Csomafalvi Hírlap I . É V F O L Y A M — 3
A TARTALOMBÓL: Pályázatok és beruházások
2 oldal
Csomafalvi kékfényJogi tanácsadó
3 oldal
Közérdekű információk
( 3 )
S Z Á M
2 O 1 3 . Á P R I L I S
Áldott Húsvétot és meghitt ünneplést kíván Gyergyócsomafalva Önkormányzata nevében Márton László Szilárd polgármester
4 oldal
és
Iskola oldal
5 oldal
Jánosi Borsos Attila alpolgármester
Egyház: Húsvéti határkerülés
6 oldal
Rendezvények
7
Felelősen magunkért és másokért!
oldal
Beszámolók évfordulók, anyakönyv
8 oldal
A spiritualitás évében, minden hónapra egy gondolat:
„Bármint beszélsz titokban, úgy add elő, mintha az egész világ előtt mondanád.” Loyolai Szent Ignác
Az önkéntesség, más néven voluntarizmus azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. A kifejezés a latin voluntariusból származik, ami hajlandót jelent. Az önkéntes munka, bár pénzbeli juttatás nélküli tevékenység, mégis sokféle személyes haszonnal szolgál. Olyan elfoglaltságot jelent, melyet az ember maga választ, nem azért végzi, mert muszáj, mert kötelező, mert nincs más… Nem, ezt a tevékenységet tudatosan választjuk, magunk és mások hasznára. Bár elmarad a pénzbeli juttatás, számos más „jövedelemre” is szert tehetünk, ha önkénteskedünk. Új ismeretségeket és barátságokat köthetünk, szaktudást szerezhetünk a tőlünk tapasztaltabb társainktól, azzal foglalkozhatunk amivel valóban szeretnénk és ezzel másoknak is segíthetünk, ami általában megtérül. Előző lapszámunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Polgármesteri Hivatal is önkénteseket fogad a polgárvédelmi feladatok ellátására. De nemcsak.... Önkéntes munkával, közösen vehettünk részt például a Tavaszi – Húsvéti Nagytakarításban, ami a településünk megtisztítását célozza. Személyes érdekeink is megkövetelik, hogy egy tisztább, élhetőbb környezetben töltsük a mindennapjainkat, készüljünk az ünnepre és együtt ünnepeljünk. De nemcsak a közösségi rendezvények megszervezésébe kapcsolódhatunk be önkéntesen, hanem önkéntes munkát vállalhatunk szociális, tanügyi és más civilszervezetekben is. Önkéntes munkával hozzájárulunk a személyes és a társadalmi fejlődésünkhöz. Régen, de Csomafalván napjainkban is, a kaláka közösségépítő ereje rányomta bélyegét a község fejlődésére. Régen így épültek a közösséget összefogó épületek: templom, iskola, művelődési otthon, de a koma és a szomszéd háza is, így szervezték együtt a község egyházi és civil ünnepeit, így tartották fenn az őseinktől ránk hagyott hagyományokat. Tegyünk a közösségért, tegyünk saját magunkért, főleg ilyenkor tavasszal, a megújulás idején! Köllő Orsolya, fejlesztési referens
www.csomafalva.info
Friss hírekkel mindennap
2
OLDAL
Pályázatok és beruházások A március 21-i ülésén Csomafalva Helyi Tanácsa elfogadta a 2013-as esztendő költségvetését, amelybe 27 beruházást, fejlesztést terveztünk be, összesen 18.875.500 lej értékben. Ezek között találhatóak ingatlan vásárlások, feljavítások, a nagy pályázataink kivitelezése, illetve ujabb pályázatok és tervek elkészítése. Kérdéseiket, javaslataikat megtehetik személyesen a Hivatalban meghirdetett fogadóórák alkalmával, vagy e-mailben, a
[email protected] címen. FEJLESZTÉSI PROJEKTEK, BERUHÁZÁSOK—2013 SZ.
A beruházás meghatározása
2013-ra tervezett költségvetés
1.
Területek vásárlása a borvízfürdőnél
5,000
2.
Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a Polgármesteri Hivatal felújítására
39,000
3.
A Hajnal RT épületének és területének megvásárlása
155,000
4.
A mérleghíd területének megvásárlása
32,000
5.
Garázs építése az iskolabusz számára
12,000
6.
Biztonsági kamerarendszer kiépítése az V-VIII osztályos iskolánál
31,000
7.
Az 1-es iskola bejárati ajtajának kicserélése
5,000
8.
Az 1-es óvodánál fűtés szerelése a folyosóra
5,000
9.
Az V-VIII osztályos iskola felújítási tervének aktualizálása
11,500
10.
Az V-VIII osztályos iskolánál ajtók és ablakok beszerelése a lépcsőháznál, a tűzoltóság előírása szerint
12,000
11.
A napközi épületének külső festése
5,000
12.
A sportbázis építésénél elmaradt szolgáltatások kifizetése
21,000
13.
Sportfelszerelések és bútorzat beszerzése a sportbázis számára
62,000
14.
Vízhálózat bővítés a 61-es községi út mentén
50,000
15.
Csomafalva általános rendezési tervének felújítása
25,000
16.
Külső javítások a Marosparti iskolánál
43,000
17.
A háztartások rácsatlakoztatása a szennyvíz-hálózatra
101,500
18.
Közösségi gyümölcsfeldolgozó konyha elkészítése
94,000
19.
Menedékházak létesítése az Alfalu-Csomafalva-Újfalu térségben – pályázati önrész
30,000
20.
A „turisztikai marketing fejlesztése Gyergyócsomafalván” című pályázat elmaradt kifizetései
42,500
21.
A település vízhálózatának teljes felújítása és bővítése
5,610,000
22.
A községi úthálózat modernizálása, a Maros-híd felújítása
7,162,000
23.
Szociális központ építése Csomafalván
1,086,000
24.
Felszerelés vásárlása a Kultúrotthon számára
136,000
25.
A rendelő felújítása és felszerelés vásárlása az önkéntes tűzoltók számára – LEADER integrált pályázat
10,000
26.
Az V-VIII osztályos, Szilágyi és Fa iskolák felújítása
50,000
27.
Erdei utak modernizálása
4,040,000
Összesen: CSOMAFALVI
HÍRLAP
18,875,500
I.ÉVFOLYAM—3
(3)
3
OLDAL
Csomafalvi kékfény Tegyünk együtt az iskolai erőszak ellen A médiában láthatjuk, olvashatjuk, hogy az iskolákban egyre több a gyerekek által elkövetett erőszak: szóbeli bántalmazás, verekedés, testi sértés, zsarolás, zaklatás, önbíráskodás stb. Ezek megelőzésére és kiküszöbölésére egy programot indított el a rendőrség . A program keretében a helyi rendőrök nevelőórákon, szülői értekezleteken tudatosítják, hogy mi számít bűncselekménynek és ki hogyan felel a tettéért. Tudni kell azt is, hogy 14 éven aluli gyermekek esetében a szülőt fogják számon kérni a kiskorú tettéért. A 14 és 16 év közötti gyermekek esetében pszichológus állapítja meg, hogy a bűncselekmény vagy kihágás elkövetésének pillanatában a gyermek megfelelő ítélőképességgel rendelkezett-e és ennek függvényében felel a gyermek vagy a szülő a tettért. A 16 éven felülieknél már mindenki felel a saját tettéért. Mivel a konfliktusokat erőszakkal nem lehet megoldani, próbáljuk meg a gyermekeket arra nevelni, hogy beszéljék meg a konfliktusaikat és ebben mi is legyünk partnerek!
Közlekedési nevelés diákoknak Több éve folyik már a diákok közlekedési nevelése. Az iskolában, a helyi rendőrség évente meg is szervezi a közlekedési versenyt. Ez évben a verseny április hónap folyamán lesz megszervezve. Büszkén mondhatjuk el, hogy a helyi versenyről mindig tovább jut egy-két diák a körzeti versenyekre, sőt a megyei versenyekre is. Lehet, hogy ezen nevelés eredményeként Románia nem a második helyet fogja elfoglalni Európában a közlekedési balesetek toplistáján? Ciubaca Nicolae
Jogi tanácsadó: Örök vita tárgya a szomszédra néző ablak Az új Polgárjogi Törvénykönyv (Ptk.) előírásai szerint senki nem helyezhet kilátó ablakot a szomszéd telekhatár felé néző falba, csak abban az esetben, ha az épület 2 méter távolságra van a telekhatártól vagy, ha a szomszéd ebbe beleegyezik (615. szakasz Ptk.). Be lehet építeni viszont fénybeeresztő ablakot, ami olyan kicsi és úgy van elhelyezve, hogy azon nem lehet átlátni a szomszédhoz (616.szakasz Ptk.). A fent említett szabályokat figyelembe véve adjuk ki az új építkezési engedélyeket. De mi van akkor, ha a szomszéd az építkezési engedély kibocsájtásakor beleegyezett a kilátó ablak elhelyezésébe és utólag, évek múltán, visszavonja beleegyezését? Abból az elvből kiindulva, hogy mindenki joga addig tart, amíg a másét meg nem sérti, ezekben az esetekben a joggyakorlat azt mutatja, hogy a szomszéd nyeri meg a pereket. Így a szomszéd telekhatár felé néző ablak helyét vagy be kell rakni üvegtéglával, vagy be kell építeni és fényablakot rakni a helyére. Az ilyen jellegű viták, általában további szomszédi vitákat eredményeznek, ami megkeseríti minden érintett életét. Ennek megelőzése érdekében azt javasolom, hogy már építéskor csak a kis fényablakot rakja be mindenki. Balogh Zita, községi jegyző
4
OLDAL
Közérdekű információk Lakossági felhívás! Ismételten felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy minél hamarabb rendezzék a közszolgálati tartozásaikat (víz, szennyvíz, szemét). Ellenkező esetben a Helyi Tanács határozata értelmében senkit nem csatlakoztatunk az új vízhálózatra, amíg van tartozása. Gál Attila adminisztrátor, Gospod-Serv Kft.
Tanácshatározatok 15-ös számú határozattal a Helyi Tanács visszavonta a korábbi Hargita megyei hulladékgazdálkodásra vonatkozó határozatát és jóváhagyta az új értékeket, amivel egy Pos Mediu-s pályázatban veszünk részt, Hargita megye többi településével együtt. 16-os számú határozattal a Helyi Tanács módosította a Köllő Miklós Iskola, Szilágyi és Fa iskolák közvagyonba beírt adatait, azért, hogy ezek az adatok találjanak a
telekkönyvbe beírt adatokkal és az iskolás pályázatunkban letett adatokkal. 17-es számú határozattal szintén a közvagyonba beírt adatokat módosítottuk úgy, hogy az orvosi rendelőhöz és a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó terület adatai megfeleljenek a valóságban felmért adatokkal. 18-as számú határozattal az új legeltetési szabályzatot hagyta jóvá a Helyi Tanács. 19-es számú határozattal a község 2013-as költségvetését hagyta jóvá a Helyi Tanács.
Közérdekű hirdetés Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa a község számára megvásárolja a volt „Hajnal” épületét (kantin és pékség). Az épület 700 m² és a hozzá tartozó terület 16 ár. Rendeltetése közösségi ház, különféle programok és összejövetelek számára helyszín (nagyterem) biztosítása, tejfeldolgozó és pékség, szociális konyha és étkezde, valamint iroda és próbatermek a csomafalvi civil szervezetek számára.
Felmérés
20-as számú határozattal a Helyi Tanács 4 hónapra meghosszabbította a turisztikás pályázatunk garancialevelét.
Április első felében, munkatársaink, minden háztartást felkeresnek, hogy nyilvántartásba vegyék, igénylik-e az új vízhálózati rendszerre való visszacsatlakozást.
Tanácsosi fogadóórák
Ugyanezen alkalommal jelezhetik személyesen, ha egy másik házszám alatti gazdaságukban is szeretnék a csatlakozást.
Április 9. Köllő Bartalis Beáta és Köllő Gábor Április 23. Zrinyi Erika és Benedek Árpád
Előre is köszönjük az együttműködést!
Köszönet a lelkes együttműködésért! Március 21-én összegyűjtöttük a lakosság által különválogatott, újrahasznosítható hulladékot. Ennek eredménye négy szállítmány hulladék, amelynek a közeljövőben megtörténik a szétválogatása, illetve bálázása, értékesítése. Külön köszönet azoknak, akik már eleve külön csomagolták például az üveget, pillepalackot, fóliát, papírt, ezzel megkönnyítik a további munkát. Akinek ez nem okoz kényelmetlenséget, kérjük ezután is csoportosítva gyűjtse a különböző típusokat. Kis változást szeretnénk jelezni: Mivel eléggé nagy a mennyiség, a következő alkalommal, április 4-én csütörtökön a Maros-hídon belüli részekről, 5én pénteken a Maros-hídon kívűl gyűjtjük a hulladékot. Még egyszer köszönjük az együttműködést azoknak a háztartásoknak, akik csatlakoztak a programhoz. Helyi Tanács CSOMAFALVI
HÍRLAP
I.ÉVFOLYAM—3
(3)
5
OLDAL
Iskola-oldal Köllő Miklós szobra bélyegen 2011. április 25-én Magyarország új alaptörvényének tiszteletére a Magyar Posta számunkra is érdekes bélyegképet adott ki, amelyen a Szent Korona mellett Köllő Miklós Szent Istvánról készített szobrának képe látható. (A szobor a budapesti Parlament Kupolacsarnokában áll.) A korlátozott számban kiadott bélyegkép díszesen bekeretezett, igen értékes példányát 2012 nyarán Borsos Miklós, Érden (Magyarországon) élő, csomafalvi származású mérnök iskolánknak, vagyis szülőfaluja iskolájának adományozta, és átadta Antal Teréz igazgatónőnek. Borsos Miklós iskolánk névadójának rokona: a szobrász testvérének, néhai Köllő Tamásnak az unokája. Nevét a hallban kiállított családfán láthatjuk közelebbi hozzátartozóival és távolabbi rokonaival együtt. A bélyegkép a Köllő Miklós Kiállítóterem anyagát gazdagítja, bizonyítva az egykori gyergyócsomafalvi szobrász munkájának örök érvényű jelentőségét, és példázza az utókor számára a szép emlékezet fontosságát. Szőcs Margit, magyar tanár EREDMÉNYEINK: Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom tantárgyverseny, 2013 Körzeti szakasz, Gyergyószentmiklós: Ambrus Adorján, V. A; Ambrus Andrea,V. A; Kedves Anita Kriszta, V. B; Madarász Erik, V. A; Szilágyi Eszter, V. A; Baróti Vivien, VI. B; Király Ágota VI. B; Kedves Tamás Hanga VI. B; Péter Izabella VI. B; Orbán Anita VI. A; Szilágyi Gabriella VI. A; Csiki Amanda VII. B; Szilágyi Bernadett VII. B; Domokos Orsolya VII. A - körzeti IV és megyei XVIII. helyezett (Csikszereda); Simon Emilia VIIA - körzeti V. és megyei VIII. helyezett (Csikszereda); Ács Szilvia VIII. B; Csiki Ágnes VIII. A; Köllő Szilveszter VIII. B; Sövér Benedek Tímea VIII. B; Simó Annamária VIII. B Felkészítő tanárok: Szőcs Margit és Kercsó Teréz Ottilia
Az 1848-as Gyergyó-medencei Történelmi Vetélkedő Az 1848-as Gyergyói-medencei Történelmi Vetélkedőn sikeresen vettek részt a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola VIII. B osztályos tanulói: Ács Szilvia, Gábor Lukács Zoltán és Csiki Norbert. Felkészítő tanáruk Tódor Mária volt. A színvonalas versenynek a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola adott otthont. Iskolánk csapata második helyezést ért el (mindössze két ponttal kaptak kevesebbet a házigazda Vaskertes csapatánál). Gratulálunk a csapatnak – a kitartó munkájuk után elért jó eredményért! Tódor Mária, történelem tanár
6
OLDAL
Egyház : Húsvéti határkerülés A h ús v é t i ha tá rk er ülé s archaikus néphagyomány, amelynek eredete olyan középkori liturgikus mozzanatokra vezethető vissza, amelyekben Jézus keresése, az istenkeresés, a Feltámadottal való találkozás lehetősége jut kifejeződésre. Főleg Székelyföldön terjedt el a határkerülés hagyománya, amelynek keretében a céhmesterek lovasmenete, hajnalban zászlókkal elindult a hat árba Krisztus keresésére, akinek a szobrát elrejtették a búzaföldön, és ezt kellett megtalálni. A büszke megtaláló lovas kísérettel hozta a templomkertbe, ahol az asszonyok zsolozsmákat énekeltek, majd az elöljáróság Jézust dicsérve köszöntést mondott. Ezt követően részt vettek a szentmisén. A reformáció utáni időkben többletjelentést kapott ez a hagyomány a katolikus egyházközségekben, ugyanis a katolikus hit védelme fokozott jelentőséget kapott az újonnan terjedő felekezetekkel szemben. Tehát a határkerülés egyben a katolikus hit megvallásának és a hagyományokhoz való ragaszkodás kifejeződése lett. A megszervezése az egyháztanács és a plébános feladatkörébe került át, akik a hit tisztaságának és védelmének biztosítékai. A gyergyócsomafalvi határkerülés is ennek a gyakorlatnak az öröksége, és az egyháztanács a mindenkori plébánossal ezt a hagyományt hivatott épségében átmenteni a jövő nemzedékének. A Gyergyói-medence felső kerületének eme szép hagyománya a következő tartalmi és formai jellegzetességekkel bír: Hét egyházközség találkozik a csomafalvi Hármas keresztnél. A felvonulás alatti imát mindig a soron
CSOMAFALVI
lévő plébánia vezeti, minket 2011ben illetett meg ez a tisztség. A határkerülés célja, hogy Isten csodás teremtett világába, a Természetbe kivigyük a Feltámadás Örömét, tanúságot tegyünk a Feltámadott Krisztusba vetett hitünkről. Az öröm és az ima mellett jelen van a virtus, ami az egykori lovagi tornákon való felvonulásokra emlékeztet. Sajnos jelen van az ital is. Az utóbbi években különböző politikai erők civil kezdeményezései próbálták beárnyékolni, ill. új színezettel módosítani népszokás tartalmi hozadékát. Jó lenne megtartani a húsvéti ünnepkör eme hagyományának vallásos jellegét. Ha megtartjuk, az is megtart minket . Katolikus hagyományainkhoz híven be kell állnunk, fel kell sorakoznunk a plébánia zászlaja alá, meg kell adnunk a dicséretet Istennek és a tiszteletet annak az egyházközségnek, aki a soros szervező. A mai elvilágiasodott társadalom vallásos áhítatunk mellőzésére hajlamosít, ami súlyos lelki és erkölcsi válsághoz vezet. Ezért sürgető feladat visszatérni lelki gazdagságunkhoz, a Lélek bölcs mélységeihez, nehogy a különböző hamis ideológiák prédájává legyünk. Mielőbb Isten kegyelmét kérjük, és inkább áldásának lelki gyümölcseiben reménykedjünk, mint múlandó örömökben. A határkerülés alatt főleg az alábbiakra figyeljünk: Tudatosítsuk a célt, amelyért elindulunk, s ez nem lehet más, csak vallásos cél: Isten á l d á s át ké r ni h at á ra i n k ra , terményeinkre, népünk munkájára. S ha a cél szent, akkor annak megfelelő komolysággal, lelkülettel, fegyelmezetten kell részt venni. A határkerülés nem kikapcsolódás, kíváncsiskodás, kirándulás, vagy
HÍRLAP
egy mozzanat a sokféle szabadtéri szórakozási lehetőség közül. Ha ismerjük a célt, akkor az is nyilvánvaló, hogy kik vehetnek részt rajta: azok a felnőttek, fiatalok, akik imádkozva Isten áldását szeretnék kieszközölni, és hazavinni az otthon várakozóknak. Lóháton, k ö z ö s e n , h o s s z a n , figyelmesen imádkozni nem lehet, de egy-egy fohászt ők is mondhatnak, a szekéren utazók pedig még inkább: egy tized rózsafüzért, más rövid kívülről tudott imákat mondhatnak. A megérkezéskor az egyházközségek foglalják el a nekik kijelölt helyet elől, minél közelebb az imára kijelölt ponthoz, a lovakat tereljék hátra a szekerek mögé, tisztes távolságba, s csak azok maradjanak az állatokkal, akik felügyelik kellő csendben. Hosszú szertartásra nincs idő, mivel minden közösségnek haza kell érnie az ünnepi szentmisére, de egy rövid imát mindenképpen kell végezni. Jó már otthon tudatosítani, de haza indulás előtt ismét figyelmeztetni kell a résztvevőket, hogy a visszaút is fegyelmezett, vallásos színezetű legyen. Látszódjon meg, hogy keresztény katolikus testvéri közösségből jönnek, Istennel találkoztak és az Ő áldásával térnek haza. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a határkerülés csak áldás, nem helyettesíti a szentmisét. Minden évben meglátogatnak a sajtó részéről, a magatartásunkat rögzíti a média, és kár lenne úgy bemutatkoznunk a világnak, mint akik nem is keresztények. A következő ima egyben felhívás is az áhítatos lelkület megvallására: Folytatás a következő oldalon.
I.ÉVFOLYAM—3
(3)
„Adja Isten, hogy ezen igaz hit szeretete szülte ősi szokás soha ki ne haljon gyermekeink, unokáink szívéből, hanem mint mi megőriztük atyáink vallásos buzgólkodásait, az utódaink buzgó szívvel imádják a mezőn levő keresztek tövén a dicsőségesen feltámadott, az Atya jobbján ülő, mi Urunkat, Jézus Krisztust. Ámen.” (Ima 1924-ből) Köszönöm a segítséget az előbbi adatok összeállításában Ferenczi Attila hitoktató úrnak.
7
OLDAL
Áprilisi rendezvények - előzetes Április 7 —Közbirtokossági közgyűlés Április 12 —Agrár tanácsadás gazdáknak Április 19 —Agrárfórum Április 21 —Föld Napja rendezvények
Ünnepi miserend Nagycsütörtökön és Nagypénteken délután hat órától kezdődnek a templomi szertartások. Nagyszombaton este hét órától. Húsvétvasárnap Reggel hat órától eledelszentelés mindkét templomunkban. Kilenc órától indulunk a határkerülésre. A határban az imádság 10 órától kezdődik. Érkezés után végezzük az ünnepi szentmisét. Április 6 -án, szombaton, délelőtt 11 órától kezdődik a Gyümölcsoltó Boldogasszony Búcsú a Szászfaluban.
Munkatársaim nevében kívánom ”A Húsvét hozzon örömet családjainknak!” Ferencz Antal plébános
TERMELŐI SZÖVETSÉG MEGALAPÍTÁSA A február 20-i találkozón megígértük a jelenlevő gazdáknak, hogy megszervezzük az érintettek összehívását a termelői szövetség vagy értékesítési csoport megalapítása céljából. Tekintettel arra, hogy a találkozó után két másik alkalommal is, más témákban voltak megbeszélések (APIA tájékoztató, pásztorgyűlés), ezért április 19-re halasztottuk ezt a találkozást. Azon a napon, az Agrárfórum keretén belül kerítünk sort erre, ahová hozzáértő szakembereket fogunk meghívni.
MEGHÍVÓ A Föld Napja rendezvénysorozat első mozzanataként bemutatjuk a napokban megjelent „A csomafalvi erdő könyve” című kötetet április 21-én, vasárnap 12 órától a Borsos Miklós Művelődési Házban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk az előadásokra, melyek során betekintést nyerhetnek a jellegzetes csomafalvi természet világába.
Márciusi rendevényeink
Március 15-én Nemzeti ünnepünk alkalmával fél 10-kor ünnepélyes keretek között zászlófelvonásra került sor a Borsos Miklós téren, illetve a templomkertben. A hideg időjárás miatt, a Köllő Miklós Általános Iskola diákjai az ünnepi szentmise után, a templomban adták elő kulturális műsorukat. A Kossuth-téren elhangzott ünnepi beszédek után a község szervezeteinek és intézményeinek vezetői megkoszorúzták a Kossuth-szobrot és a felújított Hősök emlékművét. A délutáni programok könyvbemutatóval és versfelolvasással folytatódtak.
Márciusban több rendezvényre is sor került községünkben.
A második alkalommal megszervezett „Két délután csak a nőké...” nőnapi rendezvényeink nagy sikert arattak a községben élő nők körében. Rendezvényeinket a szomszédos települések hölgyei is szívesen látogatták. A délutánok során több ingyenes programra is sor került, önkéntes szakemberek jóvoltából. Ezúton is köszönjük: Baricz Emesének, Borsos Máriának, Bartalis Lidiának, Madarász Magdolnának, Orbán Melindának, Madarász Zsuzsannának és Bányász Emerenciának, hogy munkájukkal emelték rendezvényünk színvonalát! Az előadások nagyszerűen mutatták be a nők egy-egy élethelyzetének kihívásait és mindkét esetben sikerült kialakítani egy bensőséges beszélgetést az előadókkal! Jövőre is szívesen várunk minden érdeklődőt!
Irodalmi évfordulók
Anyakönyv
35 éve, 1978. április elsején hunyt el Ignotus Pál publicista, szerkesztő, író. Fontosabb művei: A horogkeresztes hadjárat, Börtönnaplóm. 80 éve, 1933. április 2-án született Konrád György író, szociológus. Fontosabb művei: A cinkos, Kerti mulatság. 130 éve, 1883. április 4-én született Juhász Gyula költő, újságíró. Kötetei: Késő szüret, Ez az én vérem, Nefelejcs. 35 éve, 1978. április 8-án hunyt el Rónay György költő, író, műfordító. Művei: A tulipánok elhervadtak, Híd, A város és a délibáb. 460 éve, 1553. április 9-én hunyt el François Rabelais francia író. Ismertebb műve a Gargantua. 155 éve, 1858. április 11-én született Barbu Ștefănescu Delavrancea román író, drámaíró. Művei: Vucea úr, Hagi-Tudose. 205 éve, 1808. április 12-én született Costache (Constantin) Negruzzi román író, drámaíró, műfordító. Művei: A megtiport ország, Szobieszki és a románok. 30 éve, 1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula író, költő, szerkesztő, drámaíró, műfordító. Művei: Puszták népe, Rend a romokban, Szálló egek alatt, Kézfogások. 170 éve, 1843. április 15-én született Henry James amerikai író. Fontosabb művei: Maisie tudja, A nagykövetek. 100 éve, 1913. április 24-én született Jékely Zoltán költő, író, műfordító. Áprily Lajos fia. Művei: Az utolsó szál liliomhoz, Sorsvállalás, Elefánt-szerelem. 50 éve, 1963. április 25-én hunyt el Vasile Voiculescu román költő, író. Művei: Az álombeli őz, Bölényfej. 130 éve, 1883. április 30-án született Jaroslav Hašek cseh regényíró, elbeszélő. Legfontosabb műve a Švejk.
Születtek: Nagy Hunor 1195 szám, Vita Dorottya 91 szám, Domokos Mónika 1o78 szám
Összeállította: Erős Gabriella
Elhunytak: Király Kálmán 164 szám, Balázs Fülöp Péter 948/a szám Borsos Lajos 134 szám Erős Mária 354 szám Csata Mihály András 501 szám Csata Lajos 946 szám
Gyergyócsomafalva Önkormányzatának ingyenes tájékoztató kiadványa
Kiadja a Polgármesteri Hivatal Főszerkesztő: Köllő Orsolya Szerkesztők:
Márton
László
Szilárd,
Balogh Zita, Jánosi Borsos Attila, Köllő Hunor, Tinca Nicusor Korrektúra: Erős Gabriella E-mail:
[email protected]
