MEGJELENT: Buszkeseg es balitelet Cmteltseg es ondmitds (A Biiszkeseg es balitelet folytatasa) JANE AUSTEN: Emma JANE AUSTEN: A mansfieldi kastely JANE AUSTEN: Lady Susan JANE AUSTEN: Szerelem es bardtsdg JULIA BARRETT: A harmadik nover (Az Ertelem es erzelem folytatasa) JANE AUSTEN:
juLiA BARRETT:
JANE AUSTEN
Cherlotte JANE AUSTEN UTOLSO, BEFEJEZETLEN REGENYE, AMELYET
JULIA BARRETT EGESzfTETT KI
t6!b•. KONYVKIADO Szeged
~.:V.
A fordftas az alabbi kiadas alapjan keszult:
Jane Austen's Charlotte
Her Fragment of a last novel, completed
by Julia Barrett
M. Evans and Company, Inc.
New York
Copyright © 2000 by Julia Braun Kessler
All rights reserved.
J.
K.-NAK,
AKI KEDVESEN, HOSSZAN
ES ODAADO FIGYELEMMEL
HALLGATTA E TORTENETET.
Fordftotta
BARCZA GERDA
ISBN' 963 9690 00 7
Hungarian translation © Barcza Gerda, 2003, 2006
Hungarian edition © Lazi Konyvkiado, 2006
A Lazi Kft. kiadasa
www.lazikiado.hu
e-mail:
[email protected]
A kiadasert felel: a kiado ugyvezeto igazgatoja
Lektor: Korom Pal, Papp Csaba
Tordelcszerkeszto: Szentrniklosi Csaba
Borfto: Koha Kolett, Szilfcium Grafika
Felelds szerkeszto: Hunyadi Csaba Zsolt
Nyomtatta es kototte a Kaposvari Nyomda Kft. - 260700
Felelos vezeto: Pogany Zoltan igazgato
ane Austen 1817 -ben, negyvenegy eves koraban halt meg, hosszu be,tegeskedes utan, a feltevesek szerint Addison k6rban. Ugy tfinik, olyan befejezetlen regenyt hagyott maga utan, mely teljesen elter korabbi Irasaitol. Nehany evtizeddel kesobb unokahuga arra vallalkozott, hogy ki boviti es folytatja a mfivet. 1870-ben Jane Austenrfil uno kaoccse eletrajzot jelentetett meg, melyben szemelvenye ket tett kdzze a Sanditonb61; ezt a cimet viselte ugyanis ekkor. A regenytoredek csak 1925-ben latott napvilagot. A tortenetet Charlotte Heywood szemszogebol latjuk, s a helyszfn Sussex deli partvideke. Jane Austen koraban ez a teriilet nem csupan jellegzetes latvanya es legkore miatt valt ismertte, hanem osszesfiritve bemutatta azt a gyors gazdasagi fejlodest is, mely Austen vilagat megvaltoztatta. Batorkodtam tovabbszoni a tortenetet, melyet az fr6 meg a cselekmeny elejen hagyott felbe. Bar sziilettek kiserletek a rnfi befejezesere, meg min dig van mit meselni, Ez a re gerry a Charlotte cimet viseli, Igy nevezik a konyvben sze replo ifju hosnot. Talan meltobb lett volna Jane Austen ernlekenek ad6zva megtartani az fro altai adott A [iuere]: cirnet, de ezt dontse el inkabb maga az olvas6. Azonban azt is figyelembe kell vennunk, hogy unokahuga - aki j61 ismerte a szerzot - sem hasznalta ezt a cimet, annyira kez deti stadiumban volt meg Jane Austen ezen utols6 Irasa, A regenyben Sir Edward Denham Charlotte Smith ver seibol idez. A sussexi szuletesu Ironot es koltot Sir Walter Scott nagyra becsiilte, s rovid eletrajzot is irt r6la. Jane Austen szinten ismerte rmiveit, ezert Emmeline Turner alak jat r6la szandekoztam megrajzolni.
J
JULIA BARRETT
~
~
I
Lednyok, tudtdtok, hogy boles elodeitek, Mind Bristolba, Bath-ba es Tunbridge Wellsbe mentek? Ha az egeszseg ugy kivdnta, utra keltek, Mdskor meg az otthon oromeire leltek.
S most ti is, ti vig ozuegyek, ardk es szuzek, Ha uj uildgba csdbit megszokott eltetek, Koesikon, csezakon, bdrkdkon es szekeren, Repidtol: a partra, ejjel-nappal serenyen. Es mind, aki mara szdrazfoldtol lett unott, Megerti oset, ha vegUl tengerhez futott. WILLIAM COWPER:
1. Barcza Gerda forditasa.
Yisszateres'
ELsa
FEJEZET
Egy ur es egy holgy utazott Tunbridge-bel a Hastings es Eastbourne kozott elterulo sussexi partszakasz fele, Vzle ti iigyeik arra kesztettek oket, hogy leterjenek a foutral, es utjukat egy meglehetosen gorongyos dulon kfsereljek meg folytatni. Kocsijuk felborult, ahogy erolkodott folfele a ka vicsos es fovennyel borftott, hosszu kaptat6n. A baleset epp az ut kozeleben a116, egyetlen uri hazen nil tortent, melyet a kocsis eloszor sziiksegszerfien vegceliuknak gondolt, ami kor utasai azt kfvantak, hogy abba az iranyba forduljon, es igencsak vonakod6 pillantasokkal, kenyszeredetten ha ladt el vegill mellette. Morogva rantott egyet a vallan, es szanakozva oly elesen csapott a lovak koze, hogy akar azt a gyanut is ebreszthette, miszerint szantszandekkal boritotta fel utasait (kulonos keppen, mivel a kocsi nem gazdaja tulajdona volt), ha az tit allapota vitathatatlanul nem romlott volna, mihelyt az em litett haz epuletet maguk mogott hagytak, Magabiztos, szak avatott tekintete kifejezte, hogy azon tul nemhogy egy kocsi, de egy szeker kereke sem haladhat biztonsagosan. A baleset siilyossagat enyhitette a lassu menetsebesseg es az ut keskeny mivolta. Az uriernber kikaszalodott a kocsibol, es kisegftette tarsat is. Eleinte csupan kisebb se riileseket, zuzodasokat ereztek. Azonban az uriernber, mi kozben kiszabaditotta magat, kificamftotta a bokajat; ha marosan rudatara is ebredt ennek, es kenytelen volt veget vetni a kocsissal folytatott vitajanak, valamint szerencses megmenekiilesuk feletti ujjongasanak, Leiilt az ut szelere, mert nem volt kepes allni. - Itt valami baj van - mondta kezet bokajara teve. - De ne aggodjek, kedvesem - nezett mosolyogva felesegere -, tudja, nem is tortenherert volna jobb helyen. brom az urornben. Ha mar fgy alakult, kivanni sem lehetett volna maskepp. Nernsokara segitseget is kapunk! Ugy gondolom,
I I
<£> I 3 <£>
J
.- .
---JJ ,~
tikusan rnegbujva a fak kozorr. - Tokeletes he1ynek igerkezik, nemde? Felesege erfisen rernelte, hogy valoban az, de riadtan es nyugtalanul alldogalt ott, keptelen leven arra, hogy tegyen vagy akar esak javasoljon is valamit. Aztan latta, hogy ne hany ember siet segltsegukre, s ez batorsagot ontott bele, A balesetet a kozeli kaszalorol vettek eszre. Ahhoz a hazhoz tartozott, mely elort utasaink elhaladtak. A kozel go emberek kozul egy jovagasu, eleteros, kozepkoru, uri emberforma ferfi tfint elo. A videk foldbirtokosa volt 0, aki tortenetesen epp szenagyfijtoi kozt tart6zkodott. Fel szolftotta harorn-negy legerosebb emberet, hogy kovessek, egy szot sem sz6lva a kozelben dolgoz6 tobbi munkasnak, a ferfiaknak, ndknek es gyermekeknek. Mr. Heywood - ez volt a neve az emlitett foldbirtokos nak - udvarias koszonessel lepert elore, igencsak aggodva a baleset miatt, valamint nerni csodalkozassal afelett, hogy valaki erre az utra mereszkedett koesival, azonban kesz volt segltseget felajanlani. Szfvelyesseget halas tisztelettel fogadtak, s mig nehany ember segitett a kocsisnak a felborult jarmfivet visszaallf tani, az utazo igy szolt: - On m6dfelett elozekeny, uram, s en szavan is fogom. Labamon a serules, merem allltani, igazan jelentektelen, azonban a legjobb ilyen esetekben kesedelern nelkiil orvos velernenyet kikerni, es mivel jelenleg az ut allapota nem tfinik kedvezonek ahhoz, hogy labra alljak, s magam men jek el a hazaig, halas lennek, ha elkuldene valamelyik j6 embert a doktorert, - A doktorerr, uram! - kialtotta Mr. Heywood. - Att61 tartok, nem talal orvost errefele, de batran mondhatom, j61 rnegleszunk nelkule is. - Nem, uram, ha 6 nines a kozelben, akkor a helyettese is eppen olyan j6 lesz, vagy talan meg jobb is. Valojaban szivesebben is ralalkoznek a helyettesevel, ]obban szeret
nern, ha 0 latna el. Biztos vagyok benne, hogy valamelyik derek ember harem percen belul itt lehetne vele. Szukseg telen megkerdeznem, vajon latni-e a hazat - nezett a szem reval6 epulet fele -, mivel az onen kfvii] nem haladtunk el olyan mellett, mely egy uriember lak6helye lehetne. Mr. Heywood igenesak meglepettnek latszott, es fgy vA laszolt: - Micsoda, uram, on talan azt gondolja, hogy doktort talal abban a hazban? Biztosfthatom, hogy kozsegunk sem orvossal, sem helyettessel nem rendelkezik. - Bocsasson meg, uram - felelt a masik -, sajnalom, ha ellent kell mondanom onnek, de ~egis, talan a kozseg nagy saga, vagy egyeb mas ok miatt nines tudornasa rola. Varjunk csak. Lehet, hogy tevedek a helyet illetoen? Nem Willing denben vagyok? Ez Willingden, ugyebar? - Igen, uram, ez terrneszetesen Willingden. - Ha Igy :ill a dolog, uram, akkor bizonyitekkal szolgal hatok arrol, hogy a kozsegnek van orvosa, on akar tud r6 la, akar nem. Itt van, uram - vette do jegyzetfuzetet -, s ha megtenne nekem azt a szfvesseget, hogy vet egy pillan tast ezekre az ujsaghirderesekre, melyeket magam vagtam ki a Morning Poszbol es a Kentish Gazette-bol, epp tegnap reggel Londonban. Ugy velem, meggyozcdhet rola, hogy nem beszelek a levegobe. Itt talalhat egy hirdetest, uram, egy tarsulas megszfineserfil az orvosi szakrnaban, az onok kozsegeben, .Kiterjedt betegkorrel, vitathatatlan hfrnevvel, tekintelyes kapcsolatokkal ondll6 intezmenyt kivan lerre hozni." Teljes terjedelrneben elolvashatja, uram - nyujtot ta oda a ket kis teglalap alaku ujsagkivagast, - Uram - mondta Mr. Heywood kedelyes mosollyal -, ha megrnutatna is nekem az osszes ujsagot, mely az elmult heten a kiralysagban megjelent, akkor sem tudna meg gy6zni arrol, hogy van doktor Willingdenben. Mivel szii letesem ora itt elek, irnmar otvenhet eve, ugy velem, tudnom kellett volna ilyen szemelyrol. Legalabbis, merem allitani, nem lehet sok iigye. Meg kell hagyni, ha az uriernberek gyakran rnereszkednenek erre az utra postakocsival, nem
<£? 14 <£?
r£> I 5 <£?
ott rejtozik az en gyogyulasom - mutatott egy takaros kul sejti kis hazra nem messze, mely egy magaslaton allr, roman
~
!
lenne rossz uzleti vallalkozas egy doktor szamara, ha ven ne egy hazar a hegytetdn. Es ami azt a kis hazikot illeti, biztosithatom rola, uram, hogy kulseje csupan e tavolsag bol tfinik tetszetosnek, amugy szakasztott masa a tobbi je lentektelen berlemenynek a kozsegben. Egyik vegeben a lelkesz lakik, a masikban harem ides holgy, Mfg beszelt, elvette az ujsagkivagasokat, atfutotta oket, majd hozzatette: - Ugy gondolom, meg tudom rnagyarazni, uram. T eve dett a helyet illetoen. Ket Willingden van ugyanis ezen a videken, s a hirdetes a masikra vonatkozik, Great Willing denre, vagy rnaskeppen, Willingden Abbotsra, mely her mer foldnyire- fekszik, Battle rnasik oldalan, lent a Wealdben. 3 Es mi, uram - mondta meglehetos buszkeseggel -, nem va gyunk a Wealdben. - Nincsenek lent a Wealdben, ebben biztos vagyok, uram - valaszolt baratsagosan az utazo, - Fel or~ig tartott, mfg megrnasztuk az onok hegyetl Nos, uram, ugy lehet, ahogy mondta, s en szegyenletes ostobasagot kovettem el. Min den egy pillanat alatt torrent. A varosban valo tartozkoda sunk urolso fel orajaban akadt meg szemem a hirdetesen; ha az ember rovid ideig marad valahol, akkor minden csak kapkodas es zfirzavar. Uzleti utja soran soha nem tud mindent elvegezni, tudja, mfg a kocsi eloall, Ilyenforrnan megelegedtem egy rovid tudakozodassal, s miutan ugy ta laltarn, hogy voltakeppen csak nehany merfoldnyire hala dunk el Willingden mellett, nem is kerdezcskodtem tovabb. - Dragam - szolt felesegehez -, rendkfvul sajnalom, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe kerult miattam, de ne aggod jon a labamert. Nem okoz fajdalmat, ha nem mozgatom, s mihelyt ezeknek a joernbereknek sikeriil helyreigazftani a rakornanyt es megforditani a lovakat, a legjobb dolog, amit tehetunk, ha visszarnegyunk a f6lltra, s folytatjuk utunkat Hailsham fele, aztan haza, aneIkiil, hogy megkf 2. merfold: hosszmertekegyseg. 1 angol merfold = 1609,3 m. 3. Weald: erdos-dombos videk Del-Angliaban.
c£' 16 c£'
serelnenk barmely tavolabbi uti celt. Hailshambol ket ora az ut, s mihelyt otthon vagyunk, a gyogyszer keznel lesz, tudja jol, Egy szippantas a mi iidfto, tengeri levegonkbol, s hamarosan labra allok ujra. Biztosra veheti, kedvesem, hogy pontosan a tenger az, ami meggyogyft. Ugy erzem, hogy csakis a sos levegf es a nyugalom. Itt Mr. Heywood rendkivul nyajasan kozbeszolt, nyo matekosan arra kerve oket, hogy addig ne is gondoljanak indulasra, mfg bokajat meg nem vizsgaljak, valamint nemi frissitot el nem fogadnak, es folottebb szfvelyesen felszo litotta oket, hogy vegyek igenybe hazat mindket celbol, - Mindig jol el vagyunk latva a megszokott hazi szerek kel ficamokra es zuzodasokra - mondta. - Biztosfthatom, hogy felesegem es leanyaim orommel allnak rendelkeze sukre mindenben, ami toliik telik. A szuro fajdalom, mely a lababa nyilallt minden mozdu latnal, arra kesztette az utazot, hogy alaposabban vegig gondolja az azonnali segfrseg elonyeit, mint korabban, es nehany szot valtott felesegevel: - Nos, dragam, ugy velem, jobb lesz szamunkra, Majd ismet Mr. Heywoodhoz fordult, es fgy szolr: - Mielott elfogadnank vendegszeretetet, uram, valamint azert, hogy eloszlassam azt a kedvezotlen benyornast, me lyet egyugyf viselkedesem okozhatott, engedje meg, hogy megmondjam, kik vagyunk. Nevem Parker, Mr. Parker Sanditonbol, es ez a holgy a felesegem, Mrs. Parker. Uton vagyunk hazafele Londonbol, Nevem talan, bar nem en vagyok az elso csaladunkban, aki foldbirrokkal rendelke zik Sanditonban, megis ismeretlen lehet ilyen tavol a part videktol. De Sanditon maga, rnindenki hallott mar rola, igen kedvelt, fiatal es fejlodo furdovaros, ketsegtelenul a legnepszerubb hely Sussexben; adortsagait tekintve kiva 16, es a legkeresettebb helynek Igerkezik. - Igen, hallottam Sanditonrol, uram - valaszolta Mr. Hey wood. - Otevenkent·az ember valamilyen uj tengerparti he1yrol ertesiil, mely hirte1en fellendiil, es divatba jon. Az is csoda, ha a fe1et meg tudjak tolteni! .Akir:ek penze vagy
c£' 17 c£' i
II
ideje van, az odamegy. Szerencsetlen dolog ez a videk sza mara; az elelmiszerek ara nyilvanvaloan emelkedik, s a sze genyeket foldonfurokka teszi, mint ahogy bizonyara on is ugy talalja, uram. - Egyaltalan nem, uram, egyaltalan nem! - kialrotra Mr. Parker hevesen. - Eppen ellenkezoleg, biztosfthatom. Gyakori felfogas, de teves, E nezet talan alkalmazhat6 a fejlett nagyvarosokra, mint Brighton, Worthing vagy East bourne, de nem olyan apr6eska helyre, mint Sanditon. Me rete eleve kizarja a civilizacio artalmainak bearamlasat, mfg maga a varos fejlodese, az epitkezesek, a parkok letesitese, a kereslet minden irant es a legjobb tarsasagok biztos latoga tasai - a rendezett, szilard jellemti, verbeli nemesi csaladoke, akik aldast jelentenek mindenhol - kerneny rnunkara osz t6nzik a szegenyeket, joletet es sorsuk javulasat eredrne nyezve. Nem, uram, biztosithatom, hogy Sanditon nem az a hely... - Nem all szandekomban semmilyen helyet sem kifoga solni nev szerint, uram - valaszolta Mr. Heywood. - Csu pan ugy velern, mindent osszeveve a tengerpart nilontul tele van emberekkel. Azonban jobban tennenk, ha meg probalnank 6nt... - A tengerpart nilsagosan tele van! - ismetelte Mr. Par ker. - Ezen a ponton talan nem egeszen ka!onbozik a ve lemenyimk - mondjuk azt, hogy van eleg ember. A tenger part elegge bovelkedik, meg lehetunk elegedve. Mindenki Izleset es penzugyi igenyeit kielegitheti. Es azok a joernbe rek, akik megprobaljak novelni ezt a szarnot, nezetern sze rint rendkfvul esztelenek, s minden bizonnyal hamarosan teves elkepzeleseik aldozataiva valnak. Egy olyan hely, mint Sanditon, uram, mondhatom, hogy keresett, hogy szukseg van ra, A terrneszet jelolte ki, egeszen kulonlegesse teve, A legfinomabb, legtisztabb tengeri szello igazolja e tenyt s a kivalo fiirdozesi lehetoseg, a nagyszerfi, kerneny ho mok, a mely viz tfz yard" tavolsagnyira a parttol, es nines 4. yard: angol hosszrnertekegyseg: 0,914 m.
<£> 18 <£>
iszap, vizinoveny vagy csuszos kovek. Soha nem volt hely, mely alkalmasabb lett vclna gyogyfurdonek. A tokeletes videk, melyre ugy tfinik, sokaknak van szuksege. Es esz menyi tavolsagra fekszik Londont6l! Egy merfold csupan, s kozelebb van, mint Eastbourne. Csak gondolja el, uram, miesoda el6nye van, ha az ember egy merfoldet nyerhet egy hosszu ut soran. Azonban Brinshore-ban, biztosan hall ott r6la, uram, mult evben ket vagy harem spekulans is kiser letet tett arra, hogy kiemelje az ismeretlensegbol ezt a je lentektelen falucskat, mely a posvanyos mocsar es egy ki etlen pusztasag kozott fekszik, s a pang6 vfzi novenyzet allando, orrfaesar6 bfize hatja at. Vallalkozasuk kudareeal vegzodott. J6zan rnegfontolassal mit is ajanlhat Brinshore? Rendkfvul egeszsegtelen levegdt, kozismerten rossz alla potu utakat, elkepesztoen s6s vizet, mely lehetetlenne teszi, hogy egy csesze j6 teat igyunk a hely harem merfoldes kor zeteben. S ami a folder illeti, az olyan hideg es terrneketlen, hogy aligha tud egy kaposzta megteremni benne. Merger vehet ra, uram, hogy ez hfven leirja Brinshore-t, s a leg csekelyebb mertekben sem nilzo. Amennyiben mast haUott volna r6Ia... - Soha nem hallottam meg Brinshore-rol, uram - mond ta Mr. Heywood. - Azt sem tudtam, hogy van ilyen hely a vilagon, - Nem tudta! Latja, kedvesem - fordult diadalmasan felesegehez -, hogy van ez. Hat ennyit Brinshore hfrneve rol! Ez az uriernber meg esak azt sem tudta, hogy letezik ilyen helyl No de, igazan, uram, ugy velern, Brinshore-ral kapesolatban idevonatkozik Cowpernek' az a sora, mikor az istenfelf falusit abrazolja, osszehasonlitva Voltaire-rel: "Hfrneve esak egy kohajftasnyira terjedt a hatartol." - Tiszta szivbcl, uram, vonatkoztassa barrnely strofat ked ve szerint. Azonban szeretnek mar valamit latni, mely az on labara vonatkozik! Hitvese arckifejezesebol Itelve bizonyos 5. William Cowper (1731-1800): angol koltc, A klasszicizmusb61 a rornantikaba valo atrnenet egyik kiemelkedo kepviseloje.
<£> 19 <£>
I
vagyok abban, hogy 0 is osztja velemenyernet, miszerint sajnalatos robb idot elvesztegetniink. Es itt jonnek leanyaim, hogy felajanljak segftseguket, edesanyjuk neveben is. Ebben a pillanatban felttint ket-harom elokeld kulsejti fiatal holgy, akik a hazbol leptek ki, nyomukban ugyan annyi szolgaloval. - Ugy velem, hogy errol a zfirzavarrol a szolgaknak nem kellett volna ertestilniuk. Az effele dolgok rovid ido alatt nagy felnlnest keltenek egy olyan elszigetelt helyen, mint a mienk, Most azonban, uram, lassuk, mi lenne a legjobb megoldas arra, hogy bevigyiik ont a hazba, A fiatal holgyek kozeledtek, es am it elmondtak, az kel lokeppen megerosfrette apjuk javaslatat, s szfvbol jovo kedvessegge] azon tanakodtak, rnikent lehetne megnyug tatni az idegeneket. S mivel Mrs. Parker addigra mar szer felett izgatottan varta a segfrseget, s aggodort ferje miatt, eleg is volt nerni udvarias aggalyoskodas, kulonosen, mi vel a kocsin, melyet mar feIallftottak, eszrevettek, hogy olyan seriilest szenvedett az egyik oldalan, ami lehetetlenne tette a hasznalatat, Tehat Mr. Parkert bevittek a hazba, s a kocsit begurftot tak egy iires pajtaba,
~
20 ~
MASODIK PEJEZET
Az ismeretseg, mely ily modon kottetett, nem volt sem rovid, sem jelentektelen. Az utazok ket teljes hetig marad tak Willingdenben. A bokaficam nil komolynak bizonyult ahhoz, hogy hamarabb elinduljanak. Mr. Parker azonban jo kezekbe kerult. A Heywood familia rendkivul tiszteletre melto volt, s igen szivelyesen es magatol ertetodden hal moztak el vendegeiket figyelmessegukkel. Mr. Parkert ki szolgaltak es apoltak, feleseget felvidttottak es vigasztaltak sztinni nem akaro kedvesseggel. A vendegek a szfves ven deglatast es nyajassagot ugy fogadtak, ahogy illett, s nem volt kevesebb jo szandek az egyik reszrol, mint hala a rna sikrol, es egeszeben veve semmifele fogyatekossag a kelle mes modorban egyik oldalon sem. A ket het alatt igencsak megkedveltek egymast. Mr. Parker jellernet es elettortenetet hamarosan megis mertek. Mindent keszseggel elmondott, amit onmagarol tartott, rendkfvul nyfltszfvfi leven, s ahol esetleg elbesze lese hornalyos volt, az olyan emberek szamara, mint Hey woodek, akik figyelemmel hallgattak, mindig erthetove valt rnondanivaloja. Ezaltal az a kep alakult ki Mr. Parkerrol, hogy rendki vul lelkes ember, kivaltkepp, ha Sanditon keriilt szoba. Sanditon, a sikeres, divatos kis furdohely volt az, rnelyert ugy tfint, min dent megadott volna. Nehany evvel azelott csendes, szereny kozseg volt, azonban kedvezo termeszeti adottsagai, valamint egyeb korulmenyek egy nyereseges iiz leti vallalkozas gondolatat ebresztettek benne es tarsaban. Belekezdtek, terveztek es epitettek, dicsertek es nagy hir verest csaptak neki; Sanditon egyfajta bimbozo nepszerfi segre tett szert, es Mr. Parker akkoriban keyes dologra tu dott gondolni emellett. Az aszinte beszelgetesek soran kiderult, hogy Mr. Parker harrnincot korul jar, her eve el boldog hazassagban, es ~
21
~
~
I
negy gyermeke van. Tiszteletre melto csalad sarja, es bar vagyona nem tetemes, megis kenyelmes megelhetest nyujt. Hivatast nem valasztott, elsdszulottkent orokolre a fold birtokot, mely nernzedekeken at csaladjahoz tartozott, es egyre gyarapodott. Ket fivere es ket novere mind fuggetlen es egyedulallo, Az idosebbik lanytestver, oldalagi orokles . reven, eppugy biztos vagyonnal rendelkezik, akarcsak 5. Azt is vilagosan kifejtette, mikent tert le a f{)utr61, hogy felkutasson egy magat hirdet5 doktort. Nem a bokafieam vagy mas egyeb serules szandekaval, hogy emiatt talalkoz hasson egy gyogyirasban jartas iiriemberrel, es azert sem (amint ezt Mr. Heywood korabban feltetelezte), hogy eset leg tarsuljon vele. E tette csupan kovetkezrnenye volt abbe Ii rernenyenek, hogy doktori allast letesitsen Sanditonban. A hirdetes jellege felbatoritotta, es arra szamitott, hogy Willingdenb51 sikerul orvost hoznia. Meg volt gy5z5dve r6la, hogy egy szakember, aki mindig konnyen elerheto, nagy elonyr jelent, joletet es fejlodest hozva a helynek, va lamint sok embert is vonz. Ezt akarta elerni, semmi mast. Nyom6s aka volt feltetelezni, hogy egy csalador epp az orvosi segftseg hianya riasztott el elOzo evben Sanditonbol, es valoszfnuleg voltak meg tobben is. Tulajdon noverei pe dig, akik sajnalatos m6don betegeskednek, s akiket igen sze retne Sanditonba hivni a kovetkezo nyaron, aIigha remel hetik, hogy rnegkiserlik az utazast egy olyan helyre, ahol nem kaphatnak azonnali orvosi ellarast, Mindent osszevetve, Mr. Parker ketsegktvul szeretetre rnelto ember volt, rajongott felesegeert es gyerrnekeiert, fivereiert es novereiert. Altalaban veve joindulatu, nagy lelkfi, finom modoru, olyan, akinek konnyfi a kedveben jarni; heves terrneszete inkabb j6 kepzeloerovel, mint jozan ftelokepesseggel parosult. Felesege szemmel latha toan szelid, gyenged, kedves teremtes volt, a legmegfele 15bb egy lobbanekony ember szamara, de nem volt meg az a kepessege, hogy Ie tudja huteni ferjet, melyre annak id5nkent szuksege volt. Mrs. Parker olyannyira iranyf tasra szorult, hogy ferje akir a vagyonat koekaztatta, akar
a bokajat ficamitotta ki, soha nem tudott a segitsegere lenni. Mr. Parker szamara Sanditon jelentette a rnasodik csa ladot; nem volt kevesbe kedves neki, viszont jobban lefog lalta. Csak errol tudott beszelni szuntelen, Sanditon e figye lemre meltan jogot forrnalhatott; nem csupan szulohelyet, birtokat es otthonat jelentette, hanem banyajat, szerenese jatekat, uzleti vallalkozasat es rogeszrnejet is. Rendkiviil vagyott ra, hogy elcsalogassa iij baratait San ditonba, es ez iranyu rorekvese eppoly lelkes volt, mint amennyire halatelt es onzetlen. Igerjek meg, hogy ellato gatnak Sanditonba, hogy annyit lathasson vendegul a csa ladbol, amennyit esak el tud szallasolni, Kovessek 5t, mi helyt lehetseges, es bar ketsegtelenul egeszsegesek, mar el5re latja, hogy mindegyikuknek j6t fog tenni a tenger. Val6ban ugy gondolta, hogy nines olyan ember, aki to keletesen j61 erezne magat (barrnennyire is fenntartja pil lanatnyilag az egeszseg latszatat a testmozgas es a lelkiero), aki stabil es hosszan tart6, j6 egeszsegi allapotban lehetne anelkul, hogy legalabb hat hetet el ne toltene evente a ten gernel. A s6s leveg5 es a tengeri furdozes egyiittesen ket segtelenul gyogyfro hatasii, s mar kulon-kulon is segft az emesztesi problernak, a tudf vagy verkeringes rendelle nessegei eseten. Kivalo gorcsoldo es epehajt6, gyogyitja a rudobajt es a reumat, vedelmet nyujt a fertozesekkel szern ben. Senki sem kaphat nathat a tengeri eghajlattol. Senki sines hfjan a megfelel5 etvagynak, j6 kedelyallapotnak es eronletnek, Mindenki szemmel lathatoan meggy6gyul, meg nyugszik, kipiheni magat, megerosodik es feludul, epp azt, amit szeretne. HoI ezert, hoi azert jonnek ide. Ha a szel nem hatasos, a tengeri furdozes eredrnenyez biztos javulast, s aha I az nem segft, ott a s6s leveg6 hatekony, melyet a termeszet is ketsegteleniil gy6gyftasra alkotott. Ekessz61asaval azonban nem tudta rabfrni Heywoodekat az utazasra, azok ugyanis sohasem hagytak el otthonukat. Koran hazasodtak, igen nepes esaladjuk lett, s mozgaste riik sokaig esupan egy kis teriiletre korlatoz6dott, szoka
c£> 22 c£>
c£> 23 c£>
saikban idosebbek voltak koruknal, Leszamfrva az evi ket utazast Londonba, mikor kifizetik az osztalekot, Mr. Hey wood nem ment messzebbre, mint ameddig gyalogszerrel eljutott, vagy ahova viharedzett, yen lova kepes volt elvinni. Mrs. Heywood is csupan annyit kiserelt meg, hogy hebe hoba meglatogatta a szomszedsagot az oreg kocsin, melyet akkor vettek, mikor hazasodtak, s tfz eve ujitottak fel, leg idosebb fiuk nagykoniva valasa idejen, Meglehetds vagyonnal rendelkeztek, s ha nem bovtil oly nagy Ietszarmira csaladjuk, elegendo is lett volna ahhoz, hogy uri m6don kivehessek reszuket a fenyuzesbol es pezs go eletbdl, s megengedhessenek maguknak egy uj kocsit es jobb utakat, idonkent egy h6napot Tunbridge Wellsben, es a koszveny tiineteinek enyhltesere egy telet Bath-ban. Azonban a tizennegy gyermek eltartasa es tanfrtarasa igen csendes, nyugodt, takarekos eletvitelr tett szuksegesse, es arra kenyszeritette oket, hogy napjaikat Willingdenben tolr sek, s probaljak megorizni egeszseguker, Ami eleinte elovi gyazatossag volt, kesobb kellemes megszokassa nemesiilt. Soha nem hagytak el otthonukat, s elmondasuk szerint ez megelegedesukre szolgalt. Ennek ellenere tavolrol sem kivantak azr, hogy gyerme keik ugyanezt tegyek, s lelkesen szorgalmaztak, hogy mi hamarabb kikeruljenek az eletbe. Otthon maradtak, hogy azok elmehessenek. S mfg ezt az otthont rendkivul kenyel rnesse tettek, oromrnel udvozolrek minden kfvulrol jovo valtozast, mely hasznos kapcsolatokat vagy elonyos isme retseger jelenthetett fiaiknak es leanyaiknak, Ezert aztan, mikor Mr. es Mrs. Parker letettek arrol a szandekukrol, hogy az egesz csaladot vendegul lassak, es beertek annyival, hogy csupan egy leanyt vigyenek maguk kal, nem volt semmilyen ellenvetes, Altalanos volt az orom es megelegedes, Meghivasuk Miss Charlotte Heywoodnak, egy huszon ket esztendos, igen kellemes ifju holgynek sz6lt, a legido sebb leanynak a csaladban. Folottebb szfvelyesnek tfint, s edesanyja iranyitasaval rendkfvul sokat segftett nekik.
'cii' 24 'cii'
6
volt, ki leginkabb ellatta Parkereket, s a legjobban is merte oketo Charlotte kesz volt veluk tartani a tengerhez. Feltett szan deka volt, hogy amugy is kivalo egeszsegi allapotan meg ja vftson, ha lehet, s megkapjon minden j6t, melyet Sanditon nyujthat vendeglatoi halajanak koszonhetoen, s ugy gon dolta, hogy a konyvtarban", melyet Mr. Parker allandoan es buzg6n tamogatni kivant, uj napemyoket, kesztyfiket es rnellnlket vesz majd maganak es novereinek. Mr. Heywoodot csupan arra lehetett rabeszelni, hogy meglgerje, elkuld mindenkit Sanditonba, aki kikeri a ta nacsat; es hogy senki sem fogja tudni ravenni arra (mar amennyire kezeskedni lehet a jovoert), hogy akar ot shil linger? is koltson Brinshore-ban,
6. A konyvtar ekkoriban kereskedelmi intezrneny volt; a konyvkeres kedesbol alakult ki, de emellett egyeb tevekenyseggel, pl. mas arucikkek eladasaval is foglalkozott, a szat6csboltokhoz hasonl6an. 7. shilling: a font sterling egyhuszad resze, rizenker penny. 1971-ig volt penzegyseg.
'iii' 25 'cii'
HARMADIK FEJEZET
Minden telepulesen kell lennie egy nagy tiszteletben all6 urholgynek. Ezt a szerepet Lady Denham roltotte be Sanditonban, s utjuk soran Mr. Parker sokkal reszleteseb ben beszamolr Charlotte-nak a tekintelyes Iadyrol, mint ahogy azt korabban tette. Elkeriilhetetlen volt, hogy gyakran meg ne emlitse Wil lingdenben, ugyanis Lady Denham az uzlettarsa volt. San ditonr6l nem lehetett sokaig beszelni ugy, hogy sz6ba ne keruljon a lady. Meglehetosen vagyonos, idds holgy volt, aki ket ferjet temetett el, s j61 ismerte a penz erteket, Egy szegeny rokonat vette magahoz, s altalaban is nagy tiszte let ovezte. E j61 ismert tenyeken nil azonban eletenek es jellemenek rovabbi reszletei is segftertek enyhfteni a hosszu es nehez ut egyhangusagar, s Heywood kisasszony megfe Ielo ismereteket szerzett a ladyrol, rernelve, hogy gyakorta fog majd ralalkozni vele. Lady Denham, eredetileg Miss Brereton, gazdag volt, de nem eleg kifinomult. Eiso ferje, bizonyos Mr. Hollis, tekintelyes vagyonnal rendelkezo videki nemesnek sziile tett, s birtokanak jelentos resze, az urasagi kastely es a hozza tartoz6 majorsag, Sanditon teruleten fekudt. Idoso do ember volt mar, mikor osszehazasodtak, a lady ekkor csupan harmine korul jart. Hogy mi kesztetherte e frigyre, kevesse volt mar ertheto majd negyven ev tavlarabol, azon ban oly nagy figyelemmel es odaadassal apolta ferjer, hogy Mr. Hollis mindent rahagyott vegrendeleteben - birtokat es osszes ingosagar. Nehany evi ozvegyseg utan aztan ujra noiil kertek. Den ham Park uranak, a nehai Sir Harry Denhamnek, Sanditon szornszedsagabol sikerult magahoz s vagyonahoz kotnie a holgyet, minden jovedelmevel egyiitt. Azonban mar kevesbe volt sikeres abbeli szandekaban, melyet neki tulajdonirottak, hogy a csaladi javakat tovabb gyarapftsa. Lady Denham
pedig tul 6vatos volt ahhoz, hogy mindent kiengedjen a kezebol, s mikor ferje halala utan visszatert Sanditonba, ugy hirlett, azzal diesekszik baratainak, hogy "bar semmit nem kapott a nemesi dmen kiviil, 0 sem adott semmit". Azt tartjak r6la, hogy esak a rangert hazasodotr. Es Mr. Parker elismerte, hogy kersegtelenul van ilyesfele ve lekedes, mikor a tarsadalomban elfoglalt vezeto szerepere keresnek esszeni magyarazator. - Idonkent kisse fontoskod6 - mondta Mr. Parker -, de soha nem banto, s vannak olyan pillanatok, mikor penz imadata kerekedik feliil. Azonban j6 termeszetfi asszony, nagyon j6 terrneszetfi, elozekeny, nyajas szomszed, vfg ke delyti, szabadelvfi, ertekes ember, s hibai egyerrelrmien nevelesbeli fogyatekossagainak tulajdonfthat6k. J6zan Ite IOkepessegu, de elmeje meglehetosen pallerozatlan. Elenk szelleme hetveneves korahoz kepest j6 egeszsegi allapottal parosul. Igazan csodalatra melto lelkesedessel veti bele ma gat Sanditon fejlesztesi terveibe, bar nemi kicsinyesseg tapasztalhat6 nala idonkent. Nem kepes ugy eldrerekinteni, ahogy en szeretnern. Megremul egy surges, jelenrektelen kiadastol, es nem gondolja vegig, mennyi hasznot hozhat ez egy-ket ev mulva, Vagyis, kiilonbozokeppen gondolkodunk, nehanapjan mdskepp latjuk a dolgokat, Miss Heywood. Azonban, mint azt bizonyara on is tudja, elovigyazatosnak kell lennunk a hallott tortenetek megfrelesenel, Ha majd lac minket egyiitt, Miss Heywood, sajat maga alakithatja ki velemenyer. Lady Denham esakugyan meltosagteljes urholgy volt, s magasan felette allt a tarsadalom napi gondjainak, mint hogy evi jovedelrne tobb ezer fontra rugott, s harem 01 dalrol lestek minden ohajat. Sajat rokonsaga, akik jogos igenyt tamaszthattak az eredeti harmineezer fontra; Mr. Hollis torvenyes orokosei, akik a lady igazsagerzeteben bizva bizonnyal tobbet vartak tole, mint ferjetol; s a Den ham csalad azon tagjai, kiknek erdekeit szem eldtt tartva, Sir Harry ugy rernelte korabban, hogy elonyos hazassagot kotott,
<£> 26 <£>
<£> 27 <£>
~
Ketsegtelenul regota es veget nem eroen rohamozta hoI az egyik, hol a masik a ladyt, s Mr. Parker nem vonakodott kijelenteni, miszerint a lady joindulatara Mr. Hollis rokon saga szamfthat a legkevesbe, es Sir Harry Denham csaladja a leginkabb. Mr. Parker ugy velte, az elobbi helyrehozha tatlan karokat okozott azzal, hogy ertheretlen sertodottse genek adott hangot Mr. Hollis halalakor, az ut6bbi pedig elonyet elvezte annak, hogy olyan rokoni viszonyban le hetnek, melyet Lady Denham rendkivul ertekelt. Azokhoz csatlakoztak, akiket a lady gyermekkoratol ismert, s min dig a kozeleben voltak. Lady Denham meltanyos figyelme rajuk iranyult, s fgy meg tudtak orizni befolyasukat. Sir Edward, a jelenlegi baronet, Sir Harry unokaoccse folyamatosan Denham Parkban tart6zkodott. Mr. Parker nek a legcsekelyebb ketsege sem volt afelol - es oszinten rernelte is -, hogy Sir Edwardrol es vele lak6 novererdl, Miss Denhamrol a lady else helyen fog megernlekezni veg rendeleteben. Denham kisasszonynak rendkivul szereny jaradeka volt, fivere pedig rangjahoz kepest szegenynek szamftott a tarsadalomban. - Sir Edward j6 baratja Sanditonnak - mondta Mr. Par ker. - S ha meglenne hozza a hatalma, keze is oly sok j6 sagot osztogatna, mint amennyi szfveben rejlik. Micsoda nemes segitotars lehetne! Azert rnegis megteszi, ami m6d jaban all; most is gyors utemben, elegans kis villat epit egy parlagon hagyott folddarabkan, melyet Lady Denham ado manyozott neki. Bizton allithatom, hogy sok csalad jelent kezik ra, meg a szezon kezdete eltitt. Az elrmilt ev leforgasa alatt Mr. Parker ugy tekintett Sir Edwardra, mint egyetlen eselyesre, aki orokolheti Lady Denham vagyonanak nagy reszet, leven a baronetnek nem volt vetelytarsa. Azonban most egy masik szemely igenyeit is szarnitasba kellett venni, egy fiatal norokonet. Lady Den hamet mar korabban arra probalta ravenni a rokonsag, hogy fogadja be a leanyt csaladjaba, Szuntelen tiltakozva a csalad ilyenfele bovitese ellen, sok szor verte vissza rokonai isrnetelt ostromat, hogy a fiatal
holgyet bemutassak neki, vagy akar rarsalkodoncje legyen a Sanditon House-ban, s e csatarozasokban gyakran oro met is lelte, mfg vegul Miss Breretonnal tert vissza Lon donbol.mult Szent Mihaly napjan, A fiatal holgy erdemei net fogva alkalmasnak Igerkezett arra, hogy uiltegyen Sir Edwardon, es biztosftsa onmaganak es csaladjanak a meg felelo reszt a felhalmoz6dott vagyonbol, melyet kersegki vul a legnagyobb esellyel ok orokolnek majd. Mr. Parker melegen beszelt Clara Breretonrol, s torte nete igencsak felkeltette hallgatosaga figyelmet, amint e holgy kerult sz6ba. Charlotte rendkivuli elvezettel, ateles sel es orommel hallgatta, hogy mily bajos, szeretetre melto, nemes, szereny, s hogy partfogoja iranti ragaszkodasaban egyforrnan szerepet jatszik j6zan ftelokepessege es terrne szetes, megnyero modora. Annyira szep, ude, szegeny, es oly nagyon rnasokra van utalva, hogy ezt egy ferfi fel sem tudja fogni. Nehany kivetellel csak a ndk erzik at azon nali reszvettel ndtarsuk helyzeter. Mr. Parker reszletesen elbeszelte, rnikent fogadtak be Clarat a tarsasagba, s ezzel kellokeppen szemleltette Lady Denham jellernenek ossze tettseget, kedvesseget, kicsinyesseget, j6zan eszet, s meg nagylelkuseget is, ahogyan azt Mr. Parker latta. A lady sok even at elkerulte Londont, elsosorban ernlf tett rokonsaga miatt, akik szimtelen Irtak neki, meghlvtak es zaklattak, s elhatarozta, hogy megtartja a kelld tavolsa got, mfg aztan rnegis kenytelen volt elutazni Szent Mihaly napjakor, azzal az eltokelt szandekkal, hogy legalabb ket hetig marad. Egy hotelben szallt meg sajat penzen, s meg probalt takarekoskodni, ahogy csak tole telt, elore sokall va a felretelezheto koltsegeket, s vegul harem nap mulva kerte a szamlat, hogy lathassa kiadasait. Az 6sszeget oly annyira magasnak talalta, hogy rogvest elhatarozta, egy oraval sem marad tovabb a hazban, Haragosan es feldul tan keszulodott, abban a biztos hiszemben, hogy szornyen raszedtek, s nem torodott azzal sem, hogy hova menjen, ahol jobb banasmodban reszesulhet, csak el a hotelbol min denaron, E fontos pillanatban a rokonok, ravasz es szeren
c£' 28 c£'
c£' 29 c£'
cses kuzinjai, akik, ugy tfint, allandoan szemmel tartottak, most eloleptek, s ertesulven szomoni helyzeterol, ravettek, hogy elfogadja szereny hajlekukat London egyik kevesbe elokelo negyedeben, arra az idfire, amig a varosban tar t6zkodik. S 0 memo EI volt ragadtatva a fogadtatastol, a vendegsze retettol es figyelemtol, melyet toliik kapott. Minden varako zasat felulrmiloan j6 kuzinjait, a Breretonokat derek embe reknek talalta, s vegul, mikor szernelyesen is meggyozodort csekelyke jovedelmukrol, valamint penzugyi nehezsegeikrcl, meghivta az egyik leanyt, hogy toltse nala a telet. Meghfvasa egy Ieanynak sz6lt hat h6napra, azt a lehe toseget is felkinalva, hogy esetleg egy masik johet majd he lyebe, azonban az a m6d, ahogy kivalasztott egyet kozuluk, megmutatta Lady Denham jellemenek j6 oldalat, Ahelyett, hogy kuzinjai lednyait reszesitette volna elonyben, Clarara esett valasztasa, egy unokahiigra, aki sokkalta szanalornra meltobb es gyamoltalanabb volt, mint a tobbi. Clara csupan tovabbi terhet jelentett egy amugy is nelkulozo csaladban, Vagyontalansaga miatti alarendeltsege s tarsadalmi hely zete oly remenytelen volt, hogy osszes terrneszet adta tehet sege es kepessege ellenere sem lehettek sokkal jobbak a kilatasai, mint egy nevelononek. Clara tehat visszatert a ladyvel. Minden jel arra muta tott, hogy j6zan eszevel es kivalo tulajdonsagaival kivivta Lady Denham rnegbecsuleset. A hat h6nap hatarido mar reg letelt, s egy sz6 sem hangzott el semmifele valtozasrol vagy csererol. Clarat mindenki szerette, kiegyensulyozottsaga, kedves, szelid modora nagy hatassal volt kornyezetere. Az elofteletek, melyekkel eleinte bizonyos korokben ta lalkozott, hamarosan elnintek. Ugy velekedtek r6la, hogy melro a bizalornra; 0 a megfelel6 tars, hogy iranyftsa es meglagyitsa a ladyt, szelesitse annak latokorer, es nagyvo nalubba tegye. Miss Brereton eppoly szeretetre melto volt, amilyen bajos, s a tengeri levego szepseget tokeletesse va razsolta.
NEGYEDIK FEJEZET
- Es kie az a baratsagos kis haz ott? - erdeklodott Char lotte, amint egy vedett, esendes lejtcn ereszkedtek ala, ket merfoldnyire a tengert61. Egy kozepes meretfi, kerltessel vedett haziko mellett haladtak el. Buja novenyzetti park jiban gyumolcsfak es kaszalok, melyek mindig a legszebb diszei egy ilyen haznak. - Eppoly kenyelmesnek latszik, mint Willingden. - 6 - kialtotta Mr. Parker -, ez az en regi otthonom, mely meg elodeime volt. Itt sziilettiink es nevelkedtiink fi vereimrnel es novereimmel, s itt latott napvilagot harem id6sebb gyermekem is. Mrs. Parkerrel e hazban laktunk, s ket evvel ezelott koltoztunk el, mikor az uj felepult. Orom mel hallom, hogy elnyerte tetszeset, Miss Heywood. Hami sitatlan regi epiilet, s Hillier tisztessegesen rendben tartja. Tudja, aradtam az intezomnek, aki a birtokkal kapesolatos iigyeket iranyitja, Igy 0 jobb hazra tett szert, en meg elo nyosebb helyzetbe kerultem. - Egy masik hegy hozott minket Sanditonba, a mai San ditonba, erre a gyonyorfl videkre, Oseink, tudja, mindig rnelyre epitettek. Itt voltunk, bezarva ebbe a szfik zugba, hianyzott a szel es a kilatas, majd ketmerfoldnyire a part videk legertekesebb reszetol, a deli hegyfok es a szaraz fold hatara kozott, anelkul, hogy legcsekelyebb elonyet is elvezhettuk volna a tajnak. Remelheroleg nem fogja azt gon dolni, Miss Heywood, hogy rossz esere volt, ha majd el erunk a Trafalgar House-hoz, s hogy szavamat ne felejtsem, majdnem azt kivantarn, bar ne neveztem volna el Trafal garnak, mivel Waterloos most rnegfelelobb lenne! Azon ban e nevet tartalekoljuk, s ha eleg tamogatast kapunk ebben az evben egy felhold alaku kis hazsor rnegepitesere 8. A nap6leoni haboruk idejen jatszodik a tortenet, s Waterloonal brit Wellington Nap6leon seregei folott 1815 -ben.
~y6zedelmeskedetta
'iig
30
'iig
~3I~
(s bizom benne, hogy kapunk), akkor elnevezhetjuk Wa terloo Crescentnek? - a nev illeni fog az epulet formajahoz, hisz ezek mindig osszeillenek -, s kiberlik majd a csaladok, Egy j6 idenyben tobb jelenrkezore lenne szuksegunk, mint amennyivel foglalkozni tudunk. - Mindig is kenyelmes haz volt - mondta Mrs. Parker ellagyulva, mig regi otthonat nezte a hatso ablakon at, s hangja szornoruan esengett. - S milyen szep kert, mieso da kituno kert! - Igen, edesern, azonban ugy is rnondhatnank, hogy azt magunkkal vittiik. Eppugy, mint korabban, annyi zoldseget es gyumolcsot terem, amennyit esak kfvanhatunk, s val6 jaban egy kivalo konyhakert minden kenyelmet elvezhetjuk, annak folytonos, szemet barite, a hervado novenyzetrel minden evben visszatero kellernetlensegei nelkul. Mert ki kepes elviselni egy kaposztaagyast oktoberben] - 6, dragam, igaza van! Eppoly jol allunk zoldseg dol gaban, mint regen, mivel ha elfelejtenek is hozni valami kor, mindent meg tudunk venni a Sanditon House-ban. Az ottani kertesz rendkiviil orul, ha ellathat minket zoldseg gel, gyumclccsel, De milyen nagyszerfi hely volt a gyere keknek! Mennyit futkarozhatrak itt, es oly joleson has volt nyaron! - Dragam, elegendo arnyekot kapunk a hegyen is, sot, neha meg tobbet is, mint kellene. Ultervenyeim gyarapodasa mindenkit amulatba ejt. Mindekozben vaszon ablakroloink a legteljesebb kenyelmet nyujtjak, ha a szobaban tartozko dunk, s barrnikor vehet napernyot is a Marynek Whitby nel, vagy egy j6kora sapkat [ebbnel, es ami a fiukat illeti, azt kell mondanom, hogy inkabb a napsiitesben szaladgal janak, mint az arnyekban, Biztosra veszem, abban tokelete sen egyerertunk, dragarn, hogy mindketten azt szeretnenk, ha a fiuk oly eleterosek lennenek, amennyire esak lehet. - Igen, valoban egyetertunk, kedvesem. Veszek Marynek egy kis napernyor, melyre rendkivul buszke lesz. Milyen 9. Crescent: felhold alaku (angol).
It? 32 It?
unnepelyes arckifejezessel fog fel-ala jarkalni, s azt kepzeli majd magarol, hogy szakasztott kis holgy, 6! A legcseke lyebb ketsegern sines afelol, hogy jobb dolgunk lesz itt. Ha valamelyikunk furodni szeretne a tengerben, negyed mer folder sem kell megtennie. Tudja, dragam, meg mindig visz szagondolva, j6lesik hallanunk regi baratunk feldl egy olyan helyen, ahol boldogok voltunk. Ugy tfinik, mult telen Hil lierek egyalralan nem ereztek a viharokat. Emlekszern, talalkoztarn Mrs. Hillierrel az egyik ilyen szornyuseges ej szaka utan, mikor az agyunk a sz6 szoros ertelmeben ren gett a szellokesektol, rajta pedig egy eseppet sem latszott, hogy tudataban lett volna annak, hogy a legmozgas erosebb volt a megszokottnal. - Igen, igen, lehetseges. Erezzuk a vihar oriasi erejet, azonban rank nezve nem nil veszelyes, bar a haz korul semmi nem tartoztatja fel, vagy csendesiti. Egyszertien dii hong, es vegigsopor a tajon, mig lent a volgyben mit sem sejtenek a fak alatt a szel erassegeral. Az itt lakokat telje sen varatlanul erintheti egy ilyen felelmetes legaramlat, mely tobb kart okozhat a volgyben, mint nyilt teriileten akar egy orkan ereju szel is. - Azonban, dragam, ami a zoldsegeket illeti, azt emli tette, Lady Denham kertesze rogvest rendbe hozza az eset leges hibakat, nekem azonban az jutott eszembe, hogy mas hoz kellene fordulnunk ilyen esetekben, talan Mr. Stringer es a fia igenyesebbek. Biztattam, hogy vagjon bele, es attol tartok, nem nagyon boldogul, ami azt jelenti, hogy nem telt meg el eleg ida. Ketsegkiviil fejlodik majd, de eleinte sok veszodseggel jar a dolog, ezert meg kell adnunk neki minden segftseget. Ha rortenetesen zoldsegre vagy gyumolcs re van szuksegunk, nem esapunk belale nagy huhot, ha a gyakori rendelesnel nehanapjan elfelejt ezt azt. Csak ren deljiink nevleg szegeny oreg Andrew-tel is, hogy meglegyen a napi betevoje, de alapjaban veve nagyreszt Stringerektol vasaroljunk. - Nagyszerfi, dragam, ezt konnyen nyelbe uthetjiik, a sza kacsnf is elegedett lesz, hiszen allandoan arrol panaszkodik,
It? 33 It?
hogy Andrew soha nem azt hozza, amit rendel - s fgy nyugalmat talalhatunk mi is! Ott - epp most hagytuk el egeszen a regi hazar. Mit is mond fivere, Sidney? Hogy le gyen belole korhaz, nemde? - 6, draga Mary, Sidney csupan trefalkozorr, Szfnleg azt tanacsolja, hogy alakitsam korhazza, Latszolag nevet az ujitasaimon. Mindenfeler mond, tudja j61, kedvesem. Mindig mindenrol kinyilvanftja a velemenyet, Ugy hiszem, Miss Heywood, minden csaladban van egy ilyen hangado, akit rendkfvuli kepessegei vagy lelkiereje abban a kivalt sagban reszesftenek, hogy kimondhassa, amit gondol. A mi familiankban Sidney tolti be ezt a szerepet. M6dfelett ertelrnes fiatalember, s megvan az a tehetsege, hogy barki tetszeser elnyerje. Tulsagosan sok idot toltorr a vilagban ahhoz, hogy megallapodjek, azonban ez az egyetlen hibaja. Egyszer itt van, masszor amott. Barcsak ra tudnank bfrni arra, hogy eljojjon Sanditonba! Szfvesen megismerternem onnel, Miss Heywood. Es micsoda elonyere valna a hely nek! Egy ilyen kiveteles fiatalember, mint Sidney, elegans kullemeve] es elokeld fellepesevel, mindannyian tudjuk, milyen harassal leherne Sanditonra. A sok tiszteletre melto csalad, gondos anya es bajos leany hirnevet szerezhetne fiirdovarosunknak Eastbourne es Hastings rovasara, Ekkor mar a tempIom es Sanditon regi negyede fele ko zeledtek, mely az enyhen ernelkedo hegyoldalon terult el. A magaslatot erdo es a Sanditon House sovenyekkel hata rolt parkja boritotta, s az uj epuletek lassan lathatova val tak a hegy tetejen huzodo szabad reruleten. A volgy egy resze rezsut kfgy6zott a tenger fele, utat engedve egy kis pataknak, s az obolnel halaszok kis kunyh6i bujtak meg elkulonulren. A kozseg hazai nem voltak igazan elegansak, azonban a hely meghitt hangulata erezhero volt, amint azt Mr. Parker orornmel vette eszre Charlotte arcan. Nehany hazen fe her fuggony dfszelgett, falan felirat: "slObakiad6". Tavo labb, egy oreg tanya kis, zold udvaran ket elegans, hofe herbe oltozott no alIt, keziikben konyv es osszecsukhat6
'it 34 'it
szek. A sarkon tul egy harfa hangja szGrod6tt ki a pekseg emeleti ablakan at. A hang es latvany ily rokeletes harmoniaja nilarado bol dogsaggal toltotte el Mr. Parkert - nem mintha szemelyes erdeke fGzadott volna a kozseg sikerehez, Tekintve, hogy tulsagosan messzire volt a tengerparttol, ezert ott nem tett semmit, azonban, min dent osszeverve, ez a kellemes legkor volt a Iegertekesebb bizonyfreka annak, hogy Sanditon fel torekvo, divatos furdohely lett. Ha a kozseg ily vonzerovel bfr, a hegy csakhamar zsufolt lesz. Mr. Parker bamulatos idenyt j6solt. Az eloza ev azonos iddszakaban, julius vegen, egyetlen nyaral6 csalad sem volt Sanditonban! Nem is emlekezett egyre sem egesz nyaron at, kiveve egy gyermeket, aki csaladjaval erkezett London b61, s szamarkohogesen esett at, ezert elhoztak, hogy szfv jon egy kis tengeri levegot, Az anya, attol valo felelmeben, hogy gyermekei vizbe fulnak, nem engedte oket messzire a partt6l. - Civilizacio, valoban civilizacio! - kialtott fel Mr. Par ker gyonyoruseggel. - Nezze, Mary dragam, William Hee ley ablakait! Kekszin cipok es gyapotszovetbol keszult ba kancsok! Ki szamitott volna ilyen latnivalora egy cipesznel Sanditon regi negyedeben? Micsoda ujdonsag egy h6napon belul! Mikorutoljara erre jartunk, meg nem voltak itt ezek a cipok! Hat nem nagyszerG? Nos, ugy velern, sikerult vala mi maradand6t alkotnom! A hegyunkert, a mi egeszseges levegojG hegyunkert! Felfele tartva az emelkedon, elhaladtak a Sanditon House parkkapuja elort, mely latni engedte a kiiria tetejet a lige tek kozt. A Sanditon House a regi korok stilusat idezo utol s6 epulet volt a kozsegnek ezen a reszen, valamivel foljebb mar a modern Sanditon kezdodott, s keresztulvagva a re ren, a Prospect House, a Bellevue Cottage es a Denham Place tarult szernuk ele, Charlotte rendkivuli elvezettel es kfvancsisaggal, csendesen nezelodott, mig Mr. Parker mo h6n jaratta korbe tekintetet, remelve, hogy alig taIaI tires hazat.
'it 35 'it
Tobb kiado epiiletet fedezett fel, mint amennyire sza mitott, es ugy tfint, csekely szarmi vendeg erkezett, Keve sebb volt a kocsi es a setal6 is. Azzal altatta magat, hogy ez az a resze a napnak, mikor az emberek idejuket a sza badban toltik, hogy azutan visszaterjenek ebedre, A strand es a Terrace mindig sokukat vonzotta, bizonyosan erkezik a dagaly is, jelei mar lathatok, Vagyodott a fovenyes partra, a sziklakhoz, egyszerre akart mindenhollenni, otthonaban es azon kfvul, Kedelye egyiitt aradt es emelkedett a ten gerrel, s egeszen ugy erezte, hogy kificamodott bokaja is
erosodorr. A Trafalgar House a kornyek legmagasabb pontjan allr. Konnyed, elegans epiilet volt, pazsit szegelyezte, korotte fiatal iiltetveny, Talan szaz yard tavolsagra helyezkedett el egy meredek, de nem tulsagosan magas sziklaszirttol, a leg kozelebb hozza mind az osszes epulet kozul, egy tetszetds kulsejfi hazsor kivetelevel, Ez volt a Terrace, elorte szeles setany, mely a Mall'? szerepet vagyott betolteni, Itt volt a legelokelobb divataruuzler es a konyvtar, kisse odebb a ho tel es a biliardszalon, Innen indult az ut lefele a tengerhez es a kerekes fiirdokabinokhoz. 11 Kovetkezeskepp ez volt a szepseg es divat kedvelt kozpontja, A Terrace mogotti rovid emelkedon felkapaszkodva az utaz6k epsegben hazaerkeztek a Trafalgar House-ba, s rend kfvtili volt az orom es boldogsag szuldk es gyermekeik kozt. Charlotte, kit szobajiba vezettek, gyonyorkodve allt a tagas, harrnas osztasii ablak elotr. Tekintete vegigsiklott a felkesz hazak es hullamzo vasznak valtozatos forgatagan, s a hazte tok folort szeme vegul megpihent a tengeren, melyen a szik razo napsugarak onfeledt tancukat jartak,
10. The Mall: elegans ut Londonban. ,11. fiird5kabin: kerekeken gordulo kis bode, meIyet beguritotrak a tengerbe. Egyik oldalan lepcsd volt, amin a berl5 beleereszkedett a vizbe. A kabin arra szolgalr, hogy fiird5zes kozben eI Iehessen rejtozni a bamesz tekintetek d5l (a ford.).
'it? 36 'it?
OTODIK FEJEZET
Amikor vacsora elOtt talalkoztak, Mr. Parker epp a leve leket nezte at. - Egy sor sem jott Sidneytol! - panaszolta. - Micsoda ha szontalan ember! Irtam neki a balesetemrol, s gondoltam, csak rnelroztatik valaszolni! De talan ez azt is jelentheti, hogy o maga szemelyesen jelenik meg. Bfzom benne, hogy eljon, Bezzeg itt egy level a noveremroll Ok soha nem feledkez nek meg rolam! Kizarolag a ndkre lehet szamftani, ha le velfrasrol van szo. - Nos, Mary - mosolygott felesegere -, mielOtt kinyit nank, rnegprobaljuk-e kitalalni, milyen egeszsegi allapot ban van a level fr6ja, vagy inkabb azt, mit mondana Sid ney, ha itt lenne? Sidney folottebb komisz tud lenni, Miss Heywood! Es tudnia kell, kisasszony, Sidney azt allitja, hogy j6 adag kepzelodes van novereim panaszaiban, azon ban ez nem egeszen van Igy - vagy csak kevesse. Siralmas az egeszsegi allapotuk, ahogy azt on is gyakorta halIhatta tolunk, s komoly betegsegeik vannak, Valojaban, ugy hi szem, nem is tudjak, mit jelent a mindennapos jollet, Am ugyanakkor igazan kivalo, tevekeny holgyek, s olyan saja tos energiaval rendelkeznek, hogy ahol valami jot lehet tenni, ott rendktvuli erfifeszitesekre kepesek, s akik nem ism erik oket alaposan, nem is sejtik, mi van kiveteles fel lepesuk mogott. De ezt egyaltalan nem tettetik. Csupan gyengebb szervezetiik es nagyobb lelkierejiik van, mint al talaban az embereknek. - Fiatalabb ocsenk, aki veluk el, nem sokkal rnult husz eves, es meg kell mondanom, majdnem annyira beteg, mint ok. Olyan torekeny a fizikuma, hogy nem valaszthatott hivatast sem maganak! Sidney csak mulat rajtuk, de igaza bol ez nem trefa, bar Sidney gyakran megnevettet engem is, akaratom ellenere. Tudom, ha most itt lenne, fogadast ajanlana, hogy e Ievelbol arrol fogunk ertesulni, miszerint
'it? 37 'it?
Susan, Diana vagy Arthur az elm tilt h6napban fel labbal mar a sfrban volt. Atfutotta a levelet, megrazta a fejet, es Igy szolt: - Sajnalom, de nem lathatjuk viszont {)ket Sanditonban. Csakugyan eleg gyenge egeszsegi allaporrol Irnak. Igazan rossz egeszsegi allaporrol. Mary dragam, bizonyara szo moriian hallja majd, milyen betegek voltak, s meg most is azok. Miss Heywood, ha megengedne, felolvasnam Diana leveler. Szeretem osszeismertemi a barataimar, s att61 tar tok, az ismeretseg onok kozt most csupan e level altal j6 het letre. Nem lehetnek ketsegeim Diana allapotat illetoen, mivellevelei pontosan megmutatjak, milyen is {) valojaban, mennyire tevekeny, baratsagos es josagos, s ezek minden bizonnyal j6 benyornasr keltenek onben. S olvasni kezdte:
Drdga Tom! Nagyon elszomoritott mindnyajunkat baleseted hire, 5 ha nem irtal volna arrol, milyen j6 kezekbe kerultel, bar mi dron elutaztam volna Hozzdd, ahogy kezhez kaptam 50 raid. Leveled nem taldlt j6 egeszsegben, epegorcsom kiujult, es sulyosabb, mint ualaha; alig tudom elvonszolni magam az agyt61 a pamlagig. De Teged megfelelti m6don apoltak? Kovetkezo leveledben reszletesebben tud6sits errol. Ha ualoban esak egy egyszerii ficam, ahogy irtad, okosabb lett volna bedorzsolni. Bedorzsolni kizar61ag esak kezzel kelt, [elteue, ha azonnal alkalmazhato. Ket eouel ezeltitt torte netesen akkor ldtogattam meg Mrs. Sbeldont, mikor kocsi sa kifieamitotta a bokdjat, ahogy a hintot tisztitotta. Alig tudott besantikdlni a hdzba, azonban a rogtoni, folyama tos bedorzsoles hatdsdra (sajdt kezemmel dorzsoltem a bo kajdt hat ordn dt, szunet nelkid) hdrom nap mulva mdr jol volt. Koszonet es hdla, drdga Tom, irdntunk tanusitott figyel messegedert, mely oly nagy merUkben jdrult hozzd balese tedhez. Kanyaragve keriink, soha tabbe ne sodord magad ujra veszelybe, esak azert, hogy nekiink patikust keress, vagy <£> 38 <£>
akdr a legtapasztaltabb ember reszere alapits dlldst Sandi tonban, szdmunkra az sem lenne elegendo. Egyszer s min denkorra uegeztunl: az osszes orvossal. KikertUk szdmos szakember uelemenyet, mindhidba, mig vegiil meggyozod tiink arrol, hogy semmit nem tehetnek ertunk. Betegsegunk enyhitese erdekeben csupdn tapasztalatainkra tamaszkod hatunk gyenge fizikumunkkal kapcsolatban. De ha azi gondolod, hogy hasznos lenne a furdohely szem pontidbol, ha doktori atlas letesulne ott, sziuesen eluallalom a megbizatdst, es a legcsekelyebb ketsegem sines a siker [e 101. Hamarosan minden kovet megmozgatok az ugy erde keben. S ami az en sanditoni tartozkodasomat illeti, nos, ez teljesseggel lehetetlen. Nagy szomorusdggal mondom, hogy nem merek udllalhozni rd, mindazondltal erzeseim is azt sugjak, hogy jelen dllapotomban a tengeri levego alighanem a baldlomat okozna. Drdga tdrsasdgomat sem hagyndm ma gdra, s en sem szorgalmazndm azt, hogy ket hetre Sandi tonba utazzanak. Yaloidban ketiem, hogy Susan idegei ki birndnak ilyen megterhelest. Rendkivul sokat szenued kinz6 fejfdjasa miatt; a napi hat pioca tiz napon at egyuttesen oly kevesse javitott dllapotdn, hogy ugy veltiik, johb, ha oaltoz tatunk a gy6gym6don, s uizsgalatot vegeztUnk, megdllapitua, hogy az inyeuel van a baj. Rduettem arra, hogy ott szuntes siik meg a problemat. Ilyenformdn kihUzatta hdrom [ogat, s hatarozottan javult a helyzet,azonban idegei igencsak meg romlottak. Kizdrolag suttogva tud beszelni, ma delelott ket szer is elajult, amikor szegeny Arthur megprobdlta elfojtani kohogeset. Grommel allithatom, hogy Arthur eleg jol van, bar ertitlenebb, mint szeretnem, s agg6dom a maidert. Semmit nem haUottam Sidneyriil, mi6ta egyutt voltatok a udrosban, de arra koietkeztetek, miszerint az a terue, hogy eljusson a Wight-szigetre 12, nem val6sult meg, kiilanben ldt nunk ketlett volna elutazni. A legoszintebben kivdnunk Neked j6 szezont Sanditon ban, s bar szemelyesen nem tudunk hozzajarulni az elokelo 12. Wight-sziget: sziget Del-Angliaban.
<£> 39 <£>
tarsasdgboz, megteszunk minden tolunk telhettit, hogy arra erdemes nyaral6kat kuldjunk Hozzdd; s ugy veljuk, nyugod tan szdmithatsz rd, hogy ket nagy csalddot biztositunk, egy uagyonos nyugat-indiait Surrey-btil, s egy mdsikat, egy igen j6 hirUlednyintezetet vagy akademidt CamberwellbOl. Nem tudom megmondani, hany ember erintett az ugyben - az osszefuggesek bonyolultak. A siker tobbet er a penznel. Szeretettel olel stb. - Nos - mondta Mr. Parker, amint befejezte -, bar Sid ney ketsegtelenul talalna a Ievelben valami m6dfelett sz6 rakoztarot, s fel6ran at nevettetne minket, kijelenthetem, hogy en magam nem talalok benne semmit, csak olyat, ami folortebb tiszteletre melto vagy szanni valo. Lathatja, Miss Heywood, hogy minden szenvedesuk ellenere az fog lalja Ie 6ket leginkabb, hogy masoknak segftsenek. Annyira agg6dnak Sanditonert! Ket nagy csalad - az egyiket talan a Prospect House-ba helyezziik, a masikar a Denham Place kettes szamu hazaba, vagy a Terrace szelso hazaba, tartalek agyakkal, Latja, mondtam onnek, milyen kivalo novereim vannak, Miss Heywood! - Bizonyos vagyok benne, hogy kivetelesek lehetnek _ felelt Charlotte. - Bamulatba ejt a level derfis hangvetele, tekintetbe veve a kedves holgyek allapotar, Egyszerre harem fogat kihuzni - igazan kellemetlen! Az on novere, Diana is igencsak betegnek tfinik, de Susan novere harem foga meg aggasztobb lehet, mint a tobbi baj. - 6, ok mar nagyon hozzaszoktak az operaciokhoz _ mindenfajta operaciohoz -, es micsoda lelkierfirol tesznek tamibizonysagor! - Noverei tudjak, mi a bajuk, de kezelesi m6dszereik, merem allitani, rendkfviiliek! Ugy erzern, barrnilyen be tegseg eseten doktor tanacsat keIl kikernem, nem vagyok eleg vakmero, hogy csupan sajat magamra vagy szerette imre hagyatkozzam. Azonban mi olyan egeszseges csalad vagyunk, hogy sernmikeppen nem Itelhetem meg, sikeres lehet-e az ongyogyitas.
'11 40 '11
- Nos, az igazat megvallva - sz6lt kozbe Mrs. Parker -, igazdn azt gondolom, a Parker kisasszonyok idonkent nil
messzire mennek. Es on is fgy gondolja dragarn, tudja j6I. Gyakorta hangoztatja, hogy noverei sokkal jobban lenne nek, ha nem egyrnassal foglalkoznanak - es kiilonosen nem Arthurral. Biztosan tudom, hogy igen sajnalatosnak tartja, hogy epp ok tehetnek Arthur betegsegerol. - Nos, j61 van, elismerem, draga Mary, csakugyan nem szerencses dolog ebben az eletkorban Arthurt arra baron tani, hogy fgy eIhagyja magat. Val6ban nem helyes, hogy nilsagosan betegnek kepzeli magat ahhoz, hogy barrnilyen hivatast is valasszon, s huszonegy evesen csak iiljon, sajat csekelyke vagyonanak kamataib61 tengddve, ahelyett, hogy azon toprengene, mikent probalhatna meg javitani hely zeten, s valamifele elfoglaltsagot keresne, mellyel haszna ra lehet onrnaganak vagy masoknak. De most beszeljunk keIlemesebb dolgokr6l! Epp e ket idelatogato csaladra volt szuksegunk! Vagy nezzuk csak, itt van val ami meg kelle mesebb - Morgan es az 0 "talalva van" bejelentese!
'11 4 I '11
A tarsasag nem sokkaI ebed utan elinduIt. Mr. Parker nem nyugodhatott, mfg eI nem mentek a konyvtarba, hogy rnegnezze a Iatogatok listajat. Charlotte boIdog volt, hogy ilyen hamar megismerkedhet a varossal. A furdohelyek eletenek megszokott, csendes idoszaka telt; a nyaraI6k epp ebedeltek, vagy ebed utan uldogeltek kiberelt hazaikban. Itt-ott nehany maganyos embert lehe tett latni, akik kora delutanra elofrt egeszsegugyi setajukat tettek, maskulonben azonban kihalt volt a Yaros, neptelen es csendes volt a Terrace, a m616 es a strand is. Az iizletek kiurulrek, a szaImakaIapok es csipkek sorsukra hagyatva ar valkodtak a hazen kiviil es belul, es Mrs. Whitby a konyvtar belso szobajaban lilt, egyik sajat, nem konyvtari konyver olvasta, elfoglaltsag hianyaban. A latogarok Iistaja a megszokott volt. Olyan nevek, mint Lady Denham, Miss Brereton, Mr. es Mrs. Parker, Sir Ed ward Denham es Miss Denham, kik a szezon elso latoga t6i voltak. Azutan hasonl6k kovetkeztek: Mrs. Mathews, Miss Mathews, Miss E. Mathews, Miss H. Mathews, dr. es Mrs. Brown, Mr. Richard Pratt, Smith hadnagy a kiralyi tengereszettol, Little kapitany Limehouse-bol, Mrs. Jane Fisher, Miss Fisher, Miss Scroggs, Mr. Hanking tisztele tes, Mr. Beard jogtanacsos ur Grays Innbol, Mr. Davis es Miss Merryweather. Lehetetlen volt, hogy Mr. Parker ne erezze: nemhogy a nevek osszetetele nem valtozott, meg csak nem is bovlilt ujabbakkal, Szamuk jocskan elmaradt az ideny elott remelt tol. Azonban csupan juliust Irtak, s a foszezon augusztustol szeptemberig tartott. Emellett meg ott volt a lassacskan er kez6 ket csalad Surrey-bol es Camberwellbol. Mrs. Whitby kesedelem nelkul elobukkanr irodalmi ma ganyabol, s orornmel udvozolte Mr. Parkert. Mr. Parker modora mindenkit elbuvolr. S mig az udvariaskodas es a
kulonbozd hirek teljesseggel lefoglaltak oket, addig Char lotte, a szezon sikerenek elso zalogakent never odaillesztve a listahoz, alig varta, hogy megkezdhesse vasarlasait, min denki tovabbi rnegelegedesere, mihelyt Miss Whitby a ven degek surgetesere levonult oltozdszobajabol, csillog6 fur rokbe bodorftott hajaval es divatos csecsebecseivel. A konyvtarban, termeszetesen, minden haszontalan do log megtalalharo volt, mely nelkul emberfia nem lehet meg a vilagban; a megannyi edes kisertes es a Mr. Parker iranti oly nagy j6 szandek feltetlen koltekezesre batorltot ta Charlotte-ot. Azonban egy id6 utan azt kezdte erezni, hogy meg kell fekeznie vasarlasi kedvet, sot, arra gondolt, hogy egy huszonket esztendos leanynak nem is lehet ment sege arra, hogy maskepp cselekedjek, es nem lenne eppen he1yes dolog, ha a legelso napon elkoltene az osszes penzet. Felemelt egy konyvet, tortenetesen a Camilla egyik kore te volt. Azonban nem ismerte a Camilla ifjusdgdt, s nem allt szandekaban, hogy a holgy gyorrelmeirol olvasson. Elfordult a gyunfkkel es mellnfkkel teli fioktol is, elfojtva vagyat, hogy tovabbi penzt koltson, es kifizette, amit va sarolt. Ugy volt, hogy rovid setat tesznek a sziklaszirten, Char lotte nagy oromere, amint azonban kileptek a konyvtar kapujan, ket holggyel talalkoztak, s fgy valtozrarniuk kel lett terviikon. A ket holgy - nem mas, mint Lady Denham es Miss Brereton - a Trafalgar House-ban jart, ahonnan a konyvtarhoz iranyftottak oketo Bar Lady Denham nilsago san mozgekony volt ahhoz, hogy egy egymerfoldes setat meger6ltet6nek tartson, rnegis arrol beszelt, hogy azonnal haza kellene indulnia. Ebbol Parkerek rogton rnegertettek, hogy Lady Denham leghobb 6haja az, hogy Miss Brereton nal beterjen hazukba, s megigyon egy teat veluk. A szikla szirtre tervezett seta tehat meghiusult, s kesedelern nelkul hazaindultak. - Nem - sz6lt oladysege -, sernmikeppen sem kfvanorn onoktol, hogy korabbra tegyek a teaid6t, csupan az en ked vemert, Tudom, hogy kesobb teaznak. Nem szeretnern, ha
c£> 42 c£>
c£> 43 c£>
HATODIK FEJEZET
szokasaim kenyelrnetlenseger okoznanak kedves szornszed jaimnak. Nem, Miss Clara es j6magam visszatenink hazunk ba, s ott fogyasztjuk el a teat. Nem volt mas szandekunk, csupan talalkozni onokkel, s megbizonyosodni afelol, hogy valoban megerkezrek, azonban most hazaterunk ott honunkba. Kijelenteser kovetoen Lady Denham a Trafalgar House fele vette iitjat, es teljes nyugalommal helyezkedett el a sza lonban. Ugy nint, egy sz6t sem hallott Mr. Parker utasftasai b61, aki, amint beleptek, kerre a szolgalor, hogy azonnal hozza a teat. Charlotte igencsak sajnalta, hogy Ie kellett mondania a setarol, azonban vigaszt talalt a tarsasagban, akikkel Mr. Parker beszamoloja utan oly nagyon vagyott talalkozni. Alaposan megfigyelte oketo Lady Denham kozepmagas, megtermett, egyenes tartasii, elenk, onelegulr es eles szemti, de nem kellemetlen arcki fejezesti holgy volt. Bar rnagat oszintenek tartotta, modora inkabb nyersnek es parancsol6nak tfint, Rendkfviil j6 hu moni es szfvelyes volt, udvariasan es baratsagosan koszon torte Charlotte-or, oszinte oromme] tidvozolre regi baratait, ami vel joindulani ember benyomasar keltette. Ami Miss Breretont illeti, kiilseje oly teljesseggel igazolta Mr. Parker magasztal6 szavait, hogy Charlotte ugy erezte, soha nem Iatorr meg bajosabb, erdekesebb fiatal holgyer, Termete elegans, nyulank, szepsege szabalyos, arcbore rend kivul finom, kek szeme szelid, modora kellemesen szereny, rnegis terrneszetebol fakad6an melt6sagteljes. Charlotte a leggyonyorubb es legigezobb hosnok tokeletes masat lat ta benne, akik azokban a konyvekben szerepeltek, melyek ott maradtak Mrs. Whitby polcain. Talan ez reszben annak is koszonhero volt, hogy eppen most lepetr ki a konyvtar ajtajan, es nem tudta kulonva lasztani az eszrnenyi hosno kepzetet Clara Breretont61. Miss Clara alareridelr helyzete is olyannyira ezt tarnasz totta ala! Ugy tfint, azert kerult a ladyhez, hogy rneltany talanul banjanak vele. Ily szegenyseg es fuggoseg, egyiitt e,jr
44
e,jr
ennyi szepseggel es josaggal, ugy latszott, nem hagy ketse get kapcsolatuk termeszete feldl. Charlotte effele erzesei nem egyfajta romantikus lelku letbdl fakadtak. Miss Heywood folottebb higgadt gondol kodasu fiatal holgy volt, sokat olvasott, s igencsak nagy elvezetet talalt a konyvekben, azonban nem befolyasoltak j6zan fte16kepesseget. Az elso ot percben azzal sz6rakoz tatta magat, hogy elkepzelte az uldoztetest, melyben e figyelemre melto holgynek resze lehet, elsosorban Lady Den ham rendkfviil kegyetlen zsarnokoskodasa miatt. Azonban nem vonakodott bevallani kesobbi megfigyelesei alapjan, hogy velhetoleg igen j6 viszonyban lehetnek. Semmi mas kivetnival6t nem talalt a ladyben, mint egy fajta odivani szertartasossagot, ahogy sziintelen Miss Clara nak sz6lftotta kegyeltjet, s Claranak a lady iranti, engedelmes es figyelmes magatartasat sem talalta kifogasolhatonak. Egyik oldalrol vedelmezo josag mutatkozott meg, a masikrol ha las es szeretetteljes tisztelet. A tarsalgas Sanditonrol folyt, a latogatok szamarol es a szezon eselyeirol. Nyilvanvalo volt, hogy Lady Denham jobban agg6dik az esetleges vesztesegek miatt, mint Mr. Parker. Szerette volna gyorsabban betolteni az iires helye ket, es latszott rajta, hogy m6dfelett nyugtalanitja az a le hetdseg, hogy a hazakat nernely esetben netalantan erteken alul adjak ki. A Miss Diana Parker altal Igert csaladokrol is sz6 esett. - Nagyon helyes, nagyon helyes - sz6lt oladysege -, egy nyugat-indiai csalad es egy leanyiskola, Csakugyan kedve zonek tfinik, s novelheti beveteleinket. - A nyugat-indiaiakra jellemzo, hogy mindenkinel job ban koltekeznek - jegyezte meg Mr. Parker. - Igen, hallottam errol. S csak azert, mert tarcajuk to mort, egyenrangunak kepzelik magukat alkalmasint a mi regi, foldbirtokos csaladjainkkal is akar. Es akik oly bose gesen szorjak a penzt, soha nem gondolnak arra, vajon nem okoznak-e kart ekozben azzal, hogy a fokoz6d6 ke reslet kovetkezteben emelkednek az arak. S ugy tudom, ez e,jr
45
e,jr
igen gyakran elofordul az on indidnjaival, uram. Ha idejon nek, es miattuk novekszik a letfontossagu eikkek ara, nem sok hasznukat vesszuk, Mr. Parker. - Tisztelt Lady Denham, ok csupan a fogyasztasi eikkek :arat emelik azaltal, hogy ilyen paratlan keresletet ideznek elo, azonban annak, hogy ennyi penz aramlik hozzank, nyilvanvaloan tobb az elonye, mint a hatranya, A hentesek, pekek es kereskedok nem gazdagodhatnak anelkul, hogy ne jarnank mi is j61. Ha ok nem tesznek szert anyagi elonyre, a mi nyeresegunk is veszelyben van, s az 0 hasznuk aranya ban vegsc fokon kiad6 hazaink berleti dfja is bizton ernel kedik. Nos, rendben. Bar nem szeretnern, ha a hentesaru dra gulna, s probalom is rnegakadalyozni az aremelkedesr, amfg esak tudom. Igen, latorn, hogy az ifju holgy mosolyog. Ket segkivul kulonos tererntesnek tart, azonban eljon a nap, mikor 0 maga is t6rodni fog ilyen dolgokkal. Igen, igen, kedvesern, merger vehet ra, hogy on is gondol majd a hus arakkal, ha itt lesz az ideje, bar talan 6nnek nem lesz ek kora szemelyzete, mint nekem, akiknek enni kell adni! Hi szek benne, hogy azoknak van a legjobb dolguk, akiknek keyes a szolgalojuk, Nem vagyok kerkedo asszony, tudja az egesz vilag, s ha nem tartoznek Mr. Hollis emlekenek, nem kellene fenntartanom a Sanditon House-t. Nem sajat kedvtelesbol teszem. - Nos, Mr. Parker, a masik berlo a franeia nevelointezer, ugyebar? Abb61 talan nem szarrnazik baj. Hat hetet tolte nek itt. S ekkora letszambol, ki tudja, akadhat nehany, aki szamartejet kivan inni, s nekem epp van ket tejelo szarna ram. Azonban az is elkepzelheto, hogy a kisasszonyok eset leg kart tesznek a butorzatban. Rernelem, meglehet6sen szigoru nevelonojuk lesz, aki vigyaz majd rajuk. Szegeny Mr. Parker Lady Denharntol sem kapott t6bb elismeresr, mint novereirol, mikor willingdeni larogatasa nak celjat hozta sz6ba. - Tisztelt uram! - kialrotta a lady. - Hogyan is gondol hatort ilyen dologra? Nagyon sajnalorn, hogy balesetet szen
vedett, de szavamra, megerdemelte! Egy doktor utan ku tatnil Ugyan mire mennenk itt egy orvossal? Csupan arra batorftanank a szernelyzetet es a szegenyeket, hogy beteg nek kepzeljek magukat, ha tudjik, hogy doktor van a kozel ben. 6, adja Isten, hogy egy orvos se legyen Sanditonban! Nagyon jol meglesziink tovabbra is nelkuluk! Itt a tenger, a dune es az en tejeld szamaraim. S kozoltern Mrs. Whitby vel, hogy ha valaki ilyen hazi lovaeska utan kerdezoskodik, meltanyos aron kinalhatja nekik a tejet. (Szegeny, megbol dogult Mr. Hollis lovacskaja olyan, mint fiatalkoraban.) S mi mast akarhatnanak az emberek? Jo hetven eve elek a vilagban, meg hashajtot is csupan ket alkalommal yettem be, es soha onszdntambol nem alltam szerntdl szemben or vossal egesz eletemben. S valoban ugy hiszem, ha az en sze geny, draga Sir Harrym nem talalkozott volna eggyel sem, meg rna is elne. Egymas utan tiz alkalommal fogadott el tisz teletdfjat az az ember, aki aztan a masvilagra kiildte. Ko nyorogve kerern, Mr. Parker, ne hfvjon doktort ide! Behoztak a teat. - 6, kedves Mr. Parker, igazan nem szukseges, Miert teszi ezt veliink? Mar epp bucsiizni keszultem, Azonban, mivel on oly szlvelyes, ugy velern, kenytelenek vagyunk maradni.
<£' 46 <£'
<£' 47 <£'
Masnap delelott latogatok erkeztek Parkerekhez, koz tiik Sir Edward Denham es novere, akik epp a Sanditon House-ban tartozkodtak, s eljottek, hogy tiszteletiiket te gyek. Charlotte, miutan levelfrasi kotelezettsegenek eleget tett, Mrs. Parkerrel idejeben helyet foglalt a szalonban, hogy talalkozzek a vendegekkel. Denhamek rendkiviil felkelrettek az erdeklcdeset. Char lotte boldog volt, hogy elbeszelesuk altal kiegeszfthette is mereteit a csaladrol, es ugy tal alta, hogy legalabbis a job bik fe1e (miutan az ariembert, ha meg notlen, olykor egy par jobbik felenek tarthatjak) nem rneltatlan a figyelemre. Miss Denham elegans, fiatal holgy volt, de igen kimert es tart6zkod6. Olyan ember benyornasat ke1tette, aki fori tossagat goggel, szegenyseget elegedetlenseggel viselte, es m6dfelett vagyodott egy divatosabb kocsi utan a szereny bricska he1yett, melyben utaztak, es amellyel inasuk epp akkor hajtott ki. Sir Edward magasan novere folott allt mind kiilso meg jeleneseben, mind fellepeseben, igen jovagasu fiatalember volt, azonban megis inkabb udvarias magatartasa mutat kozott meg, valamint abbeli torekvese, hogy figyelmes es sz6rakoztat6 legyen. Belepese a szobaba rendkivuli feltu nest keltett, sokat beszelt - kulonosen Charlotte-hoz, aki melle tortenetesen ultettek, Charlotte hamarosan azt a ve Iemenyt alakfrotta ki rola, hogy m6dfelett kellemes tarsalgo, modora megnyero, s hangja szelid, Kivivta tetszeset, Bar mennyire j6zan lteletu holgy volt is, a fiatalembert rokon szenvesnek talalta, s azt feltetelezte, hogy Sir Edward is hasonlokepp velekedhet rola, melynek ekes bizonyitekaul szolgalt, hogy figyelmen kfvul hagyta novere tavozasi szan de kat, makacsul helyen maradt, es folytatta a beszelgetesr. Nem mentegetozom hosnom hiusaga miatt. Nem isme rek, es soha nem is kfvanok megismerni oly fiatal holgyet a vilagon, akinek az 0 koraban nines hasonl6an elenk kep
zeloereje, vagy kevesbe fontos szamara, hogy megnyerje rnasok tetszeset. Kesobb, ahogy Charlotte es Sir Edward a szalon alacso nyan allo franciaablakanal uldogelt, me1y latni engedte az utat es a hegyoldalon fut6 osvenyeket, eszrevettek Lady Denhamet es Miss Breretont, amint epp elsetalnak elortuk. Sir Edward arckifejezese hirtelen megvaltozotr, nyugtala nul tekintett utanuk, majd azzal a javaslattal forduIt hirtelen noverehez, hogy bucsuzzanak, es setaljanak le a Terrace-re. Ezeket tapasztalvan Charlotte abrandjainak tustent vege szakadt, feloras hevuletet sikeriilt lehfltenie, s mire Sir Edward tavozott, mar higgadtabban tudta vegiggondolni, mennyire is volt megnyero fiatalember. - Talan kiilleme es viselkedese volt igazan figyelemre melto. Es nemesi cime sem valt hatranyara - t6prengett Charlotte. Hamarosan azonban ismet elvezherte Sir Edward tarsa sagat, Mihe1yt a delelotti latogatok elszallingoztak, Parke rek els6 dolga volt, hogy maguk is kimenjenek a Terrace-re, mely mindenkit vonzott. Akik setara indultak, itt kezdtek utjukat, A fovennyel boritott setany menten, az egyik zold padon uldogelve talaltak az egesz Denham familiat. Bar egyiitt voltak, rnegis szernmel Iatharoan elkulonulve iiltek: a ket kivalo holgy a pad egyik szelen, Sir Edward es Miss Brereton a masikon, Charlotte else pillantasra eszreverre Sir Edward rajong6 tekintetet, Ketseg sem ferhetett Clarahoz fuz6do erzelme ihez. Hogy a holgy ezt mikent fogadta, mar kevesbe volt egyerrelrnfi, azonban Charlotte inkabb arra hajlott, hogy nem nilsagosan kedvez6en; s bar Igy felrehuzodva ultek (melyet valoszfnfileg Miss Brereton nem tudott megaka dalyozni), Clara arckifejezese nyugodt es komoly maradt. A pad masik felen helyet foglal6 fiatal holgy nyilvanvaloan epp btineiert vezekeIt. A Miss Denham magatartasaban be allt valtozas igen szembetfino es rendklvul sz6rakoztat6 vagy akar meglehet6sen elszomorft6 volt, ha a guny vagy eppenseggel az erkolcs oldalarol nezzuk. Mrs. Parker sza
c£> 48 c£>
c£> 49 c£>
HETEDIK FEJEZET
lonjaban hfivos meltosaggal idozotr, rnikozben kornyezete egyre azon faradozott, hogy megprobalja tarsalgasra bfrni, ellenben Lady Denham mellett mosolyogva, odaad6an hall gatott, es nagy lelkesedessel beszelt. Charlotte hamar ki alakitotta velernenyet Miss Denham jellemerol, azonban Sir Edwarde hosszabb tanulmanyozast igenyelt, Igencsak meglepodott, mikor tarsasagukhoz csatlakoz tak, s kozos setara indultak. Sir Edward azonm6d elhuzodva Miss Breretontol, teljes figyelmet neki szentelte. Melle sze godott, s ugy tfint, az a szandeka, hogy elvonja a tarsasag tobbi reszerol, amennyire csak lehet, es kizarolag vele tar salogjon. A tengerrol es a partrol kezdett beszelni, buzg6n es sok erzessel. Elenken sorolta az osszes szokasos kifejezest, mely fenseges mivoltukat rnagasztalta, es a leirhatatlan erzelme ket szavakba ontve, felgyujtja a fogekony lelket. Bemutatta az ocean felelmetes nagysagat vihar idejen, tukorsirna fel szinet szelcsendben, a siralyokat es a tengeri komenyt, az orvenyek orias melyseget, gyors valtozasat es vegzetes for telyait, s a tengereszeket, akiket kicsabit a napsiites a nyilt vfzre, majd megsemmisit a hirtelen szelvihar - mindent lelkesen es konnyeden elmeselve. Kisse kozhelyszeni volt talan, de igen j61 hangzott a jokepti Sir Edward szajabol, s Charlotte mar-mar ugy erezte, tarsa mely erzesf ember, egeszen addig, mig szarntalan idezetevel es rneghokkento mondataival el nem bizonytalanitotta, - Ernlekszik - kerdezte Sir Edward - Scott csodalatos ver sere a tengerrol? 6!Micsoda gyonyorti leiras! Mikor erre seralok, szuntelen erre gondolok! Aki erzeketlen marad e sorok olvastan, annak bizonyosan egy hidegveni gyilkos lakozik a lelkeben. Az eg 6vjon attol, hogy ilyen emberrel talalkozzarn fegyver nelkul. - Milyen leirast emlltett? - erdeklodott Charlotte. - E pil lanatban egy verse sem jut eszembe, mely a tengerrol sz6lna. - Igazan nem? Magam sem tudom most pontosan idez ni az elejet. Azonban, lehetetlen, hogy ne ernlekezzek a na abrazolasara:
'£> 50'£>
" OJ gondtalan 6rdink asszonya" - Elragad6! Pornpas! Ha tobbet nem Irt volna, akkor is halhatatlan marad. Vagy akar az a paratlan, egyedulallo koltemeny a szuloi szeretetrfil:
"Nemely erzest haland6knak adnak, Bar tobb az egi, mint a [oldi abban" - S ha mar a kolteszetnel tartunk, mit gondol, Miss Hey wood, Burns azon sorairol, melyet az a Maryjehez Irt? Szen vedelyesseg van benne, mely felkavarja az embert. Ha volt valaki, aki kepes erezni, az Burns volt. Montgomery versei tele vannak tfizzel, Wordsworth a kolteszet belso vilagat fe dezte fel, Campbell remenyteli orome pedig megjeleniti erzeseink vegsa hatarat:
"Mint angyali ldtomas, oly ritka,
5
tdvoli"
- El tudott mar kepzelni barmit, mely rneggydzobb, szivbe markolobb, es ehhez hasonloan elmelyult, fennkolt gon dolatokkal teli, mint e sor? Kiveve talan Burns koltesze tet, s be kell vallanom velemenyernet felsobbrendusege rfil, Miss Heywood. Scott egyeduli hibaja, hogy verseibol hianyzik a szenvedely, Erzekeny, elegans, szernleletes, de szelid. Azt a koltot, aki nem kepes hiven abrazolni a nci lelek rejtelmeit, nem sokra becsiilom. Nagy ritkan valoban ugy tfinik, hogy Scott felvillan6 erzesei beragyogjak ver seit, ahogy ebben is, melyrol beszeltunk:
"Of gondtalan 6rdink asszonya"13 - Hanem Burns orok tfizben ego Langlelke volt az oltar, melyen bajos holgyek emleket orizte ereklyekent, s igaz szel leme a halhatatlansag tomjenjet lehelte, mely a na erdeme. 13. Barcza Gerda forditasai.
'£> 5 I '£>
- Nagy gyonyoruseggel olvasom koltemenyeit - mond ta Charlotte, mihelyt sz6hoz jutott -, azonban nem va gyok eleg koltoi ahhoz, hogy egy ferfi lidjat el tudjam va lasztani a jellemetol. Szegeny Burns ismert kicsapongasai jelentosen befolyasoljak versei elvezetet. Fenntartassal fo gadom erzesei igazsdgdi, hiszen ezek egy szerelmes ember erzelmei. Nem vagyok meggyozodve a ferfi vonzalmanak 6szinteseger61 az 0 abrazolasaban, Burns erzett, irt es fe lejtett, - 6, nem! - kialtott fel Sir Edward hevesen. - Burns volt a megtestesult igazsag es szenvedelyl Erzekenysege es rendkiviili adottsagai vezethettek felre, De hat melyikiink tokeletes? Csupan teveszrne vagy akadekoskodas elvarni a geniusz emelkedett szellemerol egy hetkoznapi elme fold hozragadt gondolatait, A sziporkazo tehetseg, melyet a szen vedelyes erzelmek csalnak e16 egy ferfi lelkebol, talan el lentmond nehany szokvanyos illemszabalynak, azonban sem on, kedves Miss Heywood - jelentette ki, hangjaban mely erzelgosseggel -, sem mas holgy nem tudja kellokeppen megitelni, mi indithat egy ferfit arra, hogy hatartalan lel kesedese legfObb sugallatara mondjon, frjon vagy tegyen valamit. Nagyszerti volt a szonoklat, azonban, ha Charlotte er tette is egyalralan, nem volt kifejezetten a j6 erkolcsnek rnegfeleld, s raadasul korantsern okozott oromor a bokok kulonos hangvetele, Igy higgadtan valaszolt: - Val6jiban nem vagyok jartas a dologban. Micsoda el buv610 nap! Ugy velem, a szel del felol fuj. - Boldog, boldog szel, ha igy Ie tudja kotni Miss Heywood figyelmet! Charlotte kezdte azt gondolni, hogy a fiatalember ket segteleniil ostoba. S lassan megertette, Sir Edward miert dontott ugy, hogy setal vele. Azert teszi, hogy ezzel feleb ressze Miss Brereton erdeklodeset! Eszlelte nyugtalanul oldalra vetett pillantasait, de hogy miert beszelt kozben oly sok badarsagot, hacsak - jobb hfjan - mast nem tehe tett, azt mar sehogy sem ertette. M6dfelett szentimenta
W 52
~
lisnak latszott, tele erzelmekkel vagy hasonl6kkal, s igen csak rabja volt a legujabb divat szerinti, bonyolult kifeje zeseknek. Charlotte feltetelezte, hogy nem nilzottan eles eszfi, s e szavakat joreszt gepiesen ismetelgeti. A j6v6 talan valaszt ad majd e kerdesekre. Amikor az a javaslat szuletett, hogy latogassanak el a konyvtarba, Charlotte ugy erezte, aznap delelottre tokele tesen elege van Sir Edward tarsasagabol, s ily medon rend kfvul nagy orommel fogadta Lady Denham kereset, hogy maradjon vele a Terrace-en. A robbiek utnak indultak Sir Edward igen hosies arckifejezessel szakftva el magat -, es ok nyajasan tarsalogni kezdtek, azaz Lady Denham, igazi elokelo holgyhoz illcen, kizarolag sajat ugyeirdl beszelt megillis nelkul, Charlotte hall gatta, s kozben azzal szora koztatta magat, hogy a kulonbseget fontolgatta a holgy es unokaoccse kozott. Termeszetesen nem volt semmi, akar egy ketseges gon dolat vagy egy bonyolult kifejezes Lady Denham sz6nok lataban, mely figyelmet rulsagosan igenybe vette volna. Konnyeden ratette kezet Charlotte karjara, egy olyan em ber fesztelensegevel, aki ugy erzi, barrnilyen tole eredo figyelem megtiszteltetes lehet; s mivel kozlekeny volt, ami sajat fontossaganak tudatabol vagy a beszed terrneszetes szeretetebol fakadhatott, kesedelem nelkul belefogott mon dandojaba, hangjaban nagy elegedettseggel, arcan ravasz kas elerbolcsesseggel: _ Miss Esther arra ker, hogy hfvjam meg ot es fiveret egy hetre a Sandi ton House-ba, csakugy, mint mult nyaron. De en nem teszem! Megprobal mindenfele fortellyal leven ni a labamrol, sziintelen dicsergetve ezt vagy azt, azonban tudom, miben mesterkedik, itlittam rajta. Engem nem le het olyan konnyen raszedni, kedvesem! Charlotte nem tudott artalmatlanabb valaszt kigondol ni, mint hogy szerenyen erdeklodott Sir Edward es Miss Denham felal. _ Nos, kedvesem, ok az en ifju rokonaim, ahogy idonkent mondogatom roluk, mivel gyakran szirnyaim ali veszem
<£> 53<£>
oketo Mult nyaron ilyen tajban nalam toltottek egy hetet, hetfotol hetfoig, nagyon j61 ereztek magukat, s m6dfelett halasak is voltak. TudniilIik, igen kellemes fiatal emberek, Miss Heywood. Nem szeretnern, ha azt gondolna, hogy csupan az en megboldogult Harrym kedveert torddorn veluk. Nem, valoban megerdemlik, maskulonben, higgye el, nem lennenek ilyen sokat az tarsasagornban. Nem vagyok az a fajta asszony, aki esak ugy vakon segft akarkinekl Mindig szeret ejtem, hogy megismerjem a korulmenyeker, s azt, hogy kivel van dolgom, mielort akar a kisujjamat is megmozdftom. Nem hinnem, hogy yalaha is niljartak az eszemen, s ez mar jelent valamit egy olyan asszonynal, aki ketszer ment ferjhez! Szegeny Sir Harry, magunk kozort sz6lva, eleinte azt gondoIta, nyer a frigyen. Azonban - tet te hozza sohajtva - eltavozott korunkbol, s halottakr61 j6t vagy semmit. Senki nem elt boldogabban nalunk, Sir Harry rendkivul tiszteletre rnelto uriember volt, egy nemesi csalad elokeld sarja. Mikor meghaIt, Sir Edwardnak adtam az aranyorajar. - E szavaknal beszelgetotarsara nezett, felre telezve, hogy nagy hatassal lesz hallgarosagara, azonban, mikor sernmifele elragadtatott csodalkozast sem latott Char lotte arcan, gyorsan hozzatette: - Tudnia kell, kedvesem, hogy nem hagyta unokaoccsere az orat, nem volt benne a vegrendeletebenl Csupan annyit mondott egyszer, azt kf vanja, legyen az ove, azonban nem lett volna szukseges tel jesfteni, ha en magam nem hatarozok fgy. - Ez j6 szivre vall ontol! Miesoda nagylelkuseg! - sz6lt Charlotte, kenyszerftve magat, hogy elisrnerest szfnleljen. - Igen, dragarn, s nem ez az egyetlen szfvesseg, melyet erte tettem. Mindig is Sir Edward bckezfi baratja voltam. Szegeny fiatalembernek nagy szuksege is van ra, S bar en vagyok az egyetlen 6zvegy, dragam, 0 pedig az 6rokos, a dolgok megsern ugy allnak koztunk, ahogy az a ket fel kozott lenni szokott. Egy shillinget sem kapok a Denham vagyonbol. Sir Edward nem tartozik nekem semmivel. Nem all jol penz dolgaban, higgye el! En vagyok az, aki neki segft.
en
'£> 54'£>
- Val6ban! Igazan megnyero fiatalember, s rendkivul fin-om modoru! - Charlotte csak azert sz6lalt meg, hogy mondjon valamit, azonban rogton latta, hogy ezzel kivivta Lady Denham gyanakvasat. A nemes holgy eles pillantast vetett ra, majd fgy valaszolt: - Igen, igen, m6dfelett elonyos kulseju, Remelheroleg, egy vagyonos holgy is ekkepp velekedik majd, ugyanis Sir Edward kenytelen penzert hazasodni. Gyakran valtottunk sz6t errol a dologrol. Egy hozza hasonlo, j6kepu fiatalern ber onelegult mosollyal jar-kel, teszi a szepet a holgyek nek, de 0 tudja, hogy vagyonert kell nfisiilnie. Sir Edward folottebb szilard jellemti uriember mindent osszeveve, s ki tuna szellemi kepessegekkel rendelkezik. - Sir Edward Denham - sz6lt Charlotte - ilyen kivete les adottsagokkal bizton rernelheti, hogy gazdag feleseget kap, ha ugy tetszik neki. A dicsero szavak lathatoan eloszlattak gyanakvasat. - Igen, kedvesem, nagyon helyesen mondja! - kialtotta a lady. - Ha legalabb egy tehetfis, ifju holgyet tudnank Sanditonba hozni! Rendkfvul keyes az orokosno, nem hi szem, hogy van itt akar esak egy tarsor6kos is, mi6ta San diton ennyire nepszerfi udulohely lett. Egyik csalad jon a masik utan, azonban, amennyire ertesiiltem rola, szaz ko zul egy sines, aki tenyleges vagyonnal, foldbirtokkal vagy kotvennyel rendelkezne. JOvedelemmel talan, de vagyon nal nem. Lelkeszek, varosi ugyvedek, nyugallomanyba vo nult katonatisztek, kis jaradeku ozvegyek fordulnak meg itt. Es mifele j6 szarrnazhat ebbol? Talan az, hogy kiberlik az iires hazakar, s koztunk legyen sz6lva, koroznivalo bo londok, amiert nem maradnak otthon. Na mar most, ha lenne itt egy olyan fiatal holgy, aki nagy orokseg varorna nyosa, s azert kuldik ide, hogy javitson egeszsegi allapotan, es netalantan szamartejet rendelnek el neki, en el tudnam latni vele, s mihelyt erore kap, megprobalnank elerni, hogy beleszeressen Sir Edwardba. - Val6ban rendkfviil szerencses lenne.
'£> 55'£>
- Es Miss Esther is kenytelen modes emberhez felesegul menni. Gazdag ferjet kell valasztania, 6, mennyire sajna latra meltoak azok az ifju holgyek, kiknek nines vagyonuk! Azonban - folytatta nerni sziinet utan -, ha Miss Esther ugy kepzeli, rabeszelhet arra, hogy meghivjam aket a San diton House-ba, hat nagyon teved. Tudja, Miss Heywood, mult nyar 6ta meroben mas a helyzet. Gyokeresen meg valtoztak a korulmenyek, jelenleg ugyanis Miss Clara lakik nalarn, s ez nagy kulonbseg. Oly komolysaggal mondra ezt, hogy Charlotte a valodi eleslatas bizonyltekat latta benne, s szerette volna reszle tesebben kifejteni velemenyet, azonban a lady ekkepp foly tatta: - Nines kedvemre a gondolat, hogy a hazam ugy tele legyen, akar egy hotel. Nem ohajtom a ket szobalany ide jet csak azzal lekorni, hogy egesz delelotr port torolje nek a haloszobakban. fgy csupan annyi a dolguk, hogy mindennap rendbe teszik Miss Clara szobajat es az enye met. Ha tobb lenne a munkajuk, magasabb fizetseget akar nanak. Ilyen termeszetfi kifogasokra Charlotte nem volt felke sziilve, s olyannyira lehetetlennek erezte akar a leghalva nyabb egyutterzesr is, hogy keptelen volt barrnit is hozza fUzni. Lady Denham nemsokara igen jokedvuen folytatta: - S mindamellett, kedvesem, fiirdahelyiink rovasara tolt sem meg hazam vendegekkel? Ha az emberek a tengerhez kfvankoznak, miert nem berelnek szallast? Rendklvul sok kiad6 haz van, csak harem itt, a Terrace-en. E pillanatban nem kevesebb, mint harem szallashely papirjai hevernek az asztalon: a harrnas, negyes es nyolcas szarmi hazake, A nyolcas a sarkon tal an nil nagy lenne szarnukra, azon ban a rnasik ketto kellemes es baratsagos, epp megfelelo egy fiatalembernek es noverenek. S Igy, dragam, legkozelebb, ha Miss Esther arrol kezd majd beszelni, hogy Denham Park mityen dohos, s hogy a furdozes mindig rendbe hoz za, akkor azt fogom neki ajanlani, berelje ki ket hetre az egyik hazat Sanditonban. Nem gondolja, Miss Heywood,
<£' 56<£'
hogy ez rendkivul meltanyos? Mindenkinek onmaga az elsa, ahogy a kozmondas is tartja, Charlotte eleinte mulatsagosnak talalta e szavakat, kesobb azonban kezdett megutkozni rajtuk, s megis rezzenestelen arccal, udvariasan hallgatott. Nem tudott rovabb elnezo lenni a lady iranyaban, es anelkul, hogy megprobalt volna fi gyelni, csupan erzekelve, hogy Lady Denham meg mindig ugyanugy folytatja, szabadjara engedte gondolatait, s ek kepp elmelkedett: _ A lady meglehetosen szfikrnarku es alszent. Nem gon doltam volna! Mr. Parker folottebb nagy j6indulattal be szelt r6la. lreleteben nyilvanval6an nem lehet megbfzni, sa jat j6 termeszete vezette felre, tulsagosan lagyszfvfi, hogy tisztan lassen. Magamnak kell hat meggyozodnom minden rol. Epp kapcsolatuk tette elfogultta Mr. Parkert. Ravette a ladyt a kozos uzletre, s mivel celiaik ez iranyban azonosak, ugy kepzelte, a tobbi vonatkozasaban is hasonlok. Csak hogy Lady Denham igencsak kicsinyes, semmi j6t nem la tok benne. Szegeny Miss Brereton! A lady mindenkit ala koskodova tesz maga k6riil! S hogy a sajnalatra melto Sir Edward es novere alapvetoen mennyire becsuletes, azt nem tudhatom, azonban nagyneniuktol fiiggo helyzetiik tisz tessegtelenne valtoztatja oketo Es en magam sem vagyok kulonb, hogy ugy hallgatom, mintha egyetertenek vele. By hatassal van rank, ha a nagy rekintelyfi emberek kep mutatok.
~
57
~
NYOLCADIK FEJEZET
A ket holgy folytatta setajat, mig aztan a tobbiek, kilep ven a konyvtarbol, ismet csatlakoztak hozzajuk. Oket ko vette a fiatal Whitby, s hona alatt at kotettel eltfint Denha mek konnyti bricskaja iranyaban. Sir Edward, Charlotte fele kozeledven, igy szolt: - Nos, lathatja, mivel toltottuk az idot a konyvrarban, Noverem kikerte tanacsomat nehany regennyel kapcso latban. Ures orainkat konyvek tarsasagaban toltjuk. Azon ban nem olvasok akarmit, Igencsak lenezem a kolcson konyvtar igenytelen ponyvairodalmat. Soha nem fogom partolni e regenyek egyiigyu mivoltat, s azt, hogy nem ad nak utmutatast, csak egyrnasnak ellentmond6 alapelveket, melyeket keptelenseg osszeegyeztetni, vagy akar a szokva nyos tortenetek unalmas szovevenyeit, melyekbol semmi fele hasznos tanulsag nem vonhato le. Hiabavalo dolog az irodalom vegykonyhajiban atvaltoztatni; semmi nem par I6dik ki, mely bovithetne rudasunkat. Oszinten remelhe tern, hogy megerti gondolataimat. - Nem vagyok egeszen biztos benne. Azonban ha lenne olyan kedves, es korulfrna azt a fajta regenyt, mely vala ban kivfvja elismereset, ketsegktvtil erthetobbe valna mind ez szamomra. - Keszseggel, kedves vizsgaztatom, Az alralam nagyra tar tott regeny hfien abrazolja az emberi terrneszet nagyszerfi seget, magasztos, rnely erzeseket tar fel, Bemuratja az era teljes szenvedely fejlodeset a kezdeti fogekonysag elsa cslrajitol az indftek legvegso lenduleteig, mely felig a mely segbe dont. Erezhetjuk a no bffverejenek eleven szikrajar, mely lobogo tuzet szitva a ferfi lelkeben, odavezeti - meg annak a veszelynek is kiteve magat, hogy leterhet az elsod leges kotelessegek szigoru utjar61 -, hogy mindent kockara teve megszerezze ot. - Ezek azok a regenyek, melyeket figyelemmel es rend kiviili elvezettel forgatok, s remelem, mondhatom is, hogy ~
58
~
nagy haszonnal. A fennkolt gondolatokat, kifogyhatatlan kepzeletet, hatartalan lelkesedest es fekezheteelen elszant sagot mesterien Irjak le. S ha az esemenyek nagyreszt nem is kedveznek a fohos, az eros, kozponti szereplo szinvona las mesterkedeseinek, rnegis egyiitt erzimk vele, s moccanni sem merunk. T evedes lenne azt allitani, hogy nem buvol el jobban a fah6s ragyogo sorsa, mint a szemben aIl6 sze repl6 nyugodt es felelmetes erdemei. S ha az ut6bbi tetteit el is isrnerjuk, ez nem tobb, mint konyoruletesseg. Ezek azok a regenyek, melyek elmelyitik a szfv elsodleges kepessegeit. Ertekiiket az e mfivekhen jartas, erett gondolkodasu ember ftelokepessege sem vonhatja kersegbe, s nem csorbithatja rekintelyet sem, ha ilyen konyveket olvas. _ Ha jol ertem ont - valaszolt Charlotte -, regenyekkel kapcsolatos Izlesiink teljesseggel elterfi. Ekkor azonban kenytelenek voltak befejezni a beszelge test, ugyanis Miss Denham rendkivul faradt volt ahhoz, hogy rovabb idozzek a tarsasagban. Az igazsag az volt, hogy Sir Edwardot adottsagai egy er deklddesi teriiletre korlatoztak, s tobb erzelmes regennyel ralalkozott, mint amennyi j6t tett volna neki. Hamar meg ragadtak kepzeletet Richardson!" mfiveinek szenvedelyes es leginkabb kifogasolhat6 reszei, s a nyomdokaba lepa oly Irok regenyei, melyekben a ferfi asszony utani eltokelt vagyarol olvasott: a hosok, kenyelmukkel nem torfidve, legyoztek minden akadalyt, hogy megszerezzek szfviik hol gyet. E konyvek lefoglaltak olvasassal toltott orai nagy re szet, s alakftottak jellernet. Folottebb termeszetellenes ftel6kepesseggel rendelkezett, melyhez bizonnyal hozzajirult, hogy eredendoen nem volt eleg eles eszu. Tobbet jelentett neki a cselszovo joindulata, szelleme, agyafurtsaga es allhatatossaga, mint annak meg dobbento, gyalazatos tettei. Sir Edward szamara az effele magatart:J.s a tehetseggel, szenvedellyel es egytitterzessel 14. Samuel Richardson: angol fro. A szenrimentilis regeny elsa kep visel6je.
~
59 ~
volt egyenlo. Lenyugozte, es nfzbe hozta, jobban aggodott sikereert, s kesergett kudarcain, mint amennyire azt az fro egyaltalan kifejezni szerette volna. Habar nezeteit gyakran az ilyenfajta konyvek alakttot rak, meltanytalan lenne azt allirani, hogy semmi mast nem olvasott, vagy akar azt, hogy a modern irodalomban val6 rendkfvuli jartassaga nem formalra stilusat, Kora minden esszejet, episztolajat, utinaplojat es kritikai rnuvet jol is merte, azonban ugyanezzel a balszerencses szemlelertel ko zeliterr hozzajuk, Igy tanulsagkent hamis alapelvek olt6dtak bele, es az erkolcsi veresegbol buzdfrasr kapott a bunre. Elismert Iroink mondaraibol csupan a kemeny szavak es homalyos celzasok jutottak el tudataig, Sir Edward feltett szandeka volt, hogy csabfto legyen. ae nyos kulsd adottsagaival, melyeknek tudataban volt, vala mint szinten onmaganak tulajdonitott, rendkfvuli teher segevel ezt mar egeszen kotelessegenek is tekintette. Ugy erezte, sorsa erre teremtette, mivel a Lovelacet> csaladbol eredeztette magat, s a Sir Edward nev, azt gondolta, nemi kepp rovabb is noveli vonzerejet, S az, hogy rendszerint lovagiasan es kitart6an udvarolt, s hogy hfzelgett minden szemreval6 leanynak, csupan hit vany szerep volt, mel yet el kellett jarszania. Miss Heywood, vagy barmely mas, csinosnak szarnfro fiatal holgy eseteben feljogosftva erezte rnagat (legalabbis sajat tarsadalmi felfo gasa szerint), hogy akar a legcsekelyebb ismererseg alapjan is elragadtatassal es bokokkal kozeledjek. Clara volt az egyetlen, akivel komoly szandekai voltak, egyedul ot szerette volna elbajolni, s eltokelte, hogy meg szerzi maganak. Clara helyzete minden szempontbol elfinyos volt. Sir Edward rivalisakent Lady Denham parrfogasat elvezte; fiatal volt, bajos es fuggetlen, Hamar raebredt, hogy e kapcsolat igen kfvanatos lenne, s mar j6 ideje kitart6an azon faradozorr, hogy belopja magat a leany szfvebe, s hogy megingassa alapelveiben. 15. Lovelace: nocsabasz (angol).
'It 60 'It
Csakhogy Clara atlarott rajta, s egyaltalan nem alit szan dekaban, hogy kozelebbi isrnerersegbe keruljon vele. Azon ban elegendo tiirelemmel viseltetett Sir Edward iranyaban, hogy megerosttse azt a koteleker, mely vonzereje miatt ala kult ki. Valojaban a visszautasitas sem lett volna hatassal Sir Edwardra. Felvertezte rnagat a legnagyobb megvetes vagy idegenkedes ellen is. S ha a holgynel erzelmekkel nem er el celt, akkor mas eszkozokhoz fog folyamodni. Sir Edward ertette a dolgat, Sokat toprengett mar ezen. Ha m6dszere nem lenne si keres, valami ujat kell kitalalnia, hogy felulmulja vetelytar sait, Moh6 kivancsisagot erzett, hogy kideritse, Timbuktu'f kornyeken nincs-e valamifele maganyos haziko, mely meg felelo lenne Clara fogadasara. De mesteri terve szerint, fajdalom, a koltsegek merteke nem felelt meg penztarcajanak, s az elovigyazatossag arra intette, hogy vonzalma targyaert az anyagi rornlas elkeru lese erdekeben csekelyebb kiadasokat valasszon, meg ha szegyenkeznie kell is miattuk.
16. Timbuktu: varos Maliban.
KILENCEDIK FEJEZET
Charlotte, nem sokkal azutan, hogy Sanditonba erkezett, epp a strandrol jott fel a Terrace-re, mikor ujjongva fede zett fel egy postakocsit a hotel bejaratanal, A rendkfvul
kesei erkezesbol s a poggyaszok oriasi mennyisegebol remel ni lehetett, hogy valamilyen tiszteletre melto csalad szan dekozik itt hosszabb idot eltolteni, Boldogan gondolt arra, micsoda oromteli hlr lesz Parke rek szamara, akik egy kicsivel korabban mar hazasetaltak, Charlotte a Trafalgar House fele vette utjat. Oly furgen ment, ahogy csak tudott, nilteve magat faradtsagan, hiszen ket oran at versenyzett a lagy tengeri szellovel a parton. Meg nem err eI a pazsitig, mely az epuletet szegelyezte, mikor egy holgyet pillantott meg nem messze, aki szapo ran lepkedett a haz fele. Miutan meggyozddott rola, hogy nem ismeri, szandekosan meggyorsftotta lepteit, hogy ha lehetseges, meg a vendeg elott bejusson. Csakhogy az idegen holgy elenk leptei meghiusitottak tervet, Charlotte a lepcson alit, s csengetett, azonban az ajtot nem nyitottak ki, mfg a masik oda nem ert, s mikor a szolga megjelent, epp ott alltak mindketten, keszen arra, hogy belepjenek. A konnyedseg a holgy hangjaban, ahogy a "Hogy van, Morgan?" kerdest feltette, s ahogy a szolga nezert ra, Char lotte-ot folottebb meglepte. Egy pillanattal kesobb aztan Mr. Parker maga is felbukkant a hallban, hogy udvozolje noveret, akit mar a szalonbol eszrevett, s fgy Charlotte-ot hamarosan bemutattak Miss Diana Parkernek. Rendkfviili volt a csodalkozas, azonban az ororn meg nagyobb, hogy hazukban koszonthetik Miss Parkert. Sem mihez sem fogharo kedvesseggel fogadtak. "Hogy erkezett ide? Es kivel? Es annyira boldogok, hogy volt batorsaga utazni! S hogy naluk szall meg, az csak terrneszetes." Miss Diana Parker harrnincnegy ev korul jart, kozep magas volt es karcsu, inkabb torekeny szervezetfinek lat
'
szott, mint betegesnek, area kellemes, tekintete elenk, rno dora konnyedsege es nyfltsaga fiverere emlekeztetett, mind amellett hangjaban robb volt a hatarozottsag, es kevesebb a szelidseg. Kesedelern nelkul belefogott mondandojaba. Megko szonte a szfves invitalast, azonban "ez reljesseggel lehetetlen, ugyanis mindharrnan eljottunk, hazar szandekozunk be relni, s egy ideig itt maradni." - Hogyan, hat mindharman? Susan es Arthur is? Susan is el tudott jonni? Egyre csodalatosabb hfrek! - Igen, csakugyan mind itt vagyunk. Teljes eletnagysag ban es feltartoztathatatlanul. Nem tehettiink mast, de min denrol beszamolunk kesobb. Azonban most, draga Mary, kuldj a gyerekekert, igen szeretnern mar Iatni oketo - Es Susan hogyan viselte az utazast? S Arthur? 6 miert nem jott el most veled? - Susan bamulatra meltoan birta az utat. Egy szemhu nyast sem aludt az indulas elotti ejszaka, es Chichesterben sem tegnap, s mivel ez nem olyan gyakori nala, mint ndlam, hat m6dfelett agg6dom ertel Mindazonaltal rernekul tar totta rnagat, s nem kapott hiszterias rohamot sem, mfg meg nem pillantottuk Sanditon szanni valo ovarosat, A roham nem volt heves, s mire elertunk a hotelhez, mar veget is ert, fgy nagyon j61 ki tudtuk tarnogatni a kocsibol, Mr. Wood cock segedletevel. - Mikor magara hagytam, a poggyaszok korul intezke dett, es az oreg Samnek segitett kikotozni az utazoladakat. Ferro udvozletet kuldi, ezer bocsanatkeressel, hogy mennyi re sajnalatra melto tererntes is 5, mert nem tud most velem tartani. Ami szegeny Arthurt illeti, 5 maga oromest jott volna, azonban, ugy veltern, nem biztonsagos kimereszked nie ekkora szelben, ugyanis rokeletesen meg vagyok gyo zodve, hogy derekzsaba kerulgeti. Igy tehat segftettem neki felvenni a kopenyet, es elkiildtem a Terrace-re, hogy szerez zen szallast nekiink. - Miss Heywood bizonnyal latta kocsinkat a hotelnel. Abban a pillanatban felismertem a kisasszonyt, mikor esz 'it' 66 'it'
revettem, hogy a haz fele siet. Draga Tom, boldogsaggal tolt el, hogy latorn, milyen j61 tudsz mar jarni. Hadd ta pogassam meg a bokad! Ez tokeletes, minden rendben van. Az izmaid jateka egy kisse meg szaggatott, de epp csak hogy eszreveheto, _ Nos, jojjon hat a magyarazat, miert is vagyok itt. Leve lemben Irtam a ket tekintelyes csaladrol, a nyugat-indiaiakr61 es a leanynevelo intezetrol, kiket remeltern, hogy le tudunk komi neked, Tom. Itt Mr. Parker meg kozelebb huzta szeket noverehez, gyengeden ujra megfogta kezet, majd fgy sz6lt: - Igen, igen! Mennyire segjtokesz es josagos voltall _ A nyugat-indiaiakat - folytatta Miss Parker - kivana tosabbnak tartom, mint a rnasikat - j6k kozul a meg job bat -, ugyanis ilyennek Igerkezik Mrs. Griffiths es csalad ja. Csupan rnasokon keresztiil ismerem oketo Bizonnyal emlekszel, hogy emlitettem Miss Capper never, ki egy sziv beli j6 baratnern, Fanny Noyce bizalmas baratja. No mar most, Miss Capper rendkivul meghitt baratsagban van Mrs. Darlinggal, ki viszont allando levelezesben all maga val Mrs. Griffithsszel. Lathatod, rovidke lancet alkotunk, s a kor teljes, nines hianyzo szem. Mrs. Griffiths a tenger hez szandekozott utazni, mivel gyermekeinek j6t tenne a levegovaltozas. Eltokelte, hogy mindenkeppen a sussexi partszakaszt valasztja, csakhogy bizonytalan volt, hogy azon belul pontosan merre induljon. Mindenkeppen valami nyu galmasabb helyre vagyott, fgy hat levelet irt baratriejanak, Mrs. Darlingnak, hogy kikerje velernenyet az ligyben. Miss Capper rortenetesen eppen Mrs. Darlingnal tart6zkodott, mikor a level megerkezert, s hosszasan tanacskoztak a ker desrol. Mrs. Darling meg aznap valaszolt Fannynak, s meg emlitette neki e helyet. Fanny - rniutan mindannyian tisz taban voltunk az ugy jelentosegevel - haladektalanul tollat ragadott, s reszletesen tijekoztatott mindenrol, a nevek kivetelevel, melyek csak kesobb tudodtak ki. lgy mar csu pan egy dolog maradt szamomr a, Postafordultaval vala szoltam Fanny levelere, s hatarozottan Sanditont ajinlottam. 'it' 67 'it'
- Fanny artol tartott, nem lesz olyan nagy haz, amelyben ekkora csalad kenyelmesen elfeme. Azonban, ugy latszik, rendkivul meggyozcen beszelrem a helyrol. Magad is lat hatod, mekkora sikerrel. Nem sokkal ezutan orommel er tesultem arrol, hogy Mrs. Darling is Sanditont javasolta, s a nyugat-indiaiak nagy kedvet ereznek, hogy oda utaz zanak. Itt tartott az iigy, mikor Irtam neked, esakhogy ket napja, igen, tegnapelott, Fanny Noyce-tol arrol ertesiil tern, hogy azt hallotta Miss Cappertol, kinek levelben azt irta Mrs. Darling, miszerint Mrs. Griffiths arrol szamolt be neki kuldott leveleben, hogy ketsegei vannak Sanditont illetden. Erthetoen meselem? Semmikeppen nem szeret nern, ha nem lenne vilagos, amit mondok! - 6! Teljesseggel erthetdl No, es eztan? - A bizonytalansag oka az volt, hogy Mrs. Griffithsnek ninesenek kapesolatai Sanditonban, s fgy nem all modja ban kideriteni, vajon megfelelO szallast biztositanak-e sza mukra. Egy bizonyos Miss Lambe erdekeben meg inkabb korultekinto es aggalyos ez ugyben. A fiatal holgyet gond jaira bfztak (valoszfmlleg egy unokahug), s ezert jobban is aggodalmaskodik, mint sajat lanyai miatt. Miss Lambe ha talmas orokseggel rendelkezik, gazdagabb barkinel a csalad ban, s szervezete rendklvul gy6nge. Egeszen tisztan lathato, milyen asszony is lehet Mrs. Griffiths; olyan iigyefogyott es tetlen, mint arnilyenne a vagyon es meleg eghajlat tehe ti az embert. - De hat nem szulettunk egyforma eleterovel. Es hogy mit tehettem? Nehany pillanatig nem tudtam donteni. Azon toprengrern, vajon azt ajanljarn-e neki, hogy Irjon neked vagy Mrs. Whitbynek, hogy foglaljatok hazar szarnukra. Csakhogy egyik megoldas sem volt kedvemre valo. Idegen kedem artol, hogy rnasok szolgalatait vegyem igenybe, ami kor en is eppugy meg tudom tenni. Lelkiismeretem azt sugta, hogy ezt a helyzetet nekem kell megoldanom. Itt volt egy gyamoltalan, beteg csalad, akiknek kulonosen hasznukra lehetek. Oszinten elmondtam velernenyemet Susannak, aki tokeletesen egyetertert velem. Arthurnak sem volt el-
lenvetese. Egy fust alatt mindent elrendeztiink, tegnap reg gel hat orakor iitra keltiink, rna reggel hasonlo idoben in dultunk el Chichesterbol, s most itt vagyunk. - Kituno! Csodalatos! - aradozott Mr. Parker. - Diana, a segittikeszseged felulmulhatarlanl Nines a vilagon meg egy ember, aki ennyire hasznara lenne bararainak. Nem ismerek senkit rajtad kfvul, aki ilyen sok jot tenne! Mary, dragam, hat nem csodalatos tererntes? No, es most, melyik hazar kfvanod lefoglalni nekik? Mekkora a csalad? - Ezzel nem vagyok tiszraban pontosan - vallotta be no vere, - Sejtelmern sines r6la, semmi kozelebbit nem tudok, azonban rokeletesen meg vagyok gyozodve rola, hogy Sanditonban a legnagyobb haz sem lehet tulsdgosan ragas, Minden valoszinuseggel szeretnenek majd meg egyet. Ha nem most esak egyet kotok Ie, a masikat csupan egy het tel a biztos erkezes elott. Miss Heywood, ugy latorn, kisse megutkozott. Aligha tudja eldonteni, mit tartson rolarn. Arckifejezese elarulja, nem szokott ilyen gyors dontesekhez. A szavak, mint "megmagyarazhatatIan nilbuzgosag, ert hetetIen tulffitottseg" epp esak hogy atsuhantak Charlotte agyan, azonban nem esett nehezere udvariasan valaszolni, - Igaz, ketsegkfvul meglepodtem - felelte -, hiszen oriasi erofesztteseket tett az iigyben, pedig ugy tudom, sokat be tegeskednek. - Csakugyan betegek vagyunk. Ugy hiszem, nines ha rom olyan ember az orszagban, aki meg inkabb jogot for malhatna erre a szornoru megnevezesre. Azonban, kedves Miss Heywood, azert szulettunk a vilagra, hogy oly nagy hasznara legyiink ernbertarsainknak, arnennyire esak le het, s ahol akar a legcsekelyebb lelkiero is megadatott, ott nem lehet erotlen a test, hogy felmentest adjon ez a161, vagy arra kesztessen rninket, hogy mi felmentsuk magun kat. A vilag ket esoportra oszlik: az eros lelkti es lelekben erotlen emberekre. Azokra, akik kepesek eselekedni, es azokra, akik nem, s a tenni rudok szent kotelessege, hogy ne engedjek ki kezukbol annak a lehetoseget, hogy hasz nosak lehessenek mas ok szamara, Noverern es az en pana
c£> 68 c£>
c£> 69 c£>
szaim, hal' istennek, nem olyan gyakori terrneszetfiek, hogy y kozvetlenul a lerunket fenyegetnek, S ameddig azon fara dozhatunk, hogy masokat segftsunk, bizton allithatom, hogy a test is erore kap, mikozben a lelek felfrissiilve teljesfti fel adatat. Utazas kozben itteni teendoimre gondoltam, s ettol igen jol ereztem magam. A gyerekek erkezese szakitotta felbe a dieshimnuszt sajat jellemerol. Miutan alaposan megnezte es megolelgette aket, indulni keszult. - Nem etkeznel veliink? Hogyan lehetne rabirni arra, hogy veliink tarts? - kerleltek aztan Parkerek, s mikor ettal Miss Parker elzarkozott, Igy folytattak: - Es mikor latunk viszont? S mi modon lehernenk hasz nodra? Ezt kovetcen Mr. Parker melegen felajanlotta, hogy se gft hazar foglalni Mrs. Griffiths szamara. - Elmegyek hozzad, mihelyt megvacsoraztunk - mondta -, s egyiitt elintezzuk. Csakhogy ezt Miss Parker tiistent elharttotta. - Nem, draga Tom, a vilag minden kincseert sem sze retnem, ha egy lepest is tennel az en iigyemben. A bokad nak pihenesre van szuksege. Abb61, ahogy tartod a labad, latorn, hogy mar fgy is tulsagosan sokat mozgattad. Nem, en magam fogok most azonnal eljarni a haz dolgaban. A vacsorat hat orara rendeltuk, s addigra, rernelern, min dent maradektalanul elrendezek. Meg csak tel ot van. S hogy fogunk-e meg rna talalkozni, most nem tudnarn megmondani; a robbiek a hotelben toltik az ester, s bol dogok lennenek, ha barrnikor Iathatnanak benneteket. Amint azonban visszaerek, kideritem, hogy Arthurnak si kerult-e szallast szereznie szamunkra, s valoszfnuleg va esora utan ujra nekiindulok, hogy magam keressek hazar, ' mivel remeljuk, hogy bekoltozhetunk valamelyikbe holnap, reggeli utan. Nines sok bizodalmam Arthur ratermettseget illeroen, hogy kepes hazar talalni, bar ugy tfint, kedvere van a feladat,
cOO 70 cOO
_ Ugy velem, tiilsagosan is sokat vallalsz - szolt Mr. Par ker. - Nagyon kifaraszrod magad. Yaesora utan mar nem kellene ujra kimozdulnod! _ Yal6ban nem - fUzte hozza a felesege -, hiszen mar a vacsora puszta emlitese is hiabavalo szamotokra. Tiszraban vagyok azzal, hogy milyen az etvagyatok. _ Mostanaban sokat javult, biztosithatlak, Mary. Ittam egy keyes sajat fozesu gyomorkeserfit, mely csodat muvelt. Susan soha nem eszik, s elismerem, hogy jelen pillanatban en sem kivanok sernmit. Altalaban nem etkezem legalabb egy herig utazas utan, Ami Arthurt illeti, 0 eppen hogy haj lamos a tUlzott evesre. Gyakran kenytelenek is vagyunk meg fekezni ot. _ Hanem egy sz6val sem emlitetted a masik csaladot, akik Sanditonba jonnenek - erdeklodott Mr. Parker, ahogy az ajt6hoz kiserre noveret. - A Camberwell Leanynevelo Intezet novendekeit. J6 eselyunk van arra, hogy itt udvo zolhetjuk aket? _ 6! Hogyne, termeszetesen. Egy pillanatra megfeled keztem r6luk! Harem nappal ezelott levelet kaptam egy baratnemtol, Mrs. Charles Dupuist61, melyben arrol biz tosftott, hogy a Camberwellre nyugodtan szamfthatunk. Egeszen bizonyos, hogy hamarosan megerkeznek. Ez a j6 asszony (a never nem tudom), mivel nem olyan tehet5s es fiiggetlen, mint Mrs. Griffiths, maga utazik es valasztja ki a hazar. Elmondom, mikent bukkantam ca. Mrs. Charles Dupuis kozeli szornszedja egy bizonyos holgy, kinek rokona nemreg telepedett le Claphamben. Jelenleg a Camberwell [ntezetben tanit retorikat es irodalmat nehany ldnynak. Hallomasbol mar ismertem Sidney egyik baratja revert, es (5 ajanlotta Sanditont. Viszont az en segedkezesem nelkul Mrs. Charles Dupuis egyaltalan nem jart volna sikerrel.
c007IcOO
szaim, hal' istennek, nem olyan gyakori termeszetfiek, hogy kozuetlenul a leninket fenyegetnek, S ameddig azon tara dozhatunk, hogy masokat segftsiink, bizton allfthatom, hogy a test is erore kap, mikozben a lelek felfrissiilve teljesfti fel adatat. Utazas kozben itteni teendoimre gondoltam, s ettol igen j61 ereztem magam. A gyerekek erkezese szakitotta felbe a dicshimnuszt sajat jellemerol. Miutan alaposan megnezte es rnegolelgette oket, indulni keszult. - Nem etkeznel veliink? Hogyan lehetne rablrni arra, hogy velunk tarts? - kerleltek aztan Parkerek, s mikor ettol Miss Parker elzarkozott, fgy folytattak: - Es mikor latunk viszont? S mi m6don lehetnenk hasz nodra? Ezt kovetoen Mr. Parker melegen felajanlotta, hogy se gft hazar foglalni Mrs. Griffiths szarnara. - Elmegyek hozzad, mihelyt rnegvacsoraztunk - mondta -, s egyiitt elintezzuk. Csakhogy ezt Miss Parker tiistent elharitotta, - Nem, draga Tom, a vilag minden kincseert sem sze retnern, ha egy lepest is tennel az en iigyemben. A bokad nak pihenesre van sziiksege. Abb61, ahogy tartod a labad, thorn, hogy mar fgy is tulsagosan sokat mozgattad. Nem, en magam fogok most azonnal eljarni a haz dolgaban, A vacsorat hat orara rendeltiik, s addigra, rernelem, min dent maradektalanul elrendezek. Meg csak tel at van. S hogy fogunk-e meg rna talalkozni, most nem tudnarn megmondani; a robbiek a hotelben toltik az ester, s bol dogok lennenek, ha barrnikor lathatnanak benneteket. Amint azonban visszaerek, kiderftem, hogy Arthurnak si keriilt-e szallast szereznie szarnunkra, s valoszfnuleg va csora utan ujra nekiindulok, hogy magam keressek hazar, mivel rerneljuk, hogy bekoltozhetunk valamelyikbe holnap, reggeli utan. Nines sok bizodalmam Arthur rarermettseget illetoen, hogy kepes hazat talalni, bar ugy tfint, kedvere van a feladat.
'it' 70 It'
_ Ugy velern, uilsagosan is sokat vallalsz - sz6lt Mr. Par ker. - Nagyon kifarasztod magad. Vaesora utan mar nem kellene ujra kimozdulnod! _ Val6ban nem - fflzte hozza a felesege -, hiszen mar a vacsora puszta emlitese is hiabavalo szamotokra. Tisztaban vagyok azzal, hogy milyen az ervagyatok. _ Mostanaban sokat javult, biztosfthatlak, Mary. Ittam egy keyes sajat fozesu gyomorkeserfit, mely csodat mfivelt. Susan soha nem eszik, s elismerem, hogy jelen pillanatban en sem kfvanok semmit. Altalaban nem etkezem legalabb egy hetig utazas utan. Ami Arthurt illeti, 0 eppen hogy haj lamos a tUlzott evesre. Gyakran kenytelenek is vagyunk meg fekezni ot. _ Hanem egy sz6val sem emlftetted a masik csaladot, akik Sanditonba [onnenek - erdeklodott Mr. Parker, ahogy az ajt6hoz kiserte noveret. - A Camberwell Leanynevelo Intezet novendekeit. J6 eselyunk van arra, hogy itt udvo zolhetjuk oket? _ 6! Hogyne, termeszetesen. Egy pillanatra megfeled keztem roluk! Harem nappal ezelfitt levelet kaptarn egy baratnemtol, Mrs. Charles Dupuistdl, melyben arrol biz tositott, hogy a Camberwellre nyugodtan szamithatunk. Egeszen bizonyos, hogy hamarosan megerkeznek. Ez a j6 asszony (a never nem tudom), mivel nem olyan tehetfis es fiiggetlen, mint Mrs. Griffiths, maga utazik es valaszrja ki a hazar. Elmondom, mikent bukkantam ra, Mrs. Charles Dupuis kozeli szomszedja egy bizonyos holgy, kinek rokona nemreg telepedett le Claphamben. Jelenleg a Camberwell Intezetben tanit retorikat es irodalmat nehany leanynak. Hallornasbol mar ismertem Sidney egyik baratja reven, es o ajanlotta Sanditont. Viszont az en segedkezesem nelkul Mrs. Charles Dupuis egyaltalan nem jart volna sikerrel.
'it'7I'ii?
Egy her sem telt el, ami6ta Miss Diana Parker kifejtette, miszerint erzesei azt sugjak, hogy jelen allapotaban a tenger biztos halalat jelentene, es lassunk csodat, most Sanditon ban volt, s egy ideig itt is szandekozott maradni! Semmilyen jel nem mutatta, hogy akarcsak halvanyan is emlekezne arra, amit korabban Irt vagy gondolt e targyrol, Lehetetlen volt, hogy Charlotte ne gyanitson j6 adag kep zelodest ilyen kulonos egeszsegi allapot mogott. Betegsegek es gyogyulasok effele szokatlan valtakozasa inkabb a teve keny szellem tetlenseger, mint valosagos szenvedest es ja vulast jelentett. A Parker familia nem volt hljan a kepzeletnek es fellob ban6 erzeseknek, s mig a legidosebb fiver parlagon hevero ambicioit a furdohely fejlesztese kototte Ie, addig novereit talan az a torekves vezerelte, hogy nilcsordulo fantaziajukat kulonleges egeszsegi panaszok kitalalasaban engedjek sza badjara. Egeszeben veve, elenk szellemiik szemmel lathatoan kihasznalatlan volt, csupan egy reszet kototte Ie abbeli szan dekuk, hogy hasznos dolgot tegyenek. S ugy nint, vagy azzal foglaljak el magukat, hogy masoknak segitenek, vagy azzal, hogy rendkivuli betegsegeket talalnak ki onmaguknak. Ami azt illeti, szervezetiik nernikepp val6ban torekeny volt. Sajnalatos medon ez azonban a gy6gyszerek iranti kulonosen a csodaszerek iranti - fogekonysagukkal paro suit, mely aztan idejekoran kulonfele betegsegek gyakori elofordulasat eredmenyezre, de szenvedeseik j6 resze csak ugyan kepzelodes volt, s annak vagya, hogy egyedulalloak es csodalatra rneltoak legyenek masok szerneben. Mind emellett melegszfvti, erzo teremtesek voltak, de nyugha tatlan szellemiik es annak dicsosege, hogy robber tegyenek akarki masnal, jelentos szerepet jatszott jotekony ercfeszi teseikben. Minden tettiiket es megprobaltatasukat a hiu sag vezerelte.
Mr. es Mrs. Parker az est nagy reszer a hotelben toltotte; azonban Charlotte mindossze Miss Diarist latta ketszer harornszor, amint kuldeteset teljesiti, hogy hazar talaljon annak a holgynek, akivel soha nem talalkozott, es aki nem is kerte fel e feladatra. A csalad tobbi tagjaval csupan mas nap ismerkedett meg. Miutan ugyanis elfoglaltak uj szal lasukat, s a tarsasag egeszen j6 kozerzetnek orvendett, arra kertek fiveruket, sogornojiiket es Miss Heywoodot, hogy reazzanak veliik. A Terrace egyik epuleteben laktak; a paranyi, csinos sza Ion ban talaltak a haziakat, fogadasukra felkeszulve. Az ab lakbol csodalatos kilatas nyilt a tengerre, melyet elvezhettek is volna, ha ugy akarjak, es bar rendkfvul kellemes nyari nap volt, nemhogy az ablak nem volt nyitva, hanem meg a kanapet, az asztalt s az egesz berendezest is a szoba egy tavoli sarkaba toltak a kanda1l6hoz, a lobog6 tUz melle. Charlotte m6dfelett tisztelettud6an es szanakozassal fordult Miss Susan Parker fele, hiszen j61 ernlekezett a ha rom egyszerre kihuzott fog esetere. A holgy kulseje es mo dora nem sokban kulonbozott novererol; talan egy kisse vekonyabb volt, valamint jobban megviseltek a betegse gek es gy6gyszerek. Viselkedese visszafogottabb, hangja halkabb volt. Dianahoz hasonl6an egesz este lelegzetve telnyi sziinet nelktil beszelt, att6l eltekintve, hogy kezeben hashajtot szorongatott, s idonkent furcsa arckifejezessel, fintorogva lenyelt nehany cseppet az egyik olyan fiolabol, melyek otthonosan sorakoztak a kandalloparkanyon. Char lotte, sajat j6 egeszsege miatti gondtalansagaval, nem esz lelte a beregsegnek semmi olyan tiinetet, melyet ne kez dett volna azzal gyogyitani, hogy eloltja a tiizet, es kinyitja az ablakot, igy szabadulvan meg a cseppekt6l es hashaj t6kt6l is. Folottebb kivancsian vette szemiigyre Mr. Arthur Par kert, s mivel ugy kepzelte, hogy vema, gyenge szervezetf fiatalember lehet, a legtorekenyebb egy arnugy sem tulsa go san egeszseges csaladban, most meglep6dve latta, hogy majdnem oly magas, mint fivere, s j6val zornokebb is,
'It 72 'It
'It 73 'It
TIZEDIK FEJEZET
szeles vallri es eros terrnenf. Annyira ttint betegnek, ameny nyire egy atfazott ember annak szamit. Szemmel lathatoan Diana volt a csalad feje, aki iranyit es cselekszik. Talpon volt egesz delelott, hoi Mrs. Griffiths ugyeben jart eI, hoI sajat dolgaikat intezte, s meg igy is a legelenkebb volt harmuk kozul. Susan csupan akkor vette at az iranyitast, mikor a szallodat vegleg elhagytak, maga is ket j6kora borondot cipelve. Arthur rendkivul hidegnek talalta az idot, es kizarolag annyit tett, hogy atsetalt egyik hazb61 a masikba, oly szaporan, ahogy tudott, s ad dig ma gasztalta a tuz melletti uldogelest, mfg vegul maga is lehe veredett a kandall6 melle. Diana elfoglaltsaga nilsagosan oncelu volt ahhoz, hogy szamftasbol tegye - sajat bevallasa szerint egyszer sem ult Ie a her 6ra leforgasa alatt -, es be is ismerte, hogy kisse elfaradt, Igyekezetet siker koronazta, azonban igencsak ki is meriilt, mivel nem csupan annyit tett, hogy nyakaba szedte a varost, es nilteve magat szamos nehezsegen, vegul meg felelo hazat tudott foglalni Mrs. Griffithsnek heti nyole guinea-ert!", hanem hosszasan targyalt a szakacsokkal, szo balanyokkal, mosonckkel es furdetcasszonyokkal is, hogy Mrs. Griffithsnek mar csak annyi dolga legyen, mikor meg erkezik, hogy osszehlvja aket, es kiadja utasftasait, Az iigyben tett vegsa erofeszfresekent nehany udvarias sort Irt maganak Mrs. Griffithsnek, s idfit nem klmelve, hosszadalmasan sorolta a hireket, melyeket ez ideig rnaga ban tartott. S most abban a rendkivuli oromben reszesul hetett, miszerint 0 tette meg az elsa lepest uj ismeretseguk ben azaltal, hogy varatlan kotelezettseget ilyen eredmenyesen teljesitette. Parkerek es Charlotte utkozben ket kocsit pillantottak meg, melyek, athajtva a teren, a hotelhez tartottak. Igen orornteli latvany volt, s talalgatasokra adott okot. A Parker kisasszonyok es Arthur szinten eszrevettek; ablakukb6l ki tudtak venni, hogy postakocsi allt meg a hotelnel, azonban 17. guinea: angol penzegyseg 1971 elorr.
'ii? 74 'i'
azt nem lattak, hanyan erkeztek. Vendegeik adtak meg ra a valaszt, A Camberwell Intezet novendekei lehetnek? Nem, nem valoszfnfi, Ha netan lenne egy harmadik kocsi, talan elkepzelheto volna, de azt mindannyian elisrnertek, hogy kettobe nem ferne be a leanynevelo intezet. Mr. Parker azt rernelte, esetleg uj csalad erkezhetett. Nehanyszor meg felalltak, hogy megtekintsek a tengert es a hotelt, vegul aztan kenyelmesen elhelyezkedtek a sza lonban, s Charlotte Arthur melle keriilt. A fiatalember rendkfvuli elvezettel uldogelt a kandallonal, s igen nagy udvariassagrol tett tanubizonysagot azzal, hogy megis at engedte szeket Charlotte-nak. Csakhogy Miss Heywood egy pillanatig sem habozott, hogy tisztelettud6an vissza utasftsa, s igy a fiatalember igencsak elegedetten iilt vissza helyere. Charlotte hatrabb huzta szeket, kihasznalva, hogy Arthur kozte es a tuz kozott ul, mintegy vedofalat alkotva, s m6dfelett MIas volt, hogy korabbi felteveseivel ellentet ben, a fiatalember megsem olyan vezna. Arthur igen faradtnak tfint, azonban a beszed egyalta Ian nem viselte meg, es mig a tobbiek leginkabb egymas sal tarsalogtak, szemmel lathatoan nem erzett bfintudatot, hogy ilyen kellemes ifju holgy iii a tarsasagaban, aki nerni figyelmet erdemelt az udvariassag altalanos szabalyai alap jan. Mr. Parker surgeto kenyszert erzett, hogy val ami el foglaltsagot talaljon, s furkeszon nezett korbe a szobaban. Tekintete igen nagy orornmel pihent meg Arthuron es Miss Heywoodon. A fiatalember hamvas ifjusagat bizonyt totta, hogy meg szabadkozott is a tuz miatt. - Nem kellene begyujtani - mondta -, de a tengeri le vega mindig paras. Nem tartok ugy semmitol, mint a pa ras levegatol. - Nagyon szerencses vagyok - jelentett ki Charlotte -, mert soha nem kelt torfidnorn vele, hogy a levego paras-e vagy szaraz, Akarrnilyen is, mindig egeszseges, es erot ont belern. - En is kedvelem a tengeri Ievegot, ahogy barki mas valaszolta Arthur -, s szivesen allok a nyitott ablakban, ha
'ii? 75 'i'
nem fUj a szel, azonban, sajnalatos m6don, a szel art nekem, mert reumat okoz. On nem reumas, ugyebar? - Nem, egyaltalan nem vagyok az. - Tudja, ez nagy aldas. Esetleg talan ideges panaszai vannak? - Nem gondolnam. Nem hiszem, hogy vannak. - En azonban rendkivul ingerlekeny vagyok. Az igazat megvallva, ugy velem, a legtobbet az idegeimmel kinlodom, A novereim azt gondoljik, az epemmel lehet baj, de en nem hiszem. - Az a velemenyem, hogy teljesen igaza van, ha ketel kedik, ameddig csak tud. - Ha epebajom lenne - folytatta Arthur -, tudja, a bar nem esne j61, pedig mindig jot tesz. Minel tobb bort iszom, persze mertekkel, annal jobban erzem magam. Mindig es tere leszek a legjobban. Ha latort volna rna vacsora elfitt, nem hitte volna azt, hogy sajnalatra melto teremtes va gyok. Pedig Charlotte ezt gondolta. Azonban megorizte ko molysagat, s Igy valaszolt: - Ha j61 errern, mit is jelentenek az ideges panaszok, ugy velem, tengeri levegovel es testmozgassal - napi, rendszeres mozgassal- gyogyftani lehetne a betegseget, Annal is inkabb kellene ajanlanom, mivel azt gyanitom, idonkent azert ki mozdul otthonr61. - 6, folottebb kedvelem a mozgasr - kialtotra a fiatal ember -, s azt tervezem, hosszu setakat teszek, mig itt va gyok, ha az ida megengedi. Mar reggeli elfitt kimegyek, es tobbszor fordulok is a Terrace-en, s latogatast teszek majd a Trafalgar House-ban is. - Csak nem nevez kiad6s mozgasnak egy kis setat a Tra falgar House-ba? - Ami magat a tavolsagot illeti, val6ban nem megeroltetd, azonban az emelkedo igencsak meredek! Napkozben fel kaptatni arra a hegyre, azt hiszem, igazan kimerft5 munka! Patakokban folyna r61am a VIZ, mire folernek, Hajlarnos
vagyok a verejtekezesre, ami az ideges panaszok legbizto sabb jele. Mostanra olyan melyen beleastak magukat a termeszet tudornanyok rejtelmeibe, hogy Charlotte az ajto fele te kintett, nem erkezik-e a szernelyzet a teaval, ami, roppant szerencses modon, megszakfrana az eszmecseret, A tea erkezese rendkfvuli es gyors valtozast eredmenye zett. A fiatalember erdeklodese egy csapasra lanyhulni kez dett Charlotte iranyaban. Elvette sajat kakaojat a talcarol, melyen, ugy nlnt, epp annyi teascsesze volt, ahanyan a szobaban tart6zkodtak. S mig Miss Susan Parker es Diana herbateat iszogatott, Arthur kozelebb huzodort a kanda1l6 hoz, s a tuz folott sajat kedvere melengette italat, Nehany szelet kenyeret is siit6getett, melyek mar elore megpirfrva fekiidtek a talon. Ekozben hangjat sem lehetett hallani, csupan az ondicseret es retszesnyilvanltas elmormolt sz6 foszlanyait, Mikor elfoglaltsagat befejezte, visszahuzta sze ket a kandallotol abba a hosies tavolsagba, ahol eredetileg volt, es bizonyitva, hogy nem magara gondolt, mikozben a tfiznel buzg6lkodott, nyomatekosan arra kerte Charlotte-ot, hogy fogadja el tole a kaka6t es pirft6st. Azonban Miss Heywood addigra mar megitta teajat, s ezt Arthur megle petten nyugtazta, hiszen teljesen lekototte sajat tevekeny sege. - Azt hiszem, korabban kellett volna felajanlanom - men tegetfizott -, de a kaka6nak ida kell, mire felforr. - Rendkfvul lekotelez - valaszolta Charlotte -, azonban jobban kedvelem a teat. - Nos, ez esetben magam fogyasztom e1- hatarozta el magat Arthur -, estenkent ugyanis egy nagy pohar hig kaka6 jobban esik barmi rnasnal. Hanem, amikor a fiatalember a kaka6t kortyolgatni kezdte, Charlotte-ot igencsak meglepte, hogy ez a hig ital suru, sotetbarna folyadekkent csordul ki a poharbol, s ugyan ebben a pillanatban a ket never is felkialtott: - 6, Arthur, napr61 napra erosebb kaka6t iszol! - am erre a fiatalember nernileg ontudatos valasza fgy hangzott:
<Sr 76 <Sr
'It 77 W
- Csak egy icipicit er6sebb, mint kellene - mely arr61 gy6zte meg Charlotte-or, hogy a fiatalembernek egyalta Ian nines Inyere, hogy annyit kap enni, amennyit noverei helyesnek velnek, vagy amennyit 6 maga i1l6nek gondol, Erthetoen nagyon orult, mikor a beszelgetes a szaraz pin t6sokra terelodott, s fgy nem kellett tobb megjegyzest hal lania novereito 1. - Remelem, kostolta mar! - fordult ujra Charlotte-hoz. - Roppant j6 kenyerpirfronak tartom magam. Soha nem egetern Ie a kenyeret. EI6sz6r nem szoktam nilsagosan ko zeI tenni a nlzhoz, s latja, meg sines egyetlen oldala sem, amely ne barnult volna meg szepen. Bfzorn benne, hogy kedveli a szaraz pirftost. - Ha meg van kenve egy kis vajjal, akkor igen - valaszolt Charlotte. - Mashogyan nem szeretem. - En is epp Igy eszem! - orvendezetr Arthur. - Hasonl6 keppen velekedunk a dologr6l. Azonban a szaraz pirftos tavolrol sem egeszseges, ugy hiszem, igen rosszat tesz a gyomornak. Bizton allfthatom, ha nem tesziink ra vajat, hogy kisse megpuhftsa, megsertheri a gyomorfalat. A leg nagyobb orommel kenek egyet most onnek, aztan magam nak is. Val6ban rossz a gyomorfalnak, esakhogy neha'!y embert ez nem gy6z meg. Izgatja a belsd retegeker, ugyan az torrenik a gyomorral, mint amikor szerecsendior resze De esak nemi kuzdelern aran juthatott a vajhoz. Nove rei azzal vadoltak, hogy nilsagosan sokat eszik, es nem le het megbfzni benne, s a fiatalember folyamatosan bizony gatta, hogy epp esak annyi taplalekot vesz magahoz, hogy rnegvedje a gyomrat, s kulonben is, ezuttal esak Miss Hey wood miatt van szuksege a vajra. Ez olyan erv volt, mely ellen senkinek sem lehetett ki fogasa, Megkapta a vajat, s alapos mozdulatokkal teritet te szet a pirftoson, s e tevekenysegben szemmel lathatoan nagy oromet lelte. Alighogy ezzel vegzett, kezebe vette a sajat kenyeret is, s Charlotte alig tudta tiirt6ztetni magat, mikor latta, hogy novereit figyelve, Arthur aprolekos gond
dal majdnem ugyanannyi vajat le is kapart, mint amennyit felkent, s egy ovatlan pillanatban j6kora darabba forrnaz va beletornte a szajaba, Mr. Arthur Parker nyilvanvaloan masfajta gyonyonlse get talalt a betegessegben, mint noverei - s ezek eseppet sem voltak magasztos erzesek. J6 adag foldhozragadtsag bujt meg benne. Charlotte azt gyanitotta, hogy tokeletesen ma gaenak vallja ezt az eletstilust, els6sorban a tetlenseg elve zetet, s eltokelte, hogy csak akkor vallalja a kenyelmetlense geket, ha szobaja melegeert vagy megfelelo taplalkozasaert kell sfkraszallnia. Es ahogy Miss Heywood hamarosan esz lelte, az utobbival kapesolatban Arthur eltanult egy-ket dol got novereit6/. - Noesak! - szolt az ifju. - Egy este ket csesze eros te at is megkoekaztat? Micsoda idegei lehetnek! Mennyire irigylem ont! Na most, ha en meginnek akar egy cseszenyit is, mit gondol, mil yen harasa lenne? - Talan egesz ejszaka eber lenne tole - felelte Charlotte, azzal a szandekkal, hogy sajat kepzeloerejenek fitogtatasa val nagyotmondasban tultegyen rajta. - 6! Ha esak ez lenne! - kialtotta a fiatalember. - Ugy hat ram, mint a mereg, es teljesen hasznalhatatlanna valik a jobb kezem, mar at perecel az utan, hogy megittam. Tel jes keptelensegnek tfinhet, de olyan gyakran elOfordult mar, hogy egeszen biztos. A jobb kezemet orakon at nem tudom hasznalni! - Kulonosen hangzik, azt meg kell hagyni - valaszolt hfl vosen Charlotte -, azonban konnyen kiderulhet, hogy a legegyszerubb dolog a vilagon, s azok, akik tudomanyos uton vizsgaljak a jobb kez es zold tea kapcsolatat, tokele tesen ertik is kolcsonhatasat. Nem sokkal a tea utan levelet hoztak Miss Diana Par kernek a hotelbol, - Mrs. Charles Dupuistol jott - mondta Miss Parker -, maganjellegu level. Miutan nehany sort elolvasott, felkialtott:
<£> 78 <£>
<£> 79 W
lunk.
r
u f
- Nos, ez fo16ttebb kulonos! Valoban rendkivul kiilo nos! Hogy mindkettdnek epp ez a neve! Ket Mrs. Griffiths letezikl Ez egy bemutatkoz6 es ajanlolevel att6l a holgyrol, aki a Camberwell Intezetbol erkezik, s a neve tortenetesen szinten Mrs. Griffiths. Hanem, ahogy tovabb olvasott, aver arcaba tolult, es roppant izgatottan tette hozza: - A Iegkulonosebb dolog torrent! Meg egy Miss Lambe! Egy vagyonos, fiatal, nyugat-indiai hOlgy! De hat nem lehet ugyanaz! Keptelenseg! Hangosan folytatta, hogy erore kapjon. A level egeszen egyszerflen bemutatta Miss Diana Parkernek a levellrot, Mrs. Griffithst Camberwellbol, s a gondjaira bfzott harem fiatal holgyer, Mrs. Griffiths, mivel idegen volt Sanditonban, agg6dott a megfelelo tarsasag miatt, s ezert Mrs. Charles Dupuis, mint kozvetfto szernely, elkuldte ezt a levelet, tudvan, hogy "semmivel sem okozhat nagyobb oromot az o draga Dianajanak, mint hogy hasznos elfoglaltsagot ki na! neki. Mrs. Griffiths felton kfvan gondoskodni az egyik fiatal holgy elszallasolasarol es kenyelmerol, Miss Lambe nek hfvjak, Nyugat-Indiabol erkezik, s igen gyenge az egesz sege." Az egesz nagyon furcsa! Szerfelett rneglepo! Igazan rend kfviili! Azonban abban mindannyian egyetertettek, miszerint lehetetlen, hogy ne legyen ket csalad; egeszen biztos, hogy a level egy masik csaladrol szarnol be. Minden bizonnyal ker csalad van, mashogy nem lehet. "Keptelenseg" es .Jehetetlen", hangoztartak buzg6n tij ra es tijra. A nevek es korulmenyek veletlen hasonlosaga lehet csupan, ami eloszor rneglepo, de semmi tobb - s fgy el is dontottek a dolgot. Ami Miss Dianat illeti, azonnali elonyt kovacsolt zava rodottsagabol. Muszaj kendojet sietve valla kore kanyarl tania, s ujfent elszaladnia ugyeket intezni. Barmilyen faradt is, rogvest vissza kell mennie a hotelhez, kinyomozni az igazsagot, es felajanlani szolgalatair.
'
TIZENEGYEDIK FEJEZET
Ez val6ban teljes keptelenseg volna! Ahogy a Parker fa milia mondogatta egymas kozott, semmi sem okozhatna mokasabb kalamajkat, mintha kiderulne, hogy a ket csalad Surrey-bdl es Camberwellbol egy es ugyanaz. A vagyonos nyugat-indiaiak es a leanynevelo intezet no vendekei a ket postakocsival meg is erkeztek Sanditonba. Az a Mrs. Griffiths, akit baratja, Mrs. Darling partfogolt, s nemileg elbizonytalanodott, mivel keptelen volt raszan ni rnagat az utazasra, azonos volt azzal a holggyel, akinek ugyanerre az idoszakra hatarozott tervei voltak (mas mi nosegben), es semmifele felelmet vagy zavart nem okozott szamara a kirandulas. A ket csalad vonatkozasaban az osszes ellentmondas leg inkabb a hiusagnak, a tudatlansagnak vagy a baklovesek sorozatanak volt koszonhero; azoknak az embereknek, akik Miss Parker ovatossaga es elovigyazatossaga mellett koteleztek el magukat. Szfvbeli j6 baratai minden bizony nyal eppoly nilbuzgoak voltak, mint maga Miss Parker, s az uggyel kapcsolatban elegendo levelet, levelidezetet es iizenetet valtottak ahhoz, hogy mindent mas szinben tun tessenek fol. Miss Dianat eleinte valoszinuleg kinosan erinthette, hogy kenytelen bevallani tevedeset. Hosszu utazasa Hampshire bol hiabavalonak bizonyult, fiverenek csalodast okozott, o maga egy hetre koltseges hazar berelt - harnarjaban e kovetkezteteseket vonhatta le. S ami talan meg ezeknel is rosszabb volt, kiderult, meg sem olyan des latasu es csalhatatlan osztonfl, mint hitte magarol. Azonban ugy tfint, nem sokaig nyugtalanitja a dolog. Olyan sokan osztoztak a szegyenkezesben es fele lossegben, hogy mikor vegiggondolta, mekkora szerepe volt ebben Mrs. Darlingnak, Miss Cappernek, Fanny Noyce-nak, Mrs. Charles Dupuisnek es szornszedjanak, ugy velte,
'
~
! .~ ,
csupan apr6cska resz jut belole onmaganak, Akarhogy is, az elkovetkezo delelottokon gyakorta lehetett latni Mrs. Griffiths tarsasagaban, ahogy az utcakat r6ja, kiado hazar keresve, oly buzg6n, mint regen. Mrs. Griffiths kellemes, finom holgy volt, azzal tartva
fonn magat, hogy arra erdemes leanyokat es ifju holgye
ket vett szarnyai ala, akik tanart kerestek tudasuk rokele
tesfresehez, vagy otthont, ahol megfelelO tarsasagban sza
mot adhattak megszerzett ismereteikrol. joval tobb leany
tartozott feliigyelete ala, mint ez a harorn, akikkel Sandi
tonba erkezerr, de a tobbiek tortenetesen nem jottek el. Mind kozul, jelentds vagyona miatt, ketsegkfvul Miss Lambe volt a legfontosabb es legertekesebb. Tizenher korul jart, felver volt, tart6zkod6 es gyongecske, sajat szobalannyal rendelkezett, a legjobb szallast kapta a hazban, s egyaltalan, Mrs. Griffiths szerneben 0 szarnftorr a legtobbet. A ket Beaufort kisasszony oly atlagos ifju holgy volt, kikkel minden harmadik csaladban talalkozhar az ember. Arcbdrukon nem sok udeseg, kulsejuk tetszetos, testtarta suk egyenes es hatarozott, tekintetiik magabiztos. Csiszolt rnodoru, am tudatlan leanyok voltak, s idejuk nilnyomo reszeben azon mesterkedtek, hogy masokar elkapraztassanak, valamint lelernenyes fortelyokkal oly stilusban oltozkod jenek, mely messze nilmenr lehetosegeik hataran, Mindig az elsok kozort voltak, akik a divator kovettek. S minden ugyeskedestik celja egy tehetds uri ember meghodftasa volt, kinek vagyona jelentosebh az oveknel. Mrs. Griffiths olyan szereny, csondes helyre vagyott, mint Sanditon, mar csak Miss Lambe kedveert is. A Beaufort kisasszonyok termeszetesen barrnely mas helyre sziveseb ben mentek volna, azonban, mivel tavasz volt, s epp hat uj ruha elkeriilhetetlen koltsegebe vertek magukat, melye ket egy haromnapos kirandulasra vettek, arra kenyszerul tek, hogy beerjek Sanditonnal is, mfg anyagi helyzetiik jobb ra fordul. Ott egyikiik harfat berelr, a rnasik rajzpapfrt vasarolt, s meglevo osszes csecsebecsejukkel felszerelkezve elhata
'it' 82 'it'
roztak, hogy igen takarekosan, elegansan es visszafogottan elnek majd. Miss Beaufort abban remenykedett, hogy aki hallja, dicsoiti es magasztalja majd csodalatos harfajatekat, huga, Miss Letitia pedig, hogy erdeklodest es elragadta tast valt ki vazlataival; s mindketten azzal vigasztal6dtak, hogy ha torik, ha szakad, ok lesznek a legdivatosabbak Sanditonban. Mrs. Griffiths Miss Diana Parkernek val6 kulonleges be rnutatasa reven egy csapasra bebocsatast nyert a Trafalgar House-ba, es ismeretsegbe kerult a Denham famfliaval. A Beaufort kisasszonyok egykettore tokeletesen elegedetrek lettek a "korrel, melyben forogtak", hogy megfeleld kife jezest hasznaljunk, ugyanis rnanapsag mindenkinek "vala milyen korben kell forognia", azonban azt hangsulyoznunk kell, hogy nernely ember szamara a forg6 mozgasnak a hebehurgyasag es ballepes is velejaroja. Lady Denhamnek Parkerek iranti figyelmessegen nil mas celja is volt azzal, hogy latogatast tett Mrs. Griffithsnel. Miss Lambe szernelyeben ralelt arra a hfin ahitotr, fiatal, beteges es vagyonos holgyre, akivel Sir Edward kedveert - es sajat, elad6 szamarteje erdekeben - regota kfvant mar megismerkedni. S hogy Miss Lambe jelenlete mikent hatott Sir Edward ra, arrol csak talalgatni lehet, han em, ami az allatokat illeti, a lady hamarosan radobbent arra, hogy minden nyereseggel kapcsolatos szarnfrasa meghiusult. Mrs. Griffiths ugyanis nem engedte, hogy Miss Lambe egeszsegi allapota akar a legcsekelyebb mertekben is romoljon, vagy akarrnilyen pa nasz jelentkezzek, s fgy nem volt szukseg a szarnartejre sem. "Miss Lambe egy tapasztalt orvos folyamatos ellenor zese alatt all, es utasitasait hfisegesen betartjak." S nehany er6sft6 pirulatol eltekintve, melyben Mrs. Griffiths egyik unokatestverenek volt erdekeltsege, a j6asszony soh a nem tert el az ifju holgyre vonatkoz6 szigoru orvosi el6fra soktol, Miss Diana Parker orornmel helyezte el uj baratait a Terrace sarokhazaban, s tekintettel arra, hogy ebben az epu
'it' 8 3 'it'
letben volt az a fogad6szoba, melyet minden ide latogato vendeg kulonosen kedvelt, s egyik ablaka latni engedte, barrni torrent is a hotelben, nem lehetett volna megfelelobb helyet talalni a Beaufort kisasszonyok szamara a visszavo ..n ult, csendes elerhez. S ilyenforman, mar sokkal elobb, mint hogy felszerelkeztek volna hangszerrel es rajzpapirral, gyakorta megjelentek az alacsony, emeleti ablaknal, hogy behuzzak a fuggonyr, vagy eppen szethuzzak, akar egy viragcserepet igazftsanak meg az erkelyen, vagy esetleg csak ugy nezelodjenek a tavcsovon keresztiil - s mindekozben sok szernpart elkapraztatva, moho tekintetek kereszttuzeben alltak. Barrnely apr6 ujdonsag felkavarja egy almos kis fiirdo hely elerer, mint amilyen Sanditon is. A Beaufort kisasszo nyok, akik egeszen jelentekrelenek lettek volna Brightonban, itt nem tehettek egy lepest sem anelkul, hogy ne keltettek volna feltflnest. 5 meg Mr. Arthur Parker is, bar nemigen volt hajlamos rendkfviili erofeszitesre, a saroknal mindig lefordult a fi vere haza fele vezetf utrol, hogy egy pillantast vethessen a Beaufort kisasszonyokra - mindannak dacara, hogy egy negyed merfold felet jelentette a kiterd, s tovabbi ker le pest az ernelkedon.
~
84
~
TIZENKETTEDIK FEJEZET
Charlotte mar tfz napja volt Sanditonban, anelkul, hogy jart volna a Sanditon House-ban, mivel minden klserletuk, hogy meglatogassak Lady Denhamet, meghnisult azaltal, hogy elozoleg talalkoztak vele. Hanem eziittal idejekoran, meg eltokeltebben kezdtek tervezni a latogatast, mely Lady Denhamnek figyelmesseget, Charlotte-nak szorakozast je lentett. - S ha megfelelo alkalom kinalkozik, dragam - fordult felesegehez Mr. Parker, aki nem szandekozott veluk tarta ni -, ugy gondolom, megemlfthetne szegeny Mullin hely zetet, es felhivhatna oladysege figyelmet a tamogatasukra, Nem kedvelem a jotekonysagi feliratkozast effele helyen - olyan, mintha megadoztatnak a beveteleinket. Megis, igen nagy szukseget szenvednek, es tegnap mar majdnem meg Igertem a szegeny asszonynak, hogy teszek valamit az ugye ben. Ugy velem, letre kellene hozni egy tamogatoi kort, minel elobb, annal jobb, es hatasos lenne Lady Denham neve a lista elen, Nem szfvesen beszelne errol, Mary? - Barmit megteszek, amit kfvan tolem - jelentette ki a fe lesege -, azonban on annyival alkalmasabb lenne erre! Azt sem fogom tudni, mit mondjak. - Draga Mary - kialtott fel Mr. Parker -, lehetetlen, hogy ez nehezseget okozzon onnek! Mi sem egyszerubb ennell Mindossze annyit kell tennie, hogy felvazolja a csalad je lenlegi, szornoru korulmenyeit, hozzam intezett nyomate kos kerelmuket, s azt, hogy egy kis adakozast kfvanok elfi segiteni, hogy konnyftsek terheiken, felteve, ha oladysege jovahagyja. - A legkonnyebb dolog a vilagonl - jegyezte meg Miss Diana Parker is, aki tortenetesen epp ekkor toppant be hozzajuk. - Hamarabb meg lehet oldani, mint amennyit itt beszeltek r6la! S ha mar az adakozasnal tartunk, Mary, halas lennek, ha megernlitenel egy m6dfelett elszomorito ~
85
~
esetet Lady Denhamnek, melyet igen megrendftden ecse teltek a minap. El egy asszony Woreestershire-ben, s ne hany baratorn rendkiviili erdeklodest tanusit iranyaban. Szavamat adtam, hogy megteszek erte mindent, amit esak tudok. Ha lennel olyan kedves, es megemlitened helyze tet a ladynek! Lady Denham hajlik a jotekonykodasra, ha rnegfeleloen ostrornoljak. Ha egyszer raszanja magat, hogy megnyissa erszenyet masoknak, epp oly szfvesen ad tiz guinea-t is, mint otor. S ezert, amennyiben adakoz6 ked veben talalod, egy masik esetrol is beszelhetnel neki, mely nek rnegoldasa szivugyunk - egy jotekonysagi raktar felalli tasarol Burton-on-Trentben. S ezek mellett ott van annak a szegeny embernek felakasztortak Yorkban az utols6 targyalas uran - a csaladja, akiknek mar idaig is gyfijtot tiink penzt, hogy enyhitsiink gondjaikon. Meg ha esak egy guinea-t tudsz is szerezni nekik, az is nagy segftseg lenne. - Draga Diana! - kialtott fel Mrs. Parker. - Ha ketszer ennyi idfim lenne, az is keyes volna erre! - De hat miert oly bonyolult mindez? Barcsak magam intezhetnern! Azonban ot pereen beliil Mrs. Griffithsnel kell lennern, hogy batorsagot ontsek Miss Lambe-be, ugyan is most martozik meg elso Izben, Szegenyke annyira meg van ijedve, hogy rnegigertem, elmegyek hozzajuk, hogy tartsam benne a lelket, s bemenjek vele a furdomasinaba is, ha ugy kivanja. S mihelyt vegzunk, sietnem kell haza, mivel Susannak egykor kezdodik a piocas kiiraja, mely ha rom oran at is eltart. Tehat nines egy szabad pereem sem, s magunk kozott szolva, jelenleg epp agyban kellene fe kudnorn, hisz jartanyi erfirn sines, s amint Susan kezelese nek vege, azt hiszem, a nap hatralevo reszere mindketten szobankba vonulunk. - Igazan sajnalom, hogy ezt kell hallanom, azonban, ha Igy all a helyzet, remelern, legalabb Arthur velunk tart. - Ha Arthur megfogadja a tanacsornat, szinten lefekszik, ugyanis, ha fennmarad, feltehetoen tobbet fog enni es inni, mint illenek. Nos, lathatod, Mary, hogy teljesseggel lehe tetlen, hogy elmenjek veled a ladyhez,
- Alaposabban megfontolva a dolgot vetette kozbe Mr. Parker -, nem terhelem azzal, Mary, hogy sz6ba hozza Mullineket, Majd megfelelo alkalmat keresek, hogy magam latogassam meg Lady Denhamet. Tisztaban vagyok vele, mennyire nem illik onhoz, hogy olyan embert gyozzon meg, aki igenesak vonakodik. Miutan Mr. Parker elallt kerelmetol, nfivere sem kar doskodott tovabb a sajatjai mellett. Fiverenek epp ez volt a szandeka, ugyanis erezte, mennyire illetlenek novere ke resei, s mily nagy mertekben assak ala az 0 j6val tisztesse gesebb folyamodvanyat, Mrs. Parker el volt ragadtarva, hogy ily m6don megszabadult hat a gondokt61, s orommel kelt utra a Sanditon House-ba partfogoltjaval s leanyaval. Borult, kodos delelott volt, s mikor elertek a hegytetor, kis ideig nem is tudtak kivenni, mifele koesi kozeledik fe lejuk. Lehetett akar konnyti bricska vagy egyuleses hint6, egylovas vagy negylovas is, s epp, mikor eldontottek, hogy ketlovas fogat erkezik, a kis Mary felismerte a kocsist, es izgatottan felkialtott: - Mama, ez biztosan Sidney bacsi! Es fgy is volt. Mr. Sidney Parker, egy szemreva16 hin t6n, kocsisat iranyitva, hamarosan oda is ert hozzajuk, s ok megalltak nehany pillanatra. A Parkerek mindig'igen ked vesen viselkedtek egymassal, s rendkivul baratsagosan ko szontotte egyrnast a fiatalember es sogornoje, aki teljes j6 indulattal biztosra vette, hogy Sidney a Trafalgar House fele tart. Azonban Sidney megcafolta. Epp most erkezik East bourne-bel, ket-harorn napra tervezi sanditoni tartozko dasat, ahogy ezt masker is szokta. Hanem a hotelben iitne fel tanyajat, s azt rerneli, hogy talalkozik ott nehany barat javal. A tovabbiakban a csaladrol tudakoz6dott, eszrevetele ket tett, kedvesen odafordult a kis Maryhez, es m6dfelett udvarias rneghajlassal koszontotte Miss Heywoodot is, mi utan bemutattak a leanynak, Aztan a tarsasag azzal bucsu zott egymastol, hogy hamarosan ralalkoznak,
'Ii? 86 'Ii?
'Ii? 87 'Ii?
r)i,"~llIi1\ ~,;:;~~ .......•. '8'llli.:D~ .."i. ~" -t);1l;~"I~,
Sidney Parker huszonhet-huszonnyolc eves lehetett, igen csak jovagasu, elenk arckifejezesfi, s konnyed elegancia aradt belole. A talalkozas egy idore okot adott a kellemes csevegesre. Mrs. Parkert nagyon boldogga tette a dolog, s mar elore azon 6rvendezett, hogy Sidney erkezese mi csoda nepszeruseget kolcsonoz majd a helynek. A Sandi ton House-hoz szeles, kellemes, novenyekkel szegelyezett lit vezetett a szantofoldek kozt, Negyed mer foldon keresztul kigy6zott, at a kulsd kapukon, egeszen a parkig. A bejarati kapuk, bar nem voltak tagasak, rnegis rendelkeztek mindama szepseggel es tiszteletremeltosag gal, melyet csak a nagy mennyisegu es kivalo rninosegf faanyag araszrhat. Azonban olyannyira a park vagy legelo sarkaban alltak, oly kozel a szelehez, hogy a kerftes az ele jen meg egeszen az ut menten haladt, mig aztan a kanya rokban messzebb kerult az osvenytol. A fakerftes kitfind allapotban volt, delceg szilfak es oreg galagonyabokrok kovettek vonalat majd mindenhol. De csak majdnem, hisz voltak hianyos szakaszok, s Charlotte, mihelyt elertek a parkot, az egyik ilyen kihagyott reszen arpillanrva valami feheret es noieset vett eszre a kerftesen nil, a rnasik oldalon. A latvany rogvest Miss Breretont juttatta eszebe, s a ke rites fele lepdelve valoban es minden ketseget kizaroan, a kod ellen ere is felismerte. Miss Brereton nem messze, az arok partjan uldogelt, melyhez az ut a kerftes niloldalan ereszkedett Ie, s keskeny osveny vette korul. Ott tilt Clara, szemmel latharoan teljes nyugalommal, oldalan Sir Edward Denhammel. Oly kozel voltak egyrnashoz, s nyilvanvaloan annyira belemelyedtek a beszelgetesbe, hogy Charlotte ugy erezte, azonm6d, sz6 nelkul vissza kell fordulnia. Minden bi zonnyal szandekosan vonultak felre. Eleg kedvezotlen be nyomast tett rei a dolog, mar ami Miss Clarat iIlette, azon ban ot, helyzete miatt, nem lehetett szigoroan megftelni. Charlotte 6rommel latta, hogy Mrs. Parker mindebbol semmit sem vett eszre. Ha Charlotte nem lett volna a ma
gasabb kettejuk kozul, Miss Brereton feher szalagjai talan elkertiltek volna az {j mindenre kiterjedo figyelmet is. Az erkolcsi rosszallason t\II, melyet e meghitt legyott val tott ki Charlotte-bel, a leany kenytelen volt arra is gon dolni, mennyire nehez lehet a titkos szerelmeseknek meg feleld helyet talalni lopott talalkaikhoz, Talan itt tokeletes biztonsagban erezhettek magukat, tavol a figyelO tekinte tektdl. Az egesz hatar elteriilt elfittiik, a meredek part es a kerftes miatt egy teremtett lelek sem jart erre, s a suru kod is kedvezett nekik. 6 megis eszrevette oketo Meg az elet is igazsagtalanul bant veliik. A kastely nagy volt, es tetszetos kulsejfi. Ket szolga je lent meg fogadasukra, s minden a gazdagsag es elokelcseg Ievegojet arasztotta. Lady Denham igen buszke volt feny uzo haztartasara, s rendkfvuli elvezetet talalt tekintelyes es nagyvilagi eletmodjaban. Bevezettek oket a fogadoszo baba, mely aranyosan tagolt es j61 felszerelt volt, bar a bii torzat inkabb alapvetoen j6 minfisegflnek es megfeleloen karbantartottnak latszott, mint ujnak es mutat6snak. Mivel oladysege meg nem jelent meg, Charlotte kenyel mesen korulnezhetett. Mrs. Parker elmondta, hogy a tel jes elemagysagu festmeny, mely rogton szernbeotlik a kan da1l6 folott, egy meltosagteljes iiriembert abrazol, aki nem mas, mint maga Sir Henry Denham, s egy masik, kevesse feltuno festrneny pedig, a szalon tavolabbi sarkaban, meg bujva a tobbi minianira kozt, Mr. Hollis portreja. Szegeny Mr. Hollis! Lehetetlen volt, hogy az ember ne erezze melle zottseget, miszerint arra kenyszeritik, hogy a tulajdon ha zaban a hatterbe szoruljon, s lassa, hogy a legjobb helyet a kanda1l6 f616tt folytonosan Sir Henry Denham foglalja el. Charlotte csak alit az elegans butorok kozt, es az elokelo szalon csendjeben amulva nezett korul. Ami6ta Sanditonba erkezett, es oj ismerosokkel talalkozott, most eloszor erezte, hogy itt nyiltan kifejezheti gondolatait. Vegul is, ebbol nem szarmazhat baja, hiszen a nyajas termeszetu Mrs. Parkeren es a kis Maryn kivuI senki nem tart6zkodott az 6riasi fo gad6szobaban.
<£> 88 It'
<£> 89 <£>
- Kedves Mrs. Parker - kivancsiskodott Charlotte -, talan abban a szerencseben reszesulhetett, hogy ismerte e kegyes haz urat, aki ezekben a tiszteletre rnelto termekben jart-kelt? Es milyen ember lehetett Mr. Hollis? Bizonyara eppoly ki magasl6 szernelyiseg, mint a tobbi fonemes, es nem olyan alaesony terrneni vagy jelentektelen, mint ahogyan elvegyul most az apr6 festrnenyek kozott - tette hozza pajkosan -, egyiitt a tobbiekkel, itt, a tulajdon hazaban. A joindulani Mrs. Parker akarata ellenere elmosolyodott fiatal tarsa konnyed szavain, s visszafojtva kuneogott, mig a ket leany onfeledten nevetgelt. Charlotte-nak legalabb si kertilt egy kiesit enyhftenie latogatasuk folotti aggodalmar, amint harman acsorogtak ott magukra hagyottan a lady uri szalonjaban. Megis, ahogy Igy egyiitt varakoztak, egyikojuk sem vet te eszre, amint Lady Denham a szobaba lepett, s meg sern fordult a fejukben, hogy a szuksegesnel egy pillanattal ko rabban erkezett a helyszfnre, Megleherosen furgen tartott felejuk, s a formasagok mel lozesevel rogton bele is kezdett: - M6dfelett lekotelez, hogy ily mertekben erdeklodik a draga, megboldogult Mr. Hollis irant, Miss Heywood! S milyen hatarozottan nyilatkozik fiatal kora es tapaszta latlansaga ellenere! Ugy velem, minden bizonnyal j6 hirfi, tekintelyes csaladbol szarrnazik! Talan fivereit es novereit is hasonlo arcatlan viselkedesre batorirjak? S ezzel kurtan elfordulva tole, Mrs. Parkert udvozolte, s szavai, ha nem is tfintek egeszen rneggyozcnek vagy szi velyesnek, de kedvesebbek voltak. - Kedves Mrs. Parker, draga kis Mary, boldog vagyok, hogy hazamban koszonthetern onoket - folytatta. - Ifju vedencenek, Mrs. Parker, ugy tfinik, furfangosabb gondo latai vannak, mint a legtobb fiatal leanynak, s szernmel lat hatoan nehany otlete meg arra is szolgal, hogy hozzajiruljon altalanos jokedvunkhoz, Milyen felernelo lehet ez onnek es csaladjanak! ~
90
~
Lady Denham rosszallasat hallva Mrs. Parker feszelye zertsege notton-nott, Ez a j6 lelek hosszu elete soran nem igen talalkozott ilyenfele tapintatlansaggal, s keptelen volt barkit is megbantani, legkevesbe ferje legkozelebbi szovet segeset es jotekony adakozojat. Minduntalan rogton ke szen allt, hogy orvosolja a sertest, akar a legcsekelyebbet is, s most is megtett mindent, ami tole tellett, hogy helyre hozza a dolgot. - Kedves Lady Denham, mint mindig, most is igazi ba rati fogadtatasban reszesft mindnyajunkat. Az ifju holgyet - vedencunket, ahogy on nevezte - teljesseggel lenyfigozte e gyonyorfl kornyezet; a csodalatos kilatas a tengerre, s meg a haz rendkiviil elonyos fekvese is - mindez egeszen meg babonazta az elso pillanattol fogva. Charlotte, gyermekem - e szavakkal porig sujtott hosncnkhoz fordult -, nem all tunk-e itt egyiitt, hosszu pereekig megilletodve mindeme pompa kozt, mig oladysegere vartunk? Charlotte Heywood erezte, amint langba borul az area. Nemigen volt kepes tisztelettud6an valaszolni, Mely szo morusagot erzett, Latta, hogy visszaelt vendeglatoi ked vessegevel, s elvarasaiknak nem tudott megfelelni. A j6 Mr. es Mrs. Parker nemes lelktien, tokeletesen rnegbiztak benne! Elhoztak otthonr61, s egy uj, erdekes vilagot tartak fel elotte; a kedveben jartak, szorakoztattak, es oly nagy kenyelernbe helyeztek, mintha esak otthon lenne. Megis, o - aki oly nagyra tartotta ertelmi kepessegeit - volt az, aki gunyolodott, biralo megjegyzeseket tett, es minden nek tetejebe - Itelkezett! Melyen megrendiilt. Valojaban, csalodast okozott nekik; tal an meg azt az eselyet is elron totta, hogy felemelkedhessen altaluk, Miss Heywood oszinten szegyellte magat, Hirtelen vagyodni kezdett csaladja, s korabbi, egyszerfi elete utan Willingdenben. Azonban most itt alit, s Lady Denham a valaszat varta, Kenytelen volt hat megszolalni. - Tisztelt Lady Denham - kezdte -, Mrs. Parker volt olyan kedves, es elhozott rnagaval. Segitett eligazodni az on mutargyainak utvesztcjeben, megmutatta a legszebb ~
91
~
"'~ " '):'''\1 , ,.]. "'_ "~,
festmenyeket a falakon, s a remek kilatast a tengerre. Biz tosithatom, csak tudni szerettem volna tortenetuket, ez minden. Felfedeztem peldaul egy zongorat a szalon tuls6 vegeben, s biztos vagyok benne, hogy egyediil csak on tudja elmeselni nekiink ennek az ertekes hangszernek az eredetet, s azt, hogy mi medon kerult onhoz ide, Sanditonba. A ladyt nemileg meglepte a keres - figyelme minden esetre elterelodott az eddigiekrdl -, s kellokeppen Ie is csillapitotta. Ugy tfint, ennek kovetkezrnenyekent rogvest belefogott a zongora tortenetebe, s nagy elegedettseggel tartott eloadast nekik az ido hatralevo reszeben, mig a Sanditon House-ban maradtak.
1iarmadik ,;
r~c§5Z
III I
:1
TIZENHARMADIK FEJEZET
Hogy Charlotte gyakorta runt rosszkedvtinek, azon csep pet sem lehet csodalkozni. Nem is annyira azert, mert meg bantotta baratait - elcszor gondolatban, majd csacska be szedeben, mivel eltokelt szandeka volt, hogy amfg kozruk marad, vigyaz minden szavara-, hanem inkabb amiatt, hogy nem sikerult else benyornasaitol megszabadulnia. Folyto nosan gondolataiban motoszkaltak. Gyakran idezte fel tij ismerosei tulajdonsagait - nemtorddomsegtiker, elnezo rna gatartasukat, doreseguket. Megis, a csend a legbolcsebb tanacsado, ha valaki bi zonytalan gondolataiban vagy velemenyeben. S most, itt Sanditonban, mennyivel nagyobb hasznaravalt hdsnfinknek, mikor epp a bizonyossag erzese ontotte ell Hogy erot vegyen magan, s lecsillapitsa gondolatait, Miss Heywood a hajdan volt, boldogabb idoket elevenf tette fel, mikor meg draga csaladjaval elt, Maga ele idezte sziileit es testvereit, s ujraelte az osszes oromteli pillanatot, melyet korukben tolrorr' a majorban. 6, azok a kapraza tos, derfis napok, mikor a napsugarak fenyben furdettek a sovenykerftes agait, s a mezok friss illatot arasztottak a ta vaszi zapor utan, Eszebe jutottak a tancok a reten, es a fa lusi lakodalmak. Elvezettel emlekezett vissza a rozsaval be futtatott hazakra, a virulo kertekre, s a cseresznyefakra, ahogy illatos viragaik ringat6ztak a szelben, Vidamsaggal tele jort el hazulrol, s gondolatainak nem kellett gatat szabnia. Otthon, Willingdenben, minden rnon datukat nevetes es moka kiserte, s soha nem voltak sulyos kovetkezrnenyei. Csaladja koreben naponta fordult elo effe le csintalansag. Igazsag szerint, fiverei es noverei szertelen jokedvukben az egesz megyet sajat birodalmuknak tekin tettek; nagyszeru mulatsagnak, tulajdon jatekszeruknek tar tottak. joindulatu apjukat csernetei artalmatlan trefai es bo londozasai ritkan bosszantottak, vagy hoztak ki sodrabol, e,i,>
95
e,i,>
valojaban ugy ismertek, mint aki minden meresz vallalko zasukat tamogatja. Mr. Heywood szivelyes kozepkoru em ber hireben allr, s kituno egeszsegnek 6rvendett. Koztu dottan szereny volt, s nem csupan eletviteleben, hanem gondolataiban es tetteiben is. Ez egyarant igaz volt uzleti kapcsolataira, valamint a szomszedsaggal val6 mindenna pos erintkezesere is. Kovetkezeskepp utodaival kapcsolatos elvarasai pontosan ugyanilyenek voltak. Eppoly biztos volt gyermekei j6zan itelokepessegeben es kivalosagaban, mint akarrni masban a vilagon. Ugy tekintett rajuk, amilyennek szerette volna latni oket - kesz felndrteknek. Mindig is a mertekletesseg volt alapelve, s elete soran csodalatra meltoan kfserte min den lepeset, Eppen ezert nem larott semmi kivetniva16t a gyermeki csfnytevesekben. Nem mintha ne lettek volna pillanatok, mikor az ifjui nilkapasok az 0 turelmet is eppugy probara tettek, mint barki maset, Azonban Mr. Heywood oly higgadt vermer sekletu volt, hogy egyaltalan nem t6radott veluk. Az ilyen aprobb rendbontas vagy haszontalansag elsimftasat egysze rfien derek felesegere bizta. Sok csaladban a kotelessegek ilyenforma atruhazasa hi zonyulhatott volna az eszrnenyi rnegoldasnak barmifele reszletkerdesben, Hiszen nem a csalad notagjai azok, akik nek hagyornanyosan ezt a szerepet szanjuk? Bizonyara ugy gondoljuk, hogy ok a hatekonyabbak, hatarozottabbak, iigyesebbek, akiket minden hazassagban meg lehet bfzni ilyen feladatokkal. Fajdalorn, de nem fgy torrent a Heywood familiaban. A haz urnojet, ugy runt, meg engedekenyebb terrneszet tel aldotta meg a sors. Tokeletesen szemet hunyt a lurkok pajkossaga folott; lehetett az komisz csiny az egyik kis ha ziallattal vagy a majorsag j6szagaival, akar gonosz trefa va lamelyik gyerekkel a kozeli faluba!. Az ilyen j6indulatu, feledekeny sziilaknek, jobban mond va azoknak, akik ily konnyeden megfeledkeznek gyer mekeik huncutsagair61 - s tizennegy ilyen k6pe is volt a
csaladban -, vallalniuk kell a kovetkezrnenyeket. Kese ru lesz a banat, ha nem terftik oket j6 utra, s minel ha marabb! A csalad nagy szerencsejere a segftseg egeszen terme szetesen [ott, anelkul, hogy igazan tudataban lettek volna, Mr. es Mrs. Heywood joforman eszre sem vette. A mente ov epp a csaladbol erkezett. Mindig a legidosebb gyermek volt az, aki besegitett a haz koruli teendokbe. Amikor elerte a nagykorusagot, lemondott e riszterol, s a sorban utana levo kovetkezett. Eveken at Igy folytatodott, s bar egyik felcseperedo, Hju Heywood sem tudta mar felidezni, mikor kerult ebbe a nehez szerepbe, megsem rudtak mas megoldast elkepzelni a hazimunka elvegzesere. Mikor novere ferjhez ment, Char lotte kovetkezett fiverevel, Henryvel, s hamarosan megta nultak, hogyan teremtsenek rendet - ha nem a legtokele tesebb nyugalmat. Ily m6don valtottak hat fiverek es noverek egymast ev ral evre - anyjuk egyre elfoglaltabb lett, s ezert kevesse volt valoszinff, hogy olyan alapvetf dologgal foglakozott volna, mint a helyes viselkedes -, Igy gyermekeinek meg faraszt6bb megbfzatasnak kellett eleget tenniuk, hogy biz tositsak a zavartalan csaladi beket, Igazsag szerint Charlotte-ra harult a kicsik gondozasa, alighogy elerte a megfelelo eletkort. Henry rovabbra is igenyelte novere iranyitasat, pedig mar 0 is erett korba le pett, mindazonaltal, ertelmes fiu leven, buzg6n kivant se gedkezni noverenek mindenben, amiben csak tudott. S mig a kisebb fiuk idotoltese soran bizonyftotta d.termettseget - loni tanultak a legelon es a tarl6n, madarfeszket keszf tettek, ponin lovagoltak -, addig Charlotte belefogott a leanyok rmivelesebe - himzesre, zenere es haztartasi felada tokra oktatta oketo Igazab61 azonban 0 volt az, aki kezben tartotta a dolgokat. Charlotte dontott a virakban, meg fe kezett minden harciassagot es gorombasagot, s buntette az otromba trefakat. Neki maganak sikeriilt beket es rendet teremtenie a hazban.
W 96 W
c£> 97 c£>
'"'''''''"'''!I''''' I "l"I'!:"""i~ "'" ~ "
"" "iI.f"~
',m""m"1Ml
Szulei szamara leanyaik kozul Charlotte volt a legszol galatkeszebb es leghasznosabb. S 0 volt az, aki mindenki nel jobban megertette draga, joindulani, engedekeny apjat es anyjat. Vajon ennek lehetett-e a kovetkezmenye, hogy hdsnonk ben oly erzes alakult ki onrnagarol, miszerint tulontul er telmes - mondhatni, nilsagosan is biztos rnagaban? S hogy talan rendkfvuli jelentoseget tulajdonitott sajat eleslatasa nak? Vegul is, oly hamar keriilt felelossegteljes helyzetbe! Es bar megallapfthatjuk, hogy feladatai, s azok buzg6 el vegzese sziiksegszerfien idejekoran helyes Itelokepessegflve erleltek, nem lehet-e azt is kijelenteni, hogy ez egy ifju hol gyet felbatorithat. a nilzasokra, es akar kuloncce is tehet? Otthon keszseggel vegezte kiizdelmes munkajat, es gon dosan vigyazott arra, hogy testverei, akar pajkosak vagy rosszak, szilardan a j6 testveri viszony hatarain belul legye nek tartva. Azonban, kedves olvas6, ezt nernileg ketsegbe kell vonnunk. Azt el kell ismerniink, hogy Miss Charlotte Heywood tekintelye vitathatatlan volt, egeszen varatlan piheneseig Mr. es Mrs. Parker jovoltabol, valamint az azt koveto sanditoni utazasig. 6, aki oly magasan fiverei es noverei folott allt, kinek donteseit soha nem kerdojeleztek meg (vagy soha nem torpant meg egy pillanatra sem, hogy visszatekintsen cselekedeteire) - talan nilsagosan hajlamos sa valt, hogy biintessen, dorgaljon, vagy elutasito legyen masokkal is, mint ahogy azt a gondjaira bizott fiatalokkal tette. Az igazat megvallva, ugy ttint, Charlotte-unk igencsak a sajat utjat jarta. Hanem van meg mas is, amit merlegelnunk kellene? Az ilyen koran j6vo elismeres okozhatta-e, hogy valami meg iscsak hianyzott talpraesett, ifju hosndnkbol? Huszonket esztendos korara - ellentetben novereivel>- meg fuggetlen volt, keroit pedig kfrneletlenul elutasftotta. Egy fiatal holgy, kinek nyilvanvaloan sajat elkepzelesei vannak! jozan Iteletfinek, higgadtnak latszott, semmivei sem fur fangosabbnak, mint amennyire kulonleges korulmenyei kesz tettek. Mindent egybevetve, Charlotte nem szandekozott
c£' 98 c£'
noiil menni egyetlen olyan ferfihoz sem, akit nem ertekelt vagy tiszteit. Es hallani lehetett, ahogy nevetve arrol me selt nfivereinek, amit az eiozo napokban tapasztalt - a vad fiukrol a megyeben, akik hasonlitottak ugyan sajat fivere ihez, azonban, ellenterben veliik, ezek a legenyek egysze rfien, eltantoritharatlanul jartak videki eletiik utjat, szilajul belefeledkezve a heiyi sportesemenyekbe, az ideny vadasza taiba, vagy barrnely epkezlab jatekba a komyeken, Charlotte tiszteietre melto edesapja nemigen eszlelt sem mit ezekbcl. Meg ha eszre is vette volna, egesz biztosan magaban tartja. Soha nem zaklathatta fel maga a puszta teny Leanya akarhogy is dontott vagy nem dontott, apja nem kerdojelezre meg. Charlotte-nak onallo velemenye volt, s 0 csak batoritani tudta. Mr. Heywood joindulatu ember volt, s ami azt illeti, a berlokkel folytatott iigyek gyakorta lekotottek figyelmet, sokat jart el hazulrol, hogy segedkezzek munkajukban, s ha nem ezt tette, akkor a szornszedsag segftsegere sietett. Egesz heten e teendokkel foglalkozott. Mint birtokos nemes Wil lingdenben, s nem is akarrnilyen foldbirtok ura, ugy erez te, kotelessege peldaadoan, hatekonyan reszt vennie min denben. Keves raero ideje akadt az otthoni csalafintasagokra; a ba romfi, a tehenek, a sertesek gondozasanak iranyitasa; az acs utasitasa a csfir tetejenek javitasat illetoen; a kovacs felfogadasa a santa 16 ujrapatkoltatasara; a gyakori utak a falusi boltba vagy a heiyi kozossegi hazba minden szabad percet lefoglaltak. Azt tartotta kotelessegenek, hogy ebe ren vigyazza osei foldjet, a szarba szokkeno buzat, s ami meg ennel is fontosabb, figyeijen azokra, akiknek jolete es megelhetese az 0 meg nem szfinfi t6rodesetol fiiggott. Ha az igaz, hogy a hosszu evek alatt Mr. Heywood soha nem ismert szukseget - felesege min dig is kivalo konyhat vitt -, ugy velte, ez pontosan a vagyonaert tett kitart6 erofe sziteseinek volt az eredmenye; birrokat szerencses sorsa nak koszonhette, leven elsoszulott volt a csaladban, meiy feijogositotta erre. Ily m6don fenntartotta kedvezo hely
c£' 99 c£'
zetet a tarsadalomban, es hamar megertette a hatarait bar milyen rea harulo munkanak. Tulajdon gazdasaga, oszto nos irtozasa mindenfele hivalkodastol, s a tekozlas iranti, mindennemfi kisertessel szembeni szfv6s ellenallasa, melyet felesegeben is kifejlesztett, kellokeppen igazolta nezeteit. Es ami meg ennel is nagyszenibb volt, hasonl6 alapelveket oltott szuntelen novekvo csaladjaba is. Torekvesei soha nem valtoztak. Soha nem fut6tte mer tektelen vagy vakmero becsvagy, pusztan azon faradozott, hogy megorizze apja oroket, melyet meg annak apja biz tositott fia szamara. Minden divatos nezet ellenere Mr. Hey wood keyes okot latott arra, hogy rnaskepp gondolkodjek, Ritkan, de rendszeresen Londonba utazott, evente csupan ketszer, am egyeb celja nem volt, mint reszvenyei osztale kat begytijteni. Soha nem volt mas terve, mely megzavarta volna kellemes eletet, E videki foldesur hatul hosszitott, ketsoros lovaglool tonyt viselt, nyakan feher, lenvaszon nyakkendot, melyet j6kora csokorba kotott, valamint magas tetejfi, kacskarin g6s karimaju kalapot. Ruhazata ragyog6 megjelenest k61 cs6nz6tt neki, s 6r6mmel fogadta a szivelyes udvozlest, akarhova is ment. S mivel min dig erdeklddest tanusitott berloi irant, a targyalasokon a bekebfro, a kisbirtokossag vezetoje, vagy akar patronusa szerepet jatszotta, es kello keppen nagylelktien biztosftotta a legelo vagy kert arasz nyi teriileteinek rajuk eso hasznat a legrosszabb idokben is, megyeszerte nagy tiszteletnek es szeretetnek orvendett. Megis, amint a hangos meltatlankodast figyelte maga korul, meg neki is eszre kellett vennie az eljovendo valto zast. Azonban csak kesobb, a haboru vegeztevel a ten geren es a Kontinensen, tortek be meghitt vilagaba a ku lonfele velekedesek. Bizony, aggodalma notton-nott, ahogy a szornszedos csaladok koreben varatlan takarekoskodas lit6tte fel a fejet, ahogy kenytelenek voltak oseik birtokat berbe adni, vagy ami meg rosszabb, kiarusftani. Ugy tunt, vegkepp arra kenyszerlilnek, bogy elhagyjak ottbonukat, atyaik f6ldjet!
Riaszto jelek voltak ezek szamara. S meg veszjoslobb volt; amint uj foldtulajdonosok erkeztek, hogy kiszorftsak oket - azok, akik megvettek a vigasztalan dzsentrifoldeket. Leginkabb Londonbol jottek, s nagy mohosaggal jelentek meg Willingdenben. Teljesen ismeretlennek tfintek, olyan uraknak, akikrol Mr. Heywood semmit sem tudott. - Bolond - jelentette ki felesegenek -, aki nem tud kel lokeppen kulonbseger tenni azok kozott, akik megannyi szallal kotodnek a termcfoldhoz, es minden gazdat ismer nek gyermekkoruk ora - ezek a j6 emberek, akik gyakran latogatjak egymast, s minden forrnasag nelkul gyakoroljak a vendegszeretet erenyet egy egesz eleten at -, valamint a felvasarlok kozt, akik nem ereznek semmit a videk irant, es viselkedesiik fennhejazo, S aztan ezek a j6ttmentek akar nak elfizni mindnyajunkat? Arra kell gondolnom, draga Mrs. Heywood, hogy nem azert jonnek ide, mert koztunk kfvannak elni, hanem abban rernenykednek, hogy berleti dijat es mas egyeb hasznot preselhetnek ki a foldbol. Ellenszenvet tovabb novelte, amikor latta hazaikon a "hasznos valtoztatasokat", melyeket ezek az uj foldesurak hajtottak vegre villarngyorsan. Valoban ugy nint, mintha e valtoztatasok alapveto fontossaguak lennenek jovendd, videki joletukhoz. Mr. Heywood amulva szernlelte, amint finom urak jottek, fokent a Citybol" - hires, fiatal epfteszek -, akik hasonl6an visszataszito videki kuriakat tervezgettek, iijra es ujra szemugyre veve, minden sz6get megvizsgalva korbeutaztak a parkot, majd ismertettek a helyreigazitasra vonatkoz6 tovabbi terveiket. Raadasul ezekben a napokban azon kapta magat, hogy rendszeres kioktatasban reszesiil ujsiitetf szornszedjaitol. - Kedves Heywood - zenditett ra egy bizonyos Fraser ezredes, aki szinten nernregen erkezett, s tokeletesen sza bott, elegansan hosszu es bo kozak panrallot viselt -, bi zonnyal ertesiilt a hfrrol, miszerint az ujjiepftes manapsag kovetelmeny, s termeszetesen a legujabb divat szerint.
<£> 100 <£>
<£> 101 'tt'
18. City: bankok, perlZinrezetek kozponrja Londonban.
Ily modon tehat minden egyes epuletet, barrnily szereny kulseju volt is, elokelove forrnaltak, s barmerre neztek, hamarosan a legszolidabb haz is atalakult; mintha egyhazi kullemuk -leginkabb szekesegyhazhoz hasonlftottak - a rei epltett, g6tikus Ivekkel egyszerre sugallt volna fenyuzest es ajtatossagor, Mr. Heywood tokeletesen meg volt gyozodve minder ro1. Tevekenyseguk rengeteg bajt okozott a videknek. Az effele ujjaepftesekbol ketsegtelenul hianyzott a j6 Izles, s ez meg nem arult el semmit arr61, hogy mive tette a nemesi rangra torekves a hajdanvolt, egyszeni uradalmakat. Ami meg ennel is rosszabb volt, e "fejIesztok" egyeb ag gaszt6 valtozast is hoztak. Az utolso napokban Mr. Hey wood kenytelen volt eszrevenni, hogy nagyra becsult mes teremberei is utnak indulnak. Legkivalobb csaladjaik tavozasa utan - akiket oly regota sajat patr6nusuknak tekintettek sok gazda most kedvetleniil csomagolta csekely kis vagyon kajat. Bizonytalan j6vojiik volt keseruseguk oka, s meg pontosabban, nehanyukat csabfrotta a lehetoseg, hogy at haj6zzanak Arnerikaba, vagy meg tavolabbi partok fele ve gyek az iranyt. A berlok ugy dontottek, hogy jegyet valta nak, es kivandorolnak, Mr. Heywoodot erosen megrendfrettek a fejlemenyek, Nemigen tudta megerteni elvandorlasukat, s nagyon szi yen iitotte a dolog. A fiatal kezmfives, William Birkbeck csaladjuk egyik kedvence -, bucsuzni ment hozzajuk, es szornoruan magyarazta: - Valahol biztosan szukseg lesz egy hozzam hasonlo ra, Mr. Heywood. Ha megtalalhatnarn azt a helyet! Foly tathatnarn az orajavitast itt, Willingdenben, de a foldes ur elutazott a tengerhez, s a j6 eg tudja, mikor jon vissza. Uj tulajdonos erkezett Londonb61, es tudorn, jobban te szem, ha megyek. Estenkent, a Brotherly Society gyule sein elrnondrak, hogyan intezhetnem az iigyet. J6 uram - tette hozza gyaszosan -, szarnornra ez tunik az egyet len jarhato utnak, hiszen csak igy tudok segiteni a csala domon. ~
102 Iii'
Thomas Heywood rendkiviili jelleme nem engedte, hogy o is hasonlokepp cselekedjek; kotelessege maradni akkor is, ha megszokott elete bizonytalanna yah. Egyre tobbszor bankodott azon, hogy a bekekotes utan Angliaban meg valtozott a helyzet, s tudornasul kellett vennie, hogy meg egy biztos videki birtok is ki van reve e valtozasoknak. Nem ugy, mint hajdanan, felnott evei kezdeten, mikor alapos megfontolassal el tudta donteni, mi lesz j6 csalad janak es az orokosoknek, s eldre lehetett tervezni, tuno dott most Mr. Heywood. Hat rniert valtoztak meg ezek az alapelvek? Meg sajat leszarmazottai kilatasai sem ugyan azok, mint az ave volt yalaha, mikor nagykoruva lett. Azonban, mikor egyik fia, ki epp elerte a ferfikort, ha sonlo tervekkel allt elebe, akar a tobbiek a haboru utan, a szegeny ember egesz testeben megremegett, s kenytelen volt rnagaba nezni, Mindig is helyeselte, nyiltan batorftot ta gyermekeit, probaljanak szerencset a vilagban, lassanak es tanuljanak. De hogy tulajdon ut6da forduljon el osei foldjetdl, hogy epp az {f fianak eletszemlelete alljon szem ben sajat szuleievel? Oly fogalom volt ez, mely teljesseggel ellentmondott nevelesenek, oktatasanak, s igen, egesz tu lajdon lenyenek. Ez Mr. Heywood szamara elfogadhatat Ian volt. Hanem meg a fiatal Henry Heywood is elhatarozasra jutott. Nem kivant t6bbe dicsoseges tengeri csatakrol almo dozni, ahogy kisfiukent tette. Most tehat, hogy a haboru veget ert, e terve helyett inkabb London fele venne az iranyt, Amit most Willingdenben lat, az a rmilt - s multja tartja fogva a helyet, az evszakok valtozasanak egyhangu sagaban es csendjeben, Ami az 0 celjait illeti, semmi esetre sem tudja elkepzelni jovendo eleter a megye rnajorsagai ban vagy a mesteremberek kozt. London az a hely, ahova
igazan vagyik. Utols6 mondata egeszen megdobbenterte Mr. Heywoodot es mindig szelid feleseget, Erejukbdl tobbre nem futotta, csupan a fejiiket ingattak csiiggedten, s sok szerencset ki vantak neki. Iii' 10 3 Iii'
TrZENNEGYEDIK FEJEZET
Mig Mr. Parker, ki ekesszolasaval klvanta megnyerni a lelkes jovevenyeker - arra osztonozve oket, valasszak ki valo tengerparti szolgaltatasaikar Sanditonban -, addig Lady Denham volt hivatott kifurkeszni a valrozo tarsasagi elva rasokat. Tisztaban volt azzal, mit is jelentenek az effele kotelezettsegek; kepes volt furfangosan kipuhatolni, mire szamitanak az elegans csaladok, tulajdonkeppen 0 volt az, aki tudta, mikent velekedik az uri tarsasag Sanditon fel lenduleserol es szorakozasi leherosegeirol. Ami6ta Sanditonban gyczelemre vitte a konyvtar ugyet, mely nem csupan konyveknek es folyoiratoknak lett pom pas tarhaza, hanem olyan hellye valt, ahol rnindenfele er dekessegrol tudomast lehetett szerezni, s hosszan cseveg ni r6la - es oly hamar elkeszult, hogy mindenki csodajara jart -, oladysege nem toltotte hat haszontalanul az idot. Sajatos becsvagy fUt6tte; dedelgetett alma volt, hogy oszinte joindulatot es szfvelyesseget alakitson ki onmaga iranya ban. Ez oly allapot volt, melyet, ugy hitte, csupan iigy erhet el, ha elOkelO helyet szerez a nyilvanossag elott a varos tarsasagi osszejovetelein. Terve halasztast nem tfirt, kulo nosen, mivel mar kozelgetr az ideny, Hamar megnyerte meresz elkepzelesenek Mrs. Whitbyt, csodalojat es szovetsegeset a konyvtarbol, akit erezhetoen igencsak siirgetett: - Kedves Mrs. Whitby, bizonyara eszrevette, hogy fia tal holgyek es urak jelennek meg a tarsasagban, akik nap mint nap a tengerben furdenek; beszippantjak a mi finom, sos levegonket, hogy kellemesebben es jobban erezzek magukat, s egeszsegi allapotukon is javitsanak - itt oszin te elegedettseggel sohajtott egyet. - Nyilvanvalo, hogy to vabb nem keslekedhetunk! Nem, Mrs. Whitby, tobbe nem tetovazhatunk! Meg kell ertenie, hogy ha uj erf arad szet bennuk, s legzesiik, kedelyallapotuk es mozgaskedviik ela ~
I04
~
nyosen valtozik, rogvest vagyat ereznek majd a rnulatsagra, a szorakozasra es a tancra. Valtozatos lehetcsegeket kell tehat biztositanunk szarnukra - a Brightonban, Weymouth ban, Scarborough-ban mar megszokott, elokelo modon -, s meghozza itt, egyik legjobb furdchelyunkon. Higgye el, nines egy perc vesztegetni val6 idonk sem! Ennek kovetkezteben aztan valoban az iigynek szentel tek magukat. Oly kiildetes volt ez, melynek kirneneteleben nemigen lehetett ketelkedni. Sanditon, akar a robbi nep szerfi iidiilohely, aldast fog jelenteni minden csaladnak, Nernsokara elerkezett a varva vart, diadalmas bejelen tes. Ugy terveztek, hogy unnepseget rendeznek a nemreg rendbe hozott, fejlada negyedben. Egy Avato Bait, a Leg nagyobb Galaestet, Koszonettel a Telepules Minden Uj Fej leszteseert, A buzgalom nem maradt abba azaltal, hogy sikeriilt megszerezni a gyonyoruen kibovftett csarnokot. Nagysze ru zeneszeket kertek fel, s kiderult, keszen allnak arra, hogy ideutazzanak akar Tunbridge WelIsbal is. Futotfiz kent terjedt a hfr, Ugy tfint, az utazo zeneszek erne kulon leges csoportja, kozottuk jelentos uriemberek, kikrol azt lehetett hallani, hogy mar rnaganak a regensnek is jatszot tak Brightonban, rendkivul elismeroen nyilatkoztak a fej lodo furddhely hfrneverol, es buszkek lesznek - amennyi ben az osszeg valoban nem jelentektelen az uj kozpont tiszteletere adott koncertjukert -, ha rendelkezesukre all hatnak a kozelgo balon, Orommel udvozoltek az effele hireket az egesz negyed ben. Az ujonnan erkezo csaladokat tisztelettel koszontot tek, a hosszii ideje itt lak6kat j6kedvre derftettek. S hogy mit eredmenyezett a nagy izgalom, azt elore lehetett sej teni. Kozel s tavol minden holgyet a ragyogo esernenyre iIIo oltozekkel kapcsolatos teend6k foglaltak le. A szalonokban sziinet nelkiili tanacskozas folyt oreg s fiatal kozt. S ami magat Lady Denhamet iIIeti, ugy hirlert rola, varronot hozatott Londonbol, hogy tulajdon bali ruha ja koriil segedkezzek. Raadasul rendkiviil josagosan megen ~
r05 ~
gedte Mrs. Parkernek, hogy igenybe vehesse ugyanennek a holgynek a szolgalatait sajat ruhazata megtervezesenel. - Draga Marym - jelentette ki oladysege -, valojaban nem is kerdeses, hogy helyzete, miszerint tarsam felesege, megkfvanja, hogy feltflno divatossaggal jelenjek meg az unnepsegen. Ott ugyanis bizonyara minden szempar San diton alapft6 tagjaira tapad. Meg kell hagyni, j6magam mar hozzaszoktam az effele figyelemhez, azonban ant, csaladja novekvo hirneve miatt, szinten kellokeppen nagy figyelem ben reszesitik majd. Kedves Mrs. Parker, meg fogja erteni, ilyenfajta tokeletesseg nelkul kevesse remelhetjuk, hogy fel kelthetjuk ernbertarsainkban a szenvedelyt, mely mar ben niink eg, s az alapveto bizalmat terveink irant, hogy olim poszi tarsadalmat epithessunk Sanditonban. Az elokeszuletek meg teljes ket heten at folytatodtak, es amint Lady Denham elott feltarult a teendok teljes gar madaja, kepes volt leereszkedoen tovabbi kegyeiben re szesiteni Mrs. Parkert, s raruhazta azt a feladatot, hogy iranyitsa a keso ejjeli felszolgalast a vigassagban. A bal ele ganciaja, magyarazta oladysege, nagymertekben a kivalo konyhan rmilik. - Mifele elismeresre szarnithat egy iinnepi est, ha nines hova leulni a vacsoranal? J6 hangulatra igen, azonban a ketto kozotti kiilonbseg megertese nelkul keyes a rerneny arra, hogy Sanditon komoly hirnevre tehet szert. Hanem ugy erzem, Mrs. Parker, onre rabtzhatom azt a feladatot, hogy feliigyelje a szakacsok rnunkajat - itt pillanatnyi sziinetet tartott, majd folytatta, - Figyeljen a hideg sultre, a borjiimirigyre, a nyulporkoltre, a lazaera garnelarak martasban, valamint az edes, tejes-rumos zselere, a gyu rnolcskocsonyara, a siitemenyekre s a zellerre! Valoban nagy ugyesseggel kell kitennie mindet az asztalokra! - Lady Den hamet ez iigyben tett erofeszitesei ketsegkivul buszkeseg gel toltottek el, s javaslatat ekkepp fejezte be: - S ami a felvert borhabot illeti, feltetlenul iigyelnie kell az ibolya diszitesre mindeniitt! Nem is feltetelezi, draga baratnem, hogy egy megfeleloen elhelyezett, j6kora ananasz igen szern
'it 106 'it
betuno is lehet! A vendegszeretet a legfontosabb, s ez ve zerel mindnyajunkar, koltseget nem kfrnelve. En magam fogom ellenorizni a borvalasztekot, ebben biztos lehet! Mr. Parkernek a friss ujltasok folott erzett orome nyil vanvalo volt. Az eszmenyi elet vegre megva16sul, sajat al mat latta beteljesiilni! A kornyezet jotekony hatasaba vetett hitet az elmult hosszu evek saran; meggyozodeset, hogy olyan videken el, mel yet az egeszseg fenntartasanak alap veto elkepzelesei jellemeznek. E bizonyossag volt az, mely vegul a nagyszerfi pillanathoz segftette! Ugy tfint, minden, amire vagyott - most itt van, a szeme elotr! Mine orom mar esak elgondolni is azt a rendkivuli ki valtsagot, miszerint gondoskodhat arr6l, hogy gyermekei kesobb elvezhessek az elonyeit ennek az egeszseges elet m6dnak. Ez volt az oly regota ahitott jutalom, az elisme res allhatatossagaert, sot, a gyozelem minden elkepzelese ert es tetteert, Mr. Parker kotelessegenek tartotta, hogy tiistent tajekoz tassa uj szomszedjait, Nekik is tudniuk kell j6 szerencsejiik rol, hogy a valoszerfitlennek tuna elkepzelesek lassan valera valnak. Kiilonosen Mrs. Griffithst es a fiatal holgyeket kell ertesitenie a bamulatos kilatasokrol. Azonban, ha maga Mrs. Griffiths nem is meltanyolta meg kellokeppen a kivalasztott pihendhelyet, legalabb vi lagosan felismerte annak elOnyeit. Draga vedenceit meg felelo figyelemben reszesithetik, s itt legjobb forrnajukban mutatkozhatnak. - Hogyan vonhatja ketsegbe, Mr. Parker - jelentette ki Mrs. Griffiths -, hogy a mi Miss Lambe-unk mar egyediil is barmely tarsasag diszere valna? S ami a Beaufort kisasz szonyokat illeti, ok sem maradnak Ie mogotte! Pornpas bali ruhajuk megfelelo lenne akar a Carleton House-ba is. Nos, rna delutan maga Lady Denham uzent Miss Beaufort nak, s felkerte, hogy jatsszek harfajan az onok baljin. 6 szi vesen elfogadta, s engedelmesen gyakorol ebben a pilla natban is. Be kell ismernie, hogy barrnely fiatalember, aki
'it 107 'it
megpillantja a mi draga Augustankat hangszerevel, minden bizonnyal rogvesr beleszeret. Thomas Parker sietett megnyugtatni a holgyet. Ugy erzi, minden rernenyuk meglehet a nagyszeni vallalkozas sike rehez. Ahogy setalgatott a Terrace-en, eszebe jutott, hogy fivere, a fess Sidney Parker, nemreg foglalta el lakosztalyat a hotelben, s hamarosan csatlakozik hozza nehany elckelo londoni bararja is. Tehat nem lesz hiany ratermett fiatal A megyet lefoglalta a kozelgd esemeny, Sanditonrol gyakorta allitottak, hogy jelentosege novekedert, s meg joletben is gyarapodott, de soha nem valt hiresse. Hanem most masrol sem beszeltek az emberek, s ez meg inkabb bizonyitotta az erdeklodest estelyuk irant, mint ahogy azt korabban remelrek, Igazabol szamos kornyekbeli csalad kivancsisagar felkeltette az unnepseg, es sajat szemiikkel szerettek volna latni, Sanditon mily kivalo rangra is emel kedett. Az izgalom nem csillapult az est kezdetevel, az emberek ravolrol is elj6ttek, hogy megtekintsek a paradet, S ezen a pompazatos osszejovetelen, ugy tfint, a jokedvtf hangulat lett Lady Denham melro jutalma az elmult h6napokban tett faradozasaierr. Hogyan ketelkedhetett barki is abban, hogy szeretett ftirdohelyuk iranyaban novekszik a boke zfiseg es adakozas? A kinfzott idopontban, amikor a balterembe lepett, urak es holgyek magasztalo szavai kfsertek a josagos ladyt - akar egy kiralyi fenseget! S amint rnegerkezett, buzg6n nezeldd ni is kezdett, es kivancsian figyelt, hatha a vendegek nem teljesen hataroztak meg el, hogy csaladjukat elojegyeztessek, vagy ujra berbe vegyenek egy-egy hazar. Szarnuk oriasi volt, s notton-nort, ahogy teltek az orak, Nehanyukrol az a ve lerneny alakult ki, hogy tulzottan felcicomaztak magukat, s megielenesuk nem melto az alkalomhoz. Parkerek meg a tobbiek elott megerkeztek, Az oromrol sugarzo lady melegen udvozolre Mr. es Mrs. Parkert, s az zal a jelentos feladattal bizta meg 6ket, hogy a terembe
belepo vendegeket igazitsak el, kiseriek oket a csarnokba, s legyenek a kozelben, ha bernutatkozasra keriil a sor. Mind ezeket persze csak azutan, hogy az est fo haziasszonya elo kelo koszonressel betessekelte oketo Hanem, amikor Lady Denham Charlotte Heywoodot pillantotta meg az osszejovetelen, nem sok erdeklddest mutatott iranyaban, Azonban ahelyett, hogy elutasito lett volna, kurtan odakiildte a gyengelkedo Parker kisasszo nyokhoz, ahol talan hasznossa teheti magat. Az engedelmes Charlotte nem talalt mas megoldast, kereszrtilvagott hat a szoban, s eszrevetlenul elhelyezkedett mellettiik. Mindazonaltal jelentosen javult a lady modora, mikor nem sokkal ezutan Mr. Sidney lepett a terembe, tarsasaga ban egy fiatalemberrel. Lady Denham maga volt a megtes result nyajassag. - Ertesiiltem r6la, uram - jelentette ki oladysege nyo matekosan -, hogy Sanditonba erkezett, mivel azonban elmulasztotta tiszteletet tenni a Sanditon House-ban, es elhozni kiserojet is - itt a masik fiatalember fele biccentett -, igy kevesse hittem a hfresztelesnek. Latom, hogy teved tern. Nos, nem szamit, Isten hozta onoket e szegyenletes hanyagsag ellenere. Az ifju Parker, a maga modjan, j6t mulatott a lady rosz szallasan, es derfisen kivedte a tarnadast: - Tisztelt Lady Denham, bevallom, otrornban eltertem az udvariassagtol, rnellyel ladysegednek tartozom. A ment segern btintudatomban csupan az, hogy kotelessegemet kellett teljesitenem betegeskedo novereimmel es fivereim mel szemben, s ez szuksegszenien feltart6ztatott. Csak any nyit remelhetek, hogy szive melyen megbocsat nekem, s en megigerem, hogy p6tolni fogom az elmaradt illendoseget. Ezzel baratja, Lord Collinsworth fele fordult, es bemu tatta a ladynek. Az uriernber modora minden tekintetben oly megnyero volt, hogy oladysege csak alit lefegyverezve - s a helyzet csodalatos m6don megoldodott. Collinsworth nem csupan nyajas szavu volt, val6ban fesz telenul is viselkedett. B6kjaival arasztotta el a ladyt a ra
c£' 108 c£'
'it 109 c£'
emberekbol a mulatsagban.
gyog6 estelyrol, s lelkesedese ralan kisse nilzottnak tfint, Csodalatat fejezte ki mindenrdl>- a bajos sanditoni utcak r61, a tengerpart olelte latvanyrol, a szikrazo homokr61 -, s hfzelgo szavai balzsamkent hatottak a ladyre, es egeszen ugy latszott, mintha 0 maga lett volna e dieshimnusz rend kfvuli targya, Ez alatt az ido alatt - a kedvezo helyzetet kihasznalva az ifju Parker elindult, hogy megkeresse novereit, es ko sz6ntse oketo Korbejart a teremben, hogy rnegtalalja a Par ker kisasszonyokat, mig vegul egy ravoli sarokban bukkant rajuk, ahol kenyelmesen uldogeltek. Arthur toliik kisse ta volabb foglalt helyet, szemmel Iathatoan melyen beleme riilve a beszelgetesbe egy rendkivul vonz6, fiatal holggyel. joforrnan meg a kozeliikbe sem ert, hogy keblere olelje oket, mikor Diana mar belekezdett folytonos panaszarada taba, Az, hogy rna este viszontlatja, kezdte, terrneszetesen nagyszeru; hogy ennyire veletlenul es varatlanul - hiszen oly kulonos m6don talalkoztak -, az osszes lehetseges hely kozul epp itt, Sanditonban - ahova eredetileg egyikojuk sem szandekozort ellatogatni. ...:. Hanem azon csodalkozom - folytatta Miss Parker -, hogy nem dontott meg le a kimerultseg es beregsegl Az a nemtorodornseg, ahogy vandorol egyik helyrol a masikra, fiatalember, nem foglalkozva huzattal es szellell Biztosithat lak, az ilyen zabolatlan viselkedes nem valik hasznodra! Gondoskodunk r6la, hogy szegeny Arthur sokkal ritkabban tegye ki rnagat ilyen artalmaknak, ebben biztos lehetsz! Sidney Parker mar hozzaszokott novere balsejtelmeihez, s az 0 jolete folotti orokos aggodasahoz. Idonkent azt gon dolta, ez az aggodalom egesz nernzedekenek sz61- igazabol a foldkerekseg minden fiatalemberenekl Rendszeresen azon kapta magat, hogy igen j61 sz6rakozik novere folytonos gyengelkedesein, - Draga noverem, az en egeszsegern tavolrol sines ak kora veszelyben, mint amilyenben Thomas fiverunke volt nemreg. Pedig {j nem is utazza keresztul a fel vilagot! En nek ellenere, Diana - s itt elfojtotta magaban a kisertest,
hogy hangosan folnevessen -, batyank legut6bbi utja so ran, mikor orvost keresett, az a koesi talan minden tervet felboritotta, s meg Ie is dontotte a labaroll Viszont rna este itt lathatjuk, amint szalfaegyenesen all, faj6 bokajaval, s koszonti ezt a ternerdek embert! Es ezzel el is indult, hogy megkeresse a draga fivert, s udvozolje. Mivel Mr. Parkert elozoleg nehany holgy tel jesen lefoglalta, kik epp akkor erkeztek, fgy Sidney udvoz leskeppen csupan egyszenien intett neki, mikor belepett. Azonban ezuttal, szemiigyre veve a t6meget, nem talalta fiveret, ezert Mrs. Parker fele tartott. Sogomojetcl baryja hogyleterdl erdeklodorr. Szerencsere Mary egeszen mas hangot iitott meg, mikor willingdeni kalandjuk kerult sz6ba. A tole megszokott de rfis modorban jelentette ki: - Nos, Thomas rendithetetlenul kuzdott e dicso pillana terr. S most itt iranyit es intezkedik, kifieamodott bokaja ellenere! Hanem, draga Sidney, ahogy Thomas mondta, volt orom is az uromben, mivel egy ottani, kedves csalad a segit segunkre sietett, es szeretetteljesen apolt. S abban a meg riszteltetesben reszesulunk, hogy partfogolhatjuk egyik leanyukat, a mi elragad6 Miss Heywoodunkat. Magad is lathatod; 0 az az ifju holgy, aki oly nagyon lekoti Arthur figyelmet, Sidney korbenezett a teremben, hogy megkeresse a part, kiket mar korabban felfedezett. Val6ban ritkan latta occset ennyire elenken belernerulni egy beszelgetesbe, Rendkivul kfvancsiva tette a dolog. Arthur j6kedve tulajdonkeppen egy korabbi, Miss Hey wooddal folytatott beszelgetes eredmenye volt. Tiirelmet lentil varta a leheroseget, hogy ujra talalkozhasson vele, s kifejthesse velernenyet. - Tudja, Miss Heywood, vegiggondoltam biralo szava it, foleg, ami folytonos gyengelkedeseimet illeti. Ittletunk arra kesztetett, hogy Ielulvizsgaljam hanyatl6 egeszsegi allapotornat, ingerlekenysegernet s reumas panaszaimat. A paras levego bizonyara a vesztemet okozza. Mindazon
<£> IIO<£>
<£> III <£>
altai megfogadtam tanacsat, es elkezdtem a gyakorlatokat, melyeket javasolt. Amint lathatja, eletben maradtam, s meg dobbenve tapasztalom szokatlan erfinletemetl Ahogy Sidney kozeledett, akaratlanul is meghallotta az utolso szavakat, s csufondarosan vetette oda fiverenek: - Biztosfthatlak, nem fogsz ilyen fiatalon elhalalozni, dra ga Arthur. Egeszen bizonyos, hogy nem fog megtortenni egyikunkkel sem. En, mint a batyad, hatarozottan megtil tom! - Ezzel elbfivold tarsa fele fordult, sarra kerte occset, hogy mutassa be a holgynek, - Nagyon kedves ontol, uram - valaszolta rogvest Miss Heywood -, de nem ez az elsd eset, hogy talalkozunk; valo jaban nehany nappal ezelott mar volt szerencsenk egy mashoz. A valasz kesedelern nelkul erkezett: - Kisasszony, ha fgy all a dolog, mikent tortenhetett, hogy nem emlekszem onre? Vagy talan azt akarja mondani, hogy ily gyonyorfiseggel rnindenutt talalkozni? Nem, Miss Hey wood, on bizonyara teved! A latvany, melyben most re szesulok, szokatlan es varatlan! S hogy lehet az, hogy cseppet sem csodalkozom Arthur felelenkulesen? Ugy tfinik, Thomas fiverunk legutobbi balesete soran rejtett kincsre bukkant. Charlotte gyanftani kezdte, hogy a Parker csalad hajlamos a nilzasokra. Mara megtanulta, miszerint j61 teszi, ha nem mondja ki, amit gondol. Ehelyett tehat rezzenestelen arccal, maradektalan udvariassaggal valaszolt: - Biztosfthatom, uram, hogy mar talalkoztunk, amint San ditonba erkezett. Sogornoje, Mrs. Thomas Parker volt oly kegyes, es bemutatta ont, mikor a Sanditon House fele tar tottunk. Nem olyan fontos a dolog, higgye el, uram, hiszen tokeletesen tisztaban vagyok azzal, hogy szamos elfoglalt saga miatt elfeledkezhetett errol. Azonban - kerdezte -, uram, mikent lehet az, hogy ily t6kiletesseget egy szernpil lantas alatt folismer, amint azt a jelen eset is mutatja - tet te hozza mosolyogva -, annal is inkabb, mivel e pillanatig egy szot sem ejtettem ki a szamon! ~
I 12
~
Sidney Parker pajkos tekintettel nezte, jokedvevel azon ban zavarat palastolta, melyet Miss Heywood kifinomult, arnyalt modora miatt erzett, Kisse ingerult lett, s valaszol ni szeretett volna, Charlotte azonban mar ellgerkezett az elegans olrozetti Sir Edward Denhamnek a reelre '? - ami epp ekkor kezdodott -, s fgy a fiatalembernek nem nyflt alkalma, hogy visszavagjon, miveI Sir Edward epp rnegha jolt elottuk, hogy odavezesse a kisasszonyt a zsufolt tanc parketthez a zene kezdetere, Charlotte eltfint, mielctt az ifju Parker akar egy szot is sz6Ihatott volna.
19. reel: eleven utermi, gyors skat tanc, ~
I 13 ~
TIZENOTODIK PEJEZET
Sidney Parkert megnyero kulseje oly fiatalemberre tett, aki egyetlen szalonban sem marad sokaig eszrevetlen. Kony nyed modora, j6kedve minden holgy tekintetet vonzotta a teremben, s hamarosan csodalok gyfirfijeben talalta magat. Ekozben Charlotte keszseggel tancba ment partnerevel. Ezen az esten Sir Edward Denham lovagiassaga m6dfelett figyelemre rnelto volt. Elragad6an tudott a holgyek kiserd jenek szerepeben tundokolni, s igen nagy oromet lelte tarsa mozdulataiban. S ezenkivul kepes volt meglehetosen gya szos hangnemben filozofalgatni is, mig a kovetkezo for dul6ra varakoztak. Mikozben korbeforogtak a teremben, Sir Edward szem iigyre vette a rernenyteli ifju holgyeket a tancban, es kifej tette velemenyet arrol, miszerint a csalodasok elkertilhetet lenek az eletben - s beszelt az elvalasrol, mellyel mindenki
hatarokat, ki doresege aldozata lesz, s aztan, fajdalom, ne hez helyzeteben boldogulnia kell, s egy eleten at viselnie szenvedelye terhet? Eleselmejtisegenek ez ut6bbi fitogtatasa napvilagra hozta Sir Edward igazi enjet. Itt, Charlotte-unk eldtt allr rnaga az erzo ember! S ahogy figyelte szenvedo arckifejezeset, Charlotte nem tudta megallni, hogy ne gondolja azt, rni lyen j6I is illik ez a tekintet vakit6an onelegult viselkede
sehez.
20. Oliver Goldsmith (1728-1740): angol-fr dramairo. A szentimen talis regenyr realista elemekkel otvozte.
A leany probalta elfojtani neveteset, azonban esak ke vesse sikeriilt neki. Az mentette meg csupan, hogy a tanc soran nehany pillanatra szetvaltak, s ezalatt kepes volt annyira osszeszedni magat, hogy higgadt areeal terhetett vissza partnerehez, - Minden elismeresem az one, urarn - kockaztatott meg aztan egy kijelentesr, - Csodalatra rnelto szakertelme, ahogy minden esetben megerti a kolteszetet, becsiiletere valik. Gondolatai muveltsegerdl arulkodnak - azonban megnyi latkozasaibol ezt mar akkor kitunoen felismertem, mikor legut6bb talalkoztunkl S ami oromunket illeti a rancban nos, on igazdn erzekeny, Es mikent a zene oly nagyon fel lelkesit minket, nem gondolhatjuk-e azt, hogy fensegesse geben rokon a kolteszettel, vagy akar azt, hogy a zenenek sajat, kulonleges poetikaja van? Sir Edward szelesen elmosolyodott, az elismero szavak felbatoritottak, s tovabb is folytatta volna, de Charlotte hamarjaban megallitotta. - Megis, megengedne, hogy elgondolkodjam, Sir Edward, meghat6 aggodalman, amit a teremben levo holgyek irant erez? Meg ha szfvesen is dicserern erzelrnes gondolatait, akkor sem tudom foltetelezni e leanyokrol, hogy elmeren genenek a jovendo banatrol. Ifju holgyek, akik filozofalnak? Ugyan, kedves uram, bizonyara nem gondolja komolyan. Felteszem a kerdest, vajon akad akar egy is kozuluk, aki el ttinodott mar a jovon? Csakhogy Sir Edwardot nem lehetett kizokkenteni. Ab beli eltokelrsege, hogy balvanyozza a holgyeket - hogy hos
'1t 114 '1t
'1t 115 '1t
bizton szernbetalalkozik. - Tudom, hogy egyetert majd velem, Miss Heywood mivel mar kolroink is tudtak -, hogy a gyengebb nem a batrabb. A no, aki mindig meresz es szenvedelyes - itt kis se elnlnodort. - Es a mi draga Lord Byronunk jobban er tette, mint barki mas, ugyebar? - mikor azt mondja, hogy "asszony, bajos asszony, te mag ad vagy remenyern, vigasz talorn, mindenem!". A magam szereny modjan, a esendes elmelkedes pillanataiban en is elmerengek, kedves Miss Heywood - hiszen e fennkolt gondolatok nyugtalanit6an belenk hatolnak -, ezen a tiszteletre melto kerdesen: ki tudna rnegmagyarazni a nok felsobbrendtiseget? - Melyen Charlotte szernebe nezve folytatta, - 6, de megis, gondolja meg, milyen j61 lattak a koltdk a szornyti kovetkezrnenye ket! Hiszen nem a bator hosno az - ahogy Goldsmith-" oly megkap6an abrazolja -, kinek onfelaldozasa nem ismer
not lassen minden esinos leanyban, kik reszben is megko zelitik - s ezen az esten, ugy tfint, a teremben esupa ilyet lehetett talalni -, megkivanta, hogy allhatatosan kitartson fellengzos gondolatai mellett. Szerencsere a tanc addigra veget ert, s Sir Edward keny telen volt a holgyet a helyere kfserni. Ahogy a Parker kis asszonyok fele tartottak, Charlotte varatlanul isrnet szembe talalta magat kulonos fiverukkel, Sidneyvel, kinek idokozben sikerult otthagynia tarsasagat, azzal az iiriiggyel, hogy meg kell szabaditania baratjat, Lord Collinsworth-ot Lady Den ham rendiiletlen figyelmetol, s elvigye, hogy bemutassa fiverenek es hazigazdajanak. Azonban, ahogy Charlotte es tarsa elhaladtak mellette, egy pillanatra elkapta Miss Heywood pillantasat, s meg fordult, mintha egy hirtelen szellokes kapott volna bele vitorlajaba, Egyszerre kfvancsisag lett urra e csufondaros fiatalemberen, s iranyt valtott, akar a tengeri haj6, mely befut a kikotdbe, Nem messze eszre is vette fiveret, S ami Lord Collinsworth-ot illeti, a szegeny eimbora igazan var hat meg egy kiesit megmentesere. Mr. Thomas Parkert, ahogy eddig is, a fiatal holgyek es kisercjuk, Mrs. Griffiths tarsasagaban talalta. Amikor five re odaert hozzajuk, a kolcsonos udvariaskodas utan Sidney haladektalanul belefogott. Beszelgetni kfvant batyjaval, ker dezoskodni az erdekes, ifju holgyrol, akit videkrol hozott magaval, - Igazan, Thomas, bar reszletesen beszamoltal balszeren cses utadrol, nem sok sz6t ejtettel a csaladrol, amellyel osz szebaratkoztal! Megis, itt latorn tarsasagodban egyikiiket. Amennyiben 0 peldaja lehet kivalosaguknak, kell meg lennie tobbnek is - valojaban ugy ertern, tobb Heywoodnak -, hat akkor rniert nem hoztad el mindegyikiiket ide, a tenger parti Olimposzba? - 6, megint trefalsz, ugye, draga Sidney? Nagyon is fel ismertem a hangodb6l! Arra figyelmeztet, amennyiben ket segeirn lettek volna, hogy ismet koztunk vagy - s ahogy mindig, most is keszen allsz, hogy kigunyold akar a legtisz
teletrerneltobb csaladot is! Szukseges ujra elmeselnern azt a rendkiviili jolelkuseget es vendegszeretetet, melyben nagy szerencsenkre a willingdeni Heywood familia reszesitett benniinket? Biztosfthatlak, masrol sem beszeltem az elmult h6napokban! Nos, igen, a Heywood nagy es viragzo csalad, rekintelyes vagyonnal. Bar megvallom, a birtok a semmi kozepen fekszik - egy jelentektelen falucskaban, es persze egyetlen orszagutja sines, mely biztosithatna a veszelytelen arutazast az arra jaronakl Es draga ocsem, el tudod kepzelni, mi tortenhetett volna velunk a derek uriember es csaladja segftsege nelkull Sidney erosen figyelt, s szeretett volna meg tobbet hal lani. Fivere most Heywoodek nyfltszfvtisegercl, egymas iranti szereteterol, videki eletiik egyszenisegerol es vidam sagarol meselt, s kulonosen a ket hosszu het alatt megnyil vanulo nagylelktisegukrol, melyet varatlan, mi tobb, hivat Ian vendegekkent hazukban toltottek. - Elhiheted, ocsem, hogy felvetettem az utazas gondo latat Mr. Heywoodnak; probaltam hfzelgessel ravenni, s ve giil nyornatekosan hangsulyoztam a dolog fontossagat, hisz javakorabeli ember! Tobbszor probaltam meggyozni, hogy testi-lelki egeszsege megovasa erdekeben levegovaltozasra van szuksege - foglalta ossze Mr. Parker -, azonban nem jartam sikerrel. Meg ekkor sem fogta fel, hogy milyen cso dalatos m6don tud gy6gyftani a tenger! Att61 felek, vannak olyanok, mint Mr. Heywood, akik hajlfthatatlanok marad nak allapotuk effele megujitasaval szemben. Makaesul meg tagadjak, hogy ilyen tanacsokat megfogadjanak, meg ha Istentdl szarrnaznanak, vagy netan javulast eredmenyez nenek is. Fajdalorn, draga Sidney, erofesziteseirn hiaba valonak bizonyultak. - Ennek ellenere - nevetett fivere - eleg hatarozottan elengedte a leanyat, nemde? Bar talan nem is a larry egesz sege miatt torrent. Bizonyara egyetertesz velem abban, hogy az ilyen eselekedet egyfajta hatso gondolatot is magaban rejthet. Hiszen Miss Heywood ketsegkivul bajos tererntes,
'it 116 'it
'it 117 'it
sa sok fiatalember itt surgolodik korulotte! Nos, igen agya furt Mr. Heywood, azt meg kell hagyni. - Mr. Heywood agyafurt? Nem valoszinu, kedves Sid ney, csupan egy videki foldesur, s meglehetosen j6hiszemii. Mindazonaltal szerencsesek vagyunk, hogy Charlotte ko zenk tartozik. 6 a mi kincsunk. M6dfelett j6 termeszetfi, s igen nagy hatassal van ra Sanditon minden ujdonsaga. Raadasul rendkfvuli hasznara van a mi Marynknek, s tud nod kell, hogy maga Lady Denham is megkedvelte az el ragad6 leanyt. Ugy ertesultem, hogy Miss Heywood folot tebb udvariasan hallgatja oladysege minden szavat, - Nem lepne meg. Egeszen megilletodve figyelem, milyen csodas hatassal van a mi Arthurunkra! Nem is ernlekszem, lattarn-e yalaha ennyire elenknek; igazabol csak akkor, amikor megsziiletett, es eloszor felsirt. - Korulnezett a szo baban, s latta, amint Charlotte Sir Edward karjan konnyed leptekkel halad Arthur es a Parker kisasszonyok fele. Igen, azt meg kell hagyni, hogy fellepese es viselkedese nyflt. Sidney vegul visszament baratjahoz, Collinsworth-hoz, hogy meghozza szamara a szabadulast, s bemutassa Thomas nak es isrneroseinek, hogy kedvere elmerulhessen a tanc oromeiben. Miutan ebbeli kotelezettsegenek eleget tett, azon kapta magat, hogy osztonosen ujra noverei fele tart, ahol Miss Heywood is helyet foglalt. Charlotte, belemelyedve a beszelgetesbe, nem vette eszre, hogy Sidney visszatert, Hanem Sir Edward, akinek ezen az esten meg nem volt szerencseje talalkozni az uriember rel, most igen nyajasan koszontotte. - jelenletet, Mr. Parker, igencsak hianyoltuk. Azzal a vaddal illetik, kulonosen kedves csaladja, hogy nem eleg gyakran latogat a tengerpartra, es teljesen elhanyagol min keto Kedves fiverei es noverei sziintelen egeszsegi allapo ta miatt agg6dnak. Boldog vagyok, hogy itt lathatom ma este. - Igen, kulonosen Thomas j6solja elore pusztulasomar, eljovendo, gyaszos vegemet, mar csak London szennyezett
levegoje miatt is. - Sidney szerette volna megsz6litani az ifjti holgyet, azonban Sir Edward tantorithatatlan volt. - Rendkfvul j6kor erkezett kozenk, Mr. Parker, mivel egy olyan uriember, egy nagyvilagi ember, mint on, bizo nyosan igazolhatja, es meg is erositheti Miss Heywoodnak tett kijelentesemet. Tudja, a holgy vitatja eloerzeteimer. - Kedves uram, felteszem a kerdest - on ketli-e, hogy vegul is a nok azok, kik teviitra visznek minket, ferfiakat? Allhom, hogy leggyakrabban a nfii nem, varazslatos kifi nomultsagaval, a legfobb okoz6ja romlasunknak es ketseg beesesunknek, Mikent velekedik a targyrol, Mr. Parker? Minden gavallernak es udvarl6nak, koztiik onnek is, el kell fogadnia az elkeriilhetetlen igazsagot! Nem mi magunk vagyunk-e a terrneszet szegeny teremtmenyei, kik orokke a szebbik nem szeszelyeinek vannak kiteve? Hogy Sidney Parker j61 sz6rakozott, rnikozben hallgatta, az nem volt ketseges, megis, e pillanatban legalabbis, nem akart trefalkozni. jokedvfien megrazta fejet, arckifejezese elarulta a remavalasztas feletti hiterlenkedeset. - Igen kimerfto tarsalgasnak tfinik, kedves uram, itt, az iinnepseg kellos kozepen! Att61 felek, faraszthatja talan a tarsasagaban leva holgyet, Itt ujfent rnegkiserelt sz6ba elegyedni Charlotte-tal. De Sir Edward tekintete es magatartasa semmit nem valto zott. Sidney Parker nemigen sejthette, hogy a fiatalern ber helyzete, mint has, esetleg nyiltan ezt kivanja meg azt megis tudta, hogy nem menekiilhet a kerdes elol. Ezert tehat, felninoen kozonyos arccal, igen vidaman va laszolt. - Sir Edward, aligha vonhatjuk ketsegbe, hogy a hol gyek fontosak szamunkra, jelenletuket sziintelen erezzuk, Megis, barrnilyen lenyeges is e kapcsolat, soh a nem jatsz hatnak elsodleges szerepet eletunkben. Sajat, ferfias kote lessegeink az elsok! A hosi tett eszrnejet es vitezseget nemzetek meghoditasat, tengeri uralmat - nem lehet fol cserelni, tisztelt uram, egy boh6, szerelmes oraval, Nem, uram, nem gondolnam, hogy mig a no, minden draga holgy,
I
II
II
I
IIII
W 118 W
W 119 W
Iii, 1',11
,III
I,
vegzerunk lehet - s ez mar magaban elbuvolo gondolat -, addig egyediil 0 csupan j6 szerencsenk forrasa! Charlotte veletlenul fultanuja volt a ket ur eszmecsere jenek, s meglehetosen nevetsegesnek talalra, Hanem azon meglepodort, hogy Sidney Parker milyen furgen kitert a masik nilarado erzelgossege eldl. Ez ketsegtelenul szipor kaz6 elmejet bizonyftotta, s szellemesseget, ahogy kifejez te gondolatait. A jelen koriilmenyek kozt orornmel udvo zolte e felismerest, akar egy ritka kincset. Maskulonben rendkfviil rnegdobbentette az, ahogy a fia talember konnyelmfien semmibe vett a komolysagra ira nyul6 minden kiserletet, Ezen az esten viselkedese - ami mar korabban is kiderult Charlotte szamara - nem tudott leplezni bizonyos fogyatekossagot, Ugy tfint, erzeketlen a tarsadalommal szemben. Az ifjii Parker, s ez egyertelmfive valt, kepes volt konyortelen trefat uzni nem csupan Sir Edward nagyravagyo torekveseibol, hanem az egesz vigad6 tarsasagbol fivere tengerparti rneseorszagaban. De Charlotte nem szolt semmit. Sanditonban tobbe nem arulja el velernenyer. Megis, barmennyire is probalta, esz reveteleit nem rudta elfojtani. Az elragado Mr. Parkerbol ta gadhatatlanul hianyzott valami. Miss Heywood kedvesen mosolygott, rnindket uriember fele biccentett, s visszafordult a varakozo Arthurhoz, aki azonrnod ujra belefogott javul6 eletmodjanak magasztala saba, ami altal visszanyerheti egeszseget.
~
120 ~
TIZENHATODIK FEJEZET
- Ne feljen, draga Miss Lambe! - batoritotta Diana Par ker a holgyet, ahogy az tetovan lepkedett felfele a kamp6k kal megerositett letran a furddkabinba. - Sanditonban nem szukseges, hogy tolakod6 pillantasok zaklassak a partr6l. Itt senki nem - meg titokban sem - vallalkozhar arra, hogy megfigyelje az on reszketeset vagy botladozasat a vfzbe merules elott! Ennel nem, mely fiverern, Thomas sajat, ki tuna szerzemenye! 6 nem venne meg azokat a masinakat - Brightonban is vannak hasonlok -, melyekrol gyakorta hallani, hogy effele keptelenseger Iehetove tesznek! Meg dobbento, nerndebar? S miutan kellokeppen megbotrankozva taglalta ezeket az eseteket, szernet a pompas, uj, vaszonbol keszult szer kezetre emelte, mely oly tokeletesen vedelmezte bizonyta Ian mozdulataikat. jolesf biztonsagerzet toltotte el. Ennek ellenere fiatal tarsa nyugralansaga nem csokkenr. Ugy tfint, Miss Lambe keptelen uralkodni magan. Aligha foglalkoztatta annak lehetosege, hogy illetlen tekintetek kereszttuzebe keriilhet, hisz eleg keveset is tudott errol. Szorongasa valojaban magabol a felelembol fakadt. T ore keny, gyongecske leany volt, kirdl sernmikepp sem lehetett azt kepzelni, hogy kirobban6 egeszsegnek orvend, raada sul egyaltalan nem volt hozzaszokva a fizikai megerolte teshez. Mindazonaltal, mikor Mrs. Griffiths elfogadta Miss Par ker felajanlkozasat, miszerint segedkezik a leany else furdo zesenel, a jarnbor gyermek szuksegszertien beleegyezett. Miss Lambe mindig keszsegesnek bizonyult, tarsalkodo noje barrnit tartott is celszerfinek. Ami6ta csak eljott ha zulrol - hogy e kedves holgy feliigyelete ala keruljon -, odaado ragaszkodasaban engedelmes volt minden foglala tossag soran, me/yet figyelmes neveloncje valasztott ki gondosan szamara. Nem felejtette el- mindig emlekeztettek ~
121
~
I I!
is ra -, hogy csaladja nagy bizalommal van tanft6ja irant. Ugy veltek, egyedul Mrs. Griffiths ugyessege reven kerulhet be sikeresen az uri tarsasagba. Hisz vegul is a mtiveltseg nem a brit szigeten talalhat6? Miss Lambe-nek tehat erte sere adtak, s szulei kulonosen azzal bfztak meg, hogy hu gait megfelelo es elokeld ferjekhez vezesse. E dedelgetett legidosebb leany jelentos vagyonnal ren delkezo nyugat-indiai csaladbol szarrnazott; egy angol apa es egy dorninans, antiguai anya gyermekekent csak nernreg bukkant fel a vilag egy sarkabol, melynek eghajlata igen kellemes volt, s a kornyezo tengereken meg enyhebb, Csep pet sem volt hat meglepd, hogy a fiatal holgyet megremi tette a htivos rnegprobaltatas, mellyel ezen a reggelen szem be kellett neznie, Vallalkozo kedvu neveloncje, Mrs. Griffiths nem sokat torodott aggalyaival, Magatol ertetodoen feltetelezte, hogy jo segitctarsuk Sanditon alapfrojinak noverekent, mint szak ertokent beszel, aki a masina jotekony szerepevel kapcso latos minden kerdesben jaratos. Ugy erezte, rabeszelesuk soran azonm6d erfisitenie kell vedence lelkiallapotat, s fgy rnegkonnyftheti helyzetet. - Nagy szerencsenket, gyermekem, hamarosan ertekel ni fogja - magyarazta Mrs. Griffiths -, ugyanis, mint Miss Parker kulonleges baratait, az a megtiszteltetes ert, hogy az elsck kozott lathatjuk, amint Sanditon a tobbi divatos furdchely koze emelkedik. Es, dragarn, tudom, hogy on kepes minden kezdeti nehezseggel szembeszallni. lgy hat a szelfd leany kenytelen volt beleegyezni. Es Diana Parker hogyan abrandfrhatta ki oket, ha mar ennyire megbfztak kepessegeiben? Hisz jocskan elrmilt a reg gel, es annak ellenere, hogy imrnar zajlott az ide ny, ketseg telen volt, hogy elenk, sot metszo a szel. S ami a tengert illeti, Miss Lambe - probakeppen belemartva labujjat a vfzbe - mar felfedezte, hogy jeghideg. Mily keserf belerne rulesnek is Igerkezik! A torekeny kisasszony pityeregve ellenallt, meg ha az odaad6 Miss Parker tokeletesen batorsagot is ontott bele,
ahogy eldadast tartott az onrnegtagadasbol szarmazo elo nyokrol, megis, e pillanatban vakmeresegnek tfint szama ra az egesz. - Meg fogja latni, csodalatos, erosebbe valo szervezete minden almat beteljesfti. Eloszor etvagya javulasat tapasz talja majd, kesobb, ami ennel is nagyszerubb, kedelyalla potaetl Megszokott faradtsaga elrmilik. Errol Dr. Relhan is kezeskedik, mi magunk hallottuk tole. Nos, jojjon, gyer mekem, blzza rank magat, es tegye, amit a j6 doktor eld Ir - meruljon bele a vfzbe. Amennyiben valodi atalakulast szeretnenk elerni, ertse meg, hogy egesz testevel meg kell martoznia! lgy gyczedelmeskedven utasitotta a furdosegedet, hogy elkezdheti a munkat, mikozben ujra elismetelte, hogy az elsa borzongas ellenere a tenger homerseklete minden bi zonnyal iidfto hatasu lesz. Vitathatatlanul itt az igazi cso daszer, melyet kerestek, foglalta ossze. A szorongat6 helyzet - valamint a ketsegbeeses, melyet a ket holgy erzett, szernbenezve a probalkozas esetleges si kertelensegevel - nem tett tetovazast lehetdve, es terrne szetesen nem volt alkalom nyilt oszintesegre sem az ide sebbik holgy reszerfil. Megis, hogy pontosak legyunk, be kell ismernunk, Miss Parker allhatatossaga az elsa ot perc alatt abbol a vagybol fakadt, hogy onmaganak. okozzon oromot e feladat soran. A szemfiiles olvas6 bizonyara emlekszik majd a holgy kezdeti hozzaallasara is. Hisz nem arr6l ertesultunk vol na-e akkoriban, hogy a vegtelen hosszusagu evek alatt, mikor Miss Parkert fivere e varatlan Iehetosegben rejlo meggyozfidesevel traktalta, azonnali megvalositasat sur getve, s meg er6szakosan ra is beszelve mindenkit, hogy oszinten higgyenek benne - 0 barrnilyen kiserletet eluta sitott? Batyjaval ellentetben, minden ilyen elkepzelest mer hetetlenul tavolinak tartott, s szilardan keresztiilvihetetlen nek gondolt. Noverehez es fiverehez hasonl6an - mindkettejiik ugyan ugy ellenszegiilt - hatarozottan elzark6zott az effele kurak
<£' 122 <£'
<£' 123 <£'
tol. Az ilyenfajta meses gyogyulasok egyikiiket sem csabi tottak. Hiszen e esodaszerek mit hasznalhatnanak olyan esetekben, mint Arthur reumaja, Susan fejfajasa es gy6nge idegzete, vagy, ami azt illeti, sajat visszatero, heveny epe g6rese? Ilyen velekedesekkel meg foglalkozni is hiabava losag! Ezaltal csupan nyugtalanft6 j6vot biztosithatnanak kenyes szervezetiiknek. Mindharmuk szerencsejere, Dia na Parker orokkon eber betegsegtudata feken tartott min den hamis remenykedest. Eltokelren gyengelkedo ember maradt. Rossz kedelyallapota minden mas folott allt, es Diana tulsagosan makaes volt, hogy barrnilyen hatekony gy6gym6dhoz is hozzajaruljon. Nem adott hitelt meg a meg gyozo bizonyitekoknak sem, azaz egeszen mostanaig, Igy, mikor egy delutan hiszekeny huga, Susan hazater ve epp egy ilyen csodas esetrfil meselt, tiirelme fogy6ban volt. - Draga Diana - kezdte izgatottan -, ma rendkiviili bi zonysagot szereztem. Az egesz oly meglepetesszerfi, hogy ez teszi a dol got meg barnulatosabba. Draga baratnenk, Mrs. Addison nemreg erkezett vissza Brightonbol, s ott dr. Awsiter elofrasai szerint furdozott es ivott, azutan me gint furdozott es ivott. Az eredmeny bizonyosan lathato; attol tartok, nfiverem, hogy el sem hiszed. Kozlom veled, hogy nem csupan jarkalni tud, hanem ugy szokell, akar egy gazella! Nines mar megdagadva a laba, amit sajnalkozva neztunk, rnielott elkezdte a kurat. Mrs. Addisont mintha kicsereltek volna! Sot, a tengerparti iijjaszuletes fo szo szoloja lett! Teljesen megfiatalodott! Miss Parker valasza, mely akkoriban elore tudhat6 volt, ekkepp hangzott: - Nemsokdra ugy viselkedsz, mint a mi Thomasunk! A tengervizet minden varazsszernel tobbre tartja, meg a Ni Ius ertekes iszapjanal is! Nem, noverem, ami engem illet, en nem valtozorn meg, soha nem fogom osztani e nezetet, Nem is oly regen Diana meg fgy velekedetr! Megis itt allt ezen a reggelen, s egyiitt reszketett a sza nalomra melto Miss Lambe-bel. Nos, szeretnenk rudni,
mi okozhatta e valtozast? Tan megzavarodott az elmeje? Aligha valoszinfi. A j6 holgy atalakulasanak - a tengeri gy6gym6dokkal szembeni szilard ellenerzese es tapaszta latlansaga ellenere -, ahogy most latja, nyom6s oka volt. Gondoljuk esak at a nehez helyzetet, melybe keriilt. Hisz nem 0 vezette el Mrs. Griffithst es tarsasagat az Ige retes Sanditonba? S nem fivere jolete mulik az 0 buzgo fa radozasan, hogy e holgyek, es a hozzajuk hasonlok szive sen tart6zkodjanak egy ilyen helyen? Pdlforduldsa abbol az igyekezetebol fakadt, hogy Thomas erdekeit szolgalja, ugyanakkor egett a vagytol, hogy a ked yes holgyeknek is igazi segftsegere legyen. Roviden, a de rek Miss Parker elegendf okot ealalr, hogy szegre akassza ketelyeit, s maga arra szamitott, hogy, elkepzelesei szerint, ezaltal mindegyikuk gyarapodni fog. Kritikus pillanataiban neha elt6prengett tulajdon visel kedeserol. Megfzlelte az erzest, amit sziveben gerjesztett a vakrnero segitsegadas, S csupan akkor ismerte fol sajat er tekeit, mikor embertarsai hasznara volt! Nagyszerti tette soran lett j6 velernennyel tulajdon jellemerol; elegedettse get alakitott ki benne, es buszkeseggel toltotte el 6nmaga iranyaban, s meg az ondicseretre is alkalmat szolgaltatott. A batorsagot kovetelo megbizatas nem pusztan csaladja iranti ragaszkodasat hirdette, hanem fensegesebb rnagasla tokba is emelte - oly szintre ert fel, ahol szentkent tisztel tek felebaratjanak tett szolgalataiert. Miss Diana Parkert abbeli vagya, hogy valami j6t tegyen kornyezeteben, ko zelebb vitte az angyalokhoz. Talan a legfurcsabb kovetkezmeny az volt, hogy itt, a par ton - ezt egykor halalosnak velte szervezete szamara - min den lazroham egy csapasra rnegszfint. Nem erezte tobbe. S ahogy Miss Parker elfoglalta magat, es kotelessegei to vabbra is Iekotottek idejet - attol a nem is oly tavoli naptol kezdve, hogy hasznossa tette magat batyja ugyeben -, panaszai elapadtak. Hisz munkaja toltorte el nemes erze sekkel - a finom selyemfonal, mely egyesfti az ernberise get -, es erositette a szeretetet fiver es nover kozott is.
c£' 124 c£'
c£' 12 5 c£'
Ketsegkivul Miss Parker volt az, ki korabbi, fivere er dekeben tett erofeszftese so ran tevedert. Lelkesedeseben j6val nilbecsulte a hazar foglal6k szamat, sokkal nagyobb rarsasagot varva, mint ahanyan valojaban erkeztek. Sajat csalodottsagat meg csak el tudta viselni, hanem fivere ked veert nyugtalanul tovabbfolytatta a berlok felhajtasat a ko zelgo idenyre, a betoltetlen helyek fenyegeto remetol uzve. A keyes jelenrkezo miatt, kiket 0 csalogatott ide, sajg6 ke
seniseget erzett, Miss Parker unnepelyesen megfogadta, hogy jovateszi a hibat, Fontolgatta a lehetosegeket. Szakertelme ilyen dol gokban vitathatatlan volt. Gyakran tisztan is gondolkodott, vagy talalt megoldast, de mindig hirtelen cselekedett. Eleg vilagosan latta, hogy ha azt akarja, hogy egy ilyen vallalkozasban, mint Sanditon, felismerjek jovobeli kiernel kedesenek lehetoseger, akkor neki is cselekednie kell! Az elokeld Lady Denham es tarsa, Miss Parker draga fivere, talan dlmodott mar a fejlesztesrdl - magabiztos nyugalom mal, hiszen mar maga a furddhely fekvese is elegendo ahhoz, hogy felkeltse a nagyvilag figyelmetl Meggyozodve uj iigy letiik sikererol, arra szamitanak, hogy csupan a videk szep sege es valtozatos oromei barmely evszakban betetozik majd a sikert. Azonban Diana Parker szellernet szilardabb anyagbol gyurtak; megertette, hogy eltokeltebben kell tarnogatnia oket, iigyiiket sajatjanak kell tekintenie. Raebredt arra, hogy pontosan mibe is kellene belefogniuk. Tobb ujft6 in tezkedest szukseges kim6dolni, ha azt akarjak, hogy hateko nyabb legyen a munkajuk. Szakertd elrneket, nem minden napi feladatokban jartas, lelemenyes vallalkozokat, roviden: igazi iizletembereket kell megnyerni a kitfizott celnak - ezek voltak a fejlesztesi terv rantetelei. Ahhoz, hogy a divatos London is felfigyeljen rajuk, megfelelO forrasokat kell ta lalnia. Eleg kulonos m6don aznap delelott, ahogy a tarsasag visszafele tartott a tengerpartr61, ahol Miss Parker hirte len sugallata szarnyra kapott, veletlenul osszefutottak Sir
c£' 126 c£'
Edward Denhammel. A kabint61 kfserrek fel oket, mikor megjelent elottuk a fiatalember, aki epp furdozni keszulr. Mindig nyajas leven, folottebb szivelyesen koszontorte oketo Fesztelensege, ahogy sajat joszantabol eloadta legfris sebb versikejet, de leginkabb az, ahogy a holgyeknek kife jezte nagyrabecsuleset, azonm6d elbtivolte hallgatosagat:
lgaz-e, mit a regi bard enekelt,
Hogy Wnusz akkor a habokbol kikelt,
S tiint az egek (ole,
Istenek koze?
Aztan nevetve fejezte be:
Igaz: Mift is ne? Hisz itt dllnak E nimfdk, kik eppoly csoddsak, Mint 0, s tengerbtil most kiszdllnak. 21 A fiatal Miss Lambe meg mindig olyan erosen vacogott a hidegtol, hogy alig latszott, amint elpirul. Ami Miss Parkert illeti, egeszen el volt ragadtatva ettdl a lovagiassagtol, Az ju tott eszebe, hogy itt e valodi bohern, a szebbik nem oszinte csodaloja, es - Miert is ne? - a legmegfelelobb szovetseges. Mi sem lehet terrneszetesebb! Elkepzelesenek epp egy ilyen eloretekinto embert kell megnyernie, mint amilyen Sir Edward, aki csakugyan olyan fiatalember volt, kinek bizonytalan sorsa rokonai joakaratatol fuggott, 6 csak fo gekonynak bizonyul majd! Mikozben tudomasara hozta kozosseguk kedvezo kila tasainak elfirnozditasarol sz616 elgondolasat, s eloadta ab beli szandekat, hogy novelni kivanja Sanditon nepszerfiseget, es reklamozni gyogyerejet, Sir Edward rendkivul figyelme sen hallgatta. - On meg fogja erteni - magyarazta -, hogy Sanditon terrneszeti szepsegei, fekvese, akar egesz eszmenyi mivolta 21. Barcza Gerda fordftasai.
c£' 127 c£'
sem biztositja szamunkra a sikert. Lepnunk kell elore! Az elre kell keriilniink, meg kell hataroznunk a trendet, befo lyassal kellienniink a divatra! Mar esak a londoni tarsasag legjava is igenyes tarnogatokat hozhat. Mindez, kedves uram, tobb lelkesedest kovetel, mint amit mi rnagunkenak tudhatunk. Sir Edward tokeletesen egyetertett. - Tisztelt Miss Parker, on igenesak furfangos. E pillana tig London arrol beszelt, hogy az elokelo tarsasaggal kizaro lag Sussexben lehet talalkozni, s a fin om beszedfiek dies himnuszt zengnek r6la - esak kevesen fogjak Sanditont valasztani. Fivere pompas szallashelyei, kellemes setanyai, iizletei es konyvtara tovabbra is iiresen marad, s osszejo veteleirfil sem szereznek tudornast. Azonban, ha a veszi kezbe a dolgokat, javulhat a helyzet. 6 maga fog gondoskodni e targyban a legjobb Iondoni kap esolatokr61. - Ha egyszer kegyeskedne ujra megnezni azokat az iijon nan epult termeket az Almaek'sben, talan erdemes lenne megjegyezni, tiszteIt Miss Parker, hogy ott van az a kulon legesseg, amire torekszunk - melyre elakelasege nyomja ra belyeget, Minden elegans, elsa bdlozo leanynak igyekez nie kelt, hogy bejusson ide - epp annyira, amennyire egy politikusnak is szuksege van egy szekre a Titkos Tanks testtileteben ahhoz, hogy ervenyesulhessen. Kedves Miss Parker, bizonyos vagyok abban, hogy ha megnyernem a tervnek azokat a magas rang6 szernelyeket, akik tancolni jarnak a Klubba, berloink szama csakugyan emelkedhetne. - Az onok Sanditonjat hamarosan sajat kulonlegessege femjelezheti. Nagy zajt kell esapni az iigy korul, es iigye sen talalni - az Almaek's 6j rendezvenyterrneiben, vagy a Brooke's asztalainal. Aztan meg fogja latni a hatast! Ahogy Wellington hereege CheItenhamet partfogolja, ugy mi is kivalasztjuk majd sajat, elokelf tamogatoinkar, Hiszen egyik este is, kedves fivere londoni baratja, Lord Collinsworth epp errol meselt nekem, mivel, on bizonyara tudja, az at ~
128
~
tani legjobb tarsasag elismert kedvenee, es a White'snak, vagy barrnelyik masiknak is, ha j61 meggondolom. Miss Parkert felbatoritotra, hogy a fiatalember milyen ta jekozott, Sir Edward megertette fivere dolgat, Ketten egyiitt mar tudnanak valamit tenni. Tehat sajat neviikben megbiz za a feladattal, nehogy Thomasnak a tengerparti kikotohoz fuzott remenye vegkepp meghi6suljon.
TIZENHETEDIK FEJEZET
Lady Denham nem sokra tartotta rokonsagar. Azonban a rovid ido alatt, ami6ta Clara Brereton az erelyes ladyt szolgalta, a nincste1en, fiatal norokon iijra meg ujra meg mutatta kivalosagat, ahogy kielegitette rnegmentoje minden szeszelyet, hatarozott alkalrnazkodokepesseget bizonyitva az onkentesen vallalt fe1adat soran. Igy hat, ha elismerjiik, hogy a nagyneni meghrvta Cla rat, toltse a telet a Sanditon House-ban - az ovatos ajan latot kotelessegenek tartotta, ugy erezven, hogy ily m6don halalhatja meg a csalad kedvesseget, amit londoni tartoz kodasa idejen iranyaban tamisitottak -, es ha azt is hozza tesszuk, hogy amikor felajanlotta meghivasat az elszege nyedett csaladnak, nem a sok nelkiilozf Brereton leany kozul valasztott, hanem egy tavolabbi rokont, aki egyben a leggydmoitalanabb is volt, akkor Lady Denham most leg alabbis grarulalhatott rnaganak, hogy ilyen elorelatoan cse lekedett. Rokonai iranti ellenszenve regen elnint mar, a kellernet len helyzet folotr erzett idegenkedeset bekulesi szandekuk nagylelkfi elfogadasa valtotta fel. Es mostanra mar eppen seggel nem gondolt arra, hogy hazakuldje Clarat, vagy hogy e1engedje - nemhogy nehany rovid h6napon belul, hanem - egyaltalan. Megallapftotta, hogy Clara Brereton eppoly szeretetre melto, mint amilyen bajos, Erenyei - j6 saga, oszintesege, szerenysege - tokeletesen megmutat koztak mostani helyzeteben. Senki sem vonhatta ketsegbe kivalosagat, Kiegyensulyozottsaga uj folytonossagot hozott a Denham hazba, ragaszkodasra kesztetve szolgalot es ber lot egyarant; Miss Brereton szolid modora iidfrdleg hatott kornyezetere. E jotekony torekvesek nyilvanvalova valtak dolyfos urnojuk szamara is. Megis - es nem kivanunk feddf megjegyzest tenni e ta pasztalatlan, fiatal tererntesre - mert ami talan e1gondol
't%' 13 3 't%'
kodtathatja - mi robb, rosszallasra kesztetheri az olvasot -, itt volt Sir Edwarddal val6, elovigyazatlan enyelgese, melyet a mit sem sejtf Charlotte akaratlanul is felfedezett. Ketsegtelenul eI kell ismerni, hogy Miss Brereton bizony nyal sajat joszantabol, teljesen szabadon eselekedett igy, jelen helyzeretol fuggetlenul. Megis az lepte meg Charlotre-unkat, hogy ily bizalmas korulmenyek kozotr talalta oketo Szeretnenk tudni, miert vallalta a j6zan gondolkodasu Clara Brereton a koekazatot? joindulatu partfogoja talan nem kozolte elvarasait es szandekat e teren? Es Miss Bre reton nem gondolt arra a fenyegeto lehetdsegre, hogy fel keltheti a lady haragjat? Amilyen szolgalatkesz es higgadt leany volt, bizonyara lathatta, hogy mekkora veszelyt rejt het e h6bortos kaland. Lady Denham gyakorta kifejtette elgondolasat, es szi lardan ellenzett minden effele butasagot. Csaladon beliil ket rokon, kik kozt bensoseges kapesolat van? Nem helyenvalo, efelOl a legcsekelyebb ketsege sem volt. Akarmilyen elokelo szarrnazasu is Sir Edward, megiscsak vagyontalan. S kulo nos viszonyukban az is tagadhatatlan, hogy nem csupan szegenyek, de mindketten szeszelyes rokonuk akaratatol is fuggnek. Feltetelezziik-e akkor, hogy e talalha azt jelentette, hogy Clara Brereton engedett Sir Edward ellenallhatatlan csa bitasanak? S ha Igy van, hibaztathatunk-e egy ifju holgyer, ha elfogadja egy fiatalember udvarlasat? - Sir Edward felvaghat es negedeskedhet eppugy, mint a tehetos uriernberek - magyarazra Lady Denham -, hi szen kivaloan kitanulta a fortelyait, rnikent kedveskedjek egy holgynek. Megis, 6, megis nytltan szembe kell neznie jovoje rernenytelensegevel, hogy nelkiiloznie kell az alap veto jolet minden elonyet! Nem szernelyisege szenved hi anyt, biztosithatorn ont, erzelgos elragadtatasai ellenere, melyek a kolteszet magasabb szferaiba repitik, hanem az igaz szerelrnet fogja nelkulozni majd. A nagyneni mindig ravasz volt, ha azt gyanitotta, hogy erdekei akar egy hajszalnyit is serulhetnek; mar hosszu
ideje tudta, hanyadan all ferje j6vagasu leend6 orokosevel. Eleg celtudatosnak es komolynak tartotta, hogy szolgala tab a fogadja. Hisz a fiatal Sir Edward nem volt - j6llehet onhitten - kifinomult konyvbolond, aki elt-halt tanulma nyaiert, s konyveinek szentelte rnagat? Ami a ladyt illeti, meglehetosen keyes figyelmet fordf tott ilyen hobortos tevekenysegre, s keyes rnegertest rami sitott azokkal szemben, kik maguk vallalkoztak ra, Vegul is, mi olyat tarhatnak fel a konyvek, amire az elet nem adott mar magyarazatot? Ezek az emberek, akarcsak e lel kes, ifju konyvmoly is, jobban tennek, ha korulneznenek, hogy eszrevegyek a terrneszet es tarsadalorn nyersebb va losagat. Elettapasztalat szerzesere lehetoseget kinal>- min den tortenese moge elrejtve - a videki let eppugy, mint a nagyvarosok durvasaga - meg akar a tengerpart bekesse ge is. A hareedzett Lady Denham gyakorta hangoztatta e megallapftasait baratainak, es sokszor elismetelte, hogy az eleslatas megtanulasa, a valosaghu szemleletmod kifejlesz tese egy egesz eleren at tart. - Minden itt van a szerniink elott, s nekiink nines mas dolgunk, mint figyelni, hogy megertsuk, ami lathatova va lik - ha korultekintoen ertelmezzuk az okot es okozatot, s ha okosan figyeljuk meg a dolgok egymas utan kovetke zeset es kovetkezmenyeir. Hosszti elete soran megszerzett bolcsessege bizonyitot ta ezt. Lady Denham fiatalkoratol kezdve eltokelten gyuj totte tapasztalatait. Nem nyugodott addig, mig fol nem rnerte az eletben elfoglalt, nem konnyti helyzetet, es meg nem tanulta a Ieereszkedes illemszabalyait. Vegul megta lalta es nagyszeruen betoltotte szerepet, s elvezherte az uri tarsasag megbecsuleset, valamint a kevesse tekintelyesek magarol ertetodo hodolatat. S ami a legfontosabb, elhata rozta, hogy megtartja ezt az ertekrender minden j6 tarsa sagban, Akkor hogy nem ebredt ra arra e sikeres rokon, ki ekko riban lett a pompas furdohely fejlesztoje, hogy ferjura uno kaoccse azzal, hogy alaposan elrnelyed kora regenyeiben,
'i'I34'i'
1t' 13 5 1t'
dramaiban es romantikus torteneteiben, meg nem javitja jovobeli kilatasair, vagy segfti elo felernelkedeset? A fenn hejiz6 Lady Denham nem Sir Edward szellemi vitezseget marasztalta el, hanem a dedelgetett konyveket - ellentet ben Mr. Parker ifju vendegevel, Charlotte Heywooddal, ki elismerte a fiatalember vakmero barangolasait az iroda 1omban, azonban rnegdobbentettek kulonos elgondolasai, es szomoriian vonta Ie a kovetkeztetest, hogy talan nem maga az ertelmi kepesseg a legfontosabb. Sir Edward nem tfint alkalmasnak a nelkulozesre, es nem tudta elkepzelni meg a Iehetoseget sem, fgy zavartala nul elt tovabb azzal a szent meggyczodessel, hogy soha nem lesz kepes arra, hogy hianyt szenvedjen barrniben is. Sze rencsejere aztan a lady felfogta, hogy szukseghelyzerrol van sz6. Felismerte, hogy hoskodesevel, divatos viselkedesevel - nevetseges erofeszfteseivel, hogy elbajolja a szebbik nemet - csak az ellenkezojet fogja elerni, es megfosztia magat min dentol, ahelyett, hogy barrnilyen kinalkozo alkalmat is meg ragadna kenyelrnes megelhetese erdekeben. - Ami a noveret, Esthert illeti - nyilvanitotta ki a lady meg kevesbe klmeletes velemenyet az odaad6an figyeld Mrs. Parkernek -, jobban tenne, ha 6 is minel hamarabb rnegprobalna kihasznalni a j6 rarsasag nyujtotta lehetdse geket. Hiszen tudja, draga baratnern, hogy senki nem rna radhat, barrnennyire is szeretne, orokke fiatal es csinos. S nezetem szerint kulseje, mas szerencsesebbekkel ellentet ben, cseppet sem olyan elonyos, meg ha ifjukora teljesse geben van is. 6, borzalom! Korulotte mindeniitt e tarnogatasra szo rulok! Miert kell ot, Lady Denhamet sziintelen olyanok nak zaklatnia, kiknek nincsenek rernenyteli kilatasaik? Meg maga a gondolat is taszirotta, es eltokelte, hogy ilyen ernlitesre sem melto dolgokkal nem foglalkozik. Epp eleg idot toltott komor gondolatokkal. 6 maga sokat farado zott azon, hogy korulmenyei kedvez6en alakuljanak, es bizton elutasfthasson ehhez hasonl6, kellemetlen helyze teket.
Vigasztalasul szfvesen fordult sajat teremtmenye, az en gedelmes, figyelmes, fogekony Clara fele. A fiatal holgy azonnal megnyerte a Sanditon House urnojenek tetszeser, kire soha azelott nem tekintettek meg ilyen tisztelettud6 an. Ami ennel is kulonosebb volt, hogy eddig oly csekely kedvet erzett ahhoz, hogy fontol6ra vegye, mikent ren delkezzek vagyona feldl - hiszen ez sajat halalanak szuk segesseget is maga utan vonna -, s most megis eszrevette, hogy gyakorta szamba veszi 6t, mint lehetseges orokost, miutan felismert onmagabol egy keveset ebben az iigyes, fiatal leanyban. Ismerkedc, kezdeti idfiszakukban Lady Denham egyalralan nem gondolt meg erre. A gyamoltalan rokon erkezese epp eleg kenyelmetlenseget okozott. Hisz hova is helyezzek el abban a nagy hazban? Es milyen mi nosegeben lakjon ott? Szolgaloleanykent bizonyosan nem. Mindazonaltal vendeglatoja korabban soha nem erzekel tette, hogy csaladtag. Ami a bizalmas viszonyt vagy egyen loseget illeti, koztisztelerben allo szernelyiseg leven, a la dy nem kereshetett szanalomra melto gyermektarsasagot. Ezert hat a felmerulo gondok eleinte idegesse tettek a leany jovetele miatt. Claranak pedig lesznek kotelessegei, es ezek pontos tel jesfteset szigoruan meg is fogja kovetelni tole! Hisz mi mas teszi ot meltova arra, hogy befogadtak ebbe az elegans hazba? Biztosak lehetiink abban, hogy Miss Brereton azon nal nekilatott, hogy elvegezze a rarott hazimunkat, es erez hetove tegye jelenletet a hazban, mindenki kenyelmerol es biztonsagarol gondoskodva maga korul, Megis, milyen kevesse torodtek lelkiallapotaval, middn elkezdte tevekenyseget; s a lelkeben kavarg6 nyugtalansag gal, ahogy uj otthona 6rias termeiben koszalt. Mely szo morusaggal gondolt arra, hogy elhagyta azokat az ernbe reket, akiket ismert, a legkozelebbi rokonait. T avol kerult mindentol, ami egykor hozza tartozott, s most maganyos nak erezte magat. Igaz, halat erzett Lady Denham irant, azonban ez legin kabb felelemmel vegyes erzes volt. Hiszen nem a szegeny
c£> 136 'ii1
'it 137 'it
segbol ragadta el, hogy idehozza ebbe az elokelo, tengerre nezo hazba? S legfokepp, nem egy oromtelen elet lehetd segetol mentette meg - egy olyan jovotol, melynek soran, legjobb esetben is, nevelonokent szolgalna egy szerencset len, idegen csaladnal, vagy, ami meg rosszabb, rokonaitol fuggne tovabbra is, kiknek maguknak is allando rnegelhe tesi gondjaik vannak? A Breretonokat josagos embereknek ismerte. Soha nem hagytak volna cserben, megis, oly keyes volt, mit megoszthattak egyrnassal, s oly sokan vartak, hogy reszesuljenek belole. Clara bizonnyal tisztaban volt azzal, hogy terhet jelent Sanditonban, s hogy ittlete probata teszi a lady turelmet, ilyenforrnan tehat igencsak ertekelte kuzinja joindulatat. Fiatalos Iendulettel elhatarozta, hogy - barrnilyen akadaly mutatkozzek is - bizakod6 lesz, es azzal foglalkozik majd, hogy elismerjek tij otthonaban. Ennelfogva aztan sok mindent maskepp - es j6val ked vezobb szfnben - latott, mint korabban. Megis, annak el lenere, hogy mikent ertekelte most a lady, Clara nem tud ta elfelejteni korabbi ridegseget, hogy erkezesekor milyen bfralo hangot utott meg. Keveset tudva akkor meg Lady Denham szokasairol, egy rovid pillanatra elfelejtette fe lenkseget - es helyebe ororn lepett, mikor eloszor pillan totta meg urncje fenyuzo otthonat, s a boldogsag erzese ontotte el, hogy megrnenekult, hogy biztonsagos kikotobe err. Tancolva lepkedett keresznil a termeken, elenken, majd hogynem szokdecselve, es onkentelenul is dudolr, hogy ilyen nagy szerencse erte. S ekkor hangzottak el azok a kij6za nito szavak kuzinja szajabol, elesen megallftva ot. - Gyermekem, mifele megnyilvanulas ez? Nem vagyok hozzaszokva a fiatalok vad viselkedesehez! Higgadjon Ie ahogy itt vihancol, meg kart tesz feltve 6vott kristalyaim ban -, vagy talan darabokra kivanja zuzni mind, hogy szi lankokra hulljanak ebben a nagy sivalkodasban? Itt hamar meg fogja erteni, hogy mi is az elokeloseg! Gyamsagorn alatt majd megismerkedik az engedelrnesseggel, mellyel a rangban folotte alloknak tartozik! A Sanditon House-ban
ez a legfobb szabaly, A velem kapcsolatban allok soha nem szeghetik meg! Rosszallasa tisztan kihallatszott hangjabol, mely eloszor megdermesztette az ifj6 holgyet, aki szokatlanul komoly lett, vegul a lady fenyitese teljesen elnemitotta, Att61 kezdve rnerlegelte helyzetet: hogy elfogadjak-e ot egyaltalan, mert vigyaznia kell helyere. Tehat a fiatal Clara Brereton magaba zarkozott, Eberen vigyazott, nehogy ujra eszrevegyenek va lamit is val6di erzelmeibol. Eppen csak megnirtek - csupan azert, hogy kedvukre tegyen. Azonban, nem sokkal ezutan, delceg, ifju latogato erke zett a Sanditon House-ba, ki enyhito balzsamot jelentett Clara szamara. Sir Edward Denham hamarosan osszebarat kozott a leannyal. Elozekeny volt, es odaad6an udvarolt. Hat hogyne lett volna elbfivold? Clara maganyos volt es ketsegbeesert, s elvezettel szfvta rnagaba a fiatalember kedves szavait. Lehet-e azon csodal kozni, ha a leany hajlott arra, hogy higgyen a romantikus Sir Edwardnak, ahogy az raernelte sotet szernet, s verseit szavalta veg nelkul? Akkor miert volt oly helytelen a "feher es noies" jelenet, melyet Charlotte eszrevett? Hogyan gondolhatjuk megle ponek, vagy tarthatjuk illetlennek? A par fiatal volt, vonzal muk eros, es a holgy bajai meg inkabb elmelyitettek kap csolatukat, mint amennyire az illendo lett volna. Clara megbabonazva hallgatta szavalasat. Teljesseggel Ie nytigozte Sir Edward kolteszet iranti szenvedelye. Nagy cso dalattal ad6zott mfiveltsegenek, Milyen gyakran is almo dott ilyen fiatalernberrol! Hisz melyik leany nem teszi? Egy erzekeny, langlelkf hosrol, kinek konyvek iranti szeretete, rajongasa az egekig szarnyal, messze a hetkoznapok egy hangusaga fole; aki a kalandos, dicso eletet keresi, melyet Clara csak a regenyekbol ismert. Es komor hangulatu elso napjaiban ezt hitte magarol Sir Edwardrol is. Igaz, Miss Brereton akkoriban keveset tudott arrol a tularado figyelmessegrol es lelkes odaadasrol, mellyel a fia talember halmozta el az ismeretsegeben leva holgyeket.
'£> 13 8 '£>
'£> 13 9 '£>
Sziiletett ellenallhatatlan hodito leven, helyzete ketsegbe vonhatatlan - Sir Edward e megallapitast tette korabban. Clara nem volt ostoba, sot, yak sem. Gyengeseger pusztan ugy konyvelte el, hogy ilyenek a fiatalemberek - olyan ap r6bb tevedesnek tartotta, mely lendiiletes, becsvagyo ter meszetukbol fakadhat, melyet eredendo hosiesseguk esak fokozhat. Szfvtelen szoknyabolond lenne? Nyilvanvalo, hogy Sir Edward nem volt az. Mindemellett 0, Clara szeretni is tudja! S ldtni fogja majd, ahogy Sir Edward ftelOkepessege megvalrozik, Hiszen akik meltok voltak ra - az elkepzelt, nagyszerti asszonyok nak azelOtt -, nem ez volt a celjuk sziintelen? Ekkor eszebe jutott nevrokona is, a megszelfdtrhetetlen, elszant Clarissa. Szemmel Iathatoan megvaltoztatta azt a lelkiismeretlen ifjut! Hat miert is ne lehetne, hogy neki is sikeruljon? Clara sze relmen keresztiil Sir Edwardnak fol kellene majd fedeznie mindent, amit lehet, ami elvezethet a boldogsaghoz, epp ugy, ahogy nagyra becsiilt regenyeiben es verseiben. Clara Brereton keyes lehetdseget latott maga eldtt. Mi utan megertette, hogy a fiatalember jelenti a rernenyr, ket tejuk jovojet tervezgette, es azt, hogy a vegsckig hareolni fog Sir Edwardert. Ami Sir Edwardot illeti, e hobortos alrnodozo es felle gekben jaro ifju meg rneglepetest tartogatott. Tobbszor toprengett el mostani joletercl, mint ahogy azt nagynenje gyanfthatta; minden eshetoseget merlegelt, es leleplezte az iigyes, evilagi mesterkedeseket. Igenesak meglepte a j6 ne ni novekvo ragaszkodasa az ifju holgy irant. Elnincdott nem sok j6val biztat6, meghitt kapesolatukon. Ez talan megvaltoztathatja sajat kilatasait? Nemesi cimet - es elis mertseget - mar magaenak tudhatta, de amikor a lady naiil ment az a szeretett nagybatyjahoz, Sir Edward felbatorfrva erezte magat arra, hogy meg nagyobb orokseget remeljen, A lady majd, annak rendje-m6dja szerint, gondoskodni fog unokaoccse vagyonarol, Ez esak terrneszetes! Mellesleg, Miss Brereton csodalatra meltoan gondjat viseli az ut6bbi iddben, s a lady talan olyannyira elegedett nagyszerti fel ~ 140 ~
fedezettjevel, hogy megforditja a fontossagi sorrendet. Ugy latszott, Lady Denham szamara hirtelen feleslegesse kezd valni novere es az a tarsasaga. Egyik nap megprobalta ra bfrni nagynenjet, hogy valljon szint ez iigyben, es erzekelte is a nyilvanva16 veszelyt, - Ugy veszem eszre, kedves Lady Denham, hogy az on ifju, talalt kinese, Miss Brereton, a virag a kertjeben - jegyez te meg Sir Edward. - Az on szemeben a a legpornpasabb rozsaszal - es valoban, milyen kivalo tererntes is a, egy igazi szolgaloleanyl Lady Denham nagylelktien valaszolt. - Mindenkit csodalatral tolt el kuzinom, akar a tengeri levega - az emberek dicseretet zengik. Es joggal! Bevallom, iigyesen iranyitja a cseledseget, es meglepo konnyedseggel feliigyeli a haztartast - konyham el van larva minden foldi joval, Nem tagadom, ugy tekintek mar rea, mint rokonom ra, hiszen ez a fiatal teremtes rendkfvul talpraesetten vegzi a rnunkajat. Sir Edward szamara tehat nyilvanvalova valt a helyzet, es latta, hogy resen kell lennie.
~
141 ~
Nem sokkal ezutan, egyik delelott elegans, liberias pos takocsi alIt meg a fogad6 elott, mely oly nagy feltfinest kel tett a szomszedsagban, hogy akar azt is gondolhattak volna, hogy ofelsege erkezett Sanditonba. A kocsi a nagy tisztelet ben a116 Emmeline Turner cimeret viselte. Hogy a holgy eppen Sanditont valasztotta, az minden kit meglepett, de meg ennel is kulonosebb volt, hogy min den elozetes intezkedes nelkul utazott ide. Thomas Parker, akit r6gvest ertesitettek, futva ert a hely szfnre, hogy koszontse a vendeget. A hazigazda felhfvta felesege figyelmet is e varatlan fejlemeny fontossagara. - Draga Mary, kepzelje csak el, mit jelenthet szamunk ra egy ilyen latogatas! Az elismert Mrs. Turner epp nalunk berel hazar! Igazan nagy szerencse ert benntinket! 6, aki vezeto szerepet jatszik a londoni tarsasagokbanl Ha csak a Celestina nepszenisegere gondolunk, vagy akar elozo mfi vere, a Ielkesfto Ethelindere! Ezzel keszulodni kezdett, hogy megjelenjek a holgy elfitt, Valojaban Emmeline Turner abban a rernenyben utazott ide, hogy fgy talan sikerul elmenekulnie a nepszeniseg elol. Gyogykezelesre volt szuksege, s szivesebben valasztott egy csendes helyet, ahol csupan segltdrarsai koreben jelenhet meg. Kizarolag ezert kereste fel Sanditont. Brightonban es Weymouth-ban epp elegszer jart mar, s hogy Bath-ba sem vagyik, azt mar regen eldontotte. Raadasul most hazaerkezett az edes otthonba, szfikebb hazajaba, ahol szilaj tengerpart es zord hegyfok varta. Ugyan is, a holgy Lewes kozeleben latort napvilagot, es itt is toltot te ifjusaga nagy reszet. Mennyire vagyott ra, hogy magaba szfvja levegojet, mely oly paras es tide; hogy ujra lassa egesz Sussexet, szantofoldjeivel es egesz evben kaprazatos szinek ben pornpazo kertjeivel. S meg nagyobb nosztalgiaval eleve nitette fol azt a meghitt boldogsagot, ahogy a tekejatekot
figyelte egy delutan otthonaban, a Lewes High Streeten. Ha ismet visszanyerne hajdani lelki bekejet es egeszseget, akkor ujra orommel fogadna e derfis hangokat; s tul eze ken, a tenger vad rnorajlasat, de leginkabb a hazai taj sze lid csendjet, Hiszen sikerei ellenere sem felejtette el, mivel tartozik e videknek Anglia normann sarkaban, mely maig megcriz te regi, fagerendas epuleteit. Szepsege megmaradt kedves emlekei kozt, s egyszeni oromeit mindig felidezte, mikor naponta megkuzdott a London utcait elborft6 sarral es szennyel, melyet mar nil j61 ismert. S miert ne terhetne vissza, hogy feltoltcdjek? Amikor fiatal leany volt, nagy faradsaggal leereszkedett a paranyi obolbe, rovid setakat tett a parton, es a szarazfold belsejet is be barango Ita. Oly nagy gyonyortiseget lelte ezekben a maganyos koszalasokban - es szulei soha nem kifogasoltak, meg rossz idoben sem! Varosi lete megfosztotta mindatt61 a beketol, melyet videki otthona jelentett szamara. Raada suI most, mar az uj Sanditonban, raakadt egy kevesbe la togatott, nem nil divatos partszakaszra, ahol senki nem zavarta, es itt ujra megtalalhatott valamicsket regi onma gabol, Vagy legalabbis erre szamitott. Valojaban londoni orvosai mar letettek rola; allapora fokozatosan romlott, hiszen a szellemi munka nem csok keno nyomasa nehezedett ra, es az allando nyugtalansag amiatt, hogy fenn tudja tartani fuggetlenseget, A kivalo orvosnak, dr. Harris Longnak a Harley Streetrol, sikerult felfedeznie azokat az artalrnas testnedveket, melyek meg zavartak szervezete mfikodeset, es karositottak az elettani folyamatokert felelos szerveket. Korabban mar kozolte a holggyel, hogy kirnerult, szervezete legyengult, s csak azon csodalkozik, hogy ilyen allhatatos maradt, annak ellenere, hogy korulmenyei es gondjai ennyire leromboljak egesz seget. A hires specialista agg6dott Mrs. Turner allapotaert, es felfrta sajat hatekony, uj gyogyszeret, melynek alkalma zasa megsztintetheti a betegseget. Azt Igerre a holgynek,
'ii? I 42 'ii?
'ii? I 4 3 'ii?
TIZENNYOLCADIK FEJEZET
hogy rovid idfin belul tokeletesen felepul, s ebben egeszen biztos - fejezte ki bizakodo velemenyet, A doktor egyszerti kaposztalevelbdl keszult fOzetet min den reggel es este kellett innia, az elolrasnak megfeleloen. Ezenkfvul, orvosi feliigyelete mellett, inhalalast javasolt a jokora parologtato keszulekekbol, melyeket elegans ren delojeben helyezett el. Mrs. Turner tokeletesen megbfzott a kezelesben. Hiszen, vegul is, nem ezt tartotta minden valamireval6 londoni is altalan osan elfogadott csodaszer nek, mely javulast eredmenyez? Olyan hatekony kiiranak, mely mindent meggy6gyft? Ennek ellenere, ahogy a hosszu, teli h6napok multak, hiaba tartotta be hfisegesen a szigoni utasitasokat, allapota alig valtozotr. A holgy nem kapott erore. Mrs. Turner kedvetleniil es elkeseredetten folytatta a gyogykezelest, s mar csak arnyeka volt regi onmaganak. Aztan vegsf elkeseredeseben eszebe jutott a tenger. Hallott mar arrol, hogy javasoljak az effele furdokurat, hogy rendkivul sokan hisznek abban, hogy a s6s vfz ivasa cso dat mfivel; eskiisznek a Teremto osi mtivenek gy6gyft6 ha tasara, s biztos hatasu szernek gondoljak a "melank6liaval es emesztesi zavarokkal" szemben. Megis, ez idaig nem adott hitelt e hobortnak, es nem igen foglakozott a majdhogynem vallasos ahftattal. Igazsag szerint e csodas javulasokat leginkabb nevetsegesnek talalta, Hisz ezek az emberek nem voltak-e inkabb az ostobasag dfszpeldanyai, egy rendkiviili szernfenyvesztes onkentes al dozatai? Es e divat kovetoi aradoztak is mesebe illo gyogyulasaik r6l! Az oriasi megprobaltatasrol, ahogy rnegmartoztak a ten gerben - a dobbenetet es felelmet, mikor elboritotta oket a VIZ -, es az utana erezheto, bamulatos eredrnenyt, amint lecsillapul az agy es az egesz idegrendszer. Mrs. Turner gyakorta hallotta dr. Russellt a regi bolcseket idezni, mi szerint "a tenger kimos es eltiintet minden emberi szegyen foltot". Hat hogyan is lehetne ketsegbe vonni? Mindenesetre Mrs. Turnernek most sziiksege volt a ten gerre. Eletenek erne valsagos idoszakaban megnyugvast
kellett talalnia. Ha kezdeti lendulete kulonbozott is azok t61, kiket regebben kigunyolt, megis, hozzajuk hasonl6an, o is visszater majd az eltetf elemhez, melyet yalaha oly j61 ismert, mivel nagyon szeretne visszanyerni egeszseget es j6 kedelyetl Megmaradt benne a vonzodas a tenger irant, bar inkabb titokzarossaga, mint csodatevo ereje bilvolte el. Nem felejtette ifjusaga napjait, mikor lustan uldogelt orakon at, s a vegtelen, ismeretlen melyseget es a kavarg6 hullamokat figyelte. Eltfinodott ernlekein, s erosen va gy6dott az elvesztett elerero utan. Ugy erezte, mintha az Edent keresne, a Paradicsomot, mielott elboritotta volna az ozonvfz, Veletlenul ertesiilt a fejlodesnek indulo, uj sussexi fiir dovarosrol, mely kozel fekudt szulohelyehez, s alig varta, hogy visszaterhessen a hazai videkre, Roviden, eldontot te, hogy eljott az ido a kurara. Ki tudja, nem az okozhat ra-e kitart6 gyengelkedeset, hogy engedte a pusztft6 tehe tetlenseget diadalra jutni munkajaban es gondolataiban? Ellentetes erzesek kavarogtak benne: hiszen, bar tervezte utjat, megis gyakorta trefat fizott onmagabol; valojaban igencsak szorakoztatta, ahogy latta rnagat ujjaszuletni - mint Afrodite, amint kiemelkedik a rengerbol. S meg inkabb rnegkonnyebbult, ahogy tovabb elmelkedett: - Micsoda megkonnyebbules lesz - gondolta -, hogy nem kell talalkoznom azokkal a tekintelyes szernelyisegekkel, akik kotelezoen eloirt szellemesseguket es bolcsesseguket fitogtatjak, elokelcseguket rnurogatjak, es vagyonukkal ker kednek! Es milyen kellemes erzes, hogy nem kell eleget tennem annak a megkulonbozretett hodolatnak sem, melyet az arisztokracia elvar, es ami mindig is annyira faraszto volt Weymouth-ban. Ezert esett valasztasa a szereny furdohelyre; ott nem lesz effele hivalkodas es negedeskedes, Mar elore varta a vad szepseget, az egyszeniseget es videki nyugalmat. Igy hat derus bizakodasa alabbhagyott, ahogy Mr. Par ker megjelent. Mrs. Turnert meglepte a halasztast nem turo latogatas, bar meg kell hagyni, Mr. Parker kellemes
<£> 144 <£>
'i' 145 'i'
uriembernek tfint, es koszontese szlvelyes volt. Ha nem is rernitette meg a holgyet, mindenesetre kisse elcsiiggesz tette. Azonban Mrs. Turner maradektalan udvariassaggal iid vozolte. Es igen, valaszt adott az osszes elragadtatott ker desre. Val6ban ugy dontott, hogy naluk, Sanditonban tolti idejet; es 0, igen, termeszetesen rnindentdl el van ragad tatva, amit idaig latott! Es hogy szallasuk ne lenne kiele gfto a fogadoban - ugyan, mitol fugghetne meg kenyelme? Nem, ujra es ujra koszoni, de ugy veli, nines tokeletesebb re szuksege. Minden kellemesnek tunik e pillanatban; es ismetelten nem, koszoni, de aligha latja okar, hogy elfo gadja szives ajanlatat a nagyobb, diszesebb, tengerre nezo hazar illetoen, mely meg megfelelO nyari berldre var, - Kedves uram - folytatta nyajasan Mrs. Turner -, efe 101 nyugodt lehet. Igenyeim szerenyek, s bar biztos vagyok benne, hogy a tarsasag altalaban eppoly elragado, mint ahogy azt on allitja, megis, itt-tartozkodasom alatt nemigen lesz szuksegern szorakozasra. Azzal a szandekkal jottem ide, tudja, hogy teljesen atadjam magam a gyogyulasnak hogy visszanyerjem lelki bekemet s nyugalmamat, ahogy idorol idore kimegyek a tengerhez, es beszfvom sos illatat. Milyen kar, hogy a holgy kijelenreserol olyan keson ertesultek! Mrs. Turner erkezesenek hire futottizkent ter jedt, es 0 maga az erdeklodes kozeppontjaba keriilt. Lady Denhamet, rniutan tudornasara jutott, miesoda megtisztel tetesben is reszesultek, nem lehetett elrenteni abbeli szan dekatol, hogy nagylelktien vendegul lassa a holgyet. Egy oran beliil elkuldre szolgajat, hogy udvozletet tolmacsolja, s kulonosen, hogy atadja urnoje meghivasat, aki remeli, hogy hetvegen a Sanditon House-ban koszontheti vaesora vendegkent, Lady Denhamhez epp aznap delutan jutott el az orom teli hir, amikor nem sokkal korabban faraszto megbeszelest folytatott az ujonnan hivatalaba lepo fiatal plebanossal. Az uriernber lelkesen probalta elnyerni a lady partfogasat egy iigy erdekeben, melyet a holgy egy t6lbuzg6 egyhazi szemely
elkepzelesenek tartott. Erne nilzasok, ahogy bizalmasai el arultak, naponta megmutatkoztak kozeli egyhazkozsege ben is. Ennek kovetkezteben Lady Denham rna kulonosen fennhejazo hangot iitott meg. Amikor, peldanak okaert, felhatalmazta vedencet, Miss Breretont arra, hogy megszervezze a rendkfvuli ester, a ko vetkezo szavakkal fordult az iigyes leanyhoz: - En magam gondoskodom az estely sikererol, kedves Clara. A mi draga Angliankat azzal gunyoljak, hogy szaz fele vallasa van - szeles a valasztek, melyben mindenki megtalalja a szarnara megfelelot -, azonban, a mai napig - fajdalorn, de meg a legeldkelobb konyhak is; sot, maga a Carleton House is - csupan egyfajta rnartassal dieseked hetnek! S ez a vad ketsegtelenul igaz! Megitelesem szerint az ellenkezoje nagyobb hasznunkra lenne! Draga gyerme kern, honfitarsaink nem jarnanak-e jobban, ha tobbfele martasuk es esak egy hitvallasuk lenne? Konyhamfiveszet es valtozatossag, ez az, amit hianyolunk, melyre igen nagy szuksegunk lenne! S most az on tehetsegere hagyatkozunk, rernelve, hogy eleganssa varazsolja az ester, mivel kenytelen voltam eszre venni, hogy forroveru francia szakacsunk csakis onre hall gat. Bizonyosan gondoskodni fog mindenrol, gyermekem, mi szem-szajnak ingere. Ami engem illet, vallalkoztam arra, hogy a fogadast megrendezem kivalo vendegunk tiszteletere. Tudja, mind annyiunk kotelessege, hogy kedveskedjiink a holgynek, es kenyeztessuk, s olyan szellemes es ragyog6 tarsasagot biz tosftsunk szarnara, melyhez hozzaszokott. El fogjuk majd bfivolni varazslatos tengerparti videkunkkel, mely mellett a holgy korabbi elmenyei bizonnyal elhalvanyulnak. Egy ta lalkozas a sanditoni tarsasag szfne-javaval tal an meg gaz dagithatja is konyvei csodalatos vilagat! Emmeline Turner hogyan is tudna visszautasitani ilyen kozeledest? Bar meglehet6sen vonakodott, megis megfon tolta a lehetoseget, es ugy dontott, hogy mikozben lelki
r£' 146 r£'
r£' 147 r£'
en
bekejet keresi, nem sertheti meg a joindulatu embereket. Szelfden elfogadta hat a meghivast. Az est nagyszerfinek bizonyult. Miss Brereton, akit az zal biztak meg, hogy koltseget nem kimelve jarjon vende gei kedveben, tokeletesen teljesitette feladatat, A Sanditon House konyhajaban foly6 lazas surgolodes Clara kitart6 munkajdr bizonyftotta, s az asztal maga volt a mflveszi to kely, ahogy megszortak r6zsaszirmokkal es az evszak vira gaival. A tarsasag nem volt nagy - a "valogatott" kifejezes ta Ian jobban illett ra, Meghivtak Mr. Parkert, Sanditon tars alapitojat, a rendkfviil elegans Mrs. Parkert, Mr. Parker fivereit es nfivereit valamint partfogoltjukat, Charlotte Hey woodot. S hogy a Denham familia magas rangu rokonsaga szinten kepviselve legyen, Sir Edward is jelen volt, novere, Esther tarsasdgaban. A kis esapatot Mrs. Griffiths bajos ifju kisasszonykai egeszitettek ki. Emmeline Turner elhatarozta, hogy megbirk6zik az iin nepseggel. Azt gondolta, ha elvisel egy ilyen bemutatkoz6 latogatast, tal an tiszteletben tartjak visszavonultsagat itt rartozkodasa alatt. Azonban egyaltalan nem gyanftotta, hogy Sanditon lakoi mekkora jelentoseget tulajdonitanak az (5 elismero velemenyenek, nem beszelve a furdohely fellendii leserol, melyet e kedvezo Itelertfil remeltek. Mihelyt osszegytiltek a szalonban, es annak rendje m6dja szerint megcsodaltak a haz szepseget, kello forma sagok kozepette elindultak az ebedlO fele, A sort Lady Denham vezette, oldalan a jovagasii Sidney Parkerrel. Minden ugy torrent, ahogy rerneltek; a tarsalgas kel lemesen folytat6dott a vacsoraasztalnal, a remek tavaszi pisztrang folott, mel yet tfizdelt, siilt borjuhus es szarnyas pastetorn kovetett - mind rokeletesen elkeszirve. Egyik fogas koverkezett a masik utan - megannyi finornsag, az eldkelo alkalomhoz illon, mfg vegiil friss, feher vaszonab rosszal huztak at az asztalt, s gyiimolcsokkel roskadasig megrakott kosarakat, valamint zselet es ternerdek edes seget hoztak be. A pornpas dfszlet - mely arra szolgalt,
hogy Lady Denham gazdagsagat fitogtassa - nagy hatast keltett. Eleinte komoly fejtorest okozott a haz urnojenek, hogy legyen-e ulesrend az asztalnal, Az egy piUanatig sem volt ketseges, hogy a klvanatos fiatalembereket az uj vendeg, Mrs. Turner, es maga melle iilteti. A rarsasag tobbi tagja majdesak elboldogul valahogy. Ami hdsnonket illeti, 0 kisse tavolabb helyezkedett el, fgy nem kellett tarsalognia, nem is igen lehetett hallani a hangjat vaesora alatt. Arthur Parkert, leven 0 maga nelku lozhetf volt, szinten odakuldtek, a fiatalember boldogan telepedett le Miss Lambe, a Beaufort kisasszonyok, Miss Brereton es Charlotte Heywood koze. Azutan, ahogy az illem megkivanta, nyajas szavakkal fordult fiatal holgyek hOI allo hallgatosagahoz. Az elmult napokban lankadatla nul az egeszseges eletforrnanak szentelte magat. Eldadas m6dja arrol az ujfajta Ielkesedesrol tett tanubizonysagot, melyet korabban titkon mar eszre lehetett venni rajta. Ma este azonban elragadtatottsaga szemmel lathato volt. Charlotte megprobalt reszt venni a tarsalgasban, Azt azonban be kell ismerniink, hogy gondolatai ekozben el kalandoztak, s tekintete akaratlanul is az asztal nilso ve gen iilo tarsasagot furkeszte. Az ott foly6 beszelgetes fosz lanyai idorol idore rnegutottek fulet. A bor mindjobban fogyott, kulonosen a boh6, ifju Sir Edward ivott beldle jocskan, kinek szavai egyre hangosabbak lettek. Nagynenje iranti kotelessegenek erezte, hogy mtiveltsegenek fitogta tasaval elkapraztassa a kivalo vendeget, s idejekoran el is kezdte a hencegest, Charlotte szeme megakadt Sidney Parkeren, aki a tole megszokott mozdulatlan testtartassal iilt, akar egy fnyene hallgat6. Szemoldoket felvonta, s arckifejezese elarulta, hogy oszinte elvezetet tala! Sir Edward lelkesedeseben. Mig szemmel lathatoan j61 sz6rakozott, megis valamikeppen tart6zkod6 es visszahuzodo maradt. Eppen olyan volt, mint amilyennek Charlotte mar korabban is latta. Udvariasan b6logatott, azonban nemigen sz6lt kozbe.
t£> 148 t£>
t£> 149 t£>
Ami Mrs. Turnert illeti, ezuttal minden kikapcsolodast 6r6mmel fogadott, s szfvesebben figyelt, mint beszelt, Be vallotta, hogy bamulatba ejtette Sir Edward szereplese. A fiatalember mindig is mesterien szavalta a jeles koltok - Scott, Byron, Burns - kora hires poetainak - mfiveit, s gyakorta idezte is kedvenc verseit. Ezuttal is megragad ta az alkalmat - hisz hallgatosaga oly elismeroen fogadta tehetseget, A holgy meglepodott, ahogy meghallotta tulaj don szavait, remek eloadasban. - Kedves Mrs. Turner - kezdte Sir Edward -, meg ilyen koltok kozt is on abrazolja leghitelesebben a valosagotl Igen kedvelem Lirdmhozl cimf koltemenyet. Milyen meg kap6an mutatja be vegzetunket - minden ember sorsatl - Azzal szavalni kezdett, lagyan es csupa erzessel.
Ki hallotta hangod ezustos csengeset,
S akit mar a Muzsa cs6kja ert,
Csak az tudja igy csoddlni sziuem gyonged
Erzeset, melyorokkon tied.
Tied - ki a komor ordkat enyhited,
S tdrsam leszel, mig eljo a veg.22
Sir Edward elragadtatott csodalattal szavalt tovabb. Min den, amirol eddig olvasott, most itt, e holgyben testesult meg! A lira igaz mivoltat latta a koltfiben, a val6di meg hittseget, titkos orornokkel. Ugy tekintett rea, mint aki az emberi terrneszet lenyeget tarta fel. Hisz nem elt-e minden oraban rntiveszetenek? Mrs. Turner nyugtalansaga nctton-nott, ahogy hallgat tao Meg kell hagyni, 0 is ugyanolyan moh6n vagyott a di cseretre, mint barmely mas kolto, s eppoly szfvesen is hallgatta tulajdon verseit egy lelkes olvas6 szajabol! E hi zelgest azonban nilzottnak talalta - mar-mar a nevetseges seg hatarait surolta, Milyen kevesse is ertette meg ez a fia talember! 22. Barcza Gerda fordltasa.
<£> 150 <£>
Hiszen legtobb rnfivet szomoruan, csal6dottan es kiab randultan Irta. A valosagos vilagrol alkotott nezeteinek keyes koze volt a regenyeiben szereplo, szerencsesen meg rnenekulo hosnokhoz. Igazabol egyaltalan nem is volt. Azonban, ha a lenyeg megfeleloen van kifejezve, rnegis ki hallhat6 a sorok kozott! S most ugy tfint, rajong6ja ezzel altatja magatl Mrs. Turner csupan elfogadni tudta buzg6 tiszteletet, - On nilonnil kedves - sz6lt melegen -, azonban nem tartok igenyt e baberokra. Sajnos, ha irodalmi munkassa gom soran gyakrabban hajtana a mfiveszi becsvagy, mint a kenyszer, szfvesen is kerkednek ezzel. Barrnilyen otletes is lehetek, egyszertien arra vagyok kenyszerftve, hogy ker lelhetetlen, mindennapos kotelessegeimnek eleget tegyek! Att61 felek, ez azt eredmenyezheti, hogy elnagyolt torte neteket gondolok ki vigasztalan holgyekrol, akik megis rernenykednek, azutan bemutatom gy6trelmeiket, es egy alkalmas pillanatban, 6, csodaval hataros m6don, meg mentem oket a katasztrofatol! Bevallom, valoban ldtom szenvedesuker, es erzem fajdalmukar. Titkon meg konnyet is ejtek ertuk. Tehat biztos lehet benne, hogy - rovid idcn beliil - hosncim segitsegere sietek, barrnilyen elkeserfto is
helyzetuk, Igy kell vegzodnie minden torteneremnek, melyben, bar mindannyiunk szarnara egyforrnan beborul az eg, ha az esernenyek szornoruan alakulnak, megis felderul a szfn, mi kor elerkezunk a vegkifejlethez, Igen, legalabbis abban a pillanatban, mi is reszeve valunk a nagy egesznek! Kedves uram, Igerern, mindent elkovetek, hogy felviditsam lelkes olvas6imat, amikor latszolag mar remenytelennek nlnik a helyzet. Val6ban, ez talan egyforrnan lehangol6 szamunkra, Ebben egyet is erthetek onnel. Azzal csuggedten elhallgatott. Emmeline Turner ugy erezte, aligha szukseges folytatnia, nem ez a megfelelo alkalom a finom kulonbsegek megvi tatasara. Muveszeterol, rernenyeirol nem szokott beszelni, S - elfogultsag nelkul - fel kell tennunk a kerdest, vajon <£> 151 <£>
tarsalgasuk nem arulhatott-e el sok mindent a fiatalember ertelmi kepessegeirol? Szerencsere voltak masok is az asztalnal, akik viszont meg ereztek e kulonbseget, Kulonosen Charlotte Heywood nem tudott kozombos maradni - meg ugy sem, hogy ilyen tavol ult Mrs. Turnert61-, mert nagy hatassal volt ra a kolt6 ha tarozott kijelentese, Fogadalma ellenere, miszerint 6rizke dik velernenyt nyilvanttani barrnirdl is, megis megszolalt, - De, kedves Mrs. Turner, mifele cselekmeny tudna job ban bemutatni azokat a csodalatos dolgokat, azt a ritka tudomanyt, melyet egy igazi rmlvesztdl elvarunk? Egy kivalo elbeszelcnek, mint amilyen on is, nem szukseges minket, olvasokat szoktetesekkel, uldozesekkel sz6rakoztatni ahhoz, hogy tehetseget bizonyftsa. A szerepl6k jellernzeseben, a finom arnyalatokban ketsegkivul megmutatkozik az on rntiveszi tokeletessege, barrnilyen hobortos lehet is a tor tenet maga! S az on fennkolt stilusat elvezhetjuk koltesze teben is. Egy pontatlan sz6 sines benne, es a belole arado igaz rnelabu mindnyajunkat rabul ejt. S ezen a szinten mar nem befolyasoljak az anyagi megfontolasok, nemdebar? Mrs. Turner vegigpillantott az asztal folort, eloszor az est folyaman, s tekintete megpihent az ifju holgyon. Meg lepodott, es latharoan j6les6 erzes toltotte el a friss hang hallatan, hogy van valaki, aki tokeletesen megerti helyzeter! A rnegallas nelkuli fecseges es tires beszed utan e felismeres iidft6leg hatott ra, Azonban Mr. Thomas Parker, akinek nyilvanvaloan nem igen volt Inyere a komoly eszmeesere, jokedvfien kozbe vagott, Eszebe jutott fiatalsaga, amikor diak volt. - Nem arra figyelmeztettek-e - sz6lt buszken - mindig is a koltoker, hogy "akinek az iras a kenyere, szenvednie kell a Muzsa csokjaert" - vagy valami hasonl6ra? E szavak arra kesztettek meg a higgadt Sidney Parkert is, hogy a holgy vedelmeben kozbeszoljon: - Nem, draga batyam, Mrs. Turner nem kuzdelmeirol beszelt, hanem a rnfiveszi hatasrol, s ezt egyediil Miss Hey wood ertette meg!
'i' 152 'i'
A fiatalember mar korabban eszrevette Charlotte-or az asztalnal, de mivel ravel ult t6le, e pillanatig nem nyilt al kalma arra, hogy iidvozolje. - A mtlveszet, Miss Heywood - fordult most Charlotte fele -, a mi nagy szerencsenk - nezdi, hallgat6i, olvas6i, aterzoi es haszonelvezoi vagyunk. S rnegis, milyen aldo zatot jelenthet ez azoknak, akik letrehozzak? Ritkan jut eszunkbe, mit kfvan ez toliik: Iemondasr es megprobaltata sokat - roviden, szenvedest -, s mindezt a mi kedvunkertl Muveszeink gyakran nagy arat fizetnek erte! Charlotte Heywoodes Mrs. Turner orommel fogadtak a fiatalember egyeterto velemenyet, S Mrs. Turner, ujfent meglep6dve, egeszen felle1kesiilt e szavak hallatan,
'i' 153 'i'
Feltehemenk a kerdest: mi tudna jobban megragadni egy fiatalember kepzeleter, mint egy veszelybe kerult leanyka] Mi mas felelhetne meg tokeletesebben vitez lelkuletenek? Mi novelhetne meg inkabb sajat fontossaganak tudatat? Felvilagosult korunkban, mikor keyes olyan holgyet talalni, kiket elrabol a konyortelen kenyur, a romantikus hajlarmi uriembereknek talalekonysagukat kellett latba vetniuk. A derek Sir Edward, peldanak okaert, kepes volt harcolni - meg a pillanatnyi dicsosegert is -, hogy megmentsen egy ujonnan felfedezett kozossegi folder, egy kivalo tengerpar ti teriiletet, mely a spekulansok kezebe keriilt! Csodalhatjuk-e tehat, ha lazban egett, hogy tegyen va lamit Sanditon jovojeert? J6 nagynenje - es meg inkabb az isrneretsegeben levo sok bajos holgy - nyilvanvaloan orom mel fogja udvozolni es csodalni bator tetteit. Barhol fordul is meg, bizton szamithat majd elismeresre es dicseretre eles elmejfisegeert, Nines is bat vesztegetni val6 ideje. Azonm6d bucsuznia kell, es utnak indulnia Londonba! Bar kuldetese halasztast nem tfirt, ohaja, hogy rogvest tudassa a vilaggal megbizatasat, meg halaszthatatlanabbnak bizonyult. Egert a vagytol, hogy beszamoljon terveirfil. Haladektalanul fel akarta hivni magara legutobbi csodaloja, a gyonyorfi Clara Brereton figyelmet, Gondoskodnia kell arrol, hogy oszinte tiszteloje, es egykor talan szerelmese ertesuljon elkepzeleseirol. Arra, hogy meghitt korulmenyek kozt bucsuzzek el to le, nem sok remenye volt. Clarat sziintelen Iekotottek a Sanditon House koruli teendok, melyek egy erzelmes fel oracskat sem tettek lehetove. Mifele iiriiggyel talalhatna megis alkalmat az elkovetkezo nehany oraban? Ketsegbe esve erezte, hogy beszelnie kelt vele, ha csak addig is, mfg tudtara adja e hirtelen utazast - s hatarozatlan idore bu csut vegyen valasztottjatol.
Ahogy az a szerelmesektol elvarharo, hamarosan szeret is ejtettek a talalkozasnak. Az uriember elhatarozta, hogy a Terrace fele indul, mert ugy tudta, estenkent arrafele tesz rovid setat Clara, rokonaik tarsasagaban. Valahogymajd csak sikerul elterelnie figyelmiiket, hogy felrevonhassa, es nehany sz6t valtson vele! Szerencsere, az este kedvezett nekik. Mindeniitt setalokat lehetett latni, amint az iizletek kozt ballagtak, vagy letele pedtek a padokra, hogy magukba szfvjik a kellemes, iide levegot. Miss Brereton, szokasahoz hfven, urnfije oldalan helyezkedett el, keszen allva barrnilyen utasitas vegrehaj tasara. Ezen az esten ugy tfint, egesz Sanditont a lemeno nap ragyog6 fenye buvoli el. A moho Sir Edward szarnara e korulmenyek lehetove tettek, hogy kapkodva belekezdjen mindenre kiterjedo, rnegis rovidre fogott mondandojaba. - Miss Brereton - suttogta -, vonakodva bar, de bucsut kell vennem ontol, mivel halaszthatatlan iigyeim London ba sz61ftanak! Fajdalorn, de sorsunk arra karhoztat, hogy elvaljunk egymastol! Nem tudom megmondani, milyen hosszu lesz tavolletem, A kotelesseg, melyet teljesftenem kell, rendkfvul fontos. Ezen rrnilik a draga neni remenyteli jovoje es mindenkie, akiket kedvelunk, - Itt sziineter tar tott, komoly es banatos pillantast vetve a leanyra. Ugy lat szott, levertsege eluralkodik udvarias, elegans beszeden. Hogy mikor terhetek vissza baratainkhoz es onhoz Sus sexbe, azt nem tudhatom. Addig semmi esetre sem, mfg el nem rendezem Sanditon gazdasagi nehezsegeir, Rovi den, csak akkor, ha mar eldicsekedhetem elert eredme nyeimmel! Hogy Sanditon diadalmenetben vonulhasson be, akar egy kis Edenkert, es foglalhassa el melto helyet a tobbi furdohely kozott! Ennel nagyobb sikert nem is ki vanhatunk! Clara Brereton neman figyelte az ifju host. Azon tfinfi dott, mi indokolhatja heves rnagatartasat, ezuttal mi lehet az oka? Igazabol Clara nem ertette, mitol is ilyen izgatott. Viselkedese igencsak eltert szokasos tulffirottsegetdl, a lazas
'
'
TIZENKILENCEDIK FEJEZET
izgalomt61, melyet balvanyai vakmerc kalandjai viltottak ki belcle, kikrol regenyeiben olvasott. Ez mar nem az a zak latottsag volt, melyet Sir Walter kiszabaditasra vir6 sk6t hos noi, Sir Charles Grandison, vagy akar a Headlong Hall es Crotchet Castle megszalloi miatt erzett, Ez komoly cselekvesre indft6, val6di lendiilet volt! Az igazi vilag megragadta, es fogva tartotta, olyannyira, hogy vegre felismerte sajat lehetosegeit. Es megtalalta azt a sze repet, melyet mindig is keresett. A baronet, aki kapcsola tokkal rendelkezo, elegans, divatos ur volt, most aterezte e nagyszerfi adomanyok fontossagat bizaim as baratai ugye vel kapcsolatban, s mar elore latta, micsoda nagyszerfi jo vdvel kecsegtetnek majd osszekottetesei. Miss Brereton azonban rovabbra is uralkodott magan, Draga, meresz vedelmezoiuk, milyen szornoni lehet most! Es elhagyja ot, anelkul, hogy tudna, mikor terhet vissza ujra! Vajon mi lehet Sir Edward szandeka? Mikent szol galhatna Sanditont fektelen termeszetevel? Mifele gyakor lati hasznara lehetne e has nagynenje villalkozisinak? Korulnezert, es a megszokott arcokat latta: nyaral6ven degeket, kereskedoket, uzlethazak vezetoit, varosi kezmfi veseket es nehany idelarogatot - mind esti setajukat tettek. E bekes latvany nemigen serkentheti a dicso tettek iranti vagyat, Mi celia hat az ifjunak? Talan tabort bontat a feje delmi tarsasaggal Brighton kornyeken, most, hogy Sandi ton kitarja kis oblet? De hat mi lehet kellemesebb, mint a nyilt, szabad tengerpart, tavol a vilag zajit61? Az elokeloseg sza mara csendes helynek - amilyennek jelenleg tarrjak - meg felelt volna egy masik is. Claranak eppen csak, hogy sikeriilt suttogva igeretet ten nie, mikor Lady Denham szolitotta. Ahogy a kis csapat a divataruuzlet fele kozeledett, szern betalalkoztak Mrs. Parkerrel es Miss Heywooddal, akik ekkor leptek ki a bolt ajtajan. Sir Edward, ki epp utazasat adta hirul, most hirtelen felbehagyta beszedet, es megsz6 litotta a ket h6lgyet. Miss Brereton, nemikepp meglep6d
ve varatlan mellfizesen, vegighallgatta, ahogy a fiatalem ber eldicsekedett legujabb terveivel. - 6, Mrs. Parker - kezdte buszken Sir Edward -, meg nyugtathatom ont es kedves ferjet, hogy a kuldetes, mely lyel sogornoje megbfzott, elonyos valtozast eredrnenyez majd e partvideken! Nem szukseges tobbe agg6dniuk tehat emiatt. Legelokelobb hazaik hamarosan berlore talalnak az elkovetkezo idenyre, magam gondoskodom errol! Beszed kozben rapillantott a Mrs. Parker mellett i116 ifju holgyre, nyomatekot adva ezzel szavainak. - Draga Sanditonunk, Miss Heywood, idaig nemigen rernelhette, hogy ilyen oszinte figyelem iranyul jovojere! Hamarosan kUlOnleges furdohellye valik, s ez a legfontosabb az uri tarsasag szamara. Kotelessegernnek tekintem, hogy a divat iranyttoi kozt jo hiret terjesszem! Charlotte jokedvfien hallgatta, meg mosolygott is ker kedesen, habar, igazsag szerint, vajmi keveset tudott arrol, hogy Sir Edward mit is szandekozik tenni. Ugy gondolta, legjobb, ha nem szol, inkabb csak bologar, mintha helye selne a fiatalember rendkivuli onbizalmat. Sir Edward nemikepp megsertodort, ugyanis a leany valaszait nil figyelmetlennek, at rnagat pedig meglehero sen kozombosnek talalta. Az ifju holgyet talan nem erdek lik elkepzelesei? Semmibe veszi eleselmejtiseget es tetteit? Nem, nem hagyharja ennyiben! Vjra el fogja rnagyarazni neki megbfzatasa jelentoseger. Azonban e pillanatban eszre vette Sidney Parkert es Lord Collinsworth-ot, kik a kozel ben setaltak, s fgy rogvest a derek uriemberek tarnogatasat kerte ugyehez, - Uraim - kezdte, mikozben udvozclte es odahivta oket a tarsasaghoz -, epp j6kor erkeztek! Ha lennenek olyan kedvesek, es megvilagitanak kuldetesem fontossagat az ifju holgynek - hogy mikent probalorn megvedeni a mi kedves Sanditonunkat -, mi tobb, bevezetni az eloke1o furdohelyek ·· '1 k oze. A ket ur lustan setalgatott a Terrace-en, hogy szemiigyre vegye a kioltozotr tarsasagokat. Tokeletesen gondtalannak
c£' 156 c£'
c£' 157 It'
larszottak, es nyilvanvaloan semmit sem tudtak a dolog r6l, mely most oly nagy sullyal nehezedett Sir Edward val lara. - Kesedelem nelkul indulnom kell, tudjak, hogy varazs latos tengerpartunkat London divatos klubjaiban nepsze rfislthesseml Ugyelnem kell arra, hogy rnilyen kep alakul ki sussexi helyzetunkrol, hisz nemigen ism erik, szinte alig kerul sz6ba, mig a szomszedos Eastbourne es Brighton legjelentektelenebb esemenye is beszedtema a fovarosban. Gyakorta keresik fel oket csodatevo gy6gyerejiik miatt, es orokosndknek is ajanljak, mert itt megfelelo ferjet ralal hatnak! S mi melyen lemaradva kullogunk mogottuk, mi kozben az ideny mar kozeleg! Miss Heywood nem erti meg, mennyire fontos lenne cselekedni, sot, meg azt is idfipa zarlasnak tartja, hogy gondolatban foglalkozzunk vele! Sidney Parker a sz6noklatot rendktvul sz6rakoztat6nak talalta. A temahoz illo, szinlelt komolysaggal szolftotta meg a leanyt: _ Miss Heywood, csak nem vonja ketsegbe, hogy San diton melto helyet foglalhat el napjaink elokelosegeinek tarsalgasi temai koztr Itt csupan Denham latja tisztan, mi lyen eszkozokkel csabithatjuk oket ide! - Aligha, uram - felelt a leany rezzenestelen arccal. Sir Edwardhoz hasonl6an en is elvezern a tengeri levegot, es ajanlani fogom mindenkinek, mert azt klvanom, hogy ok is beszippanthassak, de Londonba futni? Vendegeket csa logatni? Nem egeszen ertern, mit erhet el egy ilyen otlet! De talan elkepzeleseim pusztan gyakorlati rermeszeniek. Egyetertettem az on fiverevel, Thomasszal, abban, hogy pa tikust akar keresni Sanditonba - ugy velem, surgosen szuk seg is lenne ra a novekvo nepesseg miatt. Hiszen azokat a gyengelkedoket, akik idejonnek, hogy meggy6gyuljanak, ki fogja majd istapolni? Az onok elegans vilagarol azonban semmit sem tudok. Egyaltalan nem ismerern. _ Ezek szerint, Miss Heywood, on mindenkeppen gya szos veget josol a vendegeknek, akik idejonnek, hogy kiku raljak bajaikat? - korholta Sidney Parker. - Es itt, Sandi
'it' I 58 c£>
tonban kepes balj6s hangnemben azt allitani, hogy csak betegsegre es szenvedesre szamfrhatunk? Hogyan, kedves Miss Heywood, on talan nem hisz a csodakban? - On - jelentette ki Charlotte - talan trefat ffzhet az el terjedt, divatos gy6gym6dokb6l. En halat adok egeszsege mert, megis, ugyanolyan denilato vagyok, mint barki mas, hiszen latom, mennyit javulnak azok, akiknel a kezeles ha tekonynak bizonyul. Hanem hogy allunk azokkal a sze rencsetlen emberekkel, kik arrol gyozik meg magukat, hogy Sanditon mas egyeb nyavalyak gyogyftasara is alkalmas? Magukra hagyatkoznak, mi tobb, kart is okoznak szerve zetiiknek! Egy j6 orvosnak, aki tisztaban van a valodi lehe tosegekkel, fel kell lepnie ilyen nilzasokkal szemben, hogy megelozze a rovabbi bajokat; inkabb, mint hogy anyagi ha szonra tegyen szert! Nem, j6 uram, ugy velem, az onfegye lem es ongyogyitas annyira lehet csak hatekony, amennyire az alany kepes ra! - Noverem fiverunk, Thomas szornyfi termeszetevel ma gyarazza, hogy 0 is hasonloan gondolkodik. Diana lesz az elso, aki kijelenti onnek, hogy Thomas kellokeppen meg bilnhodott, amiert olyan buzg6n kutatott orvos utan. Ra adasul Lady Denham teljesen osztja nezeteit! S szegeny batyam, erofeszftesei eredrnenyekeppen, a mai napig biceg. Megis, hiaba szamfrunk derfis arcokra magunk korul, mikor az orszagbol rnindenhonnan leginkabb a betegek ozonle nek Sussexbe, hogy a tengervfz gy6gyft6 erejevel kuraljak magukat. Ugy gondolom, e feladvany mogott, Miss Hey wood, hibas gondolkodas rejlik, de attol tartok, en magam nem oldhatom meg! Ezzel szfvbOl jovoen elnevette magat, Azonban Miss Hey wood nem tudott csatlakozni jokedvehez. Felderftette ugyan a nevetes, mely aztan szivelyes mosolyba szelidult, de nem helyeselte a fiatalember kozombosseget es gunyolddasat alokoskodasa csak bosszantani tudta. Sidney Parkert nernikepp megzavarta, mikor eszrevet te, hogy a holgy nem kivan reszt venni a finom csipkelo desben. Lehet, hogy ennek a komoly holgynek megiscsak
c£> 159 c£>
igaza van? Fivere, Thomas nem hlvja-e minden tarsasag b61 egyuttal a legbonyolultabb, legnehezebb eseteket, a leg zaklatottabb lelkiallapotban levoket is, mikozben a bete geket, gazdagokat, elokelcket, legyongulteket, erorleneket probalja ide csalogatni? Nem lesz ennek hamarosan szo moru vege? EI kell ismernie, hogy Miss Heywood aggo dalma Sanditon jovojevel kapcsolatban talan nem egeszen alaptalan. Sidney Parker komolyabb hangon fordult ujra vonz6 el lenfelehez. - Megertettern szavait, Miss Heywood. Fiverem abbeli torekvese, hogy orvost talaljon, szerencsesebben is alakul hatott volna, mint kovetkezmenye, mely vegul csak egy bo kaficam lett. Az iigyet pedig haladektalanul meg kellene oldani! Radobbent, hogy csaladja doresege mar olyan regota el tavolitotta toliik, hogy elveszftette rokonai iranti illo kote lessegerzetet. Annyira kulonbozo vilagban eltek, hogy odaig jutott, hogy pusztan mulatott hibaikon, es figyelmen kfvul hagyta a veszelyt, melybe valoszmuleg sodorjak magukat. Most mely szomonisagot erzett.
'it' I 6 0 'it'
HUSZADIK FEJEZET
Sem a rang, sem a vagyon nem adhat okot az irigysegre. Rendszerint fgy is velekedunk errol. Megis, egyesek mennyi re sovarogva keresik a Iehetoseget, hogy e kivaltsagok ko zelebe ferkozzenek! Esther Denhamtdl ravel allt a lustasag e rneresz vallalkozasban. A fiatal holgy, ha lehet, meg oda adobb figyelmet szentelt az iigynek, mihelyt eszlelre Lady Denham lankad6 ragaszkodasat iranyukban - hisz vagyo na a ladytdl fiiggott, lgy Miss Denham - kiben az orokos feltekenyseg gya nakv6 terrneszettel parosult, melyet hfivos tekintet kisert - azonnal eszrevette a legapr6bb valtozast is kornyezeteben. lgy csakhamar folfedezte a Sanditon House folott tornyo sulo felhoket. Egykor - nem is oly regen - alig varta, hogy latogatast tehessen tekintelyes rokonuknal fiverevel, a delceg baro nettel. Kesobb nyomatekosan fel is kertek oket, hogy jelen jenek meg a tengerparti kuriaban. Itt Miss Denham rerne nyei valera valtak a szivelyesseget es eleganciat illetoen, ha csakugyan elegedett volt az idonkent rnegmutatkozo join dulattal nemreg magas rangba kerulo nagynenje reszero], aki toretlen buzgalommal probalta megszilarditani helyet ujdonsult, nemesi csaladjaban, Roviden, Miss Denham min dent elkovetett, hogy a neni nagyra becsiilhesse. Nagybatyja, Sir Harry halalat koveto sussexi utjai soran eppoly kovetkezetes maradt engedel rnessegeben, mint amilyen hatarozott a szukseges forma sagokban. A Sanditon House-ba tett latogatasok alkalma val mindig megvarta nagynenje kozeledeset, melyet rnely szfvelyesseggel, tudatosan viszonzott, hogy fgy minden ige nyenek meg tudjon felelni. Amfg nagybatyja elt, hosszu idon at tiirelmesen vart, nernan figyelve a draga, elbuvolo Sir Edwardot, ahogy za vartan kozeledni probalt az orokseggel kapcsolatos fel nem
'it' I 6 I 'it'
tett kerdeshez. Bar fiveret ratermettnek, sot, szakertonek is tartotta holgyugyekben - legyen az fiatal vagy idosebb -, es biztosra vette, hogy kepes is hoditani, mikor a legjobb formajat adja, megis, osztonosen erezte, hogy surgolcdese itt soha nem erhet celba. Es ravasz rokonuknal sem, A fiatalember minden faradozasa - szoviragokkal tele tfizdelt beszede - hiabavalo maradt. Sajnalatos m6don nagynenje tarsasagaban a kedves Edward versidezetei, egesz romantikus lenye, mely mashol csodalatot keltett - mindez itt makacs ellenallasba iitkozott. Nem, ha van meg remeny, neki, Esthernek kell korul udvarolnia a nagynenitl Latogatasaik soran rendkfvuli ero fesziteseket tett e teren, S a lady lassankent fogekony lett mindennemti dicseretre vagy meresz b6kra - melyhez unokahuga mindig sohajtva hozzaftizott egy oh-t vagy ah-t, egyenesen a neninek cimezve - s vegul szemmel lathatoan egeszen vendegszeretove valt. Miss Denham buzg6 hajbokolasaval vegul megvaltoz tatta a vonakod6 ladyt. Rabirta nagynenjet, hogy nyiltan elfogadja hfzelgeset. Valojaban Lady Denham mindig is az oszinte beszedet igenyelte. Azonban Esther Denham h6dolata pillanatnyilag balzsamkent hatott az iijdonsult ozvegyre. A draga Harry halala utan Miss Denham es fivere voltak azok, akik elvi selhetobbe tettek, es megerdsitertek helyzeret, Orornmel udvozolte hat oldalan e nemes ifjakat, vendegul latta ro konait, es mindent megtett kenyelrnukert. Diesekedve rnutogatta oket, s egeszen sajnalta, mikor vegleg Denham Parkba koltoztek. Talan nem volt el6kel6 modoru? Most, hogy felvette uj nevet, fiatal rokonai megsern batoritjak es hagyjak jova jogat a megkiilonboztetd cimre - melyre rna sodik hazassaga reven szolgalt ra? Vonakodva engedte el 6ket magatol, ugy erezte, jokora adagot magukkal visznek el6kel6segeb61. Azonban ez nem tartott sokaig. Lady Denham harna rosan a vezet6 tarsasag urn6je lett, j611ehet ez sajat tala lekonysaganak volt koszonheto. Itt mar melt6sagteljes
asszony volt, s a j6 izles szakertoje. Sanditon nagyasszo nyava valt, 6 volt az, kitol a kozosseg tekintelyesseget vart el, es idonkent fenyuz6 pornpat, melyre hajland6 kolteni. Tobbe mar nem az a szernely volt, kinek tarsadalmi hely zete kerseges! Igy hat korabbi aggodalma tavoli ernlekke halvanyulr, Mikor Esther Denham ez evben ujra rneglatogatta, azon nal eszrevetre a rendkfvuli valtozast. A nagyneni hivalko do modora igencsak szembetflno volt. Nyersen es ingeriilten fordult most hozza az a holgy, ki t61 olyan sokat remelt; tart6zkod6 es kozonyos maradt legmelegebb szavaira is! Tiilonnil kozonyos! Ugy tfint, hajlamos rnegserteni rangban folotte all6 rokonait is. Lady Denham hfivosen fogadta unokahuga kozeledesi kfserleteit, s nyfltan kimutatta ellenszenver, Barrnennyire igyekezett is most a fiatal Miss Denham nagynenje hiusa gara hatni, s igy ujra megnyerni tetszeset, roviden, hize legni - nem tudta visszaszerezni a lady figyelmet, nem is beszelve korabbi, nelkulozhetetlen szereperol. Ehelyett tii relmetleniil bantak vele, s6t, gyakorta leplezetlen bosszu saggal is! Vegtelen kesertiseg toltotte el ilyen fogadtatas lattan. Es keyes kellett hozza, hogy ezt ki is mondja! 6, aki oly sokat adott magabol, es annyira nagylelktien! Ugy erezte, nagynenje halarlan. Hiszen a lady esak kesobb erkezett el6kel6 csaladjukba, es pusztan hazassaga reven lett roko nuk! Egeszen jelentektelen, minden rang nelknli asszony volt csupanl S fivere es 6 megis elfogadtak, eloszor mint nagybatyjuk feleseger, kesobb mint gyaszolo ozvegyet! Milyen szfvelyesen udvozolte az uri tarsasag, az erdeke ben cselekedtek, tamogattak, segltettek, es pallerozrak mo dorat. Hirtelen, szamos uj baratja koreben - a tunekeny lor dok es ladyk kozt, mint Emmeline Turner, a Parker farni lia, Miss Lambe es a Beaufort kisasszonyok - Lady Den ham mar nem vesz tudomast a regiekr6!! Talan egyaItalan nines is sZiiksege rokonaira? Valamifele hajdani kapcsolat
c£' 162 c£'
c£' 163 c£'
mara feleslegesse val6 foszlanyai lettek, kikrfil vegkepp meg feledkeznek majd? Es nem csupan ez volt a baj. A sernmibfil elobukkant Clara Brereton, aki elhomalyositotta Miss Denham tekin telyet. Ki ez a teremtes, es hogyan tudta kierdemelni nagy nenjuk figyelmet? Bizonnyal a j6 tarsasagba akar bekerul ni, s ami meg rosszabb, egy elszegenyedett londoni csalad sarja! Miss Denham viszont eszrevette, hogy e betolakod6 kenyelmesen elhelyezkedett a Sanditon House-ban, hogy az 0 helyebe lepjen, mint ifju urno, es eltavolftsa ot, mint a lady boles Iteletfi bizalmasat! Miss Denham ugy dontott - legalabbis eleinte -, hogy nem vesz tudomast e valtozasrol. Ami6ta ismerte nagy nenjet, a lady mindig is atadta magat az 6szinte lelkese desnek. Miss Denham mar megfigyelte, hogy ez gyorsan el is rmilik nala. Lady Denhamet orokke elegedetlen terrne szete, soha meg nem szfinf nyugtalansaga eppoly konnyen ellensegesse is tudta tenni, mint amilyen izgatotta. Hamar raunt arra, aki kedvet kereste; () is csak sajat szolgalelkfi seget hibaztathatja! A lady nyiltan es hatarozottan kinyil vanitotta iranyaban nagyfoku nemtetszeset. Sebaj! Mint hogy fiverevel 6k a lady legkozelebbi rokonai, jogcfmiik az oroksegre Igy is szilard marad. Nem agg6dhatnak hat e miatt, Megis, teltek-rnultak a hetek, s Lady Denham tovabbra is rajongott Miss Breretonert. Az ,,6 kis felfedezettje", ahogy burkoltan celzott ra, nem csupan talpraesett, hanem igazi segftseg is lesz idosod6 korara, Esther Denhamet ez nerni leg megzavarta, es elttinodott kilatasaikon. Mikozben a ko vetkez6 lepest fontolgatta, elhatarozta, hogy meg inkabb probal kozeledni nagynenje fele. Mignem egy nagynenjevel folytatort beszelgetes hirtelen megremitette, es ekkor vegre megertette, hogy a lady veg kepp elfordult tole. - Draga neni - kezdte egy nap -, on a diszunnepely fo beszedternaja. Az ifju holgyek, kik a megyebol erkeznek, minden csillogasuk ellenere sem kozelithetik meg az on
eleganciajat. Az on bali oltozeke mellett meg az en Lon donbol hozott ruham sem kelthet felninest (pedig ki kell jelentenem, hogy az eziisttel hfrnzett, halvanylila krepp tokeletes, s ragyog6an illik a szeles selyemovhoz - es szabas vonala a legfrissebb divatnak megfelelo, me lyre en magam kulonos gonddal iigyeltem)! A lady gorornban valaszolt: - Kedvesem, nem is csodalkozom rajta! Hiszen a Grafton House legpazarabb ajandeka, s a varronc kizarolag feje delmi szernelyekhez van szokva! Kotelessegem ugy megje lenni, ahogyan azt elvarja az uri tarsasag itt, Sussexben. Nyilvan megfigyelte mar, micsoda diszben pornpaznak a csablto aranyifjak es szepsegek delutanonkent a Bond Streeten - nem talalni hozzajuk foghat6t! Azonban biztos lehet benne, kedves hugorn, hogy ezen a kornyeken csep pet sem eiezziik hianyukat! Nem szukseges semmit sern felaldoznunk egykori kivalosagunkbol! Inkabb elokelo tar sasagunkkal es j6 Izlesunkkel buszkelkedunkl Miss Denham hallgatott, es hirtelen ugy erezte, a lady szavai hatasara szilard helyzetu csillagkepe mas konstella cioba keriilt! Fivere vajmi keveset ertett meg ebbol, vagy ha megis, hat nemigen akarta felfogni a dolog oriasi jelen toseget, de meg e kenyes ifju szamara is teljesen nyilvanvalo lett a valtozas, A korulmenyek elorelathatolag nem javul nak! Esther Denham ugy latta, ok, a lady rokonai, nem sza mithatnak arra, hogy nagynenjuk kesobb talan megenyhul. A ketsegbeejto allapor elkeseredett lepeseket tett szuk segesse, Miss Denham azon ttinodott, mikent valtoztat hatna a helyzeten. Persze, nemigen ad6dott erre Iehetoseg, egeszen a balig. Az estelyen azonnal felfigyelt a ket uriern berre, Mr. Sidney Parkerre es elokelf baratjara, kik epp akkor erkeztek Londonbol. Az elobbivel gyakran volt alkalma talalkozni mar ko rabban is. A fiatalember igazabol nem sokra tartotta Miss Denhamet, kivalo tulajdonsagai es kepessegei ellenere sem - melyeket mindenki mas kelloen ertekelt, Ebb61 ki foly6lag Miss Denham hamar eldontotte, hogy Mr. Parker
'£' 164 '£'
'£' 165 'i'
nem finom gondolkodasu ember, Izlese fogyatekos, es fgy, mint jelentektelen szernely, nem is valo az uri tarsasagba, Azonban ez alkalommal, ahogy ujra megjelent, s magaval hozta rendkfvul divatos baratjat, Lord Collinsworth-ot, Miss Denham elott uj tavlatok nyiltak, Eberen figyelte oket attol a pillanatt61 kezdve, hogy a terembe leptek. Eloszor az uj joveveny terrnetet vette szemiigyre; aranyos, szikar alakjat, iiriemberhez illo test tartasat, majd ezt kovetoen kellemes stilusat figyelte meg. Viselkedeset megfelelOnek talalta. Ha valaki sziiletett mar konnyed modorunak, hat az minden bizonnyal o! Ezutan ruhazatat kezdte tanulmanyozni, A divatos Miss Denhamet kellemesen meglepte, am it latott, es igenesak megerosi tette kedvezo velernenyeben. Lord Collinsworth val6ban elokelo fiatalember! Oltozete a londoni szabomesterseg remeke volt, rendki viil elegans videki viselet! Kabatja mohazold szine igen j61 ervenyesult az aranys.irga gombokkal, a fekete barsony gallerral, melyet csodalatosan egeszfrett ki a karcsusitott, sargasszurke, kasmir terdnadrag. Miss Denham tisztaban volt vele, hogy ilyen eleganciat csupan a City jobb klubja iban latni - videki szemmel nezve nil divatosnak tflnhet. Ketsegtelenul 0, Esther Denham az egyetlen a jelenlevok kozul, aki felismerte az uriernber kivalosagat. Megis a tarsasag suttogva kezdett beszelni az idegenrol; nem hianyozhattak a reszletek elokelo csaladjarol, elsoszu lottsegerol, s hogy tetemes vagyon varomanyosa az orszag eszaki feleben. Miss Denham tehat megkiserelt az iiriember kozelebe kerulni. Tulsagosan regota lefoglalta mar az ifjut nagy nenje, Lady Denham, s ugy latszott, nines ere, mely szet valaszthatna oketo Eltokelte, 0 lesz az, aki kozbelep, es fgy varakozon alldogalt mellettuk. Nagynenje vegul majd esak folfedezi jelenletet! Mihelyt rnegtortent a bernutatas, a le lernenyes ifju holgy hosszabb tarsalgast szandekozott kez dernenyezni a fiatalemberrel.
Lord Collinsworth nem gyozott halalkodni megmene kulese miatt, s gyenged pillantassal mondott koszonetet: - Vannak holgyek, kik valoban csodakra kepesekl Ket segtelenul bamulatra meltoak! A kezdet Igeretesnek tfint, mely esak fokozta Miss Den ham gondolatainak iramat, Mindenaron tovabb kivanta folytatni a beszelgetesr. - Amulva latorn - mondta ekozben Lord Collinsworth -, hogy onok, ifju holgyek itt, Sussexben olyanok, mintha egy gorog vazarol leptek volna elo, hogy elbajoljanak min ket rna este. On es holgytarsai elegans, redozott ruhaikban meltosagteljesen foglalnak helyet a hellen tr6nusokon! Ha yalaha is elkepzeltem mar, milyen a T okeletesseg - 6, Miss Denham, rna este magam elott latorn festoi szepsegebenl Barmennyire is torekszunk, hogy ezt elerjuk, fajdalom, esak ritkan sikerul, Miss Denham ekkor ravaszul megmozdult, hogy megmu tassa az 6kori stilus iranti odaad6 ragaszkodasat; magasan keble folott szabott ruhajat, s hatuljat, melyen a esokorba kotott szalag derekatol uszalya aljaig futott; konnyeden megigazftva strueetollakkal ellatott, turbanos fejdiszet, tin nepelyesen jelentette ki: - Dram, nem remelhetjuk, hogy megfelelunk az on el varasainak a divat teren, megis mindent rnegreszunk, amit tudunk. Nehanyan fontosnak tartjuk, hogy oltozkodesunk ne legyen divatjarmilt, es, amint latja, London iranti hfise giink diadalmaskodik! Kotelessegunknek tekintjuk, hogy tokeletesen alkalmazkodjunk hozza, Az uriember kisse meglepodorr, es kerdo arckifejezes sel figyelte. A holgy felkeltette erdeklodeser. Miss Den ham e tekintetet ugy ertelmezte, miszerint elbajolta hall gatosagat. Elerkezett hat a pillanat! A leany akkor es ott kigondolta, milyen keriilO uton is fog hat eljutni jovojet erinto tervehez. Egy vagyonos fiatalember - egy nemes, ennelfogva jelentds szemelyisegl Raadasul olyasvalaki, kinek azonnali visszajelzese arra enged kovetkeztetni, hogy Esthernek tal an van nerni eselye,
c£> 166 c£>
c£> 167 c£>
Ahogy fiatal holgyeknel lenni szokott, Miss Denham el abrandozott. Nem kell ezutan aladysege kedvet keresnie, mely nehez es halatlan szerep, sat, megalazo feladat! Nem szukseges tovabbhaladnia ezen az osvenyen, egyre tavolodo celjai hiabavalo keresese kozben. Masfele indulhat, s meg all majd a sajat laban! Az evek hosszu soran at nem arra vagytak-e a fiatal rokonok, hogy elnyerjek Lady Denham joindulatat, annak remenyeben, hogy Sir Edward elfoglal hassa az at megilleto helyet? Es Miss Denham nem azon buz g6Ikodott-e, hogy fivere j6letet biztosftsa? Meg ha nagynen juk rei is hagy mindent, a, Esther nem lesz-e folytonosan alarendeltje a neha meggondolatlan es ostoba Edwardnak? Hogy egy ilyen ember bakezusegetal fuggjon, j6llehet, sa jat fivererol van is sz6 - sivar kilatast jelent egy anyagi le hetosegeitdl megfosztott na szarnara. Vj tavlatok nyfltak most elotte. Megval6sfthat6 es jar hat6 ut vezethet az elckeloseg fele! Talan Lord Collins worth az, aki segftheti ebben! Miss Denham mindig is val lalkoz6 kedvti volt. S most ki is jelentette, hogy egyelOre nem szandekoznak visszaterni Denham Parkba, ehelyett in kabb Londonba utaznak. Az uriember, meglehetosen ud variasan, rnegfgerte, hogy kozvetleniil megerkezesuk utan tiszteletet teszi naluk. Miss Denham az est folyarnan tobb Izben is alaposan megfigyelte nagynenje nincstelen kuzinjat, Clara Breretont, s ez csak megerositette elhatarozasaban. Hogy ennek a teremtesnek sikeriilt elnyernie fivere, Edward vonzalmat, nem erte varatlanul, mostanaban azonban a leany maga tartasa megvaltozort - igazi eletororn sugarzott belole. Oly.an ragyogas volt ez, mely abbol az eleven erzesbol fakad, hogy jobban csodalnak, ertekelnek, becsiilnek, sat szeret nek benniinket mindenki rnasnal! Lehet, hogy fiveret meg babonaztak? Ki tudja, milyen bolondsagot mondott, mifele elhamarkodott Igeretet tehetett? Igazabol nem sok minden tortent Clara es Sir Edward kozott. Hanem egy Miss Brereton szarnara, aki mostoha korulmenyei kozt halas volt minden figyelernert, ez sokat ~
168 'i'
jelentett, Valojaban, nem vart el semmit, elfogadta, barmit kapott is, s nem szamftott, ha esetleg kelletleniil adtak, Ha az uri ember erdeklodese fut6 szeszely vagy pusztan kelle mes idotoltes, a akkor is kihasznalja lehetosegeit, ameny nyire csak tudja! Roviden, e kapcsolat talan igaz szerelemme, egy eleten at tart6, aszinte odaadassa is valtozhat, s neki torekednie kell erre a boldogsagral Nem ilyen szerenyseg jellemezte Miss Denhamet, aki nem akart mast, mint megszerezni a csodalatae nyfltan kifejezo, elakela szarrnazasu Lord Collinsworth-or. Esther Denham soha nem fogott bele olyan tervbe, me lyet ne tudott volna megval6sftani, es, ami azt illeti, soha nem is allt el szandekaitol. Az iigy nem nfrt halasztast! A kocka ualoban el volt verve!
HUSZONEGYEDIK FEJEZET
Ahogy szokasava valt ezekben a napsutotte napokban, Miss Heywood koran kisetalt, Az idf enyhe volt, a leve go balzsamos, s a tenger varazslatos kekjen megpihent te kintete. Korulotte csodalatos nyugalom, hiszen ebben az oraban meg kevesen ebredeztek. Megis, legnagyobb meg lepetesere, e reggelen, a lehorgonyzott halaszhajok kozt is met osszetalalkozott tarsasaguk legujabb tagjaval, aki miatt olyan nagy htihot esaptak a Sanditon House-ban. Mrs. Emmeline Turner tfint fel, amint keresztulvagott a homok kozul elobukkano buckafuvon es a magas, tengeri varjutovisen, Gondolataiba meriilve nezett maga ele, s ugy runt, nines tudataban annak, hogy akarki is eszrevette. Mind azonaltal, mikor szerntdl szembe keriiltek, Charlotte latta, hogy kenytelen megsz6litani. - Bocsasson meg, kedves Mrs. Turner - kezdte -, latorn, gondolatai messzire kalandoztak, s nem kivanja, hogy egy erre jaro betolakod6 szavai rnegzavarjak elmelkedeset. Kel lemes napot szeretnek kfvanni csupan, s most folytatorn setamat, Mrs. Turner azonban rendkfvul udvariasan arrol bizto sitotta az ifju holgyet, hogy felismerte, sarra kerte, marad jon kiesit. Nem ez a fiatal leany volt-e ott Lady Denham estejen a minap, ki oly batran megmentette ot az unalorn t61, s mindnyajuk segitsegere sietett? - Kedves Miss Heywood, ne menekuljon ell - kerlelte. - Boldog vagyok, hogy lathatom, s e gyonyoru reggel fe nyeiben meg orornrelibbnek talalorn e talalkozast. Gyakran szfvja magaba a friss, tengeri levegot? Magam nem mulasz tottam meg el egyetlen reggelt sem, hogy kijojjek, mi6ta Sussexbe erkeztem. Val6ban ugy hiszem, hogy az osszes gy6gym6d kozul, melyet rank erolternek - bar ezt a vele menyt aligha terjesztenern szeles korben Sanditonban -, esak e legegyszerfibb szolgalja javunkat! lgy tehat modfe-
It> 173 It>
lett kedvelem a pihenest es gyogyulast a tengerparton, bar mil yen is az idol Ne torcdjek a zavaros szabalyokkal, me lyeket a ket kivalo orvos, dr. Relhan es dr. Russell, vagy, ami azt illeti, akarrnelyik jeles kollegajuk elofr! A terrneszet az, s errol meg vagyok gyozodve, egyediil a termeszet kepes segfteni allapotomon, a terrneszet csodaja to It el rerneny seggell E szavaknal felemelte fejet, hogy beszippantsa a s6s le vegot. Charlotte Heywood elismeroen tekintett a holgyre, - Igen, val6ban eszrevettem, Mrs. Turner, mennyit ja vult arcszfne elozo talalkozasunk 6ta. Egeszen felfrissiilt! Ki tudja, talan nem is lesz szuksege orzoangyalara a ten ger es a ragyog6, sussexi napsiites miatt! E ferry egeszen felvidftja, elenkebbe teszi es lelkesfti az embert! Kellernes nek talalorn a setat ezen a csodalatos helyen, es keszseg gel at is adorn magam varazserejenek! Hanem a mi j6 Mr. Parkeriink a test es lelek kozotti osszhang ujfajta elrnele revel rraktal minket, s igen ekesszoloan szarnol be a tengeri furdczesekrol, melyeknek szemtanuja minden egyes nap! De, kedves Mrs. Turner, az on gyengelkedese bizonyara nem lehet olyan jelentos, mint az f5 betegeie. A holgy szivbol nevetett. - Nos, gyermekem, minden ketelkedesunk ellenere tulz6 allftasai talan igaznak bizonyulnak! Gondoljon csak kedely allapotunkra! Milyen elonyosen valtozott rovidke setank alatt is! Ez talan nem tarnasztja ala kijelenteseit? Sajnos, mi magunk keveset ertunk meg a terrneszet eroibol, meg is kenye-kedvenek ki vagyunk tevel S ugy tunik, tisztelet ben kell tartanunk oket, mar csak egeszsegunk erdekeben is! Kenyszeriteniink kell magunkat arra, hogy fgy tegyiink! S lenyugodott szellemiink tal an majd koveti gyarlo testun ket, ahogy ennek lennie kell! Legalabbis ezt kell rernelnunk! - Sziinetet tartott, mielott folytatta volna, s ugy latszott, mintha a lagy szelld csillapitana kisse orvenylo gondolatait. - Azonban, Miss Heywood, csodalatosan sz6lalt fel ve delmemben a Sanditon House-ban! Es igencsak meglep,
hogy tudataban van a mflveszi tokeletesseg veszelyeinek! Megvallom, orommel to It el, hogy valaki ilyen fiatal kor ban kepes megerteni! Kevesen vannak, akik nem vtvtak meg sajat harcukat a mfiveszetben, s nem isrnertek fel azt a ne hezseget, mellyel folytonosan meg kell kuzdenunk - azzal az allando kesztetessel, hogy sz6rakoztassuk - ahogy ma napsag eszrnenyftik - a "nagykozonseget". 6, a tomerdek regenyiro szandeka csupan az, hogy kedveskedjek, vagy ami meg rosszabb, hfzelegjen nekik! Hogy rabja legyen az olvas6knak, kik soha nem engedik, hogy a gondolat sulya raj uk nehezedjek, s vagyuk pusztan az, hogy kenyeztessek aket, es edes elegedettseg aradjon szet benniik! De hogy val6ban elttinodjenek az eleten - az csak hiu remeny marad! - Mostanaban kenytelen vagyok ezt az olvas6t megsz6 lftani, ilyeneket balvanyoznak a londoni irodalmi korok is. Azaltal, hogy dedelgetjuk az effeleket, attol felek, sza nalomra melto helyre szorulunk, s kifinornultsagtol vagy udvariassagtol mentes tarsadalornma valunk, S nem kell sorolnom azokat a mindennapos akadalyokat sem, Miss Heywood, melyeket mindig is a nok fr6i tevekenysege ele gordftettek, Gyongecske hangunkra, ha egyaltalan szfvesen fogadjak a piacteren, ritkan figyelnek, barrnilyen erosen el is benniink a vagy, hogy elerjiink valamit. Charlotte rendkfviili erdeklodessel hallgatta panaszara datar. Lenyfigozte a holgy oszintesege. Kevesse volt hozza szokva ahhoz, hogy komolyan tarsalogjon, vagy elttinddjek barrnely targyrol, s legfOkeppen nem itt, a tengerparton. Es meghozza nem egy ilyen mfivelt szernellyel, aki ennyire nyfltan beszel vele! Charlotte-or egeszen elbuvolte, hogy a kivalo holgy, ege szen csodalatos m6don, figyelemre meltatta. E tudat - ismer jiik el - igen kellemes volt szamara, s ezaltal Mrs. Turner rogvest meg is nyerte maganak hosnonker. Charlotte erosen bizonygatta, hogy Lady Denham este lyen csak azert sz6lalt fel, mert meghallott nehany szesze lyes kijelentest - es beismerte, hogy ingeriilten hallgatta e nilzo, errelmetlen rnagasztalast -, s szerenyen kijelentette,
<£' 174 <£'
<£' 175 <£'
hogy ezt nem azert tette, mert elfogult Mrs. Turner muve szetevel szemben, Remeli, hogy pusztdn csodalonak vagy 01 vas6nak tartja; de csak mukedvelonek, mert nem tobb annal! - Az igaz - magyarazta -, hogy bar csaladorn soha nem volt olyan szerencses, hogy elvezze mindazon kivaltsagot, mely a varosban elOk osztalyresze - a felolvas6- es vitaes teket, keptarakat, hangversenytermeket es parkokat -, en nek ellenere megis kihasznaltuk videki lehetosegeinker. Tudja, Mrs. Turner, edesapamnak mindig is az volt az alapveto elgondolasa, miszerint egy angol ember elsodleges kotelessege, hogy mfivelje magat, es kifinomultan gondol kodjek - hogy a fole emelkedjek, amit mi otromba visel kedesnek hivunk. Ez a meggyfizfides - ugy latta, ndnek, ferfinak egyarant erre kell torekednie - hajtotta, es neve lesiinkben azt tartotta legfontosabbnak, hogy mindegyi kiink j61 tajekozott es tevekeny legyen, s szellemiink pal lerozott. Igy tehat gyermekei - a sok-sok ifju Heywood - min den osztonzest megkaptak a ranulasra. Dolgos szuleink el lattak minket hasznos olvasmanyokkal, s sokszor buzdftottak is, Igy szorgalmasak es odaad6ak voltunk. Csaladunkban, kedves Mrs. Turner, az a szokas, hogy mindig osszejovunk, s hangosan felolvasunk egymasnak. Elkepzelheti a jelenrosegetl Ejjel-nappal folyt a beszel getes fivereim es novereim kozt. Nem csupan tanultunk, es elvezettel ismerkedtiink a mtivekkel, hanem kerdeseket tettiink fel, es megvitattuk, amit hallottunk. Idonkent, ha valami keptelenseget fedeztiink fel, nem tagadom, han gosan kitort belolunk a nevetes, Ahogy visszaernlekszem, Mrs. Turner, nem sok minden keriilte el figyelmunker, hiszen olyan sokan voltunk egyiitt! Lehetett az akar egy tortenet, amit olvastunk - romantikus vagy remregeny, uta zasi naplo, filoz6fiai ertekezes; mindig elmondtuk, amit gondoltunk, gyakorta vitaba is szallva egyrnassal. Milyen nagyon szerettem - fejezte be az elenk, ifju holgy - ezeket az esteket otthon! Minden mas szorakozasnal eldbbre
val6nak tartottam! Itt fedeztem fel sajat enemet, s alakl tottam ki a vilagrol alkotott latasmodomar. Charlotte zavartan elhallgatott. Hiszen csak veletlenul talalkoztak! Att61 felt, nil oszinten es hosszan beszelt, Mrs. Turner nem erzett effele btlntudator. Igazabol orom mel fogadta Miss Heywood lelkes visszaernlekezeset. Annyi ra felkeltette erdeklodeser, amit a leany willingdeni elete rol rneselt, hogy meg tobbet akart hallani. - Most en vagyok soron, hogy csodaljam foglalatossa gait - jelentette ki. - HoI is talalni rnegfelelobb tarsasagot a kifinomult mflveltseg megszerzesere, mint sajat csaladunk ban? Nem, kedvesem, soha ne gondolja, hogy kizarolag Londonban lehet uj ismeretekre szert tenni! Elisrneressel adozom az on tiszteletre melto edesapjanak! Ha oktatasa barmiben is hianyt szenvedhetett videki otthona miatt, az ertekes rnfivek keznel vannak, s mindig elerherok lesznek, ha szuksege lesz ra. Miss Heywood, on meg nagyon fiatal; remelem, sok emberrel fog meg talalkozni, ellatogatni gyo nyorti helyekre, es orommel szerez majd izgalmas tapasz talatokat, ha eljon az ideje. Charlotte felbatorodva folytatta gondolatrnenetet. - Tudja, Mrs. Turner - vallotta be -, egyszer tevesen ugy hittem, az olvasott emberek jobban megertik a mfive keto Azonban nem j61 gondoltam. Ami6ta itt vagyok San ditonban, radobbentem, hogy nem mindig tortenik Igy! A regenyekben a szereplok j6 vagy rossz jellemerol olvasha tunk, ezaltal taldn bolcsebbe valhatunk, tisztanlatasunk es Itelokepessegunk is javulhat - de ki a megmondhat6ja an nak, hogy mi magunk mennyit nyerhetiink a konyvekbol? Peldanak okaert, meg Richardson geniusza sem jelenthet biztos sikert. Mtiveiben a cselszovok mindig annyira elet telinek tfinnek, egeszen lekotik az ember figyelmet - ne mely fiatalernber szamara akar hosi rnintakepul is szolgal hatnak! Regenyeinek vilaga olyan nagy hatassal van rank, Mrs. Turner, hogy olvasas kozben nehezen tudjuk aterezni, milyen is Iehet megelni a legborzalmasabb elmenyt!
'
'
Mrs. Turner rogton megertette, es elmosolyodott. Azon ban, terrneszetesen, azt is rogton rudta, hogy nem mond sem mit, nehogy guny targyava tegye adore fiatalembert, akire oly finoman celzott iment a leany, Megis, elbuvolonek talal ta rejtelyesseget, s meg inkabb oszinteseget es erdeklodeset. A ket holgy folytarta a setat, mikozben kellemesen elbe szelgettek. Bucsuzaskor megbeszeltek, mikor talalkoznak ujra. Azt a derus, korai orat jeloltek ki, amikor a furdozok meg nem jonnek ki a partra, s a varos lass an kezd meg csak ebredezni. Igy is tettek, s konnyed baratsag alakult ki koztuk, mely mindkettojuk nagy megelegedesere szolgalt, Mrs. Turner nem csupan a munkajat erinro ternakrol beszelt lelkesen, hanem kulonlegesen kedves olvasmanyairol es hon szere tett koltoirOl is, s Miss Heywoodban minden alkalommal figyelmes hallgatosagra talalr. A napok rnultak, az idosebb holgy kedelye felelenkiilt, ahogy a fiatal leany lelkesen szivta magaba szavait, s tanult tole, Charlotte-or pedig lenytigozte tarsa ragyog6 intelli genciaja, S Mrs. Turnerre nagy hatassal volt a leany gyon ged aggodalma is, melyet kedves vendeglatoi irant erzett. Ami Charlotte-or illeti, e varatlan ismeretseg bizonyult a legkellemesebb idotoltesnek, melyet csak elgondolhatott maganak, miota eljott hazulrol. A kivalo holgy lenyugozte, halas volt erdeklodeseert, es lelkesen hallgatta. Mrs. Turner elbeszelesei - melyek akar szfnhazlatogatasrol sz6ltak a West Enden, vagy festok mfitermeirol a Covent Gardenben, esetleg gyakori talalkozasairol mas .irokkal a kulonbozo ka vehazakban - a videken nevelkedett Miss Heywood sza mara almai beteljesuleset jelentertek. A kellemes sussexi tengerpart szepsege, mely megbabo nazta erkezesekor, most meg ragyogobba valt elvezetes be szelgeteseik altal. Ugyan mi okozhatott volna ennel nagyobb gyonyoniseget? Hanem egy reggel Mrs. Turner beszarnolt a helyi hirek rol, melyekrol nernregiben ertesult, s ez kisse megriasztotta Miss Heywoodot. Kiderult ugyanis, hogy elozo delutan ~
178
~
Lady Denham latogatast tett Mrs. Turnernel, es abban a megtiszteltetesben reszesitette, hogy fontoskodva eloadta neki Sanditon fejlesztesevel kapcsolatos, nagy horderejti elkepzeleseit. Allfrasa szerint bizonyara m6dfelett erdekli Mrs. Turnert, hogy milyen nagyszabasu tervei vannak a furdohely fellendfteset illetoen. - Regota vagyunk arra - kezdte oladysege -, hogy pom pas, elegans hazakat biztositsunk kitfind vendegeinknek, kiknek szama naprol napra novekszik, Buszken allithatom, hogy hamarosan nekifognak a Waterloo Crescentnek, s ez zel megindul a fejlesztesi program. Mivel arra biztattam tarsamat, Mr. Thomas Parkert, hogy minden aldozatot meg kell hoznunk a eel erdekeben, 0 tanacskozott is bankaraival. Nem keslekedhetunk! Szuksegunk van szamos uj szallashely re, mely felveszi majd a versenyt Cheltenhammel, melto par ja Brightonnak, es terrneszetesen kivalobb barminel, amit csak az elbizakodott Brinshore ajanlhat! - Mrs. Turner odaad6an figyelt, de nernileg zavarodottan fogadta a hal lottakat. Hiszen, magyarazta Miss Heywoodnak, regota lat mar kiad6 hazakat az ovarosban! S fgy nem elhamarkodott hat kisse ujakat epiteni? Mikent lehet az, hogy a szallasok iranti kereslet ennyire megnott? Charlotte elkepedve hallgatta szavait. Ittlete soran va loban ertesult a tervezett oriasi epitkezesekrol, azonban Mr. Parker folytonosan tetovazott, Az igazat megvallva, Thomas Parker nem ertett egyet azzal, hogy eppannyi erdeke fUzodne a csodalatos Crescent letrejottehez, mint oladysegenek. Szamara ez volt az a beruhazas, sajnos, amely elkerulhetetlenne valik nem sokkal a Trafalgar House dia dalmas felepftese utan! Bar az uriernber vagyona, birtoka, csaladi oroksege meglehetosen tekintelyes volt, ami kenyelmes rnegelhetest biztositott csaladja es j6maga szamara - s meg akkor is kitartott, mikor 0 tavol volt -, azonban tartalekai jelento sen megcsappantak. Tisztaban volt azzal, hogy a tervbe vett, rendkivuli kockazattal jaro fejlesztes soran merhetetlenul nagy osszeg forog kockan, melyet nehezen engedhet meg ~
179
~
maganak, Hiszen mar bokeztien hozzajarult az Assembly Rooms felujitasahoz es a konyvtar epftesehez! Charlotte azon tfintidott, ha tokeje ennyire megfogyatkozott, hogyan tudja majd fgy tovabbvinni koltsegveteser? . Nyugodtabb pillanataiban a gondterhelt Mrs. Parker bur koltan celzott nilkoltekezessel kapcsolatos felelmeire, sot, azt is beismerte vedencenek, hogy m6dfelett aggasztja e nagyra toro iizleti vallalkozas. - Gyakran gondolok regi otthonunkra - vallotta be. Hiszen on is lathatta a veternenyeskertet a konyhaablak b61, Miss Heywood, milyen szepen is fejlOdtek ott a zold segek! Ezt nem tudjuk felulmulni, meg itt, a tengerparton sem, akarhogy is igyekszunk. Valahogy kozel sem tfinnek olyan erettnek! Tudja, rendkfvul csendesen teltek napjaink akkoriban. A Trafalgar House sokkalta fenyfizobb, talan jobban megfelel Mr. Parker Izlesenek. Ugy hiszem, evek mulva, mire a facsemetek felnonek, helyzetiink eppoly eldkelo lehet majd, mint Lady Denhame. - Az igazat megvallva - itt sziinetet tartott, hogy elfojt sa a hiabavalo abrandozasr - ez mind meg azelott torrent, hogy Mr. Parker elkotelezte rnagat az egeszsegimk es bol dogsagunk javat szolgalo iigynek. S nem kerdojelezhetjuk meg j6zan Itelokepesseget e tekintetben! Hallva Mrs. Turner beszamolojat, Charlotte sohajtott, Kivancsi ra, mi j6 fog kisulni ebbdl az esztelen koltekezes bol! Tudta, Lady Denhamethajtja a becsvagy, hogy fel epitsek tengerparti tunderorszagukat. Nem nyughat ad dig, mfg gyczelemre nem viszi a Waterloo Crescent ugyet! A furdovarosnak sok dologra lenne szuksege: egy szinhazra vagy egy hangversenyteremre, s terrneszetesen egy parkra is! Mindent meg kell tennie azert, hogy Sanditon a legelo kelobb helyek koze emelkedjek! A lady helyzete, vagyona, egesz szernelyisege ettdl a fellendulestol fuggott. A Parker familia talan nines tudataban annak, milyen ve szelyes helyzetbe keriilt? Hit senki nem mondja el nekik oszinten, hogy megmenekulhessenek, miel6tt nil keso lenne? Charlotte azon tunodott, mikent fog vegzodni az iigy.
Sir Edwardot olyannyira lekotottek gondolatai jelentos kuldetesevel kapcsolatban, hogy egeszen Londonig iigyet sem vetett novere derfis arckifejezesere. Ha figyelt volna egyaltalan konnyed beszedere, talin meghallja a lelkese dest Esther Denham hangjaban, olyan vidamrna tette Lord Collinsworth remelt Iatogatasa! Azonban a vallalkozo szel lernf ifjut nem sok minden tudta elterfteni szandekatol. Alighogy megerkeztek szallasukra a Ryder Streetre, maris utnak indult a Picadilly fele. Nem sokkal ezutan mar a Brooke's nyuzsgo tomegeben bukkant fel. Biztos volt abban, hogy itt kivalo uriernbe rekkel talalkozhat; valogatott tarsasaggal, a Korona mi nisztereivel, sot, felotlott benne, hogy akar a herceggel es elokel6 embereivel is. Itt nagy mennyisegti hitel allt rendel kezesre - ellenretben a Boodle's, Wattier's, vagy a White's klubjaival -, s a szamlat csak j6val kesfibb kuldtek. Sir Edwardot, a szebbik nem csodalojat, meg egy eel vonzotta; itt lehetett ugyanis szemiigyre venni a legdivatosabb h61 gyeket, es a kulonfele szerencsejatekok alkalmaval ossze akadni veluk. Ezen az esten olyan jelentos szemelyisegek erkeztek, mint Lady Archer es leanya, valamint Lady Buckingham, akik igencsak unnepelyes magatartast valtottak ki a jelenlevok bol. Persze, a j6 hangulat volt itt a legfontosabb. S e sza baly lett a mervado meg a komoly jatek soran is a harem kartyaasztalnal, melyeket a szalonban allftottak fol. Bar milyen jatekot is valasztottak -Tegyen az farao, maka6, ha zard kartyajatek, vagy kockajarek -, es akarrnilyen oriasi osszeg cserelt is gazdat, Sir Edward tudta, hogy ezek a jdtekosok kepesek befolyasolni a vegeredrnenyt. S mindig udvariasan rendeztek el az ugyet is. Az itt osszegytilt tisz teletre melto tarsasag cseppet sem volt kicsinyes. Sir Edward biztos volt benne, hogy ezen a helyen meg talalja majd azokat a kifinomult uriembereket, akiket keres,
<£> 180 'it
'it 181 'it
HUSZONKETTEDIK FEJEZET
s akiknek hosszadalmasan meselhet Lady Denham kinino sussexi pihenohelyercl, magasztalhatja a "fiirdozes" e16 nyeit, beszarnolhat a legfrissebb gy6gym6dokr61, es dicser heti a s6s tengervfz kedvezo tulajdonsagait, szemben mas hazai vizekkel: akar a vastartalmu forrassal Tunbridge Wells ben, vagy a gyogyfurdckkel Bath-ban. Hamarosan kenyelembe helyezte magat, es nagy vagyat erzett a jatekra, Leiilt az asztalhoz a kivalo tarsasag koze, Kedve egyre nett, s a jatek iranti elragadtatasa nyilvanvalo volt, ahogy minden kernel elidozott a lapok folott, de a legjobb pillanat akkor kovetkezert, mikor egy ravasz lepes sel elvitte az osszes tetet! Sir Edward higgadtan, biztos kezzel jatszott, es okosan merlegelt, s jatekostarsai arckifejezese is megkonnytrette gyozelmet! Szegeny Denham szamara a kartyajatek nagy kisertest jelentett. Ebben a pillanatban szinte megfeledke zett nehez kiildeteserol- hogy partfogasaba vette Sanditon fellendulesenek ugyet -, es csupan a konnyebben elerheto, biztosabb sikerre gondolt. Eppen ekkor Lady Archer fordult hozza: - On is, uram, azok koze tartozik, kik szenvedelyunk rabjai lettek, es megszallottan irnadjak a jatekot? A hallottak zavarba hoztak a fiatalembert. Hogy ot pusz tan szerencsejatekosnak velik? Rabja lett, gyogyfthatatla nul? Neveltetese, tanulas iranti odaadasa, erdernei, mtivelt sege, egesz hfisi mivolta tiItakozott ez ellen! Mindig is nemesebb gondolkodasunak, igenyesebb termeszetfinek tar totta magat, hiszen 0 az, aki soh a nem adta at magat a gyakran megszokott rnertektelensegnek! Az erzesei: embere lett urra rajta, Azonm6d ki is jelentette a holgynek, hogy nines benne ilyen iranyu reszrehajlas - mert 0 semmi esetre sem ilyen - folytatta Sir Edward egeszen nyiltan. Terrneszetesen, vallotta be nevetve, idonken; 0 is szeret kartyazni, - Sok kedvtelesern van, Lady Archer - es itt kihuzta rnagat, hogy megmutassa delceg testtartasat, - Ugy ismer nek, mint aki nehanapjan jelenrektelen Iogadasokar kot,
es bevallom, van nemi tehetsegem is ezen a teren. Megis ehelyett inkabb az igazi csoda es a dicso elismeres keresese hajt! Peldanak okaert - es beszed kozben meghajolt a lady es leanya elott -, mindeniitt megcsodalorn a szepseget, bar hoI talalkozom is vele, s ezt most eppen itt talalom! Az iga zat megvallva, ha esetleg megszallott lennek, Lady Archer, az minden bizonnyal a nfii nem iranti megszallottsagomat jelentene. A lady hallgatta a hfzelgo ifju szonoklatat. - Valojaban, jellemem, ugy velem, hajlamos arra, hogy rabja legyen a Tokeletessegnek, Ekkor gyul langra kepze letem. Mindig is kenytelen voltarn bolcsesseget keresni a kol teszetben, fgy buzg6 olvas6 maradtam, feltetlen hive a sk6t Burns szerteagazo mfiveszetenek, es odaad6 rajong6ja a ki valo Lord Byronnak. Azonban, Lady Archer, ha mar a jatek ororneirol be szel, ami azt illeti, nines izgalmasabb, ami jobban lekotne az ember figyelmet, mint a 16versenysport! Ez lelkesft fel igazan - nem csupan a ragyog6, zold, szabad kornyezer, hanem az elsd osztalyu, tenyesztett lovak lenyfigozfi szep sege. Emellett - tette hozza Sir Edward bizalmasan, lehal kitva hangjat - a tetek sem olyan magasak, mint a rna esti jatekban! A holgy addigra mar tudta, hanyadan is all vele. Hatra dolt szekeben, es meron nezte lornyonjan keresztiil, hogy szemiigyre vegye a fiatalembert, aki oly hatarozottan ad hangot velernenyenek. - On valoban szerencses, uram - jelentette ki -, hiszen e szobaban ralalhato az a Ion doni uriember, aki a leginkabb jirtas ebben a temaban. 6 a tulajdonosa a kiralysag nehany kituno lovanak, - Ezzel egy masik asztalnal iilo, megleheto sen sovany, kozepes terrnetfi ferfiu fele fordult, s magahoz szolitotta, - Mr. Dawson - jelentette ki -, on elott all egy raj on g6, a loversenyek lelkes hive! Nem sok erdeklodest mutat apr6cska szenvedelyunk irant, annak ellenere, hogy nyert itt rna este! Az igazat megvallva, nernikepp sajnalorn a
<£> 182 c£>
c£> 183 c£>
dolgot - tette hozza, az est folyaman el6szor sz61ftva meg hallgatag leanyat, aki mellette tilt -, mivel orornmel fo gadjuk a delceg fiatalembereket, nemde, Isabella? Az odahivort Mr. Matthew Dawson lassan kozelederr, s keszen allt, hogy szemrevetelezze hosunker. - Denham? Denhamet mondott? Soha nem hallottam e nevet - utasftotta vissza kurran. - Nem ismerek ilyen te nyesztot, Lady Archer. Nem is emlekszem, hogy talalkoz tam volna vele Epsomban vagy Newmarketben. Az ifju fele fordult, es ingerulten udvozolre, - Rendszeresen Iatogatja 16versenyeinket? Ha Igy all a dolog, milyen kulonos, hogy nem lattuk meg ott! - Lehetseges lenne, hogy az iijfajta divathobortok er deklik - azok az akadalyversenyek, melyek mostanaban szelteben-hosszaban elterjedtek az orszagban? Biztosftha tom uram, ez csak bolondsag, melyet nernregiben vettiink at az Irektol, ahol semmit nem szamftanak a hagyornanyok, ahol a lovakat felhizlaljak, es lovasaik kapukat ugrattatnak at veluk, feldulva palyainkat, s ekozben arvagtatnak min denen! Talan ezt a fajta 6riiltseget reszesfti elonyben, mint lovassportot? Sir Edward tisztelettud6an habozott. Mikent tudna el magyarazni, hogy 0 csupan a szepseg csodalojakenr sz6lt, sa hagyornanyos versenyek tokeletessegere gondolt, azok ra a konnyed, egyszeru talalkozokra, ahol a gy6ztes lovak merik ossze erejiiket? Milyen j61 ernlekezett a nagyszerfi Sultanra, vagy a pornpas Eclipse-re, melyek oly nagy ha tassal voltak ra ifjukoraban! Amilyen gyakran csak tudott - es ez nem volt nagy igeny - elment, hogy megnezze a ki valo lovakat! S ha nem tudott, hat kijart a Hyde Parkba, es fogadott rajuk a Tattershall'snal. - Ahogy latom - kezdte -, a risztasagnak, kepzeletnek, sot, a muveszetnek lehetiink itt szerntanui! Nemes allato kat tenyeszteni, kivalasztani a rnegfelelo kancat az ellesre, nezni a moho csik6t, ahogy vilagra jon, figyelni, ahogy kinyujtozik, majd kitfino peldannya fejlodik a kellemes, hangafiives pusztan, vagy dornbvideken - mi lehet ennel
nagyobb gyonyoruseg? A taplalasnal, a nevelesnel, az edzes nel es hosszu varakozasnal? Latni az egyeves csikot, mely kivalosaganak bizonyiteka, tovabba a ragyog6, ker-harorn eves telivert, ahogy szokell! Milyen csodalatos is fiirge rnoz gasuk, mily nagyszerfi az allokepesseguk a versenyekenl Mar az is ororn, ha az ember rnegszemlelhet egy negymer foldes, egyszerfi el6futamot! Uram, ez a legcsodalatosabb id6toltes! S6t, nemesnek is tarthatjuk, hisz ugy tudom, maga a regensherceg - leg alabbis, mikor nem szemelyisege rokeletesiteseben melyed el Brightonban - szinten sajat, remek peldanyokkal foglal kozik. E lovak a herceg buszkesegei, meg akkor is, ha a derbi idejen kisse gondterheltnek tfinik! Igen, val6ban ne mes szorakozasl Irigylem ont tevekenysegeert. Matthew Dawson megenyhiilve hallgatta a fiatalember szenvedelyes szavait, s egy darabig meg folytattak az eszme cseret e targyban, mfg vegul aztan Denham a lenyegre terr. - Ezennel be kell vallanom, csodalkozva ertesultern a mendernondakrol Epsom elszomorft6 helyzetet illet6en. Sokat romlott hirneve az elmtilt evekben, meg teljes zfir zavarrol is lehet hallani! Ugy hallottam, nines nevjegy zek es vedokorlat ezeken a versenyeken, s a nezdk - azt mondjak, mostanaban nem mindig az elokeloseg van jelen - felbatorfrva erzik magukat arra, hogy hadonasszanak, han gosan kiabaljanak, vagy altalanos felfordulast okozzanak! Hat ez nem botranyos? On talan nem tartja mindsithetet lennek? - Hogyne, uram! Egeszen a szelhamossag szinrjere suly Iyedt, vagy talan meg rosszabbra - vallotta be Dawson. Megprobaltatast jelent lonak es tenyesztojenek egyarant, s megcsUfolja magat a versenyt is! - Nem lenne idoszerf - kockaztatta meg vegul Sandi ton ifju szoszoloja, igencsak lenyegre toroen - keresni egy masik helyet, hogy e fenseges, csabfto szorakozasnak toke letesen uj teriileten h6dolhassunk? Egy jovobeli verseny palyarol beszeleka tengerpart leglarvanyosabb reszen, Sussex ben, egy fejl6d6, kellemes furdohely szornszedsagaban,
Ii? 184 c£'
Ii? 185 c£'
a kikoto mellett. E kitfinf videket mar sokan ugy tartjak szarnon, mint az ideny legjobb felfedezeset! Hallgatosagar meghokkentette a javaslat, mindamellett szeretett volna tobbet tudni a dologr61. - Epsomban ketsegtelenul osszevisszasag uralkodik - val lotta be Dawson. - Valoban, uram, nem szolgalhat egyeden uri ember megelegedesere sem az a latvany, ahogy versenyek idejen vegigzudul a torneg a kornyekbeli Fleet Streeten. Azonban elkepzelhetetlennek tartom a valtoztatast, amit javasol. Hanem, erzelmektol fUt6tt beszelgetotarsa szernbeszallt vele: - Hogyan ketelkedhet Sanditon vonzerejeben, j6 uram? A tenger varazsa es a nagyszerf gy6gym6dok lehetosege egyarant csabito lehet az itt pihenok szamara. Setanyai mar megelenkultek, es hamarosan megkezdodik a Waterloo Crescent epitese is, s a pompas szallasok befogadjak majd a larogatokat. Es gondolja csak meg, Sanditon kozelebb fekszik Londonhoz, mint Brighton vagy Bath! A tetszetos, tij ugetc, a nagyszerfi futam a csodalatos fekvesu palyan, s a tengeri szel, mely hajtja elore a lovakat - biztosithatorn r6la, hogy Londont, Sussexet - egesz Angliat - ide csalo gatja majd, hogy elnyerjek a dfjakat. Az uriember mereven nezte Denhamet, aki igencsak el volt ragadtatva rnagatol es szonoklatatol. Szerencsere, er velese sikeret elosegftendd, ebb en a pillanatban egy ismeros alak kozeledett felejuk. Lord Collinsworth volt, ugyanaz az elegans ferfiu, akit Sidney Parker vitt el Sanditonba. Epp akkor erkezett, es foglalta el szokasos helyet az asz talnal. Denham szamara az uriember uj lehetoseget jelen tett, es azonmod cselekedni is kezdett. Lord Collinsworth-ot folottebb meglepte jelenletevel, Sir Edward eppen hogy csak udvozolte, maris ott folytatta, ahol korabban abbahagyta, szilardan szem elott tartva ugyet, - Milyen j6, hogy iijra latorn, Collinsworth, hiszen csak nernregiben erkezhetett vissza arr6l a helyrol, melyet epp most magasztalok Mr. Dawsonnak. ~
186
~
Ezzel bernutatta az urat baratjanak, akit arra kert, hogy reszletesebben szamoljon be Sanditon kiveteles, tengerparti fekveserol, a kedves, becsvagyo tarsasagrol es minden
masrol. Collinsworth, bar varatlanul erte a dolog, nem vona kodott eleget tenni a keresnek. Ambar, Dawsont szuk segtelen volt bemutatni neki. Az ifju lord, aki alapos is meretekkel rendelkezett a teliverekrcl, ismerte a neves tenyesztot Londonb61, sot, korabban mar talalkozott is vele. Megkockaztatta hat velemenyet, elmondta, mit tapasz talt Sanditonban: - Elonyos elhelyezkedesti, bajos kis furdohelyl Remek, deli tengerpart, kellemes a nyari szel. Biztosfthatom, hogy itt talalja a legjobb furdosegedeket a parrvideken. - Denham - vetette kozbe Dawson - az iment egy lover senypalyat javasolt a kozelebe, Ugy gondolja, a lovassport szamara kozpontot lehetne itt letrehozni. Mikent velekedik errol, Collinsworth? - J6 otlet, meg kell hagyni. Mi lehetne alkalmasabb hely szfn az urak szarnara, hogy a legjobb teliverekre fogadjanak? Megfontoland6 elkepzeles, nem ketseges. Dawson alaposan figyelt, majd gondolkodott egy da rabig. Ugy latszott, a hallottak megorvendeztettek. A le hetoseg, hogy ugetot letesitsen Sanditonban, elnyerte tetszeset, S igen csabftonak tfint, hogy ilyen buzg6n tarno gatjak, A terv sikerult, Sir Edward diadalmasan tavozott, Hiszen mi segithetne elo biztosabban Sanditon jovojet, mint az, ha tetszetos loversenypalya letesul a szomszedsagaban? Nem fog-e lelkes hiveket vonzani majd a tengerpartra? Collinsworth figyelme ekkor mas iranyba fordult, mivel rendkivuli vagyat erzett a jatekra, elobb azonban meg rovi den erdeklodott Miss Denham hogylete felol, s megtgerte, hogy hamarosan tiszteletet teszi nala. Az ujjong6 Sir Edward szamara semmi sem lehetett vol na mar ennel kellemesebb! Ahogy most osszefoglalta ma ~
187
~
gaban, rna esti tevekenysege rnindenkeppen sikeresnek mondhat6. Es Sanditon erdekeben tett buzg6 erofeszftesei eppen hogy csak elkezdfidtek! Gondolatai ekkor az Al mack'sre terelodtek, s a kozelgo osszejovetel kezdte fog lalkoztatni. Remelre, hogy a tarsasagban raakad majd az ev legigeretesebb londoni orokosnojere,
HUSZONHARMADIK FEJEZET
Telt-rnult az ido, es Charlotte szabadideje egyre kevesebb lett, ahogy a sok kellemes elfoglaltsag lekototte napjait. J61 tudta, hogy mar nilsagosan regota nem adott hirt rnagarol csaladjanak. Hozzafogott hat a levelhez:
Drdga papa! - kezdte. Ha ezekben a hetekben nem is szdrnoltam be pontosan mindenrtil, szdmitol: rd, papa, hogy On - legfakeppen On, kedves papa - tiirelemmel van irdnyomban, S azt kerem, nyugtassa meg a draga mamdt, ntiuereimet es [iuereimet az egesz csalddot -, hogy jol vagyok, s gondtalanul telnek napjaim Parkereknel, Sanditonban. Magyarazza meg nekik, legaldbb annyit, hogy ualoban csak hanyagsdgom az oka! Hiszen itt - keszseggel beismerem -, e han dhitott, ten gerparti nyugalomban, a sok csoddlatos elmeny - az eny he szellti, az dttetszii para a parton, a videk, ahol a leuegt; kristdlytiszta, es egy kis soual keveredik, ettol valva tokele tesse (s meg a uegtelen melysegii tenger is szeliden aramlik az arm halado ldbai eltitt} - elvonta kotelessegtudo leanya ilia [igyelmet, papa, legdrdgdbb csaladidtol, a gyakori kesz tetes ellen ere, hogy levelet irjon. Raadasul elgondolkodtam azon is, leuen nemigen vagyok jdratos ebben, hogy mi il lendo es mi nem. Papa, igazdn eltunodom azon, hogy mit kepzelhetnek arrol a jovevenyr6l, aki letelepedett itt, a nagyvilagbani lgazdn megerti, papa, hogy leanya mit erezhet e ragyo g6, nyuzsga tdrsasdgbani Hiszen minden percben, eijel nappal nagy az elenkseg, es rendkiouli energidt forditanak az egeszseg megoudsdral Igen hisznek abban az ujfajta elet m6dban, mely sokretiisegben es vdltozatcssagban [elidmul minden hagyomdnyos gy6gym6dot! - On mit szolna mind ehhez?
'iir I 88 'iir
'iir 189 <£>
Megis, ami engem illet, buzditonak talalom az egeszet! Oromteli dolog ldtni a lelkesedest az urakon es holgyeken, fiatalokon es idtiseken, azokon, kiknek enyhe panaszai van nak, es azokon is, kik gyongek es betegesek. Mind egyfor man megdolgoznak a [utalomert - egeszsegesebb szerueze takert, javul6 kedelvdllapotukert -; egy hosszabb eletert, Tduol a szennyezett vdros zurzauaratol, ugy tunih, erkolcsi celkitiizesuk a [rissitti testmozgds, rdaddsul ez rabiria oket arra is, hogy ueglegesen felhagyjanak [ektelen vagy nem megengedhetti eletoitelukkel, mikor hazaternekl Eleinte megdobbentti ldtni erofesziteseiket, megis, dllitom, valahogy csoddlatos, sot, termeszetfolotti! Mindazondltal, mdr csak a szemleltides is lekoti figyelmemet. Nos, drdga papa, igy dll a dolog - hogy mulaszidsomat mentegessem; hisz ldthatja, ilyen h6bortos dolgok foglalkoztatnak legin kdbb mostandban. Az egyik nap reggel, epp ahogy uisszatertem a hegyre, a Trafalgar House-ba, napfenyes szobdmba, olyan ldtvdny tdrult elem, mely biztosan peldaual szolgdlhat az eddig le irtakra. Ott dllt eltittem uj baratunk, kedves uendegldtom, Mr. Thomas Parker ifjabb fioere. Arthur Parker huszonegy koral jdr; ugy tiinik, kordbbi erokifejtesei igencsak korlato zottak lehettek, s rouid elete [olyamdn ldtszolag nemigen volt kiteue semmilyen megprobdltatdsnak. Yelemenyern szerint, papa, a fiatalembert igencsak beteg nek tarthatjdk, bar ha rdnez az ember, egydltalan nem gon dolnd annak. Szdmomra kelloen egeszsegesnek tiint mar akkor is, mikor ideiott. Felteteiezem, hogy talzott etvdgya jdrult hozza erotelies testalkatdhoz. Termeszetesen nem ket seges, hogy orokos panaszai kizdr6lag tUlsulydb61 fakadtak. Megis, ezen a korai 6rdn, itt volt e fiatalember, s abban a meghokkento helyzetben taldltam, ahogy a furdosegedek vezetik fagyos ujjdszuletese fete. Bizonydra emlekszik, drdga papa, meseltem egy urr61, ki meg ket hettel ezelott sem kockdztatta meg, hogy elhagyja a hdzat, ha kint akdr egy kis szell6 is fujdogdlt, mert ege szen biztos volt abban, hogy megtdmadja a derekzsdba.
Nos, 6 az az uriember; kinek eleteert oly nagyon reszkettek oltalmazoi, a Parker kisasszonyok, mikor Sanditonba erkez tek, es magukba szivtdk a s6s leuegot! Ennek ellenere, alighogy pirkadt, ruhait levetette, s ki teue magdt a csiptis szelnek, teljesen keszen dllt arra, hogy jeges furdot vegyen! Es mindezt egy test es lelek kozott! osszhangra irdnyulo, ujonnan kitalalt elmelet kedueert! S hogy ualoban mierti Pusztdn azert, hogy melto legyen az uj divatra! Kesedelem nelkul, meresz szavakkal fordult hozzdm - es sajdt hajland6sdgomr61 erdekltidott. Nem lenne-e bdtorsd gom szinten elfogadni a kihiudst] Vagy taldn nem kivdnok [auitani dllapotomoni - Tisztelt Miss Heywood - kialtotta, s olyan lelkes volt, amilyenek az eneklo evangeliumhirdettik szoktak lenni -, ha nem vesz reszt benne, elhanyagolja kotelesseget, mely lyel onmaganak. es egeszseges lelkidllapotanak tartozik! Meg kell ismernie ezt az eluezetet, a csapkodo hulldmok kozt! A tenger, ahogy hamarosan tapasztalni [ogja, csupa kivdl6 dolgot kinal onnek: s6s uizet, [rissitti btimersehletet, es min denekelott pompds, orvenylO aramldsdt. - Fontolja meg, Miss Heywood, meg ha rendhiuul [e nyegettinek is tiinik - szembeszdllni a fenyeget6, heves hul ldrnokkal, melyek maguk ala sodorhatnah, vagy a bompoi»: ges teljes erob61 megcsaphat -, megis elbiivolo! Es a meses lehettiseg, hogy itt es most, kockdzat nelkal, anelkal, hogy eluesztenenh. ldbunl: alol a talajt! 0, erezni a veszelyet, s ekozben a nagyszeruseget is - igazdbol csak ugy ldtszik, hogy ueszelyes -, hisz a hiiseges kiserok keszen allnak; hogy azonnal kimentsenek. Higgye el, Miss Heywood, ujjdszale tik a lelek! E komoly vdltozds bdmulatos hatdst eredmenyez a test ben, megpezsditi a fdradt vert a szervekben, s ero dram lik wit mindenutt. igy on ma egy er6sebb, egeszsegesebb, ertekesebb {erfiuval dlthat szemben! Mit vdlaszolhattam volna erre, drdga papa? Hiszen ege szen megdobbentem! E hirtelen, zavarba ejt6 dtalakulds! S hogy ilyen meger6ltet6 eszkozokhoz folyamodik egeszsege
c£' 190 c£'
c£' 191 c£'
Azt kell gondolnunk, onfeldldozdsa annak erdekeben tor tenik, hogy ertisitse szeruezetet. Ennek ellenere, papa, kiuan csi vagyok, hogy oegul is ez-e a celia, mivel az ifju holgy kinszenuedese kozben szuntelen a fiatalembert lesi a par ton. Ha nem vettem volna eszre a uonzalmat kozte s Arthur Parker kozatt, soha nem ketelkedtem volna szandekaiban. Bizom benne, hogy nem erti (elre soraimat, draga papa, hiszen a kura soran nincs keveredes. A holgyek mindig ta vol vannak att6l a helytol, ahol a delceg urak furdoznek. Mindazonaltal, sokan kemlelik - hiszen miert is ne ten nek? - a jovest-menest a parton, annak remenyeben, hogy talan sikerul odakoszanni. igy tehat, mikor a tarsasag ta lalkozik a Terrace-en, a beszelgetes szakadatlanul a gy6gy
mod hatekonysagar61 folyik, s azoknak, akik reszt vesznek benne, talan vegul sikerul kifejezesre juttatni erzelmeiket is. Milyen [dradhatatlanul reszletezik reggeli ertifesziteseiket, mikozben raeroen setdlgatnal: delutdnonkentl Mennyire buszkek elert eredmenyeikrel Hatdrtalan lelkesedessel, gya korta hangoztatnak olyan szauakat, mint "atalakulas" vagy "ujjaszUletes". Orammamorban usznah: Eluezettel figyelem evodo tdrsalgdsukat. Sot, szemtanuja lettem Arthur Parker eloliptetesenek is, biszen nehany, a tdrsasdgi hOlgyek figyel met meg inkdbb [elkeltt: fiatalember - mint Sir Edward Denham vagy Mr. Parker idtisebb occse, Sidney - mostand ban tduol van, mert ugyeik a udrosba szolitottdi: oket, s igy Arthur azon kapta magdt, hogy az erdeklodes kozeppont jdba kerult a Terrace-en foly6 tereferek. alkalmdval. S mivel Mrs. Griffiths uedencei alaposan ki vannak oktatva tdrsa sdgi katelessegeikrol, hat gyorsan rduetettek magukat a meg maradt zsdkmdnyra. Arthur termeszetesen furdik a rea irdnyulo figyelemben. Biztos vagyok abban, hogy a [iatalembernek [elnottkord» ban soha, egyetlen szaudt sem ballgattdlc meg j6 nouerei. Megis itt all minden este, htisiesen tiirve az enyhe szelltit, s nyiltan beszel vizsgdloddsairol, uj modszereiriil, s arrol, mikent kapott ertire. A tdrsasagbeli halgyek persze mindezt szorgalmazzdl: es dicserik: Csoda-e hat, ha az ifju kiviragzott? Hozzdteszem, egy hatdrozott nyereseg mar szdrmazott belole: tisztdn lehet ldtni, hogy az uriember derehszijanal: bOsege csokkent! Hanem mostanra, papa, kellokeppen elszorakoziattam hirekkel, kulanas viselkedesekkel es, oszinten bevallom, a leghaszontalanabb feltetelezesekkel is. Ehelyett hadd fog lalkozzam hat legkellemesebb elmenyemmel, s szamoljak be szerencses talalkozasomr6l itt, Sanditonban, s arr6l, hogy baratsag lett e kapcsolatb61, melyet nagy becsben tartok. Ami6ta Mrs. Emmeline Turner megerkezett Londonb61 aki Lewes kozeleben szuletett, s nemrig tert vissza, azt re melve, hogy visszanyerheti nyugalmat gyermekkora hely
'it' I 9 2 'it'
'it' I 9 3 'it'
es jolete erdekeben! Es nem is indokolt mindez! Megis, mel tdnyolom ertifesziteseit. Ez az Arthur Parker, akit magam eltitt ldttam, ualahogy sokkal elenkebb volt, mint az a fa sult, tetlen fiatalember, akivel eLOszor talalkoztam Sandi tonban. S vegul is, ki vagyok en, hogy megkerdojelezzem az emberekben vegbemeno oaltozdsti' Lathatja, papa, szemtantqa vagyok itt egyfajta forradal mi megujuldsnak. Lehet, hogy nines hadsereg vagy puska por, de eppen ugy tekinthetunl: partuideki katondinkra is, mint azokra, akik a csatameziin harcolnak. Bizios lehet ben ne, papa, hogy ok e szigorU eletmod tuleloi, s azutdn - cso ddk csodaia - szemmel lathatoan legytizik. fajdalmaikat! Hihetetlennek tiinhet, de meg valamit hozzd kell fiiz nom e hosszadalmas elbeszeleshez. Mas keresztes uitezek. is kovettek Arthur pelddjat, hogy elkezdjek a kurat. Az egyi kuk egy feLenk, ifju holgy, bizonyos Miss Augusta Beaufort. 6 az idosebb a ket nover kozul, s Mrs. Griffiths [elugyelete ala tartozik. Mrs. Griffiths naponta megjelenik becsudgyo, fiatal uedencei tdrsasdgdban. Torekenyebb egeszsegii Leven tdrsaindl, e celtudatos kis asszonyka uegig didereg az egesz megprobaltatds alatt, megis, ldthatoan sziuesen ter uissza, hogy toudbb kuzdjon rendithetetlenul, es a hajnal elsti sugarai mar ott talaljak a
patton:
szinen -, napjaim, j611ehet mdr eddig is telve voltak orom mel, egeszen csoddlatossa vdltak. Mrs. Turner hires iro, kinek neve, biztosan tudom, nem ismeretlen On eltitt. S nem ketlem azt sem, hogy helyesli, hogy ilyen ertikes kapcsolatra tettem szert, hiszen a hOlgy igen nagy bizalommal van irdnyomban. Mivel mindketten szeretunk reggelente rouid setakat tenni, hdt rendszeresen egyutt vegezzuk e testmozgdst. Ennek sordn ert az orom, hogy egy miiuelt, higgadt es j6zan iteletu holggyel beszelgethetek. Nem tudom leirni, mekkora kivdltsdgban reszesultem azdltal, hogy ilyen em berrel taldlkozhattam! Mindenfele temdro! sz6t ejtUnk, fenn tartdsok nelkul. Tdrsalgdsunk hatdrtalan, gyonyorkodunk az eg es a tenger szineinek ellenteteben, megfigyeljid: a csillagok jdrdsdt. Minden teruletet bebarangolunk, kordbbi regenyeiro! cseuegunk, s azokrol, melyeken most dolgozik. Erdekfeszito tamutatasa soran megismerkedhettem kedvenc konyveivel, s meg nehdny kotettel is elldtott, melyeket Sussex be hozott, E holgy tdrsasdgdban ugy erzem magam, mintha uissza tertem volna esti felolvasdsainkhoz - mindenhez; ami hidny zik az otthonombol. Itt, a szabadban, a tenger ragyogdsdban elmelkedeseink szdrnyra kapnak, hiszen ahogyan elenken lep delunk a parton, meg tobb eluezetet talalunk szellemunk hatarainak tdgitdsdban. Raaddsul Mrs. Turner alaposan ismeri e partokat. Meg mutatja a szikldk kulonleges hasadekait, es a rejtett kanya rokat, melyek elvezetnek a titkos kis oblokbe. Tanulmdnyoz zuk a fejunk [olott repulo tengeri madarakat, es figyeljuk a barna delfineket, ahogy [elszoknek a tengerhtil. Minden egyes nap touabbmereszkedunl: vizsgdl6ddsaink sordn, mint ahogy a moh6 haj6sok erkeznek: a partra a hosszu utr61. A vad, tengerparti videket meg vonz6bbnak taldlom, ahogy Mrs. Turner oktat kozben. Epp tegnap, amint egy uj he/yre bukkantunk, rdakad tunk egy homokkO sziklafalba vdjt barlangra, es szerettuk volna belulrol is megnezni. Beleptiink a magas boltiv alatt, ~
194
~
es korulneztunk a sotetben, mely akdr dtjdr6 is lehetett egy elhagyatott alagut [ele. Mindenutt [atekntik, nehdny a barlangon belul hevert szetszorodua, a tobbi pedig kint, a bokrok mogott, elrejtve. [okora teknok voltak, haj6zdsra alkalmasak, s azt fontol gattuk, mi medon haszndlhatidk a helybeli, mezitelen ldbu lakosok, akik a fovenyen dolgoznak, s kagyl6t, tengeri csigdt, rdkot gyujtenek. A haldszok igen tisztelettudoan vdlaszoltak kerdeseinkre, azonban, mindent osszeuetue, eleg keveset mondtak. Ennek ellenere megis tudomdst szereztunk arrol, mifele munkdt is uegezneh. errefele, bar arra torekedtek, hogy ne druljanak el semmit celjaikkal kapcsolatban. Ugy tiint, azt szerettek uolna, ha folytatndnk utunkat. Mrs. Turner hozzdm fordult, s azt kerte, induljunk rog vest, igy bucsut uettiink toluk. Csak a sanditoni szirtek ko zelebe erue kezdett arrol beszelni, mi is volt olyan kulonos
abban az obolben. - Hallottam arrol, hogy tiltott kereskedelmet folytatnak partjainkon - mondta -, s hogy milyen ueszelyes ez a te vekenyseg! De hogy [enyes nappal rdjuk lehet bukkanni, azt nem gondoltam volna! Ugy ldtszik, Miss Heywood, ne kunk ketttinknek: megiscsak siherultl Ldthatja, papa, a mi csendes Willingdenunkkel ellentet ben sok itt az erdehesseg es kidoniegesseg, ahogy az ember kimozdul. Ilyen dolgok nem kepzelheto]: el a mi bekes, szelid dombjaink kozt, E [urcsa, nyilt, orokke ualtozo part uidek: minden napra uj kalandot, rejtelyt tartogat. Sok szeretettel uduozlom az otthoniakat, s bizom benne, hogy soraim j6 egeszsegben taldlnak mindenkit. Remelem, hamarosan erkezil: level WillingdenbOl! Bizonydra tobben is lesznek a csalddb61, akik keszseggel ragadnak tollat, s fge rem, en sem keslekedem tobbe a vdlasszal. Ujra frok majd, s elbeszelem meresz tetteimet ezen az izgalmas, tengerparti helyen. Szereto lednya, Charlotte ~
195
~
ill
Utoirat: Sajnos, most ertesultem Mrs. Turner hirtelen utazdsdrol. Arrol tdjekoztatott, hogy Londonba kelt mennie, meghozzd baladekialanul! Orommdmorban uszom, papa, ugyanis [elaianlotta, hogy tartsak vele! Ugy ueli, "legfobb ideie", hogy megismerkedjem azokkal a dolgokkal, melyek, ugy erzi, kimaradtak tanulmdnyaimbol. - Miss Heywood, el kelt jonnie velem. Hadd mutassam meg onnek London pazar beludrosdt, mely lenyugozi majd gazdagsdgdval. A keptdrak es muzeumok, a setdk a parkok ban, az estek. a szinhdzakban potoljdk majd hidnyossdgait! Drdga papa, elfogadhatom-e meghiudsdt] Mehetnek-e? Nem hiitlenseg-e elhagyni Sanditont, azok utdn, amiket most irtam rola? Taldn. Azonban, ennek ellenere, kerem, irjon ha marosan, es kiddie beleegyezeset!
iiatodik
/
r~~z
HUSZONNEGYEDIK FEJEZET
Lord Collinsworth mindig is nagy szakertcje volt a pom pas lovaknak, de meg inkabb annak a gyors, vagtato sport nak, ahol e gyoztes paripak jeleskednek. Az uriember Ige retesnek talalta a veletlen talalkozast Sir Edwarddal a Brooke'sban. Valojaban ugy erezte, mindennapos elfog lalrsagai Londonban arra szolgalnak, hogy lekuzdje az unalmat, es kepes legyen elviselni a bevett tarsadalmi szo kasokat. E varatlan eshetoseg, hogy kedvelt szorakozasa talan uj helyszfnre keriil- hogy egy kaprazatos versenypa Iya letesul Sussex hofeher, kerneny fovenyes partvideken -, igenesak felvillanyozta a moh6 sportembert; elbuv6lo lehetoseget jelentett szarnara, es talan hosszan tart6 prog ramot. Osi csaladok sarjai, mint amilyen 0 is volt, ritkan kelnek koran. Hanem ezen a napon, szokasatol elteroen, megis megkiserelte. lgy talan hamarabb teljesitheti kuldeteser a Bond Streeten, ahol mostanaban azzal szembesult, hogy divatos fiatalemberekkel talalkozik - kik rendkivuli m6 don ugyeltek arra, hogy oltozekuk elegans legyen. Meg ha Collinsworth regota tisztaban volt is azzal, miszerint fori tos j6 benyomast keltenie megjelenesevel, rnegis 0 volt az, aki rendkivul pontosan erzekelte tulajdon tarsadalmi osz talya rejtett sajatossagat: hogy pusztan ruhazatukkal kivan jik felhfvni magukra a figyelmet, melyet nagy szegyennek tartott. Ragaszkodott tehat ahhoz, hogy sajat romlatlansa gat megorizze, s fgy jusson elobbre. Lord Collinsworth vilagosan latta, hogy a divatos ficsu roktol elteroen, kikkel tornve volt a londoni uri tarsasag, s torekvesuk, hogy elokeloek legyenek, kizarolag hivalko do kulsejukben mutatkozott meg - s akik szamara csupan a kerkedes es masok utanzasa volt a eel -, neki, a szuletert arisztokratanak, nines szuksege ily kellekekre! Barhol for dult is meg az ember - a legclivatosabb helyeken: akar a
'iii' I 9 9 'iii'
Drury Lane bemutatoin, a zartkortl estelyeken Brighton ban, a balokon az Almack'sben, vagy a loversenypalyanal acsorogva Epsomban - mindeniitt divathosok tucatjaiba botlott. Ebben az oszintetlen vilagban Lord Collinsworth a magafajta, valodi egyenisegek utan sovargott, Tehat azt tfizte ki celul mara, hogy gyorsan elintezi iigyeit. Szerette volna koran felkeresnibaratjat, Sidney Parkert mielOtt az elindulna otthonrol -, es kozolni vele friss erte suleseit, Azt rernelte, az uriemberrel egyiitt tiszteletet teheti majd a Ryder Streeten. Parker csakugyan otthon volt, amikor azonban ertesult a legutobbi fejlernenyekrol, cseppet sem latszott meglepett nek. Sidney velemenye szerint eldre varhato volt, hogy Denham idejekoran megjelenik a belvarosban, vagy, ami azt illeti, a jatekasztaloknal. Hanem, mikor azt hallotta, mi csoda eredmenyt err el Sir Edward Sanditonnal kapcsolat ban, hogy sikeriilt megnyernie ugyenek a jol ismert lon doni tenyesztot, habozott kisse a valasszal. - Ez az uri ember talan - kerdezte hitetlenkedve - a sajat versenylovait akarja Sussexbe koltoztetni? Mikor Collinsworth arrol biztositotta, hogy eppen ez az elkepzelese, Sidney egeszen meghokkent, annyira esz szerfitlennek tfint szamara. Ketsegbe vonta megvalosftha tosagat, s csak azon tfinddott, mik lehetnek a sportember erdekei? Mar maga a terv gondolata is nyugtalanftotta, bar azt kerdezte magatol, miert is foglalkozik vele? Kis ido mulva aztan nem aggalyoskodott tovabb az indftvany kii lonos mivolta miatt, s egy jellegzetes, ketelkedo vallrandi tassal inrezte el a dolgot. - Sir Edward Denham fellengzos stilusa gyozte meg? Fi gyelemre melto eredmeny! De merger vehetsz ra, Collins worth, hogy az ilyen loversenyirnadokat nem lehet raszedni. Denham lehet, hogy ekesszoloan es teljes odaadassal adta elo ugyet, mert olyan ember - elismerem -, aki tokelete sen bizik onmagaban, s az a fajta, akivel nem lehet vitaba szallni, Megis, egy agyafurt tenyeszto eseteben, akinek 16 versenypalyai vannak, s raadasul nagy 6sszegekkel keres
kedik, j6val tobb dologr61lehet sz6, mint amennyit felte telezhetiink - folytarta -, hiszen egy ilyen ravasz ferfiunak bizonyara mas szandekai vannak! Denham pillanatnyilag diadalt aratott, de ki tudja, mi jon meg ezutan? Ami a terv kivihetdseget illeti, egy dolog biztosnak latszik: itt, Lon donban keyes hitelt adnak majd neki! Mert, gondolj csak bele, Collinsworth - miert epitse nek masikat, mikor a videk kelloen el van larva sportlete sirmenyekkel - hiszen Epsom, Southend, Newmarket, Lewes kornyeke, s mindenekelott maga Brighton is meg feleld elvezetet nyujt a losportrajongok szamara, Talan el akarja csabitani a herceget kedvelt torzshelyerol, es kelet fele, egy uj dornbvidek iranyaba csalogatni, a mi kozep szerfi, ismeretlen Sanditonunkba? Az a nagy gondolata mosolygott -, hogy elokelc szorakozasi lehetoseget te remt fiverern ottani, bizonytalan tarsasagaban? Mi ertelme lenne? Talan mar latja, ahogy a vagyonos emberek, a dus gazdagok es reszvenyesek, a mi ujsutettl koznemeseink, kik bovelkednek a penzben; es rnindenfele felkapaszko dott ember, akiket szep szamban latni a haboni vege ora, hanyatt-homlok szaladnak a varosbol, hogy kovessek? Be vallom, meg vagyok dobbenve! Mit jelentsen megis mindez? Bar Collinsworth maga meglepodort, megis vegig csend ben hallgatta. Ami szamara csupan lelemenyes tervnek tfint, mely szorakozast nyujthat, pusztan artarlan kikapcsolodas nak az orszag egy tavol eso reszen, az Parkert nyugtalanf totta! Nem is tudott visszaernlekezni, latta-e mar ennyire zaklatottnak baratjat. 6 ugyanis nem erzett semmi rosszat a vallalkozasban. Azonban Collinsworth-nek keyes fogalma volt arrol, me ny nyire bonyolult do log is a kereskedelem. Annak, aki nagy vagyon varornanyosa, az ilyen gondok termeszetellenesnek tfinnek. - Ugyan, Parker .- szolt kozbe -, hidd el, nines okod az aggodalomra. Ha a lelkes Denham kepes csodat mfivelni, s neked ekozben nem kell azzal veszodnod, hogy kozre mfikodj, hat rniert nem fogadod el? Egy kellemes verseny
<£> 200 <£>
<£> 20 I <£>
palya arrafele, a s6s tengeri levegoben, bizonnyal novelni fogja batyad telekspekulacioinak j6 hiret, Sidney figyelte j6 szandeku, oszinte baratjat, es kisse rnegenyhult, - Talan igazad van, Collinsworth - mondta. - Fiverern vallalkozasa soha nem tfint olyan komolynak szamornra. Ki tudja, lehet, hogy nem egeszen voltam tisztaban azzal, mifele fejlodes is megy vegbe arrafele ezekben a mozgalmas Itt elhallgatott, s eltokelte, hogy hagyja, hadd menjenek a dolgok a maguk utjan. Lehet, hogy a terv vegiggondo latlan, sot, ertelmetlen, de Sidney nem allftotta azt, hogy maga az elkepzeles - a tarsulas a ket ferfiu kozort: egyikuk az ifju Denham, ki a valoszerfitlen szeperzek ostoba pel . daja, s a masik, az igencsak ravasz londoni tenyeszto - ne lenne sz6rakoztat6, ne lenne oly m6ka, mely minden penzt meger, Ezzel a ket uriember ellatogatott a Ryder Streetre. Nem erkeztek varatlanul, termeszetesen Miss Denham, attol kezd ve, hogy ertesiilt fivere varatlan talalkozasarol a Brooke's ban, alig mozdult ki otthonr61. Collinsworth szemmel lat hat6an arra keszult fel, hogy kizarolag az odaad6 Miss Denhamnel teszi tiszteletet, hanem, amikor megerkeztek, nem mas, mint maga Sir Edward udvozolte oket, aki meg lelkesebb volt, mint yalaha. Dertisen koszontotte oket: - 6, Collinsworth, on itt, londoni szovetsegesei kozt, es videki ruhazatunkat elokeld, varosi oltozekre csereltel S ami pedig ont illeti, Parker, rnegjelenese mindig ragyog6, bathol is bukkan fol! Idovel Esther Denham is elokerult. Mivel az urak mar helyet foglaltak, tudta, ez az a pillanat, amikor keeses alak ja a legelonyosebbnek mutatkozik. lgy gondoskodott arrol, hogy kulseje beszelgetesuk legfObb targya legyen. Ellenall hatatlan latvanyt nyujtott divatosan feslilt hajival, pornpas, hofeher muszlinruhajaban, mely elegansan, vegig az elejen
es az aljin borsozold szalaggal volt dfszitve, s a161a, epp esak eszrevehetoen, feher cipo tfint elo. Termeszetesen az uriembereknek nem okozott csalodast. Amulva emelkedtek fol helyiikrfil. Miss Denham egy pilla natra ugyan meglepodott, hogy Sidney Parker is elkiserte varva vart vendeget, de magahoz terve szfvelyesen koszon torte oketo - Milyen csodalatos, Lord Collinsworth, hogy ujra ta lalkozunk, ezuttal az ont megilleto kornyezetben! Es a ked yes Mr. Parker! Valojaban barrnennyire is szeretjuk nagy nenenket, es oromrnel teljesitjtik parancsait, 0 rnegiscsak mindentol elzart otthonaban erzi j61 magat, - Ekkor for dult egyet a szobaban, hogy megmutassa ruhajat hatulrol is. - Lehango16, ha vegiggondoljuk, milyen gyakran kell ta vol lennunk emiatt az elokelo vilagtol! Hanem ezen a delutanon fivere nem akart hallani sern mifele gancsoskodasr. Sanditon kivalosagarol beszelt, elo nyos fekveserol, mintha a furdohely maga lenne a Paradi esom. Es igen, arr61 biztositotta oket, hogy ketsegkfvul elfoglalja majd melto helyet a tortenelemben, Ha uj verseny palya letesul, Sanditon a legjobb londoni tarsasag kedven ee lesz, s eleganciaja a legkenyesebb Izlest is kielegiti. Ekkor, szerenysegerdl teve elenk tanubizonysagot, Sir Edward hozzatette: - Mr. Parker, ezt a gyozelmet noverenek, Diananak kony velheti el! 6 volt, aki szilardan eltokelte, hogy surgosen eselekedni kell, es engem bfzott meg a feladattal! 6 kul dott Sanditon kovetekentl Miss Diana Parker az a holgy, aki valoban rnegerti a finom arnyalatokat! Onnek is, s ne kiink, mindnyajunknak halasnak kellienniink eleslatasaert! OJ tenyesztonknek nagyszerti elkepzelesei vannak a he lyet illetoenl Amint elhelyezi a kivalo meneket istalloiban, a legcsekelyebb ketsege sines afelol, hogy sportkedvelo cirnborai rogvest sietnek esatlakozni hozza! Hamarosan lovag16iskola nyilik, melyet orommel nyugtaznak majd a nemesemberek, kiket fiaik is elkisernek. Mr. Dawnson ha ladektalanul igenybe kivanja venni a kornyekbeli fogad6
'it' 202 'it'
'it' 20 3 'it'
idokben.
23. Andrea Palladia (1508-1580): italiai epitesz. Nevehez fUz6dik a reneszanszbol a barokkba hajl6 epiteszeti stilus.
pihenhessenek egy "rusztikus es romos sfrernleken", bir tokukon tett delutani setajuk soran, Bevallom, rendkivul haragszanak ram, mert nem vagyok hajland6 osztani lelkesedesuket, Velemenyem szerint van nak fontosabb feladatok is, Miss Denham, melyek elsdbb seget kell, hogy jelentsenek egy nemesi csalad szamara! Kotelessegeim, tudja, szilardan a tarsadalmi szabalyok meg rartasahoz kotnekl Londonban peldaul idonkent kenyte len vagyok eleget tenni szerepemnek barataim kozt a west minsteri vezetd tarsasagban, mielott ellatogamek a tozsdere, hogy csaladorn anyagi gyarapodasat eldsegfthessem. Bizonyara egyetert abban, hogy a fovarosban sokkal tobb a lehetoseg a szorakozasra es vidamsagra, s egyeb olyan idotoltesre, mely meltova tesz helyzetiinkre. Ami engem illet, tobbe nem talalok elvezetet otromba, videki mulat sagainkban! Keszseggel atengedem a modortalan sportra jong6knak a rokavadaszarokat, a hangos szovaltasokat a kakasviadalokon, a medvek es bikak ingerlese soran. Lon donban a szorakozas j6val rangosabb. Maga a megtestesiilt kifinomultsag, s ez az egyetlen dolog, mely szamot tarthat egy uriember erdeklodesere! Itt sportklubok altal megha tarozott szabalyok vannak, melyeket -Tegyen az okolvivas, lovaglas vagy tenisz - kotelezoen elofrjak, es szigonian be is tartatjik! Illemszabalyokl Nem is tudom, letezik-e ennel megfelelobb elfoglaltsag a j6l nevelt urak szamara! Miss Denham jolesf erzessel hallgatta velekedeset, mely a fiatalember elokelO helyzererol arulkodotr. - Ertern, mire gondol- valaszolta -, s oszinten dicserem igenyesseget. Kozonseges idoket elunk, mikor sokan pusz tan kedvteleseiknek elnek, Az on nemes szorakozasa lelke sftfi, melyben egyesiil a kivalosag, a kepzelet es a valodi elegancia! Ez a szinvonal, Lord Collinsworth, jellemzi alap vetoen egy uriember idotolteset. A ferfiu elegedetten haritotta el a b6kokat. Hanem ok vetlenul vissza kell ternie iigyeihez videkre, azonban ad dig is .Tulsagosan lekotnek elfoglaltsagaim, rnegis, egyik nap talan..." es itt elhallgatott.
'It 204 'It
'It 205 '£>
kat az idelatogarok szarnara. Biztosra veszem, hogy a The Pelhamet vagy a The Roundert, melyek mindig is kozelebb voltak a parthoz, atengedik majd a mi vigad6 sporternbe reinknek. Emlekszern, a Pelharnben a tulajdonos szokott lovakra fogadni, es bfzvast keszen all akarhany sportrajon got is vendegul Iatni. Nem csokkent a lelkesedes Sanditon hoseben, aki mar maga elott latta, ahogy nagynenje birodalma divatos fur
dohellye valik. Ekozben Miss Denham egy pillanatra sem hagyta ma gara Lord Collinsworth-ot, J61 tudta, hogy baronetek, mint amilyen fivere is, szep szamban fordultak meg koreikben, de idonkent nfrirek csak fel ilyen jovagasu, elokelo fiatal emberek az osszejoveteleken vagy videki balokon. Az elo vigyazatos holgy ujfent alaposan szernrevetelezte, s az ifju alkalmasnak talaltatott arra, hogy a legnagyobb erdeklodes sel forduljon fele, Es mohon vagyott robber tudni a fiatal ember csaladjarol, osei vagyonarol es a gazdalkodasrol. - Bizonyara kotelezertsegei gyakorta elszolftjak London b61, ugyebar? Nem szukseges, uram, idonkent szemelyesen is ellatogatnia a csaladi birtokra, s az ev egy reszet az iigyek intezesevel toltenie? Milyen terhesnek talalhatja ezeket az utazasokat! - On valoban eles szemfi, Miss Denham. Terrneszeresen, csaladom folyamatosan gondot fordft birtokaink megfelelo fejlesztesere. - Meg kell hagyni, mostansag ez a divat, Lord Collins worth. Ok bizonnyal szinten helyeslik a dicso Palladio sttlusu-', fenyuzo epiteszeti atalakitasokat es a videk arcu latanak ujraformalasat. - Kornyezetuk javitasaval min dig sokat torodtek, Mai, divatos vilagunkban oket is meghodftottak es elcsabitotrak a romantikus eszrnek. Kedves Miss Denham, nem varhat juk toliik, hogy ellenalljanak a vagynak, hogy ok is meg
Miss Denham az utols6 szavakat kelloen sokatrnondo nak talalta, s biccentett is annak elismereseul, hogy erteni veli a fiatalembert. Talalkozasukban nagy orornet leite, s szlvelyes beszede sok remennyel kecsegtetett, valosaggal felbatorfrotta a holgyet, Most, hogy itt volt Londonban, bfzott benne, hogy meg viszontlatjak egymast. Miss Denham elegedettseget jelentosen csokkenthette az a terry, hogy tudataban volt annak, miszerint fivere, Edward egyaltalan nem tett ilyen kedvezo benyomast az ifju Parkerre. Amikor Sir Edward Sidney tudtara adta, hogy novere, Diana Parker is belevetette magat Sanditon ertekeinek kiarusitasa ba, ez igen kinosan erintette a fiatalembert, es novelte ag godalmat a mar amugy is hanyatl6 kozosseg jovoje miatt. A luxuslakosztalyok letrehozasaval kapcsolatos nilzo el kepzelesek, az uj szinhaz magasztalasa, es most itt ez a 16 versenypalya egy londoni tenyesztf partfogasaval? Nem vitathato nernileg ez a fejlodes? Sidney tudta, hogy Thomas Parker megszallott ember. Eletet Sanditon sikeres jovojenek szentelte, mely gyakor latilag egyet jelentett szamara csaladja egeszsegevel es bol dogsagaval, Mindazonaltal, j6 fivere ralan ezuttal olyan tar sasagban mozgott, mely nilsagosan is kereste az elvezeteket, s ez bizonnyal nem valt Thomas hasznara, Eszebe jutott a nyugtalansag, melyet Charlotte Heywood bajos szemeiben fedezett fol hetekkel ezelott, amikor az ifju holgy megprobalta figyelmeztetni a veszelyre. Miss Heywood vegzetes meggondolatlansaguk miatt agg6dott, s milyen elesen latott mindent! Valojaban Sidney volt az, aki figyelmetlen volt, s ugy dint, nem torodik veliik. Melysegesen szegyellte most ma gat. Tulsagosan sokaig tfirte konnyelmuseguket. Hirtelen raebredt arra, hogy kozbe kell lepnie! Mikent lehet az, hogy Thomas Parker almai eddig nem semmisultek meg, amikor az olyan emberek, mint Sir Edward, vagy az 0 meg tevesztett novere, Diana, vettek kezukbe az iranyitast? Nem ulhet tobbe olbe tett kezzel, hogy nezze, rnikent megy tonkre kedves, dore csaladja! ~
206 ~
HUSZONOTODIK FEJEZET
Sidney eldontotte: az a legfontosabb feladat, hogy sur gosen orvost keritsen Sanditonba. Vagy ha ez nehezkesnek bizonyulna, ugy hatarozott, keres egy j6 hirf patikust, aki hajlando eleget tenni az oriasi rnegbfzatasnak. Parker ugy gondolta, ily rnodon nagy felelosseg harul e jeles ferfiura; nem csupan az orvostudomany mfiveszeteben - vagy a leg ujabb fOzetek elkesziteseben - valo jartassaga klvantarik meg, hanem a tengerparti telepulesek divatos gy6gym6d jait erinto, korszeni eljarasok teren megmutatkoz6 tapasz taltsaga es nyitottsaga is. Elsietett a Harley Street fele, ahol, ugy ertesult, egy el hivatott, kivalo orvos, bizonyos William Hallett lakik, aki esetleg segirhet. 6 maga nem vallalhat el egy ilyen allast leven igen messze van Londont6l -, rnegis tal an el tudja latni Parkert hasznos tanacsokkal, es elvezetni a megfelelc emberhez. London napfenyben iiszott. Konnytl szello lengedezett az utcakon, mely bizakodassal toltotte el a fiatalembert. Erezte magaban a hit erejet, ami6ta dontesre jutott Thomas ve szelyes helyzetet illetoen, sot, elszantsagot is, mely igen csak meglepte. Nem lankadhat hat kitartasa! Meg kell probalnia visszafordftani az oktalansag arjat Sanditonban, mielott meg nil keso lenne! Veget kell vetnie a szuksegal lapotnak, az onelegult es felhaborfto kozonyosseg ellen ere, mely oly nyilvanvaloan jellemzi Thomas fennhejazo tarsait, es azonnal orvost kell keritenie a furdohely lakoi szamara! A sz6ban forg6 uriernber beleegyezeset adta, hogy Sid ney meglatogathassa, s kell6 szfvelyesseggel fogadta, hanem, rniutan Parker elmagyarazta kulonleges megbfzatasat, Hallett hangszine eszrevehetoen rnegvaltozott: - 6, j6 uram - kezdte unnepelyesen -, milyen keveset tudhat a bajokr6l es karokrol, melyeket az orvostudornany semmibe vevese idez eld, s mely videken altalanosan jel ~
207 ~
lernzo! Es azutan ezek a furesa elmeletek es kulonos felte vesek, a hanyagsag es figyelmetlenseg allnak szemben a be valt gyakorlattal? Sernmikepp sem alaptalan a felelme, uram! Lattam mar artatlan eleteket aldozatul esni e fektelen lel kesedesnek! Embereket santitva, benan, osszerortenl Hfrt kaptunk sarlatanokrol, akik a gyogyfurdohelyeken vagy tengerparti uduldhelyeken bukkannak fol! Ezek az iigyes esodadoktorok igen gyakran tudatlanok, vagy ami meg rosszabb, egyaltalan nem veszik eszre a szabalyos tiine teket, a kozeledo betegseg jeleit es a fizikai allapot rornla sat. Megis, a megszallott hfvek kikerik az ilyen apostolok tanacsat, s remenytelenul haragra gyulnak, mikor vegu] megertik sajat allapotukat! Szenvedelyessegukben hason litanak a szektak ujdonsult tagjaira, az elmult idok buzgo megszallottjaira, kik olyannyira atadrak magukat a hiaba
valo onfelaldozasnak. Nyugtalansagorn evrol eyre no, Mr. Parker, his zen a sok szerencsetlent kelepcebe csaljak a kuruzslok, Ez az al lando badarsag, mely a lelkiismeretes hfvek koreben fejlc dik ki - kulonosen azok terjesztik, kiket tanftoik leginkabb elismernek -, mar oriasi rnereteket olr. Csak nezzuk a leg egyszenfbb kerdest: milyen hatassal lehet egy komoly beteg re a Ievego, a vizivas, vagy a hirtelen belemerules a tengerbe egy hiivos, oszi reggelen, vagy, ami rosszabb, egy fagyos, teli napon? Nem lenne jobb, ha inkabb a meleg kandallo mellett, egy kenyelmes, nyugodt szobaban keresnenek me nedeket? Semmi ketsegunk sem lehet a veszelyek felol. Minel jobban eltiinodom e praktikakon, annal inkabb napjaink tragediajat latorn benniik. Nyilvan mar on is felismerte mindezt. Bizonnyal hinni fog nekem, ha azt allitom, hogy szazadunk forradalmi hajnala, az Emberi es Polgari Jogok Nyilatkozatanak szuletesevel, napvilagra hozott egy masik, teljesseggel ostoba elkepzelest is: ertern ez alatt az ember jogat az ongyogyitdsra! Mr. Parker kenytelen volt elmosolyodni ezen.
'ii? 208 'ii?
- Nevethet, uram, nevezheti keprelensegnek, elhesseget heti, mint tires fecsegest, egy dolgot azonban gondoljon vegig: nem is olyan regen a levegovel es a vfzzel, de meg a nap fenyevel sem gyogyitott az orvos! Csak az uj szazad dal erkezett ez az agyszulemeny. No most, minden ember szabadon rendelkezik sorsa folott, s a levegot, sot, a nap fenyt is megvaltokent udvozolhetil Es elaruljarn, miert ne tegye? Azert, mert nem lehet abban a formaban felhasznalni, ahogyan talalkozunk veliik! Szomoni, ahogy dr. Buchan figyelmeztetett ra, a nilzott szabadsag hozza rank a bajt mivel valojaban higany-kloridot, opiumot es sok mast is magunkhoz vesziink ezaltall Mind valogatas nelkul, korlat lanul alkalmazhato - pedig a tisztesseges orvos nem rende Ii el hasznalatukat! Tulajdonkeppen egy szabad embernek miert is kell a tudornannyal vagy szakmai hozzaertessel foglalkoznia, vagy olyan korlatozasokkal, mint tudds es
tapasztalati - Kedves uram, allando megdobbenessel szemlelem, ahogy egy maskulonben ertelmes paciens elfordul a hagyomanyos gyogyrnodoktol, es ez nemigen segft rajta! A panasz lehet akar zakatolas a fejben, skorbutos roham, vagy kezdeti sii ketseg, a ketsegbeesert beteg elindul azon a masik uton! Azt hiszik, megvaltoztathatjak sorsukat a fagyos tengerben, a csodalatos paraban, mikozben oktalan medon egeszen belemeriilnek a vfzbe. Talan a sokk es a rerniilet hozza majd a megnyugvast es egeszseget? Ez a merf ostobasag, a berogzodott, ertelmetlen eletmod? Nos, az effele sikeres furddhelyek leginkabb kamevalok latvanyat keltik. Nem, biztosithatom, uram, nyoma sines itt a tudomanynak! - De uram - ervelt Sidney Parker novekvo nyugtalansag gal -, ezeknek a terrneszeti jelensegeknek bizonyara csak van nemi gyogyito hatasuk, vagy valarnifele hasznos ered menyiik? Esetleg az a kivalo orvos, akit on ajanl, vallalja, hogy a tulzasokat sarokba dobja, es mertektartoan felhasz nalja azt, ami talan jo ezekben az elterjedt modszerekbenl Onnek is meg kell probalnia ertelmet tulajdonitani e nepi hiedelmeknek!
'ii? 209 'ii?
- Nem, uram, nekem nem! Nem fogadom el ezt az oriilt segetl - kialtotta az uriember, de larva az ifju Parker ko moly, elkedvetlenedett arckifejezeset, gondolt egyet, es at hivta helyetteset a szomszed szobabol. Vekony, fiatal ferfi lepett be. 6 volt Mr. James Porter, aki epp most erkezett vissza lentrol, a rendelcbol, ahol el latta az egyik beteget. - Ugy velem, vendegunk rendkivuli erdeklodessel hall gatja majd ont, Porter - kezdte Hallett. - Azzal a cellal jott, hogy segitseget kerjen egy tengerparti telepules szamara, mivel igencsak elterjedtek a vfzbemerulesek es remiszto kurak; azok a keptelen gy6gym6dok, melyeket gyakran csak ugy emlegetiink, mint veszelyes divatot. S tudom, hogy on is, uram, ugyanugy ketelkedik ezekben, akarcsak j6magam. Mr. Porter figyelt, amig Parker a Sanditonban uralkod6 nemtorodomsegrdl es az orvosi leherosegek elhanyagola sarol meselt. 6 is felhaborodort e szavak hallaran, elarulva ekozben nyugat-angliai tajszolasat. Beszedebe, ahogy han got adott velernenyenek, nem sok finomsag szorult. - Manapsag keyes helyet talalni az orszagban, mely nem esett meg aldozatul a honfitarsainkat sujto legujabb sors csapasnak, vagy amit ne ozonlortek volna meg el a profetak, Hanem on nem beszel a kirnerult holgyek es urak azon gyulekezeteirol, kiknek elsodleges celjuk, hogy elegancia jukkal kerkedjenek, s csak azzal foglalkoznak, hogy nagy uri stilusban, buszken illegessek magukat! E hiu teremtme nyek beszfvjak magukba a terrneszet pompas illatat, s abban remenykednek, hogy ezaltal visszaszerezhetik fiatalkori szepseguket es hajdani, tokeletes egeszseguket! Vagy meg inkabb, azt rernelik, hogy gazdag ferjet foghatnak hozo mannyal rendelkezo leanyaiknak! Porter megveto szavai felbatorfrortak Sidneyt, hogy meg ernlitse fivere ugyet, Oly kevesse tert ki a jelenlegi fejlesztes reszleteire, amennyire csak tudott, es elmagyarazta, hogy sok emberre szamitanak, akik csatlakoznak majd e sussexi pihenohely alapft6ihoz es elso telepeseihez. Ezek a szeren csetlen betegek bizonyara azt rernelik, ervelt Parker, hogy
megbizhatnak egy olyan emberben, mint 0, s akik azert 1.1 togatnak ide, hogy meggy6gyuljanak! S Mr. Porter nem gondolkodna-e el a hallottakon, foly tatta Parker; nem fontolna-e meg azt a lehetoseget, hogy orvosi tevekenyseget folytasson Sanditonban? Porter feljebb valojara nezert, mielott valaszt adott volna. Az idosebb or vos nem tetovazott a valasszal: - Ha annyi ides lennek, mint on, Porter - hangzott a tanacs -, kotelessegernnek tartanam, hogy elvallaljarn a fel adatot! Vagjon bele! Fiatalember, szavamat adorn, hogy minden tamogatast megkap Londonb61, ha nehezsegei
~ 210 ~
~ 211 ~
adodnanak. Ezzel el is dolt a kerdes. James Porter elhatarozta, hogy azonm6d megragadja a lehetoseget. Elhagyva a rendelot, Sidney Parker igen felvidult kulde tese sikeren, es a maga jatekos modjan mar el is kepzelte azt a sz6rakoztat6 latvanyt, amikor e sz6kimond6 devonshire-i ferfiu megjelenik Sanditon olimposzi istensegei kozt, J 6t mulatott, ahogy maga elott latta, amint a keresztes habo ruba indul6 Mr. James Porter rnegerkezik, es Lady Denham fogadja! Fellelkesiilve folytatta utjat, es felfigyelt egy hint6ra, mely epp megallt elotte, Amulva latta, hogy nem mas szall ki belole, mint az a holgy, kivel nemregiben talalkozott San ditonban, maga Mrs. Emmeline Turner! Raadasul a tarsa sagaban levo leany szinten ismeros volt: fivere, Thomas kis felfedezettje, Miss Charlotte Heywood! Azonnal odament hozzajuk, es keszseggel felajanlotta segrtseget. - Lehetseges lenne? - udvozolte oketo - Onok azok, akik kel sajnalatos m6don csupan igen rovid idore volt alkal mam talalkozni legut6bbi sussexi utam soran? Micsoda meglepetes, hogy Londonban koszonthetern onoketl Nem gyozok csodalkozni szerencsernen, e veletlen alkalom foly tan! - Ororne, mely derfis vonasaiban is megmutatkozott, val6ban oszinte volt, viselkedese felelenkult, ahogy folytatta:
- Azonban ezuttal, biztosithatom onoket, alazatos szol gajuk vagyok! Mrs. Turner es kiseroje va16ban akkortajt erkezett. 6ket is meglepte, hogy itt talaljak a fiatalembert, virulo egesz segnek orvendve, hiszen Sidney igencsak kulonbozott azok t61 az idosodo, gyenge egeszsegu uraktol, akik orvosaikat kerestek fol, Mrs. Turner szivelyesen valaszolt. - Igazan on az, Mr. Parker, a kivalo sussexi csaladbol? Isten hozta! Amint latja, mielott folytathattam volna a vi deki pihenest, el kellett hagynom sanditoni baratainkat, hogy megfelelo orvosi szaktekintellyel tanacskozzaml Saj nos ez, es sok egyeb halaszthatatlan iigyem sz6lftott Lon donba. Hanem on, uram - leven olyan ember, akinek alig ha akadnak elinteznivaloi -, miert hagyott magunkra minket a tengerparton, mikor mar minden olyan nagysze rG volt? Rendkfvuli csalodast okozott! - Mrs. Turner, az igazat megvallva keptelen vagyok esz szerG magyarazatot adni joves-menesemre, melyet eppugy iranyft a konnyelmfiseg, mint a nyugtalansag, es bevallom, maga az unalom is! Mindamellett ezuttal va16di cellal er keztem ide - rneghozza igen surgeto cellall Aggaszt6 hfrek rol ertesultern, s ez megvaltoztatta terveimet, s ez nem csupan engem erint, hanem csaladornat is. Jelenleg azon iparkodom, hogy megmentsem Sanditont; hogy olyan lehe toseget biztosftsak az ott lak6k szamara, melyet on eppen most keres, azaz, hogy szakszerfi gyogyftasuk megval6sft hat6legyen! Elhallgatott, es rapillantott Mrs. Turner tarsara, Egy csa- pasra eszrevette a leany Ion doni atalakulasat; divatos ruha jat, s azt is, hogy milyen j61 all neki! Bar Charlotte nem batorkodott mast tenni, csupan bic centett feleje, Sidney megis megsz6lftotta: - Miss Heywood, nem is olyan regen szememre vetette, hogy jobban torodhetnek fiverern helyzetevel! Aggodal ma rendkivul jogos volt! Nem is gondolja, mennyire val6s j6slatnak bizonyult! Megkesve ugyan, de most megproba ~
212 ~
10k Sanditonba orvost szerezni. Amint kinyilt a szemem, raebredtem, hogy a helyes mederbe kell terelni az elteve lyedett allapotokat! A mi Arkadiank 24 nilsagosan sokaig ringat6zott alomvilagban anelkul, hogy az esszerfiseg vagy j6zan ftelokepesseg szavara hallgatott volna! Att61 tartok, elkeriilhetetleniil katasztr6fa fele sodr6dunk, s talan teljes pusztulas var reank. Hirtelen elhallgatott, hiszen mar fgy is tul sokat beszelt, s igencsak indulatosan! S azt megsem lehet elvarni, hogy Sanditon szomoni sorsara itt, egy londoni utcan talalja nak megoldastl A fiatalember tehat osszeszedte magat, s a holgyek egeszsege felol erdeklddott, Mrs. Turner elmondta, pusztan azzal a cellal jott vissza Londonba, hogy javulasarol tajekoztassa a kivalo dr. Lon got. Ertesfteni akarta megujulo egeszsegi allapotarol mely ketsegkivul a levego es pihenes udvos hatasa, Ezert siettek hat oly nagyon. - Biztosithatom uram, hogy torekvesei Sanditon ugye ben indokoltak. Miss Heywood es j6magam csak udvozolni tudjuk kozbelepeset, nemde, Charlotte? Mi magunk is gyak ran gondoltunk ra. Tudni szeretnenk, mit sikeriilt inteznie. Nem latogatna meg minket szallasunkon, a Sloane Square-en, ahol kenyelmesen beszelgethetnenk? Sot, azt is kitervelhet nenk, mi m6don segitsuk Sanditont. Legalabbis, talan el gondolkodhatnank, hogyan mentsiink meg valamit abbol a lenyiigozo oildgbol. A fiatalember halasan elfogadta Mrs. Turner meghivasat. Ranezett a holgy fiatal kiserojere, hogy a beleegyezes hal vany jelet folfedezhesse, majd meghajolt, szavat adva, hogy hamarosan felkeresi oketo A dicsero szavakat, melyek eztan kovetkeztek - Mrs. Tur ner feltetlen csodalatat az ifju irant, jellernenek rendkivuli meltatasat - szuksegtelen leirnunk. Azonban utols6 mon datai: 24. Arkadia: hegyvideki taj a Peloponneszoszon. Az idillikus kolteszet ben a boldogsag szigete. ~
213 ~
- Meglep, mennyire megvaltozott a fiatalember! Mr. Par ker hirtelen igencsak eltokelt lett, nem gondolja, Miss Hey wood? Ugy tfinik, egeszen uj tervei vannak! - alaposan meghokkentettek Charlotte-ot. De nem szukseges elidozniink zavarodottsaganal sem, talan csak annyit jegyezhetiink meg, hogy az erzelmek, melyek elarasztottak e pillanatban, lathatolag elenk pirt csaltak arcata, ahogy az esendo, orokke abrandokat ker geto, kedves Parker csalad e rejtelyes tagjaval val6 varatlan ralalkozasan tunod6tt.
tlfltfldik
rflSZ
,;
HUSZONHATODIK FEJEZET
Nem csodalkozhatunk azon, ha hdsnonk orommel iid vozolte uj kornyezetetl Csupan almodotr r6la, de aligha rernelte, hogy egyszer itt lehet a nyiizsgf fOvarosban, hisz Willingden j6kora tavolsagra fekudt, es el volt zarva a kul vilagtol. Charlotte-nak eszebe jutott, edesapja milyen ellen szenvvel vise1tetett London fekte1en, fe1gyorsult eletvitele irant, s ez elerhetetlenne tette szamara a lehetoseger. S most hirtelen itt terem, egy kivalo holgy tarsasagaban, s a varos megannyi szorakozast tartogat! Megerkezesuk utan nehany oraval, ahogy hint6juk ve gighajtott az utcakon, ugy erezte, megsuketul a larrnatol, mely orvenylett korotte. Kimeritette a kiabalas es a zaj az arusok faradhatatlan rikacsolasa, s a hullamzo ember tomeg -, else benyomasai annyira megdobbentettek es megzavartak, hogy levego utan kapkodott. Korabban nem igen tudta elkepzelni ezt a fajta liiktetf eletet, me1yet most maga korul latott. Hisz Charlotte uden es artatlanul erkezett a neptelen, nyilt, tengerparti videkrol, s azelott is csupan azt a szelfd szepseget ismerte, me1y sussexi kornyezetuk osvenyeit es gyalogutjait jellemezte: a bekes tajat, a finoman hullamzo mezoket, a szereny udvarhazakat - es sejtelme sem lehetett effele nyuzsgd, nagyvarosi hangulatr61. Ezen a kulonbsegen tunodott most, nernileg keserfien. Fiatalsaga kellemes tudata, minden csaladjaba vetett bizo dalma, szorgalmas tanulasa, a "tapasztalatok", melyeket csu pan konyvei segitsegevel szerzett - ugy talalta, mindez meg sem keszitette fol erre a latvanyra! Soha nem erezte rnagat meg ilyen iigyefogyottnak - most egy tagra nyilt szemfi, videki leanynak erezte magat, aki hirte1en kikerult a nagy vilagbal Mikor kavarg6 gondolatairol beszamolt vendeglatojanak, ugy tfint, Mrs. Turner cseppet sem lepodik meg, nernileg
<£' 217 <£'
inkabb mulattatta a dolog. Hanem udvariasan uralkodott magan, nehogy elarulja jokedvet, - Draga gyermekem - szolt mosolyogva -, legyen vi dam, hiszen e cellal hoztam Londonba! Bizonyara tudja, mennyire ertekelem erofesziteseit, mindent, am it konyvei bOl tanult. De gondolja csak el, mit adhat valojaban maga a varosl A rnindensegrcl alkotott elkepzeleseink pusztan feltevesek, nemde? Nem sok eredmenyre vezetnek. Lato korunket szelesfteniink kell, ertelmunket serkenteni, ha meg akarjuk erteni a vilagot, egesz bonyolult valojaban. - Nem csupan arrol a Londonr61 beszelek, melyet itt lat napi szines forgatagaban, mozgalmassagaban, s egy szerfi megnyilvanulasaiban, hanem sokkal tobbrol. Arr61 is beszelek, amit on szinten csodalatosnak tart - talalma nyairol, kifinornultsagarol, oriasi eredmenyeirol. Draga leanyorn, vegiil is nem a boles dr. Johnson mondta azt a legtalalobban, hogy addig nem elunk semmit - legalabbis igenyes, gondolatokkal teli eletet nem -, amfg el nem jo viink Londonba? S ahogy Wordsworth, a koltd, lepillantva a Westminster Bridge-rol, ujjong, hisz "nines a foldon sern mi, mely szebb latvanyt nyujtana!" Charlotte ahitattal hallgatta tanitojat. Felto gondosko dasa es nyajassaga meghatotta, s 0 lelkesen viszonozta is. Nem volt vesztegetni valo idejuk, Mrs. Turner mar mas nap megkezdte vedence Ion doni oktatasat. EI akarta vinni magaval a leanyt, hogy megmutassa a varost teljes pornpa jaban, s elsokent is a legujabb csodat, a Regent Street epi tesenek helyszinet, Miss Heywood minden vagya az volt, miutan meglatta Mrs. Turner szalonjat s hatalmas konyvgyfijtemenyet, hogy visszavonulhasson olvasni. Eroskodott, miszerint kulonoseb ben semmi irant nem erdeklodik a varosban. A gondterhelt holgyet, aki kenytelen volt eleget tenni surgeto kotelezett segeinek, Charlotte jelenlete sem terithetre el szandekatol. Mrs. Turner azonrnod elhessegette hat kifogasait. - Badarsag, gyermekem - vetette ellen -, lesz meg epp elegendo ideje a maganyra, ha visszater videki otthonaba, ~
218
~
errol kezeskedem! Most viszont meg kell ismerkednie a sok nagyszeniseggel - s aterezni azt az igazi hangulatot, mely dicso korszakunkat tukrozi. Hisz London, biztosithatorn, felulmulja Ninive es Tiirosz emleket. Gyozelmek sorat iin nepli a varos meresz arculata es a mindent felulrmilo lat
vanyl Mi tobb, en magam segitem majd elsf benyornasai meg szerzese soran, es jelen leszek, mikor megtekinti a Ieendo oszlopsort a John Nash Crescenten. Nehany kozuluk mar vakito fehersegeben pompazik, s hivogatja az embert, hogy kelloen rnegcsodalhassa kecsesseget, ott, ahol meltosagtel jesen szeles Ivben kanyarodik az ut. lgerem, olyan fenyuzo latvanyban lesz resze, mely minden kepzeletet felulrmil! Mrs. Turner hint6t rendelt kirandulasukra, Az ido any nyira kellemesnek Igerkezett, hogy setajukat kesobb is meg ejthetik, ha ugy kfvanjak, itt, ott, mindenhol. Eloszor meg csodaltak az iizleteket az arucikkek pazar sokasagaban; megvizsgaltak a selymeket es szatenokat, az elegans es di vatos portekakat, megalltak, es amulva neztek mindezt a nagyszerfien elrendezett kirakatokban. Az ekszeresznel megillerodve figyeltek a csillog6 talak sorait, melyek bo seges valasztekukkal fogadtak az erkezo holgyeket es ura kat. A pompa olyannyira elkapraztatta Miss Heywoodot setajuk soran, hogy szinte szolni sem tudott. A tereken nem igen latott szegenyseget, s a varosi szenny legkisebb jelet sem, mely igencsak zavarta, mikor eloszor pillantotta meg Londont. Miss Heywoodot elbfivolte a delutan, izgarotta tette a joves-rnenes, a kocsik, a veg nelkuli kuzdelern, hogy atfura kodjanak kozottuk. EI volt ragadtatva rnindentol, azonban eltokelte, hogy megorzi higgadtsagat, fgy nem is tett sok megjegyzest, ami azt illeti, igen tartozkodoan fejezte ki ve lemenyet, Raebredt, hogy ismeretlen vilagba kerult, ahol eppoly tudatlan, akar egy ujszulott. A kedves, odaad6 Mrs. Turner a dolgok felfedezesre varo, melyebb ertclmercl beszelt vedencenek, a j6 Izlest es kep zel6er6t megkivano 6r6m6kr61, s nem csupan azokrol, me ~
219
~
lyek konnyti szorakozast nyiijtanak. Figyelmeztette, hogy erofeszitesei csak most kezdodnekl Az elkovetkezd ido szakban keptarakat latogatnak majd, zenet hallgatnak az operaban, s terrneszetesen megnezik a legujabb darabokat a Covent Gardenben, a Haymarketen es a Drury Lane-en. Az volt a szandeka, hogy felkutasson mindent, mely fiaral baratja legnemesebb gondolatait felebresztheti. - Kepzelje csak el, Charlotte - kialtott elragadtatottan -, ahogy allunk egy Reynolds-arckep elotr, vagy ulunk a koncerten, es hallgatjuk a fenseges muzsikat, kivalo zene szek eloadasabanl S mindez, amit keresiink, itt van karnyuj tasnyira, s meg is talaljuk majd! Az idojaras tovabbra is kellemesnek bizonyult, fgy Mrs. Turner folytatta ifju tanitvanya pallerozasat. Ezuttal a hosszan elnyulo, elegans parkokban tett konnyti seta oro meit tarta ele, A varos valoban maga volt a pompa - ugy tfint, az volt egesz London eltokelt szandeka, hogy megmu tassa magat teljes szepsegeben. A szorakozas helyszfne lehe tett akar Marylebone, Vauxhall, Kensington, vagy Ranelagh. Ez utobbi fele indultak egy enyhe delutan, mikor Mrs. Tur ner kozolte Charlotte-tal: - Ranelagh igen nepszenl hely manapsag, s ami a legjobb, rendkfvul kozel esik a Sloane Square-hez, szallasunkhoz, Ahogy a torneg lassan gyiilekezni kezdett, ugy latszott, egesz Londont hasonl6 vagy hajtja, mint oketo Igy hat fel ala setalgattak, elvezerrel csodaltak es vettek szemiigyre a korzozo holgyek es urak divatos oltozeket. Charlotte-ot maga a hely is rnegorvendeztette, a lom bok ragyog6 szinei, s az aprolekos gonddal eliiltetett vira gok. Mar az is fellelkesftette, hogy lathatja a bfbor es voros damaszkuszi rozsakat, szegffiket, violakat. S ami meg er dekesebb volt: vendegeinket zsonglorok, lovaglo mutatva nyosok, vandorszineszek tidvozoltek, s ekozben muzsikusok jatszottak az oriasi, kor alaku zenepavilonban. A kellemes sz6rakozds utan a ket holgy nagy megelege dettseggel indult a kijarat fele. S ekkor ismet elarnultak, hiszen ujabb ismerosokkel akadtak ossze kedvenc sussexi
furdohelyukroll Nem sokkal azutan, hogy Sidney Parkerbe botlottak, Charlotte kulonosnek talalta, hogy Sir Edward Denhamet latja. A fiatalembert elegans novere, a nagyvildgi Miss Denham kiserte, oldalan figyelemre melto tarsaval, s ez nem volt mas, mint maga a delceg Lord Collinsworth, akit csak nemregiben mutatott be Sanditonban Mr. Parker fivere! A kis csoportot meglepte a veletlen talalkozas, Hogy fgy, egyiitt talalva oket, ujra osszefutnak videki ismeroseikkel, London legelegansabb emberei kozort! Ez olyan korulmeny volt, mely nagy izgalmat valtott ki. Szerencsere Miss Denham feltalalta magat. Furgen eld relepett, es koszonrotte a holgyeket, olyan szfvelyessegrol reve tanubizonysagot, mely egeszen mas megvilagitasba helyezte jellernet. Tulajdon londoni kornyezeteben volt, s nem kellett senki lekotelezettjenek lennie, fgy Miss Den ham felulmulta onmagat nyajassagban, leereszkedesben, Az effele, videken nevelkedett embereknek, kiket bizonnyal zavarba ejt az elokeld legkor, 0 magat a megvaltast jelent heti. Igaz, Mrs. Turner raterrnettsege felfil nem volt ket sege - azonban mi a helyzet Miss Heywooddal? 6 biztosan erzi a kulonbseget, hisz egeszeben veve rendkivul tapasz talatlan! A rnfivelt holgy ellarja majd tanacsaival, es meg ismerteti a kifinomult stflussal. Miss Denham igencsak felelenkult csodaloja tarsasaga ban, s iparkodott is Lord Collinsworth emlekezetet felfris siteni "a holgyekkel" kapcsolatban, akik nagynenje fur dohelyerdl erkeztek - jollehet 0 maga is nyilvanvaloan homalyos kepet orzott roluk. Bokok kovetkeztek, tiszteletiiket fejeztek ki a kivalo holgy nek, majd Miss Denham ujra hosnonkhoz fordult: - Nicsak, Miss Heywood! - kezdte. - Mino meglepetes itt talalni ont Ranelagh parkjabanl Sot, sziintelen itt latjuk korunkben, kedvesem, s mindannyiszor oly konnyednek nlnik, mintha Londonhoz tartozna! Nohat! Nem gondolja, kedves Lord Collinsworth? Mar-mar azt gondolhatnank, a mi Miss Heywoodunk ilyen setakra sziiletett!
'iii' 220 'iii'
'iii' 22 I 'iii'
Ekkor szandekosan szunetet tartott, hogy alaposan meg vizsgalja az ifju holgy oltozetet, mikozben korbejarta. - Ma a himzett muszlinruhamat yettem volna fol, ha nem gondolok arra, mily esztelen dolog is kitenni a veszely nek! Majd megtanulja, hogy itt vigyazni kell a rozsatuskek re! Nos, kedvesem, megnyugodhat. E nemes holgy oktat6 szavaihoz most hozzateheti az enyerneket is, fgy tobb hi bat nem kovethet el! Ha odafigyeliink ra, egyuttesen meg tanfrhatjuk onnek a megjelenes es etikett finom arnyalatair. Rendkiviil gyors fejlodesre szamftok, his zen ami szellemi kepesseget illeti, semmi kfvannivalot nem hagy maga utan! Hirtelen csend tamadt, Ugyanis ki remelheti, hogy feliil mulja Miss Denham nagylelkuseget? Azonban Lord Collins worth kisse meghokkent e nilzo szavak hallatan, es igen szivelyesen fordult a ket holgyhoz: - Csodalatos, hogy itt udvozolhetem kegyedeket - je lentette ki. - Talan onoket is, Mrs. Turner, rnegnyertek kedves furdchelyunk megmentese iigyenek? Kivalosaguk es szeles ismeretsegi koruk Londonban bizonnyal hasznara lesz Sanditonnak! Mrs. Turner nem valaszolt, annyira elkepedt a hallotta kon. Igy nehany pillanatra abbamaradt a tarsalgas. Azutan Sir Edward vette at az iranyitast, s arrol erdek lodotr, tetszik-e nekik Ranelagh. Hallotta, mennyi idot tol tottek a parkban, s milyen gondosan tanulmanyoztak bo nyolult elrendezeset es fenyuzo kullemet. Nem ereztek-e, kerdezte erzelgosen, hogy a videk festoisege oleli 6ket korbe? Es mily csodas, hogy epp itt, London szfveben! Az uri ember ugy velte, kuldetese kiszabadftotta Sandi tonbol. Megmenekiilt attol a kotelezettsegetol, hogy lesse nagynenje kfvansagait, s valojaban most, hogy nem volt tobbe a tiszteletet parancsol6 holgy kozeleben, ugy erezte, lelke ujra szamyra kel. Viselkedese, mely mindig keszseges volt, most meglepo modon kerkedo lett. Egyenesen Miss Heywoodnak intezve szavait, magya razta:
- Epp a heten kezdtuk meg szokasos reszvetelunket a legelegansabb osszejoveteleken. Micsoda kitiintetes lenne szamomra, ha megkerhetnem onoket ana, Miss Heywood es kedves Mrs. Turner, hogy tegyek meg nekunk azt a.szi vesseget - Miss Denhamnek, Lord Collinsworth-nek es ne kern -, hogy megtisztelnektarsasagukkal az egyik ilyen balon. Charlotte-or ujfent zavarba hozta a tolakod6 uriember, s kitert a valaszadas elol, elmagyarazvan, hogy effele ugyek ben vendeglatoja szava dont, de kello joindulattal azt is hozzaffizte, miszerint Mrs. Turner elfoglaltsagai val6szf nflleg nem teszik majd Iehetove. Sir Edward ekkor keresevel a holgyhoz fordult. Ragasz kodik hozza, hogy eljojjenek! Mrs. Turner rnindekozben j61 sz6rakozott a fiatalember onelegultsegen, aki j6val magabiztosabbnak latszott, mint Sussexben! A holgy rapillantott Miss Heywoodra, s hun cutul suttogta: - Nos, egy elegans bal, londoni tanulmanyainak resze kent, mit sz61 hozza, Charlotte? Hisz nem lehetiink meg tanc nelkiil, ugyebar? Charlotte mosolygott. Elismerte, hogy Mrs. Turner ke reset nem lehet visszautasitani, terrneszetesen kizarolag az alapos ismeretek rnegszerzese erdekeben! A par a lemenf nap fenyeben elbucsuzott Ranelagh park jatol, rnikozben a zenekar tovabb jatszott, s a holgyek es urak lustan folytattak setajukat. S hogy miert nem okozott a divatos London Charlotte Heywood szamara felhotlen vidamsagot? Egy olyan leanyt ugyanis, aki eletet elvonultan toltotte, az utana koverkezo idoszak orornei igencsak megdobbentik. S a mamorito napokban hdsnonk maga barrnire is jutott e szorakozas kivanatossagat vagy a vonz6 londoni eletrnodot illetoen, sajat elkepeszto felfedezesei eredmenyekeppen gondola taiba rnerulve, melyseges hallgatasba burkol6zott.
'1i? 222 '1i?
'1i? 22 3 '1i?
is eszreveszi derfis, rendkfvuli kedelyetl Fiverern minden szernponrbol dicseretre melto. Barmily varatlanul erte is a holgyet, hogy Henry itt van a kozelben, vedence miatt megis nagyon orult neki. Vegig gondolva a korulmenyeket, egy kisse elnlnodotr: - Azt mondja, occse azert jott Londonba, hogy szeren cset probaljon] Az a keszseges, videki fiu, akirol rneselt? Eleg kulonos elkepzeles, annyi szent! Udvozolni fogom, es - az or kedveert - minden egyeb rokonat is, akinek kedve tamad, hogy erre jojjon! Ha hasonlftanak noverukre, bizo nyara magukkal hozzak ebbe az oriasi varosba - azt az egyedulallo, videki Heywood-szellemiseget is! Mrs. Turnert aznap delutan lefoglaltak uzleti iigyei, me lyek miatt visszajott Londonba, Igy nem tudott vendegevel tartani. Azonban nem akarta kesleltetni tarsa talalkozojat. A kedves holgy latta, hogy a leany csalodott lett annak gon dolatara, miszerint el kell halasztaniuk masnapra a latoga tast, ezert arra batoritotta, hogy menjen el egyediil. Mivel koran volt meg, Charlotte rendelkezesere bocsathatja a koesit, mielfitt 0 utnak indulna, hogy eleget tegyen sajat kotelezettsegeinek, Mikor azonban latta Mr. Heywood levelebol, hoi is talalhato Henry szallasa, Mrs. Turnert ag gasztotta kisse Charlotte biztonsaga. - Nem lennek nyugodt emiatt! Hogy elmereszkedjek arra a kornyekre a nap bdrmelyik orajaban is! Es eppen on, aki idegen Londonban! Nem, artol tartok, nem intezheti egyedul az iigyet! Tovabbra is kitartva emellett, esengetett ferficseledjenek, - Tudni akarom, hogy vegig vigyaznak onre abban a ne gyedben! Utasftasomnak rnegfeleloen Poole szorosan a ko zeleben marad, s esak azutan hagyhatja ont magara, hogy talalkozott fiverevel. Henry bizonnyal gondoskodik majd rola, hogy on epsegben hazakeruljon, errol meg vagyok gyozodve, bar, ha most belegondolok, 0 sem lehet meg kel loen tisztaban London veszelyeivel, Ovatosnak kell tehat lennie! Mindaddig izgatott leszek, mig nem tudom, hogy on tokeletes biztonsagban van! ~
225 ~
A halas Miss Heywood mindent meglgert aggodalmas kodo vendeglatojanak. Nagy gonddal jar el, nem marad so kaig, csak akkor kiildi vissza Poole-t, ha mar fiverehez err. Henry segftsegevel sertetlenul hazaer majd! lgy hat elindult, hogy megkeresse occset, Az utazas nem tartott sokaig, Ellenben, ahogy a kocsi keletnek fordult uti celjuk, a Langham Place fele, az elejuk tarulo latvany csep pet sem tfint vonz6nak. A fulsiketito larrna es tomeg nyo masztotta, s a durvasag riaszt6 megnyilvanulasait visszata szitonak talalta, Megis, Charlotte rendkivuli oromor erzett. J6kora batorsagot adott neki a lelkesedes, hogy fiverevel ta lalkozik! Mikor abba a negyedbe ertek, ahol Henry lakott, a kor nyek nemigen runt biztatonak. Sikatorokon vagtak keresz tul, szflk mellekutcakon, bodek soran at; mindeniitt zsufolt berhazak es komor iizletek, ahol kezmfivesek dolgoztak. Vegul Poole megtalalra azt az epuletet, melyet kerestek. A j6ember segtrsegevel Charlotte kiszallt a kocsibol, es rogton bokaig is meriilt a sarba, s ahogy eloreindult, meg tobb pocsolya vette korul. Azonban nem torddott vele, mert erfit adott a tudat, hogy hamarosan viszontlatja occset. Athaladt a siralmas allapotban levo folyos6kon, s felment Henry padlasszobajanak bejaratahoz. Szegeny fivere egyebkent megnyero arckifejezese, ahogy ajtot nyitott, oly meghokkent lett, amilyennek nfivere meg nemigen latta - s Charlotte nem tudta, hogy sirjon-e vagy nevessen. Henry elfiszor hitetlenkedve visszahokolt, majd megdobbent, s aztan egeszen osszezavarodott. Lehetseges lenne? - e kerdes volt szerneben, sa meglepetestol egeszen tanacstalanna valt. Ennek ellenere a fiatalember szamara nem lehetett semmi ororntelibb, mint hogy nfiveret lat hatja ujral Mikor vegre megertette, hogy nem kisertet all elotte, ujjong6 kialtas hagyta el ajkat. Hosszan es hevesen szoritottak egyrnast, majd vidam csevegesbe kezdtek, nem is figyelve arra, mennyi ido telhetett el kozben, s ez fgy is ment tovabb, Csak akkor szakadt felbe jokedvti tarsalgasuk, mikor Charlotte-nak hirtelen eszebe jutott, hogy Poole meg
min dig az ajto elott alldogal tiirelmesen, tovabbi utasfta sokra varva, Henry szaladt, hogy beljebb tessekelje, am a szolga, meg gyozodve kuldetese eredmenyessegerol, elharftotta, s az ifju gondjaira bfzva a leanyt, sietett vissza urnojehez. A testverek kedvukre beszelgethetrek. Sok mindent kel lett elrneselniuk, hiszen annyi erdekes dolog torrent veluk utols6, willingdeni talalkozasuk 6ta! Mikozben Henry bucsiit vett Poole-tel, Charlotte korul nezett, Nem sok minden volt a szobaban, csupan egy agy, s mellette egy szek, Szornorusag toltotte el, hogy five ret ilyen szegenyes korulmenyek kozt talalja, Megsern sz6lt semmit, mivel occse j6kedve es lelkesedese eppolyan volt, mint azelott. - Edes, draga Charlotte - kialtotta Henry -, inkabb alom nak tfinik, mint valosagnak, hogy megjelentel nalarn, itt, Londonban! Mi szel hozott ide SussexbOl? Alig ismerlek meg ebben az elegans ruhaban! Charlotte meselt uj baratjirol, Mrs. Turnerrol, szarnot adott szerencses korulmenyeirol, maga is elamulva azon, hogy valoban Londonban van. De rniert is kellene az 0 rendkivuli helyzetenel idozniuk? Ehelyett inkabb szeretne robber tudni fivere sorsarol, Henry csupan ekkor tett megjegyzest szallasa szereny allaporara. - De nem szamit, draga Charlotte - haritorta el bizako d6an -, hiszen armigy sem szandekozorn hosszu ideig itt maradni. Majd komoran folytatta: - Milyen keveset tudsz azonban arrol, Charlotte, mennyi minden valtozott Willingdenben az utobbi idoben! Hiszen legkozelebbi szomszedjaink: Sir Godfrey es Lady Marlow, sot, az ifju Fraser is, ki csak nernregiben orokolte birtokat - beszede illedelmes es mertektarto lett, s eltokelte, hogy megorzi meltosagteljes helyzetet, es segitsegere lesz a gaz dalkodo csaladoknak, kik tole fuggnek -, mind elhagytak benniinket! Barataink osszecsomagoltak, s elvittek csalad
'ii' 22 6 'ii'
'ii' 227 'ii'
jukat is a partvidekre, Londonba es tovabb, Amerika fele! Nem is tudjuk pontosan, merre indultak. De ninesenek egyediil! Barmerre nezunk, mindenhol tomeges az elvan dorlas! Mindekozben edesapank egyre esak tepelodik, larva a pusztulast maga korul. Idegenek jotrek a megyebe, s meg hokkenve tapasztalja, hogy nem ismerik szokasainkat, es ketsegbe van esve a kornyek "fejlesztese" miatt. Nem sok nyugalma van mostanaban. Charlotte, be kell vallanom: mindeniitt esak a hanyat last latorn! Ezert hataroztam el, hogy uj lehetosegeket ke resek, egy rnasfajta eletet! Az elvalas fajdalmat okozott csaladunknak, es nekem is, de nines mas megoldas! Draga noverem, olyan sok minden valtozott az6ta, hogy a habo ru befejezodott, s Nap6leon tobbe nem fenyeget minket! Gonosz szellem szabadult kozenk! Kereskedelmiink egy helyben topog, az elelem keyes es draga. S az tires gyomor elegedetlenne teszi meg a j6raval6 embert is! Nem hiszern, hogy videkunk ujra felviragzikl Charlotte, szuksegtelen elmondanom, mil yen szomo nian toprengtem a dolgokon, mielott eljottern. Minel tob bet gondolkodtam, annal kevesbe talaltam megoldast. Hi szen, vegtil is London mit nyujthat szarnornra? Egy videki fiunak, aki el-hal a termeszetert? Nevetve fordult noverehez: - Milyen kiilonos is a sors! Draga Charlotte, bizonyara ernlekszel, hogy gyermekkoromt61 kezdve mindig is ra jongtam Iegkinlnobb videki sportunk irant! Ha azt rehet tern volna, amit szeretnek, ha nem foglalt volna Ie annyira minket, hogy j6 sziileinknek segftsiink, egesz nap lovagol tam volna, napkeltetol napnyugtaig, barrnilyen is az ido jaras! Es bizonnyal fel tudod idezni azokat az idoket, mikor papa elvitt benniinket, Heywood fiukat, hogy megnezzuk a versenylovakat az epsomi derbin! Mino ororn volt ne kunk, fiuknak! Ami engem illet, az elso pillanatban meg fogadtam, hogy vegigkiserem kedvene bajnokaim diadal
mas utjat a versenypalyan! Te magad nerni turelmetlen seggel figyelted, ahogy riportok es a lovak kepei utan ku tattarn az ujsagkivagasokban, melyek gyozelmeikrol tudo sftottak! Soha nem is fogok betelni e sporttal! Gondolj esak, Charlotte, a j6 oreg Highflyer iranti imadatomra, Noble iranti rajongasomra, s az osszes pornpas versenyl6ra a der bin, kik buszkeseggel roltottek el mindnyajunkat! Gyo nyoru paripak voltak, a legkinincbbek, melyeket yalaha is tenyesztettek. Egy 16 sem tett nil rajtuk, Epsom maig nem ert meg ilyen nagyszerti idoszakotl Miesoda latvanyossag volt az a derbilista, koztuk olyan kimagasl6, hazafias nevek kel, mint Nelson Admirdlis, Wellington vagy Waterloo kikhez soha nem volt foghat6! Viszont, Charlotte, sorsom mostani fordulata, a maga kulonos modjan, uj remenyt hozott. Eljottern szerencset probalni Londonba, s nem volt barar, kire szamithattam volna, ennek ellenere osszetalalkoztam egy ferfiuval, aki jovomet biztosfthatja! Rendkivuli kepessegu uriember, s epp ugy kedveli a Iovakat, akarcsak j6magam, azonban meg vannak az anyagi Iehetosegei is, hogy tenyessze oket - el lenretben velem! Draga Charlotte, minden olyan egyszerfi volt! Nem tudtam, kihez forduljak, mibe kezdjek, s egy hetfon utam a Tattersall's fele vitt a Hyde Parkba. Csak allni akartam a teren a tobbi sportkedvelovel, akik ott hemzsegtek a derbi utan. Korottern megannyi sportember, akik lelkesedese es elenk beszede, csodalatuk kedvene lovaik irant vigaszt nyujtott kiehezett Ielkemnek. Epp egy jelenlegi favoritrol volt sz6 a tomegben, a kituno Smolenk6r61, es csodalatos futasarol a palyan, Hallgattam oket, sokan beszeltek ekes szoloan sajat Iovaik kivalosagarol, es e vallalkozas kocka zatairol. Masek a tenyesztesben valo allhatarossagot es a gondozast vitattak meg. Amiatt panaszkodtak, hogy hiany zik az ember, aki ertene a lovakhoz. Ott, ahol az urak ki egyenlftettek tartozasukat, s a penz gazdat cserelt, allt egy
HUSZONNYOLCADIK FEJEZET
Arthur Parker eltokelte, elszantan kuzd, hogy szerveze te erosebb legyen, s olyan fegyelmezett eletmodot kivant folytatni, mely azeldtt soha nem allt szandekaban, Ugy erezte, csak Igy szabadulhat meg elethossziglan tarto, sza nalmas terhetol, attol a malomkcrol, mel yet ernberemle kezet ota cipel. Ujdonsult napi tevekenysege nem csupan azt jelentette, hogy hosszabb idoszakokat toltott a szabad ban, hanem jovalelenkebb iramot is diktalt, mint korabbi, rest eletvitele soran, olyannyira, hogy kenytelen volt fur gebbe valni, es fokozatosan mozgasra birni vegtagjait, hogy e magasabb celt elerje, Mindezen torekves olyan keszsegesen vitte elcre a hetek folyaman, hogy a vakito napsutes es a metszo, tengeri levego, minden szippantas ellenere, kezd te elvesziteni felelmetes jelleget buzgo megszallottunk sza mara. Raadasul elfoglaltsagai miatt ravolabbra kerult odaado, aggodalrnaskodo noverei tanacsaitol. Napkozben, szo, ami szo, ugy ereztek, tulstigosan ritkdn latjdk a fiatalembert, aki ez idaig tul gyakran teblabolt a kozelukben, Termetes, semmittevo occsuk tobbe nem bugyolalta magat meleg ruhakba, es nem nyult el lustan a kandallo elott. Az ifju Arthur, ugy tfint, felulvizsgalta helyzetet, ujraertelmezte a kenyelemrol, az elegedettsegrdl es mindenekelort a szora kozasrol alkotott elkepzeleseit, Nem csodalhatjuk hat, hogy mig a terjedelmes, zomok uriember fogyni kezdett, a Parker kisasszonyok fiveruk egeszsege folott erzett nyugtalansaga notton-nott! A ked Yes, nylltszfvfi Susant egeszen megremitette, hogy occsiiket rendszeresen szem eldl tevesztik. Mikor a hobortos Arthur utan erdeklodott, s vegul osszetalalkozott vele napnyugta kor, meglepoen elenknek talalta, meg ha nernileg kime riiltnek is. A fiatalernber azt magyarazta, hogy sok tenni val6ja akad meg, es hangjabol Itelve, lett is volna rnirol
'i' 23I 'i'
beszelnie napi programjat illetden. Mar beteg fivere pusz ta latvanya is megdermesztette a szegeny novert. Annyit legalabbis el kellett ismernie: Arthur szernmel lathatoan ujjaszuletert, beszede megelenkult, sot, eldadasmodja ma gabiztosabb lett! Ugy talalta, hogy alaposan kicserelodott, ennek ellenere csak almelkodni tudott ezen az atvalto zason, Nem fgy Miss Diana Parker, aki kevesbe volt fogekony Arthur atalakulasaral Hangosan helytelenitette e valoszi nfitlen folyamatot. Hanem ellenvetesei hamarosan komo lyabb fordulatot vettek. Hiszen muszdj agg6dnia val aha szelid occse jollete miatt! Amit maga elott lat, eroskodort, nem mas, mint az egeszseg romba dontese! Arra figyelmez tette, hogy az fgy szerzett betegseg elkeriilhetetlen vegki fejlete az 0 kudarcuknak is betudhat6 lesz. Vegul is nem Diana Parker ertette meg leginkabb Arthur veleszuletett beregesseget? Hiszen nem 0 volt az, aki de delgette occset kimerfto lazrohamai idejen, saki apolta gyermekkora 6ta? Csupan reumara val6 hajlamaval toro dott - azzal a fajdalommal, melyet idorol idore elszenvedett e rohamok soran -, es igazabol elkerulte figyelmet altala nos fogekonysaga a kulonfele nyavalyakra, melyek minden oldalrol tamadtak. Diananak a legcsekelyebb ketsege sem volt afeldl, hogy ezek a csacska elkepzelesek, e furcsa, 'f szeleburdi viselkedes bizonyara elohozzak majd e betegse geket! - Te nem veszed eszre - fordult felenk noverehez egy kora reggeli oran -, milyen veszelynek tesz ki minket Arthur? Nem hiszem, hogy felfogta volna ez a fiu! Ismerd el, Susan, hogy tekintelyes kulseje ellenere a mi hajdan engedelmes ocsenk megiscsak gyonge egeszsegu! Igy igaz, s ami ke- . delyallapotat illeti, j61 tudjuk, az meg torekenyebb. Ez a ' kuruzslas, ezek a csodaszerek es mindenre j6 orvossagok hiaba hasonl6ak azokhoz, melyekkel mi is foglalkoztunk azelott, vegtere is a halalunkat okozzakl Gondolj csak, hu gom, Arthurnak a kdtranyuizes gy6gyszerrel, beontesekkel, pirulakkal, a kanalas orvossaggal es nyugtato sziruppal szem ~
232
~
beni duhkitoreseire, melyek a maguk modjan bar, de mind arra szolgaltak, hogy helyreallftsak egeszseget - legalabbis pillanatnyilag. Felterlenul emlekeztetnunk kell iinnepelyes fogadal munkra. Mert, draga hugorn, nem szabad elfelejteniink, hogy sok idovel ezelott eskut tettiink, hogy bucsut mon dunk az osszes vakbuzg6 orvosnak es patikusnak! Ahogy en latorn, keptelen felteveseik elobb-utobb bajt hoznak rank. 6, Susan, ocsenk legujabb mesterkedese, raadasul ebben az artalmas, tengeri szelben, konnyuszerrel mind kertonket kovetoive tehet, es vele egylitt eltavolithat es kunktol! Egy pillanatig elmelazva lilt, nyomaszt6 gondolataiba meriilve, majd s6hajtva folytatta: - Regota latom mar, Susan: az, hogy felkerekedtiink, es eljottunk ide biztonsagos otthonunkbol, Winchesterbol, nem teves dentes volt, hanem oriasi hiba! Biztosithatlak, ha nem lett volna szegeny Thomas ketsegbeesese, s az en hatarozott meggyozodesem, hogy egyedul csak en tudok igazan javitani helyzeten, soha nem engedtem volna, hogy megkockaztassunk egy ilyen utazast. S most lathatod, milyen szomyti eredmenyre vezetett! Magamat hibaztatom, hogy Arthur lassacskan csont es bor lesz! S akkor aztan majd kezdhetjuk apolnil S ami meg rosszabb, hugom, minden pillanatban erzem, hogy egyre kimerultebb vagyok. Tudod, mennyire kinoz az epegorcs? Erzem a Iokesszeni osszehuzodasokar! - A szegeny holgy majdnem sirva bizonygatta. - Mi lehet Arthur szdndeka azzal, hogy fejest ugrik eb be az esztelensegbe, mely mar baryankat is osszezavarta? A csodas gyogyulas, ez az ujfajta eletmod es a varazsitall Susan nem egeszen volt tisztaban fenyegeto balsorsuk terrneszetevel, megis komolyan egyet kellett ertenie novere vel. Soha nem vonta ketsegbe Diana j6zan Itelokepesseget. Novere rendkfviili bolcsessege mindig is nyilvanvalo volt szamara. ~
233
~
A ket nover nem sokat tehetett, legalabbis pillanatnyilag, hogy megvaltoztassa a korulmenyek jelenlegi alakulasat, Arthur minden egyes nappal ujra kezdte egeszsegeert foly tarott keresztes hadjaratat, Kora reggel a segedek, kik var tak ra a strandon, 6vatosan leonrottek fejet tengervizzel - , s ez altal biztosltottak, hogy kisebb legyen a megrazkod tatas a jeges fiirdo soran, mely ezt kovette, majd az ifju elenken felmaszott a Terrace-re, bar nehez volt a meredek hegyoldalon felkaptatni. Reggelente lerftt r6la, hogy nem i hajlando megfutamodni a rea varo gyotrelmek eldl, j611e het korabban eppily rendfthetetlenul ellenallt meg a gon dolatnak is, hogy effele rnegprobaltatasokban vegyen reszt, A frissitf reggeli orakban felelenkiilt a part. Arthur leg nagyobb meglepetesere es oromere a tavolban, a szetszo rodort ifju tanftvanyok kozott - kik vezetojuk, Mrs. Grif fiths kore gyfiltek - felfedezett egy egeszen fiatal holgyet, es szuneter tartva, erdeklodessel nezte. Miss Augusta Beau fort, ahitattal ad6zva az egeszsegnek, min dig ott volt a par ton, hogy csodalhassa a ragyog6 napfenyt. A kabinok fele tar tott, s figyelemre melto furdoruhai - melyek kozul minden egyes alkalommal valtakoztak a flanelek es gyapjuk, a meg felelfien vastagok, hogy kenyelrnesek legyenek, s a lazan rasimulo oltozekek, melyek nem engedtek lattatni karcsu alakjat - mind dfszere valharrak volna akar egy meg elegan sabb udulohelynek is. A holgy nem maradt kozombos csodaloja kivancsisaga irant. Csabito testtartassal, veletlennek tuno kezrnozdu latokkal, tart6zkod6 biccentessel adta elegendo, bar alig lathato jelet, hogy meltanyolja a fiatalember kitart6 figyel met. A leany onnon hajlandosagara tett celzasai lattan Arthur barrnilyen faraszto, reggeli megprobaltatasra is ra tudta mar szanni magat, hiszen 0 most egy holgy odaad6 csodaloja lett! A korulmenyek ilyeten fordulata soran nem hagyhatjuk megjegyzes nelkul, epp ugy, ahogy mar egyszer kijelentet tuk, miszerint a vizbdl most kiemelkedo has korabban igencsak lustanak mutatkozott, es "kepzelt betegnek" nyil
'
vanftottak - azonban Arthur Parker akkor sem volt erze ketlen a szebbik nem bajai irant! Hiszen nem kerulheti el a gondos olvas6 figyelmet, hogy rniutan Miss Heywood Sanditonba erkezett, a fiatalember rendkivuli erdeklodest tamisitotr iranyaban, S gondoljunk csak vissza arra is, mi kor felajanlotta, hogy a kandallonal elkeszfti a leany sza mara sajat, kulonleges remekmfiver: a forr6, vajas pirft6st. Azokban a tetlen napokban, mielott vegzete foglyul ejtette volna, s a Terrace-t r6tta betegen es kimerulten, mar akkor megfontolta azt a robblet-erokifejtest is megero faradozast, hogy ha csak egy pillanatra is, de lassa az emeleti ablakban ezt az elegans holgyet es divatosan oltozott noveret. Hiszen Miss Beaufort volt a kiralynoje azoknak a meny nyei hangoknak, azoknak a foldonnili harfadallamoknak, melyek setany folotti szobajukbol kiaradtak, Es most itt volt, s reggelente eljott, hogy lassa at, es csodalattal figyelje elenk mozdulatait, egeszen ugy, mintha vonzana megujult eletereje! Delutanonkent talalkoztak a konyvtarban, az iizletekben vagy a Terrace-en, s barataik koreben seralgarva szemiigyre vettek a divatot, nevetgeltek tarsaikkal, finomkod6 kije lenteseket tettek, es rnaradektalan udvariassaggal tarsalog tak kozos hitvallasuk odaad6 hiveikent az ujjaszuletesrcl es egeszsegrol. Beszelgeteseik soran orakig idoztek e ternanal, ujra at eltek elrnenyeiket, felideztek "elsa lemerulesuk" felelmeit, kifogasoltak segedeik nyers rnodorat, vagy szamba vettek a holgy furdoruhazatanak csodas darabjait. Egysz6val tiize tesen elmeseltek gyogyulasuk es megiijulasuk folyarnatanak minden egyes reszletet! Miss Beaufort nem szuna csodalattal ad6zott Arthur at alakulasanak - csak nezni is, ahogy issza azt a rengeteg tengervizet! -, s elisrneressel fogadta rovid ida alatt elert kitfinf eredmenyeit, mely kelloen hfzelgett az uriernber nek, es fel is batoritotta. Magabiztosan, buszken lepdelt, - Egyediil on erti meg igazan allapatomat, Miss Beau fort - vallatta be a megerta holgynek. - Gyamrommal vf
'
vott kiizdelmem sokkal makaesabb, mint azt itt barki gon dolna. Tudja, ideges panaszok gyotornek, nines ertelme ta gadni. Arra vagyok karhoztarva, hogy felvegyem veliik a hareot. Olyan batran teszem, arnennyire esak kepes vagyok! Mig nehanyan kozulunk, kedves Miss Beaufort, acelosabb szervezettel vannak megaldva - peldaul fiverern, Sidney, aki nem volt nap, hogy ra ne ebredt volna teljes bizonyos saggal, hogy eppoly elereros, mint elodei - s virulo egesz segnek orvendenek, konnyeden veszik a levegot, s eskusz nek ra, hogy a jollet minden ifjunak megadatik -, addig en egesz gyermekkoromban balsorsomrnal viaskodtarn, es pusz tan azert, hogy eletben maradjak! - Kedves uram - valaszolta a lagyszivf holgy -, semmi ketsegern e felol, A mai vilagban ritkan vannak tekintettel az erzekenyebbekre es gyengebb szervezeniekre, akik eset leg emesztesi problemakkal bajl6dnak. Mi vagyunk azok, akikkel a legkeoesb« torodnek! Ennek ellenere, nem talal ja rendkfvul elonyosnek is ezt a torekenyseget? En magam biiszke vagyok rat A mfiveszi hajlamuak, Mr. Parker, meg ertik, miesoda hatalmuk van az idegeknek folottunk! Az embernek csupan annyira van szuksege, hogy felkerjek, adjon elO valamit hangszeren, mellyel oromet okozhat ba ratainak a gyakori, tarsas osszejoveteleken - mondta elpi rulva -, s maris tisztaban van azzal, mennyire ideges lesz, es ez milyen rossz hatassal van a gyomorra! Hiszen, ami ' engem illet, eleg esak ilyen esetekre gondolnom, es azon nal futok a s6s vfzbe, hogy uj erfire kapjak! Elerfitlenedem, de nem adhatom meg magam! Duhodtte valhatok, ami el kepzelheto, azonban nem fogok elajulni sohal Nem en! Akarcsak on, en is allhatatosan kitartok minden roham el lenere, olyan erosen, ahogy esak tudok, mivel ilyen a ter meszetem! Igen, kedves uram, en rnelyen egyiitt erzek on nel kinz6 betegsegunkben! Mennyire tudta, mire van szuksege az ifjunakl Arthur boldog volt, hogy megertetrek, a holgy szavai enyhito bal zsarnkent hatottak sajg6 lelkere. ]6zan gondolkodasa erot adott a fiatalembernek ahhoz, hogy merjen batrabban
c£> 236 c£>
visszaernlekezni arra a gyotrelmes kiizdelemre, melyet be tegsege okozott eddigi eleteben, - Az adatott nekem, hogy elviseljem a fajdalmakat, me lyeket masok el sem tudnak kepzelni. Hiszen a szereny, hetkoznapi oromok is heves valaszreakciokat valthamak ki szervezerembol. Egyszer peldaul, mikor aggasztott a gyul ladas a kozepso ujjamban, s annak ellenere, hogy kovettem a patikus utasftasait, es feher malyvalevelbol, valamint anizs kaporrnagbol keszult fozetet ittarn, mely egeszen artalmatlan koryvalek, allapotom esak rosszabbodott! Rernulten ebred tern fol, s ugy ereztem, nem tudom mozgatni a karomat! Hat ez az en sorsom! - Az on kulseje olyan tokeletes, alakja feltehetoen karcsu es torekeny, mig j6magarn terjedelmesnek tflnherek, engem a vilag soha nem tartott ratermettnek vagy kivalonakl Az igazat megvallva, mindig ereztem, hogy athato pillantas sal figyelnek, s megvetessel sujtanak gyengesegemert, es ez idaig meg senki nem ertetre meg erzekeny termeszetemet. Az on kedvessege iranyomban felbeesiilhetetlen! Orokke halas leszek ezert! Arthur Parker rajongassal nezett Miss Beaufortra, s amit erzett a kedves holgy irant, az talan tobb volt, mint egy szerfi hala,
c£> 237 c£>
HUSZONKILENCEDIK FEJEZET
Sanditonban futotuzkent terjedt a hfr a hivatalaba lepo
Mr. James Porterrdl. A tetteros, ifju orvos azonm6d tisz
teletet tette Mr. Parkernel, ahogy megerkezett London
b6l. Atadta "megszallott" fivere, Sidney udvozletet, es
elmeselte, mennyire elszantan siirgette - hogy nyornateko san arra kerte, vallalja el a kihfvast, es lassa el a betegeket Sussexben -, egysz6val beszamolt Mr. Parker eltokeltsege rol, miszerint j6 hfru orvost hoz, hogy gy6gyftsa a tenger parti telepules betegeit. Thomas Parker igencsak meglepodott, oly varatlanul erte occse intezkedese, de orommel vette, hogy Sidney megis csak torddik veliik! Maga Mr. Parker is pontosan ezt sze rette volna mar kezdettol fogva! Celia mindig is az volt, hogy megfelelo orvosi szaktekintelyrol gondoskodjek San ditonban. Mar nehany perccel a bemuratkozas utan az uri ember higgadt viselkedese, ertelmes beszede, az orvos tudomany iranti elkotelezettsege, az egeszseg javitasarol es a terrneszetes gyogymodokrol valo velekedese rendkfviil j6 benyomast tettek Thomasra, s tokeletesen megfelelOnek is tartotta az allasra. Rendkfvul megnyerte tetszeset Porter felajanlkozasa, az, hogy szfvesen rendelkezesukre all. Fel szolftotta hat az orvost, hogy rogvest kezdje meg a sok el kinzott, idos beteg gyogyitasar. - Latja, draga Mary, korabbi erofesziteseink nem vol tak hiabavaloakl - ujjongott. - Ami Sidneyt illeti, kulonos terrneszetre vall ez a valtozas, hiszen min dig csak trefat fizott mindnyajunkbol konnyed, ifjui vidamsagavall S most latni, mil yen eberen vigyaz megis lelki nyugalmunkra es gondtalan jovonkrel Mennyire szeretetre rnelto es figyel mes, s elerte azt, ami nekiink nem sikeriilt! Minden ugy torrent, ahogy terveztiik! Ezzel elsietett, hogy ertesitse Lady Denhamet a hfrrol, es rnegprobalja megvaltoztatni a ketelkedo holgy velernenyet.
W 238 W
.'1
- Ugy kell felfognunk a dolgot, Lady Denham, mint is teni adornanyt, habar Sidney aldasos kozremfikodese is kellett hozza. Gondolja csak meg, milyen joker erkezett az uriernber! Epp a kelld pillanatban toppant be, hogy segitse azokat, akik Sanditonban pihennek! Ugy velem, 0 tudja csak vendegeinket megfelelo tanaccsal ellatni, Bar tiszta ban vagyok azzal, mennyire ellenere van, hogy doktor le gyen korunkben, mivel ketelkedik hozzaerresukben - es miert is ne, hiszen szep kort megert, kivalo egeszsegnek orvend, s mindezt orvosi segftseg nelkul -, azonban nem lehet ketsegunk afelol, hogy ha Sanditon rovabb fejlodik, szep szamban jonnek majd a lazas, fertdzf betegek es ha sonlok, s kellc munkat adnak majd orvosunknak. A lady, ha kelletleniil is, de elfogadta. - Ugyeljen arra, kedves uram - figyelmeztette mogor van -, hogy az uri ember ne pellengerezzen ki mindenfajta eredmenyes gy6gym6dot! Tudja, az effelek gyakorta meg teszik! Nem engedhetem, es ezt bizonnyal megerri, hogy szamartejem jotekony hatasat ketsegbe vonjakl Es semmi keppen sem Sir Harry szamartejetl Biztosfthatom, uram, ami engem illet, allhatatosan kitartok a szarnartej elonyos tulajdonsagai mellett; tiszta nektar, es erosfti a torekeny szervezetet! Renduletlenul gondoskodom a tovabbiakban is azokr61, akik hozzam hasonloan megertik alapveto fon tossagat, barki rnereszel is szernbeszallni veliink! Meg kell hagyni, Sanditonban ezekben a napokban meg elenkult a surges-forgas. Lankadatlan volt a zfirzavar, a lar rna. A Crescent folyamatosan epult, munkasok jelentek meg a Terrace-en, s egesz allo nap dolgoztak. Mindez egyfajta fejlodes, igyekezet, valtozas erzetet keltette. Folyamatosan erkeztek a latogatok, s szallasr kellett biztositani szamukra, Minden azt mutatta, hogy bfiviil a' furdohely, Elsosorban azt remeltek, a nepesseg szarna no, es a hamarosan felepulc, pompas Waterloo Crescent megtelik majd vendegekkel, Egy bizonyos Mr. Matthew Dawson erkezese London b61 szokatlan latvanyossagot jelentett. Az uri ember oltozeke kifogastalan volt, s tarsaival egyiitt nyomban megnyero kul
W 239 'i'
sejfinek es kelloen gazdagnak is ralaltatott. Kitart6an kuta tott mindenfele szallaslehetoseg utan, ahol segedeit es 10 vait elhelyezheti. Lady Denhamet orommel roltotte el a pezsgo elet, s el hessegette Sanditon j6vojevel kapcsolatos aggodalmait. Mr. Parker buszkeseggel figyelte a nyuzsgest maga korul, ha idonkent nemi nyugtalansaggal is. Penzugyi gondjai da cara a furdohely kaprazatos larvanya tagadhatatlanul fel derftette. Clara Brereton maga is felvidult. Egy maganjellegf er resules is a kozelgo j6letrol adott hfrt. A tavollevf lovag, az odaado barat kedvesenek kuldott hfradasaiban is ter meszetesen a legjobb formajat nyiijtotta. E levelek taplaltak Claraban titkon a remenyt, Az egyik ekkepp hangzott: Kedves Miss Brereton! Nem kerkedem e nagyudrosban elert sikereimmel, hiszen hatdsuk hamarosan erezhetti; s meghozzd oly medon, mely rol aligha almodhattunk! Gytizelem, drdga hOlgyem, csakis gyiizelemnek: neuezhetem! Egyik diadal koveti a mdsikat, hogy azidn vegill val6ra vdljanak terveink! Tudnia kell: mos tant6l kezdve minden megualtozik, Miss Brereton, mivel hir neu es tekintely lesz osztalyreszem! Bizonnyal ertesulni fog arr6l, hogy bonyolult ugyek. irdnti tehetsegem nyilvdnval6 - hiszen mindennap dmulua tekintenek ram meg az uzlet emberek is itt, mind kivdl6 iparmagnas! Ennyit kozlok most bizalmasan, drdga bardtniim, hisz on magdban mdr ez is csoddnak tunik, es tudom, hogy ant, kidonosen ant, bizonnyal orom tolti majd el, ha meg tudja, milyen egyszeriien is tortent! Nem sokkal erkezesem utdn j6 szerencsern utamba uezerelt egy kivdl6 vildgfit, egy eles elmeju uriembert, egy hirneves versenyl6tenyesztot, akit arra kertem, csatlakozzek hozzdnk! Mielott nyomate kosan rdbeszeltem volna, erosen tortem a fejem, mitevo legyek, es inkdbb elohozakodtam a legval6szinutlenebb csd bitdsokkal, hogy elhivjam lovaival egyutt Sussex pompds, ~
240 ~
pdzsittal boritott videkere; rouiden, hogy elhozzam elbUvolo partjaink kozelebe. Eloszor megprobdltam Mr. Matthew Dau/sont elbdjolni a tenger uardzsdual, s felkelteni [igyelmet - [elebreszteni kivdncsisdgdt uadregenyes partjainkkal, elmeselni neki a [elfedezesre vdr6, izgalmas kalandokat, az ejszakai taldlko zdsokat a tengereszekkel a [ouenyen, az ide-oda himbdl6z6 ldmpdsok ejjeli paradeidt, hogy odacsalogassdk az egysze rii haj6kat, s a haldszok meresz sziklamdszasait a sotetben a Sanditont kOrillvevo szirteken. Drdga bolgy, akdr en ma gam lehettem volna a hely ihletett szonettir6ja, az ej btisi koltoje - tduoli partjaink Byronja! Rdaddsul az uriember nem maradt kozombos e csdbito lebettiseg irant! Lenyu goztek a hallottak, es mdr a markomban volt! Nem sokkal ezutdn dlddsomat adtam inditudnydra, hogy uj es nagyszerii louersenypalydt kivdn letesiteni Sussexben. Hamarosan erzekelni is fogja hatdsdt! Egeszen udratlanul nagynenem legnagyobb dlma - es mindez az en kozbenjd rdsommal- val6sdggd vdlik! Sanditon jovoje biztositva van! Ezt a sikert, drdga holgyem, es hogyan is gondolhatndnk erre, nem a rideg uzlet hozta; a kolteszet irdnti erdkbol fa kad, s a szdrnyalo kepzelotehetseg diadala! S kedves Miss Brereton, ezzel uj eletet is kezdek: biszen nagyra taro terveket fontolgatok! Mert hogyan is ketelked hetunk abban, hogy Lady Denham erdekeben tett erofeszi teseim nem nyerik majd el melto jutalmukat? Bucsut int ve kordbbi aggodalmaimnak, uegre tekintelyes uriember lehetek, ahogy sorsom is erre rendeitetett! Ami Denham Parkot illeti, olyan soha nem ldtott pompa kosz6nt red, melyet meg megboldogult nagybdtydm idejeben sem ld tott! S amikor [drasztoud vdlik elegancidja, mindig meglesz a lehetoseg arra, hogy az ember elvonulhasson henyelrnes, vardzslatos kis buv6helyere - csinos kis villdjdba a deli part szakaszon! Or6m6m zavartalan, mig London elokelo k6 reiben elismerik erdemeimet. Es On szerint, drdga Clara, ezek utdn mi vdlaszthat el minket egymdst61? Meg el kell, hogy vigyem Timbuktuba, vagy eddig nem ldtott, egzotikus szi ~
241
~
111111'1
getekre is! Yarion ream! Tengerparti pihen/ihelyunl: erde keben tett ertifesziteseim a uegebez kozelednek. S mi ket ten dtadjui: majd magunkat annak az erzesnek, mely csak haland6knak adatik meg, "bar tobb az egi, mint a [oldi abban". Nem leszek sokdig tauol Ontol, maradok odaad6 hive stb., stb.
majd felfedeznek, tanulmanyoznak es figyelnek a futamo kon, s imadott sportjuk osszes izgalma. Lady' Denham orommel udvozolt minden ilyen elfoglalr sagot, a nagyszerti furdohely iranti elismeresnek tekintette, mely igazolta az 0 Arkadiajaba vetett, megingathatatlan
Ketsegtelen volt, hogy a h6bortos, ifju hds igyekezete szembenlno valtozast hozott. Mindenfele jelei mutatkoz tak: tenyesztok es a 16versenysport szerelmesei bukkantak fol a konyvtarban, a Terrace-en, a megye fogad6iban es egyeb gytilekezdhelyeken. Mr. Dawson meg meg sem erkezett, mar elterjedt a hir, hogy hamarosan uj palya letesul a te liverek szamara, mely felveheti majd a versenyt akar Lon donnal is, s valojaban maga az uriember jarult hozza ehhez a varakozashoz. A boltosok masrol sem beszeltek, mint megketszerezett arukeszletukrol, a konyvtaros Mrs. Whitby pedig elindult Londonba, hogy tetszetds rovidarut es kulonbozd nyalank sagokat hozzon, mely bizton kielegftheti majd az elegans vendegek igenyeit. S ami a fogad6st illeti a Terrace-en, gya korta lehetett latni, hogy szakacsaival tanacskozik, es sietve keszfti elO legjobb szobait. Mikor a fogad6 megtelt, a hoppon maradtak kenytele nek voltak szerenyebb szallaslehetosegek utan nezni mas fele, s ritkan talaltak az uj negyedben. Aligha szamithattak elegans szobakra az egyszeru lakossag koreben, de ugy tfint, az allhataros latogatoknak ez sem szegi kedvet! Az uriemberek tehat a kornyeken telepedtek meg, s a tarsalgas kizarolag a versenypalyarol folyt. Valoban ez volt az egyet len beszedterna! Annak ellenere, hogy a peremvideken elhelyezkedo szal lasok gyakorta komor hangulatot arasztottak, s szalonjaik sivarak voltak, a szarnos londoni sportrajong6 nemigen torodott a kenyelrnetlensegekkel. Barrnit elviseltek, csak hogy Sanditonban lehessenek, s az eljovendo versenyek iranti szenvedelyuk adta az erfit: a pornpas lovak, melyeket
- Amint latja, kedves Mr. Parker - jelentette ki -, akar hogy dontunk is, nem kerulhetjuk el a vilag illa figyelmet. S mi leszunk a vegul felbukkan6 igazgyongyl Hogy is ne lennenk? Bizonnyal rank ralalnak majd! Ezen a tajon ki tudna versenyre kelni Sanditon adottsagaival? Nem Brin shore, annyi szent! Mr. Parker, bar szemtamija volt a sziintelen joves-rne nesnek, megsem volt megkonnyebbult, Nyugtalanitotta a rnegvaltozott legkor, a durva zajok, a felgyorsult elet. Az igazat megvallva, az erkezfi sportemberek kevesse foglal koztak Sanditon terrneszeti kincseivel, s az egeszseges elet m6d sem erdekelte aket. Az urakat egeszen mas dolgok kotottek Ie. Ezek kozul is leginkabb lovaik megfelelo elszallasolasa; a paradus Ievego, a homerseklet gyakori valtozasai es a hirtelen hevesse valo, tenger felol erkezo, eros szel miatti aggodalmaik. S terrneszetesen nem lehetett aket megtalalni a hajnali fiirdazok koreben sem. Ha Ie is mentek a legendas partra, nem masert tettek, minthogy hosszu targyalasokat foly tassanak az odaval6siakkal; fiatal legenyeket keressenek, akik etetik es futtatjak lovaikat, es mas, mindennapos fel adatokat is ellatnak, A legjelesebb vendeg Mr. Dawson volt, ki azonm6d be levetette rnagat a helyi esemenyekbe, Ugy latszott, kivancsi saga hatartalan a sandi toni tengereszek eletevel kapcsolatban. Uira es ujra elmeselterte veluk kalandos torteneteiket, szun telen hallani akarta kuzdelmeiket az oceannal, s beleme rulni sorcsapasaikba es gyczelmeikbe! Nyomon kovette a Sussexben ela szobeszedek legapr6bb reszleteit is, s rnely erdeklodest tamisftott a halaszok eletrnodja, napi teendoik,
~
242
~
hirer.
~
243
~
erkezesuk es utra kelesuk idopontja irant is. Igazabol, veg telen lelkesedest mutatott minden szandekukat illetoen. Furcsam6d, eletiik tanulmanyozasa szakadatlan megfi gyelesuket is jelentette. Az uriember szamara az ejszakai munka eppoly elbfivoldnek tfint, akar a nappali, s az ak kor foly6 tevekenyseget hasonl6an figyelemre meltonak talalta. Vizsgalata tobbek kozott kiterjedt a kikotobe fut6 haj6k tlpusara: a trapez alaku konnyfi vitorlasokra, a halaszha j6kra, az evezosokre, sot, az utott-kopott 6reg barkakra is. Mindenkit alaposan kikerdezett, meg a legdarabosabb, legnyersebb embereket is - az elhanyagolt kulsejtl, szilaj tengereszeket, kik epp ekkor erkeztek a Kontinensrol, vagy hosszu, faradsagos utjukrol a nyilt tengerrol, Beszelt ezekkel az emberekkel es az or6kkel is, kik a sziklafalak tetejen helyezkedtek el, s a kozelgd haj6kat jeleztek. Mr. Dawson osszebaratkozott a tisztiszolgakkal es testorokkel, s vegig hallgatta torteneteiket arrol, mikent sikerult nagy nehezen megmenekulniuk a fogyasztasi ad6t6l. Kenyelmesen eluldo gelve barlangjaikban, meg meg is k6stolta a teat, melyet a tengereszek hoztak utjaikrol. J6 baratsagba kerult veluk, bizalmasuk lett, aki tisztaban volt azzal, milyen kelepceket allftanak, es mifele rakornanyt szallitanak, s kelloen ismerte szamlakonyveiket, Az uriember tudakozodasat tiszteletben tartottak; soha nem csereberelt, vagy hozott el barrnilyen portekat is e beszelgetesek utan. Mr. Dawsont folyamatos bckezusegeert - kulonbozo ajan dekai miatt, melyek mindenki megelegedesere szolgaltak - mindenhol szlvelyesen udvozoltek, barhol fordult is meg. Mindekozben szarnos mendemonda kapott Iabra a kor nyek erdekeben tett, oriasi erofeszfteseirol. A helyiek iranta erzett nagyrabecsulese csak oregbfrette hirnever. Ahogy haladt a munka a versenypalyan, ugy valt a londoni te nyeszto is baratjukka es szovetsegesukke. Meghitt kapcso latuk elrnelyult, s ejszakai barangolasait inkabb mar csak h6bortnak tartottak. S fgy is folytat6dhatott volna itelet napig - felteve, hogy Sanditon viragzo furdohely marad.
Nyoleadik
,;
r~~z
HARMINCADIK FEJEZET
Ezalatt Henry Heywood turelmetlenul lesre az alkalmas pillana tot, hogy tiszteletet tehesse a Sloane Square-en. Mo h6n kfvanta latni noveret elokelo londoni korulmenyei kozt, Mrs. Turner regota egyfajta hosnot jelentett szamara, es alig varta mar, hogy megismerkedhessek vele. Cseppet sem lepte meg, hogy e jeles holgy felkarolta az o Charlotte-jar. Volt valami novere lelkeben - egyfajta orom, ahogy racsodalkozott a vilagra -, mely elkeveredett azzal az egyedulallo kepesseggel, hogy szavakba anti mindazt, amit csak 0 tudott megfejteni a korulotte levo kulonos torrenesekbol. Hat hogy ne vonzana baratja ragyog6 eles elmejtiseget, mely meg fenyesebbe varazsolhatja tulajdon sziporkazasat? Nem, semmikeppen nem talalt kivetnival6t Mrs. Turner valasztasaban: hiszen ezzel csak tisztanlatasat bizonyftotta! Mely benyomast tett ra a holgy nagyvonalu ajanlata, hogy London pazar lehetosegeit feltarja Charlotte eldtt, Ege szen rendkfvulinek tfint - s paratlan nemeslelktisegrdl tett tanubizonysagot! Jol emlekezett arra, ahogy gyermekko rukban, egyhangii, csendes eletuk soran Willingdenben, az utan sovarogtak, hogy legalabb egyszer lathassak Londont! S Charlotte most itt van, es a varos a kivansagait lesi! Emmeline Turner regi baratkent udvozolte az ifju Hey woodot; olyan szfvelyes kozvetlenseggel, mely egy csapasra eloszlatta a fiatalember nyugtalansagat, Charlotte mellettiik alldogalt, es buszken hallgatta occset, ahogy szerenyen, uriemberhez melto modorban tarsalog a holggyel, Mrs. Tur ner sokat hallott mar Charlotte-tel a fiatalember kilatasait, rernenyeit illeto valtozasokrol. Gratulalt hat elomenetele hez, es sok sikert kivant. Az ifju oszinte hodolata, szereny tetovazasa, s ahogy probalta a holgy ualodi teljesitrnenyei fele forditani a sz6t, egeszen elragad6 volt. Lelkesen meselt arrol, ahogy esten <£> 247 <£>
kent csaladjuk rnulatsagos, de megis megindft6 torteneteit dicsoitette. Megindultan vallotta be, hogy e regenyek rernekmfivei: az Ethelinde es a Celestina - hfi tarsai voltak, s rendkfviil sokat jelentettek mindnyajuknak, E dicseret akkor sem lehetett volna nagyobb elismeres a szerzonek, ha maga Mrs. Radcliffe vagy Fanny Burney - a holgy ked vene fr6i - szajabol hangzott volna el. Kellemes beszelgetesuknek hirtelen vege szakadt, ahogy kopogtak az ajt6n. Sally jelentette be az erkezd urakat, akik lent varakoztak a hal1ban, hogy fogadja oketo Mrs. Turner a kartyan Sidney Parker never olvasta. A fiatalember ha marosan a szalonba is lepett, kitfinfi baratja, Lord Collins worth kisereteben. Az ifju Parker eszrevehetoen megvaltozott hangulatban erkezert. Anelkul, hogy zavarba jott volna, meggyozcdott Miss Heywood jelenleterol. Mikor tekintetiik talalkozott, felelenkult, majd vendeglatojuk fele fordult. Az idosebb holgy, szfvelyesen, mint min dig, most is azonnal belekez dett a tarsalgasba. - Kedves uram - kerdezte -, megval6sult-e mar terve, hogy orvost kuld fivere betegeihez? Megerjuk-e, hogy San diton lesz az a hely, ahova gy6gyulni jarhatunk? Szamitok ra, hogy a furddhely maga lesz a nyugalom szigete, ahol mindenki visszanyerheti majd egeszseget. Ovakodnunk kell hat a kuruzsl6kt6l! Sanditonnak biztosftania kell, hogy meg a legtorekenyebb szervezetfiek is j6 hirfi orvosok kezebe keriiljenek. Egyetert, uram? Sidney Parker megnyugtatta. Mr. Porter felol, aki hu es kujehez, semmi ketsege sem lehet. Igy nem lesz annyi sze rencsetlenseg, nem lesznek ertelmetlen vesztesegek, me lyek tulszarnyaljak az emberi szuksegszertiseg torvenyeit. Tokeletesen biztos abban, hogy sikerult meg6vnia a he lyet a sarlaranokrol, Mi tobb, ertesult rola, hogy az uriern ber mar meg is erkezett, es meleg fogadtatasban reszesi tettek a Sussex kornyeken nemregiben letelepedett lak6k. Ha Mrs. Turner - sajat, felbemaradt gyogyulasa miatt fel is vidult, mikor ertesulr e fejlemenyrol, megis nemikepp
hitetlenkedve hallgatta. Ketelkederr abban, hogy Sanditont csupan ennyivel meg lehetne menteni. - Es on talan, uram, mindenfajta gyogyulast megelcle gez e kezdemenyezes soran? Val6ban el tudja kepzelni a tokeletes felepulesr? Mfg az on hatarozott, fiatal orvosa nekilat, hogy gy6gyftsa a test betegsegeit, az emberi szer vezet minden gyengeseget, sot, meggatolja az egeszseg el herdalasat is, eszebe jutott-e mar, hogy Sanditonban ztlr zavar uralkodik? A fiatalember meghokkent az utols6 mondat hallatan, - Kedves uram, mi a helyzet a fegyelmezetlen es konok nyaralovendegekkel? Gondoljon esak kitalalt betegsegeikre, szantszandekkal eloidezerr kepzelodeseikre, s a felelemre es hiszteriara vale, fekezheretlen hajlamaikra! Mikent szan dekozik valtoztatni az effele bajokon? - Kedves Mrs. Turner - nevetett a maga szokasos, nem torodorn modjin -, igazan nil sokat ker! On nem a megnyug vast kivanja, hanem a teljes attorest! En nem torekszem csodaval hataros atalakulasra, hogy megvaltoztassam az ese rnenyek folyasat, vagy, hogy szernbeszalljak effele, szesze lyes aramlatokkal! Sot, keptelen vagyok megakadalyozni azt, amit szazadunk embere fejlodesnek vel. Az on szamara mindez konnyebben megval6sfthat6! Sokkal tobb lehetoseg kfnalkozik erre hOsnoi gondolatain keresztiil, amikor bamulatos felfedezeseket tesznek belso vilaguk buzg6 keresese kozbenl Az on hozzaertesevel biz ton szamfthatunk arra a csodara - sot, el is varjuk -, hogy a szereplok vegul raebrednek a tortenesek jelentosegere, rnegertik azokat, es fgy azutan meg is valtoznak! On ferfi es no legbelsobb enjet kivanja feltarni. Mindig hatassal akar lenni az olvas6ra, s ezaltal jobba tenni oketo Remenyt ad meg a legszerencsetlenebb sorsuaknak is! Ne ertsen felre, kedves Mrs. Turner, e torekvesek iranti bamulatorn hatartalan! Megis itt, az erzekelheto valosagban, egyszeni, emberi ter meszetunk vilagaban, vajon szarnithatunk-e ilyen csodakra? Hetkoznapi eletunkben ritkan van eselyunk arra, hogy e me sek val6ra valjanak!
Ii' 248 Ii'
Ii' 249 Ii'
Lord Collinsworth otthagyta hosszu ideje tarto, komoly tarsalgasukat, s az ifju Heywoodot a szoba egy masik sar kaba vezette, ahol elenkebb, vidamabb beszelgetesbe kezd tek az epsomi gyoztes lovakr61. Az uri ember elegedetten hallgatta a fiatal Heywood szivbdl jovo valaszait, miutan uj allasa termeszererol erdeklodott. Terrneszetesen Mrs. Turner nem ellenkezett. Nagy ha tassal voltak ra a Sidney Parkerben nyilvanvaloan megmu tatkoz6 filoz6fus gondolatai. A fiatalember nem csupan lep lezetlen aggodalmait ertette meg, hanem beszelt is roluk, s meghozza folottebb ertelmesen! - Val6ban keyes a remeny arra, Mr. Parker - folytatta a holgy -, hogy visszategyiik azt, amit Pandora kiengedett? A beszelgetest egy gyogyfurdohellye valo, bekes halaszfalu val es az ott elo, foldmtlvelo kozosseggel kezdtuk, s kiilonos teruletre tevedtunk - abba a koverelozo, tulffitort, mester seges vilagba, melyet az egeszseg utani vagy hajt, Ki fogja hat jovatenni azt a kerdeses tettet? Hiszen, kedves uram, tisztaban kellienniink a Sandi tonnal kapcsolatos val6di elvarasokkal is! Ami az ott osz szesereglo embereket illeti, hat nem ok azok, akik azert menekulnek a vilag elol, hogy erzekeny csendbe burkoloz zanak? A holgy derfisen eltfinodott. Eszebe jutott, hogy rovid ott-tartozkodasa soran a beszelgetesek soha nem az idoja rasrol sz6ltak; a betegek rossz kedelyallapotuk minden egyes pillanataval, korabbi betegsegeikkel es jelenlegi panaszaik aprolekos reszletezesevel traktaltak, - Nem ok azok, kedves baratorn, bar lelkes fivere bizo nyara eszrnenyi kozossegrol almodott - egy menedeket ado, nyugodt kikotdrdl a ualoban betegek szamara, akik vegelathatatlan sorokban zarandokolnanak a rnegvaltas fele! Ez onmagaban nem is meglepol Hiszen hogyne csabf tana Sanditon az onrnagukkal elnezo, kozonyos, gyoker telen es felelotlen jovevenyeket? Lehet, hogy ok, az "er zesek" emberei, azert jonnek, hogy a viz ala bukjanak, es inkabb teveszrneikben meriiljenek el? 6, kedves uram,
valoban dicseretes mostani faradozasa, es sok sikert is ki vanok! Mindamellett azon tunodom, hogy mi szabhatna gatat e nilkapasoknakl Az ifju Parker elszomorodva hallgatott, s pillanatnyi csend kovetkezett, Mrs. Turner figyelmet nem kerulte el, hogy a maskulonben elenk Charlotte, bar vegig odaadoan figyelt, nem volt olyan kozvetlen, mint amilyen lenni szokort, Min dig azt latta, hogy Charlotte rendkfvul illemtud6, most azon ban csak iilt, es nemigen sz6lalt meg. Es hogyan rnagyarazta a holgy a dolgot? Hdsnonk sz6t lansaganak bizonnyal Mr. Parker viselkedese volt az oka; az, ahogy a fiatalember a szobaba lepetr. Az ifju nyilvan val6an ot kereste, s ez megriasztotta a leanyt. Elpirult, s fejet lehajtva arra vart, hogy zavartsaga csillapuljon, ki egyensiilyozottsaga pedig visszaterjen. Mr. Parkert nem latta feluletesnek, Komoly es megfon tolt volt viselkedese, s talan kisse izgatott, ami abbol az el tokeltsegbol fakadt, hogy mostani toprengeseircl es sajat, megvaltozott velernenyercl sz6t ejtsen. Igazabol nem csu pan fivere helyzete es csaladja jovoje - mely tole fuggott - aggasztotta, hanem az is, hogy feldultsag es a kijozanodas erzese tort elO belOle sajat allapota miatt. Nehany napja tartott mar ez a rossz kozerzet. Barhogy probalta is, nem jott ra, mi lehet az oka. Kisse csiiggedten vegul belekezdett hat mondandojaba: - Kedves Mrs. Turner, balsejtelme hasonl6 az enyernhez. Batyam sanditoni tevekenysegere nem tudok aggodas nel kul gondolni. On bizonnyal rnegerti, hogy szivvel-Ielekkel a furdohely eletben maradasan es sikerein faradozikl Csak csodalkozni tudok, mikor elninodom azon, hogy napjaink ban milyen sokan probalnak konnyfi vagyonra szert ten nil Es hogyan lehetne ot - a vilag legszerenyebb emberet - osszehasonlitani ezzel? Mostani helyzeteben ketsegtele nul csak azok a tetlen, kizarolag sajat magukkal foglalko z6, onhitt egyenek fogadjak el meghivasat, kikrdl on ugy nyilatkozott, hogy nem testben, hanem lelekben betegek.
'i' 250 'i'
'i' 251 'i'
S esak azert imadkozom, hogy bizakodo, derfis fiveremet ne orolje fel ez az iizleti vallalkozasl Charlotte aterezte banatat. Felindultsaga atsuhant szep arcan. Melyen megerintette a leanyt, es arra kesztette, hogy vedelmebe vegye. - De, draga Mrs. Turner, e segltseg talan esak jelent nerni remenyt Sanditon szerencsetlen betegei szamara? A lehangolt tiriember fele fordulva hozzatette: - Az igazi sarlatanok talan okozhatnak kart az effele, konnyen raszedheto embereknek. Ami azonban vendegla t6m, Thomas Parker vallalkozasat illeti, nines mitfil felnie, uram! Ha Nagy Ozlete robber jelentene is neki egy pakli kartyanal, es nillepne minden j6zan megfontolast, akkor sem gondolnam olyan oktalannak, hogy felaldozza erte sajat es osei vagyonat! Az 6 alma a kozossegrol, az egesz segrol es jornodrol nem csupan a profitszerzes celjabol sziiletett, mint a tobbieknek, Es ha Mr. Parker minden vagya is, hogy lassa Sanditont virulni, esak az iizlet miatt valoszintileg nem teszi kockara felesege es gyermekei vagy az on szegeny, beteg noverei es fivere biztonsagar. Soha nem talalkoztam meg olyan erzo szivf es beesiiletes uriemberrel, mint o. Sidney Parker elvezertel itta szavait. - Thomas Parkert pusztan pillanatnyi otletei ragadjak magukkal. Elkepzelesei aldozatava valik, s megesapja a val tozas szele, mely korulottunk kavarog ezekben a bizony talan idokben. Mint a modern ember altalaban, bfzik a jo voben, es agyba-fobe dicseri a fejlodest, mikozben elfordul az elrmilt nemzedekektol es kivalo elodeitol. Ranezett a fiatalemberre, hogy egyetert-e vele, majd ter meszetebol fakad6 bizakodassal fejezte be: - Az on fivere, uram, rendkivul kellemes benyomast kelt, ha nem is mindig nyeri meg maganak az embereket. Ki tudja, szerencses adottsagokkal rendelkezo, tengerparti kis kozossegunk kilatasai talan javulnak, eppugy, ahogy allft juk. Ha megsem, baryjanak hamar rei kell dobbennie teve desere, es kiilonbseget tennie a lehetseges es a megval6sft
. 'i.i? 252 'i.i?
hatatlan kozt, sot, tanulni a regi vilag erenyeibol, es ujra megelegedni az akkori, kitfinfi, videki eletformaval, Az on mostani, megfelelo kozbelepesevel Thomas Parker idovel megtalalja majd a kivezeto utat, Lady Denham engedelye vel vagy anelkul. Sidney lankadatlan lelkesedessel hallgatta Miss Hey woodot. Buzgalmat elragad6nak talalta. A leany j6 ven deglatoja iranti odaad6 ragaszkodasa felulmult minden mast. Ugy tfint, rendkivul fontos szamara, hogy megaka dalyozza Thomas fenyegeto kudarcat, Tisztanlatasa, j6 zansaga frissfto fuvallatkent erte a fiatalember elcsigazott
lelket. Felmeriilhet-e benniink a gondolat, hogy Sidney Parker ezekben a napokban maga is valamikepp serulest szenve dett; olyan nyugtalanft6 sebet kapott, melyet Amor nyila okozhat? Radobbent, hogy ez ideig kozonyos volt a koru lotte leva esztelenseggel szemben. Charlotte eloszlatta a felhoket, s beengedte az eleslatas fenysugarat a homalyba, Korabban sotetsegben botorkalt, raadasul rendkfvul elege detten, mig aztan e ragyog6 leny fel nem bukkant. S most ebredt rei varatlanul gyotrc kinjanak rejtelyes okara, ahogy a leany mellette ult, csodas gy6gyfrt jelentve minden bajira. Ekozben, a szoba masik feleben a ket masik ur a varosi szorakozas Ieherosegeir vitatta meg; a versenypalya legpom pasabb lovairol, kiszemelt bajnokaikrol, sa jelen kilatasok r61 tarsalogtak, Sidney nagyon szerette volna lecsillapftani a benne orvenyld nyugtalansagot, s orornrnel vette - mi kozben Charlotte is szuksegszerfien magahoz tert - Lord Collinsworth szavait, aki fiatal tarsanak London varazsa r61 beszelt. - Sokan jonnek a varosba nagy rernenyekkel, s mind annyiszor kello szakkepzettseggel is. Azonban rovid idon belul felelik keszleteiket, s kenytelenek csalodortan vissza terni videkre. Ezert hat rendkfvul csodalta Henry Heywood nagy sze rencsejet, hogy hozza hasonl6 gondolkodasu uriemberek be botlott. S csak mikor arrol ertesiilt, hogy a fiatalember
'i.i? 253 'i.i?
nemsokara visszater sziikebb hazajaba, hogy elfoglalja helyet az uj, sussexi versenypalya epitesenel, akkor kapcsolta ossze a hallottakat, s igencsak meg is dobbent! A hfr igaz volt! Ket nappal korabban az ifju Heywood azt az utasftast kapta Dawsontol, hogy menjen utanuk Sandi tonba. Az epitkezes a vegehez kozeledik, s szukseg van munkajara a versenyistallo lovai korul, Mikor Lord Collinsworth meghallotta a fiatalember uj munkaadojanak never, meglepodve kialtott fel: - Mr. Matthew Dawson? Val6ban a lenne? On annak az urnak az alkalmazasaban all, akit Sir Edward Denham vett ra arra, hogy Sussexbe vigye a versenylovait? S hama rosan csatlakozik is hozzajuk a deli partvideken? - Ponto san Igy van - valaszolt az ifju lelkesen. - Epp most ertesultern a szornszedsagban foly6 epitkezesrdl. Oriasi az izgalom az uj vallalkozas korul, Szamtalan lehe taseg letesul majd, hogy elszallasoljak az oda aramlo to meget. Biztosithatom, uram, hogy Sanditon egykettcre Epsom melro ellenfele lesz, s rnegallja a helyet Doncaster, Brighton es Southgate mellett is! Mr. Dawson a tavlato kat olyan kecsegretonek Iteli, mely minden kepzeletet fe
Megdobbenve ertesult az uriember keres hfrneverol. Ra ebredt, hogy ennek a helyzetnek veget kell vetnie! Hiszen csak ida kerdese, es a katasztr6fa bekovetkezik! Bar vonakodott elhagyni Londont, megis tudta, hogy rog vest Sussexbe kell utaznia, mivel Igy legalabb a remenye megmarad annak, hogy el tudjak harftani az elkeriilhetet lent. Haladektalanul indulnia kell tehat!
lulmul. Ekkorra Sidney Parker mar visszanyerte lelekjelenletet, Hallva azonban Collinsworth megfontolt velemenyet, ujra feleledt aggodalma fivere vallalkozasat illetoen. Thomas Parker sorsa talan szerencsejatekosok es kalandorok keze be keriilt? Lord Collinsworth ugyanis fgy folytatta: - Sir Edward Denham ujjong, hogy sikeriilt elnyernie a jutalmat: a vadonanij loversenypalyat, es a latogatokat, akiket majd ez vonz, ami azonban magat Mr. Dawsont il leti, fiatal baratorn, erte nem kezeskedem! Sidney robber akart tudni a dologr61, azonban meggon dolta magat, mert a holgyek is figyeltek. Csak miutan el bucsuztak, akkor kezdte faggatni baratjat Mr. Dawson jel lemerol.
1i? 254 1i?
1i? 255 1i?
mint ami megszokott az egyszeru haland6k koreben. Denham, aki rneglehetosen fiatal volt, es alornvilagban elt, eddig meg soha, semmilyen komoly eredrnenyt nem konyvelhetett el maganak; kitart6an letet meghatarozo oromeinek szentelte magat. Szuntelen tularado erzelrnei tu zeben egett, lelkesen balvanyozta a szebbik nemet, es fek
telen rajongassal kozeledett felejuk. Szakadatlanul a h6dit6 ferfi kepzeteben tetszelgett, mely egyenesen az elbeszeles es kolteszer birodalmabol eredt. Mindazonaltal e h6napok soran nyitott kerdes maradt, hogy vegul is kit csabfrottak el? Megkockazrathatjuk azt a kijelentest, hogy valojaban ot rnagat? Miss Brereton alarendeltsege, a szerep, melyet elfoga dott, miszerint Lady Denham szolgalojava es tarsalkodo nojeve lep eld, hogy horgolasaban es hajcsavarasaban se gedkezzek, Sir Edwardot arra kesztette, hogy minden galad cselszoveset latba vesse. Hiszen a leany szepsege es szeren csetlen korulmenyei valosaggal csalogattak a lelemenyes ndbolondot, akkor viszont ki szarnithatott a ualodi hely zetre? Terrneszetesen a szereny holgyben nyoma sem lehetett amirasnak vagy csalafintasagnak, Vagy ha megis, hat cso dalkozhatunk-e rajta? Vegul is a fiatal leany, akinek hely zete min dig is bizonytalan volt, meg kedves, de nincstelen rokonai kozt is, regen raebredr mar arra, hogy nem sok joval kecsegtet a jova. Hogy megis eletben tudjon maradni, velesziiletett eleselrnejtlseget finornitotta, melyet kedvezot len szarrnazasa tett szuksegesse, Clara Brereton fortelyai egyszeruek voltak, meg ha sza mitoak is. Ugyeskedese arra szolgalt, hogy valasztottjat a szarnara legvaloszmfitlenebb allapotba csalogassa: a hazas sagba. Sir Edward Denham bizonnyal ot veszi majd el, es vegul ugyan mit szamithatnak a reszletek? Sanditon korul rnenyei oly kedvezoen alakulnak, s miert ne a hitvesi bol dogsagon at vezessen a gyozelmes ut? Denham sietett hat Sussexbe szive holgyehez, hogy el nyerje kegyeit. Hogy milyen az elete es helyzete nagynenje hazaban, nem sokat szamitott, Csak boldogsaguk volt most fontos szarnara, s ha szukseges, meg a hazassag reven is! Az uriernber mar megszabadult minden ezzel kapcsolatos, korabbi aggodalmatol, hiszen ki masra hagyhatna a nagy neni elakelO helyzetet es vagyonat, ha nem unokaoccsere? Most, hogy a draga Sanditon a szarnos fiirdohely kozul az
'i' 256 'i'
'i' 257 'i'
HARMINCEGYEDIK FE]EZET
Sir Edward Denham, ki eddig odaad6an h6dolt szenve delves ugyenek - akarcsak iinnepelt odakoltdi -, nem ha logatta tovabb indulasar. Azonnal Sussexbe kell sietnie, hogy megszilardftsa kapcsolatat a holggyel, imadata legdragabb targyaval, Clara Breretonnal. Epp eleg regota szamftott mar e kitiintetesre. Eiso talal kozasuktol fogva keyes ketsege volt szenvedelyenek fen seges mivolta felol, Akkoriban tortent, hogy kepzeleteben megjelent a meresz terv. Az angyali Miss Brereton - maga a megtestesiilt tokely, ahol a baj es szellem az erdemmel egyesiil, ahol az ereny az ertelemmel versenyre kel- ott volt, hogy meghodltsa. Az igaz, hogy bizonyos akadalyok meriiltek fol, A ne hezsegek a legarnyaltabb eszkozoket kfvantak meg. Hiszen hdsunk ekkorra mar, mind szerencse, odaig jutott a tervez getesben, hogy Sanditonba csabfrja a kifinomult Ion doni tarsasagot, Mi tantorfthatna hat el elkepzelese megvalosi tasatol? Barrni lesz is a vegeredrneny, akarmibe keriil is, a siker ororne feltetlenul ot illeti meg, csak fgy lehet! Igen, es gondja lesz rei, hogy a leany elfogadja kozeledeset. Sem mi nem allhat az utjabal Gondoljunk csak bele, hogy ezt a ferfiut a vegletekig el ragadta szenvedelye, es mindenkinel nagyobb oromet lelte az elet elvezeteben! Es az ifju baronet milyen konnyeden azonosult, sot, talan nemileg meg kivalobbnak is tartva magat Wordsworth-nek egy arkadiai szemelyisegrol irott soraival: ki j6val [ogekonyabb, lelkesebb es erzekenyebb,
a hely lett, ahol paradezni lehet, kapcsolata a ladyvel meg erosodott. Mikor hosszu utjarol megerkezett, es korulnezett, Igere tes valtozast latott mindenutt, Ugy tfint, mintha mindez egy csapasra torrent volna, bizonnyal j6 eselyuk van hat a fel lendulesre! Nyugalmas iidiilohelyiik valoban felvette a kor ritmusat! Nem talalt hirdeteseket es plakatokat az abla kokban. Rovid iddn belul a nehany szanalmas kis halasz kunyh6 es csernpesztanya helyebe olyan hatalmas es ele gans epuletek emelkedtek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elszallasoljak meg az eldkelobb csaladokat is! Ahogy kocsija a part fele haladt, hallotta a buzgolkodas lelkesftd zorejeit, munkasokat vett eszre, kik az uj epule teken dolgoztak a hegyen. Mikor felert a friss levego jarta emelkedd tetejere, lepillantva szeme ele tarult a tundoklo, hatalmas ocean, s a nemregiben elkeszult loversenypalya, mel yet maga Mr. Dawson almodott es valositott meg. Oromrnel toltotte el a lelkesitf larvany, Sir Edward alig ismerte fol korabbi kornyezetet, annyira megelenkult. Oly sokan erkeztek a csendes tengerpartra, hogy megleherosen nagy lett a nyuzsges. Ahogy folytatta utjar, alaposan szemiigyre vette a helyet. Elhaladva a konyv tar mellett, peldaul setalgato, divatos holgyeket csodalhatott meg, akiket nem latott meg korabban. Korottuk iiriemberek, kik nemregiben erkezrek Londonbol. A Terrace-en nehany ismeros arcot fedezett fel a White's-b61 es a Brooke's-bol, sportrajong6kat, spekulansokat, verbeli szerencsejateko sokat. Az altalanos megiteles szerint tehat a kedves, kis Sanditon rendkfvul elegans hellye valtozott! Az izgatott forgatag igazolta erofesziteseit, s teljes sziv bol ujjongott! Elkepzelte, mennyire buszke lesz ra draga nagynenje, es mar a neni megmentojekent s igazi, jogos orokosekent latta magat! Igen, korulmenyei hatarozottan kedvezo fordulatot vettek. Meg napnyugta elott tiszteletet teszi Miss Breretonnal, es nyilatkozik szandekairol, Ebben a pillanatban egy rnasik isrneros alak bukkant fel kocsija mellett:
- Kedves Denham, mind ororn, hogy ujra lathatorn! kialtotta az uriember, aki nem mas volt, mint maga Mr. Daw son. - Mar vartam az alkalmat, hogy eldicsekedhessem a fejlcdessel e nagyszerfi videken, melynek otlete az on fejebdl pattant ki. Hamarosan a mienket tartjak majd a legkitfinobb versenypalyanak! Biztosithatom, uram, hogy a tengerparti foveny frissessege itt, Sanditonban nernileg kulonbozik attol a paras kodtdl, mely Epsom es Newmar ket folott gomolyog. Raadasul a fenyok kozt kellemes arnyekba huzodhat a nezokozonseg. A palya kanyarjai olyan enyhek es mersekeltek, hogy bajnok paripaink szepsege tokeletesen megmutatkozik majd futas kozben. Itt, Sussexben a konnyfi szelld valoban orornet okozhat az elegans sportembereknek, s az uri tarsasag mar szamit ra, Sir Edward, hogy az eg ragyog6 kek lesz a kozelgo derbin. Denham buszkesege hatartalan volt. S ha sajat, surgetc ugyenek gondolata hatterbe is szorult, nem tartott tovabb egy pillanatnal. Edes, draga Clara - gondolta magaban az ifju -, a tii relmet kerern meg egy rovid ideig. Hiszen hogy utasithatna vissza baratjat, kinek modora oly szfvelyes, es rneghivasa ellenallhatatlan? Es ugyan ne harry 6ra mit szamithat? Clara maga az ere ny, es egyedul {fred var! Egy pillanatra Sir Edwardba belenyilallt a lelki isrneret-furdalas, de rogton el is multo Mr. Dawson azonm6d lekiserte az oriasi, nyilt teruletre, hogy a fiatalember rnegcsodalhassa az arena minden elo nyet: a hozzaerto tervezest, s a kivalo, szelfutta, tenger parti fekvest, Mar ott tolongtak az istallofiuk, hogy vegigsetaltassak lovaikat a szeles .palyakon. Ingerultek voltak a bonyolult szallitas megprobaltatasai es az utak rossz minosege miatt, ahogy viszontagsagos utazasukrol megerkeztek az orszag minden tajarol. Szelteben-hosszaban arrol panaszkodtak, hogy elindulva otthonr6! kitfino allapotban levo allataik kal, az ut soran kedvenceik megriadtak a kocsikt6! es sze
'£' 258 '£'
'£' 259 '£'
kerektol, s a kayes osvenyeken megbokrosodtak, mely eset leges senilesekkel is fenyegetett! Ettol rettegtek minden egyes merfoldkonel. Mr. Dawson figyelmesen haUgatta szenve desuk keserveit. Azonban gyotrelmeik nem szegtek kedvet, es mindvegig dertls maradt. Hiszen ugy dontott, hogy itt, a deli parrvi deken kockazatos vallalkozasba kezd, serre a tavoli videk re csabftja a tenyesztoket, valamint a loversenysport sze relmeseit Anglia minden reszebol, es sikerre is vitte tervet! Raadasul j6 adag batorfrast is kapott a sanditoniakt6l! Odafordult most a j61 ertesiilt, ifju baronethez, es bizal masan kozolte vele: - Kepzelte volna, hogy szavai - ahogy e videket meltarta - ekkora hatast valtanak majd ki? On volt az, ifju baratorn, aki segftett abban, hogy alaposan megismerhessem ezt a rend kiviil Igeretes helyet! Miutan idehoztam versenyistallornat, raero idomben kisetaltam a helybeliekhez, eluldogeltern a halaszokkal, s teat ittam veliik - a legkitunobb teat, Den ham! - Majd lehalkfrva hangjat, hozzaftlzte: - Teat bizony, es ide szallitjak, ebbe az obolbe! Fiatalern ber, olyan dolgot arulok el, melyet almaban sem gondolt volna! Es epp itt, a szeme elott! - PiUanatnyi sziinetet tar tott. - Ezek az emberek, e kedelyes, meresz kalandorok a holdfenyes oblokben, minden fordul6juk soran kijatsszak a fogyasztasi adot, Bator ferfiak! Itt szabad kereskedelem folyik! Azt rnondhatna, tolvajok - azonban tisztesseges tolvajok! Vegul is, nem lopnak senkirol. Vagy talan adjik az allamkincstarnak? Denham, annal mi lehetne nagyobb rablas? Valojaban futyiilok ra, ok viszik vasarra a boruket minden egyes utjuk soran, Csak elkepzelni is, ahogy min denhol bitofakat allftanak a p6rul jartaknak! jojjon velem rna este a barlangokhoz, Denham, es lathatja a csodat, mar pusztan buzgalmukat, lelkes rnunkalkodasukat is! Ki tudja, talan ant is megnyerik vakmero tevekenyseguknek! Az en erdeklodesemet mar felkeltettek e figyelemre melto, ravasz ferfiuk. ~
260
~
Mi tudta volna jobban felajzani az almodozo Sir Edward szarnyalo kepzeletet? Megigerte hat, hogy alkonyatkor csat lakozik hozzajuk. Most azonban haladektalanul elindult, hogy meglato gassa szfve holgyet, s a labai ele vesse magat. Az erzekeny jelenet - ha m6dunk lenne itt lefesteni - minden ketseget kizaroan felvehette volna a versenyt az uriember nagy operai repertoarjanak barrnely megindit6 darabjival, - Miss Brereton - bizonnyal Igy kezdte ornlengeset -, on egy foldre tevedt angyal! Sorsa arra rendeltette, hogy ha landok koze szalljon - s egyediil az en boldogsagomert! Hisz az on tiinde lenyet nem alom szotre csupan? Itt most egy rovidke sziinetnek kellett kovetkeznie, mely sziikseges volt ahhoz, hogy az uriember hozzaigazithassa testtartasat szonoklatahoz, Az udvarl6nak ugyanis muszd] terdre ereszkednie, hogy emlekezetbol elszavalhassa a me resz Lord Byron sorait a Level Augustdnal: cimfi, legiijabb
koltemenyebol:
Tan csillapithatom erzesem, de nem ezt;
Es miert nem? Mert uegre most tiinik elem,
Ldtom mar eletem hal is vett kezdetet
Az egykori stan egyetlen igaz osvenyt:
Ha mar eltibb kikerulom a tomeget,
Ugy enyhulne kinom, melyet most erzek en;
Vagyam, mely gyotor; megnyugodna,
Szenuedes es konny elapadna.v
A dramai eloadas vegkifejletet azonban nem szukseges lefrnunk. A szarnyalo kepzeletre bfzzuk, azzal a szent meg gyozcdessel, hogy semmi sem hianyzott e szonoklatbol. Sir Edward kifejezte regota tarto, Iangolo szenvedelyet, s gyotrelmeit, melyeket allando akadalyoztatasa miatt szen ved. Roviden, megnyilatkozasa rnelto volt heves vagyako zasahoz es csaberejebe vetett hitehez. 25. Barcza Gerda forditasa, ~
261
~
Eleg az tehat hozza, hogy e delutanon megold6dott az iigy, a holgynek elnyertek szivet, eppugy, ahogy barrnely regenybeli hosno remelhette volna. Sir Edward gyozelmi mamorban elbucsiizott valasztott jatol, s elindult, hogy szernbenezzen az ujfajta kihivasokkal. Eltokelten Mr. Dawson szallasa fele vette utjat, Igeretehez hiven. Az uriember onnan majd ismeretlen videkekre ve zeti, es rnegmutatja neki az ejszaka csodait. Mihelyt sotetsegbe borult a tengerpart, egy uj, egeszen masfajta vilag tarult szeme ele; oly latvany, melyben so sem volt meg resze azelorr. Ezen a kesei oran a part nem pusztan olyan hellye valtozott, ahonnan a terrneszet eroi nek nagyszerusege szemlelheto meg, hanem egeszen mas sa! A barlangok hirtelen megelevenedtek korulortuk, akar egy hatborzongato szinpadkep. A labirintusok, az atjarok bonyolult utjai, a termeszetes, egyenetlen boltozatok, eel lak es sziklaiiregek vegtelennek tfintek. A hasadekok szu kek voltak, s gyengecske feny vilagitotr; valojaban sotetseg uralkodott, Igy kevesbe lehetett eszrevenni oket a nyilt tenger felol. Ahogy Sir Edwardot sziklaba vajt kolepcso kon vezettek fel, egyre beljebb es beljebb, a fiatalember ti tokzatos joves-menest eszlelt. Az almodozo uriernber szarnara az egesz hely eletteli szinhaznak latszott. Az orokke vallalkozo szellernu, ifju baronetnek ezen az ejszakan igen nagy kedve tamadt arra, s felbatorfrva erezte magat, hogy legrnereszebb elkepzeleseit valtsa val6ra! A haj6roncsok igezete, a fajdalom, a szanalom es az el veszitett lelkek folort erzett gyasz mindig is foglalkoztatta gyermeki kepzeleret. Itt azonban megtapasztalhatja a va lodi hosiessegetl Tengereszek siettek elo titkos alagutjaik b61, kik apr6, fabol keszult ladikjaikon indultak kis por tyazasaikra. Kenyelmes temp6ban eveztek a varakozo haj6 fele, alakzatba rendezodve, akar az engedelmes katonak, mfg a tobbiek, magasan felettiik, felvillantottak lampasaikat a sziklaszirt tetejen, vagy csapatokba verfidve uldogeltek, hogy felvaltsak tarsaikat.
Dawson ekozben tovabbra is lelkesnek mutatkozott, hiszen most fogja feltarni baratja elfitt felfedezese jelentosegetl - Sok dolgot kell itt megertenie, fiatal baratom, de meg inkabb, jelentos hasznot huznia majd belole! - jelentette ki. - De varjon tiirelemmel, es sajat szemevel gyozodhet meg r6la! Mostanra mar nehany futar visszatert ejszakai zsakrna nyaval a kikotoben veszteglo haj6t6l. Mikor e legenyek kezdtek levetni nehez zubbonyaikat a koromfekete ejsza kaban, Denham latta, hogy testiiket korbe csomagok bo ritjak, A meresz ferfiuk oly nagy lelemennyel aggattak oket magukra, hogy meg veletlenul se lehessen aruikat kifiir keszni, s a s6s tengervfz se erje a rakornanyt. Sir Edward amulattal figyelte, ahogy e kincsek eloke riiltek. Osszekotozott, bebugyolalt csomagokat pillantott meg, tele a legkininobb indiai teakkal, keleti fUszerekkei. Sot, kis hordokat is latott, melyben egetett szesz erkezett a Kontinensrol. A fogekony, ifju kalandort elbuvolte az iigyes mesterke des. Hisz mi is lehetne ez, mint pusztdn az igazsag diada la, az, hogy a j6 gyozedelmeskedik a rossz folort? Tisztan latta helyzetiiket: az elnyomott szernbeszall a konyortelen hatosaggall A j6raval6 ember valasza ez a kfrneletlen tor venyekre, melyeket jogtalanul vetnek ki azokra, kiknek szava mindig is siiket fulekre talalt! 6 maga mi mast is gondolhatna errol? Bajnokunkat ketsegrelenul megnyertek hat iigyiiknek! Gondoljunk csak arra, micsoda titkos csabitas volt, hi szen a rejtelyes gazdagsag rnagabol a tengerbol bukkant fel! E tevekenyseg rendkfvuli kihivast jelentett, s hasonl6an Mr. Dawsonhoz, hosunk is odaad6an elkotelezte magat a cselszovesnek.
'it' 262 'it'
'it' 2 6 3 'it'
Nem volt ilyen vidam azonban Sidney Parker sussexi visszaterese, hiszen az elmult napokban szokatlan koriil merry zuzta darabokra az eddigi rozsas elkepzeleseket! E helyzetet maga Sir Edward idezte elO, s bar reszerol ez eredendoen jolelkti cselekedetbol fakadt, a szabad kereske del em uj hive nem szandekosan, csupan joszivf igyekezete kovetkezteben inditotta el a szuksegszeru vegkifejleter. A buzg6 Denhamnek sikerult alapjaiban megrengetnie a fejlodesnek indulo telepulest, s mar Sanditon puszta le tezese is kockan forgott. Az egeszseg es divat e tundoklo kozpontjanak hfrneve veszelybe kerult, s folt esett becsii leten, ugyanis az Adohivatal embereit arra koreleztek, hogy rendkfvuli intezkedeseket foganatositsanak! A titkos osszeeskuvest koveto nap, sotetedes utan, mi kor Sir Edward visszatert a barlangokhoz, egy sui yo san serult fiuval talalkozott a partra szallt tengereszek csoport jaban. A szerencsetlenul jart ifju legenyke csak ult ott, s sza nalomra meltoan nyoszorgott, Feladatanak teljesltese soran elesett, es eltorte a labat. Mikozben uldozoi elol mene kult, ketsegbeeseseben sikerult valahogy felmasznia a ko telen, mely az orhelyet k6rii16lelo, meredek sziklaszirtrol csungott ala. Sebesulese Sir Edwardot arra kesztette, hogy hosiesen a segftsegere siessen. Magara vallalta, hogy orvost kerit a szenvedo ifju szamara. Nemregiben ertesiilt arrol, hogy all hatatos, fiatal doktor erkezert Londonbol. A fiut titokban beviszi hat Porter rendelojebe, Sanditonba. A kesei 6ra, mikor is megjelentek az orvos ajtaja elort, valamint csendes viselkedesuk es joveteluk titokzatos rni volta ellenere Mr. James Porter maga volt a megbizhatosag. Szo nelkul ellatta a surges beteget, gyakorlott, gyors moz dulattal helyreteve a serult vegtagor. - Fiatalember, jobban tenne - jegyezte meg, mikozben segftette libra allni az ifjut -, ha nem vallalkozna t6bbe
ostobasagokra sotetedeskor, esztelen tarsaival egyetemben! Bizonyara, a fektelen mereszseg fitogtatasan es a veszelyes rnaszasokon nil, nem sok haszonnal jarhat az effele csele kedet! Es biztosfthatom, labanak sem tesz jot, hisz nemi idobe telik, mire ujra kiteheti ekkora eroprobanak! Hallva az elkeseritd eldrejelzest, az ifju igencsak ketseg beesett. Eroskodott, hogy fgy elveszitheti megelheteset. S aztan elbeszelte szornoni sorsat, hogy miutan visszatert a habonibol, korabbi rnunkalehetosegei megszfintek lako helyen, s elcadta, mikent keriilt veletlenul mostani hely zetebe, Rovid sanditoni tartozkodasa soran Mr. Portert mar jo nehany fiatalember felkerte, hogy Iassa el effajta seruleseiket. Igen nagy fejtorest okoztak neki ezek az ejszakai bolond sagok. Megdobbenve hallotta a fiatalembertol, mennyire altalanosak ezek a kuzdelmek. Csak most kezdte gyanftani, mifele oka is lehet e maszasoknak, es kulonosen azt, hogy miert is novekszik gyakorisaguk. Nem lehet osszefuggesben a londoniak ujfajta beozonlesevell A fiatalok oriasi szama, akiket arra vesznek ra, hogy szernbeszalljanak a torvennyel, elcsiiggesztette az orvostudomany becsuletes emberet. Mivel nem klvanta korholni szanalomra melto, santika 16 beteget, Porter inkabb tarsahoz fordult, aki megjelene sebol Itelve uri ember lehetett. - Ez a szegeny fiu talan az on szolgalataban all, uram? - erdeklodott. - Es mifele tisztesseges munkanak tartja ezt Ofelsege kiszolgalt katonaja szamara? Mit gondol, mennyi ideig menekiilhet az Ad6hivatal vagy a gardaezred elOl? Fejet razva hozzaftizre: - Biztosithatom, uram, ez az ember nem lesz kepes eltar tani a csaladjat, ha - s ez hamarosan valoszinti - bortonbe keriil! Denham nem adott felvilagositast a fiatalember esese nek korulmenyeirol. Ehelyett inkabb rendkfvul meltosagtel jesen bemutatkozott, mint irgalmas szarnaritanus, aki csupan egy idegen urnak tesz szolgalatot.
'
'
HARMINCKETTEDIK FEJEZET
I,ll"
,I
I
I
Ii
- Ttirelem, kedves uram - jegyezte meg -, on meg uj ami deli partvidekunkon. Milyen kevesse err meg minket - ki tart6 ellenallasunkat es kuzdelmeinket az igazsagtalan in tezkedesekkel szemben! Batran fel kell vennunk a harcot a tavoli, fenyegero erokkel! A sussexiek osztalyresze az el nyomas. Hiszen hajdanan, mikor az ejszakai emberek oda ad6an vegeztek munkajukat e partoknal, meg a regi kol to, Chaucer is megenekelte veszelyes eletuket Meseiben. 26 Tudnia kell, hogy eletunket igencsak megkeseritik azok a gyalazatos illetekek, melyekkel csekely szarmi kedvtele siinket sujtjakl Nevezzem talan fenyuzesnek oket? Pedig nem azok! Minden igaz ember szakadatlanul kuzd es min dig is kuzdeni fog azert, hogy megfekezze ezeket az adokat! Ez a ferfiu csak egy asok kozul! E fiatalemberek segfrse gevel helyrehozhatjuk azt az igazsagtalansagor, melyet el kovettek ellenlink! Biztosithatom, uram, ifju kalandora ink gondos munkat vegeznek, elszantan mentik az ertekes rakornanyt, es, kedves uram, nem artanak vele senkinek. - Azt mondja, nem artanak? - kialtorta az orvos, elveszft ve tiirelmet. - Mikor megbtzoik bevetesre keszen tartjak e tokeletesen kikepzett ifjakat, dacolva a torvennyel, csak azert, hogy ejjelenkent dolgozzanak, s rakodjak az oriasi "arukeszleteket"? Nehany shillingert kockaztatjak az ele tuket es a labukat, amint most is lathatja! T orvenytelen menetlevelet szereznek mindenutt az orszagban. Ezek a gatlastalan emberek, akik moh6n vagynak a gazdagsagra, felbatorfrjak a ladikosokat es tisztiszolgakat, megveszte getik az allamkincstart, s arrol gyozik meg meg a legtisztes segesebbeket is, hogy nezzek el vetsegeiketl Minden roman tikus elkepzelese szernfenyvesztes, urarn! Vagy talan dicsoiri a gonoszsagot es a blokad elleni eroszakot? Ugyan, kedves uram, csak nem vedelmezi ezt az oriilt seget azzal, hogy lazadasrol predikal? Hogy felvillan6 lam pasokrol, csapra vert hordokrol es titkos, ejjeli osszejove telekrol regel? Van fogalma arrol, mit okoztak hajdanan 26. Geoffrey Chaucer: Canterburyi rnesek.
'i' 266 'i'
az effele gazfickok itt, Sussexben? Mifele katasztrofat ide zett elo a Hawkhurst rabl6csapat es a hozzajuk hasonlo, konyortelen emberek? Es itt, epp az onok videkenl Felel metes tetteikrol adtak hirt rnindeniitt a deli partvideken, egeszen a tavoli Cornwallig-"! Szuntelen gyilkossag, pusz thas es ztirzavar jart nyomukban. Denham nernan hallgatta. - Tudnia kell, uram, e szegeny lelkeknek nem szarmazik elonytik abbol, hogy reszt vesznek a csernpeszkereskedelem ben. Ehelyett felugyeloik - nerni penzt felajanlva - tesznek szert haszonra, mikozben semmit sem kockaztatnakl Ez hitvany, kegyetlen iizlet, es cseppet sem hasonlft a szabad sag utani vagyra, ahogy azt on gondolja! S terrneszetesen nem szolgalja a kozosseg erdekeit sem. - Keserfien fejez te be: - Olyan erzekcsalodas, mint az one, biztosfthatom, uram, hogy Angliank teljes pusztulasat eredmenyezil Mindazonaltal a lelkiismeretes orvos, reszvettel viseltetve a ladikos irant, rnegorizte titkat, Nem beszelt senkinek ej jeli latogatasukrol. Bosszusagara azonban az Adohivatal emberei kerestek fel, mert azt az embert kerestek, aki nehany nappal korabban uldozte oketo Mikor ot is megkerdeztek, Mr. Porter keptelen volt hazudni. Ez meginditotta hat a vegzetes esemenyek arjat! Rovid iddn beliil sok dologra feny derult, Ugyanazon a holdvi lagos ejszakan a gardistak, megprobalva feltart6ztatni egy vitorlast, mely a part fele haladt, felszalltak a haj6ra, s fel fegyverzett hararniakkal talaltak szembe magukat, akik mar vartak oketo Oriasi zfirzavar tamadt. Hamarosan elterjedt a szobeszed, miszerint Ofelsege katonaira sulyos csapast mertek a "szabad kereskedelem tisztesseges tolvajai", akik csupan arukeszletuket vedtek, az "ertekes teat, dohanyt, selymet es csipket". Az ejszakai csetepate hire igencsak megzavarta a kornyek nyugalmat, az evtizedek ota tart6, hallgat61agos beket, mely vegso soron megiscsak a furdohely javara szolgalr. Hiszen 27. Cornwall: felsziger Delnyugat-Angliaban.
cIJ 267 'i'
az Adohivatal, kellf ellenszolgaltatas fejeben, korabban sze met hunyt a vallalkozo szellemf lakosok kozort idonkent elofordulo titkos iigyletek folott. A becsvagyo idegenek hirtelen provokacioja masreszt arra kesztette a gardistakat, hogy folytassak a hajtovada szatot. Nem szabad sz6 nelkul hagyniuk embereik meg szegyenfteset es bantalmazasat. Hamarosan val6ban le is esaptak, s nem csupan azokra a helyiekre, akik reszt vettek a csernpeszetben, hanem nyomast gyakoroltak az eldkelo londoniakra is, akik ekkor mar kiterjesztettek es fokoztak tevekenyseguketl Ez a felfordulas fogadta az elszant Sidney Parkert. Fe! volt keszulve a bonyodalmakra es a kulonbozo bajokra, azonban nem szamitott erre a legiijabb csapasra, hogy a sanditoni vallalkozas teljes osszeomlassal fenyegetett! Csaladokat lehetett latni mindenfele, akik indulashoz keszulodtek; nehanyan leanyaikat feltettek, tekintettel a "fosztogat6k" kozelsegere. Ami a korultekinro londoni sze rencsejatekosokat illeti, nem kivanrak osszenfzesbe keriilni 6felsege torvenyeivel, nagy sietve tavoztak hat. A hirhedt seg nernsokara utolerte Sanditont. Az esetrdl egy tudositas jelent meg a Marning Pastban, es felhivta a figyelmet "azok ra a keres iigyekre, melyek mostanaban keriiltek napfenyre deli parrvidekunk egy bizonyos furdohelyen", s dicserte a gardistak kivalo erofeszfteseit, hogy "egyszer es minden korra eltavolftotrak a bflnozoket az artatlan elvhajhaszok es azon tiszteletre rnelto latogatok korebol, kik esak nernre giben kapesol6dtak be a divatos telepules eletebe", A botrany nem sok j6val biztatott. Thomas Parker egeszen rnegdobbent lak6helye sorsat illetoen. Az igaz, hogy nemi vigaszt jelentett szarnara Sidney erkezese, Megjelenese orom mel toltotte el, es meghatotta, hiszen ezzel joletuk ininti sza kadatlan odaadasat bizonyftotta! Latta, occse komolyan el hatarozta, hogy segft rajtuk. - Draga ocsern - dunnyogte leverten -, a legfrissebb fej lernenyek balj6s jovot j6solnak. Bevallom, agg6dom San ditonert. Elsa Izben keserftenek el kilatasai! Tanacsaidra
jobban vagyom, mint yalaha, es boldogga tesz furdohelyunk irant erzett elkorelezetrseged. Ami tarsat, Lady Denhamet illeti, a holgy egeszen vi gasztalhatatlan volt. Lehet, hogy sok dolog f616tt szemet hunyt korabban, azonban e legujabb fordulat valoban el esiiggesztette! Hirneve, rangja, a rnegbecsules iranti igenye, minden torekvese, hogy az eletben elfoglalt helyen javftson, most megsemmisiilt! Meghozza azutan, hogy megprobalta kiemelni az ismeretlensegbcl! E nagyszerG furddhely j6va jet, mely nagyreszt elsa ferje birtoka volt hajdanan, most botranyok es becstelen esernenyek rornboljak le. - Gondoljanak esak az en helyzetemre effele korulme nyek k6zepette! - jajveszekelt. - Hogy egyiitt emlegessenek bunozokkell Hisz mar maga az elkepzeles is peldatlan, hogy torvenytelensegeket tarnogatok! Valojaban meg tobbert kellett agg6dniuk. Mert hogyan beszelhetne a lady val aha is a Waterloo Crescent tervei rol? S mikent lehetne az alapveto beruhazasokat ujra talpra allftani? A lady teljesen atadta magit a vesztesegek folort erzett banatanak. - Mi lesz veliink, Mr. Parker? - sirankozott, - A vendegek mind itt hagynak benniinket, s magukkal viszik vallalkoza sunk sikeret. A szobak megiiresednek, s mindeniitt hirde tesek jelennek majd meg ujra, sot, meg kivalo szamartejem vevfiit is elveszftem! - Tudnia kell- fordult most Sidneyhez -, hogy legiijabb Denham-szamaraimat meg esak most kezdtek kelloenerte kelni. Hamarosan eszlelruk vaina, hogy csodalatos szamarte jem segitsegevel a betegek meggy6gyulnak es megerosodnekl A szelid Mrs. Parker is kesergett Sidneynek, azonban panaszkodasat inkabb ferje csalodottsaga valtotta ki. Ugy latta, Thomas elkepzelese ut6daik j6vojet illetoen veszely be keriilt, s most eppugy agg6dott egeszseguk, mint bol dogulasuk miatt. Talan ujra meg kell fontolniuk azt a le hetoseget, hogy gyermekeik abban a vedett kornyezetben nojenek fel; abban a rnely "arokban", a szelcsendes volgy ben, mely val aha otthonuk volt?
Azonban be kell vallanunk (bar Mrs. Parker nemigen kfvanta elismerni ebbeli vagyat), hogy, ami ot illeti, soha nem volt elragadtatva a szabadon aramlo szelrol, vagy a Trafalgar House-ban uralkodo, athato dohossagtol, s vol takeppen orommel visszaterne regi, kenyelmesebb, mene deket ado otthonaba, Ezenkivul a zoldseg nem termett-e ott bosegesebben az ev nagy reszeben? Sidney egyutterzessel hallgatta panaszaikat, s igyekezett megnyugtatni szegeny csaladjat. Sanditon kozelgo hanyat lisa azonban, tobbi fajdalma ellenere, tal an j6 noverere, Dianara tette a legnagyobb hatast, Felreerthererlenul beszelt fiverenek banatarol, mely a furdohely tisztelerremeltosagat fenyegero eszrelensegek miatt erte. Azota, hogy elfoglalta szallasat, kotelessegenek tartotta, hogy eberen oltalmazza Thomast sajat es Susan egeszsege folott erzett aggodalma, valamint Arthurral kapesolatos, torvenyszerfl, balj6s eloerzetei ellenere, s felfedezte jo vetele tagadhatatlan elonyet, mel yet meg almaban sem gondolt volna! Valojaban tengerparti utazasa csodalatra meltoan elmelytrette a fogekony holgy masok iranti erze kenysegetl Miss Parker mindig is azt kutatta, rnikent tehetne em bertarsai javara, s eddig nem sokat idozott a hozza hason loan betegeskedo es szukseget szenvedd emberek tarsa sagaban, Ebben a kozossegben azonban rendkfvul ertekes orornforrasra lelt: hogy naponta talalkozhatott szenvedo lelkekkel! A holgy elott a hasznossag uj tavlatai nyilrak meg, s a jutalom eppoly jelentos volt, mint amit torekeny huga es occse gondozasa soran atelr, Kitarto lelkesedese odaig vezetett, hogy vegul vedoszar nyai ala vette egesz Sanditont! Kulonos figyelmet szentelt a tengernek es gy6gyft6 erejenek, s ezzel egyiitt paratlan kituntetesben lehetett resze: tekintelyes szakertoi rangra tett szert, ahogy a fiirdfimasinak mogorva fe!iigyelOit ira nyitotta. Minden iijonnan erkezonek, aki Sanditonban ki vant furdozni, fel kellett keresnie Miss Parkert, mielott meg kockaztatta volna a vizbe merulest,
'1i? 270 '1i?
- Segftek, ahogy tudok, draga Sidney - jelentette ki szo kasos szerenysegevel, - Mindemellett olyan onfelaldozas sal teszem, mellyel senki nem veheti fel a versenyt. Mivel en magam is betegeskedem, jobban aterzek minden lazroha mot, ahogy en is megelem! Azutan, segftseget kerve, hangsulyozta: - Draga Sidney, most, hogy itt vagy korunkben, te is hasz nossa teheted magadI Gyogyirasunknak ualoban szemmel lathato eredrnenyei vannak, es senki nem akadalyozhatja pusztan iizleti erdekekbol! EI tudod kepzelni, hogy gatlas talan emberek tonkretehetik azt a tisztesseges munkat, melyet vegzek? Szamito fosztogat6k! Ugy velern, beletar toznak az Adohivatal orei es meg bfinosebb felbujt6ik is! Draga fiverern, csak az egeszseges, tiszta gondolkodas m6d szamit, Mi rnagunkeva is tettiik! Orizkedniink kell a mindnyajunkat erintd torvenytelensegektol, el kell vetni ezeket, es sajat iigyeinkke! foglalkozni ujral A maga reszercl, Sidney Parker azonrnod megigerte, hogy minden tole telhetdt megtesz. 6 maga lehet, hogy bizony talan volt azt illetoen, hogy mi is allltharja meg az elszaba dult lavinat, de most sem tehetett mast, mint mindig, ha ellentrnondast nem turo noverevel volt dolga, esak figyelt es engedelmeskedett. Majd az uj, kenyszerito ero bizonnyal batorsagot ont bele, hogy elvegezze feladatat. Mint a vonakod6 Hamlet nek, neki is "ki kell szallnia tenger fajdalma ellen, s fegy vert ragadva veget vetnie neki"! S ha Sidney Parkeriink vidam es higgadt is maradt, es, felig trefabol, megis bele fogott, annyit legalabb e! kellett ismernie: hogy, egyediil Miss Heywood kedveert, megiscsak meg kell kockaztatnia! Bar varatlanul erte Amor nyila, eszebe jutott az is, hogy csak bdtrake a 5zep ledny, s hogy nernregiben hatarozta el, miszerint tartja magat ehhez a mondashoz. Igazabol e gon dolat most nyert rokeletes ertelrnet szarnara.
f ;'
y.,
t /t
~'
'1i? 27I '1i?
A fogekony ifjakat barrnennyire is felkavarjak heves er zelmeik, csak ritkan kerftik igazan hatalmukba. Ezek a j6 zan gondolkodasu fiaralernberek, akik kepesek urra lenni 6nmagukon, s ellenallnak a szere1em minden csabicasa nak, eros jellemrol tesznek tamibizonysagot. Ha barrnilyen fogadalom e1hangzik az egyik ilyen tart6zkod6 uriember reszerol, az komolyabb, s ha vegul megva16sul, termesze tesen a legertekesebb is. E tiszteletre melto ferfiuk kozt tarthatjuk szamon Sidney Parkert is, ami6ta csak Charlotte Heywood csaberejenek vonzasaba kerult, Raadasul a leany rendkfvuli adottsagai, oszinte, termeszetes magabiztossaga valtotta ki Sidney meg ingathatatlan rajongasat, mi tobb, elkotelezettseger. Vj hevulete kulonoskepp megmutatkozott a nap folyaman, mikor is arrol erresiilt, hogy a gardistak altal begyfijtort emberek kozt van egy ismeretlen, szereny lovaszlegeny, ki esak mostanaban erkezett Sanditonba, s Mr. Matthew Daw son alkalmazasaban all. Vgy hlrlett, azzal gyamisftjak ezt a bizonyos Henry Heywoodot, hogy reszt vett a parton es a tengeren foly6 fosztogatasban. A sikkasztas szornyfl btin tettevel vadoljak, mellyel kart okozott Ofelsege allamkincs taranak. Heywood felhaborodottan tiltakozott, s kijelentette, hogy arratlan a btintenyben, s6t, meg esak hem is tudott e teve kenysegrol. Azt allftotta, hogy oly nagyon lekototte a 10 yak koruli munka rovid sussexi tartozkodasa idejen, hogy nem is tagftott melloluk, csak mikor estenkent nyugov6ra terr. Vedekezeser azonban elutasftottak, es orizetbe kerult; s mindaddig fogva is tartjak, mfg a hatosag nem hataroz arr61, milyen sors var a bunozokre, akik a zavargasokat okoztak, Parkert egeszen elkepesztette a dolog. Modfelett csodal kozott azon, hogy miert soroljak a tobbi vadlott koze, mi
kor ilyen keyes a bizonyitek bunreszessegere? A fiatalem ber erdekeben tett tudakozodasai nyoman hamarosan rajott az igazsagra, Kiderult, hogy bar rnagat Heywoodot nem fogtak e1 azon az ejszakan, a gardistak megis kulonleges er tesiilest szereztek a legeny bfinossegerfill Ez volt korabbi megbizojanak tamivallomasa, aki most azt allitotta maga r6l, hogy igenesak elkedvetleniti a dolog. A gardistak arrol tajekoztattak Parkert, hogy ez az ur oszinten beszelt veluk, Az igazat megvallva, mindenkinek nyiltan elmondta, hogy milyen igazsagtalanul viselkedett vele Heywood, s kifejezte alkalmazottja miatt erzett csa Iodottsagat. - Csak egy egyszerf fi6 - rnagyarazta -, akit jolelkfiseg bol yettem magamhoz, s hittem becsuleressegeben - hi szen nem is volt mas ajanlolevele, esak videki neveltetese es a lovak iranti lelkesedese! Hogy sejthettem volna je1 lemgyengeseget, penzsovarsagat? Semmi jel sem mutatott arra - ugyanis ez az egesz meg Londonban tortent -, hogy feltamad majd benne a kisertes a nyuzsgo tengerparton. Ellenallhatatlan vagyat erezhet ilyenkor egy sziiletett tolvaj! Ez volt az a vadbeszed, mely felhaborfrotta Sidney Par kert. Amint meghallotta, semmi sem tarthatta visszatob be. Charlotte fivere! Hogy ilyen igazsagtalanul belekeve redett ebbe a jelenlegi botranyba, s epp e lelkiismeretlen cselszovo kozrermikodesevel! Tfirhetetlenl Feltetelezte, hogy nagyobb ravaszsag bujhat meg Dawson kijelentese mogott, me1y else hallasra meg nem derult ki. Elninddott az elmult h6napok esemenyein, mikozben ezt a lehetetlen vadaskodast merlegelte. Hanem, fokozatosan feny derult szandekaikra! Sidney egyre biztosabb volt a dol gaban. Ketsegtelenul ez lehetett a terv, mel yet epp ez az osszeeskuvo esze1t ki, meg mieltitt elinditotta volna san ditoni vallalkozasat! Milyen nyilvanvalova valt is most min den: a zfirzavar Dawson alaposan kigondolt fortelyaibol szarrnazott! Az ifju Heywood pusztan csak eszkoze volt. Sidney raebredt, mekkora csabitast jelenthetett Dawson szamara e tavoli videk, s rnifele celjai lehettek, hogy ilyen
'it 272 'it
'it 273 'it
HARMINCHARMADIK FEJEZET
messzire elmereszkederr a Ioversenysport divatos, Ion doni kozegerol. Tobbe nem csodalkozott az uriember abbeli igyekezeten, hogy oriasi erofeszftesek aran versenypalyat letesfrsen Sussexben. Sir Edward indfrvanya tulajdonkep pen fenyes lehetoseget esillogtatott meg az agyafUrt szeren csejatekos e16tt, s olyan szeles tavlatokat nyitott, melyek elonyeit esak egy tapasztalt hadvezer lathatta meg. A nagyszeni, nyflt teriilet, mely lovait varta, valojaban csekely vonzerovel bfrt az iiriember szamara. Tavolrol sem a messze foldon hires, tengeri szelben tett setak esalogat tak Sussexbe. A vedett kis oblok, titkos kikotok hfvogat rak, s az, hogy a megye kozel fekiidt a Kontinenshez, mely alkalmassa tette tiltott kereskedelem folytatasara. Minden erejet Iatba vetette volna, hogy megteremtse hatarozott es minden gyanu folott allo letjogosultsagar a jovedelmezd deli partok szabad kereskedoinek kozeleben, Parker annyira felboszult, mikor radobbent e mesterke desekre, hogy vermerseklete jelentosen megvaltozott! Le vetkozte jellegzetes kozonyosseget, megszabadult attol a hibajarol, mely eddig igenesak bosszantotta Charlotte-ot. Haragja mar-mar valoszertitlen rnereteket oltott. Oly rend kfvuli volt, mel yet joggal varhatunk el attol a halandotol, aki arra rendeltetett, hogy Sanditon megvaltoja legyen. Larva a pusztitast, beketfirese veget ert, ingerultseger nem tudta elfojtani. Azonnal eselekedni kezd, hogy igazsagor szolgaltasson szeretteinek, s meg6vja azt, ami a legfontosabb nekik! Az volt az elso gondolata, hogy szembenez Dawsonnal, es koveteli, nyfltan vonja vissza ragalmait, melyekkel a fiut illette. Vagy meg rnereszebben: arra kenyszeriti a gazembert, hogy tegyen vallomast ugyleteirol, melyek oly sok gyalaza tos tett elkoveteset batoritottak Sanditonban! Tovabb elmelkedetr azonban, s alapos megfontolas utan elvetette az eroszakos tamadas gondolatat, Vegul is az uri ember nilsagosan rneggyozo volt! Nernregiben erkezett a tengerhez, lelkes bokezfisegevel, abban a remenyben, hogy uj sportlehetoseget letesithet az urlovasoknak. Dicserendo
eel, annyi szent, a helyiek orommel udvozoltek, hiszen a teriiletnek friss iizleti Iehetosegekre volt sziiksege. Igazabol Mr. Dawson sajnalattal ismerte el, hogy nem kfvanatos szemelyek kusza tomege esatlakozott hozza, ki ket a kellemes legkor, a latvanyos izgalom es eleganeia le hetosege esalogatott, s ozonlortek utana Sussexbe, ahol is o kenyelmesen elidozott, es ez minden, amit be kell valla nia! Hogy egy kiszamithatatlan tars kfserte, hogy Ofelsege allarnkincstaranak rovasara meggazdagodjek, esak ez lehet a fajdalmas kovetkeztetes! Hiszen (5 egy tisztesseges uriem ber, hogyan is gyanfthatott volna effele visszaelest, es epp az egyik partfogoltja reszerol? Nem, Matthew Dawson olyannyira befurakodott a gar distak koze, s annyira tisztelte a kozosseg, s oly sertettnek mutatta magat munkaltatoi minosegeben, hogy az ifju Par ker nemigen remelhette, hogy valaki is hitelt ad majd el lenerveinek. Sidney Parker mersekeltebb rnegoldast fontolgatott. Az emberek alapveto josagahoz es szuksegszeru, j6zan fte16 kepessegehez fog folyamodni. Hiszen az, hogy raszednek egy artatlan ifjut, s leromboljak jovojenek minden rerne nyet, esak nem szolgalhat nemes celt? Hogyan velekedhet barrnely uriember is e gonoszsagrol? Megis, minel robber gondolkodott, annal vilagosabban latta, hogy az effele ok fejtes rneddo talajra hullhat. Dawson nagyszabasu terve nyilvanvaloan gatlastalan, s ez fog eldnyt elvezni, es mivel a maga volt az elkepzeles szellemi iranyitoja, ha reszvete lere celoznanak, az is csupan kapzsisagat fenyegetne. Megis, muszdj megtalalnia az utat, mely elvezethet az igazsaghoz! Egy ilyen ember igazi jellemet mihamarabb fel kell fedni! Parker radobbent, hogy itt robbre van sziik seg, mint hogy egyedul 0 maga leplezze le. Mihelyt Daw son Ion doni hfrhedtseget az egesz vilag ele tarjak, semmi ketseg sem lehet majd rosszindulatu mesterkedesei felol. Azonnal meg kell nyernie ugyenek baratjat, Collinsworth-ot, hiszen kedelyes, fiatal tarsa nernregiben maga is Dawson karmai koze keriilt. Es nem esak amiatt kivanja maga melle
c£r 274 c£r
c£r 275 c£r
allltani, mert az a gazember a hatalmaban tartotta, hanem, mert hatarozott bizonyitekkal is szolgalhatna, melyet 0 az tan rovabbfthatna a megyei hatosagoknak, Baratja tamisft hatja majd a szelhamos kulonos tehetseget, ahogy kijatszotta a torvenyt, reszletezheti sikaml6s uzelmeit, fortelyait es min denekelOtt ugyesseget, ahogy kikerulte a felelosseget abban a gazsagban, melyet 0 maga idezett elO. Sidney Parker igen megfontoltan kezdett hozza, hogy az Adohivatal ele tarja az ifju Heywood vedelmi iigyet. Felajanlotta szolgalarait, s megigerre, hogy egy heten belul tanut kerft, aki bizonyftekokkal is eloall majd. Rendelke zesiikre bocsatja a val6di bfinost, azt az embert, aki meg bujik az igenesak fellendulo csempeszet m6g6tt, mel yet partjaiknal folytattak ejjelenkent, Idckozben, Ieherosegeihez rnerten, probalt a vegere jarni nyomaszt6 csaladi ugyeiknek is. Batyja folytonos levertsege m6dfelett aggasztotta. Hiszen korabbi helyzete, mint az uj Paradiesom megalkotojinak elismertsege, mely hajdan meg hatarozta a videket, s elbajolo vidarnsagat, egeszseget es jovendo viragzasat biztosftotta, most ugy tflnt, nem allft hat6 vissza tobbe. A szobeszed nem hagyott alabb meg az utan sem, hogy elkaptak a bunozoket, es perbe fogtak oketo A friss botrany mergezo hatasa nem enyhult, fgy folytat6dott hat rohamosan a szeszelyes es allhatat Ian elpartolas. A zavaros hfrek, megveto suttogasok, gonosz pletykak nemigen tetszettek azoknak, akik kovetkezo uta zasukat tervezgettek: az elokeloknek es hirnevre vagyok nak. Azoknak, akik szerettek volna feljebb jutni a tarsadalmi rangletran (hisz vegul is nem azon mulik-e egy elegans fiirdohely sikere, hogy az uri tarsasag latogarjar), most el kellett tunodniuk, vajon megkockaztathatjak-e, hogy San ditonban mutatkozzanak! Ami a sportembereket es retben jatszo rajong6kat illeti, akik nernregiben erkeztek a videk re, kulonosen azok, kiknek anyagi forrasai aligha viseltek el a kivancsiskodo figyelmet, most a hatosag riaszt6 vizs galodasanak kereszttuzeben ereztek magukat, fgy hat elil lantak.
Sanditon alapft6i ketsegbeestek. Sidney egy ideig irto zott attol, hogy javasolja az elkerulhetetlent, Nem kivanta szembesfteni Thomast a teljes igazsaggal. Bar vonakodott beszelni helyzetukrol, megis tudta, hogy sz6ba kell hoznia fiverenek. Sanditon ketsegtelenul hanyatlik. Thomas esa ladja a legjobban tenne, ha megfontolna annak lehetoseget, hogy elbucsiizik a tengerpartt61, es visszater szereny, osi birtokara. Eleg kulonos volt, hogy mikor Sidney vegre indftvanyozta a hazateres gondolatat, meglepoen kevesse szomorftotta el batyjat. Csalodotrsagat elarulta ugyan, azonban Thomas Parker hatarozottan filozofikus hajlamu ember volt. Ele teben latott mar iranyvaltast; mindig is kepes volt elflzni a balj6s arnyakat, s kedvezoen Itelni meg a csalodast es ve reseget. Az idosebb Parker abrandokat kergeto embernek szuletett, Bar kepzeloereje felulmulta j6zan ftelokepesseget, eredendo dertilatasat nem lehetett elfojtani. - Draga ocsern - tfinddott -, a legnagyszertibb celokat esak ritkan tudjuk elerni, meg akkor is, ha idonkent ugy tfinik. Kisse elszomorft, hogy almaink megesalnak benniin ket, s kodde valnak egy olyan vilagban, melyet felgyorsftott a kereskedelem. Nem szamit. A Tokeletessegre kell toreked nunk, s ez ad szamunkra remenytl Megvigasztal a tudat, hogy szinten uj teruletre mereszkedtem. Kiprobaltam, mil yen is leterni az osvenyrol. Nem, kedves Sidney, nem szabad agg6dnod ertern, vagy draga felesegernert! - s6hajtotta. - Hiszen most visszateriink a regi utra, atyaink meghitt foldjere, ahol mindig is boldo gok voltunk. Az oriasi eljenzes, amellyel felesege es gyermekei fogad tak a dontest, annakellenere, hogy komoly valtoztatast ko vetelt, eloszlatta az uri ember ketelyeit. Minden tovabbi pa naszkodas nelkiil hamarosan az egesz csalad osszesereglett, hogy ingosagaikkal hazainduljanak. Sidney rendkivul megkonnyebbult, hogy fgy elrendezo dott az iigy. Egyuttal azonban noverei es 6eese j61etevel is t6rodnie kellett! Mikozben azt feltetelezte, hogy orommel
'i' 276 'i'
'i' 277 'i'
en
valnak meg Sanditon minden gondjitol-bajarol, megsem fgy volt! Ami torrent, igencsak megdobbentette. Diane Parker es huga, Susan, sokkal inkabb vonakodtak elhagyni a furddhelyer, mint Thomas maga. Es epp egy olyan helyet, ahova kelletleniil erkeztek annak idejenl De hogyan sejthetett Sidney barrnit is Diananak Sanditonban aratott legujabb gyozelmerol? Meg kell hagyni, novere is agg6dott a gyors fejlddes meg torpanasa miatt, melyet most csak ugy nevezett, mint "nagy befektetest". Megallapfthato, hogy az oszinteseg iranyitotta, mely nrlsagosan is nyilvanvalo volt. - Tudnod kell, Sidney - kezdte -, fiverunk mar a kezde tektdl alkalmatlannak mutatkozott arra a kezdemenyezesre, melyet az orvoslas megkivant, Az effele iizlet erelyesseger kovetel, sot, m6dfelett konyortelen rnagatartast! Thomas batyanknak mindig is zavaros elgondolasai voltak. - Abban a Sanditonban, ahova jottem segfteni, soha nem fuggtunk a gazdag, divatos jovevenyekrol. Soha nem sovarogtunk az elegans beszed utan, nem hianyzott az eld keloskodes. Nem, valoban nem! Ehelyett azokrol gondos kodtunk, akik erosodni akartak, kerestek es alavetettek ma gukat az itteni gyogyulasnak, Biztosfthatlak, van munkank eleg! Lehetosegeinkhez merten apoljuk a gyengeket es el esetteket, barrni is a sorsa az idelatogatoknak, Diana tokeleresen elsajatftva a gyogyftas tudornanyat, friss ismereteit naponta felhasznalta azoknal a szegeny lel keknel, akik kurajuk soran majdnem vfzbe fultak, Felbe csiilhetetlen kelleke lett a furdomasinaknak es a kfsero szemelyzetnek; oly nyereseg, ki maga volt az elet vedel mezoje! Semmi sem tudta elszakftani e lelkesfto helyszintol, Valojaban ugy erezte, es a szamos fiirdoseged is ifju es idd sebb gondozottjaikkal kapcsolatban egyarant, hogy az jelen rene bizonyara a legnagyobb veszteseget a gy6gyulni vagyok novekvo csoportjanak, ha 6 magukra hagyna oketo Raadasul hire terjedt munkalkodasanak, hogy mil yen nagyszenien segfti helyreallftani azoknak a betegeknek az allapotat, akik tulsagosan sokszor fiirdoznek, s gyakran
meg eszmeletiiket is vesztik. A Londoni Embervedelrni Liga felfigyelt mtikodesere. Alapft6ja, dr. Thomas Cogan maga irt a holgynek, nagy elismeressel adozva onfelaldo z6 tevekenysegenek, Legmagasabb kituntetesuket kivanta adomanyozni neki, hisz celjuk az, hogy batorftsak kivalo munkajat ezen a mostanaban kialakulo, ujfajta teriileten. MindenekelOtt nagyrabecsulesuket fejezte ki, hogy e vak mere eletmentest epp egy holgy vallalta magara, s rendki viili csodalatuknak adott hangot. Igazabol a faradhatatlan Miss Parker hdsiesen segftette a szenvedcket. Felmelegltd bedorzsoleseit kitartoan folytatta, melyek szama 6rar61 orara gyarapodott, mikozben az agyonhajszolt Diana nem vett tudornast sajat kimerulrsegerol. Ekkora dicseret utan, hogy ily rnertekben felismertek szorgalmat, kello osztonzest ka pott arra, hogy rendftheretlenul vegezze tovabb frissen meg talalt hivatasat. Semmi nem valaszthatta el uj munkajatol, melynek soran oriasi lelkierorol tett tanubizonysagotl Nem sokara meg a torekeny Susant is ravette, hogy segftse e nagy szerti es eroteljes feladatban, hogy uj elerre keltsek a remeny vesztetteket. Sidney meg almaban sem gondolta, mivel szembesul majd, mikor figyelme occse iranyaba fordult. Arthur nyilvanvaloan fuggetlenne valt novereitol, es sikeriilt kimenekulnie a be zartsagbol. jobban mondva, nem volt lehetosege visszavo nul6t fujni. A legifjabb Parker ugyanis elkotelezte magat az ellenallhatatlan Beaufort kisasszonynak. - 6, kedves Sidney, az 0 segfrsegevel sziilettem ujja - je lentette ki. - Miss Beaufort volt a Muzsa, ki felelesztette csiiggedt kedelyemet, Val6ban az eleterot jelenti szamornra! - S ujjongva meselte fiverenek, hogy a holgy epp joker, gyot relmes elete utols6 pillanataban tfint elo! Vonzalmuk szokatlanul gyorsan fejlcdott ki, s menyeg zfijiik napja mar kuszobon all. Megfogadtak, hogy az egesz seges levegcjfi Sanditonban maradnak orokre. Hiszen nem itt bontakozott ki talalkozasuk tortenete, a jeges reggeli furdozesek kozepette? A vizbe rnerules nem csupan egesz segi allapotukat allftotta helyre; e meresz detm6d e1ose
<£' 278 <£'
<£' 279 <£'
en
gftette, hogy ujfajta boldogsag csodajara bukkanjanak! Fel tarult eldttuk az igaz szerelem - meghozza a szabad eg alatt! Es nem kockaztathatnak sernmifele valtozast mostantol fogva, eletuk vegeigl Mindenkeppen itt kell letelepedniukl S mivel Miss Beaufort tekintelyes hozomannyal rendelke zik, vagyona, egyesftve Arthur anyagi lehetosegeivel, ket segkivul kenyelmes megelhetest biztosft majd szamukra, Meg egy eset merult fol Lady Denhamet illetoen. Elkep zelhetetlennek tartotta, hogy elmenekuljon Sanditonbol, Sernmikepp sem kivanta elhagyni azt a helyet, mely min dig is otthona volt, s annak is kell maradnia. Az tit vilago san ki volt jelolve szamara, raadasul megj6so1ta Sanditon tokeletes ujjaszuleteset. Fejet rovabbra is magasan tartotta, s egyre ingerultebben fordult a gardistak fele. Hogy vesze lyeztetni mereszeltek a gazdasag fellenduleset sajat embe reik kedveert? Es ilyen homalyos indfrekok miatt? Mar maga az elkepzeles is elfogadhatatlan, hogy a dicso sport lehetdsegetdl megfosztjak oket, pusztan -azert, mert a kor nyeken esetleg a nyugtalansag jelei mutatkoztak! Sohal Tel jesen, hatarozottan elfogadhatatlan! Lady Denham nem nyu godhatott bele. Kijelentette, hogy draga, megboldogult ferje ha megerhette volna ezt a felfordulast, bizonnyal soha nem egyezett volna be1e, hogy felborftsak a rendet, es felesle ges zfirzavart okozzanak. Nemi tisztelet csak megilleti eld keld csaladjat, nemde? Nem tetlenkedett a szelhamos Dawson sem. Az uriember multbeli fondorlatai, bfinos tevekenysege a loversenyzes teruleten, s a fogadasok koruli csalasai bebizonyosodtak, jobbnak latta hat, ha tovabball, mikor hfrul vette Collins worth kozelgo erkezeset, A Kontinensre szokott, hogy me nedeket talaljon, mfg lecsendesul a vihar. S ez nem minden. A gardistak kozben kikerdeztek az 6rizetbe vett szerencsetleneket, s ferry derult a gazember ugyletei mogotti mesterkedesekre. E szegeny, videki em bereket a londoni uriember lefizette, ha nem is bokeznen, megis gyorsan, s mind tobb jutalmat igert a kell6 idoben.
'It 280 'It
Dawson arr61 biztositotta 6ket, hogy kozbenjarasaval por tekaikat Londonba szallitjak majd, s eladjak oket tarsainak. Annak ellenere, hogy a vallalkozo eltfint, a falusiak to vabbra is tagadtak. Dawson gondoskodott ugye kepvise leterdl, s kulonfele embereket kuldott Sussexbe: sajat meg bfzottait az ugyvedi kamara vezetosegi tagjai kozul. Ravasz ervelesuk, a j6kora tiszteletdijjal egyiitt, enyhitett a csel sz6vo helyzeten a hatosagokat illet6en. Tekintelyet nem ker dojeleztek meg tobbe, s iigyet elsimftottak. Dawson veszely telen visszateresre keszulodott tehat birtokaira, a sussexi sportemberek ujjasziileto es viragzo tarsagaba. Miutan a dolgok fgy vegzodtek, Lady Denham becsvagyo tervei iij erore kaptak, s folytattak a maguk utjat, hogy szi lardan haladjanak elore. Ha a ftirdovaros ujjaeledese biz tosftott, s a fejlodes helyreall, megiscsak elindulhat tulajdon boldogulasa fete!
'It 28 I 'It
az eler a rendes kerekvagasba keriil. Nerni elvaras megis nehezedett a baronetre. Azonban nemigen hallotta draga fe leseget mas egyebet kifogasolni, mint azt, hogy idonkenr sze szelyesen tesz eleget az illemnek, hiszen Clara maskiilonben elegedett volt. Sir Edward kastelyaban, a szornszedos Denham Parkban id6ztek, legalabbis, mikor Lady Denham nelkulozni tudta alapvet6 szolgalataikat, mely meglehet6sen ritkan fordult e16. Clara tovabbra is odaad6 figyelmessegevel araszrotta el, s sikeresen meg6rizte 6ladysege rajongasat es kiszolgal
HARMINCNEGYEDIK FEJEZET
Mindent tudunk mar, amit rernelni lehetett Sir Edward Claranak tett ajanlatat illetcen. A leanykeres rnegleheto sen nagylelkti volt. Azonban mindannak dacara, amit el mondott, es annak ellenere, hogy az erenyes holgy sokaig vart tiirelemmel, egy olyan ember, mint 0, egy ifju, kinek csapong6 kepzeletet a szabadossag eszmenykepei toltortek be, akikrol konyveiben olvasott, s aki mindig is buzg6n alkal mazta a szoknyavadasz fortelyait, letelepedhet-e a csaladi boldogsag tffzhelyenel? Elhihetjiik-e, hogy egy elvhajha szasra hajlamos urbol lesz a legjobb ferj? Nem valoszinfi. Mindemellett ez csupan szerep volt, melyet Clara jatszott. Es barrnit elviselt volna keszsegesen, csak hogy megszeliditse a fiatalembert. At (ogja alakitani szfve valasztottjaban mindazt, amit nemesi vere osi kesz tetesenek velt, ahogy mindig is kockara tett mindent sze relmi hoditasaiert! Ez olyasvalami volt, mel yet Sir Edward elsodleges ferfiassagnak tartott. Barrnit allithatott is, 0 is csak egy volt az "erzekenyek", az erz6 emberek kozul. Clara batorkodott feltetelezni, hogy az ifju lelke meg gyo gyfthat6 es forrnalhato. Miss Brereton gyenged karjai kozt majd nem kfvan mast, csupan erinteset, hogy lecsillapuljon. A leany koran elfogadta a terrneszet kegyetlenseget, s csak mosolyogni tudott a regi bolcsessegen, miszerint "a buja sagnak annyira terrneszete a csalfasag, mint rokanak a ba romfivadaszar", S csendesen hozzaffizte, hogy "ne varjon sokat, ki barrni rnasra szamft". Bizonyftott kepessegei mar regen megmutatkoztak, ahogy diadalt aratott a szegeny seg folott; s mostanaban is, a tekintelyes Lady Denham partfogasa idejen, hiszen 0 valasztatott ki iirnoje birtoka inak orokoseul, es igen jelent6s vagyon varornanyosa lett! A frigy tehat ragyog6 parkapcsolatnak bizonyult. Mint barrnely mas hazassagot (mihelyt a mezesherek elrmilnak), ezt sem sok kivansag zavarja majd, meg azutan sem, hogy
'
tatottsagat. Miss Brereton aztan korultekintoen elhivott egy ifju ku zint Ion doni csaladjibol, hogy biztosftsa a lady folyamatos gondozasat, By modon Penelope, aki szinten engedelmes teremtes volt, s majdnem annyira csinos, mint Clara, erke zett Sussexbe, a neni szolgalatara. Miss Brereton nehany heten at oktatta a leanyt, s minden tudnivaloval ellatta, mely szukseges ahhoz, hogy umojuk kiszamfthatatlan ho bortjait kielegfthesse. A csere bamulatra meltoan sikeriilt. Egyreszt, Clara j6 rokonai, kik majdnem nyomorban eltek, s gyermekeiknek nem sok kilatasuk lehetett, bizonyara sziinteleniil halal kodtak neki. Ugyanakkor Penelope, ki tizennegy esztend6s volt, s igencsak megilletodott megmenekiilese miatt, soha nem kivan majd versenyre kelni 6ladysege odaado ragasz
kodasaert,
'I
- Kedves Clara - ismerte el Lady Denham -, ugy gon dolom, majdcsak elboldogulok a leannyal, Azonban, tud ja meg, on nem tavozhat szolgalatomboll A haztartas szfn vonalat, draga gyermekem, fenn kell tartanunk. Szamitok rnegfontoltsagara, mellyel tovabbra is gondoskodik arrol, hogy minden rendben menjen. Clara kedvesen engedelmeskedett id6sod6 partfogoja egyre szaporod6 rigolyainak. Leven ferje gyakorta volt tavol az elkovetkezo evekben a szerencsejatek iranti ren dithetetlen vonzodasa es London minden csabitasa miatt, keszseggel viselte hat a lady uralkodasat,
'
Esther Denham sorsa nem alakult ily kedvezoen, Bar Sir Edward nfivere kivetette halojar Collinsworth-re, rnes terkedese megsem sikeriilt. Az ifjii lord ugyanis nem tehet te meg, hogy ot valassza. Nem mintha a holgy nem allta volna ki a probat. Lon donban tamisitott elozekenysege igencsak megnyerte a fia talember tetszeset. A jelen koriilmenyek kenyszerlto ereje azonban akadalyozta, leginkabb is a loversenyzes irant tanusftott rnertektelensege. Egeszen vilagosan megerterte hat kotelesseget, miszerint egy tonkrement birtok orokose kent nem valaszthat szabadon feleseget. Es terrneszetesen nem Miss Denham volt az, aki felviragoztathatja! Ilyen lelkiallapotban erkezett vissza Sussexbe, hogy ba ratja, Sidney Parker segitsegere siessen Matthew Dawson elleni tamivallomasaval. Ort-tartozkodasa alatt veletlenul ismer osszeakadr a felenk es tartozkodo Miss Lambe-bel, kihez mar korabhi latogatasa soran is volt szerencseje. Annyi bizonyos, hogy az idegen vilagbol szarrnazo ifju holgy allando kiseroje, Mrs. Griffiths eber befolyasa alatt allott. Lord Collinsworth nem volt kezdo. MielOtt udvarolni kezdett volna a torekeny leanynak, megnyerte rnaganak partfogojar. jelenletet hamarosan kivanatosnak ralaltak, s elegans kulsejer rnegfeielonek tartottak. Nem sokkal az utan, hogy az udvarlo es a holgy talalkozott, Miss Lambe divatos oltozeke, valamint Mrs. Griffiths kitfind konyhaja rnaris nyilvanval6va tette az ifjti holgy szamos elonyos tu lajdonsagar. Ami eztan kovetkezett, oly elragad6 furgeseggel zajlott, hogy meltan kecsegtethetett boldog veggel, A fiatalember elokelo szarrnazasa, rangja, eszaki birtokai kello vonzerot jelentettek a korultekinto Mrs. Griffithsnek, s ennelfogva a leany csaladjanak is. S ami Miss Lambe cseppet sem je lentekrelen vagyonat illeti, a tavoli orszagban levo biztos kenyelem felbecsulhetetlenul ertekesnek tiint. Az iigy viha ros gyorsasaggal lezarulr, altalanos elegedettseggel rnindket oldalon.
Esther Denham kesenien csalodott, mikor ertesult a sie t6s frigyrdl, Regota erezte mar nagynenje kozombosseget, raadasul az ido rmilasaval latta, hogy lehetosegei egyre csok kennek. Mindazonaltal, meg mindig elt benne a rerneny fivere dontese miatt, melyet sajat erdekiikben tett. Hiszen nem mentette meg oket Sir Edward Claraval (akit engesz telhetetleniil "bitorl6nak" nevezett) kotott, friss hazassaga? S ha uj novere iranti erzelmei soha nem melegedtek is fel, s nem is alakult ki gyenged baratsag kozottuk, az armeneti nyugalom jelen igenyeit szolgalta, s egyiitt jart azokkal az elonyokkel, melyek sziiletese jogan mindig is rnegillettek, s melyeket feltve orzott. Azonban Sir Edward es neje oly ritkan larogattak Den ham Parkba, hogy szuksegszerfien beerte annyival, hogy hanyatl6, pusztulasra itelt birtokuk urnoje legyen. Megvi gasztal6dott azzal a tudattal, hogy a Denham-hagyatek legalabb visszaszall majd rajuk nagynenjuk halala utan, meg ha Clara Brereton alattomos orokosodesebol szarrna zik is. Mivel Sir Edward araja nagyon hozzaszokott Mr. Hol lis elokeld, regi kuriajahoz, minden huzatossaga ellenere, Miss Denham megengedhetett nerni szivelyesseget sogor noje iranyaban, szerencsere kello tavolsagbol. Emellett, most mar a sajat otthona volt Sanditon, es Lady Denham halala utan akar valaszthatja Iakohelyeul is a kastelyt Sus sexben. De mi torrent fOszerepl6inkkel? Hogyan alakult sorsuk e legut6bbi zilrzavar utan? Ido es tavolsag elvalasztotta 6ket. Egyrnas iranti erzel meik kimondatlanok maradtak, jollehet maganyos oraikon bevallottak onmaguknak, Charlotte-ot Londonban hagytuk, friss felfedezese ko zepette. S nem valoszinu, hogy sokaig fajlalhatta Sidney Parker tavozasat, mivel olyan sok minden kototte Ie figyel met! Mrs. Turner iranyitasaval oktatasa szerencsesen foly tatodhatort volna tovabb, ha egy edesapjitol erkezo, aggasz to level nem valtoztat a helyzeten.
'i' 284 'i'
'i' 285 'i'
sikertelenseg miatt! Megis, az az igazi csoda, ahogyan az igazsdg vegUl napfenyre kerult, Egy lelkiismeretes pdrtfogo bukkant [el udratlanul, egeszen meglepetesszeriien. E londoni ifjunak sikeriilt bizonyitekkal eltiallnia, mely Henry drtatlansdgdt igazolta. 0 mutatta be azt az uriembert, aki tanusitotta, hogy Henryt kelepcebe csaltdk; meghozzti sajdt munkaadojai Az az erdeke itt, ahogy dllitotta, hogy kideriiljon az igazsdg, es ezdltal uisszasze rezze bdtyja becsuletet es furdahelye j6 hiret. Elkepzelheti tek meglepetesemet, mikor meghallottam neuet. Mr. Sidney Parkernek hivjdk, s rokona drdga bardtunknak; aki oly ked vesen uendegul ldtta Charlotte-ot egesz ida alatt! Mina ragyog6 htistett! S az ifju Parker nagyszeriien ueg hez is uitte, hisz igencsak fel volt bdborodua! Kedueseim, kozbenjdrdsanak koszonhetaen, Henry s j6magam minden baj nelkul utnak indulhatunk hazafele.
Drdga Charlotte, olvasta, Nemreg ertesultunk rola, hogy Henryt arizetbe vettek Ofelsege gdrdistdi, mert bancselekmenyt kouetett el a Ko rona ellen. MegrenduLessel fogadtuk a hirt, Arra kerlek, siess haza, vedd gondjaidba edesanyddat es testuereidet, hogy Sanditonba utazhassak, s intezkedhessem Henry er dekeben. Sietve bacsazom, szeretettel Mel
Edesapdd Miutan Charlotte figyelmesen elolvasta a levelet, csak iilt sapadtan es mozdulatlanul, majd, osszeszedve minden ere jet, tanacsert indult baratjahoz. Mrs. Turner eppugy meg dobbenr, akarcsak 0 maga. Ez nem lehet ugyanaz a fiatal ember, jelentette ki, akivel nernregiben talalkozott, saki azonnal jo kapcsolatokra tett szert Londonban! Charlotte nem tehetett mast, minrhogy talalgatasba kez den. Draga occset fogva tartjak Mr. Parker furdohelyen? Mifele bajba keveredhetett? Mi okozhatta vesztet egy ilyen tisztesseges embernek, mint o? Henry szelid, oszinte; Char lotte tudta, hogy talpig becsuletes, meg ha nilsagosan hisze keny fiu is. Mihelyt Mrs. Turner min dent megfelelOen elrendezett szarnara, Charlotte-or utnak inditottak csaladjahoz, s ott is maradt, mikozben egyre vartak a levelet Mr. Heywoodtol, Mikor vegre hirt kaptak, nagy volt az ororn, hiszen arrol ertesultek, hogy Henryt kiengedtek, es felmentettek a vad alol, s hamarosan visszaterhet edesapjaval WiIling denbe. Igy szolt a level:
Szeretti edesapdtok
Sietve megnyugtathatlak Benneteket, hogy Henry kisza badult a jogtalan [ogsdgbol, mely mar-mar pusztuldsdt ie lentette. Hidba tiltakoztam a vddak ellen, hetsegbeestem a
Charlotte, hallva mindezt, igyekezett megfekezni izgatott sagat, hiszen arrol ertesult, hogy occse epsegben kiszabadult, de emellett sok masrol is. S ahogy figyelte edesanyjat, five reit es hugait, kik oromtancot jartak, 0 ekozben furcsamod csendes maradt. Termeszetesen eppugy boldog volt, mint csaladja, hogy Henry biztonsagban van. Megis, mi lehet a hatterben? Sidney Parker erelyesen kiharcolta, hogy feltaruljon az igazsag? S igy szernbeszallt a cselszovokkel, akik tonkre tettek volna Sanditon jovojet? De vajon szandekaban allt-e az is, hogy megvedje es megmentse az 6 legdragabb fiveret? De nemigen beszelt ketelyeirol. Magaban azonban be vallotta, hogy meginditotta a dolog. Lehet, s talan igy volt, hogy reszben az 0 kedveert is tette? Akarhogy is torrent, Mr. Parker tette kivivta Miss Heywood csodalatat. lgy vagy ugy, Henry artatlannak bizonyult, s csaladja iijra bekeben elhet!
c£> 286 c£>
c£> 287 c£>
I
,I _.h.I',',.'
Drdga csalddom!
h
_c>r
_
Azonban mikor nehany nappal kesobb maga Sidney is megjelent Willingdenben, be kell ismerniink, hogy Char lotte meglepodott, s meg azt is, hogy valojaban mindig is rernelte, hogy egyszer felkeresi. Az uriember nemileg tart6zkod6an viselkedett, latszolag Mr. Heywood es Henry szivelyes meghivasara erkezett, kik halaval eltelve ragaszkodtak hozza. Azonban nem telt el tobb egy oranal, s Charlotte iranti vonzalma egyertelmtlve valt az osszes olyan Heywood szamara, aki eleg idds volt ahhoz, hogy megertse. A csaladff aldasa kovetkezerr valojaban, mikor 0 maga eszrevette leanya elenk arcszfnet, de mar eldbb megindult a tapintatos suttogas az eleven, nepes haziak koreben, Mr. Heywood korabban elarnult azon a hevessegen, me lyet Sidneyben latott, hogy ekkora szenvedellyel vedelmez egy fiirddhelyet! De most vegre minden erthetd volt! - Draga gyermekem, Mr. Parker mentette meg Henry eletet! Hat hogyne tartanam megfelelonek ot - hiszen min dent neki koszonhetunk! S az egeszet erted tette! Henry szavai azonban, ahogy magasztalta Sidney hdsies seger, meg inkabb rnegerintettek hosndnket. - Mindig halas leszek neki, Charlotte, annyi szent! Lo bogo tfiz egett benne Sanditonban! Olyan embernek lat szott, akinel nyoma sines a megalkuvasnak, Ha ez a sze relernbdl fakadt, csodalattal kell ad6znunk neki! Mikor eloszor talalkoztam vele Londonban, nem ilyennek tartot tam. Szellernessege, konnyed modora, de mindenekelOtt sz6rakozott, szenvtelen nyugalma masfele ember benyo masat keltette bennem. Soha nem biralta noverei es five rei kuloncsegeir, inkabb mulatott furesa elkepzeleseiken, s megmosolyogta doreseguket. Es, draga noverem, most megis ugy erzem, hogy kettotok lelket egy anyagbol gyur tak, Mindketten targyilagos megfigyelokent szernlelitek a vilagot. Esetleg ugy tfinhet, reszei vagytok az egesznek, de tudom, valahogy min dig ravel maradtok. Sidney Parker boldogga tesz majd reged, S ami meg jobb, meg is fog ne vettetni!
I
'1;'· 'I
I
,',~ '\
Az idosebb Parkert hasonlokepp megorvendeztette a hfr, Thomas kulonosen annak orult, hogy javat szolgalta annak a csaladnak, akik gondoztak a szerencsetlen baleset soran, mikor koesija felborult a Sanditon fele vezeto uton, - Latja, Mary, segftseguket az eg kuldte - jelentette ki. - Raadasul rendkivul hasznos is volt, hiszen nem olyan csodat idezett elo, melyre soha nem szamitottunk volna? Mary Parker egyszeru valasza ralan melto arra, hogy itt most lejegyezziik. - Termeszetesen igaz, draga Thomas, hogy a mi rendft hetetlen szoszolonk csodalatra meltoan veghezvitte azt, amit mi magunk nem tudtunk. Charlotte Heywoodnak sikeriilt az on fiveret egy olyan vilagba esalogatni, ahol uelunk. elhet, nem pusztan kozottunkl Biztos lehet benne, hogy elonyere valik majd! A szerelmesek szamara minden reszletnek jelentdsege van. Charlotte meg nem ertesult minden sanditoni hfrrol, s Igy vegighallgatta a csaladi tortenet minden egyes fordu latat, 6 es Sidney aligha szfikolkodtek beszedtemaban, olyan rnellekes mozzanatokban, melyeket ne lehetne felulvizs galni, vagy epp trefasan csufolodni rajtuk; akar hosszasan eloadni Thomas elegedettseget, amint osapai bekes eletet eli; csodalni Arthur orommamorat, ahogy fizikailag atalakult; vagy megiinnepelni a legiijabb dijakat, melyeket tetteros novereinek adornanyoztak; s orakat roltottek el oszinte jokedvvel, Raadasul ok maguk is sziintelen uj ertekeket fedeztek fel egymasban, Sidney felhagyott a kenyszeredett, faraszto bekeniressel csaladja elmaradhatatlan lehetetlensegeit ille toen, valamint londoni baratai tarsasagaban tett szakadat Ian barangolasaival, Charlotte-nak abban a ritka oromben volt resze, hogy alig hihetoen, epp Sanditonban egy olyan ertelmes emberre bukkant, kinek megis feltarhatja az at korulvevo vilag egy masfajta megkozelfteset. Mindazonaltal Sidney Parker akarrnilyenne is valhatott, tovabbra is sz6kimond6 maradt. Csufondaros modoraban arrol biztositotta szive holgyet, hogy barrnerre tekintsenek
c£> 288 c£>
!It.
c£> 289 c£>
,-..- . . - - - - - - - - - - - - - - ,
is, 0 mindig kipellengerezi majd az ostobakar, kik sarjadnak, mint a gyom a gondozatlan kertben. Gyakorta fordult Charlotte-hoz megnyero mosolyaval, s fuzte hozza: - De meg sines semmi szeles e vilagon, amit onnel job ban szeremek,
Szamosfelreertes es izgalom kell ahhoz, hogy a regeny mindket j6szereplifje lekuz4je hibtijat: egyik a bUszkeseget, masik az el6iteleteket, s vegul boldogan egymtisei legyenek.
'I
2500 Ft
Amd modem tarsadalmi-lelektani regeny Aj6 nevii, am szegeny csalddba szidetett Fanny Price-t anyja a Mansfield Parlwan lak6 gazdag rokonaihoz kiildi. A csalad befogadja ugyan a ldnyt, de sohasem kezeli egyenrangukent, s nyolc eu alatt Fannynak van modja kijarni az erzelmek iskolajat,
2500 Ft
