CREDO A NAGYBAJOMI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA
13. évfolyam 5. szám 2011. május hónap
129. szám Katona Vilmos
Hitből épült (cikk jelent meg a pálmajori templomról egy építészeti szaklapban)
Fotók: Katona Vilmos és Tolnai Linda
Szeretettel köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat
HELYTÖRTÉNET
Marics József (Berzence)
NAGYBAJOM TÖRTÉNETE 43. Lazítás és szorítás a diktatúrában 1954–1955
Az 1956 előtti éveket a kommunista párt, az MDP erőszakos, zsarnok politikája, a sztálinizmussal való szakítás, majd a Rákosi– rendszer hatalmi megerősödése jellemezte. 1954. január 9–én Magyarországon minisztertanácsi határozat értelmében bevezették a személyi igazolvány kötelező használatát. Igazoltatás esetén, akinél nem volt jelen a személyi igazolványa, megbüntették. 1954. január 15–én Péter Gábor rendőrfőnököt életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték. Milyen érdekes és döbbenetes: az igazi bűnösök, mind a helyükön maradtak. Igaz 1960. április 1–én amnesztiával Péter Gábor is kiszabadult a börtönből, és magas nyugdíjjal boldogan, gondoktól mentesen élvezte a hátralevő éveit.
1954. február 24–én meghalt Herczeg Ferenc író, akadémikus. 1954. március 9–én jelentést olvashattunk a budapesti hitoktatásról. Az 1952–53–as tanévben a 191.754 beiskolázott tanuló 2
közül mindössze 7.667 diák járt hittanra. Ez 3,99 %–ot jelentett. A vallásellenes, ateista kommunista párt ezt az eredményt is túl sikeresnek ítélte. Belső fórumon, szigorúan kötelezte az igazgatókat és a nevelőket, hogy egy országban, ahol az ateizmus van a rendszer zászlajára tűzve, irgalmatlan módon kell harcolnia minden párttagnak és nevelőnek a hitoktatás kiszorítása érdekében, minden iskolából. Akiknek a gyermeke, még a megszorítások elle-
kező összeállításban lépett a pályára:
nére is járt hittanra, a szülők közül sok párttagot zártak ki a párt soraiból, és több igazgatót váltottak le, valamint tanárokat tiltottak el a katedrától. 1954. május 29–én, Rómában XII. Pius pápa szentté avatta X. Pius pápát. 1954. július 4–én a svájci, berni stadionban a magyar válogatott 3:2–re kikapott Nyugat Németország csapatától. A vereség teljesen Sebes Gusztáv szövetségi kapitány technikai tévedésének, erőszakos egyéniségének és politikai elkötelezettségének köszönhető. A világbajnokság ezüstérmes válogatottja a követ-
Grosics – Buzánszki, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth I. Ez a csapat világhírű együttes volt, de több kiváló játékos: Deák, Dékány dr., Szusza és Molnár, hogy csak néhányat említsek, nem lehetett válogatott kerettag. A döntő mérkőzésen: Lóránt, Lantos, Zakariás holtfáradt volt. Puskás alig gyógyult föl, éppen a németek elleni 8:3–as győzelem utáni sérüléséből, ahol lábtörést szenvedett. Tóth I. Mihály Sebes Gusztáv rokona volt, akinek szerepelnie kellett a nagy mérkőzésen. Ha a szövetségi kapitány nem akart
CREDO 2011 május
változtatni, az eddigi győztes csapat védelmén, a fáradságok ellenére, és a csatársort így állítja föl: Budai vagy Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Palotás, Czibor, az aranyserleg biztos a miénk lett volna. A tragikus vereség miatt Budapesten nyílt utcai tüntetés tört ki. Az ezüstérmes csapatnak bujkálnia kellett, mert személy szerint őket vádolták az elveszített világbajnokságért. 1954. augusztus 13–án Nagy Imre miniszterelnök kezdeményezte a Hazafias Népfront létrehozását. Ez abban a korban komoly döntés volt, mert ezen belül a nem párttagok is valamilyen módon elmondhatták a véleményüket. 1954. december 15. – megerősödött Rákosi Mátyás hatalma. Az MDP Politikai Bizottsága Nagy Imre miniszterelnököt távollétében erősen támadta. A kormányfő politikáját, a jobb oldali veszély rémképét, a reakciós körök felé történő nyitását élesen elítélték a hatalom konzervatív birtokosai.
1955. március 19–én meghalt gróf Károlyi Mihály volt miniszterelnök és köztársasági elnök. A magyar nemzet legsötétebb, legmegvetettebb politikusai közé tartozik. Tehetségtelen, hataloméhes, erőszakos, jellemtelen, a magyar érdekek elvetője, a baloldal elkötelezett híve, a proletárdiktatúra szállásadója volt. Politikája nagyban hozzájárult, hogy osztályrészünk lett a trianoni békediktátum. 1955. április 18–án leváltották tisztségéből Nagy Imre miniszterelnököt. Utódja a fiatal, energikus Hegedüs András, Moszkvához és Rákosihoz hű pártkatona lett. 1955 májusában létrejött és egyre bővült a Nagy Imre köré csoportosuló kommunistákból, írókból, újságírókból és politikusokból megalakult szellemi közösség, mely a jövő építését, az új társadalmi rend megvalósulását tűzte ki feladatul. 1955. május 14–én Magyarország csatlakozott a Varsói Szerződéshez. 1955. július 8. – Hegedüs miniszterelnök rendeletek útján szigorította a beszolgáltatási kötelezettséget, mely különben is igen nagy teher volt magyarságunk számára. 1955. július 17–én, a sokat
betegeskedő Mindszenty József bíboros, hercegprímás börtönbüntetését házi őrizetre változtatták. 1955. október 14. – Grősz József kalocsai érsek börtönbüntetését is enyhítették. 1955. október 18. – a magyar kommunista írók egy csoportja memorandumban juttatták el bírálatukat és követelésüket az MDP vezetőségéhez. 1955. november 20. – végre hazatérhetett Szovjetunióból Kovács Béla a Független Kisgazdapárt egykori főtitkára. Igaz, itthon újabb letartóztatás, átnevelés várt rá. Majd csak 1956. április 2–án utazhatott haza családjához. 1955. december 3. – Nagy Imre volt miniszterelnököt kizárták az MDP–ből. Nagybajom történetét vizsgálva, az 1950–es évekhez kötődően a következő eseményekről számolhatunk be. 1954–ben a nagybajomi közigazgatást Dr. Nagy Lajos vette át. Haláláig, 1966– ig szolgálta az államrendet. A községi vezetőség a pártszervezettel karöltve azért küzdött, hogy a bajmiak minél jobb eredményt érjenek el a beszolgáltatás terén. Különösen a tojásbegyűjtés szorgalmazása volt napirenden. 1953–54–es tanévben a szegényes iskoláinkban 5
tantermet kellett padlózni. Nem volt anyagáru. Csak a Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján jutottak a szükséges padló áruhoz. 1955. május 15–én felavatták a több százéves ősi parkban lévő, a Sárközy– kastélyban kialakított korszerű iskolát. Ez a jó döntés nagy örömet jelentett a nevelőknek, a diákoknak, de még a szülőknek is. Harminc nagybajomi fogat szállította a bútorokat és az iskolai felszereléseket az új épületbe. Az iskola Csokonai Vitéz Mihály költő nevét vette föl. Az 1950–es években a nagybajomi káplánok elég gyakran váltották egymást. Ennek egy kivételével az Állami Egyházügyi Hivatal volt az oka, mely nyomást gyakorolt a püspökségre, és kikényszerítették az áthelyezéseket. Dr. Birkás Ferenc káplán atya, egy alacsony termetű, de képzett, művelt és kiváló lelkipásztor volt, aki messze kimagaslott szellemiekben és lelkiekben a nagybajomiak körében. 1954–ben Bőszénfára, majd 1958–ban politikai büntetésként az egyházmegye legszegényebb plébániájára, Szenyérbe küldték parókusnak. 1954–ben a babócsai születésű, újmisés atya került Nagybajomba: Horváth József. Mindössze egy évig működött a plébániánk területén. Néki, a sógora: Losonczi Pál révén jó kapcsolata volt az állami szervekkel, de ő Barcsra, szülei közelébe kérte az áthelyezést. 1955–ben néhány hónapig Szabó Sándor újmisés került Nagybajomba. Sohasem gondoltam, hogy a
CREDO 2011 május
kedves, de nyers modorú, keménykötésű „tisztelendő bácsinak”, akinek szeretettel ministráltam, majd egykor az utódja leszek. Szabó Sándor atyát néhány hónap után Dr. Bacza Dezső pápai kamarás, esperes plébánosunk helyeztette el. A dispozíció oka: a káplán úr furcsa modorát, sokszor bicskanyitogató megnyilvánulásait, a paptanári stílust, baráti közvetlenséget és lelki kifinomultságot tükröző plébános, a többszöri figyelmeztetés után, már nem tudta tovább tolerálni. Az elhelyezés ellenére is, a későbbiekben nagyon jó kapcsolat jött létre az egykori főnök és beosztott között, mert Sándor atya belátta, hogy a kamarás úrnak tökéletesen igaza volt. A nagybajomi esperes pedig rájött, hogy Sándor atya egy keménykötésű, nyers ember, de kiváló és jó pap, aki később, ha nehezen is, de elfogadták a hívei. Szabó Sándor után a káplánszoba lakója Móring József atya, az előd osztálytársa lett. Őt már elég hamar megismerték és megszerették a nagybajomi hívek. Az 50–es évek áttekintett idején minden dicséret és elismerés illeti a plébánost és a káplánokat, akik bátran, határozottan, pedagógiai érzékkel és lelkipásztori szeretettel vezették és tanították a lelkeket, a hitoktatást vállaló diákokat, és különösen foglalkoztak a hittanos gárdával.
3
ÉLETÜNK Néhány hete jelent meg a „Metszet” c. építészeti szakfolyóiratban egy cikk a Pálmajorban épült katolikus templomról (METSZET, 2. évfolyam, 2. száma (2011) 50-53. oldalakon) Hálásan köszönjük az újság főszerkesztőjének, Csanády Pálnak, hogy megengedte a cikk közlését újságunkban. A cikk írója Katona Vilmos építészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészettörténész doktorjelöltje, aki kutatási témájául a kortárs liturgikus építészetet választotta.
Katona Vilmos
Hitből épült Lukáts István pálmajori temploma
Templom épült Magyarország legszegényebb falujában. A nagybajomi katolikus plébánia filiáját ötvenezer téglából, öt év alatt emelték. Egyike a sosem hallott világoknak, „Isten háta mögött” – mondják. A Teremtő mégis vigyáz e helyekre, s a háta mögött kincseket rejteget. A falu egyetlen, két kilométer hos�szú utcáját jobbról–balról pasztellszínű porták szegélyezik. A 382 lelket számláló település lakosságának 99 százaléka roma származású. 2010– es felmérések szerint Pálmajor Magyarország legszegényebb falva, de mit sem változtat ez a helyiek természet–adta életkedvén: az ötven éve kitartó hit tégláról téglára itt is templomot tudott emelni. A hívek forintonként összeadott adományából, kétkezi munkájából, a Kaposvári Egyházmegye jelentős juttatásából, alapítványi– és magán–támogatásokból befolyt összeg az alapkőletételtől számított öt év alatt lett elegendő a mindös�sze 67 négyzetméternyi építmény befejezésére. Az első terveket az 1960–as években helybeliek vázolták fel: Nyira József jelölte ki a telket az iskola mellett, s valamivel később Boross Lászlóval tizennégy vadgesztenye csemetét ültetett az úttól a templom elképzelt bejáratáig. E felvonulási tengely meghatározta a jövendő templom nappályához igazodó, kelet–nyugati axisát, s a házformát – részben emiatt – az ókeresztény liturgikus hagyomány kezdte meghatározni. Egyterű, félkörös apszissal záródó, északi mellékhajóval toldott téglatemplom született, amelyBalaton déli partjaitól belső So- sajátos szépsége mutatkozik. A vidék nek egyenesen metszett homlokzamogy felé letérve szórványtele- csendje, üressége önszépségéből vi- tai nyílt oromzatot fognak közre a kis pülések ritka szövetébe, kihaló major- rágzik: az őszinteség tartja össze szét- ereszkiülésű sátortető alatt. Felépítéséságok, pusztuló falvak rejtekébe ve- hulló darabjait. Nyomorában őszin- ben két–három anyag és szín dominál: zet az út. A kátyús utak, elnyűtt fa- te és őszinteségében vidám. Gyere- a falazat vörös klinkertéglája, a tetőfelak, tetők tarkította táj villanypóznák- kek integetnek az ablakokból, mada- dés vele rokon égetett agyagcserepe, és kal beszőtt mintázatában a magyar táj rak úsznak a kietlenben. Ez Pálmajor. az arany–fényű fa ácsszerkezet.
A
4
CREDO 2011 május
Az archetipikus forma egyszerű, szimmetriakerülő kimozdulásai természetes dinamikát kölcsönöznek a háznak. Ősi alakjának vonásaiban történeti idézeteken túl a szegénységből kovácsolt erény keresztény szimbóluma tükröződik. A közeli Nagybajomból származó pécsi építész számára jól ismert ókeresztény jegyek mellett további képzettársításra ad alapot a nyugati oromfal körablaka. Elsőként a puritán élet eszményét követő ciszterci szerzetesi építészetben jelent meg ez az elem. A dísztelen templombelsők architektonikus részleteit a hosszfalak vertikális nyílásain és a körablakon át pőre fény járta be. Átszűrődve a déli ablakok vékony hasítékain, a karzat fa mellvédjén és az apszis középső, egy Istent hirdető ablakrésén, Pálmajorban is tégláról téglára jár a napfény. A nyolc déli ablak plasztikus fény–árnyék redőzetét a fogadóhomlokzat négyszögből és háromszögből szerkesztett síkja egyensúlyozza ki. A templom keskeny, magas fakapun át nyílik a rónára, amely fölött az ablakszem korongja, s az előtetővel védett harangfal talált helyet. E három elem geometrikus síkkompozíciója szelet a kozmikusból, teljességre csak az egész viszonylatában törekvő részletek együttállása. A karzat és a harangfalnál megtörő ácsolt lépcsőkar belső struktúrája leolvasható az épülettömeg frontális síkvetületéből. A homlokzati sík a lépcsőtraktusban felvastagszik, és a sekrestyével, gyóntatóhelyiséggel közös falkötegben simul a templom északi falához. A térrészek egy tömegben tartása, az egyöntetű anyaghasználat szobrászi gondolkozásról árulkodnak, amelyben a
monolitikus építéskultúra öröklődik. Ennek – miként az íves szentéllyel záródó egyterű hosszhajónak – vallásos gyökerei ugyancsak Róma vörös sziklába vájt katakombáiig, majd plasztikusan formált, falazott templomaiig nyúlnak vissza. A monolitikus épület a földhöz tartozik, abból veszi eredetét, abból ‘nő ki’. Emiatt különösen alkalmas a helyhez való kötődés kifejezésére, amelyet átjár a termő és befogadó földhöz való tartozás univerzális tapasztalata. Egylényegűsége a le-
telepedés szimbóluma is: központ a helyiek életében. Falsíkjai egy szikla finom csiszoltságát mutatják: a határoló élek erejét, amely a szabad ég perspektívájából kihasítja saját kötött, axonometrikus rendjét. A gesztenyefák vonalhálójától ritmikusan ta-
golt, enyhén lejtő terepen álló templom látványához mintha nem tartozna enyészpont, s ekképp mintha transzparens volna a táj és tér mélységi rétegeire nézve. Tömör kifejezését csupán az ácsszerkezet könnyedsége oldja: a nyílt fedélszék egyenletes kiosztottsága a hosszházban és sugaras játéka a szentélyhajlatban. A tető hajlásszöge a magyar tájra jellemzőnél alacsonyabb (30° körüli), mediterrán jelleget ölt, belső síkját deszkázat borítja. Az építéstörténet sajátosan íródott a téglafal textúrájába. Az építkezés kezdeti szakaszában a falat a tizennyolcadik téglasorig, alig másfél méter magasra sikerült felhúzni, majd évekig befejezetlenül állt. Az alapfalat álló téglasorral zárták, s később azon folytatták a falazást. A templomfalon körbefutó gyűrűben megmaradt az ínséges évek emlékezete, a vizuális egység mégsem sérült. A homogén struktúra a padozatban és az oldalkápolnát elválasztó téglarostélyban is folytatódik. Az északi mellékhajó helyén kialakított térosztás e kápolnán kívül három kisebb helyiséget (sekrestyét és gyóntatópárt) jelöl ki. A ‘kápolna’ és a ‘mellékhajó’ idézőjelek közé fogható, utalásszerű. Helyüket az alaprajz fővonalai, s az itt–ott sűrűsödő részletek jelölik ki. A kápolna magas légterében – amely más nézőpontból a gyóntató előtere – a belső fal, a tető és a kerámia nyíláskiváltókból épített fényszűrő függöny síkjai találkoznak. E jottányi tér horizontális hasítékai a déli résablakok függőleges fénypászmáival kereszt–alakban metsződnek. Egyszerű üzenet ez a kicsiny hely szívében várakozóknak.
A templom tervezője: Lukáts István A pálmajori templomot, kápolnát a Nagybajomban felnevelkedett Lukáts István építészmérnök tervezte, aki jelenleg családjával Pécsett él. Tagja a Magyar Építész Kamarának, a Magyar Építőművészek Szövetségének és az Építész Mester
Egyletnek. 1997–ben szerzet építészmérnöki oklevelet, 2001–ben pedig tervező szakmérnöki oklevelet. Az évek során több pécsi építészirodának volt munkatársa. 2010 óta azonban önálló tervezőként dolgoCREDO 2011 május
zik, idén pedig Tolna város megbízott főépítésze lett. Fontosabb pályázatai: 2001–ben a Környezetvédelmi Minisztérium átalakítása és bővítése Budapesten – I. díj (Csaba Gyulával, Köves Andrással és Rádóczy László5
val). 2002–ben ugyanebben a tervezői felállásban I. díjat kapott a pécsi Regionális városközpont tervezési ötletpályázatán. 2006–ban Köves Andrással és Rádóczy (f) Lászlóval tervezte meg a Budapest, XVII. kerületi Polgármesteri Hivatal bővíté-
Kuckó Katalin
A március 26–án megrendezett csurgói hittanversenyen plébániánk is szép számmal képviseltette magát, a kicsiktől, egészen a nagyokig, több kategóriában. A legnagyobb fejtörést az alsós és felsős csapatnak egyaránt a tudáspróba okozta. Alsós tudáspróbában az első helyen végzett csapat 120 pontot ért el, a mi alsósaink pedig nagyon szép teljesítmén�nyel 90 pontot tudtak ös�szegyűjteni. Vagyis a kérdések háromnegyedére jó válaszokat adtak. A csapat tagjai: Héjjas Odett, Héjjas András, Czeferner Márk és Gönc Dorina voltak. Az igazi fejtörést mégis a felsős tudáspróba jelentette, ahol 21 induló csapatból, az előkelő 11. helyet tudták megszerezni a felsőseink 92 ponttal. Az első helyezett kaposvári csapat 6
sét. 2007–ben Ökoturisztikai Többfunkciós Komplex Létesítmény Nógrád, ÉME Mesteriskola ötletpályázatán Czigány Tamással, Bödey Attilával és Tóth Tamással. Ugyanebben az évben Pécs belváros É–D tengelye ötletpályázatán is rangsorolás nélküli
díjat kapott, amely tervet Csaba Gyulával és Rádóczy (f) Lászlóval együtt készítette el. 2009–ben az algyői 16 tantermes általános iskola tervével I. díjat kapott Bokor Csillával és Köves Andrással. Fontosabb megvalósult munkák: 2001 óta – lakóházak Somogy, Baranya, Tolna és Pest megyében. 2002–ben borászat és panzió bővítése Villányban, Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda Kozármislenyben. 2004–ben üzlet– és lakóház terve Villányban, társasházak Pécsett, 2002–2009 között katolikus kápolna Pálmajorban (2002–2004 – a tervezés évei, 2004–2009 a kivitelezésévei). 2008–ban Tolna városában a Hősök tere és az Árpád utca rekonstrukciója. 2008 és 2011 között Csaba Katával együtt a Zsolnay Kulturális Negyedben az É8–11, É48 épületek megtervezése. 2008–2009 humán és állat gyógyszertár, állatkórház és irodák kialakítása Mohácson. 2011–ben Algyőn a 16 tantermes általános iskola megtervezése és létrehozása.
A csurgói hittanverseny eredményei 124 pontot szerzett. Nekik csak gratulálhatunk. A felsős csapat tagjai: Horváth Anita, Bogdán Zsolt és Takács Zoltán voltak. A kisebbekre és a jó kézügyességű gyerekekre, fiatalokra is gondolván aszfaltrajz versenyt is rendeztek, melyen több csapattal is képviseltette magát plébániánk. Az alsó tagozatosok közül az egyik csapatunk a 4. helyen végzett „Csonka család megy a templomba” című rajzukkal. A csapat tagjai: Horvát Katalin, Matesz Henrietta, Orsós Mariann és Péter Lilla voltak. A másik csapatunk pedig a 8. helyezést érte el „Templomban a család” című rajzukkal. A csapat tagjai: Bogdán János, Balázs Szilveszter és Miklai Martin voltak. Felsőseink is megmutatták rajzbeli tehetségüket, ahol a dicséretre méltó 4. helyet
szerezték meg „Áldozik a Szőke család” című remekművükkel. A csapat tagjai: Orsós Tibor, Orsós Brigitta, Bogdán Kitti. Aki az irodalom iránti tehetségét kívánta megmutatni, annak tökéletes megmérettetést jelentett a versmondó verseny. Alsósaink közül 4. helyen végzett Héjjas Odett, 13. helyezett lett Balogh Nóra, 15–16. helyen pedig Héjjas András és Balázs János végzett. Gratulálunk nekik és sok szorgalmat kívánunk, hogy a következő hittan versenyen elhódíthassák az első helyeket. A felsősök vers és prózamondó versenyén talán még nagyobb volt az izgalom, mint az alsósokén, hisz a versenyzők minél magasabb színvonalon akarták előadni választott verseiket és ezzel akarták
CREDO 2011 május
meggyőzni a zsűrit, hogy őket illetik meg a dobogós helyek egyike. Felsőseink szép számmal mutatták meg prózai oldalukat, Fándli Dominika 8. helyezett lett, 11. helyezett Kalányos Tímea lett, a 12– 13. helyen pedig Vida Réka és Farkas Hajnalka végzett. Akik esetlegesen a nap után csalódottan indultak haza, azok se csüggedjenek, hisz jövőre is megmutathatják, hogy az egyházmegye hittanosai között az előkelő helyek egyikébe tartozik. Gratulálunk minden résztvevőnek és kitartást kívánunk nekik a következő megmérettetésig. Akik pedig nem éreztek bátorságot magukban a nagy megmérettetésre, azokat töltse el a jó Isten bátorsággal, hogy jövőre ők is részt vegyenek e nemes eseményen.
Anyakönyvi adatok a plébánián:
Temetések: április 27.: SIMON JÁNOS – élt 50 évet. Gyászolják – özvegye: Magdolna, lánya: Éva, fia: János, unokái: Nor- bert és Zsófia, testvére: Erzsébet és családja. Keresztelések: április 24 .: LUKAS – Horváth Attila és Kalocsai Ágnes gyermeke – München április 24 .: KETRIN MARGIT – Orsós Zsolt és Bogdán Margit gyermeke – Pálmajor április 24 .: MARTIN – Bogdán Imre és Kőszegi Eszter gyermeke – Pálmajor április 25 .: BORBÁLA – Kovács Gábor és Berényi Bernadett gyermeke –Templom utca
LELKISÉG A család évében köszöntjük az édesanyákat, akik nélkül nincs családi élet. Az otthon melegét, fényét Ők teremtik meg. Bodó Imre
A CSALÁDANYÁK DICSÉRETE
Korunk teljesítményei alapján értékeli az embert. Hogyan tud teljesíteni valaki, aki "nem dolgozik"? Ha elgondoljuk, hogy – összevetve egy átlagos irodai munkával – mennyit fárad egy asszony, akinek négy–öt gyermeke van, akkor a "nem dolgozó" as�szonyról kiderül, hogy sokkal többet dolgozik, mint aki munkába jár. A gyermek akkor fejlődik harmonikusan, ha legalább hároméves koráig mindig mellette van az édesanyja, és testvérei is vannak. Többet aligha adhat az ember a gyermekének, mint hogy testvérei legyenek. Fontosabb, értékesebb és sürgősebb a három gyermek, mint a négy kerék... Kérdés lehet, hogy ha több gyerek van, szabad–e még emellett munkát vállalni. Valaha a paraszti életben teljesen természetes volt az asszonyok otthoni, háziasszony szerepe és a termelésben való részvétele. Otthon nevelte a gyereket, végezte a házi munkát és a mezőn is megvolt a maga feladata. Nem volt ez könnyű, de harmonikusan illeszkedett az akkori élethez. Ma megváltozott az igény a családokkal szemben, a régi értelemben vett családi gazdaságok szinte nem is léteznek. A társadalom azt kívánja, hogy mindenki dolgozzék, és majd a gyerekről a közösség fog gondoskodni. Egy pszichológiai vizsgálat a legkülönfélébb társadalmi osztályok
gyermekeinek intellektuális képességeit kutatva egy skandináv halászfalu hagyományos körülmények között otthon nevelt gyerekei körében tapasztalta a legkedvezőbb eredményt. Ez azt bizonyítja, hogy a kisgyermek mindenképpen az anyát igényli, és a családi nevelés egészségesebb annál, amit a mai világ nyújtani tud. Egy anya, aki fölnevel öt gyermeket, és nem veszi igénybe a társadalom ez irányú szolgáltatásait, igen komoly összeget takarít meg az adófizetők pénzéből egyéb célokra. Mondhatnám az egyenjogúság jegyében, hogy végül a férfi is otthon maradhat gyermeket nevelni. Csakhogy az egyenjogúság nem jelent egyenlőséget. A gyermeket az apa és anya egyaránt tudja szeretni, de az apai és az anyai szeretet nem ugyanaz, egymást nem helyettesíthetik. Jól van az "kitalálva", hogy egy családban anya, apa és gyerekek legyenek. Ha egyetemet végzett egy lány – szülei és az állam pénzén – s aztán otthon marad családanyának, sokan pazarlást emlegetnek. Ez nagyon rossz érvelés. Egy családanya életében sem mindegy, hogy mit tanult és mit tud. A tanult emberfő itt is érvényesülhet. A gyerekek nevelésében pedig döntő a tudás. Úgy vélem tehát, hogy az a fáradság és költség, amit valaki akár tizenhét év tanulással eltöltött, nem CREDO 2011 május
vész kárba akkor sem, ha "csak" otthon dolgozik. Elsősorban nem is az a fontos, milyen tanulmányokat folytatott a háziasszony, maga a tanultság a lényeges. Asszonyok a történelemben a napi események alakításában vettek és vesznek részt. Nem biztos azonban, hogy a történelemformáló erő csak akkor nyilvánul meg, ha a nő valamilyen állást tölt be, azaz "dolgozik". Feleségek nagyon nagy jó, avagy éppen rossz befolyással rendelkeztek a régmúlt időkben, és minden bizonnyal lehetne idézni mai példákat is. Anyának lenni, több gyereket fölnevelni egyenértékű mindenféle más munkával, és adhat is annyi sikerélményt, ha valaki jól és szívesen csinálja. Sikerek és kudarcok éppen úgy adódhatnak egy orvosnő vagy bírónő életében is, mint egy hivatásos anyáéban. Dolgozni, munkát vállalni lehet több gyerek mellett is, vannak csodálatos asszonyok, akik hat gyerek mellett is tanítanak, vagy más állást vállalnak. Amit mondani akarok, az csupán annyi, hogy ha valaki "csak" anyaként és háziasszonyként dolgozik egész életében, ez – mind a társadalom, mind az ő személyes életének sikerei szempontjából – egyenértékű lehet bármilyen állásban vég7
zett munkával. Ami pedig a nemzet jövőjét jelenti, alighanem ez a nagyobb érték. Gyanús lehet az olvasó számára,
hogy aki ezt írta, haza beszél, és saját életteljesítményét akarja dicsőíteni, vagy éppen mentegetni. Nem így van, a cikk írója nem elfogult, hiszen sem
Pásztorné Antal Magdolna NAGYMAMA CSALÁDJA
Pásztorné Antal Magdolna Édesanyám köszönöm
Olyan jó, hogy itt vagy köztünk drága mamikám, Úgy gondoskodsz sokszor rólam, mint az anyukám. Ha az anya dolgozni megy, te fogod meg a kezem, Szólok, hogy éhes vagyok, megkérdezed mit eszem?! Bármi gondom, bajom van, te azt mindig megérted; Hogyha kérem, elmeséled legkedvesebb mesémet. Most ezen a szép ünnepen szívből köszönt unokád, Tudod, mama úgy érzem, hogy veled teljes a család!
Verbényi István
Egy szál fehér rózsa, és itt egy bonbon neked... S most hadd csókolom meg, ezt a dolgos kezet! Szeretettel simogatott, sokszor védett engem; S olykor megmutatta, merre kell majd mennem! Szaladnak az évek, és nem vagyok már gyerek. S egy ideje azt is tudom, miért és hová megyek. Mégis ha bánat ér, vagy nagyon boldog vagyok, Tanácsodra, mosolyodra, szívesen gondolok. Ezen a szép napon, most neked azt mondanám; Olyan jó hogy itt vagy nekem drága; édesanyám, Tiszta szívből köszöntelek anyák napján téged. Szeretetben felneveltél; köszönöm most néked!
MÁJUSI LITÁNIA
Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban. A loretói litánia részei A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát. Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szüzek szent Szüze. A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jó tanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja. Az ötödik részben Máriát, mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszó-
Horváth Józsefné Annuska Adakozz édes Testvérem, Ne lég szűkmarkú sohasem. Adakozz jó szívvel–lélekkel, Hogy templomunk minél szebb legyen.
lítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be. A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk. Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ királynőjeként köszöntjük A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya köszöntését. Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni, amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.
SEGÍTS
Meglátod, Isten megfizet, Jutalma nem marad el, A jószívű adakozót Kegyelmével halmozza el.
Attól ne sajnáld sohasem, Kitől életed kapod, Kinek gondja van mindenre, S kezében éjed és nappalod. Ha teheted, segíts másokon, Segíts az elhagyottakat, Kik önhibájukon kívül Kegyetlen sorsra jutottak.
Meglátod, Isten megfizet, Jutalma nem marad el. A jószívű adakozót Kegyelmével halmozza el. 8
anya, sem feleség nem volt és nem is lehet belőle soha. De férfiként így látja, és ilyen szemmel tekint a házias�szonyokra és családanyákra.
CREDO 2011 május
TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK 1. Építkezz okosan!
"Az élet egy csináld magad vállalkozás"! Ahogy ma állsz a dolgokhoz, és ahogy döntesz, az szabja meg, hogy holnap hogyan élsz majd. 2. A gondok fája
Az idős ács egy szép napon úgy döntött, ideje nyugdíjba vonulnia. Főnökének elmondta, hogy bár hiányozni fog a kereset, amit a munkájáért kapott, mégis otthagyja a házépítést, mert többre értékeli a szabadidőt, amit az évtizedek során nem tölthetett családjával. – Valahogy majd csak elleszek – mondta. A főnök nagyon sajnálta, hogy elveszíti legjobb ácsmesterét, és arra kérte őt, hogy utoljára segítsen még neki felépíteni egy házat. Az ácsmester ráállt, de nem telt el sok idő és máris látni lehetett, hogy az utolsó házba a szívét már nem tette bele. Az elvégzett munka hanyag volt, a felhasznált anyagok minősége silány. Szomorú befejezése volt ez az egyébként kiváló és elkötelezett ácsmester szakmai életének. A ház átadására megjelent a főnök is, magával hozta a ház kulcsait, és átadta azokat az ácsmesternek. – Ez a Te házad – mondta – Ezt én adom ajándékba. Az ácsmester meg volt döbbenve. Milyen kár..... Ha tudta volna, hogy a saját házát építi, egész másképp dolgozott volna. Így van ez mindannyiunkkal. Építgetjük életünket nap–nap után, de sokszor nem éppen a lehető legjobbat adjuk ki magunkból. És aztán rádöbbenünk, hogy magunknak kell, majd abban a házban laknunk, amit építettünk, ha újra kezdhetnénk, egészen más életet építenénk. De már nincs visszaút, Te is építőmester vagy, Te is nap, mint nap kalapácsot fogsz a kezedbe, hogy szöget verj a falba, léceket illesztesz egymáshoz, falakat húzol fel.
Az asztalos, akit felfogadtam, hogy segítsen rendbe hozni a régi gazdaépületet, éppen végzett egy nehéz nap munkájával. Egy defekt miatt csak egy órás késéssel tudott munkához látni, azután elromlott a villanyfűrésze, majd pedig ősrégi teherautója mondta be az unalmast. Én vittem haza kocsival, és útközben mindketten néma csöndben ültünk. Amikor megérkeztünk, behívott, hogy ismerkedjem meg a családjával. Útban a bejárati ajtó felé egy pillanatra megállt egy alacsony fánál és mindkét kezével megérintette a fa felső ágait. Amikor kinyitotta az ajtót, döbbenetes változáson ment keresztül. Napbarnított arcát mosoly húzta ráncokba, megölelte két kisgyermekét, megcsókolta feleségét. Kis idő múlva kikísért a kocsihoz. Elhaladtunk a fa mellett és nekem furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Megkérdeztem, mit csinált ott az előbb. Ó, az a gondok fája– felelte. –Tudom, hogy munka közben nem kerülhetem el a gondokat, de egy biztos: a gondok nem a házba valók a feleségem és a gyerekek körében. Ezért minden este, mikor haza jövök, felakasztom őket arra a fára. Reggel aztán újra magamhoz veszem őket. Az a fura, hogy amikor reggel felveszem őket, már nincs belőlük olyan sok, mint amennyit előző este felakasztottam. 3. Feltámadás Dialógus A szadduceusok dialógust kezdeméCREDO 2011 május
nyeznek Jézussal a feltámadás kérdéséről. Nem vitatkozni akarnak. A vitában az a hangsúlyos, hogy kinek van igaza, a dialógusban ezzel szemben az igazság a hangsúlyos. A dialógusban; csupán lényegtelen mozzanat az, hogy végül is kinek van igaza. A dialógust el lehet úgy is kezdeni, ahogy azt a szadduceusok is tették; hátha nincs is igazunk, tegyük fel, hogy van feltámadás, aztán nézzük meg, hogy ez a feltevés kiállja–e a törvény próbáját. A feltámadás lehetséges voltából, egy helyzetet konstruálnak, amelyben nem tudják értelmezni Mózest. Jézustól azt várják, hogy igazolja tanítását a Tórából. Sikeres dialógus Jézus vállalja a dialógust. A Tóra szívét idézi, amikor Isten, az önmagától égő tűz alakjában megjelenik Mózesnek és kinyilatkoztatja magát. Mózesnek az nyilatkozik meg, aki van, aki lehetetlen, hogy ne legyen, az Örökkévaló, aki Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének vallja magát. Ezek a pátriárkák, már régen meghaltak, testük elporladt. És mivel Isten nem a holtak, hanem az élők Istene, ezek a pátriárkák, haláluk után szükségképpen élnek. Jézusnak sikerült meggyőznie dialogizáló partnereit a halál utáni életről. Jézus érvelése azért meggyőző, mert a szadduceusok tagadták azt, hogy az Istennek a holtakkal bármiféle kapcsolata lenne. Sikeres a dialógus, ha nem ránk derül fény, hanem maga az igazság ragyog fel. Az igazságban végül is Jézus mutatkozik meg, hiszen ő az Út az Igazság és az Élet. Vö. Jn 14:6 Isten ügye A keresztény hitben az a hangsúlyos, amit az Isten tesz. A vallásban az a hangsúlyos, hogy mi emberek mit vallunk, hogy mit teszünk. A keresztény hit nem osztja meg a keresztényeket, a vallás megosztja. Vallásos alapon is szembe lehet szegülni Isten akaratával, ahogy azt Péter apostol is tette, amikor Isten parancsára sem hajlandó olyat tenni, amit tilt a vallása, nem akar tisztátalant enni. Vö. ApCsel 10:13–14 A vallásban az a rossz, ha az ember saját kezelésbe veszi az Isten ügyét, és a vallásban az 9
a jó, ha az Isten ügye veszi kezelésbe az embert. Isten ügye az, hogy minden ember a fia legyen, hogy méltó legyen a feltámadásra, hogy üdvözüljön. Vö. 1Tim 2:4 Ez az isteni akarat valósul meg Krisztus keresztáldozatában. Isten megtestesült szeretete egészen odáig elmegy, hogy odaadja az életét, de tovább nem! Az isteni életet elfogadhatjuk, de vissza is utasíthatjuk. Befogadhatjuk Jézust, az életünkbe, az életvitelünkbe, méltóvá válhatunk arra, hogy Isten, az ő Fiát lássa bennünk, aki méltó a feltámadásra. (Kerékjártó Mihály) 4. Egyet tudok „Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna. De azt mondjátok, hogy láttok, ezért megmarad bűnötök.” Mi tudjuk! Magyar „elvakult” szavunk, tömören fejezi ki azt az állapotot, amit Jézus az evangéliumban körülír, azt az állapotot, ami az embert fogva tartja, bűnössé teszi. Az elvakult ember meg van győződve arról, hogy kristálytisztán lát, miközben, a káprázat, ami elvakítja, eltakarja előle az igazi világosságot, azt a világosságot, amelyben észrevehetné Isten látogatását. Az elvakult embert Isten jelenléte zavarba ejti, Isten elől tudományához menekül és mivel maga sem biztos a tudásában, harsányan kiabálja: „Mi tudjuk!” Vö. Jn 09:24 Elvakultság Ennek a világnak a káprázata elvakíthat bennünket. Megtörténhet, hogy nem látunk túl azon a fogalmi rendszeren, ahogy erről a világról, és ahogy önmagunkról is gondolkodunk. Ez a tudatlanság egészen addig, amíg fel nem ismerjük, képes bennünket vakságról vakságra vezetni. Elvakultságunknak három jól megkülönböztethető fokozata van. Elvakíthat bennünket ennek a világnak a gazdagsága, gyönyöre, dicsősége. Elvakíthat bennünket, ha meg akarjuk mutatni gazdagságunkat, ha fontos számunkra, hogy mit gondolnak rólunk az emberek, ha tekintélyesek akarunk lenni. És elvakultságunk csúcsa, amikor senki és semmi nem számít, amikor kizárólag csak én számítok, csak 10
én egyes egyedül. Bizony elvakíthat bennünket a gazdagságunk, a hiúságunk és kiemelkedő módon elvakíthat bennünket; ha önmagunkat mindenek fölé magasztaljuk. Ha értelmünk nem lát túl a világon, mások rólunk való vélekedésén, ha értelmünk nem lát túl önmagunkon, akkor tudásunk csak elvakult tudás. Ismerjük fel vakságunkat! A felismerés tüzében elég, kialszik a megigéző káprázat! Egyet tudok! Mózes, Istentől megszólított, Istentől megérintett ember. Az ő írásai isteni tekintéllyel bírtak a választott nép előtt. Az írástudók, Mózes értelmezőiként, isteni tekintéllyel szabályozták a közösség életét. Mózestől jó mes�szire meghúzták a szálakat. Kialakítottak egy Mózesre visszavezethető szabály gyűjteményt. Különösen a szombat megtartását kerítették körül szabályokkal, nehogy valaki megszegje a nyugalom napját. Szabálygyűjteményüket az isteni kinyilatkoztatással egy szintre emelték. Látásmódjukban Jézus olyan bűnösként jelenik meg, aki halált érdemlő bűnt követ el, mivel szembeszegül az isteni renddel. Az írástudóknak volt; az isteni megérintettségre, visszavezethető fogalmi rendszerük, anélkül, hogy Isten valóságos jelenléte megérintette volna őket. Az írástudók sok mindent tudnak, de ennél a soknál, mérhetetlenül több, annak az egynek a tudása, amely isteni érintésből fakad: „Egyet tudok, hogy vak voltam, és most látok.” Sok mindent tudunk mi is, de tudnunk kell; megszerzett tudásunk nem képes megvilágosítani bennünket. Ha, mint vakok szomjazunk a világosságra, Jézus, bennünk és értünk is imádkozó Lelke; megvilágosít! Vö. Róm 8:26 „Ítéletül jöttem a világba, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok megvakuljanak!” Jn 09:39 (Kerékjártó Mihály) 5. „Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet” Az Úr így szólt Sámuelhez: "Meddig akarsz még Saul miatt bánkódni, amikor elvetettem, hogy ne uralkodjék tovább Izrael fölött? Töltsd meg szarudat olajjal, és kelj útra. Menj el CREDO 2011 május
Izájhoz Betlehembe, mert a fiai közül szemeltem ki királyt."… Amikor megérkeztek, s meglátta Eliábot, azt gondolta: "Nos, itt áll fölkentje az Úr előtt." Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: "Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet." Dávid prófétai identifikációjának elbeszélése ez a történet. Dávid az ószövetség legkülönösebb alakja, akit a későbbi királyok messiási személyiségként emlegetnek, a keresztény források szent Dávid királyként, a zsoltárok pedig szentként ismernek. Aki a Sámuel könyvében összegyűjtött változatos történeteit elolvassa, igen ellentmondásos képet alakít ki róla. Egyrészt filiszteus zsoldosként, rabló vezérként, csábítóként találkozhatunk vele, másrészt a tragikus nemzeti katasztrófa idején megmentőként lép fel, új fővárost alapít, a Jeruzsálemi templom és a szövetségi kultusz megerősítője, a vallási költészet és a zsoltárimádkozás fellendítője. Valóban más külsőleg, mint belsőleg. A negatív külső mögött csak lassan alakul ki a spirituális benső. A kijelentés, amit Sámuelnek mond az Úr: „Ne a külsejét nézd..” nem csak a fizikai külsőre vonatkozik, – alacsony volt Saulhoz képest és vörös hajú, – hanem tetteire is. A zenei, katonai, uralkodói tevékenysége közben fejlődött ki benne, sok esetben bűnökön keresztül, a lelkiismeret szava és az egyre mélyülő vallásossága. Majdnem kilenc felesége közül nem mindegyiket szerezte tisztességes úton. Michalt Saul vette el tőle, Abigail fér-
jét talán maga ölte meg, Batseba–t egyik katonájától szerette el, és a férjét megölette. Fiai egymás ellen támadtak, Absalom pedig példátlan lázadást indított apja ellen. Egész életébe körbe volt véve politikai gyilkosságokkal. Abner meggyilkolása után lett Izrael törvényes királya, és nem világos, hogy ezekben a politikai gyilkosságokban neki mi a szerepe és felelőssége. A szövetség ládájának Jeruzsálembe vitelekor úgy megalázta magát, mint egy rabszolga, amiért Michal ki is nevette. Az újjászervezett birodalomban a lázadásokat kegyetlenül elfolytatta. Amikor át kellett adnia a hatalmat utódának Salamonnak, körülbelül 70 éves lehetett. Sikeres és virágzó országa, mely a kedvező nemzetközi helyzetnek is köszönhette felvirágzását, nem sokkal élte túl halálát. Ennek ellenére, a zsidók szemében ő maradt az ideális király, később a Messiás előképe. Izrael szabadítójaként emlékeznek rá a próféták (Iz 11,1.10), sőt utódját messiási sarjként üdvözlik a próféciák (Jer 23,5 30,9 E 34,23–31 Oz 3,5). Ezeket a próféciákat veszi át az Újszövetség és alkalmazza Jézusra (Mt 22,42). Az Újszövetség körülbelül 50–szer hivatkozik Dávidra, Jézust is Dávid fiának tekinti (Mt 9,27 Mk 10,47.48 Lk 18,38.39), sőt a Jeruzsálemi bevonuláskor is Jézust Dávid fiának deklarálja a nép (Mt 21,9.15). Dávid jövendöléseit Jézusra alkalmazzák (Csel 2,25), amikor Jézus feltámadásáról beszélnek akkor nem felejti el megemlíteni hogy Dávid sarja (2Tim 2,8). A későbbi keresztény teológia pedig csak szent Dávidot, a zsoltáros királyt ismeri. Aki veszi a fáradtságot, és utána olvas Dávid életének a Bibliában, azzal a feladattal szembesül, hogy saját magának kell eldöntenie, hol találja meg Dávidban a spirituális vezetőt és meddig tart a körmönfont és bűnöktől sem mentes politikus, meddig a féktelen haragú zsoldosvezér és meddig a szenvedélyeinek kiszolgáltatott, buja kéj–gyilkos. Dávidban jobban megbízik az Isten, mint az emberek, akik csak a bűneit számlálják. Az isteni bizalom lesz az, amely a gyarló emberből az államférfit, az államférfiből a gondolkodót, a
gondolkodóból a vallásos embert, a vallásos emberből az imádkozót növeszti ki. Dávid nem csak teljes életet élt, hanem talán maga sem hitte, de beteljesítette az isteni tervet, amire magát nem is tartotta képesnek. Dávid ezért, az én olvasatomban, a bűnösök nagy reménysége. Azok, akik elkövetett vétkeik és az emberek kiközösítése miatt már maguk sem hisznek saját jobbik énjükben, azokban az Isten még mindig hisz. Ebbe a hitbe kell belekapaszkodni és Isten segítségével a rosszból a jót kihozni. Dávid sem született szentnek és zsoltárosnak, annak ellenére, hogy kezdettől fogva voltak zenei hajlamai. Az összes képességünk lehet az életszentségünk forrása, de lehetnek a bűnök és a kárhozat eszközei is. Isten elénk adja az utat, mi választjuk ki az irányt. Isten bűneink után sem hagy el bennünket, ellentétben barátainkkal. (dr. Benyik György) 6. Megigazulás Isten előtt Jézus megszólítja ezeket a jó embereket, hátha megértik; az ember kevés ahhoz, hogy igazzá tegye önmagát, az embert csak az Isten tudja megigazítani. Az ember nemcsak bűnös módon, hanem vallásos módon is el tud torzulni, össze tud gyűrődni. Az Isten előtti megigazulás alapvető feltétele, hogy az ember elismerje gyűrött voltát. Függőség A farizeus önmagát magasztalja Isten színe előtt. A köztudottan bűnös vámos jelenléte még jobban kiemeli jóságát, különb voltát. A farizeus azért tartja magát jónak, mert bőkezűen ad az Istennek. Teljesíti, sőt túlteljesíti a törvényt, az Isten szinte már a lekötelezettje. Az önmagával eltelt, az öntelt ember, csak követelni tud, kérni nem tud, mert nem akar függeni senkitől és semmitől. Istentől sem kér semmit, inkább túlteljesíti a törvényt, sokat ad, hogy legyen mit viszonoznia az Istennek. Vigyáz arra, hogy határozottan pozitív legyen a mérlege mindenkivel szemben, az Istennel szemben is. A vámos bűnös módon gyűrött, de imájában elismeri gyűröttségét, könyörgő kérése kifejezi függőségét Teremtőjétől. Istentől irgalmat kért és kérése CREDO 2011 május
meghallgatásra talált, megigazulva távozhatott a Templomból. Megigazulás A szentek nem azért szentek, mert nincs bűnük, hanem azért szentek, mert engednek, Isten túláradó kegyelmének. Ahol elhatalmaskodik a bűn, ott túlárad a kegyelem. Vő. Róm 5:20b A vámossal együtt mi is kérhetjük; „Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek.” A szentekkel együtt mi is engedhetünk: Isten túláradó, megtisztító, megigazító kegyelmének. (Kerékjártó Mihály) 7. Indiánok és az IQ teszt
Miután a tudósok kidolgozták az IQ tesztet, világszerte elkezdtek felméréseket végezni, hogy ki hogyan teljesít. A tesztet elvégezték gyerekeken, felnőtteken, szegényeken, gazdagokon, városiakon, vidékieken, stb. Volt olyan eset, amikor kifejezetten annak érdekében töltették ki a tesztet, hogy majd az összegzésnél megállapítsák, hogy a különböző embercsoportok hogyan teljesítenek. Amikor egy már–már kihalófélben lévő szűk indiáncsoportra került a sor, különös dolog történt. Ahogy kézhez kapták a tesztet, elkezdték egymást közt megbeszélni. Ekkor a felügyelő azonnal közbelépett: – A tesztet nem szabad egymással megbeszélni és senki nem segíthet a másiknak. Mindenki csak magára számíthat! – harsogta fennhangon. Erre az indiánok nagyon dühösek lettek, és az egyikőjük felkiáltott: – Nem az a fontos, hogy én vagyok az okosabb vagy a testvérem! Csak az számít, hogy együtt mire vagyunk képesek! 8. Szigorral, de szeretve Egy kisfiúnak az édesanyja meghalt, egyedül maradt az apjával. Az apa szi11
gorú ember volt, nem engedte gyermekét szabad útra, gondolata, akarata szerint. Ez a gyermek 15 éves korában megszökött. Azt mondta, nem tudok így élni, önálló akarok lenni. Nekem ne parancsolgassanak. Ez a fiú 25 éves korában belekerült egy, az ural-
kodó elleni lázadásba a középkori Franciaországban. Az összeesküvésben tíz fiatalember volt. A lázadást leleplezték és mind a tíz fiatalembert guillotine általi halálra ítélték. A guillotine egy hatalmas bárd, akit elítéltek, annak oda kellett tennie a fejét, a guillotine leszaladt, a fejet levágta. Az utolsó estén a fiatalemberünk ott ül kilenc társával. Azon gondolkozik mégis csak szeretett engem az apám, mert nem akarta, hogy idejussak. Ha még egyszer hazamehetnék, bocsánatot kérnék tőle. De késő, reggel kivégeznek. Jön a hajnal, kivezetik a tíz embert, akinek a nevét mondja a hóhér, az odalép, a guillotine leszalad, a fej a porba esik. Ez a fiatalember is hallja a nevét, már mozdul is, de valaki más lép ki a sorból. Úgy látszik ros�szul hallottam. Aztán vége a kivégzésnek, tíz név a papíron, tíz fej a porban. A hóhérok körülnéznek, úgy látszik többet tartóztattunk le. A maga neve nincs itt. Elmehet! A fiatalember azonnal futni kezd.
REJTVÉNY
Mai rejtvényünkben a két emmauszi tanítvány egy mondatát rejtettem el. Melyiket? (A megadott szavakat húzd ki a táblázatból és a megmaradt betűk adják a helyes megoldást): Megadott szavak: TANÍTVÁNY, EMMAUSZ, JERUZSÁLEM, STÁDIUM, KLEOFÁS, NÁZÁRETI, PRÓFÉTA, MARADJ, VELÜNK, MERT, ESTELEDIK, ÉS, LEMENŐBEN, MÁR, A, NAP, FALU, MÓZES, ÍRÁS, HÍR
12
CREDO 2011 május
Nagyon jól tudta, hogy benne volt. Az első dolga, most, most megyek haza az apámhoz, és bocsánatot kérek. Tíz év után nehéz végigmenni a régi utcán. Nehéz rátenni kezét a kilincsre, végig járni a szobákat. Minden üres. Leül az apja íróasztala elé. Itt ült mindig, innen nézett rám olyan szigorúan. Most már tudom, hogy azért, mert szeretett. A tekintete leesik az íróasztalra - egy levél - fiamnak. Reszkető kézzel bontja, mit ír nekem az apám tíz év után. Fiam, ma reggel azt olvastam az újságban, hogy holnap hajnalban kivégeznek. Én annyira szeretlek téged, hogy megpróbálok odaállni helyetted, hátha sikerül. Gyermekem gondolj arra, hogy így szeret minket Isten, hogy amikor a kárhozatunkról volt szó, Ő maga lépett oda. Lejött emberi testben, és odalépett a helyedbe, helyünkbe - elvégeztetett. A fiú leborult az asztalra és sokáig sírt. Amikor fölkelt onnan, egészen más ember lett. Az ő szívében is elvégeztetett, új emberré lett. A fiú szíve válaszolt az édesapa áldozatára.
Írd a megfelelő helyre a betűket!
Előző szám megfejtései: 1.) Passió barkaszentelés Hozsanna szamár Virágvasárnap 2.) Olajfák Péntek Láb Tizenkettő Pilátus Mária Harminc Júdás Golgota
Összeállította: Lempach Gabriella
GIZI NÉNI RECEPTJE Miklai Lászlóné
Foltocska
Hozzávalók: 4 tojás 22 dkg kristálycukor, 15 dkg margarin 1 csomag sütőpor 2 evőkanál kakaópor, 30 dkg finomliszt, 15 evőkanál tej. Túrós keverék: 2 db 25 dkg–os tehéntúró, 4 evőkanál búzadara, 1 tojás, 1 csomag mazsola, 10 dkg kristálycukor, 2 db vaníliás cukor, 2 narancs reszelt héja, Elkészítése: A tojások sárgáját a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a puha margarint, majd a sütőporos kakaós lisztet, a tejet és végül a tojások kemény habját. Egy közepes nagyságú tepsit kikenünk margarinnal, és zsemlemorzsával megszórjuk, beleöntjük a kakaós masszát, a tetejére a túrós keverékből golyókat formázunk és szép sorjában ráhelyezzük a kevert tésztára. Közepes hőfokon sütjük.
CREDO 2011 május
13
HUMOR Idős asszonyt vett nőül Mózes, s mert benne kedvét nem nagyon lelhette, hát inkább a könyveket bújta napestig. Az asszony persze pörölt is véle: – Mindig csak a könyvek, a könyvek! Vélem meg mit sem törődsz! Hej, bárcsak én is könyv lennék,
akkor tán törődnél velem is! – Mire Mózes fölnézett a lapok közül: – Az ám, de kalendárium! – Miért épp az? – Mert abból minden évben másikat vehetnék! ☻☺☻☺☻ – Édesapám a tanító úr háza a paradicsom.
– Hogyhogy? – Hát figyeljen ide: van neki egy lánya, azt Évának hívják, ennek vőlegényét Ádámnak, a tanító úr meg úgy becézi a feleségét: te, kígyó ☺☻☺☻☺ Nem szabad többé pipálnia! – mondja az orvos. A pipafüsttől meg is vakulhat!
– Én már abba nem hagyom a pipázást, doktor úr, mert mindaz, amit eddigi életemben láttam, s amit ezután is látni fogok, nem ér fel egy tömés dohánnyal. ☻☺☻☺☻ – Az Isten mindenütt jelen van, és mindent lát. – Akkor miért kér-
dezte a paradicsomban: Ádám, hol vagy? ☺☻☺☻☺ – Édesanyám, igaz az, hogy porból lettünk, s porrá válunk?! – Igaz, kisfiam! – És akkor a négerek szénporból lettek?
GYERMEKEKNEK Leszkai András
MOHA BÁCSI MESÉI Körte Törpe sípot lopott
Füttyre–fütty, Körte Törpe és Szuszi Muszi – ez a három kis törpe volt nálam vendégségben egy szép nyári délután. Osztálytársam volt mind a három, ha jól emlékszem a második osztályt végeztük el abban az évben. Azzal kezdtük a játszást, hogy bújócskáztunk a házban. De aztán megelégeltük, elővettem a szekrényemből a gumilabdát, odadobtam nekik, ők meg kiszaladtak vele a kertbe. Lódultam utánuk magam is, de tanulóasztalkámra esett a tekintetem, és odaléptem. Volt azon egy írószer tálca. Amit most észrevettem, csak annyi volt, hogy valamelyik vendégem nézegette írószereimet, és egy kis rendetlenséget csinált. Sokszor megtörtént ez, nem is szóltam érte soha senkinek, csak gyorsan rendet teremtettem. Ezt cselekedtem most is. De rendcsinálás közben észrevettem valamit ismét: tartottam azon a tálcán egy nagyon szép, fából faragott sípot is. az egyik nagybátyám: Fürge bácsi hozta ajándékba. Felírás is volt faragva rá: Mátrai Emlék. Nos, ez a szép síp most nem volt a tálcán. Elgondolkodtam, hova tehettem? Amikor vendégeimet várva rajzolgattam, még a tálcán volt. Azóta pedig csakis ők jártak benn a szobában, és mindegyikük volt egyedül is, mint hunyó. Bármennyire is nehéz volt elképzelnem, amint valamelyikük zsebre dugja, kénytelen voltam megállapítani, hogy ez történt. De hát melyikük tette? Ezt ugyanis okvetlenül ki kellett derítenem – majd meglátjátok, hogy miért volt ez fontos – de akkor miért kiáltoztak odakünn: – Moha! Hol maradsz, gyere már! – Kiszaladtam hát. Labdáztam velük, közben azonban folytonosan törtem a fejem, hogy tudhatnám meg, melyiküknél van a síp. És ki is találtam, mit cselekedjem. Lakott akkor a szomszédunkban egy három éves kis törpe. Az volt a neve: Pottyanós. Észrevettem, hogy van neki egy szép pálcája. Nyilván a bátyja vágta, és ki is cifrázta díszesre. Abbahagytam hát a labdázást, odafutottam kerítésünkhöz, és átkiáltottam: – Pottyantós! Légy szíves, gyere ide! – Készségesen odaügetett. Azért mondom, hogy ügetett, mert lovaglást játszva jött. Csap14
kodta is a cifra pálcával a képzelt lovat! Vendégeim mögém gyűltek, és figyelték, mi a szándékom. Így szóltam: – Bizalommal átdugta a lécek között, elvettem, nézegettem egy kicsit, aztán kijelentettem: – Ez a vessző a mi mogyoróbokrunkról való, tehát a miénk és én meg is tartom. De minthogy tetszik nekem a díszítése, lehetséges, hogy majd később kapsz érte valamit. – Pottyanós azonban kiabálni kezdett: – Nem kell más! A pálca kell! Nem a ti bokrotokról való! Tessék visszaadni! – nyújtogatta kezecskéjét a kerítés lécei között, és majdnem sírt is. De én most már nem őt figyeltem, hanem vendégeimet. Füttyre–fütty elkomorodott: – Nahát, Moha! Én azt sem tudom, mit mondjak! Nem ismerek rád! Azonnal add vissza neki! – Harmadik vendégem azonban – Körte Törpe – letorkollta őket: – Miért adná vissza? Jól tette, hogy elvette! Tartsd meg, Moha, jogod van hozzá! És nem is kell érte adni semmit, tehetsz te róla, hogy kicifrázta a bátyja? – Na, éppen ez volt az, amit akartam. Most már majdnem bizonyos voltam benne, hogy Körte Törpe vette el a sípot. De még bizonyosabb szerettem volna lenni, hát ezt súgtam a fülébe: – Nincs is mogyoróbokrunk! – Úgy történt, ahogyan sejtettem. Nevetett egy nagyot, és ezt súgta vissza: – Annál jobb, de el ne ismerd, hogy nincs! – Pottyanós még mindig nyújtotta kezecskéjét és pityergősen követelte: – Tessék visszaadni! Tessék visszaadni! Körte Törpe odasúgta nekem: – Csapj a kezére a pálcával! – Most már aztán egészen bizonyos voltam benne, hogy nála van a síp. Pottyanós kezecskéjére természetesen nem csaptam jár, hanem éppen ellenkezőleg, megnyugtattam valamelyest. Mert most már egészen határozottan megígértem neki, hogy kap majd valamit a pálca helyett. Mégpedig olyasmit, ami többet ér. Folytattuk ezután a labdázást, de csak ímmel–ámmal. Füttyre–fütty és szuszi Muszi ugyanis neheztelt rám. Nekem meg folytonosan azon jár az eszem, mit cselekedjem tovább Körte Törpével.
CREDO 2011 május
És egyszerre csak eszembe jutott, hogy ugyanilyen sípot kapott Fürge bácsitól Gyopár bátyám is. Beszaladtam a házba, kivettem a sípot Gyopár fiókjából, rákötöttem egy szál hosszú fekete cérnát, felkaptam egy nagyalakú képeskönyvet is, és visszafutottam vendégeimhez. Felmutattam nekik a kicifrázott botot: – Tudjátok–e, milyen pálca ez? Varázspálca! És én most rögtön varázsolok is vele. Üljetek le erre a padra – a pad mellé állítottam egy kicsiny kerti asztalt, – persze nem nagyon közel, és felmutattam nekik a sípot is: – Ezt fogom eltűntetni, nézzétek meg! Az van ráírva: Mátrai Emlék. – A cérnát nem vehették észre, mert sötét színű volt a síp is. Barna. Körte Törpe megdöbbent ábrázattal bámult a sípra, és megtapogatta a kabátkája jobb oldali zsebét. Átkiabált ekkor pottyanós: – Ne tüntesd el! Inkább add nekem a botért! – Ezt feleltem: – Lehet, hogy a tiéd lesz. De előbb eltűntetem. – Azzal letettem a sípot az asztalka közepére, és felkértem Szuszi Muszit: – Te állítsd elé a képeskönyvet! Én már a közelébe sem akarok nyúlni! – A cérna vége persze a kezemben volt. Szuszi Muszi felállította a könyvet, és eltakarta a sípot a pad felől. Miután visszaült, hátrálni kezdtem az asztaltól és beszéltem közben: – Hogy lássátok, hogy nem szemfényvesztés, hanem igazi varázslás, el is távolodom tőle. – Miközben ezt elmondtam, a hátrálással egyidejűleg a cérna lehúzta az asztalról a sípot. Szemüket a könyvre meg énrám tapasztották, nem vették észre, hogy leesik a síp. Különben magas fű volt ott. Ekkor már elengedhettem a cérnát. A vesszőt meg a könyv felé tartottam: – Hókusz–pókusz, kókusz–fókusz, mákos málé, mókás mókus! – És most Füttyre–füttyöt kértem fel, hogy vegye el a könyvet. Nevetgélve lépett az asztalhoz, de aztán ő is, Szuszi Muszi is elkomorodva bámulta az üres asztallapot. Körte Törpe rosszat sejthetett, mert nyugtalanul izgett–mozgott. Látszott rajta, hogy szeretne elköszönni. De én azonnal megszólaltam: – Most pedig azt is megtudjátok, hova varázsoltam a sípot. Egyikőtöknek a zsebébe! Aki megtalálja magánál, meg is tarthatja. Neki ajándékozom. – Szuszi Muszi is, Füttyfürütty is rögtön kutatni kezdte zsebeit, Körte Törpe ellenben nyakig elvörösödött, és úgy téve, mintha dühös volna, felkiáltott: – Szamárság ez! Csalás az egész! Ha okosabbat nem tudunk játszani, én
hazamegyek…várnak! – És indult is. Kértem hát sietve: – Maradj még egy kicsit! Hiszen éppen a te zsebedbe varázsoltam! És hogy ne gyanakodhassatok, hogy most dugom bele, Szuszi Muszi vegye ki! Megengeded? Szuszi Muszi nem várt azonban Körte Törpe engedélyére, hanem már vette is ki a sípot. Én meg átvettem tőle, és Körte Törpe kezébe nyomtam: – A tied. Varázslásom emlékére. – De haragosan, és még mindig nyakig vörösen kiáltotta: – Nem kell! Tudok én venni magamnak sípot, ha szükségem volna rá! Én azonban nem fogadtam vissza: – Ajándékozd akkor pottyanósnak! – Pottyanós kiáltozni kezdett: – Hozd ide, Körte Törpe! Hozd ide! – Látszott körte Törpén, hogy a legszívesebben a földhöz vágná a sípot, és elrohanna, de nem tette. Kellemetlen, bizonytalan lépésekkel a kerítéshez ment, és átdugta Pottyanósnak. Én meg odavittem a cifra vesszőt is: – Nesze, Pottyanós! Amire kellett, az már megtörtént. Körte Törpe meg én most egymás mellett álltunk a kerítésnél. Néztük Pottyanóst, hogy mennyire örül a sípnak. Fújta egyhuzamban. Körte Törpe arcáról lassan eltűnt a pirosság. Megenyhült haragos kifejezése is, és odasúgta nekem: – Nagy kópé vagy, Moha, annyi bizonyos! – Úgy tettem, mintha nem hallottam volna, és felkiáltottam. – Na, labdázzunk tovább! Körte Törpe azonban azt rebegte, hogy csakugyan várják otthon, és indult. Zavartan köszönt: – Hát akkor… szervusztok! – És nem mert sem rám nézni, se kezet nyújtani nekem. Én azonban megfogtam, és megráztam a kezét: – Szervusz, Körte Törpe! El gyere ám holnap délután is! Várlak! Ekkor hálásan rám pillantott, hangja pedig megcsuklott egy kicsit, amint felelte: – Eljövök. Köszönöm a… meghívást. – Miután elment, megkérdezte tőlem Füttyre–fütty: – Miért súgta neked, hogy nagy kópé vagy? Úgy tettem, mintha elgondolkodnám: – Hát… lehet, hogy azt hiszi turpisság volt a varázslásban. – Nevettek mindketten, és Szuszi Muszi nagyokat szusszantva jelentette ki: – Hogy volt benne turpisság, az kétségtelen, de én úgyse tudom kitalálni. hát nem vagyok bolond, hogy fárasszam az eszemet! Elég lesz majd ősztől! Most szünet van! Pihenni kell!
Májusra ajánljuk programjainkból:
CREDO 2011 május
15
LELKINAP - ALSÓSOK
