Csomafalvi Hírlap I I I . É V F O L Y A M — 1
A TARTALOMBÓL:
Pályázatok és beruházások Jogi tanácsadó Táncházmozgalom Hagyományok
Farsangi mulatság
2. oldal
3. oldal 4. oldal 5. oldal
Egyház
6. oldal
Iskola
7. oldal
Ez történt Irodalmi évfordulók 8. oldal Anyakönyv
“Az élet egyik legszebb kárpótlása az, hogy egyetlen ember sem tud őszintén segíteni egy másikon anélkül, hogy ne segítene ezzel saját magán is. “ Ralph Waldo Emerson
( 2 3 )
S Z Á M
Együttműködés a fejlődés érdekében Az életet végigkísérő fejlődés szerepét nem győzik hangsúlyozni a világ szakemberei, legyenek azok orvosok, közgazdászok, életvezetési tanácsadók, politikusok. Azonban sokszor nehezen adunk ki pénzt személyes fejlődésünk vagy életterünk fejlesztésére, ha amellett a mindennapjainkban kell helytállnunk, élni és túlélni egyik fizetéstől a másikig. Személyes fejlődésünk kapcsán sokszor fellelkesedünk és beiratkozunk valamire, belevágunk egy új munkába, kikapcsolódási formába, de aztán a harmadik óra után megunjuk, feleslegesnek tartjuk és még a kedvünk is elmegy. Nem biztos, hogy a hét meghatározott órájában szívesen ülünk egy tanórán hozzánk hasonlóan fáradt és sokszor kedvüket vesztett emberekkel. Szerencsénk azonban, hogy megvan az a jó szokásunk, hogy szeretünk felzárkózni a szomszédhoz, ha neki talán jobban megy a „szekér”. Fakadjon irigységből vagy versenyszellemből - hogy ne legyünk annyira negatívak - megfigyelhető, hogy amikor valaki új kerítést épít például, hamarosan szomszédja is követi példáját, megszépítve ezáltal saját portáját és az utca képét is. Emellett, meg nem marad óriási különbség a szomszéd kerítése és a sajátja között. Fejleszteni és fejlődni mindig fog az ember, amíg ember. A siker receptjéhez pedig két fontos összetevőt kell megerősítenünk: az együttműködést és a fejlődést. Mivel Csomafalva számos külső szerv és szervezet visszajelzéséből ítélve a fejlődő községek sorába tartozik, a 2015-ös év községünkben az Együttműködés Éve lesz. A 2014-ben lezárt Családok Éve számos új ötlettel és tapasztalattal gazdagította csapatunkat, így idén, folytatva a tavaly elkezdett programokat, további fejlesztéseket, újítási pontokat áll szándékunkban kidolgozni, közösen a helyi intézményekkel, civilszervezetekkel és családokkal. A fejlesztéseket folytatva, arra kérjük a község lakóit, hogy kapcsolódjanak be programjainkba. Az eredményes együttműködésért keressék meg a Polgármesteri Hivatal munkatársait, a Helyi Tanács képviselőit ötleteikkel, adjanak hangot újító gondolataiknak. Köllő Orsolya fejlesztési referens
www.csomafalva.info
2 O 1 5 . J A N U Á R
Gazdasági nyilvántartó aláírása Biztosan megszoktuk már, hogy mindén év elején bevalljuk a regiszterbe az előző évben történt változásokat. Mivel 2015-2019-re új regiszterek lesznek, ezért ebben az évben azokat csak később lehet aláírni. A regiszterek nyomdázása folyatban van, január végére készülnek el. Februárban kerül sor az adatok átvitelére a 2014-es évről és március 1-től lehet bevallani a változásokat, valamint aláírni az új gazdasági nyilvántartót.
Februári falugyűlések Decemberi lapszámunkkal elégedettségi kérdőívet juttattunk el minden családhoz, mert kíváncsiak vagyunk a lakosság véleményére. Az Önkormányzat és intézményei tulajdonképpen a közösség kiszolgálásáért vannak, ilyenképpen nagyon fontos az, hogy a lakosság meg van-e elégedve a szolgáltatásainkkal. Már többen visszajuttatták a kérdőíveket, ugyanakkor online is többen kitöltötték. Azért is fontos, hogy ezek a kérdőívek visszajussanak hozzánk, mert a belőlük összegyűjtött ötletek, javaslatok figyelembevételével készülnek el az idei tervek és ezeket a Polgármester a februárban megszervezendő falugyűlésen ismertetni fogja. Ezért felkérünk mindenkit, aki még teheti, az töltse ki a kérdőívet, írja le bátran ötleteit, javaslatait és dobja be a Polgármesteri Hivatal előterében található ládába. Február folyamán még egy falugyűlés esedékes, ahol az újrainduló Földosztó Bizottság munkatervét fogjuk ismertetni és felelevenítjük a földtörvényeket. A februári falugyűlésekről időben értesítjük a lakosságot úgy kábeltévén, mint weboldalunkon.
Friss hírekkel mindennap
b.z.
2
OLDAL
Pályázatok és beruházások Iskolák felújítása – Európai Uniós forrásból A Szilágyi iskola felújítása befejeződött. Januárban különböző intézmények, egyesületek szakértői ellenőrizték az elvégzett munkát, javaslatokat, észrevételeket tettek, hogy az épület használhatóbb legyen. Ezeknek az észrevételeknek megfelelően kisebb kiegészítéseket, módosításokat szükséges végezni az épületen. Erdei utak javítása Az erdei utak modernizálása megtörtént. A községnek még van tartozása a pályázat megvalósításában résztvevő cégek fele, de ez január hónap folyamán ki lesz fizetve. A Gyulafehérvári Regionális Központ szakemberei le kell ellenőrizzék a beruházást és legkésőbb áprilisban Csomafalva vissza kell kapja az utolsó részletét is annak az összegnek, amit erre a pályázatra fordított. Mivel az erdei utak felújítása, ahogy a községi úthálózat modernizálása és a vízhálózat bővítése és felújítása is nagyon fontos beruházás, a községvezetés azt kérte a kivitelező cégtől, hogy a garancia időszakára kössön biztosítást az említett munkálatokra. Ebben a formában az esetleges hibák javítása akkor is garantálva van, ha a kivitelező bármilyen okból nem tudna eleget tenni a garancia időszakára vállalt kötelezettségeinek.
A rendelő épületének felújítására december 22 – én volt megtartva a kivitelezésre kapott ajánlatok bontása. Az ajánlatok kiértékelése után, a nyertes céggel, január 22 - én volt aláírva a szerződés, ezt a szerződést jóvá kell hagyatni a Gyulafehérvári Regionális Központ szakembereivel. A munkálatok remélhetőleg tavasszal el tudnak kezdődni. Az önkéntes tűzoltók számára a következő védőfelszerelések érkeztek meg december hónapban: 23 db. ruha 23 pár csizma 23 db. fejvédő A felszereléseket hivatásos tűzoltó is leellenőrizte és nagyon jó minőségűnek találta. A szerződésnek tárgya még 23 pár kesztyű is, amik februárban érkeznek meg. A Borsos Miklós tér rendezése - LEADER, Európai Uniós forrásból A finanszírozási kérésünkkel kapcsolatosan január 12 - én voltak helyszíni ellenőrzésen a Gyulafehérvári Regionális Központ szakemberei. Az ellenőrzés során néhány pontosítást, kiegészítést kértek, amire megadtuk a választ. Gyümölcsfeldolgozó kialakítása – saját költségvetésből A munkálatok decemberben befejeződtek.
Multifunkcionális egészségközpont kialakítása és védőfelszerelések vásárlása az önkéntes tűzoltók számára– - LEADER, Európai Uniós forrásból
Köllő Hunor, közbeszerzési referens
Előzzük meg a katasztrófát! A tűz az emberi élet egyik nélkülözhetetlen eleme! De van, mikor ellenünk fordul, és sok bajt, bosszúságot okoz számunkra, megsemmisíti mindazt, amiért oly sokat dolgoztunk. Ezen vészhelyzetek miatt kell készen állnunk nap mint nap, mivel a tűz soha nincs előre bejelentve, hogy hol és mikor üt ki. Ilyen esetben minden perc számít, ezért kérjük önöket, hogy a lehető legrövidebb idő alatt értesítsenek bennünket, mivel a bejelentést követően szükséges 5-10 perc a kárhelyszínhez való kiérkezésig. A 2014-es évben részt vettünk négy tűzesetnél, ahol kettőben jelentős anyagi kárt okoztak a felcsapott lángok, megpróbáltuk útját állni és eloltani a tüzet, menteni azt, ami még menthető. Számtalan olyan esetben is volt részünk az elmúlt év folyamán is, amikor területtisztításként begyújtott tarlók oltásához kaptunk riasztást. Mindezek mellet 2014 júliusában az árvíz sújtotta Farkaslaka és környező településein segítettek tűzoltóink. Folyamatosan fejlesztjük úgy a tudásunkat felkészítők és gyakorlatok révén, mint a felszereléseinket, próbálunk lépést tartani a tűzoltás technika fejlődésével, és minden eshetőségre felkészülni! A fentiek alapján arra kérünk minden falustársat, hogy a katasztrófák elkerülésében legyenek segítségünkre, és
CSOMAFALVI
HÍRLAP
folyamatosan ellenőrizzék a kéményeket, kályhacsöveket, villanyvezetékeket, illetve a kályhák által termelt hamut is megfelelően, az arra kijelölt helyen tárolják! Előzzük meg a katasztrófát és óvjuk vagyonunkat a pusztulástól. Ez mellet lehetőségük szerint kössenek biztosítást ingó és ingatlanaikra, hogyha tűz martalékává válnának a biztosító által adott kártérítésből tudják pótolni azt. Ebben és a következő lapszámban közöljük tűzoltóink elérhetőségeit és mindenkit arra kérünk, hogy a telefonszámokból, ha nem is mindeniket, de néhányat mentsenek el, hogy katasztrófa esetén tudjanak riasztani, hogy időben tudjunk segíteni a bajbajutott falustársunkon! Lánglovagok Önkéntes Tűzoltók ELÉRHETŐSÉGEK Vaszi Miklós 0752.886332, Ambrus László 0751.020381, Csata Béla 0745296024, Csiki Jenő 0744865568, Köllő Csaba 0745763413, Páll Lajos 0757.667184, Köllő Pongrác 0744986533, Köllő Levente 0742067579
III.ÉVFOLYAM—1
(23)
SZÁM
3
OLDAL
Jogi tanácsadó: A gyermekek jogai és kötelezettségei Az utóbbi évek válásai és az ezekkel járó kellemetlenségek késztettek arra, hogy jobban utána nézzek a gyerekek jogainak és kötelezettségeinek. Itt megosztok néhány gondolatot. Az egész jogszabályzatra nem térek ki, mert az túl hosszú lenne, csak olyan jogokat és kötelezettségeket írok le, amelyekkel naponta találkozunk. A Gyermekek jogairól szóló egyezményt az ENSZ 1989. november 20-án fogadta el, Románia pedig 1990-ben a 18-as Törvénnyel ismerte el. Ennek értelmében minden gyermeknek jogai vannak, bárhol is legyen, a természetes családjában vagy állami gondozásban. Elsősorban tudni kell azt, hogy a gyermeknek joga van tudni a jogairól. Sajnálattal tapasztaltam azt, hogy sem a szülők, sem a tanárok nem tájékoztatják a gyermekeket ezekről a szabályokról. Sőt azt is mondhatom, hogy a legtöbb felnőtt sincsen tisztába ezekkel a jogokkal. A gyermekeknek ugyancsak joguk van az egészséges élethez, olyan életkörülményekhez, amelyek biztosítják az ők normális fizikai, értelmi, spirituális, morális és szociális fejlődésüket. Joguk van a szabadidőre és a vakációra. A gyermekeket nem szabad kizsákmányolni, ami azt jelenti, hogy erejükön és képességükön felül nem szabad dolgoztatni őket vagy más formában kihasználni. Mivel joguk van saját személyiségük kifejezésére, ezért nem szabad őket bántalmazni, nem szabad fizikailag megbüntetni vagy más módon megalázni. A gyermekekkel nem szabad megkülönböztetően bánni. Sajnos vannak olyan szülők, akiknek egyik gyermeke kedvesebb, mint a másik, nem beszélve a tanárokról, akik sokszor kirívóan több figyelmet szentelnek egy-egy kedvenc tanulónak. Úgyszintén, a gyermekeknek joguk van a szabad gondolkodásra, a véleményük kifejezésére, amit szüleik vagy
tanáraik figyelembe vesznek, és ha szükséges, akkor továbbítanak megfelelő szervekhez. Külön kitérnék azon gyermekek jogaira, akiknek szülei el vannak válva vagy külön élnek. Ezeknek a gyerekeknek jogukban áll kapcsolatot tartani a másik szülővel, meglátogatni őt, beszélgetni vele. (17. cikkely a 272/2004-esTörvényből) Nagyon fontos tudni, hogy csak a gyermeket kínozzuk azzal, ha nem engedjük, hogy látogassa vagy, hogy beszéljen a távol élő szülővel. Pedig biztosan állíthatom, hogy eddig még egy házasságot sem hozott helyre, nem mentett meg az, ha a gyermekkel próbáltuk zsarolni párunkat. Vannak gyermekek, akik sajtóból, tévéből vagy az internetről tájékozódtak és nagyjából ismerik a jogaikat. A gyermek, mint az ember általában, hajlamos a maga érdekeihez értelmezni a jogokat. Pedig minden gyermek joga addig tart (mint a felnőtteké is), amíg a másik gyermek vagy a felnőtt jogait meg nem sérti. Ezért érdemes tudni azt is, hogy a gyermek tisztelje és becsülje kell a felnőttet , aki neki a fent felsorolt jogokat biztosítja. Ugyanakkor úgy kell viselkedjen gyermektársaival, hogy azok jogai ne csorbuljanak. Mindezek mellett a gyermek, mint tanuló, kötelezettségei fel vannak sorolva az iskolák belső rendszabályaiban. A gyermekek jogairól bővebben a 272/2004-es Törvényben lehet tájékozódni. b.z.
Táncházmozgalom Csomafalván Évek óta nagy érdeklődés övezi a csomafalvi táncházat. Nem csak a környékbeli településekről, de még Borszékról, Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Vásárhelyről is eljönnek ide a mulatozni vágyók. Jó zene, jó társaság, jó hangulat. Ez jellemez minden táncházat, alkalomtól függetlenül. Talán ezért dőlt meg az eddigi létszámrekord 2014 karácsonyán, amikor közel háromszázan fordultak meg a Borsika Panzió rendezvénycsűrjében. Hogy a táncos lendület egy percre se lankadjon, két zenekar biztosította a muzsikaszót: a Kedves Zenekar, akik felcsíki, gyergyói, sóvidéki, mezőségi és egyéb olyan muzsikát húztak, amilyet a táncosok kértek, illetve Ségercz Feri és barátai, akiknek a moldvai zene áll legközelebb a szívükhöz. A zenekarok mellé mindkét esetben önkéntes zenészek sorakoztak fel, akiknek kedvességét minden táncházban alkalmunk nyílik megköszönni. Ha a fent elhangzottak meghozták a kedvét az effajta mulatsághoz, szívesen látjuk a február 8-án, este hét órától tartandó Farsangi táncházunkba, amelyben szintén a Kedves Zenekar fogja húzni a talpalávalót. Turisztikai Információs és Rendezvényszervező Iroda
4
OLDAL
Hagyománysarok: A csomafalvi székely népviselet „A mai székely népviseletről azt jegyezhetjük meg, hogy napról napra veszít eredeti jellegéből, s a gyáripar olcsó termékei úgy az életmód, mint a ruházat tekintetében sok kárt tettek a Székelyföldön” – olvasom Malonyai Dezső A magyar nép művészete című igen alapos, négykötetes tudományos munkájában (II. kötet, Budapest, 1909). Nos, az akkor említett „mai” is már 100 éves. Mit mondhatunk manapság, több mint egy évszázad múltán? Hogyan alakult ki, honnan ered az általunk ismert és viselt székely ruhánk? Sok részlet már a múltba vész. Egy letűnt korszak, megváltozott életforma, átalakult értékrend terméke, eredménye mai népi viseletünk. Szebb, változatosabb, gazdagabb volt a régebbi? Bizonyos vonatkozásban talán az, de a népművészet a mindenkori nép szépérzékét tükrözi: a ruhának nemcsak viselhetőnek, kényelmesnek kellett lennie, hanem szépnek is. Ez ma is így van. Ünnepeinken mindig elhangzik, hogy milyen szépek a székelyruhás fiatalok. A ruha előállítását mindig befolyásolta az adott történelmi kor, társadalmi helyzet, az anyagi, gazdasági tényező. A lényeg, vagyis az alapforma megmaradt, de a kivitelezés változásokat hozott magával. A férfiak viselete nem sokat változott, darabjait ismerjük. Az eredeti..., de mit is értsünk „eredeti” alatt? Legtöbb egy másfél évszázaddal ezelőttit, mivelhogy ennél régebbi adatok, emlékek nem nagyon állanak rendelkezésünkre. Tehát az eredeti harisnya anyaga négynyüstös háziszőtt fehér gyapjúposztó, a módosabbaké finomabb abaposztó volt, amit Brassó vidékéről szerezhettek be. Hétköznapra, munkára szürke harisnyát is viseltek. A test vonalát követő, bokáig érő nadrág speciális, eredeti szabásmintáját ma is ismerik a hozzáértő mesterek. Zseb nélkül készül. Elöl két ellenző takarja a könnyebb felhúzást szolgáló nyílásokat. Szártekerővel, kengyellel végződik.A zsinórozást ismerjük, de talán nem mindenki tudja, hogy a színe nem csupán tájegységet jelöl. (Nálunk régebb sötétszürke, aztán fekete, máshol kék, zöld, piros.) Eredetileg ugyanis a szín katonai egységet jelentett, a zsinórozás dússága, mintája pedig a katonai rangot. Gyalogszékely nem varrathatott magának lófőszékelyt megillető cifra zsinórt. Csatában ezek, a mára már csak díszként felvarrt zsinórkötések beazonosító jelként szolgáltak. A felső ruházat másik közismert darabja, a fekete lájbi régen háziszőtt posztóból készült, és állig felgombolható volt. Erre öltötték fel a posztó ujjast, a fekete vagy szürke harisnyaposztóból készült, csípőig érő kabátot. Télen bőrös lájbit, bőrös ujjast viseltek. Nyáron fekete kalap, télen báránybőr sapka volt használatos. Lábukra keményszárú fekete csizmát, bakancsot húztak, erdei munkára pedig inkább bocskort kötöttek. A lábbelibe kapcát tekertek. A fehér háziszőtt len- vagy kendervászoninget idővel felváltotta a gyolcsing. A zeke viselésére nincs helyi adatunk, de létezett a hosszú, bokáig érő, karcsúsított, hátul bővülő nagykabát, akárcsak egy tiszti köpeny, elvégre a székely ember határvédőnek született. A női viselet nagyobb változáson esett át. Főleg a rokolya esetén igaz ez, melynek csíkozása jellegzetes számunkra, és megkülönböztető jellege van: a keskeny pirosfekete csíkos biztos, hogy csomafalvi. Igen ám, de ez a színezés
CSOMAFALVI
HÍRLAP
Csíkban, Háromszéken is előfordul. Mi is történt valójában? Jó másfél századdal ezelőtt Gyergyó vidékén, Csomafalván is, a fekete-barna-sötétkék csíkozás volt az uralkodó, falunként azonban kisebb-nagyobb eltéréseket mutatva, több-kevesebb zölddel, drappal, pirossal tarkítva. Nos, a mienk is hasonló volt: a komor alapszíneket keskeny piros csík, cérnavékony drappos, lilás, kékes szálak váltakozása törte meg. A gazdagabbja „aranyszálat” szőhetett bele, amit azonban rezesnek neveztek. Ismert volt a sötétkék-fekete csíkozású szoknya, amit nagyböjtben viseltek, de az öregesnek tűnő barna-fekete vagy a menyecskék által viselt piros-barnafekete csíkos. Néhány ilyen régi darab múzeumokban megtekinthető, de néha-néha egy-egy fiatal lány is ősei felújított szép szoknyájában tűnik fel. Lehet, hogy még féltve őrzött emlékként egy-egy darab idősebb asszonyok szekrénye mélyén rejtőzik. Zöme azonban eltűnt, elviselődött, elkallódott. A tenyérnyi széles, a szoknya alján körbefutó fekete bársonycsíkot szűkebb időkben zsinórral helyettesítették. Ritkán kerül elő olyan régi rokolya, amelynek aljára valamikor keskeny koptatót, kefezsinórt, kefekoptatót is varrtak . Hatalmas változást okozott a csomafalvi rokolya történetében az Ágoston Ágoston-féle szövőgyár elindítása: itt kezdték szőni ugyanis a piros-fekete csíkos szoknyának valót, ami hamarosan nagy teret is hódított, és fokozatosan átvette a régi, házilag készült szőttesek helyét.Talán könnyebb volt hozzájutni, mint színes fonalak előállításával, beszerzésével bajmolódni. A gyár gyergyószentmiklósi üzletében árusították a „csomafalvi” anyagot, így a név védjegy és a többi falutól megkülönböztető szín is lett egyben. A gyárat 1949-ben államosították, és a csomafalvi ott dolgozó munkások erős ellenállása dacára a gépeket elszállították. A rokolyaszín maradt, azt már nem lehetett elszállítani.Török Erzsébet, sepsiszentgyörgyi lakos, Ágoston Ágoston unokája, Ágoston János lánya, Balogh Zita jegyző kérésére készséggel közölte, hogy nagyapja 1926-ban bekövetkezett halála után fiai, János és László megosztoztak a vagyonon, és ez utóbbinak jutott a szövőde és lengyár. Erzsébet asszony emlékszik arra, hogy ötéves lehetett, amikor már szőtték a piros-feketét. Szerinte 1931-32-ben kezdhették el. (folytatás a következő oldalon)
III.ÉVFOLYAM—1
(23)
SZÁM
5
(folytatás) Gálné Kovács Irma nyugdíjas tanítónőtől tudom, hogy Domokos Pál Péter gyergyóalfalvi kántorkodása idején is (1935 körül) nagyon sokat tett a székelyruha megőrzése, viselése érdekében, ami bizony a két világháború közötti román időben igen fontos identitástudatosító, bátorító tett volt. Akkoriban két gyergyói székely nagyasszony (Gál Ferencné és Páll Gáborné) közreműködésével bevezették a kötényviselés falunkénti megkülönböztető színét. Így lett Ditróé a piros, Alfalué a fehér, Szárhegyé a zöld, Csomafalváé a fekete, Újfalu megőrizte a rokolya gazdag színezésével megegyező csíkozású kötényét. Szép és jellegzetes a női lájbi. Az apró pirosvirágos, fehér gyöngyvirágos, zöld leveles hímzés igen jól mutat a fekete selymen. Természetesen ennek anyaga is annak idején háziszőtt posztó volt, egyszerű is, de idő múlásával taft, szatén, selyem, fekete bársonnyal kiegészítve, deréktájon csinosítva. A mellényt az elején lefutó bársonypánt és hátul a derékrészen V alakban tyúklábasan felvarrt négylyukú, apró, fehér, recés porcelángombok díszítik. Manapság többnyire csak műanyag gombokhoz lehet hozzájutni, de a fekete gyöngyös hímezés ünnepélyessé teszi a lájbit. Hétköznapi viseletként vizitkát vettek fel, ami a kornak és időjárásnak megfelelően különböző anyagokból készült.Télen hárászkendőt és gyapjú nagykendőt viseltek, de ujjast is. Az alsónemű háziszőtt vászon volt, akárcsak az ing, amit mára szintén a gyolcs váltott fel. A nyakrész és kézelő lyukacsos hímzéses stikkolását még ma is készítik a régi mintákhoz igazodva, de a csipkés egyszerűbben előállítható. A fehér ingen jól mutathatott a piros kaláris vagy a fehér, fémesen csillogó hólyaggyöngy, akárcsak a tarkón kétágba font és háton leeresztett hosszú hajfonatok végén a piros szalag. Az asszonyok alkalomhoz igazodó fehér, drapp, barna vagy fekete szőrkendőt viseltek, lánykori hajfonatukat kontyba tekerték. Keményszárú fekete csizma, száras cipő és spanglis félcipő szolgált lábbeliként, amibe idővel istirimfi, azaz zokni is került. Manapság valósággal újjászületett a székelyruha. Ezzel a névvel illetjük már az egykori szőttes rokolyát, a harisnyát és tartozékait. Az egykori viselet mára már ünnepi ruhává változott. Őrizzétek és viseljétek tisztességgel! Szőcs Margit nyugdíjas magyartanár 2015. január 18.
Farsangi bál Bolond-bálban jártam az este, a szamárral táncolt a kecske. Három majom húzta a nótát, vasvillával ettek szamócát. Be is csípett egy-két legényke, lisztes zsákot húztak a pékre, hordón lovagolt egy bohóc ott, két füles dinnyével golyózott. Nyúlfi elől iszkolt a róka, fején árvalányhaj-paróka, víg paprikajancsi dobolt rám!ilyen volt a híres bolond-bál.
Szeretettel meghívunk minden kedves csomafalvit a 2015. február 8-án (vasárnap), délután 5 órától tartandó farsangi mulatságba, és az ezt követő táncházba, a Borsika Panzió rendezvénycsűrjébe. Gyere el, nem bánod meg, Hozzad legjobb jelmezedet, Itt ehetsz, ihatsz, mulathatsz, A farsangtól így búcsúzhatsz, Hívd el minden barátod, A szép jelmezt mi díjazzuk. Mindenkit szeretettel várunk! A Turisztikai Információs és Rendezvényszervező Iroda szervezésével.
OLDAL
6
OLDAL
Egyház: HÁLA MINDENÉRT Újra vége van egy esztendőnek Elmúlt ez is és már nincs tovább Maradjon a rossz a feledésbe Csak ami szép azt vigyük tovább.
közösségünket, nemzetünket. Legyen nagyobb az egység köztünk, elsősorban családjainkban, hogy jobban megbecsüljük egymást! Mindezt Csákváry Zoltán ezt így foglalta össze az „Újévi imádság” c. versében:
Legyünk jobbak sokkal jobbak végre Mindenkinek szerető testvére Az újesztendőbe.
Ki jelen vagy a tűzben és a jégben, csillagok közt és bányák mély ölén, sötét árnyékban, fénylő napsütésben, madárdalban és kis gyermek szemén. Ki igazgatod sorsok fordulását, romokból építsz boldog holnapot, hozzád küldjük ma szívünk imádságát Uram, ne hagyd el árva magyarod! … Minden áldásod, amit nékünk szántál oszd ki közöttünk az újév során, hogy túl a tél lidércnyomásos álmán élőket köszöntsön a napsugár. Add, hogy túléljék, amit rájuk mértek, keresztre verték, adj hozzá erőt. Adj nekik, Uram, száz kísértő fénynél fénylőbb csillagot, égi vezetőt. Vezesd őket, hogy soha, soha többé el ne tévelyedjen a mi nemzetünk. Légy velük, Uram, most és mindörökké, akkor is, mikor mi már nem leszünk. Akkor is, mikor jő a boldog holnap, s parányi sorsunk emléke sem él, sárga csontvázunk felett zöld fű sarjad, szívünk porával messze szállt a szél. Ki jelen vagy a tűzben és a jégben, csillagok közt és bányák mély ölén, sötét árnyékban, fénylő napsütésben, madárdalban és kis gyermek szemén, ki igazgatod sorsok fordulását, Uram, ne hagyd el árva magyarod, hallgasd meg szívünk újévi imáját, és legyen minden úgy, mint akarod. (részlet)
Törüljük le más arcról a könnyet A szív akkor boldog, ha vidám Kéz a kézben a nehéz is könnyebb Dalolja hát szívünk és a szánk. Legyünk jobbak sokkal jobbak végre Mindenkinek szerető testvére Ez újesztendőbe.
Igen, ismét eltelt egy év! Mi pedig idősebbek lettünk. De hálás szívvel gondolunk az elmúlt esztendőre, bizakodva tekintünk az ismeretlen jövőbe. Legyen hála Istennek az esztendő minden napjáért. A munkáért, hogy dolgozhattunk. Sokszor teher a munka, mégis Isten adománya. Az egészségért. Ez a legértékesebb földi kincsünk. Ha egészséged van, mindened megvan, szoktuk mondani. A nehézségekért, betegségért. Talán nehéz ezekért is hálát adni, de ha nem is látunk bele teljesen életünk folyásába, el kell fogadnunk hitünk alapján, hogy isteni gondviselés kíséri létünket. Hála szeretteinkért! A gyermekek jóságáért, a szülők gondoskodásáért, a hitvesek hűségéért és szeretetéért, a tapasztalattal bíró idősek jó tanácsaiért. Hála hitünkért, mely sokszor átvezet a nehézségeken, megpróbáltatásokon. Hála templomunkért, ahol a falu nagy családja Istennel találkozhat és lélekben megpihenhet. Hála a mindennapi kenyérért, hogy nem hiába kértük azt minden nap a Miatyánkban. Hála legyen mindenért. Gyökössy Endre lelkipásztor írja: „Egy vallásos asszony pironkodva mondotta el egyszer, hogy erőt vett rajta az Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves elégedetlenség, ezért azért amazért. Hiszen mindig van mit Olvasónak, egy Istentől megáldott, békés, boldog, örömökben irigyelni, ha arra nézünk, akinek többje van. Férje mosolyogva teli új esztendőt! kinyitotta a szekrény ajtaját: tele volt ruhával. Csak ennyit Gál Hunor kérdezett: fázol? Majd csendesen elé tolta a kenyérkosarat és mosolyogva kérdezte: éhezel? Fejével beintett a kis szobába, ahol két szép gyermekük aludt: semmid sincs? Az asszony ráborult a férjére és úgy ültek együtt sokáig, nagyon sokáig, szent csöndben és igazi hálával a szívükben Isten felé”. Most az év kezdetén tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket: fázol, éhezel, semmid sincs? S ha igennel kell válaszolni: igen, fázok, éhezek, semmim sincs, gondolkodjunk el azon, hogy: MIÉRT? Az újévben az ismeretlen jövő kapujában biztatásra, bátorításra vágyunk. Ezt a biztatást, bátorítást hozza el nekünk több mint kétezer éve, az első karácsonykor közénk jött Isten, aki végtelen szeretetével itt van köztünk. Isten végtelen szeretetében bízva, kérjük az Úr áldását, hogy segítse meg
CSOMAFALVI
HÍRLAP
III.ÉVFOLYAM—1
(23)
SZÁM
7
OLDAL
Iskola 2014. december 5-én megemlékeztünk iskolánk névadójáról verseszenés emlékműsor keretében, amelyet összekötöttünk egy rövid Mikulás-napi programmal. Eközben zajlott a Kis Miklósok Rajz- és Szobrászversenye.
2014. december 6-án került sor a Fürkész helyesírási és n y e l v h e ly e s s é g i v e r s e n y k ö r z et i s z ak a s z á r a a gyergyószentmiklósi Vaskertes iskolában.
2014. decemberben közepén, a vakáció előtt tartottuk Gyergyócsomafalván a Köllő Miklós Általános Iskolában a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny iskolai szakaszát.
2014. december 15-én a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ helyismereti vetélkedőt szervezett V-VIII. osztályos diákok számára. Iskolánk is részt vett egy csapattal a versenyen, ahol le is aratták a babérokat.
2014. decemberében ismét sor került az I-IV. osztályosok gálaműsorára.
Adventben a Köllő Miklós Általános Iskola tanulói áhítattal és imádságos lelkülettel készültek a szeretet ünnepére, Jézus Krisztus születésére, karácsonyra. Minden osztályban jelen volt az adventi szimbólum, a koszorú. Karácsony ünnepéhez közeledve, karácsonyfadíszítésre és karácsonyi ünnepi műsorra, pásztorjátékra került sor a Köllő Miklós Általános Iskolában. Emellett idén minden osztály egy-egy karácsonyi énekkel készült, amelyet a díszteremben adtak elő, ezzel hangolódva az ünnepre.
Ez történt Nemzetközi kutyaszánhajtó verseny Január 10-11
Irodalmi évfordulók 55 éve, 1960. január 4-én hunyt el Albert Camus francia író, esszéista. Az 1951-ben megjelent A fellázadt ember című műve nagy felháborodást keltett. Műveinek középpontjában a lét abszurditása áll. A pestis című művében a szeretetet, a szolidaritást jelöli meg egyetlen lehetséges útként. Művei: Közöny, A bukás. 50 éve, 1965. január 4-én hunyt el Thomas Stearns Eliot amerikai származású angol költő, drámaíró, kritikus. Kedvelt költői a 17. század metafizikusai voltak, akik konkrét szituációkat intellektuális, gazdag jelentésű képpel fejtettek ki. Ehhez közelítette saját módszerét is. Művei: A háromkirályok utazása, Hamvazószerda, Négy kvartett. 125 éve, 1890. január 9-én született Karel Capek cseh író, újságíró. Regények és drámák mellett a legjelentősebbek elbeszélései. Jellemzőjük az élő beszéd beemelése a műbe. Ezek az írások inkább állapotrajzok, a cselekmény és a jellemzés háttérbe szorul. Művei: Történelmi görbe tükör, Harc a szalamandrákkal. 95 éve, 1920. január 10-én született Csanádi Imre költő, műfordító, szerkesztő. Verseiben a paraszti világot ábrázolja, merít a folklór alkotásaiból, de vonzódik a régi magyar költészet históriás világához is. Művei: Erdei vadak, égi madarak, Ördögök szekerén, Egy hajdani templomra. 135 éve, 1880. január 12-én született Lengyel Menyhért drámaíró. A Tájfun című drámájával világszerte hírnevet szerzett. Bartók számára 1917-ben megírta a Csodálatos mandarin szövegkönyvét. 105 éve, 1910. január 15-én hunyt el Petelei István író. Novellái az erdélyi kisvárosok zárt polgári világát, a dzsentriéletmódot mutatják be, az erdélyi balladákból tanult írói látásmóddal. Művei: Keresztek, Az én utcám, Vidéki emberek. 165 éve, 1850. január 15-én született Mihai Eminescu román költő. Verseinek egy része népmesén alapuló példázat. Életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására, a költői nyelv fejlődésére. Ismertebb versei: Esthajnalcsillag, A tó, Kék virág, Vágy, Epigonok, Levelek. 65 éve, 1950. január 21-én hunyt el George Atrhur Orwell angol író, kritikus, újságíró. A társadalmi igazságtalanság és egyenlőtlenség gondolata ihlette írásait. Igazi hírnevet számára az Állatfarm című szatirikus regénye jelentette. Művei: Tiszteletadás Katalóniának, 1984. 115 éve, 1900. január 25-én született Fekete István író. Művei az ifjúsági irodalom körébe tartoznak, s a gyermekkora élményvilágából merítenek. Művei: Kele, Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Vuk. 210 éve, 1805. január 28-án született Csokonai Vitéz Mihály költő, író, műfordító. A felvilágosodás legjelentősebb irodalmi alakja. Költészetével újjáteremtette a magyar verselést, a hagyományt ötvözve a nyugat-európai irodalmak formális újításaival. Művei: Az estve, Konstancinápoly, Az álom, Dorottya, Az özvegy Karnyóné. 155 éve, 1860. január 29-én született Anton Pavlovics Csehov orosz novella- és drámaíró. Írói munkásságára az orosz századvég kisemberének tragikomikus bemutatása jellemző. Hétköznapi embereket ábrázol hétköznapi szituációkban, akik nem tudnak önnön csapdájukból szabadulni. Ismertebb művei: Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert. Gyergyócsomafalva Önkormányzatának
Anyakönyv Születtek: Sándor Jázmin 872/A szám Csata Zalán 1570/B szám Köllő Krisztián 1391 szám Borsos Szabolcs 232 szám Elhunytak: Kecseti Anna 1094 szám Szász István 854 szám Köllő Anna 807 szám
ingyenes tájékoztató kiadványa
Kiadja a Polgármesteri Hivatal Főszerkesztő: Köllő Orsolya Szerkesztők: Balogh Zita, Köllő Hunor, Szőcs Margit, Borsos Enikő, Lăcătușu Júlia, Gál Hunor Korrektúra: Erős Gabriella E-mail:
[email protected]
