Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5

1.1 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja

5

1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és id beli hatálya

5

2. 1. Az közoktatási intézmény jellemz i:

5

2.2 Az intézményi működés alapdokumentumai

6

3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

6

3.1 Az igazgató feladatköre

6

3.2 A vezetési feladatok megvalósítása

7

3.3 A vezet helyettesítési rendje

7

3.4

Az intézmény vezet sége:

7

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 7 Ő.1 Az intézményi közösségek és a bels kapcsolattartás általános módjai:

8

4.2 Az intézményi közösségek jogai

8

4.3 Az alkalmazotti közösség

8

Ő.Ő A szül i közösségek

8

Ő.ő A szül kkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje

9

4.6 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje

9

4.7 A diák-önkormányzati szerv, diákképvisel k, valamint az iskolai vezet k közötti kapcsolattartás formái és rendje:

10

Ő.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

10

Ő.9 Alkalmazotti juttatások (amennyiben a fenntartó biztosítja a megfelel forrást)

10

4.10 Az intézményen kívüli kapcsolattartás

10

5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGEK

11

ő.1 Az intézmény nevel testülete és jogkörei

11

ő.2 A nevel testület értekezletei

11

ő.3 A nevel testület döntései, határozatai

11

ő.Ő A nevel testület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

11

ő.ő A nevel testület munkaközösségei

12

ő.6 A pedagógiai munka bels ellen rzésének rendje

12

5.7.Szempontsor a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéshez

12

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

13

6.1 A tanév rendje

13

6.2 Az intézmény nyitva tartása

13

6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai

14

6.4 Az intézmény véd - óvó el írásai:

14

6.5 A dohányzás intézményi szabályai

14

6.6 A tanuló-és gyermekbalesetek megel zésével kapcsolatos feladatok

14

6.7 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, id tartama

15

6.8 A tankönyvellátás rendjét a 7. sz. melléklet tartalmazza

15

7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

15

7.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

15

7.2 A közalkalmazottak munkarendje

15

7.3 A pedagógusok munkarendje

16

7.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

16

7.Ő Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos el írások

18

7.5 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

18

8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

19

8.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja

19

8.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai

19

9. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA

20

9.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei

20

9.2 A tanuló jogai és kötelességei

20

9.3 A tanulók jutalmazásának elvei

20

9.4 A jutalmazás, büntetés formái

21

9.5 Fegyelmi eljárás

21

9.6 A tanulói hiányzás igazolása

22

10. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 10.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok

23 23

10.2 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok

23

10.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

23

10.4 A helyiségek biztonságának rendszabályai

23

10.5 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

24

11. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

24

11.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

24

11.2. A hagyományápolás küls ségei

24

12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

25

12.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

25

12.2 A térítési díjra vonatkozó rendelkezések

25

13. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 13.1.

25 25

14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26

Az intézmény házirendje

27

Iratkezelési szabályzat

40

Az iskolai könyvtár m ködési szabályzata

60

Tankönyvellátás rendje

68

A helyettesítés rendje

72

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja a)

A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés bels rendjét, a bels és küls kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza.

b) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának f bb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr l 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételér l 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésr l szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjér l 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és id beli hatálya a)

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képz egyéb bels szabályzatok, intézményvezet utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelez érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait.

b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási id pontjával lép hatályba és határozatlan id re szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyez dik az intézmény el z szervezeti és működési szabályzata.

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZ I 2. 1. Az közoktatási intézmény jellemz i: a)

Neve: Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola Címe: 2858 Császár Iskola köz 1. Típusa: Általános iskola OM azonosító: 202760 KLIK 107005

b) Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1051 Budapest, Nádor utca 32. c)

Jogszabályban meghatározott alapfeladata: - általános iskolai nevelés-oktatás - fejleszt nevelés

d) Császári Zrínyi Ilona Ált. Isk. fenntartó szervének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1051 Budapest, Nádor utca 32. e)

A Császári Zrínyi Ilona Ált. Isk. jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység.

f)

Az intézményi bélyegz k felirata és lenyomata:

Az intézményi bélyegz k használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgató-helyettes, iskolatitkár. g) Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: A Császári Zrínyi Ilona Ált. Isk. alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bels szabályzatai szerint 2.2 Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- alapdokumentumok határozzák meg: a.

Az alapító okirat

b.

A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevel -oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. - a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, id tartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és min sítésének szempontjait és módját. - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segít tevékenységeket. - az iskola nevelési programját - pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti:   nyomtatott formában az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében  az iskola honlapján

c.

A tanév munkaterve az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok id re beosztott cselekvési terve, a felel sök megjelölésével. Az intézményvezet készíti el, melynek a nevel testület által való elfogadási id pontja: szeptember 30.

d.

Jelen szervezeti és működési szabályzat

e.

Házirend

3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1 Az igazgató feladatköre a.

A közoktatási intézmény vezet je – a Köznevelési törvény el írásai szerint – felel s az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban el írt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezet je és a tagintézmények vezet i felelnek továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény bels ellen rzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevel és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megel zéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezet je jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az

ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja b.

Az intézményvezet kiemelt feladatai: - a nevel és oktató munka irányítása és ellen rzése - a nevel testület vezetése, a nevel testület jogkörébe tartozó döntések el készítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellen rzése - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szül k és a diákok képvisel jével - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése

3.2 A vezetési feladatok megvalósítása a.

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató-helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan id re kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott id re szól. A vezet feladat-és hatásköre, valamint egyéni felel ssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

b.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1-es számú mellékletében találhatók.

3.3 A vezet helyettesítési rendje a.

Az igazgatót akadályoztatása esetén- az azonnali döntést nem igényl kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével-teljes, felel sséggel az igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek min sül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az 8. mellékletben meghatározottak szerint történik.

b.

A vezet k helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást

3.4 Az intézmény vezet sége: A vezet ség tagjai: az intézmény vezet je, helyettese Vezet i struktúra: Igazgató

Igazgató helyettes

Iskolatitkár

Munkaközösség vezetők

a.

Az intézmény vezet inek munkáját - irányító, tervez , szervez , ellen rz , értékel tevékenységét - a középvezet k [munkaközösség vezet k] segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezet k az intézmény vezet ségének tagjai.

b.

Az intézmény vezet sége, mint testület: konzultatív, véleményez és javaslattev joggal rendelkezik. A vezet ség rendszeresen - kéthavonta egy alkalommal értekezleteket tart, melyr l írásban emlékeztet feljegyzés készül. Az intézményvezet ség tagjai ellen rzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezet jük, kiemelked jelent ségű üggyel kapcsolatban az intézményvezet nek.

c.

Az intézmény vezet sége: az egyes szervezeti egységeinek vezet i, valamint a munkaközösség vezet k évenként egy alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevel testületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben.

d.

Az intézmény vezet sége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képvisel ivel, így a szül i közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképvisel ivel.

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

4.1 Az intézményi közösségek és a bels kapcsolattartás általános módjai: a.

b.

Alkalmazotti közösség: - iskolai, munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége - szül i közösségek: - A tanulók (gyermekek) közösségei:   osztályközösségek, csoportok   diákönkormányzat Az intézmény különböz közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezet k és a választott közösségi képvisel k segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböz értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét id pontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A bels kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböz döntési fórumokra, nevel testületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képvisel t meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyz könyvben kell rögzíteni.

4.2 Az intézményi közösségek jogai a)

Az egyes közösségeket, illetve azok képvisel it jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.

b) Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szül t, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés el készítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményez vel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkez személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felel sséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 4.3 Az alkalmazotti közösség a)

Az alkalmazotti közösség az intézmény nevel testületéb l és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály el írja, vagy az intézmény egész működését érint kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteir l jegyz könyvet kell vezetni.

b) A nevel testület és az intézmény munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkez közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c)

Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgatóhelyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.

4.4 A szül i közösségek a)

A szül i közösség és a szül i választmány a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szül k meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szül i közösség dönt saját szervezeti és működési rendjér l, képviseletér l (Szül i választmány stb.). Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szül i közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmen en nem állapít meg jogköröket. A szül i közösség bérleti díj nélkül zenés rendezvényt tarthat, ha a rendezvény nyereségét a tanulók támogatására fordítja. A pénzbevételek felhasználásáról a szül i közösség dönt, figyelembe véve az iskola kérését.

b) A szül i közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített id pontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szül i választmány elnöke közvetlenül az intézményvezet vel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szül i közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a

gyermekközösségért felel s pedagógus (osztályf nök, csoportvezet ), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszked szül i kezdeményezéseket segíti. A szül i közösségek véleményét, javaslatait a szül i közösség vezet i, vagy a választott SZK elnök juttatja el az intézmény vezet ségéhez. 4.5 A szül kkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a)

Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaid n túli id pontokban (szül i értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten tanévenként kett rendes szül i értekezletet és kett fogadóórát tart.

b) Szül i értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szül i közössége számára a szül i értekezletet az osztályf nökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felel s tartanak. A szül k a tanév rendjér l, feladatairól a szeptemberi szül i értekezleten kapnak tájékoztatást. A leend gyermekközösségek szüleit a felvételi értesít n tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megel z els szül i értekezletr l - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szül i értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevel pedagógusokat. Rendkívüli szül i értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályf nök, a szül i közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerül problémák megoldására. Szül i értekezlet összehívásában a szül t kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szül i értekezletet, ha ezt a szül k ő0 %-a kéri. c)

A szül i fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szül ket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekr l. A tanulmányaiban jelent sen visszaes tanuló szül jét az osztályf nök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondvisel a munkatervben rögzített id pontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban id pontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

d) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellen rz ) is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Szóbeli feleleteknél az érdemjegyet a tanuló füzetébe is be lehet írni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A témazáró dolgozatokat piros színű tollal, Az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színű tollal, Az egyéb jegyeket zöld színű tollal kell bejegyezni az osztálynaplóba. 4.6 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a)

Az osztályközösségek, tanulócsoportok. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 2. évfolyamtól megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezet ségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletér l dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezet , az osztályf nök áll. Az osztályf nököt - a munkaközösség-vezet javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. Az osztályf nök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására.

b) A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesít szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezet je biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevel testület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezet illetve az iskolai diákbizottság áll.

c)

Iskolagyűlés(diákközgyűlés) Els sorban a diákok mindennapjait érint problémafelvet , megoldáskeres „konzultáció”. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segít tanár beszámol az el z diákközgyűlés óta eltelt id szak munkájáról, a tanulói jogok helyzetér l, érvényesülésér l. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése el tt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezet je vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja.

4.7 A diák-önkormányzati szerv, diákképvisel k, valamint az iskolai vezet k közötti kapcsolattartás formái és rendje: a)

A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes,valamint a diákönkormányzat mozgalmát segít tanár.

b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelez az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érint kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, c)

A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái - a diákönkormányzat vezet ségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezet sége, a nevel testület értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, - az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezet jénél, - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót.

4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a)

Az intézmény tanévenként megadott id ben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

b) Az iskolai költségvetés fedezheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 4.9 Alkalmazotti juttatások (amennyiben a fenntartó biztosítja a megfelel forrást) a)

Véd ruha a munkavédelmi szabályzatban foglaltak szerint.

b) Erzsébet utalvány, SZÉP- kártya egyéb béren kívüli juttatás (munkáltató által meghatározott mértékben), annak a munkavállalónak jár, aki ténylegesen munkát végez. 4.10 Az intézményen kívüli kapcsolattartás a)

Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezet vagy megbízottak útján.

b) Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a Tankerülettel - az intézményt támogató alapítványokkal, - szül i közösséggel - iskolaorvossal, iskolai fogorvossal, véd n vel - gyermekjóléti szolgálattal - egyházakkal - szakmai szolgáltatókkal   Óvodával   Települési önkormányzattal.

ő. AZ INTÉZMÉNY NEVEL TESTÜLETE ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1 Az intézmény nevel testülete és jogkörei a)

A nevel testület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevel testület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betölt munkavállalója, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül segít egyéb fels fokú végzettségű dolgozója.

b) A nevel testület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. 5.2 A nevel testület értekezletei a)

A nevel testület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevel testület rendes értekezleteit az intézményvezet hívja össze. A nevel testületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevel testületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szül i munkaközösség képvisel jét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képvisel jét is. A nevel testületi értekezlet jegyz könyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyz könyvet az igazgató, a jegyz könyvvezet és a nevel testület által választott hitelesít írja alá.

b) Az intézmény nevel testülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, szi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevel testületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevel testület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezet sége szükségesnek látja. 5.3 A nevel testület döntései, határozatai A nevel testület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevel testület. A szavazatok egyenl sége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.4 A nevel testület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a)

A nevel testület a feladatkörébe tartozó ügyek el készítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott id re vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevel testület tájékoztatni köteles azokról az ügyekr l, amelyekben a nevel testület megbízásából eljár.

b) A nevel testület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felel s pedagógus (osztályf nök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevel i mikro értekezletet. A nevel i mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelez jelleggel. A nevel testület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felel s pedagógusra hárul a nevel testületi értekezletek id pontjában. c)

A nevel testület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréb l a munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaid s pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

-

az egyes munkaközösségeket irányító vezet beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerz déskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása,

5.5 A nevel testület munkaközösségei I. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény munkájának irányításában, tervezésében és ellen rzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezd pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezet tanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak bels értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezet t választanak, akit az intézményvezet bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhet , ha legalább öt f alkotja. II. Az intézmény szakmai munkaközösségei: - alsó tagozatos munkaközösség - osztályf nöki és integrációs munkaközösség - természet tudományi tantárgyakat és testnevelést tanító tanárok munkaközössége - társadalomtudományokat és művészeti tárgyakat tanítók munkaközössége III. A munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevel oktató munka szakmai színvonalát, min ségét, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - támogatják a pályakezd pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - végzik a nevel testület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. IV. A munkaközösség-vezet jogai és feladatai: - összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felel s a munkaközösség szakmai munkájáért - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását - ellen rzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezet felé - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezet sége felé és az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevel testület számára, igény szerint az intézményvezet részére a munkaközösség tevékenységéb l - javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. - állásfoglalás, javaslatai, véleménynyilvánítása el tt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 5.6 A pedagógiai munka bels ellen rzésének rendje A nevel - oktató munka bels ellen rzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelez tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellen rzése a munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka bels ellen rzésének ütemtervét az igazgató készíti el a munkaközösségek javaslata alapján. Az ellen rzési tervben nem szerepl , eseti ellen rzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellen rzést kezdeményezhet a munkaközösség. Az ellen rzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - szaktanácsadói, szakért i vélemény Az ellen rzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A bels ellen rzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevel testületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 5.7.Szempontsor a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéshez

I. Alapelvek: 1. Els sorban pedagógiai tevékenység végzéséért adható. 2. Kereset kiegészítés konkrét eseti feladat elvégzéséért is adható a feladat jó színvonalú teljesítése után egy összegben. II. A munkavégzésért az alábbi szempontrendszer szerint járhat kereset kiegészítés 1. Tanórai munka A tanórai munkáért legfeljebb a tantestület 20 % -a kaphat kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést. A pedagógiai programban elfogadott szempontok alapján meghozott döntésnél az iskolavezetés, és a munkaközösség-vezet véleményét egyaránt figyelembe kell venni. 2.

Tanórán kívüli munka Az a pedagógus, aki hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva képes ket eredményesen felzárkóztatni. Az a pedagógus aki tehetséggondozás keretében megyei szintű eredményt ér el.

3.

Iskolai élet Az iskolavezetés és a munkaközösség-vezet k véleménye alapján a következ címeken adható kereset kiegészítés: - -az iskolai élet feladataiból való vállalás mértéke - -konstruktív hozzáállás az iskolai feladatokhoz - -a kapcsolatkialakítás képessége (diákokkal , szül kkel, munkatársakkal) - -iskolán kívüli közéleti szerep vállalása - -szakmai önfejlesztés igénye

4.

Konkrét eseti, vagy egész évre szóló megbízás esetén. Amennyiben a feladat teljesítése nem tartozik a munkaköri feladatok közé, vagy átlagon felüli munkateljesítményt kíván.

III. Kizáró okok Fegyelmi eljárás elmarasztaló ítélete esetén a következ tanévben nem kaphat kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést az intézmény dolgozója. IV. Döntési hatáskör A pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésér l az igazgató dönt. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak estében –a területi vezet k véleményét kikérve -az igazgató dönt. Az igazgató kereset kiegészítésér l a fenntartó dönt.

6. AZ INTÉZMÉNY M KÖDÉSI RENDJE 6.1 A tanév rendje a)

A tanév szeptember 1-jét l a következ év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjér l az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének el készítése augusztus 21-t l augusztus 31-ig tartó id szakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevel testület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.

b) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi el írásokat az intézmény pedagógusai az els tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az els szül i értekezleten pedig a szül kkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet id pontjait az intézmény hirdet tábláján ki kell függeszteni. c)

A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és id pontját, - a tantestületi értekezletek témáit és id pontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és id pontját, - a tanítási szünetek id pontját - a miniszter által meghatározott kereten belül,

6.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi id alatt munkanapokon hétf t l péntekig a következ id tartamban tart nyitva: Zrínyi Ilona Általános Iskola Császár: 7 órától 16:30 óráig. A tornaterem nyitva tartása, községi használat esetén, ett l eltér lehet.

Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezet által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendt l való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 730 órától 1530 óráig tartja nyitva irodáit. 6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai a)

Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató a felel s.

b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c)

Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése el tt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szül i igények figyelembe vételével: 7 órától 17 óráig pedagógus jelenlétében.

d) A vezet k benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül az igazgató vagy a helyettese / tagintézményvezet vagy a helyettese/ közül egyik vezet nek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetét l a vezet beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A vezet k akadályoztatása, hivatali ügyek miatti távollétük esetén, a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felel sséggel az intézmény rendjéért. 6.4 Az intézmény véd - óvó el írásai: a)

Tűz vagy baleset megel zése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat.

b) Minden tanévben a Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. c)

Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűr esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlel közalkalmazott köteles minden t le telhet t megtenni, amelyr l beszámol az intézmény igazgatójának. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelent telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény igazgatójának, vagy a legkönnyebben elérhet vezet nek. Az értesített vezet a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

d) Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének id tartamáról, a tanulók elhelyezésér l, az intézkedést végz hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekr l az igazgató értesíti a fenntartót. 6.5 A dohányzás intézményi szabályai Iskolánk dohányzásmentes intézmény. Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesít személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A nemdohányzók védelmér l szólótörvény Ő.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felel s személy az intézmény munkavédelmi felel se. 6.6 A tanuló-és gyermekbalesetek megel zésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév els napján az osztályf nök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelel szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjér l, annak veszélyeir l is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyz könyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév els hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehet sége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és

gyermekbalesetekkel összefügg feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltér körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelez . A balesetek jegyz könyvezését és nyilvántartását az igazgató-helyettes végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felel se. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 6.7 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, id tartama a)

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelel en, a tantárgyfelosztással összhangban lev órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelez tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhet k.

b) A tanítási órák id tartama: Őő perc. Az els tanítási óra reggel 8:00 órakor kezd dik Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés el tt ő perccel be kell fejezni. c)

Az óraközi szünetek id tartama: 10-20 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési id n kívül a tanulók lehet ség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!

d) Az étkezést lehet ség szerint 12 és 1Ő óra között kell lebonyolítani. e)

A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezet k javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti.

f)

A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejez tanulónak legyen elegend ideje arra, hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa.

6.8 A tankönyvellátás rendjét a 7. sz. melléklet tartalmazza

7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Küls látogatók az iskolában folyó oktató-nevel munkát nem zavarhatják. A szül k gyermekeiket a bejáratig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt, az iskolai vezetés, ill. iskolatitkár 745 és 1200 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, küls személyeket. Az iskolába érkez küls személyeknek az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerz dés alapján igénybevev knek a foglalkozást követ en el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerz dés tartalmazza. Az intézményvezet által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerz dés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó el írások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az ügyeletes pedagógus akadályoztatása esetén az intézményvezet jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 7.2 A közalkalmazottak munkarendje a)

Az oktató-nevel intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik.

b) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezet állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaid és pihen id figyelembevételével az egyes vezet k tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

7.3 A pedagógusok munkarendje a)

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelez órákból, valamint a nevel , illetve a nevel -oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelel foglalkozással összefügg feladatok ellátásához szükséges id b l áll. Az iskolában kötelez bent-tartózkodás heti 32 óra.

b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezet ség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c)

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása el tt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete el tt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehet leg el z nap, de legkés bb az adott munkanapon 7 óra 15 percig az intézmény vezet jének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezet je helyettesítésér l intézkedhessen és a tanmenet szerinti el rehaladást biztosíthassa.

d) A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal el bb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenett l eltér tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehet ség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e)

A pedagógusok számára - a kötelez óraszámon felüli - a nevel -oktató munkával összefügg rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezet adja a munkaközösség-vezet k javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti Ő0 órás munkaid keretben végzik munkájukat. A heti munkaid keret els napja (ellenkez írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét els munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaid hossza legalább Ő óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem el tt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaid re vonatkozó el írásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén el lehet írni a napi munkaid -beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaid -beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

7.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelez órákból, valamint a nevel , illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelel foglalkozással összefügg feladatok ellátásához szükséges id b l áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a)

a kötelez óraszámban ellátott feladatokra,

b) a munkaid többi részében ellátott feladatokra. 7.3.1.1 A kötelez óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a)

a tanítási órák megtartása

b) a munkaközösség-vezet i feladatok ellátása, c)

osztályf nöki feladatok ellátása,

d) iskolai sportköri foglalkozások, e)

énekkar, szakkörök vezetése,

f)

differenciált képességfejleszt foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, el készít k stb.),

A pedagógusok kötelez órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó el készít és befejez tevékenység id tartama is. El készít és befejez tevékenységnek számít a tanítási óra el készítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelez óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaid t óránként 60 perc id tartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi id re irányadó munkaid -beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor els sorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehet ség szerint figyelembe veszi. 7.3.1.2 A munkaid többi részében ellátott feladatok különösen a következ k a)

a tanítási órákra való felkészülés,

b) a tanulók dolgozatainak javítása, c)

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e)

javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása,

f)

kísérletek összeállítása,

g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i)

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

j)

felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l)

a pótlékkal elismert feladatok (osztályf nöki, munkaközösség-vezet i, diákönkormányzatot segít feladatok) ellátása,

m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szül i értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevel testületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, meg rzéskor, r)

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s)

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t)

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény bels szakmai ellen rzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 7.3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhet pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaid tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 7.3.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike

7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhet feladatok: 7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhet feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jét l hatályba lép meghatározott kötött munkaid re vonatkozó el írásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 7.Ő Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos el írások 7.4.1.: A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy a tagintézmény-vezet állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell els dlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezet ségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 7.4.2.: A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehet ség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesít pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása el tt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint el rehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 7.4.3.: A pedagógusok számára – a kötelez óraszámon felüli – a nevel –oktató munkával összefügg rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezet adja a helyettese és a munkaközösség-vezet k javaslatainak meghallgatása után. 7.4.4.: A pedagógus alapvet kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon el rehaladásuk mértékér l, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzend feladatokról. 7.4.5.: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelez és nem kötelez órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevel -oktató munkával összefügg további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek id pontja és id tartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhet feladatok id tartamának és id pontjának meghatározása a nevel -oktató munkával összefügg egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaid -átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhet feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek id tartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaid -nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezet je a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaid nyilvántartását, amikor a teljes munkaid fentiek szerinti dokumentálása vélhet en nem biztosítható. 7.5 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezet állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskola intézményegység-vezet közösen készíti el. A törvényes munkaid és pihen id figyelembevételével az intézmény vezet i tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaid megváltoztatása az intézményvezet , adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezet vagy az iskola tagintézmény-vezet szóbeli vagy írásos utasításával történik. A nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak naponta jelenléti íven vezetik munkaidejük nyilvántartását. Beosztás: iskolatitkár 7:30 órától 15:30 óráig Az osztott munkaid ben dolgozók munkarendje: - takarító délel tt 7:00 órától 9:00-ig. 13 órától 19 óráig. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.

8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 8.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a)

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdekl dése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevel testület tagjai, a szül i közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelez .

b) Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: - napközi, tanulószoba, szakkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, fejleszt foglalkozás, gyógytestnevelés A fenti foglalkozások helyét és id tartamát az intézményvezet -helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 8.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a)

A napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés, a szabadid hasznos eltöltésének színtere. Az els négy évfolyamom létszámtól függ en szervez dik. A működés rendjét, id beosztását a munkaközösségek dolgozzák ki és a napközis házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szül tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevel engedélyével.

b) Tanulószoba szervezése els sorban ő-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi id szak alatt működik, tanulók és szül k igénye alapján működtetünk, tanítási napokon 13:00-16:00-ig. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok min ségi ellen rzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. c)

Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdekl dését l függ en, a munkaközösség-vezet k javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezet it az igazgató bízza meg. A foglalkozások el re meghatározott tematika alapján történnek. Err l, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezet je felel s a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröz dhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és id tartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell.

d) Az iskola énekkara (megszervezése esetén) sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott id keretben. Vezet je az igazgató által megbízott kórusvezet tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. e)

A diáksportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhet k. Az ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehet séget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre.

f)

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A fels tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelez jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.

g) A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelked teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felel sek lebonyolításukért. A szervezést az intézményegység vezet irányítja. h) Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. i)

Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdekl désének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indíthat. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szül írásban kéri a tanfolyamvezet t l. A tanfolyamokon részvételért félévenként el re térítési díj fizetend .

j)

A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályf nöki tanmenetében kell tervezni, a diákképvisel kkel az osztály szül i közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szül ket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeir l a szül t az ellen rz útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísér nevel t vagy szül t kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább egy f t. Gondoskodni kell az els segélynyújtáshoz szükséges felszerelésr l is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni a tagintézmény- vezet nek, a kirándulás el tt legalább egy hónappal.

k) A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási id alatt, szorgalmi id ben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel – az intézményvezet . engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezet je az utazás el tt egy hónappal az intézményvezet nek írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás id pontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvev tanulók számát, kísér tanárok nevét, a várható költségeket. l)

Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási id n kívül bármikor szervezhet k. Tanítási id ben történ látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

m) Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezet inek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.

9. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 9.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételr l és az átvételr l az iskola igazgatója dönt. 9.2 A tanuló jogai és kötelességei a)

Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza.

b) A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek a helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák id pontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felel s a jegyz könyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályf nök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 9.3 A tanulók jutalmazásának elvei a)

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelked en végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

b) Az iskolánk ezen túlmen en jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervez és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

9.4 A jutalmazás, büntetés formái a)

Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következ írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári, napközis nevel i, osztályf nöki, igazgatói, és nevel testületi dicséret. Az igazgatói és a nevel testületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben-osztályközösségében kiemelked munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A jutalmak odaítélésér l - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályf nök dönt.

b) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelked a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek gy ztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelked közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége el tt nyilvánosan veszi át az intézmény vezet jét l. A jutalmazásokat az intézmény honlapján közzétesszük. c)

Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz).

d) Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítend . A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megel zésére szolgál, mint nevelési eszköz. -

Az írásos intések el tt szóbeli fegyelmez intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályf nök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.

9.5 Fegyelmi eljárás 9.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követ 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésr l szóló információ megszerzését követ 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szül t személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényér l, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelér l. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevel testület bízza meg, a nevel testület ezzel kapcsolatos döntését jegyz könyvezni kell. A nevel testület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyz könyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűz nevel testületi értekezletet megel z en legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevel testülettel. A jegyz könyv ismertetését követ kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövet tanuló, szül je (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyz könyv vezet je, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges id tartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyz könyv készül, amelyet a tárgyalást követ három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szül jének. A fegyelmi tárgyalás jegyz könyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követ en az els fokú határozat meghozatalát célzó nevel testületi értekezlet id pontját minél

korábbi id pontra kell kitűzni, de: A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 9.ő.2. A fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szerepl felhatalmazás alapján egyeztet eljárás el zheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezet események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenved közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztet eljárás célja a kötelességét megszeg tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztet eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: a) az intézmény vezet je a fegyelmi eljárás megindítását megel z en személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetér l, valamint a fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás lehet ségér l b) a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szül t a fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás lehet ségér l, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztet eljárásban történ megállapodás határidejét c)

az egyeztet eljárás kezdeményezése az intézményvezet kötelezettsége

d) a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben err l a tanulót és a szül t nem kell értesíteni e)

az egyeztet eljárás id pontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztet eljárás id pontjáról és helyszínér l, az egyeztet eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyér l elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

f)

az egyeztet eljárás lefolytatására az intézmény vezet je olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

g) az intézmény vezet je az egyeztet eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztet eljárás vezet jének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szül jének egyetértése szükséges h) a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza i)

az egyeztet személy az egyeztet eljárás el tt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenved féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

j)

ha az egyeztet eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenved fél azzal egyetért, az intézmény vezet je a fegyelmi eljárást a szükséges id re, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

k) az egyeztetést vezet nek és az intézmény vezet jének arra kell törekednie, hogy az egyeztet eljárás – lehet ség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon l)

az egyeztet eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezet pedagógus írnak alá

m) az egyeztet eljárás id szakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelel mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhet legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása n) az egyeztet eljárás során jegyz könyv vezetését l el lehet tekinteni, ha a jegyz könyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. o) a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszeg tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 9.6 A tanulói hiányzás igazolása a)

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekr l való távolmaradását az id tartamra vonatkozó szül i vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szül tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni.

A tanuló számára el zetes távolmaradási engedélyt a szül írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályf nök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi el menetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A betegség miatti hiányzást a szül jelezze az iskolában a mulasztás els napján. b) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályf nök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályf nök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályf nök a gyermekvédelmi felel ssel együtt jár el. k kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.6.1 Tájékoztatás, a szül behívása, értesítése A szül k tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet ő1. § (3) bekezdésének el írásai szerint történik. 9.6.2 Tanköteles tanuló esetében: -

els igazolatlan óra után: napló adatai révén a szül értesítése tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése a lakóhely szerint illetékes jegyz értesítése a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyz , kormányhivatal értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szül figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

10. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 10.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok a)

Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felel s: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának meg rzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának meg rzéséért - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért - a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért.

b) Vagyonvédelmi okokból ered egyéb szabályozást a házirend szabályozza. 10.2 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a)

Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelel en.

b) Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási id után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási id n kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szül a tanuló tájékoztató füzetében történ bejegyzés útján kéri, amit az osztályf nök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. 10.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a)

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vev a tárgyak épségéért anyagilag felel s. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határid t. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell.

b) A szakmai felszerelések, a szemléltet eszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendelésér l a szakmai munkaközösségek, beszerzésükr l az igazgató-helyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltet eszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 10.4 A helyiségek biztonságának rendszabályai a)

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltöz ket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellen rz felel se az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos

berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítésér l". b) A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus(leltárfelel s) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelel s tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az utasítására mehetnek be, és csak az általa el írt feladatokat hajthatják végre. c)

Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályf nök köteles a szül t értesíteni.

d) A küls kapuk zárása, nyitása a technikai személyzet feladata 10.5 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje a)

Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

b) Az intézmény bérleti szerz déseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. c)

Szerz désbe kell foglalni a rongálásokkal járó szabályokat is. Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vev féllel. Amennyiben a bérbe vev a bérleti díj kifizetését elmulasztaná azonnal meg kell tenni a jogszabályban el írt lépéseket a díj behajtása érdekében.

d) Az intézmény helyiségeit egyes esetekben át lehet engedni közérdekű célokra (felettes szerv, egyházi rendezvény, stb.), de állagmegóvás miatt a szerz déseket ebben az esetben is meg kell kötni. e)

Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak.

11. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 11.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a)

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és b vítése, valamint az intézmény jó hírnevének meg rzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, id pontokat, valamint felel söket a nevel testület az éves munkatervben határozza meg.

b) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelel színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vev - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelez az alkalomhoz ill öltözékben. c)

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély, Tanévzáró ünnepély és ballagás Nemzeti és egyéb ünnepeink: március 15., október 23., október 6., Nemzeti Összetartozás Napja június 4. , anyák napja, karácsonyi ünnep, Zrínyi-nap. Az iskolaszintű versenyek és rendezvények: Szavaló verseny, gyermekrajz verseny, Mikulás napi rendezvény, jelmezbál, szaktárgyi versenyek.

11.2. A hagyományápolás küls ségei a)

Az intézmény címerének (jelvényének) leírása: Álló pajzs alakú, sárga alapú, középen Zrínyi Ilona Általános Iskola Császár felirat és egy kard valamint egy könyv található. Az intézmény zászlója Téglalap alakú, krémszínű, aranyszínű rojttal, egyik oldalán az iskola címere, másik oldalán az iskola neve és az átadás id pontja (2007/2008) látható.

b) Az iskola tanulóinak kötelez ünnepi viselete:

-

lányok: fehér blúz, fekete(sötét)szoknya vagy nadrág fiúk: fehér ing, fekete(sötét) nadrág,

12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 12.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a)

Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata, a közvetlen segít munkát az osztályf nökök végzik. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevel tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történ szűr vizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat.

b) Az iskolaorvos az osztályf nök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító el adásokat tarthat. A kötelez orvosi vizsgálatokat, véd oltások id pontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehet legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás el tt vagy után. Az orvosi vizsgálatok id pontjáról az osztályf nököt az intézményvezet tájékoztatja. Az osztályf nöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. 12.1.1. Az iskolai véd n feladatai A véd n munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. El segíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűr vizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az el írt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűr vizsgálatokat megel z ellen rz méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A véd n szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevel munkát, osztályf nöki órákat, el adásokat tart az osztályf nökkel együttműködve. 12.1.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megel zésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvet feladata. Ennek végzése során az intézmény vezet je a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felel st bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében 12.2 A térítési díjra vonatkozó rendelkezések Intézményünkben a menza és a napközi igényeket felmérjük. A tanév folyamán, gondoskodunk a tanulók ebédl be kísérésér l és felügyeletér l. A térítési díjak fizetésér l a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint kell térítési díjat fizetni, melyr l a helyi önkormányzat gondoskodik.

13. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON EL ÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 13.1. Az elektronikus úton el állított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan el állított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet el írásainak megfelel en. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

-

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

Az elektronikus úton el állított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezet által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14.1 Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevel testület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 14.2 Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 14.4 A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi el írások, bels intézményi megfontolások vagy az intézmény felel s vezet jének megítélése ezt szükségessé teszi. 14.5 A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelez érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezet jóváhagyásának id pontjával lép hatályba, és határozatlan id re szól. 14.6 A Szervezeti és Működési Szabályzat, tagintézményenként, a következ mellékletekkel rendelkezik: -

1. sz. melléklet: Az intézményvezet közvetlen munkatársainak munkaköri leírása 2. sz. melléklet: Az intézmény házirendje 3. sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat 4. sz. melléklet: Munkavédelmi szabályzat 5. sz. melléklet. Tűzvédelmi szabályzat 6. sz. melléklet: Könyvtár működési rendje 7. sz. melléklet: Tankönyvellátás rendje 8. sz. melléklet: Helyettesítési szabályzat

Az SZMSZ módosítását az intézmény vezet jének el terjesztése után a nevel testület 2013. augusztus 22-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevel testület képvisel i az alábbiakban hitelesít aláírásukkal tanúsítják.

______________ Árvai Gézáné

___________________ Szabóné Németh Ildikó

_______________ Nagy Csaba intézményvezet

Mellékletek:

Az intézmény házirendje

Intézmény neve:

Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Házirend

Intézmény címe:

2858 Császár, Iskola köz 1.

Intézmény OM-azonosítója:

202760

Intézmény fenntartója:

Klébersberg Intézményfenntartó Központ Kisbéri Tankerülete (107007)

Jogszabályi hivatkozás: 

 

A nevelési-oktatási intézmények működésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2010. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) A tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.)

I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdései, 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés a)–c) és e)–f) pontjai, 16. § (3) bekezdés, 129. § (1) bekezdés, 2. sz. melléklet] 1. A tanulóknak a tanítás kezdete el tt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 2. A tanítás el tti gyülekez helye: 7:30-kor az udvaron. Az osztálytermekbe reggel 7:45 órától lehet bemenni. [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következ : 1. tanóra: 2. tanóra: 3. tanóra: 4. tanóra: 5. tanóra: 6. tanóra:

8.00- 8.45 8.55- 9.40 9.55- 10.40 10.50- 11.35 11.45- 12.30 12.35- 13.20

1. szünet: 8.45- 8.55 2. szünet: 9.40-9.55 3. szünet: 10.40-10.50 4. szünet: 11.35-11.45 5. szünet: 12.30-12.35

A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi, valamint a tanóra vége el tt ő perccel jelz csengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra kezdetére a következ foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. A tanítás reggel 8:00 órától 13:20 óráig tart. Az egyéb foglalkozások legkés bb 18:00-kor befejez dnek [Rendelet 5. § (2) bekezdés a)–c) pontjai]. A napközi iskolánkban 13:00-16.00-ig vehet igénybe. A 16 óra el tti eltávozáshoz írásos szül i kérelem és igazgatói engedély szükséges. A működést a Napközi házirendje (1. sz. melléklet) szabályozza. A tanulószoba 14:00-17:00 –ig tart. A foglalkozásról csak más szervezett iskolai programra vagy írásos szül i kérelemre és igazgatói engedéllyel távozhat el a tanuló. A működést a Tanulószoba házirendje (2. sz. melléklet) szabályozza. 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik. A tanulók itt tartózkodása alatt pedagógusok biztosítják a felügyeletet. Ez id alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezet nevel vel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] Az iskolában diákügyeletes rendszer is működik, amelynek szabályzatát külön az 3.sz mellékletben rögzítettünk. 5. A tanuló tanítási id alatt az iskola épületét nem hagyhatja el. Rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szül személyes vagy írásbeli kérésére, az igazgató, az igazgató-helyettes és az osztályf nöke engedélyével lehetséges. [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont]

6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek el tt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni. A tanteremben csak a hetesek maradhatnak. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára id ben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 9. Az iskolában az alábbi tanulói felel sök működnek: osztályonként két-két hetes, és két WC ügyeletes. A heteseket az osztályf nökök jelölik ki. A tanulói ügyeleteseket is az osztályf nök osztja be. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 10. A hetesek feladata, hogy minden tanítási óra el tt vegyék számba a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról tegyenek jelentést az órát tartó pedagógusnak. Ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum 5 perccel, jelentik a tanári szobában. Gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelel krétamennyiségr l, a tanterem szell ztetésér l és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek. A tanítás megkezdése el tt szedjék össze az ellen rz könyveket és vigyék magukkal a szaktantermekbe. A tanórák végén a tanulók a saját ellen rz jüket vegyék magukhoz. [Nkt. 25. § (2) bekezdése, 46. § (1) bekezdés c) pont] 11. A hetesek munkáját az osztályf nökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 12. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. E rendelkezés vonatkozásában dolgozatnak min sül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellen rzi. A pedagógus a dolgozatírás id pontját és témakörét egy héttel el re köteles bejelenteni a tanulók számára. A dolgozatokat 10 munkanapon belül ki kell javítani! A szül joga a gyermeke dolgozatába való betekintés. A témazáró dolgozat érdemjegye kétszeres súllyal számít. A tananyag számonkérése szóban és írásban történik. [Nkt. 25. § (2) bekezdés, Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 13. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedést l számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szül joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határid n túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illet en. A tanuló hiányzása miatt meg nem írt dolgozatokat be kell pótolni. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 14. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont] 15. Az iskola nem vállal kártérítési felel sséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályf nökének vagy az intézményvezet által kijelölt pedagógusnak meg rzésre leadja. A meg rzési id alatt az iskola a tárgy felügyeletét és meg rzését vállalja. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelent s megzavarására, személyhez fűz d jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a

pedagógusnak, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szül jét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. [Nkt. 2ő. § (3) bekezdés] 16. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a résztvev knek dohányozni, szeszes italt, energiaitalt, tudatmódosító szereket fogyasztani tilos. [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdés] 17. Tanítási órákon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó használata tilos. Ha a tanuló ezt megszegi, a tárgyat elvesszük és csak a szül nek/gondvisel nek adjuk vissza. [Nkt. 25. § (2) bekezdés, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 18. Tilos az iskolába a következ tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek min sül tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgó- és tökmag, kártya, dohány, szeszes ital, energiaital, tudatmódosító szerek, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. [Nkt. 25. § (3) bekezdés] 19. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályf nökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül kémia, számítástechnika, technika, testnevelés tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teend ket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. [Rendelet 129. § (1) bekezdés] 20. A pedagógusok a véd -óvó el írások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. [Rendelet 2. sz. melléklet] 21. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelel en használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelez . [Rendelet 5. § (2) bekezdés f) pont] A multifunkciós terem használatának szabályait a 4. melléklet tartalmazza. Az iskolai sportpályák délután, az iskola nyitva tartása alatt sportolásra használhatók, amennyiben nem zavarják a szervezett foglalkozásokat (napközis foglalkozás, tömegsport), de a tanuló saját felel sségére tartózkodik ott, és egyéni felel sség terheli, ha baleset történik. Az iskola működési idején kívül az iskola területén tartózkodni nem szabad!

II. A tanulók jogai és kötelességei [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdés, 46. § (1) bekezdés c) pont és (9)–(11) bekezdés, 50. § (1) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a (2) bekezdés d) és g) pontja, 14. § (5) bekezdés, 51. § (2) bekezdés b)–c) pontja és (10) bekezdése] 1. A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdés] 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböz részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett els tanév kezdetét l, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó el írások azonban már a beíratást követ en illetik meg a tanulót. [Nkt. 50. § (1) bekezdés] 3. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. [Nkt. 46. § (9)–(11) bekezdés, Rendelet 5 § (1) bekezdés b) pont]

4. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak min sül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák el készítése. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont] 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken – az el re megbeszéltek szerinti – ünnepélyes ruhában jelenjen meg. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 9. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a tanuló vagy szül je legalább egy nappal el re a napközis nevel nél lemondja. [Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont] 10. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésér l – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felel s és az osztályf nök véleményének kikérése után –, a nevel testület dönt. [Rendelet 5. § (1) bekezdés c) pont]

11. Tankönyvellátás: minden év november 15-ig a szül köteles az „Igényl lap tanulói tankönyvtámogatáshoz” nyomtatványt kitöltve, aláírva az osztályf nökhöz visszajuttatni; a jogosultságot igazoló okiratot a következ év január 31-ig az osztályf nöknek átadni. Az ingyenes tankönyvre jogosultaknak könyvtári példányokat biztosítunk, amelyeket a tanév végén vissza kell adni. Amennyiben a tanuló a kölcsön tankönyvet megrongálja, köteles kifizetni annak aktuális értékét. 12. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályf nökök közreműködésével szül i értekezleteken, illetve osztályf nöki órákon értesíti a szül ket és a tanulókat a következ tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevel kr l. [Rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont] 13. A tanuló szül je május 20-ig jelzi, hogy a következ tanévt l az egyházi jogi személy által megszervezett hit- és erkölcstan vagy a kötelez erkölcstan órán kíván részt venni az Nkt. 3ő. §-a szerint. A tanuló, illetve a szül az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. [Rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont, 14. § (5) bekezdése] 14. Az Nkt. 97. § (7) bekezdése szerint a történelmi egyházakkal egyeztetve – heti 1 alkalommal – biztosított tanulóink számára a hitoktatás. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 15. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. [Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont] 16. A szül egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb id tartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. [Rendelet 51. § (2) bekezdés b)–c) pontjai] 17. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének els napján, de legkés bb – az el bb megjelölt id ponttól számított – hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályf nöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak min sülnek, ha az el írt határid alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. [Rendelet 51. § (2) bekezdés b)–c) pontjai] Az els igazolatlanul mulasztott órát már jelezzük a szül nek (felhívás rendszeres iskolába járásra), majd 10 óra esetén értesítjük a község jegyz jét, a gyermekjóléti szolgálatot és a járási hivatalt. 30 igazolatlan hiányzás esetén értesítjük a szabálysértési hatóságot, ő0 igazolatlan óra esetén a jegyz t és a kormányhivatalt.

Ha a tanuló az egész év folyamán 250 óránál többet hiányzik (igazolatlan és igazolt hiányzás együtt számít), tanév végén nem osztályozható. A nevel testület dönt a továbbhaladás módjáról (osztályozóvizsga vagy osztályismétlés). Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása az adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhet , a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevel testület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Osztályozó vizsgára akkor kerül sor, ha a tanuló magántanuló, illetve ha hiányzása meghaladja a törvényben el írtakat. Az osztályozóvizsga id pontja a félévzárást megel z hét. Javítóvizsgát az az elégtelen osztályzatot kapott tanuló tehet, akinek a Bizonyítvány záradékában a nevel testület engedélyezi. A javítóvizsga id pontja minden év augusztus utolsó hete. Az érintett tanulót és szül jét az iskola írásban értesíti. A javítóvizsga szóbeli részén az érintett gyermek szül je részt vehet. 18. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, kés nek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevel a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak min sül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra teljes id tartamának megfelel számú percet, egy tanítási óráról történ igazolatlan hiányzásnak min sül. [Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont, 51. § (10) bekezdés] 19. Az iskola által szervezett, kötelez és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevel kkel megbeszélt szabályokat a részt vev diákoknak kötelez betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszeg tanuló fegyelmez intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthet , valamint a szabadon választott programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az t kísér feln tteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez ill ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben. [Rendelet 5. § (2) bekezdés g) pont]

III. Az egyéb foglalkozások rendje [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdése, 46. § (1) bekezdés c) pont, 72. § (4) bekezdése, Rendelet 5. § (1)–(2) bekezdése, 16. § (3) bekezdés] 1. Az egyéb foglalkozásokra való tanulói részvétel – a szakért i bizottságok szakvéleményében és szakért i véleményében el írt fejleszt foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. [Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja, 16. § (3) bekezdés] 2. Annak a tanulónak, aki a szakért i bizottság szakvéleményében vagy szakért i véleményében foglaltak szerint fejleszt foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történ távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelez tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. [Nkt. 25. § (2) bekezdés, 72. § (4) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja] 3. A könyvtár szolgáltatásait az iskola minden tanulója igénybe veheti. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] Ő. Az iskolában tanítási id után – az intézményvezet vel való egyeztetést követ en, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 17 óráig befejez djön, valamint hogy a tanulókra legalább 1 feln tt pedagógus felügyeljen. [Nkt. 25. § (2) bekezdés]

5. Az egyes egyéb foglalkozások el készítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felel s tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervez osztály végzi. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont]

IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmez intézkedések formái és alkalmazásának elvei, valamint a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyvértékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefügg kérdések [Rendelet 5. § (1) bekezdés e)–f) pontja, Tpr. 8. § (7)–(8) bekezdése] 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélked kön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pontja] 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következ dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevel i, osztályf nöki, igazgatói, nevel testületi dicséret. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelked szorgalmukért dicséretben részesíthet k. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] Ő. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűn tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon eredményesen szerepl tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 6. A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására kell hozni. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 7. Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend el írásait megszegi, fegyelmez intézkedésben lehet részesíteni. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont] 8. A fegyelmez intézkedések formái: szaktanári, napközis nevel i, osztályf nöki figyelmeztetés, osztályf nöki intés, osztályf nöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, nevel testületi figyelmeztetés. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont] 9. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettel arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevel célzat érvényesül. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont] 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályf nöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek min sülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió, a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az

iskola nevel i és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont)] 11. Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése el tt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az id pontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igényl tanuló köteles azt a kölcsönzési id lejártakor mások számára kikölcsönözhet állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szül je köteles a tankönyv elvesztéséb l, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szül je köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szül köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését a tanuló, illetve a szül kérheti. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelem elutasítása ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet el a tanuló, illetve a szül . A felülbírálati kérelmet a nevel testületb l alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályf nöke, a diákönkormányzatot segít pedagógus, valamint a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. [Tpr. 8. § (7)–(8) bekezdése] Az épületben, a berendezési tárgyakban, szemléltet eszközökben okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni a törvényben leírtaknak megfelel en. Károkozásért a tanuló szülei kártérítésre kötelezhet k.

V. Egyéb rendelkezések [Nkt. 39. § (1) bekezdése, 48. § (1) bekezdése, Rendelet 5. § (1) bekezdés d), g)–h) pontjai, 24. § (6) bekezdése] 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdekl désének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdekl dési kör, énekkar, művészeti csoport stb. [Nkt. 48. § (1) bekezdés] 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megel z tanév végéig bármely tanuló, szül , nevel , illetve a diákönkormányzat, a szül i szervezet iskolai vezet sége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehet ségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevel testület dönt. [Nkt. 48. § (1) bekezdés] 3. A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezet ségi ülésén legalább évente két alkalommal, az aulában elhelyezett hirdet táblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályf nökök az osztályf nöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont]

4. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejl désér l, egyéni haladásáról a nevel k szóban és a tájékoztató füzeten (ellen rz könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellen rz könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhet , a szül számára kötelez tájékoztatás ajánlott levélben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] A tanítási napokon a tájékoztató füzetet és az el írt felszerelést köteles minden diák magával hozni! Els tanítási óra el tt a tanári asztalra köteles kitenni. A tájékoztató füzet pontos vezetése tanárnak, diáknak egyaránt feladata. Ha a tanuló elveszíti, megrongálja tájékoztató füzetét köteles azt bejelenteni osztályf nökének. Új dokumentumot csak térítési díj ellenében és az iskolai dokumentumok gondos kezelésére vonatkozó figyelmeztetéssel adunk ki. 5. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola bels szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képvisel ik, tisztségvisel k útján – az iskola igazgatójához, az osztályf nökükhöz, az iskola nevel ihez, a diákönkormányzathoz vagy a szül i szervezet képvisel jéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segít fórumok és eljárások az iskolában a következ k: az osztályf nöki óra és a rendszeres diák-önkormányzati ülés. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevel ivel, vagy a szül i munkaközösség vezet jével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. [Nkt. 39. § (1) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 6. A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szül i szervezet vezet ségének ülésén minden tanév elején szóban, a bejárat mellett elhelyezett hirdet táblán keresztül folyamatosan írásban tájékoztatja. Az osztályf nökök az osztályok szül i értekezletein a szül ket szóban tájékoztatják. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 7. A szül k és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képvisel ik, tisztségvisel k útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályf nökéhez, az iskola nevel ihez, a diákönkormányzathoz vagy a szül i munkaközösséghez fordulhatnak. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 9. Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett id pontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályf nök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megel z en negyven nappal. [Rendelet 5. § (1) bekezdés h) pont] 10. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, el ször a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehet ségr l szóló tájékoztatót 1ő nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló id szak els napja el tt az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül el nyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál el nyben kell részesíteni azokat a jelentkez ket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. Amennyiben az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolást az igazgató által kijelölt három f b l álló bizottság végzi a sorsoláson résztvev k jelenlétében. A sorsolásról, annak eredményér l jegyz könyvet kell vezetni. [Rendelet 24. § (6) bekezdés]

VI. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok [Rendelet 129. § (1) bekezdése] 1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó el írásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi id szak megkezdésekor, valamint szükség esetén életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelel en ismertetni kell. 2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) a pedagógus köteles az els tanórán a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekr l és azok megel zési módjáról. 3. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon dohányozni, valamint tudatmódosító szereket fogyasztani szigorúan tilos. 4. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – életkori sajtosságoknak megfelel – népszerűsítésér l a tanulók körében. E feladat teljesítéséhez az nevel testület a diákönkormányzattal együttműködik a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. 5. Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelel testmozgás, a min ségi életvitel gyakorlati megvalósítására. 6. Az osztálytanítóknak, a napközis nevel knek és a szaktanároknak a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell foglalkozniuk. 7. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a f étkezést követ en legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. 8. Napos, száraz, meleg és enyhe id esetén az óra közötti szünetet a tanulók a pedagógusok felügyelete mellett az iskola udvarán, játékos testmozgás és leveg zés keretében töltik el. 9. A napközis foglalkozás idején biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát. 10. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack, valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesít , cukrozott kakaópor vagy ízesített sör, illetve alkoholos frissít ital van. 11. Az iskola minden programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. 12. A téli és csapadékos id szakokban a váltócip használata kötelez . Az öltöz szekrények tisztán tartása és a rend felügyelete a tanulók kötelessége. 13. Nemzeti ünnepeinket iskolai vagy községi szinten megünnepeljük vagy a napján, vagy el tte való nap. Iskolai rendezvényeinket (karácsony, farsang, anyák napja, stb.) a sokéves hagyomány szerint tartjuk meg. A tanulók öltözete legyen méltó az ünnephez (fehér ing/blúz; sötét nadrág/szoknya). 14. Az intézmény valamennyi dolgozóját, és iskolatársait az els találkozáskor udvariasan köszöntse! Köszöntenie illik az iskola területén az ismeretlen feln ttet is. Kerülje a hangos, durva beszédet, káromkodást! 15. Iskolánkban nem javasoljuk a hajfestést, lakkozott körmöket! A hosszú körmök és testékszerek viselése a testnevelés órai balesetek elkerülése érdekében nem engedélyezhet !

16. Az étkezéshez a tanulók tanári kísérettel mennek. A tanuló az ebédl be fegyelmezetten érkezzen, táskáját, kabátját az arra kijelölt helyre tegye! Az étkezéshez tisztán, rendezetten üljön le, a kulturált étkezés szabályait tartsa be (kés, villa, kanál használata)!

Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadta el, amelynek során az intézményi tanács/ iskolaszék/szülői szervezet és a diákönkormányzat véleménynyilvánítási jogát gyakorolta.

1. sz. melléklet: -

Napközis házirend az iskolai házirend kiegészít dokumentuma –

A napközis foglalkozás a délel tti tanórák végeztével a tanulók órarendjéhez igazodva kezd dik. Az 1. csoportnak 13:00-tól 16:00-ig tart, a 2. csoportnak 13:30-tól 16:30-ig tart. Napirend: 11.40-t l 13.30-ig gyülekez , ebéd. Az alsó tagozatos tanulók az osztálytermeikben várják meg a napközis tanítót, és együtt vonulnak a napközis terembe. Az ebédelés a beosztási rend szerint történik, csendben és kulturáltan. Ügyelni kell a kulturált étkezés szabályaira. Az ebédl b l semmiféle ételt nem vihetnek ki. Minden jelen lév nevel felel s minden tanulóért. A tanulók a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt vagy id járástól függ en szabadtéri, ill. tantermi játékokkal töltik a tanuláson kívüli idejüket. Minden gyermek köteles vigyázni saját és társai testi épségére. 13.30-t l 1Ő.00-ig tisztálkodás, felkészülés a tanulásra. A napközis nevel feladata, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki az osztálytanítókkal. A napközibe járó gyermek a délutáni tanulási id t köteles tanulással tölteni. A tanulmányi munka min ségének biztosítása érdekében a tanulók csendben, fegyelmezetten oldják meg feladataikat. Az a tanuló, aki a napközis tanulási id ben külön órán vesz részt, a szül írásos kérelme alapján, a házi feladatát otthon köteles elkészíteni. Ha nincs elég id a házi feladat megírására vagy megtanulására, akkor a házi feladatot otthon kell befejezni. Törekedni kell arra, hogy a házi feladat ellen rzése ne csak mennyiségi, hanem min ségi is legyen. 15.10 – 15.30-ig uzsonna – az el zetesen kialakított rend alapján. 15.30 – 16.30-ig id járástól függ en szabadtéri vagy tantermi játékok. A napközisek 16.00-tól mehetnek haza. Ett l eltérni a szül kérelme alapján lehet. Írásban nyilatkozik arról, hogy mikor és kivel mehet haza gyermeke. A tantermet a tanuló rendben hagyja el. Közös játék után az utolsó két tanuló teszi helyre a játékokat, egyéni játék esetén mindenki maga teszi a játékot a helyére. A zárt szekrényben elhelyezett eszközöket, játékokat, a tanuló a csoportvezet engedélyével használhatja. Az udvarról haza csak elköszönés után mehetnek el a tanulók. Értékelés A napközis nevel k havonta egyeztetnek az osztályt tanító nevel kkel a magatartás és szorgalom érdekében. A napközis munkában részt vev tanulókat év végén értékeljük (pl. oklevél).

2. sz. melléklet Diákügyeletes rendszer szabályzata: - Az ügyeletes rendszerbe beosztható osztályok: o 6. osztály o 7. osztály o 8. osztály - Az ügyeletes feladatokat ellátók: o 1 és 6 óra: takarítók o 2-5 óráig: tanulók - Pedagógusok feladatai: o A tanáriban lév táblán jelezni kell az összefoglalások és a témazárók id pontjait, ezekre az id pontokra az érintett tanulók nem oszthatók be ügyeletbe. o Osztályf nökök feladata, hogy a tanulókat arányosan ossza be ügyeletbe, jelölje ki a helyetteseket, biztosítsa az ügyeletes rendszer működését. - Ügyeletes feladatai: o Az ügyeletes naplóba feljegyzi az érkez k-távozók nevét és az esemény id pontját o Tanórák alatt a bejárati ajtók nyitása-zárása o A vendég útbaigazítása, elkísérése az igazgatói irodához o A szül k, hozzátartozók tájékoztatása arról, hogy (rendkívüli esemény kivételével) csak óraközi szünetekben léphetnek be az intézménybe o Illetéktelen személyeket nem engedhet be az intézmény épületébe o Az intézményben órák alatt tapasztalt „rendellenességeket” feljegyzi, jelenti az ügyeletes pedagógusnak vagy a legközelebbi pedagógusnak o Ügyeletes tanulók kötelességei:  Az ügyeleti id alatt vett tananyag pótlása, a tanóráról való távolmaradás nem mentesít a felkészülés és a tananyag pótlása alól o Nem hagyhatja el az ügyeletesi helyet - Egyéb rendelkezések: o Kirívó magatartás esetén el lehet tekinteni a tanuló ügyeletesi beosztásától 3. melléklet: A multifunkciós terem házirendje Az iskolai Házirend része, annak melléklete. o A terem tisztasásának és a burkolat min ségének meg rzése érdekében kizárólag sportoláshoz használatos torna- és edz cip viselhet tanárnak, diáknak egyaránt! Valamennyi lábtörl használata kötelez . o A játéktéren, az öltöz kben, a szertárakban, a folyosókon étkezni tilos! o Valamennyi sportcsoport köteles a részére kijelölt öltöz ben átöltözni, testnevel jét, edz jét a helyiségben megvárni! o A folyosókon, lépcs kön a balesetek elkerülése érdekében szaladgálni tilos! o Az öltöz kben, teremben okozott kárt az elkövet köteles megtéríteni. o Engedély és felügyelet nélkül a tanulóknak a játéktérre bemenni tilos! A sporteszközöket csak engedéllyel, tanári felügyelet mellett használhatják. A szertárba csak tanári engedéllyel lehet belépni, és onnan sportszereket kihozni. A napi iskolai sportfoglalkozás befejeztével a testnevel tanár a sportszertárat bezárja. A tanórák és egyéb foglalkozások végén az eszközöket – darabszám ellen rzés után – a helyére kell tenni. o Az öltöz kben csak a testnevelés órára érkez , illetve onnan távozó tanulók tartózkodhatnak. A délutáni sportfoglalkozások el tt 1ő perccel foglalhatják el a résztvev k az öltöz ket.

o A sportcsoportok vezet i kötelesek az öltöz k, a szertár, a küzd tér rendjét felügyelni, az esetleges károkat, baleseteket az iskola vezetésének jelenteni. o A küzd tér területére szül k, kísér k csak váltócip ben léphetnek be. o A testnevelés órára érkez osztályok az öltöz kbe becsengetéskor mehetnek be. A testnevelés órákon, sportfoglalkozáson résztvev k az öltöz khöz tartozó mellékhelyiségeket rendeltetésszerűen használják. Vigyáznak a berendezési tárgyak épségére, tisztaságára. Ha rongálást tapasztalnak, azonnal jelentik. Az öltöz k elhagyásakor az órát tartó pedagógus ellen rzést végez. A délutáni foglalkozásokra is érvényesek a délel tti szabályok az alábbi kiegészítésekkel: Az épületrészben az iskola területére vonatkozó házirend az érvényes. Minden helyiséget a funkciójának megfelel en kell használni. Az iskolaépület ezen részében is tilos a dohányzás! Az elektromos füstérzékel k a riasztást beindítják. A jelzést csak az arra kiképzett személy állíthatja le. A távfelügyeleti rendszer tűzoltókat a helyszínre küldi. Téves riasztás esetén a kivonulási díjat a multifunkciós termet használóknak meg kell fizetni. o A tanítási és iskolai foglalkozások idején kívül a többcélú terem bérleti díj ellenében használható a rendeltetésének megfelel célokra. o A tornaterem bérlésével kapcsolatos engedélyt, és az id pont egyeztetését tagintézményvezet t l kell kérni. o A bérleti díj összegér l a Császár Község Önkormányzat Képvisel Testülete dönt. o A terem nyitása-zárása is a megbeszélés tárgya.

VII. A házirend elfogadásának legitimációs dokumentumai    

Jelen házirend elfogadását az iskolai diákönkormányzat véleményezte. A diákönkormányzat ülésér l készült jegyz könyv a házirend elfogadásáról szóló jegyz könyv mellékletét képezi. Jelen házirend elfogadását az intézményi tanács/iskolaszék/iskolai szül i szervezet véleményezte. Az intézményi tanács/iskolaszék/szül i közösség értekezletér l készült jegyz könyv a házirend mellékletét képezi. A házirendet a nevel testület 2013. augusztus 21-én tartott nevel testületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában elfogadta. A házirend 2013. szeptember 2-tól hatályos.

Kelt: Császár, 2013. augusztus 21. Hitelesítések:

................................................ igazgató .......................................... szül i szervezet nevében ........................................ a diákönkormányzat nevében

Iratkezelési szabályzat Iratkezelési szabályzat:Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattárazását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza A iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom

1. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Az iratkezelés: - az iskolába érkez beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkez iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása; - a kiadványok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése; - az irattározás, irattári kezelés, meg rzés; - a selejtezés és a levéltárnak való átadás.

Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az ezt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során az érkezett, illetve a saját kelteztetésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik

Iktatókönyv: a szerv rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, amely készülhet elektronikus adathordozón is.

Irat: „Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével-amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagban, és bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.” (1995. évi LXVI. törvény )

Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített –elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merev lemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja.

Elektronikus iratkezelés: valamint az elektronikus irattovábbítás esetén– a számítógépes programba építve tartalmazza a hozzáférési jogosultságokat, valamint a hitelesítés rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Irattári anyag: Az intézmény és jogelődei működése során keletkezett, az intézmény irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek.

Levéltári anyag: Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége.

Adat: Az 1993.évi LXIX törvény 2003. évi LXV. oktatási törvény 2.számú mellékletben felsorolt„ a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”.

2. Az iratkezelést ellátó dolgozók feladatai Igazgató - elkészíti és kiadja az iskola iratkezelési szabályzatát; - jogosult az iskolába érkez küldemények felbontására; - jogosult kiadványozni; - kijelöli az iratok ügyintéz it; - meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

Általános igazgatóhelyettes

- ellen rzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat el írásai szerint történjen; - figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelmét; - az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkez küldemények felbontására; - az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintéz it; - irányítja és ellen rzi az ügyvitelszervez munkáját; - el készíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását.

Iskolatitkár - köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat el írásai alapján végezni; - köteles a tudomására jutott hivatali titkot meg rizni; - a küldemények átvétele; - az esetleges iratok csatolása; - az iratok bels továbbítása az igazgatóhoz, hiányzása esetén az igazgatóhelyetteshez - a kiadványok tisztázása, sokszorosítása; - a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése - a határid s iratok kezelése és nyilvántartása; - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése; - az irattár kezelése, rendezése; - az irattári jegyzékek készítése; - közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

3. Az iratok átvétele és felbontása - Az iskolába érkez küldemények postai átvételére az igazgató; az általános igazgatóhelyettes; az iskolatitkár jogosult. Az iskolatitkár köteles az átvett iratot az igazgatónak azonnal továbbítani. - Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

- Amennyiben a küldemény címzéséb l megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. - Ha az irat burkolata sérülten, vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvev nek rá kell írnia a „Sérülten érkezett”, illetve „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. - Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szül i munkaközösség részére érkezett leveleket. - A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az igazgató, vagy helyettese részére. - A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. - A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne lev iratokon lév iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és err l a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. - Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. - A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. - Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás id pontjához jogkövetkezmény fűz dik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.), a borítékot az irathoz csatolni kell, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. - Sürgősség kezelése: A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell az igazgatóhoz, vagy az igazgatóhelyetteshez. - Elektronikus úton, e-mailen érkező információt, levelet, utasítást, beérkező levélként kell kezelni.

4. Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés A küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézését az iskolatitkár köteles elvégezni. Az iskolatitkár az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni.

Az ügyintézés határideje: - a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkés bb az iktatás napjától számított 30 nap; - az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határid r l. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkés bb az iktatás napjától számított 30 nap.

- Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés id pontját, a beszélget partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintéz nek alá kell írnia. - Az ügy elintézése után (legkés bb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleg kiadványozásra szánt kézirattal együtt – az ügyintéz köteles visszajuttatni az igazgatóhoz, vagy az igazgatóhelyetteshez. Az iratok iktatását az igazgatóhelyettes végzi.

5. Kiadványozás A kiadvány az iskolai ügyintézés során bels vagy küls ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. - Az ügyintéz nek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadványt. - Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkez vezet dolgozó engedélyével készülhet. Iskolánkban kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezet beosztású dolgozók rendelkeznek: - igazgató: minden irat esetében; - általános igazgatóhelyettes: - minden irat esetében az igazgató távolléte esetén; - önállóan is a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében;

- A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után „s.k.” jelzést kell tenni, és az iratra „A kiadvány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az ügyintéz nek ezt aláírásával hitelesítenie kell. - Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegz jének lenyomatával is. A kiadványok továbbítása ─ a kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is. ─ a kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia. ─ a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős. ─ a küldemény továbbítása történhet postai úton, kézbesítővel vagy elektronikus úton. A továbbítás az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik, vagy elektronikus úton elektronikus aláírással ellátva.

6. Az iskola hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei

- A kiadvány bal fels részén: az iskola logoja, megnevezése, címe, telefonszáma, e-mail címe. - A kiadvány jobb fels részén: - az ügy iktatószáma; - az ügyintéz neve; - az ügy tárgya; - a hivatkozási szám vagy jelzés; a mellékletek darabszáma. - A kiadvány címzettje - A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkez rész és az indoklás is). - Keltezés - Aláírás - Az aláíró neve, hivatali beosztása - Eredeti iraton az iskola körbélyegz jének lenyomata - Az „s.k.” jelzés esetén a hitelesítés

7.

A kiadványok továbbítása.

- A kiadványokhoz a borítékon a postai el írásoknak megfelel címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is. - A kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintéz nek kell utasítást adnia. - A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felel s. - A küldemények továbbítása történhet: - postai úton, vagy - kézbesít vel. - A továbbítás mindkét esetben az igazgató által hitelesített kézbesít könyv felhasználásával történik.

8. Az iktatás - Az iskola iktatási rendszere évente újrakezd d sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. - Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján.

- A küldeményeket felbontó vezet , illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az igazgatónak, hiányzása esetén a helyettesnek iktatás céljából bemutatni. - Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat. - Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint olyan iratokat, amelyr l a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok, számlák).

Iktatáskor az iratra az alábbiak feltüntetése kötelez : - az iktatás dátuma - az iktatószám - a mellékletek száma

Ezzel egy id ben, a fenti adatokkal megegyez en az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: - a sorszámot - az iktatás idejét - a beküld nevét és ügyiratszámát - az ügy tárgyát - a mellékletek számát

- Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezd dik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követ en aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegz lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. - Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. - Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám) esetén a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. - -Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. - Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. - Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. - Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az els iktatási számon) kell kezelni. - Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az el z években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. - Az igazgató engedélye alapján gyűjt számon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször el forduló ügyeket.

- Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejez egy, vagy több címszó – név, tárgy, hely, intézmény – alapján kell nyilvántartani.

9. Az irattározás rendje

- Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. - Az irattári rzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítni - Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határid s kezelést már nem igényelnek. Ett l eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. - Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelel rovatában fel kell tüntetni. - Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezen belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell rizni. A kézi irattár helye az iskola igazgatóhelyettesi és iskolatitkári irodája. - Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történ csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekv sorrendjében kell elhelyezni. - Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintéz nek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. - Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezet beosztású dolgozója engedélyezheti.

10. Az iratok selejtezése, levéltári átadása.

- Az irattár anyagát ötévenként egyszer selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek rzési ideje az irattári terv szerint lejárt. - Az iratselejtezés id pontját a selejtezés megkezdése el tt 30 nappal az illetékes Tolna megyei levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illet leg a bejelentést l számított 30 nap letelte után kezdhet meg. - Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyz könyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - hol és mikor készült a jegyz könyv; - mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés; - mely tételek kerültek selejtezésre, illet leg a tételekb l mely iratok lettek visszatartva;

- milyen mennyiségű (kg.) irat került kiselejtezésre; - kik végezték és kik ellen rizték a selejtezést.

- A selejtezési jegyz könyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyz könyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. - A ki nem selejtezhet iratokat ötven év után az illetékes Tolna megyei levéltárnak kell átadni.

11. Az iskolai bélyegz k - Az iskola hivatalos bélyegz inek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. - A tönkrement, elavult bélyegz t az igazgató ellen rzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésr l jegyz könyvet kell felvenni. - A hivatalos bélyegz elvesztése esetén jegyz könyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie.

- Az iskola bélyegz ir l nyilvántartást kell vezetni. A bélyegz k nyilvántartásának a következ ket kell tartalmaznia: - a bélyegz sorszámát; - a bélyegz lenyomatát; - a bélyegz használatára jogosult személy nevét, beosztását; - a bélyegz

rzéséért felel s személy nevét;

- a bélyegz átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást; - a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. - A bélyegz k nyilvántartásáért az iskolatitkár a felel s, a nyilvántartást is

vezeti.

12. Felvilágosítás hivatalos ügyekben, adatszolgáltatás

- Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. - Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. (az 1993. évi LXIX törvény 2 számú melléklete alapján)

- A személyesen benyújtott iratok átvételét - kérelemre- igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. - Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. - Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek.

13. A tanügyi nyilvántartások

A tanügyi nyilvántartások formái a.) A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló ─ Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az igazgató helyettes tölti ki ─ A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelel záradék bejegyzésével kell végrehajtani. - Ha a gyermek SNI-s, akkor a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a véleményt kiállító szakért és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat id pontját

b.) A felülvizsgálati napló ─ A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevel munkát végz , illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni.

c.) A törzslap ─ Az iskola a tanulókról – a felvételt követ harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi id re kiterjed en – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. ─ Ha a tanuló SNI-s, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakért és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat id pontját.

─ A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani.

d.) A bizonyítvány ─ A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. ─ Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. ─ Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglév nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. ─ Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. ─ A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett id szakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

e.) A tantárgyfelosztás és órarend ─ Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelez óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelez óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. ─ A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevel testület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. ─ A tantárgyfelosztás alapján készített órabeosztási lap a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét tartalmazza.

f.) Jegyz könyv ─ Jegyz könyvet kell készíteni, ha a jogszabály el írja, továbbá ha nevelési-oktatási intézmény nevel testülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra. vagy a nevel -oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illet leg, ha a jegyz könyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezet je elrendelte. ─ A jegyz könyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlév k felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyz könyv készít jének aláírását. ─ A jegyz könyvet a jegyz könyv készít je, továbbá az eljárás során végig jelen lév alkalmazott írja alá.

A tanügyi nyilvántartások vezetése ─ A pedagógus csak a nevel -oktató munkával összefügg tevékenységet köteles elvégezni.

feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli

─ Az osztályf nök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefügg nyilvántartást. ─ A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályf nök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felel s. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelel záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. ─ A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegz jének lenyomatával kell hitelesíteni. ─ Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyez okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. ─ Ha a bizonyítvány kiadását követ en derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.

A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése ─ Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. ─ Az iskola az elrontott és nem helyesbíthet , illetve a kicserélt bizonyítványról jegyz könyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. ─ Az iskola nyilvántartást vezet: az üres bizonyítvány-nyomtatványokról a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról

A tanulói jogviszony és az iskolatátogatás igazolására vonatkozó nyomtatványok kezelése ─ Tanulói jogviszony az intézménybe történ beiratkozáskor jön létre és egy másik intézménybe történ távozáskor szűnik meg. ─ A tanulói jogviszony változását a KIR rendszerbe azonnal be kell jelenteni. ─ Beiratkozáskor a tanuló „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatványt kap, melyen az igazgatója igazolja, hogy a tanuló az intézménybe beiratkozott.

─ A tanuló el z , els sök esetében a körzet szerinti iskolája az „Értesítés iskolaváltoztatásról” című nyomtatványon igazolja, hogy a tanulót saját nyilvántartásából törölte. ─ Ha egy tanuló távozik az iskolából, az új iskola „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatványon igazolja, hogy a tanulót felvette. Ekkor az iskola kiállítja és átadja a tanuló gondvisel jének az „Értesítés iskolaváltoztatásról” című nyomtatványt. ─ A kiadott - kapott igazolásokról („Értesítés iskolaváltoztatásról”- „Értesítés beiratkozásról”) az iskola külön, naprakész nyilvántartást vezet. ─ Az iskola a szül /gondvisel kérésére iskolalátogatási igazolást ad ki az arra rendszeresített (A. Tü. 1016 sz.) nyomtatványon. ─ Az iskolalátogatási igazolás iktatószámmal kerül kiadásra. ─ Az igazolást az intézményvezet vagy helyettese hitelesíti aláírásával.

Az iskolák által alkalmazandó záradékok

─ Felvéve, átvéve a(z) ……………….. számú határozattal áthelyezve a(z) (iskola címe) ………………. iskolába.

─ Az els évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája el készít nek min sül, tanulmányait az els évfolyamon folytathatja.

─ A ……………… számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) …évfolyamon folytathatja.

─ Felvette a(z) (iskola címe)…………………….iskola.

─ Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja.

─ ………….. tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

─ ………….. tantárgy …..évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következ k szerint:……………………….

─ Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a 200…/200…tanévben felmentve..……….. miatt.

─ Tanulmányait a szül kérésére (szakért i vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

─ Mentesítve a(z) (a tantárgyak nevei)……………………………… tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: a törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát.

─ Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ………………évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.

─ Az évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi id megrövidítésével teljesítette.

─ A(z)………………tantárgy óráinak látogatása alól felmentve……- ……..tól…… - ig. (Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni.)

─ Mulasztása miatt nem osztályozható a nevel testület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

─ A nevel testület határozata: a (betűvel)………………. évfolyamba léphet vagy A nevel testület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ………………. évfolyamon folytathatja.

─ A tanuló az ………………… évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, ………………. hónap alatt teljesítette.

─ ………………….. tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ………………… tantárgyból …………… osztályzatot kapott ………….. évfolyamra léphet.

─ A …………. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.

─ A javítóvizsgán …………………. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.

─ …………...tantárgyból ………-án osztályozó vizsgát tett.

─ Osztályozó vizsgát tett.

─ …………….. tantárgy alól ……………….. okból felmentve.

─ ……………... tanóra alól …………………. okból felmentve.

─ Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-)vizsga letételére …………-ig halasztást kapott.

─ Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) …………………….. iskolában független vizsgabizottság el tt tette le.

─ ……………………. szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

─ Tanulmányait ………………………… okból megszakította,

─ A tanulói jogviszonya: kimaradással, …………… óra igazolatlan mulasztása miatt, egészségügyi alkalmasság miatt, térítési díj, tandíjfizetési hátralék miatt, …………………. iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.

─ ………………………….. fegyelmez intézkedésben részesült.

─ ………………………….. fegyelmi büntetésben részesült.

─ A büntetés végrehajtása . ………..- ig felfüggesztve.

─ Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén: A tanuló ………… óra igazolatlan mulasztása miatt a szül t felszólítottam. A tanuló ismételt…………… óra igazolatlan mulasztása miatt a szül kezdeményeztem.

ellen szabálysértési eljárást

─ Tankötelezettség megszűnt.

─ A …………………. szót (szavakat) osztályzato(ka)t helyesbítettem.

─ A bizonyítvány …………………… lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

─ Ezt a póttörzslapot a(z) …………………….. következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett …………. adatai (adatok) alapján állítottam ki.

─ Ezt a bizonyítványmásolatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett …………. adatai (adatok) alapján állítottam ki.

─ A bizonyítványt ………………. kérelmére a ………… számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

─ Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ……………………….., anyja neve ……………….……, a(z) ……iskola…………………….. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály,tagozat) …………………. évfolyamát a(z) …………………….. tanévben eredményesen elvégezte.

─ Az iskola tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelked tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ………………… vizsga eredményének bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szerepl , a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelel en alkalmazhatja, illetve megfelel en záradékot alakíthat ki.

─ A haladási és mulasztási naplót …………………….. tanítási nappal (órával) lezártam.

─ Az értékel naplót ………..azaz………….(betűvel) beírt, …….azaz……..(betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

Az oktatási intézményekben kötelez en használt nyomtatványok jegyzéke

─ Beírási napló

─ Bizonyítvány ─ Diákigazolvány ─ Ellen rz ─ Javítóvizsga jegyz könyv ─ Jegyz könyv a vizsgához ─ Órarend ─ Összesítés a vizsgát tett tanulókról ─ Osztálynapló (csoportnapló) ─ Osztályozóív a vizsgához ─ Osztályozóvizsga-jegyz könyv ─ Sportnapló ─ Tantárgyfelosztás ─ Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap) ─ Továbbtanulók nyilvántartása ─ Értesítés iskolaváltoztatásról (távozás) ─ Értesítés beiratkozásról ─ Iskolalátogatási igazolás ─ Jegyz könyv a tanuló- és gyermekbalesetekr l ─ Nyilvántartás a tanuló – és gyermekbalesetekr l ─ Egyéni foglalkozási napló

AZ INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE [A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete szerint]

Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

rzési id (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

Nem selejtezhet

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyz könyvek

Nem selejtezhet

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyz könyvek

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6.

Szakmai ellen rzés

10

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Bels szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5

12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése (amennyiben van diákönkormányzat)

5

18.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás, továbbképzés

5

Nevelési-oktatási ügyek 10 Nem selejtezhet

19.

Szül i munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése (amennyiben van szül i munkaközösség, iskolaszék)

5

20.

Szaktanácsadói, szakért i vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Oktatás-képzés, rendezvények szervezése

5

22.

Vizsgajegyz könyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Kapcsolattartási ügyek

5

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Nevelési és pedagógiai program; Min ségirányítási program

Nem selejtezhet

Környezeti nevelési program

Gazdasági ügyek

Határid nélküli

27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

28.

Társadalombiztosítás

50

29.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

32.

Záradék:

- A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára.

- Jelen szabályzat 2013 .09. 01-én készült, kiegészítve a törvény által el írtakkal 2013. 09. 01. napjával lép hatályba.

Császár, 2013.szeptember 1.

P. H.

…………………………………….. Nagy Csaba intézményvezet

Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár m ködésének célja, a m ködés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai: Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közrem ködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,

  

követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

4. A könyvtár m ködésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása   

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következ k

 szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. Az iskolavezetés engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által

átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjt köri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevel tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböz információhordozók használatához, az újabb dokumentumok el állításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjt körű szakkönyvtár, amelynek legalapvet bb sajátos feladata az iskolai oktató nevel munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, meg rzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. A könyvtár gyűjt köri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjt körű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely meg rzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevel munkát. A tanulók részér l teljességre törekv , a pedagógusok részér l értékel válogatással gyűjt. 2.1 Tematikus (f és mellék gyűjt kör): F gyűjt kör: A törzsanyag f gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerz k művei  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belép etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközl művek  az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelez " és ajánlott olvasmányok

    

a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segít módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, folyóiratok, az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei

Mellék gyűjt kör:  

a f gyűjt kört kiegészít , er s válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.

2.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

2. A könyvtárhasználat módjai    

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  

a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. o A kölcsönzés nyilvántartása részben informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek

2.4 Csoportos használat

14.00-14.45 13.45-14.30

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított ütemterv szerint kerül sor.

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjér l:  

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

II. Az intézmény a következ módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozó szabályokat. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

5.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

Közvetlen felettese: az igazgató Az iskolai könyvtáros f bb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

Tankönyvellátás rendje Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi re delkezések az i gye es ta kö yvi ellátás re djéről:  

a ta kö yvpia re djéről szóló . XXXVII. törvé y 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Re dszeré e a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

II. Az i téz é y a következő

ódo tesz eleget az i gye es ta kö yvi ellátás kötelezettségé ek:

2. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 3. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az i gye es ta kö yvtá ogatás a részesülő diákok által átvett ta kö yvek arra az időtarta ra köl sö özhetők ki, a eddig a ta uló az adott tárgyat ta ulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig i de köl sö zés e lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós ta kö yv, illetve az iskolá a alkal azott ajá lott és kötelező olvas á yok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

5. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjte é y szepte er e a kö yvtár ól köl sö zik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:   

Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keret ől eszerzett kö yveket, elyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért a yagi felelősséggel tartozo , pótol o kell ás forrás ól, végső eset e pedig a vételárat eg kell téríte i.

Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok ta év efejezése előtt, legkéső jú ius 5-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A ta uló, illetve a kiskorú ta uló szülője köteles a köl sö zött ta kö yv elvesztésé ől, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. re deltetésszerű hasz álatá ól szár azó érték sökke ést. 6. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai kö yvtár külö adat ázis a , „Ta kö yvtár” el evezéssel kezeli az i gye es tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi köl sö zésekről folya atos  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újo a eszerzett ta kö yvekről szepte er-október)  összesített listát készít a készlete lévő ég hasz álható ta kö yvekről jú ius 5-ig)  listát készít a selejteze dő ta kö yvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%- ól eszerzett kötelező és ajá lott olvasmányokról 6. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot st ., tová iak a ta kö yv köteles egőriz i és re deltetésszerűe hasz ál i. E ől fakadóa

elvárható tőle, hogy az általa hasz ált ta kö yv legalá Az elhasz álódás értéke e ek egfelelőe :  az első év végére legfelje 5 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet.

égy évig használható állapotban legyen.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú ta uló szülője köteles a ta kö yv elvesztésé ől, egro gálásá ól szár azó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 3. ugyanolyan könyv beszerzése 4. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a ta uló ak a ta kö yv átvételekor érvé yes vételárá ak egfelelő há yadát kell kifizet ie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség érséklésével, illetve ele gedésével kap solat a a szülő által e yújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A ta kö yvek ro gálásá ól eredő kártérítési összeg ta kö yvek és segédkö yvek kötelező olvas á yok, feladatgyűjte é yek, szótárak eszerzésére fordítható.

7. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése:

u kaszerződése szeri t

Az iskolai kö yvtáros főbb tevéke ységei ek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai kö yvtár a elhelyezett kö yvek, a szak ai u kához szükséges te h ikai eszközök, sze léltető eszközök, segédeszközök re deltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, az intézményvezető által előírt időszak a a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjte é y feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:

                 

 a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval,  az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet azonnal jelzi az intézményvezető ek a köztes időszak a a szakleltár a keletkezett hiányt, felelős a te h ikai eszközök és ta eszközök állapotá ak egőrzéséért, a szükséges javítások irá ti igé y ejele téséért, kie elt figyele el kíséri a agy értékű eszközöket szá ítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, st . munkakapcsolatot tart a u kaközösségek vezetőivel vala i t a agyar yelv és irodalo munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. i de ta év e összeállítást készít az iskolai kö yvtár szá ára eszerze dő kö yvekről, tartós ta kö yvekről és oktatási segédletekről, a yitva tartási idő szeri t iztosítja a kö yvtár yitva tartását, regisztrálja a kö yvtárat igé y e vevő ta ulókat, go doskodik a yitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a kö yvtár űködéséről, a kö yv eszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új kö yvekről, a elyet a ta ári szo á a és a kö yvtári hirdetőtá lá kifüggeszt, go doskodik az iskolai kö yvtár egfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotá ak fe tartásáról és a szekré yek, fiókok, pol ok re djéről, a kö yvtár űködésével kap solatos legfo tosa tapasztalatait a ta év eleji agyar yelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véle é y serét kezde é yez a kö yvtár űködésé ek javítása érdeké e , kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a or atív ta kö yveket, egyűjti a köl sö zéssel iztosított or atív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igé yekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a köl sö özhető tartós ta kö yvek és segédkönyvek listáját, iztosítja az igé ylők szá ára a kö yvtárközi köl sö zés egszervezését, felelős az iskolai kö yvtár i de kori zárásáért.

A helyettesítés rendje A i téz é yvezető illetve a helyettesének távolléte, akadályoztatása esetén gondoskodni kell a helyettesítésről, a felelős dö téshozó kijelöléséről.

A helyettesítő sze ély feladata: Az iskolában kell tartózkodni 16.15-ig, ill. ameddig tanuló van az épületben, hogy a halaszthatatlan i tézkedéseket egtegye, a ta ulók és az iskolába tartózkodó fel őttek sze élyiségi jogai ak és kötelességeinek teljes figyelembevételével.

Nagy Csabát helyettesíti Szabóné Németh Ildikó

Szabóné Németh Ildikót helyettesíti Árvai Gézáné, 15.00-tól a mindenkori napközis evelő

Árvai Gézánét helyettesíti Rózsa Gabriella, 15.00-tól a

Több hiá yzó eseté , az iskola

i de kori apközis evelő

űködésképtele .

Rózsa Gabriellának rendkívüli tanítási szünetet kell elrendelnie.

A pedagógusok felelősségéről a közoktatási törvé y re delkezik!

Császár, 2013. szeptember 1.

Nagy Csaba

PH

i téz é yvezető