartalmaz tiltó rendelkezést a jogszabályi előírás. Egyfelől rendelkezik a személyi körről, akik a szerződéseket eltartóként nem köthetik meg, másfelől – az eltartott oldaláról – az ellátotti minőséghez kapcsolódóan rendel kizáró szabályt akként, hogy a hivatkozott szerződések megkötését az ellátás időtartamára, továbbá az ellátás időtartamának megszűnésétől számított

30

1 éves időszakra is tiltja. A hivatali jogértelmezés, a hatósági ellenőrzések vizsgálatai is eddig az illetékes elsőfokú bíróság jogértelmezései szerintiek voltak, amely ellent mond a másodfokú illetékes törvényszék ítéletében foglaltaknak. 6. TOVÁBBKÉPZÉSEK Az év során többször vettünk részt a Szolgáltatói Nyilvántartási Rendszer bevezetésével összefüggésben elméleti és gyakorlati oktatásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban. A Kormányablak Ügyintézői Képzést sikeresen elvégző munkatársunk 2014. első félévében 40 órás munkába illesztő képzésen is részt vett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem lebonyolításában az ÁROP 2.2.20 „Kormányablakok munkatársainak képzése” projekt keretein belül Mentálhigiénés mentorképzésen vett részt hivatalunk pedagógus végzettségű egyik munkatársa. A „mentorképzésen” szerzett ismeretek, tapasztalatok jól felhasználhatók voltak a hivatásos gyámok képzésében a kommunikációs trénig megszervezésében, lebonyolításában.

31

III. GYÁMÜGYI SZAKFELADAT 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 1.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások A 2014. év eleje az elmúlt évi munkáról szóló beszámolók elkészítésének és az ehhez kapcsolódó statisztikai jelentések összegyűjtésének, összegzésének, valamint azok grafikai megjelenítésének jegyében telt el. 2013. december 01-jével lépett hatályba az Sznyr., amellyel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló többször módosított 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendeletet. Az Sznyr. alapján a papír alapú engedélyek nyilvántartását szolgáló szociális regisztert felváltotta egy közhiteles hatósági nyilvántartás, a szolgáltatói nyilvántartás. A Gyvt. 161/V. § (6) bekezdése alapján a 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szolgáltatókat, intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) a működést engedélyező szerv 2014. június 30-áig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba. A megadott határidőig 68 családi napközit, 46 bölcsődét, 25 gyermekjóléti szolgálatot, 2 alternatív napközbeni ellátást, 3 gyermekek átmeneti otthonát, 2 családok átmeneti otthonát, 7 lakásotthont, 6 gyermekotthont, 4 nevelőszülői hálózatot (nevelőszülők száma összesen: 353 fő) és összesen 69 külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást jegyeztünk be hivatalból a szolgáltatói nyilvántartásba. A jogerős bejegyzéseket maradéktalanul, határidőre teljesítettük. A gyermekjóléti alapellátások tekintetében 2014. december 31-ei állapot szerint Csongrád megyében összesen 78 családi napközi 493 férőhelyen, 46 bölcsőde 2105 férőhelyen, 26 gyermekjóléti szolgálat 59 településen, 3 gyermekek otthona 47 férőhelyen, 2 családok átmeneti otthona 58 férőhelyen nyújt szolgáltatást, emellett 4 alternatív napközbeni ellátás és 1 házi gyermekfelügyelet működik. Az év folyamán kilenc, teljesen új családi napközi kezdte meg működését, melyek közül 5 nyertes pályázattal rendelkezik. A 9 új családi napközi a következő helyeken jött létre: 6 Szegeden (összesen: 38 férőhellyel), 2 Szentesen (összesen: 14 férőhellyel) és 1 Öttömösön (7 férőhellyel) nyújt szolgáltatást. 4 családi napközi esetében került sor a szolgáltatói nyilvántartásból való törlésre a fenntartó kérelme alapján (3 családi napközi Szegeden: összesen 19 férőhely, 1 Zsombón: 5 férőhely nyújtott szolgáltatást). 6 családi napközi csökkentette a férőhelyszámát 7 főről 5 főre. 2 esetben pedig a rendes ellenőrzés során megállapításra került, hogy a családi napközik nem folytatnak szolgáltatótevékenységet (1 családi napközi Szentesen 7 férőhellyel, 1 családi napközi Szegváron 7 férőhellyel). Ezekben az esetekben hivatalból töröltük a szolgáltatásokat. A családi napközik vonatkozásában mindenképpen megjegyzendő, hogy szinte értelmezhetetlen a „hálózat” fogalma, jelentősége! Miután semmilyen szervezeti formának nem felel meg, nem szervezet, nem intézmény, nem egyesület, nem alapítvány, nem jogi személy és nem gazdasági társaság, ezért szerintünk szükségtelen a szolgáltatói nyilvántartásban ennek megjelenítése, mert csak bonyolulttá teszi a bejegyzést és növeli a bürokráciát! Helyesnek tartjuk, hogy a több családi napközit működtető fenntartó a családi napközik szakmai támogatása céljából kötelező szakmai létszámként alkalmazzon koordinátort, melynek meglétét, feladatkörét az ellenőrzési eljárás folyamán vizsgálunk.

32

Tapasztalatunk szerint zavart okoz mind az ellátásban, mind a szolgáltatói nyilvántartásban a hálózat megnevezés, mint családi napköziket összefogó szervezeti forma, így ennek megszüntetését javasoljuk. 2014. évben a bölcsődei férőhelyszám 24 fővel emelkedett. Az Üllés Nagyközségi Önkormányzat fenntartásában lévő Csigabiga Óvoda és Bölcsőde tekintetében, a megnövekedett igények kielégítése érdekében, nyertes pályázat segítségével, 10 fővel emelkedett a férőhelyszám. Kisteleken a Térségi Intézményi Társulás fenntartásában lévő bölcsődében - szintén a megnövekedett igényekre válaszként - 12 fővel emelték meg a férőhelyszámot, valamint Zsombó Nagyközség Önkormányzata 2 fővel emelte a férőhelyszámot az általa fenntartott Bóbita Bölcsődében, azonban a plusz férőhelyszámra a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nem tudott normatívát megállapítani. Csongrád Város Önkormányzata kérelmére a Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatósága két bölcsődei telephelyén férőhelyszám-átcsoportosítás történt (6 fő) az ellenőrzés során hivatalunk által javasoltak alapján, a gyermekek jobb elhelyezése érdekében. Júliusban Szegeden „Csepp a Tóban” Gyermekklub néven, majd szeptemberben Szentesen Vitalcenter Tündérkert Játszóház néven 10 férőhellyel jegyeztünk be a szolgáltatói nyilvántartásba alternatív napközbeni ellátást. Októberben Hódmezővásárhelyen pályázati forrásból létesült házi gyermekfelügyelet Harmatcsepp Házi Gyermekfelügyelet néven. A gyermekjóléti szolgálatok terén Nagylak Község Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója esetében az előírt képesítési előírás teljesítése érdekében hatósági szerződés módosítására került sor a megadott teljesítési határidő meghosszabbításával. Magyarcsanád Község Önkormányzata esetében a korábban kiadott határozat értelmében a határozott időre kiadott engedély 2014. 02. 28-val megszűnt. A fenntartó új kérelmet nyújtott be, amelynek eredményként decemberben újraindult a szolgáltatás. Kövegy Község Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója esetében az előírt képesítési előírásokat nem teljesítette, a szükséges intézkedés folyamatban van. A gyermekvédelmi szakellátások terén az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa fenntartásában levő SOS Ifjúsági Ház Szeged vonatkozásában 1 új külső férőhely létesült, amely a szolgáltatói nyilvántartást érintő adatmódosítást eredményezett. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény esetében a határozott időre létesült külső férőhely 2014. 08. 27. napjával megszűnt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett nevelőszülői hálózatban a 2014. 12. 31-ei állapot szerint 320 helyen 853 férőhely, a külső férőhelyen biztosított utógondozás esetében a 2014. 12. 31-ei állapot szerint 65 helyen 71 férőhely van. A nevelőszülői hálózat terén jelentős változások álltak be, különösen a nevelőszülők státuszában, melynek köszönhetően a létszámadatok hónapról hónapra változnak, így negyedévente rendszeresen adatmódosítási igények merülnek fel. A hivatalbóli és a kérelemre indult gyermekjóléti és gyermekvédelmi engedélyezési eljárások során a meghozott határozatok jogerőre emelkedését követő 8 napon belül minden esetben kiállítottuk az Sznyr. 14. § szerinti tanúsítványokat, amelyek száma 2014. évben összesen 203 db volt.

33

1.1.1. Gyermekjóléti alapellátások és szakellátások működési engedélyeztetése 2014. évben a gyermekvédelmi alap- és szakellátás intézményrendszerében a 2014. június 30ig a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzések kapcsán hivatalból indult eljárásokon kívül összesen 62 engedélyezési eljárás indult és fejeződött be, melyből 14 esetben a szolgáltatói nyilvántartásba történő új bejegyzésre, 42 adatmódosításra, emellett 6 esetben a szolgáltatói nyilvántartásba történő törlésre került sor. Az év első félévében a munkánk jelentős részét a már működő szolgáltatók adatainak szolgáltatói nyilvántartásba hivatalból történő bejegyzése adta, amely megemelkedett munkaterhet jelentett. A szolgáltatói nyilvántartási rendszer 2014. május hónaptól az új funkcióknak és fejlesztéseknek köszönhetően lényegesen használhatóbb lett a 2013. decemberi induláshoz képest. A teljesen új bejegyzések a családi napköziket érintették. Általában megállapítható, hogy az esetek többségében nyertes pályázat segíti működésüket. Szolgáltatói nyilvántartásból történő törlések szintén a családi napközik esetében voltak, melyek egy része a fenntartók kérelmére, más része a rendes ellenőrzések után megtett intézkedés eredményeként történtek. Jellemzően a Magyar Államkincstár ellenőrzése során megállapított normatív állami támogatás visszafizetési kötelezettséget követően kérik a fenntartók a törlést. A visszafizetési kötelezettség és a megállapított kamat sok esetben ellehetetleníti a további működésüket. Az adatmódosítások zömét a családi napközik esetében a férőhelyszámok csökkentése, a bejegyzés hatályának és az adatok változása (pl. névváltoztatás, ellátási terület bővítése), bölcsődék esetében a férőhelyszám emelése és az adatok változása (pl. bejegyzés hatályának módosítása határozott időről határozatlan időre), a szakellátás terén a nevelőszülői hálózat és a külső férőhelyek bővülése adták. Továbbra is törekedtünk arra, hogy az engedélyezéssel kapcsolatos eljárások mielőbb befejeződjenek, ennek érdekében minden esetben egyeztetéseket folytattunk az egyes hivatalok ügyintézőivel, fenntartókkal. 2. A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA A gyámügyi és gyermekvédelmi ügyekben 2013-ban a 2011-2012-ben tapasztalt, a korábbi évekhez képest kiemelkedő ügyszám – különösen a II. fokú döntések tekintetében – jelentősen csökkent, 2014-ben ez a tendencia megállt. A gyámügyi szakfeladatokat tekintve a jogorvoslati kérelmek alapján lefolytatott II. fokú eljárások és annak lezárásaként meghozott másodfokú döntések száma 2013-ban 81 volt, szemben a 2012. évi 133 és a 2011. évi 129-hez képest. 2014-ben ez a szám 13,6 %-kal emelkedett, így összesen 92 db II. fokú döntést hoztunk. Évekre visszatekintve Csongrád megyében a helybenhagyó döntések magas aránya volt a jellemző, (2010. évben még mintegy 86 %), míg 2012-ben a helybenhagyó döntések aránya a mélypontot jelentő 61 % volt. 2014-ban a fellebbezéssel megtámadott I. fokú ügyekben 72 helybenhagyó döntés született, ami 2013-hoz képest kis mértékű javulással az ügyek 78 %-át jelenti, ami Csongrád megyében közepesnek mondható. A II. fokú megváltoztató döntések aránya gyakorlatilag stagnált (16 % a 2013. évi 17 %-kal szemben).

34

A megsemmisítő, illetve a megsemmisítés mellett új eljárásra utasító II. fokú döntések aránya szignifikánsan nem változott, mivel 2 esetben került sor az I. fokú döntés megsemmisítésére (mindkettő felügyeleti eljárás keretében), míg 2 esetben a megsemmisítés mellett új I. fokú eljárás lefolytatására utasítottuk az I. fokú gyámhatóságot. Fentieken túl 1 módosító döntés is született 2014-ben. A megváltoztató II. fokú döntések közül 1 született felügyeleti eljárás keretében. Továbbra is jellemző, hogy a megváltoztatás kisebb fokú jogsértés miatt történt, így pl. volt olyan I. fokú, egybefoglalt döntés, amely tartalmát tekintve a tényállás teljes körű felderítését, a bizonyítékok egyenkénti és összességükben történt helyes értékelését követően született meg, azonban nem a megfelelő döntési formát alkalmazta az I. fokú gyámhatóság, ezért egy megváltoztató, illetve egy felügyeleti eljárás keretében született döntést is hozott a Szociális és Gyámhivatal úgy, hogy az a döntés eredményét, tartalmát mindez ténylegesen nem is érintette. Az ügyek elosztásában továbbra is jellemző a szülői, nagyszülői kapcsolattartások szabályozásával, illetve a kapcsolattartás végrehajtásával kapcsolatos ügyek magas száma (38 %), továbbra is nagyon magas volt az ideiglenes hatályú elhelyezés, ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata (20 %), a pénzbeli ellátások megállapítása tárgyában keletkezett II. fokú eljárások száma (14 %), és ezt követte a védelembe vétel elrendelése és felülvizsgálata (10 %). A gondnoksági, illetve vagyoni ügyek száma viszont 2013-hoz képest drasztikusan csökkent, viszont ilyenkor az ügy egyértelműen a gondnokolt érdeke ellen indult. Volt olyan kérelmező, aki azért akarta a hivatásos gondnok elmozdítását, hogy magával vigye a gondnokoltat külföldre, aki a kimondottan magasnak mondható jövedelméből fizetni fogja reménybeli gondnoka egyetemi tanulmányait. Régebben általános tapasztalat volt, hogy az ügyfelek az I., illetve II. fokú gyámhatóság eljárásával, valamint a hozott döntésekkel kapcsolatban felmerülő vélt, vagy valós sérelmeiket a média, illetve egyéb szervek segítségével, felhasználásával próbálták kiigazíttatni, megoldatni. Ez 2014-ban is többször előfordult. 2014-ben is volt rá példa, hogy egy-egy gyermek, illetve gondnokolt ügyében több tárgyban, illetve több eljárásban is azonos időben kellett érdemi, illetve eljárási kérdésben dönteni. Ez az eljáró II. fokú ügyintézők részéről fokozott odafigyelést igényelt. Ideiglenes hatályú elhelyezéssel összefüggésben 2 esetben került sor a döntés megváltoztatására Testvérpár ideiglenes hatályú elhelyezéséről döntött a járási gyámhivatal 2 döntésben, így mindkét esetben a Szociális és Gyámhivatal észlelte, hogy az eljárás során az édesanya ugyan meghallgatásra került, azonban a jegyzőkönyvből nem derült ki egyértelműen, hogy a jogszabályi rendelkezések ismertetésre kerültek-e, illetve néhány kérdés sem került tisztázásra, ennek orvoslása céljából kiegészítő bizonyítási eljárás során a szülő ismét meghallgatásra került. Emellett megállapításra került, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat rendelkező részének egyes elemei tévesen, helytelenül esetlegesen jogszabálysértő módon szerepeltek - a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a döntésnek milyen rendelkezéseket kell tartalmaznia - ezért annak részbeni törléséről illetve megváltoztatásáról rendelkezett. Ezen túlmenően Hivatalunk észlelte, hogy a döntés indoklásában helyesen utalt az járási gyámhivatal a Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontjára, azonban a jogszabály szövegét tévesen

35

idézte, ezért Hivatalom felhívta az I. fokú gyámhatóság figyelmét, a pontosabb jogszabályi hivatkozások alkalmazására.

Felügyeleti

eljárás

keretében

ideiglenes

hatályú

elhelyezéssel

összefüggésben került sor döntés megsemmisítésére:

A Szociális és Gyámhivatal leszögezte, a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a gyermek nevelésbe vételét elrendelő határozatban, az azt megelőző eljárás eredményeképpen állapítja meg a járási gyámhivatal a gyermek lakóhelyét, tartózkodási helyét, erre az ideiglenes hatályú elhelyezésre irányuló eljárás során nem kerülhet sor. Hangsúlyozandó az is, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, az ideiglenes hatályú elhelyezés a szülői felügyeleti jogokat egyéb tekintetben nem érinti, ebből az következik, hogy a szülő az, aki a törvényes képviselői jogokat gyakorolja, így a nevelőszülő a gyermek lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének bejelentésével összefüggésben nem járhat el (erre már korábban is volt példa). Hivatalom felügyeleti eljárás során megállapította, hogy a döntés jogszabálysértő, ezért az I. fokú határozatot megsemmisítette. Átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata, gondozási hely megváltoztatása,új gyám kirendelése esetében került sor a döntés megváltoztatására A Szociális és Gyámhivatal észlelte, hogy az eljárás során nem került meghallgatásra a gyermek édesapja. A döntésben nem szerepel, hogy a meghallgatás mellőzésének, elmaradásának mi volt az oka. A Gyvt. 128. § (1) bekezdése értelmében a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A Szociális és Gyámhivatal felhívta az I. fokú gyámhatóság figyelmét arra, hogy a jövőben törekedjen az ügyfelek meghallgatásra, illetve amennyiben a meghallgatás a fenti okok miatt elmarad, a konkrét ok feltüntetésével ezt jelezze döntése indoklásában. Hivatalom kiegészítő bizonyítási eljárás során megkereste a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót, valamint meghallgatta az édesapát, majd a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató javaslatának figyelembevételével döntött a szülő és gyermek kapcsolattartásáról. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja az, hogy a gyermek átmeneti nevelésbe vételének fenntartása továbbra is indokolt emellett gondozási helyének megváltoztatása a gyermek érdekében áll, hiszen a különleges ellátási igényű gyermek részére javasolt új gondozási hely a kiskorú számára a legoptimálisabb figyelembe véve, hogy egy budapesti intézményben kaphatja meg a számára legmegfelelőbb fejlesztést. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az I. fokú gyámhatóság nem rendelkezett a gyermek különleges ellátásra való jogosultságának megállapításáról, ezért ezen hiányosságot is orvosolta, felhívta az I. fokú gyámhatóságot, hogy az édesapa gondozási díjfizetési kötelezettségének felülvizsgálatára irányuló eljárás megindításáról haladéktalanul intézkedjen. Emellett Hivatalom felhívta az I. fokú gyámhatóság figyelemét arra, hogy döntését jelen a II. fokú hatóság döntésemmel egyidejűleg az édesapa lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak (az átmeneti nevelésbe vétel következő felülvizsgálatához szükséges

36

tájékoztatásának megküldése végett), a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei kirendeltségének (gondozási díjfizetési kötelezettség miatt) küldje meg. Védelembe vétel elrendelésével döntés megsemmisítésére és új utasításra:

összefüggésben került sor eljárás lefolytatására való

A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint a I. fokú gyámhatóság jogszerűen járt el, amikor a kiskorú védelembe vételére irányuló eljárást hivatalból megindította, melynek keretében jogszabályi kötelezettségének eleget téve megkereste a gyermekjóléti szolgálatot javaslatának megtételére. A gyermekjóléti szolgálat részletesen kifejtette javaslatában a tapasztalatait, melyből arra a következtetésre jutott, hogy a nevezett kiskorú védelembe vétele indokolt. Az I. fokú gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat javaslatát figyelembe véve hozta meg döntését a jogszabályban előírt tárgyalás megtartását követően. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint a járási gyámhivatal a tényállás felderítésének alapjául szolgáló eljárási cselekményeket foganatosított, azonban kétségtelen, hogy a döntés indokolásából nem tűnik ki, hogy a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, mely tapasztalatok alapján fogalmazta meg, ami a gyámhivatal döntésének alapjául szolgált. A Szociális és Gyámhivatal felhívta az I. fokú gyámhatóságot, hogy a jövőben a döntés alapjául szolgáló bizonyítékok kifejtését teljes körűen végezze el, és felhívta az I. fokú gyámhivatal figyelmét arra is, hogy a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket is. Így tehát fel kell deríteni, hogy a fenti ügyben a gyermek ítélőképességgel rendelkezik-e, és ha igen, úgy az ő meghallgatása is szükséges. A Szociális és Gyámhivatal rámutatott arra, hogy az I. fokú gyámhatóság döntésében ugyan kötelezte a szülőket, hogy a családgondozóval működjenek együtt, az iránymutatásait tartsák be, rendszeresen tartsanak vele kapcsolatot, a gondozási nevelési tervbe foglaltakat tartsák be azonban elengedhetetlen annak tisztázása, és a döntésben való rögzítése, hogy a szülőknek milyen magatartást kellene tanúsítaniuk, életvezetésük vonatkozásában mit kell változtatniuk, illetve a gyermeknek esetlegesen milyen magatartási szabályokat kellene követnie ahhoz, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége megszűnjön. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint az I. fokú gyámhatóság tévesen hivatkozott arra, hogy a védelembe vétel során sokkal inkább tisztázandó, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége fenn áll- e vagy sem, hiszen a jogszabályi rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy az eljárás során kell a gyermek veszélyeztetettségét megállapítani, hiszen ez alapozza meg a védelembe vétel elrendelését. Hivatalom utalt arra, hogy a Gyer. rendelkezései szerint a gyermekjóléti szolgálat javaslatában nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, ezen túlmenően megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, valamint javaslatot tesz a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján szükséges intézkedésekre, ezért felhívta az I. fokú gyámhatóságot, hogy az új eljárása során a fentiek figyelembe vételével járjon el és amennyiben az új eljárás során tartott tárgyalást követően az I. fokú gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, az eljárást meg kell szüntetnie. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a szülők nyilatkozataikban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, az eljárás megszüntetésével egyidejűleg hívja fel a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, és az az

37

alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg, illetve a család nem hajlandó az együttműködésre a gyermeket vegye védelembe. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek kapcsolattartási ügyében került sor a döntés megváltoztatására: A Szociális és Gyámhivatal álláspontja az, hogy az I. fokú gyámhatóság a tényállás tisztázása érdekében, teljes körű eljárást folytatott le, melynek keretében meghallgatta a szülőket, a gyermekeket, valamint megkereste a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót, valamint a Gyermekjóléti Központot. A Szociális és Gyámhivatal leszögezte, hogy egyetért az I. fokú gyámhivatal döntése tartalmának lényegi elemeivel és indokolásának egy részével, azonban a döntés megváltoztatása elengedhetetlen, hiszen a jogszabályi rendelkezések egyértelműen meghatározzák - a kapcsolattartás rendezésére irányuló h i v a t a l b ó l i eljárás eredményeképpen – hogy a döntésnek mit kell tartalmaznia, így a döntés megfogalmazásának, szövegezésének pontosítása vált szükségessé, így annak megváltoztatásáról rendelkezett. A Szociális és Gyámhivatal egyetértett a járási gyámhivatal döntésével abban a tekintetben, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek és édesapjuk kapcsolattartásának rendezése során nem merült fel olyan tény, adat, mely a kapcsolattartás szüneteltetésének alapjául szolgálna, ezért az I. fokú gyámhatóság helyesen döntött, amikor a nyilatkozatok és javaslatok figyelembevételével felügyelt kapcsolattartásra jogosította fel az édesapát. Hivatalom az édesanya fellebbezésében megfogalmazottakkal kapcsolatban utalni kívánt arra, hogy jelen eljárásban irreleváns, hogy a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését megelőzően mi volt az oka annak, hogy az édesapa nem tartotta gyermekeivel a kapcsolatot, ennek vizsgálata ebben az eljárásban nem volt feladata a járási gyámhivatalnak. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek és édesanyjuk kapcsolattartásának rendezése során a kapcsolattartás szüneteltetésének oka mindenképpen az, hogy kiskorú veszélyeztetése bűntettének megalapozott gyanúja miatt büntető eljárás van folyamatban, mely eljárás során felmerült a kiskorúak bántalmazásának lehetősége, így pontatlan az I. fokú gyámhatóság döntése, hogy a kapcsolattartás nem került szabályozásra, illetve a döntésében nem tett említést a gyermekek, mint sértettek vonatozásában folyamatban lévő büntető eljárásról.

Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak átmeneti nevelésbe vételének felülvizsgálata és nevelésbe vételükkel került sor 2 esetben is döntés megváltoztatására: Testvérpár átmeneti nevelésbe vételének felülvizsgálatról és nevelésbe vételük döntött a járási gyámhivatal 2 döntésben, így mindkét esetben a Szociális és Gyámhivatal álláspontja az, hogy az I. fokú gyámhatóság a tényállás tisztázása érdekében, teljes körű eljárást folytatott le, melynek keretében meghallgatta a szülőt, a gyermekeket, a gyermekeket gondozó nevelőszülőt, beszerezte a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekjóléti szolgálat javaslatát is, mely alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy kiskorúak átmeneti nevelésbe vétele felülvizsgálatának eredményeképpen annak nevelésbe vétellé változtatásának a jogszabályi feltételei fennállnak, emellett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően döntött a nevelőszülő gyámi tisztsége alóli felmentése mellett a gyermek részére gyermekvédelmi gyám kirendeléséről. A járási gyámhivatal döntésének alapjául szolgált ugyan a nevelőszülő, valamint a kiskorúak nyilatkozata is, azonban a döntés indoklásából ez hiányzott, ezért felhívta a Szociális és Gyámhivatal az I. fokú gyámhatóságot, hogy a jövőben törekedjen arra, hogy a döntés alapjául szolgáló nyilatkozatok mindegyike rögzítésre kerüljön a döntés indokolásában.

38

A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az I. fokú gyámhatóság döntésében ugyan utalt a gyermekjóléti szolgálat, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslataira is, a szülő és a gyermekek nyilatkozataira, azonban nem tért ki részletesen a kapcsolattartás gyakorlatára, melynek rögzítése a döntésben elengedhetetlen, hiszen a kapcsolattartás alakulásának vizsgálata alapját képezheti a nevelésbe vétel további fenntartását, annak esetleges megszüntetését is, ezért felhívta a Szociális és Gyámhivatal az I. fokú hatóság figyelmét a fentiekre is. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az I. fokú gyámhatóság nem rendelkezett az árvaellátás folyósításával összefüggő intézkedések megtételéről, valamint nem rendelkezett a gyermek gyámhatósági fenntartásos forintszámlájával összefüggésben, ezen túlmenően tévesen döntött a közgyógyellátás vonatkozásában is, ezért ezen hiányosságokat és téves rendelkezést is orvoslásra került. A Szociális és Gyámhivatal az édesanya fellebbezésében foglaltakra hivatkozással utal arra, hogy a gyermekek átmeneti nevelésbe vételének felülvizsgálatára irányuló eljárásban egyetértett gyermekei nevelésbe vételének fenntartásával, ezen túlmenően olyan adat, tény nem fel sem merült, mely a gyermeke gondozási helyének megváltoztatását vagy a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését tenné szükségessé. A Szociális és Gyámhivatal hangsúlyozta, ugyancsak a fellebbezésre hivatkozással, hogy a nevelésbe vett gyermekek kapcsolattartásának megváltoztatása, az időszakos kapcsolattartásának szabályozása az I. fokú gyámhatóság feladata. Jelen jogorvoslati eljárás során az időszakos kapcsolattartás vonatkozásában kiegészítő bizonyítási eljárást nem folytatott le a Szociális és Gyámhivatal, figyelembe véve, hogy a nyári kapcsolattartás szabályozása ezen évre vonatkozóan okafogyottá vált. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja az, hogy a gyermek átmeneti nevelésbe vételének fenntartása, annak nevelésébe vétellé változtatása, a gyermek részére gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztsége alóli felmentése és ezzel egyidejűleg a kiskorú részére gyermekvédelmi gyám kirendelése a gyermek érdekében áll. A Szociális és Gyámhivatal felhívta az I. fokú gyámhatóság figyelemét arra, hogy döntését a II. fokú döntéssel egyidejűleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltségének (gondozási díjfizetési kötelezettség miatt), a pénzintézetnek (gyámváltozás ténye), Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (árvaellátás) küldje meg. Kapcsolattartás újraszabályozása esetén egy esetben került sor a döntés megváltoztatására:

A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint a gyermek érdekét az szolgálná a legjobban, ha a szülők egymás között meg tudnának, meg tudtak volna állapodni egy olyan kapcsolattartási rendben, amely mindkettejüknek megfelel. Az eljárás alatt bebizonyosodott, hogy jelen ügyben a szülők nem tudják az egymással szembeni sérelmeiket félretenni és a gyermek érdekében együttgondolkodni. Egyezség jelen eljárásban nem jött létre, ezt követően az eljáró gyámhivatal a bizonyítékok megfelelő értékelését követően hozta meg döntését. A Szociális és Gyámhivatal a bizonyítékok közül külön kiemelte a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye szakértői véleményét, az I. fokú döntés a szakértői véleményben foglaltakat a megfelelően figyelembe vette, gyakorlatilag azon alapult. Példaértékű, hogy az édesapa minél több időt szeretne tölteni gyermekével, de a Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint ennek előfeltétele lenne a szülők közötti viszony rendezése. A Szociális és Gyámhivatal osztotta az édesapa fellebbezésében történő hivatkozását, mely szerint a kapcsolattartás korlátozásának törvényi feltételei nem állnak fenn. Hangsúlyozandó, hogy jelen esetben nem a kapcsolattartás korlátozásáról van szó, hanem a gyermek érdekeit

39

leginkább szolgáló kapcsolattartás megváltoztatásáról, tehát ebben a tekintetben téves az édesapa észrevétele. Hivatalom az édesanya fellebbezését megelőzendő beadványára - a kapcsolattartás újraszabályozását rögzítő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítása - hivatkozással hangsúlyozta, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint ennek teljesítése kizárt. A Szociális és Gyámhivatal emellett utalt arra, hogy kiskorú nyilatkozata, mely szerint a nyári szünetben összességében 2 hetet szeretne édesapjával tölteni nem alapozhatja meg az I. fokú döntés megváltoztatását, hiszen a szakértői vélemény egyértelműen rögzíti, hogy a nyári kapcsolattarás megrövidítése nem indokolt. A nyári kapcsolattartás lerövidítésének indokaként felhozott hivatkozás – a gyermek hozzájárult a telefonos kapcsolattartáshoz - ezen kérdés eldöntésében irreleváns. A Szociális és Gyámhivatal hangsúlyozta, hogy a kapcsolattartás rendezése elsősorban a szülők megegyezésén, megállapodásán kell alapuljon természetesen a gyermek véleményének figyelembevételével – és semmiképpen sem hárítható át a döntés felelőssége a gyermekre, így ebben a tekintetben is helyes, hogy az I. fokú gyámhatóság eljárása során szakértői véleményt szerzett be, és ennek alapulvételével döntött kapcsolattartás megváltoztatásáról. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem a folyamatos és az időszakos kapcsolattartást, ezen belül is a nyári kapcsolattartást érintette, azonban az iratok átvizsgálásából kitűnt, hogy a szülők között alapvető kommunikációs zavarok vannak és a későbbi félreértések elkerülése végett döntött a Szociális és Gyámhivatal az I. fokú döntés részbeni megváltoztatása mellett. A megváltoztatás részben a gyermek át – és visszaadásának helyének pontos meghatározására irányul, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozásban az édesanya lakóhelye szerepelt, azonban az eltelt időszakban az édesanya már bejelentett tartózkodási helyet is létesített, mely megegyezik az szülő és a gyermek tényleges tartózkodási helyével, valamint mindenképpen szükségszerű volt a tavaszi, őszi és téli szünet vonatkozásában is a felek számára egyértelmű és teljes mértékben végrehajtható kapcsolattartási szabályt rögzíteni. A Szociális és Gyámhivatal azt is leszögezte, hogy egyetértett az I. fokú gyámhivatal döntésének lényeges tartalmával és annak indokaival is, a döntés megváltoztatása a szabályok pontosítását célozta, annak érdekében, hogy a Szociális és Gyámhivatal egyértelmű viszonyokat teremtsen. A szabályozásban foglaltak végrehajtása, a követendő szabályok nyomon követése így egyértelművé válik, miáltal lehetőséget biztosíthat arra, hogy az esetleges konfliktushelyzetek elkerülhetőek legyenek. Mivel a felek közötti kommunikáció, mint ahogy korábban is utalt rá a II. fokú gyámhatóság nem megfelelő, a bizonytalan helyzetek, értelmezési nehézségek elkerülése, és a gyermekkel tölthető időszakok tervezhetősége volt a cél. Ugyanakkor a Szociális és Gyámhivatal arról is tájékoztatja a feleket, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntés minden félre nézve kötelező, annak végrehajtása keretében a másik fél esetleges önhibájának vizsgálatára abban az esetben van mód, amennyiben a kérelmező a rá irányadó szabályokat betartotta (pl. a szabályozás szerinti időpontban és helyen megjelent, de a gyermeket nem kapta meg). A szabályozásban foglaltak betartása jelent csak kötelezettséget a felekre nézve, attól való eltérés, azon felül egyéb formák biztosítása csak a felek megbeszélése alapján lehetséges, a gyermek érdekében, de az az egyik fél akarata alapján az nem kikényszeríthető. Vita esetén a járási gyámhivatalnál kezdeményezhető eljárás. A felek a szabályozásban foglaltaktól egyező akarattal eltérhetnek, ebben az esetben azonban végrehajtás iránti gyámhivatali intézkedésre nincs lehetőség. Egy jegyzői gyámhatóság rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet elutasító határozatának megsemmisítésére és a jegyző új eljárására utasítására került sor. Ugyanis az I. fokú gyámhatóság több ponton nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének. Nem tisztázta kellőképpen a tényállást, hiszen valóban ellentétes a szülők

40

nyilatkozata abban a tekintetben, hogy élettársak-e. Azt követően, hogy fentiek szerint tisztázást nyer, hogy kik tekinthetőek a gondozó család tagjainak és milyen jövedelmük, vagyonuk van, lehetséges az egy főre jutó havi nettó jövedelem összegének és vagyon értékének megállapítása. Ennek és a családra irányadó jövedelemhatárnak, vagyoni korlátnak az összevetése alapján állapítható meg, hogy fennállnak-e a jogosultsági feltételek. A Szociális és Gyámhivatal rámutatott arra is, hogy a jogosultság megállapítása iránti kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy a kérelmező esetlegesen rosszhiszemű volt. Miként az indokolásban citált jogszabályhely is tartalmazza, a rosszhiszeműség bizonyítása esetén az ügyfél eljárási bírsággal sújtható. Egy nevelésbe vételt elrendelő határozat megváltoztatására azért került sor, mert a bár maga a döntés tartalmilag helyes volt, több ponton – például a gyermekvédelmi gyám jogai és kötelezettségei – tekintetében nem alkalmazták a jogszabályváltozással érintett rendelkezéseket. Egy védelembe vételi ügyben az volt megváltoztatás oka, hogy az I. fokú gyámhivatal végzéssel szüntette meg az eljárást. Helyesen állapította meg, hogy védelembe vételnek nem állnak fenn a jogszabályi feltétele, ugyanakkor a kérelem elutasításáról, határozatban kellett volna dönteni. Emiatt eljárásjogi szempontból volt indokolt a döntés megváltoztatása. Egy kapcsolattartási ügyben hozott határozat helybenhagyása mellett a hatóságom azt állapította meg, hogy a jogintézmény elnevezése megváltozott, az helyesen kapcsolattartás megváltoztatása. Egy kapcsolattartást újraszabályozó határozatot a Szociális és Gyámhivatal azért változtatott meg, mert a bár maga a döntés lényeges tartalma helyes volt, a döntés megváltoztatása a szabályok pontosítását célozta, annak érdekében, hogy a Szociális és Gyámhivatal egyértelmű viszonyokat teremtsen. A szabályozásban foglaltak végrehajtása, a követendő szabályok nyomon követése így egyértelművé válik, miáltal lehetőséget biztosíthat arra, hogy az esetleges konfliktushelyzetek elkerülhetőek legyenek. Ebben a körben a gyermek átadásának és visszaadásának helyét határozta meg az I. fokú gyámhivataltól eltérően a Szociális és Gyámhivatal. A nagyszülők folyamatos kapcsolattartását a Szociális és Gyámhivatal akként határozta meg – pontosítva az I. fokú döntést -, hogy arra minden hónapban a második páros hétvégén jogosultak. A nagyszülők időszakos, nyári szünetre vonatkozó kapcsolattartását a konkrét időtartam megjelölésével határozta meg a Szociális és Gyámhivatal annak végrehajthatósága érdekében. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az I. fokú gyámhivatal döntésének megváltoztatása a Gyer. 30. § (5) bekezdés c) pontja által előírtak tekintetében - 31-33/B. §ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatás – azért volt szükséges, mert 2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), és erre tekintettel a Gyer. szabályainak módosítására is sor került. Mivel a kapcsolattartás végrehajtása, megváltoztatása iránti esetleges eljárások csak ezen időpontot követően indíthatóak, azokra már az új szabályok lesznek irányadóak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 210. § (1) bekezdésének megfelelő tájékoztatást is megadta a Szociális és Gyámhivatal a feleknek. Összességében elmondható, hogy az I. fokú gyámhatóságok jó szakmai színvonalon végzik munkájukat, amelyhez hozzájárul a II. fokú hatóság részéről megnyilvánuló konzultációs készség, szakmai segítségnyújtás, amit gyakran vesznek az megyei kollégák igénybe mind személyesen, mind telefon, illetve e-mail útján.

41

I. fokú döntést összesen 58 esetben hoztunk. Ebből 2014-ben is kiugróan magas volt az áttételek száma (44 db). 11 esetben jelöltünk ki másik eljáró gyámhatóságot a felterjesztésben vagy az indítványban szereplő alapos ok miatt, illetve 2 esetben került sor ennek megtagadására. 1 esetben kellett rendelkeznünk a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról.

3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata tárgyában a 2012-ben jelentkező kiugró emelkedést nagyjából a sokéves átlagra történő visszaesés követte. 2012-ben 23 esetben született jogerős bírósági döntés (14 peres és 9 nem peres eljárásban), ezzel szemben 2013ban 13 ügy zárult jogerős bírósági döntéssel (8 peres, 5 nem peres eljárásban keletkezett). 2014-ben 4 peres és 4 nemperes eljárásban született – minden esetben Hivatalom igazát alátámasztó – döntés. A peren kívüli eljárásnál ismételten szükséges kitérni a közjegyzőkkel kapcsolatos sorozatos jogvitákra. Csongrád megyében töretlen az eljáró I. fokú gyámhatóságok eljárása és jogértelmezése akkor, amikor a közjegyzők – kiskorú esetében – a hagyatéki ügyben az örökséget visszautasító jognyilatkozatának jóváhagyására irányuló kérelmet terjesztenek elő, melye kérelmet hatáskör hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasítanak az érintett gyámhivatalok. 2014-ban még mindig előfordult közjegyzők részéről jogorvoslati kérelem, de arra is volt példa, hogy az ügyfelet „biztatták fel” jogorvoslati kérelem benyújtására. Jellemzően nem csak Csongrád megyéből érkeznek kérelmek, és több esetben gyakorlatilag szakmailag negligálva említik meg Hivatalomat; arra is volt példa, hogy a döntéseink indokolását alátámasztó jogerős bírósági ítéletek citált szövegeit „szokásos sablonszöveg”nek degradálták. Néhány érdekesebb esetre rátérve: a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy esetben nemperes eljárás eredményeképpen a szülő felülvizsgálati kérelmét - kapcsolattartás megváltozatása tárgyában - elutasította. A Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta az I. fokú gyámhivatal azon végzését, mellyel a kapcsolattartás megváltoztatása iránti kérelmet arra tekintettel utasította el érdemi vizsgálat nélkül, hogy „ítélt dologról” van szó (azaz Ket. 30. § e) pontja szerint, melynek értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki.) A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a fenti II. fokú végzés felülvizsgálatát nemperes eljárásban kezdte meg. Végzéssel elutasította a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, melyet a Törvényszék helybenhagyott. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzéssel elrendelte az ügy peres eljárásban való elbírálását. A Szociális és Gyámhivatal beadványban kérte az ügy nemperes eljárásban történő elbírálását, az alábbiakra figyelemmel. A döntés jogalapja a Ket. 30. § e) pontja volt. A Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében a hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A Ket. 72. § (2) bekezdése alapján a végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1)

42

bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is. A Ket. 98. § (3) bekezdés b) pontja értelmében önálló fellebbezésnek van helye a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító első fokú végzés ellen. A fentiek egybevetése alapján a Szociális és Gyámhivatal arra az álláspontra helyezkedett, hogy jogszerűen hoztak az I. és II. fokú eljárásban is kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést a gyámhivatalok. Miután ennek jogalapja az volt, hogy a kérelmet érdemben már elbírálták, és változatlan a tényállás, a végzések indokolásában annak részletes kifejtése történt meg, hogy az ügyfél által hivatkozott „körülményváltozások” ellenére is változatlan a tényállás, a felhozott szempontokat ugyanis a már jogerős gyámhivatali határozattal lezárt eljárásban figyelembe vette, érdemben elbírálta a gyámhivatal. A tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást (ügyfelek meghallgatása, tárgyalás tartása, szakértő kirendelése, stb.) nem folytatott a gyámhivatal, kizárólag az előzményi ügy és az új kérelem elemeit vetette össze, mely alapján azt a következtetést vonta le, hogy „ítélt dologról” van szó. Tehát nem az ügy érdemében határozott, amikor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, önállóan fellebbezhető végzéssel. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Knptv.) 3. § (1)-(2) bekezdései értelmében a hatóság közigazgatási hatósági ügyben hozott végzése ellen az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője a végzés bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított harminc napon belül kezdeményezheti. (2) A bírósági felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban végzéssel határoz. A Pp. 3. § (2) bekezdése szerint a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Bár a szülő „keresettel” élt a döntés ellen, egyúttal a „per” tárgyalásait kérte az ő, illetve jogi képviselője esetleges távollétében is megtartani, a Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint fentiek értelmében az „kérelemnek” minősül és az ügyet nemperes eljárásban kell elbírálni, így tárgyalás tartásának nincs helye – de a Knptv. 3. § (3) bekezdése szerint a bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja. Erre tekintettel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzést hozott arról, hogy a kitűzött tárgyaláson nem kell megjelenni, tekintettel arra, hogy a bíróság az ügyet nemperes eljárásban bírálja el. Végzéssel elutasította a felülvizsgálati kérelmet. Egy érdekes folyamatban lévő ügyünk is van: a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nemperes eljárásban érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, arra hivatkozással, hogy az ügyvéd képviseleti jogosultságát nem igazolták. Fellebbezést terjesztettek elő a döntés ellen, mivel a korábbi eljárásban csatolásra került az ügyvédnek adott meghatalmazás, másrészt a kérelmező sajátkezűleg írta alá a felülvizsgálati kérelmet, és az ügyben nincs ügyvédi kényszer. A Törvényszék még nem döntött az ügyben.

4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET 4.1. Jegyzői gyámhatósági hatáskör vizsgálata A közös önkormányzati hivatalok jegyzőihez tartozó települések együttes ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy az azokhoz tartozó községek gyakorlatának egységesítése nem történt meg. Annak szükségességére a Szociális és Gyámhivatal felhívta a figyelmet.

43

Több településen előfordult, hogy a döntésekből hiányzik a hatáskört, illetékességet megalapozó, eljárási költségekről, illetve az illetékmentességről szóló jogszabályhelyek megjelölése, vagy az tévesen szerepel, illetve helyenként a költségviselésről, illetékről nem döntöttek. A pénzbeli ellátások esetén az illetékességet a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 18/A. § alapozza meg, nem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 21. §. Több településen szerepelt az a helytelen megállapítás, miszerint kizárt az elektronikus kapcsolattartás. Annak körét ugyanis a Gyvt. 128. § (2) bekezdése határozza meg, és a felsorolt ügykörök között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem szerepel. Volt, hogy az iratokból nem derül ki, hogy a jogerőre emelkedésről értesítik-e az ügyfeleket, illetve az ügyben érintetteket, illetve előfordul, hogy nem is számolták ki jogerőre emelkedés időpontját. A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében a 3. melléklet helyébe lépő formanyomtatvány az „Egyéb nyilatkozatok” részben azt tartalmazza, hogy „Kijelentem, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmemnek teljes egészében helyt adó döntés elleni fellebbezési jogomról lemondok. (Nemleges válasz esetén kérjük a szövegrészt áthúzással törölni!)” Néhány esetben előfordult, hogy mivel annak áthúzására nem került sor, a határozatokban ki kellett volna mondani, hogy a fellebbezési jogról lemondás folytán, a Ket. 73/A. § (1) bekezdése b) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja alapján a közléssel jogerős és végrehajtható, ami nem történt meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot megállapító határozatok vonatkozásában megjegyzendő, hogy azokat az egyik településen a Ket. 72. § (4) bekezdésére hivatkozással egyszerűsített döntésként hozták meg, tartalmilag azonban az alakszerű döntés elemei is megtalálhatók benne (az indokolás Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelező elemei). Ugyanakkor az egyszerűsített döntésekből mellőzhető a jogorvoslatról való tájékoztatás, ami nem jár együtt azzal, hogy ellene a fellebbezési lehetőség ne lenne adott. Éppen ezért a jogerőre emelkedés időpontjának ebben az esetben is ki kell derülnie az ügyiratból. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság esetén a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 3. számú melléklete szerinti kérelem nyomtatvány helyett új formanyomtatványt rendszeresített, mely 2013. április 01. napjától alkalmazandó lett volna, annak bevezetése ezt követően valósult meg. Volt azonban olyan település is, amely az ellenőrzött időszakban azt még nem alkalmazta. A formanyomtatvány kérelmező általi kitöltése kapcsán többször előforduló probléma volt, hogy annak A) személyi adatok 2. pontjában foglaltakat félreértve a kérelmezővel a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma helyett a kérelmezővel együtt vett számot adták meg – melyet azonban a döntésben korrigálva vettek figyelembe -, vagy bizonyos részek kitöltetlenül maradtak, illetve például nem húzták alá a kérelmezők a „gyermekeim részére / részemre” vagy a gyermek az intézményi étkeztetést igénybe veszi-e válaszokat. Helyenként lakó- és tartózkodási helyként is ugyanazt a címet adták meg, pedig ez esetben tartózkodási hely megjelölése nem szükséges. Egy esetben a gondozó család vagyonaként egy olyan ingatlan is feltüntetésre került, amely nem az lakóhellyel megegyező, életvitelszerű lakhatást biztosító ingatlan, de nem jelölték meg annak a becsült forgalmi értékét, pedig az szükséges lett volna. Ha a kérelmező erre vonatkozó

44

felhívásra sem jelöli azt meg, illetve hatóság azt vitatja, a Gyer. 65. § (5) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni. Az egyik településen a tényállás teljes körű tisztázását jogszabály által meg nem követelt, de az ügyfelek dolgát is megkönnyítő nyomtatványok alkalmazása segítette: az egyedülállóságról, valamint ahhoz kapcsolódóan a különálló szülő által fizetendő, illetve megelőlegezett gyermektartásdíjról, a nem rendszeres havi bevételekről. Az egyik településen dicséretes és rendkívül ügyfélbarát az a gyakorlat, hogy a jogosultság megállapítása esetén az ügyiratokat nem irattárba, hanem határidőbe teszik – bő 1 hónappal a lejárat előtti időre -, és ha addig nem nyújtják be az ismételt megállapítás iránti kérelmet, egy értesítést küldenek a kérelmezőnek a lejárat időpontjáról, a benyújtás lehetőségéről a kérelemnyomtatvány csatolása mellett. Több településen problémaként merült fel, hogy nem a nagykorú jogosult nyújtotta be a kérelmet, így az nem a jogosulttól származott, mely alapján a Ket. 40. § rendelkezései figyelembe vételével vizsgálni kellett volna a szülő meghatalmazottkénti képviseleti jogosultságát (törvényes képviselőként már nem járhat el az önjogú gyermek vonatkozásában), vagy ha azt nem igazolja, a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Mindezek hiányában a kérelmet a Ket. 30.§ f) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A Ket. 115. § (4) bekezdés c) pontja a felügyeleti intézkedés lehetőségét kizárja, a Ket. 114. § (3) bekezdése miatt pedig saját hatáskörben sem lehet visszavonni, illetve módosítani a döntést. Fentiekre figyelemmel a Szociális és Gyámhivatal felhívta az ellenőrzött hatóságot, hogy a jogszabálysértés lehetséges kiküszöbölése érdekében haladéktalanul nyilatkoztassa a nagykorú jogosultat, hogy a kérelem benyújtására ad–e meghatalmazást a szülő részére, és ha igen, azt a Ket. 40/A. § szerinti formában rögzítse. Ha nemleges választ kap, haladéktalanul intézkedjen a Gyvt. 133. § (1) bekezdése szerint, azaz a feltételek hiányában nyújtott ellátás megszüntetése iránt a jövőre nézve, a Gyer. 67. § (4) bekezdés alkalmazásával. 2013. július 01. napján követően a Gyer. 65/B. § értelmében az egységes szociális nyilvántartás adatai alapján kell meggyőződni a kérelmező egyedülállóságának, illetve a gyermek tartós betegségének vagy súlyos fogyatékosságának tényéről – azonban nem derül ki az ügyiratokból, hogy ez akár egy esetben is megtörtént volna. A jogosultsági feltételek megvizsgálása után került sor a döntéshozatalra. Amikor a kérelmet a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban nyújtják be a jogosultság ismételt megállapítása iránt, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. Az ellenőrzött gyámhatóságok alkalmazzák is ezen szabályt, de az ügyiratokból nem derül ki, hogy a korábbi jogosultság meddig áll fenn. Ennek kiküszöbölése és az egységes megyei gyakorlat kialakítása érdekében a Szociális és Gyámhivatal kérte, hogy az előző évek iratanyagait előzményként szereljék össze a kérelmekkel. Két ízben a kérelem benyújtásának napja előtti időponttól kezdődően állapították meg a jogosultságot. A Ket. 115. § (4) bekezdés c) pontja a felügyeleti intézkedés lehetőségét kizárta, a Ket. 114. § (3) bekezdése miatt pedig saját hatáskörben sem lehet visszavonni, illetve módosítani a döntést, ezért az ellenőrzött hatóságot csak a jövőre nézve hívta fel hatóságom az ennek figyelembevételével történő jogszerű eljárásra.

45

A Gyvt. 20. § (1) bekezdése értelmében a feltételek fennállása esetén a gyámhatóság főszabályként egy év időtartamra állapja meg a jogosultságot, a nagykorúvá vált gyermekek esetén azonban legfeljebb 23. életévének betöltéséig, amennyiben pedig nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul. Az időtartam rendelkező részben történő meghatározását tehát az egy éven belül nagykorúvá váló jogosultak esetén azzal szükséges kiegészíteni valamennyi vizsgált település esetén, hogy „… napjától … napjáig, de legfeljebb nagykorúvá válásig, kivéve, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, és 23. életévét még nem töltötte be / kivéve, ha felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul, és 25. életévét még nem töltötte be”, a már nagykorú jogosult esetén pedig ha 23. életévét még nem töltötte be: „… napjától … napjáig, de legfeljebb amíg nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat”, vagy ha a 25. életévét még nem töltötte be: „… napjától … napjáig, de legfeljebb amíg felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul”. Indokolt a Gyvt. 130. § (5) bekezdése szerinti 15 napon belül értesítési kötelezettségre is felhívni a jogosult figyelmét a körülményekben bekövetkező lényeges változások tekintetében. Egy településen a határozatok rendelkező részében azt szerepeltetik a természetes személyazonosító adatok megjelölése mellett, hogy mely anyától született gyermek részére állapítják meg a jogosultságot. Ehelyett annak megadása szükséges, hogy mely szülő, illetve törvényes képviselő kérelmére állapítják azt meg. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezt a határozat indokolásában feltüntetik. A jogosultságot megállapító határozatokban néhány településen jelentős hiányosság tapasztalható: azok indokolási része nem tartalmazza a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem konkrét összegét, illetve azt sem minden településen határozták meg, hogy a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja (mely alpontja szerinti ok alapján) vagy b) pontja szerinti jövedelemhatár irányadó az adott ügyben. Ezt a jogszabályhelyek szövegének szószerinti beidézése, illetve annak rögzítése, hogy a megállapítást nyert, hogy a gyermeket gondozó családban az főre jutó havi jövedelem összege, illetve az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a Gyvt.-ben előírtakat, nem pótolja, az nem elégséges. A nagykorúvá vált gyermek esetén a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján - a feltételek fennállása esetén – mindig a magasabb jövedelemhatár, az öregségi nyugdíjminimum 140%-a irányadó, melyet nem minden településen alkalmaztak helyesen. Amennyiben a gyermeket gondozó család vagyonnal rendelkezik, az indokolásban a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében foglaltakra is ki kell térni, azaz hogy a vagyont jelentő hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét nem haladja meg – ellenkező esetben ugyanis nem állapítható meg a jogosultság. A kérelmeken több ízben feltüntetésre került, hogy az ingatlan „életvitelszerű lakhatást szolgál”, de ezt az indokolásban szükséges rögzíteni. Egy esetben a kérelemben a kiskorú törvényes képviselője a gondozó család tagjai között tüntette fel a házastársán és a kiskorún kívül a saját szüleit, illetve a testvérét is, annak ellenére, hogy a formanyomtatvány tartalmazza, hogy a táblázatban mely közeli hozzátartozókat kell szerepeltetni. A jövedelmek körében a kérelmezőnek és házastársának csak a 12.200.-Ft összegű családi pótlék képezi a jövedelmét, a kérelmező szülei és testvére jövedelme is feltüntetésre került, valamint azokat igazolták is. A kiskorú vonatkozásában a törvényes képvelő általa benyújtott kérelmet arra hivatkozással utasították el, hogy a

46

családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem 60.461.-Ft, amely a 37.050.-Ft összegű jövedelemhatárt túllépi. Megjegyzendő, hogy háromfős gondozó család alapulvételével sem haladja meg annak mértéke a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározottat. A Gyvt. 19. § (4) bekezdésében a jogszabály meghatározza, hogy kiket kell gondozó családnak tekinteni. A kérelmező szülei és testvére esetlegesen a 19. § (4) bekezdés f) pontjába, „eltartott rokonként” férhetnének bele. A konkrét ügyben csatolt jövedelemigazolások alapján azonban alaposan feltételezhető, hogy nem erről van szó, valamint az eltartottságot adott esetben igazolni is kellene. A Ket. 115. § (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés elkerülése érdekében az ellenőrzött hatósággal rövid úton folytatott egyeztetés alapján a hatóságom felhívta a jegyzőt, hogy intézkedjen a Ket. 114. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a megalapozatlan, jogszabálysértő döntés saját hatáskörben történő visszavonása iránt és azt hatóságom részére is küldje meg. A tényállása tisztázása érdekében haladéktalanul nyilatkoztassa a kérelmezőt, hogy a szülei, illetve a tetvére eltartottakként szerepeltek-e a kérelmen, illetve hívja fel a kérelmezőt a jövedelmi és vagyoni helyzetükről való nyilatkozattételre: rokoni támogatásban részesülnek-e, és ha igen, mekkora összegben, a feltüntetett vagyontárgyak kinek tulajdonát képezik, hasznosíthatóak-e. A jogosultsági feltételek fentiek szerinti tisztázását követően kerülhet sor megalapozott döntéshozatalra. Egy ügyiratban ugyanazzal a határozattal három kiskorú gyermek kedvezményre való jogosultságát állapították meg. A legnagyobb gyermek másik, különélő édesapától származik, a gyermekelhelyezésről szóló bírósági döntést is csatolták az ő vonatkozásában. Erre, valamint arra is figyelemmel, hogy tartós betegként az ő vonatkozásában a magasabb egy főre jutó jövedelemhatár (a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-a) irányadó, az ő vonatkozásában indokolt lett volna külön határozattal megállapítani a jogosultságot. (Megjegyzendő, 2011-ben volt már ilyen hibára példa, akkor a határozat megváltoztatására került sor, mely döntést a NEFMI felügyeleti ellenőrzése során is helytállónak ítéltek meg főhatóságunk képviselői.) Indokolt a Gyvt. 130. § (5) bekezdése szerinti 15 napon belül értesítési kötelezettség körében – melyet egyébként dicséretesen tartalmaznak a határozatok - annyi kiegészítést tenni, hogy kifejezetten a nappali oktatás munkarendje / nappali tagozatos tanulmányok befejezésére mint körülményekben bekövetkező lényeges változásra is fel kell hívni a nagykorú jogosult figyelmét. Továbbá mind a kiskorúak, mind a nagykorú jogosultak jogán járó kedvezmény megállapítása esetén fel kell hívni a törvényes képviselők, nagykorú jogosultak figyelmét a jövedelmi viszonyokban bekövetkezett változások túl a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségre, mint például: családi állapot, gondozó család tagjai számának változása, nagykorúvá válás esetén iskolalátogatási igazolás bemutatása, nappali munkarend/ tagozat szerinti tanulmányok befejezése, lakó-, tartózkodási hely megváltozása, stb. Célszerű a határozatok rendelkező részében azt is rögzíteni, hogy – a Gyvt. 133. § (2) bekezdése értelmében – a kedvezményt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére. Egy ügyben gyámolt kiskorú esetében állapították meg a jogosultságot. A kérelem nyomtatványon került feltüntetésre, hogy „egyedül neveli unokáit”. A gyámrendelő határozat másolatát nem csatolták, az előzmény pedig nem volt hozzácsatolva az irathoz. Indokolt arról

47

meggyőződni, hogy a gyámság még mindig fennáll-e, és ha ez rövid úton történik meg, erről hivatalos feljegyzést kell írni a Ket. 39. § (9) bekezdése szerinti tartalmi elemekkel. Az egy főre jutó nettó jövedelem ügyintéző általi kitöltése kapcsán a nyugellátást és a családi pótlékot is fegyelembe vették. A nagyszülő bevételét figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a gyám tartásra nem köteles a Gyer. 66. § (3) bekezdése alapján, mely szerint a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.]. Gyámolt gyermekek esetében ennek a jogszabályhelynek a behivatkozása, valamint a havi jövedelem összegének ennek alapján történő megállapítása elengedhetetlen része kell legyen az indokolásnak – mely a konkrét ügyben nem valósult meg. A szülő tartási kötelezettsége megelőzi a nagyszülő tartási kötelezettségét, a nagyszülő a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 61. §-ában foglaltak alapján csak akkor minősülhet tartásra köteles hozzátartozónak, ha a szülők gyermekük tartását nem képesek biztosítani. Ennek tipikus esete ha a szülők nem élnek, a tartásra képtelenné váltak vagy a hozzátartozó tartási kötelezettségét jogerős ítélet kimondja. Erre vonatkozó információk nem derülnek ki az ügyiratból. Egy településen öt esetben azért került sor a jogosultság megállapítása iránti kérelem elutasítására, mert a gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladta a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti 37.050.-Ft, illetve a 39.900.-Ft összegű jövedelemhatárt. A határozatok indokolásában levezették az egy főre jutó nettó jövedelem konkrét összegét, azonban az adott ügyben irányadó jövedelemhatárt nem mondták ki, csak a Gyvt. 19. §-át idézték be, így az nem derül ki, hogy mivel vetették össze. Ugyanakkor jogszabályszerű döntések születtek. Egy ügyiratban két kérelmet utasítottak el: a kiskorú gyermek vonatkozásában a szülő, illetve a nagykorú jogosult kérelmét, külön határozatokkal. A kérelmeken a család vagyoni viszonyairól is nyilatkoztak, mely szerint a tulajdonukat képezi a lakhatásukat is biztosító ingatlan, egy 10.000.000.-Ft becsült forgalmi értékű termőföld ingatlan, illetve két darab, 150.000-150.000.-Ft becsült forgalmi értékű személygépkocsi. A gondozó család tagjainak száma 4 fő (2 szülő, 1 kiskorú és 1 nagykorú gyermek). A döntések indokolása hiányos: nem fejti ki az egy főre jutó jövedelem összegét, illetve a jövedelemhatárt, és kizárólag a termőföldtulajdont említi, melynek egy főre jutó forgalmi értéke 2.500.000.-Ft. Beidézik a Gyvt. 19. § (7)-(8) bekezdéseinek rendelkezéseit és leszögezik, hogy „fentiek miatt a rendelkező részben foglaltak szerint intézkedtem”. Szükséges annak kimondása, hogy az életvitelszerű lakhatást biztosító ingatlan nem minősül vagyonnak, de a termőföld ingatlan egy főre jutó értéke a családban meghaladja a külön számított 570.000.-Ft-os határt, illetve együtt számítva azt, valamint a személygépkocsik egy főre jutó értékét 2.575.000.-Ft összeget kell figyelembe venni, ami szintén meghaladja az 1.995.000.-Ft-os határt. Tartalmilag azonban helyes döntések születtek. Az ellenőrzésre megküldött iratok közül egy nagykorú kérelmét az alábbiak szerinti indokolással utasították el. A kérelmező a 23. életévét betöltötte. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a nagykorúvá válás után is jogosult a kedvezményre az, aki a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be. Rögzítették a Gyvt. 20. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit. „Fentiek miatt kérem elutasításra került.” Hiányzik az indokolásból, hogy a nagykorú által csatolt iskolalátogatás igazolás szerint egy szakképző és szakiskolában nappali munkarend

48

szerint tanul, azonban a korára tekintettel kizárólag felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok esetén lehetne jogosult a kedvezményre. Egy településen a kedvezményre való jogosultság megszüntetése iránti kérelmeket, illetve változás-bejelentéseket hivatalos feljegyzésben rögzítették, azonban Ket. 39. § (2) bekezdése alapján indokolt lett volna jegyzőkönyvet felvenni, ugyanazon jogszabályhely (3) bekezdése által meghatározott tartalommal. Három településen, összesen öt jogosultságot megszüntető határozat alapul azon, hogy a jövedelmi helyzetük megváltozott, így „feltételei tovább nem állnak fenn”. Indokolt lett volna a tényállás tisztázása abban a tekintetben, hogy az egy főre jutó jövedelem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételére jogosító összeghatárt meghaladja-e. A döntésben ki kell mondani, hogy mennyi a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nettó összege és a Gyvt. 19. § (2) bekezdése szerinti jövedelemhatár, hiszen a pozitív irányú változás esetében sem biztos, hogy jövedelmi korlátot meghaladja az egy főre jutó jövedelem. Egy településen, több ügyiratban nem volt jogszabályszerű a hiánypótlásra felhívó végzés, mivel nem a Gyer. 65. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott, kötelezően előírt mellékletek csatolására hívták fel a kérelmezőket, például nem havi rendszeres jövedelem, vállalkozásból származó jövedelem, nettó jövedelemről munkáltatói igazolás, vagy ha nem rendelkezik munkaviszonnyal, akkor a Munkaügyi Központ igazolását a regisztráltságról. Kötelezően igazolni ugyanis csak a kérelmező által feltüntetett jövedelmek összegszerűségét kell. Amennyiben a hatóság ezen túlmenően tisztázni kívánja a tényállást, az esetleges egyéb bevételek körét, akkor nyilatkozattételre hívhatja fel a kérelmezőt a Ket. 51. (2) bekezdése szerint, de a mulasztás jogkövetkezménye – eljárás megszüntetésének a lehetősége – megegyezik a két esetben. Egy esetben az ellenőrzött hatóság végzéssel áttette az ügyiratot. A lakcímváltozásra, életvitelszerű tartózkodásra vonatkozó bejelentést hivatalos feljegyzésben rögzítették, azonban Ket. 39. § (2) bekezdése alapján indokolt lett volna jegyzőkönyvet felvenni, ugyanazon jogszabályhely (3) bekezdése által meghatározott tartalommal. Csak annyit rögzítettek, hogy „Új cím: Szeged, Ősz u. 31. 3/9.” A másolatban csatolt lakcímigazolvány szerint ez a tartózkodási hely. A Gyvt. 18/A. §(1) bekezdése értelmében a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. Anélkül, hogy a kérelmező nyilatkozott volna az életvitelszerű lakhatás helyéről, az illetékességváltozás nem volt bizonyított. Pénzbeli ellátásra való jogosultságot a vizsgált időszakban egy településen, két megküldött ügyiratban állapítottak meg. Megjegyzendő, hogy a családbafogadó gyám jogintézménye 2012. 01. 01. napjától hatályos, azt megelőzően a családbafogadás esetén, ideiglenes hatályú elhelyezéskor, illetve ha a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el, gyámot rendelt a gyámhivatal, mely esetekben a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) fenti időponttól főszabályként családbafogadó gyám kirendelését írta elő. A Szociális és Gyámhivatal értelmezése szerint tehát a 2012. 01. 01. napja előtt kirendelt gyámok is jogosultak lehetnek pénzbeli ellátásra az egyéb feltételek teljesülése esetén. Az egyik ügyben egy határozattal - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapításával egyidejűleg - két gyámolt unoka vonatkozásban a pénzbeli ellátásra

49

jogosultságot is megállapított az ellenőrzött hatóság. A két gyermek édesanyja sem azonos, így külön határozatokat lett volna indokolt hozni az esetükben. A jövedelemszámítás során mind a gyám, mind a gyámsága alatt álló gyermekek, sőt, a gyám döntéshozatalkor 32 éves fia jövedelmét figyelembe vették. A Gyvt. 19. § (4) bekezdése meghatározza a gondozó család körét, ebbe a 32 éves fiú nem tartozhat bele. A Gyer. 66. § (3) bekezdése alapján a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek - kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles - a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.]. A határozat indokolása szerint a gyám a gyámolt tartására köteles, de ennek tisztázására nem került sor, a jogi következtetés helytelen. Mivel a szülő tartási kötelezettsége megelőzi a nagyszülő tartási kötelezettségét, a nagyszülő a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján csak akkor minősülhet tartásra köteles hozzátartozónak, ha a szülők gyermekük tartását nem képesek biztosítani. Ennek tipikus esete, ha a szülők nem élnek, a tartásra képtelenné váltak vagy a hozzátartozó tartási kötelezettségét jogerős ítélet kimondja. Mivel jelen ügyben a szülők élnek, a gyámként kirendelt nagyszülő csak akkor köteles a gyámolt gyermekek tartására, ha bizonyított a szülők képtelensége a gyermekük eltartására, vagy van jogerős ítélet, mely a nagyszülő tartási kötelezettségét állapítja meg. Mindez oda is vezet, hogy a pénzbeli ellátásra jogosultság sem bizonyított, nem megalapozott a döntés: a gyám tartási kötelezettsége nem egyértelmű, nagyon szűk körben merül fel, és a tényállást nem tisztázták ebben a vonatkozásban. A Ket. 115. § (4) bekezdés c) pontja a felügyeleti eljárás lehetőségét kizárja, a Ket. 114. § (3) bekezdése miatt pedig saját hatáskörben sem lehet visszavonni, illetve módosítani a döntést, mivel az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Fentiekre felhívtam az ellenőrzött hatóságot, hogy ilyen jogszabálysértést a jövőben ne kövessen el. A határozat akként rendelkezik, hogy a Közgazdasági Iroda minden hónap ötödik napjáig utalja a gyámgyermekenként havi 6.270.-Ft összeget banki átutalással. Szükséges a döntésben rögzíteni, hogy - a Gyer. 68/B. § (3) alapján - a tárgyhónapra esedékes pénzbeli ellátás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja. Banki átutalásról rendelkezés esetén szükséges a jogosult bankszámlaszámának megadása. Nem alkalmazták a Gyvt. 20/B. § (6) bekezdés a) pontját sem. A konkrét ügyben 2013. 07. 18. napján nyújtotta be a gyám a kérelmet, de nem rendelkeztek arról, 2013. július hónapra nézve augusztus hó 05. napjáig esedékesen csak a fenti összeg 50%-a, azaz 3.135.-Ft kerül kifizetésre. A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdése szerinti pótlékkal kapcsolatos tájékoztatás, valamint az „Ezen határozat alapján…” kezdetű rész átemelése indokolt a rendelkező részbe. Az indokolásban benne maradt a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosultság” megfogalmazás is, mely jogintézményt a pénzbeli ellátás váltotta fel. A másik ügyirat esetében a kérelemnyomtatvány szerint „A gyám és a gyámság alá helyezett gyermek(ek) közti rokonság nincs”. Ennek alapján a gyám tartási kötelezettsége fel sem merülhet, így kizárt a gyám pénzbeli ellátásra jogosultságnak jogszabályszerű megállapítása. Ennek ellenére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapításával egyidejűleg a pénzbeli ellátásra jogosultságot is megállapított az ellenőrzött hatóság. A Ket. 115. § (4) bekezdés c) pontja a felügyeleti eljárás lehetőségét kizárja, a Ket. 114. § (3) bekezdése miatt pedig saját hatáskörben sem lehet visszavonni, illetve módosítani a döntést, mivel az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Fentiekre felhívtam az ellenőrzött hatóságot, hogy ilyen jogszabálysértést a jövőben ne kövessen el.

50

Az Erzsébet–utalványok igénylése, biztosítása, kézbesítésének módja, illetve az utalványok visszaváltása alapvetően rendben zajlott. Több településnek javasolta hatóságom, hogy szükséges az átadólistán feltüntetni az Erzsébet-utalvány átvételének időpontját arra is figyelemmel, hogy a Gyer. 68. § (13) bekezdés c) pontja értelmében annak visszaváltására kerül sor, ha az önkormányzathoz való megérkezését követő két hónapon belül nem veszik át. Indokolt lehet az esetleges tévedések elkerülése érdekében a jogosultság megszűnési dátumának feltüntetése is. Többször előforduló hiba volt, hogy az ellenőrzött hatóság az Szt.-re hivatkozott annak ellenére, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekkel összefüggő eljárások esetében gyámhatósági eljárásról, nem pedig szociális eljárásról van szó an. Egyes önkormányzatnál a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot megállapító határozatok egyszerűsített döntésként hozták, a döntések a Ket. szerinti tartalmi elemekkel általában rendelkeznek, ugyanakkor a határozatok közül egyik sem tartalmaz az eljárás költség- és illetékmentességére vonatkozó kitételt. Ugyanez elmondható a nem egyszerűsített határozatokra is. Az érdemi döntések postázása általában tértivevénnyel történt, melyeket a döntéshez csatolnak. Előfordult, azonban, hogy a döntéshez sem tértivevényt nem csatoltak, sem a személyes átvétel tényét nem jelezték, ennek következtében egyik határozat esetében sem tudták a jogerő napját megállapítani. A döntéseket többnyire jogerősítik, a jogerő beállását azonban néhány esetben tévesen számították ki. Gyakran előforduló hiba volt, hogy az ügyiratokból nem derült ki, hogy a jogerőre emelkedés időpontjáról az ügyfelek, illetve az ügyben érintettek értesülnek-e. Összességében elmondható, hogy az ellenőrzések során a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, illetve ismételt megállapítása fordultak elő a legnagyobb számban. Gyakran előforduló probléma volt, hogy a kérelmeket nem a Gyer. 3. számú mellékletén nyújtották. A kérelem / formanyomtatvány kérelmező általi kitöltése kapcsán általánosan előforduló, apró probléma volt, hogy nem húzták alá a kérelmezők a „gyermekeim részére / részemre” válaszok közül, hogy kinek a részére kérik a jogosultság megállapítását. A formanyomtatvány A) személyi adatok 2. pontjában foglaltakat félreértve a kérelmezővel a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma helyett a kérelmezővel együtt vett számot adták meg - melyet azonban a döntésekben korrigálva vettek figyelembe. A kérelem nyomtatványokon többnyire feltüntetésre került az egy főre jutó havi családi jövedelem, azonban néhány esetben elmaradt a család összes vagyonának becsült forgalmi értékének, illetve az egy főre jutó forgalmi értékének feltüntetése. A Gyer. 65. § (1) bekezdése szerinti iratok csatolása megtörtént. Emellett megjegyzendő, hogy a ügyfelek igazolták a családi pótlék összegét is annak ellenére, hogy 2013. július 01. napján követően a Gyer. 65/B. § értelmében az egységes szociális nyilvántartás adatai alapján kell meggyőződni a kérelmező egyedülállóságának, illetve a gyermek tartós betegségének vagy súlyos fogyatékosságának tényéről – azonban nem derül ki mindegyik ügyiratokból, hogy ez megtörtént volna. Minden esetben a jogosultsági feltételek megvizsgálása után került sor a döntéshozatalra. Mint fentebb említettem többször előforduló problémát jelentett, hogy a döntések indokolási része nem tartalmazta a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem konkrét összegét. Több esetben megállapította a Szociális és Gyámhivatal, hogy amennyiben a gyermeket gondozó család vagyonnal rendelkezik, az indokolásban a Gyvt. 19. § (7)

51

bekezdésében foglaltakra is ki kell térni, azaz hogy a vagyont jelentő hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban különkülön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét nem haladja meg, illetve például életvitelszerű lakhatást szolgál – ellenkező esetben ugyanis nem állapítható meg a jogosultság. A kérelmeken feltüntetésre került, hogy az ingatlan „életvitelszerű lakhatást szolgál”, de ezt az indokolásban szükséges rögzíteni. Egyes települési önkormányzatnál megállapításra került, hogy amikor a kérelmet a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban nyújtják be a jogosultság ismételt megállapítása iránt, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani, azonban az ügyiratokból nem derül ki, hogy a korábbi jogosultság meddig áll fenn, így az sem, hogy a kezdőidőpontot helyesen állapítják-e meg. Ennek kiküszöbölése és az egységes megyei gyakorlat kialakítása érdekében a Szociális és Gyámhivatal felkérte az ellenőrzött hatóságokat, hogy az előző évek iratanyagait előzményként szereljék össze a kérelmekkel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megszüntetése esetén előfordult, hogy az iratban fellelhető volt egy munkaszerződés, azonban az nem derült ki hogy azt személyesen csatolta volna az ügyfél. A Szociális és Gyámhivatal utalt arra, hogy amennyiben a munkaszerződést a kérelmező azt személyesen csatolta, a Ket. 39. § (2) bekezdés b) pontja alapján indokolt lett volna vele jegyzőkönyvet felvenni a fentiekről, vagy írásban nyilatkozhatott volna, illetve hivatalos feljegyzésben kellett volna azt rögzíteni, hogy az milyen úton jutott el az ellenőrzött hatósághoz. A jogosultság megszüntetésének pontos jogszabályi hivatkozás sem került rögzítésre. A megszüntetés időpontjának megállapítása is helytelenül került megállapításra. Az Erzsébet–utalvány igénylése, biztosítása, kézbesítésének módja, illetve az utalványok visszaváltása tekintetében az alábbiakat állapította meg az ellenőrző hatóság: a Gyer. 68. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül igényeltek Erzsébet-utalványt. Azokat közvetlenül, egy átadóívvel igazoltan adták át a kérelmezők részére, azonban gyakran előfordult, hogy a listákon nem került feltüntetésre az utalványok átvételének időpontja, amely elengedhetetlen hiszen a Gyer. 68. § (13) bekezdés c) pontja értelmében annak visszaváltására akkor kerül sor, ha az önkormányzathoz való megérkezését követő két hónapon belül nem veszik át. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya kért közreműködést rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó Erzsébet-utalvány igénylésének és kézbesítésének vizsgálata azon önkormányzatok esetében, ahol - az országos átlagtól eltérően - az igényelt utalványok számához képest magas a visszaváltásra kerülő utalványok száma. A tárca 2014. évi országos hatósági ellenőrzési tervében a szociális és gyámhivatalok számára a gyermekvédelmi Erzsébet-utalványok igénylési és kézbesítési folyamata tekintetében általános ellenőrzési kötelezettséget írt elő. Ettől függetlenül - annak érdekében, hogy az esetlegesen szükséges jogalkotási, illetve az egységes jogalkalmazást elősegítő feladatokat mielőbb elvégezhessék - indokolttá vált azon önkormányzatok igénylési és kézbesítési eljárásának mielőbbi megvizsgálása, ahol az igényelt utalványok számához képest a visszaváltott utalványok száma meghaladja az 5%-os arányt. Csongrád megyében egy érintett települési önkormányat volt, ahol az igényelt összeg 1.722.600,-Ft; pótrendelés értéke O,-Ft; visszaváltás értéke: 116.000,-Ft; visszaváltás arány pótrendeléssel: 6,73 %. A vizsgálatnak arra kellett kiterjednie az igényelt utalványok számához képest a visszaváltott utalványok száma milyen okból magas, illetve haladja meg az 5%-ot.

52

A Szociális és Gyámhivatal a rendelkezésre álló adatokból megállapította, hogy az érintett község Jegyzője 1.606.600,-Ft (277 X 5.800,-Ft) értékben adott át Erzsébet – utalványt a jogosultak számára. Az utalványok átvételére személyesen került sor, melynek megtörténtéről az eljáró hatóság kimutatást vezetett azzal, hogy az utalványok átvételét a jogosultak aláírásukkal igazoltak. Jelen esetben tehát nem a jogszabályban - Gyer. 68. § (13) bekezdésében - felsorolt visszaváltás esetei állnak fenn. A jogosultak hozzájutottak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján részükre járó utalványokhoz. A 20 db utalvány visszaváltására nem azért nem került sor, mert a jogosultak azt nem vették át, hanem azért, mert a rendelésnél számelírás történt.

4.2. Járási gyámhivatalok vizsgálata A járások működéséről szóló tájékoztatást – az I. pontnál kifejtetteken túlmenően – jelen beszámoló 9-15. számú függelékei tartalmazzák. Fentieken kívül az alábbi célvizsgálatokra került sor: 4.2.1. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében tett intézkedések A vizsgálatot a Minisztérium megkeresésében foglaltaknak megfelelően lefolytattuk, annak eredményét elektronikus úton határidőben felterjesztettük. 4.2.2. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. § és 53. § alkalmazása, emellett a Ket. 51. § (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátása A vizsgálatot a Minisztérium megkeresésében foglaltaknak megfelelően lefolytattuk, annak eredményét elektronikus úton határidőben felterjesztettük. 4.2.3. A gondnokság alatt álló és támogatott döntéshozatalra szoruló személyek érdekében a hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatok ellátása feltételrendszerének vizsgálata A vizsgálatot a Minisztérium megkeresésében foglaltaknak megfelelően lefolytattuk, annak eredményét elektronikus úton határidőben felterjesztettük. 4.2.4. A gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a járási gyámhivatalnál kezdeményezett a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés, vagy annak észlelése alapján indult eljárások vizsgálata, figyelembe véve azt is, hogy a megvalósult- e a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 17. § (3) bekezdése szerinti együttműködés, a gyámhivatal részéről a bántalmazóval szemben tett feljelentések megtétele, a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatának vizsgálata a Gyvt. 17. § (5) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés megtartására vonatkozóan

53

A vizsgálatot a Minisztérium megkeresésében foglaltaknak megfelelően lefolytattuk, annak eredményét elektronikus úton határidőben felterjesztettük. 4.2.5. Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült jelentéshez tájékoztatás

A vizsgálatot a Minisztérium megkeresésében foglaltaknak megfelelően lefolytattuk, annak eredményét elektronikus úton határidőben felterjesztettük. 4.3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A 2014. évben betervezett 79 hatósági ellenőrzésből 74 ellenőrzést maradéktalanul sikerült lefolytatni. A 2014. július hónapra tervezett két családi napközi hatósági ellenőrzése adatmódosítás okán, továbbá a 2014. november hónapra tervezett két családi napközi és egy bölcsőde ellenőrzése takarékossági intézkedések következtében átütemezésre került 2015. évre. Az ellenőrzések kiterjedtek a gyermekjóléti szolgálatokra (összesen 7 gyermekjóléti szolgálatra 23 településen), bölcsődékre (összesen 17 bölcsődére 13 településen), családi napközikre (összesen 35 családi napközire 9 településen), alternatív napközbeni ellátás (összesen 1 településen). A fentiek szerint összességében 74 szolgáltatási helyet kerestünk fel. A módszertani ellenőrzések kapcsán elmondható, hogy 2014. évben sem folytak le zökkenőmentesen. Az év elején három bölcsőde ellenőrzését sikerült a módszertani szakértővel egy időpontban elvégezni, amely az intézmény számára könnyebbséget jelentett és lehetőséget adott arra, hogy a felmerülő szakmai kérdések tisztázásra kerüljenek. A családi napköziknél, a gyermekjóléti szolgálatoknál, az alternatív napközbeni ellátásnál a Hivatal ellenőrzési időpontjától eltérő időben valósult meg az ellenőrzés. Ismételten sajnálattal állapítottuk meg, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság túlterheltsége, a feladatok feltorlódása miatt a gyermekjóléti szolgálatok és bölcsődék szakértői feljegyzései nem érkeztek meg Hivatalunkhoz, sőt több esetben a kirendelés ellenére, még a helyszíni ellenőrzés sem történt meg. Általános vizsgálati szempontok: figyelmet fordítottunk arra, hogy a működési feltételek a hatályos jogszabályoknak - 1997. évi XXXI. tv., 15/1998. (IV.30.) NM rendelet - megfelelő biztosítva legyen, különös tekintettel a személyi, tárgyi és elhelyezési feltételekre, a szükséges belső szabályzatokra, nem állami fenntartó esetén a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére szóló felelősségbiztosítás meglétére. Amennyiben nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, a 2004. évi CXL. tv. 94. § és a 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására kerül sor, amely hatósági szerződés megkötését, súlyosabb szankcióként határozatlan hatályú szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés ideiglenes hatályú bejegyzésre történő módosítását vonhatja maga után. Célvizsgálati szempontok: különös figyelmet fordítottunk annak vizsgálatára, hogy a gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények, mint az észlelő- és jelzőrendszer tagjai megfelelően közreműködnek-e a veszélyeztető tényezők felismerésében és kezelésében, továbbá a gyermeki jogok érvényesülése szempontjából, a szenzitív adatok védelmét, a korábban felhalmozódott iratok kezelését, a számítógépes rendszer adattartalmainak védelmét tekintettük át a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI. tv. „Gyermeki jogok védelme” alcím „11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi

54

személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.” messzemenő figyelembevételével. A gyermekjóléti szolgálatok vizsgálata során megállapítható az ellenőrzött intézményekben a tárgyi és elhelyezési feltételek alapvetően megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. Örömmel tapasztaltuk, hogy a pedagógus diplomával rendelkező családgondozó munkatársak 2013. évben elkezdték a gyermek-és ifjúságvédelmi tanácsadó képzést – hivatalunk 2013. év elején kapcsolatba lépett a képző intézménnyel és a kapott tájékoztató anyagot megküldte a megye gyermekjóléti szolgálatainak – amelynek eredményeképp várhatóan 2015.02.15-én kézhez kapják oklevelüket. A vizsgált településeken általános tapasztalat, hogy a gyermekjóléti szolgáltatók a feladatellátásra felkészültek. Egyes esetekben tapasztalható, hogy a munkaköri leírások nem követik a munkavállalók megváltozott feladatait, ezek módosítására minden esetben felhívtuk a figyelmet. Aggasztó fejlemény viszont, hogy a kis lélekszámú településeken az a gyakorlat kezd kialakulni, hogy a szolgáltatást olyan alacsony óraszámban biztosítják, mely a szakszerű feladatellátást nem teszi lehetővé. Ezeken a településeken heti néhány órában látják el a gyermekvédelmi szolgáltatást igen alacsony színvonalon. Nem törekednek a szakmai munka minimumának megteremtésére, nincs lehetőség a jelzőrendszer működtetésére, a családgondozásra, az adminisztráció pontos vezetésére, melynek „eredményeként” az itt élő gyermekek esélyegyenlőségének további romlása tapasztalható. A bölcsődék és családi napközik esetében megállapítható, hogy a szükséges képesítéssel rendelkeznek a szolgáltatást nyújtók. A tárgyi feltételek vonatkozásában – egy-két családi napközitől eltekintve – elmondható, hogy maradéktalanul megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. Különösen a bölcsődékre és a bölcsődés korosztállyal foglalkozó családi napközikre jellemző, hogy igen változatos, jó minőségű fejlesztő játékokkal rendelkeznek, a környezetük gondozott, a foglalkoztató szobák barátságosak, színesek, ötletes gyermekrajzokkal díszítettek. A családi napközik működtetésében a 2013. évhez hasonlóan az alábbiak voltak a leggyakoribb problémák: - nem jogszabályszeri nyomtatványon vezetik a nyilvántartásokat, vagy ha vezetik, azok nem pontosak, - egyes családi napközinél problémát jelent a kézi, azaz a 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet szerinti és gépi nyilvántartás (KENYSZI) párhuzamos vezetése, - az alkalmazottak munkaköri leírásai nem pontosak, nem naprakészek – egyes esetekben nem is voltak munkaköri leírások, - a munkaszerződések hiányosak, nem az alkalmazásnak megfelelőek, - a bölcsődéknél néhány esetben a gondozott gyermekek létszáma meghaladta a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. A fenti anomáliák rendezésére - határidő megadása mellett - minden esetben felszólítottuk a fenntartókat. Az alternatív napközbeni ellátás A Szegedi Közösségi Ház (fenntartó a Csányi Alapítvány) esetében megnyugvással megállapítható, hogy a személyi és tárgyi feltételek maradéktalanul megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. Az iratkezelés, a szenzitív adatok védelme, a jogszabályok naprakész ismerete kimagasló. A szolgáltatás magas szakmai színvonalát elhivatott, felkészült munkatársak garantálják.

55

A gyermekjóléti alapellátások intézményeinél, szolgáltatóinál – néhány kivételtől eltekintve megállapítható, hogy a szenzitív adatok védelmére nem fordítanak kellő figyelmet. A nagyobb intézmények rendelkeznek ugyan iratkezelési szabályzattal és igyekeznek azt be is tartani, azonban általános tapasztalat, hogy az iratok nincsenek irattárazva, a befejezett, lezárt iratok ugyanott találhatók évekre visszamenőleg, mint a napi iratok. A számítógépes rendszerek sok esetben nincsenek kellő mértékben védve, annak ellenére, hogy a TAJ alapú nyilvántartások miatt ezek rendkívül érzékeny adattartalmak! Elérkezettnek látszik az idő arra, hogy a szenzitív adatok nagyobb védelmének biztosításával kapcsolatban, valamilyen egységes előírás kerüljön megfogalmazásra. A családi napközik magánszámítógépei ugyanis sokszor semmilyen védelemmel nincsenek ellátva, a világhálóról gyakorlatilag minden szenzitív adat (TAJ szám, esetleges betegségek, fogyatékosságok stb.) elérhetővé válhat! A szakmai ellenőrzések, a vizsgálatok tapasztalatai a következők: •

•

•

A legszembetűnőbb a szolgáltatásokban tevékenykedő szakemberek, leterheltsége, magára maradása. A nagyobb gyermekjóléti szolgálatok, központok igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, biztosítják a szakmai létszámot. Ezeken a területeken nagyfokú a centralizálás, az esetszámok magasak, de a szakmai munka színvonala egységes, kialakultak a standardok, a helyettesítést meg tudják valósítani. A kis településeken fentieket nem tudják biztosítani, a feladatmegoldás felszínes, általában látszatmegoldás. A módszertani szolgáltatás korábbi rendszerének megszüntetése az alapellátásban nagyon negatív hatást váltott ki. Nincsenek szakmai találkozók, nincsenek szakmai továbbképzések, nincsenek olyan szakemberek, akikhez fordulhatnának a területen dolgozó családgondozók. Gyakorlatilag szakmai szempontból elengedte a kezüket mindenki, amely inkább magukra hagyást jelent. Az ellenőrzések kapcsán a pénztelenség, a szakmai ellehetetlenülés, a fásultság tapasztalható. Tapasztalataink szerint az alapellátásban a bölcsődék kivételével csökkent a szakmai munka színvonala.

4.4. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai Az általános vizsgálati szempontok megegyezőek voltak a gyermekjóléti alapellátásoknál említetteknél. A célvizsgálati vizsgálati szempontok az alapellátásnál említettek mellett kibővült azzal, hogy a gyermek megkapja-e a Gyvt. 53. § (1) bekezdés a) pont szerinti – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetését, ruházattal való ellátását, mentálhigiénés és egészségügyi ellátását, gondozását, nevelését és lakhatását jelentő – teljes körű ellátást. 2014. évben a Csongrád megyében meglévő valamennyi gyermekvédelmi szakellátó intézmény ellenőrzése megtörtént. Ez alapján 6 gyermekotthon, 7 lakásotthon, 4 nevelőszülői hálózat, valamint a TEGYESZ és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató átfogó vizsgálatára került sor. A személyi, tárgyi és elhelyezési feltételek biztosítása terén az alábbi tapasztalataink voltak: -

A szakalkalmazottak képesítése megfelel az előírásoknak, továbbképzésükről a munkáltatók tervszerűen gondoskodnak, de az ingyenes vagy csekély összegű képzések

56

-

-

-

-

köre egyre szűkül. Örvendetes tény, hogy vannak továbbra is olyan pályázatok, amelyeket kifejezetten a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek képzésére írnak ki, így e pályázati úton igénybe vehető képzések lehetőséget adnak a naprakész tudás megszerzésére, a meglévő készségek fejlesztésére. A gyermekotthonokban, lakásotthonokban a folyamatos munkarend biztosított. Az előző évi ellenőrzésekhez hasonlóan a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 76-82. § -okban foglalt teljes körű ellátást megkapják a gyermekek. Eszerint a gyermekotthonokban és a lakásotthonokban a gondozott gyermekek számára biztosított a napi ötszöri étkezés. Az étkeztetés minősége és mennyisége általánosságban azt mondható, hogy megfelelő, de a gyermekekkel napi szinten foglalkozó szakemberek gyakran tapasztalják, hogy a 16-17 éves fiúk számára nem kielégítő az egyes étkezésekkor biztosított étel mennyisége, az számos esetben pótlásra szorul. A külön ellátásra szoruló, az egészségügyi állapotuk miatt személyre szabott élelmezésre utalt gyermekek ellátása is megoldott. Az előírt ruházat, a mindennapos tisztálkodáshoz és a személyes higiénéhez szükséges anyagok és eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak. Az ellenőrzések során folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában álló intézmények esetében a havi ellátmány kifizetése nem történik zökkenőmentesen, előre jól tervezhetően, amely a gyermekekkel napi szinten foglalkozó szakemberek számára jelent nagy problémát (pl. hirtelen fellépő betegség esetén a gyógyszer kiváltásánál vagy a 16-17 éves fiúknál a fentiekben említett nem kielégítő mennyiségű étel pótlásánál). Az itt dolgozók mindenesetben megoldják (sokszor saját forrásból), hogy a gyermek semmilyen téren ne szenvedjen hiányt, de ennek biztosítása komoly fejtörést okoz számukra, így végső megállapításként azt mondhatjuk, hogy a gyermekek teljes körű ellátása biztosított. Ezt az anomáliát jeleztük a fenntartónak, így reméljük, hogy a 2015. évi ellenőrzéseknél ez már nem lesz tapasztalható. A felmerült igények egyre inkább kikényszerítették a kísérő nélkül hazánkba érkező külföldi állampolgárságú gyermekek elhelyezésének megoldását. A Szeged–Csanádi Egyházmegye a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató intézményének keretén belül egy 18 férőhelyes gyermekotthont alakított ki, ahol fenti feladatot a korábbi befogadó otthoni feladatok ellátása mellett igyekeznek megoldani. A feladat nagyságát jelzi, hogy 2014-ben 17 országból 305 gyermek került a gyermekotthonba. Az átlagosan itt töltött idő 11-13 nap. Megállapítható, hogy a gyermekotthon a különleges elvárásoknak, szakmai kihívásoknak igyekszik eleget tenni. Mindenkor az ideérkező gyermekek ellátását, gondozását, felügyeletét biztosítják annak ellenére, hogy ennek a feladatnak ma még Magyarországon nincs kialakult módszertana, gyakorlata. Mindenképpen szükséges lenne jogszabályban rögzíteni azokat az elveket, elvárásokat, szakmai standardokat, melyek alapján a feladatnak megfelelő szakmai létszám, tárgyi,- elhelyezési feltétel biztosítható. Miután sok országból kerülnek elhelyezésre ezen intézménybe fiatalok, nagyon sok nyelvi,- tradicionális,- vallási,- kulturális,- étkezési,- stb. különbséget jelent ez már önmagában is. Miután nincsenek előírások, így az elhelyezési és egyéb feltételek ellenőrzése sem egyszerű. Nem megoldott a fiatalok egészségügyi ellátása. Szívességi alapon kerülnek a beteg fiatalok orvosi ellátásba. Szinte megoldhatatlan feladat a ruházattal való ellátás, hiszen értelmetlen lenne a 4-5 váltás ruházat biztosítása abban az esetben, ha a fiatal csak néhány napot tartózkodik az intézményben. Ugyanilyen problémát vet fel a zsebpénz biztosítása is. Az iskolás gyermekek számára biztosítottak a tanulás feltételei, a tanszerek, a tankönyvek és a táskák. Igénybe veszik az iskolák által biztosított korrepetálást és felzárkóztató foglalkozásokat, ugyanúgy, mint az otthonban dolgozó fejlesztő pedagógusok és nevelők segítségét. Az iskolákkal a nevelők rendszeresen tartják a kapcsolatot.

57

-

-

-

-

-

-

A szabadidő kulturált és hasznos eltöltését helyi programok és különböző eszközök biztosítják. A nyári szünetben kirándulásokat, nyaralásokat szerveznek a gyermekek részére. A gyermekek kapcsolattartását elősegítő tárgyi eszközöket, így a telefont, levélpapírt, borítékot, bélyeget, utazási költségtérítést a gondozottak részére a lakásotthonok maradéktalanul biztosítják. Az ellátott gyermekek részére folyósított zsebpénzek kifizetése és nyilvántartásuk vezetése minden intézményben és nevelőszülőnél rendben történik. A szakmai munka dokumentálását egyre inkább hátráltatja a megfelelő informatikai ellátottság hiánya. Beszámolóinkban évek óta megemlítjük, hogy az utóbbi időben a számítógépes eszközpark felújítására, új eszközök beszerzésére kevés alkalom nyílik, amely nemcsak a gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára okoz gondot – gyakori, hogy a számítógép hiánya miatt az otthoni számítógépen végzik el a munkakörükhöz kapcsolódó feladatokat, de a gyermekek számára is hátrányt jelent. A ma iskolai képzése, követelménye megkívánja azt, hogy a lakásotthonban élő gyermekek is minél szélesebb körben, napi szinten hozzájussanak az informatikai eszközökhöz. A lakásotthonokba problémás családokból kiemelt gyerekek kerülnek, akik természetszerűleg haragban állnak a világgal, így a lakásotthon nyújtotta eszközökre (pl. számítógépekre, egyéb használati tárgyakra) sem vigyáznak sok esetben, így ezek az eszközök átlagosnál hamarabb amortizálódnak, így pótlásukra mindenképpen szükség van. Általános tapasztalat, hogy mind az alapellátás, mind a szakellátás terén érzékelhetően hiányzik a módszertani segítségnyújtás! Jelenleg az ellenőrzések lefolytatására korlátozódik a módszertani feladatellátás, (ha egyáltalán megvalósul az ellenőrzés), de nem irányul a szakmai tanácsadásra, jogszabályváltozásokra való figyelemfelhívásra és értelmezésre, szakmai fórumok megszervezésére, stb.. A védelembe-vételi eljárások kapcsán, a gyermekek és szüleik utazási költségeinek fedezése sokszor gondot okoz az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő családok számára. Véleményünk szerint átgondolandó a lakásotthonok szakmai létszámának összetétele, mert azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok körében már olyan típusú problémák vannak, amelyhez más irányú szakmai felkészültség szükséges. Egyre több a különböző, szereket kipróbáló (használó!) gyermek, s a 15/1998 (IV. 30.) NM rendelete 1.-es és 2.-es számú mellékletében foglaltaknak megfelelő szakmaiság már nem felel meg a problémáknak! A Gyvt. előírásai alapján, ma már „csak” 12 életévnél idősebb gyermek lehet a lakásotthonokban elhelyezve, döntően 15-16 év felettiek (a serdülőkor összes problémájával együtt), az alkalmazottak szakképzettsége pedig az ennél fiatalabb korosztálynak megfelelő (dajka, gyermekfelügyelő stb.) A vonatkozó jogszabályok finomítása mindenképpen indokolt lenne! A megye ellátó rendszeréből hiányzik a speciális szükségletű gyermekek elhelyezését, gondozását biztosító intézmény. Tapasztalataink szerint mindenképpen szükség lenne egy olyan megyei koordináló, irányító állami intézményre, melynek feladata a mindinkább szélesedő tudatmódosító szerek elleni küzdelem, Professzionális segítőkre, szakemberekre lenne szükség, akik a megye minden településéről elérhetők, akik a prevenciós munkát hivatásszerűen tudnák végezni, mert jelenleg lelkes amatőrök, segítők, szülők, civil szervezetek végzik ezt a feladatot váltakozó sikerrel.

Kiemelendő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona, amely rendelkezik olyan csoporttal, amelyben kizárólag különleges szükségletű gyermekeket lát el, továbbá alkalmas különleges szükségletű gyermekek integrált ellátására, az engedélyezett férőhelyszám 34 fő.

58

A vizsgált időszakban (2013. 03. 31 - 2014. 04. 01-ig) a gyermekotthonból kikerült gyermekek száma 18 fő volt. Csongrád megyében egyedülálló és példaértékű, hogy a hazagondozott gyermekek száma 10 fő, örökbefogadás 4 fő esetében történt. Az otthonban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy segítsék a vér szerinti családokat abban, hogy alkalmassá váljanak gyermekeik visszafogadására (négy otthonos látogatói szoba, szoptatós anyáknak biztosítják az intim együttlét lehetőségét, kapcsolattartás a gyermek érdekeinek, igényeinek figyelembevételével). Az intézményben folyó szakmai munka elismerésre méltó, eredményeik kimagaslóak. 5. BŰNMEGELŐZÉS – KOORDINÁCIÓ 2014. január – március hónapokban hivatalunk – a lehetőségeihez mérten – folyamatosan részt vett és tevékenyen közreműködött a gyermekjóléti szolgálatok tanácskozásán (23 alkalommal). Minden nagyváros Gyermekjóléti Központja, illetve Szolgálata által szervezett tanácskozásán részt vettünk. Ebben az évben kiemelten kezeltük a Csongrádi Kistérség településeit, mivel 2013-ban átszervezések következtében új intézményben, új struktúrában látják el feladataikat az ottani szolgálatok. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat pártfogóival igyekeztünk közösen részt venni a tanácskozásokon, mely nagyon jó gyakorlatnak bizonyult. 2014. évben öt alkalommal vett részt hivatalunk a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának ülésein. A helyi önkormányzatok a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékeléseiket határidőre elkészítették, majd megküldték hivatalunknak. Ezen a területen jelentős javulást értünk el az elmúlt időszakhoz képest. A gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetéről, a bűnmegelőzési tevékenység értékeléséről és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából egyeztető értekezletet tartottunk 2014. június 26. napján. A fórumra a gyermekvédelmi alap – és szakellátás szakemberein kívül meghívtunk olyan civil szervezeteket is, amelyek képviselői a mindennapi munkában, kapcsolatban állnak a szolgáltatásokkal. A jelentés elkészítéséhez a Gyer. 5/A. § (3) bekezdésére figyelemmel a szociális és gyámhivatal tájékoztatást kért: • • • • • • • • • • • •

a Csongrád Megyei Főügyészségtől, a Csongrád Megyei Törvényszéktől,  a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a Csongrád Megyei Rendőr főkapitányságtól, a Szeged Városi Rendőr Kapitányságtól. a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól. a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatótól, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézményétől, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ a Szentesi Családsegítő Központtól, a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrumtól a települési önkormányzatok jegyzőitől,

59

• •

a gyermekjóléti szolgálatoktól, a Központi Statisztikai Hivataltól.

Az egyeztető értekezlet két kiemelt témát vitatott meg melyek a következők voltak: 1. A TÁMOP-5.6.1. C-11/2-2011-0023 keretében meghirdetett, az „Áldozatvédelemáldozattá válás megelőzésének alternatívái” kurzus, eredményeiről és tapasztalatairól. Előadó: Dr. Bay Lujza címzetes főiskolai docens, szakmai vezető 2. „Szeged város Drogellenes Stratégiája” (2013 – 2020) Előadó: Arany Zoltán Intézményvezető Dr. Farkasinszky Teréz Ifjúsági Drogcentrum A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek összefogása szükséges a bűnmegelőzés hatékonyabbá tétele érdekben, szükség lenne egy olyan megyei koordináló, - irányító állami intézményre, melynek feladata a mindinkább szélesedő tudatmódosító szerek elleni küzdelem, mert az új feladatok megoldására a hatékony válaszadás csak így lehetséges. Továbbra is szükség van minél több fiatal bevonására a bűnmegelőző tevékenységbe. Ezen a területen egy országos érdeklődést kiváltó program létrejöttéről is be tudunk számolni: A „Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében” a – már említett - TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023 pályázat támogatásával létrejött megyénkben az Áldozatvédelmi Kabinet, majd 2014. március 25-én sor került egy együttműködési keretmegállapodás aláírására. Ennek tagjai: a Csongrád Megyei Kormányhivatal (és 4 szakigazgatási szerve, az Igazságügyi Szolgálat, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, valamint a Szociális és Gyámhivatal), a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Csongrádi Református Egyházmegye, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Törvényszék, a Csongrád Megyei Főügyészség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, a Szegedi Fegyház és Börtön, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény, és végül, de messze nem utolsó sorban az ÁGOTA Alapítvány, ami valójában Kothencz János személyén keresztül jelenti a Lakótelepi Emberek Érdekvédelmi Társulását is. Ide kívánkozik, hogy ehhez az összefogáshoz nagyon nagy támogatást adott B. Nagy László képviselő úr, korábbi kormánymegbízott. Ezt követően több program megtartására került sor, egészen a 2014. szeptember 9-iki zárókonferenciáig, ahol a stratégiai irányok meghatározását a Szociális és Gyámhivatal vezetője kapta feladatul. Minden szervezet addig sikeres, amíg képes fejlődni, képes a változásokra pozitívan reagálni. A fejlődés természetesen lehet strukturális is, bár ez nem feltétlenül szükséges. Annál fontosabb kritérium, hogy egy szervezet hogyan reagál a változásokra. Ebben az összefüggésben a projekt továbbélése akkor lesz sikeres, ha a folyamatos monitoringozás alapján a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szervezet képes felismerni a szükségleti oldal létrejöttét, ami jelen esetben úgy fordítható magyarra, hogy amennyiben bármely, az

60

áldozattá válás veszélyét rejtő jelenséget tapasztalnak az együttműködő szervezetek, meg kell próbálni mielőbbi adekvát válaszokat adni. Ha a projekt során elért eredmények ismeretében a célszemélyek, vagyis a már áldozattá vált, vagy potenciálisan az áldozattá válás lehetőségét hordozó állampolgárok azt látják, hogy ez a program értük, róluk szól, és a maguk eszközeivel, lehetőségeivel a közös társadalmi felelősségvállalás keretében támogatják is, akkor ez az együttműködés sikerre van ítélve. Természetesen ezeknek az embereknek a bizalmát el kell nyerni. Ennek módszertana: elmenni az emberek közé, értő füllel meghallgatni, hagyni megnyílni őket. Ezt követően lehet segíteni vagy közvetlenül, vagy megkeresni azt a szervet, hatóságot, önkormányzatot, akinek módjában áll, vagy erősebben fogalmazva kötelessége a megfelelő segítségnyújtás, intézkedés, cselekvés. A módszertan, a tapasztalatok tehát adottak, részben már elkészült programokon alapulnak, csak a rákapcsolódás útját kell megkeresni. Az egyik ilyen program az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozattal jóváhagyott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia, amely nemcsak lehetőségeket jelent, hanem konkrét feladatokat is tartalmaz. (Előadóink között köszönthettük egyébként dr. Hatala József Altábornagy Urat, az anyag létrejöttének egyik kulcsszereplőjét, illetve Dr. Trócsányi László Igazságügyminiszter Urat.) Néhány ilyen kapcsolódási lehetőség a Stratégia hivatkozott pontjaira utalva: 2.2. Az állam a bűnözésért viselt felelősségének egy részét a társadalom egyéb szegmenseire – az önkormányzatokra, a közösségekre, az üzleti szférára, az egyházakra és végső soron az állampolgárra – telepíti. Ezt a felelősség-megosztást a partnerség elve fejezi ki. 2.3. A stratégia tekintettel van azokra a szakpolitikákra is, amelyekkel a bűnmegelőzésnek közös kapcsolódási pontjai vannak. Ezek a szakpolitikák: az egészségpolitika, a családpolitika, az ifjúságpolitika, a gyermekvédelem, a sportpolitika, az oktatáspolitika, a kulturális politika, a drog és alkohol elleni fellépés, a szociálpolitika, a foglalkoztatáspolitika, az önkormányzati politika, a természetvédelmi politika, az építésügyi politikai, társadalmi felzárkóztatás és a cigányság integrációját célzó program, a szegregációt kezelő program, a kiberbiztonság, valamint a korrupció és a családon belüli erőszak elleni fellépés. 2.4. Jelen stratégia - a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok, - a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok, - az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok és - a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok elérésére fókuszál. Az átfogó céloknál többek közt megemlíti a koordinált munkát, a pályázati források koncentrált felhasználását, valamint az eredményes kommunikációt, illetve kiemelten utal a stratégia az állam szolgáltató szerepére. A statisztikai adatokból kitűnően a vagyon elleni, illetve az erőszakos bűncselekmények áldozatai egyre inkább az idősebb korúak, a nők és a gyermekek köréből kerülnek ki. Az

61

elkövetők között nő a fiatalkorúak aránya. Beavatkozást igénylő tendencia az idősek sérelmére saját lakásukban megvalósított bűncselekmények aránya. Az erőszakos bűnözéssel összefüggésben a sértetti körben legveszélyeztetettebbnek tekinthető, és a tendenciákat figyelembe véve kiemelt figyelmet a gyermek- és időskorú sértettek érdemelnek. Jellemzően az erőszakos és garázda jellegű és a személy elleni erőszakos bűncselekmények 70,1–72,7%-át a városokban követték el. Helyszínük szerint a legjellemzőbb elkövetési helyek – mindkét kategória esetén – a kereskedelmi és vendéglátóhelyek és környékük, oktatási intézmények (legfőképp általános iskola), közterület (terek, parkok), vasútállomás és buszpályaudvar, illetve lakás, lakóház és annak környéke. A sértetté válás szempontjából a bűncselekmények legvédtelenebb áldozatai a gyermekkorú sértettek. A stratégia 7. pontjában szerepel az a megállapítás is, hogy a bűnmegelőzésben az állami szervezeteken kívül önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, a gazdaság szereplői, tágabban fókuszban a családok és maguk az állampolgárok vesznek részt. A bűnmegelőzés akkor sikeres, ha a szereplők mindent megtesznek az áldozattá és elkövetővé válás megelőzéséért, a bűnalkalmak csökkentéséért és a bűnismétlés megelőzéséért. Fontos, hogy a szereplők a helyi problémákat helyben, hálózatba szerveződve, összehangoltan oldják meg, a hozott intézkedések egymást erősítsék, ne gyengítsék. Az anyag ebben a részében nevesíti az egyes szereplőket is az állami szervektől az egyénig bezárólag, utalva feladataikra, illetve lehetőségeikre. A 8. pontnál, a beavatkozási területeknél Csongrád megye külön is nevesítve van a külterületen élők biztonságérzetének fokozásánál, ami nem véletlen, hiszen megyénkben kiterjedt tanyavilág található. Külön alfejezet foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelemmel mint kiemelkedően fontos területtel, meghatározva a beavatkozási pontokat, többek közt utalva a pedagógusok szerepére, a jó gyakorlatok összegyűjtésére, a különböző programokra. Ennél a résznél szeretnék utalni az oktatással mint stratégiai partnerrel megvalósítandó együttműködésre, egyrészt az alapfokú oktatással, annak intézményrendszerével, vagy fogalmazzunk úgy, hogy az óvodástól a középiskolásig (főleg a bűnmegelőzés, a figyelemfelhívás érdekében), másrészt itt kerül képbe a felsőoktatás, pl. a területtel kapcsolatos szakemberképzéssel, melyet kiválóan alá lehet támasztani a Szegedi Tudományegyetemen indult áldozatvédelmi kurzus sikerével, a több száz ide jelentkezett hallgatóval. Kiemelten szerepel a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában az alkohol- és drogprevenció, ami nekünk is stratégiai célunk kell, hogy legyen. Erre kicsit később vissza fogok térni. A 8.2.5. pont a média és az internet veszélyeit írja le, míg a 8.3. az áldozatsegítés, az áldozattá válás megelőzésének fontosságát deklarálja. Ennél a résznél, az intézkedések felelőseinél, illetve partnereinél több pontnál is szerepel a kormányhivatal, illetve a civil szféra, egyházak, önkéntesek. Azt hiszem, ennyi bőven elég lesz annak alátámasztására, milyen lehetőségeink vannak ezen a területen.

62

Korábban már említettem, hogy számunkra stratégiai irányként kezelendő a drogprevenció, különösen az új pszichoaktív szerek elleni koordinált fellépés. Itt is megemlíthető egy kiemelkedő jelentőségű dokumentum, a 2013-2020-ra vonatkozó, a 80/2013. (IX. 16.) OGY. határozattal elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia, mely megállapítja, hogy a kábítószerjelenség közösségi térben jelenik meg. Kiküszöbölése, kedvező irányú befolyásolása szempontjából tehát döntő fontosságú a közösség viszonyulása, válaszkészsége és válaszképessége. Megfelelő és egyértelmű közösségi válasz nélkül az intézményes próbálkozások hatóköre nem képes lefedni a szükségleteket. A különböző társadalmi problémák hatékonyan főleg azokban a közegekben befolyásolhatók, ahol azok keletkeznek. A kábítószer-problémák visszaszorítása elsősorban helyi szintű kezdeményezések ösztönzését igényli, hogy kialakuljon az a közösségi–civil–szakmai hálózat, amely minden településen lehetővé teszi a különböző fejlesztő, megelőző és kezelő programokhoz való egyenlő hozzáférést. A jogalkotó mindent elkövet a jelenség normatív kezelésére. Csak említés szintjén: a Btk. 176. § - 184/D. § -ai nagyon aprólékos szabályokat tartalmaznak a kábítószerrel, illetve pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában, de kódex jellege miatt nyilvánvalóan szükséges más jogszabályok együttes alkalmazása, így pl. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény és az ún. “C” listát tartalmazó 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet. A problémát az jelenti, hogy a hagyományos kábítószerek (heroin, ópiátok, cannabis-származékok) fogyasztása háttérbe szorult, és egyre jobban terjednek az új pszichoaktív szerek, a dízájnerdrogok. Itt pedig óriási bajok vannak: egy új szer 1-1,5 hónap alatt felkerülhet ugyan a C listára, de néhány molekula megváltoztatásával 1 nap múlva ott az új, amivel a bűnüldözés nem tud mit kezdeni: nem listás, tehát nem tilos. Felvetendő tehát: a jogi szabályozás változtatásával, vagy alkalmazásának átgondolásával, más joggyakorlat kialakításával (lásd a Btk. kóros szenvedélykeltésről szóló 181. §-át) lehet-e a problémát megoldani, vagy új megoldásokat, esetleg egészen más eljárásokat kell alkalmazni. A drogprevencióhoz intézményesült szervezet is szükséges. Itt utalnék egy, a drogstratégiában szereplő konkrét feladatra: célkitűzés a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok munkájának hatékonyabbá tétele, hatókörük kiterjesztése, az önkormányzat szerepének és felelősségvállalásának erősítése, továbbá a kormányhivatalokkal való együttműködés erősítése és jogi kereteinek kialakítása. Megjegyzem, a KEF-ek gyakorlatilag önkéntes alapon, szinte 0 finanszírozással, státusz nélkül működnek, ezen feltétlenül változtatni szükséges. Prioritásként meg is jelenik az anyagban, idézem: „A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) helyi szerepvállalásának és koordinációs tevékenységének erősítése. Minden járásban működjön helyi kábítószerügyi egyeztető fórum, a kormányhivatalok, a helyi önkormányzatok, az egyházi és civil szereplők, valamint a köznevelési intézmények, az érintett egészségügyi és szociális ellátók részvételével.” Ennél a területnél maradva kérdés, hogy ki lehetne-e fejleszteni egy internetes szűrő- vagy jelzőprogramot, analóg módon a pedofil-figyelő rendszerrel, hiszen a dílerek gyakran közösségi oldalakon reklámozzák terméküket. Újabb stratégiai lehetőségként utalnék arra a módszertani útmutatóra, amely a gyermekbántalmazások felismerésére, illetve megszüntetésére vonatkozó ismereteket tartalmazza, melyet régi hiány pótlásaként adott ki az Emberi Erőforrások Minisztere, Balog

63

Zoltán miniszter úr. Ezzel a területtel összefüggésben is számos lehetőségünk, még inkább kötelességünk adódik nekünk, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak, amibe gyakorlatilag az egyén szintjéig beletartozunk. A Gyvt. 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján, a jelzőrendszer tagjai kötelesek egyrészt jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, másrészt hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, vagy a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Fontos utalni arra, hogy egyes szereplők gyakrabban, míg mások csak elvétve találkoznak ilyen esetekkel, felelősségük azonban egyforma, és bizony munkajogi, sőt büntetőjogi következményei is lehetnek a mulasztásnak. Éppen ezért az érintetteknek minél szélesebb körben, a lehető legrészletesebben meg kell ismerniük jogaikat és kötelezettségeiket. Következő lehetőségként megemlíteném a határon átnyúló kezdeményezések területét, ami geopolitikai helyzetünkben tulajdonképpen evidencia, legyen szó a bűnmegelőzésről, ezen belül is a drogstratégia célkitűzéseinek segítéséről, vagy bármely más területről, ami kapcsolatos az áldozatvédelemmel. Ennek a példaértékű együttműködésnek van jövője. Készen kell állnunk arra, hogy ha a következő uniós költségvetési ciklusban olyan pályázatok jelennek meg, melyek segítenek a működés forrásoldalának megteremtésében, akkor ne hagyjuk elveszni ezt a lehetőséget, hiszen felhasználásukkal nemes célokat szolgálva valóban az itt élők komfortérzetét növelhetnénk. A programot ugyanis a Csongrád megyei lakosok közel 40 %-a ismerte meg kevesebb, mint 3 év alatt, és a lakosság szubjektív biztonságérzete 29 %-ot javult. Ezekre az eredményekre méltán büszkék lehetünk!

6. PANASZÜGYEK Hivatalunkhoz 2014 októberében névtelen bejelentés érkezett a Magyarcsanád területén végzett családgondozói munka miatt. Felkértük a gyermekjóléti szolgáltatásért felelős fenntartót a bejelentés tartalmának kivizsgálására. A település polgármestere válaszlevelében tájékoztatott arról, hogy a szükséges vizsgálatot lefolytatta és megállapításra került, hogy a névtelen bejelentés valótlanságokat tartalmaz, így az ügyben indult eljárás lezárását kérte. Tekintettel arra, hogy az eljárás során nem derült fény a bejelentő kilétére, további információk a bejelentéssel kapcsolatban nem jutott hivatalunk tudomására, így a polgármesteri tájékoztatás tudomásul vételre került. Az év folyamán a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett nevelőszülői hálózat két nevelőszülőjével kapcsolatban emeltek panaszt. Az ügyek kivizsgálására felkértük a fenntartót eljárás lefolytatására. Az egyik esetben a gyermekek elhelyezésével,életkörülményeivel,- lakókörnyezetével kapcsolatban merültek fel olyan információk, melyek a gyermekek elhelyezését kérdőjelezték meg. A vizsgálat során kiderült, hogy a nevelőszülő segítséget szeretett volna kérni a helyi önkormányzattól víz,- gázbekötés és csatornázás tárgyában, melyet tévesen a Pest Megyei Szociális és Gyámhivatalhoz (innen kaptuk meg az ügyet illetékesség hiányára való hivatkozással) nyújtott be, ezáltal „ügy” kerekedett a kérelemből, pedig – mint azt a vizsgálat, helyszíni szemle, környezettanulmány megállapította - a gyermekek elhelyezése rendben van, nincs semmi kifogásolni való. A nevelőszülő

64

visszavonta tévesen benyújtott kérelmét. A másik esetben a panaszos (nagynéni), a nevelőszülő gondozási tevékenységével kapcsolatban tett kifogást. Véleménye szerint a gyermekek (3 kiskorú), nem kapják meg a részükre személyre szólóan szükséges megfelelő ellátást, valamint ruházatuk sem felel meg az elvárásoknak. A fenntartó ebben az esetben is helyszíni szemlét tartott, környezettanulmányt készített, és tájékozódott a gyermekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusoktól. A vizsgálat megállapította, nem áll fenn a nevelőszülő részéről semmilyen formában elhanyagolás, a gyermekek megkapják a szükségleteiknek megfelelő ellátást. A fenntartó jelezte, annak ellenére, hogy elégedettek a nevelőszülő tevékenységével, mégis fokozott figyelmet fordítanak majd a nevelőszülői tanácsadón keresztül a gyermekek ellátására, mert érzékelhető, hogy a nagynéni igyekszik békétlenséget kialakítani a gyermekek és a nevelőszülő között. A két panaszos ügyet lezártnak tekintjük, mivel a gyermekek sérelmére elkövetett hanyagság, ellátatlanság nem állt fenn egyik esetben sem! Hivatalunkhoz 2014 márciusában panasz és egyben bejelentés érkezett kiskorú bántalmazása (atrocitás, fenyegetés szülői státusz megvonásával, szakmai kompetenciák megsértése, stb.) ügyében, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Szolgáltatásával kapcsolatban. A panaszos egyidejűleg megkereste az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályát, a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályát, Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Urat, és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Urat is. A hivatalos megkereséseken túl a sajtó munkatársait is megkereste a panaszos, melynek eredményeként születtek újságcikkek, melyek alapján a széleskörű nyilvánosság is megismerhette az ügy egyes részleteit, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az esettel kapcsolatban tájékoztatást kértünk a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Központtól. Időközben - az eljárásrendnek megfelelően - a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalához került a kiskorú ügye. A minden igényt kielégítő szakmai feltáró munkát követően, a Járási Gyámhivatal meghozta döntését, a kiskorú védelembe vételére irányuló eljárást megszüntette. A döntés ellen a panaszos fellebbezést nem terjesztett elő, ezért az ügyet lezártnak tekintettük, melyről részletesen tájékoztattuk az ügyben megszólított Főhatóságokat. Egy gondnokolt élt panasszal a hivatásos gondnokával szemben. Az I. fokú iratanyag alapján a Szociális és Gyámhivatal osztotta a járási gyámhivatal álláspontját, mely szerint a jelenlegi gondnok felmentésének feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján nem állnak fenn. A hivatásos gondnok tisztségéből való elmozdításnak oka sem keletkezett, illetve más olyan személy sem merült fel, akinek a gondnokkénti kirendelése kedvezőbb lenne a gondnokolt érdekeit tekintve. Megállapítható továbbá, hogy a hivatásos gondnok a gondnokolt érdekeinek szem előtt tartásával végzi munkáját, látja el a gondnoki tisztséget. Egy szülő élt panasszal a Csongrádi Járási Gyámhivatal ellen. A Szociális és Gyámhivatal az iratanyag áttanulmányozása alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az I. fokú gyámhivatal minden, a hatáskörébe tartozó lehetséges intézkedést, eljárási cselekményt megtett a gyermek érdekében. Ugyanakkor rámutatott, hogy minden hatóság csak a jogszabályok szerint a hatáskörébe tartozó ügyekben járhat el, hiszen a jogalkalmazóknak – így a járási gyámhivatalnak is - a jogszabályok keretei között kell mozogniuk. Megállapította továbbá az adott ügyben, hogy a bíróság döntései értelmében az apa a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő. Azonban annak a gyakorlásában ténylegesen akadályoztatva

65

volt - előzetes letartóztatása folytán -, ami miatt valóban feléledt a különélő anya szülői felügyeleti joga, de azt a Gyer. 19. § (1) bekezdése szerinti eljárásban kell megállapítani. Ezalatt valóban volt jogi lehetőség arra, hogy a gyermeket a járási gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezze a jogszabályi feltételek fennállása esetén. A gyermek súlyos veszélyeztetettsége miatti azonnali intézkedés szükségességét azonban a megtett eljárási cselekmények nem igazolták, ezért az eljárás megszüntetésére került sor. Az apa szabadulásával ismét feléledt a szülői felügyeleti joga, így a jogi helyzet megváltozott. A Szociális és Gyámhivatal tájékoztatta a panaszos ügyfelet, hogy azzal kapcsolatos önálló hatásköre nincs a gyámhivatalnak, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésének érvényt lehessen szerezni, a gyermek kiadását nemperes eljárásban a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a bíróság döntésének sem tesz az anya önkéntesen eleget, végrehajtást lehet kérni, és bírósági végrehajtó fog abban közreműködni. A gyermek átadása – szükség esetén rendőrség közreműködésével és a gyámhivatal munkatársának a jelenlétében – a bírósági végrehajtó közreműködésével valósulhat meg. Egy szülő élt panasszal szintén a Csongrádi Járási Gyámhivatal ellen. A gyermekektől külön élő szülő panaszában kifogásolta, hogy gyermekei veszélyeztetéséről a járási gyámhivatalnak megküldött bejelentései nem kerülnek kivizsgálásra. A Szociális és Gyámhivatal az iratanyag áttanulmányozása alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az I. fokú gyámhivatal minden, a hatáskörébe tartozó lehetséges intézkedést, eljárási cselekményt megtett a gyermekek esetleges veszélyeztetettségének feltárása érdekében. A veszélyeztetettség fennállására – a család kettészakadása, a szülők közötti komoly konfliktus, szociális helyzet nehézsége – tekintettel került sor a védelembe vétel fenntartására, illetve a legkisebb gyermek esetében annak elrendelésére. Azonban olyan mérvű súlyos veszélyeztetettség nem volt megállapítható, melyre tekintettel azonnali intézkedésre kellett volna sor kerüljön. A járási gyámhivatal a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta: a szülők meghallgatása, a védőnő és a családgondozó véleményének bekérése, környezettanulmány készítése és tárgyalás tartása is megtörtént. Egy szülő élt panasszal a Szentesi Járási Gyámhivatal ellen. Azt sérelmezte, hogy a gyermekének hivatásos gondnoka van, és nem ő a gondnoka. A Szociális és Gyámhivatal az iratanyag áttanulmányozását követően osztotta az I. fokú gyámhivatal álláspontját, mely szerint nem áll a gondnokolt érdekében az, hogy néhány havonta gondnokváltásra kerüljön sor, attól függően, hogy a gondnokolt éppen milyen kapcsolatban van az édesanyjával. A panaszos korábban többször elmondta, hogy nem tartja magát alkalmasnak a gondnoki tisztség ellátására. Ez a feladat olyan tevékenység elvégzését is megkívánja – különös figyelemmel a gondnokolt állapotára –, amit egy anya nem biztos, hogy meg tud tenni. Ezt maga a panaszos is többször elismerte. Az, hogy ő mos és főz a fiára, mindaddig természetes, amíg egy háztartásban élnek és ezt vállalja. Egy hivatásos gondnok sem fog a gondnokoltjára mosni, főzi, mert ez nem tartozik sem a törvényes képviselet ellátása, sem a vagyonkezelés keretei közé. A gondnokoltnak nyugalomra és állandóságra van szüksége. Adott esetben egy olyan harmadik személyre, akihez tud fordulni az édesanyjával éppen fennálló konfliktushelyzetben, vagy aki objektíven meg tudja ítélni azt, hogy szükséges-e és ha igen, milyen mértékben a beavatkozás a gondnokolt és az édesanyja között fennálló konfliktusba. Nem lehetséges és nem vezet eredményre a gondnokolttal való együttműködés, ha az édesanya és a gondnokolt kérelme alapján a gondnok mint törvényes képviselő személye néhány havonta változik. Ilyen körülmények között nem fog kialakulni soha egy olyan kapcsolat a hivatásos gondnok és a gondnokolt között, ami a gondnokolt életvezetését segítené elő.

66

A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint az I. fokú gyámhivatal az ügyfelek kérelmét szem előtt tartva járt el és annak érdekében is megtett minden szüksége lépést, hogy „megtalálják” a gondnokolt számára megfelelő, a felépülését szolgáló és elősegítő személyt törvényes képviselőként és vagyonkezelőként, így többször is gondnokváltásra került sor. A Szociális és Gyámhivatal nyomatékosan leszögezte, hogy a hivatásos gondnokok mindegyikével elégedetlen volt a gondnokolt és a panaszos, az édesanya azonban a kirendelését követően 3 hónappal már a felmentését kérte. A jelenlegi hivatásos gondnok kérte a gondnoki tisztségéből történő felmentését. Az édesanya most is vállalná a gondnoki tisztség ellátását, amit a gondnokolt is szeretne. Az ezzel kapcsolatos eljárás jelenleg is folyamatban van. Az I. fokú gyámhivatal tájékoztatása szerint mivel az anya és fia között fennálló kapcsolat megítélése különleges szakértelmet igényel szakértő kirendelésére kerül sor a megalapozott döntés meghozatala érdekében. A lefolytatandó bizonyítási eljárás alapján lehet majd az esetleges gondnokváltás és a panaszos gondnokkénti alkalmassága kérdésében érdemi döntést hozni. Egy szülő élt panasszal a Szegedi Járási Gyámhivatal ellen. A Szociális és Gyámhivatal a panasszal kapcsolatosan észrevételezte, hogy az I. fokú gyámhivatal az iratanyag megérkezését követő hónapban – vélhetően annak áttanulmányozását követően – tárgyalásra idézte a feleket, majd tárgyalást tartott, tehát nem telt el az ügyintézés megkezdéséig több hónap. A Szociális és Gyámhivatal azt is leszögezte, hogy a pszichológus szakértő kirendelése 2013. március 18. napján kelt végzéssel történt, a kirendelt szakértő 2013. május 09. napján iktatott levelében tájékoztatást adott a szakértői vélemény elkészülésének várható időpontjáról és a díj várható összegéről, 2013. június 26. napján pedig már iktatták a szakértői véleményt. Így tehát annak elkészülte nem vett igénybe 5-6 hónapot, és a megyében ez a kb. 3 hónap valóban nem számít hosszú időnek a szakértői vélemények elkészítése szempontjából, figyelembe véve a szakértőként kirendelhető pszichológusok számát, illetve a leterheltségüket. A panaszos azt is sérelmezte, hogy a kapcsolattartás újraszabályozása keretében az I. fokú gyámhivatal hogyan döntött – azonban annak tartalmát az alábbiakra tekintettel nem vizsgálta a Szociális és Gyámhivatal. A tárgyban hozott határozatot az I. fokú gyámhivatalnak azért kellett visszavonnia, mivel a panaszos nem jelezte feléjük a döntés kézhezvétele előtt, hogy a bíróságon már viszontkereset nyújtott be, a kapcsolattartást is érintően, melyre tekintettel az I. fokú gyámhivatalnak már nem volt hatásköre a döntés meghozatalára. A határozattal szembeni jogorvoslati ügyben lehetett volna annak tartalmát érdemben vizsgálni, azonban a panaszos fellebbezése nyomán az I. fokú gyámhivatal a döntését visszavonta. A panaszos azt állította, hogy az I. fokú gyámhivatal hivatalvezetője nem állt szóba vele. Ezzel kapcsolatosan az I. fokú gyámhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy „Önnel és jogi képviselőjével telefonon és személyesen is beszélt”, melyet megerősít a 2013. május 27. napján iktatott „panaszbeadvány” (tartalma szerint kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem), mely azt is tartalmazza, hogy május 02-án a gyámhivatal vezetőjével is beszéltek. A Szociális és Gyámhivatal nyomatékosan felhívta az I. fokú gyámhivatalt, hogy törekedjen az ügyintézési határidő betartására, illetve az esetleges panaszok kapcsán a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezései szerint járjon el. Például a 2013. február 27. napján az I. fokú gyámhivatalba érkezett, a gyámhivatal hivatalvezetőjének címzett panaszbeadványban – melynek iktatása elmaradt – a panaszos meghatalmazott jogi képviselője azt sérelmezte, hogy nem kapott választ a korábbi sürgető levélre, és választ kért, azonban az megválaszolatlanul maradt. A panaszos azon hivatkozása, hogy az elutasító, elrendelő, megsemmisítő döntések kapcsán már nem is érti, miről van szó, nem fogadható el, hiszen az I. fokú gyámhivatal a döntések

67

indokolásában kifejti az indokokat, valamint meghatalmazott jogi képviselővel jár el, akinek szintén megküldésre kerülnek a döntések. A Szociális és Gyámhivatal tájékoztatta a panaszost azon megjegyzése kapcsán, hogy „ha szükségesnek látja, más helyen tárgyalják a beadványban leírtakat”, hogy a Ket. 42. § alapján kizárási indítvánnyal élhet, annak konkrét indokai és az azt alátámasztó bizonyítékok megjelölésével. A Szociális és Gyámhivatal megjegyezte, hogy az iratanyag áttanulmányozása kapcsán azt megalapozó okot nem tapasztalt. A panaszos sürgős ügyintézést kért a panaszbeadványban, azonban a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy jelenleg nincs az I. fokú gyámhivatalnál folyamatban lévő eljárás. Egy ügyiratot érintően érkezett egyidejűleg két panasz: A szülő részéről benyújtott panasszal kapcsolatosan az alábbi megállapítás született: Az iratanyagból kitűnt, hogy az érintett gyermekek védelembe vételének felülvizsgálata iránt több gyámhatóság előtt is eljárás folyt, azonban egyik hatóság sem tudta az eljárást lefolytatni, a tényállást tisztázni, hiszen illetékességváltozás miatt az iratanyagot újabb és újabb gyámhatósághoz kellett áttenni. Hivatalom megállapította, hogy a gyámhatóságok a jogszabályban előírt kötelezettségüknek tettek eleget, amikor az védelembe vételének felülvizsgálata iránti eljárás során a tényállás tisztázása érdekében eljárási cselekményeket foganatosítottak. A Szociális és Gyámhivatal leszögezte, hogy a gyámhatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni és, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. Ezen túlmenően az iratanyagból megállapítható volt, hogy a szülő több alkalommal akként nyilatkozott, hogy a gyermekei védelembe vételét szükségtelennek tartja - hiszen annak elrendelése óta a körülményeikben változás történt - így erre hivatkozott például akkor is, amikor a szakértői vizsgálat mellőzését kérte. Példaként volt említendő és az iratanyagból az is kitűnt, hogy az eljárás során foganatosított eljárási cselekmények során egymásnak ellentmondó tények került rögzítésre, a szülő a gyámhivatal ügyintézője által feltett kérdéstől - mely a hatóság illetékességének vizsgálatához elengedhetetlen – elzárkózott. Hivatalom jelezte a szülőnek hogy a hatályos jogszabályok értelmében /Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében/ az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, azonban ezzel egyidőben felhívta az ügyfél figyelmét az eljárási bírság kiszabásának jogszabályi hátteréről. A Szociális és Gyámhivatal arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a szülő együttműködne az illetékes gyámhivatallal, illetve a tényállás tisztázása érdekében a bizonyítási eljárásba bevont szakemberekkel úgy a jogszabályi kötelezettségégének eleget tenni kívánó gyámhatóság az érintett gyermekek védelembe vételének felülvizsgálatára irányuló eljárást le tudja folytatni. Összességében megállapítható volt, hogy illetékes I. fokú gyámhatóság minden, a hatáskörébe tartozó lehetséges intézkedést jogszabál yszerűen tett meg.

68

Az ügyben érintett egyéb résztvevő, tanú részéről benyújtott panasszal kapcsolatosan az alábbi megállapítás született A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint - a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az illetékes járási gyámhivatal az előtte folyó eljárásban a tényállás tisztázása érdekében folytat, folytatott le bizonyítási eljárást. A hatóság az eljárása során szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Megjegyzendő, hogy bizonyíték különösen a szemléről készült jegyzőkönyv/környezettanulmány. Hangsúlyozandó, hogy amennyiben a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésére álló adatokon túl, az esetlegesen felmerülő ellentmondások feloldása végett, a tényállás tisztázása érdekében szükséges újabb környezettanulmány elkészítése úgy erre jogszabályi lehetősége van. Hatóságom leszögezte, amennyiben az eljáró gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a szemle/környezettanulmány eredményességét az előzetes értesítés vagy a környezettanulmány megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné, úgy az előzetes értesítés illetve a tájékoztatás mellőzhető. Összességében megállapítható volt, hogy illetékes I. fokú gyámhatóság minden, a hatáskörébe tartozó lehetséges intézkedést jogszabál yszerűen tett meg. Kapcsolattartási ügyben két esetben érkezett panasz szülők részéről, mellyel kapcsolatosan az alábbi megállapítás született: Az egyik esetben a Szociális és Gyámhivatal a rendelkezésére álló iratok alapján megállapítottam, hogy a gyeremk kapcsolattartásának újraszabályozására az édesanya kérelmére indult eljárás. Ezt megelőzően az illetékes I. fokú gyámhivatal határozattal helybenhagyta a szülők egyezségét. Az egyezség szerint a f o l ya m a t o s k a p c s o l a t t a r t á s keretében az apa jogosult minden páros héten, pénteken 12 óra 30 perctől vasárnap 18 óráig kapcsolatot tartani gyermekével, azzal, hogy az apa akadályoztatása esetén az apa szülei jogosultak a gyermeket az óvodánál (a későbbiekben az iskolánál) átvenni, illetve vasárnap az édesanya lakóhelyére visszavinni. Amennyiben a kapcsolattartás a gyermek betegsége, vagy az apának fel nem róható okból hiúsul meg, úgy a kapcsolattartás a következő hétvégén azonos időtartamban és módon pótolandó. A z i d ő s z a k o s k a p c s o l a t t a r t á s keretében a tavaszi, őszi és a téli iskolaszünet vonatkozásában a szünetek felét tölti az édesapánál a gyermek. Arról, hogy a szünetek melyik felét tölti a az édesapánál a gyermek mindig a konkrét szünet előtt állapodnak meg a szülők. A nyári szünetben az apa július és augusztus hónapokban jogosult két – két hetet a gyermekkel tölteni, azzal, hogy a láthatás az első nap délelőtt 09.00 órájától az utolsó nap este 19.00 óráig tart. Az iratanyagból kitűnt, hogy a kapcsolattartás újraszabályozására irányuló eljáráson túl az édesapa a nyári kapcsolattartással összefüggésben 2014. június 12. napján kelt levelében kért tájékoztatást a járási gyámhivataltól és azzal egyidejűleg csatolta a szülők közötti levelezéseket. A járási gyámhivatal a rendelkezésére álló adatok alapján adott tájékoztatást édesapának, mely tájékoztatást megküldte az édesanya meghatalmazott jogi képviselőjének és az ügyvéd által az édesanyának – melyet a jogi képviselő 2014. július 21. napján vett át, így nem helytálló azon észrevétele, hogy a „tájékoztatás ” nem került megküldésre. A jogi képviselő által becsatolt illetve az I. fokú gyámhatósági iratanyagban fellelhető iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a szülők a nyári kapcsolattartás időtartamában nem tudtak megállapodni, így a városi gyámhivatal a felek egyezségét jóváhagyó, azt helybenhagyó határozatában foglaltakat kell alapul venni. A Szociális és Gyámhivatal osztotta a jogi képviselő azon észrevételét, hogy a fent említett határozatban foglalt kapcsolattartási szabály végrehajthatatlan, ezért a kapcsolattartás megváltoztatására irányuló eljárás során, a döntés meghozatalánál erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A Szociális és Gyámhivatal emellett hangsúlyozta azt is, hogy a szülők közös megegyezéssel eltérhetnek a fent jelzett egyezséget

69

jóváhagyó határozatban foglaltaktól, azonban ennek végrehajtását nem kérhetik a gyámhivataltól. Ezen túlmenően az iratanyagból megállapítható, hogy az eljárás elhúzodásában igen nagy szerepet játszik az, hogy a szülők az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező I. fokú gyámhatóság illetékességi területén kívül élnek, így a járási gyámhivatal - annak ellenére, hogy eljárása során a feleket azonos időpontra idézte a járási gyámhivatal hivatalos helyiségébe – belföldi jogsegély keretében, társhatóság útján tudja a szülőket meghallgatni. Emellett nem hagyható figyelemen kívül az sem, hogy a felek egyezségének hiányában az eljárás során pszichogiai vizsgálat elrendelésére is sor került. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint téves a jogi képviselő hivatkozása abban a vonatkozásban, hogy amennyiben nagyszülői kapcsolattartás nem kerül szabályozásra, addig az érintett szülő jelen esetben az apa az, aki az apai nagyszülők részére biztosíthatja a kapcsolattartást. Az I. fokú gyámhatóságnak az általa tett tájékoztatás módosítására nincs módja, ezen túlmenően a jelzett tájékoztatás semmiképpen sem tekinthető tartalmát tekintve sem döntésnek, így fogalmilag kizárt, hogy azt fellebbezésnek tekintse a gyámhivatal. A Szociális és Gyámhivatal utalt arra, hogy az édesapa megkeresése egyértelműen tájékoztatás kérése volt, és nem a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás megindítását célozta, de amennyiben ilyen tartalmú kérem benyújtására kerülne sor, akkor az eljáró hatóságoknak csak arra van lehetőségük, hogy azt vizsgálják, hogy a felek a kapcsolattartást rendező döntésben, jelen esetben a városi gyámhivatal határozatával helybenhagyott, jóváhagyott egyezségben foglaltaknak eleget tettek- e, vagy önhibájukból nem biztosították a zavartalan kapcsolattartást, a kapcsolattartás végrehajtása az azt szabályozó döntésben, jelen esetben a gyámhivatali határozatban foglaltak kikényszerítését jelenti. Ezen eljárás csak döntésben foglaltak szó szerinti betartatására irányulhat. A rendelkezésre álló iratokból az is egyértelműen kitűnik, hogy a szülők között alapvetően kommunikációs zavarok vannak, kapcsolatuk konfliktussal terhelt. A felek közötti megromlott kapcsolat minőségén pozitív változást idézhet elő, hogy egy mindenki számára é s e l s ő d l e g e s e n a g y e r m e k é r d e k é t l e g i n k á b b s z o l g á l ó kapcsolattarásra vonatkozó szabályozás jöjjön létre. A másik esetben a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a gyermek apai kapcsolattartásának szüneteltetése és korlátozása ügyében az édesanya kérelmére indult eljárás az I. fokú gyámhatóság előtt. A kérelem beérkezését követően az I. fokú gyámhatóság levelében értesítette az édesapát az eljárás megindulásáról és ezzel egyidejűleg a járási gyámhivatal tárgyalásra idézte a szülőket. A szülők az idézésnek eleget tettek, tárgyaláson az I. fokú gyámhatóság előtt megjelentek. Az eljáró ügyintéző jegyzőkönyvben felhívta az ügyfeleket, hogy 15 napon belül jelentsék be esetleges bizonyítási indítványaikat, esetleges tárgyi bizonyítékaikat terjesszék elő. Ezt követően az I. fokú gyámhatóság a határozattal döntött a kapcsolattartásra vonatkozó bírósági döntés végrehajtásának felfüggesztéséről. Az édesanya ezt követően becsatolta bizonyítékait, valamint előterjesztette bizonyítási indítványait, az édesapa bizonyítási indítványait tartalmazó beadványa ezt követően érkezett a gyámhivatalhoz. Az I. fokú gyámhatóság döntés ellen az édesapa által meghatalmazott jogi képviselő fellebbezést terjesztett elő. Az I. fokú gyámhatóság jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a fellebbezést, valamint az előtte keletkezett teljes iratanyagot felterjesztette a Szociális és Gyámhivatalhoz, mely a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a járási gyámhivatal fellebbezéssel megtámadott határozatát helybenhagyta. Ezt követően a járási gyámhivatal a Szociális és Gyámhivatal döntését postázta a felek részére. A II. fokú gyámhatóság ezen túlmenően megállapította, hogy az I. fokú gyámhatóság a jogi képviselő panaszában foglaltakra levelében tájékoztatást küldött a meghatalmazott ügyvéd részére, melyet a tértivevény tanúsága szerint a jogi képviselő átvett. Ezen túlmenően az I. fokú gyámhatóság a tényállás tisztázásának érdekében, valamint a bizonyítási indítványoknak

70

megfelelően jogsegélykérelem keretében megkereséssel fordult az édesapa lakóhelye szerinti járási gyámhivatalhoz környezettanulmány készítése, az édesapa, valamint tanúk meghallgatása érdekében, ezzel egyidejűleg megkereséssel fordult a gyermek iskolájához, valamint idézéseket bocsátott ki az édesanya, illetve tanúk meghallgatás érdekében. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az eljárás elhúzódásában igen nagy szerepet játszik az, hogy az édesapa, illetve a megnevezett tanúk egy része az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező I. fokú gyámhatóság illetékességi területén kívül élnek, így őket belföldi jogsegély keretében, társhatóság útján tudja a meghallgatni gyámhivatal, ezen túlmenően hangsúlyozandó, hogy jogorvoslati eljárás is indult az fellebbezése alapján, melynek eredményétől függött az I. fokú gyámhatóság további eljárása. A Szociális és Gyámhivatal álláspontja szerint téves az jogi képviselő hivatkozása abban a vonatkozásban, hogy a kapcsolattartás rendezése tárgyában indult eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, ezért az eljárás megszüntetésének van helye. A II. fokú gyámhatóság hangsúlyozta, hogy a járási gyámhivatal a jogszabályban előírt kötelezettségének tett eleget, amikor kiskorú kapcsolattartási ügyében indult eljárás során a tényállás tisztázása érdekében eljárási cselekményeket foganatosít. A Szociális és Gyámhivatal leszögezte, hogy a gyámhatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni és, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A felek közötti megromlott kapcsolat minőségén pozitív változást idézhet elő, hogy egy mindenki számára é s e l s ő d l e g e s e n a g ye r m e k é r d e k é t l e g i n k á b b s z o l g á l ó kapcsolattarásra vonatkozó szabályozás jön létre. Az „érdemi” panaszokra továbbra is jellemző, hogy az ügyfelek a folyamatban lévő I. fokú gyámhatósági eljárások menetét próbálják befolyásolni, nemegyszer a médiák felhasználásával. A benyújtott beadványok, panaszok alapján az I. fokú ügyiratokat minden esetben megvizsgáltuk és az eljárás eredményéről az ügyfeleket, illetve az eljáró gyámhatóságot értesítettük. Ténylegesen gyámügyi területen 8 panasszal kellett érdemben foglalkoznunk. Munkáltatói intézkedés kezdeményezésére egyik esetben sem volt szükség.

71

IV. EGYÉB FELADATOK 1. Szakmai segítségnyújtás Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya a 2014. január 1től több ponton módosuló pénzbeli és természetbeni ellátásokra – jegyzői hatáskörben az aktív korúak ellátása és közgyógyellátás, járási hatáskörben az ápolási díj – vonatkozó szabályozásról január első hetében egy összefoglalót küldött hivatalunknak. Ezt postafordultával továbbítottuk a hatáskörrel rendelkező első fokú szociális hatóságoknak. Majd folyamatosan megválaszoltuk az ehhez kapcsolódóan felmerült, jellemzően a gyakorlati megvalósításra vonatkozó kérdéseket is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya februárban megkereste hivatalunkat a szociális és gyermekvédelmi ellátások egységes nyilvántartása (PTR) megfelelő működésének biztosítása érdekében. Kérte a hivatal illetékességi területéhez tartozó jegyzők és járási hivatalok tájékoztatását arról, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2014. év február 28-án a kezdeti adatfeltöltési időszakból származó adatok rögzítésének lehetőségét lezárja, és adattisztítási tevékenységet végez. Soron kívül intézkedtünk az ügyben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya március hónapban tájékoztatót küldött az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépéséhez kapcsolódóan az Szt-ben bekövetkező változásokról (módosult az ápolási díjra jogosult hozzátartozók köre, és a közeli hozzátartozó fogalma). Jelezte egyúttal, hogy a Magyar Közlöny 2014. március 13-i számában megjelent a szociális, valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti tárgyú kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő és egyéb módosításáról szóló 69/2014. (III. 13.) Korm. rendelet. Ez utóbbi egyebek mellett módosította az Pr-t, azon belül az aktív korúak ellátása, és a közgyógyellátás megállapítására irányuló kérelem formanyomtatványát is (3. számú és 9. számú melléklet.) Ezt postafordultával továbbítottuk a hatáskörrel rendelkező első fokú szociális hatóságoknak. 2014. szeptember hónapban a Legfőbb Ügyészség a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatokban megjelölt jogosultsági időtartam számítása tekintetében észlelt eltérő jogalkalmazási gyakorlatra tekintettel megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát a határozott időre járó ellátások időtartamának számításával kapcsolatos egyeztetés céljából. Közös álláspontjuk alapján az ellátásokra való jogosultság idejének meghatározása nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi kérdés. Az anyagi jogi jogosultsági időtartam számításával érintett határozott idejű szociális ellátások az Szt. szerint nyújtott • lakásfenntartási támogatás • közgyógyellátás • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság • adósságkezelési szolgáltatás. Ha az ellátásokra való jogosultság idejének meghatározása nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi kérdés, a Ket. eljárási határidők számítására irányadó rendelkezéseinek alkalmazása a jogosultság lehetséges időtartamának meghatározása során nem is merülhet fel.

72

Tehát egy egy éves jogosultsági időtartam – példán keresztül bemutatva – 2014. szeptember l-jétől 2015. augusztus 31-ig tart, azaz a jogosultság utolsó napja a kezdő naptári napot megelőző naptári nap. Ezt postafordultával továbbítottuk a hatáskörrel rendelkező első fokú szociális hatóságoknak. Telefonon, e-mailben és esetenként személyesen is folyamatosan konzultálunk az első fokú szociális hatóság ügyintézőivel, a járási hivatalokkal és a jegyzőkkel a különféle szakmai jellegű kérdések, jogszabály értelmezés és alkalmazás kapcsán, valamint a konkrét, egyedi ügyekkel kapcsolatban is. A fentebb részletezett jogszabályváltozások, különösen a kiemelt ápolási díjhoz kapcsolódó eljárási szabályok miatt több segítségkérés, és problémafelvetés volt az év első hónapjában. Telefonon, e-mailben és esetenként személyesen is rendszeres kapcsolatot tartunk a szociális szolgáltatók, intézmények fenntartóinak képviselőivel is, szolgálat-, illetve intézményvezetőkkel a különféle szakmai jellegű kérdések, jogszabály- értelmezés és alkalmazás kapcsán, valamint konkrét, egyedi ügyekben is. 2014. évben a Szociális és Gyámhivatal ügyintézői az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály megbízásából a 2014. január 01. napjától hatályba lépő jogszabály-módosításokra tekintettel - az egységes jogalkalmazás elősegítésére – az I. fokú gyámhatóságok számára iratminták készítésében vett részt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel felülvizsgálata, nevelésbe vétellé változtatása, az örökbefogadhatóság tényének megállapításával, nevelőszülő egyes gyámi feladatok ellátására való kirendelése tárgyában, valamint a tartós nevelésbe vétel felülvizsgálata, nevelésbe vétellé változtatása, a gondozási hely megváltoztatásával tárgyában készített mintákat. Az iratmintákat az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály átnézte, javította, majd visszaküldte a Szociális és Gyámhivataloknak. Ezt követően küldtük azokat meg a járási gyámhivatalok szánmára, a munkájuk segítése és a gyakorlat egységesítése érdekében. Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben is felkérést kaptunk a jelentős jogszabályváltozásokra tekintettel a az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálytól iratminták készítésére. A ,, nyílt örökbefogadás engedélyezése és utánkövetés elrendelése” tárgyában a nevelőszülő általi örökbefogadásra, rokoni, házastársi örökbefogadásra, nemzetközi és egyéb esetben örökbefogadásra vonatkozó iratmintákat készítettük el. Külön felkérés nélkül, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.) 13. § a) pontja alapján is több ízben küldtünk meg az I. fokú gyámhatóságoknak iratmintákat. Ezek egy része független volt a jogszabályváltozásoktól. Olyan ügyekben nyújtottunk segítséget, melyek az adott I. fokú hatóságnál még nem fordultak elő, így is segítve az egységes jogalkalmazást. De arra is több ízben volt példa, hogy jogszabályváltozás után konkrét jogorvoslati ügyben problémát tapasztaltunk a jogalkalmazásban, és az elkészített iratmintát valamennyi járási gyámhivatal részére megküldtük. 2. Járási gyámhivatalvezetői értekezletek A járási rendszer kialakításával összefüggésben 2012. őszétől, majd 2013. év elejétől volt olyan időszak, hogy hetente került sor hivatalvezetői értekezlet megtartására. Ezek témája természetesen a járási rendszer kialakításának előkészítése, majd működésének megkezdése volt. Minden járási hivatalvezetővel és járási gyámhivatalvezetővel leültünk a személyi

73

kérdésekben, a struktúra kialakításában. Ezen túlmenően nagy hangsúlyt fektettem a járási gyámhivatalok szükség szerinti személyes meglátogatására. Fentiek alapján megállapítható, hogy a klasszikus értelemben vett, hagyományos városi hivatalvezetői értekezletek jelentősen átalakultak mind struktúrájukat, mind tartalmukat tekintve. Kiemelten nagy hangsúlyt fektettünk 2014-ben is az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás megyei szintű megteremtésére, illetve a folyamatos szakmai konzultációkra, nemegyszer munkacsoportok keretében. Arra is volt példa, hogy más helyszínen, pl. a TEGYESZ-nél került sor az értekezletre. Egy ilyen alkalommal egyeztettük a szolgáltatások igénybevételének rögzítésére, illetve az állami normatíva lehívásának alátámasztására szolgáló KENYSZI-rendszer működésével kapcsolatos anomáliákat, problémákat, határidőket, melyek a MÁK éves ellenőrzései során gondként megjelenhetnek. Ezzel kapcsolatban rögzítettük, hogyan lehet minél gyorsabb és zökkenőmentesebb a járások és az intézmény közti információáramlás. Foglalkoztunk az örökbefogadás aktuális kérdéseivel, pozitív fejleményeivel, illetve megismertük a gyermekvédelmi gyámok helyzetét, a kirendelésük során a TEGYESZ részéről felmerülő esetleges késedelem okait. Szóba kerültek a babakötvénnyel kapcsolatos lehetőségek is. Egységes volt az az álláspont, hogy az ilyen megbeszélések nagyon hasznosak minden fél számára, így megfelelő gyakorisággal találkozni fognak a járások és a szakellátás szakemberei. Vélhetően a következő alkalommal kifejezetten a Szegedi Járási Gyámhivatal kollégái részére adnak tájékoztatást örökbefogadási kérdésekről, figyelemmel arra, hogy ezen ügyekben a megyeszékhely járásnak van kizárólagos illetékessége.

3. Jogszabály-véleményezés, szakmai állásfoglalás 2014. január hó 16. napján a kiemelt ápolási díj Szt, és Pr-beli szabályozása, és az ehhez kapcsolódóan lefolytatandó eljárások jogszabályszerűsége érdekében a járási hivatalok vezetői és érintett ügyintézői, valamint a Szociális és Gyámhivatal hivatalvezetője és ügyintézője a szegedi járási hivatalban egy megbeszélésen vettek részt. Először meghallgattuk a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv /RSZSZ/ vezetőjének a tárgyi ügyhöz kapcsolódó tájékoztatását. Kézhez kaptunk egyúttal egy tájékoztatót az RSZSZ által kiadandó hatósági bizonyítvány iránti ügyféli kérelemhez, a kiemelt ápolási díjjal kapcsolatos hatósági feladatokhoz, továbbá a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásához elkészített kérelem nyomtatványt. 2014. március hónapban a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala javaslatára egy konkrét közgyógyellátásra való jogosultság elbírálása ügyében az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata kapcsán kértük az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya állásfoglalását. A minisztérium a fenti állásfoglalásához kapcsolódóan tájékoztatást adott arról is, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint az Szt. módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Módtv./ 2012. április 14-i hatállyal módosította az alanyi jogcímen megállapítható közgyógyellátás jogosultsági feltételeit. A Szt. 50. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja ekkor csupán egy átmeneti helyzet kezelésére szolgált, s ezen a jogcímen új megállapításra 2012. április hó 15. napját követően már nincsen mód. A jogalkalmazási bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében ígéretet kaptunk arra, hogy az Szt. következő módosítása során a tárca kezdeményezni fogja a vitatott alpont hatályon

74

kívül helyezését. A fentieknek megfelelően a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) bekezdés 1. pontja alapján az Szt. 50. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja 2015. január 1-jén hatályát veszti, tehát ilyen jogcímen alanyi közgyógyellátás már nem állapítható meg. A rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ugyanakkor a már megállapított jogosultságokat a módosítás nem érinti. Hivatkozással a Gyvt. 101. § (2) bekezdésének c) pontjára Hivatalom megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályát 2014. május 30án, hogy szíveskedjen szakmai állásfoglalást adni a megyei, illetve a járási gyámhivatalok munkáját is érintő alábbi kérdésben. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) Budapesten, 2014. március 5-én kelt JPF-A/251-6/2014. számú határozatával megsemmisítette a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: SZGYH) 2013. december 4-én kelt CSC/01/1288-1/2013. számú határozatát. A határozatban az SZGYH a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság javára az ingatlanvagyonra jogszerűen megállapított személyi térítési díjhátralék erejéig jelzálogjog bejegyzését rendelte el a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 119. §-a alapján. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a megsemmisítő határozat indokolásában úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú hatóság eljárása során nem vizsgálta az ellátott és korábbi gondnokai által aláírt intézményi megállapodás, illetve a megállapodás módosítás érvényességét. Az ellátott és az intézmény közötti jogviszonyra a 2011. november 14-én és 2012. március 30-án létrejött intézményi megállapodás, illetve megállapodás módosítás az irányadó. Az ellátott személyi térítési díjfizetési kötelezettsége ezen megállapodásokon alapul. Az ellátott személyi térítési díja megállapításánál figyelembe vették az ingatlanvagyonát. Az Szt. 119. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a személyi térítési díjat nem fizetik meg, akkor a követelést a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. Mivel a személyi térítési díj nemfizetése idővel az ingatlan megterheléséhez vezethet, így kijelenthető, hogy a fenti ápolást-gondozást nyújtó intézményi megállapodás, illetve a megállapodás módosítás alapját képezheti az ingatlan megterhelésének. Az illetékes járási hivatalok tájékoztatása szerint nem nyújtottak be jóváhagyásra hozzájuk olyan jognyilatkozatot, amely az ellátott ingatlanának bármely módon való megterhelésére vonatkozna. Mindezek miatt az NRSZH álláspontja szerint az intézményi megállapodás és a megállapodás módosítás gyámhivatali jóváhagyás hiányában nem vehető jogszerűen figyelembe a jelzálogjog bejegyzés tekintetében, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 146. § (4) bekezdésének c) pontja értelmében. Ezen jogszabályhely alapján amennyiben a bíróság egyes jognyilatkozatok tekintetében a cselekvőképességet korlátozta, az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatali jóváhagyás szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik. Az SZGYH álláspontja eltér a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntésében foglaltaktól. Álláspontunk szerint az ellátott és korábbi gondnokai által aláírt intézményi megállapodás, illetve a megállapodás módosítás érvényességéhez nem szükséges gyámhivatali jóváhagyás. Az intézményi megállapodás, illetve a megállapodás módosítás nem tartalmaz olyan gondnok, illetve gondnokolt által tett jognyilatkozatot, amely a gondnokolt ingatlantulajdonának megterhelésére vonatkozna. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése a Szt. rendelkezésein, nem a gondnok illetve a gondnokolt

75

jognyilatkozatán alapul. Véleményünk szerint a bejegyzés ténye egyoldalú, törvényen alapul, nem szükséges hozzá a gondnok vagy a gondnokolt hozzájárulása, nyilatkozata, így fel sem merül az érvényességhez szükséges gyámhivatali jóváhagyás indokoltsága. Hasonló eset, hogy közüzemi díjhátralék ingatlanra terhelése esetén sem szükséges a gyámhivatal jóváhagyása. Fenti álláspontunkat támasztja alá a gyámhivatalok által eddig követett gyakorlat is, melynek során nem került sor ilyen megállapodások jóváhagyására. Az NRSZH Jogi és Perképviseleti Főosztályának illetékes munkatársával folytatott telefonos egyeztetésünk során abban egyeztünk meg, hogy az ügy megnyugtató rendezése érdekében állásfoglalás kéréssel fordulunk a minisztérium felé. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya Budapesten 2014. június 10-én kelt levelében tájékoztatott álláspontjáról az SZGYH és az NRSZH között jelzálogjog bejegyzése tárgyában kialakult jogértelmezési vitában. A Minisztérium tájékoztatása alapján a másodfokú hatóság tévesen állapította meg, hogy az első fokú hatóságnak vizsgálnia kellett volna az ellátott, valamint korábbi gondnokai által kötött és módosított intézményi megállapodásokat. A jelzálogjog bejegyzésének jogalapját a szociális törvény hivatkozott rendelkezése teremti meg és nem az intézményi megállapodás. A jelzálogjog bejegyzésére azért kerül sor, mert a térítési díjat nem fizették meg. Az intézményi megállapodás, illetve a megállapodás módosítása nem tartalmaz olyan jognyilatkozatot, amely a gondnokolt ingatlantulajdonának megterhelésére vonatkozna. A jelzálogjog bejegyzése egyoldalú, törvényen alapul, nem szükséges hozzá a gondnok vagy a gondnokolt hozzájárulása, nyilatkozata, így fel sem merül az érvényességhez szükséges gyámhivatali hozzájárulás indokoltsága. Az egyik egyházi fenntartó kérte szakmai állásfoglalásunkat abban a kérdésben, hogy egyházi személy sajátos egyházi szolgálati viszonyban foglalkoztatható-e, amellyel kapcsolatos - a vonatkozó jogszabályok alapján kialakított - álláspontunkról tájékoztattuk a fenntartót. 2014. évben három alkalommal fordult a hatóságom állásfoglalás-kéréssel az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályához az alábbi kérdésekkel. I. „A 2014. március 15. napján folyamatban lévő ügyekben alkalmazandóak-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szabályai, és amennyiben igen, úgy ez érvényül-e a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 70/2014. (III. 13.) Korm. rendelet által módosított, illetve beiktatott rendelkezéseire is – a Gyer. 186. §-ában taxatíve fel nem sorolt esetekben?” II. „1. Álláspontunk szerint a Gyer. 26/B. § (5) bekezdése és a 154. (2) bekezdése összevetése alapján jogszabályi k o l l í z i ó fennállása állapítható meg, mely jogszabály-módosítás szükségességét veti fel. Figyelembe véve az új Ptk. azon rendelkezéseit, melyek szerint a szülő vagyonkezelését a gyermek vonatkozásában csak szankciós jelleggel lehet korlátozni, illetve főszabályként a már beszolgáltatott vagyont is ki kell adni, valamint a jogértelmezés azon elveit is, hogy a magasabb szintű jogszabály “lerontja” az azzal ellentétes korábbi jogi normát, továbbá az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, k é r d é s ü n k az volt, hogy helyesnek tekinthető-e az a joggyakorlat, hogy amennyiben a gyámhivatal jóváhagyja a szülő mint törvényes képviselőnek a kiskorú ingatlantulajdonának

76

átruházására vonatkozó jognyilatkozatát, az okiratok záradékolását – szankciós jelleg hiányában - nem köti a vételár betétben való elhelyezéséhez, hanem arra a jóváhagyással egyidejűleg sor kerül? 2. A k é r d é s ü n k az volt, hogy hogyan kell értelmezni azt a helyzetet, amikor a szülői felügyeleti jogot az egyik szülő gyakorolja? Mivel az új Ptk. nem mondja ki, hogy ebben az esetben szünetel a szülői felügyeleti jog, annak is él a szülői felügyeleti joga, aki éppen nem gyakorolja? A Ptk. 4:186 §-ának felsorolásában ugyanis nem szerepel az, hogy szünetel a szülői felügyeleti joga annak, aki megállapodásuk, illetve a hatóság rendelkezése alapján nem gyakorolja azt. 3. A k é r d é s ü n k az volt, hogy helytálló-e az az értelmezés, hogy a földdel rendelkező kiskorúak, gondnokoltak ingatlanának elidegenítésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása időben megelőzi a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyását - hiszen a gyámhivatali jóváhagyás az érvényes jognyilatkozathoz szükséges? Az eljárásban továbbra is csak annak vizsgálata indokolt, hogy a gyermek, illetve gondnokolt érdekében áll-e a gyámhivatali jóváhagyás – a hivatkozott törvényben előírt szempontokat a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja? Esetleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján fel kell-e függeszteni a gyámhivatali eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős döntéséig?” III. A Szociális és Gyámhivatalom kérdése az volt, hogy helytálló-e az alábbi értelmezés, vagy amennyiben nem, hogyan kell helyesen eljárni: „1. Román állampolgár, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy közeli hozzátartozója magyar bírósághoz fordulhat a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt a hivatkozott kétoldalú szerződés 1. cikk (2) bekezdésének értelmében. Főszabályként azonban a román hatóságok járnak el a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában a Bukarestben 1958. évi október 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1959. évi 19. törvényerejű rendelet 30. Cikk (1) bekezdése szerint. 2. Amennyiben nincs közeli hozzátartozó, vagy nem indít pert, de az I. fokú gyámhivatal a gondnokság alá helyezés szükségességéről tudomást szerez, a román hatóságot arról haladéktalanul értesíti a 31. Cikk (1) bekezdése értelmében. Az értesítés a 3. Cikk (2) bekezdése értelmében az Igazságügyi Minisztérium útján történik meg. Kérdés, hogy az értesítéshez kell-e, és amennyiben igen, milyen igazoló iratokat szükséges csatolni (pl. pszichiátriai szakvélemény, lakcímigazolás, vagyonról szóló igazolás, adott esetben ingatlan tulajdoni lapja, stb.) Kérdés még, hogy ezzel egyidejűleg lehet a gondnokság átvételét kérni (5. pont szerinti eset)? 3. Az I. fokú gyámhivatal nem indíthat pert román állampolgár gondnokság alá helyezése iránt magyar bíróságon. 4. A 31. Cikk (2) bekezdése értelmében halasztást nem tűrő esetekben ideiglenes gondnokrendelésnek lehet helye, a Ptk. szerinti feltételek teljesülése esetén, a magyar jogszabályok alkalmazásával. A határozatról az Igazságügyi Minisztérium útján értesíteni kell az illetékes román hatóságot, és a döntés az ő eltérő intézkedésükig marad hatályban. Mivel

77

ez a szabály nemzetközi szerződésen alapul, ilyen esetben nem kell – és fentiek értelmében nincs is lehetőség – a magyar bíróság felé kereset benyújtására gondnokság alá helyezés iránt és az ideiglenes gondnokrendelés sem a bírósági felülvizsgálattól függően marad hatályban. A kétoldalú szerződés ebben az esetben megállapítja a magyar gyámhivatalok joghatóságát. 5. A 32. Cikk (1) bekezdése szerinti esetben rendelkezhet még magyar gyámhivatal joghatósággal: amennyiben a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel, illetve vagyonnal rendelkező román állampolgár kapcsán az állampolgárság szerinti állam illetékes hatósága a gondnokság átvételéhez hozzájárul és erről a megkereső hatóságot értesíti. Ennek bekövetkezésekor a magyar jogot kell alkalmazni. Kérdés, hogy ha a joghatóságot a magyar gyámhivatal „átveszi”, azt követően a magyar bíróságnak is kérnie kell a gondnokság átvételét az illetékes román hatóságtól? 6. A 32. Cikk (2) bekezdésének második és harmadik fordulata értelmezésében a Szociális és Gyámhivatalom szintén állásfoglalást kért.” Szintén az Emberi Erőforrások Minisztériumától kértünk állásfoglalást az alábbiak szerint: „A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) 2:33 § (1) bekezdés b) pontja értelmében a gyámhatóság a gondnokot tisztségéből felmenti, ha a gondnokolt meghalt. A gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében a gondnokoltak nyilvántartásában fel kell tüntetni a gondnokolt halálának tényét és időpontját. Ezen törvény 4. §-a értelmében a gondnokoltak nyilvántartásába az adatokat a gondnoksági perben első fokon eljáró bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről szóló jogerős bírósági határozat. Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével hatályon kívül helyezett 1959. évi IV. törvény 19/C. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a gyámhatóság a gondnokot tisztségéből az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból – a gondnokolt halála miatt - menti fel, ezzel egyidejűleg a gondnokolt haláláról a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot értesítenie kell, a halál tényének a gondnokoltak névjegyzékébe történő bejegyzés végett. A hatályban lévő jogszabályi rendelkezésekben nem található információ arra vonatkozóan, hogy a gyámhatóság köteles-e és mely jogszabály felhatalmazása alapján köteles a továbbiakban is tájékoztatni a bíróságot a gondnokolt halálesete miatt a gondnokság megszűnésének tényéről; illetve amennyiben nem köteles a bíróságot tájékoztatni milyen módon kerül a haláleset ténye a gondnokoltak nyilvántartásába bejegyzésre.” Hivatalunk arra vonatkozóan kért állásfoglalás, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésének rendelkezésére való hivatkozás helyt álló, megfelelő-e jelen probléma feloldására tekintettel arra, hogy az új Polgári Törvénykönyvről szóló jogszabályban, illetve a gyámhivatali eljárások során alkalmazandó jogszabályokban erre vonatkozó rendelkezés nem található.

4. Nyári gyermekétkeztetés Hivatalunk ez évben is - a jogszabályi követelményeknek megfelelően 2014. március 28-ig - a nyári gyermekétkeztetés ügyében körlevélben tájékoztatta a települések jegyzőit a 20/2014.

78

(III. 20.) EMMI rendeletben foglaltakról azzal, hogy a nyári gyermekétkeztetés iránti igényeiket május 2-ig küldjék meg a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságának. 39 önkormányzat jelezte igényét a nyári étkeztetésre, amelyek közül valamennyien megkapták az igényelt összeget. 2014. novemberi döntés alapján 11 település utólagos támogatásban is részesült. 5. Ombudsmani vizsgálat 2014-ben a Szociális és Gyámhivatalt érintő vizsgálatra nem került sor. A járásoknál folytatott vizsgálatokról a járási beszámolók adnak tájékoztatást. 5.1. Gyermekjogi műhely Szeptember 25-én részt vettem az Alapvető Jogok Biztosa által szervezett műhelybeszélgetésen, melynek témája az elhúzódó ügyintézés okainak feltárása volt a gyermekvédelmi eljárásokban, kiemelten a gyermekelhelyezési perekben, illetve a kapcsolattartások végrehajtásában. A kérdés fontosságát és időszerűségét jelzi, hogy magas szinten képviseltette magát Dr. Handó Tünde OIT-elnök, illetve Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr, ezen kívül a megjelent az igazságügyi szakértői kamara képviselője, valamint a családon belüli erőszak ellen fellépő civil szervezetek vezetői is. A gyámügyi területről az EMMI illetékes főosztálya, illetve gyakorlatilag valamennyi megyei vezető kollégám jelen volt. A 3 órás beszélgetés kimondottan kritikus, helyenként önkritikus légkörű, de végig szakmai és konstruktív volt. Több olyan körülményre is fény derült, amelyek az adott ágazatok (pl. a bíróság) előtt ismertek, más szervek előtt azonban nem (pl. a tárgyalások kitűzésének sorrendiségénél a kiemelt ügyek egy szinten vannak a soron kívül tárgyalandókkal, de míg az előbbi esetén a határidő vétkes elmulasztása kihat a bíró minősítésére, az utóbbinál ilyen szankció nincs; ez óhatatlanul kihat az eljárások gyorsaságára). Összességében mindenképpen hasznos és sikeres volt a kezdeményezés. 6. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkeresésére lefolytatott vizsgálatok Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Budapesten, 2014. augusztus 18-án kelt 41756/2014/SZOCSZOLG számú levelében soron kívüli vizsgálatra kérte fel az ország összes, ezen belül az illetékességi területén a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát a tartós bentlakásos szociális intézményekben köztemetéssel eltemetett személyekkel kapcsolatban. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 62. § (5) bekezdése alapján az intézmény vezetője – amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről – az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. Amennyiben az elhunyt személynek nincs hozzátartozója, a végtisztesség megadásában az intézményben dolgozóknak a fenti jogszabályban meghatározott kötelezettségen túl (köztemetés kezdeményezése) erkölcsi-etikai szerepe is van: elvárható, hogy temetésén az intézmény részéről is jelen legyenek, illetve az elhunyttal személyes kapcsolatban állt más ellátottak számára is tájékoztatást adjanak a temetés időpontjáról, megszervezzék az azon való részvételi lehetőséget. A soron kívüli hatósági ellenőrzés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 89. § a) pontja szerinti adatszolgáltatás kérésével valósul meg az alábbi szempontokra kiterjedően:

79

- 2013. január 1. napjától hány személy esetében kezdeményeztek köztemetést az intézményvezetők, - köztemetéseken részt vesznek-e az intézmény dolgozói, illetve lakói, - előfordult-e, hogy az elhunyt személyt közös sírba helyezték, - valamint az intézmény dolgozói látogatják-e az elhunytak sírját. Az ellenőrzés keretében 12 fenntartó és 45 intézmény megkeresésére került sor. A fenntartók és intézményeik a rövid határidő ellenére teljes körűen teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. Csongrád megyében 2013. január 1. napját követően 81 esetben intézkedtek az intézmények vezetői a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 62. § (5) bekezdése alapján a tartós bentlakásos szociális intézményekben elhunyt személyek köztemetésének elrendelése iránt a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. A vizsgálat alapján nemcsak a köztemetéseken, hanem minden elhunyt lakó temetésén részt vesznek az intézmények dolgozói, valamint igény szerint a lakói. Az adatszolgáltatások alapján Csongrád megyében két esetben került sor arra, hogy az elhunyt ellátottakat - köztemetés keretében - közös sírba helyezték el. A csongrádi Gondviselés Házában elhunyt ellátott sírhellyel rendelkezett és a férje mellé helyezték végső nyugalomra. A másik esetben a szegedi Dr. Waltner Károly Otthon lakója, közel 3 hetes fekvőbeteg szakellátást követően, 2014. június 5-én hunyt el a deszki Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórházában. Az elhunyt gyermekkorában gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett, halálát követően az édesanyja nem volt hajlandó a temettetéséről gondoskodni. Az elhunyt köztemetéséről a kórház jelzése alapján Deszk Község Önkormányzata, mint haláleset helye szerint illetékes önkormányzat gondoskodott. Az elhunyt hamvasztását követő, urnában történő temetésére 2014. július 1-jén került sor, ahol az intézmény egy fővel képviseltette magát. Az elhunyt sírkeresztjén már a temetés napján is kettő név szerepelt. Az intézmény vezetője 2014. augusztus 15-én a helyszínen személyesen tekintette meg a sírhelyet és megállapította, hogy a sírkereszten jelenleg is ugyanaz a két név szerepel, mint a temetés napján, továbbá a mellette található, szintén köztemetés céljára szolgáló sírokon általában három név olvasható. A Deszki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől kapott tájékoztatás alapján a községben a temető működtetésért a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. a felelős, aki a vonatkozó jogszabályok betartásával végzi el a temetkezések lebonyolítását. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. Rendelet 41/A. §-a szerint megalkotott helyi temetőszabályzatban foglaltak szerint egy sírhelyben egyszerre 3 db urna helyezhető el. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a legtöbb intézmény esetében Mindenszentek napján az intézmények dolgozói és lakói közösen látogatják az elhunytak sírjait. Több esetben az intézmény dolgozói a sírok gondozásában is részt vesznek. 6.1. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében tett intézkedések vonatkozóan jelen beszámoló I. részében már részletesen kitértem. 6.2. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. § és 53. § alkalmazása, emellett a Ket. 51. § (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátása kérdéskörére jelen beszámolóban már kitértem.

80

6.3. A gondnokság alatt álló és támogatott döntéshozatalra szoruló személyek érdekében a hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatok ellátása feltételrendszerének vizsgálata eredményére jelen beszámolóban már kitértem. 6.4. A gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a járási gyámhivatalnál kezdeményezett a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés, vagy annak észlelése alapján indult eljárások vizsgálata, figyelembe véve azt is, hogy a megvalósult- e a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 17. § (3) bekezdése szerinti együttműködés, a gyámhivatal részéről a bántalmazóval szemben tett feljelentések megtétele, a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatának vizsgálata a Gyvt. 17. § (5) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés megtartására vonatkozóan jelen beszámolóban már kitértem. 6.5. Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült jelentéshez tájékoztatásra jelen beszámolóban már kitértem. 6.6. Egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok Több alkalommal kaptunk megkeresést a Minisztériumtól egyedi – általában panaszos – ügyekben. Kivizsgálásuk minden esetben részletesen megtörtént, és a tájékoztatást határidőben fel is terjesztettük. 7. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megkeresésére lefolytatott vizsgálatok A 2014. évi munka- és ellenőrzési ütemterv összeállításánál előzetesen egyeztettük az NRSZH ellenőreivel a közös, illetve az általuk átvett hatósági ellenőrzéseket. Közösen végeztük 2014. május 5-10. közötti időszakban a Szentes Város Önkormányzata fenntartásában lévő Szentes Város Gondozási Központja szakmai ellenőrzését. 8. Adatszolgáltatások, felmérések; egyéb események Hivatalom 2014. január 28-án a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére teljesítendő éves jelentéshez szolgáltatott adatot, amely alapján az érintett személyes adatainak kezeléséről való tájékoztatásra, adatainak helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó, illetve közérdekű adat megismerése iránti elutasított kérelem nem volt. 2014. január 31-ig teljesítettük a Központi Statisztikai Hivatal felé a 1210 nyilvántartási számú, „Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről” szóló adatszolgáltatást. 2014. 05. 21-én részt vettünk a IV. Ágota Konferencián. 2014. július 15-ig a 1832 nyilvántartási számon adatokat szolgáltattunk a Központi Statisztikai Hivatalnak a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben az elmúlt egy évben bekövetkezett változásokról. Az év első felében az IRMA iktatórendszer jogszabálykövetéséhez nyújtottunk segítséget a Szociális és Gyámhivatal ügyköreibe tartozó megváltozott ügyintézési idők, tárgyak és irattári tételek vonatkozásában.

81

2014. augusztusában a Kormánymegbízott Asszony kérésére áttekintettük a szervezet elhelyezésével, működésével kapcsolatos lehetőségeket, és a következő javaslatokat tettük. A hivatali mobiltelefon használat tekintetében a hivatalvezető és az osztályvezetők részére biztosított keretösszeg 25%-os csökkentését javasoltuk. A gépjármű használat tekintetében további ésszerűsítésekre törekedtünk. Helyi közlekedésre hivatali gépkocsit egyáltalán nem vettünk már igénybe. Az éves munka- és ellenőrzési terveinkben már eleve csak a kötelező ellenőrzéseket tüntettük fel. A szociális és gyámhatóságok felügyeleti ellenőrzését iratbekéréssel oldottuk meg, így ezekben az esetekben nem volt szükség gépkocsi használatra. A szociális és gyermekvédelmi intézmények jogszabály által előírt, kötelező helyszíni ellenőrzéseinek időtartamát több kolléga közreműködésével tudjuk csökkenteni. A több szakreferens közreműködése lehetővé teszi az egyes részterületek párhuzamos ellenőrzését. A helyszíni szemléknél a 2011-ben kiadott vezetői utasításban foglaltak továbbra is érvényesek, miszerint az ellenőrzésekkel kapcsolatban szükséges egyes ágazatokon belül kialakult szoros együttműködés folytatása. Ennek jegyében az ellenőrzést végző kormánytisztviselők kötelesek azokat a megoldásokat választani (közös ellenőrzések keretében az ellenőrzésre szánt napok csökkentése, az egyes ágazatoknál az azonos települések esetén időpont egyeztetés annak érdekében, hogy a legszükségesebb mértékben kerüljön sor gépjárműigénylésre), melyek alkalmazásával a költségek úgy csökkenthetőek, hogy az ne menjen a kötelezően elvégzendő feladatok rovására. A költségvetési helyzetre tekintettel, az irodaszer igénylésekor is rendkívüli mértékletességre törekedtünk, a 2014. január 8-áig leadott igénylésünk összege nettó 18.698,-Ft volt, az augusztus 8-ig leadott igénylésünkben mindösszesen csak nettó 17.462,-Ft értékben kértünk irodaszereket. Takarékossági intézkedéseket vezettünk be a II. fokú ügyintézés során abban a tekintetben, hogy az I. fokú iratok közül csak a legszükségesebb iratokat másoljuk le, nem pedig a teljes aktát, illetve szkennelést alkalmazva elektronikusan tároljuk a dokumentumokat. A szolgáltatói nyilvántartás használata során az elektronikusan csatolt iratokat - a kérelmet kivéve – elektronikusan kezeljük. Az év második felében több esetben küldtünk adatszolgáltatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Makó város szociális szolgáltatásainak ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokról, hajléktalan személyek számára nyújtott támogatott lakhatás szociális szolgáltatásról); valamint az NRSZH részére nagyon rövid – akár 1 órán belüli – határidővel (fizetési kötelezettségekre vonatkozó adatgyűjtéshez, ideiglenes hatállyal bejegyzett, önkormányzati fenntartó által működtetett szolgáltatókról, ideiglenes hatályú bejegyzéssel rendelkező szociális és gyermekvédelmi bentlakásos intézményekről) . Rendszeresen, minden hónap utolsó napjáig jelentjük a bejegyzés hiányában nyújtott szociális szolgáltatások tekintetében bekövetkező változásokat az NRSZH felé. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megkeresésére adatszolgáltatásra került sor a Hivatalunk által bejegyzett fenntartók, engedélyesek, szolgáltatások, férőhelyek tekintetében. A módszertani intézmények szakértőként történő részvételéről minden esetben megküldtük az igazolásokat az elszámolások érdekében. A takarékosság jegyében a posta- és egyéb költségek csökkentése érdekében a joghatással nem járó levelezést (értesítés szakmai ellenőrzésről, jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés megküldése), iratokat továbbra is elektronikusan küldjük meg az érintetteknek.

82

2014. év folyamán több alkalommal részt vettünk Budapesten a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatban tartott, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által szervezett képzésen. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az év során több alkalommal fordult Hivatalunkhoz adattisztítási és adatszolgáltatási kérésekkel, továbbá a minisztériumi adatszolgáltatási felkéréseink is voltak, melyeket minden esetben, határidőben, maradéktalanul teljesítettünk. Rendszeresen, minden hónap utolsó napjáig jelentjük az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások tekintetében bekövetkező változásokat az NRSZH felé. A módszertani intézmények szakértőként történő részvételéről minden esetben megküldtük az igazolásokat az elszámolások érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2013. évi országos hatósági ellenőrzési tervben meghatározta a gyermekvédelmi ágazat stratégiai irányait, kiemelt céljait, illetve a kért adatszolgáltatásokat, ezen belül cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. § és 53. § alkalmazására, emellett a Ket. 51. § (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátására, valamint az átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében megtett intézkedéseket. A fentiek vonatkozásában teljesítettük a teljes körű adatszolgáltatást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2014. évi országos hatósági ellenőrzési tervben meghatározta a gyermekvédelmi ágazat stratégiai irányait, kiemelt céljait, illetve a kért adatszolgáltatásokat, ezen belül tájékoztatást kért, hogy hány esetben történt a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés vagy annak észlelése a gyermekjóléti szolgálatnál illetve a járási gyámhivatalnál és megtették –e a szükséges intézkedéseket. Ezzel egyidejűleg tájékoztatást kért, hogy megvalósult-e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 17. § (3) bekezdés szerinti együttműködés, valamint hány esetben került sor feljelentés megtételére a gyámhivatal részéről a bántalmazóval. A tájékoztatásban ki kellett térni arra, hogy a Gyvt. 17. § (5) bekezdése szerinti e g y e z t e t ő m e g b e s z é l é s megtartására sor került-e, ilyen esetmegbeszélés tartását kezdeményezett – e a Szociális és Gyámhivatal. A fentiek vonatkozásában teljesítettük a teljes körű adatszolgáltatást. Az Emberi Erőforrások Minisztérium Segélyek és Támogatások Főosztálya a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások területén zajló tervezési folyamatok, illetve az elmúlt időszakban a területen bekövetkezett jogszabály módosítások hatásának vizsgálata érdekében az általuk megküldött táblázatok kitöltésével a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkről, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről valamint az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetésével összefüggésben teljesítettünk teljes körű adatszolgáltatást. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megkeresésére a gyermek ideiglenes gondozási helyre vitele során felmerülő rendőri jelenlét szükségességével kapcsolatosan kért adatszolgáltatást teljesítettük. Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztály részére teljesítettünk adatszolgáltatást a gondnokság alá helyezési eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével összefüggésben.

83

A Hatósági Főosztály részére havi rendszerességgel szolgáltattunk adatot, illetve adtunk tájékoztatást, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokkal kapcsolatban. Csongrád Megyei Kormányhivatal Koordinációs és Szervezési Főosztály részére több esetben szolgáltattunk adatot ügyiratforgalommal összefüggésben. Hivatalunk az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának felkérésére a gyermekvédelmet érintő változásokra tekintettel az új Ptk. bevezetéséhez kapcsolódó hatósági iratmintákat kidolgozó munkacsoportba vett részt. 9. Kapcsolat a Csongrád Megyei Főügyészség Közrendvédelmi Szakággal Egyedi ügyekben több megkeresés is érkezett – főleg rövid úton (telefonon) – melyekre a szükséges információkat haladéktalanul megadtuk. 10. Oktatói, vizsgáztatói feladatok ellátása Hivatalunk évek óta kiemelkedő szerepet lát el a képzések, továbbképzések területén. Minden évben több hallgató is jelentkezik szakmai gyakorlatra, ami 3 héttől akár 3 hónapig is tarthat. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati munkára, ezt mutatja az a tény is, hogy a hallgatók eljutnak arra a szintre, hogy önálló döntést tudnak hozni. Jelentős szakmai sikernek tartom, hogy 2014-ban összességében a Hivatal 7 kollégája kapott pályázata alapján alapvizsgakonzulensi, OKV-tagi, KAB-oktatói/tréneri/tutori/mentori megbízást, illetve egyes kollégák más felnőttképzési körbe tartozó oktatói feladatokat is ellátnak. A hivatalvezető minősített tréneri képesítést is szerzett, és rendszeresen kap felkérést jogi kari záróvizsgáztatásra közigazgatási jog tantárgyból. A hivatásos gondnokok éves továbbképzését, illetve a hivatásos támogatók képzését is saját erőforrásból oldottuk meg. 11. Bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatások vizsgálata A 2009. évben látókörünkbe került engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatás ügyében a „szolgáltatóval” szemben - tekintettel arra, hogy a felek közötti bérleti szerződés megkötése által Hivatalomnak a továbbiakban nem volt hatásköre az eljárás folytatására - az eljárás megszüntetésére került sor 2014. január hónapban. Az 500.000,-Ft összegű szociális igazgatási bírság meg nem fizetése miatt megkeresett Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága 2014. május hónapban megszüntette a végrehajtási eljárást, tekintettel arra, hogy a tartozás rendezésre került. 2014. június 30. napján tárgyi ügyben újabb közérdekű bejelentés (panasz) érkezett a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalhoz. A bejelentés alapján hatósági ellenőrzést indított Hivatalunk, amelynek keretében - az ingatlanban tartott helyszíni szemle során - jegyzőkönyv felvételére, iratok lefoglalására, valamint fényképfelvételek készítésére került sor a tényállás tisztázása céljából. A helyszíni ellenőrzés során megállapítható volt, hogy az ingatlanban tizennyolc - önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes - idős személy ellátásáról gondoskodnak. Az ellátás keretében - lakásbérleti szerződés alapján -az idősek számára biztosított a napi háromszori étkezés, a szükséges ruházat, textília, a mentális gondozás, egészségügyi ellátás és a lakhatás, azaz a teljes körű ellátás. Az ellátást szervezett formában, „intézményesítetten” folytatják,

84

hiszen az egyes hozzátartozók nem csak a saját, hanem valamennyi ott lakó idős személyről „gondoskodnak” és biztosítják számukra a teljes körű ellátást. Fentiekről tájékoztattuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályát, továbbá állásfoglalásukat kértük a Hivatalunkhoz rendszeresen érkező panaszokra és a leírt tényekre tekintettel abban, hogy a hozzátartozók által biztosított szolgáltatás bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, valamint a hozzátartozókat tekintjük-e a szolgáltatást megszervező személyeknek, azaz eljárásjogi szempontból ügyfélnek. Hivatalomhoz 2014. szeptember 05. napján érkezett meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatással kapcsolatos álláspontja. Ennek értelmében „alapvetően a nyújtott szolgáltatás jellege döntheti el, hogy az szociális szolgáltatásnak minősül-e, és nem az annak jogcímeként szolgáló szerződés. Nem az a mérvadó, hogy a bérbeadó személy szerint csak lakhatást nyújt és a többi szolgáltatást nem, hanem az, hogy aki beköltözik az ingatlanba, annak szociális ellátást biztosítanak. Álláspontom szerint – függetlenül a korábbi ügyészségi döntéstől vagy attól, hogy fennáll egy polgári jogi jogviszony – a szociális hatóság feladat- és hatásköre, hogy bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatások gyanúja esetében eljárást folytasson. Erre tekintettel javasolom a körülmények újbóli mérlegelését, és ennek alapján az eljárás folytatását.” Fentiek alapján tényállás tisztázására hívtuk fel a „szolgáltató” ingatlanrészében élő idős személyek hozzátartozóit annak érdekében, hogy eldönthető legyen, a nevezett ingatlanban élők számára nyújtott szolgáltatások tekintetében kik a szolgáltatást működtető vagy szervező személyek, illetve, hogy a szolgáltatást nyújtók nevében ki jár el a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél. Továbbá szükséges volt tisztázni a teljes körű ellátás megfelelő biztosítása érdekében azt, hogy a bérleti szerződést megkötő hozzátartozók a jogszabályoknak való megfelelőség érdekében szükséges intézkedéseket megteszik-e, és ez által az ingatlanban ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona működtethető-e. A megkeresett kilenc hozzátartozó közül heten küldték meg válaszukat a tényállás tisztázása céljából, amely alapján megállapítható volt, hogy a szolgáltatást működtető, továbbá a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél eljáró személyként Ábrahámné Juhász Máriát nevezték meg a hozzátartozók. A fentebb részletezett bizonyítási eljárás során megállapítottam, hogy jelen esetben bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatást működtetéséről van szó, tekintettel arra, hogy a nyújtott szolgáltatások megfelelnek az Szt. által szabályozott, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: SzCsM rend.) által részletezett ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona szolgáltatásainak. Nevezett ingatlanban élő idős személyek nem az SzCsM rendeletben előírt tárgyi és személyi feltételek, valamint a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés megléte melletti ellátásban részesülnek, amelynek következtében érdekeik sérülnek, egészségügyi ellátásuk és életfeltételeik nem megfelelően biztosítottak. A bejegyzés nélküli szolgáltatást nyújtó személy konzekvensen, a jogrendszer adta lehetőségeket kihasználva törekedett/törekszik Hivatalunk eljárását ellehetetleníteni, a 2010. január hónapban megkötött tartási szerződések, majd a 2013. április hónapban megkötött lakásbérleti szerződések általi polgári jogi jogviszony keletkeztetésével hatóságom jogait kijátszani, és ezen színlelt szerződések alapján a továbbiakban is bejegyzés nélküli szolgáltatást nyújtani.

85

Fentiekre tekintettel a Szegeden, 2014. december 15. napján kelt, CSC/01/31-46/2014. számú határozatomban köteleztem, mint szolgáltatást - bejegyzés hiányában - megszervező személyt, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatással hagyjon fel. Ezzel egyidejűleg a Szegeden, 2014. december 15. napján kelt, CSC/01/31-47/2014. számú határozatomban 500.000,-Ft szociális igazgatási bírságot szabtam ki vele szemben. Fenti határozatokkal szemben 2014. december 30. napján fellebbezést nyújtottak be Hivatalomhoz, amely az ügy összes iratával együtt felterjesztésre került a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz. Hivatalunkhoz 2014. szeptember hónapban közérdekű bejelentés érkezett egy szentesi bejegyzés hiányában történő szociális szolgáltatás nyújtása tárgyában. A bejelentés alapján helyszíni ellenőrzést tartottunk a bejelentő által jelzett címen, amely során megállapítást nyert, hogy nevezett ingatlanban nem nyújtanak szociális szolgáltatást. Országos szinten problémát jelent a Szociális és Gyámhivatalok számára a hosszas, és gyakran eredménytelen eljárás annak bizonyítására, hogy szociális szolgáltatást - polgári jogi jogviszonyt keletkeztető szerződéssel színlelve - bejegyzés nélkül nyújtanak. Az illegális idősek otthonai terjedésének megakadályozása, a Hivatalok és az eljárásba bevonható szervek segítése, egységes álláspontjuk kialakítása céljából indokolt lenne egy országos munkacsoport felállítása.

86

V. A 2014. évi munka- és ellenőrzési terv teljesítése Mind szociális, mind gyermekvédelmi szakterületen a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal a 2014. évi Munka- és Ellenőrzési Tervében foglalt feladatokat többnyire végrehajtotta. Azokat az ellenőrzéseket nem tudtuk lezárni, melyeknél a módszertan anyagára várunk. A módszertanok kijelölésének csúszása, illetve leterheltsége nálunk is jelentkezett. Ez azonban országos probléma, megoldása később várható. A 2013-ról átütemezett ellenőrzéseket elvégeztük, illetve le is zártuk, a módszertan meglététől függetlenül. Munkatervünket maradéktalanul, határidőre megvalósítottuk, ellenőrzéseinket pedig az alábbi státusszal realizáltuk (a színkódok értelmezése az alábbi): A jegyzői gyámhatóságok ellenőrzése 2014. január

2014. február Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza

2014. március:

2014. április

Újszentiván, Deszk, Pitvaros, Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti

Pusztaszer, Csengele

2014. május

2014. június Hódmezővásárhely, Fábiánsebestyén (átütemezve 2015.), Csongrád, Üllés (átütemezve 2015.)

2014. július

2014. augusztus

2014. szeptember

2014. október

2014. november

2014. december

Kiszombor, Baks

A járási gyámhivatalok ellenőrzése 2014. január

2014. február

2014. március:

2014. április

Csongrád (átütemezve 2016.)

2014. május

2014. június

87

2014. július

2014. augusztus

2014. szeptember

2014. október

Szentes (átütemezve 2015.) 2014. november

2014. december

Az alapellátó intézmények ellenőrzése Gyermekjóléti szolgáltatás

2014. január

CSONGRÁD MEGYE 2014. február

2014. március:

Szegedi Kistérség Többcélú Társulás: • Szeged, Sás u. 2. • Szeged, Bölcs u. 11. • Domaszék, Dózsa Gy. u. 31. • Dóc, Rózsa F. u. 4. • Szatymaz, Kossuth u. 11. • Zsombó, Alkotmány u. 6. 2014. április

Csanádpalota Térségi Társulás: • Csanádpalota, Kálmány L. u. 9. • Csanádalberti, Fő u. 30. • Pitvaros, Kossuth u. 30. • Királyhegyes, Kossuth u. 41. • Nagyér, Szabadság u. 33. • Ambrózfalva, Dózsa Gy. u.25.

Nagytőke, Széchenyi tér 4. Kiszombor Térségi Szociális, Gyj-i., Óvodai Önk. Társulás: • Kiszombor, Óbébai u. 11. • Klárafalva, Felszabadulás u. 28. • Ferencszállás, Iskola u. 4.

2014. május

2014. június

Apátfalva, Maros u. 39. Földeák Térségi Szoc., Eü-i., Gyj-i., és Óvodai Önk. Társ.: • Földeák, Szent László tér 8. • Óföldeák, Széchenyi u. 16.

Szegedi Kistérség Többcélú Társulás: • Röszke, Rákóczi u. 22. • Deszk, Tempfli tér 7. • Újszentiván, Kossuth u. 19. • Tiszasziget, Szent Antal tér 10. • Kübekháza, Fő u. 32.

2014. július

2014. augusztus

2014. szeptember

2014. október

2014. november

2014. december

88

Napközbeni ellátás

Időpont 2014. január 2014. február

CSONGRÁD MEGYE Intézmény neve és ellátásai

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata: • Szentmihályi Bölcsőde (Szeged, Óvoda u. 2.) • Vedres Utcai Bölcsőde (Szeged, Vedres u. 15.) • Csillag Téri Bölcsőde (Szeged, Tünde tér 2-4.) Bordányi Bölcsőde (Bordány, Rákóczi u. 32-36.) Balástya Bölcsőde (Balástya, Kóródy u. 31.) Üllés Bölcsőde (Üllés, Dorozsmai u. 10.) Harmatcsepp Közhasznú Egyesület: • Cseperke Családi Napközi (Domaszék, Tanya 257.) Szent Mihály Plébánia: • Palánta IV. Családi Napközi (Szeged, Palánta u. 2.) • Palánta V. Családi Napközi (Szeged, Palánta u. 2.) • Palánta VI. Családi Napközi (Szeged, Palánta u. 2.) 2014. március

2014. április

2014. május

Pick Bölcsőde (Szeged, Szabadkai u. 18.) SZKTT ESZI Szatymazi Bölcsőde (Szatymaz, József A. u. 1-3.) Alsóvárosi Csicsergő Családi Napközi I. (Szeged, Röszkei u. 21/A.) Alsóvárosi Csicsergő Családi Napközi II. (Szeged, Paprika u. 63.) szolgáltatói nyilvántartásból törölve Fűzfán Fütyülők Családi Napközi (Szeged, Csiki u. 9.) Kincsesház Családi Napközi (Szeged, Tanács u. 21.) Pirinkó Családi Napközi I.(Szeged, Fogarasi u. 16/B.) Pirinkó Családi Napközi II. (Szeged, Fogarasi u. 16/B.) Mustármag Családi Napközi (Szeged, Honvéd tér 1.) Ópusztaszeri Bölcsőde (Ópusztaszer, Felszabadulás u. 28.) Nagymágocsi Bölcsőde (Nagymágocs, Mátyás K. u. 20.) Kiszombori Bölcsőde (Kiszombor, Kossuth u. 13.) Szivárvány Családi Napközi I., II. (Szeged, Agyagos u. 53.) E.V.I. 2008: • Vígh Tanya Családi Napközi (Szeged, Árvíz u. 44.) • Családfácska Családi Napközi (Szeged, Feltámadás u. 2/B.) • Zöld Ág Családi Napközi (Szeged, Pálfy u. 60.) • Angyalkák Családi Napközi (Klárafalva, Vasút u. 69.) • Csimota Családi Napközi (Zsombó, Kodály u. 21/B.) szolgáltatói nyilvántartásból törölve SZKTT SZSZK Újszentiváni Bölcsőde (Újszentiván, Árpád u. 5.) Szivárvány Református Bölcsőde (Makó, Kálvin tér 3.) Földeáki Bölcsőde (Földeák, Vásárhelyi u. 4.) Makói Bölcsőde (Makó, Kálvin tér 6.) Szegvári Családi Napközi (Szegvár, Táncsics M. u.52.) Napsugár Íze Családi Napközi és Játszóház I., II. (Sándorfalva, Ady Endre u. 18.) Ringatlak III. Természetbarát Családi Napközi (Deszk, József A. sgt. 38.)

89

Szegedi Közösségi Ház (Szeged, Szövetkezeti u. 3.)

2014. június

Hódmezővásárhelyi Bölcsődék (Hódmezővásárhely, Hóvirág u. 7. Hódmezővásárhely, Oldalkosár u. 6) Algyői Bölcsőde (Algyő, Kastélykert u. 15-17.) Csipet Csapat Családi Napközi (Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 31.) VÁR-LAK Családi Napközi (Hódmezővásárhely, Nyárfa u. 125.) Törpikék Családi Napközi (Hódmezővásárhely, Nyárfa u. 125.) Virágos Kuckó Családi Napközi Nonprofit Kft.: • Virágos Kuckó Családi Napközi (Szeged, Lövölde út 203.) • Napsugaras Virágos Kuckó Családi N. (Szeged, Lövölde út 203.)

2014. július Napsugár Családi Napközi (Szeged, Párizsi krt. 27. I/5.) szolgáltatói nyilvántartásból törölve Teddy Családi Napközi (Szeged, Bokányi D. u. 34.) Harmatcsepp Közhasznú Egyesület: • ÓV-LAK Családi Napközi (Szeged, Csaplár Benedek u. 7. fszt.1.) • Ficánka Családi Napközi (Szeged, Kálvária sgt. 87/E.) – adatmódosítást kértek mind a két családi napközire, így ellenőrzés 2015. évben Pöttömőrző Családi Napközi (Szeged, Kálvária sgt. 35. I/4.) 2014. augusztus

GYEREKLUB Családi Napközi (Hódmezővásárhely, Kutasi u. 54.) Harmatcsepp Közhasznú Egyesület: • Szilvi Néni Gyermekháza (Hmvhely., Damjanich u. 5/B.) • Észpörgető Családi Napközi (Hmvhely., Damjanich u. 5/B.) • Nefelejcs Családi Napközi (Hódmezővásárhelyt, Damjanich u. 5/B.)

2014. szeptember Bíbicke Családi Napközi (Apátfalva, Rákóczi u. 23.) 2014. október Csiga Bölcsi Családi Napközi (Csongrád, Fohász u. 4.) Nyanyus Háza Családi Napközi (Szentes, Mező u. 1/A.) szolgáltatói nyilvántartásból törölve 2014. november

2014. december

Fábiánsebestyén Bölcsőde (Fábiánsebestyén, Úttörő tér 4.) átütemezve Derekegyházi Családi Napközi (Derekegyház, Iskola u. 8-10.) 2015. év első Kismackó Családi Napközi (Székkutas, Murgács K. u. 20.) negyedévére

90

A szakellátó intézmények ellenőrzése

Időpont 2014. január 2014. február 2014. március 2014. április

2014. május 2014. június

2014. július 2014. augusztus 2014. szeptember

2014. október

2014. november

CSONGRÁD MEGYE Intézmény neve és ellátásai

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csanádpalota I.-II. számú lakásotthon, Csanádpalota, Kossuth u. 76 és Csanádpalota, Kossuth u. 31. Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon gyermekotthona, nevelőszülői hálózata, külső férőhely Szeged, Bölcsőde u. 3.

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Szegvár lakásotthon Szegvár, Kórógy u. 81. Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyermekotthon Hódmezővásárhely, Béla cigány u. 17. Dr. Foltán József lakásotthon Szeged, Buday N. A. u. 51. Hódmezővásárhely, Kozmutza Flóra Különleges Gyermekotthon Hmvhely, Klauzál u. 12. Makó, Pápay Endre Vásárhelyi út 1-3. különleges gyermekotthon, Makó, Pápay Endre Vásárhelyi út 1-3. különleges gyermekotthon nevelőszülői hálózata Makó, Pápay Endre Ráday u. 5. lakásotthon, Makó, Pápay Endre Szent Lőrinc u. 6. lakásotthon Szentes, Rigó Alajos I-II. számú gyermekotthona, Szentes, Rigó Alajos I-II. számú gyermekotthon nevelőszülői hálózata Szentes, Deák Ferenc utca 52-54. SOS Gyermekfalu Szegedi Ifjúsági Ház, Szeged, Zágráb u. 11. TEGYESZ átfogó vizsgálat Szeged, Bal fasor 6. Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, nevelőszülői hálózat, külső férőhely Szeged, Bal fasor 6.

2014. december

Bűnmegelőzési koordináció

2014. január 2014. február 2014. március 2014. április 2014. május 2014. június

Éves beszámoló készítése Részvétel a gyermekjóléti szolgálatok tanácskozásán (lehetőség szerint) Részvétel a gyermekjóléti szolgálatok tanácskozásán (lehetőség szerint) Az önkormányzatok tájékoztatása az átfogó értékeléssel kapcsolatban A bűnmegelőzési jelentés elkészítéséhez tájékoztatás kérése a többször módosított 149/1997. (IX.10.) Korm. r. szerint A bűnmegelőzési tevékenység értékeléséről jelentés elkészítése a tájékoztatók és az átfogó értékelések figyelembevételével. A jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő

91

feladatok megvitatása céljából egyeztető értekezlet. Az értekezletről készített írásbeli összefoglaló megküldése az értekezletre meghívottaknak. 2014. július 2014. augusztus 2014. szeptember 2014. október 2014. november 2014. december

Éves munkaterv készítése

A szociális hatósági tevékenység ellenőrzése 2014. január

2014. február

2014. március: Csongrádi Járási Hivatal átütemezve 2016. évre 2014. május Szeged, Röszke 2014. július

2014. április Kiszombor, Deszk 2014. június

2014. szeptember Szentesi Járási Hivatal átütemezve 2015. évre, Csanádpalota, Nagylak 2014. november Maroslele, Ferencszállás, Klárafalva

2014. október

2014. augusztus

Nagyér, Pitvaros, Ambrózfalva, Csanádalberti 2014. december Szatymaz, Forráskút

A szociális intézmények szakmai ellenőrzése Időpont 2014. január 2014. február

2014. március

CSONGRÁD MEGYE Intézmény,telephely Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény (időszakos férőhelyek)  Szeged, Moszkvai krt. 3.,  Szeged, Indóház tér 3.,  Szeged, Bajai út 9. Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthona 2014. októberéről átütemezve  Tömörkény, Ifjúság utca 8. - székhely  Tömörkény, Petőfi u. 9/a - telephely  Tömörkény, Szabadság tér 1.- telephely Napsugár Otthon Kistelek  Kistelek, Kossuth u. 41. - székhely Ambrózfalva Község Önkormányzata  Ambrózfalva, Dózsa György u. 25. Fogyatékkal Élő Gyermekek Nappali Intézménye és "Makray" Fejlesztő Iskola  Szeged, Felhő u. 1/B. - telephely Derekegyház Község Önkormányzata  Derekegyház, Kossuth u. 4. - székhely Pusztamérges Község Önkormányzata  Pusztamérges, Móra tér 2. - székhelye Öttömös Község Önkormányzata  Öttömös, Fő u. 12. - székhelye

92

Szociális Szolgáltató Központ  Röszke, Rákóczi u. 22. - székhely  Röszke, Felszabadulás u. 65. - telephely  Újszentiván, Felszabadulás u. 7. - telephely  Újszentiván, Rét sor 9. - telephely Napsugár Otthon Ruzsai Idősek Otthona  Ruzsa, Pipacs tér 9. - telephely Földeáki Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény  Földeák, Zárda u. 2. Földeáki Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény - Egészségügyi Központ  Földeák, Szent László tér 8. Balástya Község Önkormányzata Integrált Szociális Intézmény 2014. áprilisról átütemezve

2014. április

 Balástya, Rákóczi u. 5. - székhely Remény Szociális Alapszolgáltató Központ 2014. novemberéről átütemezve  Csanytelek, Kossuth utca 39. - székhely  Csanytelek, Baross G. u. 2. - telephely  Felgyő, Széchenyi út 2. –ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség Ópusztaszer Község Önkormányzata  Ópusztaszer, Tóhajlat u. 130. - székhely Eperjes Község Önkormányzata  Eperjes, Petőfi u. 1. - székhely Ásotthalom Község Önkormányzata:  Ásotthalom, Szent István tér 1. - székhely  Ásotthalom, Királyhalmi u. 2-6. - ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség Mórahalom Városi Önkormányzat  Mórahalom, Szentháromság tér 1. - székhely  Mórahalom, Zákányszéki út 21. - ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség Szociális Szolgáltató Központ  Deszk, Tempfli tér 7. - telephely  Deszk, Tempfli tér 10. - telephely  Tiszasziget, Szent Antal tér 10.  Kübekháza, Fő u. 32. - telephely Regionális Esélyegyenlőségi Egyesület - Támogató Szolgálat  Szeged, Budapesti krt. 12./B. fsz. 2. - székhely  Szeged, Bálint Sándor u. 14. - ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség Napsugár Otthon Mórahalmi Idősek Otthona  Mórahalom, Szegedi út 1. - telephely Kövegy Község Önkormányzata Falugondnoki Szolgálat  Kövegy, Kossuth u. 29. Csanádalberti Község Önkormányzata  Csanádalberti, Fő u. 30. Balástya Község Önkormányzata Integrált Szociális Intézmény 2014. márciusra átütemezve

 Balástya, Rákóczi u. 5. – székhely Szegedi Ősz Idősotthon 2014. októberről átütemezve  Szeged, Zákány u. 25. - székhely Mártély Községi Gondozási Központ 2014. júniusról átütemezve  Mártély, Községház u. 17. - székhely Mindszent Város Önkormányzata  Mindszent, Köztársaság tér 31. – székhely

93

2014. május

2014. június

 Mindszent, Köztársaság tér 16. –ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség Szentes Város Gondozási Központja  Szentes, Horváth M. u. 10. - székhely  Szentes, Dózsa Gy. u. 86/A. - telephely  Szentes, Munkás u. 54. - telephely  Szentes, Nagyörvény u. 53. - telephely Napsugár Fejlesztő Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye  Mórahalom, József A. u. 6. - székhely Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek Idősek Otthona  Szeged, Ybl M. u. 4. - székhely Zsombó Község Önkormányzata  Zsombó, Alkotmány u. 3. - székhely Napsugár Otthon Ásotthalmi Fogyatékos Személyek Részlege  Ásotthalom, II. ker. 121. Klárafalva Község Önkormányzata Falugondnoki Szolgálat  Klárafalva, Kossuth u. 171. Csengele Község Önkormányzata 2014. júniusról átütemezve  Csengele, Petőfi u. 13. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ  Hódmezővásárhely, Serháztér u. 6. - székhely  Mindszent, Kőrösi Csoma S. u. 1. - telephely  Mindszent, Köztársaság tér 16.- telephely  Mindszent, Iskola u. 72-74 - telephely Egészségügyi és Családgondozó Központ  Ruzsa, Szegedi út 8. - székhely Maros Menti Szociális Intézmény Návay Aranka Idősek Otthona  Óföldeák, Návay L. u. 2. Óföldeák Község Önkormányzata  Óföldeák, Széchenyi u. 16. Szociális Alapszolgáltatási Központ, Könyvtár és Faluház  Apátfalva, Maros u. 39. Csengele Község Önkormányzata 2014. májusra átütemezve  Csengele, Petőfi u. 13. Mártély Községi Gondozási Központ 2014. áprilisra átütemezve Mártély, Községház u. 17. – székhely Szociális Ellátások Intézménye2014. júliusról átütemezve  Csongrád, Kossuth tér 7. - székhely  Csongrád, Vasút u. 92. - telephely  Csongrád, Síp u. 3. - telephely  Csongrád, Gr. Apponyi u. 5. – telephely

2014. július

Szociális Ellátások Intézménye2014. júniusra átütemezve  Csongrád, Kossuth tér 7. - székhely  Csongrád, Vasút u. 92. - telephely  Csongrád, Síp u. 3. - telephely  Csongrád, Gr. Apponyi u. 5. – telephely  Csongrád, Fő u. 64. – telephely NRSZH átvette 2014.05.19-2014.05.27.

2014. augusztus

Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ:  Öttömös, Béke u. 3. - telephely  Pusztamérges, Petőfi u. 47. - telephely Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona és Lakóotthona

94

2014. szeptember

2014. október

2014. november

telephely:  Hódmezővásárhely, Klauzál u. 185/A. – munka-rehabilitációs szociális foglalkoztatás Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon  Szentes, Kováts Károly u. 3. - székhely Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ:  Forráskút, Fő u. 74. - telephely  Üllés, Radnai u. 22. - telephely Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum  Szeged, Fésű u. 4. – székhely 2015. évre átütemezve Kiút Alapítvány – Szermentes Sziget Alacsonyküszöbű Szolgáltatóház  Szeged, Becsei utca 3. Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye  Csongrád, Szent Imre u. 19. - székhely Pszichiátriai Betegek Nappali és Közösségi Ellátása  Csongrád, Fő u. 74. - telephely Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátása  Csongrád, Templom u. 13/a. - telephely valamint a telephelyeken folyó munka-rehabilitációsós és fejlesztő felkészítő szociális foglalkoztatások ellenőrzés Piroskavárosi Idősek Otthon, 2014. decemberére átütemezve  Csongrád, Szent Imre u. 16. - székhely Baks Község Önkormányzata Gondozási Központ  Baks, Fő u. 114. - székhely Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény  Sándorfalva, Szabadság tér 4/A. székhely  Sándorfalva, Dózsa Gy. u. 33. telephelye Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek Idősek Otthona  Szeged, Ybl M. u. 4. – székhely átvett ellenőrzés, NRSZH Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ  Mórahalom, Bercsényi út 564/17. - telephely  Mórahalom, Zákányszéki út 21. - telephely Aranysziget Otthon  Csongrád, Gyöngyvirág u. 7-9. - székhely Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthona 2014. februárjára átütemezve  Tömörkény, Ifjúság utca 8. - székhely  Tömörkény, Petőfi u. 9/a - telephely  Tömörkény, Szabadság tér 1.- telephely Szegedi Ősz Idősotthon 2014. áprilisra átütemezve  Szeged, Zákány u. 25. - székhely Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ  Zákányszék, Lengyel tér 1. - telephely Árpádhalom Község Önkormányzata 2014. áprilisra átütemezve  Árpádhalom, Petőfi u. 17. - székhely Aranysziget Otthon Nagymágocsi Kastélyotthona  Nagymágocs, Szentesi út 2. - telephely Remény Szociális Alapszolgáltató Központ 2014. márciusra átütemezve  Csanytelek, Kossuth utca 39. - székhely  Csanytelek, Baross G. u. 2. – telephely  Felgyő, Széchenyi út 2. –ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség Bálint Sándor Szeretetotthon

95

2014. december

 Szeged, Harmat u. 2-4.- székhely  Szeged, Kálvária sgt. 108. (Kálvária Védőotthon) - telephely Egyesített Szociális Intézmény  Algyő, Piac tér 17. – székhely  Algyő, Búvár u. 1. - ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség  Szegedi Kistérség Többcélú Társulása ESZI hajléktalan krízis  Szeged, Moszkvai krt. 3., Bajai út 9., Indóház tér 3.

A feladat megvalósult, illetve az ellenőrzés lezárult, jegyzőkönyv (hivatalos feljegyzés), illetve végzés az ellenőrzöttnek megküldve. A feladat, illetve az ellenőrzés végrehajtása megkezdődött, módszertanra vár, illetve a területi átszervezések miatt átütemezésre kerültek. A feladat, ellenőrzés végrehajtása elmaradt, illetve átütemeztük. (A szöveges részben erre utalás található.) Be nem tervezett ellenőrzés.

Beszámolónkból is látható, hogy az elmúlt éveknek megfelelően az egyes ágazatokban megfeszített munka folyt, hogy megfeleljünk az állampolgárok, illetve a Kormányzat elvárásainak. A tervezett átalakítások következtében azonban egy korszak várhatóan lezárul, hiszen a Szociális és Gyámhivatalok főosztályként beépülnek a Kormányhivatalok Törzshivatalába, és a hatáskörök címzettje is a kormánymegbízott lesz. Valószínű, hogy ez az utolsó olyan beszámoló, ami még az évek óta változatlan protokoll szerint készült. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy magam és valamennyi munkatársam nevében megköszönjem felügyeleti szerveink segítőkészségét, kiváló együttműködésünket, melyet reményeink szerint az új keretek között – még ha más formában is – de folytatni tudunk. Ebbéli szándékunkban maximálisan megerősített bennünket a Kormányhivatal vezetése, amit ez úton megköszönve továbbra is a szociális, gyermekvédelmi, gyámügyi, áldozatvédelmi tevékenység lehető legjobb szakmai tudásunk és empátiánk szerint elvégzését tűzzük ki célul magunk elé.

Szeged, 2015. január 29.

Dr. Mezey Róbert hivatalvezető

96

STATISZTIKA GY-1

Ügyiratforgalmi adatok 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Gyám 516 2872 3388

Főszám: Alszám: Összesen: Mindösszesen:

Szoc. 768 3175 3943 7331

GY-2

Döntések száma a Hivatalban 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Gyám 554 99 0 1

I. fokú döntések száma összesen: II. fokú döntések száma összesen: Hatósági szerződés száma: Hatósági szerződés módosítása: Összesen:

Szoc. 1024 153 0 0 1831

GY-3

II. fokú döntések eredménye gyámügyben 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Döntések - helybenhagyó - megváltoztató - megsemmisítő - megsemm. elj. megszünt. - megsemm. és új eljárásra ut. - II. fokú eljárást megszűnt. - egyéb Összesen:

72 15 2 0 2 0 2 93

GY-4

II. fokú döntések eredménye szociális ügyben 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Döntések - helybenhagyó - megváltoztató - megsemmisítő - megsemm. elj. megszünt. - megsemm. és új eljárásra ut. II. fokú eljárást megszűnt. Összesen:

határozat

123 10 0 3 0 2 143

végzés 1 0 0 0 4

97

GY-5

Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata gyámügyben 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig

Kereset elutasítása Határozat megváltoztatása Hatályon kívül helyezése Hatályon kívül helyezése és új eljárásra köt. Eljárás megszüntetése Összesen:

peres eljárásban

nem peres eljárásban

2 0 0 0 2 4

4 0 0 0 0 4

GY-6

Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata szociális ügyben 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig

Kereset elutasítása Határozat megváltoztatása Hatályon kívül helyezése Hatályon kívül helyezése és új eljárásra köt. Eljárás megszüntetése Összesen:

peres eljárásban

nem peres eljárásban

2 0 2 0 11 15

0 0 0 0 0 0

GY-7

Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Személygépkocsi szerzési támogatás iránti kérelmek száma Személygépkocsi átalakítási támogatás iránti kérelmek száma Személygépkocsi szerzési támogatás megállapítása Személygépkocsi átalakítási támogatás megállapítása Segédmotor, kerekesszék támogatás iránti kérelmek száma Segédmotor, kerekesszék támogatás megállapítása Kiadott utalványok száma segédmotor, kerekesszék Kiadott utalványok száma átalakítási támogatás megállapítása Visszafizetés, elidegenítési tilalom törlésének elrendelése Elutasító döntések száma

226 14 154 8 11 10 10 8 0 91

98

GY-8

Hatósági és felügyeleti ellenőrzések száma 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Gyámhivatalok Jegyzői hatáskör

21 15

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény

Szociális intézmény (székhely, telephely szerint) Szociális foglalkoztatás Összesen:

teleph. vagy nyitvaálló székh. helyiség 106 52 158 székh. teleph. 41 65 106 3 303

GY-9

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szolgáltatói nyilvántartásban történő ügyletek száma 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Új bejegyzés Adatmódosítás Törlés Kérelem elutasítása Hivatalból történő bejegyzés Összesen:

13 46 6 0 139 204

GY-10

Szociális intézmények szolgáltatói nyilvántartásban történő ügyletek száma 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Új bejegyzés Adatmódosítás Törlés Kérelem elutasítása Hivatalból történő bejegyzés Összesen:

1 93 0 0 170 264 GY-11

Szociális foglalkoztatási engedélyezések száma 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Új foglalkoztatási engedély Foglalkoztatási engedély módosítása Foglalkoztatási engedély visszavonása Kérelem elutasítása Összesen:

0 1 0 0 1

99

GY-12

Panaszügyek és beadványok 2014. január 01.- 2014. december 31.-ig Panasz és beadvány

Gyám 12

Szoc. 12

100

FÜGGELÉK 1. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrádi Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről A közigazgatási rendszer átalakításának egyik fontos állomása volt a járási hivatalok kialakítása. A cél az volt, hogy az állami feladatok ellátásáról az állam gondoskodjon. A Csongrádi Járási Hivatal 2012. utolsó napjaiban költözött a Csongrád, Justh Gyula utca 2/b. szám alá és 2013. január 02. napján már az új helyen nyitotta meg kapuit. A Polgármesteri Hivataltól csupán egy csodálatos park választja el, így az ügyfelek könnyen megszokták az új helyszínt. Személyi feltételek A szociális feladatokat kezdetben 2014. október közepéig öt fő látta el, ezt követően négy fő végzi ezeket a feladatokat. Végzettség szerint valamennyien felsőfokú végzettségűek, két fő általános szociális munkás, egy fő jogász és egy fő pedagógus. Reményeim szerint 2015. február hónaptól bővíteni tudom az ügyintézők létszámát ismét öt főre, ami bővülő feladatok időben történő ellátása érdekében mindenképpen szükséges. Így a személyi feltételek adottak lesznek a szakszerű, pontos, határidőben történő feladatellátáshoz. Tárgyi feltételek A szociális feladatokat ellátó kollégák valamennyien egy irodát használnak, ezt sajnos nem lehet ideális megoldásnak tekinteni sem az ügyintézők, sem az ügyfelek szempontjából. A Járási Hivatal épületében jelenleg és tavasz folyamán is építkezés fog zajlani. Az épület végleges felújítását követően próbálunk még egy helyiséget biztosítani az ügyintézéshez. Az irodák berendezése, felszereltsége megfelelő. A bútorok még az önkormányzatoktól kerültek át. A felújítást követően újabb, jobb minőségű bútorok kerülnek a helyiségekbe. A kollégák egy nyomtatót használnak, mindannyiuknak új számítógépe van, az egy irodában kettő vezetékes telefon áll a kollégák rendelkezésére. Helyszínelési és környezettanulmány készítése érdekében a járási hivatal gépjárműparkja rendelkezésre áll. A bejövő iratok iktatását a járási hivatal iktatási feladatokat ellátó munkatársa végzi. A kimenő iratokat minden ügyintéző magának iktatja. A határidős és az irattárba kerülő iratok elhelyezése ha szűkösen is, de biztosított. Hatósági ügyek A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladatok és hatáskörök: A járási hivatalhoz átkerült pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök ellátásának folyamatos, szabályszerű ügyintézése 2014. évben is biztosított volt. Főként közgyógyellátási, egészségügyi ellátásra jogosító hatósági bizonyítvány kiállítási és ápolási díj ügyekben járt el a Járási Hivatal. Továbbra is jellemző, hogy kisebb arányban fordultak elő az időskorúak járadékának felülvizsgálatára és megállapítására, a védendő fogyasztói igazolások kiadására vonatkozó, és egyéb ügyek. 2014 évben új hadigondozotti ügy nem indult. (Összesen 9 fő hadigondozotti ellátásban részesülő személy ismert illetékességi

101

területünkön.) A Járási Hivatal által megállapított ellátások kiutalásában fennakadás nem volt, azt változatlanul a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya teljesíti, Az ügyfelek a jogszabályban meghatározottak szerint hozzájutottak az őket megillető ellátásokhoz. Az esedékes kifizetésekről minden hónap 10. napjáig kell tájékoztatni (elektronikusan és papír alapon is) a Pénzügyi Főosztályt; ahol gondoskodnak a kifizetésekről. A Pénzügyi Főosztály munkatársaival jó kapcsolatot építettek ki a Hatósági Osztály munkatársai. 2014. évben az ápolási díjban és időskorúak ellátásában részesülők már december hónapban kézhez kaphatták a 2015. január 05-ig esedékes járandóságukat. Jogorvoslati kérelmek 2014. évben hat másodfokú döntéssel lezárt fellebbezés érkezett a Járási Hivatal szociális hatáskörébe tartozó ügyben. A négy közgyógyellátási és két ápolási díj ügyben az elsőfokú döntést helybenhagyta a másodfok. Az ügyfelek általában elfogadják a hatóság döntéseit, esetenként a szakhatóság álláspontját sérelmezik. Panaszkezelés Panaszként előterjesztett beadvány szociális hatósági területen nem volt. (Az ügyfelek az eddigi visszajelzések alapján elégedettek a szociális hatósági feladatellátással). Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A Csongrád Megyei Kormányhivatallal, a társszervekkel kialakított kétoldalú munka kapcsolatunk továbbra is eredményesen szolgálja a feladatellátást. Az ügyfelek jelentős számban keresik fel a Járási Hivatal épületében az Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv, a Nyugdíjbiztosítási Szakigazgatási Szerv és a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv kihelyezett ügyfélfogadásait. A Csongrádi Járási Hivatalnál folyamatban van a kormányablak kialakítása, amely előre láthatóan 2015. január 31-ig megvalósul, átadása 2015. február hónapban lesz. A sajtóval rendszeres, jó kapcsolatban áll a Járási Hivatal, mind a működésről ügyfélfogadásról, ügyintézésről tudósítanak, amely megítélésünket kedvező módon befolyásolja. Az alapvető jogok biztosa, felügyeleti szervek által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa, a Csongrád Megyei Kormányhivatal a Csongrádi Járási Hivatalnál szociális területen 2014. évben nem végzett vizsgálatot. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2013. évben vizsgálta az önkormányzatoktól átkerült szociális ügyek irat átadás-átvételét, amelyre vonatkozóan elmarasztaló megállapítást nem tett. történt.

102

Egyebek A Járási Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai 2014. évben is részt vettek a munkakörük ellátásához kapcsolódó programok használatára vonatkozó, illetve szakmai képzéseken ( PTR, kompetencia képzés, e-learning képzés, stb.). Az előírt szakmai adatszolgáltatásokat, statisztikákat határidőre teljesítette a Járási Hivatal. Függelék: Külön táblázat mellékelve. A Járási Hivatal Hatósági Osztálya működése során továbbra is a legnagyobb figyelmet az ügyfelek szakszerű, törvényes, határidőben történő teljes körű kiszolgálására fordítja.

Csongrád, 2015. január 22.

Tisztelettel:

Dr. Holubán Csilla hivatalvezető

103

2. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről 2014. évben a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően szociális hatósági tevékenységgel összefüggésben az ápolási díj, az időskorúak járadéka, a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, valamint a hadigondozotti ellátással kapcsolatos feladatok elvégzése történt meg. A szociális hatósági ügyintézők létszáma 2014. évben 3 fő volt, akik felsőfokú végzettségűek. A szociális kérelmek átvételében segítséget nyújtott 2 fő települési ügysegéd, valamint a Mindszenti Kormányablak munkatársai. A szociális hatóságot nemcsak a hatáskörükbe tartozó ügyek miatt keresték fel járásunk lakosai, hanem más szervhez, akár jegyző hatáskörébe tartozó ügyes bajos dolgaik tekintetében is. A szociális ügyekkel foglalkozó munkatársak megfelelő empatikus készséggel, és szociális érzékenységgel adnak tájékoztatást a hozzájuk forduló ügyfeleknek. A munkavégzéshez a személyi feltételek mellett a tárgyi infrastruktúra is megfelelő. Az érdemi döntéshozatal a járásszékhelyi hivatalban történik. A hatósági tevékenység értékelése a felsorolt szempontok szerint: A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladatok és hatáskörök: 2014. évi statisztikai adatokat tekintve legnagyobb ügyiratforgalma az alanyi és normatív közgyógyellátással kapcsolatos ügyeknek volt, 1215 főszám iktatása történt meg. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot 661 fő kérte meg, ápolási díjat 274 fő. Az ügyiratforgalmat növelte az ellátások megszüntetésére, felülvizsgálatára irányuló kérelmek száma, illetve az egyéb alszámra iktatott ügyek. Hadigondozotti ellátással kapcsolatban elenyésző volt az ügyek száma (13 fő). Összességében 2014. évben 3.536 főszámra és 11.970 alszámra történő iktatásra került sor a szociális hatósági területen. A pénzbeli ellátások tekintetében zökkenőmentesen történt a rendszeres pénzellátások utalása. Minden hónap 05. napján a Pénzügyi Főosztály folyósítja a pénzbeli ellátásokat. A kifizetések teljesítéséhez és számfejtési feladatok elvégzéséhez szükséges adatokat, akárcsak a havi keretigényléshez az adatokat a szociális ügyintéző biztosítja. Az ügyfelek a jogszabályban meghatározottak szerint hozzájutottak az őket megillető ellátásokhoz. Jogorvoslati kérelmek: 2014. évben a fellebbezések száma 16 db volt. Megoszlása ellátási nemenként a következő:  ápolási díj: 14  egészségügyi ellátásra jogosító hatósági bizonyítvány kiállítása: 2 Panaszkezelés: Panaszként előterjesztett beadvány szociális hatósági területen nem volt. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval:

104

A Csongrád Megyei Kormányhivatallal, valamint a társszervekkel sikerült kitűnő munkakapcsolatot kialakítani. A sajtóval (helyi televízió, rádió, írott sajtó) kifejezetten jó a Járási Hivatal kapcsolata, rendszeresen adunk tájékoztatást, megjelenünk a közszolgálati műsorsávban. A sajtóban megjelenő információkról pozitív visszajelzések érkeznek a lakosság részéről. Az alapvető jogok biztosa, felügyeleti szervek által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések: 2014. évben nem volt vizsgálat. Az iratforgalmi adatokat a mellékelt táblázatban küldöm. Kérem a tájékoztatásom szíves tudomásulvételére. Hódmezővásárhely, 2015. január 22. Tisztelettel:

Dr. Makó András hivatalvezető

105

3. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről 1.) Pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat-és hatáskörök A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatala 2014. évben is a Hatósági Osztály keretei között látta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott szociális igazgatási feladatokat. Illetékességi területünkben Kistelek, Balástya, Baks, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer változás nem történt. Hatáskörünkbe tartozik az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultság, az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása. 2014. január 01. napjától az ápolási díjat érintő jogszabály módosítás következtében a hatáskörünkbe tartozó ápolási díjak köre a kiemelt ápolási díjjal bővült. Az illetékességi területükhöz tartozó községek Polgármesteri Hivatalaiban hetente tartunk ügyfélfogadást, Kisteleken pedig heti 3 napon. Az elmúlt év folyamán az ideiglenes ügysegéd ügyfélfogadási idejét több alkalommal is módosítani volt szükséges, annak érdekében, hogy a feladatot racionálisan, költséghatékonyan és az ügyfelek érdekeit maximálisan szem előtt tartva tudjuk ellátni. Balástyán hétfőn, pénteken látjuk el az ügyfeleket, Csengelén, Pusztaszeren, Bakson, és Ópusztaszeren hetente fél-fél napot vagyunk jelen. Ügysegéd munkatársunk a kérelem nyomtatványok kiosztásán túl segítséget nyújt azok kitöltésében és meg is kezdi a beadványok feldolgozását, a döntés előkészítését, valamint az adatok egyes nyilvántartásokba való felrögzítését. Munkáját segíti, hogy 2014. év végén kapott egy hordozható számítógépet. 2.) Jogorvoslati kérelmek Fellebbezések: •

Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasító határozat ellen 7,

• ápolási díj megállapítására irányuló kérelmet elutasító határozat ellen 3 fellebbezés érkezett. Döntéseinket a másodfokú hatóság helybenhagyta. 3.) Panaszkezelés Panaszkezelésre az elmúlt évben nem volt szükség.

106

4.) Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval Kormányhivatal: A CSMKH Szociális és Gyámhivatalától a jogorvoslati ügyekben, valamint az egyes konkrét ügyek elbírálása során sok szakmai segítséget kaptunk. A CSMKH Pénzügyi Főosztályával a pénzbeli ellátások kifizetése miatt, az CSMKH Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervével az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lejelentése, illetve a közgyógyellátása jogosító igazolványok kiállítása miatt rendszeres az együttműködésünk. Társszervek: Munkánkat megkönnyíti az, hogy a MÁK Családtámogatási Főosztályával is hatékony az együttműködésünk. Az illetékességi területünkhöz tatozó településekkel az ügyfelek jogérvényesítését megkönnyítendő -összehangolt időben történnek ügyfélfogadásaink, egyebekben rendszeres segítséget kapunk a településektől egyes eljárási cselekmények végrehajtásához. Sajtó: A helyi sajtóban rendszeresen közzétettük az (pl.:elérhetőségek, ügyfélfogadások)

ügyfélfogadásokat

érintő

adatokat

5.) Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa, illetve a felügyeleti szerv nem folytatott vizsgálatot hivatalunkban. 6.) Egyebek (képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások) Munkatársaink részt vettek a KAB MIK képzésen, a PTR rendszer használatára vonatkozó képzésen. Adatszolgáltatást a 2013. évről teljesítettünk a KSH felé, valamint a Kormányhivatal felé az ápolási díjra vonatkozóan. Az elmúlt évben szakmai fórumon vehettünk részt a CSMKH Szegedi Járási Hivatalában, melynek keretében áttekintettük az aktuális jogszabály módosításokat, valamint a CSMKH Rehabilitációs Szakigazgatási szervétől szakmai anyagot kaptunk a kiemelt ápolási díjjal kapcsolatban. Kistelek, 2015. január 20.

Tisztelettel: dr. Szalai Gabriella hivatalvezető-helyettes

107

4. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről I. A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök

A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet alapján 2013. január 1-vel megalakultak a járási hivatalok. A fenti időponttól a hatásköri szabályok változása következtében a járási hivatalok bírálják el a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások egy részét. Az eljárások anyagi és eljárásjogi jogforrásai az alábbiak: -

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

-

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet

-

a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

-

a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások közül a járási hivatalok első fokon járnak el az alábbi ügyekben: - időskorúak járadéka - ápolási díj (általános és fokozott ápolást igénylő) - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra jogosultság A járási hivatalok által első fokon elbírált ügyek fellebbezési eljárása a megyei szociális és gyámhivatalok hatáskörébe tartozik a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (2) bekezdése alapján. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést is. A Járási Hivatal illetékességi területe Makó városára és a környező 14 településre (Ambrózfalva, Nagyér, Pitvaros, Csanádalberti, Csanádpalota, Kövegy, Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Maroslele, Földeák, Óföldeák, Kiszombor, Királyhegyes) terjed ki.

108

II. Jogorvoslati kérelmek

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatalának Hatósági Osztálya által szociális ügyekben meghozott döntése ellen 12 alkalommal éltek az ügyfelek fellebbezési jogukkal. 4 esetben az ápolási díjjal kapcsolatos ügyben, míg 8 esetben közgyógyellátási jogosultsággal kapcsolatban támadták meg a döntést. A jogorvoslati eljárások során 1 esetben saját hatáskörben történt meg a döntés módosítása, míg 10 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala helybenhagyó döntésével zárult az eljárás. 1 ügyben jelenleg még folyamatban van a jogorvoslati eljárás. III. Panaszkezelés

A Járási Hivatal Hatósági Osztályánál panaszkezelés a 2014. évben nem történt. IV. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval

A Hatósági Osztály munkatársai napi munkájuk során főként a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervével, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságával kerültek kapcsolatba. Az említett szakigazgatási szerveknél készséggel segítenek, pontos, precíz tájékoztatást adnak és rugalmasan állnak az esetlegesen felmerült problémák megoldásához. A Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályával szoros együttműködésében végeztük munkánkat az ápolási díj és az időkorúak járadéka számfejtésével kapcsolatos ügyekben. Folyamatosan jeleztük egymás felé a pénzügyi utalási listákon való szükséges módosítások megtételét (ügyfél elhunyt, ellátás megszűnt stb.). Az együttműködés eredményeként az ellátások kifizetésében fennakadás nem volt. A Járási Hivatal illetékességi területén található települések polgármestereivel, jegyzőivel a kapcsolattartás megfelelő. A 2013. évben a járások kialakításával átalakuló hatásköri változások, munkatársak átvétele okozott némi súrlódást, azonban a 2014. évben az együttműködés teljes mértékben rendeződött. A sajtóval való kapcsolatot az Ügyrend szerint a járási hivatalvezető a Kormányhivatallal egyeztetve tartja. A 2014. évben számottevő sajtóesemény nem történt a Hivatal Hatósági osztályát érintően. V. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések

Mindezek ellenére elmondható, hogy a munkatársak a körülmények ellenére is kellő szakmai megalapozottsággal és ügyfélbarát módon végzik munkájukat.

109

VI. Egyebek (képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások, stb.)

A Járási Hivatal Hatósági Osztálya munkáját 2014. évben fennakadásmentesen látta el. A 2013. évben tapasztalható személyi, tárgyi és informatikai feltételének hiányosságai az év során folyamatosan megoldásra kerültek. A Járási Hivatal Hollósy Kornélia utcai elhelyezése is egyre inkább komfortossá vált. A 2013. évben tapasztalt áldatlan állapotok és méltatlan körülmények felszámolásra kerültek. A szociális hatósági ügyintézők mindannyian Makóra kerültek, így az ügysegédi tevékenységet a 14 környező település viszonylatában kiutazással biztosítják. Az ügysegédek a kérelmeket tehát továbbra is a településeken veszik fel, de a feldolgozást már Makón végzik, illetve részt vesznek a Makón átvett kérelmek feldolgozásában is. Makón az ügyfélfogadást az Okmányirodán kialakított munkahelyen bonyolítjuk az ügyrendben meghatározott ügyfélfogadási időben. Ez a megoldás a feladatellátás hatékonyságát és a vezetői ellenőrzés lehetőségét nagyban elősegítette. 2014. év novemberében a Járási Hivatal és Járási Gyámhivatal a Makó, Széchenyi tér 22. szám alatti Polgármesteri Hivatal főépületébe költözött. Az átköltözés fennakadásmentesen valósult meg. Az elhelyezés körülményei azonban nem megfelelőek, és ez a korábbihoz képest visszalépést jelent. A Járási Hivatal területi igényét kezdetben figyelembe vette az Önkormányzat, majd több szoba és egyéb helyiség visszavételről döntöttek. Jelenleg sem tisztázott a Járási Hivatal használatába adható néhány helyiség sorsa. Az épület leromlott állapotú, a nyílászárók és a parketta cserére, a fűtés pedig korszerűsítésre szorul. Az irodákban az ablakok rossz szigetelése és a parketták állapotából adódóan a tűréshatárnál nagyobb mértékű por koncentrálódik, amely az ügyfelek és a napi 8 órában a hivatalban tartózkodó ügyintézők számára is közegészségügyi szempontból aggályos. Az épületben az akadálymentesítés nincs megoldva, a mozgásában korlátozott ügyfelek meghallgatására az Okmányirodában van lehetőség. Az ügyfelek visszajelzéseiből kitűnik, hogy nehezményezik a Járási Hivatal rosszabb megközelíthetőségét, a parkolási lehetőség, valamint az akadálymentesítés hiányát. A beszámolási időszakban érkezett adatszolgáltatási kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tettünk.

M a k ó, 2015. január 21.

dr. Égető Gábor hivatalvezető megbízásából: dr. Lőrincsik Péter hivatalvezető-helyettes

110

5. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről A Mórahalmi Járási Hivatal által 2014. évben végzett, szociális igazgatási feladatok ellátásáról szóló beszámolót a megadott szempontrendszer alapján az alábbiak szerint terjesztem fel: Működést és feladatellátást befolyásoló körülmények: - 2014. év elején a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény változása miatt emelkedett a fokozott ápolási díj összege, és új ellátásként bevezetésre került a kiemelt ápolási díj. A jogszabály-változásról, különösen az ápolási díj összegének emelkedéséről minden érintett ügyfelet írásban tájékoztattunk, és soron kívül felülvizsgáltuk a kiegészítő ápolási díjban részesülők ellátási összegét. - A változások miatt januárban és februárban jelentősen emelkedett az ügyfélforgalom is, amely kiszolgálásának maximálisan igyekeztünk eleget tenni. Jellemző volt, hogy a tényleges, iktatott ügyiratforgalomban nem jelentkező, érdeklődő ügyfelek száma igen magas volt. - A kiemelt ápolási díjra való jogosultság megállapítása iránt megnövekedett az érdeklődés, így 2014. évben 62 db kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapított meg hatóságom, amely az összes újonnan megállapított ápolási jogosultság 42%-át tettei ki. - A hatósági osztály leterheltségét növelte a 2013. december 16-tól bevezetett új országos rendszer, a Pénzbeli és Természetbeni ellátások Rendszere (továbbiakban: PTR), ami azt jelentette, hogy - az egészségügyi ellátásra való jogosultság kivételével - a hivatalunk által megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat rögzíteni kell ebbe az új, országos rendszerbe is a Jwinszoc program mellett. - 2014. januárjában a PTR még lassan, akadozva működött, rövid idő után azonban a rendszer használata automatikussá, rendszeressé vált, az ügyeket folyamatosan tudtuk rögzíteni. Az elkészült határozatoknak minden esetben tartalmazniuk kell az ellátási azonosítókat. A rendszer alkalmazásával azonban minden adatot duplán kell rögzíteni, hogy mindkét adatbázisban szerepeljen. A Jwinszoc és a PTR rendszerek közötti interface-kapcsolat létrejöttét követően ezen probléma a közeljövőben megoldódni látszik. A járási hivatal szűkös létszámkerete, a feladatok ellátásának (különösen a „terepi” munkának) költségtakarékos megszervezése, valamint a járási hivatali egységes munkaerő gazdálkodás szempontjainak érvényesítése miatt a Hatósági Osztály és a Járási Gyámhivatal 2013. januárjától, így a beszámolási időszakban is - 3 főt megosztva foglalkoztatott: a járási gyámhivatal állományában lévő 2 fő részben települési ügysegédi feladatokat, egy, a hatósági osztályon dolgozó települési ügysegéd részben gyámhivatali (elsősorban rögzítési és átvett jegyzői feladatokat) látott el. A törzshivatal és a gyámhivatal közötti kiváló munkakapcsolat lehetővé tette, hogy az ügyfelek minden esetben bizalommal forduljanak az ügyintézőkhöz, s a meghirdetett ügyfélfogadások minden esetben megtartásra kerültek. -Az osztályon dolgozó települési ügysegédek nemcsak ügyfélfogadást, hanem tényleges ügyintézést is végeznek. A szociális hatósági feladatokat teljes körűen ellátják. A munkájuk jelentős részében adminisztratív tevékenységek, a programokban való adatrögzítési feladatok jelentkeznek. A kollégák közül 1 fő kivételével mindenki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az adminisztratív munkák (ügykezelői feladatok) végzésében nagy segítséget jelent, hogy megváltozott munkaképességű személyek segítik az osztály munkáját.

111

Jogorvoslati kérelmek 2014. évben 5 db fellebbezés érkezett hatósági szociális ügyben. Az 5 db fellebbezés közgyógyellátás ügyben érkezett. Valamennyi döntésünket helybenhagyta másodfokon a CSMKH Szociális és Gyámhivatala.

Panaszkezelés 2014. évben szociális igazgatási feladatok ellátásával kapcsolatban nem érkezett panasz. Együttműködés a kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A kormányhivatallal és más társszervekkel való együttműködés kiváló, az egész év folyamán kölcsönösen segítettük egymást. Rendszeresen folytattunk szakmai konzultációt telefonon, elektronikusan, és személyesen a felügyeleti szervvel valamint más járási hivatalokkal. Az önkormányzatokkal szintén jó kapcsolatot ápoltunk. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa hivatalunknál ellenőrzést nem folytatott. A felügyeleti szervek 2014. évben hivatalunknál nem tartottak ellenőrzést. Egyebek (képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások) A szociális hatósági feladatokat ellátó kolléganők – 1 fő kivételével – felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, továbbá 3 fő kivételével mindenki részt vett a kormányablak ügyintézők részére szervezett munkába illesztő képzésen, és sikeresen teljesítette azt. A képzésen való részvétel komoly szervezést, koordinációt igényelt annak érdekében, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek, és az ügyintézési határidők betartásra kerüljenek. 2014. év november 3-tól változások történtek a szociális és gyermekvédelmi ellátásokhoz kapcsolódó havi keretigénylés és a kifizetések szabályait illetően, mely szerint a Pénzügyi Főosztály részére minden hónap 10-ig kell a havi keretigénylést elkészíteni, majd 25-ig a változás bejelentéseket meghatározott előírások és feltételek szerint. A Pénzügyi Főosztállyal az együttműködés jó, az adatok egyeztetése folyamatos. A 2014. évben bevezetésre került kiemelt ápolási díj kapcsán az ügyfelek megfelelő tájékoztatása és jogaik gyakorlásának elősegítése érdekében szakmai konzultációt kezdeményeztünk, amelyen jelen volt a CSMKH Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve és a CSMKH Szociális és Gyámhivatala, illetve valamennyi járási hivatal is képviseltette magát. A szakmai konzultáció nagyon eredményes és hatékony volt, jelentősen segítette munkánk végzését, az ügyfelek megfelelő tájékoztatását, és hathatós segítséget tudtunk adni az ügyfeleknek az ügyintézésben formanyomtatványok ellátásával is.

112

A Pénzbeli és Természetbeni ellátások Rendszer használatával kapcsolatos képzésen vett részt egy fő (települési ügysegéd) Budapesten, aki az elhangzottakról tájékoztatta a munkatársakat. Problémát jelent, hogy a települési ügysegédek Járási Törzshivatalban történő munkavégzéséhez nincs elegendő számítógép. Az ügysegédeknek nehézséget jelent a járási székhely tömegközlekedéssel való megközelítése, ezért fontos, hogy a munkaidő hatékony kihasználása érdekében helyben, a településen is tudtak munkát végezni. A járáshoz tartozó települések vezetőivel továbbra is jó az együttműködés, melyet a polgármesterek, jegyzők és a járási osztály-és szakigazgatási szerv vezetők részvételével a 2014. év értékelését is magába foglaló partnertalálkozón a települési vezetők részéről elhangzott – a járási hivatal szakmai-és szervezési (ügyfélfogadási) gyakorlatát is méltató pozitív visszajelzések is megerősítettek. Álláspontom szerint a járási hivatal (különösen a települési ügysegédek szakmai tevékenysége) 2014. évben is jól vizsgázott, melyhez hozzájárult a CSMKH Szociális és Gyámhivatala folyamatos szakmai segítsége, tanácsai, melyet ezúton köszönök. Kérem beszámolóm szíves elfogadását. Mórahalom, 2015. január 20. Tisztelettel:

Dr. Szántó Mária hivatalvezető

113

6. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szeged Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök A szociális feladat- és hatáskörök, valamint a 1997. évi LXXX. törvény alapján a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatási feladatok ellátása a 2014. évben is Szegedi Járási Hivatal Törzshivatalának Hatósági Osztályához tartozott. 2014. január 1-jétől új feladatként jelentkezett a kiemelt ápolási díjjal kapcsolatos hatáskör gyakorlása. A Hatósági Osztályon belül – további szervezeti tagozódás nélkül – a feladatokat 11 fő szociális ügyintéző, és 1,5 fő ügyviteli alkalmazott (0,5 fő ügykezelő és 1 fő iktatós kolléga) látta el. Egy fő ügyintéző közszolgálati jogviszonya az év folyamán megszűnt, helyébe egy addig ügyfélszolgálati és ügyviteli feladatokat teljesítő ügyintéző került, így az ügyintézők létszáma 10 főre csökkent. Az ügyviteli alkalmazottak munkáját az év folyamán egymás után két fő TÁMOP keretében foglalkoztatott munkavállaló segítette napi 4 órában 9 hónapon keresztül. A szociális ügyintézők közül 2 fő ügyfélszolgálati feladatokat teljesített, egyikük kapcsolt munkakörben ellátja a hadigondozottakkal kapcsolatos ügyintézési, nyilvántartási feladatokat is, ezen felül ügyviteli feladatokban is közreműködtek. A Szegedi Járási Hivatalhoz tartozó Szegeden kívüli 12 településre és azok lélekszámára (csaknem 36 000 lakosra) tekintettel 2014. július 15-ig hat fő (egy állandó, öt ideiglenes), ezt követően öt (egy állandó, négy ideiglenes) települési ügysegéd ügyintézői munkakörben biztosította azt, hogy az állampolgárok lakóhelyükön fordulhassanak tájékoztatásért a hivatalhoz, illetve helyben legyen lehetőségük államigazgatási ügyek kezdeményezésére. Az ügysegédi feladatok túlnyomó részét a szociális hatósági ügykörhöz tartozó kérelmek településeken történő átvétele tette ki. 2014. július 15-ig 2 ügysegéd kapcsolt munkakörben heti kettő, illetve három munkanapon nem a településen, hanem a hivatal székhelyén látott el ügyintézői és ügyviteli feladatokat, ezt követően egy ügysegéd dolgozik heti három napot a hivatal székhelyén. A Szegedi Járási Hivatal Törzshivatalának Ügyrendje határozza meg a szociális ügyekben az ügyfélfogadás időt, amely a 2014. évben alkalmazkodott a kormányhivatali munkarendhez, így az ügyfélfogadás hétfőn-kedden 8-15.30-ig, szerdán 12-15.30-ig, pénteken 8-12 óráig tart, csütörtökön pedig szünetel. Ez az ügyfélfogadási rend az ügyfelek számára megfelelőnek bizonyult. Az ügyintéző kollégák kivételesen soron kívül is fogadják a hivatalban megjelenő ügyfeleket. A járási hivatal ügyfélfogadója és ügyféltere az ügyfelek számára jelenleg alkalmas az ügyek intézésére. A szociális ügyintézők a Hatósági Osztályon négy, majd 2014. novemberétől öt irodában kerültek elhelyezésre. A Szegedi Járási Hivatal Hatósági Osztályán a kiadmányozási jogkörök az 1/2013. számú vezetői utasítás szerint meghatározottak. Az osztályvezető a kiadmányozási jogkörei közül a szociális ügykörökben átruházta a szociális ügyintézőkre a nevükre iktatott ügyirat vonatkozásában a közbenső intézkedések kiadmányozását. Az ügyintézők az osztályvezető által kiadmányozott iratokat kézjegyükkel ellen jegyzik, amely szakmai felelősségvállalásnak minősül. A szociális hatósági tevékenységet a 2014. évben is az adatbázis-kezelő "Jwinszoc" program segítette a Hatósági Osztályon, az ügyintézők döntéseiket is ebben a programban írják. Ezen kívül 2013. decemberétől, és ebben az évben folyamatosan, az időskorúak járadékáról, az ápolási díjról és a közgyógyellátásokról külön nyilvántartást kell vezetni a PTR

114

rendszerben, és a határozatokat csak elbírálási azonosítóval ellátva lehet meghozni. A programmal vezetett nyilvántartás közhiteles nyilvántartásként is funkcionál. Szociális ügykörben a Hatósági Osztályon iktatott összes ügyiratok száma (főszám és alszám) összesen 18 546 db volt, amelyből a bejövő főszám 9044 db-ot tett ki. A hatósági döntések száma 12 016 db, ebből a közvetlenül megtámadható döntések száma 9681 volt. A hatósági tevékenység értékelése: Időskorúak járadéka, ápolási díj ügykörökben két ügyintéző az 1110 db iktatott ügyben 1977 db döntést hozott, az érdemi határozatok száma 1130 db volt. Az érdemi határozatok közül 81 db irányult az időskorúak járadékára. Az érdemi döntések közül 312 db a kétévente kötelező felülvizsgálat során keletkezett. A végzések száma 847 db volt, amelyek zömét az ügyfeleknek címzett hiánypótlási felhívások, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége, - mint módszertani feladatokat ellátó szakértő szerv - felé irányuló megkeresések, illetve a felülvizsgálatoknál az eljárás megindításáról történő értesítésekkel kért nyilatkozattételi felhívások tették ki. 2014. január 1-jétől az ügykörben új ellátási formaként jelentkezett a kiemelt ápolási díj, amely iránt 146 kérelem érkezett az év folyamán. A kérelmekkel kapcsolatban 118 db. kiemelt ápolási díjat megállapító határozat született, 22 esetben a kérelmet el kellett utasítani, 6 ügyben pedig az eljárás megszüntetésére került sor. Ebben a két ügykörben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályával rendszeres a kapcsolattartás. Minden hónap 10-éig kötelező jelentést szolgáltatunk a Pénzügyi Főosztály felé azon ügyfelek állományáról, akik a tárgyhónapot követő hónapban pénzbeli ellátást kell, hogy kapjanak. Ezen felül minden hónap 20-án egy újabb számfejtést kell készítenünk a végleges állományról annak érdekében, hogy a tárgyhónap 10-ét követően kérelmet beadó ügyfelek se maradjanak hosszabb ideig ellátás nélkül. Az ügykörökben a 2014. év folyamán 21 ügyben került sor jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére történő kötelezésre, amely összesen (az ellátás és annak kamata) 1.560.510,- Ft visszatérítésére irányult. Az év folyamán 440.960,- Ft-ot fizettek vissza a kötelezettek, ami a fennálló követelések 28,2%-át jelenti. A megtérítés elengedése tárgyában kérelemre méltányosságból 2 esetben döntöttünk, ez 115.815,- Ft jogosulatlanul igénybe vett ellátás elengedését jelentette. Végrehajtás 3 ügyben indult 860.465,- Ft összeg iránti követelés behajtására. Közgyógyellátás ügykörben a három ügyintéző az 4793 db iktatott ügyben 4859 db döntést hozott, amelyből az érdemi döntések száma 4800 db volt. A végzések száma 873 db volt, amelyek zömét hiánypótlási felhívások, illetve belföldi jogsegélyek tették ki. A kérelemnek helyt adó határozatok száma a "Jwinszoc" program kimutatása szerint 2703 db volt. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ügykörben a három ügyintéző a 3141 db főszámon iktatott ügyben 2617 db hatósági bizonyítványt adott ki, ezen felül 940 db önálló határozat született részben a kérelem elutasítása tárgyában, részben pedig azért, mert a jogosult egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyt létesített és e miatt vált szükségessé a hatósági bizonyítvány visszavonása. Az ügykörben hozott végzések száma 809 db volt, amelyek zömét hiánypótlási felhívások, illetve belföldi jogsegélyek tették ki. Jogorvoslati kérelmek Szociális ügykörben az államigazgatási úton megtámadott döntések száma 39 db volt. A fellebbezések nyomán 10 esetben döntésünket saját hatáskörben módosítottuk. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint másodfokon eljáró szerv 25 esetben helybenhagyta határozatunkat, 1 ügyben megsemmisítette, 3 ügyben a jogorvoslati eljárás még folyamatban van.

115

Panaszkezelés A 2014. évben szociális ügykörökben panasz nem került benyújtásra a Hatósági Osztályhoz. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályával, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervével, valamint a települési önkormányzatokkal a hatósági tevékenység értékelésénél részletezettek szerint jó az együttműködés. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalától a Hatósági Osztály a hatékony és a jogszabályokkal összhangban lévő munkavégzéshez a szükséges szakmai iránymutatást szóbeli konzultáció útján – szükség esetén írásban – mindig megkapta. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálat, felügyeleti ellenőrzés nem volt a 2014. évben. Egyebek (képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások) Képzések A járási hivatalok számára a 2014. évben képzés tartására nem került sor. Szakmai fórum Ápolási díj ügykörben 2014 januárjában a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának koordinálásával szakmai értekezletre került sor a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv bevonásával. Az értekezlet célja a szakigazgatási szerv által kiadott, a kiemelt ápolási díj megállapításához szükséges szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatos gördülékeny ügyintézés biztosítása érdekében követendő eljárási rend kialakítása volt. Adatszolgáltatások A Hatósági Osztályon többféle adatszolgáltatási, adategyeztetési és nyilvántartási tevékenység folyik. Az 1997. évi LXXX. törvényben előírt adatszolgáltatási feladatainkat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szerv felé az ápolási díj, az időskorúak járadéka, valamint az egészségügyi szolgáltatás megállapításával és megszűnésével összefüggésben heti rendszerességgel határidőben teljesítettük. A Hatósági Osztály a 2014. évben is határidőben eleget tett a Szoctv. 52. § (2) bekezdésében előírt, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervével történő, a közgyógyellátásra vonatkozó nyilvántartások adategyeztetési kötelezettségének. Közgyógyellátás ügykörben az önkormányzatoknál benyújtott kérelmek tekintetében az önkormányzatok megkeresésére is folytatunk adategyeztetést annak megállapítására, hogy a járási hivatalnál ugyanazon kérelmezőre tekintettel folyamatban van-e eljárás közgyógyellátás megállapítása iránt. 2014. év folyamán heti rendszerességgel kapott listát a Hatósági Osztály az önkormányzatoktól átlagosan 20 kérelmező tekintetében. Szeged, 2015. január 20.

Dr. Orosziné dr. Polner Kinga hatósági osztályvezető

116

7. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Járási Hivatalának 2014. évben végzett szociális hatósági tevékenységéről A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Járási Hivatala Hatósági Osztálya 2014. évben végzett hatósági tevékenységéről a következő beszámolót adom: 1. A jogszabályban meghatározott kapcsolatos feladat- és hatáskörök Ezek részletezve a következők:

pénzbeli

és

természetbeni

ellátásokkal

Ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése 2014. évben 73 megállapító, 42 megszüntető határozatot hoztunk, és 31 esetben került sor felülvizsgálatra, míg az elutasított kérelmek száma 16 db. Összesen 162 döntés született ápolási díj kapcsán. 2014. december hó 31. napján 136 fő részesült ápolási díjban. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális rászorultságból való megállapítása, megszüntetése 2014. évben 825 jogosultságot megállapító, 247 megszüntető és 47 elutasító döntést hoztunk, így összesen 1119 döntés meghozatalára került sor ezen területen. 2014. december hó 31. napján 688 fő volt egészségügyi ellátásra jogosult.

Alanyi jogú és normatív közgyógyellátás megállapítása, megszüntetése, méltányossági közgyógyellátási kérelmek elutasítása 2014. évben 924 db alanyi illetve normatív jogcímű jogosultságot állapítottunk meg, 102 esetben szüntettük meg az ellátást, míg elutasító döntés 514 (méltányossági közgyógyellátási kérelmek elutasításának adatát is magába foglaló) esetben került sor, továbbá 31 felülvizsgálat volt, ami összesen 1188 döntést jelent. 2014. december hó 31. napján 1188 fő rendelkezett közgyógyellátással. Időskorúak járadékának megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése 2014. évben 16 db megállapító határozat született, 12 db megszüntető, és 3 elutasító. Felülvizsgálatra 29 esetben került sor. Összes határozat 60 db. 2014. december hó 31. napján 63 fő részesült időskorúak járadékában. Hadigondozási ügyek 2014. évben új jogosultság megállapításra nem került sor. Állampolgársági ügyekkel kapcsolatos feladatok 2014 évben 15 db honosítási ügyben jártunk el, melynek során az átvett kérelmeket az ügyintézők az OPÁL rendszerben rögzítették és továbbították. 2014 évben is jelentős azon honosítás kérő olyan ügyfelek száma, akik, miután a kérelem átnézése során folytatott beszélgetés kapcsán kiderült, hogy nem értik és nem beszélik a magyar nyelvet így végül nem adtak be kérelmet. Ezen ügyfelek száma 2014. évben meghaladta a kérelmet beadott ügyfelek számát.

117

Menedékjoggal rendelkezők ellátásával kapcsolatos feladatok 2014. évben menedékjoggal rendelkező ügyfél nem fordult hatóságunkhoz. A járási hivatalnál az ügyfélforgalom jelentős. Az illetékességi területhez tartozó községekben az ügyfélfogadást ügysegédek végzik, akik az átvett kérelmeket behozzák a hivatalba, szükség szerint környezettanulmányt végeznek. Az ügysegédi rendszerben kisebb átalakításra került sor 2014. évben, amely arra irányult, hogy a helyi tapasztalatok, igények alapján a települések lakosai számára kényelmesebb, elérhetőbb keretekben nyújtsuk a szolgáltatást. Ennek során a települések polgármestereivel történt egyeztetést követen alakítottuk ki a helyi igényekhez igazodó ügyfélfogadási gyakoriságot, rendet. A szociális feladatok terén minden ügyfajtában nagy volt az ügyiratforgalom. 2. Jogorvoslati kérelmek Az államigazgatási úton megtámadható határozatok számához viszonyítva alacsony volt a fellebbezések száma. Ez abból adódhat, hogy az ügyintézők a kérelmek átvételekor az ügyfeleket tájékoztatták a várható döntésről, elmagyarázták annak a jogszabályi hátterét és az esetleg igényelhető egyéb ellátásokról is felvilágosítást adtak. Ennek következménye, hogy méltányossági közgyógyellátási kérelem esetén az alanyi és normatív jogcím hiányában elutasított kérelmek ellen egyetlen fellebbezést sem nyújtottak be A hatósági osztály az érintett időszakban 2912 db szociális ellátással kapcsolatos határozatot hozott, melyekkel szemben összesen 6 db fellebbezés érkezett. A II. fokú hatóság a jogorvoslati eljárás eredményeként minden esetben helybenhagyta döntésünket.

3. Panaszkezelés A járási hivatalhoz írásbeli panaszt nem nyújtottak be. Néhány esetben az ügyfelek szóban kifejezték elégedetlenségüket, ill. a bürokráciát túlzottnak tartották, de sikerült őket megnyugtatni és a jogszabályi rendelkezéseket részletesen elmagyarázni, illetőleg más, az önkormányzathoz tartozó támogatási lehetőségről tájékoztatást adni. 4. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A Kormányhivatallal, szakmai felettesünkkel nagyon jó a munkakapcsolatunk. Mind általánosságban, mind konkrét ügy kapcsán az esetlegesen felmerülő jogértelmezési, jogalkalmazási kérdés esetén készséges segítséget, iránymutatást kapunk. 5. A társhatóságokkal és társszervekkel való kapcsolat. A társhatóságokkal, társszervekkel a korábban kialakult jó kapcsolat 2014. évben is fennállt,, segítettük egymás munkáját. Erre példa a méltányos közgyógyellátási ügy, amikor az ügyfelet már az önkormányzathoz benyújtandó, méltányossági közgyógyellátási kérelem nyomtatvánnyal is ellátjuk. A Hivatalvezető koordinálása mellett a médiával jó kapcsolat alakult ki, a hivatal életének fontos eseményeiről mindig hírt adunk, az ügyfelek az őket érintő jelentősebb kérdésekről tájékoztatást kapnak. 6. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések. 2014-ben a Szentesi Járási Hivatalnál felügyeleti vizsgálat, ellenőrzés lefolytatására nem került sor.

118

7. Egyebek A Kormányhivatal és a felettes szervek által szervezett képzéseken (PTR), szakmai fórumokon minden esetben részt vettünk. A kért adatszolgáltatásokat mindig határidőben teljesítettük. Kérem a fenti beszámolóm elfogadását.

S z e n t e s , 2015. január hó 23. napján

Tisztelettel: dr. Tóth Flórián hivatalvezető megbízásából

…………….…………….. dr. Verasztó József hatósági osztályvezető

119

8. számú függelék

Hódmezővá Kistelek Makó Mórahalom sárhely 2014.01.01.- 2014.01.01.- 2014.01.01.- 2014.01. 2014.01.01.2014.12.31. 2014.12.31. 2014.12.31. 2014.12.31. 01.2014.12. 31. Csongrád

Szeged

Szentes

Összesen

2014.01.01.- 2014.01.01. 2014.12.31 2014.12.31.

Szociális hatósági döntések száma

2209

3062

2333

3292

2323

12016

3169

28404

Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen

1808

3038

1693

2083

2275

9681

2912

23490

6

16

10

12

5

39

6

94

- saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

0

3

0

1

0

10

0

14

- helybenhagyott

6

13

10

10

5

25

6

75

- jogsértés miatt megváltoztatott

0

0

0

0

0

0

0

0

- megsemmisített

0

0

0

0

0

1

0

1

- jogorvoslati eljárás még folyamatban van

0

0

0

1

0

3

0

4

Bejövő ügyiratforgalmi adatok (főszám)

1885

3536

1613

3287

2175

9044

1193

22733

Iktatott bejövő hatósági ügyiratok száma összesen (fő szám + alszám összesen)

7725

15506

6058

6446

5557

18546

5654

65492

0

0

0

0

0

0

0

0

Államigazgatási úton megtámadott döntések száma Megtámadott döntések számából:

Hátralékos ügyiratok száma

Hátralékos ügyiratok típusai

120

9. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrádi Járási Hivatala Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programban kitűzött célok – közöttük a „Jó állam” megvalósítása - figyelembe vételével 2013. január 01től alapvető változások következtek be a hazai közigazgatás rendszerében, melyek a gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatást is több ponton érintették. Létrejöttek a járási hivatalok, melyek egyik önálló szakigazgatási szerveként megalakultak a Járási Gyámhivatalok. A Járási Hivatalok szervezetileg beintegrálódtak a Megyei Kormányhivatalokba, és így fokozottabban érvényre jut a megyei szakigazgatási szervek (Megyei Szociális és Gyámhivatal) irányítási és felügyeleti jellegű feladatköre. Az átalakulási folyamat a 2013-as évben lezárult, ez már a 2014-es évre nem eredményezett újabb közvetlen feladatot. Az átszervezés eredményeként a Csongrádi Járási Gyámhivatal a Csongrádi Járási Hivatal keretében végzi munkáját. Az integrációs folyamat kedvezőnek tekinthető, hiszen egyrészt a Gyámhivatal államigazgatási feladatokat lát el, így joggal lett része az állami feladatok ellátásra hivatott Járási Hivataloknak. Az átalakításból a lakosság gyakorlatilag annyit érzékelt, hogy a korábbihoz képest másik helyen (a korábbi épülethez képest kb: 50 méterre lévő épületben), megszokott szakemberekkel működik a hivatal. Az átadás- átvétel rugalmasan megtörtént, a lakosság részéről az eltel időszak alatt a változásokkal kapcsolatos észrevétel, kifogás nem merült fel. A Gyámhivatal, és annak munkatársai beilleszkedtek a Járási Hivatalba. A Gyámhivatal szoros munkakapcsolatokat ápol a többi Járási Szakigazgatási Szervvel, és a Járási Hivatal Törzshivatalába tartozó szervezeti egységekkel is. A szakigazgatási szerv állományába tartozó kormánytisztviselők csak és kizárólag a feladatés hatáskörükbe tartozó feladatokat láttak és látnak el. Kapcsolt munkakör alkalmazására nem került sor, ami mindenképpen pozitív tény, mert lehetővé teszi, hogy a dolgozók kizárólag a gyámügyi szakmai kérdésekkel foglalkozzanak. Személyi feltételek munkatársi elégedettség A Gyámhivatal 4 fővel, azaz három ügyintézővel, és egy hivatalvezetővel alakult meg, és változatlan személyi állománnyal működik a létrejötte óta. 2013.04.01. napjától változás történt a hivatalvezető személyében, de mivel a váltás a hivatalon belül történt, így nem volt személyi mozgás. A hivatal valamennyi kormánytisztviselője szakirányú felsőfokú végzettséggel (3 fő jogász, egy fő szociális munkás) és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. A hivatalvezető 2013ban, míg kettő kormánytisztviselő 2014-ben vett részt kormányablak ügyintézői képzésen. A képzésen való részvételt minden esetben biztosította a hivatal. A 2014-es évben a hivatalvezető vett részt egy további képzésen (képzés megnevezése: „ A helyi esélyegyenlőségi program megvalósításának nyomon követésére és ellenőrzésére felkészítő képzés járási hivatalok és kormánytisztviselők munkatársai számára”). E képzéshez

121

kapcsolódó teendő még nem volt a 2014-es évben, de várhatóan ehhez a jövőben plusz feladat fog kapcsolódni. A szabadságolások kiadása rugalmasan megtörtént. Az évvégére minden dolgozó kivette a fennálló összes szabadságát. A dolgozóknak, a járási rendszerrel kapcsolatos észrevételeiről, elégedettségről felmérés nem készült. E tárgykörben célszerű lenne kormányhivatali szinten, egységes szempontok szerint felmérést készíteni. Tárgyi feltételek: A Gyámhivatal a járási rendszer létrehozása óta a Csongrád, Justh Gyula utca 2/B. szám alatti épület első emeletén, kettő egymás melletti, össze is nyitható, de a folyosóról külön-külön is megközelíthető szobában működik. Alapterületét tekintve a kettő szoba mérete megfelelő. Mindkettő szobában 2-2 ügyintéző végzi munkáját. A gyámhatósági ügyek személyes jellege miatt általános tendencia, hogy az egy szobában dolgozó ügyintézők párhuzamosan nem fogadnak ügyfelet. Az irodák berendezése, felszereltsége megfelelő. A berendezési tárgyak többsége még az önkormányzattól került át. 2014. decemberében – a korábbi Okmányiroda bútorzatából - kettő szekrény, és egy asztal cseréje megtörtént. Légkondicionálás nincs, viszont nagy teljesítményű ventillátorok rendelkezésre állnak. A kettő szobában összesen egy nyomtató működik, melyet már a kormányhivatal biztosít. Vezetékes telefonnal felszereltek a szobák, viszont ezek kapcsán gyakran jelentkeznek működési problémák. Szolgálati mobiltelefonnal - az irányadó belső szabályzat alapján – a hivatalvezető rendelkezik. Saját autó nem áll rendelkezésre, viszont a járási hivatal gépjárműparkja szükség szerint igénybe vehető e célra. Kettő kollega rendelkezik engedéllyel a hivatali gépjárművek használatára, így külön gépjárművezető igénybevételére nincs szükség. A gépjárműhasználat év közbeni szigorítása miatt még koncentráltabban kell törekedni a gépjárművek legoptimálisabb kihasználásra. A bejövő iratok iktatását a járási hivatal iktatós munkatársa végzi. A kimenő íratok minden ügyintéző magának iktatja. A határidőbe kerülő iratok kinn maradnak a Gyámhivatalon. Az irattárba kerülő iratoknak a járási hivatal biztosít elhelyezést. Célszerű lenne átgondolni egy ún. „játszó sarok” kialakításának a lehetőségét. Gyakran a szülők, a gyermekeikkel együtt keresik fel a hatóságot. Ilyen esetekben nem mindig egyszerű a gyermek figyelmének a lekötése arra az időre, míg az ügyintéző és a szülő(k) megbeszélik a felmerült kérdéseiket. Egy ilyen „játszó sarok” segíthetne ezen, és erősíthetné a hivatal ügyfélközpontúságát. Az igazságszolgáltatásban illetve a rendőrségnél már történtek előrelépések e témakörben. Mindenképpen szerencsés lenne, ha a közigazgatási rendszer is tudna lépni ebbe az irányba, és különösen pozitív dolog lenne, ha Csongrád Megyei élen járna ennek kialakításában. Hatósági tevékenység A 2014-es évben nagyon jelentős jogszabályváltozások történtek. Az eljárási szabályok körében a legjelentősebb változást az ügyintézési határidő 21 napra csökkentése jelentette. Általános tendencia, hogy a gyámhatósági ügyek egyre összetettebbek, szerteágazóbbak és többnyire csak egyre hosszabb idő alatt van lehetőség a tényállás teljes körű felderítésére. Ilyen körülmények között a megváltozott ügyintézési határidő betartása csak fokozott odafigyelés mellett valósulhat meg.

122

Az anyagi jogszabályok közül 2014.01.01. napjától több ponton módosult (nevelésbe vétel és a gyermekvédelmi gyámság bevezetése, utógondozás szabályainak módosítása) a gyermekvédelmi törvény. 2014. 03.15-től hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv. Az új jogszabályba beemelésre kerültek – többek között - a családi jogi szabályok is, ezzel is erősítve az új törvény kódex jellegét. A jogszabály, és a hatálybalépéséről szóló külön törvény hosszabb ideje megismerhető volt, viszont a változásokhoz kapcsolódó „kvázi” végrehajtási rendelet – a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet módosításai - elég későn kerültek elfogadásra, és ez nem könnyítette meg a gyakorlati jogalkalmazást. Az új Ptk. szellemisége más gondolkodási módot, és más hozzáállást igényel az ügyintézőktől. Célszerű lett volna, széles körű továbbképzés a kollegák részére. Egy képzés került meghirdetésre 2014. májusában, viszont arra az időpontra, a nagy érdeklődés miatt a Gyámhivatal munkatársai már nem tudtak jelentkezni. Az év során hét döntés ellen nyújtottak be fellebbezést, ötöt határozat, míg kettőt végzés ellen. Három fellebbezés esetén helybenhagyó döntés született a másodfokú eljárás során. Egy további fellebbezés esetén még nem zárult le az eljárás. Egy fellebbezést, melyet végzés ellen nyújtottak be, a fellebbező részéről visszavonásra került. Kettő esetben pedig a fellebbezés alapján saját hatáskörben történt intézkedés. A 2013-as évben öt fellebbezés került benyújtásra, így ez némi emelkedő tendenciát mutat. Gyermekek védelmével kapcsolatos feladat és hatáskörök E tárgykörben több jelentős módosítás történt. Az ideiglenes hatályú elhelyezés összesen 8 kiskorút érintett. Hat esetben a Gyámhivatal, míg kettő esetben a Rendőrség rendelkezett ideiglenes hatályú elhelyezéséről. Az utógondozás szabályai is módosultak több részletben, ami nem könnyítette meg a jogalkalmazást. Az utógondozási ellátásban levők esetében 2014.01.31-ig kellett hivatalból megállapítani a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. Az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatosan kevesebb jelzés érkezett, ami összefügg a tankötelezettség korhatárának 16. évre történő leszállításával. A szakellátásban levő gyermekek esetében 3 tartós nevelésbe vett, és 37 átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében, összesen 40 esetben indult nevelésbe vétel elrendelésre irányuló eljárás. Ebből 36 eset zárult le a nevelésbe vétel elrendelésével és 2014. december 31-én 4 esetben (3 átmeneti nevelésbe vett, 1 tartós nevelésbe vett esetében) volt még folyamatban eljárás. A négy esetben az alábbiak okok miatt nem született még döntés: -

-

kettő esetben a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (továbbiakban: TEGYESZ) még nem tett javaslatot a gyermekvédelmi gyám személyére; egy esetben a kiskorú szökésben van, ami miatt a TEGYESZ nem tudja elvégezni a szükséges szakértői vizsgálatokat,

123

-

egy ügyiratot illetékességváltozás következtében kapott meg hatóságom 2014. decemberében. Ebben az ügyben a szülők meghallgatása jelenleg még folyamatban van.

A nevelésbe vételi eljárásokról általánosságban elmondható, hogy hosszú idő alatt zárulnak le. Ennek az az oka, hogy a döntéshez szükséges több különböző intézmény, szolgáltató (TEGYESZ, nevelőszülői hálózat, gyermekjóléti szolgálat), iratának a beszerzése, továbbá az érintett szülők, törvényes képviselők meghallgatása is. Általános tendencia, hogy a szükséges javaslatok (elsősorban a TEGYESZ leterheltsége miatt) hosszabb idő alatt érkeznek meg. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a szülők meghallgatása is elhúzódik, mert általában nem élnek együtt, illetve sodródó életvitelük (ismételt költözések) miatt gyakran kell jogsegéllyel fordulni más gyámhatóság(ok)hoz. A beszámolási időszakban egy megkeresés érkezett a Gyámhivatalra a bírósági végrehajtási eljárásban történő közreműködésre. A Gyámhivatal a jogszabályban foglaltak szerint részt vett az egyes eljárási cselekményeknél (környezettanulmány készítése és felhívás az önkéntes teljesítésre, a végrehajtó általi átadási kísérleteknél történő jelenlét). A végrehajtásra kötelezettel és családjával nem sikerült megértetnie az eljárás lényegét sem a kollegának, sem a bírósági végrehajtónak. Azzal sem voltak tisztában, hogy a Gyámhivatal munkatársa nem a saját döntése véghajtása érdekében vesz részt az eljárásban. A család fellépése miatt, az eljárásban résztvevő kollega, hivatalos személy elleni erőszak miatt rendőrségi feljelentést tett, mert a végrehajtás során megpróbálták leköpni, illetve cigaretta csikket próbáltak a karjához nyomni és hozzá dobni. A rendőrségi feljelentést követően jelenleg bírósági szakaszban folyik az eljárás. Pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat és hatáskörök Érdemi jogszabályváltozás e tárgykörben nem történt. A csongrádi járás esetében elmondható, hogy a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésében részesülők száma jelenleg csökkenő tendenciát mutat. Új kérelem alapján otthonteremtési támogatás egy esetben, egy összegben került kifizetésre. A Pénzügyi Főosztály kapcsolattartó munkatársával kiváló kapcsolatot épített ki és tart fenn a Gyámhivatal. Családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök Jelentősebb ügyiratforgalom változás nem következett be. Az új Ptk. alapján a kiskorúak esetében már eseti gyám kerül kirendelésre a korábbi eseti gondnok helyett, ami inkább terminológiai változást eredményezett. Családi jogállás rendezése ügyében három esetben adott a perindításhoz hozzájárulást a Gyámhivatal, és ezzel egyidejűleg eseti gyám kirendelésére is sor került. Örökbefogadással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 2013. január 01. óta e tárgykörben elég korlátozott hatáskörei vannak a járási gyámhivataloknak. A beszámolási időszakban egy esetben döntött az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról a Gyámhivatal. Ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz történő hozzájáruló nyilatkozat felvételére nem került sor.

124

Perindítás, perkezdeményezés A Gyámhivatal több esetben indíthat pert, és tehet feljelentést. Gondnoksági ügyekben, új ügyek nem túl jelentős számban indultak, és ez nem tér el a korábbi évek tapasztalataitól. Az új Ptk. viszont változást hozott a gondnoksági ügyek kötelező felülvizsgálatában. Emiatt az idei évvel kezdődően, 5 év alatt, valamennyi gondnokolt esetében bírósági felülvizsgálat szükséges – függetlenül attól, hogy a gondnokság alá helyezésről szóló bírósági döntésben szerepel-e kötelező felülvizsgálati időpont vagy nem. Ezt a gondnokság szabályainak változása indokolja. A vonatkozó jogszabály egyértelműen meg is jelöli, hogy melyik évben, mely időszak alatt gondnokság alá helyezettek esetében kell a felülvizsgálatot megindítani. Ez alapján, az első félévben, felmérésre került hogy a tárgy évben mennyi perindítás szükséges, majd az év második felében benyújtásra kerültek a felülvizsgálatra irányuló keresetek. A gondnokság szabályai több ponton módosultak az új Ptk. alapján. A leglényegesebb változást a cselekvőképességet korlátozó gondnokság újraszabályozása hozta, illetve hozza. A bíróság ilyen esetekben már nem mondhatja ki a gondnokság alá helyezendő személy cselekvőképességének általános korlátozását, hanem minden esetben, egyedileg kell meghatároznia az egyes ügycsoportokat, amelyek esetében az érintett személy cselekvőképességének a korlátozása szükséges. Az új Ptk. már nem tartalmazza az ügycsoportok felsorolását sem, hanem annak meghatározását a bírósági gyakorlatra bízza. Ennek a hatásainak a leméréshez hosszabb időre van szükség. Ugyanakkor az már egyértelműen látszik, hogy egy-egy orvosi szakvélemény alapján nem könnyű megítélni, hogy a cselekvőképesség milyen jelegű korlátozása szükséges. A bíró gyakorlat – egyelőre – igazodni látszik a korábbi években meglévő ügycsoportok terminológiájához. Feljelentés Egy esetben tett feljelentést a Gyámhivatal pótmagánvádlónként. A Gyámhivatal gyakorlata továbbra is töretlen abban, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésnek a megállapításával egyidejűleg feljelenítést tesz a mulasztóval szemben a tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Ebben az idei évben sem történt változás. Szülői felügyeleti joggal, gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskörök Az idei évben több ponton történtek jogszabályváltozások. Egyrészt az új Ptk-ba is beemelésre kerültek alapvető kapcsolattartási szabályok, másrészt a Gyer-ben is több módosítás történt. Ezekben volt, ami érdemi változást eredményezett (pl. mediáció bevezetése) ugyanakkor volt, ami csak terminológiai jellegű váltást hozott (pl: kapcsolattartás megváltoztatása a korábbi újraszabályozás helyett). Érdekes módosítás, hogy a kapcsolattartás esetén lehetőség van a kapcsolattartás megszervezése tárgyában, a kismértékű változásokról dönteni (pl: gyermek átadás ideje, helye, időpontja). Ilyen jellegű kérelemmel még nem fordultak a Gyámhivatalhoz a beszámolási időszakban. Kapcsolattartási ügyekben továbbra is gyakran keresik fel a Gyámhivatalt a felek. Sok esetben a Gyámhivatal eljárása kimerül a felek tájékoztatásában, illetve az e tárgykörben született (bírósági, gyámhivatali) döntések értelmezésében. Ténylegesen, a kapcsolattartási ügyekben nem indul jelentős számú eljárás, viszont azok általában igen összetettek. Általános tendencia, hogy - a felek közötti megromlott viszony miatt – ezek az ügyek ritkán fejeződnek be egyetlen eljárással.

125

Az idei évtől lehetőség nyílik a mediáció (akár hivatalból, akár kérelemre történő) elrendelésre a kapcsolattartási ügyekben is. Mindenképpen kedvező ez a jogszabályváltozás, hiszen így lehetőség van a feleknek egy kívülálló, harmadik személy bevonására a felmerült problémák rendezésébe. A kívülálló személy érdektelen, nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal, ugyanakkor speciális képzettsége révén segíthet a feleknek. A beszámolási időszakban egy esetben került sor mediáció elrendelésére, mely a kapcsolattartásra kötelezett fél hibájából eredménytelenül zárult. A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyása, a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában valamint a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell vagy hirdetési tevékenységének engedélyezése ügyében eljárás megindítására nem került sor. Kiskorú házasságkötéséhez kettő esetben járult hozzá a Gyámhivatal. A házasságkötéseket – elsősorban - a kiskorú terhessége indokolta, de az egyéb feltételek (pl: lakhatás) is biztosítva voltak hozzá. Gyámsággal, gondoksággal, előzetes jognyilatkozattal és támogatott döntéshozatallal kapcsolatos feladat- és hatáskörök Új jogintézmény e tárgykörben a gyermekvédelmi gyám, illetve az eseti gyám. A szakellátásban levő gyermekek részére 2014. január 01 óta gyermekvédelmi gyám kerül kirendelésre. Az újonnan elrendelt nevelésbe vételek, illetve a soros felülvizsgálatok alkalmával kerül sor a gyermekvédelmi gyámok kirendelésre A gyermekvédelmi gyámok a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) alkalmazásában állnak, és a TEGYESZ javaslatára a Gyámhivatal rendeli ki őket. Feladatuk a gyermekek jogainak védelme, törvényes képviselete, vagyonuk kezelése, a gyermek teljes körű ellátásnak és fejlődésének a figyelemmel követése. A gyermekvédelmi gyámokkal a Gyámhivatal megfelelő munkakapcsolatot épített ki. Korábban a szülő és a törvényes képviselője közötti érdekellentét miatt (pl: büntető ügyben, vagyoni ügyben) eseti gondnok került kirendelésre, viszont az új Ptk. alapján már ebben az esetekben eseti gyámot kell kirendelni. Ez a változás a jogintézmény lényegét nem érintette, inkább dogmatikai jellegű volt. Előzetes jognyilatkozat (ebben a formában) és a támogatott döntéshozatal teljesen új jogintézmények, melyek a 2014. első félévben kerültek bevetésre. Egyenlőre nem volt irántuk érdeklődés. Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat és hatáskörök E tárgykörben az új Ptk. hatályba lépése eredményezett változást. Ez szerint – fő szabályként - a szülői vagyonkezelés a jövőben már nem igényel gyámhatósági intézkedést, és a beszolgáltatott vagyon gyámi fenntartásos jellegét a Gyámhivatalnak 2014. szeptember 15-ig fel kellett oldania. A hatályos jogszabályok alapján tehát a szülő már szabadon kezelheti gyermeke vagyonát. A Gyámhivatal kizárólag szankciós jelleggel tud beavatkozni a gyermek vagyonának megóvása érdekében. Ugyanakkor a kiskorú vagyona tekintetében továbbra is nyilvántartási kötelezettség terheli a Gyámhivatalt, valamint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek a hétszeresét meghaladó összeggel történő rendelkezéshez továbbra is szükséges a Gyámhivatal hozzájárulása.

126

A kiskorú vagyonának megóvása érdekében csak szankciósan léphet fel a Gyámhivatal, és írhat elő beszolgáltatási kötelezettséget. Gyakorlati tapasztaltok még nincsenek e tárgykörben, viszont félő hogy mire ezen intézkedés szükségessége felmerül, és Gyámhivatal zárlatot tud elrendelni, akkorra a védendő összegek már felhasználásra kerülnek. A gyámként kirendelt személyek vagyonkezelését nem érinti a változás, ők továbbra is a Gyámhivatal felügyelete mellett végzik e tevékenységüket. A Gyár.-ban, a beszámolási időszakban hatályba lépett változásokkal kapcsolatos tapasztaltok A 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (Gyár.) szabályozza a gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket, valamint az illetékességi szabályokat. A rendelet – az alapjául szolgáló jogszabályokkal együtt – gyakran kerül módosításra. Az idei évben az új Ptk. hatályba lépése miatt történtek számottevő módosítások. A módosítások alkalmazása kapcsán nem merült fel probléma a gyakorlatban. Ket. 51. § (2b), 54. § (4c), 54. § (5) bekezdése A Ket. ezen rendelkezéseinek a gyakorlatban történő alkalmazása nem volt szükséges a beszámolási időszakban. Panaszkezelés A Járási Gyámhivatal eljárása ellen egy esetben nyújtottak be panaszt a Megyei Szociális és Gyámhivatalra. A panaszos a gyámhivatal eljárást kifogásolta. Tárgyi ügyben a Gyámhivatal illetékessége kizárólag az ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatására terjedt ki. Ezen túlmenően másik gyámhivatal volt illetékes az egyéb gyámügyi eljárás lefolytatására. Hatóságom megvizsgálta az ideiglenes hatályú elhelyezés ügyében érkezett kérelmet, és azt elutasította. Ez ügyben nyújtott be panaszt a felettes szervhez az ügyfél. Hatóságom álláspontja szerint a lefolytatott eljárás jogszerű és törvényes volt, és eljárása során a másodfokú szerv is ezt állapította meg, melyről a panaszost tájékoztatta. Bírósági eljárások tapasztalatai A Gyámhivatal és a Csongrádi Járásbíróság illetékességi területe megegyezik. A járásbírósággal nagyon jó együttműködés valósul meg. A gondnoksági perek (újak, felülvizsgálatok egyaránt) általában néhány hónap alatt lezárulnak. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok, tapasztalatok: A tárgykörben a hivatalvezető egy megbeszélésen, és egy projektzáró rendezvényen vett részt. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A Gyámhivatal mind a járási hivatal törzshivatalával, mind egyéb szakigazgatási szerveivel; mind a megyei kormányhivatallal és annak szakigazgatási szerveivel jó munkakapcsolatot épített ki, és tart fenn. A jó munkakapcsolat megvalósul a gyermekvédelmi jelzőrendszer

127

tagjaival (gyermekjóléti szolgálatok, védőnői hálózat, oktatási intézmények), valamint a települési önkormányzatokkal és a Magyar Államkincstárral is. A sajtóban való megjelenésre felkérés nem érkezett. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések Az előzőekben ismertetett panasz kapcsán kért tájékoztatást a felettes szerv, egyéb ellenőrzés, vizsgálat lefolytatására nem került sor. Az éves munkaterv teljesítése A Munkatervben meghatározottak teljesítésre kerültek. Hátralékos ügyek Az Irma számítógépes nyilvántartás szerint hátralékos ügy nincs a Gyámhivatalon. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a gyámhatósági ügyek egyre összetettebbek, és ez általában az ügyintézési idők elhúzódásához vezet. Egyebek Kettő fő vesz részt kormányablakos ügyintézői képzésen. Ezen kívül a hivatalvezető vett még részt képzésen a már ismertetett esélyegyenlőségi referensi tárgykörben. A négy évre szóló képzési követelmények ismertek a munkatársak előtt, viszont az elmúlt évben meghirdetett képzésre (kompetencia fejlesztés – szakmai jellegű képzés) egyik kollega sem jelentkezett. A szakmai fórumokon a hivatalvezető képviselte a Gyámhivatalt. Ennek keretében részt vett a Szegedi Törvényszék által a gondnoksági ügyekben szervezett megbeszélésen, a települési önkormányzatok éves gyermekvédelmi beszámolójuk elkészítéséhez szükséges értékelő értekezleteken (Csongrád, Csanytelek, Felgyő, Tömörkény), a bűnmegelőzés tárgykörben tartott értékelő értekezleten valamint a projektzáró rendezvénye, illetve a felettes szerv által tartott vezetői értekezleteken. 2014. szeptemberében a járási gyámhivatalok munkatársai részre egy ismerkedési délután került megszervezésre Szegeden, mely lehetőséget biztosított a szakmában résztvevők számára a személyes ismerkedésre. A rendezvényen a gyámhivatal is képviseltette magát. Új kezdeményezés volt, hogy a megye járási gyámhivatalai között, szakmai egyeztetésre került sor, melyen a megyei szociális és gyámhivatal munkatársai is részt vettek. 2014. október végén az ideiglenes hatályú elhelyezés – nevelésbe vétel kérdéskörében volt egy ilyen jellegű műhelymunka. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetőjével pedig 2014. november 11-én tartottak személyes megbeszélést a járási gyámhivatalok-vezetői. Ezek a megbeszélések igen eredményesnek tekinthetőek, és szakmai kérdések megvitatásán túl lehetőséget biztosítottak a személy ismerkedésre is. Az adatszolgáltatási kötelezettségek továbbra is sok feladatot adnak a Gyámhivatalnak. A havi rendszerességgel teljesítendő adatszolgáltatások köre nem bővült, viszont az eseti

128

jellegű, általában rövid teljesítési határidővel elkészítendő adatszolgáltatások köre igen jelentős munkaterhet jelent. Ezeket általában a hivatalvezető teljesíti. A belső ellenőrzés nem kért be ügyiratokat a beszámolási időszakban. A Járási Hivatal igyekszik közelebb vinni a közigazgatást a lakossághoz, és ennek keretében rendezvényeket szervez, illetve más rendezvényeken képviselteti magát. A 2014. évben három ilyen rendezvény volt. Az egyik a 2014. május 22-én megtartott gyermeknap. Az előkészítést és a lebonyolítást a törzshivatal végezte, de a Gyámhivatal több munkatársa is bekapcsolódott a szervezési munkálatokba. Jelentős számú gyermeknek biztosított a rendezvény szabadidős programot (aszfalt rajzolás, kézműves foglalkozások, testfestés, könnyű zenei koncert), és nagy élmény volt, hogy vidám gyermek zsivaj töltötték be a járási hivatal épületét, és annak környékét. Ezen túlmenően 2014. július 31. és augusztus 02. között, naponta 14:00-18:00 óra között a Járási Hivatal és szakigazgatási szervei kitelepültek a Körös-toroki Napokra, és kihelyezett ügyfélfogadást tartottak. Erre a rendezvényre tájékoztató anyagokkal készültünk, illetve mind a három napon a gyámhivatal vezetője is személyesen részt vett a kitelepülésen. 2014. december 17-én a Járási Hivatal, valamint Csongrád Város Önkormányzata közös karácsonyi ünnepséget szervezett. Az előkészületekben egy kormánytisztviselő a Gyámhivatalról is részt vett. Ezek a rendezvények segítenek abban, hogy még ügyfélközelibb kép alakuljon ki a közigazgatásról.

Csongrád, 2015.01.22.

Dr. Ágoston István hivatalvezető

Csongrádi Járási Gyámhivatal – Statisztika Gyámhatósági döntések száma

2013.01.01.2013.12.31.

2014.01.01.2014.12.31.

Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen

1.679

1664

Ebből: I. fokú döntések száma

1.679

1.664

államigazgatási úton megtámadott döntések száma

5

7

5

7

Megtámadott döntések számából: -

saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

2

129

−

helybenhagyott

−

jogsértés miatt megváltoztatott

−

megsemmisített

1

0

−

jogorvoslati eljárás még folyamatban van

1

1

visszavont fellebbezés

-

1

Bejövő ügyiratforgalmi adatok (főszám)

700

715

Iktatott bejövő gyámhatósági ügyiratok száma összesen (fő szám + alszám összesen)

5.927

6.047

Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött

19

28

Ebből: apai elismerések száma

16

23

apaság bírósági megállapítása

1

4

képzelt apai adatok megállapításának

2

1

Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma

2

-

Apaság megállapítása ügyében perindításhoz való hozzájárulás

-

4

6

8

-

3

3

0

Családi jogállás rendezése

száma

Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma

130

Ebből: gyámhivatal által elrendelt

6

6

-

2

15

1

Ebből: határozattal befejezett ügyek száma

9

1

egyezséggel befejezett ügyek száma

6

0

4

1

4

0

gyermekvédelmi közvetítői(mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése

-

1

a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás

-

-

végrehajtási bírságok száma

-

-

igazolt költségek viselésére kötelezések száma

1

-

Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma:

44

37

−

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

2

2

−

átmeneti neveltek

32

0

más szerv által elrendelt

Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma

A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma Ebből: figyelmeztetések

Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása

131

−

tartós neveltek

10

0

nevelésbe vettek

-

35

Gondozási helyen szabályozták:

4

3

▪

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

2

1

▪

átmeneti neveltek

2

0

▪

tartós neveltek

-

0

▪

nevelésbe vettek

-

2

▪

Nem gondozási helyen szabályozták:

40

34

▪

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

-

1

▪

átmeneti neveltek

30

0

▪

tartós neveltek

10

0

▪

nevelésbe vettek

-

33

Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

5

-

Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

-

-

Nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

-

2

december 31-én szakellátásban levők összesen:

49

43

ebből:

-

-

átmeneti nevelésben lévő kiskorúak

44

3

tartós nevelésben lévő kiskorúak

5

1

nevelésbe vétel alatt levő kiskorúak

0

39

Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma

6

6

Megszűnt utógondozások száma

4

4

-

Utógondozás elrendelése

132

Utógondozói ellátás elrendelése A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére 3 indult kérelmek száma Ebből: elutasított kérelmek

4

-

0

Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma

3

4

Megszűnt utógondozói ellátások száma

7

5

Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma

5

12

Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma

9

10

6

8

5

1

1

1

Gyámság

Gondnokság Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma Ebből: kizáró

korlátozó

teljesen korlátozó

4

részlegesen korlátozó

-

2

Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot (gondnok csere is)

29

20

13

8

Ebből: hivatásos gondnok lett kirendelve

133

egyéb gondnok (nem hivatásos gondnok, ügygondnok, eseti gondnok, méhmagzat gondnok, stb.)

13

7

ideiglenes gondnok

3

4

zárgondnok

-

1

Engedélyezett örökbefogadások száma

-

0

Ebből: tartós nevelt volt

-

0

-

0

szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett: házastársi

0

-

0

ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt

-

0

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma

-

1

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma

-

0

A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése 8 iránt indult eljárás

4

Örökbefogadás és felbontás

örökbe fogadhat ónak nyilvántartott átmeneti nevelt volt

egyéb

Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai

Ebből: elutasított kérelmek száma

1

1

134

folyamatban lévő ügyek száma

1

1

megszűnt eljárások

-

0

egyéb (pl. kérelem visszavonás)

-

0

megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések

6

2

Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma

40

24

Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft)

4.266

1.711

Megszűnt megelőlegezések

11

6

Folyósítás felfüggesztése

2

2

Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben

13

1

Elutasítások száma

1

0

Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma

12

1

Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban

7.379

3.402

10 ÓRÁS JELZÉS

37

29

50 órás jelzés

17

11

Szüneteltetések száma tárgy időszak utolsó napján

11

7

védelembe vettek száma tárgy időszak utolsó napján

60

48

Otthonteremtési támogatás

iskoláztatási támogatás

135

10. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről 1. A járási rendszer kialakításának további tapasztalatai, az integrációs folyamat értékelése A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet értelmében 2013. január 1. napjától a járási gyámhivatalok a járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervként működnek a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátása céljából. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának illetékessége változatlanul 4 település Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas települések közigazgatási területére terjed ki. A gyámhivatal illetékességi területének lakosságának száma 45.551 fő (Hódmezővásárhely 46.650 fő, Mártély 1.301 fő, Mindszent 7.276 fő, Székkutas 2.324 fő). Az illetékességi területen a gyermekek száma 0-18 éves korig 10.820 fő (Hódmezővásárhely 8.731 fő, Mártély 273 fő, Mindszent 1.334 fő, Székkutas 482 fő). A járási rendszer kialakításának 2014. évi legjelentősebb eredményei között kell megemlíteni, hogy 2014. április 3. napján került sor a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal új típusú, okmányirodai szolgáltatásokat is nyújtó kormányablakának megnyitására Mindszent, Köztársaság tér 6. szám alatt, erre az időpontra ugyanebben az épületben található irodahelyiségbe költözött a járási gyámhivatal mindszenti irodája és ügyintézője. A teljes körűen akadálymentesített épületben, egy következő ütemben került sor a nagy alapterületű, ügyfélfogadásra és napi munkavégzésre minden tekintetben alkalmas gyámhivatali irodahelyiség és teljes irattár kialakítására. A járási rendszer kialakítása során az ügyfelek a járási gyámhivatal irodáinak jelenlegi elhelyezkedését megszokták, a kismértékben megváltozott ügyfélfogadási rendet az ügyfelek zökkenőmentesen fogadták. A hétfői napon 8-17 óráig tartó meghosszabbított ügyfélfogadást munkaidejük végeztével egyre többen veszik igénybe, és egyre nagyobb számban fordulnak kapcsolatfelvétel, tájékoztatás kérése céljából elektronikus úton a járási gyámhivatalhoz. Székkutas és Mártély településeken helyben dolgozó ügysegédeket szívesen keresik fel személyesen a helybéli ügyfelek tanácsadás, tájékoztatás, ügyindítás céljából, ahol a kérelmek felvétele, a szükséges mellékletek kitöltése, beszerzése és kérelemhez csatolása, illetőleg a kérelmek gyámhivatalhoz történő továbbítása és az eljárás menetéről történő tájékoztatás, szükség esetén környezettanulmány készítése megfelelő szakmai színvonalon, az ügyfelek utazási költségének, vagy hivatali gépkocsi használat üzemanyagköltségének megkímélése mellett történik.

136

2. Személyi feltételek A járási gyámhivatal 2014. évben 8 fő ügyintézővel és egy fő hivatalvezetővel látta el feladatait. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó ügyintézők közül jelenleg 5 fő jogi egyetemi végzettséggel, 2 fő államigazgatási főiskolai végzettséggel rendelkezik, 1 fő pedagógiai főiskolai végzettséggel rendelkező kolléga pedig, ügyintéző II. munkakörben főként a mindszenti ügyiratkezelői és nyilvántartási feladatokat látja el. Mindszent városban a járási gyámhivatal részéről továbbra is állandó kihelyezett ügyfélfogadás valósul meg, az ügyintéző személye változatlan, az ügyfelek a korábbi magas szakmai színvonalú hivatali ügyintézésben részesülnek. Munkáját 2014. év elejétől a települési ügysegéd helyett egy fő ügyintéző segíti az iktatás - ügyiratkezelés, nyilvántartás, az ügyfelek tájékoztatása valamint az iratok előkészítése, fénymásolása és postázása terén. Székkutas és Mártély településeken a járási gyámhivatal ügyfélfogadást nem tart, azonban a korábban már említett 1 – 1 fő települési ügysegéd ellátja az ügyfelek tájékoztatását állandó járási hivatali ügyfélfogadási időben, kérelmeket, nyomtatványokat vesz át, és továbbít a gyámhivatal részére valamint gyakorlati tanácsokkal, jogszabályi tájékoztatásokkal áll a helyi állampolgárok rendelkezésére és helyismeretével egészíti ki a szakigazgatási szerv munkáját. Az iktatás, előzményi irathoz szerelés, iratrendezés feladatkörét a járási hivatal törzshivatalánál valamint a járási gyámhivatalnál és az építéshatósági szakigazgatási szervnél együttesen továbbra is 2 fő iktató, ügyiratkezelő beosztásban dolgozó munkatárs látja el. Az ügyiratkezelés, postázás, tértivevények szerelése, nyilvántartás, adatrögzítés feladatköre az ügyintézők munkakörébe épül be akként, hogy mindeni köteles a rá szignált egyes ügyekben a hozzá kapcsolódó egyéb ügyirat kezelési feladatokat is elvégezni. 2014. évben az említett munkafolyamatok elvégzéséhez nagy segítséget jelentett a járási hivatalvezető által a járási gyámhivatal munkáját segítő 1 fő megváltozott munkaképességű munkatárs 4 órában történő alkalmazása. A gyámhivatal munkáját 2014. évben is a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által megbízási szerződés keretében foglalkoztatott 5 fő hivatásos gondnok segítette. Az év során két személyt érintett közülük változás. A korábban főként Mindszenten működő hivatásos gondnok 2014. május 31. napjával befejezte tevékenységét, így az érintett ügyekben gondnokváltásra került sor, a helyette 2014. június 1. napjától kezdődően belépő hivatásos gondnok valamennyi településen ellát hivatásos gondnoki, szükség esetén hivatásos támogatói feladatokat. Az év során 2014. július hónapban nyugdíjba vonuló másik hivatásos gondnok helyére történt ezt követően új hivatásos gondnok kirendelése. Összességében elmondható, hogy a kollégák nagy munkabírással, ügyfél centrikus magatartást tanúsítva, jó kommunikációs- és problémamegoldó képességgel, hatékony és gyors ügyintézéssel törekszenek feladataik elvégzésére. 3. Tárgyi feltételek A járási gyámhivatal munkája a 2012. év végén kialakított helyszínen folyik változatlanul, a munkához szükséges tárgyi feltételek maradéktalanul biztosítottak az ügyfélfogadásra is kellőképpen alkalmas, 2-2 fő ügyintéző elhelyezését megoldó irodahelyiségekben.

137

Az ügyfelek ismerik a gyámhivatal elhelyezkedését, amelyet továbbra is az akadálymentesített, könnyen megközelíthető Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. szám alatti főépületben találnak a járási törzshivatallal, az okmányirodával és az építéshatósági szakigazgatási szervvel együtt. A gyámhivatal munkájához folyamatos gépkocsi használat szükséges az ideiglenes hatályú elhelyezések végrehajtása során a gyermekek szállításához, valamint az előre tervezhető és összehangolható helyszínelések és környezettanulmányok elvégzéséhez, mely a járási hivatal rendelkezésére álló 5 személyes SUZUKI SX 4 típusú személygépkocsi igénybevételével történik. A járási gyámhivatal a törzshivatallal és az építéshatósági szakigazgatási szervvel együttműködve a gépjárműigénylés rendjének megfelelően költséghatékonyan, illetőleg több ügyben egy napon elvégzendő környezettanulmányok földrajzilag ésszerűen történő összehangolásával végzi ezt a feladatot. A környezettanulmányok készítése során a belvárosi helyszíneket gyakran gyalogosan illetőleg saját kerékpár használatával közelítik meg az ügyintézők a munkaidő hatékony kihasználását is szem előtt tartva. Rendelkezésünkre áll továbbra is a gyermekek biztonságos szállításához a 2013. évben beszerzett ülésmagasító, gyermekülés és egy babahordozó. Az ügyintézők munkáját segíti a fentieken túl az iktatáshoz, ügyiratkezeléshez használt IRMA szoftver, a gyámügyi és gyermekvédelmi nyilvántartáshoz használt WINGYER szoftver, a pénzbeli gyermekvédelmi ellátások nyilvántartásához használt JWINSZOC szoftver, a személyi- és lakcímadatok felkutatásához használt IPL rendszer, a földhivatali nyilvántartás adatlekérdezését elősegítő TAKARNET rendszer, iskoláztatási támogatással, családtámogatással kapcsolatban a CSTINFO, továbbá a napi jelentések, havi jelentések teljesítéséhez szükséges INTRAWEB felület használata. A tavalyi év során valamennyi ügyintéző számára biztosította a Kormányhivatal IPL telefon használatát, amely a megyén belüli kormányhivatali vonalak díjmentes használatát teszik lehetővé, ezen kívül az önkormányzati rendszeren működő, épületen belül díjmentesen használható belső telefon is rendelkezésünkre áll. 4. Hatósági tevékenység értékelése: • Gyermekek védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök: A települési önkormányzatok jegyzőjétől került a járási gyámhivatal hatáskörébe a védelembe vétel, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása és annak felülvizsgálata, és az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése. A járási gyámhivatalon belül elvárás, hogy minden ügyintéző minden ügytípus intézésében egyaránt jártas legyen és a napi ügyintézés során egységesen valamennyi ügytípust intézzen, egymás helyettesítését is biztosítva. Az integrációs folyamat eredményeként, egy adott ügyintéző végzi egy ügyben a védelembe vételt, a védelembe vétel felülvizsgálatát, az ideiglenes hatályú elhelyezést, az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatát és annak eredményeképp a nevelésbe vételt vagy más szükséges hatósági intézkedést.

138

Ideiglenes hatályú elhelyezésre 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 26 kiskorú esetében került sor. Az ideiglenes hatályú elhelyezésekkel érintett családok száma összesen 17 volt, köztük egy 6 gyermekes családot érintett ez a hatósági intézkedés és az azt követő felülvizsgálati eljárás. 2014. december 31. napján nyilvántartott átmeneti neveltek száma 28 fő. 2014. december 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 2 fő. 2014. december 31. napjáig nevelésbe vettek száma 30 fő. Az érintett időszakban 60 fő átmeneti és tartós nevelt gyermek esetében indított a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala a nevelésbe vétel felülvizsgálatára irányuló eljárást. A fenti ügyekből jogerősen 30 eljárás fejeződött be, a döntéshozatal ezekben az ügyekben határidőn belül történt meg, a gyámhivatal az átmeneti illetőleg tartós nevelést nevelésbe vétellé változtatta és a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendelt. Hozzátartozó közötti bántalmazás miatt a beszámolási időszakban 19 eljárást folytatott le a járási gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelős szerv. Fenti ügyekben lefolytatott eljárás nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá, így hatósági érdemi döntéseink számában nem jelentkezik. Magántanulóvá nyilvánítás véleményezésére 2014. évben nem került sor. • Pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: Az otthonteremtési támogatás és a megelőlegezett gyermektartásdíj folyósítását 2013. január 01. napjától kezdődően a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya végzi a járási gyámhivatal adatszolgáltatása alapján. 2014. évben határidőre megvalósult a munkatervben is megfogalmazott 2014. január 25. napjával teljesítendő feladat, a WINSZOC szoftver adatállomány feltöltése és az abból generált utalási állományok havi rendszeres használata. Ennek megfelelően a járási gyámhivatal a 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet 76.§ (1) bekezdés szerinti pénzügyi adatszolgáltatást a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya részére minden hónap 10. napjáig teljesítette elektronikus úton és papíralapon egyaránt. A havi utaláshoz szükséges adatokat illetőleg a hóközi adatváltozásokat minden hónap 25. napjáig folyamatosan szolgáltatjuk a folyósító szerv részére, a 2013. évben használatos Excel táblázatok helyett, a JWINSZOC programból előállított formátumban. 2014. december 31. napján 66 gyermek részesült gyermektartásdíj megelőlegezésében, a tárgyév folyamán ezen a jogcímen 11.418.275.- Ft került kifizetésre. Egyösszegű otthonteremtési támogatás iránt 2014. év decemberében érkezett a járási gyámhivatalhoz kérelem, melynek elbírálása jelenleg is folyamatban van, további két fiatal kérte a FUNDAMENTA lakáskassza céljából igénybe vett otthonteremtési támogatás céljának

139

módosítását ingatlanvásárlás és felújítás céljára valamint továbbra is 16 fiatal felnőtt részére történik részletfizetés formájában havi utalás államilag támogatott lakás-előtakarékossági programba történő befektetés céljára. Tárgyév folyamán otthonteremtési támogatás jogcímén 3.748.800.- Ft került folyósításra. • Családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök: A járási gyámhivatal 2014. évben 26 apai elismerő nyilatkozatról vett fel jegyzőkönyvet és 8 esetben rendelt ki eseti gyámot családi jogállás rendezése érdekében. • Örökbefogadással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: Ügyirat áttételére került sor a megyeszékhely szerinti járási gyámhivatalhoz két esetben örökbefogadhatóvá nyilvánítás ügyében. A járási gyámhivatal 10 esetben döntött örökbefogadásra alkalmasság ügyében. • Perindítás, perkezdeményezés: A járási gyámhivatalnál gondnokság alá helyezés és megszüntetés illetőleg gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt indított pereken kívül egy esetben került sor szülői felügyelet megszüntetése iránt per indítására a vizsgált időszakban és egy gyermekelhelyezés iránt indult per. További egy esetben kellett pert indítanunk budapesti székhelyű hivatásos gondnok számadási kötelezettségének megállapítása iránt. 2014. december 31. napján a járási gyámhivatalnak összesen 45 peres ügye volt folyamatban. • Feljelentések: 2014. évben 6 ügyben került sor feljelentésre kiskorú veszélyeztetése miatt. Fenti ügyekkel érintett kiskorúak száma összesen 11 fő. Tapasztalataink szerint az ideiglenes hatállyal családjukból kiemelt gyermekek, a biztonságot adó új környezetbe kerülve nyílnak meg, sokszor több év elteltével a nevelőszülő vagy segítő szakember felé, a sokáig mélyen eltitkolt bántalmazást, szexuális abúzust illetően. További egy esetben kezdeményeztünk büntetőeljárást az előzőekben említett hivatásos gondnok működésével kapcsolatban hűtlen kezelés miatt. • Szülői felügyeleti hatáskörök:

joggal,

gyermektartásdíjjal

kapcsolatos

feladat-

és

Szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodását arról, hogy a szülői felügyeletet a jövőre nézve egyikőjük gyakorolja, illetve, hogy a gyermek megállapodásuk alapján melyik szülőnél kerül elhelyezésre, 37 esetben rögzítette a járási gyámhivatal a felek kérésére jegyzőkönyvben. A korábbi években rögzített jegyzőkönyvek elvesztése miatt minden időszakban jelentős azon ügyfelek száma, akik a jegyzőkönyv hiteles másolatának kiadását kérik a gyámhivatalnál.

140

Szülői és nagyszülői kapcsolattartás rendezése, megváltoztatása ügyében növekedett az eljárások száma, 28 esetben döntött a gyámhivatal, végrehajtási cselekményre 3 esetben került sor, figyelmeztetés formájában. A kapcsolattartás rendezése iránt folyamatban lévő eljárásokban szükség esetén szakértői vizsgálatot rendel el a gyámhivatal, melyet a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakemberei végeznek, a közvetítői eljárások során pedig a HTKT Kagylóhéj Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szakképzett mediátoraival működünk együtt. A Ptké. 38. § szerint a gyámhatóság gyámrendelés iránti intézkedéséig fennmarad a szülő szülői felügyeleti joga, ha az a Ptk. 4:186. § (2) bekezdése értelmében szünetelne. A gyámhatóság a gyermek számára a Ptk. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül gyámot rendel. Fenti intézkedés szükségességét nyilvántartásunk alapján 2014. évben megvizsgáltuk, jelenleg a gyámhivatalnál ez alapján gyám rendelésére nincs szükség. • Gyámsággal, gondnoksággal, előzetes jognyilatkozattal döntéshozatallal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

és

támogatott

Gyámság alatt álló kiskorúak száma 2014. december 31. napján 132 fő, gondnokság alatt álló személyek száma 379 fő volt. A gyámsági és gondnoksági ügyekben előírt felülvizsgálati, perindítási és számadási kötelezettségnek az előírt határidőben folyamatosan teszünk eleget az év folyamán. A járási gyámhivatal 2014. március 15. napján hatályba lépő Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 6. § (1) bekezdése értelmében pert indít a meghatározott időszakban elrendelt - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó - határozatok felülvizsgálata iránt. Folyamatosan végeztük a 2014. évben szükségessé vált perindítások előkészítését, a szükséges javaslatok, igazolások beszerzését. A fenti jogszabály alapján 2014. évben 6 fő esetében kezdeményeztük a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés felülvizsgálatát, az 1982. december 31. előtt elrendelt – felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt. 2015. évben ez a felülvizsgálat 31 cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyt fog érinteni. • Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: Törvényes képviselő vagyonkezeléssel kapcsolatos jognyilatkozatának jóváhagyására 2014. évben 30 esetben került sor, a vagyonkezelés során felmerült érdekellentét miatt 35 esetben kellett eseti gondnok, eseti gyámot rendelnünk. A járási gyámhivatal a Ptké. 36. § értelmében a Csjt. 82. § (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonát a Ptk. hatálybalépését követő 6 hónapon belül kiadja. Fenti feladat elvégzését vagyonos kiskorúak nyilvántartása alapján előkészítettük, a feladat felmérésének eredményeként illetékességi területünkön 66 vagyonos kiskorú esetében kellett a gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyont kiadni.

141

Az első félév során 2014. június 30. napjáig 44 kiskorú esetében a vagyon kiadása határozattal megtörtént. Ezt követően határidőn belül teljesítettük az ezzel kapcsolatos feladatokat. A tapasztalatok szerint a vagyon kiadásáról rendelkező határozat meghozatala alapos és körültekintő munkát igényel, beleértve az egész előzményi irat áttekintését, a nyilvántartással való egyeztetését, sok esetben időközi változások miatt további név- és adategyeztetések elvégzését. A jogerős határozat birtokában a pénzintézeteknél személyesen megjelenő szülők rendelkezhetnek a gyámhatósági fenntartásos jelleg megszüntetésével egyidejűleg az összeg kifizetéséről, átutalásáról. Tekintettel arra, hogy a jogerős határozattal nem minden szülő jelenik meg személyesen a pénzintézetnél, az OTP Bank Nyrt. tájékoztató levelében kérte a gyámhivatalt arra, hogy a szülőt ismételt megkeresésben tájékoztassa a járási gyámhivatal arról, miszerint a határozat jogerőre emelkedésétől kezdve már nem illetik meg a gyámhatósági betéthez kapcsolódó kedvezmények (kedvezőbb kamatozás, kamatadó, és EHO-mentesség.) A szülő rendelkezésének hiányában a bank a gyámi betét helyzetét nem tudja rendezni. A vagyon kiadásáról rendelkező jogerős határozat meghozatalát követően szükséges esetleges további gyámhatósági intézkedések jogszabály-módosítás tárgyát képezhetik. •

A Ket. 51. § (2d), 53. § (4d) és 54. § (5) bekezdéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátása:

A járási gyámhivatal eljárása során a Ket. szabályai szerint nyilatkoztatja a korlátozottan cselekvőképes személyeket, törvényes képviselő jelenlétében illetőleg írásbeli nyilatkozatának beszerzésével.

5. Panaszkezelés: 2014. január 1. – december 31. napjáig terjedő beszámolási időszakban a felügyeleti szerv iratanyagot panaszos ügyben nem kért be, három ügyben érkezett panaszt kellett a járási gyámhivatalnak kivizsgálni. Egy önkormányzati bérlakásban lakó cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy ügyében a környéken és közvetlen szomszédságában lakó közösségtől érkezett panasz a gondnokolt személy életvitele és a hivatásos gondnok ezzel kapcsolatos intézkedésének hiánya miatt. A panasz és a lehetséges megoldások megvizsgálását követően az önkormányzat csereingatlant ajánlott fel a sűrűn lakott lakókörnyezetben elhelyezkedő tömbházas bérlakás helyett különálló ingatlanon elhelyezkedő bérlemény formájában. A hivatásos gondnok közreműködött a költözködés során, így a lakóközösség problémája orvoslásra talált. A hajléktalan szállón élő cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy ügyében testvére tett panaszt a hajléktalan szállón tapasztalt visszásságok és testvére anyagi kiszolgáltatottsága miatt. Az érintett személy szociális intézményben történő elhelyezése érdekében hivatásos gondnoka korábban kérelmet adott be, a férőhelyről szóló értesítésig a

142

hajléktalan szálló rendjét köteles betartani. A panaszt tevő a tájékoztatást tudomásul vette, további észrevételt nem tett. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett 4 kiskorú gyermek édesapja élt panasszal a gyermekek elhelyezését biztosító nevelőszülő ellen, a panaszt kivizsgálás céljából továbbítottuk a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz, ahol a kivizsgálást követően a megállapítást nyert, hogy a bejelentésben foglaltak nem helytállóak. 6. Bírósági eljárások tapasztalatai: Gondnokság alá helyezési és felülvizsgálati perekben összességében megállapítható, hogy a Hódmezővásárhelyi Járási Bíróság előtt indított perekben a bíróság lehetőleg két tárgyalás megtartásával, tanúbizonyítás és igazságügyi szakértői vélemény alapján átlagosan 3-4 hónap alatt a gondnokság alá helyezendő személy érdekeinek szem előtt tartásával hozza meg döntését. Az új Ptk. gondnoksági szabályaihoz kapcsolódó tartalmi elemekről a bíróság kereseti kérelem hiányában, szükség esetén hivatalból dönt, a nagy szakmai felkészültséggel és tapasztalattal rendelkező bíróság a peres ügyek hatékony és gyors intézése érdekében kitűnő szakmai kapcsolatot alakított ki a gyámhivatallal. Az ügyintézők lehetőség szerint a tárgyalások nagy részében személyesen járnak el, így szakmai konzultációk keretében is sor kerül javaslatok megtételére, a jogalkalmazási gyakorlat folyamatos alakítására. 2014. évben cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal ügyében bírósági határozat nem érkezett. 7. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok, tapasztalatok 2014. január 09. napján került sor a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ által szervezett éves Gyermekvédelmi Tanácskozásra, amely az ifjúságvédelmi felelősök, az alapellátásban résztvevő intézmények, oktatási intézményegységek résztvevőinek szakmai tapasztalatcseréjét tűzte ki célul. Ezen túlmenően folyamatos szakmai segítségnyújtás konzultáció folyik a családgondozó és családsegítő kollégák valamint a gyámhivatal ügyintézői között, az egyedi ügyekben többször veszünk részt a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon, amely prevenciós célokat szolgál. A járási gyámhivatal tapasztalatai szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai jelzéssel élnek a szükséges esetekben a hivatal felé, és az eljárások során általunk küldött megkereséseket határidőben kivizsgálják. A járási hivatal képviselteti magát a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság által szervezett bűnmegelőzési programokon, bűnmegelőzési napokon, utcakapitányi rendszert népszerűsítő fórumokon, a Rendőrség Napja alkalmából szervezett nyílt napok eseményein. A korábbi évekhez hasonlóan tovább folytatódott a „Csellengő” program, amelynek keretében kiskorúak igazoltatására került sor, felderítve így az iskolából igazolatlanul mulasztó gyermekeket.

143

2014. március 25-én a gyámhivatal részt vett a "Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében" című pályázat Áldozatvédelmi Kabinet soron következő ülésén. A járási gyámhivatal részt vett a 2014. június 26. napján Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal szervezésében megrendezésre kerülő Bűnmegelőzési egyeztető fórumon valamint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szociális és Idősügyi Tanácsának ülésein. 8. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A másfél éve kialakított járási rendszerben a járási gyámhivatal, mint a járási hivatal szakigazgatási szerve jár el, ugyanakkor szoros mindennapos együttműködés valósul meg a járási hivatal törzshivatalával és egyéb szakigazgatási szerveivel. A kiemelkedő kollegiális kapcsolat és segítségnyújtás, a működés feltételeinek folyamatos biztosítása kapcsán külön köszönetemet fejezem ki a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Vezetője felé. Továbbra is napi munkakapcsolatban állunk Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával, amellyel szintén pozitív együttműködés valósul meg. A járási gyámhivatal szakmai irányítását és ellenőrzését a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala gyakorolja. A gyermektartásdíj megelőlegezése és otthonteremtési támogatás folyósítása a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya által történik. A fenti feladatok ellátása során napi szintű, szoros együttműködés valósul meg a megyei szintű szervekkel, melynek során a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal szakmai egyeztetések során segíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának munkáját. Köszönetemet szeretném kifejezni a Szociális és Gyámhivatal hivatalvezetője részére a járási rendszer kialakítása és működése során nyújtott részletes, tájékoztató együttműködéséért, körültekintő koordinálásáért és szakmai segítségnyújtásáért. Az együttműködés és kapcsolattartás keretében a hivatalvezető együttműködik és kapcsolatot tart a járási hivatalvezetővel, a szakmai irányítást és ellenőrzést végző szerv vezetőjével, a kormánymegbízottal, a megyei kormányhivatal főigazgatójával, a járási hivatal törzshivatalával és szakigazgatási szerveivel, a megyében működő járási társszervekkel. A hivatalvezető kapcsolatot tart továbbá a társadalmi és civil szervezetek, egyesületek regionális és helyi szintű vezetőivel, a helyi önkormányzatok tisztségviselőivel és képviselőivel, és minden a gyámügyi és gyermekvédelmi feladatok ellátása során érintett szervvel. A gyámhivatal, esetmegbeszélések és szakmai értekezletek során, hatékony és rendszeres szakmai kapcsolatot alakított ki a helyi bölcsődékkel, óvodákkal és oktatási intézményekkel, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával, a Védőnői Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadó és Logopédiával, a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval, a Hódmezővásárhelyi Járásbírósággal, a Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészséggel, a környékbeli jegyzőkkel, társhatóságokkal, civil szervezetekkel.

144

Rendszeres munkakapcsolatban állunk továbbá a gondnoksági ügyek során a Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthonával, a Kovács-Küry Időskorúak Szociális Otthonával, a Gondozási Központtal, valamint a Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézménnyel, valamint a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Lakóparkkal. Megemlítendő továbbá a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitánysággal fennálló, 2003. évben kötött, egymás munkáját segítő együttműködési megállapodás. A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság 2014. évben is hatékonyan nyújtott segítséget az ideiglenes hatályú elhelyezések, helyszíni szemlék végrehajtása során, mely együttműködésért ezúton is köszönetemet fejezem ki. 9. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa 2014. évben egy esetben folytatott a járási gyámhivatalnál vizsgálatot, a névelírással kapcsolatos panaszos bejelentés alapján az alapvető emberi jogokkal összefüggő visszásságra utaló tényt vagy körülményt az ügyben nem talált, ezért eljárását megszüntette. Az alapvető jogok biztosának jelentéseiben foglaltak a gyámhivatal munkatársai részére részletesen ismertetésre kerülnek. A felügyeleti szerv által lefolytatott ellenőrzéseknek folyamatosan eleget tettünk. 10. Az éves munkaterv teljesítése 2014. január 20. napjáig elkészítettük a 2013. évi beszámolót a járási gyámhivatal tevékenységéről. 2014. január 25. napjáig megtörtént a JWINSZOC program adatállományának feltöltése és havi folyamatos használata pénzügyi adatszolgáltatás és nyilvántartási feladatok teljesítése céljából. 2014. január 31. napjáig elkészítettük és megküldtük a 2013. évi KSH gyámhatósági statisztikát. 2014. február 15. napjáig teljesítettük a Start számlához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségünket a Magyar államkincstár felé a 43/2013. (X.01.) NGM rendelet alapján. 2014. március 15. napjától folyamatosan előkészítjük az új Ptk. szabályai által előírt gondnoksági ügyek felülvizsgálatával kapcsolatos perindításokat, 2014. december 31-ig 6 fő esetében indítottunk pert. 2014. március 15. napjától megkezdtük a beszolgáltatott vagyon kiadását, 2014. szeptember 30. napjával 66 kiskorú esetében hoztunk határozatot. 2014. évben is folyamatosan teljesítettük a munkatervben meghatározott havi rendszerességű feladatokat, így a pénzügyi adatszolgáltatást a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya felé a gyermektartásdíj megelőlegezés és otthonteremtési támogatás rendszeres folyósításhoz szükséges frissített adatszolgáltatást, valamint a hivatásos gondnoki megbízási díjak kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatást. A járási gyámhivatal a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala felé teljesíti a féléves és éves beszámolási kötelezettségét, valamint eleget tesz az egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi ügyekben felmerülő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének. 2014. I. félévi szakmai beszámolót határidőben elkészítettük.

145

11. A hátralékos ügyintézés adatai, okai, a megszüntetésükre tett intézkedések ismertetése 2014. évben a járási gyámhivatalnál határidőn túli ügy nem keletkezett, az eljárási határidőket a folyamatosan végzett eljárási cselekmények során megtartottuk és a jogszabályok által előírt időszakos feladatokat határidőben elvégeztük. 12. Egyebek: képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások A járási gyámhivatal munkatársai eleget tettek az elírt képzési követelményeknek, 2 fő vett részt KAB képzésen és végezte el az ahhoz kapcsolódó munkába illesztő képzést. 1 kolléga szerezte meg jogi egyetemi diplomáját, további egy fő teljesített a beszámolási időszakban közigazgatási szakvizsgát. 2014. január 09. napján részt vettünk az előzőekben már említett Gyermekvédelmi Tanácskozáson a HTKT Kagylóhéj Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében. 2014. január 28. napján került sor a Szegedi Törvényszék megrendezésében a gondnokság alá helyezési eljárásokban a választójog gyakorlására kiterjedő belátási képesség vizsgálatára vonatkozó bírósági gyakorlat tárgyában megrendezett bírói tanácskozáson. 2014. február 03. napján járási gyámhivatal vezetői értekezleten vettünk részt. 2014. március 25-én a gyámhivatal részt vett a "Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében" című pályázat Áldozatvédelmi Kabinet soron következő ülésén. 2014. május 26. napján járási gyámhivatal vezetői értekezleten vettünk részt. A járási gyámhivatal részt vett a 2014. június 26. napján Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal szervezésében megrendezésre kerülő Bűnmegelőzési egyeztető fórumon. A járási gyámhivatal részt vett továbbá a megyében működő járási gyámhivatalok részvételével megtartott esetmegbeszélő, egyeztető munkaértekezleteken. Adatszolgáltatást teljesítettünk 2014. évben az alábbi témákban: - 2013. évi beszámoló - 2013. évi KSH statisztika - 2004. évi CXL. tv. 51. § alkalmazása és 9 év alatti kiskorú örökbefogadása tárgyában - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos monitoring kötelezettség teljesítése kapcsán - adatvédelmi jelentés 2013. évről - otthonteremtési támogatások tárgyában - ügyiratforgalmi adatgyűjtés tárgyában - ügyfélforgalmi adatszolgáltatás tárgyában - gyermek ideiglenes gondozási helyre vitele során felmerülő rendőri jelenlét szükségessége témájában - iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése tárgyában - a gondnokság alá helyezés iránti eljárással összefüggésben felmerülő igazgatási szolgáltatási díjak kapcsán - célellenőrzés gyermekbántalmazás kapcsán - folyamatban lévő perek tárgyában.

146

Ezen beszámoló mellékletét képezi a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának iratforgalmára és döntéseire vonatkozó összesített adatokat tartalmazó Függelék. Végezetül megköszönve a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal hivatalvezetőjének és munkatársainak egész évben nyújtott segítő és támogató munkáját kérem Tisztelt Hivatalvezető Urat, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozó éves beszámolóját szíveskedjen elfogadni. Hódmezővásárhely, 2014. december 31. Tisztelettel: dr. Székely Éva járási gyámhivatal vezető

Hódmezővásárhelyi Járási Gyámhivatal – Statisztika Gyámhatósági döntések száma

2013.01.01.-

2014.01.01.-

2013.12.31.

2014.12.31.

Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen

3116

3178

Ebből: I. fokú döntések száma

3116

3178

11

17

− saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

2

3

−

helybenhagyott

6

9

−

jogsértés miatt megváltoztatott

2

3

−

megsemmisített

-

1

államigazgatási úton megtámadott döntések száma Megtámadott döntések számából:

147

−

1

1

Bejövő ügyiratforgalmi adatok (főszám)

1776

1631

Iktatott bejövő gyámhatósági ügyiratok száma összesen (fő szám + alszám összesen)

8318

8781

Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött

21

33

Ebből: apai elismerések száma

16

26

2

6

képzelt apai adatok megállapításának száma

3

1

Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma

6

2

Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma

30

26

Ebből: gyámhivatal által elrendelt

19

25

11

1

jogorvoslati eljárás még folyamatban van

Családi jogállás rendezése

apaság bírósági megállapítása

Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések

más szerv által elrendelt

Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása

148

A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma

11

28

Ebből: határozattal befejezett ügyek száma

4

15

egyezséggel befejezett ügyek száma

7

13

8

3

4

2

gyermekvédelmi közvetítői(mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése

1

1

a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás

1

0

végrehajtási bírságok száma

1

0

igazolt költségek viselésére kötelezések száma

1

0

Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma:

44

48

−

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

30

26

−

átmeneti neveltek

29

22

−

tartós neveltek

0

0

A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma Ebből: figyelmeztetések

Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása

Gondozási helyen szabályozták: ▪

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

18 2

16

149

▪

átmeneti neveltek

3

2

▪

tartós neveltek

-

0

▪

Nem gondozási helyen szabályozták: 40

30

▪

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

28

10

▪

átmeneti neveltek

26

20

▪

tartós neveltek

0

Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

9

0

Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

1

0

Nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

-

30

Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma

5

3

Megszűnt utógondozások száma

1

2

6

3

-

0

Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma

4

3

Megszűnt utógondozói ellátások száma

5

2

Utógondozás elrendelése

Utógondozói ellátás elrendelése A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére indult kérelmek száma Ebből: elutasított kérelmek

150

Gyámság Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma

9

20

Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma

7

6

29

22

13

10

16

12

általánosan korlátozott

12

8

egyes ügycsoportok tekintetében korlátozott

4

4

Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot(gond.csere is)

63

105

36

45

26

49

ideiglenes gondnok

1

10

zárgondnok

-

1

Gondnokság Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma Ebből: kizáró

korlátozó

Ebből: hivatásos gondnok lett kirendelve

egyéb gondnok (nem hivatásos gondnok, ügygondnok, eseti gondnok, méhmagzat gondnok, stb.)

Vagyoni ügyek

151

Vagyoni megterheléssel kapcsolatos jóváhagyott ügyek száma

28

30

Nyilvántartott ingó és ingatlantulajdonos: kiskorúak száma

408

312

221

196

Engedélyezett örökbefogadások száma

-

-

Ebből: tartós nevelt volt

-

-

örökbe fogadhatónak nyilvántartott átmeneti nevelt volt

-

-

a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett: házastársi

-

-

-

-

ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt

-

-

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma

42 (összesített adat) 7

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma

-

3

22

23

1

0

gondnokoltak száma

Örökbefogadás és felbontás

egyéb

Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás Ebből: elutasított kérelmek száma

152

folyamatban lévő ügyek száma

2

2

megszűnt eljárások

1

0

egyéb (pl. kérelem visszavonás)

1

0

megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések

16

21

Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma (gyermek )

80

88

Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft)

11.885

11.418

Megszűnt megelőlegezések (gyermekek száma)

28

26

Folyósítás felfüggesztése

3

2

Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben

3

3

Elutasítások száma

1

0

Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma

17

16

Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban

5.239

3.748

10 ÓRÁS JELZÉS

162

114

50 órás jelzés

50

44

védelembe vétel (tárgy év december 31-én.)

102

70

(eset)

Otthonteremtési támogatás

Iskoláztatási támogatás

153

11. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala rendes évi 2014. 01. 01. napjától 2014. 12. 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozó beszámolóját az Ön által meghatározott formai és tartalmi elemekre épülve az alábbiakban nyújtom be. 1. A járási rendszer kialakításának további tapasztalatai, az integrációs folyamat értékelése, esetlegesen felmerülő problémák, illetve azok kezelése érdekben megtett intézkedések. Nem szorosan a hatás- és feladatkörbe tartozó feladatok ellátása. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala [továbbiakban: Gyámhivatal] illetékességi területében változás 2013. 01. 01. napjától a járások felállását követően nem történt, a hatáskörébe utalt feladatokat továbbra is 6 település – Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Ópusztaszer,– vonatkozásában gyakorolja. A közigazgatási rendszer átalakítását követően az elmúlt év során, a rendszer „beállt”, célját megvalósítva, hatékonyan, ügyfélközpontúan és magas szakmai színvonalon működött. Az ügyfelek a szervezetbeli változásokat nem érzékelték, a bővült hatáskörök tekintetében is pozitívan reagáltak a változásokra. Az elmúlt év során problémák elsősorban a tárgyi feltételek terén (pl. feladat ellátást segítő szoftverek, autóhasználat, helyhiány, takarékossági intézkedések) merültek fel, nagyobb munkaszervezési nehézséget a KAB gyakorlati részképzése okozott. Gyámhivatalunk szakmai feladatától eltérő feladat- és hatáskört nem látott el. A munkához kapcsolódó adminisztratív feladatok, funkcionális létszám hiányában a szakmai létszámot terhelik. A hivatásos gondnokok munkáját a szükségesnél nagyobb mértékben vagyunk kénytelenek támogatni, hely, számítógép és adminisztratív segítség hiányában. Itt lehet megemlíteni az olyan adatszolgáltatás iránti megkereséseket, amelyben a kért adatok nem rekonstruálhatók, elegendő szakmai, elsősorban pénzügyi ismeret hiányában a megkeresések nehezen és nem megfelelően teljesíthetők. Járásunk kis létszámára tekintettel szükség esetén a gyámhivatalvezető látja el a Járási Hivatalvezető helyettesítését, elsősorban protokoll eseményeken. 2. Személyi feltételek, munkatársi elégedettség A Gyámhivatal létszáma 2014. december 22. napjától 5 főre bővült. A gyámügyi ügyintézők a 29/2012 (III. 7. ) Korm. Rendelet 2. számú melléklet 6. pontjában gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladatok ellátásához I. besorolási osztályban előírt képesítés feltételekkel rendelkeznek. 3 fő jogász, 1 fő munkaügyi szakjogász másoddiplomával, 2 fő szociális munkás, 1 fő középiskolai tanár, gyógypedagógusi másoddiplomával rendelkezik. Egy fő kivételével mindenki rendelkezik közigazgatási szakvizsgával. A Gyámhivatal kis létszáma az egységes szerkezetű, osztályok nélküli hivatal létrehozását eredményezte. Adminisztratív munkaerő hiányában továbbra is az ügyintézők feladatába épül be az adatrögzítés, ügyiratkezelés, postázás, tértivevények szerelése, nyilvántartás vezetése, iktatás, fénymásolás.

154

A Gyámhivatalban elhivatott, pozitív életszemléletű ügyintézők dolgoznak, egymás munkáját segítve hatékony munkavégzésre törekednek. A gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás melletti elköteleződésüket mutatja, hogy személyi változásra az elmúlt év során, annak ellenére nem került sor, hogy gyakorta kényszerültek munkaidőn túl feladatot ellátni. 3. Tárgyi feltételek A Gyámhivatal tárgyi feltételei az elmúlt évhez képest jelentősen nem változtak. Továbbra is két helyiséget használ a gyámhivatal, egy légtérben négy ügyintéző dolgozik, ügyfelezik, itt kapott helyet a hivatal egyik nyomtatója is. Problémát okoz a nagy létszámú tárgyalások megfelelő lebonyolítása, amelyre tárgyalóhelyiség hiányában nem áll rendelkezésre elegendő tér. Az ügyfelek számára az ügyintézők ugyan igyekeznek biztosítani a kellő diszkréciót, és az iroda időbeosztását egymás ügyfélforgalmára tekintettel megszervezni, de ez nem mindig kivitelezhető, így előfordul, hogy két tárgyalást is meg kell tartani ugyanabban a teremben. A Gyámhivatal hozzáférést kapott valamennyi, a gyors munkavégzéshez szükséges nyilvántartás használatához; a napi munkavégzést jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a jogtárhoz, a Takarnet rendszerhez, az államkincstár által vezetett szociális nyilvántartáshoz (CST INFO) valamint az Integrált Portál-alapú Lekérdező Rendszerhez történő hozzáférés biztosítása. Az IPL rendszerbe 1 fő részére nem sikerült jogosultságot szerezni az elmúlt félév során. Számítógép monitorok cseréje is megtörtént. Az IP telefonok használhatósága jelentősen javult az elmúlt évhez viszonyítva, de a gyámhivatalvezető részére biztosított mobiltelefont továbbra is teljes körű ügyintézésre használja a gyámhivatal. A takarékossági intézkedések miatt a gépjárműhasználat pontos, előzetes tervezést és összehangolást igényelt, a postázás többletfeladatot rótt az ügyintézőkre. 4. Hatósági tevékenyég értékelése A beszámolási időszakban a Gyámhivatal megfeszített munkatempóval tudta feladatait ellátni. Továbbra is jelentős volt a túlórák mennyisége, a hétvégi otthoni és munkaidő utáni munkavégzés, ezért a Járási Hivatalvezető utasításának, hogy a felhalmozott szabadságok kerüljenek kiadásra csak részben lehetett eleget tenni. Gyámhivataluk a Járási Hivatalvezető és CSMKH Szociális és Gyámhivatal Hivatalvezetője által támogatva, sikeresen pályázott 1 fő gyámügyi ügyintézői létszámra. A 2014. január 01. napjától 2014. december 31. napjáig terjedő időszak hatósági tevékenységében jelentős változást eredményezett az új Ptk. hatálybalépése, amely a gyámügy szinte teljes területét érintette. Az iratminták átdolgozása, a jogszabályok folyamatos nyomon követése, az eltérő jogértelmezések a munkatempó lassulását eredményezték. A munkahatékonyság fokozása érekében, a gyámhivatalok között általánossá vált az ügyiratminták cseréje, szakmai egyeztető fórumok tartása. A CSMKH Szociális és Gyámhivatala [továbbiakban: Szociális és Gyámhivatal] az általa másodfokon elbírált határozatok mintáit is rendelkezésünkre bocsájtotta. A járások felállását követően kiugró magas statisztikai mutatók csökkenő, stagnáló tendenciát mutatnak. A bejövő főszám a fenti időintervallumban 708 stagnáló számot mutat. Az alszámok jelentős növekedése az ügyek bonyolódására utal A határozatok száma az IRMA iktató program alapján 1013, de az ügyintézők által pontosan vezetett munkanapló és a napi jelentés alapján is 1123. A tavalyi időszakhoz képest kevesebb határozat számot a munka

155

lassulása okozza. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az elmúlt év 98 gondnokváltó határozat ellenében 2014-ben 39 esetben került sor gondnok kirendelésére. ○ Gyermekek védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök Növekvő számban érkezik jelzés a Gyámhivatalhoz kiskorú veszélyeztetettsége ügyében, legtöbb esetben megszüntetésre kerülnek ezek az eljárások, általában alapellátás igénybevételével a problémák megoldhatóak. A járási hivatalok felállását követően jelentős számú védelembe vétel került megszüntetésére, ezt követően stagnálás mutatkozik, 23 új védelembe vételre került sor és 21 esetben sikerült megszüntetni a fennálló védelembe vételt. A gyakorlatban érezzük a Kisteleki térség nagy projektje az ’szegénység’ projekt lezárását, így gondot okoz a szülőknek és gyermekeknek előírható magatartási szabályok tényleges megvalósíthatósága. A legtöbb védelembe vett család esetében szükség lenne, párterapeuta, pszichológus bevonására. Továbbra is gondot okoz a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóinak változó személye, és kis létszáma, problémát jelent, hogy a szakmai vezető kevés beleszólással bír a foglalkoztatási jogviszonyba. Családgondozók hiányában gyakorta folytat segítő beszélgetést, hárít el azonnali vészhelyeztet az ügyintéző. Az elmúlt évben 12 ideiglenes hatályú elhelyezésre került sor, ami sajnos növekvő tendenciát mutat. Az idei évben négy esetben nevelésbe vétel iránti eljárást kellett indítanunk védelembe vétel eredménytelensége miatt. Az eddigi évektől eltérően több szülő kérelmezte gyermeke ideiglenes elhelyezését, nevelésbe vételét. A gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre - összhangban a kormányzati törekvésekkel – különösen indokolt esetekben életkoruk illetve speciális igényük miatt hét esetben történt gyermekotthoni elhelyezés. Jelentősen változott a nevelésbe vétel jogszabályi háttere. A felülvizsgálatok során a gyermekvédelmi gyámok kijelölése és a szükséges szakmai javaslatok késve érkezése év végére koncentrálta a döntéshozatalt, valamint áthúzódást is eredményezett. Az utógondozás és utógondozói ellátás kapcsán a Gyvt. 161/R. § (2) bekezdésében és a 167. §-ában szereplő átmeneti rendelkezések jogértelmezésével kapcsolatban minisztériumi állásfoglalásra került sor. A tanulmányokat folytató utógondozottak esetén, már többször felvetődött gyakorlati probléma is rendezésre kerül, vagyis a 120. napon szűnik meg az utógondozás a tanulmányok befejezését követően. A Gyvt. 161/Q. § (3) bekezdése értelmében határidőn belül megállapításra került az arra jogosultak halmozottan hátrányos helyzete. A gyámhivatal eredményesen működik együtt mind a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságával, mind a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval. Gyámhivatalunk illetékességi területén a többi gyámhivatalhoz képest kiugróan magas a családi pótlék természetben nyújtásával kombinált védelembe vételek száma, köszönhetően a térségben korábban kialakult jegyzői gyámhatósági gyakorlatnak. Ennek eredményeként az eseti gyám kirendelése és felmentése, valamint számadásuk elfogadása is sok munkával jár. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai továbbra is gyakran javasolták a családi pótlék természetben nyújtását december 31. napján 22 kiskorú esetében kellett a család pénzkezelését ilyen módon támogatnunk. Ezekben az esetekben továbbra is akadozott a Magyar Államkincstárral való együttműködés, hónapokat késtek a határozataink végrehajtásával. Hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos családvédelmi koordinációs feladatai 7 esetben voltak a gyámhivatalnak, minden esetben élettársak/házastársak bántalmazták egymást.

156

○ Pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat és hatáskörök (beleértve az ezen a területen jelentkező problémákat, illetve az azok megoldására tett intézkedéséket) A gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatással kapcsolatban új feladatként jelentkezett WINSZOC programból képezhető utalási listák elkészítése. A gyámhivatali nyilvántartásra a WINGYER rendszer szolgál, ez a rendszer nem képes utalási listát produkálni, így két nyilvántartást kell vezetni. A Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályának igényléssel kapcsolatos elvárásai az elmúlt év során többször változtak. ○ Családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladat –és hatáskörök Az előző évben kiugróan magas volt az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek száma, jellemzően egyre fiatalabb korosztályból kerültnek ki ügyfeleink. Ez a tendencia mutatkozik az idei évben is. Gyámhivatalunk egy esetben járult hozzá apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításhoz. Egyre kevesebb az apai elismerő nyilatkozatok száma, az anyák legtöbb esetben nem kívánják gyermekük apját megnevezni. ○ Örökbefogadással kapcsolatos feladat– és hatáskörök (külön a megyeszékhely gyámhivatalához telepített hatáskörökre vonatkozóan) 2013. január 01. napjától a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Szentendrei Járási Gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt, továbbá kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. ○ Perindítás és perkezdeményezés A Gyámhivatal folyamatosan kezdeményezi a gondnokság felülvizsgálatára irányuló perek megindítását, valamint a gondnokság alá helyezésre irányuló eljárásokat. A Ptk. hatálybalépése és az elmúlt év elmaradt felülvizsgálatai miatt Gyámhivatalunknak több mint 90 gondnokolt esetében kell gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló pert kezdeményeznie. Gyermekelhelyezés megváltoztatásának kezdeményezésére egy esetben került sor, számadási pert, illetve szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló pert a gyámhivatal nem kezdeményezett. A Gyer. 189. §-a alapján a gyámhivatalnak vizsgálni kellett azon gyermekek helyzetét akik szülője együtt élt a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel. A vizsgálat lezárult, perindítást, gyámrendelést nem kellett kezdeményeznünk. ○ Feljelentések A Gyámhivatal négy alkalommal kezdeményezett büntető eljárást, mindkét esetben kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. Három esetben a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, míg a egy esetben folyamatban van az ügy. 2010 januárjában indult kiskorú veszélyeztetése miatti eljárás zárult le 2014 novemberében a szülők elmarasztalásáról szóló bírósági ítélettel.

157

○ Szülői felügyeleti joggal, gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskörök Az új családjogi kódex új szemlélettel fordul a szülői felügyeleti jog felé, nagyobb teret biztosít a szülőknek, hogy felelősséggel döntsenek gyermekük sorsáról. Több esetben előfordult, hogy az új Ptk. hatálybalépését követően, külön élő szülő kért tájékoztatást jogairól. A 4:173. §-a különösen sarkalatos pont, gyakran kérik a Gyámhivataltól, hogy a nem együttműködő szülőket szankcionálja, illetve, hogy mit jelent az együttműködés. A Gyámhivatal az idei félévben 24 gyermek kapcsolattartási ügyével foglalkozott. Továbbra is megfigyelhető, hogy az ügyfelek a saját kérésükre (vagy ügyvédi nyomásra) jóváhagyott bírósági döntést követően már a második vagy harmadik kapcsolattartás után kezdeményeznek eljárásokat. Gyakoriak a jogalapot nélkülöző végrehajtási eljárások. Kapcsolattartással összefüggésben, egyre többen fordulnak hozzánk jogi és kapcsolati tanácsadás igényével. Továbbra is rendszeresen kezdeményezik nevelésbe vett gyermekek, kapcsolattartásának szabályozását, valamint annak módosítását. Gyakran érkezik kérelem családbafogadáshoz való hozzájárulásra, növekvő tendenciát mutat a szülő(k) kiskorúsága miatti gyámrendelés szükségessége. ○ Gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos feladat-és hatáskörök A beszámolási időszakban csak 5 főt helyeztek gondnokság alá és két esetben zárult le felülvizsgálati per. Az elmúlt évhez képest (98) jelentősen csökkent a gondnokrendelések száma (39). A Ptk. jelentősen átalakította a gondokság jogintézményét, a felülvizsgálati eljárások nagyobb körültekintést és hosszabb ügyintézést igényelnek. Nehézséget okoz a pszichiáter szakorvosok szakvéleményének beszerzése, gyakran többszöri kérésre sem az új szabályozásnak megfelelő javaslatot tesznek. Mivel még az új szabályozás szerint nem zárult le per, annak gyakorlati tapasztalatiról nem tudunk beszámolni. Hivatásos támogató kirendelés iránt, kérelem, bírósági megkeresés nem érkezett. Szintén nem ékezett kérelem előzetes jognyilatkozat felvétele iránt. Gondnokolt halála esetén történő értesítési kötelezettséggel kapcsolatban jelzéssel éltünk a Szociális és Gyámhivatal felé, a minisztérium állásfoglalása az ügyben megérkezett. Továbbra is sok munkát adnak a térségünkbe mezőgazdasági idénymunkákra érkező román állampolgárok. Leggyakrabban szülői felügyelet nélkül „bolyongó” gyermekekről, és ellátás nélküli (előfordult, hogy 12 éves) nagyon fiatal kismamákról érkezik jelzés. Szükségessé vált egy fő román állampolgár gondnokság alá helyezése is, a hivatali út betartásával minisztériumi állásfoglalást kértünk a helyes eljárás kialakítására. Gyámhivatalunk a beszámolási időszakban 277 fő gondnokoltat és 68 fő gyámoltat tartott nyilván. A Gyámhivatal hivatásos gondnoki létszáma decemberben 1 fővel bővült, így hat hivatásos gondnokkal folytatja működését. A Szociális és Gyámhivatal Vezetője 1/2014 számú utasításának megfelelően, pontos időben történik a teljesítési igazolásokhoz szükséges dokumentumok leadása. A helyszűke miatt hivatásos gondnokaink hivatali ügyintézése hétfői napokra korlátozódik, a gyámügyi ügyintézők eszközeit (telefon, számítógép) tudják használni, és a gyámhivatal irodájában tudják ügyfeleiket fogadni. A kialakult helyezet előnye, hogy az ügyintézők gondnokoltjaik aktuális ügyeivel, állapotukkal tisztában vannak. Az együttes munkának köszönhetően nagyon ritkán fordul elő, hogy a gondnok nem

158

megfelelő intézkedést tesz, vagy érdeklődő hozzátartozó nem kap pontos felvilágosítást. A hivatásos gondnoki állományból két fő nyugdíjas korú, egy fő megkapta külön miniszteri engedélyt, egy főnek a továbbfoglalkoztatására 2015 májusától valószínűleg nem lesz tovább lehetőség. Hivatásos gondnokaink szakmailag és emberileg is kiváló minőségben végzik munkájukat. ○ Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök A vagyonkezeléssel kapcsolatban jelentős változást hozott, hogy a Ptké. 36. § -a alapján a Ptk hatálybalépését követő hat hónapon belül a gyermek beszolgáltatott vagyonát ki kell adni a szülőnek. A vagyonkiadással kapcsolatban is nagyon sok jogértelmezési kérdés merült fel. Mivel csak a kötelesség szegő szülői magatartást lehet szankcionálni, minden más esetben a vagyont ki kell adni, félő, hogy ha eddig nem is volt semmi jele a nem megfelelő gazdálkodásnak, mire jelzés érkezik már késő lesz. Könnyen játsszák ki a szülők a Ptk. 2:15. § (1) bek. e.) pontját is, több részletben veszik ki az összeget. Gyámhivatalunk előtt nem került képbe olyan szülő, akinek a vagyonkiadást korlátozni kellett volna, így a jogszabályi kötelezettségen megfelelően folyamatosan kiadásra kerültek az érintett gyámi betétek. A megyében működő járási gyámhivatalok a Szociális és Gyámhivatal koordinálása mellett ebben az esetben is határozat mintákkal segítették egymást. A földtulajdonjog átruházásáról szóló szerződések jóváhagyása kapcsán figyelemmel kellett lenni a 2014. május 01. napjától változó 2013. évi CXXII. Tv.-re. Nem érkezett még minisztériumi állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az ingatlan vagyon eladása során, mikor kell záradékolni az okiratot. ○ A Ket. 51. § (2d) bekezdésében, 53. § (4d) bekezdésében és 54. § (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskörök ellátása A Ket. 51. § (2d) bekezdésében foglalt feladatkörben a gyámhivatalnak nem kellett intézkednie, tekintettel arra, hogy nem fordult elő olyan helyzet, amelyben a korlátozottan cselekvőképes személy ne kívánt volna nyilatkozatot tenni, vagy a törvényes képviselője a nyilatkozattételhez ne járult volna hozzá. Nem került sor cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy tanúként történő személyes meghallgatására vagy írásban történő tanúvallomás tételre. 5. Panaszkezelés A gyámhivatalhoz panasszal a leggyakoribb esetben továbbra is a kapcsolattartás során a felek között előforduló félreértések miatt fordultak ügyfelek. A gyámhivatalhoz sok esetben fordulnak olyan panasszal, amely nem tartozik gyámhivatali hatáskörbe. A gondnokok intézménnyel kapcsolatos problémáik, panaszaik kezelését is sok esetben elvárják a hivatali ügyintézőktől, gyakran érkezik kérelem keresetlevelek megírására, életvezetési és gyermeknevelési tanácsadásra. Az ilyen irányú kérelmeket, panaszokat az ügyfelek gyámhivatalba vetett bizalmaként értékeljük, és lehetőségeinkhez mérten, figyelemmel kompetencia határainkra teljesítjük. Gyámhivatalunk működése ellen panasszal egy esetben fordult ügyfél ügyvédje, a Blikk című újsághoz.

159

Néhány esetben előfordul, hogy az ügyintéző döntése miatt kért ügyfél gyámhivatalvezetői meghallgatást, eddig minden esetben sikerült az ügyféllel megértetni az eljárás jogszerűségét, egyéb intézkedésre, kizárásra nem volt szükség.

6. Bírósági eljárások tapasztalatai A Gyámhivatal létszáma és a gondnokolti létszám, ennek megfelelően a gondnokság felülvizsgálatára irányuló perek nagy száma nem teszi lehetővé, hogy a gyámhivatalt személyesen ügyintéző képviselje valamennyi, gondnoksággal kapcsolatos tárgyaláson. Egyéb bírósági eljárásban – amennyiben időbeosztása lehetővé teszi – az ügyintéző törekszik a személyes részvételre. A bírósággal megfelelő a munkakapcsolat, a Gyámhivatal igyekszik keresetleveleit körültekintően, minden melléklettel ellátva benyújtani, a bírósági megkereséseknek a lehető legrövidebb időn belül eleget tenni. 7. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok, tapasztalatok A Gyámhivatal törekvései között szerepelt ügyfeleinek a rendelkezésére bocsátani az elmúlt évek sikeres szociális tárgyú pályázatainak köszönhetően működő szolgáltatásokat pl. KipKop Gyermekház, nyári táborok, roma felzárkóztatási program (baksi Csillagház). A szolgáltatások igénybevételével a prevencióra igyekszünk a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Ideiglenes hatályú elhelyezést, kriminalizálódást tudunk megelőzni, azzal, hogy a Kisteleki Kollégiumban nehéz helyzetben lévő szülők gyermekei lakhatnak, a szülők és gyermekek pszichológusi segítségét kaphatnak a nehéz élethelyzetekben. Bízunk benne, hogy városunk a pályázatok lezárását követően is tud lehetőséget biztosítani a szociálishálót kiegészítő kezdeményezések fenntartására. Gyámhivatalunk részt vett a CSMKH Szociális és Gyámhivatala által szervezett bűnmegelőzési konferencián. A Gyermekjóléti Szolgálatok által szervezett Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácskozás is jó alkalmat nyújt a prevencióst tevékenység gyakorlati megvalósulásához. Részt vettünk a „Fókuszban a Kölyök” elnevezésű konferencián, amely egyben a Szatymazon megépült, Magyarországon első, kifejezetten serdülőkorúaknak szóló szenvedélybeteg Rehabilitációs Centrum megnyitója is volt. A szenvedélybeteg serdülőkkel foglalkozó szakterületek széles sprektuma képviseltette magát a szakmai előadásokon és vitákon. Átfogó képet kaptunk ”a szenvedélyek útvesztőjében” bolyongó fiatalokról és a velük foglalkozó szakemberek munkájáról. 8. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval Gyámhivatalunk folyamatosan törekszik a kollegiális kapcsolat kialakítására. Működő, hatékony kapcsolatot sikerült kialakítani a társszervekkel. Részt veszünk a pszichiátriai otthon és a helyi idősek otthona programjain, az évi rendes gondnoki konferencián, szükség esetén esetmegbeszélést tartunk. Adott ügyekben egyeztetünk a körzeti megbízottakkal, akiktől szükség esetén környezettanulmányhoz rendőri kíséretet is kapunk. Élő kapcsolatban vagyunk a megyei járási gyámhivatalokkal. A Szociális és Gyámhivatal személyesen és telefonon is szakmai konzultációs lehetőséget biztosít a járási Gyámhivatal számára.

160

Egy esetben keresték meg Gyámhivatalunkat a Blikk című újságtól, az újságírót tájékoztattuk a nyilatkozatokra vonatkozó hatályban lévő szabályozásról, illetve arról, hogy bármilyen döntés írott formában születik, amennyiben az őt megkereső fél, rendelkezésére bocsájtja a hivatal döntését, annak indokolása sok információt tartalmaz, az újságban megjelent cikk köszönő viszonyban sem volt a valósággal. 9. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa 2014 évben nem folytatott le vizsgálatot, de a CSMKH Szociális és Gyámhivatala megküldte a biztos AJB-6579/2013 számú jelentését az ideiglenes hatályú elhelyezések ügyében. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrzést végzett az átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóságával kapcsolatban, a Ket. 51. § (2d) bekezdésében, 53. § (4d) bekezdésében és 54. § (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskörök ellátásáról. A Gyámhivatal egyéb adatszolgáltatási kötelezettségei határidőn belül teljesítésre kerültek. A Járási Hivatalvezető Asszony által havonta tartott vezetői értekezleten a Gyámhivatal működésével szemben kifogás, panasz nem merült fel. 10. Az éves munkaterv teljesítése A Gyámhivatal a munkatervben megfogalmazott ütemtervet a beszámolási időszakban tudta tartani. Az éves munkatervben foglaltakat a gyámhivatal a munkaterv 8. pontja (Az 1982. december 31. előtt, elrendelt - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó - határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania a gyámhivatalnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. Tv. 6. § (1) bekezdése alapján) kivételével teljesítette. A gondokság alá helyezési felülvizsgálatokra irányuló eljárások minden esetben elindultak, de a keresetlevek benyújtása a 11. pontban részletezett okok miatt nem történt meg.

11. A hátralékos ügyintézés adati, okai, a megszüntetésére tett intézkedések ismertetése A Gyámhivatal IRMA iktatóprogram alapján kigyűjtött 2 db hátralékos ügyirattal rendelkezik. A Gyámhivatal elődleges szempontjának az ügyfelek illetve a gyermek mindenek felett álló érdekét tekinti, így ha a nagy ügyszám miatt sorrendet kell állítania a számadások illetve a gondnokság alá helyezési perek kerülnek a sorvégére. A hátralékos ügyintézés fő oka az ügyintézők leterheltség. Egy ügyintéző évente 150-200 db ügyet visz, durván 250-300 határozatot és jelentős számú egyéb döntést kénytelen meghozni, valamint minden munkanapján legalább 2 ügyfelet fogad, 9 telefonos ügyfélforgalom mellett. Teszi ezt, úgy, hogy az ügyek a gyámhivatal hatásköre miatt rendkívül megterhelőek, egyre bonyolultabbak, a jogi környezet folyamatosan változik, az együttműködő tárhatóságokkal, intézményekkel egyetemben folyamatosan szerkezeti átalakuláson megy keresztül, egyre szűkülő költségvetési lehetőségek között. A szabadságok jelentős része nem kerül kivételre, amennyiben igen akkor sem összefüggően, feltöltődésre lehetőséget biztosítva. A hátralékok

161

megszüntetésére Gyámhivatalunk jelentős erőfeszítéseket tett, elsősorban túlórázva, otthoni munkavégzéssel és a munka hatékony szervezésével. 10. Egyebek (képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások stb.) A gyámhivatal valamennyi ügyintézője folyamatosan törekszik arra, hogy a szakmához kapcsolódó ismereteit bővítse, a meglévőeket készség szinten alkalmazza. Az elmúlt évben gyámhivatal két ügyintézője végezte el a Kormányablak ügyintézői képzés gyakorlati modulját. Egy fő helyi esélyegyenlőségi referens képzésen, 3 fő a BÁH által szervezett migráns specifikus képzésen vett részt. A Megyei Szociális és Gyámhivatal vezetői értekezletein, egyeztetésein, szakmai napjain illetve bűnmegelőzési értekezletein minden esetben jelen van gyámhivatalunk. Részt vettünk a Szegedi Törvényszék által összehívott bírói tanácsokozáson, A gyámhivatal rendszeresen képviselteti magát a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által szervezett szakmai fórumokon. Tevékenyen igyekszünk részt venni a járási gyámhivatalok szakmai egyeztető fórumain. Lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a járás igazgatási terültén megszervezésre kerülő hivatalos rendezvényeken. Pl. rendőrségi beszámoló, szociális témájú pályázatok nyitó illetve záró rendezvényei, közmeghallgatások. Kérem a Tisztelt Hivatalvezető Urat, hogy a Gyámhivatal 2014. évre vonatkozó beszámolóját szíveskedjen elfogadni. Kistelek, 2015. január 22.

Tisztelettel: Lévai Anikó gyámhivatal vezető sk.

STATISZTIKA

2013. 01. 01 - 2013. 2014. 01. 01.- 2014. 12. 31. 12.31.

Gyámhatósági döntések száma Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen Ebből: I. fokú döntések száma államigazgatási úton megtámadott döntések száma Megtámadott döntések számából: -saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

1336 1336

1123 1123

3

5

1

3

162

-helybenhagyott -josértés miatt megváltoztatott -megsemmisített -jogorvoslati eljárás még folyamatban van

1 0 1 0

0 2 0 0

822

708

17

24

3 0 4 0

7 0 4 1

9 9 0

12 12 0

29 5 4 1 1 0

19 6 4 0 0 0

0 0 0

0 0 0

20 40 4

6 32 1

2 4 0

2 6 0

18 36 4 10

4 26 1 5

0

0

5

5

Bejövő ügyiratforgalmi adatok

Iktatott bejövő gyámhatósági ügyiratok száma összesen

Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött Ebből: apai elismerések száma apaság bírósági megállapítása képzelt apai adatok megállapításának száma Apaság védelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma

Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követődöntések Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma Ebből: gyámhivatal által elrendelt más szerv által elrendelt

Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma Ebből: határozattal befejezett ügyek száma egyezséggel befejezett ügyek száma A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma Ebből: figyelmeztetések gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás végrehajtási bírságok száma igazolt költségek viselésére kötelezések száma

Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma: -ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak -átmeneti neveltek -tartós neveltek Gondozási helyen szabályozták: -ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak -átmeneti neveltek -tartós neveltek Nem gondozási helyen szabályozták -ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak -átmeneti neveltek -tartós neveltek

Átmeneti nevelésbe (Nevelésbe) vett kiskorúak száma a tárgyévben Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben Utógondozás elrendelése Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma

163 Megszűnt utógondozások száma

5

1

3 0 3

4 0 4

4

1

15 6

15 14

14 8 6 4 2 98

5 2 1 2 39

86 12

32 7

0 0

0 0

14 97 127 28 9366 3

10 100 132 0 0 0

1600 0

0 0

173 198765 0

164 192417 0

0 2

0 2

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 2 0

Utógondozói ellátás elrendelése A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére indult kérelmek száma Ebből: elutasított kérelmek Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma Megszűnt utógondozások száma

Gyámság Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma

Gondnokság Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma Ebből: kizáró korlátozó -általánosan korlátozott -egyes ügycsoportok tekintetében korlátozott Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot (gond.csere is) Ebből: hivatásos gondnok lett kijelölve egyéb gondnok (nem hivatásos gondnok, ügygondnok, eseti gondnok, méhmagzat gondnok, stb.) ideiglenes gondnok zárgondnok

Vagyoni ügyek Vagyoni megterheléssel kapcsolatos jóváhagyott ügyek száma Nyilvántartott ingó-és ingatlantulajdonos: kiskorúk száma gondnokoltak száma Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van betétbe helyezett összeg (ezer Ft) Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van az értékpapír névértéke (ezer Ft) Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományán kívüli életbiztosítási kötvénye van Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van betétbe helyezett összeg (ezer Ft) Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van értékpapír névértéke (ezer Ft) Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívüli életbiztosítási kötvénye van

Örökbefogadás és felbontás Engedélyezett örökbefogadások száma Ebből: tartós nevelt volt örökbe fogadhatónak nyilvántartott átmeneti nevelt volt a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett: házastársi egyéb ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvántartott házaspárok száma Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvántartott egyedülállók száma

164

Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai

A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás Ebből: elutasított kérelmek száma folyamatban lévő ügyek száma megszűnt eljárások egyéb (pl. kérelem-visszavonás) megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft) Megszűnt megelőlegezések Folyósítás felfüggesztése

19 3 0 2 1 13 23 2270 1 0

7 1 2 1 1 3 17 2377 2 2

2 1 1 1710

3 1 2 444

69 25

71 34

48 20 28

41 10 22

Otthonteremtési támogatás Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben Elutasítások száma Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban) Védelembe vett gyermekek száma: Védelembe vett családok száma: Iskoláztatási támogatások száma: -10 órás jelzés -támogatás szüneteltetése -családipótlék természetbeni nyújtása

12. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről A

JÁRÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK TOVÁBBI TAPASZTALATAI, AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÉRTÉKELÉSE, ESETLEGESEN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK, ILLETVE AZOK KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN MEGTETT INTÉZKEDÉSEK

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatal Makói Járási Gyámhivatalának (a továbbiakban: Hivatal) illetékességi területe Makó városára és a környező 14 településre (Ambrózfalva, Nagyér, Pitvaros, Csanádalberti, Csanádpalota, Kövegy, Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Maroslele, Földeák, Óföldeák, Kiszombor, Királyhegyes) terjed ki. Személyi feltételek, munkatársi elégedettség A Hivatal munkatársainak száma a hivatalvezetővel együtt 10 fő. Valamennyi kormánytisztviselő felsőfokú végzettséggel és a munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel rendelkezik. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatalának funkcionális állományába tartoznak az ügyviteli alkalmazottak 1 fő ügykezelő és 1 fő iktatós kolléga. A Hivatal személyi állományában az elmúlt év során is számos változás következett be, a fluktuáció oka, hogy az ügyintézők nehezen viselik és dolgozzák fel a nagy lelki megterheléssel járó gyámhatósági ügyek intézését, mivel azok nem az egyszerű megítélésű, könnyen, gyorsan megoldható ügyek közé tartoznak. A feladattípusok széles skálán helyezkednek el, magukba rejtik az ügyfélkör és problémáik meghatározhatatlanságát. Mindez a feladatot ellátó ügyintézők számára nehézséget és nagy szakmai kihívást jelent. Az egyes ügyek indokolásának összeállítása is komoly odafigyelést és körültekintést igényel. Az elviselhetetlen teher, az elvégezhetetlen mennyiségű és sokrétű munkát kevesen tolerálják hosszú ideig. Mindezek mellett az ügyintézők az ügyintézési határidők betartásának szem előtt tartásával látják el feladatukat. Az új kollégák betanítása érdekében a szegedi gyámhivatal mintájára mentori rendszert vezettünk be. A mentori feladatokat három nagy szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkező kolléga látja el. Jelentős változás következett be a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 2014. március 15-ei hatályba lépésével, amely a gyermekvédelem területét érintő jogszabályváltozásokat vont maga után. Ebben az időszakban a személyi változások, az új kollégák betanítása mellett a jogszabályértelmezés és a gyakorlat kialakítása jelentkezett többletfeladatként. Tárgyi feltételek Az év során a Makói Járási Hivatal és a Gyámhivatal székhelyében változás következett be, november közepén átköltöztünk a Széchenyi tér 22. szám alá. A gyámhivatal részére négy iroda, egy ügyfélváró áll rendelkezésre. A négy irodából kettő egy másik irodából nyílik, így azokat a váróból közvetlenül nem lehet megközelíteni. Az adminisztratív feladatokat ellátó kollégák egy különálló helyiségben lettek elhelyezve.

166

Egy szobában átlagosan két-három kolléga látja el napi teendőit. Az irodákban lévő magas ügyintézői létszám miatt az ügyfélforgalom, a tárgyalások tartása a kollégák számára lelassítja az ügyintézést, döntések kiadmányozásra való előkészítését. Az ügyfélváróban a gyámhivatal munkatársainak összefogásának köszönhetően kialakításra került egy gyermekbarát sarok, amely a várakozó gyermekek részére nyújt rajzolási, játszási lehetőséget. Az új elhelyezés - az ügyfélkör negatív visszajelzése alapján is - a korábbihoz képest visszalépést jelent. A nyílászárók és a parketta cserére, a fűtés pedig korszerűsítésre szorul. Az irodákban az ablakok rossz szigetelése és a parketták állapotából adódóan a tűréshatárnál nagyobb mértékű por koncentrálódik, amely az ügyfelek és a napi 8 órában a hivatalban tartózkodó ügyintézők számára is közegészségügyi szempontból aggályos. Az épületben az akadálymentesítés nincs megoldva, a mozgásában korlátozott ügyfelek meghallgatására az okmányiroda által szükség esetén erre a célra biztosított munkaállomás áll a gyámhivatal rendelkezésére. Az ügyfelek nehezményezik a hivatal rosszabb megközelíthetőségét, a parkolási lehetőség, valamint az akadálymentesítés hiányát. A rendelkezésre álló bútorok közül egy kolléga íróasztala van rosszabb állapotban, a félév során sikerült beszerezni néhány, az iratok tárolására alkalmas polcrendszert, amely következtében az ügyiratok elhelyezése szobánként biztosítva van. A hivatásos gondnokok a Munkaügyi Kirendeltség épületében kaptak helyet, hetente három napon fogadják itt gondnokoltjaikat, látják el irodai munkájukat. A kormányhivatal keretein belül a gépjárműhasználat megoldott, az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek kijelölt gondozási helyre való szállítására mindig rövid időn belül sor kerül. A személyi számítógépek cseréje az év során megvalósult. A járási hivatal nem rendelkezik faxkészülékkel, de ez jelentősebb nehézséget nem okoz, tekintettel arra, hogy a legtöbb intézmény, hatóság, szerv rendelkezik elektronikus elérhetőséggel. HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A beszámolási időszakban az iktatott ügyiratok száma 16707 db volt, amelyből főszámon 1995 db, alszámon pedig 14712 db került iktatásra, amely az elmúlt évhez képest emelkedő tendenciát mutat. A hozott érdemi döntéseknek a száma 1722 db. A fellebbezéssel megtámadott határozatok száma 20 db, ebből a felettes szerv kettőt megváltoztatott, a többit helybenhagyta. Fellebbezés főként ideiglenes hatályú elhelyezési, védelembe vételi, kapcsolattartási ügyekben érkezett. Ez a magas szám oda vezethető vissza, hogy a fellebbezéssel megtámadott határozatok döntő többségben többgyermekes családokat érintenek. A gyámhivatal a gyermekeket külön ügyiratként kezeli, így előfordult, hogy egy családot érintő ügyben az ügyintéző négy testvér esetén négy határozatot hozott és ellene négy fellebbezés érkezett. Gyermekek védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök A gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a vonatkozó jogszabályok rövid ügyintézési határidőt írnak elő, amely még bonyolult bizonyítási eljárással és leterhelt ügyintézői létszámmal is párosul. Nehezíti a határidők betartását a szakértői bizottság jelentős esetszáma, túlterheltsége, amely az eljárások elhúzódását eredményezi.

167

A gyermekek védelmével kapcsolatos gyámhatósági eljárások során a fő cél a gyermek családban tartása, az intézményi elhelyezés kiküszöbölése. Az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatban folyamatosan érkeznek jelzések az oktatási intézményektől. Az oktatási intézmény igazgatójának két esetben van jelzési kötelezettsége a gyámhivatal felé, első alkalommal akkor, amikor a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak a száma elérte a tízet, második alkalommal pedig akkor, amikor az adott tanítási évben elérte az ötvenet. A gyakorlat azt mutatja, hogy az oktatási intézmények nem rendelkeznek megfelelő információval arra vonatkozóan, hogy mikor és hova kell jelzéssel élniük, így sok esetben a szabálysértési hatóság részére küldött jelzéseket is megkapjuk. A beszámolási időszakban 106 esetben érkezett jelzés 10 óra alatti, 33 esetben 30 órás, 113 esetben pedig 50 óra feletti hiányzásról. Az igazolatlan hiányzások miatti védelembe vételre 32 esetben került sor, ebből 28 esetben azért került sor a hatósági intézkedésre, mert a gyermek még nem töltötte be a 16. életévét. A védelembe vétel elrendelésére főként a szülőnek felróható okok miatt került sor, de eredményezheti a gyermekek által elkövetett bűncselekmény és szabálysértés is. Védelembe vételre 32 esetben került sor, ebből 23 esetben a gyermekjóléti szolgálat, 9 esetben pedig más szerv jelzése alapján. A vizsgált időszakban védelembe vétel megszüntetése 18 gyermeket érintett. A veszélyeztetett gyermekek családból történő kiemelését célzó, legsúlyosabb hatósági intézkedés az ideiglenes hatályú elhelyezés, amely 2014. évben 64 gyermeket érintett, amely a járáshoz tartozó települések vonatkozásában az alábbiakat mutatja: - Ambrózfalva: 0 - Nagyér: 2 - Pitvaros: 1 - Csanádalberti: 1 - Csanádpalota: 21 - Kövegy: 0 - Nagylak: 0 - Magyarcsanád: 9 - Apátfalva: 4 - Maroslele: 2 - Földeák: 6 - Óföldeák: 0 - Kiszombor: 0 - Királyhelyes: 0 - Makó: 18 (ebből 2 esetében az ideiglenes hatályú elhelyezést a makói gyámhivatal hajtotta végre, de a felülvizsgálati eljárást az illetékességgel rendelkező gyámhivatal folytatta le) Az ideiglenes hatályú elhelyezések száma az előző évhez képest jelentős növekedést mutat. Egy gyermeket a különélő apánál helyeztünk el, az ügyben az apa kezdeményezésére gyermek elhelyezési per is indult. Az esetek nagy részében az intézkedés többgyermekes családot érintett, elsősorban a szülők nem megfelelő életmódja, életvezetési problémáik, együttműködésük hiánya, kisebb számban a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény alapozta meg az intézkedést. Az alapellátás intézményei által kezdeményezett ideiglenes hatályú elhelyezést gyakran hosszú ideje fennálló alapellátás, illetve védelembe vétel előzte meg. Ezek eredménytelensége csak részben vezethető vissza a szülői együttműködés hiányára, vagy arra, hogy a szülő nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket. Véleményem szerint az eredménytelenség az esetek

168

egy részében az alapellátás hiányára, illetve nem megfelelő működésére vezethető vissza. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szülők maguk kérik kamasz gyermekük ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek magatartása, droghasználata miatt. Ezekben az esetekben többnyire a kamasz gyermek ellen már szabálysértési, vagy büntetőeljárás is folyamatban van, a családon belüli problémákat a szülők szégyellik, sokáig nem mernek segítséget kérni. Ezeknél a gyermekeknél a családgondozás komplex folyamat, az elkövetés oka gyakran visszavezethető családi konfliktusokra, valamint a nem megfelelő nevelés hiányára. Elsősorban az alapprobléma, a családban tapasztalható működési zavar feltárása lenne a cél, amely determinálja a cselekményt. Ez azonban sokszor hiányzik, vagy nem megfelelő. A hatósági intézkedésre tett javaslat sokszor nem megalapozott, amely a hatósági eljárást jelentősen megnehezíti. Visszajelzések alapján az ideiglenes hatályú elhelyezést esetenként az együttműködés hiánya esetén kilátásba helyezett szankcióként alkalmazzák. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek sorsának alakulását a gyámhivatal figyelemmel kíséri. Amennyiben a gyermek a családjába nem helyezhető vissza, vagy a gyermek sorsa családbafogadással, gyermek elhelyezési per útján nem rendezhető, az ideiglenes hatályú elhelyezést nevelésbe vétel követi, melynek célja a szakellátásba került gyermekek családba történő visszahelyezése, ennek hiányában pedig az örökbe fogadhatóvá nyilvánítása. Ennek érdekében a jogszabályban előírt határidőben felül kell vizsgálni a feltételek fennállását. Az elmúlt félévben kiskorú nevelésbe vételére 32 esetben került sor, felülvizsgálat keretében pedig jogszabályváltozás folytán 32 esetben változtatta a Hivatal az átmeneti vagy tartós nevelést nevelésbe vétellé. Pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök A Hivatal feladatkörébe kétféle pénzbeli ellátás tartozik: a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése, és az otthonteremtési támogatás megállapítása. A Hivatalnál a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos hatósági eljárások intézése egy kézben összpontosul. Az esedékes kifizetésekről a tárgyhónapot megelőző hónap 10. napjáig kell utalási lista elkészítésével és megküldésével tájékoztatni a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályát (a továbbiakban: CSMKH PFO). A kifizetéseket a CSMKH PFO teljesíti, az utalások gördülékenyen történnek, az ügyfelek határidőben megkapják az őket megillető ellátásokat. A havi utalási listánál korábban problémát jelentett, hogy a járási gyámhivatalok a rendelkezésükre álló Wingyer programban vezetik a jogszabály által előírt nyilvántartást, az előírt adattartalommal, azonban a program utalási listát a rögzített adatokból nem tud készíteni. Ez a lehetőség a Jwinszoc programban volt csak adott, de az adatokat nem lehetett átvinni az egyik programból a másikba. A CSMKH PFO 2013. év végén jelezte, hogy 2014. évben az ellátások nyilvántartására használt programból generált utaló állomány szükséges a folyósításhoz. A Hivatal 2014. január 1. napjától a többi gyámhivatalhoz hasonlóan a Jwinszoc programban rögzíti az adatokat, így az utalási lista generálása ebből a nyilvántartásból történik zökkenőmentesen. Családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök Az Anyakönyvi Hivatal 94 esetben küldött értesítést rendezetlen családi jogállásról. A gyámhivatal munkatársai 12 esetben rendezték a családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételével, ebből 0 esetben születendő gyermekre, 12 esetben pedig már megszületett gyermekre vonatkozóan. A családi jogállás rendezésére irányuló másik ügytípus a képzelt apa megállapítására irányuló eljárás.

169

Az új Ptk. hatályba lépése jelentős változást eredményezett a gyermekvédelmi jogszabályok terén is, a képzelt apa adatainak megállapításával kapcsolatos gyámhivatali eljárás is változott. Korábban, amennyiben a gyermek családi jogállása a 3. életévének betöltése után is rendezetlen volt, a gyámhivatal az anyával egyetértésben hivatalból apaként képzelt személyt állapított meg. Az új Ptk. hatályba lépését követően jelentősen változnak a képzelt apa megállapítására vonatkozó szabályok. A továbbiakban már csak az anya, vagy a nagykorúvá vált gyermek kérelmére lehet megállapítani apaként képzelt személyt, valamint a nagykorúvá vált gyermek kérheti a korábban megállapított képzelt apa nevének törlését. A beszámolási időszakban képzelt apa bejegyzésére 4 esetben került sor, mindkét esetben az új Ptk. hatályba lépését megelőzően. Összességében érezhető, hogy az új Ptk. hatályba lépésével egyre kevesebb egyedülálló édesanya kívánja a gyermeke családi jogállását rendezni. Örökbefogadással kapcsolatos feladat- és hatáskörök A járási gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban csak a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról dönt és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, valamint felveszi a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. A beszámolási időszakban örökbefogadni szándékozók alkalmasságáról 6 esetben hozott döntést a gyámhivatal. Gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájáruló szülői jognyilatkozat felvételére nem került sor. Perindítás, perkezdeményezés Az elmúlt félévben főként gondnokság alá helyezéssel, valamint annak felülvizsgálatával, egy alkalommal pedig holtnak nyilvánítással kapcsolatban került sor bírósági eljárás megindítására. Feljelentések A beszámolási időszakban két esetben kiskorú veszélyeztetése, egy esetben közokirat-hamisítás miatt tettünk feljelentést. Szülői felügyeleti joggal, gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskörök A szülők között, szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó megállapodás jegyzőkönyvbe foglalására 47 esetben került sor. A szülői felügyelettel kapcsolatos szabályozás vonatkozásában megjegyzem, hogy az új Ptk. 4:164. § (1) bekezdése értelmében a szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. Ezzel összhangban a Ptk. 4: 186. §-ának felsorolásában nem szerepel az, hogy szünetel a szülői felügyeleti joga annak, aki megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján nem gyakorolja azt. A kapcsolattartás szabályozása tekintetében elmondható, hogy a szakellátásban nem részesülők esetében 13 alkalommal, a szakellátásban részesülők esetében 58 alkalommal (ebből 14 esetén ideiglenes hatályú elhelyezés, 44 esetben pedig nevelésbe vétel során) került sor kapcsolattartás szabályozására. Kapcsolattartás végrehajtása iránt 6 alkalommal indult eljárás. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekekkel való kapcsolattartás szabályozása terén problémát jelent, hogy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló

170

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 30/G. § rendelkezése alapján, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem áll rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás rendezésére, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított 15 napon belül hivatalból dönt a gyermek szüleivel való kapcsolattartás elrendeléséről. A döntés meghozatalakor többnyire nem áll rendelkezésünkre erre vonatkozó adat, az ideiglenes hatályú elhelyezés alatti kapcsolattartás határidőben történő szabályozását azonban számos gyámhivatalon kívüli eljárási cselekmény befolyásolja, melyek következtében a 15 napos határidő nem tartható. A beszámolási időszakban 5 esetben érkezett kérelem szülői ház elhagyása iránt, melyet a gyámhivatal 1 esetben engedélyezett, 1 esetben elutasított, 2 esetben az ügyfél a kérelmét visszavonta, 1 esetben pedig nagykorúvá válás folytán megszüntette az eljárást. Tanköteles gyermek művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatás engedélyezése iránt 2, 1 esetben pedig 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése iránt indult eljárás. A beszámolási időszakban nem indult eljárás tartásdíj külföldön való behajtása, valamint gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránt. Gyámsággal, gondnoksággal, előzetes kapcsolatos feladat- és hatáskörök

jognyilatkozattal

és

támogatott

döntéshozatallal

Az új Ptk. 4:146. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, így a gyermek védelemhez való jogának érvényesülése érdekében nem lehet köztes állapot. A Gyer. tartalmazza a gyámrendelést igénylő esetek felsorolását. A beszámolási időszakban 6 esetben került sor a szülői felügyeletet gyakorló szülő általi gyámnevezésre, illetve gyámságból való kizárásra, ezek oka mindkét esetben a szülő egészségügyi problémája volt. Jelentős a családbafogadás gyámhivatal általi hozzájárulás iránti kérelmek száma. A beszámolási időszakban 14 kérelem érkezett a gyámhivatalhoz. A családbafogadás a szülői gondoskodást pótló jogintézmény, melyre a szülő akaratából kerül sor a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt. Az év során 12 alkalommal került sor családbafogadáshoz szükséges gyámhivatali hozzájárulás megadására a szülők külföldi munkavállalása miatt, valamint egyéb gyermekvédelmi hatósági intézkedés elkerülése, és a gyermek családban tartása érdekében, 2 esetben pedig elutasítottuk a kérelmet. A hatályos jogszabályok alapján családbafogadás engedélyezése esetén családbafogadó gyámot kell a kiskorú részére kirendelni. Nevelésbe vétel esetén a gyámhivatal gyermekvédelmi gyámot rendel a kiskorú részére, a beszámolási időszakban 57 esetben került sor gyermekvédelmi gyám kirendelésére. Az elmúlt félévben 1 esetben került sor gyámrendelésre, mivel a gyermekek az anya halála után nem álltak szülői felügyelet alatt. A gyámhivatal rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a szülő gyámot nem nevezett meg közokiratban, végrendeletben, és a gyámhivatalnál, ezért részükre a gyámhivatal az eljárás során gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendelt gyámul. Nagy számban érkeznek kérelmek a gyermek és a törvényes képviselő között fennálló érdekellentét miatt eseti gyám kirendelése iránt. A vizsgált időszakban 17 esetben került sor érdekellentét fennállása miatt eseti gyám kirendelésére.

171

A Hivatal jelenleg 188 gondnokság alatt álló személyt tart nyilván. Ez a szám a 2013. évhez képest csökkenést mutat, amely illetékesség változásra, illetve a gondnokolt halálára vezethető vissza. Továbbra is érzékelhető az a tendencia, hogy a hozzátartozók nem vállalják a gondnoki teendőket, vagy körülményeikre tekintettel kérik felmentésüket. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint gondnokul - ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas. A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha a gondnok a fentiek alapján nem rendelhető ki, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni. A jogszabályi előírások alapján egy hivatásos gondnok egyidejűleg legfeljebb 30 személy vonatkozásában láthat el ilyen feladatot. A makói gyámhivatal korábban a takarékosság jegyében főként két makói lakóhellyel rendelkező hivatásos gondnokot rendelt ki a gondnoki feladatok ellátása érdekében, mindketten tartósan egykét fővel a jogszabály által megengedett létszámmal, kimagasló színvonallal látják el a teendőiket. Az év második felében a gondnokok elérték a jogszabály által megengedett létszámot, amelyen felül már nem vállalhatnak több gondnokoltat, ezért a gyámhivatal a Csongrád Megyei Kormányhivatallal megbízási jogviszonyban álló további két hivatásos gondnokot is kirendel a zökkenőmentes feladatellátás érdekében. Előzetes jognyilatkozattal, illetve támogatott döntéshozatallal kapcsolatos kérelem a beszámolási időszakban nem érkezett. Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök A házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 82. § (2) bekezdése alapján a szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek voltak a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhettek. A Ptk. a szülői vagyonkezelés tekintetében lényeges változást hozott, nevezetesen azt, hogy csak a gyermek érdekében szükséges beavatkozás esetén, szankciós jelleggel kell átadnia a szülőknek a gyermek pénzét és értéktárgyait a gyámhatóságnak. Az általános átadási kötelezettség a szülő esetében megszűnt. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggésben átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 36. §-a szerint a Csjt. 82. § (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonát a Ptk. hatálybalépését követő hat hónapon belül ki kell adni a szülőnek. A gyámhivatal a jogszabályi kötelezettségének határidőn belül eleget tett, 463 esetben született döntés a vagyonkiadásról. A fentieken túl gondnokoltak és kiskorúak beszolgáltatott vagyonának felhasználására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránt indult eljárásban érdekellentét miatt 45 esetben eseti gondnokot, 17

172

esetben pedig eseti gyámot rendeltünk ki. A törvényes képviselői jognyilatkozatok jóváhagyásával kapcsolatos gyakorlat során problémaként merült fel, hogy az új Ptk. 2:15. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlan tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén. A Gyer. 26/B. § (5) bekezdése értelmében a gyámhivatal a gyermek ingatlana tulajdonjogának átruházására irányuló törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása esetén a Ptk. 4:159. § a) és c) pontja szerinti esetben rendeli el a vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezését. Ezzel szemben a Gyer. 154. § (2) bekezdés a) pontja változatlanul akként rendelkezik, hogy a gyámhivatal az okiratot csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték. Álláspontom szerint a fenti rendelkezések ellentmondásosak egymással, ezért a jogszabály-módosítás igénye merül fel. A Ket. 51. § (2b), 54. § (4c) és 54. § (5) bekezdéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátása Az elmúlt időszakban nem került sor a fenti feladat- és hatáskörök ellátására a Hivatal részéről. PANASZKEZELÉS Az elmúlt félévben panaszra nem került sor, azonban megjegyzem, hogy az ügyfelek ügyintézőkkel szemben tanúsított hangneme időnként gyalázkodó, személyeskedő. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI Az elmúlt félévben főként gondnokság alá helyezéssel, valamint annak felülvizsgálatával kapcsolatban, egy esetben pedig holtnak nyilvánítás iránt került sor bírósági eljárás megindítására. A keresetleveleket 2013. január 1. napjától a hivatalvezető kiadmányozza. A gondnokság alá helyezési és felülvizsgálati perekben a járásbíróság általában a bizonyítási eljárást (tanúmeghallgatás, igazságügyi szakértői vélemény stb.) egy-két tárgyalás alatt lefolytatja, ez többnyire a bíróság leterheltsége miatt 4-5 hónapot is igénybe vehet. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gondnoksági perekben a bíróság az ügyben eljáró bírótól függően eltérő gyakorlatot folytat. Van olyan bíró, ki a keresetlevél előterjesztését követően az első tárgyalást olyan időpontra tűzi ki, hogy kellő idő álljon rendelkezésre igazságügyi szakértői vélemény beérkezésére. Ebben az esetben az eljárás gyorsan, akár egy tárgyalás megtartásával be is fejeződhet. A másik gyakorlat alapján az igazságügyi szakértő kirendelésére az első tárgyaláson kerül sor, ebben az esetben még egy tárgyalás kitűzése biztosan szükségessé válik. Összességében elmondható, hogy a járásbírósággal való kapcsolatunk jó, a bírósági eljárások során probléma nem merült fel. BŰNMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, TAPASZTALATOK A Hivatal részt vett a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal szervezésében „bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából” témakörben megrendezésre kerülő egyeztető értekezleten. Az értekezleten előtérbe került a kábítószernek nem minősülő kábító hatású szert fogyasztó gyermekek problémája. Az év során több alkalommal találkoztunk olyan esettel, amikor a szülő, vagy más gondozó, nevelő személy több évnyi hallgatás után, végső elkeseredésében fordult a

173

gyámhivatalhoz, mert a gyermek addiktív problémáit már nem tudta kezelni. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy egyre nagyobb társadalmi problémát fog jelenteni a kábítószernek nem minősülő kábító hatású szerek megjelenése, elterjedése, illetve azok 18 életévüket be nem töltött gyermekek általi fogyasztása, amely az elidegenedéshez, családok széthullásához, fiatalkorúak általi bűnelkövetések számának növekedéséhez, és így a gyermekvédelmi feladatok növekedéséhez fog vezetni. Véleményem szerint a kiskorúak droghasználatával kapcsolatos problémák kezelésére önmagában a gyermekvédelmi szakellátás nem tud megoldást jelenteni. Fontos lenne minél szélesebb körben az információ átadása nem csak a kiskorúaknak, akár már az óvodában is, hanem a szülőknek, valamint a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek is. Makói járásban is mindenképpen fontos lenne a droghasználat megelőzése érdekében koncepció kidolgozása, majd ezt követően előadások, képzések, szakmai egyeztető fórumok, programok tartása. EGYÜTTMŰKÖDÉS A KORMÁNYHIVATALLAL, KAPCSOLAT A TÁRSSZERVEKKEL, SAJTÓVAL A Hivatal szakmai irányítását és ellenőrzését a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala gyakorolja. A feladatok ellátásával kapcsolatban a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala telefonon és személyesen is lehetőséget biztosít szakmai konzultációra, amely következtében szoros szakmai együttműködés alakult ki a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala és a járási gyámhivatalok között. Emellett a járási gyámhivatalok napi szinten segítik egymás munkáját telefonon történő szakmai egyeztetések, segítségnyújtások formájában. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályával a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése kapcsán merül fel kapcsolat, amely során jó együttműködést sikerült kialakítanunk. Sajtóval az elmúlt időszakban nem volt kapcsolatunk. AZ

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA, ILLETVE FELÜGYELETI SZERV ÁLTAL LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOK, ELLENŐRZÉSEK

A beszámolási időszakban egy nagyszülői kapcsolattartással kapcsolatban került sor az alapvető jogok biztosának vizsgálatára. AZ ÉVES MUNKATERV TELJESÍTÉSE A 2014. évi Munkatervben foglalt feladatok teljesítése a vonatkozó jogszabályokban előírt határidők betartásával történik, azok ellátása folyamatos. A HÁTRALÉKOS ÜGYINTÉZÉS ADATAI, OKAI, A MEGSZÜNTETÉSÜKRE TETT INTÉZKEDÉSEK FELTÜNTETÉSE Az iktatórendszerből lekért ügyiratforgalmi statisztika alapján 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban a határidőn túli ügyiratok száma 0. A határidőn túli ügyiratok keletkezésének megelőzése érdekében a következő intézkedést vezettem be a gyámhivatalnál: minden hónap elején és közepén az ügyiratkezelő rendszerből kinyomtatott lista alapján kerül sor a határidőn túli ügyiratok kiszűrésére, ellenőrzésére és kivezetésére, oly módon, hogy a hónap elején a tárgyhónap 15. napjáig, a hónap közepén pedig a tárgyhónap végén lejáró határidejű ügyiratokat ellenőrizzük előre. EGYEBEK (KÉPZÉSEK, SZAKMAI FÓRUMOK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK STB.)

174

A Hivatal munkatársai belső továbbképzéseken részt vesznek, 2014. I. félévében a hivatalvezető „Az Új Polgári Törvénykönyv elvi és tartalmi megismerését szolgáló képzéssorozat" megnevezésű projekt keretén belül „Az új Polgári Törvénykönyvnek a központi és területi közigazgatás feladatellátását érintő rendelkezéseknek a bemutatása” címmel megrendezésre került továbbképzésen vett részt. Emellett a Szociális és Gyámhivatal felügyeletével először szűk körben a járási gyámhivatalok között képzéseket, szakmai fórumokat, találkozókat tartunk, melynek célja az egységes joggyakorlat kialakítása. A Hivatal részéről két fő jelent meg továbbá az ÁGOTA® Alapítvány és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézményrendszere szervezésében megrendezésre kerülő IV. ÁGOTA® Országos Gyermekvédelmi Konferencián. A beszámolási időszakban érkezett adatszolgáltatási kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tettünk. Makó, 2015. január 20. dr. Bezsenyi Adrienn gyámhivatal vezető

2013.01.01. - 2013.12.31. Bejövő ügyiratforgalmi adatok Iktatott bejövő gyámhatósági ügyiratok száma összesen Gyámhatósági döntések száma Közvetlenül megtámadható döntések száma Ebből: I. fokú döntések száma államigazgatási úton megtámadott döntések száma Megtámadott döntések számából: saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma helybenhagyott jogsértés miatt megváltoztatott megsemmisített jogorvoslati eljárás még folyamatban van Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött Ebből: apai elismerések száma apaság bírósági megállapítása képzelt apai adatok megállapításának száma

2014.01.01. – 2014.12.31.

1653 alapszámmal (5052 alszám)

1995 alapszámmal (14712 alszám)

2709 2709

3321 3321

10

20

0 9 0 0

0 20 0 0

1

0

19 11 2

12 8 0

8

4

175

Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma Ebből: gyámhivatal által elrendelt más szerv által elrendelt Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma Ebből: határozattal befejezett ügyek száma egyezséggel befejezett ügyek száma A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma Ebből: figyelmeztetések a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás végrehajtási bírságok száma igazolt költségek viselésére kötelezések száma gyermekvédelmi közvetítői(mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma:  ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak  átmeneti neveltek  tartós neveltek Gondozási helyen szabályozták:  ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak  átmeneti neveltek (nevelésbevétel)  tartós neveltek Nem gondozási helyen szabályozták:  ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak  átmeneti neveltek (nevelésbevétel)  tartós neveltek  Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak

1

0

27 26 1

64 64 0

9

13

3 2

4 9

2 2

4 1

0 0

0 0

0

0

0

0

15

58

11 4 0

14 44 0

4

9

0 0

5 0

7

5

3 0

39 0

83

0

176

száma a tárgyévben Nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben (32 felülvizsgálattal) Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

6

0

Utógondozás elrendelése Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma Megszűnt utógondozások száma

5 5

6 7

4

6

4

5

4

5

3

6

7

3

15 8 7 7

12 6 6 3

0

3

22

121

6

7

13 1 3

111 1 2

6

14

360 124

329 128

Utógondozói ellátás elrendelése A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére indult kérelmek száma Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma Megszűnt utógondozói ellátások száma Gyámság Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma Gondnokság Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma Ebből: kizáró Korlátozó  általánosan korlátozott  egyes ügycsoportok tekintetében korlátozott Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot(gond.csere is) Ebből: hivatásos gondnok lett kirendelve egyéb gondnok (nem hivatásos gondnok, ügygondnok, eseti gondnok, méhmagzat gondnok ideiglenes gondnok zárgondnok Vagyoni ügyek Vagyoni megterheléssel kapcsolatos jóváhagyott ügyek száma Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos: kiskorúak száma Gondnokoltak száma

64

177

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van betétbe helyezett összeg (ezer Ft) Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van az értékpapír névértéke (ezer Ft) Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van betétbe helyezett összeg (ezer Ft) Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van az értékpapír névértéke (ezer Ft) Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van Örökbefogadás és felbontás Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás Ebből: elutasított kérelmek száma folyamatban lévő ügyek száma megszűnt eljárások egyéb (pl. kérelem-visszavonás) megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft) Megszűnt megelőlegezések Folyósítás felfüggesztése Otthonteremtési támogatás Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben Elutasítások száma

107 62348

80 41543

0 0

0 0

1

1

80 108964

89 126258

1 84

1 84

1

1

0

5

0

1

7 1 5 0 0

19 0 0 0 0

5

19

73

58

8 197 38 2

6351 26 2

7 2

4 0

178

Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban)

8

5

6 023

7445

179

13. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalomi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről 1. A járási rendszer kialakításának további tapasztalatai, az integrációs folyamat értékelése, esetlegesen felmerülő problémák, illetve azok kezelése érdekében megtett intézkedések. A járási rendszer felállítását követő 2. évben egyértelműen megállapítható, hogy az új feladat- és hatáskörökből, valamint az illetékességi terület növekedéséből adódó többletfeladatok ellátása a jelenlegi létszámnál nagyobb létszámot igényel. A járási rendszer részeként a járási gyámhivatal akkor válik erőssé, ha a feladatellátásához szükséges feltételek biztosítottak. Ügyféli szempontból is érdek, hogy a kérelmek tekintetében a gyámhivatal mihamarabb döntéseket hozzon, ne alakuljon ki olyan közvélemény, hogy a gyámhivatal túlterheltség miatt nem tud eleget tenni ezen elvárásnak. A felmerülő problémákat a gyámhivatal folyamatosan jelezte, ennek következtében a Hivatal létszámát 2014. november 5-i hatállyal 1 fővel megemelték. Működés szempontjából mindenképpen pozitív előrelépést jelent az, hogy egységes elvek és elvárások szerint működnek a megyében a gyámhivatalok. További fejlesztendő területnek tartjuk, ha egységesíteni lehetne a járási szinten működő szervek ügyfélfogadási rendjét (horizontális irányítás), illetve a megyében a járási gyámhivatalok ügyfélfogadási rendjét (vertikális irányítás). Az egységesítés által „ügyfélmentes” napon horizontálisan és vertikálisan is lehetőség nyílna továbbképzések, szakmai napok tartására, illetve az ügyfelekben egységes kép alakulna ki a járások ügyfélfogadási rendjéről. Ezen elképzeléseinknek megfelelően az év második felében már felmérések történtek az ügyfélfogadások egységesítése érdekében, így abban 2015. évben pozitív előrelépés várható. 2. Személyi feltételek, munkatársi elégedettség A Hivatal szakembergárdája a képesítési követelményeknek megfelel. A városi gyámhivatal teljes személyi állománya átkerült a járási gyámhivatalhoz, mely 3 főt jelentett. Az illetékességi terület Zsombó településsel való növekedése, illetve hatáskör módosítás következtében 10 település korábbi jegyzői gyámhatósági ügyek átvétele miatt létszám bővítése vált szükségessé. A járásban megfelelő szakképesítéssel és rátermettséggel a települési ügysegédek rendelkeztek, ezért kompromisszumos megoldásként a törzsszervvel olyan megállapodás jött létre, hogy két települési ügysegéd fél állásban a Hivatalnál is alkalmazásban áll, míg a harmadik települési ügysegéd napi 2 órában segíti a Hivatal munkáját. A bővítés eredményeként a Hivatal létszáma 4,25 főre bővült. A szakmai felettes szerv a járási gyámhivatal felállításakor 6-7 főre tett javaslatot, ezzel szemben a Hivatal 4,25 fővel működött. A megnövekedett feladatokat a 4,25 fős létszám csak megfeszített munkatempó mellett és túlórák által tudta ellátni. 2014-ben a túlórák száma 403 óra (50 nap) volt, mely mellett az ügyek soron kívüli jellege miatt előfordult a hétvégi munkavégzés is. A vázolt létszámhiány mellett a gyámhivatal működését az első félévben a sok képzés tovább nehezítette. 2,75 fő járt kormányablak ügyintézői képzésre, míg 1 fő a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatott tanulmányokat. A képzések miatti távollétek során a helyettesítéseket csak a soron kívüli ügyekben lehetett megoldani. A képzések megszűnésével az év második felében sem lehetett sajnos fellélegezni, mert újabb probléma merült fel. 1 fő ugyanis műtét miatt 2014. szeptembertől

180

kezdődően teljesen kiesett a munkavégzésből. A műtétet követően komplikációk léptek fel, ezért 2014-es évben már nem is tudott visszaállni a munkába. A Hivatal létszáma emiatt tartósan 3,25 főre csökkent, ami már a működést veszélyeztette, ezért ennek elkerülése érdekében a járási hivatalvezető engedélyezte, hogy a félállásban lévő települési ügysegédek szinte teljes állásban a gyámhivatalnál dolgozhassanak. Igen örvendetes, hogy 2014. november 5-i hatállyal a gyámhivatal létszámát 1 fővel megemelték. Ennek tényleges hatását 2014-ben még nem érzékeltük, mivel az álláspályázatok elbírálására csak 2015. januárjában kerül sor. A tartósan távollévő ügyintéző jelezte, hogy 2015. január 26-án vissza tud állni a munkába, ezért remélhetőleg az ő érkezése, valamint az új kollega által 2015-ben a gyámhivatal működése rendes mederbe kerül, és a gyámhivatal leterheltsége csökkenni fog. A fentiekben már jeleztem, hogy a gyámhivatal létszámából 2,75 fő végezte el a kormányablak ügyintézői képzést. Amennyiben a kormányablakok felállításakor esetlegesen az ügyintézők áthelyezésre kerülnének a kormányablakba, abban az esetben a Hivatalnak (a hivatalvezetőt is beleértve) a létszáma már az új státusszal is számolva 2,5 főre csökken, ami által a Hivatal működésképtelennél válik. A problémát azonnal új ügyintézők felvételével sem lehet orvosolni, mivel egy új ügyintéző betanítása rendkívül időigényes, kb. 2-3 év alatt lehet valaki képes arra, hogy a gyámhatósági munkát önállóan is ellássa. 2014. június hónapban a hatékonyabb munkavégzés érdekében az üllési ügysegédi ügyintéző munkavégzési helye a járási gyámhivatal székhelye, azaz Mórahalom lett. A települési ügysegédeknek köszönhetően a Hivatal közvetlenül elérhető Öttömösön és Zsombón, míg a többi településen az ügysegédi ügyintézők, valamint a székhelyi ügyintézők, illetve a Hivatal vezetője tart kihelyezett ügyfélfogadást. A zsombói ügysegédi ügyintéző tekintetében továbbra is komoly szervezést, egyeztetést igényel a kiadmányozás és postázás, mivel az iratanyagok nem a Hivatal székhelyén, hanem az ügysegédi ügyintéző munkavégzési helyén találhatóak. A Hatósági Osztály és a Hivatal között a kapcsolat továbbra is kitűnő, a vezetők az ügysegédi ügyintézők munkavégzéséről napi, heti szinten egyeztetnek, így a két szerv között a munkavégzésben fennakadás nincs. A Hivatal nem rendelkezik ügykezelő munkatárssal, azonban a járási hivatalvezető megváltozott munkaképességű munkatársat bocsátott megosztva a Hatósági Osztály és a Hivatal részére, aki elsősorban a postázási és fénymásolási feladatokban jelent nagy segítséget. Minden ügyintéző rendelkezik „B” kategóriás gépjárművezetésre jogosító igazolvánnyal, emiatt külön gépjárművezetőt a működésünk során nem veszünk igénybe. 3. Tárgyi feltételek A Hivatal a járási hivatal törzsszervével, valamint a Polgármesteri Hivatallal egy épületben működik. A Hivatal az I. emeleten, valamint a III. emeleten található, azonban a megközelítését semmi sem akadályozza, mivel lift is működik az épületben, így a mozgássérült, valamint a kisgyermekes (babakocsival közlekedő) ügyfelek számára is elérhetőek vagyunk. A Hivatalban légkondicionáló berendezés is működik, emiatt a nyári kánikulában is biztosított a megfelelő hőmérséklet.

181

A székhelyen 2 fő ügyintéző és a hivatalvezető egy irodában (I. emeleti iroda), míg 1 fő ügysegédi ügyintéző a III. emeleti irodában nyert elhelyezést. Az új kolléga elhelyezéséről a felvételt követően születik döntés. Az öttömösi és a zsombói ügysegédi ügyintézők 1-1 irodában dolgoznak a munkavégzésük szerinti településen úgy, hogy Öttömösön az ügysegédi ügyintéző az önkormányzatnál alkalmazásban lévő ügyintézővel közösen használ egy irodát, míg Zsombón külön iroda van biztosítva az ügyintézőnek. Valamennyi ügyintéző irodája ügyfelek fogadására is alkalmas, míg a nagyobb ügyfélszámú ügyekben, valamint szakmai egyeztetések, esetmegbeszélések esetében a székhelyen tárgyaló helyiség áll rendelkezésre. 2014-ben mindegyik ügyintéző részére a munkavégzéshez szükséges nyomtató-fénymásoló, számítógépek, monitorok rendelkezésre álltak. Évközben a zsombói települési ügysegéd számítógépe elromlott, ezért új számítógépet és monitort kapott. A települési ügysegédi ügyintézők esetében remélhetőleg csak átmeneti problémát fog jelenteni, hogy irodájukból 2015. január 19-én a nyomtató-fénymásoló készülékeket elszállították és még újak nem kerültek kihelyezésre. A nyomtató-fénymásoló hiánya a kihelyezett ügyfélfogadások tekintetében is gondot fog okozni. Valamennyi ügyintéző részére biztosított a járási IPL telefon, ennek köszönhetően belső melléken a székhelyen kívül dolgozó ügysegédi ügyintézők is elérhetőek. A működés során nehézséget jelentett, hogy kéthetente Forráskúton tartott kihelyezett ügyfélfogadás alkalmával a zsombói ügysegédi ügyintézőt nehezen lehetett elérni. Zsombó tekintetében pedig hálózati problémák nehezítették az ügysegédi ügyintéző munkavégzését, amely a számítógépes munkavégzésben és az IPL telefon működésében okozott zavarokat. A telefonos probléma 2014. első félévében megoldódott azzal, hogy az ügyintéző részére járásos mobiltelefon is rendelkezésre áll. A számítógépes munkavégzés tekintetében az informatikus kollega pedig folyamatosan keresi a megoldást. A székhelyen az ügyintézők belső telefont is használhatnak, amely a többszintes épületen belüli kommunikációt teszi lehetővé. A Hivatal vezetője részére mobiltelefon is biztosítva van. A Járási Hivatal személygépkocsi állománya évközben az eddigi Suzuki Vitara gépjármű mellett Opel Astra és a Suzuki Jimmy gépjárművekkel bővült. A kihelyezett ügyfélfogadások során a kijárásra mindegyik személygépkocsi alkalmas. A nehezen megközelíthető tanyákra történő kijutást pedig a Suzuki Vitara és Suzuki Jimmy személygépkocsik (terepjárók) biztosítják. A megtakarítási intézkedések következtében 2014. őszén kilométerkeret került meghatározásra, melynek tartása érdekében eseti jelleggel egyes kihelyezett ügyfélfogadási napokat nem tartottunk meg. A Hivatal kihelyezett ügyfélfogadási rendjének meghatározása a járási hivatalvezetővel és a Hatósági Osztály vezetőjével egyeztetve történt. Az együttműködés eredményeképpen olyan ügyfélfogadási rend került kialakításra, amely szerint a Hivatal a települési ügysegédek irodájában tarthatja az ügyfélfogadást és ennek köszönhetően a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek 2014-ben maximálisan biztosítottak voltak. A járásos gépeken a Hivatal munkatársai a gyámhivatali meghajtót és ezáltal a saját dokumentumait is elérik. Azokon a településeken (Pusztamérgesen és Forráskúton), ahol nincs települési ügysegéd, iroda átadásra került, a működéshez az önkormányzat biztosítja a tárgyi feltételeket (számítógép, nyomtató). Forráskúton a hálózat is kiépítésre került, így ott is

182

el tudja érni az ügyintéző a saját dokumentumait. Pusztamérgesen a hálózat nem elérhető, azonban „távoli asztal” üzemmódban a gyámhivatali meghajtót el lehet érni. Pusztamérgesen járásos telefon nem áll az ügysegédi ügyintéző részére, míg a hivatalvezető Pusztamérgesen a kihelyezett ügyfélfogadás alkalmával a mobiltelefont használni tudja. Ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermekek biztonságos szállítása érdekében gyermekülés, magasító valamint babahordozó áll rendelkezésre. A Hivatal munkáját segítő szoftver programok biztosítottak, melyek közül problémát két program okoz. A WinGyer program nem képes utalásos listát készíteni, emiatt a Winszoc programban is rögzíteni kell a megelőlegezett gyermektartásdíjban és az otthonteremtési támogatásban részesülteket, emiatt dupla nyilvántartást kell vezetni. A Takarnet program esetében pedig továbbra is az okoz nehézséget, hogy a Hivatal csak helyrajzi számra tud lekérdezni, míg adott személyre nem, mely főleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti pereknél jelentene segítséget. 4. Hatósági tevékenység értékelése: A hatósági tevékenységre vonatkozó részletes számadatokat külön Táblázat tartalmazza. 4.1. Gyermekek védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök: A Hivatal 2 esetben, míg más beutaló szerv 3 esetben emelt ki gyermeket ideiglenes hatállyal a vér szerinti családjából. Az ideiglenes hatályú elhelyezések során továbbra is azt tapasztaljuk, hogy sok esetben olyan gyermekeket kell azonnal kiemelni a családjából, akik korábban nem voltak védelembe véve, illetve nem voltak alapellátásban sem a gyermekjóléti szolgálatnál. Ha vizsgáljuk a kiemelésre került gyermekek korát, akkor ismételten azt a következtetést vonhatjuk le, hogy elsősorban a legkisebb korosztály (0-4 éves korosztály), valamint a 14-18 éves korosztály közül kellett ideiglenes hatállyal kiskorúakat kiemelni. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek esetében a Hivatal számára továbbra is gondot jelent a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 30/G. § rendelkezésének alkalmazása, miszerint az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított 15 napon belül hivatalból dönteni kell a gyermek szüleivel való kapcsolattartásának szabályozásáról. A határidőben történő döntés meghozatalát számos tényező akadályozza, így többek között, ha nem a Hivatal döntött az ideiglenes hatályú elhelyezésről, akkor az iratanyag megérkezése már eleve késedelmet okoz, illetve a döntés meghozatala érdekében megkeresett szervek sem tudnak gyors választ adni. Ha a szülő nem a Hivatal illetékességi területén lakik, akkor a meghallgatásuk is csak belföldi jogsegély útján történhet, ezáltal a 15 napos határidő nem tartható. A 15 napos határidő nem életszerű, ezért továbbra is javasolt a jogszabályi rendelkezés megváltoztatása. Bár 2014. évben 5 esetben került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre, azonban 2013. évről áthúzódó eljárások miatt 12 esetben folytattunk eljárást ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata iránt. A gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek esetében 4 alkalommal kezdeményezték a gondozási hely azonnali megváltoztatását, melyre vonatkozó döntését a Hivatal rövid időn belül meghozta.

183

A Táblázat tartalmazza: - az átmeneti/tartós nevelésbe vett gyermekek számát, - átmeneti nevelésbe vett gyermekek kapcsolattartásának számát, - a gyámrendelések számát, - az utógondozások és utógondozói ellátások számát. A Hivatal 6 szülő terhére állapított meg gondozási díjat. Néhány szülő folyamatosan jelezi, hogy nem tud eleget tenni a fizetési kötelezettségének, mivel nem kapott a befizetéshez csekket. A problémát minden esetben továbbítjuk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltségének. 12 esetben állapította meg a Hivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek lakóhelyét. Ebben az évben is tapasztaltuk, hogy a gyámhivatalok az átmeneti nevelt gyermekek esetében mindenfajta indokolás nélkül a gyermek lakóhelyéül a nevelőszülő lakóhelyét állapítják meg, amely illetékességváltozást okoz. A gyermek lakóhelye csak abban az esetben egyezhet meg a nevelőszülőjével, ha az a kiskorú érdekében áll. Az indokolatlanul áttett több éve átmeneti nevelésben lévő gyermek esetében igen nagy mennyiségű iratanyagot kell áttanulmányozni, majd nyilvántartásba venni, ami további nehézséget okoz a Hivatal munkatársai számára. Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, felülvizsgálatáról nem kellett dönteni. 50 esetben 77 gyermeket érintően indult eljárás veszélyeztetettség miatt. A jelzések nagy része a gyermekjóléti szolgálat részéről érkezett, míg kisebb része a rendőrségről, illetve hozzátartozó részéről. 15 esetben 23 gyermeket érintően megszüntettük az eljárást, mert nem került feltárásra veszélyeztetettség. 15 esetben 25 gyermeket érintően döntött úgy a gyámhivatal, hogy védelembe veszi a kiskorúakat, míg 18 esetben 27 gyermeket érintően folyik még az eljárás. 2 esetben az ügyfelek költözése miatt illetékességi okból áttettük a gyermek ügyét. 36 esetben 61 gyermeket érintően folytattunk eljárást védelembe vétel felülvizsgálata iránt, melyből 9 esetben 12 gyermeket érintően fenntartottuk a védelembe vételt. 13 esetben 18 gyermeket érintően megszüntettük a védelembe vételt, azonban megjegyzendő, hogy ebből 6 esetben nagykorúság elérése miatt szűnt meg a védelembe vétel, míg 1 esetben családba fogadás miatt szüntettük meg azt. 14 esetben 31 gyermeket érintően folyik továbbra is a felülvizsgálati eljárás. 44 esetben írtunk a szülő részére tájékoztató levelet, mert a gyermek igazolatlanul mulasztott óráinak a száma meghaladta a 10 órát. 9 esetben kezdeményeztük az iskoláztatási támogatás folyósításának szünetelését és 24 esetben vizsgáltuk felül az iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A felülvizsgálatok során 9 esetben kezdeményeztük az iskoláztatási támogatás szünetelésének megszüntetését, míg 15 esetben a fenntartás mellett döntöttünk. Továbbra is problémát okoz, hogy az iskoláztatási támogatás szünetelésének jogerős elrendeléséről nem mindig kapunk határozatot a Magyar Államkincstártól. Gyorsítaná az eljárást, ha a Magyar Államkincstár automatikusan – akár elektronikus úton is – megküldené a határozatot, nem kellene emiatt a gyámhivatalnak külön levelezést lefolytatni. Nem indult eljárás: - szülői felügyeleti jog feléledése iránt,

184

- ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyelete érdekében, - bírósági végrehajtási eljárásban való közreműködés iránt, - gondozási díj behajtása miatt az adóhatóság megkeresése iránt. 4.2.

Pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök

A megállapított otthonteremtési támogatásokra és a megelőlegezett gyermektartásdíjakra vonatkozó számadatokat a Táblázat tartalmazza. Az otthonteremtési támogatással kapcsolatban még mindig megfigyelhető, hogy a fiatal felnőttek nagykorúságuk elérését követően 1-2 éven belül fordulnak a Hivatalhoz kérelemmel, holott erre 30 éves korukig lenne lehetőségük. Változásként értékelendő, hogy megfordult az arány a pénzfelhasználási terv tekintetében, mert míg korábban ingatlan (elsősorban tanyás ingatlan) megvásárlása volt a cél, addig most már államilag támogatott lakás-előtakarékossági programba történő befektetés. A gyermektartásdíj megelőlegezése kapcsán megjegyzendő, hogy még mindig gondot okoz az önálló bírósági végrehajtókkal való együttműködés, mivel a Hivatal megkeresésére legtöbbször nem válaszolnak, telefonon pedig nem elérhetőek. A szülők számára nagy segítséget jelent, ha az állam megelőlegezi részükre a gyermektartásdíjat, azonban a végrehajtók miatt a kérelem elbírálása több hónapot is csúszhat. Kérdésként merült fel korábban is, hogy a végrehajtókat ilyen esetben eljárási bírsággal lehet-e sújtani. Jelenleg olyan gyakorlat alakult ki, hogy a Ket. alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához kell fordulni, ha a végrehajtó többszöri felszólítás után sem közli a végrehajtás eredményét. A Hivatal minden hónap 10. napjáig utalásos listát készít mindkét pénzbeli ellátás vonatkozásában a Pénzügyi Főosztály részére. Az utalásos listákat pénzügyi okok miatt túl korán kell elkészíteni, mivel az utalás csak a következő hónap 5. napjáig történik, emiatt a tényleges utalásig eltelt kb. 25 nap alatt még számos határozat emelkedhet jogerőre. Gyermektartásdíj megelőlegezése esetén az utalásos listán minden hónap 20. napjáig lehet még változtatni, csak minden esetben egyeztetni kell, hogy a már lehívott keretbe az utalandó összeg belefér-e. Otthonteremtési támogatás esetén az utalásos listán változtatni a hónap 10. napja után már nem lehet. 4.3. Családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 4 gyermek családi jogállása rendeződött. 2 gyermekre tettek apai elismerő nyilatkozatot, 1 esetben kellett a kiskorú édesapjaként képzelt apa személyéről, illetve a gyermek családi nevéről dönteni, míg 1 esetben bíróság állapította meg az apaságot. 1 esetben járult hozzá a Hivatal apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz. 4.4. Örökbefogadással kapcsolatos feladat- és hatáskörök (külön a megyeszékhely gyámhivatalhoz telepített hatáskörökre vonatkozóan) 9 esetben döntöttünk örökbe fogadni szándékozó házaspár alkalmasságáról. Megjegyzendő, hogy az előző évhez viszonyítva szinte megduplázódott a kérelmek száma. Egyedülálló személy nem kérte örökbefogadásra alkalmasságának megállapítását. Nem került sor olyan szülői jognyilatkozat felvételére, amelyben a szülő hozzájárult volna gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához.

185

Az örökbe fogadhatónak nyilvánítási eljárásnál korábban is jeleztük, hogy költségesebbé vált az eljárás, mert a megyeszékhely szerinti járási gyámhivatal részére le kell másolni az örökbe fogadhatónak nyilvánítással kapcsolatos iratokat, majd meg kell küldeni részükre. Illetve ha nevelésbe vétel felülvizsgálata iránt folyik eljárás, akkor az eljárást fel kell függeszteni, és az erről szóló végzést az ügyfelekkel közölni kell, mely szintén költséggel jár. 4.5. Perindítás, perkezdeményezés Gyermek elhelyezése, illetve kiadása iránt pert nem kezdeményeztünk. Korábbi évekről áthúzódóan a Hivatalnak egy pere volt, mely per már 2011. év óta folyamatban volt. Ebben a perben a bíróság I. fokon helyt adott a Hivatal keresetének, azonban az ítélet ellen az alperesek, valamint a beavatkozó fellebbeztek. A II. fokú bíróság az I. fokú ítéletet nagy részben helybenhagyta, míg kis részben megváltoztatta. Cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés/felülvizsgálat iránt 11 esetben terjesztettünk elő keresetlevelet. Nem kezdeményeztünk pert: - gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése iránt, illetve szülői felügyelet megszüntetése, avagy visszaállítása iránt, - számadási kötelezettség, illetve számadás helyességének megállapítása iránt. 4.6. Feljelentések A Hivatal 2 esetben kezdeményezett büntetőeljárást, 1 esetben kiskorú sérelmére elkövetett szexuális visszaélés bűntett elkövetése miatt tettünk feljelentést, mely büntetőeljárást megszüntették. A másik esetben kiskorú veszélyeztetése miatt tett a gyámhivatal feljelentést, mely büntetőeljárást szintén bűncselekmény hiánya miatt megszüntették. 4.7. Szülői felügyeleti joggal, gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskörök A kapcsolattartás szabályozására és a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó számadatokat a Táblázat tartalmazza. 4 esetben 5 gyermeket érintően járultunk hozzá családba fogadáshoz és 10 esetben felülvizsgáltuk a családba fogadást, melynek során 8 esetben a fenntartás mellett döntöttünk, 1 esetben megszüntettük a családba fogadást és 1 esetben még folyik a felülvizsgálati eljárás. 1 esetben engedélyeztük a szülői ház elhagyását. 1 esetben érkezett kérelem megelőlegezett gyermektartásdíj fizetésre kötelezett által meg nem térített összeg részletfizetése iránti, mely kérelemnek helyt adtunk és 5 részletben engedélyeztük a visszafizetést. Kötelezett által meg nem térített összeg elengedésére, illetve csökkentésére nem érkezett kérelem. Továbbá 1 esetben érkezett kérelem gyermektartásdíjra jogosult részéről a jogosulatlanul felvett gyermektartásdíj részletben történő visszafizetése iránt, mely részletfizetést szintén engedélyeztünk. 1 esetben kérték tanköteles gyermek művészeti tevékenység keretében történő foglalkoztatásának engedélyezését. Nem indult eljárás:

186

- olyan szülői felügyeleti jog körébe tartozó kérdés vonatkozásában, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, - gyermek végleges külföldre történő távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránt, - 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése iránt, - tartásdíj külföldön való behajtása iránt, - tanköteles gyermek sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatás engedélyezése iránt. 4.8. Gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos feladat- és hatáskörök A gyám- és gondnokrendelésre vonatkozó részletes adatokat a Táblázat tartalmazza. 37 személy esetében rendeltünk gondnokot, ebből 4 esetben hivatásos gondnokot, 24 esetben egyéb gondnokot (ügygondnokot/eseti gondnokot stb.), 3 esetben ideiglenes gondnokot és 1 esetben zárgondnokot rendelünk. Itt tüntettük fel az eseti gyám rendelés számát is, mely a múlt évben 5 volt. Gondnokot tisztségéből nem kellett elmozdítani. Egy hivatásos gondnok jelezte, hogy megromlott egészsége miatt a jövőben nem kívánja ellátni a gondnoki tisztséget. Az új gondnok személyének kiválasztására és alkalmazására a szükséges intézkedések megtörténtek. Előzetes jognyilatkozattal gyámhivatalnak eljárnia.

és

támogatott

döntéshozatallal

kapcsolatban

nem

kellett

a

4.9. Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök A gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos jóváhagyásokat a Táblázat tartalmazza. 24 ügyben döntöttünk gyermek és gondnokolt készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről/felhasználásáról. 59 esetben bíráltunk el rendszeres/eseti/végszámadást. Az örökség visszautasításával kapcsolatos szülői jognyilatkozat jóváhagyása iránt eljárás nem indult. Közjegyzők részéről sem érkezett megkeresés ilyen tárgyban, tehát elmondható, hogy a beszámolási időszakban hatásköri vita a Hivatal és a közjegyzők között nem merült fel, mint ahogy az a korábbi években előfordult. A jogszabályi rendelkezésnek megfelelően 2014. szeptember 15-ig kellett a vagyonkiadásokról gondoskodnunk, melyet érintően 43 döntést hoztunk. Nem indult eljárás: - gyám, gondnok vagyon- és bérlakás kezelésével kapcsolatos jognyilatkozat érvényességéhez szükséges jóváhagyás iránt, - a szülői vagyonkezelés rendszeres felügyelet alá vonása iránt, - hagyatéki eljárás közreműködése érdekében.

187

4.10. A Ket. 51. § (2b), 54. § (4c) és 54.§ (5) bekezdéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátása Ilyen eljárást a Hivatalnál nem kezdeményeztek. 5. Panaszkezelés Egyedi ügyben ügyféli panasz alapján az ügyészség folytatott törvényességi ellenőrzést, melynek során az ügyintézési határidők mulasztása miatt az ügyész jelzéssel élt. A jelzés megvizsgálása során megállapításra került, hogy az adott ügyben a tényállás teljes körű feltárása érdekében az ügyintéző folyamatosan eljárási cselekményeket végzett, ebben az ügyintéző nem mulasztott, az eljárása jogszabályszerű volt. Kétségtelen tény azonban, hogy míg a tényállás teljes körűen feltárásra került 2013. szeptember 9-én, addig az érdemi döntés meghozatala csak 2013. november 13-án történt meg. Eljáró ügyintéző a késedelem okaként a túlterheltségét jelölte meg, illetőleg beszámolt arról is, hogy az ügyben azonnali intézkedést igénylő súlyos veszélyeztetettség nem került feltárásra. A Hivatal az ügyészség jelzését egyébként elfogadta. Az ügyben tett intézkedések: 1. Az ügyintézőt felhívtam, hogy amennyiben a tényállás teljes körűen feltárásra került, akkor az érdemi döntést túlterheltsége mellett is igyekezzen mihamarabb meghozni, azzal ne késlekedjen. 2. Jelen jelzésről tájékoztattam az illetékes szerveket és újfent kértem, hogy biztosítsanak további létszámot a jogszabályoknak megfelelő működés érdekében. 6. Bírósági eljárások tapasztalatai Szülői felügyelet rendezése (gyermek elhelyezése) iránti perek: Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy ezek a elhúzódnak, mivel azokat a bíróság ugyanúgy kezeli, mint más egyéb, például szerződéses pereket. A perek elhúzódása egyáltalán nem áll a kiskorúak érdekében, éppen ezért célszerű lenne olyan jogi szabályozás, amely a bíróságot soron kívüli eljárásra kötelezné. A per alatt ideiglenes intézkedéssel szabályozza a bíróság a folyamatos és az időszakos szülői kapcsolattartást, illetőleg azok megváltoztatását is, mely döntések minden esetben fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóak. Fellebbezés esetén a II. fokú eljárás több hónapig húzódhat, melynek során a II. fokú szerv már olyan kapcsolattartást vizsgál felül, amelyet több hónapja alkalmazni kell. A Pp. szabályai rugalmatlanok, belekényszerítik a jogviszony alanyait az alkalmazásba függetlenül attól, hogy a szabályozás a gyermek érdekében áll-e. A közigazgatási eljárásban kapcsolattartás szabályozása esetén a döntés csak akkor végrehajtható, ha az jogerőre emelkedett. A gyámhivatal véleménye, hogy a közigazgatási eljárásban a jogalkotó a kapcsolattartás szabályozásakor a gyermekek érdekét jobban figyelembe veszi, mint a polgári peres eljárásokban. Amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezés megalapozott és jogszerű volt, és azok fenntartása mellett kell dönteni, akkor a gyámhivatal nem mérlegelhet, mivel jogszabály írja elő, hogy amennyiben fenntartja a szülőnél vagy 3. személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezést, akkor hivatalból kezdeményeznie kell a gyermek elhelyezés/elhelyezés megváltoztatása iránti pert. Fontos kiemelni, hogy a keresetlevél benyújtását megalapozza egy közigazgatási határozat (az ideiglenes hatályú elhelyezést fenntartó határozat), mely ellen az ügyfelek jogorvoslati kérelemmel

188

fordulhatnak. Amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezést fenntartó határozat jogerőre emelkedik, akkor a gyámhivatali kereset előterjesztésének jogszerűségét egy jogerős közigazgatási határozat támasztja alá. A gyámhivatal véleménye a továbbiakban is az, hogy a több évig elhúzódó perekben a szülő vagy a 3. személy körülményei jelentősen megváltozhatnak, ezért nem jósolható meg előre, hogy a Hivatal az évekig elhúzódó pereket biztosan megnyeri. Amennyiben önhibáján kívül a Hivatal pert veszít, akkor az összes perköltséget állnia kell, ami több százezer, avagy millió Forint lehet, függetlenül attól, hogy a kereset előterjesztése hivatali kötelezettsége volt és a kereset benyújtásának jogszerűségét jogerős közigazgatási határozat támasztotta alá. Álláspontunk szerint ez különösen méltánytalan a járási gyámhivatalokkal szemben. A jelenleg hatályos szabályozás szerint csak természetes személy részesülhet személyes költségmentességben, jogi személyt nem illet meg költségmentesség. A gyermek elhelyezési per nem élvez tárgyi költségmentességet, a peres feleket csupán tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, ezért javasoljuk, hogy a járási gyámhivatalok a fentiekben kifejtett okok miatt a hivatalból indítandó perekben kapjanak költségmentességet. Gondnoksági perek: Az új Ptk. jelentősen módosította a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési pereket. Nehézséget okoz a keresetlevél elkészítése a tekintetben, hogy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés során a gyámhivatalnak kell az ügycsoportokat megneveznie. Azt is tapasztaljuk, hogy a pszichiátriai gondozók még nincsenek tisztában az új Ptk. szabályaival, mert a korábbi fogalmak szerint készítik el a szakorvosi véleményüket. A Gyer. 145.§ (3) bekezdése 2014. március 15-én megváltozott olyképpen, hogy a gyámhivatalnak a keresetleveléhez nem kell már csatolnia a gondnokság alá helyezendő személy születési anyakönyvi kivonatát vagy másolatát. A perek nagy részében ez a jogszabályváltozás nem okozott gondot, azonban néhány perben a bíróság felhívta a gyámhivatalt, hogy pótlólag csatolja az alperes születési anyakönyvi kivonatának adattartamát, mert ennek hiányában idézés kibocsátása nélkül elutasítja a keresetünket. A bíróság felhívása alapján belföldi jogsegély útján kellene az anyakönyvi hivatalt megkeresnünk, azonban a belföldi jogsegély elkészítése során gondot okoz, hogy nem tudunk jogszabályhelyre hivatkozni. Emiatt áthidaló megoldásként csak egyszerű levélben keressük meg az anyakönyvi hivatalt és hozzácsatoljuk a bíróság felhívását. 7. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok, tapasztalatok A Hivatal továbbra is kéri a gyermekjóléti szolgálatokat, hogy a családok problémáit tárgyaló esetmegbeszéléseken meghívottként részt vehessen. A gyámhivatal véleménye ugyanis az, hogy az esetmegbeszélésen olyan preventív team munka folyhat, amely által a kiskorúak bűnelkövetése még csírájában elfojtható. A helyi rendőrőrs bűnmegelőzési előadójával a kapcsolat kiváló, szükség szerint azonnal vagy telefonon, vagy személyesen folytat a gyámhivatal egyeztetést. 8. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A Kormányhivatal megyei és járási szintű szerveivel a Hivatal kapcsolata továbbra is kiváló. A Mórahalmi Járási Hivatal Törzsszervével a kapcsolat mindennapos, míg a folyamatban lévő ügyekben gyakran egyeztetünk a társhatóságokkal. A Gyermekjóléti Szolgálatokkal mind személyesen, mind telefonon napi kapcsolatban állunk, az ügyekről folyamatosan tájékoztatjuk egymást. A Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok

189

Igazgatóságával, valamint a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval, a Rendőrséggel is szoros, hatékony együttműködés szerint dolgozunk. Az RTL Klub Híradó című műsorától érkezett egy ügyben megkeresés, azonban a folyamatban lévő ügyre tekintettel a Hivatal nem kívánt nyilatkozatot tenni. A megkeresésről egyébként tájékoztattuk a Kormányhivatal illetékeseit is. 9. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések eredménye Az Emberi Erőforrások Minisztériuma folytatott a II. fokú szerv közreműködésével célvizsgálatot az átmeneti és tartós nevelt gyermekek nevelésbe vételének felülvizsgálata iránti ügyekben. A célvizsgálatnak eleget tettünk, a szükséges adatszolgáltatást elkészítettük. 10. Az éves munkaterv teljesítése Az éves munkatervnek megfelelően tervezett feladatok nagy részét elvégeztük. Fennakadást az új Ptk. szerinti 1982. december 31. előtt, elrendelt - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó - határozatok felülvizsgálata iránti perek megindítása terén tapasztaltunk, mert nem minden esetben tudtunk 2014. december 31-ig keresetet előterjeszteni. Ennek oka pedig az volt, hogy 2014. december 31-ig nem érkeztek meg az ügyben kiküldött megkeresésekre a válaszok. 11. Hátralékos ügyintézés adatai, okai, megszüntetésre tett intézkedések ismertetése Hatóságomnál az iratmennyiséget tekintve 87 ügyben találtunk hátralékot, amelynek megoszlása az alábbi: • gondnoksági ügyekben: -69 ügyben a rendszeres számadás nem került elfogadásra, -15 ügyben a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára nem került sor, • egyéb 3 ügyben van még elmaradásunk. Az elmaradások okai az alábbiak: 1. Az ügyiratforgalomban az előző évhez képes 12%-os növekedés történt. 2. A járási gyámhivatal a várt – javasolt - létszámnál kevesebb fővel működött egész évben. 3. A KAB-os képzések, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemi képzés miatt az ügyintézőknek tanulmányi kötelezettségeik is voltak, amelyeknek eleget kellett tenniük. 4. Egy ügyintéző 2014-ben 4 hónapig egészségügyi okok miatt tartósan távol volt. Esetében 109 főszámú folyamatban lévő ügyirat (ez nyilván alszámokat is figyelembe véve több ügyet jelent) esetében kellett a helyettesítést megoldani, amely komoly kihívást jelentett, hiszen a helyettesítő ügyintézőnek először át kellett tanulmányoznia az adott ügyet, csak ezt követően tudott intézkedni. A gyámügyi ügyiratok jellegzetessége pedig, hogy az iratanyagok igen terjedelmesek, egy ügyirat elolvasása több órát, akár napot is igénybe vehet. 5. A Hivatal illetékességi területén három olyan intézmény is működik, ahol cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyek élnek, ebből kifolyólag a gondnokoltak száma, illetve a számadásra kötelezett gondnokok száma magas. (A hátralék 79%-a a számadások elfogadásának hiányából adódik). Az ügyintézők lelkiismeretesen, szabadidejük rovására végzik a munkájukat. A túlórák állandósulása mellett is képződött hátralék, amelyek elsősorban olyan ügyekből származnak,

190

amelyek elbírálása nem jár az ügyfelek számára hátránnyal. A túlterheltség miatt a Hivatal az ügyeket fontossági sorrendben bírálja el. A Hivatal folyamatosan jelezte a létszámból adódó működési problémákat. A Kormányhivatal vezetése ennek orvoslására a létszámunkat 1 fővel megemelte. A hátralék ledolgozására a létszámemelés, valamint a tartósan távollévő ügyintéző visszatérése révén nagy esély van. 12. Egyebek (képzések, szakmai fórumok, adatszolgáltatások stb.) 12.1. Képzések és szakmai fórumok Képzések: Egy ügyintéző tanulmányi szerződés keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szociális igazgatás szakon tanulmányokat folytatott, melyet eredményesen befejezett. A Hivatal munkatársai közül 1 fő vett részt KAB-os képzésen, míg 1,75 fő vett részt KAB MIK (munkába illesztő képzésen). 2 fő vett részt Budapesten a „Helyi közigazgatási szakemberképzés 4.” című, EIA/2013/3.7.4. számú projekt keretein belül megrendezésre kerülő migráns specifikus képzésen. 2014. március 19-én az Új jogtár képzésen vettünk részt. 3 ügyintéző vett részt „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban” elnevezésű egy hetes továbbképzésen. Szakmai fórumok: 2014. január 28-án részt vettünk a Szegedi Törvényszék szervezésében megrendezésre kerülő és a gondnokság alá helyezési eljárásban a választójog gyakorlására kiterjedő belátási képesség vizsgálatára vonatkozó bírósági gyakorlat témakörében folytatott tanácskozáson. 2014. március 25-én megjelentünk a Csongrád megyei összefogás és áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében című pályázat keretében megalakult Áldozatvédelmi Kabinet ülésén. 2014. április 25-én a Homokháti Szociális Központ által megrendezésre kerülő és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságával történő egyeztetésen vettünk részt. 2014. május 21-én a IV. Ágota Országos Gyermekvédelmi Konferencián is megjelentünk. 2014. június 26-án a CSMKH Szociális és Gyámhivatal szervezésében bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából megrendezett egyeztető értekezleten vettünk részt. 2014. szeptember 9-én megjelentünk a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezésében megrendezett „Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében” témájú záró konferencián. 2014. október 21-én a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal történő egyeztetésen vettünk részt. 2014. december 5-én részt vettünk a Szociális Munka Világnapja alkalmából szervezett HKTT. Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ rendezvényén.

191

A Gyermekjóléti Szolgálatok által szervezett általában havi-kéthavi rendszerességgel megszervezett esetmegbeszéléseken is részt veszünk. A Hivatal minden egyes alkalommal megjelent a II. fokú szerv által tartott vezetői értekezleteken, egyeztetéseken (2014. február 3., február 20., május 26., június 26., november 11.,), illetve a járási hivatalvezető által szervezett vezetői értekezleteken, szakmai konzultációkon (2014. január 28., március 18., május 27., július 18., augusztus 4., szeptember 2., szeptember 19., október 14., november 18., december 12.)

12.2. Adatszolgáltatások Az alábbi adatszolgáltatásokat végeztünk: - a 2014. évi várható bevételekkel, - érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátásával és az átmeneti nevelésbe vett 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatónak nyilvánítása iránti intézkedésekkel, - a 2013. évi követelés megállapítása és értékelése érdekében az otthonteremtési támogatásokkal, - ügyiratforgalmi adatokkal, - a gyermek ideiglenes gondozási helyre vitele során felmerülő rendőrségi jelenléttel, - az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteléséről, - az OSAP 2143 adatgyűjtés a 2013. tárgyévvel, a gondnokság alá helyezés iránti eljárással összefüggő ingatlan-nyilvántartási eljárásokkal, - a gondnokság alá helyezési eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével, - az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült jelentéssel, - ügyfélszolgálati időn belül az ügyfelek megoszlásával, - szervezeti egység feladataival (feladatmátrix), - folyamatban lévő peres ügyekkel, - KÉR bevezetésével, - a hivatásos gondnokokkal kapcsolatban. 12.3. Ügyfélforgalom A napi jelentésekből összesíthető az ügyfélforgalom, amely 2014. évben az alábbiak szerint alakult: Elektronikus úton: 18 fő Személyesen: 1335 fő Telefonon: 1387 fő Összesen: 2740 fő A személyesen megjelent ügyfelek esetében meghallgatásukról 346 esetben vettünk fel jegyzőkönyvet és 59 esetben tartottunk tárgyalást. 12.4. Kihelyezett ügyfélfogadás A gyámhivatal folytatja a jogelődje által még 1998-ban elkezdett kihelyezett ügyfélfogadásokat, amelyek pluszszolgáltatások az ügyfelek részére, és amely a megyében továbbra is egyedülálló. A kihelyezett ügyfélfogadások megtartását az alábbiak miatt tartjuk fontosnak: - mivel az ügyfélkörünk jelentős része nehéz anyagi körülmények között él, célunk, hogy további költségekkel (utazási költséggel) ne terheljük őket, - az „ügyfélbarát” közigazgatás jellegét tudjuk erősíteni,

192

- a korábbi gyakorlat szerinti kihelyezett ügyfélfogadások fenntartásával az ügyfelek nem veszik észre a változásokat, nem érinti őket hátrányosan a járási rendszer kialakulása, - az elsősorban Szeged központú közlekedésből eredő hátrányokat tudjuk kiküszöbölni, - a kihelyezett ügyfélfogadások során készítjük el a környezettanulmányokat, így költségeket tudunk megtakarítani, - személyesen tudunk szakmai kapcsolatot kiépíteni a helyi gyermekjóléti szolgálat/jelzőrendszeri tagokkal, - az adott településen a problémás családokról informális úton tájékozódni tudunk. A kihelyezett ügyfélfogadás rendjét a Táblázat tartalmazza.

Mórahalom, 2015. január 23. Dr. Csala Éva hivatalvezető

1.) A kihelyezett ügyfélfogadások jelenlegi rendje:

Települések

Hetente

Ügyrend 8.§ (3) bekezdése szerinti ügyekben Ásotthalom Öttömös Pusztamérges kedd 8-9 h Ruzsa Üllés szerda 12:30-16 h Bordány Forráskút Zákányszék

Páros héten

hétfő

Páratlan héten

A hónap utolsó páratlan hetében Ügyrend 8.§ (4) bekezdése szerinti ügyekben

9 - 12 h

szerda 9 - 10 h szerda 1030 - 12 h szerda

13 - 16 h

péntek

8 – 12 h

csütörtök 12 - 15 h péntek

9 – 12 h

Megjegyzés: Öttömösön és Zsombón az ügysegédi ügyintéző helyben tart ügyfélfogadást.

193

2.) Ügyiratforgalom alakulása grafikusan

A) 2013. és 2014. év összehasonlítása

Az összes ügyiratforgalomban az előző évhez képest 12%-os növekedés figyelhető meg.

B) Az iktatott ügyiratok számának alakulása 2003. évtől kezdődően

Évről évre azt tapasztaljuk, hogy az ügyiratforgalom folyamatosan emelkedik. Ha a 2014. évet összehasonlítjuk a 2003-as évvel, akkor a 250%-os növekedés igen szembetűnő.

194

2013. év

2014. év

Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen

774

818

Ebből: - határozat

478

387

296

431

774

818

4

3

0

1

4

1

0

0

0

0

0

1

4951

5557

853

789

4098

4768

10

4

5

2

2

1

Gyámhatósági döntések száma

- végzés Ebből: I. fokú döntések száma Államigazgatási úton megtámadott döntések száma Megtámadott döntések számából: −

saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

−

helybenhagyott

−

jogsértés miatt megváltoztatott

−

megsemmisített

−

jogorvoslati eljárás még folyamatban van

Bejövő ügyiratforgalmi adatok Iktatott bejövő gyámhatósági ügyiratok száma összesen Ebből: - főszám - alszám Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött Ebből: - apai elismerések száma - apaság bírósági megállapítása

195

- képzelt apai adatok megállapításának száma

3

1

1

1

14

5

9

2

5

3

6

6

1

4

5

2

A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma

3

3

Ebből:

2

1

1

0

- gyermekvédelmi közvetítői(mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése

0

0

- a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás

0

2

0

0

43

16

7

4

36

12

0

0

Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma Ebből: - gyámhivatal által elrendelt - más szerv által elrendelt Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma Ebből: - határozattal befejezett ügyek száma - egyezséggel befejezett ügyek száma

- figyelmeztetések

- végrehajtási bírságok száma - igazolt költségek viselésére kötelezések száma Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma: Ebből: - ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak - átmeneti neveltek

(nevelésbe vett)

196

- tartós neveltek (nevelésbe vett) Gondozási helyen szabályozták:

9

2

5

1

4

1

0

0

34

14

2

3

32

11

0

0

Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

7

10

Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

0

0

Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma

7

4

Megszűnt utógondozások száma

6

9

A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére indult kérelmek száma

4

2

Ebből: elutasított kérelmek

0

0

Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma

4

2

Megszűnt utógondozói ellátások száma

4

6

Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma

20

19

Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma

8

9

Ebből: - ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak - átmeneti neveltek (nevelésbe vettek) - tartós neveltek (nevelésbe vettek)

Nem gondozási helyen szabályozták: Ebből: - ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak - átmeneti neveltek (nevelésbe vettek) - tartós neveltek (nevelésbe vettek)

Utógondozás elrendelése

Utógondozói ellátás elrendelése

Gyámság

Gondnokság

197

Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma

12

5

8

3

4

1

4

1

0

0

47

37

2

4

43

24

- egyéb gondnok (nem hivatásos gondnok, ügygondnok, eseti gondnok, méhmagzat gondnok, stb.)

1

3

- ideiglenes gondnok

1

1

-

5

17

11

- kiskorúak száma

250

201

- gondnokoltak száma

112

71

65

52

71303

73051

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van

0

1

- az értékpapír névértéke (ezer Ft)

0

90

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van

5

6

83

83

50938

55356

Ebből: - kizáró - korlátozó: - általánosan korlátozott - egyes ügycsoportok tekintetében korlátozott Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot (gond.csere is) Ebből: - hivatásos gondnok lett kirendelve

- zárgondnok - eseti gyám Vagyoni ügyek Vagyoni jóváhagyással kapcsolatos jóváhagyott ügyek száma Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos:

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van - betétbe helyezett összeg (ezer Ft)

Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van - betétbe helyezett összeg (ezer Ft)

198

Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van

2

1

4130

4000

0

1

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma

5

9

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma

0

0

11

12

0

0

9

6

0

0

0

1

2

5

34

26

4599

4140

Megszűnt megelőlegezések

4

11

Folyósítás felfüggesztése

1

2

Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben

4

1

Elutasítások száma

0

0

Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma

4

8

4889

1747

- az értékpapír névértéke (ezer Ft) Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van Örökbefogadás

Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás Ebből: - elutasított kérelmek száma - folyamatban lévő ügyek száma - megszűnt eljárások - egyéb (pl. kérelem-visszavonás) - megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft)

Otthonteremtési támogatás

Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban)

14. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről A JÁRÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI, AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÉRTÉKELÉSE A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (továbbiakban Hivatal) a végleges formájában sikeresen felállt, minden rendben zajlott, az összes álláshely betöltésre került. Problémák nem merültek fel. A Hivatal nem látott el olyan feladatot, ami nem tartozott szorosan a feladat- és hatáskörébe. A korábbi beszámolókban foglaltakat fenntartva a Hivatal a működéséről az alábbiak szerint teszi meg a beszámolóját a 2014. évi működéséről. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Hivatal létszáma 2014. december 24. napja óta a Miniszterelnökséget vezető miniszter fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (XII.23.) MvM utasítása alapján 36 fő. A korábbi 31 főhöz képest ez a létszámváltozást nem eredményezett, tekintettel arra, hogy az ügykezelői feladatokat ellátó munkatársak kerültek ezáltal a gyámhivatal létszámállományába. A személyi feltételekben az alábbi változások történtek. 2014. augusztus 31. napján kettő kollega munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. 2014. november 23. napjától és 2014. november 30. napjától újabb, 8 órás két kolléga munkaviszonya szűnt meg a gyámhivatalnál áthelyezéssel. 2015. január 01. naptól a Gyermekvédelmi Osztályról a 4 órában dolgozó, határozott idejű státuszban foglalkoztatott kolléga munkaviszonya szűnt meg áthelyezéssel. 2014 novemberében a postázási feladatokat ellátó ügykezelő kollégák közül 1 fő a Kormányhivatalon belül másik szervezeti egységhez került áthelyezésre, így 1 fővel kevesebb ember látja el a postázási feladatokat. Az iktatóból 2014 novemberében egy 8 órás státuszban foglalkoztatott, más szervezeti egységnél állományban lévő ügykezelő kolléga távozott, a munkaviszonyát megszüntették. Az iktatás naprakészségét akadályozza, és szükséges lenne egy fő ügykezelő 8 órában történő foglalkoztatása iktatási munkakör betöltésére. 2014 decemberében egy kolléga érkezett a Gyámügyi Osztályra 8 órás munkakör betöltésére. 2015. január 04. naptól közös megegyezéssel megszűnt egy fő, a postázási, nyilvántartási feladatokat ellátó ügykezelő kolléga munkaviszonya. Ez a kolléga volt, aki a legtöbb feladatot ellátta a postázóban, illetve a legnagyobb szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezett. Így a távozása indokolttá tenné egy nagy szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező ügykezelő kolléga alkalmazását.

200

2015 januárjában kettő 8 órás kolléga érkezett a Gyámügyi Osztályra 8 órás munkakör betöltésére. A közös megegyezéssel, illetve áthelyezéssel távozó kollégák a magasabb jövedelemért váltottak munkahelyet. A Hivatalnál feladatot ellátó ügyviteli alkalmazottak: 4 fő ügykezelő és 2 fő iktatós kolléga. Az ügykezelő kollegák 8 órában látják el a feladatukat. 5 fő megváltozott munkaképességű személy látott el ügykezelői és iktatós feladatokat napi 4 órában. Az adminisztrációs feladatok számának növekedése túl sok embert gyakran von ki a napi munkavégzésből, így a munkakörbe tartozó feladatok ellátása jelentősen meg van nehezítve. A Hivatal szervezeti rendszerében 2013. október 01. napja óta változás nem történt. BELSŐ MUNKA SZERVEZÉSE A Hivatalban továbbra is működik a mentori rendszer. A Gyámügyi Osztályt az ügyrend szerint tizennégy fő alkotja. Két kollega a jogi végzettséghez szükséges tanulmányait a munkavégzés mellett folytatja. Rajtuk kívül mindenki jogász végzettségű. A kollégák segítését az osztályvezető továbbra is a korábbiaknak megfelelően látja el: munkaidőben folyamatosan a kollégák rendelkezésére áll, és egyedi ügyekben a kérdéseikkel bármikor felkereshetik őt. Bizonyos típusú ügyekben a hivatalvezetővel történő közös megbeszélésekre is, valamint rendszeresen osztályértekezlet megtartására is sor került. A mentori rendszer továbbra is működik. Ezen a területen változás nem történt. Az ügyintézők munkáját megnehezíti, hogy sok tapasztalattal rendelkező ügyintéző távozott már a gyámhivatalból, és a helyükre érkező új, gyámügyi munka területén szerzett tapasztalattal leginkább nem rendelkező ügyintézőket be kell újra és újra tanítani, ami a régi dolgozók munkavégzésre fordítható idejét jelentősen csökkenti. A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvre (továbbiakban Ptk.) tekintettel továbbra is szükségesnek látjuk egyeztetni a bírósággal, a pszichiátriai gondozóval, a földhivatallal, a szakértőkkel és a családsegítő szolgálattal a jó gyakorlat kialakítása érdekében. Továbbá egyeztetést sürgetne a Szakmai Kollégium Pszichiátria és Pszichoterápia Tanácsadó Testületének (Tagozatának) hatósági felkérésére készített pszichiátriai szakvéleményekkel kapcsolatban megfogalmazott, és a gyámhivatal rendelkezésére álló állásfoglalása, melyből kiemelte az SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, hogy „A Szolgáltató (vagyis a Klinikánk) nem hatóság,…..főszabályként csak olyan személyről adható szakorvosi vélemény, aki aktuálisan a szolgáltató kezelése alatt áll. A szakorvosi vélemény tartalma nem terjedhet ki azokra a kérdésekre, amelyek igazságügyi szakértői kompetenciakörbe tartoznak.”. A szakorvosi vélemény elkészítése az állásfoglalás értelmében díjkötelessé vált, ami a munkavégzésben problémát vetetett fel, és a kérdés mihamarabbi rendezése indokolt.

200

201

2014. július 01. napjától a gyámhivatallal együtt dolgozó hivatásos gondnokok látszáma 2 fővel bővült, jelenleg nyolc fő hivatásos gondnok végzi a tevékenységét a Szegedi Járási Gyámhivatal illetékességi területén. Jelentősen nő azon ügyfelek száma, amikor hivatásos gondnokot kell rendelni. Figyelemmel arra, hogy Csongrád Megye egész terültén elláthatnak feladatot a Csongrád Megyei Kormányhivatal foglalkoztatásában álló hivatásos gondnokok, a Szociális és Gyámhivatal egy táblázatot bocsátott az összes járási gyámhivatal részére, mely tartalmazza járási hivatalonként az ott feladatellátását végző hivatásos gondnok nevét és azt, hogy adott hónapban hány gondnokolt vonatkozásában lát el feladatokat. Álláspontunk szerint szükséges lenne a foglalkoztatott hivatásos gondnokok létszámát növelni, új hivatásos gondnokokat képezni, figyelemmel a hivatásos gondnokrendelést igénylő ügyfelek számának a gyors emelkedésére. A jelentős jogszabályi változásra tekintettel indokolt lenne szakmai képzések szervezése és azokon minden, ügyintézéssel foglalkozó kollégának résztvennie. A gyermektartásdíj megelőlegezési és az otthonteremtési támogatási ügyek vitelét továbbra is öt kolléga végzi, 2013. október 01. napjától az akkor felállt Pénzbeli Ellátások Osztályán belül. Az ügyintézők a pénzbeli ellátásokon kívül a többi gyámhivatali hatáskörbe tartozó ügytípusban is eljárnak. Az osztály működési mechanizmusait megtartotta, abban jelentős változás nincsen. Jogszabályváltozások esetén az egységes értelmezés, eljárási rend kialakítása megtörténik. A CSMKH PFO-val történt egyeztetések a jogosulatlanul, kétszeresen, valamint a jogosulatlanul, rosszhiszeműen felvett ellátások visszafizetése esetén a végrehajtás menetéről, a feladat címzettjéről témakörben eredményt ezidáig nem hoztak, megoldatlan ezen tartozások behajtása. A gyámhivatalnak, mint első fokon eljáró hatóságnak sem technikai, sem személyi kapacitás nem áll rendelkezésre. 2014. évben új feladatként jelentkezett a gyámhivatalnál a havi folyósításhoz szükséges utalóállományok elkészítése, illetve év végén a jogszabály által szintén a folyósító szerv feladati közé sorolt havi igényléshez szükséges igénylőlapok elkészítése, és ezekkel az anyagi felelősség leosztása. Az utalóállományok elkészítéséhez szükséges JwinSzoc program megismeréséhez segítséget nem kaptunk, azt a Pénzbeli Ellátások Osztályának osztályvezetője kezeli. Továbbra is azt tudjuk elmondani, hogy a 2014. évre tervezett, nem napi munkát érintő, jogszabályi kötelező feladatok körébe nem tartozó, magunknak jelölt célok (szakmai találkozó a megyében dolgozó utógondozókkal az otthonteremtési támogatás kérdésében, a megyében működő járási gyámhivatalokkal való gyakorlat egységesítésben részt vállalás, ennek érdekében találkozás, a gyakorlati tapasztalatok megosztása, egységes eljárási rend, esetleg „jógyakorlat” kidolgozása, szükségesnek mutatkozó jogszabálymódosítás kezdeményezése) megvalósítása a társterületeken dolgozók leterheltsége, a bevonandó szereplők egyéb feladatai miatt elmaradt. A gyámhivatal kezdeményezései ez irányokba nem találtak támogatásra. Jó irányú változások 2015. évben remélhetőek. Összességében elmondható, hogy a folyamatok túlbonyolítása, a szakmai kommunikáció szükségtelen elnehezítése komoly nehézséget okoz a napi munkában.

201

202

A jövőben ránk váró feladatok – és egyben terveink e tárgyban - a pénzbeli ellátások körében az alábbiak. Továbbra is szorgalmazzuk a jogosulatlanul, kétszeresen/rosszhiszeműen felvett megelőlegezett gyermektartásdíj, jogosulatlanul, rosszhiszeműen felvett otthonteremtési támogatás végrehajtása céljából, a CSMKH PFO kompetenciájába tartozó intézkedések (önálló bírósági végrehajtóval való megállapodás) megtételét, azt követően a végrehajtások céljából szükségeseket mi magunk is haladéktalanul megtesszük. Az otthonteremtési támogatás tárgyában szakmai találkozó szükségességét fogjuk továbbra is hangsúlyozni a megyében utógondozói feladatokat is ellátó nevelőszülői tanácsadókkal, figyelemmel a jogszabályváltozásokra, valamint arra, hogy az utógondozói munkakör megszüntetésével e faladatba nagyon sok, korábban ezzel nem foglalkozó, munkatárs került bevonásra. Továbbra is tervezzük, hogy a CSMKH Szociális és Gyámhivatala által összehívott gyámhivatal vezetői értekezleten megosztani tapasztalatainkat a többi gyámhivatallal, felvetéseikkel kiegészítve dolgoznánk ki a további eljárási rendet és egységesítenénk a pénzbeli ellátások vonatkozásában irányadó – folyósítást, behajtást érintő - gyakorlatot a megyében. Távolabbi célunk a megyei gyakorlat teljes egységesítése e két ellátás vonatkozásában a szociális és gyámhivatal közreműködésével, a tapasztalatok cseréjével kezdve, majd közös munka során kialakítandó teljes gyakorlategységesítéssel. 2015. évben a gyermektartásdíj megelőlegezése tárgyában a járási gyámhivataloknál jelentkező igény alapján sor került már találkozásra a gyakorlat egységesítése céljából. A CSMKH PFO és a szociális és gyámhivatal közreműködésével a korábban kidolgozott (folyósítást, behajtást érintő) eljárási rend teljes átfésülése, módosítása a 2013-as és 2014-es év gyakorlata hozta tapasztalatok és jogszabályváltozások tükrében, szintén célunk. Ebben a tárgyban a CSMKH PFO – többszöri jelzésünkre – 2015. évben tett kezdeményezéseket. Kifogásoljuk, hogy a CSMKH PFO szakmai egyeztetés nélkül jogszabályi alapot nélkülöző egyoldalú utasításokkal újabb és újabb feladatokat ró a járási gyámhivatalokra. Ezt követően, amennyiben a folyamatok végén jogszabálymódosítást érzünk szükségesnek, ez irányban javaslatot fogunk tenni a CSMKH Szociális és Gyámhivatala felé. Szükséges megjegyezni, hogy a fenti feladatok azonban a napi leterheltség mellett, az állandó változó jogszabályi környezet, szervezeti változások miatt többnyire utolsó sorba sorolódnak, a mennyiségi munkavégzés mellett, az elnehezülő eljárások mellett, a napi eszköz hiánnyal küszködve nagyon nehéz a szakmai színvonalat is megtartani. E körben az érdemi szakmai képzés, fórum hiánya miatt lehetetlen az alapos, egységes gyakorlaton alapuló munka. A gyámhivatal 2013. október 1. napjától kezdődően négy osztályra tagozódva működik. A Gyermekvédelmi Osztályt öt felsőfokú végzettségű munkatárs alkotja, mely létszámból jogi végzettsége két dolgozónak van. Gyermekvédelmi területen tapasztalatokkal a három új kolléga nem rendelkezik. Betanításuk, betanulásuk a mindennapi munkamenetbe épül, melyet 2014. január 01-től közvetlenül a Hivatalvezető irányít, a kiszignált, soron következő ügyek teljes körű átbeszélésével, a döntéshozatal előtti egyeztetéssel. A döntések átnézése, szükség szerinti javítása is a Hivatalvezető feladata. A jogszabályismeret elmélyítése, egységes szakmai gyakorlat kialakítása érdekében vezetőiértekezleteken történik egységes jogalkalmazás kialakítására törekvő értelmezés, a

202

203

problémák megbeszélése, ezen túlmenően egyedi ügyekben minden ügyintézővel a döntések javítása során kiemelt cél az ismeretanyag bővítése, jó eljárási, tárgyalási gyakorlat kialakítása. A Kríziskezelő és Prevenciós Osztályt 2014. decemberi állapot szerint három felsőfokú végzettségű munkatárs alkotja. Gyermekvédelmi területen szerzett tapasztalatokkal mind a három kolléga rendelkezik. Az osztály munkatársainak szakmai végzettsége: nevelőtanár, általános szociális munkás, mentálhigiénés szakember, humánerőforrás menedzser, családpedagógiai mentor és gyermek-, és ifjúsági felügyelő. A négy osztályos modell bevezetését követően a Kríziskezelő és Prevenciós Osztály az alábbi hatósági feladat- és hatáskörökben jár el: 1) A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel. d) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. 2) A szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők kérésére jegyzőkönyvben rögzíti azon megállapodásukat, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet melyikük gyakorolja. 3) A gyermekek védelme érdekében: a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, - ha erre nincs mód - gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben b) a gyermek családban való nevelkedésének elősegítésére védelembe vételt rendel el c) dönt az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezéséről, felülvizsgálatáról és megszüntetéséről 4) Családvédelmi koordinációért felelős szervként ellátja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti feladatokat. Az osztály a fentebb felsorolt hatósági tevékenységen túl az alábbi feladatokat látja el: 1. Gyámügyi munkatársak szakmai személyiségfejlesztésével hozzájárul a kongruens viselkedés és személyiség kialakulásához, s ez által a hatékony és komplex munkavégzés, valamint a holisztikus ügyfélkezelés megvalósulásához. 2. Tréningek, szupervíziós és szakmai esetmegbeszélő csoportok szervezésével és koordinálásával segítséget nyújt a szakmai, különös tekintettel a kapcsolattartásos ügyekre, valamint az esetleges szervezeten belüli konfliktusok, krízisek feldolgozásához. 3. Ügyfelek számára mentálhigiénés tanácsadás és konzultáció, valamint segítő beszélgetés biztosításával komplex ügyfélkezelést valósít meg. 4. „Szűrő funkció”-ja a lakosság számára: segítő beszélgetés, tanácsadás nyújtásával prevenciós tevékenységet folytat, ügyfélszolgálati feladatokat lát el.

203

204

5. Prevenciós tevékenység keretein belül, a külső oktatási tervben szereplő témakörökben előadásokat tart, oktatási-nevelési intézményben preventív jellegű tevékenységet végez. 6. Preventív jellegű tevékenység keretein belül lakosság, valamint munkatársak számára rekreációra alkalmas rendezvények szervezésében részt vesz. 7. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal INTRAWEB felülete információ-tartalmának szerkesztésében tevékenyen és folyamatosan közreműködik, koordinációs feladatokat lát el. Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény alapján, az elektronikus anyakönyv vezetésére történő áttérés során mutatkozó nehézségek többletmunkát róttak a CSMKH Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalára. Az ügyfélfogadási időben naponta nagy létszámmal jelentek meg szülők és leendő szülők, akik nehezményezték az ügyintézés nehézkességét. A gyámhivatalt jogszabály kötelezi a családi jogállás rendezése kapcsán az apai elismerő nyilatkozat felvételére, azonban a megváltozott jegyzőkönyvi tartalomhoz való hozzájutás akadályokba ütközött. A gyakorlati munka során több alkalommal merültek fel problémák (pl. kettős állampolgárságú anya külföldön született gyermekének – szerb-magyar és német anyakönyvvel rendelkezik - apai elismerő nyilatkozata). Komoly nehézséget okozott továbbá az ügyfélforgalomban, hogy az adatfelvétel az új elektronikus adatlapon kétszer annyi időt vesz igénybe, mint az előző adatlap felvétele. A gyakorlatban az új adatlap hiányosságai is felszínre kerültek (anya, apa anyja neve nincs feltüntetve, hiányzik továbbá az anya, apa pontos lakcíme – csak a város van megadva). Szükségét éreztük annak, hogy a SZMJV Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Csoportja és a járási gyámhivatal között a pontos, helyes jegyzőkönyv felvétel érdekében egyeztetés, szakmai konzultáció történjen. A családi jogállás rendezésének elektronikus anyakönyvre való áttérése során felvettük a kapcsolatot az anyakönyvi csoporttal, valamint hódmezővásárhelyi és makói járás gyámhivatalaival. Konzultációink eredményeként a jegyzőkönyvezés megoldódott. Egyeztetés és szakmai konzultáció a jövőben is szükséges a szervek között. A Kríziskezelő és Prevenciós Osztály vezetője havi szinten tartott osztályértekezleteken beszéli meg a munkatársakkal az aktuális feladatokat, illetve a megoldásra váró problémákat. Osztályunk munkatársai heti (néha napi) szinten végeztek tanácsadást, nyújtottak tájékoztatást és alkalmaztak segítő beszélgetést kliensekkel és kollégákkal. A beszélgetések, tanácsadások, tájékoztatások eredményeként mindenképpen elmondható, hogy továbbra is jól működik a „szűrő funkció”, mert az esetek többségében az ügyfelek nem kezdeményeztek az adott ügyekben hatósági eljárást, problémáikat igyekeztek hatósági beavatkozástól mentesen orvosolni. Elmondható az is, hogy segítségünk hatására a kollégák feszültsége is csökkent. A gyámhivatal munkatársainak rendszeres, havonta megvalósuló szakmai oktatása folyamatosan zajlik, 2014. évben a kollégák nyolc alkalommal tartottak egymásnak oktatást (jogszabályi változások, iktató rendszer használata, stb). Az oktatás a jogszabályi háttér folyamatos változása és a kollégák szakmai fejlődésének biztosítása szempontjából elengedhetetlen a jövőben is. (lsd.2. sz. melléklet)

204

205

TÁRGYI FELTÉTELEK Tárgyi feltételeket tekintve több hónapon át nem volt wc papír, szappan a mosdókban, a takarítás is rendszertelenné vált, ezáltal a higiénés munkakörülmények nem voltak biztosítva. A munkavégzésre szolgáló számítógépek nagyon lassúak, ami szintén megnehezíti a munkát. Szükségesnek látjuk továbbra is az épület akadálymentesítését az ügyfelek érdekében. A gépjármű igénybevételének lehetősége nem volt folyamatosan biztosítva Szeged közigazgatási határán belül, ami a határidőben történő feladatellátást és az ügyintézési határidő betartását nehezítette. A gépjármű igénybevétele csak sürgős esetben valósulhatott meg. A HIVATAL HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK AZ ÉRTÉKELÉSE (LSD: 1. SZ. MELLÉKLET) Rendkívüli munkavégzés keretében a hétvégi készenléttel kapcsolatos feladatokat továbbra is ellátjuk. Probléma merült fel a szabadidő pénzbeli megváltása. 2014-ben 317 gyermek családi jogállása rendeződött, amely jelentős emelkedést mutat a tavalyi évhez képest (130). A gyámhivatal munkatársai részéről összesen ebben az évben 317 gyermek esetében került sor apai elismerő nyilatkozat felvételére, amely szintén emelkedést mutat a tavaly évi 116-hoz képest. Továbbra is érezhető az a tendencia, hogy a gyermekek jelentős része nem házastársi kapcsolatból származik. A felvett apai elismerő nyilatkozatok számának emelkedését okozza továbbra is, hogy az anyakönyvi hivatalban elektronikus anyakönyvet vezetnek, lassan működik. Képzelt apai adatok megállapítására 10 esetben került sor, mely a tavalyi 14 gyermekhez képest csökkenést mutat, melynek oka, hogy a jogszabályváltozás eredményeként a gyámhivatal már kizárólag az anya kérelmére állapítja meg, korábban hivatalból rendelkezett róla a gyermek 3. életévének a betöltését követően. A veszélyeztetett gyermekek családból történő kiemelését célzó intézkedés, az ideiglenes hatályú elhelyezés 2013. évben 73 gyermeket érintett, amely az idei évben jelentős csökkenést mutat, 36 kiskorúnál került rá sor. A gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma az évben 34 volt, más szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezésre 2 esetben került sor. Az ideiglenes hatályú elhelyezések száma évről-évre változó tendenciát mutat, kiszámíthatatlan, hogy krízishelyzetbe melyik család mikor kerül, valamint az adott családon belül mekkora gyermeklétszámot érint az azonnali intézkedés. A csökkenésben azonban szerepet játszik továbbra is, hogy a tavalyi évben még kezdőnek számító kollegák idei évre rendelkeznek már annyi tapasztalattal, rutinnal, hogy lényegesen jobb a krízismegoldó képességük. A veszélyeztetett gyermekek családban tartását célzó gyermekvédelmi intézkedés, a védelembe vétel elrendelésére 2013. évben 93 kiskorú vonatkozásában volt szükség, 2014-

205

206

ben 88 esetben került rá sor. Az új védelembe vétellel érintettek száma az előző évhez képest változatlan tendenciát mutat. A védelembe vétel megszűnésének megállapítása és megszüntetése 82 gyermeket érintett, mely az előző évi 136 érintetthez képest lényegesen alacsonyabb számú, amely a szorosabb családgondozás szükségességét jelzi. A családi pótlék természetben történő nyújtásának elrendelésére 1 gyermek esetében vált szükségessé, mely a 2013. évi 6 gyermekhez képest csökkenést mutat. Az igazolatlan iskolai hiányzások kapcsán tíz órai hiányzást meghaladó jelzés az évben 382 érkezett, mely a 2013. évi 353 jelzéshez mérten lényeges növekedést mutat. Oka az iskolai tájékoztatás jobb színvonala, amely valószínűsíthető, hogy az iskolai nyilvántartások precízebb voltára vezethető vissza. 2014. első félévében az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzások miatt a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezésére 98 esetben került sor, mely a 109 előző évihez képest jelentős növekedést mutat, amely összefüggésbe hozható a magasabb számú iskolai jelzéssel. A szüneteltetés felülvizsgálata során a fenntartás szükségességét megállapító döntésre 84 esetben került sor, szemben a tavalyi 120 esettel. A szünetelés megszüntetése feltételének fennállásáról 51 diák esetében született döntés, szemben a tavalyi évi „38-as” létszámmal, amely szintén emelkedést mutat. Az eljárás megszüntetése 90 esetben volt szükséges, mely a megelőző év 53 érintettjéhez képest növekedést mutat. A 2013. évi statisztikai adatokat összevetve a 2014. éves adataival megállapítható, hogy 2014-ben a gyámhivatal által hozott, közvetlenül megtámadható döntések száma (8960) lényegesen magasabb a 2013. évben hozott döntések számánál (7308). Az I. fokú döntések számát tekintve jelentős emelkedés figyelhető meg: 2013: 7274, 2014: 8931. Az emelkedés oka, hogy a kollégák tapasztalatot szereztek és hatékonyabb lett a munkavégzés ezáltal. A megtámadott döntések számát tekintve 2013. évben 19 döntést kellett saját hatáskörben módosítani vagy visszavonni, 2014-ben 21 esetben került rá sor. A megtámadott döntések száma (40), a helybenhagyott döntések száma (25). A tavalyi évben a megtámadott döntések száma (47) és a helybenhagyott döntések száma (15) között nagyobb volt az eltérés. 2014-ben kevesebb alkalommal támadták meg a hivatal döntését, viszont nagyobb arányban került jóváhagyásra. 2013-ban 2, 2014-ben már csak 1 esetben került sor döntés megsemmisítésére, 2013. évben 9 alkalommal, 2014-ben már csak 3 alkalommal került sor a döntés megváltoztatására jogsértés miatt. Mindezeknek a hátterében az áll, hogy a tavalyi évben hozzánk kerülte kollegák még tapasztaltabbak lettek, és az elsajátított elméletet a gyakorlatban helyesen alkalmazzák. A gyámhivatalnak a 2013. évben a bejövő iktatott ügyiratainak a száma 28078 volt – ebből főszám: 7463. alszám: 20615 -, ezzel szemben 2014- ben. már 40868 volt – ebből főszám: 7530, alszám: 33338 volt, az alszámokból 17003 a bejövő és 16335 a kimenő -. A számemelkedés oka, hogy az idei évtől a kimenő iratok alszámait az ügyintézők maguknak iktatják. A főszám alapján az ügyek száma lényeges emelkedést mutat.

206

207

A szülői felügyeleti jog feléledése ügyében a gyámhivatal 2013-ban 2 esetben hozott döntést, 2014-ben 3 esetben. A gyermekvédelmi gondoskodás keretében 2013. évben 24 gyermeket, 2014. évben nem vettünk gyermeket átmeneti nevelésbe, aminek oka a jogszabályváltozás, az átmeneti és a tartós nevelés nevelésbe vétellé változtatása. 2014-ben 58 gyermeket vettünk nevelésbe. A tartós nevelésbe vételről 2013. évben 1 gyermek vonatkozásában rendelkezett, 2014-ben nem lett gyermek tartós nevelésbe véve a jogszabályváltozásra tekintettel. Ha ezen adatokat összevetjük az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számával (2013: 73, 2014: 36), az a megállapítás vonható le, hogy a nevelésbe vett gyermekek száma emelkedést mutat, ugyanakkor az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma jelentős mértékű csökkenést, ami részben annak eredménye, hogy a Hivatal kríziskezelő és prevenciós tevékenysége, valamint a védelembe vétel eredményes, ugyanakkor okozta az is, hogy a nevelésbe vételről ideiglenes gondozási hellyel történő rendelkezés szintén 2014. január 01. napja óta alkalmazható intézkedés, amivel a gyermek azonnal szakellátásba kerülhet. A gyermekek átmeneti nevelésbe vételének a megszüntetése, megszűnése tárgyban a 2013ban 40 döntést hozott a gyámhivatal, 2014-ben 36 esetben hozott ilyen tartalmú döntést. A tartós nevelésbe vétel megszűnése, megszüntetése tárgyban 2013-ban 4 döntést, 2014-ben 7 esetben hozott ilyen döntést a gyámhivatal. Nevelésbe vétel megszűnése, megszüntetése tárgyban 2014-ben 4 döntést hozott a Hivatal. Tekintettel az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számának csökkenésére, 2013. évhez képest (35) 2014-ben kevesebb esetben (24) szabályoztuk az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt a kapcsolattartást. A átmeneti nevelésbe vett gyermeke számának csökkenése okozta, hogy csökkenést mutat az átmeneti nevelt gyermekek vonatkozásában szabályozott kapcsolattartások száma is (2013: 77, 2014: 27). A tartós nevelt gyermekek vonatkozásában a szabályozott kapcsolattartások számában lényeges változás nem volt (2013: 4, 2014: 3). A nevelésbe vett gyermekek száma, akik vonatkozásában a kapcsolattartást szabályoztuk, 2014-ben 28. Ez azért nem egyezik a nevelésbe vett gyermekek számával, mivel a szülők között vannak, akiknek megszűnt a szülői felügyeleti joga, valamint előfordult több esetben, hogy a gyermekvédelmi gyám fel lett jogosítva, hogy engedélyezze a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozását és a két napnál hosszabb szabadságát. Az utógondozói ellátás (2013: 35; 2014: 8) lényegesen kevesebb, aminek oka lehet, hogy a fiatal felnőttek nem veszik igénybe az utógondozói ellátást a nevelésbe vétel megszűnését követően. Az utógondozás számának csökkenése ugyanazon okra vezethető vissza, mint az utógondozói ellátások számának a csökkenése (2013.: 35, 2014: 8). A megszűnt utógondozások száma is csökkent: 2013: 25, 2014: 4. Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma: 2013: 34, 2014: 8. 2014-ben 12 esetben szűnt meg az utógondozói ellátás, 2013-ban 26 esetben. 2013-ban nem állapított meg a gyámhivatal gondozási díj-fizetési kötelezettséget, és nem szüntette meg a gondozási díjat. 2014-ben a gyámhivatal gondozási díj-fizetési kötelezettséget 2 alkalommal állapított meg, és 1 alkalommal szüntetett meg. A számokból megállapítható továbbra is, hogy a gyámhivatal kevés alkalommal dönt úgy, hogy gondozási díj fizetésére kötelezi a szülőt, aminek az oka, hogy a családok, ahol a gyermek megfelelő nevelése, gondozása nem biztosítható, kevés bevétellel bírnak, és a gyakorlatban méltányosságból többnyire nem állapítunk meg ilyen fajta kötelezettséget. Csekély számban fordulnak elő olyan családok, ahol nem okoz megélhetési gondot a gondozási díj fizetése.

207

208

A Hivatal kizárólagos illetékességgel rendelkezik az örökbefogadással kapcsolatban. Az engedélyezett örökbefogadások száma 2013-ban 24 volt, 2014-ben 20. Ezekben az ügyekben soron kívül járunk el, az induló ügyszámokra befolyással nem bírunk. Az örökbefogadási eljárások számának csökkenése mutatkozik a házastársi, egyéb (nyílt) és titkos örökbefogadások számánál. Az örökbefogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma jelentős emelkedést mutat (2013: 5, 2014: 14). A vér szerinti szülők adatairól tájékoztatás tárgyban 9 kérelemre jártunk el. Mind az örökbefogadás, mind az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárásban minden közreműködő szervvel nagyon jó a kapcsolat továbbra is. A megkereséseinkre soron kívül járnak el, tekintettel az ügyek fontosságára. Az örökbefogadás felbontására a felek közös kérelmére 2013-ban nem került sor, 2014-ben 1 alkalommal hoztunk döntést. Az örökbefogadásra alkalmasságról házaspárok esetében a 2013-as évhez képest (20) 2014-ben több alkalommal hoztunk döntést (25). Az egyedülálló személyek örökbefogadásra alkalmassága ügyében született döntések számában csökkenés mutatkozik (2013: 4, 2014: 2). A gyámhivatal perindítási jogkörében gyermekelhelyezés iránt 2013-ban 4 esetben, 2014ben 1 esetben indított pert. A családbafogadások száma csökkenést mutat a 2013-as évhez képest (2013: 38, 2014: 25). A gondnokság alá helyezés tárgyban 2013-ban 31, 2014-ben 32 alkalommal indítottunk pert. Ez annak az eredménye lehet továbbra is, hogy a hozzátartozók maguk megindítják a pert az erre irányuló felhívásunkat követően, illetve a gondnokság alá helyezés szükségességéről meggyőződünk, és korábban, 2013. évet megelőzően több esetben bizonyult szükségesnek ez az intézkedés. A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata ügyében indított peres eljárásaink száma jelentősen nőtt (2013: 25, 2014: 53), ami következik abból, hogy a Ptk.-ra, illetve a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényre (továbbiakban: Ptké.) tekintettel a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó ítéletek felülvizsgálata iránt a gyámhivatal a szükséges intézkedéseket megtette, a jogszabályi előírások szerint jár el. A gondnokság alá helyezés megszüntetése tárgyban 2013-ban 1 alkalommal indítottunk pert, 2014-ben szintén 1 alkalommal. Ezen peres eljárásokat továbbra is többnyire maguk a gondnokság alá helyezéssel érintett személyek indítják meg, és ez eredményezi a számadatokat. Gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt 2013-ban egyszer, 2014-ben egy esetben kellett feljelentést tennünk. Csökkenést mutat a kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma (2013: 155, 2014: 139). Ezt eredményezhette, hogy egyre többször tesszük lehetővé a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozása és a két napnál hosszabb szabadsága gyám/gyermekvédelmi gyám által történő engedélyezését. A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos feladat- és hatáskörünkben a kapcsolattartási ügyekben hozott döntések száma nőtt, 2013: 37, 2014: 40. Ugyanannyi esetben szabályoztuk a kapcsolattartást 2013-ban és 2014-ben is, 30-30 esetben. Több esetben került sor kapcsolattartási ügyekben végrehajtási cselekmények alkalmazására (2013: 7, 2014: 10), ami az ügyfelek magatartására vezethet vissza. 2013-ban 1 esetben kellett a családi név megállapításáról rendelkeznünk, 2014-ben 2 esetben hoztunk döntést. Az iskola kijelölés tárgyban 2013-ban és 2014-ben sem hoztunk döntést. Ahogy korábban már említettük, a családbafogadások számában enyhe csökkenés

208

209

mutatkozik (2013: 38, 2014: 25). Végleges külföldre távozás ügyében 2013-ban 3, 2014-ben 1 döntést hoztunk. Utóbbinak az új jogszabályi rendelkezés az oka, melynek értelmében csak a szülők között vita esetében kell a gyámhivatalnak kérelemre döntést hoznia a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése ügyében. Szülői ház elhagyását és kiskorú házasságkötését 2013-ban 1-1 alkalommal engedélyeztük, 2014-ben előbbire 1, utóbbira 3 esetben került sor. I. félévben erre nem került sor. Tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását 2013-ban nem engedélyeztük, 2014-ben 2 alkalommal engedélyeztük.

A 2014. év adatait a 2013. évi statisztikával összevetve az ügyforgalmi adatok kapcsán a két pénzbeli ellátást illetően az alábbiak emelhetőek ki. 2013. évben 118 eljárás indult gyermektartásdíj megelőlegezése iránt, ezzel szemben a 2014. évben 92 eljárás indult. A tavalyi évben nem volt kérelem elutasítás, idén egy alkalommal került sor arra. 2013. évben 5, ez évben 3 esetben függesztettük fel az eljárást, amire hivatalból került sor a végrehajtási eljárás befejeződéséig. 2013.-ban 67, 2014. évben 57 esetben döntött a gyámhivatal gyermektartásdíj megelőlegezéséről. Jelenleg 22 eljárásunk van folyamatban. 2013. év során 11, 2014.-ben 12 esetben szüntettük meg az eljárást a kérelem visszavonására tekintettel. 2013.-ban összesen 23.169.661,-Ft megelőlegezett gyermektartásdíj került folyósításra, 2014. évben 22.076.950,-Ft-ot fizetett ki döntéseink alapján a CSMKH PFO. 2013. évben 193, 2014.-ben 166 jogosultnak folyósítottunk megelőlegezett gyermektartásdíjat. A tavalyi évben 14, ebben az évben 16 esetben döntött a gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának felfüggesztéséről. Megszüntetés, vagy a megelőlegezés időtartamának letelte miatt 2013. évben 74, 2014.-ben 59 megelőlegezés szűnt meg. Tartás elmulasztása tárgyában minden ügyben (mely a gyermektartásdíj megelőlegezésével, vagy a kérelem elutasításával végződött), annak befejeztével a gyámhivatal feljelentést tett. Otthonteremtési támogatás iránt 2013.-ban 30, 2014. évben 5 kérelmet nyújtottak be. A 2013. évben 18 fiatalnak állapítottunk meg otthonteremtési támogatást, azonban abban többen részesültek, figyelemmel arra, hogy sokuk esetében a lakáselőtakarékossági programban való részvételükre tekintettel több éven át tartó kifizetés történik. 2014. évben 5 alkalommal állapítottunk meg otthonteremtési támogatást. A kifizetett összeget illetően: 2013. évben 17.174.660,-Ft került kifolyósításra, ez évben pedig 14.744.000,-Ft. A 2013-ban és 2014-ben 77 kiskorú számára részére gyámot rendelt a gyámhivatal. A gyámság alól kikerültek számában növekedés mutatkozik (2013: 115, 2014: 171). A gyermekvédelmi gyámság mint új jogintézmény eredményeként 78 gyermek részére került sor gyermekvédelmi gyám kirendelésre: nevelésbe vétellel egyidejűleg, átmeneti, illetve tartós nevelés felülvizsgálata nélkül a nevelőszülő/gyermek-otthonvezető gyámi tisztségből történő felmentésével egyidejűleg, ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához. A bíróság által gondnokság alá helyezettek száma közel azonos (2013: 70, 2014: 57). Azon személyek száma, akiknek gondnok került kirendelésre, jelentős emelkedést mutat (2013:

209

210

825, 2014: 1233). Az adatokat elemezve feltűnik, hogy 2013-ban 30, 2014-ben 49 alkalommal kellett hivatásos gondnokot kirendelni. Az emelkedés oka a korábban már kifejtett kettő új hivatásos gondnok 2014. július 01. napjától történő alkalmazása. A kirendelt ideiglenes gondnok számában mutatkozik jelentős emelkedés: 2013-ban 11 személy részére rendelt a gyámhivatal ideiglenes gondnokot, és 2014-ben 27 személy részére került sor ilyen döntéshozatalra. Zárgondnokot az idei évben 1 esetben kellett kirendelni, tavaly 3 esetben került erre sor. A családi jogállás rendezésére irányuló perek esetében kevesebb alkalommal kellett esti gondnokot, illetve eseti gyámot kirendelni, ami a jogszabály-módosításnak az eredménye, miszerint az anya is indíthat ilyen pert. A vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat-és hatáskör ellátása során feltűnik, hogy közel azonos gyámi számadás került 2013-ban elbírálására (64), mint 2014-ben (59). A gondnoki számadásokkal kapcsolatosan 2013-ban 322 alkalommal került sor döntéshozatalra, 2014ben 279 alkalommal, ez enyhe csökkenést mutat, amit okozhatott a gondnokoltak elhalálozása, valamint, hogy a gondnokot nem köteleztük számadás benyújtására. Az eseti számadások adatait áttekintve megállapítható, hogy kevesebb gyámi számadás került elbírálásra (2013:17, 2014: 9) több alkalommal volt szükséges a gondnokoltak betéteiből pénzfelhasználást engedélyezni (2013: 45, 2014: 50), a szülők esetében csökkenést mutat az eseti számadások száma, ami annak a következménye, hogy a vagyonkiadásról döntéseket hoztunk a Ptk.-ra tekintettel. A pénzfelhasználást engedélyező határozatok száma a kiskorúak és a gondnokoltak esetében is növekedést mutat (2013: 249, 2014: 342), ami arra vezethető vissza, hogy a havi rendszeres jövedelem nem elegendő a megélhetésre és az egyéb, indokolt költségekre. A gyámi végszámadások elbírálása ügyében keletkezett döntések számánál növekedés tapasztalható, ami a gyámok felmentésének és a gyermekvédelmi gyámok rendelésének az eredménye. A gondnoki végszámadások számában nincs lényeges változás: 2013: 18, 2014: 17. A kiskorúkat és a gondnokoltak ingatlanvagyonát (ingatlan eladása, megterhelése) érintően emelkedés van (2013: 70, 2014: 82). A tendencia még mindig az, hogy a kiskorúak ingatlanvagyonát érintően indul több eljárás. A gyakorlat azt mutatja továbbra is, hogy sok esetben olyan, a kiskorúak tulajdonában álló ingatlanok elidegenítésére kerül sor, amely öröklés útján került a tulajdonukba. A kiskorú ingatlanvagyonának a megterhelésével járó ügyek számát növelte a Ptk. új rendelkezése, miszerint „nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.”. Sok esetben az ajándékozó a nagyszülő, és a szülő javára alapítanak haszonélvezeti jogot. A nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma csökkenést mutat (2013: 1056, 2014: 1012), a gondnokoltak száma csökkent (2013: 545, 2014: 458). Megállapítható, hogy jelentősen csökkent azon kiskorúak száma, akik gyámhatósági fenntartásos betéttel rendelkeznek (2013: 307, 2014: 37), ennek oka, hogy az új Ptk.-ra tekintettel a beszolgáltatott vagyont kiadtuk a törvényes képviselő szülő(k)nek.. Nincs olyan kiskorú, akiknek államilag garantált értékpapírja van, oka szintén az új Ptk., és a

210

211

beszolgáltatott vagyon kiadásáról történő rendelkezés. 2013-ban 1 kiskorú volt nyilvántartva, aki életbiztosítási kötvénnyel rendelkezett, 2014-ben már nem volt ilyen. Csökkent a gondnokoltak száma, akik gyámhatósági fenntartásos betéttel rendelkeznek (2013: 479, 2014: 443). Gondnokoltak a nyilvántartásunk szerint nem rendelkeznek életbiztosítási kötvénnyel. 2013-ban 1 olyan gondnokoltat tartottunk nyilván, akinek államilag garantált értékpapírja van, 2014-ben 2 gondnokoltnak volt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (2b) bekezdésében, 53. § (4c) bekezdésében és 54. § (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskörrel kapcsolatosan az 51. § (2b) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem került sor, tekintettel arra, hogy a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket. A cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személy meghallgatására akkor szokott sor kerülni, amikor a számára gondnokrendelés szükséges, illetve a gondnokság alá helyezési eljárásban. Ez amiatt fontos, hogy kifejezhesse, egyetért-e annak a személyével, aki vállalná a gondnoki tisztséget. Erre továbbra is úgy szokott sor kerülni, hogy a hozzátartozót megkérdezzük, hogy meghallgatható állapotban van-e a gondnokolt, és amennyiben igen, maga kíséri be a gyámhivatalba, és a meghallgatása során jelen szokott lenni a hozzátartozó is. Eddig nem került még sor cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy tanúként történő meghallgatására. Az 54. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására eddig nem volt szükség. PANASZKEZELÉS A Hivatalhoz az idén panasz két ügyben került benyújtásra. A 967/2014. ügyben a panasz alapját az ügyben ügyfélként érintett apa és anya között zajló „peres háború” jelentette. A 2740/2014. számú ügyben a szülők közötti kommunikáció hiánya vezetett a panasz bejelentéséhez. Az említett esetekben döntéshozatalra sor került a széleskörű bizonyítási eljárások lefolytatását követően, és a panaszok alapját nem a Hivatal jelentette, hanem a felek közötti elmérgesedett viszony, a kommunikáció hiányából adódó elégtelenség. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI 2013. január 01. óta a hivatalvezető kiadmányozza a keresetleveleket. Az ügyintézők a hivatalvezető meghatalmazása alapján járnak el a peres eljárások során. A Ptk.-ra tekintettel a korábban említettekre tekintettel egyeztetés szükséges a bírósággal. Egy alkalommal került sor a bírósággal egyeztetésre a 870/2014. számú ügyben. Az egyeztetés oka egy olyan gyámhivatali döntés volt, ahol a bíróság megkeresése alapján egy polgári ügyben kirendelt eseti gondnok munkadíját a gyámhivatal a rá vonatkozó jogszabályokat alkalmazva a megkereső bíróságra terhelte, és kereste meg a munkadíj kifizetése érdekében. A megkereső bíróság nem önálló jogi személy, így a kifizetés iránt nem tudott intézkedni, csak a Törvényszék, így a döntés módosítását követően a munkadíj megfizetése iránt a Törvényszéket kereste meg a gyámhivatal. Ezen ügytípusokban jelenleg is

211

212

folyik az egyeztetés. Ezt figyelembe véve fog a gyámhivatal a jövőben eljárni a hasonló ügyekben. BŰNMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, TAPASZTALATOK A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság által megrendezett bűnmegelőzéssel kapcsolatos szabadegyetemen részt vettünk. Ennek során magas színvonalú előadásokon vehettünk részt, valamint a nyár elején megrendezésre került bűnmegelőzési konferencián módszertani programunk rövid ismertetésére is sor került. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala kezdeményezésére a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011 „Nem vagyunk egyedül” elnevezésű pályázati program keretében létrejött magas szintű szakmai grémium együttműködése kiszélesült azáltal, hogy külön figyelmet fordít a gyermekvédelem területére. A pályázat keretében egy éve alakult testület célja a sértetté/áldozattá válás megelőzése, a szakmai kapcsolattartás. Bemutattuk azt a prevenciós modellprogramot is, amelyet a Szegedi Járási Gyámhivatal dolgozott ki és a gyakorlatban is alkalmaz, és amely az együttműködés alapjául is szolgál. Osztályunk egyedülálló felkérést kapott az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy a 2012 és 2015 között, a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretén belül megvalósuló „Többszintű közösségi rendőrségi hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” projektet segítse. Közösen keressük a szakmai feladat ellátás közös pontjait. Osztályunk az együttműködés felkészülési szakaszában kapcsolódott be a közösségi rendőrök képzésébe 2014. szeptemberben. A két napos tréning keretében osztályunk segítette a közösségi rendőrök személyiségfejlesztését, a közös feladatok megoldása során a csoport kohézió létrejöttét, a csoportmunka és a problémamegoldás fontosságának tudatosítását. (lsd. 2. sz. melléklet). EGYÜTTMŰKÖDÉS A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági és Adóirodájával a gyermektartásdíj megelőlegezés mint hatósági tevékenységnél részletezettek szerint jó az együttműködés. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalától a hatékony és jogszabályokkal összhangban lévő munkavégzéshez a szükséges szakmai iránymutatást szükségszerűen megkapjuk. A Kormányhivatal összes szervével és a társzervekkel is jó az együttműködés. Egyedülálló kezdeményezésként a Csongrád Megyei Szociális és Gyámhivatal felügyelete alatt, a Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala és a Makói Járási Hivatal Járási Gyámhivatal koordinálásával egy szoros szakmai együttműködés kialakítására törekszünk a Csongrád Megyei Kormányhivatal igazgatása alá tartozó járási gyámhivatalokkal. Az együttműködés keretén belül egységes iratminta-tár kialakítása kezdődött, egységes gyakorlat kialakítására törekszünk, valamint közös képzések megvalósításával igyekszünk a munkatársak szakmai fejlődését elősegíteni. Folyamatban van a további közös „utak”, kapcsolódási pontok keresése, és ezen belül a feladatok megosztásának kidolgozása a járási

212

213

gyámhivatalok között. A szakmai munka és a szakmai együttműködés mellett a személyes kapcsolatok is erősödtek. 2014. szeptemberben felmerülő igényekre (személyes megbeszélések és telefonos egyeztetések során) reagálva, a makói és a hódmezővásárhelyi gyámhivatal kezdeményezésére, osztályunk gyámhivatalok közötti „csapatépítést” szervezett. Az összejövetelen képviseltette magát - a vendéglátó szegedi mellett - a makói, a hódmezővásárhelyi, a kisteleki, a mórahalmi, csongrádi és a szentesi gyámhivatal. 2 alkalommal biztosítottunk helyszínt a megyén belüli járási gyámhivatalokkal történő szakmai megbeszélésre. A megbeszéléseken részt vettek a Szociális és Gyámhivatal munkatársai is. Az egyik megbeszélés témája az ideiglenes hatályú elhelyezés volt. A másik alkalommal megtartásra került megbeszélésen a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója is részt vett, mely megbeszélés célja a jó együttműködés fenntartása, szakmai kérdések egyeztetése volt. 2014. évben több alkalommal szervezett munkatársai részére különböző rendezvényeket a Kríziskezelő és Prevenciós Osztály. Az önkéntesen és ingyenesen igénybe vehető, de szervezett keretek között zajló rekreációs programokról (zumba, sárkányhajózás, csapatépítő összejövetelek, stb. lsd.2. sz. melléklet) pozitív visszajelzés érkezett, tehát bebizonyosodott, hogy a munkatársaknak szükségük van hasonló jellegű összejövetelekre. A programok gyakoribb szervezésének gátját a kollégákra háruló jelentős mennyiségű hatósági munka terhe jelenti. Meglátásunk szerint havi/ kéthavi rendszerességgel szükség lenne a kollégák mentális egészség megőrzése érdekében önismereti-, konfliktuskezelő-, stresszkezelő-tréningek tartására és szupervízióra is, tekintve a munkatársak pszichés terheltségét. A tréningeken való részvételből hosszútávon minden ügyintéző profitálhat. 2013 év folyamán osztályunk képzési tervet készített és akkreditáltatott sikeresen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézet; Módszertani és Minőségirányítási Központjával PM-0439-1304-BS számon, „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban” címmel. 2014 év első félévében a képzés teljes anyagának kidolgozása, egységesítése és tesztelése lezajlott. A szakmai továbbképzés célcsoportja az egész Csongrád Megyei Kormányhivatal ügyintéző közszolgálati tisztviselői. A képzés célja: megfelelő szakmai és egyéb, a közszolgálati ügyfél centrikus magatartást és munkavégzést elősegítő kompetenciák, készségek elsajátítása a hatékony munkavégzés, valamint az elvárásoknak megfelelő, együttműködés megvalósításának és hosszú távú fenntarthatóságának érdekében. A szakmai képzésre már előzetesen is nagy érdeklődés mutatkozott. A tényleges megvalósítás 2014 nyarán, egy a kollégáknak tartott ún. tesztcsoporttal indult, majd 2014. szeptemberben a külső jelentkezők számára is megnyílt a lehetőség. Tíz héten keresztül, heti 5 napon át, több mint 300 kormányhivatali és önkormányzati munkatárs vett részt a képzésen. A nagyszámú pozitív visszajelzés alapján elmondható, hogy az oktatás fő-, és részcéljai is megvalósultak. Fő célként a résztvevők megfelelő szakmai és egyéb, a közszolgálati ügyfél centrikus magatartást és munkavégzést elősegítő kompetenciákat, készségeket sajátítottak el a hatékony

213

214

munkavégzés, valamint az elvárásoknak megfelelő, együttműködés megvalósításának és hosszú távú fenntarthatóságának érdekében. Részcélként a kollégák figyelmét ráirányítottuk olyan mindennapi, gyakorlati, akár jogi kérdésekre, melyekről nem rendelkeztek elegendő és hiteles információval; tapasztalati ismereteket adtunk át, melyek könnyebbé, feldolgozhatóvá teszik a napi munkájuk során kialakult helyzeteket. Növeltük önbizalmukat és tudatosítottuk önerejüket a traumával terhelt helyzetekkel való megbirkózásban. Képzésünk remek alkalmat adott a munkahelyi, hivatalok, szakigazgatási szervek közötti informális kapcsolatok erősítésére is. A képzés oktatási segédanyaga és ajánlott irodalma elérhető a következő linken: http://www.csmkh.hu/kepzesek/item/1317-szakmai-keszsegek-es-kompetenciak-treningtananyag A képzések várhatóan 2015. márciustól folytatódnak, tekintettel annak sikerességére és a felmerült igényekre. A Kormányhivatal sikeres ÁROP pályázatának (ÁROP-1.A.6-2013 Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése – „Közigazgatás közelebbről”) közreműködő partnereként, iskolai prevenciós programhoz kapcsolódva, annak terveihez igazodva, rendhagyó osztályfőnöki óra keretében középiskolásoknak mutatta be hivatalunk a működését. Az interaktív óra („Rögtönzések Színháza” avagy a Hamupipőke c. mese átdolgozása gyámhivatali szemmel, a résztvevő osztály aktív közreműködésével) nagy tetszést aratott. Az órák során gyakorlatban is bebizonyosodott az elméleti feltevés, miszerint a hivatal munkáját leginkább interaktív, és a diákok számára érthető módon előadott tájékoztatással lehet szemléltetni. A program során nyolc alkalommal, nyolc középiskolai osztállyal dolgoztunk együtt. A pályázat zárásaként októberben újabb négy osztály ismerkedhetett meg a gyámhivatali munkával. Ugyanezen ÁROP pályázat keretén belül 2014 nyarán, a szegedi ÁGOTA táborban az ott táborozó gyerekekkel, fiatalokkal, valamint Hódmezővásárhelyen két családi nap keretén belül az ott jelenlevő családokkal munkatársaink ismertették meg a gyámhivatalban folyó munkát. (lsd. 2.sz. melléklet) Osztályunk az ÁGOTA tábori megjelenése során felkérést kapott, hogy prevenciós tevékenysége keretén belül adjon áttekintést a gyámhivatal működéséről gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiataloknak, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett lakásotthonokban is, Csongrád-, Bács-Kiskun- és Békés megyében. Ez a fajta interaktív ismeretterjesztés (a „meseterápiás” feldolgozása a valós életnek), és általa a hivatal munkájának, ügyintézőinek - face to face - megismerése, elősegítheti a fiatalok társadalomba való beilleszkedését is, továbbá a mindennapi ügyintézések zökkenőmentessé válását. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala kezdeményezésére a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011 „Nem vagyunk egyedül” elnevezésű pályázati program keretében létrejött magas szintű szakmai grémium együttműködése kiszélesült azáltal, hogy külön figyelmet fordít a gyermekvédelem területére. A pályázat keretében egy éve alakult testület célja a sértetté/áldozattá válás megelőzése, a szakmai kapcsolattartás. Bemutattuk azt a prevenciós modellprogramot is, amelyet a Szegedi Járási Gyámhivatal dolgozott ki és a gyakorlatban is alkalmaz, és amely az együttműködés alapjául is szolgál. (lsd.2. sz. melléklet) Osztályunk egyedülálló felkérést kapott az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy a 2012 és 2015 között, a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretén belül megvalósuló

214

215

„Többszintű közösségi rendőrségi hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” projektet segítse. Közösen keressük a szakmai feladat ellátás közös pontjait. Az együttműködés felkészülési szakaszában kapcsolódtunk be a közösségi rendőrök képzésébe, egy két napos tréning keretében, 2014. szeptember 17.-18.-án, segítettük a közösségi rendőrök személyiségfejlesztését, a közös feladatok megoldása során a csoport kohézió létrejöttét, a csoportmunka és a problémamegoldás fontosságának tudatosítását. (lsd.2. sz. melléklet). A közösségi rendőrökkel személyes találkozóra került sor 2014. november 20. napján. A találkozás célja volt, hogy tájékoztassanak bennünket a feladataikról, valamint cél egy közös, hosszú távú együttműködés elindítása a közösségi rendőrök/rendőrség és a gyámhivatal között. Hiánypótló kiadványként szóróanyagot készítettünk a gyámhivatal működéséről, tevékenységi köreiről. A szóróanyagot először az ÁROP („Közigazgatás közelebbről”) pályázat keretén belül szervezett hódmezővásárhelyi családi napokon ismertettük meg az érdeklődőkkel, majd 2014. nyár végén a Szegedi Ifjúsági Napokon is népszerűsítjük vele hivatalunkat. Tervezzük további ismeretterjesztő anyagok elkészítését is (tájékoztató füzet, leporelló, szórólap). A jövőben, pályázatokban való részvételünk hatékonyabbá tételéhez szükséges lesz molino és szóróanyagok (toll, karkötő, notesz, stb) elkészíttetése is. A prevenciós szakmai tevékenységhez kapcsolódva a gyámhivatalnak a hatékony, eredményes, ügyfél centrikus tevékenysége érdekében a jelentősebb, a prevenció területén működő szolgálatokkal, szervezetekkel, hatósággal, kölcsönös az együttműködése. (Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, CSMKH Igazságügyi Szolgálat, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Gyermekjóléti Központ, stb.). Az idei évben, részben pályázati együttműködések kapcsán, részben felmerült igények alapján a gyakorlati együttműködés új útjait keressük a Szent Ágota Alapítvánnyal, a SZTE SzentGyörgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikával, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Központtal, valamint a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal. A kapcsolatfelvétel megtörtént, a személyes konzultációk elkezdődtek. (lsd.2. sz. melléklet) A Szegedi Járási Hivatal weboldalának, az Intrawebnek, folyamatos az aktualizálása és információ tartalmának szerkesztése, koordinálása. A visszajelzésekből kiderül, hogy a munkatársak igen hasznosnak találják az információáramlás intrawebes módját, szívesen és érdeklődéssel figyelik az aktualitásokat. Nagy sikere volt például az egyes szakigazgatási szervek (Járási Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) által közzétett érdekes, ismeretterjesztő cikkeknek. Az internet segítségével a Szegedi Járás közösségépítő programjaira is felhívtuk a figyelmet, írásainkkal érzékenyítettünk, programjainkról tájékoztatást nyújtottunk. Kollégáink ismeretanyagának bővítése céljából szakmai és ismeretterjesztő cikkek kerültek fel az oldalra. A Kormány koncepciójához illeszkedve, távlati terveink között szerepel egy ún. „gyermekbarát szoba” kialakítása a gyámhivatalban. A Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma – közös munkacsoportot hozott létre, több jogszabály módosítást is kezdeményezett már, és ennek

215

216

eredményeként az ország több rendőrkapitányságán és ügyészségén vannak már gyermekbarát kihallgató helyiségek. A gyámhivatali gyermekbarát szobák kialakítását kettős cél vezérli. Egyrészt, a közigazgatás kliensközpontú szemlélete igényelné egy barátságosabb környezetben lehetővé tett ügyfélfogadás kialakítását, tekintettel arra, hogy a hivatal ügyfélkörét jellemzően családok alkotják. A családok gyakran érkeznek kicsi gyerekkel, és a gyermekek a tárgyalások, meghallgatások időtartama alatt nyűgösek, unatkoznak, a környezet nyomasztja őket, ezért mindenképpen hasznos lenne olyan szoba kialakítása, ahol a gyerekek tudnának játszani, rajzolni, mialatt szüleik az ügyintézővel beszélnek ugyanebben a helyiségben. Másrészt, tekintettel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128.§ (1) bekezdésére, miszerint „a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a …. korlátozottan cselekvőképes gyermeket, …. és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket”, a hivatalnak gyakran kell gyermekek meghallgatását is végeznie. A meghallgatás sikerét nagyban befolyásolná a barátságos környezet, ahol a gyermek játszva nyílna meg és a számára kellemes milliőben őszintén, félelemtől mentesen beszélne. A gyermekbarát szoba kialakítása kormányhivatali elgondolásokkal is összecseng, sikeres megvalósítása megyei szinten is minta lehet. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA, ILLETVE FELÜGYELETI SZERV ÁLTAL LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOK, ELLENŐRZÉSEK

AZ

Az alapvető jogok biztosa a 177/2014. ügyben folytatott le vizsgálatot. A vizsgálat eredményeként készült AJB-4257/2014. számú jelentését a gyámhivatal megkapta. A jelentés felhívást tartalmazott, miszerint fokozott figyelmet kell fordítani a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidő betartására. Ennek érdekében a gyámhivatalvezető szóban már több alkalommal felhívta az ügyintézők figyelmét, hogy az ügyintézési határidő betartására fokozott figyelmet fordítsanak, így akkor is, amikor kiadmányozás előtt áttanulmányozta az ügyiratot és indokoltnak találta az ilyen tartalmú figyelemfelhívást. Már korábban is több alkalommal részletes írásbeli tájékoztatást kért az ügyintézőktől a folyamatban lévő ügyek állásáról, a megtett intézkedésről, és ahol úgy ítélte meg, az ügyintézőnek külön felhívta szóban a figyelmét az ügyintézési határidő betartására és a szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. A jelentésben foglalt kezdeményezését megelőzően már több alkalommal személyesen kereste fel az ügyintézőket és szóbeli referálást kért a korábbi írásbeli jelentésükben hasonló szempontok szerint a folyamatban lévő ügyekről, és ezen alkalmak során is nyomatékosan felhívta az ügyintézők figyelmét az ügyintézési határidő betartására. Ügyészi vizsgálat kettő ügyben volt: a 429/2014. és a 2276/2014. ügyben. Mindkét esetben pozitívan zárult a vizsgálat, az eljárásainkat törvényesnek találták.

216

217

Az éves munkaterv teljesítése Az évben végzett munka a munkatervnek megfelelően valósult meg. A hátralékos ügyintézés adatai, okai, a megszüntetésükre tett intézkedések ismertetése A hátralékos ügyiratok száma csökkenést mutat. Számadatok nincsenek, tekintettel arra, hogy az IRMA nem mutat valós képet, számos esetben az elintézett, lezárt ügyiratot is határidőn túlinak mutatja. A hátralékos ügyintézés okai az alábbiak. A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek 2013. január 01. napja óta, továbbá a gyámhatóság feladatát és hatáskörét a járási gyámhivatal gyakorolja. Ez a szervezeti átalakulás azt eredményezte, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalnak bővült a létszáma, és az ügyintézők 2/3-adát az új ügyintézők jelentették, akik részére a folyamatban lévő ügyek kerültek átadásra. Az állománylétszám növekedése annak érdekében történt, hogy a korábbi, a lakosságszámhoz képest igen alacsony ügyintézői létszám és ugyanakkor jelentős ügyteher okán keletkezett ügyirathátralék feldolgozásra kerüljön, továbbá az ügyintézők leterheltsége jelentős mértékben csökkenjen. A gyámhivatalban kialakult a mentori rendszer az új ügyintézők hatékony betanulása érdekében, ami ekkora állománylétszám mellett szükséges is volt. A mentoráltak betanulása és betanítása az ún. régi ügyintézők által történt, és a betanulás egy lassabb folyamat, van olyan ügyintéző, aki a mai napig is igényli, figyelemmel arra, hogy igen széles az a jogterület, amelynek ismerete a precíz munkavégzéshez elengedhetetlen a gyámhivatalnál. A betanulásra fordított idő az ügyek intézésére fordítható időt csökkentette, azonban kitűnik, hogy szükséges volt és elérte a célját. A gyámhivatal késlekedésének objektív oka továbbá, hogy 2013. január 01. napjától kezdődően a Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala mint megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal kizárólagos illetékességgel rendelkezik Csongrád megyében az örökbefogadással kapcsolatban, ami a gyámhivatal munkaterhének a növekedését eredményezte. EGYEBEK (KÉPZÉSEK, SZAKMAI FÓRUMOK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK) Adatszolgáltatási kérés szinte napi szinten érkezik, melynek folyamatosan eleget teszünk. Megkeresést kaptunk és teljesítettünk többek között az alábbi esetekben:  Örökbefogadási ügyben az EMMI-től  Iskoláztatási támogatás ügyében az EMMI-től  Ideiglenes gondozási helyre vitel ügyében a KIM-től.  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatban adatszolgáltatás havi rendszerességgel.  Fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár felé.

217

218

 Peres ügyekről, szerződésekről adatszolgáltatás havi rendszerességgel a CSMKH Gazdálkodási Főosztály Jogi, Közbeszerzési és Pályázati Osztály felé. S z e g e d, 2015. január 23.

Dr. Petrovszki Edit hivatalvezető Szeged Járási Gyámhivatal – Statisztika Gyámhatósági döntések száma

2013.01.01.2013.12.31.

2014.01.01.2014.12.31.

Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen

7.308

8960

7274

8931

47

40

saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

19

21

−

helybenhagyott

15

25

−

jogsértés miatt megváltoztatott

9

3

−

megsemmisített

2

1

−

jogorvoslati eljárás még folyamatban van

1

0

Ebből: I. fokú döntések száma államigazgatási úton megtámadott döntések száma

Megtámadott döntések számából:

Ügyiratforgalmi adatok

218

219

Iktatott gyámhatósági ügyiratok száma összesen

28078

40868

alapszám

7463

7530

alszám

20615

33338

bejövő

20615

17003

kimenő Perindítások

-

16335

Gyermek elhelyezése iránti perindítások száma

4

1

Gondnokság alá helyezés iránti perindítások száma

31

32

Gondnokság felülvizsgálata iránti perindítások száma

25

53

1

1

1

1

Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött

130

317

Ebből: apai elismerések száma

116

307

apaság bírósági megállapítása

-

-

képzelt apai adatok megállapításának száma

14

10

Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma

9

6

Gondnokság megszüntetése iránti perindítások száma Gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti feljelentések száma

Családi jogállás rendezése

219

220

Apaság megállapítása ügyében perindításhoz való hozzájárulás

6

-

Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma

73

36

Ebből: gyámhivatal által elrendelt

63

34

más szerv által elrendelt

10

2

Kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma

155

139

A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma

30

30

Ebből: határozattal befejezett ügyek száma

17

28

egyezséggel befejezett ügyek száma

13

2

A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma

7

10

Ebből: figyelmeztetések

5

7

gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése

2

1

a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás

-

-

végrehajtási bírságok száma

2

2

igazolt költségek viselésére kötelezések száma

-

-

35

24

Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések

Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása

Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma: −

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

220

221

−

átmeneti neveltek

77

27

−

tartós neveltek

4

3

-

nevelésbe vettek

-

28

Gondozási helyen szabályozták: ▪

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

19

11

▪

átmeneti neveltek

16

22

▪

tartós neveltek

1

0

▪

nevelésbe vettek

-

12

Nem gondozási helyen szabályozták: ▪

ideiglenes hatályú elhelyezett kiskorúak

16

8

▪

átmeneti neveltek

61

19

▪

tartós neveltek

3

3

▪

nevelésbe vettek

-

7

Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

24

-

Átmeneti nevelés megszüntetése, megszűnése

40

36

Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

1

-

Tartós nevelés megszüntetése, megszűnése

4

7

Átmeneti nevelés

Tartós nevelés

221

222

Nevelésbe vétel Nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

-

58

Nevelésbe vétel megszüntetése, megszűnése

-

4

Gondozási díj megállapítása

-

2

Gondozási díj megszüntetése

-

1

Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma

35

20

Megszűnt utógondozások száma

25

4

A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére 35 indult kérelmek száma

8

Gondozási díj

Utógondozás elrendelése

Utógondozói ellátás elrendelése

Ebből: elutasított kérelmek

1

0

Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma

34

8

Megszűnt utógondozói ellátások száma

26

12

Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma

77

77

Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma

115

171

Gyámság

222

223

Gyermekvédelmi gyámság

Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyermekvédelmi gyámság alatt állók száma

-

78

Tárgyév folyamán gyermekvédelmi gyámság alól kikerülő gyermekek száma

-

4

Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma

70

57

Ebből: kizáró

45

23

korlátozó

25

16

általánosan korlátozott

22

11

egyes ügycsoportok tekintetében korlátozott

3

5

teljesen korlátozó

-

12

részlegesen korlátozó

-

5

Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot (gondnok csere is)

825

1233

30

49

egyéb gondnok

781

1183

hozzátartozó

71

103

eseti gondnok

220

55

ügygondnok

468

1015

egyéb gondnok

781

1183

méhmagzat gondnok

7

-

Gondnokság

Ebből: hivatásos gondnok lett kirendelve

223

224

méhmagzat gyám

-

1

eseti 6

2

apaság megdöntése ügyében kirendelt eseti gondnok

9

8

ideiglenes gondnok

11

27

zárgondnok

3

1

Évi rendes számadások (jelentések) elfogadása: gyámi

64

59

gondnoki

322

279

Eseti számadások elfogadása: gyámi

17

9

gondnoki

45

50

szülői

38

22

Végszámadások elfogadása: gyámi

22

29

gondnoki

18

17

Pénz felhasználásának engedélyezése (kiskorúak, gondnokoltak)

249

342

Vagyoni megterheléssel kapcsolatos jóváhagyott

70

82

apaság megállapítása gondnok, eseti gyám

ügyében

kirendelt

Számadási ügyek száma

Vagyoni ügyek

224

225

ügyek

Ebből: kiskorúak

47

52

gondnokoltak

23

30

Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos: kiskorúak száma

1056

1012

gondnokoltak száma

545

458

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van

307

37

betétbe helyezett összeg (ezer Ft)

238408

7554

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van

2

0

az értékpapír névértéke (ezer Ft)

8100

0

Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van

1

0

225

226

Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van

479

443

betétbe helyezett összeg (ezer Ft)

508518

510683

Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van

1

2

az értékpapír névértéke (ezer Ft)

2500

8645

Gondnokoltak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van

-

-

Engedélyezett örökbefogadások száma

24

20

Ebből: tartós nevelt volt

7

-

örökbe fogadhatónak nyilvántartott átmeneti nevelt volt

-

-

szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett: házastársi

6

7

Egyéb(nyílt)

8

5

titkos

10

8

ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt

12

10

Örökbe fogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma

5

14

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma

20

25

Örökbefogadás és felbontás

226

227

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma

4

2

Örökbefogadás felbontása

-

1

Vér szerinti szülő adatairól tájékoztatás

-

9

Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése 118 iránt indult eljárás

92

Ebből: elutasított kérelmek száma

-

1

folyamatban lévő ügyek száma

35

22

megszűntetett eljárások

11

12

eljárás felfüggesztések

5

3

megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések

67

57

Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma

193

166

Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft)

23170

22076,95

Megszűnt megelőlegezések

74

59

Folyósítás felfüggesztése

14

16

Feljelentések

67

58

Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek

227

228

Szülői felügyeleti jog feléledésének száma

2

3

Családi név megállapítása

1

2

Iskola kijelölése

-

-

Szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján elrendelt családba fogadások száma

38

25

Végleges külföldre távozás jóváhagyása

3

1

Szülői ház elhagyásának engedélyezése

1

1

Házasságkötések engedélyezése

1

3

Művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatás engedélyezése

-

2

elrendelése

93

88

megszüntetése

136

82

Védelembe vétel

228

229

6

1

Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben

30

5

Elutasítások száma

1

0

Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma

18

5

Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban

17175

14744

10 ÓRÁS JELZÉS

353

382

szüneteltetés kezdeményezése

109

98

szüneteltetés fenntartása

-

84

szüneteltetés megszüntetés kezdeményezése

-

51

eljárás megszüntetés

53

90

Családi pótlék természetben nyújtása

Otthonteremtési támogatás

iskoláztatási támogatás

229

230

15. számú függelék: Beszámoló a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2014. évben végzett tevékenységéről 1. A járási rendszer kialakításának további tapasztalatai, az integrációs folyamat értékelése A járási rendszer kialakítása Szentesen zökkenőmentes volt. Elmondható, hogy a társadalomnak a közigazgatással szembeni elvárásai, úgy mint az ügyfélközpontúság, a törvényesség, a szakszerűség és a hatékonyság megvalósulni látszik. A gyámhivatal ügyfélkörében nem okozott problémát a járási hivatal kialakítása, azzal sem szembesültünk, hogy a védelembe vétellel vagy az iskoláztatási támogatással összefüggő ügyekben az ügyfeleknek problémát jelentett volna a jegyzői gyámhatóság helyett a gyámhivatal belépése. A gyámhivatal továbbra is hétfőtől csütörtökig, 08-16 óráig tart ügyfélfogadást, szerdán meghosszabbított ügyfélfogadás keretében, 17 óráig tudjuk fogadni az ügyfeleket, ami megkönnyíti azok helyzetét, akik a munkájuk miatt nem tudnak 16 óráig megjelenni. A meghosszabbított ügyfélfogadásunkkor - bár igyekszünk a lehető legtöbb fórumon említeni és az ügyfélfogadás rendje természetesen a Szentesi Járási Hivatal bejáratánál és a gyámhivatali irodák mellett is megtalálható – általában azok az ügyfelek jelennek meg, akikkel ez az időpont előre egyeztetve van. A Szentesi Járási Hivatal az illetékességi területén pontos, jól működő ügysegédi rendszert szervezett, ami azt jelenti, hogy minden településen elérhető a hivatal, a nagyobb községekben egy héten többször is. A Szentesi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának illetékességi területén a megyében egyedülállóként hat szociális intézmény működik, ebből kifolyólag a gondnokoltak száma is igen magas, kb. 550 fő. Tekintettel arra, hogy 2013. január 01-jével, új, jelentős ügyiratforgalmú hatásköröket kapott a gyámhivatal, az ügysegédek helyi jelenlétét „kihasználva” általában környezettanulmány elkészítése és gondnokoltak egyszerűbb ügyekben (pl.: pénzfelvétel, gondnokság felülvizsgálata) történő meghallgatása miatt szoktunk hozzájuk fordulni költségtakarékosság és a gyorsabb ügyintézés érdekében. A gyámhivatal iratainak átadása az önkormányzatnál lévő iktatóból folyamatos, a tavalyi év folyamán az iratok nagy része már átadásra került. A korábban irattárba tett ügyiratainkat továbbra is őrzik, azok esetleges újbóli megnyitásakor azokat rövid időn belül megkapjuk. Álláspontunk szerint az önkormányzattal fennálló kapcsolatunk továbbra is segítő és korrekt.

230

231

2. Személyi feltételek, munkatársi elégedettség A személyi feltételek az elmúlt évben jelentősen változtak. Teljes munkaidőben foglalkoztatott ügykezelő kollégát kaptunk, aki a hangszalagra rögzített jegyzőkönyveket írja le. A hangszalagra történő jegyzőkönyv rögzítése továbbra is nagy segítséget nyújt, sokkal pontosabb, részletesebb, színvonalasabb jegyzőkönyvet tudunk készíteni. TÁMOP program keretében februárban napi 4 órában kaptunk egy segítőt, akire a postázási feladatokat tudtuk hárítani, nagyban segítve és könnyítve ezzel az ügyintézők munkáját. 2014. április 30. napjával két, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő munkaviszonya szűnt meg közös megegyezéssel. Ebből kifolyólag sikerült az egyik, korábban határozott időre foglalkoztatott munkatársunkat véglegesíteni, a másik álláshelyre pedig 2014. május 19-én érkezett új munkaerő, akinek a betanítása folyamatos. 2014 júniusában pedig gyes-ről jött vissza dolgozni egy kolléganőnk. Jelenleg tehát a gyámhivatalban 8 fő ügyintéző és 1 fő ügykezelő dolgozik. Az ügyintézők közül 6 főnek jogi egyetemi végzettsége van, 1 fő szociológiát végzett, neki folyamatban van a jogi diploma megszerzése, 1 fő pedig szociálpedagógiai végzettségű. A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy 2013-ban a gyámhivatalban 1524 irat került iktatásra, összesen 12611 alszámmal. A 2014. évben az iktatott ügyiratok száma 1532 darab, összesen 14360 alszámmal. Átlagosan ez azt jelenti, hogy kb. 191 ügyirat jut egy ügyintézőre, ami mindennap 1.25 új ügyiratot jelent. A 2014-es évben összesen 2138 döntés született, ami átlagosan ügyintézőnként és munkanapokra lebontva 1.11 döntést jelent naponta. Ez azt jelenti tehát, hogy minden munkanap a szentesi gyámhivatalban átlagosan 9 döntést hozunk. Bár a főszámunk a tavalyi évhez képest nem mutat nagy változást, az alszámok jelentősen növekedtek, ügyintézőnként átlagosan 219 alszámmal. A túlterheltség jellemző, többször előfordul a túlórázás, a gyámhivatali munka pszichés megterhelése és a valódi sikerélmények hiánya miatt jó lenne a kollégáknak csapatépítést szervezni, bár a Szentesi Járási Hivatal vezetőségének köszönhetően több lehetőségünk van egy-egy összejövetel kapcsán a kötetlenebb beszélgetésre. Álláspontom szerint az ügyintézők mind elkötelezettek a gyámhivatal mellett, segítjük egymás munkáját, mind emberileg, mind szakmailag támogatjuk egymást. Minden héten –általában kedden délelőtt – megbeszélést tartunk, ahol szintén kötetlenebb formában tudunk beszélgetni, de ezek a megbeszélések szakmai jellegűek. 3. Tárgyi feltételek

A Szentesi Járási Hivatal Törzshivatala és a Gyámhivatal Szentesen, a Városháza épületében található, külön bejárattal megközelíthető. A gyámhivatal 5 irodával működik, az irodákban 2-2 ügyintéző kapott helyet, az egyik irodában 3-an vannak, a vezetői feladatokat is ellátó ügyintéző külön irodát kapott. A kollégák egymással egyeztetve és megbeszélve szervezik az

231

232

ügyfelek meghallgatását, a nagyobb tárgyalásokat is meg tudjuk oldani az irodákban. Álláspontom szerint azt az irodát, ahol 3 ügyintéző dolgozik, sikerült megfelelően, az ügyfelek számára is kényelmes, átlátható módon berendezni. A Járási Hivatalvezető úr közbenjárására és segítségével az egész Gyámhivatal új bútorzatot kapott májusban, így egységes, szép, az ügyintézők komfortérzetét is biztosító bútoraink lettek, nem utolsósorban sokkal több és polcozott, az ügyiratok tárolására alkalmas szekrénnyel, amiknek köszönhetően az irodák is rendezettebbek. Informatikai és távközlési eszközökkel megfelelően el vagyunk látva. Az autóhasználat adott, a gyermekülés is biztosított. A szükséges környezettanulmányok és meghallgatások elvégzése érdekében egyeztetünk a kollégákkal és igyekszünk az utazást úgy megszervezni, hogy földrajzilag is összehangoljuk a helyszínelést. Az épület fekvése miatt a nyári hőségben a gyámhivatal irodái szinte elviselhetetlen hőmérsékletűre melegszenek fel, szobánként egy oszlopventillátor áll rendelkezésre. Az IPL rendszerhez és a WinGyer-hez, valamint az IRMA programhoz is minden ügyintézőnek van hozzáférése. A Takarnet és a JWinSzoc program egy ügyintéző gépén található, ő oldja meg a lekérdezéseket és a pénzbeli ellátások utalását is. Továbbra is problémát jelent, hogy a Takarnet rendszerben nem tudunk név alapján, országosan keresni. Korábban a program ezt engedte és azért is volt ez jó, mert sokszor maga a gondnokolt sem tudja, hogy van-e, illetve hol van ingatlana és megkeresésünkre a földhivatal csak az illetékességi területére vonatkozóan tud adatot szolgáltatni. Az IRMA rendszert minden kolléga használja, a kimenő iratokat magunk iktatjuk. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya kérésének megfelelően egy ügyintéző rögzítette fel a gyermektartásdíj és az otthonteremtési támogatás folyósításához szükséges adatokat a JWinSzocba. 4. Hatósági tevékenység értékelése

A gyámhivatal hatósági tevékenységére vonatkozó részletes számadatokat a tavalyi évre vonatkozó számadatokkal összehasonlítva a mellékelt táblázat tartalmazza.

4.1. A gyermekek védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök Ideiglenes hatályú elhelyezésre az első félévben összesen 7 alkalommal került sor, ami 8 gyermeket érintett. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy ideiglenes hatályú elhelyezéssel

232

233

elsősorban a 0-5 éves korosztály és a 15-18 éves korosztály érintett. (Az elrendelt 7 elhelyezéssel 5 gyermek 0-4 éves kor közötti, egy 13 éves és két 17 éves volt érintett.) Új nevelésbe vételre három alkalommal került sor. A tavalyi év folyamán 23 alkalommal döntöttünk védelembe vétel elrendeléséről, ami 30 gyermeket érintett. Elsősorban a szülők magatartása vezet ezen intézkedés alkalmazásához, őket kell figyelmeztetni helytelen életvezetésük következményeire. Egyre többször fordul elő a szülők konfliktusos kapcsolata, aminek a gyermekek szem- és fültanúi, ebből kifolyólag kezelhetetlenek. Még mindig problémát okoz az alkoholizmus és a betegségbelátás teljes hiánya. Igazolatlanul mulasztott tanórák miatt a Gyermekjóléti Szolgálat 16 éven felüli gyermekek esetében általában már nem tesz javaslatot a védelembe vételre, ez ugyanígy igaz a 16 éven felüli, bűnelkövetéssel vádolt vagy gyanúsított fiatalok esetében is. Ezekben az esetekben – egyetértve a Gyermekjóléti Szolgálattal – álláspontunk szerint a megoldás már nem a gyermekvédelmi hatósági intézkedéstől várható. Az eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb problémát okoz a fiatalok – és nem utolsósorban a fiatal szülők - körében a drogfogyasztás. Az újonnan megjelenő, ismeretlen összetételű és az emberi szervezetben beláthatatlan kárt okozó szerekhez sajnos igen könnyen hozzá lehet jutni. Általánosan elmondható, hogy a fiatalok még mindig nincsenek tisztában a következményekkel. Erre a problémára csak és kizárólag a gyámhivatal intézkedése szintén nem fog megoldást nyújtani, szükséges lenne ezen a téren a szülőknek, gyermekeknek, pedagógusoknak, rendőröknek és gyámügyi ügyintézőknek is előadások, szakmai képzések, programok szervezése. Sajnos egyre többet tapasztaljuk a szülők nemtörődömségét is, ami az eljárások elhúzódásához vezet. (pl.: nem jönnek be az idézésre, nem mennek el a Szakértői Bizottság elé vizsgálatra, stb.) Sok esetben probléma az is, hogy a szülő nem ismeri fel a saját hibáit, nem hajlandó belátni, hogy neki is segítségre van szüksége. Azzal, hogy a szülő a gyermeket hibáztatja és magát felmenti a felelősség alól, a gyermek még inkább értéktelennek, gyökértelennek érzi magát, nem hajlandó segítséget elfogadni. Álláspontunk szerint erre a problémára megoldást jelenthetne, ha a szülővel, a gyermekkel pszichológus foglalkozna, és részt vennének családterápián. Nagyon hasznosnak tartjuk a Gyermekjóléti Szolgálatnál működő családterápiát és mediációt, de elmondható, hogy a társadalmunk még mindig tabuként kezeli ezeknek a lehetőségét, nem segítségként, hanem szégyenként élik meg. Természetesen vannak azért kivételek. Előfordul, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélést tart, amire meghívják a gyámhivatalt is. Nagyon hasznosnak tartjuk a részvételt, hiszen sok esetben elejét tudjuk venni a hatósági intézkedésnek. Itt jegyezném meg a gyámügyi ügyintézők munkájának kiemelkedő fontosságát. Egy-egy védelembe vételi, nevelésbe vételi tárgyaláson az ügyintéző szinte már pszichológusi minőségben beszélget és ad tanácsot az ügyfeleknek, adott szituációban senki sincs a

233

234

gyermekhez közelebb, mint az ügyintéző, ezért indokolt lenne számunkra ilyen irányú szakmai képzés. Az iskoláztatási támogatással kapcsolatos jogi szabályozást továbbra is túl bonyolultnak tartjuk. Álláspontunk szerint – és ez költségtakarékosabb is lenne – az iskoláknak közvetlenül a MÁK-hoz kellene jeleznie az 50 órás igazolatlan hiányzást, a gyámhivatalnál a felülvizsgálat iránti eljárás a MÁK jogerős határozatának megérkezését követően indulna. Ezzel az eljárással összefüggésben többször tapasztaljuk azt is, hogy az oktatási intézmények még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy kinek és mikor kell jelezni az igazolatlan hiányzásokat. Legtöbbször több száz órás hiányzásokról kapunk értesítést, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat jelzéséből értesülünk arról, hogy hiányzott a gyermek. Az utógondozói ellátással összefüggésben megnyugtató a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) januári változása, miszerint az utógondozói ellátás a tanulói jogviszonyban álló fiatal felnőtt esetében a tanulói jogviszony megszűnését követő 120. napon szűnik meg. A 2014. évben 9 fiatal felnőtt utógondozói ellátását rendeltük el, és eleget tettünk a Gyvt. 161/Q. § (3) bekezdésében foglaltaknak is. Az idei évben eddig nem tapasztalt módon 4 alkalommal kaptunk névtelen bejelentést gyermek veszélyeztetettségéről. Ilyen esetekben azonnal felvesszük a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, akik tájékoztatnak a már alapellátás keretében gondozott családról vagy azonnal a helyszínre tudnak menni. Minden települési Gyermekjóléti Szolgálattal jó munkakapcsolatot ápolunk, kölcsönösen számíthatunk egymásra. Szerencsére eddig alaptalan bejelentések voltak, az érintett szülők mindegyike fel volt háborodva és feljelentést helyezett kilátásba a bejelentővel szemben. A Gyer. 8/C. § (2) bekezdését természetesen alkalmazzuk ilyen esetben.

4.2. Pénzbeli és természetbeli ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök A megelőlegezett gyermektartásdíj és a megállapított otthonteremtési támogatás folyósításához a gyámhivatal minden hónap 10. napjáig táblázatban jelentést ad a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályának. A Pénzügyi Főosztály kérésének megfelelően januárban az összes adatot manuálisan egy ügyintéző átmásolta a JWinSzocba. A 10-e és a 25-e közötti változásokat aktualizáljuk, frissítjük és így az otthonteremtési támogatásról 20-áig, a gyermektartásdíjról 25-éig küldjük a JWinSzoc-ból generált állományt, ami szükséges az utaláshoz. A szentesi gyámhivatalnál az a gyakorlat alakult ki, hogy a táblázatok elkészítése, a JWinSzoc használata és az állomány lehívása a programból egy ügyintéző kezében összpontosul, a többi ügyintéző minden, pénzbeli ellátást érintő határozatát átadja a kollégának, tekintettel arra, hogy tartásdíj esetében a kérelem benyújtása és ez első utalás közötti összeget egy programban sem tudjuk rögzíteni, arra külön oda kell figyelni, hogy az különbözetként legyen utalva.

234

235

Itt jegyezném meg, hogy nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a Pénzügyi Főosztály munkatársával. A beszámolót érintő időszakban 21 ügyben született gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló döntés, ebből 9 ügy még 2013-ban indult. A 21 döntés összesen 29 gyermeket érintett. Otthonteremtési támogatást négy esetben rendeltünk el, az egyik ebből még tavaly indult. A 2012/2013-as években szárnyra kapott az az információ, hogy megszűnik ez az ellátási forma, ezért azokban az években érezhetően többen terjesztettek elő ilyen irányú kérelmet. Úgy tűnik, a fiatalok egy kicsit megnyugodtak ezen a téren. 4.3. Családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladat-és hatáskörök 2014-ben hét esetben tettek a gyámhivatal előtt apai elismerő nyilatkozatot, öt alkalommal magzatra, melyből két esetben az anya kiskorú volt. Egy esetben járultunk hozzá apaság megállapítása iránti perindításhoz és ezzel egyidejűleg a gyermek részére eseti gondnokot rendeltünk. A 2014. március 15-én bekövetkezett jogszabályváltozások miatt már egy alkalommal hozzájárultunk a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez. A jogszabályváltozással összefüggésben felmerült az, hogy ilyen hozzájárulás esetén szükséges lenne a hozzájárulás kb. 6 hónapig tartó hatálya. Amennyiben az anya ennyi idő alatt nem indítja meg az apaság megállapítása iránti pert, a hozzájárulás hatályát vesztené.

4.4. Örökbefogadással kapcsolatos feladat-és hatáskörök

A Szentesi Járási Gyámhivatal négy alkalommal állapított meg örökbefogadásra való alkalmasságot, egy alkalommal a korábbi alkalmasságot meghosszabbítottuk, egy esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak küldtük meg egy gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításához szükséges iratokat. Továbbra is az az álláspontunk, hogy indokolt lenne az örökbefogadások engedélyezésének „visszaállítása”. Különösen a nevelésbe vett gyermekek örökbefogadhatónak nyilvánítására irányuló eljárást indokolatlan a megyeszékhelyen működő gyámhivatal hatáskörébe utalni, hiszen a szülőket, körülményeiket, az ügyeket, a gyermek nevelésbe vételi ügyében eljáró ügyintézőnél jobban más nem ismeri. A nevelésbe vétel felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatalnak meg kell hallgatnia a szülőket, ezért megítélésem szerint indokolatlan a kettős meghallgatás, hiszen ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy a szülő gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein a nevelésbe vétel megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a

235

236

kijelölt gyámhivatalnak is meg kell hallgatnia a szülőt. Másrészt költséges és időigényes is az iratok lemásolása, a kijelölt gyámhivatalnak ismét be kell kérni minden információt a szakszolgálattól, a gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi gyámtól, a nevelőszülőtől stb. A jogszabály ilyen irányú változásával megítélésem szerint minden érintettet költségektől kímélnénk meg és az eljárás is rövidebb lenne.

4.5. Perindítás, perkezdeményezés

Ebben a félévben eddig egy alkalommal került sor számadási kötelezettség megállapítása iránti perindításra, egy alkalommal kértük gyermek 3. személynél történő elhelyezését, a többi 103 esetben gondnoksággal kapcsolatos keresetlevelet nyújtottunk be a bíróságra. A keresetlevelek magas számát az új Polgári Törvénykönyv indokolja, mivel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) értelmében 2014ben a gyámhatóságnak az 1982. december 31. előtt elrendelt, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó bírósági határozatok felülvizsgálata iránt 2014-ben pert kellett indítania a bíróságon. Egy, a 2013-as évről áthúzódó szülői felügyelet megszüntetése iránti per jelenleg is folyamatban van. 4.6. Feljelentések

Az elmúlt félévben négy alkalommal került sor feljelentésre, háromszor tartás elmulasztása miatt, egy alkalommal pedig ismeretlen tettes ellen tettünk feljelentést kábítószerkereskedelem, kábítószer birtoklás és kórós szenvedélykeltés miatt. A tartás elmulasztása miatt tett feljelentések eredményéről általánosságban elmondható, hogy a nyomozás vádemelési javaslattal zárul. Eddig 7 alkalommal kaptunk visszajelzést a feljelentéseink eredményéről, büntetésként általában közérdekű munkát szabnak ki. 4.7. Szülői felügyeleti joggal, gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskörök Továbbra is a szülők együttes jelenlétében, kérelmükre jegyzőkönyvben rögzítjük, ha megállapodtak a szülői felügyelet gyakorlásában. Ebben a félévben két alkalommal állapítottuk meg a különélő szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és hívtuk fel annak gyakorlására. Az új Ptk. hatálybalépésekor ez a terület igen megváltozott, mint ahogyan a kapcsolattartás is, ez ügyben jó lenne szakmai egyeztetést tartani.

236

237

Egyre több a konfliktusos kapcsolattartások száma, ahol jellemzően a szülők egymás ellen harcolnak, nem a gyermek érdekeit, hanem saját megbántottságukat, féltékenységüket, sértődöttségüket igyekeznek ilyen formán megtorolni a másikon. Jó lenne az ilyen eljárásoknak elejét venni, az ügyintézők – teljesen érthető módon – elfáradnak a sokszor órákig tartó tárgyalásokon és a szülők fegyelmezésén. Más szerv megkeresésére — és persze hivatalból is — a gyermekek részére korábban eseti gondnokot (2014-ben nyolcat), már eseti gyámot rendelünk, erre az évben eddig 25 alkalommal került sor. Az új Ptk. szerint a szülők – megállapodásuk hiányában a bíróság – döntenek arról, hogy a szülői felügyeleti jogot melyikük gyakorolja. A Ptk. 4:186 §-ának felsorolásában nem szerepel az, hogy szünetel a szülői felügyeleti joga annak, aki nem gyakorolja azt. Továbbra sem egyértelmű számunkra az, hogy ha nem szünetel a szülői felügyeleti jog, akkor annak is van szülői felügyeleti joga, aki éppen nem gyakorolja? 4.8. Gyámsággal, gondnoksággal, előzetes jognyilatkozattal döntéshozatallal kapcsolatos feladat- és hatáskörök

és

támogatott

Az új Ptk. hatálybalépésével a gondnokság alapjaiban változott meg. A gondnokság alá helyezés esetében problémaként merült fel az, hogy nincs egy olyan „lista”, amelyről pontosan meg lehetne jelölni, hogy milyen ügycsoportban kérjük a gondnokság alá helyezést. Felmerült kérdésként az is — és nyilván ez ügyben a gyakorlat fog megoldással szolgálni — hogy érdemes olyan korlátozást is kérni a bíróságtól, hogy az adott személy cselekvőképessége a közigazgatási, büntető és polgári eljárások megindítására, az abban való nyilatkozattételre is korlátozva legyen. A Ptk. 4:186.§ (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy szünetel a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, aki cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetésben részlegesen korlátozott. Ezzel szemben továbbra is az az álláspontunk, hogy az a szülő, aki bármilyen ügycsoportra nézve is, de cselekvőképességében korlátozott, annak szüneteljen a szülői felügyeleti joga is automatikusan, hiszen ha felmerül a szülő korlátozottsága a saját ügyében, hogy várható el az, hogy a tőle és a döntésétől minden szempontból függő gyermekének az ügyében helyes, mindre kiterjedő és megfelelő döntést fog hozni. Az elmúlt évben két alkalommal rendeltünk hivatásos támogatót két olyan fiatalnak, akiknek messzemenően tudott segíteni ez a jogintézmény, de azóta a gondnokság alá helyezésük is folyamatban van. Előzetes jognyilatkozattal kapcsoltban nem került sor eljárásra. Az egyik hivatásos gondnokunk 2014. május 31. napjával abbahagyta a tevékenységét, helyette két új hivatásos gondnokot láttunk el feladattal. Még egy hivatásos gondnoknak megszűnt a megbízása 2014. december 30. napjával, helyette is új gondnok érkezett, így jelenleg 10 hivatásos gondnok dolgozik megbízási szerződéssel. Az általuk ellátott gondnokoltak számáról és az elvégzett feladatukról minden hónap utolsó munkanapján a

237

238

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője által meghatározott módon jelentést adnak, amit leigazolva továbbítunk a szakmai vezetőnek a megbízási díjuk kifizetése érdekében. Gondnokrendelésnél egyre többször tapasztaljuk, hogy a hozzátartozók nem vállalják ezt a tisztséget vagy később a körülményeik miatt kérik felmentésüket. A hivatásos gondnokokra is egyre több és sokrétű feladat hárul, sajnos többször találkozunk súlyosan eladósodott gondnokoltakkal. A hivatásos gondnokok részére biztosított egy iroda, ahol bonyolítani tudják az ügyfélfogadást, levelezést, telefonálást. Családbafogadásra hét alkalommal került sor, három esetben a szülő távoli munkavállalása miatt, két alkalommal az édesanya kiskorúsága miatt, két esetben pedig a szülők a megváltozott életvitelük miatt kérték a családbafogadást. Kétszer rendeltünk a nagyszülő személyében gyámot, egy újszülöttnek és egy 1 évesnek. Mindkét ügyben a gyermek apa adata nélkül került anyakönyvezésre, és az édesanya gondnokság alatt áll. 4.9. Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Öt alkalommal kellett a szülőnek, mint törvényes képviselőnek a jognyilatkozatát jóváhagyni ingatlan eladása miatt, ez a gondnokoltak esetében 11 alkalommal volt szükséges. A kiskorúak egyéb vagyoni ügyében 115 alkalommal született gyámhivatali döntés, a gondnokoltak vagyonkezelési ügye eddig 843 alkalommal igényelt gyámhivatali pecsétet. Csak vagyoni ügyekben tehát 974 alkalommal született döntés. Mint ahogyan a beszámolóm elején is említettem, a sok szociális intézmény miatt a pénzfelvételi kérelmek nagyobb túlterheltséget igényelnek. Gondnokot egy alkalommal kellett a tisztségéből elmozdítanunk a nem megfelelő vagyonkezelés miatt, vele szemben számadási kötelezettség megállapítása miatt pert kellett indítanunk. 4.10. A Ket. 51. § (2d), 53. § (4d) és 54. § (5) bekezdéssel kapcsolatos feladat-és hatáskörök ellátása Az elmúlt félévben nem került sor a fenti feladat-és hatáskör ellátására. 5. Panaszkezelés A gyámhivatal ellen egy alkalommal került sor panasz benyújtására a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához. A felettes szervünk a panasszal kapcsolatos álláspontunkat és az iratanyagot is bekérte. A panaszt nem találták alaposnak.

238

239

6. Bírósági eljárások tapasztalatai

A gondnokság alá helyezési perekkel kapcsolatban elmondható, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a bírósági eljárások elhúzódnak, általában 3-4 tárgyalásra is sor kerül. Megítélésünk szerint mind a bíróságnak, a gyámhivatalnak és a gondnokoltaknak is (különösen felülvizsgálati eljárások esetében) egyszerűbb és gyorsabb lenne, ha a bíróság a keresetlevél alapján, hivatalból rendelne ki szakértőt és a szakvélemény megérkezése után kerülne sor az első tárgyalásra. Továbbra is az a véleményünk, hogy a gondnokság kötelező, automatikus felülvizsgálata azon gondnokoltak esetében, akiknek az állapota egyértelműen végleges, szükségtelen, sok esetben felzaklatja a gondnokoltakat, nem értik a jelentőségét. Egyébként a bíróság tisztségviselőivel jó munkakapcsolatunk alakult ki, a tárgyalásokon mindig részt veszünk. 7. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok, tapasztalatok A fiatalok körében egyre jobban növekszik a bűnelkövetések száma. Ezeket vagy csapatban, buliként felfogva követik el, vagy a droghoz való hozzájutás érdekében vagy esetleg egyedül. Az eseti gyámok kirendelésekor néha számunkra is megdöbbentő, hogy milyen bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak gyermekeket, ezek egy részének indoka a gyermekek kezelhetetlensége is. A gyámhivatal képviselteti magát a Gyermekvédelmi Tanácskozáson és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal szervezésében megrendezésre kerülő Bűnmegelőzési egyeztető fórumon. A tavalyi év során a szentesi Rigó esetmegbeszélést, ahol minden Szolgálat, Addiktológia, a kórház koordinátor, a Gyermekjóléti természetesen mi is megjelentünk.

Alajos Gyermekotthon is szervezett a drogprobléma miatt érintett intézmény, szervezet képviselői (Igazságügyi Gyermekosztálya, a gyermekjogi képviselő, a helyi KEF Szolgálat, Polgárőrség, Közterület-felügylet) mellett

8. Együttműködés a Kormányhivatallal, kapcsolat a társszervekkel, sajtóval A gyámhivatal hatékony együttműködést alakított ki minden települési Gyermekjóléti Szolgálattal. Meghívásra részt veszünk minden szociális otthon rendezvényén, a Gondozási Központ által tartott Pszi-Nap-on, a települések Gyermekvédelmi Tanácskozásain, a jelzőrendszeri tanácskozáson, a szentesi képviselőtestület szociális bizottságának ülésein. Idén meghívásra képviseltettünk magunkat a Kábítószer-ellenes Világnap alkalmából Szentesen tartott előadássorozaton, valamint az Aranysziget Otthon Szentesi Otthonának meghívására az otthon kiváltásával kapcsolatos projektismertetésen, szintén az Aranysziget Otthon Szentesi Otthonából előadás tartására hívtak bennünket – a gondnokoltak részére – a március 15-én bekövetkezett jogszabályváltozás miatt.

239

240

A gyámhivatalnak a Kormányhivatallal, illetve a társszervekkel való együttműködése megítélésünk szerint továbbra is megfelelő, korrekt és segítő. A Szociális és Gyámhivatal személyesen és telefonon is nyújt számunkra szakmai segítséget. A gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai ügyekben a sajtó tájékoztatása céljából a járási hivatalvezető engedélyével nyilatkozunk. 9. Az alapvető jogok biztosa, illetve felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések Az alapvető jogok biztosa ebben az évben nem folytatott vizsgálatot a gyámhivatalnál, a felügyeleti szerv több gyámhivatal-vezetői értekezletet tartott. Ebben az évben a Szegedi Járási Ügyészség a tartásdíj megelőlegezéséről szóló döntéseink alapján szinte minden ügyben bekérte az előzményi iratokat. Az év folyamán négy alkalommal fellebbeztek meg döntésünket, mindegyik esetben a felügyeleti szerv helybenhagyta a döntéseinket. 10. Az éves munkaterv teljesítése A gyámhivatal eleget tett az éves munkatervben foglaltaknak, melyek az alábbiak voltak: • éves beszámoló elkészítése, • a tanulói jogviszonyban álló és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek halmozottan hátrányos helyzetének megállapítása, • 2014. évi statisztika elkésztése, • adatszolgáltatás a MÁK felé, • a gyermekek beszolgáltatott vagyonának kiadása, • az 1982. előtt cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló és felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó ítéletek felülvizsgálata érdekében történő perindítás • folyamatosan eleget teszünk: a hivatásos gondnokok teljesítésigazolása, a megelőlegezett tartásdíj és a megállapított otthonteremtési támogatás utalásához szükséges táblázatok, állományok elküldése, a tartós és átmeneti nevelésbe vétel átváltoztatása nevelésbe vételre és gyermekvédelmi gyámok kirendelése. 11. A hátralékos ügyintézés adatai, okai, megszüntetésükre tett intézkedések ismertetése Az IRMA iktatóprogram nyilvántartása szerint hátralékos ügyiratunk nincsen. A gyámhatósági eljárások bonyolultsága és a megalapozott döntés meghozatala érdekében az elhúzódó eljárások jellemzőek. 12. Egyebek A gyámhivataltól és a járási hivataltól is az elmúlt évben több, rövidebb, hosszabb határidős adatszolgáltatást is kértek, ezeknek eleget teszünk. Naponta készítjük a napi jelentéseket. Részt vettünk az új Ptk-val kapcsolatos képzésen, és igyekszünk teljesíteni a számunkra előírt

240

241

és teljesítendő pontok megszerzéséhez szükséges képzéseket. Az idén két kolléga sikeresen teljesítette a közigazgatási szakvizsgát. Az új jogszabályváltozásokkal kapcsolatban kérjük, hogy legyen több szakmai értekezlet, illetve az új Ptk-val kapcsolatosan legyen minden ügyintézőre kiterjedő és a gyámhivatali munkát érintő képzés. S z e n t e s, 2015. január 22.

dr. Lantos Ágnes járási gyámhivatal-vezető

Szentesi Járási Gyámhivatal – Statisztika Gyámhatósági döntések száma

2013.01.01.-2013.12.31.

2014.01.01.-2014.12.31.

Közvetlenül megtámadható döntések száma összesen

2340

2138

Ebből: I. fokú döntések száma

2340

2138

4

4

− saját hatáskörben módosított vagy visszavont döntések száma

1

0

−

helybenhagyott

2

4

− jogsértés miatt megváltoztatott

1

0

államigazgatási úton megtámadott döntések száma

Megtámadott döntések számából:

241

242

−

megsemmisített

0

0

− jogorvoslati eljárás még folyamatban van

0

0

Bejövő ügyiratforgalmi adatok (főszám)

1524

1532

Iktatott bejövő gyámhatósági ügyiratok száma összesen (fő szám + alszám összesen)

12611

14360

5

7

2

7

2

0

1

0

Apaság vélelmének megdöntése 3 iránti perindításhoz való 0 hozzájárulások száma Hozzájárulás a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez

1

Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött Ebből: apai elismerések száma apaság bírósági megállapítása képzelt apai adatok megállapításának száma

1

242

243

Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma

7

8

Ebből: gyámhivatal által elrendelt

6

8

1

0

A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások száma

16

5

Ebből: határozattal befejezett ügyek száma

10

3

egyezséggel befejezett ügyek száma

6

2

A kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma

2

0

0

0

0

0

más szerv által elrendelt

Szakellátásban nem részesülő gyermekek kapcsolattartása

Ebből: figyelmeztetések

gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének kezdeményezése

243

244

a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perindítás végrehajtási bírságok

0

0

1

0

1

0

54

29

száma igazolt költségek viselésére kötelezések száma

Szakellátásban részesülő gyermekek kapcsolattartása Tárgyévi kapcsolattartás szabályozások száma:

− ideiglenes hatályú elhelyezett 6 kiskorúak

4

−

átmeneti neveltek

48

25

−

tartós neveltek

0

0

▪ ideiglenes hatályú elhelyezett 5 kiskorúak

3

▪

átmeneti neveltek

2

0

▪

tartós neveltek

0

0

Gondozási helyen szabályozták:

▪ Nem gondozási helyen szabályozták:

244

245

▪ ideiglenes hatályú elhelyezett 1 kiskorúak

2

▪

átmeneti neveltek

46

25

▪

tartós neveltek

0

0

Nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

4

3

Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma a tárgyévben

1

0

Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma

6 (+13 az utógondozói ellátással együtt)

5

Megszűnt utógondozások száma

4 (+10 az utógondozói ellátással együtt)

10

13

9

0

0

Az év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma

13

6

Megszűnt utógondozói ellátások száma

10

15

Utógondozás elrendelése

Utógondozói ellátás elrendelése A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére indult kérelmek száma Ebből: elutasított kérelmek

245

246

Gyámság Tárgyév folyamán nyilvántartásba vett gyámság alatt állók száma

19

15

Tárgyév folyamán gyámság alól kikerülő gyermekek száma

18

25

22

29

11

9

0

6

Általános korlátozó

9

7

Ügycsoportos

2

0

Részlegesen

0

7

Személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot(gond.csere is)

99

165

Ebből: hivatásos gondnok lett kirendelve

21

89

egyéb gondnok (nem hivatásos gondnok, ügygondnok, eseti gondnok, méhmagzat gondnok, stb.)

66

59

10

16

Gondnokság Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma

Ebből: kizáró teljesen korlátozó

korlátozó

ideiglenes gondnok

246

247

zárgondnok

2

1

Vagyoni megterheléssel kapcsolatos jóváhagyott ügyek száma

30

22

Nyilvántartott ingó és ingatlantulajdonos: kiskorúak száma

306

300

232

253

Engedélyezett örökbefogadások száma

0

0

Ebből: tartós nevelt volt

0

0

örökbe fogadhatónak nyilvántartott átmeneti nevelt volt

0

0

a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett: házastársi

0

0

0

0

ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt

0

0

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma

4

4

Vagyoni ügyek

gondnokoltak száma

Örökbefogadás és felbontás

egyéb

247

248

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma

0

0

31

16

1

0

folyamatban lévő

7

1

megszűnt eljárások

0

0

egyéb (pl. kérelem

3

3

megítélt gyermektartásdíj megelőlegezések

20

21 (ebből 12 idén, míg 9 2013-ban indult eljárás)

Tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülők száma (gyermek )

107

95

Gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülő gyermekek adatai A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás Ebből: elutasított kérelmek száma

ügyek száma

visszavonás)

Megelőlegezésre a tárgyév folyamán 11808 kifizetett összeg (ezer Ft)

11847

Megszűnt megelőlegezések (gyermekek száma)

9

7

Folyósítás felfüggesztése (eset)

6

7

248

249

Otthonteremtési támogatás Otthonteremtési támogatási kérelmek száma tárgyévben

14

3

Elutasítások száma

1

0

Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma

12

14

Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft-ban

15322

8576

10 ÓRÁS JELZÉS

74

37

50 órás jelzés

29

25

védelembe vétel (tárgy év december 31-én.)

31

63

iskoláztatási támogatás

249