MINISTERUL EDUCAȚIEI NAȚIONALE
Kocsis Annamária Kerekes Izabella
Kisgyörgy Katalin Vollancs Szidónia
Comunicare în limba maternă maghiară Manual pentru clasa I
zs
á
Á
Zs
Partea a II-a
Norand
n
N
3
MINISTERuL EDuCAȚIEI NAȚIONALE
Kocsis Annamária Kerekes Izabella
zs
Zs
Kisgyörgy Katalin Vollancs Szidónia
Betűleső Ábécésköny� a mag�ar anyanyelvi kommunikáció tantárg�hoz
I. osztály
á
Á
Kreativ
n
N
II. rész
Acest manual este proprietatea Ministerului Educației Naționale. Manualul școlar a fost aprobat prin Ordinul ministrului educaţiei naţionale nr. 4778 din 13.10.2014, în urma evaluării, și este realizat în conformitate cu programa școlară aprobată prin Ordinul ministrului educaţiei naţionale nr. 3418 din 19 martie 2013. Manualul este distribuit elevilor în mod gratuit, atât în format tipărit, cât și în format digital, și este netransmisibil. Inspectoratul școlar ………………........................……………………………………………………………………… Școala / Colegiul / Liceul ………………......................…………………………………………………………………. KREATÍV KÖNYVKIADÓ © 2014 Felelős kiadó: Timár András Betűleső – Ábécéskönyv a magyar anyanyelvi kommunikáció tantárgyhoz – I. osztály – 2. rész Descoperă lumea literelor! – Manual de comunicare în limba maternă maghiară – clasa I – partea a 2-a A tankönyv a 3418/19.03.2013-as számú Minisztériumi Rendelet alapján készült: Tanterv az anyanyelvi kompetenciaalapú oktatáshoz. Magyar anyanyelvi kommunikáció az előkészítő osztálytól a II. osztályig. A II. rész 80 oldalt tartalmaz. Partea a II-a conţine 80 de pagini. Fábián Gabriella © 2014 Kerekes Izabella © 2014 Kisgyörgy Katalin © 2014 Kocsis Annamária © 2014 Vollancs Szidónia © 2014 Lektorálta: dr. Ambrus Ágnes Illusztrációk és borító: Fábián Gabriella Tördelőszerkesztő: Forró-Bathó Éva Emese A digitális tankönyv összeállítása: Vajda György Tibor Hanganyag (felhívószövegek és mesék): Berekméri Katalin ISBN 978-606-646-216-7 ISBN 978-606-646-218-1 Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Betűleső: ábécéskönyv a magyar anyanyelvi kommunikáció tantárgyhoz: I. osztály / Kocsis Annamária, Kerekes Izabella, Kisgyörgy Katalin, Vollancs Szidónia. - Târgu Mureş: Kreativ, 2014 2 vol. ISBN 978-606-646-216-7 2. Rész. - 2014. - ISBN 978-606-646-218-1 I. Kocsis, Annamária II. Kerekes, Izabella III. Kisgyörgy, Katalin IV. Vollancs, Szidónia 372.41=511.141 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó hozzájárulása nélkül sem a mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
Conform acordului nr. 367/ 26.08.2010, încheiat între Asociaţia Telefonul Copilului şi Ministerul Educaţiei Naţionale: numărul de telefon european, de asistenţă pentru copii; Telefonul copilului 116.111 • Apelul este gratuit.
Deşteaptă-te, române! de Andrei Mureşanu Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte, În care te-adânciră barbarii de tirani! Acum ori niciodată croieşte-ţi altă soarte, La care să se-nchine şi cruzii tăi duşmani! Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman, Şi că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume Triumfător în lupte, un nume de Traian! Priviţi, măreţe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine, Româna naţiune, ai voştri strănepoţi, Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine, „Viaţă-n libertate ori moarte!” strigă toţi. Preoţi, cu crucea-n frunte! căci oastea e creştină, Deviza-i libertate şi scopul ei preasfânt. Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină, Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost’ pământ!
Tantervi sajátos kompetenciák Tanulási egység Betűből mese
Olvasgató
Minden betű ellesve
Tartalom
Kompetenciák
Évszakok (A tanult betűk összefoglalása)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3, 3.2, 3.3
Az é, É betűk tanulása Új mese a négy vándorról (Zelk Zoltán)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Az n, N betűk tanulása Nagytakarítás a napnál (szlovák népmese)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Az ö, Ö, ő, Ő betűk tanulása A két bors ökröcske (magyar népmese)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A d, D betűk tanulása A három dió (magyar népmese)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A j, J betűk tanulása Jocó játékai
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A z, Z betűk tanulása A mackó kuckója
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4.,4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Az r, R betűk tanulása A róka és a holló (Aesopus)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A h, H betűk tanulása A kisegér hídja
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Ismétlés (a–h) Cinege etetés (Gazdag Erzsi); A cinke és a hóember
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Az sz, Sz betűk tanulása A Szél és a Nap (népmese)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A g, G betűk tanulása A hazug pásztorfiú (népmese)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A b, B betűk tanulása A felfuvalkodott béka (La Fontaine)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Az ü, Ü, ű, Ű betűk tanulása Ki segít a bajban?
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A ty, Ty betűk tanulása Mese a tyúkról, aki nem tudott olvasni (Bálint Ágnes)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A cs, Cs betűk tanulása Kutya-macska barátság (népmese)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A gy, Gy betűk tanulása A légy és a hangya
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Ismétlés (a–gy) A kisfiú és a virág
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A ny, Ny betűk tanulása A nyuszi és a süni
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A zs, Zs betűk tanulása A zsiráf a fényképésznél (Jerzy Kern)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A ly, Ly betűk tanulása A lyukas zokni (Lázár Ervin)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Az x, X, y, Y, w, W betűk tanulása Lexikonos mese
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
A dz, Dz, dzs, Dzs betűk tanulása
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Már ismerem a betűket! Várom már a vakációt! (Mészely József)
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 3.2, 3.3, 3.4, 4.1, 4.2, 4.3, 4.4
Évszakok – A tanult betűk összefoglalása új év, új év, új esztendő! hány csemetéd van? Tíz meg kettő. Jégen járó Január, fagyot fújó Február,
rügymozdító Március, Április, füttyös, fiús, Május, Május, virágdús, kalászkonyító Június, kaszasuhintó Július, aranyat izzó Augusztus,
szőlőszagú Szeptember, levélhullató Október, ködnevelő November, deres, darás December. (Csanádi Imre: Hónapsoroló)
1.
Nevezd meg az év hónapjait! Mesélj róluk! Melyik a kedvenc hónapod? Miért?
2. Színezd a hónapok képein a kis köröket az évszaknak megfelelő színre!
5
3. Tanuld meg Csanádi Imre Hónapsorolóját! 4. Olvasd a hónapok nevét magánhangzósan, majd mondd ki a teljes nevüket! Például: a u á = január.
ú i u,
5.
e e e,
a u á,
e u á,
á i u,
o ó e,
a u u u,
Társítsd a betűket! Színezd ugyanolyan színűre a párokat!
M
Ó
K
Á
L
U
V
p
S
C
E
I
A
F
T
k
u
l
ó
v
m
c
f
t
i
a
s
e
p
á
6. Olvass! húzd alá az állatneveket! ló mák pók
7.
pi-pa pi-ac po-cok
te-ve ka-lap ka-kas
ma-lac ku-kac la-kat
Olvasd el a szavakat! Melyik évszakokat juttatják eszedbe? Kösd össze a szókártyákat az évszakok szimbólumával! Vigyázz, mert egy szó több évszakhoz is kapcsolható!
al-ma is-ko-la Mi-ku-lás so-kat e-sik
must
ka-pa
e-ke
á-só
sí
mák
lep-ke vi-o-la sa-lá-ta va-ká-ci-ó
8. Színezd az évszaknak megfelelő színnel a mondatok utáni négyzetet!
6
áii
A mó-kus mak-kot ta-lált. A li-la vi-o-la il-la-tos. I-ca ku-ka-cot lá-tott. Le-es-tek a fa-le-ve-lek. Lu-ca sap-kát, sá-lat vi-sel. Ál-mos a ma-ci, a mó-kus, a lep-ke. A polc te-le al-má-val, som-mal, mak-kal. Ta-más a-u-tót, koc-kát ka-pott a Mi-ku-lás-tól. pa-li el-tet-te a tol-lat, tás-kát.
é
É
Év múlik, évet ér, egymást hajtja négy testvér: víg tavasz, virághintő, koszorús nyár, kalászdöntő, ősz, gyümölcsérlelő, tél, havat terelő. (Csanádi Imre: Év múlik, évet ér...)
1. Beszélj az évszakokról! 2. Egészítsd ki a rajzokat a négy évszaknak megfelelően!
3. Mesélj a kedvenc évszakodról!
7
4. hallgasd meg Zelk Zoltán Új mese a négy vándorról című meséjét!
Melyik évszak mondta a következő kijelentéseket? Színezd a mondat előtti négyzetet a megfelelő színnel!
1
hegy tetején hóba tűztem hóvirágot, fel is vidítottam vele a világot.
2
A fecskéket, hogy elmentek, tengerig kísértem.
3
hóval őriztem a vetést, a didergő kertet.
4
Aratásra értek a búzakalászok, sütöttek a búzalisztből kenyeret, kalácsot.
5. húzd alá az É, é betűket a hívókép melletti versben! 6. Keresd az É, é betűket, és karikázd be a megfelelő színnel! F É E É É F Ě E L É E F É L É E E É € E é c e a é e c e é é á é á e é ë ć é e á é
7.
Olvasd el a szóoszlopokat!
él év ét ép ék
8. Kösd össze!
8
elém tevét ékes téves
é-les é-ves ét-kes é-pek é-kes te-vét té-ves e-lém é-kes
sé-ta sé-ma té-ma vé-ka É-va képes vétkes levét cékla
e-lé mel-lé té-vé me-sét To-mi-é vét-kes cék-la ké-pes le-vét
9. Alkoss szavakat a megadott szótagokból! le-
sél
kés-
tál
me-
lét
sé-
lel
fe-
vél
kém-
sel
10. Írj I-t, ha igazak a következő kijelentések!
11.
Elek épít.
A levél kék.
A pék ás.
Éva mesél.
Folytasd!
9
Kel Kel Kel Kel
n
N
a nap keleten, ragyog ránk melegen, a pék hajnalban, ágyából felpattan. a, kel a, kel a nap, kel a, kel a pék, a, kel a, kel a nap, kel a, kel a pék.
Sütni kell kenyeret, cipót is eleget, Az este messze még, süt a nap, süt a pék. Süt a, süt a, süt a nap, süt a, süt a pék, Süt a, süt a, süt a nap, süt a, süt a pék. (Gryllus Vilmos)
1. hallgasd meg a Nagytakarítás a napnál című szlovák népmesét! 2. Kösd össze különböző színekkel a mese szereplőit a hiányos szóképekkel!
_i_a
kis_i_ék
_a_ka
3. Színezz a mese alapján! A nap elé állt a
Nem ta-lál-ták a nap la-ká-sát a
10
s_n
_úl
4. hangoztasd a hívókép kezdőhangját! Gyűjts szavakat n hanggal! 5. Karikázd be a n, N betűket! N
n
h
u
m
n
u
n
m
M
n
n
u
h
N
m
n
N
N
h
M
n
h
N
h
n
m
h
n
N
6. húzd alá a hívókép melletti versben a n betűket! hallgasd meg a dalt! 7. Olvasd el a szóoszlopokat ! Karikázd be a hívókép nevét! hányszor fordult elő a nap szó?
ín én ún ón kín nos fon nap
van nem fen nap en-ne pó-ni ta-nul té-len
sín ment min-ta sen-ki lenn ma-nó Le-ven-te fa-ka-nál
nó-ta ne-vet mál-na fél-ni fenn kan-na pa-ca nap
A-ni-ta Fan-ni cin-ke pan-na kinn nap sán-ta lép-ne
8. Melyik képhez találnak a mondatok? Írd be a kép számát! 1
2
A ka-to-nák me-ne-tel-nek. A fán le-ve-lek van-nak. A ka-kukk é-ne-kel. A ka-to-nák kék sap-kát vi-sel-nek.
11
9. párosítsd a képeket a mondatokkal! A tál te-le van mál-ná-val. pan-ni te-át kí-nál. A cin-ke é-ne-kel. An-tal ne-vet. Cin-cin, fé-lek! An-na tán-col.
10. Egészítsd ki egy-egy találó betűvel a szavakat! _ enne,
11.
_ enne,
_ enne,
_ enne,
_ enne,
_ enne
Karikázd be az értelmes szavakat!
nem mem
ken-te kem-te
pém-tek pén-tek
pi-cin-ke pi-cim-ke
sen-ni sem-mi
12. húzd alá a ki? kérdésre válaszoló szót zölddel, a mit csinál? kérdésre válaszolót pedig kékkel!
Ke-le-men ta-nít. Na-tá-lia á-sít. Fan-ni ci-cát e-tet. A spe-nót táp-lá-ló. A cék-la fi-nom. Le-ven-te la-pá-tol. Ni-na mál-nát e-vett pe-ti-vel. A fiú vic-ces volt. pén-te-ken es-te Lac-kó nép-me-sét ol-va-sott. Ná-lunk van An-na né-ni és No-é-mi.
13. Folytasd!
12
ö
Ö
– hová futsz, te kicsi őz? – Oda, ahol várnak, ahol sárga falevél búcsút int a nyárnak...
– És az hol van, merre van? – hát az éppen arra, ahol most lép rá az ősz az első avarra...
ő
Ő
– S ha odaérsz, ott maradsz őszi őzikének? leszel társa rozsdaszín fűnek, falevélnek? (zelk zoltán: Hová futsz te kicsi őz?)
1.
hallgasd meg A két bors ökröcske című népmesét, majd meséld el a képek alapján!
13
2. Melyik meseszereplő nevét rejti a hiányos szókép? Társíts!
_e_é_em_e_
_í_ó
ök_ö_ke
ö_e_em_e_
_ _óf
3. hallgasd meg Zelk Zoltán Hová futsz te kicsi őz? versének részletét! Ki a vers szereplője? Ki kérdez a versben? hány kérdést tesz fel? Ismételd el a kérdéseket! Karikázd be az ő betűket a versben!
4. Keretezd be zöld háromszöggel az ö, Ö, ő, Ő betűket! ő
a o
É
ő o
ő e
ö O
ő ö
A Ö
14
s
u o
a ú
ő
á ő ő e
ő o
ó Ó ő
o a
a e
5.
Karikázd be, melyik hangot hallod a kép nevében?
5
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
ö
ő
6. Alkoss összefüggő mondatokból álló történetet az első sor képeivel, majd egy másik történetet a második sor képeivel!
7. lő vő tő
Olvasd el a szavakat! Jegyezd meg, hogy a szavak végén az ő mindig hosszú!
kő fő nő
e-lő ve-lő e-ső
sel-lő te-tő e-te-tő
ve-vő öl-tő ön-tő
é-lő el-ső fel-ső
8. helyezd rá képzeletben a bal oldali sablont a betűrácsra! A fehér négyzetek helyén levő betűket sorban olvasd össze! Rajzold le, amit kiolvastál!
m c ő s l n
s é p á f f
ó i ö p i m
e o s o a l
k f ő s u c
15
9. Olvasd el a szöveget! E-ső A
a pi-a-con volt. Sa-lá-tát vett le-ves-nek.
– Fi-nom a sa-lá-ta.
-nak va-ló!
– E-sőt lá-tok! – ki-ál-tott a Nem volt ná-la -nek.
.
. Volt ná-la te-le-fon. Te-le-fo-nált
a
e-lé si-e-tett. Vitt
-t is.
Ket-ten men-tek el. A fi-nom le-vest is ket-ten et-ték.
10. Olvasd el a kérdéseket!
Felelj szóban!
Mit vett a
?
Mi-nek vet-te? Ki-nek te-le-fo-nált a Mit tett
?
Mit vitt
?
Kik et-ték a le-vest?
11.
16
Folytasd!
?
d
D
Ki lakik a dióhéjban? Nem lakhat ott bárki, Csak Dióbél bácsi. ha rácsapsz a dióhéjra, Kinyílik a csontkapuja, És cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi – Csak a szádat tátsd ki! (Csoóri Sándor: Dióbél bácsi)
1. hallgasd meg A három dió című magyar népmesét! 2. Kérdezz és válaszolj a képek segítségével!
17
3. Mondd másképp!
esztendő maradjon békével
legény megolvasni
juh esztena
4. Húzd alá, mit kapott a legkisebb testvér a szolgálataiért?
lo-vat A fi-ú
ma-lom-kö-vet
ka-pott.
di-ót
5. Mondd el Csoóri Sándor Dióbél bácsi című versét! Vigyázz: jól kérdezz,
és szépen kérj! Húzd alá a versben a D, d betűket!
6. Keresd a betűk párját! Jelöld ugyanolyan színnel!
Jutott-e pár mindegyiknek?
D
P
D
T
S
D
P
M
D
N
p
t
s
d
m
p
d
n
d
b
7. Olvass!
di dá de du
ád áld ad add
di-ó di-ós di-ók di-ót
pad pa-dod pa-don pa-dot
tedd tett tet-ted ten-ned
8. Hallgasd meg még egyszer a következő meserészletet, majd a kiemelt sor
ban húzd alá azokat a szavakat, amelyeket a szövegben hallottál!
Na, öregapám, letelt a három esztendő, s immár el kell mennem, hogy találkozzam a testvéreimmel. Amit megérdemlek, azt add nekem fizetségbe! Az öregember fel is kelt, elővett háromszáz aranyat, három diót, s letette az asztalra…
18
le-telt, add, a-dott, le-pett, le-tet-te, di-ód, di-ót
9. Kösd össze a hasonlóan hangzó szavakat! véd dél a-dó
tél a-pó vét
da-da köd vidd
köt ta-ta vitt
10. Olvasd a mondatokat a színek szerint! A
Ked-den di-ó-kon
Vi-dá-man
di-ó-kat. kap-tam lep-ké-ket da-lo-lok.
a Di-ni
ne-vem.
ta-lál-tam.
11. Húzd alá a helyes válaszokat! Mi a fi-ú ne-ve? Do-mo-kos, Di-ni, Da-ni, Dé-nes, Dá-ni-el Mi-ket ka-pott ked-den? di-ót, da-lo-kat, di-ó-kat, fi-ó-kot Mit tett vi-dá-man? é-ne-kelt, tán-colt, da-lolt, de-lelt Mi-ket ta-lált a di-ó-kon? lep-ké-ket, lo-va-kat, cé-du-lát, fe-de-let
12. Folytasd!
19
j
J
Ezentúl jó leszek, állíthatom, Reggeltől estig, Tetőtől talpig, Csupa jó leszek. (...) Semmit sem teszek, amit nem szabad, A legeslegjobb gyerek én leszek, ha majd nagy leszek. De ezt a sok jóságot észben tartani Azért nem tudja ilyen kis gyerek. (Fecske Csaba: Jó leszek)
1. Gyűjts j hanggal kezdődő, illetve végződő szavakat! 2. Karikázd be a j, J betűket! J i j í j j i t j J í j J I j f i í j J i j
3. párosítsd a képeket a szavakkal! fel-ki-ál-tó-jel já-cint ka-jak aj-tó fej-ken-dő ma-jom
4. Olvasd el a szóoszlopokat! húzd alá a hónapneveket!
20
íj éj új ujj állj
vaj máj tej táj fáj
jaj jujj jel jós jön
Jo-li Já-nos Jó-nás má-jus Jú-dás
Jú-li-a ma-jom jú-ni-us jú-li-us to-jás
5. Milyen helyzetben hangzanak el a következő mondatok?
Húzd alá a j betűket! Mit veszel észre?
Kelj fel!
Tanulj!
Állj fel!
Indulj!
Ne lustálkodj!
Ne menj át!
Aludj jól!
Jöjjön ide!
Ne lépj oda!
6. Mondd el Fecske Csaba Jó leszek című versét! 7. Olvasd el a mesét! Jo-có já-té-kai
Jo-có-nak sok já-té-ka van: a-u-tó-ja, koc-ká-ja, lu-fi-ja, kis vo-nat-ja, ma-ci-ja és sok más ál-la-ta. Ked-ven-ce a kék a-u-tó, ami tud pis-lá-kol-ni. És du-dá-ja is van. De mi lett éj-jel a já-té-kok-kal? Es-te a ma-má-ja in-tet-te Jo-cót: – Tedd el a já-té-ko-kat! Ott a polc. De Jo-có el-fe-lej-tet-te. A já-té-kok köd-dé vál-tak. Vajon mit nem tett jól Jo-có?
8. Milyen játékai vannak Jocónak? Húzd alá a mesében! 9. Jelöld aláhúzással, ami a mondatba illik!
Jo-có ked-venc já-té-ka: a koc-ka, a kék a-u-tó, a vo-nat Ki in-tet-te Jo-cót? a pa-pá-ja, a ma-má-ja, a ma-ci-ja
10. Folytasd!
21
Azt hiszem, hogy ez a téma rövid pár sort megér: ki mondja meg, hogy a zebra fekete vagy fehér?
z
S melyik is a csíkja vajon, egyik vagy a másik, s milyen is az alapszíne, ha csíkja leázik?
Z
Én azt mondom, hogy a zebra bizonyosan fehér, csak a csíkjai feketék, mégpediglen ezért:
ha a csíkja volna fehér, s fekete a teste, csíkjai ha leáznának, hogy láthatnánk este…? (Barna László: A zebráról)
1.
hangoztasd a hívókép kezdőhangját! Gyűjts z hanggal kezdődő és végződő szavakat!
2. Karikázd be a z, Z betűket! N
z
z
z
m
F
x
z
N
n
m
n
z
u N
z z
h z
E h
z n
w n
z N
v
u
A
z
z
N
3. húzd alá a hívókép melletti versben a z betűket! 4. Mondd tanítód után, majd foglald mondatba a következő szavakat! szár – zár kész – kéz
5.
22
méz – mész húsz – húz
szita – zita ősz – őz
sziszeg – zizeg mászol – mázol
Olvasd el a szóoszlopokat! Karikázd be a fiúneveket!
íz ez őz az Oz
méz kéz kezd máz láz
fi-zet fő-zet le-mez ke-zem kö-zös
á-zik fá-zik za-kó Zi-ta zé-ta
zol-tán zol-kó za-lán Zel-ma zé-nó
6. párosítsd a képeket a mondatokkal! Zo-li ze-nél. A méz é-des. Ez a fa-zék zöld. zi-ta fő-ze-lé-ket tá-lal. zú-dul az e-ső! Az ő-zi-ke fé-lénk.
7.
húzd alá az értelmes mondatokat!
A zok-ni
íz-le-tes. kék. tán-col. fán él. A ví-zi-ló
zöld. vad-ál-lat. vá-zát Apa
aj-tót a-u-tót
ve-zet. 23
8. Olvasd el a mesét!
A mac-kó kuc-kó-ja
Mackó: Jó vé-dő kuc-kót é-pí-tet-tem. Jön a tél, nem á-zomfá-zom. Cinke: Ki-é ez a vé-dő kuc-kó? Méz za-zá-é, a mac-kó-é? De jó len-ne itt lak-nom ne-kem is! Mackó: Tes-sék, tes-sék! Itt jó lak-ni! Őzike: Ni-ni! Kuc-kó! Ki la-kik itt? Mackó: Én, za-za és Ce-cí-li-a, a cin-ke. Cinke: Köl-tözz i-de te is! Őzike: Jaj, de jó! Nem kell fél-nem a tél-től! : Mi van itt? Lik-luk? Kit lá-tok? Mackó: za-za, en-nek a lak-nak a tu-laj-do-no-sa. Cinke: És Ce-cí-li-a a má-sik la-kó. : Méz za-za, te kó-cos ál-lat! Ne féltsd a la-ká-sod! Én is itt te-lel-nék. Őzike: A kuc-kó te-le van! : Ked-ves len-nék ve-le-tek. Mackó: Nem ne-ked é-pí-tet-tem a kuc-kót! A kis ál-la-tokat vé-dem. Ku-tass más kuc-kó után!
24
9. A mese alapján karikázd be az igaz állítások előtt álló betűt! Olvasd össze az így kapott betűket!
O L A V E A K F S N I S J Ó !
A mac-kó kuc-kót é-pí-tett. O-da-köl-tö-zött a cin-ke és az ő-zi-ke. Jött az e-le-fánt is. Az ál-la-tok fél-tek a
-tól.
A mac-kó i-je-dős volt. A mac-kó ne-ve za-za volt. A cin-ke volt a la-kás tu-laj-do-no-sa. A po-cok is ment az ő-zi-ké-vel. A cin-ke ne-ve Ce-cí-li-a. Tél kö-vet-ke-zett. A mac-kó véd-te a kis ál-la-to-kat. A la-kást a mac-kó el-ad-ta. Méz za-za mac-kó volt. A kuc-kó vé-dő volt.
10. Folytasd!
25
r
1.
Sajtot talált a holló, fölvitte a fára. Róka koma a sajtot nagyon megkívánta. Magas a fa, magasan ül a holló rajta. Csőréből a zsákmányát azért is kicsalja! „holló asszony – szól neki –, örülök, hogy látom; nincs kegyednél gyönyörűbb madár a világon!” Fönn a holló hallgat, és szorítja a sajtot. A róka vár, majd úgy tesz, mint aki elcammog. Lép egyet, és morog, hogy a holló is hallja: „De mit ér a szépség, ha rút hozzá a hangja!” „Rút a hangom? – A hollót elfutja a méreg, s károgni kezd: – Ez neked nem elég szép ének?” „De még milyen!” – nevet a róka, és a sajttal, mit a holló kiejtett, vidáman elnyargal. (Aesopus: A róka és a holló)
R
hallgasd meg Aesopus A róka és a holló meséjét! Sorold fel a mese szereplőit!
2. Színezd az állítások utáni keretet kékre, ha igaz, pirosra, ha hamis az állítás!
26
A
saj-tot ta-lált.
A
saj-tot ta-lált.
A
a saj-tot kí-ván-ta.
A el a-kar-ta ven-ni a a saj-tot.
-tól
A el is tud-ta ven-ni a a saj-tot.
-tól
A
nem ad-ta a saj-tot.
3. Melyek azok az állatok, amelyek nevében a r hangot hallod? Kösd a rajzukat róka képéhez!
4. Karikázd be a hívókép melletti verses mesében a r, R betűket! hányat leltél? 5. Olvasd a sorokat, oszlopokat! ir ír ri rí
ír ir rí ri
ur úr ru rú
úr ur rú ru
or ór ro ró
ór or ró ro
ör őr rö rő
őr ör rő rö
ar ár ra rá
ár ar rá ra
6. Melyik szóra gondoltam? Társítsd a rózsaszín keretes szavakat a kék keretbe írt szavakkal! Magyarázd meg a szabályt minden társítás esetében!
fa-lánk ke-rek
pi-ros rö-vid é-des
é-rett
te-le
far-kas kör-te
friss
re-tek pe-rec
tör-té-net ka-ri-ka
ko-sár tor-ta 27
7.
A következő szavak érdekessége az, hogy előre és visszafelé olvasva is van értelmük. Figyeld meg! Mondj olyan kijelentést, melyben mindkét szó benne van!
rét – tér kár – rák rak – kar merem – merem
keret – terek kerek – kerek kerék – kérek komor – romok
8. Olvass egy másik mesét a hollóról és a rókáról! A róka és a A ró-ka e-vett va-la-mit. A Rá-ki-ál-tott a ró-ká-ra. – Kár, kár te ró-ka! – Mi-ért vol-na kár,
néz-te. ő is e-vett vol-na.
?
– A-zért, a-mit fa-la-to-zol kár, te ró-ka. – Mi-ért kár e-zért, a-mit fel-fa-lok, te
?
– A-zért, mert ka-kas volt az va-la-mi-kor. – Na és? Az-zal mi van? – Az én ko-mám volt ő, te ró-ka. – Mi a ma-nó, te
?
– Nem ma-nó volt, ha-nem a ko-mám. – Á! Ak-kor te vol-nál az, a-ki-nek át kell ad-nom, a-mi-re kért a ka-kas. – Kért va-la-mi-re? Mi-re kért, te ró-ka? – Ar-ra kért, ad-jam át a kö-vet-ke-zőt: „ha a ko-mám en-ni a-kar, ke-res-sen é-lel-met! Ne o-roz-za el azt, a-mit más ke-re-sett!” – Ezt mond-ta volna? A 28
nem vi-tat-ko-zott. El-il-lant. Mer-re ment? Ta-lán
ne-ki-lá-tott ő is é-lel-met ke-res-ni.
9. A következő kijelentések előtti négyzetet színezd ugyanolyan színnel, mint amilyen a hozzá tartozó meserészlet A róka és a holló című mesében!
A ró-ka rá-jön, ki volt a
ko-má-ja.
A fa-la-to-zó ró-kát né-zi a A
.
el-il-lant.
A ró-ka át-ver-te a
-t.
10. Egészítsd ki a mondatokat a mese alapján! Válaszd ki a számokkal jelölt üres helyekre a megadott szavak közül a megfelelőt, és rajzold be a jelét!
A 2.
1. 2. 3. 4. 5.
11.
1.
lá-tott.
a ró-ká-ra.
Ne-ki is 3.
kel-lett vol-na.
A ró-ka 4.
a
Ta-lán a
is 5.
ró-kát Rá-ki-ál-tott hú-sok át-ver-ték ne-ki-lát-tak
-t. é-lel-met ke-res-ni. ró-ká-kat ki-ál-tott húst át-ver-te ne-ki-lá-tott
ró-ka Ki-ált hús át-ver lát
Folytasd!
29
Nap kergeti a telet. hancúroznak friss szelek. Nyelvecskéjével a fű tavaszt kóstol: – Jóízű!
h
H
Bimbót bont a barka már. A hóvirág? ő sem vár. hosszú volt a tél nagyon. Jót nyújtózik a napon. (Osvát Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág)
1.
Olvasd el a következő szóoszlopokat! Mondj mondatot minden szóval!
lát lát-ta lát-tá-tok lát-hat-tá-tok
vár vá-rat vá-rat-lan vá-rat-la-nul
kér ké-ri kér-te ké-ret-te
tart tar-tott tar-tot-ta tar-tot-ták
2. hangoztasd a következő képek nevét! Válaszd le a kezdőhangokat!
3. húzd alá a hívókép melletti versben a h, H betűket! hangoztasd a sorok végén összecsengő szópárokat!
4. Karikázd be a h, H betűket! Írd a négyzetekbe, melyikből hányat találsz!
30
K
l
V
h
h
k
L
F
h
f l f
h
N
t
k
h
f
h
T
l
k
V
h
z
h
p
J
F
A
I
z
h
l
V
h
h
k
h
h: h:
5.
pótold szóban a hiányzó hangokat a képek nevében!
1
2
3
4
5
kis-e-_ér
ve-ré_
cin-ke
_é-ka
híd
6. A fenti képekhez tartozó számokkal jelöld, hogy ki mondhatja magáról!
Raj-tam le-het át-kel-ni a vi-zek fö-lött. Sok ha-lat lát-tam han-cú-roz-ni a-lat-tam. A ví-zi és a föl-di é-le-tet is él-ve-zem. Ha a-ka-rom, fel-fújó-dom ha-tal-mas-ra.
Ap-ró tes-tem van. Hall-ha-tod kel-le-mes é-ne-kem. Ha hull a hó, fá-zom. Vá-ro-son a há-zak kö-zött rep-de-sek. Da-lom nem túl kel-le-mes. A far-kin-cám-ról min-den-ki fel-is-mer. Le-he-tek há-zi és me-ze-i. Fé-lek a ci-cá-tól, hé-já-tól, sas-tól.
7.
Olvasd el Varga Katalin következő meséjét!
A kis A kis
híd-ja
el-in-dult a ro-ko-na-i-hoz. Vá-rat-la-nul es-ni
kez-dett az e-ső. Mi-kor a kis ha-za-in-dult, i-jed-ten lát-ta: az á-rok te-le van víz-zel. – Ó, ó, mi-ként ju-tok a túl-só part-ra? – só-haj-to-zott a kis . 31
O-da-jött a kis cin-ke és a – Ne sírj kis
, o-da-fu-tott a kis
is.
! – mond-ták.
Le-tört fát ke-res-tek. A cin-ke és a két ol-da-lát, a
tar-tot-ták a fa
tar-tot-ta a kö-ze-pét, és ó-va-to-san az
á-rok fö-lé fek-tet-ték. – Itt a pom-pás híd! – ki-ál-tot-ták. A kis
ör-ven-dez-ve fu-tott át az új hí-don. A túl-só
part-ról in-tett ken-dő-jé-vel a cin-ké-nek és a
-nek.
Az-u-tán ha-za-ment.
8. húzd alá a helyes választ! ho-vá in-dult a kis
?
a cin-ké-hez
a ro-ko-na-i-hoz
a me-ző-re
a pa-tak
a me-der
a túl-só part-ra? a hí-don
a ha-jón
Mi lett te-le víz-zel ? az á-rok hol ment át a kis más ú-ton
9. Kösd össze az összetartozókat! es-ni kez-dett part-ra
10. Folytasd!
32
te-le lett
fö-lé
túl-só az e-ső
á-rok víz-zel
Ismétlés (a–h)
1.
hallgasd meg Gazdag Erzsi Cinege etetés című versét! hogyan segíthetsz a nálunk telelő madaraknak?
2. Melyik szót nem hallod a versben? húzd alá!
hócipő
kalap
ködmön
sapka
koplal
sóhajt
énekel
éhezik
télidő
jólét
zord idő
ázom-fázom
3. A szavak betűi összekeveredtek. Igazítsd helyre őket! Kösd őket a megfelelő képhez! Jelöld meg azokat a képeket, amelyekről szó van a versben!
arép keicn
ásl
vahakiz
damáreettő
ksapa
4. Rajzold le! hócipő
ködmön 33
5.
Színezd azt a betűt, amelyik a szóban előfordul!
z
s
d
t
j
6. Keresem a párom. Csak egy betű változott! jel táj zár volt
7.
folt sár lel máj
l
ken-dő ma-jom ru-ha fi-zet
c
z
pu-ha kez-dő vi-zet ma-lom
húzd alá a helyes választ!
Ná-lunk te-le-lő ma-da-rak: ka-kukk, sas, cin-ke, da-ru Mit ten-nél a ma-dár-e-te-tő-re? di-ót, kö-lest, ce-ru-zát, ku-ko-ri-ca-da-rát A
ked-ve-li a na-pot, te-let, ha-vat, ja-nu-árt, má-just
8. Olvasd el a mesét! A cin-ke és a É-hes cin-ke röp-pen a kez-dett lát-va a
34
vál-lá-ra. Vi-dá-man é-ne-kel-ni
fi-nom ré-pa-or-rát.
Kér-lel-ni kezd-te: – Kap-hat-nék ré-pát? É-hen ha-lok, ha nem e-he-tek vala-mit. – Ö-röm-mel a-dok. pár nap, és már nem ta-lál-koz-ha-tunk.
– Nem jó itt ne-ked? – Ked-ve-lem itt. De az én i-dőm le-járt. – Mi-ért? – Ol-va-dás-kor én is el-olva-dok. De majd a jö-vő télen új-ra el-jö-vök.
9. húzd alá a helyes válaszokat!
A me-sé-ben ol-vas-tál ró-luk:
var-jú
hol-ló
cin-ke
sas
u-hu
Mit a-kart en-ni a cin-ke? ha-vat, ku-ko-ri-cát, kö-lest, ré-pát, cuk-rot, di-ót Mi tör-té-nik majd a
-rel?
el-fut, el-tö-rik, el-ol-vad, el-e-sik, é-ne-kel-ni kezd
10. Színezz a betűknek megfelelő színnel! – a,
– k,
k
– n,
– s,
k
– z, p
a
f
k a
k
f k
a
z
z s f s
nn n
z
z
k
n
a
– p,
a nn n
f
z z z z z
–f
k a
f
k
a 35
Mit tudok?
1.
párosítd a kis- és nagybetűket! Színezd azonos színűre az összetartozókat!
h
n
R
V
r
d
h
N
z Ö
ö J
K
j
k
D
Z
2. Keresem a párom. Írd a szavak utáni keretbe a hozzá tartozó kép számát! 2
1
3
5 6
4 dob
jel-ző-lám-pa
sap-ka
ke-rék
zok-ni
ken-dő
3. úgy kösd össze a szótagokat, hogy értelmes szavakat kapj!
36
me-
ke
cit-
ték
di-
ző
hin-
rom
cin-
vat
já-
ta
4. Figyeld meg a képet! Igazak vagy hamisak a következő állítások? Jelöld a megfelelő betűvel: igaz – I, hamis – H!
A fán zöld le-ve-lek haj-ta-nak. A ma-dár-e-te-tő a föl-dön van. A fi-ú kö-lest ad a ma-da-rak-nak. A cin-ke é-telt ta-lált az e-te-tőn. A tá-vo-li fák kö-zött ő-zi-ke sé-tál és le-sel-ke-dik. A ha-vas ú-ton a-u-tó kö-ze-le-dik.
Értékelés:
Elégtelen
Elégséges
Jó
Nagyon jó
37
Szil-szál, szalmaszál, merre jár a pál? Tenger szélén, hegyek élén, havas sziklák meredélyén, hol bolyong a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhőszálló Tengerecki, Tengerecki pál.
sz Sz 1.
(Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pál)
Ejtsd ki a hívókép nevét, majd válaszd le a szó első hangját! Gyűjts sz hanggal kezdődő szavakat!
2. A hívókép melletti versben húzd alá a sz betűket! 3. Melyik hangot hallod a képek nevében? Kösd össze!
s
38
sz
z
4. Kösd össze a kis nyomtatott betűket nagy nyomtatott párjukkal! s
z
sz
C
R
K
5.
c F
r
k
f
sz
Sz
V
S
U
v
s
Z
T
u
z
S
Z
t Sz
Olvasd a sorokat és az oszlopokat!
isz szi
ész szé
esz sze
ász szá
asz sza
osz szo
ösz szö
usz szu
6. Olvasd el a szósort! Mit veszel észre?
szár – szór – szőr – szúr – szer
7.
Vágd szét az összeragadt szavakat!
20
szívasztalfejszehúsz
8. Gyakorold az olvasást! szőlő széna színes szónok
szajkó szánkó szótár szalad
tavasz halász vadász kanász
reszelő szitáló szomorú meszelő
Szilárd Szi-dó-ni-a szellemes koszorú
9. Alkoss mondatot! Jelöld számozással a szavak sorrendjét! szil-va-lek-várt
mert
maszatos,
Marci
evett. 39
10. Olvasd el a mesét! A Szél és a Nap
Vi-tat-ko-zott hajdan a Szél a Nappal. Azon per-le-ked-tek, ki az erős. Azt mondta a Nap a Szélnek: – Döntsön a tudás! Amott utas jön felénk, lássuk ki az erős, ki tudja a válláról leszedni a ruháit? hoz-zá-lá-tott a Szél: tépte, tépázta előre-hátra a ruhákat, de az utas erősen ösz-sze-húz-ta a ruháit. A Szél hasztalan e-ről-kö-dött, fá-rasz-tot-ta minden por-ci-ká-ját. Akkor jött a Nap: forrón és kedvesen nézett az utasra, aki lassanként le-ve-tet-te ruháit. – Nos, ki az erős? – kérdezte a Nap. (népmese)
11.
Válaszolj a kérdésekre!
Kik a népmese sze-rep-lő-i? Mi a „per-le-ked-tek” szó je-len-té-se? Min vi-tat-ko-zott a Szél és a Nap? Mit tett a Szél? hát a Nap? Ki volt az erős?
12. Folytasd!
40
g 1.
G
hegedül a kisegér, penget rajta. Csellón játszik a macska, vonó a farka. Ez a csuda zenekar cincog, nyávog, A lagziban a táncot csak erre járod. (Gryllus Vilmos)
hangoztasd a következő képek nevét! Karikázd kékkel, ha g hangot, pirossal, ha k hangot, zölddel, ha d hangot hallasz a szóban!
2. Karikázd be a hívókép melletti versben a g, g G betűket!
41
3. Olvasd oszloponként a következő szavakat!
ág gá ég
gép kép pép
gól lóg gőg
géz gőz gáz
jég víg ing
mag fog fok
Gabi Géza Gergő
4. Karikázd be mindkét sorban a kakukktojást! Ági, Géza, Gizella, Olga Regina, Guszti, Gergő, Ágoston
5.
Olvasd el a szóoszlopokat! Karikázd be azokat a szavakat, amelyekben nincs g betű!
rák rág vág gát
körök görög kerék pingvin
papagáj pillangó kenguru jaguár
haragos levegő virágok kéreget
6. pótold szóban a hiányzó hangokat a képek nevéből! 1
_ól
7.
2
pillan_ó
3
_őzölö_
4
mosó_ép
va_on
Az előző feladat melyik képéhez tartozik a mondat? Írd be a megfelelő számot!
A focisták ugráltak ör-ven-dez-ve. A tea forró, nem tudom meginni. A síneken szívesen szaladok. Röpködöm virágról virágra. 42
5
Ki-tisz-tí-tom a piszkos ruhákat.
8. Olvasd el a következő mesét! A hazug pász-tor-fi-ú A pász-tor-fi-ú az erdő mellett le-gel-tet-te a juhait. Ott dolgoztak a favágók is. A pajkos fiú ki-ta-lál-ta a tréfát. Elkezdett erősen or-dítoz-ni: – Jaj, a farkas! Jaj, segítség! Segítség! A favágók o-da-fu-tot-tak. A fiú jót nevetett: – Tré-fál-koz-tam, nem volt itt a farkas! Másnap aztán igazán eljött az ordas farkas. A fiú újra se-gít-ségért ki-ál-to-zott. A favágók hallották, de nem mentek, mert azt hitték, megint tréfál a fiú. A farkas sok juhot széttépett, a pásztorfiú is alig tudott el-szalad-ni. Ke-ser-ve-sen pa-nasz-ko-dott min-den-ki-nek. A válasz mindig ez volt: – A hazugnak akkor sem hisznek, amikor igazat mond.
9. Húzd alá a helyes választ! Hol le-gel-tet-te a fiú a juhokat? a mezőn az erdő mellett
a kapu előtt
Miért szaladtak oda a favágók? tré-fál-koz-ni né-ze-lőd-ni
mert se-gí-te-ni akartak
Miért nem mentek oda másnap a fiúhoz? mert azt hitték, újra tréfál nem hallották a kiáltást
mert meglátták a farkast
10. Folytasd!
43
b 1.
parti nádason ing a szélben, béka billeg hintaszékben. Ropp, a nádszál levele, vízbe pottyant, brekeke.
B
(népköltés)
hangoztasd a hívókép kezdőhangját! Gyűjts b hanggal kezdődő, illetve végződő szavakat!
2. Karikázd be a b, B betűket! B
p
b
b
B
p
D
d
b
B
p
b
p
d
B
b
b
p
3. húzd alá a hívókép melletti versben a b betűket! 4. Olvasd el a szóoszlopokat! húzd alá az élőlényeket jelölő szavakat! bal bál bőr bír
5.
bab báb láb seb
baba liba suba béka
ebbe abba ebből abból
párkereső. Kösd össze különböző színnel a hasonló hangzású szavakat!
bálna hiba
levele málna
liba brekeke
6. húzd alá a helyes válaszokat!
Miből építik a házat? fából, papírból, téglából, cementből Miből varrják a táskát? papírból, bőrből, vászonból, fából 44
birka bálna bunda bolha
Miből ké-szí-te-nek játékot? kőből, fémből, fából, krémből
babos székben
szélben habos
7.
Melyik állatra igazak a következő tulajdonságok? Kösd össze!
pici
igavonó
ir-tó-za-tos fel-fu-val-ko-dott
erős hatalmas
te-her-bí-ró
rút
8. Olvasd el a mesét!
A fel-fu-val-ko-dott béka
Meglátta a réten az ökröt a béka. – hatalmas állat! – gondolta a béka. A többi békának ezt mondta: – Még ma megnövök én is ek-ko-rá-ra! – s elkezdte szívni a levegőt magába. A többi béka ámulva nézte. – Ne erőlködj! – mondták. A béka azonban még több levegőt szívott magába. Majd mérgesen kérdezte: – Ki a ha-tal-ma-sabb hát? – Az ökör – felelték a többiek. A béka még elszántabb lett. Még több levegőt szívott magába. – No, ki a ha-tal-ma-sabb? – szuszogta nehezen. Ám a választ már nem hallhatta. hatalmas puk-ka-nás-sal szétrepedt. (La Fontaine nyomán)
9. húzd alá a mesében...
kékkel: Kik a mese sze-rep-lő-i? pirossal: hol történt? zölddel: Mi történt a békával?
10. Folytasd!
45
Kint a mezőn él egy ürge, mint a szélvész, olyan fürge. Nyakon csípni lehetetlen, mert futásban verhetetlen.
ü 1.
Ü
ű
(Kőrösi László: A fürge ürge)
Ű
Színezd kékkel az ü hangot jelölő hangkarikát!
2. Színezd zölddel az ű hangot jelölő hangkarikát!
3. húzd alá a hívókép melletti versben az ü, ű betűket! 4. Karikázd be az ü, ű, Ü, Ű betűket! n
v
ü
V
u
a
A
ű
ű
u
n
e
A
Ü
n
v
A
ű
z
y
ü
Ü
ú
ü
u
a
N
ü
u
V
n
ú
y
Ü
Ö
U
n
N
u
5.
46
Gyakorold a szavak olvasását!
terül kerül örül merül
derül hevül épül gördül
tanul bámul lapul drágul
menekül sikerül kirándul alakul
6. Keresd és húzd alá az űz szót a következő szavakban!
tűz, betűz, bűz, fűz, tűzi, bűzlik, fűzfa
7.
Melyik hangot hallod a kép nevében? Kösd össze! Egy képet két betűhöz is köthetsz.
ö
ő
ü
ű
8. Olvasd el az alábbi szavakat! Az azonos betűvel kezdődő szavakat húzd alá ugyanolyan színnel!
mindig, magot, élelmet, elfértek, é-le-tü-ket, megtelt, bá-na-tá-ban, ürgelak, mondta, mikor, meg-pil-lan-tot-ta, esőzés, el-in-dul-tak, üzenet
9. Olvasd el a mesét!
Ki segít a bajban?
Me-ző-föl-dön innen, Er-dő-dom-bon túl élt Ürge Géza és Ürge Sára. Jó testvérek voltak. A gazdag mezőn mindig találtak bőven magot és rág-ni-va-lót. Föld alatti já-ra-ta-ik-ban rak-tá-roz-tak élelmet télire is. Békésen élték vidéki é-le-tü-ket, amikor esni kezdett a sűrű eső és nap nap után esett, esett. Mindent elöntött a víz. Az ürgelak is megtelt, és kiöntött.
47
A két kis ürge bá-na-tában kóborolt ázott bundával. Nem tudtak hová lenni. Éheztek és fáztak napokig. – hová me-ne-küljünk, ha jön a Karmos Sas? – kérdezte Ürge Sára. – Menjünk az erdő felé – mondta Ürge Géza. – Az erdőben lakik Róka Koma. ha ta-lál-ko-zunk vele, rögtön felfal – felelte Ürge Sára. Mire ezt kimondta, kidugta fejét a földből Vakond Vilmos, és megpil-lan-tot-ta a megázott ál-lat-ká-kat. – Ne féljetek! Vendégül látlak én ben-ne-te-ket. Elfértek az én földa-lat-ti ü-re-gem-ben ti is, amíg eláll az esőzés. Rág-ni-va-ló is kerül itt nálam. A két testvér igazi jó barátra talált. Víg lakomát rendeztek, és örültek a jó meleg me-ne-dék-nek. pár nap múlva kisütött a nap. Kibújtak a föld alól, meg-ö-lel-ték Vakond Vilmost, és el-in-dul-tak új otthont ásni maguknak.
10. Karikázd be az igaz állítások betűjelét a mese alapján! A B C D E
11.
48
Ürge Géza és Ürge Sára testvérek voltak. A fák odvába rak-tá-roz-tak élelmet télire. Amikor mident elöntött a víz, az ürgelak megtelt, és kiöntött. Az ürgéket vendégül látta a róka. Vakond Vilmos igazi jó barátként vi-sel-ke-dett.
Folytasd!
ty
Ty
Juli néni, Kati néni, Letye-petye-lepetye, Üldögélnek a sarokba’, jár a nyelvük, mint a rokka, Letye-petye-lepetye! (Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok)
1. húzd alá a fenti versben a ty betűket! 2. Jelöld hangkarikákkal, hány hangot hallasz a képek nevében! Színezd a ty hangot jelölő hangkarikát!
3. Karikázd be a sorban a ty, Ty betűket! T
Ly
ty
ny
Ty
ly
4. Gyakorold a szavak olvasását! ponty pinty fütty korty
5.
pityu batyu bástya kártya
ty
gy
I
latyak motyog pitypang pettyes
ty
t
ty
Ty
fogantyú pergettyű karattyol füttyent
Mi van a rajzokon? Kösd össze az összeillőket!
totyogó pintyek
pletykáló szarka
ka-pir-gá-ló tyúk
ku-ruty-tyo-ló béka
49
6. Olvasd el a mesét!
Mese a tyúkról, aki nem tudott olvasni
Reggel a tyúk elment a piacra. ha-za-fe-lé hirdetést látott. Nem ismerte a betűket. Megkérte a kandúrt, olvassa el neki. A kandúr nem azt olvasta fel, amit írt, hanem azt mondta: – Ez áll itt: „Az erdőben iskola indul, ahol meg-ta-nít-ják a tyúkokat e-züst-to-jást tojni!” – hallod-e, apjukom – mondta otthon a tyúk a kakasnak –, meg-tanu-lok e-züst-to-jást tojni! Kosárba rakta a legfrissebb to-já-so-kat, és elindult a kakassal az erdőbe. Az erdő szélén ta-lál-koz-tak a borzzal. A kakas meg-szó-lí-tot-ta: – Kérem szépen, merre kell menni az erdei iskola felé? A borz jól tudta, nem is létezik iskola az erdőben. De fel-a-ján-lot-ta, el-ve-ze-ti a tyúkot az iskolához. El akarta szedni tőle a to-já-so-kat. A kakas leült pihenni. Meg-hal-lot-ta két szarka be-szél-ge-té-sét: – Valaki bolonddá tette a tyúkot – mondta a szarka. A kakas i-ra-mo-dott a tyúk után: – Is-ko-lá-nak híre-hamva, siessünk haza rohanva! Mikor a tyúk meg-hal-lot-ta ezt, rohant ha-za-fe-lé, de a sza-la-dásban a tojások ösz-sze-tör-tek. – Lóvá tett az a sem-mire-kel-lő kandúr! – so-pánko-dott. – Meg kell tanulnom olvasni! A tyúk meg a kakas megtanult szépen olvasni, és ebben ö-römü-ket lelték. (Bálint Ágnes nyomán)
7.
50
Folytasd!
Jégcsap csendül, jégcsap cseng – csellengő égen leng. Jégcsap csücskén csüngő nesz csilló neszből csengés lesz. Jégcsap csücskén fény csendül égen csüngő szél lendül... Jégcsap csörren, csilló csend csokros csillagcsengő cseng.
cs Cs
(Kovács András Ferenc: Csillagcsengő)
1.
hangoztasd a következő képek nevét! Karikázd kékkel, ha cs, pirossal, ha t hangot, zölddel, ha s hangot hallasz a szóban!
2. Olvasd a szót, majd mondd az alatta levő kép nevét! Mit vettél észre? talán
Kata
táp
kas
síkos
3. Karikázd be a hívókép melletti versben a cs, Cs betűket! 4. Karikázd be a cs, Cs betűket! Gs
Oc
Cs
sc
sz
c
sc
cs
s
zs
Cs
C
G
cs
sc
sc
os
Oy
sc
sc
Cs
cs
Gs
Cy
O
O
Ly
Gy
hy
fy
cs
sc
zs
kz
Vc
hc
hs
Gs
h
51
5.
Olvasd el soronként a szavakat! Karikázd be a városnevet!
csíz, csíp, csap, csáp, csöpp, csók, kulcs csiga, lépcső, kicsi, család, csengő, csapat, csapda csütörtök, tánccsoport, cso-ko-lá-dé, csizma, kancsó Csaba, Csenge, Csík-sze-re-da, Szabolcs, Kincső
6. pótold a hiányzó betűket! 1
__i-be
7.
2
lép-__ő
3
4
5
fe__-ke
ma__-ka
__il-lag
A 6-os feladat melyik képéhez tartoznak a mondatok? Írd be a megfelelő számot!
Ennek se-gít-sé-gé-vel mehetünk fel az e-me-let-re. ősszel el-u-ta-zom Af-ri-ká-ba. Tyúk nevelget engem. Szívesen kergetem az e-ge-re-ket. Éjszaka csillogok az égbolton.
8. Olvasd el a következő mesét! Kutya–macska barátság
52
Réges-régen a kutyák lakomát csaptak. Bodri megfőzte a sok csontot, aztán behívta Cirmost meg-kós-tol-ni a fi-nom-sá-go-kat. A macska meg-kós-tol-ta, de nem ízlett neki tejföl nélkül. Kereste a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. hamar menjen valaki a boltba! De ki menjen? Megkérte hát a macskát. Szaladt a macska a boltba, megvette a tejfölet. Vitte szépen ha-zafe-lé, de éhes volt, gondolta, meg-kós-tol-ja.
Addig-addig kós-tol-gat-ta, míg a bögre kiürült. Kitalált min-den-fé-le ha-zug-sá-got, de a kutya ész-re-vet-te a macska tejfeles bajuszát. Elkezdte kergetni a macskát, de az felszaladt a közeli fára, és onnan miákolt a kutyára. Azóta nem nézhet a kutya a macskára.
9. húzd alá a helyes választ!
Kik csaptak lakomát? a macskák a kutyák a kutyák és a macskák Mit főzött Bodri? lecsót csülkös babot csontot Miért ette meg a macska tejfölet? mert nem ismerte mert meg-kí-ván-ta Miről derült ki a macska ha-zug-sá-ga? a ba-ju-szá-ról a né-zé-sé-ről
mert éhes volt a sza-la-dá-sá-ról
10. Olvasd el a szópárokat! Alkoss mondatot mindegyik szóval! csipesz – csupasz csorog – csörög csipogó – csepegő
11.
csüngő – csengő csipet – csapat kancsó – Kincső kicsi – kacsa – kocsi
Folytasd!
53
hátán tarka csíkocska, hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában, hanem kövek zugában, ki-kipislog nézeget, lesi a szép kék eget, mert ha süt a napocska, napozik a gyíkocska.
gy Gy
(népi mondóka)
1.
Színezd a gy hang helyét!
4 2. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó gy, Gy vagy ty, Ty betűkkel! (Kösd össze a betűk helyét a betűkkel, a nekik megfelelő színű ceruzával!)
_ön_-vi-rág
á_ú gy
54
ron_
_ön_i
ku_a Gy _űrű
_urka ty han_a
_úk
kesz_ű
Ty _ík
pi_u
3. Karikázd be a mondókában a gy, Gy betűket! hangoztasd az összecsengő szavakat a sorok végén! Mondj te is hasonló hangzású szavakat!
4. Karikázd be a gy, Gy betűket! gy
ty
ny
y
Gy
ny
gy
ly
gv
GY
ty
Gy
Y
ny
g
gy
pv
py
yg
Gg
Oy
p
gy
yG
gg
G
ly
Gy
yg
sy
gv
gg
oy
gy
ty
Yg
yg
py
yy
5.
Gyakorold a szavak olvasását, majd kösd össze az összeillőket!
szemtelen
hangya
szorgos
fagy
gazdag
légy
dermesztő
rovar
elszáradt
herceg
hasznos
levél
6. húzd alá a kiemelt szó rokon értelmű szavait! együgyű
7.
ostoba, borús, buta, tudatlan, bús, ke-le-kó-tya, lusta, ügyetlen, tök-kel-ü-tött
Olvasd el a mesét!
A légy és a hangya
A légy és a hangya azon vi-tat-koz-tak, hogy ki kettejük közül a fontosabb. A légy, aki elég szemtelen volt, hevesen és durván kezdett csú-fo-lód-ni: – Egy kicsi és je-len-ték-te-len állat, mint te, hogy mer magához hason-lí-ta-ni engem, a levegő urát? Én ha-tal-ma-sabb urak pa-lo-tá-iba vagyok be-já-ra-tos, her-ce-gek-kel eszem egy tálból! ha akarom, egy császár fején sé-tál-ha-tok!
55
A hangya higgadtan válaszolt: – Rendben van, el-is-me-rem, hogy bárkinek a fejére rá tudsz szállni, de arra nem vagy képes, hogy kü-lönb-sé-get tegyél egy trágyadomb vagy egy palota között. őszintén szólva nem vagy éppen szívesen látott vendég sehol sem, mert kárt okozol. Mi hangyák ugyan picik vagyunk, de e-lő-re-lá-tó-ak, és nem pusztít el bennünket a fagy sem. Szor-gal-ma-san gyűjtjük az élelmet télire. Ti legyek, re-pül-je-tek bár a magasban, amikor eljön az első hideg, lehulltok a földre, akár az elszáradt levél, hiába tudtok repülni!
8. Csoportosítsd a két szereplő tulajdonságait a számok segítségével! 1. szemtelen 2. higgadt 3. szorgos
számok:
4. pici 5. durva 6. e-lő-re-lá-tó
7. heves 8. dicsekvő 9. káros
számok:
9. Adj más címet a mesének! 10. Olvasd el a kérdéseket! Válaszolj rájuk szóban a mese alapján! Kik a mese sze-rep-lő-i? hová be-já-ra-tos a légy? Kikkel eszik egy tálból? Kiknek a fején sé-tál-hat? Miért e-lő-re-lá-tó-ak a hangyák? Te mi szeretnél lenni: légy vagy hangya? Miért?
11.
56
Folytasd!
Ismétlés (a–gy)
1.
Színezd ugyanolyan színnel a betűpárokat!
Sz gy
G
Cs
B sz
ty
g
Ty
b
Gy
cs
2. Olvasd el a szóoszlopokat! húzd alá az élőlények nevét! Gyűjts te is hasonló hangzású szavakat!
i–a igya csiga bicska Kriszta szikkad
á–á császár gyáván Ádám Kálmán szállás
u–a kutya csuka Gyula puha bunda
a–ó szabó kagyló csaló hajó palkó
e–e eszem veszem teszem legyen reccsen
3. párosítsd a virágokat a nevükkel! szegfű nárcisz pipacs csil-lag-vi-rág írisz gyer-mek-lánc-fű (pitypang)
4. Olvasd el a mesét!
A kisfiú és a virág
A kisfiú egyszer meglátott egy csodaszép virágot az út szélén. Le akarta szakítani, de a virág hirtelen így szólt: – Fáj az nekem, te kis ember! 57
A fiúcska megijedt kissé, mert soha nem látott még beszélő virágot. Meg-kér-dez-te: – Fáj, ha le-sza-kí-ta-lak? – persze, hogy fáj – felelte a virág. – ugyanúgy fáj, mint neked, ha elvágod az ujjadat. A kisfiú el-gon-dol-ko-dott. – De akkor hogyan mutassam meg a szü-le-im-nek, hogy mit találtam? – Miért akarsz engem mutogatni? – kérdezte a virág. – Legyen a szépségem a mi titkunk. – Jól van, virág – mondta a kisfiú. – Nem téplek le. Többet ér nekem az életed, minthogy ha-za-vi-gye-lek mutogatni. Majd kijövök minden reggel, és nézlek egy kicsit, aztán otthon majd le-raj-zol-lak. (Ismeretlen szerző nyomán)
5.
húzd alá a mesében:
• pirossal, kik a mese sze-rep-lő-i; • zölddel, hol történt; • kékkel, miért nem sza-kí-tot-ta le a fiú a virágot!
6. Kösd a megfelelő rajzhoz a szavakat, kifejezéseket! meglátott fáj neki beszélő
7.
58
csodaszép megijedt mutat
lerajzol
hogyan mondhatjuk másképp a mesében előforduló szavakat, szókapcsolatokat? Kösd össze! használj különböző színeket!
csodaszép meglát az út szélén hirtelen leszakít el-gon-dol-ko-dik
vá-rat-la-nul letép el-bű-vö-lő töpreng megpillant az út mentén
Mit tudok?
1.
párosítd a kis- és nagybetűket! Színezd azonos színűre az összetartozókat!
sz Gy
ű Ü
b
g
Sz
B
cs ű
ty G
gy Cs
U
ü Ty
2. úgy kösd össze a szótagokat, hogy értelmes szavakat kapj! csi-
ba
fecs-
gya
gom-
ge
tü-
ke
ür-
ga
han-
csök
3. párosítsd a szavakat! totyogó
ág
illatozó
méh
csicsergő
kacsa
zümmögő
eső
rügyező
fecske
szitáló
virág
59
4. Társítsd a képet a mondattal! Írd a négyzetekbe a megfelelő kép számát! Szürke a bundája. Szereti a tyúkot.
1.
Kövek között bujkál.
2.
Tapsifüles a neve.
3.
hátán van a háza. 4.
5.
5.
Egészítsd ki a mondatokat a megadott szavakkal!
fák nektárt
fészküket tavasszal
pillangók határ újraéled a természet.
Kizöldül a
.
A fecskék visszatérnek, és felkeresik régi
.
A
virágba borulnak.
A
virágról virágra szállnak.
A méhek
60
gyűjtenek.
Értékelés:
Elégtelen
Elégséges
Jó
Nagyon jó
Nyolc nyírfa lombja leng nyári alkonyatban, Nyolc kisnyúl tanyát vert nyírfa árnyékában.
ny Ny 1.
(péterfy Emília)
hangoztasd a következő képek nevét! Karikázd kékkel, ha ny, pirossal, ha n hangot hallasz a szóban!
zuhany
zuhan
szekrény
Ernő
vonat
ernyő
asszony
kenyér
szoknya
2. Karikázd be a hívókép melletti versben a ny, Ny betűket! 3. Olvasd el a szóoszlopokat! Színezd ki az értelmes szót tartalmazó mezőket! an
Nú
Ín
Ní
Nű
En
Ön
any
Nyú
Íny
Nyí
Nyű
Eny
Öny
anya
nyúl
ínye
nyíl
nyűg
enyém
szörny 61
4. Olvasd el a neveket! húzd alá pirossal a lányneveket, kékkel a fiúneveket! Sanyi, Koppány, Menyhárt, Nyest, zétény, Manyika
5.
Olvasd el a szavakat! Karikázd be az ehető dolgokat! kunyhó, szivárvány, nyalóka, vad-gesz-te-nye, sárkány, dinnye, szekrény, könnycsepp, fenyő, anyó, cseresznye, könyv, ernyő, nyakkendő, harisnya, sütemény, konyhakés, szoknya, nyílvessző, torony, kenyér
6. Tagold álló vonallal szavakra a mondatot! Görögdinnyétnyáronszoktunkvásárolni.
7.
pótold szóban a hiányzó hangokat a képek nevéből!
1. er_ő
2. toro_
3. _ak-ken-dő
4. kö_
5. fe_ő
8. Az előző feladat melyik képéhez tartozik a mondat? Írd be a megfelelő számot! ha esik az eső, jó ha van nálunk. Magas építmény, templomok é-kes-sé-ge. Férfiak viselik a nyakukon. ha sírunk, kiesik a szemünkből. Télen sem hullatja el tű-le-ve-le-it.
9. Csak egy betű tévedés van mindegyik mondatban! Keresd meg! A virágon sok ember él. Ennek a tévének két púpja van. A domb leszakadt a ka-bá-tom-ról. A nagy sálban elakadt az autó. 62
A kalász nagy pisztrángot fogott.
10. Olvasd el a következő mesét! A nyuszi és a süni Az erdei tisztás bal oldalán lakott a nyuszi, jobb oldalán a süni. Ösz-sze-talál-koz-tak: – Menjünk szamócát szedni! – a-ján-lot-ta a süni. – Jó, nem bánom, menjünk! – állt rá a nyúl, és már hozta is a kosarat. A nyuszi fel-ku-tat-ta az érett szemeket, a sünike tüskéire szúrva szedte. ha-ma-ro-san megtelt a kosár. – Mehetünk haza! – mondták. A nyuszi balról fogta a kosár fülét, a süni pedig jobbról. A nyuszi balra indult, a süni jobbra. Addig hu-za-kod-tak, cibálták a kosarat, amíg az ket-té-szakadt. A szamócák mind szét-gu-rul-tak, és elbújtak a fűszálak közé. Elölről kellett kez-deni a sza-mó-ca-sze-dést.
11.
Tedd időrendi sorrendbe az alábbi szavakat a mese alapján!
elmentek, leszakította, szétgurultak, megtelt, összetalálkoztak, felkutatta
1.
4.
2.
5.
3.
6.
12. Folytasd!
63
hátamon a zsákom, Zsákomban a mákom, Mákomban a rákom, Kirágta a zsákom, Kihullott a mákom, elszaladt a rákom.
zs Zs
(népköltés)
1. húzd alá a fenti mondókában a Zs, zs betűket! 2. Rajzold be a hangkarikákat a szavak alá, és színezd a zs hangot jelölőt!
3. Keresd a kis nyomtatott betűknek a nagy nyomtatott párját! sz
Z
4. Olvass 5.
64
cs
Sz
zs
Cs
z
gy
ny
zs
Ny
Zs
Cs
S
cs
sz
Sz
s
Gy
Zs
oszloponként, majd soronként!
zsu
zsü
zso
zsö
zsa
zsá
zse
zsé
zsi
uzs
üzs
ozs
özs
azs
ázs
ezs
ézs
izs
Olvasd el a szavakat! zsák
rúzs
zsalu
uzsonna
zsír
rizs
morzsa
mazsola
zsúp
rozs
horzsol
muzsika
zsúr
gúzs
dézsmál
varázsló
zseb
pajzs
zsörtöl
zsebkendő
6. Olvasd el a verset! A zsiráf a fény-ké-pész-nél Fénykép kellett a zsiráfnak, fény-ké-pész-hez ment vasárnap. – Le tud engem fény-ké-pez-ni? – Kérem! – Szépen tud ön fény-ké-pez-ni? – Szépen. – És a képet most csinálja? – Nyomban! – Van-e hozzá ma-si-ná-ja? – Ott van! – Nem fog a kép el-moz-dul-ni? – Kár izgulni! – És elférek majd a képen? – Csak a fele fér rá, kérem. – S mi lesz a másik felemmel? – hát, azt majd külön veszem fel. – De remélem, nem lesz drága. – Két kép ára. – hátha elférek egy képen! – Sem-mi-kép-pen! – Nos, ha másképpen nem megy: rajta! Csett: a lába. Csett: a torka. – Kész! Fél meg fél az egy egész. uram, roppant vonzó rajta! (Jerzy Kern)
7.
Válaszolj a kérdésekre!
hová ment a zsiráf? Mikor ment oda? Milyen lett a zsiráf a képen? 65
8. hangoztasd a következő képek nevét! Melyik hangot hallod benne? Kösd össze!
sz
zs
s
z
9. Kösd össze az összeillőket! Józsi bácsi
habzsol.
A disznó
dörzsöli a kezét.
Zsuzsának
perzsel.
A forró parázs
a sok darázs.
hemzseg
elzsibbadt a lába.
10. Folytasd!
66
Oda fut a folyó, S mint egy nagy kék golyó, Gólyával, békával, odagurul a tó.
ly Ly 1.
(zelk zoltán: Ikrek)
Rajzolj annyi hangkarikát, ahány hangot hallasz a kép nevében! Színezd a ly hangot jelölő karikát! Jelöld vonallal a szótaghatárokat!
2. Kösd össze a betűpárokat! ny
cs
gy
ly
sz
zs
ly
ty
ny
ly
sz
ty
Gy
Ny
Cs
LY
Ty
Ny
Zs
Ly
Sz
Sz
Ty
Ly
3. Olvasd a sorokat, majd az oszlopokat! ily lyi
íly lyí
uly lyu
úly lyú
oly lyo
óly lyó
öly lyö
őly lyő
aly lya
ály lyá
4. Olvasd el a hívókép melletti mondókát! húzd alá benne a ly betűket! 5. Gyakorold a szavak olvasását! Jegyezd meg, hogy ly betűvel írjuk őket! lyuk mély boly hely gally
osztály szabály harkály tavaly fogoly
boglya gólya selyem folyó kályha
gereblye mosolyog gomolya lyukasztó furulya
6. Keresd meg a fenti szavak közül a Mit csinál? kérdésre felelőt, és húzd alá!
67
7.
Egészítsd ki ly betűvel a neveket!
Ibo__a
Mihá__
Káro__
Orso__a
Gerge__
zse__ke
8. Olvasd el a mesét! A kérdéseknél állj meg, és válaszolj! A lyukas zokni Volt egyszer egy lyukas zokni. új korában nem akárki lehetett, mert finom anyagból készült. Szép minták é-kes-ked-tek rajta. Most már meg-ö-re-ge-dett. Volt rajta egy lyuk. – Én szebb vagyok nálad – mondta a lyuk a zokninak. • Kik a mese sze-rep-lő-i? – Mi? – cso-dál-ko-zott a zokni. – Mitől lennél szebb? – Mert átlátni rajtam – mondta a lyuk. – ugyan – oktatta a zokni –, rajtam éppen az a szép, hogy nem vagyok átlátszó, s nézd meg a gyö-nyö-rű-sé-ges min-tá-i-mat! – És piszkos is vagy. Én sohasem pisz-ko-ló-dom be – han-gos-ko-dott a lyuk. • Milyen volt a zokni? Fogta magát és nőtt egyet. Most már alig maradt valami a zokniból. Nagyobb volt a lyuk, mint a maradék zokni. • Mi lett a zoknival, ahogy nőtt a lyuk? – Teljesen tönk-re-te-szel – si-rán-ko-zott a zokni. A lyuk pedig még tovább nőtt. Ak-ko-rá-ra, hogy a zokniból nem maradt semmi. Ám ahogy eltűnt a zokni, úgy eltűnt a lyuk is. Mert ha zokni nincs, lyuk sincs. Most aztán si-rán-koz-hat a nem létező lyuk a nem létező zokni után. • Mi történt a zoknival? Hát a lyukkal? • Ki a mese írója?
9. Folytasd a sorokat!
68
(Lázár Ervin)
x 1.
X
y
Y
Weöres Sándor
w
W
Olvasd el a szóoszlopokat! húzd alá az x, y, w betűket! Alkoss szöveget minél több szót felhasználva az alábbiak közül! foxi expó
xerox textil
hervay Gizella írónő
oxigén Mexikó
Kölcsey Ferenc költő
Munkácsy Mihály festőművész
maximum xilofon
Weöres Sándor költő
Ybl Miklós építész
Vécsey Károly aradi vértanú
2. húzd alá a megfelelő szómagyarázatot! foxi
szerszám kutyafajta hangszer
expó
előadás verseny kiállítás
xerox
fény-má-so-ló írószer ország
textil
szövet étel gyógyszer
69
3. Olvasd el a mesét!
Le-xi-ko-nos mese
Maximnak volt egy le-xi-kon-ja. Ebben a könyvben sok-sok szó volt be-tűrend-ben, ma-gya-rá-zat-tal és képekkel. Maxim gyakran né-ze-get-te le-xi-konját. ha valamit nem tudott, itt nézett utána. Történt egyszer, hogy a le-xi-kon-ban néhány x betűs szó meg-sér-tő-dött, mert i-de-ge-nek-nek nevezték őket. Gondolták, hogy meg-tré-fál-ják a lexikon hasz-ná-ló-ját. Ösz-sze-ke-ve-red-tek más szavakkal. Segíts Maximnak hely-re-ten-ni őket! (használd a számokat!)
1. szaxofon
4. xilofon
2. úthenger
5. eszkimó
3. ex-ka-vá-tor
6. mexikói
Fa-le-me-zek-ből álló ü-tő-hang-szer. Kalapács alakú ütővel játszanak rajta. Fúvós hangszer. Nevét a belga Sax hang-szer-ké-szí-tő nevéről kapta. Amerikai ország lakosa. Jel-leg-ze-tes nép-vi-se-le-tü-ket a képen láthatod. Föld-mun-ka-gép. A talajt mar-ko-ló-ka-nál-lal kiemelő gép.
4. Folytasd a sorokat!
70
Kásavirág, bodzavirág, árvacsalán haja serken: lombos idők, locska rigók füttye felelget a berken.
dz Dz 1.
(Kovács András Ferenc: Kásavirág, bodzavirág)
dzs Dzs
Keresd a dz, dzs betűket! D
b
dz
Dzs
B
Dz
p
dz
dzs
d
Dz
d
zs
dzs
b
Dzs
2. Olvasd el a szavakat! A kiemelt szavakkal alkoss összefüggő történetet! dzsem, bodza, dzseki, madzag, dzsip, edző, dzsudó, dzsungel
3. Melyik képhez tartoznak az alábbi szómagyarázatok? Írd be a megfelelő számot a négyzetbe!
4. dzsungel
2. dzsúsz
3. dzsip
Terepjáró gépkocsi 1. lándzsa
Dé-li-gyü-mölcs, főleg narancs leve Trópusi őserdő hosszú nyelű, fémhegyű szú-ró-fegy-ver
4. Folytasd a sorokat!
71
Már ismerem a betűket!
1. Húzd alá a helyesen írt szavakat! vakácíó vakáicó vakácio
vakáció vakácó vakácicó
róhangáljak rohagáljak rohagájak
rohangájlak rohangáljak rohanáljak
2. Húzd alá ugyanolyan színnel az azonos betűvel kezdődő szavakat, majd
olvasd fel csoportosítva!
várom, csengő, fürge, másszak, vakáció, füzek, csavargókat, madarásszak, focizhassak, csatangoljak
3. Figyeld meg, hány betűből áll a teljes magyar ábécé! Miért jelöltük kétféle
színnel a betűket?
1.
A
12.
2.
Á
3.
B
4.
C
13.
14.
15.
24.
25.
26.
27.
28.
38.
39.
O
Ó
Ö
Ő
Ty
U
Ú
Ü
Ű
36.
37.
D
17.
Ny
35.
6.
16.
Gy
34.
I
Cs
G 23.
H
5.
Í
J
7.
8.
18.
19.
29.
30.
40.
41.
Dz Dzs K
P
Q
V
W
L
R X
9.
10.
11.
20.
21.
22.
32.
33.
43.
44.
E
É
Ly
M
S
Sz
Y
Z
31. 42.
F
N T
Zs
Figyeld meg, melyik csoportba tartozókat könnyebb kiejteni! Vizsgáld meg, melyik hang kiejtésekor nem ütközik akadályba a levegő, és melyik kiejtésekor igen! Magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű. Mássalhangzók: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.
4. Olvasd el a verset!
72
Várom már a vakációt Várom már a vakációt, Víg csapatban focizhassak, Hogy úsztassak papírhajót, S lepkék után rohangáljak, Eregessek sárkányokat, A tisztáson vagy a réten Szél útjain csavargókat. Lebarnulva, jókedvűen. Másszak fára, dombra, hegyre, Késő estig csatangoljak, Utazhassak a tengerre: Bogarásszak, madarásszak Fogjak rákot s fürge halat, Nem gondolva évkezdésre, Hűs árnyékú füzek alatt. Csengő szavú szeptemberre. Mészely József
5.
Miért várom a vakációt? Olvasd el a szókapcsolatokat! Csak azt húzd alá, ami a versben is szerepel!
rákot fogjak, estig csatangoljak, fagyit egyek, fára másszak, mezítláb járjak, tengerre utazhassak, gyíkot fogjak, mesét olvassak, csapatban focizhassak, sárkányokat eregessek, papírhajót úsztassak
6. Miért várod te a vakációt? Beszélgessetek vakációs terveitekről! 7. Válaszd el soronként a vers szavait! Mindegyik sor után írd oda a szótagok számát! Mit veszel észre?
A verssor végén a hasonló hangzású szavak utolsó szótagjában a magánhangzók azonosak. Ezeket rímelő szavaknak nevezzük.
8. Keresd meg a versben a következő szavak rímelő (összecsengő) párját! Találj ki más rímelő szót is hozzájuk!
sárkányokat – halat
–
évkezdésre –
9. Írd le a neveket betűrendben!
Boldizsár, Réka, Mihály, Fruzsina, Aladár, Előd, Borbála, Márton, Lenke, zselyke, Jusztina, Salamon, Orbán, Mátyás, zoltán
10. Alkoss mondatokat a neked legjobban tetsző három névvel!
73
Mit tudok? Év végi felmérés
1.
Kösd össze a képeket a szószerkezetekkel!
1. fekete napszemüveg
3. repülő papírsárkány
5. lyukas napernyő
2. tarka úszógumi
4. kanyargós patak
6. pöttyös labda
2. Ki mondhatta? Írd a mondat számát a megfelelő kép alá!
1. – Várom az őszt, hogy mogyorót gyűjthessek! 2. – Én vagyok a világon a legnagyobb és legnehezebb állat. 3. – ha hozzám érsz, megszúrlak! 4. – Nekem van a legélesebb hangom a tyúkudvarban. 5. – Akarod, hogy megajándékozzalak minden nap egy tojással? 6. – A vacsorám egy egérpecsenye lesz.
74
3. Olvasd el a mesét!
Miért kurta a medve farka?
Régen, amikor a medvének még hosszú volt a farka, találkozott a rókával. A róka egy csomó lopott halat cipelt. A medvének azt hazudta, hogy halászta. – hogy csináltad? – kérdezte a medve. – Vágtam egy lyukat a tó jegén, és beledugtam a farkamat. A halak el akarták kapni, de hozzáragadtak. A medve is ki akarta próbálni. Belelógatta a farkát a hideg vízbe. Telt-múlt az idő, és a víz befagyott. húzta, húzta, hogy kivegye, de egyszer csak recss! – elszakadt! Azóta kurta a medve farka. a) Kik a mese szereplői? húzd alá a helyes választ! • a róka
• a farkas
• a nyúl
• a medve
b) Milyen volt régen a medve farka? húzd alá a helyes választ! • hosszú
• lompos
• kurta
• suta
c) Írj I betűt az igaz, H betűt a hamis mondatok utáni keretbe! A róka a zsákmány felét a medvének adta. A róka azt hazudta, hogy a farkával halászott. Megmutatta a medvének, hogy honnan lopta a halat.
Értékelés:
Elégtelen
Elégséges
Jó
Nagyon jó
75
Szöveggyűjtemény É
Új mese a négy vándorról Zelk Zoltán
Minden évben egyszer, túl a világvégen, találkozik a négy testvér a világvégi réten. Emlékeztek rá még, ki ez a négy testvér: a négy évszak, a Tavasz és Nyár, aztán az Ősz és Tél. Fáradtan leülnek, hosszan beszélgetnek, mit vetettek, mit arattak, mi jót-rosszat tettek. Odagyűl köréjük Nap, Hold, csillag, szellő, s őket hallgatja a megpihenő felhő. Hallgassátok ti is, vajon mit beszéltek, szellő, felhő mondta nékem, s továbbmondom néktek. Először a Tavasz szólalt meg, kíváncsian hallgatták őt idősebb testvérei: – Hegy tetején hóba tűztem hóvirágot, fel is vidítottam vele a világot. Aztán ibolyával hímeztem a rétet, lila fejét fordította mindahány az égnek. Ibolya elhervadt, gólyahírt ültettem, Afrikába a fecskéknek szellővel üzentem: fecskék népét várja eresz alatt fészek, s a gólyákat békás tavak, háztetőn kémények. Mire megérkeztek vidáman, gyors szárnnyal, tele volt már erdő, mező, minden kert virággal. Pirosra festettem zöldellő cseresznyét, de még a meggynek is jutott egy kis piros festék... Tavasz után a Nyár kezdett el beszélni, kíváncsian, szeretettel hallgatták testvérei. – A pünkösdi rózsa hervadt már a kertben, mikor napsütéssel én is megérkeztem. Nem tudom, milyen nap volt, talán csütörtök... mindenki azt kiabálta: „Hoztál-e gyümölcsöt?” Majd az Ősz – feleltem –, ő hoz majd gyümölcsöt, de azért meglátjátok, hogy nékem is örültök. Hoztam nyári záport, hízzanak a kertek, borsót, babot, karalábét egyen öreg, gyermek. És hogy ne maradjon senki, senki éhen, vígan szaladjon a kés kövér kenyérben, aratásra értek a búzakalászok, sütöttek a búzalisztből kenyeret, kalácsot. A tücsök a réten, madarak a fákon mind azt énekelték: „Szép az élet nyáron...” A Nyár után az Ősz kezdett el beszélni, őneki is volt ám bőven mit mesélni. Hallgatták mindnyájan, talán fel is írták: mi minden jót hozott az Ősz, körtét, almát, szilvát. Barackot és szőlőt... És hogy baj ne érje: a fecskéket, hogy elmentek, tengerig kísérte... Az Ősz után a Tél kezdett el beszélni, hallgatták is kíváncsian őt ifjabb testvérei. Mindegyik szavára ámulva figyeltek: hóval őrizte a vetést, a didergő kertet. Hogy a fa ne álljon csúnya, üres ággal, földíszítette szép, ezüst zúzmarával... Elmondták egymásnak, hogy mi mindent tettek, aztán elbúcsúztak, s újból vándorútra keltek.
N
Nagytakarítás a Napnál szlovák népmese
76
Egyszer egy hatalmas nagy felhő úgy eltakarta az eget, hogy három napig nem lehetett látni a napot. A kiscsibéknek nagyon hiányzott a napsugár. – Hová tűnhetett a napocska? – kérdezték. – Keressük meg, hívjuk vissza az égre! – Igen ám, de hol találjátok meg? – kotkodácsolt a kotlós. – Tán bizony tudjátok, hol lakik? – Nem tudjuk – csipogták a kiscsibék –, de majd mindenkit megkérdezünk, akivel összetalálkozunk. – Koty-koty-koty, jól van, menjetek – mondta a kotlós, és ahogy illik, útravalót készített a csibéknek. Adott nekik kicsi zsákot, kicsi zacskót, a zsákocskában magocskát, a zacskóban meg mézeskalácsot. A kiscsibék útra keltek. Mentek, mendegéltek, egyszer csak a káposztáskertbe értek. Látják, hogy az egyik káposztalevélen ül valaki, nyújtogatja a szarvát, hátán hordja a házát. Egy csigabiga! A kiscsibék megálltak, megkérdezték tőle: – Csigabiga, nem tudod, hol lakik a napocska? – Én nem tudom, de ott ül a kerítésen a szarka, ő bizonyosan tudja. A szarka meghallotta, hogy emlegetik, hát mindjárt közelebb röppent, és csirregni kezdett: – Csibe, csibe, kiscsibék, hová mentek, kiscsibék? – Elbújt a napocska, megyünk, megkeressük. – Én is megyek, én is megyek! – örvendezett a szarka, és még közelebb röppent. – De tudod-e, hol lakik? – kérdezték tőle. – Azt biz’ én nem tudom, de nyúl koma talán tudja, itt lakik a szomszédban, a répaföld csücskében. A kiscsibék meg a szarka elmentek a répaföldre. Mikor látta a nyúl, hogy vendégek közelednek, fejébe húzta a sapkáját, a bajuszát megpödörte, és a háza kapuját még jobban kitárta.
– Nyulam-bulam – csipogták a csibék, csirregte a szarka –, a napocskát keressük, nem tudod, hol lakik? – Azt biz’ én sem tudom, de szomszédom, a kacsa bizonyára tudja. Itt lakik a nádasban, a patak közelében. No, elmentek a nádasba, a nyúl is velük ment. A patak partján megtalálták a kacsa házát meg egy szép piros ladikot, a ház mellé volt kikötve. – Hé, szomszédasszony, itthon van-e kelmed? – kiáltotta a nyúl. – Itthon, itthon! – hápogott a kacsa. – A tollamat szárítom, három napja nedves, nem süt a napocska. – Éppen őt keressük! – csipogták a kiscsibék, csirregte a szarka, a nyúl meg buzgón bólingatott hozzá. – Nem tudod, hol lakik? – Azt biz’ én sem tudom, de a patak túlsó partján, az odvas bükkfa alatt lakik a sün, az bizonyára tudja. Beültek mindannyian a csónakba, áteveztek a patakon, hogy megkeressék a sünt. Meg is találták, ott szunyókált sün koma a bükkfa tövében. – Sün, sün, sün koma! – csipogták a kiscsibék, csirregte a szarka, hápogta a kacsa, a nyúl meg örvendezve ugrándozott. – Nem tudod, a napocska merre lakik? Három napja nincs az égen. Tán csak nem betegedett meg? A sün előbb gondolkozott kicsit, azután így szólt: – Már miért ne tudnám! Tudom én, hol lakik, meg is mondom nektek. A bükkfa mögött van egy nagy hegy, a hegy fölött egy nagy felhő, a felhő fölött az ezüst hold, onnét a napocska csak egy bolhaugrás! ĺgy szólt a sün, azzal fogta a botját, fülére húzta a sapkáját, és indult, hogy mutassa az utat. No, útnak eredtek. Mentek, mendegéltek, egyszer csak megérkeztek a nagy hegy csúcsára. S mit láttak? A hegy csúcsának a csücskébe beleakadt egy rettentő nagy felhő, nagyobb, mint három lepedő.
A kiscsibék, a szarka, a nyúl, a kacsa meg a sün mindjárt felmásztak a felhőre, jó erősen megfogóztak benne, azután – huss! – repültek a felhő hátán, meg sem álltak a holdig. Mikor a hold észrevette őket, egyszeribe ragyogni kezdett ezüstös tányérja. – Hold, hold, ezüst hold – csipogták a kiscsibék, csirregte a szarka, hápogta a kacsa, s a nyúl meg a sün is szépen kérlelte –, mutasd meg nékünk, hol lakik a napocska! Három napja nincs az égen, három napja vacogunk! Úgy látszik – gondolták –, elaludt a napocska, nem akar felébredni. S akkor egyszerre rázendítettek: a kiscsibék csipogtak, a szarka csirregett, a kacsa hápogott, nyulambulam makogott, a sün pedig az ablakon kopogott a botjával. – Napocska-korongocska, kelj fel! Süss ki, napocska! A napocska felébredt, nagyot ásított. – Ki az, ki kiabál? Ki zavarja álmomat? – Mi vagyunk itt, a kiscsibék, a szarka meg a nyúl, a kacsa meg a sün. Eljöttünk, hogy felköltsünk, éppen reggel van! – Jaj, jaj, kelnék én, de hát hogyan keljek? – szomorkodott a napocska. – Három napig eltakart egy fekete felhő. Hiába sütök, mégsem ragyogok, úgy bepiszkolódtam. Amint a nyúl ezt meghallotta, mindjárt kerített egy vödröt, s elkezdte hordani a vizet. A kacsának sem kellett több – egyszeriben mosni kezdte a napot. A szarka a törülközővel törülgette, a sün a tüskéivel kefélgette. A kiscsibék meg a porszemeket fújogatták le az álmos napocskáról. Ez aztán igazi nagytakarítás volt! Egykettőre úgy megtisztították a napot, hogy menten kibújt a házából, kiballagott az égre, és vidáman ragyogott. Gondolhatjátok, micsoda öröm volt odahaza! A kotlós kifutott az ólból, maga köré hívta a kiscsibéket, és azóta is ott futkosnak az udvaron, magot keresgélnek, s ha jóllaktak, a napon melegszenek.
Ö
Ő
A két bors ökröcske magyar népmese
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy igen-igen szegény ember. A szomszédjában meg még egy nálánál is szegényebb lakott. Az egyiknek fia volt, a másiknak leánya. Kapták-fogták magukat a szegény emberek, s összeadták a legényt s a leányt. Azt mondta egyszer a fiatalasszony az urának: – Hallja-e kend, böjtöljön meg egy pénteket, hátha ad az Isten valamit! A férj meg is hallgatta a tanácsot, nem evett egy betevő falást sem hét napon át. Hanem az Isten azért nem adott semmit. Hm! – gondolja magában az ember, – ez már csak elég volt! Azt mondja a feleségének: – Hallod-e feleség! Süss nekem hamuba sült pogácsát, mert megyek az Istenhez, hadd látom, hol a hiba! Süt is az asszony, s a szegényember útnak indul.
77
Déltájt elért a Herec-erdőbe. Ott talált egy ősz embert, aki a parlagon szántogatott két akkora ökörrel, mint egy-egy borsszem. Köszön neki, s az fogadja is. Kérdi, hogy merre van szándéka, mi járatban van. A szegényember elmondja, hogy s mint. – Neked adom én ezt a két bors ökröcskét. Ezek után elélhetsz, csak senkinek el ne add, akármennyit ígérnek értük! Hazahajtotta a szegényember a két állatot, s másnap mindjárt az erdőbe ment velük. A szekeret innét-onnét szedte össze. De nem mert a szekérre két szál fánál többet feltenni, mert az ökröcskékben még keveset bízott. Hanem ezek táltosok voltak, s amikor meg akarta indítani őket, megszólalt az egyik: – Hát ezt a két szál fát ki után tette, gazduram? Csak rakja meg a szekeret alaposan, hogy recsegjen alatta! A szegényember jó tetejesen megrakta a szekeret. Amint kiértek az erdőből, találkoztak a gróffal s a bíróval. Ezek majd hanyatt estek, mikor látták, hogy az a két pirinkó ökör mekkora szekeret húz. Kérdi a gróf: – Mennyiért adod nekem ezt a két ökröt, te szegényember? – Nem eladók, méltóságos gróf úr – felelte a szegényember. Megharagudott a gróf. Azt mondta a szegényembernek, hogy ha egy nap alatt meg nem szántja a Herecerdőt, be nem veti, s el nem boronálja, ökre nélkül marad. Elbúsult a szegényember. Mit tud csinálni? – Egyet se búsuljon gazduram – szólal meg az egyik ökröcske, – csak szerezzen ekeszerszámot, a többi a mi dolgunk! No, szerez is a szegényember. – Kend csak feküdjék le, s aludjék, gazduram, eligazítjuk mi a többit! – szólt az egyik ökröcske. Mire az ember felébredt, szépen el is volt boronálva a szántás. A bíró s a gróf kiment, megnézték a szántást, de egy hajszál nem sok, annyi hibát sem találtak. – No, te szegényember – mondja most a gróf, – ha a takarmányom gyökerestől, mindenestől be nem takarítod egy nap alatt, ökröd nélkül maradsz! A szegényember megint elkezdett búsulni, de az egyik ökröcske ismét megvigasztalta: – Egyet se búsuljon, gazduram! Csak feküdjék le a barázdába, s aludjék, a többi a mi dolgunk! Be is takarította a két ökröcske egy nap még a helyét is a teméntelen takarmánynak. Egy szekérre rakták az egészet, de olyan magasra felrakták, hogy a szegényember nem látott fel a tetejéig. Mikor a kastélyhoz értek, bement a szegényember a grófhoz, s jelentette, hogy elhozta a takarmányt. Addig azonban nem férnek be az udvarra, amíg a gróf a kastélyt el nem fordíttatja a helyéről. A gróf még meg sem hallgatta jóformán, úgy kidobta a szegényembert, hogy majd meghasadt a nyaka. Ahogy látták ezt az ökröcskék, fordítottak egyet a szekéren, neki a kastélynak, s fenekestől felfordították. A grófot majd megölte a bosszúság. – Hallod-e te szegényember! – kiáltotta a gróf. – Ha te engem be nem vitetsz e pokolba a bíróval együtt, ökröd sem lesz, s magad is csúfot látsz. Látni akarom a poklot, milyen ott a világ! Hej, búnak adja magát a szegényember! Hogy tudná ő odavinni a grófot és a bírót, amikor ő még soha tájéka felé sem járt a pokolnak! Megszólalt az egyik ökröcske: – Sohase búsuljon, gazduram! Oda éppen jó helyre kívánkoznak, megilleti mind a kettőt. A szegényember előállott a szekérrel, a gróf s a bíró felkászálódtak rá, s elindult a két ökröcske a pokol felé. Estére kelve a szájához értek. A borsszem ökröcskék nekifutottak az ajtónak, beütötték a fejükkel. A gróf nagy urasan besétált, s utána a bíró. – No, gazduram, rántsa rájuk az ajtót! – szólalt meg az egyik ökröcske. A szegényember úgy is tett, s holtig a pokolban rekedt a gróf is, a bíró is. A szegényember pedig a két bors ökröcskével máig is boldogan él, ha meg nem halt.
D
A három dió magyar népmese
78
Volt egyszer egy igen-igen szegény ember. Olyan erősen szegény volt, hogy a három árva gyermekén kívül egyebe sem volt. Még azokat sem tudta mivel eltartani. Egy nap azt mondta nekik: – Na, fiaim, vegyétek az utat elejetekbe, s menjetek, ki merre lát, mert én nem tudlak titeket tartani. Nincs mivel, mert én szegény ember vagyok. El is ment a három testvér, s mikor egy keresztúthoz értek, azt mondták, hogy három esztendő múlva itt találkoznak, s akkor meglátják, ki mit szerzett. El is váltak, elmentek, ki merre. Mikor betelt a három esztendő, eszébe jutott a legkisebb fiúnak, hogy haza kell indulnia. Egy öregembernél szolgált. De olyan becsületesen szolgált, hogy örökké jobban megcsinált mindent, mint ahogy mondták.
Egy nap az öreg elé állott. – Na, öregapám, betelt a három esztendő, s immár el kell mennem, hogy találkozzam a testvéreimmel. Amit megérdemlek, azt add nekem fizetségbe! Az öregember fel is kelt, elővett háromszáz aranyat, három diót, s letette az asztalra. – Na, fiú, ha a pénzt elveszed, tudd meg, nem adom tiszta szívből. De ha elveszed a diót, azt tiszta szívből adom. A fiú azt gondolta magában: ,,Amilyen tiszta szívből én őket szolgáltam, ha olyan tiszta szívből találja adni a diót, akkor azt veszem el.” Mondja is a fiú: – Na, maradjon békével, öregapám! Elveszem a három diót, mert azt tudom, tiszta szívből adja, s ha élünk, még megtérek ide. – Járj békével, s az Isten adjon szerencsés utat, de én tudom, hogy ide hozzám soha meg nem kell térned. Ment a fiú a keresztúthoz, s összetalálkozott a testvéreivel. Kérdik is egymást, ki mit kapott, mutassa meg. Testvérei elővették a sok aranyat, ő pedig a három diót. Kezdték szidni a testvérei, hogy három esztendőt három dióért szolgált. – Nem baj, én ezt is szeretem. Nekem ez is jó, mert tiszta szívből adták. A testvérek elzavarták a kisebbet, hogy ne egyszerre menjenek haza, mert ha édesapjuk meglátja a három diót, nem állja meg szidalom nélkül. A kicsi bement az erdőbe, megvárta, míg testvérei előremennek, majd ő is elindult utánuk. Mentében megéhezett, de étele nem volt. Egy kúthoz ért, s azt gondolta magában: ha nincs mit egyen, legalább igyon. De mi jön eszébe? Törjön csak meg egy diót, megeszi, arra csak jobban esik a víz. Elő is veszi a diót, de mikor megtöri, megrémül. Csorda juh kezdett kifolyni belőle. Csengettyű a nyakukban, de annyi volt, hogy nem is tudta megolvasni! „Ej – gondolta magában –, van mivel édesapámhoz hazamenjek.” Elfelejtette a szomorúságát, étlenségét, csak mehessen haza. Az úton eszébe jutott, hogy még egy diót meg kéne törni. Mikor azt is megtörte, marhák kezdtek kifolyni belőle, s ökrök. Legutoljára egy szekér, két szép ökörrel befogva. Felült a szekérre, a juhok s a marhák, mintha parancsra tennék, olyan szépen ballagtak utána. Közel a házhoz eszébe jut a harmadik dió is. „Törjem csak fel ezt is, ne vigyem épen haza.” Abból meg egy világszép leány szállott ki. Mikor a fiú meglátta, úgy megörvendett, azt se tudta, hol van. Mikor a másik két testvér hazaért, éppen csak megmutatták az aranyat, ki mit kapott, hát csak megérkezett a kisebb is. Egy esztena juhval, egy csorda marhával, s egy szép leánnyal az ökrös szekéren. Megijedt a két testvér, mikor meglátták, hogy honnét kapta ő azokat, mert mikor elváltak, csak három diója volt. – Ugye, mondtam én nektek, hogy azt tiszta szívől adták. Nem lehet, hogy az ember csak a pénznek örvendjen. Abból a három dióból kelt ki minden, amit itt láttok. Most kacagjatok, ha tudtok! Elindult a másik két testvér is, hogy megkeressék az öreget, akinél szolgált, de sem az öreget nem kapták meg, sem ők nem tértek meg többet soha. Kisebb öccsük otthon maradt, s eltartotta édesapjukat is haláláig. S ő maga máig is él, ha meg nem halt. Még most is feji azt a nagy esztena juhot.
Ismétlés (a–h)
Cinege etetés Gazdag Erzsi Hej, télidő, hej, zord idő Elkéne most a hócipő! Ha volna hozzá ködmön is, S ha már kívánok – sapka is!
Adsz-e ebédre jó magot? Már három napja koplalok. Fáztál-e télen éhesen? Én ázom-fázom, s éhezem.
– sóhajt a kis madár, Míg ablakpárkányomra száll. Kopogtat: Kopp-kopp, hallod-e? Ablakodat kinyitod-e?
Már nyitom, nyitom, cinege, Gyere, meleg van idebe! Itt van szalonna, friss köles, Csak válogass, csak csipegess!
Odább hussan a kis bolond, És csupa félés, csupa gond. Kiszórom a magot neki. Rám pislog, aztán fölszedi.
79
Tartalom Évszakok (A tanult betűk összefoglalása)..........................................................5 Az é, É betűk tanulása.......................................................................................7 Az n, N betűk tanulása.....................................................................................10 Az ö, Ö, ő, Ő betűk tanulása............................................................................13 A d, D betűk tanulása.......................................................................................17 A j, J betűk tanulása.........................................................................................20 A z, Z betűk tanulása........................................................................................22 Az r, R betűk tanulása......................................................................................26 A h, H betűk tanulása.......................................................................................30 Ismétlés (a–h)...................................................................................................33 Mit tudok? (1. felmérés)....................................................................................36 Az sz, Sz betűk tanulása..................................................................................38 A g, G betűk tanulása.......................................................................................41 A b, B betűk tanulása.......................................................................................44 Az ü, Ü, ű, Ű betűk tanulása............................................................................46 A ty, Ty betűk tanulása.....................................................................................49 A cs, Cs betűk tanulása...................................................................................51 A gy, Gy betűk tanulása...................................................................................54 Ismétlés (a–gy).................................................................................................57 Mit tudok? (2. felmérés)....................................................................................59 Az ny, Ny betűk tanulása.................................................................................61 A zs, Zs betűk tanulása....................................................................................64 A ly, Ly betűk tanulása.....................................................................................67 Az x, X, y, Y, w, W betűk tanulása...................................................................69 A dz, Dz, dzs, Dzs betűk tanulása...................................................................71 Már ismerem a betűket!....................................................................................72 Mit tudok? (Év végi felmérés)...........................................................................74 Szöveggyűjtemény...........................................................................................76 Új mese a négy vándorról (Zelk Zoltán)........................................................76 Nagytakarítás a napnál (szlovák népmese)..................................................76 A két bors ökröcske (magyar népmese).......................................................77 A három dió (magyar népmese)...................................................................78 Cinege etetés (Gazdag Erzsi).......................................................................79 80
L
l r
a
R
A
s
S
m o
b 4
ó B
Ó
dzs Dzs
j ISBN 978-606-646-218-1
J
M
O
h
H
g
G
