Médiaismeret Pedagógiai Intézet Könyvtára
A nyomtatott sajtó Az újság
Összeállította: Szilágyiné Gálos Ildikó
2014
1
Médiaismeret
TARTALOM Médiaismeret a magyar irodalom 7–8. évfolyamán --------------------- 3 A hír útja és hozzáférhetősége -----------------------------------------11 1. Mi újság? -------------------------------------------------------------- 12 2. Az újság a modern ember bibliája ----------------------------------- 13
2.1. Sajtótermékek osztályozása ----------------------------------------------- 14 3. Hazai napilapok ------------------------------------------------------- 15
3.1.Országos napilapok ---------------------------------------------------------- 15 3.2. Búvárlapok -------------------------------------------------------------------- 16 3.3. A szatirikus vicclapok ------------------------------------------------------ 16 4. Sajtóműfajok --------------------------------------------------------- 18
4.1. Vezércikk ---------------------------------------------------------------------- 18 4.2. Publicisztika ------------------------------------------------------------------ 21 4.3. Glossza ------------------------------------------------------------------------- 21 4.4. Kritika -------------------------------------------------------------------------- 24 4.5. Riport --------------------------------------------------------------------------- 27 4.6. Kommentár-------------------------------------------------------------------- 27 5. A magazin ------------------------------------------------------------- 28 6. A reklám --------------------------------------------------------------- 29
2
Médiaismeret
MÉDIAISMERET A MAGYAR IRODALOM 7–8. ÉVFOLYAMÁN Tematikai egység/ A média kifejezőeszközei (1) Órakeret Fejlesztési cél Történet és elbeszélés a mozgóképen 3 óra - Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. - Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. - Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati viszonyokat, Előzetes tudás azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. - Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. - Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent. A tematikai egység - Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) nevelési-fejlesztési szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális céljai írás-olvasástudás fejlesztése. - A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok - Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok Vizuális kultúra: idő- és térbeli felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, változások megjelenítése riportban). képsorozatokkal. - Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). Dráma-tánc: az alapvető fogalmak 3
Médiaismeret
- A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a (történet, cselekmény, szándék, jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti feszültség, konfliktus, fordulópont egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. stb.) ismerete és alkalmazása a saját - A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és játékok értékelő megbeszélése során. történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. - Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, fogalmak lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése
Órakeret 3 óra
Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. - Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-esztétikai mérlegelést és értékelést igényel. - Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írásolvasástudás fejlesztése. 4
Médiaismeret
- A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. - A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok - Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek Ének-zene: zenei stílusok, műfajok nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek ismerete - dal, kánon, kórusmű, értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja szimfónia, más hangszeres és (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói zenekari művek, opera. szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film). Dráma és tánc: alapvető tánctípusok, - A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének táncstílusok és kísérőzenéjük meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű azonosítása, mozgás- vagy filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a mozgásszínházi formák személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv megkülönböztetése. használata). Vizuális kultúra: Képzőművészeti - A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik ágak, az építészet, a design főbb tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). jellemzőinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási fogalmak konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.
5
Médiaismeret
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
-
A média társadalmi szerepe, használata Órakeret A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése 4 óra A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.
6
Médiaismeret
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, például a kameramozgás – kódokat). - Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. - A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). - Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. - Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. - Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. - A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). 7
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.
Médiaismeret
- A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. - Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). - Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/ Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú fogalmak kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció. - A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. - Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével A fejlesztés várt megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, eredményei a két érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. évfolyamos ciklus - Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg végén szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. - Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.
8
Médiaismeret
- Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. - Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. - Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). - Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni.
9
Médiaismeret
- Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. - Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. - Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. - Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.
10
Médiaismeret
A HÍR ÚTJA ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
11
Médiaismeret
1. MI ÚJSÁG? „Mi újság?” – kérdezzük nap mint nap, amikor ismerőseinkkel, vagy éppen régen nem látott személyekkel találkozunk. A kérdéssel érdeklődésünket és kíváncsiságunkat szeretnénk kielégíteni, szeretnénk, ha a kérdésre érkező válasz nyomán az információ(k) iránti éhségérzetünk csillapodna. A jelenség, amit leírtunk, nemcsak ismerőseinkkel, munkahelyünkkel vagy más, bennünket közvetlenül (de legalábbis viszonylag közelről) érintő dolgokkal kapcsolatban működik, hanem olyan dolgok esetében is, amelyekkel nem állunk sem most, sem pedig a jövőben ilyen típusú kapcsolatban. Mégis, szeretnénk róla tudni, szeretnénk, ha valamilyen mértékben mi magunk is részesei lehetnénk a történéseknek. Ezért is szeretjük például azokat az információkat, híreket, amelyek sztárokról, híres és gazdag emberekről szólnak. A hétköznapi nyelvhasználatban a sajtó, a sajtótermék, a lap sokszor az újság szóval azonos értelemben szerepelnek. Az újság fogalmát úgy határozhatjuk meg a legegyszerűbben, hogy rámutatunk azokra a különbségekre, amelyek a könyv és az újság között kimutathatók. Három tényező együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy ne könyvről, hanem sajtótermékről, újságról beszélhessünk. Ezek következők: időszerűség, időszakosság, nyilvánosság.
Azt a nyomtatott terméket (médiumot) nevezzük újságnak, amely híreket, kommentárokat, tudósításokat, képeket (fotó, rajz), ábrákat és hirdetéseket közöl, és naponta vagy legalább egyszer hetente megjelenik. A köznyelv sokszor a havonta vagy negyedévente megjelenő folyóiratokat is – tévesen – újságnak nevezi! Feladat: Vegyünk kézbe egy újságot – célszerű egy napilapot választani – és ellenőrizzük az elmondottakat. (Célszerű, ha erre a napra mindenki hoz magával egy újságot!) -
A (napi)lapokban többnyire olyan dolgokról írnak, amelyek a közeli napokban, hetekben történtek. A lap időszakossága napi, heti vagy havi megjelenésre vonatkozik. 12
Médiaismeret
-
A lapok példányszáma önmagában is garantálja a nyilvánosságot. Ezt az adatot nehezen tudjuk ellenőrizni, mert az újságok tulajdonosai üzleti titokként kezelik.
2. AZ ÚJSÁG A MODERN EMBER BIBLIÁJA Ezt a részt az alábbi állítással kezdjük: „Az újság a modern ember bibliája” – mondják sokan. Mit jelent ez? Vitassuk meg, miről van itt szó! Lehetséges konklúziók: a) Az újságolvasás a XX. században épült be az emberek mindennapi tevékenységei sorába. Az újságolvasók többsége reggel, ha nem is olvassa végig a lapot, mindenesetre „belenéz”, „átfutja híreket”, hogy friss információkat szerezzen. Bár az utóbbi években az újság elvesztette korábban betöltött egyeduralmi helyzetét, hiszen a rádió, majd a televízió komoly versenytársává lépett elő, mégis azt látjuk, hogy sokan ragaszkodnak a papíralapú kiadványokhoz. Nagyobb városokban még manapság is hozzátartozik a hajnal, a kora reggel arculatához az újságkihordó, aki a megrendelők postaládájában helyezi el a lapokat. b) A modern, korszerű tévékészülékek ún. teletextprogramot is tartalmaznak. A teletext szolgáltatás valójában képújság, ahol a szöveges információ egy központi adatszolgáltatóból kerül a televízió képernyőjére. A fogyasztó tehát egy távkapcsoló segítségével, megfelelő kódok kiválasztásával érheti el a kívánt programot. A program fontos eleme, hogy lehetőséget biztosít a néző-olvasó számára, hogy ha az adott oldal olvasását befejezte, továbbléphessen. c) A harmadik megoldást az Internet jelenti. Ott a kíváncsi olvasó a napilapok terjedelméhez képest azt sokszorosan meghaladó információtömeggel találkozhat. Ha megállunk egy újságos pavilon előtt, akkor szinte áttekinthetetlen és beláthatatlan mennyiségű újsággal szembesülünk. A kínálat rendkívül színes és sokrétű. Mindegyik lapot, újságot természetesen nem tudjuk elolvasni. Sem az időhiány, sem pedig érdeklődésünk köre ezt nem teszi lehetővé. Ezért fontos, hogy valamiképpen tájékozódni tudjunk a lapok „sűrűjében”.
13
Médiaismeret
Ha van két csoportra való (2-3 fő csoportonként) vállalkozó, akkor készíttessünk velük a különféle standok kínálatairól felmérést! Ha módjuk van rá, szólaltassák meg az újságárust is! (Témák: vevőkör, szokások, extrák stb.) 2.1. SAJTÓTERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA
Készítsünk el egy olyan rendszert, amelyben el tudjuk helyezni az egyes sajtótermékeket! Szempontok: a)
A megjelenés gyakorisága
Így beszélünk napilapokról, amelyek legalább a hét hat napján megjelennek. Az is fontos, hogy melyik napszakban kerül piacra a lap. Megjelenhet reggel, délben és este. (Ezért szoktunk reggeli, déli és esti lapokról beszélni!) Ezeket a jellemzőket sokszor a lap címe is kifejezésre juttatja: pl. Napi Magyarország, Heti Világgazdaság, Esti Hírlap stb. b)
Területi megjelenés
Vannak országos, regionális és helyi lapok. A regionális lap az ország egyegy tájegysége számára készül, de a legfontosabb országos információkat tartalmazza. A helyi lap egy-egy város, kerület, tehát kisebb közösség számára érdekes és fontos információkat tartalmazza. Országos lap pl. a Népszabadság, regionális lap a Kelet-Magyarország, helyi lap pl. a Várnegyed című kerületi újság. c)
Téma szerint
Beszélünk általános és szakosodott jellegű lapokról. Általános jellegű lap pl. Magyar Nemzet, szaklap pl. a Nemzeti Sport. d)
Politikai lapok
Az újságok egy része vállalja, hogy a lapban közölt írásokkal nyíltan politizál, azaz politikai lapnak minősül. A politikai lapok között irányultságuk alapján lehet különbséget tenni. - „Pártsemlegesnek” az a lap minősül, amelyik egyik politikai álláspont, vélemény megjelenítésére sem vállalkozik. - Bal- vagy jobboldali nézeteket tükröző lapok. Ezek a politikai életben használatos fogalmak a lapok hovatartozását itt rendkívül leegyszerűsített módon fejezik ki. A képletet tovább bonyolítják az 14
Médiaismeret
olyan politológiai kategóriák, mint pl. a liberális, konzervatív stb. (Lásd erről: Társadalmi ismeretek című tantárgy ismeretanyagát!) 3. HAZAI NAPILAPOK A korábbi ismeretekre építve erősen ismeretközlő órát tarthatunk, amelynek célja, hogy bemutassa a hazai napilapkínálatot.
3.1. ORSZÁGOS NAPILAPOK
Jelenleg Magyarországon a következő országos napilapok jelennek meg: Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népsport, Napi Világgazdaság. Ezek az ún. minőségi lapok csoportját képezik, ami azt jelenti, hogy az adott lap politikai álláspontokat, nézeteket közvetít, másrészt pedig a közölt információk hitelességéért a lap komoly garanciákat vállal. Ezek a lapok reggel jelennek meg, van köztük olyan is, amelyiknek két kiadása van: egy vidéki és egy budapesti. Az első öt lap általános jellegű, az utolsó kettő pedig szakjellegű kiadvány. 15
Médiaismeret 3.2. BÚVÁRLAPOK
Külön kell beszélnünk az ún. bulvárlapokról. Ezeknek az újságoknak az elnevezése onnan származik, hogy a századforduló körüli években Franciaországban a frissen megjelenő lapokat a város legforgalmasabb útjain – bulvárain – árusították a kiadó által fizetett terjesztők, a rikkancsok. A lap eladhatóságát a rikkancsok kiáltozásaikkal úgy segítették elő, hogy az újságban szereplő hírek közül a szenzációsnak vélt hírre utaltak, és ezáltal felkeltették az emberek érdeklődését úgy, hogy azok megvásárolták a lapot. Idővel a bulvár szó jelentése módosult. Így nevezték azokat a lapokat, illetve írásaikat, amelyek csak a szenzációt, az izgalmat hajszolták, miközben a szakmai és művészi igényességet háttérbe szorították. A mai magyar bulvárlapok közül napilap pl. a Mai Nap, a Kurír, a Blikk, a Reggel stb.
A szöveget képek és ábrák egészítik ki. Ezek önmagukban is informatív jellegűek. 3.3. A SZATIRIKUS VICCLAPOK
A fotoriporterek által készített képek mellett a lapok karikatúrákat is közölnek. A szó jelentése a következő: torzkép, gúnyrajz, a jellegzetes vonásokat szándékosan torzítva ábrázoló mű, többnyire rajz.
A karikatúra illusztráló műfaj, mely poentírozott tartalmával vagy kiélezett formájával mulattatni, kommentálni vagy támadni akar. A karikatúrák mind tartalmukban, mind formájukban túloznak. Politikailag és műfajilag az a karikatúra a legértékesebb, amelyik ezzel a túlzással „fején találja a szöget”. 16
Médiaismeret
Nézzük meg a kéznél lévő lapokból a karikatúrákat, illetve a fenti rajzokat! Milyen jellegzetességeik vannak? Kiről, miről szólnak, milyen ábrázolási technikát alkalmaznak? Beszélgessünk a karikatúrák „természetéről”! Érdemes ebből szempontból speciális lapokat is kézbe venni: pl. Ludas Matyi stb.
17
a
Médiaismeret
4. SAJTÓMŰFAJOK A szöveges információkat az újságban cikkeknek nevezik. A következő fontosabb típusokról kell beszélnünk: 4.1. VEZÉRCIKK
Az újság politikai irányultságát, a lap mögött álló politikai tényezők törekvéseit fejezi ki, többnyire a lap első oldalán található. A lap irányultságát, a közélet, a politikai élet eseményeihez való igazodást ezekből az írásokból pontosan nyomon lehet követni. A vezércikk hossza összefonódik azzal a jelentőséggel, melyet a lap tulajdonít a vitában tárgyalt témának. A vezércikk a szerkesztőség megnyilatkozása. A vezércikk lapja álláspontját közli az olvasóval olyan témákról, amelyek ugyan nem feltétlenül napi aktualitásúak, de világos kötődést mutatnak az időszerű társadalmi fejleményekhez. A klasszikus vezércikk az egész lap irányvonalát tükrözi. A vezércikkek gyakran sokkal egyértelműbben és kompromisszum mentesebben foglalnak állást, mint a kommentárok. Egy vezércikk célja tehát egyértelműen állást foglalni.
A Délmagyarország vezércikke (1933. június 23. péntek, 1. p.) Shvoy Kálmán A színes szerdai értekezleten körülbelül mind együtt voltak a megivottak, a népes szobában zavartalan figyelemmel hallgatták a közbecsülésben álló fiatal főispán meleg megnyitó szavait, amikor kitárult az oldalajtó s nem civil, hanem katonaember lépett be rajta. Az első szegedi katona volt, akit csendes, de meleg éljenzéssel fogadtak. A közéleti ember is, az újságíró is gyakran van jelen spontán megnyilatkozásoknál. Hát még az, aki kénytelen viselni mindkét foglalkozás nyűgét. Ez azonban egészen 18
Médiaismeret
másfajta tüntetés volt, mint amilyeneknek a szegedi városházán voltak tanúi például az utolsó másfél évtizedben. Hiányzott belőle a szervilizmus minden áron előtérbe állni akaró tülekedése és zajossága. Senki nem sivított, a tenyerét magasra lóbálva se tapsolt senki, de olyan se volt, aki ne éljenzett volna s a hangoknak ebből a tömör kórusából meggyőződéses megbecsülést érzett ki. A hivalkodásnak és törtetésnek szintén minden színe nélkül. A helyes elnöki tapintattal fegyelmezett tanácskozás pénzügyi kérdésekről s kiállításokkal kapcsolatos egyéb nehézségekről folyt, amikor felállt vitéz dr. Shvoy Kálmán és bejelentette, hogy sportünnepélyt fog rendezni, hogy szerepeltetni fogja a legénységi dalárdákat, hogy ad munkaerőt és anyagot, hogy adja a zenekart és hogy szívesen ad – ha szükség lesz rá – egy-két kiállítás részére helyiséget. Tehát mindig ad. A bejelentést éljenzés követte. Ugyanolyan spontán, hivalkodás nélküli, meleg és általános, mint amilyen a belépésnél fogadta az első szegedi katonát. Megismétlődött a diszkrét tüntetés, amikor vitéz dr. Shvoy Kálmán az értekezletről, a tanácskozás bezárása után, eltávozott. Shvoy Kálmán magas rangú katonatiszt. Zubbonyának gallérján egyik legmagasabb katonai rang distinkcióját viseli. Azoktól, akik ilyen magas állásban vannak, ez a város nincs elkényeztetve. Shvoy Kálmán azonban mindig odaadó érdeklődéssel figyelte a város polgári életének eseményeit s különösen az óta, amióta mai magas állásában tevékenykedik, ahol módjában volt, tanáccsal, ahol tehette, befolyásának a latba vetésével s ahol lehetett, az együttműködés vállalásával, sőt kezdeményezésével sietett a Szegeden mindig szokatlan mértékben tornyosulni szokott akadályokat leküzdeni segíteni. Itt csak két feledhetetlen érdemét jegyezzük fel. Nélküle hozzá se lehetett volna fogni a nagy múltú szegedi szabadtéri játékok felújításához. A másik az a magatartás, amelyet a szerdai értekezleten tanúsított s amely formájával ugyanúgy kiemelkedik, mint szellemével. Egyéb érdemeiről is sokáig lehetne beszélni. De legyünk hívek az ő szelleméhez s közérdekű feladatainkat ne hagyjuk elsikkadni most se, amikor emberi, várospolitikai és kulturális okokból egy katona valamennyiünkért szerzett érdemei folytán ünnepi hangulatra hangolunk. Shvoy Kálmánnak a zeneélet fellendítéséről lemondani nem tudó szenvedélye eléggé ismert. Nélküle az elmúlt télen az ország második városában nem lett volna filharmonikus zene. Ebben a művészeti ágban egyedül tartotta a lelket, amióta személyeskedésben excelláló vezetés
19
Médiaismeret
végzetes hibái kiszorították a harmóniát az egyesületből s általánosították és igazolták a kételyt úgy a művészi, mit az adminisztratív vezetésben. Legyünk csak nyersen őszinték most is. Még mindig vannak, akik azt mondják, hogy Shvoy Kálmán az oka annak, hogy nem alakulhat meg Szegeden a legmagasabb művészi és idegenforgalmi igényeket is kielégíteni képes nagy zenekar. Antikulturális tendenciákkal nem vádolják meg, ellenben azt állítják, hogy a katonazenekar kedvéért akadályozza a fejlődést. Ezzel szemben az igazság az, hogy a nagy szegedi zenekar már hónapok óta készülhetne feladataira, ha tőle függött volna. Az igazság az, hogy benne megvolt ebben a kérdésben is a megértés. Az igazság az, hogy ő egy nagy zenekarral való viszonylatban a honvédzenekart törzsnek tekintette, de erős gyökereket eresztett, számottevő törzsnek – s ebben igaza volt – és hamar készen állt a nagy zenekarrá való kiegészítés gazdaságos tervével. Kizárólag a kínos városházi vetélkedés és a belőle származó káros amerikázás egyre jobban elterpeszkedő szelleme szorította és szorbitja vissza a józan mérlegelés szerint gyors megvalósításra rég megérett tervnek a megvalósítását. Szerdán, a városházán azt a kijelentést tette az első szegedi katona, hogy huszonhét éve él Szegeden s ennek a huszonhét évnek az eseményei elválaszthatatlan kötelékkel fűzik őt ide, a szegedi röghöz. Úgy érezzük, nemcsak a magunk, hanem az egész város nevében is beszélünk, amikor azzal válaszolunk, hogy Szeged forró szeretettel fogadja édes fia gyanánt, aki hivatásának példás betöltése mellett mindig serényen tevékenykedett városa boldogításán, aki jó és rossz időben erős vára volt az igaznak s aki a magas rangú katona, a kitűnő ember és a kiváló polgár minden erényével ékesen alkot s szerzi meg az egész társadalom osztatlan elismerését és becsülését. Feladat: -
Keressük meg a kéznél lévő napilapokban a vezércikket! Milyen jellemzőket azonosíthatunk? Elemezzük a vezércikkek témáit!
20
Médiaismeret 4.2. PUBLICISZTIKA
A publicisztika szó a latin publicare szóból származik, jelentése közhírré tesz, közhasználatra ad. Értelmezés és meggyőzés szándékával formált, a sajtóban nyilvánosságra hozott vélemény, olyan hírlapi cikk, amelyben az egyes eseményeket magasabb, elvi, sokszor irodalmi szinten tárgyalja a szerző. Jellemzői: követhető, áttekinthető kompozíció, gyakoriak a megértést segítő kapcsoló elemek és az értelmezést segítő, magyarázó kifejezések. Érzelmi hatású szerkezeteket is használnak a szerzők, a kérdések, a felkiáltások gyakorisága a személyességet és a meggyőző szándékot fejezi ki.
4.3. GLOSSZA
Görög eredetű szó, jelentése: széljegyzet, megjegyzés, magyarázat; a gondolkodó, közügyekkel foglalkozó ember személyes ügyeinek rögzítésére szolgált – Homérosz műveihez is írtak glosszákat. Többnyire rövid, sokszor csípős megjegyzéseket tartalmazó írás, hangvétele ironikus, konfliktusos helyzetet, esetet dolgoz föl, írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, akinek érzelmeire kíván hatni. Játszik a nyelv eszközeivel, eredeti megfogalmazásokat és szavakat használ, a szlenget, a dialektust, és inkább tárcastílusban ír. A különbség a kommentárhoz képest nem a témában, hanem a stílusban van. A glosszának szórakoztatnia kell, meg kell nevettetnie a címzetteket, de legalábbis megmosolyogtatnia (sziporkázó ötletek). A glosszák gyakran spontán ötletek vagy események hatására keletkeznek.
Megyesi Gusztáv: A muzsika hangjai Azt hittem, hogy a feleségem becsavarodott. Lement vasárnap reggel a dög melegben kenyérért, de felszólt az udvarról mobiltelefonon, hogy nem bír kimenni a kapun, mert ott áll a teljes Expressz zenekar Solymos Tónival az élen, és éppen hangolnak. Az ember tisztában van azzal, hogy minden feleség előbb-utóbb hozzáhülyül a párjához, ám azért én is lementem a kapualjba megnézni, hogy mi van, s csakugyan: Solymos Tóni bíbelődött ott a gitárjával. Sőt, pár perc múlva már az egész zenekar a 21
Médiaismeret
kapunk előtt játszott, teljes hangerővel dübörögtek bele az óbudai reggelbe a kamaszkoromból jól ismert dallamok, hogy egy kislánynak, amikor befele ment vele a vonat az alagútba, még nem volt kormos az orra, de kifele már igen, közben a szerző meg is csókolta őt. Van ilyen vasárnap reggel az ember háza előtt, mert miért ne lenne. A következő hétvégén már én mentem le a boltba, s mondhatom, meg se lepődtem, hogy ezúttal a Bergendy tánc- és szalonzenekar öltözködött a kapualjban, majd ők is másfél órás koncertet adtak a házunk előtt, egy mélabús biztonsági őr kivételével kizárólag nekem, mert egy lélek nem sok, annyi se volt a téren. Mint megtudtam, egy nagyszabású kulturális akció részese vagyok: ekkor zajlottak főváros szerte Muzsikáló nyár címmel az utcazenei napok, melynek keretében több mint egy tucat banda lépett fel pályaudvarok előtt, köztereken és plázák mellett, mégpedig az EUcsatlakozás jegyében, valamint „a világban a magyarokról alkotott kép kedvező megváltoztatása érdekében”. Mindezt a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozta 135 millió forinttal, de ki volt kötve, hogy a pénzt kizárólag a zenekarok és az asszisztencia gázsijára szabad fordítani, hirdetés, szórólap, plakát, s egyáltalán semmiféle marketingmunka szóba nem jöhet, gondolom, mert fél Magyarország marketingtevékenység címszó alatt szokta lenyúlni a közpénzt. Így aztán Óbudán senki se tudott az utcazenéről; én hétvégenként kiléptem a házunk kapuján, s lábam előtt hevert a könnyűzenei élet, kizárólag nekem játszottak a zenekarok, váltásban énekelték a szemembe a Summer Timeot, a New York, New Yorkot, meg azt is, hogy sajtból van a hold; soha ennyire nem éreztem még mi az: úrnak lenni, s csak most értettem meg Balogh Gyula, Homoki államtitkár meg az egész kisgazda-gyülekezet egykori bulijait, amikor csak nekik szólt a zene, s közben ki is osztották egymás közt a miniszteri tárcákat vagy öt parlamenti ciklusra előre; s most éreztem át azt is, hogy mit veszített Demszky, amikor a tengerparti háza körüli botrány miatt a napokban le kellett mondania világraszóló születésnapi buliját egy pesti luxushajón...; igazi úr csak magának húzatja, s szarik a világra. Nekem megvan az a képességem, hogy időnként kívülről tudom magam látni. Az egyik szombaton, mikor a 100 Folk Celsius játszott a házunk előtt teljes odaadással, s én különösen jól éreztem magam, valami esküvő volt a téren, s láttam a vendégsereg szemében a felém irányuló nagy büdös, sárga irigységet: egy ötvennégy körüli, különben igen jó kötésű úr – ez voltam én – áll egy egész zenekar előtt kancsó sörrel a kezében, s önnön tengelye 22
Médiaismeret
körül forogva énekli torkaszakadtából, hogy Paff, a bűvös sárkány senkitől se fél; őszinte és meghitt pillanatainkban valljuk be legalább magunknak, hogy nem olyan rossz úrnak lenni, mert egy úr tényleg leszarja a világot. Próbáljuk legalább egy másodpercre megérteni az új magyar urakat, a bányafiúktól az országimázsos embereken át szocikig, söjtöri ebédig, Weklerig, főpolgármesterig, ráérezni erre az egész új magyar közpénzes bunkóságra; higgyék el, végtelenül egyszerű, néha csak ki kell állni a ház előtti térre. Megengedem, én az óbudai utcazenék végére a hátam mögött már zsíros Megyesi voltam a környéken, aki azzal üti el unalmát, hogy vasárnap reggelenként komplett zenekarokat rendel a háza elé, és addig húzatja velük, míg el nem ájulnak. Ám ez csöppet sem zavart. Az zavart volna, ha nemcsak nekem zenélnek, hanem a nagyközönségnek, és én csak egy lettem volna a sok közül, mert akkor olyan lett volna az egész, mint Stockholmban vagy Dublinban, ahol volt szerencsém járni tavasszal. Ott húszméterenként állnak az utcazenészek, és játszanak kormányhivatali pénz nélkül, megálltam előttük, s a kedvemért elénekelték a Sound of Music összes betétdalát, a híres Do-re-mi-vel kezdve, csak úgy, spontán, szem nem maradt szárazon. Ez volt a vágya itthon Bergendy Istvánnak is, hogy legyen itthon is utcazene, próbáljon ez a kutyaszaros, züllött város valahogy azért kinézni, ehhez adott a kormányhivatal 135 milliót, annyit, amennyit kulturális fesztiválra, zenei rendezvényre még soha, mert zenélni a népnek minden pénzt megér, ámbár ismétlem: én a magyar szervezést kedvelem, amikor nem zavar a műélvezetben holmi közönség. Mindez egyébként még júniusban történt. És nem fordult a naptár a következő hétre sem, amikor a Magyar Nemzetben már megjelent, hogy ez az egész utcazenélősdi újabb szélhámosság. Annak a szervezetnek az alapításában ugyanis, amelyik közbeszerzés nélkül elnyerte ezt a pénzt, annak idején Demszky felesége is benne volt, a lebonyolító céget pedig Juszt László műsorvezető felesége vezeti, a fia pedig valami kültag, tehát megint a szokásos összefonódásról van szó, lenyúlásról: a mi drága, féltve őrzött közpénzünk megint ismerős zsebekbe vándorol, s mindig, mindenütt ugyanazokéiba. Amire persze az „ugyanazok” azt mondják, mint mellesleg mindig, minden ügyben, hogy ez aljas politikai támadás, s hogy jogilag egyébként is minden rendben. Jó, legyen: aljasság és támadás, csak vegyük már egyszer tudomásul, hogy amíg Magyarországon nem szüntetik be alkotmányosan a közpénzt mint olyat (aminek mellesleg épp itt az ideje), addig a közpénz az közpénz, azzal pedig, akárcsak a politikai, haveri kapcsolatokkal, bárki firtatja s bármennyire aljas módon is, sőt, politikai 23
Médiaismeret
megrendelésre, el kell számolni, s nem azzal jönni, hogy ez csak az ellenség támadása, s hogy ráadásul ők beszélnek, akik... Ezt csak azért mondom, mert a gázsikat már rég kifizették, elszámolás azonban nincs, minek következtében az ember maga kezd számolni: hogyha ugyebár 154 koncertre jut 135 millió forint, akkor az utcazenélésenként 870 ezer forintnál is több, ennyiért húzták nekem a fülembe a Paff, a bűvös sárkányt, ennyiért voltam én úr kerek hónapon át, de úr minden zenész is, hiszen busásan meg lettek fizetve. Hacsak esetleg mégse egészen: mert Bergendy István, aki kitalálta ezt az egészet, saját bevallása szerint 27 ezret vett fel szereplésenként; a többi pénz nyilván feloldódott a muzsika hangjaiban. Megjelent az Élet és Irodalom 48. évfolyamának 34. számában. Feladat: -
Mi adja a fenti glossza „humorát”? Milyen kifejezések teszik hétköznapivá a szöveg nyelvezetét? Ki a címzettje a glosszának?
4.4. KRITIKA
Olyan cikk, amely valamilyen eseménynek, könyvnek, ügynek a bírálatát és elemzését végzi el. Irodalmi, képzőművészeti, színházi, zene- és filmkritikáról beszélhetünk. A kritika és recenzió olyan műfaj, mely az újság kultúr-rovatából származik, de a rádióban és televízióban is meghonosodott. Az ítészek kritikája, esetleg méltatása gyakran ajánlás az olvasó számára, hogy ellátogasson-e egy bizonyos rendezvényre vagy inkább távol maradjon tőle.
24
Médiaismeret
Ignotus: A dada Revideálni – úgy látszik, azt kellene néha, talán minden öt évben egyszer, ítéletünket, egy-egy ember vagy munka felől való érzésünket. Teszem: az irodalombeli ember öt-hat évig jár – vagy most úgy érzi, hogy járt – azzal az érzéssel, hogy jó fül, jó szem kell: kihallani a Bródy Dadájából az igaz értéket, meglátni Bródyban az igazi költőt. Nos, most újra adják a Dadát. A Magyar Színház adja, igen értelmes, szépen rendezett, csak egy kicsit túlságosan kidolgozott előadásban. Az ember elámul. Hiszen ezt még a süket is meghallja, a vak is meglátja! Hisz ez gyönyörű darab; minden fogyatkozásával együtt, sőt éppen ezekkel együtt kitűnő, gazdag, telihangú költői és színpadi munka; olyan megmarkolású, hogy magunkban érezzük a szerzője tíz körmét, napokig utána! Micsoda kemény legény – és egész legény és egész dolgokat tud csinálni! Hogy hogyan? Az az ő dolga; megcsinálja, megvan. Néha, tagadhatatlan, vét a helyesírás ellen. De mindig helyesen ír, s ez is valami. Néha nem elég következetes. De a maga hangját mindig megtalálja és eltalálja – s mégiscsak ez a fő! Olyik jelenetét – java szépség, igazság, megrázás közben – hirtelen mintha Márkus Emília írta volna, és stílusa váltakozik, szeszélyesen, erőszakosan, néha az ügyefogyottság vakmerőségével. De kivágja, de sikerül neki, de megtalálja és megfogja a születettség, a megtanulhatatlanság alvajáró biztosságával. Olykor azt érzed: csakhogy feljutott idáig, éppen hogy bírta! De bírta és feljutott. Néha elakad a lélegzeted: ha csak egyet mozdul, lezuhan! De nem mozdul és nem zuhan le, vagy megmozdul, sőt kilép, jár, kel, forog, meg-megáll, kémlelődik s ottlakásra rendezkedik be felhőkbe vesző hegygerinceken, míg végre is a kritikusa, a fitymálója, mentegetője vagy vállveregetője elszégyelli magát, és tanul, ha ugyan lehet tanulni, s úgy csodálja ezt az összetett valakit, ahogy kell: nem méregeti, hanem elmerül benne. Mint ahogy Petőfi a természetnek: ez a tudatlan író, aki mindenről tud s akiben minden megtudatosodik, a kultúrának tövises vadvirága. Végre is: mindent észrevesz. És mindent meg tud éreztetni, a legkülönösebb, néha a legravaszabb, néha a legprimitívebb eszközökkel, ismétlésekkel vagy elhallgatásokkal, mindig a maga módján, mindig a maga beszédjével átitatva! 25
Médiaismeret
A dada voltaképp együgyű történet, sőt nem is történet, mert végét nem lehet csinálni. Az van benne, hogy Bolygó Kis Erzsébetet megejti egy úrfi, aztán beszerzi dadának oda, ahol az asszony kisebbik gyereke is tőle van, itt az úr vet szemet a dadára s a nagysága emiatt éjnek idején világgá kergeti – aztán: a régi darabban úgy volt, hogy Erzsébet elemészti magát, de Bródy érezte, hogy ez így nem jó, s most meg úgy írta, hogy a lány gyufaivás után megmaradjon s feleségül menjen egy félkezű derék napszámos munkásemberhez, kihez eddig nem akaródzott menni. Így sem jó, sehogy sem jó; ennek a darabnak nem lehet jó véget írni, mert nem kívánkozik vég után – jobban mondva: az igazi meséje, az igazi tartalma, az igazi mondanivalója csak addig tart, amíg a veleje: hogy itt a szép, fiatal, ártatlan, szűziségében bolondosan álmodozó és jószívű parasztlány; ezt szipolyozza az apja, aki el akarja adni, az úrfi, aki megejti, a nagysága, aki a gyereke mellől a magáé mellé veszi, a nagyságos úr, aki szemet vet rá, a rendőr, aki babájává akarja tenni, még a kis fekete fiú is, akinek szoptatósa, mert magához szopja, a tejével, anyai szívét is; már a saját gyerekét el sem tudja gondolni, milyen, csak ezt a kis fekete pogány fiút látja! Eddig mese ez a mese – ezentúl mindegy, hogy az élet végez-e ezzel a kedves szép Bolygó Kis Erzsébettel, vagy megtöri olyanná, amilyen a többi paraszti meg úri masinaember. Ha Bródynak volnék, el merném harapni ezt a harmadik felvonást, valahol ott, ahol a lány kicsal egy hatost egy kis lánytól, hogy gyufát vegyen rajta. Aki ezen fennakadna, az nem volt méltó az első két felvonásra, nem volt egyáltalában arra való közönség, hogy erőt adjanak neki olyan formában, ahogy nem szokta meg. Annyi mindenféle firka közt, amit hazai termésül az újságírók a direktorokra rákényszerítenek, A dada az, aminek költői és színpadi munkának lenni kell: színházi élmény. Belekap az ember idegzetébe és benne marad az emlékezetében, lassanként részletei is elveszvén, csak mint valami finoman fanyar emlékeztető szájíz. Nálam öt év előttről ilyen íze maradt meg, s most elcsodálkozom, hogy mennyi gazdagság és szépség volt az, ami bennem ezt az emléket hagyta. Megjelent a Nyugat I. évfolyamának 1. számában, 1908-ban. Feladat: -
Készítsünk rövid kritikát egy színházi előadásról vagy egy mozifilmről! Milyen arányban szerepelnek az adott kritikában a pozitív és negatív jelzők?
26
Médiaismeret 4.5. RIPORT
Eredetileg színes elemekkel tarkított helyzetekről tudósít. A modern riport két teljesen különböző hagyományra támaszkodik: az úti beszámolókra és a szemtanúk tudósítására. Az úttörők mindenekelőtt a francia írók voltak: Balzac és Zola. A riportban olyan miliőkbe és világokba kell bepillantanunk, melyek az olvasó számára mindig idegenek maradnának. A távolság áthidalása és az akadályok átlépése minden riport ismérve. (Rejtett szerepjáték módszere.) A riportot úgy lehet körülírni, mint tényközlő vagy tényhangsúlyozó, de személyes színezetű élménytudósítást, különösen cselekményekről és eseményekről. A riport túlnyomórészt a hír vagy tudósítás kiegészítése vagy kibővítése. Csak kivételes esetekben helyettesítheti a tudósítást. Riportot majdnem minden témáról lehet készíteni. Fontos, hogy az újságíró megtalálja a riportnak megfelelő hozzáállást: fel kell fedeznie a közérdeklődésre számot tartó aspektust, mely a témának különös jelentőséget ad, továbbá fel kell fedezni a téma élménygazdag oldalait.
4.6. KOMMENTÁR
Hírmagyarázat A kommentár fogalmát gyakran használják szinonimaként a véleményközlő műfajokra A kommentárban az újságíró egy aktuális eseményről vagy témáról foglalhat állást. A kommentárok súlypontja vagy az elemzésben és magyarázatban van, és ezáltal a megértéshez járul hozzá, vagy személyes véleménynyilvánításként erősen szubjektív színezetű lehet. Feladat: -
-
A kézben tartott napilapból keressünk ki olyan írásokat, amelyekről az előbbiekben olvashattunk! Ennél a feladatnál az egyes lapokban megjelent szövegek összevetésére jó alkalom kínálkozik. Nemcsak a stílust, hanem a politikai irányultságot is érdemes bevonni az elemzésbe! Van-e az iskolának diákújságja? Ha van, nézzük meg, milyen rovatokat tartalmaz! Miben hasonlít, és miben különbözik ez az újság a valódi lapoktól? 27
Médiaismeret
A tömegkommunikációval kapcsolatban még két fontos fogalmat kell megmagyaráznunk, azt, hogy mikor beszélhetünk közvéleményről és nyilvánosságról. Amikor bizonyos dolgokról az embereknek véleménye alakul ki, az tömeges vélemény. Tömeges vélemény vagy közvélemény akkor alakul ki, ha az adott ügyhöz az emberek nagy részének köze van, érdekli őket. A közvélemény azonban nem feltétlenül egységes. Vannak olyan ügyek, amelyek erősen megosztják a közvéleményt. A közvélemény azonban éppen a tömegkommunikációs eszközök révén erősen manipulálható, befolyásolható. Jellemzője a középtávúság, közvélemény csak ott van, ahol nyilvánosság van. A másik fontos fogalom a nyilvánosság. Ezt a tömegkommunikációs eszközök biztosítják. Az utóbbi évek nagy vihart keltő ügyeiről a tömegkommunikációs eszközök útján tájékozódhatott a „médiafogyasztó”. 5. A MAGAZIN Magazinokból szinte biztos, hogy sokféle található a tanulóknál. Készítsünk egy rövid kimutatást arról, hogy a beszélgetés időpontjában (a tanítás napján!) ki és milyen magazint olvasott. Lehetséges konklúziók: A napilapok mellett az újságok másik nagy csoportját a magazinok képezik. A magazin a könyv és az újság között foglal helyet. A magazinok tartalma és színvonala igen különböző lehet. Fontos jellemzője a színesség, a szó eredeti és átvitt értelmében egyaránt. Férfi–női magazinok: ezek vagy csak a férfiakat, vagy csak a nőket célozzák meg tartalmukkal, ami azonban nem jelenti azt, hogy a másik nemhez tartozó ne olvashatná érdeklődéssel az adott kiadványt. Hobbimagazinok: azokról a tevékenységfajtákról nyújtanak tájékoztatást, információt, amelyeket az emberek többnyire szabadidejükben végeznek. Szórakoztató magazinok: a címben benne van a legfontosabb szándék. Utazási magazinok: a szabadidő eltöltésének speciális, ám csöppet sem olcsó programjait, lehetőségeit mutatják be ezek a lapok.
28
Médiaismeret
A magazinok piaca persze a most felsoroltnál sokkal bővebb: ez azért van, mert az egyes lapok a felsorolt profilokat akár „vegyesen” is képviselik, ezzel alaposan megnövelve a választékot. Nézzük meg, hogy ma Magyarországon melyek a legjellemzőbb magazintípusok! 6. A REKLÁM A reklámról tárgy- és tényszerű ismereteket kell közölni. Érdemes ezeket előbb elmondani, és csak ezt követően vitákat folytatni a reklám „mibenlétéről”! Nézzük először a szó jelentését: -
hirdetés az erre szolgáló eszköz
A reklám funkciói: -
tájékoztatás figyelemfelkeltés „befolyásolni, rábeszélni valamire vagy emlékeztetni”
A jó bornak is kell cégér, szoktuk mondogatni, vagyis az emberek figyelmét fel kell hívni a dolgokra, ebben az esetben a borra. A reklám (és a reklámtevékenység) célja éppen ez: a figyelemfelhívás – maga a reklám – tájékoztatást tartalmaz a leendő vásárló, fogyasztó számára. Mindezeken túl a reklámkészítő célja a célközönség befolyásolása. Ehhez a reklám készítése során speciális – manipulációra alkalmas – megoldásokra törekednek. A reklám célja, hogy vásároljuk meg az adott terméket. Az adott terméket gyártó azért fizet a reklámokat készítő cégeknek, hogy a reklámhadjárattal 29
Médiaismeret
– amely a fogyasztóra irányul – érezhetően növekedjen a szóban forgó termék ismertsége, majd pedig növekedjen a termék eladási mutatója. A reklám tehát fogyasztásra ösztönöz. (Nem az az érdekes a gyártó szempontjából, hogy nekem személy szerint szükségem van-e az adott termékre, hanem az, hogy a termék fogyasztójává váljak.) Az újságok és a televízió, a rádióadók bevételének egy jelentős része a reklámokból ered. A lapok és a műsorok előállítását nem fedezné az az összeg, amelyek a lapok eladásából vagy az előfizetési díjakból származnak. A megrendelők az egyes reklámhelyekért fizetnek, s ez mindenképpen árcsökkentő tényezőnek bizonyul a fogyasztó számára. A reklámok egy része ún. gazdasági reklám. Ha megnézzük a levélszekrényünkbe bedobott ingyenes reklámújságokat, akkor az azokban szereplő hirdetések többsége ilyen célú. Létezik azonban másféle reklám is. Ezt társadalmi célú reklámnak nevezik. Ezek a reklámok pl. az egészséges életmódot hirdetik, vagy éppen dohányzás-, alkohol- és drogfogyasztás-ellenesek. Közös tulajdonságuk, hogy szemben a gazdasági célú reklámmal, nem serkentenek fogyasztásra, inkább cselekedeteinket kívánják befolyásolni. A reklámokat készíttető ebben az esetben azt szeretné elérni, hogy a társadalom figyeljen fel a problémákra (pl. a dohányzók, az alkohol- és drogfogyasztók számának a növekedésére), és próbálja meg csökkenteni az ebből eredő társadalmi feszültségeket. A politikai reklámok célja az, hogy befolyásolja az emberek politikai döntéseit. Az, hogy melyik pártra, melyik politikusra szavazzanak. A reklám korszakai A reklámstratégiák első korszakában a termék ismertetésére épült a reklám. 1. Kezdetben ez lehetett igen száraz információközlés, aztán a XX. század elejére rámenőssé vált. A rámenősség a szövegekben felfedezhető, míg a képeken az alakok valamilyen akciós viszonyban vannak a termékkel és mindig a terméken van a hangsúly. A figyelem a termék különleges tulajdonságaira irányult. Előfordultak valótlanságok, de nem keltettek felháborodást. 2. A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez. Arról szóltak, hogy, aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. A reklámetika ekkor már nem engedte a valótlan állításokat, a versenytárs elleni 30
Médiaismeret
negatív kampányt. A második korszakban a termékek tárgyi differenciációját a hozzá kapcsolt eszmei differenciáció követte. 3. A harmadik korszak egy új fogyasztóval találta szemben magát. Megszokta a reklámígéretek valótlanságát és ezért rezignált szórakozottsággal vagy unalommal szemléli azokat. A reklámok vizualitásukkal, ötletességükkel továbbra is lekötik a figyelmet. Az átlagos háziasszony hitelesebbé tudja tenni a tárgyat, de nehezebben tudja lekötni a néző figyelmét. Kialakult egy igen kifinomult szimbolikus reklámkultusz. A modern reklámokban a csillogás mellett újra előkerül a hétköznapiság. A tömegközpontú meggyőzés technikája vált fontossá. Elszaporodtak az olyan reklámok, ahol szakértő próbál meggyőzni minket. A közvélemény-kutatások szerint ezek a reklámok nem népszerűek, az emberek unják őket. Viszont hatásosak és ezért elszaporodtak. A harmadik korszakban nem az elkábítás, hanem a szórakoztatás a cél. A kötelességtudat ritkán szerepel, a kreativitás gyakrabban. A hatékony reklám ismérvei: -
a reklámban mindig legyen reklámígéret, ami az áru értékéhez tartozik – fehérebb ruha, jobb fogyasztás hangozzék el minél több információ kerülje a reklám a rossz modort ne legyen komikus, mert az csak egyszer hangzik jól végtelenség alkalmazása
Feladat: -
-
Keressünk közvetlen környezetünkben reklámokat és reklámhordozókat! Elemezzük a fenti szempontok szerint! Keressünk reklámokat az utcán! Vizsgáljuk meg, hogy a legközelebbi élelmiszerüzletben milyen reklámokat helyeztek el! Ez a legizgalmasabb fejezetek egyike, hiszen egyúttal mindenki önmagát is ellenőrizheti: mennyire tudják manipulálni, mennyire hagyja magát manipulálni! Keressünk a magazinokban, napilapokban reklámokat! Milyen nyelvi eszközökkel próbálja a reklámozó befolyásolni a fogyasztói magatartást? Melyek azok a kifejezések, amelyek az áru kiválóságára hívják fel a figyelmet? Húzzuk alá ezeket a szövegből! 31
