Cena Pro Urbe 2012 Reformovaná kresťanská cirkev na Slovensku – cirkevný zbor v Moldave nad Bodvou. V Moldave nad Bodvou existuje už 460 rokov reformovaná cirkev. Reformácia zasiahla mesto tak výrazne, že skoro všetci obyvatelia vyznávali túto vieru. Boli časy, kedy mal cirkevný zbor dvoch duchovných aj dve fary. Reformovaná kresťanská cirkev založila v meste základnú školu aj nižšie gymnázium, ktoré malo v okolí veľmi dobrú povesť. Duchovní aj presbytérium podnecovali aj podporovali vynikajúcich žiakov, aby pokračovali v štúdiách v zahraničí, v Holandsku, Švajčiarsku či Nemecku. Tak sa dostali k vzdelaniu rodáci Márton Csombor Szepsi, Máté Laczkó Szepsi, György Korotz Szepsi a mnohí ďalší. Silné protireformačné hnutie zastavilo reformačné snahy, ale reformovaná kresťanská cirkev v Moldave nezanikla. Moldavskí veriaci si na konci mesta vybudovali drevený kostol, ktorý slúžil svojmu účelu viac ako 70 rokov. V roku 1753 dokončili výstavbu fary a súčasný kostol bol vybudovaný v roku 1973. Naši predkovia pevní vo viere, zápasili a prinášali obete za zachovanie čistoty maďarského jazyka v meste. Farníci boli hrdí, vzdelaní ľudia. Svoje deti podporovali vo vzdelávaní, niekedy aj za takú cenu , že sa po štúdiách už do rodiska nevrátili. Počet veriacich sa začal zvyšovať v minulom storočí, kedy sa majstri remesla, ale hlavne roľníci sťahovali do mesta a puritánstvom a poctivou prácou obohacovali seba aj cirkevnú obec. V roku 1942 nastúpil namiesto košického katechéta Endreho Orémusa za duchovného moldavského cirkevného zboru pán Pál Cáji, ktorého čakala ťažká úloha. Na konci 2. svetovej vojny, ustupujúce nemecké vojská poškodili kostol. Vnútorné zariadenie bolo celkom zničené a značne poškodené boli aj múry. Organ kúpili od drienovského katolíckeho farára, kazateľnicu odliali z betónu a vtedajšie komunistické vedenie mesta povolilo postaviť vežu kostola len do výšky 1. poschodia. Kostolné lavice vyrobil neskorší kurátor Ladislav Osztro. Na opravu strechy už nezvýšili peniaze, preto do kostola dva roky zatekalo. Cirkevný zbor v tomto období nemal ani stáleho duchovného. Podľa potreby zastupoval pastor Alexander Bernáth zo Zádiela alebo Zoltán Gyüre z farnosti vo Vyšnom Lánci. V roku 1974 zvolil cirkevný zbor duchovného Gejzu Vassa, ktorý tu pôsobil až do svojej smrti 8. apríla v roku 1986. V 9. mája 1987 prišiel do farnosti pán Lajos Gábor, terajší duchovný moldavskej cirkevnej obce. Školské roky strávil v rodnej obci Ptrukša a druhý stupeň základnej školy ukončil vo Veľkých Slemenciach. Gymnázium navštevoval a zmaturoval v roku 1961 vo Veľkých Kapušanoch. Bol rozhodnutý pokračovať v štúdiu teológie. Bolo to však v čase komunizmu a na vlastnej koži zažil perzekúciu komunistického režimu. Stranícky pohlavári sa mu vyhrážali, snažili sa ho odhovoriť, nedovolili mu študovať teológiu. Musel sa na celý rok zamestnať a manuálne pracovať, kým sa mu podarilo dostať na teologickú fakultu Karlovej univerzity v Prahe a doštudovať. Počas štúdia bol na študijných pobytoch v Budapešti, Debrecíne, Berlíne . Ako študent pracoval na obnove miest Drážďany a Berlín. Povinnú vojenskú službu odslužil vo vojenskej nemocnici v Terezíne. Po ukončení vysokoškolských štúdií ho opäť navštívili tajní služobníci režimu a ponúkli mu ďalšie štúdium a prácu v diplomatických službách, ak sa zriekne svojho povolania. Za ponuku sa poďakoval a zotrval v svojom poslaní. Službu pre cirkev začal 22
ako tlačový tajomník predsedníctva synody. V tých časoch sa oženil, ale jeho manželka inžinierka- kvôli jeho povolaniu prišla o zamestnanie, aj napriek tomu že sa vzdal funkcie tlačového tajomníka. Požiadal biskupa reformovanej kresťanskej cirkvi na Slovensku, aby mu pomohol zamestnať sa ako duchovný v niektorom cirkevnom zbore v blízkosti Košíc. Biskupovi trvalo dva mesiace kým prelomil neochotu štátnych orgánov a vybavil povolenie vykonávať duchovnú činnosť v moldavskej farnosti. Kurátorom farnosti bol v tom čase pán Ladislav Osztro, člen rady synody Reformovanej kresťanskej cirkvi na Slovensku, ktorý cez synodu poznal nastupujúceho duchovného pána Lajosa Gábora. Dúfal, že nový duchovný sa popasuje s problémami a nastolí poriadok v cirkevnej obci. Pre starobu sa vzdal funkcie a na poste kurátora ho nahradil pán Bartolomej Bocskorás. V tom čase sa začala rozsiahla rekonštrukcia kostola a pri náročných prácach sa vystriedali aj kurátori. Nastúpil pán Alexander Molnár, ktorý spolu s manželkou dodnes vykonávajú kurátorské povinnosti tak, aby reformovaných veriacich stmeľovali a združovali. Finančné prostriedky na rekonštrukciu kostola získali z časti zo zahraničných cirkevných zborov, prispelo aj mesto na čele s pánom primátorom Istvánom Zachariašom. Pán duchovný Lajos Gábor po zamatovej revolúcii okrem činnosti duchovného vykonával rôznorodé činnosti pre kresťanskú cirkev. Založil Zväz reformovanej kresťanskej mládeže v údolí Bodvy. Bol zakladajúcim členom a začas aj voleným predsedom Zväzu reformovaných duchovných maďarskej národnosti na Slovensku. Založil Ľudovú vysokú školu na vzdelávanie dospelých maďarskej národnosti. Jedno volebné obdobie bol poslancom Mestského zastupiteľstva v Moldave nad Bodvou. Tak ako tomu bolo v minulosti, aj v súčasnosti cirkevný zbor podporuje mládež. Začali s výstavbou domova pre reformovanú kresťanskú mládež. Vytvorili priestorové možnosti pre rokovanie Zväzu reformovanej mládeže maďarskej národnosti vo svete a pre činnosť Ľudovej vysokej školy, kde prednášali mnohí významní vedci a odborníci. Dáva priestor pre ekumenické bohoslužby. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udelilo v roku 2012 cenu Pro Urbe Reformovanej kresťanskej cirkvi na Slovensku – cirkevnému zboru v Moldave nad Bodvou za prácu a snahu zástupcov reformovanej kresťanskej cirkvi o zachovanie morálnych a duševných hodnôt spoločnosti, o zachovanie identity maďarského spoločenstva v meste a jeho okolí, o dobré spolunažívanie tu žijúcich ľudí rôznej národnosti a náboženskej príslušnosti, o rozvoj mesta.
23
Pro Urbe Díj, 2012 A Szepsi Református Keresztyén Egyházközség Immár 460 éve annak, hogy Szepsiben jelen van a református egyház. A reformáció elterjedése folytán a város teljes lakossága református volt. Volt idő, amikor két lelkipásztora volt a gyülekezetnek és két parókiája. Az egyház alapított elemi iskolát és algimnáziumot is, mely az egész környéken szép hírnévnek örvendett. Az éles elméjű gyerekeket a lelkipásztorok és a presbitérium továbbtanulásra ösztönözték, és Hollandiába, Svájcba, vagy Németországba küldték őket tanulni. Így tanulhatott Szepsi Csombor Márton, Szepsi Laczkó Máté, Szepsi Korocz György és sokan mások. Mindezt az ellenreformáció megtépázta, de a református egyházat elsöpörni nem tudta. A hívek a város alsó részén felépített deszka templomba jártak 70 éven keresztül. 1753-ban építették fel a parókiát és 1773-ban pedig a mostani templomot, majd iskolát építettek. Őseink sok, sok küzdelemmel, hithűséggel, áldozathozatallal erősítették a város életét, a magyar nyelvének tisztaságát. Írástudó, művelt emberek voltak. Gyermekeiket továbbtanulásra ösztönözték, így az ország, világ minden tája felé szétszóródtak. A gyülekezet szaporodása az utóbbi században állt be, amikor a környék földművesei Szepsibe költöztek és hű munkájukkal és puritán lelkiségük által a maguk és az egyház vagyonát is gyarapították. 1942-ben Cáji Pál lelkész váltotta Orémus Endre kassai hitoktatót, és lelkészi szolgálatát nagy feladattal kezdte. A II.-ik világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a templomot, a belső berendezése tönkrement. Orgonát a somodi római katolikus paptól vettek, és a padokat a későbbi gondnok, Osztro László készítette. A templom tornya egy emelettel alacsonyabb lett, mivel a város akkori vezetése nem engedte magasabbra építeni. A templom pedig két éven át beázott. Ebben az időben alig volt állandó lelkipásztora a gyülekezetnek, többnyire csak helyettesítő, így Bernáth Sándor Szádellői lelkész, vagy Gyüre Zoltán Felsőlánci lelkipásztor szolgált. 1974-ben Vass Gézát választotta meg lelkipásztorának a gyülekezet. Ő 1986. április 8.-án hunyt el. 1987. május 9-én költözött be a parókiába az új lelkipásztor, Gábor Lajos, aki addig Nagyszaláncon volt megválasztott lelkipásztor. És nem kis feladat várta az új lelkészt. A templomról és a parókiáról hullott a vakolat. A gyülekezet szétzilálódott állapotban volt. Gábor Lajos Szirénfalván és Nagyszelmecen járt alapiskolába. Gimnáziumi tanulmányit 1961-ben Nagykaposon végezte. Abban az időben nagy volt az egyházellenesség, és teológiát tanulni nem nagyon engedélyeztek. A párt vezetősége megpróbálta lebeszélni, fenyíteni, nehéz munkára kényszeríteni egy egész esztendőn át, de Gábor Lajos mindennek dacára elkezdte, és Prágában befejezte a teológiai tanulmányait. Közben megfordult a budapesti, debreceni, berlini és gresfaldi teológián, részt vett Drezda és Berlin újraépítésén. Tanulmányai befejeztével a terezini katonakórházban szolgált. Ismét megkörnyékezték a belügyminisztérium dolgozói és diplomáciai pályát kínáltak fel neki - Zsidóországban Csehszlovákia nagyköveti posztját. A felkínálást megköszönte és maradt a lelkészi pályán. Egyházi szolgálatát a Zsinati Elnökségen kezdte, mint zsinati sajtótitkár. Ebben az időben megnősült, a titkosok továbbá követték feleségével együtt, így mindketten állás nélkül voltak. Kérelemmel fordult a püspökhöz, gyülekezetbe való kihelyezését kéri valahova Kassa közelébe, de nem kapott állami beleegyezést. Két hónapig tartott a püspök harca, míg elintézte az állami hozzájárulást. 24
Szepsiben ekkor Osztro László volt az egyház gondnoka, aki egyben az országos Református Egyház Zsinati Tanácstagja volt, ezáltal ismerte meg Gábor Lajost. A gondnok bízott abban, hogy az új lelkipásztor Isten segedelmével helyreállítja a gyülekezeti életet. A református egyházban a gondnok a presbitériummal és a lelkipásztorral egyetemben szolgálja az Urat. Osztro László öregsége miatt lemondott tisztéről és helyébe Bocskorás Bertalant választotta a gyülekezet. Amikor leszakadt a templom mennyezetéről a vakolat, Bocskorás Bertalan gondnoksága alatt kezdődött a hatalmas felújítás. A gondnoki feladatkört Molnár Sándor vette át, aki feleségével együtt a mai napig végzi városunkban az építő jellegű, város népét összetartó és összefogó munkát. A templom felújításának költségeit részben külföldi testvérgyülekezetek fedezték, de a város polgármestere Zachariaš István és az önkormányzat is hathatósan segített. Gábor Lajos lelkipásztor a forradalmi változások után sokoldalú egyéb tevékenységet végzett az Egyházi életben. Megalapította a Bódvavölgyi Református Ifjúsági Szervezetet. Egyik alapító tagja volt a Szlovákiai Magyar Református Lelkészegyesületnek, melynek megválasztott elnöke volt. A Nyugatkassai Református Egyházmegyének esperese, A Szlovákiai Keresztyén Református Egyház zsinati háznagya volt. Megalapította a Magyar református Népfőiskolát. Egy választási időszakban önkormányzati képviselő is volt. Úgy, mint régen, a gyülekezet ma is segíti az ifjúságot. Gyülekezeti otthont épít nekik. Közben otthont adott a Magyar Református Világszövettség üléseinek, melynek számvizsgáló bizottság elnöke volt. A Népfőiskolába számtalan tudós előadót hívott meg. A templom ökumenikus istentiszteletek, iskolai évzárók otthonául szolgál. Szepsi Városi Képviselő Testülete a 2012- es Pro Urbe díjat a Szepsi Református Keresztyén Egyházközségnek adományozza a városunkban és környékén élő magyarság társadalmi, erkölcsi és szellemi értékek megőrzése, fenntartása és ápolása terén kifejtett tevékenységéért.
25
Cena mesta 2012 František Boda Narodil sa 17. februára 1947 v obci Vojka. Od detstva bola kultúra neodmysliteľnou súčasťou jeho života. Prednes poézie, prózy, amatérske divadlo, spevokol, či sólový spev, všade sa angažoval. Po skončení základnej školy študoval na Strednej priemyselnej škole v Košiciach. Zmaturoval v roku 1966 a zamestnal sa v Východoslovenských železiarňach v Košiciach, kde pracoval až do roku 1971. Stal sa tajomníkom Oblastného výboru Csemadoku a túto pozíciu zastával až do roku 1980. V rokoch 1979-1984 diaľkovo študoval na Vysokej škole spoločenských vied v Bratislave. Vtedy už pôsobil ako riaditeľ Domu osvety v Buzici. Po získaní vysokoškolského diplomu sa zamestnal ako zástupca vedúceho oddelenia kultúry pri Okresnom osvetovom stredisku v Košiciach a pracoval tu až do roku 1987, kedy bol opäť zvolený za tajomníka Okresného výboru Csemadoku pre Košice a okolie. Až do odchodu do dôchodku pracoval tu v Moldave nad Bodvou a napĺňal úlohy Csemadoku, organizácie, ktorá bola založená s cieľom zachovania a rozvíjania národnej identity Maďarov na Slovensku, pestovanie, šírenie a uchovávanie kultúrnych hodnôt, ľudových tradícií, zvyklostí, hudby, piesní a tancov, maďarského jazyka a možností vzdelávania v materinskom jazyku na národnostne zmiešanom území. Popri práci kládol vždy veľký dôraz na doplnenie a rozšírenie svojich vedomostí. Absolvoval nadstavbové štúdium ľudovej umeleckej tvorivosti a 3-ročný kurz režisérov. Počas 40-ročného pôsobenia v oblasti kultúry v Moldave a okolí jeho zásluhou vznikali a pracovali umelecké súbory a kultúrne podujatia sa stali tradičnými. Napr. okresné a krajské súťaže v prednese poézie a prózy, Cserehátsky festival umeleckej tvorivosti, Okresný festival amatérskych divadiel, Jasovská letná akadémieCeloslovenský vzdelávací tábor, Divadelný festival Béniho Egressyho s celoslovenskou pôsobnosťou, a mnoho iných. Rôznorodá kultúrna činnosť, úspechy umeleckých súborov na okresných, krajských, celoslovenských i zahraničných súťažiach potvrdili správnosť jeho zámerov a cieľov. Jeho pričinením aj v ekonomicky ťažkých časoch, kedy bola kultúra podfinancovaná, umelecké súbory nezanikali, ďalej vyvíjali svoju činnosť. Samozrejme túto prácu nevykonával sám. Vždy oslovil a zhromaždil okolo seba odborníkov, dobrovoľníkov, ktorí mu pomáhali presadzovať zámery. Zaumienil si, že v okolí nebude taká obec (maďarská), v ktorej nebude pôsobiť aspoň jedno umelecké teleso. Vždy sa snažil o to, aby maďarská národnostná kultúra zaujala dôstojné miesto v kultúrnom živote spoločnosti, aby sa tradície oživili, pestovali a v nezmenenej podobe zachovali pre budúce generácie. Za spoju prácu a umeleckú činnosť bol viackrát ocenený. V roku 2003 prevzal v Maďarsku cenu Gyulu Wlasicsa. Najvyššie ocenenie Košického samosprávneho kraja za prínos pre národnostnú kultúru prevzal v roku 2008. Prezident Maďarskej republiky Pál Smitt pri príležitosti výročia národnooslobodzovacieho boja v rokoch 1848-49 dňa 15. marca 2011 mu za zásluhy udelil Zlatý kríž Maďarskej republiky. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udelilo Cenu mesta za rok 2012 Františkovi Bodovi za 40 ročnú kultúrnu činnosť v meste i okolí, za zhromažďovanie maďarských ľudových tradícií a pestovanie maďarskej kultúry. 26
Szepsi Város Díja, 2012 Boda Ferenc 1947. február 17-én született Vékén. Gyermekkora óta jelen volt a kulturális életben. Szavalás, színjátszás, énekkar és szólóéneklés, mindenből kivette a részét. Az alapiskola befejezése után a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gépészeti Ipariskolán érettségizett 1966- ban. A Kassai Keletszlovákiai Vasgyárnál helyezkedett el, és dolgozott 1971-ig. Ebben az évben a Csemadok Területi Választmány titkára lett és ezt a funkciót egész 1980-ig töltötte be. Az 1979- 1984 – es években kibővítette képzettségét a Pozsonyi Társadalomtudományi főiskolán. Ezekben az években a Buzitai Művelődési Ház igazgatójaként tevékenykedett. A főiskolai oklevél megszerzése után a Kassai Járási Művészeti Bizottság kulturális osztályvezetőjének helyettese volt 1987 – ig. Nyugdíjba vonulásáig a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány titkára volt. Munkája mellett nagy hangsúlyt fektetett a folyamatos továbbképzésre. Népművelési felépítményi iskolát végzett, 3 éves országos rendezői tanfolyamon vett részt a Népművelési Intézet rendezésében. Nevéhez kötődik a térség hagyományossá vált rendezvények sora: pl. a járási és kerületi szavazóversenyek, a Csereháti Népművészeti Fesztivál, Csereháti Színjátszó Csoportok Járási Fesztiválja, Jászói Nyári Egyetem – Országos Művelődési Tábor, Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál. Népművészeti rendezvények sokasága, csoportok sikerei járási, megyei, országos és nemzetközi szinten igazolták tevékenysége irányának helyességét minden területen. Tett róla, hogy a nehéz idők és anyagi gondok közepette sem szűntek meg a csoportok a rendezvények. Ezt a munkát nem egyedül végezte. Mindig megtalálta hozzá a társakat, szakembereket, önkénteseket. A célja mindig az volt, hogy ne legyen olyan közösség, falu ahol ne működne valamilyen kultúrcsoport. Mindig a magyarság megmaradásáért és felemelkedéséért fáradozott. Munkája megbecsüléseként és tevékenységének elismeréseként sámos elismerést kapott: 2003 augusztusában Magyarországon Wlasics Gyula díjjal tűntették ki. 2008-ban megkapta a Kassa-megye Közgyűlésének legmagasabb elismerését, 2011. március 15-én Schmitt Pál a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét adományozta Boda Ferencnek az 1948-49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulóján. Szepsi Város Képviselő Testülete 2012-ben Város Díjat adományoz Boda Ferencnek a járás és a város területén négy évtizeden keresztül kifejtett kulturális tevékenységéért, a magyar néphagyományok gyűjtéséért, ápolásáért.
27
Cena mesta 2012 Ing. Pavel Gót Moldavský rodák Pavel Góts sa práve dnes dožíva významného životného jubilea – 70 rokov veku. Základnú školu i Strednú poľnohospodársku odbornú školu ukončil v Moldave nad Bodvou. V roku 1960 ho prijali na Vysokú školu zemědelskú v Prahe, na fakultu mechanizácie poľnohospodárstva, kde promoval v roku 1965. Po skončení štúdia sa zamestnal na Strojovej a traktorovej stanici v Moldave nad Bodvou (STS), pracoval v rôznych funkciách, až po funkciu zástupcu riaditeľa. V rokoch 1982-1990 pôsobil v Okresnom podniku služieb v Moldave nad Bodvou(OPKS) ako výrobno-technický námestník riaditeľa. Po likvidácii podniku prešiel do podniku Transpetrol a.s. prečerpávacia stanica v Moldave nad Bodvou a pracoval ako vedúci stanice až do odchodu do dôchodku v roku 2002. Popri zamestnaní vykonával rôzne funkcie v spoločenských organizáciách. Pôsobil ako tajomník zväzu rybárov a predseda TJ. Zúčastňoval sa aj verejného života v meste, dlhé roky, až dodnes pracuje v komisiách mestského zastupiteľstva, pri voľbách pracuje vždy ako členom volebnej komisie. V každej dobe a na každej pozícii sa zachoval ako lokálpatriot. Bol vždy nápomocný a angažovaný pri projektoch v záujme rozvoja mesta. Počas pôsobenia v STS zabezpečoval montovanie oceľovej konštrukcie tribúny na miestnom futbalovom štadióne. Tieto práce vykonali bývalí športovci vo svojom voľnom čase a bez nároku na odmenu. Počas pôsobenie v OPKS mal na starosti rozvoj služieb pre obyvateľstvo mesta i okolia. Vtedy boli zavedené nové služby po ktorých bol dopyt ako kožušníctvo, krajčírstvo, cukrárska výroba, kamenárstvo, plynárenské služby vrátane revízie plynových zariadení. OPKS bol realizátorom stavby domova dôchodcov a pohostinstva na štadióne a vtedy bola plynofikovaná Katolícka fara a Daňový úrad. 11 rokov pôsobil ako predseda TJ Moldava. Vtedy došlo k masovému rozvoju telovýchovy v meste. Vznikli nové oddiely ako stolnotenisový, volejbalový, kolkársky, šachový a atletický. Dnes si už málokto pamätá, že napr. šachy a kolky hrali Moldavčania na úrovni II. ligy. Činnosť TJ sa financovala z vlastnej hospodárskej činnosti, z dopravy a pohostinských služieb. Pán Pavel Góts okrem týchto aktivít už 55 rokov nepretržite súťažne hrá stolný tenis. Je najstarším aktívne hrajúcim športovcom v meste. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udelilo Cenu mesta za rok 2012 p. Ing. Pavlovi Gótsovi za dosiahnuté výsledky a aktívnu športovú činnosť a za angažovanosť pre hospodársky rozvoj mesta.
28
Szepsi Város Díja, 2012 Góts Pál, mérnök A szepsi származású Góts Pál mérnök e mai napon kerek évfordulót, a 70. születésnapját ünnepli. Az alapiskolát, majd a Mezőgazdasági Szakközépiskolát is Szepsiben végezte. Tanulmányait 1960 –tól Prágában a Mezőgazdasági Főiskola Agrárgépészeti Karán folytatta, ahol 1965-ben diplomázott. A szepsi Gép- és Traktorállomáson különböző pozíciókat, többek között igazgatóhelyettesi funkciót töltött be. 1982 és 1990 között a Szepsi Járási Szolgáltató Üzem műszaki igazgatóhelyettese volt. Az üzem felszámolása után a Transpetrol kompresszorállomás vezetőjeként dolgozott és 2002-ben ment nyugdíjba. A Horgászegyesület titkáraként valamint a Sportegyesület elnökeként szabadidejében is társadalmi szervezeteknél tevékenykedett, hogy a város életét színesebbé tegye. Hosszú évek óta jelentős szerepet vállal a közéletben: jelenleg is tagja a képviselő-testület szakbizottságának, választások alkalmával állandó bizottsági tagként számolhatunk vele. Minden időben és minden helyzetben lokálpatriótaként tarthatjuk számon. Városunk fejlesztését célzó projektek készítésénél mindig számíthattunk segítőkészségére és fáradhatatlanságára. Említésre méltó, hogy a Gép - és Traktorállomáson végzett munkája során bebiztosította a futballstadion lelátó acélkonstrukciójának összeszerelését, melyet a volt sportolók végeztek minden ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként. A szolgáltató üzemben az Ő nevéhez fűződik az addig hiányzó szolgáltatások bevezetése: megjelent a szűcsmesterség, szabóság, cukrászat, kőfaragás, gázszolgáltatások a gázkészülékek felülvizsgálatát is beleértve. Ebben az időszakban épült fel a nyugdíjasotthon és a vendéglátóhelység a stadionban. Ezen kívül a római katolikus parókiába és az adóhivatal épületébe is be lett vezetve a gáz. 11 évig tevékenykedett a Sportegyesület elnökeként, minek következtében városunkban ekkor dinamikus fejlődésnek indult a sportélet. Az egyesület olyan új részlegekkel egészült ki mint az asztalitenisz, röplabda, teke, sakk és atlétika. Ma már csak kevesen emlékeznek azokra az időkre, mikor Szepsi sakkozói és asztaliteniszezői II. ligát játszottak. A Sportegyesületet saját gazdálkodásból tartották fenn, szolgáltatást kínálva a vendéglátás és szállítás területén. A felsoroltakon kívül Góts Pál személyében városunk legidősebb aktív sportolóját köszönthetjük: már 55 éve versenyszerűen asztaliteniszezik. Szepsi Város Képviselő Testülete 2012 – ben Város Díjat adományoz Góts Pál mérnöknek az elért eredményekért, aktív sporttevékenységéért valamint a város gazdasági fejlődése érdekében kifejtett erőfeszítéseiért.
29
Cena mesta 2012 Mgr.Th. Zoltán Gyüre Zoltán Gyüre, penzionovaný duchovný reformovanej cirkvi sa narodil 21.09.1929 v obci Križany (okres Michalovce). Povinnú školskú dochádzku ukončil v rodnej obci a strednú školu vyštudoval v Užhorode. Vysokoškolské vzdelanie získal štúdiom na Vysokej škole pedagogickej v Sárospataku. Rozhodol sa však, že by chcel ďalej študovať, a to teológiu. V roku 1951 odišiel do Prahy a vyštudoval Teologickú fakultu Karlovej Univerzity. Vysokoškolský diplom získal v roku 1956 a po niekoľkých zahraničných študijných pobytoch ho umiestnili na farnosť Reformovanej kresťanskej cirkvi vo Vyšnom Lánci, ku ktorej patrili aj cirkevné zbory v Nižnom Lánci a v Buzici. V roku 1951 si založil rodinu v ktorej vychovali s manželkou 2 deti. Ako duchovný slúžil do roku 2011, teda 45 rokov. Košický biskup Reformovanej kresťanskej cirkvi na Slovensku ho vymenoval za riaditeľa Katechetického seminára v Košiciach . Zároveň bol členom Synodnej rady a predsedom etického výboru Reformovaného kresťanského cirkevného zboru Košiciach. Pre každého, len skromne - Zoli bácsi, celých 8 rokov pravidelne mesačne usporadúval stretnutia a prednášal v rámci cyklu Odkazy Biblie. Počas týchto rokov si získal značné obecenstvo, skôr záujmové spoločenstvo. Na prednáškach prerozprávaním vlastných životných príbehov i zážitkov odpovedal na otázky a životné situácie v ktorých sa v dnešnom krutom svete zmietajú mnohí z nás a hľadajú odpovede na otázky a východiská z problémov. Jeho ekumenické prednášky podnecovali k viere v Boha. Rozvaha a ľudský prístup charakterizovali jeho príkladný vzťah k spoločenských, mestským, cirkevným i ľudským problémom. Využil každú príležitosť a nabádal ľudí k vzájomnej pomoci, pokore, úctivosti a vážiť si iných i seba samých. Všade je vítaným hosťom a to nielen tu v Moldave nad Bodvou. O ľuďoch v meste, kde od odchodu do dôchodku žije v rodinnom dome sa vyjadruje vždy s rešpektom a úctou. Príkladný život a postoje pána Zoltána Gyüreho, jeho ľudskosť a čistá duša prispievajú k šíreniu dobrého mena nášho mesta. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje Cenu mesta za rok 2012 Mgr. Th. Zoltánovi Gyüremu za príkladný životný postoj a kresťanskú misionársku prácu.
30
Szepsi Város díja, 2012 Mgr. Th. Gyüre Zoltán Mgr. Th. Gyüre Zoltán nyugalmazott református lelkész 1929. szeptember 21-én Mokcsakerészen (nagymihályi járásban) született. Alapiskoláit szülőfalujában, középiskoláit Ungváron, a Tanítóképző Főiskolát Sárospatakon végezte. Teológiai tanulmányait 1951-ben kezdte meg a Prágai Károly Egyetem Teológiai Karán, ahol 1956ban diplomázott. A külföldi tanulmányútjai befejeztével Felsőláncra nevezték ki a felsőlánci, alsólánci, buzitai és restei református gyülekezet lelkipásztorává. Megházasodott 1951 –ben és ebből a házasságból 2 gyerek született. 45 év után 2001-ben fejezte be gyülekezeti szolgálat. A Szlovákiai Keresztyén Református Egyház püspöke kinevezi a Kassán megalakuló Református Katekétikai Szeminárium igazgatójává. Viselt funkciója a Zsinati Tanács tagja és az Egyetemes Egyházunk Etikai Bizottságának az elnöke. Mindenki Zoli bácsija 8 évig havi rendszerességgel tartotta Biblia üzenete című előadássorozatát kezdetben a Városi Könyvtárban, majd később a VMK F klubjában. Az évek folyamán nagy számú közönsége lett ezeknek az összejöveteleknek, mondani lehet segítségével közösséget szerettek egybe. Ebben a mai, sokszor kegyetlen és érzéketlen világban saját élettörténetein és megélt élményein keresztül adott választ mindazoknak, akik gondjaikkal küzdve keresték a kiutat helyzetükből. Ökumenikus előadásai az Istenbe vetett hitet erősítették. Higgadt, emberséges hozzáállása a világ, a város, az egyházak, illetve embertársai dolgaihoz példaértékű. Minden egyes alkalommal az egymás iránti tiszteletet, megbecsülést, egymás megsegítését hirdeti. Szívesen látott vendég bárhol, bármilyen rendezvényen, nem csak Szepsiben. Tisztelettel beszél embertársairól, a városról, ahol nyugalmazott református lelkészként él családi házában. Gyüre Zoltán eddigi emberséges, tiszta lelkületű élete és példaértékű magatartása és munkássága emelte városunk jó hírnevét. Szepsi Város Képviselő Testülete 2012-ben Város Díjat adományoz Gyüre Zoltán, nyugalmazott református lelkésznek példaértékű magatartásáért és a keresztyéni missziós munkájáért.
31
