Csátalja Óvoda Óvodai Pedagógiai Programja ___________________________________________________________________________
Készítette: Csátalja Óvoda Nevelőtestülete
2013.júl. 30.
Czakó Andrásné Óvoda vezető
2
Az óvoda adatai: Hivatalos neve: Csátalja Óvoda Székhelye: Csátalja , Dózsa Gy.u.3. OM azonosító: 201941 Tel: 06 70 362 108 Az alapító és a fenntartó működtető és irányító szervének neve és székhelye: Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő testülete. 6523. Csátalja, Kossuth L. u. 2/b. Típusa:Óvoda
Törvényi háttér: -Alapító Okirat -2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről -2012.évi CXXIV,törv., a nemzeti köznevelésről szóló törv. módosításáról. -20/ 2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -229/1992(VIII.28) végrehajtásáról.
kormányrendelet
a
nemzeti
köznevelésről
szóló
törvény
-138/1992 (X.8) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. -1997.évi XXXI.tv. a gyermekek védelméről és agyámügyi igazgatásról. -255/2009 (XI.20) Korm. Rendelet az Óvodai Nev. Országos Alapprogram módosítása. -17/2013 (III.1) EMMI rendelet, a nemzetiségi óvodai nevélésének irányelve -50/ 2013,(VII.15) EMMI rendelet a nemzetiségi, oktatási , nevelési, otatási feladatokról.
3
Tartalomjegyzék:
Törvények oldalszám 1. BEVEZETŐ …………………………………………………………………….……....4. 2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL (Nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése )…… 5. 3.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP …………………………………………………….…...6. Gyermekkép ………………………………………………………………….…….6. Óvodakép……………………………………………………………………….…..6. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉP FELADATAI ………………………………………….…….9. Az egészséges életmódra nevelés (nemzetiségi nyelven is)………………………...9. Érzelmi nevelés, szocializáció (nemzetiségi nyelven is )………………….………11. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés (nemzetiségi nyelven is )………….……...12. Sajátos nevelési igényű gyermekeknek nevelése ( nemzetiségi nyelven is)…….....13. Gyermekvédelem ………………………………………………………………….14. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI …………………………….…16. Személyi feltételek ………………………………………………………………...16. Tárgyi feltételek …………………………………………………………………...17. Az óvodai élet megszervezése ………………………………………………….…18. Az óvodai élet kapcsolatai ………………………………………………………...18. 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ……………………………………………………………………...19. Játék (nemzetiségi nyelven is )…………………………….………………………20. Vers, mese(nemzetiségi nyelven is)……………….. ……………………………...23. Ének zene, énekes játék(nemzetiségi nyelven is)……………………... …………..24. Rajzolás, mintázás, kézi munka (nemzetiségi nyelven is )……………..…………..25. Mozgás (nemzetiségi nyelven is )…………………………………………..………26. Külső világ tevékeny megismerése(nemzetiségi nyelven is)…… …………………28. - hagyományos ünnepeink, rendezvényeink(nemzetiségi nyelven is)…… ..31. Munka jellegű tevékenységek(nemzetiségi nyelven is )…………………..………..32. Tanulás (nemzetiségi nyelven is )……………….………………………………….33. 7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE (nemzetiségi nyelven is). .35. 8. A NEMZETISÉGI NEVELÉSRE VONATKOZÓ FELADATAINKAT A KÖVETKEZŐ NÉMET NYELVŰ AJÁNLÁS ALAPJÁN ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE…………………………………………………………….36. 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK…………………………………………………………...42.
4
1.
BEVEZETŐ
Az óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe vévemeghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A program módosításai a 2011. évi CXC törvény- a nemzeti köznevelésről – rendeleteinek felelnek meg. A nemztiségi óvodai nevelésre vonatkozó módosítások 17/2013 (III.1.) EMMI rendeleteinek felelnek meg. A 2013-14-es nevelési évre vonatkoznak Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy - Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; - A gyermek nevelése elsősorban a család kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző- köztük az innovatív- pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vesszük: A nemzetiségi óvodai nevelés irányelveit is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is: -a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket: -amely a beilleszkedési,tanulási,magatartási nehézséggel küzdő,valamint a kiemelten tehetséges gyermekeket foglalja magába
5
2.
HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL
ÓVODA BEMUTATÁSA Csátalja: Csátalja kis település a megye déli részén, közel a szerb határhoz. Lakóinak száma:1600 fő alatt van Óvodánk 1979-ben épült a település központjában, jól megközelíthető, minden igényt kielégítő modern gyermekintézmény. Óvodánkat négy csoportra tervezték. Jelenleg 2 vegyes csoportban folyik a gyermekek gondozása, nevelése. A csoportszobák és a hozzátartozó előszobák, mosdók jól elszeparáltak, így a különböző életkorú gyermekek nem zavarják egymás napirendjét, tevékenységét. A 3. csoportszoba alkalmas a német tánc, a logopédia, és a rászoruló gyermekek fejlesztésére. A 4. csoportszobát tornaszobaként használjuk. Intézményünk közepén nagy és tágas zsibongó ad helyet a közös rendezvényeinknek, ünnepélyeinknek. Óvodánk épülete szép, környezete, nagy, füves udvara sok lehetőséget biztosít gyermekeinknek az önfeledt játékra, mozgásra. Az év bármely időszakában, az időjárástól függetlenül biztosítani tudjuk a gyermekeknek a légfürdőt, kielégíthetjük a nagyfokú mozgásigényüket. Nyáron árnyékot adó lombos fákkal, fedett homokozóval és babaházzal tudunk játszóhelyet biztosítani, télen három oldalról védett és lefedett teraszon levegőzhetnek gyermekeink. Óvodánk kellemes, nyugodt környezete, a tágas csoportszobák, és a nagy játszóteret biztosító udvar biztos alapja a kétnyelvű óvodai nevelésnek. Falunkban magyarok, németek és székelyek élnek egymás mellett. Csátalján ma kis százalékban élnek németek, ezzel magyarázható, hogy kevés az olyan gyerek, aki beszéli a német nyelvet. A németországi Schwabmüncheni székhelyű Heimatverein egyesülettel vette fel a falu - a Német Önkormányzaton keresztül, a kapcsolatot. Óvodánk nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda. –Mindkét nyelv – a magyar és a német nyelv fejlesztését szolgálja. Igyekszünk megvalósítani, hogy az óvodai nevelés alapvető kereteiben, a játékot kiemelve, spontán és tervszerű tanulással, kétnyelvű környezetben fejlődjenek a gyermekek képességei, alakuljon személyiségük. Figyelembe vettük, hogy az óvodás gyerekek egy második nyelvet ugyanolyan technikákkal, eljárásokkal sajátítsanak el, mint az anyanyelvüket, ebben a folyamatban kiindulási alap a gyerekek mozgásigénye, érdeklődése, kíváncsisága. Óvodánk környezete tükrözi a nemzetiség kultúráját – hagyományait és tárgyi emlékeit – felvettük a családokkal a kapcsolatot, a tárgyi emlékeket elhelyezzük a csoportokban, a zsibongóban. Ezzel nagy lépést tettünk a hagyományápolás, az identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. 2 évenként nemzetiségi nyílt napokat tartunk.
6 Falunk Bajától 20km-re fekszik. A város közelsége meghatározó, a fiataloknak továbbtanulási lehetőséget biztosít számos középiskolájával. A község lakossága mezőgazdaságból, állattenyésztésből él, de gyarapodik a főállású vagy mellékállású vállalkozók száma. A munkába rohanó, a mindennapi megélhetésért küzdő szülőnek kevés ideje marad a gyerekre. Sajnos nem ritka az olyan család sem, ahol munkanélküli családtag van, vagy alkalmi munkából, munkanélküli járadékból élnek. Mindezek tudatában úgy igyekszünk óvodánk külső és belső környezetét kialakítani, hogy családias légkörben, biztonságban, boldogan tölthesse minden hozzánk kerülő kisgyermek az óvodás éveit.
3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
GYERMEKKÉP -Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. -Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe maghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Célunk: Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel
7 természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Nemzetiségi óvodai nevelés céljai,feladatai - Sokoldalú képességfejlesztéssel a német nyelv megkedveltetése. - Fejlettségi szintjüknek megfelelően a német nyelv használata. - A német nemzetiség még élő szokásainak hagyományainak megismertetése, kultúrájának ápolása. -biztosítson anyanyelvi környezetet a gyerekek számára - Készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására -segítse a nemzetiségi identitástudat kialakítását és fejlesztését Nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése : 1.A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart 2.Óvodánkban az óvodapedagógusok beszélik a nemzetiség nyelvét,ismerik a hagyományokat,szokásokat és a kultúrkincs továbbörökítésére törekednek. 3.Gyermekeink mindennapi életét igyekszünk a nemzetiség nyelvén megszervezni. Törekszünk arra,hogy a gyerekek gondozásában résztvevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét(tájnyelvét). 4.Óvodánk nevelő munkáját kiegészíti a családdal(szülőkkel,nagyszülőkkel,stb) a nemzetiségi intézményekkel ,szervezetekkel való együttműködés,különösen a gyererekek nyelvi kultúrájának fejlesztése,a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. 5.Rendelkezünk a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is. 6.Az óvoda környezete tükrözi a nemzetiség kultúráját,a nemzetiség életmódját,szokásait,hagyományait és tárgyi emlékeit. ÓVODAKÉP - Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. - Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).
Az óvodai nevelésben alapelv: -a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; -a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; -az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
8 - Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről. Az érzelem biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű ( az életkornak és fejlettségnek megfelelő) tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban; migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. - Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikultúrális és interkultúrális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása.
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmódra nevelés
9 -
érzelmi nevelés és szocializáció az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása SNI- s gyerekek nevelése A nemzetiségi nevelés
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; - megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyerekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki a szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkával megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A napi háromszori étkezést biztosítjuk, ez elég változatos, a gyerekek életkorának megfelelő. Az étkezések azonos időpontban, 3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai, az ebéd és az uzsonna kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit. A gyerekek tisztasági igényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdó használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. A teremben lecserélik a gyerekek az utcai ruhákat, cipőjüket. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses, praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A gyerekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, a népi dalos játékokkal és a körjátékokkal biztosítjuk. A sétákkal szintén a gyerekek mozgásigényét igyekszünk kielégíteni. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van a hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket. (szellőzés, csend, nyugalom). Mindig egy mesével, altatódallal csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást. Lehetővé tesszük, hogy ébredés után a gyerekek a csoportban, csendben tevékenykedhessenek. Ezzel a lehetőséggel az 5-6-7 évesek élhetnek, ezzel is előkészítve őket az iskolások napirendjére.
10 Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit azonnal értesítjük. Amíg nem érkeznek meg, gondoskodunk a gyermekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a frisslevegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Télen is kimegyünk és a betonos járdán futunk, közösen szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink sokat tudjanak a környezetükről, környezettudatos szemlélettel rendelkezzenek. A környezettudatos magatartás manapság sajnos még csak a családok kisebb részét jellemzi, ezért a gyerekek ezt a fajta kultúrát még nem hozzák magukkal otthonról. Ezen a területen nekünk óvodáknak kell mintát adnunk, amely aztán a gyerekeken keresztül utat találhat a családokhoz. Óvodánkban hagyományt teremtettünk a környezet-, és természetvédelmi napok megünneplésére. A gyerekeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre, tapasztalatszerzésre építünk. Célunk, a környezetbarát szokások megalapozása, a környezettudatos magatartás kialakítása változatos programokkal, játékos tevékenységekkel. Sokféle módon igyekszünk elérni, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a természet szépsége, szeretete, megóvása iránt. A nevelőmunka tervezésében megjelennek a környezeti neveléssel, a környezeti programokkal kapcsolatos feladatok, gyermeki tevékenységek. Célunk, olyan szokások, viselkedési formák, ismeretek megalapozása, amelyek a későbbiekben meghatározzák a természethez való kötődést. A gyerekeket kiscsoportos koruktól neveljük a természet szeretetére és védelmére, arra, hogy ne okozzanak kárt a természetben, ne rongálják azt. A természetben végzett megfigyelések fejlesztik a gyerekek érzelmi világát, esztétikai érzékét. Már a kicsikkel is gyakori sétát teszünk az óvoda környékén, leveleket, különböző terméseket gyűjtünk. A gyerekek életkorának megfelelő szinten magyarázzuk el illetve tapasztalják meg a környezetünk megvédésének alapszabályait, az ember felelősségét és munkáját a tiszta természet megőrzése érdekében. A kirándulások jó alkalmat nyújtanak a természet felfedezésére, különösen ősszel, amikor az erdő gyönyörű színekben pompázik. . Az óvodánk udvarán levő sok fa és bokor nagyszerű búvóhelyet, élőhelyet ad a madaraknak. Folyamatos téli tevékenységünk a madarak etetése, védelme. November végén az udvarunkon levő fákra minden csoport felrakja a madáretetőit. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy milyen fontos a madarak etetése, itatása, de csakis télen, amikor nem jutnak táplálékhoz.
11 Az óvodánkban dolgozó felnőttek természetet szerető, védő és tisztelő szemlélete érvényesül a pedagógiai munkánkban. Az egészséges életmódra nevelés területeit úgy alakítjuk a mindennapjaikban, hogy kihasználjuk a kétnyelvűség lehetőségeit. Ezek a területek: - gondozás: testápolás, étkezés, öltözködés -mozgás -testi képességek fejlesztése ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ - Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, igény szerint lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő együtt ismerkedjen az óvodával (anyás beszoktatás); - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; a felnőtt- gyermek kapcsolatban fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermeknek biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindenhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. - A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. Minden csoportnak hagyomány, szokásrendszere van amely sajátos légkört biztosít, amely mélyíti összetartozásukat. - A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését és továbbadását a jövő számára. - A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése
12 speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Kiemelt fontosságú a nyelvi, nemzetiségi neveléssel kapcsolatban az érzelmi nevelés - A gyermekek saját érzelmeikkel tisztában legyenek, ezeket nyelvileg és mimikailag is ki tudják fejezni. - Képesek legyenek mások érzelmeit felismerni és interpretálni - Az érzelmeikről képesek legyenek beszélni - A negatív érzelmeiket és a stresszt tudják kezelni - A pozitív érzelmű gyermek hamarabb jut sikerélményhez az óvodai, majd az iskolai életben is, a nyelv elsajátítása területén is.
AZ ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára; mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről, a nemzetiségi óvodában német nyelven is. - Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
A nemzetiségi neveléssel kapcsolatos feladatok: Az óvodában dolgozók beszéde a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes és kifogástalan legyen mindkét nyelven. Beszédszínvonal emelése, melynek során a gyermekek képesek lesznek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, ez az alapja az egyéni fejlesztésnek mindkét nyelven.
13
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE Az óvoda feladatai: -
személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel, gyermekekkel érzelmi élet gazdagítása / élmények, mintakövetés, szocializáció/. az értelmi képességek területén megmutatkozó hiányosságok, eltérések kiegyenlítése pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel egyéni fejlesztés, mikrocsoportosan és makrocsoportosan előzetes diagnosztizálás, fejlettségi szint felmérése óvodába kerülés után együttműködés a szakszolgálattal / szakvélemény, kontrollvizsgálatok, szaktanácsadás az óvónő részére/ együttműködés a családdal – másság elfogadása – tanácsadás, családlátogatás
A Sajátos Nevelési Igényű gyerekekkel külső szakember / fejlesztőpedagógus / foglalkozik a szakvéleményben megadott óraszámban az óvodában. A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fejlesztéséért felelős minden csoportóvónő, akinek a csoportjában ilyen gyermek található.
- A testi fogyatékos gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat az egyénre szabott eszközök megismertetése. Az óvodában biztosítani kell az akadálymentes közlekedést. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. - Érzékszervi: A látási fogyatékos gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók, gyengén látók. Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a közös játékban való részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése. Az óvodai nevelés során mindig figyelembe kell venni a látássérült gyermekek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel a szembetegségre. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének feladata a korai gondozásra építve, a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. - Beszédfogyatékos gyermekekkel logopédus foglalkozik. A nemzetiségi neveléssel kapcsolatos feladatok: A gyermek megismerése, és individumként kezelése, A családdal való együttműködés, A nyelv megkedveltetése, Nyelvi hagyományok fejlesztése, Projektek alkalmazása, Szókincs bővítése, A gyerekek kíváncsiságát felhasználva, fejleszteni a gyerekek sokoldalú gondolkodását, A nemzetiségi irányvonalak figyelembe vétele, A gyerekek különbözőségének figyelembe vétele, tehetségek gondozása, E körbe sorolandó az aki,átlag feletti,általános vagy speciális képességek birtokában.
14 Magas fokú kreativitással rendelkezik,és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,elkötelezettség.
GYERMEKVÉDELEM "A gyermekvédelem egy adott ország azon komplex tevékenység rendszere, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítanak ki probléma megelőző és problémakezelő céllal." /Volentics Anna/ A gyermekvédelem két fő területe: A problémamegelőző, preventív gyermekvédelem: Lényege, hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse azokat az ártó környezeti tényezőket, melyek gátolhatják a gyermek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését. Intézményes problémakezelő gyermekvédelem /Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, stb./ A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek kiszűrését, nyilvántartását a mindenkori óvodai gyermekvédelmi felelős végzi. Kapcsolatot tart ezen gyermekek fejlődése érdekében a csoportóvónőkkel, figyelemmel kíséri a gyermekek differenciált fejlesztését, pedagógiai eszközök segítségével a hátrányos hatások megszüntetését. A preventív gyermekvédelemnek egyik legfontosabb "jelző intézménye" az óvoda. Az óvodában töltik a gyermekek életüknek egy jelentős részét, így fejlődésük minden hiányossága, zavara megjelenik az intézményben. Teljesítmény - zavar Viselkedés - zavar Kapcsolat - zavar A gyermek veszélyeztetettségi okai lehetnek a következők: nevelési hiányosságok, rossz lakásviszonyok, anyagi okok, megromlott családi kapcsolat, italozó szülők Az óvoda gyermekvédelmi programjának célja, feladatai: - A hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, gyermekvédelmi feladatok ellátása. - A veszélyeztető okok felderítése, pedagógiai eszközök segítségével a hátrányos hatások megelőzése. - Szükség esetén intézkedés. - A gyermek testi- lelki egészségének megóvása. - Erkölcsi védelme az intézménybe való belépéstől a kilépésig és a szünetekben. A program tartalma: Mind a gyermekek, mind a szülők irányába, különösen a nehéz helyzetben élőkkel való kapcsolatban, az elfogadó, szeretetet, bizalmat és optimizmust nyújtó, egészséges életvezetésű segítőkész pedagógusi magatartás tanúsítása.
15 Minden gyermeket érintő, megelőzési feladatok. Óvodán belüli egészségvédelem. A gyermek játékos családi életre nevelése, sokoldalú fejlesztése. Szülők bevonása a gyermekkel kapcsolatos óvodai gondokba. Családlátogatások. Szülők meghívása az ünnepi rendezvényekre, családi napok, Kirándulások szervezése. Az óvoda kapcsolatot tart a következő intézményekkel: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Bajai Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadóval, Gyermek és Ifjúsági Mentálhygénés Gondozó, Gyermekorvossal, Védőnővel Iskolával, Logopédussal. A gyermekvédelmi felelős részt vesz különböző továbbképzéseken, segíti a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkáját, közös családlátogatásokat végeznek.
5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
16
Csátaljai óvoda személyi feltételei:
Az óvoda dolgozói
Jelenleg
Felsőfokú végzettségű óvónő (ebből német nemzetiségi óvodapedagógusi szakkal rendelkező óvónő: 2) Ebből felsőfokú végzettségű, szakvizsgával rendelkező óvónő Szakképesítéssel rendelkező dajka
3
1 2
Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógus, akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, támogató, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. a két vegyes csoportban dolgozó óvónő párok (német és magyar) együttműködése emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb. Nemzetiségi óvodai nevelésben résztvevő pedagógusaink jól beszélik a nemzetiség nyelvét, ismerik a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, fontos feladatunknak érezzük a kultúrkincs továbbörökítését. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodánk nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelőkből áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Fontosnak tartjuk az önképzést, a továbbképzést, a szaktudás megújítására való törekvést. A nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A nevelőmunkát segítő dajkák stabil tagjai a testületnek. Hosszú ideje együtt dolgoznak, mindannyian elvégezték a dajkaképzőt. Társak a nevelőmunkában, megbízható, figyelmes, gyermekszerető emberek.
17
TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltéttelekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki,hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremt lehetőséget a szülők fogadására. Az óvoda tárgyi feltételei: Az óvoda 1979-ben épült, eredetileg 4 csoportszobával, előszobával, és mosdóval, és egy nagy zsibongóval. A lecsökkent gyermeklétszám következtében 2008-tól 2 vegyes csoporttal működünk. Az egyik csoportszoba tornaszobának lett átalakítva, a negyedik csoportszoba helyt ad fejlesztésre, logopédiai foglalkozásra, és táncoktatásra. A csoportokban SZMK pénzből galériát készíttettünk. Udvarunkon többségében fajátékok találhatók. Óvodánk tárgyi feszereltsége jó, biztosított a gyerekek fejlődéséhez szükséges eszköz, mid a játék, mind a képességfejlesztés területén.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE - A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A csoportok heti- és napirendjének kialakításánál figyelembe kell venni, hogy melyik csoport milyen időpontban veszi igénybe a tornaszobát. Az óvodában 12,30-tól 14,30-ig az altatás egy csoportban történik.15-től 15,30-ig uzsonnáztatás,majd hazabocsátás.
- Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal - Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program
18 alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartása idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
AZ ÓVODAI ÉLET KAPCSOLATAI: - A család: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttműködés alapelvei: arra törekszünk, hogy az együttműködés a kölcsönös bizalmon alapuló egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósuljon meg. A bizalom és segítségnyújtás jegyében tájékoztatjuk a szülőket az óvodában történtekről. A szülők kéréseit, bírálatait, javaslatait meghallgatjuk, és lehetőség szerint beépítjük nevelőmunkánkba. A szülők számára nyitott óvodát szeretnénk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy bármikor bepillantást kaphatnak az ott folyó munkába, amennyire lehet, kapcsolódjanak be a közös rendezvényeinkbe: pl. ünnepélyek, kirándulások, bálak. Vegyenek részt az első szülőértekezleten: szülőértekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon. Szeretnénk, ha a szülők mindig bizalommal fordulnának hozzánk, gyermekeikkel kapcsolatos problémáikkal. Itt az óvodában kezdődjön el egy folyamat: érdekelje a szülőt, kikkel tölti gyermeke egész napját. Megismerve a gyermek társait és azok szüleit, jobban érti gyermeke élményeit, elbeszéléseit, napi történéseit. Ezek a szülőközösségek megmaradva segíthetnék gyermekeiket át a következő nevelési színtérre, az iskolába. - Intézmények: Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (szociális intézmények) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A pedagógiai szakszolgálat intézményei: A szülő és pedagógus nevelő munkáját, a nevelés- oktatási intézmény feladatainak ellátását segítik. - Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság; - Bajai Pedagógiai Szakszolgálat: - nevelési tanácsadó, - logopédia - Iskola: Szeretnénk, ha óvodásaink iskolai beilleszkedése zavartalan lenne. A nagycsoportosok számára lehetővé tesszük, hogy megismerkedjenek az iskolai élettel. Igyekszünk vonzóvá tenni számukra a rájuk váró tanulást. Az együttműködés tartalma:
19 Feladatunknak tartjuk, hogy megismerkedjünk az iskola nevelési alapelveivel, a helyi programmal, különösen az első osztályra vonatkozó követelményekkel. Lehetővé tesszük, az iskolai nevelők számára, hogy megismerjék az óvodánkban folyó nevelőmunka folyamatát, nevelési elképzeléseinket. Ismerjék meg a tevékenységek mellett kialakított szokásokat, a szülőkkel való együttműködés formáit. Ellátogatunk gyermekeinkkel az iskolába, ízelítőt kapnak az ottani munkából. Meghívjuk a nagycsoportba a leendő első osztályos tanítókat, és a májusi szülői értekezletre is. Figyelemmel kísérjük a gyermekek iskolai beilleszkedését. - A fenntartó: A fenntartó az alapellátási kötelezettségének megfelelően, nagy fontosságot tulajdonít az óvodai nevelésnek és a szűkös gazdasági lehetőségekhez mérten maximálisan támogatja. Figyelemmel kíséri az óvodában folyó nevelőmunkát, és támogatja azt. - A nemzeti, önkormányzat: Szoros kapcsolatot tart óvodánk a helyi Német Önkormányzattal, az önkormányzat anyagilag is támogatja óvodánkat Kapcsolatot tartunk az UDPI-val - Művelődési Ház: Szoros kapcsolatot tartunk a Művelődési Házzal, rendszeresen látogatjuk a kiállításokat, rendezvényeket. bálainkat gyakran ott tartjuk.
6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI JÁTÉK A 3-6-7 éves gyermek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. A játék, nevelési programunkban azért is fontos, mert sok lehetőséget rejt a nyelvi ismeretek, alkalmazására. A játékformák: - Gyakorló játék (konstrukciós játék); - Szimbolikus és szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás; - Szabályjáték
20
Az óvodapedagógus feladatai - A játék feltételeinek biztosítása; - Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása; - A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása; - Beszédkészség fejlesztése játék közben; használva a kétnyelvűség fejlesztésének lehetőségeit is A játék feltételeinek biztosítása: A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikusszerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A gyermek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, ill. mivel szeretnek foglalatoskodni. Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. A játékhoz a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játéktevékenység folyamatát csak az étkezések, az önkiszolgáló tevékenység és a pihenés szakítja meg. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit, a csoportban és az udvaron egyaránt. Az óvodapedagógus játékbeli szerepe: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét. A tudatos jelenlét és az indirekt játékirányítás a játék feltételek megteremtésének korszerű játékpedagógiai megközelítési irányát mutatja meg számunkra. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékokat. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. A játékelképzelések megbeszélésnek inspirálása. Reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. A nyíltan megfogalmazott gyermeki kérések, kérdések mellett az üzenetek dekódolása segíti a játékelképzelések kibontakozását. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok). A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása
21
A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kialakítására. A finommozgások elemeit különféle változatokban próbálhassák ki, gyakorolhassák, még biztosabban bánjanak az összerakható, szétszedhető játékokkal és saját magukkal. Eközben fejlődnek érzékszervei: gyakorolják a látást, hallást, tapintást; mozgásuk összerendezetté válik. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus és szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően bekapcsolódunk és segítjük a „mintha” helyzetek alakulását. A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Figyelünk a játék törvényszerűségeire, amelyek más szabályokat is állítanak, a gyermek problémák elé kerül. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükség. Éppen ezért kialakítjuk azt az igényt, hogy alkalomszerűen a gyerekek maguk is készítsenek a játékhoz szükséges eszközöket. Olyan anyagokat biztosítunk ehhez a tevékenységhez, amelyekből egyszerűen, könnyedén barkácsolhatnak kiegészítő kellékeket és a dramatizáláshoz szükséges eszközöket. Lehetőséget adunk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi alkotások eljátszására. Többszöri ismétléssel megismertetjük a mese hőseinek tetteit, hangját, mozdulatait. Alkalmat adunk, hogy a gyerekek saját elgondolásuk alapján játszik el az önként kiválasztott darabot. Érdeklődést felkeltő bábjátékokkal kedvet ébresztünk a gyerekekben a bábozáshoz. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a látottakat ők maguk is eljátszhassák, de alkalmat adunk a kedvenc bábok mozgatásának gyakorlására is, ahol maga a mozgás jelent vizuális élményt a gyerekeknek. A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismertetését, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő, amelynek szabályai könnyedén érthetőek és teljesíthetők. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényt és fejlesszék az érzelmi képességet. A gyerekeket az alkotás öröme ösztönzi a konstruálásra. A valamit létrehozni igénye a kreativitás mellett az értelmi és társas képességeket. Éppen ezért elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő-elemeket, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani és sikerélményhez jutni. Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellet, kapjon nagyobb szerepet a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetősége. (pl.: szánózás a babákkal) Játék eszközök biztosítása: A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt.
22 Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén: Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés. Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról A nemzetiségi nevelés feladatai: Dramatizálással, bábozással erősítjük a pozitív magatartásformát, kifejezőkészséget mindkét nyelven, a nemzetiség nyelvén a folyamatos beszédet.
a
Barkácsolás: minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előzzön meg, melynek kellékei a nemzetiségre jellemző anyagokat is tartalmaznak. A célok meghatározása - Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével. - Célunk a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. - Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával
VERS, MESE A tevékenység célja, feladataink: A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A mese a gyermek érzelmi értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője.
23 A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és / vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikusábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a múlti és interkultúrális nevelés megvalósítása. Mese, vers nemzetiségi nyelven Ezen a területen nagy lehetőség nyílik a német nyelv fejlesztésére. A német versek, mondókák ritmusosak, játékosak, fejlesztik a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét. Lehetőség nyílik a nap bármely szakában gyakorlásukra, a nyelvi ritmusos játékokra. A versek, mondókák mondogatásnál nem a jelentés a legfontosabb, hanem a nyelvi játék, a ritmus, amely a későbbiekben nagymértékben hozzájárul a nyelvi kifejezőkészség fejlesztéséhez,merítünk az anyanemzet kultúrájából. Legkedvesebbek az ujj-játékok, a lovagoltatók, a kiszámolók stb. Lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek a tájnyelvvel is ismerkedjenek, meghívjuk községünk tájnyelven beszélő,hagyományokat ismerő idős embereit. A népi mondókák, versek ritmusa, játéka nagyon kedves. A német mesék is jó lehetőséget nyújtanak a gyerekek nyelvi fejlesztésére. A szemléletes előadásmód, az ismétlés, a dramatizálás, a bábozás minden gyermeknek nagy élmény. A szép képeskönyvek fontosak és kedvesek a gyermekeknek. Az anyanyelvi nevelés feladatai: Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/ megértés/ reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése).
ÉNEK ZENE, ÉNEKES JÁTÉK Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. 3-4 éves korban főleg ölbeli játékokat ismertetünk meg a gyerekekkel, amelyeket a felnőttekkel játszanak. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakulásának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj- és a lovagoltató játék. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A 4-5 éves gyermekek zenei
24 ismereteit mondókákkal és énekes játékokkal bővítjük, megismertetjük őket a szerepcserére épülő játékokkal. Az 5-6-7 éves gyerekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az óvodai ének- zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő felhasználható hagyomány. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Zenei anyagunkban felhasználjuk más népek anyagát is. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az anyanyelvi nevelés feladatai: Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmas a szó- kincs bővítésére. Nemzetiségi nevelés feladatai: Az óvodai életben a játék mellett fontos szerepet tölt be az ének-zene, mely hangsúlyozottan szolgálja a nemzetiségi nevelés feladatait, mert: „énekelni minden nyelven jó”. Nevelő munkánk során ezt szem előtt tartva a nemzetiségi nevelésben jó „eszközként” használható az ének-zene. Három év alatt a gyermekek fokozatosan ismerkedjenek meg a dalokkal, mondókákkal, játékokkal – magyar és német nyelvűekkel egyaránt. -
tájnyelven is ismerkedjenek meg dalokkal, mondókákkal
a választott dalanyag hangterjedelme feleljen meg a gyermekek intonációs képességeinek ismertessük meg a nemzetiségi zenéink jellemzőivel (eltérő hangterjedelem, dallamvonal a magyar dalokhoz képest) a magyarul megismert zenei feladatokkal kapcsolatos egyszerű fogalmakat fokozatosan használjuk németül is (gyors-lassú, halk-hangos stb.) hangszínfelismerés, egyenletes lüktetés, ritmusérzék fejlesztése. A dalok és mondókák mellett a zenei nevelés keretében megismertetjük gyermekeinket a magyar és a nemzetiség táncával, népzenéjével, népviseletével, ezzel ápoljuk hagyományainkat. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik az óvodás gyermek mindennapi életének, s ennek segítségével jelentősen fejlesztjük a gyermekek szókincsét, magyar és német nyelven egyaránt.
25
RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Az ábrázolás fajtái: rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka Az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés mind fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység- s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. A gyermek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, az eszközök használatával. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés. Mindezek megvalósításához jó keretet ad éves tervünk, mely alapján dolgozunk. Ebben az évszakokra építve valósulhatnak meg a gyerekek önálló vizuális tevékenységei. Emellett a gyerekben bontakozzon ki alkotókedve és teljes önállósága. Az óvónő háttérből bátorítsa, dicsérje a gyereket. Vegyes csoportjainkban kisebbeknek: aktív segítségnyújtással (ha igényli), nagyobbaknak szóbeli ösztönzéssel segítsük önálló alkotótevékenységét. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az anyanyelvi nevelés feladatai: A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése, magyar és német nyelven is. A nemzetiségi nevelés feladatai: A vizuális cselekvés nagyon fontos kifejezőképessége az óvodás gyermekeknek – a valóság saját képeik szerinti ábrázolásában. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésnek. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
26 Ehhez a motiválás két nyelven történik, segítve ezzel a nemzetiségi nyelv elsajátításának lehetőségeit.
MOZGÁS A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. Az általános testi képességek fejlődése mellett jelentősen hat az értelmi és szociális képességek alakulására. Az óvodás gyermekek mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását mindig a gyermekek életkorához, általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük meg. Ügyelünk a mozgás megfelelő nehézségű összeállítására, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek, egyéni szükségleteinek megfelelő gyakorlatot, de ugyanakkor arra is vigyázunk, hogy képességeiknek teljes bevetését is igényelje, mert így fogják kedvvel végezni, így növeli önbizalmukat. Kialakult gyakorlatunkban: a gyermekek szabad mozgása, játéka és irányított mozgásos tevékenysége során végzünk kiemelt mozgásfejlesztést. A 3-4 évesek szabad játékában, mozgásában és irányított mozgásos tevékenységében a természetes nagymozgások fejlődésének segítése előtérben áll. A csoportszobában, a szabadban egyaránt: a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, a mozgásteret és eszközöket ehhez alakítjuk. Az irányított mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, a társra figyelés képességét. Fontos, hogy az egyforma lépésekkel való járást, futást és a menetirány betartását begyakorolják. Ezután jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kézi szerek, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb tárgyak. Járás, futás közben történő ki- és megkerülését, ki- és belépést, fel- és lelépést próbálgatják a gyerekek. Különösen a törzsizomzatot erősítő - csúszással, kúszással, mászással összefüggő gyakorlatokra nagy hangsúlyt fektetünk. A talajon történő gyakorlás után létra fokain, rézsútos szeren, szerek alatt átbújva gyakoroltatjuk a gyermekekkel. Megismertetjük őket egyszerű ugrásokkal, ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákkal: szökdelések, fel és lelépések, támaszugrások a talajon. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással próbálkozhatnak. A kézi szerek közül a labdával, babzsákkal, szalaggal, karikával való gyakorlatok mindig játékot jelentenek. Sokoldalúan használjuk ezeket, mert jól fejleszti a gyermek reakcióképességét. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk a gerinc deformitás megelőzése érdekében. Az első év játékanyaga jórészt a futójátékok, egyszerű fogójátékok begyakorlásából áll, míg megszokják a mozgásteret egymás kikerülését és a társakkal való mozgást. Ebben a korban még fontos a lemásolás lehetősége, a mintakövetés, ezért a gyakorlatokat, játékokat egy időben mondjuk, mutatjuk, együtt mozgunk a gyerekekkel, így egy időben látják, hallják, tapasztalják a végzett mozgást. A 4-5 éves gyermekek többségének mozgása egyre koordináltabbá, járásuk, futásuk egyre biztosabbá válik. A nagymozgások fejlesztését bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az
27 egyensúlyérzék fejlesztésére a szem, - kéz, - láb összehangolt működését segítő játékra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék során megismertetett labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok a barkácsoló tevékenységek az udvaron rendelkezésünkre álló mozgásfejlesztő eszközök is az egyensúlyozás a szem - kéz - láb koordináció fejlődését segítik. Az irányított tevékenységek során a járás, futás közben alkalmazott - tempóhoz való igazodás az oldalt és hátrafelé járás, párokban járás - különböző nehézségű játékos gyakorlatok, nagyobb feladatot jelentenek a gyerekeknek. Az akadályok, eszközök síkban, térben való mennyiségének, formájának, kiterjedésének, ritmusának változtatásával bővülnek a végrehajtott mozgásformák is. A gyermekek az irányváltásokat már képesek korrigálni, a menetirányban történő járások, futások közben gyakoroltatjuk a testfordulatokat. A futó-fogójátékoknál az egymással szemben futást és a házas fogójátékokat. A csúszást, mászást, kúszás emelt akadályokkal, fordulatokkal nehezítjük. Az ugrásoknál különösen figyelünk arra, hogy ruganyosan végezzék. A le és felugrásokat, támaszugrásokat a mélyugrással és a távolugrással gazdagítjuk. A dobásoknál kiemelt szerepet kapnak a célra irányított dobások, és távolba dobásokkal próbálkoznak a gyerekek. A talajtorna elemei a gurulóátfordulás gyakorlásával egészülnek ki. Az egyensúlyérzék fejlesztését a különböző testhelyzet-változtatásokkal, fordulásokkal, forgásokkal gazdagított mozgások végzése szolgálja. A gyermekek próbálják az együttes, egyöntetű ritmusú gyakorlatvégzést. Az oldalság megkülönböztetésénél már használjuk a „jobbra-balra”, „jobb-bal” kifejezéseket. Számos olyan gyakorlatot is bevezetünk, amelyekkel speciális izomcsoportokat fejleszthetünk. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik. Járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb lesz, egyensúlyukat megtalálják. Ebben a korban a finommozgások, az észlelés, az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel való mozgásokat. A szabad játék, mozgás lehetőségeit kihasználva pl.: építés, babaöltöztetés, gyöngyfűzés, varrás, szövés, barkácsolás eszközeit biztosítva az apró technikai fogásokat megmutatva a csoport átrendezhetőségének teret adva segítjük fejlődésüket. Egyre több fogó, futó, ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás gyorslassúfutás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor, és váltóversenyekkel egészülnek ki. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg különböző magasságú, távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást. A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó, - és felső - célzott irányú dobásokkal bővülnek. A talajtorna elemeit változott körülmények között emelt szereken gyakorolják, s kiegészülnek a kézállás előkészítő gyakorlatokkal és előre történő gurulóátfordulásokkal. A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználunk a szabadban történő mozgásra. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Anyanyelvi nevelés feladatai A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.
28 A nemzetiségi nevelés feladatai: A testi nevelés keretében fokozatosan alkalmazzuk a nemzetiség nyelvét, fejlesztjük szókincsét – egyszerű vezényszavakkal kezdjük az ismerkedést, majd fokozatosan törekszünk a gyermeknyelv szintjének és életkorának megfelelő kifejezések használatára. A testi nevelés és a mozgás jó lehetőséget biztosít a nemzetiségi nyelv használatára. A nemzetiségi nyelv vonatkozásában ez a terület elsősorban a passzív szókincs fejlesztését jelenti, a megértést várjuk el a korcsoportokban. Testi nevelés keretében a mozgásos játékokra is nagy hangsúlyt fektetünk – mindkét nyelven – beépítjük a nemzetiségi kultúrára jellemző mozgásos játékokat és népi mozgásos játékokat, mindezekkel hagyományt is ápolunk.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A gyermek érdeklődése és aktivitása során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetbe való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Pl.: Csátalján: mivel többnemzetiségű faluban élünk (székely-sváb) igyekszünk a gyerekekkel megismertetni, s idős emberek segítségével ápolni néphagyományainkat. Ennek megőrzésére kétévente Nemzetiségi Nyílt napokat szervezünk. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Az óvodába lépő gyermekeket esztétikus, melegséget, szeretet sugárzó környezet várja, ezzel is elősegítjük a beilleszkedést, az óvoda elfogadását, illetve megszerettetését. A kisebbeket előbb a közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán lévő fákat, virágokat stb. A környező utcákban tett rövidebb séták során megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, az időjárás változását, annak hatását az öltözködésünkre. Igyekszünk gazdagítani az élősarkunkat az élményszerzés során gyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal stb. Ezeket később hasznosítjuk - bábokat, játékokat barkácsolunk belőlük közösen. Tapasztalatainkból, az évszakok változásaiból albumot készítünk, amihez közösen gyűjtjük a képeket. A csoportokból 1-1 szülő szívesen meghívja a gyerekeket élményszerzésre. . Az élményszerző séták során gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, elsajátítjuk az alapvető közlekedési szabályokat. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden jelenséget, állatot, növényt természetes környezetében séták, kirándulások során figyeljünk meg.
29 Egy-egy családnál tett látogatásnál természetes környezetében nézünk meg állatokat /kutya, macska, nyúl, ló, tehén stb. /, de az óvoda udvarán is „nyitott” szemmel járunk, felfedeztetjük a gyerekekkel az apró bogarakat /katica, méhecske stb. /, csigákat, madarakat, mókusokat. Ősszel a csemeték napján fát ültetünk az óvoda udvarára. Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit az élősarokba, /levelek, termések, gyümölcsök/ amit lehet, felhasználunk. Megtapasztaljuk az időjárás változásainak hatását az öltözködésünkre, madarak, fák életére. Észreveszik, hogy az eresz alatt lévő fészekből elköltöznek a fecskék, mert hidegebbre fordul az idő. Ellátogatunk az iskolába, művelődési házba, piacra, boltokba. Megismertetjük őket a felnőttek munkájával, ellátogatunk a postára, orvosi rendelőbe. A még ma is élő hagyományos mesterségekkel is ismerkedhetnek a gyerekek. A téli időszakban nagy gondot fordítunk az itt maradt madarak etetésére. A gyerekek szűkebb környezetükön kívül ismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. Tavasszal közösen, ágakat hajtatnak, növényeket csíráztatnak, megfigyelve így a fejlődéshez szükséges feltételeket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az élősarokban folyamatosan megfigyelhessék az általuk vetett növények fejlődését, gondozását.
Matematikai jellegű tapasztalás A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A környező világ azon tárgyaival, tulajdonságaival való ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyermekek nap mint nap kapcsolatba kerülhetnek, játékaik vagy más tevékenységeik közben. A kisgyermek már az óvodáskor előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok összetevőire: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Nekünk az óvodai nevelésben ezekre a korai tapasztalatokra kell építeni még akkor is, ha azok pontossága csak érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Fontos, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai összefüggéseket, időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Anyanyelvi nevelés feladatai A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.
30 A nemzetiségi nevelés feladatai: A környezetismeret szoros kölcsönhatásban van a nyelvi neveléssel. Ez nemcsak a magyar, hanem a német nyelvi képzésre is vonatkozik. A témaválasztás a közvetlen és közvetett környezetből függ a gyermeki környezet adottságaitól és a gyermek érdeklődési körétől is. - A szókincsbővítés és a kifejezőkészség fejlesztése a német nemzetiségi nyelv területén kapcsolódik a magyar környezetismereti témákhoz (a gyermek közvetlen környezete, a gyermek és a természet, a gyermek és a közvetett környezet) - Kommunikációs helyzetek teremtésével a válaszadó szerepkör biztosítása, gyakorlás lehetősége. Tiszta, szép kifejezés gyakorlásának lehetősége. A német nyelv sajátosságainak, szépségének megismertetése beszédértési feladatokban. Folyamatos beszédre serkentés, fejlesztés. - Nemzetiségi nyelven szerezzenek ismereteket évszakokról, állatokról, növényekről, emberekről, a hozzájuk kapcsolódó matematikai ismeretekről. Német nyelven szerezzenek ismeretet a szokásokról, hagyományokról (búcsú, terményhálaadás, szüret, Márton-nap, disznóölés). - Tapasztalati úton ismerjék meg egy falusi gazdasági udvar jellegzetességeit. (fészer, góré, baromfi ól, disznó ól stb.) - A német népviseleti ruhadarabok megismertetése, bemutatásuk a gyermekek számára és örömszerzés viselésük által. -
Tárgyi emlékek gyűjtése és elhelyezése az óvodában.
Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink és nemzeti ünnepeink: Óvodánkban az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, a szokások keretet adnak a munkáknak. A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek megvan a maga ideje. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki gyermekeink személyisége. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára. Arra törekszünk, hogy a
31 néphagyományokon ill. a gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel.
Rendezvényeink: Évszak Hagyományos ünnepeink fellépés a falunapon ősz
tél
tavasz
Nevelési értekezlet Szüreti bál Szülői értekezlet csoportonként Sz.M.K. értekezlet, elnök választás Helyi színi előadások szervezése Mártonnapi lampionos felvonulás Mikulás csoportonként Karácsonyi ünnepség Téli szünet-Óvoda zárva Félévi szülői értekezlet csoportonként SzMK megbeszélés Látogatása a könyvtárba Húsvét az óvodában Nemzetiségi és Nyílt nap Óvodai szakvélemények aláíratása Óvodai beíratás Iskolai beíratás Anyák napja csoportonként Szülői ért. Nagycsop-nak elsős tanító nénivel Tanévzáró értekezlet
rendezvényeink
Nemzeti ünnepeink
Nagyok búcsúzója az óvodától, Október 23. műsor a tanévnyitón
Karácsonyi ünnep Farsangi gyermek bál Valentin (felnőtt) bál
Anyák napja Évzáró kerti parti és gyereknap
Március 15.
32
MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek, munka jellegű tevékenysége: - önként – azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A 3-4 éves gyerekek figyelemmel kísérik a csoportszobánk növényeinek gondozását. Segítenek ősszel a falevelek összegyűjtésében. A gyerekek erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésében. /asztalok átrendezése, szőnyeg felhajtása stb. / Részt vesznek a játékok összeszedésében, elrakásában. Apróbb feladatokat szívesen vállalnak és elvégzik azt. /kanál, villa kiosztása, kenyér kínálása, seprű behozatala stb. / A 4-5 éveseknél már az év elején naposokat választunk, figyelembe véve az önkéntességet, az ismétlődő feladatok elvégzésére /evőeszközök kiosztása ebédnél, kenyér kínálása, öltöző, mosdó rendjének ellenőrzése /. A gyerekek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat, mint a játékok elrakása, csoportszoba átrendezése, tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Nagyon fontos, hogy mi magunk is példát mutassunk a gyerekeknek. Szívesen segítenek a kisebbeknek, örömmel készítenek nekik meglepetéseket. A gyerekek segítenek a szobanövények locsolásában, lemosásában, babák fürdetésében, öltöztetésébe. Tevékenyen részt vesznek az udvar gondozásában, avar gyűjtése, fű összegereblyézése. Irányításunkkal madáreleséget készítenek, részt vesznek a madáretetésben. Apróbb megbízatásokat szívesen vállalnak, kért eszközöket behozzák, kiviszik, üzenetet adnak át. Az 5-6-7 éves gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amelyet önállóan végeznek. Ízlésesen, esztétikusan terítenek meg. Étkezés után segítenek az asztal letörlésében, a terítő összehajtogatásában. A gyakori dicséret, elismerés hatására szívesen vállalnak alkalomszerű munkákat. Segítenek a csoportszoba díszítésében, játékok tisztántartásában. Segítenek a kicsiknek az öltözködésben. Az udvarban nekik megfelelő méretű szerszámokkal önállóan dolgoznak. Ősszel segítenek a levél összegereblyézésében, télen a járdák söprésében, tavasszal a lenyírt fű összegereblyézésében. Télen gondoskodnak a madarakról. Ünnepekre apró ajándékokat, meglepetéseket készítenek a kisebbeknek, felnőtteknek.
33 A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Anyanyelvi nevelés feladata: A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Nemzetiségi nevelés feladatai: A rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás biztosítása. A gyerekek német nyelvi iskolai tanulására felkészítés. Identitástudat kialakítása. TANULÁS A tanulás tevékenységekben valósul meg, amely tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával valósul meg. A gyermekeknek sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységeket kínál fel az óvodapedagógus. Támogatja az egyéni tanulási utak megvalósulását a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva.
Az óvodai tanulás elsődleges célja: - az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, - attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvodapedagógus megfelelő mennyiségű, és minőségű segítséganyagot biztosít. Kompetenciák fejlesztése: (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.). Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire: - felfedezés lehetőségének biztosítása, - kreativitás erősítése A tanulás lehetséges formái bővülnek cselekvéses tanulással, a felfedezéssel, és szűkülnek a feladat megoldással és az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozással A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
34 - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását.
7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és
35 a finom motorika. mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.). A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés; megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések). Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. Különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Kiemelten foglalkozunk a tehetséges gyermekek gondozásával. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, nemzetiségi nyelven Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel amely lehetővé teszi,hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni: - A gyerekek ismerik és használják a köszönési és udvariassági formákat.
36 - Megneveznek tárgyakat, dolgokat, épületeket, munkafolyamatokat német nyelven. - Megneveznek növényeket, állatokat, virágokat, évszakokat - Megneveznek testrészeket, irányokat - Ismerjen a nemzetiség, az anya nemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat esetenként tájnyelven is - Ismernek dalokat, dalos játékokat, lehetőleg tájnyelven is. - Ismerik a nemzetiség hangszereit: szájharmonika, harmonika, fúvós hangszerek. - Megneveznek formákat, anyagokat, színeket. - A gyerekek szívesen használják a nyelvet, törekedjenek szép kiejtésre, akár nyelvjárásban is. - A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt
8. A német nemzetiségi nevelésre vonatkozó feladatainkat a következő német nyelvű ajánlás alapján állítottuk össze
Empfehlung zur kompetenzbezogenen Förderung in allen Bereichen der Erziehung in den Nationalitätenkindergärten Die "Kompetenz" ist kein neuer Begriff für die Pädagogen, doch in der letzten Zeit wird die Kompetenz durch neue Unterrichts- und Erziehungsprogramme immer wieder hervorgehoben. Bildung im Kindergarten ist das Fundament des gesamten Bildungssystems. So ist es sehr wichtig, dass die Nationalitätenkindergärten bei der Überarbeitung des Erziehungsprogrammes auch die neuen Richtlinien beachten. Wir empfehlen die "Kompetenzerziehung" zum Kennenlernen und eventuell zur Verwendung dieses Materials: die wichtigsten Themenkreise, Themeninhalte, Kompetenzen, Fertigkeiten und oberdrein die Spracharbeit beinhaltet. In der zweisprachigen Erziehung ist neben der kognitiven Gefühls - sach - sozialen und körperlichen - Kompetenz die verbale oder kommunikationskompetenz hervorzuheben. Die Kommunikationskompetenz ermöglicht die Stärkung der etnischen Identität und gibt uns die Chance zum qualifizerten Gebrauch der Muttersprache. * Durch das Spiel können wir das Kind kennenlernen * Anerkennung der kindlichen Kompetenzen (Wissen + Fähigkeiten+Attitüde+Kenntnisse) deren gemeinsame Verwendug ist die Bedingung der Kompetenzentwicklung * Das Kind als Individium betrachten * Individium behaltend fördern ---- Selbstwertgefühl * Emotionale Fähigkeiten --- Sozialisierung * Positive Einstellung zur Sprache erreichen * Erlebnisvolle Wissenserweiterung
37 Unsere Aufgaben sind: * Kennenlernen des Kindes und dessen Akzeptieren als Individium * Zusammenarbeit mit der Familie und deren Stärkung * Eine positive Einstellung zur Sprache erreichen * Verbale nationalitätensprachliche Kontaktaufnahme * Förderung des Sprachgebrauchs * Aktivisierung und Erweiterung des Wortschatzes * Die Neugierde und den Forscherdrang der Kinder als natürliches Bedürfnis wahrzunehmen und ein vielseitiges Denken zu entwickeln * Werschätzung und Achtung im täglichen Erleben der Kinder zu verankern(rögzíteni) * Mitgestaltungsmöglichkeiten bei der Vorbereitung, Planung und Durchführung von Projekten erleben zu lassen * Gemeinschaft und soziales und (fremd)sprachliches Lernen zu ermöglichen und zu fördern * Die -nationalitäten-Richtlinien präzisieren in kindgerechter Form und entwicklungsangemessen den Bildungsauftrag. Sie fordern die Kindergartenpädagoginnen heraus, individuell auf jedes Kind einzugehen, seine Stärken zu erkennen und diese systematisch zu nutzen, um eine bestmögliche Förderung aller Begabungen zu erreichen.
Die Kindergärtnerin sollte: * Als sprachliches Vorbild dienen und über hervorragende Sprachkenntnisse verfügen. * Qualifizierte Fachkenntnisse besitzen * Die kindliche natürliche Neugier bewahren und dementsprechend motivieren. * Alte Bräuche und gute Gewohnheiten beibehalten * Sich mit der neuen Denkweise identifizieren * Integrieren - differenzieren * Lebenskompetenzprogramme wie "Freunde", "eigenständig werden", und "erwachsen werden" helfen den Pädagoginnen in ihren Bemühungen auf die Probleme der Kinder im Kindergarten gezielt einzugehen und sie zu unterstützen.
Das Kind:
* Das Kind soll gerne den spielerischen, märchenhaften Kindergarten besuchen, wo es gerne allein oder mit Freunde spielt * Dabei wird es mutig und selbstständig * Nationalitätensprachliche Kommunikation * Erfolgreiches Artikulieren * Der Aufbau eines gesunden Selbstvertrauens ist eine der wichtigsten Voraussetzungen für ein erfolgreiches Leben. Kinder, die stark sind, können auch Versuchungen widerstehen. Um dieses zu entwickeln wird den Kindergartenkinder mit Hilfe der Kompetenzerziehung aufzeigen, wie sie ihre Stärken und Fähigkeiten herausfinden können. Bedeutung der emotionalen Kompetenz für die weitere Entwicklung
38 Kinder, die eine angemessene emotionale Kompetenz erworben haben, können auch in anderen Entwicklungsbereichen leichter Fortschritte erzielen und z.B. soziale und schulische Komeptenzen ausbilden.
Emotionale Kompetenz und Sozialverhalten Viele emotionale Fertigkeiten z.B- die angemessene Interpretation von Gefühlen anderer oder die Entwicklung von Empathie, sind eine notwendige Voraussetzung für die Entwicklung eines angemessenen Sozialverhaltens. Kinder, die emotional kompetent sind und bessere soziale Fertigkeiten zeigen, werden von Gleichaltrigen eher akzeptiert und haben in der Gleichaltrigen Gruppe einen höheren sozialen Status. Emotionale Kompetenz und Schulerfolg Kinder, die über eine gute emotionale Kompetenz verfügen, erzielen bessere Schulleistungen als Kinder, die mangelnde emotionale Fertgkeiten aufweisen. Im Hinblick auf den Schulerfolg wirken sich vor allem ein umfangreiches Emotionswissen und eine angemessene Emotionsregulation positív aus. Kinder, die * Überwiegend positive Gefühle zeigen,kooperativ mit anderen zusammenarbeiten und soziales Verhalten zeigen * Die Gefühle ihrer Freunde erkennen und sich in sie hineinversetzen können sowie * Ihre eigenen Gefühle gut regulieren können haben in der Schule weniger Probleme. Emotionale Schlüsselfertigkeiten von Kindern * Sich seiner eigenen Gefühle bewusst sein * Verschiedene Gefühlszustände voneinander unterscheiden können * Eigene Gefühle mimisch und sprachlich ausdrücken können * Die Gefühlsausdrücke anderer erkennen und interpretieren können * Gefühle anderer nachvollziehen und verstehen können * Sich in die Gefühle anderer hineinversetzen können * Über Gefühle reden können * mit negativen Gefühlen und Stress umgehen können * Den Ausdruck negativer Gefühle kontrollieren können
Themenkreise Themeninhalte Kompetenzen,Fertigkeiten Spracharbeit 1. Wohnort, Menschen Baukunst der Ungarndeutschen ( Haus, Hof, Garten, Stall, Keller, unsw.) Pflanzen, Blumen, Tiere und der Mensch Familie, Verwandschaft Berufe in der Familie, Ungarndeutsches Handwerk Kognitive Kompetenz
39 Gefühlskompetenz Sachkompetenz Soziale Kompetenz Verbale Kompetenz Gebäude, Gegenstande bennen, erkennen Pflanzen, Tiere, Jahreszeiten erkennen, bennnen, nach Merkmalen zuordnen Zusammenhänge erkennen, in einfachen Wörtern, Sätzen ausdrücken. 2. Geistige Kultur
Reime, Sprüche, Gedichte, Erzählungen, Märchen Lieder, Kreisspiele, Tanzspiele, Musik Örtliche Sammlungen Verbale Kompetenz, Sachkompetenz Soziale Kompetenz Körperliche Kompetenz (Körperschema) Aktiv am Erzählen, Darstellen,teilnehmen. Einfache Regeln sprachlich ausdrücken. Wortschatz befestigen, erweitern. Schöne Aussprache üben. Sprachkenntnisse anwenden. 3. Materielle Kultur Landwirtschaftliche Arbeiten, Bauerhof, Wirtschaft Volkstracht Gegenstände der Volkskukltur Spielzeuge der Ungarndeutschen, Handarbeiten, Heimatsmuseum Kognitive Kompetenz Verbale Kompetenz, Sachkompetenz, Gefühlskompetenz, Körperliche Kompetenz (Grossbewegungen, Feinmotorik) Arbeitsvorgänge benennen, nach Bildern zusammenstellen, zuordnen. Formale Merkmale erkennen, benennen. Bewegungsarten benennen. Richtungen erkennen, benennen. 4. Identitätsentwicklung Traditionen, Sitten, Bräuche der Ungarndeutschen, des Wohnortes kennenlernen, Nationalitäten-Sprachgebrauch in Alltags-Situationen,
40 Feste, Feiertage gestallten, beiwohnen
Soziale Kompetenz Kognitive Kompetenz Gefühlskompetenz Wortschatz befestigen, erweitern. Sprachkenntnisse anwenden. Entwicklungsmerkmale am Ende der Kindergartenerziehung
> Die Kinder kennen und gebrauchen Grü?ungs - und Höflichkeitsformeln > Sie können Wünsche, Bitten und Bedürfnisse in gelernten Satzmodellen ausdrücken > Sie sind fähig, sich entsprechend der Kommunikationssituation zu verhalten ( einfache Fragen stellen, auf Fragen antworten ) > Die Kinder benennen Gegenstände, Gebäude, Arbeitsvorgänge und Geschehnisse in deutscher Sprache > Sie benennen Pflanzen, Tiere, Jahreszeiten. > Sie sind fähig Zusammenhänge in einfachen Sätzen auszudrücken. > Die Kinder kennen und benennen Körperteile, kennen Richtungen im Zusammenhang mit dem Körperschema. > Sie benennen Bewegungsarten, sie kennen die Regeln der einfachen Bewegungsspiele. > Die Kinder kennen in ihrem Alter entsprechender Tonhöhe Lieder, Kreisspiele. Wo möglich kennen sie solche auch in der Mundart. > Die Kinder erkennen Charakterzüge der deutschen Musik. > Sie erkennen, benennen musikalische, rhytmische Vorgänge. > Sie kennen für die Minderheit charakteristischen Instrumente( Mundharmonika, Ziehharmonika, Blasinstrumente) > In den manuellen Tätigkeiten bennen die Kinder Gegenstände, Mittel, Arbeitsvorgänge, Formen, Farben. > Die Kinder verfügen über eine schöne Aussprache und wenden gerne ihre Sprachkenntnisse an, auch in Mundart- wo möglich. > Sie sind fähig die Sprachen voneinander zu trennen.( deutsch -ungarisch) > Sie kennen viele Reime, Gedichte in deutscher Sprache und verwenden diese spontan im Kindergartenalltag. > Die Kinder nehmen aktiv am Erzählen und Darstellen von Märchen teil.
A német nyelvű oktatás, programunkban, hetirendünkbe épített, hetente 2 nap korcsoportonként. A hét többi napján pedig, folyamatosan, a gondozási feladatok ellátása közben, szituációknak megfelelően használjuk a német nyelvet. A német táncok és játékok fejlesztésként szerepelnek a programunkban,keddenként és szerdánként de.11 órától.
41
42
