Centrumok és perifériák ~ 95 Varga Anita*
CENTRUMOK ÉS PERIFÉRIÁK DUNAÚJVÁROS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK HELYE A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK KÖZÖTT CENTERS AND PERIPHERIES THE PLACE OF THE CULTURAL INSTITUTION OF DUNA ÚJVÁROS BETWEEN THE CITIES WITH COUNTY RIGHT ABSTRACT F r o m t h e b e g i n n i n g of the X X I . century, the operation o f the institutions is getting to be harder, the attendance is getting to be lower. This fact is certified b y n u m e r a l datas. T h e statistical analyses are c o n f i n e d to the operational datas of the cultural institutions. In the course o f the p r e p a r i n g the c o m p l e x analysis w a s important to consider that the datas - given b y t h e H u n g a r i a n Central Statistic O f f i c e - d i d n ' t provide c o m p r e h e n s i v e i n f o r m a tions a b o u t the attendance, status and relations o f the cultural institutions. D e s p i t e o f the w r o n g t e n d e n c y o f the external c i r c u m s t a n c e s - according to their possibilities - the institutes calculate with the d e m a n d of the users. It is important to m a i n t a i n and p r e s e r v e the operability o f the cultural institutes in D u n a ú j v á r o s , because the closing any o f t h e m w o u l d g i v e an incorrigible deficit in the life of the city. T h e parts o f the system o p e r a t e properly and independently. A f t e r the e c o n o m i c alteration h a p p e n e d a significant r e a l i g n m e n t in the cultural sector, the trift b e c a m e t h e main principle.
1. Bevezetés A regionális intézmények kialakításával, fejlesztésével összefüggő feladatokat programszinten szükséges szerepeltetni 1 . Csapó Tamás 2 , A megyei j o g ú városok regionális funkciói" című munkájában összevetette a hazai megyei j o g ú városokat. A vizsgálat négy kategóriába sorolta a regionális funkciókat. (1) Igazgatási és (2) gazdasági regionális funkciók szerinti összehasonlításában (az állami dekoncentrált szervek és intézmények, valamint a gazdasági, pénzügyi, kommunális, műszaki, infrastrukturális szervek tekintetében) a vizsgált huszonkét város közül Dunaújváros a huszadik. (3) Humán regionális funkciók szerinti összehasonlításban a kulturális, oktatási és tudományos intézmények számát tekintve a tizenhatodik, egészségügyi, szociális és egyéb intézmények számát tekintve a tizenkilencedik. (4) A z ú j regionális szerepkörök összehasonlításában (új intézmény, hipermarket, regionális bank
*
Varga Anita főiskolai adjunktus, Dunaújvárosi Főiskola Vezetés- és Vállalkozástudományi Tanszék
96 ~ Regionális tudományi közlemények és biztosító) és a magyar megyei j o g ú város regionális szerepköreinek (súlyozott pontszám szerint) összesített rangsorában egyaránt a huszonegyedik. Dunaújváros Megyei Jogú Város a regionális funkciók összehasonlításában az utolsók között található (a régió központja Székesfehérvár), azonban a jelen kutatáshoz kapcsolódó területeken (kultúra) előnyösebb pozícióban, a tizenhatodik helyen van. C s a p ó Tamás kutatási megállapítása alapján Dunaújváros regionális funkcióval alig rendelkező, részleges felsőfokú központ (Tatabánya, Szekszárd, Salgótarján, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely mellett). A városok öt fokozatú hierarchia-besorolási rendszerében a város az ötödik szinten helyezkedik el.
2. A megyei jogú városok kulturális intézményrendszerének jellemző adatai A tanulmány ezen része a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatok alapján épült fel. Magyarország területén 23 megyei j o g ú város található, melyek közigazgatási rangjuk alapján változó képet mutatnak. Hazánk nagyvárosai közül 18 megyeszékhelyi! státuszban van, míg 5 várost (Sopron, Érd, Nagykanizsa, Dunaújváros és Hódmezővásárhely) megyei j o g ú városként tartanak számon. A városok többsége hosszú történelmi múltra tekint vissza. Tatabánya (1947) és Dunaújváros (1951) a szocialista korszakban váltak várossá az ipartelepítés következtében. Sajátos m ó d o n a főváros növekvő ütemű agglomerációjának köszönhetően 1978-ban kapott városi rangot Érd. A megyei jogú városok közül 8 település (Győr, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen) népessége haladja m e g a 100.000 fot, a városok többségében a népességszám 50.000-100.000 fő között alakul. Az 1. ábra hazánk megyei jogú városainak népesség szerinti megoszlását szemlélteti.
1. ábra: Megyei jogú városok népesség szerinti megoszlása 2010
Forrás: KSH adatai alapján szerk. VARGA A. 2010
Centrumok és perifériák ~ 97 2. ábra: Magyarország Megyei jogú városainak kulturális intézményekkel való ellátottsága 2010 Fig.2: Supply of cultural institution in the Towns of County Right of Hungary in 2010 Magyarország Megyei Jogú Városainak kulturális intézményekkel való ellátottsága 2010 fflft A tnWcOWa töny/tároK aámo
Moztwmekuúmo j j j Uuzetii»rt*íméoyo* atma
Altandö HÍnhöRik nftrn ^ e&irúvel&Mii ntézményat aáma
Forrás: K S H adatai alapján szerk. V A R G A A. 2 0 1 0 A 2. ábra Magyarország megyei j o g ú városai kulturális intézményekkel való ellátottsági szintjét szemlélteti. A hasonló népességszámú, de eltérő történelmi múlttal rendelkező városok képezték az összehasonlítás alapját (Salgótarján, Hódmezővásárhely, Érd). A hasonló n é p e s s é g s z á m ú városok adatait összevetve megállapítható, h o g y D u n a ú j v á r o s előnyös helyzetben van. A z egyes intézmények jellemzőit áttekintve látható, h o g y a települési könyvtárak száma a D u n a ú j v á r o s h o z hasonló jellemzőkkel rendelkező településeken egy, esetenként kettő. A m u z e ális intézmények számosságát tekintve látható, hogy Érddel, N a g y k a n i z s á v a l vagy Salgótaijánnal összevetve D u n a ú j v á r o s ( h á r o m muzeális intézmény) pozitív irányba tér el. A muzeális intézmények s z á m a D u n a ú j v á r o s b a n h á r o m , Érden egy, N a g y k a n i z s á n egy, Salgótarjánban kettő. A hasonló n é p e s s é g s z á m m a l rendelk e z ő településeken (Hódmezővásárhelyen, N a g y k a n i z s á n és Érden) n e m m ű k ö dik színház, u g y a n a k k o r Dunaújváros b e f o g a d ó jellegű színházzal rendelkezik. A m o z i t e r m e k számát tekintve az adat j ó n a k tekinthető a város n a g y s á g r e n d j é h e z viszonyítva. Érd nem, Nagykanizsa és H ó d m e z ő v á s á r h e l y egy-egy m o z i t e r e m m e l rendelkezik. A z intézményi eloszlás adatait vizsgálva a közművelődési intézmények s z á m á b a n tér el negatív irányba a hasonló népességszámú városok adataitól. A közművelődési intézmények száma D u n a ú j v á r o s b a n és H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n egyaránt egy, Érden hét, N a g y k a n i z s á n tizenhárom.
98 ~ Regionális tudományi közlemények 3. A kulturálódási lehetőségek iránti aktivitás tendenciáinak változása Dunaújvárosban és nagyvárosainkban A mozilátogatási adatok és a mozielőadások s z á m a közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálva látható, h o g y D u n a ú j v á r o s b a n 2001-ben volt a legmagasabb a vonatk o z ó érték, 2004-ben a legalacsonyabb. 2006-tól c s ö k k e n ő tendencia érvényesül a vizsgált városok mindegyikében. H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n 2001-től f o l y a m a t o san csökken a látogatószám, a 2002-ről 2003-ra 50%-kal csökkent a látogatások száma. N a g y k a n i z s á n szintén drasztikus visszaesés figyelhető meg. U g y a n e z e k a tendenciák Sopront esetében is érvényben maradnak. A n a g y v á r o s o k b a n (Győr, Debrecen, Szeged, Pécs) 2008-ig csökkenő tendencia érvényesül, 2009-ben a z o n ban növekedés indul m e g (1-2 diagram).
1. diagram: A mozilátogatók száma a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2001 - 2009 Chart 1: Development of the number of cinema visitors in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2001 and 2009 Mozilátogatások száma 250000
200000 150000 100000 50000 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
94241
80677
57336
29326
60970
64692
60734
50600
43145
3300
4947
4320
4885
4069
56551
49224
25715
23251
16829
17890
13243
11804
8518
•Nagykanizsa
141759 114234
95507
93493
67019
70982
10780
•Salgótarján
61724
17810
26674
15442
Dunaújváros Érd Hódmezővásárhely
Sopron Szekszárd
44534
3912
225322 192182 153608 158569 135590 130867 133937 117396 121167 67721
58220
43194
42257
38382
36553
Forrás: K S H adatai alapján szerk. V A R G A A. 2 0 1 0
29344
22859
21490
Centrumok és perifériák ~ 99 2. diagram: A mozilátogatók száma a legnépesebb megyei jogú városokban 2001 - 2009 Chart 2: Development of the number of cinema visitors in the most populous Towns of County Right between 2001 and 2009 Mozilátogatások száma 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0
E
| 3 % g> £ -1
•
Debrecen
-•-Győr
_
1
^
'
•
I
s
i
-
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
577691
500682
446356
451244
411854
409251
391939
352602
370181 383423
529658 457084
413171 430602
385071
374366
350453
326280
3 7 5 1 1 1 351310
314656
295799
291068
268402
239067
221056
36512
—•—Miskolc
663875
626428
539383
581070 494973
468666
367800
295005
297730
—i—Nyíregyháza
410829
373174
351088
347803 316538
281831
258425
236705
221695
502650
475076
409865
399367
353884
313246
350028
335710
351917
Szeged
718359
715726
611305
603887
538328
490353
472180
427321
470834
i—*—Székesfehérvár
466536
423275
366645
358583
294032
289137
293900
269449
283352
it
Kecskemét
Pécs ¡—
Forrás: K S H adatai alapján szerk. V A R G A A. 2 0 1 0 D u n a ú j v á r o s esetében 2004-ig növekvő, azután alapvetően stagnáló tendencia érvényesül. 2006-ban csökkent a legnagyobb mértékben az előadások száma. H ó d m e z ő v á s á r h e l y adatai szintén stagnáló tendenciát mutatnak, ugyanakkor 5 0 %-kal kevesebb a mozielőadások száma. A két város n é p e s s é g s z á m a közel azonos. N a g y k a n i z s á n a látogatások száma és az előadások száma drasztikusan visszaesett a vizsgált időintervallum alatt. A z o n városokban, a m e l y e k b e n a népess é g s z á m 100.000 fő felett van, a mozielőadások s z á m á n a k trendjét vizsgálva m e g állapítható, h o g y bizonyos mértékű eltérés kimutatható, azonban ennek mértéke n e m j e l e n t ő s (3-4. diagram).
100 ~ Regionális tudományi k ö z l e m é n y e k 3. d i a g r a m : A m o z i e l ő a d á s o k s z á m á n a k a l a k u l á s a a D u n a ú j v á r o s s a l m e g e g y e z ő l é l e k s z á m ú m e g y e i j o g ú v á r o s o k b a n 2001 - 2009 C h a r t 3 : D e v e l o p m e n t of t h e n u m b e r of c i n e m a s h o w s in t h e s a m e p o p u l a t i o n of D u n a ú j v á r o s T o w n s of C o u n t y R i g h t b e t w e e n 2001 a n d 2 0 0 9 Mozielőadások száma 16000 14000
£
12000
2
v»
10000 8000
1•SI <0 TJ
6000
*
2000
-
4000
-3
0
-Dunaújváros
Kr
2001
2002
21
1599
1601
1918
1992
1892
960
1559
23
46
75
74
89
-Érd 887
790
870
812
800
878
741
-Nagykanizsa
6045
5795
822
4282
4268
5110
5262
-Salgótarján
1732
1290
1365
2027
1503
1754
745
-Hódmezővásárhely
i
2008
2009
2043
1933
782
686 270
-Szekszárd
1774
1626
1485
1595
1489
1151
1674
1605
1646
-Sopron
11792
11248
13875
10772
10999
11436
10994
14149
10663
Forrás: K S H adatai alapján szerk. V A R G A A. 2 0 1 0 4. d i a g r a m : A m o z i e l ő a d á s o k s z á m á n a k a l a k u l á s a a l e g n é p e s e b b m e g y e i j o g ú v á r o s o k b a n 2 0 0 1 - 2009 C h a r t 4: D e v e l o p m e n t of t h e n u m b e r of c i n e m a s h o w s in t h e m o s t p o p u l o u s T o w n s of C o u n t y R i g h t b e t w e e n 2001 a n d 2009 Mozielőadások száma 30000 <•
25000
É S
20000
t
15000
fa -o 3
ÍOOOO 5000
• M
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Debrecen
18037
16987
18076
17180
17494
17068
17079
18718
17536
Győr
17291
16295
19619
19188
19380
18715
17014
17023
16761
8147
8041
7954
9729
9586
7763
8233
8045
1210
26707
25557
17502
24885
25716
25346
25042
17336
14465
10481
10369
9911
11325
10353
10609
10435
10011
9800
16541
15801
20060
152 72
18119
16785
15677
20630
17752
Szeged
17444
17202
18739
18181
19605
18214
18308
19329
18583
Székesfehérvár
15312
15127
17515
14900
15196
15468
15043
17947
16984
Kecskemét —Miskolc Nyíregyháza -•-Pécs i
Forrás: KSH adatai alapján szerk. VARGA A. 2010
Centrumok és perifériák ~ 101 H ó d m e z ő v á s á r h e l y n e k , Nagykanizsának, Érdnek és Salgótarjánnak nincs állandó színháza. D u n a ú j v á r o s b a n állandó jellegű b e f o g a d ó színház működik. A színházi előadások számát tekintve megelőzi Szekszárdot. E n y h e n ö v e k e d é s jellemzi a vizsgált településeket az előadások számát tekintve. A z igény a kulturálódás ezen lehetősége iránt kiegyensúlyozottnak tekinthető. A z adatok 2008-ban a válság kialakulásával kismértékű csökkenést jeleztek, a következő évben azonban ismét emelkedtek. Kivételt képez Tatabánya, ahol egyértelműen c s ö k k e n ő tendencia érvényesül. A színházi előadások és a színházat látogatók számának ö s s z e f ü g g é seit vizsgálva kijelenthető, h o g y az előadások számával m e g e g y e z ő m ó d o n a látogatók száma is növekedést mutat. Ez a tendencia fordított esetben is érvényesült, amennyiben csökkent az előadások száma, a látogatói szám is negatívan változott (5-8. diagram).
5. diagram: Állandó színházi előadások számának alakulása a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2002 - 2009 Chart 5: Development of the number of permanent theater in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2002 and 2009
Forrás: K S H adatai alapján szerk. V A R G A A. 2010
102 ~ Regionális tudományi közlemények 6. diagram: Állandó színházi előadások számának alakulása a legnépesebb megyei jogú városokban 2002 - 2009 Chart 6: Development of the number of permanent theater in the most populous Towns of County Right between 2002 and 2009 Állandó színházi előadások száma
Forrás: K S H adatai alapján szerk. V A R G A A. 2 0 1 0 7. diagram: Állandó színházi látogatók számának alakulása a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2002-2009 Chart 7: Development of the number of permanent theater visitors in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2002 and 2009 Állandó színházi látogatók száma 80000 70000
E M M
60000 50000 40000 30000 20000 10000
«m I
-J
- Dunaújváros
2002
2003
2004
2005
38078
48517
28589
18250
49755
43098
9486
14115
-Érd —•—Hódmezővásárhely
11 Nagykanizsa Salgótarján • 1
Sopron
52765
Szekszárd
18512
15756
Forrás: KSH adatai alapján szerk. VARGA A. 2010
Centrumok és perifériák ~ 103 8. diagram: Állandó színházi látogatók számának alakulása a legnépesebb megyei jogú városokban 2002 - 2009 Chart 8: Development of the number of permanent theater visitors in the most populous Towns of County Right between 2002 and 2009 Állandó színházi látogatók száma 2SOOOO 200000 150000
100000 50000
O
2006
Debrecen
20Q8
20Q9
109434 j 105809
128558
89907
j 174193
180289
176034
160688
156808
113816
116643
130254
147197
——Miskolc
j 177139
205017
185631
192275
— — Nyíregyháza
j 105468
117258
121760
100342
Győr Kecskemét
Forrás: K S H adatai a l a p j á n szerk. V A R G A A . 2 0 1 0 . A h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n vett k ö n y v t á r i f u n k c i ó k szerepe v i s s z a s z o r u l , előtérbe k e r ü l n e k a k o r s z e r ű b b szolgáltatásokat ( e l e k t r o n i k u s d o k u m e n t u m o k tárolása, k ö l c s ö n z é s e , i n f o r m á c i ó s a d a t b á z i s o k m ű k ö d t e t é s e , t á v h a s z n á l a t biztosítása) n y ú j t ó á t a l a k u l ó i n t é z m é n y e k . A v á l t o z ó o l v a s ó i i g é n y e i n e k k i e l é g í t é s é h e z szüks é g v a n az I K T e s z k ö z ö k korszerűsítésére. A z e - k ö n y v szolgáltatás m e g v a l ó s í t á s a o l y a n lehetőség, m e l y a k ö n y v t á r h a s z n á l ó k s z á m á n a k n ö v e k e d é s é t e r e d m é n y e z heti. O r s z á g o s a n é r v é n y e s ü l ő i r á n y v o n a l a b e i r a t k o z o t t o l v a s ó k s z á m á n a k f o l y a m a t o s c s ö k k e n é s e . A vizsgált v á r o s o k m i n d e g y i k é b e n h a s o n l ó t e n d e n c i a é r v é n y e sül. D u n a ú j v á r o s b a n c s ö k k e n ő t e n d e n c i a f i g y e l h e t ő m e g . É r d e n 2006-tól k e z d ő d ő e n c s e k é l y m é r t é k ű n ö v e k e d é s j e l l e m z ő . H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n és N a g y k a n i z s á n á t m e n e t i e m e l k e d é s u t á n j e l e n l e g szintén c s ö k k e n ő t e n d e n c i a é r v é n y e s ü l . A telep ü l é s e k m é r e t é t ő l f ü g g e t l e n ü l j e l l e m z ő s a j á t o s s á g , h o g y az e g y e s t e l e p ü l é s e k e n m ű k ö d ő felsőoktatási i n t é z m é n y e k p o z i t í v a n b e f o l y á s o l j á k az értékeket. A hallgatók s z á m á n a k f ü g g v é n y é b e n a beiratkozott o l v a s ó k s z á m a a k é p z é s ideje alatt növekvő. Sopronban 2008-tól dinamikus növekedés következett be. A 2 0 0 l - e s b á z i s é v h e z v i s z o n y í t v a 2 0 0 9 - r e h é t s z e r e s é r e nőtt a b e i r a t k o z o t t a k s z á m a . A vált o z á s e l s ő s z á m ú i n d o k a a f e l s ő o k t a t á s b a n betöltött s z e r e p é n e k f e l é r t é k e l ő d é s é v e l m a g y a r á z h a t ó , 2 0 0 8 - b a n alakult ú j j á a N y u g a t - m a g y a r o r s z á g i E g y e t e m (9-10. diagram).
104 ~ Regionális tudományi közlemények 9. diagram: A települési könyvtárak beiratkozott olvasók számának alakulása a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2001 - 2009 Chart 9: Development of the number of registered library readers in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2001 and 2009 A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak s z á m a 30000 25000
20000 15000
ÍOOOO 5000 2007 -Dunaújváros
2008
11488 4817
-Érd - Hódmezűvásártiely Nagykanizsa
5547 5998
6148 7748
6071
5704 9244
10710 10247
14045
— i — Salgótarjin
2009 7874
12500
10533 26336
5108
5060
Szekszárd
Forrás: K S H adatai a l a p j á n szerk. V A R G A A . 2 0 1 0 10. diagram: A települési könyvtárak beiratkozott olvasók számának alakulása a legnépesebb megyei jogú városokban 2001 - 2009 Chart 10: Development of the number of registered library readers in the most populous Towns of County Right between 2001 and 2009 A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma
tow -
45000 40000 35000 30000 25000 20000
-g g
15000
10000 5000 0
WT--
JI1 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
36437
34779
33700
32444
30914
28264
27135
29083
28879
- • — Győr
20848
21838
21121
21307
23438
23323
22231
31103
23702
— * — Kecskemét
30541
31732
32527
32541
3237S
33633
36208
35863
31438
—Miskolc
22488
25999
27791
26339
28800
24530
30774
31811
28726
24595
19602
16023
11626
11041
15328
14312
13586
12620
26853
22938
23152
22626
2 IS 25
19757
19426
26563
18412
32065
26107
28903
29954
32864
44093
45860
43140
42237
23758
22062
22457
21885
20830
20549
18218
18843
18029
<
11
Debrecen
Nyíregyháza
» Pécs ¡—Szeged
—Székesfehérvár
Forrás: KSH adatai alapján szerk. VARGA A. 2010
Centrumok és perifériák ~ 105 A 2000-es évtől k e z d v e elindult a m ú z e u m o k közművelődést t á m o g a t ó tevékenységének támogatása, a látogatottság pozitív irányba változott 2001 és 2 0 0 6 között. E n n e k keretében kerül megrendezésre 2006 óta a M ú z e u m o k Őszi Fesztiválja elnevezésű rendezvénysorozat. A k e z d e m é n y e z é s h e z egyre több intézm é n y csatlakozik. Fontos törekvéssé vált a m ú z e u m o k bekapcsolása a közoktatási rendszerbe, a m ú z e u m p e d a g ó g u s o k tevékeny közreműködésével. A k e z d e m é n y e z é s 2007-től indult el. A m ú z e u m o k látogatási szokásainak vizsgálata az alábbi e r e d m é n y e k e t mutatja: a megyei j o g ú , de megyeszékhely státusszal n e m rendelkező városok adatai eltérő tendenciákat jeleznek. A z adatokat j e l l e m z ő e n a turisztikai vonzerő és kapcsolódó szolgáltatások (idegenforgalom, vendéglátás) színvonala, valamint a tradicionális jelleg egyaránt befolyásolják. D u n a ú j v á r o s adatai 2004-től 2006ig csökkenő, m a j d e m e l k e d ő tendenciát jeleznek. A z adatok változása országos j e l e n t ő s é g ű r e n d e z v é n y e k h e z való kapcsolódással, e m b l e m a t i k u s rendezvényekkel (Sopron) egyaránt magyarázható. N a g y k a n i z s á n 2007-től szintén nőtt a múzeumi látogatók száma. Érden 2006-ban érte el a legmagasabb értéket a látogatók száma, m a j d dinamikusan csökkent. H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n 2008-ban a 2007-es év kétszeresére nőtt a látogatók száma, azonban 2009-ben jelentősen visszaesett. Sopronban a város sajátosságainak köszönhetően az adatok j e l l e m z ő e n magasak, ezen belül azonban n a g y m é r t é k b e n n e m változnak. A m ú z e u m i látogatók száma azon településeken h a l a d j a m e g a 100.000-es értéket, a m e l y e k b e n az intézmények számosságát tekintve legalább hét muzeális intézmény található. Összességében D u n a ú j v á r o s látogatási adatai n e m m a r a d n a k el a hasonló n é p e s s é g s z á m ú , kiemelk e d ő vonzerővel n e m rendelkező városok adataitól ( l l - 1 2 . d i a g r a m ) .
106 ~ Regionális tudományi közlemények 11. diagram: A múzeumi látogatók számának alakulása a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2004 - 2009 Chart 11: Development of the number of museum visitors in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2004 and 2009 M ú z e u m i látogatók száma 200000 180000 160000 140000 a
120000
o
ÍOOOOO
g>
80000
5
60000 40000
—
—
—•—Dunaújváros
1
—
20000 0
»—— —
*
i f
f
—
^
^
^
2004
2005
2006
2007
2008
2009
15543
13457
6180
11813
12263
12984
— í r d
6503
8081
9312
8237
5468
4198
— * — Hódmezővásárhely
18603
12100
13326
16320
32815
17627
* 1
+
Nagykanizsa
3953
4565
6634
5025
7022
7214
Salgótarján
22654
27254
20550
23029
21075
26013
Sopron
176823
127883
125423
103510
112489
108192
61952
58195
60196
55673
47149
112563
•••• Szekszárd
Forrás: K S H adatai a l a p j á n szerk. V A R G A A . 2 0 1 0 12. diagram: A múzeumi látogatók számának alakulása a legnépesebb megyei jogú városokban 2004 - 2009 Chart 12: Development of the number of museum visitors in the most populous Towns of County Right between 2004 and 2009 M ú z e u m i látogatók száma 600000 500000
n H
N .
400000
^
300000
1? fi
200000 100000 0 »
Debrecen
-»-Gyűr Kecskemét
w
—W-
•
•
•
W
2004
2005
2006
2007
2008
2009
197177
241040
113 508
168980
140549
130412
83211
96598
94624
91161
79366
98712
71362
67244
76127
92297
102580
91764
Miskolc •••
Nyíregyháza
142516
140017
102910
92487
103153
120853
•
Pécs
561075
311816
327348
339565
275813
115717
Szeged
145298
133689
153530
87772
93715
73227
96259
122726
184954
102731
113832
90167
———Székesfehérvár
Forrás: KSH adatai alapján szerk. VARGA A. 2010
Centrumok és perifériák ~ 107 A kulturális r e n d e z v é n y e k a r é s z t v e v ő k s z á m á r a s a j á t o s k ö z ö s s é g i é l m é n y t j e l e n t e n e k . A n a g y t ö m e g e k e t m e g m o z g a t ó o r s z á g o s hírű r e n d e z v é n y e k pozitívan hatnak a t e l e p ü l é s k u l t u r á l i s életére. A kulturális r e n d e z v é n y e k d i f f e r e n c i á l t k é p e t m u t a t n a k v o n z á s k ö r z e t ü k , i d ő t a r t a m u k , t é m á j u k és h e l y s z í n ü k t e k i n t e t é b e n , m e l y e k hatást g y a k o r o l n a k az adott t e l e p ü l é s e k r e j e l l e m z ő l á t o g a t ó s z á m o k a l a k u lására. D u n a ú j v á r o s b a n a kulturális r e n d e z v é n y e k s z á m a 2 0 0 7 - t ő l k i s m é r t é k b e n n e g a t í v a n változott. A kulturális r e n d e z v é n y e k s z á m á n a k 2 0 0 9 - e s adatai o r s z á g o s szinten h e t e r o g é n k é p e t m u t a t n a k . Á l t a l á n o s a n e l m o n d h a t ó , h o g y a kulturális és szellemi k ö z p o n t j e l l e g ű t ö r t é n e l m i v á r o s o k (Győr, S z e g e d , M i s k o l c ) p r o g r a m szervezői 2 0 0 9 - b e n az e l ő z ő é v e k a d a t a i h o z k é p e s t h á r o m s z o r , n é g y s z e r t ö b b k u l turális p r o g r a m o t biztosítottak. A v á l t o z á s a l a p v e t ő oka, h o g y a M a g y a r T u r i z m u s Zrt. a 2 0 0 9 - e s évet a K u l t u r á l i s T u r i z m u s É v é n e k nyilvánította. A k a m p á n y c é l j a a h a z á n k kulturális k í n á l a t a iránti f i g y e l e m felkeltése volt ( 1 3 - 1 4 . d i a g r a m ) .
13. diagram: A kulturális rendezvények számának alakulása a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2006 - 2009 Chart 13: Number of cultural events in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2006 and 2009 Kulturális rendezvények s z á m a 2500
2000 1500
f
ÍOOO 500
&
-Dunaújváros -Érd
220
338
363
17
71
89
-Nagykanizsa
492
593
656
-Salgótarján
198
451
385
- Hódme zövásárhe (v
375
•Sopron -Szekszáni
Forrás: K S H adatai a l a p j á n szerk. V A R G A A . 2 0 1 0
140
190
2228
2004
108 ~ Regionális tudományi közlemények 14. diagram: A kulturális rendezvények számának alakulása a legnépesebb megyei jogú városokban 2006 - 2009 Chart 14: Number of cultural events in the most populous Towns of County Right between 2006 and 2009 Kulturális rendezvények száma 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000
-J
-S
1500 1000 500 0
•
2009
2006
2007
2008
»
Debrecen
1106
846
1088
855
•
Gyflr
900
1221
1051
3164
— Kecskemét
641
847
676
871
Miskok
967
614
852
3199
— •
Nyíregyháza
-»-Pécs — — Szeged Székesfehérvár
632
657
778
691
1606
2285
1834
2054
919
529
918
4550
1891
1698
1263
1313
Forrás: K S H adatai a l a p j á n szerk. V A R G A A . 2 0 1 0 A kulturális r e n d e z v é n y e n r é s z t v e v ő k s z á m á t t e k i n t v e D u n a ú j v á r o s b a n s t a g n á l a v o n a t k o z ó adat. A r e n d e z v é n y e k s z á m á n a k p o z i t í v i r á n y ú v á l t o z á s a n e m m i n d e n esetben v o n j a m a g a után a r é s z t v e v ő k s z á m á n a k n ö v e k e d é s é t . H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n a p r o g r a m o k s z á m a nőtt, u g y a n a k k o r a látogatók s z á m a 2 0 0 9 - b e n d r a s z t i k u s a n visszaesett. E n n e k a z az o k a , h o g y S z e g e d kulturális k ö z p o n t k é n t 2 0 0 9 - b e n s z á m o s s z í n v o n a l a s r e n d e z v é n y t tartott, negatívan b e f o l y á s o l v a ezzel a v o n z á s k ö r z e t b e tartozó t e l e p ü l é s e k lehetőségeit. H a z á n k t ö r t é n e l m i n a g y v á r o s a i b a n a r e n d e z v é n y e k e n r é s z t v e v ő k s z á m a k i s m é r t é k ű n ö v e k e d é s s e l j e l l e m e z h e t ő . A történ e l m i v á r o s o k , szellemi k ö z p o n t o k tradicionális m ú l t j u k n a k , m a g a s s z í n v o n a l ú s z o l g á l t a t á s a i k n a k és i d e g e n f o r g a l m i a t t r a k c i ó i k n a k k ö s z ö n h e t ő e n a l á t o g a t ó k kedvelt célterületei ( 1 5 - 1 6 . d i a g r a m ) .
Centrumok és perifériák ~ 109 15. diagram: A kulturális rendezvények látogatószámának alakulása a Dunaújvárossal megegyező lélekszámú megyei jogú városokban 2006 - 2009 Chart 15: Number of visitors of cultural events in the same population of Dunaújváros Towns of County Right between 2006 and 2009 Kulturális rendezvényen résztvevők száma 800000 700000
m
E
600000
>
400000
•a
500000
3
300000
K
200000 100000 0 -Dunaújváros
-ÉreT - Hódmezővásárhely -Nagykanizsa -Salgótarján -Sopron -Szekszárd
Forrás: K S H adatai a l a p j á n szerk. V A R G A A . 2 0 1 0 16. diagram: A kulturális rendezvények látogatószámának alakulása a legnépesebb megyei jogú városokban 2006 - 2009 Chart 16: Number of visitors of cultural events in the most populous Towns of County Right between 2006 and 2009 Kulturális rendezvényen résztvevők száma 1600000
<
1400000 1200000 ÍOOOOOO ?
800000
£
600000 400000 200000 0 *
Debrecen
—•—Győr
—— y *
L.
Jj í.
.
—-»fa
»
2006
2007
2008
2009
250114
256651
252899
266856
193092
371666
234827
233368
1442519
1479374
882155
840660
278921
260921
239889
275021
Nyíregyháza
118600
128404
170961
246320
•
Pécs
637S90
600924
623546
672842
!
Szeged
162415
73321
192582
343472
Székesfehérvár
228284
282593
188639
290805
—*—Kecskemét |•
Miskolc
Forrás: KSH adatai alapján szerk. VARGA A. 2010
110 ~ Regionális tudományi közlemények 6. Összegzés A D u n a ú j v á r o s h o z hasonló j e l l e m z ő k k e l rendelkező megyei j o g ú városokkal párhuzamot vonva, a város a kulturális intézményrendszer m ű k ö d é s é t és a kulturális intézményekkel való ellátottságot tekintve e l ő n y ö s helyzetben van. A K S H által rendelkezésre bocsátott adatsort elemezve alátámaszthatóvá vált a dolgozat azon állítása, mely szerint D u n a ú j v á r o s kulturális intézményrendszerének m ű k ö dési adatai az országos tendenciákkal együtt haladnak. A z összehasonlítás alapját a hasonló népességszámú, megyeszékhelyi státusszal n e m , de megyei j o g ú városi ranggal rendelkező városok (Hódmezővásárhely, Érd, N a g y k a n i z s a és S o p r o n ) képezték. A z adatok igazolták, h o g y számos területen (állandó színház, alkotó művelődési közösségek száma) D u n a ú j v á r o s előnyösebb helyzetben van. A város helyzetének elemzése során elengedhetetlen alapul venni a rövid történelmi múlt sajátosságait. Bizonyos tényezők vizsgálata kapcsán számosságot tekintve n e m vethető össze a jelentős történelmi gyökerekkel rendelkező városokkal (Győr, Pécs, Szeged), ugyanakkor az országos tendenciák vizsgálhatóvá válnak. D u n a ú j v á r o s és m á s megyei j o g ú városok esetében is csökkenő trend érvényesül például az települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak, v a g y a m ú z e u m i látogatók s z á m á t tekintve. Magyarázatként szolgál, hogy átalakulóban vannak a lakosság p r e f e r e n ciái a kultúraközvetítő intézmények szolgáltatásainak igénybevételére v o n a t k o zóan. Átértékelődik a h a g y o m á n y o s értelemben vett kulturális i n t é z m é n y r e n d s z e r fontossága. A z adatok arra ráirányítják a figyelmet, h o g y bizonyos települések egyedi, h a g y o m á n y t e r e m t ő rendezvényei magas n é z ő s z á m o t e r e d m é n y e z n e k . A kulturálódási lehetőségek iránti csökkenő igény a n e m m e g f e l e l ő szakmai színvonalú p r o g r a m o k n a k , infrastrukturális feltételeknek és az értékrend átalakulásának köszönhető. D u n a ú j v á r o s belső perifériájának környezetében n a g y o b b térségi (interregionális) ellátó funkciót tölthet be 3 .
FELHASZNÁLT IRODALOM Ambrus Zoltán (2003): A nagyvárosok belső tagozódása: KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, Debrecen. 100. old. Bárdosi Mónika - Lakatos Gyuláné - Varga Alajosné (2004): A kultúra helyzete Magyarországon. Magyar Művelődési Intézet, Budapest. 123. old. Beluszky Pál - Győri Róbert (2004): Fel is út, le is út: Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században. In: Tér és Társadalom, Győr. 1-41. old Csapó Tamás (2005): A magyar városok településmorfológiája. University Press, Szombathely. 201. old. Csapó Tamás (2001): A megyei jogú városok regionális funkciói. In: 10 éves a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke. Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. 237-244. old.
Centrumok és perifériák ~ 111 Csongor György (1998): Dunaújváros a rendszerváltás után. In: Területi Statisztika 3, Budapest. 272. old. Dudás Katalin - Hunyadi Zsuzsa (2005): A hagyományos (színház, hangverseny, kiállítás) és a modem tömegkultúra (mozi, könnyűzenei koncert) helye és szerepe a kulturális fogyasztásban. Magyar Művelődési Intézet, Budapest.124. old.. Havellant Orsolya (2007): Dunaújváros, mint megyei jogú város pozícionálása. In: Kiss A. (szerk.): Dunaújváros és Térsége IV. kötet. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros. 21-47. old. Horváth Gyula (2001): A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. In: Tér és Társadalom, Győr. 203-231. old. Hunyadi Zsuzsa (2005): Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok. Magyar Művelődési Intézet, Budapest. 84. old. Hunyadi Zsuzsa (2004): A művelődési házak közönsége, helye szerepe a kulturális fogyasztásban. MMI, MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest. 77. old. Karvalics László (1996): Magyarország városai. Égisz Kiadó, Budapest.523. old. Kékesi Márk Zoltán (2007): A hagyományos városökológiai elméletek alkalmazhatóságának korlátai a szegedi városszerkezet sajátosságainak tükrében. In: Zámolyi F. G. - Szilágyi T. (szerk.): Társadalom és épített környezet: válogatott tanulmányok a társadalomtudományok, a néprajz és az építészet területéről. DARTKE, IVA-ICKRA, Szeged. 228 old. Koncz Gábor - Kuti Éva - Lovas Tünde (1989): A kultúra és a kulturális fejlődés feltételeinek hosszú távú elgondolásai. Országos Közművelődési Központ, Budapest. 44. old. Központi Statisztikai Hivatal: 200l-es népszámlálás. KSH, Budapest. Tóth József (2007): A magyar népesség kulturális jellemzői a XXI. század elején. In.: A társadalmi földrajz világai, (szerk.) Kovács Csaba, Pál Viktor. Szeged: SZTE Gazdaságés Társadalomföldrajzi Tanszéke. 503-510. old. Tóth József (1993): Nagyvárosok a magyar településrendszerben. In: Comitatus, 3. 7-8. Veszprém. 40-53. old. Udvardi Lakatos Endre (2002): Kulturális intézmények, szervezetek és a közművelődés. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 148. old. Varga Anita (2011): Dunaújváros kulturális életének mozgatórugói (kézirat). Veres Lajos (2006): Stratégiaalkotás és programkészítés a területfejlesztésben. Hazai Térségfejlesztő Zrt. Budapest. 84. old. Veres Lajos (2008): Térségi logisztika, Dunaújvárosi Főiskola. 68-76.old.
JEGYZETEK 1.
Veres Lajos (2006): Stratégiaalkotás és programkészítés a területfejlesztésben. Hazai Térségfejlesztő Zrt. Budapest.84. old.
2.
Csapó Tamás (2001): A megyei jogú városok regionális funkciói. In: 10 éves a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke. Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. 237-244. old.
3.
Veres Lajos (2008): Térségi logisztika, Dunaújvárosi Főiskola, 68-76. old.
