Cseperedő Óvoda Pedagógiai Programja

PESTSZENTLŐRINCI CSEPEREDŐ ÓVODA PESTSZENTLŐRINCER KINDERGARTEN CSEPEREDŐ 1184. Budapest, Építő u.5. _________________________________________________________________________________________________

Cseperedő Óvoda Pedagógiai Programja

Módosítva: 2016. 09. 01.



Cseperedő Pedagógiai Program

AJÁNLÁS

Programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, megőrizve a magyar óvodai nevelés értékeit és óvodánk nevelési tapasztalatait, figyelembe véve a köznevelési törvényt, valamint az óvodai nemzetiségi nevelés irányelveit. Nevelésünk során gyermekeinket:    

szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag légkörrel vesszük körül, a folyamatos játékban történő fejlesztés által alkalmassá tesszük az iskolakezdésre, igény esetén német nemzetiségi csoportunkban német nemzetiségi nevelésben részesítjük, egészséges életmódbeli szemlélet megalapozásával neveljük.

Pedagógusaink hitvallására a gyermekek feltétel nélküli szeretete és a nevelő partnereinkkel való együttműködés jellemző. Programunkat ajánljuk mindazoknak a szülőknek, akik hozzánk hasonlóan arra törekszenek, hogy gyermekeik kreativitásra ösztönző, derűs légkörben elégítsék ki önmegvalósítási törekvéseiket, megőrizve boldog gyermekkorukat.

2




1. 1.1.

Helyzetképünk Óvodánk jellemzői, adatai

Intézményünk neve:

Pestszentlőrinci Cseperedő Óvoda Pestszentlőrincer Kindergarten Cseperedő

Pontos címe:

1184. Budapest, Építő út 5.

OM azonosító:

034659

Telefon:

291-34-19

E-mail:

ó[email protected]

Fenntartó:

Budapest Főváros XVIII. PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzata

Óvodavezető, a program benyújtója:

Debreceni Józsefné

Cseperedő Óvodánk a kerület centrumában helyezkedik el. Vonzáskörzetünk lakótelepi és kertes házas övezet. A családok szociális helyzete átlagos. Intézményünkben 5 csoport működik, melyből egy csoportban német nemzetiségi nevelés folyik. Intézményünk ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek fejlesztését. A Budapest, XVIII. kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve óvodánk körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekekkel is foglalkozunk, amennyiben a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.

3




1.2.

Óvodaképünk

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda, mint szakmailag önálló nevelési intézmény a családi nevelés kiegészítője a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, megteremti, elősegíti a következő életszakaszba – kisiskolás korba - való átlépés belső pszichikus feltételeit. Célunk, hogy nevelésünk által elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakozását, az esetleges hátrányok kiegyenlítését az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának biztosításával. Szeretetteljes, befogadó, és előítéletektől mentes óvodai nevelésünk a szociális funkció betöltése mellett elősegíti a gyermekek társadalmi beilleszkedését. Napi nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát és ennek megfelelően rugalmasan igazítjuk a tevékenységeket az adott csoporthoz. 1.3. Gyermekképünk Óvodai nevelésünk kiinduló pontja, hogy a gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiségét az öröklött tulajdonságok érésének sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk során törekszünk a gyermeki személyiség sokszínű kibontakoztatására, biztosítva minden óvodás számára az egyformán magas színvonalú nevelést, az esetleges hátrányok csökkentését, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. . 1.4. Pedagógusképünk Óvodapedagógusaink személyisége meghatározó a gyermekek számára: elfogadó, segítő, támogató attitűdjük modellt, mintát jelentenek. Pedagógiai hitvallásunk kialakítása az azonos értékek elfogadásán alapul, melyek közül a legfontosabbaknak tartjuk:    

a gyermeki személyiség és egymás tiszteletét, a hivatásunk iránti elkötelezettséget, a szakmai igényességet, az innovációra való törekvést, a nevelőpartnereink iránti toleranciát, a velük való együttműködést

4




A kiemelt figyelmet igénylő gyermek integrálása során az óvodapedagógusok cselekedeteit az elfogadó, eredményeket értékelő, következetes, magatartás jellemzi. Pedagógiai alapelveink

1.5.

A gyermek nevelése alapvetően a család joga és kötelessége, melyben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Óvodánkban a nevelés során alkalmazott eszközök és módszerek megválasztása a gyermekek egyéni fejlettségéhez és érési üteméhez igazítva történik. Alapelveink az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvodai nemzetiségi nevelés irányelveivel megegyezők:  az érzelmi biztonságot nyújtó, bizalomra épülő, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, melyben a gyermeket tisztelet, szeretet és megbecsülés övezi,  a gyermeki személyiség kibontakoztatása  a testi, szociális, erkölcsi és az értelmi képességek egyéni alakítása, a gyermekek differenciált nevelése  a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenység biztosítása, különös tekintettel a szabad játékra,  e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése,  a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosítása,  a különbözőségek megismerésére és elfogadására nevelés,  a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése során az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége,  az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok kompenzálása minden gyermek számára. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése során biztosítjuk:  az átlag feletti, vagy speciális képességgel rendelkező gyermekeknél, a tehetségcsíra kibontakoztatását  a sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztését, egyéni sajátosságaik, fejlődési ütemük mindenkori figyelembevételének megvalósulását, a megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása által.

5




2.

Óvodai élet megszervezése

Óvodánk erőforrásai Személyi feltételek Óvodánkban rendelkezünk a helyi pedagógiai programunk megvalósításához szükséges személyi feltételekkel. Intézményünk 23 dolgozót foglalkoztat az alábbi megosztásban: 11 fő óvodapedagógus 1 fő óvodapszichológus 1 fő pedagógiai asszisztens 5 fő nevelést segítő dajka, 3 gondozónő-takarítónő, konyhás 1 fő kertész - karbantartó 1 fő óvodatitkár Óvodánkban a nevelés egész időtartamában az óvodapedagógus jelenlétét a lépcsőzetes munkarend biztosítja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez a törvény által megszabott feltételekkel rendelkezünk, valamint együttműködünk a jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező (Pedagógiai Szakszolgálat és SOFI) szakemberekkel. Óvodapedagógusaink szakmai igényességét mutatja, hogy folyamatosan fejlesztik tudásukat, különböző továbbképzéseken, melyek a pedagógiai programunk minél magasabb szintű megvalósítását szolgálják. Pedagógiai munkánk fejlesztésében és színvonalának emelésében meghatározó szerepet tölt be szakmai munkaközösségünk. Céljaink eléréséhez hozzájárul, hogy óvodapedagógusaink és a dajkák az eredményesség érdekében munkájukat összehangoltan végzik. Az intézmény tárgyi - dologi feltételei Az óvoda külső és belső környezeti feltételei adottak a gyermekek fejlesztéséhez, az egészséges, tevékeny életmód kialakításához, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttneveléséhez. Az óvoda összkomfortos épületének állaga megfelelő. A barátságosan berendezett csoportszobákhoz külön, korszerűen felújított mosdók és gyermeköltözők tartoznak. Beosztásuk és méretük a gyermekek életkorának megfelelő. Az óvoda tornaszobával rendelkezik. Árnyas udvarrészeink ideális és biztonságos mozgásteret biztosítanak a gyermekek számára. Az udvar burkolata többféle mozgásos tevékenységre nyújt lehetőséget, mivel füves, sóderes és szilárd burkolat egyaránt megtalálható.

6




Az udvari játékok környezetbarát eszközökre való cseréje megtörtént, melyeket az EU-s szabványnak megfelelően karbantartunk. Folyamatosan bővítjük a szabadlevegőn való tartózkodás tárgyi feltételeit. Állandó pedagógiai tevékenységeinket, és a mozgásfejlesztést pedagógiai felügyelettel, különféle fejlesztőeszközök által biztosítjuk. Nyáron a vízhez szoktatás az udvaron kialakított tusolónál történik. Dolgozóink számára a megfelelő munkahelyi feltételek biztosítottak. Óvodai környezetünk a szülőkkel való kapcsolattartásra alkalmas. Intézményünk eszközállománya Óvodánkban rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközökkel, pótlásuk az eszköznorma előírásainak figyelembe vételével történik. Óvodánk jellemző csoportszerkezete Óvodai csoportjaink kialakításakor lehetőség szerint figyelembe vesszük: - a gyermekek életkorát, - a gyermek speciális neveléséhez szükséges óvodapedagógusi felkészültséget, - a szülők igényeit. Óvodánk napirendje A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő rugalmas időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot, nyugalmat nyújtanak a gyermekek számára. Rugalmas napirendünk igazodik a különböző napi feladatokhoz, a gyermekek egyéni szükségleteihez. A nyári időszakban nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a rendszerességet és folyamatosságot megtartva minél több szabad levegőn megvalósítható, változatos tevékenységeket kínáljunk a gyermekek számára. Javaslat a napirend kialakításához Időtartam 6.30- 12.00.

12.00-13.00. 13.00-15.00. 15.00.-17.30

Tevékenység Szabad játék, párhuzamos tevékenységek Tervezett tanulási tevékenységek, Egyéni fejlesztések. Folyamatos reggeli, Testápolás. Játék a szabadban - mozgásos játék, edzés, séták, kirándulások Testápolás, ebéd, előkészület a pihenéshez. Pihenés (alvás), testápolás, Uzsonna, párhuzamos tevékenységek,  szabadon választott játéktevékenységek  igény szerint választható tevékenységek

7




Gyermekcsoportjaink heti rendje A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő, melynek kialakítása a csoportos óvodapedagógusok feladata. A heti rendünket rugalmasan kezeljük, igazodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz, ügyelve arra, hogy a gyermeki kezdeményezésekre, tevékenységekre elegendő idő jusson. A tervezés Intézményünkben egységes szempontok szerinti, a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott nevelési céloknak megfelelő, időszakokra tagolt, és tevékenységekre bontott, tudatos tervezőmunka folyik a csoportok sajátosságainak és a környezet lehetőségeinek figyelembe vételével az óvodapedagógusok módszertani szabadságának megtartása mellett. A módszerek megválasztása és alkalmazása a tevékenység céljainak megfeleltetve, az adott helyzethez igazítva, kerülnek tervezésre és alkalmazásuk rugalmas formában történik. A csoport óvodapedagógusai közösen állítják össze az éves anyagtervet, ami a csoport fejlődési üteméhez igazodva változhat. A részletes tervet, heti lebontásban a csoportnaplók tartalmazzák. A tervezés során komplexitásra törekszünk, napi szinten egy adott hangsúlyos tevékenység köré szervezzük a témákat. Heti egyszeri alkalommal kötelező a testnevelés. A tervek a megvalósulás eredményességének függvényében felülvizsgálatra kerülnek. A június 1-től augusztus 31-ig terjedő időszak tervezése egy adott csoportnaplóban kerül rögzítésre. A gyermekek fejlődésének nyomon követése és a fejlesztés módja az egyéni fejlődést nyomon követő lapokon jelenik meg. A megfigyelések eredményeire épül a gyermek további fejlesztése. 3. Óvodai nevelésünk célja, feladatai Pedagógiai céljainkat az Óvodai összhangban határoztuk meg.

nevelés

országos

alapprogramjával

Céljaink:  A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása során a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelésének és esélyegyenlőségének megteremtése.  A gyermekek egészségfejlesztése által a testi, lelki egészségük megalapozása. A mentális egészség, a „jóllét” állapotának megteremtése, fenntartása.  A gyermek a környezetével egyensúlyban élő, állandó értékrenddel, pozitív erkölcsi tulajdonságokkal bíró személyiséggé váljon. 8




 Sokoldalú képességfejlesztés során a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása. Természetes környezetben, játékos tevékenység közben a környezettudatos magatartás, környezetre figyelő - védő életvitel, hozzáállás formálása.  A gyermekek önálló gondolkodásának, kreatív személyiségének alakítása, az egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Általános feladataink:  az egészséges életmód alakítása,  az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása,  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Óvodai nevelésünk alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését tartjuk. Munkánk során arra törekszünk, hogy az egészségnevelés megalapozó jellegű, és az óvodai nevelés minden mozzanatára kiterjedő legyen. Ily módon az egészséges életmód alakítása egyben óvodai nevelésünk keretét is jelenti. Sajátos feladatunk:  a kétnyelvű német nemzetiségi nevelés megvalósítása egy osztatlan csoportban,*  zöld óvodai cél- és feladatrendszer hatékony érvényesítése a nevelés folyamatában, a helyes és egészséges életvitel, a környezetbarát szemléletmód tudatosítása, népszerűsítése közvetlen és tágabb környezetünkben.  Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése a többségi csoportokban A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. . Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált

9




fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - a gyermekkel szembeni elvárásokat az SNI jellegét és sajátosságait, valamint az aktuális terhelhetőségét figyelembe véve fogalmazza meg. - elfogadó és befogadó attitűd jellemzi. *

A német nemzetiségi nevelés a HNP 1. sz. mellékletében került kidolgozásra.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára biztosítjuk a spontán tanulás, a társakkal való együttműködés lehetőségét, melyek segítik a közösségi élmények, tapasztalatok, minták megélését a kortárs csoportokban. Szakmai fejlődésünk érdekében nyitottak vagyunk a partnerek visszajelzéseire. Továbbképzések és önképzés folyamán szélesítjük pedagógiai, módszertani ismereteinket. Törekszünk a digitális technológiai eszközök óvodai szintű alkalmazására. Az önértékelés folyamatába ágyazva elemezzük és az eredményeket felhasználva tudatosan fejlesztjük pedagógiai gyakorlatunkat..

10




3.1.Az egészséges életmódra nevelés, óvodai egészségvédő programunk Célunk: A gyermekek egészséges életmódbeli szemléletének megalapozása, és az egészséges életvitel igényének alakítása, egészségtudat formálása. A gyermekek testi-lelki elégedettségének és harmóniájának biztosítása az óvodai élet során. Feladataink:  a gyermekek gondozása (táplálkozás, testápolás, öltözködés, betegség megelőzés), az egészségmegőrzés szokásinak alakítása,  lelki egészség megőrzése  szomatikus nevelés  a gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése,  a gyermekek testi képességeinek fejlesztése, harmonikus mozgásfejlődésének segítése, edzés,  a pihenés, alvás biztosítása, mozgás, helyes életritmus alakítása,  az egészséges környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása,  balesetmentes, célszerű tárgyi környezet megteremtése  a kiemelt figyelmet igénylő: gyermekek saját személyével kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, táplálkozási szokások elsajátításának elősegítése,  speciális gondozó, prevenciós és korrekciós feladatok ellátása, megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők és az óvodapedagógusok együttműködésével. 3.1.1.. A személyi környezettel szembeni elvárások:  A gyermekeket körülvevő szociális környezet bizalmat sugárzó szeretetteljes, kiegyensúlyozott, harmonikus légkörének megteremtése  A nevelésben résztvevők szakszerű felkészültsége a gyermekek hatékony fejlesztése érdekében.  A gyermekek egészségének óvása, megőrzése, a balesetek megelőzése és az elsősegélynyújtás az óvoda minden dolgozójának feladata. A gyermekek egészségének védelme Az egészségfejlesztés folyamatában együttműködünk a szülőkkel és folyamatos kapcsolatot tartunk az óvoda orvosával, védőnőjével és a fogorvossal. Az egészségvédelemmel összefüggő feladataink:

11




 Gyermekek gondozása – étkezés, testápolás-személyi higiéné, öltözködés, testi képességek fejlesztése-edzés, pihenés,-alvás  Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás  Lelki egészség fejlesztése Gyermekeinket helyes öltözködéssel, sok szabadlevegőn való mozgással, helyes táplálkozással, edzéssel igyekszünk a betegségekkel szemben ellenállóvá tenni. Esetleges járvány esetén az óvoda orvosát értesítjük a hiányzó gyermekek létszámáról és elvégezzük a szükséges fertőtlenítést. Egyéb esetekben az óvodaorvos útmutatásai alapján járunk el. A védőnő évente kétszer, illetve szükség szerint vizsgálja a gyermekek higiéniás állapotát. Egyedi eseteknél az óvodapedagógusok jelzéssel élnek a védőnő felé. A gyermek gondozása A kisgyermekek testi szükségleteit maradéktalanul kielégítjük, megteremtve ezzel jó közérzetüket, amely minden sikeres tevékenység végzésének alapja. A szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőttek gondoskodó szeretete, differenciált segítségnyújtása, az önállósodás támogatása, mely érzelmi biztonságot nyújt a gyermekek számára. A gyermekek eltérő fejlettségi szinttel rendelkeznek, melyet nevelőink a gondozás során figyelembe vesznek. Kezdetben meghatározó a felnőtt testközelsége, majd fokozatosan válnak óvodásaink egyre önállóbbá a különböző tevékenységek elvégzésében. Fontosnak tartjuk a helyes életritmus kialakítását, mivel a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek biztonságérzetet, nyugalmat, folytonosságot biztosítanak a gyerekek számára. Az egyéni táplálkozási szükséglet kielégítését jól szolgálja a folyamatos reggeli. A folyamatos tevékenységekben azonos időpontban ismétlődnek: az étkezések, a levegőzés, az udvari játék, az altató mese és a pihenés. Étkezés A gyermekek egészséges fejlődésének fontos feltétele megfelelő táplálkozás. Óvodánk nem rendelkezik saját konyhával, a fenntartó által kijelölt konyhától kapjuk az ételt. A terítés önkiszolgálással és naposi tevékenységgel történik. Fontosnak tartjuk az esztétikus környezetet, a kulturált étkezési szokások betartását és a nyugodt légkört. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő étvágyát, táplálkozási tempóját. Egész nap folyamán biztosítjuk folyadékpótlás feltételeit. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy kóstolják meg a felkínált ételt, de nem kényszerítjük őket annak elfogadására. A csoportszobákban és az udvaron is biztosítjuk a folyamatos folyadékpótlást a gyermekek számára.

12




Testápolás - Személyi higiéné A gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozása egész életükre kihatóan befolyásolja viselkedésüket. Alapvető a felnőttek pozitív mintát nyújtó magatartása, a példaadás, amely egyben segíti az óvónő és a gyermekek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését is. A szokás-szabályok kialakítása lehetővé teszi, hogy a gyermekek bármikor, nyugodt körülmények között végezhessék alapvető szükségleteiket. Odafigyelünk arra, hogy a testápolási tevékenységek (fésülködés, WC-használat, mosdás, fogmosás) végzése során érezzék a gyermekek az óvónő, illetve dajka állandó jelenlétét, segítőkészségét. A testápolási tevékenységek lehetőséget adnak a környezettudatos magatartás formálására. (takarékos víz, szappan és papír használat) Öltözködés Lényeges a komfortérzet szempontjából, hogy a gyermekek ruházata réteges és kényelmes legyen. Felhívjuk a szülők figyelmét az egészséges lábbelik választására és csere cipő használatra a gyermekek lábának védelmében. Óvodánkban cserecipőt használunk. A kötelező testnevelés foglalkozásokra, váltóruhát kérünk. Tornacipő, póló, nadrág) A gyermek testi képességeinek fejlesztése, edzés A gyermekek mozgásigényének kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják. Fontosnak tartjuk, hogy minden évszakban minél több időt töltsenek a szabadban. A jó levegő, a víz, a napfény a gyermekek edzését segítik elő. A gyermekek mozgásigénye korcsoportonként és egyénenként is eltérő, ezért a mozgásos foglalkoztatásnál ezt figyelembe vesszük. A változatos tevékenységformák feltételei adottak (tornaszoba, játékudvar) Pihenés, alvás biztosítása A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki, mely egyénileg változó. A nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket biztosítjuk: tiszta levegő, ágynemű, csend, nyugalom, alvás előtti mese, dúdolás, ének, zenehallgatás. Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás Biztonságos, tiszta, rendezett környezet megteremtésével és a szokás – szabályok betartatásával és ellenőrzésével biztosítjuk a balesetek megelőzését. Ezt szolgálja az épület állagának, berendezésének és az udvari játékok rendszeres ellenőrzése és karbantartása. Az óvodában megbetegedett gyermeket megkülönböztetett gyengédséggel vesszük körül. Lehetőleg társaitól elkülönítve ápoljuk szülei megérkezéséig. A fertőző

13




megbetegedések gyors terjedését szellőztetéssel, higiénikus eszközkezeléssel igyekszünk megelőzni. Lelki egészség megőrzése Derűs, nyugodt, bizalom teli légkör megteremtésével, a gyermekek felé történő egyértelmű és világos elvárások megfogalmazásával, a pozitív társas kapcsolatok alakulásának támogatásával segítjük a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kialakulását. Odafigyelünk a gyermekek jelzéseire, és feladatunk azok megoldása. 3.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket már az óvodába lépés kezdetétől szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Célunk A gyermekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődésének elősegítése. A környezethez történő alkalmazkodás támogatása, a gyermeki személyiség felkészítése a mentális egészség megőrzésére. A gyermekek egyéni érdekeinek, képességeinek figyelembevételével pozitív erkölcsi tulajdonságaik kialakítása a csoport normáinak tiszteletben tartásával. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadása a közösségbe egyenlő társként, valamint a közösség aktív tagjává történő nevelése. A kölcsönösen kielégítő közösségi kapcsolatok kialakítása, fenntartása. Feladataink:  családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkör teremtése,  pozitív társas kapcsolatok kialakításának elősegítése a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek között.  a hagyományokhoz való érzelmi kötődés kialakítása, állandó értékrend megteremtése  a szocializálódáshoz szükséges közösségi, erkölcsi, akarati tulajdonságjegyek kialakítása  kulturált magatartás erősítése  a közösséghez való tartozás élményének átéléséhez változatos tevékenységek szervezése,  a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését elősegítve, teret adva én tudata alakulásának és önkifejezésének

 a másság, a különbözőség elfogadására nevelés  a gyermekeket a szűkebb és tágabb környezet megismertetésével a fellelhető értékek észrevételére, megbecsülésére nevelés, megalapozva ezzel a szülőföldhöz való kötődést.

14




 a gyermekek egyéniségének kibontakoztatása, különös tekintettel az együtt nevelés során a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Szükség esetén igényeljük a megfelelő szakember közreműködését (logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus, fejlesztőpedagógus).  A gyermeki magatartás szempontjából kiemelt jelentőségű az óvoda- pedagógus és valamennyi alkalmazott modell értékű szerepe (kommunikációja, bánásmódja, viselkedése)

A közösségi élet színtereit otthonossá, barátságossá tesszük, hogy kedvező hatások érjék az óvodába lépő gyermekeket. A szocializálódás és befogadás A szocializálódás első lépése az óvodában a befogadás. Ez az időszak határozza meg a gyermeknek, szülőnek egyaránt az óvodához való viszonyát, melyben az óvónő kiemelt szerepet játszik. Kapcsolatot teremtünk a gyermekek eddigi életének színterével, a bölcsődével és a családokkal, stb. Itt olyan biztonságot nyújtó környezetben ismerkedhetünk meg a gyermekekkel, amely pozitív benyomást kelt bennük. Ismerkedő játék-délelőttöt szervezünk a bölcsődés gyermekek és gondozónőik, valamint az új szülők és gyermekeik számára, mely során lehetőség nyílik az óvodai élettel kapcsolatos kérdéseik megbeszélésére. A szülők részére a bölcsődében és az óvodában is tájékoztató jellegű szülői értekezletet tartunk, ahol megbeszéljük a befogadás menetét is. Annak ellenére, hogy óvodánkban nem folyik anyás befogadás, ezt az időszakot a családokkal való szoros együttműködés kiindulópontjának tartjuk. A befogadás folyamán fontosnak tartjuk a fokozatosság elvét, ezért a szülők lehetőségeikhez képest először csak rövid időre hozzák be gyermekeiket. A befogadás kezdeti időszakában mindkét óvónő egész nap a csoportban tartózkodik. Az átállás nehéz folyamatát szeretetteljes magatartással, szülőhöz, gyermekhez elfogadó odafordulással segítik. Az új környezet elfogadását elősegíti, hogy a gyermekek elhozhatják magukkal otthoni kedvenc tárgyaikat, játékaikat. A sok érdekes játékeszköz felajánlása mellett az óvónők énekléssel, mondókákkal, rövid mesével kedveskednek a gyermekeknek. A délutáni pihenésnél mesével, simogatással teremtik meg a pihenéshez szükséges nyugodt légkört. A kiscsoportosok az óvodába érkezés első napjától kezdve ismerkednek a csoport szokásaival. A tevékenységek gyakorlása során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, aktuális fizikai és érzelmi állapotát.

15




Közösségi nevelés A csoportban uralkodó családias légkör elősegíti a gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítését, kapcsolatainak alakulását, miközben gyakorolják azokat a viselkedési, udvariassági formákat, melyek az emberi kapcsolattartáshoz, erkölcsi érzelmeik fejlődéséhez, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. Ezek alkalmazásához az óvónők teremtenek olyan feltételeket, melyben a gyermekek személyiségjegyei optimálisan fejlődhetnek. Így jutnak el az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, miközben olyan élményeket szereznek, melyek az újra átélés vágyát segítik. Az együttműködés egyben alkalmazkodásra is készteti a gyermekeket, alakítja én tudatukat, önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket. A társas kapcsolatok alakulása során az óvónők követendő viselkedési mintát nyújtanak a gyermekek számára. Törekszenek arra, hogy az óvodában a felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek közti kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Így válik lehetővé, hogy a gyermekek elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A különbözőségek elfogadására, tiszteletben tartására nevelés folyamatában fejlődik segítő- és tolerancia-készségük, önzetlenségük, figyelmességük. A baráti kapcsolatok alakulásánál az óvodapedagógusok ügyelnek arra, hogy senki ne maradjon peremhelyzetű. A gyermek jó tulajdonságait előtérbe helyezve fogadtatják el személyét a többiekkel. Az óvodai közösségben előforduló szocializációs hiányosságokat, mint az agresszív viselkedés, erőszakosság, túlzott mozgékonyság, engedetlenség, csúnya beszéd, dacosság, az óvónők a szokások-szabályok megszilárdításával kívánják elkerülni. Konfliktusok felmerülése esetén a gyermekeket arra ösztönzik, hogy igyekezzenek megbeszéléssel, önállóan megoldani a problémát. Eközben kellő odafigyeléssel, kivárással követik az eseményt. Tiltások helyett a gyermekek viselkedés-kultúráját, az erkölcsi szokás és normarendszert alapozzák meg. A gyermekek nyitottak és érdeklődőek az őket körülvevő természeti, emberi környezet értékeire, a szépre, a jóra. Az óvodai nevelés elősegíti, hogy a gyermekek ismerjék meg, csodálkozzanak rá, tiszteljék és becsüljék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 3.3. Anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodás gyermekek értelmi fejlődésében a képszerű, cselekvéses megismerési funkciók dominálnak, ezért törekednünk kell arra, hogy az észlelést és az érzékelést minél pontosabbá tegyük. Célunk: A gyermekek természetes kíváncsiságukból eredően szerezzenek újabb élményeket, tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükből, mely által gazdagodnak ismereteik, fejlődnek értelmi képességeik.

16




Feladatunk: A gyermekek spontán szerzett ismereteinek, tapasztalatainak rendszerezése, bővítése, pontosítása, gyakoroltatása, kreativitásuk fejlesztése különböző tevékenységekben, élethelyzetekben. Témáinkat az évszakok, a hozzá kapcsolódó ünnepek, néphagyományok, a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos tevékenységek (kirándulás, séta, stb.) köreiből merítjük, komplexitásra törekedve. Egy-egy témát változó ideig éltetünk. A konkrét tapasztalatszerzést irodalmi, zenei, vizuális, mozgásos tevékenységekkel mélyítjük el. Az értelmi nevelés megvalósítása a „A gyermeki tevékenységformák” c. fejezetben jelenik meg. Az értelmi fejlesztés során nagy hangsúlyt kap a nyelvi fejlesztés, amely elválaszthatatlan a cselekvéses és az észleléses megismeréstől. Általa jut el a gyermek a szemléletes gondolkodástól a szimbolikus gondolkodásig, a fogalomalkotás elemi formájáig. Az anyanyelvi nevelés A verbális fejlesztés az óvodai nevelés minden területét átfogja, szorosan kapcsolódik minden tevékenységhez. A beszédkapcsolatok kialakulásának feltétele az óvónő és a gyermekek közti szeretetteljes viszony. A gyermekek óvodába érkezésükkor más-más beszédfejlettséggel, beszédkultúrával rendelkeznek. Ennek meghatározója a családok eltérő szociokulturális helyzete, melyre az anyanyelvi nevelésünk során építünk. Célunk: A gyermekek szívesen, helyesen és megfelelő attitűddel beszéljenek az őket körülvevő társaikkal és felnőttekkel. Feladatunk: Nevelőmunkánk során olyan légkört teremtsünk a nap egész folyamán, melyben a gyermekek szívesen megszólalnak. Személyes példánkkal nyújtunk mintát a helyes beszéd elsajátításához. Az óvodapedagógusnak kommunikációja során törekednie kell arra, hogy a gyermekek számára világos és érthető legyen, az adott helyzet pedagógiai céljainak megfelelően fogalmazzon. Figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédfejlődését és szükség esetén logopédus segítségét kérjük. Ügyelünk arra, hogy a beszédhiba vagy a beszédkészség fejletlensége ne gátolja a gyermekeket a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában,

17




ezért különös gondot fordítunk egyéni fejlesztésükre, természetes beszéd-, és kommunikációs kedvük fenntartására, ösztönzésére. A tevékenységek szervezése során figyelembe vesszük az anyanyelvi nevelés lehetőségeit, így a fejlesztés ezekbe ágyazva valósul meg. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek értelmi nevelése során feladatunk a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének segítése, a beszédértés, beszédérthetőség javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés. 4. Óvodai életünk tevékenységformái 4.1. A játék A játék a gyermek alapvető tevékenysége, a világgal való kapcsolatfelvétel és a tanulás speciális formája, alapvető életmegnyilvánulás. A gyermeki játék spontán, szabadon választott, értelmes, minden külső kényszertől mentes, sajátos öntevékenység. A gyermekek szabad akaratára épül, mely által érvényesül önkifejezése. A játék következmény nélküli tevékenység, melyet örömérzés kísér. A gyermekek játékát figyelemmel kísérve képet kaphatunk személyiségük alakulásáról, segítik a gyermek megismerését. A gyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában a felnőtt. A közös játék élménye segíti a harmonikus felnőtt – gyermek kapcsolat kialakulását. Szabad játék: A szabad játékfolyamat a gyermekek elemi szükséglete, a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, éppen ezért az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék készteti a gyermekeket a megismerésre, a problémák felismerésére, megértésére, a megoldásra. Ezek a helyzetek motiválnak újabb és újabb tevékenységre. Kezdeményezett játék: Az óvodás gyermek játéka a fejlődés és a célirányos fejlesztés lehetősége, amelyet az óvodapedagógusok tudatosan kínálnak fel a gyermekek érdeklődésére alapozva. Célunk: A gyermekek játékvágyának kielégítése, értelmi képességeik fejlesztése, érzelmi életük gazdagítása, társas kapcsolataik, kommunikációs-készségük fejlesztése, önmegvalósításuk kibontakoztatása. Feladataink:  A szabad játék túlsúlyának előtérbe helyezése.  Élményszerzési lehetőségek, kreativitást fejlesztő és erősítő élmények biztosítása.  A hosszantartó, zavartalan, játékidő biztosítása a rugalmas napirendben.  A megfelelő játéktér feltételeinek megteremtése, amelyben a berendezés mobilizálható.

18




 Nyugodt, családias légkör kialakítása, az önmegvalósítás lehetőségének biztosítása.  Megfelelő eszközök folyamatos biztosítása a sokszínű játék kialakulásához.  A szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozásának elősegítése által az értelmi képességük fejlesztése, anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés.  Az indirekt játékirányítás lehetőségeinek megválasztása.  Szokások, szabályok felállítása és következetes betartatása.  A különböző életkorú és fejlettségű gyermekek együttjátszásának támogatása, segítése.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel való bevonása a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. A gyakorlójáték A gyakorlójáték leginkább kiscsoportban jelentkezik. Kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket. Így válik a funkció gyakorlása játékká, örömforrássá, az "én"- fejlődés fontos tényezőjévé. A gyermek fejlődése során a gyakorló játék tevékenységei egyre magasabb szinten ismétlődnek meg. Ha egy gyermek megreked a gyakorlójáték szintjén, annak mindig komoly oka van. Ennek felkutatása az óvodapedagógus feladata. A gyakorlójátékhoz biztosítjuk a megfelelő mozgásteret, és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. Figyelemmel kísérjük a gyermekek játékát, hogy eljussanak a gyakorlójátéktól a konstrukciós-, és szerepjátékig. Ezt a folyamatot azonban siettetni nem szabad, mert a gyakorlójátéknak fontos szerepe van a gyermekek értelmi képességeinek és készségeinek fejlődésében, társas kapcsolataik kialakításában. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségét, melyet a gyermekek saját szabályaik szerint végeznek. A szerepjáték A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. Játékuk során fejlődik észlelésük, logikai képességük. Élményeiket, tapasztalataikat pontosan felidézik, képesek egy adott feladatra koncentrálni és figyelmüket megosztani. A szerepjáték mindig valamilyen mély nyomot hagyó élményből fakad, mely arra készteti a gyermekeket, hogy azt újra eljátsszák. Legtöbbször a szeretett személy szerepét utánozzák.

19




3-4 éves korban a gyermekek elsajátítják és betartják a játékeszközökkel és az együttjátszással kapcsolatos szabályokat. Játékukban megjelenik a papás-mamás, orvosos, fodrászos szerep. Már ebben a korban is használnak szimbólumokat a "mintha" - helyzetek megteremtéséhez. Szívesen tevékenykednek egyedül, egymás mellett, vagy 2-3 gyermekből álló csoportban. 4-5 éves korban kialakul a kisebb-nagyobb csoportban való tartós együttjátszás igénye. A gyermekek képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a szerepek kiosztására, a játékeszközök megválasztására. 5-6-7 éves korban a gyermekek szerepjátékában egyre nagyobb teret kap a képzelet. Valós személyeken túl képesek fiktív szereplők (mesefigurák) megjelenítésére is. Elfogadják játszótársaik elgondolásait, vállalják a számukra kevésbé érdekes szerepet is a játék kedvéért. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről társuk javára. Betartják a közösen felállított szabályokat. A szerepjáték lehetőségeit az udvaron is kihasználjuk és változatos eszközökkel motiváljuk. Az építőjáték Az építőjáték szorosan összefügg a szerepjátékkal, mert mindig valamilyen cél elérése érdekében történik, és a valamit alkotni igénye motiválja. E tevékenység során bevihetik eredeti ötleteiket a játékba. Szembesülve a hibákkal képesek azokat kijavítani, mely által fejlődik logikus gondolkodásuk, analizáló képességük. A kiscsoportosok építőtevékenysége az anyagok, építőelemek rakosgatását jelenti, s eközben fejlődik konstruáló készségük, értelmi képességük. Sok ötletet adnak hozzá a mesékből és a környezetből szerzett ismeretek. E játékforma szerepjátékkal való összekapcsolódása különösen középső- és nagycsoportban válik hangsúlyossá. A gyermekek különböző szerephelyzetekben építenek, szerelnek, alkotnak az építőelemekből a valóság tárgyaihoz hasonló modelleket. Ezen alkotások egyre bonyolultabbá, igényesebbé válnak a fejlődés folyamán. Az építőjáték során biztosítjuk a gyermeki kreativitás feltételeit sokféle eszközzel, anyaggal, ötletekkel és élményekkel. A barkácsolás A játék bizonyos fejlettségi fokán jelenik meg a barkácsolás, mely szoros kapcsolatban van a szerep- és konstrukciós játékkal. Tartalma a játékeszközkészítés, illetve javítás.

20




A barkácsolás az óvónő által készített eszközök, kellékek létrehozásával kezdődik. 3-4 éves korban a gyermekek még inkább csak szemlélődnek, de kisebb feladatok adásával igyekszünk őket motiválni a tevékenység megkedvelésére. Az igazi barkácsolás középső csoportban kezd kialakulni és 5-6-7- éves korban teljesedik ki. Ekkora fejlődnek ki azok a képességek, melyek alkalmassá teszik a gyermekeket elgondolásaik, kreatív ötleteik megvalósítására (pontos megfigyelés, fejlett képzelet, feladatmegoldó gondolkodás). Megteremtjük a feltételeket, hogy játékidőben bármikor barkácsolhassanak. Közösen gyűjtögetünk minden olyan anyagot, amit önállóan meg tudnak munkálni. Megismertetjük a gyermekekkel a különböző anyagokat, a szerszámok használatát, és az egyszerűbb technikai fogásokat. Így készülhetnek a dramatizálás, bábozás kellékei is. Dramatizálás, bábozás Az óvodások egyik kedvelt tevékenysége a bábozás, dramatizálás, mely szorosan kapcsolódik a meséléshez, verseléshez, mondókázáshoz. A dramatizálás során az irodalmi élmények hatására a gyermekek saját elképzeléseik alapján játsszák el a történetet, választják ki a szereplőket. Az önként vállalt szerepek bátor kiállásra, kreativitásra késztetik őket. Megteremtjük a dramatizálás feltételeit, a gyermekek kezdeményezéseit különböző ötletekkel, eszközökkel, kellékekkel segítjük. A bábozás forrása lehet a gyermek tapasztalata, elképzelése, esztétikai élménye. Motiválhatja az óvónő bábjátéka, mely a gyermekeket utánzásra készteti. 3-4 éves korban elsősorban a bábu mozgása kelti fel a gyermekek érdeklődését, mivel számukra a cselekvés kifejezőbb, mint a szó. Nagy szerepe van a beszoktatás idején a feszültség feloldásában. 5-6-7 éves korban a gyermekek már beleélik magukat a szereplők helyzetébe, így gátlásaik megszűnnek. A beszédfejlődésben fontos szerepe van a bábnak, mert a báb beszél a gyermekek helyett, és így a szorongó és a beszédhibás gyermekek is bátrabban megnyilvánulnak. A bábozáshoz oldott légkör teremtünk, saját bábjátékunkkal mintát adunk, amellyel bábozásra ösztönözzük a gyermekeket. Közösen készítünk egyszerűbb figurákat, és megfelelő méretű eszközöket biztosítunk a bábozáshoz.

21




A szabályjáték A szabályjátékhoz azokat a játéktevékenységeket soroljuk, melyek előre meghatározott, pontos szabályok szerint folynak le. Két fajtájuk a mozgásos- és az értelemfejlesztő szabályjáték. A játékok kiválasztását befolyásolja a gyermekek életkora és fejlettségi szintje. Már a legkisebbek is képesek egyszerűbb szabályjáték játszására, amely mozgásszükségletük kielégítését szolgálja. Az óvodáskor közepe táján már tudják a szabályjáték során egyéni kívánságaikat egyeztetni a társaik érdekével. Betartják és betartatják a szabályokat. A legnagyobbak már önmaguk is létrehoznak szabályokat, irányítják a játékot. A bonyolultabb szabályjátékok által fejlődnek értelmi képességeik, s azon magatartásformáik, melyek segítik a siker elérését és a kudarc elviselését. Eközben alakul a társakhoz való viszonyuk, szabálytudatuk és felelősségérzetük is. A szabályjáték kiválasztásánál, megtanításánál figyelembe vesszük a helyi adottságokat (csoportlétszám, a gyerekek fejlettségi szintje, érdeklődése), és biztosítjuk a játék zavartalanságát (a megfelelő helyszín kiválasztása, szabálybetartás, játékvezetés, a helyes viselkedési formák megtanítása).

4.2.Játékba ágyazott tevékenységformák 4.2.1. A mozgás Célunk: A gyermekek természetes mozgáskészségének fejlesztése, harmonikus testi fejlődésük, és esztétikus, szép mozgásuk kialakulásának elősegítése. Feladataink:  A mozgásigény felkeltése, kielégítése, a mozgáskedv megőrzése.  Rendszeres testmozgásra nevelés az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.  Sokoldalú mozgástapasztalathoz juttatás  A testi képességek fejlesztése, az állóképesség alakítása, harmonikus, összerendezett, fegyelmezett kis- és nagymozgások alakítása.  A testséma alakítása, a térbeli tájékozódás fejlesztése.  A motorikus képességek fejlesztése.  Egészségmegóvás (prevenció, korrekció).

22




A mozgás hatása a gyermekek fejlődésére Az életkori sajátosságokból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítésére az óvodában is törekszünk. A mozgás felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíróképességét, teljesítőképességét, mozgásuk harmonikusságát, esztétikusságát. A mozgásos tevékenységek közben hatást gyakorolunk gondolkodásuk fejlődésére, pszichés állapotukra. Értelmi képességeik nagyfokú fejlődésen mennek át, ismereteik nagymértékben gyarapodnak, tapasztalataik bővülnek. Az örömteli kooperatív mozgásos játékok végzése közben alakul "én" képük, kondíciójuk, alkalmazkodó képességük, társra figyelésük. A szabályok megismertetésével és betartatásával a baleseteket igyekszünk megelőzni. A mozgás tartalma:  szabad mozgásos tevékenység  szervezett testnevelés A szabad mozgásos játékok, tevékenységek A mozgásfejlesztés legfontosabb, legmeghatározóbb színterének a szabad mozgásos tevékenységet tekintjük, mely az óvodai élet egészét átszövi. A gyermekek mozgáskedvére építve egyénre szabottan elégítjük ki mozgásigényüket. A csoportszobában és az udvaron is úgy teremjük meg a feltételeket, hogy minden gyermek megtalálja az érdeklődésének, fejlettségének leginkább megfelelő tevékenységet. A nap folyamán végzett változatos mozgásformák növelik a gyermekek teherbíró képességét, edzettségét, fizikai erőnlétét. 3-4 éves korban a nagymozgások (csúszás, kúszás, mászás) fejlődését segítjük. A fejlesztéshez megfelelő helyet és eszközöket biztosítunk, pl.: létrás műanyag mászóka, tornaszőnyeg, padok, udvari mászókák, csúszdák, stb. 4-5 éveseknél a nagymozgások gyakorlása által továbbfejlődik a gyermekek mozgáskoordinációja és egyensúlyérzéke. A fejlesztés eszközei pl: füles labda, nagyméretű labdák, gumitrambulin, ugrókötél, ugróiskola, labdák, hinták, mászókák, stb. 5-6-7 éves korban előtérbe kerül a finommotorika fejlődése, a dominancia megerősödése és az eddig megismert mozgások finomítása. Eszközei, lehetőségei pl: kislabda, babzsák, gerenda, tollaslabda, és a sportudvar adta lehetőségek kihasználása.

23




A szervezett testnevelés A szervezett testnevelés két formában jelenik meg az óvodában:  mindennapos mozgás  testnevelési foglalkozás.  A mindennapos mozgás célja, hogy megalapozzuk a gyermekekben a rendszeres mozgás iránti igényt. Napirendbe illeszkedését minden csoport maga dönti el. Középpontjában a mozgásos játékok állnak, és ezt egészítjük ki a testnevelés foglalkozás gimnasztikai anyagával. Arra törekszünk, hogy a gyermekek szívesen és jókedvvel végezzék a mozgásfeladatokat, lehetőleg a szabadban.  A testnevelés foglalkozás tervszerű és tudatos ráhatások alapján történik az óvodában. Kötelező jellege ellenére építünk a gyermekek spontán érzelmi motivációjára. A foglalkozások anyagának megválasztásával figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a csoport általános és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Differenciált feladatadással biztosítjuk a megfelelő terhelést és az aktív részvételt. Testi képességeik fejlesztésére változatos eszközöket alkalmazunk, melyeket a foglalkozási időn kívül is használhatnak. A foglalkozás szervezését befolyásolja az időjárás, a feladatok jellege és a tornaszoba beosztása. A fejlesztés tartalma 3-4 éves korban heti egy foglalkozást tartunk kb: 8-15 percben, melynek során kiemelt feladatunk a természetes utánzó mozgások, nagymozgások fejlesztése. Különböző járásokat, futásokat, csúszásokat, kúszásokat, mászásokat gyakoroltatunk változatos körülmények között. Eközben ismerkednek testrészeikkel, fejlődik "én" képük. 4-5 éves korban heti egy kb: 25-30 perces foglalkozást tartunk. A térben végzett mozgások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A mozgásokat különböző irányban, formában, változatos elhelyezkedéssel végeztetjük. Jelentős testséma-fejlesztést végzünk, a mozgások során a gyermekek feltérképezik a testüket, miközben testrészeik funkcióit is rögzítik. Az irányok gyakorlását a testsémán keresztül az oldaliság meghatározásához kötjük. Az egyensúlyérzék fejlesztésére ebben a korban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, ezért a mozgástevékenységeket emelt felületen, fordulatokkal, a testhelyzet megváltoztatásával végeztetjük (gurulások, gyakorlatok a rézsútos padon), valamint koordinációs gyakorlatokat is beépítünk a mozgásfejlesztés tervezése során Az 5-6-7 éves gyermekeknek hetente 30-40 perces testnevelés foglalkozást tartunk. Ebben a korban térünk át a nagymozgásokról a finommotorika és a

24




keresztcsatornák fejlesztésére. A gyermekek egyre több szabályjátékot ismernek, melyeket szívesen játszanak. A mozgásos tevékenységek során megvalósuló differenciált fejlesztés egyik leghatékonyabb formája az óvodánkban évek óta folyó gyógytestnevelés. A prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátására szakember segítségét vesszük igénybe. A test deformitásának megelőzése és ellensúlyozása érdekében gyógytornász foglalkozik a gyermekekkel. Évente ortopéd szakorvos szűri az öt évet betöltött gyermekeket. Itt állapítják meg, kinek van szüksége korrekcióra lábboltozat süllyedés, hanyag testtartás és más egyéb probléma miatt. 4.2.2. Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk: Az énekes játékok, a zene megszerettetése, tiszta éneklésre való szoktatás, az éneklés örömének megéreztetése, zenei anyanyelvünk, a hagyományok ápolása, a népi kultúra elemeinek megőrzése. A gyermekek szívesen, örömmel vegyenek részt a zenei tevékenységben, érezzék meg az éneklés, a muzsikálás örömét. Az énekekkel, hangszerekkel kifejezhessék pillanatnyi hangulatukat, érzelmi állapotukat. Feladataink:  A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük formálása, kreativitásuk alakítása, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése.  Hallásuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus, szép mozgásuk fejlesztése.  A játékosság elvének érvényesítése a zenei feladatok megvalósításában: a mozgás anyanyelv megalapozása: néhány egyszerű táncelem elsajátítása, gyakorlása a szabad tánc folyamán  A családok bevonása az óvodai zenei nevelésbe  Zenei kulturáltságuk gazdagítása, a zenei anyanyelv megalapozása.  A nemzetiségi öntudat megerősítése a népdalok, népi gyermekjátékok, zenehallgatás segítségével. A tevékenység tartalma:     

Énekes játékok, gyermekdalok Zenei képességfejlesztés A hangszerekkel való ismerkedés Zenehallgatás Hagyományápolás, egyszerű térformák és tánclépések Énekes játékok, gyermekdalok, gyermektáncok

25




A zenei nevelés célja a közös éneklés, játék örömének megéreztetése, a gyermekek esztétikai érzékének és fogékonyságának fejlesztése. A gyermektáncok egyszerű lépéselemeinek, részmozdulatainak megismertetése segíti a gyermeket a mozgás anyanyelv elsajátításában. A nap bármely szakában énekelhetünk, mondókázhatunk, mozoghatunk, ölbeli játékokat gyakorolhatunk. Ehhez az óvodapedagógus nyújt mintát. A zenei anyagot elsősorban a magyar gyermekdalkincs 6 hangterjedelmű egyszerű dallamai, egyszerű mondókái, ölbéli játékok, népi gyermekdalok, valamint a kortárs művészi alkotások adják. A dalok, játékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a következő szempontokat:  Kapcsolódjanak az évszakokhoz, ünnepekhez.  Hangkészletük a gyermek életkorának megfelelő, könnyen megtanulható legyen.  Pozitív érzelmeket keltsenek. A zenei készségfejlesztés elemei          

tiszta, szép éneklés tevékenység közbeni éneklés, dallam improvizáció dallam- és ritmusmotívum visszaadása egyenletes lüktetés, ütemhangsúly dinamika (halk - hangos) tempó (gyors - lassú) hangmagasság (magas - mély) zenei memória érzelmek, hangulatok kifejezése a zenében zörejek megkülönböztetése (a környezet zörejei, a természet hangjai, emberi, állati hangok, a hangszerek hangjai)

A gyermeket veleszületett zenei képességeinek feltérképezése után differenciáltan fejlesztjük, saját szintjükről indítva, és a menetét a gyermek haladásához ütemezve. A hangszerekkel történő ismerkedés A zenei készségfejlesztésben fontos szerepet játszik. Hangszerhasználatra az egész nap folyamán lehetőséget nyújtunk. Az óvónők maguk is használnak hangszereket zenei élmény nyújtására. Gyermekeinket megismertetjük néhány népi hangszerrel, és egyszerűbb hangszereket magunk is készítünk. Zenehallgatás A zene élmény, játék, az érzelmek és hangulatok egyfajta kifejezési formája. Az óvodai zenehallgatás anyagát népdalok és műdalok alkotják az óvónő igényes válogatása alapján. Előtérbe helyezzük az élőzenét (énekhang, hangszeres játék) a

26




gépzenével szemben. Válogatásunk során figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi hovatartozását is. Hagyományápolás A lakótelepi környezetben élő családok körében a hagyományok jórészt feledésbe merültek. Hagyományőrző tevékenységünk által kívánjuk feleleveníteni azokat a népi szokásokat, amelyek a városi gyermekek számára is élményt nyújtanak, érzelmeiket gazdagítják. A még mindenre nyitott óvodáskorú gyermekek fogékonyak e hatások befogadására, újjáélesztésére. A népi mondókázás, énekes játékok során megismerkednek a népszokások elemeivel. A népi gyermekjátékok során olyan egyszerűbb táncos lépéseket, mozgásokat, térformákat mutatunk be gyermekeinknek, melyek kényszer nélkül fejlesztik a ritmusérzéket, mozgást, és megalapozzák a későbbi tánctanulást, segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. 4.2.3. A külső világ tevékeny megismerése A szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet megismerése Célunk: A gyermekek tapasztalatszerzés útján ismerjék és értsék meg az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi világot. A valóság felfedezése közben, jussanak olyan ismeretek birtokába, melyek segítik őket az életkoruknak megfelelő biztos eligazodásban, tájékozódásban és a környezettel való harmonikus együttélésben. A tevékenykedések és megfigyelések alapján fejlődjön környezeti kultúrájuk (életés viselkedésmód, környezetvédelem, környezettudatos magatartás). Feladataink:  A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása tevékenységek és megfigyelések által.  A tapasztalat- és ismeretszerzés változatos lehetőségének biztosítása a témakörök feldolgozásával, az összefüggések felfedeztetése.  Természeti és társadalmi környezetünk értékeinek megismertetése, megszerettetése (szülőföldünk, szűkebb lakókörnyezetünk, néphagyományaink, tárgyi kultúránk), a környezetvédő attitűd alakítása, személyiségjegyek formálása.  Természet- és környezetbarát szokások, viselkedési formák kialakításával a gyermekek egészséges életvitelének megalapozása.  A családok bevonása környezeti nevelésünkbe, együttműködés.

27




A fejlesztés tartalma: Lehetőséget teremtünk a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására. A 3-4 éves gyerekekkel megismertetjük, megszerettetjük óvodai környezetünket. Beszélgetünk a családtagokról, az összetartozás fontosságáról. Testrészeik, érzékszerveik, önmaguk megismeréséhez változatos módszereket alkalmazunk. Megfigyeljük az évszakok változásait, jelenségeit, felfedezzük szépségeit, vizsgálódunk, gyönyörködünk színeiben. Különféle "kincseket" gyűjtögetünk. Megtapasztaltatjuk az időjárás és az öltözködés összefüggését. Az óvoda fáin élő madarakat folyamatosan figyeljük, gondoskodunk róluk, ismerkedünk a madárvédelemmel. Megfigyeljük környékünkön élő háziállatokat. A környezetünkben lévő növények változásait évszakonként nyomon követjük, rendszeres, visszatérő megfigyeléseket végzünk a csoportok fáinál. Közösen gondoskodunk az élősarok növényeiről, állatairól. Helyi adottságaink jó lehetőséget biztosítanak a közlekedés megfigyelésére. Vásárlási szokások alakítása céljából ellátogatunk a közeli boltba, piacra és az ott vásárolt zöldségekkel, gyümölcsökkel felhasználásuk, fogyasztásuk közben ismerkedünk. Szelektív hulladékgyűjtésre, víz- és energiatakarékosságra, a környezet tisztaságának megóvására neveljük a gyermekeket az óvodába lépéstől kezdődően. 4-5 éves korban az óvoda környékén sétákat szervezünk, melynek során a gyerekek tapasztalatokat szerezhetnek az évszakok változásairól. A megfigyelések, ismeretek rendszerezését, elmélyítését közösen gyűjtött képekkel, tablók, évszaknaptár, időjárásnaptár készítésével, alkalmazásával segítjük. Keressük az összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között (kerti munkák). Megfigyeljük a növények fejlődését: hajtatunk, rügyeztetünk, csíráztatunk, vizsgálódásokat végzünk. A gyermekekkel közös játék során alakítjuk az otthoni tevékenységekről, családtagok szerepéről, összetartozásáról, munkájáról szerzett tapasztalatokat. A közvetlen környezetünkben élő állatokkal (bogarak, rovarok, madarak, háziállatok) szenzitív módon, különböző eszközök segítségével, helyszíni foglalkozásokon ismerkedünk, a vadon élő állatokat videofilmek, képek, kirándulások által hozzuk közelebb a gyerekekhez. Csoportosítjuk a közlekedési eszközöket, gyakoroljuk a helyes közlekedés szabályait.

28




Ősszel és tavasszal ellátogatunk a zöldséges boltba, piacra, ahol a gyermekek vásárlási szokásait alakítjuk. Az idénynek megfelelő zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával a korszerű táplálkozást segítjük elő. Télen közösen készítünk madáretetőt, novembertől februárig gondoskodunk madarainkról. Csoportunk fáját folyamatosan gondozzuk, figyeljük növekedését, változásait. Az ünnepi készülődésben (jeles napok) a gyermekek aktívan vesznek részt. Az 5-6-7 éves gyermekekkel nyomon követjük növekedésüket, fejlődésüket csecsemőkoruktól óvodáskorukig. Felelevenítjük ismereteiket a családtagokról, ki a legidősebb, legfiatalabb. Beszélgetünk testvéreikről, szüleik otthoni és munkahelyi elfoglaltságáról. A gyermekek foglalkozásokról, szakmákról szerzett ismereteit alkalmanként közvetlen tapasztalás útján bővítjük (pl. mentők, tűzoltók, rendőrök, stb.). Megfigyeljük az évszakok szépségét, változásait, színárnyalatait. Ismerkedünk a napokkal, napszakokkal, váltakozásukkal. Vizsgáljuk a növények fejlődését változó életfeltételek mellett, az összefüggéseket szemléletessé téve. Rendszeresen gyakoroljuk a növény-, és kisállat gondozást a folyamatosan változó természetsarkunkban, alakítva a gyermekek természet iránti pozitív és felelősségteljes viselkedését. Tapasztalataik, ismereteik elmélyítését évszak és időjárásnaptár vezetésével, különböző témájú tablók, albumok készítésével segítjük elő. A közlekedési adottságainkat.

eszközökkel

való

ismerkedés

során

kihasználjuk

helyi

Az „OVI-ZSARU” foglalkozások keretén belül az iskolába készülő gyermekeket megismertetjük olyan viselkedésmódokkal, melyek segítségével elkerülhetik az esetleges veszélyhelyzeteket (közlekedés, bűnmegelőzés). Az őszi iskolakezdésre történő ráhangolódás és tapasztalatszerzés céljából ellátogatunk a közeli iskolába. Alakítjuk viselkedési szokásaikat (utcán, intézményekben). Közösen készülünk a jeles napokra, ápoljuk az általuk közvetített néphagyományt. Környezetvédelmi nevelés óvodánkban A gyermek az első élményeit a családi környezetben szerzi. Az óvoda környezetével, tevékenységrendszerével hozzájárulhat, kedvezően befolyásolhatja az addigi szerzett tapasztalatokat.

29




A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni. A környezetükhöz való pozitív érzelmi viszony, a szülőföld, a lakóhely, az óvoda és az itt élő emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a gyermekben kialakuljon a szülőföld iránti vonzalom, hazaszeretet. Ezt az értékrendet a felnőttek közvetítik a gyermekek számára, a környezettudatos magatartás kialakítása csak a családdal közösen valósítható meg. A csoportszobák díszítése természetes anyagokkal történik; az év folyamán összegyűjtött terméseket a gyermekek játékukhoz felhasználják. Mivel a környezetvédelmi nevelés a külső világ megismerésének igen fontos része, ezért a Külső világ megismerése c. fejezetben tárgyaltakon túl bővítjük a lehetőségeket a kirándulásokkal, múzeumlátogatásokkal. Az óvodáskorú gyermekek életében nagy szerep jut az érzelmeknek. A természethez való kötődésüket, az élőlények megszerettetését szolgálják a séták, kirándulások, állatkerti-, múzeumi, planetáriumi látogatások. Zöld ünnepek, jeles napok kiemelt szerepet kapnak óvodai életünkben. Változatos és differenciált tevékenységformák tervezésével, megvalósításával tesszük ezeket élményszerűvé pl: Állatsimogató, Szüreti délután, Madarak és Fák napja, Cseperedő nap stb. Az élővilág sokoldalú megfigyelésével, a természetben történő tevékenykedés eredményeként a gyermekek eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. Környezetünk formai - mennyiségi - téri viszonyainak megismerése Célunk: A környezettel való ismerkedés során a gyermekek számára, játékos formában történő matematikai tapasztalatok és ismeretek nyújtása. . Feladataink:   

A gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlettségének figyelembe vételével a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatása, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A feladatmegoldó gondolkodás fejlesztése a problémahelyzetek megoldása által. A gyermekek észlelésének, érzékelésének, megismerési vágyának fejlesztése komplex formában.

30




A fejlesztés tartalma 3-4 éves korban ismerkednek az új környezettel, az óvoda játékaival, eszközeivel. Eközben megtapasztalják a különbségeket, hasonlóságokat, nagyságokat, térbeli irányokat, esetleges számosságokat. 4-5 éves korban a környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok által segítjük kibontakoztatni matematikai kíváncsiságukat. 5-6-7 éves korban folyamatos cselekedtetéssel olyan szituációkat hozunk létre, ahol természetes környezetben szerezhetnek matematikai tapasztalatokat. Így fejlesztjük azokat a részképességeket, melyek az iskolai alkalmassághoz szükségesek. A fejlesztés tartalma 3-7 éves korig a tevékenységekbe integrálva  Alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyok felfedezése  A számfogalom előkészítése  Tapasztalatok a geometria köréből

4.2.4. Verselés, mesélés A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A nap folyamán bármikor kezdeményezzük, ha lehetőség és igény van rá. Lényege a spontán és játékos jellegében van. Az irodalmi nevelés során szerepet kapnak a jeles napokhoz, zöld ünnepekhez természeti jelenségekhez kapcsolódó mondókák, versek, mesék, találós kérdések szólások és közmondások. Célunk: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi képességeinek személyiségének fejlesztése. Feladataink:  A gyermekek irodalmi érdeklődésének felkeltése.  A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel.  A feltételek megteremtése a vers-, illetve mesehallgatáshoz (hely, idő, megfelelő hangulat, szokások kialakítása).  A felhasznált mesék, versek igényes kiválasztása .  A gyermekek fantáziájának, képi világának fejlesztése, mesetudatuk alakítása, a mesevilág és a realitás közti különbségre való ráébresztés.

31




 A gyermek saját vers és mesealkotásának segítése, mozgással, ábrázoló tevékenységgel való megjelenítés lehetőségeinek megteremtése. A fejlesztés tartalma 3-4 éves korban, a beszoktatás ideje alatt az óvónő és a gyermek közelebb kerülését segítik elő a mondókajátékok (csiklandozó, tapsoltató, hintáztató, vigasztaló, altató). Később előtérbe kerülnek az évszakokról szóló rövid, ritmikus, zenei hatású versek. Ezeknél a népi gyermekverseknél a játék, a mozgás az elsődleges, a szöveg annak tartozéka. Egyszerű, cselekményes állatmesékkel szoktatjuk rá őket ebben a korban a mese figyelmes végighallgatására. Az átélt élmény meglendíti fantáziájukat, játékkedvet ébreszt bennük, mely elvezet a szerepjátszáshoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz. 4-5 éves korban a gyermekek az eddig kedvelt állatmesék mellett szívesen hallgatják az emberekről szóló történeteket, meséket, tréfás mondókákat, találós kérdéseket is. Képesek együttműködni társaikkal, irodalmi élményeiket bábozás, dramatizálás útján is megjelenítik. 5-6-7 éves korban az addig megismert mondókák mellett a gyermekek kiszámolókat is tanulnak, s ezeket játék közben alkalmazzák (hintázó, labdázó, párválasztó, tréfás-felelgetős mondókák). A versek témaköre kibővül, leginkább a gyermekek élményvilágára épül. A nagycsoportosok képesek az önálló versmondásra, megfelelő hangsúlyozásra. Az állatmeséken, tréfás meséken és tündérmeséken kívül folytatásos történeteket is megismernek a gyermekek. Kreativitásuk fejlesztését szolgálja a mesék önálló befejezése és a meseszövés is. Az óvónő választékos, szép magyar beszédével követendő mintát ad a gyerekek számára. 4.2.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célunk: A vizuális alkotások befogadásához szükséges képességek kialakítása a gyermekekben. Esztétikai érzékenységük alakítása, kibontakoztatása. A népi kézműves alkotásokkal, technikákkal, népművészeti elemekkel és műalkotásokkal való ismerkedés.

32




Feladataink:  A vizuális alkotótevékenység feltételeinek biztosítása a nap folyamán (eszközök, anyagok, technikák) használatának megismertetése.  A vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése, esztétikai élmények befogadása, kézi munka technikáinak, eljárásainak megismertetése.  Egyéni alkotások, önkifejezés ösztönzése.  Az egyéni fejlettségi szinthez mérten a gyermekek képi, plasztikai és téri tájékozódó képességének fejlesztése.  A természetes alapanyagok és az újrahasznosítható hulladékok előtérbe helyezése az anyagválasztás során.  A vizuális tevékenységek által a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése (szem-kéz koordináció, finommotorika), az iskolai írástanuláshoz szükséges képességének megalapozása. A fejlesztés tartalma 3-4 éves korban a gyermekek játék közben ismerkednek a vizuális tevékenység anyagaival, eszközeivel. A szabad firkálgatás, mázolás, gyurkálás közben a gyermekek spontán módon élik át a felfedezés, az alkotás örömét, a színek, formák adta esztétikai élményt. Vizuális tevékenységeik az építés, a képalakítás és a plasztikai munkák köré rendelhetők. 4-5 éves korban az építés közben a részletekre már jobban odafigyelnek, téralakító tevékenységükben a célnak megfelelően rendezik be a térrészleteket. A képalakításkor az eszközök, lehetőségek, élmények biztosításával irányítjuk a gyermekek tevékenységét, fantáziájukat nem kötjük meg felnőtt sémákkal. Vizuális emlékezetük fejlesztésére felidézünk egy-egy közös emléket, és felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára. Egyszerű ajándéktárgyakat, a játéktevékenységeikhez, dramatizáláshoz, bábozáshoz kellékeket készítünk. Az 5-6-7 éves gyermekek az építőjáték alkalmazásakor nagyobb teret alakítanak át búvóhelyek, házak készítéséhez. Képesek több napon át folytatni egyre gazdagodó formavilágú építményeiket. Képalkotásukban megjelennek saját élményeik, a mesék, történetek elképzelt szereplői. Ezeket tetszés szerinti formákban, méretben, az általuk választott sokszínű technikával valósítják meg. Díszítőmunkájukban az apróbb részletekre is odafigyelnek. Változatos anyagok alkalmazásával, az anyagszerűség betartásával önállóan hoznak létre játékokat, kellékeket, díszeket, ajándékokat, stb. A műalkotásokkal is ismerkednek a gyermekek, annak esztétikai, technikai jellemzőit megfigyelve beszélgetünk róla.

33




A vizuális tevékenységek a játékba integrálódnak, amelyhez az egész nap folyamán megfelelő feltételeket biztosítunk. Önállóan, szabad választás alapján vehetik elő az eszközöket, s szabadon alkothatnak velük. 4.2.6. Munka jellegű tevékenységek Célunk: A gyermekek önként és örömmel tevékenykedjenek társaikért, a felnőttekért és önmagukért, ezáltal fejlődjön teljes személyiségük. Feladataink:  A gyermekek aktivitási vágyára építve a munkafolyamatok elemeinek megismertetése.  Együttműködő-képességeik fejlesztése (munkaszervezés); a közösségi kapcsolatok alakítása.  A tevékenységek során ismeretek szerzése a természeti és társadalmi környezetükről.  A munkatevékenységek sikeres elvégzése által a személyiségjegyek erősítése (önállóság, felelősségtudat, kitartás). A fejlesztés tartalma  A gyermek saját személyével kapcsolatos tevékenységei: öltözködés, étkezés, önkiszolgálás, tisztálkodás, környezetük és játékszereik rendben tartása.  A közösségért végzett munkák: naposi munka, teremrendezés, takarítás, segítés a kisebbeknek, eszközök előkészítése a különböző tevékenységekhez. Növény-, kert- és állatgondozás.  Alkalmi feladatok: ünnepi előkészületek, terem-, óvoda díszítése, ajándékkészítés, egyéni megbízatások teljesítése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenység során: Megfelelő munkaeszközök, elegendő munkalehetőség, idő és megfelelő hely biztosítása. Az életkori sajátosságok figyelembevételével differenciált munkatevékenységek tervezése, az egyéni szükségletek kielégítéséhez igazodva. Az egyes munkafajták fokozatos bevezetése, a munkafogások egyénenkénti bemutatása a gyermekeknek. Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés. Érdeklődésük, aktivitásuk folyamatos, konkrét, reális pozitív értékeléssel történő megerősítése, fenntartása.

34




4.2.7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás során elsődleges cél a gyermek kompetenciájának fejlesztése. Ennek támogatása érdekében választjuk az alkalmazott módszereket. A gyermek tanulását a játéka során megjelenő érzelmei, kíváncsisága, megismerési vágya, utánzási kedve, sikerélménye motiválja, amelyre építünk. A gyermeki tevékenységekben, a cselekvéses tanulás során olyan képességeik, készségeik fejlődnek, melyek egész személyiségüket gazdagítják és alkalmassá teszi őket az iskolai tanulás megkezdésére, ezért a tanulási folyamatok közül, kiemelkedően fontosnak tartjuk a cselekvéses tanulást. A tanulás a játékból nő ki, a játékba nyúlik vissza, áthatja azt. A játék témája és tartalma ösztönzi a gyereket a pontosabb megfigyelésre, emlékezésre, utánzásra, tanulásra. Játék közben sokat tanulnak egymástól az eszközök használatában, ötletekben, társas kapcsolatban, egymáshoz való alkalmazkodásban egyaránt. Ugyanakkor bátran fordulhatnak kérdéseikkel a felnőttekhez. Probléma helyzetek teremtésével segítjük az önálló gondolkodás fejlődését. Az óvodapedagógusok a tanulás szervezése során személyre szabottan, pozitív értékeléssel segítik a gyermekek személyiségének kibontakozását. Munkájuk során kihasználják a digitális eszközök használatában rejlő lehetőségeket. Törekszenek a tanulást támogató környezet kialakítására. A gyermekek fejlesztése játékba integráltan folyik, vegyes életkorú csoportokban, amely segíti a szociális tanulást, az együttműködés formáinak elsajátítását. A tanulás lehetséges formái az óvodában  Gyakorlati probléma megoldás, cselekvéses tanulás.  Utánzásos, minta-, és modellkövetéses magatartás-, viselkedéstanulás, melyben az óvónő a főszereplő, de később felerősödik a társak hatása is.  Spontán és szervezett megfigyelés, tapasztalatszerzés, feladatmegoldás.  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  Párhuzamosan végezhető tevékenységek felkínálása  Alapelveink a tanulás során  Figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait, egyéni képességeit, egyéni fejlődési ütemét. Alkalmazzuk a differenciálás elvét.  Építünk előzetes egyéni tapasztalataikra, érdeklődésükre, kíváncsiságukra,, meglévő ismereteikre.  Igyekszünk fenntartani érdeklődésüket.  A játékhoz és egyéb tevékenységekhez biztosítjuk a gyermekek életkorának és egyéni képességeinek megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét.

35




 Aktivitásra, kreativitásra, felfedezésre, önálló feladatmegoldásra, önellenőrzésre és önértékelésre ösztönözzük őket (dicséret, buzdítás, pozitív megerősítés).  A gyermekek értékelése mindig személyre szabott, az egyéni képességekből kiinduló, a konkrét cselekvésre vonatkozó, támogató jellegű Az iskolába lépés feltételei A köznevelési törvény lehetőséget ad a rugalmas beiskolázásra, mely azt jelenti, hogy a gyermekek 7 - indokolt esetben legfeljebb 8 – éves korukig részesülhetnek óvodai nevelésben, megadva az óvodásoknak a fejlettség szerinti beiskolázás lehetőségét, hogy egyes részterületeken való esetleges lemaradásukat behozhassák. A gyermekek saját érési folyamatuk során, a családi és óvodai nevelés hatására eljutnak képességeiknek arra a szintjére, mely az iskolai tanulásra alkalmassá teszi őket. A kiemelt figyelmet igénylő: a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos helyzetű, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, speciális nevelést igénylő-, valamint az átlag feletti, vagy speciális képességgel rendelkező-, és a sajátos nevelést igénylő gyermekek az illetékes Szakértői Bizottság által kijelölt intézményben kezdik meg az iskolai tanulást. 5.

Az óvodás gyermek fejlődésének eredménye

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beiskolázás lehetővé teszi az életkor mellett a megfelelő fejlettségi szint figyelembe vételét. A sikeres iskolakezdéshez egyaránt szükséges a testi, lelki és szociális érettség. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltáshoz és megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezett, harmonikus. Képes testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek, tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése és észlelése differenciálódik. Kialakult testsémával rendelkezik, jól tájékozódik térben és síkban. Emlékezetének fejlődése során megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem, valamint növekszik a figyelem tartalma és terjedelme. Elemi gondolkodási műveleteket végez, összefüggéseket ismer fel, következtetéseket von le és ítéleteket alkot.

36




Beszédkészségére jellemző. hogy érthetően, tisztán beszél, grammatikailag is helyesen fogalmaz. Képes egy témáról vagy képről összefüggő mondatokban beszélni. Általános tájékozottságára jellemző, hogy elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Ismeri az évszakokat, napszakokat, napokat és azok változásait. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik. A szociálisan érett gyermek képes egyre több szabályhoz alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését. Feladattudata kialakulóban, mely feladattartásban és egyre eredményesebb feladatvégzésben nyilvánul meg. Képes kapcsolatot kialakítani és fenntartani a kortársaival. Bizalommal fordul a felnőttek felé. Ismeri és alkalmazkodik a társas közösség szabályaihoz. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

6.

Gyermekvédelem, esélyegyenlőség az óvodában

Az intézmény gyermekvédelmi munkájának irányítását az óvodavezető végzi a gyermekvédelmi csoportvezetővel együtt, aki:  napi kapcsolatban áll az óvodapedagógusokkal, és koordinálja a gyermekvédelmi feladatokat  folyamatos kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal, hivatalokkal, társszervekkel,  szükség esetén környezettanulmányt végez az óvodapedagógusokkal együtt,  folyamatosan informálja a szülőket a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, a segítő-, és hivatalos szervezetek elérhetőségeiről,  vezeti a nyilvántartást a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekről, valamint a segélyben részesülőkről, egyeztetve az óvoda gazdasági ügyintézőjével.  Szükség esetén jelzéssel él az óvodavezető felé, aki felveszi a kapcsolatot a Csibész Családvédelmi Központtal és a Gyámhatósággal. A hátrányos helyzet és a veszélyeztető környezet hatására a gyermekek szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Törekszünk a külön fejlesztésre szoruló gyermekek képességeinek kibontakoztatására, egész személyiségük fejlesztésére oly módon, hogy a differenciált, egyéni bánásmód által a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen ismereteket, szokásokat, viselkedési szabályokat megalapozzuk.

37




Minden új gyermeket igyekszünk még az óvodába lépés előtt legfontosabb és legmeghatározóbb szociokulturális környezetében, a családjában felkeresni. Az otthoni körülményekről szerzett benyomásokon túl a szülők által kitöltött anamnézis lapokból is tájékozódunk a gyermekekről, melyek az addigi fejlődésükről, és az azt befolyásoló tényezőkről nyújtanak a gyermek óvodai neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges információkat. Alapelveink  Nevelésünk során a gyermek mindenek felett álló érdeke a legfontosabb.  A gyermekek érdekében folyamatos együttműködésre törekszünk a szülőkkel, figyelembe véve a szociokulturális helyzetüket.  Intézményünk alkalmazotti és szülői közösségének kötelessége ismerni és betartani a gyermekek jogairól és azok védelméről szóló törvényt.  Az óvodánk valamennyi dolgozójának kötelessége úgy beszélni és viselkedni a gyermekekkel, hogy azzal ne sértse személyiségüket, emberi méltóságukat, valamint a gyermekek óvása a testi-lelki erőszakkal szemben.  Az adatvédelem és a titoktartás szabályai, az etikai követelmények betartása kötelező érvényű az intézmény alkalmazotti közösségére.  A családra, mint a nevelés elsődleges színterére tekintünk, és együttesen törekszünk a gyermekek iránti felelősség ébrentartására.  Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása a nevelés során.  Tapintatos, személyes kapcsolatot igyekszünk kialakítani azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, illetve segítségre szorulnak. Segítjük a gyermekek családban történő nevelését. Céljaink: Kiegyensúlyozott gyermekek nevelése biztonságot nyújtó környezetben a szülőkkel szorosan együttműködve. Általános feladataink:  A gyermekek testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségfejlődésének elősegítése.  A lehető leghatékonyabb segítség nyújtása az óvodai kereteken belül a hátrányok csökkentéséhez, kompenzálásához. Speciális feladatok:  A családokkal közvetlen kapcsolattartás a problémák korai felismerése és az egyénre szabott segítségadás érdekében.  Megfelelő feltételek biztosítása a gyermekek egészséges test-lelki fejlődéséhez, képességeik kibontakoztatásához (óvodapedagógus

38




személyisége, az egészséges környezet, a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör).  Fokozott figyelmet fordítunk a gyermekbalesetek megelőzésére.  A gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények, a hátrányos helyzet minél korábbi felismerése, jelzése, okok felderítése, megoldási módok keresése, fejlesztési terv készítése, a fejlődés megfelelő dokumentálása.  Prevenciós feladatok végzése (életvitel, életvezetési programok elemeinek beépítése az egészséges életmódra nevelés feladataiba és a szülői értekezletek témáiba).  Különböző pedagógiai, szociális és egyéb szolgáltatások közvetítése a szülők felé, a családok, a gyerekek megsegítése érdekében.  Személyes gondoskodás keretén belül feltárni, melyek azok a családok, akik anyagi támogatásra szorulnak, és a rászorultságuknak megfelelő juttatáshoz segíteni őket.  Biztosítani a gyerekek számára, hogy a problémáikhoz, igényeikhez szükséges szakember által megfelelő fejlesztésben részesüljenek. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény, következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. (Gyermekvédelmi tv.) Hátrányos helyzetű gyermek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akit tartósan nevelésbe vettek. Fokozott odafigyelést igényel a családi háttérben bekövetkező:       

struktúra változás ( válás, elhagyás, új házastárs a szülőknél, stb.), rendezetlen életmód, erkölcstelen életvitel, súlyos életvezetési nehézségek, deviancia, családon belüli ideg-, és elmebetegség, családon belüli nevelési hibák.

39




A gyermek testi fejlődését, pszichikus állapotát veszélyeztető tényezők:  méhen belüli, szüléskor szerzett, vagy az azt követő időszakban bekövetkezett károsodás, sérülés,  hosszú, vagy súlyos betegség,  antiszociális viselkedés,  érzelmi-értelmi kapcsolatteremtési képességeiben deficitet mutató gyermek. Esélyegyenlőség: felzárkóztatás Célunk: A gyermeki sajátosságoknak megfelelő, differenciált fejlesztés lehetőségeinek biztosítása.. Feladatunk: A gyermek érdekeinek tiszteletben tartása. A jogszerű intézkedések megtétele, a hozzájárulások kikérése. A személyi, tárgyi feltételek biztosítása, a fejlesztő foglalkozások megszervezése, lebonyolítása. 

Logopédia :

az óvodában heti két alkalommal logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel.



Gyógytestnevelés :

a tartáshibás, lúdtalpas, légzőszervi-problémás gyermekeket, hetente kétszer gyógytestnevelő fejleszti.



Fejlesztőpedagógusi ellátás:

heti egy alkalommal, helyben foglalkozik szakember az ellátásra szoruló gyermekekkel.



Pszichológusi ellátás:

heti egy alkalommal, helyben foglalkozik szakember az ellátást igénylő gyermekekkel, családokkal.



Sofi utazó szakemberei

Az SNI szakvélemények alapján szükséges fejlesztő foglalkozások helyben történő megszervezése

Tehetséggondozás Az óvodapedagógusok a gyermekek személyiségének sokrétű megfigyelése alapján, a kiemelkedő képességű gyermekek egyéni fejlesztésével biztosítják a tehetségcsírák kibontakoztatását. A szülők számára segítséget nyújtanak a gyermekek irányultságának meghatározásában, különösen az iskolaválasztásnál.

40




Az óvodapedagógusok a különböző nevelési területeken belül a tevékenységeket differenciáltan biztosítják a gyermekek számára. Kapcsolattartásaink: Az intézményben dolgozó fejlesztő szakemberek:  a logopédus a beszédhibás és kommunikációs zavarral küzdő gyermekek fejlesztését látja el,  a gyógy testnevelő a differenciált fejlesztés által a speciális problémákkal küzdő gyermekek tartás és lábboltozat javítását látja el azoknál a gyermekeknél, akiknél az ortopéd szakorvos tanév elején rászorultságot állapít meg,  a fejlesztő pedagógus és/vagy gyógypedagógus a szűrést követően a részképesség zavarokkal küszködő, kognitív területeken, valamint a mozgásukban jelentős lemaradást mutató gyermekek fejlesztését végzi,  a SOFI EGYMI szakemberei segítséget nyújtanak a sérülés specifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztása érdekében. Az intézményünkben dolgozó külső szakemberek és a csoportos óvodapedagógusok együttműködése folyamatos. A külön fejlesztésben részesülő gyermekek fejlődéséről, fejlesztéséről kölcsönösen tájékoztatják egymást. Külső társszerveink:  a Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk a viselkedési, beilleszkedési zavarokkal küzdő és egyéb pszichés zavart mutató gyermekeket, valamint az iskolakezdés előtt, az általunk nem egyértelmű esetekben iskolaérettségi vizsgálatot kérünk, mellékelve a gyermekek pedagógiai jellemzését.  Csibész Családvédelmi Központhoz irányítjuk a családokat, amennyiben azoknak jogi, egészségügyi, életvezetési, pszichológiai, stb. segítségre van szükségük, valamint jelzéssel élünk szükség esetén a hatósági intézkedések kezdeményezése céljából.  Gyermekorvos, fogorvos, védőnő: A gyermekorvos és a védőnő alkalomszerű látogatásakor tisztasági szűrést végez, kontrolálja a gyermekek testi fejlődését. Kapcsolattartás formái: Éves orvosi vizsgálatok, és fogorvosi szűrés. Eseti segítségadás. Tájékoztató előadások szervezése

41




 Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály: az anyagilag szorult helyzetbe került családok megsegítéséhez ide irányítjuk a szülőket.  A SOFI EGYMI szakembereivel való szoros együttműködés a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése esetén.

7.

Óvodánk hagyományos ünnepei és családi programjaink Cseperedő családi nap – a szülőkkel közösen szervezett tavaszi rendezvényünk, sok játékkal, vidámsággal, mozgással, hagyományőrzéssel a gyermekekért. Játszódélutánok – a nevelési év folyamán kétszer, általában ünnepekhez kötődően tartjuk, lehetőséget nyújtva közös kézműves tevékenykedésre. Nyílt délelőtt – alkalmával biztosítjuk a szülők számára, hogy gyermekük fejlődéséről minden évben meggyőződhessenek. Az óvodapedagógusok határozzák meg csoportjuk összetételétől függően, a célnak megfelelő, legalkalmasabb időpontot, melyről szülői értekezleten, faliújságon tájékoztatják a családokat. Nyílt napok – a Zöld ünnepek alkalmával lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy betekintést nyerjenek óvodai éltünkbe, együtt tevékenykedhessenek gyermekeikkel (pl.: Állatok napja, Föld napja, Madarak és Fák napja, … Zöld ünnepeink – óvodánkban az Állatok napját, a Föld napját, a Madarak és Fák napját és a Víz világnapját ismertetjük meg a gyermekekkel. Kiemelt ünnepünk a Madarak és Fák napja, mivel helyi adottságaink egész évben, e témakörben biztosítanak legtöbb tapasztalat és élményszerzési lehetőséget. Az ünnepek alkalmával olyan tevékenységeket szervezünk, melyben a szülők is részt vehetnek (pl.: állatsimogató, udvarrendezés, virágültetés, tematikus, interaktív előadások gyermekeknek és felnőtteknek, stb.) Zöld jeles napjaink – hagyományőrző munkánk gazdagítják a Márton naphoz, kötődő szokások ápolása. Az idősebb, érdeklődő gyermekekkel igyekszünk több természethez, időjáráshoz fűződő népszokást, hagyományt is megismertetni

42




A tél ünnepkörei Mikulás napja – Advent - Karácsony - Farsang - bensőséges keretek közt a csoportok meghitt készülődése, ünnepvárása, megemlékezése és mulatsága az ünnepnapok kapcsán. A tavasz ünnepei, rendezvényei Március 15. (megemlékezés) - A Víz világnapja (vizes játékok a csoportokban) - Húsvét - A Föld napja - Anyák Napja - Madarak és Fák Napja - Cseperedő nap „Egy nap az egészséges gyermekekért” - alkalmanként kerül megrendezésre, különböző téma köré szervezve a szülők segítségével (egészség, sport, baleset megelőzés, tűzoltás, rendvédelem, stb.) A nyár ünnepei, rendezvényei Évzáró - Búcsúztató (az iskolába készülők búcsúztatása) Gyermeknap (közös játék, kirándulás szervezése ebből az alkalomból) Az ősz ünnepei, rendezvényei Az Állatok napja (óvodai szintű, állatokkal kapcsolatos élményszerzés) Szüreti mulatság (hagyományőrző délután a szülőkkel, új gyermekek szüleinek bevonása az óvodai közösségbe). Egyéb ünnepeink A gyermekek születésnapját, névnapját a csoportok egyéni formában ünneplik

8.

Óvodánk kapcsolatrendszere

8.1. Óvoda – család Alapelveink a kapcsolattartás során Tiszteletben tartjuk a család elsődlegességét; nevelőtevékenységünket az ott folyó nevelés kiegészítőjének tekintjük. Elfogadjuk a családok sajátosságait, szokás-szabályrendszerét; egyenrangú partnerkapcsolatra törekszünk, az együttműködés során érvényesítjük a családokhoz illeszkedő segítségnyújtás megoldásait. A folyamatos kapcsolattartást közös programok szervezésével mélyítjük el.

43




Célunk: A családi nevelést kiegészítve a gyermekek gondozása, nevelése, fejlesztése a szülők megelégedésére. Partnerközpontú együttműködés kialakítása a családokkal. Feladataink:      

Nevelői felfogásunk, programunk céljának és feladatainak nyilvánossá tétele. A családi nevelési eljárások, szokások megismerése, előítéletektől mentes megértése. A nevelőpartnerek korrekt tájékoztatása, szükség esetén megfelelő segítségnyújtás. A gyermekek egyéni fejlődésével kapcsolatos folyamatos konzultáció, párbeszéd biztosítása. Szülői szervezet támogatása, együttműködés. Nevelésbe vett gyermekek esetében a hivatalosan kirendelt Gyámmal és a nevelőkkel történő folyamatos kapcsolattartás.

8.2. A szülő - pedagógus kapcsolattartás szinterei  A beiratkozást megelőzően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők gyermekeikkel betekintést kapjanak az óvoda életébe: tájékoztató szülői értekezletet tartunk, ismerkedő nyílt napot rendezünk.  A beiratkozás alkalmával meghitt légkört biztosítunk a várakozó gyermekek, szülők részére.  Az óvodába lépés előtt, szülői igény szerint megismerkedünk a családokkal, gyermekekkel az otthoni környezetükben.  Lehetőséget biztosítunk a nyár folyamán a beszoktatást megkönnyítő találkozásokra, és az évkezdéskor a fokozatos beszoktatásra.  Napi kapcsolattartás a szülőkkel (a napi lényeges eseményekről rövid tájékoztatás, igény szerint).  A csoport bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblákon tesszük nyilvánossá a csoport életével kapcsolatos közlendőket.  Összevont szülői értekezletet tartunk az óvodába lépő gyermekek szülei részére.  A csoportos szülői értekezleten az óvodapedagógusok általános tájékoztatót adnak a gyermekek fejlődéséről, fejlesztéséről és egyéb aktuális, a gyermekeket érintő témákban.  Szülői Fórumot tartunk a szülők és az óvodapedagógusok által javasolt témában.  A fogadó órákat, egyéni beszélgetéseket a szülők és az óvodapedagógusok egyaránt kezdeményezhetik.  Nyíltnapok alkalmával a tavaszi időszakban a szülők betekintést kapnak gyermekük óvodai életébe. Előzetes egyeztetést követően szülői kérésre máskor is lehetőséget adunk a gyermekek fejlődésének, fejlesztésének nyomon követésére.

44




 Az Anyák Napja és az Évzáró ünnepélyeinket a szülőkkel közösen rendezzük meg.  SZMK tagjai ellátják a szülők érdekeinek képviseletét / munkaterv elfogadása  Alapítvány: valamennyi szülő számára folyamatos tájékoztatást nyújtunk a befolyt összegek felhasználásáról.  Az együttműködést gazdagító egyéb tevékenységek: kézműves- és játszódélutánok, társadalmi munka, óvodai ünnepélyek, közös programok az éves munkatervben rögzítve.  Óvoda honlapján keresztül a szülőket érintő információ nyújtás, óvoda újság, könyvajánlat 8.3.

A fenntartóval való kapcsolattartásunk

Célunk: Intézményünk a köznevelési rendszer részeként a mindenkori köznevelési törvénynek való megfelelése. A jogszerű működésünk érdekében a fenntartói irányítás igénylése. Feladataink: A fenntartóval való folyamatos, elengedhetetlen kapcsolattartás. Az intézmény optimális működése érdekében a tanügyigazgatással, gazdálkodással, kapcsolatos utasítások időben történő végrehajtása, az intézményben folyó pedagógiai munkáról, valamint a nevelőtestülettel, a gyermekekkel kapcsolatos döntésekről szóló tájékoztatás a Budapest Főváros XVIII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat felé is.

8.4.

Társintézményekkel való kapcsolattartásunk

Célunk: A gyermekek bölcsődéből óvodába, illetve óvodából iskolába lépésének megkönnyítése, pedagógiai munkánk továbbfejlesztése, hatékonyabbá tétele. Feladataink: Egymás munkájának megismerése és támogatása a gyermekek megfelelő nevelése, fejlesztése érdekében.  Bölcsőde: Hétszínvirág bölcsőde A kapcsolattartás formái:  tapasztalatcsere a gondozónőkkel

45




 meghívás esetén, szülői értekezletek tartása a leendő óvodások szülei részére  kölcsönös intézménylátogatás, a bölcsődés gyermekek megvendégelése  a gondozónők látogatása beszoktatás után  Óvoda: Kerületi óvodák  A kapcsolattartás formái:  szakmai bemutatók látogatása  kerületi rendezvények  Iskola : Eötvös Loránd Általános Iskola Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola A kapcsolattartás formái:  szülői értekezlet,  tanítási órán történő részvétel,  tanítónők látogatása a nagycsoportban,  volt óvodásaink meglátogatása,  rendezvényeken való részvétel.

8.5.

Társszervekkel való kapcsolattartásunk

Célunk: A gyermeki jogok és érdekek mindenkori érvényre juttatása, az esélyegyenlőség biztosítása. Feladataink: A szakszerű és jogszerű intézkedések megfelelő időben történő megtétele. A gyermekek egészségvédelmének biztosítása az óvodában. A kerületi kulturális rendezvényeken való részvétel. A kapcsolattartás formái:  Pedagógiai Szakszolgálat: iskolára való alkalmassági vizsgálatok és a fejlesztő szakaemberek általi ellátás igénybe vétele, konferenciákon való részvétel.  SOFI- EGYMI: a sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátásával kapcsolatban.  Csibész Családvédelmi Központ és Gyámügy: a kerületi konferenciákon, továbbképzéseken való részvétel, a gyermekvédelmi esetekkel kapcsolatos intézkedések jogszerű megtétele.

46




 Gyermekorvos, Védőnő, Fogorvos: a gyermekek általános egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése.  ANTSZ: az intézmény HACCP rendszerének működtetésével kapcsolatos intézkedések, szabályok betartásának ellenőrzése.  Rendőrség: szükség esetén a gyermekekkel kapcsolatos intézkedések jogszerű lebonyolítása.  Kulturális intézmények:könyvtár és művelődési házak programjain történő részvétel

. Törvényi háttér: Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. Törvény 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet 32/2012.(X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről szóló irányelvek 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról Pestszentlőrinci Cseperedő Óvoda-Pestszentlőrinci Kindergarten Cseperedő Pedagógiai Programja 2015 Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja 2009.

47




48




1. sz. melléklet

NÉMET NEMZETISÉGI PEDAGÓGIAI PROGRAM

49




Tartalomjegyzék 1. Az óvodai német nemzetiségi anyanyelvi nevelés céljai és feladatai 2. A nemzetiségi óvodai élet megszervezése A német nemzetiségi nevelésünk személyi, tárgyi feltételei A német nemzetiségi csoportunk szerkezeti jellemzői A német nemzetiségi nevelésünk jellemzői, alapelvei A tevékenységek megszervezése A szülőkkel való együttműködés jellemzői 3. Az óvodai élet tevékenység formái A játék Mozgás Ének-zene énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Vers-mese Rajzolás festés, mintázás és kézi munka Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás 4. A gyermeki fejlődés jellemzői óvodáskor végére 5. Kapcsolattartásaink a társszervekkel, társintézményekkel Német nemzetiségi Önkormányzattal Német nemzetiségi általános iskolákkal Német nemzetiségi óvodákkal 6. Hagyományápoló ünnepeink

50




Bevezető A kétnyelvű német nemzetiségi nevelés programjának alapját a Magyar óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelve adja, azzal összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A kétnyelvű német nemzetiségi nevelés óvodánk egységes nevelési-oktatási rendszerében, annak szerves részeként valósul meg, integrálódva a helyi program egészébe. A német nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelési során biztosítjuk számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, valamint a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

1. Az óvodai német nemzetiségi anyanyelvi nevelés céljai és feladatai Az óvodai német nemzetiségi anyanyelvi nevelésnek meghatározott szerepéből következő sajátos céljai és feladatai vannak. Céljaink:  A gyermekekben felkelteni a nyelv iránti érdeklődést, a nyelv elsajátításának örömét.  A gyermekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelően biztosítani a német nemzetiség nyelvének, kultúrájának minél szélesebb körű megismerését.  A gyermekekben alakuljon ki a német nyelv iránti tanulási igény. A német nyelv ápolása, a gyermekek nyelvkészségének fejlesztése.  Minél teljesebb német nyelvi kommunikáció megvalósítása.  Az óvodáskor végére a gyermek alkalmassá váljon az iskolai tanulmányok magyar nyelvű megkezdésére, és a kisebbségi nyelv tanulására Feladataink:  Az óvodába lépő gyermekek minimális szókincsét bővítve megalapozni a gyermekek kifejezőkészségét.  A tevékenységeken keresztül játékos formában megismertetni a gyermekeket a német nemzetiségi kultúrához kötődő hagyományokkal, szokásokkal.  A német nemzetiségi csoportszellem kialakítása, az egymáshoz tartozás szükségletének kielégítésével a biztonság érzésének megteremtése.  A német nemzetiséghez való kötődés elmélyítése. Didaktikai feladataink:  A gyermekek passzív szókincséből az egyéni fejlődés időbeli figyelembevételével minél több német szót, kifejezést aktivizálni. E folyamat során igen fontos, hogy a gyermekekkel türelmesek legyünk.

51




 Általános és sajátos kifejezések kiválasztása és alkalmazása a német nyelvi nevelésben.  A magyar nyelvű kommunikáció mellett a német nemzetiségi nyelvű megnyilatkozás biztosítása.  A gyermekek fejlesztésének optimális tervezése a témák és a tevékenységek megfelelő kiválasztásával és a pozitív érzelmi légkör megteremtésével, mely biztonságérzetet nyújt a gyermekek számára.

2. A nemzetiségi óvodai élet megszervezése A német nemzetiségi óvodai nevelés a gyermekek óvodába lépésétől az iskolába lépésig tart.

2.1. A német nemzetiségi nevelésünk személyi, tárgyi feltételei A német nemzetiségi nevelés a csoportban két óvodapedagógussal heti váltásban történik, melyből legalább egy fő német nemzetiségi óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezik. A német nemzetiségi csoportunk termét a német nemzetiségi hagyományt tükröző berendezésekkel, felszerelésekkel díszítjük. A csoportunk rendelkezik a német nemzetiségi kultúra és a német nyelv ápolását segítő eszközökkel. Ezek jegyzéke az 1. sz. mellékletben található.

2.2. Német nemzetiségi csoportunk szerkezeti jellemzői Óvodánkban egy osztatlan óvodai csoport működik, melyben a különböző korú gyermekeket differenciált nevelése, fejlesztése folyik. A vegyes csoportban az óvónők és a gyermekek együttélése - a többféle korosztályból adódóan - még szorosabbá válik. Az osztatlan csoportban történő nevelés előnyei:  meggyorsul a gyermekek játékának fejlődése  a közösségi szokások elmélyülése  hatékonyabb nyelvi fejlesztés, gyorsabb fejlődés az utánzásos cselekvések következtében  spontán módon alakul ki a gyermekekben az egymás iránti tolerancia

2.3. A német nemzetiségi nevelésünk jellemzői, alapelvei A csoportunkba érkező gyermekek általában nem rendelkeznek német nyelvismerettel, vagy csak nagyon minimális szinten, ezért az alapoknál kezdjük a nyelvvel való ismerkedést. Az eltérő német nyelvismereti szintek az óvodai nevelés folyamatában bizonyos mértékben kiegyenlítődnek, de a fejlesztő tevékenységeink mellett az egyéni adottságok és a családi környezet is befolyásolja a gyermekek fejlődését.

52




A német nyelvvel való ismerkedés rendszerét a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve, arra építve alakítjuk ki. A gyermekek a német nyelvet a kötetlen nyelvi kezdeményezések, a szabad játék során kialakuló játékszituációk által sajátítják el. 2.4. A tevékenységek megszervezése Óvodánkban lehetőség szerint egész nap folyamán biztosítjuk gyermekeink számára a kötetlen formában történő német nyelven való megnyilatkozás lehetőségét. Építünk a spontán gyermeki megnyilatkozásokra, és erősítjük azokat. A német nyelvi nevelés alapja óvodánk tartalommal gazdag élete, derűs, nyugodt légköre. Az egész napos tevékenység játékos formában a német nyelvvel való ismerkedést, a nyelvre való ráhangolódást szolgálja csoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében. Kiscsoportosoknál az első félévet a beszoktatásra, a környezet megismerésére, a szokás-szabályrendszer kialakítására és gyakorlására, valamint a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar és német nyelven történő megismertetésére fordítjuk. Alapvető célkitűzésünk, hogy gyermekeink mindkét nyelvre pozitív beállítottsággal bírjanak. Megfelelő játékossággal, a séták és az udvari élet helyzeteinek kihasználásával igyekszünk csökkenteni gyermekeink megterhelését. Sokoldalú szemléltetéssel, játékkal, dramatizálással tesszük életszerűvé és változatossá a német nyelv elsajátítását.

2.5.

A szülőkkel való együttműködés jellemzői

Nevelő tevékenységünk során fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést:  a hagyományápolás és a német nemzetiséghez való kötődés megalapozása és erősítése terén Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Folyamatos tapasztalatcserét folytatunk azokkal a szülőkkel és nagyszülőkkel, akik az anyaországból érkeznek, és anyanyelvi szinten beszélik a nyelvet. Hagyományápoló tevékenységeink során építünk az általuk ismert és átörökített német nemzetiségi hagyományokra, szokásokra.

3. Az óvodai élet tevékenységi formái A német nemzetiségi nevelés szerves része óvodai életünk minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A német nemzetiségi nevelés feladatait valamennyi tevékenységi területet átölelve valósítjuk meg. A gyermekek tevékenységi formáiban a két nyelv – a magyar és a német – használata érvényesül, melynek arányát a gyermekcsoportunk nyelvismerete határozza meg.

53




Gyermekeink legfontosabb tevékenysége a szabad játék, mely áthatja német nemzetiségi nevelésünk valamennyi tevékenységformáját, melyek a következők:        

játék mozgás ének-zene, énekes játék gyermektánc külső világ tevékeny megismerése vers-mese rajzolás, festés mintázás, kézi munka munka jellegű tevékenységek tevékenységekben megvalósuló tanulás

3.1. A játék A német nyelvű kommunikációra való ösztönzés érdekében felhasználjuk a napi játékszituációkban megjelenő lehetőségeket, mintát nyújtva a gyermekek számára (pl. egyszerű párbeszédek eljátszásával vagy bábozás segítségével). Mindkét nyelven alkalmat adunk a gyermekek önálló megnyilatkozására, felkínálva a válaszadó szerepét, ezzel erősítve a gyengébb nyelvtudású gyerekek nyelvismeretét. A német nemzetiségi nevelés tervezése és megvalósítása során hangsúlyossá tesszük a nyelvi készségfejlesztő játékokat. Az egyes játékfajtáknál megjelenő német nyelvi megnyilatkozás tartalma:  a gyakorló játék során: játékeszközök és egyszerű cselekvések megnevezése,  az építő és konstrukciós játék közben: felhasznált eszközök, anyagok és a velük végzett tevékenység megnevezése,  a szabályjátékoknál : nonverbális eszközök hangsúlyozásával a szabályok rövid ismertetése (passzív szókincs bővítése),  a szimbolikus szerepjáték folyamán: egyszerű párbeszédek és szituációk eljátszása, mely során bátorítjuk a gyermekeket az önálló megnyilatkozásra,  dramatizálás: rövid történetek, mesék megjelenítése.

3.2.

Mozgás

Tornatermünk és tágas udvarunk adottságait kihasználva biztosítjuk gyermekeink számára a szabad mozgás lehetőségét és igyekszünk kielégíteni természetes mozgásigényüket. Alkalmanként a német nemzetiség zenei anyagából merítve egyszerűbb táncok beiktatásával, valamint szabad mozgás lehetőségével igyekszünk kielégíteni természetes mozgásigényüket.

54




Szervezett mozgás keretében megismerkednek a tevékenységekhez használt eszközök, térformák, járásformák német nyelvű megnevezéseivel és egyszerűbb mozgásos játékokkal.

3.3.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenén keresztül érzelmileg is szorosabb kötődést és érdeklődést válthatunk ki a gyermekekből a német nyelv és a német nemzetiség iránt. Mindkét nyelvi kultúrából választott énekekkel, dalos játékokkal, táncokkal ismertetjük meg a gyermekeket, figyelembe véve a német dalok sajátos ritmus és hangkészletét. Bemutatjuk a gyermekeknek a német nemzetiség jellegzetes hangszereit (pl. harmónika), és a zenei képességfejlesztés anyagának alapfogalmait a német nemzetiség nyelvén is. A sokféle énekes játék gazdag tárházat kínál a gyermekek német nyelvű szókincsének bővítésére. A dalok, táncok és a zenehallgatás anyagának kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi hovatartozását. Alkalmanként a német kisebbség zenei anyagából merítve egyszerűbb táncok beiktatásával igyekszünk kielégíteni természetes mozgásigényüket.

3.4.

Külső világ tevékeny megismerése

A gyermeket körülvevő természeti, társadalmi környezet sokszínű lehetőséget nyújt a német nemzetiség kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés erősítésére, valamint az aktív és passzív másodnyelvi szókincs bővítésére. Az egyes témakörök feldolgozása során gazdagodik német nyelvi szókincsük, ami lehetővé teszi számukra, hogy megszerzett ismereteiket visszaadják a német nemzetiség g nyelvén is. Közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés kommunikációs készségüket.

során

igyekszünk

fejleszteni

Az óvodás gyermek német nemzetiségi nyelvi szókincsébe tartozik a  növények, állatok, tárgyak, színek, közlekedési eszközök, emberek, évszakok, cselekvések megnevezése,  társas érintkezés alapvető kifejezései, udvariassági formulák,  egyszerűbb matematikai fogalmak (mennyiség, nagyság, forma).

3.5.

Verselés, mesélés

A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve rövid történeteket, esetleg átdolgozott meséket, verseket, mondókákat, rigmusokat válogatunk mindkét nyelvi kultúrkincsből, melyek közvetítésével felkeltjük mindkét kultúra iránti érdeklődésüket.

55




A gyermekeket dramatizálással és bábozással ösztönözzük a bátrabb, önálló megnyilatkozásra, miközben fejlődik beszédkészségük a nemzetiség nyelvén is.

3.6.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Változatos tevékenységek felkínálása során ismertetjük meg a gyermekeket a német nemzetiségi sajátosságokkal (alkalmazott technikák). A német nemzetiség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök neveit, formáit, színeit.

3.7.

Munka jellegű tevékenységek

Célunk, hogy a gyermekek mindkét nyelven megértsék a kéréseinket, és annak megfelelően cselekedjenek, reagáljanak a német nyelvű közléseinkre is. Állandó megerősítéssel motiváljuk őket az újbóli tevékenységekre.

3.8.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A cselekvéses tanulás az óvodában a tevékenységekbe ágyazva, játékos formában történik, melynek során közös, együttes alkotásra törekszünk a gyermekekkel. Az óvónők a spontán adódó lehetőségeket kihasználva teremtenek alkalmat a gyermekek számára a világgal való ismerkedésre. Biztosítják a saját tapasztalatszerzés sokoldalú lehetőségét. A témák bővíthetőek a gyermekek érdeklődéséhez és a helyi lehetőségekhez igazodva, így támogatva a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését.

4. A gyermeki fejlődés jellemzői óvodáskor végére A családi és az óvodai nevelés folyamatának eredményeként  a gyermekekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a német nemzetiség kultúrája és nyelve iránt,  életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezik olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a német nemzetiség nyelvén is közvetíteni,  tájékozódni tud a német nyelven folyó kommunikációs helyzetekben,  ismeri a német nemzetiség, az anyaország kultúrájából merített dalokat, egyszerű meséket, verseket, mondókákat és játékokat,  megismeri a német nemzetiség hagyományait, szokásait, tiszteli és megbecsüli azokat,  az óvodát elhagyó gyermek elégséges magyar nyelvtudással rendelkezik és mindkét nyelvre pozitív attitűddel bír.

56




5.

Kapcsolattartásaink a társszervezetekkel, társintézményekkel, egyesületekkel

5.1. Német Nemzetiségi Önkormányzattal, kerületi és fővárosi szinten Német Óvoda és Iskolaegyesület programjain való aktív közreműködés. Az önkormányzatok által szervezett továbbképzéseken való részvétel. Szakmai konzultációk. Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek meghívása a német nemzetiségi csoport nyílt napjaira, ünnepségeire. Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényein való részvétel (Nemzetiségek Napja, Német nemzetiségi bál).

    

5.2.

Német nemzetiségi általános iskolákkal



Közös programok szervezése:  Nyílt napra történő meghívás.  Iskolanapokon való részvétel. Szülői értekezletre tanító nénik meghívása. Kölcsönös csoport, ill. osztálylátogatások.

 

5.3. Német nemzetiségi óvodákkal    

Kapcsolatok kiépítése. Kölcsönös óvoda-, és csoport látogatások. Közös rendezvények. Kapcsolattartás kerületi szinten a német nemzetiségi óvodai csoportokkal.

6. Hagyományápoló ünnepeink Ünnepeinken hangsúlyossá kívánjuk tenni az érzelmi ráhangolódást, ráéreztetve a gyermekeket az ünnep hangulatára, megerősítve ezzel az egymáshoz tartozás örömét. Az ünnepi hangulat fokozására a gyermekekkel közösen díszítjük fel a csoportszobát, lehetőséget adva az egyéni elképzelések megvalósítására, éreztetve ezzel, hogy a közösség számára miden gyermek egyaránt fontos. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó német nyelvű dalokat énekelgetünk, verselünk. Megismertetjük a gyermekekkel magyar nyelven az aktuális ünnephez kötődő szokásokat, történeteket, hogy megértsék annak lényegét. A német nemzetiségi hagyományok, szokások megerősíteni nemzetiségi hovatartozásukat.

ápolásával

igyekszünk

 Szt. Márton nap  Mikulás  Karácsony  Farsang  Húsvét  Anyák napja  Évzáró

57




ÖRTLICHES DEUTSCHE NATIONALITÄTEN PÄDAGOGISCHES PROGRAMM

58




Inhaltsverzeichnis

1. Die Ziele und Aufgaben der deutschen Nationalitäten Muttersprachenerziehung im Kindergarten 2. Die Organisierung des Kindergartenlebens der Minderheiten 2.1. Persönliche und gegenständliche Bedingungen unserer deutschen Nationalitätenerziehung 2.2. Der charakteristische Aufbau unserer deutschen Nationalitätengruppe 2.3. Die Charakteristik und Grundprinzipien unserer deutschen Nationalitätenerziehung 2.4. Organisationen der Tätigkeiten 2.5. Die spezifische Zusammenarbeit mit den Eltern 3. Die Tätigkeitsformen des Kindergartenlebens 3.1 Das Spiel 3.2 Die Bewegung 3.3 Gesang-Musik- Kindertanz 3.4 Die aktive Erkenntnis der Außenwelt 3.5 Märchen, Gedichte 3.6 Zeichnung Malen, Formung, Handarbeit 3.7 Arbeitstätigkeiten 3.8 Lehre 4. Die charakteristische Entwicklung der Kinder am Ende der Kindergartenzeit 5. Unsere Kontakte mit Gesellschaftsorganisationen und Einrichtungen 5.1 Mit deutsche Minderheitenselbstverwaltung 5.2 Mit deutsche Nationalitäten Grundschulen 5.3 Mit deutsche Nationalitäten Kindergärten 6. Unsere traditionsbewussten Feste

59




Einleitung Die Grundlagen für das zweisprachige deutsche Nationalitäten Erziehungsprogramm geben das ungarische Landesgrundprogramm für Kindergartenerziehung und die Grundsätze für die Kindergartenerziehung der nationalen und ethnischen Minderheiten. Mit dieser Übereinstimmung werden ihre eigenartigen Zielsetzungen und Aufgaben verwirklicht. Die zweisprachige deutsche Nationalitätenerziehung wird als organischer Teil im einheitlichen Erziehungs- und Lehrsystem unseres Kindergartens verwirklicht, integriert in das komplette örtliche Erziehungsprogramm.

1. Die Ziele und Aufgaben der deutschen Nationalitäten Muttersprachenerziehung im Kindergarten Bestimmte Rollen der deutschen Nationalitäten Muttersprachenerziehung des Kindergartens haben folgende besondere Ziele und Aufgaben. Unsere Ziele:  In den Kindern das Interesse an der Sprache und die Freude am erlernen der Sprache zu erwecken.  Den Kindern, entsprechend ihrem Alter und individueller Entwicklung, so viel wie mögliche Kenntnisse an Sprache und Kultur der deutschen Minderheit zu versichern.  In den Kindern das Lernbedürfnis der deutschen Sprache zu bilden.  Vollständige Sprachkommunikation zu verwirklichen.  Das am Ende der Kindergartenzeit das Kind für den Beginn der Schullehre in ungarischer Sprache und zum lernen der Minderheitssprache geeignet sein soll. Unsere Aufgaben:  Den minimalen Wortschatz der in den Kindergarten kommenden Kinder erweiternd, das Ausdrucksvermögen der Kinder grundlegen.  Den Kindern durch die Tätigkeiten in spielerischer Form die Traditionen und Bräuche der deutschen Minderheitenkultur bekannt zu machen.  Die Entwicklung des deutschen Nationalitäten Gruppengeistes und das Sicherheitsgefühl für das Bedürfnis der Zueinandergehörigkeit zu erschaffen.  Die Bindung zur deutschen Nationalität zu vertiefen. Unser didaktischen Aufgaben:  Aus dem passiven Wortschatz der Kinder mit zeitlicher Rücksichtsnahme auf die persönliche Entwicklung mehr deutsche Wörter und Ausdrücke zu aktivisieren. Während dieses Verlaufs ist es sehr wichtig, dass wir zu den Kindern Geduld haben.

60




 Wahl und Verwendung der allgemeinen und eigenartigen Ausdrücke in der deutschen Spracherziehung  Versicherung, neben der ungarischen Kommunikation die Äußerung der deutschsprachigen Minderheiten.  Die optimale Planung der Entwicklung der Kinder mit Auswahl der Themen und Tätigkeiten und die positive gefühlsmäßige Atmosphäre zu erschaffen, welche Sicherheitsgefühle den Kindern gibt.

2. Die Organisation des Kindergartenlebens der Minderheiten Die Kindergartenerziehung der deutschen Minderheiten beginnt vom Eintritt der Kinder in den Kindergarten bis zum Schuleingang. 2.1. Persönliche und gegenständliche Bedingungen unserer deutschen Nationalitätenerziehung Die deutsche Nationalitätenerziehung in der Gruppe erfolgt mit zwei Kindergartenpädagogen im wöchentlichen Wechsel, von welchem wenigsten eine über eine Deutsche Nationalitäten Kindergartenpädagogen Ausbildung verfügt. Der Raum unserer deutschen Nationalitätengruppe wird mit Einrichtungen und Anlagen der deutschen Nationalitäten spiegelnden Traditionen geschmückt. Unsere Gruppe verfügt zur Pflege der deutschen Minderheitenkultur und deutschen Sprache mit helfenden Mitteln. Dieses Verzeichnis befindet sich in der Anlage Nr. 1. 2.2. Der charakteristische Aufbau unserer deutschen Nationalitätengruppe In unserem Kindergarten wirkt eine ungesonderte Kindergartengruppe, wo für Kinder unterschiedlichen Alters differenzierte Erziehung und Ausbildung fließt. In den gemischten Gruppen wird das Zusammenleben der Kindergärtnerinnen und der Kinder – von unterschiedlichen Altersklassen - noch enger. Die Vorteile der Erziehung in einer ungesonderten Gruppe:  beschleunigt die Spielentwicklung der Kinder.  vertieft die Gemeinschaftsbräuche  infolge Nachahmungshandlungen wirksamere Sprachentwicklung und schnellerer Wachstum  auf spontaner Weise gestaltet sich in den Kindern die Toleranz einander gegenüber 2.3. Die Charakteristik Nationalitätenerziehung

und

Grundprinzipien

unserer

deutschen

In unsere Gruppe kommende Kinder verfügen im allgemeinen ohne deutsche Sprachkenntnisse, oder nur in sehr geringem Stand, deswegen fangen wir von Grund an mit der Bekanntmachung der Sprache an.

61




Die verschiedenen Stände der deutschen Sprachkenntnisse gleichen sich im Verlaufe der Kindergartenerziehung im bestimmten Maße aus, aber neben den Förderungstätigkeiten beeinflussen auch die persönlichen Veranlagungen und die Familienumgebung die Entwicklung der Kinder. Das System der Bekanntmachung mit der deutschen Sprache, berücksichtigend auf das Lebensalter und persönliche Eigenschaften formieren wir basierend darauf aus. Die Kinder eignen sich die deutsche Sprache durch zwangslosen Sprachanregungen und Spielsituationen an. 2.4. Organisationen der Tätigkeiten Ganztäglich versichern wir den Kindern in unserem Kindergarten ohne Zwang die Möglichkeit sich in deutscher Sprache zu äußern. Wir bauen auf die spontanen Äußerungen der Kinder und verstärken diese. Die Grundlage der deutschen Sprachförderung ist das Inhaltsreiche Leben, heitere, friedliche Atmosphäre unseres Kindergartens. Die ganztäglichen Tätigkeiten dienen der Bekanntmachung mit der deutschen Sprache in spielender Form und der Einstellung auf die Sprache im Rahmen von Gruppen, Kleingruppen und individueller Beschäftigungen. Das erste Halbjahr bei Kleingruppen wenden wir zum angewöhnen, zur Erkenntnis der Umwelt, zur Gestaltung und Übung des GewöhnungsVorschriftensystems, sowie zum bekannt machen wichtigster Ausdrücke von gesellschaftlichen Kontakten in ungarischer und deutscher Sprache. Unsere grundlegenden Zielsetzungen sind, dass unsere Kinder auf alle beiden Sprachen eine positive Einschätzung haben. Mit entsprechenden Spielereien, mit Ausnutzung von Situationen an Spaziergängen und im Hof bemühen wir uns die Belastung unserer Kinder zu vermindern. Mit vielseitigen Erläuterungen, Spielen und Dramatisierungen machen wir die Aneignung der deutschen Sprache lebenswahr und abwechslungsreich. 2.5. Die spezifische Zusammenarbeit mit den Eltern Im Laufe unserer Pädagogentätigkeit finden wir die Zusammenarbeit mit den Eltern wichtig:  zur Traditionspflege und Bindung zur deutschen Nationalität im Rahmen der Gründung und Verstärkung. Fortlaufenden Erfahrungsaustausch führen wir mit den Eltern und Großeltern, welche aus dem Mutterland kamen und deutsch als Muttersprache sprechen. Im Laufe unserer Traditionspflegenden Tätigkeit stützen wir uns auf die von uns bekannten und vererbten deutsche Nationalitäten Traditionen und Bräuche.

3. Die Tätigkeitsformen des Kindergartenlebens Der organische Teil der deutschen Nationalitätenerziehung ist jeder Moment und gesamter Verlauf der Erziehung unseres Kindergartenlebens. Die Aufgaben

62




der deutschen Nationalitätenerziehung verwirklichen wir umfassend in sämtlichen Tätigkeitsbereichen. In den Tätigkeitsformen der Kinder gilt der Gebrauch der zwei Sprachen – ungarisch und deutsch -, welches Verhältnis die Sprachkenntnisse unserer Kindergruppen bestimmen. Die wichtigste Tätigkeit unserer Kinder ist das Spiel, welches sämtliche Tätigkeitsformen unserer deutschen Nationalitätenerziehung durchdringen kann, und wie folgt ist:         3.1

Das Spiel Die Bewegung Gesang-Musik Kindertanz Die aktive Erkenntnis der Außenwelt Märchen, Gedicht Zeichnung, Malen, Formung, Handarbeit Arbeitstätigkeiten Lernen Das Spiel

Für den Anreiz auf die deutschsprachige Kommunikation verwenden wir die in den täglichen Spielsituationen vorkommenden Möglichkeiten, welche für die Kinder vorbildlich sind (z.B. mit Vorführung einfacher Dialoge oder mit Hilfe von Puppenspielen). In allen beiden Sprachen geben wir den Kindern die Gelegenheit auf selbständige Äußerung, anbietend die Rolle der Antwortgeber, damit wir den Kinder mit schwächeren Sprachwissen die Sprachkenntnisse verstärken. Im Verlauf der Planung und Verwirklichung der deutschen Nationalitätenerziehung betonen wir die sprachliche Entwicklung der Fertigkeiten Spiele. Inhalt der bei einzelnen Spielarten erscheinenden deutschsprachigen Äußerungen:  bei Spielübungen: Benennung der Spielmittel und einfachen Handlungen  während der Bau- und Konstruktionsspiele: Benennung verwendeter Mittel, Stoffe und mit dieser zu verrichtenden Arbeit,  bei Regelspielen: mit Betonung nonverbaler Mittel kurze Bekanntgabe der Regeln (Erweiterung des passiven Wortschatzes),  während des Rollenspiels: vorspielen einfacher Dialoge und Situationen, wobei wir die Kinder auf selbständige Äußerung ermuntern,  dramatisieren: Darstellung kurzer Geschichten und Märchen. 3.2. Bewegung Ausnutzend den Bedingungen unseres Turnsaals und grossem Hof versichern wir unseren Kindern die freien Bewegungsmöglichkeiten.

63




Im Rahmen einer organisierten Bewegung lernen sie die zur Arbeit verwendeten Mittel, Flächen, Auftrittsformen mit deutschsprachiger Benennung und einfachen Bewegungsspielen kennen. 3.3. Gesang-Musik Durch die Musik rufen wir auch gefühlsmäßig engere Bindungen und Interesse aus den Kindern zur deutschen Sprache und deutschen Minderheit hervor. Wir machen die Kinder mit ausgewählten Liedern, musikalischen Spiele, und Tänzen beider Sprachkulturen bekannt, mit Rücksicht auf den eigenartigen Stimmsatz der deutschen Lieder. Wir führen die typischen Instrumente der deutschen Minderheiten (z.B. Harmonika) und die Grundbegriffe der Materialien musikalischer Entwicklungsfähigkeiten auch in der Minderheitensprache den Kindern vor. Bei Gelegenheiten bemühen wir uns aus Musikstücken der deutschen Minderheit mit Einfügung einfacher Tänze, sowie mit Möglichkeiten freier Bewegung ihre natürlichen Bewegungsbedarfe zufrieden zustellen. Vielfältige Gesangsspiele bieten eine reiche Fundgrube zur Erweiterung des deutschsprachigen Wortschatzes den Kindern an. 3.4. Die aktive Erkenntnis der Außenwelt Die umringende natürlich, gesellschaftliche Umgebung der Kinder gibt viele Möglichkeiten zur Kultur und Verstärkung der Bindung zur Traditionen der deutschen Minderheit, sowie zur Erweiterung des aktiven und passiven anderssprachigen Wortschatzes. Bei Aufarbeitung einzelner Themenkreise wird ihr deutschsprachiger Wortschatz reicher, welche ihnen möglich machen, die angeeigneten Kenntnisse auch in der deutschen Minderheitensprache wiederzugeben. Durch direkter Erfahrung und Erkenntniserwerb bemühen wir uns die Kommunikationsbereitwilligkeit zu fördern. Zu dem Wortschatz der Vorschulkinder der deutschen Minderheitensprache gehören die  Pflanzen, Tiere, Gegenstände, Farben, Verkehrsmittel, Menschen, Jahreszeiten, Benennung der Handlungen,  grundlegenden Ausdrücke des Gesellschaftskontakts, Höflichkeitsformeln  einfachere mathematische Begriffe (Menge, Größe, Form) 3.5. Märchen, Gedichte Nach den Eigenarten des Lebensalters der Kinder wählen wir aus dem Kulturschatz beider Sprachen kurze Geschichten, eventuell überarbeitete Märchen, Gedichte, Sprüchlein, Reime aus, welche wir mit Überbringung das Interesse beider Kulturen erwecken.

64




Die Kinder ermuntern wir mit Dramatisierung und Puppenspiele für eine mutigere, selbstständige Äußerung, wobei sich ihre Beredsamkeit auch in der Minderheitssprache entwickelt. 3.6. Zeichnung, Malen, Formung, Handarbeit Beim darbieten abwechslungsreicher Tätigkeiten machen wir die Kinder mit den deutschen Nationalitäten Eigenarten bekannt (angewendete Techniken). In der deutschen Minderheitssprache lernen sie auch den zu einzelnen Tätigkeiten verwendete Namen, Form und Farbe von Mitteln kennen. 3.7. Arbeitstätigkeiten Unser Ziel ist, dass die Kinder unsere Bitten in allen beiden Sprachen verstehen und dementsprechend handeln und reagieren, auch auf unsere deutschsprachigen Mitteilungen. Ständig motivieren wir Sie mit Verstärkung auf neue Tätigkeiten. 3.8. Lehre Die Lehre im Kindergarten erfolgt in die Tätigkeiten eingebettet, spielerischer Form, bei welchem wir mit den Kindern auf gemeinsame, gemeinschaftliche Werke streben. Die spontan vorkommenden Möglichkeiten ausnutzend, verschaffen die Kindergärtnerinnen den Kindern die Gelegenheit sich mit der Welt bekannt zu machen. Sie versichern ihren eigenen Erfahrungserwerb vielseitiger Möglichkeiten. Die Themen kann man erweitern, an das Interesse und an die örtlichen Möglichkeiten der Kinder anpassend.

4. Die charakteristische Entwicklung der Kinder am Ende der Kindergartenzeit Als Ergebnis im Verlaufe der Familien und Kindergartenerziehung  entfaltet sich in den Kindern eine positive gefühlsmäßige Einstellung gegenüber der Kultur und Sprache der deutschen Minderheit,  verfügt es, ihrem Lebensalter und persönliche Veranlagung entsprechend, mit so einem Wortschatz, welches möglich macht, dass die angeeigneten Kenntnisse auch in der deutschen Minderheitssprache übermittelt werden kann,  kann in deutscher Sprache verlaufenden Kommunikationssituationen zurechtkommen,  kennt aus der Kultur der deutschen Minderheit und Mutternation geschöpfte Lieder, einfache Märchen, Gedichte, Sprüchlein und Spiele,  erkennt die Traditionen und Bräuche der Minderheit, achtet und schätzt diese,  verfügt das vom Kindergarten verabschiedete Kind mit genügend ungarischer Sprachkenntnis und beherrscht beide Sprachen mit positiven Attitüden.

65




5. Unsere Kontakte mit Gesellschaftsorganisationen und Gesellschaftseinrichtungen 5.1. Mit deutsche hauptstädtischer Stand

Minderheitenselbstverwaltung,

Bezirks

und

 Teilnahme von der Selbstverwaltung organisierten Weiterbildungen  Fachliche Konsultationen  Einladung des Abgeordneten der deutschen Minderheitenselbstverwaltung an öffentlichen Tagen und auf Festen der deutschen Nationalitätengruppe.  Teilnahme an den Vergnügen der deutschen Minderheitenselbstverwaltung (Tag der Nationalitäten, Deutsche Nationalitätenball) 5.2. Mit deutsche Nationalitäten Grundschulen  Organisation gemeinsamer Programme: Einladung an öffentlichen Tagen. Teilnahme an Schultagen.  Einladung der Lehrer zur Elternversammlungen.  Gegenseitige Besuche der Gruppen, bzw. der Klassen. 5.3. Mit deutsche Nationalitäten Kindergärten    

Ausbau der Kontakte.

Gegenseitige Kindergarten- und Gruppenbesuche. Gemeinsame Veranstaltungen Kontakthaltung im Bezirk mit der deutschen Nationalitäten Kindergartengruppe

6. Unsere traditionsbewussten Feste Auf unseren Festen möchten wir die Gefühlsabstimmung mehr betonen, die Kinder auf die Feststimmung anführen und damit die Freude der Zusammengehörigkeit verstärken. Für die Steigerung der Feststimmung schmücken wir zusammen mit den Kindern das Gruppenzimmer, mit Möglichkeiten für die Verwirklichung selbstständiger Ideen, damit fühlend, dass jedes Kind für die Gemeinschaft gleichermaßen wichtig ist. Zum Festkreis verbundene deutschsprachige Lieder singen und reimen wir. Den Kindern machen wir mit dem zum aktuellen Fest verbundene Bräuche, Geschichten in ungarischer Sprache bekannt, damit sie das wesentliche verstehen können. Mit der Pflege der deutsche Nationalitäten Traditionen und Bräuche bemühen wir uns die Nationalitätenzugehörigkeit zu verstärken.    

Heiliger Martinstag Nikolaus Weihnacht Fasching

 Ostern  Muttertag  Jahresschluss

66

FELHASZNÁLT IRODALOM             :      

A Magyar óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 1996 / 71. sz. A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelve Az óvodai nevelés programja OPI, 1989. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés - de hogyan ? NAT-TAN sorozat, Bp. OKI 1996. Nagy Jenőné: Az óvodai nevelés a művészetek eszközével Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézet, 1997. Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése Varanka László kiadó, 1997. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typo, 1992. Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp. Editio Musica, 1974. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélet és gyakorlata Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület Bp. 1997. Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével Magyar Pedagógiai Társaság-MULTIGRÁF GMK Mány, 1989. Fábián Katalin: A tevékenységközpontú óvodai nevelési program OKI - Miskolc, 1996. Pereszlényi Éva -Porkolábné dr. Balogh Katalin: Játék - mozgás - kommunikáció óvodai program Alcius BT., Bp. 1996. Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás - népszokások Hektográf Nyomda, Püspökladány, 1995. Kósa László Szemerényi Ágnes: Apáról fiúra Móra Kiadó, Bp. 1973. Lugosi Margit: Kósáné Ormai Vera: Dr. Hegyi Ildikó: Perlai Rezsőné:

 Körmöczi Katalin:  Chrappán Magdolna W. Mikó Magdolna: 

 

Deli Andrásné Nagy Jenőné:

Évszak – járó Polgármesteri Hivatal, Veresegyház 1992 A mi óvodánk OKKER, 2001. Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban OKKER, 2002. Tanulásról óvodapedagógusoknak COMÉNIUS BT. Pécs, 2000. A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában FABULA BT. 2001. A tevékenységközpontú óvodai program pedagógiai és pszichológiai háttere FABULA BT. 2003.

Útmutató a nemzeti, etnikai és kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának elkészítéséhez Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Kétnyelvű óvodai program Magyarországi Németek országos Önkormányzata, Baja, 1998. Nagy Jenőné: Nevetni, felfedezni, csodálkozni Alternatív program nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést folytató óvodák számára Croatica Kht., Bp. 2002.




TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 1. Helyzetképünk 1.1. Óvodánk jellemző adatai 1.2. Óvodaképünk 1.3. Gyermekképünk 1.4. Pedagógusképünk 1.5. Pedagógiai alapelveink 2. Óvodai élet megszervezése Óvodánk erőforrásai Személyi feltételek Az intézmény tárgyi, dologi feltételei Intézményünk eszközállománya Óvodánk jellemző csoportszerkezete Óvodánk napirendje Gyermekcsoportjaink hetirendje Tervezés 3. Óvodai nevelésünk célja, feladatai 3.1. Az egészséges életmódra nevelés, óvodai egészségvédő programunk 3.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3.3. Az anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés 4. Óvodai életünk tevékenységformái 4.1. A játék 4.2. Játékba ágyazott tevékenységformák 4.2.1. A mozgás 4.2.2. Az ének zene, énekes játék, gyermektánc 4.2.3. A külső világ tevékeny megismerése 4.2.4. Verselés, mesélés 4.2.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 4.2.6. Munka jellegű tevékenységek 4.2.7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 5. Az óvodás gyermek fejlődésének eredménye 6. Gyermekvédelem, esélyegyenlőség az óvodában Tehetséggondozás 7. Óvodánk hagyományos ünnepei és családi programjaink 8. Óvodánk kapcsolatrendszere 8.1. Óvoda –család 8.2. Szülő-pedagógus 8.3. Fenntartó 8.4. Társintézményekkel történő kapcsolattartásunk 8.5. Társszervekkel való kapcsolattartásunk Záradék

2.o. 3.o. 4.o. . 5.o. 6.o.

8.o. 11.o. 14.o. 16.o. 18.o. 22.o. 25.o. 27.o. 31.o. 33.o. 34.o. 35.o. 36.o. 37.o 42 o. 43.o. .

48 o.

68




Mellékletetek 1. sz.. Német nemzetiségi óvodai pedagógiai program

49.o.

Német nemzetiségi óvodai pedagógiai program német nyelvű fordítása

58.o.

69

Cseperedő Óvoda Pedagógiai Programja

Recommend Documents