csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 111
n n n n n n n n n n n
C IVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN
n
É RDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN
n n n
1
Beszedics Otília
n Bevezetõ n A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakban a GPS Capital heti
rendszerességgel követte nyomon, és heti bontásban elemezte a médiában megjelenõ civil eseményeket az Ökotárs Alapítvány megbízásából. A vizsgálat egyaránt kiterjedt a nyomtatott és az elektronikus médiumokra, az országos és a vidéki sajtótermékekre. A média-megjelenések számbavétele fontos szerepet játszik a civil érdekérvényesítésben. Olyan többletinformációkhoz juthattunk a mindenkori nyilvánosság elõtt megjelenõ hírek elemzése révén, amelyek mind a civil szektor (és a civil lobbi), mind pedig a döntéshozók számára jelentõs útmutatást adhattak.
Elemzési keretek Az összefoglalók, valamint az alapjául szolgáló egyes tanulmányok elkészítése során a civil szervezetek nyilvánosságbeli szereplését nem elsõsorban tartalmi szempontból értékeltük, elemzéseink elsõsorban kvantitatív szempontok alapján épültek fel.2 A civil média-megjelenések közül kiemeltük az úgynevezett „lobbiszempontból releváns” civil híreket, amely szubjektív kategória azokat a megjelenéseket fedi le,
C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4 n n n n n n n
111
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 112
nnE LMÉLETILEG ahol egy-egy megjelenésben határozott civil érdek, határozott civil lobbiüzenet fogalmazódott meg, azaz a civil érdekérvényesítés szempontjából is lényeges közlést tartalmazott.3 Vizsgálatunkat az Observer Médiafigyelõ adatbázisára, valamint a Népszabadság Online, a VG Online és a HVG Online keresõire építettük. Az Observer-adatbázis az egyik legteljesebb magyar média-adatbázis, azonban ebben is elõfordulhatnak hiányosságok, így az adatoknál 2–3 százalékos hibahatár elképzelhetõ. Az alábbi táblázat a szemlézett médiumok listáját tartalmazza.4 1. táblázat. A vizsgált médiumok
Az alábbiakban a nyomtatott sajtóban megjelenõ civil híreket tekintjük át.
Ki a civil a médiában? Az elemzési keretek meghatározása érdekében elengedhetetlen, hogy a fenti kérdésre választ adjunk. A civil szervezetek sajtómegjelenésekor számos értelmezési nehézséggel kellett szembenézniük a médiumoknak és a nyilvánosságnak – valamint az elemzõknek –
112 n n n n n n n C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 113
E LMÉLETILEG nn egyaránt. A magyarországi közéleti-politikai események hatására – így az országgyûlési képviselõ-választásokat megelõzõ kampányban, a második Gyurcsány-kormány reformintézkedései kapcsán stb. – jelentõs számban léptek fel olyan, magukat civil szervezetként meghatározó, megjelenítõ szervezetek, amelyek a politikai pártok szócsöveiként a politikai ellenfél véleményét közvetítették a nyilvánosság elé. A fentiekhez hasonlóan számos ellentmondásba ütközhettünk, amikor a civil szervezetek kapcsán megjelenõ, civilek által generált kérdéseket az esetlegesen hátterükben húzódó gazdasági érdekektõl, illetve szereplõktõl kívántuk elkülöníteni. Miután a média-megjelenések elemzése nem minden esetben teszi lehetõvé, hogy a politikai és forprofit szektor igényeinek feltérképezésével kiszûrjük a nem valós civil kérdéseket, elvárásokat és megjelenéseket, így azokban az esetekben vontuk ki elemzésünk körébõl a civil akciókat, amikor a sajtómegjelenések is „álcivil” kezdeményezésként számoltak be róluk.5
Átstrukturálódó civil megjelenések A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. között végzett elemzéseink egyértelmûen igazolják, hogy a magyarországi médiumok civil beszámolói – több szempontból is – átstrukturálódtak. (I.) A vidéki, megyei médiumok mellett az országos terjesztésû médiumok is egyre nagyobb számban közöltek civil híreket. Általánosságban elmondható, hogy az országos médiumok nagyobb arányban számoltak be civil hírekrõl, lobbiszempontból meghatározó kezdeményezésekrõl (például demonstrációkról, nyílt levelek kiküldésérõl, petíciókról, stb.), míg a vidéki lapok elsõsorban – földrajzilag – egy szûkebb közösség számára közvetítettek helyi információkat (például a helyi kulturális szervezetekrõl, stb.). Emellett természetesen a jelentõsebb országos hírek is megjelentek a megyei napilapokban, azonban azok súlya általában kisebb volt, mint a lokális civil híreké. (II.) A nyomtatott és az elektronikus médiumok sajátosságainak köszönhetõen a nyomtatott sajtóban folyamatosan magasabb volt a civil szervezetekkel kapcsolatos beszámolók száma; mindemellett a hírek hossza is rendkívül eltérõ volt: hosszabb terjedelemben általában az írott sajtó vagy az online médiumok, míg a tévécsatornák és rádióadók általában rövid hírösszefoglalóik keretében számoltak be a civil kezdeményezésekrõl. (III.) A vizsgált idõszak elsõ évében a lobbiszempontból releváns hírek száma a nyomtatott médiumokban viszonylag alacsony volt (havi 60–100 megjelenés), majd hirtelen emelkedést követõen (átlagosan) havi 130–190 megjelenés körül állt meg. Ezzel egyidejûleg a lobbiszempontból nem releváns hírek száma is emelkedett. (IV.) A lobbiszempontból releváns – és a szerkesztõk által is fontosnak ítélt – civil kérdések, események hosszabb terjedelmû cikkek és riportok megjelenését
C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4 n n n n n n n
113
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 114
nnE LMÉLETILEG eredményezhették, míg mások legfeljebb úgynevezett „mínuszos hír” formájában jutottak megjelenéshez. (V.) A civil médiamegjelenések további terjeszkedésének vélhetõen a meghatározó politikai események vetettek gátat. A valódi civil kezdeményezések, melyek nyilvánvalóan kisebb érdeklõdésre tarthattak számot, jelentõs mértékben háttérbe szorultak 2006. folyamán. 1. ábra. Civil médiamegjelenések változása
A legnagyobb megjelenést generáló civil kérdések Az elmúlt évek során rendkívül jelentõs szerephez jutottak a civil szervezetek a magyarországi médiumokban: a média nagyobb számban foglalkozott a civil szervezetek kezdeményezéseivel, az egyes társadalmi változások, jogszabályváltozások kapcsán gyakrabban kérték az újságírók a civil szakértõk véleményét. A civil szervezetek észrevételei – a közigazgatási szervekkel való együttmûködés elmélyülése, illetve esetenként látszólagos elmélyülése révén – nagyobb súllyal jelentek meg a médiumokban olyan kérdésekben, mint a fogyasztóvédelem, az emberi jogok vagy a környezetvédelem.6
Általános észrevételek A vizsgált idõszakokban számos olyan civil ügyet regisztrálhattunk, amelyek függetlenül minden egyéb kérdéstõl folyamatosan helyet kaptak a nyomtatott sajtóban – elsõsorban a helyi lapokban. E kérdések – bár lobbiszempontból nem tekinthetõk relevánsnak – a helyi közösségek életében jelentõs szerepet játszanak. Így például a
114 n n n n n n n C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 115
E LMÉLETILEG nn civil szervezetek fennállásának évfordulói, a helyi rendezvényeken való civil részvétel vagy a civilek által vállalt feladataiknak és céljainknak megfelelõ támogatási kérdések sorolhatók ide. Jelentõsebb szerepet játszottak azonban azok a civil kezdeményezések, amelyek az országos és helyi lapokban egyaránt helyet kapva, határozott érdekérvényesítési potenciállal bírtak, valamint olyan kérdések, illetve szereplõk, amelyek jelenléte állandósult a nyomtatott médiumokban. Az alábbi általános következtetéseket vonhatjuk le a nyomtatott megjelenések vizsgálatakor: (I.) A 2003–2007. közötti idõszakban rendszeresen jelen voltak a médiában a civil finanszírozási kérdések, újra és újra felszínre kerültek a civil szektor fenntarthatóságát – anyagi értelemben – veszélyeztetõ problémák és az új pályázati lehetõségek. Ebben a körben a 2003. és 2004. év folyamán az NCA pályázati forrásai, majd ezt követõen az európai uniós operatív programok forrásai bizonyultak népszerûnek – a médiamegjelenések tekintetében is. További kiemelkedõ kérdés volt a civil szervezetek helyi önkormányzati finanszírozása, melyrõl elsõsorban a vidéki médiumok adtak számot. (II.) Jelentõs médiavisszhangot generáltak a környezetvédõ szervezetek által indított – majd szélesebb támogatói kört maga köré gyûjtõ – tiltakozó akciók. A legsikeresebb civil kezdeményezés kétségkívül a „zöldekhez” köthetõ. A Zengõre tervezett NATO-lokátorállomás építése elleni tiltakozások mind tartalmi, mind pedig kommunikációs szempontból sikerrel zárultak. Az Ökotárs Alapítvány médiaelemzéseinek 2003. augusztusi megkezdése óta nem telt el úgy hónap, hogy a Zengõ, illetve a Zengõre tervezett NATO-lokátorállomás környezeti hatásainak kérdése, azok vizsgálata ne jelent volna meg a médiában. Rendkívül jelentõsek voltak a verespataki aranybányában alkalmazott cianidos kitermelési technológia hatására bekövetkezett tiszai katasztrófával és a további, hosszú távú környezeti hatásokkal kapcsolatos megjelenések, vagy a Paksi Atomerõmû meghibásodásával kapcsolatos hírek és civil küzdelmek az atomerõmûben történtek megismerhetõségéért. (III.) A vizsgált idõszakok legnagyobb nyilvánosságot nyert ügyei között számos olyan kérdést is regisztrálhattunk, amelyek egyes idõszakokban jelentõs megjelenést generáltak, míg az év fennmaradó részében nem jelentek meg a nyomtatott médiumokban. Így például a hajléktalanok ellátása, valamint annak nehézségei a téli hónapokban, a parlagfûirtás hiányosságaival kapcsolatos civil akciók a tavaszi-nyári hónapokban eredményeztek számos megjelenést. (IV.) Megjelentek továbbá olyan civil nonprofit szervezetek is, amelyek kezdeményezéseik, felkészültségük és tervezett kommunikációjuk révén szinte állandó szereplõkként hétrõl-hétre helyet kaptak a médiumokban, így a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Levegõ Munkacsoport. (v.) Mindezek mellett a kreatív civil kezdeményezések, megdöbbentõ PR-akciók is jelentõs területet foglaltak el a civil szervezetek kezdeményezéseirõl szóló be-
C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4 n n n n n n n
115
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 116
nnE LMÉLETILEG számolók között. Mint ahogyan a világ minden pontján, Magyarországon is rendszeresen figyelem kísérte a média a nemzetközi szervezetek, így a Greenpeace vagy az Amnesty International magyarországi szervezetinek akcióit. Megdöbbentõ demonstrációikkal, akcióikkal azonban a magyar szervezetek sem maradtak el: a családon belüli erõszak ellen harcoló Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen (NANE) rendszeres figyelemfelkeltõ tüntetései, illetve a liberálisabb drogszabályozásért fellépõ Kendermag Egyesület akciói, vagy a régi pesti zsidónegyed megóvásáért küzdõ ÓVÁS! Egyesület ügyes kezdeményezései minden esetben élénk érdeklõdésre tartottak, tarthattak számot. (VI.) Több esetben nagyobb horderejû, alapvetõen politikai kezdeményezések generáltak civil – illetve sok esetben politikai hátterû – fellépést. 2005 elején az agrárdemonstráció, majd 2006 folyamán a Gyurcsány-kormány gazdasági intézkedéseivel szemben fellépõ szervezetek eredményeztek akcióikkal jelentõs számú médiamegjelenést.
Meghatározó civil ügyek Az alábbi táblázatban azokat a lobbiszempontból releváns civil médiamegjelenéseket összesítettük, amelyek az egyes idõszakokban elérték, illetve meghaladták a tíz megjelenést a nyomtatott sajtóban. Fontos kiemelni azonban, hogy az elektronikus és online megjelenések elemzése nélkül az itt feltüntetett civil ügyek listája nem tekinthetõ teljesnek. (lásd 2. táblázat)
A média érdeklõdése A magyarországi nyomtatott, elektronikus és online médiumok a 2003. augusztus és 2007. február közötti idõszakban összesen 42742, a civil nonprofit szervezetekkel kapcsolatos cikket, hírt közöltek, melybõl a nyomtatott médiumokban 12261 jelent meg. A lobbiszempontból releváns hírek megjelenési aránya – bár nagymértékben változott az egyes idõszakokban, így rendkívül jelentõs kilengéseket is tapasztalhattunk – átlagosan 45,72%-os volt, vagyis összesen 5606 esetben találkozhattak a nyomtatott médiumok olvasói releváns, lobbiszempontból is meghatározó kezdeményezésekkel. Az országos terjesztésû politikai napilapok összesen 2273 esetben számoltak be a civil eseményekrõl. A vizsgált idõszakban egyértelmûen a Magyar Nemzet emelhetõ ki az országos lapok közül 740 tudósításával. A Népszabadság 575, a Népszava 525, a Magyar Hírlap 433 esetben számolt be lobbiszempontból releváns civil kezdeményezésekrõl, a hetilapok összesen 421, míg a Metro hírújság pedig 351 esetben. A vidéki lapoknál összesen 2189 esetben közöltek civil érdekérvényesítéssel kapcsolatos cikkeket.7
116 n n n n n n n C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 117
E LMÉLETILEG nn 2. táblázat. Legnagyobb nyilvánosságot nyert civil ügyek a nyomtatott médiában
C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4 n n n n n n n
117
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 118
nnE LMÉLETILEG
118 n n n n n n n C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 119
E LMÉLETILEG nn
C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4 n n n n n n n
119
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 120
nnE LMÉLETILEG
2. ábra. Lobbiszempontból releváns civil megjelenések megoszlása a nyomtatott médiában
120 n n n n n n n C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4
csz12 elm filosz.qxd
2007. 06. 13.
14:53
Page 121
E LMÉLETILEG nn Azzal egyidejûleg, hogy a civil kérdések egyre nagyobb számban jelentek, jelennek meg a médiumokban, a szerkesztõségek és a mûsorstruktúra folyamatos átalakulása révén a civil szervezetekkel, a civilek által felkarolt legfontosabb kérdésekkel foglalkozó mûsorok száma alacsony, és egyre csökken. A közszolgálati médiumok kötelezettségeik révén biztosítanak mûsoridõt a civil – elsõsorban környezetvédelmi – mûsorok számára, azonban a kereskedelmi médiumok esetében a civil mûsorok száma elenyészõ, a meglévõ „civil” mûsorok, így a környezetvédelmi és az esélyegyenlõségi kérdéseket bemutató mûsorok megszûnnek.8 Mindemellett a belpolitikai szerkesztõségekben a civil nonprofit szektorral foglalkozó újságírók száma csökkent: más, nagyobb érdeklõdésre számot tartó kérdéseket vettek át, háttérbe szorítva ezzel a civil kérdéseket. Egyes újságírói vélemények szerint a civil szervezetek kezdeményezéseit nagymértékben beárnyékolják a politikai pártok holdudvaraihoz tartozó „álcivilek” akciói; a valódi civilek által szervezett események pedig sok esetben marginális céljaik elérését segítik elõ, így nem lépik át a média ingerküszöbét. Bár tény, hogy az újságírók szerint a civilekkel könnyebb kapcsolatot teremteni és információhoz jutni, az általuk felvállalt, kisebb jelentõségû kérdések, folyamatos, „magánjellegû” tiltakozások és a civilek rossz kommunikációja, olykor felkészületlensége miatt nem ragadják ki a média figyelmét. Ezen a ponton azonban – figyelembe véve a fenti megjelenési adatokat – megfogalmazódik a kérdés: hány esetben válhatott vezetõ (civil) hírré, ha egy civil nonprofit szervezet – „tiltakozásmentesen” – elültetett 100 facsemetét?
Jegyzetek 1 Az alábbi összefoglaló alapját képezik az Ökotárs Alapítvány részére készített heti, havi és féléves médiaelemzések, valamint a 2003. augusztus és a 2007. február közötti idõszakot áttekintõ elemzés. 2 A részletes heti és havi elemzésekben minden esetben fontos szerepet játszott, hogy a magyarországi fogyasztói – olvasói, hallgatói – szokásoknak megfelelõen súlyozzunk az egyes megjelenéseket. Mindezek mellett a jelentõsebb civil ügyek médiamegjelenéseinek elemzésekor az esetleges értékítéletekre vonatkozó újságírói megjegyzéseket, a nyilvánosság reakcióit is feltüntettük. 3 Mindezek mellett kiemelendõ, hogy a vizsgált idõszakban több olyan lobbiakció és érdekérvényesítõ kezdeményezés zajlott, melyek önmagukban eredményesnek tekinthetõk, de a széles nyilvánosság elé nem jutottak el. 4 A magyar médiában tapasztalható mozgásokkal együtt a szemlézett médiumok köre is változott (bár nem jelentõs mértékben) a 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakban. 5 Például Magyar Vizsla-ügy. 6 Ugyanakkor több esetben bebizonyosodott, hogy a közigazgatási intézmények által a civil nonprofit szervezetekkel kezdeményezett széles körû egyeztetések elsõsorban PR-események voltak, s mint ilyen, a médiában játszott szerepük a megjelenések tekintetében lényegesen jelentõsebb volt, mint az egyeztetések tényleges szakmai vonatkozásai. 7 A szemlézett tévécsatornák és rádióadók közül egyértelmûen a közszolgálati m1 és a Kossuth Rádió, valamint az InfoRádió emelhetõ ki. 8 Lásd TV2, Gazdasági Rádió.
C IVIL S ZEMLE n 2007/3–4 n n n n n n n
121
