Csömör Nagyközség
Készítette: Fekete Regina 14.H.
Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi terület: Növény világa Természetvédelmi terület: Állat világa Csömör természeti és épített értékei Csömör természeti értékei Csömör épített értékei • Nepomuki Szent János szobor • Simon Villa • Laky Kastély • HÉV Állomásépület • Római Katolikus templom • Hősi emlékmű • Polgármesteri Hivatal • Könyvtár Népességstatisztika, Demográfiai adatok Csömör Népességi adatai Nemzetiségi viszonyok épesség, társadalmi tagozódás Csömör népesség anyanyelv szerint 1920-1941 Csömör népessége nemzetiség szerint Csömör foglalkozási állapota 1920-1930 Csömör legfontosabb adatai (KSH adatok nyomán) Településrendezés Területhasználatok Településfejlesztés Településhálózatok: Kapcsolatok a szomszédos településekkel Településrendezési tervek
Mint látjuk, a falu központjának fő vonalai már kialakultak. A mai helyén volt a három legrégibb utca, a mai Petőfi utca – az egykori „Sztranya”, azaz „(patak)oldal” –, a patak túlpartján a mai Árpád utca, és eggyel följebb a mai Erzsébet utca. Ez utóbbi kettőt nem tudjuk, hogy hívták akkor, bár a másodikat valószínűleg a Templom utcájának nevezhették, ahogy a legtöbb más faluban. A falu keresztirányú főutcája már akkor is a Cinkota felől érkező út volt, amely a négyszögben álló kereszttel jelölt temető után egy kanyarral lépett be a faluba. A templom után, nagyjából a mai Coop tájékán hagyta el az akkori falut, s ferdén jobbra kanyarodva, az Ulicskával egyesülve alkotta a mai Mogyoródi út kezdetét. Az 1990-es évek óta új házakkal beépült Öreghegy még szőlődomb volt, s ennek és a mai Mogyoródi útnak a sarkán a térkép már feltüntette a ma is ott álló kereszt elődjét.
Csömör első térképe
Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A Pest megyei Csömör (Chemer) birtok, falu 1135-ben szerepel legelőször oklevélben. Az 1135-ben kelt oklevél kétekényi földről szól, ami azt jelenti, hogy ekkor már szántóföldi művelést folytattak a falu lakói.
A község képe és helyrajz (Részlet Csömör történetéből; a XIX. Századi Csömört emelném ki, mert ez számomra az egyik legtartalmasabb és érdekesebb időszak).
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése, vérbefojtása után visszaállított jobbágyrendszer sokáig nem volt már fenntartható. A győztes Habsburg-hatalom maga is tisztában volt ezzel. A jobbágyföldek és az uradalmi földek elválasztása és a felszabaduló szabadparaszti gazdaságok kijelölése, a tagosítás nagymértékben átrajzolta a határt és kihatott a falu képére is. Csömör 1858-ban készült úrbéri térképe még a múltat dokumentálja, az 1863-ban készült másik már az újat, a tagosítás utáni jövőt mutatja. A kettő egybevetése, elemzése alkalmat ad a határ pontos leírására. A határ északi sarkában az Újhegyen, északkeletre a Középhegyen és az Óhegyen terültek el a szőlők három nagy táblában. Kelet felé az Urasági legelő és a Közös legelő terpeszkedett a határban, köztük és a szőlők között voltak a Káposztások, a Babföldek és a Rétpótlék. Cinkota felé a Cinkotai szőlők alatt elnevezésű terület húzódott. A falu és Szentmihály között a Temetődűlő, a Közép dűlő és a Szentmihályi határ dűlő foglalt helyet. Ezektől nyugatra a Csömöri pataktól délre a major melletti fölosztás, a Feketeberki tábla, a Tatárhányás, a Döghatár, a Pristudni dűlő, a Palotai útnál nevű földek terültek el. A Csömöri pataktól északra a szőlőig a Szedresvölgyi tábla, még egy Rétpótlék, a Kurta dűlő, az Osztricza dűlő, a Sikátori dűlő volt található 1858-ban. Az 1863-as térkép már az urasági és az úrbéres földeket elkülönítve mutatja be. A Csömöri pataktól keletre és kanyarjától délre foglalt helyet az urasági birtok, a patak kanyarján belül pedig a felszabadításra váró úrbéres jogállású földek. Az ekkori dűlőbeosztás: Palotai útnál, Kút melletti dűlő, Rétpótlék dűlő, Sikátori dűlő, Szedervölgyi dűlő, Sorozatkívüliek, Zsellérek legelője. Az elnevezések, különösen az újabbak azonban még nem gyökereztek meg, vagy nem is voltak egységesek. Ursprunger Máté bíró 1864. jan. 15-én a szántóföldeket így sorolta fel: Sikátor, Hosszú föld, Palotai határ, Palotai kút, Széles föld, Szöllők megetti, Kis Szentmihály, Tatár hányás és Osztricza. A belterület megfigyelése ennél sokkal izgalmasabb, annál is inkább, mert a település szerkezete 1858-1863-ig híven őrizte még az 1714-1715-ös megtelepülés rendjét és az eredeti telekbeosztást. Jellegzetesen patak menti falu Csömör, ami azt jelenti, hogy a Csömöri patak két oldalára települ hosszanti irányban, azon a részen, ahol a patak nyugatra fordult. A patak két partjára merőlegesen futó kerteket létesítettek, ezeket a veteményeseket a patak vizével öntözték. Ezen a mintegy 100 telken nem álltak épületek. Velük szemben sorakoztak fel a lakótelkek mindkét oldalon, majd a patak északi oldalán még két párhuzamos utca. Minden utcának csak az egyik oldala volt beépítve. Az utcáknak hivatalos elnevezései még nem voltak, de II. József királyrendeletére az 1780-as években folyamatos sorszámmal látták el az összes házat, úgy hogy az 1-es számot a legészakabb utca legkeletibb háza kapta. az 1858-as és 1863-as térképen összesen 314 számig számoztak, a 313-314. szám a temetőt jelöli, melynek közepén kis kápolna látszik. A katolikus templom a 65. számot viseli, más templom nincs a faluban. A tiszta patak menti szerkezetet kiegészíti a belterület nyugati részén a patakra merőlegesen haladó utca házsora. Ezeknek a telkeknek a kimérésére az első megtelepülés (1714-1715) után, de még II. József házszámozási rendelete előtt kerülhetett sor, hiszen a számozás nem törik meg, az folyamatos. Ennek az észak-déli utcának a létesítésére valószínűleg 1770-1780 között került sor. Az egész falu vizet a Csömör patakból nyert a XVIII-XIX. században, bár
létesítettek gémeskutakat is, melyek közkútként funkcionáltak. Az 1858-as térképen a pataktól északra és délre is egy-egy gémeskút látható. Természetesen népi elnevezése volt minden utcának és minden egyébnek. A Szláv utcában említik 1861-ben és a Németsort 1890-ben, a két összefüggésben lévő utcanév nyilván a németek 1831 utáni beköltözése során keletkezett. Csömör tanácsülési jegyzőkönyvében 1890. dec. 22-én említik „a németsori kertek és öreghegyi szőlők közötti üres és semminek nem használható” területet, melyből megállapítható, hogy a Németsor a XIX. század második felében a legészakabb utca volt. Ebből az is következik, hogy a németek betelepítése szervezett volt, számukra új utcát mértek ki. Egy 1877-ben készült jellemzés szerint Csömör a következőképpen nézett ki. „A község a tengerszint felett 600-700 láb közt váltakozó dombok közt, téres kellemes helyen fekszik. Utcáinak csak egyik oldala van beépítve házakkal, szemközt kertek és fasorok. Határkiterjedése 5685 kat. hold. Ebből 2852 szántó, 714 rét és kert, 1304 legelő, 431 szőlő, a többi belsőtelek és terméketlen. A tagosítás 1863-ban történt. Fő kincse híres fehérbort termő szőlőhegyében van. Ez két párhuzamosan nyúló dombsoron terül el, s Ó és Újhegy nevet visel. A dézmaváltság különben már az Öreghegyen is végbement. A pestiek közül is többen bírnak itt szőlőket.” A házak építőanyaga sokat mond el egy településről, különösen így van ez a XIX-XX. század fordulóján, amikor a mezőgazdasági falvakban is megjelennek a modern építőanyagok. A vályog, mint építőanyag, az előző történelmi korszaknak a hírmondója. Rákosszentmihály kiválása 1902-ben mutatja, hogy kezdetben még ott is épültek házak vályogból, de általában ezeknek a részaránya csökkenőben volt a XX. század elejétől kezdve. A kő és tégla alapon épülő vályogházak azonban még Rákosszentmihály kiválása után is még jócskán épültek Csömörön 1900-1910-ig megduplázódtak. Szinte megdöbbentő az, hogy 1900-ban kőből és téglából 621 házat vettek nyilvántartásba, Rákosszentmihály kiválása után azonban a szűkebb értelembe vett Csömörön csak 34 maradt 1910-re. Vagyis 1910-ben a kőből és téglából álló lakóházak csak a 8%-át tették ki az összesen 424 lakóháznak. Fából és más anyagból egyáltalán nem épül ház Csömörön, mert az 1900-ban számba vett 53 ilyen ház mind Szentmihályon volt. A tetőfedő anyagok vizsgálata hasonló képet mutat. Nád és zsup tető az újonnan épülő Rákosszentmihályon alig volt, mert a kiválás után még mindig 225 ház ezzel fedett, az összesen az 53%-a. A zsindellyel fedett ház Csömörön 1910-ben 101, azaz 23,8%. A cserép, pala és bádog fedésű ház Csömörön 1910-ben 98, azaz 23,2%. A házak szilárdabb, modernebb építőanyagokból való emelése Csömörön az I. világháború és a forradalmak lezajlása után indult meg.
Csömör belterülete 1858-ban
Csömör község kispecsétje 1861-től Bátovszky György községbíró aláírásával
Csömör község pecsétje 1876-1888-ig Bitskei Gyula jegyző aláírásával
Csömör község pecsétje 1891-től Szirotek Mátyás községbíró aláírásával
Csömör község pecsétje a XIX. század végén
Csömör község 1900-ban készíttetett pecsétje
A csömöri evangélikus egyházközség pecsétje az 1720-as alakulási évszámmal
A csömöri evangélikus iskolaszék pecsétje a XX. század elejéről
Ő az én nagymamám, Szekeres Béláné, leánykori nevén: Tóth Mária A csömöri általános iskola tanulói az 1952-1953 as tanév évzáróján a Pest Megyei Tanács VB ajándék vörös zászlajával
Csömör fekvése A Közép-Magyarországi régióba tartozó Csömör nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben Budapest északkeleti határán, a központtól 16,867 km távolságban, a XVI. Kerülettől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a kis Csömöri-patak kanyarulatában találjuk Csömört, a dombokon és völgyekben szétszórt, halmazos jellegű, kertes települést. Spontán nőtt település, semmilyen szabályos elemet nem tartalmaz, a beépítési mód a domborzati adottságoknak felel meg. Csömör zsákfalu, vagyis nincsen átmenő forgalma. Csömör területe 22,67 km².
A domborzati viszonyok A község határa a Pesti- síkságon belül a Pesti-hordalék kúp-síkság kistáján fekszik. Felszínének alapját az Ős- Duna vastag kavicsból és homokból álló hordalékkúpja képezi, amely a földtörténeti negyedkor legelejétől rakódott le a harmadkori alsó-pannóniai rétegekre. Felszínén a Duna teraszmaradványai szinte sorozatot képeznek: legrégebbi a falu keleti részén az V. terasz, legfiatalabb a nyugati részén a III. terasz. A lerakódás folyamán keletkezett hatalmas kavicstakarót jelenleg is bányásszák. A határán átfolyó Csömöri-patak völgyében holocén öntésanyagok találhatóak. A patakvölgy jobb oldalán a felszínre bukkantak a terület mélységét felépítő harmadkori rétegek: pannon agyag és helvéti slir. A posztglaciális, a jégkor utáni időben, mintegy 8-10 ezer évvel ezelőtt a dombokon leginkább a mogyoró, a síkságokon a sztyeppfű uralkodott. Később a csapadék növekedésével szubmediterrán éghajlat keletkezett, a dombokon megjelentek a bükkösök, és a síkság erdős sztyeppévé alakult. A népvándorlás és a magyar honfoglalás idejében sok-sok erdő borította azt a tájat, a völgyekben mocsári tölgyesek és nádasok terjengtek, a homok a mainál lényegesen kevesebb helyen volt kitéve a szélnek. Vadban és halban ez a vidék is gazdag volt, mint az egész Kárpát-medence. Sőt az átlagosnál is gazdagabb, mivel középkori királyaink kedvtelve solymásztak a Rákos mezején és vadásztak a Gödöllői-dombvidék erdeiben szarvasra, őzre, vaddisznóra, fácánra, nyúlra stb. A község éghajlata jelenleg mérsékelten meleg és mérsékelten száraz: a napsütéses órák száma 1950-2000, a középhőmérséklet 10°C, csapadékösszeg 580 mm, amelyből a tenyészidőben 330-340 mm hull. A terület legjelentősebb vízfolyása a 14 km hosszú Csömöri-patak, melyik a Mogyoródipatakkal egyesülve jobbról a Szilas-patakot táplálja. A mesterségesen létrehozott 4 hektáros víztározót öntözésre és horgászára használják. A középület-építő Vállalat raktártelepén 1977ben kutat fúrtak, ennek adatai: 250 m mélység, vízhozama 40 l/min, talphőmérséklete 18°C. A felszín keleti részén agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a nyugati részén a gyengébb minőségű Ramann-féle barna erdőtalaj az uralkodó. A határban jelenleg kevés az erdő.
Természetvédelmi Terület: Növény világa A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1997 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Természetföldrajzilag a Pesti-síkság, növényföldrajzilag a praematricum része.
A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp – a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti-dűlő a Csömöri patak völgyében. Az őslápon több ritka, védett mohafaj élt, többek között tőzegmohák (Sphagnum sp.) más védett növények társaságában. Közöttük olyanok is voltak, amelyek Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett több fa, cserje és értékes lágy szárú növény. Az elégett növények hamuja mintegy „megtrágyázta” a savanyú láptavat, ezzel elpusztított több érzékeny mohafajt.
Tőzegmoha A szárazság mellett felgyorsította a tó eutrofizációját. A regeneráció lassan folyik. Jelenleg védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) növi be a tó nagy részét a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és Typha latifolia) mellett.
Mocsári tőzegpáfrány
Keskenylevelű gyékény
Széleslevelű gyékény
A parton az öreg fűzfák alatt figyelhetjük meg a védett mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sást (Carex pseudocyperus), a terebélyes bugájú, rózsaszín vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica). A tóból írták le először hazánkban az Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszatfajt, és a Didimella glacialis mikrogombát, amely a mocsári sás levelén él.
Villás sás Mocsári nőszőfű
Vizi hídőr A tó partján és a Réti-dűlőn átfolyó patak partján gyönyörködhetünk a már ritkuló, védelmet érdemlő „gömbcsoportú” fűzláp társulásában és benne a zömök hamvas vagy rekettyefűzben (Salix alba) és a csöröge- vagy törékeny fűz (Salix fragilis) alkotta fűzliget társulásai.
(Bal) Fehér fűz (Középen) Törékeny fűz (Jobb) Rekettye fűz
A patak mellett, a réten foltokban a nád (Phragmites australis) alkot nádas társulást, néhány helyen a szép közönséges erdeikákával (Scirpus sylvaticus). A réten a nádas szélében és a tó parti övében tűnik fel a zsombéksásos társulásban hatalmas csomóival a zsombéksás (Carex elata), és a magassásrét a magasra növő mocsári és parti sással (Carex acutiformis és Carex riparia). A védett rét első harmadában ritkuló társulások és fogyatkozó, értékes, de nem feltűnő szépségű növényeket kereshetünk. A sásláprétben a lápi sást (Carex davalliana), a szittyós láprétben a nagy szittyót (Schoenus nigricans) lelhetjük meg, ha jó szemünk és szerencsénk van. A rét nagy részét a kétperjés száradó láprét foglalja el, amely nevét s színes bugájú kékperjéről (Molinia hungarica) kapta.
Közönséges erdeikáka
Zsombéksás
Ezek a tárulások adnak védelmet a sok szép, védett növénynek: rostos tövű sás (Carex appropinquata), fekete sás (Carex nigra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), fehér májvirág (Parnassia palustris).
Fehér májvirág
Hússzínű ujjaskosbor
A lápréten kora tavasztól késő őszig mindig virágpompával találkozunk. Áprilisban a mocsári gólyahír (Caltha palustris) csillogó sárga virága virít. Májusban és júniusban a leggazdagabb a színskála: a sárga réti boglárka (Ranunculus acris), a lilás rózsaszínű réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), melynek nyílásakor hallatszik a kakukk hangja, a fehértől a rózsaszínen át a liláig a hússzínű ujjaskosbor, a fehér pamatos széleslevelű
gyapjúsás, a feltűnő nagy, fehér ernyős erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a halvány rózsaszínű mocsári nőszőfű, a rikító lila mocsári kosbor, és még sokan mások színesítik a rétet.
Gólyahír
Réti kakukkszegfű
Augusztusban a fehér májvirág szerényen bújuk meg a füvek és a sások között. A rostostövű sás pulikutya fejére emlékeztető nagy csomóival májustól a tél közepéig találkozhatunk a nádszegélyben és az öreg fűzfák alatt. A pázsitfüvek között is találhatunk igen csinos virágzatúakat. A rezgőpázsit (Briza media) lilás, a pelyhes szelyemperje (Holcus lanatus) rózsaszínes, a kékperje lilás bugáikkal tetszelegnek. A Jávorka- fényperje apró szőrű bugavirágzata fényesen csillog a napfényben. A nádas zöld egyhangúságát oldja a nagy fehér virágú, tölcséres felfutó sövényszulák (Calystegia sepium), a karcsú, lila füzérű réti füzény (Lytrum salicaria), a sárga közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), a fehér, rózsaszín vagy lila, tölcséres virágú, nagy szőrös levelű fekete nadálytő (Symphytum officinale).
Közönséges lizinka
Fekete nadálytő
Sövényszulák
Szeptemberben bontja gyönyörű, halványlilás virágait az őszi kikerics (Colchicum autumnale), de zöld levélrózsáival, nagy toktermésével csak a következő év tavaszán találkozhatunk. Késő ősszel, télen is szép a védett terület. A nád barnás bugái, a gyékények „buzogányai”, a füzek színes vesszői, az értő szemű sétálónak nem az elmúlásról, hanem a megújuló tavaszról mesélnek.
Természetvédelmi terület: Állat világa Csömör állattani értékeiről szólva hangsúlyozni kell, hogy míg a kiemelkedően értéked növényfajok a lápréthez és környékéhez kötődnek, addig védett és fokozottan védett állatfajok községünk szinte minden pontján élnek. Községünk sajátsága és értéke, hogy az állatvilág számára sokféle életteret kínál: nedves láprétet, szántókat, hűvös lombos erdőfoltokat, kerteket. Ez azért érdemel különös figyelmet, mert a különböző típusú területek igen kicsik, s ha ezeket szándékosan vagy tudatlanságból tovább csökkentjük, a környezeti változásokra gyorsan reagálni képes állatvilágból akár egyik évről a másikra is végleg eltűnhetnek fajok. ( A láptó nádas részéről így tűnt el a bíbic, miután több mint 20 évvel ezelőtt leégett a nád). Az állatvilágot számba vevő, széles körű, tervszerű tudományos kutatómunka a területem eddig még nem folyt – ezért nem tudjuk például, hogy melyik bagoly- és denevérfaj él nálunk-, de az egy-egy alkalommal megfigyelést végző zoológuskutatók és a községben élő természetbarátok hitelesített megfigyelései száznál több védett vagy fokozottan védett állatfajról adnak hírt. A denevér mellett védett emlősünk az erdei cickány (Sorex araneus) és a mezei cickány (Crocidura leucodon), valamint a kertekben is látható, rovarevő vakondok (Talpa europaea) és a sün (Erinaceus concolor).
Erdei cickány Sün (Saját kép☺) Aki a patakparton szemlélődik vagy fülel, az a félénk és teljesen ártalmatlan vízisiklóval (Natrix natrix), kecskebékával (Rana esculenta), tavibékával (Rana ridibunda), vöröshasú unkával (Bombina bombina), találkozhat, a fákról, bokrokról a zöld levelibéka (Hyla arborea) hangját hallhatja. Számukra és a madarak számára is nélkülözhetetlen a víz.
Kecskebéka
Tavibéka
Vöröshasú Unka
Zöld levelibéka
A Csömöri- patak vize nemcsak ivóvizet jelent valamennyi csömöri madár számára, hanem van köztük, melynek egyetlen lehetséges fészkelő helye a vízparti nád. Ilyen az énekes nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), a nádi sármány (Emberiza schoeniclus), a furcsa nevű nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides). A tücsökmadár elnevezés roppant találó, hiszen a hangját hallva először egy rendkívül hangos tücsköt vagy egy horgászt keresünk a közelben, aki az orsót tekeri. A nádi madarak megfigyeléséhez sok türelemre, hosszú ideig tartó nesztelen mozdulatlanságra van szükség, de aki erre képes, annak jutalma nem marad el. A patakparti fűzfákon láthatóak a függőcinegék (Remiz pendulinus) jellegzetes, posztócipő alakú lecsüngő fészkei.
Nádi tücsökmadár
Nádi sármány
Azok a szakaszok, ahol a patakot nem csak nád, hanem fák is szegélyezik, a nyaktekercs (Jynx torquilla) kedvelt helyei. A harkályokkal rokon faj, de akár tollas kígyónak is csúfolhatnánk, hiszen nyakát 180 fokban képes elfordítani, ha támadástól tart, ráadásul tolla színe is, mintázata is a kígyókéhoz hasonló. A vízparti sűrű bokrokban keres fészkelő helyet magának a jelentéktelen külsejű, de csodálatosan éneklő fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarchynchos). Ez a madár különösen érzékeny a háborgatásra, a környezeti változásokra. Ahol az ő számára megfelelő növényzetet az ember kipusztítja – „megszépíti”, „rendet rak” – vagy ahonnan eltűnik a víz, ott a fülemüle nem tud megélni többé! Érdemes tehát arra is gondolni, hogy ha csupán megregulázott, divatos dísznövényeket tűrünk meg környezetünkben, akkor ezzel akaratlanul is lehetetlenné tesszük az életet minden érzékenyebb faj számára.
Nyaktekercs
Csalogány
Mind a patak, mind a horgásztó vize és környéke kedvelt pihenő- és táplálkozó helye számos olyan madárnak, mely Csömörön ugyan nem költ, de tavaszi-őszi vonulásakor hosszabbrövidebb időre megpihen itt. Nem zavartatja magát a horgászoktól a billegő cankó (Actitis hypoleucos), szürke cankó (Tringa nebularia), sárga billegető (Motacilla flava), kerceréce (Bucephala clangula), barátréce (Aythya ferina), sem. Kissé távolabb pihen meg a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia).
Billegető cankó
Fehér gólya
A vizektől távolabbi melegebb, szárazabb, füves, bozótos helyeken él a zöld gyík (Lacerta viridis) és a fürge gyík (Lacerta agilis), mindkettő rovarokat fogyaszt. Akár a kertekben is találhatunk barna varangyot (Bufo bufo) és zöld varangyot (Bufo viridis), amelyek bőre erősen mirigyes, szemölcsös, száraznak látszó. Éjszaka zsákmányolják a rovarokat, köztük a kerti kártevők is.
Zöld varangy Számos madár szinte mindenütt megtalálható a községben, pl. a kakukk (Coculus canorus); a legtöbb énekesmadár pedig a kertekben is előfordul: feketerigó (Turdus merula), sárgarigó (Oriolus oriolus), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Parus palustris), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), csuszka (Sitta europaea), csicsörke (Serinus serinus) stb. Gyümölcsöt csak desszertként fogyasztanak; tavasztól őszig, a fiókanevelés idején rovarokkal, lárvákkal vagy magvakkal táplálkoznak. Az énekesmadarak egy részének és a harkályoknak, pl. a balkáni tarkaharkálynak (Dendrocopos syriacus), nagy tarkaharkálynak (Dendrocopos major) fontos, hogy öreg, odvas fákat találjanak, hiszen ilyen természetes odvakban fészkelnek, a harkályok pedig ezen kívül a kéreg alatti lárvák és más kártevők után kutatnak.
Csicsörke
A Kálvária- domb lombos fái és fenyői az erdei pinty (Fringilla coelebs), énekes rigó (Turdus philomelos), őszapó (Aegithalos caudatus), csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) kedvenc tanyája. A faluszéli szántókon kutat a búbosbanka (Upupa epops); egy-egy szénaboglya vagy villanyoszlop tetejéről keres egereket, pockokat az egerészölyv (buteo buteo). Örvendetes, hogy évről évre látni Csömörön ugyanazt az egerészölyvpárt. A jóval kisebb termetű, hegyes szárnyú vörös vércsét (Falco tinnunculus) is a szántók fölött, a levegőben „szitálva” vehetjük észre, amint apró rágcsálókat készül lecsapni. A homokos talajnak köszönhetően egy-egy magas, meredek homokfal speciális élőhelyet ad a partifecskének (Riparia riparia) és a fokozottan védett gyurgyalagnak (Merops apiaster), mert ezek kizárólag ilyen partfalakban tudnak megtelepedni.
Búbosbanka A zoológiai kutatások hiánya miatt legkevésbé a körülöttünk élő ízeltlábúakat, rovarokat ismerjük. Köztük van az imádkozó sáska (Mantis relihioza), kardoslepke (Iphiclides podalirius), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), diófacincér (Megopis scabricornis), kékfutrinka (Carabus violaceus), mezei futrinka (Carabus granulatus) és a korhadó lombos fákban élő kis szarvasbogár (Dorus parallelopipedus), amely nem azonos a szarvasbogár nevű fajjal. Ez utóbbi Csömörön nem él. A fűzfákon figyelhetők meg a tajtékoskabóca (Philaenus spumarius) nyomai.
Színjátszólepke
Csömör természeti és épített értékei Településem Természeti értékei: Növényvilág
Állatvilág
Országos vagy helyi védelem alatt álló értékek
Ön szerint helyi védelemre javasolt értékek megnevezése
Lakóhelyem természeti adottságai Több védett mohafaj: pl: tőzegmoha (Sphagnum sp.) Védett növények: - mocsári tőzegpáfrány ( Thelypteris palustris) - mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) - mocsári kosbor (Orchis laxifolra) - rostos tövű sás (Carex incarnata) - csüngő virágzatú villás sás (Carex pseudocyperus) - Széles levelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) - vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) - hússzínű ujjas kosbor (Dactylorhiza incarnata) - Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae) - Fehér májvirág (Parnassia palustris) - Mocsári gólyahír (Caltha palustris) stb. Jellegzetes növények: - Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszatfaj - Didimella glacialis mikrogomba Védett állatfajok: - erdei cickány (Sorex araneus) - mezei cickány (Crocidura leucodon) - vakondok (Talpa eurpaea) - sün (Erinaceus concolor) - kecskebéka (Rana esculenta) - vöröshasú unka (Bombina bombina) - zöld levelibéka (Hyla arborea) Gyakori állatfajok: - énekes nádi poszáta (Acrocephalus palustris) - csalogány (Luscinia megarchynchos) - kakukk (Coculus canorus) - fekete rigó (Turdus merula) - kék cinege (Parus caeruleus) - csicsörke (Serinus serinus) stb. A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1977 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp – a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti-dűlő a Csömöri-patak völgyében. Csömör Észak-keleti részén, a Vízműsor fölött elterülő fenyves erdő.
A védelem indoklása Kezelési (és hasznosítási) javaslat
A fenyves erdő természetes élőhelyül szolgál számos védett és hasznos állatfajnak. A fenyves erdő közelében illegálisan lerakott kommunális hulladékok elszállítása, a fakitermelés leállítása.
Csömöri tó
A Csömöri ősláp egyik kedvelt lakója, az ékszerteknős Csömöri ősláp
Lakóhelyem egyedi településkép szempontjából különleges épített értékei: Lakóhelyemen helyi védelem alatt álló műemlékek vannak! Kivétel: Római Katolikus templom és a Nepomuki Szent János-szobor amely– Országos védelem alatt áll!!
Lakóhelyem épített értékei Műemlékek (országos vagy helyi védelem alatt álló épületek)
Napjainkban létesített, településképet meghatározó épületek (neves építészek munkája, ha van ilyen)
-
Nepomuki Szent János szobor (Állították: 1771.ápr.25) Simon Villa Laky Kastély Hősi emlékmű (a Hősök terén) Kopjafa a Honfoglalás 1100. évfordulójára Római Katolikus templom Református templom Evangélikus lelkészi hivatal HÉV állomásépület Faluszövetkezet központi üzemépülete Lakóház, pince, kamra, kút (Árpád utca 65.) Az új Polgármesteri Hivatal Az új Könyvtár Hősök tere MO körgyűrű – Egyedi alumínium híd Bevásárlóközpont
Településközpont
Csömörön nincsen klasszikus település központ. A Szabadság út (amely Csömör egyik főútja) mentén alakult ki a község hosszúkás központja. Ezen a vonalon található a Katolikus és az Evangélikus templom, étterem, Önkormányzati Hivatal, Zeneiskola, Művelődési Ház, Hősök tere, HÉV és Busz állomás, Temető, Orvosi rendelő, kisboltok és egyéb kereskedelmi kisegységek.
Hagyományos népi építészeti emlékek
Csömörön fellelhető néhány 100-150 éves klasszikus parasztház
Ön szerint helyi védelemre méltó épület(ek) megnevezése
Én ezeket a parasztházakat helyezném helyi védelem alá. Ilyen parasztházak találhatóak az Árpád és a Petőfi utcában. (Ezek az utcák a Szabadság útról nyílnak. Vélhetően a Szabadság út volt Csömör egyik első utcája.) Ezen parasztházak építésmódja által visszatekinthetünk az 1800as évek alsóbb rétegeinek építészeti stílusára.
A védelem indoklása
Nepomuki Szent János szobra azonosító törzsszám védettség jelleg név jellemző eredeti kategória eredeti főtípus megye helység cím helyrajzi szám település KSH kódja földhivatal
Rövid leírás: Nepomuki Szent János- szobor, Barokk, 1771. A főút mellett a patak - hídnál áll bekerítve. Volutás, tagozott talapzat, tárcsás lezárású virágfüzérdíszes tükör. Az oldalán a voluták hármas szalagban csavarodnak vissza, a tükörben cseppdíszes tulipán motívum. A Szent kezében feszület és pálmalevél.
Simon Villa
6955 6954 Műemléki védelem Építmény Mai Plasztika szobor Pest Csömör Szabadság út 394 22804 Gödöllő Körzeti Földhivatal
azonosító védettség eredeti kategória megye helység cím helyrajzi szám rendelet
Laky Kastély
+02602 Helyi védelem Lakóépület Pest Csömör Major u. 981/1 12/2002
azonosító +02599 védettség Helyi védelem eredeti kategória Lakóépület megye Pest helység Csömör cím Laky u. helyrajzi szám 441/6 rendelet 12/2002
HÉV állomásépület
azonosító védettség eredeti kategória megye helység cím helyrajzi szám rendelet
+02600 Helyi védelem Közlekedési létesítmény Pest Csömör HÉV állomás 902/3 12/2002
Római Katolikus templom
Azonosító törzsszám védettség jelleg név jellemző eredeti kategória eredeti főtípus eredeti típus megye helység cím helyrajzi szám Tel. KSH kódja földhivatal
6954 6953 Műemléki védelem Építmény Mai Szakrális építmény templom r.k. templom Pest Csömör Szabadság út 1656 22804 Gödöllő Körzeti Földhivatal
Rövid leírás: Római Katolikus templom, Barokk, 1771-1773. Szentély falfestése barokk – 18.sz. Szabadon álló, középtornyos, nyeregtetős épület. A torony a középtengelyből enyhe rizalittal kiugrik, a homlokzati sík elemeket lapos falsávok keretelik. Szegmensíves, kőkeretes, zárókődíszes kapu, a zárókövön: 1771-es évszám, fölötte a volutákkal tagolt szegmensíves
ablak zárókődíszén 1773. A tornyon zárókődíszes, ovális, illetve félkörös záradékú ablak. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, a déli oldalon sekrestye. A hajó oldalhomlokzatát egy-egy és a szentélyt két ablak tagolja. A toronyban építés korabeli falépcső.
Hősi emlékmű a Hősök terén
Polgármesteri Hivatal Régen:
És most, a felújítás után:
Községi Könyvtár:
A Régi:
A Felújított új:
Csömör Nagyközség létrehozott egy Falumúzeumot, hagyományőrzés céljából. A kicsinyke múzeum egy régi csömöri parasztház mintájára van berendezve, hogy korhűen ábrázolja dédszüleink életkörülményeit.
Csömör tájképét leginkább még a centrumban található Hősök tere alakítja, mely a Sinka István Könyvtárral és a Polgármesteri Hivatallal egy időben kapott új arculatot.
Népességstatisztika, Demográfiai adatok Csömör Népességi Adatai: Bevezetés: (Részlet a Csömör Története című könyvből/ 2. fejezet- Csömör gyarapodása) „Figyelemre méltó jelenség volt, hogy már az 1670-es években megindult a spontán visszatelepülés a török hódoltságba, a Gödöllői-dombságra is. Ekkoriban a török birodalom hatalma és ereje még töretlennek látszott. A szatmári béke után valójában új kor hajnalának pirkadását látta mindenki, jobbágy és földesúr egyaránt. A töröktők visszafoglalt területek benépesítése közös társadalmi érdek volt. A spontán migráció mellett nagy szerep jutott a földesúri telepítéseknek és toborzásoknak is. 2. táblázat. Csömör népessége 1715-1760” 1715 1720 1726
1728
1743
1752
1760
Családfők száma 14 Családfők %-a 100 Becsült lakosság 70
37 264 185
47 335 235
59 421 295
76 542 180
44 314 220
46 328 230
600 500 400 300 200 100
családfők száma családfők %a becsült lakosság
17 15 17 20 17 26 17 28 17 43 17 52 17 60
0
„Az 1739-1740-es pestisjárvány Csömör népességét is megtizedelte. A pestisjárvány ellenére elmondhatjuk, hogy Csömör a népesség, az erőteljes települések közé tartozott. Ennek bizonyítékai a katonai beszállásolás adatai.
Az első modern népszámlálást Magyarországon II. József király idejében végezték el 17841787 között. Ebben szerepel Csömör község egészen pontos adatokkal. A családi házak száma 116 volt, a gazdasági épületeket nem vették számba. A 116 házban 141 család lakott, vagyis 25 család nem rendelkezett önálló családi házzal, ezek nagyobbrészt fiatal házasok voltak, akik szüleik házában éltek, kisebb részt pedig cseléd családok, akik gazdáik portáján kaptak lakhatási lehetőséget. A jogi értelemben vett népesség, a csömöri illetőségűek összesen 800-an voltak. Közülük távol volt 5, de a községben lakott 6 idegen, azaz nem csömöri illetőségű. Ennek következtében a tényleges jelen lévő népesség 801 volt. A nők száma 409, a férfiaké 391, ami megfelel az 51-49%-os átlagnak. A férfiak közül házas volt 163, nőtlen volt 228. A 163 nős férfi úgy alkothat 141 családot, hogy az ifjú párok egy konyhán élnek a szüleikkel, ami akkoriban gyakori volt, ezzel is egyben tartották a földet és együtt tartották a munkaképes családtagod erejét. A népesség szaporodása, jövője biztosítva volt, mert 76 gazdának 56 felnőttsorban lévő örököse volt, a 13-17 éves korosztályban 27, az 1-12 éves korosztályban 122 gyermek találtatott. Az 1831-es kolerajárvány azonban megint megtizedelte a népességet, mint a XVIII. Század közepén a pestisjárvány. Az addig evangélikus többségű Csömör sokat veszített, és a járvány elvonulta után szinte csak katolikusokat telepített be a Grassalkovich uralom, főleg németeket. A járvány után már kisebbségbe szorultak az evangélikusok. Jól szemlélhető ez a változás a Csömör vallási megoszlását bemutató táblázaton. Nemzetiségi Viszonyok 1730 és 1850 között Csömört szláv, tót, tót-német, tót-német-magyar falunak tartották, mely a kor tudományos színvonalához képest többnyire fedte a valóságot. Csömör nemzetiségi tagozódása 1715 – 1770-ig” Év Magyar Tót Német családfő % Családfő % Családfő % 1715 11 78,5 3 21,5 1718 24 45 29 55 1720 24 54,5 20 45,5 1721 25 47 28 53 1726 27 58,7 19 41,3 1728 24 61,5 15 38,5 1732 12 31,5 26 68,5 1741 16 36,4 28 63,6 1743 15 32 32 68 1752 18 30 39 66 2 4 1760 24 32,8 45 61,6 3 4,1 1770 22 27,5 55 68,75 3 3,75
Cigány Családfő % 1 1,5 -
Összesen Családfő 14 53 44 53 46 39 38 44 47 59 73 80
% 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Népesség, társadalmi tagozódás Csömör népessége 1920- 1941 Év Jelen lévő Férfi 1920 2872 1930 3727 1941 4133
1404 1857 1965
Nő 1468 1870 2168
Nőtlen, Hajadon 1544 1846 1817
Házas 1148 1635 2037
Özvegy 176 225 218
Törvényesen elvált 4 21 11
2500 2000 1500
Férfi Nő
1000 500 0 1920
1930
1941
1920-1930 között majdnem ezer fővel gyarapodott Csömör lakossága, ezután 1930- 1941-ig a növekedés üteme lelassult. A férfiak és a nők aránya majdnem megegyezett 1920-1931-ig, de a következő évtizedben a férfiak létszámaránya lecsökkent. Ugyanakkor a házasságban élő férfiak és nők együttes száma 1930-1941 között jócskán meghaladta a nőtlenek és hajadonok együttes számát. Az özvegyek száma az 1920-as adathoz képest 1930-ra megnövekedett, vagyis eddigre adminisztrálták teljes egészében az I. világháborúban elveszett férfiakat, azután az özvegyek száma már nem nőtt, sőt 1941-re valamelyest csökkent is, nyílván elhalálozásuk, férjhezmenetelük következtében. A törvényesen elváltak száma a korszakban természetesen elenyésző volt. Csömör népessége anyanyelv szerint 1920-1941 1920 817 318 1732 1 1 3
Magyar Német Szlovák Román Rutén Horvát Egyéb Magyarul tud 2496 Összesen 2872
1930 2517 116 1074 1 1 18
1941 3822 38 267 6
3563 3727
4113 4133
% 92,5 0,9 6,5
Csömör népessége nemzetiség szerint Magyar: 4122 Szlovák (tót): 5 Szerb: 2 Német: 1 4000 3500 3000 2500 2000
fő
1500 1000 500 0 Magyar
Szlovák
Szerb
Német
Az 1941-es népszámlálás 267 szlovák anyanyelvű és 5 szlovák nemzetiségű lakost talált csömörön, 38 német anyanyelvű és 1 német nemzetiségű lakos mellett. Volt még 2 szerb nemzetiségű, ugyanakkor magyar anyanyelvű csömörön.
Csömör foglalkozási állapota 1920-1930 1920
Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Közlekedés Közszolgálat Véderő Napszámosok Nyugdíjasok Házi cseléd Összesen %
kereső 816 238 32 29 46 12 6 17 27 1223 42,6% 2872 (100%)
eltartott 991 460 31 66 55 15 7 12 9 1649 57,4%
1930 kereső 642 553 67 80 57 4 66 38 28 1541 41,9% 2186 (100%)
eltartott 782 885 99 173 95 7 86 44 4 2186 58,1%
Csömör legfontosabb adatai (KSH adatok nyomán)
év
Terület Lakóné- ÉlveHalá- Természetes Vándorlási Lakás Épített Km2 Pesség az születés lozás Szaporodás, különbözet állomány lakás Év elején ill. fogyás(-) az év elején 2000 22,68 6472 75 83 -8 100 2209 49 2001 22,68
7285
68
60
8
235
2523
66
2002 22,67 2003 22,67 2004 22,67
7510 7814 7991
75 92 84
74 72 75
1 20 9
220 283 122
2591 2663 2769
72 78 110
ebből 4 és több szobás
Közcsatornával
Házi csatornával
2000 31
Közüzemi Házi vízvevízvezetékkel tékkel ellátott 49 -
Megszűnt lakás
46
3
4
2001 2002 2003 2004
65 72 76 110
59 68 70 108
7 4 8 2
6 4 6 4
37 31 50 81
1 2 -
Állandó népesség év férfi 2005 3837
nő 4069
összesen 7906
Állandó lakosság év
0-18 éves Férfi nő 2006 969 878 2007 1016 906 2008 1046 935 2009 1037
19-25 éves férfi nő 337 289 350 304 352 314
953 386
26-45 éves férfi nő 1314 1342 1388 1418 1415 1447
329 1420
1451
46- 65 éves férfi nő 999 1080 1007 1085 1008 1094
66-100 éves férfi nő 344 570 365 607 382 625
összesen 8128 8446 8618
1030
403
8768
1102
657
9000 8000 7000 6000 5000
Férfi Nő Összesen
4000 3000 2000 1000 0 2005
2006
2007
2008
2009
Csömör népessége folyamatosan, egyenletesen növekszik. A városból évről-évre egyre több család költözik ki az agglomerációs városokba, köztük Csömörre is. Ezek az újonnan betelepült családok ingáznak lakóhelyük és munkahelyük között, mert szinte mindegyikük megtartja belvárosi állását. (Az utazás idejét lerövidíti a közelmúltban épített MO-ás autópálya, az ingázók körülbelül 1020 perc alatt bejutnak munkahelyükre, tömegközlekedéssel 25-35 percbe telik). Fiatalodó település, elöregedésről, a település kihalásáról nem beszélhetünk.
Településrendezés Területhasználatok Csömör Nagyközség igazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi építési övezetekre tagolódnak: 1. 2. 3. 4. 5.
Lakóterület Vegyes terület (településközpont) Gazdasági terület Üdülőterület Különleges terület (temető, vízmű terület, szeméttelep, szennyvíztisztító, rekreációs terület, dögkút, egészségügyi terület stb.)
Csömör Nagyközség igazgatási területének beépítésre nem szánt területei az alábbi övezetekre tagozódnak: 1. Közlekedési terület 2. Zöldterület 3. Erdőterület 4. Mezőgazdasági terület 5. Vízgazdálkodási terület
Településfejlesztés
Az utóbbi időben az Európai Unió számos pályázati lehetőséget biztosított hazánknak. Települési önkormányzatok közül sok pályázati forrásból újította fel településközpontját vagy valamelyik fontos intézményét
1.Településközpont fejlesztése: - Az új Polgármesteri Hivatal bővítése (A hivatal akadálymentesítése, parkolóhelyek kialakítása) - Hősök tere parkosítása a közösség használatára - Új Könyvtár és közösségi ház építése (egy régi épület helyére –Régi óvodám-) Multifunkcionális hely létrehozása a könyvtáron belül (internet hozzáférés, kávézó, közösségi ház, könyvtár)
2. Útépítési Project - Szilárd útburkolat, különös hangsúlyt fektetve az út melletti csapadékelvezető árkok kiépítésére! (Jelenleg be van adva egy ilyen pályázat, csak bizonyos utcák csapadék elvezetésének kiépítésére.) Ezekhez a beruházásokhoz CSAK 10% önrészt kér az Európai Unió!
3.Testvértelepülések utazási kapcsolata - 7-8 ország kisvárosa között (Olaszország – pályázati gazdák-; Szlovénia; Csehország; Svédország; Franciaország; Spanyolország és Magyarország). A project lényege, hogy forgószínpad szerűen minden kisvárosban 1 hetes előadás sorozat kerül megrendezésre. Az előadások témája: Az adott kisváros természeti környezetének bemutatása, a Természet – Környezettudatos nevelés, Az adott kisváros funkcionális berendezkedése.
Településhálózatok: Kapcsolatok a szomszédos településekkel Kistarcsa
1.Csömör – Kistarcsa összekötő földút: Közlekedési kapcsolat: Csömör – Kistarcsát összekötő földút aszfalttal való burkolása és kerékpárút kiépítése. (Ez a terv már többször napirendi pont volt, de jelenleg szünetel a lakosság támogatásának hiányában.) - Csömör ipari területének nagy része Kistarcsa felé esik, ez konfliktust okoz a szomszédos településsel. Ilyen például: A megnövekvő forgalom, a bűz, a zaj és az iparűzési adó csömöri haszna. - Több kistarcsai intézményt (uszoda, kórház, OTP Bank) a csömöri lakosság is rendszeresen igénybe vesz, ez bevételt jelent Kistarcsa számára. Tervezett beruházás: 1. Kerékpárút Csömör és Kistarcsa között.
1.Rákospalotai bekötőút közös kezelése Tervezett beruházások: 1.Az MO-körgyűrű által okozott zajártalmak megszüntetése: Zajvédő falak építése, Fal magasítás, közös erdőtelepítés. 2.A 931-es BKV járat útvonalának kibővítése Csömörre. 3.A csömöri és a XVI. Kerületi kerékpárút összeköttetése. - Csömör lakossága átmenő forgalmat képez a XVI. Kerületben, ezáltal használják a kerület infrastruktúráját és egyéb szolgáltatásait. Sok kapcsolatunk van a XVI. Kerülettel, de nincsen érdemleges közös beruházásunk. 1.Mezőőri szolgálat összehangolása XV. Kerület A XV. Kerülettel szántóföld összeköttetésben vagyunk, a szabad területen mozgó mezőőrök szolgálata közös feladat. Fót; Mogyoród Ezekkel a településekkel csak szántóföld kapcsolatban vagyunk. Mogyoróddal időszakos kapcsolatunk van: A Hungaroringet látogatók átmenő forgalmat képeznek Csömörön. XVI. Kerület
Településrendezési tervek
Csömör nagyközség településszerkezeti terve
Forrás: Csömör Nagyközség Önkormányzata Fábri István Polgármester Csömör Története című könyv Csömör Településrendezési terve www.muemlekvedelem.hu www.csomor.hu www.csomorihirek.com A szakdolgozat képei : az internet, a Csömör története című könyv és saját képek felhasználásával kerültek felhasználásra. Melléklet: 2 db Csömör térkép
