Programa şcolară a fost aprobată prin Ordinul Ministrului EducaŃiei, Cercetării şi Tineretului cu nr. 4197 / 27.05.2008
M I NI S T E R UL E D U C Ał I E I , CE R C E T Ă RI I Ş I T I NE RE T UL UI
PROGRAMA ŞCOLARĂ REVIZUITĂ
LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ clasa a III-a
Bucureşti, 2008
1
NOTĂ DE PREZENTARE Textul de faŃă reprezintă curriculum-ul de limba maghiară maternă pentru clasa a III-a. În conformitate cu acest document, obiectivul central al studiului limbii şi literaturii maghiare la clasa a III-a este dezvoltarea capacităŃilor de comunicare orală şi scrisă ale copiilor de 8/9 ani, precum şi familiarizarea acestora cu texte literare şi nonliterare. Se urmăreşte, totodată, dezvoltarea la elevi a unui ansamblu de atitudini şi de motivaŃii care vor sprijini ulterior studiul limbii şi literaturii maghiare. Programa aplică un nou model al studiului limbii maghiare, cel comunicativ-funcŃional. Acest model presupune dezvoltarea integrată a capacităŃilor de receptare şi de exprimare orală, respectiv de receptare a mesajului scris şi de exprimare scrisă. În programă se realizează un echilibru între exprimarea orală şi cea scrisă, precum şi între capacităŃile de receptare a mesajelor şi cele de creare a unor mesaje proprii. Totodată se realizează centrarea obiectivelor pe formarea de capacităŃi proprii folosirii limbii în contexte concrete de comunicare. Obiectivele de referinŃă pe care se structurează programa surprind – în progresie – ceea ce este esenŃial în activitatea de învăŃare a limbii materne. Tematica textelor literare încurajează creativitatea învăŃătorului şi elevilor. Aceste conŃinuturi corespund nivelului de dezvoltare şi intereselor copiilor realizând conectarea studiului limbii la realităŃile comunicării cotidiene. ActivităŃile de învăŃare propuse pun accent pe învăŃarea procedurală, oferind posibilitatea aplicării practice ale elementelor de construcŃie a comunicării.
2
FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1. A szóbeli közlés megértése 2. A szóbeli kifejezıképesség fejlesztése 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezıképesség fejlesztése
3
III. OSZTÁLY RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1. A szóbeli közlés megértése Részletes követelmények III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 1.1 felismerni a szóbeli közlés lényeges információit, igazodni a köznyelvi kiejtés normáihoz
1.2. a kommunikációs célnak megfelelı mondatok felismerésére, értésére 1.3. értelmezni a szóbeli szöveg szavait külön-külön és szövegösszefüggésben
1.4. érdeklıdéssel követni a konkrét kommunikációs helyzeteket
Tanulási tevékenységek A megvalósítás lehetséges módozatai - beszédlégzés, artikuláció, gyorsasági, idıtartam-, ritmus és hangsúly gyakorlatok - magánhangzók és mássalhangzók köznyelvi kiejtési norma szerinti ejtése - a nonverbális eszköztár (gesztusok, mimika, tekintet és testbeszéd) felfedezését, megértését célzó gyakorlatok - a beszéd megfigyelése konkrét kommunikációs helyzetben - különbözı beszédhelyzetek felismerése, kérdések és válaszok megfogalmazása - a megértést igazoló tevékenységi formák (visszamesélés, dramatizálás, bábjáték, rajz) gyakorlása - párbeszéd megfigyelése, megértése, folytatása és kezdeményezése a kommunikáció szabályai szerint, helyzetgyakorlatok mondatok, találós kérdések, mondókák kiegészítése megfelelı szavakkal mondatszerkesztés, átalakítás megadott szempont szerint témához kapcsolódó szavak, szókapcsolatok győjtése szóalkotási gyakorlatok adott szótagból kiindulva szavak megváltoztatása hangok, szótagok kicserélésével gyakorlatok rokon értelmő szavakkal, hangutánzó szavakkal, jelzıs szerkezetekkel adott mondatban tartalmilag nem odaillı szó felismerése a szómagyarázat különbözı lehetıségeivel szerepjátékok, helyzetjátékok, csoportjátékok megadott témával párbeszédalkotó gyakorlatok önálló véleményalkotás
4
2. A szóbeli kifejezıképesség fejlesztése Részletes követelmények III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 2.1. megfelelı nyelvi formában kifejezni gondolataikat
2.2. felismerni, alkalmazni a logikai/idırendi/térbeli sorrendet a szóbeli szövegben
2.3. nyelvtanilag helyes mondatok alkotására, az új szavak értelmezésére, integrálására az aktív szókincsbe
2.4. aktívan részt venni a konkrét kommunikációs helyzetekben
Tanulási tevékenységek A megvalósítás lehetséges módozatai - köszönés, bemutatkozás, kérés, tudakozódás, telefonálás gyakorlása - szövegalkotási gyakorlatok konkrét helyzetekben (képek alapján, megadott szavakkal) - versmondás, dramatizálás, visszamesélés - személyes élmények elmesélése - képek, képsorok idırendi sorrendbe állítása - átélt események idırendi sorrendben való elmondása - visszamesélés - ok-okozati összefüggések felismertetését szolgáló gyakorlatok - rövid leírás gyakorlása (személy-, tárgy-, növény-, állatleírás) - szógyőjtés, szómagyarázat, szemléltetéssel, szótárhasználattal - tartalmilag összefüggı mondatok alkotása adott szavakkal - a mondat jelentéstartalmának megváltoztatása (tömörítés, bıvítés) - dramatizálás, bábozás - szóbeli megnyilvánulás gyakorlása valós élethelyzetekben - párbeszédalkotó gyakorlatok - saját vélemény megfogalmazása
3. A szövegolvasás képességének fejlesztése Részletes követelmények III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 3.1. helyesen és folyékonyan olvasni a verses és prózai szövegeket
3.2. megérteni a verses és prózai szöveg jelentését 3.3. alkalmazni a szövegfeldolgozás mőveletrendjét tanítói segítséggel
Tanulási tevékenységek A megvalósítás lehetséges módozatai - szöveghő olvasás - egyéni ritmusban helyesen olvasni rövid szöveget - hangos olvasási gyakorlatok a helyesejtési szempontok figyelembevételével - olvasási tempó fokozását célzó gyakorlatok - szövegértést bizonyító gyakorlatok lényeges gondolatok kiemelése, összefüggések felfedezése - gondolategységek lényegének megfogalmazása - elbeszélı, ismeretterjesztı szövegek, lírai alkotások, funkcionális szövegek (üdvözlet, képeslap, *elektronikus üzenet) felismertetése és megkülönböztetése - prózai epikai alkotások mőfaji jellemzıinek 5
-
-
3.4. érdeklıdést mutatni az olvasás iránt
-
felismerése lírai alkotások kifejezıeszközeinek (megszemélyesítés, hasonlat) megfigyeltetése szövegtagolási gyakorlatok a szereplık, a fontosabb események vagy a helyszín, idırend figyelembe vételével beszélgetés a könyvrıl, könyvtárlátogatás, egyéni könyvtár bemutatása olvasónapló vezetése* irányított ismeretszerzés (gyermeklexikonok, szótárak használatával)
4. Az írásbeli kifejezıképesség fejlesztése Részletes követelmények III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 4.1. betartani az íráshasználat követelményeit (betőarányok, olvashatóság, gazdaságosság)
Tanulási tevékenységek A megvalósítás lehetséges módozatai -
4.2. rövid terjedelmő szövegeket alkotni tanítói segítséggel
-
4.3. alkalmazni a tanult nyelvi és helyesírási ismereteket
-
4.4. érdeklıdést tanúsítani az írás iránt
-
az írás eszközszintő használatát fejlesztı gyakorlatok prózai szövegrészek, versszakok másolása, átírása, tollbamondás utáni írása szövegek másolása meghatározott idıtartam alatt betők, szavak, mondatok, szövegek kalligrafikus írása (forma-, mérettartás) az írásmunka formai jellemzıinek betartása az írástempót fokozó gyakorlatok mondatok hiányos szövegek kiegészítése megfelelı szavakkal, lényegkiemelés olvasott szövegekbıl, bıvítés, egyéni vélemény megfogalmazása megfigyelés alapján állatok, növények, személyek, tárgyak, leírása élménybeszámoló funkcionális szövegek alkotása (üdvözlet, képeslap, *elektronikus üzenet) mondatfajták, felismerését és rendszerezését szolgáló gyakorlatok mondatrészek felismerését, elemzését szolgáló gyakorlatok mondatvégi írásjelek helyes használatára irányuló gyakorlatok a tanult szófajok helyesírása helyesírást, önellenırzést, önálló hibajavítást fejlesztı gyakorlatok írásmunkák bemutatása, kiállítása, értékelése íráskezdeményezés
6
TANULÁSI TARTALMAK (III. OSZT) 1. Olvasási készség fejlesztése A könyv: címlap, lap, oldal, számozás, tartalomjegyzék, különbözı betőtípusok Különbözı típusú (leíró, elbeszélı, ismeretterjesztı) és mőfajú (mese, monda, elbeszélés, lírai költemény) szövegek olvasása, értelmezése Szereplık felismerése, csoportosítása, bemutatása A cím és szövegegész kapcsolata Kulcsszavak Lényegkiemelés Szövegek tagolása, logikai egységekre bontása, idıbeli, térbeli összefüggések felismerése A verses szövegek formai jellemzıi: versszak, verssor, ritmus, rím
2. Kommunikációs képesség fejlesztése 2.1. Szóbeli kommunikáció Közlés. (köszönés, bemutatkozás, növény, tárgy, állat, más személy bemutatása) Igazodás a köznyelvi kiejtés normáihoz A párbeszéd. • párbeszéd kezdeményezése, folytatása, befejezése Szövegek reprodukálása idırendi, térbeli sorrend betartásával, mesélés, gyermekjátékok, szólások, közmondások, találós kérdések Élménybeszámoló Funkcionális szövegek: telefonálás A kommunikációs szempontnak megfelelı, helyes mondatok alkotása Az új szavak integrálása az aktív szókincsbe Egyszerő és összetett szavak Rokon értelmő és ellentétes értelmő szavak
2.2. Az írott beszéd építıelemei és mőfajai Az írásbeli kommunikáció Az íráshasználat követelményeinek betartása A szöveg írott képe: szerzı, cím, bekezdések, verses forma, prózai forma Az írott munka elhelyezése a lapon: keltezés, bekezdés, cím, szerzı, szóköz betartása, versmásolás Rövid szövegek írása A fogalmazás részei Elbeszélı fogalmazás, jellemzés, rövid leírás, *jegyzet, *olvasónapló Funkcionális szövegek: üdvözlet, képeslap, *elektronikus üzenetek (sms, e-mail) Kijelentı, kérdı, felkiáltó, óhajtó, felszólító mondatok. A mondat. A tımondat. A bıvített mondat A mondatrész fogalma. Az alany. Az állítmány. Szavak elválasztása. Egyszerő és összetett szavak és azok helyesírása A névszók fogalma, fajai A fınév fogalma, fajai, száma. A melléknév. A számnév. A személyes névmás (személy és szám). A névszók helyesírása. • A –ból, -bıl, -ról, -rıl, -tól, -tıl, -ba, -be, -ban, -ben, -ja, -je helyes írása. Az ige fogalma, az igeidık, Az ige helyesírása. • Az –ul. –ül, -ít, - dt, -dj helyes írása. • A j-ly helyes jelölése a tanult szófajokban. Írásjelek használata: pont, vesszı, kérdıjel, felkiáltójel, párbeszéd jele, kettıspont
7
Grupul de lucru pentru revizuirea Programei de limba şi literatura maghiară pentru clasa a III-a
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Nagy Enikı Kiss Anna Tomai Gyongyike Borsos Karoly László Tunyogi Katalin Zahu Valeria Makai Emese Porsche Éva Simó Ildikó Cornea Anna Maria Major Melinda Berekméri Mihály Kicsi Éva Lakatos Nella Fejes Réka Szakács Aranka Miclăuş Judit Márton Gabriella
19. 20. 21
Păştean Erika Tódor Nyárádi Zsuzsa Both Mária Magdolna
MECT CCD „Alexandru Gavra” – Arad, jud. Arad Colegiul NaŃional „Bethlen Gábor” Aiud, jud. Alba IŞJ BistriŃa-Năsăud Şcoala cu clasele I – VIII „George Coşbuc” Oradea, jud. Bihor Şcoala cu clasele I – VIII „Dacia” Oradea, jud. Bihor Şcoala generală nr.10 Braşov, jud. Braşov IŞJ Harghita Liceul Teoretic „Orbán Balázs” Cristuru Secuiesc, jud. Harghita Grupul Şcolar Téglás Gábor Deva, jud. Hunedoara Şcoala cu clasele I-VIII Răscruci, jud. Cluj Şcoala cu clasele I-VIII „Nicolae Colan” Sfântu Gheorghe, jud. Covasna Liceul Teoretic „Székely Mikó” Sfântu Gheorghe, jud. Covasna Şcoala cu clasele I-VIII „Petre Dulfu” Baia Mare, jud. Maramureş IŞJ Mureş Gimnaziul „Mihai Viteazul” Târgu-Mureş, jud. Mureş IŞJ Satu Mare Şcoala gimnazială cu predare în limba maghiară „Báthory István” Şimleul Silvaniei, jud. Sălaj Şcoala cu clasele I-VIII Tormac, jud. Timiş Şcoala cu clasele I-VIII „Báthory István” Mediaş, jud. Sibiu IŞJ Braşov
Comisia NaŃională de Specialitate pentru limba maghiară- Ciclul primar preşedinte vicepreşedinte secretar ştiinŃific Membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru membru
Drd.Ambrus Ágnes Nagy Enikı Makai Emese Márta Kiss Anna Tomai Gyöngyike Antal Etelka Borsos László Károly Tunyogi Katalin Molnár Kovács Emese Szabó Gábor Lengyel László Porsche Éva Cornea Anna Maria Lakatos Nella Fejes Réka Miclaus Judit Márkus László Tódor Nyárádi Zsuzsa Păştean Erika
ISJ Covasna MECT Şcoala generală nr.10 Braşov, jud. Braşov CCD „Alexandru Gavra” – Arad, jud. Arad Colegiul NaŃional „Bethlen Gábor” Aiud, jud. Alba S08 Dani Gergely Ghimeş ISJ BistriŃa-Năsăud Şcoala cu clasele I – VIII „George Coşbuc” Oradea, jud. Bihor Liceul Teoretic Ady Endre ISJ Cluj ISJ Covasna ISJ Harghita Grupul Şcolar Téglás Gábor Deva, jud. Hunedoara Şcoala cu clasele I-VIII „Petre Dulfu” Baia Mare, jud. Maramureş ISJ Mureş ISJ Satu-Mare ISJ Sălaj Şcoala cu clasele I-VIII „Báthory István” Mediaş, jud. Sibiu Şcoala cu clasele I-VIII Tormac, jud. Timiş
8
