Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017

STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser

1

BEVEZETÉS

A területfejlesztési politikát érvényesítő eszközrendszer igen fontos eleme a területi tervezés, mivel a megfelelően kidolgozott területi tervek alapozzák meg a megvalósítás során a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását. A kistérségi területfejlesztési program feladata, hogy rögzítse a kistérség fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, szándékokat, ezekhez hozzárendelje az erőforrásokat és megfogalmazza a célok eléréséhez szükséges cselekvési programot. A területfejlesztési programok elkészítésének szükségességét az adja, hogy általuk a térségi fejlesztések során: • megvalósul az erőforrások és a lehetőségek összhangja, • programozható a sokoldalú fejlesztés, • irányt mutatnak, • eszközül szolgálnak a veszélyek elhárításához és a kockázatok csökkentéséhez, • a programfinanszírozás elve alapján lehetőséget nyújtanak fejlesztési források szerzéséhez. A programkészítés módszertana A 184/1996. (XII. 11.) Kormányrendelet értelmében a kistérségi területfejlesztési programot az önkormányzati társulás dolgozza kis és hagyja jóvá. A 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről képezte az alapot a Kemenesalja Kistérség Területfejlesztési Programjának elkészítéséhez. A program készítése során alkalmazott módszertan: Személyes interjúk és megbeszélések Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának települési polgármestereivel A rendelet alapján a program magában foglalja a következő tartalmi elemeket: • a végrehajtandó közép-, illetve rövid távú feladatok meghatározása és rangsorolása, alprogramok és részprogramok szerinti csoportosításban • az egyes feladatok elérendő céljainak, a feladatok végrehajtási tervének meghatározása • a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása • a program végrehajtásáért felelős szervezetek megjelölése, a program végrehajtásában közreműködők közötti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere • a végrehajtás módja és feltételrendszere Ennek alapján a program első része az a helyzetelemzés, mely reálisan mutatja a kistérség jelenlegi helyzetét, belső erőforrásait, lehetőségeit, a mely alapját képezi a megvalósítható komplex fejlesztési tevékenységeknek. Ez tartalmazza a kistérség külső kapcsolatrendszerének elemzését, s azon veszélyek feltérképezését, amelyek a fejlesztési célok megvalósulását hátráltatják. A helyzetelemzési fejezet döntően a különböző megyei hivatalok adataira (Statisztikai Hivatal, 2

Munkaügyi Központ), valamint a kérdőíves lekérdezések, műhelyfoglalkozások során nyert információkra épül. A helyzetelemzést követő SWOT analízis számba veszi a kistérségben rejlő erősségeket, a megmutatkozó hiányosságokat, valamint a jelenlegi folyamatok, trendek alapján előre látható lehetőségeket és veszélyeket. A stratégiai pozícionálás mellett a helyi fórumokon elhangzottak és a kérdőíves megkérdezés során adott válaszok alapozták meg a fejlesztési irányvonalat és az ahhoz kapcsolódó programokat és feladatokat. A települések polgármesterei, jegyzői, civil szervezetek, oktatási intézmények képviselői, vállalkozók értékelték a jelenlegi helyzetet, elmondták a fejlesztési javaslataikat, megvalósításra váró terveiket, elképzeléseiket. Mindezekre építve kerültek kidolgozásra a fent felsorolt, rendelet által meghatározott tartalmi elemek. Kapcsolódás más programokhoz Az Európai Unióban a területfejlesztést szolgáló források elosztása a programfinanszírozás elvét követi, vagyis a támogatott projekteknek minden esetben illeszkedniük kell a térségi programokhoz. Hazánkban is folyamatosan teret nyer ez az irányelv, így a program készítése során további fontos szempont volt a magasabb szintű, megyei és régiós területfejlesztési programok figyelembevétele és a kistérségi program összehangolása az ezekben foglaltakkal. Figyelembe vett programok, tanulmányok: • • • • • • • • • •

Új Széchenyi Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja Vas Megye Területfejlesztési Programja A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon – a Régió kerékpáros jövőképe Vas megye Területrendezési Terve A Kemenesalja Kistérség agrár struktúra- és vidékfejlesztési programja A Kemenesalja Kistérség turizmusfejlesztési programja

A kistérségi program gazdája az önkormányzati társulás. A programnak így elsősorban az a célja, hogy megfogalmazza azokat a fejlesztési irányokat, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy a következő évek kihívásainak megfeleljen, valamint számba vegye azokat a feladatokat, amelyek megvalósítására a kistérségi társulás és annak tagönkormányzatai hatással lehetnek. A program sok esetben nem kistérség, hanem település centrikusan fogalmazza meg a feladatokat. Mint már részleteztük, a kistérség nem homogén, a fejlesztés egyes területeit tekintve eltérő érdekű mikrótérségek, településcsoportok különíthetők el. A település centrikus megközelítésből adódik viszont a program másik fontos feladata, hogy a programelemek és az érdekek térségi szinten összehangolásra kerüljenek

3

A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA A 64/2004 (IV.15.) Korm. rendelet, amely a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről rendelkezik, a celldömölki kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségek közé sorolja a statisztikai adatok alapján. A kistérség területfejlesztési programjának készítése során ezért különös hangsúlyt kell tehát helyezni ezen visszaesés okainak vizsgálatára. A 24/2001. (IV. 20.) Országgyűlési Határozat 3. számú melléklete tartalmazza azt a komplex mutatórendszert, amely objektíven jelzi a kistérségek fejlettségi szintjét. Ezeknek a mutatóknak a vizsgálata azért is fontos, mert objektíven mutatják a visszaesés okait, egyúttal a fejlesztés fő tartalmi területeit is jelzik a társadalmi értékítélet szintjén. A kistérségek fejlettségi szintjét jelző mutatószámok: - demográfiai mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos a vándorlási mutató és a vitalitási index - a foglalkozás szerkezeti mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos az aktív keresők száma és az egyes ágazatokban foglalkoztatottak számának alakulása - a munkanélküliséget és a foglalkoztatás változást bemutató mutatók csoportja - a gazdasági mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos a gazdasági szervezetek alakulása, a mezőgazdasági földterület aranykorona értéke, a nettó jövedelmek alakulása, a nemzetgazdasági beruházások egy főre jutó értéke - infrastrukturális mutatók, ezen belül különösen fontos a háztartások komfort fokozatát jelző mutatók alakulása, a közműolló alakulása, a háztartási energiafelhasználás. A fejlettségi mutatók egy része közvetlenül is jelzi a kívánt irányú változást, míg másik részüknél áttételesen érzékelhetők a hatások. Az egyes projektek indikátorai mutatják majd be a fejlesztéssel elérni kívánt hatást. A kistérség átfogó, globális, területfejlesztési célját önmagában meghatározza a kistérség jelenlegi helyzete, a társadalmi, gazdasági elmaradottság az országos átlaghoz viszonyítva. A fentiek alapján a celldömölki kistérség területfejlesztési programja a középtávú tervezési időszakra fő irányvonalként az elmaradott státuszból való felemelkedést jelöli meg. Ennek alapján a program elsődleges célja:

A társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása A helyzetelemzés, a területfejlesztési fórumokon elhangzottak, a kormányprogramban megjelölt irányok, az uniós tagságunk hatásainak figyelembe vétele képezi a prioritások alapját. A megfogalmazott cél elérését segítő programrendszer elemei a célból is következő két fő prioritás köré csoportosulnak: • A térségi gazdasági potenciál fejlesztése • A térségben élők életminőségének javítása Természetesen a két prioritáshoz tartozó programok, alprogramok, fejlesztési programok illetve intézkedések eredményeiket tekintve szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Hiszen ugyanaz az 4

infrastrukturális beruházás egyszerre javítja a lakosság életkörülményeit és a kistérség gazdasági potenciálját, ugyanígy a települések megújítását szolgáló parkosítások, játszóterek, sportpályák kialakítása amellett, hogy a településen élőket szolgálja, egyben hozzájárulhat a hely vonzóbbá tételéhez a turisták számára. A térség gazdaságának fejlődése pedig hatással van a térségben élők jövedelmi viszonyaira, ezzel életkörülményeire, elégedettségükre. A prioritások kijelölik azokat a fő stratégiai irányokat, amelyek a gazdasági-társadalmi elmaradottság felszámolása szempontjából elsődleges fontosságúak. A prioritásokban megjelölt fejlesztési célok azonban túl általánosak, szükséges azok tartalmi kibontása is. A területfejlesztési program a prioritásokat stratégiai programokra bontja, amelyek tartalmazzák az operatív programokat, amelyek további fejlesztési programokra bonthatók. A fejlesztési programok szerkezete részletesen mutatja be a javasolt intézkedéseket, projekteket az eredményes cselekvés elősegítése érdekében.

A programrendszer elemei (stratégiai programok): A térségi gazdasági potenciál fejlesztéséhez kapcsolódóan: - A gazdaság feltételrendszerének fejlesztésének programja - A gazdaság versenyképességének erősítésének programja A térségben élők életminőségének javításához kapcsolódóan: - Az életkörülmények javításának programja - A térségi kapcsolatrendszer fejlesztésének programja - A környezet védelmének programja A stratégiai programok operatív alprogramjai tartalmazzák a fejlesztési programokba csoportosított projekteket, intézkedéseket, amelyek megfogalmazása a következő egységes szerkezetet követi. - Indoklás: Az intézkedés szükségességének általános leírása - Általános célok: Az intézkedéssel elérendő célok meghatározása - Konkrét feladatok: Az intézkedés megvalósításához szükséges tevékenységek bemutatása - Beavatkozási terület: Az intézkedés megvalósításának földrajzi lehatárolása - Megvalósítók: Az intézkedés végrehajtását menedzselő szervezet

5

A STRATÉGIAI, OPERATÍV PROGRAM STRUKTÚRÁJA

Prioritások

1. Térségi gazdasági potenciál fejlesztése

2. Térségben élők életminőség javítása

Stratégiai programok

1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése

1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése

2.1. Életkörülmenyek befolyásolása

2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése

2.3. Környezetvédelem

Operatív programok

1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése

1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése

2.1.1. Településrendezés

2.2.1. Együttműködések fejlesztése

2.3.1. Kistérségi szennyvízkezelés

1.1.2. Kistérségi energiagazdálkodás

1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése

2.2.2. Informatikai fejlesztések

2.3.2. Hulladékgazdálkodás

1.1.3. A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztés

1.2.3. Kistérségi iparfejlesztés

2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása 2.1.3. Intézmények korszerűsítése

1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése

2.1.4. Népességmegtartás

1.2.5. Kistérségi munkahelyteremtés

2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése 2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése 2.1.7. Hagyományőrzés

6

2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás

1. Térségi gazdasági potenciál fejlesztése A területfejlesztés célja, hogy egyenlő életesélyeket biztosítson az eltérő körülmények között élő emberek számára, vagyis javuljon az ott élők életszínvonala, életminősége, jóléte. A kistérségi területfejlesztési programok feladata, hogy felvázolják a kistérség és a benne élők számára azt az utat, amellyel megvalósítható az egyenlő életesélyek megteremtése. Az „egyenlő esélyek” egyik összetevője a térségi jövedelmek megfelelő szintjének elérése. Egy kistérség versenyképessége a fejlett és folyamatosan fejlődő gazdaságon alapul. A gazdaság fejlesztéséhez azonban nem elegendőek az ágazati fejlesztések, mindenek előtt azt kell megvizsgálni, hogy mi a feltételrendszere annak, hogy a Celldömölki kistérség gazdasága magában hordozza a fejlődési lehetőségeket. Így a gazdaságfejlesztési programrész két fő pilléren áll: 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztésének programja 1.2. A gazdaság versenyképességének erősítésének programja

1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése A Celldömölki kistérség helyzetének elemzése során számos olyan hiányosságra, gyengeségre derült fény, amelyek megszüntetésével teremthető alap a további fejlesztésekhez. Ilyenek a kistérség infrastruktúrájában, a települési környezetben rejlő hiányosságok, amelyek felszámolása a középtávú program keretében elengedhetetlen. A programhoz kapcsolódó feladatok három operatív programba csoportosíthatóak: 1.1.1. Infrastruktúrafejlesztés 1.1.2. Energiagazdálkodás 1.1.3. Településfejlesztés

1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése operatív program A területi fejlesztések folyamatosan hangsúlyozott eleme az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A területi fejlődést serkentő tényezők közül a műszaki infrastruktúra szerepe sajátos, ami elsősorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségéből és sokrétűségéből adódik. Az egymáshoz fűződő viszony két oldalról közelíthető meg: az infrastrukturális feltételeknek jelentős a hatása a területi fejlődésre és a gazdaság növekedésére, másrészt a gazdaság is folyamatosan követelményeket állít az infrastruktúrával szemben. A kistérségi infrastruktúra fejlesztése tehát a helyi gazdaság erősítéséhez, a helyi gazdasági szereplők igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor új vállalkozások, befektetések kistérségbe való vonzása e fejlesztések nélkül erősen megkérdőjelezhető.

A kistérségi infrastruktúra fejlesztésének fő területei (fejlesztési programok): • Úthálózat fejlesztése • Vasútfejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Egyéb infrastrukturális fejlesztések 7

1.1.1.1. Utak fejlesztése operatív alprogram A kistérség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen. Bár Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút, s négy települést érint a jelentős forgalmú 84-es főút, továbbá a két főút körforgalmú kereszteződése is Jánosháza határában van, azonban a kistérség belső területit, és központját főutak nem érintik, azok a nemzetközi és átmenő forgalom számára feltáratlanok. A közúttal szemben a vasúti elérhetőség kedvező, Celldömölk vasúti csomópont, ahol villamosított fővonalból (Szombathely-Székesfehérvár-Budapest) ágazik ki a Pápa-Győr felé vezető vonal. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé. 1.1.1.1.1. Kistérségi úthálózat- és közlekedésfejlesztési program Indoklás: A következőkben, valamint a közlekedésfejlesztési fejezetben leírásra kerülő feladatok összehangolt megvalósításához és a forrásszerzéshez nagymértékben hozzájárulhat egy kistérségi szinten elkészítendő program az egyes projektek konkrét meghatározásával, ütemezésével. A kistérség déli részén áthalad a 8-as út, amely fejlesztésére vonatkozóan jelenleg többféle elképzelés is létezik. A végső változat valószínűleg hatással lesz a kistérségi közlekedésfejlesztési elképzeléseire és lehetőségeire is, így a készítendő programban a 8-as útra vonatkozó elképzeléseket is figyelembe kell venni. Általános célok: • A kistérségi úthálózattal, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések összehangolt megvalósítása • A megvalósítás lehetséges szereplői között az érdekek egyeztetése Konkrét feladatok: • A program elkészítése igazodva a nagyobb hatókörű – megyei, régiós, országos – fejlesztési, rendezési tervekben, valamint a települések rendezési terveiben megfogalmazottakhoz • Konkrét tervek elkészíttetése Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség területe Megvalósítók: -Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács -„8-as főút” Térségi Fejlesztési Tanács

1.1.1.1.2.Települések összekötő rendszerének rendbehozatala, kiépítése Indoklás: A kistérségben több helyen megfigyelhető a településeket összekötő utak rossz állapota. Felújításuk mellett egyes településeket egymással összekapcsoló utak kiépítése szükséges a jobb megközelíthetőség és elérhetőség, valamint bizonyos esetekben a zsákfalu jelleg megszüntetése érdekében.

8

Általános célok: A települések jobb megközelíthetősége és a biztonságosabb, jobb közlekedés.

Beavatkozási terület: -Borgáta-Köcsk 84137 sz. összekötő út felújítása -Kemenessömjén-Vönöck összekötő út felújítása -Kemenesmagasi-Szergény összekötő út felújítása -Szergény-Kemeneshőgyész(Veszprém megye) összekötő út felújítása -Szergény-Vinár(Veszprém megye) összekötő út felújítása -Celldömölk-Jánosháza-Kemenespálfa 8429.sz. út felújítása -Celldömölköt-Jánosházával összekötő út nemeskocsi bekötőútjának felújítása egészen Bobáig -Nemeskocs- Kossuth utca és a 8429.sz.közút (Celldömölk-Jánosháza) közötti jelenleg mg.-i út szilárd burkolattal való ellátása -Dukát a 84-es főútvonallal összekötő 8435.sz. bekötőút felújítása -Ostffyasszonyfa-Nagysimonyi közötti mg.-i út szilárd burkolattal való ellátása -Tokorcs-Újmihályfa közötti Erzsébet utca külterületi részének szilárd burkolattal való ellátása -Nemeskeresztúr és Karakó közötti mg.-i út („Miseút”) felújítása -Duka-Keléd közötti mg.-i út („Karmacsi út”)szilárd burkolattal való ellátása -Kemenesszentmárton-Kemenessömjén közötti mg.-i út murvás borítása, rekonstrukciója -Kissomlyót a 84-es főútvonallal összekötő 063/4 hrsz. földút szilárd burkolattal ellátása -Kenyeri-Pápoc-Kemenesszentpéter (Veszprém megye)összekötő KPM út belterületi szakasza Pápocon -Kenyeri-megyehatár közötti szakaszának (Rábakecöl felé) felújítása Megvalósítók: -Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Területi Igazgatósága -Helyi önkormányzatok -Az utak tulajdonosai

1.1.1.1.3. Mezőgazdasági utak rendbehozatala, felújítása Indoklás: A kistérség valamennyi településén megoldatlan az önkormányzati tulajdonba került mezei utak helyzete. Az utakat erősen leromlott állapot jellemzi, gyengén, vagy közepesen ápolt, szakaszaiban elkátyúsodott utakról van szó. Ezek fenntartása, illetve helyreállítása messze meghaladja az önkormányzatok lehetőségeit, miután a feladathoz nem történt meg központi forrás hozzárendelése. A projektek megvalósítása érdekében a támogatási lehetőségek kihasználása mellett törekedni kell olyan módozatok kidolgozására, ahol az utakat használó mezőgazdasági és egyéb vállalkozók bevonásával történik meg az utak rendbehozatala. Általános célok: • A mezőgazdasági művelés alatt álló területek biztonságos megközelíthetősége • A szőlőhegyek bekapcsolása közlekedés szempontjából a vérkeringésbe Beavatkozási terület: -Valamennyi kistérségi település külterületén található mezőgazdasági út felújítása szükséges. 9

Megvalósítók: -Önkormányzatok, lehetőség szerint az utak használóinak bevonásával

1.1.1.1.4. Falvak átmenő forgalmának csökkentése elkerülő utakkal

Indoklás: A települések közúton való jobb elérhetősége együtt jár a megnövekedett forgalommal. A forgalmas utak mellett élőknek sokszor nem csak az erősebb zajhatásokat kell elviselniük, hanem a nagyobb gépjárművek, kamionok keltette rezgések az épületekben is károkat okozhatnak. Az elkerülő utak megépítésével ezek a hatások a töredékére csökkenthetők, és a településen élők is nagyobb biztonsággal közlekedhetnek.

Általános célok: • Települések átmenő forgalmának csökkentése • A közúti forgalom által keltett zajhatások és rezgések csökkentése a településeken • Az átmenő forgalom számára gyorsabb közlekedési lehetőség megteremtése

Beavatkozási terület: -Pápa-Sárvár 8404.sz.összekötő út Celldömölk várost elkerülő szakaszának megépítése -Pápa-Sárvár 8404.sz.összekötő út Nagysimonyit és Tokorcsot elkerülő szakaszának megépítése -Celldömölköt Jánosházán keresztül a 84-es sz. főútvonallal összekötő 8429.sz.közút közvetlen csatlakoztatása elkerülő szakasszal Jánosháza külterületén a 84-es főútvonalhoz. Megvalósítók: -Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Területi Igazgatósága

1.1.1.1.5. Önkormányzati utak, járdák felújítása

Indoklás: A kistérségi településeken folyamatosan jelentkezik az igény az önkormányzatok tulajdonában lévő utak, járdák felújítására. A használat és az időjárás viszontagságai miatt, másrészt a folyamatban lévő, megvalósult, illetve tervezett csatornaberuházások következtében válik szükségszerűvé a folyamatos rekonstrukció. Általános célok: Jó közlekedési feltételek biztosítása a gépjármű-, kerékpár- és gyalogosközlekedés számára.

10

Beavatkozási terület a belterületi utak esetében: Celldömölk: -Kolozsvár,Batthyány utca egy szakasza, Vágány, Berzsenyi, Mátyás király, Marx Károly utcák felújítása Boba: -A települési utak felújítása pár éve megtörtént Borgáta: -Borgáta-Fürdőtelep összes útja Mesteri: -Fürdő telepi út felújítása Kemenesmagasi: -Dózsa György, Tulok és Ady Endre utcák felújítása Vönöck: -Schönherz-Szily Pál utcák torkolati részének felújítása Kemeneskápolna: -Szabadság utca burkolatfelújítása Ostffyasszonyfa: -Széchenyi, Akác, Ady utcák felújítása Köcsk: -Kossuth, Árpád, Hunyadi, Deák utcák felújítása Egyházashetye: -Berzsenyi, Temető utca burkolatfelújítása Kemenespálfa: -Petőfi, Árpád fejedelem utcák felújítása Jánosháza: -Dózsa, Vágóhíd, Ady utcák felújítása Nemeskeresztúr: -Petőfi, Árpád, Táncsics, Dózsa utcák felújítása Karakó: -Rákóczi, Szent Imre, Széchenyi, Földvár utcák felújítása Kenyeri: -Rákóczi, Rába utcák felújítása Csönge: -Béke, Szabadság, Rákóczi, Kossuth, Ady, Petőfi, Rába, Zrínyi utcák felújítása Nagysimonyi: -Rákóczi, Bajcsy, Hársfa, Ady utcák aszfaltozása Kemenesszentmárton: -Rákóczi, Úttörő utcák felújítása Kemenesmihályfa: -Kossuth utca, Ady utca egy része (volt tó környékén) Pápoc: -Táncsics, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Vásár, Rába, Dózsa, Kossuth utcák felújítása Kemenessömjén: -Petőfi, József Attila, Rákóczi utcák felújítása Szergény: -Ady utca felújítása Mersevát: -Ady tér, Petőfi, Kossuth, Bajcsy-Zs.,Rákóczi, Vidos utcák felújítása Kissomlyó: 11

Deák, Dózsa, Petőfi és Jókai utcák közötti összekötő út aszfaltozása Duka: Kossuth, Petőfi utcák felújítása

Beavatkozási terület a belterületi járdák esetében: Celldömölk: -Külvárosi utcák járdafelújítása, illetve az aszfalt- és betonburkolatú járdák felületének ütemezett borítása díszburkolattal. Boba: -István király, Vasút, Dózsa,Petőfi, Új élet utcai járdák felújítása Köcsk: -Széchenyi utcai járdaépítés Duka: -Kossuth, Petőfi utcai járdák felújítása Szergény: -Kolozsvári, Aradi és Kassai utcák járdafelújítása Kemenessömjén: -Árpád, Petőfi, József Attila, Rákóczi utcai járdafelújítások Kemenesmihályfa: -Bercsényi utcai járdák felújítása Nagysimonyi: -Széchenyi utcai járda, Rákóczi utcában 150 m hosszúságú járdaszakasz felújítása, A település járdáinak legalább a fele felújításra szorul! Tokorcs: -Szabadság úti járdák, Erzsébet utca nyugati oldali járdaszakasz felújítása Csönge: -Béke, Szabadság, Rákóczi, Kossuth, Ady, Petőfi, Rába, Zrínyi utcai járdák felújítása Kenyeri: -Rába, Jókai utcai járdák felújítása Karakó: -Kossuth, Rákóczi, Szent Imre, Széchenyi, Földvár utcai járdák felújítása Nemeskeresztúr: -Az összes utca járdája felújításra szorul! Jánosháza: -Ady utca, „Mária kert”park járdáinak felújítása,Dózsa utcában járda kialakítása Kemenespálfa: -József Attila, Damjanich, Kossuth utcák járdáinak felújítása Egyházashetye: -Petőfi, Béke utcai járdák felújítása Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

12

1.1.1.2. Vasútfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.2.1. Győr- Pápa- Celldömölk vasútvonal villamosítása: „A+B”ütem

Indoklás: A vasútvonal fejlesztése két ütemben kerül megvalósításra. Az „A” ütem, Győr – Pápa – Celldömölk vonalszakasz villamosítását tartalmazza, melynek megvalósítása folyamatban van uniós forrásból (KÖZOP 2.3.0-07-2008-0001). A felújítás „B” ütemére külön pályázat keretében a következő tervezési időszakban kell pályázni, amely során a pálya alkalmassá válik 120 km/h sebességű közlekedésre. A két ütemben történő vasútvonal fejlesztést követően fogja biztosítani a vasútvonal az európai uniós előírásoknak megfelelő (interoperábilis) közlekedés minden feltételét. Az interoperábilis közlekedés a teljes vonalszakaszok egységes rendszere okán a gyorsabb, és egyben biztonságosabb vasúti forgalmat nyújtja mind az utazó közönség, mind a teherszállítás részére

Általános célok: A felújítás „A” ütemének megvalósítása során: • A Győr – Pápa – Celldömölk vasútvonal szakasz villamosítása (72 km), a járulékos védelmek kiépítésével (távközlő rendszerek vasúti/nem vasúti egyaránt, közművek, műtárgyak, biztosító berendezések, stb.)megtörténik • új vasúti távközlő rendszer kerül kiépítésre. A „B” ütem keretében az alábbi fejlesztések, illetve ezek előkészítése valósulna meg: • a teljes (Győr – Celldömölk) vonalon (kivéve az „A” ütemben már átépülő szakaszt) 120 km/h sebességű, 22,5 t tengelyterhelésű, 60 kg/fm rendszerű pálya kerül kiépítésre, • a tehervonati keresztezések lebonyolítására kijelölésre kerülő állomásokon biztosítva lesz a 750 m hasznos vágányhossz, • korszerű elektronikus biztosítóberendezés kerül kiépítésre minden állomáson (kivéve ahol az „A” ütemben már megvalósul), • ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kerül kiépítésre a vonalon (Győr – Celldömölk – Boba), • korszerű peronok kerülnek kialakításra a megközelíthetőségük biztosításával, • állomások korszerűsítése az épületek tekintetében is (üzemi és utasforgalmi épületek egyaránt). Beavatkozási terület: -Celldömölk-Győr vasútvonal kistérségi szakasza Megvalósítók: -MÁV Zrt. 1.1.1.2.2.Állomásépületek, várók rekonstrukciója Indoklás: A közlekedés, a kistérség elérhetősége kulcsfontosságú szempont. A Boba-Ukk vasútvonal teljes rekonstrukciója 2010-ben befejeződött, az ívkorrekciós munkálatok mellett a vonal biztosítóberendezései is megújultak. Ugyanakkor több állomásépület felújításra szorul, általános külső állapota leromlott. 13

Általános célok: Az általános vasútfejlesztési elképzeléseken túl nem elég a menetidőt csökkenteni, ütemes menetrendet bevezetni, a korszerű, kényelmes, európai színvonalú vonatokat forgalomba állítani, mindenképpen forrást kell találni az állomásépületek rekonstrukciójára és bennük megfelelő szolgáltatások nyújtására is. A magyar vasút történetének elmúlt másfél évszázadából óriási épületállomány maradt az utókorra, amelyek nagy része nemcsak esztétikai, építészeti, hanem technikatörténeti értéke miatt is fontos, ezért megóvásuk fontos feladat. Beavatkozási terület: -Celldömölk -Jánosháza -Boba -Kemenesmihályfa Megvalósítók: -MÁV ZRT. 1.1.1.3.Közlekedésfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.3.1.Buszmegállók építése és felújítása, buszöblök kialakítása

2. ábra: Buszöböl építése, illetve átépítése szükséges a narancs színnel jelölt területeken

1. ábra: Buszmegálló felújítása, új építése szükséges a narancs színnel jelölt területeken

14

Indoklás: A lakosság megfelelő közlekedési feltételeinek megteremtéséhez biztosítani kell a településeken belül is az infrastrukturális hátteret. Szükség van a meglévő buszmegállók felújítására, új, esztétikusabb kivitelű buszmegállók építésére, hiszen a települések fontos arculati elemét képezik. A biztonságosabb közlekedés érdekében számos településen felmerült az igény buszöblök, buszfordulók kialakítására. Általános célok: -A biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése -Hozzájárulás az egységes kistérségi településképhez Beavatkozási terület: Buszmegállók építése szükséges: -Karakó -Nemeskeresztúr

Buszmegállók felújítása szükséges: -Pápoc -Vönöck -Szergény -Köcsk -Egyházashetye -Boba -Jánosháza -Keléd Buszöböl kialakítása szükséges: -Kenyeri -Kemenesmagasi -Kissomlyó -Nagysimonyiban az új öböl ívének átépítése tágasabbra Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Vasi Volán Zrt. 1.1.1.3.2. Tömegközlekedési hiányok megoldása Indoklás: A tömegközlekedés menetrendjének és útvonalának a helyi lakosság igényeihez való illesztése mellett új járatok, útvonalak kialakítása javasolható a jelenlegi tömegközlekedési hiányok megszüntetéséhez. A térségi lakosság elhelyezkedésének, valamint a térségi munkaerőhiányok megoldásának is növeli az esélyét a Sárvárral, Répcelakkal való jobb összeköttetés, gyakoribb járatsűrűség, az útvonalak átgondolása. Emellett a megyehatár közelében fekvő falvak lakossága részéről igény mutatkozik a szomszéd megyékkel, így az ottani munkahelyekkel, oktatási intézményekkel (elsősorban Pápa, Kerta érintett) jobb összeköttetés megvalósítása.

15

Általános célok: Ingázók helyzetének javítása Konkrét feladatok: Koordinációs értekezletek az önkormányzatok és a Vasi Volán között Beavatkozási terület: -Celldömölk-Ostffyasszonyfa-Uraiújfalu-Répcelak útvonal -Szergény-Vinár közötti összeköttetés javítása Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Vasi Volán

1.1.1.4 Egyéb infrastrukturális fejlesztések operatív alprogram 1.1.1.4.1. Vízelvezető árkok felújítása

3. ábra Vízelvezető árok rekonstrukció szükséges

16

Indoklás: Számos településen időszerűvé vált a vízelvezető-árkok rekonstrukciója, tisztítása, karbantartása. A napjainkra jellemző hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadékvíz elvezetésének helyenkénti megoldatlansága jelentős károkat okozhat egyes településeken. A vízválasztó területen fekvő Nagysimonyi és Kemenessömjén esetében kiemelten fontos a megfelelő csapadékelvezetés megoldása! Általános célok: A települések általános csapadékvíz-elvezetésének megoldása. Konkrét feladatok: -Vízelvezető árkok karbantartása, mederalapozása, tisztítása -Nagysimonyi, Kemenessömjén települések vízgyűjtő területek mentén fekszenek, emiatt nagyobb esőzés esetén a jelenlegi árokrendszerek kapacitása, minősége nem biztosítja a megfelelő csapadékvíz-elvezetést. Előfordulhat méteres magasságú lezúduló víz, ezért megfelelő keresztmetszetű, nagyobb átereszek szükségesek adott árokszakaszokon és bélelésük is fontos feladat! Kemenessömjén területén az árvízvédelmi övárok folytatása kiemelkedő célkitűzés! Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség egésze, kivétel:Kemenesmagasi, Szergény, Mesteri, Kemeneskápolna, Keléd,ahol a vízelvezető rendszer kielégítő állapotban van. Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

17

1.1.1.4.2. Gázhálózat fejlesztése

4. ábra A kistérség gázhálózata

Indoklás: Az energiaellátás területén törekedni kell arra, hogy a lakosság minél kényelmesebben és a környezeti terhelés minimalizálásával, az energiatakarékosság szempontjainak figyelembevételével tudja megoldani lakása fűtését. E célból került sor a kistérségben a gázhálózat kiépítésére, mely lehetővé és könnyebbé teszi a meleg víz előállítását, a főzést, ugyanakkor az utóbbi évek energiaárrobbanása mind többeket ösztönöz fűtésük szilárd tüzelőanyag alapú átállítására. Általános célok: Az utóbbi évek tendenciái, a nagyarányú árnövekedés mellett is fontos lenne a kistérségi gázhálózat teljessé tétele. Jelenleg 4 településen nincs kiépítve gázhálózat és 1 településen (Borgáta) tartályos gázzal látják el a lakosságot, mely irreálisan drága! Borgáta község Kissomlyótól a megegyező nevű hegyen keresztüli vezetékkel tudna a hálózatra csatlakozni, ezt a lakosságon kívül a fürdő további fejlesztése is megköveteli! Konkrét feladatok: A gázhálózattal még nem rendelkező településeken a hálózat kialakításához tervek elkészítése, források felkutatása szükséges.

18

Beavatkozási terület: -Borgáta elsősorban -Mesteri -Kemeneskápolna -Egyházashetye -Köcsk

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 1.1.2. Kistérségi energiagazdálkodási operatív program A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési programja nagy hangsúlyt helyez az energiagazdálkodási kérdésekre környezetgazdálkodási innovációs programjában. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának emelése területén a celldömölki kistérségben is több megvalósítandó feladat jelentkezik. Ezeket a kistérségi területfejlesztési program a következő csoportosításban tartalmazza: •

Kistérségi energiatakarékossági program

•

Megújuló energiaforrások hasznosítása

•

Termálvíz alternatív hasznosítása

1.1.2.1. Kistérségi energiatakarékosság fejlesztési operatív alprogram 1.1.2.1.1. Kistérségi energiatakarékossági program készítése Indoklás: Az elkövetkező évek energiafelhasználásában egyre nagyobb hangsúly fog helyeződni a megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazására. Az EU tagországai a mai szinthez képest 2010-re a megújuló energia arányát 12%-ra növelik, amely Magyarország számára négyszeres növekedést jelent. A kistérség környezeti adottságai lehetővé teszik, hogy ez a folyamat a Kemenesalján is meginduljon. A legtöbb elképzelés a szélenergia-hasznosítás területén merült fel, de keresni kell a lehetőséget az egyéb megújuló energiaforrásokból (pl. napenergia) való energiatermelésre, valamint a termálvíz alternatív hasznosítására. A kistérségi energiatakarékossági programnak ugyanakkor a települési, közintézményi, lakossági energiatakarékosságra is ki kell térnie, valamint a gazdasági szervezetek megújuló energiaforrás alkalmazására való ösztönzésére. Általános célok: • a környezet állapotának általános javulása • energiatakarékos struktúrákra való áttérés lehetőségeinek feltárása és hatékonyságának vizsgálata • széles körű lakossági ismeretterjesztési program felvázolása • kistérségi feladatok összehangolása az energiatakarékosság jegyében • forrásszerzési lehetőségek kiaknázása 19

Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 1.1.2.1.2. Közvilágítás energiatakarékosabbra való cseréje Indoklás: A kistérségi energiatakarékosság részét képezik a közvilágítás korszerűsítésének feladatai is. 2001ben már az E-ON végrehajtott a kistérség összes településén korszerűsítést, amit nyertes pályázatok segítségével, illetve önerőből Borgáta 2004-ben,Kissomlyó 2008-ban, Nemeskocs 2009-ben tovább korszerűsített!. A kistérség számos településén a közvilágítás a legújabb technikához képest elavult, így a tulajdonképpeni funkcióját – jó látási viszonyok az éjszakai utakon - nem tudja teljes mértékben ellátni, és üzemeltetése is költségigényesebb, mint a korszerűbb technikákat alkalmazó településeken, ezért további korszerűsítés indokolt. Általános célok: •

Költségmegtakarítás az önkormányzati gazdálkodásban

•

Biztonságosabb és balesetmentesebb közlekedés lehetősége

•

Lakossági életkörülmények javítása

Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség települései, kivétel:Kissomlyó, Nemeskocs Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 1.1.2.2. Megújuló energiaforrások hasznosítása operatív alprogram A következő évtizedek nagy kihívása világszinten is az energiaszükséglet megújuló energiaforrásokból való kielégítése. A nap, a szél, a víz és mértékletesen használva a biomassza és a geotermikus energia hosszú távon használható energiahordozók az egyre inkább kimerülő szénhidrogének mellett. A celldömölki kistérség adottságait tekintve hatékonyan kettő megújuló energiaforrás hasznosítható: • szélenergia • napenergia

20

1.1.2.2.1. Szélenergia hasznosítása

5. ábra Szélenergia hasznosítása megvalósult, illetve tervezett a narancs színnel megjelölt területeken

Indoklás: A szélenergia beruházások világszerte támogatottak, hiszen a környezeti szempontból előnyös hatásaik nemcsak adott gazdálkodónál, hanem országos viszonylatban jelentkeznek. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia felhasználással is lehet számolni az ország megfelelő szélviszonyokkal rendelkező körzeteiben. 1997-ben Ostffyasszonyfa térségében 30m magasságban, fél éven át folytatott szélmérések 5,2 m/s értéket adtak egész évre extrapolálva. Ez az érték 65 m magasságban 6,071 m/s szélsebességet jelentenének, ami a magyarországi átlagos, viszonylag alacsony szélsebesség értékekhez (2,5-4,5 m/s) viszonyítva kedvező telepítési tényező. A szélenergia hasznosítása közvetlen hatással van a környezet-, az éghajlat-, a természet- és a tájvédelemre. A legfontosabb, környezetre gyakorolt hatások: • Elkerült emisszió: egy közepes szélturbina 20 éves működési ideje alatt mintegy 20-30 ezer tonna CO2 emisszió csökkenést eredményez • A szélerőművek területfoglalása elhanyagolható, a kb. 10 m átmérőjű alap is földdel borított, így a szántóföldi művelést, állattartást nem befolyásolják • Szélerőmű-park esetén 500m-es puffer zónát kell biztosítani. • A szélerőművek által kibocsátott infrahangok az emberi szervezet szempontjából nem jelentenek problémát. • Napsütéskor az álló és forgó berendezések árnyékolnak. A szélenergia felhasználásánál jelentkező hatások közül a kedvezőek dominálnak. A kedvezőtlen hatások nem számottevőek, ill. megfelelő műszaki és egyéb intézkedésekkel mérsékelhetőek. 21

Általános célok: • Megújuló energiaforrásból nyert energia arányának növelése – nemcsak kistérségi, hanem nagyobb területi szinteken is • Rosszabb minőségű földeken alternatív területfelhasználási lehetőség biztosítása • Kistérségi energiaszükséglet helyi energiatermeléssel való biztosítása Beavatkozási terület: Működő szélturbina, további bővítés tervben: -Ostffyasszonyfa -Vönöck Telepíthető szélturbina: -Nagysimonyi -Kemenessömjén -Szergény -Kenyeri -Nemeskocs -Boba -Duka -Nemeskeresztúr Megvalósítók: -Vállalkozók

22

1.1.2.2.2. Napenergia hasznosítása

6. ábra: Napenergia felhasználása tervben a narancs színnel jelölt területeken

Indoklás: A kistérség önkormányzati intézményeiben ezidáig még nem hasznosították a napenergiát, mellyel energiaellátásuk olcsóbb, modernebb és környezetkímélőbb megoldása érhető el. Az Új Széchenyi Terv is ösztönzi és pályázati kiírásaival segíti ezt a törekvést. A napenergia hőhasznosításra való átalakítási igénye még az üdülőterületeken jelentkezik, valamint a napenergia hasznosító berendezések alkalmazása különösen indokolt a védett területeken. Legelterjedtebb hasznosítási területek az említetteken kívül még a mezőgazdaság (üvegházak, takarmányszárítás, gyümölcsszárítás és aszalás), valamint a kis teljesítményű napenergia-hasznosító berendezések gyakoriak a háztartásoknál is (kis számban a kistérség területén is található már családi házaknál napkollektor). Általános célok: • A kistérség energiaigényének megújuló energiaforrásokból való biztosítása fokozatosan növekvő arányban • Környezetkímélő energia előállítási módok térnyerése

23

Beavatkozási terület: -Celldömölk -Jánosháza -Kemenessömjén -Kemenesmihályfa -Nagysimonyi -Tokorcs -Kemenesmagasi -Kemenesszentmárton -Szergény -Kenyeri -Ostffyasszonyfa -Pápoc -Nemeskocs -Boba -Egyházashetye -Kemenespálfa -Duka -Nemeskeresztúr Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Lakosság -Non-profit szervezetek -Vállalkozók

1.1.2.3. Termálvíz alternatív hasznosítása operatív alprogram

A kistérségben rendelkezésre álló termálvíz hasznosítási lehetőségei közül jelenleg a termálfürdők üzemeltetését használják ki. A fürdőkben „elhasznált” termálvíz, valamint a kistérségben több helyen található, elfojtott meleg vizes kutak vize szempontjából nem elhanyagolandó a fűtésre való felhasználás lehetőségének vizsgálata sem. A meleg vízzel való fűtésre két elképzelés is létezik a kistérségben: • lakásfűtés • kertészet fűtése

24

1.1.2.3.1. Termálvíz hasznosítása épületek fűtésére

7. ábra: Termálvíz alternatív hasznosíthatósága működő, illetve lefojtott kutakból a narancs színnel jelölt területeken

Indoklás: A termálfürdők közelében található épületek fűtésére alternatív megoldást jelenthet a medencékben elhasznált termálvizek továbbhasznosítása. A fürdők továbbfejlesztése, fedett medencék kialakítása következtében a fürdők üzemeltetése kitolható a hidegebb időszakra is, amikor már jelentkezik mind az üdülőházak, mind az egyéb kiszolgáló létesítmények, szálláshelyek fűtésére vonatkozó igény. Általános célok: • Termálvíz több célú hasznosítása • Alternatív, kevesebb szennyezőanyag-kibocsátással járó fűtési módok megvalósítása Beavatkozási terület: -Termálfürdők közelében található települések, üdülőterületek, szálláshelyek

25

Megvalósítók: -Termálkutak tulajdonosai -Lakosság -Vállalkozók 1.1.3. A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztési operatív program A kistérség további fejlesztésének egyik előfeltétele, akár a helyi gazdaság, akár a helyi életminőség fejlesztését, javítását tekintve, az egyes települési fejlesztések térségi összehangolása. Ez az operatív program szoros kapcsolatban áll az előző, a kistérségi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó operatív programmal, valamint az életminőség javítását szolgáló stratégiai program operatív és fejlesztési programjaival, hiszen a településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- illetve városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan és egyéb vagyonával hatékony gazdálkodás, vagy a helyi ellátási, közbiztonsági feladatok megoldása. A kistérségi program két fő prioritása a gazdasági potenciál és az életminőség javítása. E szemléletnek megfelelően a településfejlesztés körébe sorolható megvalósítandó intézkedések sem egy programként, hanem két operatív program keretében kerülnek megfogalmazásra, annak megfelelően, hogy a feladatok gazdasági fejlődést elősegítő, vagy pedig az életkörülmények javítását szolgáló vetülete a dominánsabb. Jelen fejezetben a településfejlesztési feladatok közül a következőket vesszük számba: -Településfejlesztési koncepciók készítése -Településhálózat-fejlesztés , kisvárosok funkcióinak erősítése -Ingatlangazdálkodási program -Vállalkozók bevonása a települések fejlesztésébe 1.1.3.1. Településfejlesztési koncepciók elkészítése operatív alprogram Indoklás: A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció ideális esetben megelőzi a településfejlesztési terv elkészültét, és annak mintegy elvi alapját képezi. A településfejlesztési koncepciót a képviselő testületek alkotják meg és foglalják határozatba. Általános célok: -A települési fejlesztések rendszerének meghatározása -Irányvonalak kijelölése, a települések funkcióinak meghatározása -A településfejlesztés hosszú távú megalapozása Konkrét feladatok: -A településfejlesztés irányvonalainak meghatározása az érdekek összehangolása alapján -A dokumentum tartalmi elemeinek meghatározása -A koncepció végső változatának elkészítése Beavatkozási terület: -Mindazok a kistérségi települések, melyek még nem rendelkeznek településfejlesztési koncepcióval. 26

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 1.1.3.2. Településhálózat fejlesztése operatív alprogram A kistérségi területfejlesztés egyik célja, hogy a területén lakók a lehetőségek adta kereteken belül helyben találják meg megélhetési lehetőségeiket. Így nagyon fontos egy kistérségen belül, hogy a helyi munkavállalók el tudjanak helyezkedni a végzettségüknek, képzettségüknek megfelelő munkakörökben, valamint a térségben munkát találóknak lehetőségük legyen letelepedésre is. Továbbá a területi fejlődés egyik alapja, hogy a helyben megtermelt jövedelmek a térségben maradjanak, itt kerüljenek elköltésre. E fejezetben megfogalmazott intézkedések célja a kistérség vidéki népessége által igénybe vehető városi szolgáltatások mennyiségének és minőségi szintjének emelése. A cél elérését segítő két intézkedés: -Celldömölk központi funkciójának erősítése -Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése 1.1.3.2.1. Celldömölk központi funkciójának erősítése Indoklás: Celldömölk, a kistérség központjaként betölti mindazon közigazgatási, közszolgáltatási funkciókat, amelyeket a térségközpontként funkcionáló kisvárosok általában ellátnak. Általános célok: Rendelkezésre álló szolgáltatások mennyiségének és minőségi színvonalának növelése. Konkrét feladatok: Középtávú városfejlesztési program készítése Beavatkozási terület: -Celldömölk Megvalósítók: -Celldömölk Város Önkormányzata 1.1.3.2.2. Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése Indoklás: A celldömölki kistérség déli területén lévő falvak közül Jánosháza tölt be központi szerepkört, elsősorban a munkahelyek és az alapfokú oktatás biztosításával. A nagyközség történelmi hagyományaira és a ma is meglévő központi funkcióira támaszkodva városi rang elnyerésére törekszik. Jánosháza várossá válása esetén a térség városhiányos szerkezete javul. Általános célok: • A kistérség alapvetően városhiányos déli részében a szolgáltatási funkciók igényeknek megfelelő kiépítése • Vállalkozások letelepedéséhez vonzó környezet kialakítása • Lakossági életkörülmények javítása 27

•

Várossá válás követelményeinek teljesítése

Beavatkozási terület: -Jánosháza közigazgatási területe Megvalósítók: -Jánosháza Község Önkormányzata

1.1.3.3 Ingatlangazdálkodási program operatív alprogram Az önkormányzatok szerepe sokoldalú a vállalkozások adott településen való megtelepedésének ösztönzésében. Természetesen a kistérség fejlesztésének nem lehet célja, hogy minden falu mellett ipartelep, ipari park jöjjön létre, de a kistérségi munkavállaló lakosság összetételét tekintve nagyon magas az ingázók aránya, amelynek csökkentése csakis a helyi munkalehetőségek bővítésével lehet. Az önkormányzat szerepe a helyi gazdaságfejlesztést tekintve megragadható egyrészt a megfelelő infrastrukturális körülmények biztosítása terén, amelyről az előző fejezetekben már részletesen szó esett. A települések ingatlangazdálkodási programjának jelentősége, hogy ennek keretén belül kerülnek kijelölésre a különböző gazdasági tevékenységekre használható területek és épületek. Ennek alapján az ingatlangazdálkodási részprogram a következő intézkedéseket tartalmazza: • Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása • Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése

1.1.3.3.1. Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása Indoklás: A kistérségben a rendszerváltást követően is feltűnően nagy arányban működtek tovább a termelő szövetkezetek, melyek többsége – mint az a helyzetelemzésből is kitűnik – mindmáig jó gazdálkodási eredményeket tud felmutatni. Viszont a felszámolásra került termelő szövetkezetek ingatlanjai, telephelyei hasznosításra várnak, ami sok esetben elmondható a működő TSZ-ek egyes ingatlanjairól, épületeiről is. Ezen kívül a kistérség településein találhatók egyéb olyan, üresen álló épületek (megszűnt iskolák épületei), telephelyek, melyek gazdasági hasznosításra alkalmasak. Általános célok: •

Üresen álló termelő szövetkezeti ingatlanok, egyéb épületek és telephelyek új funkciójának megtalálása

•

A településekre új vállalkozások vonzása, ezáltal a falvak és a kistérség gazdasági életének élénkítése

•

A jelenleg elhanyagolt területek és azok környezetének rendbetétele

•

Újabb munkahelyek teremtése, lakossági életkörülmények javítása

•

Önkormányzatok helyi adóbevételeinek növelése

28

Beavatkozási terület: -Kemenesmagasi-Szergény: TSZ tulajdonában lévő volt varroda épületének hasznosítása -Vönöck: önkormányzati tulajdonú „magtár” épületének hasznosítása -Ostffyasszonyfa: Verescseri 10 ha nagyságú területe és volt bányaterület hasznosítása ipari tevékenységre -Nemeskocs: volt marhatelep hasznosítása -Nagysimonyi: volt iskolaépület hasznosítása -Egyházashetye: volt iskolaépület hasznosítása turisztikai célra -Jánosháza: volt Korona Vendéglő (galvanizáló üzem) hasznosítása -Köcsk: üres gazdasági épületek, majorok hasznosítása -Egyéb: a kistérség településein található, gazdasági célra hasznosítható ingatlanok Megvalósítók: -Épületek tulajdonosai -Helyi önkormányzatok 1.1.3.3.2. Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése

9. ábra: Ipari hasznosításra alkalmas magántulajdonú terület narancs színnel jelölve

8. ábra: Ipari hasznosításra alkalmas önkormányzati tulajdonú terület narancs színnel jelölve

29

Indoklás: A településrendezési tervek a települések, így az egész kistérség gazdaságának fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. Számos területen befolyásolják a területrendezési tervben foglaltak a településeken folytatható gazdasági tevékenységet. Ilyen kapcsolódási pontok: • iparterületek, telephelyek kijelölése • ingatlanok, területek hasznosításának rögzítése • vonalas infrastruktúra fejlesztési lehetőségeinek meghatározása • területek átminősítése a szükséges fejlesztések érdekében Általános célok: • Befektetők vonzása a térségbe, részükre területek kijelölése Beavatkozási terület: Ipari hasznosításra alkalmas önkormányzati tulajdonú terület rendelkezésre áll: Celldömölk, Csönge, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Kemenesmagasi, Szergény,Kemenessömjén, Nagysimonyi, Mesteri, Nemeskocs, Boba, Egyházashetye, Kemenespálfa, Borgáta, Kissomlyó Ipari hasznosításra alkalmas magántulajdonú terület rendelkezésre Kemenesmihályfa, Tokorcs, Jánosháza, Karakó, Nemeskeresztúr

áll:

Celldömölk,

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Vállalkozók

1.1.3.4. Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe operatív alprogram Indoklás: Kistérségi szinten megfigyelhető, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok között az információáramlást és az együttműködést tekintve kevés a kapcsolat. Bármely térség fejlesztésének alapvető feltétele viszont az egyes tevékenységet végrehajtó szereplők között az elképzelések és a megvalósítás összhangja, az érdekek egyeztetése. Általános célok: • Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe a kölcsönös előnyök alapján Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Vállalkozók

30

1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése

A kistérségi területfejlesztési program fő célja a társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása. Ennek a megvalósítása elképzelhetetlen a térségi gazdaság fejlesztése, versenyképességének erősítése nélkül. Bár a kistérség a területfejlesztés kedvezményezett térségei közé tartozik, a foglalkoztatás területén ma már a munkanélküliség csökkentése mellett az elsődleges cél annak kérdése, hogy lesznek-e a munkaerő képesítéséhez és végzettségéhez igazodó, jó kereseti lehetőséget nyújtó, lakóhelyhez közeli munkahelyek a térségben. Ugyanakkor a kistérség gazdaságfejlesztésénél elsőrendű vizsgálódási szempont, hogy melyek azok az ágazatok, ahol érdemes további fejlesztéseket véghezvinni, amely meghatározza a kistérség jövőbeni gazdasági fejlesztési irányait. Az Európai Unió regionális politikája közgazdasági hátterének egyik alkotóeleme az endogén erőforrások elmélete, amely szerint a regionális potenciált az endogén erőforrások, a régióban meglévő lehetőségek együttesen hordozzák. A piac sem hozza létre a területi kiegyenlítődést, a központi beavatkozás is csak mérsékelni tudja az egyenlőtlenségeket, így a hatékonyság az önerőre való támaszkodásban rejlik. Az endogén erőforrások: - Tőkepotenciál (termelőbázis, vagyon) - Munkaerő (iskolázottság, képzettség) - Infrastruktúra felszereltsége - Földrajzi helyzet - Környezeti állapotok és minőség - Piaci kapcsolatok (keresleti tényezők) - Szociokulturális adottságok A felsorolt tényezők kistérségi számbavételét és bemutatását a helyzetelemzési fejezet tartalmazza. A kistérség gazdaságfejlesztése során tehát azokat az ágazatokat, termékeket, szolgáltatásokat célszerű fejleszteni, melyek olyan erőforrások meglétét igénylik, amelyek nagy része a kistérségben rendelkezésre áll.

31

1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése operatív program

A celldömölki kistérség turisztikai fejlesztését a kiváló adottságokon túl az is indokolja, hogy a gazdaság ezen ágába történő befektetések viszonylag rövidtávon belül jelentős eredményeket hozhatnak, a lakosság nagy arányú bekapcsolódását teszik lehetővé, valamint ezek a fejlesztések összekapcsolhatóak más területek projektjeivel, pozitív járulékos hatásokat eredményezve. Az utóbbi években ezen a területen történt a legnagyobb előrehaladás az életképes fejlesztési ötletek megjelenésében és konkretizálásában:

1. 2005-ben megnyílt a Vulkán Gyógy-és Élményfürdő, ahol mintegy 1.600 m2 vízfelület áll az érkezők rendelkezésére. Nyolc medencében érezhetik a látogatók a víz megújító, gyógyító hatását. A teljesen fedett medencék között található egy 25 méteres, hatsávos úszómedence (25-27 °C ), egy tanmedence (30 °C ), szauna merülőmedencével (10-12 °C). Ezek mellett a fürdő zárt udvarán lévő gyógyvizes gyógymedence (33-34 °C ), valamint a 80 m2 fedett és 80 m2 nyitott részből álló ülőpados termálvizes medence (36-37 °C ) egész évben látogatható. A szabadban gyerek csúszdamedence (30-32 °C ), kisgyermek-pancsoló (28-30 °C ) és egy 560 m2 vízfelületű élménymedence (27-29 °C ) buzgárokkal, szökőkutakkal, örvénnyel és hidromasszázs elemekkel várja a vendégeket szezonális (nyári) nyitva tartással. A fürdő „Cell-4”-es kútjának vízét 2007 őszén „Celli Vulkán Gyógyvíz” néven törzskönyvezték. Ez megteremtette a gyógyászati tevékenység indításának alapját. A magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú gyógyvíz legjobb hatását a mozgásszervi panaszok gyógyításában fejti ki. A mai normáknak megfelelően akadálymentesített fürdőben 2008. februárjától felkészült egészségügyi szakszemélyzet széleskörű fürdőgyógyászati kezelésekkel (gyógyvizes medencefürdő, gyógyvizes kádfürdő, súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, szénsavas kádfürdő, iszapkezelés, orvosi gyógymasszázs és 19 év kor alattiak gyógyúszása) várja a gyógyulni vágyókat.

2. 2012. májusában megnyílik a világon is egyedülálló turisztikai látványosság, a Kemenes Vulkán Park. A Kemenes Vulkán Park a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik majd. A Nyugat-dunántúli Operatív Program által támogatott projektben megépítésre kerül a Kemenes Vulkán Park központi fogadóépülete, vagyis a Vulkánház, ami 913 m2 hasznos területű többszintes, akadálymentes, 11 helyiségből álló interaktív kiállítóhely lesz. 2500 m2 alapterületű aszfaltozott parkolót alakítanak ki, ami 3 db busz és mintegy 30 db személygépkocsi fogadását teszi lehetővé. A Parkban kőpark és játszókert is helyet kap lemeztektonikai óriáskirakóval, "Ismerd meg a Föld legfontosabb tűzhányóit!" - forgatható tábla oszlopokkal, "Kőzetek a vulkánok alatt és a felszínen" - kőparkkal, játszótérrel (2 db hinta, 1 db csúszda és egy mászóka), valamint faasztalokkal és fapadokkal. A projekt részeként megvalósul a Ság vulkánösvény, mely 12 megállópontot tartalmaz 400 m hosszú útvonalon. A megállópontokon tájékoztató táblák segítik megérteni a vulkanológiai jelenségeket. A Ság-hegy Múzeum meglévő épületének és kiállításának felújítása is megtörténik. A Vulkán Park a tematikus turizmus részeként színes programot kíván nyújtani látogatóinak. Kínálatában együttesen szerepel a természetjárás, a geológiai jelenségek bemutatása (tanösvény, kőpark, borösvény), illetve a földtörténeti események rendkívül látványos, 3-dimenziós és audiovizuális bemutatása. 32

3. Jufa osztrák szállodalánc révén a Vulkán Gyógy-és Élményfürdő további fejlesztése valósul meg , magyarországi leányvállalata 1,6 milliárd forintos beruházásra kapott uniós támogatást. A tervek szerint hatvan szobás szállodát, kempinget alakítanak ki 2013-ig.

4. Mária-zarándokúthoz való kapcsolódás után fontos célkitűzés, hogy a zarándokút kiemelt állomása legyen Celldömölk. A kolostor átépítését követően az önkormányzat az egyházzal közösen múzeumot is szeretne létrehozni, hogy még több turista tekintse célpontjának a kemenesaljai kisvárost.

Így az idegenforgalmi operatív program egyaránt irányul a Kemenesalja turizmusában jelentkező alapvető hiányosságok megszüntetésére, a meglévő kínálat színvonalának emelésére, valamint olyan új kínálati elemek létrehozására, amelyek által új célcsoportok válhatnak megszólíthatóvá. A kistérségi turizmusfejlesztés végső célja tehát a kistérséget meglátogató turisták számának növelése, és ennek a körnek az ösztönzése arra, hogy minél hosszabb időt töltsenek és minél több pénzt költsenek a kistérségben.

A kistérségi turizmus fejlesztésének területei: • Termálturizmus • Vízi és horgász turizmus • Borturizmus • Aktív turizmus • Kulturális és vallási turizmus • Szálláshelyek kialakítása • Marketing-kommunikációs eszközök 1.2.1.1. Termálturizmus fejlesztése operatív alprogram Az egészségturizmus gyors növekedése világszerte megfigyelhető. Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és általános terjedése következtében a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógyturizmus mellett egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus. A gyógyturizmusban az átlagosat jóval meghaladja a turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minősége. A Kemenesalja kistérség termálkincse, és három termálfürdője a térséget alkalmassá teszik, hogy a gyógyturizmus és az idegenforgalom a térség fejlődésének meghatározó tényezőjévé váljon. A fejlesztési program intézkedései: • Termálfürdők fejlesztése • Kiszolgáló létesítmények fejlesztése, létrehozása

33

1.2.1.1.1. Termálfürdők fejlesztése

10. ábra: Celldömölki kistérség működő termálfürdői narancs színnel jelölve

Indoklás: A termál- és gyógyfürdők iránti növekvő kereslet, és a vendégkör igényeinek minél szélesebb körű kielégítése teszi szükségessé a fejlesztéseket. Csak a megfelelő szolgáltatási színvonallal tudják megtartani és javítani pozíciójukat. Jelenleg a kistérségben Celldömölkön, Mesteriben és Borgátán működik termálfürdő. A celldömölki víz 2007-óta rendelkezik gyógyvíz minősítéssel is. Általános célok: • A szezonális fürdők fokozatos átalakítása egész évben nyitva tartó fürdőkké, fedett medencék kialakításával • A fürdők által megcélzott vendégkör igényeinek való megfelelés • A helyi jelentőségű fürdők szerepének erősítése a kapacitás- és minőségfejlesztés révén

34

Beavatkozási terület: -Celldömölk -Mesteri -Borgáta Megvalósítók: -A fürdőket üzemeltető társaságok – melyeket általában a helyi önkormányzatok hozták létre, vagy azok többségi tulajdonában vannak

1.2.1.1.2. Kiszolgáló létesítmények fejlesztése, létrehozása Indoklás: A fürdők megnövekedett vendégköre esetében fontos, hogy lehetőleg minél tovább maradjanak az adott településen, vagy a kistérségben. Ehhez egyrészt a szálláshelyek kínálatát kell bővíteni, úgy, hogy az eltérő igényeket – kemping, apartman, szálloda, turistaszállás, kiadó szobák házaknál – is ki lehessen elégíteni. Valamint a fürdők közelében helyet kell biztosítani üdülőterületek létesítéséhez. Nemcsak a termálfürdők településein, hanem a környező falvakban is megnövekedtek az üdülőcélú ingatlanvásárlások, sok esetben külföldi állampolgárok részéről. Így üdülőfalvakká fejlődhetnek Köcsk, Kissomlyó, Egyházashetye, Kemeneskápolna, Izsákfa, Alsóság. A fürdők vendégkörére építve gondolni kell az olyan kiszolgáló létesítményekre is, mint sportpályák (golf, tenisz, kosárlabda, futball, teke), vendéglátóipari egységek, szépségszalonok. Mesteriben a fürdő melletti klinikaalapításra vonatkozóan léteznek elképzelések vállalkozói tőkéből. Ösztönözni kell ennek megvalósítását is, hazai pályázati lehetőségek felderítésével, helyi kedvezmények nyújtásával. A kihasználtság biztosítása érdekében beutalási szerződések kötése megfontolandó nemcsak hazai, hanem külföldi egészségügyi intézményekkel is.

Általános célok: • A szálláshelyek kapacitásának bővítése és minőségi fejlesztése • Az átutazó forgalom egy részének megkötése • Egyéb szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése Beavatkozási terület: -Celldömölk, -Mesteri, -Borgáta és a fürdőhelyek vonzáskörzetében lévő települések Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Vállalkozók

35

1.2.1.2. Vízi és horgász turizmus operatív alprogram A celldömölki kistérség nemcsak termálvizekben, hanem felszíni vizekben is gazdag. A legnagyobb folyója a Rába, mely északon érinti a kistérséget. A terület főfolyója a Marcal a kistérség keleti határán. Napjainkban csak a Rába idegenforgalmi hasznosításában rejlenek lehetőségek, mivel a 2010. október 4.-i iszapkatasztrófa következtében a Marcal halott folyóvá vált! 1.2.1.2.1. Rába parti pihenőhelyek kialakítása Indoklás: A Rába kedvelt útvonala a vízi túrázóknak. A Rábán evezők megállítása céljából fontos lenne táborozó- és pihenőhelyek kialakítása, amelyre több településen is lehetőség kínálkozik. A célnak leginkább a kemping jellegű szálláshelyek létrehozása felel meg, vizesblokkal, szociális helyiségekkel, amelyek nemcsak a vizitúrázók, hanem mindenki számára nyitott lennének, akik az olcsóbb szálláslehetőségeket igénylik.

Általános célok: • Alternatív jövedelemforrás teremtése a Rába-parti falvakban • Olcsó szálláshelykínálat bővítése Beavatkozási terület: -Rába parti települések: Pápoc, Ostffyasszonyfa Megvalósítók: -Területek tulajdonosai: helyi önkormányzatok, vállalkozók 1.2.1.2.2. Halastavak kialakítása Indoklás: A kistérség további területei is alkalmasak halastavak létrehozására. Ilyenek találhatók Köcsk, Karakó, Nemeskeresztúr, Kemeneskápolna külterületén. Régi kavicsbányák, tavak rehabilitációja során kerülhet sor a területek ilyen célból való hasznosítására. Általános célok: • Régi bányaterületek rehabilitációja • A térség kiegészítő vonzerejének növelése Beavatkozási terület: -Köcsk -Karakó -Nemeskeresztúr -Kemeneskápolna 36

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Horgászegyesületek -Vállalkozók 1.2.1.3. Borturizmus operatív alprogram A borturizmus egyre népszerűbb turisztikai ágazat Nyugat-Európában. A bor mint klasszikus, elegáns, nagy szakértelmet igénylő, alkoholtartalmú, azaz víg kedélyt hozó ital reneszánszát éli. A bor olyan téma, amely csaknem minden korosztályt és réteget érdekel, ezért eleve széles a potenciális érdeklődők köre. Hazánkban a borturizmus egyenlőre inkább a felfedezetlen turisztikai ágazatok közé sorolható. Kiegészítő programként azonban sokan szívesen vesznek részt borkóstolásokon, illetve egyéb borturisztikai programokon. A térségi borászat és borturizmus fellendítésére az utóbbi évtizedben folyamatosan fogalmazódtak meg az igények, amelyek helyet kaptak a különböző kistérségi programokban is. A Ság hegy – KisSomlyó hegyközség területén megtermelt borok minőségüknél fogva alkalmasak arra, hogy azt szervezett csoportok, vagy a spontán betérő turisták számára a programba kapcsolódó gazdák kínálják. A kistérségi borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához szükség van a következő intézkedések megvalósítására: 1.2.1.3.1. Vinotéka kialakítása Indoklás: A Celldömölk Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, a város központi terén található épület belső átalakításával és felújításával kialakításra kerülhet az elsősorban helyi borokat értékesítő vinotéka. A vinotékában lehetőség nyílik a hegyközség borainak értékesítésére és kóstoltatására. Az építési munkálatok eredményeként az épület több funkciós kihasználása is lehetővé válik. Általános célok: • Helyi borok megfelelő értékesítési lehetőségeinek megteremtése Beavatkozási terület: -Celldömölk Megvalósító: -Helyi önkormányzat 1.2.1.3.2. Ság hegy – Kis-Somlyó borút program Indoklás: Az elmúlt évek borversenyein elért eredmények, a térség, a Ság-hegy és a „hegy leve” iránt megnőtt érdeklődés megérlelte a gondolatát egy Ság-hegy – Kis-Somlyó borút program elindításának. A kezdeményezések megtalálhatók a kistérség turizmusfejlesztési programjában, valamint a Tourinform Iroda által kidolgozott programban, ami a kezdeményezések összehangolását, hatékonnyá és szervezetté tételét tűzte ki célul. A borútnál nagyon fontos a jó megközelíthetőség. Továbbá a helyi adottságoknak megfelelően célszerű volna, ha az arra járók nemcsak a helyi szőlőtermesztésről és pincékről tájékozódhatnának, 37

hanem a környékbeli természetvédelmi területek adottságairól és szórványgyümölcsöseiről is. Általános célok: • A kistérség borászati értékeinek bemutatása • A kistérségi turizmus szinte valamennyi formájához kapcsolható program kialakítása • A kistérség turisztikai vonzerejének növelése a borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználásával Beavatkozási terület: -Ság hegy -Kis-Somlyó Megvalósítók: -Sághegy – Kissomlyó Hegyközség -Borosgazdák -Tourinform Iroda 1.2.1.3.3. A helyi borokhoz, borászathoz kapcsolódó rendezvények Indoklás: Az évente ismétlődő, borhoz kapcsolódó rendezvények (Sághegyi Szüreti Napok és Borkonferencia, helyi borversenyek, hegybejárás) nagyobb körben való meghirdetése, ismertetése, termékké formálása, valamint a rendezvények körének bővítése (Borfesztivál, pinceünnepek, palackozási bemutatók) szükséges. Általános célok: • A borhoz kapcsolódó rendezvények bővítése a kistérségben • Borászok hazai és nemzetközi kapcsolatainak bővítése Beavatkozási terület: -Ság hegy -Kis-Somlyó -A két hegy környező települései Megvalósítók: -Sághegy – Kissomlyó Hegyközség -Tourinform Iroda -Helyi önkormányzatok 1.2.1.4. Aktív turizmus operatív alprogram A környező országokban, egész Európában, sőt, a világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése. Az ebben érdekelt közönség minőségi, változatos, ötletes szabadidő-eltöltési módokat, valamint az ehhez nyújtott feltételek megfelelő színvonalú kínálatát várja el. A kistérségben számos lehetőség nyílik az aktív turizmus kedvelőinek. A tartalmas kínálat megteremtéséhez a következő területeken érdemes fejlesztéseket megvalósítani: 38

1.2.1.4.1. Kerékpáros turisztikai fejlesztések Indoklás: A kerékpározás a Nyugat-Dunántúl, és ezen belül a celldömölki kistérség legfontosabb aktív turisztikai vonzerőinek egyike. A kistérségben viszont kevés a kerékpárút, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások valamint a programok száma. A kistérség déli részén találhatók kijelölt kerékpáros útvonalak, viszont a Celldömölk felett lévő területeken nincsenek kerékpáros utak. A falvakat összekötő, kis forgalmú utak kerékpáros közlekedésre is alkalmasak, de a felújításra kerülő földutak egy része is bevonható lenne a kijelölt úthálózatba. A kistérségben rejlő kerékpáros turisztikai lehetőségek kihasználása érdekében szükséges a kerékpározás infrastruktúrájának kiépítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Általános célok: • A kistérség növekvő mértékű bekapcsolódása a kerékpáros turizmusba • Biztonságosabb kerékpározási lehetőségek • • • • • •

Kerékpárúthálózat létrehozása, „kerékpárbarát utak” kijelölése Pihenőhelyek kialakítása Táblák elhelyezése Régiós, megyei kistérségi térképeken a kerékpárutak feltüntetése Kerékpárkölcsönző hálózat kialakítása Kerékpáros turistáknak kiajánlható programcsomagok összeállítása

Beavatkozási területek: -Ostffyasszonyfa: kerékpáros turizmus feltételeinek megteremtése -Kemeneshát: Kemenessömjén-Szergény -Boba-Egyházashetye-Borgáta -Boba-Csögle-Iszkáz -Sárvár - Ság hegy – Celldömölk: kerékpárútvonal, mely a megye rendezési tervének egyeztetési változatában is szerepel Megvalósítók: -Települési önkormányzatok -Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása -Vállalkozók

39

1.2.1.4.2. Iskolai csoportok, vándortáborok számára megfelelő fogadóhelyek kialakítása

11. ábra: Működő gyermektáborhelyek narancs színnel jelölve

12ábra: Kialakítható, tervezett gyermektáborhelyek narancs színnel jelölve

Indoklás: Bár a turisztikai ágak közül a diákokra, iskolai osztályokra, csoportokra épülő turizmus nem tartozik a legnagyobb jövedelmet biztosító területekhez, de az iskolai diákcsoportok részéről folyamatos igény mutatkozik az olcsóbb, nagyobb létszámot befogadó, alapellátást biztosító szálláshelyek iránt. A kistérség településein számos olyan épület található, mely jelenleg is módot ad tanulócsoportok elhelyezésére: Kemeneskápolna,Borgáta, Mesteri, Vönöck, Nemeskocs, Csönge, Kemenesmagasi települések ide tartoznak. Ugyanakkor a kistérségben számos olyan épület található, amelyek kihasználásának egyik módja lehetne ha nyaranta diákcsoportok fogadására lenne alkalmas. Ilyenek a kistérség üresen álló iskolaépületei, leromlott, üres kastélyépületek. Általános célok: A diákcsoportok fogadására alkalmas épületek kihasználtságának növelése.

40

Konkrét feladatok: -Épületek felújítási, átalakítási munkálatai -Szükséges berendezések, felszerelések beszerzése -Csatlakozás azokhoz a szervezetekhez, amelyek keretében megvalósulhat a helyek kiajánlása (Magyar Természetbarát Szövetség, Kerekerdő Alapítvány, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány) Beavatkozási terület: -Egyházashetye: volt iskolaépület -Kemenesmihályfa: volt iskolaépület -Duka: volt iskolaépület -Nagysimonyi: volt iskolaépület -Ostffyasszonyfa, Karakó, Szergény: kastélyépületek -Boba, Kemenespálfa, Nemeskeresztúr: egyéb épületek Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Épületek tulajdonosai, kezelői

1.2.1.4.3. Ifjúsági evezős sporttelep létrehozása Indoklás: Az intézkedés megvalósítása az evezős sportot kedvelő fiatalok, diákok célcsoportjára épít, és nekik próbál tartalmas szünidei és szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítani, egyben a kistérségi sportolási lehetőségeket bővíteni. Általános célok: -Fiataloknak és diákoknak nyári és szabadidős sportolási lehetőségek biztosítása -A kistérségben lakóknak közeli lehetőség biztosítása az evezős sportok űzéséhez. Konkrét feladatok: -Szükséges földterület biztosítása, tulajdonviszonyok rendezése -Műszaki tervek elkészítése, engedélyek beszerzése -Pályák kialakítása és a hozzá tartozó létesítmények kivitelezése -Speciális sporteszközök és felszerelések beszerzése Beavatkozási terület: -Bobán kerülne kialakításra a sporttelep Megvalósítók: -Boba Község Önkormányzata 1.2.1.4.4. Lovasturizmus Indoklás: A turisztikai piacokon jelentős kereslet mutatkozik a lovasszolgáltatások iránt. Egyre nagyobb igény jelentkezik a gyermekek lovastáboroztatására. Jelenleg a kistérségben Tokorcson, Celldömölk-Sándorháza majorban és Kissomlyón van lehetőség lovaglásra. A kistérség adottságai nagyon kedvezőek mind a lótartásra, mind pedig a lovaglásra, ezért érdemes a lehetőségek 41

kibővítésén gondolkozni. A lovaglási lehetőségek nemcsak az idelátogató turisták számára jelenthetnek vonzerőt, hanem a térségben élőknek is jó alkalmat nyújt sportolásra, kikapcsolódásra. Általános célok: -Kistérség sportolási és szabadidő eltöltési lehetőségeinek bővítése -Turizmusból származó bevételek növelése Konkrét feladatok: -Lovastáborok számára szükséges feltételrendszer megteremtése, megfelelő komfortszintű szálláshelyek kialakításával. Beavatkozási terület: -Sándorháza-major területén szálláshelyek kialakítása gyermekcsoportok fogadása céljából -Kissomlyón szálláshelyek kialakítása Megvalósítók: -Vállalkozók 1.2.1.4.5. Egyéb, sportturizmushoz kapcsolódó fejlesztések Indoklás: A kistérség további sportturisztikai lehetőségeit számba véve külön kiemelést érdemel Ostffyasszonyfán a Pannónia Ring, és Celldömölkön az évente megrendezésre kerülő Vulkán Futball Fesztivál labdarúgóverseny. A Pannónia Ring motoros edző- és versenypályája nagy vonzerőt jelent a motoros sportok szerelmeseinek. Jó a kihasználtsága, és a rendezvények rengeteg látogatót vonzanak. Celldömölk 2004-ben ünnepelte egyesítésének 100 éves, illetve várossá avatásának 25 éves évfordulóját. A kistérségi központ sportélete is több mint száz évre tekint vissza, labdarúgása 90 évre. A kettős jubileum és a városi sporttörténet előtt tisztelegve 2004. július 8. és 12. között első alkalommal rendezték meg a Vulkán Futball Fesztivált, mellyel egy időben egy Várostörténeti Karnevál is pezsgőbbé varázsolta a város kulturális életét. Az azóta évente Celldömölkön megrendezésre kerülő Vulkán Futball Fesztivál és a hozzá kapcsolódó rendezvények is jelentős számú vendéget vonzanak. Meg kell vizsgálni egyéb sportágakhoz kötődő versenyek, rendezvények lehetőségét a kistérségben. Megyei gyermek- és ifjúsági sportrendezvények lebonyolítására alkalmasak Celldömölk sportlétesítményei. Általános célok: • A meglévő létesítmények jobb kihasználtsága • A nagyszámú látogató ottlétéből származó bevétel növelése • •

Pannónia Ring teljes kihasználtságának megteremtése A Pannónia Ring rendezvényeit látogatók kistérségben való tartózkodási idejének meghosszabbítása • Kistérségi sportrendezvények körének bővítése

42

Beavatkozási terület: -Ostffyasszonyfa, -Celldömölk és a kistérség egyéb települései Megvalósítók: -Tulajdonosok, üzemeltetők

1.2.1.4.6. Természetjáró turizmus feltételinek fejlesztése Indoklás: A túrázás és természetjárás az év minden szakában, de különösen tavasszal és ősszel kellemes szabadidő eltöltési lehetőség a turisták és a helyi lakosok számára egyaránt. A kistérségben számos természeti és épített érték található, amelyek különböző gyalogtúra-útvonalak keretében kapcsolhatók össze. Általános célok: • A túrázás és természetjárás színvonalának emelése Konkrét feladatok: • Meglévő túraútvonalak rendbe hozása • Új útvonalak kijelölése • Célpontoknak és környezetüknek rendbetétele • Pihenőhelyek, padok kialakítása • Közkutak, vízvételi lehetőségek jelzése Beavatkozási terület: -Kistérség természetjárásra alkalmas területei Megvalósítók: -Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása -Helyi önkormányzatok

1.2.1.5. Kulturális és vallási turizmus operatív alprogram Indoklás: A térség kulturális jelentőségét nagy költők és írók, mint Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit, Weöres Sándor, Petőfi Sándor, Bertha Bulcsú itteni ténykedése, emlékeik őrzése jelzik. A Kemenesaljai Irodalmi Emlékút a „hely szellemére” építve a térség híres szülötteihez köthető emlékhelyeket, épületeket köti össze. Az útvonal további bővítését, kiegészítését szolgálhatja egy történelmi programcsomag kialakítása a térség egyéb történelmi emlékeire alapozva. A vallási turizmus potenciális célpontja a kistérségben Celldömölk, mely a Máriazell-Csíksomlyó közötti Közép-Európán átívelő spirituális zarándokút, a „Mária út”egyik állomása. Általános célok: Kistérség vonzerejének növelése a kulturális, a vallási és a történelmi turizmus vonatkozásában. 43

Konkrét feladatok: Történelmi, kulturális, vallási programcsomagok kialakítása. Beavatkozási terület: -Celldömölk -Csönge -Ostffyasszonyfa -Egyházashetye -Duka -Nemeskeresztúr Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 1.2.1.6. Szálláshelyek kialakítása, bővítése, falusi turizmusba való bekapcsolása

13. ábra: Falusi fizetővendég szolgálat működik a narancs színnel jelölt településeken

44

Indoklás: A kistérség turisztikai fejlesztésével párhuzamosan a szálláshelyek bővítésének is meg kell történnie. Természetesen mind a szálláshelyek komfortfokozata, mind pedig az ára tekintetében széles választékra van szükség. Celldömölkön jelenleg az alábbi szálláshelyek találhatók: -Vasvirág Hotel (szoba: 44 db. férőhely: 118 fő) -Edit vendégház (szoba: 10 db. férőhely: 25 fő) -Pipics Roland Vendégháza (férőhely: 24 fő) -Nagy Péter családi háza (szoba: 5 db. férőhely: 15 fő) -Krisztina Csárda és Panzió (szoba: 6 db. férőhely: 14 fő) -Deja-Vu Panzió Pizzéria & Étterem (szoba: 5 db. férőhely: 10 fő) -Panoráma Vendégház (férőhely: 10 fő) -Sághegy vendégház - Karácsonyné M. Judit (szoba: 2 db. férőhely: 6 fő) -Sulyokné Reicz Magdolna fizetővendéglátás (szoba: 5 db. férőhely: 10 fő) -Bedy Csaba apartman (szoba: 2 db. férőhely: 5 fő) -Bóbita Vendégház (szoba: 2 db. férőhely: 5 fő) -Rozmán Ferenc vendégháza (N.A.) A JUFA Ungarn Kft. ifjúsági- és családi szálláshely fejlesztése a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő területén 1,6 milliárd Ft összegben valósul meg, amely során az osztrák szállodalánc a Vulkán Gyógy-és Élményfürdő további fejlesztésével, a tervek szerint hatvan szobás szállodát, kempinget alakít ki 2013-ig. A már említett termálfürdők vendégeire épített szálláshelykínálat-bővítésén kívül fontos a falusi turizmus keretein belül szállásadással,a falusi vendéglátással foglalkozók körének bővítése is. Általános célok: Kistérségi szálláshelyek széles választékának megteremtése Beavatkozási terület: Jelenleg az alábbi településeken lehet igénybe venni vállalkozó által üzemeltetett falusi fizetővendég-szolgálatot: -Pápoc -Kenyeri -Kemenesmagasi -Mersevát -Kemenessömjén -Kemenesmihályfa -Tokorcs -Nemeskocs -Egyházashetye -Borgáta -Mesteri -Kissomlyó -Karakó Megvalósítók: -Vállalkozók 45

1.2.1.7. Marketing-kommunikációs eszközök operatív alprogram Indoklás: A turisták megnyeréséhez nem elégséges az egyes idegenforgalmi ágazatok fejlesztése, hanem szükséges az üzenetek eljuttatása a potenciális célcsoportokhoz. E téren nagy előrelépést jelentett a Tourinform Iroda megnyitása Celldömölkön. Készültek kistérségi információs kiadványok, térképek, kistérségi honlap és megvalósultak különböző rendezvények, mint a hagyományos „Celldömölki Búcsú”és „Celldömölki Szüreti Napok”, az újonnan létrehozott kissomlyói „RÁK fesztivál”és vönöcki „Pálinka Fesztivál”. A kistérségi turizmus marketingjének hatékonyabbá tétele még számos feladat megvalósítását igényli. Általános célok: A kistérség olyan átfogó marketing tevékenységgel rendelkezzen, amely elősegíti ismertségét, látogatottságát. Konkrét feladatok: -Tematikus kiadványok elkészítése: kistérségi kerékpáros túraútvonalak és gyalogtúra-útvonalak -A különböző tematikus utak kapcsolódási lehetőségeinek kidolgozása más tematikájú programokhoz -Tájékoztató filmek készítése a kistérség teljes turisztikai kínálatáról -Turisztikai vásárokon való részvétel -Kistérségi honlapok fejlesztése, aktuális turisztikai kínálat bemutatásával -Információs táblák felállítása a településeken, egységes kistérségi formában -A tematikus útvonalakat jelző táblarendszerek létrehozása és kihelyezése Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Tourinform Iroda 1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program

A kistérségi mezőgazdaságot megalapozottá teszik a jó természeti adottságok. A kedvező talajadottságú Kemenesalját hagyományosan az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés jellemzi, míg a Kemeneshátra az extenzív gazdálkodás, az állattenyésztés jellemző. A térség erdősültsége összességében közepes mértékű, fatömeg és fahozam tekintetében a gyenge kategóriába tartozik. Mezőgazdasági tevékenység gyanánt, de a turizmusra is tekintettel említést érdemel még a Ság hegyen - a rómaiak óta - folyó szőlőművelés, miként a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kissomlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. A falu, a vidék életében mindig is alapvető szerepe volt a földnek, a mezőgazdaságnak. A szinte valamennyi rurális térségben megfigyelhető elvándorlás és népességcsökkenés sok tekintetben összefügg az agrárgazdaság helyzetével. Az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, így a munkaképes lakosság nagy része a városokban keres és kap munkát és ezzel együtt lakhelyet is vált. A Celldömölki kistérség gazdasági szerkezetében kifejezetten markáns a mezőgazdaság jelenléte. A mezőgazdasági vállalkozások száma összességében számottevően elmarad a megyei és régiós átlagtól, az őstermelőké viszont jelentősen 46

meghaladja azokat. A rendszerváltozás után megmaradt, átalakult gazdasági formában -általában zártkörű részvénytársaságként- működő termelőszövetkezetek jelenleg is fontos szerepet töltenek be a kistérség mezőgazdasági termelésében és foglalkoztatásában egyaránt. A Celldömölki kistérség legjelentősebb működő agrárgazdaságai napjainkban: -Celli-Sághegyalja Zrt. (Celli-Sághegyalja Mezőgazdasági és Ipari Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Rt.) - Celldömölk Szántóföldi növénytermesztés és tejtermelő tehenészet a fő tevékenysége a zrt.-nek, illetve a saját tulajdonú cégükben -Celli Festék Kft.- oldószeres bevonó festékek gyártása folyik. A festéküzemet a szabályozók – mezőgazdasági támogatások igénybevételi lehetősége- miatt kellett elkülöníteni a mezőgazdasági ágazattól. A növénytermesztésben 2600 hektár bérelt területen folytatják a termelést. A szántóterületen eladásra termelt gabonaféléket, olajos növényeket és saját felhasználásra takarmánynövényeket termesztenek a tehenészetük számára, mely 450 tehénből és ennek kb. ugyanennyi szaporulatából áll. Foglalkoztatottak száma: 120 fő. -Ostffyasszonyfai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet – Ostffyasszonyfa A szövetkezet 1960. január 15-én alakult, 360 fővel, ebből 138 fő járulékos és további 348 családtaggal. A gazdaság a Rába folyó jobb partján helyezkedik el. Területének 50 %-a rábai öntéstalaj, nagyon magas "Arany"-féle kötöttségi számmal. További 50 % nagyon vékony rétegű cseri talaj. A termőhelyi adottságok rosszak. Az éghajlati körülmények a Kisalföld éghajlatához hasonlóak. Az utolsó 10 év csapadék átlaga 586 mm. A mostoha körülmények az itt élő embereket rákényszerítették az állattartásra, az aprómagtermesztésre, az olyan gazdálkodásra, amely a kitett körülményekből a lehető legtöbbet hozta ki. Megalakuláskor az állatfajok közül szarvasmarhát, juhot, sertést, baromfit és lovat tenyésztettek. 1982-tol az ipari ágazatot is kialakították, mely a 80as évek végéig működött. Az itt megtermelt jövedelmet a szövetkezet a gazdaság fejlesztésére és modernizációjára fordította. Nagy változás a 80-as évek elejétől indult el a gazdaságban, amikor a szarvasmarha ágazat fejlesztése mellett döntött. 1982-83-ban a juh- és baromfi ágazatot felszámolta a szövetkezet. A gazdaságban meglévő állatállományában a holstein-fríz fajta felhasználásával kezdte meg 1981 elején a fajta-átalakító keresztezést.1986-ban a tejelő tehenészet rekonstrukcióját végezte el a gazdaság, a 80-as évek a szövetkezet életében erőteljes technikai-technológiai változásokat hoztak. Az 1992. II. tv. értelmében a szövetkezet átalakult új típusú szövetkezetté. Korábbi tevékenységei a növénytermesztés terén megmaradtak, a cél továbbra is a malmi búza és a napraforgó termesztés mellett az állatállomány takarmánnyal való minőségi és mennyiségi ellátása. A szövetkezet a húsmarha tartást is kialakította. 1992 óta a fehér-kék belga szarvasmarha törzstenyészet gazdája lett, mely hazánkban egyedülálló. Embrióból származó tenyészállatai biztosítják a hazai tenyésztők számára kiváló minőségű tenyésztői anyagot. A technikai, technológiai fejlesztés a 90-es években is folytatódott, amely 1998-ban a tejtermelő tehenészet rekonstrukciójában csúcsosodott ki. A gazdálkodók számára szaporítóanyaggal állnak rendelkezésre, felvásárolják termékeiket, segítik mindennapi munkájukat. A Bemutató Gazdaság 2000 pályázati programban elnyerték a "Nyers tehéntej termelés" valamint a "Szarvasmarha tenyésztés (fehér-kék belga)" tevékenységekre a "Bemutató Üzem 2000 címet. Az ISO-9001:2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetése 2001 évben, a HACCP működtetése pedig 2002 évben valósult meg a gazdaságban. Jelenleg 162 fő tulajdonos vagyonát működteti 76 állományi fővel a szövetkezet. Előállított, forgalmazott termékek: Növénytermesztés: étkezési búza, takarmánygabonák, napraforgó, szója, lucerna, silókukorica, fűmagok; Állattenyésztés: tej, hízómarha, bérhizlalás, tenyészállat-előállítás, sperma forgalmazás;

47

-Hetyei Berzsenyi Agrár-Szolgáltató Kft. – Egyházashetye, Mesteri A Hetyei „Berzsenyi” Kft. 2640 hektáron, változatos talajviszonyok között, átlagosan 20 AK/ha értékű területeken gazdálkodik. Mesteriben húshasznú tehenészeti telepet tart fenn.A vetésszerkezetben 1000 ha kalászos, 950 ha kukorica szerepel, a fennmaradó területen olajos növények, napraforgó és repce kerül elvetésre. Főtevékenység: gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése. -SÁGHEGY Ipari és Kereskedelmi Kft. - Kemenesszentmárton A Sághegy Kft 1991-ben alakult, magyar tulajdonú vállalkozás. Fő tevékenysége a dióbél, az éticsiga és a méz felvásárlása, feldolgozása és exportálása. Telephelyük és központjuk, ahol a dióbél és a méz feldolgozását végzik Kemenesszentmártonban található, a Sághegy közelségében, Kemenesalja központjában, Celldömölktől 5 km-re. Üzemben Élelmiszerbiztonsági Irányítási(HACCP) Rendszert működtetnek, válogató és homogenizáló gépeik, berendezéseik Élelmiszerhigiéniai Tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az éti csiga felvásárlására és feldolgozására 1992-ben a francia Croque Bourgogne céggel közösen létrehozták a Zöld Csiga Kft-t, mely a Francia-Magyar vegyesvállalatként működő, IMOFI Kft zalaszentgróti csigafeldolgozó üzemének alapanyag ellátója. Felvásárlói tevékenységüket méz esetében kizárólag belföldi, míg a dió esetében mind a belföldi, mind külföldi piacokon végzik. Ugyanakkor a feldolgozott termékeket kizárólag külföldön, Franciaországban és Olaszországban értékesítik. Cég éves szinten 2,5 millió kg gourmand terméket juttat a nyugat-európai piacra. A vállalkozás az alábbi termékeket állítja elő: -Termelői méz felvásárlása -Méz tisztítás -Homogenizálás -Csomagolás -Dióbél felvásárlása -Tisztítás, osztályozás -Válogatás -Csomagolás

-KEMENESALJA AGRÁRIPARI KFT. - Kemenesmagasi A cég főbb tevékenységi körei: szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, állattenyésztés, borjú értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, növénytermesztés, szarvasmarha értékesítése, tejkereskedelem, trágya kereskedelme. -AGROTANYA KFT. - Csönge Főtevékenysége: gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése bérelt területeken, Kemenesmagasi körzetében is tevékenykednek. -PINTÉR FARM KFT. - Szergény A vállalkozás 2003 tavaszán alakult akkor főként mezőgazdasági gépek javítására, gépi szolgáltatás nyújtására, és lakatos munkák kivitelezésére szakosodtak telephelyük szűk körzetében. 2006 tavasza óta hivatalos Schäffer rakodógép szerviz és értékesítő partnere, jelenleg Vas- VeszprémGyőr-Moson-Sopron és Zala megyékben látnak el feladatokat mind értékesítés, mind pedig szerviz területen. - egyedi igény esetén az ország egész területén kiszolgálják partnereinket - Ezen üzletág kiegészült 2007 őszétől a Fliegl gyár mezőgazdasági termékeinek értékesítésével. 2009 tavaszától szervizük bővült és egy kecskeméti székhelyű vezető mezőgazdasági gépeket forgalmazó 48

vállalkozás alvállalkozójaként traktorok és munkagépek javítását látják el Vas- Veszprém- és GyőrMoson-Sopron megyékben. Másik fő tevékenységük a tulajdonosi családi-gazdaság által megtermelt nyers tej értékesítése, melyet jelenleg 2db „Mobil-boci” elnevezésű nyers tej árusító autóval végzik. Jelenleg a celldömölki és pápai piac mellet több mint 30 településen látják el a lakosságot az általuk megtermelt házi tejjel.

-Mezőgazdasági vállalkozók, egyéni gazdálkodók, őstermelők A mezőgazdasági magántermelésnek a 60-as évektől, a kollektivizáció ellenére, komoly előzményei voltak. A hetvenes és nyolcvanas években a világpiacon is versenyképes magyar mezőgazdasági termékek 38-50%-át családi, kisüzemi termelésben állították elő. A rendszerváltás után végrehajtott kárpótlás eredményeként a termőföld magánkézbe került, de a kereslet visszaesése és a külpiaci árudömping a családi gazdaságok termelését is visszavetette. Kiemelkedő cél a kistérségi mezőgazdasági vállalkozók, egyéni gazdálkodók, őstermelők helyzetbe hozása, a helyben megtermelt mezőgazdasági termények arányának növelésével a helyi lakosság fogyasztásában, a multinacionális láncok ellenében. 1.2.2.1. Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése operatív alprogram A globalizált gazdaságban a távolságok már nem jelentenek akadályt abban, hogy dömpingáron termelt áruk akadálytalanul érjék el kistérségünk piacát is. Az így kialakított fogyasztói árak gyakran keltik azt a látszatot, hogy ezek a termékek olcsóbbak a hazainál, pedig valójában lényegesen nagyobb árat fizetünk értük. A helyi termékek iránti kereslet csökkenésével a hazai termelők kiszorulnak a piacról, aminek következtében munkahelyek és munkalehetőségek szűnnek meg, csökken a foglalkoztatottság. A nemzetközi kereskedelemből származó importcikkek térnyerésének másik oldala, hogy a szállítmányozással keletkező zaj, a helyi utak gyorsabb elhasználódása a kamionos szállítási mód következtében, a szállításhoz szükséges csomagolóanyagok, illetve a belőlük keletkező hulladék helyi kezelésének költségei mind a helyi közösségnél, társadalomnál jelennek meg. A helyi termékek fogyasztásának hatásai a kistérség fejlődésére: -Segíti a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését, vagy létrehozását, amivel hozzájárul a munkanélküliség és a térségi elvándorlás csökkentéséhez. -A helyi vállalkozások bevételeinek növelésével hozzájárulhatunk a megtermelt haszon kistérségben, de legalább az országban tartásában. -Segíti a rurális térség hátrányos helyzetű munkavállalói megélhetését Egyre több európai térség áll ki az élelmiszer-önrendelkezés elméleti megközelítése mellett. Az élelmiszer-önrendelkezés a helyi közösségek, termelők, fogyasztók érdekeit védi, miközben középpontba helyezi a környezet megóvását, az egészséges élelmiszerellátást. A termelői piacok mellett számos olyan módszer, megoldás ismert mely egyfelől garantálja a helyi élelmiszerek megbízhatóságát a kistérségi fogyasztók számára, másfelől a termelő is megbízható stabil jövedelemhez jusson.

49

Megoldási módok, javaslatok: -Kistérségi őstermelői piac létrehozása -Helyi termékek boltja, termelői bolt létrehozása -Út melletti standok kialakítása -„Szedd magad”akciók elterjesztése -Helyi termék fesztiválok szervezése -Térségi márkák, védjegy létrehozása -Helyi borok palackozása -Kistérségi szeszfőzdék termékfejlesztése, helyi pálinkák palackozása A felsorolt megoldások közös jellemzője a közvetlen értékesítés, az értékesítési lánc lehető legrövidebbre szabása.

1.2.2.1.1. Kistérségi őstermelői piac létrehozása Indoklás: A helyi termékeket kínáló termelői piac, mely az egyik legjobb megoldása a közvetlen értékesítésnek jelenleg is működik csütörtöki és szombati napokon Celldömölkön. Hangsúlyos cél az őstermelői piacrész bővítése, a piacnapok sűrítésével együtt, hiszen fontos megkülönböztetnünk a valódi termelői piacot a szokványos piacoktól, ahol többségben van az olyan kereskedő, aki a nagybani piacról vagy rosszabb esetben a hipermarketből származó-többségében külföldi-árut kínálja. Helyben, helyi gazdák által megtermelt zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az emberek választhassanak a boltokban kapható, sokszor külföldi vagy bizonytalan eredetű, legtöbbször vegyszerekkel kezelt élelmiszerek, és a helyi gazdák által megtermelt, garantáltan jó minőségű helyi áru között. Ezzel is hozzájárulhatunk a kisléptékű vidéki gazdaságok megtartásához, ami lassíthatja a vidék elnéptelenedését, emellett jelentősen csökkenthető a környezet terhelése, mivel az árut nem kell több száz kilométeren keresztül fuvarozni. A termelői piacok egyben közösségi térként is működnek, ahol helyi termékbemutatókkal tovább népszerűsíthetők a kistérségi termékek, áruk. A „biopiac” a termelői piac egyik, nagyvárosokban egyre népszerűbb formája, -ahol csak minősített biotermékeket árusíthatnak a termelők- is megfontolandó új fajta kezdeményezés. Általános célok: Kistérségi gazdaságélénkítés helyi őstermelők helyzetbe hozásával. Konkrét feladatok: Belátható időn belül a helyi piacok fejlesztésére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében forrásokra lehet majd pályázni annak érdekében, hogy a helyben vagy a kistérségben megtermelt áru mielőbb a helyi közösségekhez juthasson el közvetítők nélkül! A helyi zöldség-és gyümölcskereskedelem megszervezését úgy célszerű elvégezni, hogy a helyben termelt árukat elsősorban a helyiek fogyaszthassák el. Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség 50

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Őstermelők -Mezőgazdasági vállalkozók, egyéni gazdálkodók 1.2.2.1.2. Helyi termékek boltja, termelői bolt létrehozása Indoklás: Több helyi termelő összefogásával, esetleg szövetkezet megalakításával létrehozhatók olyan boltok, ahol saját termékeiket árusíthatják. A helyi termék boltok természetesen nemcsak mezőgazdasági termékeket, hanem kézműves, kisipari termékeket is forgalmazhatnak. Ismert ennek mozgó változata is, ami lehetővé teszi az áru eljuttatását nagyobb térségekbe is. Általános célok: -Helyi termék boltok létrehozása Konkrét feladatok: -Helyi termék boltok létrehozása Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség agrárgazdasági szereplői -Helyi önkormányzatok 1.2.2.1.3. Út melletti standok kialakítása Indoklás: Az országban elterjedtek azok a szezonális út menti elárusítóhelyek, amelyeken a termelő földjéhez közel, vagy több termelő egy helyen árusít. A gépkocsival úton lévő vásárlónak is előnyös, ha nagyobb tételben, jó áron tud vásárolni, anélkül, hogy körülményes módon kellene felkeresnie a kistérségben szétszórtan található termelőket. Általános célok: -Szezonális út menti elárusítóhelyek kialakítása Konkrét feladatok: -Szezonális út menti elárusítóhelyek kialakítása Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség agrárgazdasági szereplői -Helyi önkormányzatok

51

1.2.2.1.4. „Szedd magad”akciók elterjesztése Indoklás: Már a kistérségben is elterjedtek a „Szedd magad” akciók, különösen Vönöck, Kemenesmagasi térségében. Így a fogyasztók saját munkájukon keresztül lényegesen olcsóbban juthatnak különböző gyümölcsökhöz és a termelőt is mentesítik a betakarítás és tárolás költségeitől. Ugyanakkor a termelő ilyenkor tudja a legkedvezőbb árat ajánlani, hiszen nála nem jelentkeznek az előbbiekben említett költségek, a vevő pedig láthatja az áru keletkezésének körülményeit. Általános célok: -”Szedd magad” akciók nagyobb számú elterjesztése Konkrét feladatok: -”Szedd magad” akciók nagyobb számú elterjesztése Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség gyümölcstermelői 1.2.2.1.5. Helyi termék fesztiválok szervezése Indoklás: Évente általában egyszer megrendezett esemény, amely egyrészt szolgálja a konkrét árusítást, de talán ennél is fontosabb a kistérség identitásépítése, a helyi termékek nagy választékának bemutatása, népszerűsítése, illetve új gazdasági kapcsolatok kialakítása. A fesztiválok egy része tematikus, egy adott helyi termékre épül (pálinkafesztivál, tökfesztivál), más részük tematikus ugyan, de nem kötődik az adott térséghez (fazekasfesztivál), vagy konkrét témakörökhöz (népművészetek vására). Az első ilyen kezdeményezés a kistérségben az első Vas Megyei Pálinka Fesztivál 2010-es megrendezése volt Vönöckön. Általános célok: -Helyi termék fesztiválok szervezése Konkrét feladatok: -Helyi termék fesztiválok szervezése Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség agrárgazdasági szereplői -Helyi önkormányzatok 1.2.2.1.6. Térségi márkák, védjegy létrehozása Indoklás: A mezőgazdasági jellegű, rurális kistérségünkben előállított jó minőségű termékek megfelelő értékesítési csatornák, reklámtevékenység és egységes megjelenés híján nehezen jutnak el a 52

vásárlókhoz. Térségi márkák, védjegy létrehozásának célja, hogy egységes megjelenésével segítse Kemenesalja termelőit abban, hogy a helyi hagyományos termékek iránt nyitott, lokálpatrióta vásárlói körrel egymásra találjanak. Általános célok: -Kemenesaljai védjegyrendszer létrehozása, mely segíti Kemenesalja termékeinek piacra jutását Konkrét feladatok: -Helyi termék adatbázis létrehozása -Arculatépítés -Védjegy létrehozása -Marketingtevékenység -Honlap létrehozása -Kiadványok -Piacépítés Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség agrárgazdasági szereplői 1.2.2.1.7. Helyi borok palackozása

Indoklás: A Somlói borvidék Magyarország legkisebb borvidéke, mely 1998-ig csak a Somló lejtőire korlátozódott. Az új bortörvény életbe lépésével 1998.januárjától kibővült a Ság hegy és a Kissomlyó vulkanikus eredetű tanúhegyeivel. A Ság hegy mindhárom-celldömölki, mesteri, kemeneskápolnai-oldalára a kis parcellás szőlőművelés jellemző. Az elmúlt évtizedekben felaprózódott termőterületű Ság hegyen a borok minőségének, értékesítési lehetőségeinek javítása csak nagyobb, egységes gazdaságok kialakításával, új telepítésekkel és palackozott borok előállításával érhető el. A Ság hegyi borászok az utóbbi időkben mind többen palackozzák boraikat, az így megjelenő termékek mennyisége és minősége évről-évre növekszik. Jelentősebb Ság hegyi borászok, akik palackozott boraikat belföldön és külföldön értékesítik: -Fehér Tamás Fehér Tamás 0,65 hektár nagyságú területet művel a hegy észak-keleti oldalán. A birtokhoz tartozó terület 80 %-án az olaszrizling az uralkodó fajta. A Fehér birtokot egészen ritka jellegzetesen magyar fajták is színesítik, amiket a Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő által előállított fajták közül továbbnemesítésre válogatottak ki. Ezeken a tőkéken Fehér Tamás a Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdasági Karának munkatársaival közösen végez fajtakísérleteket, amely célja a Ság hegyre legjobban illő szőlőfajta megtalálása. Az elképzelések szerint a jövő szőlőfajtájával várhatóan olyan fajtaváltás válik majd elérhetővé, amely során a terület megtalálja azt a fajtáját amit már nem kell tovább javítani mert borának íz- és zamatanyaga, mennyisége és minősége egyaránt megfelel a kor követelményeinek. Az 50-50 tőkével telepített 9 különböző kísérleti fajta között az illatos fajták is megtalálhatóak, ezek: a cserszegi fűszeres, az irsai olivér, a tramini és a nektár. További fajták még a korona és a juhfark. Az időigényes nemesítés célja egy kevés munkát igénylő betegségnek és fagynak ellenálló szőlő fajta kifejlesztése, amely majd biotermesztésre is alkalmas 53

lehet, és nedűjével képes hosszú távon a nagy világfajtákkal is felvenni a versenyt. -Danka Imre A Danka család birtoka a jó adottságokkal rendelkező Nyugati oldalon helyezkedik el a Sándorházi és a Kakasdombi terület között. A föld évtizedek óta szőlőművelés alatt álló terület, az 1 hektáros birtokon jelenleg 3 termő fajta található, ezek a mindenhol fellelhető olaszrizling, a chardonnay és a sauvignon blanc. A két utóbbi világfajta jelenleg még igazi ritkaságnak számít a vidéken, kiválasztásuknál a piaci igénykehez való illeszkedés és a célközönség igényeinek kiszolgálása volt a fő szempont. A család pincéjében hagyományos eljárással készülő bort palackoznak, a terméstől függően évi 3000-5000 üveggel.

-Dénes Tibor Dénes Tibor helyi szőlősgazda a borászok új generációját képviseli, a hegybirtok 2 hektáros ültetvénye a Danka pince szomszédságában a Kakasdombi területen található, de a családnak vannak birtokai a Keleti oldalon is. A Dénes hegybirtokon fajtaösszetételében az olaszrizling és a chardonnay az uralkodó, de a legjobb minőség elvárásainak alárendelve új fajták bevezetését is megcélozta. A megkezdett ígéretes újratelepítések között a világfajták között a hárslevelű és a furmint is szerepel. A Dénes hegybirtok nem csak a technikai innovációban jár élen, de olyan komplex szolgáltatáscsomagban is gondolkodnak, amellyel a hegy és a környékének adottságaira építve a borturizmus fellendítése is elérhető. A Ság hegyi borút elképzelése olyan integrációt indított, mely komoly támogatást élvez a város részéről is. A hegybirtok első palackozott bora a Ság hegyi premier ’05, egy kiváló cuvée, amely még 70-80 éves tőkék termését is tartalmazza. Az ilyen idős szőlő jellemzője, hogy gyökerei egészen a bazaltos hegy mélyére nyúlnak, ami rendkívül gazdag ízeket hoz a borba. Jóllehet a Dénes hegybirtok borai ma még nehezen beszerezhetőek, az ígéretes fejlődési pálya és a megvalósuló szakmai-üzleti elképzelések rövid időn belül a Ság hegyi tájegység egyetlen országos piaci képviselőjévé emelik. Kissomlyói borász: -Végh Rezső Ültetvénye a Kissomlyó déli napos lejtőjén fekszik 0,7 hektáron, a felkúszó tőkesorokat a borász 1972-ben saját maga telepítette. Végh Rezső borai hírnevét öregbíti Alex Liddel neves angol borszakíró 2005-ben megjelent könyve is. A könyvújdonság a „Magyarország borai” címet viseli és a legnagyobb elismeréssel ír: „Mikor megkóstoltam néhány megdöbbentően izgalmas bort egy kissomlyói borász készletéből, akkor kezdtem csak megérteni, hogy Mária Terézia és Viktória királynő miért kedvelte őket oly nagyon. Egy 1994-es olaszrizling a megvilágosodás erejével hatott: komplex és fejlett, de finomsága vagy stílusa egy picit sem gyengült… talán a legjobb bor amit ebből a fajtából valaha is kóstoltam. Egy 1994-es cuvée még szenzációsabb volt: megint csak hatalmas komplexitás járt együtt az éréssel és finomodással. Szomorú, hogy csupán néhány palack ilyen bor létezik.” A közepes terméshozamot produkáló sorokba 5 fajta tőkét különböztethetünk meg, amelyeket külön-külön lehet szüretelni. Az öt kiválasztott fajta a királyleányka, az olaszrizling, a muscat ottonell, a semillon és a zöltdveltelini.

54

Általános célok: -Kistérségi borászati infrastruktúra és technológia fejlesztése -Helyi borok értékesítési lehetőségeinek javítása marketing munkával Konkrét feladatok: -Kistérségi borászati infrastruktúra és technológia fejlesztése -Helyi borok értékesítési lehetőségeinek javítása marketing munkával Beavatkozási terület: -Ság hegy -Kissomlyó hegy Megvalósítók: -Borászok 1.2.2.1.8. Kistérségi szeszfőzdék termékfejlesztése, helyi pálinkák palackozása Indoklás: A kistérségben kettő tradicionális elemekkel bíró szeszfőzde működik helyi alapanyagok felhasználásával, Celldömölkön Tánczos Lajos, Vönöckön Buti Károly üzemeltet kizárólagosan bérfőzési szeszfőzdét. A jó adottságok ellenére a kistérségi termék kínálatában nem jelenik meg a jó minőségű, megfelelő marketing háttérrel rendelkező, a térséget népszerűsíteni képes pálinka, mivel a térség szeszfőzdéi jellemzően bérfőzésből élnek és így termékeik nem jelenhetnek meg a kereskedelemben. Általános cél: -Termékfejlesztés Konkrét feladatok: Olyan technikai korszerűsítést megvalósítani a szeszfőzdékben, amely lehetővé teszi a kiváló minőségű ital palackozását, valamint segíti annak piacra juttatását. A tervezett termékfejlesztések segítségével új helyi termék jönne létre, nőne a térségben gyümölcstermesztéssel foglalkozók bevételi lehetősége, de növekedhetne a gyümölcstermő területek nagysága és a termesztés hajlandósága is. A helyi pálinka megjelenhetne a helyi vendéglátó és kereskedelmi egységek polcain is, a pozitív példa nyomán pedig fejlődhetnek a gyümölcsfeldolgozás más ágai is. Távlati tervek között szerepelhetne egy látványfőzde kialakítása, ahol látogatócsoportok tekinthetnék meg a pálinkafőzés menetét, technológiáját, így a kistérség turisztikai kínálata is bővülhet. Beavatkozási terület: -Celldömölk -Vönöck Megvalósítók: -Kistérség bérfőzési szeszfőzdéi

55

1.2.2.2. Mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezetek létrehozása operatív alprogram Indoklás: A kistérségi mezőgazdasági termékek értékesítése jelenleg összehangolatlan, a termelők alacsony jövedelmezőségi szinten tudnak termelni. A közösen történő értékesítéssel erősíthető a termelők piaci helyzete, csökkenthető a kiszolgáltatottságuk. A zöldség-gyümölcs ágazatban működő TÉSZek (termelői értékesítő szervezetek), valamint a többi szakágban működő TCS-k (termelői csoportok) és ezek közös vállalatai létrehozása indokolt. Általános célok: • Termelők piaci helyzetének erősítése, magasabb jövedelmezőségi szint elérése • Termelők egységes, megfelelő nagyságrendet képviselő piaci megjelenése Konkrét feladatok: • Termelői csoportok összefogása • A szövetkezés létrehozása • A piacra lépés összehangolása Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Mezőgazdasági termeléssel foglalkozók 1.2.2.2.1. HANGYA - Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek /Szövetkezetek Együttműködéséhez helyi termelők csatlakozása Indoklás: 1998-ban 14 szövetkezet/szervezet alapította meg azon szövetkezetek, szervezetek tagságával, amelyek alapszabályukban vállalták az európai szövetkezeti gyakorlaton alapulóan a tag és szövetkezet gazdasági kapcsolatában a termékpályához kötötten a non- profit elvű osztozkodás, a nyitott tagság, és az egy tag- egy szavazat érvényesülését. A HANGYA Együttműködés tagszervezeteinek száma ma már közel 200, amelynek tulajdonosa, aktív tagja mintegy 30 000 regisztrált termelő. A szakmai érdekérvényesítési feladatok megvalósítása érdekében a tagszervezetek az Együttműködésen belül szakterületüknek megfelelő szakági szövetségi rendszert hoztak létre. A Szövetségek az azonos tevékenységet végző szövetkezetek ágazati szabályozását, érdekképviseletét, más szóval az ágazat szakmai, szabályozási kérdéseit, az ágazat gondjait közvetíti a kormányzati szervek felé. A következő ágazati szövetségek működnek: •Zöldség- Gyümölcs Termékpályás Szövetkezetek/ Szervezetek Szövetsége •Gabona Termelői Csoportok Szövetség •Olajosnövény Termelő Csoport Szövetsége •Baromfiértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/ Szervezetek Szövetsége •Tej-Tejtermékértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége •Szőlő-Bor Termelői Csoportok Szakági Szövetsége Általános célok: A HANGYA Együttműködés legfontosabb célkitűzése a tagszervezetek, illetve az azokat alkotó 56

gazdák, üzleti alapon megvalósított gazdasági és piaci érdekérvényesítése. Konkrét feladatok: Az együttműködéséhez helyi termelők csatlakozása, mivel a HANGYA egyedi megkeresések alapján: -Szervezési és tanácsadási segítséget nyújt az önszerveződő termelői szervezetek létesítéséhez, piaci szerepük és pénzügyi kapcsolataik előnyös alakításához -Szakmai továbbképzést,gazdálkodási tanácsadási és oktatási tevékenységet folytat -Hazai és nemzetközi kapcsolataival segíti a szakmai,gazdasági és üzleti kapcsolatok építését segíti Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség agrárgazdasági szereplői 1.2.2.2.2. Pannon Helyi Termék Klaszterhez helyi termelők csatlakozása Indoklás: A Pannon Helyi Termék Klaszter a Nyugat-dunántúli régióban fellelhető vagy előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtésére, fejlesztésére és ezek hatékonyabb előállításának ösztönzésére alakult. A klaszter által forgalmazott termékek egységes arculatú megjelenésének célja a helyi termékek piacra jutásának elősegítése. Általános célok: -Kapcsolatfelvétel a klaszterrel, melynek hatására a helyi termelők és termékeik ismertsége és értékesítési volumene nő. Konkrét feladatok: -Termelők megkeresése -Helyi termék adatbázis kialakítása -Termékfejlesztés -Értékesítési csatornák fejlesztése (webáruház és honlap) Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Celldömölki kistérség agrárgazdasági szereplői és kézműipari tevékenységet folytatói 1.2.2.2.3. Kistérségi termékszerkezet átalakítása Indoklás: A kistérség mezőgazdasági adottságai sok tekintetben kedvezőek. A változó külső körülmények között is meg kell találni azokat a termelési módokat, amelyekkel a térség agrárgazdasági adottságai jól kihasználhatóak, és az ágazatból élők a felfokozott piaci verseny keretei között is biztos jövedelmi hátteret tudnak teremteni mezőgazdasági tevékenységük révén. 57

Vizsgálni kell, hogy melyek azok a speciális magyar termékek, amelyek termelésére a kistérségi adottságok jó lehetőségeket nyújtanak. A trendek alapján egyre népszerűbb biotermékek kistérségi termelése alaposan megfontolandó, amelyet üzleti tervezésnek kell megelőznie. Ezeket a termékeket a legnagyobb feldolgozottsági szinten célszerű értékesíteni. A kertészeti fejlesztések a kistérség primőrzöldségekkel való ellátását segíthetik. A kistérségi mezőgazdasági termékszerkezet átalakításának kérdéskörében külön kell kezelni a rosszabb minőségű , kis aranykorona értékű földek helyzetét. Ezeken általában célszerűbb a szántóföldi termelés helyett az erdősítés, lehetőleg a területen őshonos, nem tájidegen fajtákkal, vagy a legelőként való hasznosítás. Általános célok: -A kistérség agrártermék-szerkezetének átalakítása -A helyi adottságokra, lehetőségekre építve a piaci keresleti viszonyokhoz való jobb alkalmazkodás -Helyi mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése Konkrét feladatok: -Piacfelmérések, piackutatások végzése -A piaci igények és a helyi adottságok alapján célszerű termékek meghatározása -Biogazdaságok létrehozása -Üzleti tervek készítése -Helyi zöldség-és gyümölcstermelés fejlesztése -Rosszabb minőségű földeken erdősítés, legelőként hasznosítás Beavatkozási terület: -Kistérség mezőgazdasági területei Megvalósítók: -Mezőgazdasági termelő szövetkezetek -Családi gazdaságok -Egyéni vállalkozók -Őstermelők 1.2.3. Kistérségi iparfejlesztés operatív program A kistérségben a feldolgozóipar cégei (gépipar, elektronika, textilipar, vegyipar stb.) együttesen jelentős erőt alkotnak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. A térség gazdaságilag legerősebb pólusai Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza. A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (Pl.: Jánosháza, Karakó) esetében jelenthetnek valódi kitörési lehetőséget. A kistérségi iparfejlesztés fontos tényezői: -Helyi erőforrások, adottságok felmérése -Helyi érdek és hasznosulás felmérése -Helyhez illő megoldások alkalmazása

58

1.2.3.1. A kistérségi ipar ágazatok szerinti felosztásban 1.2.3.1.1. Nehézipar 1.2.3.1.1.1. Bányászat -Sárvári Family Kft.-Kemenesmagasi Kavics és homok bányászat, szállítás, rakodás -Pannon Kő-Kavics Kft.-Ostffyasszonyfa Kavicsbányászat

1.2.3.1.1.2. Gépipar Elektronika ipar: CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft.-Celldömölk A CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft.-t 1990-ben négy jogi személy alapította: a PAPST – MOTOREN GmbH, a CELLTEX Háziipari és Ipari Szövetkezet, a BRG Mechatronikai Vállalat és a TRANSZELEKTRO Vállalat. A CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. a Nyugat-Dunántúlon elhelyezkedő Celldömölkön alakult meg. A vállalat történetének előzményei az 1979-ben már jól működő Celltex Ipari Szövetkezetnél kezdődtek. A háziipari jellegű termékek mellett a BRG Mechanikai Vállalat megbízásából magnófejeket is gyártottak milliós tételben, szovjet exportra. A németországi Papst-Motoren vállalat szakemberei az 1980-as években látogattak el Celldömölkre, melynek eredményeképpen elkezdődött – a háziipari termékek mellett – az IBM gömbfejes villanyírógép motorjához az állórészek gyártása. 35 dolgozó teljesítette az akkor még különlegesnek számító megbízást. Hat év elteltével - az igényekhez igazodva - panelek szerelésére is képes volt átállni az üzem. A foglalkoztatottak létszáma 150 főre bővült. A megrendeléseknek megfelelően napi 10-12 ezer darab panel szerelését oldotta meg a termelés. Az 1989-ben bekövetkezett a rendszerváltás hatására a Celltex által gyártott termékek keleti piaca teljesen bezárult. Ennek következtében 700 dolgozó vált munkanélkülivé. Ebben az időszakban a legnagyobb kihívást az új lehetőségek, az új piacok megragadása, megszerzése jelentette. Ezzel párhuzamosan a villanyírógép- tekercsek és a panelgyártás bővítésének lehetséges megoldásait is keresték a szövetkezet vezetői. A továbbműködés érdekében megkezdődtek a tárgyalások a PAPSTMOTOREN GmbH-val. Ennek eredménye az lett, hogy 1990. május 02-án, a fent említett négy jogi személy megalapította a celldömölki székhelyű CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. –t, mint német - magyar vegyesvállalatot. A cég alapítói célul tűzték ki, hogy magas minőségű, komoly mérnöki szakértelmet igénylő, világszínvonalú villamos termékek gyártásával kivívják vevőik elégedettségét, elérik a vállalat folyamatos növekedését, a helyi és környékbeli emberek tartós foglalkoztatását. Az elképzelés valóra vált. Az 1993., 1995. és 1999-es években három új üzemcsarnokkal gyarapodott a cég Celldömölkön, 2000. szeptemberében pedig egy új telephellyel bővült a társaság Tapolcán. A CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. sikerességét bizonyítja, hogy olyan nemzetközi hírű vevőket tudhat magáénak, mint a MERCEDES, BMW, JAGUAR, IBM, SIEMENS, NOKIA, LANDIS & STAEFA stb. A celldömölki üzemben alkalmazottak száma: 950 fő.

59

Gépiberendezés-ipar: König Maschinen Sütőipari Gépgyártó Kft.-Celldömölk A König Maschinen Sütőipari Gépgyártó KFT Celldömölk és környékének egyik kiemelkedő ipari üzeme, amit 1991. Január 25-én a világ egyik legsikeresebb sütőipari gépeket gyártó vállalata a grazi székhelyű König Maschinen alapított. Az alapítók egy már korábban is működő gépgyárra alapoztak, ugyanis Celldömölkön az ÉLGÉP Vállalat szervezetén belül már 1977-től gyártottak sütőipari gépeket. A személyi és tárgyi feltételek megteremtésével, az egész vállalat modernizálásával sikerült elérni, hogy Magyarországon, ezen belül Celldömölkön egy olyan sütőipari gépgyár üzemeljen, amely képes megfelelni a nyugat-európai minőségi követelményeknek. Árbevételének 2/3 része exportból származik, termékei Kanadától Izlandig szinte a világ minden részén megtalálhatók. A Celldömölkön gyártott dagasztógépek és kemencék kiváló minőségükkel és megbízhatóságukkal kivívták a magyar sütőipari szakma elismerését is. Ezekkel a gépekkel és berendezésekkel Magyarország több, mint 300 pékségében állítják elő mindennapi termékeiket. A közel 5 hektár területen fekvő gyárban a komplett gépgyártás valamennyi feltétele biztosított. Az alapanyagok átvétele után a kész alkatrész, vagy gép elkészüléséig a következő megmunkálásokat, műveleteket tudják elvégezni: darabolás, esztergálás, marás, fogazás, vésés, hőkezelés, köszörülés, lakatos munkák, hegesztés, csiszolás, festés, szerelés, minőség-ellenőrzés, csomagolás. Ennek a sokrétű feladatnak az előkészítését, szervezését és kivitelezését a jól képzett közel 180 fős dolgozói létszám biztosítja. Gép- és acélépítmény ipar: BINDER Ipari Szerkezetépítő Kft.-Gép- és Acélépítmény Ipar-Csönge A Binder vállalatcsoport magyarországi leányvállalataként működő Binder Ipari Szerkezetépítõ Kft. az ipari létesítmények és erőművek acélépítmény-alkotóelemeinek precíz gyártását és összeszerelését végzi. A Binder vállalatcsoport acélépítmény-gyártásának túlnyomó része Csöngén készül. Csőhidak, tartálytartó állványok, alátámasztási konstrukciók, emelvények, dobogók, teljes ipari- ill. erőmű-létesítmények számára alkotóelemek, valamint különleges konstrukciók gyártása és montírozása is folyik. Alkalmazottak száma: 80 fő, gyárterület: 10.000 m², raktárterület: 30 000 m². A Binder Ipari Szerkezetépítõ Kft. a komplett ipartelep-építés során felhasználásra kerülő csővezeték, acélépítmény és készülékgyártásra szakosodott. A következő területeken létesített üzemek tartoznak vevőik közé: energiatermelés, cukoripar, papíripar, cementipar, gyógyszeripar és faipar. Az alábbi néhány példa mutatja terjedelmes termékpalettát és felkínált szolgáltatásait: -Elektrofilter berendezések és levegő-elõmelegítő berendezések erőművek részére -Csőhidak, tartály-állványok, emelvények és dobogók -Létesítmények becsövezése különböző közegek számára -Főcsővezetékek és különleges formájú darabok készítése -Nagynyomású tartályok és tárolóedények készítése -Homlokzatbevonatok és épületbevonatok fémből -Hídpanelek A 10.000 m² gyárterületen különböző terhelhetőségű emelődarukkal felszerelve nagy méretű és súlyú acélépítmény-alkotóelemeket gyártanak. A 30.000 m²-es nagy kiterjedésű acéllemez, gerenda és szerelőanyag stb. nyersanyagraktár garantálja acélépítmény-projektek gyors megvalósíthatóságát.

60

Fém- és lakatosipar:

HI-GEM Fémipari és Kereskedelmi Vállalkozás-Karakó Vállalkozás elődjét Horváth István alapította 1978-ban. A Hi-Gem nevet 1991 óta viselő fémmegmunkálási tevékenységet folytató cég azóta is folyamatosan fejlődik. Európa több országából rendelkezik üzleti partnerekkel (Ausztria, Németország, Svájc). Fémipari vállalkozás alaptevékenysége az alkatrészgyártás (hozott vagy saját anyagból), melyet főleg forgácsolással, automata, illetve CNC vezérelt eszterga- és marógépekkel végeznek, ezenkívül lakatosmunkákat is vállalnak. Az egyre magasabb követelmények kielégítése érdekében gépparkjukat folyamatosan bővítik, az elavult gépeket cserélik. Jelenleg 50 alkalmazottal dolgoznak. A vállalkozás rendelkezik ISO 9001:2000 és ISO 14000:2004 tanúsítvánnyal (1998 és 2006 óta). Fém-és gumiipar:

A REFLEX Ipari Szövetkezet-Kenyeri Közel harminc éve alakult, mezőgazdasági gépek és járművek alkatrészeinek gyártására. Sokrétű tevékenységük gumialkatrész- gyártásból, lakatos szerkezetek gyártásából és forgácsolásból áll. Főbb termékek: •Hidraulika tömlők •Nagy átmérőjű (50-100 mm ) szívó és nyomó gumitömlők •Fémhengerek, görgők, kerekek gumizása 1400 mm-ig •Szilentblokkok, Hardy tárcsák •Menettel, gömbfejjel, Stolcz-kapoccsal, tűzoltó kapoccsal záródó tömlővégek •Acél és alumínium nyílászárók, lámpaoszlopok, hegesztett szerkezetek Termékeik műszaki színvonalát folyamatos műszaki ellenőrzéssel biztosítják. Terveik között szerepel a DIN ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetése. A folyamatosan gyártott termékeik mellett vállalják új szerkezetek,alkatrészek gyártását. Egyedi – akár kis sorozatú – megrendeléseket is fogadnak rajz vagy mintadarab alapján. Partnerek: Mezőgazdasági alkatrész forgalmazók: •AGROKER Rt-k •AGRO-ALFA Kft Szombathely •HANDEL Kft Győr •AXIÁL Kft Baja Gépgyártó cégek: •3B Hungária Kft Zalaegerszeg •KÜHNE Kft Mosonmagyaróvár

61

1.2.3.1.1.3. Vegyipar Festékipar: Celli-Festék Gyártó és Forgalmazó Kft.-Celldömölk-Alsóság A Celli-Festék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített nevén a CelliFesték Kft elődje 1980-ban alakult a „Sághegyalja” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet melléküzemágaként, jelenleg a Celli-Sághegyalja Zrt. Saját tulajdonú Kft-je. Kezdetben növényvédő szereket, faseb- kezelőt illetve rovarölőt gyártott illetve forgalmazott. 1983-tól a Magyar Államvasutak részére vagonfesték gyártása kezdődött. A vagonfesték mellett lakossági felhasználásra bevezetésre került a Celli favédő vékony lazúr, valamint a Cellkolor fantázianéven ismerté vált festék. Változás a 90-es évek elején kezdődött a festék gyártás területén. Új fejlesztésben kezdték el gyártani a festék kötőanyagát, melyet megelőzött egy komoly meleg-üzemi beruházás. 1992-től megindult az alkyd típusú műgyanta gyártása , egyrészt saját felhasználásra, valamint továbbértékesítésre. A Cellkolor fantázia nevet felváltotta a Celli valamint a Celli M név. Munkakapcsolat alakult ki a Magyar-Lakk Festékgyártó KFT-vel. Bérmunkában megrendelésre gyártottak beégethető zománcfestéket a minszki traktorgyár részére. Termelésük 2003-tól hígító gyártással és forgalmazással egészült ki. Bérmunka megrendelésük egy további fejlődés eredményeként bővült, ipari felhasználásra vizes bázisú festéket is gyártottak a MÁV Cargó részére. Termékek: •Festékek •Aquapala •Favédő faápoló anyagok •Hígítók •Ipari hígítók •Tapadóhíd •Korróziógátló •Alkidgyanták •Standolaj 1.2.3.1.1.4. Építőipar Mély-, Magas- és Vasútépítés: SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. -MÁVÉPCELL Mély-, Magas- és Vasútépítő Kft. (Swietelsky 100%-os leányvállalata)-Celldömölk A Mávépcell Kft. anyavállalata az - 1936-ban alapított - Swietelsky Baugesellschaft m.b.H. Több, mint 6.000 munkatárssal a konszern ma az egyik legjelentősebb építőipari vállalkozás Ausztriában. A celldömölki székhelyű Mávépcell Kft. önálló, magyar mély-, magas- és vasútépítő társaság 1993ban alakult meg a Magyar Államvasutak egyik területi építési főnökségéből, mely az 1950-es évek óta működött Celldömölkön. 2008. április 1. óta a Mávépcell Kft. az ausztriai Swietelsky Baugesellschaft m.b.H. tulajdonát képezi. A társaság neve ma is a Mávépcell Kft. tevékenységi körét tükrözi. A cég országszerte elsősorban a következő üzleti ágazatokban van jelen: vasútépítés, vasútépítő gépekkel kapcsolatos szolgáltatások valamint egyéb építési tevékenységek területén magasépítés, mélyépítés, szakipar. A Mávépcell Kft. területi elosztásban végzi gazdasági tevékenységét. Az országszerte elhelyezkedő üzleti ágazatok a megbízásoktól függően, önállóan és/ vagy közösen végzik munkájukat és ezzel többszintű és nagyon összetett vasúti projekteket valósítanak meg Magyarországon. 2010. márciusában a vállalat 84 teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárssal rendelkezett. 62

CELL-BAU MÉLY-, MAGAS-, VASUTÉPÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft.-Celldömölk Ingatlanügyletek , saját tulajdonú ingatlan adásvétele 1.2.3.1.1.5. Építőanyag-ipar Építési betontermék és készelem gyártása: Leier Hungária Kft.-Jánosháza A Leier cégcsoport jánosházi betonelem gyártó üzeme 2005. tavaszán kezdte meg működését. A magasépítési termékek mellett - egyre bővülő palettával - térburkolókő-gyártás is folyik az újonnan létesült gyárban. 2005. szeptemberétől a telephely tevékenysége virágföld előállító üzemmel bővült, amelynek éves kapacitása eléri a 1,5 millió zsákot. A Leier első magyarországi mintakertje szintén Jánosházán található, ahol több, mint 5000 m2-en, a cégcsoport teljes kertépítő palettáját bemutatva várjuk a szakmai és civil érdeklődőket. Foglalkoztatottak száma: 38 fő. Előre kevert beton gyártása: Celli-Green Kft.-Celldömölk Főtevékenységként betonüzemet működtetnek környezetbarát módon, ahol mixerbetont állítanak elő. Épületasztalos-ipari termék gyártása: -Gelesits Faipari Ker.Szolg. Kft.-Celldömölk A cég épületasztalos munkák széles repertoárjával áll megrendelői rendelkezésére. Fa nyílászárok beépítését, gyártását is végzik. -TÁVTÉK Kft.-Kemenespálfa Konyhabútor gyártás, építőipar -Busznyák-fa BUSZNYÁK NORBERT asztalosmester-Celldömölk A tömörfa bútorokon kívül: EU szabványnak megfelelő nyílászárók, zsalugáterek, beltéri ajtók, térelválasztók, lépcsők, kerítések, belsőépítészeti elemek, és más egyéb egyedi elképzelések igény szerinti megvalósítása tartozik a termékpalettába, amely 2009-től biobrikett előállításával is bővült.

1.2.3.1.2. Könnyűipar 1.2.3.1.2.1. Textil- és bőripar A kistérségi könnyűipar a rendszerváltást követően tulajdonosszerkezetét tekintve átalakult, illetve új üzemek létrejötte mellett, az ezredfordulótól tapasztalható kínai dömpingnek köszönhetően tönkrementek a Glovitalia volt kesztyűgyár és a FODAT varrodák. Az állva maradt vállalatokra jellemző, hogy a saját termelés mellett igen nagy a bérmunka aránya. Ez azt jelenti, hogy a külföldi partner adja az alapanyagot, a gyártási tervet, és elszállítja a készterméket. Ez azért kedvezőtlen, mert elsorvad a hazai fejlesztés, ráadásul ilyenkor a vállalat csak munkadíjat kap, vagyis igazán nagy haszon nem keletkezik. Mivel a kereskedelem nem a gyártó kezében van, nagyon bizonytalan az üzem folyamatos működtetése. Ha elmaradnak a nagy megrendelések, egyik pillanatról a 63

másikra be lehet zárni a gyárat. A könnyűipar legnagyobb része alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztat. Mivel ez az ágazat a fejlődő országokba is telepíthető, ezért a magyar iparnak ezekkel az országokkal kell versenyeznie. Ez csak úgy lehetséges, ha alacsonyan tartják a bérköltségeket, így viszont ezek a szakmák elnőiesedtek. A könnyűipar dolgozóinak kétharmada nő, de egyes ágazatokban (pl. textilipar) még ennél is magasabb az arány. Ha jelentősen emelkednek a bérek ezen a területen, akkor az üzemek egy része tönkremegy, mert nem tudja az emelt bért kigazdálkodni, mások kitelepülnek olcsóbb bérű országokba. Ezt azért is tehetik meg könnyen, mert az ágazat egy részének viszonylag kevés, és könnyen áttelepíthető gyártósora van (pl. varrodák). Jelenleg a textil- és bőripar területén tevékenykedő kistérségi cégek: -EYBL HUNGÁRIA KFT.-Jánosháza Tevékenysége: autó üléskárpitok gyártása -SETON-LINDGENS KFT.-Jánosháza Tevékenysége: autók bőr üléshuzatainak szabása. A Seton Hungary Kft. amerikai tulajdonú bőripari vállalat, autóipari beszállító. Magyarországon 1995 óta aktív Jánosházán, bőrszabászattal foglalkoznak mintegy 500 alkalmazottal. -BAKÓ TREX IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.-Celldömölk Tevékenysége: alsóruházat gyártása -SZIRE Kft.-Celldömölk Tevékenysége: női illetve férfi felsőruházati termékek partnerek részére.

bérkonfekcionálása francia és osztrák

1.2.3.1.2.2. Fafeldolgozó ipar Az erdőgazdálkodási termékek feldolgozása Celldömölkön, Jánosházán, illetve Kemenesmagasiban történik. A Celldömölki kistérségben 5 nagyobb faipar, fafeldolgozás területén működő vállalkozás található: FA-GYULA Faipari Termékgyártás - Vravuska Gyula EV., Konnex Hungary Kft., TÁVTÉK Kft., Busznyák-Fa, Nagy Károly ev. Termékeik között megtalálhatók a fűrészáruk, hagyományos és többrétegű parketták, valamint a síkfurnérozott bútoripari alapanyagok, hajópadló, parkettarendszerek, kiegészítők, burkolóanyag, burkoló, laminált padló, szegély, szalagparketta, biobrikett. Szolgáltatásként faanyagok szárítása, egyedi bútorok gyártása és lambéria, csaphornyos parketta kis- és nagykereskedelme tartozik tevékenységi körükbe. Részben sorolhatjuk ide a TÁVTÉK KFT.-t mely a konyhabútor gyártáson kívül az építőiparban is tevékenykedik Kemenespálfa külterületén és Busznyák Norbert egyéni vállalkozó asztalosmestert, akinek termékkínálatában megtalálhatók a tömörfa bútorokon kívül: EU szabványnak megfelelő nyílászárók, zsalugáterek, beltéri ajtók, térelválasztók, lépcsők, kerítések, belsőépítészeti elemek, és más egyéb egyedi elképzelések igény szerinti megvalósítása, továbbá biobrikett gyártása. Faipar, fafeldolgozás: -FA-GYULA Faipari Termékgyártás - Vravuska Gyula EV.-Celldömölk-Bokodpuszta Raklapgyártás, hőkezelés, szárítás, fűrészáru kereskedelem, lambéria és egyedi bútorok gyártása, használt raklap átvétel újrahasznosításra. -Konnex Hungary Kft.-Jánosháza Tölgy svédpadló, illetve csaphornyos parketta gyártása, kis- és nagykereskedelme. 64

-TÁVTÉK Kft.-Kemenespálfa Konyhabútor gyártás, építőipar -Busznyák-fa BUSZNYÁK NORBERT asztalosmester-Celldömölk A tömörfa bútorokon kívül: EU szabványnak megfelelő nyílászárók, zsalugáterek, beltéri ajtók, térelválasztók, lépcsők, kerítések, belsőépítészeti elemek, és más egyéb egyedi elképzelések igény szerinti megvalósítása tartozik a termékpalettába, amely 2009-től biobrikett előállításával is bővült. -NAGY KÁROLY - FAIPAR, FAKERESKEDELEM-Kemenesmagasi Asztalosipari alapanyagok, keményfa, padlódeszka, tűzifa-értékesítés, lábon álló erdők vétele, fakitermelés, bérfűrészelés, faanyag kiközelítés.

1.2.3.1.2.3. Nyomdaipar Antók Nyomdaipari Kft.-Celldömölk Az üzem 1994 óta működik, kizárólag négyszínes munkák ofszet rotációs nyomásával foglalkoznak és a jövőben is csak erre az egy területre koncentrálnak. Jelenleg 80 fős létszámmal termelnek. A nyomdaipari cég a Roto Smeets De Boer holland nyomdaipari konszern tulajdona, mely Hollandia legjelentősebb nyomdaipari üzeme. Fejlett technológiai háttér, sok évtizedes tapasztalat és dinamikus vezetés biztosítja a jövőt. Legfontosabb cél a megrendelők határidőben történő, jó minőségű termékkel való kiszolgálása. Az üzem folyamatos üzemmódban dolgozik, ez is elősegíti a rugalmas teljesítési időket. Szolgáltatások: nagy példányszámú színes nyomdai termékek gyártása kizárólagosan heatset ofszet-rotációs gépeken 36-120 g/m2-es újságnyomó SC, LWC, MWC, MFC és műnyomó papírokra. 1.2.3.1.2.4. Felületkezelő ipar, elektromos és egyéb felületbevonás GALISZ Galvanizáló Ipari és Szolgáltató Szövetkezet-Jánosháza Szövetkezet 1994. évben alakult a CELLTEX HISZ jánosházi galván üzemének dolgozóiból. Tevékenységük: felületelőkészítés, felületkezelés, galvanizálási bérmunka. Fő tevékenységük: a horganyzás. A horganyzási technológia enyhén savas, ammóniamentes. A felület-utókezelési lehetőségek kék vagy sárga színű passziválás, lakkozás. Felületelőkészítés, kezelés, galvanizálás végzése bérmunkában.

65

1.2.3.1.3. Élelmiszeripar A mezőgazdasági termékek feldolgozására a kistérségben a celldömölki malom, illetve kettő vágóhíd áll rendelkezésre. Az élelmiszeripari feldolgozáshoz szinte korlátlanul áll rendelkezésre alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). További élelmiszeripari fejlesztésekre ad lehetőséget a kistérség alapanyag gazdagsága. Az élelmiszeripari beruházási döntések meghozatala természetesen a vállalkozók feladata, az önkormányzatok a feltételek megteremtésében nyújthatnak segítséget. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a kistérség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásaink feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját. A részben belső erőforrásokra épülő kistérségi vállalkozások az élelmiszeripar területén találhatók: A kistérség élelmiszeripara: Sütőipar: -WEWALKA KFT.-Celldömölk Finom pékáruk és cukrásztermékek előállítása és kereskedelme -FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT.-Celldömölk Sütő-, édes-, tésztaipari termékek gyártása Malomipar: -POLINWEST KFT.-Celldömölk Malomipari termék gyártásával foglalkozó Polinwest Kft. 1994 óta működik a celldömölki malomban. Tejipar: -KEMENESI TEJ KFT.-Celldömölk Celldömölki tej és tejtermék gyártás -PINTÉR FARM KFT.-Szergény A szergényi cég egyik fő tevékenysége a tulajdonosi családi-gazdaság által megtermelt nyers tej értékesítése, melyet jelenleg 2db „Mobil-boci” elnevezésű nyers tej árusító autóval végeznek. Jelenleg a celldömölki és pápai piac mellet több mint 30 településen látják el a lakosságot az általuk megtermelt házi tejjel. Húsipar: -FEHÉRPECSENYE KFT.-Kemenesmagasi Vágóhíd és húsüzem -JÁNOSHÁZA HÚS KFT.-Jánosháza Vágóhíd és húsfeldolgozó, sertés darabolthúsok, tőkehús, húskészítmények -KRÁTER HÚSFELDOLGOZÓ-Celldömölk Húsfeldolgozás, húskészítmények gyártása

66

1.2.3.2. Ipari park operatív alprogram Indoklás: A Celldömölki Ipari Parknak és a Jánosházi ipari övezeteknek (keleti, nyugati) meghatározó szerepe van mind a kistérség gazdasági életében, mind pedig a foglalkoztatási szerkezetében. Szükséges az ipari park, ipari övezet fejlesztése, amelynek irányát leginkább annak kell meghatározni, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő, képzett munkaerőt alkalmazó üzemek telepedjenek itt le. Célként kell kitűzni, hogy a régió felsőoktatási szellemi kapacitása is összekapcsolható, illetve bevonható legyen az ipari park, ipari övezet fejlesztésébe. Az ipari parkok, ipari övezetek területén az infrastruktúra további kiépítése, telekkínálat biztosítása, kis- és közepes vállalkozások letelepedésének elősegítése, közreműködés új munkahelyek létrehozásában befektetés-ösztönző eszközök alkalmazásával szükséges. Általános célok: -Celldömölk Ipari Logisztikai Park területének növelése -Jánosháza ipari övezetek fejlesztése (keleti:EYBL, SETON, GALISZ nyugati:LEIER) -Csönge, Ipari Park fejlesztése -Magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágak megtelepedése -Tudás alapú ipari szerkezetváltás feltételeinek biztosítása Konkrét feladatok: -Új profilok, új ipari üzemek megtelepítése -Az új iparágak számára munkaerő és a szükséges szolgáltatások biztosítása Beavatkozási terület: -Celldömölki Ipari Logisztikai Park -Csönge,Ipari Park -Jánosháza ipari övezetek Megvalósítók: -Ipari parkok menedzsmentjei -Helyi önkormányzatok 1.2.3.3. Befektetés ösztönző pénzügyi eszközök alkalmazása Indoklás: A befektetés ösztönző pénzügyi eszközök száma folyamatosan gyarapodik és az eszközök egyre árnyaltabbakká válnak. Ezen eszközöket többféleképpen csoportosíthatjuk, együttes vagy többes alkalmazásukkal kell optimális hatást elérni a befektetések gyarapítása és tőkevonzás területén. Általános célok: -Befektetés ösztönző pénzügyi eszközök alkalmazása befektetők kistérségi beruházása céljából Konkrét feladatok: Befektetést ösztönző közvetlen pénzügyi eszközök: -ÚSZT közvetlenül elérhető vállalkozásfejlesztési pályázatai: telephelyfejlesztés pályázati konstrukció, komplex vállalati technológia fejlesztés, KKV technológiai fejlesztés, 67

mikrovállalkozások fejlesztése-kombinált támogatás, hitel konstrukcióval -EMVA III. tengely a vidéki mikrovállalkozások fejlesztéséhez nyújtott támogatása -Hitelgaranciák – Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Start Tőkegarancia Zrt. -Magyar Fejlesztési Bank hitelei, kedvezményes hitelkonstrukciói: Mikrovállalkozások részére: •Mikrohitel Plusz Program •MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram •MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program •MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program •MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram •Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel •Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram részletek ... Kisvállalkozások részére: •MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram •Beruházási/Projekt hitel •MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program •MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program •MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram •Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel •Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram részletek ... Középvállalkozások részére: •MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram •Beruházási/Projekt hitel •MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program •MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program •MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram •Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 68

Nagyvállalatok részére: •Beruházási/Projekt hitel •MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program •MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program •MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram részletek ... Egyéb •Beruházási/Projekt hitel •MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram •Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram •Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Befektetést ösztönző közvetett pénzügyi eszközök: -Adókedvezmények -Fejlesztési adókedvezmény -Adóalap csökkentés Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Befektetők, vállalkozók -Helyi önkormányzatok 1.2.3.4. Befektetés ösztönző nem pénzügyi eszközök alkalmazása Indoklás: Beruházások elindítása esetén jelentős időt és energiát igényel az ügyintézés. A szükséges engedélyek beszerzése, a műszaki dokumentáció naprakészen tartása és a nem várt kockázatok kezelése. A befektetéseket támogató szereplők megkönnyíthetik a megvalósításokat-jogi, hatósági, közigazgatási ügyintézés egyszerűsítésével. Adminisztratív eszközök közé tartozik az ingyenes vagy kedvezményes ingatlan átadása telephely céljára, számíthat a szakképzett munkaerő jelenléte, a környezeti infrastruktúra rendelkezésre állása, a befektetések elindításánál. Térség és település marketing a térség és a település állóeszköz állományának bővítésére, korszerűsítésére a települési értékek megőrzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán önérdekű tevékenységek összessége. Az önkormányzatok számára hatékony beruházásösztönző.

Általános célok: -Befektetés ösztönző nem pénzügyi eszközök alkalmazása befektetők kistérségi beruházása céljából

69

Konkrét feladatok: Adminisztrációs eszközök: -engedélyezési eljárások leegyszerűsítése -ingyenes vagy kedvezményes ingatlan biztosítása -kiváló környezeti infrastruktúra biztosítása Marketing eszközök: -A településmarketing keretében kiemelt figyelmet szükséges fordítani a befektetési ajánlatok, mint lehetőségek megjelenítésére -Beruházásösztönző marketing alkalmazása: -befektetési, beruházási portfólió létrehozása és terjesztése -egységes arculat kialakítása -folyamatos megjelenés biztosítása -vonzerők folyamatos promotálása -változatos, folyamatos pr-jelenlét Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Befektetők, vállalkozók -Helyi önkormányzatok 1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése operatív program A harmadik, vagy szolgáltató szektor foglalkoztatja napjainkban a legtöbb embert a legfejlettebb gazdaságokban és a nemzeti összterméken belül a legnagyobb aránnyal képviselteti magát. A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami érvényes a piaci (pl.: kereskedelem) és az intézményi szolgáltatásokra is, ennek oka elsősorban az alacsony népességszámra, és a közeli centrumok vonzó hatására vezethető vissza. A kereskedelem, ellátás, oktatás területén jelentős Sárvár, Pápa és Szombathely vonzása. A rendkívül összetett területre vonatkozó fejlesztéseknek középtávon mindenképpen helyet kell kapni a kistérség életében. A szolgáltatások kistérségi fejlesztésének legfontosabb területei: • • • •

Pénzügyi szolgáltatások Logisztikai szolgáltatások Kereskedelem Kistelepülési alapszolgáltatások

70

1.2.4.1. Pénzügyi szolgáltatások operatív alprogram

14. ábra: Celldömölki kistérség működő postahivatalai narancs színnel jelölve, a kék területeken mobilposta működik

Indoklás: A pénzügyi szolgáltatások tekintetében hosszú távot tekintve a technikai fejlődés szerepe lesz a meghatározó, a modern pénzügyi szolgáltatási módok, az elektronikus ügyintézés még szélesebb körű elterjedése. Szükséges tehát, hogy a kistérség lakossága, intézményei, szervezetei és vállalkozásai legalább a központban, Celldömölkön, valamint a várossá váló Jánosházán a pénzügyi szolgáltatások teljes körét igénybe vehessék. Emellett a pénzautomaták elhelyezésének gazdaságosságát és célszerűségét is meg kell vizsgálni a kistérségi településeken. Általános célok: • A modern pénzügyi szolgáltatások biztosítása a kistérségben Konkrét feladatok: • A pénzügyi szolgáltatások teljes körének biztosítása • Pénzautomaták elhelyezése • Pénzügyi-gazdasági-üzleti tanácsadást nyújtó vállalkozások

71

Beavatkozási terület: -Kistérség, elsősorban a központi funkciót ellátó települések Megvalósítók: -Pénzintézetek -Vállalkozók 1.2.4.2. Logisztikai szolgáltatások operatív alprogram Indoklás: A térség gazdasági versenyképessége megköveteli a logisztikai szolgáltatások fejlesztését is. Különösen hangsúlyos területek a Celldömölki Ipari Logisztikai Park és a jánosházi ipari övezetek, valamint a celldömölki és bobai vasúti csomópontok. Általános célok: -Korszerű logisztikai szolgáltatások rendelkezésre állása a kistérségben. -Vállalkozások számára külső logisztikai szolgáltatások biztosítása Konkrét feladatok: -Vasúti csomópontoknál a logisztikai szolgáltatások bővítése Beavatkozási terület: -Kistérségi vasúti csomópontok, Celldömölk, Boba -Celldömölki Ipari Logisztikai Park -Csönge,Ipari Park -Jánosháza ipari övezetek Megvalósítók: -Ipari parkok menedzsmentjei -Vállalkozók 1.2.4.3. Kereskedelmi szolgáltatások, kistelepüléseken alapszolgáltatások nyújtása operatív alprogram Indoklás: A lakossági alapellátás, postai szolgáltatások, vegyesbolt, gázpalack csere stb.,biztosítása a saját lakóhelyen nem csupán a komfortérzetet tekintve meghatározó, de hosszabb távon a település megtartó erejének is egyik összetevője. Celldömölk a kereskedelmi szolgáltatásokat tekintve megfelelően ellátott, sőt túltelítetté vált napjainkra. A kistelepüléseken ezzel ellentétben a vegyes boltok üzemeltetése nehezen oldható meg nyereségesen, így a feladat ellátását célszerű valamely más vállalkozással együtt megvalósítani. Általános cél: Alapellátás, szolgáltatások megfelelő szintű biztosítása valamennyi településen. Beavatkozási terület: -Kistérség alacsony lélekszámú települései, apró falvak 72

Megvalósítók: -Vállalkozások -Helyi önkormányzatok

1.2.5. Kistérségi munkahelyteremtés operatív program A munkahelyek alapvető feltételét képezik a térségben élők megfelelő életkörülményeinek. A Celldömölki kistérségben a foglalkoztatottság a munkanélküliségi rátát alapul véve Vas megyében a Vasvári kistérség után a legalacsonyabb, magas a pályakezdő munkanélküliek száma, a munkavállalókon belül nagy az ingázók aránya. A statisztikák szerint a betanított munkásokra jut a legtöbb üres álláshely. A pályakezdő munkanélküliség viszonylag nagy aránya a fiatalokat a kistérségből való elköltözésre ösztönzi, ami tovább rontja az amúgy sem kedvező helyi korstruktúrát. Legfontosabb célkitűzés a munkahelyek számának növelése, illetve a nehezen állást találók számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek kialakítása. Jelenleg a kistérség legnagyobb foglalkoztatói: CELLCOMP Elektronikai Termékeket 950 fő Gyártó Kft celldömölki üzemében Celldömölk Város Önkormányzata által 700 fő fenntartott intézmények összesen BAKÓ TREX IPARI ÉS n.a. KERESKEDELMI KFT EYBL HUNGÁRIA KFT. 523 fő SETON-LINDGENS 500 fő WEWALKA KFT. 352 fő MÁV 310 fő König Maschinen Sütőipari Gépgyártó 180 fő Kft. Celli-Sághegyalja Zrt 120 fő SWIETELSKY, MÁVÉPCELL Mély-, 84 fő Magas- és Vasútépítő Kft BINDER Ipari Szerkezetépítő Kft 80 fő - Az operatív program 3 fő eleme: -Vállalkozások térségben történő letelepedésének elősegítése -Versenyszférán kívüli munkahelyek biztosítása -Fiatalok térségben maradásának programja 1.2.5.1. Vállalkozások térségben történő letelepedésének elősegítése operatív alprogram Új vállalkozások letelepítése és a meglévők megtartása alapvető érdeke a kistérségnek. A cél érdekében szükség van a vonzó vállalkozói környezet megteremtésére a helyi önkormányzatok által beruházásösztönző eszközök nyújtásával. Igaz a kistérségi mozgástér meglehetősen szűk, de célszerű maximálisan kihasználni, hiszen az itt lakók életesélyeit a munkaalkalmak alapvetően meghatározzák.

73

1.2.5.1.1. Beruházásösztönző eszközök nyújtása Indoklás: A helyi önkormányzatok vállalkozások letelepedését segítő eszközei közé tartoznak a helyi infrastruktúrafejlesztés, településfejlesztés, ingatlangazdálkodás mellett a közvetlen beruházásösztönző intézkedések. Ezen eszközök támogathatják közvetlenül a vállalkozások megtelepedését, de lehetnek a vállalkozás működtetésének első pár évét befolyásoló közvetett pénzügyi támogatások is. Ilyen eszközök lehetnek: -Adókedvezmények biztosítása -Kedvezményes/ingyenes telek biztosítása -Kedvezményes bérleti díj alkalmazása -Elkülönített gazdaságfejlesztési alap működtetése: pályázat útján elnyert, a vállalkozóknak kedvezményes feltételek mellett nyújtott visszatérítendő támogatás Általános célok: -A kistérségben a gazdasági tevékenység élénkítése -Helyi munkalehetőségek bővítése -Innováció orientált, környezetbarát technológiájú vállalkozások megtelepedésének ösztönzése Konkrét feladatok: Az eszközök alkalmazásának mértékét és rendszerének meghatározását a kistérség területén összehangoltan szükséges megalkotni, az önkormányzatok döntési kompetenciájában. Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 1.2.5.2. Versenyszférán kívüli munkahelyek biztosítása operatív alprogram Indoklás: A Celldömölki kistérségben nemcsak a magasabb végzettséggel rendelkezők számára szükségesek a megfelelő színvonalú és kereseti lehetőséget biztosító munkahelyteremtések, hanem gondolni kell azokra is, akik az elsődleges munkaerőpiacon nem, vagy csak nehezen találnak munkahelyet. Célcsoportok: tartós munkanélküliek, hátrányos helyzetű fiatalok, megváltozott munkaképességűek, többgyermekes családanyák. Általános célok: A felsorolt célcsoportok nagyobb arányú foglalkoztatásának elősegítése. Konkrét feladatok: -Közmunkaprogramok kiterjesztése -Részmunkaidős foglalkoztatás -Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások letelepedésének elősegítése

74

Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség települései -Mikrotérségi központok Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Önkormányzatok által létrehozott non-profit szervezetek 1.2.5.3. Fiatalok kistérségben maradásának programja operatív alprogram Indoklás: A kistérségben nagy gondot jelent, hogy a pályakezdő fiatalok nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni, különösen jellemző ez a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre. Az ő megtartásuk az egyik fő alapja lehet a kistérség további népességcsökkenésének megakadályozásában. Általános célok: -A helyi fiatalok megtartása a térség számára -Térség népességcsökkenésének, valamint a korstruktúra romlásának megakadályozása Konkrét feladatok: -Vállalkozásoknak ösztönzőrendszer kidolgozása helybeli fiatalok foglalkoztatására -Fiataloknak letelepedési kedvezmények nyújtása az önkormányzatok részéről -Szakmai, gyakorlati helyek biztosítása a középfokú és felsőfokú oktatásban részt vevő kistérségi fiatalok számára a helyi vállalatoknál, intézményeknél Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Települési önkormányzatok -Helyi vállalkozások -Intézmények

75

2. Térségben élők életminőség javítása 2.1. Életkörülmények befolyásolása A helyi életkörülmények befolyásolásának programja egyrészt célul tűzi ki a települési környezet fejlesztését, a vonzó települési arculat kialakítását a hagyományos települési szerkezet megőrzésével, másrészt a helyi intézmények, ellátási rendszer korszerűsítését, fejlesztését. Ugyanakkor a települések többségében megfigyelhető lakónépesség csökkenés és elöregedés is fontos feladatokat állít a települési önkormányzatok elé, így célszerű a helyben való letelepedés támogatása, valamint a szociális ellátás fejlesztése. A programhoz kapcsolódó feladatok: -Településrendezés -Vonzó települési arculat kialakítása -Intézmények korszerűsítése -Letelepedés segítése, népességmegtartás -Szociális ellátás fejlesztése -Oktatás, képzés fejlesztése -Hagyományőrzés 2.1.1. Településrendezési operatív program A tudatos, hosszú távú tervezés alapvető feltételét képezi annak, hogy a települések megfelelő összképe, arculata kialakulhasson. Eszközéül szolgálnak a településfejlesztési koncepciók és a településrendezési tervek. A települések rendezése a tervek elkészítésén túl magában foglalja az építési telkek kijelölését és az elhanyagolt belterületek rehabilitációját is, mint a közeljövőben megvalósítandó feladatokat. Jelen operatív program 3 fő eleme: -Rendezési tervek elkészítése -Építési telkek kialakítása -Elhanyagolt belterületek rehabilitációja

2.1.1.1. Településrendezési tervek elkészítése operatív alprogram Indoklás: A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozóan helyi szabályok kialakításával: -Meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit -A település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre csökkentése mellett. -Biztosítsa a település megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. A településrendezési tervek mind a települési gazdaság, mind az életkörülmények, életminőség fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, és számos kapcsolódási pont található a területfejlesztési program egyes intézkedései és a településrendezési tervek között.

76

Általános célok: -A települések területfelhasználásának és infrastruktúra hálózatának kialakítása -Az építés helyi rendjének szabályozása -A környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme -A tervek elkészítése során a térségi, települési és magánérdekek összhangjának megteremtése -Az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése Konkrét feladatok: A településrendezési tervek elkészítése Beavatkozási terület: -A kistérség mindazon települései, melyek nem rendelkeznek még településrendezési tervvel. Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

2.1.1.2. Építési telkek kialakítása operatív alprogram

15. ábra: Intenzív új családi házas építkezések 1990-2010 között a narancs színnel jelölt településeken

16. ábra: Rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú építési telkek narancs színnel jelölve

77

17. ábra: Építési telkek kialakítása tervben a narancs színnel jelölt önkormányzatoknál

Indoklás: A kistérségben a népességszám megtartásához illetve növeléséhez szükség van arra, hogy az itt megtelepedni vágyók számára a települések közművesített építési telkeket tudjanak nyújtani. 19902010 között nagyobb számú építési telek került kialakításra, az alábbi kistérségi településeken: Kenyeri,-Tokorcs,-Mersevát,-Boba. Ezekben a községekben új utca/utcák nyíltak és új lakóházak épültek! Jelenleg az alábbi településeken vásárolható meglévő önkormányzati illetve magántulajdonú közművesített telek: -Pápoc,-Csönge,-Ostffyasszonyfa,-Nagysimonyi,-Mersevát,Nemeskocs,-Boba,-Kemenespálfa,-Karakó,-Nemeskeresztúr,-Jánosháza,-Duka,-Keléd Általános célok: Lehetőség nyújtása a kistérségben letelepedni vágyók számára telek, földterület vásárlására, új ház építésére. Konkrét feladatok: -Telkek kijelölése, kialakítása, közművesítése -Új utcák nyitása Beavatkozási terület: -Celldömölk -Kemenesmihályfa -Kemenessömjén -Kemenesmagasi -Szergény -Kemeneskápolna 78

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 2.1.1.3.Elhanyagolt, kiürült, lakatlan ingatlanok hasznosítása operatív alprogram Indoklás: Több településen a felgyorsult népességfogyás tünete az évek óta üresen álló, elhagyatott épületek, melyek az idős lakosság elhalálozása után elhanyagolt állapotba kerülnek. Adott településeken az új építési telkek értékesítésén kívül legalább annyira hangsúlyos a meglévő belterületi használaton kívüli ingatlanok benépesítése is! Általános célok: -Kiürült, lakatlan ingatlanok értékesítésének ösztönzése Konkrét feladatok: Az üresen álló ingatlanok „benépesítése” Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Magánszemélyek -Helyi önkormányzatok

2.1.1.4.Elhanyagolt belterületek rehabilitációja operatív alprogram Indoklás: A rendezett településkép kialakítása azt is feltételezi, hogy a települések belterületén lévő ingatlanok és a hozzájuk tartozó kertek, udvarok, földek, egyéb területek is rendezett állapotban vannak. A kistérségben számos esetben megfigyelhető, sokszor éppen a külföldi tulajdonú ingatlanoknál a területek elhanyagolt állapota. Általános célok: -Elhanyagolt ingatlanok rendbetétele -Rendezett településkép létrehozása Konkrét feladatok: Program kidolgozása a helyi önkormányzatok részéről, mellyel az ingatlanok tulajdonosai motiválhatók épületeik, területeik rendben tartására, helyreállítására. Beavatkozási terület: -Kistérségi települések Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

79

2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása operatív program Az operatív program azokat a konkrét intézkedéseket foglalja magába, melyek közvetlenül szolgálják egy élhetőbb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. Az egységes, rendezett településkép nemcsak a település lakóinak közérzete, de a turizmus szempontjából is elsőrendű fontossággal bír. Az egyes intézkedések végrehajtásának eredményeként esztétikusabb településkép jön létre, így a kistérség központja és falvai az ápolt környezettel, épületekkel olyan arculatot tudnak sugározni, hogy az itteni emberek szeretnek igényes körülmények között élni és ezért meg is tesznek mindent. Az operatív program elemei: -Parkosítási, virágosítási program -Temetők rendezése -Műemlékek, helyi építészeti értékek felújítása és állagának megóvása -Játszóterek létrehozása, felújítása -Sportolási lehetőségek bővítése 2.1.2.1. Parkosítási, virágosítási program operatív alprogram Indoklás: A parkok létesítése, meglévők felújítása nemcsak otthonosabbá teheti a települést, de megteremtheti a lehetőséget és a megfelelő színteret a településeken élők találkozására. A virágos településképek kialakítása is hozzájárulhat az itt élők és az ide látogatók jó közérzetéhez. Általános célok: -Településeken belül a zöldfelületek ápolása és fejlesztése -Elhanyagolt területek új funkcióval való megtöltése -Sajátos, vonzó települési környezet kialakítása Konkrét feladatok: -Tervezett parkok helyén a terület rendezése -Szükséges növények, tárgyak (padok, hulladékgyűjtők) beszerzése, elhelyezése -A települések közterületeinek virágosítása Beavatkozási terület: -Kistérségi települések Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

80

2.1.2.2. Temetők rendezése operatív alprogram

18. ábra: Ravatalozó felújítása szükséges a narancs színnel jelölt településeken

19. ábra: Ravatalozó vizesblokkal való ellátása szükséges a narancs színnel jelölt településeken

20. ábra: Egyéb temetőfejlesztések szükségesek a narancs színnel jelölt településeken

81

Indoklás: A temetők, mint a települési zöldfelület részei, folyamatos rendezési, ápolási munkálatokat kívánnak. Az 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről, illetve az ennek a végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet tartalmazza a ravatalozókkal szemben támasztott előírásokat, ami sok helyen a meglévő felújítását, vagy új építését tette szükségessé. Mindezek mellett fontos a temetők jó megközelíthetősége, és mellettük vagy a közelben az autók számára parkolási lehetőségek biztosítása. Általános célok: • Temetők zöldterületének fenntartása • Törvényi előírásoknak való megfelelés • Kegyeleti szolgáltatások magasabb színvonalú biztosítása Konkrét feladatok: • Ravatalozók felújítása, építése • Temetők területének rendezése • Parkolóhelyek kialakítása a temetők mellett Beavatkozási terület: Ravatalozó felújítása szükséges: -Csönge -Nagysimonyi -Kemenesmihályfa -Vönöck -Kemenesszentmárton -Egyházashetye -Jánosháza -Duka -Karakó -Nemeskeresztúr Ravatalozó vizesblokkal való ellátása szükséges: -Ostffyasszonyfa -Nemeskocs -Köcsk Egyéb temetővel kapcsolatos fejlesztés: -Kenyeri: temető bővítése szükséges -Szergény: temetői új közkút létesítése -Tokorcs: temetői járda- és kapuépítés szükséges -Kemeneskápolna: temetőben tervezett faültetés -Boba: temető bővítése szükséges

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

82

2.1.2.3. Műemlékek, helyi építészeti értékek felújítása és állagának megóvása operatív alprogram

22. ábra: Egyéb műemlékek felújítása szükséges a narancs színnel jelölt településeken

21. ábra: Templomfelújítás szükséges a narancs színnel jelölt településeken

Indoklás: A kistérségi épített illetve műemléki örökség fejlesztési potenciál hordozója, a védelmére fordítandó összeg mind szellemi, mind anyagi értelemben megtérülhet, különösen igaz ez akkor, ha sikerül megtalálni a jelenleg kihasználatlanul álló, vagy nem megfelelően kihasznált épületek funkcióját is. Általános célok: • Kistérségi építészeti értékek megóvása Konkrét feladatok: • Felújítási, állagmegóvási munkálatok

83

Beavatkozási terület: -Kistérségi települések: kastélyai, templomai, pincék, volt hadifogolytábor -Boba:műemlék harangláb felújítása -Mesteri: világháborús emlékmű felújítása -Vönöck: Karácsony tábornok kastélyának (volt iskolaépület) felújítása -Kemeneskápolna: harangtorony felújítása -Ostffyasszonyfa: Salkovics ház felújítása, környezetének rehabilitálása; Ajkay-kúria felújítása -Nemeskocs: evangélikus templom teljes felújítása -Duka: Dukai Takách Judit, Simonffy András irodalmi emlékház felújítása; katolikus templom külső homlokzat és tető felújítása; evangélikus templom felújítása -Kissomlyó: katolikus, evangélikus templom felújítása -Szergény: Geist - Magyar Őstermelő Rt. kúriájának nyílászáró-és tetőcseréje -Kemenessömjén: Radó-kastély felújítása; katolikus templom felújítása -Pápoc: román kori országos jelentőségű műemlék kápolna-kultúrház felújítása, nyílászárócserével, víztelenítéssel és temperáló fűtés biztosításával; háborús emlékmű felújítása -Kemenesmihályfa: katolikus templom felújítása -Kemenesszentmárton: Pottyondyak síremlékének felújítása -Nagysimonyi: templomok felújítása; zsidó temető kerítésének felújítása; hadifogoly-temetőben síremlékek karbantartása -Csönge: katolikus, evangélikus templomok felújítása -Kenyeri: Kálvária felújítása -Karakó: kolostor felújítása; katolikus templom tetőszerkezetének és az épület külső felújítása -Nemeskeresztúr: templom belső felújítása; Nepomuki Szt. János szobrának lábazatjavítása -Jánosháza: Erdődy-vár felújítása; Szent Vendel kápolna felújítása; Korona vendéglő felújítása; katolikus templom felújítása -Kemenespálfa: katolikus templom felújítása -Egyházashetye: Berzsenyi emlékház fűtéskorszerűsítése, nyílászáró cseréje, szigetelése; egyházi épületek felújítása Megvalósítók: -Az épületek tulajdonosai, kezelői

84

2.1.2.4. Játszóterek létrehozása, felújítása operatív alprogram

23. ábra: Játszótér kialakítása, meglévő rekonstrukciója szükséges a narancs színnel jelölt településeken

Indoklás: A területfejlesztési programban nem szabad elfeledkezni a legkisebb korosztályokról sem – az ő számukra fontos, hogy a településeken közös játszóterek kerüljenek kialakításra. Általános célok: 1. Vonzó települési környezet megteremtése a legfiatalabb korosztály, illetve szüleik számára Konkrét feladatok: 2. Területek kijelölése 3. Területek rendezése, parkosítása 4. Játékok, padok beszerzése, elhelyezése 5. A biztonsági feltételek megteremtése Beavatkozási terület: -Ostffyasszonyfa -Kemenesmihályfa -Kemenessömjén -Kemenesszentmárton -Köcsk -Egyházashetye -Boba -Kissomlyó 85

-Duka -Jánosháza -Karakó -Nemeskeresztúr Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

2.1.2.5. Sportolási lehetőségek bővítése operatív alprogram

24. ábra: Sportöltöző felújítása szükséges a narancs színnel jelölt településeken

25. ábra: Egyéb sportfejlesztési elképzelés a narancs színnel jelölt településeken

86

26. ábra: Műfüves pálya létesítése tervben a narancs színnel jelölt településeken

87

2.1.3. Intézmények korszerűsítése operatív program Ahhoz, hogy a kistérség települései megtarthassák lakosságukat, mindenképpen szükség van arra, hogy a települési önkormányzatok kötelező feladataikat az elvárt színvonalon ellássák. A települések legfontosabb önkormányzati fenntartású intézményei a polgármesteri hivatal, jegyzőség, oktatási, nevelési intézmények, iskola, óvoda, kultúrház, orvosi rendelő, szociális intézmények. Ezért kiemelt feladat az oktatási és egyéb önkormányzati tulajdonú intézmények folyamatos korszerűsítése. 2.1.3.1. Oktatási intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram

27. ábra: Oktatási intézmények fejlesztése, további korszerűsítése a narancs színnel jelölt településeken

Indoklás: A kistérség oktatási intézményeinek, mint iskola, óvoda a nagyvárosi intézményekhez hasonló, azonos életesélyt nyújtó oktatási feltételeket kell megteremteniük, ezért fontos a folyamatos fejlesztésük és korszerűsítésük. Olyan körülményeket szükséges létrehozniuk, amelyeket egy korszerű nagyvárosi oktatási intézmény tud nyújtani diákjai számára. Általános célok: -Az oktatás megfelelő színvonalának biztosítása valamennyi kistérségi diák számára

88

Konkrét feladatok: -Intézményi felújítások: nyílászáró cserék, fűtéskorszerűsítés, épületfelújítás -Oktatási eszközök beszerzése, fejlesztése -Korszerű iskolai sportpályák, tornacsarnok, tornatermek, tornaszobák kialakítása Beavatkozási terület: -Kenyeri: óvoda teljes felújítása -Ostffyasszonyfa: iskola, óvoda -Nagysimonyi: óvoda konyhájának korszerűsítése -Vönöck: óvoda -Kemenesmagasi: iskola, óvoda -Mersevát: óvoda épületének tetőfelújítása -Boba: iskola, óvoda -Jánosháza: zeneiskola, óvoda energetikai korszerűsítése Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 2.1.3.2.Egyéb önkormányzati intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram

28. ábra: Egyéb önkormányzati intézmények fejlesztése, korszerűsítése tervben a narancs színnel jelölt településeken

89

Indoklás: A kistérség önkormányzati fenntartású intézményei, mint polgármesteri hivatal, kultúrház, faluház, szociális intézmények folyamatos felújítására, korszerűsítésére szükség van az adott település intézményében dolgozók és a település intézményrendszerének használható állapotban fenntartása érdekében. Ezen épületek általában meghatározó pontjai a községeknek-természetesen a templom mellett-, szép állapotban való megjelenésükkel jelentősen alakítják a településképet, egyben hozzájárulnak a lakosság komfortérzetéhez, így népességmegtartó tényezőként is kiemelkedő szerepük van. Általános célok: -Önkormányzati feladatok megfelelő ellátásához a feltételek megteremtése -Települések kulturális életéhez a megfelelő helyi, infrastrukturális feltételek biztosítása Konkrét feladatok: -Intézmények fűtés-és világításkorszerűsítése, -Új berendezések beszerzése, korszerűsítése -Teljes épületfelújítás Beavatkozási terület: -Celldömölk: gimnázium tetőszerkezetének cseréje -Jánosháza: egészségház, művelődési ház energetikai korszerűsítése -Kemenesmagasi: orvosi rendelő felújítása -Csönge: orvosi rendelő felújítása -Kemenesszentmárton: kultúrház energetikai korszerűsítése -Mesteri: ifjúsági ház felújítása (régi iskolaépület) -Mersevát: gondozási központban nyílászárók cseréje, a terasz felújítása, külső hőszigetelés és színezés; művelődési ház és könyvtár színpada és kerítése felújítása -Kemenessömjén: kultúrház felújítása -Kemenesmihályfa: volt iskolaépület energetikai korszerűsítése -Tokorcs: faluházban könyvtárfejlesztés -Nagysimonyi: önkormányzat, kultúrház további korszerűsítése -Ostffyasszonyfa: önkormányzat épületének belső felújítása -Kenyeri: polgármesteri hivatal tetőzetének felújítása, művelődési ház részleges nyílászáró cseréje megtörtént, az elmaradt ablakok cseréje -Pápoc: időskorúak nappali ellátásához konyhakorszerűsítés szükséges -Nemeskocs: kultúrház belső felújítása és bővítése megújuló energiafelhasználás alkalmazásával -Köcsk: önkormányzat tetőcseréje, felújítása és a faluházak (Kis-és Nagyköcsk) felújítása, nyílászárók cseréje -Egyházashetye: települési intézmények (művelődési ház, polgármesteri hivatal, kastélyépület, Berzsenyi-ház energetikai korszerűsítése -Duka: polgármesteri hivatal, művelődési ház felújítása a közöttük lévő főtérrel együtt -Karakó: faluház akadálymentesítése és környezetének rendezése -Nemeskeresztúr: művelődési ház és polgármesteri hivatal nyílászáró cseréje -Kemenespálfa: közösségi ház felújítása

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 90

2.1.4. Népességmegtartás operatív program A kistérség népességének 43 - %-a falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. A területen 17 törpefalu, azaz 500 fő alatti község van, csak Jánosháza lélekszáma haladta meg az ezret (2 718 fő). A munkalehetőségek mellett a lakás minősége, a lakáshoz jutás feltételrendszere alapvető fontossággal bír a kistérség népességének megtartása szempontjából. Minden önkormányzat érdeke és célja, hogy a helyi állandó lakosok száma emelkedjen. Ennek érdekében az önkormányzatok számára rendelkezésre álló eszközök, egyrészt a helyi munkahelyteremtés támogatása, másrészt a lakáshoz jutás lehetőségének megkönnyítése, harmadrészt a helyi életkörülmények (infrastruktúra, szolgáltatások, szabadidő eltöltési lehetőségek) befolyásolása. Jelen operatív program két fő területe: -Letelepedési támogatás nyújtása -Szociális bérlakások építése 2.1.4.1. Letelepedési támogatás nyújtása operatív alprogram Indoklás: A lakásépítés ösztönzése, vagy a települések üresen álló, lakatlan házainak újra benépesítése valamennyi önkormányzatnak alapvető érdeke, ugyanakkor erre a célra rendelkezésre álló források meglehetősen szűkösek. Az önkormányzat eszközei lehetnek a jutányos áron vagy ingyen kínált lakótelkek, a letelepedési támogatás és a kamatmentes visszatérítendő kölcsön. A kistérségi településeken a letelepedési támogatás jelenleg az önkormányzatok közlése szerint, konkrét számokkal, vagy van/nincs megjelöléssel: -Boba: ingyen építési telek biztosítása -Celldömölk: nincs -Borgáta: 100.000 Ft/fő -Mesteri: van -Kemenesmagasi: 100.000 Ft -Vönöck: van -Kemeneskápolna: felújítási és letelepedési támogatás -Ostffyasszonyfa: van -Nemeskocs: kamatmentes kölcsönt nyújt az önkormányzat 300.000 Ft értékben, a visszafizetésre 7 hónap türelmi időt biztosít. -Köcsk: nincs -Duka: 100.000 Ft vissza nem térítendő támogatás -Kissomlyó: csak lakásfelújítási támogatást biztosít az önkormányzat -Mersevát: -Szergény: vissza nem térítendő támogatás a vásárolt ház értékének max. 10%-áig, max.:400.000 Ft összeghatárig -Kemenessömjén: 100.000 Ft visszatérítendő kamatmentes kölcsön -Pápoc: 200.000 Ft vissza nem térítendő, 200.000 Ft kamatmentes visszatérítendő kölcsön + ingyen telek -Kemenesmihályfa: 100.000 Ft visszatérítendő kamatmentes kölcsön -Kemenesszentmárton: vissza nem térítendő támogatás, max.:60.000 Ft erejéig -Nagysimonyi: vissza nem térítendő támogatás 200.000 Ft -Tokorcs: visszatérítendő kamatmentes kölcsön 200.000 Ft-ig m2/lakás-alapon számolva -Csönge: 300.000 Ft vissza nem térítendő támogatás új házra, 100.000 Ft használt ingatlanra 91

-Kenyeri: 60.000 Ft vissza nem térítendő támogatás -Keléd: 200.000 Ft vissza nem térítendő támogatás -Karakó: új ház építéséhez 400.000 Ft visszatérítendő kamatmentes kölcsön, felújításra, korszerűsítésre 200.000 Ft visszatérítendő kamatmentes kölcsön -Nemeskeresztúr: közművesítés nélküli ingyen telek az önkormányzattól a betelepülők részére -Jánosháza: 300.000 Ft kamatmentes kölcsön -Kemenespálfa: 150.000 Ft kamatmentes kölcsön -Egyházashetye: 200.000 Ft a következő megoszlásban: 100.000 Ft vissza nem térítendő + 100.000 Ft kamatmentes kölcsön. Általános célok: -Lakásépítés ösztönzése Konkrét feladatok: -Ingyenes vagy rendkívül kedvező áru telkek biztosítása -Letelepedési támogatás nyújtása -Kamatmentes kölcsön lehetősége Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 2.1.4.2. Szociális bérlakások építése, szolgálati lakások kialakítása operatív alprogram Indoklás: A szociális bérlakások építése elsősorban a legrászorultabb rétegek lakáshelyzetén javíthat. Általános célok: A legrászorultabb rétegek lakáshoz jutásának támogatása Konkrét feladatok: -Szociális bérlakások építése -Szolgálati lakások kialakítása Beavatkozási terület: -Celldömölk -Jánosháza -Boba Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok

92

2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése operatív program Szociális feladatellátás jelenlegi helyzete a kistérségben: A Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása kizárólagosan saját intézményt nem tart fenn. Az egészségügyi alapellátás keretében vállalt hétköznapi és hétvégi központi háziorvosi ügyelet közös szervezését és fenntartását a CELL-OXYMED KFT; a személyes gondoskodás keretébe tartozó, időskorúak számára ápolást, gondozást nyújtó otthoni, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó gondozóház működését a 2004. évi CVII. tv. 4§ (2) bekezdése szerint külön megállapodás alapján Celldömölk Város Önkormányzatával közösen; családsegítés, gyermekjóléti szolgálat feladatait- Kemenesmagasi és Szergény Önkormányzatok kivételével( a feladatellátás körjegyzőség által biztosított)- Intézményi Társulásban; támogató szolgálat/közösségi ellátás és bölcsődei ellátási feladatokat Intézményi Társulásban; esélyegyenlőségi, idegenforgalmi és foglalkoztatási feladatokat, kistérségi ügyintézés korszerűsítését, kulturális,- és sportfeladatokat a Társulás saját szervezésében látja el. Celldömölk és térsége a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Társulási megállapodása és a 2006. évben létrejött Kemenesaljai Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás dokumentuma értelmében a vállalt és kötelezően ellátandó szociális feladatokat Celldömölk Város Önkormányzata által fenntartott Népjóléti Szolgálat útján látja el, az alábbiak szerint: • a személyes gondoskodás keretébe tartozó, időskorúak számára ápolást, gondozást nyújtó otthon, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó gondozóház működtetését a 2004. évi CVII. tv. 4 § (2) bekezdése szerint külön megállapodás alapján Celldömölk Város Önkormányzatával közösen, • családsegítés, gyermekjóléti szolgálat feladatait – Kemenesmagasi és Szergény Önkormányzatok kivételével - Intézményi Társulásban, • támogató szolgálat, közösségi ellátás és bölcsődei ellátási feladatokat Intézményi Társulásban. A többcélú társulás által érintett feladatok esetében a már rendelkezésre álló épületállomány fejlesztésére, a megfelelő szintű személyi és tárgyi feltételek megteremtése érdekében a kistérségi kiegészítő normatívát egyrészt Celldömölk Város Önkormányzatán keresztül a Népjóléti szolgálatnak, másrészt Jánosházán keresztül a Gondozási és Családsegítő Központnak adja át. A Népjóléti szolgálat 2006. évtől a térség vonatkozásában a szociális szolgáltatások köztük a fogyatékkal élők számára támogató szolgáltatást, a szenvedélybetegek közösségi ellátását, az átmeneti elhelyezést nyújtó Gondozóházi és tartós bentlakásos Idősek Otthona ellátást, a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátását Celldömölk városában és 27 társult településen biztosítja. A családsegítés (és a rendszeres szociális segélyezettek számára szervezett beilleszkedési program) és a gyermekjóléti szolgáltatás Celldömölk városban és 18 társult településen élők számára igénybe vehető ellátása Népjóléti szolgálaton keresztül. Jánosháza, Duka. Karakó, Keléd, Kemenespálfa, Kissomlyó és Nemeskeresztúr önkormányzatok a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás feladatokat önálló mikrotérségi központtal látják el. A szociális ellátásnak és szociális intézményeknek minden öregedő társadalomban kiemelt szerepet kell kapniuk. A kistérség öregségi indexe meghaladja a megyei átlagot. A fokozatosan öregedő társadalom következményeivel mindenképpen számolni kell, ezért kiemelt jelentőséggel bír a kistérségben a szociális ellátások fejlesztése, azon belül is a következő területek: -Kistérségi falugondnoki hálózat kialakítása -Szociális otthon létesítése 93

2.1.5.1. Kistérségi falugondnoki hálózat kialakítása operatív alprogram

29. ábra: Kistérségi falugondnoki hálózat működik a narancs színnel jelzett településeken

30.ábra: Kistérségi falugondnoki hálózatba tervezett belépés a narancs színnel jelzett településeken

Indoklás: A falugondnoki hálózat célja az 500 főnél kisebb kisközösségek szociális igényeinek biztosítása. Egy, a helyi közösség támogatását bíró falugondnok egy mikrobusszal szociális segítséget nyújt az arra rászorulóknak: gyógyszereket szerez be, bevásárlást, hivatalos ügyeket intéz. Általános célok: -Szociális alapellátás biztosítása kis lakosságszámú településen Konkrét feladatok: -Falugondnokok szolgálatba állása -A tevékenységükhöz szükséges gépjárművek megpályázása, beszerzése Beavatkozási terület: -Kemeneskápolna -Egyházashetye -Keléd 94

2.1.5.2. Szociális otthon létesítése operatív alprogram

31. ábra: Szociális otthon kialakítása tervben a narancs színnel jelölt településeken

Indoklás: A települések többségében megfigyelhető lakónépesség elöregedése fontos feladatokat állít a települési önkormányzatok elé, így célszerű a szociális ellátás fejlesztése. A szociális létesítmények minden olyan társadalomban alapvető szerepet játszanak, amelyben az öregedő tendencia a jellemző. Általános célok: -Szociális otthonok kistérségi igényekre reagáló létrehozása Konkrét feladatok: -Idősek otthonának létrehozása Beavatkozási terület: -Kenyeri -Pápoc -Boba -Jánosháza 95

2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése operatív program A humán erőforrás fejlesztése a régió stratégiájában is kiemelt szerepet játszik. A régió hosszú távú célrendszere alapvetően az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaira és prioritásaira épül, amelyben megfogalmazták, hogy az emberek, a humán erőforrások szempontjából alapvető cél az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás összehangolt erősítése, s ennek részeként az új információs technológiák hasznosítása. A kistérség közoktatási intézményrendszere: Települések száma a kistérségben: 28 A 2007-es évben történt törvényi változások miatt több iskola bezárásra illetve átszervezésre került. Az óvodákat és középiskolákat nem érintették jelentős mértékben az átalakítások. Az egyre nagyobb mértékű anyagi terhek nehéz helyzetbe hozták a kistelepüléseket illetve az általuk fenntartott közoktatási intézményeket. Sokan intézményfenntartói társulás,keretében próbálják a kötelezően megoldandó feladataikat ellátni. A megszűnt iskolák a környező településeket választották, a gyermekek utaztatása a kistérség által nyert iskolabuszokkal illetve szerződéses járatokkal megoldott. A 2012. január 1-i állapot szerint a Celldömölki Kistérségben 11 óvoda, 5 általános iskola ( kettő ÁMK ), 2 zeneiskola és 1 középiskola várja a gyermekeket. Megszűnt: Egyházashetyei Általános Iskola (Iskolafenntartói Társulásba lépett Bobával és Celldömölkkel) Vönöcki Általános Iskola (Iskolafenntartói Társulásba lépett Kemenesmagasival ) A Celldömölki Városi Általános Iskola tagiskolája lett: • Nagysimonyi 1-4 helyben,(nincs ellátás) 5-8 Celldömölkön • Kemenesmihályfa 1-4 helyben (nincs ellátás), 5-8 Celldömölkön • Kenyeri 1-4 helyben, 5-8 Celldömölkön • Alsóság 1-8 helyben Óvodák Celldömölki Városi Óvoda Fenntartója: • Celldömölk Város Önkormányzata • Kemeneskápolna • Kemenesszentmárton • Köcsk • Nemeskocs • Tokorcs • Mesteriben Óvoda, Boba Fenntartója: • Boba Község Önkormányzata • Kemenespálfa Község Önkormányzata 96

•

Egyházashetye Község Önkormányzata

Óvoda, Csönge Fenntartója: • Csönge Község Önkormányzata Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Óvodája, Jánosháza Fenntartója: • Duka Község Önkormányzata • Jánosháza Község Önkormányzata • Karakó Község Önkormányzata • Keléd Község Önkormányzata • Kemenespálfa Község Önkormányzata • Kissomlyó Község Önkormányzata • Nemeskeresztúr Község Önkormányzata Manóvár Óvoda, Kemenesmagasi Fenntartója: - Kemenesmagasi Község Önkormányzata - Szergény Község Önkormányzata Mesevár Óvoda, Kemenesmihályfa Fenntartója: • Kemenesmihályfa Község Önkormányzata Óvoda, Kenyeri Fenntartója: • Kenyeri Község Önkormányzata • Pápoc Község Önkormányzata Óvoda, Mersevát Fenntartója: • Mersevát Község Önkormányzata Tündérkert Óvoda, Nagysimonyi Fenntartója: • Nagysimonyi Község Önkormányzata Óvoda, Ostffyasszonyfa Fenntartója: • Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata Óvoda, Vönöck Fenntartója: • Vönöck Község Önkormányzata A borgátai gyermekek kistérségen kívül Káldra járnak óvodába.

97

Általános iskolák Celldömölki Városi Általános Iskola Fenntartója: • Celldömölk Város Önkormányzata • Egyházashetye Község Önkormányzata • Kemeneskápolna Község Önkormányzata • Kemenesmihályfa Község Önkormányzata • Kemenessömjén Község Önkormányzata • Kemenesszentmárton Község Önkormányzata • Kenyeri Község Önkormányzata • Köcsk Község Önkormányzata • Mersevát Község Önkormányzata • Mesteri Község Önkormányzata • Nagysimonyi Község Önkormányzata • Nemeskocs Község Önkormányzata • Pápoc Község Önkormányzata • Tokorcs Község Önkormányzata Napsugár Általános Iskola, Boba Fenntartója: • Boba Község Önkormányzata • Kemenespálfa Község Önkormányzata • Egyházashetye Község Önkormányzata Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Fenntartója: • Duka Község Önkormányzata • Jánosháza Község Önkormányzata • Karakó Község Önkormányzata • Keléd Község Önkormányzata • Kissomlyó Község Önkormányzata • Nemeskeresztúr Község Önkormányzata Általános Iskola, Kemenesmagasi Fenntartója: - Kemenesmagasi Község Önkormányzata - Vönöck Község Önkormányzata - Szergény Község Önkormányzata Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolája, Ostffyasszonyfa Fenntartója: • Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata • Csönge Község Önkormányzata

98

Középiskola

Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola, Celldömölk Fenntartója: • Celldömölk Város Önkormányzata Zeneiskolák Ádám Jenő Zeneművészeti Alapintézmény, Celldömölk Fenntartója: • Celldömölk Város Önkormányzata Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Zeneiskolája Fenntartója: • Duka Község Önkormányzata • Jánosháza Község Önkormányzata • Keléd Község Önkormányzata • Kissomlyó Község Önkormányzata • Nemeskeresztúr Község Önkormányzata A bevezetőben megfogalmazott célok elérését segíti a területfejlesztési program következő intézkedése: •

Kistérségi szakképzés tartalmi felülvizsgálata, helyi igényekhez igazítása

99

A kistérségi iskolák, óvodák térbeli elhelyezkedése

32.ábra: Iskola működik a narancs színnel jelölt településeken

33. ábra: Óvoda működik a narancs színnel jelölt településeken

2.1.6.1. Kistérségi szakképzés tartalmi felülvizsgálata, helyi igényekhez igazítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A helyi lakosság kistérségben való elhelyezkedésében egyik nehézséget az képezi, hogy a munkavállalók képzettsége és a kistérségben keresett szakmák nincsenek összhangban. Erre, valamint a kistérségben a munkanélküliek között a fiatalok magas arányára egy válaszlehetőséget jelent a kistérségi szakképzés átalakítása a helyi munkavállalók igényei alapján. Általános célok: • A kistérség fiataljai számára az elhelyezkedési esély növelése a kistérségben • A helyi vállalkozások szakképzett munkaerő iránti igényéire alapozó szakképzés Konkrét feladatok: • Igényfelmérés a kistérségi vállalkozásoknál • Új szakok elindítási lehetőségeinek vizsgálata • A szükséges feltételek biztosítása (engedélyek, oktatók, képzési terv, gyakorlati helyek) 100

Beavatkozási terület: -Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola Megvalósítók: -Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola 2.1.7. Hagyományőrzés operatív program A hagyományőrzés rendkívüli jelentőséggel bír mind az egyes települések közösségi-és civil életének szempontjából, mind pedig turisztikai szempontból tekintve. A hagyományokhoz való ragaszkodás és azok felhasználásával rendezvények szervezése nagymértékben növelheti az egyes települések vonzerejét, s nem csupán a turisták, de a helyben lakók számára is. Ez az operatív program a következő fejlesztéseket tartalmazza: -Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása -Történelmi emlékhelyek kialakítása -Civil hagyományőrző szervezetek szerepének növelése

2.1.7.1. Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása operatív alprogram

34. ábra: Létező falutörténeti kiállítás narancs színnel jelölt településeken

35.ábra: Tervezett településtörténeti kiállítás narancs színnel jelölt településeken

101

Indoklás: A helyi hagyományok őrzésének fontos elemét jelentik a települési helytörténeti kiállítások, gyűjtemények. Általános célok: Kistérségi, települési hagyományok, és azok tárgyiasult emlékeinek megőrzése és az utókorral való megismertetése. Konkrét feladatok: -A települési, kistérségi emlékek, tárgyak összegyűjtése -Kiállítási hely biztosítása a tárgyak elhelyezéséhez -A gyűjtemények folyamatos ápolása bővítése Beavatkozási terület: Helytörténeti kiállítás kialakítása az alábbi településeken: -Celldömölk -Mersevát -Kemenesszentmárton -Szergény -Nagysimonyi -Borgáta -Kemenespálfa -Karakó -Keléd Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 2.1.7.2. Történeti emlékhelyek operatív alprogram Indoklás: A helyi hagyományok, a múlt emlékeinek méltó őrzését jelentik a történelmi emlékhelyek kialakítása, valamint a történelmileg jelentős emlékhelyek rendbehozatala, felújítása. Általános célok: A múlt értékeinek felmutatásával a helyi kötődés erősítése Konkrét feladatok: -Ostffyasszonyfai hadifogoly temető karbantartása -Ostffyasszonyfai Petőfi emlékház felújítása -Nagysimonyi zsidó temető rekonstrukciója -Pápocon a műemlék kápolna felújítása Beavatkozási terület: -Ostffyasszonyfa -Nagysimonyi -Pápoc 102

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 2.1.7.3. Civil hagyományőrző szervezetek szerepének növelése operatív alprogram Indoklás: A civil szervezetek, egyesületek részvétele egy-egy település életében rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen e szervezetek aktív tevékenysége a helyi társadalom egyik fő integráló és aktivizáló tényezői. A civil szervezeteknek éppen ezért nemcsak a nagyobb településeken van helye, a kisebb falvakban a legtöbbet tehetik a lakosság aktivizálásáért. Szükséges tehát az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek közötti együttműködés, mivel bizonyos feladatokat hatékonyabban láthatnak el mint egy önkormányzat. Általános célok: Civil szervezetek erősítése, az általuk elvégzett vagy elvégezhető feladatok körének bővítése. Konkrét feladatok: -Civil szervezetek anyagi és erkölcsi támogatása -Civil szervezetek támogatása informatikai háttér biztosításával, pályázatíráshoz segítség nyújtása Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség egésze Megvalósítók: -Kistérségi civil szervezetek és önkormányzatok 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése A kapcsolatrendszer fejlesztése megteremtheti a hatékony együttműködések lehetőségét, melyek megkönnyíthetik az esetleges közös fejlesztési elképzelések megvalósítását. A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumokban, így a jelen programban megfogalmazottak megvalósításához is nélkülözhetetlen a területfejlesztésben érdekelt szereplők összehangolt munkája, az érdekek egyeztetése. 2.2.1. Együttműködések fejlesztése operatív alprogram Indoklás: A partnerkapcsolatok jelentőségét a helyi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek, közösségi szféra, állampolgárok erőforrásainak elaprózottsága és szűkössége, valamint a fejlesztés mögötti közös érdek indokolja. A települési, valamint a térség egészét átfogó, egymáshoz kapcsolódó fejlesztési feladatok megvalósításában a helyi szereplők sokasága érdekelt. A szereplők érdekeinek összehangolása céljából célszerű a rendszeres egyeztető fórumok tartása, amely a fejlesztésektől függően három szinten valósulhat meg: települési, mikrótérségi és kistérségi szinten. Általános célok: -Települések, mikrótérségek, kistérség érdekében összehangolt cselekvések végrehajtása. -A fejlesztési, rendezési tervekben meghatározott célkitűzések összehangolt megvalósítása. 103

Konkrét feladatok: -Településenként negyedévente egyeztető, értékelő fórumok tartása az érintettekkel -Újonnan felmerült lehetőségek megvitatása, tervdokumentumokba beépítése -Mikro- és kistérségi szinten hasonló egyeztetések lefolytatása egy-egy fejlesztéshez kapcsolódóan, az érintettek részvételével Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség -mikrotérségek, települések Megvalósítók: -Celldömölki kistérség 28 települési önkormányzata 2.2.2. Informatikai fejlesztések operatív alprogram Indoklás: Az 1990-es évektől fejlődésnek indult digitális infokommunikációs technológiák a legkisebb települések számára is biztosítják az elérhetőséget. A számítógépek és az internet teljes térnyerése átalakítja a közigazgatás és a lakosság kapcsolatát, mely egyszerűbbé, átláthatóbbá teszi a hivatal és ügyfél közötti kommunikációt és a vállalkozóbarát környezetet biztosít a helyi és kívülről jövő kezdeményezéseknek. Lehetőséget teremt a legkisebb önkormányzatok számára is, hogy kapcsolódhassanak és aktív részesei lehessenek nagyobb térségi folyamatoknak. Az e-Közigazgatás 2010 stratégia a jelenlegi állapot és jövőkép közötti rés áthidalása érdekében három fő területen fogalmazza meg a változás szükségességét: -Professzionális megvalósítás -Ügyfélbarát szolgáltatás -Integrált szolgáltatások

Általános célok: -önkormányzati számítógéppark folyamatos korszerűsítése -e-ügyintézés (teljes elektronikus ügyintézés) bevezetése

Konkrét feladatok: A mindenkori legmodernebb számítógépes rendszerek beszerzésével az egymásra építhető, egymással együttműködő alkalmazásrendszerek kialakítása több lépésben, melyek összekapcsolásával kialakítható a teljes elektronikus ügyintézés.

Beavatkozási terület: -Mikrotérségek -Celldömölki kistérség községei Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok 104

2.3. Környezetvédelem 2.3.1. Kistérségi szennyvízkezelés operatív program A kistérségi szennyvízkezelés megoldásának célja a kistérségi vízminőség megóvása, a közegészség védelme, a természeti értéket jelentő területek védelme. A kistérségi szennyvízkezelés megoldásában a szükséges intézkedések: -Szennyvízhálózat kialakítása -Szennyvíztisztítók létesítése 2.3.1.1. Szennyvízhálózat kialakítása, szennyvíztisztítók létesítésével operatív alprogram

36. ábra Kiépített szennyvízhálózat a narancs színnel jelölt területeken

Indoklás: A kistérség minden településén van egészséges ivóvíz, de a szennyvízkezelés és tisztítás területén még van lemaradás. Jelenleg csatornahálózat a következő településeken van kiépítve: Celldömölk (Izsákfa nélkül), Mersevát, Kemenesszentmárton, Kemenessömjén, Kemenesmihályfa, Tokorcs, Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Köcsk, Borgáta, Egyházashetye, Jánosháza. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra és hosszabb távon a vízbázis tekintetében. Megléte pedig nélkülözhetetlen alapot jelent a kistérségben mind a turizmus fejlesztéséhez, mind a kistérség vonzóvá tételéhez a vállalkozók, befektetők számára.

105

Általános célok: -A települési szennyvíz összegyűjtésével a környezeti terhelés csökkentése. -Vízbázisok megóvása

Konkrét feladatok: -Tervek elkészítése -Pénzügyi támogatás szerzése -Előkészítő munkálatok -Csatornahálózat kiépítése -Háztartások, intézmények, telephelyek csatlakozásai -Munkaterületek, felbontott utak, járdák rendbehozatala Beavatkozási terület: -Nagysimonyi -Mesteri -Kemeneskápolna -Kemenesmagasi -Vönöck -Szergény -Nemeskocs -Boba -Kemenespálfa -Karakó -Nemeskeresztúr -Keléd -Duka -Kissomlyó Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok lakossági és vállalkozói hozzájárulással 2.3.1.2. Szennyvíztisztítók bővítése operatív alprogram Indoklás: A meglévő szennyvíztisztítók bővítése rengeteg elemző, tervező munkát igényel. Figyelembe kell venni a megfelelő kihasználtság, gazdaságos működés követelményét, a környezeti terhelést, a szennyvíziszap kezelésének lehetőségeit. Jánosházán a szennyvíztisztító bővítése a környező települések kapcsolódási szándékainak alapvető feltétele. Általános célok: A kistérség déli részén Jánosháza vonzáskörzetében fekvő települések csatornázásához, szennyvizük elhelyezéséhez a jánosházi szennyvíztisztító bővítése szükséges. Konkrét feladatok: -Tervdokumentációk elkészítése -Gazdaságossági számítások végzése -Engedélyeztetések lefolytatása -Pénzügyi finanszírozás megteremtése 106

Beavatkozási terület: -Jánosháza Megvalósítók: -Jánosháza önkormányzata önkormányzatok

és

a

kibővített

107

tisztítójához

csatlakozni

kívánó

települési

2.3.2. Hulladékgazdálkodás operatív program A hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt 2000-ben fogadta el az Országgyűlés (2000.évi XLIII.törv.)Bevezetője külön kiemeli a fenntartható fejlődés, az energia-és nyersanyag fogyasztás mérséklése és az emberi egészség védelmének elvét és szükségességét. A települési önkormányzatokra a törvény IV. fejezete az irányadó, mely a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ennek értelmében „a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.”Fontos, hogy a törvény meghatározásában a kötelezően végzendő önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás nem csupán a szilárd, hanem a folyékony hulladékra is kiterjed. Jelenleg a kistérség szervezett szemétszállítása megoldott, a ZALAISPA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS, a NYUGAT-DUNÁNTÚLI-REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS által, a MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft.-n keresztül. Az operatív program keretébe tartozó intézkedések: -Szelektív hulladékgyűjtés megoldása -Illegális szemétlerakók, szeméttelepek rekultiválása

37. ábra: Celldömölki kistérség hulladékszállítása

108

2.3.2.1. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása operatív alprogram Indoklás: A szervezett hulladékgyűjtés 100%-os megoldása után, a hulladék szelektív gyűjtésének teljes körűvé tétele a cél. A ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás tagtelepülésein a szelektív hulladékgyűjtés megoldott:-Celldömölk, -Mersevát,-Nagysimonyi,-Tokorcs,-Kemenesmihályfa,Csönge,-Köcsk,-Egyházashetye,-Borgáta,-Kissomlyó,-Jánosháza,-Karakó,-Nemeskeresztúr,-Keléd területén. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagtelepülésein, illetve minden olyan településen, mely egyik hulladékgazdálkodási társulásnak sem tagja jelenleg még nincs szelektív hulladékgyűjtés. Általános célok: -Környezeti terhelés csökkentése -Törvényi előírásoknak megfelelés Konkrét feladatok: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a kistérség egészében, 100%-os területi lefedettséggel. Beavatkozási terület: -Ostffyasszonyfa -Pápoc -Nemeskocs -Kemenespálfa -Duka -Kenyeri -Kemenessömjén -Kemenesszentmárton -Vönöck -Kemenesmagasi -Szergény -Mesteri -Kemeneskápolna -Boba Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2.3.2.2. Illegális szemétlerakók, szeméttelepek rekultiválása operatív alprogram Indoklás: A kistérségi illegális szemétlerakók, szeméttelepek felszámolása a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás tagtelepülésein megtörtént:-Mersevát,-Nagysimonyi,-Tokorcs,Kemenesmihályfa,-Csönge,-Köcsk,-Egyházashetye,-Borgáta,-Kissomlyó,-Jánosháza,-Karakó,Nemeskeresztúr,-Keléd területén. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagtelepülésein, illetve minden olyan településen, mely egyik hulladékgazdálkodási társulásnak sem tagja jelenleg még nincs megoldva!

109

Általános célok: -A kistérségi illegális, környezetet károsító, tájképet rontó hulladéklerakóinak felszámolása -A területek új funkcióinak megtalálása és kialakítása Konkrét feladatok: -Az illegális szemétlerakók megszüntetése -A területek rendezése, rehabilitációja -A hasznosításra vonatkozó elképzelések rögzítése a rendezési tervekben Beavatkozási terület: -Ostffyasszonyfa -Kenyeri -Pápoc -Kemenessömjén -Kemenesszentmárton -Vönöck -Kemenesmagasi -Szergény -Mesteri -Kemeneskápolna -Nemeskocs -Boba -Kemenespálfa -Duka

települések illegális lerakói

Megvalósítók: -Helyi önkormányzatok -Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás operatív program Indoklás: A vidéki táj olyan alapvető értéket képvisel, melynek megőrzésére, fenntartására hangsúlyozottan figyelnünk kell. A kemenesaljai táj az, amely a kistérség jövőbeli elképzelései között is hangsúlyosan szereplő turizmus hátterét képezi. Az operatív program nem csak a védett területek növelésére és a kistérségi tájegység képi megőrzésére tesz javaslatot, hanem az ezzel összhangban álló, fenntartható természetgazdálkodásra, illetve az extenzív gazdálkodás elterjesztésére is a kistérség egyes területein. Az operatív program intézkedési területei: -Tájvédelem, természetvédelmi területek kijelölésével - A falvak belterületén lévő mezőgazdasági telephelyek környezetterhelésének vizsgálatával 2.3.3.1. Tájvédelem, természetvédelmi területek kijelölése operatív alprogram Indoklás: A megyei rendezési terv javaslatot tesz a Ság hegy térségében olyan településcsoport rendezési terv kidolgozására, amely egységes tájrendezési szemlélettel biztosítja a több település közigazgatási területéhez tartozó védett terület és pufferzónája táj-, természetvédelmi és kultúrtörténeti 110

szempontokat egyaránt érvényesítő területhasználatának kialakítását. Emellett a Kemenesalja és Kemeneshát területein a fejlesztési feladatok tervezésénél és megvalósításánál érdemes mérlegelni a fejlesztések tájba illő megvalósítását, a létesítmények tájképpel való harmonizációjának fontosságát. Jelenleg a kistérség területének 0,5%-a védett. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet (Magyarország legkisebb területű tájvédelmi területe), emellett helyi védettségű értékes természeti élőhely a Cseri molyhos tölgyes-borókás. Emellett még számos természeti érték található, melyek védett területté nyilvánítása ajánlható: -nagysimonyi őstölgyes,-tufa vonulat,-lápterületek.

Általános célok: -Jellegzetes kistérségi tájkép megőrzése -Természeti értéket jelentő védett területek növelése Konkrét feladatok: -A rendezési tervekben a tájvédelmi, tájrendezési szempontok érvényesítése, a fejlesztések megvalósításánál ezen elvek érvényre juttatása -Védelem alá veendő természeti területek kijelölése -Védetté nyilvánítás Beavatkozási terület: -Celldömölki kistérség területei -Ság hegy környezete, -Tufa vonulat -Nagysimonyi őstölgyes -Lápterületek Megvalósítók: -Őrségi Nemzeti Park A PROGRAM PÉNZÜGYI TERVE, FEJLESZTÉSI FORRÁSOK A 2004 és 2006 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv után a 2007-től induló Új Magyarország Fejlesztési Tervet 2011-ben az Új Széchenyi Terv váltotta fel. A 2010-es évtől a hazai decentralizált területfejlesztési források teljes megszüntetése a hátrányos helyzetű aprófalvas kistérségünket hatványozottan érintette, ahol jellemzően az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek legfontosabb eszközét veszítették így el! Az egyéb hazai források ugyanakkor túl jelentéktelenek ahhoz, hogy velük bármilyen komoly beruházást eszközölhetnének 5000 fő alatti településeink. Fejlesztési lehetőséget a 2007-2013 között megvalósuló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I.-II.-III.-IV. tengelyek pályázati forrásai jelenthetnek, melyek között a IV. tengely: LEADER Program a legsikeresebb uniós vidékfejlesztési kezdeményezés. Célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. Jelen kistérségi területfejlesztési program a 2012-2017-ig tartó, középtávú tervezési időszakra szól. A kistérségi program forrás szempontból a hazai források mellett nagymértékben épít az uniós források elérhetőségére. Ezen igénybe vehető uniós támogatások tervezhetősége tekintetében az öt éves tervezési időszak két szakaszra bontható: a 2013-ig szóló, 2007-2013 közötti EU költségvetési periódus és a 2013-2020 közötti majdani EU költségvetés szerint meghatározott pénzügyi források, melyek mennyisége még bizonytalan. 111

Fejlesztési források: -Új Széchenyi Terv elsősorban Celldömölk számára -Új Magyarország Vidékfejlesztési Program- IV. tengely LEADER Program a kistérségi községek, falvak számára -Egyéb hazai források -Vállalkozói tőkebefektetések

A kistérségi program fejlesztési irányai, a térség gazdasági potenciáljának fejlesztése (ezen belül a gazdaság feltételrendszerének, valamint versenyképességének fejlesztése) , illetve a térségben élők életminőségének javítása (életkörülmények javítása, kistérség kapcsolatrendszerének fejlesztése, környezetvédelem) illeszkedik az Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

112

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A Celldömölki kistérség területfejlesztési programja A stratégiai, operatív program struktúrája 1. Térségi gazdasági potenciál fejlesztése 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése 1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése operatív program 1.1.1.1. Utak fejlesztése operatív alprogram 1.1.1.1.1. Kistérségi úthálózat- és közlekedésfejlesztési program 1.1.1.1.2.Települések összekötő rendszerének rendbehozatala,kiépítése 1.1.1.1.3. Mezőgazdasági utak rendbehozatala, felújítása 1.1.1.1.4. Falvak átmenő forgalmának csökkentése elkerülő utakkal 1.1.1.1.5. Önkormányzati utak, járdák felújítása 1.1.1.2. Vasútfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.2.1. Győr- Pápa- Celldömölk vasútvonal villamosítása: „A+B”ütem 1.1.1.2.2.Állomásépületek, várók rekonstrukciója 1.1.1.3.Közlekedésfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.3.1.Buszmegállók építése és felújítása, buszöblök kialakítása 1.1.1.3.2. Tömegközlekedési hiányok megoldása 1.1.1.4 Egyéb infrastrukturális fejlesztések operatív alprogram 1.1.1.4.1. Vízelvezető árkok felújítása 1.1.1.4.2. Gázhálózat fejlesztése 1.1.2. Kistérségi energiagazdálkodási operatív program 1.1.2.1. Kistérségi energiatakarékosság fejlesztési operatív alprogram 1.1.2.1.1. Kistérségi energiatakarékossági program készítése 1.1.2.1.2. Közvilágítás energiatakarékosabbra való cseréje 1.1.2.2. Megújuló energiaforrások hasznosítása operatív alprogram 1.1.2.2.1. Szélenergia hasznosítása 1.1.2.2.2. Napenergia hasznosítása 1.1.2.3. Termálvíz alternatív hasznosítása operatív alprogram 1.1.2.3.1. Termálvíz hasznosítása épületek fűtésére 1.1.3. A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztési operatív program 1.1.3.1. Településfejlesztési koncepciók elkészítése operatív alprogram 1.1.3.2. Településhálózat fejlesztése operatív alprogram 1.1.3.2.1. Celldömölk központi funkciójának erősítése 1.1.3.2.2. Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése 1.1.3.3 Ingatlangazdálkodási program operatív alprogram 1.1.3.3.1. Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása 1.1.3.3.2. Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése 1.1.3.4. Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe operatív alprogram 113

2-3.oldal 3-5.oldal 6.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal 8.oldal 8.oldal 8-9.old 9.oldal 10.oldal 10-12.oldal 12.old 12-13.old 13-14.old 14.oldal 14-15.oldal 15-16.oldal 16.oldal 16-17.oldal 17-18.oldal 18.oldal 18.oldal 18-19.oldal 19.oldal 20.oldal 20-21.oldal 22-23.oldal 23.oldal 24-25.oldal 25.oldal 25.oldal 26.oldal 26.oldal 26-27.oldal 27.oldal 27-28.oldal 28-29.oldal 29.oldal

1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése 1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése operatív program 1.2.1.1. Termálturizmus fejlesztése operatív alprogram 1.2.1.1.1. Termálfürdők fejlesztése 1.2.1.1.2. Kiszolgáló létesítmények fejlesztése, létrehozása 1.2.1.2. Vízi és horgász turizmus operatív alprogram 1.2.1.2.1. Rába parti pihenőhelyek kialakítása 1.2.1.2.2. Halastavak kialakítása 1.2.1.3. Borturizmus operatív alprogram 1.2.1.3.1. Vinotéka kialakítása 1.2.1.3.2. Ság hegy – Kis-Somlyó borút program 1.2.1.3.3. A helyi borokhoz, borászathoz kapcsolódó rendezvények 1.2.1.4. Aktív turizmus operatív alprogram 1.2.1.4.1. Kerékpáros turisztikai fejlesztések 1.2.1.4.2. Iskolai csoportok, vándortáborok számára megfelelő fogadóhelyek kialakítása 1.2.1.4.3. Ifjúsági evezős sporttelep létrehozása 1.2.1.4.4. Lovasturizmus 1.2.1.4.5. Egyéb, sportturizmushoz kapcsolódó fejlesztések 1.2.1.4.6. Természetjáró turizmus feltételinek fejlesztése 1.2.1.5. Kulturális és vallási turizmus operatív alprogram 1.2.1.6. Szálláshelyek kialakítása, bővítése, falusi turizmusba való bekapcsolása 1.2.1.7. Marketing-kommunikációs eszközök operatív alprogram 1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program 1.2.2.1. Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése operatív alprogram 1.2.2.1.1. Kistérségi őstermelői piac létrehozása 1.2.2.1.2. Helyi termékek boltja, termelői bolt létrehozása 1.2.2.1.3. Út melletti standok kialakítása 1.2.2.1.4. „Szedd magad”akciók elterjesztése 1.2.2.1.5. Helyi termék fesztiválok szervezése 1.2.2.1.6. Térségi márkák, védjegy létrehozása 1.2.2.1.7. Helyi borok palackozása 1.2.2.1.8. Kistérségi szeszfőzdék termékfejlesztése, helyi pálinkák palackozása 1.2.2.2. Mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezetek létrehozása operatív alprogram 1.2.2.2.1. HANGYA - Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek /Szövetkezetek Együttműködéséhez helyi termelők csatlakozása 1.2.2.2.2. Pannon Helyi Termék Klaszterhez helyi termelők csatlakozása 1.2.2.2.3. Kistérségi termékszerkezet átalakítása 1.2.3. Kistérségi iparfejlesztés operatív program 1.2.3.1. A kistérségi ipar ágazatok szerinti felosztásban 1.2.3.1.1. Nehézipar 114

29-30.oldal 30-32.old 32.oldal 32-33.oldal 34.oldal 34.oldal 34-35.oldal 35.oldal 35-36.oldal 36.oldal 36-37.oldal 37.oldal 37.oldal 37-38.oldal 39-40.oldal 40.oldal 40-41.oldal 41-42.oldal 42.oldal 42-43.oldal 43-44.oldal 45.oldal 45-48.oldal 48-49.oldal 49.oldal 50.oldal 50.oldal 50-51.oldal 51.oldal 51-52.oldal 52-54.oldal 54.oldal 54-55.oldal 55-56.oldal 56.oldal 56-57.oldal 57.oldal 57.oldal 57.oldal

1.2.3.1.1.1. Bányászat 1.2.3.1.1.2. Gépipar 1.2.3.1.1.3. Vegyipar 1.2.3.1.1.4. Építőipar 1.2.3.1.1.5. Építőanyag-ipar 1.2.3.1.2. Könnyűipar 1.2.3.1.2.1. Textil-és bőripar 1.2.3.1.2.2. Fafeldolgozó ipar 1.2.3.1.2.3. Nyomdaipar 1.2.3.1.2.4. Felületkezelő ipar, elektromos és egyéb felületberendezés 1.2.3.1.3. Élelmiszeripar 1.2.3.2. Ipari park operatív alprogram 1.2.3.3. Befektetés ösztönző pénzügyi eszközök alkalmazása 1.2.3.4. Befektetés ösztönző nem pénzügyi eszközök alkalmazása 1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése operatív program 1.2.4.1. Pénzügyi szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.4.2. Logisztikai szolgáltatások operatív alprogram 1.2.4.3. Kereskedelmi szolgáltatások, kistelepüléseken alapszolgáltatások nyújtása operatív alprogram 1.2.5. Kistérségi munkahelyteremtés operatív program 1.2.5.1. Vállalkozások térségben történő letelepedésének elősegítése operatív alprogram 1.2.5.1.1. Beruházásösztönző eszközök nyújtása 1.2.5.2. Versenyszférán kívüli munkahelyek biztosítása operatív alprogram 1.2.5.3. Fiatalok kistérségben maradásának programja operatív alprogram 2. Térségben élők életminőség javítása 2.1. Életkörülmények befolyásolása 2.1.1. Településrendezési operatív program 2.1.1.1. Településrendezési tervek elkészítése operatív alprogram 2.1.1.2. Építési telkek kialakítása operatív alprogram 2.1.1.3.Elhanyagolt, kiürült, lakatlan ingatlanok hasznosítása operatív alprogram 2.1.1.4. Elhanyagolt belterületek rehabilitációja operatív alprogram 2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása operatív program 2.1.2.1. Parkosítási, virágosítási program operatív alprogram 2.1.2.2. Temetők rendezése operatív alprogram 2.1.2.3. Műemlékek, helyi építészeti értékek felújítása és állagának megóvása operatív alprogram 2.1.2.4. Játszóterek létrehozása, felújítása operatív alprogram 2.1.2.5. Sportolási lehetőségek bővítése operatív alprogram 2.1.3. Intézmények korszerűsítése operatív program 2.1.3.1. Oktatási intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram 2.1.3.2. Egyéb önkormányzati intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram 2.1.4. Népességmegtartás operatív program 115

57.oldal 58-60.oldal 60-61.oldal 61.oldal 61-62.oldal 62.oldal 62.oldal 63.oldal 63-64.oldal 64.oldal 64-65.oldal 65.oldal 65-67.oldal 67-68.oldal 68.oldal 69-70.oldal 70.oldal 70-71.oldal 71.oldal 71.oldal 71-72.oldal 72-73.oldal 73.oldal 73.oldal 73.oldal 74.oldal 74.oldal 75-76.old 76-77.oldal 77.oldal 77.oldal 77-78.oldal 79-80.oldal 81-82.oldal 82-83.oldal 83-84.oldal 85.oldal 85-86.oldal 86-87.oldal 88.oldal

2.1.4.1. Letelepedési támogatás nyújtása operatív alprogram 2.1.4.2. Szociális bérlakások építése, szolgálati lakások kialakítása operatív alprogram 2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése operatív program 2.1.5.1. Kistérségi falugondnoki hálózat kialakítása operatív alprogram 2.1.5.2. Szociális otthon létesítése operatív alprogram 2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése operatív program 2.1.6.1. Kistérségi szakképzés tartalmi felülvizsgálata, helyi igényekhez igazítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.7. Hagyományőrzés operatív program 2.1.7.1. Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása operatív alprogram 2.1.7.2. Történeti emlékhelyek operatív alprogram 2.1.7.3. Civil hagyományőrző szervezetek szerepének növelése operatív alprogram 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése 2.2.1. Együttműködések fejlesztése operatív program 2.2.2. Informatikai fejlesztések operatív program 2.3. Környezetvédelem 2.3.1. Kistérségi szennyvízkezelés operatív program 2.3.1.1. Szennyvízhálózat kialakítása, szennyvíztisztítók létesítésével operatív alprogram 2.3.1.2. Szennyvíztisztítók bővítése operatív alprogram 2.3.2. Hulladékgazdálkodás operatív program 2.3.2.1. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása operatív alprogram 2.3.2.2. Illegális szemétlerakók, szeméttelepek rekultiválása operatív alprogram 2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás operatív program 2.3.3.1. Tájvédelem, természetvédelmi területek kijelölése operatív alprogram A program pénzügyi terve, fejlesztési források

116

88-89.oldal 89.oldal 89-90.oldal 91.oldal 92.oldal 93-97.oldal 97-98.oldal 98.oldal 98-99.oldal 99.old. 100.oldal 100.oldal 100-101.oldal 101.oldal 101.oldal 102.oldal 102.oldal 102-104.oldal 104-105.oldal 105-106.oldal 106-107.oldal 107.oldal 107-108.oldal 108-109.oldal