BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Cshon Szang-bjong (1930–1993) élete és versei
Dél-Koreában az 1960-as demokratikus tömegmozgalom eredményeként megválasztott törvényes kormányt 1961-ben Pak Csong-hi tábornok katonai puccsal döntötte meg, akciója a "katonai forradalom" (
kun-sza hjok-mjong, ejtsd: hjongmjong) eufémisztikus nevet kapta. A
tábornok rendszere az észak-koreai kommunista fenyegetésre hivatkozva brutálisan elnyomta az ellenzéki mozgalmakat. Cshon Szang-bjong Japánban született, s családjával a felszabadulást követően, 1945-ben tért vissza Koreába. Már iskolás korában publikálni kezdett, első versei a Mun-je (
Irodalom és
művészet) c. havi folyóiratban jelentek meg 1949-ben. Az ötvenes évek elején a Szöuli Állami Egyetemen tanult. Rövid ideig a második legnagyobb városban, Puszanban dolgozott, ezt követően irodalmi munkásságából élt a fővárosban. 1967-ben a dél-koreai titkosrendőrség (KCIA) letartóztatta, mert egyetemi barátjának a noteszében megtalálták az ő nevét is. (A barátját Észak-Korea javára végzett kémkedéssel vádolták.)
A költőt a hat hónapig tartó kihallgatások során kegyetlenül
megkínozták: fürdőkádban fojtogatták, nemi szervébe elektromos áramot vezettek. Végül ártatlannak bizonyult és kiengedték. A kínzások hatására meghasonlott önmagával, inni kezdett és 1971-ben hónapokig nem adott hírt magáról. Barátai azt hitték, hogy meghalt, s valahol jeltelen sírban nyugszik. Az emlékére kiadott poszthumusz kötet megjelenése után nem sokkal egy szöuli utcán találták meg eszméletlenül, ahonnan a városi menhelyre szállították. Csak arra emlékezett, hogy verseket írt valamikor. Állapotában azután következett be rohamos javulás, hogy a kórházban meglátogatta őt egyik egyetemi évfolyamtársának húga, Mok Szun-ok. A lány az orvos tanácsára naponta eljárt a kórházba. 1972-ben összeházasodtak. Lakásuk Üidzsongbu-ban, egy Szöul melleti városkában volt. Barátaik segítségével csöppnyi kávéházat nyitottak a főváros Inszadong kerületében. A költő egyik korai versének címét viselő Kvi-cshon (
'Visszatérés a mennyekbe') kávéház a fővárosi
művészek egyik találkozóhelye lett. Kedvenc helyén, a sarokban ülve még akkor is invitálta a betérőket, ha már a tizenöt szék mindegyike foglalt volt: "Tessék, tessék! Van még hely, van még hely!" A folyamatos alkoholizálás aláásta a költő egészségét, s 1988-ban az orvosok közeli végét jósolták. Egyik barátjuk, egy kisebb magánklinikát vezető cshuncshoni doktor felajánlotta segítségét, s a terápia valamint odaadó felesége gondoskodásának eredményeként állapotában csodával határos javulás következett be. A mindennapos cshuncshoni utazás közben a felesége, ahogy később memoárjában leírta, így imádkozott: "Istenem! Ne még! Kérlek, adj még öt évet! Még öt évet!" Fohásza teljesült: a költő pontosan öt év múlva, 1993. április 28-án hunyt el. Néhány hónap múlva megjelent második poszthumusz kötete, de ezt már nem követte több, csodával határos feltámadás. Csak az olvasók szívében. 1996-ban verseinek kétnyelvű (koreai és angol) kiadása is megjelent
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Szöulban. (Kvi-cshon. Back to Heaven. Selected Poems of Ch'on Sang Pyong. Translated by Brother Anthony of Taizé and Young-Moo Kim. Tapke Kiadó.) Cshon költői eszköztára egyszerű: az élőbeszéd szókincsét és mondatfűzését, természetességét sugárzó szabadversei szokatlannak tűnhetnek a kifinomult, választékos költői nyelvezethez szokott olvasónak. Ez a költészet túl egyszerű, mondhatni primitív (ahogy a népköltészet az), időnként infantilisnak tűnően gyerekes (ahogy Csontváry volt az). A svéd gyermekversek is eszünkbe juthatnak Cshon Szang-bjong sorait olvasva. Ez a stílus alkalmas az ő költői üzenetének közvetítésére: a mindennapok bármennyire is elviselhetetlennek tűnnek, a "felnőttek" emberi társadalma bármennyire is ellenségesnek látszik, az élet mégis fantasztikusan érdekes és lebilincselő, legalább annyira, mint egy csodálkozó, tágra nyílt szemű gyermek számára. "Én vagyok a világ legboldogabb férfija" − írja minden megpróbáltatás és szenvedés ellenére. Komolyan gondolhatta vajon? Talán van benne egy csöppnyi irónia is? A mi olvasatunkban mindenképpen. Sajnos. Boldogság (
Heng-bok)
Én vagyok a világ legboldogabb férfija! Mivel van asszonyom, s neki csöpp presszója, nincs miért búsulnom. Jártam egyetemre, így van róla papírom, s mint híres költőnek glóriás kobakom. Mivel a feleségem csinos, a többi nőt hanyagolom. Gyerekünk az nincs, így hát a jövőjük se aggodalom, viszont van egy házacskánk, s ott éjjel-nappal lakhatom. Szeretem a makkoli-pálinkát, az asszony cipeli haza: panaszra lám semmi okom; ráadásul Istenben is erősen bízom, és mivel
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Ő, a leghatalmasabb felség protektorom, érhet-e baj, szerencsétlenség? A szabadvers eredeti szövegét is közlöm; kivastagítottam azokat a szóvégeket, amelyek rímként is felfoghatók (a koreaiban nincs egységes rímelési rendszer); ezek többnyire rag- és képzőrímek. A legsűrűbben előfordulók a következők: -go (mellérendelő kapcsolatos kötőszó), -ni (alárendelő, okhatározói végződés), -ngá (kérdő partikula). A fordításban törekedtem a rímelési sajátosságok megőrzésére.
Nánün szégéészo .
Céil hengbokhan szánáidá. Ánegá cháccsibül kjongjongheszo Szenghvaré kokcsongdo opko Tehágül tanyosszüni Peumé pudzsokdo opko Siinini Mjongjéjokdo cshungbunhágo Ippün áneni Jodzá szenggákdo opko Áigá opszüni Tvirül kokcsonghál phirjodo opko Csipdo isszüni Olmáná phirjohángá Makkolirül csoáhánündé Ánegá tá szádzsuni Muszün pulphjongi itkkénnüngá Toguná Hánánimül kutkké midüni I udzsuészo Kádzáng kangnyokhán buni Náé bekisini !
Muszün pulhengi ondán máringá!
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A következő versben némely sorvégek összecsengése már nem annyira jellemző szövegszervező erő, mint az előzőben, de a fordításban utalok rá a feltételes mód képzőrímeivel. Szárnyak (
Nalge)
Szárnyat szeretnék; szárnyat, hogy akárhová elszállhatnék! Miért nem szárnyakkal teremtett az Isten? A magamfajta szegénynek nászútra is alig telik... Elröpülnék akárhová; szárnyakkal boldog lennék. Ó, Istenem, adjál szárnyat, kérlek!
.
Nálgerül kádzsigo siptá. Odirondzsi nál szu innün
.
Nálgerül kádzsigo siptá. Ve hánünimün szárámégé .
Nálgerül án tásjonnündzsi morügéttá. Ne káccsi kánánhán nomün Johengirágonün sinhonjoheng-ppunionnündé
. .
Nánün odirodündzsi kágo siptá. Nálgegá isszümjon szovon-szongcshidá. Hánünimijo
...
Fény (
Pit)
Napfény, holdfény, lámpafény: a fény ragyogó dolog!
Nálgerül csuszoszo csuszoszo...
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Fény nélkül minden sötét ugyebár. A világot a fény mozgatja, szemünk lényege is: fény. Ó holnap, holnap! Legyél a mánál fényesebb!
Csh u-szok, 1970 (
, 1970)
(Az ősök emlékünnepén) szüleim odahaza közös sírban vannak csak én vagyok magányosan Szöulban bátyám és nővérem is Puszánban vannak nincs pénzem az útra nem mehetek most se ha a túlvilági útért is fizetnem kéne sose tudnék meghalni akkor itt maradnék tehát gondolhattad volna-é hogy élni ilyen komplikált
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Bordal (
Szul)
Szeretem az itókát. A koreai makkoliból iszom, de nem sokat. Berúgni vétek, mert vétekből lesz a bűn, ki részegen vigyorog. Jézus is csinált bort. Egy keveset inni még nem bűn... Az élet a bú tengere. Kínját enyhíteni mással lehetne-e?
Mezei őszirózsa (
Tülguk-hva)
Nyolcvvannégy október elején az asszony virágot hozott a mezőről: őszirózsát. A szoba rögtön megfényesült: volt a csokorban fehér rózsa, violaszín rózsa, sőt rózsaszínű őszirózsa! Szobám illattal lett tele, bágyadt szellő-szél jött vele: Természet úr vizitált. E vers vendég-eledele. A vidéki hapsi (
Cshon-nom)
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Üidzsongbu mellett lakom: Szöul határa nyolcvan méter. Ez – ami a közlekedést illeti – nem nagy ügy, de itt a rizsföldek szomszédjaként vidéki hapsi lettem. Ha Szöulban élsz, csak egy vagy a tízmillió közül. De ez rám már nem vonatkozik; Szöulban vidéki vagyok! Dalolni támad kedvem, fel, a záporba énekelem, amit érzek, s lám: dalom eső-ütemre szól, s visszacsurog rám. A reggel (
Acshim)
Reggelente jól ébredek: a ma kezdődik, kezdete mostantól van! Miután megmosakszom, elkezdek dolgozni: nyúlok a könyvem után. A ma áldásos lehet. A nyájas egekből tán nyugalmas hírek szállnak... Eső (7) Pi (7)
(7)
A júliusi monszun késésben van. A termés jó hasznát venné pedig − dehát ez csak a parasztokat érdekli.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Hirtelen a Csedzsu-sziget jut eszembe... Sose tudtam elvergődni oda! Tán London mellett van valahol?! Reményem sincs, hogy egyszer lássam. El kéne jutnom a tengerig legalább: hátha odaszáll a sziget szaga.
Távoli hegy (
Mon szan)
Üidzsongbuban élek: távol hegyorom kéklik, mintha súgna valamit felém, mintha állandóan hívogatna. Meglehetősen lusta vagyok: eleddig nem kerestem fel, de mindig az jár a fejemben: kirándulok egy szép napon. A messzi hegy múltamat bírja. Lelkek óriás kunhalom sírja! Felhők (
Kurüm)
Az égen úszó felhők tán karosszékei az angyaloknak, hogy onnan figyeljenek minket. Ó, Istent segítő égi lények, helyezzétek magatok kényelembe, s csak jót jelentsetek Neki!
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Szemünk nem láthat bennetek, ezért gyakran rosszalkodunk, ugye elnézitek, s megbocsáttok?
Az én házam (
Ne csip)
− Adna nekem valaki egy házat? − kiabálom az egekig. Valaki hallja meg, a világ végén akár. Néhány hete nősültem, mit tehetnék, ordítok egyre. Az Isten, ott fent megért és megbocsát. Arthur Rimbaud francia költő egy londoni lapban hirdetést adott fel: − Elvinne valaki egy déli országba? Egy hajóskapitány elolvasta, készséggal ráállt, s elvitte őt a napsütésbe. Ezért ordítok én is oroszlánként. A ház kincseket ér. Egész világunk megremeghet és darabokra törhet, de az én házam ép maradna!
Szegény vagyok (
Na-üi kananün)
Ma reggel boldog vagyok. Van kávém, cigarettám, és buszjegyet is vehetek! Ma reggel rosszkedvű vagyok. Bár pénz csörög zsebemben, a holnap reggeltől félek. A szegénység a főállásom. A napsugár még ingyen van, még nincsen rajta a számlámon... Múltam és jövőm: szépséges gyermekem! Keresd fel sírhelyem és emlegess: − Szenvedett ám cudarul...
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A szél meg: − Hess! Fújjon vadul, szilajul. Májpuccs (
Kan-üi pallan)
Azt mondta volt a doktorom: − Egyelőre nagy baj nincsen! − Mégis, mit lehetne tenni? − Hát, megpróbáljuk kezelni... A májam láthatatlanul aljas puccsra vetemedett. A gazember ma még tehetetlen, ma még az élet hazakísér. Nem szeretem a puccsokat. − Mi a gyógymód? − kérdezem a doktoromat. – Majd meglátjuk. Most kivárunk. Szülőföld (
Kohjang)
Szülőföldem Csindong járás, Maszantól húsz mérföldnyire a tenger partján, festői a környezete. Elköltöztünk onnan, hat éves, ha voltam. Ott születtem valóban? Korábban hol lakoztam? A szülőföld kedvenc téma, én is, mint mindenki más, gyakran beszélek róla, ahogy öregszem, egyre többet.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A Semmiből jöttem, nem Csindong a szülőhazám. A Semmi szülőhelyünk. (Középkorú férfi-sirám.) Temetőben (
Mudom)
A keleti sírok természetesek, a nyugati sírok ésszerűek. A keleti sír: földdel kötött nász, a nyugati: kényelem, hasznosság. Pázsitos dombok, finom ívelés és méret, maroknyi béke és csendesség: ilyenek a mi sírjaink. Kicentizve, egymástól szorítva, piciny feszületekkel beborítva, elhagyatott temetőkben: a nagyorrúak sírjai. Caládi sírhelyünk címe: Déli Kjongszang tartomány, Csangvon megye, Csinbuk járás, Dethi község fölötti domb. Újévkor látogatjuk. Öröm (
Kippüm)
Ha egy barát felkeres és jó sztorikkal traktál, döcögősen nevetek. Akkor boldog vagyok.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Kérded: mi a boldogság? A boldogság: nevetés. Nagyon boldog − nagyon nevet. Ily végtelenül egyszerű: lelkünk telik nevetéssel. Ha valami szépet hallok, nevetek és szeretek élni, s az égi lények rokonok!