Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa gh

CSALÁDORVOS KUTATÓK ORSZÁGOS SZERVEZETE XV. KONGRESSZUSA 2016. február 25-27. Budapest, Hotel Flamenco

Program és Összefoglalók „Prevenció 2016.”

Szervezők Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék Családorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ)

Tudományos és Szervező Bizottság Dr. Kalabay László Dr. Tamás Ferenc Dr. Torzsa Péter Fekete Ilona és a Pécsi CSAKOSZ Iroda munkatársai E-mail: [email protected]

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa


Általános tájékoztatás

Regisztráció: Hotel Flamenco 12.00-tól folyamatosan Ebéd: A kiosztott jegyek felhasználásával. Helyszíne a szálloda étterme Fogadás: 2016. február 26-án 20.00 kor (program, zene, tánc)

A részvételi díj magában foglalja: a tudományos programokon való részvétel lehetőségét, a Program- és Absztraktfüzetet, valamint a kitűzőt.

Kiemelt támogatóink • • • • • • •

77 Elektronika Kft EGIS Gyógyszergyár Zrt International Medical Services Magyar Orvosi Kamara Nemzetközi Édesítőszer Szövetség Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft Richter Gedeon Nyrt

Támogatóink • • • • • • • •

ExtractumPharma Zrt Innovelle Pharma KRKA Magyarország Kft LUX Hungaria Kft Magzat Hangja Program Mylan Kft Strathmann GmbH&Co.KG Wörwag Pharma

A Szervező Bizottság köszönetét fejezi ki a támogatásokért. Ez a segítség hozzájárul a színvonal növeléséhez, a résztvevők, különösen a fiatal kollégák és tutorok költségeinek csökkentéséhez. Fontos technikai információ: Közvetlenül az előadások előtt dia-feltöltési lehetőség nincs, az előadást legalább 1 blokkal korábban, de inkább előző nap kérjük feltölteni!


A CSAKOSZ ÉLETMŰ DÍJ-jal korábban kitüntetett kollégáink

2003 Dr. Várallyay Gyula (Derecske) 2004 Dr. Morva László (Tataháza) 2005 Dr. Hidas István (Pilisvörösvár) 2006 Dr. Margittay Erzsébet (Fót) 2007 Dr. Arnold Csaba (Budapest) 2008 Dr. Várbíró István (Pécs) 2009 Dr. Ilyés István (Debrecen) 2010 Dr. Nagy Lajos (Pécs) 2011 Dr. Márton Hajnalka (Debrecen) 2012 Dr. Végh Mária (Pécs) 2013 Dr. Kozma Anna (Domaszék) 2014 Dr. Hajnal Ferenc (Szeged) 2015 Dr. Erdei István (Debrecen) 2016 Dr. Sirák András (Velence)

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa 8 Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa 2016. február 25-27. Budapest, Hotel Flamenco

2016. február 25. (csütörtök) 13.00-13.30

Megnyitó Dr. Hunyady László egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem ÁOK dékánja Dr. Kalabay László egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Rurik Imre egyetemi tanár, a CSAKOSZ elnöke Dr. Hajnal Ferenc egyetemi tanár, a Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának elnöke

13.30-14.00

Életmű-díj átadás és az életműdíjas előadása Dr. Sirák András oktató háziorvos, Velence CSAKOSZ Díjak átadása - Legjobb Közlemény Díja - Legjobb TDK előadás

14:00-15:00 Plenáris ülés Üléselnök: Dr. Kalabay László - Dr. Rinfel József KORSZERŰ SZUICID PREVENCIÓS MÓDSZEREK AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest PREVENCIÓ: AZ ÉLETMÓD, MINT EPIGENETIKAI TÉNYEZŐ Dr. Falus András Semmelweis Egyetem ÁOK Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, EDUVITAL, Budapest

15.00-15.20

Kávészünet

15.20-17.10

Hypertonia és kardiovaszkuláris betegségek I. Üléselnök: Dr. Éger István - Dr. Ilyés István

SZEMÉLYRE SZABOTT VÉRNYOMÁSCSÖKKENTÉS - FÓKUSZBAN AZ ANYAGCSERE Dr. Finta Ervin (Pfizer) (20 perc) Szent Imre Egyetemi Oktatókórház VIP-1 profil, Budapest

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa KARDIOMETABOLIKUS RIZIKÓÁLLAPOTOK HÁZIORVOSI GONDOZÁSA. A KOCKÁZATI CSOPORTBA SOROLÁS ÉS A GONDOZÁS CÉLÉRTÉKEINEK VÁLTOZÁSA Dr. Ilyés István (20 perc) Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen TTEKG. KARDIOLÓGIAI TELEMEDICINA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Győrfi Pál International Medical Services (20 perc) MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA. GONDOLATOK A HYPERTONIA GONDOZÁSRÓL Dr. Sirák András Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, oktató praxis, Velence STROKE REHABILITÁCIÓ I. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS, KORAI FELISMERÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN, INTÉZMÉNYI ÉS KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓ Dr. Rinfel József, Varga Máté, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs STROKE REHABILITÁCIÓ II. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS, KORAI FELISMERÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN, INTÉZMÉNYI ÉS KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓ Varga Máté, Dr. Rinfel József, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs STROKE ÉS AZ EZT KÖVETŐ SZEKUNDER PREVENCIÓ AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Szijj Otília1, Dr. Nagy Éva2 PTE ÁOK Szak- és Továbbképző Központ1, Pécs, Oktató praxis, Szombathely2 STROKE-OS BETEGEK UTÁNKÖVETÉSES VISZGÁLATA BUDAPEST XIII. ÉS XVIII. KERÜLETÉBEN Dr. Baranyai Dávid, Dr. Rinfel József PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs

17:10-17.30 Szünet

17.30-18.20

Hypertonia és kardiovaszkuláris betegségek II. Üléselnök: Dr. Végh Mária - Dr. Hajnal Ferenc

A VÉGTAGI ISZKÉMIÁS KONDICIONÁLÁS LEHETSÉGES SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS PREVENCIÓBAN Dr. Pipicz Márton, Dr. Mester Lajos, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged A HYPERTONIA ÉS A HYPERTÍM AFFEKTÍV TAMPERAMENTUM HATÁSA A SZÉRUM BRAIN-DERIVED NEUROTROPHIC FACTOR (BDNF) SZINTRE

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Dr. Nemcsik János1, Dr. László Andrea1, Dr. Kőrösi Beáta1, Dr. Eörsi Dániel1, Dr. Torzsa Péter1, Dr. Cseprekál Orsolya2, Dr. Tislér András2, Dr. Tabák Ádám2, Dr. Gonda Xénia3, Dr. Rihmer Zoltán3,4, Nemcsik-Bencze Zsófia5, Dr. Lénárt Lilla6, Dr. Hodrea Judit6, Dr. Fekete Andrea6 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, I. sz. Belgyógyászati Klinika2, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály3, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika4, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika5, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika6, Budapest AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK KAPCSOLATA A VÉRNYOMÁS- ÉS AZ ARTÉRIÁS ÉRFALMEREVSÉGI PARAMÉTEREKKEL KRÓNIKUS HIPERTÓNIÁS BETEGEKBEN Dr. Kőrösi Beáta1, Dr. László Andrea1, Dr. Eörsi Dániel1, Dr. Torzsa Péter1, Dr. Gonda Xénia2,3, Dr. Rihmer Zoltán2,4, Dr. Tabák Ádám5, Dr. Cseprekál Orsolya5, Dr. Tislér András5, Nemcsik-Bencze Zsófia6, Dr. Nemcsik János1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály2, 3MTA-SE Neurobiokémiai Kutatócsoport; 4Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterépiás Klinika; 5I. sz. Belgyógyászati Klinika; 6Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest PERICARDIALIS FLUIDUM RITKA ESETE Dr. Illés Blanka1, Dr. Ágoston Gergely1, Dr. Kovács László2, Dr. Varga Albert3 SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika1, Reumatológiai Klinika2, Családorvosi Tanszék és Rendelő3, Szeged GYORSAN PROGREDIÁLÓ JOBB SZÍVFÉL ELÉGTELENSÉG Dr. Ágoston Gergely1, Dr. Illés Blanka1, Dr. Varga Albert2 SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika1, Családorvosi Tanszék és Rendelő2, Szeged

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa 2016. február 26. (péntek) 08.15-10.30 Varia I. Üléselnök: Dr. Nagy Lajos - Dr. Vajer Péter A HUMÁN FETUIN-A rs4917 POLIMOFIZMUS ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA EGÉSZSÉGESEKBEN ÉS SZÍVINFARKTUS UTÁN Dr. Temesszentandrási György1, Dr. Vörös Krisztián2 Dr. Márkus Bernadett2, Dr. Prohászka Zoltán1,3, Dr. Falus András4, Dr. Cseh Károly5, Dr. Kalabay László2 Semmelweis Egyetem ÁOK 1III. sz. Belgyógyászati Klinika, 2Családorvosi Tanszék, 3MTA Atherosclerosis Kutatócsoport, 4Genetikai, Immunológiai és Sejtbiológiai Intézet, 5 Népegészségügyi Intézet, Budapest HÁZIORVOSOK SZERENCSEJÁTÉKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉNEK ÉS TUDÁSÁNAK FELMÉRÉSE Dr. Vajer Péter, Túri-Kovács Nóra, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Kalabay László Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest THERÁPIA REZISZTENS HYPOTHYREOSIS ESETE Dr. Juhász Szilvia, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs SZEMÉLYRE-SZABOTT FARMAKOTERÁPIA LEHETŐSÉGEI A CSALÁDORVOS GYAKORLATÁBAN Dr. Nagy Lajos PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs CSALÁDORVOSOK KÖZREMŰKÖDÉSE A PÉCSI ORVOSKÉPZÉS CURRICULUMÁBAN Dr. Végh Mária, Dr. Balogh Sándor, Bodai Csabáné PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs AZ ANAMNÉZIS FONTOSSÁGA AVAGY EGY PHD MARGÓJÁRA Dr. Szabó György Enese ALVADÁSGÁTLÁS CSALÁDORVOSI KIHÍVÁSAI Dr. Fehér László 10. sz. felnőtt háziorvosi körzet, Gyula ÚJ ORÁLIS ANTIKOAGULÁNSOK, ÚJ PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Dr. Nagy Éva Geomed Kft. Háziorvosi Szolgálat, Szombathely A PNEUMOCOCCUS OKOZTA TÜDŐGYULLADÁS MEGELŐZÉSE FELNŐTTKORBAN Dr. Ócsai Lajos (Pfizer) (20 perc) Országos Tisztiorvosi Hivatal, Budapest

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa JÓ GYAKORLAT - A MENINGOCOCCUS C BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉBEN Dr. Józsa Lajos Hajdúböszörmény FEJFÁJÁS ÉS MIGRÉN A CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika, Budapest (Pfizer) (20 perc)

10.30-11.00

Kávészünet

11.00-13.00

Nemzetközi Blokk Üléselnök: Dr. Kalabay László, Dr. Rurik Imre

RISKS EMBEDDED IN RISK INTERVENTION. THE HISTORY OF PREVENTION IN NORDIC MEDICINE Dr. Anna Stavdal Family Medicine specialist, Part Time Lecturer at the University of Oslo, Vice President of WONCA Europe, Oslo, Norway FAMILY MEDICINE IN CHANGING WORD & “TRANSLATIONAL RESEARCH ON COMPLEXITY OF CARE” Dr. Mehmet Ungan President of EGPRN, Wonca Europe, EB Member, Ankara University School of Medicine, Ankara, Turkey STRENGTHENING OF PRIMARY CARE! BUT HOW? Dr. Manfred Maier Dept. General Practice, Centre for Public Health, Medical University of Vienna, Austria A PERSPECTIVE ON EUROPEAN GENERAL PRACTICE RESEARCH AND A FOCUS ON PREVENTING PATIENT ERRORS THROUGH A LEARNING HEALTHCARE SYSTEM (LHS) Dr. Jean Karl Soler Past President of EGPRN, Attard, Malta

13.00-14.00

Ebédszünet

14.00-16.00

Diabétesz, anyagcserebetegségek Üléselnök: Dr. Ábel Tatjána - Dr. Oláh Ilona

BIZTONSÁGOSAK-E AZ ALACSONY ENERGIATARTALMÚ ÉDESÍTŐSZEREK? Lugasi Andrea Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelemi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest (Nemzetközi Édesítőszer Szövetség) (30 perc)


ÉDESÍTŐSZEREK 2016 Dr. Hidvégi Tibor Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Nemzetközi Édesítőszer Szövetség) (30 perc) A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG MICROVASCULARIS SZÖVŐDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA EGY CSALÁDORVOSI PRAXISBAN Szatmári Zsófia, Dr. Vörös Krisztián, Dr. Oláh Ilona Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest INTERAKTÍV DIABETES GONDOZÁS HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Rosta László Háziorvosi Rendelő, Felsőrajk A VÉRCUKORADATOK ÉRTÉKELÉSE A HYPOGLYKAEMIA KOCKÁZAT SZEMPONTJÁBÓL Dr. Kis János Tibor 77 Elektronika Kft (20 perc) Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA A NON-HDLKOLESZTERIN SZINTRE KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGTŐL MENTES NEM DIABÉTESZES ELHÍZOTT PÁCIENSEKEN Dr. Móczár Csaba Irinyi utcai Háziorvosi Rendelő, Kecskemét MEGEGYEM VAGY NE EGYEM? TÉNYEK ÉS TÉVHITEK AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN Antal Emese TÉT Platform Egyesület, Budapest

16.00-16.20

Kávészünet

16.20-17.20

Szívügyekben itthon vagyunk (EGIS) Üléselnök: Dr. Varga Albert - Dr. Antalics Gábor

FÓKUSZBAN A HARMADIK GENERÁCIÓS BÉTA-BLOKKOLÓK A HIPERTÓNIA KEZELÉSÉBEN Dr. Nádházi Zoltán II. sz. Belgyógyászati Klinika Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest „GYAKORLAT TESZI A MESTERT” Dr. Bártfai Ildikó Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat, Kardiológia, Budapest PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG DIAGNOSZTIKÁJA ÉS KEZELÉSE Dr. Vértes András Egyesített Szent István és Szent László Kórház Kardiológiai Osztály, Budapest


17.20-17.50 Várandósgondozás Üléselnök: Dr. Szélvári Ágnes - Dr. Mester Lajos VÁRANDÓS GONDOZÁS ÉS HÁZIORVOSI KOMPETENCIA Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet, Szeged TELE-CARDIOTOCOGRÁFIA A VÁRANDÓS GONDOZÁSBAN (20 perc) Dr. Török Miklós1, Dr. Takács István2 Honvéd Kórház EK, Szülészeti-Nőgyógyászati és PIC osztály1, Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék2, Budapest

17.50-18.30

Közgyűlés (Cordoba Terem)

18.30-19.00

Vezetőségi ülés (Cordoba Terem)

20.00

Fogadás (Ravel Terem)

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa 2016. február 27. (szombat) Üléselnök: Dr. Szabó János - Dr. Márton Hajnalka 08.30-09.30 Oktatás, praxisszervezés EGY PRAXISKÖZÖSSÉG HÉTKÖZNAPJAI Dr. Szabó János Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, Hevesi Praxisközösség, Heves CSALÁDORVOSOK FOLYAMATOS SZAKORVOS TOVÁBBKÉPZÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN - 2015 Kalmár Zoltánné, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs FACEBOOK A HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Mohos András1,2, Dr. Mester Lajos2, Dr. Varga Albert2 Tiszasziget1, SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő2, Szeged EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG A FITNESZ SZAKMÁBAN, ILLETVE ÜLŐ MUNKAHELYEN DOLGOZÓK KÖRÉBEN Dr. Kolláth Rita, Dr. Pipicz Márton, Dr. Mester Lajos, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged HOGY IDŐBEN KIDERÜLJÖN. A TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-001 KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV) PROGRAM EREDMÉNYEI Dr. Márton Hajnalka Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen MI A PROBLÉMA A HÁZIORVOSI INDIKÁTOROKKAL? Dr. Kolozsvári László Róbert, Dr. Rurik Imre Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen

09.30-10.30

OSAS blokk Üléselnök: Dr. Ádám Ágnes - Dr. Torzsa Péter

AJÁNLÁS A KÖZÚTI JÁRMŰVEZETŐK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ AZ OSAS VONATKOZÁSÁBAN Dr. Szakács Zoltán MH Egészségügyi Központ, Budapest OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE (OSA) ÉS HYPERTONIA - ÚJDONSÁGOK Dr. Alföldi Sándor Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központ, Budapest OSAS - A SZEKUNDER HIPERTÓNIA LEGGYAKORIBB OKA! AZ ABPM SZEREPE A PRAXISBAN,- ÉS AZON TÚL

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Dr. Ádám Ágnes1,2, Dr. Csatlós Dalma2 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, Hipertónia Centrum - Zuglói Egészségügyi Szolgálat2, Budapest A CSALÁDORVOSOK ÉS REZIDENSEK ALVÁSI APNOÉVAL KAPCSOLATOS ISMERETEI ÉS ATTITŰDJEI Dr. Torzsa Péter1, Dr. Ádám Ágnes1, Dr. Csatlós Dalma1, Dr. Eőry Ajándék1, Dr. László Andrea1, Maga Péterné Szűcs Alexandra1, Dr. Nemcsik János1, Dr. Szakács Zoltán2, Dr. Márkus Bernadett1, Dr. Kalabay László1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, MH Egészségügyi Központ2, Budapest

10.30-10.50

Kávészünet

10.50-11.20

Hypertonia és kardiovaszkuláris betegségek III. Fórum a Magyar Hipertónia Társaság és a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének részvételével Moderátor: Dr. Kiss István - Dr. Tamás Ferenc

11.20-12.20

Rezidensi blokk: A háziorvostan szakorvosképzés helyzete, praxisvásárlás. Pályaelhagyás megelőzése Moderátor: Dr. Jancsó Zoltán, Dr. Mester Lajos, Dr. Rinfel József, Dr. Torzsa Péter

12.20-13.20

Ebédszünet

13.20-14.50

Demencia, onkológia, hospice ellátás Üléselnök: Dr. Heim Szilvia - Dr. Jancsó Zoltán

CSALÁD-ORVOSLÁS A MENTÁLIS HANYATLÁS KEZDETÉN - KORAI FELISMERÉS, KEZELÉS, BETEGVEZETÉS Dr. Váradi Enikő Pszichiátriai Betegek Integrált Nappali Intézménye, Cogito Alapítvány, XVI. ker. KESZ Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelő, Budapest (Pfizer) (20 perc) AZ ALZHEIMER CAFÉ SZEREPE A DEMENCIÁVAL ÉLŐK GONDOZÁSÁBAN Csergő Ágnes, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs A DEMENCIÁVAL ÉLŐK PALLIATÍV ELLÁTÁSA Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa A CSALÁDORVOSOK ALZHEIMER-KÓRRAL KAPCSOLATOS TUDÁSSZINTJÉNEK FELMÉRÉSE Steiner Viktória, Dr. Heim Szilvia, Busa Csilla PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs DAGANAT, MI MÁS? RITKA KISMEDENCEI TÉRFOGLALÓ FOLYAMAT TANULSÁGAI Dr. Barna Imre1, Dr. Rinfel József1, Dr. Papp Szilárd2 PTE ÁOK Alapellátási Intézet1, Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika2, Pécs A BŐRDAGANATOK KORAI FELISMERÉSÉNEK FONTOSSÁGA EGY MEGDÖBBENTŐ ESET KAPCSÁN Dr. Juni Eszter, Dr. Rinfel József PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs "IGÉNY - DILEMMA - VALÓSÁG” A HOSPICE-PALLIATÍV ELLÁTÁSBAN Lukács Miklós, Dr. Csikós Ágnes PTE ÁOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Klinikai Palliatív Team, Pécs AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÖNRENDELKEZÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Busa Csilla1,2, Dr. Radványi Ildikó1, Dr. Csikós Ágnes1 PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék1, Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete2, Pécs

14.50-15.20

CSAKOSZ díjazottak előadásai Üléselnök: Dr. Torzsa Péter - Dr. Rurik Imre

A Legjobb Közlemény Díja: Eőry A, Rózsa S, Gonda X, Döme P, Torzsa P, Simavorian T, Fountoulakis KN, Pompili M, Serafini G, Akiskal KK, Akiskal HS, Rihmer Z, Kalabay L. The association of affective temperaments with smoking initiation and maintenance in adult primary care patients. Journal of Affective Disorders 172: 397-402. (2015) Kolozsvári L, Orozco-Bertan O, Rurik I: Do family physicians need more payment for working better? Financial incentives in primary Care. Atención Primaria 46(5): 261-266. (2014) Kongresszusi beszámolók Dr. Eőry Ajándék

15.20-15.40

Tesztírás

15.40

A kongresszus zárása


Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa AZ ELŐADÁSOK BEKÜLDÖTT ÖSSZEFOGLALÓI

OSAS - A SZEKUNDER HIPERTÓNIA LEGGYAKORIBB OKA! AZ ABPM SZEREPE A PRAXISBAN,- ÉS AZON TÚL Dr. Ádám Ágnes1,2, Dr. Csatlós Dalma2 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, Hipertónia Centrum - Zuglói Egészségügyi Szolgálat2, Budapest A hipertónia szűrése és gondozása alapellátási feladat, amely a praxisban regisztrált valamennyi személyre vonatkozik. Az ABPM a családorvosi praxisokban nélkülözhetetlen az igényes magasvérnyomás orvoslásához. Sem szűrni, sem kezelést megtervezni, sem gondozni nem lehet nélküle. Az ABPM specifikus javallatai közül, az alvási apnoeval (OSAS) foglalkozunk kiemelten. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy az OSAS a hypertonia önálló, annak súlyosságával arányosan fokozódó komoly rizikófaktora és társbetegsége. Az OSAS-hoz társuló hypertonia, gyakran non-dipper kórforma. Az alvási apnoe még mindig jelentősen aluldiagnosztizált kórkép. Előadásunkban bemutatjuk az OSAS, az alapellátásban is könnyen elvégezhető műszeres szűrését. Praxisunkban 10 éven keresztül végzett szűrőmunka bebizonyította, hogy ABPM-el a non-dipper hipertónia kimutatható, és az OSAS gyanú mindenképpen felvethető. A 2002-2012ig terjedő periódusban 134, - alváslaborban is igazolt, - OSAS beteget találtunk. A szűrést folytattuk a praxison túl is. Az országban elsőként létesített, Zuglói Hipertónia Centrumunk első két évének tapasztalatairól is beszámolunk. A 2014. február 3-án nyílt ambulancián, 211 új beteggel 969 orvos-beteg találkozás történt. 158 betegnél végeztünk ABPM vizsgálatot. Ebből 75 beteg bizonyult nondippernek (diurnális indexük 10 alatt volt). OSAS gyanújával alváslaborba küldtünk 54 beteget. 26 betegnél az OSAS igazolódott, 18 fő súlyos OSAS miatt már CPAP kezelést kap. 11 fő még vár a vizsgálatra. Néhány jellegzetes ABPM lelet érzékelteti a vizsgálat szükségességét. A Hipertónia Centrumban végzett munka kezdeti tapasztalatai alapján látható, hogy nagy szükség van hasonló, az alapellátáshoz kapcsolódó Hipertónia Centrum létrehozására. Ezekben licencvizsgázott hypertonologus szakorvosok segíthetik a magasvérnyomás betegek ellátását. Bekapcsolódhat akár egy-egy jövőben alakuló praxisközösség munkájához is. Az ABPM vizsgálat non-dipper hipertóniásai között, az alvásvizsgálat nagyszámú súlyos OSAS beteget talált. Saját felvetésünket a praxisban és azon túl is bizonyítottuk: az ABPM alkalmas az alvási apnoe szűrésére!

MEGEGYEM VAGY NE EGYEM? TÉNYEK ÉS TÉVHITEK AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN Antal Emese TÉT Platform Egyesület, Budapest Napjainkban az egészséges életmód megvalósítása kilépett a klasszikus kommunikációs keretek közül: az internet elterjedésével egyre többen szereznek egészségügyi információkat ellenőrizetlen forrásokból, ahol nincs jelen az egészségügyi szakember jelentette kontroll. Ennek veszélye, hogy a gyors információáramlás miatt széles rétegeket képesek elérni, és az evidenciákon alapuló érvelés sokszor hatástalan marad a leegyszerűsített, ám a tudományosság látszata mögé bújó üzenetekkel szemben. Az egészséges életmóddal kapcsolatban a legtöbb bizonytalanság a kiegyensúlyozott táplálkozás terén van. A kellő alaptudás hiánya és a téves információk miatt szükséges volna a lakosság ismereteit bővíteni, és érthetővé tenni a táplálkozással, életmóddal összefüggő kutatások legújabb eredményeit számukra. Az ehhez

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa szükséges üzenetek megfogalmazása, vagy a korábbi üzenetek megváltoztatása közérdek, de csak széles körű kooperációval lehetséges. Robert Hackmann és mtsai ennek érdekében a tudományos és kormányzati szféra, valamint az élelmiszeripar összefogását sürgetik ez AJCN múlt év augusztusában megjelent számában. Az élelmiszerek számának és mennyiségének bővülése lehetőséget ad a személyre szabott étrend összeállítására a géntérkép és a bélflóra feltérképezése révén, így segítve az elhízás vagy a daganatos betegségek eredményesebb kezelését. Az élelmiszeripar gyártásának növekedése és a várható élettartam emelkedése azonban egy új aspektust is magával hoz az egészséges táplálkozásra vonatkozó javaslatok körébe: a fenntarthatóságot. Minden bizonnyal ez lesz a táplálkozással összefüggő kutatások egyik fókuszpontja a jövőben. A humán géntérkép és bélflóra eddiginél alaposabb ismerete, a növekvő élelmiszerbiztonság, illetve a figyelmünket irányító és a szükséges plusz információkat biztosító eszközök használatának terjedése összességében hozzájárul az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek bővüléséhez, ezen keresztül a lakosság jobb egészségi állapotához.

GYORSAN PROGREDIÁLÓ JOBB SZÍVFÉL ELÉGTELENSÉG Dr. Ágoston Gergely1, Dr. Illés Blanka1, Dr. Varga Albert2 SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika1, Családorvosi Tanszék és Rendelő2, Szeged Bevezető: A szívelégtelenség tünetei sokrétűek, a háttérben meghúzódó okok időnként nehezen diagnosztizálhatók. Előadásunkban egy ritka kórképet szeretnénk ismertetni. Az AL amyloidosis jellemzője a könnyű lánc proteinek lerakódása a különböző szervekben. A könnyű lánc proteinek lerakódása a szívizomzatban, legtöbbször gyors lefolyású szívelégtelenséget okoz. A betegség diagnózisa sokszor nehézkes és multidiszciplináris együttműködést igényel. Eset: 67 éves nőbeteg esetén prezentáljuk, aki bizonytalan panaszokkal jelentkezett, mint mérsékelt légszomj, fáradékonyság. A beteg kivizsgálása során a diagnosztikai folyamat alapjául az echcardiographia által leírt súlyos bal kamra hypertophia, diasztolés funkciózavar valamint az EKG-n látható alacsony QRS amplitúdó szolgált. Komplex kardiológiai és hematológiai együttműködés keretében plazasejtes diszkrázia, szív amyloidosis igazolódott. A beteg további kezelésének lehetőségeit a szívelégtelenség összetett terápiája, valamint a könnyű lánc proteinek további lerakódásának megakadályozása jelentette. Konklúzió: Ismeretlen eredetű jobb szívfél elégtelenség hátterében ritka esetben állhat amyloidosis. Diagnózisa sokszor nehéz, viszont a tünetek, különböző képalkotó és labor vizsgálatok gondos elemzése utalhat fennállására. Kezelése komplex, multidiszciplináris együttműködést igényel. Agresszív kezelés ellenére legtöbbször gyors lefolyású és kedvezőtlen prognózissal jár.

OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE (OSA) ÉS HYPERTONIA - ÚJDONSÁGOK Dr. Alföldi Sándor Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központ, Budapest Az éjszakai apnoék következtében kialakuló heveny vérnyomás emelkedés, csakúgy, mint a következményes szimpatikus aktiváció kiválthatja az emelkedett nappali vérnyomást. Számos keresztmetszeti vizsgálat szoros összefüggést talált a hypertronia és az obstruktív alvási apnoe jelenléte között. Az OSA-hoz társuló hypertonia jellegzetességei: Izolált diasztolés kórkezdet, gyakran non-dipper (>66%), gyakran maszkírozott (>50%), a rövidtávú éjszakai vérnyomásvariabilitás fokozott, ezért az ABPM elengedhetetlen OSAS esetén. Újabb adatok szerint a plazma vazopresszin/copeptin szintje az oxidatív stressz szenzitív markere. OSA-ban a repetitív mikroébredések fokozzák az oxidatív stresszt, ami fokozott AVP elválasztást okoz. Állatkísérletes adatok szerint OSA-indukálta hypertoniában, a vasopressin

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa release gátlása kivédte a vérnyomás emelkedést. Másfelől OSA-ban az intermittáló hypoxia indukálja a renin-angiotensin-aldosteron rendszert (RAAS). A plazma aldosteron koncentráció (PAC) és az OSAS súlyossága szorosan korrelál. Továbbá mind spironolacton, mind az OSA adekvát CPAP kezelése hatásosan csökkenti a vérnyomást és az apnoe súlyosságát OSA-hoz társuló rezisztens hypertoniában.

DAGANAT, MI MÁS? RITKA KISMEDENCEI TÉRFOGLALÓ FOLYAMAT TANULSÁGAI Dr. Barna Imre1, Dr. Rinfel József1, Dr. Papp Szilárd2 PTE ÁOK Alapellátási Intézet1, Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika2, Pécs Az 58 éves nőbeteg június végén jogosítvány hosszabbítás miatt jelentkezett a háziorvosi rendelőben. A magas vérnyomás betegség miatt gondozott, több évtizede dohányzó beteg korábban ritkán jött, így szembetűnő volt a fogyása és sápadtsága. A mintegy 14 kg-os testsúly csökkenés miatt labor vizsgálat, hasi UH vizsgálat történt: - vashiányos anaemia, magas süllyedés és a kismedencét kitöltő, a recto-sigmoideális átmenetet körkörösen beszűkítő, bal ureteren elfolyási akadályt okozó térfoglaló folyamatra derült fény. Az ismeretlen etiológiájú folyamat miatt soron kívül kért colonoscopia ép lumenű, kissé diszlokált sigma bélszakaszt észlelt. A kontrasztanyag érzékenység miatt natív hasi CT készült, ami 62x47 mm terimét mutatott, amely nem különült el a cervixtől és a bal oldali adnexumtól. Nőgyógyász egy 9-10 éve viselt IUD-t távolított el. A kismedencében almányi, a cervixxel együtt mozgó terimét talált. Hasi MRI a bal ovariumban nagyobb, jobb oldalon kisebb cystosus tumort jelzett, májban metastasisoknak imponáló képletekkel. A tumor markerek normál értékűek voltak. Az onkoteam exploratio mellett döntött, amire 2 hónappal később került sor. A bal oldali adnexumot és a rectum jelentős részét befogó tumoros conglomeratum miatt érdemi beavatkozásra nem volt lehetőség. A májban észlelt gócokból FTAB történt. A családdal folyamatos, személyes kapcsolatot tartottunk: a műtét utáni közös megbeszélés során próbáltunk ésszerű alternatívákat kínálni erre a reménytelen helyzetre. Mivel a szövettan nem igazolt malignitást, ismételt UH vezérelt mintavételek történtek, az ezekben észlelt reaktív myofibroblastos proliferatio inflammatorikus pseudotumorra utalt. November végén a leletek újra értékelése során hasi aktinomycosis lehetőségét vetette fel, és nagydózisú penicillin (2x10 ME) adását kezdték el. A beteg állapota fokozatosan javult, hízni kezdett, ereje visszatért. A labor normális értékeket mutat, a kismedencei terime is csökkenőben van. A legutóbbi találkozás során úgy tűnt, hogy a sötét árnyék már a múlté, a beteg a régi énjét mutatta. Az élmény azonban megmarad - reméljük a tanulságok is.

„GYAKORLAT TESZI A MESTERT” Dr. Bártfai Ildikó Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat Kardiológia, Budapest A kardiovaszkuláris (CV) betegségek változatlanul az első számú mortalitási tényezők a fejlett országokban, annak ellenére, hogy mind a diagnosztikus, mid a terápiás lehetőségek jelentősen javultak az elmúlt évtizedben. A gyógyszeres terápiában a közelmúltban a Ca-csatorna blokkolók, napjainkban a lipdcsökkentők, a diuretikumok, ARB-k és a β-blokkolók állnak a viták kereszttüzében. A β-blokkolók egy heterogén csoport, melynek tagjai számos tulajdonságukban alapvetően eltérnek egymástól. Mivel ennek klinikai, terápiás következményei is vannak, osztályozásukra, megkülönböztetésükre több próbálkozás is történt. Még mindig a legkézenfekvőbb első,

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa második és harmadik generációs β-blokkolók szerinti osztályozás. Az elmélet többé- kevésbé egyértelmű ajánlásai ellenére a gyakorlat ezt nem minden esetben követi. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet az ACE gátlók, diuretikumok tekintetében sem. Egy betegem kórtörténete ismertetésének segítségével szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mindig van jó megoldás. A beteg egy tipikus 50- es éveiben járó férfi: obez, hipertóniás és már túl van az első infarktusán. Továbbra sem mozog rendszeresen, de a dohányzást az AMI után abbahagyta. Még aktívan dolgozik, fokozott munkahelyi és otthoni stressz szituációról számol be. Magas vérnyomását már első lépésben ARB és thiazid diuretikummal próbálták normalizálni, de nem volt jól kontrollált. Tekintettel arra, hogy ACE gátlót soha nem szedett, az ARB + diuretikum mellett is magas vérnyomás értékeket mért otthonában, ezt az ABPM is megerősítette, a perindoprilindapamid-amlodipin hármas kombináció mellett döntöttem, ami a beteg vérnyomását normalizálta. A nevibololt carvedilolra cseréltem, tekintettel arra, hogy a nebivolol nem, a carvedilol viszont rendelkezik post AMI indikációval. A terápiát a metabolikus hatású trimetazidinnel egészítettem ki, az aszpirin és sztatin meghagyása mellett. A beteg életkilátásait úgy tudjuk javítani, hogy az életminősége is kedvező. Amennyiben jó tapasztalatokat szerzünk, ezt csak folytatni, gyakorolni kell.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÖNRENDELKEZÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Busa Csilla1,2, Dr. Radványi Ildikó1, Dr. Csikós Ágnes1 PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék1, Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete2, Pécs Előzmények: Bár Magyarországon a jogi háttér biztosított, a betegek szinte sosem élnek azzal a lehetőséggel, hogy előzetesen rendelkezzenek az egészségügyi ellátással kapcsolatos életvégi kívánalmaikról. Ennek hátterében - többek között - a halál, mint tabutéma kerülése, az általános ismerethiány, a betegjogokkal kapcsolatos orvosi etikai kérdések, valamint a súlyos beteget ápoló család leterheltsége áll. Célkitűzés: Az előadás bemutatja az egészségügyi önrendelkezés jelenleg Magyarországon rendelkezésre álló jogi lehetőségeit (kezelés visszautasítása, életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasítása, élő végrendelet), továbbá az életvégi kívánalmak kifejezésének és dokumentálásának egyéb módjait. Eredmény: Az autonómia az egészségügyben is egyre gyakrabban felmerülő téma, éppen ezért szükség van arra, hogy az egészségügy szereplői is tájékozottak legyenek arról, hogy az egyénnek mikor és hogyan van lehetősége önálló, felelős döntések meghozatalára etikailag releváns kérdésekben. Hazánkban is születtek már olyan kezdeményezések, amelyek jogi és praktikus ismeretekkel segítik az egészségügyi önrendelkezés elvi lehetőségnek gyakorlati megvalósulását (pl. Életvégi Tervezés Alapítvány, „Halál Kávéházak”, jogklinika).

VÁRANDÓS GONDOZÁS ÉS HÁZIORVOSI KOMPETENCIA Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna, Dr. Varga Albert SZTE Családorvosi Intézet, Szeged Háttér: 2014. júliustól hatályba lépett a 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet, amely sok tekintetben új mederbe tereli a várandós anyák gondozásának gyakorlatát, a háziorvosok vonatkozásában kibővíti a szűrési- gondozási tevékenységet. Cél: Előadásom célja, hogy felhívjam a figyelmet az új jogszabály okozta változásokra, amely a háziorvosok kompetenciáját is érinti, valamint vizsgálom a kompetenciaváltozás hatásait. Módszer: Elemzem a jogszabály fontos változtatásait. Egyszerű kérdőíves módszerrel,

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Csongrád megyében dolgozó háziorvosok körében felmértem, hogy a megkérdezett háziorvosok hogyan vélekednek az új jogszabály kompetenciát érintő hatásairól. Eredmény: A kérdőívek kiértékelése után összegeztem a tapasztalatokat, és következtetést vontam le a kompetenciát érintő változások megítélése vonatkozásában. Konklúzió: A háziorvosi kompetenciát érintő jogszabályi változások megítélése megosztó véleményt tükröz a megkérdezett háziorvosok körében. A háziorvosok egy része a kompetenciabővítés ilyen formáját negatívan értékeli. Ez a tény továbbgondolkozásra késztet, hiszen a háziorvosok kompetenciájának bővítése minden alapellátási szakmai fórum kiemelt célja a jövőben.

AZ ALZHEIMER CAFÉ SZEREPE A DEMENCIÁVAL ÉLŐK GONDOZÁSÁBAN Csergő Ágnes, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Háttér: Alzheimer-kávézónak nevezik világszerte azokat a rendszeresen, havonta megtartott összejöveteleket, kötetlen, családias hangulatú találkozókat, amelyeken a szellemi leépüléssel küzdő betegek, családtagjaik és gondozóik találkozhatnak. Egy csésze kávé mellett, támogató légkörű beszélgetésre kerül sor, ahol az érintettek megosztják a tapasztalataikat, félelmeiket, aggodalmaikat, emellett meghallgatást, együttérzést, lelki támogatást kaphatnak sorstársaiktól, valamint tanácsokat kérhetnek az ott jelen lévő szakemberektől. Lehetőség nyílik a kérdések feltevésére, a hozzászólásokra, továbbá a mindennapokat segítő gyakorlatias és hasznos információk megosztására. Célkitűzés: Előadásunkban bemutatjuk a Magyarországon működő Alzheimer Café-k rendszerét, céljait, működését, tapasztalatait. Megbeszélés: Magyarországon 2014 őszén, franciaországi mintára indult először Alzheimer Café Győrben, ezt követően több nagyvárosban, majd az INDA project keretén belül további településeken is szerveződött Alzheimer Café. Ma már több, mint 20 helyen működik az országban. A pécsi Alzheimer Café 2015 áprilisában indult, hatékonyságát mutatja a permanensen magas érdeklődés, amely egy kialakult törzsvendég körnek és a mindig megjelenő új érdeklődőknek köszönhető. Konklúzió: Az Alzheimer Cafék rendszere a jó gyakorlat („good practice”) elvét követve számos direkt és indirekt hatással bír a demeneciával élők és gondozóik életében: 1. Segíti a szembenézést a betegséggel, 2. Csökkenti a stigmatizációt, 3. Erősíti a demenciával élőket és családtagjaikat, 4. Információt ad és egyensúlyt teremt a terápiában, 5. Platform a párfogáshoz, önkéntes munkához, 6. Út a médiához, 7. Oktatási lehetőséget ad a hivatásos és más látogatók számára.

FEJFÁJÁS ÉS MIGRÉN A CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika, Budapest A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz az orvosi gyakorlatban. A fejfájós betegek túlnyomó többsége a családorvosokat keresi fel, ezért lényeges a fejfájások okainak és kezelésének ismerete. Neurológiai szempontból tüneti (másodlagos) és önálló (primer) fejfájásokat különítünk el. A tüneti fejfájások közé tartozó kórképekben a fejfájás egy alapbetegség tüneteként jelenik meg, mely lehet idegrendszeri, illetve az egész szervezetet érintő betegség is. Megfelelő vizsgálatokkal az alapbetegség kimutatható. A beteg első vizsgálatakor eldöntendő, hogy van-e gyanú súlyos betegségre, besorolható-e a fejfájás valamely fejfájáskategóriába, illetve milyen vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis felállításához. Sürgős kivizsgálást igényelnek a pillanatos hirtelenséggel fellépő, heves fejfájások; láz és

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa tarkókötöttség mellett kialakuló fejfájás; neurológiai góctünet és fejfájás egyidejű megjelenése; trauma vagy más, ismert betegség mellett kialakuló fejfájás, illetve a magas vénás trombózis kockázat mellett kialakult fejfájás. Szintén kivizsgálandó az 50 éves kor felett kezdődő fejfájás, a progresszív (egyre erősebb, hosszabb és/vagy gyakoribb rohamokkal járó) fejfájás, illetve rendszerbetegség (malignus folyamat, AIDS, tbc, stb.) mellett kialakuló fejfájás. A fejfájás miatt orvoshoz fordulók többségének önálló fejfájás magyarázza panaszait. Az önálló fejfájások az ép idegrendszer működészavarának következtében alakulnak ki; sztereotip fejfájás-rohamokkal járnak, melyek (az egyes fejfájástípusokra jellemző idő után) legtöbbször spontán is megszűnnek. Az önálló fejfájások diagnózisának alapja a rohamok részletes kikérdezése és a belszervi, illetve neurológiai vizsgálat. Negatív vizsgálati leletek esetén a rohamok jellemzői alapján dönthető el, melyik fejfájástípus magyarázza a panaszokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gondos anamnézis szerepét az önálló fejfájások kórismézésében: az anamnézis hiányosságait az eszközös vizsgálatok nem tudják pótolni. A képalkotó (CT, MRI) és más vizsgálóeljárások alkalmazása a tüneti fejfájások kizárásához szükséges. Ha az anamnézis és a neurológiai vizsgálat egyértelműen önálló fejfájás mellett szól, az eszközös vizsgálatoktól csak igen kis eséllyel várható további hasznos információ. A primer fejfájások két legfontosabb képviselője a migrén, illetve a tenziós típusú fejfájás. A lakosság kb. 12%-a migrénes, és még ennél is nagyobb részének, kb. 30-40%-ának van tenziós típusú fejfájása. Kezelésük részben a rohamok oldását célozza (rohamkezelés), részben a rohamok megelőzését (profilaktikus kezelés). Hatékony rohamkezelésre minden fejfájós betegnek szüksége van; profilaktikus terápiát gyakori, és/vagy nehezen kezelhető fejfájásrohamok esetén alkalmazunk. A migrénes fejfájás általában féloldali; a fájdalom a tevékenységet zavaró, vagy gátló erősségű is lehet, általában lüktető, vagy görcsös. A migrénes rohamot kísérheti hányinger, illetve hányás, a betegek a környezeti ingerekre (fények, zajok, illatok) fokozottan érzékenyek. Mivel a mozgás a fájdalmat általában fokozza, a migrénes beteg lehetőleg fekve várja a fájdalom enyhülését. Csak a migrénesek kb. 20%-a számol be a fejfájást megelőző látászavarról, zsibbadásról, vagy más, általában féloldali góctünetről: az ilyen, ún. aurával járó migrén esetén a szív-, és érrendszeri kockázat kissé fokozott. A migrénroham kezelésére egyszerű esetben NSAID készítményeket javaslunk, egyszerű vagy kombinált formában, szükség esetén hányáscsillapítókkal kombinálva. A korábban széles körben használt ergotszármazékokat a nemzetközi ajánlások nem javasolják. A migrénroham kezelésének legkorszerűbb, specifikus eszközei az ún. triptánok, melyek közül hazánkban az eletriptan, sumatriptan, illetve zolmitriptan érhető el; az eletriptant migrén diagnózis esetén a családorvos is rendelheti. A migénroham profilaxisára β-blokkolókat, egyes antiepileptikumokat és egyes antidepresszánsokat javasolnak elsősorban. A tenziós fejfájás általában kétoldali, kevésbé erős, nem jár lényeges kísérőtünettel. Rohamkezelésre NSAID készítményeket, profilaxis céljából elsősorban antidepresszánsokat célszerű adni ilyen esetben. Mind a migrén, mind az egyéb fejfájások esetén gondolni kell arra, hogy a fájdalomcsillapítók gyakori (havi 10, vagy több napon történő) szedése hosszabb távon a fejfájásokat ronthatja, és ún. fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás kialakulását vonhatja maga után.

PREVENCIÓ: AZ ÉLETMÓD, MINT EPIGENETIKAI TÉNYEZŐ Dr. Falus András Semmelweis Egyetem ÁOK Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, EDUVITAL, Budapest A többségi és kisebbségi magyar társadalom nemzetközi összehasonlításban is romló fizikai és lelki állapota valamint távlati kilátásai minden felelősen gondolkodó számára kötelező

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa feladatokat jelölnek ki az egészségnevelés terén. A proaktív interakció a szakember és egyén között minden korosztályban lényeges, de az egészséges életvitel jövőbeli mintázatának alakítása és az elért eredmények fenntarthatósága szempontjából különös figyelmet érdemel a prevenció, elsősorban a jövő nemzedék, a gyermekek és a fiatal korosztály érdekében. A rohamosan fejlődő korszerű orvosbiológia korszakában egyre nagyobb figyelmet kap az epigenetika, azaz azon reverzibilis és kovalens változások összessége, amely a környezet hatására (biológiai “szoftver”) szabályozza az örökölt gének (biológiai ”hardver”) aktivitását, bekapcsolhatja, felerősítheti vagy lecsendesítheti, sőt ki is kapcsolhatja azokat. Szilárd meggyőződésünk, hogy az életmód, a környezettudatosság, a pozitív hatású kisebb és tágabb emberi közösségek kialakítása életminőségünk epigenetikai kulcsa, egyben - és ez külön hangsúlyt érdemel -, elsajátítható, tanulható folyamat. Az EDUVITAL koncepció lényege lehetőségeink megvilágítása, ezzel együtt "kézzel foghatóvá" tétele, hiszen gyakorlatban hasznosítható, alkalmazható módszereket kívánja bemutatni. Nagyon lényeges alapelv a komplexitás, hiszen a testi és lelki egészség kérdései például elválaszthatatlanok a környezet megóvása és a társadalom kérdéseitől. Kiemelt jelentősége van a táplálkozási, mozgási kultúra és a lelki események mellett a művészeteknek is az egészség (=EGÉSZ-SÉG) megőrzésében és teljessé tételében. Mindezek megismertetése, és "átélhetővé tétele" - különösen a fiatal generációk számára - kulcskérdés a magyar társadalom jövőjét illetően. Éppen ezért az EDUVITAL, nonprofit alapon a testi-lelki egészségkultúra elterjesztésében elkötelezettnek érzi magát az empatikus, értékközpontú felelősségtudatra a jövő iránt.

ALVADÁSGÁTLÁS CSALÁDORVOSI KIHÍVÁSAI Dr. Fehér László Gyula, 10. sz. felnőtt háziorvosi körzet Az antikoaguláns kezelés napjainkban is komoly kihívást jelenti nemcsak az orvos, hanem a beteg számára is. A kezelőorvosnak mindig mérlegelni kell a haszon-rizikó arányt, amely ebben az esetben a stroke, szisztémás embolizáció, trombózis megelőzését vagy kezelését, valamint a fokozott vérzésveszélyt jelenti. Nemzetközileg elfogadott a CHA2DS2-VASc Score, illetve a HAS-BLED Score amellyel eldönthetjük a kérdést. Az antikoaguláns kezelést leggyakrabban pitvarfibrillációban alkalmazzuk. Az új antikoagulánsok (NOAC) megjelenése bővítette a kezelési alternatívákat és szakmai kihívásokat egyaránt. Gyakorlatunkban a K-vitamin antagonista orális alvadásgátló kezelés a legelterjedtebb, legnagyobb tapasztalatokkal rendelkezünk, napi gyakorlatunk során alkalmazott módszereket, ellenőrzési gyakorlatot, laborkommunikációs modul alkalmazását szeretném ismertetni. Informatikai rendszerünknek hála napi kapcsolatban vagyunk a Pándy Kórház laboratóriumával, így órák alatt korrekt elemzést adhatunk az aktuális kérdésekről. Jelen prezentáció összefoglalást kíván adni a praxisunbkba előforduló esetek, élethelyzetek, kihívásokra. Mit tehet egy családorvos vérzés, perioperatív időszak esetén? Miként történik a kezelési rezsimek átvezetése, felfüggesztése? Milyen a kapcsolat a járóbeteg- és fekvőbeteg ellátással? Szakmai kihívás vagy napi rutin a korrekt elemzés a betegellátás során?

SZEMÉLYRE SZABOTT VÉRNYOMÁSCSÖKKENTÉS - FÓKUSZBAN AZ ANYAGCSERE Dr. Finta Ervin Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, VIP-1 profil, Budapest A hipertónia kezelés során a legfőbb célunk, hogy a vérnyomást adott értékre csökkentsük. Az ajánlott célérték jelenleg a legtöbb beteg esetében 140/90 Hgmm alatti. Nem feledkezhetünk

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa azonban meg arról a tényről, hogy a 40 és 89 éves kor közötti hipertóniás betegek iszkémiás szívbetegség és stroke eredetű halálozási rizikója már 115/75 Hgmm felett 20/10 Hgmm-enként duplázódik. Azt a tényt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hipertóniás betegek legtöbbje nem csupán magas vérnyomású, a hipertónia igen gyakran szövődik rizikófaktorokkal is, és ezek jelentős hányadban metabolikus jellegűek. Epidemiológiai vizsgálatok tanúsága szerint 20%-nál ritkábban fordul elő mind férfiak, mind nők között önmagában a magas vérnyomás. A társuló rizikófaktorok közé tartozik többek között az obezitás, csökkent glukóz tolerancia, hiperinzulinémia, alacsony HDL-koleszterin, magas LDL-koleszterin, valamint az emelkedett triglicerid szint. A betegek több mint felénél legalább 2 rizikófaktor társulását találjuk. A legújabb irányelvek egyértelműen leszögezik, hogy „A vérnyomáscsökkentő kezelés legfőbb előnye magának a vérnyomáscsökkentésnek köszönhető és nagyban független az alkalmazott gyógyszertől.” Ugyanakkor azonban hangsúlyt érdemel az a megállapítás is, hogy „Az egyes célszervkárosodásokra és metabolikus folyamatokra (inzulinrezisztencia, lipid- és húgysavanyagcsere) gyakorolt hatás tekintetében az egyes gyógyszercsoportok hatékonysága között vannak jól meghatározható, a betegek individualizált terápiájában figyelembe veendő eltérések”. Az előadásban ebből az irányból, a metabolikus folyamatok oldaláról kerül áttekintésre az antihipertenziv kezelés, főleg többszörös kombinációk tagjaként alkalmazandó gyógyszerek, közülük is az α1-receptor blokkolók szemszögéből.

KARDIOLÓGIAI TELEMEDICINA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Győrfi Pál International Medical Services, Budapest Az utóbbi két évtizedben világszerte robbanásszerűen terjednek azok a módszerek, melyek a telemedicina eszközeit használják. A transztelefonikus EKG (TTEKG) egy speciális, kisméretű EKG felvevő egység, melynek segítségével bármikor és bárhol az EKG egyszerűen rögzíthető és vezetékes-, mobiltelefonon, TETRA rádiórendszeren keresztül vagy Bluetooth adatátvitellel továbbítható az értékelő központba. A kardiológiai központ egészségügyi szakszemélyzete (asszisztens és kardiológus szakorvos) folyamatos telefonos kapcsolatban van a beteggel, illetve a regisztrátumot küldő háziorvossal és azonnal értékeli az EKG felvételt a klinikai kép függvényében. Ma Magyarországon 16 TTEKG centrum biztosítja az országos lefedettséget és az Országos Mentőszolgálat együttműködésével bizonyítottá vált a TTEKG rendszer mortalitás csökkentő szerepe az akut kardiológiai kórképek (pl. ST elevációs miokardiális infarctus) ellátásában. További szakmai területek bevonásával 2015-ben a háziorvosok számára is elérhetővé vált a TTEKG rendszere, ami a kapuőri szerepüket is erősíti a mindennapi betegellátásban (kardiológiai rehabilitáció, posztinfarktusos betegek utánkövetése, pacemaker/ICD implantáltak ellenőrzése). Külön figyelmet érdemel a pitvarfibrilláció korai detektálása, amivel a TTEKG a stroke prevenciójához is jelentősen hozzájárul. A telekonzultáció a háziorvos számára folyamatosan elérhető szakmai hátteret biztosít, amivel egyszerre a betegellátás minőségét és a betegbiztonságot is emelni tudja. Jelenleg több mint félszáz háziorvos csatlakozott és sikeresen beépítette a TTEKG rendszerét a mindennapi betegellátásba. A TTEKG a háziorvos számára a kardiológus szakorvos állandó „jelenlétét” biztosítja, ami a különböző szakterületek példaértékű együttműködését jelenti a magyar egészségügyben. A technológiai fejlődés egyre könnyebbé és magasabb színvonalúvá teszi a TTEKG konzultáció gyakorlatát. Az új fejlesztések között a háziorvosi praxisban azonnal létrehozható, saját „mobil klinika”, valamint a kisgyermekek TTEKG vizsgálatának minőségét szolgáló speciális elektróda-öv is a szakemberek rendelkezésére áll.


A DEMENCIÁVAL ÉLŐK PALLIATÍV ELLÁTÁSA Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Előzmény: A demencia egy krónikus, progresszív, jelen tudásunk szerint gyógyíthatatlan, a halál bekövetkezését felgyorsító betegség. A 2002-es WHO definíció szerint az ilyen betegségek bizonyítottan palliatív ellátást tesznek szükségessé. A demenciával élő betegek palliatív ellátása („Palliative Care”) nem keverendő össze az “End of Life Care” fogalmával, amely az utolsó 48–72 órában nyújtott ellátást jelenti. A palliatív ellátás a diagnózis felállításával kezdődik és az idős, demens és általában multimorbid beteg élete végéig tart, mely időszakot nagyfokú ráutaltság jellemzi. Ezalatt a kuratív és palliatív kezelések alkalmazása állapottól függően, egymást követően vagy egyidejűleg szükségesek. Célkitűzés: Előadásomban bemutatom egy otthonában ápolt, demenciával élő beteg kórtörténetén keresztül a demencia súlyos stádiumának legfontosabb jellemzőit, gondozásának fő kérdéseit, szempontjait. A döntéshozatalban, az ellátásban a családorvosnak is fontos szerep jut. Ismernie és mérlegelnie kell a családdal együtt a következő fontos szempontokat: 1. Advanced Care Planning, 2. Hospitalizáció, 3. Gyógyszeres therápia, 4. Táplálás, hydráció, 5. Fájdalomcsillapítás, 6. A gondozók támogatása, informálása Konklúzió: Az utolsó években a beteg teljes ápolásra, gondozásra szorul. A demenciával élő betegek halálozása magasabb a velük egykorú, nem demens populációhoz képest. A vezető halálok esetükben a cahexia/dehydráció, a pneumonia/influenza és a kardiovaszkuláris okok. A családorvosnak ismernie kell a demenciával élők palliatív ellátásának speciális szempontjait.

ÉDESÍTŐSZEREK 2016 Dr. Hidvégi Tibor Petz Aladár Megyei Oktató Kórház IV. Belgyógyászati Osztály, Győr Az energiamentes édesítőszerek az üdítőitalok mellett számos egyéb élelmiszerben is megtalálhatóak. Az élelmiszergyártók egy-egy termékben gyakran egyszerre több féle édesítőszert-, illetve édesítőszer és cukor keverékét is alkalmazzák, elsősorban a nagyobb mértékű édes íz és a kevesebb kalória bevitel elérése érdekében. Az Amerikai Kardiológiai Társaság 2009-ben megjelent tudományos állásfoglalása szerint a cukor bevitel csökkentése az optimális táplálkozás és a megfelelő testsúly fenntartásának fontos része. Kontrollált, intervenciós vizsgálatok azt mutatták, hogy az energiamentes édesítőszerek használata során a testsúly nem változott, sőt egyes esetekben még csökkent is. Ezt igazolta egy nemrég megjelent randomizált, kontrollált vizsgálatokat összesítő tanulmány is, amely szerint az energiamentes édesítőszerek hozzájárultak a testsúly csökkentéséhez és a testsúly megtartásához is. Az Amerikai Dietetikusok Társasága 2010-ben kiadott összefoglalója szerint az energiamentes édesítőszerek használata nem befolyásolja a glikémiás választ, nem emeli az étkezés utáni vércukor szintjét cukorbetegek esetében. Az eddigi eredmények tehát azt mutatják, hogy az energiamentes édesítőszerek használata csökkentheti a szénhidrátfogyasztást, amely által az összkalória bevitel is mérséklődhet. Használatuk elősegítheti a testsúly csökkenését/kontrollját és használatukkal egyéb anyagcsere paraméter (pl. vércukor, triglicerid) mértéke is javulhat. Mind e mellett, fontos megjegyezni, hogy ezek az előnyök nem érvényesülnek teljes mértékben, ha kompenzáló energia bevitel növekedés kíséri fogyasztásukat.

PERICARDIALIS FLUIDUM RITKA ESETE Dr. Illés Blanka1, Dr. Ágoston Gergely1, Dr. Kovács László2, Varga Albert3

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika1, SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika2, Családorvosi Tanszék és Rendelő3, Szeged Bevezetés: Az óriássejtes arteritis a nagyér vasculitisek leggyakoribb formája. A kórlefolyás a legtöbb esetben általános tünetekkel indul, és csak a betegek kis részénél jelentkezik pericardialis folyadékgyülem. Az extracranialis érintettség gyakran nem is kerül felismerésre. Esetismertetés: A 68 éves nőbeteg kivizsgálása egy éve fönnálló, kisfokú terhelésre is jelentkező légszomja miatt indult. Jelentős, több mint 30 kg-os testsúlyvesztés az elmúlt évben. Anamnéziséből kiemelendő az egy évvel korábban diagnosztizált, az aorta ascendensen lévő haematoma valamint a bal oldali vakság. Laborban 52 mm/h-s vörösvértest-süllyedésen kívül egyéb kóros nem volt. Szívultrahang vizsgálat tág aorta ascendenst és pericardialis fluidumot igazolt. Mellkasi CT-angiographia novum eltérésként az aorta falának megvastagodását valamint az aorta ascendens és az aortaív körüli folyadék-felszaporodást írta le. Autoimmun vizsgálat ANCA-pozitivitást valamint emelkedett rheumatoid faktort és proteináz-3 szintet igazolt. A folyamat kiterjedésének megítélése céljából további képalkotó vizsgálatok történtek, melyek az arteria pulmonalisok és arteria carotis communisok proximalis részének érintettségét is leírták. Szemészeti vizsgálat a bal oldali látásvesztés hátterében anterior ischaemiás opticus neuropathia fennállását valószínűsítette. Immunológiai szakvélemény a nagyerek érintettsége, a szemészeti szövődmény valamint a Wegener-granulomatosisra jellegzetes tünetek hiánya miatt óriássejtes arteritis diagnózisát állította fel. Az alkalmazott methylprednisolon- és methotrexát-terápia mellett a beteg közérzete javult, mellkasi fájdalma szűnt. A három hónappal később készült kontroll echocardiographián a pericardialis fluidum teljes felszívódása ábrázolódott. Következtetés: Az óriássejtes arteritishez társuló pericardialis fluidum a fenti esetünkben jelentkezik először a magyar szakirodalomban. A fluidum megjelenése a betegség első manifesztációja is lehet, ilyen esetekben a részletes kardiológiai kivizsgálás a korai célzott terápia kulcsa.

KARDIOMETABOLIKUS RIZIKÓÁLLAPOTOK HÁZIORVOSI GONDOZÁSA. A KOCKÁZATI CSOPORTBA SOROLÁS ÉS A GONDOZÁS CÉLÉRTÉKEINEK VÁLTOZÁSA Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A kardiometabolikus rizikóállapotok olyan betegségek/betegségcsoportok, melyek az érintettek kardiometabolikus veszélyeztetettségét növelik. A rizikóállapotok csoportjába tartozó elhízás, hipertónia, dyslipidaemia, a szénhidrát-anyagcserezavarai és a krónikus vesebetegség gondozása a háziorvosi kardiometabolikus prevenció fontos területe. Az előadás a rizikóállapotok gondozásának aktuális kérdéseit foglalja össze. Bemutatja az állapotok felismerését biztosító alkalmi, célzott, jogszabályban előírt és ajánlott valamint a kockázatalapú szűrővizsgálatok lehetőségeit. Hangsúlyozza, hogy a komplex diagnosztika az állapotok azonosítása mellett magában foglalja az egyéb rizikók, a célszerv-károsodások és társult betegségek számba vételét is. Részletezi a kezelési-gondozási stratégia alapját képező kockázati csoportba sorolásnak a VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (VI. MKKK) által javasolt változásai. Bemutatja ezután a rizikóállapotok gondozásának célértékeit, indokolva a VI. MKKK célértékek változtatására vonatkozó állásfoglalását. Foglalkozik röviden az egyes rizikóállapotok gondozásának tartalmi kérdéseivel is. Összefoglalóan megállapítja, hogy a kardiometabolikus rizikóállapotok háziorvosi gondozása hozzájárulhat a manifeszt szív-érrendszeri betegségek és a metabolikus szövődmények kialakulásának csökkentéséhez.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa JÓ GYAKORLAT - A MENINGOCOCCUS C BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉBEN Dr. Józsa Lajos Hajdúböszörmény Hajdúböszörményben, - amely egy 32000 fős város -, 2002 óta önkormányzati támogatással térítésmentesen igényelhető a csecsemők számára a meningococcus C betegség megelőzését jelentő védőoltás. Mi volt az oka a védőoltás bevezetésének? Milyen eredményességgel sikerült a populáció átoltása? Melyek voltak a leküzdendő akadályok? Mi volt az eltelt 13 év oltási tapasztalata? Ezekre a kérdésekre ad választ az előadás, ugyanakkor, mint jó gyakorlat, használható tapasztalatot nyújthat mások számára.

THERÁPIA REZISZTENS HYPOTHYREOSIS ESETE Dr. Juhász Szilvia, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Előzmény: A pajzsmirigy betegségei a leggyakoribb endokrinológiai betegségek közé tartoznak. Nőknél 5-10-szer gyakoribb, életkor előrehaladtával egyenes arányban nő a gyakorisága. 2010-es vizsgálati adatok alapján az 50 év feletti nők és a 65 év feletti férfiak 8%át érinti. A 15%-a ennek a populációnak nem részesül adekvát kezelésben. Baranya megyében (kiemelten az Ormánságban) az ivóvíz jódhiánya miatt az országos adatokhoz képest igen jelentős a pajzsmirigy alulműködésétől szenvedő betegek száma. Többnyire fokozatosan, lassan alakulnak ki a tünetei. Definitív gyógymód nem létezik, de szintetikus thyroxinpótlás egyszerű, hatékony, és olcsó módja a kezelésnek, mely élethosszig tart. Célkitűzés: Bemutatni a hypothyreosis kialakulásának okait, tüneteit, diagnosztikai módszereit, kezelési lehetőségeit és kezelési nehézségeit egy therápia rezisztens beteg életútján keresztül. Feltárni a therápia rezisztencia okait, s megoldási lehetőségeit. J.L.-né 44 éves, 2011-ben strumectomián átesett, azóta Letrox szedő nőbeteg, a terápia ellenére folyton változó, sokszor kifejezetten magas TSH értékekkel. Kezelőorvosában felmerült a nocompliance, és a thyroxin felszívódási zavar gondolata. Ez irányú vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. A beteget többször is felvilágosították a gyógyszer szedésének fontosságáról, mikéntjéről. A beteg jelenleg 1x800 µg Letrox-t szed, TSH-ja azonban még mindig magas (74 mU/l). Vajon megoldást jelentene a glicerinben oldott levotyroxin alkalmazása, melynek felszívódása független a gyomor pH értékétől és a különböző kiszerelési formái miatt személyre szabottabb terápiát biztosít? Konklúzió: A háziorvosnak nem jelent könnyű feladatot időben felismerni a hypothyreosist, gondolni rá, s megfelelő vizsgálatokra küldeni a beteget. A felismerése, kezelése, gondozása a háziorvos és az endokrinológiai szakrendelés orvosának közös feladata. A beteg oktatásban és a megfelelő compliance kialakításában a háziorvosnak fontos szerep jut. Bizonyos időközönként laborkontroll szükséges, s ehhez kell igazítani a hormonpótlást. Hangsúlyozni kell a hormonpótló gyógyszerek helyes használatának és az előírások betartásának fontosságát.

A BŐRDAGANATOK KORAI FELISMERÉSÉNEK FONTOSSÁGA EGY MEGDÖBBENTŐ ESET KAPCSÁN Dr. Juni Eszter, Dr. Rinfel József PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Háttér: A fehér bőrű népességben az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganattípus a bőr nem melanotikus tumora, melynek a fő kóroki tényezője a napfény expozíció. Főként az idősebb korosztályt érinti: a daganatok 80%-a 60 év feletti személyeken jelentkezik. A megfelelő sebészi eltávolítást követően többnyire nem alakul ki metasztázis, ehhez azonban fontos a korai diagnózis.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Esetbemutatás: 83 éves, nem praxisunkba tartozó nőbeteg fején egy több évtizede meglévő, kiterjedt, kontyszerűen elhelyezkedő, nekrotizált tumor ellátása miatt jelentkezett nálunk. A szövettan carcinoma planocellulare invasivumot igazolt, amelyet sebészeti úton sikeresen eltávolítottak. Az eset megfelelő példa annak igazolására, hogy mennyire fontos a primer, illetve szekunder prevenció a bőrdaganatok esetében is. Konklúzió: A bőr daganatok primer prevenciójában fő feladata a rizikócsoportba tartozó személyek felkutatása, nyomon követése, illetve a páciensek figyelmének felhívása a napfénytől való fokozott védelemre, és a gyakori önvizsgálatra. Erre a feladatra leginkább alkalmasak a háziorvosok, mivel egy adott lakosság csoporttal állandó kapcsolatban állnak, így huzamosabb ideig figyelemmel tudják kísérni őket. A szekunder prevencióban a daganatok mielőbbi felismerése a cél. A nem melanotikus bőrtumorok előnye, hogy szinte eszköz nélkül vizsgálhatóak, csak keresni kell őket, és gondolni rájuk.

CSALÁDORVOSOK FOLYAMATOS SZAKORVOS TOVÁBBKÉPZÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN - 2015 Kalmár Zoltánné, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs A PTE ÁOK Családorvostani Intézet (új néven Alapellátási Intézet) megalakulása óta végzi a háziorvosként dolgozó kollégák továbbképzését és átképzését (rekvalifikáció). 1999. óta a PTE egyik Továbbképzési Központjaként is működik a debreceni egyetemhez hasonlóan. Célunk elsősorban a háziorvosok graduális, illetve szakirányú szakképzés során megszerzett ismereteinek szinten tartása, az új tudományos/technikai eredmények megismertetése és a magas szintű betegellátás előfeltételeinek megteremtése. A családorvosok folyamatos továbbképzése a posztgraduális képzés olyan területe, mely állandó odafigyelést, megújulást és sokrétű munkát igényel. Intézetünkben 1223 fő orvost regisztráltunk, akik közül 1025 fő rendelkezik háziorvostan szakvizsgával, 159 fő egyéb szakvizsgával (pl. belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, általános orvostan) és 39 fő még nem szerzett szakvizsgát. Az Intézet a működési nyilvántartás megújítása során 2015-ben és 2014-ben 791 igazolást adott ki. Intézetünk minden továbbképzési félévben 7 tanfolyamot szervez meg rendszeresen. A „Minősített Oktatási Programok Katalógusa „című kiadványt 2000 példányban jelentetjük meg és küldjük el a dunántúli háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, oktató kórházaknak. Előadásunkban a továbbképzési ciklus lezárása során szerzett tapasztalatokat, a tanfolyamok akkreditálásával és szervezésével kapcsolatos eredményeinket, a félévente megjelenő továbbképzési katalógusunkat, a továbbképzések során működő partneri kapcsolatainkat és jövőbeli céljainkat szeretnénk bemutatni.

A VÉRCUKORADATOK ÉRTÉKELÉSE A HYPOGLYKAEMIA KOCKÁZAT SZEMPONTJÁBÓL Dr. Kis János Tibor 77 Elektronika Kft, Budapest Az inzulinnal kezelt cukorbetegek megfelelő anyagcsere kontrolljának biztosítása, a szövődmények megelőzése szempontjából fontos célértékek elérése, alapvető feladat a diabetológiai ellátásban. Jelenleg az inzulinnal kezeltek körében ezen célok elérésének egyik legnagyobb akadálya a hypoglykaemia esetleges kialakulása a terápia szövődményeként. Minden, olyan terápiás, vagy diagnosztikus törekvés, amely segít abban, hogy ezt a hypoglykaemia által okozott kockázatot mérsékeljük, nagy előrelépés a célok eléréséhez. A 77 Elektronika kft. által 2015-ben piacra került új vércukormérő készülékei (Dcont® HUNOR és

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa MAGOR) olyan algoritmust is tartalmaznak, mely képes az elmúlt 45 nap 100 mérésének eredménye alapján megítélni a hypoglykaemia kockázatot. A vércukoradatok ilyen típusú feldolgozása és egyszerű kijelzése segítheti mind a kezelőorvost, mind a beteget, hogy a veszélyesnek ítélt hypoglykaemia előfordulások gyakoriságát csökkentsék. Az előadásban a hypoglykaemia kockázat jelentőségének, a felismerés lehetőségeinek bemutatására kerül sor a vércukoradatok elemzésének bemutatásával.

EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG A FITNESZ SZAKMÁBAN, ILLETVE ÜLŐ MUNKAHELYEN DOLGOZÓK KÖRÉBEN Dr. Kolláth Rita, Dr. Pipicz Márton, Dr. Mester Lajos, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged Előzmények: A prevenció egyik alappillére az egészségtudatos táplálkozás és testmozgás. Azonban az emberek jelentős része nem tudja, hogy milyen összetételű és mennyiségű táplálékot kellene fogyasztani és mennyit kellene mozogni, sportolni az egészség megtartása és a betegségek megelőzésének érdekében. Célkitűzés: Munkánk során célul tűztük ki felmérni az egészségtudatosságot és annak hatását a társadalom két különböző életmódot folytató csoportjában, a táplálkozás és mozgás vonatkozásában. Módszer: Kísérletünkben a Központi Statisztikai Hivatal Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009-es validált és általunk módosított - szakértőcsoport által jóváhagyott - kérdőívével végeztünk felmérést. Két célcsoportot vizsgáltunk: egy fitneszterem személyi edzőiből és aerobik oktatóiból álló csoportot, valamint egy átlagos nem sportközpontú életet élő, ülő munkahelyen dolgozókat. 2525 főt kérdeztünk az életmódjáról, mozgáskultúrájáról, táplálkozási szokásairól, akut betegségeinek gyakoriságáról és táppénzes napjainak számáról az elmúlt 1 hónapot tekintve. Eredmények: Az ülő munkahelyen dolgozók életmódja az egészségmegőrzés szempontjából előnytelen, valamint jelentősen eltér a fitnesz világban élő célcsoporttól. Kiemelendő, hogy a táplálkozás vonatkozásában az utóbbi csoportba tartozók minden nap fogyasztanak tápanyagmentes egészségtelen ételeket, mely abból adódhat, hogy nem figyelnek tudatosan az egyes élelmiszerek minőségi összetételére. A rendszeres testmozgás hiánya e csoportban elsősorban a lustaságból adódik. A táppénzes napok száma több volt az ülő munkahelyen dolgozók körében. Konklúzió: Az ülő életmódot folytatók egészségtudatossága nem megfelelő és jelentősen eltér a fitnesz szakmában dolgozókétól. Ezért kidolgozás alatt áll egy fejlesztési program, amellyel az egészségtelen életmódot folytatókat fel lehetne zárkóztatni a tudatosan sportéletmódot élők körébe.

MI A PROBLÉMA A HÁZIORVOSI INDIKÁTOROKKAL? Dr. Kolozsvári László Róbert, Dr. Rurik Imre Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen Az indikátorokat kezdetben a kórházi ellátás értékelésére és minőség javítására használták. Mivel az orvos–beteg találkozások jelentős hányada az alapellátásban zajlik, így felmerült az igény az alapellátási minőségi indikátorok kifejlesztésére, megalkotására és alkalmazására. Hazánkban a háziorvosok és házi gyerekorvosok indikátor alapú teljesítmény értékelésének bevezetése 2008-ban került napirendre. A teszt időszak 2009 első félévében indult, azóta a rendszer több változáson esett át. Előadásunk célja bemutatni a hazai háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelő rendszerével kapcsolatban felmerülő problémákat a háziorvosok szemszögéből.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Bemutatjuk a rendszerrel kapcsolatos általános problémákat (az indikátorrendszer kidolgozása, bevezetése az indikátorok kiválasztása, a finanszírozással kapcsolatos problémák), majd az egyes indikátorokkal kapcsolatban felmerült problémákat a háziorvos szemszögéből. A hazai háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelő rendszere progresszívnek tekinthető, azonban véleményünk szerint több ponton módosításra, javításra szorul. Az alacsony többletdíjazás és némely indikátor bonyolultsága nem kellően motiválja a háziorvosokat. Sokszor olyan elemeket mérnek, ami nem közvetlenül az orvos munkájától függ, illetve a betegcompliance és a szakellátás minősége nagyban befolyásolhatja a háziorvos értékelését. A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése hasznos eszköze lehet az alapellátás minőség javításának, azonban az indikátorok meghatározása és a rendszer továbbfejlesztése során szakmai konszenzus lenne szükséges.

AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK KAPCSOLATA A VÉRNYOMÁS- ÉS AZ ARTÉRIÁS ÉRFALMEREVSÉGI PARAMÉTEREKKEL KRÓNIKUS HIPERTÓNIÁS BETEGEKBEN Dr. Kőrösi Beáta1, Dr. László Andrea1, Dr. Eörsi Dániel1, Dr. Torzsa Péter1, Dr. Gonda Xénia2,3, Dr. Rihmer Zoltán 2,4, Dr. Tabák Ádám5, Dr. Cseprekál Orsolya5, Dr. Tislér András5, Nemcsik-Bencze Zsófia6, Dr. Nemcsik János1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály2; MTA-SE Neurobiokémiai Kutatócsoport3; Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterépiás Klinika4; I. sz. Belgyógyászati Klinika5; Radiológiai és Onkoterápiás Klinika6, Budapest Háttér: Az affektív temperamentumok (szorongó, depresszív, ciklotím, irritábilis és hipertím) a major hangulatzavarok szubklinikai megjelenési formái és egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, mely szerint a szomatikus betegségek kialakulásában is szerepet játszanak. A kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a kapcsolatot az affektív temperamentum pontértékek valamint a vérnyomás-és artériás érfalmerevségi paraméterek között, krónikus hipertóniás betegekben. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkban három háziorvosi praxisban krónikus, jól kontrollált hipertóniás betegek kerültek beválasztásra, akiknél kizáró ok volt az anamnézisben szereplő depresszió. A TEMPS-A, a Beck depresszió kérdőív (BDI) és a Hamilton szorongási skála (HAM-A) felvételét követően, az artériás érfalrugalmasságot a tonométeres PulsePen eszközzel mértük. Eredmények: Összesen 173 beteget vizsgáltunk. Regresszió analízis során a ciklotím temperamentum pontszám független prediktora volt a brachiális szisztolés vérnyomásnak (korhoz, nemhez, koleszterin szinthez, brachiális diasztolés vérnyomáshoz, BDI pontértékhez, HAM-A pontszámhoz, alprazolam szedéshez igazítva, ß = 0,533 p = 0,043), míg a hipertím temperamentum pontszám az augmentációs index prediktora volt (korhoz, nemhez, dohányzási szokásokhoz, szívfrekvenciához, BDI-és HAM-A pontszámhoz igazítva, ß = 0,211, p = 0,004). Következtetés: Eredményeink alapján a magas ciklotím temperamentum pontérték emelkedett kockázatot, míg a magas hipertím pontszám csökkent kardiovaszkuláris rizikót jelenthet a krónikus hipertóniás betegekben, de további követéses vizsgálatok szükségesek a kapcsolat pontos tisztázására. Az affektív temperamentumok alapellátásban való meghatározása hasznos lehet a betegek pszichopatológiai és kardiovaszkuláris rizikójának meghatározásában is.

BIZTONSÁGOSAK-E AZ ALACSONY ENERGIATARTALMÚ ÉDESÍTŐSZEREK? Lugasi Andrea

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelemi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest A kémia, a biotechnológia és számos más tudományág az elmúlt évszázadban olyan rendkívüli mértékű fejlődésen ment át, mely az élelmiszer-alapanyagok termelésében és az élelmiszerfeldolgozásban is jelentős változásokat hozott magával. Gondoljunk például az élelmiszerek édesítésére szolgáló anyagokra. Nagyanyáink csak cukrot és mézet használtak édesítésre, ma szinte megszámlálhatatlan azon anyagok száma, melyek segítségével az oly kedvelt édes ízt el tudjuk érni élelmiszereinkben. E vegyületek döntő részét vagy eredendően szintetikus úton állítja elő az ipar, vagy ugyan a természetben is megtalálhatók, de különböző technológiai fogásokat alkalmazunk annak érdekében, hogy tiszta, koncentrált formában álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Az alacsony energiatartalmú, vagy energiát egyáltalán nem szolgáltató édesítőszerek szigorú engedélyezési procedúrán esnek át az EU illetékes bizottságában, mielőtt a fogyasztókhoz kerülnének. Az engedélyezést kérő dokumentumnak számos információt, adatot kell tartalmaznia, így a gyártástechnológiát, az esetleges szennyezőanyagok (pl. oldószerek, katalizátorok) mennyiségét, a technológiai funkció leírását, az élelmiszeripari felhasználásra való alkalmasság bizonyítékait, a stabilitást az alkalmazási területen (élelmiszerekben), az ADME (absorption, distribution, metabolism, excretion) folyamatokat/adatokat, a toxikológiai jellemzőket: karcinogenitást, mutagenitást, akut, krónikus, reproduktív toxicitást, a NOAEL és/vagy LOAEL értékeket, az esetleges kölcsönhatásokat más adalékanyagokkal, élelmiszeralkotókkal, mindezeket in vitro és in vivo (állat, humán) vizsgálatok eredményeivel kell igazolni. Ugyancsak be kell mutatni a kérelemben, hogy - figyelembe véve a tervezett felhasználási szinteket és azon élelmiszerek átlagos fogyasztási mennyiségeit, melyekben az édesítőszert felhasználni javasolják - az egyes fogyasztók (átlagpopuláció és sérülékeny fogyasztói csoportok, mint pl. gyermekek) mennyit fognak elfogyasztani belőle, és így számukra okoz-e kockázatot az adott édesítőszer rendszeres bevitele. Az EU-ban engedélyezett mesterséges édesítőszerek a 1333/2008/EK rendeletben, míg ezek tisztasági követelmények 231/2012/EU rendeletben találhatók. Egy adott édesítőszer vonatkozásában mind a felhasználási terület (mely élelmiszertípusokban alkalmazható), mind az alkalmazható maximális mennyiség szabályozva van. Az engedélyezett édesítőszerek biztonságos alkalmazhatóságával kapcsolatosan gyakran merülnek fel fogyasztói aggályok, azonban az illetékes szakmai bizottságok a már jogszerűen forgalomban lévő anyagokat is rendszeresen felülvizsgálják. Így például az egyik legkritikusabb édesítőszer, az 1984 óta engedélyezett aszpartám biztonságos alkalmazhatóságát 2002-ben, 2006-ban, 2009-ben, 2010ben, 2011-ben és 2013-ban újra megvizsgálta, és igazolta az EU tudományos szerve, ez Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA).

"IGÉNY - DILEMMA - VALÓSÁG” A HOSPICE-PALLIATÍV ELLÁTÁSBAN Lukács Miklós, Dr. Csikós Ágnes PTE ÁOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Klinikai Palliatív Team, Pécs Bevezetés: A hospice-palliatív ellátás több mint 20 éve létezik Magyarországon, de még számos tévhit, dilemma veszi körül az ellátást. A szakemberek keveset tudnak az ellátási szintekről, a betegutak lehetőségeiről, a szabályozási rendszerekről. Célkitűzés: Az előadás célja részletesen rámutatni és gyakorlati információk nyújtása a hospicepalliatív ellátás lehetőségeiről, az ellátás indokoltságáról, az igénybevétel folyamatáról, kiemelve a jogi aspektusokat. Módszer: Az ellátási formák adatbázisának használatával az aktuális, országos statisztikai adatok áttekintésével, elemzésével, valamint a finanszírozási és képzési háttér bemutatása, külön hangsúlyt fektetve a megjelent 54/2015 (IX.24.) EMMI hospice-palliatív rendeleti módosításról.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Eredmények: Magyarországon 95 hospice ellátó működik, évente több mint 8000 végstádiumú daganatos beteget látnak el. A WHO ajánlások szerint sokkal több szolgáltatóra, illetve intézményi betegellátóra, ágyra lenne szükség. A fejlesztést szemléleti problémák is nehezítik: későn kerülnek a betegek a hospice-ba és nagy a tájékozatlanság az elrendelésről, sokan még mindig összetévesztik a krónikus, illetve ápolási ellátással. A szemléletformálás, a képzési rendszerek és az ellátási formák fejlesztésével javítható az ellátás. Következtetések: Az adatok és az ellátás kihívásairól minél szélesebb körben történő közzététele segíthet a hospice-szal kapcsolatos tévhitek lebontásában, és a halállal, haldoklással kapcsolatos szemlélet formálásában.

STRENGTHENING OF PRIMARY CARE! BUT HOW? Dr. Maier, Manfred Dept. General Practice, Centre for Public Health, Medical University of Vienna, Austria Starting with the Alma Ata declaration in 1978, strengthening primary health care (PHC) has been on the political agenda of many countries. Based on scientific evidence that strong primary care contributes to improved health system performance several efforts to accomplish its goals have been undertaken. In some countries, health care systems with new models of PHC services have been introduced. In other countries, specialists are re-trained in general practice/family medicine (GP/FM) to increase the workforce for the primary care level. Some countries have introduced specialty training in GP/FM and many medical schools have introduced chairs for GP/FM to facilitate teaching and research in the field. Despite the global political consensus, however, in some countries there is a discrepancy between the evidence for primary health care, the political promises offered and practice reality. In this presentation, therefore, a set of requirements necessary to effectively strengthen PHC will be put forward.

HOGY IDŐBEN KIDERÜLJÖN. TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-001 KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV) PROGRAM EREDMÉNYEI Dr. Márton Hajnalka Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A program célkitűzése: korszerű módszertani anyagok készítése, továbbképzések tartása és informatikai fejlesztések kivitelezése annak érdekében, hogy a 0-7 éves korú, bármilyen okból fejlődésükben elmaradt gyermekek időben és megfelelő ellátást kaphassanak. A program eredményei: Attitűd-és elégedettségi kutatások a gyermek-alapellátás munkájáról, szülői edukációs anyag és szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről, ennek tesztelése 1600 fős mintán, korszerű prevenciós anyagok és rizikó kérdőívek a várandósság idején és szülés után,védőnőknek gondozási kézikönyvek, Gyermek-alapellátási Útmutató (szűrési feladatok gyermekkorban), Őrzők c. kézikönyv (optimális fejlődést támogató, családorientált), Fejlődésés viselkedés-pediátria a gyermek alapellátásban c. kézikönyv, gyermek-út algoritmus kialakítása (ágazati együttműködések, jelzések), 1000 védőnő számára mentálhigiénés támogatás (esetmegbeszélés, szupervízió), orvosi és védőnői képzőhelyi workshopok, tananyagok fejlesztése, 3000 védőnő és több száz orvos többnapos kiscsoportos oktatása, távoktatási anyagok és képzésmenedzsment szoftver elkészítése, egységes védőnői szoftver kifejlesztése és pilot formában való kipróbálása, szakemberek (www.gyermekalapellatas.hu) és szülők (www.koragyermekkor.hu) számára honlapok kialakítása, Védőnői Módszertani Osztály létrehozása.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa A tanszékünk a képzőhelyek workshopjainak munkájában vett részt és több javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az orvosképzésben és még inkább a gyermek-alapellátásba kerülő orvosok képzésében az egészséges fejlődés oktatása, a problémás gyermekek fejlesztési lehetőségei és a prevenciós feladatok ismerete nagyobb súllyal szerepeljen.

FACEBOOK A HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Mohos András1,2, Dr. Mester Lajos2, Dr. Varga Albert2 Tiszasziget1, SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő2, Szeged Előzmények: Napjainkra az internet a mindennapok szerves részévé vált, az élet számos területén nemcsak nélkülözhetetlen, de magától értetődő a használata. Különösen igaz ez a közösségi oldalakra, melyek egy új kommunikációs színtérként, egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Ezt felismerve 2015. szeptemberében létrehoztuk Tiszasziget vegyes háziorvosi praxis facebook csoportját. Célkitűzés: A csoport négy hónapos működésének elemzése, a további fejlődést elősegítő következtetések levonása. Módszerek: A csoport létszámának, összetételének, a megosztott tartalmak látogatottságának elemzése a közösségi oldalon, valamint a háziorvosi adatbázisunkban megtalálható adatok felhasználásával. Eredmények: A csoport aktuális létszáma 219 fő. A tagok közel háromnegyede nő. A tagok több, mint 80%-a 18-49 év közötti, azonban a csoportban valamennyi korosztály képviselteti magát. Konklúzió: A csoport létszáma folyamatos növekedést mutat, jelenleg a praxis mintegy 40%-a szólítható meg a használatával. A csoport látogatottsága, az egyes tartalmak megtekintésének száma egyértelmű összefüggést mutat a megosztások gyakoriságával. A páciensek részéről egyértelműen igény van a kapcsolattartás ezen formájára. Ahhoz, hogy a csoport megfelelően működjön és betölthesse funkcióját folyamatos karbantartás, a tagok igényeinek figyelembe vétele szükséges.

AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA A NON-HDLKOLESZTERIN SZINTRE KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGTŐL MENTES NEM DIABÉTESZES ELHÍZOTT PÁCIENSEKEN Dr. Móczár Csaba Irinyi utcai Háziorvosi Rendelő, Kecskemét A szerző cikkében az irányított betegellátási modellkísérlet keretében kardiovaszkuláris betegségektől mentes túlsúlyos vagy elhízott páciensek körében végzett prevenciós program adatai alapján vizsgálta a non-HDL-koleszterin szintek változását, külön elemezve a 2,26 mmol/l feletti triglicerid szint eseteit, valamint azokat az eseteket, amikor az alacsony HDLkoleszterin szint miatt volt a non-HDL-koleszterin magas. Munkájában 1192 páciens (424 férfi és 768 nő) adatait dolgozta fel. Azt találta, hogy a non-HDL-koleszterin átlaga 4,74 mmol/l-ről 4,64 mmol/l-re csökkent, amely nem volt szignifikáns. Nemek szerint elemezve a férfiak esetében jelentősen csökkent az átlagos non-HDL-koleszetrin koncentráció: 4,87 mmol/l-ről 4,4 mmol/l-es szintre. Nőknél viszont nem észleltek lényeges változást. A 2,26 mmol/l feletti TG szintek esetén szignifikáns, 0,65 mmol/l-es átlagos csökkenést tapasztalt. Az alacsony HDLK okozta magas non-HDL-koleszterin szintek esetén a kiindulási non-HDL-koleszterin átlaga jelentős mértékben 5,22 mmol/l-ről 4,48 mmol/l-re csökkent. A HDLK változását elemezve a kiindulási 0,84 mmol/l-es átlagról 1,3 mml/l-re emelkedett, amely szignifikáns változás volt.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Összefoglalva az életmód változás túlsúlyos vagy elhízott betegekben csökkenti az aterogén lipid frakciók szintjét, különösen férfiaknál és magas triglicerid szintek esetén. Az aterogen lipidprofil javulása azonban nem csak az aterogén frakciók csökkenéséből adódhat, hanem a HDLK emelkedéséből is.

ÚJ ORÁLIS ANTIKOAGULÁNSOK, ÚJ PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Dr. Nagy Éva Geomed kft. Háziorvosi Szolgálat, Szombathely A szerző ismerteti az új orális alvadásgátló szerek (NOAC) indikációit a háziorvosi ellátás során. Mind a stroke primer és szekunder prevenciójában, mind a tromboembóliás kórképek megelőzésében nagy jelentősége van az új terápiás lehetőségnek: pitvarfibrillacióban, stroke primer prevenciója, cardioversio ischaemias strokon átesettek szekunder prevenciója, vénás tromboembólia primer prevenciója tep esetén, mélyvénás trombózis és a pulmonális embólia kezelése, szekunder prevenciója. Új terápiás eszköz van a kezünkben. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan alkalmazzuk, ismerni kell az indikációk mellett a NIL NOCERE elvnek megfelelően a mellékhatásokat és azok kivédési módját is, melyek részletezésre kerülnek. A szerző ismerteti a kumarin kezelésről a NOAC-ra átállítás rendjét. Mivel egyre gyakoribbá válnak az egynapos sebészi beavatkozások, a perioperatív antikoaguláns kezelés átállítása is a háziorvos feladata. NOAC esetében bridging kezelésre nincs szükség a gyors kiürülés miatt. Végül iránymutatást ad a NOAC kedvezményes felírási lehetőségeihez.

SZEMÉLYRE-SZABOTT FARMAKOTERÁPIA LEHETŐSÉGEI A CSALÁDORVOS GYAKORLATÁBAN Dr. Nagy Lajos PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs A felnőtt lakosságnál jelenleg alkalmazott gyógyszerkészítmények napi dózisa általában egységes („one-size-fits-to all”). Ismerté vált, hogy a betegek között fennálló genetikai különbözőségek miatt egyrészt elmaradhat a kívánt mértékű főhatás (pl. β-receptor gátlóknál: 30%, antidepresszánsoknál: 50%, glukokortikoidok esetében: 30%), másrészt súlyos, gyakran halálos kimenetelű gyógyszermellékhatás léphet fel. A farmakogenetika, a genetikai vizsgáló módszerek ugrásszerű fejlődése következtében lehetővé vált a gyógyszerekre eltérő módon reagáló beteg csoportok elkülönítése, a leginkább hatékony és legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerkészítmények alkalmazása. Ennek háttere az, hogy a genotipizálással sikerült az egyes gyógyszerek felszívódásában, metabolizmusában és a kívánt főhatásban szerepet játszó enzim- és strukturfehérjék polymorfizmusának detektálása. Az előadás tárgyalja családorvos gyakorlatában is fontos betegségek (pl. szorongásos kórképek, GORB, Crohn betegség, vírus hepatitis, daganatok) esetében a célzott gyógyszeres kezelés lehetőségeit. Ismerteti a genetikai teszteket, azok hozzáférhetőségét, a „cost/benefit” összefüggőségeket, az egyénre-szabott gyógyszeres kezelések eredményességét. Következtetések: 1. A családorvosoknak naprakész ismeretekkel célszerű rendelkezni a genetikai adatokon alapuló célzott gyógyszeres terápia lehetőségeiről, a genetikai tesztek elérhetőségéről. 2. Szoros kapcsolatot szükséges kialakítani a szakellátással, illetve a hazai genetikai centrumokkal.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa FÓKUSZBAN A HARMADIK GENERÁCIÓS BÉTA-BLOKKOLÓK A HIPERTÓNIA KEZELÉSÉBEN. Dr. Nádházi Zoltán Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Az elmúlt években a β-blokkolóknak, mint antihipertenzív szereknek a terápiás hatékonysága némiképp megkérdőjeleződött. Ezt tükrözik azok az európai, angol és amerikai szakmai ajánlások is, amelyekben eltérő hangsúllyal jelennek meg a β-blokkolók, mint a mortalitást és morbiditást kedvezően befolyásolni képes vérnyomáscsökkentő készítmények. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hipertóniás betegnél nagyon gyakran kimutathatók olyan szövődmények, kísérő-, illetve társbetegségek, amelyek a β-blokkoló adását egyértelműen indokolttá teszik. A β-blokkoló adásának indikációja az esetek jelentős részében könnyen felállítható. Ilyenkor már csak az a kérdés: melyik β-blokkolót adjuk? A mindennapi gyakorlatban használt β-blokkolók 3 generációját ismerjük. Az egyes vegyületek generációkba történő besorolása tulajdonságaik, és nem előállításuk idejének függvénye. A 3. generációs β-blokkolók közös jellemzője a vazodilatátor képesség. A Magyarországon forgalomba hozott, legismertebb képviselőik a carvedilol és a nebivolol. Amíg azonban a carvedilol α-receptor-blokkoló tulajdonságán keresztül vált ki értágító hatást, addig a nebivolol ugyanezt a nitrogén-monoxid-rendszerre kifejtett hatásaival éri el. A két β-blokkoló között számos egyéb jellemzőjüket illetően is érdemi különbségeket fedezhetünk fel. Amíg a nebivolol szelektív β-1-receptor-gátló, addig a carvedilol az α-, és nem-szelektív módon a β-receptorokat is blokkolja. Emellett a carvedilol szabadgyök-kötő és simaizom-proliferációt gátló képessége is kifejezettebb, mint a nebivololé. Azonban nem csak ebben, hanem számos egyéb, a βblokkolókat jellemző további tulajdonságaikban is markánsan különböznek. Emellett azt is tudnunk kell, hogy az emberi szervezetben nem csak a szívben és az érrendszerben találhatók α- és β-receptorok. Különböző arányban és sejtfelszíni sűrűségben nagyon sok szervben, sejten is ott vannak. Ennek megfelelően nem mindegy, hogy egy, az adrenerg-receptorokat gátló vegyület mennyire szelektíven blokkolja a receptoriális rendszer valamelyik képviselőjét. Ennek alapján, könnyen megérthető, hogy a különböző receptorokra eltérő mértékű gátlást kifejtő „blokkolók” hatása figyelemre méltóan eltérő klinikai hatásban jelenik meg. Ezeknek a hatásoknak és klinikai következményeknek a feltérképezésére, mindenek előtt a szigorú feltételrendszerben megtervezett és végrehajtott klinikai tanulmányok alkalmasak. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei szolgáltathatják aztán az alapját azoknak, a gyakorló orvosok számára írt terápiás ajánlásoknak, amelyeket a mindennapi gyakorlatban a β-blokkoló terápiát alkalmazó gyógyítónak feltétlenül szem előtt kell tartania.

A HYPERTONIA ÉS A HYPERTÍM AFFEKTÍV TEMPERAMENTUM HATÁSA A SZÉRUM BRAIN-DERIVED NEUROTROPHIC FACTOR (BDNF) SZINTRE Dr. Nemcsik János1, Dr. László Andrea1, Dr. Kőrösi Beáta1, Dr. Eörsi Dániel1, Dr. Torzsa Péter1, Dr. Cseprekál Orsolya2, Dr. Tislér András2, Dr. Tabák Ádám2, Dr. Gonda Xénia3, Dr. Rihmer Zoltán3,4, Nemcsik-Bencze Zsófia5, Dr. Lénárt Lilla6, Dr. Hodrea Judit6, Dr. Fekete Andrea6 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, I. sz. Belgyógyászati Klinika2, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály3, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika4, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika5, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika6, Budapest Előzmények: A szomatikus betegségek és a pszichés eltérések kapcsolata régóta képezi kutatások tárgyát. A brain-derived neurotrophic factor (BDNF) szerepe számos pszichiátriai betegségben ismert, de neuroprotektív, proangiogenetikus tulajdonságai alapján vaszkuláris betegségekben is felmerül patofiziológiai hatása.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Célkitűzés: Célunk a szérum BDNF (seBDNF) szintjének vizsgálata volt krónikus hypertoniás betegek körében, illetve kapcsolatának feltárása az artériás érfalmerevség paraméterei, valamint a depresszió, szorongás, affektív temperamentumok jellemzőivel. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkba 151 depresszióval nem kezelt krónikus hypertoniás (HT) és 32 egészséges kontroll (CONT) beteget vontunk be. A páciensektől felvettük a Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris, and San Diego Autoquestionnaire [TEMPS-A], a Beck depresszió kérdőívet, valamint a Hamilton szorongásos skálát. Az artériás érfalmerevséget a tonometriás PulsePen készülékkel, a seBDNF szintet ELISA kit segítségével határoztuk meg. Eredmények: A seBDNF szint emelkedett volt a HT csoportban a CONT-hoz képest (24880 ± 8279 vs. 21202,6 ± 6045,5 pg/mL, p < 0,05). Végső regresszió analízis modellünkben a hypertonia (β = 6121,2, p = 0,001) és a hipertím affektív temperamentum pontszám (β = 405,8, p = 0,004) bizonyult a seBDNF szint független prediktorának. Interakció analízis során a HT csoportban a hipertím pontszám eggyel való emelkedése 533,3 (95%CI: 241,3-825,3) pg/mLel magasabb seBDNF szinttel járt együtt. Ez az interakció a CONT csoportban hiányzott. Az artéiás érfalmerevség paraméterek közül csak a pulzusnyomás amplifikáció korrelált a seBDNF szinttel, de ez sem bizonyult független prediktornak. Megbeszélés, konklúzió: Eredményeink a BDNF komplex pszichoszomatikus hatására utalnak hypertoniában, ahol felmerül a hipertím affektív temperamentum protektív szerepe.

A PNEUMOCOCCUS OKOZTA TÜDŐGYULLADÁS MEGELŐZÉSE FELNŐTTKORBAN Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztiorvosi Hivatal, Budapest Idős korban az immunrendszer gyengülése, az immunoszeneszcenia jelensége miatt fokozott veszéllyel kell számolnunk bizonyos fertőző betegségek jelentkezését illetően. További problémát okoz, hogy az esetleg fennálló krónikus belszervi betegségek tovább súlyosbítják a helyzetet, mivel rizikófaktoroknak tekinthetők a fertőzések kialakulása szempontjából. Különösen igaz ez a Streptococcus pneumoniae okozta fertőzésekre. Idős korban a leggyakoribb pneumococcus okozta betegség a tüdőgyulladás, de meningitist és sepsist is okozhat a kórokozó. A csökkent védekezőképesség miatt különösen nagy jelentősége van a pneumóniának, mely az egyik leggyakoribb fertőzéses eredetű kórkép az idős betegeknél, és igen súlyos következményekkel járhat. A rendelkezésünkre álló védőoltások alkalmazásával szignifikánsan csökkenthető a súlyos légúti infekciók, a pneumóniák és a halálozás is az idős betegek körében. A konjugált pneumococcus elleni védőoltás mind a társbetegséggel nem rendelkező, mind a rizikófaktorokkal bíró idős betegeknél segít a fertőzés kialakulásának megelőzésében.

KORSZERŰ SZUICID PREVENCIÓS MÓDSZEREK AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Az öngyilkossági veszélyeztetettség megelőzésének első lépése a depresszió mielőbbi felismerése és hatékony kezelése. Mivel hazánkban az öngyilkossági kísérlet elkövetése előtti utolsó két hétben az érintettek gyakran felkeresik a háziorvosukat valamilyen szomatikus panaszra hivatkozva, ezért a veszélyeztetettség felismerésében és megelőzésében kiemelt szerep jut az alapellátásnak. Magyarországon különösen indokolt a szuicid prevenció szervezett, magas szakmai színvonalú biztosítása, az utóbbi években ugyan csökkenő tendenciájú, de még mindig magas szuicid ráta

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa miatt. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2015-ben már 19‰-re csökkent a befejezett öngyilkosságok száma az összlakosság körében, azonban a 14‰ világátlaghoz képest még további erőfeszítések szükségesek. Számos tényező szerepet játszik a szuicid veszélyeztetettség kialakulásában: a stressz-diatézis modellben értelmezve a genetikai faktorok, korai tapasztalatok, egyes személyiségjegyek, kognitív tényezők, mint pl. a problémamegoldó képességek hiányosságai hajlamot jelentenek az önsértő magatartásra, amely meghatározza az egyén stresszre adott reakciójának formáját és intenzitását. Stresszorok lehetnek a különböző negatív életesemények: pszichoszociális nehézségek, veszteségek, illetve ezeknek a katasztrofizáló megélése. Számos vizsgálat utal arra, hogy a negatív problémaorientáció további rizikófaktor, mert ilyenkor a személy megoldhatatlannak tartja helyzetét. Az alapellátásban nemzetközileg sikerrel alkalmazzák egyrészt a problémamegoldó tréninget, másrészt az enyhe depresszió kezelésére kidolgozott kognitív terápiás önsegítő füzeteket. Az előadásban részletesen ismertetjük az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat.

A VÉGTAGI ISZKÉMIÁS KONDICIONÁLÁS LEHETSÉGES SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS PREVENCIÓBAN Dr. Pipicz Márton, Dr. Mester Lajos, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged A kardiovaszkuláris megbetegedések a fejlett társadalmak vezető halálokai. A betegségcsoportból eredő mortalitás jelentősen csökkenthető a prevenció különböző szintjein történő beavatkozásokkal. Potenciálisan azon megelőzési módszerek előnyösek, melyek primer és tercier szinten is alkalmazhatók, valamint nem szervspecifikus szisztémás hatásuk van. Végtagon létrehozott rövid idejű, lokális iszkémia-reperfúziós ciklusok alkalmazásával (iszkémiás kondicionálás) szisztémás hatások válthatók ki. Ennek klasszikus példája, hogy a kar intermittáló 5 perces leszorításával, majd a leszorítás 5 perces felengedésével csökkenthető egy távoli szerv (pl. szív) iszkémia-reperfúziós károsodása. Szakirodalmi áttekintést végeztünk, hogy a jelenleg publikált eredmények alapján a végtagi iszkémiás kondicionálásnak lehet-e szerepe a kardiovaszkuláris prevencióban. Egészséges egyénekben az egy hétig alkalmazott végtagi iszkémiás kondicionálás fokozza a szív mikrocirkulációját jellemző koronária áramlási rezervet, csökkenti a vérnyomást, növeli az endotél funkciót jelző brachiális artéria flowmediálta dilatációját és kedvezően befolyásolja a motoros tanulást. A rendszeres és napokig tartó végtagi iszkémiás kondicionálás szívelégtelenségben javítja szív mikrocirkulációját, koronária-betegekben kedvezően befolyásolja az endotél funkciót, továbbá elősegíti a diabéteszes lábon kialakult fekély gyógyulását. Irodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a legalább egy hétig tartó rendszeres végtagi iszkémiás kondicionálás ígéretes módszer lehet a kardiovaszkuláris prevencióban.

STROKE REHABILITÁCIÓ I. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS, KORAI FELISMERÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN, INTÉZMÉNYI ÉS KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓ Dr. Rinfel József, Varga Máté, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Bevezetés: Pilot vizsgálatunkkal az agyi vaszkuláris betegségek megelőzésének, korai felismerésének és hatékony ellátásának gyakorlatát kívántuk javítani az alapellátásban, az érvényes irányelvek és módszertani ajánlások figyelembe vételével. Modellünkben az orvosbeteg együttműködés hangsúlyos szerepet kap, az érintettek, valamint a környezetükben élők edukációja, valamint a gondozás folyamatába történő aktív bevonásuk révén.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Módszer: 10 háziorvosi praxisban, protokoll alapján történt a vizsgálat. A stroke által érintett betegeket három csoportba osztottuk be. A csoport: Stroke előzmény mentes, közepes/magas kardiovaszkuláris (SCORE) rizikójú személyek. Praxisonként 10 fő (~100 fő primer prevenció). B csoport: Stroke/TIA kórelőzménnyel rendelkező betegek, enyhe neurológiai maradvány tünetekkel, vagy tünetmentesen Praxisonként 5 fő (~50 szekunder prevenció). C csoport: közepes vagy súlyos neurológiai maradványtünetekkel rendelkező stroke betegek. Praxisonként 5 fő (~50 fő tercier prevenció-rehabilitáció). Betegvizsgálat részletes egyéni és családi anamnézis, fizikális és alap neurológiai vizsgálat, RR, EKG), majd szív- érrendszeri kockázat, stroke veszélyeztetettség becslése (SCORE, ABCD2). Műszeres, laboratóriumi vizsgálatok, gyógyszeres kezelés esetén célértékek kontrollja (HBPM). Beteg életmód tanácsadás, egysége képzés melletti edukáció. Önellátás mértékének, neurológiai deficit állapotok, pszichés következmények vizsgálata (ADL, IADL, Hachinskiskála, Beck kérdőív, Életminőség kérdőív). Rehabilitációs terv elkészítése. Eredmények: A bevont 202 betegből 160 fő adatai voltak kiértékelhetőek. Az A, B, C csoport antropometriai paramétereiben (BMI, haskörfogat) nem volt lényeges eltérés. A bevont személyek főleg a túlsúlyos kategóriába tartoznak. Az életmódbeli változtatások csak a nők primer prevenciós csoportjában (A, csoport) hozott némi testsúlycsökkenést. Az első stroke esemény a férfiaknál 15-16 évvel korábbinak adódott, mint a nőknél. A szekunder gyógyszeres prevenciós terápiát a betegek többségükben megkapják A vérnyomás értékek kiinduláskor és a záró vizsgálatkor is megfelelőnek tűnnek, viszont a lipid célértékeket a súlyosabb kockázatúaknál kevésbé érik el. Következtetések: 1. A pilot vizsgálat eredményei az orvos-beteg együttműködés javításának szükségességét jelzik a stroke megelőzés és gondozás területén. 2. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegek és a környezetük (családtagok) aktív részvételének elősegítésére. Stroke Pilot - TÁMOP-6.2.5 -B-13/1-2014-0001 keretében elvégzett tanulmány.

INTERAKTÍV DIABETES GONDOZÁS HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Rosta László Háziorvosi Rendelő, Felsőrajk A háziorvosi praxisokban a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek jelentős és egyre növekvő számot képviselnek. Gondozásuk egyre nagyobb kihívás a családorvosi praxisok számára, ugyanakkor, ha igénybe vesszük a ma már egyre szélesebb körben rendelkezésre álló telemedicinális lehetőségeket, akkor az orvos-beteg találkozások tartalmasabbakká válhatnak és a beteg aktív bevonásával jelentősen javítani tudjuk a gondozás minőségét is. Szeretném bemutatni, hogy saját praxisomban hogy alkalmazom ezeket a lehetőségeket egy ún. virtuális WEB-rendelő segítségével, ahol pácienseim hozzáférhetnek a saját vizsgálati leleteikhez, tájékozódhatnak szedett gyógyszereikről, illetve személyre szabott edukációs anyagokat kaphatnak.

MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA. GONDOLATOK A HYPERTONIA GONDOZÁSRÓL Dr. Sirák András12 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, oktató praxis, Velence2 A szerző összegyűjtött néhány jó tanácsot a fiatal háziorvosok számára a hypertonia kezelés/gondozás témaköréből. Mit csináljon, mit ne csináljon a hypertoniás beteget kezelő háziorvos. Néhány gondolat csak ízelítőül: Hogyan szelídíthető meg az eddig rendszeresen gyógyszert nem szedő beteg. Mennyi az annyi? Milyen célértéket fogadjunk el és milyet ne Mit mivel kombináljunk? Olcsóbb a drágább gyógyszer? És a potencia-zavar? Ihat - nem ihat a

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa hypertoniás beteg. Meddig szedjem... Megnéztem a neten... (A tudományos beteg) Mikor emeljünk dózist, mikor váltsunk másra Mikor monoterápia, mikor kombinált kezelés Mikor és mit ellenőrizzünk A saját vérnyomásmérő - a saját vérnyomás fokmérője Mitől fél a beteg? Az agyvérzéstől. Mitől fél az orvos? Milyen a jó orvos-beteg kommunikáció? A családorvos előnye - a nonverbális anamnézis ismerete Meg akar gyógyulni? Meg fog gyógyulni? Akut szövődmények, krónikus szövődmények A sértődős beteg kontra a sértődős orvos.

A PERSPECTIVE ON EUROPEAN GENERAL PRACTICE RESEARCH AND A FOCUS ON PREVENTING PATIENT ERRORS THROUGH A LEARNING HEALTHCARE SYSTEM (LHS) Dr. Soler, Jean Karl Past President of EGPRN, Attard, Malta The presentation gives background information about the European General Practice Research Network and its relevance to developing and maintaining the growth of research in Family Medicine and General Practice in Europe. It also gives a specific example about how research from practice can help improve quality of care, specifically in a learning health care system. An example of the TRANSFoRm project will be given, with explanation of how a decision support system based on empirical data from family doctors can be used to help prevent diagnostic error in primary care.

RISKS EMBEDDED IN RISK INTERVENTION. THE HISTORY OF PREVENTION IN NORDIC MEDICINE Dr. Stavdal, Anna University of Oslo, Vice President of WONCA Europe, Oslo, Norway The idea of prevention and risk intervention has been a main issue on the part of Nordic politics, as well as on our health profession over the last 25 years. A wide set of guidelines has been introduced providing our practioners with tools presumably based on good and sound science. This talk sheds some critical light on how reaching for an end protecting individuals from future disease only can be justified provided that harm from means applied do not outweigh the intended benefits.

A CSALÁDORVOSOK ALZHEIMER-KÓRRAL KAPCSOLATOS TUDÁSSZINTJÉNEK FELMÉRÉSE Steiner Viktória, Dr. Heim Szilvia, Busa Csilla PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Előzmény: Az Alzheimer-kór a primer degeneratív demenciák közül a leggyakoribb megbetegedés, mintegy 70%-ban áll a szellemi hanyatlás hátterében. Az idősödő populációban egyre több figyelmet kell fordítani rá, hiszen a demenciával élők aránya növekvő tendenciát mutat. A szűrés, az időben történő diagnózis, valamint a megfelelő terápiával történő progresszió lassítás, mind a családorvosi teendők közé tartoznak. A WHO jelentése alapján a demencia problémakört a következő évtizedekben kiemelt egészségügyi prioritásként kell kezelni. Ebben a folyamatban a családorvosok kapuőr funkciójuk okán kiemelt szerepet játszanak, így felkészítésükre, továbbképzésükre kiemelt figyelmet kell fordítani. Célkitűzés: Felmérni a családorvosok Alzheimer-kórral kapcsolatos tudásszintjét, megismerni, hogy milyen elméleti háttérrel rendelkeznek a betegség kialakulásáról, tüneteiről, lefolyásáról, diagnózisáról és kezeléséről.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk családorvosok körében a fenti célkitűzések tisztázására. Az eredményeket SPSS19-es statisztikai programmal elemeztük. Eredmények: 44 családorvos töltötte ki kérdőívünket, közülük 43% férfi, 57% nő. Átlagéletkoruk 50,4 év, átlagosan 19 éve praktizálnak. A megkérdezett családorvosok közel 80%-a korábban nem vett részt demenciával kapcsolatos képzésen, viszont 91% jelezte, hogy szükségesnek érzi a demenciával kapcsolatos ismereteinek bővítését. 13 demenciával kapcsolatos elméleti kérdésre kellett válaszolni, melyek közül 7 kérdésnél is előfordult hiányzó válaszadás. A válaszolók átlagpontszáma 5,5 pont volt, a legalacsonyabb pontszám 1 pont volt, a legmagasabb pontszám 9 pont volt. Konklúzió: A családorvosok tájékozottsága és ismeretei az Alzheimer-kórral kapcsolatban hiányosak, viszont ismereteiket szívesen bővítenék. Az elméleti tudás bővítésére az oktatás fejlesztésére van szükség, mivel a képzésen részt vett orvosok attitűdje pozitívabb a szűrések tekintetében és a demenciával élők ellátásában, mint azoké, akiknek hiányosak az ismeretei.

AZ ANAMNÉZIS FONTOSSÁGA AVAGY EGY PHD MARGÓJÁRA Dr. Szabó György Enese Előzmények: Több, mint 30 év körzetben végzett, részben addiktológiával, elsősorban alkohológiával kapcsolatos részben gyógyító részben kutató tevékenységem eredményeiről szól. Az anamnézis és heteroanamnézis ismerete és tudatos használata a legnagyobb kincsünk kritikus és kevésbé kritikus helyzetekben mindig megbízható iránytűnk. Célkitűzés: A hazai GGT, MCV referencia értékek segítségével CDT% cut-off értékeinek meghatározása korra és nemre, hazai populációban hazai és nemzetközi viszonylatban először. Módszer: Az általam betegeimről tudott és ismert anamnézis és heteroanamnézis bázisom 8 szintű beosztása alapján a labor paraméterek matematikai, statisztikai analízise segítségével korrelációk és tendenciák, szignifikanciák felfedezése. Eredmények: Sikerült a kisszámú hazai populációmban a CDT% cut-off értékeinek meghatározása hazai és nemzetközi viszonylatban először. Az anomáliák kapcsán az anamnézis és heteroanamnézis fáradtságos, de hasznos ismételt felvétele segítségével biokémiai végpontú eredmények születtek a vegyszer-expozició és a tiltott teljesítményfokozók viszonylatában nemzetközi viszonylatban is először. Megbeszélés: Magas színvonalú munkánk legfontosabb alapja saját tudásunk megfelelő alkalmazhatóságának és eredményességének záloga, az általunk begyűjtött anamnézis és heteroanamnézis megfelelő használata. Jelenlegi viszonyaink behatárolt volta miatt a rendelkezésünkre álló laboratóriumi paraméterek és a képalkotók eredményeinek szűkös köre nagyon megköti a kezünket és leszorítja kutatási lehetőségeinket. Ennek ellenére a legnagyobb adatbázis még mindig rendelkezésünkre áll. Konklúzió: Az embert, amely alapvető vizsgálatunk tárgya, nem a műszereken és a technikán keresztül lehet csak megismerni. Legalapvetőbb megismerési mód az anamnézis felvétele és megfelelő alkalmazása mindent megelőz és mindennél fontosabb.

EGY PRAXISKÖZÖSSÉG HÉTKÖZNAPJAI Dr. Szabó János Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, Hevesi Praxisközösség, Heves Több mint 2 éve működik az Alapellátás fejlesztési modellprogram, melynek keretében 24 praxis dolgozik négy praxisközösségben. Miért jó praxisközösségben dolgozni? Milyen előnyökkel jár ez a napi munka során? Mivel jobb a lakosoknak, betegeknek, ha olyan helyen élnek, ahol praxisközösség keretein belül kapnak egészségügyi alapellátást? Mivel jobb a

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa háziorvosi teameknek, ha praxisközösség tagjaként végzik munkájukat? Vannak e hátrányok, nehézségek, Mik azok? Az előadásban a Hevesi Praxisközösség működésének bemutatásával adunk választ a feltett kérdésekre.

AJÁNLÁS A KÖZÚTI JÁRMŰVEZETŐK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ AZ OSAS VONATKOZÁSÁBAN Dr. Szakács Zoltán MH Egészségügyi Központ, Budapest 2015. április 1-től hatályba lépett a 13/1992. NM rendelet módosítása, amely a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során az obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) szenvedő betegek szűrését is elrendeli, mivel a fel nem ismert és kezeletlen kórképben érintettek komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek mind önmaguk, mind valamennyi közlekedésben résztvevő számára. A módosítást az egységes európai vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv honosítása indokolta. Az obstruktív alvási apnoe szindróma a felnőtt lakosság kb. 2-4%-át, súlyos formája a felnőtt lakosság több mint 1%-át érintheti. A betegségre nem jellemző, hogy spontán módon gyógyulna vagy javulna, így azzal a betegnek sokszor élete végéig együtt kell élnie. Az évek múlásával a kezeletlen betegség mértéke progresszíven súlyosbodik. A legeredményesebb kezelés, a légsínterápia sem hoz gyógyulást, csupán tüneti kezelést nyújt. A betegséghez társuló szövődmények megjelenése előtt kiemelten fontos a kórkép időben történő felismerése. Az 1970-es években leírt OSAS és a gépjárműbalesetek közötti összefüggés a 1990-es évek végére vált nyilvánvalóvá. Ismert tény, hogy a nappali aluszékonyság szoros összefüggésben áll a közlekedési balesetekkel. A kezeletlen OSAS betegek 4-6-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik. A hivatásos sofőrök 59,6%-a szenvedett valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8%-uk obstruktív alvási apnoé szindrómában. A legtöbb gépjárművezető az 1. alkalmassági csoportba tartozik, míg a 2-es csoportba tartozók a kérelmezők ugyan egy kisebb csoportját alkotják, de az általuk a közlekedésben eltöltött idő sokkal magasabb. Így arányaiban közel egyforma baleseti kockázatot jelent a két csoport, ezért a szűrést a vezetői engedélyt kérők teljes körében el kell végezni. Az OSAS javasolt szűrése és diagnosztizálása. A kérelmező esetében a kórkép fennállásának lehetőségét első lépésben háziorvosának, vagy a foglalkozás egészségügyi szakorvosának kell elbírálnia. Az elbíráláshoz javasolt módszer egy segédlet használata, amelyet a 2013-as brüsszeli OSAS munkacsoport értekezletén az európai alvástársaságok delegált szakértői konszenzussal hoztak létre. Az OSAS lehetőségének elbírálása során a nemzetközi konszenzussal kialakított kérdőív használatát javasoljuk. A teszt eredményétől függően az egészségi alkalmasság az első fokon eljáró szervnél helyben megítélhető, illetve kiderül, hogy további műszeres vizsgálatra lesz-e szükség. Az utóbbi esetben a kérelmezőt alvásdiagnosztikai központba kell tovább irányítani, ahol az előszűrést műszeres szűrővizsgálat követi. A kérelmezőnek kiadott, otthonában végzett műszeres szűrővizsgálat eredménye differenciálja a kórképben nem, vagy csak enyhe mértékben érintetteket azoktól, akiknél a betegség mérsékelt vagy súlyos formában jelentkezik. A műszeres szűrővizsgálattal felállított, nagy valószínűségű iránydiagnózist az alvásdiagnosztikai központban elvégzett polysomnográphiás vizsgálat erősíti meg. A következő lépés a terápia megválasztása és beállítása. Egy rövid időn belül végzett ellenőrző vizsgálattal a terápia hatékonyságáról és a beteg együttműködéséről is meggyőződik a központ szakorvosa, aki minden lépés során tájékoztatja a kérelmezőt és a vizsgálatot indikáló orvost a konszenzusban meghatározott lehetőségekről vagy korlátozásokról.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG MICROVASCULARIS SZÖVŐDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA EGY CSALÁDORVOSI PRAXISBAN Szatmári Zsófia, Dr. Vörös Krisztián, Dr. Oláh Ilona Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest A cukorbetegség microvascularis szövődményei a retinopathia, nephropathia, neuropathia A diabeteses neuropathia 2 alapvető formája a szenzoros és az autonom neuropathia. A szenzoros neuropathia vizsgálatára leginkább elterjedt eszköz a 128 Hz-es kalibrált hangvilla. A cardiovascularis autonom neuropathia vizsgálatára a Ewing féle cardiovasularis reflex tesztek alkalmasak. Újabb vizsgáló eszköz a Cardiosys készülék, mely egy több funkcióval kiegészített EKG készülék. Alkalmas a mély ki/belégzés, a Valsalva manőver és a felállás hatására bekövetkező szívfrekvencia-változás, valamint a kéz szorító-erejének hatására és a felállásra bekövetkező vérnyomás változás mérésére. Háziorvosi praxisunkban végzett, 104 fő 75 év alatti 2-es típusú cukorbetegünk vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. Feljegyeztük a beteg életkorát, a cukorbetegség tartamát, a HbA1c-t, a kezelés típusát, a retinopathia meglétét, illetve a nephropathiat. A sensoros neuropathiát hangvilla segítségével, a cardiovasculáris autonóm neuropathiát jelző Ewing teszteket Cardiosys készülékkel vizsgáltuk. A 104 beteg között 50 férfit és 54 nőt vizsgáltunk. Közülük 71-en 60 éven felüliek, átlag életkoruk 64±6,04 év. A hangvilla teszt 59 betegnél igazolt senzoros neuropathiát, a Ewing tesztek 98 főnél mutattak cardiovascularis autonom neuropathiát. Statisztikai összefüggéseket kerestünk: Spearman teszt alapján számos összefüggést találtunk a változók között. Összefoglalva: microvascularis szövődményeket nagy arányban találtunk betegeink körében. Különösen a cardiovascularis kockázat szempontjából igen nagy jelentőségű cardiovascularis autonom neuropathia volt gyakori. A statisztikai elemzések számos összefüggést tártak fel, mely arra sarkall bennünket, hogy egy microvascularis szövődmény esetén keresnünk kell az egyéb microvascularis szövődményeket Összességében megállapíthatjuk, hogy a microvascularis szövődmények tervszerű szűrése elengedhetetlen a 2-es típusú cukorbetegeink körében

STROKE ÉS AZ EZT KÖVETŐ SZEKUNDER PREVENCIÓ AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Szijj Otília1, Dr. Nagy Éva2 PTE ÁOK Szak- és Továbbképző Központ, Pécs1, Oktató praxis, Szombathely2 A stroke előfordulása napjainkra mind az EU-s adatok (2015: a stroke-os esetek száma évente közel 1000000), mind a magyar statisztika (2015: évente 50-60000 hospitalizáció) szerint rendkívül gyakorivá vált. Az elmúlt évben a WHO vezető halálokai között jelen lévő agyi vascularis katasztrófában elhunytak száma becslések szerint további növekedést mutat. Népegészségügyi szempontból ennek prevenciója kardinális jelentőséggel bír, részben a halálozás magas száma, részben pedig a maradandó egészségkárosodás miatt. Ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk a praxisokban a primer és a szekunder prevenciót egyaránt. A prezentáció egy TIA-n 65 éves korban átesett férfibeteg esetét mutatja be a tünetektől indulva, a kivizsgáláson, a gyógyszeres és nem gyógyszeres terápián keresztül egészen napjainkig. Az betegnél a transztelefonikus EKG segítségével felismerésre került a rejtett paroxizmalis pitvarfibrilláció, mely oka lehetett a TIA-nak. Ezt követően szekunder prevenció részeként a CHADS2 4-es pontszámnak megfelelően antikoagulációra került sor. A gyógyszeres terápián túl a szekunder prevenció része az életmódtanácsadás és a rendszeres ellenőrző vizsgálatok (labor, kardiológia, nyaki érvizsgálat). Az egyik leggyakoribb előidéző ok a pitvarfibrilláció, ezért lényeges az antikoagulálás hangsúlya, melynek kritériumai ismertetésre kerülnek a ma elfogadott CHA2D2-VASc-nak rövidített pontozási rendszer formájában. Mivel az elmúlt években az antikoagulációs terápia stroke prevenciós indikációiban paradigmaváltás következett be, ezért esszenciális feladatot tölt be a háziorvos a primer és

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa szekunder stroke prevencióban, főként egy lezajlott paroxizmusos pitvarfibrilláció esetén. A háziorvosi praxisokban bevezetett stroke prevenció nélkülözhetetlen rendeltetésű mind az agyi vascularis katasztrófa által bekövetkezett halálozás, mind a maradandó egészségkárosodás mértékének redukálásában.

A HUMÁN FETUIN-A rs4917 POLIMOFIZMUS ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA EGÉSZSÉGESEKBEN ÉS SZÍVINFARKTUS UTÁN Dr. Temesszentandrási György1, Dr. Vörös Krisztián2, Dr. Márkus Bernadett2, Dr. Prohászka Zoltán1,3, Dr. Falus András4, Dr. Cseh Károly5, Dr. Kalabay László2 Semmelweis Egyetem ÁOK III. sz. Belgyógyászati Klinika1, Családorvosi Tanszék2, MTA Atherosclerosis Kutatócsoport3, Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet4, Népegészségügyi Intézet5, Budapest Előzmények, célkitűzés: A humán fetuin-A a máj által termelt multifunkcionális glikoprotein. Szerepe van az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a zsírmáj és az érelmeszesedés kialakulásában. Jelen munkában az rs4918 variánsnak az elhízással, a lipidstátusszal, a tumor necrosis faktorα-val (TNFα), adipokinekkel (adiponektin, rezisztin), valamint az inzulinrezisztenciával való kapcsolatát vizsgáltuk. Vizsgált személyek és módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkba 81 egészséges egyént (Kohorsz-1) és 157 szívinfarktust túlélt beteget (Kohorsz-2) vontunk be. Eredmények: Kohorsz-1.: A G-nukleotidot hordozók (n = 42) szérum TNFα koncentrációja és adiponektin szintje alacsonyabb, leptin szintjük magasabb volt a G allélt nem hordozókéhoz (n = 39) képest Ezeket a különbségeket azonban a Kohorsz-2-ben nem lehetett megfigyelni. Kohorsz-2.: A G-hordozóknak (n = 76) alacsonyabb BMI-jük (27,2 ± 4,6 vs. 28,6 ± 3,8 kg/m2, p = 0,017), és csípőkörfogatuk (102 ± 9 vs. 106 ± 8 cm, p = 0,002) volt, mint a nem Ghordozóknak (n = 81). Nem diabéteszes betegekben a G-nukleotid gyakorisága negatívan korrelált az elhízás mértékével (Chi2 = 11,908, p = 0,008). A nem kövér, nem diabeteszes Ghordozóknak (n = 46), még mindig alacsonyabb BMI-jük és csípőkörfogatuk volt, mint a nem T-hordozóknak (n = 37). Következtetések: A fetuin-A minor variáns rs4918 G-nukleotidja kedvezőbb gyulladásos és adipokin (adiponektin és leptin) státusszal jár együtt egészséges emberekben (1. kohorsz) és kedvezőbb obezitás-paraméterekkel (BMI, csípőkörfogat) szívinfarktus után. Megfigyeléseink hozzájárulnak az elhízást genetikusan meghatározó tényezők vizsgálatához. A munka az ETT 368/2009 sz. támogatásával készült.

A CSALÁDORVOSOK ÉS REZIDENSEK ALVÁSI APNOÉVAL KAPCSOLATOS ISMERETEI ÉS ATTITŰDJEI Dr. Torzsa Péter1, Dr. Ádám Ágnes1, Dr. Csatlós Dalma1, Dr. Eőry Ajándék1, Dr. László Andrea1, Maga Péterné Szűcs Alexandra1, Dr. Nemcsik János1, Dr. Szakács Zoltán2, Dr. Márkus Bernadett1, Dr. Kalabay László1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék1, MH Egészségügyi Központ2, Budapest Bevezetés: Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzészavar. Becsült prevalenciája a felnőttek körében 2 és 4% között van. Kezelés nélkül az OSAS közúti balesetekhez vezethet, felismerésében fontos szerepe van a családorvosnak. A 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet a gépjárművezetői jogosítvány megújítás részévé tette az alvás közbeni légzészavar kiszűrését. Célkitűzés: A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismereteinek és attitűdjének a felmérése.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Betegek és módszer: Validált OSAKA kérdőív alkalmazása családorvosok és családorvos központi gyakornokok körében. Összesen 569 családorvos és 105 központi gyakornok töltötte ki a kérdőívet. Az orvosok átlagos életkora 52 ± 9 év, 61%-uk volt nő és a rezidensek átlagéletkora 30 ± 6 év, 60%-a nők aránya. A kérdőív kitöltésén kívül demográfiai adatokat [nem, életkor, szakvizsgák száma, praxis helye és nagysága, testtömegindex (BMI)] is gyűjtöttünk az orvosokról. Eredmények: Az orvosnők átlagpontszáma szignifikáns mértékben magasabb volt a férfiakénál (12,5 ± 2,4 vs. 11,4 ± 3,1 p <0,05). A felnőtt praxisban dolgozók magasabb pontszámot értek el, mint a vegyes praxisban dolgozó kollégák (12,6 vs. 11,1, p <0,01). A fővárosban vagy megyeszékhelyen dolgozó orvosoknak volt a legmagasabb a pontszáma (12,5 pont), a legalacsonyabb a falun dolgozóké volt (10,4 pont, p <0,01). Pozitív összefüggést találtunk a szakvizsgák száma és az orvosok ismeretei között is (p <0,001). A családorvosok kevesebb, mint 30%-a adott jó választ a sebészi kezelésekkel kapcsolatos kérdésekre, a CPAP kezelésre irányuló kérdésre és nem tudták az OSAS pontos kritériumát. A praxisok 30 %-ban egyetlen OSAS beteg sem került eddig felismerésre. Az orvosnőknél pozitív volt a korreláció mind a fontossági, mind a magabiztossági attitűd kérdéseknél, az életkor és a BMI esetében pedig negatív korrelációt találtunk (p = 0,02). A rezidensek attitűd összpontszáma nem különbözött a családorvosok attitűd pontszámától (3,0 vs. 3,1), de az OSAS felismerésével és kezelésével kapcsolatos magabiztosságuk kisebb volt (2,9 vs. 3,3, p <0,05). Az egy napos interaktív alvásmedicína képzés hatására a rezidesnek attitűd összpontszáma szignifikánsan emelkedett (3,0 vs. 3,7, p <0,05). Következtetések: Az OSAS magas prevalenciája és klinikai jelentősége ellenére a családorvosok gyakran nem mindig ismerik fel az alvási apnoét, ismételt továbbképzések szükségesek az ismereteik fejlesztéséhez. Interaktív gyakorlati oktatással javítható volt a rezidensek attitűdje az OSAS felismerésével és kezelésével kapcsolatban.

TELE-CARDIOTOCOGRÁFIA A VÁRANDÓS GONDOZÁSBAN Dr. Török Miklós1, Dr. Takács István2 Honvéd Kórház EK, Szülészeti-Nőgyógyászati és PIC osztály1, Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék2, Budapest Előzmények: Az uniós országokban 4,7 ezrelékes a méhen belüli halálozás, ami azt jelenti, hogy minden 213. életképes magzatot elveszítjük születését megelőzően. 2007-2012 között hazánkban 2533 ilyen eset fordult elő. 2007 óta létezik otthoni magzati monitorozásra alkalmas eszköz és 2014 óta működik központi leletezésen alapuló tele-cardiotocográfiás szolgáltatás várandós kismamák részére. Célkitűzés: Olyan vizsgálati eljárás elterjesztése, ami a méhen belüli halálozások számát szignifikánsan csökkenti. Módszerek: A cardiotocográfia (CTG) a szülészet ma már klasszikusnak számító diagnosztikus eszköze. A tele-cardiotocográfia a hagyományos vizsgálómódszer modern alkalmazása, mellyel a várandós kismama az otthonában mér, az adattovábbítás mobiltechnológiával történik, a diagnosztizáló orvos számítógépére. A leletezést követően a várandós kismama azonnal értesítést kap a mérés eredményéről és az esetleges teendőről. Eredmények: A mai napig több mint 1750 várandós vette igénybe várandóssága 32. hetétől vagy azt követően az otthoni magzati monitorizálási szolgáltatást. Magzati halálozás ebben a csoportban nem történt. Az országos adatok alapján kb. 7 gyermeket kellet volna elveszítenünk az otthoni monitort használók csoportjában. 6 esetben bizonyítottan ez a szolgáltatás segített felismerni a veszélyállapotot és mentette meg a magzatok életét, melyből két alkalommal a kismama is veszélyben volt (HELLP szindróma). A várható és a tapasztalt magzati halálozás közötti eltérés statisztikailag szignifikáns.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa Megbeszélés: Az eddigi tapasztalatok alapján az otthoni magzati monitorozási szolgáltatás alkalmas eljárás a 32. terhességi hetet követően a magzati életet fenyegető állapotok időben történő felismerésére. Konklúzió: 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet önálló szakmakódot adott a telecardiotocográfiának elismerve preventív szerepét az intrauterin halálozás megakadályozására.

FAMILY MEDICINE IN CHANGING WORD & “TRANSLATIONAL RESEARCH ON COMPLEXITY OF CARE” Dr. Ungan, Mehmet EGPRN, Elected Chair, Wonca Europe, EB Member, Department of Family Medicine, Ankara University School of Medicine, Ankara, Turkey The title should be investigated from different aspects. To apply the results of research at primary care is not always possible because of the complexity of care in setting. Not always ends with the expected benefit. Therefore translational research at primary care becomes more important. It is necessary to convey and adapt the research findings to the complexity and uncertainty of primary care. It is also required to find new approaches to perform scientific research on specific parameters of primary care. In this session my aim is to share our knowledge and have a discussion on the issue, by looking at challenges in that field and also thinking on the route to take. I would like to make a presentation answering to those questions within this perspective. 1. Past, Present, Future 2. Is there a method for estimating relative complexity in any medical discipline providing care? 3. What is the “evidence” about complexity of care in Family Practice? 4. Is there some researches translated in to complexity of care in Family Medicine? 5. Can we refer to translational research findings on estimating relative complexity of care for other specialists and family doctor? 6. What can we expect form translational research finding as an academic discipline? 7. We may answer to some of them now. Expertise and leadership in Family Medicine, as always, will inspire us and we all together will put the light for the future of our discipline, once more in Budapest.

HÁZIORVOSOK SZERENCSEJÁTÉKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉNEK ÉS TUDÁSÁNAK FELMÉRÉSE Dr. Vajer Péter, Túri-Kovács Nóra, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Kalabay László Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest A kóros szerencsejáték az addikciók közé sorolt betegség, ami súlyos pszichiátriai komorbiditással, emelkedett öngyilkossági kockázattal jár. A betegség prevalenciája az átlag populációban 0,2-2,1% között van, és emelkedő tendenciát mutat az online játékok térnyerésével. A kóros szerencsejátékkal kapcsolatos kockázatok ismerete a lakosság körében, illetve a szaksegítség igénybevétele elmarad a kívánatostól. Az online játékok expanziója korszakában különös jelentősége lehet az alapellátás, ezen belül a háziorvos szerepének a rizikószemélyek megtalálásában és megfelelő terápiára történő irányításában. A vizsgálatban háziorvosok kóros játékszenvedéllyel kapcsolatos tudását és aktivitását mértük fel folyamatos továbbképzésen résztvevő kollégák egy 24 tételből álló kérdőívvel történő megkérdezésével. A nem orvosspecifikus kérdések esetében két praxis betegeiből képeztünk kontroll csoportot. A háziorvosok jelentős része tisztában van a kóros játékszenvedély okozta kockázatokkal, a betegekre, környezetükre gyakorolt negatív hatásokkal. Ugyanakkor nincsenek tisztában a

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa szűrés, kezelés, illetve továbbutalás lehetőségeivel. Számos kérdésében találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között: a betegek alulbecsülik a kóros játékszenvedély függőségi potenciálját (p = 0,0008), nem gondolják, hogy ez ronthat az eladósodottságon a jelenlegi gazdasági környezetben (p = 0,0044), nem gondolják, hogy kezelést igénylő állapotról lehet szó (p = 0,004). A háziorvosok alacsonyabb mértékben vesznek részt szerencsejátékban (p <0,00005). Mindenképpen szükségesnek látszik a háziorvosok képzése ezen a területen, ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a lakosság szintjén is mindenképpen szükséges a kóros játékszenvedéllyel kapcsolatos ismeretek bővítése.

CSALÁD-ORVOSLÁS A MENTÁLIS HANYATLÁS KEZDETÉN - KORAI FELISMERÉS, KEZELÉS, BETEGVEZETÉS Dr. Váradi Enikő Pszichiátriai Betegek Integrált Nappali Intézménye, Cogito Alapítvány, XVI. ker. KESZ Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelő, Budapest A súlyos kognitív zavarokat, korábbi elnevezéssel demenciákat idősödő társadalmunk legjelentősebb egészségügyi és szociális kihívásaiként tartjuk számon. Érthető módon első jelei és későbbi terhei az alapellátásban jelentkeznek. Többnyire inkurábilis, progresszív lefolyású kórképekről van szó, amelyeket részben e két jellemzőjük miatt - kifejezett terápiás nihilizmus övez, annak ellenére, hogy alig van olyan személy, legyen szó orvosokról vagy pácienseikről, akinek egyik vagy másik családtagját ne érintené a betegség. Szűkös és korlátozott terápiás lehetőségeink ellenére mára elfogadott az a tény, hogy a betegek és családjaik számára a korai felismerés, gondozásba vétel és terápia a legjelentősebb tényező a kórlefolyást és életminőséget illetően. Az előadás a korai gondozásba vétel és a család-orvoslás eszközeit mutatja be, a diagnosztikától a gyógyszeres kezelési lehetőségek érintésével a kiemelkedősen fontos nemgyógyszeres intervenciók ismertetéséig.

STROKE REHABILITÁCIÓ II. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS, KORAI FELISMERÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN, INTÉZMÉNYI ÉS KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓ Varga Máté, Dr. Rinfel József, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Bevezetés: 10 háziorvosi praxisban végzett pilot vizsgálat fő célként az agyi vaszkuláris betegségek megelőzésének, korai felismerésének és hatékony ellátásának javítását tűzte ki. Az érvényes irányelvek és módszertani ajánlások napi gyakorlatba való átültetése során az orvosbeteg együttműködést kívántuk erősíteni, az érintettek, valamint a környezetükben élők edukációja, valamint a gondozás folyamatába történő aktív bevonásuk révén. A háziorvosoktól és asszisztenseiktől havonkénti visszajelzések mellett összefoglaló véleményt is kértünk. Módszer: 18 kérdésből álló kérdőívet küldtünk ki minden vizsgálóhelyre, amiben a háziorvosok és asszisztenseik külön-külön mondhattak véleményt a programról, a betegek együttműködéséről és a saját viszonyulásukról a vizsgálathoz. A válaszadáskor 1-5-ig terjedő skálán jelezhették, hogy teljes mértékben, vagy egyáltalán nem értenek egyet az egyes állításokkal. Eredmények: A megkérdezettek 60%-a válaszolt. A program fontosságát (4,9), klinikai megalapozottságát (4,9), célkitűzéseit (4,7) a módszerek várható eredményességét (4,5) magasan értékelték. A pilottal járó feladatokat nem tartották bonyolultnak (1,8), vagy a háziorvosi feladatok között kivitelezhetetlennek (1,7). A vizsgálattal járó adminisztrációs terhet (2,7), illetve a rendelési időn túli ellátási igényeket (2,6) más kissé negatívabban ítélték meg. A beteg együttműködést döntően pozitívnak értékelték: - bevonási hajlandóság (4,2), kontroll vizsgálatokon való megjelenés (4,4), életmódbeli tanácsok betartása (3,9), edukáció

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa hasznossága (4,7), gyógyszerszedés pontossága (4,2), odafigyelés önmagukra (4,4). Összességében a háziorvosok és asszisztenseik a pilot programot eredményesnek ítélték (4,7), amiben érdemes volt részt venni (4,8) és továbbvitelét, kiterjesztését javasolták (4,8). Következtetések: 1. A pilot eredményei az orvos-beteg együttműködés javításának szükségességét jelzik a stroke megelőzés és gondozás területén. 2. Az irányelvek és módszertani ajánlások napi gyakorlatba való átültetésében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegek és a környezetük (családtagok) aktív részvételének elősegítésére. 3. A rendszerezett, szervezett gondozási tevékenység mellett megfelelő beteg edukációval, és közösségi szemlélet formálással érhetjük el. Stroke Pilot - TÁMOP-6.2.5 -B-13/1-2014-0001 kertében végzett tanulmány

CSALÁDORVOSOK KÖZREMŰKÖDÉSE A PÉCSI ORVOSKÉPZÉS CURRICULUMÁBAN Dr. Végh Mária, Dr. Balogh Sándor, Bodai Csabáné PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs A graduális oktatást intézetünk nagyon fontos feladatnak tartja. Kiemelt célok: az orvostanhallgatók bevezetése a gyógyítás rejtelmeibe, az egyes alapvető készségek elsajátítása, a szakma szeretetének bemutatása, elhivatottság kialakítása. Tantárgyaink mindhárom „kosárban” szerepelnek az alábbiak szerint: Kötelező: Az Orvosi kommunikáció gyakorlata (1-2. szemeszter), Nyári praxisgyakorlat (2. szemeszter után), Családorvostan (9. szemeszter), Családorvosi 2 hetes praxisgyakorlat (11-12. szemeszter). Elektív: Palliatív orvoslás-Hospice, Junior-Bálint szeminárium, Jelnyelvi kommunikáció az orvosi praxisban. Fakultatív: Általános orvosi gyakorlati készségfejlesztés, Alkalmazott foglalkozás-orvostan és munkahigiéne, A diagnózis felállításának mestersége, Gyakorlat-orientált kommunikációs képzés, Államvizsga dolgozat. Értékes része munkánknak az első és hatodéves praxis gyakorlat, amelyben a 157 oktató családorvosunk vesz részt. Ezen kollégák továbbképzéséről intézetünk az évi 2 alkalommal megrendezett tutor kurzusokon gondoskodik. A családorvosok 1 évben 1100 hallgatóval találkoznak és ezalatt közel 8000 gyakorlati órán foglalkoznak velük. Évente 8-12 hallgató írja államvizsga dolgozatát családorvosi témából. A tantárgyak mindkét szemeszterben meghirdetésre kerülnek, a kötelező tárgyak magyarul, angolul és német nyelven is. Az a hallgató, aki kezdetektől családorvosnak készül, a 6 év alatt akár 35 kreditit is abszolválhat az intézetünk által meghirdetett tárgyak felvételével és a záró dolgozat készítésével. Előadásunkban beszámolunk a tematikáról, az oktatókat támogató programokról, az ellenőrzési lehetőségeinkről és terveinkről.

PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG DIAGNOSZTIKÁJA ÉS KEZELÉSE Dr. Vértes András Egyesített Szent István és Szent László Kórház Kardiológiai Osztály, Budapest A perifériás alsóvégtagi érszűkület (PAD), mint a globális atherosclerosis egyik megjelenési formája, a kardiovaszkuláris prevenció egyik korai markere. Másrészt a PAD, mint önálló betegség, számos beteg életminőségét rontja. A PAD korai felismerésével a kardiovaszkuláris események előfordulása csökkenthető. A betegség panaszai típusosak, diagnózisa a doppler vizsgálattal egyszerű, jól reprodukálható, olcsó módszer. A PAD kezelésében az utóbbi években jelentős fejlődés volt, változatlanul az életmód-változtatás, a szekunder prevenció, a

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa kontrollált járásgyakorlatok, és a tüneti kezelés szemlélete nem változott. A gyógyszeres kezelésben az I/a ajánlással bíró cilostazol kezeléssel több új tanulmány jelent meg.

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa

Recommend Documents