Ahol a folyók összeköt ö tnek
W Where riv vers conn nect Gdje je rijeke spajaju s
Gazd dasági sttratégia ai tanulm mány
Térrségi beffektetéss ösztön nző, közös gazdasá ágfejlessztési strratégia
HU UHR/100 01/2.1.4//0004 - Jo oint indu ustrial paark 20 12 november
Böröczzné dr. Tótth Judit
1
Tartalomjegyzék 1.
Vezetői összefoglaló
3
2.
Bevezető
4
3.
A határ menti térség gazdasági adottságainak bemutatása
6
4.
A foglalkoztatottság jellemzői az Európai Unióban
9
5.
Foglalkoztatottság Tótszerdahely térségében
10
6.
Foglalkoztatottság Goričan térségében
14
7.
A térség demográfiai helyzete
19
8.
Az ipari parkok célja, funkciója
22
8.1.
Az ipari parkok Magyarországon – feltételrendszer, jogi környezet
24
8.2.
Az ipari parkok Horvátországban – feltételrendszer. jogi környezet
27
9.
A közös gazdaságfejlesztés irányai, a lehetséges befektetések
30
9.1.
Források: hitelek, pályázatok
31
9.2.
A befektetők
33
9.2.1. Külső támogatások a befektetők szerzéséhez
33
9.2.2. Belső erőforrások a befektetők szerzéséhez
35
10.
37
A közös ipari park működési koncepciója
10.1. Jó gyakorlatok
37
10.2. A Tótszerdahely – Goričan közös ipari park (Mura Ipari Park) működése
41
11.
SWOT analízis
42
12.
Összegzés
44
13.
Felhasznált irodalom jegyzéke
45
14.
Felhasznált források jegyzéke
46
2
1. Vezetői összefoglaló
A Tótszerdahelyet és Goričant körülvevő térség két régió, a Nyugat-Dunántúli régió és Sjeverozapadska régió találkozásánál fekszik. Ezek az Európai Unió átlagánál fejletlenebb konvergencia régiók, Kelet-közép Európában azonban közepesen fejlett régiónak számítanak. Az egymással határos megyék fejlettségi szintje hasonló, relatív pozíciója pedig eltérő. Muraköz megye a régióban és Horvátországban fejlettnek, Zala megye a régióban fejletlennek számít, ráadásul a másik két magyar megye (Győr-Moson-Sopron és Vas) sokkal dinamikusabb, mint Zala. Letenye kistérség – ide tartozik Tótszerdahely – a régión és a megyén belül a legfejletlenebb, ugyanakkor majdnem elfeledett ipari (kőolaj-bányászat) hagyományai vannak. Horvátországban Muraköz megyére úgy tekintenek, mint amelyik eredményes kapcsolatban áll az Európai Unió intézményeit és forrásai már használó Magyarországgal. Mindkét országot mélyen érintette a gazdasági válság, a kilábalás is alig kezdődött meg (az országok GDP-je még elmarad 2007-évi szinttől). 2012-ben Győr-MosonSopron megye exportorientált multinacionális iparában már a fellendülés tapasztalható. Mindkét országban alacsony a foglalkoztatási szint, s az elmúlt években a válság hatására a foglalkoztatási problémák gyarapodtak. A munkanélküliség szintje magas, Muraköz megyében még Zala megyénél is magasabb. A munkanélküliség kezelésére és a foglalkoztatás elősegítésére mindkét országban kevés erőforrást használnak, ráadásul a válságban ezeket nem is növelték, hanem inkább csökkentették. A munkaerő-piacon zavarok figyelhetők meg, a szabad álláshelyek száma alacsony, a folyamatok szervezetlenek. Az állami foglalkoztatási szolgálatoknak és partnereiknek nincs elégséges erőforrásuk a munkaerőpiac megismerésére és befolyásolására. Ilyen körülmények között a szokásosnál is nagyobb szerepe van a helyi kezdeményezéseknek. A helyi iparfejlesztés előmozdítására jó eszköz az ipari park szervezése. Mind Tótszerdahely, mind Goričan rendelkezik a szükséges feltételek egy részével, elsősorban ipari célokra használható földterülettel. Ezen túl mindkét helyen kialakítható, illetve növelhető a szükséges infrastruktúra kapacitása, és Goričan tervezett ipari parkjában már van betelepült, működő vállalkozás is. A két ország állama eltérő módszerekkel és jogi környezettel támogatja az ipari parkok/vállalkozói zónák fejlesztését. A cél mindkét helyen ugyanaz: a kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése, a korszerű termelési technológiák alkalmazása, innováció, a megújuló energiák fokozott alkalmazása, a foglalkoztatottság és a térség jövedelmének növelése. Mindkét településen történtek már fontos lépések. A földterület tulajdonlásán túl elkészültek az infrastrukturális tervek, az azok megvalósításához szükséges környezeti és pénzügyi elemzések, amelyeket a remények szerint kivitelezés is követ a közeljövőben.
3
2. Bevezető Az ipari park szükségessége a helyi szükségletből és igényből, valamint a helyi akaratból áll össze. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen reális lehetősége van egy határon átnyúló ipari park létrehozásának Tótszerdahelyen és Goričanban. Milyen feltételeknek adottak ma 2012-ben, milyen feltételeknek kell teljesülnie a közeljövőben, és milyen befektetést ösztönző döntéseket kell meghoznia az érintetteknek. Milyen módszerekkel lehet a fizikailag elkülönülő ipari területeket integrálni egy közös ipari parkba, hogyan lehet biztosítani a kiegyensúlyozott működést. A határ menti két település gondjai és lehetőségei hasonlóak, az együttműködésüknek hagyományai vannak. Az iparfejlesztés szükséglete és az együttműködés hagyománya hozta a közös ipari park gondolatát. Határon átnyúló ipari parkok működnek Európában. Ilyet létrehozni tehát lehetséges, és azt az Európai Unió támogatja is. Erre a lehetőségre és támogatásra példa a Gmünd/Ceske Velenice ipari park, amely az első határon átnyúló ipari park volt. E park egyik érdekessége, hogy hasonló rurális térségben jött létre, és belátható közelségében (100-180 km) nagy ipari központok vannak. A másik, hogy a létrehozásáról szóló döntés (1990/91) idején sem Ausztria, sem Csehszlovákia még nem volt az Európai Unió tagja. Mégis tudtak élni az Unió kínálta támogatási eszközökkel, és ilyenekre talán a mi esetünkben is számíthatunk. A tanulmány vizsgálja azt is, hogy az ipari parkok hogyan fejlődnek Magyarországon és Horvátországban. Bár a növekedés a kezdetekhez képest jelentős, ám manapság az ipari parkok némelyike vegetál, mások pedig szépen fejlődnek. Ez utóbbira példa a Győri Ipari Park története, amelynek létesítését az ipari hagyományok és a mellette fejlődő multinacionális ipar tette szükségessé. Nagy lendületet kapott az autópálya kiépítésétől. Bár fontos az autópálya ipartelepítő funkciója, azonban Gmünd/Ceske Velenice közös ipari parkja úgy sikeres, hogy még ma sem érhető el autópályán. A meglevő adottságokon túl további feltételek is szükségesek az ipari park létrehozásához. Mindenekelőtt ismerni kell az ipari parkra vonatkozó szabályokat és gazdaságpolitikai szándékokat. Ezeket mindkét ország vonatkozásában bemutatjuk a tanulmányban. Mind az ipari parknak, mind a betelepülő vállalkozásoknak szüksége van pénzre: hitelre és támogatásokra. Bár a válság miatt jelenleg szűkösek a lehetőségek, nehéz forráshoz jutni, de megalapozott projektekhez ma is lehet forrást szerezni. Fontos a tervezés, a megalapozottság. A tanulmány megállapításai igyekeztek előrevetíteni a jövőt is. Ehhez alapul szolgál az Európa-2020 stratégia célrendszere. Ha ezt figyelembe véve tervezik az érintettek a közös az ipari parkot, annak profilját, és ezt figyelembe veszik a befektetők is, akkor a jövőben is lehetséges ilyen fejlesztésekhez uniós forráshoz jutni mind Magyarországon, mind Horvátországban. Az ipari parkba befektetőket kell gyűjteni. Ehhez igénybe kell venni az állam és más szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat is. Hálózatokhoz kell kapcsolódni (ipari
4
parkok szövetsége, vállalkozásfejlesztési alapítvány, gazdasági kamarák, foglalkoztatási paktumok, klaszterek, stb.), és ki kell használni az általuk kínált lehetőségeket. A befektetők vonzásához tudatos kommunikációra van szükség, ennek legfontosabb eszközeit és módszereit is bemutatja a tanulmány. Figyelembe kell venni mások tapasztalatait, ezek szerint a kommunikációt évtizedes perspektívában kell kiépíteni, az eredmények tekintetében pedig az évi egy új befektető jó eredménynek számít. Az ipari parkok létrejöttéhez szükséges teendők sűrítve, logikai-időrendi sorrendben: ¾ Az ipari parkokhoz szükséges földterületek önkormányzati tulajdonban legyenek – ez a cél megvalósult. ¾ Az egyes települési ipari parkok infrastruktúra tervezése a hozzá kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányokkal – a projekt keretében megvalósult. ¾ Azon gazdasági adottságok feltárása, amelyek reálissá teszik az ipari parkok létrehozását. A vonzó befektetési környezet sajátosságainak feltárása. ¾ Források keresése az infrastruktúra teljes kiépítéséhez (3-5 éven belül) ¾ Az egyes ipari parkok szolgáltató szervezetének/személyének létrehozása. ¾ A közös ipari park szolgáltató szervezetének létrehozása, feladatkörének meghatározása, szolgáltatási koncepciójának elkészítése. ¾ Az ipari park címek elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítése, a cím elnyerése. ¾ Az ipari parkokban szolgáltatóház/inkubátorházat létrehozása.
5
3. A határmenti térség gazdasági adottságainak bemutatása A tanulmány célja, hogy megalapozza Tótszerdahely és Goričan közös ipari parkjának létrehozását. Azt kell felderítenie, hogy miből táplálkozik egy koncentrált ipari fejlesztés, mert az ipari park több ipari vállalkozás létrehozását, összegyűjtését, növekedésének támogatását szolgálja és jelenti. A két település viszonylag kis népességű, bár mikro-körzetük szempontjából, főleg pedig határ menti együttműködésüket tekintve nem jelentéktelenek. Mégis lehetséges-e, hogy a két, összesen mintegy 4 ezer fős népességű település olyan fejlesztést valósítson meg, amely eléri majd az ipari park követelményeit? Az általánosan használt területi beosztás szerint (National Units Territorial Systems – NUTS) Tótszerdahely NUTS-5 egységnek, vagyis önálló községnek számít, formális körzetközponti szerep nélkül. Tótszerdahely a Letenyei kistérségbe (NUTS-4), az Zala megyébe (NUTS-3), végül a Nyugat-Dunántúli régióba (NUTS-2) tartozik. Goričan NUTS5 település, egyike az 546 horvátországi, illetve a 24 muraközi NUTS-5 településnek. (A NUTS-4 szintet Horvátországban nem alakították ki.) Goričan Muraköz megyében (NUTS-3) van, amely a szerveződő Sjeverozapadna régióba (NUTS-2) tartozik. A terület gazdasági fejlettségét az 1 főre jutó GDP-vel (bruttó hazai termék) mérjük. Az európai statisztikák a régiók (NUTS-2) szintjén mérnek, ez lehetővé teszi a nemzetközi és régiók közötti összehasonlítást. A nemzeti statisztikák mérik a megyei (NUTS-3) szintű GDP-t is, ezeket nem idézzük, de utalunk rá. A vásárlóerő-egységben (PPS) számított GDP kiküszöböli az országok árszintjében lévő különbségeket.
Regionális bruttó hazai termék (1 főre jutó PPS), NUTS-2 szintű régiónként, az EU átlagában, %. Régió
2007
2008
2009
Közép-Magyarország
102
105
109
Közép-Dunántúl
57
58
54
Nyugat-Dunántúl
60
62
60
Dél-Dunántúl
42
44
45
Észak-Magyarország
39
40
40
Észak-Alföld
39
40
42
Dél-Alföld
41
43
43
6
Sjeverozapadska Hrvatska Sredisnje Hrvatska
i
Istocna
(Pannonska)
Jadranska Hrvatska
76
79
78
42
45
44
60
61
60
(Forrás: Belyó Pál: A mura-menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe című előadás. Elhangzott: II. Gazdaságfejlesztési workshop-on, Tótszerdahely, 2012. június 12.)
A két ország 10 régióját 3 csoportba lehet osztani: • •
•
az első csoportot a Közép-Magyarországi régió képezi, 2009-ben az 1 főre jutó GDP az EU átlag 109%-a a második csoportba 4 régió tartozik, 2 Horvátországból, 2 Magyarországról, 2009-ben az 1 főre jutó GDP az EU átlag 54-79%-a között van. A tanulmányban szereplő fejlesztési terület 2 közepesen fejlett régió, NyugatDunántúli régió (60%) és Sjeverozapadna régió (78%) találkozási szakaszán helyezkedik el. A Nyugat-Dunántúli régióban a 3 megye közül a legfejletlenebb Zala megye, ráadásul a 19 magyar megye közül az 1990-es évek közepén még a 4. legfejlettebb volt, ma már a 7-8. helyre csúszott vissza, addig a szomszéd Muraköz megye Horvátországban jelenleg is a 4. helyen van (Sjeverozapadna régió átlagát Zagreb város emeli meg, egyébként a 2 régió fejlettségi szintje hasonló). A Nyugat-Dunántúli régión belül Letenye kistérség a legfejletlenebb, bár nem tartozik a legfejletlenebb és így kiemelt támogatásban részesülő 33, illetve 47 magyar kistérség közé. Muraköz megye kicsi területe miatt ez a belső különbség nem jelentős. a harmadik csoportba 5 régió tartozik, az EU átlag 40-45% között. Köztük van a Dél-Dunántúli régió (45%) és a Sredisne i Istocka (Panonska) Hrvatska régió (44%). Ez lényegesen hosszabb határszakaszt jelent, több megyével és nagyobb népességgel. A két ország között ezen a szakaszon a Dráva jelenti a határt. Ennek jobb partja sűrűn lakott, főút és vasút szeli át, mert délebbre a Szlavón hegység a Száva völgyéig lényegében kettészeli az országot. Ennek megfelelően a gazdaság is a Dráva völgyben helyezkedik el, s számukra a határon túli kapcsolat természetes szükséglet. A magyar oldalon azonban a közlekedés alapvetően nem kelet-nyugati irányú, hanem követve a Budapest sugárt, nagyjából dél-északi irányú. Ezért a határmenti népesség az ország belseje felé orientálódik. A kapcsolat mindennapjait a rokon népesség határozza meg, a kapcsolat jövőjét tudatos politika és gazdaságpolitika alapozhatja meg.
Összességében mindkét ország fejletlenebb, mint az EU átlaga, külön-külön is, és együttesen is a felzárkózásra törekszik. A táblázat azt is mutatja, hogy az
7
iparosodott régiók a fejlettek, ebből csak Jadranska lóg ki, amely gazdagságát legalább annyira a turizmusnak köszönheti. Ugyanakkor az is látszik, hogy a gazdasági válságban az ipari régiók vesztettek legtöbbet. Míg az EU átlaghoz viszonyított pozícióban a horvát régiók 1-1%-t vesztettek, addig a Nyugat-Dunántúli régió 2 %-ot, a KözépDunántúli régió pedig 4 %-ot. A betanított munkára épülő iparosítás önmagában nem elégséges, a minőségi piacokkal bíró ipari-szolgáltatási területek képesek voltak pozícióikat javítani (Közép-Magyarország régió 4 %-kal). Az ipari minőség mellett a méretek is számítanak, nemcsak az egyes, illetve átlagos vállalat méretek, de a területi méretek is, amelyek lehetővé teszik a piaci versenyképességet. Ezért mindenféle méretbővítő integráció szükséges az ipari parkoktól a régiók közötti összefogásig.
A kis- és középvállalkozások jellemzőinek összehasonlítása Magyarország
Horvátország
EU 27/ Kelet-KözépEurópai Periféria
az összes Aránya az összes Aránya az összes Aránya vállalkozásban: 99,8% vállalkozásban: 98,9% vállalkozásban: 99,8%, Foglalkoztatottak 71,6%
aránya: Foglalkoztatottak 53,5 %
Összes árbevétel: 54%,
aránya: Foglalkoztatottak 67%/69%.
Összes árbevétel: 44,2 %
Összes 55%
árbevétel:
aránya: 58%/
(Forrás: Adela Zobundzija: A kedvező befektetési környezet létrehozása című előadás. Elhangzott: I. Gazdaságfejlesztési workshop-on, Donji Krajlevec, 2012. március 7. Magyarországi adatok: KSH.)
Mind Horvátországban, mind Magyarországon, általában a Kelet-Közép-Európai Periférián a vállalkozások számának növekedése mellett a legfontosabb feladat azok megerősítése, versenyképességük fejlesztése. Támogatni szükséges tehát a kkv fejlesztési programokat, köztük az ipari park fejlesztési programokat is. A horvát-magyar határ keleti (nagyobbik) részétől eltérően, a vizsgált földrajzi részen viszonylag fejlett területek találkozásáról van szó. Ezt erősíti az autópálya, amely Budapesttől Zágrábon át az Adriáig ér. Ez gazdaságélénkítő hatású, az Európai V. korridort jelenti, jelentősége a két ország kapcsolatát, szükségleteit meghaladja. Ez a korridor nemcsak közlekedés, de gazdasági folyam is, amely lehetőséget ki kell használni.
8
4. A foglalkoztatottság jellemzői az Európai Unióban A munkaerő-piaciok jellemzőit, annak mozgását nagyon sokféle adat segítségségével elemzik. A foglalkoztatási statisztikák egyik jellemző száma a foglalkoztatatási ráta. Ez az adat azt mutatja meg, hogy az adott országban a munkaképes korú népesség számához képest mennyi a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási statisztikában jelentős eltérések figyelhetők meg a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint, emellett az uniós tagállamok és e tagállamok régiói között is jelentős eltérések mutatkoznak. Foglalkoztatási szint 2009 (%): Megnevezés
15-24 évesek
Nők
EU-27
35,2
Szakképzetlenek (0-2 képzettségi osztály) 58,6 54,7
Csehország
26,5
56,7
Magyarország
18,1
Ausztria
55-64 évesek
15-64 évesek
46,0
64,6
43,9
46,8
65,4
49,9
37,4
32,8
55,4
54,5
66,4
55,6
41,1
71,6
Lengyelország
26,8
52,8
41,6
32,3
59,3
Szlovénia
35,3
63,8
53,7
35,6
67.5
Szlovákia
22,8
52,8
30,3
39,5
60,2
Horvátország
25,7
51,0
45,9
38,4
56,6
(Forrás: Eurostat yearbook 2011.) Az EU-27 15–64 évesekre vonatkozó foglalkoztatási rátája a 2009. évi 64,6 %-ról 2010-ben 64,2 %-ra csökkent. E 0,4 százalékpontos fogyást 1,3 százalékpontos visszaesés előzte meg 2009-ben, amikor 2002 óta első ízben csökkent az EU-27 foglalkoztatási rátája, amely 1997-ben 60,7 %-on állt, csúcsértéke pedig 65,9 % volt 2008-ban. Az adatokból látszik, hogy a fejlettebb kelet-közép-európai csatlakozó országok foglalkoztatási mutatói sokkal rosszabbak az EU 27 átlagánál. Közülük a legfejlettebb Szlovénia közelíti meg leginkább az európai szintet, Magyarország és Horvátország pedig a hasonló fejlettségű országoknál is rosszabb képet mutat. Az általános lemaradás a hátrányos helyzetű rétegek különösen nagy lemaradásából származik. Ez arra utal, hogy a foglalkoztatás növelését célzó befektetés-politikát és az ipari parkok létrehozását ötvözni kell tudatos, szociális eszközöket is működtető foglalkoztatáspolitikával.
9
5. Foglalkoztatottság Tótszerdahely térségében Tótszerdahely község Nagykanizsától délnyugatra, az M7-es autópálya mellett fekszik, délről Horvátországgal és a Murával határos. Állandó lakosainak száma: 1144 fő, ebből aktív munkavállaló korú 790 fő, az iskoláskorúak száma 125 fő, a regisztrált vállalkozások száma 56. (Forrás: Tótszerdahely Községi Önkormányzat, 2011-es adat.) A település infrastrukturális ellátottsága teljes. Óvodája és alapfokú, horvát nyelvet oktató általános iskolája van, amelybe a környező településekről is járnak tanulók. A település vállalkozásai jellemzően mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek főként ipari és szolgáltatási ágazatokban működnek (pl. fűrészüzem, gyertyaüzem). Az önkormányzatnak kavicsbányái, bányatavai, halastavai vannak. Turisztikai vonzerőt jelentő látványossága a Fedák Sári-kúria, és a Rétesfesztivál. Tótszerdahely közelében két város is van, 8 km-re a több mint 4 ezer lakosú Letenye, 24 km-re pedig a több mint 50.000 lakosú Nagykanizsa. Ez utóbbi a térség oktatási központja, ahol a középfokú oktatási intézmények mellett egyetem is működik. Zala megye gazdaságában fél évszázadig meghatározó volt a kőolaj. Addig a népesség nagyobb része mezőgazdaságból élt, amely termőhelyi adottságai és versenyképtelen birtokszerkezete miatt alacsony termelékenységgel, alacsony életszínvonalat termelt. A rendszerváltás után a gazdaság szerkezete is átalakult. Leépült a kőolaj ipar, az élelmiszeripar, az iparosodott mezőgazdaság néhány ágazata, a gépgyártás, ugyanakkor fejlődött az elektronikai ipar és a szolgáltatások (tulajdonképpen minden ága, a pénzügyi szolgáltatásokon kezdve a személyi szolgáltatásokon át a gyógy-turizmusig). Átalakult az üzemszerkezet is, a nagyüzemek többsége eltűnt, de vállalkozások sora keletkezett. Ez jelentős tőkevesztéssel járt, pótlására külföldi tőke érkezett, de nem jelentéktelen a magán megtakarítások termelő tőkévé alakítása sem. Tótszerdahelyet érintő letenyei járás gazdasági múltja nem volt kedvezőtlen. A szocializmus idején ebben a járásban volt az egy lakosra jutó állóeszköz érték a legmagasabb az országban: Bázakerettye és Lispeszentadorján kőolaj kitermelése eszköz-igényes volt. A kőolajbányászat lényegében megszűnt, a vagyon és a munkahelyek eltűntek. Sok horvát ember távolsági ingázó volt, akik a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat révén, de más módon is az állami nagyberuházásokon dolgozott (Paksi Atomerőmű, a dunai vízlépcső, stb), a családtagok szorgalmas és sikeres kerti kultúrát tartottak. A tsz-ek közül is kevés élte túl a változásokat, azok is kevés munkaerőt foglalkoztatnak, s integrátori tevékenységűk is megszűnt. Mindez azt eredményezte, hogy Zala megyében, de az egész Nyugat-Dunántúli régióban itt lett a legnagyobb a munkanélküliség, s a járás vált a legfejletlenebb kistérséggé. A kistérség elvileg bent volt a Lenti központú vállalkozási övezetben. Az övezet eszközei elsősorban adókedvezmények voltak, amelyek alapja az exportbővülés és más gazdasági teljesítmények. Ez Lentiben némi mozgást eredményezett, de hatása a letenyei gazdaságra ma már egyáltalán nem mutatható ki.
10
A helyi társadalmat, általában a közvéleményt a termelő beruházások a foglalkoztatás miatt érdeklik. Az köztudott, hogy a foglalkoztatás Magyarországon alacsony szinten áll. Ezt mutatja az alábbi táblázat. Ezek jellemzőek Zala megyére és a Letenye térségre, és Tótszerdahelyre is. Az alábbi táblázat a regisztrált munkanélküliek rátáját tartalmazza a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszere és adatai alapján 2012. júniusban: Régió/megye I.
KözépMagyarország 1. Budapest 2. Pest II. Közép-Dunántúl 3. Fejér 4. Komárom 5. Veszprém III. Nyugat-Dunántúl 6. Győr 7. Vas 8. Zala IV. Dél-Dunántúl 9. Baranya 10. Somogy 11. Tolna V. ÉszakMagyarország 12. Borsod 13. Heves 14. Nógrád VI. Észak-Alföld 15. Hajdú 16. Szolnok 17. Szabolcs VII. Dél-Alföld 18. Bács 19. Békés 20. Csongrád Magyarország
Régió munkanélküliségi ráta % 6,5
Megye munkanélküliségi ráta % 6,0 7,1
9,0 10,0 8,3 8,4 6,5 4,3 6,0 10,4 15,2 15,4 16,8 12,7 20,2 22,1 14,8 22,2 19,5 18,9 15,3 22,9 12,7 12,7 14,7 11,0 11,8
(Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 2012. június)
Az adatok jól mutatják a régiók és a megyék közötti nagy különbségeket. Ennek alapján is látható, hogy a vizsgált földrajzi területen Horvátország egy viszonylag fejlett régióval (Nyugat-Dunántúl) találkozik, amely növekedési kapcsolat lehet. Azonban az is
11
látszik, hogy a régión belüli különbségek a Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, s éppen a szomszédos Zala megye hátrányára. Ezt a megyén belül, a kistérségek között is érdemes megnézni (2012. május): Terület Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Hévíz Pacsa Zalakaros Zala megye
Regisztrált A regisztrált munkanélküliek munkanélküliek száma aránya a munkavállalási korú fő népesség %-ában 1495 6,57 759 5,19 1136 10,10 3864 8,65 3944 6,22 760 6,54 486 5,63 667 9,47 1117 13,17 14228 7,39
(Forrás: Zala megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)
A táblázatból kiderül, hogy Zala megye déli, tehát a Horvátországgal szomszédos része van nehezebb helyzetben a munkanélküliséget illetően. Ez látszik Zalakaros és Letenye adataiból is, de abból is, hogy Dél-Zala központja, Nagykanizsa adatai rosszabbak, mint Észak-Zala központjáé, Zalaegerszegé. A munkanélküli azonban álláskereső, státusza kifejezi a szándékot és a foglalkoztathatóság elvi lehetőségét is. Nem biztos, hogy az a térség van jobb helyzetben, ahol alacsony a munkanélküliségi ráta, mert lehet, hogy ott a nem dolgozók már elvesztették szándékaikat és képességeiket a szervezett munkavégzésre. De van-e megfelelő álláshely? Ezt mutatja be a következő táblázat: Terület
KözépMagyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr Vas
Új, nem Változása 2011. 100 álláskeresőre támogatott júniushoz képest jutó nem álláshelyek* % támogatott száma 2012. június álláshelyek száma 3057 6.4 3,5 2229 828
1,5 22,5
1893
-5,1 546 677 670
4,7 2,1 4,2
28,8 -31,6 15,5
2436
-21,8 1515 424
8,2 -3,9 -18,8
12
2,8 5,5 4,9 17,1 5,9
Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna ÉszakMagyarország Borsod Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú Szolnok Szabolcs Dél-Alföld Bács Békés Csongrád MAGYARORSZÁG
497
-51,1
623
3,7
-29,0 181 257 185
1,0 -60,3 -2,7 17,1
1421
0,7 1,1 1,4
-14,8 831 377 213
1,4 4,4 -41,9 -4,1
1444
1,3 1,9 1,2
-39,5 402 371 671
1,2 -50,7 -17,7 -40,1
2812
0,9 1,4 1,2
-15,5 975 1165 185
3,9 1,2 4,5 -46,2
13686
-15,7
3,3 5,0 0,9 2,6
(Forrás: Zala megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)
* Nem támogatott álláshelynek tekintjük azokat az állásokat, amelyek elfoglalását a munkaügyi szervezet pénzzel nem támogatja. Tehát nem tartozik ide a közfoglalkoztatás, valamint azok a versenypiaci állások, amelyeket a munkaadók úgy jelentenek be, hogy betöltésekor pénzügyi támogatást kérnek – ez bizonyos hátrányos helyzetű munkavállalók esetén vehető igénybe. Mivel a munkaügyi szervezetnek kevés pénze van erre a célra, ezért állíthatjuk, hogy a nem támogatott álláshelyek száma a versenypiaci álláshelyek számával egyezik meg.
Az adatok nem túl élénk munkaerő-piacról tanúskodnak. A megyék közötti különbségek hónapról-hónapra változnak, attól függően, hogy milyen szezonális hatás vagy egyedi fejlesztés érvényesül. A korábbi években úgy láttuk, hogy a munkaügyi szervezet az üres állások mintegy 30-40%-át látja, a nem támogatott állásoknak viszont mintegy 20-25 %-át (léteznek más, jól működő közvetítési csatornák is). Ezért a táblázatban szereplő adatokat meg lehet szorozni néggyel vagy öttel. Ez az országra 5468 ezer versenypiaci álláshelyet jelent, amely valóban nagyjából megegyezik az éves 25 %-os fluktuáció havi mennyiségével. Mindezt Zalára aktualizálva 2-2,5 ezer versenypiaci szabad állást valószínűsíthetünk. De még ez is erős munkahelyhiányról tanúskodik: az országban 9-13, Zalában 1118 versenypiaci álláshely jut 100 álláskeresőre. Ugyanez Győr megyében 70-80 álláshelyet jelent (ott több területen és szakmában relatív munkaerő-hiány van, de ez nem jelenti azt, hogy a versenyszféra bárkit befogad, mert csak igényes foglalkoztatással lehet versenyképes).
13
6. Foglalkoztatottság Goričan térségében Goričan község Muraköz megye keleti részén helyezkedik el. Észak-nyugaton Domašinec, nyugaton Donji Kraljevec községekkel, délen pedig Prelog városával határos. Területe északnyugaton Magyarország határvonaláig terjed ki, gyakorlatilag a Mura vonalával párhuzamosan. A településen kívül található az Adriát Közép-Európával összekötő Goričan – Zagreb – Rijeka autópálya mellé épített logisztikai szolgáltató központot is magába foglaló, kiemelt fontosságú nemzetközi közúti határátkelő. A 2011-es népszámlálási adatok alapján Goričan állandó lakosainak száma 2851 fő. A településen működik egy nagyvállalkozás, a Meiso Rt. cipőgyár, mely 400 dolgozót foglalkoztat, de jelentősebb középvállalkozások is megtalálhatók, mint az ArteferoDohomont Kft. (közel 200 foglalkoztatottal), vagy az Euro metali Horvat Kft., Euroklima Kft. (közel 40 dolgozó), Klima L.S. Kft., Ventilacijski sistemi Mikec Kft. (közel 40 dolgozó), valamint más kisebb kis- és középvállalkozás. Ezek a vállalatok munkát adnak a környékbeli települések lakosainak is. A településen az iskoláskorúak száma 217 fő, többségük a helyi általános iskolába jár, és a 20-30 kilométerre fekvő közeli városok Čakovec, Prelog és Varazsdin középiskoláiba, ahol klasszikus gimnáziumokban, műszaki, építészeti, kereskedelmi és közgazdasági középiskolákban, valamint szakiskolákban tanulhatnak. Az említett városokban felsőoktatású intézmények is vannak. A megye gazdaságát meghatározza földrajzi helyzete: a Budapest-Zágráb-Adria közlekedési folyosóban helyezkedik el, ez autópályát és nemzetközi vasútvonalat jelent. Ezen adottság még közel sem kihasznált. Muraköz megye fejlettsége a 4. a horvát megyék között, ezt közepesen fejlett iparának és mezőgazdaságának köszönheti. Goricanra jellemző a törekvés gazdaságának fejlesztésére, ennek során igyekeznek kihasználni az elérhető fejlesztési forrásokat, olyan projekteket kezdeményeznek, amelyeket állami és/vagy európai támogatásban részesítenek. Ennek ellenére a közepes fejlettség és a lemaradás veszélye egyaránt fennáll. Ezt mutatják a foglalkoztatási adatok is. Az alapvetően nemzetközi eredetű és szintű gazdasági válság második hullámának hatására Horvátország foglalkoztatási adatai romlottak 2012. I. negyedévében: Megnevezés
2011. I.-III. 2012. I.-III. Változás % hónap (ezer fő) hónap (ezer fő) 1722 Munkaerő (magyar terminológia 1667 96,8 szerint gazdaságilag aktív népesség) 1394 94,4 1476 ‐ foglalkoztatott
14
‐ munkanélküli Inaktívak száma Aktivitási ráta % Foglalkoztatási ráta (a népesség arányában) % Munkanélküliségi ráta %
246 2029 45,9 39,4
273 2070 44,6 37,3
111,0 102,2 -1,3 -1,9
14,7
16,8
+2,1
(Forrás: a Horvát Statisztikai Hivatal)
A munkanélküliek száma megyénként 2012. januárban. Split-Dalmácia
45.131 fő
Zágráb város
40.825 fő
Split-Dalmácia
45.131 fő
Eszék-Baranya
35.298 fő
Vukovár
20.104 fő
Primorsko-goranska
19.653 fő
Sisak-moslavacka
19.502 fő
Brodsko- posavska
17.761 fő
Zagreb
16.843 fő
Bjelovár
12.670 fő
Karlovac
12.018 fő
Zadar
11.827 fő
Varazsd
10.647 fő
Virovitica-podravska
10.608 fő
Istarska
10.110 fő
Dubrovacko
8.937 fő
Sibenik-kninska
8.764 fő
Koprivnica
8.173 fő
Krapinsko-zagorska
7.961 fő
15
Muraköz
7.453 fő
Pozesko-slavonska
6.543 fő
Licko-senjska
3.523 fő
(Forrás: Adela Zobundzija: A kedvező befektetési környezet létrehozása című előadás. Elhangzott: I. Gazdaságfejlesztési workshop-on, Donji Krajlevec, 2012. március 7. )
Muraköz megyében (Medjimurska) a munkanélküliek száma az alábbiak szerint alakult:
Munkanélküliek száma 8000 7000 6000 5000 4000 3000
Munkanélküliek száma
2000 1000 0
(Forrás: a Horvát Statisztikai Hivatal, a CROSTAT honlapja.)
A munkanélküliek számának alakulását bemutató oszlop diagramban jól látszik a gazdasági válság hatása, amely Zala megyében is hasonlóan alakult. Ez természetesen következik a szomszédos területek hasonló gazdasági szerkezetéből és színvonalából. De ebből következtethetünk arra is, hogy az európai gazdasági centrumtól való távolság nem teszi lehetővé a válság gyors és saját erőforrásból történő meghaladását. A gazdaság színvonalának emeléséhez és a nemzetközi versenyképesség javításához a gazdasági szerkezet változtatására is szükség van. A munkaerő-piac élénkségének és szervezettségének vizsgálatához a fentiekben bemutatott magyar adatokhoz hasonlóan nézzük meg Horvátországban is a
16
bejelentett üres álláshelyek számának alakulását, és a 100 álláskeresőre jutó üres álláshelyek számát területenként: Terület
Bejelentett A bejelentett álláshelyek száma álláshelyek 2012. június számának változása 2011. júniushoz képest % 3309 +29,8
100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma 2012. június
Észak-Nyugat Horvátország Grad Zagreb 1755 +34,1 Zagrebacka 294 +12,2 Krapinsko-Zagorska 175 +28,7 Varazdinska 410 +17,8 Koprivnicko316 +25,4 Krizevacka Medimurska 359 +47,8 Közép-és Kelet 3091 +44,8 Horvátország Sisacko-Moslavacka 320 +60,0 Karlovacka 220 +35,8 Bjelovarska372 +76,3 Bilogorska Viriviticko218 -42,9 Podravska Pozesko-Slavonska 261 +153,3 Brodsko-Posavska 325 +86,8 Osjecko-Baranjska 1081 +74,6 Vukovarsko294 +3,2 Srijemska Adriai3080 +5,8 Horvátország Primorsko684 -5,0 Goranska Licko-Senjska 74 -47,9 Zadarska 288 -19,8 Sibensko-Kninska 498 +49,1 Splitsko871 +38,9 Dalmatinska Istarska 429 -8,5 Dubrovacko236 -9,8 Neretvanska Horvátország 9480 +24,8 3,21 (Forrás: A Horvát Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
17
3,74 4,36 1,79 2,27 4,29 4,16 5,08 2,56 1,71 2,09 3,37 2,31 4,44 2,05 3,44 1,63 3,61 4,16 2,68 3,15 7,71 2,25 7,24 3,95
A Magyarországgal való összehasonlításnál figyelembe kell venni, hogy az álláshely adatok tartalma eltérő. Magyarországon csak a nem támogatott álláshelyeket vizsgáltuk, ami közelíti a versenyszféra bejelentett álláshelyeit, eltekintettünk a közfoglalkoztatás álláshelyeitől, Horvátországban az összes bejelentett álláshelyről szó van, bár Horvátországban jóval kisebb a közfoglalkoztatás jelentősége, mint Magyarországon, ezért a két bemutatott területi sor tartalma mégis közel áll egymáshoz. Horvátországban, 2012. júniusban a bejelentett álláshelyek száma jelentős, közel 25 %-os növekedést mutat, Magyarországon pedig csökkent a nem támogatott (piaci) álláshelyek száma (mintegy 15 %-kal). Az álláshelyek számának alakulása nem egyenletes, 16 megyében nőtt, 5 megyében csökkent. A szélső értékek +153 % és -48 % között vannak. A legnagyobb növekedés a legfejletlenebb régióban, Közép- és Kelet Horvátországban következett be, s nem valószínű, hogy a gazdasági növekedés a legszegényebb területeken indul be. A 100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma nagyon kevés, mindössze 3,21 (de Magyarországon csak 2,6 – nem támogatott állás). A régiók egyenletes képet mutatnak, a két fejlettebb régiótól Közép-és Kelet Horvátország marad el, s ez utal a fejlettségi szintre. (Ne felejtsük el a tengerpart foglalkoztatási szezonját sem.) A megyék tekintetében a különbségek nagyobbak, Sisak megyétől (1,71) Sibenikig (7,71) 6 a szórás terjedelme. Ugyanez Magyarországon még nagyobb, mert Baranyától (0,7) Győr-Moson-Sopron megyéig (17,1) 16,4 a szórás terjedelme. A találkozó területek adatai nagyságrendben megegyeznek: Zala megye 3.7, Muraköz megye 5.1, az igazi különbség a változásban van, Zala megyében 51%-kal csökkent, Muraköz megyében 48 %-kal nőtt az álláshelyek száma.
18
7. A térség demográfiai helyzete A demográfiai helyzet egyrészt eredménye a gazdasági növekedésnek, másrészt feltétele is, mint emberi erőforrás és fogyasztásra irányuló kereslet. A demográfiai helyzetet a gazdaságon kívül sok más tényező befolyásolja, mint például a társadalmi viszonyok, vallás és szokások, az életmód és az életmóddal kapcsolatos elvárások. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 Programdokumentuma is foglalkozik a támogatásra jogosult terület népességének csökkenésével. Magyar oldalon a 3 megye (Baranya, Somogy, Zala) népessége 2001-ben (népszámlálási adat) 1.040.089 fő, 2,7 %-kal csökkent 1991-hez képest (népszámlálási adat). Horvát oldalon a 8 megye (Koprivnicko-Krizevacka, Viroviticko-Podravska, Osijecko-Baranjska, Medjimurska, Pozesko-Slavonska, Vukovarsko-Srijemska, Varazdinska, Bjelvarsko-Bilogorska) népessége 2001-ben (népszámlálási adat) 1275.240 fő, 7,8 %-kal csökkent 1991-hez képest. A természetes növekedés (vagyis a természetes fogyás, hiszen a vizsgált 8 megyében mindenütt nagyobb volt a halálozások száma, mint a születéseké) a horvát oldalon kedvezőbb, mint a magyar oldalon. Az 1000 lakosra jutó természetes növekedés a 8 horvát megyében összesen - 3,50 (ebből Muraköz megye a legjobb -0,19 értékkel), a 3 magyar megye adata - 4,79 (Zala a magyar oldalon a legrosszabb - 4,94 értékkel). A természetes fogyás népesedési hatását tovább rontja a migráció, melynek egyenlege negatív. Magyar oldalon az 1000 lakosra jutó migrációs veszteség 0,11, horvát oldalon pedig 1,43. Ezen belül azonban mind Zala megyének (0,32, ez a legnagyobb a 11 megyéből), mind Muraköz megyének (0,19) vándorlási nyeresége volt. A 2011. évi horvát népszámlálás egyes adatai ismertek. Horvátország teljes népessége 4.290.612 fő, 2001-hez képest 3,3 %-kal csökkent. A támogatható terület lakossága 1.173.418 fő, 2001-hez képest 8,0 %-kal csökkent. Ez a csökkenés lényegében megegyezik a megelőző 10 év népesség csökkenésével (7,8 %). Kifejezetten kedvezőtlen Vukovár megye a maga 12,0 %-os csökkenésével, de Bjelovár (-10,0%), Verőce (-9,4 %) és Pozsega (-9,1 %) helyzete sem jó. Ellenben a legkisebb népesség csökkenés Muraköz megyében van (-3,4 %), bár ez is kissé nőtt a megelőző 10 évhez képest (-1,2 %). (Az adatok forrása: CROSTAT.) A 2011. évi magyar népszámlálás előzetes adatai 2012. szeptemberben már ismertek. A lakónépesség 9,982 millió fő, 2,1 %-kal csökkent a 2001. évi népszámlálás óta (a csökkenés tehát kicsit kisebb, mint Horvátországban). A 3 határmenti megyében 4,2 %-kal csökkent a lakónépesség, nagyobb mértékben, mint az országos és kisebb mértékben, mint a horvát határmenti megyéké (-8%). Megyénként tekintve, Baranya és Zala megyében 4,7 %-os, Somogy megyében 5,1 %-os a fogyás. Ugyanakkor a vándorlási egyenleg összesítve pozitív (+3 ezer), ezen belül többletet mutat Baranyában és Zalában is. A horváthoz hasonló népesedési folyamat arra utal. hogy közös érdek a térség népességmegtartó képességének erősítése – a gazdaságfejlesztés eszközeivel is. (Az adatok forrása a KSH.)
19
A horvát és a magyar közigazgatási és statisztikai rendszer eltér egymástól, ezért sok esetben nehéz, máskor nem lehet megfelelő összehasonlításokat végezni. Az EU törekszik a statisztikai rendszerek összehangolására, de még Magyarország is különbözik az EU standardtól, Horvátország még inkább. További probléma, hogy az utóbbi években egyre kevesebb hiteles települési adat van. Az adatok egy része jellemzően becsült, illetve a magyar adatok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapjáról származnak. Amikor a közös ipari parkkal érintett fejlesztési területek demográfiai jellemzőit vizsgáljuk, fő kiindulási pontként azt tekintjük, hogy egy ilyen típusú fejlesztés hatása túlmutat az adott településeken. Egy jelentős ipari park Goričanban vonzerőt jelenthet gyakorlatilag a teljes Muraköz megyének, intenzív vonzást az északi részének. Mivel ez statisztikailag nem különíthető el, célszerű az egész megyét nézni. Tótszerdahelyen az ipari park vonzási körzete a letenyei járás, és Murakeresztúr mini körzete. (Valószínűtlen, hogy Nagykanizsa és Zalaegerszeg foglalkoztatási centrumok munkaerő piacaira jelentős hatást gyakorol. Ezért itt a járási adatokat kell nézni). 1. A munkaképes korú népesség (15-64 év): • •
Letenye járás: 11.716 fő (2011. Zala megye Statisztikai Évkönyve) Muraköz megye: 80.168 fő (2011. Horvát Statisztikai Évkönyv)
‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
Letenye: 2930 fő Tótszerdahely: 752 fő Tótszentmárton: 601 fő Petrivente: 270 fő Semjénháza: 410 fő Molnári: 494 fő
Összesen: 5457 fő •
Goričan: 2131 fő (becslés).
Mindebből az a tanulság szűrhető le, hogy Goričan településen önmagában Letenye nagyságrendű munkaerőforrás van, amely akkora, mint Letenye kivételével a felsorolt magyar települések. Ehhez kell számítani azt, hogy Muraköz megye népsűrűsége több mint kétszerese, Zala megye népsűrűségének. Ez azt jelenti, hogy a szükséges munkaerő a horvát oldalon könnyebben biztosítható.
20
2. A korcsoportos adatok Korcsoport, év 00-04 05-09 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 74 felett Összesen
Muraköz megye
Letenye járás
Létszám, fő Megoszlás % Létszám, fő Megoszlás % 6191 5,23 702 4,14 6252 5,28 697 4,11 6956 5,87 767 4,52 7100 6,00 955 5,63 7905 6,68 1037 6,11 8630 7,29 1093 6,44 8427 7,13 1278 7,53 7970 6,73 1279 7,54 8026 6,78 1176 6,93 8653 7,31 1086 6,40 9057 7,65 1298 7,65 8267 6,98 1398 8,24 6133 5,18 1115 6,57 5560 4,69 904 5,33 4805 4,01 772 4,55 7666 6,47 1405 8,28 118.426 95,65 16.968 100,00
(Forrás: saját, az adatokat a rendelkezésre álló statisztikai adatokból számítottuk ki.)
Jól látható, hogy mindhárom gyermek korosztályban a magyar oldal népesség aránya 5 % alatt marad, horvát oldalon pedig egyik esetben sem. Összességében is elmondható, hogy a magyar korfa aránytalanabb, mint a horvát. A munkaerő-forrás vonatkozásában egy ilyen korcsoportos táblázat kevéssé használható. A szakmai protokoll szerint a pótlási esélyeket szokás vizsgálni, kizárólag mennyiségi szempontból. A belépő korosztályok – itt az iskola évei végét járó 15-24 éves korosztály – létszámát hasonlítjuk a kilépő korosztályok (55-64 évesek) létszámához. Itt is jobb a horvátok helyzete: • horvát: belépő 15005 fő – kilépő 14400 fő = 605 fő többlet • magyar: belépő 1992 fő – kilépő 2513 fő = 521 fő hiány. Ezek nyilván félrevezető számítások, hiszen a gyakorlat, a tapasztalatok mást mutatnak. A kilépő korosztályok létszámának mintegy fele már elhagyta a munkaerőpiacot, tehát az egyszerű pótlást kisebb népességű korcsoport is biztosíthatja (feltéve, hogy munkavállalási szándékuk teljest és adott képességük miatt realizálható is). De itt figyelembe kell venni a migrációt. Éppen a képzett fiatalok migrációs szándéka magas, különös ott, ahol nincs szakképzés. Letenyén pedig nincs. A tapasztalatok szerint a közeli városban történt szakképzés esetén kisebb a valószínűsége a migrációnak, mint a távoliak esetében (ez Nagykanizsát, illetve Csáktornyát és Varasdot jelenti).
21
A munkaerőforrás tehát nem a demográfiától függ, hanem a munkaerő iránti kereslettől és a képzéstől. Az iskolarendszerű képzés alapvető fontosságú megalapozás, ez lényegében meghatározza a további lehetőségeket. Ezért határozta meg az EU-2020 stratégia az iskolai lemorzsolódás csökkentését. Az iskolarendszerű szakképzés nem egyszer s mindenkorra határozza meg a szakmai kínálatot. Előre nem lehet látni a kereslet szerkezetét és természetét. Az aktuális munkaerő-piaci keresletre felnőttkori képzéssel kell reagálni. Ebben viszont sem Horvátország, sem Magyarország nem mutatott elégséges képességet (az utóbbi években visszaesésé tapasztalható). Ezért általánosan elvárható, hogy a leendő befektetőknek a területi politika ígéretet tesz arra, hogy biztosítja, képezi a szükséges munkaerőt.
8. Az ipari parkok célja, funkciója Az ipari park tulajdonképpen egy körülhatárolt földrajzi terület, amely ipari célokat szolgál, az ipari tevékenységet koncentrálja, a parkban működő vállalkozásokat infrastruktúrával, szervezési intézkedésekkel, marketinggel, a kutatási-fejlesztési eredményekhez való hozzáféréssel segíti. Az ipar a társadalom, az emberek számára fontos, hiszen fogyasztási javakat állít elő, valamint eszközöket termel, amely az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló termelés feltétele. Az ipar azonban többféle kockázattal jár, többek között környezeti és egészségi kockázatokkal, de a piacgazdaságban a konjunkturális kockázat is jelentős. A társadalom, a helyi közösségek számára fontos, hogy valamennyire úrrá legyenek ezeken a kockázatokon. Ezért általában szabályozzák az iparűzés lehetséges helyeit, ipari területek, övezetek kijelölésével. A tudatosság magasabb szintje, amikor e kereteken belül nem csak tudomásul veszik, hanem kezdeményezik, támogatják és ellenőrzik az iparűzést. Ennek jó eszköze az ipari park. A társadalom, a helyi közösség az ipari parkkal kapcsolatban az alábbi célokat kívánja megvalósítani: ¾ Környezeti célok. Mivel az iparra szükség van, annak működését ellenőrzött körülmények közé kell szorítani. A környezetterhelés, a káros anyag kibocsátás, a mentesítés, ártalmatlanítás szabályozható és támogatható. A szükséges létesítmények és berendezések létrehozása és működtetése gazdaságossá tehető mind az egyes használó vállalkozások, mind a közösség számára. A környezeti ellenőrzések olcsóbbá tehetők, az eredmények értékelhetők, a visszacsatolás, elsősorban a javítás, a károkozás leküzdése eredményesebb lehet ¾ Az infrastruktúra termelése és hasznosítása. A több használó számára történő infrastruktúrafejlesztés gyorsabban, olcsóbban megvalósítható. A közösség tervszerűen gazdálkodhat a termelés természeti és infrastrukturális feltételeivel.
22
Az ipari park méretének, a tevékenységi szerkezetnek tervezése során figyelembe veheti a hasznosítható víz mennyiségét, az elektromos energia és gáz hozzáférését, a szennyvíz kezelés és a szilárd hulladék elhelyezés kapacitásait. S megfordítva, gondoskodhat a kapacitások hasznosításáról is. Az ipari park működésének, fejlődésének elemzése is hozzájárul a közösségi infrastruktúra karbantartásának, fejlesztésének tervezéséhez ¾ A foglalkoztatás növelése. A mennyiségi növekedési szándék kézenfekvő, szinte minden helyi közösségi vezetést szinte állandóan foglalkoztatja. Még fontosabb a minőségi foglalkoztatás. A modern piacgazdaságban magas hozzáadott értéket a képzett munkaerő termel. A képzetlen munkaerőre épülő termelés hanyatlik, egyre kevesebb hozzáadott értéket termel, s egyre több termelési hely szűnik meg megrendelés hiánya miatt. A munkaerő képzettebbé tétele folyamatos feladat a társadalom, a helyi közösség számára, bár ebben kulcsfeladata az államnak, s bizonyos intézményeinek van, de a vállalkozóknak és vállalkozói közösségeknek (ilyen az ipari park is) szerepe van ¾ A helyi jövedelemtermelés növekedése. Ez elsősorban a piaci szereplők jövedelemhez jutását jelenti, mind a vállalkozókét, mind a munkásokét, de ebből keletkezik származékos jövedelme a közösségnek (helyi adók, támogatások, stb) ¾ A vállalkozások piachoz jutásának javítása. A lassú növekedés: stagnálás, a stagnálás: visszafejlődés, a visszafejlődés: megszűnés. Folyamatosan új piacokat kell szerezni. A válság idején, főleg 2008 végén, 2009 elején látszott, hogy az a vállalkozás, amelynek csak 1-2 megrendelője van, mennyire sérülékeny, a partner elvesztése esetén menthetetlen. A vevő-kereső piaci munka (a marketing) fáradtságos, drága, hozzáértést igényel. A közösségi marketing gazdaságosabb, vonzóbb, nagyobb területre hat, folyamatos, ismert és hozzáférhető felületeket használ (ipari park honlap) ¾ A versenyképesség feltétele a modern tudomány és technika eredményeinek ismerete és hasznosítása, a K+F hasznosítása. A megismerés, a hozzáférés gyorsasága javítható egy helyi szolgáltatással. A nagyobb ipari parkok rendelkeznek egy innovációs házzal vagy szolgáltatással ¾ A vállalkozók költségeinek csökkentése. Ez vonatkozik az infrastruktúra költségeire is, de egyéb logisztikai, ügyviteli, jogi szolgáltatások költségeire is. Ezek csak a legfontosabb célok. Elérésük annál inkább megvalósítható, minél szervezettebb, szakszerűbb szolgáltatásokat épít ki az ipari park a létesítő és fenntartó közösséggel együtt.
8.1.
Az ipari parkok Magyarországon – feltételrendszer, jogi környezet
23
Magyarországon ma – a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint – 218 ipari park van. Utoljára 2012. februárban ismertek el ipari park címeket, összesen 11-et. Ezekkel együtt az ipari parkok területi elhelyezkedése az alábbi táblázatban: Régió
megye
KözépMagyarország
Budapest
KözépDunántúl
Fejér
11
NyugatDunántúl
Győr
Dél-Dunántúl
megye 6
Pest
megye
Összesen
31
37
Komárom
11
Veszprém 10
32
7
Vas
8
Zala
13
28
Baranya
10
Somogy
7
Tolna
5
22
ÉszakMagyarország
Borsod
17
Heves
8
Nógrád
5
30
Észak-Alföld
Hajdú
13
Szolnok
12
Szabolcs
12
36
Dél-Alföld
Bács
Békés
8
Csongrád 15
33
10
Magyarország
218
(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium.)
2005. szeptemberben 165 ipari park működött, jelenleg tehát 218. 2005-ben az ipari parkok mintegy 9 ezer hektár területet használtak, ahol több mint 2500 vállalkozás működött, a foglalkoztatottak száma mintegy 140 ezer fő volt. Az ipari park címet kemény feltételek teljesítése után lehet elnyerni. A cím elnyerésére vonatkozó feltételeket kormányrendelet szabályozza.(297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az ipari parkokról.) Az ipari park cím elnyerésének ingatlanra vonatkozó feltételei: Az ipari park céljára kialakított és helyrajzi számokkal pontosan meghatározott terület (telek) nagysága legalább 20 ha. Ez a terület törzsterületből és fejlesztési területből állhat. 1. Törzsterület ‐
legalább 10 hektár nagyságú
24
‐
az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt ipari terület, továbbá művelés alól kivett terület a. betelepített: a betelepült vállalkozások (tulajdonosok és bérlők) nyilatkozattal csatlakoznak az ipari park megvalósításához, b. betelepíthető: ez esetben az ipari park címre pályázó a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával igazoltan rendelkezik, vagy a terület tulajdonosa nyilatkozattal csatlakozik az ipari parkhoz, és vállalja annak ipari parki hasznosítását.
2. Fejlesztési terület ‐ ‐
‐ ‐ ‐
akkor kell fejlesztési területet kijelölni, ha a törzsterület mérete nem éri el a 20 hektárt ha a területbővítés jogi feltételei adottak a további fejlesztéshez, ehhez a megvalósítás során igények keletkeznek, nem kötelező, de célszerű fejlesztési területet kijelölni ez lehet mezőgazdasági terület is, amennyiben az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt ipari terület, vagy azzá minősítése folyamatban van az ipari park címre pályázó rendelkezik a Földhivatal mezőgazdasági művelési ágból kivonásra vonatkozó elvi engedélyével, nyilatkozatával a tulajdonosokkal kötött hasznosítási szerződéssel igazolja a terület ipari parki hasznosításának lehetőségét.
Amennyiben az ipari park valamely beépítetlen, betelepíthető területe korábban iparterületként volt hasznosítva, szükséges:
a terület környezeti állapotának tényfeltárása a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott hatósági dokumentáció ha a terület szennyezett, akkor rendelkezni kell az elsőfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott műszaki beavatkozás megvalósíthatóságának tervével.
Az ipari park cím elnyerésének egyéb feltételei: • •
a címre pályázó rendelkezik a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal a pályázat benyújtásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén működik, s a vállalkozások által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 100 fő. Jellemző, hogy az infrastruktúra kiépítésének megkezdésétől 25
•
• • •
számítva legalább 4-5 év eltelik az ipari park cím megszerzéséig. Ha a pályázó ezt fel akarja gyorsítani – aminek elvi akadálya nincs – külön tervet kell készíteni a terület benépesítésére. Ehhez szükség van egy tanácsadó-szolgáltatóra, amely folyamatosan keresi a befektetőket, s számukra az ipari park menedzsmentjének megfelelő szolgáltatásokat nyújt a pályázó vállalja, hogy fejlesztő munkájának eredményeképpen az ipari park cím elnyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10 lesz, s a meglévő és a létesítendő teljes munkaidős munkahelyek száma legalább 500 lesz kistérségi társulás esetében működtető szervezetet hozott vagy hoz létre, amely az ipari park beruházás szervezését és működtetését látja el a pályázó rendelkezik a helyi önkormányzat ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával (vagy a pályázatot a helyi önkormányzat adja be) a pályázó rendelkezik az illetékes megyei területfejlesztési tanács, valamint a kistérségi területfejlesztési tanács vagy a területfejlesztési feladatokat is ellátó többcélú kistérségi társulás ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával.
Magyarországon rendszeresen írnak ki pályázatokat az ipari park cím elnyerésére. Pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségű gazdasági társaság, kistérségi társulás vagy helyi önkormányzat. A cím elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. A cím elnyerését követően nyújthat be a pályázó az ipari park célzott felhívásokra fejlesztési pályázatokat. A pályázat lényegi eleme a megvalósíthatósági tanulmány, ez a szakmai elbírálás alapja. A pályázat bírálati szempontjai az alábbiak: • • • • • • • • • • • • •
a szervezet és a menedzsment alkalmassága az ipari park megfelelő működésére. az ipari park működtetésével kapcsolatos elképzelések a pénzügyi megalapozottság az ipari park területének egybefüggősége, mérete, bővíthetősége a park közműellátottsága a park megközelíthetősége az ipari park környezeti állapota (ez a szempont barnamezős beruházás esetén releváns) a kármentesítés állapota, befejezése az ipari parkba betelepült vállalkozások száma (6-12 között legyen) a betelepült vállalkozások mérete (a KKV kategóriák preferáltak) a betelepült vállalkozások hatása a térség gazdaságára a térség munkaerőhelyzete, tovább- és átképzési lehetőségei a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak összlétszáma (100-300 között legyen) 26
• • • • • • • • • • •
az 5 éves betelepítési terv alapján tervezett létszám (500-800 között legyen) az ipari park tervezett beruházásainak műszaki előkészítettsége (engedélyek) pénzügyi megalapozottság, a források szerkezete megújuló energiaforrások (tervezett) használata (nap, szél, geotermikus, biomassza, stb) az ipari park jelenleg meglévő és tervezett szolgáltatásainak aránya, sokrétűsége, minősége és színvonala K+F eredmények és technológiák átvétele, alkalmazása az ipari park együttműködése felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel az ipari park innovációs jellegének kialakítása az ipari park együttműködése (a gazdasági és szakmai kamarákkal, oktatási intézményekkel, munkaügyi központokkal, más ipari parkokkal) az ipari park együttműködése a települési önkormányzattal az elmaradott térségek és a hátrányos helyzetű települések preferenciát élveznek.
A bírálati szempontoknak a pályázó csak úgy tud megfelelni, hogy a pályázat benyújtásig hátralévő időben tervszerű munkával felkészül. A felkészüléshez szükség van egy menedzsmentre vagy tanácsadó igénybevételére. A felkészülési időre tervet kell kidolgozni, ezt éves feladattervben kell aktualizálni, amelyben meg kell valósítani a pályázati feltételeknek való megfelelést. A felkészülés legfontosabb mozzanata és eredménye a befektetők vonzása, gyűjtése.
8.2.
Ipari parkok Horvátországban – feltételrendszer, jogi környezet
Az ipari parkok fogalma Horvátországban nem egyértelműen meghatározott. Általában a vállalkozási övezet kifejezést használják, lényegében azt várják el tőle, mint Magyarországon az ipari parkoktól. A horvát fejlesztési politika alapvetően a vállalkozási övezetek fejlesztésére irányul, és nem foglalkozik a minősítéssel. A horvát regionális fejlesztési politika célja a gazdasági növekedés beindítása, a meglévő gazdasági kapcsolatok fejlesztése, újak létesítése, a gazdaság versenyképesség erősítése. Fenntartható gazdasági növekedést akar elérni, csökkenteni kívánja a regionális különbségeket, s ki akarja használni az európai uniós támogatási lehetőségeket. A horvát regionális fejlesztési politika szabályozási struktúrája: • • • •
A Horvát Köztársaság regionális fejlesztési törvénye (2009. évi 12. törvény). A Horvát Köztársaság regionális fejlesztési stratégiája 2011-2013. Regionális operatív programok – megyei fejlesztési stratégiák 2011-2013. Városi fejlesztési stratégiák. 27
•
Községi fejlesztési programok (PUR, LAG).
A fejlesztési programoknak határozott célokat kell kitűzni. Ehhez meg kell vizsgálni olyan kérdéseket, mint a helyi igények és feltételek, valamint a piaci igények összhangja, a termelési szerkezet és technológiák, import kiváltás vagy export orientáció, stb. A kormány befolyásolja a fejlesztési irányokat, célja: • • • • • • • •
a vállalkozási környezet fejlesztése a tudás és a termelés összhangjának megteremtése a területi különbségek csökkentése különböző célcsoportok gyors társadalmi befogadása a kis- és középvállalkozások számának növekedése a foglalkoztatás növekedése a versenyképesség és az export növekedése az adminisztratív akadályok megszüntetése.
Ennek keretében a horvát kormány vállalkozói zónákat fejleszt. Ezzel kívánja segíteni a vállalkozásokat telephely szükségleteik megoldásában, a szükséges infrastruktúrához való hozzáférésben, az üzleti kapcsolataik fejlesztésében. A vállalkozási zónák céljai közé tartoznak a vállalkozói szellem fejlesztése, a modern, high-tech, biotechnológiai, ökológiailag tiszta és jövedelmező technológiák bevezetése, a foglalkoztatás növelése, az üzleti, technológiai, oktatási és más vállalkozói szolgáltatások vonzása. A vállalkozói zóna előnyei: • • • • • •
ésszerű telephely kialakítás a kommunális infrastruktúra teljes biztosítása rendkívül kedvező földárak (vásárlás és bérlet esetére is) további helyi kormányzati kedvezmények lehetősége a foglalkoztatás növelése ellenőrzött szolgáltatások a vállalkozások számára.
A vállalkozói zóna hátrányai: • • •
az érkező nagy befektetők konkurenciát jelentenek (de egyben új piacokat is) az érkező új, korszerű technológia munkamegtakarító hatása miatt csökkenti a foglalkoztatást a high-tech-hez nem megfelelő munkaerő akadályozza a megtérülést és visszatartja a befektetőket.
28
Horvátországban a minisztérium több mint 300 vállalkozói zóna építéséhez járult hozzá, ezek számát 370-re kívánják növelni. A vállalkozói zónák közé való bekerülés kritériumai: • • • • •
részvétel a termékek, technológiák és szolgáltatások fejlesztésében kiválóan minősített vállalkozók a tevékenységek kiterjesztik a régió technológiai lehetőségeit az export és foglalkoztatási képesség amely üzleti, szakmai és tanácsadó szolgáltatást nyújt a kisvállalkozóknak.
A vállalkozói zóna infrastruktúráját a vállalkozói zónát építőnek kell biztosítani, ami felgyorsítja a vállalkozások betelepülését, a tevékenységük beindítását, a jövedelmezőség elérését és a foglalkoztatás fejlesztését. Jellemző, hogy ehhez a működtető települési vagy területi önkormányzatnak általában nincs elegendő pénze. Előfordul, hogy a zóna működik az infrastruktúra teljes kiépülése nélkül, ami hátráltató tényező. Ebben az esetben meg kell keresni a megfelelő, gyors finanszírozást az infrastruktúra kiépítésére. A finanszírozás lehetőségei: • • • • • •
a helyileg illetékes község vagy város és a megye költségvetése (ez nagyon kevés lehetőséget tartalmaz) az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium támogatása a projekthez a Regionális Fejlesztési Minisztérium támogatása különleges hitelkeretek és garanciák (HAMAG, HBOR, BICRO…) az Európai Unió alapjai a köz- és magánszféra partnersége.
9. A közös gazdaságfejlesztés irányai, a lehetséges befektetések Méretbővülés és tőke/termelési koncentráció. Ezek az ipari parkok létrehozásának legfontosabb okai és következményei. A korábbiakban már kifejtettük, hogy méretbővülést kell elérni a vállalkozások kibocsátásában, azoknak növekedniük kell, a gazdaság növekedésre képes részeit koncentrálni kell, növelve ezzel növekedési képességeit, hogy azok visszahathassanak az adott területre. A termelés és tőke horizontális és vertikális koncentrációja sok formában segíti a növekedést. A koncentráció úgy megy végbe, hogy egyszerre összesíti a helyi tőke és termelés jelentős részét, így vonzza az idegen, távolról származó tőkét, növelve ezzel az adott térségben működő tőkét és termelést. Ehhez fel kell tárni a környezet termelési tényezőit (ebben segíthetnek más gazdasági, területfejlesztési kezdeményezések, de a foglalkoztatási paktum is), láthatóvá kell tenni a termelési helyet, vonzó viszonyokat
29
kell alakítani, s ezt ismertté kell tenni. A tapasztalatok szerint ez logikai és nem történeti sorrend, mert először általában külföldi befektetők jönnek az ipari parkba, csak azután a hazaiak. Át kell gondolni a vonatkozási területet, tehát honnan, mely területről gyűjti össze az ipari park a termelési tényezőket (illetve azok jelentős részét), kooperációs kapcsolatai mely területre terjednek ki. Az ipari parkok/vállalkozási zónák hatására jellemzőek az 50 km-enként növekvő sugarú koncentrációs körök, amelynek középpontja az adott ipari park. A körök száma lehet 5-7, fokozatosan csökkenő hatásfokkal. Nem valószínű, hogy Tótszerdahely-Goričan központtal érdemes lenne koncentrikus köröket rajzolni, éppen a települések és meglévő gazdaságaik mérete miatt. Azonban a mi esetünkben van egy geogazdasági adottság, az autópálya, amely az európai V. folyosó legattraktívabb része. Budapestet, Magyarország gazdasági központjául szolgáló, vagy arra képes gazdasági központot az egyetlen lehetséges tengeri kikötővel kapcsolja össze. A tervezett ipari park a határon, földrajzilag félúton helyezkedik el, ésszerűnek tűnik ezt a helyzetet logisztikai lehetőségnek tekinteni. A horvát fél birtokában van a tengeri kereskedelemhez szükséges ismereteknek és kapcsolatoknak, Magyarország export árualapokat tud létrehozni. Ebből a szempontból a ható terület nem koncentrikus körökben, hanem nagy távolságú vonalakban fejezhető ki. Ez azt jelenti, hogy az ipari parknak, valamint a politikai (helyi önkormányzatok) és a gazdaságirányító támogatóiknak (gazdasági kamarák) kezdetektől nagy távolságú kapcsolatokban és információcserében kell gondolkodni. Tapasztalatokon nyugvó tény, hogy az ipari park profiljának kialakításánál a helyi hagyományokból és szükségletekből kell kiindulni. A szükségleteket elsősorban a helyi gazdaság viszonyai határozzák meg (milyen vállalkozások, ágazatok, tevékenységek fejlődnek, milyen kooperációs igények, esetleg beszállítói igények alakulnak, milyen kiegészítő tevékenységekre és szolgáltatásokra van szükség). A hagyományok meghatározzák az adottságokat is. A hagyományok dinamikus részeit, összefüggéseit tudja hasznosítani a modern, fejlődő gazdaság. Ha a hagyományokat és a távolsági (tengeri) gazdasági kapcsolatokat együtt nézzük, akkor nem feledkezhetünk meg a terület mezőgazdasági (kertészeti) adottságairól, a favagyonról, az energetikai ismeretekről. Nem szabad alacsony hozzáadott értékű tömegáruban gondolkodni, kis méreteink miatt nagy tömeget úgy sem tudunk kínálni, ebben komparatív előnyeink nincsenek. Az ipari parkban beruházó vállalkozó maga dönt termeléséről, szolgáltatásáról. Ezek a döntések sok esetben helyesek, mindenképpen másképp születnek, mint a társadalmi-politikai környezet döntései (amelyek sokszor tartalmaznak előítéletet). Azonban a kezdeti kommunikációban már a társadalmi-politikai kezdeményezőknek (a települési önkormányzatnak, illetve a városi tanácsnak) mondani kell valamit az ipari park ágazati tartalmáról is. A célok meghatározásához tiszteletben kell tartani a helyi igényeket és feltételeket, meg kell ismerni és követni a piaci igényeket. Ennek alapján kell a konkrét célokat meghatározni, hogy a fejlesztés milyen intézkedésekből álljon
30
(iparágak, termékek, technológiák, stb. meghatározása). Fontos, hogy olyan terméket gyártsanak, amely import termékeket vált ki, amelyek exportra alkalmasak, mindezt korszerű technológiával, és a helyi erőforrások jobb kihasználásával. Fontos, hogy a figyelem és a kommunikáció középpontjában legyen a környezeti fenntarthatóság is, és a visszacsatolás az ipari parkon kívüli helyi gazdaság és társadalom számára. Jönnek a befektetők, ha tudják, hogy hova jöhetnek, látnak benne üzletet, s van tőkésíthető pénzük (illetve kapnak hitelt). Mindenek az alapja, hogy legyen megfelelő infrastruktúra, az infrastruktúra fejlesztésének perspektívája, és növekedési kilátások. Az infrastruktúra kialakítása mindkét települése jól halad, bár teljessé tételéhez még további forrásokra van szükség.
9.1.
Források: hitelek, pályázatok
A vállalkozások, különösen a kis-és középvállalkozások fejlődéséhez forrásokra van szükség, amely lehet saját belső és külső forrás. Mind a magyarországi, mind pedig a horvátországi vállalkozásokra nagy átlagban jellemző a forráshiány. A fejlesztésekhez szükséges források közül a következőkben a vállalkozáson kívüli lehetőségeket vizsgáljuk meg. A tanulmány készítésének időszakát jellemzi, hogy a vállalkozók szerint hitelhez, megfelelő pályázati forrásokhoz hozzájutni nem lehet. Az ipari park fejlesztéseket tervező önkormányzatok (Tótszerdahely, Goričan) ma is készek arra, hogy befektetőket fogadjanak, akiknek már most szüksége lehet hitelre, támogatásra. A több vállalkozásra azonban az infrastruktúra teljes kiépítése, még inkább az ipari park cím megszerzése után várható. Lehetséges, hogy majd könnyebb lesz forráshoz jutni, de biztosan nem szűnik meg minden nehézség. Minden időszakban meg kell vizsgálni a lehetőségeket, s meg kell keresni a választhatót. A két országban hasonlóak a banki hitelezés körülményei. Jellemzőek a magas kamatok, és a gazdasági bizonytalanságból fakadó körülményes, óvatos ügyintézés. Ennek ellenére – ha nehezebben is, mint a gazdasági válságot megelőző időszakban – kínálnak a kereskedelmi bankok különböző hitelkonstrukciókat vállalkozások számára. A bankok hitelezési gyakorlatát jelen tanulmányban részletesen bemutatni nem kívánjuk. Mindkét országra jellemző, hogy az önkormányzatoknak nincs forrása a helyi vállalkozások támogatására. Horvátországban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve a Regionális Fejlesztési Minisztérium tud támogatást adni egy-egy nagyjelentőségű projekthez. A helyi, illetve megyei önkormányzatok kevésbé, ugyanakkor léteznek célzott hitelprogramok is.
31
Pályázati források – visszatérítendő és vissza nem térítendő – elsősorban az Európai Unió támogatási alapjaiból állnak rendelkezésre. Magyarországon a 2004 óta létező, különböző elnevezésű, gazdaságfejlesztést célzó operatív programok keretében volt és van mód, fejlesztési forrásokhoz jutni. Horvátország számára is megnyílnak ezek a lehetőségek a tagfelvételt követően. Az Európai Unió tudatos támogatási politikát folytat. Elősegíti a hátrányos helyzetű régiók felzárkózását, a térségek gazdasági szerkezetváltását, egyes társadalompolitikai célok megvalósítását. A támogatási rendszer tíz éves futamidejű programokon alapul, ezek rögzítik a kiemelt célokat. A konkrét pénzügyi fejlesztéseket a hét éves költségvetések tartalmazzák. Az Európai Unió már megfogalmazta a XXI. század 2. évtizedére vonatkozó stratégiáját, az Európa 2020 stratégiát. Ennek 5 fő célkitűzése van: •
A foglalkoztatás területén biztosítani kell, hogy a 20-64 éves népességben a foglalkoztatottság aránya elérje a 75 %-ot. • A K+F területén, az Európai Unió GDP-jének 3 %-át a kutatásba és fejlesztésbe kell fordítani. • Az éghajlatváltozás/ energia területén a 3x20 % hatást kell elérni. Az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20 %-kal csökkenteni kell. A megújuló energiák arányát 20 %-ra növelni kell. Az energiahatékonyságot 20 %-kal javítani. • Az oktatás területén a lemorzsolódási arányt 10 % alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti népesség legalább 40 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. • A szegénység/társadalmi kirekesztés területén, legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Az Európa-2020 stratégia megvalósítása érdekében a tagországoknak el kell készíteni a nemzeti stratégiákat. Az egyes nemzeti stratégiák megvalósításához nyújt pénzügyi forrást az Európai Unió 2014-2020 között időszakra szóló pénzügyi terve. A pénzügyi keretek tervezése most zajlik. Ennek elkészülése után a tagországoknak el kell készíteni a saját nemzeti fejlesztési terveiket. Ezek a tervek különböző operatív programokat tartalmaznak, amelyek keretében az egyes tagországok megvalósítják az uniós stratégiába illeszkedő nemzeti programjukat. Ebben a tervezési, majd végrehajtási rendszerbe kell beilleszteni a határon átnyúló ipari park kialakításával, fejlesztésével, profiljával, kapcsolatépítésével összefüggő döntéseket. Akkor tudunk elérni nagyobb társadalmi és pénzügyi támogatást, ha céljaink és profilunk, tevékenységünk találkozik az Európa-2020 stratégia céljaival és az adott nemzeti fejlesztési terv operatív programjainak eszközeivel. Az Európa-2020 stratégia és a nemzeti fejlesztési tervek befolyásolják azokat az eszközöket és eljárásokat is, amelyek az európai támogatási rendszeren kívül, az mellett működnek, mint például a kereskedelmi bankok, a vállalkozásfejlesztési alapítvány és
32
mások. Az ipari park kiépítésének mintegy 10 éves időszakát alapvetően ezek a mozgások határozzák meg. Az ipari park tulajdonosainak és irányítóinak ezeket a viszonyokat és mozgásokat kell értékelni, ezekhez alkalmazkodni, s ezeket kihasználni.
9.2.
A befektetők
9.2.1. Külső támogatások a befektetők szerzéséhez Egy ipari park akkor él igazán, ha abban működnek vállalkozások. Az ipari parkba való betelepedéshez befektetőket kell vonzani. Ezek lehetnek részben helyi, vagy a környékről való vállalkozások, de ez eddigi tapasztalatok szerint az első években leginkább távolról, többnyire külföldről származó vállalkozások várhatók. Hogyan találják meg a tótszerdahelyi/goričani ipari parkot? Ehhez szükség van külső támogatásra és belső képességen alapuló aktivitásra. A külső támogatók közül Magyarországon számolni lehet a gazdasági kamarákkal, valamint a vállalkozásfejlesztési alapítványokkal. Országos viszonylatban kiemelkedő a Nemzeti Külkereskedelmi Hivatal, amely neve ellenére elsősorban szolgáltatásokat végez. A hivatal fő feladatai közé tartozik a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, és a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A rendszer felépítése: • 3 szakmai főosztály van: befektetésösztönzés, üzletfejlesztés, stratégia és hálózatirányítás • a Külgazdasági Szolgálat (KSZT) hálózat 60 országban 85 szakemberrel • a regionális hálózat, 6 régióközpont és 9 külgazdasági információs pont. A Nyugat-Dunántúli régióban Győrött és Szombathelyen, a Dél-Dunántúli régióban Kaposváron, Pécsen és Szekszárdon működik információs pont. Az üzletfejlesztési főosztály feladatai: • a külgazdasági stratégia aktív kialakítása • a KKV-k nemzetköziesedésének elősegítése (tőkekihelyezés, nemzetközi technológiai együttműködések kialakítása) • a hazai potenciális exportképes cégek feltérképezése és részükre egyedi tanácsadás nyújtása • az innovatív, minőségi termékek, korszerű technológiák külpiacra juttatása • az azonos célokat kitűző szakmai szervezetek munkájával összehangolt tevékenység • az Európai Unión kívüli piacok meghódítása (az EU-s intézményrendszer kihasználása) • a magyar vállalatok beszállítói lehetőségeinek maximalizálása.
33
A Hivatal által kínált eszközök az exportorientáció szerinti cégtípusok szerint: • Kezdő vagy jövőbeni exportőrök számára: képzések, ASTRA Export inkubáció, szakmai programok egyedi felkészítéssel, tanulmányok. • Lendületes, innovatív exportőrök számára: speciális képzések, fókuszált partnerkeresésé, üzletbörzék és üzleti fórumok, nemzetközi kiállítások és vásárok, ágazati igény alapján szervezett programok, üzleti és innovációs adatbázis, technológiai cégfelmérések. • Stabil, nagy exportőrök számára: specializált, tematikus roadshow, importőrök beutaztatása, egyedi partnerkeresés, külpiaci mentorálás. A befektető kereséshez a Nemzeti Külgazdasági Hivatal segítséget nyújt, de az ipari park esetében ez elsősorban az alapítók és az általuk megbízott menedzsment vagy szolgáltató szervezet feladata. Ezt a véleményt alátámasztják más ipari parkok tapasztalatai is. Horvátországban a befektetők kereséséhez rendelkezésre álló alapvető külső segítséget a horvát állam nyújtja.
A Horvát Köztársaságban 3 fejlesztési régiót szerveztek: 1. Központi és Keleti Horvátország (Pannonska). 8 megyéből áll, ebből 2 megye határos Magyarországgal. A keleti súlypontja Eszék. 2. Észak-Nyugat Horvátország. 6 megyéből áll, ezek átlagosan a legkisebb megyék. Két megye határos Magyarországgal ezek egyike Muraköz megye. Súlypontja Varasd. 3. Adriai Horvátország. 7 megyéből áll, ezek átlagos területe a legnagyobb. Súlypontja Split és Dubrovnik. A horvát vállalkozások megjelenését nemzetközi piacokon, különösen az Európai Unió piacán az Állami Kereskedelempolitikai Hivatal segíti. A hivatal működését törvény szabályozza. A hivatal feladata, hogy támogassa a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokba való beilleszkedést. Feladata továbbá, hogy védje a horvát gazdaság érdekeit. A hivatal más állami szervekkel és üzleti közösségekkel együttműködve részt veszt stratégiák kidolgozásában a kereskedelmi politika, a külföldi gazdasági kapcsolatok, valamint a befektetések támogatása területén. Az állami hivatal kapcsolatrendszerén keresztül tájékoztatja a horvát gazdasági szereplőket az európai kereskedelmi politika törvényeiről, a közös kereskedelmi politikával kapcsolatos előírásokról, rendeletekről, az EU olyan egyezményeiről, melyeket más országokkal kötött. Célja ezzel, hogy a horvát vállalkozásoknak megkönnyítse az európai piacokon való megjelenést és részvételt. Segítse
34
versenyképességük növelését, az új feltételekhez, a nagy és igényes európai piachoz való alkalmazkodást. Muraköz megyét érintően több olyan szervezet is működik, amelynek célja a térség fejlesztése: ‐ Muraköz megyei Fejlesztési Ügynökség (Redea) ‐ Csáktornya város Fejlesztési Ügynöksége (Cakra) ‐ Gazdasági kamarák Jellemzően, mind a Muraköz megyei önkormányzat, mind a települési önkormányzatok alkalmaznak olyan munkatársakat, akiknek feladata az adott település, térség fejlesztésének segítése.
9.2.2. Belső erőforrások a befektetők szerzéséhez A befektetőket a tapasztalatok alapján megfelelő vezetői irányítással, vonzó infrastruktúrával, különböző ösztönzőkkel lehet vonzani egy adott területre, településre. Ehhez különböző módszereket lehet használni: ‐ célzott befektető keresés ‐ fejlesztési stratégia kialakítása ‐ fejlesztési projektek alkotása ‐ finanszírozási projekteket kidolgozása A helyes fejlesztési stratégia megállapításához szükséges lépések: • meghatározott jövőkép kialakítása, küldetés megfogalmazása, amelyek magukba foglalják a meglévő értékeket • elemzések, a problémák azonosítása • a célok meghatározása • cselekvési terv készítése • a tevékenység folyamatos figyelése és a szükséges módosítások elvégzése A tervezésben figyelni kell a befektetők elvárásaira is. A befektetők jellemzően egyszerű eljárásokat várnak, általában a hivatali ügyintézésben, különösen az engedélyek kiadása során. Vonzó lehet egy befektető számára például: • alacsonyabb közüzemi díjak • megfelelően képzett, versenyképes áron alkalmazható munkaerő, átlagkereset a régióban • a földterület ára, az infrastruktúrához kapcsolódás költségei • állami és helyi adók • megfelelő kommunikáció, promóció
35
Meglévő ipari park menedzsment hiányában a befektető-vonzó stratégiákat maguknak az érintetteknek, vagyis a települési önkormányzatoknak kell kidolgozniuk. Célszerű azonban erre a célra szakosodott, tanácsadó szervezetet megbízniuk ezzel a munkával, amely együttműködve az önkormányzatokkal elvégzi a stratégiaalkotással járó feladatokat. Dönthetnek azonban úgy is az önkormányzatok, hogy létrehozzák az ipari park menedzsmentet. Ez esetben az alkalmazott szakemberekre hárul ez a feladatat. A stratégia kidolgozását követően lehet hozzáfogni a célzott befektetőkereséshez. Az önkormányzatoknak/ipari park menedzsmentnek a befektető-szerzést is szolgáló kommunikációt kell kialakítani. A kommunikáció megalapozásánál figyelembe kell venni a környezet konkrét viszonyait. Jelenleg (2012. ősz) a magyar és a horvát gazdaság recesszióban van. A hiteles kommunikáció ezt nem felejtheti el, de ennek ellenére a kommunikációnak kezdeményezést, fejlődő képességet kell mutatnia. Mindezt összefüggésekben, hálózatban kell elhelyeznie. A kommunikációs területen az új pozíciók szerzésének egyik területe a szinergiák kihasználása, a fizikai, vagy virtuális közösségek építése, azok előnyeinek kihasználása. Az ipari park is ilyen közösségnek számít. Látni és látszani a piacon. A kommunikációnak mindig rendelkeznie kell tartalék izzóval és éleslátási eszközzel. Látni: a versenyhelyzet helyes diagnosztizálása, a célok rögzítése, lehetőségek feltárása. A piacgazdaságban a vakság a legnagyobb fogyatékosság. Látszani: meg kell mutatni magunkat mások számára, s állandóan színpadon kell lenni. Akit nem látnak, az a piac számára már nincs is. Szerénység és szemérmesség piaci eszköznek alkalmatlan. Az ipari park működőképes gazdasági egységeket szeretne magához vonzani és fejlődésüket segíteni. Ezért kell, hogy az ipari park kommunikációja is ezt a vonzást szolgálja. Emellett szükséges, hogy új, költséghatékony kommunikációs csatornákat kínáljon az ipari park cégei számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy napjainkban az internet és egyéb informatikai, hálózati eszközök szerepe lett meghatározó. Ez egy szabad, helyenként szabados rendszer, amelyben persze vannak rendszerszabályozó és tájékozódási eszközök, annyira dinamikus, hogy úgy látszik, nem véges. Ezért a kommunikátor eltévedhet benne, s könnyen lehet, hogy az általa küldött információk is eltévednek. Tehát könnyű az információs sztrádára felhajtani, de mégis minden egyes esetben alaposan meg kell tervezni ezeket a kommunikációs lépéseket. Ezt a terepet építeni, alkalmazni kell az ipari parkban is. Az ipari park a betelepülők számára tehát nem egyszerűen ipari erőforrásokhoz való hozzáférés integrált tere, hanem a modern piaci kommunikációs verseny hazai pályája is.
36
10.. A közös ip pari park működési m koncepció ója
10.1. JJó gyakorllatok A taanulmány készítéséhe k ez, a leend dő közös ip pari park megalapozá m ásához vizssgáltunk meglévvő jó példáákat. Bemuttatjuk a Nyyugat-Kelett viszonylatában első ő, legrégebbi határ menti kközös ipari parkot, am mely egy ossztrák-cseh közös iparri park, valaamint bemutatunk egy fiattalabb, oszttrák-magya ar határ meenti közös ipari i parkot is.
ACCES H Húsz éve működő, határon átnyúló ip pari park az ausztrriai Gmünd és a csehorsszági Ceske e Velenice között. Az országhatá ár az ipari parkban p hú úzódik. A két város rurális ttérségben van, 100-150 km sug garú körön belül fekszik Linz, Prrága, Brno,, Bécs. E magasaan fejlett ipari városok közöttt a térség g, mint eg gy agrárkrááter jeleniik meg. Egyszerrre van tehát szükséglet és lehettőség az ip par fejleszté ésére.
Orsszághatár azz ipari parkb ban
Az ipari park p elhelyezzkedése
G Gmünd kö özpontú 600 km su garú körö ön belül ta alálható a horvát (v valamint szlovén n és olasz) Adria-part a kikötő kkel. Szám mukra inkáb bb a körön n kívüli né émet és holland d kikötők elérhetők k. Nem is annyira a jobb közlekedés, k , mint inkább a hagyom mányos kaapcsolat éss ismert p piaci kultúra miatt. Fontos tén ny: Gmünd d/Ceske Velenicce autópályyán nem érhető el. A Az ipari paark teljes te erülete 83 hektár, a területből t 50 5 hektár a cseh olda alon, 33 hektár az osztrákk oldalon ta alálható. A Az ACCES az első olyan ipari park Euró ópában, amely mind térb ben, mind szervezettileg a határ mindk két oldalán n helyezke edik el, kihaszn nálva az eb bből szárm mazó előny yöket.
37
A közös ipari park létrehozásának célja a vállalkozások támogatása a határ mindkét oldalán, valamint a technológiai know how transzfer elősegítése. A létrehozástól (1990-91. év) példás együttműködés alakult ki az érdekelt államok között. A cseh fél apportálta a területeket, teher-, per-, és vitamentesen, gondoskodott a kisajátítások lebonyolításáról, a nyilvántartásba vételről, az állami garanciákról, a környezetvédelmi előírások betartásáról. Az osztrák fél vállalta az infrastruktúra kiépítését, az Európai Unió PHARE támogatásból a közös marketing és az iparvágány kiépítéséhez járult hozzá. A park üzemeltetését külön-külön cég végzi a határ két oldalán, egymással együttműködve. Ausztriában egy kft, amely Alsó-Ausztria tartomány vállalkozásfejlesztési ügynökségének 100 %-os tulajdonában van, Csehországban egy részvénytársaság, amelynek 35 %-a Ceske Velenice város, 65 %-a Alsó-Ausztria tulajdonában van. 1990/91-ben kötött Ausztria és Csehszlovákia megállapodást a határon átnyúló ipari park létrehozásáról. Az infrastruktúra építése osztrák oldalon 1993-ban, cseh oldalon 1994/95-ben fejeződött be. 1994-ben indult meg a marketing és a befektetésvonzó tevékenység.
A betelepülők: • 1994-ben egy tisztítószer- és kozmetikumgyártó spanyol üzem települt be • 1996-ban betelepült a kanadai tulajdonú Magna Cartech autóalkatrész gyártó üzem • 1996-ban készült el a Tanácsadó Központ, amely egyben inkubátorház is, ezt 1999-ben bővítették. Az inkubátorházban irodák, tanácskozótermek vannak, ezek bérelhetők. • 2000-ben betelepült az NBG száloptikai üzem • 2001-ben elkészült az iparvágány • 2005/07-ben biomassza üzem épült • 2006-ban betelepült a DHL Logisztikai központ, a második nagy fogás • 2008-ban egy napelem-gyártó üzem épült. Az ipari parkban a területeket eladják vagy bérbe adják (ez a működtető kft-ék legfontosabb bevétele). Jelenleg 33 cég működik a területen, cseh oldalon 14 befektető és 7 bérlő, osztrák oldalon 10 befektető és 2 bérlő. 20 év alatt 50 millió eurós befektetés történt, 18 zöldmezős üzem épült, osztrák oldalon 200, cseh oldalon 600 munkahely létesült. A Tanácsadó Központ által nyújtott tanácsadások nagy része ingyenes.
38
A legfontosabb tanácsadások: • vállalkozásalapítási tanácsadás • általános jogi tanácsadás • finanszírozási, pénzügyi és befektetési tanácsadás • marketing tanácsadás • HR, munkaerő-piaci és toborzási tanácsadás • fordítás és tolmácsolás • támogatással foglalkozó ügynökségek és intézmények, pályázati lehetőségek keresése • irodai szolgáltatások (könyvelés, bérszámfejtés). Az ipari park integrálódott a nemzetközi és regionális piacgazdaságba, bekapcsolódott az osztrák „ECOPLUS” gazdasági parkok hálózatába. Cseh oldalon inkább helyi jelentőségűnek számít. Az ipari parkon keresztül sikerült a városok és régiók infrastruktúráját összekapcsolni. A cseh rész és Ceske Velenice város meleg-víz ellátását távhő vezetéken keresztül egy biomassza-erőmű biztosítja, amely az osztrák oldalon működik. A cseh oldalon napenergiából nyert áramot az Alsó-Ausztriai Áramszolgáltató Vállalathoz továbbítják. 2012-re tervezik a két város vízvezeték-rendszerének összekapcsolását az ipari parkon keresztül. Az ipari parkot irányító szolgáltató szervezetek önfenntartók. A jól működő, sok gazdag befektetőt vonzó osztrák szervezet ezt 10 év alatt érte el, a cseh 15 év alatt. Addig anyagi és szakmai segítséget kellett igénybe venniük.
A Sz entgotthárd-Heiligenkreuzi Ipari Park Osztrák-magyar együttműködésen alapuló ipari park Dél-Burgenland és Vas megye déli részén 1997-ben jött létre a magyar Phare CBC és az osztrák Interreg II programok támogatásával. Földrajzilag egységet képező területen először kettő, jogilag és szervezetileg is elkülönült ipari park kezdte meg a működését. 2000-től a WIBAG Rt. vált az ipari parkok többségi tulajdonosává, amelynek nyomán egységesebbé vált a fejlesztés. Az ipari parkban további tulajdonosok még: Szentgotthárd Város Önkormányzata és Heiligenkreuz Község Önkormányzata. Az infrastrukturális ellátottság mindkét oldalon teljes: szilárd burkolatú utak, áramföldgáz-, vízellátás, szennyvízelvezetés, közvilágítás, telekommunikáció. Az ipari park a 8. sz. főközlekedési úttól 1,2 km, Szentgotthárd városközponttól 1,5 km távolságban van.
39
A haatár mindkkét oldalán n felépült eegy-egy log gisztikai központ. Oszztrák oldalo on 4000 m2 csarrnokot és 2000 2 m2 irodaépületett, magyar oldalon o 140 00 m2 alaptterületű csarnokot és irodaépületet vehetnek igénybe a vállalkozások, akik számára s beelső határá átkelő is rendelkkezésre áll. Az iipari parkb ban 31 vállalkozás va n jelen, a foglalkozta f atottak szá ma közel 2000 2 fő. Néhányy a legisme ertebb cégek közül: O Opel, Trefila arbed, Vossen, Lenzin ng-Lyocell, Abalon Hardwo ood, Gama Textilveredelung. Az ipari parkott ma már egy szervezeet működteti. Az igén nybe vehettő szolgálta atások: • iingatlanokk értékesítése, bérbead dása • tteljes körű logisztikai szolgáltatáások • vvámkezelés, közvetlen kapcsolaat az osztrák oldallal • ccégalapítássi-, jogi-, pé énzügyi tan nácsadás, könyvelés k • fforráskeressés, pályáza ati tanácsad dás • ttelephelyte ervezése • b beruházás szervezés • m munkaerő szervezés • kképzés-tovvábbképzéss • b biztonságttechnikai, üzemgazdá ü álkodási szo olgáltatások Az ipari park elhelyezked e dése
Forrás: www.ip.szentgotthárd..hu
Min ndkét ipari park p jó péld da arra, ho ogy az elhattározott elk képzelésekkhez, stratégiákhoz az érinttettek igényybe tudtak k venni euró ópai uniós támogatássokat.
40
10.2. A Tótszerdahely – Goričan közös ipari park (Mura Ipari Park) működése Mind Magyarországon, mind pedig Horvátországban számos példa, tapasztalat van az ipari parkok/vállalkozási övezetek létrejöttére, működésére. Arra is van példa, hogy két, egymással szomszédos ország együtt hozzon létre és működtessen ipari parkot, és a tapasztalatokból jól látszanak a bejárható utak állomásai és várható időtartamai. Az ipari park/vállalkozási övezet létrehozása A jelenlegi adottságok alapján megállapítható, hogy mindkét településnek (települési önkormányzatnak) magának kell létrehoznia a saját ipari parkját. Ehhez adottak a fizikai feltételek (saját tulajdonú földterület). Az iparterület kialakításához szükséges tervezői munkák a Joint industrial park (HUHR/ 1001/ 2.1.4/0004) projekt keretében 2012. év végére rendelkezésre állnak. Az infrastrukturális beruházáshoz mindkét önkormányzatnak a saját lehetőségeit figyelembe véve forrásokat kell bevonnia (hitel, eu-s támogatások, befektetők). Az ipari park státusz elnyeréséhez szükséges nemzeti feltételeket mindkét önkormányzatnak a saját országában érvényes szabályok szerint kell teljesíteni. A közös ipari park működtetése A közös ipari park létrehozásának infrastrukturális feltételin túl elengedhetetlen a képzett, a működésért, szolgáltatásokért, a marketingért felelős humánerőforrás alkalmazása, megfelelő szervezeti keretben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs szükség nagy létszámra, jellemzően 3-5 fővel teljesen optimális a működés. A magyar-horvát határ menti ipari park egyediségét nemcsak a földrajzi elhelyezkedése adhatja, hanem az is, hogy a két önkormányzat eleve közös menedzsmentet hoz létre. Ennek többféle módszertana is létezhet:
‐
mindkét önkormányzat jelenlegi hivatali szervezetében alkalmaz erre a célra szakembert/eket, akik önállóan, a két önkormányzat által közösen meghatározott célok, eredmények eléréséért tevékenykednek. A települések önkormányzatai által meghatározott célkitűzéseket adott munkaterv szerint teljesítik. A szakemberek együttműködése szoros, rednszeresek a közös munkamegbeszélések. Elkülönül az adminisztráció, a humánerőforrás, elkülönülnek a költségek, de közel azonosak és egymással összefüggők lesznek az eredmények.
‐
mindkét önkormányzat megbíz a munka végzésével egy külső tanácsadó szervezetet. A munka a tulajdonos fejlesztők (önkormányzatok) által meghatározott célkitűzések mentén, adott feladatok elvégzésére irányul. A szervezetek együttműködése szoros, rendszeresek a közös munkamegbeszélések. Ebben az esetben is pontosan elkülöníthetők a költségek, közel azonosak és egymással összefüggők lesznek az eredmények. 41
‐
a két önkormányzat közös gazdasági társaságot alapít. Eldöntendő, hogy melyik ország cégalapítási szabályai szerint. A közös gazdasági társaság foglalkoztatja a közös menedzsmentet (ez a földrajzi közelség, és nyelvi „akadálymentesség” miatt nem okozhat problémát.) Ebben közös az adminisztráció, közös a humánerőforrás, és pontosan megoszthatók a költségek, Az elért eredmények egyértelműen közösek.
‐
mindkét önkormányzat saját gazdasági társaságot hoz létre, és saját menedzsmentet működtet. A két társaság egymással összehangoltan működik. A közös fejlesztések generálásában mindig együtt jelennek meg. Elkülönül az adminisztráció, a humánerőforrás, elkülönülnek a költségek.
Bármelyik formát is választják az önkormányzatok, a tényleges működéshez nagyfokú nyitottságra, őszinteségre és együttműködési készségre van szükség. Félre kell tenni minden olyan akadályozó tényezőt, amely a közös cél, a határ menti térség összehangolt fejlesztését gátolná. A feladat ugyanaz: a határ menti térségben élők ne vándoroljanak el, ellenkezőleg, növekedjen az itt élők száma. Ha a lakosság gyarapodik, vele együtt gyarapodnak a helyi közösségek is. 11. SWOT analízis A leendő, közös ipari park létrejötte hosszabb távon (6-8 év) tervezhető reálisan, amely időszak alkalmas a megfelelő stratégiák megalkotására. Tanulmányunk végén bemutatjuk azt a kiindulási alapként kezelhető SWOT analízist, amely a jelen helyzet vizsgálatából, értékeléséből fakad. A tanulmányban az eddigiekben bemutattuk a hasonlóságokat és a különbségeket is a határ menti szomszédos megyék, illetve mikrokörzetek között. Azonban úgy véljük, érdemes egy olyan elemzést is végezni, amely közös következtetések levonására ad lehetőséget. Minden jellemzőből hármat emelünk ki, hogy a kereszthatás koncentráltabb legyen. A kapcsolódó térség erősségei: • • •
a munkaerőforrás nagyobb része ipari gyakorlattal, szakképzettséggel rendelkezik, ipari, nagyüzemi hagyományok vannak a közlekedési infrastruktúra fejlett (különösen az autópálya, de a vasút is az egyik európai korridor része), a termelő infrastruktúra is megfelelő a pénzügyi, gazdasági, szakképzési intézmények kiépültek, megfelelő kapacitással rendelkeznek.
42
A kapcsolódó térség lehetőségei: • • •
a közlekedési korridor, a horvát tengeri kikötők a logisztikai fejlesztés számára rugalmas lehetőségeket kínálnak a jó mezőgazdasági és élelmiszertermelési adottságok, valamint az alternatív energiatermelés lehetőségei új iparágak létrejöttét jelenthetik a határ menti együttműködés hagyományai lehetővé teszik az EU fejlesztési források hasznosítását a helyi, továbbá a két ország, de az Európai Unió szükségleteinek kielégítésére is.
A kapcsolódó térség gyengeségei: • • •
a helyi tőke hiánya, a tőkevonzó képesség gyengesége alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség, halmozott szociális problémák a népességmegtartó képesség gyenge, elsősorban a képzett fiatalok számára nem nyújt megélhetési lehetőséget.
A kapcsolódó térségre váró veszélyek: •
• •
ha mélyül a gazdasági válság, s nem képes a térség kapcsolódni Európa és a világ fejlődő régióihoz, eltűnnek a térség még meglevő termelési tényezői is, beleértve a szakképzett munkaerőt és a szakképzést önmagát is ha rövid távon a működő vállalkozások nem jutnak tőkéhez, hitelhez, piachoz, működési térhez, a vállalkozások száma tovább csökken a szociális feszültségek, a leszakadó rétegek dinamikája szociális válságot eredményez, amely öngerjesztő hatásával szétzilálja a helyi gazdaságot és társadalmat.
Az analízisből következtethető stratégiák:
¾ Aktív, kezdeményező stratégia (az erősségek és a lehetőségek figyelembe vételével): a helyi gazdaság erősítése, a vállalkozások és a szakképzés támogatása a közös ipari park megteremtésével. ¾ Passzív, elhárító stratégia (a gyengeségek és a veszélyek figyelembe vételével): szociális segélyezés, közfoglalkoztatás. ¾ Alkalmazkodó stratégia (az erősségek és a veszélyek figyelembe vételével): munkaerőexport (ez a pénzügyi hazautalások miatt kedvező és gyorsan realizálódik, de rontja a helyi versenyképességet, s nem használ az infrastruktúra
43
megtérülésének sem) és az idegenforgalom ösztönzése (ez kihasználja az eddigi befektetéseket és a természeti környezetet, jövedelemtermelő képessége azonban nem nagy, a hozzáférők száma is csekély). Az erősségek, gyengeségek kioltják egymást, közös mező nincs. Ha csak az erősségeket vesszük figyelembe, a gyengeségek eltüntetik annak eredményeit, ha csak a gyengeségeket, akkor nem lesz erőforrás az erősségek hasznosítására. Ezért bármilyen vonzó is egyetlen stratégiát választatni, azt nem szabad. A külső körülmények kihasználásával, a belső akarattal kell e stratégiák helyes kombinációját alkalmazni. De kitörni az elmaradottságból, felszámolni a meglévő gyengeségeket, úrrá lenni a veszélyeken, csak akkor lehet, ha az aktív stratégiát is alkalmazzuk, a lehetséges legnagyobb eréllyel, az ipari park a felzárkózás útja. 12. Összegzés Tanulmányunkban bemutattuk a Tótszerdahely-Goričan tervezett közös ipari park létrehozásának kiindulási alapjait, meglévő helyi, országos és európai uniós környezetét, a jövőben megtenni szükséges lépéseket, a közös stratégiai tervezés szükségességét. A közös ipari park koncepció továbbviteléhez a jövőben szoros együttműködésre van szükség. Különösen célszerű összehangolni az európai unió forrásainak elnyerésére és felhasználására tett erőfeszítéseket. Fontos, hogy közösen, egységesen jelenjenek meg a befektetői piacon, együttesen kell felmutatni azokat az előnyöket, egyediséget, amelyek a térséget jellemzik. Össze kell tudni hangolni a két ország különbözőségeiből fakadó adottságot, ugyanakkor ki kell használni az ebből fakadó előnyöket is. Mindehhez megfelelő humánerőforrásra van szükség, mert nem elég a terület, az infrastruktúra, ha nincsenek emberek, akik tartalommal töltik meg a bekerített területet.
44
13. Felhasznált irodalom jegyzéke: 9 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programdokumentum (2007. december 3.) 9 Befektetési környezet Horvátországban (Információs anyag, 2006. március, ITD Hungary) 9 Elméleti kézikönyv befektetés ösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére (ITD Hungary 2009) 9 Studija izvodljivosti za Gaspodarsku zonu „Istok” Goričan (2012) 9 Megvalósíthatósági Tanulmány Tótszerdahely Ipari park (2012) 9 Kedvező befektetési környezet létrehozása (Adela Zobundzija, Poslovni Park Bjelovar menedzsere előadása 2012. 03. 07. Donji Krajlevec I. Gazdaságfejlesztési workshop). 9 A Mura-menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe (dr. Belyó Pál, kutató előadása, Tótszerdahely II. Gazdaságfejlesztési workshop 2012. 06. 12.) 9 A Győri Ipari Park bemutatása (Balogh László ügyvezető előadása, Tótszerdahely III. Gazdaságfejlesztési workshop 2012. 09. 12.) 9 A Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetés ösztönző tevékenysége (Antal András tanácsadó előadása, Tótszerdahely III. Gazdaságfejlesztési workshop 2012.09.12.) 9 Közös ipari park működésének tapasztalatai – Gmünd (Szemző Gáborné közgazdász és Kiss Ambrus témaszakértő előadása, Tótszerdahely III. Gazdaságfejlesztési workshop 2012. 09. 12.) 9 Az ipari parkok létrehozását, működését segítő marketing-kommunikáció és közönségkapcsolat építés (Krausz Péter témaszakértő előadása, Tótszerdahely III. Gazdaságfejlesztési workshop 2012. 09. 12.)
45
14. Felhasznált források jegyzéke:
www.totszerdahely.hu www.gorican.hr. www.ksh.hu www.crostat.hr www.nyugatrmk.hu www.dutp.hr www.hzz.hr www.ip.szentgotthárd.hu www.ec.europa.eu
46