CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 57131-24-11/2016. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka Katona Csaba Balatonyi Zsolt Berényi Anita Dr. Hegedűs Márta Sárközi Kitti Vinczéné Szántó Gizella Herczeg László Darányi Réka Tel.: +36 (62) 553-060 / 44147
Tárgy: Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., Kiskunhalas, előzetes vizsgálat
HATÁROZAT
A Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12 hrsz.; KÜJ: 103 300 610) képviseletében Pádár Adrienn Csilla környezetvédelmi szakértő (6723 Szeged, Agyagos u. 47.) által 2015. november 25-én – a Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12 hrsz. alatt tervezett inert hulladékkezelő telephely tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 107/a. pontja szerint minősül (Nem veszélyes hulladék-hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól), nem okoz jelentős környezeti hatást, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezetvédelmi hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint, a tevékenység csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában kezdhető meg. * Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: 1. A tervezett inert hulladék gyűjtés és hasznosítás megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását. 2. A megvalósítás során az alábbi feltételek betartása indokolt: - A hulladék kezelési technológia üzemeltetése (törőgép, rosta, stb.) nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű terhelésével, amely légszennyezettséget okoz. Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048. +36 (62) 553-060 +36 (62) 553-068 www.csmkh.hu
[email protected]
-
-
-
Szükség esetén, (pl. nagy szélerősség esetén) az építési és bontási hulladék szilárd anyag kiporzását a közlekedő felületek, a hulladék és a kezelt anyag depóniák nedvesítésével kell csökkenteni. Az üzemelésből származó zaj nem okozhat egészségügyi határértéket meghaladó zajterhelést a védendő homlokzatoknál. A telephelyen a munkavállalók megfelelő higiénés védelméről gondoskodni kell. A tevékenység során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. A nemdohányzók védelmében a munkahelyi dohányzás kizárólag a szabadban megfelelően kijelölt dohányzó helyen történhet.
2. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata tekintetében: - Az EVD talajvédelmi szempontból elfogadható. 3. örökségvédelmi szakkérdésben, így különösen kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: - Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint védett vagy nyilvántartott örökségi elemet nem érint, az engedély kiadásával kapcsolatban örökségvédelmi szempontú feltétel közlése szükségtelen.
Szakhatósági állásfoglalás: A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának 35600/9760-1/2015. ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „KUNSÁG-HALAS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta, 0995/12 hrsz.) részére a Kiskunhalas, 0995/12 hrsz. alatti ingatlanon tervezett inert hulladékkezelő tevékenység tárgyában indított előzetes vizsgálati eljárásban szakhatósági hozzájárulásomat megadom az alábbi előírásokkal: 1. A hulladékgazdálkodási engedély kérelemben különösen ismertetni kell a tevékenység végzéséhez szükséges technológiai vízigény mennyiségét, biztosításának módját, az érintett területen keletkező csapadékvizek mennyiségét, a szikkasztással érintett területet, a meglévő vízilétesítményekkel való kapcsolatot. Részletes helyszínrajzon a tevékenységgel érintett területet kérjük bemutatni. 2. A tevékenységgel, kivitelezéssel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot felszín alatti vízben.
2
Megállapítom továbbá, hogy a tervezett tevékenységből –a hatáskörömet érintő szakkérdések tekintetében - nem származhatnak jelentős környezeti hatások, ezért a tevékenység folytatásához környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” * A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS A Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. képviseletében Pádár Adrienn Csilla környezetvédelmi szakértő 2015. november 25-én – a Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12 hrsz. alatt tervezett inert hulladékkezelő telephely tárgyában – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. A Kft. a tárgyi telephelyen nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységet kíván végezni. Az ügyfél kérelméhez csatolta az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást. Az előzetes vizsgálati dokumentációt készítette: Neve: Pádár Adrienn Csilla Címe: 6723 Szeged, Agyagos u. 47. A dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelt a R. előírásainak. A tervezett tevékenység: Engedélyes a Kiskunhalas, 0995/12 hrsz. alatti ingatlanon többek közt építési, bontási hulladékok gyűjtését és előkezelését végzi az 57131-22-14/2015. számú hulladékgazdálkodási engedély alapján. Engedélyes a gyűjtés és előkezelés helyett gyűjtést és hasznosítást kíván majd végezni.
3
A Kft. által üzemeltetett hulladékgazdálkodási rendszer keretében a Kiskunhalasi telephelyen építési-bontási hulladék feldolgozását kívánja a vállalkozás végezni, amely elsődleges célja, hogy a kezelés során keletkező tört inert hulladékot és földet utak kialakításánál, felújításánál, alapozásoknál, területfeltöltéseknél felhasználhassák, továbbá a Kft. a tört anyagot a saját telepén az utak erősítésére is felhasználja, illetve a Kft. a kezelt hulladék egy részét, így a nem értékesíthető földet a hulladéklerakási tevékenységére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyben meghatározott mértékben a depónia takarására is fel kívánja használni. Telephely tervezett inert hulladék gyűjtési kapacitás: Telephely tervezett inert hulladék hasznosítási kapacitás:
72.000 t/év 72.000 t/év
Beszállítás Az építési-, bontási hulladékok telephelyre történő beszállítása közúton történik a Kft., illetve egyéb hulladékszállítók által, a kezelésre beszállított építési-bontási hulladékok tömegét a telephelyi 60 t teherbírású hídmérlegen mérlegelik. Betárolás A hulladék hasznosítási tevékenységre rendelkezésre álló terület kb. 10.000 m2, e területen helyezik el a törőgépen kívül a feldolgozásra váró hulladék- és a feldolgozott anyag depóniákat. Az inert hulladék kezelésre használt terület részben betonozott, részben döngölt föld kialakítású, az inert hulladékok törésére használt berendezést (feldolgozó terület) betonozott területen helyezik el, míg a kezelésre váró és kezelt hulladékok gyűjtőhelyei nincsenek szilárd burkolattal ellátva. A klasszikus inert hulladék depóniák és gépi berendezések által elfoglalt területrész összesen 4.000 m2, a tört anyag tároló rész 2.500 m2. E területeken átlag 5 fajta törésre váró hulladék depónia, illetve 4 fajta tört anyag depónia kerül elhelyezésre 5 m magasságú depóniákban, egy depónia átlagos alapterülete 600 m2, azaz a rendelkezésre álló területen kb. 11.000 t törésre váró és 10.500 t tört anyag egyidejű tárolására van lehetőség. A kezeletlen és a kezelt föld hulladékot különállóan kettő darab 1.000 m2 nagyságú területen fogják tárolni 5 m magasságú depóniákban, azaz a rendelkezésre álló területen kb. 6.000 – 6.000 t feldolgozatlan, illetve hasznosított föld egyidejű tárolására van lehetőség. Inert hulladék hasznosítása A kezelésre átvett építési-, bontási hulladékból kigyűjtött, hasznosításra alkalmatlan hulladékokat konténerekben gyűjtik és szükség szerint a telephelyen meglévő hulladéklerakóba szállítják. A kezelésre átvett hulladékból kiválogatott, hasznosítható nem építési-bontási hulladékokat a kiválogatást követően konténerekben gyűjtik és hasznosító szervezetnek adják át. A beszállított hulladékból esetlegesen kiválogatott veszélyes hulladékot elkülönítetten, zárt hordóban, illetve konténerben gyűjtik és engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át további kezelésre. Az építési-bontási hulladékból a törésre alkalmatlan inert hulladékokat kiválogatják, és konténerben gyűjtik. A válogatást követően a hulladék típusától és mérettartományától függően egy Mecalac típusú munkagéppel a nagyobb darabok előtörését végzik el, amely gép egyúttal alkalmas a törőgép rakodására is. Az előtört, illetve az előtörést nem igénylő inert hulladékot az FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft-től alkalmanként bérelt City Skid 7V4 típusú törőberendezésbe adagolják, amely kőtörmelék, beton és hasonló anyagok törésére alkalmas.
4
A törést megelőzően a hulladék egy rázópadon megy keresztül, ahol a törést nem igénylő kis frakcióméretű hulladék kirostálásra kerül. Ezt követően a nagy darabos hulladék a pofás törőbe esik, ahol azt összezúzzák. A töret szállítószalagra hullik, amely kihordja az anyagot a gépből. A töret szemcseméretét a törő teljesítménye szerint lehet beállítani, a későbbi felhasználási céltól függően. Amennyiben a megfelelő frakcióméret érdekében szükséges, a leaprított anyagot rostálják a telephelyen meglévő Doppstadt rostával. Az aprított 30-140 mm átmérőjű hasznosított hulladékot osztályozzák, majd deponálják. A föld hulladékból az idegen anyagokat, hulladékokat kézi úton kiválogatják. A kiválogatott anyagokat, hulladékokat konténerekben gyűjtik, és típusuktól függően adják tovább engedéllyel rendelkező kezelőnek. Amennyiben a telephelyre bekerülő föld állaga azt szükségessé teszi, akkor rostálást végeznek. Telephelyen kezelni szándékozott hulladékok: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 3. melléklet szerinti besorolású nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység: R5
Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását);
Azonosítási kód 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 05 04 17 05 06 17 08 02 17 09 04 20 02 02
Megnevezés beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól talaj és kövek Összesen
Mennyisége [t/év] 4.000 4.000 1.500 2.500 40.000 500 500 17.000 2.000 72.000
A tevékenység a R. 3. sz. melléklet 107/a. pontja (Nem veszélyes hulladék-hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól) szerint minősül, ezért a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette.
5
Hatóságunk a R. 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2015. december 2. napjától közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény Kiskunhalas Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában 2015. december 7. napjától 2015. december 22. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. * 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, mivel a tervezett inert hulladék hasznosítás megvalósításának várható környezetegészség-ügyi hatásai nem jelentősek. Szakmai álláspontomban előírt feltételeket „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3.§ ac), és a 4.§ (1) a) és d) pontjában a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (1) és 6. § (1) bekezdéseiben, „a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről” szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 22. §-ban, „a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” szóló módosított 1999. évi XLII. törvény 2.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg. Szakmai álláspontomat „A környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 71/2015. (III. 30.) Kormány rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4.§ (2) bekezdésében és a „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 66/2015. (III.30.) Kormány rendelet 2.§ (1) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. 2. A növény- és talajvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A Kormányhivatal hatáskörét a 68/2015. (III.30.) Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés állapítja meg. A talajvédelmi szakkérdésben történő megkeresést a 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. melléklet I. táblázat B oszlopa tartalmazza. 3. Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni, továbbá az illetékes jegyző útján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (1014 Budapest, Táncsics u. 1.) felé azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot. A bejelentési kötelezettség
6
elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Hatóságom illetékességét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. mellékletének 2. pontja állapítja meg. A régészeti örökségvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve az 5. sz. melléklet I. táblázatának 4. pontjában meghatározottak alapján vizsgáltam, eljárásomban a Korm. rendelet 64. §-ban felsorolt szempontokat vettem figyelembe.
A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát, mint szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2015. december 2-án. A megkeresett szakhatóság nem kérte az eljárás hatásvizsgálati szakba utalását. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A szakhatósági állásfoglalás indokolása: „Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) fenti számú, 2015. december 2. napján érkezett megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a KUNSÁG-HALAS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta, 0995/12 hrsz.) részére a Kiskunhalas, 0995/12 hrsz. alatti ingatlanon tervezett inert hulladékkezelő tevékenység tárgyában indított előzetes vizsgálati eljárásban. A hatóságunk részére elektronikus úton rendelkezésre bocsátotta, a Pádár Adrienn Csilla (6723 Szeged, Agyagos u. 47.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Kiskunhalas, 0995/12. hrsz. alatti ingatlanon többek közt építési, bontási hulladékok gyűjtését és előkezelését végzik, azonban a jövőben inert hulladék gyűjtését és hasznosítását kívánják végezni. Az inert hulladék feldolgozó tér szilárd burkolatú, 4000 m2 nagyságú betonterület, 2% oldalirányú és 1% hosszirányú lejtéssel került kialakításra, a csapadékvíz elvezetésének biztosítása érdekében. A nedvesített inert hulladékból esetleg elfolyó csurgalékvíz, illetve a beton felületéről lefolyó csapadékvíz a kezelőtér melletti földes területen elszikkad. A kezelendő és a feldolgozott, kezelt inert anyag tárolása 8000 m2-en, részben törtbetonnal felszórt, részben föld aljzaton történik. Az ivóvíz ellátás palackos vízzel, a szociális vízigény biztosítása meglévő mélyfúrású kútról kerül biztosításra, a vízhasználatból keletkező kommunális szennyvizet egy 20 m3-es aknában gyűjtik.
7
A telephelyen tervezett tevékenység vízbázisvédelmi érdeket nem sért, az érintett ingatlan elhelyezkedése következtében a létesítmények és a tevékenység árvíz, jég levonulását, mederfenntartási munkálatokat nem érint. A telephely szociális (36966-7-4/2008. számon módosított, 2018. november 30. érvényes) és technológiai vízellátása (ATIVH-36966-12-6/2014. számon módosított, 2016. május 31. érvényes) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 2 db kútról biztosított. A telephelyen csapadék- és csurgalékvíz elvezető, kezelő rendszerét, valamint a monitoring kutakat a 36966-13-7/20013. számon módosított, 2018. július hó 31. napjáig érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetik, ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmi biztosított. A (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormány rendelet 14. § alapján hatóságom szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A szakhatósági megkeresés 2015. december 2. napján érkezett a vízügyi hatóságra, melyre szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével adtam ki. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni.” Hatóságunk a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdése szerint 5713124-2/2015. számon belföldi jogsegély keretében megkereste Kiskunhalas Város Jegyzőjét (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.). A jegyző 2015. december 15-én megküldte hatóságunkhoz az ügyre vonatkozó V/491-3/2015. számú alábbi nyilatkozatát:
8
„Fenti hivatkozási számú, 2015. december 2-án kelt megkeresésben a Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12 hrsz. alatt tervezett inert hulladékkezelő telephelyi tárgyában, belföldi jogsegély keretében kérte a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel összhangban van-e. A megküldött dokumentumok alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység Kiskunhalas város képviselő-testületének Kiskunhalas Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 8/2001.(03.01.) Ktr. számú rendeletével és Kiskunhalas város Képviselő-testületének Kiskunhalas Város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról szóló 29/2001. határozatával – Kiskunhalas város településrendezési eszközeivel – összhangban van.” * Várható környezeti hatások: Hulladékgazdálkodás Az inert hulladék kezelőtelep megfelel a tervezett kapacitású inert hulladék hasznosítási tevékenység elvégzésére. A kezelésre beszállított inert és föld hulladék, illetve a telephelyen kezelt anyag tárolása részben szilárd, részben szilárd burkolattal nem rendelkező depóniákban történik. A telephelyen egy időben 17.000 t kezelésre váró hulladékot és 16.500 t kezelésen átesett tört anyagot és földet kívánnak tárolni. Az inert hulladék kezelése során esetlegesen keletkező másodlagos hulladékokat kiválogatást követően konténerben tervezik gyűjteni kezelőnek történő átadásig. A telephelyen az építési-bontási hulladék kezelését Mecalac típusú munkagéppel, bérelt City Skid 7V4 típusú törőberendezéssel és Doppstadt rostával tervezik végezni. A telephelyen hasznosított építési-bontási és föld hulladékot utak kialakításánál, felújításánál, alapozásoknál, területfeltöltéseknél kívánják felhasználni, illetve a Kft. a depónia takarására kívánja felhasználni a nem értékesíthető földet. Levegőtisztaság-védelem A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység a telephely környezetének levegőminőségére a kezelendő hulladék és kezelt termék szállítása, telephelyen belüli anyagmozgatása, illetve a kezelési tevékenység van hatással. A szállítási tevékenységből származó NO2 hatástávolsága terjedés számítás alapján 40 m. A hulladék telephelyen belüli anyagmozgatásakor, illetve kezelésekor a szilárd anyag – por – kibocsátás mérséklésére a szakértői vélemény szerint nedvesítés szükséges. A hulladék depónia kiporzásának hatástávolsága terjedés becslő program szerint 353 m, mely szerint a telephelyhez legközelebbi ÉNy-i irányban a 0994/16 hrsz. alatti ingatlanon 425 m-re lévő lakóingatlan a hatásterülettel nem érintett. Zajvédelem A regionális hulladékkezelő központ Kiskunhalas külterületén, összefüggő lakott területtől kb. 5,1 km távolságra helyezkedik el. A legközelebbi védendő épületek ÉNy-i irányban a 0994/16 hrsz. alatti tanyaépület, távolsága a telekhatártól 425 m, É-i irányban 470 m-re a 0993/8 hrsz. alatti tanya, és ÉK-i irányban a 1006/6 hrsz. alatti tanyaépület 760 m-re helyezkedik el a telekhatártól. A telephely megközelítése az 5408 sz. összekötő úton, majd az összekötő útról leágazó üzemi úton keresztül (0998/7 hrsz.) történik.
9
A telephely domináns zajkeltő technológiái és zajforrásai: az MBH, a komposztáló, válogató és bálázó technológia, a hulladéklerakáshoz kapcsolódó tehergépjárművek és kompaktor, valamint a szállítást végző tehergépjárművek. A meglévő technológiák és zajforrások mellett inert hulladék törését és föld rostálását tervezik. Ehhez kapcsolódó zajforrások a City Skid 7V4 pofás törő, markoló és dobrosta. A dokumentáció szerint, a telephelyen folytatott tevékenység során, a legközelebbi védendő épületnél a zajvédelmi határértékek teljesülnek, viszont az É-i és ÉK-i irányban lévő tanya ingatlanok zajterhelése és a hatásterület tényleges kiterjedése a törőgép és depóniák elhelyezkedésétől függ. A depóniák zajárnyékoló hatásúak, ezért azok megfelelő elhelyezésével zajcsökkentés érhető el a védendő ingatlanok irányába. A dokumentációban leírtak alapján megállapítható, hogy a védendő épületek irányába a zajvédelmi hatásterület kiterjedése a hulladékkezelési technológia tényleges kialakítását követően becsülhető. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség, amennyiben a technológia kialakítását követően a zajvédelmi hatásterületen védendő ingatlanok vannak a zajforrás üzemeltetőjének zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a hatóságunkhoz. A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A bányához kapcsolódó szállítási forgalom földutak menti szakaszán a zajterhelési határértékek teljesülnek. Az országos közúthálózatba tartozó 5408 sz. összekötő út mentén a forgalmi zajszint emelkedés kb. 0,1 dB, mely elhanyagolhatónak mondható. Természetvédelem A Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12 helyrajzi szám alatti ingatlan nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet. A védett természeti érték élőhelyeként nem ismert telephelyen tervezett tevékenységnek kedvezőtlen természetvédelmi hatása várhatóan nem lesz. Földtani közeg védelem A telephelyen a szociális szükségletek ellátásához a meglévő helyiségeket fogják használni. A keletkező szociális szennyvíz gyűjtésére egy 20 m3-es zárt vasbeton akna áll rendelkezésre. A technológia során technológiai szennyvíz nem keletkezik. A nedvesített inert hulladékból esetlegesen elfolyó csurgalékvíz, illetve a terület betonozott felületeire hulló csapadékvíz a kezelőtér melletti földes területen elszikkad. Tekintettel arra, hogy a kezelni kívánt hulladék veszélyes összetevőket nem tartalmaz, üzemszerű körülmények között szennyezett csapadékvíz keletkezésével nem kell számolni. A földtani közeg vonatkozásában az esetlegesen bekövetkező havária eset (munkagépek, illetve szállítójárművek okozta kisebb olajszennyezések) járhat káros hatással. Esetleges havária esetén a szennyezés terjedése elkerülhető a sérült járművek műszaki mentése, az esetlegesen kijutott anyagok (pl.: olaj) felitatása által. A megfelelő technológiai- és környezetvédelmi előírások betartásával azonban a haváriaszerű események minimalizálhatók. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy normál üzemmód esetén a tevékenység során szennyező anyag földtani közegbe való bevezetésére nem kerül sor. A tervezett tevékenység nem gyakorol jelentős mértékű kedvezőtlen hatást a földtani közeg fizikai-, illetve kémiai állapotára sem.
10
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hivatalunk megállapította, hogy a tervezett tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást levegőtisztaság- és zajvédelmi, hulladékgazdálkodási, földtani közeg-, valamint természet- és tájvédelmi szempontból. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a R. 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély (hulladékgazdálkodási engedély) birtokában kezdhető meg. Tájékoztatom, hogy az engedélyezési eljárási dokumentációhoz csatolandó környezetvédelmi tervfejezetnek a hatályos jogszabályok által előírt, általános tartalmi követelményeknek kell megfelelni. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelmében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarország.hu) – nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. január 22. Hatóságunk a R. 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő Kiskunhalas Város Jegyzőjének, aki – jelen határozat megküldésétől számított 8. napon – gondoskodik annak közzétételéről, továbbá a közzétételt követő 5 napon belül tájékoztatja hivatalunkat a közzététel időpontjáról, helyéről, a betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárás díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. A megyei kormányhivatal hatáskörét a R. 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. S z e g e d, 2016. január 20. Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes
11
12
Kapják: 1. Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12 hrsz.) tv. 2. Pádár Adrienn Csilla környezetvédelmi szakértő (6723 Szeged, Agyagos u. 47.) tv. 3. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6721 Szeged, Berlini krt. 16-18.) 4. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) tájékoztatásul, HKP 5. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.) HKP 6. BKMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (6000 Kecskemét, Halasi út 36.) HKP 7. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.) HKP 8. Kiskunhalas Város Jegyzője (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) kifüggesztésre, tv. 9. Hatósági nyilvántartás 10. Irattár
13