Címkód (AKS) kapcsoló alkalmazása integrált digitális hírközlő hálózatokban

ÁCS

ERNŐ

a m ű s z a k i t u d o m á n y o k doktora

Címkód (AKS) kapcsoló alkalmazása integrált digitális hírközlő hálózatokban ETO

Ismeretes, hogy a hazai t e l e f o n s ű r ű s é g (100 lakosra e s ő b e s z é ­ l ő h e l y e k s z á m a ) alig éri el a t i z e n k é t — e tekintetben legfej­ lettebb — e u r ó p a i kapitalista á l l a m mintegy 40-es á t l a g á n a k az e g y n e g y e d é t . A h í r k ö z l é s b e n a l e m a r a d á s — ennek infrastruktúrás jel­ lege miatt — v é g ü l is ipari, de t á r s a d a l m i f e j l ő d é s ü n k e t is a k a d á l y o z n i fogja. Ismeretes az is, hogy az M . K . Bennet m u t a t ó — mely az egy főre e s ő nemzeti jjjvedelem é s a b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g k ö ­ z ö t t á l l a p í t meg t ö r v é n y s z e r ű s é g e t — jelenleg fele, de csak negyede annak, amennyi az 1990-re tervezett nemzeti j ö d e l m ü n k n e k megfelel. V é g e z t e k s z á m í t á s o k a t arról, hogy. a z é v i — k ö z e l 1 milli­ á r d — helyi é s h e l y k ö z i b e s z é l g e t é s b e n , ha az á t l a g o s torlódási v á r a k o z á s t 2 percnek v e s s z ü k , az emiatt k e l e t k e z ő m u n k a i d ő ­ v e s z t e s é g , valamint a k é s ő v a g y e l m a r a d ó i n t é z k e d é s e k e g y ü t t ­ v é v e é v i 4—5 milliárd forint k á r t okozhatnak. E z a becslés p o n t o s s á g r a i g é n y t nem t a r t h a t , de m é g i s e l g o n d o l k o z t a t ó , é s n a g y s á g r e n d j e t a l á n nem is v i t a t h a t ó . N e m lehet v i t á s , hogy reális é s m i n d e n k é p p e n t e l j e s í t e n d ő feladat lenne 1990-ig a jelenlegi 10 a l a t t i b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g e t 40 k ö z e l é b e hozni. E z alatt az e m l í t e t t kapitalista o r s z á g o k t e l e f o n s ű r ű s é g e — a trendek becslése á l a p j á n — 60 k ö z e l é b e j u t , t e h á t csak s z e r é n y n e k m o n d h a t ó a k ö v e t é s i ü t e m , mely­ nek m e g v a l ó s í t á s a ennyire is csak nagy erőfeszítéssel, t a l á n 100 m i l l i á r d forintot is m e g h a l a d ó b e r u h á z á s á r á n volna le­ hetséges. A t e l e f o n s ű r ű s é g n ö v e l é s é n e k i g é n y é t nem szabad e g y s z e r ű ­ en v e r s e n g é s k é n t felfogni, hanem az e l ő i r á n y z o t t t e r m e l é s é s é l e t s z í n v o n a l m e g v a l ó s í t h a t ó s á g á n a k é p p oly e l ő f e l t é t e l é n e k kell tartani, mint pl. az e n e r g i a b á z i s n a k a m e g n ö v e k e d e t t szükségletekhez való igazítását. E z a feladat 3 millió t o v á b b i vonal l é t e s í t é s é t , é s a m e g l e v ő *— közel" 1 m i l l i ó — vonal nagy r é s z é n e k k o r s z e r ű s í t é s é t i g é n y ­ l i . T é t e l e z z ü k fel, hogy egy f ő v o n a l i b e s z é l ő h e l y b e r u h á z á s i ( k ö z p o n t , h á l ó z a t , é p ü l e t ) k ö l t s é g e 30—40 000,— F t , az a l ­ k ö z p o n t i b e s z é l ő h e l y e k é pedig 5—10 000,— F t . T e r v e k szerint á h á l ó z a t r e k o n s t r u k c i ó j á t , illetve b ő v í t é s é t crossbar é s f o k o z ó d ó m é r t é k b e n elektronikusan v e z é r e l t cross­ bar ( k v á z i e l e k t r o n i k u s ) k ö z p o n t o k k a l o l d a n á n k meg. Nincs h í r arról, hogy a z e l k ö v e t k e z ő 10—15 é v e n belül je­ l e n t ő s e b b m e n n y i s é g ű elektronikus k ö z p o n t o t k í v á n n a k be­ vezetni. H a az 1990-re elérendő 40-es sűrűségi szintet 100%nak v e s s z ü k , akkor — figyelemmel a z elavult b e r e n d e z é s e k k i v á l t á s á n a k s z ü k s é g e s s é g é r e is — a majdani 40-es s ű r ű s é g ­ nek ez i d ő szerint mintegy 1 5 — 2 0 % - á t v e h e t j ü k t e l j e s í t e t t n e k . Mivel eszerint a f e j l e s z t é s b e n m e g t e e n d ő ú t n a k ugyancsak a k e z d e t é n vagyunk, indokolt, hogy terveinket mind a techni­ k a i kivitelt, mind a s z á m s z e r ű s é g e t illetőleg f e l ü l v i z s g á l j u k . Ismeretes, hogy t i s z t á n elektronikus k ö z p o n t o k m á r jelen­ leg is m ű k ö d n e k külföldön — p r ó b a é s v é g l e g e s ü z e m b e n — t o v á b b á , hogy e t é r e n elvi é s n é m i gyakorlati — n e m z e t k ö z i ­ leg is ismert — e r e d m é n y e i n k is vannak. F e l t e h e t ő a k é r d é s , szabad-e a hazai h á l ó z a t b ő v í t é s b ő l a t i s z t á n elektronikus m e g o l d á s o k a t i d ő b e n t ö b b é v t i z e d e s t á ­ v o l s á g b a kitolni? (

A szerkesztőség megjegyzése. Lapunk szerkesztési irányelvei szerint egy s z á m u n k b a n 8—9 o l d a l n á l hosszabb cikket nem k ö z l ü n k . E z esetben k i v é t e l t kellett t e n n ü n k . D r . Á c s E r n ő , k é t s z e r e s K o s s u t h - d í j a s , a T K I ny. i g a z g a t ó j a , a H T E E l n ö k ­ s é g é n e k tagja azzal a kéréssel k ü l d t e be h o z z á n k c i k k é t , hogy t ö b b é v t i z e d alatt kidolgozott gondolatait teljes terjedelem­ ben é s ö s s z e f ü g g ő e n közöljük. D r . Á c s E r n ő ezen k í v á n s á g á n a k t e s z ü n k eleget é s egyben j e l e z z ü k , hogy a szerző magas szak­ mai kvalifikációjára v a l ó tekintettel a cikk adatait é s t a r t a l ­ m á t nem e l l e n ő r i z t ü k é s a cikk lapunkban v a l ó k ö z l é s e nem jelent az A K S kérdéssel kapcsolatban zajló v i t á k b a n a H T E részéről állásfoglalást. B e é r k e z e t t : 1977. X . 16.

166

621.39 5.38:621.39

5.tá:6

8] .327.8

K á r volna e b b ő l a nagy fejlesztési p r o g r a m b ó l a korunk m ű s z a k i f e j l ő d é s é t oly n a g y m é r t é k b e n f e l g y o r s í t ó elektronikus forradalomnak erre a területre e s ő e r e d m é n y e i t t ú l k é s ő n a l ­ kalmazni — gyakorlatilag kizárni. E t a n u l m á n y célja kimutatni, hogy az ebben javasolt A K S rendszer a l k a l m a z á s a e s e t é n , pl. a 4 millió vonalas (40-es tele­ f o n s ű r ű s é g ű ) h o m o g é n t e l e f o n h á l ó z a t sokkal o l c s ó b b a n volna k i é p í t h e t ő , mint a tervbe vett crossbar, r é s z b e n elektronikusan v e z é r e l t ( k v á z i e l e k t r o n i k u s ) crossbar k a p c s o l ó s b ő v í t é s . Mivel a m e g l e v ő rendszerhez az ú j a t h o z z á kell illeszteni, az illesztő e g y s é g e k (int^rface, t r a n s z l á t o r ) k ö l t s é g e t e r m é s z e ­ tesen rontja a z ú j elektronikus rendszer g a z d a s á g i m u t a t ó i t . A h a g y o m á n y o s é s az ú j k ö z ö t t i p r o b l é m á k —ahol a z i d ő ­ o s z t á s o s t e l e f o n k ö z p o n t o k m á r viszonylag n a g y v o n a l s z á m m a l be lettek vezetve, — mind technikailag, m i n d anyagilag s z ü k ­ s é g s z e r ű e n megoldottak (pl. 100 000 vonalsz. A L G A T E L F r a n c i a o r s z á g , milliós v o n a l s z á m ú t r a n z i t k ö z p o n t U S A ) . N y i l v á n v a l ó , hogy a p r o b l é m a a n n á l kisebb, m i n é l nagyobb a r á n y ú lehet a m e g l e v ő h á l ó z a t ú j rendszerrel v a l ó b ő v í t é s e . E tekintetben k e d v e z ő b b a helyzet ott, ahol a k i é p í t e t t s é g alacsony f o k ú (pl. 10% alatti), mint ahol ez 50% körüli. A z e l ő b b i csoportba tartozunk mi, é s tartoznak a h a r m a d i k v i l á g 1% körüli k i é p í t e t t s é g ű — é p p e z é r t a k ö z e l i j ö v ő b e n j e l e n t ő s t e l e f o n i g é n n y e l j e l e n t k e z ő — f e j l ő d ő á l l a m a i . I t t a régi é s az új. k ö z ö t t i konfliktus kevesebb volna, mert t ö b b n y i r e m i n d j á r t az ú j j a l lehetne kezdeni. H a m i l e h e t n é n k , a k i k a t i s z t á n elektronikus rendszert i d ő b e n s z á l l í t h a t n á n k , j ó é s t a r t ó s exporthoz j u t n á n k ! J ó lenne felfigyelni erre a — m i m é r e t e i n k h e z k é p e s t — szinte k o r l á t l a n l e h e t ő s é g r e , k ü l ö n ö s tekintettel p l . a m i k r o h u l l á m ú á t v i t e l hazai t e r m é k e i n e k e z á l t a l k ö n n y e b b é v á l ó é r t é k e s í t ­ h e t ő s é g é r e is. E z lehetne a modern p o n t t ó l pontig v a l ó ö s s z e ­ k ö t t e t é s egy k é z b e n . K o r a i lenne a h á l ó z a t i illesztés k ö l t s é g e i v e l most r é s z l e t e ­ sebben foglalkozni, e z é r t csak k v a l i t a t í v é r t é k ű é r v k é n t e m ­ l í t e n é m nieg, b i z o n y á r a lehetne az ú j 3,5 m i l l i ó vonalas h á l ó ­ zatot ú g y megtervezni, hogy ez a régi 0,5 m i l l i ó s h á l ó z a t t a l viszonylag k e v é s ponton é r i n t k e z z é k . B e l á t h a t ó , hogy teljes, k i é p í t é s e s e t é n a forgalom 7/8-ad része m á r a z ú j - é s c s u p á n a z 1/8-ad része b o n y o l ó d n é k le a régi rendszerben. í g y a fejlesz­ t é s i terv v é g r e h a j t á s a k ö z b e n fokozatosan j a v u l n á n a k m á r a kezdetben sem k e d v e z ő t l e n g a z d a s á g i m u t a t ó k . E t a n u l m á n y célja — mint m á r e m l í t e t t e m — b i z o n y í t a n i , hogy a h á l ó z a t r e k o n s t r u k c i ó j á t a klasszikus ú t f o l y t a t á s a helyett a t i s z t á n elektronikus rendszert v á l a s z t v a , j e l e n t ő s e n o l c s ó b b a n lehetne e l v é g e z n i . V á r h a t ó , hogy p l . a b e s z é d ú t t a l kapcsolatos f ő t e r ü l e t e k e n — ilyenek a k o n c e n t r á t o r o k a t é s a központokat összekötő trönkök, a koncentrátorokban és köz­ pontokban alkalmazott k a p c s o l ó k (crossbar g é p e k ) , valamint ezek v e z é r l é s e — a m e g t a k a r í t á s a 90%-ot meg is haladhatja. 2 3 E z a fő t é r ü l e t a klasszikus m e g o l d á s b a n a b e r u h á z á s fy— /* r é s z é t teszi k i . A r e k o n s t r u k c i ó beruházási volumene k b . (3 x 1 0 x 3,5 x 10 = 1,05 x 1 0 ) = 105 milliárd forint lenne a mai á r a k o n . Figyelembe v é v e a rohamosan e m e l k e d ő a n y a g á r a k a t , a z ugyancsak e m e l k e d ő m u n k a b é r k ö l t s é g e k e t , ezek k ö v e t k e z t é ­ ben a b e r u h á z á s i volumen n y i l v á n j e l e n t ő s e n emelkedni fog. E z z e l szemben a z elektronika a l a p b á z i s a , a f é l v e z e t ő s k é s z í t ­ m é n y e k á r a t ö b b é v e s tapasztalat szerint á l l a n d ó a n é s jelen­ t ő s e n c s ö k k e n a jelenlegi g a z d a s á g i v á l s á g ellenére i s ! K ü l ö ­ n ö s e n figyelemre é r d e m e s az ú j a b b i d ő k b e n — h a z á n k b a n is — rohamosan t e r j e d ő mikroprocesszorok u g r á s s z e r ű e n olcsóbbító hatása! E z e n e l e m z é s e k k e l elsősorban a s z ű k e b b é r t e l e m b e n v e t t telefonszakemberek f i g y e l m é n e k f e l k e l t é s e a s z á n d é k , de n e m ­ csak « z ö v é k é , hanem á l t a l á b a n a m ű s z a k i - g a z d a s á g i a k é i s , e z é r t az ö s s z e h a s o n l í t á s o k é s egyes á l l í t á s o k e l b í r á l á s á t meg­ k ö n n y í t e n d ő t ö b b é - k e v é s b é ismert s z á m a d a t o k a t és s z á m í t á s o ­ k a t is k ö z l ö k . I n d u l j u n k k i abból, hogy a 40-es t e l e f o n s ű r ű s é g o r s z á g o s a n 4

6

11

D R . ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS H l R K Ö Z L Ö HÁLÓZATOKBAN 3,5 millió vonal, 350 db 10 000 vonalas crossbar k ö z p o n t fel­ szerelését Igényli (az á r v i s z o n y o k o n alig v á l t o z t a t , ha a v a l ó ­ s á g b a n 20 vagy 16 000-es k ö z p o n t o k is é p ü l n e k ) . A k ö n n y e b b á t t e k i n t h e t ő s é g é r d e k é b e n olyan — a r á n y l a g kisebb — meg­ t a k a r í t á s o k a t , mint az elektronikus v e z é r l é s a k ö l t s é g e s é s a n y a g i g é n y e s crossbar k a p c s o l ó m e z ő m e g h a g y á s a mellett, vagy pl. a nem perspektivikus ikervonalak a l k a l m a z á s á t stb. nem v e s s z ü k figyelembe — amennyire l e h e t s é g e s e g y s z e r ű s í ­ t ü n k é s megmaradunk a klasszikus gyakorlat s z á m a d a t a i mellett. Tapasztalati adatokkal i g a z o l h a t ó , hogy az A R F 102 t í p u s ú 10—20 000 f ő v o n a l a s k i é p í t é s ű crossbar k ö z p o n t teljes l é t e ­ sítési k ö l t s é g e (az é p ü l e t é s a h á l ó z a t k ö l t s é g e i t k i v é v e ) , sze­ relést é s ü z e m b e h e l y e z é s t is figyelembe v é v e , 90 000,— F t / e r lang-nak v e h e t ő j ó közelítéssel. A z a z egy t á v o l a b b i j ö v ő i g é ­ nyeit is kielégítő 2800 erlang f o r g a l m ú (0,17 erl/vonal) 16 384 vonalas f ő k ö z p o n t l é t e s í t é s é n e k k ö l t s é g e 2800 x 90 000 = 252 M F t lenne n é h á n y é v e l ő t t i á r a k o n . I g a z o l h a t ó t o v á b b á , hogy a k ö z p o n t b a n f e l h a s z n á l t s z í n e s f é m m e n n y i s é g e 107 ton­ na. E g y ilyen f ő k ö z p o n t előfizetői é s t r ö n k h á l ó z a t á n a k á t l a ­ gos é r p á r h o s s z á t bizonyos b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g i és t e r ü l e t i meg­ f o n t o l á s o k k a l h a t á r o z h a t j u k meg. A nagy-budapesti h á l ó z a t ­ ban ezredfordulóra m é g i s csak meg kellene v a l ó s u l n i a az 50-es b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g n e k . E z e g y m i l l i ó vonalas h á l ó z a t lenne, j e l l e m z ő e n s z ö v e v é n y e s , amelyben azonban a n a g y v á r o s i jel­ leg miatt a forgalom z ö m e c s i l l a g h á l ó z a t b a n b o n y o l ó d n é k le. F e l t e h e t ő , hogy a l a k ó t e l e p e k é p í t é s i t e n d e n c i á j a f o l y t á n az 1 km területre e s ő b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g Nagy-Budapest 526 k m t e r ü l e t é n eléggé e g y e n l e t e s s é v á l i k , é s í g y a f ő v á r o s 64 db 16 384 vonalas f ő k ö z p o n t j a e g y m á s t ó l k ö z e l í t ő l e g egy­ forma, kb. 3 km-es t á v o l s á g r a h e l y e z k e d n é k el (egy f ő k ö z ­ pontra e s ő t e r ü l e t : 526/64 = 8,2 k m ) . E b b ő l eredően egy f ő ­ k ö z p o n t á t l a g o s t á v o l s á g a a Nagy-Budapest geometriai s ú l y ­ p o n t j á b a n é p í t e t t t r ö n k (tranzit) k ö p o n t o k t ó l 8,6 k m , az e l ő ­ f i z e t ő n e k a f ő k ö z p o n t j á t ó l pedig 1,1 k m az á t l a g o s t á v o l s á g a . S z á m í t á s o k a t t o v á b b r a sem r é s z l e t e z v e , a f ő k ö z p o n t o k s z ö v e ­ v é n y e s h á l ó z a t b a n v a l ó ö s s z e k a p c s o l á s a e s e t é n az á t l a g o s trönkhossz' 13 k m l é v é n (mindegyik mindegyikkel) a h á l ó z a t k ö l t s é g e — a hosszabb ú t és a k e d v e z ő t l e n e b b n y a l á b h a t á s f o k miatt — mintegy m e g k é t s z e r e z ő d n é k , í g y t e h á t a csillag- (su­ garas) h á l ó z a t a klasszikus rendszer s z e m p o n t j á b ó l e l ő n y ö s e b b l é v é n , e b b ő l indulunk k i az A K S - s e l v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s n á l is. 2

2

2

A 8,6 km-es t r ö n k s z a k a s z h a t á s f o k á u l v e g y ü n k 0,8-et 0,002 v e s z t e s é g mellett, í g y a f ő k ö z p o n t 2800 erl f o r g a l m á t 2800 x 1,25 x 8,6 = 30 100 é r p á r k m - a gyakorlat szerinti 0,8 m m á t m é r ő j ű rézerű k á b e l e n lehet l e b o n y o l í t a n i . A f ő k ö z p o n t előfizetői h á l ó z a t a pedig 16 384 x 1,1 = 18 000 é r p á r k m a gya­ korlat szerint 0,4 mm-es rézerű k á b e l t i g é n y e l . A z é r á t m é r ő t ő l függetlenül a kábelek fektetési költségét v e g y ü k egységesen 5000,— F t / k m - n e k . A fentiek f i g y e l e m b e v é t e l é v e l egy 16 384 vonalas 2800 erl f o r g a l m ú crossbar k ö z p o n t trönk és előfizetési h á l ó z a t á n a k á r a : 240 M F t é s a h á l ó z a t vörösréz s ú l y a : Összefoglalva: központ + hálózat vörösréz (szinesfém is)

311,4 tonna 492 M F t 418 tonna

A f e n t i e k b ő l egy vonalra: 30 200 F t / v o n a l 25,5 kp r é z / v o n a l E z e k e t ö s s z e v e t v e , a k ö z i s m e r t v o n a l a n k é n t i terv-árral (35 000 F t / v o n a l ) az á r k a l k u l á c i ó t korrektnek kell tekinteni, b á r nem tartalmazza az előfizetői k é s z ü l é k á r á t , az é p í t k e z é s és a t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t fejletsztésének megfelelő h á n y a d á t , A szerző e l ő t t nem ismeretes az egy f ő k ö z p o n t r a e s ő t r ö n k (tranzit) k ö z p o n t i k ö l t s é g h á n y a d , e z é r t f e l t é t e l e z i , hogy ez az egységekben levő kapcsológépek számával arányos. A f ő k ö z p o n t előfizetői fokozataiban 1300, a csoport é s v o n a l v á l a s z t ó foko­ zatokban pedig 2000 a t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t b a n ugyancsak 2000 20 x 10-es k a p c s o l ó g é p e t v e s z ü n k az ismert méretezési 2000 elvek a l a p j á n s z á m í t á s b a , é s í g y 252 = 157 M F t a 3300 t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t i b ő v í t é s i h á n y a d , mely k ö z v e t e t t k ö l t s é g k é n t jelentkezik egy f ő k ö z p o n t b e r u h á z á s a k o r . A fel2000 e

használt

színesfém

arány

J

ugyancsak

^

s

2000 mennyisége

107 = 65 tonna. 3300 A f ő - é s t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t o k e g y ü t t e s 407 M F t b e r u h á z á s i ára 6

ennek

A a A A A

f ő - é s t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t o k , v a l a m i n t hálózat e g y ü t t e s rézsúlya 483 tonna hálózat ára változatlanul 240 M F t köpontok és hálózat e g y ü t t 647 M F t f e n t i e k b ő l egy vonalra j u t : 39 500 F t / v o n a l 29,5 k p r é z / v o ­ nal

E z is e l é g g é a 35 000,— Ft-os t é r v á r k ö z e l é b e n v a n . Most az A K S rendszer h á l ó z a t i költségeire t é r ü n k á t . V e ­ g y ü k a z t a v a r i á n s t , mely v i l á g v á r o s i rendszer s z e m p o n t j á b ó l a l e g e g y s z e r ű b b é s ugyanakkor l e g e l ő n y ö s e b b is. A t e r ü l e t e n csak 512 vonalas k o n c e n t r á t o r o k vannak, mert a f ő k ö z p o n t o k mind egy helyre, a t e r ü l e t geometriai s ú l y p o n t j á b a , a nagy­ budapesti t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t b a n vannak ö s s z e g y ű j t v e , pontosabban ez a k ö z p o n t c s o p o r t k é p e z i az e g y m i l l i ó vonalas t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t o t . A k o n c e n t r á t o r o k á t l a g o s t á v o l ­ sága a c e n t r u m t ó l akkora, mint a crossbar e s e t é b e n a f ő k ö z ­ p o n t o k é — 8,6 k m . A centrumban m a x i m á l i s a n 64 f ő k ö z p o n t o t kell b e á l l í t a n i , ha s z ü k s é g e s , ezek k ö z ü l t e t s z ő l e g e s s z á m ú t e l e p í t h e t ő a t e r ü ­ leten, a k á r valamennyi is, a szélső esetben a t r ö n k k ö l t s é g e k kb. m e g k é t s z e r e z ő d n e k . E g y f ő k ö z p o n t r a 32 db 512 vonalas k o n c e n t r á t o r k á p c s o l h a t ó . í g y t e h á t a t r ö n k - (tranzit) k ö z ­ pont v o n a l s z á m a : 64 x 32 x 512 = 1 048 576 lenne. Országos v o n a t k o z á s b a n a t r ö n k - (tranzit) k ö z p o n t o k egy­ m á s s a l s z ö v e v é n y e s ( t e t s z ő l e g e s e n ) sok milliós h á l ó z a t o t alkot­ hatnak. A nagy-budapesti h á l ó z a t b a n egy k o n c e n t r á t o r l í ö r z e t á t l a g o s t e r ü l e t e 5 2 6 / 3 2 x 6 4 = 0,257 k m , t e h á t egy e l ő f i z e t ő átlagos t á v o l s á g a a k o n c e n t r á t o r á t ó l 0,19 k m . E z a kis t á v o l ­ s á g megengedi az é r á t m é r ő 0,2 mm-re c s ö k k e n t é s é t a n é l k ü l , hogy a h u r o k e l l e n á l l á s az 1000 ohm-ot elérné é s megengedi a n é g y h u z a l o s előfizetői vonalak a l k a l m a z á s á t , m i k ö z b e n a f e l h a s z n á l t vörösréz a klasszikus 2 huzaloshoz k é p e s t a felére csökken! A k o n c e n t r á t o r t 2 P G M vonal k ö t i ö s s z e a centrumban l e v ő f ő k ö z p o n t j á v a l . A vonalak 29 db 17 bites A K S k ó d o t visznek á t , melyek 0,333 a k t i v i t á s i faktorral s z á m o l v a , 29/0,33 = 87 erl b e s z é d f o r g a l m a t b i z t o s í t a n a k . E g y t o v á b b i 17 bites k ó d a szinkronjelet é s a v o n a l á l l a p o t - j e l z é s t viszi, és t o v á b b i 1 bit a szinkronjel k i e g é s z í t é s é t v é g z i . E n n y i információ megy á t egy letapogatási periódusban. A maximálisan létesíthető össze­ k ö t t e t é s e k s z á m a 110, ami 0,002 n y a l á b v e s z t e s é g e t e r e d m é ­ nyez. A 2800 erlang f o r g a l m ú 16 384 vonalas — 32 k o n c e n t r á t o ros — f ő k ö z p o n t t r ö n k - é s előfizetői h á l ó z a t á n a k k ö l t s é g e i a millió vonalas nagy-budapesti h á l ó z a t b a n : 2

P G M t r ö n k 32 x 2 x 2 x 8,6 k m = 1100 é r p k m . \ á 5000,— F t = 5,5 M F t P C M repeater 550/1,8 = 306 db á 15.000 F t = 4,6 M F t A z előfizetői h á l ó z a t hossza 16 3 8 4 x 0 , 1 9 = 3113 k m 4 eres k á b e l 0 = 0,2 m m rézerekkel, á 5000,— F t =15,6 M F t Összesen: 25,7 M F t A h á l ó z a t r é z s z ü k s é g l e t e : 1100 x 9 k p + + 3 1 1 3 x 1 , 1 2 5 kp = 13,4 tonna Most az A K S k a p c s o l á s t e c h n i k a á r - és a n y a g e l e m z é s e k ö ­ vetkezik. A m e g l e p ő a r á n y o k igazolása, ill. e l f o g a d á s a mind a s z e r z ő t , mind az o l v a s ó t az e l ő z ő e k h e z k é p e s t nehezebb feladatok elé állítja. Ugyanis crossbar h á l ó z a t , ill. k a p c s o l á s ­ t e c h n i k á j á n a k k ö l t s é g e vagy s z í n e s f é m - s z ü k s é g l e t e ismert,, vagy t ö b b é - k e v é s b é .hozzáférhető adatok alapjárt e l l e n ő r i z ­ h e t ő . A z a t é n y , hogy az egy vonalra e s ő b e r u h á z á s i k ö l t s é g e l é g jól egyezik a tervárral, b i z o n y í t é k lehet az é r t é k e l é s hite­ lességére akkor is, ha pl. az 5000,— F t / é r p k m k á b e l á r a t v a ­ l a k i sokallja v a g y é p p e n kevesli. H a s o n l ó k é p p e n az „ ü z e m b e helyezett" crossbar f ő k ö z p o n t o k 90 000,— F t / e r l a n g á r á t i s — tapasztalati alapon — hitelesnek veheti az, a k i 1—3000 er­ lang f o r g a l m ú k ö z p o n t o k á r t é t e l e i t elemzi. E l e m z é s ü n k b e n az i m é n t a crossbar f ő k ö z p o n t h á l ó z a t á n a k költségére 240,— M F t - o t , az A K S f ő k ö z p o n t é r a pedig 25,7 M F t - o t ad^ t u n k meg. A z á r v i s z o n y 240/25,7 = 9,34, az é r p á r k m v i s z o n y 48 000/4213 = 11,4, v é g ü l a r é z s ú l y v i s z o n y 311,4/13,4 = 23,2. A r é z s ú l y v i s z o n y kiugró é r t é k é n e k az a m a g y a r á z a t a , hogy a k o n c e n t r á t o r nélküli előfizetői h á l ó z a t 18 000 é r p á r k r n - é v é l szemben a k o n c e n t r á t o r o s A K S h á l ó z a t b a n csak 3113 k m 4 eres, de m é g í g y is csak fele" k e r e s z t m e t s z e t ű — fele r é z s ú l y ú — kábelre v a n s z ü k s é g . P G M t r ö n k t é t é i b e n a k á b e l á r á n k í v ü l csak a repeaterek á r á t s z e r e p e l t e t j ü k 4,6 M F t - t a l , holott a

t«7

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 6. SZ. trörík, mely 64 P C M v o n a l b ó l áll, elvileg 64 t e r m i n á l b ó l i n ­ dul, melyek e g y ü t t e s e n 6 4 x 1 , 3 = 83,2 M F t - b a k e r ü l n é n e k . De mivel a vonalakban — a k é t t e r m i n á l k ö z ö t t — a P C M e l e k t r o n i k á b ó l csak repeaterek szerepelnek, jogos csak ezek­ kel s z á m o l n i a h á l ó z a t költségeinél, és a P C M e l e k t r o n i k á n a k az A K S - h e z s z ü k s é g e s t ö b b i r é s z é t pedig a k a p c s o l á s t e c h n i k á ­ n á l elszámolni. E n n e k az e l s z á m o l á s i k ö t e l e z e t t s é g n e k a fenn­ t a r t á s a mellett, ú g y v é l j ü k , igazoltnak v e h e t ő , hogy a t r ö n k és előfizetői h á l ó z a t jelenlegi k ö l t s é g e i h e z k é p e s t az A K S h á ­ l ó z a t a l k a l m a z á s a mintegy t i z e d é b e kerül, és hogy a r é z m e g ­ t a k a r í t á s m é r t é k e 95%. Mint m á r kimutattuk, a 16 384 vona­ las, 2800 erl f o r g a l m ú crossbar A R F 102 t í p u s ú f ő k ö z p o n t , és az ehhez s z ü k s é g e s t r ö n k / t r a n z i t / k ö z p o n t i b ő v í t é s e g y t ü t e s beruházási k ö l t s é g e 407 M F t - r a t e h e t ő ( é p ü l e t n é l k ü l ) . A szer­ ző a z t k í v á n j a valószínűsíteni^ hogy ugyanakkora v o n a l s z á m és forgalom e s e t é n az A K S rendszer b e r u h á z á s i k ö l t s é g e r— v á r h a t ó l a g — nem haladja meg a 35 M F t - o t . Mivel nem g y á r t m á n y k ö l t s é g e l e m z é s e a feladat, e z é r t rend­ szer- é s á r a m k ö r i t e r v e k b ő l kiindulva, az esetleges g y á r t h a t ó ­ s á g r e a l i t á s á t e l ő k a l k u l á c i ó v a l is a l á t á m a s z t v a , a v a l ó b a n ú j m ű s z a k i a l k o t á s o k s z a b v á n y o s ú t j á t kell j á r n u n k . A k a p c s o l á s ­ t e c h n i k á n a k minden eleme olyan f é l g y á r t m á n y , melyeket a h í r a d á s t e c h n i k á b a n széles k ö r b e n h a s z n á l n a k , é s amely eredeti r e n d e l t e t é s ü k n e k ínegfelelő m ó d o n f u n k c i o n á l n a k a rendszer­ technikai k ö v e t e l m é n y e k szerint e l k é s z í t e t t s z a b v á n y o s n y o m ­ tatott á r a m k ö r i k á r t y á k o n . A z „ e g é s z " s z e m p o n t j á b ó l fél­ g y á r t m á n y o k n a k t e k i n t e n d ő k a P G M technika a fentebb m á r e m l í t e t t repeaterein k í v ü l v á l t o z a t l a n kivitelben f e l h a s z n á l ­ h a t ó 2/4 huzalos á t a l a k í t ó k , a z a n a l ó g / d i g i t á l á t a l a k í t ó k , m i n t a v e v ő k , i m p u l z u s g e n e r á t o r ó k , i d ő j e l k i n y e r ő k stb. U g y a n ­ ez igaz az ö s s z e s f e l h a s z n á l a n d ó a n a l ó g é s digitális i n t e g r á l t á r a m k ö r ö k r e ( I C ) . A z á r a m k ö r i i g é n y e k k i e l é g í t h e t ő k a keres­ kedelemben k a p h a t ó — legfeljebb 25 M H - é s , t ö b b é v e g y á r ­ tott — I C - k é s z l e t t e l . T e h á t az A K S k a p c s o l á s t e c h n i k á n a k g y á r t á s i v o n a t k o z á s b a n sem az anyag, sem a t e c h n o l ó g i a ol­ daláról nincs a k a d á l y a . A t a n u l m á n y t o v á b b i fejezeteiben ismertetett rendszer­ technikai elvek é s á r a m k ö r i v á z l a t o k - j - m e r j ü k r e m é l n i — e l é g s é g e s e k ahhoz, hogy m e g í t é l h e t ő legyen a k a p c s o l á s t e c h n i ­ k a i s z o l g á l t a t á s s z í n v o n a l a é s az á r a m k ö r i m e g o l d á s o k ennek megfelelő b i z t o n s á g o s kivitele. A z Összes á r a m k ö r ö k s z á m í t á s ­

technikai b i z t o n s á g n a k , mivel egyetlen m o z g ó a l k a t r é s z t sem t e r v e z t ü n k ezekben. Á r a m k ö r i r é s z l e t e k e t tekintve pedig k a ­ puk, t á r o l ó k , k o m p a r á t o r o k , s z á m l á l ó k , multiplexerek stb. s z a b v á n y o s áramköri k á r t y á k o n , s z a b v á n y o s s z á m í t ó g é p e s feladatokat oldanak meg t e l e f o n s z o l g á l t a t á s c í m é n . N a g y v a l ó színűségggel á l l í t h a t ó , hogy ezeket a k á r t y á k a t a z iparban , sokféle kivitelben m e g t e r v e z t é k £ s g y á r t j á k is. É p p e z é r t az o l v a s ó k nemcsak elbírálni t u d j á k az i t t javasolt á r a m k ö r ö k e t hanem — sok esetben — m á r g y á r t o t t é s a j a v a s o l t n á l is job-^ bat a j á n l h a t n a k . A z á r a m k ö r i v á z l a t o k a t a s z e r z ő v a l ó b a n „ v á z l a t n a k " tekinti, és nem kidolgozott á r a m k ö r ö k n e k . A cél k e t t ő s : egyik az áramköri e l k é p z e l é s i s m e r t e t é s e , a m á s i k az á r a m k ö r i elemek s z á m b a v é t e l é v e l a v a l ó s á g o t e l é g g é meg­ k ö z e l í t ő k é p e t nyerni a g y á r t á s v á r h a t ó k ö l t s é g e i r ő l . A k ö l t s é g m e g í t é l é s akkor is reális marad, h á p l . egy á t m e ­ n e t i t á r o l ó a u t o n ó m v e z é r l é s é n e k a szerző á l t a l 30 I C - t i g é n y l ő á r a m k ö r e a v a l ó s á g b a n 20 vagy é p p e n 40 lesz. E b b ő l egy k o n c e n t r á t o r b a n k e t t ő kell, viszont az e l ő f i z e t ő i á r a m k ö r ö k ­ b ő l 512. I t t e l ő f i z e t ő k é n t 10 I C - t t e r v e z t ü n k , azaz kereken SOOO-et. A k o n c e n t r á t o r t egy 512 c s a t o r n á s P C M multiplex k é p e z i , viszonylag k e v é s switching k i e g é s z í t é s s e l . A z A K S elv l e h e t ő v é teszi, hogy a 87 erlang forgalmat l e t a p o g a t á s i pe­ riódusonként 29 A K S k ó d d a l b o n y o l í t s á k le. T e h á t 2 P C M vonalon t ö r t é n ő á t v i t e l h e z csak egy A / D á t a l a k í t ó é s kissé m ó d o s í t o t t m i n t a v e v ő kell, azaz egy P C M t e r m i n á l e l é g s é g e s . Ismert, hogy egy P C M t e r m i n á l digitális á r a m k ö r e i k b . 150 I C - t tesznek k i . T e h á t e l é g a fő figyelmet a z előfizetői csatornaáramkörökre irányítani. A z A K S kapcsolástechnika k ö l t s é g e i n e k 92%-a j u t a 32 k o n c e n t r á t o r r a é s csak 8%-a a 2800 erlang f o r g a l m ú f ő k ö z p o n t r a ! E z é r t v o l t a k é p p e n a kon­ c e n t r á t o r o k a d ö n t ő "költség t é n y e z ő i , viszont a k a p c s o l á s ­ technikai m e g o l d á s o k tiszta digitális á r a m k ö r ö k l é v é n , mind az a u t o n ó m , mind f ü g g ő ( k ö z p o n t i ) v e z é r l é s s z e m p o n t j á b ó l á r a m k ö r i v á z l a t o k a l a p j á n k ö n n y e n m e g í t é l h e t ő e k . Megjegyez­ z ü k , hogy-itt is az I C - k t ú l n y o m ó része (86%-a) a c í m v á l t ó á r a m k ö r ö k b e v a n b e é p í t v e . 3500 egyforma m e m ó r i a , ill. c í m k o m p a r á t o r á r a m k ö r v a n . E z e k szerint ár s z e m p o n t j á b ó l k é t á r a m k ö r t kell elemezni, az egyik a 10 I C - é r t é k ű e l ő f i z e t ő i é g y ség, a m á s i k a 28 I C é r t é k ű c í m v á l t ó . E z e g y ü t t a teljes elektro­ n i k a 98%-a! A c í m v á l t ó a k ö z p o n t i vezérlés szerve ( k i t k i v e l kell é s le1.

Címkapcsoló Koncentrátor 1 db, 16 000 vonalas, 32 beés 64 kimenetű „A" 32 db, S12 vonalas, 87 erl. egység, 2800 erl. forgalomra forgalomra

Kódkapcsoló 1 db 16 000 vonalas, 04 be- és 32 kimenetű „B" egység, 2800 erl. forgalomra

táblázat

Összesen

Integrált áramkör

db

176 000

14 500

244

190 744

Á r a m k ö r i k á r t y á k sz.

db

7 300

600

12

7 912

Elektronikai a l k a t r é s z e k

Ft

17 600 000

1 4 5 0 000

24 400

19 074 400

Áramköri kártyák

Ft

1 993 000

' 164 000

3 300

F i ó k o k , c s a t l a k o z ó k stb.

Ft

1 993 000

164 000

3 300

Munkabér

Ft

365 000

30/000

600

Anyag-l- m u n k a b é r

Ft

21 951 000

1 888 000

31 700

+ 500% rezsi

Ft

1 351 000

111 000

2 200

1 464 000

E l a d á s i ár-f 20% haszon

Ft

27 963 000

2 303 000

41 000

30 307 000

A switching á r a r á n y a i

%

7,6

0,14

100

395 000

' V

92,23

Több millió vonalas A K S hálózat egy milliós részegységében (pl. a majdani budapesti) levő egyik 16 000 vonalas főközpont és az ebhez tartozó 32 db 512 vonalas koneentrátor kapcsolás technikájának várható költségei. A kalkuláció alapján a 2 / A , 2/B, 3, 4, 5 és 6, ábrákon feltüntetett alkatrészek (és alkatrészszámok), ezek kereskedelmi árai és az árképzési rendelkezések alkotják. A főköz­ pont az l / A blokkséma szerint egy trönkközponttal, de szövevényes hálózatban egyenrangú fő vagy gócközpontokkal, és alacso­ nyabb rangú pl. szektorközpontokkal Is képes együttműködni (1/B ábra). A kalkuláció magában foglalja a koncentrátorok, kódkap­ csolók és cSnikapcsolók autonóm vezérlésének költségeit. Ugyancsak tartalmazza a címváltók központi vezérlés céljait szolgáló 3500 db 28 bit szóhosszúságú operatív tárolóinak a költségeit is. Mivel ezek a tárolók vezérlik (irányítják) az információt hordozó A K S kódokat a hivott koncentrátorának trönkjébe, kapcsolástechnikai vonatkozásban összekötő áramkörök funkcióját végzik, a h í v ó t a hívottal a címváltó köti össz.

168

D R . ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HlRKÖZI.Ö HÁLÓZATOKBAN het ö s s z e k ö t n i ? ) . A z a u t o n ó m vezérlésre jut az ö s s z k ö l t s é g 2%-a. A z 1. t á b l á z a t minderre (100%-ra) 30,3 MFt-ot i r á n y o z elő. A t a n u l m á n y b a n l e r ö g z í t e t t a l a p f u n k c i ó k vezérlésére is ez az e l ő i r á n y z a t n y ú j t fedezetet. H a a f ő k ö z p o n t o t nem helyezik el a centrumban ( t r ö n k / t r a n z i t k ö z p o n t ) , ú g y a k ö l t s é g e k n e k a 7,6%-át 2,3 MFt-ot, t e h á t a teljes f ő k ö z p o n t o t lehet k ü l ö n s z á m í t á s b a venni. H á r o m M F t - o t pedig — ez t ö b b , mint egy f ő k ö z p o n t ára — hibajelző b e r e n d e z é s e k , t ö b b l e t s z o l g á l t a t á s o k r a , m á g n e s e s r ö g ­ zítésű tarifaelszámolásra stb. lehet fenntartani. A t ö b b l e t ­ s z o l g á l t a t á s o k n a k nem l é v é n h a t á r a , nem é r d e k e s a k ö l t s é g e k ily i r á n y ú t o v á b b i v i z s g á l a t a . A z a l a p f u n k c i ó k ellátására nem s z ü k s é g e s s z á m í t ó g é p i g é n y b e v é t e l e , processzoroké sem, de á l ­ taluk a vezérlés t o v á b b e g y s z e r ű s í t h e t ő é s egyben o l e s ó b b í t h a t ó is lesz. A z a d a t á t v i t e l l e l ö s s z e f ü g g ő , t e h á t a d a t k ö z p o n t i , vagy a d m i n i s z t r á c i ó s s z o l g á l t a t á s o k k ö z p o n t o k b a n elhelyezen­ dő perifériái nem érintik a P C M a d a t á t v i t e l r e is alkalmas A K S rendszer k ö l t s é g t é n y e z ő i t n e g a t í v i r á n y b a n . E l l e n k e z ő l e g , mint m á r s z ó volt róla, az A K S rendszer logikailag adatrend­ szer, hisz az A K S k ó d i n f o r m á c i ó s része azonos a k á r egy min­ ta a m p l i t ú d ó t , a k á r egy s z á m í t á s i e r e d m é n y t hordoz. A 2. t á b l á z a t b a n ö s s z e f o g l a l t u k a z A K S é s a klasszikus — crossbar — A R F 102-re v o n a t k o z ó á r - é s r é z a d a t o k a t . A teljes 3,5 millió vonalas b e r u h á z á s kb. 3—4 t r ö n k / t r a r i z i t és 214 db 16 384 vonalas f ő - (góc-) k ö z p o n t j a i n a k s z í n e s f é m ­ i g é n y e 37 000 tonna, a teljes k á b e l h á l ó z a t é (vörösréz erekkel) 66 000 tonna, vagyis a s z í n e s f é m s z ü k s é g l e t ö s s z e s e n 103 000 tonna lenne. É l i h e z m é g az e l ő b b i e k e t m e g k ö z e l í t ő m e n n y i s é g ű vas é s acél is járul. A k ö v e t k e z ő k b e n b i z o n y í t a n i fogjuk, hogy ennek az óriási a n y a g m e n n y i s é g n e k t ö b b mint 90%-át a z A K S rendszerben meg lehetne t a k a r í t a n i ! Mint a f e n t i e k b ő l k i t ű n i k , a h á l ó z a t r e k o n s t r u k c i ó j a hatalmas, é s sajnos, az erre a célra f o r d í t h a t ó anyagi e s z k ö z e i n k e t t ö b b s z ö r ö s e n m e g h a l a d ó , b á r nagyon s z ü k s é g e s , de nem v é g r e h a j t h a t ó feladatnak latszik. A k ö z ­ l e k e d é s , ú t h á l ó z a t fejlesztése, b ö l c s ő d e i f é r ő h e l y e k , a k ó r h á z i á g y a k stb. s z a p o r í t á s a — nem u t o l s ó s o r b a n a nagy- é s k ö z e ­ pes b e r u h á z á s o k — é s m é g s z á m t a l a n m á s b e r u h á z á s i i g é n y teljesítése ugyancsak — szinte e g y f o r m á n — sürgős é s elenged­ hetetlen. 1990-re a 40-es b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g i i g é n y k i e l é g í t é ­ sére t á v l a t i terveink szerint nincs k i l á t á s , a b s z o l ú t s z á m o k a t illetőleg a felére, de csak nehezen, mert a s z ű k r e szabott be­ r u h á z á s i kereteket e l s ő s o r b a n a m á r nagyon elavult, t ö b b n y i ­ re m a n u á l i s k e z e l é s ű v a g y leromlott g é p i k ö z p o n t o k lecseré­ lése, ill. a k ö z i s m e r t e n kritikus k á b e l h e l y z e t p r o b l é m á i n a k a m e g o l d á s á r a kell f o r d í t a n u n k . 2. Típus

ár/MFt

táblázat

rézsúly/tóana

V ARF102

crossbar

f ő k ö z p o n t (a t e r ü l e t e n ) trönkközponti kiegészítés trönkhálózat előfizetői h á l ó z a t összesen

252 157 150 90

107 65 270 40,5

649

483

AKS f ő k ö z p o n t a centrumban 32 db k o n c e n t r á t o r trönkhálózat előfizetői h á l ó z a t összesen

2,3 28 10,1 15,6 ^56

-=1 -=5 10 3,4 -=19,4

AKS f ő k ö z p o n t (a t e r ü l e t e n é s centrumban) 32 k o n d e n z á t o r trönkhálózat előfizetői h á l ó z a t v

összesen

4,6 28 • 15 15,6 - 63,2

-=2 -=5 15 3,4 <25,4

Összehasonlító táblázat a 16 384 vonalas 2800 erlang forgalmú crossbar A R F 102, valamint az A K S rendszerű főközpontok ár/Mft és rézsúly/tonna értékelésére. Az árak a felsőbb központok trönk (tranzit központok) bővítésének költségeit Is tartalmazzák. A trönkök átlagos hossza a nagy-budapesti hipotetikus milliós hálózatban: 8,6 kín (sugaras) 13 km (szövevényes) kivitelben.

H a a beruházásra nincs t ö b b p é n z — csináljuk o l c s ó b b a n — t é r j ü n k á t a t i s z t á n elektronikus k ö z p o n t o k r a é s az ezeket ö s s z e k ö t ő digitális multiplexekre. E r r e a l e h e t ő s é g e k adottak, mert: — a digitiális é s a n a l ó g i n t e g r á l t á r a m k ö r ö k kereskedelemi­ ben k a p h a t ó k é s z l e t e a t e l e f o n k ö z p o n t i é s h á l ó z a t i feladatok megoldásához elégséges, — a g y á r t á s i t e c h n o l ó g i a semmiben sem k ü l ö n b ö z i k a m á r á l t a l á n o s s á v á l t nyomtatott á r a m k ö r ö s t ö m e g g y á r t á s t ó l (pl. rádió, t e l e v í z i ó ) , — az á r a m k ö r ö k t e r v e z é s é h e z , f e j l e s z t é s é h e z (a k u t a t á s ­ hoz k i f e j e z é s t nem nem h a s z n á l o m , mert a m e g o l d h a t ó fej­ l e s z t é s i feladatok m e n n y i s é g e mellett ezek ma m á r nem s z á ­ m o t t e v ő e k ) a szakemberek e g y r é s z t m e g t a l á l h a t ó k az i l l e t é ­ kes telefon- é s á t v i t e l t e c h n i k a i g y á r a k b a n , m á s r e s z t t a n s z é k e ­ ken, k u t a t ó i n t é z e t e k b e n é s — mi viszonyainkhoz k é p e s t — igen nagy t a r t a l é k v a n a s z á m í t á s t e c h n i k a és m ű s z e r i p a r b a n , — a g y á r t á s t ö r t é n h e t a h a g y o m á n y o s g y á r a k b a n , de t ö r ­ t é n h e t b á r m e l y elektronikus t ö m e g g y á r t ó b á z i s o n is, esetlegleg k o o p e r á c i ó b a n , — az ü z e m e l t e t é s s z a k e m b e r s z ü k s é g l e t e a digitális auto­ matika és á t v i t e l t e c h n i k á b a n k é p z e t t m é r n ö k ö k é s t e c h n i k u ­ sok — v á r h a t ó l a g nem t ú l nagy m é r t é k ű — á t k é p z é s é v e l biz­ t o s í t h a t ó . (Mindenesetre k ö n n y e b b e n , mintha ugyanezeknek az elektromechanikus á t k é p z é s é r e lenne s z ü k s é g . ) , — a feladatnak s z á m o s l e h e t s é g e s elvi m e g o l d á s a v a n , ezek egyike az A K S rendszer, m e l y r ő l a t a n u l m á n y b a n k i ­ mutatjuk, hogy a P C M k ó d o k a t k a p c s o l ó k ö z p o n t o k h o z v i ­ s z o n y í t v a l é n y e g e s k a p c s o l á s t e c h n i k a i ^ e l ő n y ö k k e l bír, gazda­ s á g o s a b b is, é s t ö b b fejlett kapitalista o r s z á g b a n szabadalmak védik. H a a f e l t é t e l e k adottak, m i é r t nem t é r n e k á t gyorsabban a v e z e t ő kapitalista á l l a m o k az elektronikus h á l ó z a t o k r a — vetik fel e l l e n é r v k é n t a k é r d é s t ? N é z e t e m szerint m i é r t lenne s ü r g ő s ? H i s z e n 40—60%-os t e l e f o n s ű r ű s é g é s k i é p í t e t t g y á r ­ t á s i k a p a c i t á s mellett, m i sem nagyon t ö p r e n g e n é n k az elekt­ ronikus rendszer mihamarabbi b e v e z e t é s é r i . A v i l á g n a k — p r o g n ó z i s o k szerint — a k ö v e t k e z ő 15 é v b e n a t é n y l e g e s s z ü k s é g l e t e k h e z k é p e s t t a l á n s z e r é n y e n is b e c s ü l t 500 millió vonalas ú j k a p a c i t á s kellene. E n n e k a b ő v í t é s n e k c s u p á n r é z - (színesfém-) s z ü k s é g l e t e a hazainak mintegy 143-szorosa — 18 millió tonna — lenne! Biztosan á l l í t h a t ó , hogy sem a r é z t e r m e l é s m e n n y i s é g é n e k , sem a crossbar, sem valamelyik k v á z i e l e k t r o n i k u s rendszer g y á r t á s i k a p a c i t á s á ­ nak ilyen rohamos g y o r s a s á g ú n ö v e l é s e nem v á r h a t ó . A z 500 milliós v o n a l s z ü k s é g l e t h a g y o m á n y o s k ö z p o n t o k k a l v a l ó k i ­ elégítése azt i g é n y e l n é , hogy annak 1,5-szeresét, amit k b . 40— 50 é v alatt g y á r t o t t a k , 15 é v alatt t e r m e l j é k meg, a z a z klasszikus k ö z p o n t o k a t t e r m e l ő k a p a c i t á s t oly m é r t é k b e n n ö v e l j é k , hogy ez á t l a g o s a n az eddigiek n é g y s z e r e s é t termelje. Mindezt az elektronikus korszakban! ? A klasszikus ú t folyta­ t á s a ezen fog megbukni — m á r csak a z é r t is — mert a t i s z t á n elektronikus m e g o l d á s m á r nem csak p o t e n c i á l i s a n l é t e z i k ! Ugyanez vonatkozik t ö b b e k k ö z ö t t a k á b e l g y á r t á s r a is. A klasszikus ú t h o z v a l ó merev r a g a s z k o d á s az é r i n t e t t e k , elsősorban a szocialista o r s z á g o k é s a harmadik v i l á g n é p e i ­ nek a g a z d a s á g i é s — ezen k e r e s z t ü l — a t á r s a d a l m i f e j l ő d é ­ s é n e k e l é g g é nem h a n g s ú l y o z h a t ó g á t j á t k é p e z i . "Viszont a z erről v a l ó letérés, t e h á t a z elektronikus forradalom e r e d m é ­ nyeinek a f e l h a s z n á l á s a , a p r o b l é m á n a k m e g o l d á s á t j e l e n t ő ­ sen o l c s ó b b i t a n á é s egyben g y o r s í t a n á a g a z d a s á g i f e j l ő d é s t . T ö r t é n e l m i tapasztalat, hogy a f e j l ő d é s t mindig az a b b a n é r d e k e l t e k v í v j á k k i , és a k i k nem, azok a k a d á l y o z z á k . F e n t i ­ ek a l a p j á n v á r h a t ó — amint ez m á r a s z á m í t ó g é p e k n é l á l t a ­ l á b a n az e l e k t r o n i k á b a n b e k ö v e t k e z e t t — , hogy a mindenki á t a l h o z z á f é r h e t ő a l k a t r é s z e k b ő l , ha a „ n a g y o k " nem a k a r n a k m é g lépni, l é p n e k m a j d a „ k i c s i n y e k " é s „ ö s s z e h o z z á k " a k ö ­ r ü l m é n y e i k n e k , a K G S T - n e k , de a C C I T T - n e k is m e g f e l e l ő , jó m i n ő s é g ű kompatibilis t e l e f o n r e n d s z e r ü k e t . T a l á n , lassan a hazai szakmai k ö r ö k b e n is utat t ö r m a g á n a k az a felismerés, hogy ú j t e l e f o n k ö z p o n t - r e n d s z e r nemcsak p r e ­ cíziós elektromechanikai t ö m e g g y á r t á s ezer m é r n ö k é v e k b e n . m é r h e t ő fejlesztése során, hanem nyomtatott á r a m k ö r ö s t ö ­ m e g g y á r t á s é s l e g s z é l e s e b b e n é r t e l m e z e t t elektronikus s z a k ­ emberek r u t i n m u n k á j a f e l h a s z n á l á s á v a l is m e g v a l ó s u l h a t . E n n e k előfeltétele, hogy legyen egy i n t é z m é n y , mely a t é m á t ö s s z e f o g j a , é s a telefonosok k ö v e t e l m é n y e i t az elektronikai ipar m é r n ö k e i n e k n y e l v é r e „ á t k ó d o l j a " . Ma m á r t i s z t á n l á t h a t ó , hogy e b b ő l a s z ű k ö s telefonhely­ z e t b ő l a k i v e z e t ő utat az elektronika széles k ö r ű é s gyors be-

169

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 6. SZ. v e z e t é s e jelenti. Senki sincs, a k i tagadni m e r n é , hogy mind a telefon-, mind a z á t v i t e l t e c h n i k á b a n a j ö v ő az e l e k t r o n i k á é , de ha í g y v a n , nem szabad a klasszikus ú t f o l y t a t á s á t a n é p ­ g a z d a s á g r a e r ő l t e t n i , amikor erre anyagi fedezet h i á n y á b a n reális l e h e t ő s é g ú g y sincs, viszont ha az á t v i t e l t e c h n i k á b a n — a P C M produktumokban — az elektronika r é s z a r á n y á t fo­ kozzuk, a t e l e f o n t e c h n i k á b a n pedig a k v á z i e l e k t r o n i k u s meg­ o l d á s o k r ó l a t i s z t á n elektronikusra t é r ü n k á t , r ö v i d n é h á n y é v alatt k i d o l g o z h a t ó é s kísérleti ü z e m b e h e l y e z h e t ő lenne egy 100 000 vonalas budapesti h á l ó z a t b ő v í t é s , melynek r é s z l e t e i t e t a n u l m á n y „ H o g y a n t o v á b b " fejezete t á r g y a l j a . E z a h á l ó z a t alkalmas lenne gyors a d a t á t v i t e l r e is, karban­ t a r t á s i v o n a t k o z á s b a n — amint ez elektronikus rendszertől e l v á r h a t ó — u g r á s s z e r ű j a v u l á s t e r e d m é n y e z n e , gyakorlati­ lag az előfizetői k é s z ü l é k é s h á l ó z a t m e g h i b á s o d á s a t e n n é k i j a v í t ó m u n k a z ö m é t . Mindezekhez az e l ő n y ö k h ö z h o z z á j á r u l n a , hogy a h a g y o m á n y o s h á l ó z a t h o z k é p e s t — v á r h a t ó l a g — egy n a g y s á g r e n d d e l (tízes) olcsóbb volna ama r é s z e i b e n , a h o v á az elektronika behatolhat, t e h á t ahol az i n t e g r á l t á r a m k ö r ö k ( I C - k ) kiszorítják az e l e k t r o m e c h a n i k á t é s az a n y a g i g é n y e s k á b e l e k j ó r é s z é t , ö n i n d u k t í v elemeket (pl. a s z ű r ő k b e n ) stb. A z előfizetői k é s z ü l é k — ha megmarad — nem lesz o l c s ó b b , de nem hiszem, hogy egy ú j elektronikus k é s z ü l é k ne lehetne az. A z é p ü l e t i g é n y t az elektronika elve j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ heti, k ü l ö n ö s e n a k o n c e n t r á t o r o s m e g o l d á s miatt, é z u t ó b b i a k lehetnek k o n t é n e r e k b e n is. A z előfizetői vonalak j e l e n t ő s meg­ rövidülésével számolhatunk. A későbbiekben ismertetendő nagy-budapesti hipotetikus k o n c e n t r á t o r o s h á l ó z a t b a n az á t ­ lagos előfizetői vonalhossz 1,1 k m - r ő l 0,19 km-re c s ö k k e n . A z A K S k ö z v e t e t t m ó d o n j e l e n t ő s e n o l c s ó b b í t h a t j a a nem elektronikus t e r ü l e t e k b e r u h á z á s i k ö l t s é g t é t e l e i t is. N e m szabad arról sem elfeledkezni, hogy a klasszikus tele­ f o n k ö z p o n t o k elektromechanikus k é p z e t t s é g ű szakemberei — sajnos — hamarosan kifogynak é s ú j a k b ó l alig v a n u t á n k é p z é s ( n é h á n y a n , a s z ü k s é g e s s z á z a k helyett), h i á b a , az elektr ronikus korszak szabja meg a t e n n i v a l ó k a t . H a nem a k a r u n k nagyot h i b á z n i , alkalmazkodnunk kell az ú j i d ő k k ö v e t e l m é ­ nyeihez. E g y j ó s t r a t é g i á v a l k i j u t h a t n á n k a b a j b ó l , s ő t , m é g keres­ h e t n é n k is r a j t a ! M i k ö z b e n minden e r ő n k k e l j a v í t g a t j u k a r é ­ git T— ez sajnos elengedhetetlen — é s m e g k í s é r e l j ü k b ő v í t é s e k ­ kel a l e g s z ü k s é g e s e b b i g é n y e k egy t ö r e d é k é t k i e l é g í t e n i ; f e l k é ­ s z ü l ü n k a m á r e m l í t e t t 100 ezer vonalas b ő v í t é s k e r e t é b e n — kb. egy milliárd forint k ö l t s é g g e l — a t i s z t á n elektronikus h á l ó ­ zat kifejlesztésére, és e l ő b b kísérleti, m a j d v é g l e g e s ü z e m b e h e l y e z é s é r e . V é g ü l is nem olyan nagy baj, hogy akarva-akarat­ lanul addig halogattuk a s z ü k s é g e s b e r u h á z á s o k a t , m í g e l j ö t t az elektronikus korszak é s í g y m ó d u n k b a n á l l — h a v a l ó b a n é l ü n k is a korszak adta l e h e t ő s é g e k k e l — olcsó é s modern h á ­ l ó z a t h o z j u t n i . H a elszalasztjuk a z alkalmat, j ó v á t e h e t e t l e n h i b á t k ö v e t ü n k el m á r csak a z é r t is, mert nem lehet messze az az i d ő , ha ugyan m á r el nem j ö t t , hogy k ö z e p e s e n é s k e v é s b é fejlett ipari o r s z á g o k nem f é l n e k a z i m é n t i k ö v e t k e z t e t é s e k e t levonni, é s h o z z á k e z d e n e k elektronikus h á l ó z a t u k k i é p í t é s é h e z , ill. csak ilyent k í v á n n a k vásárolni, mivel i g é n y e i k e t k a p a c i t á s ­ h i á n y miatt nem e l é g í t h e t i k k i . A z o l v a s ó j ó l ismeri a „ r o s s z " telefon okozta bajokat {az idézőjellel a z t s z e r e t n é m k i h a n g s ú l y o z n i , hogy a f ő a t ú l ­ t e r h e l é s , b á r o b j e k t í v hiba is v a n b ő v e n ) . T ö b b százezerre t e h e t ő azok s z á m a , akiknek m é g ez a „ r o s s z " telefon sem j u t . K ö z v e t l e n ü l és k ö z v e t v e , a z e g é s z ország l a k o s s á g a é r d e k e l t ebben a k é r d é s b e n , kell, hogy a telefonhoz keveset v a g y e g y á l ­ t a l á n nem é r t ő k annyit m e g é r t s e n e k a p r o b l é m á b ó l , hogy v a n k i ú t a n e h é z s é g e k b ő l . A z alant k ö v e t k e z ő n é h á n y sorban sze­ r e t n é m sokak s z á m á r a m e g é r h e t ő v é tenni, hogy az elektronika/ p o t e n c i á l i s a n m a g á b a n rejti a m e g o l d á s t mind anyag-, mind költségmegtakarítás szempontjából. E z szigorú bizonyításnak nem t e k i n t h e t ő — nem u t ó k a l k u l á c i ó — nem akar h i ú r e m é ­ nyeket sem é b r e s z t e n i , de meg akarja l á t t a t n i a l e h e t ő s é g e k e t . A z A K S rendszer az ismert m e g o l d á s o k k ö z ü l a l e g í g é r e t e s e b b mind a s z o l g á l t a t á s i , mind a k ö l t s é g i tekintetben. T ö b b e n f e l v e t e t t é k — mint m á r e m l í t e t t ü k — m i é r t nem c s i n á l j á k , m i é r t nem k u t a t j á k , m i é r t nem terjedt m á r el á l t a ­ l á n o s a n nyugaton — sok s z á z e z e r n y i , s ő t millió vonalas be­ v e z e t é s r ő l a z é r t m á r t u d u n k ! — ha ez technikailag l e h e t s é g e s és olyan o l c s ó ? A s z e r z ő n e k csak a k é r d é s m á s o d i k részére á l l m ó d j á b a n v á l a s z o l n i , é s e g y ú t t a l kérni a t. o l v a s ó t , hogy ezen anyagban k ö z ö l t m ű s z a k i é r v e k e t , á r a m k ö r i v á z l a t o k a t , s z á ­ m í t á s o k a t elemezni é s ha e g y e t é r t v e l ü k , a m e g v a l ó s í t á s i t ö ­ r e k v é s e k e t t á m o g a t n i s z í v e s k e d j é k . H o g y m i é r t nem csinál­ j á k , m i é r t nem k u t a t j á k — azt m á s o k v á l a s z o l j á k meg!

170

E b b e n az anyagban az á r a m k ö r i v á z l a t o k k a l a l á t á m a s z t o t t m ű s z a k i e l k é p z e l é s e k k e l , é s ezekre alapozott t ö r v é n y e s rendel­ k e z é s e k e t é s kereskedelmi á r a k a t figyelembe v e v ő á r k a l k u l á ­ c i ó v a l i g y e k s z ü n k a m e g v a l ó s í t á s p r o b l é m á i r a k i e l é g í t ő , pozi­ t í v v á l a s z t adni. Összefoglalva e fejezet l é n y e g é t : egyetlen 16 000 vonalas k ö z p o n t t r ö n k k á b e l e i n e k a n y a g á b a n meg lehet t a k a r í t a n i 270 tonna v ö r ö s r e z e t , v a g y árban 150 M F t - o t . M e k k o r a ennek a m e g á l l a p í t á s n a k a h i t e l e s s é g e ? A m e k k o r a a z 5000,— F t - o s é r p á r k m k á b e l á r é , vagy a f e l t é t e l e z e t t 0,8 mm-es é r á t m é r ő é . A m i a 93%-os k á b e l a n y a g - m e g t a k a r í t á s t illeti, i t t k é t s é g e k nemigen m e r ü l h e t n e k fel, hisz a n y a l á b o l á s m é r t é k e 4:110 = 0,036 adott, é s e z é r t a m e g t a k a r í t á s , repeaterek á r á t is s z á ­ m í t v a , a n y a l á b o l a t l a n h á l ó z a t h o z k é p e s t v a l ó b a n lehet 93%-. Mekkora a hitelessége a 15 000,— Ft-os repater á r a k n a k ? E z t — kereskedelmi á r u l é v é n — a g y á r t ó v á l l a l a t igazolhatja, ill. p o n t o s í t h a t j a . A m i a 16 000 vonalas, 2800 erlang f o r g a l m ú E r i c s s o n k ö z ­ pont é s felsőbb h á l ó z a t i részeinek ( t r ö n k - é s t r a n z i t k ö z p o n t o ­ kat is fejleszteni kell!) 405 MFt-os árát, ezen b e l ü l a 172 tonna s z í n e s f é m s z ü k s é g l e t e t illeti, az adatok e l é g g é m e g b í z h a t ó e x t r a p o l á c i ó j á v a l — a szerző k é n y t e l e n volt k i k ö v e t k e z t e t n i és ó v a t o s s á g b ó l s z e r é n y árak é s m e n n y i s é g e k m e g a d á s á v a l a z o l v a s ó elé t á r n i . E g y é b k é n t a felsoroltak a b e r u h á z á s z ö m é t (85—90%-át) adják. E r r e fedezet lenne a 30 000,— F t / v o n a l sok é v e l ő t t i beruházási t e r v á r b ó l a d ó d ó 480 M F t ( t e h á t m a m á r alig, k é s ő b b m é g k e v é s b é reális) m e g f e l e l ő h á n y a d a . A d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a fent megadott s z á m o k e l é g g é igazoltak. A t a n u l m á n y b a n a szerző igyekszik az A K S k ö z p o n t és a koncentrátorok költségeinek kalkulációját ugyancsak ó v a t o s ­ ságból, de alaposan felfelé k e r e k í t v e — az ö s s z e s t ö r v é n y e s le­ h e t ő s é g e t k i m e r í t v e — megadni é s í g y j ö n k i a 2 é v e l ő t t i ke­ reskedelmi á r a k o n a 35 M F t (1. t á b l á z a t ) , amely a klasszikus k ö z p o n t 404 MFt-os á r á n a k a 10%-át k ö z e l í t i meg. A mikroprocesszorok a l k a l m a z á s a nemcsak a s z á m í t ó g é p e k , hanem a t e l e f o n k ö z p o n t o k v e z é r l é s é t is j e l e n t ő s e n fogja m a j d o l c s ó b b í t a n i . E g y i d e j ű l e g a m á r Jiagy t ö m e g b e n g y á r t o t t S S I , M S I I C - k árai konkurrencia o k o k b ó l s z i n t é n c s ö k k e n n e k , e z é r t a t i s z t á n elektronikus t e l e f o n k ö z p o n t o k l é t e s í t é s é t a k ü l s ő t é ­ n y e z ő k k e d v e z ő m e g v á l t o z á s a is i d ő s z e r ű v é teszi. Mekkora a h i t e l e s s é g e a 35 MFt-os switching ( k a p c s o l á s ­ technika) á r n a k ? A v á l a s z : amekkora a n n a k a technikusnak a „ h i t e l e s s é g e " , a k i egyik 10 I C é r t é k ű , n a g y r é s z l e t e s s é g g e l leírt á r a m k ö r i v á z l a t a l a p j á n , az e l ő k a l k u l á c i ó t e l v é g z i . Ugyanis ebben a z á r a m k ö r b e n — a k o n c e n t r á t o r előfizetői vonal á r a m k ö r é b e n — v a n a teljes switching I C - i n e k 86%-a. A k ö v e t k e z ő nagyobb t é t e l a 4 I C é r t é k ű c í m v á l t ó fokozat, ebben benne v a n az ö s s z e s I C - k t o v á b b i 7,6%-a. V a g y i s a switchingben f e l h a s z n á l t I C - k 94%-a a b s z o l ú t s z á m b a n 179 000 db, k é t e g y s z e r ű , 10, ü l . 5 I C - s r é s z l e t e s e n m e g m a g y a r á z o t t á r a m k ö r b e n v a n . A f e n n m a r a d ó 6%-ban (11 000 I C ) v a n n a k a z a u t o n ó m vezérlés é s a z a l a p f u n k c i ó k v e z é r l é s é n e k ugyan­ csak e g y s z e r ű , r é s z l e t e s e n m e g m a g y a r á z o t t á r a m k ö r e i !

Az AKS multiplex és switching rövid ismertetése Az A K S rendszer a PCM multiplex továbbfejleszté­ sének is t e k i n t h e t ő , amit az egymásra é p ü l ő 2a, 2b és 2c á b r á k elemzése igazol. A 2a á b r a a P C M m u l t i ­ plex e s e t ü n k b e n csak leglényegesebb elemeit t a r t a l ­ mazza, a 2b azokat az á r a m k ö r i elemeket is feltün­ t e t i , melyekkel a PCM kiegészítve A K S multiplexé válik, végül a 2c t ü n t e t i fel azokat a t o v á b b i á r a m ­ köri bővítéseket, melyek az A K S multiplexet az A K S switchingbe viszik á t . A PCM t e r m i n á l b a n — mint ismeretes — L lép­ t e t i az M X és D X mintavételi ( k i - és bemenő) kap­ csolókat. A z A / D , illetve a D / A á t a l a k í t ó k az átviteli l á n c b a 8 bites PCM k ó d o k a t k ü l d e n e k és kapnak onnan. Az A K S t e r m i n á l b a n (2b á b r a ) az M X k i m e n ő m i n ­ t a v é t e l i kapcsoló elé K kapu van helyezve azzal a feladattal, hogy a felajánlott m i n t á k k ö z ü l M X csak a n n y i t t o v á b b í t s o n a kódoló felé, amennyit az átviteli lánc t o v á b b í t a n i képes. E s e t ü n k b e n 29 m i n t a k ó d k ü l d h e t ő á t letapogatási p e r i ó d u s o n k é n t . H a ennél x

D R . ÁCS E . : CÍMKŐD KAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZATOKBAN

Koncentrátor 32 1

egység

1-512 KE __. AKS kódok

Változó^ köszöbü mintavevő

II EK

i — i - 2 PCM csat.

Cím CA

-e=g s

CM Q,

I Digital is I trönKok | 32 egység

••KG

i {6000 vonalas főköz|pont 26000 Erl. terhe\ ^e : l é

cv

r

KK

Kód L _ kapcs.f\~

20-1

32

2 PCM csat.

Minta _ kapcsoló cimszelekt

\-50PCMcsat

-o.c

Trönkközpontbai {l\70P0Mcsat I

' Ö v>

Trönkközpont. trönkjei

KV

|H 5G6-AE1ol la ábra.

A z A K S rendszer b l o k k v á z l a t a

Trönk

központokhoz 23 km

••• - ..

-© f i i

1=1,1 km

r \ '

V=0,19 I

I

Jelölések 1 db. E Trönk központ [1024 millió vonalas] 64db.Q Főközpont [1638hvonalas] 20U8db- Koncentrátor[512 vonalas] L Fő és trönk központ közötti feltételezett átlagos távolság, 8,6km. T Főközpont és koncentrátorok közötti feltételezett átlagos távolság i,1km. T' Koncentrátor és előfizetők közötti átlagos távolság 0,19km lH566-AE1c| lb ábra. A 4 millió vonalas országos h á l ó z a t : 1 db t r ó n k k ö z ­ pont T r , 64 db 16 000 vonalas f ő k ö z p o n t F , 192 db 16 000 vonalas g ó c k ö z p o n t G , melyben 768 db 2000 vonalas szektor­ k ö z p o n t Sz é s 8192 db 512 vonalas k o n c e n t r á t o r K v a n

lc ábra. T ö b b milliós hipotetikus h á l ó z a t p é l d a k é p p e n i egy­ millió vonalas r é s z e g y s é g e . A r e m é l t budapesti h á l ó z a t 1990-re!

t ö b b a felajánlott m i n t á k száma, úgy a legkisebb amplitúdójú — á l t a l á b a n zajhatárpn levő — m i n t á ­ kat tartja vissza a K kapu. Ilyen feltételek esetén a k o n c e n t r á t o r 0,17 erl/vonal forgalmat teljesít, meg­ felelve a CCITT beszédminőségi javaslatainak. A beszéd aktivitási faktora k b . 0,33. Ez esetben a k é t átviteli láncon a beszédforgalom a PCM-hez viszonyítva k b . megkettőződik, vagyis 40 erl. helyett

k b . 87 erl. beszédforgalmat lehet á t v i n n i , B = 0,002 veszteséggel számolva. A maximális (29) kódforgal­ mat a K Ü automatikus feszültségszabályozó állítja be. A z A K S t e r m i n á l b a n a léptető kimenetére a CA címadó van kapcsolva, ez u t ó b b i kimenete K E k ó d egyesítőbe van b e k ö t v e . Ugyancsak K E - b e j u t a m i n t á k n a k az A / D - b ő l kilépő PCM kódja is. A CA lényegében az L léptető lépéseit számlálja, amennyi-

171

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 6. SZ.

I.

Terminál

rBit és időrés ~! ! számláló !

n.-ik hangfrekvenciás vonal

"1 A/l

1

i

30 iá

l

/ó t u

r

\8

i

bit]kód,r

I 0) ' ~ i I r N i

.

Ili I

II

I

Idoló

I

\]L.Terminálból 2

D[A_

—*--1

N

! ö i

J-KL D

r

C .p

I

&

bit/kód

H56G-AE20 2a ábra.

n.-//r vonal a

hangfrekvencta

S S

P C M multiplex

" 7 . Terminál L CA \BR és7dores~\, RTmH [_ számláló » (jGfcto__j . <4/Z>

Sfa/Y

! /o _ _ , í e g y e s r f o j

17bit/kód

50^

Wiltanatnüh \szint. '

N

«0

D D

ű/4

-

N
E.

Terminálból

5

17bit/kód

0 C

H 5 6 6 - A E 2b 26 áftra. A K S multiplex

ben — példaképpen — a mintavételi periódus kez­ detétől s z á m í t o t t , az 54. lépésnél az M X a kódolóba engedte a m i n t á t , ú g y CA az 54 bináris k ó d j á t — címét — küldi KE-be, ahol ez összekapcsolódik a minta PCM kódjával. A m i t K E az ismétlőlánc felé kibocsát, az m á r az A K S k ó d ! (Cím és tartalom kódrészek együtt.) A I I . terminálból kiinduló A K S k ó d a 2 ismétlő­ láncon keresztül az I . t e r m i n á l K K kódkapcsolójába j u t és k é t részre osztódik, a címrésze a D M X demultiplexer felé, a m p l i t ú d ó része pedig a D / A á t a a l k í t ó b a j u t . A visszaállított m i n t á k a t — vele egyidejűleg érkezett címnek megfelelően — a K K által kijelölt D M X kapcsoló t o v á b b í t j a a k i m e n ő szűrőbe. A 2b á b r á n f e l t ü n t e t t ü k azt is, hogy D M X - t m á r nem az L lépteti, hanem a K K kapcsolja. I t t jelentkezik

172

először az A K S switching funkciója! Természetesen az A K S t e r m n i á l b a n a hangfrekvenciás á r a m k ö r ö k s z á m á t is meg kell növelni, hogy előnyeit kihasznál­ hassuk, azaz kb. meg kell duplázni. E z t is feltünteti az á b r a . Az A K S multiplex b l o k k d i a g r a m j á t i s m e r t e t t ü k , de nem szóltunk arról, hogy a k é t t e r m i n á l b a n levő hangfrekvenciás csatornák sorszámai összekötteté­ senként ne egyeznének egymással, azaz, hogy rend­ szeresen előfordulhatna olyan eset, amikor az I . t e r m i n á l mondjuk 17-es b e m e n e t é r e adott j e l I I . t e r m i n á l n a k nem a 17-es, hanem pl. 22-es k i m e n e t é n jelenne meg. Ez nyilván — ha előfordulna — elhá­ r í t a n d ó hiba lenne. Ez hiba a multiplexben, de fel­ adat a switchingben, t i . tetszőleges csatornabeme­ netről tetszőleges kimenetre j u t t a t n i a jeleket. Az

D R . ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA INTEGRÁLT DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ

I.

Terminál CA

BfTép TJorjss \TCirrpn C/W7- m számláló **~^ado _ j váltó

n-ik hangfr. vonal

HÁLÓZATOKBAN

A/D

9 bit 17 bit Cm)

•KV-L wx 512

1

Megjegyzés n hívja m-et és viszont -

d

N

5! ^Pillanatnyi] \szint {

é

r

z

0

N 10

1

D D

A '

NI

ff.

ű/4 — — ~s rDekó^rKócTl 17 bit. CO [doló [topcsj

°— Hit

Terminálból

17 bit (n)

2

|H 5 6 6 - A E J Z c ] 2c á&ra. A K S switching é s multiplex

AKS-nek ezt a t u l a j d o n s á g á t a 2c á b r á n közölt blokk-diagramon mutatjuk be. Az A K S multiplex, annyiban módosul, hogy a CA címadó és K E kódegyesítő közé egy K V k ó d v á l t ó t (címváltót) i k t a t u n k , melyet vezérlő állít be a h í v ó és a h í v o t t címére. T e g y ü k fel, hogy a kapcsolás­ technikai feladat az, hogy az I . terminál m-edik be­ menetére adott jel a I I . terminál n-edik kimenetére jusson, akkor a V vezérlés egy szabad k ó d v á l t ó K V bemeneti oldalát n, kimeneti oldalát pedig m számra állítja be. Valahányszor a k ó d v á l t ó egység bemeneti oldalán az n cím jelenik meg, erre ez úgy reagál, hogy a kimenete m címet k ü l d a K E kódegyesítőbe. H a a bemeneten m á s cím jelenik meg, erre az n címre be­ állított k ó d v á l t ó nem reagál. Természetesen a I I . ter­ minálba is végre kell hajtani m, n sorrendben ugyan­ ezt a beállítást, ha beszélgetés a cél. Világos, hogy ezzel létre j ö t t a beszédút n és m k ö z ö t t oda-vissza. A k ó d v á l t ó k a t a vezérlés a kapcsolat kezdetén egy­ szer állítja be, és a m í g ez fennáll, nincs is t o v á b b ilyen tennivalója ebben az á r a m k ö r b e n . Minden a k t í v előfizetői végződésről — a m í g a kap­ csolat fennáll — k b . 0,015 másodpercenként, egy állandó időrésben, az illető vonal címét a vezérlés érdekében (hívójel, foglaltság stb.) kiküldi a kon­ centrátor. Ezek a jelek a vonalállapot-jelző kódok. A vonal állapotát a V Á É ák. közli a címadóval (2c á b r a ) . Összefoglalva: A PCM terminál és az ezt kiegészítő 2b á b r á n f e l t ü n t e t e t t á r a m k ö r ö k képezik az A K S multiplexet, melynek k é t jellegzetessége emelhető k i : — megkétszerezi az á t v i h e t ő beszédforgalmat anélkül, hogy az átviteli láncot bővíteni vagy azon b á r m i t is v á l t o z t a t n i kellene, — a kiegészítő á r a m k ö r ö k e g y ú t t a l az A K S switch­ ing elemei is.

Az A K S multiplex kiegészítve a 2c á b r a szerinti t o v á b b i h á r o m áramkörrel (kódváltó, v o n a l á l l a p o t ­ jelző, vezérlés), az A K S switching, melynek t a l á n h á ­ rom jellegzetessége emelhető k i : 1. Az A K S alkal­ mas kisebb (100 körüli), de t ö b b milliós v o n a l s z á m ú beszéd- és a d a t h á l ó z a t képzésére, melyben k ü l ö n a d a t k ö z p o n t r a nincs szükség. 2. Mivel az A K S switching m a g á b a olvasztja/a multiplexet (vagy arra épül) — t i . mind a k é t fogalmazás megfelel a v a l ó ­ ságnak — milliós vagy ha a távolságok nem t ú l na­ gyok, nagyobb olyan h á l ó z a t is képezhető, melyek klasszikus értelemben v e t t központjait csupa primer (2,048 M H z ) , régi vagy ú j a b b a n lefektetett postai kábelekre telepített ismétlőláncok k ö t i k össze. E h á l ó ­ zatok lehetnek sugarasak vagy szövevényesek, esetleg' vegyesek, t e h á t a régi és az új h a r c á b a n a k á b e l ­ hálózat az a rész, amelyik az elektronikus korszak­ ban is még soká fennmaradhat. 3. A különböző ka­ pacitású A K S egységekből k i b o c s á t o t t k ó d o k szó­ hossza a címzett egységek vonalszámától függ, és­ pedig, ha a címzett 512 vonalas k o n c e n t r á t o r : 8 + 9 = 17 b i t ; ha 2048 vonalas szektor k ö z p o n t : 8 + 1 1 = 19 bit, ha 16 384 vonalas g ó c k ö z p o n t : 8 + 14 = 22 bit, végül, ha a címzett egy másik, p l . milliós t r ö n k - vagy tranzit k ö z p o n t o n keresztül ér­ h e t ő el, úgy az 1 milliós t r ö n k k ö z p o n t : 8 + 20 = 28b i t stb. É r d e m e s azon egy kicsit elgondolkozni, hogy a leg­ rövidebb A K S kódszó hosszának viszonya a h a z á n k ­ ban elképzelhető leghosszabbéhoz, a majdani 4 m i l ­ liós h á l ó z a t b a n szükséges 30 biteshez — 17:30=0,57 nem is olyan nagyon kicsiny, de azért azonos forga­ lom esetén meg kellene k e t t ő z n i az átviteli kapaci­ t á s t és ez nem elhanyagolható szempont. Vagyis cél­ szerűtlen lenne — b á r elvileg lehetséges — koncent­ r á t o r b a n előállítani az országos k ó d o k a t .

173

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 6. SZ.

Ennek a rövid elemzésnek csak egy a célja, r á ­ mutatni, hogy a rendszerben a vezérlést, a kódvál­ t ó k a t , esetleges számítóegységeket ott kell és lehet el­ helyezni, ahol a legalkalmasabbak biztonság és költ­ ség szempontjából, ahol a kapcsolástechnikai célt a legjobban szolgálják. T e h á t lehet kerülőutas á t k a p ­ csolásokat az alacsonyabb szintű hálózati síkokban b á t r a n alkalmazni főképpen azért, mert a c í m k a p ­ csolók igen egyszerű áramkörei az AKS-nak. A k ó d v á l t ó t , kódkapcsolót és természetesen az eh­ hez szükséges vezérlést viszont á l t a l á b a n a t r ö n k k ö z p o n t b a n , gócközpontban és esetleg a szektor­ k ö z p o n t b a n kell elhelyezni. Egyszerű a szabály! A vezérlésnek abból a hálózati síkból kell történnie, ahonnan mind a hívó, mind a h í v o t t „ b e l á t h a t ó ' ' , azaz a legrövidebb címmel. H a jól végig gondoljuk, kitűnik, hogy legjobb a gócközpontok minél erőtel­ jesebb csoportosítása térbelileg. Ez a legbiztonságo­ sabb és legolcsóbb megpldás!

A több millió vonalas AKS hálózat néhány kérdése

szőleges m é r e t ű , t e h á t szabványos szuper keretektfe is szervezhetők az a d a t k ü l d e m é n y e k . Egyszer b e á l l í t o t t címet, amíg az összeköttetés tart, a k ó d v á l t ó meg­ őrzi és szükség szerint — külön intézkedés n é l k ü l — a k á r h á n y s z o r megismétli. A packet-hez t a r t o z ó t ö b b i u t a s í t á s pedig m á r a küldemény része. Egyetlen elvi kifogás t e h e t ő : mivel a h í v o t t címét minden letapo­ gatási periódusban t o v á b b í t a n i kell (milliós rendsze­ ren belül 14 bit!), ezért az A K S a d a t t o v á b b í t á s gaz­ daságtalan lenne. JLátszólagos h á t r á n y - m e r t ennek ellentétele —, hogy nem kell a d a t k ö z p o n t o t és háló­ zatot szervezni, t o v á b b á , hogy a 64 kHz-es adat­ csatornák száma a jövő 100 000-es n a g y s á g r e n d ű telexberendezései k ö z ö t t várhatólag elenyésző, lesz, márpedig ez u t ó b b i a k éppen az A K S rendszerben t o v á b b í t h a t ó a k igen gazdaságosan, p l . 50 Baud-os telex kevesebb, mint 0,01 erl. terhelést jelent, ugyan­ akkor a 64 kHz-es adatcsatorna 2,75 erl.-gal veszi igénybe az átviteli utakat. Nem látszik v i t á s n a k , hogy ebben az összehasonlításban is az A K S nyalábolás mutatkozik nagyságrenddel előnyösebbnek.

Az előfizetői készülékeket ( a d a t t e r m i n á l t is bele­ Az l a á b r a t ü n t e t i fel egy országos, t ö b b millió értve) egy érpáros vagy k é t 4 r p á r o s v e z e t é k köti vonalas A K S rendszer b l o k k v á z l a t á t és az Ib ábra össze az 512 előfizetőt befogadó k o n c e n t r á t o r r a l a hálózati síkjait. (KC). Abban az esetben, ha kicsiny a vezetékhossz, Ne vegyék szerénytelenségnek, hogy egy éppen ami koncentrátoros telepítésnél az esetek t ú l n y o m ó születőben levő rendszert m i n d j á r t t ö b b millió vona­ részében fennáll — hisz ezért k o n c e n t r á t o r o s a rend­ las terjedelemben k í v á n u n k tárgyalni. E z t kényszerű­ szer — 0,1—0,2 km-es átlagos vonalhosszal számolva ségből tesszük, mert b á r m i l y szerény kezdetnek is — 4 huzalos kivitelben is — a jelenlegi kábelekkel csak akkor van létjogosultsága, ha elvileg biztosít­ lényegesen olcsóbb lenne az előfizetői hálózat. De h a t ó a k o r l á t l a n sokmillió vonalas kiépíthetőség. tekintettel arra, hogy az előfizetői szerelvényben Ugyancsak m i n d j á r t az elején egyértelműen le kell a m ú g y is van erősítő, mely a s z o k o t t n á l sokkal na­ szögezni, hogy a rendszer milyen h í r a n y a g o t és m i ­ gyobb vonalellenállást is k o m p e n z á l h a t , ezért, ha lyen minőségben képes t o v á b b í t a n i ? T o v á b b á nem­ példaképpen egy olyan érnégyessel s z á m o l n á n k , zetközi v o n a t k o z á s b a n v á r h a t ó - e , hogy kompatibilis melynek erei 0,2 mm-es (esetleg n é h á n y mikronos vas­ lesz mind R E Á B , mind CCITT előírásokat b e t a r t ó t a g s á g ú , rézzel galvanizált vagy bevont) acélhuzalok szocialista és tőkés országok berendezéseivel? Ezek lennének, a hurokellenállás k b . 600 ohm/100 m lenne. egzisztenciakérdések! Ez m é g erősítés nélkül is menne. T e k i n t v e , hogy az Végül az előfizetőket a k o n c e n t r á t o r o k k a l , a kon­ ilyen kábelnek a szakítási szilárdsága jelentősen na­ c e n t r á t o r o k a t a főközponttal, a főközpontokat a gyobb, a telepítéssel járó munka pedig azonos lenne, t r ö n k k ö z p o n t o k k a l , ez u t ó b b i a k a t egymással milyen m i n t a h a g y o m á n y o s kábeleké, sok r é z volna megta­ fajta és m i l y m é r t é k b e n nyalábolt átviteli utak k ö ­ k a r í t h a t ó , emellett t a l á n lényegesen olcsóbb is lenne. t i k össze? Ezekre a kérdésekre igyekszünk rövid v á ­ Figyelemmel arra, hogy sok kellene e b b ő l a fajtából, laszokat adni. célszerűnek látszik annak idején kifejlesztésre java­ Az ( E K ) előfizetői telefonkészülék mellé ( l a ábra) solni. H a valami okból ez m á r eleve nem tetsző meg­ — kívánságra — (D) a d a t t e r m i n á l t is lehet szerelni. oldás volna, vagy kevés számú esetben esetleg t ö b b Ez u t ó b b i lehet bármily hangfrekvenciás adatberen­ kilométeres távolságok is előfordulhatnak, természe­ dezés, t o v á b b á 16 kbaud-ig facsimile vagy m á s gyors tesen az l a ábrán f e l t ü n t e t e t t ismert h i b r i d transz­ adathírforrás. Ezekre közösen jellemző, hogy a kezelő formátoros, 2—4 huzalos átalakító mindenkor alkal­ minden t o v á b b i nélkül egyszerű hívással t u d egy m á ­ m a z h a t ó . sik — ugyancsak A K S rendszerbeli ( D ) adattermi­ A k o n c e n t r á t o r forgalmát v e g y ü k 87 erl.-nak, nállal kapcsolatba j u t n i . 64 kHz-es hírforrás esetén a k o n c e n t r á t o r t és az előfizető vonalszerelyényét, e azaz 0,17'erl./vonal. Ez a t á v o l a b b i j ö v ő b e n is elég­ t a n u l m á n y b a n nem t á r g y a l t , megfelelő kiegészítések­ ségesnek t ű n i k , de természetesen lehet nagyobb is. A k o n c e n t r á t o r t a főközponttal 2,048 MHz-es impul­ kel kell ellátni. Amennyiben a h í r a n y a g végig vagy ameddig A K S zus frekvenciájú (PCM) ismétlőláncok k ö t i k össze. rendszerben halad, nincs szükség külön a d a t k ö z p o n t ­ Ezek száma mind a kimenő, mind a b e j ö v ő láncokat ra. A d a t k ö z p o n t csak a h a g y o m á n y o s rendszerben illetőleg 2—2-nél kevesebb nem lehet, m e r t egy lánc meghibásodása esetén nem lehetne t a r t a l é k o l n i — szükséges. a forgalom leállna. Mivel számítani lehet az adat­ Az adatforgalomban szerepelhet — m i n d e n n e m ű korlátozás nélkül — „ p a c k e t switching" is. K ö n n y ű á t v i t e l jelentős fokozódására, egyes k o n c e n t r á t o r o k belátni, hogy m i é r t ? Az A K S rendszer bármelyik n á k nagyobb forgalmat kell bírniok, a m i természe­ címre 8 bites a m p l i t ú d ó - vagy a d a t k ó d o k a t t o v á b b í t . tesen az ismétlőláncok s z á m á n a k növelésével érhető el, így ha m á r a g y á r t á s n á l beépítik a z o k a t a szerel­ Hogy a k ó d információs része adat yagy beszédminta ködja-e, ez a rendszer szempontjából közömbös, tet­ v é n y e k e t , melyekhez p l . a harmadik s z á m l á n c p á r

174

D R . ACS E . : ClMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ

csatlakozhat majd, ú g y a forgalom bővítése az új á t ­ viteli szakasz, a lánc kiépítéséből és üzembe helye­ zéséből fog állni. M a g á b a n a k o n c e n t r á t o r b a n — amennyiben az A / D átalakító m á r eleve elég gyors, t e h á t a megnövekedett forgalmat bírja — semmit sem kell csinálni. A forgalomnak 80 erl.-től 120 erl.-ra való növelése egy Crossbar vagy Miniswitches k o n c e n t r á t o r b a n az előbb említett trönkbővítésen kívül m é g 16 db 16x16 keresztpontos koordinátakapcsoló beépítését, valamint t o v á b b i vezérlő fokozatok beszerelését igé­ nyelné. A z A K S k o n c e n t r á t o r b a n nincs szükség a kapcsolók s z á m á n a k növelésére, mivel egyetlen kap­ csoló van benne (48 db helyett), és ez jól bírja változ­ t a t á s nélkül a 60%-os forgalmi növekedést is. Arra kérdésre, hogy a k o n c e n t r á t o r n a k térbelileg hol a helye; nyilvánvaló a válasz — o t t , ahol a leg­ kevesebb kábelmennyiséggel oldható meg az előfizetői hálózat — a lakóterületen, de hogy a főközponté ( F K ) hol legyen; erre nem olyan egyszerű felelni az A K S esetében? Bizonyos megfontolás azt eredmé­ nyezi, hogy akkor j á r u n k a legjobban, akkor legol­ csóbb, ha térbelileg a hálózat súlypontjába helyez­ zük, azaz a t r ö n k k ö z p o n t b a vagy ennek közvetlen közelébe. Pontosabban, ha lehet az összesét, de leg­ alábbis minél t ö b b e t egy helyre gyűjteni. Ez azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy az A K S k o n c e n t r á t o r meglepő m ó d o n 512:1 a r á n y ú koncentrációt biztosít. E z t a forgalmat — mivel a 87 erlang m á r elég nagy — t o v á b b koncentrálni nem érdemes és primer (2,048 Mhz) ismétlőláncon nem is lehetne. N e m beszélve arról, hogy amit n e t á n a koncentráláson nyernénk, ráfizetnénk az A K S kódszó címrészének megnöve­ kedésében. Ugyanis az A K S kódszó hossza a kon­ centrátor és a főközpont közötti t r ö n k b e n tarta­ lom-!-cím = 8 + 9 =17 bithely (lb á b r a ) . Viszont, ha a főközpont nincs a t r ö n k k ö z p o n t b a n , de az orszá­ gos hálózatbeli címet a főközpontban állítanák elő, akkor egy A K S kódszó hossza a főközpont és a t r ö n k ­ k ö z p o n t közötti szakaszban tartalom + h í v o t t főköz­ pont címe + ebben a k o n c e n t r á t o r címe + ebben a hí­ v o t t címe 8 + 8 + 5 + 9 = 30 bithely lenne. Tekintettel arra, hogy ez a trönkszakasz a leghosszabb, sokkal előnyösebb a főközpontok egybegyűjtése, és a forgal­ mat 30 helyett 17 bites k ó d s z a v a k k a l v i n n i . H a ez nem megy telepítési okokból, 22 bites k ó d o k k a l kell a m i n t á k a t a t r ö n k k ö z p o n t b a j u t t a t n i (8+14 = 22). Ezzel — m i n t később látni fogjuk — még sok m á s előny is j á r . Millió vonalas rendszerben meg lehet ta­ k a r í t a n i a k á r 64 db 16 000-es k ö z p o n t építkezését. Igaz, gondoskodni kell 2048 db k o n c e n t r á t o r elhelye­ zéséről. Ez, mivel zajtalan, irodahelyiségekben, lakó­ területen, t a l á n a szabadban is — megfelelően v é d e t t k o n t é n e r e k b e n — elhelyezhető lenne. A t o v á b b i nagy előny, hogy az összegyűjtött főközpontok ve­ zérlése, mivel a hívó és h í v o t t minden adata egy helységben „ k é z n é l " van, és az egyik főközpontból a másikba egyszerű kapcsolásokkal j u t á t az infor­ máció. E g y é b k é n t az lb á b r a szerinti vertikális és horizontális hierarchiájú 4 millió vonalas országos h á l ó z a t b a n a fő-, i l l . gócközpontok, esetleg szektor­ központok is szövevényes hálózatban egymással köz­ vetlenül is kapcsolatba kerülhetnek. Ez esetben, ter- . mészetesen a címkódok rövidebbek lesznek p l . fő­

HÁLÓZATOKBAN

k ö z p o n t és főközpont k ö z ö t t : tartalom 8 + k o n c e n t ­ r á t o r 5 + k o n c e n t r á t o r o n b e l ü l + 9 = 22 b i t az A K S kód szóhossza. Gócközpont és gócközpont k ö z ö t t (pl. 32 000 vonalas gócközpont feltételezésével): 23 bit, végül szektor- és szektorközpont k ö z ö t t : 19 b i t az A K S k ó d szóhossza. Az országos hálózat vertikális és horizontális k i v i ­ tele indokolt, de k ö n n y e n meg is valósítható a bes z é d u t a k kiépítése, ha nem megy forgalmi okok­ ból —- horizontálisan megy majd vertikálisan, a lé­ nyeg, hogy horizontálisan az egyes szakaszok "között a m á r felsorolt szóhosszúságúak az A K S k ó d o k , ver­ t i k u m b a n pedig k o n c e n t r á t o r — s z e k t o r — g ó c — t r ö n k k ö z p o n t — sorrendben ugyancsak 17—19—23 b i ­ tesek az A K S szóhosszak. Ez a nem meglepő ered­ m é n y azt fejezi k i , hogy az A K S országos h á l ó z a t ­ ban (16 ábra) — kicsiny ország lévén h a z á n k — , ha nem szomszédosak az egyes gócközpontok ( h í v ó és hívottéi), legegyszerűbb a budapesti t r ö n k k ö z p o n t o n keresztül kapcsolni, és ez esetben valamennyi ilyen hívás felépítése a t r ö n k k ö z p o n t b ó l történik, o t t v a n a regiszter. Á l t a l á b a n , ha a horizontális távolság nagy, foglalt vagy nem k i é p í t e t t a szakasz, akkor az eggyel ma­ gasabb rendű központból t ö r t é n i k a vezérlés. Elképzelhető volna olyan megoldás is, melyben csupa egymilliós egységek lennének egymással szö­ vevényes h á l ó z a t b a n , ezek fölött m é g esetleg egy nemzetközi tranzit k ö z p o n t is van, ez esetben 28. bitesek lennének az A K S szóhozszak. De n á l u n k nem ez az eset, mert minden gócközpontnak a hori­ zontális kapcsolatokon kívül szüksége v a n a f ő v á r o s ­ ba irányuló direkt összeköttetésre is, m i k é n t e z t az lb á b r a mutatja. Anélkül, hogy a szerző e tekintetben m é g csak kis­ m é r t é k b e n is kimerítette volna a t é m á t , leszögezhető, hogy az országos hálózaton belül az A K S szóhosszak 17—23 b i t k ö z ö t t vannak aszerint, hogy a h í v ó és a h í v o t t azonos szektorban vagy különböző helyen, p l . nem szomszédos gócközpontokban t a l á l h a t ó k . Nyilvánvaló, hogy p l . egy kapcsolatfelépítésről, mely egy szektoron belül zajlik le (hívó és h í v o t t ugyanabban a szektorban vannak) nem kell a góc­ k ö z p o n t b a n , még kevésbé a t r ö n k k ö z p o n t b a n vala­ minek vezérlési szempontból történnie, ez esetben t e h á t a vezérlésnek, ezen belül a regiszternek a szek­ t o r k ö z p o n t b a n kell lennie. Hasonlóképpen, ha a h í ­ vó vagy h í v o t t ugyanabban vagy szomszédos g ó c k ö z ­ pontban vannak, akkor a regiszternek i t t kell felvenni a hívó impulzusokat, a h í v o t t foglaltságát vizsgálni stb. Hasonlóan a főközpontokban is. Végül a t r ö n k ­ k ö z p o n t b a n mindazon hívásoknak a lebonyolítása t ö r t é n i k , melyek az országban bárhol t a l á l h a t ó h í v ó t és h í v o t t a t horizontális összekötő ú t h i á n y á b a n é r ­ telemszerűen vertikális ú t o n k ö t i össze. T e h á t regisz­ ternek és vezérlésnek i t t is kell lennie. K ü l ö n b e n ezt a nemzetközi vonalak fogadásának szükségessége is indokolja. A z t , hogy melyik hálózati síkban t ö r t é n i k a h í v á s felvétele, azt a hívószám első számjegy (a prefix) dönti el. J a v a s o l h a t ó a z á r t rendszerű s z á m o z á s , és p l . ha a h í v o t t a szektoron belül v a n : 2(1-4) (001-512) p l . 23098 a hívószám, ha a h í v o t t a főköz­ ponton belül v a n : 3(01-32)(001-512) p l . 327508, a I

175

HÍRADÁSTECHNIKA . X X I X . É V F . 6. SZ.

hívószám, gócközpont esetén a szám séma esetleg: 3(01-64)(Ó01-512), ha a h í v o t t a góc- vagy főközpon­ ton kívül, de országon belül bárhol v a n : 4(001-256) (01-32)(00i-512) p l . 421421408 a^ hívószám. A nem­ zetközi hívószám ettől, csak az o r s z á g u n k a t megje­ lölő t o v á b b i 2 prefix számjeggyel t é r el. A z 1, 5, 6, 7, 8, 9 és 0 számjegyek m e n t ő k , rendőrség stb-re vannak fenntartva. Egy hívás kerülőutas megszer­ vezését a legközelebbi felső egység végzi p l . k é t szom­ szédos szektor k ö z ö t t a hívó gócközpontja vezérli — állítja be — a szektorközpontban levő k ó d v á l t ó t . Megfontolandó volna, hogy az alközpontok mellék­ állomásainak a szerepét is f ővonali készülékek l á t n á k el, azaz nem lenne alközpont, és így az országos h á ­ lózatnak t u l a j d o n k é p p e n nem négymillió fővonala, hanem négymillió beszélőhelye lenne. Mivel a hívó és h í v o t t számai minden beszélgetésnél a címváltó­ ban rendelkezésre állnak, a számlálás előtt eldönthető lenne, hogy üzemen belüli beszélgetés t ö r t é n t - e vagy sem? A z A K S rendszer k o m p a t i b i l i t á s á t k é t szempont-, ból vizsgálhatjuk. A z első: hogyan lehet a meglevő h a g y o m á n y o s h á l ó z a t o k b a n beiktatni, a m á s i k : a nemzetközi forgalomba hogyan illeszthető be? Az elsőre a v á l a s z : a hazai hálózatokhoz n e k ü n k kell az interface p r o b l é m á k a t kidolgoznunk. Ennek eredménye export esetén többé-kevésbé külföldön is fel lesz h a s z n á l h a t ó , ahogy t a l á n m i is felhasználha­ t u n k ó n n a n valamit. A másodikra a v á l a s z : a nemzetközi t r ö n k ö k be-, 111. kimenetei egyértelmű kapcsolási pontok, melyek­ kel kapcsolatos t e e n d ő k e t a magunk részéről meg kell oldanunk, gyakorlatilag semmit nem k í v á n h a t u n k meg a nemzetközileg elfogadott javaslatokon t ú l m e nőleg, azaz demodulálunk és m o d u l á l u n k . Végül is, mivel az A K S kódok címmel kiegészített PCM k ó d o k mind a beszéd-, mind az a d a t á t v i t e l b e n olyan nem­ zetközi t r ö n k ö k k e l , melyek PCM k ó d o k a t , i l l . digi­ tális jeleket hoznak vagy visznek, az A K S rendszer nem idegenül áll szembe, hanem k ö n n y e n alkalmaz­ kodik, bejövetnél címmel látja el, k i m e n e t n é l a cí­ met leválasztva szabad időrésben helyezi el őket. A beszéd minősége megfelel a CCITT PCM-re vo­ n a t k o z ó ajánlásainak, mert nem rosszabb, hanem i n ­ k á b b jobb jel-zaj viszonyt v á r h a t u n k , ugyanis a kon­ taktus és hálóizati zajok alig lesznek, „mintavesztési zaj" pedig —50 dB körüli lévén, a 36—38 dB (CCITT javasolt) k v a n t á l á s i zajhoz k é p e s t elhanya­ golható. A minta vesztési zaj csökkentésére, valamint ennek fiziológiai és á r a m k ö r i problémáinak tisztázá­ sára a T K I - b a n évtizedes k u t a t á s folyt. Az eredmé­ nyeink részben egyeznek a szakirodalom p u b l i k á l t eredményeivel, részben t ú l m u t a t n a k azokon. A z a d a t á t v i t e l m e g b í z h a t ó s á g á n a k szempontjából az A K S rendszer teljesen egyértékű a PCM-mel, hiszen az átviteli ú t m i n d k e t t ő n é l azonos: a PCM ismétlő­ lánc. A z A K S rendszerre jellemző — megengedett bizonyos k o r l á t o k k ö z ö t t t a r t o t t — mintavesztés, mely a legkisebb b e s z é d m i n t á k némelyikénék elvesz­ tésével j á r , az adatátvitelff a z é r t nem érinti, mert az a d a t m i n t á k a t a megengedett maximális beszédszin­ ten 0 d B m körül kapja a m o d u l á t o r , mely ezt feltét­ len kódolja és t o v á b b í t j a . E z t a lehetőséget a szerző m á r 1963-ban felvetette, feltehetően elsőnek ( t ö b b , elsőbbséget is k u t a t ó országbeli szabadalom is védi, 1

176

\

pontosabban védené, na valaki k ö z ü l ü n k e g y á l t a l á n használná). E g y é b k é n t a külföldi p u b l i k á c i ó k b a n az address kódos eljárásokban az a d a t k ó d o k elsőbbségé­ nek „ p r i o r i t á s á n a k " biztosítását mindig k i h a n g s ú ­ lyozzák és erre a m o d u l á t o r o k a t alkalmassá teszik. Az A K S mintavesztő sajátsága eléggé rossz véle­ m é n y t szült egyesekben, érdemes helyre tenni a dol­ gokat. A z AKS-nek nem h á t r á n y a , hanem d ö n t ő e n nagy előnye, hogy csak akkor küld a m o d u l á t o r a t r ö n k ö k b e egy hírforrásból információs k ó d o k a t , ha a felajánlott minta amplitúdószintje — legalább — minimális m é r t é k b e n kiemelkedik a zajszintből, azaz nagyobb —45 — 60 dB-nél. Amikor a vonal hallgat, akkor sem kell m i n t á t küldeni, ez egymaga 50%-os megtakarítási lehetőség stb. Végül is az A K S rend­ szerben egy ismétlőláncon kétszer akkora A K S k ó d ­ forgalom bonyolítható le, m i n t PCM-mel. Ez a m ó d ­ szer azonban m a g á b a n réjti a torlódás veszélyét, és ezzel a minta vesztést is. A kísérletek t a n ú s á g a szerint, azaz AKS-ben 5—10% mintavesztés a beszéd é r t h e ­ tőségében semmiféle észlelhető h i b á t nem okoz. Ez világos, ha arra gondolunk, hogy csak a legkisebb a m p l i t ú d ó j ú m i n t á k elvesztését engedjük meg. M á r ­ pedig az irodalomból is ismert, de saját tapasztala­ t a i n k alapján is igázolt a beszédamplitúdóelosz­ lás függvényének az a tulajdonsága, hogy a -min­ t á k mintegy h a r m a d á n a k az a m p l i t ú d ó j a a — 40 d B alá esik, t e h á t 5—10% minta vesztésre a kis a m p l i t ú ­ dók k ö z ö t t mindig van fedezet, m é g többszörös fe­ dezet is. E g y é b k é n t minden forgalmat szállító beren­ dezés — nem csak a telefon — veszteségre van m é ­ retezve. H a az autóbusznál torlódás van, lemarad n é h á n y utas. H a a h a g y o m á n y o s telefonközpontok­ ban torlódás van, n é h á n y percet — esetleg — v á r n i kell a tárcsázási hangra, pedig ez u t ó b b i t eredetileg ú g y méretezték, hogy ilyen eset valószínűsége — hogy nem azonnal j ö n a búgó hang — í%o. E z t a h i b á t sok előfizető észreveszi, v á r vagy leteszi a h a l l g a t ó t . A h i ­ ba fő oka, hogy ma m á r a rendelkezésre álló szerel­ v é n y e k száma jóval kevesebb, m i n t amennyi az igé­ nyek kielégítéséhez szükséges lenne. A z A K S - n é l azonban m á s a helyzet. Eleve a h a g y o m á n y o s n á l na­ gyobb forgalomra lehet méretezni, p l . 0,17 erl/előfizetőre a t r ö n k ö k e t és 0,20 erl/előfizetőre a k ö z p o n ­ tokban levő kapcsolástechnikai egységeket p l . cím­ v á l t ó k a t , kódkapcsolókat. A t r ö n k ö k e t p l . 1%-os, a kapcsolástechnikát pl. 0,001-es veszteségre. M i t ö r t é n i k , ha az A K S rendszert éri egy 10%-os túlterhelés? Nyilvánvaló, hogy a k ö z p o n t i szerelvé­ nyek a 0,18 erl. terhelést bírni fogják, a t r ö n k ö k ú g y reagálnak, hogy megnő a mintavesztés — mondjuk 10%-kal. A z összesen 15%-os m i n t a v e s z t é s t azonban az A K S rendszer m é g ú g y el tudja viselni, hogy a be­ széd érthetősége gyakorlatilag alig v á l t o z i k . T e h á t míg a h a g y o m á n y o s rendszerben mintegy 150 előfi­ zető ideiglenesen kiesnék a forgalomból — hiszen nem kapnak vonalat stb. —, addig az A K S rendszerben levő előfizetőknek minden kapcsolata felépül, legfel­ jebb a minőség romlik egy keveset (analógiában a h a g y o m á n y o s rendszerben sok utas lemarad a busz­ ról, az A K S rendszerben n é h á n y utas nem kap ülőhelyet). összefoglalva. A z A K S rendszerben a pillanatnyi túlterhelések észlelhető forgalmi korlátozások nélkül zajlanak le, és ez igen nagy előny !

D R . ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS ^HÍRKÖZLŐ

AKS kapcsolóelemekkel felépíthető hírközlő hálózat elvi működése A rendszer blokkvázlata

(la

ábra)

Az A K S elveket m á r ismertnek tételezzük* fel, így csupán annak leszögezésére szorítkozunk, hogy ez mintavételi eljáráson alapszik azzal a kiegészítéssel, hogy a mintavételből előállítható szokásos PCM amp­ litúdókódok — a vezérlés érdekében és egyéb okok miatt — még egy címkódrésszel egészülnek k i . Az egyesített kód címrésze a beszédút egyes szakaszain elágazások és csomópontokban megváltozhat, de az a m p l i t ú d ó kódrésze változatlanul j u t el a hálózatnak a cím által m e g h a t á r o z o t t kimenetére. T e h á t az A K S rendszerben az információt a vezérlés érdekét szol­ gáló címkiegészítéssel ellátott PCM kódok hordoz­ zák [ 1 , 2, 3* 4, 5, 21]. Az A K S rendszer az átviteli utakat tekintve mul­ tiplex, központok szemszögéből pedig kapcsoló, és mint ilyen, elsőként valósítja meg a homogén jelát­ vitelt, szemben a szokásos — átviteli Szakasz (multi­ plex) és telefonközpont (switching) — heterogén egy­ mástól elkülönülő megoldásaitól. Pl. vivőfrekvenciás átvitel és klasszikus vagy kvázielektronikus telefon­ központ. Gyakorlati okokból, a jobb áttekinthetőség érdekében, célszerű a b l o k k v á z l a t o t számszerű pél­ d á n bemutatni. Az országos hálózatban az íb á b r a szerinti hierarchiában 4 k ö z p o n t t í p u s szerepel; szek­ tor-, góc-, fő- és t r ö n k k ö z p o n t o k . Ezek közül a gócés főközpontok mindegyikében 16 384 fővonallal szá­ molunk és 2800 erl. beszédforgalommal. A beszédre való hivatkozás az A K S k ö z p o n t o k esetében az a k t i ­ vitási faktor (0,33) m i a t t indokolt. Ugyanis p l . egy 50 baudos telex 0,008, egy 64 kHz-es adatcsatorna pedig közel 3 erlanggal terheli a t r ö n k ö k e t . V á r h a t ó ­ lag a telexigénybevétel nagyságrendekkel lesz na­ gyobb a 64 kHz-es a d a t c s a t o r n á k h o z viszonyítva. A főközpontokba 32 db 512 fővonalas k o n c e n t r á ­ tor van bekötve. A gócközpontokba ugyancsak 32, de csak 16 közvetlenül és a másik 16 négy szektor­ k ö z p o n t o n keresztül, vagyis szektorközpontonként 4 k o n c e n t r á t o r . A központokhoz a k o n c e n t r á t o r o k 4 primer (2,048 M H z ) digitális ismétlőlánccal csat­ lakoznak (2 PCM vonal). A központok egymáshoz, valamint az országosan közös (budapesti) t r ö n k k ö z ponthoz — 30 k m távolságon belül — ugyancsak primer ismétlő láncokkal csatlakoznak. Egy fő- (góc-) k ö z p o n t b a bejövő és kimenő primer láncok száma összesen: 128. (Azzal a feltevéssel éltünk, hogy a for­ galom 85%-a elhagyja a góc- (fő-) k ö z p o n t területét. Aktivitási faktor: 0,35, 64 PCM vonal.) Ezek forga­ lom követelményei szerint vegyesen telepíthetők su­ garas és szövevényes h á l ó z a t b a n a t r ö n k k ö z p o n t irá­ n y á b a n , illetve egymás k ö z ö t t . Ilyenformán a forga­ lom nagyobbik fele — v á r h a t ó l a g — a primer lán­ cokon bonyolítható le. A nagyobb távolságú infor­ mációátvitel (pl. mikroláncok koaxiális csatornák) nem képezi e t a n u l m á n y t á r g y á t . 1

Az előfizetőt a k o n c e t r á t o r r a l 4 huzalosán javasol­ t u k összekötni, ami nem zárja k i , hogy e x t r é m hosszú vonalak esetén kivételképpen az ismert hibrid transz­ formátoros 2 huzalos megoldást alkalmazzák. Ez esetben természetesen az alanti á r a m k ö r i ismertetés n é h á n y vonatkozó részlete értelemszerűen változik.

HÁLÓZATOKBAN

A koncentrátorból a főközpontba és viszont 17 bithelyes A K S kódok (8 bit a m p l i t ú d ó 9 bit cím) hor­ dozzák az információt. Egy-egy letapogatási p e r i ó ­ dusban maximálisan 29 A K S k ó d és egy 18 bites időrés — szinkronizálás és vonalhurok-állapot jelzés céljára — van biztosítva. A k o n c e n t r á t o r b a b e k ö t ö t t előfizető ( l a á b r a ) M jelzésű mikrofont t a r t a l m a z ó bemenetéről a forga­ lomtól függően változó küszöbű m i n t a v e v ő ( M V ) — m i n t á t vesz, melyet A / D kódoló PCM k ó d d á a l a k í t . A CA címadó a minta vett bemenet címét előállítja és a K E kódegyesítő á r a m k ö r b e n összeáll a v e t t m i n ­ ta és a bemenet címe egyetlen A K S k ó d d á , mely a PCM ismétlőláncon keresztül a főközpontba j u t . I t t a K V központi vezérlő a CV címváltó egységében a hívó címét az amplitúdó kódrészről leválasztja és ez utóbbihoz hozzákapcsolja a h í v o t t címét, ezzel az A K S kód végleges formában t o v á b b i vezérlési b e a v a t k o z á s nélkül „ ö n m a g á t vezérli" a t r ö n k k ö z pontokon á t az ú t b a eső egy vagy t ö b b K K k ó d k a p ­ csolón, míg végül is ez az elérendő főközpontba, i l l . k o n c e n t r á t o r b a j u t . Ez egy elvi lehetőség, adott eset­ ben alkalmazható, egyébként az átviteli k a p a c i t á s csökkentése érdekében a beszédet legmagasabb síkjá­ ban „fentről le" címzünk. A D / A d e m o d u l á t o r u t á n M K mintakapcsoló címszelektor a P A M jelet a k i m e n ő szűrőre, majd az előfizetői vonal H , jelű csatlakozó­ ira kapcsolja, ahonnan ez a h í v o t t hallgatójába j u t . b e

k

A K V központi vezérléssel kis (max. 0,02 sec) k é ­ séssel folytonosan közölni kell, hogy a k o n c e n t r á t o r ­ ban levő előfizetői vonalak közül melyeknek z á r t a mikrofon á r a m k ö r e , azaz melyik foglalt. A z A állapotjelző arról gondoskodik, hogy minden letapogatási periódusban jusson be egy-egy foglalt vonal címe a K V központi vezérlésbe. Mivel csúcs­ forgalom esetén kb. 100 a foglalt vonalak m a x i m á l i s száma, 100x0,125=12,5 msec alatt minden foglalt vonal jelzést küld 9 bites címe a formájában egy m e g h a t á r o z o t t időrésben (pl. a szinkronjelet k ö v e t ő ­ en). A K V központi vezérlés foglaltságot úgy vizsgál, hogy egy k ó d k o m p a r á t o r o n beállítja a vizsgálandó vonal koncentrátorbeli címét és max. 0,05 sec-ig f i ­ gyeli a k o n c e n t r á t o r állapotjelző időrését. H a a k o m p a r á t o r nem jelez, a vonal szabad. Erre a célra szol­ gáló figyelő áramkörrel a vezérlő meg tudja állapí­ tani mikor válik szabaddá vagy foglalttá a vonal — p l . csengetés indítása és leállítása m i a t t . H í v á s esetén a választási impulzusokat (0,033 és 0,066 sec) a vezérlés ugyancsak k i tudja értékelni, mert az ál­ lapotjelző kódok különben egyenletes sorozata h i á ­ nyossá válik a vonalhuroknak a hívómű által t ö r ­ t é n ő megszakításai miatt. Vagyis a vonalhurok pilla­ natnyi állapotából értékelhető valamennyi vezérlési feladatot a központi vezérlés veszi á t , és ezzel lénye­ gesen egyszerűsíti a k o n c e n t r á t o r á r a m k ö r e i t . A koncentrátor áramkörei.

AKS

modulátora

és

vonalhurok]'elző

A 3/A1 á b r á n feltüntettük a A-adik, 1 = 5 ^ 5 1 2 vonalszerelvény E jelű részáramkörét, t o v á b b á a közös A K S modulátor, valamint a vonalhurok jelző á r a m k ö r é n e k kapcsolási rajzait. b e

177

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . E V F . 6. SZ.

17\-hez (cim kód)

Dem2

\H S66-AB 3/Af |

3/A1

ábra. 512 vonalas k o n c e n t r á t o r A K S m o d u l á t o r a és v o n a l á l l a p o t - j e l z ő á r a m k ö r e

A m i n t a v é t e l — címkód előállítás és t o v á b b í t á s a A k csatlakozó a A-adik vonal b e s z é d á r a m á t E vo­ nalcsillapítás-kiegyenlítőn az SZ szűrőn á t m m i n ­ takapcsolóhoz vezeti, melyet K jelű 3 b e m e n e t ű É S kapu m ű k ö d t e t . A CO k o m p a r á t o r összehasonlítja a vonal n é h á n y [jLsec-ra átlagolt pillanatnyi beszéd feszültségét forgalomtól függő — közös — küszöb­ feszültséggel, amennyiben a beszédjel pillanatnyi ér­ t é k e meghaladja a küszöbfeszültséget a K kapu egyik É S feltétele biztosított. [A küszöbfeszültség a pilla­ natnyi forgalmi helyzettől függően automatikusan úgy áll be, hogy a bebillent (CO) k o m p a r á t o r o k szá­ ma ne haladja meg a 29-et (az egy időkeretben to­ v á b b í t h a t ó A K S k ó d o k s z á m á t ) . A 3/A2 á b r á n fel­ t ü n t e t e t t részáramkör-összeadó, mely a bebillent k o m p a r á t o r o k számától függően szolgáltatja a vezérlő feszültséget.] A t o v á b b i k é t É S feltétel a számlánc m

k

178

futása közben akkor alakult k i , amikor a D E M és D E M demultiplexerek éppen a A-adik c í m e t jelzik k i . m kapcsoló zárásakor az A / D kódoló m i n t á t vesz egyidejűleg K kapcsoló bont és így a s z á m l á n c a /r-adik bemenet s z á m á t (binárisan) rögzíti. A k ó ­ dolónak maximálisan 29 m i n t á t kell k ó d o l n i a egy letapogatási periódus alatt, a kódoló ciklusidejét cél­ szerűen választva 1 [xsec múlva e g y ü t t áll az A K S k ó d k é t eleme a cím és tartalom, mely e z u t á n az ismétlő­ láncra b o c s á t h a t ó . A 3A/'2 á b r á n l á t h a t ó egy 8 rekeszből álló tároló­ csoport, melyet a vezérlés a megfelelő kapcsolók m ű ­ ködtetésével a m o d u l á t o r felöl feltölt és az 1. és 2-vel jelzett ismétlőlánc valamelyikébe j u t t a t j a t a r t a l m á t — a' minta A K S kódját. A kódoló, ha nem találná üres á l l a p o t b a n az I . tárolót, addig v á r , míg ez kiürül, ekkor b e t ö l t i a X

2

k

x

D R . ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLŐ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ

kódját és u t á n a az újabb m i n t a v é t e l miatt indítja a BS bebillentésével a léptetést (3/A1 ábra). T e h á t a m i n t á k A K S kódjai, valamint a vonalálla­ pot-jelzés, t o v á b b á vezérlési jelek az 1, 2, 3...21, 22 vezetékeken keresztül j u t n a k a 3/A2 a u t o n ó m á r a m ­ körbe. 1, 2...9 az A K S kód címeit, 10, 11...17 a min­ t á k PGM kódjait hozzák, a 18,19 az A K S m o d u l á t o r és az A V közötti vezérlést, a 20,21 pedig a vonalállapot­ jelzés vezérlését szolgálják. Az A K S modulátor által termelt kódok közül az A K S k ó d (cím és tartalom) az „ A V " I . tárolójába, az állapot jelzéskódja pedig a V tárolójába íródik be, ha-a 18, i l l . 21 vezetékek szintje magasra vált. Az előbbi tárolókba beírt kódok még ismertetendő módon a V I . és V I I . tárolókba íródnak á t , ahonnan egyszerre kezdődik meg az átvi­ teli láncba való soros kiolvasásuk. Ha az I-ben van kód és a I I . üres; abban az időpontban, amikor a számláló működése következtében a demultiplexer l-es kimenetén magas szint jelenik meg, a K kapun keresztül a 9 CK bemenetre j u t o t t jel átírja az I . tároló kiemenetén levő jelet a II-be és ugyanakkor az I 1 CL-jére j u t o t t jel törli a m á r á t í r t információt. H a a I I I . tároló is üres, akkor a demultiplexer 2 kimenetén megjelenő jel az előbb leírt módon átírja a I I . t a r t a l m á t a I I I - b a stb. Végül is, miközben folyik a V I . és V I L - b ő l az előző k é t 17 bites A K S k ó d soros kiolvasása a I V . és V . tárolók feltöltődnek, és a (17. b i t kiolvasása u t á n i szünetben egy 125 nsec-es impul­ zussal — lásd az á b r a jobb s a r k á n levő idődiagramot), I V . és V . tárolók tartalma átíródik a V I I . és V I . t á r o ­ lókba. Majd az első óraimpulzussal megkezdődik a k ó ­ dok soros kiolvasása. Egy letapogatási periódus alatt 14 db 17 bites A K S kód és 1 db 18 bites szinkron és vonalállapot jelző részeket t a r t a l m a z ó kód kiolva­ sása t ö r t é n i k a VIL-ből. A Vl.-ból 14 db 17 és egy 18 bites A K S kód lesz kiolvasva. A 18 b i t abból adó­ n

HÁLÓZATOKBAN

dik, hogy 15x17 = 255, t e h á t 1 b i t t ö b b l e t v a n . E n ­ nek rendezése, hogy 1:17-es osztó 15. időjele u t á n egy b i t várakozás van. Ezt az ismert á r a m k ö r i ele­ met nem t ü n t e t t e m fel. A V tároló tartalma (vonal­ állapot és szinkronjel) a 14. időrésben k e r ü l á t az V.-be. Az átírás z a v a r t a l a n s á g á t a számláló 108 — 111 fxsec közötti leállítása biztosítja. A k é t á t v i t e l i lánc letapogatási periódusonként felcserélődik, és így a szinkronjel c s a t o r n á n k é n t minden m á s o d i k leta­ pogatási periódusban kimegy. Az á t m e n e t i t á r o l ó b a n kisebb-nagyobb ideig t a r t ó z k o d ó A K S k ó d o k pontos időközökben — PCM szinkronitással — l é p n e k be az átviteli láncba. Hiszen enélkül sem a k ó d o k r é g e nerálhatósága, sem a felismerhetősége e g y á l t a l á n nem volna biztosítható — viszont az A K S modulációs m ó d ­ szer nem igényli, hogy egy összeköttetés t a r t a m á r a mindig ugyanabban az időrésben maradjon egy össze­ k ö t t e t é s , mert minden m i n t á t külön címmel l á t el. Te­ h á t az A K S az átvitelben szigorúan szinkron, a switchingben pedig különösen kiterjedt h á l ó z a t o k b a n — ahol a PCM a legnagyobb problémákkal áll szemben — az AKS-nek nincs nehézsége, mert az á t v i t e l és a kapcsolástechnika közötti interface — az á t m e n e t i t á ­ roló — lehetővéteszi, hogy mind az átviteli lánc, m i n d a telefonközpont ö n m a g u k b a n külön-külön s z i g o r ú a n szinkronok legyenek anélkül, hogy az órafrekvenciák abszolút értéke, vagy a fázisviszonyok á l l a n d ó s á g á ­ val szemben b á r m i n e m ű szigorú kikötéseket kellene tennie Ú g y vélem, ez az elfogadható válasz arra a k é r ­ désre, hogy végül is az A K S szinkron vagy aszinkron ? Elnézést kér a szerző, ha talán túlságosan is r é s z ­ letezte ezt az A V á r a m k ö r t , de erre azért v o l t s z ü k ­ ség — anélkül, hogy teljesen komplettnek vagy é p p e n h i b á t l a n n a k t a r t a n á —, mert mégis csak m ó d o t n y ú j t az IC számok közelítő meghatározására. H a a 3/A2 ábrán levő IC-ket megszámláljuk, kb. 30-at k a p u n k .

/. lánc 2Lanc

_MFLF1

_ F U < \1Í_56§-AE31A2\

3/A2

ábra.

K o n c e n t i á t o r k i m e n e t : á t m e n e t i t á r o l ó , a u t o n ó m vezérlés A V

179'

HÍRADÁSTECHNIKA X X I X . É V P . 6. SZ. ]

— -O

TrT^' írig

0/

Eki

A

PCM

• 1

c kódrész

•Jr

7 . . . 7 6?

F 5 -e-

70...76

leim rész 3xSN 74174 P/P

3xSN74174 P/P . - 3 / 7 0 ' . . 1617

t i :

1 2

<,

1 2

77

• - •

1

77

S/Prj

10

3xSN74L5164

s/P

. . . 3XSN74174 P/P

3xSN'74174 P/P

,

IO\— 17\ \SZIDM I. I

A

3xSN74LS1£lt

SÍP

S/S

10\ . . .

|H 5 6 6 - A E 3 / B í | 3 / B 2 dftra. 512 vonalas A K S k o n c e n t r á t o r d e m o d u l á t o r a , P G M á t v i t e l i l á n c interface áramkörrel ( a u t o n ó m v e z é r l é s s e l )

Vonalállapot-jelzés (31Al és 3/A2 á b r á k ) Z á r t vonalhurok esetén a k ' É S kapu öt feltétele közül egy teljesül. A következő feltétel az MS monostabil m u l t i v i b r á t o r alaphelyzetben van. A harmadik feltétel, hogy V tároló üres legyen, mikor is a 20 vezetéken „ 1 " van. Végül a negyedik és ötödik fel­ tételek, hogy az Szl számlánc állása feleljen meg a vonalhurok k sorszámának — koncetrátorbeli címé­ nek. H a a számláló léptetése közben ez a helyzet bekövetkezik, a K ' kapu kimenet „ 1 " állapotba j u t és BS-en keresztül a K I kaput zárja. Erre a számlánc léptetése megáll és rögzítődik benne a k számérték. Mivel most m á r a 21-es v e z e t é k ' „ 1 " állapotban van, a rögzített cím átíródik a V tárolóba. A m i k o r a k ' kapu m ű k ö d ö t t — a MS monostabil — annyi késleltetéssel, amely az előző folyamat­ hoz kellett, átbillen 0,015 sec4g, így is marad. E r r ő l a vonalról t e h á t mintegy 120 m i n t a v é t e l i perióduson keresztül nem megy állapotjelzés a főközpontba, ezalatt sorra kerülnek mindazon vonalak, amelyek­

180

ről állapotjelzés 0,015 sec-nél régebben t ö r t é n t . M i ­ vel minden mintavételi periódusban — egyéb felté­ telek teljesülése esetén — t ö r t é n h e t állapotjelzés, a k o n c e n t r á t o r mintegy 120 éppen a k t í v v o n a l á r ó l kap­ hat 0,015 sec alatt a központi vezérlés foglaltsági jel­ zést. A z i n a k t í v vonalakról nem megy jelzés, így azokat a központi vezérlés szabadnak t e k i n t i . A K S demodulátor Most r á t é r ü n k a demodulátor 3IBI á b r á j á n levő AV á r a m k ö r ö k r e . A részletes ismertetés helyett csak főbb vonalakban vázolnám, hogy ez az á t m e n e t i t á ­ roló a t r ö n k k ö z p o n t b ó l a k é t PCM ismétlőláncon be­ jövő forgalmat kódregenerátorokkal fogadja, melyek­ ből az órafrekvenciát és ezekkel meghajtott különkülön időjel kijelölő I J K Á I és I J K Á I I á r a m k ö r ö k e t m ű k ö d t e t . A S Z I D M I és S Z I D M I I szinkronjel k i ­ nyerő á r a m k ö r biztosítja az S/P soros paralel t á r o ­ lókba való korrekt beírást, majd innen ezek egy-egy P/P-n keresztül a közös bus vonalra és onnan a k ö -

D R . ACS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZATOKBAN

zös puffer tárolókba jutnak. Innen a D / A egység — ha végzett — egy dekódolással a soron következő A K S k ó d o t kilépteti. A puffer tárolócsoport kimene­ t é n levő demultiplex á r a m k ö r ö k a megfelelő vonal­ kapcsolókat m ű k ö d t e t i k . Ez az á r a m k ö r példázza a szigorúan szinkron bejövő A K S kódok, a kapcso­ lástechnikának jobban kedvező aszinkron demodulá­ lást. A demodulátor a u t o n ó m vezérléséhez felhasznált IC-k száma az á r a m k ö r i vázlat elemzése alapján k b . ugyancsak 30-nak adódik. Vagyis a k o n c e n t r á t o r a u t o n ó m vezérlésének költsége jelentéktelen a kon­ c e n t r á t o r b a n felhasznált mintegy 5000 IC-hez képest. „Meleg t a r t a l é k o k k a l " e g y ü t t a k é t s z á z a t sem érvén el, n é h á n y százalékot tesz k i csupán. A főközponti á r a m k ö r ö k e t elemezve látni fogjuk, hogy az A K S rendszer a u t o n ó m vezérlése a teljes rendszer költsé­ geihez viszonyítva o t t is jelentéktelen! Az AKS szerepe

hálózatban

alkalmazott átmeneti

tárolók

Egy kódkapcsolóhoz, i l l . címváltóhoz, közeli-tá­ voli A K S terminálokból i n d í t o t t k ó d o k elvileg, de a gyakorlatban is teljes kódidőt kitevő szóródással érkeznek. E szóródás főbb okai: a 8 kHz-es minta­ vételi frekvenciák véletlenszerű különbözősége és emiatti fázisingadozások. Az átviteli c s a t o r n á k b a n a távolságok és az elektromos p a r a m é t e r e k külön­ bözősége, de mindenekelőtt a csatornák önszinkronizációjának lengései. A k ö z p o n t kódkapcsolóinak egyszerre kellene alkalmazkodniok a bejövő és k i m e n ő csatornák fázisés mintavételi frekvencia igandozásaihbz, ami n y i l ­ v á n v a l ó a n nem megy. A probléma gyakorlati meg­ oldása a PCM t r ö n k ö k végpontjain olyan automa­ tikus késleltetés b e i k t a t á s a , mely a fázisingadozáso­ k a t kiegyenlíti, pontosan hozzáigazítja a bejövő je­ leket a k ö z p o n t helyi órafrekvenciájához. T e h á t a k ö z p o n t saját raszterében fogadja a bejövő és t o v á b b í t j a a kimenő k ó d o k a t . Ez megoldott a PCM-ben, de viszonylag bonyolult többlet á r a m k ö ­ rökkel és a dolog természetéből kifolyólag a n n á l k i ­ sebb sikerrel, minél kiterjedtebb a hálózat, vagy ami egyre megy, minél nagyobbak az ingadozások. A szerző m á r 14 éve p u b l i k á l t a az á t m e n e t i tároló a l k a l m a z á s á n a k lehetőségét a gyors mintavételi kap­ csoló (switching) és a lényegesen lassabb átviteli csa­ torna (multiplex) között, a „puffer-regiszter" néven, melynek .a következő javasolt tulajdonsággal kell b í r n i a : „ A puffer regiszternek alkalmasnak kell len­ nie bizonyos számú k ó d rövid ideig való tárolására is. A regiszter k ó d k a p a c i t á s á t valószínűségszámítás alapján, előírt információs veszteségre kell mére­ tezni." (Híradástechnika 1964. 8. sz., 231. oldal.) M i n t l á t h a t ó , ennek a k ö v e t e l m é n y n e k tesznek eleget a 3A1 és a 3B1 á b r á k szerinti á r a m k ö r i vázlatok is. Az átviteli csatorna akkor kápcsolja á t a soros pa­ ralel tárolójából annak t a r t a l m á t az á t m e n e t i t á r o ­ lóba, amikor a kódszó végetért. A z á t m e n e t i tároló­ ból a t á r o l t kódszót a kapcsolástechnikai egység — címváltó vagy kódkapcsoló — saját működési r i t m u s á n a k megfelelő i d ő p o n t b a n írja k i . E b b ő l a képből világosan kiolvasható, hogy a csatorna szink­ ron csak az á t v i t t kódok regenerálhatóságáért fele­

lős. Semmiben sem kell alkalmazkodnia a kapcsolás­ technikai egység „ h e l y i " idejéhez. A kapcsolástechnikai egységre vonatkozólag csak az a megszorítás van, hogy a t á r o l t k ó d o k a t v a l a m i ­ vel nagyobb sebességgel legyen képes kiírni, m i n t azokat a csatorna beírja. Egy példán meg is v i l á g í t ­ j u k a viszonyokat. T e g y ü k fel, hogy egy k o n c e n t r á ­ torból letapogatási periódusként (125 (j.sec) 29 A K S kód + 1 18 bites szinkron és a d a t k ó d , összesen 30 vagy kevesebb érkezik az á t m e n e t i tárolóba. Ez eset­ ben a kiolvasás sebességének (valamivel gyorsabb­ nak) p l . 31 k ó d (125 jAsec) -nak kell lennie. Ez m i n ­ den. M á r m o s t a mintavételi frekvencia vagy a fázis­ idők b á r m i l y e n — a k á r kódidőnyi — i n g a d o z á s á t is ez a módszer kibírja. Ugyanis a kapcsolástechnikai egység a kiolvasás p i l l a n a t á b a n vagy e g y á l t a l á n nem, vagy egy, legfeljebb k é t k ó d o t t a l á l h a t az á t ­ meneti tárolóban. Ez u t ó b b i m i a t t — t i . a k é t i s m é t ­ lőláncon á t á l t a l á b a n egyszerre k é t A K S k ó d is befut­ hat — van szükség arra, hogyaz á t m e n e t i tároló leg­ feljebb 3 k ó d tárolására is legyen alkalmas., A 4. á b r a á t t e k i n t é s t ad az á t m e n e t i t á r o l ó k n a k a digitális t r ö n k ö k és a kapcsolástechnika közötti elhelyezke­ déséről. Az AKS

kapcsolómező

A kódkapcsoló (címkapcsoló) A kódkapcsoló feladata, hogy a beérkezett A K S k ó d o k a t c í m t a r t a l m u k n a k megfelelő kimenetre t o ­ v á b b í t s a . Ma m á r a számítógépes korszakban a j e l ­ zett feladat megoldásának mikéntjére nem szükséges részletes m a g y a r á z a t o t adni, mert hiszen információt előírt címre j u t t a t n i alapvető, régen megoldott f e l Trönk központ

Koncenirdtör

N< 100

—

Trönk központ Átmenet/ tároló (KT ) B

, Koncentrátor Átmeneti tároló
4. ábra E g y á t m e n e t i tároló elrendezés

181

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 6. SZ.

AKS kód

5. ábra. A z e g y m i l l i ó vonalas ( s z ö v e v é n y e s ) A K S h á l ó z a t 64 f ő - (góc-) k ö z p o n t j á n a k b e j ö v ő 2800 erlang f o r g a l m á t , 32 k o n c e n t r á t o r k ö z ö t t s z é t o s z t ó k ó d k a p c s o l ó — B - e g y s é g — b l o k k v á z l a t a . T á r o l t bitek s z á m a : 1952, amihez 244 I C vagy 12 s z a b v á n y k á r t y a kell. U g y a n e z t á forgalmat 1152 db, 16 x 16-os pl. „ M i n i s w i t c h " k o o r d i n á t a k a p c s o l ó , vagy v a l a ­ m i v e l t ö b b 10 x 20-as „ C r o s s b a r " b i z t o s í t j a

adat ia számítógépes gyakorlatban, de nagyon sok esetben^ az a u t o m a t i k á b a n is. Természetesen ennek a feladatnak többféle megoldása is lehetséges, és ezért csak egy megoldás az is, a m i t k o n k r é t példával kapcsolatban i s m e r t e t ü n k . T e g y ü k fel, hogy egy 16 384 vonalas főközpont „ B " egységébe a milliós hálózatból 64 irányból ér­ keznek be 22 b i t szóhosszúságú A K S kódok (7. á b r a ) . A kapcsolástechnikai feladat abban áll, hogy ezek a főközponthoz t a r t o z ó 32 k o n c e n t r á t o r között, á L

p/p

81-IHz

•p/p

iTI !s= I

.A'

I

32

I

Cimbeiro áram­ körök (hivo*)

I

SO

3 E

50

aj " -Q v

a>

-c

H

3> Ol «

~p7p

Komparátor áram körök

6 7

, 2

20

>

E——«>VSÓ , milliós hálózathoz

6. ábra. A 16 000 vonalas f ő - ( g ó c ) k ö z p o n t A - e g y s é g é n e k b l o k k v á z l a t a . A k o n c e n t r á t o r o k 2800 erlangos f o r g a l m á t h o z ó k ó d o k a t a h í v o t t c í m é v e l l á t j a el, ugyanakkor a h í v ó (hozott) c í m é t törli. A z ú j c í m m e l e l l á t o t t A K S k ó d o t a hozott fő-(góc) k ö z p o n t B - e g y s é g é h e z i r á n y í t j a . A c í m v á l t ó á r a m k ö r m e m ó r i a s o r a i n a k s z á m a : 3200. A t á r o l t bitek s z á m a : 116 000, amihez 14 500 I C , v a g y 600 s z a b v á n y o s á r a m k ö r i k á r t y a kell. A z a r á n y o k é r z é k e l t e t é s é r e : a 32 k o n c e n t r á t o r b a n ö s s z e s e n 7000 k á r t y a v a n

182

hozott c í m ü k szerint legyenek szétosztva. A bejövő forgalom is, így a kimenő is 2800 erlang (0,17 erl/vonal). Ezt a rövid ismertetést k é r e m különös figyelemre m é l t a t n i , mert ebben van az alapvető k ü l ö n b s é g a klasszikus (crossbar, miniswitching), de az ElO-es PCM és az A K S kapcsolós kapcsolómezők k ö z ö t t . Ez a különbség többek k ö z ö t t megmutatkozik anyag­ felhasználásban, és ezen keresztül az á r b a n is. Figyel­ met érdemel még a kapcsolómező és az a u t o n ó m ve­ zérlés egyszerűsége is. A bejövő t r ö n k 64 primer PCM ismétlő l á n c A K S forgalmát hozza. A vezérléssel é g y ü t t t á r g y a l a n d ó „ A " egységek, melyek a milliós h á l ó z a t b a n a 7. á b r a szerint vannak elrendezve, a most t á r g y a l a n d ó „ B " egység (5. ábra) 64 db 22 bithelyes t á r o l ó j á t — ahogy ezek kiürülnek — feltöltik A K S kódokkal. A z L lépte­ t ő 1, 2, 3.. .64 sorrendben a feltöltött t á r o l ó k a t a (füg­ gőlegesen rajzolt) BUSZ vezetékre kapcsolja. A z első 5 BUSZ vezetékre van a D M X 32 k i m e n e t ű demultiplexer kapcsolva. Valahányszor egy bejövő tároló a BUSZ-ra kapcsolódik, a D M X egyidejűleg kijelöli, azaz szintén a BUSZ-ra kapcsolja a c í m n e k megfe­ lelő kiemeneti tárolót, amelybe a felkapcsolt bejövő tároló 8 bites információs -j- 9 bites címrészes, össze­ sén 17 bites A K S kódja beíródik. Innen ez az A T á t m e n e t i tárolón á t a h í v o t t k o n c e n t r á t o r á h o z vivő ismétlőláncba j u t . Ez egyúttal példa arra is, hogy az A K S k ó d címrésze amilyen m é r t é k b e n elvégzi útja folyamán az irányító szerepét — t e h á t feleslegessé válik —, ú g y rövidül a cím, vagyis az A K S kódszó hossza ^22-ről 17 bit-re). A z á r a m k ö r i v á z l a t mutatja, hogy a kapcsolómező egyetlen ideális csoportot k é jpez, mert bármely bemenetről, b á r m e l y kimenetre eljuthatnak a kódok. É s ez igaz egy 2800 erlangos mezőre (legfeljebb 3500 egyidejűleg fennálló beszél­ getésre) a kapcsoló egyetlen fokozatú! E g y letapo­ gatási periódus alatt 1 5 x 6 4 = 960 k ó d o t kell a be­ menetről a kimenetre kapcsolni, és így egy k ó d á t ­ emelésének (bemenetről a kimenetre) ciklusideje 125 0 ^ = 0 , 1 3 (jisec, vagyis 7,68 M H z , e z é r t az L lép­ tető v á l a s z t o t t bitfrekvenciája 2 , 0 4 8 x 4 = 8,192 M H z kellő sebességi t a r t a l é k k a l is bír. Ez a sebesség ma m á r nem nagy, és a számításba vett egyszerű digi­ tális automatikai elemek (IC-k) ennek a többszörösét is bírják. Még fontos adat a kapcsolón k i a l a k u l ó for­ galom aktivitási faktora. 773^-=0,34, (960 a bejövő A K S kódok maximális száma 0,125 pisec) és ez igazán nem nevezhető t ú l kicsinek, hisz a 0,30-as érték is m é g elfogadható! Összefoglalva. A kapcsolómező, melyben a t á r o l t bitek s z á m a 1952, mely 244 IC-vel e g y e n é r t é k ű és 12 s z a b v á n y N Y Á K - l a p o n fér el, azaz egyetlen fiók­ ban, azonos forgalmat bonyolít le, m i n t 1152 db 16 x16-os Miniswitch, vagy valamivel t ö b b , általunk g y á r t o t t — 1 0 x 2 0 - á s crossbar Ericsson kapcsoló. Ez u t ó b b i a k szeretetlen súlya 15 tonna, szerelve k b . 25 tonna. É s ez a mező kiteszi a szerelt központ á r á n a k k b . a 2/3-át, de legalább "a felét! E z t helyet­ tesíti — nem rosszábbúl, hanem p l . k a r b a n t a r t á s i szempontból is sokkal jobban — az egy fióknyi A K S elektronika!

DB.. ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZATOKBAN

Átmeneti tárolók. Koncentrátorokból bejövő 2,048 MHzes AKS trönkök

J 2 ' ' 63

Cimvdltók

\ -/

Kád kapcsolók

1 2

1 -32

; m 6h

—

m •

Átmeneti . tárolók I _L^_ Kon cent­ 1 ig, rá fórokba kimenő 2,048 M Hz1 es AKS t rönkök 64 64

Vezérlés •• /A VI f /CV/ [H 5 6 6-ÁE

7|

7. ábra. Moduláris f e l é p í t é s ű 1 millió (64 x 32 x 512) vonalas A K S t r ö n k k ö z p o n t b l o k k v á z l a t a . A modulok t e t s z ő l e g e s s z á m ­ ban k i h e l y e z h e t ő önálló 16 000 vonalas 2800 erl f o r g a l m ú f ő k ö z p o n t o k . A z A - e g y s é g e k b l o k k o l á s m e n t e s e n k ü l d h e t i k 22 bites A K S k ó d j a i k a t b á r m e l y i k B - e g y s é g h e z . A z ö s s z e k ö t ő (egy érpáros) v e z e t é k e k s z á m a a milliós m e z ő b e n ö s s z e s e n 64 x 64 = 4096. A kihelyezett f ő k ö z p o n t o k e s e t é b e n á z ö s s z e k ö t ő v e z e t é k e k primer (2048 k H z ) P C M vonalak. A modulok s z ö v e v é n y e s h á l ó ­ zatban v a n n a k és maradnak a k i h e l y e z é s u t á n is. Mivel a k o n c e n t r á t o r o k sugaras h á l ó z a t b a n vannak, a milliós h á l ó z a t is t ö b b é - k e v é s b é sugaras lesz aszerint, hogy a f ő k ö z p o n t h e l y é n marad-e, vagy kihelyezik. A z előbbi sokkal e l ő n y ö s e b b , mert 22 helyett 17 bites A K S k ó d o k a l k a l m a z h a t ó k a P G M t r ö n k ö k b e n .

A címváltó (kódváltó) mint a beszédút kiépítésének eszköze A 16 000 vonalas főközpont bemenő ún. " A „ egy­ sége (6. ábra) az alapszolgáltatások beszédúttal kap­ csolatos vezérlését végzi. A k o n c e n t r á t o r , a kódkapcsoló ( „ B " egység), és az á t m e n e t i tároló á r a m k ö r ö k vezérlését leírtuk, és mindig ú g y jellemeztük, hogy „ a u t o n o m " - o k . Most nyílik alkalom a vezérlés másik nagy csoportjával való megismerkedésre, éspedig a központi-vezérléssel. Ennek az első fő funkciója a hívás felvétele, h í v o t t foglaltságának vizsgálata és ha a kapcsolat létrejö­ het a hívó címváltó keret egy memóriasorának k i ­ töltése a hívó és a h í v o t t címével, és ugyanez a t é n y k e d é s fordított i r á n y b a n , vagyis a h í v o t t oldali címváltókeret kitöltése a h í v o t t és a hívó címével. H a a h í v o t t zárja a vonalhurkot (felemeli a hallga­ tóját), a központi vezérlésnek nincs ebben az össze­

k ö t t e t é s b e n addig szerepe, m í g bontás első előfelté­ tele nem teljesül; t i . , hogy a hívó bontja a vonalhur­ kot (helyére nem teszi beszélőkészletét). A központi vezérlés a közbenső időben nem foglal­ kozik a kiépített kapcsolattal, csak az állapotjelző kódok elmaradására figyel fel és intézkedik számlá­ lás, b o n t á s stb. érdekében. Ez egyúttal annyit jelent, hogy az A K S kódok a hívótól a hívottig és viszont, a m á r túlnyomórészt ismertetett és még ismerte­ tendő a u t o n ó m vezérlés segítségével j u t n a k el. Klaszszikus k ö z p o n t i hasonlattal élve: a beszédút k i é p í ­ tését az A K S rendszerben a hívó és a h í v o t t címének egy c í m v á l t ó b a n a központi vezérlés által t ö r t é n ő statikus összerendelése jelenti. A beszédút f e n n t a r t á ­ sa viszont a dinamikus működésű a u t o n ó m vezérlés feladata, ugyanis a beszédút időosztásos lévén, mind az átviteli, mind kapcsolástechnikai szakaszokban a mintavételi periódus ü t e m é b e n elvileg á l l a n d ó a n

183

HÍRADÁSTECHNIKA

X X I X , É V F . 6. SZ.

meg kell hogy újuljanak, gyakorlatilag persze csak akkor, ha v a n mintavétel. Az „ A " egység (6. ábra)-felépítésében hasonlít a „ B " egységhez. A főközpont 32 koncentrátorából bejövő A K S kódok a vonali illesztő egységen és á t ­ meneti tárolókon á t beíródnak 22 bites tárolók (32 db) egy-egy sorába. Innen t ö r t é n i k majd a 8 bites információs kódrészeknek a kiolvasása, átírása a k i ­ meneti tárolókba. A kimeneti tárolók bal oldali 14 bites részei k ó d k o m p a r á t o r o k , a jobb oldali 14 bites cím részei pedig a h í v o t t címének v a n fenntartva. A központi vezérlés feladata, hogy a kimeneti t á r o ­ lók k o m p a r á t o r részébe a hívó, a jobb oldali részébe pedig a h í v o t t 14 bites címét írja be. A középső 8 bites információs résszel a központi vezérlésnek nincs tennivalója, ez változatlanul j u t el a hívó kon­ centrátorától a h í v o t t koncentrátoráig. Ennek a fokozatnak lényeges tulajdonsága a cím­ váltás. Ebben az á r a m k ö r i részben cserélődik fel a ho-

zott cím az elérendő címre. A hozott cím a kompa­ r á t o r o k működtetésével betöltötte szerepét é s lema­ rad, miközben a tartalmi k ó d új c í m m e l megy a hí­ v o t t felé. A központi vezérlésnek é s az „ A " egység­ nek mint kapcsolónak, a cím kicserélésén k í v ü l — a l ­ kalmas m ó d o n — lehet iránykapcsoló (csoportválasz­ tó) szerepet is adni a következőképpen. A 6. és 8. á b r á k o n l á t h a t ó módon a kimenő t á r o l ó k a t 67 i r á n y ­ ba csoportosítjuk. Ezek közül 64 i r á n y a milliós h á ­ lózat 64 db 16 000 vonalas főközpontjához, 3 pedig a 65., 66. és 67., mondjuk szintén milliós t r ö n k (tranzit) központokhoz viszi a főközpont forgalmát. A központi vezérlés a hívó címét egy olyan szabad kimeneti tároló k o m p a r á t o r á b a írja be, mely a h í v o t t címének felel meg, azaz a h í v o t t főközpontjához tar­ tozó tárolócsoportban van. Ennek a csoportosítási és beírási módszernek nem lehet eléggé hangsúlyozni a fontosságát. Mind a „ B " , mind az „ A " egységekben az egyes irányokban a forgalom egyenletes eloszlását tételeztük fel. A, valóságban természetesen ez nem így van, de a tényleges forgalmi i g é n y e k n e k megfe­ AT lelően lehet tetszőleges csoportosítást végezni, erről a k é t egység áramköri v á z l a t á n a k futó elemzése is AT Átmenet' meggyőzhet. P l . a 2. kimeneti i r á n y h o z adhatunk tároló 150 tárolót is, viszont a 64-hez pl. 25-öt stb. A lénye­ 2I...2Í .. 11—al st-DemuHiplér.. ges, hogy a kimenő tárolósorók összege k b . 3500 le­ gyen. A pontos értéket az előírt veszteségre való 4x SN 74174 CK méretezés adja. U g y a n ú g y , mint a „ B " egységnél • - • ! 7 | ÍS| • - - 22 Számláló m á r leírtuk, a be- és a kimeneti tárolók BUSZ-veze­ 8 MHZ , ruxn. tékekkel vannak összekötve. A z L l é p t e t ő á r a m k ö r és a k ó d k o m p a r á t o r o k szerepe ugyancsak azonosak és csak az a különbség, hogy i t t a demultiplexerek helyett a k ó d k o m p a r á t o r o k jelölik k i és kapcsolják Cim váltó bemenet r á a kimeneti tárolót *a BUSZ-vezetékre. Ismételten felhívjuk a figyelmet az A K S switching fentiekben vázolt hihetetlen r u g a l m a s s á g á r a és az » A 21-ik koncentrátor behuzalozott bináris elme U±Sé£SKHl ebben rejlő további lehetőségekre! 8a ábra. A - e g y s é g bemenet ( r é s z l e t ) . F e l t é t e l e z z ü k , hogy egy összefoglalva. A z A K S vezérlés legterjedelmesebb k o n c e n t r á t o r b ó l 2 l á n c o n 29 időrésben j ö n n e k a 17 bites része az „ A " egység mintegy 3500 memóriasorból A K S kódok. E z e k a 3/B1 ábra szerinti m ó d o n , e g y m á s u t á n l é p t e t h e t ő k k i a k ó d v á l t ó keretre. L e g y e n a k o n c e n t r á t o r álló címváltó (kódváltó) á r a m k ö r e . A pontos sor­ pl. K = 21. szám a 2800 erl. forgalomnak előírt i r á n y o k b a n (pl. 67) és előírt veszteséggel (pl. 0,01) v a l ó szétosztásá­ Amplitúdó nak kiszámításával a d h a t ó meg. A h á n y memóriasor, ' bus annyi összekötő á r a m k ö r t és annyi keresztpont koor­ Cím -bus d i n á t á t (milliós mezőben hívó és h í v o t t címét) k é p ­ visel az á r a m k ö r . Ezenfelül — nem mellékes mellék­ t e r m é k k é n t — felelslegessé teszi, vagy legalább az előfeltételét megteremti, mintegy 1300 d b , 10x20ás crossbar kapcsoló h a s z n á l a t á t . M á s szóval kikü­ szöbölni segíti a crossbar kapcsolómezőben különben szükséges 3 fokozatú teljes c s o p o r t v á l a s z t ó t ! A me­ -64 AT móriasorok s z á m a : 3500. A t á r o l t bitek s z á m a : 116 000, a m i egyenlő 14 500 IC-vel, vagy 500 szab­ ványos á r a m k ö r i k á r t y á v a l . Az a r á n y o k érzékelteté­ sére : A 32 k o n c e n t r á t o r b a n összesen 7000 k á r t y a van, t e h á t az elektronikus vezérlés legterjedelmesebb r é ­ szének költsége (IC a r á n y a ) a teljes rendszer kapcso­ AT lástechnikához viszonyítva 8% k ö r ü l i !

c

írni

fH~ 566-A'gabj

8b ábra. G í m v á l t ó keret elrendezés. A c í m v á l t ó keret 64 r e k e s z b ő l áll, r e k e s z e n k é n t 60 m e m ó r i a sor, s o r o n k é n t 2 k ó d s z ó v a l . A z egyik a h í v ó 14 bites c í m e , a m á s i k a h í v o t t ugyancsak 14 bites c í m e i Amennyiben a milliós h á l ó z a t b ó l egy m á s i k milliós h á l ó z a t b a kell á t l é p n i , ú g y olyan c í m v á l t ó keretre is s z ü k s é g v a n , mely l e h e t ő v é teszi 20 bites c í m e k tárolását

184

Néhány lő szolgáltatás vezérlésének áramköri vázlata Az A K S vezérlés alant következő leírása azt a célt szolgálja, hogy egy nagyobb egység — p l . 16 000 vonalas főközpontokból álló millió vonalas t r ö n k k ö z p o n t — vezérlési elveit és á r a m k ö r i v á z l a t á t is-

D R . ÁCS E . : ClMKÓDKÁPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZATOKBAN

mertessük. Célunk t o v á b b á az á r a m k ö r i elemek (IC-k) közelítő s z á m á n a k meghatározása. Ebben a v o n a t k o z á s b a n valóban csak közelítésre lehet töre­ kedni. A leírandó vezérlési elveket nem tartom k i ­ forrottaknak, ezeknél valószínűleg lehetne jobbakat és olcsóbban kivihetőket javasolni. A milliós t r ö n k k ö z p o n t 64 db 16 384 vonalas egységből áll (7. á b r a ) . Egy-egy alegység k é t , egy bejövő „ A " és e g y k i m e n ő „ B " fokozatból áll. Mind a bejövő, mind a kimenő fokozathoz 64 db primer (2,048 M H z ) PCM lánccal csatlakozik az alegység 32 db 512 vonalas A K S kon­ centrátora, melyek a fentiek értelmében egyenként 2 primer (kétirányú) ismétlőlánccal vannak az „ A " , i l l . „ B " fokozatba b e k ö t v e . Feltételezett aktivitási faktor a = 0,33 és tervezett forgalom 0,17 erl. (előfi­ zetői vonal). Az alegység forgalma 0,16X16 000 = = 2800 erl. Az „ A " egység legterjedelmesebb része a k b . 3500 db címváltó rekesz. Ezek mindegyikében van egy 14 bithelyes k ó d k o m p a r á t o r és egy 14 bit­ helyes számregiszter (lásd 5., 6., 7. és 8. á b r á k sze­ r i n t i blokk- és á r a m k ö r i v á z l a t o k a t ) . A z elsőbe a hívó a másodikba a h í v o t t címét írja be a vezérlés sorosan. A regiszter egy S/S tároló, melyből minden egyes működésnél (minta t o v á b b í t á s ) n o n d e s t r u k t í v k i o l ­ vasás t ö r t é n i k . A címváltó rekeszeknek 64 (4 milliós hálózatban), 67 i r á n y b a n tervezett forgalmától füg­ gően átlagosan 48 rekeszes alcsoportokra bontása azzal az előnnyel jár, hogy a millió vonalas rendsze­ ren belül az A K S k ó d o k címrésze csak 14 bites k ó d ­ szó! Ez a z é r t lehetséges, mert a vezérlő a h í v o t t cí­ m é t abba az alcsoportban levő regiszterbe írja be, amelyikből forgalom a h í v o t t vonal 16 000-es fő­ központjához irányul. Most részleteiben nem t á r ­ gyaljuk, de utalunk arra és a 6. á b r á n f e l t ü n t é t t ü k , hogy olyan hívás számára, mely a milliós hálózatból kilép, p l . egy másik milliós hálózatba, különálló cím­ váltócsoportra — nagyobb szóhosszúságú címtárolók­ kal — van szükség. Ebben a tárgyalási m ó d b a n nyilván feltűnik, hogy „ e l t ű n t e k " a különböző fő­ központok. (A valóságban nem, hanem egy helyre az ú n . t r ö n k k ö z p o n t b a n vannak összegyűjtve. Ü g y is m o n d h a t ó , hogy a t r ö n k k ö z p o n t 16 000 vonalas „ A " és „ B " egységek egy csoportjából áll.) Az A K S érdekes a d o t t s á g a , közömbös, hogy hol cseréljük k i a hívó címét a h í v o t t é r a . N y i l v á n ott, ahol ez előnyösebb. K é t indoklás is van erre. A z egyik: megmu­ t a t n i , hogy a milliós t r ö n k k ö z p o n t vezérlése és belső kábelezése hogy alakul? A másik szempont pedig, hogy k i lehet j ö n n i a k o n c e n t r á t o r — t r ö n k k ö z p o n t közötti átviteli szakaszon 17 bites A K S k ó d s z a v a k ­ k a l szemben a főközpont — t r ö n k k ö z p o n t k ö z ö t t szükséges 28, i l l . 30 bitesekkel, ha az egymilliós, i l l . t ö b b milliós hívószámot a főközpont állítja elő. Mér­ legelendő, hogy érdemes e az eléggé k o n c e n t r á l t 17 bites k ó d o k a t t o v á b b koncentrálni, ha annak á r a 30 bites k ó d s z ó ? Természetes, ha a főközpontot k i kell v i n n i valami okból a t r ö n k k ö z p o n t b ó l , akkor a k ó d s z a v a k és az „ A " és „ B " egységeket összekötő vezetékek meghosszabbodnak. Vagyis ennek kábel­ hossz- és érpárszám-növekedésében m e g m u t a t k o z ó konzekvenciái is vannak. A z összes (3500 db) k o m ­ p a r á t o r o k egymással p á r h u z a m o s a n vannak kapcsol­ va. H a t e h á t egy 14 bites cím megjelenik a közös vezetékeken és egy k o m p a r á t o r erre a címre van be­ állítva, akkor ennek és csak ennek az A — B kime­

n e t é n jelenik meg egy logikai igen. Még k é t fontos s z á m é r t é k : a 16 000-es alegység „ A " b e m e n e t é n egy letapogatási periódus alatt 0,34X2800 = 960 A K S k ó d jelenik meg. Ez 7,68 MHz-es kódfrekvencia. N y i l v á n v a l ó , hogy célszerűbb a k ó d o k be- és k i í r á s á t paralel végeztetni. A másik adat, letapogatási perió­ d u s o n k é n t , de mindig az első időrésben m a x i m á l i s a n 32 ( k o n c e n t r á t o r o n k é n t 1) állapotjelző k ó d j u t a k ö ­ zös címváltó bemenetre. Ennek kódfrekvenciája 256 k H z , végül 2'-es alapon új hívás jelentkezik 0,047 sec-ként. A kódfrekvenciák a címváltó csoport a l á o s z t á s á v a l csökkenthetőek lennének, de egy b i z t o n s á g o t is tar­ t a l m a z ó , a 8,2 MHz-es kódfrekvencia elegendő. E g y é b k é n t ennek többszörösét is elviselik az IC-ik. Hívás (9.

ábra)

H a egy előfizető zárja a vonalhurkot, k b . 0,0125 ( ± 5 0 % ) sec-ként megjelenik címe a címváltó beme­ neten (az első időrésben). Ebben az esetben egy k o m ­ p a r á t o r sem jelez, mely letilthatná a vezérlést. E n n é l fogva a m á r várakozó — szabad —, hívásfogadó regiszterben levő k o m p a r á t o r b a átíródik az új h í v ó címe. A z új hívótól származó következő címre a re­ giszter k o m p a r á t o r a m á r jelez és letiltja a c í m n e k egy másik rekeszbe való beírását. A m i n t az első c í m b e ­ írás m e g t ö r t é n t , a regiszter Q-val jelzett kimenete ellenkezőre v á l t — 9. á b r a — és a számláló t o v á b b ­ l é p t e t v e a demultiplexert, a legközelebbi üres regisz­ t e r t kijelöli ú j a b b hívás fogadására. A z új h í v á s t fogadó regiszterek száma 10 sec-es tárcsázási i d ő t v é v e alapul: 200. É r d e m e s megfigyelni az a u t o n ó m vezérelt új h í v á s t érzékelő regisztert, és ennek hívóra való kapcsoló­ d á s á n a k rendkívüli egyszerűségét. A szó szoros értel­ m é b e n n é h á n y , a kapukat is b e s z á m í t v a k b . 100 IC — a címváltó m e m ó r i a k b . 14 000-es' szükséglete mellett — alig j ö n számításba. Ez is igazolja az auto­ n ó m vezérlés olcsóságát. A hívó regisztereket t e k i n t s ü k processzoroknak és adjuk a következő feladatokat nekik: 1. Megadják a hívó címét a tárcsázási hangot a d ó g e n e r á t o r n a k . Ez a hívó címével e l l á t o t t — a k á r p l . kódgenerátorral előállított tárcsázási hang, A K S k ó d j a i t küldi a hívó B fokozatába. H a a h í v ó a t á r ­ csázást megkezdte, a regiszter a tárcsázási hang le­ állítására ad u t a s í t á s t . 2. A regiszter k o m p a r á t o r a mindannyiszor jelez, a h á n y s z o r a hívó címe beérkezik. A z így előállt jel­ sorozatot szaggatják meg a hívó tárcsaimpulzusai. A regiszter decimális bináris á t a l a k í t ó j á n megjelenik a t ö b b számjegyes hívás 20 vagy nagyobb b i t s z á m ú bináris k ó d o l t címe. 3a A h í v o t t címére beállított k ó d k o m p a r á t o r á t — mindig az első időrésben — rákapcsolja a h í v o t t 16 000-es főközpont kódváltó bemenetére (ez a beme­ net fizikailag egy buszvezeték-helyben van). H a foglalt a h í v o t t , i t t keíl megjelenniük az állapotjelző k ó d o k ­ nak. H a nem, 0,05 sec figyelés u t á n szabadnak te­ k i n t i . A P B X keresést a főközponti külön m e m ó r i a lekérdezésével a lehetséges számok ismeretében a k o m p a r á t o r ú j a b b és ú j a b b beállításával végzi a re­ giszter. 3b K ö z p o n t i operatív (esetleg h á t t é r ) t á r o l ó n a k m

185

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X Í X . ÉVF. 6. SZ.

kh

Amplitúdó

kódrész

fí kimenethez

Cim,kod

j j resz Behuzalozoű kódrész ,

1

ra

ÜT 1

1? °

Cimkompara torok bemenet DL

b

0J

m

-0; ar

o o

N <0

*

0)0

38k0

§ 5 ?

I

kimenet

N>4

4

nr

200

1\2 •200 Demultiplexer

n_n_n_ 2MH Z

9. ábra.

IH 5 6 6 - A E 9

H í v á s k e z d e m é n y e z é s . E g y szabad regiszter keresése é s a c í m k o m p a r á t o r á n a k a h í v ó s z á m r a v a l ó b e á l l í t á s a

beküldi a hívó és h í v o t t bináris címét, melyet az na­ gyon sokféle szempontból elbírálhat, p l . Bizalmas „ K " vonalra jogosult-e a h í v ó ? — p l . a h í v o t t meg­ hagyta azt a számot, ahol á t v e h e t i a h í v á s t ? — p l . Távolsági hívást csak bizonyos korlátozásokkal v é ­ gezhet^ t e h á t p l . a k o n k r é t hívás nem jöhet létre. É s m é g sok m á s szolgáltatás, amit kitalálnak vagy k i lehet találni. A választ a regiszter egyszerű nem, vagy igen, vagy bonyolultabb k ó d o l t u t a s í t á s formá­ j á b a n kapja meg és tiltás esetén az 1. szerinti hang­ á r a m k ö r igénybevételével a k á r egyszerű hangjelzé­ sekkel, a k á r p l . hangszalagos információ t o v á b b í t á ­ sával ( p l . ha keresnek, ezen a számon vagyok meg­ t a l á l h a t ó ) , vagy üzenet helyett m i n d j á r t a megadott szám foglaltságát vizsgálja és kapcsol vagy fog­ laltságot jelez. A 3a és a 36 szolgáltatások memória­ bázisa a milliós t r ö n k / t r a n s i t k ö z p o n t K M ák-ja (7. ábra). 4. H a az összeköttetés létrejöhet, akkor a regiszter a k i m e n ő i r á n y n a k megfelelő k ó d v á l t ó csoport egy szabad rekeszébe (sorába) beírja a hívó és h í v o t t címét, amennyiben a h í v o t t a saját 16 000-ében van, akkor m é g egy címváltó sort t ö l t k i , éspedig hívott— hívó sorrendben. H a a h í v o t t idegen 16 000-esben van, akkor egy szolgálati (speciális) címmel megküldi a hívó és h í v o t t s z á m á t egy erre a célra szolgáló pro­ cesszornak, mely a címváltó beállítását elvégzi, és ugyanakkor a h í v o t t a t foglalttá teszi. Szabad k ó d ­ váltórekeszt előkészítő á r a m k ö r hasonló a Hívás első bekezdésében leírtakkal (lásd m é g 9. á b r á t ) . 5. A csengetést égy másik, egyszerűbb processzor­

186

Számláló

csoportra kell bízni. E b b ő l k b . 100 db kell (5 sec-es átlagos csengetési időnél), a hívó csengetési h a n g j á t az 1. szerinti h a n g á r a m k ö r megfelelő kimenete adja. A h í v o t t felcsengetése (hangjelzése) 0 dB s z i n t ű , 200 Hz-el t ö r t é n h e t . A csengetőprocesszorba ugyan­ csak be kell építeni egy k o m p a r á t o r t , amely a h í v o t t címére beállítva jelez, ha megindult a h í v o t t állapot­ jelző kódjainak sorozata — a hurok z á r ó d o t t . (Ez a processzor ad jelzést a beszéd k e z d e t é n e k időpont­ járól a KM-nek 7. ábra). 6. A b o n t á s t m á r nem részletezném, t ö b b javaslat is t e h e t ő . A hurok figyelése a c í m v á l t ó k o m p a r á t o r A = B kimenetével m ű k ö d t e t e t t 0,1 sec időállandójú monostabil IC-vel t ö r t é n h e t , amíg a jelfolyam j ö n , azaz a kapcsolat fennáll, nincs a l a p á l l á s b a n , de bon­ t á s n á l alapállásba kerül. Most van egy olyan hely­ zet, hogy a címváltó még nincs t ö r ö l v e , viszont a monostabil IC m á r alapállásban v a n ; egy pro­ cesszor (állandóan futó) megkeresi ezt a rekeszt a hívó és ha kell, a h í v o t t h í v ó s z á m a i t beküldi a K M h á t t é r m e m ó r i á b a , ahol a b o n t á s i d ő p o n t j á n a k fel­ jegyzésével szalagon tárolni lehet a számlázáshoz szükséges adatokat. E t t ő l függetlenül rosszindulatú hívások is kikereshetők az i l y m ó d o n r ö g z í t e t t a d a t o k b ó l . A z i t t szereplő processzorok feladatait és javasolható d a r a b s z á m á t megadtam, ezek részle­ tes IC egyenértékével nem szeretnék foglalkozni, é r ­ demes volna a számítógépeseknek kiadni. A közeli j ö v ő t tekintve, hírek vannak n é h á n y dolláros pro­ cesszor-árakról, de ha a d a r a b o n k é n t 20 dollárral szá­ molunk, akkor az a n y a g á r 500 000, — F t - r a becsülhető.

D R . ÁCS E . : CÍMKÓDKAPCSOLÓ ALKALMAZÁSA I N T E G R Á L T DIGITÁLIS H Í R K Ö Z L Ő HÁLÓZATOKBÁN

Ha a processzorok idő rövidsége vagy a kis darab­ szám m i a t t nem volnának legyárthatok, ú g y k b . 5000 IC-nek vehetjük a vezérlésnek a h á t t é r és ope­ r a t í v tárolón kívüli részét. Megjegyezve, hogy a h á t ­ tér tároló a ma még nem általános többletszolgálta­ tások miatt szükséges! Elnézést k é r a szerző azért, hogy ebben a pontban bizonyos ismétlések is előfordultak, de ez elkerülhe­ tetlen volt azért, mert az újnak t e k i n t h e t ő multiplex és switching elemek p l . címváltó, állapotjelző stb. á r a m k ö r ö k e t — mint eszközöket — egyszer és mint a vezérlés elemeit mégegyszer ismertetni kellett. Ugyancsak elnézést k é r a szerző, a m i é r t ez az anyag a t é m a nehézsége és újdonsága m i a t t nem le­ hetett elég rövid és ugyanakkor nem elég részletes, ez különösen é p p ennek a fejezetnek a hibája. Hogyan tovább?

;

A^yélt legfontosabb tennivalók hozzávetőleges — ko­ r á n t s e m teljes — felsorolása: a) á r a m k ö r i vázlatok pontosítása mind á r a m k ö r i , mind eladási ár tekintetében, b) Crossbar, Rotary-AKS interface á r a m k ö r i váz­ l a t á n a k elkészítése, c) a főközponti vezérlés á r a m k ö r i v á z l a t á n a k el­ készítése, d) a fejlesztési terv k o m p a t i b i l i t á s á n a k nemzet­ közi egyeztetése, e) kísérleti á r a m k ö r ö k elkészítése, f) kísérleti A K S főközpont készítése 2 db kon­ centrátorral, valamint az ehhez t a r t o z ó t r ö n k központi résszel, g) 6 db 16 000 vonalas 5200 erl forgalmú A K S fő­ k ö z p o n t g y á r t a n d ó le a megfelelő t r ö n k k ö z p o n t i résszel és interface-el a budapesti telefonháló­ zathoz, h) a budapesti hálózat bővítése (főleg közületi be­ szélőhelyek számára) az f) szerinti berendezé­ sekkel, 98 000 fővonallal, 32 000 erl. forgalom­ mal. Az a)...h)-han felsorolt fejlesztési, gyártási, sze­ relési feladatok teljesítésének időpontjai és költségei (becslésem szerint) a 3. t á b l á z a t b a n vannak feltün­ tetve : 3. A megvalósítás üteme

Feladat

1. é v b e n

3

b)

1. é v b e n 1. é v b e n

3 6 0

•

e)

2. é v b e n

8

t)

3. é v b e n

60

5. é v b e n 7. é v b e n

800

.

9) h) aj—h)

Költség (MFt)

a) c) d)

táblázat

összesen:

100 980 t

A feladatok végrehajtása érdekében, emberben és m u n k a t e r ü l e t b e n a 4. t á b l á z a t szerintiek javasolhatók.

4.

Év

1.

Műszaki

'*

Szakmunkás

Betanított munkás

Egyéb adm. stb.

táblázat Munka­ terület m 2

10

5

5

5

2.

20

20

30

10

600

3.

40

40

50

15

1200

200

4.

40

40

60

15

1200

5—7.

40

40

60

15

1200

A k i t ű z ö t t a j , b), c), d) és e) feladatok összes tervezett költsége 20 millió Et. A fejlesztési m u n k a esetleges sikertelensége csupán ennyi kiadással j á r . Az egy nagyságrenddel drágább f) feladat v é g r e h a j ­ t á s á b a bele sem lehet fogni, m é g kevésbé az ez u t á n következő g és h 900 millióra becsült nagy berende­ zések legyártásába, ha a 20 milliós tétel d p o n t j á n a k megfelelő kísérleti á r a m k ö r ö k nem igazolják a konst­ rukció kifogástalanságát! Speciális műszerek és g y á r t ó ellenőrző berendezé­ sek költségeit a g y á r t á s megtervezésénél kell majd figyelembe venni. Nem kell azt hinni, hogy ez valami fajta 150-es létszámú fejlesztő intézetre t e t t javaslat. C s u p á n felsorolása az A K S rendszer megvalósításához s z ü k ­ ségesnek vélt — esetleg másodállású — k a p a c i t á s n a k . IRODALOM [1] Ács E.: Hírközlési eljárások c í m e t é s tartalmat, v a l a ­ mint csak c í m e t h o r d o z ó k ó d o k k a l . H í r a d á s t e c h n i k a , 15. évf. 8. sz. (1964. júl.) 225—234. old. [2] Ács E.: Gommunication methods using codes c a r r y l n g address and contents or address only. A c t a tech. H u n g . T o m 51 (1965) pp. 451—467. [3] Ács E.: Verfahren zur M e h r k a n a l - N a c h r i c h t e n ü b e r t r a g ung mit K o d é n , die Adresse u n d Amplitudeninformation oder nur die Adresse tragen. H ö c h í r e k q u e n z t e c h n i k u n d Elektroakustik, B d . 74. Mai 1965, H . 2. S. 39—48. [4] Ács E.: Hutter O . : E i n e 30. Kanal-Multipleceinrichtung nach dem lagemodulierten Adressen-Kode-System. N a c h ­ richtentechnik. J g . 17. H . 2. ( F e b . 1967) S. 55—58. [5] Ács E.: Performance of a n address code switching network. I E E E international conference on Communications 1968, Conference Record, pp. 78—83. [6] Glaser W.: E i n Abriss der Problematik der Adresskodesysteme aus í u n k t e c h n i s c h e r Sicht. Nachrichtentechnik, 16. J G . , H — 1 0 . ( O k t . 1966) S. 361—366. [7] Pohlers H.—Jung W.: Zeitmultiplexsysteme für die D r a h t ü b e r t r a g u n g s t e c h n i k , 16. J g . , H . 10. ( O k t . 1966) S. 366—370. [8] Köriig D,: Generatorfunktion u n d Quentisierungsverzerrungen bei Mehrkanal. Adresskodeverfahren. N a c h r i c h ­ tentechnik 16. J g . , H . 10. ( O k t . 1966)^ S. 370—376. [9] Ditl A . : Bemerkungen zur Arbeit von E . Á c s „ V e r f a h r e n zur Mehrkanal — N a c h r i c h t e n ü b e r t r a g u n g m i t K o d é n , die Adresse und Amplitudeninformation oder nur d i e Adresse Tragen". Hochfrequenztech. U . Elektroakust, B d . 75. (1966) S. 114. [10] Krocker E.: Entwicklungstendenzen der Vermittlungstechnik der Fernmelde Praktiker, 7. J g . H . 8. ( A u g u s t 1967) S. 177—180. [11] Köriig D.: Untersuchungen digitaler N a c h r i c h t e n ü b e r tragungssysteme durch Simulation auf R e c h e n a u t o m a ten. Nachrichtentechnik 17. J g . , N . 41. (April 1967) S . 121—126. [12] Böhringer M.: Integriertes digitales Nachrichtensystem das Fernmeldenetz der Zukunft. Nachrichtentechnik, 17. J g . , H . 5. (Mai 1967) S. Í 7 3 — 1 7 6 .

187 v

H Í R A P Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 6. SZ. [13] Ditl A.: Der Aktivitatsfaktor i n Adressenkodesystemen. Hochfrequenz T e c h n i k u. Elektroakustik, B d . 77. {1968) S. 151—156. [14] Hoffer I.: Bemerkungen zur Arbeit von D r . A . D i t l . „Der Aktivitatsfaktor in Adressenkodensystemen ( A K S ) " . Hochfrequenztechnik und Elektroakustik, Ö d . " 78. (1969) S. 201—202. N [15] Krocker E.: Experimentelles System ein vollektronisches Versuchsystem — Nachrichtentechnik 17. J g . , H . 2. ( F e b . 1967) S. 42—45. [16] Grege R.: Z e i n é t E . : E i n Beitrag zur Amplitudenstatistik derSpache.Teil.il. . Nachrichtentechnik, B d . 20. H . 9. (September 1970) S. . 334, 339—342., [17] Glaser W.: Z u r Ordnung und Beschreibung Zeitdigitaler Mehrkanalsysteme. . Hochfrequenztechn. U . E l e k t r o ­ akustik, 1970. O k t . S. 184—193. [18] Pitskin I. M.—Satum A. V.: Elejrtrinoszkty Assinkronn ü h a d r e s s n ü h system svjazi pri peredacse t e l e f o n n ü h szvobcsenij. Elektroszvjaz, No. 10. 1972. sztr. 37—42. [19] Woitowitz R.: E i n Redundauzminderuder Sprachmultiplexverfahren m i t Momentaner P r i o r i t á t s z u t e i l u n g Z ü r c h Seminar A , 1974. S (1)—(6). [20] Ács E.: A c í m k ó d r e n d s z e r ű multiplex é s k a p c s o l ó b e r e n ­ d e z é s e k á t v i t e l i k a p a c i t á s t n ö v e l ő lehetőségeiről. A T á v ­

[21]

[22] [23] [24] [25]

[26] [27] '

3

[28]

közlési K u t a t ó I n t é z e t jubileumi é v k ö n y v e . 1970. 273— 288. old. Ács E.: A K S szabadalmak: 153 135 sz. szab. (Magyaro. 1964) 267 617 sz. szab. (Ausztria 1965), 751477 sz. szab. (Ölaszo. 1965), 1106 053 sz. szab. (Anglia 1965), 1431 994 sz. szab. (Franciao. 1965), 3 422 226. sz. szab. ( U S A Í 9 6 5 ) , 1290 606 sz. szab. ( N S Z K 1965), 763 226 sz. szab. (Olaszo. 1966), 249 760 sz. szab. (Ausztria 1963), 1 0 6 9 094 sz. szab. (Anglia 1963). Friedenson R. A.: Bell Laboratories R e c o r d 1973. április. Kammerl A'.: E i n e vollektronische Fernsehreib u n d D a t e n w a h l v e r m i ü u n g . N T Z H 6 (1966). ' Staudinger W.: Circuit and Message Switching b y the D a t a Switching System E D S . N T Z H 1 (1972). Ács E.: Címkód ( A K S ) k a p c s o l ó a l k a l m a z á s a i n t e g r á l t digitális hírközlő h á l ó z a t o k b a n . T á v k ö z l é s i K u t a t ó I n t é ­ zet é v k ö n y v e 1975. 5—46. old. Ács E.: A 25. T a n u l m á n y é s ennek T é z i s e i az Opponen­ sek s z á m á r a . O M K sokszorosítás 1976. 54. 'oldal. Bálás Á.,—Frajka B.,+-Holéczy Gy.,—Horváth Gy.,~ Hutter O.,—Koperniczky K.,—Kovács Gy.,—Lfajkó S.,— Lajtha Gy.,—Molnár P.,—Tyczynksi Zs., O p p ő n e n s i v é l e ­ m é n y e k Á c s E . C í m k ó d ( A K S ) . . . h á l ó z a t o k b a n c. m u n ­ kájáról. O M K sokszorosítás 1976. 1—96. old. Ács E.: V á l a s z az opponensek A K S rendszerre vonat­ kozó bírálatára. 1977. O M K s o k s z o r o s í t á s 1—74. j | l d .