Csillag István Óbudai Egyetem
2013.november. 07.
HÁTTÉR: Bizonytalan( inkább prociklikus) gazdaságpolitika= szétcsúszó szerkezet A FDI a világban 2x-szer feleződik (2002, és 2003)a
dot.com buborék és Szept 11. utáni visszaesés hatására A magyar sikersztori a bizonytalanná váló gazdaságpolitika miatt szertefoszlik: a szlovák csoda elviszi az új nagy befektetéseket. A felkészülés az EU csatlakozásra (2004) nem párosul a fegyelmezett , euro-övezeti csatlakozást is megcélzó gazdaságpolitikával; Fordulat a befektetés-politikában: azt tartsuk meg és azt erősítsük ami már megvan, szoros együttműködés az üzleti szektorral (ld. centrumok támogatása, nyitott ajtó és transzparencia)
Duális gazdaságpolitika, duális gazdaság (2002-2004) Posztkádári általános gazdaságpolitika (magas
újraelosztás) mellett a versenyvilághoz illeszkedő, átlátható intézmények ULC megugrása 2000-től 2006-ig (minimálbéremelés, közszektor béremelése, széteső adórendszer Profitadó mérséklés és amortizációs kedvezmények EU-kompatibilitás elérése és átvezetés a beruházási támogatásokban, Transzparens feltételek Maradék Komparatív előnyök: Logisztika és infrastruktúra Diplomások az Üzleti Centrumokban
Autópálya-építés és beruházások kapcsolata Egyedi k ormánydöntés alapján nyújtott f ejlesztési támogatással autópályák mentén megv alósuló beruházások M agyarországon, 2002-2007.
Mercedes gyár
Forrás: GKM 4/20
A magyar export részaránya a világkereskedelemben háromszorozódik 1994. – 2011. között (% -ban) (Forrás: Eurostat.) 0,65 0,6 0,55 0,5 0,45 0,4
0,35 0,3 0,25 0,2 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2010-től Fordulat, de Reform nélkül=Autarkia, Beruházás-ellenesség Belső fogyasztás felpörgetése (egykulcsos adó,
rosszkor, rossz időben)= eredmény a növekvő hiány Bank ellenesség= eredmény hitel- és forráshiány Kiválasztottak, és Enklávék eredmény= elveszett transzparencia Szabadságharc a Kiszámíthatóság, Jogbiztonság Ellen
„Kedvenc nyestjét addig nyeste,
amíg nem maradt már nyestje!”
Megáll az idő….. A növekedésben leszakadtunk a régióról,mert
GDP-növekedés
(Forrás: MNB)
180
%
%
180
170
170
160
160
150
150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Magyarország
Bulgária
Csehország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Megáll az idő…… A beruházások visszaestek
(Forrás:Eurostat)
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) a GDP %-ában 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 2003
2004 EU27
2005
2006
Csehország
2007
2008
2009
Magyarország
2010
2011
Lengyelország
2012
2013 Szlovákia
2014
Megáll az idő….. A fogyasztás is, beruházás is minuszban (%-os
növekedés előző év=0)
(Forrás:MNB)
Megáll az idő…… A termelékenység növekedése lassul
(Forrás:Eurostat)
Munkatermelékenység változása %-ban 8 6 4 2 0 -2 -4
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Ördögi kör:az államháztartási hiány miatt lassul a növekedés ,a lassulás miatt a hiány újratermelődik A rendszerváltás óta a gazdasági növekedés legfontosabb
forrása a beruházás és az emiatt növekvő termelékenység emelkedés (TFP) volt . A beruházások legfontosabb forrása nem a belföldi megtakarítás, hanem a külföldi működő tőke. Az államháztartási hiányt sem a belföldi megtakarítás finanszírozza, ezért folyó fizetési mérleg és devizakockázat. Kiszámíthatóság és előreláthatóság (kamat-és árfolyamkockázat; sőt újabban tőke kockázat) hiányában a beruházásokat finanszírozó külföldi forrás megdrágul és elapad, a növekedés leáll. 11
A hiány megöli a növekedést A hiány és a felgyülemlett adósság finanszírozása nem csak az ismert
„kiszorítási hatás” miatt mérsékli (beruházási források megdrágulása) a potenciális növekedést, hanem mert oka a magas újraelosztás Az államháztartás magas újraelosztása a magas jövedelemcentralizációval jár együtt, ami az egyenlőtlen jövedelemterhelést (közteherviselés hiánya) fokozza és magas adóéket eredményez; Az így kialakuló magas adóék csak a magas termelékenységű munkahelyek esetében kecsegtet jövedelemtöbblettel > következmény alacsony szintű foglalkoztatás, főként az alacsony termelékenységű, alacsony bérű munkáknál. Az újraelosztás magas aránya és az emiatti hiány a kiszorító hatás által a beruházások csatornáján, az adófizetők koncentrációja miatt a munkavállalási hajlandóság=munkakínálat szűkössége okán a munkapiac csatornáján mérsékli a potenciális gazdasági növekedést. 12
Kapcsolat az adóékkel Foglalkoztatás és adóék Európában 70
Foglalkoztatás
65
NL
DK
60
SW
IR PT CZ
55
DE
SK
FR PL
50
BE HU
IT
45 40 20
25
30
35
40 Adóék
45
50
55
60
Piaci és nem piaci résztvevők (ezer fő) Svédország
Tevékenység
Magyarország
1970
1989
1990
1993
2007
2011
1.
Közigazgatás és közszolgáltatások
806
1427
895
875
790
751
2.
Nyugdíjasok
1135
1899
2228
2647
2600
2649
3.
Munkanélküliek
59
62
62
694
310
488
Munkaerő-piaci programban 4. érintettek
69
144
n.a.
54
22
74
5.
264
317
165
150
90
54
28
126
250
262
267
251
2361
3975
3600
4682
4187
4267
Piaci szektorban 8. foglalkoztatottak
3106
3020
3984
2842
3135
3028
9. 7. a 8. százalékában
0,76
1,32
0,9
1,65
1,33
1,41
Táppénzen lévők
Gyermekgondozási szabadságon 6. lévők
nem piaci szektor (Össz: 57.
6.)
Forrás: Kornai János (1996) 249.o. 7.9. táblázat; Munkaerő-piaci tükör, 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
14
Magyarország kiszáradóban A bizalomhiány miatt az FDI mértéke visszaesik, bankszektor forrásai a mérlegésszerűsítés (deleveraging) és az adóteher miatt csökkennek, az ígéretes ügyfelek elfogytak, a kockázat nő.
A befektetés alapja , a pénzügyi közvetítőrendszer legfőbb áruja •A BIZALOM, ezért kiszámíthatóság és konzervativizmus
Bizalom=Befektetés=Növekedés
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér, ahhoz sivatag kell….
