Charlie Chaplin Sir Charles Spencer Chaplin (közismertebb nevén Charlie Chaplin, London, 1889. április 16. – Vevey, Svájc, 1977. december 25.) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer. A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában) jött ki onnan. Filmjeiben nem csak főszereplő volt, sokszor ő írta, rendezte filmjeit, zenét szerzett, vagy producerkedett. Valószínűleg Chaplin volt a legkreatívabb, legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában. Munkássága 65 évet hidalt át, a viktoriánus korabeli Anglia mulatóinak színpadától kezdve szinte haláláig folyamatosan dolgozott. Élete Életével, származásával kapcsolatban az MI5, az MI6, az FBI is beható nyomozást folytatott, azonban hitelesnek tekinthető adatokat nem találtak, ezért származásával kapcsolatban csak saját elbeszélései állnak rendelkezésreSzülei kabaréénekesek voltak. Zsidó őseire nincs hiteles dokumentum, bár antiszemita körök ezt kész tényként kezelték és héber nevén (Karl Tonstein) nevezték. Anyai nagyanyja cigány származását ő maga is hangoztatta, világkongresszusukon is részt vett ilyen minőségben. Apja Charlie születése után elhagyta családjukat, anyja testileg és szellemileg megrokkant és elmeotthonba került. Charles és idősebb féltestvére, Sidney hosszú időt töltöttek árvaházakban. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hall-ban lépett fel 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 1912. szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült Államokba egy mutatványos társulat főszereplőjeként. A cég a Karno Company, Arthur Stanley Jefferson tulajdonában volt, aki később Stan Laurel néven vált ismertté. Chaplin ajánlatot kapott a Keystone filmstúdiótól. Első filmje, a Making a living után Charlie belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. 1914 júniusától már minden filmjét maga rendezte. Gyakran váltott stúdiót, egyre magasabb fizetésért és az önállóságért. Az egytekercses játékfilmekben folyamatos fejlődés érezhető, figurájában gyermekkori nyomorának tapasztalatait formázta meg. 1918-ban megalapította saját független filmprodukciós cégét (Charles Chaplin Film Corporation) és a következő 33 évben itt dolgozott alkotói szabadságban.
Jövedelme alakulása Bátyja, Sidney lett az ügynöke, aki az alábbi fizetéseket alkudta ki számára:
1914: Keystone, 150 dollár hetente 1914–1915: Essanay Studios, Chicago, Illinois, 1250 dollár hetente, plusz 10 000 dollár bónusz 1916–1917: Mutual, 10 000 dollár hetente, plusz 150 000 dollár bónusz 1917: First National, összesen egymillió dollár – így ő az első színész, aki ekkora összegről írt alá szerződést.
1
United Artists Douglas Fairbankssal, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót. Ezt követően minden Amerikában gyártott filmüket ezzel a vállalattal mutatták be. Az első United Artists film, az 1923-as Bohémvér briliáns vígjáték volt, azonban a közönség elutasítóan fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo feltűnésen kívül nem játszott a filmben. 1925-ös Aranyláz volt Chaplin legbonyolultabb vállalkozása. Két hétig forgattak Truckee-ben, a Sierra Nevada hegységben. 600 statisztát hoztak Sacramentóból, többnyire hajléktalanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. A felvételek nagyobb részére a stáb visszatért Hollywoodba, ahol egy élethű, miniatűr hegyláncot építettek fából, gipszből, sóból és lisztből. A technikusok aprólékosan kidolgozott maketteket szerkesztettek, hogy különleges effektusokat hozzanak létre. Például a szakadék szélén billegő bányászkunyhót, ami a filmtörténet egyik legnagyobb visszhangját kiváltó, a komikus feszültségteremtést tökélyre vivő jelenete. Az Aranyláz tele van mára klasszikussá vált jelenetekkel: farkaséhes a két szereplő, ezért Charlie megfőzi a bakancsát. Az éhségtől képzelődő Jim szemében Charlie átalakul csirkévé. Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének rá. Chaplin azt vallotta, hogy a beszéd megöli a film szépségét, csökkenti a mimika szerepét. Miután sokat rágódott a hangos technika alkalmazásán, úgy döntött, hogy hangeffekteket és zenét alkalmaz a filmben, de a Nagyvárosi fények (1931) még némafilm lesz. Melodrámája és nagyszerű humora megállta a helyét a versenyben a hangosfilmekkel. A film után 18 hónapos világturnéra indult, utazása során megfigyelte a nacionalizmus felemelkedését, a gazdasági válság, a munkanélküliség társadalmi hatásait. Egy nyilatkozata szerint: „A gépeknek szolgálniuk kéne az embert, nem pedig tragédiákat okozva kiszorítani őket a munkahelyeikről”. Az 1936-os Modern időkben a toprongyos figura búcsút vett a közönségtől, ugyanis a hangosfilm megjelenése a karakter „halálát” jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy a kis csavargó csak néma pantomimmel él meg. Csupán egyszer hallani a hangját, amikor éneklő pincérként alkalmazzák. Chaplin megvásárolta 5 ezer dollárért a fekete komédia ötletét Orson Wellestől. Monsieur Verdoux (1947) történetét társadalombíráló éllel látta el. Az eredményről így nyilatkozott: „A legeszesebb és a legragyogóbb film az életművemben”. A politikailag aktív Chaplin Az 1940-es A diktátorral népszerűségének elvesztését kockáztatta. Ismét állást foglalt Adolf Hitlerrel és a fasizmussal szemben. Chaplin fasiszta diktátort játszik benne, ennek karakterét Hitlerről formálta, valamint egy zsidó borbélyt, akit kegyetlenül üldöznek a
nácizmusban. Hitler, aki nagy mozirajongó volt, állítólag ezt a filmet háromszor nézte meg. Chaplin később úgy nyilatkozott, hogy ha tudott volna a koncentrációs táborokról, nem készíti el a filmet.
2
Chaplin széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, a kormány által felajánlott amerikai állampolgárságot folyamatosan visszautasította, amivel gyanús figurává vált az FBI szemében. Az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, kommunista szimpátiával vádolta meg. Az 1952-ben készült Rivaldafény londoni bemutatójáról már nem tudott visszatérni az Államokba, mivel a legfőbb ügyész érvénytelenítette a beutazási engedélyét. Európai élet Svájcban telepedett le feleségével és 8 gyermekével. Utolsó filmjében, az 1967-es Hongkongi grófnőben már csak egy cameo-jelenetben tűnt fel, a film főszerepeit Sophia Loren és Marlon Brando játszotta. 1972-ben villámlátogatást tett Los Angelesbe, mikor átvette az életművéért járó Oscar-díjat. Majdnem haláláig dolgozott. 1975-ben az angol királynő lovaggá ütötte. Sir Charles Chaplin 1977 karácsonyán halt meg agyvérzést követően, 88 évesen. Népszerűsége sokat tett Hollywood felvirágoztatásáért, alakjával egyéni hőst teremtett. 1. ábra A kölyök
Magánélete 1918-ban Chaplin 28 évesen elvette a 16 éves Mildred Harrist. Első gyermekük Norman Spencer Chaplin meghalt csecsemőkorában, 1920-ban felbontották házasságukat. Charlie 35 évesen belebonyolódott egy 16 éves lánnyal (Lita Grey) való viszonyba. 1924-ben összeházasodnak, mert a lány terhes lett. Két fiuk született, Charles Chaplin Jr. (1925–1968) és Sydney Earle Chaplin. Keserű válásuk 1928-ban Charlie-nak 825 ezer dollárjába került. A válás körüli stressz hatására megőszült. Később Paulette Goddard színésznővel került szakmai és romantikus kapcsolatba 1932 és 1940 között. Ennek vége után Charles bejelentette, hogy titokban megházasodtak 1936-ban, de hivatalosan soha nem házasodtak össze. 1942-ben felbontották élettársi kapcsolatukat. Ezután Charlie Joan Barryvel kezdett randevúzni, de gyorsan megszüntette a románcot, amikor a lány elkezdte fenyegetni, és súlyos mentális zavarok jelei jelentkeztek Joan állapotában. 1943-ban Joan Barry apasági keresetet indított Charles ellen, ő vérvizsgálatot végeztetett, amiből kiderült, hogy nem ő a vér szerinti apa, ennek ellenére heti járadékot fizetett a nőnek a gyermek 21 éves koráig. Röviddel ezután találkozott Oona O'Neill-lel, Eugene O’Neill lányával, és feleségül vette 1943. június 16-án. Ekkor 54 éves volt, a lány 17. Ez a házasság végre hosszú és boldog lett, nyolc gyermekük született. Három fiú: Christopher, Eugene és Michael és öt leány: Geraldine, Josephine, Jane, Victoria és Annette-Emilie.
3
1978. március 2-án a koporsóját a kriptából ellopták, és váltságdíjat követeltek érte. Az özvegy nem volt hajlandó fizetni, és a rendőrséghez fordult. Az elkövetőket elfogták, Chaplint újratemették, de sírját csak Oona halála után, 1991-ben betonozták körbe. Emlékezete Az 1960-as években – amikor a vándorló életmódot adminisztratív eszközökkel igyekeztek ellehetetleníteni Nagy-Britanniában – többször nyilvánosan kiállt a cigányság jogai mellett; nem sokkal halála után, 1978-ban a második Cigány Világkongresszus a születése napját, április 16-át a Cigány Színészek Világnapjává nyilvánította. Filmjei RÖVIDFILMEK 1914 Between Showers A Busy Day Caught in a Cabaret Caught in the Rain Cruel, Cruel Love Dough and Dynamite The Face on the Bar Room Floor The Fatal Mallet A Film Johnnie
Gentlemen of Nerve Getting Acquainted Her Friend the Bandit His Favorite Pastime His Musical Career His New Profession His Prehistoric Past His Trysting Place Kid Auto Races at Venice The Knockout Laughing Gas Mabel at the Wheel Mabel's Busy Day Mabel's Married Life Mabel's Strange Predicament Making a Living The Masquerader The New Janitor The Property Man Recreation The Rounders The Star Boarder
2. ábra Jellegzetes karaktere a némafilmjein: a csavargó
4
Tango Tangles Those Love Pangs Twenty Minutes of Love Reménytelen szerelem (Tillie's Punctured Romance) 1915 A bank (The Bank) Carmen (Charlie Chaplin's Burlesque on Carmen) Charlie a strandon (By the Sea) A bokszbajnok (The Champion) Charlie, a kellékes (His New Job) Újjászületés (His Regeneration) Charlie a parkban (In the Park) Charlie, a szökevény (A Jitney Elopement) Viharos éjszaka (A Night Out) Egy éjszaka a mulatóban (A Night in the Show) Charlie, a tengerész (Shanghaied) A csavargó (The Tramp) Charlie, a kisasszony (A Woman) Charlie, az inas (Work) 1916 Chaplin a filmstúdióban (Behind the Screen) A gróf (The Count) Chaplin, a tűzoltó (The Fireman) Az áruházi felügyelő (The Floorwalker) One A.M. The Pawnshop Charlie, a betörő (Police!) Chaplin korcsolyázik (The Rink) The Vagabond 1917 A szökött fegyenc (The Adventurer) Gyógyforrás (The Cure) Chaplin, a rendőr (Easy Street) A bevándorló / Az emigráns (The Immigrant) 1918 The Bond Chaplin, a katona (Shoulder Arms) Kutyaélet (A Dog's Life) Háromszoros baj (Triple Trouble) 1919 Egy nap boldogság / Idill a mezőkön (A Day's Pleasure) Az öröm napja (Sunnyside) 1921 Semmittevők (The Idle Class) 1922
5
A fizetés napja (Pay Day) 1923 A zarándok (The Pilgrim) EGÉSZ ESTÉS JÁTÉKFILMEK 1921 – A kölyök (The Kid) 1923 – A párizsi nő (A Woman of Paris) 1925 – Aranyláz (The Gold Rush) 1928 – Cirkusz (The Circus) 1931 – Nagyvárosi fények (City Lights) 1936 – Modern idők (Modern Times) 1940 – A diktátor (The Great Dictator) 1947 – Monsieur Verdoux 1952 – Rivaldafény (Limelight) 1957 – Egy király New Yorkban (A King in New York) 1967 – A hongkongi grófnő (A Countess from Hong Kong)
1925 Kinema Junpo-díj: legjobb művészi film (A párizsi nő) 1927 Kinema Junpo-díj: legjobb idegennyelvű film (Aranyláz) 1929 Academy Award [5]: Életműdíj (Cirkusz) 1953 Kinema Junpo-díj: legjobb idegennyelvű film (Monsieur Verdoux) 1961 Kinema Junpo-díj: legjobb idegennyelvű film (A Diktátor) 1972 Oscar-díj: Életműdíj 1972 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Arany Oroszlán – Életműdíj 1973 Oscar-díj: legjobb eredeti filmzene (Rivaldafény)
6
