Celldömölk, a város, ahol élünk
Projekt
2010.
1. A projekt részletes terve
A projekt címe:
Celldömölk, a város ahol élünk
Témakör:
Kisalföld, Kemenesalja, Celldömölk
A projekt készítője:
Dr Pörneczi Károlyné tanár
1.) A projekt rövid összefoglalása: A projekt keretében megvalósuló kutatás célja, hogy a tanulók alaposabban megismerjék szűkebb lakóhelyüket, azt a kistérséget és elsősorban várost, ahol diákéveiket, gyermekkorukat és remélhetően felnőtt éveiket töltik. Ezért a legfőbb cél Celldömölk földrajzi, történelmi, gazdasági, kulturális értékeinek feltárása, oktatási, foglalkoztatási és szabadidős lehetőségeinek megismerése és megismertetése. A tanulók csoport-, páros- és egyéni munkával végzik a kutatásokat, személyes élményeket szereznek a városról, amelyet diáktársaiknak szóló Útikalauzba rendeznek. Számítógépes prezentációt állítanak össze, amely az iskola honlapján lesz elérhető az érdeklődők számára. Az iskola területén, sokak által jól látható helyre kerül az a tabló, amely szintén a projekt keretében készül, és a város nevezetességeit mutatja be képekkel és rövid ismertető szövegekkel. 2.) A projekt jellege: Időtartama szerint: nagy projekt /több, mint 4 hét/ Jellege szerint: folyamatorientált /12 éves korcsoport/ Téma alapján: részben kapcsolható az iskolai tananyaghoz, részben a hétköznapi életből származó Tartalma szerint: kutatási projekt Színtere alapján: vegyes / tanórai és tanórán kívüli időkeretben/ Célcsoport: Általános iskola 6. évfolyam, / 2009 -2010. tanévben a 6. c osztály/ 3.) A projekt célja: Külső cél: Olyan ismeretterjesztő dokumentum, prezentáció és tabló összeállítása, amelyből az iskola valamennyi diákja jobban megismerheti lakóhelyét, iskolavárosát.
Tanulási cél: A tanulók konkrét élethelyzetekben, valós helyszíneken szerezzenek földrajzi, történelmi, gazdasági, matematikai, informatikai, turisztikai, kommunikációs és egyéb ismereteket. A korábban megszerzett anyanyelvi, tájékozódási, kapcsolatteremtési ismereteiket pedig a való életben mélyíthessék el. A projekt megvalósításától azt is várjuk, hogy nő az osztályközösségben a munkamorál, javul a magatartás, a csapatszellem, az egyéni és csoportos vállalkozási kedv. A projektmunkák során nagyobb kedvet kapnak az iskolai kötelező ismeretek elsajátítására is. Elsajátítható ismeretanyag: -
A Kisalföld földrajzi adottságainak, növény- és állatvilágának, termesztett növényeinek megismerése. Tájékozódás a Ság hegy szőlő és borkultúrájáról.
-
Celldömölk történelmi emlékein keresztül az egyes történelmi események megismerése, az itt élő népszokások, vallási és egyéb ünnepek felkutatása.
-
A város jellegzetes épületeinek, műemlékeinek természeti és épített látnivalóinak megismerése.
-
Ismeretek szerzése a város társadalmi-gazdasági adottságairól, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem helyi jellemzőiről, az oktatás, a foglalkoztatás, az aktív pihenés lehetőségeiről, a turizmusról.
-
Turisztikai és idegenforgalmi alapfogalmak megismerése (Pl.: történelmi borvidék, búcsújáró hely, vasúti csomópont utazásszervezés, stb…)
Elsajátítható képességek, készségek: -
Dokumentumkészítés számítógépen,
-
Internet és könyvtárhasználati ismeretek.
-
Riport- és interjúkészítés, elbeszélő és leíró fogalmazások készítése.
-
Számítások végzése, táblázatok, grafikonok összeállítása.
-
Önálló ismeretszerző képesség fejlesztése, rendszerezés, lényeglátás.
-
Kreatív gondolkodás fejlesztése.
-
Térképen történő tájékozódás javítása, vizuális képességek erősítése.
-
Kommunikációs készség fejlesztése.
-
Interperszonális kapcsolatteremtő készség fejlesztése.
-
Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség javítása.
-
Manuális készség fejlesztése.
-
Pályaorientáció
Megfelelés a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak: - Legyenek motiváltak az új ismeretek megszerzésére, képesek az önálló tanulásra. - Gyakorolják azokat a tanulási folyamatokat, melyek tanár-diák együttműködésen alapulnak - A kihívásokra, konfliktusokra az emberi tisztesség keretein belül reagáljanak. - Legyenek tisztában – életkoruknak megfelelően – jogaikkal, kötelességeikkel, a megfelelő viselkedési normákkal, a véleménynyilvánítási lehetőségeikkel. - Emberi kapcsolataikban a pozitív emberi tulajdonságok domináljanak. - Alakuljon ki bennük a belső igénye az értékek, hagyományok megóvására, gyarapítására. - Szűkebb és tágabb környezetük iránt érezzenek felelősséget.
- Rendelkezzenek életkoruknak megfelelően információval a közvetlen és tágabb környezetük társadalmi és természeti adottságait illetően. Lakóhelyük történetének, hagyományainak ismerete egészséges „lokálpatriotizmusban” nyilvánuljon meg. 4.) Tantárgyi kapcsolódások: Magyar: Szövegértés, szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, riport, interjú, leíró és elbeszélő fogalmazások készítése, hivatalos levél Történelem: Földrajz: A Kisalföld természeti adottságai, domborzata, éghajlata, növény és állatvilága, a Ság hegy kialakulása, jellegzetességei Matematika: táblázatok, grafikonok készítése, százalékszámítás, mérések Informatika: Internethasználat, szövegszerkesztés, Technika: Szabás-varrás, bábkészítés, famunkák, üzemlátogatások. Rajz: Művészettörténeti ismeretek, műelemzés, tabló, plakát és meghívókészítés. Ének-zene: Vas megyei népdalok, hagyományok, zenetanulás. Nem szakrendszerű órák: Szövegértés, kreativitás és logikus gondolkodás fejlesztése 5.) Tevékenységtípusok: -
könyvtári, levéltári kutatómunka, internetes anyaggyűjtés, feladatlapok megoldása,
-
csoportmunkák, páros és egyéni feladatok elvégzése,
-
előadások, találkozók szervezése, meghallgatása, róla jegyzetek készítése,
-
iskolák, üzemek, hivatalok, munkahelyek, szolgáltató egységek felkeresése,
-
városnéző program összeállítása és lebonyolítása,
-
interjúk készítése, írásos rögzítése, fotók készítése,
-
ajándék készítése az óvodásoknak
-
ismeretterjesztő füzet, prezentáció és tabló összeállítása
6.) A projekt megvalósításának lépései: a.) Előzetes feladatok: - Megbeszélések lefolytatása: A telephelyi projektvezetővel,
Az intézményvezetéssel,
A projektben résztvevő pedagógusokkal - Tájékoztatók megtartása: - Szülőknek, szülői értekezlet keretében, később a részletekről levélben. - Felső tagozatos tanároknak a projekt keretében végzendő munkákról. - A projekt megvalósítását segítő külső partnerek számba vétele. - Ötletbörze: A tanulók tájékoztatása a projektről, a megvalósításra váró feladatokról. A tanulók témával kapcsolatos ötleteinek összegyűjtése, szűkítése indoklásokkal, a végleges tevékenységi formák elfogadása. - Meghívó a projektnyitó napra b.) Projektnyitó nap: Résztvevők, meghívottak: az osztály tanulói, az intézményvezetés képviselője, a projektben részt vevő nevelők, A nyitó nap programja: - A projekt feladatainak ismertetése, felelősök, határidők meghatározása. - A dokumentáció elkészítésére szerkesztő csapat összeállítása, - A heti összejövetelek megbeszélése, - Az elvégzett feladatok adminisztrálási módjának tisztázása - Az első hét feladatainak részletes megbeszélése. Dokumentáció: fotó a nyitónapról
c) Szaktárgyi órákon megvalósított feladatok: Bejegyzések a naplóban 2010 03.17.
földrajz:
Kemenesalja földrajza
2010.03.18.
szövegértés
A riport
2010.03.19.
rajz
2010.03.19.
osztályfőnöki
Városunk épületei. Kiállítás megtekintése Művelődési Központban Barokk építészet. A római kat. templom ábrázolása Celldömölk projekt
2010.03.23.
rajz
Városunk nevezetes épületei. I. Rajzolás
2010.03.23.
történelem
Celldömölk története I.
2010.03.23.
szövegalkotás
Riportkészítés: szövegalkotási feladatok
2010,03.24.
ének-zene
Celldömölk és Vas megye népdalgyűjtemények
2010.03.25.
történelem
Celldömölk története II
2010.03.26.
magyar
Kérdésszerkesztés – Interjúkészítés
2010.03.26.
Technika fiú
Üzemlátogatás a Kőnig Sütőipari Gépgyártó KFT-ben
2010.03.26.
Technika leány
Üzemlátogatás iskolánk konyhájában.
2010.03.29.
matematika log.
Szöveges feladatok, adatok rendszerezése
2010.04.01.
ének-zene
Látogatás az Ádám Jenő zeneiskolába
2010.04.07.
ének-zene
Környékbeli népdalok tanulása „erdős” énekek gyűjtése.
2010.04.12.
matematika log.
Grafikonok készítése, értelmezése
2010.04.15.
ének-zene
Békefy –Berzsenyi: Búcsúzás Kemenesaljától
2010.04.16.
rajz
Városunk nevezetes épületei II.
2010.04.16.
osztályfőnöki
2010.04.19.
magyar
Celldömölk a város, ahol élünk. Tanulmányi séta Fogalmazások a projekt kapcsán
2010.04.22.
német
Unser Stadt: Celldömölk
2010.04.12.
matematika
Látogatás a Polgármesteri Hivatalban
2010.04.12.
matematika log.
Adatok, információk gyűjtése a Polg. Hivban.
2010.04.29.
szövegértés:
Kemenesmagasi citera együttes vendégszereplése
d) Tanórákon kívül, szabadidőben megvalósított feladatok Időpont
Feladat
A feladat megvalósítása
03.08.
Ötletbörze
03.11.
Projektnyitó nap előkészítése
03.16.
Projektnyitó nap
03.18 .
Könyvtári és internetes kutatómunka
03.19,
Ajándék készítése az óvodásoknak
03.22.
Előadás: Danka Imre
03.23.
Óvodásoknak ajándék átadása
03.23.
Előadás: Hetényi József
03.24.
Történelmi nevezetességek felkeresése
Az ötletbörze kicsit nehezen indult, de később a, a kapott segítségekkel, egyre jobban és ügyesebben megfogalmazták a gyerekek azokat a feladatokat, amelyeket a projekt keretében szeretnének megvalósítani. Elsősorban apró részletekre tudtak javaslatot tenni. A nevelői és tanulói ötletekből végül összeállt a program. A tanulók a projektnyitó napra meghívót készítettek, Rövid összefoglalókat írtak az egyes részterületek ismertetéséről. Az osztályba faliújságot készítettek a projekt feladatainak ismertetésére és az egyéni teljesítések nyilvántartására. Az iskolavezetés és az osztályban tanító nevelők előtt a tanulók ismertették vállalásaikat. Felelősöket választottunk az egyes részterületek irányítására. Meghatároztuk a projekt produktumait. Az első rész teendőit részletesen megbeszéltük. A gyerekek több csoportban internetes ismertetőket, könyveket kerestek a város történelméről, földrajzáról. A gyűjtőmunka eredményeit később hasznosították. A húsvéti ajándékkészítésből elsősorban a lányok vették ki részüket. Az első ajándékformát nem készítették el szépen, ezért új formát kellett kitalálni és elkészíteni. Az első előadáson a térség földrajzáról, a város történelméről kaptak érdekes előadást a gyerekek. Megtanulták mit jelent a történelmi borvidék elnevezés, milyen szerepet játszott régen és ma a szőlőművelés a város életében. A színvonalas, érdekes előadást a gyerekek érdeklődéssel hallgatták, és örültek annak, hogy az erdei iskola keretében pincelátogatáson is részt vehetnek. Az óvodások ajándékozására a délelőtti órákban került sor az alsó tagozatosok által szervezett program keretében, Ezért a tanulók közül csak 5 fő bonyolította ezt le. Tetszett nekik, mert a kicsik nagyon örültek az ajándéknak. A városban működő honismereti kör munkájáról mesélt az előadó. Elmondta, hogy milyen témákban végeznek kutatásokat, milyen régi iratokat, fotókat, képeslapokat gyűjtöttek össze, ezekből milyen kiállításokat szerveztek. A vasút történetéről is kaptak tájékoztatást a gyerekek, és meghívást az irányítótorony meglátogatására. Ennek különösen örültek. A tanórákon megismert történelmi nevezetességeket keresték fel a gyerekek. Vázlatrajzokat készítettek, amelyek alapján az elkészült rajzok a projekt produktumaként készített tablóra kerültek.
Időpont
Feladat
A feladat megvalósítása
03.25.
Evangélikus templom felkeresése.
03.26.
Első „Projektparti”
03.29.
A Kegytemplom és a tárház felkeresése.
03.30.
A vasút meglátogatása
03.31.
Műhelymunkák
04.07.
Második „Projektparti”.
04.08.
Látogatás az Ádám Jenő Zeneiskolában
04.09
A Műszaki Szakközépiskola és szakiskola meglátogatása.
Rácz Dénes evangélikus tiszteletes úr fogadta a gyerekeket a templomban. Részletesen beszélt a templom történetéről, az evangélikus vallás szerepéről. A gyerekek nagyon élvezték a templomban tett látogatást, mert számukra is érdekes dolgokat hallottak, kipróbálhatták az orgonát, annak mechanikus fujtatóját is. A programon az osztály több mint fele részt vett A gyerekekkel megbeszéltük az eddig megvalósított feladatokat. Ekkor már látszott, hogy melyek azok a munkaformák, amiket szívesen végeznek, és melyek azok, amik gondot okoznak. A külső helyszínek szervezése több tanári segítséget igényel. A tanulók nem szívesen készítenek jegyzeteket, emlékeztetőket a programokról. Megbeszéltük a következő rész feladatait. A templommal Kovács Ferenc tisztelendő úr segítségével ismerkedhettek a gyerekek a római katolikus templom történetével, Koptik Odó apát életével, munkásságával. A gyerekeknek a tárház nagyon tetszett. Ott akár több időt is eltöltöttek volna, de a húsvéti programok miatt ez nem volt lehetséges. A programon az egész osztály részt vett. A tanulók közül 10 fő látogatást tett a vasúti irányítótoronyban. Nagyon tetszett nekik ez a program. Szép kilátás nyílt innen az egész pályaudvarra. A vasútállomást is megtekintették. A gyerekek az eddig végzett kutatások műhelymunkáit végezték csoportonként. A tervezett Útikalauz részére fogalmaztak meg ismereteket. Az eddig meglévő anyagokból iskolai faliújságra készítettek tájékoztatót. A tavaszi szünet után szükséges volt a projekttel kapcsolatos soron következő feladatok áttekintése. A meglátogatni kívánt intézményeket számba vettük, megbeszéltük, hogy hova mikor mehetünk. Ezekez ui. a tanulók önállóan nem tudták szervezni. A látogatásra ugyan tanóra keretében került sor, de mindenképpen említeni kell, hogy milyen jó benyomást tett a tanulókra ez a program. Az igazgató úr nem csak a zeneoktatás és a zeneiskola történetével ismertette meg a gyerekeket, hanem az egyes hangszereket is bemutatta. Ez különösen nagy sikert aratott. A programon az egész osztály ott volt. Az igazgató úrral történt előzetes egyeztetés után sikeres látogatást tettünk 12 tanulóval a szakközépiskolába. A gyerekek az ismertető után kérdéseket tettek fel. Gyakorolták a riportkészítést. Az iskola több szaktantermét is megnéztük. Több gyermekben is megfogalmazódott, hogy tanulmányait ebben az intézményben folytatja.
Időpont
Feladat
A feladat megvalósítása
04.12.
Látogatás a Polgármesteri Hivatalban
04.12.
„Cserediák” program
04.13.
Harmadik „Projektparti”
04.14
Látogatás a malomban
04.15,
Műhelymunkák
04.15.
Riport készítése iskolánk igazgatójával
04.16.
Látogatás az óvodában.
04.19,
Látogatás az Apáczai Kiadóban.
Ezt a programot is délelőtt sikerült megvalósítani. A polgármester úr ekkor tudta fogadni az osztályt. Először Gyuricza Imre a hivatal főosztályvezetője tájékoztatta a gyerekeket az ott folyó munkáról. Több osztály munkáját is megnéztük. Ezek után fogadta a polgármester úr az osztályt az ülésteremben. Itt beszélt a gyerekeknek a város és az épület történetéről, az elkövetkezendő időszak fejlesztési terveiről. A programot a díszterem felkeresésével fejeztük be. Az alsósági tagintézményben töltötte ezt a napot 4 tanulónk. Cserében hozzánk érkezett tőlük négy tanuló. A mi diákjaink adatokat gyűjtöttek a tagintézményről, riportot készítettek a tagintézmény vezetőjével. Együtt tanultak az ottani 6. osztállyal. A programot a gyerekek kezdeményezték és nagyon tetszett nekik. Értékeltük az elvégzett feladatokat, rendszereztük az összegyűlt műhelymunkákat. Kiderült, hogy nagyon sok feladatot valósítottunk már meg, de nem tartható az eltervezett sorrend. Az egyes helyekre ugyanis nem sikerült mindig a tervezett időpontban lehetőséget kapni. Ezért a tervezett programon több változtatást, módosítást is végeztünk. A malomba az egyik fiú, édesapja segítségével szervezett látogatást. Hat társával együtt teljesen önállóan bonyolították le a programot. A látogatásról fotókat készítettek, ismertető anyagokat hoztak és tájékoztatták társaikat is. Az egyes csoportok önállóan rendszerezték az összegyűlt anyagokat, fotókat. Foglalkoztak az Útikalauz összeállításával és a számítógépes prezentáció elkészítésével. Az osztály másik része riportot készített. Ezen a programon 9 tanuló felkereste – előzetes egyeztetés után – Danka Adél igazgató nénit. A gyerekek riportot készítettek. A kérdéseket előre összeállították. A kezdetekhez viszonyítva már ügyesen kérdeztek és jegyzeteltek. A beszélgetés során előre nem tervezett kérdéseket is meg tudtak fogalmazni. Ezen a programon nyolc kislány vett részt. A kis óvodások örömmel fogadták a gyerekeket. Néhányan játszottak az ovisokkal, a többiek pedig riportot készítettek az óvónénivel. Az igazgató úr fogadta a gyerekeket. Beszélt nekik a kiadó történetéről, a tankönyvek készítéséről, a kiadóban foglalkoztatottak munkájáról. Ezt ezután meg is tekintették a tanulók. Nagyon tetszett nekik a szerkesztőségben a különböző számítógépes programok alkalmazása. A lehetőséget megragadva segítséget kértünk és kaptunk az Útikalauz kinyomtatásához.
Időpont
Feladat
A feladat megvalósítása
04.19
A sportolási lehetőségek kutatása Meghívók készítése a projektzáró napra
04.20.
A Vulkán Gyógy- és Élményfürdő felkeresése
04.21.
A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár felkeresése
04.22.
Városnéző séta lebonyolítása
04.23.
A varroda felkeresése
04.26.
Útikalauz véglegesítése, nyomtatása
04.27.
Tabló és prezentáció véglegesítése. Felkészülés a projektzáró napra.
A tanulók kisebb csoportokban végezték ezt a munkát. Más osztályokban tanuló társaik sportolási szokásairól érdeklődtek, testnevelő tanárukkal beszélgettek, a környezetükben élő felnőttektől gyűjtöttek információkat. A tanulók 4 fős csoportja a meghívókat készítette el. A fürdő igazgatója részletes tájékoztatást adott a gyerekeknek a létesítmény megépítéséről, a kínált szolgáltatásokról. A hely nem volt ismeretlen számukra, hiszen úszásoktatáson már valamennyien jártak itt. Nagyon érdeklődőek voltak valamennyien, A tanulók számára ez a program sem volt ismeretlen, hiszen többször jártak már alkalmi programokon itt. Néhány tanuló pedig a központ által szervezett szakkörök tagja. Az épület története, a Műv, Ház által szervezett éves programok, a könyvtár névadójának élete azonban új információk voltak. A látogatás alkalmával az éppen aktuális kiállítást is megnéztük, és az állandó kerámiagyűjteményt is felkerestük. A tanulók nagyon érdeklődőek voltak. A gyerekek a városról összegyűjtött információk alapján városnéző séta programot állítottak össze. A délutánt arra fordítottuk, hogy ismét felkerestük a már látott és a még fel nem keresett nevezetességeket. (Az épületeket csak kívülről tekintettük meg) Már a gyerekek tartották a rövid ismertetőket, mint idegenvezetők. Elkészítettük a még hiányzó fotókat is. Ez a munkahely látogatás kicsit későre csúszott, de teljesen önálló szervezésű volt, ezért semmiképp sem hagytuk volna ki. Azok a gyerekek – 10 fő – akik eljöttek nagyon sokat tanultak az itt látottakból. A számítógép gyakorlati alkalmazása, a szabászat, a szép ruhák nagyon tetszettek a gyerekeknek. A produktumok véglegesítésén több csoportban dolgoztak a gyerekek. A kész Útikalauzt az Apáczai Kiadóban nyomtattuk ki. A tanuló, véglegesítették a prezentációt. Az Útikalauz elkészült 130 példányát összehajtogatták és összekapcsolták. Fotókat nyomtattunk ki a projektzáró napra. Elpróbáltuk a projektzáró nap műsorát is. A munkánk során készített fotókból válogatást készítettünk. Ezeket az iskola első emeletén lévő falakra kiállítássá rendeztük. Végleges helyére került a Tabló is. A meghívó szerint 11 órakor tartottuk a projektzáró rendezvényünket a mellékelt forgatókönyv alapján, Vendégeink voltak a Polgármesteri Hivatal képviselői, a helyi médiák képviselői, projektben segítő szakemberek, az intézményünk vezetői és a diákok kb. 100 fős csoportja.
04.28
04.29
A fotókiállítás elkészítése
Projektzáró nap
e) ) Projektzáró nap Meghívottak: Fenntartó, intézményvezetés, pedagógusok, külső szakemberek, akik a projekt során segítettek, felsős osztályok 2-2 fős képviselői, szülők, helyi TV és újság. A zárónap programja: - Az elkészült Útikalauz előzetes kiosztása - „Sajtótájékoztató”: melynek keretében, a dokumentációt készítő 4 csoport bemutatja az általa elkészített produktumot. Ez az előadás csoportonként 8-10 percig tart. - Kérdések: A résztvevők kérdéseket tehetnek fel az elhangzottakkal kapcsolatban. - Válaszok: - Az elkészült dokumentumok megtekintése: 7.) Időtartam, időbeosztás: A projekt tervezése január és február hónapokban történik (2 hónap) Az előkészítés az osztályban kb. kettő hetet vesz igénybe. A projekt lebonyolítása március 16-április 29. Tavaszi szünet kivételével négy hét A projekt tapasztalatainak összegzése kettő hét 8.) Tárgyi és technikai feltételek, költségek: - Tanterem és annak üres fala, ahol faliújságon az információk közlése, a feladatok teljesítésének folyamatos dokumentálása folyik. - A nyitó és a záró nap lebonyolításához nagyobb tanterem, vagy az első emeleti folyosó egy része berendezve, vagy az ebédlő. - Számítógépek kivetítővel és internet hozzáféréssel. - Dekorációs anyagok. - Színes fénymásoló - Színes nyomtató - Irodaszerek: 4 cs. 500-as A 4-es fénymásolópapír, színes fénymásoló patron, színes karton, vastag filcek,
- A tablóhoz: fa keret, borítás, üvegezés, (esetleg régi, használaton kívüli tabló felújítása) A tervezett költség: kb 50 ezer forint, amelynek egy részét pályázati keretből, másik részét támogatásból kívánjuk fedezni. 9.) A projektmunka eredménye: Pedagógiai eredmények: Új pedagógiai módszerek, tartalmak bevezetése a hagyományos tantervi keretek kiszélesítése. Magatartás, munkamorál, tanulási kedv javulása. Egyéni és csoportos vállalkozási kedv erősödése, csapatszellem növekedése. Produktumok: Útikalauz – ismeretterjesztő prospektus a városról, diákszemmel Prezentáció – számítógépen megtekinthető ismertető fotókkal, rövid szövegekkel Tabló – a város nevezetességeit bemutató fotók Munkaanyagok: fotók, írások Az Útikalauzt nyomtatott formában megkapták a felsős osztályok 1-1 példányban, a projektben résztvevők és a zárónap vendégei
A prezentáció megtekinthető az iskolánk honlapján Tabló Az Árpád utca 34. számú iskolaépület első emeletén tekinthető meg.
Tanulói értékelés összegzése: A projekt zárása után a tanulók a kérdőív segítségével alkottak véleményt a megvalósított projektről. A szívesen végzett feladatok száma sokkal több, mint a kötelességből végzetteké. A feladatok közül az iskola és üzemlátogatások voltak a legkedveltebbek, de tetszettek a nevezetességeket felkereső programok is. Az írásbeli feladatok elkészítése kevésbé tetszett a gyerekeknek, azokat inkább csak kötelességből végezték. Az értékelésekből kiderült, hogy valamennyi tanuló számára sikerült egyéni és csoportban végezhető feladatot is adni. Többen csoportban végezték szívesebben a munkát, de nem elhanyagolható azok száma sem, akik egyedül szívesebben dolgoztak. Arra a kérdésre, hogy mit tanultál a projektből, kétféle válasz született. Többen a konkrét történelmi, földrajzi és egyéb ismeretszerzést jelölték meg, de sokan adtak olyan választ, hogy a közösségben való munkavégzést, a szorgoskodást, az összetartást tanulták meg.
Az is figyelemre méltó vélemény, hogy csak nagyon kevesen jelöltek meg olyan feladatot, amit a projektből kihagytak volna. A feladatok mennyiségét éppen megfelelőnek találták. A projektvezető és a projektben résztvevő tanárok munkáját nagyon segítőkésznek, pozitívnak tartották a tanulók. A végzett munkájukról pozitív visszajelzéseket, bíztatást, dicséretet kaptak tőlük legtöbben. Újabb projektben a tanulók közül 11-en nagyon szívesen, 10-en szívesen 3-an csak ha muszáj, vennének részt. Ez azt jelenti, hogy a tanuló több mint 80%-a nagyon pozitívan élte meg a projektmunkát. Az utolsó két kérdés a projekt osztályközösségre illetve az egyénre gyakorolt hatására vonatkozott. A tanulók több mint 80%-a választotta azt, hogy jobb közösség lettek és, hogy szívesebben dolgoznak együtt. Negatív hatást senki nem jelölt meg. A tanulók saját változásukat 16-an úgy jelölték meg, hogy szívesebben jártak iskolába. Többen húzták alá azt, hogy bátrabbak lettek, illetve, hogy nőtt az önbizalmuk. Néhányan megfogalmazták, hogy szorgalmasabbak, pontosabbak lettek. Csak hárman jelölték azt, hogy nem változtak semmit és hogy féltek a kudarctó. A tanulóktól azt is megkérdeztük, hogy munkájukat milyen fokozatúnak értékelik. Ez az esetek nagyobb részében egyezett a projektben részt vevő nevelők véleményével is.
Nevelői tapasztalatcsere: A nevelői tapasztalatcsere során értékeltük a projektben kitűzött külső és belső célok megvalósulását, a tanulók egyéni, páros és csoportmunkáját. Megvizsgáltuk, hogy mennyire feleltek meg a kitűzött célok, feladatok a gyerekek életkori sajátosságainak, meglévő ismereteiknek és képességeiknek. Az értékelésben az alábbi kérdőív is segített. Nem kitöltöttük, hanem közösen megbeszéltük a kérdőív kérdéseit.
Nevelői vélemények összegzése. A külső cél megvalósítása sikeres volt. A tervezett produktumok elkészítése maradéktalanul sikerült. A tabló, az útikalauz és a prezentáció egyaránt elnyerte a közönség tetszését. Tartalmasnak, esztétikusnak, az iskola többi tanulója számára is hasznosnak ítélte valamennyi kolléga.
Az iskola tanulói szívesen olvasgatják a tabló ismeretterjesztő feliratait. Az útikalauzt rendszeresen kézről-kézre adják és elolvassák. Sajnos pénz hiányában nem sikerült kellő számban kinyomtatni. A prezentáció az iskola honlapján minden érdeklődő számára megtekinthető lesz. A záró rendezvényünk külső vendégei is elismeréssel nyilatkoztak a végzett munkáról, és a bemutatott produktumokról. A tanulási célunk egyike az volt, hogy a tanulók konkrét élethelyzetekben, valós helyszíneken szerezzenek földrajzi, történelmi, gazdasági, matematikai, informatikai, turisztikai, kommunikációs és egyéb ismereteket. Az aktív tapasztalás formái és helyszínei a következők voltak: Szaktárgyi órákon csoportos és páros munkával ismerkedtek a földrajzi, történelmi nevezetességekkel, a riportkészítés mikéntjével, stílusjegyekkel, számítógépes teendőkkel. Külső szakemberek az iskolában tartottak előadást városunk múltjáról, földrajzi adottságairól, történelméről A város történelmi nevezetességeit felkeresték: templomok, épületek, köztéri szobrok tanulmányozását végezték el a tanulók. A helyszíneken szakemberek segítségével ismerték meg a nevezetességekhez tartozó történelmi ismereteket. A tanulók óvodát, zeneiskolát, középiskolát kerestek fel. Meghallgatták az intézmények vezetőinek tájékoztatóját, kérdéseket tettek fel. Kezdetben még bátortalanul, több tanári segítséggel, később már egyre bátrabban és önállóbban. A tagintézményben egy egész napot eltöltöttek, ott tanultak, ami nagy élmény volt a gyerekeknek. Több üzemet, munkahelyet meglátogattak. Ezek között voltak olyanok, amelyeket teljesen önállóan szerveztek meg szüleik segítségével. Fotókat készítettek, rövid jegyzeteket írtak. Ezek a látogatások igen nagy benyomást tettek a gyerekekre. Először találkoztak munkahelyek valóságos légkörével, először tapasztalták meg az iskolában tanultak életben való szükségességét és hasznosságát. A projekten belül több integrálási lehetőség is adódott. A történelem és művészettörténet, az anyanyelvi, kommunikációs ismeretek és az informatika területének integrálása nagyon sok program során megvalósult.Pl: egy nevezetes épület történetének megismerése, az épületről fotók írások gyűjtése, a helyszínen vázlatrajzok készítése, ezekből a tablóra fotó és rajz készítése, ismertető szöveg megfogalmazása, esztétikus elhelyezése a többi kép között.
A gyerekek önálló munkavégzése kezdetben akadozott. Sok utasítást, segítséget kellett adni, kevesen vállalkoztak önálló feladatra. A projekt felétől ez egyre jobban megváltozott . A gyerekek egyre kezdeményezőbbekké váltak, egyre bátrabban vállaltak el nagyobb terjedelmű önálló feladatot. Ennek eredményekén könyvelhető el a malom és a varroda meglátogatása, az interjú készítése az iskolánk igazgatójával illetve a prezentáció több részének elkészítése. A gyerekek önálló munkáikról szívesebben számoltak be, elvárták a reagálást a végzett munkájukra. A gyerekek közötti együttműködés kezdetben csak baráti alapon működött. Az osztály fejlettségi szintjéből következett, hogy alig ismerték a csoportban való együttműködés szabályait. Nehezen készültek el a csoportmunkák is. Később ezek terén is pozitív elmozdulás történt. A projekt utolsó fázisában tudtak igazán jól együtt munkálkodni, amikor az útikalauzt kellett összerakni vagy a képeket kiállítani. Ekkor már nem csak barátok dolgoztak szívesen együtt. A tanulók kommunikációs készsége sajnos elég alacsony szintű. A szülői házból egyre kevesebb kommunikációs ismeretet hoznak. Nehezen tudnak kérni, kérdezni, kérdésekre válaszolni. Ezen a területen nagyon sokat kellett segíteni. Több olyan feladatot kaptak, amikor kérdéseket kellett feltenniük, érdeklődni kellett, információt kellett kérni. Ezek kezdetben nagyon nehézkesen mentek. A tanulói kérdőívekben többen is megfogalmazták, hogy már bátrabban mernek kérni, kérdezni. Ez mindenképpen a pozitív elmozdulás jele. A gyerekek a projekt egészének tervezésébe az ötletbörzén keresztül lettek bevonva. A téma jellege miatt több segítséget kellett adni ahhoz, hogy saját ötleteik is előkerüljenek. Ezért a projekt megvalósítása során többször is engedtünk apró eltéréseket, azért, hogy a gyerekek elképzelése, később hozott ötlete, javaslata valósuljon meg. A szervező munkában inkább csak az osztály negyede jeleskedett. Voltak, akik a vállalt vagy kapott megbízatást megoldották, de ahhoz semmi pluszt nem tettek hozzá. A tanulók a projekt értékelésér szívesen végezték. Igazából a produktumok nyilvánosságra hozatala után kapott elismerések is sokat segítettek abban, hogy több dolgot másképp lássanak. Mint projektvezető a gyerekekkel óráról-órára kapcsolatban voltam. Valamennyi tevékenységüket nyomon követtem, minden külső helyszínre igyekeztem velük menni. Sokszor bíztattam, bátorítottam őket. Több esetben az írásbeli feladataik elvégzésére figyelmeztetni kellett őket. Talán ez volt az a terület, ami legnehezebbnek bizonyult számukra. Pár mondatos emlékeztetők készítése csoportokban egyes látogatásokról, illetve a riportok leírása.
A tanulók egyéni és csoportos munkáját több módon is figyelemmel kísérhettem, és azonnal reagálhattam rá. Az egyik módja az egyéni feladatteljesítések írásos vezetése volt, a másik mód pedig a heti „projektparti” megtartása volt, ahol a csoportok beszámoltak munkáikról Ősszegzés: A projekt eltervezett külső és oktatási célja megvalósult. A tanulók fejlettségi szintjükhöz mérten e sok és összetett feladatból álló projektet kiválóan megoldották. A végzett munka pozitív hatása sok gyereknél máris tapasztalható. Közvetlenebbek, bátrabbak, vállalkozóbb kedvűek, mint korábban. Kommunikációs készségük javult, szívesebben dolgoznak csoportokban. Fontos lenne, hogy legyen folytatása ennek a tanulási formának, hiszen több eredményt elérni csak akkor lehet, ha az új módszereket a kipróbálás után meg lehet ismételni. A tanuló munkájának értékelése az adott szaktárgyakban is megtörtént és összességében is . Munkájuk elismeréseként az alábbi oklevél arany ezüst vagy bronz fokozatát szerezhették meg.
