CIB KONVERGENCIA KÖTVÉNY ALAP

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd.

CIB KONVERGENCIA KÖTVÉNY ALAP Éves jelentés

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

2005

1/10


1. Alapadatok 1.1. A CIB Konvergencia Kötvény Alap Megnevezése: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Besorolása:

CIB Konvergencia Kötvény Alap (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata rövid kötvény alap

1.2. Az alapkezelő Neve: Székhelye:

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1.3. A forgalmazó Neve: Székhelye:

CIB Közép-európai Nemzetközi továbbiakban: Forgalmazó) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Bank

Zrt.

(a

CIB Közép-európai Nemzetközi továbbiakban: Letétkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Bank

Zrt.

(a

1.4. A letétkezelő Neve: Székhelye:

1.5. Forgalmazási helyek Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:

CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. Equilor Befektetési Rt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Rt. H-1123 Budapest, Alkotás u. 50.

1.6. A könyvvizsgáló Neve:

Székhelye:

Nagyné Zagyva Zsuzsanna (Kamarai tagsági szám: MKVK-001288) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-2030 Érd, Fenyőfa utca 77.

2/10


2. A befektetési eszközállomány összetétele

3/10


3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai

3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban

4/10


4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A 2005-ös év rendkívül sikeresnek bizonyult mind az alapkezelési tevékenységet illetően, mind pedig a kezelésben lévő vagyon növelésének tekintetében. A nyugdíjpénztári vagyonkezelés teszi ki a legnagyobb részét a vagyonkezelési tevékenységünknek. 14 önkéntes nyugdíjpénztár, 3 magánnyugdíjpénztár és 1 egészségpénztár több mint 58,1 milliárd forintját kezeljük és év elejétől a kezelt vagyont 19,6%-kal sikerült növelni. A vagyon- és portfoliókezelésben lévő vagyon alakulásában két tényező volt meghatározó: a nyugdíjpénztári vagyonkezelésben lévő vagyon a tervezett növekedést meghaladó mértékben nőtt, ugyanakkor az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) lévő portfoliókezelési szerződésünk lejárt, így január elejétől az OBA vagyona már nem tartozott bele a teljes kezelt vagyonba. A 2005-ös évben azonban ismételten nyertünk az OBA pályázatán, így 2006 január 2-ától bekerültünk az OBA vagyonát kezelő társaságok közé. Az év során egy gazdasági társasággal és több magánszemély ügyféllel kötöttünk portfoliókezelési szerződést. A fentiek alapján a vagyon- és portfoliókezelésben lévő vagyon az év végén az egy évvel korábbi 58,7 milliárd Ft-ról 59,3 milliárd Ft-ra nőtt. A CIB Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt vagyon 2003. év végi 51 milliárd Ft-ról 2004. év végére közel 85 milliárd Ft-ra nőtt, amelyet 2005-ben 65 %-os növekedéssel 140 milliárd Ft-ra sikerült növelnünk. A Társaság árbevétele a 2004-es 396,6 millió Ft-hoz képest több, mint megduplázódott, így 2005ben 834 millió Ft-ra nőtt. A dinamikus növekedés abból adódott, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon és ennek megfelelően az alapkezelési díjbevétel is jelentősen nőtt a 2004-es szinthez képest. A kimagasló árbevételnek köszönhetően a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. a 2005. üzleti évben 975 millió forintos mérleg-főösszeg mellett – a 2004-es 235,9 millió Ft adózott eredményhez képest – 66 %-kal több, 392 millió forint adózott eredményt ért el. A Társaság 2005-ban négy új befektetési alapot indított CIB Betét Alap, CIB Euro Pénzpiaci Alap, CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap és CIB Profitmix Származtatott Nyíltvégű Alap elnevezéssel. A CIB Profitmix 2 Származtatott Nyíltvégű Alap november 14. és december 16. közötti jegyzési időszakát követően, az alap indulása 2006. január 9-én történt meg. Összefoglalóan elmondható, hogy a sikeres termékfejlesztési stratégia elsősorban a befektetési alapokban kezelt vagyon növekedésében játszott fontos szerepet. A CIB Bank Rt. Lakossági Üzletágával szeptemberben elindított közös Betét-Befektetési Alap kampányunk is jelentős sikerrel zárult. A CIB Alapkezelő Rt. az időszak alatt jelentősen tudta növelni piaci részesedését és teljesen el tudott szakadni az utolsó negyedévben megtapasztalt, stagnáló piaci körülményektől. Elmondható, hogy a teljes befektetési alap piac kimagaslóan sikeres évet tudhatott maga mögött 2005-ben. A befektetési alapokban lévő teljes vagyon az év eleji 1064 milliárd forintról – 76 %-os növekedéssel 1876 milliárd forintra nőtt. Az alapok között az ingatlan alapok növekedése volt a legmagasabb, több, mint háromszorosára nőtt ezen alapok nettó eszközértéke. A teljes magyarországi befektetési alap-piac növekedését jelentősen meghalad növekedéssel - az immár 11 befektetési alapból álló alapcsaládban található CIB befektetési alapokban lévő vagyon a 2005. év során 26,1 milliárd forintról 80,9 milliárd forintra nőtt. A több, mint 300 %-os növekedés motorja Társaságunk esetében is az ingatlan alap volt, amely az év eleji 2,5 milliárd forintról 30 milliárd forint fölé nőtt.

5/10


A befektetési alapok vagyona alapján kalkulált piaci részesedésünk 2005. december 31-re 4,36%ra nőtt az év eleji 2,51 %-ról.

6/10


5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők A magyar állampapírpiacon 2005 első felében jelentős felértékelődés ment végbe, mert a hozamok csökkentek. A vizsgált időszakban jelentős tőke áramlott be a magyar kötvénypiacra. Az okok között az alacsony nemzetközi kamatszintet és a befektetők nagyobb kockázatviselési hajlandóságát említhetjük. Ehhez párosult az MNB több lépésben végrehajtott kamatcsökkentése is. A hozamcsökkenés mélypontját szeptemberben érte el, amikor a 10 éves referenciahozam 5,35%-ra esett. Ezután azonban a makrogazdasági jellegű problémák előtérbe kerültek, és a hozamok emelkedtek, így az állampapírok leértékelődtek. Az év vége felé a 10 éves referenciahozam valamivel a 7% alatti szinten stabilizálódott. A kötvénypiacra nézve a legnagyobb problémát 2005-ben a tartósan magas államháztartási hiány jelentette. A központi költségvetés hiánya pénzforgalmi szemléletben, 2005-ben a jelenlegi ismereteink szerint a GDP körülbelül 4,5%-ára rúgott, az Európai Unió (EU) által elfogadott ESA95 eredményszemléletű kimutatás szerint azonban a deficit 6,5-7% körüli vagy annál is nagyobb volt. Magyarország így több éve már komoly belső egyensúlytalanságot mutat. A belső egyensúly tartós felborulásának szerteágazó és súlyos következményei lehetnek: felborul a külső egyensúly is, a nyugdíjrendszer finanszírozása ellehetetlenül, a gazdaság sebezhetővé válik, az euró bevezetése csúszik és az ország felzárkózása az EU-hoz lelassul. Elsősorban a fenti problémák hatására 2005. december elején a Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának minősítését „A-”-ról „BBB+”-ra rontotta stabil kilátás mellett, a hazai valutában denominált hosszú lejáratú adósság minősítését pedig a korábbi „A”-ról „A-”-ra módosította. A hitelminősítő szerint nagy a valószínűsége annak, hogy 2014re tolódik az euró bevezetésének dátuma. A hír egyértelműen negatív az állampapírpiacra nézve, főleg ha a másik két hitelminősítő cég is követi majd a Fitch példáját. A kötvényindexek rendre a következőképpen teljesítettek nominálisan: MAX (1 évnél hosszabb állampapírok): 8,76%; MAX Composite (3 hónapnál hosszabb állampapírok): 8,75%; RMAX (3 hónapnál rövidebb állampapírok): 8,30%. A CIB Konvergencia Kötvény Alap nettó eszközértéke 2005 végén meghaladta a 2,1 milliárd Ft-ot, ami az előző év végéhez képest 164,8%-os növekedést mutat. Az Alapkezelő elsődleges célja, hogy a Kelet-közép európai térség Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országainak várható kötvénypiaci konvergencia folyamatából profitáljon az Alap. A 2005-es évben a portfolióba továbbra is kizárólag hazai kötvények kerültek. A portfolió átlagos hátralévő futamidejét (duration) úgy alakította az év folyamán az Alapkezelő, hogy az alacsony kockázatú, viszonylag stabil hozamot eredményezzen az alapba fektető ügyfeleknek. Az Alapkezelő 2005. során nem változtatta meg a CIB Konvergencia Kötvény Alap Tájékoztatóját. A mérleg fordulónapját követően a meghirdetett befektetési politikát érintő jelentős esemény nem történt.

7/10


6. Az Alap további adatai

8/10


7. Az Alap könyvvizsgáló által hitelesített mérlege

9/10


8. Az Alapra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés

10/10

CIB KONVERGENCIA KÖTVÉNY ALAP

Recommend Documents