Csillagkoronák éjféli barátja
Tittel Pál (1784-1831)
Az Eszterházy Károly Főiskola könyvtára 2011 decemberében vette fel a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum nevet.
„Pásztó ringatá Tittel bölcsőjét”
Tittel Péter Pál 1784. június 28-án született Pásztón.
„Vallásos szíve s a tudományok éltető forrásai után sóvárgó lelke csak a papi pályán vélte elérhetni czélját.”
1800 őszén került az egri papneveldébe, ahol tanulmányi felügyelőként a szemináriumi könyvtárat is gondozta.
„Az egri Lyceumban a mennyiségtan tanára, mely utóbbi állás szerzett neki leginkább örömet.”
1806 őszén lett Tittel a Líceumban a matematika tanára. Képletgyűjteményét 1810-ben adta ki az épületben működő, 1755-ben alapított érseki nyomda.
”Özvegy gróf Sztárayné, a nagy Eszterházy volt egri püspök nővére [tk. unokahúga] Tittelt figyelmére és társalgására méltatá.”
Tittel szívesen látott vendég volt a Bródy Sándor utcai házban, ahol megismerte a korszak szépirodalmát, nyelveket tanulhatott, csiszolhatta társasági stílusát.
„[Fischer érsek] elhatárzá magában, hogy Tittelt képeztetendi majd ki az egri csillagda igazgatójává.”
Fischer István érsek 1809-ben nevezte ki Tittelt a líceumi csillagda, a Specula igazgatójává. A csillagászati ismeretek megszerzésére egy hosszabb bécsi ösztöndíjat is biztosított.
„Bécsbe utazik tehát Tittel, hogy tudományának … alapot vessen.”
1810 szeptemberétől Bécsben tanult, de megfigyeléseket is végzett. A Jupiter holdjaira vonatkozó adatait professzoraival az Astronomische Beobachtungen 1812-es évfolyamában adta közre.
„Újraéledt benne a lelke legmélyére rejtett kívánság, hogy Uránia európai templomait meglátogassa és e tudomány törvényeit beavatott mesterek segítségével sajátítsa el.”
Tittel 1811 nyarán Bécsből korszerű szakkönyveket is hozott Egerbe. Carl Friedrich Gauss olvasása közben elhatározta, hogy a neves német tudós tanítványa lesz. Fischer érsek támogatásával 1815 őszén el is indult Göttingenbe.
„Jeles tulajdonai, élczes és szellemdús elméje, feddhetetlen jelleme s megnyerő, kedves társalgási modora nem csak nagy tanítójának barátságát szerzé meg hamar nekie, hanem Németország más kitűnő tudósainak figyelmét és elismerését is reája vonta.”
Carl Friedrich Gauss, a „matematika fejedelme” – Tittel Pál mestere és atyai barátja.
„Hosszúra nyúlna, ha felsorolnánk azokat a jótéteményeket, amelyekben Tittel Pál mint a göttingeni egyetem polgára (emberemlékezet óta az egyetlen a katolikus klérus tagjai közül) részesült.”
Tittel tanulmányai mellett Gauss számára megfigyeléseket és számításokat végzett, de három nyomtatott művet is megjelentetett.
„Útjába ejtvén némelly, csillagásztornyairól híresb városokat, Párizsba ment.”
Gauss ajánlóleveleivel 1817 tavaszán érkezett meg Tittel Párizsba. Részt vett a Francia Akadémia ülésein és megfigyeléseket végezhetett a királyi csillagvizsgáló híres műszereivel.
„Majdnem elfelejtettem megjegyezni, hogy Mme Delambre kávéja in natur igen finom ital. Ő azt állítja, hogy a víznek hidegnek kell lennie, ennek szerinte kémiai alapja van, amint ki is fejtette.”
Tittel Párizsból több levelet írt Gaussnak, amelyekben szellemes stílusban számolt be a párizsi szalonok társasági életéről.
„Britanniában annyi és oly jelentős kedvezésben részesült, hogy az emberek iránt a legmélyebb hálát és a tapasztalatok felejthetetlen emlékét hozta magával.”
1817 őszén érkezett meg Londonba. Meglátogatta a greenwich-i Királyi Csillagdát, ahol a kor legmodernebb műszereit tekinthette meg.
„Alkalma kínálkozott arra, hogy … William Herschelt meglátogassa – halála előtt öt évvel tiszteleghetett előtte, mint egy hős előtt.”
Tittelt Windsorban fogadta az Uránusz bolygó felfedezője, William Herschel is.
„Így Európa leghíresb csillagtudósai körül végezvén tanulását, édes övéi közé visszatért.”
Élményekkel és könyvekkel gazdagon tér vissza Párizsba, ahonnan 1817 végén indul Egerbe. Több éves tanulmányútjának állomásait útlevelében követhetjük nyomon.
„Nagy lelkesedéssel kezdett hozzá az egri csillagvizsgáló igazgatásához, melyet [Eszterházy Károly] saját mauzóleuma helyett építtetett.”
1818 tavaszától Tittel a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is megpróbálja a Specula felszerelését korszerűsíteni, hogy folytathassa csillagászati megfigyeléseit.
„[A csillagászat] elméletével folyton foglalkozott s a szaklapok több igen sikerült dolgozatát közölték.”
Sajnos az Eszterházy püspök által beszerzett műszerek ekkorra már elavultak, Fischer érsek pedig nem tudta a korábbi bőkezűséggel támogatni Tittelt.
„Hét évet tölte itten nem annyira földnek, mint égnek élve.”
Budára egy 1824. szeptember 13-án kelt királyi határozat nevezte ki Tittelt, aki így a gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatója és az egyetem csillagásztanára lett.
„Sokat, felette sokat észleltünk, számoltunk s e szakadatlan munkásság között Tittel … lelkébe a béke angyala a csendes megnyugvás édes érzetét hozta.”
A gellérthegyi csillagdában Tittel munkatársa tanítványa, Montedegoi Albert Ferenc volt. Albert 1851-től az egri Líceum tanára, csillagásza és könyvtárosa lett. Megírta mestere életrajzát, sokat tett Tittel örökségének ápolásáért.
„Ő az első magyar csillagász, ki forrón szeretett nemzetének hazai nyelven adta elő szívvidámító s lélekébresztő tudományát.”
Tittel a Közhasznu Esmeretek Tára című lexikon számára magyar nyelvű csillagászati szócikkeket írt.
„Az igazgató tanács mindjárt kezdetben Tittelt a mathesis osztályában helybeli első rendes taggá nevezé.”
Tittel 1830 novemberében a Magyar Tudós Társaság rendes tagja lett, a matematikusok közül elsőként.
„Különös kitüntetésben részesítette Tittelt nagy hazánkfia, gróf Széchenyi István is … órákat töltvén Tittellel barátságos beszélgetésben és vitatkozásokban.” A gellérthegyi csillagda bekapcsolódott a reformkori város szellemi életébe. Írók, tudósok, politikusok látogatták meg Tittelt. Tittel Pál a Rövid Tudósítás a buda-pesti torony órák regulázása végett című kis könyvét Széchenyinek ajánlotta.
„Midőn 1831-ben a cholera öldöklő daemona kezdett először dühöngeni Európában … Tittelt rémület fogta el … hogy ő is e félelmetes betegség áldozatául fog esni.”
Tittel Pál az 1831-es kolerajárványban hunyt el augusztus 26-án. Temetésén megjelent Bajza József és Vörösmarty Mihály is.
Vörösmarty Mihály: Tittel halálakor Téged, egek s csillagkoronák éjféli barátját, A föld fellegein túl rideg ormi lakót, Hogy közelebb jutnál, a csillagok ősura, téged Tittel! ohajtásid tűzseregéhez emelt; Ah de utánad gyász maradott. Most felmegy az útas, S nem leli, melyet várt, lelke az égi gyönyört: Puszta halommá lőn az imént meglelkesedett szirt, S néma jegy a csillag, mely megyen orma fölött.
A Mars és a Jupiter között keringő 114987-es sorszámú kisbolygót, amelyet 2003-ban magyar csillagászok fedeztek fel, 2010-ben Tittel Pálról nevezték el.
Csillagkoronák éjféli barátja – Tittel Pál
Az összeállításban Tittel Pál önéletrajzát és leveleit, Albert Ferenc Tittelről szóló életrajzi tanulmányát, Bitnicz Lajos emlékbeszédét, valamint Vargha Domokosné Tittelmonográfiáját használtuk fel. Összeállította: Gál Tibor Fotók: Szántó György, Zsitva Tibor
