Cibakháza Nagy község Önkormányzata Képviselő-testületének március 1. napján megtartott munkaterv szerinti nyílt testületi ülésének

Szám: 749-3/2017.

Cibakháza Nagy község Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. március 1. napján megtartott munkaterv szerinti nyílt testületi ülésének JEGYZŐKÖNYVE

Tartalomból: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017.(111.02.) önkormányzati rendelete az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Cibakháza Nagy községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017.(11.13.) önkormányzati határozata A napirendi pontok elfogadásáról

1

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról a 2018-2020. évekre Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának jóváhagyásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési elfogadására

tervének

az

Cibakháza Nagy községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívás közzétételéről Cibakháza Nagy községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Cibakháza Nagy községi Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakháza 2017. évi nyári zárva tartásának jóváhagyásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezet létrehozásáról Cibakháza Nagy községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezet létrehozásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságának megszüntetéséről Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata egyes önkormányzati tulajdonban lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok hasznosításáról

2

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adására Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközség új településrendezési terve megalapozó vizsgálatáról és a fejlesztési koncepció irányáról. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadságának ütemezéséről Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi cafetéria-juttatásáról

3

JEGYZŐKÖNYV

Készült:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. március 1-i munkaterv szerinti nyílt üléséről.

Helye:

A Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Nagytermében (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.)

Jelen vannak:

Hegyes Zoltán Fekete Géza Baksa István Demetrovics Szilárd Jáger Viktor János Kovács Andor Molnár Csaba

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő

képviselő képviselő jegyző

Tanácskozási joggal: Török István

Hegyes Zoltán polgármester köszönti a meghívott vendégeket, a testület tagjait, napirendek előadóit és az ülésen megjelenteket. Jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a képviselő-testület határozatképes, jelen van 7 fő. Ismerteti a meghívón feltüntetett napirendi pontokat. Megállapítja, hogy a szavazásban résztvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a nyílt ülés napirendi pontjait elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017.(11.13.) önkormányzati határozata A napirendi pontok elfogadásáról Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2017. március 1-i ülésén az alábbi napirendi pontokat tárgyalja: 1. Előterjesztés Cibakháza Nagyközség Önkormányzata saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegéről a 2018-2020 évekre Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

2. Előterjesztés Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletének megalkotására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 3.

Előterjesztés

az avar és a kerti hulladék égestésé ről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Török István jegyző

4

/ 4. Előterjesztés Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Cibakháza Nagyközség Önkormányzata gyermekintézményeiben alkalmazandó éves térítési díjakról szóló 2önkormányzati rendelete Előadó : Hegyes Zoltán polgármester 5.

Előterjesztés

6.

Előterjesztés

a Nagy községi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjaira Előadó : Hegyes Zoltán polgármester

a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítására Előadó : Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető

7. Előterjesztés Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési tervének az elfogadására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 8. Előterjesztés a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívás közzétételére Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 9.

Előterjesztés a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának

meghatározására Előadó: Sebestyén Lászlóné

óvodavezető

a Cibakházi Napsugár 2017. évi nyári zárva tartási időpontjának a meghatározására Előadó : Sebestyén Lászlóné óvodavezető 11. Előterjesztés a Nagyközségi Bölcsőde 2017. évi nyári zárva tartási időpontjának a meghatározására Előadó: Szőllősi-Kiss Katalin bölcsődevezető 10.

Előterjesztés

12. Előterjesztés a Települési Önkormányzatok Országos kilépésre Előadó : Hegyes Zoltán polgármester 13.

Szövetségéből

való

Előterjesztés Előadó:

Szociális Szövetkezetek megalakítására Hegyes Zoltán polgármester

14. Előterjesztés egyes önkormányzati tulajdonban ingatlanok hasznosítására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

lévő

földhasználati joggal terhelt

15. Előterjesztés önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról Előadó : Hegyes Zoltán polgármester 16. Előterjesztés a hulladékgazdálkodáshoz vagyonkezelésbe adására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

5

kapcsolódó

vagyon

önkéntes

17.

18.

Előterjesztés Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójának az elfogadására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Előterjesztés

Előadó:

19.

a polgármester 2017. évi szabadságának ütemezéséré Fekete Géza alpolgármester

Előterjesztés

Előadó:

a polgármester 2017. évi cafetéria juttatásának meghatározására Török István jegyző

20.Egyebek A

képviselő-testület

ezen határozatáról értesíteni rendeli: Hegyes Zoltán polgármester Fekete Géza alpolgármester Török István jegyző Képviselő-testület tagjai - helyben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, 5000 Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár

„Cm kl stv'an Toro jegyző

!.napirend: Előterjesztés Cibakháza Nagyközség Önkormányzata saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegéről a 2018-2020 évekre Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Köszönöm jegyző úr előterjesztését. A táblázat tartalmazza az önkormányzat várható saját bevételeit és azokat az idegen forrásokat, amiket a működéshez az önkormányzat be kíván vonni. Az első táblázat, ami a saját bevételeket sorolja fel igen szerény és nem is biztos, hogy a várt szerint fog alakulni. Ami viszont biztató, hogy hitel felvételt nem tervez az önkormányzat. A saját gazdálkodást próbálja az önkormányzat úgy alakítani, hogy ne kelljen hitelfelvételhez nyúlni. Ezekkel a számokkal javaslom megtárgyalásra. A napirendeket előzetesen megtárgyalta a Pénzügyi és Településfejlesztési, valamint a a Kulturális, Szociális és Sport Bizottság együttes ülése Kovács Andor Károly elnök úr vezetésével. Kérem, elnök urat ismertesse a bizottság döntését. Kovács Andor Károly képviselő, bizottsági elnök: Az összevont bizottság megtárgyalásra, és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Köszönöm. Hegyes Zoltán polgármester: A napirenddel kapcsolatban merült-e fel kérdés? Amennyiben nem, megkérdezem, hogy elfogadja-e a testület az előterjesztést a melléklet táblázattal együtt? 6

/ A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017. {III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról a 2018-2020. évekre

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. § alapján az alábbi határozatot hozza: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat az államháztartásáról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat a 2018-2020. évekre vonatkozóan saját bevételeit és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit a határozat 1. melléklete szerint állapítja meg. Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Határidő: folyamatosan Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai, helyben, Hegyes Zoltán polgármester, helyben, Fekete Géza alpolgármester, helyben, Török István jegyző, helyben, Doroginé Bálint Edina Mb. Pénzügyi Iroda vezetője , helyben, Nagyközségi Könyvtár, Irattár

Cibakháza, 2017. ~

•

7

1. melléklet a 11/2017. (III. 01.) önkormányzati határozathoz Cibakháza Nagyközség Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei adatok ezer Ft-ban Saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési ÖSSZESEN SorMEGNEVEZÉS kötelezettség össze~ ei F=(C+D+E) szám 2019. 2020. 2017. 2018. F D E A B e Helyi adóból és a települési 77 500 232 500 77 500 77 500 77 500 01 adóból származó bevétel Az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog 6 500 19 900 6 900 6 500 6 500 02 értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel Osztalék, koncessziós díj és 03 hozambevétel Tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat 04 értékesítéséből vagy privatizáció bó 1 származó bevétel Bírság-, pótlék- és díjbevétel Kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsa latos megtérülés Saját bevételek (01+ .... +06) Saját bevételek (07. sor) 50%-a Hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása A számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára

05 06

1 435

1 500

1 500

1 500

4 435 580

580

07

86 415

85 500

85 500

85 500

257 415

08

43 208

42 750

42 750

42 750

128 708

-

-

-

-

09

-

-

10

8

Váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke Az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege A visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár A szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték Hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege Fizetési kötelezettség összesen (09+ ... + 15) Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel (0716)

11

-

12

-

13

-

14

-

15

-

16

0

0

0

0

0

17

86 415

85 500

85 500

85 500

257 415

2.napirend: Előterjesztés Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletének megalkotására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Rátérnénk az önkormányzat 2017. évi költségvetésének a tárgyalására. Még az ülés előtt is tisztázni kellett dolgokat. Az intézmények közötti pénzmozgást meg be kellett emelni a költségvetésbe és félő volt a fő összeg emelkedni fog, de nem fog. Ez a költségvetés ekkora. Számokban is jól láthatóan is megy össze az önkormányzat. A költségvetés egyetlen jó pontja, hogy nem tartalmaz forráshiányt. Még egy kisebb összegű tartalékot is tettünk bele. Ettől függetlenül ez egy nagyon feszített 9

költségvetés. A minimálbér és a garantált bér emelésének következtében az egyensúlyi állapot fenntartásához a fejlesztésre szánt forrásokat is oda kellett tenni. Boldog István képviselő urat is szeretnénk megkeresni, ismertetve a garantált bér és minimálbér emelés súlyos következményeit az önkormányzatra nézve, hiszen semmiféle támogatást nem kaptunk hozzá. Valamilyen módon, még ha nem is teljes mértékben, de kerüljön finanszírozásra. Én a lényegi kérdéseket a bizottsági ülésen már ismertettem, ebbe most nem mennék bele. Először a pénzügyi iroda vezetőjét kérdezném, hogy merült-e fel valamilyen új információ a költségvetés tervezetével kapcsolatban? Doroginé Bálint Edina pénzügyi arra szívesen válaszolok.

irodavezető:

Nincs új információ, ha kérdés merülne fel,

Hegyes Zoltán polgármester: Szeretettel köszöntöm körünkben könyvvizsgáló asszonyt, akit felkérek arra, hogy véleményezze a költségvetés tervezetét! Hartyányiné Mérei Judit könyvvizsgáló: Jól látható, hogy egyre kisebb a költségvetés. Volt egy...k_ét kérdésem, amit nem értettem, de ezeket most ülés előtt tisztáztuk. Az előterjesztésben szereplő főösszegekkel elfogadásra javaslom a költségvetést. Hegyes Zoltán polgármester: Kérdezném elnök urat, mi volt a bizottság álláspontja? Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság egyhangúan elfogadta, és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek is. Hegyes Zoltán polgármester: Valakiben merült-e fel még kérdés? Amennyiben nem, elfogadja-e a testület az önkormányzat 2017. évi költségvetését? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében található előírásokra az alábbi rendeletet alkotja: I. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Cibakháza Nagyközség Önkormányzatára, annak szerveire, az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervekre, valamint a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

10

II. A költségvetés címrendje 2. § (1) Az önkormányzat költségvetésében az irányítása alá tartozó költségvetési szervek egy-egy címet alkotnak az alábbiak szerint:

a) b) e) d) e) f) g) h)

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyközségi Önkormányzati Könyvtár Művelődési Ház Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakházi Napsugár Óvoda Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Kommunális Szolgáltató és Közfoglalkoztatási Intézmény

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok önálló címet alkotnak. III. A költségvetés bevételei és kiadásai 3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2017. évi költségvetésének tárgyévi költségvetési bevételét 734.228 e Ft-ban a) működési költségvetési bevétel 662.227 e Ft aa) működési célú támogatások 474.272 e Ft államháztartáson belülről ab) közhatalmi bevétel 83.750 e Ft ac) működési bevételek 62.429 e Ft 12.495 e Ft ad) működési célú átvett pénzeszközök b) felhalmozási bevétel 29.281 e Ft ba) felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Oe Ft bb) felhalmozási bevételek Oe Ft be) felhalmozási célú átvett pénzeszközök 29.281 e Ft

(2) A tárgyévi költségvetés kiadása 734.228 e Ft,

a)

működési

melyből

:

költségvetési kiadás :

aa) személyi juttatások ab) munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ac) dologi kiadások ad) ellátottak pénzbeli juttatásai ae) egyéb működési célú kiadások af) általános céltartalék

11

689.252

e

Ft

346.614 e Ft 72.979 e Ft 212.370 e Ft 13.507 e Ft 15.986 e Ft 15.233 e Ft

44.976 e Ft

b) felhalmozási költségvetési kiadásait ba) beruházások bb) felújítások be) egyéb felhalmozási kiadások

(3) A költségvetés hiánya összesen a) működési költségvetés hiánya b) felhalmozási költségvetés hiánya

34.341 e Ft 10.635 e Ft 0 e Ft

Oe Ft 0 e Ft Oe Ft

(4) A finanszírozási műveletek kiadásait 12.563 e Ft-ban a) a működés finanszírozását szolgáló műveletek kiadását 12.563 e Ft-ban b) a felhalmozás finanszírozását szolgáló műveletek kiadását O e Ft-ban állapítja meg. 4. § (1) A


hitel felvételét nem tervezi 2017. évben

(2) A finanszírozási célú pénzügyi gyakorolja.

műveletekkel

kapcsolatos hatásköröket a


(3) A költségvetés általános tartaléka 15.233 e Ft, amely az évközben felmerülő többlet kiadások és elmaradt bevételek pótlására, valamint pályázatok önrészének biztosításához nyújt fedezetet. 5. § E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási elő irányzatok - az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján - tartalmazzák az e rendelet elfogadásáig beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat is. 6. § (1) Az önkormányzat összevont bevételi és kiadási melléklet szerint fogadja el a képviselő-testület.

előirányzatait

jogcímenként az 1.

(2) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit és kiadásait kiemelt előirányzatonként, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban a 2. melléklet részletezi. (3) Az önkormányzat saját bevételeinek rovatrend szerinti részletezését a 3. melléklet szerint hagyja jóvá. (4) Az önkormányzat általános működési és ágazati feladataihoz biztosított költségvetési támogatást a 4. mellékletnek megfelelően jóváhagyja. 7. § Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzat által ellátandó feladatok bevételeit kiemelt előirányzatonként az 5. melléklet részletezi. 8. § Az önkormányzat működési és felhalmozási költségvetésének kiemelt melléklet szerint fogadja el.

12

előirányzatait

a 6.

9. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát a 7. melléklet szerint határozza meg. jellegű

ellátások

előirányzatokat

célonként

10. § Az önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatások, szociális · jogcímenkénti előirányzatait a 8. melléklet tartahnazza. 11. § A felhalmozási előirányzatokat beruházásonként és a felújítási a 9. melléklet szerint fogadja el.

12. § (1) Az önkormányzat költségvetésének összevont mérlegét a 10. melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzat működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak bemutatását a 11. melléklet szerint fogadja el.

mérlegszerű

13. § A képviselő-testület az önkormányzat által biztosított közvetett támogatásokat a 12. mellékletnek megfelelően hagyja jóvá.

14. § Az önkormányzat többéves kihatással járó kötelezettségeinek bontásban a 13. melléklet szerint fogadja el.

előirányzatait

éves

15. § Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből fennálló kötelezettségeinek, valamint a saját bevételnek költségvetési évet követő három évre várható összegeinek meghatározását a 14. melléklet tartalmazza. 16. § A költségvetési év bevételi és kiadási előirányzatainak várható előirányzat felhasználási tervet a 15. melléklet szerint fogadja el.

teljesítéséről

az

17. § Az Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint az önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 16. melléklet tartalmazza.

18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) d. pontja alapján a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban a 17. melléklet tartalmazza. IV. A költségvetéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében az önkonnányzati költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. szintű

20. § A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését, bevételi és kiadási előirányzatát, valamint az intézmények költségvetését - rendeletének módosításával - képviselő-testületi döntéssel megváltoztathatja. 21. § A Képviselő-testület - az első negyedév leteltével - negyedévenként, de legkésőbb az

éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az 13

intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a költségvetési rendelet módosítását.

Képviselő-testület

elé kell terjeszteni a

22. § A Képviselő-testület a 2017. költségvetési évben az önkormányzati hivatalnál és az önkormányzati támogatású intézményben az engedélyezett létszámkeret túllépését megtiltja. A közszolgálati, közalkalmazotti illetve költségvetési szerveknél, a jogviszony év közbeni megszűnése esetén az üres álláshely tölthető be. 23. § Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében a polgármester az önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat. Ebben a jogkörben eljárva a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat teljesíthet. A megtett intézkedésekről a képviselő testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. 24. § A Közös Önkormányzati Hivatal, mint gazdasági szervezettel rendelkező intézmény - a kijelölt intézményekkel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - köteles a gazdálkodás vitelét, valamint számviteli rendjét meghatározó szabályzataikat a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A feladat elmaradásából származó - személyi és dologi megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor. 25. § Az e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatokat az intézmények kötelesek betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezetők kiemelt feladata és felelőssége. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények a többletbevételük terhére kötelezettségvállalást nem kezdeményezhetnek. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után. 26. § A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek (normatívák) biztonsága, megalapozottsága érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni az intézményi feladatmutatókat, és szükség szerint intézkedni kell, az intézményi támogatások módo sításáró 1. 27. § A Képviselő-testület által jóváhagyott önkonnányzati intézmények részére megítélt irányítószervi támogatás mértéke feladat bővülés vagy feladat csökkenés indokkal a polgármester jóváhagyásával, a testület döntése által módosítható. Amennyiben a jóváhagyott támogatás 2017.12.31. forduló nappal nem kerül a felhasználására, úgy az adott intézmény köteles a fel nem használt támogatást az önkormányzat részére, mint túlfinanszírozást legkésőbb 2017.12.31. napján visszautalni. 28. § A közös önkormányzati hivatal által foglalkoztatottak részére a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 59. § (4) bekezdése értelmében a cafeteria mértéke nem haladhatja meg az évi bruttó 200 OOO Ft/főt. Az Képviselő-testület kijelenti, hogy a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményei tekintetében a 2017. évi költségvetési rendeletben nem áll pénzügyileg módjában a cafeteria juttatást biztosítani. 29. § A minden hónap 20. napján esedékes Magyar Államkincstár részére megküldendő pénzforgalmi jelentéshez a bevételek és kiadások alakulását követve az előirányzatok közötti átcsoportosítás valamint az előirányzatok módosítását az önkormányzat esetében a 14

polgármester, a hivatal esetében a jegyző , az intézmények esetében az intézményvezetők kezdeményezik azzal, hogy a soron következő költségvetés módosítás alkalmával a szükségszerű, pénzforgalomhoz igazodó módosítások a rendeleten átvezetésre kerülnek.

V. A költségvetés végrehajtásának szabályai 30. § (1) A helyi feladatok ellátása érdekében a képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a költségvetés kiemelt előirányzatainak módosítására, a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosításra. (2) A 30. § (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról a soron következő rendeletmódosítással egyidejűleg a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

31. § (1) A költségvetési szervek a költségvetési kiadások kiemelt előirányzaton belüli rovatok között - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - átcsoportosítást hajthatnak végre. (2) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt tájékoztatja a Polgármestert.

előirányzat

módosításáról, átcsoportosításáról

32. § A bevételi előirányzatok túlteljesítése előirányzat módosítás nélkül is megengedett, a kiadási előirányzatok nem járnak felhasználási költséggel. 33. § (1) Az önkormányzat által igényelt feladatmutató szerinti állami hozzájárulások alapjául szolgáló mutatószámok statisztikái, egyéb szakmai dokumentumokon alapuló kimutatásai megfelelő, pontos meghatározásáért a költségvetési szerv vezetője teljes körű felelősséggel tartozik. (2) A feladatmutatók tervezetthez képest történő csökkenése esetén intézkedni kell a kiadások csökkentése érdekében. A központi költségvetés részére történő visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében a maradvány szabad része is fedezetül szolgál.

VI. Záró rendelkezések 34. § (1) E rendelet kihirdetését január 01-től kell alkalmazni.

követő

~

napon lép hatályba, ren~ lke~ seit azonban 2017. ~-, ; '"-'1r, (' 1

«

L \;.\\) ,w.. ,..el? :Cibakháza, 2017. március 1.

~

)

\

{

,)

polgárm\{ster

~,,;.

ÍJ.

~,.

t ,U:Li

1

,/

~ Kihirdetve: 2017. március 02.

15

\

3.napirend: Előterjesztés az avar és a kerti hulladék égestéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Török István jegyző Hegyes Zoltán polgármester: A napirend szükségességéről tájékoztassa a testületet.

előadója jegyző

úr. Kérem a rendeletmódosítás

Török István jegyző: Tisztelt jelenlévők! A jelenleg hatályos avar és kerti hulladék égetéséről szóló rendeletet azért szükséges módosítani, mert a rendelet 4. szakaszában egy tiltó rendelkezés átfedést mutat a 3. szakaszban engedélyezett májusi és szeptemberi égetési időpontokkal. Ennek a feloldására az a javaslatunk, hogy a nyílt téri égestésre február 1. és április 30, valamint október 1. és november 30. között kerülhessen sor. Ettől függetlenül továbbra is benne marad a rendeletben, hogy amennyiben szükséges a fertőzött növényi nyesedék megsemmisítése, akkor jegyzői írásbeli engedélyt követően el lehet végezni az égetést. Kivéve, ha egyéb magasabb szintű tűzgyújtási tilalom van érvényben. A tervezetet javaslom elfogadásra. Baksa István képviselő: Ha én december 2-án szeretnék égetni, ez az engedélyezve nincs, akkor mi a teendő?

időpont

se tiltva, se

Hegyes Zoltán polgármester: Alapvetően jogszabály erejénél fogva a tűzgyújtás egész évben tilos. Ez alól a képviselő-testület adhat meghatározott feltételekkel felmentést. Fekete Géza alpolgármester: Amiről eddig beszéltünk az udvaron történik nyílt téren, de mi van akkor, ha ezt a kályhákban teszik. Megállítottak az utcán, névvel címmel bejelentve, hogy ki az, akinek furcsán fekete füstöt okád a kéménye heteken keresztül. Ezen a környéken annyira pici udvarok vannak, teljesen megreked a levegő . Tudunk-e ezzel mit kezdeni? Hallottam már olyanokat is, akik vegyszeres zsákokat és flakonokat égetnek, ami nagymértékben veszélyes és szennyezi a környezetet. Köszönöm. Török István jegyző: Igazából nem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, de a lakosságnak nincs hová fordulni sok esetben. Az a személy, aki ilyen hulladékokat éget el a tüzelőberendezésében, környezetvédelmi jogszabályt sért. Ha ilyet tapasztalunk, akkor továbbítjuk a megfelelő hatóság felé. Hegyes Zoltán polgármester: Amennyiben nincs több kérdés, elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A napirendet a bizottság megtárgyalta, megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Hegyes Zoltán polgármester: Amennyiben nincs több kérdés megkérdezem, hogy a rendelet módosításával egyetért-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta:

16

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017 .(111.02.) önkormányzati rendelete az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatás körében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 48. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A rendelet 3. § (2) bekezdése az alábbira módosul:

3. § (2) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésére minden naptári év február 1. - április 30. napja valamint október 01 . - november 30. napja között kerülhet sor. Amennyiben fertőzött növényi nyesedék megsemmisítése miatt válik szükség az égetés, a jegyző írásbeli engedélyének beszerzését követően lehet az égetést elvégezni az engedélyben meghatározottak szerint. 2. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz.

Kihirdetve: 2017. március 2-án.

oJ

.ő\C

INDOKOLÁS Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosításához Általános indokolás

A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vételre került a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, a jogszabályszerkesztésről szóló 6/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben

17

/

foglalt szabályok, így a jogszabály formai tagolását, a fejezetek és alcímek számozását a hivatkozott rendeletnek megfelelően tartalmazza a rendelet-tervezet. Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételheti meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Részletes indokolás A rendelet 1. §-ához A Rendelet 3. § (2) bekezdése és a 4. § c) pontjában foglalt átfedést oldja fel.

A rendelet 2. §-ához A hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. meghatározottakra, célszerű minél előbb hatályba léptetni.

Előzetes

Tekintettel

a

rendeletben

hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

I. A tervezett rendelet valamennyi jelentős hatása, különösen 1. Társadalmi, gazdasági hatás: a szabályok bevezetésével a lakosság életkörülményei javulnak.

2. Költségvetési hatás: nincs

18

II. A tervezett rendelet környezeti, egészségügyi következményei: a rendelettel az állampolgárokra nézve a környezeti és egészségügyi kockázatok csökkenhetnek. III. A tervezett rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs. IV. A tervezett rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az átfedésből adódó ellentmondásos szabályozást oldja fel. Ha elmaradna a rendelet módosítása, akkor egyrészt május és szeptember hónapban is lehetne avart és a kerti hulladékot égetéssel megsemmisíteni, de ugyanakkor a tiltó rendelkezés is hatályban maradna. V. A tervezett rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: rendelkezésre állnak.

4-5.napirend: Előterjesztés Cibakháza Nagy község Önkormányzata Képviselő testületének Cibakháza Nagyközség Önkormányzata gyermekintézményeiben alkalmazandó éves térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletéről és előterjesztés a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjaira Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: A következő két napirendet együtt ajánlanám be. Térítési díj rendeletekről van szó. Azt a tájékoztatást kaptam az élelmezésvezetőtől, hogy a gyermekétkeztetésnél 5%-os, a felnőtt étkeztetésnél 10 %-os emelésre tesz javaslatot. A nyersanyagok árait nézve, nem tarthatók az elmúlt évben alkalmazott díjak, ennek megfelelően dolgozta ki a tervezeteket. Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: Mind a két rendelet tervezetet megtárgyaltuk, megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a bizottság a képviselő-testületnek. Hegyes Zoltán polgármester: Kérdés merült-e még fel, vagy módosító indítvány? Amennyiben nem, megkérdezem, hogy a gyermekintézményekben alkalmazandó térítési díjakat elfogadja-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szó ló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 . § (1) bekezdés 6. és 8. pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (2a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

19

(1) A rendelet hatálya kiterjed: a) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat által fenntartott Nagyközségi Önkormányzati Bölcsődében,

b) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat által fenntartott Cibakházi Napsugár Óvodában c) A Szolnoki Tankerület által fenntartott, Damjanich János Általános Iskolában gyermekétkeztetést igénybe vevő gyermekekre, tanulókra, valamint a térítési díj megfizetésére kötelezettekre. (2) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat a Kommunális Szolgáltató és Közfoglalkoztatási intézmény által üzemeletetett konyha közreműködésével biztosítja az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a gyermekétkeztetést. (3) A rendelet hatálya alá tartozó térítési díjak költségeit az Önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni. 2.§

(1) Az Önkormányzat a gyermekétkeztetés térítési díjait az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) A térítési díj fizetésére vonatkozó normatív kedvezményeket külön jogszabályok határozzák meg. (3) A térítési díjakat tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni.

3.§ (1) A gondozásért

fizetendő

intézményi térítési díj összege a bölcsődében: 0, - Ft/ellátási nap 4.§

(1) Ez a rendelet 2017. március l-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelete. (3) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabály~ á.§~ 1? tartalmaz. ~~

/

Cibakháza, 20 'J.

~~

:a.i::~ius 1.

/

., ,, ',.

1

1~'l·

11.~

....., .;_:.

1; ~!-! ,i T .... ~-·{k I ~f',!

>{ ~€.,

.r~

'.

l

'

~

f

.'ff

-s

i.)

t


20

'";f , i\

r·-~. ·

oro suan •,trl , V,,/ Jegyzo

1. melléklet a 4/2017. (III. 02.) önkormányzati rendelethezl

A gyermekétkeztetés térítési díjainak mértéke

1

1

A

B

1

1

e

D

1

Szülők

1. Korosztály

2.

Bölcsőde

4xétkezés reggeli 1 tízórai 1 ebéd 1 uzsonna

1 1 1

3xétkezés 2.

Óvoda

1

tízórai

uzsonna

1

Általános iskola

1

ebéd 1

81

74

uzsonna

1

1

1

1

F által

fizetendő

intézményi térítési díj (bruttó Ft)

Rezsiköltség (bruttó Ft) *

1004

53

344 67,31 38,10 171,45 67,31

340

432

280

81

1

90 1

1

1

405

tízórai 1

1

185

3xétkezés 3.

271 53 30 135

E Szülő

intézményi térítési díj (nettó Ft)

340

ebéd 1

271 53 30 135 53

által

fizetendő

Nyersanyag költség (nettó Ft)

Étkezés

1

1 1 1

1

102,87

185

234,95

74

93,98

405

514

90

114,30

225

285,75

153

280

1

225 90

1

90

1

1

153

114,30

*az intézmény fizeti

INDOKOLÁS Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról szóló 4/2017.(111.02.) önkormányzati rendelethez Általános indokolás

A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vételre került a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, a jogszabályszerkesztésről szóló 6/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglalt szabályok, így a jogszabály formai tagolását, a fejezetek és alcímek számozását a hivatkozott rendeletnek megfelelően tartalmazza a rendelet-tervezet.

21

Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű . A jogszabályban nem ismételheti meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Részletes indokolás A rendelet 1. §-ához

A Rendelet hatályát határozza meg. A rendelet 2. §-ához

A fizetendő térítési díjakat állapítja meg és a fizetés határidejét. A rendelet 3. §-ához

A

bölcsődei

gondozásért

fizetendő

intézményi térítési díj összegét állapítja meg. A rendelet 4. §-ához

A hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. meghatározottakra, célszerű minél előbb hatályba léptetni.

Előzetes

Tekintettel

a

rendeletben

hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és e) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

22

A gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai az alábbiak szerint összegezhetők:

I. A tervezett rendelet valamennyi jelentős hatása, különösen

1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: A tervezet elfogadásának mérvadó társadalmi hatása nincsen. A szolgáltatási önköltség megállapítása és az intézményi térítési díjak 2017. évi összegének megállapítása jelen esetben nem minden esetben jár együtt az igénybe vevők által fizetendő térítési díjak emelésével. II. A tervezett rendelet környezeti, egészségügyi következményei: A tervezetben foglaltaknak közvetlen környezeti és egészségi következményei nincsenek. III. A tervezett rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A tervezet elfogadása adminisztratív többletterhet nem jelent. IV. A tervezett rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásai szerint a szolgáltatási önköltséget április 1 -jéig kell megállapítani az arra jogosult szervezetnek.

V. A tervezett rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegihez képest többlet pénzügyi, személyi, szervi és tárgyi feltételt nem igényel. Hegyes Zoltán polgármester: Elfogadja-e a testület a Gondozási Központ térítési díjaira vonatkozó rendeletet? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjairól Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés a) pontja 92/B. § (1) bekezdés a) pontja, 132. § (4) bekezdés d) pontjába kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkonnányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Általános rendelkezések

(1) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a fenntartásában működő Nagyközségi Szociális Gondozási Központ szolgáltatási önköltsége alapján a személyes

23

gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként az intézményi térítési díjakat alapszolgáltatásonként az alábbiak szerint állapítja meg. (2) a) b) c) d)

Az intézményi térítési díj megállapítása a következő ellátásokra terjed ki: étkeztetés házi segítségnyújtás nappali ellátás (Idősek klubja) ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)

(3) Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. tv. 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. (4) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény helyi pénzkezelő helyén.

2. § Étkeztetés (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. étkezéséről

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultság fennállásának igazolására a következő iratokat kell a kérelemhez mellékelni: a) az életkor igazolására alkalmas okmány másolatát, b) háziorvos igazolását az egészségi állapotról, c) pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, d) fogyatékosság esetén az ellátás megállapítását illetve folyósítását igazoló határozatot, vagy más okiratot (3) Az intézménytől étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, nappali ellátásban részesülők közül legfeljebb 10 fő részére térítésmentes étkeztetést állapíthat meg a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva. (4) Normál étkeztetés intézményi térítési díja: a) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő/adag b) az intézményi térítési díj: 500,- Ft/fő /adag c) kiszállítás 20,- Ft/fő/adag (5) a) b) c)

Házi segítségnyújtás keretében nyújtott étkeztetés: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő /adag az intézményi térítési díj : 500,- Ft/fő/adag kiszállítás 20,- Ft/fő/adag 24

(6) Nappali ellátás keretében belül a klubtagok részére nyújtott étkeztetés a) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő /adag b) az intézményi térítési díj: 500,- Ft/fő /adag (7) Étkeztetés személyi térítési díja: az étkeztetés intézményi térítési díja és az igénybe vett étkezések számának szorzata nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 30 %- át. (8) a) b) c)

Vendégétkeztetés: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő /adag vendégétkeztetés: 855,- Ft/fő/adag vendégétkeztetés kiszállítással: 855,- Ft/fő /adag

(9) Intézményi dolgozók étkeztetése: a) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 1.185,- Ft/fő /adag b) intézményi dolgozók étkeztetése: 1.185,- Ft/fő /adag c) vendégétkeztetés kiszállítással: 855,- Ft/fő /adag

3. § Házi segítségnyújtás (1) a) b) c) d)

Házi segítségnyújtás intézményi térítési díj (Gondozási óra díja) személyi gondozás 2017. évi szolgáltatási önköltsége: 923,- Ft/óra/ellátott személyi gondozás intézményi térítési díja: 250,- Ft/gondozási óra/ellátott, szociális segítés 2017. évi szolgáltatási önköltsége: 981,- Ft/gondozási óra/ellátott szociális segítés intézményi térítési díja: 250,- Ft/gondozási óra/ellátott.

(2) A házi segítségnyújtás személyi térítési díja: a) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj házi segítségnyújtás esetében nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 25 %- át. b) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, - ha házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak - nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 30 %- át. (3) A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális segítés és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. (4) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

4. § Nappali ellátás

(1) a) aa) ab) b) aa)

Nappali szociális ellátás (Idősek Klubja) intézményi térítési díj Időskorúak nappali intézményi ellátása: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 609,- Ft/fő/nap az intézményi térítési díj 2017-ben: 0,- Ft/fő /nap Demens személyek nappali intézményi ellátása: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 609 . -Ft/fő /nap 25

ab) az intézményi térítési díj 2017-ben: 0,- Ft/fő/nap (2) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a) 15 %-át a nappali ellátást, b) 30 %-át a nappali ellátást és ott étkezés esetén.

5. §

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény (Idősek Otthona)

(1) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona) a) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 7.1.41,- Ft/fő/nap, 214.230,- Ft/fő/hó b) az intézményi térítési díj 2017-ben: 3.430,- Ft/fő/nap, 102.930,- Ft/fő/hó (2) Személyi térítési díj a) A havi személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott részére kiállított jövedelemigazolásban megállapított havi rendszeres jövedelmének a 80 %-át. b) Az intézmény ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. c) Ha a személyi térítési díjat a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy nem fizeti meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlan vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. d) Az idősek otthonában lakó személy a két hónapot meg nem haladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Távollétnek minősül a rendszeres hétvégi távollét. e) A két hónapot meghaladó távollét idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át fizeti, egyéb távollét esetén a személyi térítési díj 60 %-át fizeti a gondozott. f) A Szoc. tv. 117/C. § (1) bekezdése alapján tartós bentlakásos intézmény esetén a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket , amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. A fenntartó a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ intézménynél belépési hozzájárulást nem határoz meg. 6. §

A rendeletben feltüntetett térítési díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák.

7. § Záró rendelkezések (1) E rendelet 2017. április 1 napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Intézmény Cibakháza és Tiszainoka által nyújtott szociális ellátások 2016. évi térítési díjáról szóló 3/2016. (II. 25.) ÖK. rendelet. 26

Cibakháza, 2017. március 1.

;r rk1,. •

t

\

'J·-

1, ~.. ..,·~ orOI\:· stvan 1-~ 'T.·.. .. 1;

\'

~

J::,

jegyző, h._r ' •/

\1

Általános indokolás Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjairól szóló 5/2017. (111.02.) önkormányzati rendeletéhez

A szociális ellátások intézményi térítési díjának és az ellátottak személyi térítési díjának megállapításáról az új rendelet megalkotását szükségessé teszi, hogy a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Intézmény Cibakháza és Tiszainoka által nyújtott szociális ellátások 2016. évi térítési díjáról hatályban levő - 55/2003. (XIII. 30.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül kell helyezni, mivel az intézményt fenntartó társulás 2016. december 31-én megszűnt, az intézményből kivált a tiszainokai telephely. A szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezései, valamint az intézményi illetve a személyi térítési díjak megállapításának végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek többszöri módosításon mentek keresztül. A magasabb szintű jogszabályok folyamatos változásaira, és ennek alapján a rendeletünk folyamatos módosítására az áttekinthetőség és az eredményes jogalkalmazás miatt pedig új rendelet megalkotás vált szükségessé. Részletes indokolás

Az Szt. a 92. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tárgykörök vonatkozásában felhatalmazta az önkormányzatokat rendeletalkotásra. A képviselő-testületek rendeletalkotási szabadsága azonban ezen tárgykörök szabályozásának vonatkozásában sem korlátlan, mert az Szt. és végrehajtási rendeleteiben foglalt kógens rendelkezésektől eltérő szabályozást nem alkothatnak. A törvényi felhatalmazás kizárólag az Szt. rendelkezéseit kiegészítő - a törvényi rendelkezések gyakorlati alkalmazhatóságát, végrehajtását elősegítő - rendeleti szabályozás megalkotására terjed ki. 1. §-hoz

A települési önkormányzat által biztosított alapszolgáltatások vonatkozásában rendelkezni kell a személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékéről, a fizetésre kötelezettek köréről. 27

Az alábbi alap- és szakosított szociális ellátási formák vonatkozásában került meghatározásra a számított és a tényleges intézményi térítési díj: • alapellátás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás, • szakosított ellátási forma: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény - Idősek Otthona A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. A Nagyközségi szociális Gondozási Központ által készített részletes számítások alapján kerültek meghatározásra az egyes szolgáltatásokért fizetendő intézményi térítési díjak.

2-5. §-hoz

Az Szt. 132. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és az idősek otthona térítési díjairól, az étkeztetés esetén a jogosultság feltételeiről is rendelkeztünk. Meghatározásra kerültek a jogosultsági feltételek, illetve a jogosultságot meghatározó dokumentumok. 6. §-hoz

Arról rendelkezik, hogy a térítési díjak az áfát tartalmazzák. 7. §-hoz

A rendelet 2017. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a hatályos rendelet hatályát veszti. A rendelet-tervezet 7. §-a jogharmonizációs záradékot tartalmaz, mi szerint a rendelettervezet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

Előzetes

hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Konnányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, 28

ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. I. A tervezett rendelet valamennyi jelentős hatása, különösen A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai Magyarország 2017. évi központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza a központi költségvetés által a települési önkormányzattok fenntartásában működő szociális intézmények finanszírozását. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete alapján kell meghatározni. A személyi térítési díjakból származó bevételek az intézmény költségvetésének meghatározó részét képezik. A térítési díjak emelésének következtében minimális bevétel növekedés várható, amely a megfelelő ellátási színvonal megtartása érdekében szükségszerű . Figyelembe kell venni azonban a tervezéskor szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályait, ami a kötelezett által fizetendő térítési díjak (személyi térítési díj) mértékét maximálja. 1.

2. A rendelet-tervezet környezeti és egészségi következményei A rendeletnek környezeti és egészségügyi következményei nincsenek. 3. A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása A módosítás miatt szükséges valamennyi ellátott értesíteni az általa fizetendő személyi térítési díjról, figyelemmel az Szt. azon rendelkezésére, hogy ha az ellátott a személyi térítési díj összegét vitatja. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy az önkormányzatnak az Szt.-ben lévő felhatalmazása alapján fennáll a végrehajtási szabályok tekintetében a jogalkotási kötelezettsége. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi szervezeti és pénzügyi feltételek A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

6.napirend: Előterjesztés a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítására Előadó: Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető Hegyes Zoltán polgármester: A napirend kívánja-e kiegészíteni az írásos előterjesztést?

előadója intézményvezető

29

asszony. Kérdezem

Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető: A módosításra a társulás megszunese és jogszabályváltozás miatt van szükség. Egyszer 2017. január l-től van egy változás, egyszer 2017. február 17-től. Ha bármilyen kérdés merülne fel, szívesen válaszolok. Hegyes Zoltán polgármester: A napirenddel kapcsolatban a bizottsági álláspontot kérném elnök úrtól. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság a napirendet megtárgyalta, megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Hegyes Zoltán polgármester: Kérdés merült-e fel a napirendhez? Amennyiben nem, kérdezem, hogy elfogadjuk-e a Gondozási Központ SZMSZ módosítását? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának jóváhagyásáról

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alábbi döntést hozza: 1.) A Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programját a határozat l. mellékletét képező tartalommal elfogadja.

2.) A mellékelt Szakmai Programban foglaltakat 2017. marcms 1. napjától kell alkalmazni. Jelen határozat hatályba lépésével egyidejűleg a korábbi Szakmai Program hatályát veszti.

Határidő:

Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető azonnal, illetve folyamatosan

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben,

Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár lrat~t5---

"' /4 Cibakháza/ i o17. DJárcius .

,4

, ,1., 'íl.tsief.>

1

~

P,

·íl

•I

.vH

--

es

\

;

C:r;·'u

g

~

o

!n

!

-,oolgát;mes!~r 30

12/2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ 5462 Cibakháza, Szabadság tér 6.

SZAKMAI PROGRAM

31

Tartalom I. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, SZERVEZETI REND ................. .. ..... ... .... ....... ...... 34 1.1. ALAPSZOLGÁLTATÁSOK. ........ ......................... ... .... .............. .... .... ... .... ...... ........... 34 1.2. SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS .......... ... ............. . .. ..... ............. ....... .......... .... .................... 34 II. A MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA .................... 35 III. A MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA ... ... 35 IV. AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORTOK ................. ... .............. ............................ ....... 36 V. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJAI ......... 36 VI. ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ... .... ..... .. ... .......... ..... .... ...... ................ ...... ................. 3 7 Vl.1. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS ... ...... ... ...... ................ ... ..... ..... .................. . ..... ............... 37 Vl.1./a. A szolgáltatás célja: ... .... ..... ................................ ............... ....................... .... 37 Vl.1./b. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: .. ... ..................... ....... 37 Vl.1./c. Az ellátandó célcsoport: .. .... .... ............... ... ...... ............... .. ................... ........ .. 37 VI.1./d. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket biztosítja: .... ......... .................... 3 7 VI.1./e. Az ellátás igénybevételének módja: ......... ..... ... ............................................. 38 Vl.2. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚ.ITÁS ... .... .. .... .... ... ... ... ... .. .. .... ...... ............ .... ....... ..... ... .... ......... 3 8 VI.2./a. A szolgáltatás célja: .. ....... ... ...... .......... ........... .... ..... ... ............. .................. ... .. 38 VI.2./b. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: ........ .. .................... ... 38 VI.2./c. Az ellátandó célcsoport: .. ... ....................... ..... ... ....... ............................. ......... 40 VI.2./d. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket biztosítja: ................................. 41 VI.2./e. Az ellátás igénybevételének módja: .... ...... ..... ..... ... ........................................ 41 Vl.3. NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNY -IDŐSEK KLUBJA .. .. ... . ..... .................... 42 VI.3./a. A szolgáltatás célja: ... ...... .. ............. ............. .................... .............................. 42 VI.3./b. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: ............. .. .................. 42 VI.3./c. Az ellátandó célcsoport: .. ....... ................... ............................ .. ....................... 47 VI.3./d. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket szükség szerint biztosítja: ....... 4 7 VI.3./e. Az ellátás igénybevételének módja: .............. ..... .... .. ............. ........................ 48 VII. SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ..... .......... ......... ...... .... ............. .............. 49 ÁPOLÁST, GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNY - IDŐSEK OTTHONA ............... 49 A NAGYKÖZSÉGI SZOCIÁLIS GONDOZÁSI KÖZPONTBAN AZ IDŐSEK OTTHONA ELLÁTÁS, SZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSE TÖBB INTÉZMÉNYTÍPUS KÜLÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉGEKBEN TÖRTÉNIK (INTEGRÁLT INTÉZMÉNY) .................... .. ............... .... ..... ...................... ..... ..... ........ .. .. 49 VII.1. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA: ................ ..... ........ .. ... .... ... .... ........ .......... .. ........ ..... ....... 49 VII.2. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: .. ..... ..... ........ ...... ...... .. 49 VII.3. Az ellátandó célcsoport: ............ ........... ........... ... .... ....... ... ........ .. ........ ........ .... .. 50 VII.4. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket biztosítja: ..... ..... ...... .. ... ....... .. .... 51 VII.5. Az ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA : ............... ..... ... ..... ...... .. ...... ..... ....... .. .... .. 52 VIII. AZ IGÉNYBE VEVŐK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .. ... ...... .......... .. ...... ..... .. 54 VIII. l. Az ELLÁTOTTAK JOGAI: ...... ..... .. ..... ......................................... .. ...... ...... .... .... .... 54 VIIl.2. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAI : ... .................... .... ...... ..... .... ....... ... 55 SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI ....... ..................................... .. ...... ... ....... ... ...... 56 1. SZÁMÚ MELLÉKLET .......... .. .......... ..... ... .. ..................... ...................... .. ..... ... ...... .... ... .... 56 Meg á 11 a p o dá s Étkeztetés esetén ................. .... ................... ........... ........ .. ...... .... 56 M e g á 11 a p o d á s Házi segítségnyújtás esetén .. ........................................ ........ .. .. 59 M e g á 11 a p o d á s Időskorúak nappali intézményi ellátása ... ........ .. ........ ... .... .... .. 63 M e g á 11 a p o d á s Demens személyek nappali intézményi ellátása ......... .. ..... .. .. .. 67 Megállapodás Idősek Otthona .. .... .. ... .. ................. ... ............ ....... .. ....... ......... ........ ..... 71 Megállapodás Idősek Otthona térítési díjkülönbözet megfizetésére .. .................... .. 75 32

2. SZÁMÚ MELLÉKLET ............ ..... .... ............................... .... ..................... ... ...... .... .. ...... .. .. 77 H á z i r e n d Idősek Otthona .... ............... .. .. .... ..... .. .... ...... ............. ........ .............. ... .. 77 Az Idősek Otthona Házirend mellékletét képezi: ................................. ..... ...... .. ........ 88 IDŐSEK OTTHONA HÁZIRENDJÉNEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE ...... ....... ... ........ .... .. ..... .. ...... 89 Az intézmény által kötelezően biztosítandó térítésmentes gyógyszerek listája ........ 89 IDŐSEK OTTHONA HÁZIRENDJÉNEK 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ................................ .. ..... ... .. 91 ALAPGYÓGYSZERKÉSZLET ...... .. ........... .......... ..... .......... .... ......... ... ........ ............ 91 IDŐSEK OTTHONA HÁZIRENDJÉNEK 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE ........ ..... .. ..... ..... ........... ...... 95 Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai ............................................. .... .. 95 ADATLAP korlátozó intézkedés elrendeléséhez .. .. .... ......... .... ........ ....... ... .... .... ........ 98 BETÉTLAP .... ....................... .. ......... ..... ... .. .. ..... .... .. .................. ....... ................... .. ..... 98 IDŐSEK OTTHONA HÁZIRENDJÉNEK 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ............. .. ........ ......... ...... .. 100 ÉRDEKKÉPVISELET! FÓRUM MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA ............ .. 100 IDŐSEK OTTHONA HÁZIRENDJÉNEK 1. SZÁMÚ FÜGGELÉKE ..................... ... ..... ............. 101 Függelék .............. .... ......... ....... .................. .. ................ ... ................ .. ........ ........ ......... 101 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ... ..... ................... .................................... .. ......................... ....... ... 102 H á z i re n d Idősek Klubja ... ........ ........... ... .............. .. .............................. ... ..... ..... 102 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ...... ... ...... .. .......... ............................ .. ... ... ... ...... ... ............ ...... .... ... 110 NAGYKÖZSÉGI SZOCIÁLIS GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ..... ... ... ............ ...... .. ............ ... ................ .... .... ......... . 110 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ....... .. ........... ...... ....... . 123 SZERVEZETI ÁBRA .. ... ..... ... ...... .... .............. .. ............ ... ............................. ............. 123 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK. ....... .. .. ...... ......... .......... 123 A TAJ alapú elektronikus nyilvántartásban az adatszolgáltatásra jogosultak kötelezettségei, feladatai ................. ................... .. .... .... .... ..... ....... ...... ........ .......... ..... 123 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK. ....... ..... ........... .... .. ... .... 124 Megismerési nyilatkozat ........................................... .. .............................. .... ....... ..... 124

33

I. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, SZERVEZETI REND

Az intézmény neve:

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ

Székhelye:

5462 Cibakháza, Szabadság tér 6.

Telephelye:

5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 43.

Jogállása:

Önállóan működő költségvetési szerv, melynek gazdálkodási, pénzügyi adminisztrációját a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal, mint Cibakháza Nagyközség Önkormányzata önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el

Működési

területe:

Alapszolgáltatások esetén Cibakháza Nagyközség közigazgatási

területe. Szakosított ellátási közigazgatási területe. 1.1.

forma

tekintetében

Magyarország

Alapszolgáltatások

Cibakháza Nagyközség közigazgatási területén: Ellátási formája:

szociális alapszolgáltatások

Típusa:

Étkeztetés: 100 fő Házi segítségnyújtás: 36 fő Idősek Klubja: 60 fő Időskorúak nappali intézményi ellátása: Demens személyek nappali intézményi ellátása:

1.2.

55 fő 5 fő

Szakosított ellátás

Cibakháza Nagyközség közigazgatási területén: Ellátási formája:

ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Típusa:

Idősek

Engedélyezett

férőhelye:

Ellátási területe:

Otthona

16 fő Magyar Köztársaság területe

A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a saját közigazgatási területén lévő intézmény vonatkozásában biztosítja az 1993. évi III. törvény által kötelezően előírt személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat.

34

Az intézmény szakmai programjának kialakításában, valamint a foglalkoztatott közalkalmazottak munkájának meghatározásában, irányításában elsődleges szempont, hogy az idős korból eredő különleges igényeknek minél magasabb szinten eleget tudjunk tenni.

II. A MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA A megvalósítandó program illeszkedik a szolgáltatástervezési koncepcióba, az ott kitűzött célok megvalósítását szolgálja. A település lakosságszáma, illetve annak korösszetétele, a megromlott egészségi állapotú időskorúak száma indokolja az idősek otthonának működtetését. A lakosság körében igény van az ápolást, gondozást nyújtó szakosított intézményként működő idősek otthonára, mivel jelentős a száma azoknak az időseknek, akik számára életkoruk, egészségügyi állapotuk miatt már nem elegendőek az alapszolgáltatás keretében biztosítható ellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, nappali ellátás). A szolgáltatás megfelelő működtetésével, valamint az időskorú lakosság igényeinek figyelembevételével kialakított működési szempontok és munkatervek végrehajtásával, a szakemberek rotációja révén, a célcsoport ellátásának minősége jelentősen javul. A minőségi ellátást fokozzák a lehetőségekhez mérten figyelembe vett bizonyos egyéni igények teljesítései. A szakképzett és gyakorlott munkatársak jó munkakapcsolata, az ellátott iránti tisztelete, az ellátottal való együttműködése lehetővé teszi a felmerülő igények kielégítését, illetve a váratlan helyzetek gyors, és szakszerű ellátását.

Ili.A MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA Az együttműködés kiterjed a szakmai munka hatékonyabbá tételének elősegítésére , az ellátottakkal kapcsolatban felmerült feladatok és felelősségi körök megbeszélésére és megosztására. Az aktív együttműködés a személyes kapcsolatokra, bizalomra, a másik elfogadására épül, mely során fontos a természetes emberi értékek megőrzése , a jogok és kompetenciahatárok tiszteletben tartása. Az együttműködés során például: - segítséget kap az ellátás megszervezésében, új módszerek bevezetésében - információt szolgáltat a tevékenységéről, - szakmai,- pénzügyi,- igazgatási,- jogi tanácsot, segítséget kérhet, - adatokat szolgáltat, - közreműködik a hivatalok által folytatott szakmai ellenőrzésekben, stb. Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal, Az intézmény fenntartójával, A település polgármesteri hivatalával, önkormányzatával, A helyi intézményekkel, Más szociális ellátást nyújtó intézménnyel, Más szociális bentlakásos intézményekkel, Család,- és gyermekjóléti központokkal, Egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel (házi orvosok, kórházak, szakorvosok, rendelőintézetek, stb. ,),

35

9. Védőnői szolgálattal, 10. Nevelési, oktatási intézményekkel (bölcsőde , óvodák, iskolák), 11. Munkaügyi Központokkal, 12. Járási Hivatallal, 13. Civil szervezetekkel, egyesületekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, 14. Egyházakkal, 15. Rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, 16. Művelődési Központokkal, 17. Jász Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, 18. Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, 19. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH).

IV.AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORTOK Az ellátást jellemzően időskorú személyek veszik igénybe, akik többnyire egyszemélyes háztartásból érkeznek, gyenge egészségi állapotban, állandó, folyamatos gondozást igénylően, önellátási képességük jelentősen csökkent, társas kapcsolataik, érdeklődési körük beszűkültek. Ellátási szükségletet, elsősorban az ellátást igénybevevők pszichés és fizikális állapota határozza meg. Ennek megfelelően szükségletként jelenik meg életkornak, betegség típusának megfelelő egészségi állapot megőrzése , szinten tartása, valamint fizikális igények kielégítési, személyi higiénia támogatása, önellátási képességek visszanyerése, mozgásfunkciók javítása, illetve a mentális állapot erősítése , szabadidő hasznos eltöltése, programok- rendezvények szervezése, önmegvalósítás céljából terápiás foglalkoztatás. A mai magyar társadalomban az idősek aránya a népességhez viszonyítva igen magas, lényeges probléma az idősek életében az elmagányosodás, az izoláció, az egészségi állapot romlása. Az egészség romlásával párhuzamosan jelentkeznek a mentális problémák. Az időskorúak gondozásában a fiatalabb generációk szerepvállalása csökkenő tendenciát mutat, amely különböző társadalmi és gazdasági problémára vezethető vissza, jellemző a különböző generációk külön élése, így az időskorúak többségében egyedül élnek, önmagukra vannak utalva. A nehéz gazdasági helyzet miatt a munkahelyek száma csökken, a munkanélküliek száma egyre magasabb lesz, így sok család kerül nehéz anyagi helyzetbe, amihez számos mentális probléma is társul. A szociális alapszolgáltatások által nyújtott segítségnek ezért ki kell terjednie az időskorúak mellett más korcsoporthoz tartozó személyekre is. A szociális alapszolgáltatást igénybevevők szükségletei sokrétűek, s egymástól nagymértékben különbözőek pl.: alapvető gondozás és ápolás, társas kapcsolatok, megfelelő élelmezés iránti igény stb.

V. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJAI -

szórólap, plakát, internet, az Intézmény fenntartój ának saját weboldala van: www. cibakhaza.hu címen helyi, havi újság (Cibaki Hírek), hirdetmény, személyes kapcsolat, önkormányzati és egyéb a település lakosságát érintő fórumok.

36

VI.ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

A települési önkormányzat segítséget nyújt a szociális rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában illetve ellátásuk megszervezéséről gondoskodik. Alapszolgáltatások esetében benyújtandó dokumentumok, ha az igénybe vevő 3 hónapon belül más alapszolgáltatást igényel, elfogadható a dokumentumok másolata is, illetve, ha ugyanazon szolgáltatónál igényel további alapszolgáltatást, a szükséges dokumentumok benyújtását nem kell megismételni, azok az első benyújtástól számított 3 hónapig érvényesek maradnak. Az alapszolgáltatás keretében nyújtott ellátás megszűnését követő 3 hónapon belüli ismételt kérelmezés esetén a korábbi dokumentáció felhasználható. VI.1.

Szociális étkeztetés

Vl.1./a. A szolgáltatás célia:

Az étkeztetés keretében föétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani.

VI.1 ./b. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel: kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, elvitelének lehetővé tételével, lakásra szállításával. Az étkeztetés a települési önkormányzat által működtetett konyháról történik. Vl.1./c. Az ellátandó célcsoport:

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük, vagy - hajléktalanságuk miatt. Cibakházán 10

fő

ellátott étkeztetése térítésmentes. A jogosultságot a Polgármester a által reá átruházott hatáskörben bírálja el. Az intézmény vezetője soron kívül, külön eljárás nélkül köteles az arra rászorulónak ellátást biztosítani, ha annak elmulasztása a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti. Képviselő-testület

Cibakháza közigazgatási területén élő rászorultak köre. VI.1 ./d. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket biztosítja:

37

Étkeztetés: gondoskodás meleg ételről alkalmilag vagy rendszeresen a szolgáltatást igénybe vevő lakhelyén, az intézményben. Szállítás: szolgáltatás eljuttatása az igénybe vevőhöz. VI.1./e. Az ellátás igénybevételének módja: Az igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik, szóban vagy írásban. Étkeztetés esetében a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet II. pontjának kitöltése a szolgáltatás igénylését megelőzően a jövedelemvizsgálat alapjául szolgál. Étkeztetés esetében a kérelmező nyilatkozatot tesz a jövedelmi helyzetéről, melyet az intézményvezető felé nyújt be. Az ellátás iránti kérelméről az intézményvezető dönt és majd az ellátást igénylőt írásban értesíti. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a két fél megállapodást köt. Kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell az étkeztetés feltételeiről, az ellátás megkezdésének időpontjáról.

VI.2. Házi segítségnyújtás VI.2./a. A szolgáltatás célja: A házi segítségnyújtásnál az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás hozzájárul ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. VI.2./b. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: A házi segítségnyújtás keretében az intézmény szociális segítést vagy személyi gondozást nyújt. Szociális segítés keretében biztosítja: a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, a háztartási tevékenységben való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. Személyi gondozás keretében biztosítja: az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, a gondozási és ápolási feladatok elvégzését, a szociális segítés szerinti feladatokat. A házigondozó a házi segítségnyújtás során és szakellátást nyújtó intézményekkel.

együttműködik

38

az egészségügyi és szociális alap-

Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. A házi segítségnyújtás tevékenységei és résztevékenységei: Szociális segítés keretében: A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: - takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illernhelyiségben) - mosás - vasalás A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: - bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása - segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében - mosogatás - ruhajavítás ágyazás, ágyneműcsere - közkútról, fúrtkútról vízhordás - tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel) télen hóeltakarítás és síkosságmentesítés a lakás bejárata előtt - kísérés Segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. Személyi gondozás keretében: A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben) mosás vasalás A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében mosogatás ruhajavítás ágyazás, ágyneműcsere közkútról, fúrtkútról vízhordás tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel) télen hóeltakarítás és síkosságmentesítés a lakás bejárata előtt kísérés Segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. Az ellátást igénybe

vevővel segítő

kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: 39

- információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás - családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése - az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés - ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében Gondozási és ápolási feladatok körében: - mosdatás - fürdetés - öltöztetés - ágyazás, ágyneműcsere - inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése - haj, arcszőrzet ápolás - száj, fog és protézis ápolása - körömápolás, bőrápolás - folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül) - mozgatás ágyban - decubitus megelőzés - felületi sebkezelés - sztómazsák cseréje - gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása - vérnyomás és vércukor mérése - hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül - kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés - kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás - a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig). A gondozás irányítója a tevékenységeket az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának, szociális helyzetének, a gondozási szükségletet megállapító értékelő adatlapban foglaltaknak, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg. A tevékenységek pontos követése érdekében a gondozónők a következő formanyomtatványokat vezetik: - Tevékenységnapló. VI.2./c. Az ellátandó célcsoport:

Azon település közigazgatási határán belül élő teljes lakosságra terjed ki, ahol a szolgáltatás iránti igény felmerül. Cibakháza közigazgatási területén élő rászorultak köre. Azokról az egészségi állapotuk, szociális körülményeik, koruk, stb. , miatt rászoruló személyekről gondoskodnak, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkeznek. Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

40

VI.2./d. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket biztosítja: A személyi gondozás keretében gondozást és háztartási segítségnyújtást, a szociális segítés keretében háztartási segítségnyújtást. Gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését. Háztartási segítségnyújtás: az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani. VI.2./e.

Az ellátás igénybevételének módja:

Az igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik, szóban vagy írásban. Házi segítségnyújtás esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást és az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. A kérelmező „Jövedelem nyilatkozat" -hoz csatolja a szükséges dokumentumokat - nyugdíjszelvény, jövedelemigazolás stb., . Az ellátás kérelmezésekor az orvosi igazolást a kórházi kezelést követő 30 napon belül a zárójelentés is kiválthatja. Az intézmény vezetője tájékoztatja az igénylőt vagy hozzátartozóját értesítés formájában a fizetési kötelezettségekről, a várható térítési díj mértékéről, az ellátás kezdő időpontjáról illetve az ellátás tartamáról. A szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a bürokratikus terhek csökkentése érdekében alapszolgáltatások esetében kötelezően benyújtandó dokumentumok felhasználásának lehetősége időben kitolódik. A módosítás értelmében amennyiben az igénybevevő három hónapon belül más alapszolgáltatást igényel, elfogadható a dokumentumok másolata is, illetve ha ugyanazon szolgáltatónál igényel további alapszolgáltatást, a szükséges dokumentumok benyújtását nem kell megismételni, azok az első benyújtástól számított három hónapig érvényesek maradnak. Szintén az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja, hogy az alapszolgáltatás keretében nyújtott ellátás megszűnését követő 3 hónapon belüli ismételt kérelmezés esetén a korábbi dokumentáció (így az orvosi igazolás vagy azzal egyenértékű zárójelentés, jövedelemnyilatkozat, szakvélemények, szociális rászorultságot igazoló egyéb dokumentum) felhasználható. A gondozási szükséglet felmérése után (melyet az értékelő adatlapon rögzítenek) az érintett személy háziorvosa egy, az egészségi állapotra vonatkozó lapot tölt ki és informálja az intézményvezetőt és a gondozónőt az ellátást igénybe vevő tényleges egészségi állapotáról. Gondozási szükséglet vizsgálata során, a gondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, valamint mérlegeli azt, hogy a szolgáltató, illetve intézmény által nyújtott szolgáltatás megfelel-e az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek.

41

Házi segítségnyújtás esetében az gondozási szükségletet vizsgálata során, a gondozást személy, tájékoztatást is ad a szolgáltatást igénylőnek.

végző

Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem, valamint a megfelelő dokumentációk (a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolata vagy igazolások) alapján az intézményvezető megvizsgálja az igénylő gondozási szükségletét. A gondozási szükséglet vizsgálata és a vizsgálat eredményének igazolása az értékelő adatlapon történik. Az értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik. Az intézményvezető vagy az általa megbízott (megfelelő szakképzettséggel rendelkező) személy a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és, ha a gondozási szükséglet fennáll, megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás legfeljebb 30 napos időtartamra akkor is nyújtható , ha a gondozási szükséglet vizsgálata még nem fejeződött be. Az ellátás igénybevételét megelőzően a szolgáltatást biztosító tájékoztatja az igénybevevőt a várható térítési díj mértékéről. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.

igénylő

Ha a gondozási szükséglet - az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult. A szociálisan nem rászorult igénylőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatást részére az intézmény, a szolgáltató nem biztosítja. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézmény vezetője az ellátást igénylővel megállapodást köt . VI.3. Nappali ellátást nyújtó intézmény- Idősek klubja VI.3./a. A szolgáltatás célja:

•

az ellátást igénybe

vevők

részére a szociális, mentális állapotuknak

megfelelő ,

• •

napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatásokat szervez, lehetőséget biztosít az igénybe vevők részére a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

VI.3 ./b. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: Az idősek klubja szolgáltatásai különösen:

42

•

•

• • •

szabadidős

programok szervezése- így sajtótermékek, könyvek olvasása, felolvasása, kártya- és társasjátékok, rendezvényeken való részvétel, színházlátogatás, televíziózás, magnóhallgatás, videózás, kirándulás, hímzés, kötés, stb., szükség szerint az egészsegugyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése - felvilágosító előadások megszervezése (pl., termékbemutatók), tanácsadás az egészséges életmódról az intézmény dietetikusának bevonásával, mentális gondozás hivatalos ügyek intézése, az azokban való tanácsadás, felvilágosítás kérése, tájékoztatás, munkavégzés lehetőségének megszervezése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.

A demens személyek nappali ellátása a nappali szociális ellátás részeként kerül megszervezésre.

Idősek

Klubja

A Nappali szociális ellátás -Idősek klubja ellátási céljain, tevékenységein túl a demens ellátás céljai, tevékenységei: • lelki és szellemi képessége csökkenésének illetve alkalmazkodási képessége hanyatlásának folyamatát pozitív módon ellensúlyozzuk, • biztonságos és védett környezetben segítse az állapotával járó nehézségek leküzdésében, • személyre szabott, mentális állapotának, a demencia fokának megfelelő foglalkoztatása • egyéni gondozási terv alapján, meglévő képességének megőrzése, fejlesztése, • betegségük, testi-szellemi hanyatlásának ellenére harmóniában tudjanak élni önmagukkal. 1. Az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása:

Az ellátottak állapotfelmérése szakember véleménye alapján, Mini Mentál teszt segítségével történik. A Mini Mentál Teszt egy a 70-es évekből származó gyors kognitív teszt, amit főként a demenciák azonosítására és súlyossági fokuknak megítélésére használnak az orvosi, klinikai pszichológusi, és neuropszichológusi gyakorlatban. A teszt részfeladatai az orientációt, a figyelmet, a központi végrehajtót, a gyorsasszociációk kiépítésének képességét, a megnevezési valamint az analizáló-szintetizáló képességet vizsgálják. A teszt előnye, hogy a tesztfelvétele nem tart tovább 10 percnél, pontozása egyszerű, átlátható, a tévedési lehetőség alacsony. 2.

Az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló program:

A gondozás komplex tevékenység alapján történik, igazodva az ellátott egyéni képességeihez, igényeihez, szükségleteihez, a fennálló demencia fokához. A segítés során egyéni gondozási terv kerül kidolgozásra, szükség szerinti, de legalább 1 éves helyzetértékeléssel. Közreműködik a demenciában szenvedők számára állapotuk rosszabbodásának megelőzésében, meglévő képességeik szinten tartásában. 43

Fontos elvek a demenciában szenvedők ellátása során: • Jövőtervezés (orvos, pszichiáter, mentálhigiénés, gondozók, családtagok bevonásával). • Személyre szabott bánásmód • Rendszeresség, megszokás: ezzel segítve az ellátottat a tájékozódása fenntartásában, mely számára biztonságot és kiegyensúlyozott érzést nyújt. • Függőség és kisebbrendűségi érzés megelőzése. • Rendszeres és kevés stresszel járó tevékenységek, melyben hasznosnak érzi magát. • Túl sok inger kerülése. • Vele szemben reális elvárások támasztása. • Elszigetelődésének megelőzése . • Méltóság, önbecsülés erősítése . • Betegségtudat, öregségtudat kóros élményének leküzdésében segítés. • Fizikai aktivitás javítása. • Demenciában szenvedő idős embereknél olyan személyiségszerkezet alkalmassá tegye az ellátottat arra, hogy megőrizze jó közérzetét. • Az önmaguk ellátására még részben képes személyek segítése, hogy saját lakókörnyezetükben mind inkább meg tudják onzni tájékozódásukat, készségfejlesztés. (pl. emlékeztető táblák készítése, szokások rögzítése), önellátásra való képesség javítása, fenntartása. • Egyéni és társadalmi hasznosságának erősítése olyan programokkal illetve feladata kkal, melyben fontosnak érzi magát és nem érik kudarcok. • Napi szinten figyelemmel kíséri az ellátottak közérzetének alakulását, (társakkal való viszony). • A demens ellátás értékeken alapuló személyközpontú gondoskodás. A szolgáltatás alapelvei: az ellátott nem tárgy, hanem személy, akinek vannak érzései, különleges értékei, a szociális munka eszköztárából a Legjobb Barát Modell alkalmazása - a modell a személyre figyel, nem azt mondja a szolgáltatást igénybevevőre, hogy demens, hanem azt, hogy ő „X. Y. néni" aki demenciában szenved Az Gondozási Központ küldetésének tekinti a személyközpontú szemléletet a szolgáltatások nyújtása során. A személyközpontú gondozás a dolgozók részéről kreatív innovációs készséget és kísérletező kedvet igénylő tevékenység. Személyközpontú szociális munka érvényesülése a demens nappali ellátás során • Kommunikáció a szolgáltatást igénybevevőkkel o partnerség o odaforduló figyelem o korrekt információ • Empátia és a szolgáltatást igénybevevő szempontjainak figyelembevétele o megértés o empátiás készségek fejlesztése • Gondozás légköre o pozitív gondozási légkör megteremtése o elfogadó gondozási attitűd • Respektus 44

•

•

•

•

• •

o a szolgáltatást igénybevevőt autonóm felnőttnek kell tekinteni o el kell kerülni a paternalisztikus gondozási attitűdöt és a lekezelő megnyilvánulásokat Képessétevés (empowerment) o megerősíteni a szolgáltatást igénybevevő autonómiáját o ösztönözni az önálló erőfeszítést Közösségi részvétel ösztönzése o változatos közösségi programok kialakítása és azokba a szolgáltatást igénybevevők bevonása o „nyitott klub" koncepciójának érvényesülése Problémás viselkedés kezelése o megfelelő gondozási stratégiák kialakítása o szükség esetén pszichiáter orvos bevonása Hozzátartozók bevonása o a klub életébe aktívan bevonódjanak o érdemi kapcsolattartás kialakítása o felvilágosítás, tudatosítás, segítés Csoport munka o minden dolgozó fontos a demens ellátásban. Gondozási tervek fontos része a demens ellátásban: o élettörténeti elemek o személyiség tényezők feltárása o életviteli stílus o egyéni érdeklődés o megtartott képességek o változások folyamatos nyomon követése o naponta egyéni és csoportos foglalkozások, heti tervek alapján kell megszervezni és lebonyolítani o folyamatos gondozói felügyelet a nyitvatartási idő alatt

Alapvető

cél, hogy a foglalkozások elősegítsék az ellátottak meglévő képességeinek stabilizálását a lehetséges mértékig fejlesztését, esetleg a már elmaradt képességek újbóli felszínre hozását.

Ennek érdekében a fejlesztési programok az alábbi elemeket tartalmazzák: •

Mozgásterápia (mozgásterapeuta irányításával) Orlich-féle mozgásterápia: lényege, az egyes kifejező mozgások, mozdulati egységek, testhelyzetek és mozgás együttesek megtanítása, újratanulása. Módszerek pl.: labdajáték, hullahopp karika használata, egyensúlygyakorlatok stb.

•

Zeneterápia Olyan pszichoterápiás eljárás, amely a zenét eszközként használja komplex személyiségfejlesztés vagy gyógyító tevékenység keretében. A zene eszköz az élménykeltésben és az élményfeldolgozásban, mint nonverbális terápia hatékony módszer. A hangulati és érzelmi életen keresztül jut el hozzájuk, oldja a pszichés merevséget vagy lágyítja azt. Aktív zeneterápián az éneklést, hangszeres zenélést, passzív zeneterápián a zenehallgatást értjük.

•

Táncterápia 45

A melódia és a ritmus kombinációja. Célja a harmonikus funkció elérése. Művészetterápia

•

A művészetterápia lényege, hogy a demens személy azt fejezi ki, amit verbálisan kifejezni nem tud. Az aktív művészetterápia célja az alkotás (pl: festés, rajzolás, gyurmázás stb.). A terápia oldja a szorongást, javul az önértékelés, elősegíti személyiség szinten tartását. •

Bábterápia Élettelen tárgy a báb, mégis megelevenedő jellegével lehetőséget nyújt az azonosulásra. Egyszerű és mozgásos formában fejezi ki a mondanivalót.

•

Játékterápia Közösségi és egyéni játékok pl.: memória kártyák, dominó, építőkocka stb.

•

Biblioterápia Az olvasmányok kiválasztásánál a demens személyek érdeklődési körének, mentális állapotának megfelelően kell dönteni. Tartalmuk különböző lehet pl: mesék, rövid anekdoták stb. A mindennapok során folyamatosan kell törekedni a memória-erősítésére, régi ismeretek, ismerősök felidézésére. A demens személyek biztonságának fontos része a tájékozódás segítése is.

Az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére, több fajta teszt áll rendelkezésünkre ( pld.: Blassed teszt) melyek segítségével naponta, hetente gyakorolhatnak, memóriájukat szinten tarthatják, zenehallgatással, különféle memóriára alapuló játékokkal, kézügyességet igénylő elfoglaltságokkal próbáljuk elkerülni állapotuk rosszabbodását. 3. A biztonságos tárgyi környezet bemutatása: A demenciában szenvedő személynél jelentős segítséget jelenthet a környezet. A demens személyek környezetének kialakítása nagyon fontos, a biztonságos tárgyi illetve érzelmi környezet, melyet lehetőségeinkhez képest próbálunk a lehető legnagyobb mértékben biztosítani számukra: a.) A térbeli, és időbeli orientációt segítő környezet: •

•

•

•

Az ellátásra szolgáló helyiség tárgyi feltételei elősegítik a demens ember könnyű és biztonságos közlekedést, tájékozódását, hozzájárulva ezzel is biztonságérzete növeléséhez. Alapvető szempont a stabil környezet megteremtése, a berendezési tárgyak állandósága, irányjelzők alkalmazása, strukturálisan egyszerű, jól átlátható , biztonságos berendezésű - székek, fotelok, asztalok lekerekített formájúak, stabil lábazatúak. A tárgyakat, amelyek között napközben tartózkodnak a demens személyek úgy rendezzük el, hogy azok ne jelentsenek balesetveszélyt. A csúszást, elesést okozó tárgyak nincsenek a klubban, pl. szőnyeg, vezeték, küszöb, stb. Törekszünk arra, hogy a tárgyak a megszokott helyen legyenek, a klubban ne legyen zsúfoltság. A klub helyiségei megfelelő nagyságúak, világosak, barátsága sak. 46

•

A demens személyek biztonságát növeljük fogódzókkal, kapaszkodókkal, jelekkel, színekkel, képekkel, amelyek segítik a tájékozódásban, az eligazodásban is.

b.) Érzelmi környezet: • • •

A gondozó állandó felügyeletének biztosítása. Nyugodt légkör, türelmes bánásmód, ítéletmentesség. Autonómia, identitás, intimitás, méltóság megőrzésének biztosítása.

Az épület földszinti, zöld környezetben, udvarral, kerttel rendelkezik. 4. A területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módja:

A demens ellátásban részesülők ellátási színvonalának biztosítása érdekében a klub vezetője rendszeres és tartalmi kapcsolatot tart az illetékes demencia centrum szakembereivel. Évente megszervezi az ellátottak állapotfelmérését. Együttműködés

a megyében található Szociális Otthonok geriátriai, illetve demens személyeket ellátó részlegével is, hogy fejleszthessük szakmai tudásunkat a színvonalasabb ellátás érdekében.

VI.3./c. Az ellátandó célcsoport:

Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak , illetve enyhe/középsúlyos demenciában szenvedő személyek napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel szociális, mentális támogatásra szorul. A településen élők egészségi állapota egyre rosszabb tendenciát mutat, illetve a családtagok egyre sokasodó terhei mellett nem tudják felvállalni szeretteik napi gondozását. Egyre több az idős , magányos, demens idős ember. Az Idősek Otthonaiban hosszú várakozó lista van, mely akár több év várakozás is lehet, ez a családtagokra is egyre több terhet ró gondozás szempontjából. Ezért a szolgáltatás el kívánja látni a településen élő idős , demens, vagy rászoruló személyek nappali ellátását, ezzel közvetve el kívánjuk érni, hogy kevesebb idős várakozó legyen, és a lehető leghosszabb ideig legyen az ellátott saját lakókörnyezetében, családja körében. A demens személyek nappali ellátása a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyeket látja el.

VI.3 ./d. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket szükség szerint biztosítja: • tanácsadás, • készségfejlesztés, • háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás, • idősek nappali ellátása kivételével étkeztetés, • esetkezelés,

47

• • •

felügyelet, gondozás és közösségi fejlesztés.

Tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő , kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul. Készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására. Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás: az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztaitásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani. Esetkezelés: az igénybe vevő , vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló , megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe. Felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll. Gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló , célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését. Közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító-ösztönző , informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg. VI.3./e. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátásért térítési díjat nem kell fizetni. A klubtagok részére az étkezés (ebéd) térítésköteles. Nappali ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik, szóban vagy írásban. Az ellátás kérelmezésekor az orvosi igazolást a kórházi kezelést követő 30 napon belül a zárójelentés is kiválthatja. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást. Az intézmény vezetője tájékoztatja az igénylőt az ellátás kezdő időpontjáról illetve az ellátás tartamáról. (Jövedelem nyilatkozatot nem készítenek, mivel a klubtagság térítésmentes, csak abban az esetben, ha az ellátást igénybe vevő étkezést is igényel.)

48

VII.

SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény - Idősek Otthona

A Nagyközségi Szociális Gondozási Központban az Idősek Otthona ellátás, szolgáltatások megszervezése több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történik (integrált intézmény).

VII.1. A szolgáltatás célia:

Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodunk. Cibakházán 16 férőhellyel végleges elhelyezést biztosít az idősek ápoló, gondozó otthona. VII.2. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: A bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő részére teljes biztosít. Az intézmény ápolási, gondozási tevékenységeket lát el.

körű,

folyamatos ellátást

A személyes gondoskodást nyújtó tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni, kivétel abban az esetben, ha az ellátásban részesülő személy gondozási szükséglettel nem rendelkezik. A gondozási terv egyéme szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. Az egyéni gondozási tervet egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve közeli hozzátartozójával közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, illetve az alkalmazható technikákat tartalmazza. Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri. Étkeztetés megszervezése: Az étkeztetést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja. Az ellátottak étkeztetése keretében legalább napi háromszori étkezést - ebből legalább egy alkalommal meleg ételt kell biztosítani. Ruházat, textília biztosítása: Az ellátást igénybe vevő a bentlakásos intézményben saját ruházatát és textíliáját használja. Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt - szükség szerint más lábbelit - tartalmaz.

49

Egészségügyi ellátás: A bentlakásos intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, rendszeres orvosi felügyeletéről, szükség szerinti ápolásáról, szakorvosi ellátásához való hozzájárulásáról. kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, az intézmény által kötelezően térítésmentesen biztosítandó gyó gyszerellátásáró 1, a gyógyászati segédeszközök biztosításáról. Rendszeres orvosi felügyelet biztosítja a gondozottak egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését , az egészségügyi tanácsadást, a szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését. Mentálhigiénés ellátás biztosítása: célja a gondozottak testi-lelki aktivitásának fenntartása, megőrzése.

A mentálhigiénés ellátás keretében biztosítja: személyre szabott bánásmódot, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, a hitélet gyakorlásának feltételeit, segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. Foglalkoztatás megszervezése: Cél: a meglévő képességek fejlesztése, szinten tartása. A foglalkozások az intézmény környezetében, a társalgóban és az intézményen kívül szervezhetők meg. A bentlakásos intézményben folyó feladatok alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó vagy csak korlátozottan meglevő testi - szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. A bentlakásos intézményben folyó ápolási tevékenység alatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell érteni. Az alap ápolási tevékenységek feladatait a Gondozási terv tartalmazza. VII.3. Az ellátandó célcsoport:

50

Az otthonban elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető , aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. Ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni. VII.4. A fenntartó az alábbi szolgáltatáselemeket biztosítja: Tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul. Esetkezelés: az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe. Gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését. Étkeztetés: gondoskodás hideg, illetve meleg ételről alkalmilag vagy rendszeresen a szolgáltatást igénybe vevő lakhelyén, szolgáltatónál, egyéb étkezdében vagy közterületen. Felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll. Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás: az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani. Készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására. Lakhatás: az életkorhoz, egészségi állapothoz, családi állapothoz vagy helyzethez igazított, rövid vagy hosszú távú lakhatási lehetőség, amely elősegíti a személyes biztonságot és az emberi méltóság megőrzését, a tanulásban, a foglalkoztatásban és a közösségi életben való részvételt, illetve a családtagok közötti kapcsolat fenntartását. 51

Közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.

VII.5. Az ellátás igénybevételének módja: Az alapszolgáltatások igénybevételét gyorsítja, és az adminisztrációs terheket csökkenti, hogy a módosítás megszünteti az egyszerűsített előgondozást, melyet eddig az igénybevételt megelőzően el kellett végezni. A szociális ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénybe vevő a kérelmet szóban vagy írásban teheti meg. Tartós bentlakásos ellátás esetén a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szennh orvosi igazolást, jövedelemnyilatkozatot, vagyonnyilatkozatot. Az ellátás kérelmezésekor az orvosi igazolást a kórházi kezelést követő 30 napon belül a zárójelentés is kiválthatja. A kérelem előterjesztésekor csatolni szükséges: a) a térítési díj kiegészítése vagy átvállalása esetén a kötelezettséget önként vállaló erre irányuló nyilatkozatát, b) az ellátott tartását tartási vagy öröklési szerződésben történő vállalás esetén a szerződés másolatát, c) a bíróság által elrendelt tartásra kötelezés esetén az ellátott tartását elrendelő bírósági döntés másolatát. Az

intézményvezető

képviselőjét

szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes az nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról.

Intézményi elhelyezést megelőzően előgondozást kell végezni. Az előgondozás során az intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról. Az előgondozás során az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait az Elő gondozási adatlapon rögzíti. Az előgondozás során tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve legközelebbi hozzátartozóját az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. Az előgondozás továbbá szolgálja a szolgáltatás biztosításának előkészítését az igénybe vevő részére az intézményben, valamint az intézményben élők és dolgozók felkészítését az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása érdekében. Előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatát.

52

Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását vagy annak hiányát rögzíti az Szt. 20. §-a szerinti nyilvántartásban. Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó egyéb körülmények fennállását. Idősotthoni ellátás az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható . Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de az értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. A szociálisan nem rászorult igénylőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatást részére az intézmény, szolgáltató biztosítja-e, illetve a térítési díj összegéről. Idősek otthonában - a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig - gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben: a) az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe, b) nem kell alkalmazni az 1993. évi III. törvény 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115 . § (2) bekezdés, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat, c) más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését, d) a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni, e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet a) megállapítása esetén az ellátott után normatív állami hozzájárulás vehető igénybe és térítési díját az V . Fejezet III. címe szerint kell megállapítani, b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti. Az intézményvezető vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét . A tájékoztatás tartalma: a) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontja, b) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendők. Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az igénybevételi eljárásnak megfelelően, valamint szükség esetén segítséget nyújt az intézménybe történő beköltözés megszervezésében, gondoskodik az elhelyezésről.

53

Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő , illetve hozzátartozója megállapodást köt. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet, amelyet a kérelemben fel kell tüntetni, és a szükséges dokumentációkkal (pl. , háziorvosi, kezelőorvosi szakvélemény) alá kell támasztani.

VIII. AZ IGÉNYBE VEVŐK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VIII.1. Az ellátottak jogai: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybe vételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Az intézmény a szolgáltatásai biztosításakor figyelembe veszi az ellátottaknak, klienseknek az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogát. Az ellátottat megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve azokat, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell a gondozottak intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott legközelebbi hozzátartozóját az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Biztosítani kell az ellátottat érintő információkhoz és adatokhoz való hozzáférést. Az ellátás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Panasz esetén jogorvoslat kérhető szóban vagy írásban az intézmény vezetőjénél, illetve a település polgármesterénél. A szolgálat munkatársa amennyiben szükséges, az ellátottakat és törvényes képviselőiket tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.

54

Az ellátottjogi képviselő elérhetősége: Telefon: 06 20 489 9530 Helye, időpontja egyeztetés szerint. Egyeztethető telefonon és elektronikusan is. E-mail: hajdu.lajosné @ obdk.hu VIII.2. A szociális szolgáltatást végzők jogai:

A szociális szolgáltatást végző kolléga közfeladatot ellátó személynek minősül. Az intézményben foglalkoztatott személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A szolgáltatást végző összeférhetetlenség esetén kérheti felettesétől az ügymenet más munkatársnak történő átadását. November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap. Cibakháza, 2017. február 17.

Szakmai Program mellékletei: I. számú melléklet: Megállapodás minták II. számú melléklet: Házirend Idősek Otthona Házirend mellékletei 1. 1./2000. (1.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott, az intézmény által biztosítandó térítésmentes gyógyszerek listája 2. Alapgyógyszerkészlet lista 3. Korlátozó intézkedés szabályzata, adatlapja és betétlapja 4. Érdekképviseleti Fórum szabályzata Házirend Idősek Otthona - függelék 1. A nem dohányzók védelméről szóló helyi szabályozás. III. számú melléklet: Házirend Nappali szociális ellátás -Idősek klubja IV. számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat

55

kötelezően

SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. számú melléklet Megállapodás Étkeztetés esetén Iktatószám: Mely létrejött ........ .. ..... .... . .. . .. . .. .. ..... . .. .. . . .. .. .. . . ..... ... . .. .. ........ .. ... ... ... ..vezetője és Név: .. .... . ... ......... . ....... .. ............. .. Születési név: .. ......... ... ...... .. ..... ..... .. . .. . ....... . Anyja neve: .............. .. ... . . . ... ... ... ... .Szül. hely, idő : ....... . ... . ........ . .. .... ... .. .. . .. ........ . TAJ szám: . . .......... . ...... .. ............. . . Állampolgársága: .... ..................... . . Jogállás: .... ... . .... .. ..... .... .... .... .. . .. ....... . ... ... .... Lakóhely: .... .......... ....... .................. .. .. . .. . ...... .... ... . ..... ..... .. ... ...... . .......... .... . .. . Tartózkodási hely: ..... ..... .. ............ . ... ........ . . ... ... .. . ......... .. ..... .. ......... .. ..... ...... .. . . szám alatti lakos, mint az ellátás igénybevevője és

A kérelmező a cselekvőképességének korlátozottsága esetén törvényes képviselője: Név: . .. .................. ...... .. ......... .. . ... Születési név: . .... .. . .. . .. . .. .. .. ... ..... ... ....... ·.. ..... . Lakóhely: . ......... . .. ........ .. ...... ...... .. . .. .. ... . .. ...... ..... ........... ..... .. ...... .. ...... ...... . ~artó~~o.dá,si hely:. .. ........ ......... ... .... . . ... ... ... ....... .... ............ .. ... ......... . .. ... . ... .. . Ertes1tes1 c1m: .. .. . ... ... ..... ......... ..... . ..... . . ... .. ...... . .... ... . .. . ...... . ... .. .. ...... ... . .... .. . . . Telefonszám: ........... .. . .. ... .... ................ .... ....... .......... .. ... .............. .... ..... .. ... . között. 1./ Az ellátás kezdő időpontja: .. .. ........ . .. . ... . .... . .. ........ .. ... . ..... .. . .... .. .. .... . . .... .

2./ Az ellátás

időtartama: .. . . ... . .... . .. .. . .. .......... . ....... .. ... . .. ......... . ..................... .

(határozott idejű, határozatlan Határozott idejű ellátás esetén az időpontja: .... . . . ... . ... .. ... . . ......... ........ .

idejű)

igénybevétel

záró

3./ Az igénybevevő tudomásul veszi, hogy az ellátás 20 ... évben: - intézményi térítési díja: . ..... - Ft/adag - kiszállítási költség: ...... - Ft/nap A személyi térítési díj nem haladhatja meg szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének a 30 %-át. - a kérelmező által igazolt jövedelme maximum . . . .. ... . .. . .... - Ft/hó összegben terhelhető személyi térítési díjjal. - Az igénybevevő személyi térítési díja: .... .. ......... ... ,- Ft/hó . A kérelmező az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését vállalta. 4./A térítési díjak a tárgyhónapot követő hónap készpénzben, .... .. . . .......... . .... .. . ... .. ........ . .. .. . .... ....... nevű megfizetni.

56

utolsó munkanapjáig, dolgozónknál kell

Az intézményi térítési díj változásáról, valamint a személyi térítési díj változásáról az igénybevevő írásban értesül. 5./ A lemondás szabályai: Az igénybe vevő az ellátást legkésőbb a lemondást megelőzően 2 munkanappal köteles az intézmény vezetőjének jelezni. A lemondási kötelezettség elmulasztása esetén az érintett időszakra fizetési kötelezettsége teljes mértékben fennáll. Kivételt képez a hirtelen bekövetkezett állapotrosszabbodás esete. 6./ Az intézmény az biztosít.

igénybevevőnek főétkezésenként

legalább napi egyszen meleg ételt

- Az igényelt ellátást az alábbiak szerint kérem biztosítani (a megfelelő rész aláhúzandó): kiszolgálással, egyidejű helyben fogyasztással, elvitellel, lakásra szállítással. 7./ Az

igénybevevő

köteles értesíteni az intézmény vezetőjét abban az esetben, ha: - egészségi állapotában olyan súlyos romlás következik be, amely miatt aktív gyógykezelésre, speciális ellátásra szorul, - személyes, illetve jövedelmi adataiban változás áll be.

8./ Megállapodás módosítására sor kerülhet jogszabályi feltételek változása, valamint a felek közös megegyezése esetén. 9./ Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, a fenntartónál vagy ellátottjogi képviselőnél. A panasz kivizsgálásának módját és eljárási szabályait az 1993. évi III. törvény szabályozza, vagyis - az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselőhöz bármely igénybevevő , bármely panasszal fordulhat. Az ellátottak jogainak védelmével foglalkozó ellátottjogi képviselő neve: - telefonszáma: 10./ A szolgáltatás, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló szociális törvény 100-102. §-ai szabályozzák. E szerint: Az intézményi jogviszony megszűnik : a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével , b) a jogosult halálával, c)a határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az időtartamot meghosszabbítják, d) intézményvezető az ellátást igénylő , illetve törvényes képvise lője közötti írásbeli megállapodás felmondásával.

57

Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével kötött írásbeli megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetben, írásban mondhatja fel. Az

intézményvezető

az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: a) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, b) jogosultsága megszűnik.

Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Felmondási idő : 15 nap. Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 15 napon belül is fel lehet mondani. 11./ Az 1993 . évi III. törvény 20. §. (2.), (4.) bekezdésében foglaltak szerint intézményünk a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal felé TAJ alapján nyilvántartást vezet az ellátottak adatairól, valamint a szolgáltatás igénybevételéről. A megállapodást a felek aláírásukkal elfogadják és tudomásul veszik:

intézményvezető

igénybevevő

vagy törvényes

törvényes

képviselője

képviselő

név, lakcím Tanúk: 1. név: ................ . ......... ... ..... . . Lakcím: . ....... .. .. .. ........ .......... . .

2. név: .. . . .. ..... . .... .. ....................... . Lakcím: . . ... ... .. .. ...... ............. . ....... .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 20 .. év ...................... hónap ...... nap Egy példányát átvettem: .. .... .... ... . .. . .... . ...... . .. ... ...... , 20 . . . év .... . ............. . ..... hónap .. .. .... .nap

58

2. számú melléklet Megállapodás Házi segítségnyújtás esetén Iktatószám: Mely létrejött. ... ...... ............. .... ..... .... ..... .. . ...... ......... ..... ......... ... ... . .... vezetője és Név: . . .... . .... ... .. . ... ........... . ........ . ... Születési név: ... .... . ....... . .... ... .. .... . .. .. ........... . Anyja neve: . ..... . ......... . .. . . .. . .. . .. .. .... Szül. hely, idő : . .. . .. . ...... .. .. . ..... ..... . . . ... .......... .. TAJ szám: ........... .. ............. ... ...... . Állampolgársága: .................. . . .. ..... Jogállás: ........ ...... .. ...... ... . .... .. ... .. .... ............ . Lakóhely: ........................... . ..... . ... . .... . ........................... . .. .. .... . ... . ................ . Tartózkodási hely: ................. .............................. . ................... ... .. .. .. .. . . .. ....... . . szám alatti lakos, mint az ellátás igénybevevője és

A kérelmező a cselekvőképességének korlátozottsága esetén törvényes képviselője : Név: . . ........ . ........ . ............. . .......... Születési név: . .... ... .. ...... .. .. . ................ ..... .. . . Lakóhely: .... . ....... . ............. . .............. . ....... . ... .. . ........ .... .. ... . ................ ....... . . . '!'artó~~o.dá,si hely: ... . ......... . ... . .... .. ...... . ...... . .. .............. .... .. . . .. ................. . .. . . . Ertes1tes1 c1m: ... .... .. .... . ....... .. ... ... ...... .. .... .. . ............... .. ..... ...... . ...... . .......... .. . Telefonszám: . .. ...... . .......... .. . ...... .. ..... . ..... . . .. ............ ...... . ... . ........ . .............. . között: • szociális segítésre* • személyi gondozásra* 1./ Az ellátás kezdő időpontja : . ... . ..... . ... . .. ... . .... . ..... . ....... . ..... . ....... . .. . . . .. . .... ..

' 2./ Az ellátás

időtartama: ............................................................................. .

(határozott idejű, határozatlan idejű) Határozott idejű ellátás esetén az igénybevétel időpontja: ...................................... .

záró

3./ a.) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, nem haladhatja meg a gondozott igazolt havi jövedelmének a 25 %-át. b.) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja 20 ..... évben: - szociális segítés esetén: ....... - Ft/óra* - személyi gondozás esetén: .... - Ft/óra* e.) Az igénybevevő tudomásul veszi, hogy ha a házi segítségnyújtás keretében étkezést is biztosítanak a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott jövedelernnyilatkozata alapján igazolt havi jövedelmének a 30 %-át. d.) A kérelmező által igazolt jövedelme maximum ............ .... - Ft/hó összegben terhelhető személyi térítési díjjal. e.) Az igénybevevő személyi térítési díja: - szociális segítés esetén: ....... - Ft/óra - személyi gondozás esetén: .... - Ft/óra A kérelmező az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését vállalta. *a megfelelő aláhúzandó 59

4./A térítési díjak a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig, dolgozónknál kell készpénzben, ..... ... ... . ..................................... . .. . ... nevű megfizetni. Az intézményi térítési díj változásáról, valamint a személyi térítési díj változásáról az igénybevevő írásban értesül. 5./ A lemondás szabályai: Az igénybe vevő az ellátást legkésőbb a lemondást megelőzően 2 munkanappal köteles az intézmény vezetőjének jelezni. A lemondási kötelezettség elmulasztása esetén az érintett időszakra fizetési kötelezettsége teljes mértékben fennáll. Kivételt képez a hirtelen bekövetkezett állapotrosszabbodás esete. 6./ Az intézmény vezetője az igénybevevőnek az alábbi szolgáltatások biztosítását garantálja: 1.) Szociális segítés keretében: a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, b) a háztartási tevékenységben való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. 2.) Személyi gondozás keretében: a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését, c) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, d) a háztartási tevékenységben való közreműködést, e) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, f) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. 7./ Az

igénybevevő

köteles értesíteni az intézmény vezetőjét abban az esetben, ha: - egészségi állapotában olyan súlyos romlás következik be, amely miatt aktív gyógykezelésre, speciális ellátásra szorul, - személyes, illetve jövedelmi adataiban változás áll be.

8./ Megállapodás módosítására sor kerülhet a felek közös megegyezése esetén. 9./ Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, a fenntartónál vagy ellátottjogi képviselőnél. A panasz kivizsgálásának módját és eljárási szabályait az 1993. évi III. törvény szabályozza, vagyis - az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselőhöz bármely igénybevevő, bármely panasszal fordulhat. Az ellátottak jogainak védelmével foglalkozó ellátottjogi képviselő neve:

60

- telefonszáma: 10./ A szolgáltatás, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló szociális törvény 100-102. §-ai szabályozzák. E szerint: Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, e) a határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az időtartamot meghosszabbítják, d) intézményvezető az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője közötti írásbeli megállapodás felmondásával. Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetben, írásban mondhatja fel.

képviselőjével

kötött írásbeli

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: a) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, b) jogosultsága megszűnik. Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Felmondási

idő:

15 nap.

Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 15 napon belül is fel lehet mondani. 11 ./ Az 1993. évi III. törvény 20. §. (2.), (4.) bekezdésében foglaltak szerint intézményünk a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal felé TAJ alapján nyilvántartást vezet az ellátottak adatairól, valamint a szolgáltatás igénybevételéről. A megállapodást a felek aláírásukkal elfogadják és tudomásul veszik:

intézményvezető

igénybevevő

vagy törvényes

törvényes

61

képviselője

képviselő

név, lakcím

Tanúk: 1. név: .............. ....... ........ .. .. .. . Lakcím: .................... ... .......... .

2. név: ........... .... . ......... .. ......... .. .. . . Lakcím: ....................... .. ......... . .. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 20 .. év ...................... hónap ...... nap

Egy példányát átvettem: .... .. ....................... ... ........ , 20 ... év .. .... .. ................ hónap ........ . nap

62

3.számú melléklet Megállapodás nappali intézményi ellátása

Időskorúak

Iktatószám: Mely létrejött. ....... .... ..... .. . .. ....... .......... .. ....... .. ................. . .. .. . ..... ...... intézmény és Név: ......... . .. . .. . . .. ..... .... ..... .... ....... Születési név: ................... . .... ... . .... ..... .. ...... . Anyja neve: .... .. . .. . ... ..... ..... .. ........ .. Szül. hely, idő: ..... ... .................. ... .. .. ......... .. .. TAJ szám: ...... . . ... .... ... .... .... ......... . Álla1npo lgársága: . ....... .. .... ... . .................. ....... .. ...... ..... ................ . . ............ ..... .... . Lakóhely: .......... . ............ ... ........ ......... ... .. ...... ... ..... ... ....... .. ............ .......... . .. .. Tartózkodási hely: .................................. .. .. ..... .... ... ...... ... .. . .. .................... . .. . .. . szám alatti lakos, mint az ellátás igénybevevője és A kérelmező a cselekvőképességének korlátozottsága esetén törvényes képviselője: Név: .. ............. . ............ . ............... Születési név: .... .. .... ..... .. .. . .. .................. ... .. . Lakóhely: ........ . ..... ......................................... .. ....... .. .. ...... .............. . ......... . . ~artó~~o.dá,si hely: .... . .... ... ....... . ........................ .. ...... . ..... .... .... .. ... . .............. . Ertes1tes1 c1m: .... .. .. .. . ... .. . . ..... ... ............... . ..................... . ............... . ............ . Telefonszám: .... ... .. . . . ...... . ..... . . . ................ . .................... . ..... .... ... .. .. ............ . között. 1./ Az ellátás kezdő időpontja: .... . . .. . ....... ... ..... . ........ . ... . .............. ... .. .. . . 2./ Az ellátás időtartama: ....... .. ............ . ............................... . ........ .. .. .......... .. (határozott idejű , határozatlan idejű) Határozott idejű ellátás esetén az igénybevétel időpontja: . .... .. ........... . ........... . ... . ... .

záró

3./ Tájékoztatom, hogy a ..................... számú Önkormányzati rendelete alapján az ellátás térítésmentes. 4./ Az intézmény vezetője az igénybevevőnek az alábbi szolgáltatások biztosítását garantálja: mosás, vasalás, - közös helyiségek, tárgyak (TV, rádió , videó), bútor, berendezési tárgyak használata a házirend szabályai szerint - figyelemmel a nappali ellátás szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletre, - egyéb egyedi szolgáltatások: (pl.: gépkocsi igénybevétele a klubfoglalkozásokra való beszállításho z) a klub és más intézmények, szervezetek által szervezett rendezvényeken való -igény szerinti- részvétel biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez különböző programok biztosítását- az egyéni és csoportos foglalkozásokon való rendszeres (naponta) részvételét, folyamatos gondozói felügyeletet a nyitvatartási idő alatt, a személyi tisztálkodás és ruházat tisztításának lehetőségét , hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtást, Egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése (vércukor, vérnyomás, testsúlymérés, évente szem, hallásvizsgálat, tüdőszűrés stb.), egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító előadásokat, tanácsokkal való ellátást, mentális gondozást, 63

-

Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, a klubban önkéntes alapon szerveződő csoportokba való bekapcsolódás lelhetőségét (pl: énekkar, színjátszó kör), átmeneti betegség miatt otthonában tartózkodó klubtag segítését igény szerint. Szükség esetén lehetőséget adunk az igénybe vevőnek a kulturált étkezésre.

5./ Amennyiben az igénybevevő egészségi állapotában olyan súlyos romlás következik be, amely miatt aktív gyógykezelésre, speciális ápolásra szorul, azt az intézményvezetőnek jelezni kell. 6./ Megállapodás módosítására sor kerülhet jogszabályi feltételek változása esetén, valamint a felek közös megegyezése esetén. 7./ Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, a fenntartónál vagy ellátottjogi képviselőnél. A panasz kivizsgálásának módját és eljárási szabályait az 1993. évi III. törvény szabályozza, vagyis - az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselőhöz bármely igénybevevő, bármely panasszal fordulhat . Az ellátottak jogainak védelmével foglalkozó ellátottjogi képviselő neve: - telefonszáma: 8./ A szolgáltatás, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló szociális törvény 100-102. §-ai szabályozzák. E szerint: Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az időtartamot meghosszabbítják, d) intézményvezető az ellátást igénylő , illetve törvényes képviselője közötti írásbeli megállapodás felmondásával. Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével kötött írásbeli megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetekben, írásban mondhatja fel. Az

intézményvezető

az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: a) a házirendet súlyosan megsérti, b) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyamennyiben a nappali ellátás mellett igénybe veszi a szociális étkeztetést és - a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. c) testi sértést követ el, d) nem kijelölt helyen történő dohányzás, 64

e) többször összeférhetetlen módon viselkedik és cselekszik társaival, az intézmény dolgozóival (pl.: társai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha az ellátott ittas magatartásával a társait és a dolgozót zaklatja, ha társaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, f) a szabályokat tudatosan és rendszeresen figyelmen kívül hagyja és megszegi, g) jogosultsága megszűnik. Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Felmondási

idő:

15 nap.

Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 15 napon belül is fel lehet mondani. 9./ Az 1993 . évi III. törvény 20. §. (2.), (4.) bekezdésében foglaltak szerint intézményünk a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal felé TAJ alapján nyilvántartást vezet az ellátottak adatairól, valamint a szolgáltatás igénybevételéről. 10./ Az igénybevevő a házirendet átvette, az abban foglaltakat tudomásul vette, vállalta azok betartását.

A megállapodást a felek aláírásukkal elfogadják és tudomásul veszik:

intézményvezető

igénybevevő

vagy törvényes

képviselője

törvényes

képviselő

név, lakcím Tanúk: 1. név: ..... .. . .... ..... ... .. . ..... . ...... . Lakcím: ...... .......... . ........... . .. .. .

2. név: ... .... . . .. .. . .. . ...... ............... . .. . Lakcím: . .. . . .. .. .. ..... ... .. .... . ............. .

65

..................... , 20 .. év ...................... hónap ...... nap Egy példányát átvettem: .. . .. ... .... .... ....... ............ ..... , 20 ... év ... .. ..... . ............. hónap ......... nap

66

4.számú melléklet Megállapodás Demens személyek nappali intézményi ellátása

Iktatószám: Mely létrejött ........ ... ................................. .. .. .. ... ........... .................... intézmény és Név: .............. .. . .. ... . .. ................... Születési név: .. .. ... ............. .. . .. .. .... . ........ . .... . Anyja neve: ... . ............................... Szül. hely, idő : .... . . .. . .... ...... ... .. .. ... ... . .... .... ... . . TAJ szám: . .. .. ... ........................... . Állampolgársága: .. .. .. . ..................... .... .. . ... . . .. ...... .. ...... ...... ....... . . ... .. .. ..... ....... ..... . Lakóhely:..... ..... ...................... ...... .... ........ ....... .. ............... ....... .... ... ........ .. .. . Tartózkodási hely: . ................... .. . ... ...... .. .... . . ....... ............ . ... . . .. . .. .... .... ... ... ...... . szám alatti lakos, mint az ellátás igénybevevője és A kérelmező a cselekvőképességének korlátozottsága esetén törvényes képviselője: Név: .. ......... ............... ... .. . ... ..... . ... Születési név: ........................ .......... ... .. . . .... . Lakóhely: ............. . ..... ..... ... . ..... . ... ................... ................................ . .......... . Tartózkodási hely: ...... . ... ................................... . ..... .. ................................. . Értesítési cím: ......... . . .. .. ... . ................................ . ... ... ...... . .. ...................... ... . Telefonszám: ......... .......... ................................ .. .. ...... ..... . ... ............ . .......... . között. 1./ Az ellátás 2./ Az ellátás

kezdő időpontja: ................... . .... ........ ... . .. ..... ....... . .. ... .. . . . időtartama: ............. ............ . . . .. . . ..... ..... ... . . .... .. .. . .. ... ... .. ... ... .. ... .

(határozott idejű, határozatlan Határozott idejű ellátás esetén az időpontja: . ... .. ...................... . .. . .. ... . .

idejű)

igénybevétel

záró

3./ Tájékoztatom, hogy a . .. ......... ...... .. .számú Önkormányzati rendelete alapján az ellátás térítésmentes. 4./ Az intézmény vezetője az igénybevevőnek az alábbi szolgáltatások biztosítását garantálja: - mosás, vasalás, - közös helyiségek, tárgyak (TV, rádió, videó), bútor, berendezési tárgyak használata a házirend szabályai szerint - figyelemmel a nappali ellátás szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (1. 7.) SZCSM rendeletre, - egyéb egyedi szolgáltatások: (pl.: gépkocsi igénybevétele a klubfoglalkozásokra való beszállításho z) - a klub és más intézmények, szervezetek által szervezett rendezvényeken való -igény szerinti- részvétel biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez különböző programok biztosítását- az egyéni és csoportos foglalkozásokon való rendszeres (naponta) részvételét, - folyamatos gondozói felügyeletet a nyitvatartási idő alatt, - a személyi tisztálkodás és ruházat tisztításának lehetőségét, - hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtást, - Egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése (vércukor, vérnyomás, testsúlymérés, évente szem, hallásvizsgálat, tüdőszűrés stb.), egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító előadásokat, tanácsokkal való ellátást, mentális gondozást, 67

-

Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, a klubban önkéntes alapon szerveződő csoportokba való bekapcsolódás lelhetőségét (pl: énekkar, színjátszó kör), átmeneti betegség miatt otthonában tartózkodó klubtag segítését igény szerint. Szükség esetén lehetőséget adunk az igénybe vevőnek a kulturált étkezésre. 5./ Amennyiben az igénybevevő egészségi állapotában olyan súlyos romlás következik be, amely miatt aktív gyógykezelésre, speciális ápolásra szorul, azt az intézményvezetőnek jelezni kell. 6./ Megállapodás módosítására sor kerülhet jogszabályi feltételek változása esetén, valamint a felek közös megegyezése esetén. 7./ Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, a fenntartónál vagy ellátottjogi képviselőnél. A panasz kivizsgálásának módját és eljárási szabályait az 1993. évi III. törvény szabályozza, vagyis - az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselőhöz bármely igénybevevő, bármely panasszal fordulhat. Az ellátottak jogainak védelmével foglalkozó ellátottjogi képviselő neve: képviselő

- telefonszáma: 8./ A szolgáltatás, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló szociális törvény 100-102. §-ai szabályozzák. E szerint: Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az időtartamot meghosszabbítják, d) intézményvezető az ellátást igénylő , illetve törvényes képviselője közötti írásbeli megállapodás felmondásával. Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes írásbeli megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetekben, írásban mondhatja fel.

képviselőjével

kötött

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: a) a házirendet súlyosan megsérti, b) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyamennyiben a nappali ellátás mellett igénybe veszi a szociális étkeztetést és - a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, e) testi sértést követ el, 68

d) nem kijelölt helyen dohányzik, e) többször összeférhetetlen módon viselkedik és cselekszik társaival, az intézmény dolgozóival (pl.: társai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha az ellátott ittas magatartásával a társait és a dolgozót zaklatja, ha társaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő es emberi méltóságot sértő módon viselkedik, f) a szabályokat tudatosan és rendszeresen figyelmen kívül hagyja és megszegi, g) jogosultsága megszűnik. Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Felmondási

idő:

15 nap.

Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 15 napon belül is fel lehet mondani. 9./ Az 1993. évi III. törvény 20. §. (2.), (4.) bekezdésében foglaltak szerint intézményünk a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal felé TAJ alapján nyilvántartást vezet az ellátottak adatairól, valamint a szolgáltatás igénybevételéről.

10./ Az igénybevevő a házirendet átvette, az abban foglaltakat tudomásul vette, vállalta azok betartását.


intézményvezető

igénybevevő

vagy törvényes

törvényes

név, lakcím

69

képviselője

képviselő

Tanúk: 1. név: .. ....... . .... .... . ... ... . .. .. ..... . Lakcím: . ..... . ... . .. ... .... .. ... . . . . .... .

2. név: .... . .. . ... .... . .... .... . . ..... . .. . .... . . . Lakcím: ............................ .......... . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , 20 .. év ...................... hónap ...... nap

Egy példányát átvettem: ....... . .. ..................... .. .. . .. .. , 20 ... év ... . ............ .. ...... hónap . .. ... . .. nap

70

S.számú melléklet Megállapodás Idősek Otthona

Iktatószám: Mely létrejött ................ .......... ........... ....... .. ... .... .... ....... ................ .... vezetője és Név: ..... .............. .... .. .. ....... .. ........ Születési név: .. .... ........ ........ ... ... .. .... .. ..... .. .. . Anyja neve: ................................ ...Szül. hely, idő : .. ... .. ... .. ..................... .. ....... .. . . TAJ szám: ................................... . Állampolgársága/ Jogállása: ...... ..... .. ....... .... ...... .. ... ... .................. .... .. ..... ... ... ... ... ....... . Lakóhely: .............. ... ........ ... ... .. .. ........ ... .. . .... .. ............... ...... ... . .................... . Tartózkodási hely: ........ .. ...... .... .. . ......... .... ...... .. ... .. ................... ...... ................ . szám alatti lakos, mint az ellátás igénybevevője között.

A kérelmező a cselekvőképességének korlátozottsága esetén törvényes képviselője: Név: ......... ..... .... ....... .. ... ... ... ........ Születési név: ........ .... .. ........ ... ........ ....... . .... . Lakóhely: .... .... ........ . ........ .. ........................................................ ..... ......... . ~artó~~o.dá,si hely: ...... .. ................................................................. .. ... .... . ... . . Ertes1tes1 c1m: ................................................................................... .......... . Telefonszám: ................................................................................... .. ......... . . között. 1./

Az intézményi elhelyezés

kezdő időpontja: .. ...... ..... .... .. ... ... .. ................... ... .. . .

2./

Az intézményi elhelyezés

időtartalma

határozatlan.

Határozott idejű elhelyezés esetén az igénybevétel záró 3./

időpontja: ..... ..... .............. .

igénybevevő tudomásul veszi, hogy az intézményi térítési Az díj: ... ........................ -.Ft/hó, melyet az intézmény fenntartója évente legfeljebb kétszer módosíthat. Elfogadja azt, hogy a személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az igénybevevő igazolt jövedelmének 80 %-át és a visszamaradt 20 % nem lehet kevesebb, mint ...................... -.Ft/hó (Ez a zsebpénzre való jogosultság szabálya.)

3/A./ Az igénybevevő személyi térítési díja (igazolt jövedelmének alapján) jelenleg : ..... .. ... -. Ft/hó 3/B/ Az igénybevevő személyi térítési díja: ........ . ....... .. ,- Ft/hó. A kérelmező az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését vállalta. Az intézményi térítési díj változásáról, valamint a személyi térítési díj változásáról az igénybevevő írásban értesül. 4./

A térítési díjak megfizetéseinek végső határnapja a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapja.

71

5./

Az igénybevevő családi körülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 8 napon belül az intézmény vezetőjének bejelenteni köteles.

6./

Az igénybevevő az intézményi elhelyezés tényét háziorvosának bejelenteni köteles. Az intézmény orvosi teendőit. ............ ...... ...... ........... ... látja el, vagy az egészségügyi ellátásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

7./

Az intézmény vezetője az igénybevevőnek az alábbi szolgáltatások biztosítását garantálja: - takarítás, mosás, vasalás, - háromszori étkezés, az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőség biztosítása (diéta, gyakoribb étkezés), - közös helyiségek, tárgyak (TV, videó, rádió) használata, - a házirend szabályai szerint bútorok, berendezési tárgyak használata, - a lakrész rendeltetésszerű használatához szükséges karbantartását, - állandó 24 órás gondozói ellátás, - orvosi ellátást, - a házirend szerint gyógyszerellátást az intézet orvosa által elrendelt, ill. a szakorvos által javasolt mennyiségben, figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló I/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletre - betegápolást, testápolást rászorultság szerint, - tisztálkodási szerek biztosítását, - rászorultság esetén kórházi kezelés utáni rehabilitációt - szükség esetén, illetve hozzátartozó hiányában érték,- és vagyonmegőrzést - hajvágást, borotválást - szükség szerint, - mentálhigiénés, szociális rehabilitációs jellegű foglalkoztatási programokban való részvételt - egyéb egyedi szolgáltatások:

8./

Amennyiben az igénybevevő egészségi állapotában olyan súlyos romlás következik be, amely aktív gyógykezelésre, speciális ápolásra szorul, felgyógyulásig állapotának megfelelő egészségügyi intézménybe utalandó .

9./

Az igénybevevő 2 hónapot meg nem haladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át kell fizetnie . Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A távollét részleteire vonatkozó fizetési kötelezettséget bővebben a házirend szabályozza.

10./

Megállapodás módosítására sor kerülhet jogszabályi feltételek változása esetén, valamint a felek közös megegyezése esetén.

11./

Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit társadalmi szervezet - a házi rendben foglaltak szerint- panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál. A panasz kivizsgálásának módját és eljárási szabályait az 1993. évi III. törvény szabályozza, vagyis - az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben képviselő

72

nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az intézményben Érdekképviseleti Fórum működik, ahová szintén fordulhat panaszával, javaslataival, stb,. Az ellátottakjog'ainak védelmével foglalkozó ellátottjogi képviselő neve: - telefonszáma: 12./ A szolgáltatás, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló szociális törvény 100-102. §-ai szabályozzák. E szerint: Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az időtartamot meghosszabbítják, d) intézményvezető az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője közötti írásbeli megállapodás felmondásával. Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével kötött írásbeli megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetekben, írásban mondhatja fel. Az

intézményvezető

a) b) c) d) e) f)

g) h)

az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, testi sértést követ el, nem kijelölt helyen dohányzik, többször összeférhetetlen módon viselkedik és cselekszik társaival, az intézmény dolgozóival (pl.: társai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha az ellátott ittas magatartásával a társait és a dolgozót zaklatja, ha társaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, a szabályokat tudatosan és rendszeresen figyelmen kívül hagyja és megszegi, jogosultsága megszűnik.

Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Felmondási

idő:

3 hónap.

73

Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 3 hónapon belül is fel lehet mondani. 13./ Az 1993 . évi III. törvény 20. §. (2.), (4.) bekezdésében foglaltak szerint intézményünk a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal felé TAJ alapján nyilvántartást vezet az ellátottak adatairól, valamint a szolgáltatás igénybevételéről. 14./ Az igénybevevő a házirendet átvette az abban foglaltakat tudomásul vette, vállalta azok betartást. A megállapodást a felek aláírásukkal elfogadják és tudomásul veszik:

intézményvezető

igénybevevő

vagy törvényes

törvényes

képviselője

képviselő

név, lakcím

Tanúk: 1. név: .... . ........ . .. . ......... ......... . Lakcím:. ....... ... ..... ......... . ....... .

2. név: . ... .. . . ............ ...... ........ . .. . . . . . Lakcím: .. ... ............ .. .. .. .. ............. . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 20 .. év ...................... hónap . . ... . nap

Egy példányát átvettem: ... . ................. .. ........ .... ..... , 20 ... év ... . ............. ..... . .hónap .. .. . .... nap

74

6.

számú melléklet

Megállapodás Idősek Otthona térítési díjkülönbözet megfizetésére Iktatószám: Mely létrejött ..... . .. .. . . .. .. . .. .. ....... ...... .............. . .. ........... .. ... . . .. ... ...... .... vezetője és , ' 1geny . ' bevevoJene " . ' k . ...... .. ....... ... ... ...... . ...... . .... ... .. .... .. .. ... . .. . . ... ... .. . ...(nev ' ) az e 11 atas gyermeke(i): Név: ........ .. .. ... ............. .. .. .. ... .. ..... Születési név: . . ...... .. ... .. ...... . ........ .............. . . Anyja neve: .. . ... . .... .. .. .. . .. . . .... . .. . ... .. Szül. hely, idő: . ... . ....... . ....... . ........ . .. ............. . Állampolgársága / Jogállása: .. . .. . ..... .. ... .. ........... .. ....... .. ........................ .............. ... ..... . Lakóhely: .. .. . .. .... .... . ............ . ... ..... .... ... .. ......... . ......... ........ . ..................... ... ... Tartózkodási hely: . ............. . ........ .. ................ . .................................... .. .. ..... ... . szám alatti lakos Név: ... .... . .... . . ........................... ... Születési név: .... . ..... . .... . . ..... .. .. . .................. . Anyja neve: . ........................... . .... .. Szül. hely, idő: .. .. .... . ..... . .. .. .. . ........ . .............. . Állampolgársága / Jogállása: ..... ..... .... .... .. ... .. .... ..... ... ... ... .. ... .... ..... ..... ..... ............... .... . Lakóhely: . ................... . .... . ...... ..... . .. .. .. .... .... .... .... . ... .. .... .. . . ... .... . .. .... . ......... ... Tartózkodási hely: ....... . .. . .. .. .. ... ........ .. .. ... ... ... .. .. . ... .. ... .. .. ...... . ... .. . ... .. .... ... .. . . . . . . szám alatti lakos között.

1./ A megfizetendő díjkülönbözet összege: . ...... . .. . .... . ... .. ........ -Ft/hó 2./ A díjkülönbözet megfizetésének kezdő időpontja: ...................... . . . ............. . .. .... .. . A díjkülönbözet megfizetésének záró időpontja: ............................ .. ... . ..... . .......... . Fizetésre vonatkozó szabályok: 3./Az intézményi térítési díj változásáról a térítési díjkülönbözetet megfizető személy(ek) írásban értesül(nek). 4./ A térítési díjkülönbözet megfizetéseinek utolsó munkanapja.

végső

határnapja a tárgyhónapot

követő

hónap

5./ A térítési díjkülönbözetet megfizető személy(ek) jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást 8 napon belül az intézmény vezetőjének bejelenteni köteles(ek) . 6./ A térítési díjkülönbözetet megfizető személy( ek)nek az intézmény által ellátott szülőjének két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a távollét minden napjára a térítési díjkülönbözet 20%-át kell fizetnie . A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. A térítési díjkülönbözetet megfizető személy( ek)nek az intézmény által ellátott szülőjének két hónapot meghaladó távolléte idejére : a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a térítési díjkülönbözet 40%-át,

75

b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a térítési díjkülönbözet 60%át kell fizetnie. 7./ A térítési díjkülönbözet megfizetésének kötelezettsége megszűnik: a.) ezen megállapodásban foglalt záró időpontja után, b.) ha a térítési díjkülönbözetet megfizető személy(ek)nek az intézmény által ellátott szülőjének intézményi jogviszonya megszűnik, e.) ha a térítési díjkülönbözetet megfizető személy( ek)nek a jövedelmi viszonyaiban bekövetkező változás miatt a térítési díjkülönbözetet nem képes megfizetni. A megállapodás megszegésének jogkövetkezményei: 8./ Ha a térítési díjkülönbözetet megfizető személy a befizetést elmulasztja, az 15 napos határidő megjelölésével a térítési díjkülönbözet megfizetésére kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díjkülönbözet befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézmény vezetője a térítési díjkülönbözetet megfizető személy nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A továbbiakban fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze. A térítési díjkülönbözet meg nem fizetése nem érinti az intézmény által ellátott szülő intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját az 1993. évi III. törvény 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani. intézményvezető

9./ Megállapodás módosítására sor kerülhet jogszabályi feltételek változása esetén, valamint a felek közös megegyezése esetén.


intézményvezető

térítési díjkülönbözetet

megfizető

személy

Tanúk: 1. név: ... . ............................... . Lakcím: . .. .................... ... ....... .

2. név: .. ..... ......... . ......... .. .. ...... . .. .. . Lakcün: ......... . ......... ... ............ . .. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 20 .. év ...................... hónap ...... nap Egy példányát átvettem: ................................... ..... , 20 ... év ...... ... . .............. hónap . ........ nap

76

7. számú melléklet Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Idősek Otthona 5462 CIBAKHÁZA, Szabadság tér 6.

Házirend Idősek Otthona

Intézmény fenntartója: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Az intézmény működését szabályozzák: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. /1. 7./ SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24) SZCSM rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormány rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22) SZMM rendelet a mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az intézmény belső szabályzatai Szakosított ellátás -

Idősek

Otthona

Az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultak állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondoskodni. I. A házirend célja:

Legfontosabb, hogy emberi mértékkel elfogadható magatartás, együttélés legyen lakóink között, amely szebbé, családi élethez hasonlóvá teszi életünket. A gondozottak magatartásukkal, életvitelükkel biztosítják az együttélés írott és íratlan szabályait, a családias légkör jellegét. A gondozottak kötelessége az otthonban lakó társaik megbecsülése, az egymás iránti szeretet, valamint az intézmény és berendezésének megóvása. II. A házirend hatálya:

Kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, és az intézményben tartózkodó látogatóra illetve más személyekre. III. Az intézményi iogviszonnyal összefüggő kérdések:

77

Az elhelyezés időpontjáról az intézményvezető írásban értesíti az elhelyezésre várakozót illetve törvényes képviselőjét. Az elhelyezés időpontjában az intézményvezető az ellátást igénybe vevővel vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. A férőhely elfoglalásakor átadja a házi rend egy példányát, annak megismeréséhez segítséget biztosít. Az arra kijelölt dolgozó az igénybevevő összes eszközéről leltárt készít. A felvételkor kijelölt lakószobai hely intézményi érdekből, egészségi állapot megváltozása miatt, egyéni kérésre, fegyelmi vétség, összeférhetetlenség, stb., miatt megváltoztatható előzetes személyes egyeztetés vagy az Érdekképviseleti Fórum javaslata alapján. IV.Az intézmény által biztosított szolgáltatások köre

Az ellátások keretén biztosított szolgáltatások körét a szakmai rendeletek az intézmény SZMSZ-e és a alkalmazottak munkaköri leírása rögzíti. 1., Gondozás, ápolás A nap 24 óráján keresztül szakdolgozók által biztosított. A gondozási feladatok meghatározásakor az ellátott önellátó képességének mértéket és annak lehetőségen belüli javíthatóságát az ellátott érdekében fegyelembe kell venni. Az 1/2000 (1. 7.) SZCSM rendeletben foglaltak alapján egyénre szabott az ellátásban részesülő mindenkori állapotának megfelelő gondozási-ápolási, fejlesztési feladatellátás folyik. Egyéni gondozási,- szükség szerint ápolási - foglakoztatási, fejlesztési terv készül. Eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése . A gondozás-ápolás köre az ellátást igénylő életkora, egészségi, fizikai, pszichés és mentális állapota alapján kerül meghatározásra. Nővérhívó jelzőkészülék az intézményben biztosított. Amennyiben az ellátott egészségi állapotában olyan változás következik be, mely indokolja, az ápolás-gondozást, akkor az, az erre kijelölt egységben (betegszoba) történik. 2., Egészségügyi ellátás • Rendszeres orvosi felügyelet. • Egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítás, tanácsadás. • Szűréseken való részvétel biztosítása. • Orvos, szakorvos által elrendelt vizsgálatok szervezése. • Kórházi kezeléshez való hozzájutás. • Az intézmény keretein belül megoldható gyógykezelés • Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök biztosítása (külön szabály szerint). • Orvosi ellátás: - az intézmény orvosa által munkanapokon 8 és 16 óra között bármikor. - ügyeleti időben központi orvosi ügyelet által biztosított. Az ellátottat elsősorban a háziorvosa köteles ellátni. A fekvőbeteget az orvos az ellátott szobájában látja el. Az ellátott egészségi állapotának felügyeletére, ellenőrzésére, ellátására az intézmény alkalmazásában álló szakorvos közreműködését igényelheti. Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényre kell figyelemmel lenni. 78

Az intézmény szakorvosa által biztosított szakmailag indokolt és javasolt ellátás helyett egyéni kezdeményezésre igényelt orvosi ellátás és az ezzel összefüggő terhek az ellátottat terhelik. Ilyen esetben az ellátott tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a párhuzamos ellátás és annak következményei elkerülése érdekében. Az intézményben elrendelt, az intézmény által megszervezett szűrővizsgálaton minden ellátott köteles részt venni a megelőzés érdekében (pl. tüdőszűrés). Az intézményben biztosított védőoltások felvétele az egyén és a közösség érdekében javasolt. Az esetlegesen előforduló járványos megbetegedés esetén bevezetett rendkívüli szabályokat minden ellátott köteles betartani. Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás az intézmény orvosa, illetve kezelőorvos javaslata alapján alapvető és indokolt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket az 1/2000 (I.7.) SZCSM rendeletben foglaltak szerint biztosítja az intézmény. A biztosított gyógyszerek körét e rendelet szabályozza. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - külön jogszabály szerint - az ellátott viseli. Tartós távollét esetén a gyógyszert vényre történő felírással biztosítja az intézmény. A gyógyszer kiváltásáról az ellátott gondoskodik. Közgyógyellátás alapján járó gyógyszereket a távollét idejére is az intézmény biztosítja. Kórházi ellátás miatti távollét esetén a gyógyszerek biztosítása az ellátó egészségügyi intézmény feladata. Gyógyászati segédeszköz ellátás szakorvosi javaslat alapján Test-távoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladata. Ez a segédeszköz az intézmény tulajdonát képezi. Testközeli segédeszköz költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli, figyelembe véve az 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendeletben foglaltakat. Inkontinens betegség kezelésére szolgáló gyógyászati segédeszköz költségét az intézmény biztosítja. 3., Mentálhigiénés ellátás keretében az intézmény biztosítja: a személyre szabott bánásmódot, A konfliktus helyzetek kialakulásának megelőzését, kezelését, szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit pszichés foglakoztatás kezelés az ellátottak családi és társadalmi kapcsolattartásának feltételeit hitélet gyakorlásának feltételeit, Az intézmény mindent megtesz az igénybevevők testi- lelki aktivitásának fenntartásáért : aktivitást segítő fizikai tevékenység (séta, torna) szellemi és szórakoztató tevékenység kulturális tevékenység 4., Ruhával, textíliával való ellátás, tisztításának, javításának szabályai Az ellátást

igénybe vevő

ruhaneműket

saját ruházatát és textíliáját használja. Az ellátottak részére behozott az intézmény leltárfelvételi lapon köteles rögzíteni.

79

A higiénés elvárások alapján szükséges mennyiség: alsóruházat, hálóruha felső ruházat ( évszaknak megfelelő ) lábbeli ( szükség szerint ) ágyhuzat ágynemű ( párna, paplan, pléd, inkontinens ellátottnál

3 váltás 2 váltás 2 váltás 4 váltás 1 garnitúra- mosható ! 2 garnitúra mosható ! 3 darab 1 készlet

törölköző

Kórházi (készenléti) csomag

Ezen túlmenően az intézménytárolási lehetőségeit figyelembe véve kis számban a napi életvitelhez szükséges egyéb textília behozható (kisebb törölköző , konyharuha, terítő , stb.,) A fentiekben részletezett szükséges textília tisztítását az intézmény saját mosodájában biztosítja, javítása a szakdolgozók közreműködésével biztosított. A textíliák jelzéssel történő ellátását az ellátott és/vagy az intézmény dolgozói közösen végzik el, a jelzést az intézmény határozza meg. Amennyiben az ellátást igénybe vevő nem rendelkezik elegendő textíliával, az intézmény az 1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet szerint előírása szerinti mennyiségre kiegészíti. A kulturált, tiszta megjelenéshez szükséges mindennapos ruházat biztosításának költségeit tartalmazza a térítési díj. Az ezen túlmenő, egyéni igények esetén az ellátottat terheli a ruházat és egyéb textíliával kapcsolatosan felmerülő költség. Kisebb ruhanemű (fehérnemű, zokni) személyes mosása és szárítása csak külön kérés alapján és csak indokolt esetben történhet, saját mosószerrel a fürdőszobában.

5., Tisztálkodó szerekkel való ellátás - egészségügyi papírt, valamint folyékony szappant az intézmény folyamatosan biztosít az igénybevevők részére. A közösség és az egyén jó közérzetének biztosítása érdekében javasolt és elvárt a napi, rendszeres tisztálkodás, inkontinens ellátott esetében a szükség szerinti, melyhez a feltételek az intézményben biztosítottak. Tisztálkodást segítő anyagok - eszközök a szükséges mértékben, de a takarékosság figyelembe vételével biztosítottak. Egyéni, minőségi igények, kívánságok teljesítéséhez szervezett formában az intézmény segítséget nyújt az ellátott költségére. 6., Étkeztetés - az intézmény lakói napi háromszori főétkezésben részesülnek, ebből egy alkalommal meleg étel biztosított. Orvosi előírásnak megfelelő étkezési lehetőség biztosított (pl. diéta, gyakoribb étkezés). Az étkezéseket elsősorban az ebédlőben kell megoldani, figyelembe véve a kulturált, esztétikus étkezés szabályait. Amennyiben a lakó egészségi állapota indokolja az étkezéseket a lakószobában kell biztosítani. Az igénybevevők saját élelmiszerének tárolására közös hűtőszekrény biztosított. Lakószobában élelem nem tárolható . 80

7., Folyamatos a fütés , világítás, hideg-, és a meleg víz szolgáltatás, szennyvízelvezetés. Fűtési időszakban a lakószobákban biztosítandó hőmérséklet 20 - 22 °c.

V. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje A Gondozási Központ nyitott intézmény. Az önmaguk testi épségére vigyázni tudó lakóink az intézményből bármikor kimehetnek a településre. Ezen szándékukat a szolgálatban lévő gondozónőnek kötelesek bejelenteni. A megadott időre, illetve a kapuzárásig vissza kell érkezni a lakóknak. Eltávozásra a lakó tisztán, az időjárásnak megfelelően felöltözve mehet. Az eltávozásról alkoholos állapotban visszatérni az otthonba SZIGORÚAN TILOS! Reggelit megelőzően és vacsorát követően kérjük, csak rendkívüli indok esetén történjen eltávozás. Minden esetben kérjük a szolgálatban lévő szakdolgozónak bejelenteni (aki a dokumentálást végzi) az eltávozást és a visszatérés várható időpontját.

Az ellátottak eltávozását korlátozni lehet: - szakorvosi, kezelőorvosi szakvélemény alapján, - akut esetben, a vezető ápoló intézkedése alapján. A többnapos vagy hosszabb távollétet kérjük legkésőbb a távozást megelőzően kettő munkanappal 9 óráig jelezni az intézményvezető felé, aki ezt írásban rögzíti. Az egészségügyi intézményben ellátott távolléti idejének elszámolása a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) kormányrendelet alapján történik. A távollétről történő visszatérés időpontja esetén is kérjük a kettő munkanappal megelőző bejelentést. Jelzés és dokumentálás nélküli eltávozás esetén az igénybevevő teljes térítési díj megfizetésére köteles. Az idősek otthonában lakó személy az ellátásért térítési díjat fizet. Az intézményi térítési díjat évente kétszer a fenntartó önkormányzat határozza meg, mely alapján az intézményvezető az ellátást igénybe vevő jegyző által előzetesen kiadott jövedelem igazolás alapján személyi térítési díjat határoz meg. Nem fizet térítési díjat az az ellátott, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Távolét esetén, két hónapot meg nem haladó távollét esetén az igénybevevő megállapított személyi térítési díj 20 %- át fizeti. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A két hónapot meghaladó távollét idejére: - egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %- át fizeti. Egyéb távollét esetén a személyi térítési díj 60 %- át fizeti a gondozott.

VI.Az ellátásban

résztvevő

Az otthon lakói látogatókat

személyek kapcsolattartásának szabályai

lehetőség

szerint látogatási

Látogatási rend:

81

időben

fogadhatnak.

Hétvégén és hétköznap: 830 -11 30 -ig és 13 30 -19° 0 óráig

A lakó látogatóikat a látogatásra kijelölt helyiségekben fogadhatják, kivéve abban az esetben, ha a lakó betegszobában van elhelyezve, vagy járóképtelen. Látogatási szándékukat kérjük, jelezzék a mindenkor műszakban lévő gondozónőnek, aki segít a lakót a látogatás helyszínére kísérni. A látogatók kötelesek alkalmazni és betartani az otthon házirendjét. Az otthon lakójának olyan magatartást kell tanúsítani, hogy az egymás közötti együttélés családias legyen. Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Sem a lakók, sem az otthon dolgozói kereskedelmi árusítással nem foglalkozhatnak. Legyenek egymáshoz udvariasak, előzékenyek, segítőkészek, a vitát, a veszekedést, hangoskodást kerüljék! Az ellátottak egymás közötti kapcsolatát az intézmény dolgozói segítik: új lakó bemutatásával közös foglalkozások, rendezvények, szervezésével Lakószobában a látogató fogadásakor kérjük tiszteletben tartani a lakótársat, látogató a lakószobában lehetőleg csak a lakó jelenlétében tartózkodjon. Látogatási tilalmat vagy korlátozást az intézmény vezetője rendelhet el az ÁNTSZ vagy orvosi javaslatra. Kérjük a látogatókat, forduljanak bizalommal a szolgálatot teljesítő szakdolgozóhoz, kérjenek segítséget a behozott és el nem fogyasztott élelmiszerek megfelelő tárolásához. Szükséges nyomon követni az elfogyasztott ételt és italt az ellátottak helyes táplálkozása, valamint a gondozás-ápolás szempontjából. Kérjük, hogy gyógyszert, a szakdolgozók értesítése nélkül ne adjanak az ellátottaknak, mert azok elfogyasztása, felügyeletének hiánya problémát okozhat. Az ellátott saját kezéhez adott gyógyszerek biztonságos adagolásáért, folyamatos biztosításáért felelősséget vállalni nem tudunk. VII.

Az intézménybe

bevihető

személyes használati tárgyak köre

Az intézményben a napi életvitelhez szükséges bútorok, eszközök biztosítottak. Az ellátott magával hozhatja azon használati tárgyakat, berendezéseket, szórakoztató és díszítő tárgyakat, melyek saját személyes szükségletét, kényelmét szolgálják, s a részére kijelölt lakószobában zsúfoltság nélkül elfér, lakótársa érdekeit nem sérti, használható minőségű . Ezekről az előgondozást végző dolgozó tájékoztatja az elhelyezésre várakozót. Elektromos készülékek (pl., : ventillátor, hűtőszekrény, stb. ,) külön személyre szóló használatához előzetes engedélyeztetés szükséges az intézményvezető , illetve részlegvezetők részéről. Az ilyen használati tárgyak javításáról az ellátott maga gondoskodik. A használhatatlan, illetve használaton kívüli tárgyak tárolását az intézmény nem vállalja. Elektromos és egyéb üzemeltetésű gyógyászati segédeszközök alkalmazása előtt minden esetben ki kell kérni az intézmény orvosának véleményét.

82

Az intézménybe beköltözéskor behozott használati tárgyakról, textíliákról, bútorokról leltár készül, melynek egy példányát az ellátott megkapja. Az ellátott tulajdonának megóvása érdekében az ellátott és hozzátartozója jelzési kötelezettséggel tartozik a szolgálatban lévő szakdolgozó felé az ellátott személyes használati tárgyaiban bekövetkező változásokról csökkenés, növekedés). A szándékosan vagy gondatlanságból megrongált berendezési és felszerelési tárgy ellenértékét (javíttatási költségét) az ellátott köteles megtéríteni az intézménynek, a rongálásról felvett jegyzőkönyv, majd a kivizsgálást követő kártérítési határozatban rögzítettek szerint.

VIII. Az érték-vagyon szabályai

megőrzésre

átvett tárgyak átvételének és kiadásának

A gondozottak felvételekor magukkal hozott, saját tulajdonukat képező készpénzt, értékpapírt, vagyoni vagy anyagi hatású iratot, ékszereket - hozzátartozó hiányábanelismervény ellenében adják át az arra kijelölt személynek. Külföldi fizetőeszköz megőrzésére az intézményben nincs lehetőség. Nagyobb értékű tárgyak, vagy ékszerek megőrzésére az intézményben szintén nincs lehetőség. Pénzkezelési szabályait az intézmény pénzkezelési szabályzata tartalmazza. Letétek átvételére kizárólag az intézményvezető által megbízott személy jogosult. Megőrzésre átvett érték és vagyontárgyról átvételi jegyzőkönyv készül két fő tanú jelenlétében, a mennyiség és a megnevezés mellett a tárgyak főbb ismertetőjegyeinek feltüntetésével. Az átvételi jegyzőkönyv egy példányát az igénybevevő készhez kapja.

IX.Az intézményi jogviszony megszűnése 1. Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c )a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés az időtartamát meghosszabbítják, d) intézményvezető az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője közötti írásbeli megállapodás felmondásával. Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével kötött írásbeli megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetekben, írásban mondhatja fel. Az

intézményvezető

az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: a) másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. 83

Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve a törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a Megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az

intézményvezető

az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult:

másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a Házirend súlyos megsértése esetén- e körben így kezelendő : ~ a 30 napot indokolatlanul meghaladó távollét ~ az előírt térítési díj meg nem fizetése ~ testi sértés elkövetése ~ nem kijelölt helyen történő dohányzás ~ többször összeférhetetlen módon viselkedik és cselekszik a lakótársaival, illetve az intézményi dolgozókkal szemben intézményi elhelyezése nem indokolt, jogosultsága megszűnik. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés elleni tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Felmondási

idő:

3 hónap.

Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 3 hónapon belül is fel lehet mondani. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét : a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. 2. Áthelyezés:

84

Abban az esetben, ha az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője , valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult: a) egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, b) a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Ha az intézményi jogviszonyt a) beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló szerv határozattal dönt, b) az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. A fenti esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. X. Dohányzás és az esetenkénti alkoholfogyasztás szabályai Dohányzás a lakószobában szigorúan tilos. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad a szabályozás alapján, valamint a közösségi érdekek miatt. Az intézményben tartózkodni kell az olyan mértékű alkohol fogyasztásától, amely az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve a lakótársak nyugalmát zavarja. Az intézményben alkoholos állapotban látogatók sem tartózkodhatnak. tűzvédelmi

XI. Az otthon házirendjének súlyos megsértése Az otthon házirendjének súlyos megsértése az intézményi jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az ellátást igénybe vevő : lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja. ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi, erre az időre teljes összegű térítési díjat tartozik fizetni. Az intézményvezető a lakó áthelyezését kezdeményezheti- az Érdekképviseleti Fórum javaslatára, ha a lakó a házirendet három alkalommal súlyosan megsérti, és ezt a tényt a feljegyzések igazolják. XII.

Egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok

Az intézményben a lakók részére a közös hitgyakorlás lehetősége biztosított (imaszoba). Lehetőség van továbbá a közeli katolikus templomban a misén való részvételre.

85

Az ellátottak saját belátásuk szerint gyakorolják vallásukat, oly módon, hogy azzal társaikat ne zavarják, lakószobáikban, közös helyiségekben. Közös, csoportos vallásgyakorlás és szertartások ellátó szakdolgozó tájékoztatja az ellátottakat.

XIII.

időpontjáról

a mentálhigiénés feladatokat

Gyógyszerköltség

1., Intézmény az 1./2000 (1. 7) SzCsM. rendelet 52. §. (1-2) térítésmentesen köteles biztosítani ( 1. sz. melléklet) 2., Az 1. sz. mellékletben fel nem sorolt gyógyszerek költségeit az alábbiak kivételével a gondozott köteles megtéríteni. a fennmaradt jövedelme kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 20 %- a vagy a gondozott fennmaradó jövedelme nem fedezi a gyógyszerköltséget, vagy ha a gondozott részére az intézmény biztosítja a költőpénzt. 3., Az állapotjavuláshoz szükséges test távoli segédeszközöket biztosítani az intézmény feladata, a segédeszköz ilyen esetben az intézmény vagyonát képezi. 4., A testközeli segédeszközök költségének viselése a gondozottat terheli, kivéve a 2. pontban leírtak esetén. 5., Az intézmény alapgyógyszerkészletének,- és az ATC kódos csoportba tartozó gyógyszerek listáját a 2 számú melléklet tartalmazza.

XIV.

Az ellátást igénybe vevők jogai

A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a személyes gondoskodás biztosítása során a szolgáltatást oly módon szervezik és nyújtják, hogy a szolgáltatást igénybe vevő alapvető alkotmányos jogai maradéktalanul és teljes körűen érvényesüljenek, különös tekintettel: az élethez, emberi méltósághoz testi épséghez testi-lelki egészséghez való jogokra. E jogok érvényesüléséről az intézményvezető köteles gondoskodni. A személyes gondoskodást nyújtó intézményben az ellátást igénybe vevők jogai érvényesülése érdekében Érdekképviselet Fórum működik . Lakógyűlés

évi három alkalommal, vagy szükség szerint kerül megtartásra. A lakógyűlés az intézményben élő közösséget érintő kérdések megbeszélésének fóruma, illetve tájékoztatás a működés feltételeiről, problémáiról, intézményi térítési díjváltozásról, házirendben foglaltak megvalósulásáról, stb. A lakógyűlést az intézmény vezetője hívja össze, a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melybe az ellátott vagy hozzátartozó betekinthet. Lakógyűlésre

meghívót kap: ellátottak, (szóban és hirdető táblán kifüggesztve) ellátottak hozzátartozói (hirdető táblán kifüggesztve) hivatásos gondnokok (írásban)

Ellátottjogi képviselő az ellátást igénybe vevőnek nyújt segítséget jogai gyakorlásában. A jogi képviselő neve, elérhetősége a faliújságon található.

86

XV.

Érdekképviseleti Fórum

Az érdekképviseleti fórum tagjai:

- választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül - választás alapján, az ellátottak hozzátartozói vagy törvényes képviselői közül - választás alapján, az intézményi dolgozók képviseletében - kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

A fórum tagjai előzetesen véleményezhetik az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, éves munkatervet, házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat. Megtárgyalja az intézményben élők panaszait és intézkedést kezdeményez az intézményvezető, illetve magasabb fórum felé. Működését az Érdekképviseleti Fórum szabályzata rögzíti. Az ellátottjogi kifüggesztésre.

XVI.

képviselő

neve és

elérhetősége

a társalgóban

lévő

faliújságon kerül

Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és eseti térítési díja

Programok: ~

üdülés ~ kirándulás ~ színházlátogatás ~ egyéb kulturális rendezvények, versenyek valamint ~

fodrász,

~

manikűr,

~

pedikűr

szolgáltatás

Ezek várható költségéről előzetes tájékoztatás történik. Az ilyen programok szervezése esetén az intézmény biztosítja az ellátottak felügyeletét, segítését. Minden más költség az ellátottakat terheli.

XVII. Térítési díj fizetés szabályai Az ellátást igénybe vevő az ellátásért a vonatkozó jogszabályok alapján térítési díj fizetésére kötelezett - kivéve, ha az ellátott jövedelemmel nem rendelkezik és a az 1993 . évi III. törvény 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és ugyanezen törvény 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs. Az intézményi térítési díj összegét a fenntartó önkormányzat helyi rendeletében határozza meg a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. Idősek Otthona ellátás esetén belépési hozzájárulás megfizetésével betölthető férőhely nincs.

87

A személyi térítési díjat havonta a tárgyhót megfizetni. XVIII. Vegyes rendelkezések

követő

hónap utolsó munkanapjáig kell

Az ellátott vagy törvényes képviselője köteles bejelenteni a személyes adataiban, anyagi, vagyoni helyzetében bekövetkezett változásokat. A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§.b pontja) az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt- illetve annak megszűnésétől számított 1 évig - nem köthet. Dolgozók az ellátottaktól tevékenységükért pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem fogadhatnak el. Ellátottak egymás közötti üzletelése nem javasolt, ezért felelősséget nem vállalunk. Takarékosságra törekvés elvárt mind a dolgozók, mind az ellátottak körében. A házirend a jogszabályi változásnak megfelelően megváltoztatható . A házirendben nem szabályozott kérdésekben az otthon vezetése a törvényi keretek figyelembe vételével dönt. Ezen házirend az önkormányzat jóváhagyása után lép hatályba. Ezzel házirend hatályát veszti.

egyidejűleg

az

előző

Az Idősek Otthona Házirend mellékletét képezi: 1. 1./2000. (1.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott, az intézmény által biztosítandó térítésmentes gyógyszerek listája 2. Alapgyógyszer-készlet listája 3. Korlátozó intézkedés szabályzata és adatlapja és betétlapja 4. Érdekképviseleti Fórum szabályzata

Cibakháza, 2017. február 17.

88

kötelezően

Nagy községi Szociális Gondozási Központ Idősek Otthona Házirendjének 1. számú melléklete Az intézmény által kötelezően biztosítandó térítésmentes gyógyszerek listája · Az eseti gyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból áll (ATC kód szerint):

szintetikus görcsoldók (A03 A), NO-SPA 40 mg tabletta NO-SPA 40 mg inj. propulsív szerek (A03 F), CERUCAL tabletta bélmozgatást

csökkentő

szerek (A07 D)

CRALEX kapszula heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére szolgáló szerek (C 08 C), CORDAFLEX spray NORMODIPINE 5 mg tabletta NORMODIPINE 10 mg tabletta TENSIOMIN 25 mg tabletta fájdalom és lázcsillapítók (MOl, N 02), DONALGIN kapszula ALGOPYRIN 1 g / 2 ml inj . ALGOPYRIN 500 mg tabletta BEN-U-RON 500 mg tabletta DEMALGONIL inj. MEXALEN 500 mg tabletta anxioliticumok (N05 B), FRONTIN 0,25 mg tabletta FRONTIN 0,5 mg tabletta XANAX 0,25 mg tabletta XANAX 0,5 mg tabletta altatók, nyugtatók (N05 C), GERODORM tabletta hashajtók (A06 A), 89

DULCOLAX drazsé LAEVOLAC LACTULÓZ szirup STADALAX drazsé szisztémás anthisztaminok (R06 A), DAEDALON tabletta antiarritmiás szerek (COl B) RYTMONORM 150 mg

Az intézménynek rendelkeznie kell az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő menny1segu készlettel. Az alapgyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézményvezető ápolójának, illetve osztályvezető ápolójának javaslata alapján. Az alapgyógyszerkészlet összeállításánál figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők egészségi állapotára, valamint az esetleg előforduló surgos ellátás esetére is. Az intézményi alapgyógyszerkészlet gyógyszereit az ellátottaknak térítésmentesen kell biztosítani. (2) Az alapgyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból állítható össze: a) tápcsatorna és anyagcsere aa) antacidok (ATC-A02 A) ab) peptikus fekély kezelésének gyógyszerei (ATC-A02 B) ac) szintetikus görcsoldók (ATC-A03 A) ad) propulsív szerek (ATC-A03 F) ae) az epebetegségek egyéb terápiás készítményei (ATC-A05 A) af) hashajtók (ATC-A06 A) ag) bélfertőtlenítők, gyulladásgátlók (ATC-A07 A, A07 E) ah) bélrnozgatást csökkentő szerek (ATC-A07 D) ai) digesztívumok (ATC-A09 A) aj) orális antidiabetikumok (ATC-AIO B); b) vér és vérképző szerek ba) anticoagulansok (ATC-B01 A) bb) vérzéscsillapítók (ATC-B02 A, B02 B) be) vérszegénység elleni készítmények (ATC-B03 A); e) cardiovascularis rendszer ca) szívglycosidok (ATC-COl A) eb) szívbetegségben használt értágítók (ATC-COI D) cc) vérnyomáscsökkentők (ATC-C02) cd) vizelethajtók (ATC-C03) ce) peripheriás értágítók (ATC-C04) cf) capilláris-stabilizáló szerek (ATC-C05) cg) beta-blokkolók (ATC-C07) ch) heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére szolgáló szerek (ATC-C08 C) ci) ACE-gátlók (ATC-C09 A); d) antibiotikumok (ATC-JOl); 90

e) váz- és izomrendszer ea) gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények (ATC-MOl) eb) ízületi és izomfájdalmak kezelésének készítményei (ATC-M02) ec) izomrelaxansok (ATC-M03 B); f) idegrendszer fa) fájdalomcsillapítók, lázcsökkentők (ATC-N02) fb) antiepileptikumok (ATC-N03) fc) antikolinerg antiparkinson szerek (ATC-N04 A) fd) dopaminerg antiparkinson szerek (ATC-N04 B) fe) antipsychotikumok (ATG-N05 A) ff) anxiolytikumok (ATC-N05 B) fg) altatók, nyugtatók (ATC-N05 C); g) injekciózáshoz, infúzióhoz szükséges anyagok (fertőtlenítők, infúziós szerelékek); h) kötszerek; i) szűrővizsgálatokhoz szükséges reagensek, indikátorcsíkok.

tűk ,

fecskendők,

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Idősek Otthona Házirendjének 2. számú melléklet

ALAPGYÓGYSZERKÉSZLET A02B peptikus fekély kezelésének gyógyszerei: RANITIDIN 150 mg tabletta ULPRIX 40 mg tabletta NOLPAZA 40 mg tabletta NOACID 40 mg tabletta A03A szintetikus görcsoldók: NO-SPA tabletta HALIDOR 100 mg tabletta A05A az epebetegségek egyéb terápiás készítményei: CHOLAGOL-oldat A06A hashajtók: GLICERINES végbélkúp LAEVOLAC laktulóz szirup 134g STADALAX drazsé A07D bélmozgást

csökkentő

szerek: 91

CRALEX kapszula A09A digesztívumok: DIP ANKRIN drazsé Al OB orális antidiabetikumok: DIAPREL MR 30 mg tabletta GLICLADA 60 tabletta MERCKFORMIN 500 mg filmtabletta MERCKFORMIN 1000 mg filmtabletta B01A anticoagulansok: ASA 100 mg filmtabletta ASACTAL 100 mg filmtabletta ASTRIX 100 mg kapszula ZYLLT 75 mg tabletta

COlA szívglycosidok: DIGOXIN 0,25 mg tabletta COlD szívbetegségben használt értágítók: NITRODERM TTS 5 tapasz NITRODERM TTS 10 tapasz NITRO- DUR 0,2 mg/24h NITROMINT retard 2,6 mg OLICARD 40 mg OLICARD 60 mg VASCOTASIN 35 mg tabletta C02 vérnyomáscsökkentők: CYNT 0,4 mg filmtabletta DOXAZOSIN 2 mg tabletta VALSOCARD 160 mg tabletta C03 vizelethajtók: FURON 20 mg 5x2 ml inj. FURON 40 mg tabletta FUROSEMID 40 mg tabletta C04 peripheriás értágítók: CHINOTAL 400 mg drazsé 92

PENTHOXYL-EP 400 mg filmtabletta C07 béta-blokkolók: BISOBLOCK 5 mg tabletta CONCOR 5 mg tabletta CORDANORE 200 mg METOPROLOL - Z 50 mg NEBIVOLOL 5 mg T ALLITON 6,25 mg C08C heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére szolgáló szerek: CORDAFLEX 20 mg retard filmtabletta CORDAFLEX spray NORMODIPINE 10 mg tabletta C09A ACE gátlók: AMLODIPIN 5 mg tabletta CO - PERINEVA 8 mg /2,5 mg tabletta EDNIT 20 mg / 12,5 mg tabletta ENALAPRIL lA 5 mg tabletta LISINOPRIL 10 mg tabletta LISONORM FORTE tabletta LISOPRESS 20 mg tabletta TENOX 5 mg tabletta TENSIOMIN 25 mg tabletta

JOl antibioticumok: AKTIL DUO 625 mg filmtabletta AUGMENTIN 625 mg filmtabletta AUGMENTIN DUO filmtabletta SUMAMED 250 mg kapszula SUMETROLIM tabletta MOl gyulladásgátlók és reumatikus készítmények: APRANAX 500 mg filmtabletta DONALGIN kapszula M02 izületi és izomfájdalmak kezelésének készítményei: FLECTOR-EP gél M03 B izomrelaxansoki: MYDETON 150 mg filmtabletta 93

N02 fájdalomcsillapítók,

lázcsökkentők:

ALGOPYRIN 1 g/ 2 m inj. 5x2 mg ALGOPYRIN 500 mg tabletta BEN-U-RON 500 mg tabletta DEMALGONIL inj. 5x2 mg TRAMADOLOR ACT AVIS 50 mg kapszula N03 antiepileptikumok: TEGRETOL 200 mg tabletta N04B dopaminerg antiparkinson szerek: füMEX 5 mg tabletta N05A antipsychotikumok: TIAPRIDAL 100 mg tabletta N05B anxiolytikumok: FRONTIN 0,25 mg tabletta FRONTIN 0,5 mg tabletta XANAX 0,5 mg tabletta XANAX 0,25 mg tabletta N05C altatók, nyugtatók: GERODORM tabletta

94

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Idősek Otthona Házirendjének 3. számú melléklete Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai A korlátozó módszerek, eljárások (a továbbiakban együtt: korlátozó intézkedés) alkalmazását a külön jogszabályban meghatározott írásos formában kell dokumentálni. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló jogosult az intézkedés elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető haladéktalanul köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt. A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. I. Alapfogalmak: 1. Veszélyeztetőt magatartás: Ha az ellátott - pszichés állapotának zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. 2. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott - pszichés állapotának akut zavara következtében - saját, vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. 3. Pszichikai korlátozás: pszichés megnyugtatás felszólítás a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra felszólítás az ilyen magatartások abbahagyására veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés bevezetésére 4. Fizikai korlátozás: a beteg szabad mozgásának megtagadása mozgási szabadság korlátozása: fizikai, mechanikai eszközökkel, berendezésekkel az osztály, a részleg és az intézet területén történő mozgás korlátozása elkülönítés testi kényszer rögzítés lekötés 5. Kémiai, biológiai korlátozás: A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. 6. Egyéb korlátozó intézkedések: Az eddigiek komplex alkalmazása.

95

a. II. Eliárásrend korlátozó intézkedés alkalmazása esetén 1. A korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai: 1.1. A gondozó észleli a beteget veszélyeztető, ill. közvetlen veszélyeztető magatartását. 1.2. Megpróbálja a beteget megnyugtatni. 1.3. Felszólítja a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. az ilyen magatartások abbahagyására. 1.4. Felhívják a beteg figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra, felszólítják őt az együttműködésre. 1.5. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, annak elérhetőségének hiányában a vezető ápolónak. Ekkor az orvost két órán belül értesíteni kell. 1.6. Az orvos elrendeli a korlátozó intézkedést és erről az intézet vezetőjének beszámol. 1. 7. A háziorvos dokumentálja a korlátozást. 1.8. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti. 1.9. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötözés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni. 1.10. A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása esetén - ide nem értve a fizikai korlátozásokat és az ehhez tartozó felülvizsgálatokat - dokumentációt és jelentést 168 óránként el kell végezni. 1.11 . Az intézet vezetője a korlátozó intézkedés elrendelését 48 órán belül jelenti az ellátottjogi képviselőnek. 2. Az egyes korlátozó intézkedések maximális időtartama: 2.1 . szabad mozgás megtagadása: 24 óra 2.2. mozgásszabadság korlátozása: 24 óra 2.3. az osztály, részleg és az intézmény területén történő mozgás korlátozása: 24 óra 2.4. elkülönítés: 4 óra 2.5. testi kényszer: 4 óra 2.6. rögzítés: 4 óra 2. 7. lekötés: 4 óra 3. A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: 3.1. Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőségét.

3.2.

Mindig legalább egy gondozónak jelen kell lennie (vizuális és verbális kontaktus tekintetében is) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Ezért gondoskodni kell a megfelelő létszámú személyzet biztosításáról, különösen éjjel. 4. A korlátozás feloldásának szabályai: 4.1. Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart. 4.2. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének. 5. A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek:

96

5.1.Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, ill. törvényes képviselőjét: 5.1.1. a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról, 5.1.2. az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, 5.1.3. az ellátottjogi képviselő, ill. az érdekképviseleti fórum elérési lehető ségérő 1, 5.1.4. a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól. 5.2. Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. 5.3. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell 5.3.1. a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, 5.3.2. a korlátozó intézkedés feloldásáról. 5.4.

Kötelezettségek: 5.4.1. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. 5.4.2. Az intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tény érő 1. 5.4.3 . Amennyiben a korlátozó intézkedés elrendelése hétvégén, ill. ünnepnapon történik, a műszakban lévő gondozó faxon, e-mail-en vagy mobiltelefonon értesíti az ellátottjogi képviselőt. 6. Panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál.


tW ~ J½túu,\

Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető

97

ADATLAP korlátozó intézkedés elrendeléséhez Az ellátott neve: ............... .... .. .................. .. ........ .... ........ .. .... .. ........................................ .. Születési idő : .................... .... .. ............ .. .... .. ..... ....... ..... ... ... ... ... ......... ............................... . A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: Év: ...... hó: .. ......... .... .. ........ nap: .......... óra: ....... ... . perc: ........ . A korlátozó intézkedés formája és leírása: A. Fizikai: Szabad mozgás korlátozása: .. ........ ................. .. .... ... ........ .......... ............ .... ............ .... ...... . Fokozott ellenőrzés : .......... ...................................... ....... .. .............. ........ .... ...... ... ....... ... ... . B. Kémiai: ...... .................. .. ..... ........ ................. adása, i.m., i.v. Az elrendelő neve: ............. .. .. .......... .. .................. beosztása: Orvos Vezető ápoló Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja : Év: ...... hó : ............. .. ... ....... nap: .......... óra: ....... .. .. perc: ......... Az elrendelés rövid indoklása:

A korlátozó intézkedés feloldása: .................... ...... ......... ....... ..... . A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) Neve: ................... .... .. .. ...................... .. ..... .. Neve: ..... .. .. .... .. .... .. ................................ .. ... Neve: ..... ... ... ........ .. .... .. .......................... ..... Neve: ............... .. .. .................................. .....

beosztása: .. .. .. ........ ... ........ .. .. beosztása: .. ... ................. ..... .. beosztása: ........ .... .. ...... ....... .. beosztása: .... ...... .... ... ........ .. ..

Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörté!lt: Év: ...... hó: ........ .. ............... nap: .... ...... óra: .... .... ... perc: ........ . További intézkedés: szükséges - nem szükséges intézményvezető

aláírása

intézmény orvosának aláírása

BETÉTLAP A korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához Név: .......................... ................................... .. .. .......................... ... .......... .. ...... ......... ... ...... .. Születési idő: ........... ............................. .. ........ .................. .. ........ .. ........... ..... .......... .. ...... .. .. . Szobaszám: ................ ...... ...... ...... .... .... .. ...... ................ .. ...... .. ... ....... ... ................. .. .. ..... ..... . Diagnózis: .......... ..... .. ....... .... ....... .... .... .......... ...... ......... .. .. .. .. ... ......... ..................... ..... .. ... ... . Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra: .. ... .. .. .... ................ .. .. .. ............ ..... .................. .. .................. .... ...... .. . 1. Az intézkedés elrendelését

megelőző

állapotváltozás, tünetek feljegyzése :

98

2. Korlátozás folyamata, eredménye: Ápolási diagnózis Ápolási cél

Ápolási terv

Ápolási eredmény Aláírás

3. Eseménynapló: Dátum,

idő

Aláírás

Esemény leírása

4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal:

5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása:

6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva:

intézményvezető

aláírása

A korlátozó intézkedés során szolgálatot aláírása:

intézmény orvosának aláírása teljesítő

99

egészségügyi, szociális dolgozó(k)

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Idősek Otthona Házirendjének 4. számú melléklete Nagyközségi Szociális Gondozási Központ 5462 CIBAKHÁZA, Szabadság tér 6. Tel.: 56/477-219 [email protected] ÉRDEKKÉPVISELET! FÓRUM MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének szabályait. Az Érdekképviseleti Fórum személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az Érdekképviseleti Fórum megalakult a Gondozási Központ székhelyén. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: választás alapján az intézményi ellátást igénybevevők közül 1 fő választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő választás alapján az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül 1 fő kijelölés alapján az intézményt fenntartó szervezet képviseletében 1 fő. Az Érdekképviseleti Fórum: előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a Szakmai Programot, az éves munkatervet, a Házirendet, az ellátottak részére készített tájékoztató, megtárgyalja az intézményben élők panaszait- ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével, és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat-, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervesésével kapcsolatos feladatokban, intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok, szervek felé, ha az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az Érdekképviseleti Fórum működését a Házirendnek tartalmaznia kell. Az Érdekképviseleti Fórum évente legalább egyszer ülésezik, de a Fórumot érintő bármilyen, az intézmény működésével kapcsolatos változás esetén, illetve súlyos panasz esetén is össze lehet hívni. Az Érdekképviseleti Fórum összehívása az intézményvezető feladata. Az Érdekképviseleti Fórumon elhangzott tényeket, panaszokat, észrevét .. . ., jegyzőkönyvben rögzítik. ~~ozse


~:t §

.Qj

sS'"'".);·;~.J~~lhJ:fr,g L~lli l(UJ C'· +' h 'S l ki M li d 1

'")

t ,.., ot

~ rX· i

5:Cu· tO

1·

(,J•, t,;) ._?;

1i·

oriy ,,"'6. '·/o

G·- -- ~

f :·· .)

<2.,v·(''""1/'.i

~-

o',?9}1

,t;}

~~1/'

ne ze ecz

e n a

intézményvezető

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Idősek Otthona Házirendjének 1. számú függeléke Függelék

A dohányzás az intézmény egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében tilos, kivéve az erre kijelölt helyeken! Az

intézményvezető

2012. március O1. napjától az erre vonatkozó intézkedéseket megtette. _~ - ; - ~ , ~ r \ ... ,~eg, , ~ \ cl~ ~ \ ~Uiú,U) !,..f-0 "' 5 4 ~::~1~ \ T óthné Szeleczki Melinda ,j?),.._ "' ,-:,_ ·,·~;;\\ intézményvezető
Cibakháza, 2016. szeptember 22.

•

0

~

Q.)

·,-

fJ· i; .Q, ()°' /

'$

<;,;-

~1,-

0 ;- 6

, ..,

,-..,;

.

~
\v.:;

llfodz!~.';\ ·

101

/l

•

2. számú melléklet Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Idősek Klubja 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 43.

Házirend Idősek Klubja

Intézmény fenntartója: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Az intézmény működését szabályozzák: 1993. évi III. törvény 1/2000. /I.7./ SZCSM rend. 9/1999. (XI.24) SZCSM rend. 29/1993. (II.1 7.) Korm. rend. a mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az intézmény belső szabályzatai

A házirend célja: Az intézmény belső életének szabályozása figyelembe véve a helyi adottságokat, ellátotti összetételét. Segíti az emberi és állampolgári jogok érvényesítésének, az adatvédelem, az együttélés szabályainak betartását. A házirend segítséget jelent az egyénre szabott gondozás biztosításához. A házirend megtartása közös érdek és kötelesség. A házirend hatálya: Kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, és az intézményben tartózkodó hozzátartozóra illetve más személyekre.

Nappali szociális ellátás célja Az időskorúak gondozásának biztosítása, kulturált, hasznos szabadidő eltöltésének,testi- lelki , mentális állapotának ellenőrzése, lehetőség szerint javítása, egyedüllétük megszüntetése, az izolálódás káros hatásainak megelőzése, és higiénés szükséglet kielégítésének segítése. A Gondozási Központ intézményi épületén belül biztosítjuk klubtagjaink számára a: • közösségi együttlétekre • a pihenésre • a személyi tisztálkodásra • a személyes ruházat tisztítására • az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségeket. 102

I. Az

Idősek

klubjának nyitvatartási rendje

Az idősek klubja hétfötől péntekig 5 napos nyitva tartással működik, naponta 8 - 16 óráig. A keddi és csütörtöki napokon szervezett programokkal várjuk az ellátottakat.

II. Az intézmény által nyµjtott szolgáltatások köre 1) Napi egyszeri meleg élelem biztosítása, azon ellátottak számára, akik e szolgáltatást igénybe kívánják venni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a klubtagok ebédjüket helyben fogyasszák el, vagy az ételt térítésmentesen házhoz szállítjuk. 2) Szervezett szabadidős programok - intézményen belül és intézményen kívül a.) Intézményen belül: csigatészta készítés kézműves foglalkozások kártya és társasjátékok, sakkozás, - az idősek logikai képességének, gondolkodásának, szellemi tevékenységének szinten tartása érdekében szituációs játékok megszervezése - a különböző élethelyzetek illetve problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében sajtótermékek (napi és heti lapok, helyi lap) biztosítása a friss és aktuális információk megszerzésének elősegítése céljából az ellátottak számára biztosítjuk a TV nézést, a videofilmek megtekintését, ezáltal a látottak és hallottak megbeszélését az intézményben biztosított a közös hitgyakorlás lehetősége

b.) Intézményen kívül:

-

bálakat csoportos kirándulásokat (pl. nyugdíjas találkozókra, gyógyfürdőkbe stb.) könyvtár látogatásokat színház - és mozi látogatásokat környékbeli társintézményekkel való kapcsolattartás és látogatás szabadtéri foglalkozások megszervezése kulturális és közérdekű rendezvényeken való részvétel biztosítása.

3) Az egészségügyi alapellátás keretében a klubtagoknak szükség esetén, illetve havi két alkalommal (minden második hét keddi napján 14 - től 15 óráig) az intézmény orvosa az intézményben rendelési időt biztosít. 103

Az orvos elvégzi az aktuális vizsgálatokat, gyógyszert ír fel, szükség esetén szakintézménybe utal. A klubvezető és a munkatársak gondoskodnak a gyógyszerek kiváltásáról, ha igény van rá. A klub nyitvatartási ideje alatt bármikor lehetőség van: - vérnyomásmérésre - vércukormérésre - súlymérésre Az egészügyi ellátás részeként szervezünk: felvilágosító előadásokat (bármikor egészségügyi tanácsot ad az intézményvezető ápolója és az ápolónők) egészségügyi és „bio" termékek bemutatóját, tanácsadásokat az egészséges életmódról, melyekre orvosokat, természetgyógyászokat, gyógyszerészeket, dietetikus szakembereket hívunk meg közös tornát mentális gondozást, melyet az intézmény mentálhigiénés munkatársa és a foglalkoztató nővér vezet Egészségi állapotromlás esetén a közvetlen hozzátartozót azonnal értesítjük, ha erre az ellátottól felhatalmazást kapunk. Az intézményben tájékozódás céljából egészségügyi folyóiratok olvasására lehetőség van. 4) Egyéni igény szerint hivatalos ügyek intézésében is segítséget nyújt az intézmény: - a helyi önkormányzatnál a szociális (pl., különféle jogosultságok és támogatások) és egyéb ellátásokról való tájékoztatás és azok igénylésében való segítségnyújtás - különféle életvezetési problémák megoldásában való segítés esetén a szakemberhez való irányítás

megfelelő

5.,) Az intézményen belül fizető munkát nem szervezünk, de az aktív korú, illetve aktív korú megváltozott munkaképességű munkanélküli tagjaink munkavégzési lehetőségeinek érdekében folyamatosan tájékozódunk, kapcsolatot tartunk a munkaügyi központokkal és a helyi önkormányzattal, a helyi családsegítő szolgáltatással és velük együttműködve segítséget nyújtunk az elhelyezésük megszervezésében.

6,) Életvitelre vonatkozó tanácsadás és életvezetés segítése céljából az intézményben dolgozó mentálhigiénés munkatárstól, foglalkoztató nővértől, valamint a helyi családsegítő szolgáltatás vezetőjétől, családgondozójától és munkatársaitól kaphat támogatást valamint instrukciókat. 7.) Az esetlegesen magalakuló

önszerveződő

zökkenőmentes működésüket elősegítjük,

csoportokat maximálisan támogatjuk, programjaik szervezésében közreműködünk.

8.) Demens személyek nappali intézményi ellátásán belül fontos fejlesztési programok, amelyek az alábbi elemeket tartalmazzák: •

Mozgásterápia (mozgásterapeuta irányításával)

104

Orlich-féle mozgásterápia: lényege, az egyes kifejező mozgások, mozdulati egységek, testhelyzetek és mozgás együttesek megtanítása, újratanulása. Módszerek pl.: labdajáték, hullahopp karika használata, egyensúlygyakorlatok stb. •

Zeneterápia Olyan pszichoterápiás eljárás, amely a zenét . eszközként használja komplex személyiségfejlesztés vagy gyógyító tevékenység keretében. A zene eszköz az élménykeltésben és az élményfeldolgozásban, mint nonverbális terápia hatékony módszer. A hangulati és érzelmi életen keresztül jut el hozzájuk, oldja a pszichés merevséget vagy lágyítja azt. Aktív zeneterápián az éneklést, hangszeres zenélést, passzív zeneterápián a zenehallgatást értjük.

•

Táncterápia A melódia és a ritmus kombinációja. Célja a harmonikus funkció elérése.

•

Művészetterápia

A művészetterápia lényege, hogy a demens személy azt fejezi ki, amit verbálisan kifejezni nem tud. Az aktív művészetterápia célja az alkotás (pl: festés, rajzolás, gyurmázás stb.). A terápia oldja a szorongást, javul az önértékelés, elősegíti személyiség szinten tartását. •

Bábterápia Élettelen tárgy a báb, mégis megelevenedő jellegével lehetőséget nyújt az azonosulásra. Egyszerű és mozgásos formában fejezi ki a mondanivalót.

•

Játékterápia Közösségi és egyéni játékok pl.: memória kártyák, dominó,

•

építőkocka

stb.

Biblioterápia Az olvasmányok kiválasztásánál a demens személyek érdeklődési körének, mentális állapotának megfelelően kell dönteni. Tartalmuk különböző lehet pl: mesék, rövid anekdoták stb. A mindennapok során folyamatosan kell törekedni a memória-erősítésére, régi ismeretek, ismerősök felidézésére. A demens személyek biztonságának fontos része a tájékozódás segítése is.

Az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére, több fajta teszt áll rendelkezésünkre ( pld.: Blassed teszt) melyek segítségével naponta, hetente gyakorolhatnak, memóriájukat szinten tarthatják, zenehallgatással, különféle memóriára alapuló játékokkal, kézügyességet igénylő elfoglaltságokkal próbáljuk elkerülni állapotuk rosszabbodását. III. Az étkezések száma és az étkeztetés rendje Az idősek klubjában biztosítjuk a napi egyszeri meleg étel helyben elfogyasztását. Az étkeztetés az intézmény ebédlőhelyiségében történik. Az étkeztetés időpontja a helyben étkezők számától függően egy illetve két turnusban zajlik. 1. turnus: 12 óra 30 perctől 13 óráig 2. turnus: 13 órától 13 óra 30 percig

105

IV. Az ellátás igénybevételének szabályai Az ellátás önkéntes, az intézményi jogviszony a Kérelem - Adatlap benyújtásával létesíthető. A kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az intézményvezető az igénylő igazolt rendszeres jövedelmének figyelembe vételével személyi térítési díjat határoz meg. Az intézményvezető az ellátás megkezdésének időpontjáról írásban értesíti az igénylőt. Az intézményvezető az igénylővel az ellátás kezdetén Megállapodást köt.

V. Térítési díj Az ellátás térítésmentes. Abban az esetben, ha az ellátott a nappali ellátás mellett szociális étkeztetést vesz igénybe, akkor térítési díj fizetésre kötelezett, a mindenkor hatályos szociális étkeztetésre vonatkozó térítési díj rendelet szerint. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg, az ellátott rendszeres havi jövedelmének 30%-át a nappali ellátást és étkezést igénybe vevők esetén. VI. Az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírások Az intézmény által nem szervezünk nem rendelkezünk a házirendben.

fizetős

foglalkozást, így az abból származó

bevételből

VII. Az ellátást igénybe vevők jogai A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a személyes gondoskodás biztosítása során a szolgáltatást oly módon szervezik és nyújtják, hogy a szolgáltatást igénybe vevő alapvető alkotmányos jogai maradéktalanul és teljes körűen érvényesüljenek, különös tekintettel: az élethez, emberi méltósághoz testi épséghez testi-lelki egészséghez való jogokra. E jogok érvényesüléséről az intézményvezető köteles gondoskodni. A személyes gondoskodást nyújtó intézményben az ellátást igénybe vevők jogai érvényesülése érdekében Érdekképviselet Fórum működik. VIII. Adatkezelés, adatvédelem 1. Az Idősek Klubjában az ellátottakról az intézmény nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: - az ellátottak alapvető személyi adatait - az ellátottak állampolgárságát, - az ellátottak lakhelyét, ill. tartózkodási helyét, - az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat - a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, - az intézményi ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját , - a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. 106

2. A fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. 3. Az ellátott a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését az intézmény vezetőjétől. 4. Az intézmény a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. 5. Az intézményben az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

IX. Panaszkezelés Az ellátott és hozzátartozója amennyiben jogsértést vél vagy tapasztal, panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy egyéb fórumnál az: Jogsértés lehet pl.: személyiségi jogok sérelme kapcsolattartás jogának sérelme, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségének megszegése, az ellátás körülményeit érintő kifogások. A panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is.

X. Dohányzás és alkoholfogyasztás szabályai Dohányzás az intézmény helyiségeiben szigorúan TILOS, dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad. Szeszesital fogyasztása a kialakult szokásoknak megfelelően (névnap, születésnap, egyéb ünnepek) ellenőrzés mellett lehetséges. Ittas emberek a nappali ellátásban nem tartózkodhatnak. XI. Érték és vagyonmegőrzés szabályai Kérjük, hogy készpénzt, érték-, vagyontárgyat ne hozzon magával a klubba. Ezek megőrzéséért felelősséget csak akkor vállalhatunk, ha azt érkezéskor átvételi elismervény ellenében átadja a klubvezetőnek. XII. Intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) ajogosult halálával, c) a határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az időtartamot meghosszabbítják,

107

d) intézményvezető az ellátást megállapodás felmondásával.

igénylő,

illetve törvényes

Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) az intézményvezető az alábbi esetekben, írásban mondhatja fel.

képviselője

közötti írásbeli

képviselőjével

kötött írásbeli

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott: a) a házirendet súlyosan megsérti, b) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyamennyiben a nappali ellátás mellett igénybe veszi a szociális étkeztetést és - a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. c) testi sértést követ el, d) nem kijelölt helyen történő dohányzás, e) többször összeférhetetlen módon viselkedik és cselekszik társaival, az intézmény dolgozóival (pl.: társai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha az ellátott ittas magatartásával a társait és a dolgozót zaklatja, ha társaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, f) a szabályokat tudatosan és rendszeresen figyelmen kívül hagyja és megszegi, g) jogosultsága megszűnik. Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Felmondási

idő :

15 nap.

Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg a megállapodást a jogszabályban megjelölt 15 napon belül is fel lehet mondani. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét: napi egyszeri meleg étel igénylése esetén - az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

XIII. Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások Az intézmény térítés ellenében kirándulást, színház, egyéb kulturális intézmény látogatást igény szerint szervez. Ennek költségéről előzetesen tájékoztatja a résztvevőket. Az intézmény térítésmentesen biztosít a klub nyitvatartási ideje alatt frissítő és kondicionáló masszázst.

108

bővebb

A fenti térítésköteles szolgáltatásokról a klubban dolgozó közalkalmazottak adnak felvilágosítást .

XIV. Vegyes rendelkezések Az ellátott vagy törvényes képviselője köteles bejelenteni a személyes adatiban, anyagi, vagyoni helyzetében bekövetkezett változásokat. A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§.b pontja) az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt- illetve annak megszűnésétől számított 1 évig - nem köthet. Dolgozók az ellátottaktól tevékenységükért pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem fogadhatnak el. Ellátottak egymás közötti üzletelése nem javasolt, ezért felelősséget nem vállalunk. Takarékosságra törekvés elvárt mind a dolgozók, mind az ellátottak körében. A házirend az 1/2000 (1. 7.) SZCSM rendelete, a 9/1999 (XI.24.) SZCSM rendelete, valamint a Szociális törvény figyelembe vételével történt. A házirend a jogszabályi változásnak megfelelően megváltoztatható . A házirendben nem szabályozott kérdésekben az otthon vezetése a törvényi keretek figyelembe vételével dönt. Ezen házirend az önkormányzat jóváhagyása után lép hatályba. Ezzel házirend hatályát veszti.

egyidejűleg

az

előző


... I .............................. ~ . ÜUJ:UZ>-). ..D\~~ intézményvezető

109

3. számú melléklet NAGYKÖZSÉGI SZOCIÁLIS GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZETŐ SZABÁLYOK

Az SZMSZ tartalmazza: az intézmény: • szervezeti felépítését, • szervezeti formáját, • belső szervezeti tagozódását, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét, • a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét, • egymáshoz való viszonyukat, • irányításuk rendjét, • szervezeti ábrát, • továbbá a működés azon alapelveit, melyek az intézmény valamennyi szervezeti egységére vonatkoznak.

Módosításra vagy kiegészítésre kerül a szabályzat, ha a felépítésre, illetve működésre vonatkozó jogszabályok megváltoznak, vagy ha a működés során szerzett tapasztalatok ezt indokolttá teszik. Az intézmény adatai: 1.Az intézmény megnevezése: Nagyközségi Szociális Gondozási Központ 2.Az intézmény székhelyének címe: 5462 Cibakháza, Szabadság tér.6 . 3.Az intézmény telephelyei: 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 43 . 4. Az intézmény működési területe: Cibakháza Nagyközség 5.Az intézmény alapítója: Cibakháza Nagyközség Önkonnányzata 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. Alapítás éve: 1995 6.Jogutód: 2017. január 01 -től Nagyközségi Szociális Gondozási Központ 7.Az intézmény felügyeleti szerve: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 8.Az intézmény jogállása: Részben önálló és önálló bérgazdálkodói jogkörrel rendelkező költségvetési szerv 9.Az intézmény adószáma: 16835337-1 -16 10. Törzskönyvi azonosító: 660983 11. TB nyilvántartási száma: 0012177210 12.Statisztikai száma: 16835337-8531-322-l 6 13.Bankszámlaszáma: 11745042-16835337-00000000 14.Az intézmény szervezete: Az intézmény szervezetileg egyetlen önálló intézmény, mely 1 székhellyel és 1 telephellyel működik . 15. Alaptevékenységi besorolás: Államháztartási szakágazat: 873000 Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása 110

16. Kormányzati funkció kódok:

107051 107052 102031 102032 102023 102024

Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Időskorúak tartós bentlakásos ellátása Demens betegek tartós bentlakásos ellátása

17. Ellátások formái: Személyes gondoskodás keretébe tartozóan Szociális alapszolgáltatási formák: Engedélyezett férőhely: Szociális étkeztetés 100 fő / Alapító Okirat/ Házi segítségnyújtás 36 fő Nappali szociális ellátás (Idősek Klubja) 60 fő Időskorúak nappali intézményi ellátása: 55 fő Demens személyek nappali intézményi ellátása: 5 fő Szakosított ellátási forma: Engedélyezett Ápolást-gondozást nyújtó intézmény (Idősek Otthona)

16

férőhely:

fő

18. Vállalkozási tevékenység: -19. Az intézmény bélyegző lenyomata: Nagyközségi Szociális Gondozási Központ A telephely bélyegzőjének lenyomata: Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Cibakháza Telephely A Nagyközségi Szociális Gondozási Központ körébe utalt feladatokat az önkormányzat által jóváhagyott Alapító Okirat, valamint a Működési Engedély határozza meg. A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat. A Házirend a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat biztosító intézményekben az ellátottak egymás közötti kapcsolattartását, valamint az ellátottak és dolgozók egymás iránti kölcsönös magatartási szabályait hivatott elősegíteni, illetve tájékoztatást ad a szolgáltatások köréről. Az ellátandó szakmai tevékenységet szabályozzák: • 1993. évi III. törvény • 9/1999.(XI.24.) Kormányrendelet • 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet • 188/1999. (XII.16.) Kormányrendelet • 8/2000.( VIII.4.) SZCSM rendelet • 9/2000.( VIII.4.) SZCSM rendelet és módosításai.

111

Az ellátások megszervezésekor figyelembe veendő • Az ellátást igénylő - életkora - egészségi állapota (fizikai, pszichés) - szociális helyzete A települések lakossága szükségletei, igényei a szociális szolgáltatások körében. A biztosított ellátás megszervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéni gondozás elvárásainak, a szakmai rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével el kell készíteni és folyamatosan vezetni • az egyéni gondozási terveket, • szükség esetén az ápolási terveket. Fokozott figyelmet kell fordítani • a humanizált környezet kialakítására és működtetésére • az emberi és állampolgári jogok érvényesülésére • személyi és szakmai feltételek megvalósítására • adatkezelés és adatvédelem biztosítására • a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai, egyes ellátotti csoportok speciális jogai, a szociális szolgáltatásokat végzők Jogai biztosítására, illetve érvényesítése feltételeinek megvalósítására. I.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE

1. Alapszolgáltatások a.) Szociális étkeztetés: a települési önkormányzat által működtetett a konyháról biztosítatja. Az alapellátás keretében megvalósuló étkeztetés célja, hogy a szociálisan, vagy kora, illetve egészségi állapota alapján rászoruló személy legalább napi egyszer meleg ételt kapjon. Az ellátás az alábbiak szerint valósul meg: Napi egyszeri meleg élelem lakásra szállítással esetben szombat - vasárnap és ünnepnapokon is: • kiszállítás biztosításával, • elvitel lehetővé tételével, • helyben étkezés lehetővé tételével. Orvosi előírásnak

megfelelően

hétfőtől

- péntekig, kiemelten indokolt

diéta illetve gyakoribb étkezés

lehetősége

biztosított.

b.) Házi segítségnyújtás: a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani. Szociális segítés keretében biztosítani kell: • a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, • a háztartási tevékenységben való közreműködést ,

112

• •

a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

Személyi gondozás keretében biztosítani kell: • az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, • a gondozási és ápolási feladatok elvégzését, • a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést , • a háztartási tevékenységben való közreműködést, • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, • szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alapés szakellátást nyújtó intézményekkel. A segítségnyújtás módját, formáját, gyakoriságát a székhelyen az intézményvezető határozza meg az előgondozás tapasztalatai, a háziorvos javaslata, az egyén szükségletének és az ellátó hálózat lehetőségeinek figyelembe vételével. A napi gondozási tevékenységről a házi gondozó tevékenységi naplót vezet. c.) Nappali szociális ellátást biztosító intézmény - az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségügyi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatásokat szervez. Idősek Klubja heti, demens személyek nappali intézményi ellátása 5 napos nyitva tartással működik.

A nyitvatartási

időt

a Házirend szabályozza részletesen.

Szolgáltatások: • igény szerint étkeztetés biztosítása • szabadidős programok • hivatalos ügyek intézésének segítése • önszerveződő csoportok működésének segítése • fo glalko zásszervezés • kulturális szórakoztatást segítő eszközök biztosítása Gondozás • mentális gondozás • egyéni-csoportos beszélgetések, meghallgatás • életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése • egészségügyi ellátás • felvilágosító tevékenység, előadások • tanácsadás az egészséges életmódról • fizikai ellátás • tisztálkodás • textília mosása, javítása 113

2. Szakosított ellátás Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben az ellátás gondozási egységek kialakításával kerül megszervezésre. Az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban az ellátás megszervezésekor figyelembe kell venni az ellátott aktuális egészségi - pszichés állapotát. A gondozási tevékenység megszervezésekor a gondozó a hiányzó , vagy csak korlátozottan meglévőtesti- szellemi funkcióinak pótlásában, illetve helyreállításában nyújt segítséget. Ápoló - gondozó szolgálat biztosított a nap 24 órájában, az év minden napján. Ápolási tevékenység alatt a gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység értendő. Az ellátást igénybe vevő önellátási mértékének megfelelő besorolás és egyéni gondozási terv figyelembevételével kell megszervezni az ápolási - gondozási feladatokat. Ápoló - gondozó személyzet a nap 24 órájában jelentősebb egészségi állapotot érintő változásokról Átadó füzetet és Egyéni követőlapot vezet. Egészségügyi ellátás • rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítandó az • ellátást igénybe vevő állapotának folyamatos ellenőrzése • egészségügyi tanácsadás • szűrés • orvos által elrendelt vizsgálat elérhetőségének megszervezése Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás a módosított 1/2000 SZCSM rendelet szerint biztosítandó. Élelmezés Az életkori

sajátosságoknak megfelelő, egészséges táplálkozás elvárások szerint napi háromszori étkezés biztosított. Orvosi javaslatra diéta, kiegészítő étkeztetés biztosított.

előírásai

követelményeit

figyelembevevő

Textília, tisztálkodási eszközök E szolgáltatások körét részletesen a Házirendek tartalmazzák. Mentálhigiénés ellátás Megszervezésének arra kell irányulnia, hogy az ellátást igénybe megőrizze , s a lehetőségeknek megfelelően fejlessze. Az ellátás körében megvalósítandó • • • • • •

a személyre szabott bánásmód konfliktushelyzetek megelőzése , kezelése szabadidő kulturált eltöltésének segítése családi és társadalmi kapcsolatok fenntartásának segítése gondozási tervek megvalósításának segítése hitélet gyakorlása feltételeinek biztosítása, segítése 114

vevő

testi - lelki aktivitását

• • • • • • •

kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése foglakozások szervezése az ellátottak interperszonális kapcsolatainak segítése rendezvények, kulturális események szervezése, a szabadidő kulturált eltöltése érdekében az elhunyt lakókkal kapcsolatos kegyeleti teendők szervezése

Karbantartó tevékenység Az intézményben felmerülő meghibásodásokat a polgármesteri hivatal által alkalmazott karbantartók javítják írásos igénybejelentés alapján. Szakembert igénylő javításokat az intézményvezető igényelhet a fenntartóval történt egyeztetést követően. Az intézmény szabályzatai • Pénzkezelési szabályzat • Leltározási és selejtezési szabályzat • Munkavédelmi szabályzat • Tűzvédelmi szabályzat • Iratkezelési szabályzat • Munka-, védőruha szabályzat • Érdekképviseleti fórum működésének szabályzata • Vagyonvédelmi szabályzat • Számviteli szabályzat • Adatvédelmi, - és adatkezelési szabályzat • Bélyegzőnyilvántartási szabályzat • Gépjármű használati szabályzat A

működés

során biztosítani kell a társadalmi tulajdon és az adatok védelmét.

Ellenőrzés

•

Az

ellenőrzés

Ellenőrzés

• • •

formái:

vezetői ellenőrzés

munkafolyamatba épített cél- és témaellenőrzés

Ellenőrzési

• •

a vezetés szerves része.

ellenőrzés

feladatokat munkaköri feladatvégzése során kötelesek ellátni továbbá

intézményvezető vezetők

Az 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet meghatározza • 1. számú melléklet a személyes gondoskodást nyújtó intézmény szabályzatainak körét • 2. számú melléklet a személyes gondoskodást nyújtó intézmény szakmai létszám normáit 115

•

3. számú melléklet a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait és ezek módosításait. II. Magasabb

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE - A VEZETÉS ÁLTALÁNOS ELVEI vezető: intézményvezető

Vezetők

• •

beosztású dolgozók: vezető ápoló idősek klubja vezetői

Intézményvezető

•

további közvetlen irányítása alá tartozó munkatárs: intézmény orvosa

Vezetés általános elvei • Az intézményvezető egyszemélyi felelős vezető. • Felelős a vezetése alatt álló intézmény feladatainak megszervezéséért. • Gondoskodik a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, illetve ezek megvalósíthatósága érdekében előterjesztést tesz a felügyeleti szervhez. • Képviseli az intézményt. • Folyamatosan és rendszeresen ellenőrzi a feladatok ellátását. • Tájékoztatja a fenntartó önkormányzatot, felügyeleti szervet. • A humán erőforrás ésszerű - szakmai feladatellátást segítő - gazdaságos felhasználása érdekében indokolt esetben belső átszervezéseket hajt végre. A vezetésben az alábbi általános elveket kell érvényesíteni: a.) A szervezeti egységeket úgy kell kialakítani, hogy a szervezet irányításában, ellenőrzésében az egyszemélyi vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön. b.) A mellérendelt egységek egymásnak nem adhatnak utasítást. c.) Biztosítani szükséges a folyamatos információcserét az egységek között a zökkenőmentes feladatellátás érdekében. A dolgozók részvétele a vezetésben: dolgozói munkaértekezleteken valósul meg. Az intézmény működését segítő tervek, statisztikák • intézményi munkaterv felelőse : intézményvezető • foglalkoztatási, mentálhigiénés terv felelőse: mentálhigiénés munkatárs • képzési-továbbképzési terv felelőse: intézményvezető /vezetők • statisztikák felelőse: intézményvezető /vezetők

Intézményvezető

- egyszemélyi felelős vezető Kinevezője : Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete Részletes feladatait, hatás- és jogkörét a személyre szóló munkaköri leírás rögzíti.

116

Felelős

az intézmény keretében működő egységek munkájáért, az intézményben folyó gondozási, ápolási munkáért, az intézmény gazdálkodásáért. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesítéséről.

Vezető,

irányító, ellenőrző munkáját a szakmai rendeletek, helyi szabályzatok és a munkaköri leírásban rögzítettek szerint munkatársai bevonásával, azok tevékeny közreműködésével látja el. Az intézményvezető tartós távollétében helyettesítését a munkaköri leírásban rögzítettek szerint látják el. Az intézményvezető feladatkörében a./Biztosítja a korszerű, magas színvonalú gondozás megvalósítását. b./Tanulmányozza az új gondozási módszereket, a megjelenő rendeleteket, irányelveket, képzési formákat. c./Intézkedéseivel segíti az ellátottak zökkenőmentes beilleszkedését, egyéni igényeinek közösségi ellátásba való beilleszthetőségét. d./Értékeli, elemzi a normatívák, az intézményi gazdálkodás alakulását. e./Előkészíti, illetve elkészíti és jóváhagyja az intézmény működését segítő szabályzatokat jóváhagyásra előkészíti a házirendet ( a székhelyre vonatkozóan ) • intézmény éves munkatervét • intézményi dolgozók munkaköri leírását f/Gyakorolja a hatályos jogszabályokban számára meghatározott • munkáltatói jogokat • fegyelmi jogkört • gazdasági feladatokat jogszabályban vagy a felettes szerv által meghatározott feladatokat g./Irányítja - összehangolja és ellenőrzi • a személyes gondoskodásban az intézmény által végzett feladatokat ( alap- és szakosított ellátás) • székhely illetve telephely tevékenységét, • az egységek együttműködését, munkamegosztását • a munkafegyelem betartását • etikai követelmények betartását • munka-, tűz-, balesetvédehni feladatok végrehajtását • a dolgozók képzését, önképzését h.N égzi és intézkedik a panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásáról és a szükséges intézkedések megtételéről. i./Meghatáro zza • a vezető ápoló hatás és jogkörét • a vezető ápoló és az intézmény orvosa közötti feladatmegosztást • a munkavégzés szabályait • a helyettesítések rendjét j./Kapcsolatot tart • a fenntartó önkormányzat bizottságaival, dolgozóival • ellátottak hozzátartozóival • társadalmi és tömegszervezetekkel • társintézményekkel • szakmai szervezetekkel 117

k. /Figyeli és szervezi • pályázati kiírásokat, azokon való részvételt • külső , külföldi kapcsolatok kialakításának lehetőségeit • helyi és központi képzési, továbbképzési lehetőségeket Vezető

ápoló

Kinevezője

az intézményvezető Feladatait a munkaköri leírás részletesen szabályozza. A gondozás, ápolás szakmai felelős vezetője . Irányítja, szervezi és ellenőrzi a bentlakásos otthon vonatkozásában: • szakképzett ápolók, gondozók • szakképzetlen ápolók, gondozók • takarítók • pedikűrös • gyógy-masszőr munkavégzését, nyilvántartások, dokumentációk vezetését. Együttműködik

az intézmény orvosával. Kapcsolatot tart az ellátottakkal, azok hozzátartozóival.

Közreműködik

az intézmény szakmai ellátását érintő döntések előkészítésében. Tevékenységéről, intézkedéseiről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek (székhelyen). Az ellátás érdekében szervezett munkakörökben leírásban részletesen szabályozottak.

végzendő

tevékenységek a Munkaköri

Az intézmény személyügyi tevékenységét az intézményvezető irányítja. Az intézményvezető gyakorolja a munkavállalóval szemben a munkáltatói jogokat. Az ellátás érdekében a humán erőforrás belső átszervezéssel módosítható, betartva a módosított 1/2000 (I. 7) SZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott létszámnormákat. III.

A VEZETÉST SEGÍTŐ SZERVEK

A demokratikus vezetés elvei alapján a dolgozók többségét érintő kérdésekben az intézmény vezetése meghallgatja a javaslatokat, véleményeket az e célra szolgáló fórumokon. A demokratikus vezetést segítő fórumok • vezetői értekezlet • összdolgozói munkaértekezlet Vezetői értekezlet: Szükség szerint ülésező , javaslattevő , véleményező testület. Összehívására

az intézményvezető jogosult. Tagjai: intézményve zet ő • vezetők

118

Összdolgozói munkaértekezlet: A dolgozók közvetlen tájékoztatási fórumaként működik, valamint vélemény, javaslat és információgyűjtő megbeszélés. Az intézményvezető hívja össze. Az értekezlet kéthavonta kerül összehívásra.

IV.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL ELLÁTOTTAK TÁJÉKOZATÁSA

1./Lakógyűlés Működését

a Házirend részletesen szabályozza Célja: Az ellátottak részletes tájékoztatása az intézményben élők többségét érintő kérdésekről, aktuális eseményekről. A lakógyűlést az intézményvezető hívja össze évente legalább kettő alkalommal.

alapvető

2./Érdekképviseleti Fórum Részletes működtetési rendjét az Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzat tartalmazza. Összehívásáról a Fórum elnöke gondoskodik szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal. A Fórum ülésén elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben • az ellátottak jogait • egyes ellátotti csoportok speciális jogait • a szociális szolgáltatást végzők jogait • az ellátott jogi képviselő feladatait a Szociális Törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani. Az intézmény vezetője munkájának segítése céljából további tanácsadó szerveket hozhat létre és működtethet állandó, vagy ideiglenes jelleggel. V.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

Munkarend Az ápolást, gondozást nyújtó otthon gondozási egységeiben 24 órás ellátás biztosított az év minden napján (munka-, pihenő- és ünnepnapokon). Ellátó egységenként különböző és változó munkarend szervezhető az intézmény vezetésének jóváhagyásával. Így szervezhető 3x8 óra, 2xl2 óra, illetve napi 4, 8 és 12 óra feladatellátás. Speciális szakmai munkakörök: • orvos • dietetikus • mentálhigiénés munkatárs • gyógyfoglalkoztató Munkarendjét az intézmény vezetése határozza meg. Szociális alapszolgáltatásokat nyújtó területeken: - szociális étkeztetés: Hétfőtől - péntekig (kiemelten indokolt esetben szombaton és vasárnap is). 119

- házi segítségnyújtás: - péntekig 8 órától - 16 óráig Szakmailag indokolt esetben rugalmasan alkalmazkodva a körülményekhez reggeli korábbi munkakezdés és délutáni műszak kitolást az intézményvezető engedélyezhet.

Hétfőtől

- nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási rendje: Hétfőtől

- péntekig 8 órától - 16 óráig Indokolt esetben az intézmény vezetésének jóváhagyásával módosítható.

Az ellátottakkal kapcsolatos szabályok • •

Házirend A mindenkor hatályos helyi önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Adatkezelés, adatszolgáltatás, tájékoztatási kötelezettség Az adatkezelés szabályait az intézmény Adatvédelmi és adatkezelési szabályzata rögzíti. Az adatszolgáltatást • az intézmény dolgozói • az ellátást igénybe vevők vonatkozásában különösen a • Szociális törvény • Egészségügyi törvény • Adatvédelmi Törvény szabályozza. A tájékoztatási kötelezettség szabályait a Házirend részletesen szabályozza. VI.

AZ ELLÁTÁSI TÍPUSOK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ÉS A HELYETTESÍTÉSEK RENDJE

Mivel mindegyik ellátási forma egymásra épül és függ egymástól, ezért működésük szervezeti és szakmai szempontból is összekapcsolódik, ehhez viszont elengedhetetlen feltétel az ellátási formák szoros és megbízható együttműködése. A nappali ellátás (Idősek Klubja) és a házi segítségnyújtás keretén belül igény szerint lehetőség van étkeztetésre. Természetesen, aki az Idősek Klubjának tagja az igényelheti a házi segítségnyújtást - ebben az esetben a két ellátási forma szakemberei adat, ismeret és információcserével oldják meg az ellátási típusok közötti átvitelt. A tanya-, és falugondnoki szolgálat feladatai közé tartozik különösen az intézménytípusok feladatairól való információszolgáltatás, azok „emberközelivé tétele". Az idősek otthonába való bekerülést megkönnyítheti az, ha már az ellátott előzőleg bekerült a rendszerbe - tehát valamelyik ellátási formát már igénybe vette -, hiszen az információáramlás gyorsabb, az egyes ellátási formákban dolgozó szociális szolgáltatást végző személyek állandó kapcsolatban állnak egymással és az intézményvezetővel. Fontos, hogy az ellátási típusok között átjárhatóság legyen, ezzel is megkönnyítve a Gondozási Központ zökkenőmentes működését. Gondoskodni kell: - az egyes ellátási területeken való igények 120

felméréséről

a szükséges gondozás megszervezéséről a különböző ellátási formák és szolgáltatások hozzáférhetőségéről az adatvédelemről. arról, hogy az ellátottak jogai ne sérüljenek arról, hogy a folyamatos ellátás ne szakadjon meg. Bármely ellátási területen dolgozó munkatársak kötelesek elősegíteni a szervezet hatékonyságát, és kötelesek széleskörű tájékoztatást adni. A helyettesítések rendszere A szervezeti integrációban működő szolgáltatások között a fenntartók a szakmai létszámokat átcsoportosíthatják. Az átcsoportosítás lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén rövid távon az egyes ellátási területen a létszámot realizálja. Természetesen ezzel a megoldással hosszú távon nem sérülhet egyik ellátási területen sem a létszámnorma. Az alábbi esetekben kerülhet sor helyettesítésre: betegség esetén, a táppénzen lévő, GYES -en, GYED - en lévő személy helyettesítése, hosszabb távú szakmai továbbképzés, illetve az adott munkakör betöltéséhez szükséges képzésen való részvétel esetén vagy bármiféle olyan esetben, mely a helyettesítést indokolttá teszi. Szociális étkeztetés esetén: a szociális segítőt helyettesítheti az intézményben szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel és élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi, HACCP igazolással rendelkező közalkalmazott Házi segítségnyújtás esetén: a házi gondozót helyettesítheti az intézményben szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott Nappali szociális ellátás esetén: klubvezetőt helyettesítheti az intézményvezető, klubgondozót helyettesítheti az intézményben szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott Időskorúak

tartós bentlakásos szociális ellátás : intézményvezető munkakört helyettesítheti a meghatározott időszakra kijelölt, megbízott közalkalmazott dolgozó, vezető ápoló munkakört helyettesítheti intézményvezető, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb szakképzettséggel rendelkező közalkalmazott, mentálhigiénés munkakört helyettesítheti intézmény, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkező közalkalmazott, gondozó , ápoló munkakört helyettesítheti az intézményben szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott, foglalkoztatás szervező munkakört helyettesítheti a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkező közalkalmazott, takarítónőt helyettesítheti a mosó ,- vasalónő , gondozónő mosó,- vasalónőt helyettesítheti takarítónő, gondozónő 121

VII. • •

• • •

•

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen SZMSZ szoros részét képezik a munkaköri leírások. A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója (a Ptk. 685.b.pontja) az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számítva egy évig - nem köthet. munkaköri összeférhetetlenség, befolyásoltság elkerülése érdekében belső szervezéssel biztosítani szükséges. közeli hozzátartozók munkaköri alá-fölérendeltségének kizárását közösségi-munkahelyi kapcsolatrendszer vonatkozásában nem megengedhető kiemelten az irányítást, ellenőrzést végző munkakörökben - a személyi kapcsolatból következő elkötelezettség, mely befolyásolja a reális, elfogulatlan szakmai értékelést, számonkérést. Reklám tevékenység, adás - vétel, üzleti ügyek bonyolítása, kölcsön, kezességvállalás, stb. dolgozó-dolgozóval, dolgozó-ellátottal nem elfogadható, következményei munkahelyi feszültséget eredményezhet. VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

E szabályzat az 1993. évi III. törvény, az 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet, valamint az intézmény Alapító Okirata alapján készült. Az SZMSZ a Képviselő testület jóváhagyását követően lép hatályba. Ezzel a korábbi SZMSZ hatályát veszti. A szabályzatot az intézmény valamennyi ellátó egységében a hatálybalépést követően, a közalkalmazottak által hozzáférhető helyen közzé kell tenni. , r\\ $Z0Ci;:§;,,


l?J"O • (vc:,

s

462 n . l,s-

;

Ö)

rJ

'-' ()

~0

1)N

g?

~

~ 0~~

~ ~~'.~ .\\ ••••••••

••

o f -!~ , , ,, mtezmenyvezeto

w N

-;;;. <;,) ..

~ex,,.

:·

-~'· 0' o.1r ..

Melléklet "'·':lg t'er e:.v· 1. Szervezeti ábra VJO Függelék 1. A TAJ alapú elektronikus nyilvántartásban az adatszolgáltatásrajogosultak kötelezettségei, feladatai 2. Megismerési nyilatkozat

122

Szervezeti és

Működési

Szabályzat

1. számú melléklet

SZERVEZETI ÁBRA Organogram

Nagyközségi Szociális Gondozási Központ

Alapszolgáltatások ./ ~

étkeztetés

házi segítségnyújtás ~~ás Deme személyek ellátása nappali ellátása

ldőskorúa

Szervezeti és

Működési

Szabályzat

1. számú függelék

•

•

•

• •

•

A TAJ alapú elektronikus nyilvántartásban az adatszolgáltatásra jogosultak kötelezettségei, feladatai Az adatszolgáltatás az igénybe vevők Szt., illetve Gyvt. szerinti adatainak a 415/2015. (XII.23.) Korm. rend. 4.5.6. § szerinti rögzítéséből és a 7. § szerinti napi jelentésből áll. Az adatszolgáltatásra jogosult az Szt.-ben meghatározott adatokat szociális szolgáltatás esetén legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig köteles jelenteni. Ha az adott engedélyes által az igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja vagy a szolgáltatás megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a szociális szolgáltatás esetén legkésőbb a módosított feltételek szerinti igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig köteles jelenteni. Ha a szolgáltatás igénybevétele megszűnik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a megszűnést követő munkanap 24 óráig rögzíti. Az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban naponta nyilatkozik arról, hogy a 7. § szerint rögzített személy a szolgáltatást az adott napon igénybe vette-e (napi jelentés). A napi jelentési kötelezettséget az adott napot követő munkanap 24 óráig kell teljesíteni.

124 •

•

• • • • •

•

Ha az igénybe vevő nem rendelkezik T AJ-jal, és a TAJ igénylésére jogosult szociális szolgáltatás esetén a TAJ-t hatvan napon belül nem szerzi be, az érintett a napi jelentésben nem tüntethető fel igénybe vevőként. A napi jelentésben az igénybevételről szolgáltatott adat egyszer, a napi jelentés szerinti igénybevétel hónapját követő hónap tizenötödik napjáig módosítható (a továbbiakban: önellenőrzés). Önellenőrzés keretében új ellátott rögzítésére nincs lehetőség, a napi igénybevétel tényén túl adatot módosítani csak a 7. §-ban foglaltak szerint lehet. Az önellenőrzés során meg kell jelölni az igénybevételi napot, a hibás adatot, a helyes adatot és a hiba okát. Jogosulatlan adatrögzítés esetén, a Hivatal - az ügyben érintett ügyintézője nevének és elérhetőségének egyidejű közlése mellett - az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül felhívja az érintett adatszolgáltatásra jogosultakat a napi jelentés adatainak módosítására, szükség esetén a szolgáltatás megszüntetésére. Ha az adatszolgáltatásra jogosultak önellenőrzéssel, valamint szükség esetén a jogosulatlanul nyújtott szolgáltatás megszüntetésével a jogosulatlan adatrögzítést a felhívást követő három munkanapon belül nem szüntetik meg, a Hivatal a később rögzített napi jelentésből az érintett igénybe vevőt hivatalból törli. A törlésről a Hivatal értesíti a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát és az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül az adatszolgáltatásra jogosultakat.

Az adatszolgáltatásra jogosultak munkaköri leírásaiban külön szerepelnek a TAJ alapú elektronikus nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek, feladatok. Szervezeti és

Működési

Szabályzat 2. számú függelék

Megismerési nyilatkozat Név Kiszel Józsefné Árvai Imre Gáborné Hranyeczki Zsoltné Zsírosné Bata Márta Berkesné Lukács Anikó Búcsús Sándorné Horpácsi Erzsébet Magony Alexandra Szeverinszki Ferencné Berta Andrea Bontovics Sándor Károlyné Boros Margit Dr. Maczkó Péter Gombos Lászlóné Hegyes Tibor Mészárosné Kiss Andrea Sárainé Kontos Rozália

Dátum

124

Aláírás

125 Sunyovec Ilona Pintér Éva Templomné Gere Krisztina Tógyer Ferencné

7.napirend: Előterjesztés Cibakháza közbeszerzési tervének az elfogadására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

Nagyközségi

Önkormányzat

2017.

évi

Hegyes Zoltán polgármester: Ez az optimista változat. Akkor tudjuk elindítani, ha a beadott pályázatokat megnyerjük. Jelenleg ezekről semmiféle információ nincs. Úgy tűnik, hogy a TOP-os pályázatok bírálása is megrekedt. Ezekről szeretnénk közbeszerzési eljárást indítani. Szűkülhet is és bővülhet is évközben. A közbeszerzési terv elfogadásának határideje március 31. Elnök urat kérném fel a bizottsági álláspont ismertetésére. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: Az előterjesztést a bizottság megtárgyalta. Megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek felé. Hegyes Zoltán polgármester: Merült-e fel kérdés? Amennyiben nem, megkérdezem elfogadja-e a testület a 2017. évi közbeszerzési tervet? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagy községi Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagy községi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési elfogadására

tervének

az

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény 42. § (1) bekezdése alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Cibakháza Nagyközségi

Önkormányzat 2017. évi összesített közbeszerzési tervét jelen határozat 1. melléklete szerint jóváhagyja. 2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban való közzétételre.

Felelős: Hegyes Zoltán polgármester Végrehajtásban közreműködik: Török István jegyző , Szabó Krisztina pályázati referens Határidő: 2017. március 31.,

Határozatról értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben,

125

126 Szabó Krisztina pályázati referens, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. , Nagyközségi Könyvtár, Irattár.


rfft

1 .

. Jlegy~ \ ,~polgárll\ester \.,D

JGJ i.

Q'

n

126

13/2017. (III. 01.) önkormányzati határozat melléklete

Cibakháza Nagy községi Önkormányzat 5462, Cibakháza, szabadság tér 5. 2017. évi közbeszerzési terve

1

A közbeszerzés tárgya

1 I.

11

CPVkód

11

Irányadó Becsült nettó eljárásrend érték (nemzeti, (HUF) uniós)

11

Tervezett eljárás típus (pl. nyílt, összefoglaló tájékoztatással induló, 115. § szerinti, stb.)

Időbeli

11

az eljárás megindításának tervezett

ütemezés

szerződés

1

teljesítésének várható vagy a szerződés

időpontia

időtartama

időpontja

Árubeszerzés 1

1

11

1 II.

11

11

11

1

11

11

Építési beruházás 1

57 OOO OOO Ft

Nemzeti eljárásrend

nyílt eljárás a 2015. évi CXLIII. (Kbt.) 2017. II. negyedév törvény 115. § szerint

2017. 11.-111. negyedév

45000000-7 09324000-9

55 OOO OOO Ft


nyílt eljárás a 2015 . évi CXLIII. (Kbt.) törvény 115. § szerint

2017. III. negyedév

2017. 111.-IV. negyedév

45000000-7

28 OOO OOO Ft


nyílt eljárás a 2015. évi CXLIII. (Kbt.) törvény 115.§ szerint


2017. 111.-IV. negyedév

Kerékpáros útvonal és átkelési szakasz létesítése a 4633-as 45233162-2 számú országos közút mellett Önkormányzati intézmények környezettudatos, energiafelhasználást csökkentő korszerűsítése,

kazánház építése, távhőfűtés kialakítása Cibakházán Cibakházi központi orvosi rendelő felújítása

128

Cibakháza komplex turisztikai célú fejlesztése, 45212120-3 szabadidőpark kialakítása Az Újsző lő út szilárd 45233200-1 burkolattal tört énő kialakítása

1

55 500 OOO Ft

65 OOO OOO Ft


nyílt eljárás a 2015. évi CXLIII. (Kbt.) törvény 115. § szerint


2017. III.-IV. negyedév


meghívásos eljárás a 2015 . évi CXLIII. (Kbt.) törvény szerint

2017. IV. negyedév

2017. IV. negyedév

III. Szolgáltatás-megrendelés 1

1

liv. Építési koncesszió 1

Iv. Szolgáltatási koncesszió 1

11

11

11

11

11

11

1

1

11

11

11

11

11

1

1

11

11

11

11

11

11

1

11

11

11

1

VI. Központosított közbeszerzésben megvalósítandó beszerzések

11

1

11

11

Cibakháza, 2017.02.24.

128

S.napirend: Előterjesztés a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívás közzétételére Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Ismét eltelt 5 év, és az óvoda vezetői állás betöltésére ki kell írni a pályázatot. Ez törvényi kötelezettség. Javaslom, hogy a pályázatot írja ki a testület. Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A napirendet a bizottság megtárgyalta. A bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Hegyes Zoltán polgármester: Merült-e fel esetleg kérdés, amennyiben nem a testület egyetért-e az óvodavezetői pályázat kiírásával? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívás közzétételéről

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 20/B. § (1) bekezdése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67. §-a alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete e határozatában rögzíti, hogy a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői beosztását pályázat útján kívánja betöltetni. 2.) A kiírandó pályázat szövegét az alábbiakban rögzíti:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot ír ki a Cibakházi Napsugár Óvoda vezetői beosztás ellátására

A munkavégzés helye:


A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízássál járó lényeges feladatok: Óvodavezetői feladatok ellátása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 69. § szerint. Az intézmény színvonalas szakmai munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése. Költségvetés készítése, az intézmény pénzügyi-számviteli, gazdasági, műszaki tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. A fenntartó felügyelete és ellenőrzése mellett önállóan vezeti és képviseli a költségvetési szervet. Gyakorolja az intézményben a foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkört. Felelős a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályok alapján ellátandó feladatok, adatszolgáltatások teljesítéséért. Az intézményvezető felelős az intézmény alapító okiratában, belső szabályzataiban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a szervezet számára

jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. Az intézményi gazdálkodás törvényességének, a hatékony és eredményes feladatellátás megvalósításának folyamatos ellenőrzése . Felel az intézmény vagyonkezelésébe adott vagyon rendeltetésszerű használatáért és hasznosításáért, együttműködik a költségvetési szervet érintő önkormányzati döntések meghozatalában. Felel a költségvetési szervben folyó szakmai munkáért és a költségvetés végrehajtásáért. Közreműködik a szerződések előkészítésében, megkötésében, valamint a vagyoni jogot vagy kötelezettséget érintő egyéb megállapodások előkészítésében. Pályázatok figyelése, a pályázatok elkészítése, az elszámolás lebonyolítása. Külső szervezetek számára készített adatszolgáltatások szervezése, ellenőrzése , bevallások, statisztikai jelentések készíttetése. Kapcsolattartás a fenntartóval, társintézményekkel, egyéb szakhatóságokkal. A megbízás

időtartama:

2017. augusztus 01. - 2022. július 31.

A közalkalmazotti jogviszony

időtartama:

Foglalkoztatás jellege: teljes

munkaidős

határozatlan

idejű

közalkalmazotti jogviszony

Az álláshely betöltésének ideje: 2017. augusztus 01. Pályázati feltételek: Képesítés és egyéb feltételek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv 67. § (1) bekezdése, a 3. sz. melléklet 2. pontja szerint meghatározottak szerint. Legalább 5 év szakmai tapasztalat. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdése szerint A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: Hasonló területen intézményvezetői munkakörben szerzett tapasztalat. Kiváló kapcsolatteremtő , kommunikációs és irányító készség, számítógép felhasználó szintű ismerete, helyismeret, szakma iránti elkötelezettség. A pályázathoz csatolni kell: A Szakmai végzettséget igazoló dokumentumok hitelesített másolatát. Részletes szakmai önéletrajzot. Büntetlen előéletet igazoló, 30 napnál nemrégebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, (amely igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé) . Az eddigi munkaviszonyokról, szakmai, vezetői gyakorlatról szóló igazolást. Az intézmény vezetésére vonatkozó vezetői programot a szakmai helyzetelemzésre épülő vezetési, fejlesztési elképzelésekkel. A pályázó adatkezelési nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagot a pályázat véleményezésében és elbírálásában résztvevők megismerhetik, a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul. Nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének vállalásáról, illetve arról, hogy nem áll fenn a pályázóval szemben a 2007.évi CLII. törvény 9. §ban meghatározott kizáró ok. Nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul. Nyilatkozik arról, hogy a pályázatának nyilvános képviselő-testületi ülésen történő elbírálásához hozzájárul-e, vagy zárt ülés tartását kéri.

130

Bérezés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. és a a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletben foglaltak szerint. A pályázat benyújtásának határideje: a kiírástól számított 30 napon belül. A pályázat elbírálásának menete: A pályázókat Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának bizottsága hallgatja meg és Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A kiíró nem vállalja semmilyen, a beadott pályázat eredményéből keletkező kár, a pályázat beadásával kapcsolatban felmerült költség megtérítését. A pályázat elbírálásának határideje: 2017. július 15. A pályázat benyújtásának módja: személyesen Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterénél (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. sz.) munkaidőben, vagy postai úton: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének címezve (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. sz.). A pályázattal kapcsolatos további információt ad: a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális-, Munkaügyi-, Hatósági-, és Önkormányzati Irodán Filóné Barta Szilvia irodavezető az 56/477-001/8 melléken. 3.)A


felkéri a polgármestert, hogy ezen határozat szerinti pályázat illetve közzétételéről gondoskodjék, mégpedig úgy, hogy az megjelenjék a Belügyminisztérium „KÖZIGÁLLÁS" portálján, Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat honlapján és a Cibaki Hírekben. meghirdetésétől,

Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Határidő: azonnal Képviselő-testület tagjai helyben,

Értesülnek:

Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Sebestyén Lászlóné Cibakházi Napsugár Óvoda vezetője, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2., Nagyközségi Könyvtár, Irattár. 201· .,k fürt·,t ·. 1 C 1"b akh,aza,/4 ~marcius,(.t .

t

"'.

; ::i

,,,.

·~

\.

--

·~

131

a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Előadó: Sebestyén Lászlóné óvodavezető 9.napirend:

Előterjesztés

Hegyes Zoltán polgármester: Az óvodai beiratkozás időpontja 2017. április 24-én és 25-én reggel 8 órától 15.30-ig javasolt. Reméljük, hogy sok kisgyermek beiratkozik. Ezt a napirendet is tárgyalta a bizottság, kérném elnök urat, ismertesse a bizottság döntését. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A napirendet a bizottság megtárgyalta a rendelet tervezet a bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Hegyes Zoltán polgármester: A napirenddel kapcsolatosan van-e kérdés? Amennyiben nincs, megkérdezem a testületet, hogy elfogadja-e az óvodai beiratkozás időpontjait? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83 . § (2) bekezdése b) pontja alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete ezen határozatában rögzíti, hogy a Cibakházi Napsugár Óvodába 2017.04.24.

hétfő:

8 - 15.30 óráig és

2017.04.25. kedd: 8 - 15.30 óráig

írathatja be személyesen a

szülők

egyike a gyermekét.

2.) A beiratkozás helye: Cibakházi Napsugár Óvoda 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 18.

3.) A Képviselő-testület felkéri a közzétételére

jegyzőt

a beiratkozásról szóló fenntartói közlemény

Felelős:

Török István jegyző Végrehajtásban közreműködik: Sebestyén Lászlóné Határidő: 2017. március 24. Értesülnek:

óvodavezető


Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető helyben, Sebestyén Lászlóné óvodavezető helyben,

132

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár, Irattár.

Előterjesztés a Cibakházi Napsugár 2017. évi nyári zárva tartási a meghatározására Sebestyén Lászlóné óvodavezető

10.napirend:

időpontjának

E lőadó:

Hegyes Zoltán polgármester: A tervezet szerint az intézmény 2017. július 3. és 14. között tervezi. Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A napirendet megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Hegyes Zoltán polgármester: Köszönöm. Merült-e még fel kérdés a napirendhez? Amennyiben nem akkor megkérdezem, hogy az óvoda nyári zárva tartásának időpontját elfogadja-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (7) bekezdése alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete ezen határozatában rögzíti, hogy a Cibakházi Napsugár Óvodába nyári zárva tartás időpontját 2017. július 03 - 2017. július 14. napja között határozza meg. 2.) A Képviselő-testület megbízza az tartásának időpontjáról tájékoztassa a Felelős:

Sebestyén Lászlóné Határidő: azonnal

óvodavezetőjét ,

hogy az óvoda nyári zárva

szülőket.

óvodavezető

Értesülnek: Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben,

133

Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető helyben, Sebestyén Lászlóné óvodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár, Irattár.

11.napirend:

Előterjesztés

a Nagy községi időpontjának a meghatározására Előadó: Szőllősi-Kiss Katalin bölcsődevezető

Bölcsőde

2017. évi nyári zárva tartási

Hegyes Zoltán polgármester: A bölcsőde a nyári zárva tartását 2017. július 3-tól 28-ig tervezi. Ez az időszak alkalmas a szabadságok kiadására és a karbantartási munkák elvégzésére is. Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: Különösebb vita nem alakult ki az ülésen. A bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Hegyes Zoltán polgármester: Köszönöm. Kérdés merült-e fel a napirendhez? Amennyiben nem megkérdezem, hogy a bölcsőde zárva tartásának időpontját elfogadja-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakháza 2017. évi nyári zárva tartásának jóváhagyásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a bölcsőde nyári zárva tartásáról a megtárgyalta és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (5) bekezdése alapján ezen határozatában rögzíti az alábbiakat: bölcsődevezető előterjesztését

A Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakháza 2017. július 3. napjától 2017. július 28. napjáig zárva tart. Felelős: Szőllősi-Kiss

Katalin

bölcsődevezető

Határidő: értelemszerűen

134

Értesülnek:


Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Szőllősi-Kiss Katalin bölcsődevezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.

12.napirend: Előterjesztés Szociális Szövetkezetek megalakítására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Évek óta ösztönzik az önkormányzatokat szociális szövetkezet megalapítására. Látva az ebben rejlő munkahely teremtési lehetőségeket, végül úgy döntöttünk, hogy összegyűjtjük azokat a témaköröket, ami alapján szociális szövetkezet megalapításáról lehet dönteni. Az erről szóló egyeztetések során - a Benczúr Tamás közreműködésével - az a javaslat hangzott el, hogy a pályázati összeg növelése érdekében ne egy szövetkezetbe tömörítsük bele. Ez az összeg két szövetkezet működtetésére is elegendőnek látszik. A tevékenységek jórészét jelenleg is folytatja az önkormányzat, illetve új tevékenység is van benne. Ilyen pl. a nagyszámban felajánlott zártkerti ingatlanok rendbetétele, beültetése és a termett gyümölcs feldolgozása. Egy kisebb gyűmölcsfeldolgozó üzem lenne a gerince az egésznek, emellett különböző mezőgazdasági és egyéb szolgáltatások is átemelésre kerülnének, illetve gondolkodunk külsős pályázatírási tevékenységben is. Főleg mezőgazdasági jellegű pályázattal egyre többször keresik meg az önkormányzatot. Elnök urat kérném. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a napirendet. Hegyes Zoltán polgármester: Az önkormányzat mindkét szociális szövetkezetben alapító tagként lép be. Anyagi vonzata pedig kétszer 15 eFt-ba fog kerülni. A pályázat megnyerése után válik majd aktívvá. Kérdés merült-e még fel? Amennyiben nem, megkérdezem, hogy a Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezetbe alapító tagként történő belépéssel egyetérte a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

• 135

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezet létrehozásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi döntést hozza: 1.) A megalakuló Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezetben Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat alapító tagként kíván részt venni. 2.) A Képviselő-testület a szövetkezet alapszabályát az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal elfogadja és azt, mint alapító tag elfogadásra javasolja a szövetkezet alakuló közgyűlése részére. 3.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy Cibakháza Nagyközségi Önkormányzatot, mint alapító tagot, a szövetkezet alakuló ülésén teljes jogkörrel képviselje, az alapítás érdekében a szükséges nyilatkozatokat megtegye, dokumentumokat aláírja. 4.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a szövetkezet működése során, a szükséges jognyilatkozatokat, intézkedéseket megtegye, továbbá a tagsággal kapcsolatos jogosultságokat az önkormányzat képviseletében gyakorolja. 5.) A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy alapításra kerülő szociális szövetkezet székhelyéül 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. , telephelyül 5462 Cibakháza, Hősök tere 5. szám alatti ingatlan kerüljön bejegyzésre. 6.) A Képviselő-testület a tagjai közül választja meg a személyeket.

Felügyelő

Bizottság feladatát ellátó

Határidő: Felelős:

azonnal Hegyes Zoltán polgármester Képviselő -testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Kókai Gábor ügyvéd 5000 Szolnok, Szapáry út 18. Nagyközségi Könyvtár, Irattár

Értesülnek:

6~ö"'i~ég Cibakháza, 120f7. márciuf .

/,., ,1.: \

;

·~i ·,L

H l

\:1.) Heg

-~

éi',p-\ ""'

rrnt ~;;;.v.--rrr~

e

Zo t~n · · polgárme .f er

136

Nagyközségi Könyvtár, Irattár ..

---·

-· ., ''- ii.;, .

't ,4\sr:\ ~ r

~~J

.

\~. ~ örök István

~rj~gyző

13.napirend: Előterjesztés a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből való kilépésre Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Önkormányzatunk évek óta tagja a TÖOSZ-nak. Az éves tagdíja ennek a tagságnak 83 eFt. Megnéztük a kilépésre vonatkozó szabályokat. Ebben az évben még tagok maradunk, a kilépés következő év január l-től lehetséges. Önkormányzati érdek nem fűződik a bennmaradásra, de ezt az összeget másra is el lehet költeni. Elnök úrnak adnám tovább a szót. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé a napirendet. Hegyes Zoltán polgármester: Ha nincs kérdés, akkor megkérdezem, hogy a TÖOSZ-ból, 2017. december 31 . napjával történő kilépéssel egyetért-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságának megszüntetéséről Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságával kapcsolatban úgy dönt, hogy Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat tagságát 2017. december 31. napjával megszünteti. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a Polgármestert, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapszabályának 10. pontjában foglaltaknak megfelelően a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökségéhez írásban jelentse be az Önkormányzat kilépési szándékát. Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Határidő: 2017. szeptember 30. Határozatról értesülnek: Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben,

138

Hegyes Zoltán polgármester: CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezetbe alapító tagként történő belépéssel egyetért-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezet létrehozásáról

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi döntést hozza: 1.) A

megalakuló CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezetben Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat alapító tagként kíván részt venm.

2.) A Képviselő-testület a szövetkezet alapszabályát az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal elfogadja és azt, mint alapító tag elfogadásra javasolja a szövetkezet alakuló közgyűlése részére. 3.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy Cibakháza Nagyközségi Önkormányzatot, mint alapító tagot, a szövetkezet alakuló ülésén teljes jogkörrel képviselje, az alapítás érdekében a szükséges nyilatkozatokat megtegye, dokumentumokat aláírja. 4.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a szövetkezet működése során, a szükséges jognyilatkozatokat, intézkedéseket megtegye, továbbá a tagsággal kapcsolatos jogosultságokat az önkormányzat képviseletében gyakorolja. 5.) A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy alapításra kerülő szociális szövetkezet székhelyéül 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5., telephelyül 5462 Cibakháza, Zöldmező utca 1743/15 hrsz-ú, kivett, beépítetlen terület és a 1743/16 hrsz-ú, kivett, beépítetlen terület kerüljön bejegyzésre. 6.) A Képviselő-testület a tagjai közül választja meg a Felügyelő Bizottság feladatát ellátó személyeket. Határidő:

Felelős:

azonnal Hegyes Zoltán polgármester

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Kókai Gábor ügyvéd 5000 Szolnok, Szapáry út 18.

137

Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 1071 Budapest, Damjanich J. út 44. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.

14.napirend: Előterjesztés egyes önkormányzati tulajdonban terhelt ingatlanok hasznosítására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

lévő

földhasználati joggal

Hegyes Zoltán polgármester: Egykoron a régi cigánytelep felszámolása során épültek az ún. C lakások. A lakások átadásra kerültek a családok részére, viszont a telkek, amiken a házak állnak, még mindig az önkormányzat tulajdonában vannak. Összesen 9 ilyen ingatlanról beszélünk. Ezt a sajátos jogállást meg kellene szüntetni, de a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen nem tudjuk átruházni a használók részére. Egy piaci - kifejezetten alacsony 100 Ft/m2 - áron kínáljuk megvételre a háztulajdonosok részére, szükség esetén részletfizetési könnyítéssel. Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság elfogadásra javasolja a napirendet a képviselő-testület felé. Jáger Viktor János képviselő: Más önkormányzati ingatlant, ha eladunk, akkor először értékbecslést kell készíteni. Erre lesz-e most is szükség? Illetve egy időkeretet nem-e kívánunk beletenni a kiértesítésekbe? És mi van akkor, ha a 9 ingatlanból csak 2-t kívánnak megvenni, mert nincs rá pénzük? Hogy lehet ezt kezelni? Török István jegyző: Az értékbecslést a 200 eFt feletti ingatlanok esetében írja elő az önkormányzati rendeletünk. Ezek az ingatlanok ez alattiak. Meghatározhatja a képviselő testület, hogy meddig kívánja fenntartani ezt az ajánlatot, de úgy is dönthet, hogy ezt az ajánlatot véglegesen fenntartja. A részletfizetésre szintén lehet lehetőséget biztosítani, de abban az esetben tulajdonjog fenntartással lehetne ezt megvalósítani, az utolsó részlet kifizetéséig. Jelenleg egy ingatlan tulajdonos jelezte a vételi szándékát, a többi ingatlan tulajdonossal még nem egyeztettünk ebben a témában. Próbáljuk egy egységként kezelni ezeket az ingatlanokat, de ha lesz olyan tulajdonos, aki nem kívánja megvásárolni, arra nem tudjuk ráerőltetni. Marad akkor az eredeti állapot. Ingyenesen nem átruházható a tulajdonjog. Baksa István Ft?

képviselő:

Ki állapította meg, hogy az ingatlanok értéke kevesebb, mint 200 e

Török István jegyző: A vagyonnyilvántartásban szerepel ez az összeg.

139

Hegyes Zoltán polgármester: Kérném a bizottsági véleményezést. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A két bizottság összevont ülése megtárgyalta a napirendet és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Hegyes Zoltán polgármester: Merült-e még fel kérdés? Amennyiben nem megkérdezem, hogy elfogadjuk-e a javaslatot? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület 7 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata egyes önkormányzati tulajdonban lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok hasznosításáról

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése, valamint Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 4/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet 10. §-a alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete hasznosításra kijelöli az alábbi földhasználati joggal terhelt belterületi ingatlanokat: Hrsz 1836 1956 1974 2013/2 2024/2 2049 2061 2108 1887 Összesen:

Terület (m2) 1 144 1 151 1 207 865 575 1 197 1604 1 180 1 233 10156

Cím Cibakháza, Kiss János utca 8. Cibakháza, Akácfa utca 27. Cibakháza, Rózsa utca 10. Cibakháza, Szemere utca 4. Cibakháza, Mátyás utca 5. Cibakháza, Akácfa utca 15. Cibakháza, Akácfa utca 26. Cibakháza, Rózsa utca 5. Cibakháza, Deák Ferenc utca 13.

2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1.) pontban foglalt ingatlanokat megvásárlásra felajánlja az ingatlanon lévő lakóház tulajdonosai részére. 3.) Az ingatlanok eladási ára: 100 Ft/m2. 4.) Az ingatlanok tulajdonjogának átruházása során szerzőknek kell vállalnia.

felmerülő

költségeket a tulajdont

5.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy tájékoztassa a kérelmezőt és a többi lakóház tulajdonosát a Képviselő-testület döntéséről, kérje ki a Magyar Állam fenti ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozatát.

140

6.) Felhatalmazza a polgármestert, hogy az adásvételi-szerződést az Önkormányzat képviseletében írja alá, amennyiben a Magyar Állam nem él elővásárlási jogával. Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester 2017. május 31.

Határidő:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Nagyközségi Könyvtár, Irattár

Értesülnek:

..,,.,.:~l.l,.i1,.r.,,,,._~

/4~"'·'

,, ,'

Cibakház~a! Ol 7.fiIJ?-~mrciusc.t i .;:a ~

;

~

', ..

r9· ' (

~

"'·

~ .

· Hegyes--ZoÍtán polgár--nr{ster

15.napirend: Előterjesztés önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Egy tiszaföldvári magánszemélytől érkezett az ajánlat. Amit felajánl cserére, az egy Bátorszőlő II. úton található telek. A közelében már van 6 önkormányzati tulajdonú telek. Amit kérne cserébe, az pedig az Öregszőlő III. úton lévő beépítetlen terület. Itt viszont neki van több telke, amit egybefüggően művel. Az Öregszőlői ingatlan megtartásához önkormányzati érdek nem fűződik, kisebb is, mint a cserébe felajánlott, ezért javaslom a csere elfogadását. Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: Az összevont bizottság megtárgyalta a napirendet. A bizottság a csereajánlatot elfogadta és elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Hegyes Zoltán polgármester: Kérdés merült-e fel? Amennyiben nem, megkérdezem, hogy a testület elfogadja-e a csereajánlatot? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 12. § (1) bekezdése alapján az alábbi döntést hozza: me ző-

141

1.) Cibakháza Nagyközség Önkormányzata elcseréli a tulajdonában lévő Cibakháza, Öregszőlő út 2612 hrsz. alatt nyilvántartott 1648 m2 területű 7,91 AK értékű zártkerti ingatlanát Barcza Gábor Tiszaföldvár, Sajó út 11. szám alatti lakos tulajdonában lévő Cibaháza, Bátorszőlő I. út 3315 hrsz. alatt nyilvántartott 2039 m2 területű szőlő és gazdasági épület művelési ágú 9,22 AK értékű zártkerti ingatlanára. 2.) A földek tulajdonjogának átruházása (cseréje) során ügyvédi munkadíj kifizetését Barcza Gábor vállalja.

felmerülő

költségeket és az

3.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az adásvételi-szerződést az Önkormányzat képviseletében írja alá, Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester

Határidő:

2017. december 31.

Értesülnek:


Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Barcza Gábor Tiszaföldvár, Sajó út 11. Nagyközségi Könyvtár, Irattár


16.napirend: Előterjesztés a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: Levélben fordult hozzánk a Nemzeti Hulladékgazdálkodó Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., hogy az önkormányzat tulajdonában levő hulladékgazdálkodási vagyont vagyonkezelésbe venné. Ennek a rövid lényege az, hogy amikor a szelevényi hulladéklerakó létre jött, abban az önkonnányzatok tulajdonjogot szereztek. Sajnálatos módon nem maguk üzemeltették, hanem kiadták a Rethmann-nak, későbbi Remondis-nak. Utána, mint ismeretes 2012-ben a Remondis levonult a területről és hátrahagyott egy 90 % fölötti telítettségű hulladéklerakót, aminek a rekultivációja válik szükségessé hamarosan. Ennek fedezete a hulladékszállítási díjból képzett tartalék, ami 197 millió Ft. Ezt az összeget valószínű, hogy a Remondis magával vitte mert nem adta át az INNO Szolnok részére. Ettől függetlenül ez a kötelezettség meg fog jelenni és meg is kell finanszírozni. A mi tulajdonrészünk durván 10 % körüli, tehát arányosan ekkora összeggel

142

kell majd hozzájárulni a rekultivációhoz. Ennek a vagyonnak a megtartásához érdekünk már nem fűződik, ezért célravezetőnek tartanám, ha ezt a tulajdon részt átadnánk az államnak. Az elről szóló döntést ne a Nemzeti Hulladékgazdálkodó Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-nek, hanem a következő kistérségi megbeszélésre kapjak felhatalmazást, hogy a testületi véleménynek az ismeretben tárgyaljak. Az lenne a szerencsés, ha ebben egyforma döntést tudnának hozni az önkormányzatok, ha ez nem lehetséges, akkor kellene önállóan lépni. Elnök úrnak adom át a szót. Baksa István

képviselő:

A többségnek mi a véleménye?

Hegyes Zoltán polgármester: A többség nem foglalt állás. Úgy döntöttek, hogy megbeszélik a testületekkel. Jáger Viktor János kistérséggel?

képviselő:

A

vagyonkezelői szerződés

részleteit közölték már a

Hegyes Zoltán polgármester: Ha nekünk lesz egy ilyen szándékunk, akkor az lehet alapja egy tárgyalásnak, ami alapján jöhet létre egy szerződéstervezet, aminek a másik serpenyőjében az áll, hogy nekünk nem kell rekultivációs díjat fizetni. Nekem az a személyes megérzésem, hogy ennek a vagyonnak a megtartásával nem járunk jól, semmiféle előnyünk nem származik belőle, de még sokba kerülhet. Elnök úr. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek a napirendet. Hegyes Zoltán polgármester: Merült-e fel kérdés? Ha nem, akkor felteszem a kérdést, hogy az előterjesztést elfogadja-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adására

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdés h) pontja alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat kezelésében lévő a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyont az NHKV Zrt. Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésébe adja.

2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza polgármestert a vagyonkezelésbe adáshoz szükséges intézkedések megtételére.

a

Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Határidő: azonnal Értesülnek:


Hegyes Zoltán polgármester helyben,

143

Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Molnár Bálint elnök, Kőrös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladék- · rekultávációs Társulása 5451 Öcsöd, Kossuth tér 1. Nagyközségi Könyvtár, Irattár.

/ .::-· ..r~-,,r. )~.:-;

, ,C ,/\: ·:

· '5

\ i...., -

...

\\

'

-, '

·.' ·• .1

~ .... ,

'f.orok Istv..an ~ 'jegyző t

" '.

-

1

• •

~

17.napirend: Előterjesztés Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójának az elfogadására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester Hegyes Zoltán polgármester: A településfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket Kiszelovics Ildikó vezető tervező már több alkalommal egyeztette és előkészítette. Az elképzelések több fordulóban ismertetésre is kerültek, legutóbb a közmeghallgatáson. Köszöntöm körünkben Pálinkás István főépítész urat. Kérdezem, hogy a koncepció tervezetével kapcsolatosan merült-e fel észrevétele? Pálinkás István főépítész: Én úgy gondolom, hogy a településfejlesztési koncepció nagyon alaposan előkészítésre került. Több ízbe történt egyeztetés is. Közhírelve lett. Minden olyan észrevétel, ami változtatást igényelt, átvezetésre került. Ez egy alapos, jó munka. Javaslom az elfogadását. Hegyes Zoltán polgármester: Elnök urat kérném meg a bizottsági álláspont "ismertetésére. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A napirendet a bizottság megtárgyalta. Egyetlen pontosításra tettek javaslatot. A pontosítás átvezetésével megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Hegyes Zoltán polgármester: Az előterjesztéssel kapcsolatban merült-e fel kérdés? Amennyiben nem, megkérdezem, hogy a településfejlesztési koncepciót elfogadja-e a testület? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

144

Cibakháza Nagy községi Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközség új településrendezési terve megalapozó vizsgálatáról és a fejlesztési koncepció irányáról.

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 30. § (4) bekezdése alapján Cibakháza Nagyközség teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszközök részeként készült településfejlesztési koncepció munkarészt megtárgyalta és az alábbiak szerint döntött: 1. Cibakháza Nagyközség teljes közigazgatási területére

készülő

településrendezési eszközök részét képező Településfejlesztési koncepció tartalmi összeállításában megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben foglaltaknak, ezért Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az előterjesztett Településfejlesztési Koncepciót elfogadja.

Felelős:



Értesülnek:


Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Kiszelovics Ildikó vezető településtervező Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Szántó körút 52. 11/5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Kossuth út 2., Nagyközségi Könyvtár Irattár.

145

Kiszelovics és Társa

Településtervező

Kft.

5000 Szolnok, Karczag L. út 11. Vl 1. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279

Sz.: 14/2015.

CIBAKHÁZA NAGYKÖZSÉG

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2017. Február hó

146

Aláírólap Cibakháza Nagy község településrendezési tervének Településfejlesztési Koncepció munkarészéhez

Vezető településtervező:

Kiszelovics Ildikó TT-1-16-0238 településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök

Szolnok, 2017. február hó

147

Tartalomjegyzék Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójához

Bevezetés 1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan 1.2. A település jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése CÉLOK 2. 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megvalósítása 2.2. Részcélok és beavatkozások területei egységének meghatározása 2.2.1 . A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATHOZ 3. 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjének és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésre 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

148

Bevezetés Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciója, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" alapján készült. A nagyközség településfejlesztési koncepciója egy hosszútávra szóló dokumentum, amely kijelöli a település elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan. A koncepció meghatározza a település átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat. Továbbá a koncepció meghatározza a településfejlesztés alapelveit. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott településfejlesztési terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak. A településfejlesztési koncepció kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzi meg. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki.

A településfejlesztési koncepció egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a partnerségi egyeztetés alapján a településrendezési terv keretein belül készülő településfejlesztési koncepció társadalmasítása érdekében a helyben telephellyel rendelkező nagyobb vállalkozókat, gazdasági társaságokat közvetlen megkeresés útján értesítette a készülő koncepcióról és fejlesztési szándékaikról, és a jelenleg hatályos településrendezési terv területüket érintő fejlesztésekről kért információkat, a fejlesztési elképzelések a településfejlesztési koncepcióba beépítésre kerültek. A település fejlesztési elképzelései többször egyeztetésre kerültek az Önkormányzat bizottságával és az önkormányzati képviselőkkel. A településfejlesztési koncepcióról több alkalommal fórum került megrendezésre a település és a cibakházi lakosság részvételével. A fórumon megvitatott fejlesztések, elképzelések, javaslatok a fejlesztési koncepcióba beépítésre kerültek.

Képviselő-testülete,

1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Cibakháza jövőképe egy agrárhagyományokat folytató, korszerű állattartó telepekkel és gyümölcsös területekkel rendelkező külső eladásra termelő , a megújuló energiákat használó agrártelepülés, új ipari létesítményekkel, idegenforgalmi szempontból jelentős Holt-Tiszával, megfelelő intézményrendszerrel és élhető települési környezettel. A

település

gazdasági erejét, az élhető település megteremtését és a munkaerőt megtartó munkahelyek hiánya.

korlátozza

a

munkalehetőségek

149

A településfejlesztés elsődleges céljai közé tartozik a munkahelyek teremtése és megőrzése , a helyben lévő gazdasági vállalkozások fejlesztése , a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások fejlesztésének ösztönzése és egyéb munkahelyteremtő vállalkozások letelepedésének támogatása. Cibakháza legfontosabb potenciálja a jelentős kiterjedésű szántóföldek és legelők hasznosítása, a gyümölcsös és szőlő területek újratelepítése, a gyümölcstermesztés ösztönzése, újabb területek gyümölcsösként történő hasznosítása és a gyümölcsfeldolgozás megvalósítása. A nagy múlttal rendelkező mezőgazdaság fenntartása, versenyképes mezőgazdasági vállalkozások ösztönzése, az agrárszférához kapcsolódó egyéb feldolgozóipar megteremtése, fejlesztése. Továbbá az állattenyésztés fellendítése, a megtermelt takarmány felhasználása és az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozó húsipar fejlesztése. A meglévő táj megőrzése, a kialakított természeti környezet fenntartása is kiemelt feladat, ezen belül pedig a település legjelentősebb természeti értékének a cibakházi Holt-Tiszának a rehabilitációja, valamint többirányú turisztikai hasznosítása, mely a település idegenforgalmi vonzerejét növeli. A gazdasági területek fejlesztése, különösen a fémipari vállalkozások további fejlesztése, az ipari termelés volumenének növelése, újabb munkahelyek teremtése kiemelt feladat. A megújuló energiahasznosítási területek energiaszükséglete egy részének biztosítása.

megvalósítása

révén

cél

a

település

A település elérendő céljai között szerepel az épített környezet elemeinek, a helyi védelem alá helyezett épületek, építmények védelme, a települési környezet alakítása. Az itt élők számára egy élhető, jó infrastruktúrával rendelkező , rendezett településképű, működő intézményi szolgáltatásokkal rendelkező település megteremtése, működtetése. Kiemelt cél az esélyegyenlőség és a társadalmi szolidaritás biztosítása. A település jövőképe : •

Térségi szerepkör szempontjából: A település térségi kapcsolatok szempontjából a 4633. jelű országos mellékúttal Cserkeszőlőhöz, az ott haladó 44. számú főúthoz kapcsolódik, mely az M44 gyorsforgalmi út megépülésével gyorsforgalmi úthálózathoz történő közvetlen kapcsolatot jelent majd. A 4633 jelű országos mellékút észak felé Martfünél a 46. számú főközlekedési úthoz kapcsolódik, mely Szolnok térségi centrumához vezet. A térségi szerepkör szempontjából meghatározó a 4633 jelű országos mellékút és a 442 számú főút összekötése, az úgynevezett Kispusztai út kiépítése, mely által Kunszentmárton megközelíthetősége lerövidül és a település legnagyobb foglalkoztató vállalkozásai elérhetővé válnak. A térségi kapcsolat a közlekedés, a gazdaság, az oktatás és az egészségügy szempontjából lényeges. Közlekedés szempontjából a településnek közvetlen vasúti kapcsolata nincs, legközelebbi vasúti megállóhely Tiszaföldvár - Homok megállóhely, mely a Szolnok - Kunszentmárton vasúti mellékvonal megállóhelye. Gazdaság szempontjából a kunszentmártoni, martfűi, szolnoki és a kecskeméti nagyobb munkaerő felvevő vállalkozások a nem helyben foglalkoztatott munkaerő nagy részét alkalmazzák és a település jövőképe szempontjából Szolnok és Kecskemét fejlesztése

150

húzóerőként

hat. Oktatás tekintetében a kunszentmártoni középfokú oktatási intézmények meghatározók, azonban többen a martfűi, tiszaföldvári, szolnoki középiskolákat veszik igénybe. Az egészségügyi középfokú ellátás (szakorvosi ellátás) Kunszentmártonban biztosított, míg a kórházi ellátás Szolnok megyei ellátású Hetényi Géza Kórházzal megoldott, mely a térségi szerepkörök jövőbeni szempontjából is ez irányba fejlődik. Közigazgatásilag a Kunszentmártoni Járási intézmények biztosítják a hatósági feladatok egy részét, mely közelmúltban átalakított rendszer tovább fejlődik és a későbbiekben méginkább a járási hivatalok látják el a járás településeinek közigazgatási feladatait. Térségi szerepkör szempontjából a környező településekkel történő együttműködés szorgalmazása, ezen belül turisztikai együttműködés a környék településeinek (Cserkeszőlő , Nagyrév, Tiszaföldvár) turisztikai attrakcióinak kiegészítése, a turisztikai kínálat színesebbé tétele a cél. Kulturális együttműködés szempontjából a szomszédos településekkel közös rendezvénysorozatok szervezése, többhelyszínes kulturális események szervezése, valamint Tiszaföldvár - Martfű felé kerékpárút kiépítése bővítheti a turisztikai kínálatot. •

Gazdaság szempontjából: A település potenciálisan legnagyobb gazdaságfejlesztési lehetősége és kitörési pontja a mezőgazdaság , állattenyésztés, a gyümölcsfeldolgozás és a fémipar fejlesztése. A településen kisebb gazdasági telephelyek, üzemek letelepülő vállalkozások húzóerővel hatnak a gazdaság fejlesztésére. A település elsődleges feladata a gazdaságfejlesztéssel együtt a munkahelyteremtés, mely egyrészt a helyben meglévő elsősorban mezőgazdasághoz és a fémiparhoz kötődő üzemek is fejlesztéseikkel munkahelyteremtésével, másrészt az újonnan letelepülő vállalkozások munkahely teremtésével biztosíthatók. A gazdasági fejlesztésekhez kapcsolódóan a megújuló energiahasznosítás kiemelt figyelmet kap, melynek révén a vállalkozások energiaigénye részben biztosítható, továbbá az intézmények és a lakossági energiaszükséglet egy része is fedezhetővé válik.

•

Társadalmi szempontból: A település célja a lakosságmegtartás, mely elsődlegesen az elvándorlás visszaszorítását, és a születések számának növelését jelenti. Elérhető a helyi munkahelyteremtéssel, a helyben foglalkoztatottak számának növelésével, és helyi lakókörnyezet fejlesztésével. A helyben maradást a szociális védőháló is erősítheti a családgondozással, az idősek megfelelő ellátásával, továbbá a felnövekvő nemzedék megfelelő oktatási intézményekben történő elhelyezésével. A rendezett, kulturált településkép, megfelelő településközponttal is hozzájárulhat a település fejlesztéséhez, a népességmegtartáshoz. Hozzátartozik az identitástudat növelése, mely jelenti a helyi hagyományok őrzését és a kulturális hagyományok ápolását.

•

Táji, természeti szempontból: Cibakháza legnagyobb természeti értéke a cibakházi Holt-Tisza, valamint a Tisza folyó és a folyót körülölelő természet, melynek védett növény és állatvilága megőrzését hosszútávon biztosítani kell. Lehetőség szerint meg kell ismertetni a védett állat és növényfajokat és a természetközeli turizmust is támogatni kell. A cibakházi Holt-Tisza rehabilitációja, mederrendezése hozzájárul a hagyományokkal rendelkező horgászturizmus fellendüléséhez, valamint a Holt-Tiszán kijelölt versenypálya a sporthorgászat bázisát jelenti. Fel kell készülni a klímaváltozás hatásainak megakadályozására, ennek érdekében vissza kell szorítani a gépjármű használatot, és a

151

fűtés környezetkímélő

módjait kell választani, továbbá az intézmények nagy részénél már alkalmazott napelemes energiahasználatot tovább kell fejleszteni.

•

Épített környezeti szempontból: A település helyi művi értékének védelem alá helyezésével és pályázatok reven a közintézmények és lakóingatlanok értékőrző felújítása. A települési arculat megőrzése , a településközpont rehabilitációja, megújítása. A település központi részén intenzív zöldfelülettel integrált közösségi, szolgáltató és rendezvénytérrel a település intézményeinek (községháza, templom) összekapcsolása. A település építészeti és infrastrukturális felújítása, korszerűsítése. A település jelentős zöldfelületeit egységes kertészeti tervek alapján kell felújítani és fenntartani így biztosítva a települési zöldfolyosó kialakítását.

Cibakháza jövőképe az • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • •

elkövetkezendő

20 évben:

A lakosság számára jövőbeni megélhetési perspektíva biztosított, munkalehetőség van a településen és a szűkebb környezetben. A tartós munkanélküliek számára is kínálnak a munkavállalásból származó megélhetési perspektívát. A lakosság száma növekszik, az elvándorlás megáll. A lakosság korösszetétele javul, a felnövekvő generáció jelentős számot képvisel. Magas színvonalú lakókörnyezet alakul ki a település történelmi hagyományaira építve és a kulturális, táji értékek fenntartható hasznosításával. A településközpont rehabilitációja megtörténik, a zöldfelületek revitalizációja megvalósul. A szőlő területek rehabilitációja megtörténik. Az egykori zártkertek területén jelentős, rendezett gyümölcsös és szőlő területek alakulnak ki, melyekre építve a gyümölcsfeldolgozás helyben megvalósul. Megvalósul a település központi részén a Holt-Tisza szabadidős területe (gödör), mely települési szintű és kistérségi rendezvényeknek is helyet biztosít. Kialakul a Holt-Tisza partján egy sétány. Versenyek lebonyolítására alkalmas sporthorgász pálya működik . A főtér (templom előtti tér) rekonstrukciója megtörténik. Az oktatás színvonala növekszik, a településen különböző képzési formák valósulnak meg, biztosítottá válik az egy életen át tartó tanulás programja. A turizmus fejlesztése keretében megvalósul a Holt-Tisza rehabilitációja. A horgászturizmushoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények valósulnak meg. A közintézmények, lakóépületek energiatakarékos szempontoknak való megújítása megtörtént, a közintézmények energiaellátása részben megújuló energiaforrások felhasználásával történik, míg az ingatlan felújítások pályázatok révén folyamatosak. A gazdasági területeken belül megújuló energiahasznosítási területek valósulnak meg. A volt hulladéklerakó rekultivált területén napelem park üzemel. A külterületi állattartó telepek fejlődnek, új épületek átadása történik. A gyümölcs helyben történő feldolgozása megtörténik. A település önfenntartási törekvései megvalósulnak, az energiahordozók kiváltása megtörténik, az élelmiszer helyben történő megtermelése és feldolgozása biztosított. Új ipari létesítmények jönnek létre, melyek környezetbarát technológiákat alkalmaznak. A lemezipari és lakatos üzem fejlesztése megtörténik újabb munkahelyteremtéssel. Megvalósul az orvosi műszergyártó vállalkozás fejlesztése munkahelyteremtéssel.

152

• • • • • • •

•

•

• • • • • • • • • • • • •

1.2.

A külterületi állattartó telepek működnek, telephelyen belül minőségi fejlesztést végeznek. Újabb, korszerű állattartó telepek valósulnak meg. A foglalkoztatás segítése érdekében megvalósul egy állattartó telep, tároló, kiszolgáló létesítményekkel. Savanyító és konzerváló üzem létesül. A település közintézményeinek alternatív fűtési lehetőségének biztosítása céljából a brikettáló üzem megvalósul. A helyben megtermelt gyümölcsökre alapozva látvány pálinkafőzde létesül kiegészítve idegenforgalmi létesítményekkel. Megvalósul a Kispusztai út teljes kiépítése, mely által Kunszentmárton elérhetősége lényegesen lerövidül, valamint helyközi autóbusz megálló létesítése megvalósul az út mellett. Bátorszőlő településrész rehabilitációja, amely megállítja a társadalmi leszakadást és az egyre fokozódó szegregációt, a műveletlen területek tulajdonviszonyai rendeződnek, biztonságos élet és lakókörnyezet, vonzó településrész alakul ki. Megvalósul a vásártér területén a szabadidőpark, amely szabadtéri színpaddal, mesterséges tavakkal, hidakkal, rendezvényterületekkel családi szabadidő eltöltés területe. A település teljes területén térfigyelő kamerarendszer működik, mely által a közbiztonság javul. Új, korszerű játszóterek valósulnak meg. Az idősek számára jelzőrendszeres segélyhívás működik. Extrémsport pálya épül. Új közparkok alakulnak ki. Megvalósul az ivóvízminőség javító program, a település teljes területén megfelelő minőségű ivóvíz biztosítottá válik. Megvalósul a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése és a szennyvíztelep rekonstrukciója. Kerékpáros közlekedés fejlesztése új kerékpárutak létesítésével megvalósul. Megvalósul Tiszaföldvár - Martfű felé a térségi kerékpárút. Mozi épületének felújítása megvalósul, ifjúsági közösségi térként működik . A Kossuth-ház felújítása megtörténik, ahol helytörténeti gyűjtemény várja a látogatókat. Az orvosi rendelő akadálymentesítése, felújítása és eszközbeszerzése megvalósul. A Kispusztai út mellett a gazdasági területfejlesztés megvalósul, új munkahelyteremtő vállalkozások működnek.

A település jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

Cibakháza Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik, a Tiszazug északnyugati települése, Szolnoktól déli irányban, a Tisza bal partján található, Tiszaföldvár, Kunszentmárton és Nagyrév szomszédságában. A település szinte egybeépült a szomszédos Tiszaföldvárra!, és annak részeként Homok településekkel. A Kunszentmártont Szolnokkal összekötő, 442. sz. főközlekedési út elkerüli a belterületet, melyen keresztül a 4633. jelű országos mellékút halad közvetlen kapcsolatot biztosítva Cserkeszőlővel és Tiszaföldváron keresztül Martfűvel, így csatlakozva a 442. számú főúthoz. Vasútvonala nincs, közvetve a Homoki vasútállomás szolgálja ki a vasúti személyszállítást.

153

Környező

városgyűrűjétől a távolságok: Kunszentmártontól 21 km távolságra van.

Szolnoktól

33

km,

Martfütől

9

km,

A település igazgatási területének a szomszédai: Északon: Tiszaföldvár, Tiszajenő Keleten: Kunszentmárton Délen és Nyugaton: Nagyrév A megyeszékhellyel, Szolnokkal megfelelő a közúti kapcsolata, a menetrendszerinti autóbuszjáratok surusege kielégítő , vasútállomás hiányában ez az elsődleges tömegközlekedési kiszolgáló. Intézményhálózatának tekintetében Cibakháza alapfokú, a lakosság alapszintű ellátásához szükséges intézményekkel rendelkezik. A középfokú oktatás ellátását Szolnok és Kunszentmárton szolgálja ki, felsőfokú oktatás ellátás tekintetében Szolnok városa vehető igénybe, mind egészségügy, mind kultúra és oktatás tekintetében, emellett Kecskemét intézményeit is igénybe vehetik. Elhelyezkedése térkép

l'm

e

1

'\

~

-!!

(

mI

Abony

u

;

•

i,.:...,

Szaj,ÓI

Örményes

lm

Szolnok

/

Tiszaterwó el

Kuncsorba

\ (

Körfötetétlen

Tószeg

'

'

1\ák(kzjfo!Ya

r

Kengyel Kétpó

1..

Jaszkarajenő \

/ ./'

---

Vezseny Marl fű

/

Mezőhék

/

--~

I

-

M

Mesterszálla.s

~ly Öcsö d

\ Lakitelek Tiszaug ',

Cserkeszőlő

~

6J

1 __ • _ _ ,..

Kuns.z~ntmáirton

~

Szele,•ény_

,

I

Cibakháza Jász - Nagykun Szolnok megye déli részén az ún. Tiszazug helyezkedik el.

nevű

kistájon

154

A település jövőképe a megyei fejlesztési dokumentumokkal összhangban áll. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2013. március 11-én döntött a megye együttkezelendő térségei (Jászság; Szolnok Törökszentmiklós - Martfű térsége; Nagykunság - Tisza-tavi térség; Mezőtúr térsége - Tiszazug) fejlesztési előtanulmányainak elfogadásáról. Ebben a tanulmányban több helyütt megnevezik Cibakházát. A megye és a vele határos megyei helyzetelemzések szintézisében kiemelik, hogy Cibakháza és térsége, mint komplex kísérleti tájgazdálkodási mintaterület játszhat meghatározó szerepet. A megyei területrendezési terv térségi szerkezeti tervlapján a jogszabályi rendelkezések értelmében nem a szerkezeti terven ábrázolható módon, de annak mellékleteként intézkedési tervi munkarészeként feltűntetésre került több, a Tiszazug és a Mezőtúri térség fejlődése szempontjából központi szereppel bíró egyéb mellékút-hálózati elem is. Ezek az alsó szintű térszerkezet-formáló új vonalas elemek többek közt a Cibakháza- Nagyrév, Cibakháza - 442. sz. főút települési összekötő utak (a Kispusztai út) . A városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezovarosi térségben cím 4. prioritásában említik a térség zöldgazdasági arculatának megerősítéséről szóló részben a helyi biomassza és a holtág iszapjának többcélú felhasználását. A Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása 3. prioritása a Körösmente-Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése. A prioritáshoz rendelt beavatkozási csoportok egyike a Térségi előképek, települési szinten megfogalmazott, a jövőképet szolgáló célkitűzések. Itt említik a Cibakházi Holt-Tisza rekultivációját és környezete turisztikai célú hasznosításának, turisztikai attrakcióvá fejlesztése megvalósításának lehetőségét. Ugyancsak a holtággal függ össze a Tisza menti „ökosztráda" alrendszereinek kiépítése céljai között a holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett, összehangolt rehabilitációja. Ezen program keretein belül szerepel a térségi előképek , települési szinten megfogalmazott, a jövőképet szolgáló célkitűzések között a holtág kotrása. A leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása cím alatt első prioritás az esélyegyenlőség személyi és intézményi feltételeinek javítása, szervezetifinanszírozási rendszer kialakításával. Ebben a programban Cibakházát javasolják Tiszaföldvár mellett a program végrehajtásául szolgáló térségnek. A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása cím egyik prioritása a vízi közmű hiányosságok felszámolása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020-ban dokumentumban Cibakháza konkrétan kevés helyen van nevesítve. Elsősorban a Tiszazugra tervezett fejlesztések azok, melyek a települést érintik. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójában a 2030-ra vonatkozó jövőkép a következő: Átfogó célok 2030

•

A.1.

Erőteljes

kapcsolódás a makrogazdaság

fejlődési

tengelyeire:

155

A megye a Budapest metropolisz - térség dinamikusan urbanizálódó részévé, illetve haszonélvezőjévé válik

külső gyűrűjének

•

A.2. A változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya: Kialakulnak a globális társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes vidék társadalmi, intézményi, tájszerkezeti feltételei

•

A.3. Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom: A megyében fennmaradnak és dinamikusan bővülnek a tudás- és hálózattársadalomba való bekapcsolódás terén elért eredmények és kialakulnak a munkaerőpiacra jutásban korlátozott csoportok bekapcsolódásához szükséges feltételek.

Stratégiai célok 2014 - 2020 Területi célok

•

T.1. Szolnok nagyvárostérség pozíciójának megerősítése a Bécs - Budapest - Belgrád fejlődési tengely és a Tisza - völgy térrendszereiben.

•

T.2. Az ipari agglomeráció városiasságának Jászságban.

•

erősítése

és a gazdaság diverzifikációja a

T.3. Városhálózati szerepek és a város - vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli térségben.

mezővárosi

•

T .4. Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása.

•

T.5. Tisza menti "ökosztráda" alrendszereinek kiépítése.

Specifikus célok

•

S.1. A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása.

•

S.2. Az agrárvertikum potenciáljának növelése.

•

S.3. Leszakadó társadalmi csoportok

•

S.4. A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása.

versenyképességének,

életminőségének

tájfenntartó

és

és

foglalkoztatási

esélyegyenlőségének

javítása.

Horizontális célok önszerveződés

és az

együttműködés erősítése ,

•

H.1. Hálózat - társadalom kiépülése: Az társadalmi tőke növelése.

a

•

H.2. Hozzájárulás az országos megújuló energiahasznosítási arány és energiahatékonyság növeléséhez.

156

•

H.3. Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti - intézményi feltételek javítása.

•

H.4. A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében.

Cibakháza vonatkozásában a következő területi célok relevánsak: T-4 Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése, Körösmente Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja: M44, Mezőtúr - Túrkeve kapcsolata az M4-es gyorsforgalmi úthoz, Tiszaföldvár - Mezőtúr között kelet-nyugati út térségi feltáró szerepének erősítése, kapacitásfejlesztése ; Mezőtúr - Szarvas közötti Körös híd, Csongrád - Csépa közötti Tisza híd megépítése, azokhoz vezető utak felújítása, megerősítése, 146-os vasút korszerűsítése , elérhetőség javítása. T-5. Tisza menti "ökosztráda" alrendszereinek kiépítése •

Holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja (vízgazdálkodási - ökológiai - rekreációs célú integrált holtág- megújítás, vízutánpótlás, holtágak tájgazdálkodási célú hasznosítási feltételeinek megteremtése, vizsgálva egyes holtágak összekapcsolásának lehetőségét, holt-ág rezervátum).

•

Integrált vízgazdálkodásra épülő teljes halgazdálkodási vertikum felépítése.

•

Tájgazdálkodási mintaprojektek, a táji diverzitást és a turisztikai fejlesztések megvalósítása a Tisza mentén.

•

Szociális fókuszú integrált tájgazdálkodás ösztönzése a Tisza menti kistelepülésekben.

A 2014-2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Cibakházára vonatkozó projektötletek a következők:

vonzerőt növelő

Programban

szereplő

•

Cibakházi központi orvosi rendelő felújítása és eszközbeszerzése.

•

Kerékpáros útvonal és átkelési szakasz létesítése a 4633-as számú országos közút mellett.

•

Megújuló energia Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat intézményeinél, valamint a Cibakházi óvoda hőszigetelése és nyílászáró cseréje.

•

Cibakházi Holt-Tisza vízparti szabadidő központ kiépítése.

157

1.3.

A településfejlesztési elvek rögzítése

A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek meghatározóak a település fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése szempontjából. Cibakháza településfejlesztési alapelvei az alábbiak: Fenntartható növekedés: Környezetileg fenntartható növekedés elsősorban a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását, településfejlesztést segíti. Ennek a legfőbb elemei a következők :

elősegítése ,

a

amely környezetbarát

A település fejlesztési koncepciója a klímabarát növekedést alapelvnek tekinti. Bármilyen fejlesztés is valósul meg a jövőben, az bizonyíthatóan járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, csökkentse a környezeti terhelést. Fenntartható építés alkalmazása a településfejlesztés során. Környezetbarát iparfejlesztés a gazdaságfejlesztés kapcsán. A helyi gazdaság fejlesztése különös tekintettel a külterületi telepekre. Energiahatékonysági beruházások támogatása. Megújuló energia alkalmazása. A fenntartható társadalom és gazdaság elveinek megvalósítására törekedni a mérten az egyes fejlesztési projektekben.

lehetőségekhez

Egységes növekedés: Cibakháza fejlesztése során kiemelt szempont a területileg egységes társadalmi, gazdasági fejlődés elve. A fejlesztések során figyelembe kell venni az eltérő fejlettségű és adottságú településrészek kiegyensúlyozott fejlesztését. A területi kohézió, a hátrányok mérséklése olyan alapelvek, amelyek lehetővé teszik, hogy a település elkülönülő részei ne ellentmondásosan, hanem tudatosan és egyenlő mértékben fejlődjenek. Versenyképes fejlődés: Településfejlesztés során kiemelten kell azokra a területekre, helyzeti előnyökre figyelni, ahol Cibakháza nagyközségnek versenyelőnyei vannak. Elsősorban a mezőgazdaság , agrárszféra, gyümölcstermesztés és állattartás fejlesztését kell előtérbe helyezni. Ezeknek a területeknek a fejlesztésével biztosítható, hogy stabilizálódjanak és kibontakozzanak a település tartós versenyelőnyei. Ezeknek a területnek a kiaknázatlan lehetőségeit kell a jövőben hasznosítani és ezen terület versenyképes fejlesztésének pozicionalizálása a jövő záloga. Integrált fejlődés: Az integrált megközelítés egyszerre tartalmazza a fizikai és az ágazati szemléletet. Az integrált fejlesztési szemlélet alapján olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek egyszerre járulnak hozzá a település fizikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki környezetének fejlődéséhez. A pontszerű fejlesztések helyett a komplex, egymással hatással bíró fejlesztéseket kell előtérbe helyezni. Az integrált fejlesztési szemlélet része, hogy a településfejlesztési politikában az önkormányzati fejlesztések ösztönzik a magánerő , magántőke mobilizálását.

2.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megvalósítása

Cibakháza településfejlesztési koncepciója átfogó fejlesztési célokat határoz meg, amelyek hozzájárulnak a jövőképben megfogalmazottak realizálódásához. Az átfogó célok kijelölik a település legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti, műszaki kihívásokra adott válaszait,

158

pozícionálja Cibakházát és kijelöli a legfőbb hosszútávon megvalósítandó céljait. A település alkotóelemei, pillérei az átfogó célok.

jövőképének legfőbb

Átfogó célok Agrártelepülés A piaci viszonynak megfelelő , a hazai klimatikus viszonyoknak és termőföldi adottságoknak megfelelő vetésszerkezet kialakítása nagyban elősegíti az agrárszféra fejlesztését. A hagyományokkal rendelkező szántóföldi növénykultúrák termesztése mellett a piaci igények előtérbe helyezésével az adottságokhoz igazodó termésszerkezet kialakítása. Az öntözéses gazdálkodás előtérbe helyezése. A kertkultúrás növénytermesztés preferálása. A gyógynövény termesztés és gyűjtés létrehozása. Az agrárfejlesztésekhez kapcsolódva élelmiszeripari, feldolgozóipari lehetőség megteremtése. Az egykori szőlőskertek területén a gyümölcsös területek telepítése és fenntartása. Elsősorban őshonos gyümölcsfajták telepítése és a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar létesítése. Állattenyésztés korszerűsítése, fejlesztése Cibakházán a meglévő állattartó telepek infrastrukturális és technológiai fejlesztésén túl a külterületi alkalmas területeken új állattartó telepek létesítését szorgalmazni kell. A foglalkoztatás elősegítése érdekében új állattartó telepeket kell létrehozni a megtermelt takarmányokra építve. Az állattenyésztésnél a megújuló energiák környezettudatos alkalmazása (biomassza stb.) révén az állattartó telepek környezetbaráttá és energiatakarékossá tehetők. A helyi gazdaság fejlesztése A pályázati lehetőségek figyelembevételével új ipari üzemek letelepedésének ösztönzése a munkahelyteremtés javítása végett. A gazdasági fejlesztésen túl, a letelepülő vállalkozások segítése. A kijelölt gazdasági terület pozícióba hozása és kiajánlása befektetési célra. A meglévő ipari üzemek fejlesztéseinek támogatása ösztönzése munkahely megtartás és új munkahelyek teremtése érdekében. Önfenntartó település A település egyik célja az önfenntartás megteremtése. Az önfenntartás egyszerre jelenti a megújuló energiák lehetőségeinek kihasználását, valamint a szükségletek megtermelését. Az önfenntartás jelenti a függetlenséget és a település jövőjét . A munkanélküliek száma, a munkahelyek hiánya, a gazdasági fejlesztés elmaradása abban az irányban mutat, hogy a településnek az alapvető szükségleteit önmagának kell előállítania . Ez jelenti egyrészt az energiát, melynek első lépései az intézmények energetikai fejlesztése (napelem) kapcsán elkezdődtek. Támogatni szükséges az energiahatékonysági beruházásokat, melyek hosszútávon megtérülő befektetések. Az élelmiszer termelés kapcsán az önkormányzati tulajdonú területeken növénytermesztés, valamint állattenyésztési program bevezetése. A helyben tenyésztett állatok értékesítése és helyben történő feldolgozásának szorgalmazása. A megtermesztett növényekre, gyümölcsökre

159

alapozva aszaló üzem, gyümölcslé előállító és tartósító, konzerváló üzem létrehozása. A megtermelt élelmiszerek raktározását, hűtését helyben kell megvalósítani. Élhető település

A település célja a népességmegtartás. A legnagyobb népességmegtartó erő a munkahely biztosítás, továbbá a megfelelő életminőségű élettér biztosítása. A munkahelyteremtés záloga a versenyképes vállalkozások letelepedése, a munkaerő mobilitás fokozása, a település megközelíthetőségének javítása. A munkaerőpiaci versenyképesség alapja a képzett munkaerő, az elsősorban munkaerő felvevő ágazatoknak megfelelő képzettségi szint elérése. A település életterének javítása a közterületek fejlesztése, a zöldterületek fenntartása, új zöldterületek létrehozása, a közbiztonság növelése térfigyelő kamerákkal, a megfelelő színvonalú, rugalmasan működő intézményrendszer kialakítása. A településkép javítása egyrészt a közterület rendezést, másrészt a lakóingatlanok állagmegóvását, felújítását, új építéseket is jelent. A népességmegtartás érdekében a gyermekintézmények bővítése, felújítása. A településközpont fejlesztése, a községháza és a műemlék templom közötti terület zöldfelületi rendezése. Az élhető település társadalmi, kulturális összetartó erővel rendelkezik, melyekhez a helyi identitiás és a helyben szerveződő programok, társadalmi események is hozzájárulnak. A település legnagyobb vonzerejének számító cibakházi Holt-Tisza rehabilitációja is hozzájárul az élhető település fejlődéséhez. Energiatudatos település A fenntartható fejlődés keretin belül a település célkitűzése az energiafelhasználás optimalizálása, a megújuló energiahasználat elterjesztése. A település közvilágításának korszerűsítése, gazdaságosabb üzemmóddal, a színvonal fejlesztése mellett. Az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítése gazdaságos fűtési módra történő átalakítása. A gazdaságos fűtés bevezetése érdekében brikettáló üzem létrehozása. A megújuló energiahasználat keretein belül a már működő napkollektorok mellett újabb napkollektorok telepítése. Az egyedi ingatlanok hőszigetelésének és energetikai korszerűsítésének népszerűsítése. Az intézmények energiaigényének részbeni biztosítása napkollektorok elhelyezésével, továbbá komplex energiahatékonysági beruházás megvalósítása.

2.2.

Részcélok és beavatkozások területei egységének meghatározása

2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A településnek rendelkeznie kell egy olyan hosszú távú jövőképpel, amely egy tudatos értékválasztást tükröz, illetve kijelöli azt a célállapotot, amelyet a település 2030-ra akar elérni. A település jövőkép egy olyan vízió , amely a helyzet meghatározásból származó megállapításon alapul. Az átfogó célok a nagyközség középtávú, vagyis 5-7 éves fejlesztéspolitikai céljait rögzítik. A jövőkép elérése érdekében kerülnek meghatározásra az átfogó célok, vagyis a jövőkép teljesülésének előfeltételei . Azokat a középtávon realizálandó fókuszpontokat rögzítik, amely a településfejlesztés súlypontjai lesznek. Esetünkben a célállapot az átfogó célok esetében 2020. év. A településfejlesztési koncepció feladata továbbá részcélok kijelölése, amelyek már főbb fejlesztési területi illetve ágazati irányai lesznek a település fejlesztésének.

160

Cibakháza tervezett jövőképének elérése érdekében az alábbi részcélok részcélok az átfogó célok elérését segítő stratégiai területek.

jelölhető

ki. A

a.) Agrár- és gyümölcstermesztési centrum Cibakháza adottságai, természeti viszonyai, hagyományai alapján kiemelkedő jelentőségű mezőgazdasági tevékenység, valamint gyümölcstermesztés zajlik. Térségi viszonylatban is jelentős a település gyümölcstermesztésben betöltött pozíciója. Cibakháza számára továbbra is kulcskérdés a mezőgazdaság és a gyümölcstermesztés erős szerepének fenntartása, amely a település legfontosabb gazdasági bázisa. A település gazdaságfejlesztése továbbra is a mezőgazdaságra és a gyümölcstermesztésre és az azokhoz kapcsolódó iparágakra (feldolgozóipar, élelmiszeripar) fókuszál elsődlegesen. A mezőgazdaság versenyképessége érdekében a jó minőségű mezőgazdasági területeket továbbra is meg kell őrizni a termesztés számára. A mezőgazdasági területek jó minőségének megőrzése érdekében az öntözéses területeket fent kell tartani, továbbá a belvízelvezető rendszert karban kell tartani és fejleszteni szükséges. A területek megközelíthetősége érdekében a külterületi földutak burkolása szükséges. A mezőgazdasági vetésszerkezet kialakításánál a hagyományos kultúrák mellett reagálva a piac igényeire a korszerű, a termőföld lehetőségeinek megfelelő kultúrákat is termeszteni kell. A meglévő takarmánykeverő telepek megőrzése és fejlesztése a megtermelt mezőgazdasági terményfeldolgozást biztosítja. A gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében az őshonos fajokat meg kell őrizni és a további gyümölcsös telepítésnél előtérbe kell helyezni a tájra jellemző fajokat. A gyümölcstermesztésre alapozva konzerváló, gyümölcslé előállító és aszaló üzem létrehozása, a meglévő üzemek fejlesztése a cél. A hagyományokkal rendelkező pálinkafözdéket meg kell őrizni, korszerűsíteni kell és tudatos marketing tevékenységgel a megtermelt áruk piaci pozícióját erősíteni kell. A pálinkafözést célszerű összekapcsolni a turizmussal, bemutatók tartásával. Meg kell teremteni a helyben értékesítés feltételeit, továbbá a piaci versenyképesség érdekében hűtő és logisztikai centrumot kell kialakítani. Az élelmiszer feldolgozóipar irányában nyitni kell, korszerű üzemek létesítésével. Az agrárfejlesztés érdekében a jóminőségű termőterületek megőrzése a cél, továbbá a versenyképesség érdekében a vetésszerkezet összehangolása és tudatos marketing tevékenységgel a megtermelt áruk értékesítése kiemelt feladat. A mezőgazdaságot kiegészítő ágazatok, élelmiszer feldolgozóipar infrastrukturális fejlesztése és a befektetés ösztönzés feltételeinek megteremtése elsődleges prioritású.

b.) Állattenyésztés fejlesztése Cibakházán az állattenyésztés hagyományokkal rendelkezik, melyekre építve továbbra is szorgalmazni kell az állattartó telepek működését, korszerűsítését és új telepek megvalósítását. Az állattenyésztés a megtermelt termények helyben történő felhasználásával szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Lehetőséget kell teremteni az állattenyésztésben a megújuló energiaforrások létesítésére, alkalmazására. Az állattartó telepekhez kapcsolódó legelőterületeket meg kell őrizni. Szorgalmazni kell a helyben történő feldolgozást, korszerű üzemek létesítésével.

e.) Önfenntartó település A település legnagyobb feladata a munkanélküliség csökkentése és a helyben lakók szociális juttatásának megoldása. A szociális védőháló egyik formája, a település teljes vagy részleges önfenntartása, amely egyrészt az energiahordozók kiváltását, másrészt az élelmiszer helyben

161

történő

megtermelését és feldolgozását jelenti. Az önfenntartás egyszerre jelenti a szükségletek megtermelését és az energiatakarékosságot. Az intézmények energetikai korszerűsítése (nyílászáró csere, teljes hőszigetelés, napelem alkalmazása) és a lakossági energiahatékony rekonstrukciók jelenthetik az energia megtakarítás lehetőségét. Ugyancsak jelentős energia megtakarítást eredményez a brikettáló üzem létesítése, amely jelentősen csökkenti a fűtési külső energiaszükségletet. Az élelmiszer előállítása az önkormányzati területek közmunka programban történő művelésével, és a közmunka programban történő állattenyésztés is hozzájárulhat az önfenntartó település létrehozásához. d.) Ipari fejlesztés

Az ipari fejlesztés érdekében a hagyományokkal rendelkező, működő elemgyártó üzem további fejlesztése, továbbá új letelepülő üzemek számára ipari terület kijelölésére, mely az ipari vállalkozások szélesebb kínálatának megteremtését segíti elő . A munkaerő felvevő vállalkozások letelepedésének ösztönzése. Üzleti környezetfejlesztés hangsúlyos szerepének kialakítása, továbbá a kínálatfejlesztés mellett lényeges az üzleti szolgáltatások bővítése is. Az üzleti környezetfejlesztés nem kizárólag infrastruktúrafejlesztéseket jelenti ugyanis, hanem olyan üzleti szolgáltatásoknak a kiépítését is, amelyek a település befektetői, vállalkozói igényeit szolgálják ki. A kisebb vállalkozások segítése és pozícióba hozása is cél, melynek érdekében pályázatírópályázatfigyelő iroda létrehozása szükséges, mely szolgáltatásaival a vállalkozásokat segíti. Az iparfejlesztésnél elsődleges cél a környezetbarát iparfejlesztés, vagyis olyan iparfejlesztés, amely környezetbarát technológiákat használ, környezettudatosan szerveződik. A kibocsátás, az egészség és környezetkárosító hatások mérséklése a fenntartható gazdaságfejlesztés alapja. Az ipari beruházásoknál törekedni kell a megújuló energiák hasznosítására. A település gazdaságfejlesztésénél figyelembe kell venni a klímaváltozás veszélyeit. e.) Településhálózati funkciók és intézmények fejlesztése

A település az aktív településközi együttműködést kívánja erősíteni. Ennek szellemében kiemelt figyelmet kap azoknak a funkcióknak a fejlesztése, amelyek a térségi szerepkörét erősítik. Ilyen területek közé tartozik a közlekedés, a turizmus, az egészségügyi közszolgáltatások, a közigazgatási és gazdasági-foglalkoztatási funkciók. A település jövőjét meghatározza az aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer működése. A kapcsolatrendszernek fontos elemét képezik az aktív testvértelepülési és partnertelepülési együttműködések, illetve a hazai és határon átnyúló turisztikai együttműködések, kulturális programok. Az egészségügyi közszolgáltatásokat tovább kell fejleszteni. Az egészségügyi intézmények infrastrukturális hátterét erősíteni szükséges, ennek érdekében az orvosi rendelő akadálymentesítése és korszerűsítése, energiahatékonnyá tétele elsődleges feladat. A térség megelőző, prevenciós szűréseit marketing tevékenységgel ösztönözni szükséges, továbbá meg kell valósítani a szakorvosi rendeléseket, a laboratóriumi vizsgálatokat. A település közbiztonságának növelése érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése és működtetése szükséges. A közigazgatás terén az intézmények felújítása, infrastruktúra korszerűsítése és az energetikai megújítás elengedhetetlen. A közszolgáltató rendszereknek a kiépítése, infrastrukturális korszerűsítés, és minőségi fejlesztése, ügyfélbaráttá tétele a cél. Egyre nagyobb körben elérhetővé kell tenni az e-ügyintézést, melyet ismertetőkkel, felhasználó barát felületekkel népszerűsíteni kell.

162

A településen központi integrált, szolgáltató tér megvalósítása, melynek szolgáltatásai az itt élők számára elérhetők. A település jövőjének záloga az oktatás színvonalának növelése, a különböző képzési formák megteremtése. Elérendő cél az iskola épületeinek korszerűsítése, felújítása. Az óvodai ellátás területén szükséges az óvoda bővítése , az eszközfejlesztés és a játszóudvar folyamatos korszerűsítése. A meglévő bölcsőde fejlesztése és fenntartása is kiemelt feladat. f.) Energiatudatos település, megújuló energiák hasznosítása

Cibakházán az energia- és klímatudatos település kialakítását szolgáló szemléletformálás a lakosság, a vállalkozások és közszféra körében a településfejlesztés fontos eleme. A szemléletformálás célja egy környezettudatos település megteremtése. Ennek a fejlesztési célnak több rétege, eleme van. A közlekedés terén a már hagyományokkal rendelkező környezetbarát közlekedést erősíteni szükséges. A közlekedéstudatosságot az iskolai oktatás keretei közé be kell építeni. A környezetbarát mobilitás feltételeinek javítása, vagyis a közlekedési rendszerek környezetbaráttá válásának támogatása, a kerékpáros infrastruktúrák fejlesztése. A kerékpáros közlekedés ösztönzése és a közösségi távolsági közlekedés használatának ösztönzése. Kiemelt területek tehát környezetbarát közlekedési rendszerek és környezetbarát közlekedési módok fejlesztése, ezáltal a fenntartható települési közlekedés megteremtése. Ennek biztosítása érdekében további kül-és belterületi kerékpárút megvalósítása szükséges. A már meglévő közterületi parkolók további kiépítése szükséges, elsősorban az intézmények közelében. Másrészt szükséges erősíteni az energiatudatosságot. A települési energiahatékonyság növelése, a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat előtérbe helyező közszolgáltatás fejlesztés. Továbbá a lakóépületek, nonprofit szektor által használt épületek energiahatékonysági korszerűsítése képezi a másik kiemelt területet. Ösztönözni a családi házak felújítása során az energetikai korszerűsítése . A megújuló energiák felhasználásának előmozdítása a lakosság körében. A megújuló energiahasznosításokat a vállalkozások körében népszerűsíteni kell, ösztönözni kell az üzemeket a területükön belül megújuló energia előállításra és hasznosításra. Települési szinten meg kell valósítani a volt hulladéklerakó rekultivált területén napelempark kialakítását. Az infrastrukturális fejlesztés tekintetében kiemelt cél az ivóvíz minőség javítása, továbbá a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése, megvalósítása. Az ökotudatosság keretein belül szorgalmazni a már meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett újabb szelektív hulladékgyűjtési lehetőség kijelölését, a lakosság ösztönzését a szelektív gyűjtésben való részvételre. Tovább kell bővíteni a közszolgáltatások körét zöld hulladék és építési hulladék szervezett gyűjtésének megvalósításával. Az állati hulladékgyűjtést térségi szinten biztosítani kell, továbbá meg kell szervezni a lakossági veszélyes hulladék gyűjtését és kezelését. Az ökotudatos szemlélet, vagyis a település természeti értékeinek védelme és megőrzése , a cibakházi Holt-Tisza rehabilitációja szintén egy fenntartható és tudatos településfejlesztés megerősödését segíti. A védett, illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természet-védelmi helyzetének és állapotának javítása, a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása, illetve az ehhez kapcsolódó szemléletformálás tekinthető a legfontosabb feladatnak .

163

g.)

Humánerőforrás

fejlesztés

A település fejlesztési stratégiájának fontos eleme a gazdasági igényeket kiszolgáló humánerőforrás fejlesztés támogatása. Magas színvonalú képzési struktúra fenntartása és a helyi piaci igényekkel történő összehangolása folyamatos kihívást jelent a település számára. A képzési, szakoktatási háttér fejlesztésében elsősorban a piaci igényeket, szükségleteket kell figyelembe venni. Ennek egyik alternatívája a település gazdaságát segítő , a helyi gazdaság igényeire alapozó képzési formák bevezetése. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti kiépítése a versenyképes tudás megszerzése érdekében. A helyi gazdálkodók számára speciális szakmai tanfolyamok szervezése a korszerű agrárismeretek és gyümölcstermesztési, feldolgozási ismeretek elsajátítása érdekében. A hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli emberek, köztük a roma kisebbség oktatásának, átképzésének támogatása a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés érdekében. A jelen kor igényeihez alkalmazkodva a nyelvi és számítástechnikai képzések, átképzések szorgalmazása és támogatása, népszerűsítése. h.) Idegenforgalmi fejlesztés

Kiemelt fejlesztési terület Cibakháza számára az idegenforgalom. A település idegenforgalmi vonzereje jelenleg alacsony, hiányoznak azok a turisztikai szolgáltatások, amelyek jelentős turisztikai keresletet generálnának. A település természeti adottságai, a cibakházi Holt-Tisza, melynek rehabilitációja és mederrendezése alapul szolgálhat a település vonzerőfejles ztéséhe z . Cibakháza egyelőre nélkülözi azokat a komplex turisztikai termékeket, amelyek fellendítenék a település idegenforgalmát. A cibakházi Holt-Tiszára alapozva a hagyományokkal rendelkező horgászatot kiegészítve kijelölt sporthorgász versenypályával lehet a turizmust színesíteni. A Holt-Tisza partján vízparti sétány kijelölése szükséges, mely a természetbarát turizmust szolgálná. A "Gödör", mint a Holt-Tisza melletti szabadidős terület további fejlesztése, szabadtéri sport- és játékeszközökkel történő ellátása tervezett. A településen az 1848-49-es szabadságharccal összefüggő épített értékek megőrzése szükséges, így a Kossuth-ház rekonstrukciója és tájházként történő hasznosítása. Az egykori Csuhaj Csárda épületének felújítása és bekapcsolása az idegenforgalmi kínálatba. A már hagyományokkal rendelkező rendezvények mellett újabb rendezvények meghonosításával, továbbá a horgászturizmust célszerű preferálni a meglévő adottságokra alapozva. A természetkedvelő turizmus számára felfedezésre váró lehetőség a település. Két célterületen szükséges átfogó beavatkozásokat kezdeményezni. Egyrészt a vonzerőfejlesztések tekintetében. Ennek keretében megtörténik a jelenlegi vonzerők attraktivitásának fejlesztése és új vonzerők létrehozása. A desztináció vonzerejének és versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon. A térség turizmusának viszonylag alacsony versenyképességét egyrészt az okozza, hogy a vonzerők nem komplex turisztikai kínálatot jelentenek, és nem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése, a szomszédos települések turisztikai kínálatának komplex turisztikai csomagként történő értékesítése. A desztináció általános problémái között szerepel a komplex, élményt kínáló turisztikai termékek hiánya. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni az attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti a térségnek, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. A másik kiemelt terület a turistafogadó kapacitások fejlesztése. A településen hiányoznak a minőségi szálláshelyek, komoly gondot jelentenek a szálláshely kapacitás hiányai. A település

164

számára tehát kiemelt cél az idegenforgalom fejlesztése, azon belül a két legfőbb terület a kínálati oldal fejlesztése és a kereslet generálása. A kínálati oldal fejlesztése egyszerre történik a vonzerők és a fogadó kapacitások szintjén. Az imázs formálás egyik leghatékonyabb módja a turizmus fejlesztése. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások minősége, jellege nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakult képet az ide érkező emberek szemében. Ebből eredően a turizmus a település marketing stratégia kulcsterülete. Szükséges létrehozni egy olyan szervezetet, amely a térség turisztikai versenyképességének javításán dolgozik és tudatos, összehangolt marketing tevékenységet folytat. A turisztikai fejlesztésen belül a kulturális kínálat fejlesztése fontos szerepet tölt be a települési identitás megerősödésében. A társadalmi versenyképesség javítása elsősorban közösségfejlesztési beavatkozásokkal történik, amely alapvetően a helyi identitás erősítését célozza. A települési turizmust célszerű összekapcsolni a térségi turizmussal. A közelben lévő Cserkeszőlő idegenforgalmi vonzerejét kihasználva sokszínű turisztikai kínálatot kell biztosítani. A horgász turizmus fejlesztése elsődleges prioritású. A településen meg kell teremteni a turizmus részére elengedhetetlen szálláshely feltételeket. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások minősége, jellege nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakult képet az ide érkező emberek szemében. Általában azok a települések, térségek, amelyek jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, pozitív imázs alakul ki róluk, de nem csak az ideiglenesen ide érkező emberekre gyakorol pozitív hatást a turizmus, hanem az itt élő lakosságra is, hiszen pozitívan befolyásolja kötődéseket, identitásukat, kulturális fogyasztási lehetőségeiket és gazdasági lehetőségüket. Ebből eredően a turizmus a település marketing stratégia kulcsterülete. Cél a települési és térségi turisztikai kínálat tudatos marketing tevékenységgel történő értékesítése. Pályázatok, befektetők révén új turisztikai attrakciók létrehozása, a turisztikai elemek összefogása a meglévő kínálat komplex csomaggá tétele elsődleges feladat. A kulturális kínálat fontos szerepet tölt be a települési identitás megerősödésében. A társadalmi versenyképesség javítása elsősorban közösségfejlesztési beavatkozásokkal történik, amely alapvetően a helyi identitás erősítését célozza. A turisztikával foglalkozó helyi civil és nonprofit társaságok megalakulásának, működésének segítése hozzájárulhat a turizmus fejlesztéséhez. A helyi kötődés erősítése, a lakossági identitás fejlesztése egy tudatosabb, értékőrző közösségi modell alapja. i.) Települési élettérfejlesztés

A részcél egyik kulcsterülete a vonzó lakóterületek megteremtése. A vonzó lakóterületek, a kulturált és korszerű lakókörnyezet fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek szeressenek itt élni. Ebből eredően ez a terület is lényeges szerepet tölt be a településimázs formálásában, hozzájárul a község attraktivitásának, vonzerejének növeléséhez. A települési életterek fejlesztésében fontos szerepe van a lakosságot kiszolgáló rekreációs tereknek és a reprezentatív településképnek, közterületeknek. A településközpont, mint a legfontosabb települési élettér korszerűsítése, funkcióellátottságának további bővítése egész Cibakháza számára meghatározó. A település központi területének fejlesztése az élettérfejlesztéshez tartozik. A községháza és a templom közötti terület zöldfelületi rendezése, továbbá a központi részen a települési szintű közintézmények felújítása létesítése. A településkép szerves része a közterületek, melyek közpark jellegét erősíteni szükséges, kertészeti eszközökkel egységes zöldfelületi rendszert kell létrehozni. A már meglévő, korszerű játszótereken túl újabb az EUs normáknak megfelelő játszóterek létrehozása, mely a település súlypontjaiban biztosítja a fiatalabb nemzedék igényeit. A település több pontján új zöldterületek létrehozása mellett a

165

meglévő

zöldfelületek rehabilitációja és ligetesítése a település átszellőzöttsége szempontjából is lényeges. A települési élettérfejlesztéshez tartozik a vásártér területének szabadidős területté alakítása sétányokkal, sütögető területekkel, sportolási területtel, mely a szabadidő kulturált eltöltését biztosítja.

j.) Transzverzális kapcsolatok erősítése

Az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció az Európai Unió döntéseivel összhangban a Kelet-Magyarországi régió tovább fejlesztését tűzi ki célul. Cibakháza a megvalósuló gyorsforgalmi úthoz viszonylag közel helyezkedik el, így az épülő M44 gyorsforgalmi út a térségre is pozitív hatással lehet. Megépítésével felértékelődhet a Cserkeszőlő - Cibakháza - Tiszaföldvár - Martfű országos mellékút, melyen keresztül a nemzetközi úthálózat elérhető.

2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

Cibakháza területén a településrészek lehatárolásánál figyelembe lett véve a településszerkezet, az elhelyezett létesítmények, a településrészek jellege. A fentiek alapján a belterületen a következő településrészek találhatók: •

1. Településközpont

• • • • •

2. Nyugati lakóterület 3. Öregszőlő és Újszőlő 4. Gazdasági és sportterület 5. Középső lakóterület 6. Bánomszőlő

1.

..3:,

2.

5.

JELMAGYARÁZf1T:

·J .

Ga,:1asilgl ,;.s spo1t<:i'ik·

~.

·~Y.JAOti lilko•erJle:

!\

K0.i:épsó lakó:erüJe:

3.

Őr"Jg5.zaó 05 Ujszokl

.e,

R<;1'10rns1CAö

166

Fejlesztési célok az egyes településrészekre: 1. Településközpont

(A terület a 4633 jelű országos mellékút - Czibak Imre út - Lehel utca - József Attila út belterületi határ által határolt terület.) A településközpont területén az intézmények (óvoda, iskola, bölcsőde) felújítása, energia hatékonnyá tétele. A központban lévő zöldterületek rehabilitációja, a templom előtti tér kertészeti rendezése. A közintézmények előtt parkolók építése, az utak, járdák burkolatainak felújítása. A központi orvosi rendelő akadálymentesítése, felújítása és energia hatékonnyá tétele. A volt mozi épületének felújítása és közösségi célú hasznosítása. A helyi értékmegőrzés keretein belül a Kossuth - ház felújítása és helytörténeti gyűjtemény bemutatásának megvalósítása. 2. Nyugati lakóterület (József Attila út - Lehel út - Czibak Imre út - 4633 jelű országos mellékút, Botond út - Szent László út - Külsőszékes út- Szigligeti út - belterületi határ által határolt terület.) A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését. A víztorony melletti jelenleg alulhasznosított területen zöldterület kialakítása tervezett. Az iskola melletti területen gazdasági terület kijelölése a már meglévő gazdasági területhez kapcsolódva. 3. Öregszőlő és Újszőlő (463 3 jelű országos mellékút - Belterületei határ - Öregszőlő út által határol terület.) A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését . 4. Gazdasági és sportterület (4633 jelű országos mellékút - Öregszőlő utca - belterületi határ - Liszt Ferenc út által határolt terület.) A vásártér szabadidőközponttá alakítása, rendezvények megtartására alkalmas színpaddal, családi és szabadidős rendezvényekhez kapcsolódóan sütögető , piknikező területekkel. A terület egy részén gazdasági terület kijelölése, egyrészt a már meglévő gazdasági területhez kapcsolódva. A gazdasági területen belül a megújuló energiahasznosítási lehetőség biztosítása. 5. Középső lakóterület ( Botond út - Szent László út - Külsőszékes út - Szigligeti út - Belterületi határ - 4633 jelű út Szemere út által határolt terület.)

167

A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését. Zöldmező úton kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölés. Játszótér kialakítása tervezett, továbbá a Köztársaság téren a lakóutcák szabályozásán túl új zöldterület kialakítása a fejlesztési cél. 6.

Bánomszőlő

(4633 jelű országos mellékút - Szemere út - belterületi határ határolt terület.)

Bánomszőlő

II. utca által

A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését .

3.

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATHOZ

SWOT -analízis Erősségek

• •

• •

• • • • •

• •

• • • • • •

mezőgazdasági

termelési hagyományok, vállalkozások

működő mezőgazdasági

jelentős kiterjedésű mezőgazdasági

területek meglévő, működő

állattartó telepek

jelentős kiterjedésű legelőterületek jelentős kiterjedésű

gyümölcsös

területek cibakházi Holt-Tisza épülő M44 gyorsforgalmi út közelsége alapellátás helyben biztosított közmunkaprogram hatékony kihasználása művészeti hagyományok civil szervezetek Tisza közelsége működő oktatási intézmények

• • • • • • • • • • •

meglévő , működő bölcsőde működő

konzervgyár meglévő , működő elemgyártó üzem meglévő , szép természeti környezet

• • • • • • •

Gyengeségek a településen nincs nagyvállalkozás és a vállalkozási aktivitás gyenge tőkeszegény vállalkozói réteg közepes és nagy cégek hiánya termelők összefogásának hiánya a település gazdasági centrumokhoz mért elérhetősége kedvezőtlen

nincs termékfeldolgozás a helyi munkaerő foglalkoztatás szintje alacsony a településen magas a szociálisan rászorulók aránya magas a munkanélküliek népességen belüli aránya magas az alacsony iskolai végzettségűek száma oktatási intézmények részben korszerűtlenek

a középületek és a lakóépületek állaga leromlott, a komfortfokozat alacsony szőlőterületek közbiztonsága magas a rossz állagú épületek aránya szőlőterületeken elöregedő lakosság kihasználatlan turisztikai lehetőségek, az ehhez szükséges infrastruktúra és marketing tevékenység hiánya alap színvonalú kereskedelmi, szolgáltató egységek szabadidő kulturált eltöltése feltételének

168

• •

hiánya a lakosság és a civil szervezetek nehezen mozgósíthatók Bátorszőlő szegregált területe

Lehetősé~ek

• • • •

• • • • • • •

• • • • • •

• • •

állattartó telepek további hasznosítása új állattartó telepek létesítése konzerváló üzem létesítése aszaló üzem létesítése gazdasági területek kijelölése megújuló energia hasznosítása helyben történő termékfeldolgozás állami és EU-s támogatások, magántőke bevonása alapfokú oktatási-, sport és szabadidős infrastruktúrafejlesztés óvoda bővítése orvosi rendelő korszerűsítése mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozás látvány pálinkafözde sporthorgászat fejlesztése cibakházi Holt - Tisza fejlesztése településkép javítása települési infrastruktúra (kerékpárút, járdák) fejlesztése belterületi utak burkolása és burkolat felújítása tőkeerős cégek betelepülése civilszervezetek erősödése

Veszélyek

• • • • •

• • • • • • • • •

•

Tőkeerős befektetők

hiánya Tovább nő a szociálisan rászorulók száma a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárási viszonyok (aszály, belvíz, vihar stb.) a támogatási források szűkülése az önkormányzat és intézményei anyagi feltételeinek romlása elvándorlás kialakulása munkahelyteremtés elmaradása turisztikai beruházások meghiúsulása nem valósul meg a Holt-Tisza rehabilitációja intézmény korszerűsítés elmaradása roma probléma fokozódása közbiztonság romlása társadalmi szolidaritás hiánya (egyének és gazdasági élet szereplői között) lakosság egészségi állapotának romlása Bátorszőlő rehabilitációja nem valósul meg, a szegregáció tovább növekszik a területen

A település erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit elemezve megállapítható, hogy a település fejlődésének alapja a gazdaság fejlesztése, beruházások megvalósítása. A megvalósuló beruházások munkahelyteremtéssel járnak, melyek a helyi munkaerő foglalkoztatás szintjét emelik és munkanélküliek arányát csökkentik. A helyi gazdaság élénkítése hozzájárulhat a kapcsolódó szolgáltatások megteremtéséhez, működtetéséhez . Mindezen tényezők közvetve visszahatnak az elvándorlás mérsékléséhez. 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

készítéséhez

szükséges

A településfejlesztési koncepció egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat részletesen bemutatja a település jelenlegi helyzetét, a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, tendenciákat. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat a kijelölt átfogó és részcélok mentén lehet kijelölni. Az adatok körének

169

kijelölésekor legyenek.

Beavatkozási terület

Vállalkozások száma


elsődleges

mérhetőek

szempont, hogy ezen adatokkal a kívánt változások

Beavatkozási terület leírása A településen regisztrált vállalkozások száma A településen működő

vállalkozások száma Ujonnan betelepült Új vállalkozások vállalkozások száma Gazdasági Működő növekedés/ esők vállalkozások kenés árbevétele Kereskedelmi Kereskedelem egységek száma Településen élő Munkanélkülisé munkanélküliek/áll g áskeresők száma Közfoglalkoztat Közfoglalkoztatotta ottak k száma Szociális Szociális ellátásban ellátásban részesülők száma

2009.évi érték

Jelenlegi érték (2016)

Tervezett érték

Változás

320 db

378 db

400 db

+22db

91 db

148 db

200 db

+52 db

4 db

5 db

10 db

+5 db

-

11.143 .955 Ft

20.000.000 Ft

+8.856.045 Ft

9 db

13 db

20 db

+ 7db

592

fő

319 fő

270

202

fő

375

fő

243

469

fő

976

fő

980

fő

-49

fő

- 132 fő fő

+ 4 fő

részesülők

Jövedelem Vendéglátás Idegenforgalom

Idegenforgalom

Lakónépesség száma Elöregedés Korszerkezet

A településen élő foglalkoztatottak éves átlagkeresete Vendéglátó egysége k száma Kereskedelmi szálláshelyek száma Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Települési lakónépesség száma 60 év felettiek aránya a népességen belül 18 év alattiak

104.403 Ft

135.450 Ft

161.000 Ft

+25.550 Ft

4 db

7 db

10 db

+ 3 db

0 db

0 db

1 db

+ 1 db

0 éj/év

0 éj/év

2.000 éj/év

+2.000 éj/év

4.426

fő

4.188

fő

4250

fő

+

62fő

20,42%

20%

18 %

-2%

21,67%

21%

24%

+3%

170

aránya a népességen belül Születések száma Bevándorlás

Születések száma Településre beköltözők

Felújított,

száma Településrő 1 elköltözők száma Beköltözők és elköltözők száma Civil szervezetek száma Felújított,

korszerűsített

korszerűsített

intézmények

intézmények száma Felújított,

Elvándorlás Vándorlási különbözet Társadalmi önszerveződés

Korszerűsítés

Megújuló energiahasználat

Energia megtakarítás Kerékpárutak Zöldfelületek Csatornahálózat

Csatorna rákötés

Kulturális rendezvények

korszerűsített

intézmények aránya Megújuló energiahasználat aránya a teljes energia felhasználáshoz képest Energia felhasználás csökkenése Bel- és külterületi kerékpárutak hossza Zöldfelületek nagysága Csatornahálózat hossza Közüzemi csatornahálózatra rákötött lakások száma Kulturális rendezvények (színházi, zenei előadások,

56

fő

232 fó 226

fő

43fő

50

194 fő

230

fő

+36

fő

fő

220

fő

-22

fő

242

+7fő

fő

232fő /226 fő

194fő /242fő

230fő /220fő

+36/-22

12 db

14 db

16 db

+2db

1 db

8 db

12 db

+4db

8%

67%

100%

+33%

0%

25%

50%

+25%

5%

20%

40%

+20%

Om

1128 m

1578 m

+450m

28 ha 9.698 m

30 ha

1 ha 302 m

10km

15,3 km

40,96 km

+25,66 km

410 db

447 db

1.406 db

959 db

119 db

262 db

280 db

+18 db

2

ismeretterjesztő előadások

stb.)

száma

171

2

3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjének és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

Infrastrukturális változások Közlekedési infrastrukturális változások az alábbiak szerint érintik Cibakháza nagyközséget. Az M44 gyorsforgalmi út megépülésével a település közlekedési kapcsolatai is átalakulhatnak. Az M44 gyorsforgalmi út Cibakházáról a 4633. jelű mellékútról közvetlenül elérhető lesz. A térségi szerepkör szempontjából meghatározó a 4633 jelű országos mellékút és a 442 számú főút összekötése, az úgynevezett Kispusztai út kiépítése, mely által Kunszentmárton megközelíthetősége lerövidül és a település legnagyobb foglalkoztató vállalkozásai (Kaluterm Kft, Elemgyártó Kft) elérhetővé válnak. A megvalósuló út mellett helyközi autóbuszmegálló építése tervezett, mely biztosítaná a Bátorszőlői településrész megközelítését. A térségben megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés a gazdasági fejlesztés motorja lehet, mely a település gazdasági, logisztikai fejlesztésére is pozitív hatással lehet. A település teljes belterületén a meglévő utak aszfaltozása tervezett, mely a jelenlegi mintegy 30%-os burkolt utak arányát 90%-ra növeli. Kerékpárút hálózat fejlesztése tervezett Infrastruktúra területén az

ivóvízminőség

- javító programban való részvétel tervezett.

A település legnagyobb infrastrukturális beruházása a szennyvízcsatorna hálózat

jelentős

bővítése.

Területfelhasználási változások

A területfelhasználási változások során cél a kompakt és a klímatudatos település megteremtéséhez szükséges a település egyes térszerkezeti elemeinek felülvizsgálata és újra gondolása. A területfelhasználási változások a meglévő és tervezett területhasználat változását mutatják be.

172

CIBAKHÁZA

-t

· .'-

'•

D

,:;/ ..:

----

r_..,.._,,.,:. ,\.O,,o,,a,_,.-.....,., _ _ i . ~1

--"""'=.......:..-·-

Cibakháza területén a következő területfelhasználási változások tervezettek a belterületen: • Tervezett gazdasági terület a vásártértől délre meglévő gazdasági terület mellett • Tervezett szabadidőpark terület a vásártér nem hasznosított területén • Tervezett játszótér • Tervezett közpark a központi részen az iskola melletti területen • Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület az iskola mellett • Tervezett gazdasági terület a nyugati településrészen

173

CIBAKHÁZA

- ·- ·-

~---

r::LE?U.ÉSRENc=- Es1TERVE M z tXIOOO

+

--=·==-~-= D -----

T• - · ~ - ~ á .-i.a.áot. _ _

r.,.,...,_ ,_.....,,

!!

r .., - ~ _ . . . . - - .. -. ........... 1... ...., .. ......,...._

L;

'

..._ ...____ ., .

,.w_,

JO 11.

~

. ' . !."f:

J

-,._:iL,~~?z{:JHJ J,

-

- - - · ·• .•

·= -

Cibakháza külterületén a következő területfelhasználási változások tervezettek: • Tervezett szabadidős terület a „Gödör" területén • Tervezett gazdasági területek több területen • Tervezett sporthorgász versenypálya, szabadidős terület • Tervezett gazdasági terület kijelölés szabadidős funkcióval • Tervezett megújuló energiahasznosítási terület Cibakháza község fejlesztésének célja a külterületi mezőgazdasághoz kapcsolódó állattartó telepek fejlesztésének támogatása, a település agrár jellegének megőrzése , a nagymúltú gyümölcstermesztés fejlesztése, az erre épülő feldolgozóüzemek létesítése. A település belterületének rendezése, jellegének erősítése , az infrastrukturális elemek fejlesztése, aktív zöldfelület kialakításával élhető , minőségi lakókörnyezet kialakítása. Az intézmények energiahatékony felújítása az üzemeltetési költségek optimalizálása. Új ipari és szolgáltató létesítmények letelepedésének ösztönzése, mely által a foglalkoztatottsági szint emelése megtörténhet. A cibakházi Holt - Tisza rehabilitációja, mely a térségi idegenforgalom vonzereje. A munkanélküliség csökkentése, a szociális ellátásra szorulók arányának csökkentése. A népességszám megtartása és növelése, az oktatási szint emelésével az iskolázottság növelése. 3.3. és az

Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésre

A 2001. évi LXIV. törvény szabályozza és határozza meg a kulturális örökség védelmét. A törvény hatálya kiterjed a régészeti örökségre, műemléki értékekre, kulturális javakra, továbbá meghatározza ezek védelem alatt álló környezetét is.

174

A védelem alatt álló művi értékek környezetében történő fejlesztések meghatározásánál, elsődleges szempont az adott művi érték védelme, továbbá a művi érték környezetének figyelembevétele. A helyi építési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályozókat, melyek figyelembe veszik a kulturális örökség védelmét és előtérbe helyezik a fenntartható fejlesztést. Művi

értékek

Országos védelem alatt a Lechner Lajos Tudásközpont adatközlése alapján az alábbi építmények (műemlékek) állnak: •

Római katolikus templom Cibakháza, Szabadság tér 10 (hrsz: 190)

Tiszasüly, Szent László út 4. (hrsz: 1) környezete: 191, 189/1, 188, 187, 92/3, 74, 73, 72, 55, 54, 35, 27, 25 hrsz.

Műemléki

A településen helyi művi védelem alatt álló építmények, építményrészletek, műalkotás nincs. A településrendezési terv helyi értékvédelmi vizsgálata javasolja azokat az épületeket, építményeket helyi védelemre, mely a település történetével, az identitással összefügg, az utókor számára megőrizendő és értéket képvisel. Régészeti örökség Országos régészeti védelem alatt álló lelőhelyek (Lechner Lajos Tudásközpont adatközlése): •

1. számú lelőhely: Nagy - hát 0142/4, 0142/3, 0142/2, 0142/1,0139/31 , 0139/30, 0139/29, 0141, 0140/15, 0140/14,0140/13,0140/12, 0140/11, 0140/10, 0140/9, 0140/8 helyrajzi számú területek

•

2. számú lelőhely: Nagy - hát 0139/18, 0139/19, 0139/20, 0139/21 , 0139/22, 0139/23, 0139/24, 0139/25, 0139/26, 0139/27, 0139/28, 0139/29, 0139/30, 0139/31 , 0140/4, 0140/5, 0140/6 helyrajzi számú területek

•

3. számú lelőhely: Nagy - hát 0139/18, 0139/19, 0139/20, 0139/21 , 0139/22, 0139/23 , 0139/24, 0139/25, 0139/26, 0139/27, 0139/28, 0139/29, 0139/30, 0139/31, 0140/4, 0140/5, 0140/6 helyrajzi számú terület

•

4. számú lelőhely: Nagy - hát 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0146/5, 0146/6, 0146/7, 0146/8, 0146/10 helyrajzi számú területek

•

5. számú lelőhely: Nagy - hát 0146/8, 0146/10, 0146/11 , 0146/13,0146/14,0146/15, 0146/16 helyrajzi számú területek

•

6. számú

lelőhely:

Nagy - hát

175

0146/16, 0146/19, 0146/20, 0146/21, 0146/46, 0146/47, 0146/23 helyrajzi számú területek •

7. számú lelőhely: Nagy - hát 0146/23, 0146/24, 0146/25, 0146/27, 0146/28, 0146/48, 0146/49 helyrajzi számú területek

•

8. számú lelőhely: Nagy - hát 0146/16, 0146/19, 0146/20, 0146/21 helyrajzi számú területek

•

9. számú lelőhely: Kettes - halom 2109/1 helyrajzi számú területek

•


•

11. számú lelőhely: Kis - hegy 09, 08, 011 helyrajzi számú területek

•

12. számú lelőhely: Külső - székes 06/4, 06/5, 013, 06/3 helyrajzi számú területek

•

13. számú lelőhely: Árvád 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1651/1, 1648, 1649,1650,1740/2,1651/2, 1652, 1653, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665, 1666, 1667, 1668, 1669, 1670, 1671, 1672, 1673, 1674, 1675 helyrajzi számú területek

•

14. számú lelőhely: Árvád 1573, 1584, 1585, 1740/2, 1612, 1586, 1587, 1588, 1589, 1590, 1591, 1592, 1593, 1594, 1595, 1596/1, 1596/2, 1597, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1607, 1608, 1609, 1610, 1611, 1625, 1632, 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1648, 1649, 1650, 1651/1 helyrajzi számú területek

•

15. számú lelőhely: Árvád 054/8, 054/9, 054/10, 054/3 helyrajzi számú területek

•

16. számú lelőhely: Árvád 054/1, 641/2,637, 638,639,642,643,644,645,646,653,658,659,660,661,662,664, 665 helyrajzi számú területek

•

17. számú lelőhely: Árvád 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1736, 1737, 1738, 1739, 1652, 1653, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1692, 1725, 1726, 1727, 1728, 1729 helyrajzi számú területek

•

18. számú lelőhely: Árvád 053/9, 1742/15, 053/5 helyrajzi számú területek

176

•

19. számú lelőhely: Bánom - szőlők 037/12, 037/13, 037/14, 037/15, 037/6, 037/7, 042/1, 039/2, 039/3, 039/4, 039/5, 039/6 helyrajzi számú területek

•

20. számú lelőhely: Bánom - szőlők 2274/2, 2276, 2314, 2339/2, 2340, 2341 /2, 2343/1, 2344, 2273 , 2272/2, 2341 /1, 2345/2, 2346 helyrajzi számú területek

•

21. számú lelőhely: Sár - szög 068/1 , 068/2, 068/3 helyrajzi számú területek

•

22. számú lelőhely: Felső - rét 0117/5 helyrajzi számú területek

•

23. számú lelőhely: Felső - rét 0117/15, 0117/14 helyrajzi számú területek

•

24. számú lelőhely: Külső - székes - lapos 036/13, 036/14, 036/15, 036/12, 036/16, 036/23, 036/24, 036/25 helyrajzi számú területek

•

25. számú lelőhely: Kettes - halom vidéke 036/11, 036/12 helyrajzi számú területek

•

26. számú lelőhely: Kettes - halom vidéke 036/6, 036/7, 036/9, 036/12, 2114 helyrajzi számú területek

•

27. számú lelőhely: Kettes - halom környéke 2114, 2118, 2119, 2120/2, 2121/1, 2122/1, 036/7, 036/9 helyrajzi számú területek

•

28. számú lelőhely: Ugar 032/3, 032/4, 032/37, 032/16, 032/15 helyrajzi számú területek

•

29. számú lelőhely: Külső - székes 036/28, 036/29, 036/58, 036/56, 036/55, 036/54, 036/53 , 036/52, 036/51 helyrajzi számú területek

•

30. számú lelőhely: Sáska - halom 053/9 helyrajzi számú területek

4.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE

4.1.

A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer

A célok megvalósítását azok az önkormányzati tevékenységek jelentik, melyek segítik a célkitűzések megvalósítását és támogatják a fejles ztési célokat.

fő

177

Ezen eszközök a következők lehetnek: • • • • • •

Településszerkezeti tervben jelölt fejlesztések megvalósulása A szabályozási tevékenységek (pl.: útszélesítés, új út nyitás megvalósítása) Új fejlesztés esetén településfejlesztési megállapodás a befektetővel Befektetők bevonása, esetleges együttműködés Pályázatok Helyi adókedvezményekkel a munkahelyteremtő vállalkozások letelepedésének elősegítése

• • • •

Fiatalok letelepedésének ösztönzése (pl. : első lakáshoz jutási támogatás) Önkormányzati tulajdonú telekértékesítések támogatási rendszere (letelepedés ösztönzése érdekében lakásépítéshez kötötten) Önfenntartás érdekében önkormányzati beruházások és a közmunka- és startmunka program folytatása Marketing tevékenység

A településfejlesztési koncepció megvalósítását szolgáló szervezeti elvárások: A településfejlesztési koncepció megvalósítása olyan szervezeti együttműködést igényel, amely biztosítja a koncepció folyamatos monitoringját és a visszacsatolási lehetőséget. A koncepció megvalósulása érdekében folyamatosan nyomon kell követni a fejlesztések megvalósulását, az elért eredményeket elemezni és értékelni kell. A településfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezetét figyelemmel kell kísérni, és a külső feltételrendszer változásainak koncepcióra gyakorolt hatását elemezni szükséges. Ezen feltételek változásának visszacsatolását meg kell valósítani a koncepcióba. A település társadalmi és gazdasági igényeinek nyomon követése és a változások beépítése a koncepció megfelelő fejezeteibe . A társadalmasítás feltételrendszerének kidolgozása, a partnerségi határozatban megfogalmazott partnerek bevonása a koncepció értékelésébe.

4.2.

Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

Javasolt az esedékes pályázatokhoz, programokhoz kapcsolódva az önkormányzat részéről egy olyan szervezet vagy csoport létrehozása, mely figyelemmel kíséri a következő hétéves időszakban azon pályázatokat, programokat, melyek a település szempontjából beilleszthetők a koncepcióban rögzített fejlesztési elképzelésekbe. Javasolt a változások aktualizálása, a megvalósult fejlesztések törlése és a fejlesztési célok a gazdasági, pályázati környezethez alakított pontosítása, továbbá a kiinduló adatoknál szereplő táblázat aktualizálása. A településfejlesztési koncepció módosítását Képviselő-testületi határozattal kell elfogadni. Az esetleges év közben nagyobb tervezett fejlesztések, vagy pályázati lehetőségek esetén szükség szerint a településfejlesztési koncepciót kiegészíteni, módosítani lehet, minden esetben a változtatás indoklásával és a koncepció jóváhagyásával. Cibakháza, 2017. február hó

178

18.napirend: Előterjesztés a polgármester 2017. évi szabadságának ütemezésére Előadó : Fekete Géza alpolgármester Hegyes Zoltán polgármester: A 18. és 19. napirend vonatkozásában ülés alpolgármester úr.

vezető

Fekete Géza alpolgármester: A polgármester úr elkészítette 2017. évi szabadság ütemezését. 24 nap alapszabadság, 14 nap pótszabadság jár. 5 nap áthozott szabadsága van az előző évről. Ez összesen 44 nap. Erről a 44 napról készült havonkénti ütemezés. Azt kérem a testülettől, hogy fogadjuk el. Kérem elnök urat, ismertesse a bizottság döntését. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság a napirendet megtárgyalta, elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Fekete Géza alpolgármester: Elfogadja-e a testület a polgármester szabadság ütemezését? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagy községi Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadságának ütemezéséről

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadságának ütemezését a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/C.§-a alapján az alábbiak szerint határozza meg: 1.)Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadsága: 5 nap Áthozat 2016. évről: 25 nap Alapszabadság: Pótszabadság: 14 nap Összesen: 44 nap 2.)2017. évi szabadságütemezés: Január: Február: Március: Április: Május: Június: Július: Augusztus: Szeptember: Október: November: December: Összesen: Felelős:

0 nap 1 nap 5 nap 4 nap 4 nap 4 nap 10 nap 5 nap 2 nap 2 nap 2 nap 5 nap 44 nap

Fekete Géza alpolgármester


179



tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.


Tör@Ján


19.napirend: Előterjesztés meghatározására Előadó: Török István jegyző

jegyző

a

polgármester

Fekete Géza alpolgármester: A napirend

2017.

előadója jegyző

évi

cafetéria

juttatásának

úr.

Török István jegyző: Hasonlóan a köztisztviselők cafetéria juttatásához bruttó 200.000 Ft, ami tartalmazza a juttatást terhelő járulékokat is. Alapvetően két részből tevődhet csak össze. A SZÉP kártya juttatás és a bruttó évi 100.000 Ft készpénz juttatás. A felhasználásra vonatkozó szabályokat a cafetéria szabályzat tartalmazza polgármester úr esetében is. Javaslom, hogy a testület fogadja el az előterjesztést. Fekete Géza alpolgármester: Elnök úré a szó. Kovács Andor Károly bizottsági elnök: A bizottság a napirendet megtárgyalta, elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Fekete Géza alpolgármester: Megkérdezem a testületet elfogadja-e a polgármester 2017. évi cafetéria juttatását? A szavazásban részvevő képviselők száma 7 fő. A képviselő-testület egyhangú 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi cafetéria-juttatásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 151. § és 225/L §, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 73. §-a, valamint a

180

közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi cafetéria-juttatásának éves, közterheket 1s tartalmazó összegét 200.000,- Ft összegben határozza meg. 2.) A

főállású

polgármester cafetéria juttatásának részletes eljárási rendje megegyezik a részére megállapított rendelkezésekkel (Cafetéria szabályzat).

köztisztviselők Felelős:

Török István jegyző Határidő: azonnal

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.



Török István jegyző

20.napirend: Egyebek Hegyes Zoltán polgármester: Csak egy rövid ismertetést szeretnék adni. Mindenki előtt ismeretes, hogy munkaügyi perben állunk a korábbi jegyzőnkkel Dr. Albrecht Sándorral a szabadság megváltás ügyében. Ebben a perben volt egy újabb tárgyalási forduló, ami ismét nem vezetett előbbre. A bírónőben felmerült, hogy a szabadság igény egy része vélhetően elévülhetett. 15 napon belül nyilatkozattételre szólította fel az önkormányzatot, hogy a követelés mely évektől keletkezhetett. Tárgyalás előtt egyeztettünk Kókai doktorral, ismertette a felek beadványait. Albrecht jegyző úr személyesen készítette a beadványát, amiben a saját igazát próbálta védeni. Új információ már nem merült fel, ez már olyan szintű jogi szóváltás, ami már csak az ügyvédekre tartozik. Ahogy a felek most küzdenek egymással, nem várható gyors lezárása az ügynek. Nekem egyelőre ennyi volt a mondani valóm, egyebekben átadnám a lehetőséget. Baksa István képviselő: A Kispusztai út, az önkormányzati út. Ha ezen az úton valakit baleste ér, vagy az autójában keletkezik kár, az az önkormányzat felelőssége. Legalább egy táblát tegyünk már ki, hogy figyelmeztessük.

181

Török István jegyző: Ha valakit önkormányzati tulajdonú úton anyagi kár ér, azt az önkormányzat vagyonbiztosítása terhére kártalanítani tudja. A biztosítás egyik pontja kifejezetten erről szól, tehát rendelkezünk egy ilyenfajta védelemmel, nem az önkormányzat költségvetéséből kell kárt kifizetni. Ha a biztosító kárszakértőjének a kármegállapításával, a károsult nem ért egyet, akkor bírósághoz fordulhat. Köszönöm. Fekete Géza alpolgármester: A Kígyó utcai lakosok problémáját tolmácsolnárn. Kegyetlen útviszonyokkal küzdenek itt a falu közepén. Javasolnám, hogy tegyünk látogatást abban az utcában. Abból a pici pénzből, ami marad, valamit a lakosságnak fel kellene mutatni. A másik probléma. Egy Madarasparton lakó hölgy keresett meg, hogy valamikor a házuk előtt volt egy közvilágítási lámpa, amit évekkel ezelőtt leszereltek. Emiatt vaksötétben járnak sötétedés után, meg zseblámpával. Félnek is, mivel csak ők laknak az utcának azon a részén és vagyonvédelmi szempontból sem mindegy, hogy sötét van-e a környéken. Kérték már többször is, hogy hivatal helyeztesse vissza a közvilágítási lámpát, eddig még nem történt semmi. Ha csak egy mód van rá - egy lámpának a kihelyezését csak nem kell megterveztetni - próbáljuk már visszarakatni azt a lámpát. Voltak ígéretek veszélyes fa kivételére. Ha megígértük, akkor vetessük ki, ha meg nem jutunk el odáig, akkor ne ígérjük. A Marika Pressoval kapcsolatban szeretném kémi, hogy változatlanul panaszkodnak a lakosok, hogy hajnali 5 óráig tart nyitva, randalíroznak, drogoznak, kerítéseket tesznek tönkre, szemetelnek és egyéb kellékeket hagynak hátra. Valamit lépjünk már ebben az ügyben is, a környékbeli lakosoknak is lennének jogaik. Köszönöm szépen, egyelőre ennyi. Hegyes Zoltán polgármester: Közben gondolkodtam, nem csak ez az egy lámpatest van, amit fel kellene rakni. Kezdeményezhetnénk, hogy kísérleti jelleggel ezekre a helyekre, ledes világítás tegyenek fel. Úgy is próbálják ránk erőltetni, hogy a település egészén cseréljük le a jelenlegit ledesre, most tesztelhetnénk. A többi dolgot, azt jegyeztem feladatként.

182

Egyéb kérdés, hozzászólás az ülésen nem hangzott el. Hegyes Zoltán polgármester megköszönte a megjelenést és az ülést bezárta.

k.m.f.t.

)

,I" ~ k~ksu,an ;J. ,orok -1-

.}~

A jegyzőkönyvet készítette 2017. március l-én:

.... .vifil&,... . . !f. }-.............

Kalmár Tünde

köztisztviselő

183

Ci6a{fuiza Na9YiJ;zsé9 (l'o(aánnestere 5462 Ci6a{fuiza, Sza6aásá9 tér 5. (['e{:

(56) 477-001, p~ (56) 577-032

e-mai{: po(oannester®d6a~(uzza. nu

CIBAKHÁZA

----------------------------

CÉ.rtesítem a 1(épvise[ő-testüfet tagjait, fiogy

2017. márdus 1-én (szeráa) 14.00 órára :Munftaterv szerinti ü[ést liívok,össze a 1(özségliáza :Nagytermé6en, ame(yre ezúton tiszte[ette[ megliívom.

Javasolt napirendi ponto~: 1. Előterjesztés Cibakháza Nagyközség Önkormányzata saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegéről a 2018-2020 évekre Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 2. Előterjesztés Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletének megalkotására (az előterjesztés később kerül kiküldésre) Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

3.

Előterjesztés

az avar és a kerti hulladék égestéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó : Török István jegyző

4. Előterjesztés Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Cibakháza Nagyközség Önkormányzata gyermekintézményeiben alkalmazandó éves térítési díjakról szóló 2önkormányzati rendelete Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 5.

Előterjesztés

6.

Előterjesztés

a Nagy községi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjaira (rendeletalkotás) Előadó: Hegyes Zoltán polgármester a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának

módosítására Előadó: Tóthné Szeleczki Melinda

intézményvezető

184

7. Előterjesztés Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési tervének az elfogadására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 8. Előterjesztés a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívás közzétételére Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 9. Előterjesztés a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Előadó: Sebestyén Lászlóné óvodavezető a Cibakházi Napsugár 2017. évi nyári zárva tartási meghatározására Előadó : Sebestyén Lászlóné óvodavezető

időpontjának

a

11. Előterjesztés a Nagyközségi Bölcsőde 2017. évi nyári zárva tartási meghatározására Előadó : Szőllősi-Kiss Katalin bölcsődevezető

időpontjának

a

10.

Előterjesztés

12. Előterjesztés Szociális Szövetkezetek megalakítására Előadó : Hegyes Zoltán polgármester

13. Előterjesztés a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből való kilépésre Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 14. Előterjesztés egyes önkormányzati tulajdonban ingatlanok hasznosítására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester

lévő

földhasználati joggal terhelt

15. Előterjesztés önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 16. Előterjesztés a hulladékgazdálkodáshoz vagyonkezelésbe adására Előadó : Hegyes Zoltán polgármester

kapcsolódó

vagyon

önkéntes

17. Előterjesztés Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójának az elfogadására Előadó: Hegyes Zoltán polgármester 18.

Előterjesztés

Előadó:

19.

a polgármester 2017. évi szabadságának ütemezésére Hegyes Zoltán polgármester

Előterjesztés

Előadó :

a polgármester 2017. évi cafetéria juttatásának meghatározására Török István jegyző

20. Egyebek

185

~eflieCenésére fe{tétfenül számíto~

Ci6a{liáza, 2017. fe6ruár 24.

~egliirlót ~apjá~: Hegyes Zo[tán po[gármester Pe/i.gte (}éza a[po[gármester 'Török,István jegyző Jász-Jfagyk,un-Szo[nok,'Megyei 'l(ormányliivata[- Szo[nof<, 'l(ossutli L. u. 2. 'l(épvise[ő- testüfet tagjai - liefy6en Intézményvezetők,

Hartyányiné 'Mérei Juáit f«jnyvvizsgá[ó (f)r. 'l(óf<s,,i (}á6or ügyvéd, társasági szalijogász 5000 Szo[nof<, Szapáry út 18. 'l(jszefovics Ifáil{.9 vezető te[epüféstervező 5000 Szo[nof<, Szántó 'Kjt. 52. II/5. PáfinMs István főépítész Jfagyf«jzségi 'l(önyvtár Irattár

186

Ci6a{liáza :Nagy{özség Ön{ormányzata 'l(jpvise{ő-testüfeténe{ 2017. március 1-i

:M.un{aterv szerinti üCésérő{

1.) ¾egyes Zo{tán po{gármester

···e ; . ~····················

2.) Pe~te qéza a{po{gármester

.....$-'AF"························

........irr.~ .......... ..................... .......rl..-: :~:. t:....~... .............. .

3.) fJ'örök._István jegyző

4.)
.·:.:::~M.:::::::::::::::::

6.) Jáger 'Vif{/or János fcjpvisefő

. . . A........... ,,, ~ --

7.) 'J(ovács ;4.náor 'l(ftro{y k.,épvisefő

-= .. .. .. . .. .. ........... .. . ' (,, z,..--- ~,....

8.) !M.o{nár Csa6a

.

····'· ..-:-....... ....................... ........... .

fcjpvisefő

'

9.) PiCóné
;4.áóügyi Iroáa vezetője

. ~'4t1:...b .)i . :... ..............................

11.) ¾artyányiné !M.éreiJuáit f.9nyvvizsgáCó 12.) 'J(iszeCovics Iúíi~ vezető teroező 13.) (J'á{ink.,ás István főépítész 14.)
(mf

1. napirend

Előterjeszt és

Címe:

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapítására a 2018-2020. költségvetési évekre

Testületi ülés dátuma:

12017.03.01. Készítés ideje: J2017.02.27. Készítette: jDoroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető Ellenőrizte:

[örök István jegyző Jóváhagyta: !Hegyes Zoltán polgármester

Előter· esztő:


Tárgyalja meg:


Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Kulturális, Szociális és Sport Bizottság Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Nyílt ülés X X

Zárt ülés

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterétől

ELŐTERJESZTÉS Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

2017. március 1-ei munkaterv szerinti, nyílt ülésére Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapítására a 2018-2020. költségvetési évekre Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező , valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A költségvetés előkészítésével , elkészítésével összefüggő feladatokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a részletes szabályokat az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) határozza meg. Az Áht. és az Ávr. rendelkezéseit egészíti ki speciális előírásaival a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.), továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet). Az Áht. 29/ A. §-a szerint a helyi önkormányzat, évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a) a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és b) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. A Gst. 45. § (1) a) pont felhatalmazás alapján kiadott Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az önk01mányzat saját bevételének minősül : 1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel, 2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyom értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel, 3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel, 4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel, 5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint 6. a kezesség- , illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.

A Gst. 3. § (1) bekezdése szerint adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósít ás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke, d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig és a kikötött visszavásárlási ár, f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. Az önkormányzat a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezései alapján meghatározott várható saját bevételeit a határozati javaslat melléklete szerint javasoljuk megállapítani. Az önkormányzatnak 2017. évben - az előző évekről áthúzódó - adósságot ügyleteiből eredő fizetési kötelezettsége jelenleg nem áll fenn.

keletkeztető

A hivatkozott jogszabályi előírásnak megfelelően a határozati javaslat mellékletében foglaltuk össze az elkövetkező három évre prognosztizált saját bevételek összegét és a fizetési kötelezettséget. A Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának a határozat 1. mellékletében az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettség összegét nulla forintban állapítottuk meg. Kérem, hogy a Tisztelt Képviselő-testületet az alábbi határozati javaslattal elfogadni.

előterjesztést

~iveskedjen megvitatni és az

/4 ,. ''t·'='°'

,r

....,

Í»Zl.lé!J

./:,0

~'l/1"


""

.·~

HATÁROZATI JAVASLAT

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ..... ./2017. (III. 03.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról a 2018-2020. évekre Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. § alapján az alábbi határozatot hozza: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat az államháztartásáról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat a 2018-2020. évekre vonatkozóan saját bevételeit és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit a határozat 1. melléklete szerint állapítja meg. Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester folyamatosan

Határidő:

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai, helyben,

Hegyes Zoltán polgármester, helyben, Fekete Géza alpolgármester, helyben, Török István jegyző, helyben, Doroginé Bálint Edina Mb. Pénzügyi Iroda vezetője, helyben, Nagyközségi Könyvtár, Irattár




1. melléklet a ../2017. (Ill. 01.) önkormányzati határozathoz

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei adatok ezer Ft-ban

MEGNEVEZÉS

Sorszám

Saját bevétel és adósságot ke letkeztető ügyletből fizetési kötelezettség összegei 2017.

A

B

2018.

e

eredő

ÖSSZESEN F=(C+D+E)

2019.

2020.

D

E

F

Helyi adóból és a települési adóból származó bevétel

01

77 500

77 500

77 500

77 500

232 500

Az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítésébő l és hasznosításából származó bevétel

02

6900

6 500

6 500

6 500

19 900

Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel

03

-

-

-

-

-

Tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítésébő l vagy privatizációból származó bevétel

04

-

-

-

-

-

Bírság-, pótlék- és díjbevétel

05

1 435

1 500

1 500

1 500

4 435

Kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés

06

580

Saját bevételek (01+ .... +06)

07

86 415

85 500

85 500

85 500

257 415

Saját bevételek (07. sor) 50%-a

08

43 208

42 750

42 750

42 750

128 708

Hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás , átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuáli s tőketartozása

09

-

-

-

-

-

A számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hi telviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára

10

-

Váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező , kamatot nem tartalmazó értéke

11

-

Az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lí zi ngszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege

12

-

A visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár

13

-

A szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték

14

-

Hitelintézetek által, származékos műveletek kü lönbözeteként az Állam~dósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban : AKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege

15

-

Fizetési kötelezettség összesen (09+ ... +15)

16

0

0

0

0

0

Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel (07-16)

17

86 415

85 500

85 500

85 500

257 415

580

2. napirend

Előterjesztés Címe:

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletének megalkotására


12017.03.01. Készítés ideje:

12017 .02.27. Készítette: 1Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető Ellenőrizte:

!Török István jegyző Jóváhagyta: !Hegyes Zoltán polgármester

Előterjesztő:

!Hegyes Zoltán polgármester

Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. március 1-ei munkaterv szerinti, nyílt ülésére Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi költségvetésére Tisztelt Képviselő-testület!

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111. § -a, valamint az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 23. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzat éves költségvetését rendeletben állapítja meg. Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvényt (továbbiakban: költségvetési törvény). A költségvetési törvény alapján megterveztük Cibakháza Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) feladataihoz igénybe vehető központi forrásokat. A költségvetés készítése során alkalmaztuk a központi jogszabályokban a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott előírásokat. Az Mötv. a jelenleginél differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a települési önkormányzatok számára. A feladatok jelentős részét az állam közvetlenül látja el 2013-tól, a települési önkormányzatok a helyi feladat-szervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára, a megyei önkormányzatok a területfejlesztés kulcsszereplői lesznek. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök nagyobb része a Jaras1 kormányhivatalokhoz került. A helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény írhat elő, az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve. Az Mötv. szerint a helyi közügyek, illetve a helyben biztosítható közfeladatok: • településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, kéményseprés, stb.), • óvodai ellátás, • szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, • egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet-egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), • kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.), • helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), • lakás- és helyiséggazdálkodás, • honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, • közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, • helyi közfoglalkoztatás, • helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok, • sport, ifjúsági ügyek,

• • • • •

nemzetiségi ügyek, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás,

kistermelők, őstermelők jogszabályban

meghatározott termékei értékesítési

lehetőségének,

hétvégi árusításának biztosítása. További törvényi lehetőségek helyi önkormányzati feladat-telepítésre: • törvény a felsoroltakon kívül más, a helyi közügy, helyben biztosítható közfeladat ellátását is előírhatja, • törvényben meghatározott esetekben az önkormányzat és az állam külön, a finanszírozást is rendező megállapodása alapján az önkormányzat állami feladatokat is elláthat, • a helyi önkormányzatok továbbra is önként vállalhatják olyan helyi közügyek ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladatok ellátása azonban nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Finanszírozásuk fo1Tását elsősorban az önkormányzat saját bevételei, illetve az erre a célra biztosított külön források képezhetik. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A 2017-es költségvetési-rendelettervezet, illetve mellékletei az előző évhez hasonlóan került elkészítésre, figyelembe véve a kötelező jogszabályi előírásokat. Az önkormányzat elsődleges feladata a 201 7. évben is a kötelezően és önként vállalt feladatok minél magasabb szintű végrehajtása. A tervszámok, mint eredeti előirányzatok kizárólag a jelenleg törvényi, rendeleti, határozati formában rendelkezésre álló információk alapján kerültek számításra. A költségvetési rendelet tervezet az önállóan működő intézmények közreműködésével került összeállításra, első körön egyeztetve azt az önkormányzati vezetéssel. Második körben véleményt alkotott a Képviselő testület Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága. Az elfogadásra kerülő költségvetést, mint azt a rendelettervezet is tartalmazza, az év közben történő változások, megszülető döntések alapján, a rendelkezéseknek megfelelően a költségvetési rendeletet a Képviselő-testületnek módosítani kell. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111.§ (4) bekezdése alapján költségvetési rendeletünkben nem tervezhetünk működési hiányt. 2017. évi bevételek és kiadások alakulása A 2017. évi költségvetési bevételek tervezett előirányzata 662.227 e Ft, melyet a finanszírozási bevétel 72.001 e Ft-tal egészít ki, így összesen 734.228 e Ft forrás fog a rendelkezésre állni. Helyi adóbevételek a tervezett előirányzata 57.489 e Ft, amely a 2016. évi teljesített bevételek arányához lett igazítva.

A 2015. évtől - a feladatfinanszírozás keretében - az általános működéshez és ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokból származó bevétel csak a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható . A tervezetben államháztartáson kívüli bevétellel nem számoltunk. A megjelenő pályázati lehetőségeket folyamatosan vizsgáljuk, mert rendkívül fontos az önkormányzat költségvetésének külső forrásokkal való bővítése. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatok körében egyaránt színvonalas közszolgáltatásokat kíván nyújtani. A feladatellátás tárgyi és személyi feltételei biztosítottak, azonban a működési célú kiadások az Önkormányzat tervezett bevételének a 93,9 %-át teszik ki, így beruházási és felújítási kiadásokra (településfejlesztésre) a tervezett források 6,1 %-át tudjuk előirányozni. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT 2017. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI I. Költségvetési bevételek alakulása 1. Az Önkormányzat működési támogatása

2017-ben hasonlóan az előző évhez egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás szolgálja. Az általános támogatáson belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. (4. számú melléklet) 1.2. Köznevelés

A települések fő feladata a köznevelés területén 2017. évben is az óvodai ellátás biztosítása. E feladathoz a 2016. évhez hasonlóan négyelemű finanszírozást biztosít • a központi átlagbér alapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelő munkát segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján, támogatás Jar az óvodapedagógusok minősítéséből fakadó • kiegészítő többletkiadásokhoz, létszámuk alapján, • óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének, dologi kiadásainak támogatását, • a bejáró gyermekek utaztatásához is forrást kapnak az érintett települések 1.3. Szociális feladatok

A települési támogatás bevezetésével az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekben segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak. Ezzel a kötelező segélyezésen túlmenően jelentősen nőtt az önkormányzatok feladata és felelőssége a segélyezésre szorult polgáraik meghatározásában és részükre a támogatás megállapításában. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen a központi költségvetés támogatást biztosít, melynek 2017. évi összege 32.002 e Ft A 2017. évben továbbra is kötelező önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés. Gyermekétkeztetés támogatása jogcím előirányzata 2017. évben az intézményi étkeztetésre a központi költségvetésében 51.104 e Ft, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésére 9.261,36 e Ft előirányzat áll rendelkezésre. Ezen normatíva esetében a dolgozók bértámogatására adott fajlagos összeg nem változott (1.632.000 Ft/fő), viszont a működtetési támogatás

meghatározásánál figyelembe veszik a települési önkormányzat egy lakosra jutó képességét. A működési támogatás 2017. évi összege 28.590.859 Ft.

adóerő

1.4. Kulturális feladatok Az önkormányzat kulturális feladatainak - ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás - ellátásához a központi költségvetés 2017. évben is lakosságszám alapján biztosít támogatást. 2. Működési célú támogatások államháztartáson belülről bevételek között tervezzük az alábbi egyéb működési célú támogatás bevételeit: • 2016. évről áthúzódó közmunkaprogram támogatását, valamint a 2017. év márciusában indítandó startközmunka mezőgazdasági és helyi programjának tervezett költségét. 3. Közhatalmi bevételek A költségvetési előirányzatok kialakításánál a múlt évi terv és tény adatokra támaszkodva a gazdasági környezet esetleges változásait figyelembe véve terveztünk. A hátralék behajtásra nagy hangsúlyt kell fordítanunk 2017-ben, de, az ebből származó bevétel nehezen kalkulálható, ezért a vonatkozó tervszámokat a tapasztalati adatok alapján határoztuk meg. Arra számítunk, hogy a vállalkozások és a lakosság helyzete, teherbíró képessége várhatóan nem romlik. S. Működési bevételek A működési bevételek között szerepelnek a rendelkezésre álló hatályos szerződések és előző évi tény adatok alapján az önkormányzati vagyon hasznosításából, bérbeadásából származóbérleti díjak, a közterület használat, a továbbszámlázott közüzemi díjak, a szolgáltatási díjak bevétele.

6. Felhalmozási célú bevételek Tárgyi eszköz értékesítésből , illetve egyéb vagyonhasznosításból származó bevételt nem tervezett az Önkormányzat. 7. Finanszírozási bevételek - Maradvány igénybe vétele A 2016. évi zárszámadás keretében kerül megállapításra a „tényleges" jogszabályok által korrigált maradvány. A 2017. évi költségvetés tervezésekor már számoltunk előző évi maradvány bevonásával, melyből 72.001 Ft szabad maradvány. Kötelezettséggel terhelt maradványok: • Államháztartáson belüli megelőlegezések, • 2016. évről áthúzódó közfoglalkoztatási program támogatás előlege, • ASP rendszer országos kiterjesztéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása • Polgármesteri hivatal hőszigetelése , nyílászáró cseréje • Belügyminisztérium a szociális célú tüzelőanyag támogatás II. Költségvetési kiadások alakulása 1. A működési kiadások között a polgármester, alpolgármester, képviselők, bizottsági tagok, és a 2016. évi áthúzódó közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó személyi juttatásokat, illetve munkáltatói járulékokat, továbbá az Önkormányzat dologi kiadásait

terveztük, melyeket a rendelkezésre álló hatályos szerződés nyilvántartásés tényadatok alapján feladatonként, kormányzati funkciónként terveztük meg.

előző

évi

2. Ellátottak pénzbeli juttatásai 1. Települési támogatás

a) A lakhatási támogatás a rendeltünk alapján állapítjuk meg. Az éves meghatározott keretösszeg 11.233 e Ft. b) Települési támogatásesetia rendeletünk alapján olyan rászoruló családok támogatása valósul meg, melyek mindennapi nehéz anyagi helyzettel küzdenek. Az éves meghatározott keretösszeg 767 e Ft. c) A köztemetés olyan jogcím, ahol a hozzátartozók önerőből az elhunytat nem tudják eltemetetni. Erre a kiadásra 647 e Ft-ot terveztünk. d) Természetbeni tüzelő támogatás éves szinten megközelítőleg 400-500 családot érint. Ennek összegét az előző év tapasztalatai alapján terveztük, azonban ebben az esetben az időjárás viszontagságaira mindig figyelemmel kell lennünk. A Belügyminisztériumtól 206 erdei köbméter tüzelőanyagra pályáztunk melynek megítélt összege 3924 e Ft.

2. Az egyéb

működési

kiadások

3.1. Elvonások, befizetések: Magyar Államkincstár Cibakháza Nagyközség Önkormányzata esetében Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 2. számú melléklete alapján kapott állami támogatások 2015. évi felhasználását hatósági ellenőrzés alapján végezte. Az Igazgatóság az Áht. 59 §. szerinti ellenőrzés eredményeként a 2015 . évi elszámolásban eltérést állapított meg, ezért 2.810.861 Ft fel nem használt állami támogatást, valamint késedelmi kamat visszafizetését írta elő az Önkormányzatnak.

3.2. Egyéb

működési

célú támogatások államháztartáson belülre:

3.3. Egyéb

működési

célú támogatások államháztartáson kívülre:

A 2017. évi költségvetés tervezésekor az előző évi adatokat figyelembe véve vizsgáltuk a meg az államháztartási körön kívüli finanszírozható támogatások jogcímeit és összegeit. A sport- és civil szervezetek 2017. évi támogatására a költségvetésben a források számbavétele alapján továbbra biztosítunk fedezetet. - Tiszaföldvári Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság támogatása - Római Katolikus Egyház támogatása - Rendőrség támogatása - Civil szervezetek támogatása - Polgári Védelem tagdíj - Köti Mente Egyesület támogatás - Cibakházáért Egyesület - Tiszazugi Települések Szövetsége tagdíj - Falugondnokok Egyesülete Tagdíj

1 530 e Ft 1 200 e Ft 250 e Ft 500 e Ft 152e Ft 750 e Ft 300 e Ft 85 e Ft 42 e Ft

- Tiszazugi Önkormányzatok Társulása - Cibakházi Nagyközségi Sportegyesület

172 e Ft 6 024 e Ft

3. A felhalmozási kiadások között a 2017. évi költségvetés fejlesztési kiadásait feladatonként és a megvalósításhoz rendelkezésre álló forrásösszetétel alapján a rendelet tervezet 9. melléklete részletezi. 4. Tartalékok Az Önkormányzat 2017. évi tervezett általános összegét 15233 e Ft összegben állapítja meg az előre nem tervezett kiadásokra, pályázatok előkészítésének költségére és előfinanszírozásának biztosítására.

Finanszírozási kiadások A költségvetési rendelet az államháztartáson belüli visszafizetése 12.563 e Ft összegben lett megtervezve.

támogatás

megelőlegezésének

Intézmények 2017. évi költségvetése A 2017. évi költségvetési koncepcióban elfogadott elvek alapján az alábbi szempontok figyelembe vételével készültek az intézményi költségvetések: A személyi juttatásokat a jogszabályokban kötelezően biztosított juttatási elemek, a költségvetési törvény bértáblái, valamint a jövő évi soros előlépések figyelembe vételével tervezzük meg. 2017 . január l-től a bruttó minimálbér összege 127.650 Ft, míg a garantált bérminimum összege bruttó 161.250 Ft. A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 22 %. • A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §. szerinti illetményalap a 2017. évben 38.650 forint. A központi költségvetési törvény lehetőséget biztosít ennél magasabb összegű illetményalap megállapítására - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő- testületének. • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a szerint az illetménypótlék számításának alapja 2017. évben 20.000 forint. • A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés 2017. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. • A köztisztviselők éves cafetéria kerete 2017. évben nem haladhatja meg a bruttó 200.000 forintot, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. A dologi kiadások költségvetésben.

előirányzatait

a 2016. évi korrigált kiadási szinttel tervezzük a 2017. évi

Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal finanszírozott létszáma 13,23 fő. A 2017. évi normatíva támogatás 60 593 400 Ft, mely az előző évhez képest 1.236.600 Ft-tal csökkent a lakosságszám csökkenése miatt. Az önkormányzati kiegészítés 10.084 e Ft. A személyi juttatásokés a munkáltatót terhelő járulékok a törvényi előírásoknak megfelelően a minimálbér és a garantált illetményalap emelkedésének figyelembevételével kerültek megtervezésre. Az alapilletmény alapján köztisztviselői vagy munkaszerződéssel rendelkező ügyintézői állományban dolgozó középfokú és felsőfokú végzettségű munkavállalót 2017.

január l-től december 31-ig 10%-os illetménykiegészítés illet meg. Ezen juttatás minden évben az adott költségvetési rendeletben szükséges szabályozni. A dologi kiadások előirányzata 12.070 e Ft. Az intézményi költségvetési főösszeg előirányzata70.677 e Ft. A Költségvetési rendelet 2. számú melléklet 1-9 oldala tartalmazza az intézményi elemi költségvetéseket kiemelt előírányzatonkéni összesítésben.

Engedélyezett létszámkeret alakulása Az Önkormányzat 2017. január l-től érvényes engedélyezett létszámkerete 104 fő, ebből 91 fő teljes munkaidős foglalkozású, 1 fő részmunkaidős foglalkozású és 11 fő munka szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló. Az engedélyezett létszámkeretet költségvetési szervenként a költségvetési rendelet 7. számú melléklete mutatja be.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XIl.31.) Korm. rendelet (Ávr.) 24. § (2) alapján „ A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben a költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. "2017. évben tervezett foglalkoztatottak száma 208 fő.

Összefoglalás:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának összevont költségvetési főösszege (intézményekkel együtt) 734.228 eFt. Összességében a központi költségvetéstől várható bevételek csökkentek, a kiadásokat pedig a lehető legtakarékosabban terveztük meg. A 2017es évben is, az előzőekhez hasonlóan törekedni kell a takarékos és fegyelmezett gazdálkodásra, a támogatások jogszerű igénybevételére és elszámolására. Tisztelt Képviselő-testület!

Kérem, az Önkormányzat 2017. évi költségvetési rendelet tervezetét mellékleteivel együtt megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Cibakháza, 2017. február 27.

RENDELET-TERVEZET

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .../2016. (III. 02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről Cibakháza Nagyközség Önkormányzataaz Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23 . § (1) bekezdésében található előírásokra az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Cibakháza Nagyközség Önkormányzatára, annak szerveire, az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervekre, valamint a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

II. A költségvetés címrendje 2. § (1) Az önkormányzat költségvetésében az irányítása alá tartozó költségvetési szervek egy-egy címet alkotnak az alábbiak szerint: a) b) e) d) e) f) g) h)

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyközségi Önkormányzati Könyvtár Művelődési Ház Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakházi Napsugár Óvoda Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Kommunális Szolgáltató és Közfoglalkoztatási Intézmény

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok önálló címet alkotnak.

III. A költségvetés bevételei és kiadásai 3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2017. évi költségvetésének tárgyévi költségvetési bevételét 734.228 e Ft-ban a) működési költségvetési bevétel 662.227 e Ft aa) működési célú támogatások 474.272 e Ft államháztartáson belülről ab) közhatalmi bevétel 83.750 e Ft ac) működési bevételek 62.429 e Ft ad) működési célú átvett pénzeszközök 12.495 e Ft

RENDELET-TERVEZET b) felhalmozási bevétel ba) felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről bb) felhalmozási bevételek be) felhalmozási célú átvett pénzeszközök

(2) A tárgyévi költségvetés kiadása 734.228 e Ft,

a)

működési

melyből

29.281 e Ft Oe Ft Oe Ft

29.281 e Ft

:

költségvetési kiadás :

689.252 e Ft

aa) személyi juttatások ab) munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ac) dologi kiadások ad) ellátottak pénzbeli juttatásai ae) egyéb működési célú kiadások af) általános céltartalék

346.614 e Ft 72.979 e Ft 212.370 e Ft 13.507 e Ft 15 .986 e Ft 15.233 e Ft

b) felhalmozási költségvetési kiadásait ba) beruházások bb) felújítások be) egyéb felhalmozási kiadások

(3) A költségvetés hiánya összesen

a)

működési

költségvetés hiánya b) felhalmozási költségvetés hiánya

44.976 e Ft 34.341 e Ft 10.635 e Ft 0 e Ft

Oe Ft 0 e Ft Oe Ft

(4) A finanszírozási műveletek kiadásait 12.563 e Ft-ban a) a működés finanszírozását szolgáló műveletek kiadását 12.563 e Ft-ban b) a felhalmozás finanszírozását szolgáló műveletek kiadását O e Ft-ban állapítja meg. 4. § (1) A


hitel felvételét nem tervezi 201 7. évben

(2) A finanszírozási célú pénzügyi gyakorolja.

műveletekkel

kapcsolatos hatásköröket a

képviselő - testület

(3) A költségvetés általános tartaléka 15.233 e Ft, amely az évközben felmerülő többlet kiadások és elmaradt bevételek pótlására, valamint pályázatok önrészének biztosításához nyújt fedezetet.

S. § E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok - az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján - tartalmazzák az e rendelet elfogadásáig beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat is.

RENDELET-TERVEZET

6. § (1) Az önkormányzat összevont bevételi és kiadási

előirányzatait

jogcímenként az 1.

melléklet szerint fogadja el a képviselő-testület. (2) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit

és kiadásait kiemelt előirányzatonként, valamint feladat bontásban a 2. melléklet részletezi.

kötelező,

önként vállalt és államigazgatási

(3) Az önkormányzat saját bevételeinek rovatrend szerinti részletezését a 3. melléklet szerint hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzat általános

működési

és ágazati feladataihoz biztosított költségvetési támogatást a 4. mellékletnek megfelelően jóváhagyja. 7. § Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzat által ellátandó feladatok bevételeit kiemelt előirányzatonként az 5. melléklet részletezi. 8. § Az önkormányzat működési és felhalmozási költségvetésének kiemelt melléklet szerint fogadja el.

előirányzatait

a 6.

9. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát a 7.

melléklet szerint határozza meg. 10. § Az önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatások, szociális jellegű ellátások jogcímenkénti előirányzatait a 8. melléklet tartalmazza. 11. § A felhalmozási előirányzatokat beruházásonként és a felújítási a 9. melléklet szerint fogadja el.

előirányzatokat

célonként

12. § (1) Az önkormányzat költségvetésének összevont mérlegét a 10. melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzat működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak bemutatását a 11. melléklet szerint fogadja el.

mérlegszerű

13. § A képviselő - testület az önkormányzat által biztosított közvetett támogatásokat a 12. mellékletnek megfelelően hagyja jóvá. 14. § Az önkormányzat többéves kihatással járó kötelezettségeinek bontásban a 13. melléklet szerint fogadja el.

előirányzatait

éves

15. § Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből fennálló kötelezettségeinek, valamint a saját bevételnek költségvetési évet követő három évre várható összegeinek meghatározását a 14. melléklet tartalmazza. 16. § A költségvetési év bevételi és kiadási előirányzatainak várható felhasználási tervet a 15. melléklet szerint fogadja el.

teljesítéséről

az

előirányzat

17. § Az Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint az önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 16. melléklet tartalmazza.

RENDELET-TERVEZET

18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) d. pontja alapján a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban a 17. melléklet tartalmazza. IV. A költségvetéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések 19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében az önkormányzati költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. szintű

20. § A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését, bevételi és kiadási előirányzatát, valamint az intézmények költségvetését - rendeletének módosításával - képviselő-testületi döntéssel megváltoztathatja.

- az első negyedév leteltével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. 21. § A


22. § A Képviselő-testület a 2017. költségvetési évben az önkormányzati hivatalnál és az önkormányzati támogatású intézményben az engedélyezett létszámkeret túllépését megtiltja. A közszolgálati, közalkalmazotti illetve költségvetési szerveknél, a jogviszony év közbeni megszűnése esetén az üres álláshely tölthető be. 23. § Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében a polgármester az önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat. Ebben a jogkörben eljárva a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat teljesíthet. A megtett intézkedésekről a képviselő testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. 24. § A Közös Önkormányzati Hivatal, mint gazdasági szervezettel rendelkező intézmény - a kijelölt intézményekkel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - köteles a gazdálkodás vitelét, valamint számviteli rendjét meghatározó szabályzataikat a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A feladat elmaradásából származó - személyi és dologi megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor. 25. § Az e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatokat az intézmények kötelesek betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezetők kiemelt feladata és felelőssége. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények a többletbevételük terhére kötelezettségvállalást nem kezdeményezhetnek. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

RENDELET-TERVEZET 26. § A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek (normatívák) biztonsága, megalapozottsága érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni az intézményi feladatmutatókat, és szükség szerint intézkedni kell, az intézményi támogatások módosításáról. 27. § A Képviselő-testület által jóváhagyott önkormányzati intézmények részére megítélt irányítószervi támogatás mértéke feladat bővülés vagy feladat csökkenés indokkal a polgármester jóváhagyásával, a testület döntése által módosítható. Amennyiben a jóváhagyott támogatás 2017.12.31. forduló nappal nem kerül a felhasználására, úgy az adott intézmény köteles a fel nem használt támogatást az önkormányzat részére, mint túlfinanszírozást legkésőbb 2017.12.31. napján visszautalni. 28. § A közös önkormányzati hivatal által foglalkoztatottak részére a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 59.§ (4) bekezdése értelmében a cafeteria mértéke nem haladhatja meg az évi bruttó 200 OOO Ft/főt. Az Képviselő-testület kijelenti, hogy a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményei tekintetében a 2017. évi költségvetési rendeletben nem áll pénzügyileg módjában a cafeteria juttatást biztosítani. 29. § A minden hónap 20. napján esedékes Magyar Államkincstár részére megküldendő pénzforgalmi jelentéshez a bevételek és kiadások alakulását követve az előirányzatok közötti átcsoportosítás valamint az előirányzatok módosítását az önkormányzat esetében a polgármester, a hivatal esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezetők kezdeményezik azzal, hogy a soron következő költségvetés módosítás alkalmával a szükségszerű, pénzforgalomhoz igazodó módosítások a rendeleten átvezetésre kerülnek.

V. A költségvetés végrehajtásának szabályai 30. § (1) A helyi feladatok ellátása érdekében a képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a költségvetés kiemelt előirányzatainak módosítására, a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosításra. (2) A 30. § (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról a soron következő rendeletmódosítással egyidejűleg a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. előirányzaton belüli rovatok között - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - átcsoportosítást hajthatnak végre.

31. § (1) A költségvetési szervek a költségvetési kiadások kiemelt

(2) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt tájékoztatja a Polgármestert.

előirányzat

módosításáról, átcsoportosításáról

32. § A bevételi előirányzatok túlteljesítése előirányzat módosítás nélkül is megengedett, a kiadási előirányzatok nem járnak felhasználási költséggel. 33. § (1) Az önkormányzat által igényelt feladatmutató szerinti állami hozzájárulások alapjául szolgáló mutatószámok statisztikái, egyéb szakmai dokumentumokon alapuló kimutatásai megfelelő, pontos meghatározásáért a költségvetési szerv vezetője teljes körű felelősséggel tartozik.

RENDELET-TERVEZET

(2) A feladatmutatók tervezetthez képest történő csökkenése esetén intézkedni kell a kiadások csökkentése érdekében. A központi költségvetés részére történő visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében a maradvány szabad része is fedezetül szolgál.

VI. Záró rendelkezések

34. § (1) E rendelet kihirdetését január 01-től kell alkalmazni.

követő

napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2017.




Kihirdetve: 2017. március 02.


3. napirend

Előterjeszt és Címe:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosítására



12017 .02.23. Készítette: ttörök István jegyző Ellenőrizte:

Jóváhagyta: !Hegyes Zoltán polgármester

Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 01. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésére Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosítására

Tisztelt Képviselő-testület!

Az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdése az égetés szabályai között kimondja, hogy ,,3. § (2) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésére minden naptári év február 1. - május 31. napja valamint szeptember 01. - november 30. napja között kerülhet sor. Amennyiben fertőzött növényi nyesedék megsemmisítése miatt válik szükség az égetés, a jegyző írásbeli engedélyének beszerzését követően lehet az égetést elvégezni az engedélyben meghatározottak szerint."

A Rendelet 4. §-ában szabályozott tiltó rendelkezések e) pontjában szerepel, hogy az égetéssel az avart és a kerti hulladékot megsemmisíteni tilos: május 1. és szeptember 30. napja közötti időben.

A Rendelet 3. § (2) bekezdése és a 4. § e) pontja részben ellentmond egymásnak, mivel az időpontokban átfedés van. A fentiek alapján javaslom, hogy a Rendelet 3. § (2) bekezdése az alábbira módosuljon: „3. § (2) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésére minden naptári év február 1. - április 30. napja valamint október 01. - november 30. napja között kerülhet sor. Amennyiben fertőzött növényi nyesedék megsemmisítése miatt válik szükség az égetés, a jegyző írásbeli engedélyének beszerzését követően lehet az égetést elvégezni az engedélyben meghatározottak szerint." Kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az szíveskedjen megvitatni.

előterjesztést

és a rendelet-tervezetet


----·

2

RENDELET-TERVEZET Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ....... / 2017. (Ill. 02.) önkormányzati rendelete az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatás körében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 48. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A rendelet 3. § (2) bekezdése az alábbira módosul:

3. § (2) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésére minden naptári év február 1. - április 30. napja valamint október 01. - november 30. napja között kerülhet sor. Amennyiben fertőzött növényi nyesedék megsemmisítése miatt válik szükség az égetés, a jegyző írásbeli engedélyének beszerzését követően lehet az égetést elvégezni az engedélyben meghatározottak szerint. 2. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz. Cibakháza, 2017. március 1.





3

INDOKOLÁS Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosításához Általános indokolás A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vételre került a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, a jogszabályszerkesztésről szóló 6/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglalt szabályok, így a jogszabály formai tagolását, a fejezetek és alcímek számozását a hivatkozott rendeletnek megfelelően tartalmazza a rendelet-tervezet. Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételheti meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Részletes indokolás A rendelet 1. §-ához A Rendelet 3. § (2) bekezdése és a 4. § e) pontj ában foglalt átfedést oldja fel.

A rendelet 2. §-ához A hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. meghatározottakra, célszerű minél előbb hatályba léptetni.

Tekintettel

a

rendeletben

4

Előzetes

hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és e) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. előkészítője

I. A tervezett rendelet valamennyi jelentős hatása, különösen 1. Társadalmi, gazdasági hatás: a szabályok bevezetésével a lakosság életkörülményei javulnak.

2. Költségvetési hatás: nincs II. A tervezett rendelet környezeti, egészségügyi következményei: a rendelettel az állampolgárokra nézve a környezeti és egészségügyi kockázatok csökkenhetnek. III. A tervezett rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs. IV. A tervezett rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az átfedésből adódó ellentmondásos szabályozást oldja fel. Ha elmaradna a rendelet módosítása, akkor egyrészt május és szeptember hónapban is lehetne avart és a kerti hulladékot égetéssel megsemmisíteni, de ugyanakkor a tiltó rendelkezés is hatályban maradna. V. A tervezett rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: rendelkezésre állnak.

5

4. napirend


Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Cibakháza Nagyközség Önkormányzata gyermekintézményeiben alkalmazandó éves térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet elfogadására


12017 .03.01. Készítés ideje:

12017 .02.24. Készítette: ttörök István jegyző Ellenőrizte:


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:


Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

Nyílt ülés X X

Zárt ülés

Kulturális, Szociális és Sport Bizottság Roma Nemzetiségi Önkormányzat

1


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 01. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésére Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Cibakháza Nagyközség Önkormányzata gyermekintézményeiben alkalmazandó éves térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 146. §-a szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A Gyvt. 147. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fenntartó állapítja meg az ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. A Gyvt. 147. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözeteként számított intézményi térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat határoz meg. A Gyvt. 14 7. § (4) bekezdése lehetőséget ad a fenntartónak arra, hogy az intézményi térítési díjat a fent hivatkozott jogszabályhelyek figyelembe vételével kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összegben határozza meg. A Gyvt. 151. § (2) bekezdése szerint: ,,Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést." A Gyvt. 151. § (2f) bekezdése szerint, ha a települési önkormányzat biztosítja a gyermekétkeztetést, akkor a gyermekétkeztetés térítési díjait a települési önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. § (3) bekezdése szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 2

Az intézményi térítési díjak összege megegyezik az étkeztetés nyersanyag normájának egy ellátottra jutó napi összegével. A melléklet szerinti rendelet-tervezet elfogadása nem vonja maga után a szülők által fizetendő térítési díjak emelését, hiszen az önkormányzatnak joga van a kiszámolt intézményi térítési díjnál alacsonyabb összegben megállapítani a szülők által fizetendő térítési díjakat. Az előterjesztés tehát dijemelést nem tartalmaz, csupán a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelést szolgálja. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi rendeletet elfogadni.

előterjesztést

szíveskedjen megvitatni és az


3

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .. . ./2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. és 8. pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (2a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a)

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat által fenntartott Nagyközségi Önkormányzati

Bölcsődében,

b) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat által fenntartott Cibakházi Napsugár Óvodában c) A Szolnoki Tankerület által fenntartott, Damjanich János Általános Iskolában gyermekétkeztetést igénybe vevő gyermekekre, tanulókra, valamint a térítési díj megfizetésére kötelezettekre. (2) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat a Kommunális Szolgáltató és Közfoglalkoztatási intézmény által üzemeletetett konyha közreműködésével biztosítja az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a gyermekétkeztetést. (3) A rendelet hatálya alá tartozó térítési díjak költségeit az Önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni. 2. § (1) Az Önkormányzat a gyermekétkeztetés térítési díjait az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A térítési díj fizetésére vonatkozó normatív kedvezményeket külön jogszabályok határozzák meg. (3) A térítési díjakat tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni. 3. § (1) A gondozásért

fizetendő

intézményi térítési díj összege a bölcsődében: 0, - Ft/ellátási nap 4. §

(1) Ez a rendelet 2017. március l-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelete. (3) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz. Cibakháza, 2017. március 1.



Kihirdetve: 2017. március 2-án. Török István jegyző

4

1. melléklet a ... ./2017. (III. 02.) önkormányzati rendelethez1

A gyermekétkeztetés térítési díjainak mértéke

B

A

e

D Szülők által

Nyersanyag költség (nettó Ft)

fizetendő

E

F

, - - - - , - - - - - - - - ; , - , - - - - - - - - - , , - - - - " " - " "_ _,___, __, _______+ , , , , - - - - - - - - " " r ' " " ' " " ' " " - " " " " "_ _ _ _,_""""Í 1

1. Korosztály

Étkezés

intézményi térítési díj (nettó Ft)

Szülő

által

fizetendő

intézményi térítési díj (bruttó Ft)

Rezsiköltség (bruttó Ft) *

1

~ 271 l :~~~~~if~-"'------- - - -,- - - - - - - - - - - - -5- ·- - 3-- - - - - - - - - - - - - - - - - --+ -2.

Bölcsőde

tízórai ebéd uzsonna

30 135 53

3xétkezés

340

! -----------------------------------------------;----------------- ------- ------------------ - ~ - · - -

2.

Óvoda

30 135 53

38,10 171,45 67,31

340

432

81

102,87

ebéd

185

185

234,95

-------2~ ------,,-.

280

------------- -------

-

81 1

Általános • iskola

271 344 100'1 - - - - - 5-3- - - - - - - , - - - - - - - - - - - -•-- - - - -- - - - - - - - - - -6-- -7-- - -,--3-----1-,. -----------------------,----i---------- ...,-----------------... -------------------------------------------;

tízórai

"---,---,;----,------------.. . . .u___z_sonn~J_

3

-- ----,-- --

153

,7____4_ _,_ _ ,. . . ,. . .,. ,,,,_.,..,,,_ _ _,,_ _ _ _ _ _ _ _ _ 9_ ,___3,,_'_9_ ,_ _8_____________________,____________,______,_ _,,____,,--------,---------------,----i

,--,---f,,,... ,,.._-,............,,.. ,,__

3xétkez~~ , -----------------------------4_____0__ ----s---------------------------------------+----------------------------------4------o--___s________ ,- _ ---------------------l----------------------------------5--------1--___4-- - - --------------------------------+--------------------- ____2___ --s_____ --0--____ .... ---- -----,----: tízórni 90 90 114,30 ebéd

225

225

285,75

uzsonna

90

90

114,30

153

*az intézmény fizeti

5

INDOKOLÁS Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről szóló 8/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelet módosításához Általános indokolás

A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vételre került a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, a jogszabályszerkesztésről szóló 6/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglalt szabályok, így a jogszabály formai tagolását, a fejezetek és alcímek számozását a hivatkozott rendeletnek megfelelően tartalmazza a rendelet-tervezet. Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű . A jogszabályban nem ismételheti meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Részletes indokolás A rendelet 1. §-ához

A Rendelet hatályát határozza meg. A rendelet 2. §-ához

A fizetendő térítési díjakat állapítja meg és a fizetés határidejét. A rendelet 3. §-ához

A bölcsődei gondozásért

fizetendő

intézményi térítési díj összegét állapítja meg. A rendelet 4. §-ához

A hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. meghatározottakra, célszerű minél előbb hatályba léptetni.

Tekintettel

a

rendeletben

6

Előzetes

hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. előkészítője

A gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai az alábbiak szerint összegezhetők :

I. A tervezett rendelet valamennyi jelentős hatása, különösen 1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: A tervezet elfogadásának mérvadó társadalmi hatása nincsen. A szolgáltatási önköltség megállapítása és az intézményi térítési díjak 2017. évi összegének megállapítása jelen esetben nem minden esetben jár együtt az igénybe vevők által fizetendő térítési díjak emelésével.

II. A tervezett rendelet környezeti, egészségügyi következményei: A tervezetben foglaltaknak közvetlen környezeti és egészségi következményei nincsenek. III. A tervezett rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A tervezet elfogadása adrninisztratív többletterhet nemjelent. IV. A tervezett rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásai szerint a szolgáltatási önköltséget április 1 -jéig kell megállapítani az arra jogosult szervezetnek. V. A tervezett rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegihez képest többlet pénzügyi, személyi, szervi és tárgyi feltételt nem igényel.

7

5. napirend


Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására



12017 .02.24. Készítette: !Török István jegyző Ellenőrizte :


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:


Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

Nyílt ülés X X

Zárt ülés

Kulturális, Szociális és Sport Bizottság Roma Nemzetiségi Önkormányzat

1

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármesterétől

ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. március 1-ei munkaterv szerinti, nyílt ülésére Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására


Az 1993. évi III. törvény 114. § (1) - (3) bekezdés alapján és a 115. §-ában biztosított felhatalmazással élve a fenntartó önkormányzat, mint fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját évente megállapítja, módosíthatja, és arról rendeletet alkot. Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.

A térítési díjat: a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c) - e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a) - e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett) Kérem előterjesztésem és melléklete megtárgyalását, illetve a mellékelt rendelet-tervezet jóváhagyását. Cibakháza, 2017. február 24.

'·

2

RENDELET-TERVEZET Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ../2017. (III. 02.) önkormányzati rendelete a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjairól Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés a) pontja 92/B. § (1) bekezdés a) pontja, 132. § (4) bekezdés d) pontjába kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

Általános rendelkezések (1) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a fenntartásában működő Nagyközségi Szociális Gondozási Központ szolgáltatási önköltsége alapján a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként az intézményi térítési díjakat alapszolgáltatásonként az alábbiak szerint állapítja meg.

(2) a) b) c) d)

Az intézményi térítési díj megállapítása a következő ellátásokra terjed ki: étkeztetés házi segítségnyújtás nappali ellátás (Idősek klubja) ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)

(3) Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. tv. 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. (4) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény helyi pénzkezelő helyén. 2. § Étkeztetés ( 1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről

kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultság fennállásának igazolására a következő iratokat kell a kérelemhez mellékelni: 3

a) az életkor igazolására alkalmas okmány másolatát, b) háziorvos igazolását az egészségi állapotról, c) pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, d) fogyatékosság esetén az ellátás megállapítását illetve folyósítását igazoló határozatot, vagy más okiratot (3) Az intézménytől étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, nappali ellátásban részesülők közül legfeljebb 10 fő részére térítésmentes étkeztetést állapíthat meg a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva. (4) Normál étkeztetés intézményi térítési díja: a) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő/adag b) az intézményi térítési díj: 500,- Ft/fő/adag c) kiszállítás 20,- Ft/fő/adag (5) a) b) c)

Házi segítségnyújtás keretében nyújtott étkeztetés: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő/adag az intézményi térítési díj: 500,- Ft/fő/adag kiszállítás 20,- Ft/fő/adag

(6) Nappali ellátás keretében belül a klubtagok részére nyújtott étkeztetés a) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő/adag b) az intézményi térítési díj: 500,- Ft/fő/adag (7) Étkeztetés személyi térítési díja: az étkeztetés intézményi térítési díja és az igénybe vett étkezések számának szorzata nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 30 %- át. (8) a) b) c)

Vendégétkeztetés: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 855,- Ft/fő/adag vendégétkeztetés: 855,- Ft/fő/adag vendégétkeztetés kiszállítással: 855,- Ft/fő/adag

(9) a) b) c)

Intézményi dolgozók étkeztetése: a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 1.185,- Ft/fő/adag intézményi dolgozók étkeztetése: 1.185,- Ft/fő/adag vendégétkeztetés kiszállítással: 855,- Ft/fő/adag 3. § Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás intézményi térítési díj (Gondozási óra díja)

a) b) c) d)

személyi gondozás 2017. évi szolgáltatási önköltsége: 923,- Ft/óra/ellátott személyi gondozás intézményi térítési díja: 250,- Ft/gondozási óra/ellátott, szociális segítés 2017. évi szolgáltatási önköltsége: 981,- Ft/gondozási óra/ellátott szociális segítés intézményi térítési díja: 250,- Ft/gondozási óra/ellátott.

(2) A házi segítségnyújtás személyi térítési díja: a) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj házi segítségnyújtás esetében nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 25 %- át. 4

b) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj , - ha házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak - nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 30 %- át. (3) A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális segítés és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. (4) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. 4. § Nappali ellátás (1) Nappali szociális ellátás (Idősek Klubja) intézményi térítési díj

a) Időskorúak nappali intézményi ellátása: aa) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 609,- Ft/fő/nap ab) az intézményi térítési díj 2017-ben: 0,- Ft/fő/nap b) Demens személyek nappali intézményi ellátása: aa) a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 609.-Ft/fő/nap ab) az intézményi térítési díj 2017-ben: 0,- Ft/fő/nap (2) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a) 15 %-át a nappali ellátást, b) 30 %-át a nappali ellátást és ott étkezés esetén. 5. § Ápolást, gondozást nyújtó intézmény (Idősek Otthona) (1) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)

a) b)

a szolgáltatás 2017. évi önköltsége: 7.1.41,- Ft/fő/nap, 214.230,- Ft/fő/hó az intézményi térítési díj 2017-ben: 3.430,- Ft/fő/nap , 102.930,- Ft/fő/hó

(2) Személyi térítési díj a) A havi személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott részére kiállított jövedelernigazolásban megállapított havi rendszeres jövedelmének a 80 %-át. b) Az intézmény ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. e) Ha a személyi térítési díjat a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy nem fizeti meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlan vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. d) Az idősek otthonában lakó személy a két hónapot meg nem haladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Távollétnek minősül a rendszeres hétvégi távollét.

5

e) A két hónapot meghaladó távollét idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át fizeti, egyéb távollét esetén a személyi térítési díj 60 %-át fizeti a gondozott. f) A Szoc. tv. 117/C . § (1) bekezdése alapján tartós bentlakásos intézmény esetén a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. A fenntartó a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ intézménynél belépési hozzájárulást nem határoz meg. 6. §

A rendeletben feltüntetett térítési díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák. 7. § Záró rendelkezések (1) E rendelet 2017. április 1 napján lép hatályba.

(2) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Intézmény Cibakháza és Tiszainoka által nyújtott szociális ellátások 2016. évi térítési díjáról szóló 3/2016. (II. 25.) ÖK. rendelet. Cibakháza, 2017. március 1.





6

Általános indokolás Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ által nyújtott szociális ellátások 2017. évi térítési díjairól szóló .. ./2017. (111.02.) önkormányzati rendeletéhez

A szociális ellátások intézményi térítési díjának és az ellátottak személyi térítési díjának megállapításáról az új rendelet megalkotását szükségessé teszi, hogy a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Intézmény Cibakháza és Tiszainoka által nyújtott szociális ellátások 2016. évi térítési díjáról hatályban levő - 55/2003 . (XIII. 30.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül kell helyezni, mivel az intézményt fenntartó társulás 2016. december 31-én megszűnt, az intézményből kivált a tiszainokai telephely. A szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezései, valamint az intézményi illetve a személyi térítési díjak megállapításának végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek többszöri módosításon mentek keresztül. A magasabb szintű jogszabályok folyamatos változásaira, és ennek alapján a rendeletünk folyamatos módosítására az áttekinthetőség és az eredményes jogalkalmazás miatt pedig új rendelet megalkotás vált szükségessé. Részletes indokolás

Az Szt. a 92. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tárgykörök vonatkozásában felhatalmazta az önkormányzatokat rendeletalkotásra. A képviselő-testületek rendeletalkotási szabadsága azonban ezen tárgykörök szabályozásának vonatkozásában sem korlátlan, mert az Szt. és végrehajtási rendeleteiben foglalt kógens rendelkezésektől eltérő szabályozást nem alkothatnak. A törvényi felhatalmazás kizárólag az Szt. rendelkezéseit kiegészítő - a törvényi rendelkezések gyakorlati alkalmazhatóságát, végrehajtását elősegítő - rendeleti szabályozás megalkotására terjed ki. 1. §-hoz

A települési önkormányzat által biztosított alapszolgáltatások vonatkozásában rendelkezni kell a személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékéről, a fizetésre kötelezettek köréről. Az alábbi alap- és szakosított szociális ellátási formák vonatkozásában került meghatározásra a számított és a tényleges intézményi térítési díj: • alapellátás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás, • szakosított ellátási forma: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény- Idősek Otthona A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. A Nagyközségi szociális Gondozási Központ által készített részletes számítások alapján kerültek meghatározásra az egyes szolgáltatásokért fizetendő intézményi térítési díjak.

7

2-5. §-hoz Az Szt. 132. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és az idősek otthona térítési díjairól, az étkeztetés esetén a jogosultság feltételeiről is rendelkeztünk. Meghatározásra kerültek a jogosultsági feltételek, illetve a jogosultságot meghatározó dokumentumok.

6. §-hoz

Arról rendelkezik, hogy a térítési díjak az áfát tartalmazzák.

7. §-hoz A rendelet 2017. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a hatályos rendelet hatályát veszti. A rendelet-tervezet 7. §-a jogharmonizációs záradékot tartalmaz, mi szerint a rendelettervezet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

8

Előzetes

hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. I. A tervezett rendelet valamennyi jelentős hatása, különösen 1. A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai Magyarország 2017. évi központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza a központi költségvetés által a települési önkormányzattok fenntartásában működő szociális intézmények finanszírozását. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete alapján kell meghatározni. A személyi térítési díjakból származó bevételek az intézmény költségvetésének meghatározó részét képezik. A térítési díjak emelésének következtében minimális bevétel növekedés várható, amely a megfelelő ellátási színvonal megtartása érdekében szükségszerű. Figyelembe kell venni azonban a tervezéskor szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályait, ami a kötelezett által fizetendő térítési díjak (személyi térítési díj) mértékét maximálja.

2. A rendelet-tervezet környezeti és egészségi következményei A rendeletnek környezeti és egészségügyi következményei nincsenek. 3. A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása A módosítás miatt szükséges valamennyi ellátott értesíteni az általa fizetendő személyi térítési díjról, figyelemmel az Szt. azon rendelkezésére, hogy ha az ellátott a személyi térítési díj összegét vitatja. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy az önkormányzatnak az Szt.-ben lévő felhatalmazása alapján fennáll a végrehajtási szabályok tekintetében a jogalkotási kötelezettsége. 9

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi szervezeti és pénzügyi feltételek A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

10

6. napirend Előterjeszt és

Címe:

a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítására


12017.03.01. Készítés ideje: 12017.02.24.

Készítette: !Török István jegyző Ellenőrizte:


Előterjesztő:


Tárgyalja meg: Nyílt ülés Képviselő-testület

X


X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi, munkaterv szerinti, nyílt ülésére a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítására Tisztelt Képviselő-testület!

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (1. 7.) SZCSM rendeletben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XL 24.) SZCSM rendeletben, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendeletben 2017. január 01. napjától változások következtek be, amik több ponton érintik a Gondozási Központ jelenleg hatályos Szakmai Program és mellékleteinek tartalmát. Módosítani szükséges továbbá a Szakmai Programot és mellékleteit a megszűnt Szociális Intézményfenntartó Társulás Cibakháza és Tiszainoka miatt is és az ehhez kapcsolódó változásokat rögzíteni. A fentiek miatt célszerű a Szakmai Program teljes átdolgozása, egységes szerkezetbe foglalása és a jelenlegi hatályon kívül helyezése. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi UI. törvény 92/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartójának feladata az intézmény Szakmai Programjának jóváhagyása.


Kérem a Szakmai Programot és mellékleteit szíveskedjenek határozati javaslattal elfogadni. Cibakháza, 2017. február 24.


Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .. ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának jóváhagyásáról Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alábbi döntést hozza:

1.) A Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Szakmai Programját a határozat 1. mellékletét képező tartalommal elfogadja. 2.) A mellékelt Szakmai Programban foglaltakat 2017 . marcms 1. napjától kell alkalmazni. Jelen határozat hatályba lépésével egyidejűleg a korábbi Szakmai Program hatályát veszti. Felelős: Határidő:

Értesülnek:

Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető azonnal, illetve folyamatosan Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Tóthné Szeleczki Melinda intézményvezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.




7. napirend Előterjesztés

Címe:

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési tervének az elfogadására


12017 .03.01. Készítés ideje: 12017.02.24. Készítette: !Török István jegyző Ellenőrizte:


Előterjesztő:




X X

Zárt ülés

2


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési tervének az elfogadására

Tisztelt Képviselő-testület! A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, A Kbt. 42. § (1) bekezdése szerint Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat, mint ajánlatkérő , legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. (2) A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. (3) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathat. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. (4) Az

ajánlatkérő

ellenőrzésére

köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az feljogosított szerv kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

ajánlatkérő

A Kbt. 43. § (1) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján - közzétenni a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul; A Kbt. 15 . § (3) bekezdése szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a költségvetési törvényben kell meghatározni évente. Ennek megfelelően a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (Költségvetési tv.) 70-73 . §-a tartalmazza a 2017. január l-jétől 2017. december 31-ig irányadó nemzeti és az uniós közbeszerzési értékhatárokat

3 I. Nemzeti közbeszerzési értékhatár A) Nem közszolgáltatói szerződések esetén 15 millió forint árubeszerzés építési beruházás 25 millió forint építési koncesszió 100 millió forint 15 millió forint szolgáltatás megrendelése szolgáltatási koncesszió 30 millió forint B) Közszolgáltatói szerződések esetén 50 millió forint árubeszerzés építési beruházás 100 millió forint 50 millió forint szolgáltatás megrendelése építési koncesszió 200 millió forint szolgáltatási koncesszió 100 millió forint. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi összesített közbeszerzési tervét a mellékelt táblázat tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testület, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és jóváhagyni az önkormányzat 2017. évi közbeszerzési tervét. ~ -.. Cibakháza, 2017. február 24.

,

J -i

/~

:,->

~ ,L~8~ ',,

R

'

A

4

HATÁROZATI JAVASLAT Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének . ... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi közbeszerzési elfogadására

tervének

az

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény 42. § (1) bekezdése alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 2017. évi összesített közbeszerzési tervét jelen határozat 1. melléklete szerint jóváhagyja. 2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban való közzétételre.

Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Végrehajtásban közreműködik: Török István jegyző , Szabó Krisztina pályázati referens Határidő: 2017. március 31., Határozatról értesülnek:


tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Szabó Krisztina pályázati referens, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kossuth L. út 2. , Nagyközségi Könyvtár, Irattár.




Szolnok,

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat melléklete

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat 5462, Cibakháza, szabadság tér 5. 2017.éviközbeszerzésiterve 1

A közbeszerzés tárgya

1 I.

11

CPVkód

11

Irányadó Becsü1t nettó eljárásrend érték (nemzeti, (HUF) uniós)

11

Tervezett eljárás típus (pl. nyílt, összefoglaló tájékoztatással induló, 115. § szerinti, stb.)

Időbeli

11

az eljárás megindításának tervezett

ütemezés

szerződés

1

teljesítésének várható vagy a szerződés

időpontja

időtartama

időpontja

Árubeszerzés 1

1

11

1 II.

11

11

11

11

11

1

Építési beruházás 1

Kerékpáros útvonal és átkelési szakasz létesítése a 4633-as 45233162-2 számú országos közút mellett

57 OOO OOO Ft

nyílt eljárás a 2015. Nemzeti évi CXLIII. (Kbt.) 201 7. II. negyedév eljárásrend Wrvény 115.§ szerint

55 OOO OOO Ft





45000000-7

28 OOO OOO Ft





Cibakháza komplex turisztikai célú fejlesztése, 45212120-3 szabadidőpark kialakítása

55 500 OOO Ft


nyílt eljárás a 2015. évi CXLIII. (Kbt.) törvény ll5.§ szerint



65 OOO OOO Ft


meghívásos eljárás a 2015. évi CXLIII. (Kbt.) törvény szerint

2017. IV. negyedév

2017. IV. negyedév

Önkormányzati intézmények környezettudatos, energiafelhasználást csökkentő korszerűsítése ,

45000000-7 09324000-9

kazánház építése, távhőfütés kialakítása Cibakházán Cibakházi központi orvosi rendelő felújítása

Az Új szőlő út szilárd 45233200-1 burkolattal történő kialakítása

2017. II.-III. negyedév

1 III.

Szolgáltatás-megrendelés

1

11

11

11

11

11

11

1

11

11

11

11

11

11

liv. Építési koncesszió V. Szolgáltatási koncesszió

1

11

1

11

11

11

11

11

11

11

11

VI. Központosított közbeszerzésben megvalósítandó beszerzések 11

1

11

11

Cibakháza, 2017.02.24.

polgármester Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat

1

8. napirend

Előterjesztés

a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívásra



12017 .02.24. Készítette: 1 Filóné Barta Szilvia irodavezető Ellenőrizte:

frörök István jegyző Jóváhagyta: frörök István jegyző

Előterjesztő:

!Hegyes Zoltán Polgármester

Tárgyalja meg:

Nyílt ülés Képviselő-testület

X


X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 01. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésére a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívásra Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 71/2012. (VII. 24.) KT. határozatban a Cibakházi Napsugár Óvoda vezetőjének Sebestyén Lászlónét 5 éves határozott időre 2012. augusztus 1. napjától 2017. július 31. napig bízta meg. A magasabb vezetői megbízás lejártát követően az ismételt, vagy új intézményvezetői megbízásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 20/B. § (1) bekezdése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67. §-a alapján pályázatot kell kiírni. A pályázati kiírás tervezeteit mellékelem, a Kjt., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. §-ában foglaltaknak, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően.

Tisztelt Képviselő-testület! Kérem előterjesztésem megtárgyalását, valamint javaslom a pályázati kiírás közzétételét a mellékelt határozati javaslat szerint. Cibakháza, 2017. február 23.

HATÁROZATI- JAVASLAT Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ..... /2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői pályázati felhívás közzétételéről

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 20/B. § (1) bekezdése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67. §-a alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete e határozatában rögzíti, hogy a Cibakházi Napsugár Óvoda intézményvezetői beosztását pályázat útján kívánja betöltetni. 2.) A kiírandó pályázat szövegét az alábbiakban rögzíti: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot ír ki a Cibakházi Napsugár Óvoda vezetői beosztás ellátására

A munkavégzés helye:


A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízássál járó lényeges feladatok: Óvodavezetői feladatok ellátása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 69. § szerint. Az intézmény színvonalas szakmai munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése . Költségvetés készítése, az intézmény pénzügyi-számviteli, gazdasági, műszaki tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. A fenntartó felügyelete és ellenőrzése mellett önállóan vezeti és képviseli a költségvetési szervet. Gyakorolja az intézményben a foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkört. Felelős a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályok alapján ellátandó feladatok, adatszolgáltatások teljesítéséért. Az intézményvezető felelős az intézmény alapító okiratában, belső szabályzataiban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a szervezet számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. Az intézményi gazdálkodás törvényességének, a hatékony és eredményes feladatellátás megvalósításának folyamatos ellenőrzése. Felel az intézmény vagyonkezelésébe adott vagyon rendeltetésszerű használatáért és hasznosításáért, együttműködik a költségvetési szervet érintő önkormányzati döntések meghozatalában. Felel a költségvetési szervben folyó szakmai munkáért és a költségvetés végrehajtásáért. Közreműködik a szerződések előkészítésében, megkötésében, valamint a vagyoni jogot vagy kötelezettséget érintő egyéb megállapodások előkészítésében . Pályázatok figyelése, a pályázatok elkészítése, az elszámolás lebonyolítása. Külső szervezetek számára készített adatszolgáltatások szervezése, ellenőrzése , bevallások, statisztikai jelentések készíttetése. Kapcsolattartás a fenntartóval, társintézményekkel, egyéb szakhatóságokkal. A megbízás

időtartama :

2017. augusztus 01. - 2022. július 31.

A közalkalmazotti jogviszony

időtartama :

Foglalkoztatás jellege: teljes

munkaidős

határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Az álláshely betöltésének ideje: 2017. augusztus 01.

Pályázati feltételek: Képesítés és egyéb feltételek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv 67. § (1) bekezdése, a 3. sz. melléklet 2. pontja szerint meghatározottak szerint. Legalább 5 év szakmai tapasztalat. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdése szerint A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: Hasonló területen intézményvezetői munkakörben szerzett tapasztalat. Kiváló kapcsolatteremtő, kommunikációs és irányító készség, számítógép felhasználó ismerete, helyismeret, szakma iránti elkötelezettség.

szintű

A pályázathoz csatolni kell: A Szakmai végzettséget igazoló dokumentumok hitelesített másolatát. Részletes szakmai önéletrajzot. Büntetlen előéletet igazoló, 30 napnál nemrégebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, (amely igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé). Az eddigi munkaviszonyokról, szakmai, vezetői gyakorlatról szóló igazolást. Az intézmény vezetésére vonatkozó vezetői programot a szakmai helyzetelemzésre épülő vezetési, fejlesztési elképzelésekkel. A pályázó adatkezelési nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagot a pályázat véleményezésében és elbírálásában résztvevők megismerhetik, a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul. Nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének vállalásáról, illetve arról, hogy nem áll fenn a pályázóval szemben a 2007.évi CLII. törvény 9. §-ban meghatározott kizáró ok. Nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul. Nyilatkozik arról, hogy a pályázatának nyilvános képviselő-testületi ülésen történő elbírálásához hozzájárul-e, vagy zárt ülés tartását kéri. Bérezés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. és a a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletben foglaltak szerint. A pályázat benyújtásának határideje: a kiírástól számított 30 napon belül. A pályázat elbírálásának menete: A pályázókat Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának bizottsága hallgatja meg és Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A kiíró nem vállalja semmilyen, a beadott pályázat eredményéből keletkező kár, a pályázat beadásával kapcsolatban felmerült költség megtérítését. A pályázat elbírálásának határideje: 2017. július 15. A pályázat benyújtásának módja: személyesen Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterénél (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. sz.) munkaidőben, vagy

postai úton: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének címezve (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. sz.). A pályázattal kapcsolatos további információt ad: a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális-, Munkaügyi-, Hatósági-, és Önkormányzati Irodán Filóné Barta Szilvia irodavezető az 56/477-001/8 melléken. Képviselő-testület

felkéri a polgármestert, hogy ezen határozat szerinti pályázat illetve közzétételéről gondoskodjék, mégpedig úgy, hogy az megjelertjék a Belügyminisztérium „KÖZIGÁLLÁS" portálján, Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat honlapján és a Cibaki Hírekben.

3.)A

meghirdetésétől,

Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Határidő: azonnal

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Sebestyén Lászlóné Cibakházi Napsugár Óvoda vezetője, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2., Nagyközségi Könyvtár, Irattár.





Címe:

a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására


12017 .03.01. Készítés ideje: 12017.02.24.

Készítette: !Sebestyén Lászlóné óvodavezető Ellenőrizte:


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X

X

Zárt ülés

2


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagy községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 83 . § (2) bekezdése b) pontja szerint a fenntartó dönt az óvodába jelentkezés módjáról az óvodai általános felvételi időpontról.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. §-a rendelkezik az óvodai beiratkozás szabályairól és időpontjáról. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdése szerint az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről , az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, annak hiányában a szokásos módon. A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza: a nevelési év meghatározásáról, az óvodai

felvételről ,

az óvodai Jogviszony

létesítéséről,

az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról, a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról, az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható j ogkövetkezményekrő 1, az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről, az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást, továbbá a jogorvoslati eljárás szabályait, az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap. A fentiek értelmében a 2017/2018-as nevelési évben a Cibakházi Napsugár Óvodába 2017. 04. 24. Hétfő: 8 - 15.30 óráig és 2017.04.25. Kedd: 8-15.30 óráig javasoljuk mindazon gyermekek beiratkozását, akik 2017. augusztus 31. napjáig betöltik harmadik életévüket. A beiratkozás helye: Cibakházi Napsugár Óvoda 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 18. Az Nkt. 8. § ( 1) bekezdéses szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett

3

településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető . (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető , valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az Nkt. 49. §-a bekezdése alapján az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről , átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető , amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. A 2017. évi tavaszi beiratkozás után pontosabban prognosztizálható a következő nevelési év óvodai gyermeklétszáma. Az intézményekben szükségessé válhat az indítható óvodai csoportok számának felülvizsgálata. Kérem a Tisztelt Képviselő - testületet , hogy az alábbi határozati javaslatot elfogadni. Cibakháza, 2017. február 24.

előterjesztést

szíveskedjen megtárgyalni és az

4

HATÁROZATI JAVASLAT:

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .. . ./2017. (Ill. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvodába történő beiratkozás időpontjának meghatározására Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete ezen határozatában rögzíti, hogy a Cibakházi Napsugár Óvodába

2017. 04. 24.

hétfő:

8 - 15.30 óráig és

2017.04.25. kedd: 8 - 15.30 óráig írathatja be személyesen a

szülők

egyike a gyermekét.

2.) A beiratkozás helye: Cibakházi Napsugár Óvoda 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 18. 3.) A Képviselő-testület felkéri a közzétételére

jegyzőt

a beiratkozásról szóló fenntartói közlemény

Felelős:

Török István jegyző Végrehajtásban közreműködik: Sebestyén Lászlóné Határidő: 2017. március 24.

Értesülnek:

óvodavezető


Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető helyben, Sebestyén Lászlóné óvodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár, Irattár.





Címe:

a Cibakházi Napsugár Óvoda nyári zárva tartás időpontjának meghatározására


12017.03.01. Készítés ideje: 12017.02.24.

Készítette: !Sebestyén Lászlóné óvodavezető Ellenőrizte:


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés

2


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre a Cibakházi Napsugár Óvoda nyári zárva tartás időpontjának meghatározására

Tisztelt Képviselő-testület! A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (7) bekezdése értelmében „Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell." A Cibakházi Napsugár Óvoda vezetőjének a javaslata alapján az óvoda 2017. évi nyári zárva tartására vonatkozó terve az előző évek tapasztalatai alapján 2017. július 3 napjától - 2017. július 14. napjáig lesz. A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/201. (VIll.31.) EMMI - rendelet alapján az Óvoda jogszabályban előírt folyamatos ellátási kötelezettséget kell, hogy biztosítson, kivéve: nevelés nélküli munkanapok és a nyári zárva tartás idején. A nyári időszakban nyílik lehetőség az intézményben az épületet és csoportszobákat, udvart érintő állagmegóvó, karbantartási munkálatok és felújítások elvégzésére a gyermekek testi épségének veszélyeztetése nélkül. Kérem a Tisztelet Képviselő-testületet, hogy határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Cibakháza, 2017. február 24.

előterjesztésem

megvitatni és az alábbi

3 HATÁROZATI JAVASLAT:

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Napsugár Óvoda nyári zárva tartás időpontjának meghatározására Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nevelési-oktatási intézmények és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (7) bekezdése alapján az alábbi döntést hozza:

működéséről

1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete ezen határozatában rögzíti, hogy a Cibakházi Napsugár Óvodába nyári zárva tartás időpontját 2017. július 03 2017. július 14. napja között határozza meg.

2.) A Képviselő-testület megbízza az tartásának időpontjáról tájékoztassa a Felelős:

Sebestyén Lászlóné azonnal

óvodavezetőjét,

hogy az óvoda nyári zárva

szülőket.

óvodavezető

Határidő:

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető helyben, Sebestyén Lászlóné óvodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár, Irattár.





Címe:

a Nagyközségi

Bölcsőde

Cibakháza 2017. évi nyári zárva tartásának jóváhagyására


12017 .03.01. Készítés ideje: 12017.02.24.

Készítette: !Szőllősi-Kiss Katalin bölcsődevezető Ellenőrizte:


Előterjesztő:



X


X

Zárt ülés


Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének .... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakháza 2017. évi nyári zárva tartásának jóváhagyásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a bölcsőde nyári zárva tartásáról a bölcsődevezető előterjesztését megtárgyalta és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (5) bekezdése alapján ezen határozatában rögzíti az alábbiakat: A Nagyközségi Önkormányzati Bölcsőde Cibakháza 2017. július 3. napjától 2017. július 28. napjáig zárva tart. Felelős: Szőllősi-Kiss

Katalin bölcsődevezető


Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Szőllősi-Kiss Katalin bölcsődevezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.





Címe:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságának megszüntetésére


12011 .03.01. Készítés ideje: 12017 .02.24. Készítette: ttörök István jegyző Ellenőrizte :


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés

2


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságának megszüntetésére


Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat több éve tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) országos érdekképviseleti szervnek. Tekintettel arra, hogy a Szövetség érdemi tevékenysége az Önkormányzat működésében, annak segítésében nem érzékelhető, célszerű döntést hozni az Önkormányzat tagságának idei év utolsó napjával történő megszüntetéséről. Kilépés esetén az Önkormányzat költségvetését a továbbiakban az éves tagdíj nem terheli, mely a 2017. évben 83.140,- Ft volt. A tagdíj mértéke 2005. január l-je óta változatlan 20 Ft/lakos/év. A lakosság számnál az előző év január l-jei lakónépesség az irányadó. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a helyi önkormányzati érdekek és jogok kollektív képviseletére, védelmére, azok érvényesülésének előmozdítására a települési önkormányzatok által létrehozott országos érdekképviseleti szerv, amely a küldöttgyűlés által megállapított alapszabálynak megfelelően, alkotmányos keretek között működik. Az Önkormányzat több éve tagja a Szövetségnek, a tagságból eredő érdemi hatást, eredményeket nem érzékel, melyek hiányában szükségtelen kiadásnak tekinthető az éves tagdíj kifizetése. A Szövetség jelenleg hatályos Alapszabályának 10. pontja értelmében a tag kilépési szándékát legalább 3 hónappal a naptári év vége előtt írásban jelentheti be az elnökséghez. A tagság e naptári év utolsó napjával szűnik meg. Fentiek értelmében javaslom, hogy döntsön az Önkormányzat Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből történő kilépéséről. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 42. § 5. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás. Az Mötv. 50. §-a szerint eldöntéséhez.

minősített

többség szükséges a 42. § 5., pontjában foglalt ügy

3

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az határozati javaslatot elfogadni. Cibakháza, 2017. február 24.

előterjesztést

szíveskedjen megtárgyalni és a

4


Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének .... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságának megszüntetéséről Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében fennálló tagságával kapcsolatban úgy dönt, hogy 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat tagságát 2017 . december 31. napjával megszünteti. 2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a Polgármestert,

hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapszabályának 10. pontjában foglaltaknak megfelelően a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökségéhez írásban jelentse be az Önkormányzat kilépési szándékát. Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester 2017. szeptember 30.

Határidő:


Képviselő - testület

tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 1071 Budapest, Damjanichj. út 44. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.





Címe:

Szociális Szövetkezetek megalakítására

Testületi ülés dátuma: 12017.03.01.

Készítés ideje: 12017.02.24.



Előterjesztő:




X X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésére Szociális Szövetkezetek megalakítására Tisztelt Képviselő-testület!

A Képviselő-testület 2017. január 25. napján tartott rendkívüli ülésén tárgyalta a szociális szövetkezet létrehozásáról szóló témakört, mely során kifejezte azon szándékát, hogy támogatja a szociális szövetkezetek létrehozását. Az előterjesztésben rögzítésre került, hogy az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA Nkft.) felhívást tett közzé „Fókuszban az önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezetek" címmel, mely program elsősorban a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek foglalkoztatási képességének növeléséhez, önfenntartó piaci szereplővé válásához kíván ösztönzést és támogatást nyújtani. A kormányzat szándéka szerinti cél: új, fenntartható munkahelyek létrehozása - kiemelten a hátrányos helyzetű járásokban - a szociális szövetkezetek tevékenységének, működésének támogatásával. A pályázatra kizárólag önkormányzati tagsággal, továbbá legalább 2 közfoglalkoztatott alapító taggal rendelkező szociális szövetkezet nyújthat be pályázatot. A program végrehajtása során legkevesebb 5 új munkahely létrehozására igényelhető támogatás. Az 5 fő közül legalább 2 főnek szövetkezeti tagnak kell lennie. A szociális szövetkezet által teremtett egy új munkahelyre igénybe vehető fajlagos támogatási összeg maximuma 7,5 millió Ft. A felhívásra két Szociális Szövetkezet nyújtana be pályázatot Cibakházáról. Az egyik Szövetkezet esetében a jelenlegi varrodai tevékenység lenne a fő tevékenységi kör, a másik esetében a gyümölcslégyártás, savanyítás és a mezőgazdasági bérmunka szolgáltatás. Az alapításra kerülő Szociális Szövetkezetek székhelyéül Cibakháza, Szabadság tér 5. és telephelyéül az önkormányzat tulajdonát képező Cibakháza, Zöldmező utca 1743/15 hrsz-ú, kivett, beépítetlen terület és a 1743/16 hrsz-ú, kivett, beépítetlen terület szolgálhat. Az egyik szociális szövetkezet a „Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezet" nevet viselné, a másik a „CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezet" nevet kapja. Mindkét Szociális Szövetkezetben Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat alapító tagként kíván részt venni.

2

A szociális szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy. A szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek megteremtése, szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A szociális szövetkezet alapításához legalább hét természetes személy tag szükséges. A szövetkezet tőkéjét a tagok vagyoni hozzájárulásai alkotják. A jegyzett tőke alapításkori nagysága minkét szociális szövetkezet esetében: 105.000,- Ft, tagonként 15.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás. Az alakuló szociális szövetkezet ügyvezetését az igazgató elnök látja el, aki a szövetkezet vezető tisztviselője és egyben a szövetkezet tagja. Elkészült a szövetkezeti alapszabály-tervezet, mely a jelen előterjesztés 1. mellékletét képezi. Fentiekre tekintettel, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az megvitatni és az alábbi határozati javaslatotokat elfogadni.

előterjesztést

szíveskedjen


3

1. HATÁROZATI JAVASLAT

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezet létrehozásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi döntést hozza: 1.) A megalakuló Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezetben Cibakháza

Nagyközségi Önkormányzat alapító tagként kíván részt venni. 2.) A Képviselő-testület a szövetkezet alapszabályát az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal elfogadja és azt, mint alapító tag elfogadásra javasolja a szövetkezet alakuló közgyűlése részére. 3.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy Cibakháza Nagyközségi Önkormányzatot, mint alapító tagot, a szövetkezet alakuló ülésén teljes jogkörrel képviselje, az alapítás érdekében a szükséges nyilatkozatokat megtegye, dokumentumokat aláírja. 4.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a szövetkezet működése során, a szükséges jognyilatkozatokat, intézkedéseket megtegye, továbbá a tagsággal kapcsolatos jogosultságokat az önkormányzat képviseletében gyakorolja. 5.) A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy alapításra kerülő szociális szövetkezet székhelyéül 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5., telephelyül 5462 Cibakháza, Hősök tere 5. szám alatti ingatlan kerüljön bejegyzésre. 6.) A Képviselő-testület a tagjai közül választja meg a Felügyelő Bizottság feladatát ellátó személyeket. Határidő: Felelős:


Értesülnek:


Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Kókai Gábor ügyvéd 5000 Szolnok, Szapáry út 18. Nagyközségi Könyvtár, Irattár Cibakháza, 2017. március 1.



4

2. HATÁROZATI JAVASLAT Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .. .. ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata a CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezet létrehozásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi döntést hozza: 1.) A

megalakuló CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezetben Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat alapító tagként kíván részt venm.

2.) A Képviselő-testület a szövetkezet alapszabályát az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal elfogadja és azt, mint alapító tag elfogadásra javasolja a szövetkezet alakuló közgyűlése részére. 3.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy Cibakháza Nagyközségi Önkormányzatot, mint alapító tagot, a szövetkezet alakuló ülésén teljes jogkörrel képviselje, az alapítás érdekében a szükséges nyilatkozatokat megtegye, dokumentumokat aláírja. 4.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a szövetkezet működése során, a szükséges jognyilatkozatokat, intézkedéseket megtegye, továbbá a tagsággal kapcsolatos jogosultságokat az önkormányzat képviseletében gyakorolja. 5.) A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy alapításra kerülő szociális szövetkezet székhelyéül 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5., telephelyül 5462 Cibakháza, Zöldmező utca 1743/15 hrsz-ú, kivett, beépítetlen terület és a 1743/16 hrsz-ú, kivett, beépítetlen terület kerüljön bejegyzésre. 6.) A Képviselő-testület a tagjai közül választja meg a Felügyelő Bizottság feladatát ellátó személyeket. Határidő:

Felelős:


Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Kókai Gábor ügyvéd 5000 Szolnok, Szapáry út 18. Nagyközségi Könyvtár, Irattár




s

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezet Alapszabály Alulírott tagok megállapodnak abban, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) II. fejezet 14-21.§ alapján, határozatlan időre szövetkezetet hoznak létre. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. 1. A szövetkezet elnevezése. székhelye. célja. tevékenységi köre 1.1. A szövetkezet elnevezése: Cibakházi Lábbeli Gyártó Szociális Szövetkezet 1.2. A szövetkezet székhelye: 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. 1.3. A szövetkezet alapításának célja: a szociális szövetkezet tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi, mezőgaz dasági, környezetvédelmi) szükségleteinek kielégítése, olyan életképes önálló szervezet kialakítása - több gazdasági tevékenység összefogásának létrehozásával mely biztonságos munkahelyeket, munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és közösségi alapjából elősegíti tagjai szociális helyzetének javítását. 1.4. A szövetkezet közvetett céljai: a.) az együttműködési készség, az öntevékenység és a szolidaritás; b.) a társadalmi elfogadás, a felelősségvállalás, kockázatvállalási készség és a vállalkozói hajlandóság erősítése;

e.) a szövetkezet céljaival

megegyező

tevékenységek kialakulásának

fejlődésének előmozdítása.

1.5. A szövetkezet tevékenysége 15.20 Lábbeligyártás (főtevékenység) 13.10 Textilszálak fonása 13.20 Textilszövés 13.30 Textilkikészítés 13.91 Kötött, hurkolt kelme gyártása 13.92 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 13.93 Szőnyeggyártás 13.94 Kötéláru gyártása 13.95 Nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat) 13.96 Műszaki textiláru gyártása 13.99 Egyéb textiláru gyártása m.n.s. 14.11 Bőrruházat gyártása 14.12 Munkaruházat gyártása 14.13 Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) 14.14 Alsóruházat gyártása 14.19 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása 14.20 Szőrmecikk gyártása 14.31 Kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása 14.39 Egyéb kötött, hurkolt ruházati termék gyártása 15.11 Bőr, szőrme kikészítése 15.12 Táskafélék, szíjazat gyártása 46.16 Textil, ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme 46.24 Bőr nagykereskedelme

1

elősegítése,

az autonóm mozgalmak

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete 46.42 Ruházat, lábbeli nagykereskedelme 47.51 Textil-kiskereskedelem 47.71 Ruházat kiskereskedelem 47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem 70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

II. A szövetkezet alapításkori és ideje

tőkéje,

a tagok vagyoni hozzájárulása, annak teljesítésének módja

A tagok a tagsági jogviszonyuk létesítésétől számított 8 napon belül 15 OOO Ft, azaz Tizenötezer forint összegű vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni a szövetkezet bankszámlájára történő befizetés útján. A cégnyilvántartásba történt bejegyzést követően belépő tagok az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulás összegét a belépést követő 8 napon belül tartozik a szövetkezet bankszámlájára befizetni. Aki e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, tagsági jogviszonya nem jön létre. A tagi munkavégzési jogviszonyban álló szövetkezeti tagok alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem kötelesek szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonyuk keletkezésétől számított egy éven belül, a szövetkezet házipénztárába történő befizetéssel kötelesek a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A szövetkezet alapításkori egészében készpénzből áll.

tőkéjének

összege: 105 OOO Ft, azaz Egyszázötezer forint, amely teljes

III. A szövetkezet szervezete A szövetkezet szervezete: a közgyűlés, mint legfőbb önkormányzati szerv és az igazgató elnök, aki vezető tisztségviselőként a szövetkezet napi ügyeinek intézését látja el. A szövetkezet működésének ellenőrzését a felügyelőbizottság látja el. 111 / 1. A

közgyűlés

1.1. A közgyűlés a szövetkezet legfőbb szerve. 1.2. A közgyűlés kizárólagos hatásköre: a.) az alapszabály módosítása, b.) az igazgató elnök, valamint a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása, e.) szükség esetén a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d.) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről, e.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, f.) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról, g.) döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről, h.) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről, i.) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról, j.) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, k.) döntés pótbefizetés elrendeléséről, 1.) a vagyoni hozzájárulás összegének megváltoztatása,

2

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete m.) a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás névértékén felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől szárrútott 8 évnél nem lehet hosszabb, n.) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 1.3. A határozathozatal módja: a.) a közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselve van. b.) az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges. e.) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. d.) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat. 1.4. A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével - az igazgató elnök írásban hívja össze. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: a.) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b.) a közgyűlés időpontját és helyét; e.) a közgyűlés napirendjét; d.) a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; e.) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés). A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől szárrútott nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására. Amennyiben a szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Az alapszabály három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző nyolc nappal kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal meg kell küldeni. Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre. A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre. 1.5. A

közgyűlési

képviselet: 3

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete

útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgató elnök és a tagja. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Egy képviselő legfeljebb két tagot képviselhet. A tag

képviselő

felügyelőbizottság

1.6. A közgyűlés megnyitását követően az igazgató elnök javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnökének megválasztására. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt. 1.7.A közgyűlési jegyzőkönyv: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni különösen az alábbiakat: - a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; - a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét; - a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat; - a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre; - a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; - a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét; - azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti. Hitelesítő tag az lehet, aki a szövetkezetnél semmilyen tisztséget nem tölt be. Bármely tag kérheti az igazgató elnöktől a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A szövetkezetnél részközgyűlés,

illetőleg küldöttgyűlés

nem

működik.

III/2. Az igazgató elnök 3.1 A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az igazgató elnök látja el. Az igazgató elnököt közgyűlés titkos szavazással választja. Az igazgató elnök megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. Az igazgató elnök dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a felügyelőbizottság hatáskörébe. 3.2 Az igazgató elnök önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az igazgató elnök gyakorolja. 3.3. Nem lehet igazgató elnök: a.) aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy tag Gogi személyiség nélküli gazdasági társaság) képviselője; b.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; e.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; d.) akit olyan foglalkozástól eltiltottak, amely tevékenységet a szövetkezet főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt; e.) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig; f.) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzéktől megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig.

4

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete 3.4 Az igazgató elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja. Nem lehetnek egyidejűleg igazgató elnök és a felügyelőbizottság tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 8:1. § (1) l. pontja szerinti közeli hozzátartozói. Az igazgató elnök nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben, kivéve, ha ez utóbbi gazdálkodó szervezet a szövetkezet tagja. 3.5 Az igazgató elnök

felelőssége:

a.) az igazgató elnök a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Az igazgató elnök a jogszabályok, az alapszabály illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. b.) nem terheli az a.) pont szerinti felelősség az igazgató elnököt, ha a határozat, illetve intézkedés elleni írásbeli tiltakozását a felügyelőbizottságnak bejelentette. 3.6. Az igazgató elnök kötelezettségei: a.) a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. b.) évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elkészítése szintén az igazgató elnök feladata. c.) három havonta jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól a felügyelőbizottság részére; d.) az alapszabály módosítása, illetve egyéb, a cégjegyzékben nyilvántartott adat változása esetén változásbejegyzési eljárás kezdeményezése a Cégbíróság előtt; e.) gondoskodik a szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a szövetkezet vagyonának kellő védelméről. 3.7. Az igazgató elnök megbízásának időtartama: Az igazgató elnök 5, azaz öt évre szóló megbízatása a közgyűlés vonatkozó döntésével kezdődik. Megszűnik az igazgató elnök megbízatása: a.) a megbízatás időtartamának lejártával; b.) a halálával; e.) lemondással; d.) a közgyűlés általi visszahívással; e.) a tagsági viszony megszűnésével f.) a szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. g.) ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg. 3.15. A szövetkezet első igazgató elnöke: KOVÁCS ANDOR KÁROLY (1974. július 10. an: Tóth Mária 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 30.).

111/ 4. A


4.1. A szövetkezet tevékenységének, illetve az igazgató elnök működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet 3 tagú felügyelőbizottságot hoz létre. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait, a közgyűlés titkos szavazással, 5, azaz öt évre választja. A felügyelőbizottság tagjává a szövetkezeten kívül álló személy is választható.

5

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete 4.2 Nem lehet a felügyelőbizottság tagja: a.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; b.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; e.) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél. 4.3 A közgyűlés az igazgató elnök működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelőbizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgató elnök ügyvezetési feladatait. Az igazgató elnök hatáskörében eljáró felügyelőbizottsági tag ezen időszakban a felügyelőbizottság munkájában nem vehet részt. 4.4 A felügyelőbizottság eljárása a.) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. b.) A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összelúvásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelőbizottság ülésére az igazgató elnököt meg kell hívni. A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 4.5 A felügyelőbizottság a.) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; b.) indítványozhatja az igazgató elnök visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; c.) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgató elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; d.) az igazgató elnök jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; e.) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; f.) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgató elnök díjazásának megállapítására; g.) büntető feljelentést tehet az igazgató elnök ellen. egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelőbizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel. A felügyelőbizottság a tevékenységéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. 4.6 A


ellenőrzést

4.7 A felügyelőbizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A közgyűlés és az igazgató elnök kötelesek a felügyelőbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni. tagjai a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a szövetkezetnek ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

4.8 A


megőrizni.

4.9 A felügyelőbizottsági tag megbízása megszűnik: a.) a megbízatás időtartamának lejártával; b.) a halálával; e.) lemondással; 6

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete d.) a közgyűlés általi visszahívással; e.) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. f.) ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg. 4.10 A szövetkezet első felügyelőbizottsága: JÁGER VIKTOR JÁNOS (1979. november 26. an: Gyólai Mária, a felügyelőbizottság elnöke; BAKSA ISTVÁN (191956. június 1. an: Baci Katalin 5462 Cibakháza, Öregszőlő I. út 135.) és HEGYES ZOLTÁN (1973. szeptember 5. an.: Juhász Julianna, 5462 Cibakháza, Május 1. út 13.).

IV. A szövetkezet képviselete (cégjegyzés) A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az igazgató elnök, valamint az igazgató elnök által írásban cégjegyzésre vagy képviseletre feljogosított tagok, vagy munkavállalók jogosultak. A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az igazgató elnök önállóan, a cégjegyzésre feljogosított további személyek közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét.

V. A tagsági jogviszony V.1 A tagsági jogviszony létrejötte A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagiam kívül helyi önkormányzat vagy nemzettsegi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is lehet a tagja. A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik. A szövetkezet tagjai sorába az a személy vehető fel, aki: - az alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, - a vagyoni hozzájárulás befizetési kötelezettséget vállalja. A tagfelvételről az igazgató elnök dönt, a felvételi kérelem kézhez vételét követően 8 napon belül. Az igazgató elnök a döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni köteles. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulásának egészét a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint. A jogi személy tag jogai és kötelességei - a személyes közreműködést kivéve - azonosak a természetes személy tag jogaival és kötelességeivel. A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. A szövetkezet a tagokról tagnyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás az ellenkező bizonyításig igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

7

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete

A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a tagnyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját. A tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartahna alapján igazolást kell kiállítani.

V.2 A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei A tagok a jelen alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő részt vesznek a szövetkezet tevékenységében, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését, amelynek során a tagokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg. A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján a.) teljesíti vagyoni hozzájárulását, b.) az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az igazgató elnök rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, c.) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak, d.) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében, e.) vagyoni hozzájárulásának, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből,

f.) igénybe veheti a szövetkezet által a tagok, valamint hozzátartozóik részére rendszeresített szolgáltatásokat, amennyiben jelen alapszabály azok formáit külön nevesíti, odaítélésük feltételeit, eljárási rendjét szabályozza, g.) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen, h.) tisztséget viselhet a szövetkezetben Gogi személy képviselője is), i.) felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben, j.) kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg, k.) élhet, mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) - j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír. V.3 A szövetkezet és a tag gazdasági és személyes

együttműködése

A tag kötelessége a személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás teljesítése. A szövetkezet tagjai és a szövetkezet igazgató elnöke megállapodásban rendezik a személyes közreműködés módját és jogi formáját. A tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés magában foglalja az alábbiakat: a.) a termelési, foglalkoztatási és egyéb program összehangolása, b.) a tagok által termelt termékek értékesítése, e.) használatos eszközök, anyagok, közös beszerzése, d.) tanácsadás. A tagok személyes közreműködése a következő lehet: a.) a szövetkezet tevékenységével összefüggő munkákban való részvétel, b.) a piaci lehetőségek felkutatásában való közreműködés, e.) tagi munkavégzési jogviszony és a jogszabályok által lehetővé tett egyéb Jogviszony létesítése a szövetkezeti feladatok ellátására, d.) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon való együttműködés. A személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsagi Jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). A tagi munkavégzés önálló, más 8

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat. A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn, akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel. A tagi munkavégzés során személyes közreműködésre kerül sor az értékteremtő folyamatokban - így a termelésben, szolgáltatásban, kereskedelmi tevékenységben - az igazgató elnök által kijelölt szakmai vezető irányításával. Az elvégzett munkát és ráfordított időt a szakmai vezető dokumentálja és igazolja hetente, írásban. A munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a tagi munkavégzés után a tagot a szövetkezet által megtermelt javakból ellenérték illeti meg ellenérték illeti meg, amely a tag teljesítményéhez, valamint a megtermelt javakból való részesedéshez igazodva kerül meghatározásra.

V.4 A

közgyűlés

által

előírható

kötelezettségek

4.1 Pótbefizetés A szövetkezet esetleges vesztesége esetén, a veszteség rendezésére a közgyűlés pótbefizetést rendelhet el. A pótbefizetés évente legfeljebb egy alkalommal vagyoni hozzájárulásának 30 %-át.

rendelhető

el; annak mértéke nem haladhatja meg a tag

4.2 Tagi kölcsön A legalább egy éves időtartamú tagsággal rendelkező és a kötelező vagyoni hozzájárulását teljesített szövetkezeti tag kölcsönt nyújthat a szövetkezet számára (tagi kölcsön). Tagi kölcsön igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az rövidtávon hasznosan képes szolgálni a szövetkezet céljainak megvalósulását. A tagi kölcsön igénybevételének esetköreit, felhasználásának módját, a visszafizetés rendjét a közgyűlés által elfogadott szabályzatban kell meghatározni. A tagi kölcsönről a tag és az igazgató elnök közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön kamatmentességét vagy kamatának mértékét is

V.5 A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: a.) ha a tag a szövetkezetből kilép; b.) ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette, a fizetési kötelezettség utolsó napjával; e.) a szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik; d.) a tag halálával Qogi személy tag megszűnésével); e.) ha a bíróság a tagot kizárja; valamint f.) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélküli megszűnésével. 9

.. . ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete

A kilépési szándékot írásban, az igazgató elnöknek kell bejelenteni. Az igazgató elnök a kilépés kérdésében a bejelentés kézhez vételét követő 15 napon belül köteles dönteni. A tagsági jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentés megtételének napjától számított 60. napon szűnik meg. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamínt a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semm1s. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni. A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik. A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat. A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

VI. A közösségi alap képzése és felhasználása A szövetkezet a míndenkori adózás előtti eredményének meghatározott részét a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés döntése szerinti értékben fel nem osztható közösségi alapba helyezi, melyet lekötött tartalékban elkülönít. A közösségi alap a tagok és hozzátartozóik kulturális, oktatási, szociális, sport tevékenysége támogatására használható fel. A szövetkezeti tagok és hozzátartozóik részére nyújtott szolgáltatások, támogatások, juttatások lehetnek: - oktatási szolgáltatások, szakmai képzések - egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatások - szociális juttatások - kulturális támogatások - közművelődési tevékenységek támogatása - sporttevékenységekhez nyújtott támogatások, juttatások. A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány százalékig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A támogatások igénybevételének szociális indokoltságát az igazgató elnök bírálja el, a tag által benyújtott írásbeli kérelem alapján.

10

... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 1. melléklete VII. Bírósági út és törvényességi felügyelet A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései szerint. Bármelyik tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárására vonatkozó határozat kivételével - nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt. VIII. A szövetkezet megszűnése A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel megszűnik, ha a.) az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt; b.) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést; c.) tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot; d.) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; e.) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; IX. Vegyes és záró rendelkezések A jelen szövetkezeti alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) II. fejezet 14-21.§ szabályai az irányadóak. Kelt Cibakházán, 2017. 03. 01. napján

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat alapító tag képviseli: Hegyes Zoltán polgármester

Molnár Csaba alapító tag

Kovács Andor Károly alapító tag

ifJ.

Tőgyi János

Bakó Pál alapító tag

alapító tag

Fekete Géza alapító tag

Sánta Balázsné alapító tag

11

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezet Alapszabály Alulírott tagok megállapodnak abban, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) II. fejezet 14-21.§ alapján, határozatlan időre szövetkezetet hoznak létre. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. I. A szövetkezet elnevezése, székhelye, célja, tevékenységi köre I.1. A szövetkezet elnevezése: CIBAGOLD Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Szociális Szövetkezet I.2. A szövetkezet székhelye: 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. I.3. A szövetkezet telephelyei: 5462 Cibakháza, 5462 Cibakháza,

Zöldmező Zöldmező

utca 1743/14 hrsz. utca 1743/15 hrsz.

I.4. A szövetkezet alapításának célja: a szociális szövetkezet tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi) szükségleteinek kielégítése, olyan életképes önálló szervezet kialakítása - több gazdasági tevékenység összefogásának létrehozásával mely biztonságos munkahelyeket, munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és közösségi alapjából elősegíti tagjai szociális helyzetének javítását. I.5. A szövetkezet közvetett céljai: a.) az együttműködési készség, az öntevékenység és a szolidaritás; b.) a társadalmi elfogadás, a felelősségvállalás, kockázatvállalási készség és a vállalkozói hajlandóság erősítése;

e.) a szövetkezet céljaival

megegyező

tevékenységek kialakulásának

elősegítése,

fej lődésének előmozdítása.

I.6. A szövetkezet tevékenysége 10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás (főtevékenység) 01.11 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 01.13 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése 01.19 Egyéb, nem évelő növény termesztése 01.21 Szőlőtermesztés 01.24 Almatermésű, csonthéjas termesztése 01.25 Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése 01.26 Olajtartalmú gyümölcs termesztése 01.27 Italgyártási növény termesztése 01.28 Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése 01.29 Egyéb évelő növény termesztése 01.30 Növényi szaporítóanyag termesztése 01.50 Vegyes gazdálkodás 01.61 Növénytermesztési szolgáltatás 01.63 Betakarítást követő szolgáltatás 02.10 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység 02.20 Fakitermelés 02.30 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése 02.40 Erdészeti szolgáltatás 03.12 Édesvízi halászat 1

az autonóm mozgalmak

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete 03.22 Édesvízihal-gazdálkodás 10.31 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás 10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 16.10 Fűrészárugyártás 16.21 Falemezgyártás 16.22 Parkettagyártás 16.23 Épületasztalos-ipari termék gyártása 16.24 Tároló fatermék gyártása 16.29 Egyéb fa-parafatermék, fonottáru gyártása 23.61 Építési betontermék gyártása 23.62 Építési gipsztermék gyártása 23.69 Egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 31.01 Irodabútor gyártása 31.02 Konyhabútorgyártás 31.03 Ágybetét gyártása 31.09 Egyéb bútor gyártása 41.20 Lakó-és nem lakó épület építése 43.01 Bontás 43.21 Villanyszerelés 43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, és légkondicionáló-szerelés 43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés 43.31 Vakolás 43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése 43.33 Padló-, falburkolás 43.34 Festés, üvegezés 43.39 Egyéb befejező építés m.n.s. 43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet építés 43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s. 46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme 46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme 46.15 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme 46.21 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme 46.31 Zöldség-, gyümölcs nagykereskedelem 47.21 Zöldség-, gyümölcs kiskereskedelme 47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme 52.10 Raktározás, tárolás 52.21 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 52.24 Rakománykezelés 52.29 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 53.0 Egyéb postai, futárpostai tevékenység 70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 81.10 Építményüzemeltetés 81.30 Zöldterület-kezelés 82.92 Csomagolás II. A szövetkezet alapításkori és ideje

tőkéje,

a tagok vagyoni hozzájárulása, annak teljesítésének módja

A tagok a tagsági jogviszonyuk létesítésétől számított 8 napon belül 15 OOO Ft, azaz Tizenötezer forint összegű vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni a szövetkezet bankszámlájára történő befizetés útján. A cégnyilvántartásba történt bejegyzés t követően belépő tagok az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulás összegét a belépést követő 8 napon belül tartozik a szövetkezet bankszámlájára befizetni. Aki e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, tagsági jogviszonya nem jön létre. 2

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete

A tagi munkavégzési jogviszonyban álló szövetkezeti tagok alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem kötelesek szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonyuk keletkezésétől számított egy éven belül, a szövetkezet házipénztárába történő befizetéssel kötelesek a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A szövetkezet alapításkori egészében készpénzből áll.

tőkéjének

összege: 105 OOO Ft, azaz Egyszázötezer forint, amely teljes

III. A szövetkezet szervezete A szövetkezet szervezete: a közgyűlés, mint legfőbb önkormányzati szerv és az igazgató elnök, aki vezető tisztségviselőként a szövetkezet napi ügyeinek intézését látja el. A szövetkezet működésének ellenőrzését a felügyelőbizottság látja el.

111/1. A

közgyűlés

1.1. A közgyűlés a szövetkezet legfőbb szerve. 1.2. A közgyűlés kizárólagos hatásköre: a.) az alapszabály módosítása, b.) az igazgató elnök, valamint a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása, e.) szükség esetén a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d.) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről, e.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, f.) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról, g.) döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről, h.) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről, i.) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról, j.) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, k.) döntés pótbefizetés elrendeléséről, 1.) a vagyoni hozzájárulás összegének megváltoztatása, m.) a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás névértékén felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb, n.) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 1.3. A határozathozatal módja: a.) a közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselve van. b.) az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges. e.) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. d.) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszalúvásáról titkos szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat.

3

.... ./2017. (Ill. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete 1.4. A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével - az igazgató elnök írásban hívja össze. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: a.) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b.) a közgyűlés időpontját és helyét; e.) a közgyűlés napirendjét; d.) a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; e.) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés) . A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására. Amennyiben a szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Az alapszabály három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző nyolc nappal kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal meg kell küldeni. Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre. A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre. 1.5. A

közgyűlési

képviselet:

útján is gyakorolhatja tagsagi Jogait. Nem lehet képviselő az igazgató elnök és a tagja. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erej ű magánokirattal kell igazolni. Egy képviselő legfeljebb két tagot képviselhet.

A tag

képviselő


1.6. A közgyűlés megnyitását követően az igazgató elnök javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnökének megválasztására. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt. 1.7.A közgyűlési jegyzőkönyv: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni különösen az alábbiakat: - a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; - a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét; - a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;

4

levezető

elnök,

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete - a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre; - a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; - a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét; - azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti. Hitelesítő tag az lehet, aki a szövetkezetnél semmilyen tisztséget nem tölt be. Bármely tag kérheti az igazgató elnöktől a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A szövetkezetnél részközgyűlés,

illetőleg küldöttgyűlés

nem

működik.

111/2. Az igazgató elnök 3.1 A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az igazgató elnök látja el. Az igazgató elnököt közgyűlés titkos szavazással választja. Az igazgató elnök megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. Az igazgató elnök dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a felügyelőbizottság hatáskörébe. 3.2 Az igazgató elnök önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az igazgató elnök gyakorolja. 3.3. Nem lehet igazgató elnök: a.) aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy tag Gogi személyiség nélküli gazdasági társaság) képviselője; b.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; d.) akit olyan foglalkozástól eltiltottak, amely tevékenységet a szövetkezet főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt; e.) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig; f.) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzéktől megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig. 3.4 Az igazgató elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja. Nem lehetnek egyidejűleg igazgató elnök és a felügyelőbizottság tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 8:1. § (1) 1. pontja szerinti közeli hozzátartozói. Az igazgató elnök nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben, kivéve, ha ez utóbbi gazdálkodó szervezet a szövetkezet tagja. 3.5 Az igazgató elnök

felelőssége:

a.) az igazgató elnök a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Az igazgató elnök a jogszabályok, az alapszabály illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. b.) nem terheli az a.) pont szerinti felelősség az igazgató elnököt, ha a határozat, illetve intézkedés elleni írásbeli tiltakozását a felügyelőbizottságnak bejelentette. 5

... ../2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete

3.6. Az igazgató elnök kötelezettségei: a.) a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. b.) évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elkészítése szintén az igazgató elnök feladata. c.) három havonta jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól a felügyelőbizottság részére; d.) az alapszabály módosítása, illetve egyéb, a cégjegyzékben nyilvántartott adat változása esetén változásbejegyzési eljárás kezdeményezése a Cégbíróság előtt; e.) gondoskodik a szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a szövetkezet vagyonának kellő védelméről. 3.7. Az igazgató elnök megbízásának időtartama: Az igazgató elnök 5, azaz öt évre szóló megbízatása a közgyűlés vonatkozó döntésével kezdődik. Megszűnik az igazgató elnök megbízatása: a.) a megbízatás időtartamának lejártával; b.) a halálával; e.) lemondással; d.) a közgyűlés általi visszahívással; e.) a tagsági viszony megszűnésével f.) a szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. g.) ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg. 3.15. A szövetkezet első igazgató elnöke: JÁGER VIKTOR JÁNOS (1979. november 26. an: Gyálai Mária 5462 Cibakháza, Kiss János út 14.).

111/ 4. A


működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet 3 tagú felügyelőbizottságot hoz létre. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait, a közgyűlés titkos szavazással, 5, azaz öt évre választja. A felügyelőbizottság tagjává a szövetkezeten kívül álló személy is választható.

4.1. A szövetkezet tevékenységének, illetve az igazgató elnök

4.2 Nem lehet a felügyelőbizottság tagja: a.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; b.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; e.) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél. 4.3 A közgyűlés az igazgató elnök működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelőbizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgató elnök ügyvezetési feladatait. Az igazgató elnök hatáskörében eljáró felügyelőbizottsági tag ezen időszakban a felügyelőbizottság munkájában nem vehet részt. 4.4 A felügyelőbizottság eljárása a.) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. b.) A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem 6

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete kézhezvételétől

szánútott nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelőbizottság ülésére az igazgató elnököt meg kell hívni. A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 4.5 A felügyelőbizottság a.) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; b.) indítványozhatja az igazgató elnök visszalúvását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; c.) összelúvhatja a közgyűlést, ha az igazgató elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; d.) az igazgató elnök jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; e.) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; f.) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgató elnök díjazásának megállapítására; g.) büntető feljelentést tehet az igazgató elnök ellen. egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelőbizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel. A felügyelőbizottság a tevékenységéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. 4.6 A


ellenőrzést

4.7 A felügyelőbizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A közgyűlés és az igazgató elnök kötelesek a felügyelőbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni. tagjai a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a szövetkezetnek ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

4.8 A


megőrizni.

4.9 A felügyelőbizottsági tag megbízása megszűnik: a.) a megbízatás időtartamának lejártával; b.) a halálával; e.) lemondással; d.) a közgyűlés általi visszahívással; e.) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. f.) ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől szánútott harminc napon belül nem szünteti meg. 4.10 A szövetkezet első felügyelőbizottsága: KOVÁCS ANDOR KÁROLY (1974. július 10. an.: Tóth Mária, 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 30.), a felügyelőbizottság elnöke; MOLNÁR CSABA (1962. március 15. an: Ferenczi Mária, 5462 Cibakháza, Attila út 23.) és FEKETE GÉZA (1948. május 31. an: Sőrés Margit 5462 Cibakháza, Kont út 8.).

IV. A szövetkezet képviselete (cégjegyzés)

7

... ../2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete

A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az igazgató elnök, valamint az igazgató elnök által írásban cégjegyzésre vagy képviseletre feljogosított tagok, vagy munkavállalók jogosultak A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az igazgató elnök önállóan, a cégjegyzésre feljogosított további személyek közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét.

V. A tagsági jogviszony V.1 A tagsági jogviszony létrejötte A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzet:1segi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is lehet a tagja. A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik. A szövetkezet tagjai sorába az a személy vehető fel, aki: - az alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, - a vagyoni hozzájárulás befizetési kötelezettséget vállalja. A tagfelvételről az igazgató elnök dönt, a felvételi kérelem kézhezvételét követően 8 napon belül. Az igazgató elnök a döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni köteles. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulásának egészét a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint. A jogi személy tag jogai és kötelességei - a személyes közreműködést kivéve - azonosak a természetes személy tag jogaival és kötelességeivel. A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. A szövetkezet a tagokról tagnyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás az ellenkező bizonyításig igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a tagnyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját. A tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.

V.2 A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei A tagok a jelen alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő részt vesznek a szövetkezet tevékenységében, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését, amelynek során a tagokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg.

8

.. .. ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete

A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján a.) teljesíti vagyoni hozzájárulását, b.) az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az igazgató elnök rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, c.) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak, d.) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében, e.) vagyoni hozzájárulásának, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből,

f.) igénybe veheti a szövetkezet által a tagok, valamint hozzátartozóik részére rendszeresített szolgáltatásokat, amennyiben jelen alapszabály azok formáit külön nevesíti, odaítélésük feltételeit, eljárási rendjét szabályozza, g.) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen, h.) tisztséget viselhet a szövetkezetben Qogi személy képviselője is), i.) felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben, j.) kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg, k.) élhet, mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) - j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír. V.3 A szövetkezet és a tag gazdasági és személyes

együttműködése

A tag kötelessége a személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás teljesítése. A szövetkezet tagjai és a szövetkezet igazgató elnöke megállapodásban rendezik a személyes közreműködés módját és jogi formáját. A tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés magában foglalja az alábbiakat: a.) a termelési, foglalkoztatási és egyéb program összehangolása, b.) a tagok által termelt termékek értékesítése, c.) használatos eszközök, anyagok, közös beszerzése, d.) tanácsadás. A tagok személyes közreműködése a következő lehet: a.) a szövetkezet tevékenységével összefüggő munkákban való részvétel, b.) a piaci lehetőségek felkutatásában való közreműködés, c.) tagi munkavégzési jogviszony és a jogszabályok által lehetővé tett egyéb Jogviszony létesítése a szövetkezeti feladatok ellátására, d.) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon való együttműködés. A személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsagi Jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat. A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn, akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.

9

... ../2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete A tagi munkavégzés során személyes közreműködésre kerül sor az értékteremtő folyamatokban - így a termelésben, szolgáltatásban, kereskedelmi tevékenységben - az igazgató elnök által kijelölt szakmai vezető irányításával. Az elvégzett munkát és ráfordított időt a szakmai vezető dokumentálj a és igazolja hetente, írásban. A munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a tagi munkavégzés után a tagot a szövetkezet által megtermelt javakból ellenérték illeti meg ellenérték illeti meg, amely a tag teljesítményéhez, valamint a megtermelt javakból való részesedéshez igazodva kerül meghatározásra.

V.4 A

közgyűlés

által előírható kötelezettségek

4.1 Pótbefizetés A szövetkezet esetleges vesztesége esetén, a veszteség rendezésére a közgyűlés pótbefizetést rendelhet el. A pótbefizetés évente legfelj ebb egy alkalommal vagyoni hozzájárulásának 30 %-át.

rendelh ető

el; annak mértéke nem haladhatja meg a tag

4.2 Tagi kölcsön A legalább egy éves időtartamú tagsággal rendelkező és a kötelező vagyoni hozzájárulását teljesített szövetkezeti tag kölcsönt nyújthat a szövetkezet számára (tagi kölcsön) . Tagi kölcsön igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az rövid távon hasznosan képes szolgálni a szövetkezet céljainak megvalósulását. A tagi kölcsön igénybevételének esetköreit, felhasználásának módját, a visszafizetés rendjét a közgyűlés által elfogadott szabályzatban kell meghatározni. A tagi kölcsönről a tag és az igazgató elnök közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön kamatmentességét vagy kamatának mértékét is

V.5 A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: a.) ha a tag a szövetkezetből kilép; b.) ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette, a fizetési kötelezettség utolsó napjával; e.) a szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik; d.) a tag halálával Gogi személy tag megszűnésével); e.) ha a bíróság a tagot kizárja; valamint f.) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélküli megszűnésével. A kilépési szándékot írásban, az igazgató elnöknek kell bejelenteni. Az igazgató elnök a kilépés kérdésében a bejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles dönteni. A tagsági jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentés megtételének napjától számított 60. napon szűnik meg. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony idő tartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti m eg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semrrus. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra a tagsági jogviszony 10

.... ./20 17. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete megszűnéséhez

kapcsolódó elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni. A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik. A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat. A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

VI. A közösségi alap képzése és felhasználása A szövetkezet a mindenkori adózás előtti eredményének meghatározott részét a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés döntése szerinti értékben fel nem osztható közösségi alapba helyezi, melyet lekötött tartalékban elkülönít. A közösségi alap a tagok és hozzátartozóik kulturális, oktatási, szociális, sport tevékenysége támogatására használható fel. A szövetkezeti tagok és hozzátartozóik részére nyújtott szolgáltatások, támogatások, juttatások lehetnek: - oktatási szolgáltatások, szakmai képzések - egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatások - szociális juttatások - kulturális támogatások - közművelődési tevékenységek támogatása - sporttevékenységekhez nyújtott támogatások, juttatások. A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány százalékig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A támogatások igénybevételének szociális indokoltságát az igazgató elnök bírálja el, a tag által benyújtott írásbeli kérelem alapján. VII. Bírósági út és törvényességi felügyelet A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V törvény rendelkezései szerint. Bármelyik tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárására vonatkozó határozat kivételével - nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt.

11

.... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozat 2. melléklete VIII. A szövetkezet

megszűnése

A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel megszűnik, ha a.) az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt; b.) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést; e.) tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot; d.) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; e.) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; IX. Vegyes és záró rendelkezések A jelen szövetkezeti alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) II. fejezet 14-21.§ szabályai az irányadóak. Kelt Cibakházán, 2017. 03. 01. napján

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat alapító tag képviseli: Hegyes Zoltán polgármester

Jáger Viktor alapító tag

Szőllősi

Baksa István alapító tag

Zsombik Miklós alapító tag

György alapító tag

Hegyes Zoltán alapító tag

Lopocsi István alapító tag

12


egyes önkormányzati tulajdonban lévő ióldhasználati joggal terhelt ingatlanok hasznosítására


Készítés ideje: @017 .02.24. Készítette: ttörök István jegyző Ellenőrizte:


Előterjesztő:




X X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésére egyes önkormányzati tulajdonban lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok hasznosítására Tisztelt Képviselő-testület! Rácz Jánosné 5462 Cibakháza, Mátyás út 12. szám alatti lakos 2017. február 10. napján kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz, hogy az önkormányzattól megvásárolná az 5462 Cibakháza, Deák Ferenc utca 13 . szám alatti (1887 hrsz.) földrészt. Az ingatlanon lévő lakóház 1/6 részben képezi Rácz Jánosné tulajdonát, melyet az édesapjától örökölt. Az ingatlanra nincs szüksége és az alacsony nyugdíja miatt a karbantartását sem tudná biztosítani, ezért azt értékesíteni kívánja, amint a földrész a tulajdonába kerül. A lakóháznak több magánszemély tulajdonosa is van (összesen: 5 fő). A lakóházhoz tartozó kivett beépített terület az önkormányzat tulajdonát képezi. Az önkormányzati tulajdonra szolgalmi jogként földhasználati jog került bejegyzésre 1970-ben. A kivett beépített terület az önkormányzat kötelező feladatok ellátásához nem szükséges. Felmérésre került, hogy Cibakházán összesen 9 db ilyen ingatlan található (1. melléklet), ezért célszerű ezeket egyben kezelni. Javaslom, hogy ezen ingatlanok jelképes áron 100 Ft/m2 értéken kerüljenek eladásra. A rendelkezésre álló szabad vagyon (üzleti vagyon) értékesítésénél az önkormányzati vagyonrendelet, valamint a magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni, figyelemmel az önkormányzat nemzeti vagyonnal való felelős módon történő gazdálkodására. A vagyonértékesítésből származó bevétel első sorban fejlesztési kiadások fedezetéül szolgálhat. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése szerint törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 4/2013. (II. 28 .) önkormányzati rendelet 10. §-a alapján 200 ezer forint forgalmi értékhatár került megállapításra, azaz 200 ezer forint felett csak versenyeztetés útján, az összességében 2

legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet a tulajdonjogot átruházni.

A vagyonrendelet 10. § (5) bekezdése kimondja, hogy a vállalkozói vagyon jelképes ellenértékű átruházásáról egyedi határozattal az önkormányzat dönt. A vállalkotói vagyon jelképes ellenértékű átruházása során felmerülő költségeket a jogosultságot szerzőnek kell vállalnia. Az Nvt. 14. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg. (3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő a) bérlő; b) bérlőtárs ; e) társbérlő; d) az a)- c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát. (4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén. (5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő . A fentiek alapján javaslom, hogy ezeket az ingatlanokat az önkormányzat hasznosításra jelölje ki és ajánlja fel megvásárlásra a lakóház tulajdonosok részére. Fentiekre tekintettel, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen __ megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni.

./'tJ Bli!aé_,;·'-


:;t

~I-

'

\\ '

.!:7

1

,!

~ V.

3

HATÁROZATI JAVASLAT Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata egyes önkormányzati tulajdonban lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok hasznosításáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése, valamint Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 4/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet 10. §-a alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete hasznosításra kijelöli az alábbi földhasználati joggal terhelt belterületi ingatlanokat: Hrsz 1836 1956 1974 2013/2 2024/2 2049 2061 2108 1887 Összesen:

Terület (m2) 1144 1 151 1 207 865 575 1 197 1 604 1 180 1 233 10156

Cím Cibakháza, Kiss János utca 8. Cibakháza, Akácfa utca 27. Cibakháza, Rózsa utca 10. Cibakháza, Szemere utca 4. Cibakháza, Mátyás utca 5. Cibakháza, Akácfa utca 15. Cibakháza, Akácfa utca 26. Cibakháza, Rózsa utca 5. Cibakháza, Deák Ferenc utca 13.

2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1.) pontban foglalt ingatlanokat megvásárlásra felajánlja az ingatlanon lévő lakóház tulajdonosai részére. 3.) Az ingatlanok eladási ára: 100 Ft/m2. 4.) Az ingatlanok tulajdonjogának átruházása során szerzőknek kell vállalnia.

felmerülő

költségeket a tulajdont

5.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy tájékoztassa a kérelmezőt és a többi lakóház tulajdonosát a Képviselő -testület döntéséről, kérje ki a Magyar Állam fenti ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozatát. 6.) Felhatalmazza a polgármestert, hogy az adásvételi-szerződést az Önkormányzat képviseletében írja alá, amennyiben a Magyar Állam nem él elővásárlási jogával. Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester 2017. május 31.

Határidő:

4

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Nagyközségi Könyvtár, Irattár




5


önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról


Készítés ideje: 12017.02.24.

Készítette: !Török Istvánjegyző Ellenőrizte:


Előterjesztő:




X X

Zárt ülés


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésére önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról


Barcza Gábor Tiszaföldvár, Sajó út 11. szám alatti lakos 2017. február 1-án ingatlancsere ajánlatot nyújtott be az önkormányzathoz a tulajdonában lévő Cibaháza, Bátorszőlő I. út 3315 hrsz. alatt nyilvántartott 2039 m2 területű szőlő és gazdasági épület művelési ágú 9,22 AK értékű zártkerti ingatlanát csereként felajánlotta az önkormányzat tulajdonában lévő Cibakháza, Öregszőlő út 2612 hrsz. alatt nyilvántartott 1648 m2 területű 7,91 AK értékű zártkerti ingatlanért. A 3315 hrsz-ú terület mellett egy önkormányzati tulajdonú terület található (3316 hrsz. alatt). A 2612 hrszú terület mellett Barcza Gábor tulajdonában álló terület található (2611 hrsz alatt) Barcza Gábor célja.

szőlőtermesztést

kíván megvalósítani, a borászat és a turizmus fejlesztése a

A felmerülő költségek, ügyvédi díj kifizetését vállalja. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013 . évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. A Földforgalmi tv. 11. § (1) bekezdése szerint a 10. §-ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát - a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében - az állam, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben meghatározott esetekben és fel tételekkel. (2) A föid tulajdonjogát c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerezheti meg. A Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdése szerint a föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnemek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek ba) egyike helyben lakónak minősül , vagy 2

bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A Földforgalrni tv. 31. §-a szerint a hatósági jóváhagyáshoz kötött, adás-vételnek nem tulajdonjog átruházásról szóló jogügylet, valamint az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a 23-30. § rendelkezéseit a 32-35. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

minősülő

A Földforgalmi tv. 32. § (1) bekezdés szerint az adás-vételnek nem minősülő, a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést (ezen alcímben a továbbiakban: szerződés) - annak létrejöttétől számított 8 napon belül - a tulajdonjogot szerző félnek (csere esetén a cserepartnerek valamelyikének) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt a tulajdonost, a vevő alatt a szerző felet kell érteni. (2) A szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása során figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. A fentiek alapján javaslom, hogy az önkormányzat cseréje el a tulajdonában lévő Cibakháza, Öregszőlő út 2612 hrsz. alatt nyilvántartott 1648 m2 területű 7,91 AK értékű zártkerti ingatlanát a Barcza Gábor tulajdonában lévő Cibaháza, Bátorszőlő I. út 3315 hrsz. alatt nyilvántartott 2039 m2 területű szőlő és gazdasági épület művelési ágú 9,22 AK értékű zártkerti ingatlanára. Fentiekre tekintettel, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni.

előterjesztést

szíveskedjen


3

HATÁROZATI JAVASLAT Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .. .. ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata önkormányzati tulajdonú ingatlanra érkezett csere ajánlatról

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő -testülete megtárgyalta az előterjesztést és a és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013 . évi CXXII. törvény 12. § (1) bekezdése alapján az alábbi döntést hozza: mező-

1.) Cibakháza Nagyközség Önkormányzata elcseréli a tulajdonában lévő Cibakháza, Öregszőlő út 2612 hrsz. alatt nyilvántartott 1648 m2 területű 7,91 AK értékű zártkerti

ingatlanát Barcza Gábor Tiszaföldvár, Sajó út 11 . szám alatti lakos tulajdonában lévő Cibaháza, Bátorszőlő 1. út 3315 hrsz. alatt nyilvántartott 2039 m2 területű szőlő és gazdasági épület művelési ágú 9,22 AK értékű zártkerti ingatlanára. 2.) A földek tulajdonjogának átruházása (cseréje) során ügyvédi munkadíj kifizetését Barcza Gábor vállalja.

felmerülő

költségeket és az

3.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az adásvételi-szerződést az Önkormányzat képviseletében írja alá, Felelős:

Hegyes Zoltán polgármester Határidő: 2017. december 31.

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Barcza Gábor Tiszaföldvár, Sajó út 11. Nagyközségi Könyvtár, Irattár




4


Címe:

a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adására


12017.03.01. Készítés ideje: 12017.02.24. Készítette: !Török István jegyző Ellenőrizte:


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés

2


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adására Tisztelt Képviselő-testület!

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdés h) pontja szerint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében az állam kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont. A Tiszazugi Regionális Hulladékkezelő Központ (Szelevény, 065/8 hrsz.) kezelője jelenleg a Kőrös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultávációs Társulása, melynek tagja Cibakháza Nagyközség Önkormányzata. A fenti jogszabály alapján lehetősége van az önkormányzatnak, valamint az önkormányzati társulásnak, hogy a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyont vagyonkezelésbe adják az NHKV Zrt. (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság) részére. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Kormány a Ht. 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokra Koordináló szervként az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelölte ki. Az NHKV Zrt. kérte az önkormányzatokat, hogy hozzanak döntést arról, hogy a fenti jogszabály adta lehetősséggel kívánunk-e élni, a hulladékgazdálkodási feladatellátáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adásával. Amennyiben nem adjuk át a vagyont, abban az esetben a hulladéklerakóból az önkormányzatot terhelő vagyon a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. melléklete szerinti értékcsökkenése miatti tartalékot kell képeznünk, melynek teljesülését az NHKV Zrt. felméri. A fentiek alapján javaslom, a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyont vagyonkezelésbe adását az NHKV Zrt. részére.

3


Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ..../2017. (Ill. 01.) önkormányzati határozata a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon önkéntes vagyonkezelésbe adására Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdés h) pontja alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat kezelésében lévő a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyont az NHKV Zrt. Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő

Részvénytársaság vagyonkezelésébe adja.

2.) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza polgármestert a vagyonkezelésbe adáshoz szükséges intézkedések megtételére. Felelős:

a

Hegyes Zoltán polgármester azonnal

Határidő:

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Doroginé Bálint Edina mb. pénzügyi vezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Molnár Bálint elnök, Kőrös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultávációs Társulása 5451 Öcsöd, Kossuth tér 1. Nagyközségi Könyvtár, Irattár.





Címe:

Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójának elfogadására


12017 .03.01. Készítés ideje: 12017.02.24.



Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés

1


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójának elfogadására

Cibakháza Nagyközség teljes közigazgatási területére készülő településrendezési tervet a 2015. évben kötött szerződés alapján a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. készíti. A településrendezési terv alapját képező településfejlesztési koncepcióa 314/2012. (Xl. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről , valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően elkészült. A településfejlesztési koncepció tervezete a 314/2012. (Xl. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott, valamint a Partnerségi szabályzatban rögzített szervezeteknek véleményezésre megküldésre került, a helyi lakossággal hirdetmény és közmeghallgatás útján ismertetve lett. A településfejlesztési koncepció tervezetét az önkormányzat illetékes bizottsága és a képviselőtestület megtárgyalta. A településfejlesztési koncepció az előzetes véleményezési eljárásban résztvevő szervezetek, a bizottsági és képviselőtestületi ülésen elhangzottak és a lakosság által megtett észrevételek figyelembevételével készült el. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem az előterjesztés megvitatását, és javaslom, hogy településfejlesztési koncepció határozatban kerüljön elfogadásra.

a

véglegesen

elkészült


polgármestenI 1 ~

rt,

2

HATÁROZATI JAVASLAT Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Cibakháza Nagyközség új településrendezési terve megalapozó vizsgálatáról és a fejlesztési koncepció irányáról.

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről , valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Kormányrendelet 30. § (4) bekezdése alapján Cibakháza Nagyközség teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszközök részeként készült településfejlesztési koncepció munkarészt megtárgyalta és az alábbiak szerint döntött: 1. Cibakháza Nagyközség teljes közigazgatási területére készülő településrendezési

eszközök részét képező Településfejlesztési koncepció tartalmi összeállításában megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről , valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben foglaltaknak, ezért Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az előterjesztett Településfejlesztési Koncepciót elfogadja. Felelős:



Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben, Kiszelovics Ildikó vezető településtervező Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Szántó körút 52. 11/5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Kossuth út 2., Nagyközségi Könyvtár Irattár.




3

Kiszelovics és Társa

Településtervező

Kft.

5000 Szolnok, Karczag L. út 11 . I/11 . Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279

Sz.: 14/2015. ~

CIBAKHAZA NAGYKÖZSÉG

TELEPÜLtSFEJLESZTtSIKONCEPCIÓJA

2017. Február hó

4

Aláíró lap Cibakháza Nagy község településrendezési tervének Településfejlesztési Koncepció munkarészéhez

Vezető településtervező:

Kiszelovics Ildikó TT-1-16-0238 településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök

Szolnok, 2017. február hó

5

Tartalomjegyzék Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciójához

Bevezetés 1. JÖVŐKÉP 1. 1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan A település jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.2. A településfejlesztési elvek rögzítése 1.3 . 2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megvalósítása Részcélok és beavatkozások területei egységének meghatározása 2.2. 2.2.1 . A jövőkép, a településfej lesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATHOZ 3. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, 3.1. gazdasági és környezeti adatok meghatározása A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő 3.2. elemeinek térbeli rendjének és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3 . Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésre 4. A MEGY ALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

6

Bevezetés Cibakháza Nagyközség településfejlesztési koncepciója, a 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" alapján készült. A nagyközség településfejlesztési koncepciója egy hosszútávra szóló dokumentum, amely kijelöli a település elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan. A koncepció meghatározza a település átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat. Továbbá a koncepció meghatározza a településfejlesztés alapelveit. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott településfejlesztési terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak. A településfejlesztési koncepció kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzi meg. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A településfejlesztési koncepció egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet, valamint Cibakháza Nagy község Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a partnerségi egyeztetés alapján a településrendezési terv keretein belül készülő településfejlesztési koncepció társadalmasítása érdekében a helyben telephellyel rendelkező nagyobb vállalkozókat, gazdasági társaságokat közvetlen megkeresés útján értesítette a készülő koncepcióról és fejlesztési szándékaikról, és a jelenleg hatályos településrendezési terv területüket érintő fejlesztésekről kért információkat, a fejlesztési elképzelések a településfejlesztési koncepcióba beépítésre kerültek. A település fejlesztési elképzelései többször egyeztetésre kerültek az Önkormányzat bizottságával és az önkormányzati képviselőkkel. A településfejlesztési koncepcióról több alkalommal fórum került megrendezésre a település és a cibakházi lakosság részvételével. A fórumon megvitatott fejlesztések, elképzelések, javaslatok a fejlesztési koncepcióba beépítésre kerültek.

Képviselő-testülete,

1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Cibakháza jövőképe egy agrárhagyományokat folytató, korszerű állattartó telepekkel és gyümölcsös területekkel rendelkező külső eladásra termelő, a megújuló energiákat használó agrártelepülés, új ipari létesítményekkel, idegenforgalmi szempontból jelentős Holt-Tiszával, megfelelő intézményrendszerrel és élhető települési környezettel. gazdasági erejét, az élhető település megteremtését munkalehetőségek és a munkaerőt megtartó munkahelyek hiánya.

A

település

korlátozza

a

7

A településfejlesztés elsődleges céljai közé tartozik a munkahelyek teremtése és megőrzése, a helyben lévő gazdasági vállalkozások fejlesztése, a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások fejlesztésének ösztönzése és egyéb munkahelyteremtő vállalkozások letelepedésének támogatása. Cibakháza legfontosabb potenciálja a jelentős kiterjedésű szántóföldek és legelők hasznosítása, a gyümölcsös és szőlő területek újratelepítése, a gyümölcstermesztés ösztönzése, újabb területek gyümölcsösként történő hasznosítása és a gyümölcsfeldolgozás megvalósítása. A nagy múlttal rendelkező mezőgazdaság fenntartása, versenyképes mezőgazdasági vállalkozások ösztönzése, az agrárszférához kapcsolódó egyéb feldolgozóipar megteremtése, fejlesztése. Továbbá az állattenyésztés fellendítése, a megtermelt takarmány felhasználása és az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozó húsipar fejlesztése. A meglévő táj megőrzése, a kialakított természeti környezet fenntartása is kiemelt feladat, ezen belül pedig a település legjelentősebb természeti értékének a cibakházi Holt-Tiszának a rehabilitációja, valamint többirányú turisztikai hasznosítása, mely a település idegenforgalmi vonzerejét növeli. A gazdasági területek fejlesztése, különösen a fémipari vállalkozások további fejlesztése, az ipari termelés volumenének növelése, újabb munkahelyek teremtése kiemelt feladat. A megújuló energiahasznosítási területek energiaszükséglete egy részének biztosítása.

megvalósítása

révén

cél

a

település

A település elérendő céljai között szerepel az épített környezet elemeinek, a helyi védelem alá helyezett épületek, építmények védelme, a települési környezet alakítása. Az itt élők számára egy élhető , jó infrastruktúrával rendelkező , rendezett településképű, működő intézményi szolgáltatásokkal rendelkező település megteremtése, működtetése . Kiemelt cél az esélyegyenlőség és a társadalmi szolidaritás biztosítása. A település jövőképe : •

Térségi szerepkör szempontjából: A település térségi kapcsolatok szempontjából a 4633. jelű országos mellékúttal Cserkeszőlőhöz , az ott haladó 44. számú főúthoz kapcsolódik, mely az M44 gyorsforgalmi út megépülésével gyorsforgalmi úthálózathoz történő közvetlen kapcsolatot jelent majd. A 4633 jelű országos mellékút észak felé Martfűnél a 46. számú főközlekedési úthoz kapcsolódik, mely Szolnok térségi centrumához vezet. A térségi szerepkör szempontjából meghatározó a 4633 jelű országos mellékút és a 442 számú főút összekötése, az úgynevezett Kispusztai út kiépítése, mely által Kunszentmárton megközelíthetősége lerövidül és a település legnagyobb foglalkoztató vállalkozásai elérhetővé válnak. A térségi kapcsolat a közlekedés, a gazdaság, az oktatás és az egészségügy szempontjából lényeges. Közlekedés szempontjából a településnek közvetlen vasúti kapcsolata nincs, legközelebbi vasúti megállóhely Tiszaföldvár - Homok megállóhely, mely a Szolnok - Kunszentmárton vasúti mellékvonal megállóhelye. Gazdaság szempontjából a kunszentmártoni, martfűi, szolnoki és a kecskeméti nagyobb munkaerő felvevő vállalkozások a nem helyben foglalkoztatott munkaerő nagy részét alkalmazzák és a település jövőképe szempontjából Szolnok és Kecskemét fejlesztése

8

húzóerőként

hat. Oktatás tekintetében a kunszentmártoni középfokú oktatási intézmények meghatározók, azonban többen a martfűi, tiszaföldvári, szolnoki középiskolákat veszik igénybe. Az egészségügyi középfokú ellátás (szakorvosi ellátás) Kunszentmártonban biztosított, míg a kórházi ellátás Szolnok megyei ellátású Hetényi Géza Kórházzal megoldott, mely a térségi szerepkörök jövőbeni szempontjából is ez irányba fejlődik. Közigazgatásilag a Kunszentmártoni Járási intézmények biztosítják a hatósági feladatok egy részét, mely közelmúltban átalakított rendszer tovább fejlődik és a későbbiekben méginkább a járási hivatalok látják el a járás településeinek közigazgatási feladatait. Térségi szerepkör szempontjából a környező településekkel történő együttműködés szorgalmazása, ezen belül turisztikai együttműködés a környék településeinek (Cserkeszőlő, Nagyrév, Tiszaföldvár) turisztikai attrakcióinak kiegészítése, a turisztikai kínálat színesebbé tétele a cél. Kulturális együttműködés szempontjából a szomszédos településekkel közös rendezvénysorozatok szervezése, többhelyszínes kulturális események szervezése, valamint Tiszaföldvár - Martfű felé kerékpárút kiépítése bővítheti a turisztikai kínálatot. •

Gazdaság szempontjából: A település potenciálisan legnagyobb gazdaságfejlesztési lehetősége és kitörési pontja a mezőgazdaság, állattenyésztés, a gyümölcsfeldolgozás és a fémipar fejlesztése. A településen kisebb gazdasági telephelyek, üzemek letelepülő vállalkozások húzóerővel hatnak a gazdaság fejlesztésére. A település elsődleges feladata a gazdaságfejlesztéssel együtt a munkahelyteremtés, mely egyrészt a helyben meglévő elsősorban mezőgazdasághoz és a fémiparhoz kötődő üzemek is fejlesztéseikkel munkahelyteremtésével, másrészt az újonnan letelepülő vállalkozások munkahely teremtésével biztosíthatók. A gazdasági fejlesztésekhez kapcsolódóan a megújuló energiahasznosítás kiemelt figyelmet kap, melynek révén a vállalkozások energiaigénye részben biztosítható, továbbá az intézmények és a lakossági energiaszükséglet egy része is fedezhetővé válik.

•

Társadalmi szempontból: A település célja a lakosságmegtartás, mely elsődlegesen az elvándorlás visszaszorítását, és a születések számának növelését jelenti. Elérhető a helyi munkahelyteremtéssel, a helyben foglalkoztatottak számának növelésével, és helyi lakókörnyezet fejlesztésével. A helyben maradást a szociális védőháló is erősítheti a családgondozással, az idősek megfelelő ellátásával, továbbá a felnövekvő nemzedék megfelelő oktatási intézményekben történő elhelyezésével. A rendezett, kulturált településkép, megfelelő településközponttal is hozzájárulhat a település fejlesztéséhez, a népességmegtartáshoz. Hozzátartozik az identitástudat növelése, mely jelenti a helyi hagyományok őrzését és a kulturális hagyományok ápolását.

•

Táji, természeti szempontból: Cibakháza legnagyobb természeti értéke a cibakházi Holt-Tisza, valamint a Tisza folyó és a folyót körülölelő természet, melynek védett növény és állatvilága megőrzését hosszútávon biztosítani kell. Lehetőség szerint meg kell ismertetni a védett állat és növényfajokat és a természetközeli turizmust is támogatni kell. A cibakházi Holt-Tisza rendelkező rehabilitációja, mederrendezése hozzájárul a hagyományokkal horgászturizmus fellendüléséhez, valamint a Holt-Tiszán kijelölt versenypálya a sporthorgászat bázisát jelenti. Fel kell készülni a klímaváltozás hatásainak megakadályozására, ennek érdekében vissza kell szorítani a gépjármű használatot, és a

9

fűtés környezetkímélő módjait kell választani, továbbá az intézmények nagy részénél már alkalmazott napelemes energiahasználatot tovább kell fejleszteni.

•

Épített környezeti szempontból: A település helyi művi értékének védelem alá helyezésével és pályázatok révén a közintézmények és lakóingatlanok értékőrző felújítása. A települési arculat megőrzése, a településközpont rehabilitációja, megújítása. A település központi részén intenzív zöldfelülettel integrált közösségi, szolgáltató és rendezvénytérrel a település intézményeinek (községháza, templom) összekapcsolása. A település építészeti és infrastrukturális felújítása, korszerűsítése. A település jelentős zöldfelületeit egységes kertészeti tervek alapján kell felújítani és fenntartani így biztosítva a települési zöldfolyosó kialakítását.

Cibakháza jövőképe az • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • •

elkövetkezendő

20 évben:

A lakosság számára jövőbeni megélhetési perspektíva biztosított, munkalehetőség van a településen és a szűkebb környezetben. A tartós munkanélküliek számára is kínálnak a munkavállalásból származó megélhetési perspektívát. A lakosság száma növekszik, az elvándorlás megáll. A lakosság korösszetétele javul, a felnövekvő. generáció jelentős számot képvisel. Magas színvonalú lakókörnyezet alakul ki a település történelmi hagyományaira építve és a kulturális, táji értékek fenntartható hasznosításával. A településközpont rehabilitációja megtörténik, a zöldfelületek revitalizációja megvalósul. A szőlő területek rehabilitációja megtörténik. Az egykori zártkertek területén jelentős, rendezett gyümölcsös és szőlő területek alakulnak ki, melyekre építve a gyümölcsfeldolgozás helyben megvalósul. Megvalósul a település központi részén a Holt-Tisza szabadidős területe (gödör), mely települési szintű és kistérségi rendezvényeknek is helyet biztosít. Kialakul a Holt-Tisza partján egy sétány. Versenyek lebonyolítására alkalmas sporthorgász pálya működik. A főtér (templom előtti tér) rekonstrukciója megtörténik. Az oktatás színvonala növekszik, a településen különböző képzési formák valósulnak meg, biztosítottá válik az egy életen át tartó tanulás programja. A turizmus fejlesztése keretében megvalósul a Holt-Tisza rehabilitációja. A horgászturizmushoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények valósulnak meg. A közintézmények, lakóépületek energiatakarékos szempontoknak való megújítása megtörtént, a közintézmények energiaellátása részben megújuló energiaforrások felhasználásával történik, míg az ingatlan felújítások pályázatok révén folyamatosak. A gazdasági területeken belül megújuló energiahasznosítási területek valósulnak meg. A volt hulladéklerakó rekultivált területén napelem park üzemel. A külterületi állattartó telepek fejlődnek, új épületek átadása történik. A gyümölcs helyben történő feldolgozása megtörténik. A település önfenntartási törekvései megvalósulnak, az energiahordozók kiváltása megtörténik, az élelmiszer helyben történő megtermelése és feldolgozása biztosított. Új ipari létesítmények jönnek létre, melyek környezetbarát technológiákat alkalmaznak. A lemezipari és lakatos üzem fejlesztése megtörténik újabb munkahelyteremtéssel. Megvalósul az orvosi műszergyártó vállalkozás fejlesztése munkahelyteremtéssel. 10

• • • • • • •

•

•

• • • • • • • • • • • • •

1.2.

A külterületi állattartó telepek működnek, telephelyen belül minőségi fejlesztést végeznek. Újabb, korszerű állattartó telepek valósulnak meg. A foglalkoztatás segítése érdekében megvalósul egy állattartó telep, tároló, kiszolgáló létesítményekkel. Savanyító és konzerváló üzem létesül. A település közintézményeinek alternatív fűtési lehetőségének biztosítása céljából a brikettáló üzem megvalósul. A helyben megtermelt gyümölcsökre alapozva látvány pálinkafőzde létesül kiegészítve idegenforgalmi létesítményekkel. Megvalósul a Kispusztai út teljes kiépítése, mely által Kunszentmárton elérhetősége lényegesen lerövidül, valamint helyközi autóbusz megálló létesítése megvalósul az út mellett. Bátorszőlő településrész rehabilitációja, amely megállítja a társadalmi leszakadást és az egyre fokozódó szegregációt, a műveletlen területek tulajdonviszonyai rendeződnek, biztonságos élet és lakókörnyezet, vonzó településrész alakul ki. Megvalósul a vásártér területén a szabadidőpark, amely szabadtéri színpaddal, mesterséges tavakkal, hidakkal, rendezvényterületekkel családi szabadidő eltöltés területe. A település teljes területén térfigyelő kamerarendszer működik , mely által a közbiztonság javul. Új, korszerű játszóterek valósulnak meg. Az idősek számára jelzőrendszeres segélyhívás működik. Extrémsport pálya épül. Új közparkok alakulnak ki. Megvalósul az ivóvízminőség javító program, a település teljes területén megfelelő minőségű ivóvíz biztosítottá válik. Megvalósul a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése és a szennyvíztelep rekonstrukciója. Kerékpáros közlekedés fejlesztése új kerékpárutak létesítésével megvalósul. Megvalósul Tiszaföldvár - Martfű felé a térségi kerékpárút. Mozi épületének felújítása megvalósul, ifjúsági közösségi térként működik. A Kossuth-ház felújítása megtörténik, ahol helytörténeti gyűjtemény várja a látogatókat. Az orvosi rendelő akadálymentesítése, felújítása és eszközbeszerzése megvalósul. A Kispusztai út mellett a gazdasági területfejlesztés megvalósul, új munkahelyteremtő vállalkozások működnek.

A település jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

Cibakháza Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik, a Tiszazug északnyugati települése, Szolnoktól déli irányban, a Tisza bal partján található, Tiszaföldvár, Kunszentmárton és Nagyrév szomszédságában. A település szinte egybeépült a szomszédos Tiszaföldvárral, és annak részeként Homok településekkel. A Kunszentmártont Szolnokkal összekötő , 442. sz. főközlekedési út elkerüli a belterületet, melyen keresztül a 4633. jelű országos mellékút halad közvetlen kapcsolatot biztosítva Cserkeszőlővel és Tiszaföldváron keresztül Martfűvel, így csatlakozva a 442. számú főúthoz. Vasútvonala nincs, közvetve a Homoki vasútállomás szolgálja ki a vasúti személyszállítást.

11

Környező

városgyűrűjétől a távolságok: Kunszentmártontól 21 km távolságra van.

Szolnoktól

53

km,

Martfütől

9

km,

A település igazgatási területének a szomszédai: Északon: Tiszaföldvár, Tiszajenő Keleten: Kunszentmárton Délen és Nyugaton: Nagyrév A megyeszékhellyel, Szolnokkal megfelelő a közúti kapcsolata, a menetrendszerinti autóbuszjáratok surusege kielégítő , vasútállomás hiányában ez az elsődleges tömegközlekedési kiszolgáló. Intézményhálózatának tekintetében Cibakháza alapfokú, a lakosság alapszintű ellátásához szükséges intézményekkel rendelkezik. A középfokú oktatás ellátását Szolnok és Kunszentmárton szolgálja ki, felsőfokú oktatás ellátás tekintetében Szolnok városa vehető igénybe, mind egészségügy, mind kultúra és oktatás tekintetében, emellett Kecskemét intézményeit is igénybe vehetik. Elhelyezkedése térkép ·,.

u

'

.'\

(

\

GI . I

SzólnÓk-. .

/ I

(

. I

I

el

\

KuncS-Orba

{

Kőröstetétletl

'

Kengyel

Kétpó \

J;ástkarajen6 ,

__. ... "' .

/

.....,

../·

""'""

,

...

\ I

'

M

Mezőhék

/

Me$terszáfü'rn

'

Lakitelek

· Gserkesz:őlő

,, ,tD ~"

/

Kun szentrnarton

...

Steleveny _ J:

"'I

'\

1t···· ·-'"

Cibakháza Jász - Nagykun Szolnok megye déli részén az ún. Tiszazug helyezkedik el.

" nevű

kistájon

12

A település jövőképe a megyei fejlesztési dokumentumokkal összhangban áll. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2013. március 11-én döntött a megye együttkezelendő térségei (Jászság; Szolnok Törökszentmiklós - Martfű térsége; Nagykunság - Tisza-tavi térség; Mezőtúr térsége - Tiszazug) fejlesztési előtanulmányainak elfogadásáról. Ebben a tanulmányban több helyütt megnevezik Cibakházát. A megye és a vele határos megyei helyzetelemzések szintézisében kiemelik, hogy Cibakháza és térsége, mint komplex kísérleti tájgazdálkodási mintaterület játszhat meghatározó szerepet. A megyei területrendezési terv térségi szerkezeti tervlapján a jogszabályi rendelkezések értelmében nem a szerkezeti terven ábrázolható módon, de annak mellékleteként intézkedési tervi munkarészeként feltüntetésre került több, a Tiszazug és a Mezőtúri térség fejlődése szempontjából központi szereppel bíró egyéb mellékút-hálózati elem is. Ezek az alsó szintű térszerkezet-formáló új vonalas elemek többek közt a Cibakháza- Nagyrév, Cibakháza - 442. sz. főút települési összekötő utak (a Kispusztai út). A városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezovarosi térségben cím 4. prioritásában említik a térség zöldgazdasági arculatának megerősítéséről szóló részben a helyi biomassza és a holtág iszapjának többcélú felhasználását. A Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása 3. prioritása a Körösmente-Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése. A prioritáshoz rendelt beavatkozási csoportok egyike a Térségi előképek, települési szinten megfogalmazott, a jövőképet szolgáló célkitűzések. Itt említik a Cibakházi Holt-Tisza rekultivációját és környezete turisztikai célú hasznosításának, turisztikai attrakcióvá fejlesztése megvalósításának lehetőségét. Ugyancsak a holtággal függ össze a Tisza menti „ökosztráda" alrendszereinek kiépítése céljai között a holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett, összehangolt rehabilitációja. Ezen program keretein belül szerepel a térségi előképek, települési szinten megfogalmazott, a jövőképet szolgáló célkitűzések között a holtág kotrása. A leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása cím alatt első prioritás az esélyegyenlőség személyi és intézményi feltételeinek javítása, szervezetifinanszírozási rendszer kialakításával. Ebben a programban Cibakházát javasolják Tiszaföldvár mellett a program végrehajtásául szolgáló térségnek. A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása cím egyik prioritása a vízi közmű hiányosságok felszámolása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020-ban dokumentumban Cibakháza konkrétan kevés helyen van nevesítve. Elsősorban a Tiszazugra tervezett fejlesztések azok, melyek a települést érintik. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójában a 2030-ra vonatkozó a következő:

jövőkép

Átfogó célok 2030

•

A.1.

Erőteljes

kapcsolódás a makrogazdaság fejlődési tengelyeire:

13

A megye a Budapest metropolisz - térség dinamikusan urbanizálódó részévé, illetve haszonélvezőjévé válik

külső gyűrűjének

•

A.2. A változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya: Kialakulnak a globális társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes vidék társadalmi, intézményi, tájszerkezeti feltételei

•

A.3. Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom: A megyében fennmaradnak és dinamikusan bővülnek a tudás- és hálózattársadalomba való bekapcsolódás terén elért eredmények és kialakulnak a munkaerőpiacra jutásban korlátozott csoportok bekapcsolódásához szükséges feltételek.

Stratégiai célok 2014 - 2020 Területi célok

•

T. l. Szolnok nagyvárostérség pozíciójának megerősítése a Bécs - Budapest - Belgrád fejlődési tengely és a Tisza - völgy térrendszereiben.

•

T.2. Az ipari agglomeráció városiasságának Jászságban.

•

T.3. Városhálózati szerepek és a város - vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben.

•

T.4. Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása.

•

T.5. Tisza menti "ökosztráda" alrendszereinek kiépítése.

erősítése

és a gazdaság diverzifikációja a

Specifikus célok

•

S.1. A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása.

•

S.2. Az agrárvertikum potenciáljának növelése.

•

S.3. Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása.

•

S.4. A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása.

versenyképességének,

tájfenntartó

és

foglalkoztatási

Horizontális célok •

H.1. Hálózat - társadalom kiépülése: Az

társadalmi •

tőke

önszerveződés

és az

együttműködés erősítése,

a

növelése.

H.2. Hozzájárulás az országos megújuló energiahasznosítási arány és energiahatékonyság növeléséhez.

14

•

H.3. Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti - intézményi feltételekjavítása.

•

H.4. A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében.

Cibakháza vonatkozásában a következő területi célok relevánsak:

T-4 Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése, Körösmente Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja: M44, Mezőtúr - Túrkeve kapcsolata az M4-es gyorsforgalmi úthoz, Tiszaföldvár - Mezőtúr között kelet-nyugati út térségi feltáró szerepének erősítése, kapacitásfejlesztése; Mezőtúr - Szarvas közötti Körös híd, Csongrád - Csépa közötti Tisza híd megépítése, azokhoz vezető utak felújítása, megerősítése, 146-os vasút korszerűsítése , elérhetőség javítása.

T-5. Tisza menti "ökosztráda" alrendszereinek kiépítése •

Holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja (vízgazdálkodási - ökológiai - rekreációs célú integrált holtág- megújítás, vízutánpótlás, holtágak tájgazdálkodási célú hasznosítási feltételeinek megteremtése, vizsgálva egyes holtágak összekapcsolásának lehetőségét, holt-ág rezervátum).

•

Integrált vízgazdálkodásra épülő teljes halgazdálkodási vertikum felépítése.

•

Tájgazdálkodási mintaprojektek, a táji diverzitást és a turisztikai fejlesztések megvalósítása a Tisza mentén.

•

Szociális fókuszú integrált tájgazdálkodás ösztönzése a Tisza menti kistelepülésekben.

A 2014-2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Cibakházára vonatkozó projektötletek a következők: rendelő

vonzerőt növelő

Programban

szereplő

•

Cibakházi központi orvosi

•

Kerékpáros útvonal és átkelési szakasz létesítése a 4633-as számú országos közút mellett.

•

Megújuló energia Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat intézményeinél, valamint a Cibakházi óvoda hőszigetelése és nyílászáró cseréje.

•

Cibakházi Holt-Tisza vízparti

1.3.

felújítása és eszközbeszerzése.

szabadidő

központ kiépítése.

A településfejlesztési elvek rögzítése

15

A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek meghatározóak a település fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése szempontjából. Cibakháza településfejlesztési alapelvei az alábbiak: Fenntartható növekedés: Környezetileg fenntartható növekedés elsősorban a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását, településfejlesztést segíti. Ennek a legfőbb elemei a következők:

elősegítése,

a

amely környezetbarát

A település fejlesztési koncepciója a klímabarát növekedést alapelvnek tekinti. Bármilyen fejlesztés is valósul meg a jövőben , az bizonyíthatóan járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, csökkentse a környezeti terhelést. Fenntartható építés alkalmazása a településfejlesztés során. Környezetbarát iparfejlesztés a gazdaságfejlesztés kapcsán. A helyi gazdaság fejlesztése különös tekintettel a külterületi telepekre. Energiahatékonysági beruházások támogatása. Megújuló energia alkalmazása. A fenntartható társadalom és gazdaság elveinek megvalósítására törekedni a mérten az egyes fejlesztési projektekben.

lehetőségekhez

Egységes növekedés: Cibakháza fejlesztése során kiemelt szempont a területileg egységes társadalmi, gazdasági fejlődés elve. A fejlesztések során figyelembe kell venni az eltérő fejlettségű és adottságú településrészek kiegyensúlyozott fejlesztését. A területi kohézió, a hátrányok mérséklése olyan alapelvek, amelyek lehetővé teszik, hogy a település elkülönülő részei ne ellentmondásosan, hanem tudatosan és egyenlő mértékben fejlődjenek. Versenyképes fejlődés: Településfejlesztés során kiemelten kell azokra a területekre, helyzeti előnyökre figyelni, ahol Cibakháza nagyközségnek versenyelőnyei vannak. Elsősorban a mezőgazdaság, agrárszféra, gyümölcstermesztés és állattartás fejlesztését kell előtérbe helyezni. Ezeknek a területeknek a fejlesztésével biztosítható, hogy stabilizálódjanak és kibontakozzanak a település tartós versenyelőnyei. Ezeknek a területnek a kiaknázatlan lehetőségeit kell a jövőben hasznosítani és ezen terület versenyképes fejlesztésének pozicionalizálása aj övő záloga. Integrált fejlődés: Az integrált megközelítés egyszerre tartalmazza a fizikai és az ágazati szemléletet. Az integrált fejlesztési szemlélet alapján olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek egyszerre járulnak hozzá a település fizikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki környezetének fejlődéséhez. A pontszerű fejlesztések helyett a komplex, egymással hatással bíró fejlesztéseket kell előtérbe helyezni. Az integrált fejlesztési szemlélet része, hogy a településfejlesztési politikában az önkormányzati fejlesztések ösztönzik a magánerő , magántőke mobilizálását.

2.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megvalósítása

Cibakháza településfejlesztési koncepciója átfogó fejlesztési célokat határoz meg, amelyek hozzájárulnak a jövőképben megfogalmazottak realizálódásához. Az átfogó célok kijelölik a település legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti, műszaki kihívásokra adott válaszait, pozícionálja Cibakházát és kijelöli a legfőbb hosszútávon megvalósítandó céljait. A település jövőképének legfőbb alkotóelemei, pillérei az átfogó célok.

16

Átfogó célok Agrártelepülés A piaci viszonynak megfelelő, a hazai klimatikus viszonyoknak és termőföldi adottságoknak megfelelő vetésszerkezet kialakítása nagyban elősegíti az agrárszféra fejlesztését. A hagyományokkal rendelkező szántóföldi növénykultúrák termesztése mellett a piaci igények előtérbe helyezésével az adottságokhoz igazodó termésszerkezet kialakítása. Az öntözéses gazdálkodás előtérbe helyezése. A kertkultúrás növénytermesztés preferálása. A gyógynövény termesztés és gyűjtés létrehozása. Az agrárfejlesztésekhez kapcsolódva élelmiszeripari, feldolgozóipari lehetőség megteremtése. Az egykori szőlőskertek területén a gyümölcsös területek telepítése és fenntartása. Elsősorban őshonos gyümölcsfajták telepítése és a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar létesítése.

Állattenyésztés korszerűsítése, fejlesztése Cibakházán a meglévő állattartó telepek infrastrukturális és technológiai fejlesztésén túl a külterületi alkalmas területeken új állattartó telepek létesítését szorgalmazni kell. A foglalkoztatás elősegítése érdekében új állattartó telepeket kell létrehozni a megtermelt takarmányokra építve. Az állattenyésztésnél a megújuló energiák környezettudatos alkalmazása (biomassza stb.) révén az állattartó telepek környezetbaráttá és energiatakarékossá tehetők.

A helyi gazdaság fejlesztése A pályázati lehetőségek figyelembevételével új ipari üzemek letelepedésének ösztönzése a munkahelyteremtés javítása végett. A gazdasági fejlesztésen túl, a letelepülő vállalkozások segítése. A kijelölt gazdasági terület pozícióba hozása és kiajánlása befektetési célra. A meglévő ipari üzemek fejlesztéseinek támogatása ösztönzése munkahely megtartás és új munkahelyek teremtése érdekében.

Önfenntartó település A település egyik célja az önfenntartás megteremtése. Az önfenntartás egyszerre jelenti a megújuló energiák lehetőségeinek kihasználását, valamint a szükségletek megtermelését. Az önfenntartás jelenti a függetlenséget és a település jövőjét. A munkanélküliek száma, a munkahelyek hiánya, a gazdasági fejlesztés elmaradása abban az irányban mutat, hogy a településnek az alapvető szükségleteit önmagának kell előállítania. Ez jelenti egyrészt az energiát, melynek első lépései az intézmények energetikai fejlesztése (napelem) kapcsán elkezdődtek. Támogatni szükséges az energiahatékonysági beruházásokat, melyek hosszútávon megtérülő befektetések. Az élelmiszer termelés kapcsán az önkormányzati tulajdonú területeken növénytermesztés, valamint állattenyésztési program bevezetése. A helyben tenyésztett állatok értékesítése és helyben történő feldolgozásának szorgalmazása. A megtermesztett növényekre, gyümölcsökre alapozva aszaló üzem, gyümölcslé előállító és tartósító, konzerváló üzem létrehozása. A megtermelt élelmiszerek raktározását, hűtését helyben kell megvalósítani.

17

Élhető település

A település célja a népességmegtartás. A legnagyobb népességmegtartó erő a munkahely biztosítás, továbbá a megfelelő életminőségű élettér biztosítása. A munkahelyteremtés záloga a versenyképes vállalkozások letelepedése, a munkaerő mobilitás fokozása, a település megközelíthetőségének javítása. A munkaerőpiaci versenyképesség alapja a képzett munkaerő , az elsősorban munkaerő felvevő ágazatoknak megfelelő képzettségi szint elérése. A település életterének javítása a közterületek fejlesztése, a zöldterületek fenntartása, új zöldterületek létrehozása, a közbiztonság növelése térfigyelő kamerákkal, a megfelelő színvonalú, rugalmasan működő intézményrendszer kialakítása. A településkép javítása egyrészt a közterület rendezést, másrészt a lakóingatlanok állagmegóvását, felújítását, új építéseket is jelent. A népességmegtartás érdekében a gyermekintézmények bővítése , felújítása. A településközpont fejlesztése, a községháza és a műemlék templom közötti terület zöldfelületi rendezése. Az élhető település társadalmi, kulturális összetartó erővel rendelkezik, melyekhez a helyi identitiás és a helyben szerveződő programok, társadalmi események is hozzájárulnak. A település legnagyobb vonzerejének számító cibakházi Holt-Tisza rehabilitációja is hozzájárul az élhető település fejlődéséhez. Energiatudatos település

A fenntartható fejlődés keretin belül a település célkitűzése az energiafelhasználás optimalizálása, a megújuló energiahasználat elterjesztése. A település közvilágításának korszerűsítése, gazdaságosabb üzemmóddal, a színvonal fejlesztése mellett. Az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítése gazdaságos fűtési módra történő átalakítása. A megújuló A gazdaságos fűtés bevezetése érdekében brikettáló üzem létrehozása. energiahasználat keretein belül a már működő napkollektorok mellett újabb napkollektorok telepítése. Az egyedi ingatlanok hőszigetelésének és energetikai korszerűsítésének népszerűsítése. Az intézmények energiaigényének részbeni biztosítása napkollektorok elhelyezésével, továbbá komplex energiahatékonysági beruházás megvalósítása.

2.2.

Részcélok és beavatkozások területei egységének meghatározása

2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

A településnek rendelkeznie kell egy olyan hosszú távú jövőképpel , amely egy tudatos értékválasztást tükröz, illetve kijelöli azt a célállapotot, amelyet a település 2030-ra akar elérni. A település jövőkép egy olyan vízió, amely a helyzet meghatározásból származó megállapításon alapul. Az átfogó célok a nagyközség középtávú, vagyis 5-7 éves fejlesztéspolitikai céljait rögzítik. A jövőkép elérése érdekében kerülnek meghatározásra az átfogó célok, vagyis a jövőkép teljesülésének előfeltételei. Azokat a középtávon realizálandó fókuszpontokat rögzítik, amely a településfejlesztés súlypontjai lesznek. Esetünkben a célállapot az átfogó célok esetében 2020. év. A településfejlesztési koncepció feladata továbbá részcélok kijelölése, amelyek már főbb fejlesztési területi illetve ágazati irányai lesznek a település fejlesztésének. Cibakháza tervezett jövőképének elérése érdekében az alábbi részcélok részcélok az átfogó célok elérését segítő stratégiai területek.

jelölhető

ki. A

a.) Agrár- és gyümölcstermesztési centrum

18

Cibakháza adottságai, természeti viszonyai, hagyományai alapján kiemelkedő jelentőségű tevékenység, valamint gyümölcstermesztés zajlik. Térségi viszonylatban is jelentős a település gyümölcstermesztésben betöltött pozíciója. Cibakháza számára továbbra is kulcskérdés a mezőgazdaság és a gyümölcstermesztés erős szerepének fenntartása, amely a település legfontosabb gazdasági bázisa. A település gazdaságfejlesztése továbbra is a mezőgazdaságra és a gyümölcstermesztésre és az azokhoz kapcsolódó iparágakra (feldolgozóipar, élelmiszeripar) fókuszál elsődlegesen. A mezőgazdaság versenyképessége érdekében a jó minőségű mezőgazdasági területeket továbbra is meg kell őrizni a termesztés számára. A mezőgazdasági területek jó minőségének megőrzése érdekében az öntözéses területeket fent kell tartani, továbbá a belvízelvezető rendszert karban kell tartani és fejleszteni szükséges. A területek megközelíthetősége érdekében a külterületi földutak burkolása szükséges. A mezőgazdasági vetésszerkezet kialakításánál a hagyományos kultúrák mellett reagálva a piac igényeire a korszerű, a termőföld lehetőségeinek megfelelő kultúrákat is termeszteni kell. A meglévő takarmánykeverő telepek megőrzése és fejlesztése a megtermelt mezőgazdasági terményfeldolgozást biztosítja. A gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében az őshonos fajokat meg kell őrizni és a további gyümölcsös telepítésnél előtérbe kell helyezni a tájra jellemző fajokat. A gyümölcstermesztésre alapozva konzerváló, gyümölcslé előállító és aszaló üzem létrehozása, a meglévő üzemek fejlesztése a cél. A hagyományokkal rendelkező pálinkafőzdéket meg kell őrizni, korszerűsíteni kell és tudatos marketing tevékenységgel a megtermelt áruk piaci pozícióját erősíteni kell. A pálinkafőzést célszerű összekapcsolni a turizmussal, bemutatók tartásával. Meg kell teremteni a helyben értékesítés feltételeit, továbbá a piaci versenyképesség érdekében hűtő és logisztikai centrumot kell kialakítani. Az élelmiszer feldolgozóipar irányában nyitni kell, korszerű üzemek létesítésével. Az agrárfejlesztés érdekében a jóminőségű termőterületek megőrzése a cél, továbbá a versenyképesség érdekében a vetésszerkezet összehangolása és tudatos marketing tevékenységgel a megtermelt áruk értékesítése kiemelt feladat. A mezőgazdaságot kiegészítő ágazatok, élelmiszer feldolgozóipar infrastrukturális fejlesztése és a befektetés ösztönzés feltételeinek megteremtése elsődleges prioritású. mezőgazdasági

b.) Állattenyésztés fejlesztése

Cibakházán az állattenyésztés hagyományokkal rendelkezik, melyekre építve továbbra is szorgalmazni kell az állattartó telepek működését, korszerűsítését és új telepek megvalósítását. Az állattenyésztés a megtermelt termények helyben történő felhasználásával szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Lehetőséget kell teremteni az állattenyésztésben a megújuló energiaforrások létesítésére, alkalmazására. Az állattartó telepekhez kapcsolódó legelőterületeket meg kell őrizni. Szorgalmazni kell a helyben történő feldolgozást, korszerű üzemek létesítésével. e.) Önfenntartó település

A település legnagyobb feladata a munkanélküliség csökkentése és a helyben lakók szociális juttatásának megoldása. A szociális védőháló egyik formája, a település teljes vagy részleges önfenntartása, amely egyrészt az energiahordozók kiváltását, másrészt az élelmiszer helyben történő megtermelését és feldolgozását jelenti. Az önfenntartás egyszerre jelenti a szükségletek megtermelését és az energiatakarékosságot. Az intézmények energetikai korszerűsítése (nyílászáró csere, teljes hőszigetelés, napelem alkalmazása) és a lakossági energiahatékony rekonstrukciók jelenthetik az energia megtakarítás lehetőségét. Ugyancsak

19

jelentős

energia megtakarítást eredményez a brikettáló üzem létesítése, amely jelentősen csökkenti a fűtési külső energiaszükségletet. Az élelmiszer előállítása az önkormányzati területek közmunka programban történő művelésével, és a közmunka programban történő állattenyésztés is hozzájárulhat az önfenntartó település létrehozásához. d.) Ipari fejlesztés

Az ipari fejlesztés érdekében a hagyományokkal rendelkező, működő elemgyártó üzem további fejlesztése, továbbá új letelepülő üzemek számára ipari terület kijelölésére, mely az ipari vállalkozások szélesebb kínálatának megteremtését segíti elő. A munkaerő felvevő vállalkozások letelepedésének ösztönzése. Üzleti környezetfejlesztés hangsúlyos szerepének kialakítása, továbbá a kínálatfejlesztés mellett lényeges az üzleti szolgáltatások bővítése is. Az üzleti környezetfejlesztés nem kizárólag infrastruktúrafejlesztéseket jelenti ugyanis, hanem olyan üzleti szolgáltatásoknak a kiépítését is, amelyek a település befektetői, vállalkozói igényeit szolgálják ki. A kisebb vállalkozások segítése és pozícióba hozása is cél, melynek érdekében pályázatírópályázatfigyelő iroda létrehozása szükséges, mely szolgáltatásaival a vállalkozásokat segíti. Az iparfejlesztésnél elsődleges cél a környezetbarát iparfejlesztés, vagyis olyan iparfejlesztés, amely környezetbarát technológiákat használ, környezettudatosan szerveződik. A kibocsátás, az egészség és környezetkárosító hatások mérséklése a fenntartható gazdaságfejlesztés alapja. Az ipari beruházásoknál törekedni kell a megújuló energiák hasznosítására. A település gazdaságfejlesztésénél figyelembe kell venni a klímaváltozás veszélyeit. e.) Településhálózati funkciók és intézmények fejlesztése

A település az aktív településközi együttműködést kívánja erősíteni. Ennek szellemében kiemelt figyelmet kap azoknak a funkcióknak a fejlesztése, amelyek a térségi szerepkörét erősítik. Ilyen területek közé tartozik a közlekedés, a turizmus, az egészségügyi közszolgáltatások, a közigazgatási és gazdasági-foglalkoztatási funkciók. A település jövőjét meghatározza az aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer működése. A kapcsolatrendszernek fontos elemét képezik az aktív testvértelepülési és partnertelepülési együttműködések, illetve a hazai és határon átnyúló turisztikai együttműködések, kulturális programok. Az egészségügyi közszolgáltatásokat tovább kell fejleszteni . Az egészségügyi intézmények infrastrukturális hátterét erősíteni szükséges, ennek érdekében az orvosi rendelő akadálymentesítése és korszerűsítése, energiahatékonnyá tétele elsődleges feladat. A térség megelőző, prevenciós szűréseit marketing tevékenységgel ösztönözni szükséges, továbbá meg kell valósítani a szakorvosi rendeléseket, a laboratóriumi vizsgálatokat. A település közbiztonságának növelése érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése és működtetése szükséges. A közigazgatás terén az intézmények felújítása, infrastruktúra korszerűsítése és az energetikai megújítás elengedhetetlen. A közszolgáltató rendszereknek a kiépítése, infrastrukturális korszerűsítés, és minőségi fejlesztése, ügyfélbaráttá tétele a cél. Egyre nagyobb körben elérhetővé kell tenni az e-ügyintézést, melyet ismertetőkkel, felhasználóbarát felületekkel népszerűsíteni kell . A településen központi integrált, szolgáltató tér megvalósítása, melynek szolgáltatásai az itt élők számára elérhetők. A település jövőjének záloga az oktatás színvonalának növelése, a különböző képzési formák megteremtése. Elérendő cél az iskola épületeinek korszerűsítése, felújítása.

20

Az óvodai ellátás területén szükséges az óvoda bővítése , az eszközfejlesztés és a játszóudvar folyamatos korszerűsítése. A meglévő bölcsőde fejlesztése és fenntartása is kiemelt feladat. f.) Energiatudatos település, megújuló energiák hasznosítása

Cibakházán az energia- és klímatudatos település kialakítását szolgáló szemléletformálás a lakosság, a vállalkozások és közszféra körében a településfejlesztés fontos eleme. A szemléletformálás célja egy környezettudatos település megteremtése. Ennek a fejlesztési célnak több rétege, eleme van. A közlekedés terén a már hagyományokkal rendelkező környezetbarát közlekedést erősíteni szükséges. A közlekedéstudatosságot az iskolai oktatás keretei közé be kell építeni. A környezetbarát mobilitás feltételeinek javítása, vagyis a közlekedési rendszerek környezetbaráttá válásának támogatása, a kerékpáros infrastruktúrák fejlesztése. A kerékpáros közlekedés ösztönzése és a közösségi távolsági közlekedés használatának ösztönzése. Kiemelt területek tehát környezetbarát közlekedési rendszerek és környezetbarát közlekedési módok fejlesztése, ezáltal a fenntartható települési közlekedés megteremtése. Ennek biztosítása érdekében további kül-és belterületi kerékpárút megvalósítása szükséges. A már meglévő közterületi parkolók további kiépítése szükséges, elsősorban az intézmények közelében. Másrészt szükséges erősíteni az energiatudatosságot. A települési energiahatékonyság növelése, a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat előtérbe helyező közszolgáltatás fejlesztés . Továbbá a lakóépületek, nonprofit szektor által használt épületek energiahatékonysági korszerűsítése képezi a másik kiemelt területet. Ösztönözni a családi házak felújítása során az energetikai korszerűsítése. A megújuló energiák felhasználásának előmozdítása a lakosság körében. A megújuló energiahasznosításokat a vállalkozások körében népszerűsíteni kell, ösztönözni kell az üzemeket a területükön belül megújuló energia előállításra és hasznosításra. Települési szinten meg kell valósítani a volt hulladéklerakó rekultivált területén napelempark kialakítását. Az infrastrukturális fejlesztés tekintetében kiemelt cél az ivóvíz minőség javítása, továbbá a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése, megvalósítása. Az ökotudatosság keretein belül szorgalmazni a már meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett újabb szelektív hulladékgyűjtési lehetőség kijelölését, a lakosság ösztönzését a szelektív gyűjtésben való részvételre. Tovább kell bővíteni a közszolgáltatások körét zöld hulladék és építési hulladék szervezett gyűjtésének megvalósításával. Az állati hulladékgyűjtést térségi szinten biztosítani kell, továbbá meg kell szervezni a lakossági veszélyes hulladék gyűjtését és kezelését. Az ökotudatos szemlélet, vagyis a település természeti értékeinek védelme és megőrzése , a cibakházi Holt-Tisza rehabilitációja szintén egy fenntartható és tudatos településfejlesztés megerősödését segíti. A védett, illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természet-védelmi helyzetének és állapotának javítása, a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása, illetve az ehhez kapcsolódó szemléletformálás tekinthető a legfontosabb feladatnak. g.)

Humánerőforrás

fejlesztés

A település fejlesztési stratégiájának fontos eleme a gazdasági igényeket kiszolgáló fejlesztés támogatása. Magas színvonalú képzési struktúra fenntartása és a helyi piaci igényekkel történő összehangolása folyamatos kihívást jelent a település számára. humánerőforrás

21

A képzési, szakoktatási háttér fejlesztésében elsősorban a piaci igényeket, szükségleteket kell figyelembe venni. Ennek egyik alternatívája a település gazdaságát segítő , a helyi gazdaság igényeire alapozó képzési formák bevezetése. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti kiépítése a versenyképes tudás megszerzése érdekében. A helyi gazdálkodók számára speciális szakmai tanfolyamok szervezése a korszerű agrárismeretek és gyümölcstermesztési, feldolgozási ismeretek elsajátítása érdekében. A hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli emberek, köztük a roma kisebbség oktatásának, átképzésének támogatása a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés érdekében. A jelen kor igényeihez alkalmazkodva a nyelvi és számítástechnikai képzések, átképzések szorgalmazása és támogatása, népszerűsítése. h.) Idegenforgalmi fejlesztés

Kiemelt fejlesztési terület Cibakháza számára az idegenforgalom. A település idegenforgalmi vonzereje jelenleg alacsony, hiányoznak azok a turisztikai szolgáltatások, amelyek jelentős turisztikai keresletet generálnának. A település természeti adottságai, a cibakházi Holt-Tisza, melynek rehabilitációja és mederrendezése alapul szolgálhat a település vonzerőfejlesztéséhez. Cibakháza egyelőre nélkülözi azokat a komplex turisztikai termékeket, amelyek fellendítenék a település idegenforgalmát. A cibakházi Holt-Tiszára alapozva a hagyományokkal rendelkező horgászatot kiegészítve kijelölt sporthorgász versenypályával lehet a turizmust színesíteni. A Holt-Tisza partján vízparti sétány kijelölése szükséges, mely a természetbarát turizmust szolgálná. A "Gödör", mint a Holt-Tisza melletti szabadidős terület további fejlesztése, szabadtéri sport- és játékeszközökkel történő ellátása tervezett. A településen az 1848-49-es szabadságharccal összefüggő épített értékek megőrzése szükséges, így a Kossuth-ház rekonstrukciója és tájházként történő hasznosítása. Az egykori Csuhaj Csárda épületének felújítása és bekapcsolása az idegenforgalmi kínálatba. A már hagyományokkal rendelkező rendezvények mellett újabb rendezvények meghonosításával, továbbá a horgászturizmust célszerű preferálni a meglévő adottságokra alapozva. A természetkedvelő turizmus számára felfedezésre váró lehetőség a település. Két célterületen szükséges átfogó beavatkozásokat kezdeményezni. Egyrészt a vonzerőfejlesztések tekintetében. Ennek keretében megtörténik a jelenlegi vonzerők attraktivitásának fejlesztése és új vonzerők létrehozása. A desztináció vonzerejének és versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon. A térség turizmusának viszonylag alacsony versenyképességét egyrészt az okozza, hogy a vonzerők nem komplex turisztikai kínálatot jelentenek, és nem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése, a szomszédos települések turisztikai kínálatának komplex turisztikai csomagként történő értékesítése. A desztináció általános problémái között szerepel a komplex, élményt kínáló turisztikai termékek hiánya. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni az attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti a térségnek, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. A másik kiemelt terület a turistafogadó kapacitások fejlesztése. A településen hiányoznak a minőségi szálláshelyek, komoly gondot jelentenek a szálláshely kapacitás hiányai. A település számára tehát kiemelt cél az idegenforgalom fejlesztése, azon belül a két legfőbb terület a kínálati oldal fejlesztése és a kereslet generálása. A kínálati oldal fejlesztése egyszerre történik a vonzerők és a fogadó kapacitások szintjén. Az imázs formálás egyik leghatékonyabb módja a turizmus fejlesztése. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások minősége , jellege nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakult képet az

22

ide érkező emberek szemében. Ebből eredően a turizmus a település marketing stratégia kulcsterülete. Szükséges létrehozni egy olyan szervezetet, amely a térség turisztikai versenyképességének javításán dolgozik és tudatos, összehangolt marketing tevékenységet folytat. A turisztikai fejlesztésen belül a kulturális kínálat fejlesztése fontos szerepet tölt be a települési identitás megerősödésében . A társadalmi versenyképesség javítása elsősorban közösségfejlesztési beavatkozásokkal történik, amely alapvetően a helyi identitás erősítését célozza. A települési turizmust célszerű összekapcsolni a térségi turizmussal. A közelben lévő Cserkeszőlő idegenforgalmi vonzerejét kihasználva sokszínű turisztikai kínálatot kell biztosítani. A horgász turizmus fejlesztése elsődleges prioritású. A településen meg kell teremteni a turizmus részére elengedhetetlen szálláshely feltételeket. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások minősége, jellege nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakult képet az ide érkező emberek szemében. Általában azok a települések, térségek, amelyek jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, pozitív imázs alakul ki róluk, de nem csak az ideiglenesen ide érkező emberekre gyakorol pozitív hatást a turizmus, hanem az itt élő lakosságra is, hiszen pozitívan befolyásolja kötődéseket, identitásukat, kulturális fogyasztási lehetőségeiket és gazdasági lehetőségüket. Ebből eredően a turizmus a település marketing stratégia kulcsterülete. Cél a települési és térségi turisztikai kínálat tudatos marketing tevékenységgel történő értékesítése. Pályázatok, befektetők révén új turisztikai attrakciók létrehozása, a turisztikai elemek összefogása a meglévő kínálat komplex csomaggá tétele elsődleges feladat. A kulturális kínálat fontos szerepet tölt be a települési identitás megerősödésében . A társadalmi versenyképesség javítása elsősorban közösségfejlesztési beavatkozásokkal történik, amely alapvetően a helyi identitás erősítését célozza. A turisztikával foglalkozó helyi civil és nonprofit társaságok megalakulásának, működésének segítése hozzájárulhat a turizmus fejlesztéséhez . A helyi kötődés erősítése , a lakossági identitás fejlesztése egy tudatosabb, értékőrző közösségi modell alapja. i.) Települési élettérfejlesztés

A részcél egyik kulcsterülete a vonzó lakóterületek megteremtése. A vonzó lakóterületek, a kulturált és korszerű lakókörnyezet fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek szeressenek itt élni. Ebből eredően ez a terület is lényeges szerepet tölt be a településimázs formálásában, hozzájárul a község attraktivitásának, vonzerejének növeléséhez. A települési életterek fejlesztésében fontos szerepe van a lakosságot kiszolgáló rekreációs tereknek és a reprezentatív településképnek, közterületeknek. A településközpont, mint a legfontosabb települési élettér korszerűsítése, funkcióellátottságának további bővítése egész Cibakháza számára meghatározó. A település központi területének fejlesztése az élettérfejlesztéshez tartozik. A községháza és a templom közötti terület zöldfelületi rendezése, továbbá a központi részen a települési szintű közintézmények felújítása létesítése. A településkép szerves része a közterületek, melyek közpark jellegét erősíteni szükséges, kertészeti eszközökkel egységes zöldfelületi rendszert kell létrehozni. A már meglévő, korszerű játszótereken túl újabb az EUs normáknak megfelelő játszóterek létrehozása, mely a település súlypontjaiban biztosítja a fiatalabb nemzedék igényeit. A település több pontján új zöldterületek létrehozása mellett a meglévő zöldfelületek rehabilitációja és ligetesítése a település átszellőzöttsége szempontjából is lényeges. A települési élettérfejlesztéshez tartozik a vásártér területének szabadidős területté alakítása sétányokkal, sütögető területekkel, sportolási területtel, mely a szabadidő kulturált eltöltését biztosítja.

23

j.) Transzverzális kapcsolatok erősítése

Az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció az Európai Unió döntéseivel összhangban a Kelet-Magyarországi régió tovább fejlesztését tűzi ki célul. Cibakháza a megvalósuló gyorsforgalmi úthoz viszonylag közel helyezkedik el, így az épülő M44 gyorsforgalmi út a térségre is pozitív hatással lehet. Megépítésével felértékelődhet a Cserkeszőlő - Cibakháza - Tiszaföldvár - Martfű országos mellékút, melyen keresztül a nemzetközi úthálózat elérhető .

2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

Cibakháza területén a településrészek lehatárolásánál figyelembe lett véve a településszerkezet, az elhelyezett létesítmények, a településrészek jellege. A fentiek alapján a belterületen a következő településrészek találhatók: •

1. Településközpont

• • • • •

2. Nyugati lakóterület 3. Öregszőlő és Újszőlő 4. Gazdasági és sportterület 5. Középső lakóterület 6. Bánomszőlő

Fejlesztési célok az egyes településrészekre: 1. Településközpont

24

(A terület a 4633 jelű országos mellékút - Czibak Imre út .- Lehel utca - József Attila út belterületi határ által határolt terület.) A településközpont területén az intézmények (óvoda, iskola, bölcsőde) felújítása, energia hatékonnyá tétele. A központban lévő zöldterületek rehabilitációja, a templom előtti tér kertészeti rendezése. A közintézmények előtt parkolók építése, az utak, járdák burkolatainak felújítása. A központi orvosi rendelő akadálymentesítése, felújítása és energia hatékonnyá tétele. A volt mozi épületének felújítása és közösségi célú hasznosítása. A helyi értékmegőrzés keretein belül a Kossuth - ház felújítása és helytörténeti gyűjtemény bemutatásának megvalósítása. 2. Nyugati lakóterület

(József Attila út - Lehel út - Czibak Imre út - 4633 jelű országos mellékút, Botond út - Szent László út - Külsőszékes út- Szigligeti út - belterületi határ által határolt terület.) A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését. A víztorony melletti jelenleg alulhasznosított területen zöldterület kialakítása tervezett. Az iskola melletti területen gazdasági terület kijelölése a már meglévő gazdasági területhez kapcsolódva. 3. Öregszőlő és Újszőlő

(4633 jelű országos mellékút - Belterületei határ - Öregszőlő út által határol terület.) A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését. 4. Gazdasági és sportterület

(4633 jelű országos mellékút - Öregszőlő utca - belterületi határ - Liszt Ferenc út által határolt terület.) A vásártér szabadidőközponttá alakítása, rendezvények megtartására alkalmas színpaddal, családi és szabadidős rendezvényekhez kapcsolódóan sütögető, piknikező területekkel. A terület egy részén gazdasági terület kijelölése, egyrészt a már meglévő gazdasági területhez kapcsolódva. A gazdasági területen belül a megújuló energiahasznosítási lehetőség biztosítása. S.

Középső

lakóterület

( Botond út - Szent László út - Külsőszékes út - Szigligeti út - Belterületi határ - 4633 jelű út Szemere út által határolt terület.) A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését. Zöldmező úton kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölés. Játszótér kialakítása tervezett, továbbá a Köztársaság téren a lakóutcák szabályozásán túl új zöldterület kialakítása a fejlesztési cél.

25

6.

Bánomszőlő

(4633 jelű országos mellékút - Szemere út - belterületi határ határolt terület.)

Bánomszőlő

II. utca által

A területen lakóingatlanok találhatók. A lakóutcák aszfaltozása tervezett. Szorgalmazni kell a lakások energetikai korszerűsítését.

3.

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATHOZ

SWOT -analízis Erősségek

• •

mezőgazdasági

működő

termelési hagyományok, mezőgazdasági vállalkozások

jelentős kiterjedésű mezőgazdasági

területek

• • • • • • • • • • • • • • •

meglévő , működő

állattartó telepek

jelentős kiterjedésű legelőterületek

• • • • •

jelentős kiterjedésű

gyümölcsös területek cibakházi Holt-Tisza épülő M44 gyorsforgalmi út közelsége alapellátás helyben biztosított közmunkaprogram hatékony kihasználása művészeti hagyományok civil szervezetek Tisza közelsége működő oktatási intézmények meglévő , működő bölcsőde

működő

konzervgyár meglévő , működő elemgyártó üzem meglévő , szép természeti környezet

• • • •

• • • • •

• • • • • • Lehetőségek

Gyengeségek a településen nincs nagyvállalkozás és a vállalkozási aktivitás gyenge tőkeszegény vállalkozói réteg közepes és nagy cégek hiánya termel ők összefogásának hiánya a település gazdasági centrumokhoz mért elérhetősége kedvezőtlen

nincs termékfeldolgozás a helyi munkaerő foglalkoztatás szintje alacsony a településen magas a szociálisan rászorulók aránya magas a munkanélküliek népességen belüli aránya magas az alacsony iskolai végzettségűek száma oktatási intézmények részben korszerűtlenek

a középületek és a lakóépületek állaga leromlott, a komfortfokozat alacsony szőlőterületek közbiztonsága magas a rossz állagú épületek aránya szőlőterületeken elöregedő lakosság kihasználatlan turisztikai lehetőségek, az ehhez szükséges infrastruktúra és marketing tevékenység hiánya alap színvonalú kereskedelmi, szolgáltató egységek szabadidő kulturált eltöltése feltételének hiánya a lakosság és a civil szervezetek nehezen mozgósíthatók Bátorszőlő szegregált területe Veszélyek

26

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

állattartó telepek további hasznosítása új állattartó telepek létesítése konzerváló üzem létesítése aszaló üzem létesítése gazdasági területek kijelölése megújuló energia hasznosítása helyben történő termékfeldolgozás állami és EU-s támogatások, magántőke bevonása alapfokú oktatási-, sport és szabadidős infrastruktúrafejlesztés óvoda bővítése orvosi rendelő korszerűsítése mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozás látvány pálinkafözde sporthorgászat fejlesztése cibakházi Holt - Tisza fejlesztése településkép javítása települési infrastruktúra (kerékpárút, járdák) fejlesztése belterületi utak burkolása és burkolat felújítása tőkeerős cégek betelepülése civilszervezetek erősödése

• • •

• • • • • • • • • •

• •

Tőkeerős befektetők

hiánya a szociálisan rászorulók

Tovább nő száma a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárási viszonyok (aszály, belvíz, vihar stb.) a támogatási források szűkülése az önkormányzat és intézményei anyagi feltételeinek romlása elvándorlás kialakulása munkahelyteremtés elmaradása turisztikai beruházások meghiúsulása nem valósul meg a Holt-Tisza rehabilitációja intézmény korszerűsítés elmaradása roma probléma fokozódása közbiztonság romlása társadalmi szolidaritás hiánya (egyének és gazdasági élet szereplői között) lakosság egészségi állapotának romlása Bátorszőlő rehabilitációja nem valósul meg, a szegregáció tovább növekszik a területen

A település erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit elemezve megállapítható, hogy a település fejlődésének alapja a gazdaság fejlesztése, beruházások megvalósítása. A megvalósuló beruházások munkahelyteremtéssel járnak, melyek a helyi munkaerő foglalkoztatás szintjét emelik és munkanélküliek arányát csökkentik. A helyi gazdaság élénkítése hozzájárulhat a kapcsolódó szolgáltatások megteremtéséhez, működtetéséhez. Mindezen tényezők közvetve visszahatnak az elvándorlás mérsékléséhez. 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

készítéséhez

szükséges

A településfejlesztési koncepció egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat részletesen bemutatja a település jelenlegi helyzetét, a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, tendenciákat. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat a kijelölt átfogó és részcélok mentén lehet kijelölni. Az adatok körének kijelölésekor elsődleges szempont, hogy ezen adatokkal a kívánt változások mérhetőek legyenek.

Beavatkozási terület Vállalkozások

Beavatkozási terület leírása A településen

2009. évi érték 320 db

Jelenlegi érték (2016) 378 db

Tervezett érték 400 db

Változás +22db

27

száma

regisztrált vállalkozások száma A településen


működő

vállalkozások száma Ujonnan betelepült Új vállalkozások vállalkozások száma Működő Gazdasági növekedés/csök vállalkozások árbevétele kenés Kereskedelmi Kereskedelem egységek száma Településen élő M unkanélkülisé munkanélküliek/áll g áskeresők száma Közfoglalkoztat Közfoglalkoztatotta k száma ottak Szociális Szociális ellátásban ellátásban részesülők száma

91 db

148 db

200db

+52 db

4 db

5 db

10 db

+5 db

-

11.143.955 Ft

20.000.000 Ft

+8.856.045 Ft

9 db

13 db

20 db

+ 7db -49 fő

592

fő

319

fő

270 fő

202

fő

375

fő

243

469

fő

976

fő

980 fő

+ 4 fő

- 132 fő

részesülők

Jövedelem Vendéglátás Idegenforgalom

Idegenforgalom

Lakónépesség száma Elöregedés

Korszerkezet Születések száma Bevándorlás El vándorlás

A településen élő foglalkoztatottak éves átlagkeresete Vendéglátóegysége k száma Kereskedelmi szálláshelyek száma Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Települési lakónépesség száma 60 év felettiek aránya a népességen belül 18 év alattiak aránya a népességen belül Születések száma Településre beköltözők

száma

Településről

104.403 Ft

135.450 Ft

161.000 Ft

+25.550 Ft

4db

7 db

10 db

+ 3 db

Odb

0 db

1 db

+ 1 db

0 éj/év

0 éj/év

2.000 éj/év

+2.000 éj/év

4.426

fő

4.188fő

4250

fő

+

62fő

20,42%

20%

18 %

-2%

21,67%

21%

24%

+3%

43fő

50

fő

+7fő

56

fő

232

fő

194 fő

230

fő

+36

fő

226

fő

242

fő

220

fő

-22

fő

28

elköltözők

Felújított,

száma Beköltözők és elköltözők száma Civil szervezetek száma Felújított,

korszerűsített

korszerűsített

intézmények

intézmények száma Felújított,

Vándorlási különbözet Társadalmi önszerveződés

Korszerűsítés

Megújuló energiahasználat

Energia megtakarítás Kerékpárutak Zöldfelületek Csatornahálózat

Csatorna rákötés

Kulturális rendezvények

korszerűsített

intézmények aránya Megújuló energiahasználat aránya a teljes energia felhasználáshoz képest Energia felhasználás csökkenése Bel- és külterületi kerékpárutak hossza Zöldfelületek nagysága Csatornahálózat hossza Közüzemi csatornahálózatra rákötött lakások száma Kulturális rendezvények (színházi, zenei előadások,

232fő/226 fő

194fő/242fő

230fő/220fő

+36/-22

12 db

14 db

16 db

+2db

1 db

8 db

12 db

+ 4db

8%

67%

100%

+33%

0%

25%

50%

+25%

5%

20%

40%

+20%

Om

1128 m

1578 m

+450m

28 ha 9.698 m 2

30 ha

1 ha 302 m 2

10km

15,3 km

40,96 km

+25,66 km

410 db

447 db

1.406 db

959 db

119 db

262 db

280 db

+18 db

ismeretterjesztő előadások

stb.)

száma

3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjének és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Infrastrukturális változások Közlekedési infrastrukturális változások az alábbiak szerint érintik Cibakháza nagyközséget. Az M44 gyorsforgalmi út megépülésével a település közlekedési kapcsolatai is átalakulhatnak. Az M44 gyorsforgalmi út Cibakházáról a 4633. jelű mellékútról közvetlenül

29

elérhető

lesz. A térségi szerepkör szempontjából meghatározó a 4633 jelű országos mellékút és a 442 számú főút összekötése, az úgynevezett Kispusztai út kiépítése, mely által Kunszentmárton megközelíthetősége lerövidül és a település legnagyobb foglalkoztató vállalkozásai (Kaluterm Kft, Elemgyártó Kft) elérhetővé válnak. A megvalósuló út mellett helyközi autóbuszmegálló építése tervezett, mely biztosítaná a Bátorszőlői településrész megközelítését. A térségben megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés a gazdasági fejlesztés motorja lehet, mely a település gazdasági, logisztikai fejlesztésére is pozitív hatással lehet. A település teljes belterületén a meglévő utak aszfaltozása tervezett, mely a jelenlegi mintegy 30%-os burkolt utak arányát 90%-ra növeli.

Kerékpárút hálózat fejlesztése tervezett Infrastruktúra területén az

ivóvízminőség

- javító programban való részvétel tervezett.

A település legnagyobb infrastrukturális beruházása a szennyvízcsatorna hálózat

jelentős

bővítése.

Területfelhasználási változások A területfelhasználási változások során cél a kompakt és a klímatudatos település megteremtéséhez szükséges a település egyes térszerkezeti elemeinek felülvizsgálata és újra gondolása. A területfelhasználási változások a meglévő és tervezett területhasználat változását mutatják be.

CIBAKHÁZA ?;.I.G\'l':C.:...~

7ELEfŰ..És;:,~~~

t

,., 21 ·,~1 · 1 7 -

..... .. -,,-

30

Cibakháza területén a következő területfelhasználási változások tervezettek a belterületen: • Tervezett gazdasági terület a vásártértől délre meglévő gazdasági terület mellett • Tervezett szabadidőpark terület a vásártér nem hasznosított területén • Tervezett játszótér • Tervezett közpark a központi részen az iskola melletti területen • Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület az iskola mellett • Tervezett gazdasági terület a nyugati településrészen

CIBAKHÁZA

.. -·\

+ 9,

l-1 ,

....~~--- -~ -

r,.._,_,,_,_..,......,.. ... ......,.,.,...

1)

Cibakháza külterületén a következő területfelhasználási változások tervezettek: • Tervezett szabadidős terület a „Gödör" területén • Tervezett gazdasági területek több területen • Tervezett sporthorgász versenypálya, szabadidős terület • Tervezett gazdasági terület kijelölés szabadidős funkcióval • Tervezett megújuló energiahasznosítási terület Cibakháza község fejlesztésének célja a külterületi mezőgazdasághoz kapcsolódó állattartó telepek fejlesztésének támogatása, a település agrár jellegének megőrzése, a nagymúltú gyümölcstermesztés fejlesztése, az erre épülő feldolgozóüzemek létesítése. A település belterületének rendezése, jellegének erősítése, az infrastrukturális elemek fejlesztése, aktív zöldfelület kialakításával élhető, minőségi lakókörnyezet kialakítása. Az intézmények energiahatékony felújítása az üzemeltetési költségek optimalizálása. Új ipari és szolgáltató létesítmények letelepedésének ösztönzése, mely által a foglalkoztatottsági szint emelése megtörténhet. A cibakházi Holt - Tisza rehabilitációja, mely a térségi idegenforgalom vonzereje. A munkanélküliség csökkentése, a szociális ellátásra szorulók arányának

31

csökkentése. A népességszám megtartása és növelése, az oktatási szint emelésével az iskolázottság növelése. 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésre A 2001. évi LXIV. törvény szabályozza és határozza meg a kulturális örökség védelmét. A

törvény hatálya kite1jed a régészeti örökségre, műemléki értékekre, kulturális javakra, továbbá meghatározza ezek védelem alatt álló környezetét is. A védelem alatt álló művi értékek környezetében történő fejlesztések meghatározásánál, elsődleges szempont az adott művi érték védelme, továbbá a művi érték környezetének figyelembevétele. A helyi építési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályozókat, melyek figyelembe veszik a kulturális örökség védelmét és előtérbe helyezik a fenntartható fejlesztést. Művi

értékek

Országos védelem alatt a Lechner Lajos Tudásközpont adatközlése alapján az alábbi építmények (műemlékek) állnak: •

Római katolikus templom Cibakháza, Szabadság tér 10 (hrsz: 190)

Tiszasüly, Szent László út 4. (hrsz:1) Műemléki környezete: 191, 189/1, 188, 187, 92/3, 74, 73, 72, 55, 54, 35, 27, 25 hrsz. A településen helyi művi védelem alatt álló építmények, építményrészletek, műalkotás nincs. A településrendezési terv helyi értékvédelmi vizsgálata javasolja azokat az épületeket, építményeket helyi védelemre, mely a település történetével, az identitással összefügg, az utókor számára megőrizendő és értéket képvisel.

Régészeti örökség

Országos régészeti védelem alatt álló lelőhelyek (Lechner Lajos Tudásközpont adatközlése): •

1. számú lelőhely: Nagy - hát

0142/4, 0142/3, 0142/2, 0142/1,0139/31, 0139/30, 0139/29, 0141, 0140/15, 0140/14,0140/13,0140/12, 0140/11, 0140/10, 0140/9, 0140/8 helyrajzi számú területek •

2. számú lelőhely: Nagy - hát 0139/18, 0139/19, 0139/20, 0139/21, 0139/22, 0139/23, 0139/24, 0139/25, 0139/26, 0139/27, 0139/28, 0139/29, 0139/30, 0139/31, 0140/4, 0140/5, 0140/6 helyrajzi számú területek

•

3. számú lelőhely: Nagy - hát 0139/18, 0139/19, 0139/20, 0139/21, 0139/22, 0139/23, 0139/24, 0139/25, 0139/26, 0139/27, 0139/28, 0139/29, 0139/30, 0139/31, 0140/4, 0140/5, 0140/6 helyrajzi számú terület

•

4. számú

lelőhely:

Nagy - hát

32

0146/2, 0146/3, 0146/4, 0146/5, 0146/6, 0146/7, 0146/8, 0146/10 helyrajzi számú területek •

S. számú lelőhely: Nagy - hát 0146/8, 0146/10, 0146/11, 0146/13,0146/14,0146/15, 0146/16 helyrajzi számú területek

•


•


•

8. számú lelőhely: Nagy - hát 0146/16, 0146/19, 0146/20, 0146/2 1 helyrajzi számú területek

•


•


•

11. számú lelőhely: Kis - hegy 09, 08, 011 helyrajzi számú területek

•

12. számú lelőhely: Külső - székes 06/4, 06/5, 013, 06/3 helyrajzi számú területek

•

13. számú lelőhely: Árvád 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1651/1, 1648, 1649,1650,1740/2,1651/2, 1652, 1653, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665, 1666, 1667, 1668, 1669, 1670, 1671, 1672, 1673, 1674, 1675 helyrajzi számú területek

•

14. számú lelőhely: Árvád 1573, 1584, 1585, 1740/2, 1612, 1586, 1587, 1588, 1589, 1590, 1591, 1592, 1593, 1594, 1595, 1596/1, 1596/2, 1597, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1607, 1608, 1609, 1610, 1611, 1625, 1632, 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1648, 1649, 1650, 1651/1 helyrajzi számú területek

•

15. számú lelőhely: Árvád 054/8, 054/9, 054/10, 054/3 helyrajzi számú területek

•

16. számú lelőhely: Árvád 054/1,641/2,637,638,639,642,643,644,645,646,653,658,659,660,661,662,664, 665 helyrajzi számú területek

33

•

17. számú lelőhely: Árvád 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1736, 1737, 1738, 1739, 1652, 1653, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1692, 1725, 1726, 1727, 1728, 1729 helyrajzi számú területek

•

18. számú lelőhely: Árvád 053/9, 1742/15, 053/5 helyrajzi számú területek

•

19. számú lelőhely: Bánom - szőlők 037/12, 037/13, 037/14, 037/15, 037/6, 037/7, 042/1, 039/2, 039/3, 039/4, 039/5, 039/6 helyrajzi számú területek

•

20. számú lelőhely: Bánom - szőlők 2274/2, 2276, 2314, 2339/2, 2340, 2341/2, 2343/1, 2344, 2273, 2272/2, 2341/1, 2345/2, 2346 helyrajzi számú területek

•

21. számú lelőhely: Sár - szög 068/1, 068/2, 068/3 helyrajzi számú területek

•

22. számú lelőhely: Felső - rét 011 7/5 helyrajzi számú területek

•

23. számú lelőhely: Felső - rét 0117/15, 0117/14 helyrajzi számú területek

•

24. számú lelőhely: Külső - székes - lapos 036/13, 036/14, 036/15, 036/12, 036/16, 036/23, 036/24, 036/25 helyrajzi számú területek

•

25. számú lelőhely: Kettes - halom vidéke 036/11, 036/12 helyrajzi számű területek

•

26. számú lelőhely: Kettes - halom vidéke 036/6, 036/7, 036/9, 036/12, 2114 helyrajzi számú területek

•

27. számú lelőhely: Kettes - halom környéke 2114, 2118, 2119, 2120/2, 2121/1, 2122/1, 036/7, 036/9 helyrajzi számú területek

•

28. számú lelőhely: Ugar 032/3, 032/4, 032/37, 032/16, 032/15 helyrajzi számú területek

•

29. számú lelőhely: Külső - székes 036/28, 036/29, 036/58, 036/56, 036/55, 036/54, 036/53, 036/52, 036/51 helyrajzi számú területek

•

30. számú lelőhely: Sáska - halom 053/9 helyrajzi számú területek

34

4.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE

4.1.

A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer

A célok megvalósítását azok az önkormányzati tevékenységek jelentik, melyek segítik a célkitűzések megvalósítását és támogatják a fejlesztési célokat.

fő

Ezen eszközök a következők lehetnek: • • • • • •

Településszerkezeti tervben jelölt fejlesztések megvalósulása A szabályozási tevékenységek (pl. : útszélesítés, új út nyitás megvalósítása) Új fejlesztés esetén településfejlesztési megállapodás a befektetővel Befektetők bevonása, esetleges együttműködés Pályázatok Helyi adókedvezményekkel a munkahelyteremtő vállalkozások letelepedésének elősegítése

• • • •

Fiatalok letelepedésének ösztönzése (pl.: első lakáshoz jutási támogatás) Önkormányzati tulajdonú telekértékesítések támogatási rendszere (letelepedés ösztönzése érdekében lakásépítéshez kötötten) Önfenntartás érdekében önkormányzati beruházások és a közmunka- és startmunka program folytatása Marketing tevékenység

A településfejlesztési koncepció megvalósítását szolgáló szervezeti elvárások: A településfejlesztési koncepció megvalósítása olyan szervezeti együttműködést igényel, amely biztosítja a koncepció folyamatos monitoringját és a visszacsatolási lehetőséget. A koncepció megvalósulása érdekében folyamatosan nyomon kell követni a fejlesztések megvalósulását, az elért eredményeket elemezni és értékelni kell. A településfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezetét figyelemmel kell kísérni, és a külső feltételrendszer változásainak koncepcióra gyakorolt hatását elemezni szükséges. Ezen feltételek változásának visszacsatolását meg kell valósítani a koncepcióba. A település társadalmi és gazdasági igényeinek nyomon követése és a változások beépítése a koncepció megfelelő fejezeteibe. A társadalmasítás feltételrendszerének kidolgozása, a partnerségi határozatban megfogalmazott partnerek bevonása a koncepció értékelésébe.

4.2.

Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

Javasolt az esedékes pályázatokhoz, programokhoz kapcsolódva az önkormányzat részéről egy olyan szervezet vagy csoport létrehozása, mely figyelemmel kíséri a következő hétéves időszakban azon pályázatokat, programokat, melyek a település szempontjából beilleszthetők a koncepcióban rögzített fejlesztési elképzelésekbe. Javasolt a változások aktualizálása, a megvalósult fejlesztések törlése és a fejlesztési célok a gazdasági, pályázati környezethez alakított pontosítása, továbbá a kiinduló adatoknál szereplő táblázat aktualizálása. A településfejlesztési koncepció módosítását Képviselő-testületi határozattal kell elfogadni. Az esetleges év közben nagyobb tervezett fejlesztések, vagy pályázati lehetőségek esetén 35

szükség szerint a településfejlesztési koncepciót kiegészíteni, módosítani lehet, minden esetben a változtatás indoklásával és a koncepció jóváhagyásával. Cibakháza, 201 7. február hó

36


Címe:

a polgármester 2017. évi szabadságának ütemezésére


12017 .03.01. Készítés ideje: 12017.02.24. Készítette: IFilóné Barta Szilvia irodavezető Ellenőrizte:

!Török Istvánjegyző Jóváhagyta: !Hegyes Zoltán polgármester

Előterjesztő:

!Fekete Géza alpolgármester

Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés

2


ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre a polgármester 2017. évi szabadságának ütemezésére A polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezések a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) VII/A. Fejezete értelmében az alábbiak: „225/A.§ (1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő -testület és a polgármester között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat." „225/J.§ (1) A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át." „225/C.§ (1) A főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult. (2) A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület minden év február 28-ig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható, rendkívüli esetben, vagy az igénybevételt megelőzően legkésőbb tizenöt nappal megtett előzetes bejelentést követően veheti igénybe. (3) Minden év január 31-ig a jegyző által vezetett nyilvántartás alapján kell megállapítani a polgármester előző évben igénybe vett szabadságának mértékét, és a ki nem adott szabadságot a tárgyévi szabadsághoz hozzá kell számítani. (4) A polgármesternek a szabadságot az esedékesség évében, de legkésőbb a következő év március 31-ig kell igénybe venni vagy kiadni." A szabadság kiadásának időpontját - a polgármester előzetes meghallgatása után - a szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója (képviselő-testület) határozza meg. A polgármestert szabadsága ideje alatt az alpolgármester helyettesíti. A polgármester 2017. évi szabadsága (alap+pótszabadság) 39 munkanap, a 2016. maradt 5 munkanap.

évről

és Kérem a Tisztelt Képviselő-testület, hogy az előterjesztést szíveskedje . megtárgyalni 11 ,;,!tl · é, .~ jóváhagyni az ütemezésnek megfelelően a 2017. évi szabadságom. Cibakháza, 2017. február 24.

t-r~.

3 HATÁROZATI JAVASLAT

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének .... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadságának ütemezéséről Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadságának ütemezését a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/C.§-a alapján az alábbiak szerint határozza meg: 1.) Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi szabadsága: Áthozat 2016. évről: 5 nap

Alapszabadság: Pótszabadság: Összesen:

25 nap 14 nap 44 nap

2.)2017. évi szabadságütemezés: Január: Február: Március: Április: Május: Június: Július : Augusztus: Szeptember: Október: November: December: Összesen: Felelős:

0 nap 1 nap 5 nap 4 nap 4 nap 4 nap 10 nap 5 nap 2 nap 2 nap 2 nap 5 nap 44 nap




Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.




Szolnok,


Címe:

a polgármester 2017. évi cafetéria juttatásának meghatározására


12017 .03.01. Készítés ideje: 12017 .02.24. Készítette: Wilóné Barta Szilvia irodavezető Ellenőrizte:


Előterjesztő:


Tárgyalja meg:



Nyílt ülés X X

Zárt ülés

2

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Jegyzőjétől

ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 1. napi munkaterv szerinti, nyílt ülésre a polgármester 2017. évi cafetéria juttatásának meghatározására Tisztelt Képviselő-testület!

A polgármester cafetéria-juttatására vonatkozóan az alábbi jogszabályi rendelkezésekre tekintettel kell eljárni: a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 151. §-a és 225/L §-a; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 73. §-a; a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a. A Mötv. 73. §-a előírja, hogy a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg. A Kttv. 151. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati tisztviselők cafetériajuttatásrajogosultak. A Kttv. 225/L § (1) bekezdése szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Kttv. 151. §-át is. A főállású polgármester felett a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja, esetében a képviselő-testület döntése szükséges a cafetéria juttatás éves összegéről. A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. § (13) bekezdése szerint a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg eltérő mértékű keretösszeget, illetve eltérő választható juttatásokat, ennek értelmében polgármester cafetéria juttatása nem térhet el az adott hivatalban a közszolgálati tisztviselők számára meghatározott keretösszegtől. megfelelően

Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 59. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 38.650,- Ft; illetve az 59. § (4) bekezdése szerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatás kerete 2017. évben nem haladhatja meg a bruttó 200.000,- Ft-ot. A képviselő-testület 2017. évi költségvetésében tervezte a számára is a 200.000,- Ft/fő a cafetéria-juttatást.

köztisztviselők

és a polgármester ,,, ,.,,.--óni;;;; ' ~

~

1'

:}-.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az elfogadni szíveskedjen.

előterjesztés

megtárgyalni és a határozatj javas atot 1 .. f ;--~·' ~\

u~' {:A/J / 1


~-

1

,,~ ~ Tör.ö ,\fstvan

..

jegyző

3


Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ... ./2017. (III. 01.) önkormányzati határozata Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi cafetéria-juttatásáról Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 151. § és 225/L §, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 73 . §-a, valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a alapján az alábbi döntést hozza: 1.) Hegyes Zoltán polgármester 2017. évi cafetéria-juttatásának éves, közterheket is tartalmazó összegét 200.000,- Ft összegben határozza meg. főállású

polgármester cafetéria juttatásának részletes eljárási rendje megegyezik a köztisztviselők részére megállapított rendelkezésekkel (Cafetéria szabályzat).

2.) A

Felelős:

Török István jegyző azonnal

Határidő:

Értesülnek:

Képviselő-testület tagjai helyben, Hegyes Zoltán polgármester helyben, Fekete Géza alpolgármester helyben, Török István jegyző helyben Filóné Barta Szilvia irodavezető helyben, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Kossuth L. út 2. Nagyközségi Könyvtár Irattár.




Cibakháza Nagy község Önkormányzata Képviselő-testületének március 1. napján megtartott munkaterv szerinti nyílt testületi ülésének

Recommend Documents