Csomafalvi Hírlap I I I . É V F O L Y A M — V
A TARTALOMBÓL:
Pályázatok és beruházások
2. oldal
Egyház
3. oldal
Kitüntetések a XVI. 4-6 Csomafalvi oldal Napokon Események
7. oldal
Események Anyakönyv
8. oldal
„Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra - s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.” -Teréz anya-
( 2 7 )
S Z Á M
2 O 1 5 . A U G U S Z T U S - S Z E P T E M B E R
Készül a község fejlesztési stratégiája Községünk első fejlesztési stratégiáját 2005ben készítette el egy lelkes civil csoport, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE). A legfontosabb szempont a „helyiek, a helyiekért, önmagukért” volt, ami annyit jelentett, hogy a településen feltárásokat végeztek, adatokat gyűjtöttek, szükségleteket fogalmaztak meg, jövőképet alkottak. Az ezekhez kapcsolódó műhelymunkát a községben lakók vezették le. Egy 15 fős csomafalvi fiatalokból álló csapat irányításával érdekcsoportokat hívott meg, akik két-háromszori összeülés során számba vették a létező problémákat és ezután megfogalmazták az öt legfontosabb célkitűzést. Mindenki egyetértett abban, hogy a stratégiai cél „Az életminőség javítása”. A csap at egyik mozgatórugója Márton László-Szilárd volt, aki akkor még nem is sejtette, hogy pár év múlva ezen célkitűzések megvalósításának felelőssége az ő vállát fogja nyomni. Hét év kemény munka után, mialatt községünkben fejlődött az infrastruktúra: az erdei utak feljavítódtak, a község utcáinak nagy része le lett aszfaltozva, ki lett cserélve és bővült a vízhálózat, bővült a szennyvízhálózat és a villamos hálózat, elindult egy folyamat a turizmus fejlesztésére, turisztikai iroda épült, a község szabadidő és sport igényeit kiszolgáló multifunkcionális sportpálya, öltöző, rendezvénycsűr, borvízfürdő épült, feljavítódott a kultúrotthon és új felszerelésekkel lett ellátva, szociális központ épült, feljavítódtak az iskolák és új berendezéseket kaptak, valamint folyamatban van az orvosi rendelő korszerűsítése is, most eljutottunk egy olyan pontra, hogy elmondhatjuk, szinte mindent megvalósítottunk, ami a célokban meg volt fogalmazva. Néhány ősz hajszállal és pár évvel később ismét felvetődött a kérdés, hogy akkor most merre tartsunk. Az új stratégia elkészítése már sokkal komplexebb, mint az elődjéé volt. Első lépésként a Csák László által vezetett szakértői csapat
www.csomafalva.info
elkészített egy alapstratégiát, aminek helyzetfeltáró adatait a Nemzeti Statisztikai Ügynökség szolgáltatta. Ezen adatok tükrében fogalmazódott meg a célrendszer, a prioritások. Az elemzések alapján kiderült, hogy Csomafalva legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy gazdaságilag fenntartható. Ezt kihasználva megoldást kell keresnünk arra, hogy hogyan tudunk olyan vonzerőt kialakítani községünkben, ami elsősorban a kivándoroltak számára vonzóvá tenné a hazatérés lehetőségét, másodsorban pedig a helyi ipar, gazdaság és közösség számára hasznos felsőfokú végzettséggel rendelkező személyeket csalogatna ide. Ugyanakkor az oktatási rendszer nagyon erős kihívásokkal szembesül: 2o2o után 3o-4o %-kal csökken az iskoláskorú népesség, amennyiben nem történik jelentős változás a migráció és a gyerekvállalás terén. Ebből következik, hogy olyan vonzóvá kell tegyük a csomafalvi 5-8 osztályos kép zést, h ogy más településekről is a szülők a csomafalvi iskolát válasszák. A fejlesztési stratégia vázlatának elkészítésével párhuzamosan a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológiai karát képviselő csoport, Csata Zsombor vezetésével, felméréseket végzett a községben. Ennek az volt a célja, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson jövőképünkről. A begyűjtött adatok összesítése és feldolgozása után bővül a stratégia vázlata, valamint még hozzátevődik az érdekcsoportok ősszel lefolytatott műhelymunkájának eredménye is. Amit a statisztika nem tükröz, a szakemberek nem írnak le, nem akarunk beismerni, de létezik, az a közösségben pusztító közömbösség és nagymértékű bizalomhiány. Ezen gondolkodjunk el… Javítanunk kell a közhangulaton, bizalommal, példamutatással.
Friss hírekkel mindennap
b.z.
2
OLDAL
Pályázatok és beruházások Iskolák felújítása – Európai Uniós forrásból A projekt utolsó fázisaként, a Faiskola felújítása augusztus végére befejeződött, műszaki átvétele megtörtént, amely a közel egy millió lejes beruházás révén teljesen új arculatot, szerkezetet és rendszereket kapott. Így a finanszírozási szerződésnek megfelelően le lehet zárni a pályázatot decemberig. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 11-én kerül sor, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt! A csomafalvi iskolák modernizálására fordított Európai Uniós forrásokból megújult a Szilágyi- és a Faiskola épülete, fel lett újítva a nagy iskola épületének elektromos hálózata és belső munkálatok lettek végezve az épületben, illetve korszerű taneszközök lettek beszerezve az iskola számára.
Augusztusi tanácshatározatok
Multifunkcionális egészségközpont kialakítása és védőfelszerelések vásárlása az önkéntes tűzoltók számára LEADER, Európai Uniós forrásból A rendelő épületének felújításával dolgozik a kivitelező, ütemterv szerint szeptemberre fejeződnek be a munkálatok. Eddig a tervezett munkálatokból a következők vannak elvégezve: tetőzetfelújítás az épület külső szigetelése belső burkolatok elkészítése termek kialakítása. A lakosság átcsatlakoztatása az új vízhálózatra – saját költségvetésből Az átcstlakoztatás megtörtént a régiről az új rendszerre. A régi rendszer le van zárva. Köllő Hunor közbeszerzési referens
Víz–szennyvíz árak módosulása
Előreláthatólag októbertől változik a víz ára. Gazdasági 39-es számú határozattal a Helyi Tanács jóváhagyta a község számítások szerint a javasolt vízár 1,11 lejről 1,8o lejre, a 2o15 – 2o2o-as fejlesztési stratégiáját. szennyvízé pedig o,83 lejről 1,2o lejre módosul. 4o-es számú határozattal a közvagyonban levő ingatlanok Elmondhatjuk, hogy ország szinten községünkben és bérbeadásának szabályzatát hagyta jóvá a Helyi Tanács. még egy településen a legkisebb a víz és szennyvíz ára, viszont 41-es számú határozattal költségvetés-módosítást hagyott jóvá ezekkel az árakkal nem fenntartható a vízház, valamint a derítőállomás. Ezért van szükség áremelésekre. a Helyi Tanács. Alpolgármester
42-es számú határozattal a Helyi Tanács jóváhagyta a községi erdőből lebélyegzett fa eladását.
Lakossági tájékoztató Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a 276/2010 törvény, -traktor, kombájn, autóbusz, kamion, haszongépjármű, remorka, valamint a 778/2013 kormányrendelet alapján, szociális famegmunkáló gépek segélyre az a személy/család jogosult, akinek az összjövedelme -10 évnél fiatalabb személygépkocsi/motorbicikli. nem haladja meg -két vagy annál több 10 évnél idősebb személygépkocsi/ a 142 lejt havonta. motorbicikli A 277/2010 törvény, valamint a 65/2014 kormányrendelet -ha az elmúlt évi adóba tartozás van. értelmében családpótlékra jogosultak azok a gyerekes családok, akiknek 18 éven aluli iskolás gyerekük van és a A kéréseket minden hónapban 5-től 20-ig lehet letenni jövedelmük nem haladja meg az 530 lej/fő havonta. (hétfőtől csütörtökig), Kizáró tényezők:
9 és 14 óra között a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán.
-két vagy annál több ingatlan/lakás -20 árnál nagyobb beltelek/udvar CSOMAFALVI
Telefonszám: 0266-351006 HÍRLAP
III.ÉVFOLYAM—V
(27)
SZÁM
3
OLDAL
Egyház Rövid bemutatkozás Lőrincz Barnabás a nevem, a forradalom évében láttam meg a napvilágot, szüleim második gyermekeként 1989. október 19- én Marosvásárhelyen, de természetesen Búzásbesenyő a szülőhazám, „amely Marosvásárhelytől délnyugatra, mintegy húsz kilométernyire található, a Besenyő (Nagy) patak völgyében”. Szüleim egyszerű munkás, szorgalmas emberek, akik hála Istennek, hogy élnek, büszke vagyok rájuk, mert minden nap családjukért, értünk küzdöttek és verejtékes munkával keresték meg a mindennapit. Van egy nővérem, Brigitta, aki négy évvel nagyobb, neki is sokat köszönhetek, az együtt töltött gyerekkorért, közös élményekért. Köszönöm Istennek, hogy ebbe a családba születtem, ahol megismerhettem Istent és megtapasztalhattam az ő szeretetét szüleimen, nagyszüleimen (akik sajnos már nem élnek itt a földön, de hiszem, hogy odafentről imádkoznak értem, és kísérik életutamat), testvéremen keresztül. Az általános iskolát szülőfalumban, a Dósa Dániel Általános Iskolában végeztem. 2004-ben felvételiztem a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumba, és érettségi után, 2008-ban kezdtem el teológiai tanulmányaimat. Tizenegy év gyulafehérvári ottlétem alatt sok mindent megtapasztalhattam, voltak nehézségek, megpróbáltatások, krízishelyzetek, örömök, vagyis kalandokkal dúsított utat tettem meg. Elmondhatom, hogyha újra kellene kezdjem, ugyanezt választanám.
Kedves csomafalvi testvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket! Szeretettel és örömmel vagyok itt közöttetek. Számomra most Csomafalva olyan, mint az első szeretet. „Minden lelkipásztor életében a beköszönés és a kibúcsúzás emocionális töltésű alkalom” – mondta egyik leköszönő lelkipásztor. Én magam is úgy éreztem, eljött annak az ideje, a sok tanulás után, hogy segédlelkész legyek egy közösségben. Örülök, hogy a Gondviselés ide Csomafalvára küldött, hogy szolgáljam Isten népét. Örömmel és lelkesedéssel jöttem közétek, mindenkinek papja szeretnék lenni: szegénynek és gazdagnak, öregnek és fiatalnak egyaránt. Szeretnék jó munkatársa lenni papbácsitoknak, örülök, hogy befogadott, elfogadott. A jó Istent akarom szolgálni, és mindenben az Ő akaratát teljesíteni. Nem akarom megváltani Csomafalva népét, hiszen hál Istennek Jézus Krisztus 2000 évvel ezelőtt megtette. Kérlek, imáitokkal kísérjetek, mert azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék, amit adhattok. Szepesi Ferenc kortárs költő szavaival élve, aki a következőket írta: ,,Minden ember okkal lép az életünkbe. A kérdés csak az, hogy nyitottak leszünk-e arra, hogy ezt az okot felkutassuk, még akkor is, ha a válasz, amelyre rábukkanunk, nem minden esetben az, amelyre éppen vártunk... Vannak emberek, akiket
egy időre ajándékba kapunk...” Én is benneteket most egy időre ajándékba kaptalak, hogy meddig annak a jó Isten a tudója. Papi jelmondatomat Jeremiás próféta könyvéből választottam: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben ismertelek, és mielőtt kijöttél anyád méhéből, megszenteltelek, prófétául rendeltelek a nemzetek számára”.(Jer 1,5) Isten érdemem nélkül meghívott az ő szolgálatára, mint ahogy tette Jeremiás prófétával is, az Úr jobban tudja, hogy miért pont én kellettem neki, pedig választhatott volna jobbat, tökéletesebbet. Ő úgy szeret minket, amilyenek vagyunk. Mert az Isten kegyelme és segítsége nélkül semmit sem tehetek és, hogy eddig eljutottam, azt mind az ő jóságából kaphattam meg. Mint ahogy Jeremiás próféta is küldetést kapott, úgy küld ma is Isten fiatalokat, segítő jobbokat, együtt érző szíveket, biztató tekinteteket népéhez. Ezt a feladatot szeretném én is teljesíteni itt Csomafalván, szeretni a jó Istent az embereken keresztül. Lehet, hogy tudjátok a következő viccet: a székelyt megkérdezték, hogy a hal vizet iszik-e. Az öreg azt mondta, iszik, nem iszik, de lehetősége lenne rá, az biztos. Hát lehetőségünk továbbra is éppen elég lesz. Éljünk vele! Lőrincz Barnabás Köszönjük a Tisztelendő úr kedvességét, barátságát, szolgálatát, amit ez alatt a rövid idő alatt is képes volt bizonyítani. Kívánunk Neki jó egészséget és áldásos papi életet.
Megjelent Csomafalva turistatérképe, amelyet Csiki István (1442/A szám) készített és 1000 példányban lett kinyomtatva. A térképek árából befolyt összeget a Páli Szent Vince Napközi Otthonnak ajánlja fel. A térképek megvásárolhatók Bartalis Edit nevelőnőnél (a napköziben), valamint a Turisztikai Információs és Rendezvényszervező Irodában.
4
OLDAL
Kitüntetések a XVI. Csomafalvi Napokon Laudáció Nagy Ibolya díszpolgári címéhez Kedves Nagy Ibolya tanárnő! Tisztelt Egybegyűltek! A csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola közössége, valamint a helyi Önkormányzat Nagy Ibolya nyugalmazott tanárnőt tartotta méltónak erre a megtisztelő címre. Úgy tartják, hogy a gyermek mond meg mindent a legőszintébben, és hogy a további szavaim hitelt nyerjenek, felolvasnék Nagy Ibolyáról, az akkori III. bések tanító nénijéről, egy 1981-ben kelt cikket, ami a Jóbarát című folyóiratban jelent meg, és az akkori III. B osztályosok tollából származik. Kérem, hallgassák meg, hogy általa Önök alkothassanak képet Nagy Ibolya munkásságáról. Így szól a cikk: „Az én tanító nénim nagyon becsületes, ügyes, és amilyen jegyet érdemlünk, olyat ad. Nagyon jól megmagyarázza a leckét, a gyengéket külön is tanítja írni-olvasni. Ha nem tudjuk a szavakat, akkor szomorú. Nagyon türelmes, és amikor szomorú, akkor is jó kedvű kell legyen. A tanító néni nagyon szeret minket, sokszor mesét olvas, és azt akarja, hogy a Tollfosztóban című műsorunkban ügyesek legyünk. A tanító nénink szép, három lánya van, a férje is tanító bácsi. Sokat dolgozik a családjáért, sohasem késik el az iskolából. Elmegy családot látogatni, amikor hozzánk jön, egy bottal jön, a kutyák miatt. Van, amikor a tanító bácsi elkíséri, hogy ne féljen a kutyáktól. A tanító néni képviselő, és azt akarja, hogy egyre szebb legyen a falu. Azért megy a gyűlésekre, mert ott beszélik meg, hogy milyen legyen a mi falunk. “ A gyermekek őszinte szavait, melyek tükrözik Nagy Ibolya akkori és mindenkori munkásságának igazi értékeit, így összegezhetném: talpig becsületesség, nagyfokú igazságszeretet, kiváló szaktudás, szakmai elhivatottság, valamint mélységes és őszinte tisztelet diák és tantárgya iránt. Ezek után engedtessék meg, hogy ismertessem életének és munkásságának fontosabb állomásait, eredményeit. Nagy Ibolya 1945. december 15-én született Galócáson. Elemi és általános iskolai tanulmányait Szárhegyen végezte, majd az udvarhelyi Tanítóképzőben szerzett tanítói diplomát. Ezt követően a marosvásárhelyi főiskola Bölcsészettudományi Karán tanult magyar-román szakon, és itt szerzett tanári oklevelet. CSOMAFALVI
HÍRLAP
Férje, Nagy Zoltán, aki szintén nyugalmazott tanító, mindig támogatta feleségét odaadó és önzetlen munkájában. Négy gyermekük van: Gabriella, jogtanácsos a temesvári Polgármesteri Hivatal városrendészeti osztályán, Hajnal, Nagyváradon jogtanácsos férjével együtt alapított cégüknél, Zsuzsa tanítónő Marosfőn, Zoltán pedig Nagyszalontán, egy német leányvállalatnál dolgozik szakmenedzserként. Nagy Ibolya tartalmas és eredményes pályafutását 1964-ben kezdte az orotvai, Tilalmasi Iskolában, ahol 1975-ig volt tanító, majd 1976-tól az orotvai Általános Iskola román nyelv és irodalom tanára. 1976-1980 között tanítóként dolgozik a csomafalvi központi iskolában. 1986-ban megszerzi II. fokozati címét a tanítói karon, majd 2001-ben a tanári karon is. 1999-ig román nyelv és irodalmat tanít, egészen nyugdíjazásáig. 2002-ig nyugdíjasként tanít Csomafalván, majd két évet Borzonton, és végleges nyugdíjba vonulásáig, 2009-ig, az alfalvi Sövér Elek Szakközépiskola román nyelv és irodalom tanára. Kivételes pályafutása, 45 éves pedagógusi munkássága alatt olyan széleskörű értékteremtő, -megőrző és –ápoló munkát végzett, mely elég bizonyítékul szolgál arra, hogy az ez után említett díjak, kulturális, oktatói és nevelői munkásságának eredményei ne tűnjenek hivalkodásnak. Íme, néhány ezek közül:
1982-ben Önkormányzati képviselő Ezer jó fű gyógynövénygyűjtő versenyén I. díjat nyer, mely anyaggal bővíti Péntek János, egyetemi tanár Ezer jó fű című etnobotanikai útmutatójának anyagát. Több éven át Ő és diákjai levelezést folytatnak Fodor Sándorral, a Napsugár című folyóirat főszerkesztőjével, több esetben díjakat nyerve írásaikkal. Postás Jankó rovatban együttműködik a Marosvásárhelyi Rádióval. Síppal, dobbal című pályázat keretén belül népi játékokat gyűjt a tilalmasi tanulókkal. A kommunizmus ideje alatt is folyt az értékmentő munka. A Napsugár című folyóirat Farkas-barkas pályázatának keretén belül összegyűjti és szerkezeti leírást készít a szövéshez szükséges eszközökről. Székelyruhakészítésben is részt vesz: Zsuzsa baba ruhája Sepsiszentgyörgyön ki is van állítva. A falusi színjátszó csoport lelkes műkedvelőinek irányítója, a színdarabok rendezője, szereplője, esetenként súgója. Előadásaik bemutatásra kerültek itthon, a megyében, de Magyarországon is. A felnőttek irodalmi körének aktív résztvevője, olvasókörök szervezője felnőttek számára. Bábelőadásokkal színesíti a tanóráit, vagy éppen a tanórán kívüli tevékenységeit. A maga önzetlen módján számos önkéntes munkában részt vállal: népszámlálás, állatösszeírás, takarítás és egyéb karitatív, közösségért vállalt tevékenységben.
III.ÉVFOLYAM—1V
(26)
SZÁM
5
OLDAL
Később, a Borsos Miklós Egyesület alapító tagja, ami a mai Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elődje volt. Díjai: 1982-ben a Tanügyminisztérium felkérésére a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kitünteti a Kiemelkedő Tanító címmel, ami nagy elismerésnek számít egy magyar ajkú tanító számára. 2000-ben életművet díjaznak, „tiszta, egyszerű szót”, Isten háta mögötti, erdélyi falusi tanítók nemzetmentő tevékenységét értékelve. A Mit tudunk magunkról millenniumi pályázat alkalmából a magyar állam kitünteti Nagy Ibolyát a gyergyócsomafalvi, orotvai és tilalmasi kulturális- oktatói-nevelői, a gyerekek és a lakosság érdekében kifejtett önzetlen munkájáért. A díjat férjével, Nagy Zoltánnal együtt kapják és veszik át Jankovics Marcelltől a Magyar Rádió Márványtermében, a Magyar Művelődési Társaság pályázati értékelésén. Emlékezetes és nagy pillanatok ezek, még egy olyan szerény ember életében is, mint a Nagy Ibolyáé. Pedagógusi munkája kivételes hozzáértésről, szaktudásról, lelkiismeretességről tanúskodik. Tanítóként, tanárként a megye egyik legkiválóbb szakembere, több esetben eljut megyei és országos tantárgyversenyekre csomafalvi és alfalvi diákjaival. Minden évben szép eredménnyel szerepelnek diákjai felvételiken és országos felméréseken. Osztályfőnökként számos tematikus kirándulást szervez Erdély- és Moldvaszerte. 1990-2002 között, református vallástanár hiányában, oktatói munkát végez és felkészíti a gyermekeket a konfirmálásukra.
A mai napig sokaknak segít román nyelv és irodalomból való felkészülésükben, akár ha csak egy tanórai anyagban kell eligazítást adni, esetleg középiskolai vagy egyetemi felkészülésekben kérik segítségét, vagy éppen egy fiatalabb kollégának van szüksége megbízható tanácsára.
Csomafalváért díj – Benedek Imre laudációja
évet katonáskodik, majd leszerel 1956-ban. Időközben, 1955-ben, elveszíti édesanyját. 1959. február 5-én köt házasságot Farkas Amáliával, amely házasságból három gyerek születik: két fiú és egy lány. A nagyobbik fiú Magyarországon él családjával és üzletvezetőként dolgozik; lánya Gyergyószentmiklóson lakik és az Erdőrendészeti Hivatalnál dolgozik, mint könyvelő; kisebbik fia a szülőfalujában, Csomafalván él és jelenleg a helyi közbirtokosság elnökeként tevékenykedik. Így gyerekei után öt unoka és egy dédunoka boldog nagy-, illetve dédtatája.
"Csomafalva a tájban élő közösség mintaképe" fogalmazódott meg községünk 2005-ben elkészült közösségalapú fejlesztési stratégiájában. Ez akár településünk jelmondata is lehetne, hiszen valóban szorosan kapcsolódik életünk a minket körülvevő tájhoz, az Erdőhöz. Ez a jelmondat azon személyek révén kap igazolást, akik maguk is a tájjal, természettel, erdővel közeli kapcsolatban élnek és dolgoznak, és akik életében a közösségük, szülőfalujuk fontos helyet tölt be. Ilyen személyiséget ismerhetünk meg a következő percekben. Benedek Imre 1933. szeptember 26-án született Gyergyócsomafalván. Tanulmányait az akkori alfalvi polgári iskolában végzi. 1953-ban besorozzák katonának és három
Igaz, ma már egyre kevesebb időt tud másokra fordítani, ugyanis családja, gyermekei és unokái a mai napig számítanak a jóságos édesanya és nagymama értékes segítségére. A Jóisten is úgy gondolta, még sok haszna és tennivalója van, ugyanis a Tanárnő nem régiben nagyon súlyos betegségből gyógyult meg, hogy családja további hasznára lehessen. Mint ember egész egyszerűen jó ember, talpig becsületes, nagyon szerény, kivételesen önzetlen és segítőkész, példakép több generáció számára. Rendkívüli örömömre szolgál azt látni ma, hogy a Tanárnő, mint a nagybetűs Jó a mesékben, elnyeri méltó jutalmát, ha nem is a fele királyságot pénzével és aranyával együtt, de volt tanítványai, azok szülei, kollegái és egész egyszerűen minden jóérzésű falustársa őszinte tiszteletét és elismerését. Végezetül kívánok Nagy Ibolyának nagyon jó egészséget, további szép és tartalmas életet! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és külön köszönöm az ötletgazdának, a helyi Önkormányzatnak a lehetőséget, hogy Nagy Ibolya tanárnő ebben a megtisztelő elismerésben részesülhetett. A laudációt írta: Szilágyi Zita, a tanárnő volt tanítványa. Az adatokat összegyűjtötte: Antal Teréz, iskolaigazgató.
Munkás éveit 1958-ban kezdi, amikor beáll dolgozni a székelyudvarhelyi Erdőkiterme1ő Vállalat sikaszói alegységéhez, mint kitermelőmester-kisegítő. 1971-72-ben elvégzi Csikszeredában az erdőkitermelő mesteri iskolát. Rá egy évre, 1973-ban kinevezik a sikaszói erdőkitermelő alegység vezetőjének, amit egészen nyugdíjba vonulása idejéig, 1999-ig irányít. Ez idő alatt nagyon sok csomafalvi embernek és családnak segít hozzájutni a mindennapi kenyérhez, munkahelyet biztosítva számukra a kitermelésben.
6
OLDAL
Ebben az időben álmodja meg Sikaszó lakosságának villannyal való ellátását, a helyi patakra építhető kis vízerőmű révén, amit a későbbiekben ki is vitelez. Nyugdíjas évei sem telnek munka, a közösség szolgálata nélkül: 2 év után, 2001-ben, a csomafalvi közbirtokosság újraalaku1ó gyűlésén felkérésre elvállalja az elnöki jelölést, majd megválasztása után kitartással és becsülettel végzi ezt a kötelességét egészen 2014-ig. Eredményességének, emberi hozzáállásának és a közössége iránti elkötelezettségének ékes bizonyítéka, hogy 13 éven át folyamatosan újraválasztja a közgyűlés, míg 2014-ben, korára való hivatkozással, leköszön erről a tisztségről. A közbirtokosság vezetését épp a legnehezebb periódusban vállalja: az újraalakulás után kell folyamatosan tisztázni a közbirtokosság tulajdonát képező erdős és legelős területek helyzetét, a közbirtokossági jogok, korábbi örökhagyók utáni örökösökre való átvitelét, az erdők beazonosítását és azok üzemtervezését a régi dokumentumok alapján. Ezt az emberpróbáló és nem kis türelmet, kitartást igénylő munkát becsülettel végzi, folytonosan az általa képviselt közbirtokossági tagok jogainak érvényesítését tartva szem előtt. A gyakori konfliktushelyzeteket határozottan kezeli, ugyanakkor gyakran viccekkel, adomákkal csillapítja az idegek harcát.
Önkormányzati érdemdíj-csengettyűsök laudációja A csengő hangjának nagy jelentősége van úgy az egyházi, mint a civil életben. A régi időkben, ha papot hívtak a beteghez, a hozzá vezető úton ministráns csengetett. Ilyenkor az utcán járó emberek
térdhajtással tisztelegtek. Az 1848-as szabadságharc idején, a harangokat levették és ágyúk készítéséhez használták fel. Ezen időszakban a harangot szintén a csengők helyettesítették. 1946-47-ben, Orbán László plébános idején, Rokaly Dénes megyebíró szervezte meg a csengettyűzést. Pünkösd idején a csengettyűsök végigcsengettek egyik, illetve másik faluvégre, ez által
CSOMAFALVI
HÍRLAP
Mint közbirtokossági vezető, lelkén viseli a közösség ügyeit is: szívügyének tekinti a helyi rendezvények, események anyagi támogatását, a kultúra és sport területén tevékenykedő civil szervezetek segítését. A helyi önkéntes tűzoltó csapat kéréseit minden évben egyértelmű pozitív melléállással képviseli a közgyűléseken. 2013-ban, mint adatközlő szakember segíti a "Csomafalvi erdő könyve'' c. kötet megjelenését. 2001-től 13 éven át a He1yi Tulajdonba Helyező Bizottságban is tevékenykedik, értékes információi révén gyakran segítve annak munkáját. Ez idő alatt közel 150 ülésen vesz részt, amelyekért anyagi juttatást ugyan nem kap, de ennek ellenére tisztességgel és becsülettel dolgozik, az erdős területek tisztázásában fontos szerepet vállalva. Mindig szívesen áll a hozzá forduló csomafalvi emberek rendelkezésére, akik segítségét kérik. Családi helyzete révén életével igazolja a nagy székely püspök, Márton Áron szavait: "Másképp harcol a közösségért is, aki a kisebb közösségnek, egy népes családnak az életében naponta érzi és viszi a többekért való felelősséget. " A laudációt Márton László-Szilárd polgármester írta
toborozva a falu népét a csíksomlyói búcsúra. Ekkor Ambrus Miklós vezette a csomafalvi zarándokokat Csíksomlyóra. A csengő jelző szava nemcsak egyházi jelleget töltött be, ugyanúgy használták a tűzoltókocsik két oldalán, ha kiesett a tőke a gáterből, a malmoknál, a kóborló állatoknál, illetve az iskolákban is. 1990-től Szilágyi Vilmos megyebíró újraszervezte a csengettyűsök csoportját. Volt alkalom, amikor 16 csengő is megszólalt a búcsús ünnepeken, elsőáldozáson, bérmáláson, fő egyházi ünnepek alkalmával. A csomafalvi hagyomány szerint a csengő „Szent Antal” ritmusban csendül fel. Azon csomafalvi falustársak, akik ezt a hagyományt megtartották és átadják a következő generáció számára: Sándor Vilmos, Szilágyi Vilmos, Borsos Mihály, Király Antal és Csata Lajos. Munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy emeljék az egyházi ünnepeink fennkölt hangulatát, megőrizzék és átadják hagyományainkat. Végezetül kívánom a közösség nevében, hogy egészségüket, lelkesedésüket, kitartásukat és őszinte hozzáállásukat megőrizzék! A laudációt Köllő Gábor írta.
III.ÉVFOLYAM—V
(27)
SZÁM
7
OLDAL
Egyház Színi tábor Immáron második alkalommal került megrendezésre a csomafalvi színi tábor. Először 2014 nyarán volt megszervezve és most idén nyáron, 2015. július 14 és 24 között a Rendezvénycsűrben, amit külön köszönök Csomafalva Önkormányzatának, hogy teret adott nekünk a tábor létrejöttéhez. Az elképzelésem az volt, hogy a tíz nap alatt tanuljunk egymástól játékokat, gyakorlatokat, fejlesszük koncentrációs képességünket, közben jól érezzük magunkat és készüljünk egy rövid kis műsorral, összeállítással, amit bemutathatunk a szülőknek, nagyszülőknek. Tizenegy gyerek vett részt a foglalkozásokon, kicsitől nagyig, mármint harmadik osztályostól hetedik osztályosig, ami elég nagy korkülönbségnek számít, de viszonylag mindig ki tudtak/tudtunk egyezni egymással. Az idei foglalkozás egyik fő témája „Ha én felnőtt volnék” mottója volt, Janikovszky Éva gyerekdarabja kapcsán, mivel találtam egy, az Ő szövegeiből összeállított színdarabot, köztük a „Kire ütött ez a gyerek” rövid kis monológgal. Habár legelső olvasatra nem nyerte el a szöveg a gyerekek tetszését, de amikor elkezdtünk vele foglalkozni, beszélni magáról a tényről, hogy ki mi szeretne lenni felnőttkorában, hogyan képzeli el az életet és milyen élményei, tapasztalatai vannak eddigi élete során a szülő-gyerek kapcsolatról, úgy érzem mindenkiben felgyulladt egy kis lámpa az ötletektől és a Janikovszky szöveget is megkedvelték. Tíz nap nagyon kevés idő szórakozni, játszani, tanulni és még felkészülni egy előadásra teljes szövegtudással, de úgy
érzem sikerült elérni mindazt, amit terveztem. Napi 5-6 órát tartott egy foglalkozás, ami reggel 10 órától bemelegítővel, test-hang gyakorlatokkal kezdődött és szépen, lassan a tanulásból folyt át a játékba, majd a műsorra való felkészüléssel végződött. Illetve van egy olyan játék, ami a gyerekek egyik nagy kedvence lett és minden napot ezzel kellett zárjunk, a játék neve Maffia, amely a bizalomról, emberismeretről, helyzetfelismerésről szól, lényege, hogy a városlakók megtalálják a játékvezető által kijelölt maffiákat, gonosztevőket és győzzön a város. Emellett persze minden napra két gyerek kellett hozzon olyan játék-ötletet, amely szórakoztató lehet tizenegy ember számára, így játszottunk Adj király katonától kezdve macska-egér játékig majdnem mindent. Remélem jövőre is sikerül tíz napot összehoznom, illetve összehoznunk, mert a „toborzásban” nagy segítségemre volt Ambrus Ibolya tanárnő, akinek külön hálás vagyok, mert a munkám miatt sajnos nem tudok gyakran hazajárni és bemenni egy-egy színi körre, hogy ismerkedjem a gyerekekkel. Remélem, jövőre is összejön minden. A 2015-ös színi tábor résztvevői: Ambrus Orsolya, Borsos István, Csata Adorján, Csiki Henrietta, Farkas Kriszta, Lukács Andor, Lukács Bernadett, Lukács Gergő, Lukács László, Nagy Anna, Pál Anita.
Csata Zsolt
IV. Csomafalvi Lovasnap 2015. augusztus 2-án megrendezésre került a IV. Csomafalvi Lovasnap. Az immáron hagyományossá vált rendezvény fő szervezője Bege Árpád, főtámogatói Hargita megye Vidékfejlesztési Egyesülete, a Helyi Önkormányzat, a csomafalvi Közbirtokosság, és a Csomafalvi Délhegy SK, cégek és magánszemélyek közreműködésével jött létre. Az eseménynek a Bege Család tulajdonában álló csomafalvi lovas pálya adott otthont. A szervezők színes rendezvénysorozattal várták az érdeklődőket. A programban szerepelt lószemle, kettes és négyes fogathajtás, valamint díjugratás is, ami sajnos elmaradt. Idén egy különleges újdonság, a voltizs bemutató tette színesebbé az eseményt. Ennek keretében kisgyerekek mutattak be lovas ügyességi és akrobatikus mutatványokat Erős Géza vezetésével. A kettes fogathajtásban tizenegy csapat vett részt az ország több részéből érkezve és, amelyek részt vesznek az országos és
nemzetközi versenyeken is. A lószemlén első helyet nyert Bartalis Evelin helyi lakos lova. Kettes fogathajtásban díjazott első helyezettje Bajkó Tibor, második helyezett Orosz László, harmadik helyezett Ferencz Tibor. Külön díjban részesültek a segédhajtók, köztük a legfiatalabb Bege Adolf, a Bege család segédhajtója, Szőcs Ferencz a legidősebb segédhajtó. Gucurlean Florin a legjobb segédhajtó díját kapta a közönség választása által. Bege Árpád egyben köszönetét fejezi ki a támogatóknak és a családjának a rendezvény megszervezésében nyújtott segítségért. A rendezvényen jelen volt Márton László Szilárd Csomafalva polgármestere és Jánosi Borsos Attila alpolgármester is, valamint tiszteletét tette Borboly Csaba Hargita megye tanácsának elnöke is. Simon Beáta
Székely lovasok Székelyföldért Idén második alkalommal került megszervezésre a Székely lovasok Székelyföldért lovas váltó, amely Csíkcsicsóból indult és oda is tért vissza, körbejárva Székelyföldet. Több mint 500 km-t tett meg 53 óra alatt a székely zászló és tarisznya, amelyek stafétaként szolgáltak. Minden érintett településen egy marék földet tettek a tarisznyába és az így összegyűlt földbe egy fenyőfát ültetnek a szervezők. Augusztus 14-én, pénteken, a csomafalvi lovasok, az alfalviak által, remetei lovasoktól átvett stafétával indultak a hegyeken keresztül Udvarhely irányába, amit Sikaszóban adtak át.
Induláskor Márton LászlóSzilárd polgármester és Ferencz Antal plébános mondtak rövid beszédet és kívántak jó utat. 15-én, szombaton érkeztek haza lovasaink, akiket Jánosi Borsos Attila alpolgármester fogadott. Csomafalváról Baróti Emil, Bartalis Evelin, Csata Etele, Csiki Jenő, Domokos Andrea, Domokos Árpád, Farkas Izolda, Haba Hunor, Mogyorós László, Orbán Miklós és Szilágyi Ernő vett részt a lovas váltón. Gratulálunk nekik! Az adatokat köszönjük Csata Etelének.
Szociológus tábor 2015. július 14 és 21 között szociológiai kutatótáborra került sor a táncház megszervezésére, ahol a szociológusok a került sor Gyergyócsomafalván, erdélyi, magyarországi és barce- csomafalvi és a környékbeli táncosokkal együtt, este 8-tól közel lonai diákok illetve tanárok részvételével. hajnalig, ropták a táncot. Kedden, indulás előtt, az idegenvezeA Turisztikai Információs és Rendezvényszervező Iroda tők elkísérték a csoport néhány tagját a „Hagyományok Útjámunkatársai kirándulásokat, túrázást és táncházat szerveztek a nak” három állomására: megtekinthették a szőnyegszövést, a citerakészítés fortélyairól tanulhattak, majd megkóstolhatták a szociológusokból álló csapatnak. frissen sült hagyományos házikenyeret, és a házi készítésű boSzombaton, 18-án, elkísérték őket a Gyergyói-medence dzaszörpöt. néhány falujába, ahol megtekintették a település nevezetességeit, A Turisztikai Információs és Rendezvényszervező és Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton múzeumba. Iroda közreműködésével Vasárnap, 19-én, túrázásra indult a csapat a veresvirági kilátótól a „Jézus lábnyomáig”. Hétfőn este a Borsika panzió rendezvénycsűrjében
Anyakönyv Elhunytak: Madarász Veronika 703 szám
Baróti Márton 1083 szám
Csiki Regina 793 szám
Csata István Ágoston 902 szám
Csata Anna 698 szám
Domokos Gergely 1555 szám
Csata Béla 58 szám
Elhunytak: Kedves Gizella 896 szám
Madarász Pál Árpád 568 szám Házasságot kötöttek: Házasságot kötöttek:
Domahidi Zalán és Vaszi Hajnal Benedek Zoltán és Szőcs Beáta Kozma Albert és Bocskai Beáta Erős András és Ambrus Mária-Magdolna Nagy Csaba és Sára Kinga Székely Árpád és Bartis Melánia
Gyergyócsomafalva Önkormányzatának ingyenes tájékoztató kiadványa
Kiadja a Polgármesteri Hivatal Szerkesztők: Balogh Zita, Köllő Hunor, Borsos
Enikő,
Lăcătușu
Júlia,
Barnabás Korrektúra: Erős Gabriella
Szász Levente és Lukács Erika Ambrus Botond és Márkos Kinga
E-mail:
[email protected]
Lőrincz
