Civilek a (helyi) közéletben 1. Zöld Erdély Egyesület, Kolozsvár

Civilek a (helyi) közéletben

1. Zöld Erdély Egyesület, Kolozsvár A Zöld Erdély Egyesület aktivitásának jelentős hányadát képezik az úgynevezett reaktív tevékenységek, amelyekkel egy-egy környezetkárosító politikai vagy gazdasági kezdeményezést vagy lépést próbálunk megakadályozni. Ez alapvetően meghatározza a helyi közösségek és általában a társadalom hozzánk való viszonyulását is. Az ilyen típusú civil megnyilvánulást nevezzük civil kontrollnak, rendkívüli fontosságát a társadalomnak csak egy kis szegmense érti meg. Egyszerű példával szemléltetve: a nagy többség értetlenül nézi, miért kötözik magukat a zöld aktivisták egy fához, hogy megakadályozzák annak kivágását és helyének beépítését, miközben pár méterrel arrébb öltönyös politikusok mosolyogva facsemetét ültetnek a kamerák előtt. Csakhogy az idős fa most termel annyi környezeti hasznot, amennyit a ma ültetett csemete csak évtizedek múlva fog, ha egyáltalán életben marad. A környezetvédelemben pedig a megelőzés elve a legfontosabb: ma kell megakadályozni azokat a folyamatokat, amelyek a jövőben súlyosbítanák helyzetünket nemcsak az élhető, egészséges környezetünk szempontjából, hanem gazdaságilag is. Az ilyen típusú tevékenységeket a helyi közösségek csak akkor támogatják tevőlegesen, ha teljesül három feltétel. Egyrészt felismerik érintettségüket, hogy az ő érdekük a fakivágás megakadályozása, mert az nekik termeli az oxigént, felfogja a port és szelet, árnyékot nyújt, szép stb. Másrészt nincs gazdasági-politikai érdekük szemet hunyni a közérdek feláldozása fölött bizonyos magánérdekekkel kedvéért. Harmadrészt pedig megvan a kellő civil kurázsijuk konfliktust vállalni az olykor igen befolyásos gazdasági-politikai érdekcsoportokkal. Tapasztalataink szerint ezek a feltételek igen ritka esetben teljesülnek mifelénk. Ebből adódóan a hozzánk való általános viszonyulást is többnyire tartózkodónak, lappangónak éljük meg. Ez munkánkat igen megnehezíti, hiszen előbb mindig ezeket a falakat kell lebontanunk. Lépésről, lépésre be kell mutatni érvrendszerünket, információinkat rávilágítva arra, hogy egy bizonyos terv miért káros a környezetre, ezáltal pedig adott településre, régióra és az ott lakókra. A befektetők, kezdeményezők által szépen előterjesztett projektekről le kell fejteni a csomagolást és megmutatni az elrejtett dolgokat, beleértve a különböző gazdasági érdekeket is. Amennyiben ez sikerül, a helyi közösségeken belül kialakul egy pozitív, de általában lappangó viszonyulás. Ebből a legnehezebb továbblépni. Az emberek nem hisznek a saját, a közösség vagy akár a civil szervezetek erejében. Hogyan szállhatnánk mi szembe egy polgármesterrel, egy miniszterrel, egy dollármilliókat forgató nagyvállalattal? Az embereknek ezért hitet kell adni a győzelemhez, be kell nekik bizonyítani, hogy lehetséges. Ilyen bizonyítvány lehet egy bírósági per megnyerése, egy döntéshozó vagy vállalkozó érvrendszerének lebontása, sarokba szorítása. Az apró győzelmekkel lehet bátrabbá tenni a helyi közösségeket. Előbb néhányan csatlakoznak, majd egyre többen és szerencsés esetben beérik a befektetett munka: a civil kezdeményezéshez olyan társadalmi erő csatlakozik, társul, ami érvényt tud szerezni akaratának. A fát nem vágják ki és a csemetét is elültetik. Ebben a fázisban a helyi közösségek hozzánk való viszonyulása már nagyon pozitív, csakhogy ezzel vége is szakad az együttműködésnek, mert a minket összekötő probléma megoldódott. 1

Az önkormányzatok hozzáállása nagyban függ a helyi közösség viszonyulásán. Amennyiben sikerül a helyi közösséget egy ügy mellé állítani, nagy valószínűséggel az önkormányzat követi a népakaratot, vagy tagjai elbukják a következő választásokat. Ebből is látszik mennyire fontos a kritikus tömeg, az egyszerű választópolgárok sokasága. A civil szervezetek viszonyulása általában teljesen más. A civil szervezetek és a bennük tevékenykedő emberek természetükből fakadóan nyitottabbak, befogadóbbak és bátrabbak, mint a „hétköznapi ember”. A társadalomnak ebből a szegmenséből kapjuk a legtöbb elismerést, biztatást és segítséget. Ugyanakkor mivel ezek az emberek aktívak és véleményformálók, a politikaigazdasági érdekcsoportok számára a legkézenfekvőbb, ha becsatornázzák őket. Sajnálattal állíthatom, hogy nagyon sok civil szervezetnek kisebb-nagyobb kötődése van politikai érdekcsoportokhoz. Meglátásom szerint pedig ez éppen a talán legfontosabb szerepüket lehetetleníti el: nem képesek egészséges, objektív kontrollt gyakorolni a döntéshozókra. Ezen mindenképpen változtatni kell, és ez a változás a társadalom és a civil szervezetek együttes fejlődésével és kölcsönhatásával érhető csak el. El kell jutni arra a szintMentsük meg Verespatakot – tüntetés Kolozsvárott, 2013. szept. re, amikor a civil szervezeteket a társadalom elismeri és fenntartja pénzügyileg is, ezáltal biztosítva függetlenségüket a közérdek szolgálatában. Amíg egy politikai vagy gazdasági szereplő érdekpreferenciálisan juttathat forrásokat egy-egy civil szervezetnek, illetve lehetetleníthet el másokat, addig általánosan a civil mozgalmak nem válhatnak igazán hiteles és befolyásos tényezővé. Így nem a civil szervezetek gyakorolnak kontrollt a döntéshozók felett, hanem a politikai-gazdasági érdekcsoportok a civilek felett. A támogatások tekintetében a reaktív tevékenységek mindig hálátlanok egy civil szervezet számára, mivel konfliktusokat szülnek gazdasági-politikai érdekcsoportokkal. A reaktív tevékenységeket mindig csak a társadalom tudja honorálni vagy fenntartani és nem feltétlenül pénzadományokkal. Vegyük például a Mentsük meg Verespatakot! mozgalmat. Ez már eljutott arra a szintre, hogy emberek tízezreit vitte az utcára tüntetni, százakat késztetett véleményük megírására, önálló szervezkedésre vagy önkéntes munkájuk felajánlására. Ez a mozgalom már szült egy adományozó kedvet is, voltak, akik kéretlen pénzadományokkal segítették. De ez nem egy mindennapi eset, 2

ehhez sok ember évtizednyi önkéntes munkája volt szükséges, ami pénzben sosem fog megtérülni. A felépített mozgalom képes azonban elindítani egy olyan össztársadalmi változást, ami az egész Romániát egy tisztább, élhetőbb, szebb jövő felé viheti. És ezért érdemes küzdeni. Kovács Csongor Zöld Erdély, elnök [email protected]

2. Civitas Alapítvány, Kolozsvár-Székelyudvarhely

Arra a kérdésre, hogy milyennek látjuk a romániai és ezen belül a romániai magyar civil szférát – nem egyszerű válaszolni. Ugyanis a romániai civil szféra az 1990-2010-es időszakhoz képest változásokon megy keresztül. A mostani, illetve a kirajzolódni látszó támogatási rendszerek nem igazán kedveznek a kisebb és közepes szervezeteknek. Éppen ezért a korábbi lelkesedés után nagyon sok szervezet életében pangás állott be, mert nem sikerült előteremteni a megtervezett projektekhez a szükséges forrásokat. Ennek ellenére nagyon sok kicsi szervezet, alapítvány önkéntes munkával fontos feladatokat lát el közösségeik életében. Tevékenységükkel bizonyítják, hogy eredményes munkát lehet végezni összefogással, akár pénzügyi támogatás nélkül is. Aggasztó viszont, hogy olyan szervezetek, amelyek a közelmúltban fontos szerepet játszottak, jelentős projekteket, programokat bonyolítottak le teljesen eltűntek a porondról és csak azok a nagyobb, erősebb szervezetek maradtak meg, amelyek biztosítani tudják a létező nagyobb projektekhez az önrészt, az előfinanszírozást. Ez a jelenség talán még hatványozottabban jelentkezik a magyar szervezeteknél, mint a románoknál. Komoly kérdése a helyi közéletnek, hogy a civilek szoktak-e rendszeresen találkozni más civil szervezetek képviselőivel, illetve a helyi közélet szereplőivel, hogy a (helyi) közösség számára fontos kérdésekről beszélgessenek? Munkánkból kifolyólag természetesen léteznek kapcsolataink más civil szervezetekkel, hiszen a partnerségek elkötelezettjei vagyunk, ez meglátszik projektjeinkben, napi tevékenységünkben is. A székelyudvarhelyi és kolozsvári irodák, ha nem is kinyilatkoztatott formában, de egyfajta civil erőforrásközpontoknak tekinthetők, hiszen folyamatosan segítünk tanácsadással, pályázatírással más civil szervezeteknek. Vannak, akik rendezvényeiket és bizonyos tevékenységeiket is a székházunkban bonyolítják le. Ugyanakkor vidékfejlesztési projektjeink révén élő kapcsolatban vagyunk vidéki közösségekkel és rengeteg lehetőség adódik a helyi közösségekkel való konkrét munkára, közös projektek kidolgozására, kivitelezésére. Udvarhelyszéken a Helyi Szociális Partnerség keretében többéves múltra tekint vissza az általunk koordinált szociális szervezetek közötti együttműködés. A közösen elkészített szociális stratégia alapján sikerült olyan közös projekteket lebonyolítani, amelyek hozzájárultak a régió szociális gondjainak megoldásához. A www.ongcluj.ro hírportált 2010-ben indítottuk el, működése folyamatos. A Kolozs megyei civil szervezetek népszerűsítése mellett célunk e szervezetek tájékoztatása az olyan területeken, mint a támogatási lehetőségek, képzések, rendezvények, önkéntesség, stb. A civileknek folyamatosan szükségük van a támogatásra, anyagiak, szakmai ismeretek és olykor lelki téren, ha túl nagy a nyomás. Arra a kérdésre, hogy milyen alapelvek szerint támogatjuk a civil szférát, előbb tisztázni kell, hogy a Civitas Alapítvány nem tartozik a kimondottan támogató 3

szervezetek közé, de projektjeinkbe időnként igyekszünk beemelni olyan támogatási programokat, amelyekkel helyi közösségeken tudunk segíteni. Példaként megemlíthető a Székelygyümölcs projekt keretében meghirdetett pályázatunk. A Civitas Alapítvány által koordinált Hagyományaink Gyümölcsei elnevezésű projekt elsősorban azoknak az udvarhelyszékieknek szólt, akik valamilyen módon tenni kívántak azért, hogy a vidéken megmaradjanak a hagyományos gyümölcsfajták és a termés helyben történő feldolgozása, fogyasztása, illetve értékesítése által fenntarthatóak legyenek a vidéki közösségek. Ennek az elképzelésnek a szellemében hirdettük meg két alkalommal pályázati kiírásunkat, melynek keretében minél több helyi szervezetet kívántunk mozgósítani és bevonni ebbe a tevékenységbe. Az elbíráló bizottság fontosnak tartotta újabb szervezetek megszólítását és bekapcsolását a programba, értékelésében nagy hangsúlyt kaptak az új elképzelések, illetve azok a megvalósítások, amelyek egy előbbi elképzelést, projektet teljesítenek ki. 2011-ben újabb helyi szervezeteket, illetve vállalkozásokat is sikerült meggyőzni e törekvés fontosságáról. Így a Polgár-Társ Alapítvány és a Tusnád Ásványvíz Rt. által támogatott Partnerség a Környezetért elnevezésű program keretében egy újabb projektet indítottunk el Környezetünk újrafelfedezése és formálása megnevezéssel. A projekt célja a meglévő hagyományos gyümölcsösök feltérképezése, a hozzá kapcsolódó információk összegyűjtése, valamint csemetekertek létrehozása és ápolása. A projekt megvalósításába több Nyikó menti iskolát is bevontunk (megpályáztattunk), így hozzájárultunk ezen régió természeti sokszínűségének megismeréséhez és megmentéséhez. Bemutatók és közviták szervezésével minél szélesebb körben kívántuk ismertetni a törekvés fontosságát, hogy minél több helyi embernek legyen lehetősége bekapcsolódni és támogatni e munkát, hiszen a tiszta levegő, a környezet sokszínűségének megtartása, a vidéki közösségek rendezettsége mindannyiunk feladata és csak széleskörű és hosszú távú együttműködésben tud ez sikeres lenni. Jó kérdés, hogy a támogatás mindig eléri-e a várt eredményt. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ha megfelelően volt meghirdetve a kiírás és kellő figyelemmel zajlott le az elbírálás, folyamatos segítségnyújtás mellett sikerült sikeres pályázatokat lebonyolítani, ezért nem volt szükséges a támogatások esetleges visszavonása. Fontos volt, hogy a pályázókat partnereknek tekintettük, akikkel közösen dolgoztunk a megfogalmazott célok eléréséért. A válság ideje alatt együttgondolkodásra, közös projektek fejlesztésére és azok kivitelezésében mindenképp számíthatnak partnerségekre részünkről azok, akikkel megkapjuk a közös hangot, mi nyitottak vagyunk. Szívesen bekapcsolódunk jó ügyet szolgálni akár önkéntesen is (Civil Napok, Humanitárius segélyakciók, stb.), a regionális fejlesztéses projekteknél pedig egyértelműen szeretnénk erősíteni a civil részvételt. A civil kurázsi, az elkötelezett szolgálatot mindenképp bátorítani szeretnénk. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy bár válságos időket élünk, sok jó (civil) példa van Erdélyben is, de ezek szigetek, össze kell érjenek és úgy lesz ez a munka hatékony, ha közösen és bátran cselekedve erőforrásainkat jobban össze tudjuk hangolni a nagy cél érdekében. Alázatra van szükség ezért mindegyik szervezet és intézmény részéről, hiszen itt a végső eredmény sokkal fontosabb, mint önmagában a partnerek, az egyedek (a szereplők). A felelősségvállalás, a bizalom megteremtése, az elfogadás, a szolidaritás és a szolgálat az emberek és a szervezetek/ intézményeik között szükséges ahhoz, hogy hittel és közösséggel tudjuk tovább szőni a magunk és mindannyiunk álmát. Balogh Márton Civitas Alapítvány, igazgató [email protected] 4

3. Máltai Szeretetszolgálat, Temesvár

A temesvári egyike a legkorábban létrejött Máltai Szeretetszolgálatoknak. A temesvári szervezetnek 130 tagja van és 28 alkalmazottja. Működtet egy 20 férőhelyes idősek szociális otthonát, gyógyszertárat és szociális konyhát, ahonnan naponta 100 adag ételt juttatnak rászorulóknak. A kérdéseket dr. Bárányi Ildikó doktornőnek, a temesvári szervezet elnökének teszem fel. – Milyen kapcsolata van a Romániai Máltai Segélyszolgálat temesvári fiókszervezetének elsősorban az állammal? - Szükséges, hogy jóban legyünk az állami szervekkel, ugyanis a civil szervezeteknél szokásos adományok gyűjtése nem elégséges ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni a felvállalt feladatoknak. Tehát ahhoz, hogy pénzalapot teremthessünk elő egy komoly szociális munkához, más forrásokat is kell mozgósítanunk, éppen ezért minden legális lehetőséget kihasználunk. Említeném itt a jövedelmi adó 2 százalékának az átirányítását – aminek éppen most van a periódusa, tehát ezt május elejéig, április végéig kell leadni –, amit sajnos nem tudunk kellőképpen kihasználni, nem értünk hozzá, mások lehet, hogy jobban csinálják. Például a rendőrségnek komoly nem kormányzati szervezete van, amely ilyen pénzalapokat mozgósít bizonyos célokra, ebben nem tudjuk őket követni. Mindenki a rendőrséget kívánja segíteni, meg a sportegyleteket… De más legális lehetőségek is vannak. Például állami támogatásra van lehetőség olyan szervezeteknél, amelyek több megyében dolgoznak, így a Máltai Segélyszolgálat bizonyos tevékenységei immár több mint tíz éve szubvencionáltak. Minden év októberében jár le a pályázati határidő, majd a következő évre vagy megítélik, vagy nem a szubvenciót. Nekünk ilyen támogatott tevékenységünk Temesváron a Szent János Öregotthon működése és a házigondozó szolgálatunk, tehát ezekre kapunk szubvenciót, amely az évi költségvetésünknek körülbelül a 17 százalékát fedezi. Ezeket a pénzösszegeket csak olyan meghatározott célokra lehet költeni, amelyeket előre beírunk, és ezt rendszeresen számon is kérik rajtunk. Ezen kívül egy másik lehetőség az, hogy a helyi közigazgatás szerveivel partnerségi, együttműködési megállapodásokat kötünk, és ennek keretében a városháza olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek különben az ő feladatkörébe tartoznak, de mi átvállaljuk. Például a temesvári szociális kantinnak nincs olyan szolgáltatása, hogy házhoz szállítsa az ételt a mozgássérült és idős embereknek, ezért száz adag élelem árát átutalja nekünk. Ezt mi főzzük meg, és mi szállítjuk ki a kiválasztott rászorulóknak. Ez a program már tizenöt éve működik igazán sikeresen. Ugyanakkor a házi gondozó szolgálatunknak is besegítenek, a gondozónők fizetésalapjának előteremtéséhez kapunk pénzt. Ez a költségvetésünknek a 37 százalékát fedezi. Ezek mind nagyon nagy segítségek, és hogyha összeadjuk, akkor nekünk felénél valamivel többet kell kihozni adományokból és más egyéb megengedett pénzgyűjtési lehetőségekből. Elég nagy összegről van szó, mivel az éves költségvetésünk hozzávetőlegesen 250 ezer euró. Ezt eddig sikerült teljesíteni, és reméljük, hogy a jövőben is sikerülni fog. – Mennyire értékeli az állam a szociális tevékenységet? - Az állam nagyon értékeli ezt a felelősségvállalást, miközben pontosan ellenőrzi a tevékenységet és monitorizálja, ugyanakkor elismerésben is részesít. Például a Máltai Segélyszolgálat a húszéves fennállása alkalmával államelnöki kitüntetésben – az Országos Érdemrend Parancsnoki Rangú Keresztje – részesült, tudtommal egyetlen civil szervezet sem dicsekedhet hasonlóval. A múlt év végén 5

én személyesen az Év senior önkéntese címet kaptam országos megmérettetésen, amire szervezetünk is pályázott. De a temesvári városházán is kaptunk egy elismerést, egy kitüntetést, tehát az újonnan megválasztott polgármester tevékenységének első évében a máltai szolgálatot kitüntette. Ezek olyan dolgok, amelyek nem azért melegítenek minket, mert szeretünk kitűnni, és szeretjük, ha elismernek, hanem mert zálogai annak, hogy az elkövetkezőkben, amikor valamit kérünk és valakit felszólítunk együttműködésre, akkor az meghallgatásra talál. Az emberek ez által inkább részesednek azokból a lehetőségekből, amelyek mellett máskülönben sokan elmennének. – Ön szerint minek köszönhetően érték el ezeket a kitüntetéseket, elismeréseket? - Huszonkét éve folyamatosan dolgozunk, és huszonkét év alatt nem voltak nálunk botrányok, nem volt soha semmilyen csalás, amitől sajnos mindenütt hangos az egész sajtó, és sok helyen előfordult, még sajnos a városházán is. Ugye volt olyan, hogy a szociális kantin teljes vezetőségét le kellett váltani, és állítólag börtönbe is kerültek közülük, nem tudom egész biztosan. Mindig nagyon becsületesen álltunk a munkánkhoz, és bebizonyítottuk, hogy állandóan elvszerűen dolgozunk, tehát a rászorultság alapján és a szervezetünkre jellemző karitatív eszméknek megfelelően. Őrizni a hitet és segíteni rászoruló felebarátunkat, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű, milyen nemű és hogy milyen problémája van. – Mennyire van szükség a civil munkára országos szinten, vagy akár az Önök munkájára? - Nagyon nagy szükség van, mivel egy olyan szociális rendszert örököltünk, amelyben mindig elkendőzték a problémákat, tehát nem is néztek szembe a tényleges helyzettel. Ezeknek a felleltározása és a megoldása egy nagyon lassú folyamat, az erre vonatkozó törvényi háttér kidolgozása is sok problémát vet fel, és ott is állandóan csak visszacsatolásokkal érhető el egy olyan forma, amivel ténylegesen segíteni lehet az embereken, úgyhogy nagyon nagy szükség van a munkánkra. Lejegyezte: Farkas-Ráduly Melánia [email protected]

6