CSENDÚRSÉGI LAPOK " főérve az, bogya bilincselő csendőr veszedelmes közel. ségbe jut a megbilincselendő gonoszte~ő~el R ez okból

r.

6violyam.

Budapest, 1907. julius 21-én.

29. szám.

CSENDÚRSÉGI LAPOK Szel'keszti és kiadjn a M. ki!'. Csendörségi Zse hkönyv ElLÓFIZE>J:ÉSI ÁRA:

Félévre __ 6 korona.

Egész évre 12 korona. Negyedévre

3 korona.

A járőr melyik tagja bilincseljen P Irt,, :

l '~rI)ú

.Jrino, cscndörföhadnsgy.

kezében fontos e rő hatalmi és eszköz, de egyuttal annak allwJmazása sokszor nagy horderejü elő~igyázati rendszabály is. Szü!lségcs tehát, bogya bilincselést különösebb figyelemre mé\t.assuk. Ha megnézzük a II. szolg. ut. 36. §·t, abban részletesen és mugyarázólag feltaláljnk azt, hogy kit és mikor kell ru eg bilincselni? Azt azonban már, nogy egy ~ főből áll ó járőr ta gjai közül melyik végezze ezen fontos kötelessriget, e § nem él'inti s így tág tért nyit a különböző felfogások szülte magyarázatokra. S tényleg, a bilincselés eszközlése, ma.id a járőrvezető, majd a másod· csendőr kötelességei közé soroltatik. Igaz. bogy quot capita. tot sensus ! Ezt mondja a ré{ri r ómai is, de hát e. kérdésnél én ebbe nem nyugoilhatom bele, most mégis csak el kelleM dönteni. hogya ket csendőr közül ki" bilincgeljen. A komoly h elyzetek ugyanis gyors és jól adott intézkedést, illet~e eszközölt végrehajtást követelnek Ha tebát a bilincs feltevese szükséges, a mi mindig komoly helyzet folyom ánya, akkor azt gyorsan, mintegy ösztönszel'ü tudással kell végezni, nem pedig esetleg azon tanakodni, hogy h át tnla.jdonképen ki is bilincseljen :' A bilincs alkalmazását tebát úgy magyarázni, bogy mindig az előttünk lévő eset minemüsége határozza meg, hogy a járör tagjai közül ki bilincseljen, szerintem nem voln a helyes. Elárultam már, hogy e tárgyban, mind"nkinek eset · lea ellentétes nézetét tiszteletben tartva, nekem is volna vélem ényem. És igyekezni fogok is azt, a mennyi"'e sze rzett tapftsztalataim s az ész egyszerű logikájával sikerülend, a kellő megvilágításba helyez ui. Mint fennebb már előhoztam, a helyzet diktálta személy általi bilincselésnel> híve nem vagyok. Mert ez li em ~il ágos ntasitás. Ez a csendőrt csak megzavarja, de ki nem ol\tatja. • A helyzet ezerféle. Bajos ám azzal szemben mindjárt eligRzodni. S ba véletlenül, a felbnkkanó . eset:ől amúp.y is megtorpant csendől'. nem helyesen fogJa merlegelni a körülményeket s a bilincselés helytele~. s~e­ mély által való ~égzéséből baj származil" akkor tnstent A bilincs

II

csendőr

büntető

(I

kész a lesujtó itélet.

szerkesztő-b izottsága.

SZERKESZTÖSEG ES KIADÓHIVATAL

Budapest. IV. Egyetem-utcza 4 sz.

t:Tem bizony, az ilyen m agyarázat szerintem nem jó En tebát nem a körülmények által batároztatom m eg a biliucselő csendőr személyét, banem fi szolgálat fonto ssága altal. Most már az a fő kérdés, hogy melyik a fontosabb szolgálati teendő: a bilincselé.-e, a~agy fl delinqnensekre, (delinquesre) való felügyelés? I.Itt m~g kell még jegyeznem, bogy az erő részbeni lekötöttségénél fogva kettőnél t öbb egyónnek szabaelban való meghiliooselése mindig aggályos, azort azzal a legközelebhi biztos ilázig vagy községíg minclig ajánlatos lesz várni.) Nemde ti felügyelés? És miért? 1Iert mi a bilincse· lés ? Az cSllk egy teclmikai munka, melyet könnyüségénél fogva minden próba csendőr már az iskolában úgy elsajátit, hogy álmából felriasztva is pontosan, gépszerüleg végre tudná hajtani. Ki végezze tehát ezt? Két séget nem szenved, hogy fl fiatalabb. a gonoszok l'avasz furfangjait kevésbbé ismerő csendőr. Aztán ott van fi járőrvezeW. fi kinek a bilincselendő felügyelésén kivül arra is örködni főkötelességét képezi, hogy a bilincselés szabályszerüen h,gyen végrehajtvn. Ha tehát azt látná, bogy tapasztalatlanabb bajtársa a bilincselésnél valami lJibát követue el, akkor szóva.! adott utasítással mindig közbelépni kötelezett, s uem lesz semmi baj. Mel.t ha felvilágositásra egy teljesen laikus ember el tudja végezni a bilincselEist (pl. midőn egy idegen ember által kell bilincseltetnil, akkor ann.íl inkább el l,e11 tudni végezni azt egy a bilincselést már gyakorolt csendőr eg~·énnek.

A járől'vezető általi bilincselés mellett levők egyik főérve az, bogya bilincselő csendőr veszedelmes közelségbe jut a megbilincselendő gonoszte~ő~el R ez okból közvetlenül ki van téve az attól jöhető mindenfele támadásnak, a melyektől Bzabadnlni a másodcsendőr tapasztalath1Uságámíl fogva nem tnd, s igy ő agyonszurva. lőve, fo.itva stb. vagy lefegyvel'ezve, bajtársIit iR imminens veszélynek teszi ki. Hát az igaz, hogy nagyon is meg kell közeliteni a gonosztevőt 8 az támad:íst is intéz bet, de hogy már attól a tapaszlalatlanabb csendőr is épenséggel ne tndna szabadulni. azt nem fogadhatom el. Mert az életösztön és az aunyiszor hangoztatott fegyverbecsület meg6vasa a leggyámoltalanabb csenclört is erőssc, leleményessé teszi, s bizonyára kiszabadul a gonosz kelepczéből, vagy ha nem is, ele a gonosz támadó őt hatalmába egészen nem keritbeti, s a jcírő/'v8zető rJszéről

"j

338

CSENDŐRSÉGI L APOR_ _ _

lIyujloll segflylyrl a bajba kerü lt cse ndőr könnyen ki-

menekülbet a veszélyből. Álljunk meg egy kissé a 11yujtoll sefJélynél. Ezt, mint mondám, a járőrvezetö adja. Ezen. idősebb értelmesebb s a gyakorlati szolgálatban többszörösen kipróbált csend őrnek a bilincselés alatt főkötel essége ll. bilincselés minden phasisán kivül. a megbilincselendő és az esetleg még arra vlÍJ:ó gonosztevőt éb~r figyelemmel kisérni s az azok részéről tett minden legcsekélyebb gyanus mozdulatl'a, de csak a szem-, az al'czizmok minden legparányibb gonosz indulatot eláruló rángatózáslÍJ'a is, megakadályozólag közbelépni. A veszélyes helyzetet, 11 vázolt symptomákból hirtelen felismern i, ezekből tudni azt, hogy most már itt a cselekvés ideje, bizony nem kis dolog. Igen nagy önuralmat követel e tudás éB igen nagy gyakol'latot az előállott veszélyekkel szemben. A figyelés tehát a bilincselésnél való munkabeosztásnál, egyike a legnehezebb, a legtöbb higgadtságot, a legnagyobb tapasztalatot feltételező munka. Kérdem tehát, ki a hivatottabb e sohasem sablon· Bzerü dolog végzésére? A felelet bizonyára az, hogy a járőr/'ezeló'.

Most tételezzük fel azt, hogy a közbelépés nem volt Hisz' a járőrvezető is megcsalatkozhatik a jelenségekben, vagy lehetnek a támadások villlÍJDszerüek is. A bajtárs bajban van és annak legyőzetésével a járőrvezetö is. A gonosztevő és csendőr egy gombolyag, sőt esetleg a vérszemet kapott mási k (ba több egyén megbilincseléséről van szó) gonosz tevő is támad. Ily enkor igaz legénynek kell lenni a gáton, s helyén kell lenni a szívnek, hogya törvénynek érvény szereztessék. Ugyan képes lenne· e már itt eredménye sen munkálkodni a fiatalabb, tapasztalatlanabb, s cselekvés ében hevesebb bajtárs? Mert arra is kell ám vigyazni, bogy a forgatagból társunk testét ki tudjuk bogozni, s nehogy a gono sztevő helyett öt szurjuk stb. agyon, annál is inkább . mivel a fortélyos gazember a helyzetek gyors változtatásával maga is ezt akarja. És azon nem remélt esetben, ha bajtársunk a köz· biztonsági szolgálat harczmezején elesik, ki fog a rettenetes helyzettel, ba még egyáltalán lehet, cselekvésre képesen leghamarább megalkuclni ? Bizony nem a máidŐszerü.

sodosendőr. Mindez e kből az következik, bogy a bilincselésnél sokszorta fontosabb a figyelés s maga a bilincs feltevése csak alárendelt szerep. Tehát azt hiszem sokaknak véleményét bangoztatom, midőn azt mondom, hogy a figyelés sobasem bizbató a másodcsendőrre, de viszont magát a bilincs felrakasat sohase végezze a járőrvezető. Természetesen itt a szabadban bizalmi férfiak jelenléte nélkül eszközölt bilincselésről van szó, mert községben, zart h elyen, megbizható egyének jelenlétében a bilincselés semmi veszélyt sem rejt magában, azt, ha a helyzet úgy kivánja - már a figyelési fontos

ténykedésnek a mnso dcsendőr által való gyakorlása vé· gett is - végezheti a járőr veze tő is. . Ugyanilyen il'anyolveket állithatunk fel a szellldy motozás/ui! is, mely hasonló, néh a talán még nagyobh veszélyeket r~jt magában és igen sokszor csak közvetlen előzménye a bilin cselés n ek. 'l\irgyam keretében ki kell térnem még a lovas járőr által végzendő bil in cselésre is. A különleges határozványok VI. fej. 10. pontja elő ­ irja, hogy a bilincselés t a lovas j árőröknél a járőrve­ ze tő eszközli, mig 9 más od csendőr mindkét lovat fogja és a letal'tóztatottakat megragadott forgópisztolylyal féken tartja. A batározványok ilyetén való intézkedésével, hangoztatott indokaim ellenére, egyetértek. És pedig azért, mert a lovas járőrn él a megbilincse len dőre vigyázó másodcse ndő r figyeimét megosztja. Figyel a go n osz tevőre és fi gyel a gondjaira bizott lovakra, s igy a bilincselést végző csendőr inkább magára van utalva, mint a gyalog járőrnél. És ha most még ahhoz bozzá vesszük, bogy a lovak nyughatatlan vérmérsékletüknél fogva ficzánkolnak, esetleg valamitől megijedve, vagy különösen nyáron a rovarok kinzó csi· pésé től toporzékolnak, egymást megvaditva ugrálnak, akkor elég go ndot ád az azokra ügyelő csendő rn ek ezeket féken tartani, n em pedig még a gonosztevő re is fi gyelemmel lenni. Különösen ez utóbbi esetben úgyszólván telj esen magára marad a bilincselő járőrvezetö a kinek aztán a bilincselés jól végzése mellett arra is éber figyelm et kell forditani. hogy az esetleges támadást kikerülje, s ha az már megtörtént, bogy attól ügyesen meg is menekedjék. A, lovaeoknál tebát a bilincselést - csak épen a lovakra való tekintettel - n em végezheti a tapasztalatlanabb másodcsendőr, hanem mindig a járőrvezetö. Természetes, a bilincselésn ek e módja sokkalta veszélyesebb, még több higgadtságot, ügyességet, erőt és tapasztalatot követ el. Ennyit akartam a bilincselésről mondani. És végzem soraim azon óhaj om kifejezésével, bogy bárha. oly tökéletesek volnának utasitásaink, hog:v szolgálatunk mikénti végzését illetőleg ellentétes nézetek felszinre ne kel'ülbetnének, mert a "quot capita tot sensus. elve epen nincs annak hasznára!

A közrendészet és a nyomozási eljárás. Irta: Némethy Fe,.enc.

CSendőrszázados.

V. Az előző czikksorozatban rlÍJDutattunk arra, mily sokoldalu tevékenységet kell a csendől'Bégne k kifej teni, hogy a személy- és vagyonbátorságot megoltalmazza. Az ott felsoroltak még korántsem meritik ki a prll!ventiv szolgálat egész anyagát, mely sokoldaluságánál fogva alig foglalható rendszerbe.

1907. julius 21.

0SEND ŐRSÉGI LAPOlt

A csendőrlegénység az államra, a tú,rsadalom ra s . annak egyes tagjaira hárulható veszély eket és károk at csakis akként birja megakadályozni, h a egyrészt a por. tyázó szolgálatot a tökély legnagyobb fok ára emeli, mely azt j elent i, h ogy az ember· és állatanyag rend. szeres kim élete mell ett, az mégis a szolgálat érdekeinek megfele]'ő en kihasználtassék j másrészt, h a megfigyelésainél éles érzéke van mindazt észrevenni, még pedig kellő idő b en , m i ből az élet· és a vagyonbiztonságra kár vagy veszély származh atik. A portyázó szolgálat figyelmet követel és testi fár adalmak mellett az észbeli képességeket is foglalkoztatj a. Sohasem szabad a s:?iolgálatot gépiesen végezni és a j ó Istenre vagy a sorsra bizni a fejleményeket. A gondviselés szerepét a cse ndő rn ek liell játszani, neki kell sokszor mások h elyet t go ndolkozn i és cselekedni, a lépten. nyomon elő álló nehézsége kk el megküz· deni és a t örvényes intézkedésskn ek h elyes iránybani működé s által érvényt szerez ni s ezaItal az elérni szándékolt czélt a maga műk ö d ésével is előmozdítani. Az ily irányu h elyes és czélt udatos működés h álás ugyan , (le egész embert követel és még se jár azzal az elismer éssel és haszonnal, mely más közpályán mu· tatkozik. Ha tehát az ambitio és a szolgálat iránti érdeklődés h iányzik. akkor a szolgálati eredmények is varatni fog· nak magukra. A csen dőrség tevékenységén ek oda kell irányulnia, h ogy közbiztonsági zavarok egyáltalán elő ne forduljanak. MinGI kevesebb dolga akad a csend őrnek, annál jQbban van az örskörlet felügyelve, feltéve" hogy a köz· biztonság féltételei és tényezőí: vagyis az emberek jelleme, szokásai, indulatai, törvénytisztelete egyformák. Ha minden igyekezet daczára b ü n tetendő cselekmény követtetett el, úgy előtérbe nyomul a nyomozás. A nyomozás: va laminek tények és események általi kikutatását czélzó cse lekmény vagy cselekvéssorozat. Nyomo zá~t bárki s bármely állami, vagy magán szervezet foganatosíthat s lényegében egy nyomozás sem külön bözik a többitől, mert bárki vagy bármely szerve· zet is képesitve van, vagy lehet arra s bál'melyiknek módj áiJan állhat valakit kipuhatolni, bármit is nyomozni, a különbség csak a hivatalos jelleg, a rendelkezésfe álló j og és hatalom, eszközök és egyéb nem lényeges dolgokban rejlik. .. Előbbi időben a legtöbb esetben a polgár onmaga őrködött a saját becses személye és vagyona felett, melynek védelmében sokszor életével fizette meg e legszentebb joga gyakorlását. '. A pásztor, ha marh ája elveszett, nem Igen fOIdult a LaMságboz segélyért, hanem nyaká~a. akasz,tva s~ere. dÍlsát, után a indult és kifejlett rendől'l érzeke, kIvál6 figyelő képessége ren desen megmutatta nek! a helyes utat és irányt. . városban vannak: hlagánszervezetek mínden n agy

339

fől eg Amerik ában burján zanak és ezeket sokszor az állami rendőrség is felh asználja. A nyomozás czelja : személy, t árgy, cselekmény, mulasztás vagy esemény kideritése. Általánosságban azt a kérdést kell megoldani, ki mit hogyan tett és hogy mi mely okok 'közrehatása követ, keztében történt. R a- a ezél pusztán valamely személy vagy tárgy megkeritése, akkor a feladat megtudni : ki vagy mi hol van? A nyomozás azon tényekn ek és eredményeknek ki· nyomoz!Í.sa, melyek valószinüleg a nyomozandó cselek. ményuyel összefüggnek. Ezen adatok segélyével a cselekmény mikénti elkövet ése kikombin álbató az esemény Bzál a i ö~szefüzhetők és az okozati össze fü ggés kimutatható. A nyomozás eredm ényes, ha a dol og lényege kiderit· t etett, különben m e d dő. A nyomozás adatgyüjtésen alapszik. Véletl enség, a véletlen szerencse által kideritett ese· mény, személy vagy tárgy megkerítése, a nyomozó közegnek nem tudható be érdeméül. A tudományos nyo· mozas okszerüségen alallszik és mi ndig szakértelmet tételez fel. A nyomozási adatok kö7,ül azok. melyekről ezen minőségük nemcsak valószinü, hanem tényleg bebizonyosodik is, nyomoknak neveztetnek, mert épúgy mint a láb nyomai bizonyos irányban a végpouthoz vezetnek, azonképen a nyomok is egymásba füződve, idősOlTendblln a nyomozandó cselekményt felderitik és a végczélt, a tettes személyét megmutatják. arra rávezetnek. A nyomozás adatai mindenkor vagy a dolgok közvetlen megfigyelése vagy egyesek előadása utján, illetve kombinálás, következtetés által szerezhetők. A biróság adatait vallomásokból nyeri, a csendőrség megfigyelésekből és tanuvallomásokb61 vegyesen. A megfigyelés általi nyomozás a tényeknek és ese· ményeknek beható megvizsgálásában áll oly irányban, vajjon. azok között van e olyan, mely a nyomozancló cselekménynyel vonatkozásban, összefüggésben áll és adatként felbasználható. Ily megfigyelések az ujsághirek, a közbeszéd, a nép hangulata stb. Az egyeseknek kikérdezesén alapuló nyomozás abban áll, hogy a tanuvallomások közt akad-e olyan, a mi világosságot derit a cselekményre es nyomozási adatként szolgálhat. A megfigyelési nyomozásban a siker sulya a nyomozó közeget illeti, fl másiknál az előadó személyt. Amannál a nyomozó Ilözegek leleményességéuek kifejtésére tág tér nyílik, mig ennél a kikércIezett személyek jóakara· tától, megbizhatóságától és intelligentiáját61 függ a siker. A kikérdezendö személyeknek a nyomozandó cselek· ményhez való viszonya adja meg a móclját annak, miként kell a kikérdezése ket foganatositani.

,,;3;,;4,;, 0 ======_=~_____~

_

CSENDŐRSÉG! LAPOK

1907_ julius 21--~ = ~::::::=-

::=

szándékkal, hogy volt gazdáját: egy gazdag urnőt meg· A panaszosok, feljelentők vallomásai általában véve lopjon. Tényleg sikerült alkonyatkor a házba észrevét· hitelt érdemelnek, mert ellenesetben a panasz és felje- lenül belopóznia, hol két napig a padláson elrejtőzve lentés folytán nem is lehetne helye a nyomozLÍsnak. tartózkodott és a magával hozott élelmiszerekkel táplálFel kell tételeznünk, hogyapanaszban vagy feljelenkozott. A harmadik nap ugyancsak senki által nem tésben elöadottak igazak, azonban azoknak még sem láttatva a nő hálószobájába osont és ott tartózkodott, szabad feltétlenül hitelt adni, mert gyakran megtörmig csak zajt nem hallott, mire az ágy alá bujt. Éjfélténik, hogy a panasz, a feljelentés tulozza a történteket, kor onnét kimászva, a felébredt nőtől pénzt kö vetelt s csak azért, hogy a csendörséget nagyobb tevékenységre midőn az kiabált, késszurásokkal kivégezte, aztán pedig ösztökélj e. pénzt és ékszereket elrabolva, éjfélkor a csak zártolóval Ha a tényállás elferditve adatik elő, az mlÍr káros a elcsukott ház ajtaját kinyitva, kereket oldott. nyomozásra, mert tévutra vezeti a nyomozó közeget Az egész idő alatt senki sem látta a gonosztevőt, ki p. o. ha az kit megloptak azt állitj a, hogy megveres munkája után visszament a padlásra, ott a saját rabolták. vizelletében megmosta véres kezeit, de a kést, melylyel Előfordul az is, hogy a panaszos olyat is állit, mi nem igaz és teszi azt azért, h01P' az általa elkövetett cse' a gyilkosságot végrehajtotta, a szobában hagyta, az aszlekmény gyanuját magáról elháritsa p!. ha az ki sik- talkendöveI együtt, melyből sapkát csinált magának. A rendőrség emberei Lebrunt fogták el, ki komornyika kasztott, lopást szinJel, ki gyuj to gat, hogy a gyilkosés bizalmasa volt a meggyilkoltnak. ságot ezzel palástolja. A feltevés az volt, hogy csak házbeli ereszthette be Ha a nyomozás adatai azt mutatják, hogya panasz valótlan, akkor arra is ki kell terjeszkedni, vajjon nin~ az ismeretlen gyilkost és miután a gyászéjjelen agyann· csen-e panaszosnak része valamely elkövetett büncs6- sitott virrasztott a kapunál, melynek kulcsai nála voltak, neki tudomásának kellett lenni a tettesről, vagy maga lekményben? Minél jobban van valaki érdekelve valamely bün- volt az. A mint ez később kiderült, Lebrun tényleg a cselekmény által, annál kevésbbé adható feltétlen hitel kapunál virrasztott, de aludt és ezt a pillanatot hasz· nálta fel a gyilkos a menekülésre. vallomás ának. Hasztalan volt minden védekezése. A biróság eleAz összegyüjtött és kideritett adatokat ezen vallomásokkal össze kell hasonlitani és a valótlanságok hamar gendőnek találta azon körülményt, hogy Lebrunnak az urnője hálószobájába vezető ajtó kulcsa birtokában ki fognak tünni. Az ellentmondásokat meg kell állapitani és ezek volt és hogy a gyilkosság éjjelén a kapunál tal·tózkodott. Beismerő vallomásra birá sa czélj ából a szegény embert segélyévelodahatni, hogy a gyanusitott önbeismerésre annyira kinozták, hogy ennek következtében meghalt, birassék. Ha ellentmondó vallomásokku,l áJlllnk szemben, akkor anélkül, hogy a terhére l'ótt cselekményt beismerte a feladat az, hogy megállapittassék, melyik az igazi, volna. Ártatlansága, mint ezt fentiekben elmondtuk, csak hogy a hamis vallomások alapján bizonyos arányban halála utfÍ,n derült ki. - A nyomozó hatóságok és közegek felületessége mellett meginditott nyomozás abbanhagyassék. A büntettestől sohasem szabad várni vagy pláne kö- a tanllvallomásoknak is' nag)' szerep jutott az árta.tla.n vetelni azt, hogy bünösségére nézve önmaga szolgál- Lebrun elitélésénél, mert mint ez utólagosan kiderült, tasson adatokat a csendőrnek és ezzel fegyvert önmaga ép azok terelték tanllvallomásaikkal s gyanut Lebrunra, ellen. Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a kiknek része volt a büntényben. Ez csak egy eset a sok közül! a törvény őreinek feladata a tettes, a gyanusitott sege· Hány száz és száz fordult elő a multban és a jelendelme nélkül is annyi bizonyitó adatot termelni, mely az illető elitélhetéséhez elegendő. ben, a midőn a valódi bünös helyett ártatlan ember Ezen magasabb erkölcsi szempontból tilos az erősza­ szenvedett .és ép azért nem lehet eléggé ajánlani az kos eszközök alkalmazása és kell érvényesülni azon óvatosságot, nem lehet eléggé hangsulyozni, hogy a elvnek, hogy inkább szabaduljon akárhány bünös a jól csendőr látszólagos körülmények által. ha még oly sulyomegérdemelt büntetéstől, minIhogy csak egy is ártat- sak is azok, ne engedje magát félrevezettetni, higgadtan lanul szenvedjen b.örtönt, .meghurczoltatást, t esti vagy birálj on el mindent, amivol csa,k találkozik_ erkölcsi halált. Különösen áll ez a tanuvallomásokra nézve! Az elmult idők bünkronikái akárhány esetet mutatnak, Ezek a szerint veen dők figyelembe, a mint az illetők midőn ahatóságoknak és rendőri közegeknek a tnlbuzgókifogásolható vagy nem kifogásolható egyének, vagyis sága és elfogultsága ártatlanokat kevert bajba és sajnos olyanok, kik a gyanusitottal rokoni vagy baráti, vagy az ily esetek ismétlődnek, ha nem is oly nagy sZlÍmban, elle nséges viszonyban állanak, vagy pedig kik teljesen mint azelőtt, de azért még mindig eleggé gyakoriak. érdektelenek. Megható példája s bírósági tévedésnek Lebrun Jakab De még az érdektelen tanu vallomások is sokszor esete, mely 1689·ben játszódott le Párisban. kétesek, minek bizonyitására felhozom a következő Irt évben egy Berry neru egyén jött Párisba, azon ' példát:

1907. julius 21.

.CSENDÖRSÉGI LAPOK

Állami ménosbi rtol\ok és

fl

göuöllöi korona-uradalom.

A mezőgazdasági muzeumuól.

341

CSENDŐRSÉGI LAPOK

lH2

~=---=---~=~=,,----=~==-'-=-=-=--

Raleigb bires ango l törté net iró - bö rtönében egy tört éneti muukán dolgozott, m időn ablaka alatt nagy zajt ballott. A mint lünézett, látta, hogy két férfi verekszik és az egyik, ki rubája után itélve - tisztnek látszott, kapott ütésre eJl enfelét kardjával átdöfte, de ez nem esett el addig, mig a másikat botjavaI leütö tte. Az őrség az eszméletlenül a földön h e verő tisz tet el· vitte, ugyaoaltkor a fe lszaporodott tőmpgböl néhány ember a megöltet elszáJlitotta. Másnap Haleigh egy őt meglátogató b anít~ án ak el mesélte a történteket, de mily nagy volt a meglepetése, m i dőn hallotta, hogya kit Ő tisztnek nézett, egy idegen követnek volt a szolgája, ki e l őször ütött és bogy nem ez huzott kardot, hanem a másik, ki átdöfte, m ielő tt ideje lett volna a kardot megragadni : bogy a nézők közül iitötte le botjával egy férfi a gyilkost os bogy nébány idegen szállitotta el a hullát. Raleigb erre meg· jegyezte, hogy a gyilkos személyében tévedbetett ugyan, de nem a mellékkörülm ényekben és rlÍm utatott egy kő re, melyen a gyilkos ült. Ön téved, felelte a látogatója, mert a kövön én ültem s a homlokomon l évő könnyü sebet akkor kaptam, mi d ő n a gyilkos k ezeib ő l a fegyvert kicsavarták. Abires történeti ró erre kifakatlt, mondván : Mily valótlanságot kell műve i mnek tartalmazni, ha még egy oly jelenetet Sém tudok igazsághüen felfogni, amely szemeim előtt játszódott Je és ennel, a batása alat t égette el történelmi munk ájának er tékes kéziratát. Ez a kis történetke is gondol kodásra kell hogy kész· tessen bennünket, mennyi valótlanság foglaltatik abban, mit a tanuk nekünk elmondanak, igen szokszor jóbiszemül e~ olyannyira jóhiszemüleg. bogy nyugodt lelkiismerettel esküt is tesznek rá.

ÉRDEKES NYOMOZÁSOK Gyilkossá.g vagy iingyillwss;'tg? Közli:

L őri l1 Cz

.Iános ÖrSV8zetö .

Az 1~l 04. évi októ ber hó 6·dikán hólyeztettem át az orosbázi örsre és csakhamar bozzáláttam ör skörletem leportyázásáboz, bogy belyi és személyi ismereteket szerezzek. Vagy tiz nappal örsöm át vétele után ellenőrző szolgálatban Pusztaföld vár községbe él'!teztem, hol szin tén alaposan tájékozódtam a közbiz tonsági viszonyokról, felkérve a községi re ndőrközegek et, hogy nekem minden, akár mostanában, akár pedig régebben el ő­ fordult közbiztonsági esetet részletesen elmondj anak. A rendőrök erre azzal válaszoltak, hogy a községben évek óta nem fordult elő emlitésre méltó közbiztonsági zavar. A további beszélgetés folyamán aztán az egyik re nd ő r elheszélte, bogy 'l'agy két évvel azel őtt egy ottani 1'ótb GyÖl'gy nevü jómódu parasztgazda követett el öngyilkosságo t, a mi ről kezdetben a községben minden-

==- =-

féle mende monnák keringte1, ; de mi otan a, bivatalos vizsgálatmti az öngyilkosság kétségtelenül meg lett állapitva, csakhamar napirendre t értek a dolog fölött. Elmondta a l'endől' még azt is, hogy Tótb György az utóbbi években iszákosságra adta magát és nagyban pazarolta a vagyonat. E miatt családjával is meghasonlott é.s nej étől különválva élt. Ennek alapján kezdetb en azt rebesgették, hogy az asszony tétette el láb alól a fé Jj et, hogy ily módon a pusztulásnak induló va.gyont megmentse. Mint minden hasonló ese tről, erröl is jegyzetet készitettem magamnak azon elbatározással, hogy alkalom adtán az esetre vonatkozólag magamnak t iszta képet alkotni igyekszem. A k öz s égb ől eltávozva a határban levő Temmer-féle maj orba mentem, hol a járőrt ellenől' iz v e , azt tovább inditottam, magam pedig betértem a tanyár a, hogy a gazdával megismerkec1jem. A lakásba lépve ott több környékbeli tanyai lakost találtam egyb.;gyül ve, kik beszélgetéssel töltö tték az időt. Miután bemutatkoztam, én is belevegyültem a tá,rsalgásba, miközben mindenféle téma keriil t szőnyegre. Miután az emberekkel alaposabban megismerkedtem és barátságos közeledésemmel bizalm ukat is sikerűlt megnyern em, egy ügyes fordulattal a beszélgetést a Tóth György öngyilkosságára irányitottam, melynek folyamán l átszólag m inden szándékosság és külön czélzat nélkül ezt a megj egyzést tettem: - Lám, ez a szegény Tóth György bácsi, mint hallom, szintén öngyilk osságot követett el, pedig azt mondják, igen jóravaló ember volt és szükséget nem szenvedett. Alig ej tem ki ezen szavakat, az egyik jelenlevő, mintegy önkéntelenül azt mondta: - Dehogy lőtte az meg magat, uram! Más keze müve volt ez az embel·halál. Én azonnal felism erve ezen kijelentés fontosságát, hogy esetlt>g még többet is megtudjak és e mellett érdekeltségem látszatát is eloszlassam, hirtelen arra határoztam el magamat, bogy ellenvélemény koezktíztatásával fogom ezen kettős ezél elérését megkisérleni. Miért is a meglepő nyilatkozatra igy válaszoltam : . - Mende-monda az egész, a minek semmi alapja sincsen. Hiszen az urvosi vizsgálat is kétségtelenül megállapította az öngyilkosságot. - De bizony nem ugy van az, - erősitette most már határozottan a gazda, mert TOl'c1a Molnár István lőtte agyon Tóth Gergelyt. még pedig azon okból, mivel el akarta venn i Tóth leányát és attól félt, hogy Tóth egész vagyonát elprédálj a. Ezen kijelentés után az esetről nagy disputa keletkezett, melynek fol yaman egy másik jel enl e vő is határozo t~an állitotta, bogy Torda lőtte agyon Tóthot. En még egy darabi g elbeszélgettem, azután barátságosan elbucsuztam és kifelé indultam, miközben az engem ki sér ő házigazdáMl a fentebbi nyilatkozatot tevő

1907. julius 21.

CSENDÖRSÉGI .LAPOK 343

34:4:

===-=

CSENDŐRSÉG! LAPOK

--=

1907. julius 21.

-====--=--~=

két ember nevét és lakását megtudakolva, magamnak feljegyc~tem, és miután már közben beesteledett, bevonultam az örsre. Az eset természetesen élénken foglalkoztatott és lekötötte mInden gondolatomat, ugy hogy alig várva a reg· gelt. gyorsan felszereltem és elindultam, lJogy a kezembe a.kadt fonalat kibogozni megkiséreljem. Felkerestem el őbb az egyik embert, ki a meggyilkolt tanyájával szemben lakott, és épen egyedül találván odahaza, felszólitottam, hogy azt, II mit a Tóth-esetre vonatkozólag tud, mondja el nekem teljes őszi nteséggel. Emberem himezett, hámozott és mindenféle ldbuvókat keresett, sőt lassanként az előbbi estén mondot· takra sem akart visszaemlékezni. Csak miután ismétel· ten biztositottam, hogy nevét minden körülmények között titokban fogom tartani és az esel bő l kifolyólag semmiféle kellemetlensége nem lesz, gondolta meg a dolgot és a következőket beszélte el. Az 1902. év április hó 18·án este 9 10 óra közö tt az udvaron levő kutyám ugatása riasztott fel els ő álmomból, mire azonnal papucsot és subát véve mltgamra, kisiettem az udvarra, hogy a kutya nyugtalan· ságának okáról meggyőződést szerezzek. Az udvarra kiérve, midőn 8zéttekintettem, a szomszédos Tóth abla· kából hirtelen felvillanó lángot láttam meg, a mi aztán még kétszer ismétlődött. olyanformán, mintha a lakás· ban valaki gyufát gyujtott volna. Miután ez nekem feltünt. ngyelni kezdtem és vagy tiz percz elteltével lövés zaj ához hasonló roppanás hallatszott ki a lakás· bóL Majd pedig ujabb t iz percz elteltével a házból egy ember alakja tünt elő, ki óvatosan körültekintve, gyors léptekkel a kőz~li Molnár· fé le tanya felé haladt és a tanyaházban csakhamar el is tünt.. Másnap aztán hallottam, hogy Tóthot agyonlő ve talállák lakásán és igy, ismervén a viszouyokat, mindjárt tisztában voltam vele, hogy a szomszédomat Molnár lőtte agyon. A másik embert is felkerestem, az némi kapuczitálás után elmondta, hogy azért állithatja olyan határozottan Molnár oűnösségét. mivel az előtte pár nappal agyil· Iwsság megtöl·ténte előlt azt a kijelentést tette Tóthra vonatkozólag, hogy a vén iszákos nem fogja már soká pazarol ni a vagyont, mert napjai meg vallnak szám. lálva. Hogy az ügyben teljes tájélwzást nyerhessek, a nyomozás további folytatása előtt a helyszinét is megszem· léItem és itt a meggyilkolt özvegyét és leányát is kikér. deztem. Tóthné, a ki, legalább a mint szavaiból kive· hettem, már sejtett valamit a nyomozás meginditásár61, azzal fogadott, hogy mentseI!l meg őt és leányát Molnártól, mert meg akarja őket is gyilkolni. - Hát kit gyilkolt már meg? - volt erre az első kérdésem. - Hát az ón drága jó uramat is ö gyikolta meg. Kérdésemre aztán elmondta, hogy pár nappal férjének halála után maga Molnár ismerte be előtte, hogy a férj ét ő tette el láb alól, hogy igya pusztuló vagyont

megmentse. Most pedig, miután a történtek után nem akalj a leányát hozzá adni, őt és lányát is agyonlövés· sel fenyegeti. Most már T. Molnár Istvánt kerestem fel, kit a községházánál kikérdeztem és kellő figyelmeztetés után' felszólitottam, hogy őszinte beismeréssel könnyitsen lelkiismeretén. A legény azonban, kínek arczjátéka II legnagyob b lelki tu sa nyomait mutatta, kezdetben határozottan tagadott és váltig erősitgette ártatlanságát. Csak mikor szemébe mondtam, hogy hiszen Tóth· nénak is beismerte a gyilkosság elkövetését, nagy haragra lob banva, kiese tt eddigi szerepéből és éktelen dühvel orditotta: - Mit, az a vén, máglyára való szipirtyó mer még engem vádolni, az a s átánb ő rbe bujt banya, a ki tulaj· donképen mind ennek az oka ! Engedtem a legényt, hogy kitombolja magát és csak miután Tóthnét a legpiszkosabb j elzőkkel illette, kidühöngte magát és lecsillapodott, szólitottam fel ujra, hogy most már, miután kifakadásával magl;t is önkéntelenül elárulta ma gát, adjlL elő az eset lefolyásának minden részletét. Molnár most már nem is próbálkozott többé a tagadással. hanem beismert e, hogy Tótbné felbujtására, ki neki azért egy ízben 30, másodizben pedig 20 koronát nzetett, még pedig biztatására, hogy csak ilyen módon nyerh eti el leánya kezét, ő követte el a gyilkosságot. A cselekm ényt pedig ugy hajtotta végre, hogy este belopózkodott II nyitva hagyott ajtón Tóth lakására és miután egy gyujtóval meggyőződött, hogy Tóth mélyen alszik, levette Tóthnak az ágy fölött lógó töltött fegy· verét, annak tusáját az ágy mellett levő szekrényhez támasztotta, csövé t pedig Tóth szívének irányitotta és aztán a fegyvert elsütötte. 1vIiután egy gyujtó világánál meggyőződött, hogy gonosz munkája sikerrel járt, a meggyilkolt ember kezeit ugy helyezte el, hogy egyik a ravasz mellett nyugodott, a másik pedig a cső felső részét markolta át. Ezzel I1nnak látszatát akarta kelteni, hogy öngyilkosság esete forog fenn, a mit, mint láttuk, sikerült el~mie. De ezt a látszatot megerősitette még azzal is, hogy távozása előtt a nyitott ajtót belül elzárta, azután az ablakon át távozva, egy az ablak reteszére madzagból készitett horoggal bámulatra méltó ügyességgel az ablakot sikerült becsuknia; ugy, hogy a madzag eltávolítása utáu majdnem lehetetlennek hitszott, hogy idegen ember a teljesen csukott lakásba behatolhatott volna. Molnár és Tóthné a biróságnak átadaiván, előbbi 8, utóbbi pedig 12 évi fegyházra itéltetett. A leirt nyomozásból azt It tanulságot vonhatjuk le, hogy erdeklődjünk állandóan a területiinkön történt eSBmények iránt és még olyan esetekben is, midőn a látszat a bűneset fcnforgását valószínütlenné teszi, ne térjünk egyszerüen napirendre az ügy fölött mindaddig, mig a látszat általunk beszel'zett kétségtelen bizonyiték alapján nem nyer megerősitést.

t 907. julius 21. --,;:-~ ....:::....-==::

-

CSENDŐRSÉGI LAPOK

---

- - - -

--

-

Másodszor láthat~uk ebből a nyomozásból azt is, hogy It rendesen elzárkózott parasztgazdához is bozzá lehet férni, ha tudjuk annak a módját és nem rohanunk ajtóstól a lakásba. Igyekezzünk a nép bizalmát megszerezni és ennek nehéz szolgálatunkban megbecsülhetlen hasznát vesszük!

,

KEPE INKHEZ. A

mezőgazdasági

muzeum.

Midőn Ö Felsége a koronázási jubileum alkalmával a mezőgazdasági muzeumot megnyitotta, kijelentette, hogy ilyen intézmény alig van még egy Európában. Ez a legfelsőbb nyilatkozat a leghizelgőbb, de époly igazságos kritikát foglalja magában. A mezőgazdasági muzeum nemcsak egyedül áll a maga nemében, de a legnagyobb gonddal megalkotott és egyik legtanulságosabb közintézetünk. A muzeum a városligetben a régi történelmi csarnok helyén épült és már külső diszével is imponáló benyomást tesz a szemlélől'e. A ki a fővá­ rosba jön, ne mulassza el ennek a muzeumnak a megtekintését ; nemcsak szemgyönyörködtető látványban lesz része, hanem - a mi a fő - sokat, szépet és hasznosat fog tanulni is.

HIREK. . Rabl.6gyilkosság. Moravcsik Antal nagylévárti lakost, ~:. kocslval Bécsböl jövet, hazafelé igyekezett, e hó 28-án aJJel Jakabfalva pozsonymegyei község közelében, megtámadták és miután agyonverték, 142 korona készpénzét elrabolták. A megijedt lovak, midőn a rablók szabadon bocsátották, a kocsin levő bullával hazarobogtak, hol a meggyilkolt anyósa, a véres tetemet meglátva, annyira megijedt, hogy eszméletlenül összerogyott és másnap ..déll'e meghalt. A helyszinére azonnal kivonult Bernáth István malaczkai járásparancsnok vezetése alatt egy erősebb járőr, melynek hét napi fáradságos nyomozás után sikerűlt a tetteseket három czigány személyében ~ideriteni és elfogni. A beismerésben levő tettes ek a beszerzett bünjelvényekkel együtt a pozsonyi kir. törvényszéknek adattak át. Egy híres bünpör elévülése. Hat évvel ezelőtt történt, hogy a székesfőváros IV. kerületi adópénztárának egyik fiatal tisztviselője, Kecskeméthy Győző, negyedmillió koronával, a melyet a fővárosi központi pénztárnak kellett volna átadnia, megszökött. Az európai rendőrség s az amerikai Pinkerton detektiv-testület tagjai éveken át kutatták a sikkasztót, de nem tudtak a nyomára jönni. A büntető feljelentés, a melyet a székesfőváros akkori polgármestere tett a rendőrség';lél, csakhamal' átkerült az ügyészségre, a mely az eljárás felfüggesztés ét rendelte el addig, amig Kecskeméthy kézre nem kerül. Teljes öt éven át hever~ek nyilv~n~a~·t~sban a bünpör iratai az irattárban. A buntett elevulesI batárideje elkövetkezvén, az irattá~ az ü.gyr.ől }elentést tett az ügyészségnek, a mely vls.z~nt Jlld~tv~nyt ~~r­ Jesztett a törvényszék elé, hogy elevul~s .czlmen szuntess€ meg Kecskeméthy ellen ~ tovab~l eljárást. Az ügyészségnek ez inditványa alapján a vadta~ács az "el: járánt a napokban meg is szüntette. Kecskemethy Gyozo

~._------._-

" -

-

-

--

-

____ o

_ _ _o

345 -.--,-----_._------- ----

ezekután, ba még életben van, büntetlenül hazajöhet. Egy örsvezető leveretése. Ferencz Lajos örsvezető, kitidi örsparancsnok juliud hó 0-én nyolcz órakor szolgálaton ki;ül, kard nélkül a korcsmába ment, honnan egy üveg sör elfogyasztása után hazafelé indult. Herczeg Elemér, ottani földbirtokos háza elé érve, ezáltal megtámadtatott s két fejszecsapással sulyosan megsebesittetett. A sérült örsvezető egyelőre házi ápolásba vétetett s állapotának javulásával kórházba fog szállíttatni, Herczeg az ügyészség intézkedése folytán szabadlábon hagyatott. Megtámadott pr6bacsendőr. Száva György próbacsendőrt Nagysomkuton julius lj-én délelőtt postára menet közben Szabó Juon Petri és Szabó Juon 'l'ódor dánfalusi lakosok megtámadták. Száva próbacsendőr a két támadóval szemben kardot használt és mindkettőjü­ ket sulyosan megsebesitette. Ellenszegülések. Zakály József csendőr a tolnamegyei Gyönkön julius 0-én szolgálatteljesités közben a neki ellenszegülő Barkóczi Mihály czigánynyal szemben, a szuronyát hasznáIt.á, s azt könnyen megsebesitette. Máté Feren~z cz. örsvezető pedig julius 1O-én Huszton Moskovics Abrahám szaplonczai illetőségü csavargó val szemben, annak ellenszegülése folytán a kardját használta, s azt sulyosan megsebesitette. Mindkét ellenszegülő letartóztatva a kir. ügyészségnek átadatott. A nagykárolyi rendőrség sztrájkja. Nagykárolyban a rendőrség junius 25-én béremelést követelve, s.zolgálatát beszüntette. A közbiztonsági szolgálat teljesitésére belügyminiszteri intézkedés folytán Nagykárolyba három altiszt és 17 csendőr vezényeltetett, kik a városi szol gálat teljesitését 26-án megkezdték és akadálytalanul folytatj ák.

KÜLÖNFÉLÉK. A világ legnagyobb ivü hidja. A pennszilvániai «Railroad-Company') hatalmas technikai vállalat megvalósítás án fáradozik. A javaslat terveit jóváhagyás végett már be is terjesztették a newyorki haMsághoz. Egy óriás vasuti hid építésél'ől van szó, a mely a széles EastRiveren fog keresztül nyulni és a mely befejezésekor a világ legnagyo bb ivű hidja lesz. Monumentális aczélszerkezetéhez egy óriási, vasból készült viadukt ot fognak csatolni, a melynek szintén nem lesz pálja a világon, mert ez a fölemet sínút Long Islandtól Brouttig fog hú zódni és majdnem iizenhétezer láb, tehát körülbelül három mérföldnyi hosszuságot ér el. A vasuti hid költségét, a viadukt nélkül ötven millió dollárban állapították meg. Kigy6imád6k. A new-mexikói szövetségi államügyészhez egy katholikus pap által beadott följelentés szerint Pueblaban (lndian Territorium) él egy indián törzs, amely istenként imád egy fogva tartott óriási kigyót s ennek az óriási kigyónak áldozzák föl a babonás vörösbőrüek ujszülött gyermekeiket. A följelentő katholikus papnak, mint följelentéséhen irja, már régen feltünt. hogy a különben szapora indián törzsnek nincsenek gyermekei. Utána járt a dolognak s így tudta meg, hogy az indiánok minden uj szülött gyermeküket It kigyónak dobják oda. A new-mexikói szövetségi államügyész utasította az Indián Territory hatóságát, hogy az indián törzs által fogva tartott óriási kigyót kobozza el s a szerencsétlen indiánokat, úgy a bogy tudja, világosítsa föl tettük ép oly embertelen, mint bűnös voltáról.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

316

Szerkesztői

1907. julius 21.

HIVATALOS RÉSZ

üzenetek.

N<'vtC'ICJl k,(')elo'(', t'l\ábbá a ~zoJ:.r:\I:lttal Ic:\ll('~oln­ ".lCI'I
tos kel',!t'"c!O'e a

..

"

FEJTOROR. , \I

Ül'sfelállitás. Borsod vármegye egri járásálJa kebelezett Egerfarmos községben egy őrmester és négy csendőrből álló gyalog őrs állittatott fel és szolgálati működés ét folyó hó l-én megkezdette_

KiUiinitmények felállitása. Borsod vármegye mezőcsáti járásában, Tiszakeszi községben, egy három főből álló ideiglenes csendőr­ különitmény állittatott fel s szolgálati működését mult hó 1ii-én megkezdette. A jásznagykun-szolnokmegyei Törökszentmiklós községhez tartozó Kengyel pusztán az aratási munkálatok tartamára egy négy főből álló ideiglenes csendőr különitmény állíttatott fel, mely működését folyó bó 1· én megkezdette. Bács-Bodrog vármegye hácsalmási járásában, Tataháza községben az aratási munkálatok tartamára egy négy főből álló ideiglenes csendőr különitmény álli ttatott fel, mely különitmény működését mult hú ~7 -én meg IS kezdette.

Örsök lovasitása, A kecskemétI szárnynál a kiskőrösi, Újkécskei és solti, a szolnoki szárnynál pedig a kunszentmártoni és jászárokszállási gyalog örsök lovasittattak s mint ilyenek szolgálati mtiködésüket folyó hó l-én megkezdették.

SZEMÉLYI ÜGYEK.

,

', "-.,) ,\

\" V \' V

va. \,éla a""VV a a ;).-

Okiratilag megdicsértettek : a m. kir. honvédelmi miniszter részéről: T'árw/!J Ede, VII sz. csendőrkerületbeli őrnagy, kiváló és eredményes működéseért.

q

Nyugállományba. helyeztettek: 1I1elyik az a s7-ám, melynek hétszerese 6s hetedrészc 10(l·at ad credmpnytil ? BetUrejtvény

Piros.

a

Megfejtási

határidő:

1907. évi julius hó l-ével: ÁgII Béla, m. kir. vrr. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, a megejtett felülvizsgálat alapján, mint Hokkant, mmdennemü népfelkelési szolgálatra nem alkalmas •. Választott lakhely: Budapest. &ŐC.~ Mihály, L sz. csendőrkertUetbeli járásőrmester,

1907 julios 29.

Mind fi három talány t megfejtök között egy darab Erzsébet· királynÍ< sao~toril1ml sorsjegy lesz kiBorsol va. ~

Lapunk 26. számában klizölt fejt,ijriík helyes megfejtése: , 1\.éptalú ily.- "Jele,; irók,,_ - l'er81aZ,i ily .' (~Lift' iz. I' SZlÍllwejtué/ly.' d<).1I

a megejtett felülvizsgálat alapján, mint "rokkant, népfelkelési fegyveres szolgálatra is alkalmatlnn". Választott lakhelye: Nagybaczon. Simon, III. sz. úsendőrkerületbeli Jll,l'aSőrmester, a megejtett felülvizsgálat alapján, lllint tIl'okkant, mindennemii népfölkelési szolgálatra lS nem alkalmasll_ Választott lakhelye: Mál'iaradua.

Jlátllás

:!1.

CSENDŐRSÉGI Elő1éptettek:

Házasságra léptek:

. julius l·é'el. sz. cse udőrkerületi parancsnokság által: Lajos, Jlo:;dk János. Jllh(ís~ Lajos, .Ifa/Illír 'J"allú's Péter, J(l/s::; Jakab és Vajda Árpán örs. ,ezetöl\, c::;i'Il:l'/e.~ (il'/lll's l'Tekké; továhbú: TUI/w Józ~t'f, Fábil Vilmos, nik Ist,án, &(([ma Gl'I'elldi György, /Icrecsl..el Simon, lYé", elh ~Iihály, U. Tól" Imre, FiI,Tó Aurél, {'rúlÍn Ignáez, I'inrze J1éhl, (~r('sc Imre, Nagy :\1ihály, JI. SZii fS Lajo~, Ma. gyal' Miklós, [,'rill!!" .János, Ife!letlii,~ László . .1faro-' Sándor és ]'/'lIchió Balázs, l'zimzetes örsvezetők, val". •~á[jtls ö/'sue:tl,,/;/.. é; az öt évi tényleges szolgálat befejezése után, a m. kir. \'1. sz. csennőrkerületi parancsnokság által:

Mi/lrí/!!i Ene, Hclccsél/lIi György és La/avdli József, csennőrök, esendő,'

czi IIIzc/es öl'sl 'czetókké.

Katonai szolgálati jellel elláttattak: a m. kir. L sz.

csennőrkerület

állományában :

Csiki Ferenez csendőr ez. örsvezető 1907. évi május bó 2:i·én és Szel bó József 1. ez. őrmester 1907. évi junius l7·én; a m. kir. VI. sz.

csendőrkerület

állományáball.

nlll/tal József örsvezető, 1907. julius hó S·ával a II.·od osztályu legénységi katonai szolgálati jellel elláttattak. Járőrvezetői

jelvénynyel elláttattak:

i1lo/nál' Károly, AJikics József, Gorzán Gyula. Y1. sz. és Ba/ogh András VIllo sz. csendőrkerületbeli esendőrök.

Lovaglási jutalomdi.l. l'asadi Gábor volt kec8keméti szárnybeli lovasesendőr n :~3l 703. sz. legénységi szolgálati lónak hat éven túl megszakitás nélkül történt lovaglása és szolgálatképes állapotban bemutatnRnért, a hatodik évre illetékes egy darab 10 koronna, Jakaú András szolnoki Bzárnybeli lovascsendör, a 10i Sn. sz. legénységi szolgálati lónak 19u3. é,i jan. hó 2ő. óta megszakitás nélkül történt lovaglása és szolgálatképes állapotban bemutatásáért a negyedik évre illetékes egy darab 10 koronás, Schmidt Henrik debreezeni Bzárnybeli járásőrmester, fi 32 i076. sz. szolgálati lónak hat éven túl való lovag· lása után a hatodik évre illetékes egy drb.; továbbá Re/oe Sándor ugyanezen szárnybeli örsvezető, a 45/874. az. szolgálati lónak három éven túl, s végül A"örll'élyesi András ugyanezen szárnybeli csendőr ez. örsvezető, a 26 'SSO. sz. szolgálati lónak három éven túl megszakitáa nélkül történt lovaglásáért, az első há· rom évre illetékes :3-3 dl'b. 10- 10 koronás aranyból lovaglási jutalomdijban részesittettek.

fl/eze Márton, L sz. csendőrkerülcthE'li ez. őrmester, Inc: c Borbálnval, 1!l07. juniu8 hó !j·én Csibzelltsimonban; Jiiklá.~ Mózes, YIl. sz. csenrlőrkerületbeli örsvezetií, n()tár Juliannával, 1907. junius ~O·án, Csiktaplóczán.

PÁLYÁZATOK. Egy hivatalszolgai állás az algyógyi járáshir6öágnál. Szabályszerü fizetés. Lakpénz és mhailletmény. )Iagyal' nyelv szóban és iráslmn. Kénények a Jévai tör,ény,zék elnökéhez 1!)07. é,i augusztus hó 5.ig . Egy fogházőrmesteri állás a győri törvényszéki fogháznál. Fiz~tés pótlékkal 1000 korona. Lakpénz pótlék· kal :lUú korona esetleg természetbeni lakás. Természet· beni ruházat. Magyar nyelv szóban é~ iniöban. Számo· lás. Kérvények a győri kir. ügyészségbez UI07. évi augusztus hó 6· ig. Egy irnoki állás abunapesti tönényszélmM. Fizetés pótlékkal 140U korona. Lakpénz (iOO kOl'ona. Magyar nyelv szóban és írásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Iü'rvények a budapesti törvényszék elnökébez 1907. évi augusztus hó 7-ig. Egy irnoki állás a békésl:sabai járásbil'óságnál. Fi· zetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz :lfíO kor. ~Iagyar nyelv szóban és irásban. Négy középislwlai osztály. TQlekkönyvi vizsga. Három havi előzetes plóLaszolgálat. Kérvények a gyulai törvényszék elnöktibez IHOi. évi augusztus bó II·ig. Egy írnoki állás a szatmárnemdii kir. ügyészségnél. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyar nyelv szóban és iráshan. Négy középiskolai osztály. Ké)'v~nyek a szatmárnémetii kir. ügyészségbez 1907. julius bó :!6-jg. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségnél, 700 korona fizetéssel, 130-30/) korona lakpénzzel java· dalmazott 1. szolgai állások és pedig: 1. egy hivatalszolgai, 2. két állomásmálház6i. 3. öt vonatmálház6i, 4. tiz vált6öri, 5. két lámpakezeHSi és 540 korona fizetéssel és 150- 300 korona lakpénzzel ja,adalmazott 6. nyolcz pályaőri állás. Yalámennyi állással természetbeni egyenruházat, a vonatmóJházó állássa! ezenkivül kilométerpénz jár. Feltételek: Magyar nyelv szóban és irásban. Ahiva· talszolgai állás kivételével bat havi próbaszolgálat. Ezenkivül : ad 2. a vasuti személy. es közbiztonsági szahá.lyza ismerete; ad 3. a forgalmi utasitás vonatkezelésről szóló batá· rozványainak és a jelzési és vonatvezetői utasitás ismerete;

:348

CSENDŐRSÉGI LAPOK --------- - --

ad 4. a váltóőri szolgálatra vonatkozó utasitások ismerete; ad ;j. a vasuti személy- és közbiztonsági szabályzat s a lámpakezelés ismerete; ad. 6. a pálya jókarban tartásának s apályaőri utasitásnak ismerete. IL altiszti állások és pedig; 1. három pályafelvigyáz6i, 2. husz állomásfelvigyáz6i, 3. tiz raktárfelvigyázói, 4. öt kalauzi (előbb vonatmálházói). Fizetés l040 korona. Lakpénz 150- 300 korona. 'rel'mészetbeni egyenruházat. A kalauzi állással ezenkivül kilóméterpénz j {U'. Feltételek; Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai. vagy ezzel egyenértékü iskolai végzettség. Ily vegzettség hiányában vasuti altiszti képesitő vizsga. Hat havi - az állomásfelvigyázói álláshoz pedig egy évi próbaszolgálat. Ezeken kivül; ad L megfelelő ipari képzettség (kőm üves, asztalos stb.) és pálya fel vigyázói vizsga; ad 2. távirdai, forgalmi és kereskedelmi vizsga s felhatalmazás az önálló forgalmi szolgálatra; ad 3. kereskedelmi vizsga. ad 4. vonatvezetői és kezelői-vizsga. Kérvények a m. kir. államvasutak zágrábi üzl~ltveze­ tős égé hez 1907. évi julius hó 31-ig. Egy hivatalszolgai állás a fehértemplomi törvényszéknéI. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 180 korona. Ruhailletméuy LOD korona. Magya nyelv szóban és irásban. Német, román és szerb nyelv. Kérvénye k a fehértemplomi törvényszék elnökéhez 1907. évi julius hó 29-ig, A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezető· ségnél 700 korona fizetéssel, 150- 300 korona lakpénzzel javadalmazott I. szolgai állások és pedig: 1. egy hivatalszolgai, 2. két áIlomásmálház6i, 8. egy vonatmálház6í, 4. egy váltóőri. Valamennyi állással természetbeni egyenruházat, a vonatmálházói állással ezenkivül kilométerpénz is jár. Az álIomás- és vonatmálházói, továbbá a váltóőri állások a végleges kinevezés elnyeréséig 1 korona 60 fillér napibérrel vannak javadalmazva. Feltételek; 11fagyar nyel v szóban és irásban. A hívatalszolgai állás kivételével hat havi prÓbaszoJgálat. Ezenkivül; ad :3. avasuti szeméJy- és közbiztonsági szabályzat ismerete ~ ad 3. a forgalmi utasítás vonatkezelésről szóló határozványainak és a jelzési és vonatvezetői utasitás ismerete; ad 4·. a váltóőri szolgálatra vonatkozó utasitások ismerete.

1907. julius 2!. ----

II. altiszti állások és pedig; 1. állomásfelvigyáz6 gyakornoki. Fizetés 104·0 korona. Lal[pénz 150-300 korona. Természetbeni egyenruházat. A végleges kinevezés elnyeréséig ezen állás 2 korona napibérrel van javadalmazva_ Feltételek ; Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai vagy ezzel egyenértékü iskolai végzettség. Ily végzettség hiányában vas uti altiszti képesitő vizsga_ Egy évi próbaszolgálat. Ezeken kivül; Távirdai, forgalmi és kereskedelmi vizsga s felhatalmazás az önálló forgalmi szolgálatra. Kérvények a m. kir. állam vasutak szombathelyi üzletvezetőségéhez 1907. évi augusztus hó [-ig. Egy irnoki állás a debreczeni itélőtáblánál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magya,r nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Kér· vények a debreczeni itélőtábla elnökéhez 1907. évi augusztus hó 2-ig. Egy irnoki állás az oklándi járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irás ban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a székelyudvarhelyi törvényszék elnökéhez 1907. évi augusztus hó 3- ig. Egy irnoki állás a székelyudvarhelyi törvényszéknél. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz pótlékkal 36() korona. Magyar nyelv szóban es irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a székelyudvarhelyi törvényszék elnökéhez 1907. évi augusztus hó 3·ig. Egy irnoki állás a székerykereszturi járásbiJ:óságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz pótlékkal 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a székelyudvarhelyi törvényszék elnökéhez 1907. évi augusztu!> hó 3-ig. Egy hivatalszolgai állás a nezsideri járásbiróságnáL Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 16(} kor., esetleg természetbeni lakás. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a győri törvényszék elnökéhez 1907. évi aug. hó 3-ig. Egy hivatalszolgai állás az egri járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 180> korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Kérvények az egri kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi augusztus hó 14-ig. Egy hivatalszolgai állás a krasznai járásban. Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények Szilágy vármegye alispánjához 1907. évi augusztus hó 10-ig. Egy hivatalszolgai állás a varannói adóhivatalnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 18c} korona. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Egy évi ideiglenes alkalmazas. Kérvények B Sátoraljaujhelyi pénzügyigazgatósághoz 1907. évi aug. hó lO-ig. ,