Célegyenesben az óvoda

XXV. évfolyam, 11. szám

2013. november

Országos Diákolimpiai bajnokok 19. oldal Közéleti és tájékoztató lap

Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu

Célegyenesben az óvoda

100 Ft

Albertirsai Híradó

2

2013. november

VÁROSHÁZA

Tartalom Városháza ................................................................................... 2-4. oldal Közélet ....................................................................................... 5-7. oldal Krónika .................................................................................... 9-11. oldal Aktuális .................................................................................. 12-13. oldal Krónika .................................................................................. 14-15. oldal Kultúra ........................................................................................ 16. oldal Aktuális helyi politika ................................................................. 17. oldal Sport ...................................................................................... 18-19. oldal Közérdekű információk .............................................................. 20. oldal

Első kézből A címlaphoz A Luther utcai óvoda épület felújításáról és bővítéséről legutóbb szeptemberben írtam pár sort ebben a rovatban. Ezúttal a címlap fotója bizonyítja, hogy a kivitelezés ütemesen halad előre. A november végére tervezett átadáshoz így is komoly hajrára van szükség. Bízom benne, hogy nem történik határidő túllépés.

Újabb temetői parkoló

A nyár végén az irsai katolikus temető főbejárata elé készítettünk murva burkolattal parkolót. Az ősz közepén az alberti evangélikus temetőnek a Tessedik utca által elválasztott két része között épült meg egy ugyancsak murvás parkoló. Utóbbi esetében a kivitelezés 927.100 forintba került. Mindkét beruházás azt a célt szolgálja, hogy a temetőinkbe gépkocsival látogatók kulturált körülmények között parkolhassanak.

Várostörténeti vetélkedő

Január huszonnegyedikén „Idén tíz éve város Albertirsa” címmel rövid írást jelentettem meg városunk (www.albertirsa. hu) honlapján. Arról tájékoztattam benne lakótársaimat, hogy pár főből álló munkacsoport kezdett hozzá idei jubileumi rendezvényeink előkészítéséhez. Továbbá, a lehetséges programokra vonatkozó ötleteket, javaslatokat kértem az albertirsaiaktól.

Nos, rövidesen lezárul az események sora. Úgy gondolom, érdemes lesz értékelni azokat, összegezni a lebonyolításuk során szerzett tapasztalatainkat. A tárgyi világot illetően kétségtelen, hogy a városközpontban létrehozott Mirelite park megvalósítása volt a legjelentősebb akciónk. Nem pusztán a park megléte mondatja ezt velem. Esetében másról, többről van szó: a park a július elsejei átadása óta eltelt rövid időben máris lakótársaink kedvenc pihenő- és találkozóhelyévé vált. Vagyis mai, divatos kifejezéssel élve, közösségi térré alakult. Később, október tizennyolcadikán a Móra Ferenc Művelődési Ház adott otthont a tizedik évfordulós programok időben egyik utolsónak szánt rendezvényének. Az ún. I. várostörténeti vetélkedőre gondolok. Major Judit Alpolgármester Aszszony és alkalmi csapata lelkes előkészítő munkával, izgalmas tematikát állított öszsze, elsajátítandó ismeretanyagként. Ezzel izzasztó perceket okozott annak a hét, egyaránt három emberből álló csapatnak, amely vállalta a megméretést. Mindebből végül igazán változatos, izgalmas verseny kerekedett. Az utolsó forduló előtt még négy csapat reménykedhetett a győzelemben. Ez végül a középiskolás fiatalokból álló társaságnak sikerült. Ők egyetlen ponttal előzték meg az utánuk holtversenyben végzett két csapatot. Utóbbiak a pontazonosság miatti pót forduló kérdéseit egyaránt tökéletesen megválaszolták.

Így megosztoztak a második helyen. Az egész este során remek érzés volt megtapasztalni a résztvevők alapos felkészültségét, és azt, hogy mennyire komolyan vették a versenyt. A vetélkedő nagyszerűen szolgálta Albertirsa múltjának és jelenének megismerését. Emellett pedig, mint a velem együtt a zsűriben ülő egyik „sorstáram” megfogalmazta, hozzájárult kis közösségek kialakulásához, megerősödéséhez. Mindezért köszönet jár a vetélkedő kiötlőinek, előkészítőinek, lebonyolítóinak és mindazoknak, akik felajánlásaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a szereplők díjazása méltó legyen a verseny színvonalához. Az est folyamán szerzett tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy érdemes (valamilyen rendszerességgel) szervezni várostörténeti- és ismereti vetélkedőt.

Advent a parkban

A városközpontban idén sokak összefogásának eredményeként létesült szép közparkunkról, és annak közösség formáló hatásáról jó néhány alkalommal írtam. Ám a témát nem lehet túlbeszélni. A Mirelite park, eddigi rövid fennállása alatt máris bizonyította ezt. Október huszonnegyedikén például a Móra Ferenc Művelődési Ház dolgozói és néhány lelkes önkéntes, élükön Jansik Erikával, őszi kompozíciót varázsoltak a helyszínre. Miközben dolgoztak, több arra járó lakótársunk csatlakozott hozzájuk, segítve a munkájukat. A végeredmény igazán kellemes, ami tovább erősíti a park által sugárzott hangulatot. Ám az ősz hamar elszáll, s a legvégén máris beköszönt advent, a maga emelkedett, semmi máshoz nem hasonlítható varázsával. Központi parkunk új lehetőségeket nyújt számunkra adventre is. A képviselő-testület döntése alapján beszerzett hat faházban a teljes adventi idő alatt ajándék tárgyak, étel-ital vásárlására lesz lehetőség. A görög színházban a négy adventi vasárnap délutánján koncerteket hallgathatnak majd az érdeklődők. Eközben esténként a park szép díszkivilágítást kap. A programokról és az adventi vásár nyitva tartási rendjéről részletes információkat olvashatnak a Híradó más hasábjain. Érdemes lesz elsétálni, kilátogatni a helyszínre. Folytatás a következő oldalon >>

2013. november


3

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról

Újabb Parkosítás A Mirelte park főtéren történt megépítése, majd a Pesti út – Vasút utca találkozásánál megvalósult terület szépítés után folytatjuk ilyen, közterületeink zöldebbé, esztétikusabbá varázslását célzó beruházásainkat. A következő helyszín a Pesti út és a Tó utca, valamint az egykori Profi áruház által határolt terület. Az itteni ingatlan parkosítása két lépcsőben történik meg. Idén arra van módunk, hogy a Lavandart Kft által rendkívül kedvezményes áron rendelkezésünkre bocsátott nyolc kőris és tizenkét oszlopos gyertyán fát elültetjük. Ugyanakkor kész tervvel rendelkezünk a terület egészének koncepciózus parkosítására. Az idén induló munkálatokat 2014-ben befejezhetjük. Megítélésem szerint, Albertirsa arculata mindezek révén sokat szépül. Elérkeztünk egy olyan állapotba, amelynek további javítása előtt érdemes, sőt szükséges egy átfogó zöldterület fejlesztési terv megalkotása. Városunk viszonylag szűkös közterület „állománya”, és klímánk sajátosságai (az ún. Duna-Tisza Közi Homokhátság szélén, csapadékhiányos övezetben vagyunk) együtt, különösen megköveteli tőlünk, hogy további ilyen irányú munkákat átgondoltan, előrelátóan végezzünk.

Gyalogos átkelő a katolikus iskolánál Régi kérése a katolikus iskolának, és az odajáró gyermekek szüleinek, hogy az intézmény gyalogos megközelítésének könnyítése érdekében építsünk annak közelében egy zebrát. Úgy gondolom, a felvetés indokolt, ám mindig akadtak más, olyan fontos feladatok, amelyek háttérbe szorították a teljesítését. Most sikerül végrehajtanunk. Ebben óriási szerepe van a MAVIR Zrt.-nek. A cég Máté Gábor (akinek gyermeke a katolikus iskola tanulója) közbenjárására kettőszázezer forinttal támogatta az összesen kettőszázötvenezer forintba kerülő beruházást. Újabb példa ez arra, hogy mindenkor akadnak emberek, közösségek, akik fontos és értelmes célokért szívesen áldoznak. Ezúton is megköszönöm a MAVIR ZRt. önzetlen segítségét, és a szülői közbenjárást. Fazekas László polgármester

Testületi ülés Októberben kétszer is ülésezett a képviselő-testület. Előbb a hónap elején egy rendkívüli ülésen vettek részt a képviselők. Itt az iskolák intézményi tanácsába delegálandó személyekről döntöttek. A hatályos törvények alapján ugyanis minden iskolának létre kell hozni egy intézményi tanácsot, ahová az önkormányzat, a nevelő testület és a szülői munkaközösség delegál tagokat. A testület a Tessedik és a Katolikus iskola intézményi tanácsába Major Juditot, míg a Roszík Mihály általános iskolába Kaáriné Kabay Lillát delegálja. Ezt követően egy gyors döntés született a szárszói tábor hasznosításával kapcsolatban. Erre a feladatra egyetlen pályázó jelentkezett, a már eddig is üzemeltető IRMÁK. A képviselők egyhangúan támogatták, hogy továbbra is ők működtessék a tábort. Az egyebek napirendi pontnál elsőként Szőke Károly kapott szót. Érdeklődött, hogy mi a helyzet a MÁV előtti gyalogátkelővel, aminek kapcsán arról volt szó, hogy szakvéleményt kérnek. Javasolta, hogy kérjenek hasonló véleményt a parkoló bővítésére is, valamint kérte, hogy az esedékes októberi testületi ülésre kerüljön be a Mirelite Park elszámolása. Fazekas László válaszából kiderült, hogy a parkoló bővítésére már költségvetés is készült, hogy mibe kerülne az árok befedésével bővíteni a parkolót, a hó végi ülésen téma lesz. A park elszámolása kapcsán pedig azt mondta, hogy ha erre igény van, akkor természetesen minden további nélkül. Dr. Pécsi Angéla ismertette az egészség és sporthét programját. Elmondta, hogy az előzetesen tervezett előadók közül ketten visszaléptek, de sikerült helyettest találni. Szemőkné Szedlacsek Judit jelezte, hogy többen is szóltak neki, a Fa-Co dűlőben az út nincs jól elkészítve. Hengerelési gond van, amit igazából meleg időben kellett volna elvégezni, mert így a morzsalék nem állt össze. A polgármester úr elmondta, hogy sajnos valóban nem jó az út. Bevallottan nem elegendő emulziót adtak hozzá a kivitelező cégnél. Beszéltek szakértővel, és kiderült, hogy májusig nincs értelme hozzányúlni, viszont a tél sajnos tönkre

tudja tenni. A kivitelezővel jegyzőkönyvezték az állapotot, és a cég vállalta, hogy tavasszal (májusban) kijavítják a hibát. Elter János is ezt a problémát kívánta jelezni és egyben kérte, hogy az újságban jelenjen meg erről egy részletesebb írás, az ott élők megnyugtatására. (novemberi számunkba ez anyagtorlódás miatt nem fért be, de decemberben részletesen is beszámolunk erről, csakúgy mint a kihelyezett térfigyelő kamerákról – a szerk.) Október végén a testület tervezett októberi ülését is megtartották. A szokásos polgármesteri tájékoztatót követően elfogadták a napirendet. Első pontként a költségvetést módosították, amiről 9 igen és 2 nem szavazat mellett döntöttek, míg az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről egyhangú döntés született, minden jelen lévő képviselő támogatta az előterjesztést. A költségvetés kapcsán Major Judit kért szót, aki arra kérte a testületet, hogy a jövőben a diákmunkánál előnyt élvezhessenek azok, akik korábban önkéntes munkában már ingyen dolgoztak a város megbízásából. Ezt követően döntöttek arról, hogy szakorvosi indoklás, javaslat esetében a fizikoterápiás kezelések a 10. kezelést követően ingyenesek lesznek. A folytatásban rendeletet alkottak a közterületek elnevezéséről és számozásáról. Ennek megvitatásakor Kovács Lászlóné érdeklődött, hogy ahol változik az utcanév, ott hogyan zajlik majd az okmányok cseréje. Az ülésen résztvevő járási hivatalvezetőtől kapott választ, aki elmondta, hogy más településekhez hasonlóan azt javasolják, egy-egy utcában gyűjtsék össze a lakcímkártyákat, azokat elviszik Ceglédre, és egyben vissza is hozzák az újakat. Így nem kell utána járkálni. A forgalmi engedélyek már problémásabbak, mert a járműveket napi szinten használják a tulajdonosok, így ott ez a megoldás nem működik. Ebben az esetben azt tudja javasolni, hogy délután 5-6 óra felé keressék fel az este 8-ig nyitva tartó okmányirodát, mert olyankor már lényegesen kevesebben vannak. Az ülés folytatásában a testület elfogadta a beszámolót a 3. negyedév költségveFolytatás a következő oldalon >>


4

2013. november

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról tési gazdálkodásáról, melyből kiderült, hogy az évre tervezett bevételek 75%-a, míg a kiadások 69%-a teljesült eddig. Az aktuális évet a következő év követte, egészen pontosan a 2014-es költségvetés koncepciója, melynek kapcsán elhangzott, hogy takarékos, racionális gazdálkodásra lesz szükség. Biztonságos gazdálkodást szeretnének folytatni, és a koncepció elkészítésekor figyelembe vették azt a törvényben is megjelenő gondolatot, hogy a kötelező feladatok ellátásának kell prioritást biztosítani. A koncepciót 9 igen és 2 nem szavazattal fogadta el a testület. Ezt követően a bölcsőde vezetőjének éves beszámolóját tárgyalták, melyből kiderült, hogy jelen pillanatban nincs férőhely probléma. Aki bölcsődébe szeretné járatni a gyermekét, azt fogadni tudják. A folytatásban egy beszámoló következett a Strandfürdő 2013-as működéséről. Az üzemeltető elmondta, hogy sajnálatos módon az előző évhez képest csökkent a forgalom. A képviselők több észrevételt is tettek. Többek között, hogy előfordult olyan, hogy még zárás előtt le lett engedve a medence. Az üzemeltető elmondta, hogy tudnak ezekről a problémákról és jogosak a felvetések. Van, amit a szezon végére már meg is oldottak és akad olyan, ami a következő évtől már máshogy lesz, hogy ne forduljon elő hasonló. A beszámolót végül 6 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta a testület. Rövid szünetet követően egy pályázaton való részvételről döntöttek, melyből a Szapáry kastély megmaradt kapujának

MEGHÍVÓ

Tájékoztatom Tisztelt Lakótársaimat, hogy 2013. november 11-én (hétfőn) 18 órai kezdettel, a Móra Ferenc Művelődési Házban városfórumot tartunk. A fórumra ezúton minden érdeklődőt tisztelettel meghívok. Kérem, jöjjenek el, tegyék fel kérdéseiket, mondják el véleményüket a városunkat érintő ügyekben. Fazekas László polgármester

felújítására, állagmegóvására kívánnak forráshoz jutni. Major Judit elmondta, hogy támogatja az ötletet, fontos lenne, hogy valami elinduljon, amivel lehet majd tovább lépni. Első lépésnek ez jó, de az lenne az ideális, ha idővel például szabadtéri koncerteket lehetne ott rendezni. Szemőkné Szedlacsek Judit is elmondta, hogy támogatja, hiszen egyrészről nem lenne veszélyes a megmaradt kapu, másrészt szépülne is. Végül a szavazásnál kiderült, hogy mindenki támogatja a javaslatot, hiszen egyhangú szavazással valamennyi képviselő támogatta a pályázati részvételt. A folytatásban az Aquarius Aqua áltál korábban felajánlott összeg felhasználásáról döntöttek. Két javaslat került a testület elé. Egyik a P+R parkoló bővítése az árok lefedésével, így újabb 22 parkolóhely lenne az állomásnál. A másik egy kerékpárút a Nagyváradi és a Szövetség utca között a Mikebudai úton. A téma megvitatása során mindkét variáció mellett és ellen is elhangzottak érvek, végül mivel a kerékpárút csak egy kis szakaszra tudna elkészülni a rendelkezésre álló forrásból, az állomás környékén viszont a kerékpárosokat és gyalogosokat is segítené ha rendezetten parkolnának az autók, így 7 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett a parkoló bővítést szavazták meg a képviselők. Az ülés folytatásában elfogadták a beszámolót a Mirelite Park költségeiről, döntöttek az Adventi vásárhoz kapcsolódó pavilonok bérleti díjáról, az ülés végén pedig Szőke Szabolcs a Kulturális Bizottság vezetője beszámolt a várossá avatás 10.

évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozatról. Az egyebek között Kovács Lászlóné a tűzifa támogatásról érdeklődött. Októberben lehetett feliratkozni. Kérdezte, hogy mennyi igény érkezett be, mikor és hogyan lesz döntés. Fazekas László elmondta, hogy körülbelül 180 igénylés futott be, bár egy nap még hátra volt a határidőig. Az átmeneti segély szabályai szerint fognak eljárni. Nagyjából 5-5 mázsa fát akarnak, tudnak kiosztani majd körülbelül 80 családnak. Sági Józsefné arról érdeklődött, hogy mit sikerült intézni a Vágóhíd utca ügyében iskolabusz témában. A válaszból pedig kiderült, hogy a polgármester úr megkereste a Volánt, akik még egy kis türelmet kértek, így még nem kapott választ. Szőke Szabolcs november 4-ére invitált mindenkit az 56 vérbefojtása kapcsán rendezett megemlékezésre a kopjafához. Szőke Károly a közmunkáról érdeklődött, hogy lehet e a téli időszakban a közmunkásokat árkok, átereszek tisztítására alkalmazni. A polgármesteri válasz egyértelmű volt: „lehet és kell is ilyen feladatokat adni nekik, tervezzük is.” Elter János a tüzelés kapcsán kért szót. Felhívta a figyelmet, hogy tüzelni a rendelet szerint csak olyan anyagot lehet, ami nem gumi, nem műanyag. Sokan jelezték, hogy egyesek a szép és jó időben telefüstölik a várost, például ősszel, hajnalban gyújtják meg az avart, ami mivel párás, nedves, csak füstöl. Ez történt sok helyen például október 23-án is. Ezzel pedig a testület nyílt ülése véget ért.

Adventi programok, idén új helyszínen, a Mirelite parkban November 30.

December 14.

15:00 A mi városunk, Albertirsa című fotókiállítás megnyitása. 16:00 Baptista kórus előadása. 16:30 Ünnepélyes keretek között kigyúlnak a tér fényei.

15:00 Daloskör előadása. 16:00 Patkós Irma Művészeti Iskola előadása.

December 7.

15:00 Tessedik Sámuel Ált. Isk. növendékeinek karácsonyi előadása. 16:00 Hepp Ildikó énekel.

15:00 Megérkezik a térre a Mikulás. 16:00 Ceglédi Ökumenikus Énekkar előadása.

December 21.

Az esetleges változtatás jogát fenntartjuk!

2013. november


5

KÖZÉLET

„Anomáliák az irsai evangélikus temetőben!” Elhunyt Szuda Jánosné 2013.10.08-án. A temetés rendezésével összefüggő dolgaimmal a „Fehér Őszirózsa „ Temetkezési Vállalatot bíztam meg. Az engem megillető költségeket kifizettem. Mégis majdnem meghiúsult a temetés. A kitűzött napon, október 15-én 14 órakor a legnagyobb meglepetésemre a temetőben rendőrség fogadott, akiket a „SZIGÜ” Kft. hívott ki és akadályozták az „urnás” sírhely kiásását, pedig az 25 évre meg van váltva! Márpedig kifogásolom, hogy az urnás és koporsós sírhely kiásása is 15.000 Ft.

Vajon ezt minden evangélikus tudja? Mert én is akkor szembesültem vele, mikor mentem kifizetni a SZIGÜ Kft. irodájába. Mivel nem velük temettettem, ezért hoztak megalázó szégyent a családra. Kérem panaszom felülvizsgálatát és az Albertirsai Híradóban történő megjelentetését, hogy mire számítsanak mások is. Ez nagy szégyen volt. Először is kegyeletsértés történt. Nem beszélve az én és az elhunyt megalázásáról. Tisztelettel: Kőhalmi Jánosné

Az etika úgy kívánja, hogy ha valakiről negatív hangvételű levelet jelentetünk meg, akkor biztosítsunk lehetőséget arra, hogy ő is elmondhassa véleményét, így az olvasói levél kapcsán megkérdeztük a SZIGÜ képviselőjét is, akitől az alábbi levelet kaptuk:

Tisztelt Szerkesztő Úr! Köszönöm, hogy lehetőséget biztosít véleményünk kifejtésére. Előre szeretném bocsátani, hogy meglehetősen érthetetlen számomra, hogy ez az ügy miként alakulhatott így, és a gyászoló családnak ki és milyen körülmények között adott olyan tanácsot, amely alapján ők a temetőben saját maguk akartak sírt ásni! Csak feltételezéseim vannak. A temetkezési törvény rendelkezései szerint minden temetőben temetőszabályzat rendezi a temetőlátogatás, a temetőhasználat és a temetések lebonyolításának rendjét. Az Irsai Evangélikus Temetőnek is van temetőszabályzata. A szabályzat összhangban a törvényi rendelkezésekkel a temetőüzemeltető feladataként jelöli meg, többek között a sírásást, és rögzíti a fizetendő díjakat. A temetkezési törvény sem engedi, hogy a családok maguk ássák ki a sírt, hiszen az baleset- és fertőzésveszélyes lehet, és a szakszerűtlen munkavégzés a későbbiekben is gondot okozhat. Természetesen egy urnasírhelyet egyszerűbb kiásni, mint egy koporsóst, de ez nem jelenti azt, hogy azt bárki elvégezheti. A szociális temetéseknél január elsejétől is csak külön szociális parcellában lesz mód arra, hogy a család sírt ásson, de csak az üzemeltető ellenőrzése mellett és a szükséges baleseti oktatást követően. A kérdéses esetben sem a család, sem az általa megbízott cég munkatársa nem volt hajlandó megérteni, hogy a temetkezési

törvény és a temetőszabályzat rendelkezéseinek nem felel meg az az eljárás, amit erőltetnek. A rendőrséget azért kellett a helyszínre hívni, mert a munkatársainkat megfenyegették. Sajnálatos, hogy a család – vagy saját elhatározásból, vagy az általa megbízott cég által adott téves tájékoztatás miatt – még a temetés előtt 3 órával sem vette tudomásul a temető használatának rendjére vonatkozó tájékoztatásunkat. A család által megbízott cég munkatársa pedig a cégünk vezetőivel is minősíthetetlen hangnemben beszélt és lecsapta a telefont. Cégcsoportunk 60 éve működik és piacvezető Pest megyében a temetkezési szolgáltatások lebonyolításában. Soha nem tapasztaltunk ilyen vagy ehhez hasonló eljárást, amelyet ebben az ügyben a család és az általa megbízott cég munkatársa tanúsított. Elsősorban az elhunyttal szemben volt méltatlan ez a helyzet! A SZIGÜ Temetkezés Cégcsoport munkatársai – üzemeltetőként és szolgáltatóként egyaránt – folyamatosan igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a végtisztesség méltóságát biztosítsák az elhunyt számára. Albertirsán is erre törekszünk, immár két éve üzemeltetjük az Irsai Evangélikus Temetőt és ellátjuk a temetéseket, a családok megbízása alapján. Dr. Gerencsér Balázs SZIGÜ Temetkezés Cégcsoport

FELHÍVÁS Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bérbe adásra meghirdeti a tulajdonát képező, és az Albertirsa, Mirelite parkban elhelyezésre kerülő hat darab adventi faházat. A felhívásban szereplő faházak közül kettő darab faház étel és ital árusítására, négy darab faház karácsonyi ajándéktárgyak árusítására szolgál. Bérlés ideje: 2013. december 1-től 2013. december 24-ig. (adventi időszakra). Opcióként 2013. december 27-től 2013. december 31-ig 10.000 Ft +áfa/faház. Bérleti díj egységesen: 40.000 Ft+áfa. A díj magában foglalja a faház bérleti díját és az összeszerelési költségeket. Bérbeadó 1 db 220 V-os, szabványos földelt dugaszoló aljzatot biztosít a faházba. Bérlő tudomásul veszi, hogy a villamos csatlakozáson túlmenően semmilyen egyéb közmű csatlakozási lehetőséget nem biztosít. Tudomásul veszi, hogy a közmű díját (áramszolgáltatás) a bérleti díj nem tartalmazza, a keletkezett fogyasztást megfizeti. E szabályok a „Bérlés ideje” szövegrészben szereplő opciós lehetőségre is fennállnak. Feltételek: Fontos kikötés, hogy a karácsonyi vásár ünnepi jellegének fenntartása érdekében kizárólag az adventi hangulatot teremtő szolgáltatások, vendéglátások biztosítását, illetve karácsonyi ajándékozással kapcsolatos tárgyak kereskedelmét kívánja a faházak bérbeadásával elősegíteni. A faházak nyitva tartása egységesen: (hétfőtől-csütörtökig) 16.00 – 21.00 óráig, (péntektől-vasárnapig) 8.00-21.00 óráig. A felhívásra jelentkezni lehet 2013. november 22-én 12 óráig, a Hivatal Városüzemeltetési Irodáján. A bérlő a kereskedelmi jogszabályi előírásoknak megfelelő jelentkezők közül kerül kiválasztásra, regisztrálási sorrendben. Regisztrálás személyesen, a Hivatal Városüzemeltetési Irodáján, ügyfélfogadási időben. A felhívás eredményéről történő tájékoztatás módja: a döntésről levélben, faxon, e-mail-ben megküldve értesítjük a nyertes pályázókat, legkésőbb 2013. november 27-ig. Érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet: 570-069, 570-051, 570-056 Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.00 – 17.30, Kedd: 8.00 – 16.00, Péntek: 8.00 – 12.00


6

2013. november

KÖZÉLET

Anyám váratlan, fájdalmas látogatása – 1. Gyümölccsel, bonbonnal, mindenfélével megrakodva, kiöltözve érkezett meg József. Meghatódtam… hiszen úgy nézett ki, mint egy igazi apuka! Hosszú kórtermen – tizenhat ágyas volt – kellett végigjönnie, egészen az ablakig, hozzám. Módomban állt alaposan szemügyre venni, közben eszembe jutott: erre valahogyan eddig nem is „pazaroltam” időt. Magas, száznyolcvanon felüli, erős testalkatú, de nem kövér, lehetetlenül göndör, bongyor, szőkésbarna hajú, zöldesbarna szemű, jóképű, megnyerő külsejű férfi benyomását keltette. Ágyamhoz érve, zavarában alig mert rám nézni, maga a hely, és a kíváncsi szempárok ezt csak fokozták. Nehezen indult a beszélgetés, óh, és mikor jött a nővérke hőmérőzni, kedvesen rámosolygott: „A kispapa, ugye? Édes kicsi lányuk van!” Nos, ezzel „készen” is volt szegény! Én mentegetőztem, nehogy rosszat gondoljon rólam, de erről szó sem volt. Kimen-

tünk a társalgóba, ahol aztán elmondtam neki a délelőtt történteket. Időnként elelcsuklott a hangom, kénytelen voltam szüneteket tartani. Láttam rajta, mélységesen felháborította az eset, így kapott is az alkalmon és sietve jelentette ki: – Ha neked is megfelel, én most beszélek a főorvossal, vagy akivel tudok, közlöm, hogy a vőlegényed vagyok. Aláírom erről amit kell, vállalom a kicsi nevelését, ellátását, veled együtt. Így már kiengedik majd veled, és értetek jövök, költöztök hozzánk! – hangja határozottan csengett, de éreztem, válaszomtól függ, hogy meg is teszi-e… – Tudod, ismered most már a levelem tartalmát, amit sietve írtam, mikor behozott a mentő. Hozzád költözöm, gondozom édesapádat, dolgozom, amennyit tudok a gyerek mellett, de mást nem ígérhetek – pirulva mondtam ki a fontos mondatot. József mélyen a szemembe nézett, úgy

Karácsonyi jótékonysági gyűjtés az albertirsai rászoruló gyermekek részére! Ha szeretnél segíteni azoknak, akiknek nem adatik meg, akkor

Tegyél hozzá még egyet! Részletek az üzletekben és a szórólapokon.

mondta: „nekem ennyi elég”. Szerencsénk volt, magával a főorvossal tudott találkozni, és rögzíteni a fontos dolgokat. Gyanítottam a főorvos előzékenysége mögött kolléganője délelőtti botrányos „gyermekszerzése”, annak elitélése állhatott. Most már a főorvos beleegyezését bírva, távozóban ígérte meg József, hogy mielőbb intézkedik, és jön, ahogy tud! A következő szoptatásnál szép csöndben, hogy rajtunk kívül senki ne is hallja, elmeséltem kicsi Ritának mindent. Olyan komoly szemekkel figyelt rám, mintha értené is… elgondolkodtam rajta, menynyire érezhetővé vált a nővérek viselkedésének nagyot fordulása a szobatársakéval együtt, József látogatása után. Kedvesek lettek, bevontak beszélgetéseikbe. Csakhogy nem tartott sokáig ez az idilli állapot. Nekem a kórterem legvégén állt az ágyam… Józsefnek is végig kellett jönnie teljes hosszában… éppen ezért brutálisan hangzott fel már az ajtótól kezdődően egy jajgató hang, mely nagyon ismerős volt! – Ezt a szégyent! Ezt a lejáratást! Nehogy azt hidd, hogy megváltozik a döntésem, nem azért vagyok itt! Csinálj, amit akarsz, most már ha akarod, ha nem, de itt megszabadítanak a zabigyerekedtől, neked úgysem adják ki, de énhozzám sem jöhetsz! Megtaláltam ám, meg én, azt a mocskos gazembert is, tőrbe ejtettük a Valival, rendőrségen van az ügy, felelni fog érte, hogy megrontott! Téged keresett, a Vali meg felcsalta, én meg usgyi, rázártam az ajtót, rendőrrel jöttem vissza! Azt is letagadta, hogy van nála személyi, nosza, hazakísértük a rendőrrel, tudod-e, ki nyitott ajtót?! A felesége, a kisgyerekével! Ez volt a te hódolód! Bíróságra megy az ügy, fizetni fog a gazember! – kifulladva ért el az ágyamig, lerogyott mellém, én meg csak bámultam a néma kórtermi csendben. Mindenki minket nézett… nem tudtam magamhoz térni, hát honnan került elő?! Hogy talált rám?! Mit akarhat velünk, merthogy célja van, az biztos… Érdekes… mikor megláttam, hirtelen elfelejtettem mindent: a sok gonoszságot, bántást, csak néztem rá, fel sem fogtam: eljött anyám! (Részlet a Fancsikai fények c.novellából) -Szirén-


2013. november

7

KÖZÉLET

Nemzeti Gyásznapunkra Az elmúlt másfél évszázad során, sokan, sokféleképpen emlékeztek már meg az aradi vértanúkról, és azokról, akik velük egyetemben szenvedték meg a szabadságharc utáni megtorlás borzalmait. Az Aradi Vértanúk Kivégzésének Napját 2001-ben, a kormány, rendeletében, Nemzeti Gyásznappá nyilvánította. Hiszen nemcsak 13 nagybecsű személy lelte halálát 1849ben, hanem közel kétszáz kivégzett hős sírhantja jelezte a retorzió pusztító tombolását. Október hatodikán, a hajnali órákban az aradi vár sáncárkában agyonlőtték Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyot, Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később, a bitófa alá vezették Pöltenberg Ernőt, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Lahner Györgyöt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézics Károlyt, Török Ignácot, Nagysándor Józsefet, gróf Vécsey Károlyt. A megtorlásnak esett áldozatul ugyanezen a napon, Pesten, gróf Batthyány Lajos, aki az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke volt. Az áldozatok méltósággal viselték sorsukat. Az október 6-án kivégzett Aradi Vértanúk neveit, történetét tanítják az iskolákban és az egész országban, nekrológokat mondanak tetteikről. Ezek az emberek azonban nem csak katonák voltak, de gyakran szerelmes férjek és boldog családapák is, akiknek aztán a családjára, az özvegyeire, gyermekeire, nagyon nehéz évek vártak. Róluk szólnék még rendhagyó módon néhány szót. A tábornokok közül csak Aulich Lajos és Török Ignác voltak nőtlenek. Aulich Lajos 19 évesen állt hadapródnak és a katonai pályának szentelte életét. Török Ignác hat testvérét, köztük 2 húgát tartotta el, apja halála után. Kivégzését követően minden vagyonának elvesztése miatt, családja igen nehéz körülmények közé került. Damjanich János feleségnek Csernovics Emíliának sajnos nem sok ideje jutott megismerni a házasság intézményét. Öszszesen két évig voltak házasok, bár szerel-

mük jóval korábban kezdődött. Dessewffy Arisztid felesége Szinyei Merse Emma, Eperjesen lakott, a pár itt is tartotta eljegyzését. Az esküvőre 1849 júliusában került sor Pesten. Az ifjú férjnek azonban az oltártól egyből a haditáborba kellett jelentkeznie szolgálatra. Legközelebb szeptemberben találkozhattak, de ekkor Emma, már csak az aradi börtön cellájában látogathatta meg a férjét. Kiss Ernő felesége az a Szentgyörgyi Horváth Krisztina volt, akinek édesapja Balatonfüreden az első Anna-bált rendezte. Kiss Ernő és Krisztina házassága szintén nem volt több néhány évnél, az asszony korai halála miatt. Kapitány Katalin 1844-ben ment hozzá Knézic Károlyhoz. Az asszony a szabadságharc során sem maradt otthon, sokat volt együtt férjével és a harcok során is támogatta őt. Férje elítélése annyira megviselte, hogy a halálhírre megállt a szíve. Nagysándor József nem volt nős, mivel a szabadságharc, majd annak leverése megakadályozta abban, hogy elvegye jegyesét, Schmidt Annát. Számtalan engedélykérés és intézkedés után, már a szükséges papírok birtokában, a házasság a küszöbön meghiúsult, Nagysándor fogságba esésével és elítélésével. Láhner György felesége a milánói születésű Lucia Conchetti volt. A pár Láhner itáliai szolgálata során ismerkedett össze, majd ott is kötöttek házasságot. A feleség ekkor volt 18 éves, míg a férj 44. A korkülönbség vagy a más nemzethez tartozás, egy pillanatra sem állt kettejük közé, Lucia gyorsan és ügyesen illeszkedett be a magyar mindennapokba. Egy gyermekük született, aki 5 éves volt édesapja kivégzésekor. Lázár Vilmos felesége, Reviczky Mária, öt évvel idősebb volt férjénél. Mária a szabadságharc végével mindent megtett azért, hogy férjét látogathassa, szabadulásában az utolsó pillanatokig bízott, próbálta védeni igazát. Poeltenberg Ernő galíciában állomá-

sozva ismerte meg, és vette feleségül Paulina Kakowskat. Az asszony többször próbálta lebeszélni férjét arról, hogy részt vegyen a szabadságharcban, mivel féltette családját. Félelme beigazolódott, 8 év házasság után férje fogságba került, majd kivégezték. Schweidel József, Poeltenberg Ernő felettese volt. Együtt szolgáltak Galíciában, és szinte egyszerre ismerkedtek meg későbbi feleségükkel is. Schweidel 1827ben vette el Domicella Bilinskát, akitől öt gyermeke született. Leiningen-Westerburg Károlynak szintén nem lehetett része hosszú házasságban. 1845-ben nősült, ekkor vette el Bécsben a vajdasági gazdag család lánygyermekét, Sissány Elízt. Ezzel különös helyzetbe került, mivel így magyar földbirtokos lett, és a szabadságharcban kezdettől fogva a magyar ügyre esküdött fel. De emiatt saját rokonaival szemben kellett harcolnia. Vécsey Károlyé volt talán a legrövidebb házasság az aradi vértanúk között. A frigyet eleve megnehezítette, hogy a későbbi feleség, Dőffód Karolina előző házasságának kérni kellett a felbontását. Végül ez sikerrel járt, így 1849 nyarán, vagyis néhány hónappal kivégzése előtt vehette el szerelmét.

Az életben maradt családtagok, a megtorlás után, még hosszú ideig rengeteget szenvedtek, az elnyomó rendszer boszszúja miatt. Talán a most élőknek szóló üzenetük ez lehetne: a békében és mindennapokban becsüld meg léted, életed és családod. Ezzel zárom a Hősökre, és Hozzátartozóikra emlékező soraim. Elter János megemlékező beszédének rövidített változata

8

Albertirsai Híradó HIRDETÉS

2013. november


2013. november

9

KRÓNIKA

1956. emlékei Előzmények, milyen világ volt akkoriban 1955 nyarán Kispesten dolgoztam. Egy délután barátaimmal a Kőrúton sétáltunk és betértünk ott a Szikra filmszínházba. Onnan kijőve, a Nyugati Pályaudvar épületében várakozva a legközelebbi vonatindulásra Albertirsa felé, egy padon ülve kinyújtózva véletlenül hozzáértem egy járókelőhöz. Azonnal bocsánatot kértem, de mindennek ellenére pofon ütött. Először meglepődtem, de azután, ahogy a düh elöntött, mivel birkózó voltam, így könnyen jól összevertem. Hangos káromkodással távozott. Barátom Andrásik Miska az ÁVÓ egyik utazók besúgójának főnökét fedezte, ismerte fel benne. Miska menekülésre bíztatott mondva: Fuss ameddig futhatsz. Bűntelennek éreztem magam, mivel nem én voltam a kezdeményező és bocsánatot is kértem tőle. Tíz perccel később, két fogdmeggel tért vissza, kik hónomnál fogva kivittek a váróteremből és egy kint várakozó autóba dobtak. Az Andrássy út 60 az ÁVÓ központ alaksorában, hajamnál fogva, fejem a falhoz verték. Ekkor minden elsötétült és térdre estem. A zömök, tömpe, mondta a másiknak: „Nézd e lustát. Én beszélek hozzá és ő elalszik.” Nevetett. Rugdostak a földön, de ahogy ébredeztem, halottam, ahogy a zömök pribék beszélt Novák Árpád, üzemvezetőmmel, a helyi párttitkárral, akivel jó viszonyban voltam és aki végül is kimentett és így szabadultam. Hazaérve, szüleim három napig teljes elszigetelésben, sötét szobában bezárva tartottak, mert nem bírtam elviselni még a legkisebb fényt, sem hangot.

1956. október

Ha a fiam megkérdezné tőlem... „Apukám, Te hol voltál 56. októberében?”, akkor bizonyos az életem legszebb, legizgalmasabb része jutna az eszembe. Részemről úgy érzem a forradalom akkor kezdődött, mikor egy egyetemista korú fiúval a vonaton munkából hazafelé menet beszélgettem 56. szeptemberében. Ki hangosan panaszkodott, évek óta várt az időre, hogy végre az egyetemre járhasson és most nem vehették fel mert minden egyetem tele van Kínai vagy más kommunista ország fiataljaival és Ő saját ha-

zájában nem tanulhat tovább és erre mutatta milyen röpcédulákat szerkesztett. Nem emlékszem a tartalmára, de tudom még ma is, hogy akkor milyen félelem fogott el; ijesztő volt a röpcédula tartalma. Albertirsáról jártam Pestre dolgozni a Parafa kőgyárba. Október 24.-én reggel szokás szerint a vasútállomáson reggel négykor vártunk az első vonatra Abonyi Miskával, ki távoli unokatestvérem. A szokásos félalvást a vonaton ma nem tudtuk meg tenni, mert mindenki élénken beszélgetett, vitázott, hogy a kalauzok, kik az éjféli vonattal jöttek most azt mondják, Pesten a belvárosban lövöldözés van és vadásznak a kommunistákra. A legnagyobb zaj a rádiónál volt, és Miskával úgy beszéltük meg jobb lesz, ha nem szállunk le Kispesten, hanem bemegyünk Kőbányáig. Beérkezve, a vonatról, hogy lenéztünk a Zalka Máté térre, már tudtuk, nincs minden rendben. Az emberek nem siettek munkahelyük felé, egy teherautón egy fiatalember torka szakadtából átkozta a kommunizmust és mondta, hogy a Rádiónál lövik az Ávósok a magyarokat. Kért, hogy önként ki akar jönni segíteni.

1956. november

Abonyi Miska mondta, hogy a puskája nem jó és keres másikat. A szoba tele volt eldobott puskákkal. Mutatta már a harmadik puskát: „Nézzétek, a zárában az ütőszeg, mely elsüti a golyót, mind letörték.” Végre talált egy jót. Itt valaki a kommunistáknak dolgozott, és annyi ideje volt, hogy ezeket sorba letörhette. Radics vezetett, úgy gondoltuk helyet keresni éjszakára, pihenésre. Már esteledett és ma még nem is ettünk. Egy épületbe mentünk, az első emeleten egy nagy teremben mindenki lefeküdt. Én meg Abonyi lettünk az első őrök. Lementünk a földszintre, már ekkor sötét volt. Nagyon éhes voltam, mondtam Miskának, hogy én körülnézek valami étel után. Sehol senkit nem lehetett látni. Mindenki a pincékben volt... ... Látom, ahol a villamosok fordulnak a téren egy szép autó, megy a motorja és sehol egy lélek. „Na, ez szép” gondoltam, jó lenne, szép autón az albertírsai Nemzetőrök hazatéréséhez. Már indultam is érte, de talán fél úton sem lehettem mikor nagy

dübörgés, és egy ágyúcsövet látok haladni lassan Kőbánya felöli bal oldali útról. A tankot még nem láttam, de tudtam, hogy a cső hozzá tartozik. Mint egy maratoni őrült vágtáztam vissza és egy felfordított trolibusz mögé bújtam, az fedezett, majd a rendelőbe mentem vissza. A tank felénk fordult a téren, és megállt. Utána jött egy másik, amely szintén melléje állt. Már sötét volt és nagy boszszúságunkra a tér másik felén egy villany égett, tehát nem mertünk a másik utcába átszaladni, mert a tank észrevett volna. A nagy csendben egy lövés és a villany eltűnt. Jól lőtt a srác, s rögtön tudtuk, hogy ott is forradalmárok vannak. Megbeszéltük, hogy a bal oldali kis utcába kell átjutnunk. Kettesével szaladtunk, amikor én és Abonyi Miska futottunk át, a ruszki utánunk eresztett egy hosszú sorozatot. Mindketten káromkodtunk, hogy: „Hogy tud ez a ruszki ilyen sötétben is látni?” A második vagy harmadik házba behúzódtunk, hogy meg várjuk a többit, de sokáig nem jöttek. Egy néni jött, s kérdezte: „Győzünk-e fiaim?” Én nem szóltam, de majdnem sírtam, mert tudtam nekünk itt nincs sok remény.

Távol az otthontól

Tizenkilenc éves albertirsai fiúk az Einstadt menekülő táborban várták a kanadai bevándorlási engedélyt. Egy tizenkét éves magányos fiú, csatlakozott hozzánk, mindenüvé, szorosan velünk maradva. Amikor végre megkaptuk a kanadai bevándorlási iratokat, a hivatalnok a leghatározottabban megtagadta a fiú kanadai befogadását, azzal a magyarázattal, hogy kiskorú gyermek csak szülői kötelékben fogadható be. Borzasztó kétségben volt. A hivatalnok látva a helyzetet javasolta, hogy ha valaki örökbe fogadja a fiút, akkor nincs semmi akadály a bevándorlásra. Az örökbefogadási igazolásokat a hivatalnok intézte el. Így fogadtam fiammá Erős Andrást. Én az ontáriói Timmins aranybánya vállalatnál kaptam állást. Andrást pedig az itteni iskolába írattam. Mrs. McGrath, egy jól ismert tagja e településnek ezután fogadta örökbe Andrást, és innentől kezdve neve Andy. Iskolái végeztével itt Timminsben nősült és most Vancouverben él, mint nagyapa. Terényi Ferenc visszaemlékezéseiből


10

2013. november

KRÓNIKA

EMELT FŐVEL

A XX. századnak kevés olyan meghatározó eseménye volt, amely akkora visszhangot keltett volna, mint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Hogy 56-ban valami megváltozott, azt mindenki érezte. A magyar forradalom volt az első nagyszabású történelmi esemény, amely a nagyvilág közvéleménye előtt megkérdőjelezte a kommunista rendszer alapvető célkitűzéseit és leleplezte a népeket elnyomás alatt tartó szovjet uralmat. És most, hogy túl vagyunk a kommunizmus korszakán, ha nem is teljesen a gyakorlati, a megnyilvánulási síkon, de a tétel ideológiai értelmében azt kell látnunk, hogy ha húzunk egy vonalat az 1917-es szovjet forradalom és a rendszer bukását lényegileg lezáró 1990 között, annak 56 pont a közepén van. Ez majdnem természettudományosan mutatja, hogy 56 volt a kommunizmus felezési ideje, ettől kezdve indult meg a kommunizmus hanyatlása. A kommunizmus 56-tól kezdve egy látens dekadencia vagy pusztulás korába lépett. A század e nemes magyar forradalma azt a nagy fordulatot hozta, hogy a szovjet típusú nagyhatalmi kísérlet megszűnt a jövő esetleges mintaképe lenni. 1956 a modern magyar történelem egyik legsötétebb korszakának, az „ötvenes évek”-ként emlegetett Rákosi-érának következménye, a magyarságnak erre adott nemzetközi jelentőségű és következményű válasza volt. A Rákosi-rendszer, amely erőszakon, hazugságon és megfélemlítésen alapult, olyan zsarnokság volt, amelyet korábban a magyarság még so-

hasem élt át. Illyés Gyula Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van című verse pontos látleletet ad erről. S a magyarság, amelyet szabadságvágya nem hagyott nyugodni – nem először történelme során – megpróbálta lerázni bilincseit. Az ötvenes évek sötétségében csillagként világlott fel 56 forradalmának nagyszerűsége. Mintha egy üstökös robbant volna bele a reménytelenül sötét és végtelennek tűnő éjszakába. Az ország helyzetét akkor is a külpolitika határozta meg, az pedig korántsem nyújtott alkalmat az optimizmusra. Szabadságküzdelmünk újra elbukott, de alapjaiban bontotta meg a szovjet rendszert. Bebizonyította a szovjet rendszer csődjét és azt, hogy annak valódi társadalmi bázisa Magyarországon nem volt. Világossá vált, hogy a nemzeti összetartás és a nemzeti érzés még mindig a legerősebb erő a társadalomban, amelyet ápolni kell. A magyar forradalmakban az a különös, de egyben fájdalmasan lelkesítő is, hogy a börtönökben, bitófákon és harctereken, pesti utcákon, vidéki városokban elvesztett életek mégis a győzelem hiteles és egységes képévé állnak össze. Ezt mondhatjuk az 56-os forradalmunkról, szabadságharcunkról is. 1956 októbere – 1848. március idusa eseményeivel vetekedve – népünk, nemzetünk egyik csillagórája lett. 1956-ban a katonai vereséget erkölcsi győzelem ellensúlyozta. Ötvenhatnak ez a példázatos jelentése abban állt, hogy a nemzetnek ellenálló erőt, bizonyos politikai immunitást és erkölcsi tartalmat adott.

Nyilvánvaló, hogy 1956-ban, hiszen olyan gyorsan, váratlanul, szervezetlenül történt minden, nem volt egységes jövőképünk, de abban egyetértettünk, hogy nem akarunk egy olyan rendszert, amiben csak egyetlen jövőképnek van helye. Hazánk lakosságának túlnyomó többsége olyan rendszerre vágyott, amelyben az egyet nem értés jogát egy több-párt-rendszeres demokrácia garantálja. 56 október 23. klasszikus forradalom volt, nem államcsíny, nem titkos bizottságok, összeesküvők eleve megbeszélt terveinek végrehajtása, hanem egy végletekig feszített húr elpattanása, egy megkínzott, megalázott nemzet felhördülése. Számomra az az igazi forradalom, amely csak abban

biztos, hogy mit nem akar. Az 56-os forradalom tudta, hogy nem akarja tovább tűrni a nemzeti és egyéni megaláztatásokat, a hazudozást, minden önálló gondolat meghurcolását, a nemzet infantilizálását, kulturális hagyományainak meggyalázását. Hogy ezek helyébe mit kívánt, annak megfogalmazására tíz nap nem volt elegendő. Albert Camus Nobel-díjas francia író így értékelt minket: „Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.” Háromszáz évvel korábban Zrínyi Miklós pedig ezt mondotta, amit talán jó, ha 56 fényében újra ismétlünk magunknak: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” Az 56-os magyar forradalom és szabadságharc számomra egyértelműen azt jelenti: emelt fővel lehetünk magyarok! Emelt fővel vállalhatjuk múltunkat, emelt fővel nemzeti hagyományainkat, emelt fővel kultúránkat. Az 1956-os tépett lobogókhoz való ragaszkodásunk, a magyar ötFolytatás a következő oldalon >>

2013. november


11

KRÓNIKA Folytatás az előző oldalról venhat emléke és öröksége adjon erőt ahhoz, hogy olyan hazafiságot hordozzunk magunkban, amely nem diszkriminatív, nem rasszista, nem elnyomó hazafiság, hanem a nemzeti érzés megszilárdulásához nyújtott támogatás, mások hasonló jogainak tiszteletben tartásával. A Kárpát-medencében egyetlen olyan nép vagyunk, amely immár több mint ezer éves államfenntartást produkált. Megállítottuk a törökök európai hódító rohamait. 1848-ban Európa népei között mi is ott voltunk a barikádokon, vállaltuk a hatalmas túlerővel szemben a szabadságküzdelmet. Aradon ezért akasztották legjobbjainkat! Vagy említhetem igaz szerepünket az emberi történelem egyik legembertelenebb fejezetével, a holokauszttal kapcsolatosan is. Amit az akkori német vezetőség és különböző népekhez tartozó segítőtársaik elkövettek Európa zsidóságával, eléggé el nem ítélhető. Éppen ezért kell idéznünk J.F. Montgomery amerikai diplomatát, aki Magyarország, a vonakodó csatlós című könyvében ezt írta: „Magyarország többet tett, mint amire erkölcsileg kötelezve volt, amikor saját zsidói mellett menedéket nyújtott külföldi zsidóknak is.” A több mint ötven év előtti magyar forradalom és szabadságharc óta különösen is emelt fővel lehetünk magyarok! Mert 1956-ban egy történelmi gyökerekből táplálkozó új politikai, társadalmi és gazdasági rend körvonalai bontakoztak ki. A forradalomban csodával határos emberi és társadalmi szolidaritás, erkölcsi emelkedettség nyilvánult meg. Ide kell viszszanyúlnunk! Ezeket a gyökereket kell keresnünk. Akkor a követelések jelentős mértékben a keresztény humanizmus reformgondolatait vetítették ki a magyar fejlődés horizontjára. Ma sem lehet kevesebb az igényünk, elkötelezettségünk és népünkért való felelősségünk. Minden ország, minden nemzet történetének vannak pillanatai, amikor felül emelkedik önmagán. Ezek a pillanatok nem avatják szentté, nem teszik másoknál nemesebbé, de megbékéltetik önmagával és példaképül szolgálnak büszkeségre kevésbé jogosító időkben. Számunkra ilyen történelmi pillanat volt 1956 forradalma és szabadságharca. Pátkai Róbert megemlékező beszédének rövidített változata

Az én emlékezésem a két 56-os Albertirsai hősre Ivicz Györgyről és Jankovics Mihályról, először Major János beszélt nekem. Tőle kaptam 91-92-es Albertirsai Híreket, amelyeket akkor ő szerkesztett. Ezekből az újságokból tudtam meg, hogy Ivicz György a Corvin közben harcolt, 1958-ban halálra ítélték és kivégezték, 1991ben újratemették, és hogy 1991. október 23-án megkapta a posztumusz 1956-os Emlékérmet. Ivicz György neve szerepel a Terror Háza Múzeum nagy kiállítási anyagában is. Azt hiszem, az ő neve már soha nem felejtődik el az utó-

kor számára. De mi a helyzet Jankovics Mihállyal? Major János újságján kívül, soha sehol nem találkoztam a nevével, emlékével. Úgy éreztem, hogy ez méltatlan, igazságtalan, és félő, hogy neve kiesik vagy egyáltalán be sem kerül közös emlékezetünkbe. Ezért kutatásokat folytattam a helyi könyvtárban, az Országos Széchenyi Könyvtárban, az 56-os Intézetben és Jankovics Mihály még élő testvéreit is felkerestem. Jankovics Mihály a Tűzoltó utcában harcolt. 1956. október 31-én társaival, teherautón, fegyveres kísérőként vidékre ment élelemért. Taksonynál az oroszok elfogták őket, és mindegyiküket szíven lőtték. 2007-ben kezdeményeztem a Jankovics Mihály Emlékpark létrehozását, majd pályázatot adtam be „Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc albertirsai emlékműve jellegének és helyszínének meghatározására” címmel. Sajnos egyikből sem lett semmi. Egyszer csak a kezembe került Horváth Miklós – Tulipán Éva: In memoriam 1956

c. könyve. A 144. oldalon, a Magyarország 1956-os embervesztesége c. fejezetben megtaláltam Jankovics Mihály adatait, a következő bejegyzéssel: haláleset ideje 1956. október 31., oka: lőtt seb a bal mellkason. Ekkor felvettem a kapcsolatot Horváth Miklóssal, és elküldtem fénymásolatban az összegyűjtött anyagot, további feldolgozásra. Azokat a fényképeket, iratokat is, amelyeket a család, személyesen Malikné Jankovics Annuska adott át. 2012 őszén ugyanezt az anyagot bevittem a Terror Háza Múzeumba, ahol nagyon szívesen vették, és megígérték, hogy ha a nagy kiállítás újból átrendezésre kerül, akkor Jankovics Mihály anyagát is elhelyezik benne. 2012. november 4-én Horváth Miklós hadtörténész úr szervezésében és a Bp. XVIII. Ker. Önkormányzat kivitelezésben a Hargita téren átadásra került egy megrendítő 56-os emlékmű bazaltkő-kockákból, ahol 2350 mártír neve szerepel: mindenegyes kockában egy-egy 56-os hős nevét örökítették meg, többek között Jankovics Mihályét is. Az emlékmű elején a bazaltkő-kockákból 1956 van kirakva, a hátulján kereszt. Az emlékműről készült fényképeket Szamos Hajnalka készítette. (írta: Dolnik Győzőné)

12


2013. november

AKTUÁLIS

S

zeptember 24-én „Népek zenéje” címmel rendhagyó énekóra volt a művelődési házban az alsó tagozatosoknak. Dóbiás Péter kecskeméti zenetanár és csapata szórakoztatta a gyerekeket. „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát” c. projekt nyitópartiját szeptember 27-én rendeztük meg. A művészetek körében tett utazásunk első állomása Amerika. A Győzelem úti épület udvarán összegyűlt gyereksereg az amerikai életérzéssel ismerkedhetett meg. Láttuk bevonulni az Egyesült Államok zászlaját, miközben Szedresi Ica tanító nénitől megtudtuk a lobogó szimbólumainak jelentését. Rácsodálkozhattunk a hatalmas méretű autókra, láttunk cowboyokat, görkorisokat, BMX zsonglőröket. A pom-pom lányok lelkesítő táncát Rita néni tanította be. Az Albertirsán működő Gospel kórus néhány tagja által rögtönzött előadást is tapssal jutalmaztuk. Balla tanár úr egy termetes pulykával idézte az amerikai nép hálaadás napi vacsoráját. A pulyka most kegyelmet kapott, de azért egy tipikus amerikai étel, a hot-dog „terítékre” került. Minden jelenlévő kapott egyet a BA-KO pékség jóvoltából. Nagyon finom volt, köszönjük szépen! A délutánt a pilisi hip-hop tánccsoport bemutatója, majd a közös tánc zárta. Köszönjük a tartalmas délutánt az összes fellépőnek, és a Pegazustábor tulajdonosának, Halász Mónikának, aki a cowboyokat küldte. Hagyomány, hogy október 1-jén, a Zene Világnapján minden tanítási órát énekléssel kezdünk. Most sem volt másképp. Minden osztály lelkesen adta elő az általuk kiválasztott három népdalt. Október 2-án a Benedek Elek szövegértési versenyre négy alsós tanuló utazott Ceglédre. Sebestyén Eszter (3.a) a 4. helyezést érte el. Tanító nénije Papp Róbertné. Október első hétvégéjén Szilágysomlyói barátainkhoz látogattunk. A testvériskola közössége 15 tanulót és 5 felnőtt kísérőt látott vendégül. 10-én az alsósok filmklubjában egy igazi amerikai rajzfilmet láthattunk, a Tom és Jerry-t. A filmvetítés után különböző, a filmmel kapcsolatos feladatot kellett megoldaniuk a nebulóknak. Tom és Jerry vadászattal kezdték, majd az 1-2. évfolyam színezőt kapott, a 3-4. pedig vetélkedőn bizonyította tudását Tom és Jerry-tanból. A tanulószobások külön csapatot alkottak

A Tessedik iskola hírei

és a rajzfilmhősökkel kapcsolatos szövegértő feladatlapot oldottak meg. 11-én rendezték meg a Bolyai Matematika Csapatversenyt. Négy felső tagozatos csapattal neveztünk. Legjobb eredményt a 7. és 8. évfolyamos csapat ért el. Ők már rutinosak a versenyzésben. Az alsóbb évfolyamok is dicséretet érdemelnek az eredményükért. 12-én, szombaton a város takarításában vettünk részt. Közvetlen környezetünket, a Győzelem utcát és a becsatlakozó utcákat tisztítottuk meg a ki tudja ki által otthagyott szeméttől. A Lusta vasárnapon a város lakóival együtt kerekeztünk „magunkért, másokért, s mindazokért, akik nincsenek itt”. A felsőben október 14-15-én nyílt napon nyerhettek bepillantást a szülők a tanórákon folyó munkába, Megfigyelhették gyermekük órai aktivitását, viselkedését, és az órák után a tapasztalatokat megbeszélhették. 17-én a művelődési ház adott helyet, a mentőszolgálatot bemutató programnak. A 7. és 8-os tanulók tájékoztatást kaptak a sérülések ellátásáról, alapvető elsősegélynyújtási ismeretekre tettek szert. Különösen érdekes volt a vákuumágy. A délelőtt során, az iskolarádión keresztül Gárdonyi Géza író életéről, munkásságáról készült összeállítást hallgattunk meg születésének 150. évfordulója alkalmából. Október 18-án került sor a város helytörténetét feldolgozó vetélkedőre. Iskolánk három tanulója vállalta a megmé-

rettetést. Sokat készültek osztályfőnökük Molnárné Müller Ilike segítségével. A verseny szervezői összeállították a kérdéssort, ami segített a felkészülésben, de sajnos még 15-én is érkeztek újabb feladatok, kérdések, amelyeknek utánajárni, és megtanulni a válaszokat nem volt könynyű feladat. Gratulálunk lányaink helytállásához. A csapat tagjai: Berkes Dorka, Hartvig Virág, Steer Adrienn 8.c osztályos tanulók. 20-án, a Táncsics úti épület udvarán „Állati jó hétvége” címmel családi nap volt. A szülői közösség sok munkával megújította az iskola udvarát, új kerékpártárolót alakítottak ki. Ezen a napon összegyűltek, hogy együtt örüljenek az elért eredménynek. Mindenki behozhatta kedvenc kisállatát, volt rendőrkutya bemutató. A bátrabbak lovagolhattak is. Hip-hop tánc, és a rock fiúk műsora színesítette a programot. A vidámságot fokozta az „állati” sorverseny, amit a gyerekek után a szülők között is megrendeztek. Közben minden osztály készített valami finomságot. Nyúlpörkölt, paprikáskrumpli, sütemények…. hmmm. Ki-ki kedvére vásárolhatott belőle, így gyarapítva a közös kasszát, melyből majd újabb tervek válnak valóra. A sport területéről is több eseményen vettek részt diákjaink. Szeptember 26án az atlétika ügyességi csapatbajnokság megyei döntőjét rendezték az albertirsai sportcentrumban. A 7-8. évfolyam lányFolytatás a következő oldalon >>


2013. november

13

AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról csapata kislabdadobásban a negyedik lett. A 7-8. évf. fiúcsapat távolugrásban a második helyen végzett. Legeredményesebbek a 7-8.-os fiú magasugrók voltak. Megszerezték az első helyet, így megyei bajnokok. Eredményük alapján meghívást kaptak az országos bajnokságra, ahonnét október 10-én elhozták az arany érmet. A bajnokcsapat összeállítása egyéni eredményük sorrendjében: Legéndi Bendegúz, Farkas Ádám, Ilyés Péter, Czigelmajer Balázs, Galló András. Október 11-én a Magyar Diáksport Napja alkalmából az iskola tanulói számára sportnapot rendeztünk. A felsősök a városi sportcentrumban gyülekeztek. Ecsedi László tanár úr lelkesítő szavai után bemelegítő aerobic következett, majd nekivágtunk a 2013 m-es futásnak. Kevés lihegés után kosarazás, kézilabdázás, focizás

és sorversenyek közül választhatott ki-ki kedve szerint. Az alsó tagozat tanulói ezen a délutánon az iskola központi épületének udvarán, és a tornateremben sportolt. A

versenyek győztese mindenki, aki részt vett valamelyik mozgásformában. Simóné Pálinkás Erzsébet munkaközösség-vezető

Szilágysomlyón jártunk Az első októberi hétvégén erdélyi testvériskolánk meghívására Szilágysomlyóra utaztunk diáktársaimmal, tanáraimmal. Az út vidám hangulatban, izgalommal telt. Útközben megálltunk, megcsodáltuk a Királyhágó gyönyörű hegyeit. Megérkezésünk után volt, aki régi ismerősként köszöntette egymást, volt, aki először találkozott testvériskolánk diákjaival. Gyorsan kiderült, hogy ki hova, melyik családhoz kerül. Mindenkit finom vacsorával várt a fogadó családja. Másnap reggel az iskola elől vendéglátóinkkal együtt indultunk a tordai sóbányába és a tordai hasadékhoz kirándulni. A sóbánya mérete, története teljesen lenyűgözött. Ámulva jártuk be termeit. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy ma már csak látványosság és gyógyhely, munka már nem folyik a bányában. A bánya termeinek különleges az akusztikája, légszennyezés nem éri, így gyógyulásra kiváló hely. Ezután különböző szabadidős tevékenységek közül választhattunk, mini golf, bowling, csónakázás. Majd indultunk tovább a tordai hasadékhoz, amely Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága. Számtalan barlang, sziklafal található a vulkanikus eredetű hasadékban. Csodaszép túrázó hely. Több védett állatfaj és majd ezer fajta növény él itt. Keletkezésének egyik legendája, hogy a győztes kun sereg üldözőbe

vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. Ekkor Szent László Istenhez fohászkodott, és az alatta elterülő hegy megrepedt, így elvágta őt üldözői elől. Mi is nagyot túráztunk itt, így estére fáradtan, de élményekkel gazdagon érkeztünk vissza „családjainkhoz”, aki finom meleg vacsorával vártak. Másnap délelőtt eljött a búcsú ideje, egymás nyakában sírva ígértettük meg erdélyi barátainkkal, hogy tavasszal ők látogassanak el hozzánk. Magyarországra érve Debrecenbe látogattunk, ahol megnéztük a Nagytemplomot, a tornyába felmászva láttuk a Rákóczi harangot és az elénk táruló panorámát. Körbejártuk a Főteret valamint

tanáraimmal felidéztük tanulmányainkból a városhoz kapcsolódó híres embereket, mint például Csokonai Vitéz Mihályt, Fazekas Mihályt. Délután a híres Mihálynapi vásárba látogattunk el, ahol rengeteg árus kínálta portékáját. Élményekkel és új barátságokkal gazdagabban érkeztünk haza, Albertirsára. Ezúton köszönöm testvériskolánk tanárainak, igazgatónőjének, a minket fogadó családoknak, tanáraimnak, igazgatónőnek, hogy lehetővé tették számunkra ezt a csodálatos, soha el nem feledhető hétvégét. Köszönöm minden diáktársam nevében! Szalontai Nelli (8.b)

FELHÍVÁS

Tájékoztatjuk az érintetteket, hogy Albertirsa Város Önkormányzata az Emberi Erőforrás Támogatáskezelővel együttműködve kiírta a 2014. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot – felsőoktatási hallgatók számára a 2013/2014. tanév második és a 2014/2015. tanév első félévére vonatkozóan („A” típusú), valamint – felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára („B” típusú). Részletes pályázati kiírás, illetve egyéb nyomtatványok városunk honlapjáról (www.albertirsa.hu) letölthetők, illetve a Hivatal Titkárságán kérhetők. A pályázat benyújtási határideje: 2013. november 15. Albertirsa Város Önkormányzata


14

2013. november

KRÓNIKA

„Hol vagy, István király?” A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában, a Dőri énekeskönyvben (1763), található az eredeti dicsőítő ének. A HOZSANNA római katolikus énekeskönyv is tartalmazza 294 B számú énekekként. „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga? Ki voltál valaha országunk istápja. Hol vagy, István király? Téged magyar kíván! Gyászos öltözetben te előtted sírván. Virágos kert vala híres Pannónia. E kertet öntözé híven Szűz Mária, Isten igéje élt, bő volt szép virága, Meghomályosodott örvendetes napja.” 2013-ban, több évfordulót, ünnepi eseményt neveztek a 2013 évének. Székesfehérváron, 2013. augusztus 19.-én megtartott központi ünnepségen elhangzott, hogy ez az év legyen István király éve, valamint emlékezzenek meg a középkori Romkert, az Ossarium (= a latin szó magyarosan Ossz(u)árium, jelentése: csontház, csontok temetőhelye - közös sírkamra - azaz a megszentelt földből kiemelt csontok tároló háza) építésének és megnyitásának 75. évfordulójáról, amelyet 2000-ben újítottak fel. István, Vajk néven, Esztergomban született, és ott koronázták meg. A Magyarok Krónikája szerint Árpád és serege, Esztrigából elindult a mocsarak által közrefogott Fehérvár felé. A szőlőhegyen ütött tábort. Fehérmegye területén jelölte ki és foglalta el a családi birtokot, ami a jelenlegi Székesfehérvár területe. Ez a pont megfelelőnek bizonyult hadjáratok indítására. Országalapító őse intézkedésének, a családi hagyományoknak és örökségnek tiszteletében kereshető István király ragaszkodása Fehérvárhoz, melyet tetteivel, intézkedéseivel az ország központjává tett. Az Ő által épített királyi bazilika, a középkori Magyarország legnagyobb temploma volt. Méreteinél fogva a kassai dómnak közel másfélszerese-, míg a bécsi Stephansdomnál valamivel kisebb építményként épült. A Bazilikában koronázták az uralkodó királyokat és királynékat. A prépostság királyi temetkezőhelyként is szolgált. Zsigmond király korából maradtak fenn azok az oklevelek, melyek

temetkezési jogot biztosítottak főúri családoknak. István királyt és Imre herceget (mellettük Gellért püspököt is) 1083ban szentté avatták. A testereklyék már a templomban nyugodtak. A XII. század magyar uralkodói közül hatan szerettek volna a király és a fia mellett nyugodni. A betemetkezésre az Anjou-uralkodók is igényt tartottak. Az Árpád-korban királynékat és királyi gyerekeket temettek a királyi templomba. Erre bizonyíték Antiochiai Anna királyné (III. Béla felesége) kutatások, ásatások során megtalált sírja. István király halála után (1038) a lá-

bástyájának tornyában, puskaport helyeztek el tárolás céljából. 1601-ben a torony felrobbant vagy felrobbantották. A robbanás ereje a templom építőköveit letarolta, nagy távolságokra repítette szét. Később más-más védmű falazatába kerültek beépítésre. A templom sorsa megpecsételődött! Idővel egy kicsit később, vallon és német katonák vonultak be Fehérvárra. A katonák tovább fosztogattak a városban, és a még épen maradt királysírokat meggyalázták. Bizonyíthatatlan, hogy a török, a vallon vagy a német dúlás, eszelős, értelmetlen cselekedetek következtében keveredtek össze-e a csontok. A rongálók általuk ismeretlen holttestek csontjait minden elképzelés nélkül összekeverték. Így Szent István csontereklyéje sem kerülhette el ezt a szörnytettet. Az antropológusok szerint, a meglévő és megtalált csontmaradványok közül, nem állapítható meg, hogy az István királyé-e. Az biztos, hogy onnan nem vitték máshova, és az is biztos, hogy a csonAz 1936-tól 2002-ig előkerült csontleletek, leltárba vételük és vizsgálataik után, a Nemzeti Emlékhelyen tok az Ossariumba kerültek elhelyezésre beazonosítás, zongások, és a hit megtagadása, valamint bizonyíték, és leltár nélkül. a régi rend visszaállítása érdekében láTöbb mint két évszázad múlva, a Romzongások törtek ki. 1061-ben, a Vata-fé- kert területén, vízvezetéknek ástak nyomle felkelés alkalmával, a király tetemét, a vonalat, amikor három boltozott sírra templom középpontjában felállított kő- leltek a munkások, nem az ásás követkoporsóból, föld alá áttemették. (Ekkor kezményeként, de sajnos a leletek nagy tűnt el István király jobb karja.) A királyi, része már korábban megsemmisült. Ezt koronázó templom nem állhatott nyu- követően két évtizeddel artézi kutat fúrgodtan, mint ahogy István király teteme tak a koronázó templom területén. Most sem nyugodhatott békében, békességben egy újabb sír került elő. A helyzet adta a helyén. lehetőségek és sírleletek következmé1318-ban, Károly Róbert uralkodása nyeként, felkérték a Nemzeti Múzeumot, alatt, tűzvész pusztított a templomban, hogy szakértő régész vezetésével folytasfőleg a tetőszerkezetben, a gyakori tűz- sanak ásatásokat, aminek eredményeként esetek kivédése érdekében, a helyreállítás további öt sírt tártak fel, közöttük volt, során, ólommal terítették be a tetőt. A szinte sértetlenül, III. Béla király és felemohácsi vészt követően Habsburg Ferdi- sége, Antiochiai Anna, sírjai. Ez a feltárás nándot és Izabella királynét a templom- az 1880-as évek elején történt. A „véletban koronázták meg. Az 1500-as évek len” események és az eredmények további közepén Szapolyai János királyt temették kutatásokat igényelt. Így, ha nagyobb időel ugyanitt. 1543-ban a város török kézre közökben is, de folytatódtak a romokban került. Az oszmánok gondolkodás nélkül heverő épületegyüttes területén az ásatás, raboltak, gyilkoltak és kárt-kárra okoz- mégpedig 1862-ben, 1874-ben és 1882tak. Kifosztották a sírokat, a síremlékek ben. A biztonság, és a további kutatások zömét lerombolták. A templom egyik biztosítása érdekében a feltárt sírokat

2013. november


15

KRÓNIKA mind visszatemették. Eltelt fél évszázad, 1936-1937-et írt a történelem. Az előbb említett betemetett sírokat ismét kiásták és újabb területeket tártak fel. 1938-ra, Szent István halálának 900. évfordulójára elkészült a Romket, az Ossarium, a kőtár és a múzeum, melyben elhelyezték azt a szarkofágot, melyben István király holtteste nyugodott. Az 1960-as évek végétől kezdve, szinte az egész királyi bazilika területét feltárták. Az 1938-ra kialakított Ossariumot, a romterületen kívül alakították ki. Hetvenöt évvel ezelőtt, augusztus 13-án, Shvoy Lajos megyéspüspök megszentelte, az ezredfordulóra készülve a modernizált, csontok házát, Takács Nándor megyéspüspök, 2000-ben, szentelt újra. Az 1936tól 2002-ig előkerült csontleleteket leltárba vételük és vizsgálataik után a Romkert területén egy újonnan épített, földbe mélyített, szabályozható hőmérsékletű és ellenőrzött páratartalmú, szigetelt kamrába, az Ossariumba, temették. A csontvázakat 216 db számozott, rozsdamentes, acélládába helyezték. Az alábbiakban, tájékoztatásként, felsorolom a királyi bazilikában megkoronázottakat és az eltemetett magyar királyainkat, királynőinket: Koronázott királyok: [Orseolo] Péter (1038); Aba Sámuel (1041); I. András (1046); I. Béla (1060); Salamon (1063); I. Géza (1075); I. [Szent] László (1077); Könyves Kálmán (1116); II. István (1116); II. [Vak] Béla (11131); II. Géza (1141); III. István (1162); II. László (1162); IV. István (1163); III. Béla (1173); Imre (1196); III. László (1204); II. András (1025); IV. Béla (1235); V. István (1270); IV. [Kun] László; III. András (1290); Vencel (1301); Ottó (1305); Károly Róbert (1310); I. [Nagy] Lajos ( 1342); II. [Kis] Károly (1385); Zsigmond (1387); Albert (1432); V. László (1440); I. Ulászló (1440); I. [Hunyadi] Mátyás (1464); II. Ulászló (1490); II. Lajos (1516); I. [Szapolyai] János (1526); I. Ferdinánd (1527); Koronázott királynők: N. N. [Orseolo] Péter első felesége (1038); N. N. Aba Sámuel első felesége (1041); Adelhaid I. András első felesége (1046); Kijevi Anasztázia I. András második [?] felesége (1050); Richeza [Adaldaid] I. Béla felesége (1060); Judit Salamon felesége (1063); Szünadéné I. Géza felesége (1075);

N. N. I. [Szent] László első felesége (1077); Eufémia Könyves Kálmán második felesége (1112); N. N. II. István felesége (1120); Ilona II. [Vak] Béla felesége (1131); Eufrozina II. Géza felesége (1146); N. N. II. László felesége (1162); Mária IV. István felesége (1163); Ágnes III. István felesége (1166); Anna III. Béla első felesége (1173); Margit III. Béla második felesége (1186); Konstancia Imre felesége (1196); Gertrúd II. András első felesége (1205); Jolánta II. András második felesége (1215); Beatrix II. András harmadik felesége (1234); Mária IV. Béla felesége(1235); Erzsébet V. István 2008-ban készített légi felvétel mutatja a bazilika jelenlegi állapotát építmények, létesítmények megnevezésével. felesége (1270); Izabella IV. [[Kun] László felesége =1273); Fennena III. And- Géza (1162); II. László (1163); IV. István rás első felesége (1290); Ágnes III. András (1165); III. Béla (1196); III. László (1205); második felesége (1296); Mária [Anjou] Károly Róbert (1342); I. [Nagy] Lajos Károly Róbert második felesége (1310); (1382); Albert (1438); I. [Hunyadi] Mátyás Beatrix [Anjou] Károly Róbert harmadik (1490); II. Ulászló (1516); II. Lajos (1526); felesége (1318); Erzsébet [Anjou] Károly I. [Szapolyai] János (1540); Róbert negyedik felesége (1320); Margit Az ország előkelői közül, néhányan, az I. [Anjou] Lajos első felesége (1345); Er- uralkodó különleges kegyelme alapján zsébet I. [Anjou] Lajos második felesége kapott temetkezési jog szerint a baziliká(1353); Mária [Luxemburgi] Zsigmond el- ba temetkeztek: ső felesége (1382); Borbála [Luxemburgi] Ozorai Pipo temesi ispán (1426); id. Zsigmond második felesége (1405); Er- Rozgonyi István fejéri ispán (1439/40); zsébet I. [Habsburg] Albert király felesége Buzlai László lovászmester (1481); Mar(1438); Beatrix I. [Hunyadi] Mátyás király cali Miklós erdélyi vajda (1413); Stiborici felesége (1476); Anna II. [Jagello] Ulászló Stibor erdélyi vajda (1414); Druget Fülöp felesége (1502); Mária II. [Jagello] Lajos nádor (1327); Györgyi Bodó Miklós prékirály felesége (1522); Anna I. [Habsburg] post (1474); Ferdinánd király felesége (1527); Anna I. Ferdinánd felesége (1527); Izabella I. „Hagyjuk a holtakra a dicsőség halha[Szapolyai] János király felesége (1539); tatlanságát, de az élőknek adjuk meg a szeretet halhatatlanságát!” Eltemetett királyok: Rabindranath Tagore (Indiai író, böl[Szent] István (1038); [Könyves] Kál- cselő 1861. május 7.– 1941. augusztus 7.) mán (1116); II. [Vak] Béla (1141); II. Szentjóby Szabó Andor


16

2013. november

K U LT Ú R A

Van nekünk egy Pankovics Máriánk Pankovics Mária festőművészről szeretnék írni, mert úgy érzem, Albertirsa büszke lehet rá, hogy itt él. Köztünk, velünk együtt. Nem érdemes megfeledkezni róla, fantasztikus képeket készít változatos témákban. Fegyó Béla festőművész szerint Pankovics Mária ecsetjét gazdag érzelemvilág vezeti. „Minden képe vallomás, állásfoglalás, kinyilatkoztatás.” (...) „Évek kitartó munkájával sajátos egyéni stílust, előadásmódot alakított ki, amely a mély háttérből elővillanó, tüzes színekkel kihangsúlyozott főszereplők kavargó áradásával érvel mondandója fontosságáról, egyértelműségéről. Eszköztárából a torzítás sem hiányzik, de mindig jogosan, a mondanivaló érdekében.” Képei mérete és témája nagyon változatos. Virágcsendélettől kezdve megjelennek a történelmi tablók, a különböző népviseletet ábrázoló képek, tájképek, önarcképek... A festőnő úgy nyilatkozik alkotásairól, hogy a képeiben a formavilág kap elsőbbséget, a saját világnéze-

tével kikísérletezett formai stílusával. A sok témája közül különös hangsúlyt kap a történelmi Magyarország tájai, elemi, különösen az erdélyi és délvidéki tájak, melyekhez mély családi érzések kötik. A képeit lapozgatjuk házában, és mesél... Minden képhez külön történet, érzés kapcsolódik, melyekről szenvedéllyel beszél. Mindene a festészet, hívatása, missziója. Nincs is jellegtelen, semleges alkotása. Mind tartalommal, egyéniséggel, különleges hangulattal bír. Néhány képét jól esik nézni, akár órákon át kellemesen pihenhet rajta szemünk, máskor komoly mondanivalóba ütközünk, vagy súlyos hangulat kerít hatalmába, olykor a feszültség feszes hullámain sodródunk. Különlegesen ábrázolja önmagát: egyszer tájkép formájában, máskor hegedűvel a kezében szerepel, pedig sosem tanult meg játszani ezen a hangszeren nagy bánatára. Édesapja, aki a délvidékről származik, nagy hatással van alkotásaira, világnézetére. Többször ábrázolja őt is, a kedves, a szeretett, a sokat megélt férfit. Az erdélyi régi idők hangulata is jelen van

olykor egy-egy magányos parasztház formájában, útrészlettel, vagy népviseleteivel. Egyedi, titokzatos technika jellemzi ecsetvonásait, amit évek alatt fejlesztett ki és még mestere, Fegyó Béla sem jött rá, miként készíti. Kicsit több mint tíz éve költözött ide Gyálról, ahol a helyi képzőművészeti körhöz tartozott, ott alkotott. Azóta is rendszeresen részt vesz a Gyáli Téli Tárlat kiállításokon festményeivel, ahol leginkább a helyi művészek – amatőrök és profik – jelennek meg munkáikkal. A Téli Tárlat idén decemberben már 23. alkalommal kerül megrendezésre, a kitalálója és létrehozója Pápai Mihály polgármester és Fegyó Béla festőművész. A tárlat alkotásai között található olajfestmény, grafika, akvarell, kisplasztika. Ezeket nívós zsűri elbírálása alapján díjazzák. A külső szakemberek, és meghívottak miatt nagyszerű lehetőséget nyújt ez a rendezvény arra, hogy a művészek országszerte ismertebbé váljanak. Többük büszkélkedhet további rangos díjakkal. A 21. tárlaton Dobos Zsuzsanna a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze és Gyócsi Brigitta művészettörténész zsűrizett. Pankovics Máriának ítélték oda a harmadik helyezést a színvonalas mezőnyben. A 22. Téli Tárlaton már második helyezést ért el Pankovics Mária a zsűri jóvoltából, aminek tagjai akkor Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész a Képzőművészeti Egyetem docense, Nagy T. Katalin művészettörténész az egri Eszterházy Károly tanárképző Főiskola docense és Gyócsi Brigitta művészettörténész voltak. Fegyó Béla a követekezőképp méltatja az eseményt: „Gyál jellegtelen nagyközség, mint általában az agglomerációs települések legtöbbje. A sok jellegtelenség mögött meglátni és láttatni az egyedit, ez az igazi kihívás egy alkotóművésznek.” Idén szorítsunk együtt Pankovics Máriáért! A.K.


2013. november

17

A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A

A

z Albertirsai Híradó utolsó lapszáma óta elmúlt időszakban számos Olvasó telefonon és személyesen is érdeklődött, és kérdezte, hogy miért hagytuk abba a tények bemutatásáról szóló írásainkat? Nos, tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy nem maradt abba a cikksorozat, csupán a számos eseményről szóló írás miatt nem fért bele az újságba (Szerkesztő Úr tájékoztatása szerint). Mivel eddig ilyen nem fordult elő, és annak okán, hogy az akkori írásunk nem veszített jelentőségéből elfogadtuk a tájékoztatást és kértük, hogy a cikk jelenjen meg. Eddig csupán annyi változott, hogy az önkormányzat sebtében kivitt a területre néhány fedeles gyűjtőedényt, valamint megkezdte az életveszélyes kémények helyett újak építését. Az utóbbi esetében már azt sem nagyon tesszük szóvá, hogy a hagyományos kéményépítési technológia helyett többszörös áron előre gyártott kéményeket telepítettek. Egy a lényeg felhívásunkra legalább valami elkezdődött. Íme az előző lapszámba szánt írásunk. Az egészséges és felelősen gondolkodó ember számára megfejthetetlen, hogy vajon miért nem gondoskodik hosszú évek óta a városvezetés a Hámán Kató utcai önkor-

KI A LUDAS? avagy A RÁGCSÁLÓK KÖSZÖNIK A JÓLTARTÁST ÉS TÖRŐDÉST! mányzati tulajdonú 6 db szociális szükséglakásnak helyt adó ingatlanon eluralkodott áldatlan állapot megszüntetéséről sem. Vajon hány évet kell még várni arra, hogy a döntéshozók végre megmozduljanak és rendet tegyenek? Ma-holnap hét esztendeje, hogy a Dolina Zöld Kör folyamatosan jelzi a városvezetésnek a Hámán Kató utcai szociális szükséglakásokban élők sokkoló kiszolgáltatottságát és az ingatlanon állandósult járványveszélyt. Mindhiába a folyamatos jelzés, a városvezetés eddig nem talált – lehet, tán nem is kutakodott pénzügyi forrás után, mely egycsapásra megoldhatná a problémát. Mert miről is van szó? Az önkormányzat – jelen esetben a tulajdonos – úgy adta-adja bérbe szükséglakásként a bérlőknek az ingatlant, hogy nem tesz eleget a törvényben előírt legalapvetőbb követelményeknek sem. A bérbe adott ingatlanon nincs semmilyen közmű. Se víz-, se áramvételi, se szennyvízgyűjtési lehetőség. A kommunális hulladékot nyitott kon-

ténerben tárolják az ott élők, kis- és nagydolgukat központi szennycsatornára történő rácsatlakozás, illetve zárt rendszerű szennyvízgyűjtő híján kénytelenek végezni ott, ahol épp helyet találnak. Nos, ilyen környezeti állapot és többéves önkormányzati nemtörődömség után cseppet sem lehet csodálkozni, hogy virágzó kisvárosunk közös tulajdonában és környékén vidáman randalíroznak és háborítatlanul elszaporodhattak a PATKÁNYOK – immáron nemcsak ott élőket, hanem már az egész település lakosságát is közvetve veszélyeztetve. Nyomatékosan felszólítjuk az önkormányzatot, hogy mellébeszélés helyett, haladéktalanul tegyen meg minden intézkedést az áldatlan állapot megszüntetésére. Tájékoztatjuk az önkormányzatot, hogy az ügy tarthatatlansága és sürgőssége okán a civil szervezetünk az illetékes hatóságokkal felveszi a kapcsolatot. DOLINA ZÖLD KÖR

Nem zörög a haraszt, azaz mégis, mivel Elter János rendre írással próbálkozik A cikk elején leszögezzük, hogy cikkünket nem válasznak szánjuk, mivel a címben hivatkozott személyt nem tartjuk semmilyen formában méltónak arra, hogy egyetlen szót is pazaroljunk rá. Többek között azért, mert a korrupció gyanúja kapcsán megjelent írásaival sem sikerült helyreállítania a közbizalmat, akár azon az áron is, hogy kivonult volna a közéletből. Írásunk célja, hogy hitelesen tájékoztassuk a Tisztelt Olvasót a történtekről. Jelen írásunkban fontosnak tartjuk bemutatni a valóságot, nem hagyhatjuk, hogy egyes emberek agyalgásai megtévesszenek bárkit. Az Albertirsai Híradó októberi számában „Tisztelt Kereszténydemokrata Néppárt Albertirsai Szervezete!” című írás tartalmi vonatkozású téves állításai és a valóság. A KDNP Albertirsai Szervezete képviseletében vezető tisztségviselőink közül a „korrupció gyanújának sarával” senki sem „frecscsentette le” senkinek a „lába nyomát” – így egyikük sem áll senkivel sem perben. A KDNP Albertirsai Szervezete elnökségének és tagságának Elter János képviselő személyes sérelmeivel, kártérítési igényével, elhúzódó peres eljárásával kapcsolatban sincs teendője.

A KDNP nem klerikális (vallási) párt – mint írta azt megtévesztően (vagy ismerethiányában) írásában Elter János – hanem világnézeti párt. A KDNP egyházi befolyás alatt nem áll. A KDNP minden Magyarországon hivatalosan elismert egyházzal, vallási közösséggel kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló, szoros társadalmi kapcsolatot ápol. Meglátásunk szerint a JÜB elnöke felelőtlenül járt el a klerikális jelző használatával a KDNP Albertirsai Szervezetének címzett írásában. Egy képviselőtől – aki a Város Önkormányzata Jogi- és Ügyrendi Bizottsága elnökeként, arcképes fényképével nyomatékosítva, tehát közszereplőként megnyilvánulva tette közzé Városunk Önkormányzatának hivatalos lapjában közlendőit – elvárható, hogy valótlan állítások és ferdítő sejtetésű összefüggések mellőzésével hitelesen tájékoztassa a lakosságot. Felháborító, hogy több cikluson átívelő jogi ügyrendi munkája során a legalapvetőbb jogi ismeretek hiányában, csupán érzelmekre alapozva tesz másokra nézve dehonesztáló megjegyzéseket. Talán nem túlzunk, hogy a legfelkészületlenebb ember is jól tudja, hogy a jogérzet és a jog előírásai az esetek jelentős részében eltérnek egymástól, csakúgy mint esetleg a megnevezések.

A KDNP Albertirsai Szervezetének a városi rendezvényekről, ünnepségekről való, és az utóbbi hónapokban tapasztalható – a képviselő írásában firtatott – távolmaradásának két fontos prózai oka van. Egyrészt: előzetes tájékoztatás híján épp úgy, mint ahogy a lakosság igen jelentős része, rendszeresen csak utólag értesülhetünk az Albertirsai Híradó önkormányzati köztájékoztató újságból a már megtörtént eseményekről. Másrészt: a KDNP erkölcsi felfogásával nem összeegyeztethető, hogy azzal az összetételű városvezetéssel együtt ünnepeljünk, amely több mint egy esztendő eltelte után sem képes rendezni Elter János képviselőtársuk „…..milliók folynak bele – ismeretlen zsebekbe..” elhíresült korrupció gyanút megfogalmazó állítása alaptalanságát és helyre billenteni az emiatt megrendült közbizalmat. Az a két hónapos, illetve 48 órás, jogi következményeket kilátásba helyező ultimátum, amit a Polgármester a maga nevében Elter János képviselőnek a korrupció gyanújára utaló vádja bizonyítására vagy az alaptalan vád visszavonására biztosított, régen letelt. Kereszténydemokrata Néppárt Albertirsai Szervezetének elnöksége


18

2013. november

SPORT ■ Motocross

Simó Kitti az esés és műtét után A motocross-os hölgyet az esése óta rengetegen állítják meg az utcán, érdeklődve hogyléte felől, hogy mi lesz a motorozással, felépülte-e, így megkérdeztük mostani helyzetéről, a műtétről és a felépülésről. Arról már beszámoltunk, hogy június 8-án a ligeti versenyen a motorja elé esett, a motor pedig lendületből ráesett és a kormány beleállt a lapockája közé. Akkor a pécsi Honvéd Kórházban 3 napig megfigyelésen bent tartották, illetve ki is vizsgálták, ahol kiderült, hogy a lapockája három felé tört, és pár bordája is eltört. AH: Mi történt utána? Hogyan zajlottak az események? S.K.: Onnan úgy engedtek haza hogy keressem fel a lakhelyemhez közeli traumatológiát, így elmentem Ceglédre, ahol szerencsére egy nagyon jó orvos vett kezelésbe, Dr Elekes Csaba. Az esés után 3 hétre történt meg a műtétem, ami sajnos elkerülhetetlen volt mert a derekamtól kellett visszahúzni a lapockám mivel semmi felfüggesztése nem volt a vállamhoz, mert ott tört el 3 felé. Az orvosoknak is kihívás volt, mert elég ritka eset voltam, nem rutinműtétről volt szó, mert szinte senki sem tudja így eltörni a lapockáját. Szerencsére 3 csavarral és 2 dróttal sikeresen zárták az orvosok a műtétet. Utána szépen gyógyult a heg, szépen össze is varrták, már alig látszik a műtét helye. AH: A sikeres műtét után gondolom nem lehetett egyből edzeni, pihenni kellett... S.K.: A műtét után elkezdtem gyógytornára járni, ahol szép lassan elkezdtük mozgatni a műtött részt. Majd a műtét után 6 héttel kivették az egyik drótot, amivel két csontomat összetűzték ideiglenesen a gyógyulás érdekében, viszont így már akadályozott picit a mozgásban, mert ennek a két csontnak külön kell mozogni. Ez a műtét is nagyon jól sikerült, már aznap jöhettem haza, mivel az orvosom egy körülbelül 1 cm-es vágáson meg tudta oldani az eltávolítást. A többi fémet pedig valószínű bennem hagyja, ha nem lesz vele komplikáció. AH: Gondolom, akkor a folytatásban is a gyógytornáé volt a főszerep. S.K.: Igen, és szerencsére a gyógytorna következtében gyorsan fejlődött a mozgásom, egyre kevésbé fájtak a mozdulatok. Elvileg tavasszal ülhetnék csak motorra, de sajnos nem bírtam ki addig, így már október első hétvégéjén motorra ültem, persze még csak óvatosan. De meglepően jól sikerült a visszatérésem a

Lapszabászat – Bútorlap forgalmazás – Élfóliázás, ABS élzárás • Faforgácslapok, bútorlapok, MDF-lapok • Rétegelt lemezek, OSB-k, bútorszerelvények • Konyhai munkalapok, élfóliák, mosogatók árusítása • Whirlpool, Teka, Smeg konyhai gépek forgalmazása Szekrények, konyhabútorok, irodabútorok gyártása és beépítése Lakberendezési tanácsadás, látványterv készítés Monor, Vasadi u. 1. (Shell benzinkút mögött) Tel.: 06-29/412-266, 06-70/371-6461 Nyitva: H-P: 800-1600, Szo: 800-1200 A hirdetés felmutatásával a lapszabászatra 7% kedvezmény érvényesíthető 2013.12.31-ig. Más kedvezménnyel nem vonható össze.

pályára. Sokan kérdezték, hogy abba akarom-e hagyni a motorozás, mert biztos nagy trauma volt ez nekem. AH: Jogos kérdés lehet, de sejtem, hogy mi a válasz erre... S.K.: Mivel én ebben a sportban nőttem fel, így visszahúz a szívem a motorra, már az esés után a kórházba hiányzott a motor. Mindenféleképpen szeretném folytatni a versenyzést, sajnos már csak jövőre, mert addig még gyógyulnom kell. De az esés inkább megerősített, tudtam, mit hibáztam el. Szeretnék jó lenni és minél jobban fejlődni a sportban és ki szeretnék jutni külföldi bajnokságok versenyeire is, ahol sokkal több lány van. AH: Akkor már csak jövőre foglalkozol majd motorozással? S.K.: Nem. Még az idei évből hátra van egy díjátadó gála, majd december elején ahová hivatalos leszek, mert így eséssel együtt is a pontok alapján a nemzetközi lady kategória 5. helyezettje leszek és az érte járó díjat ezen a gálán kapom meg. AH: Ezek szerint akkor elismerésben a kihagyás ellenére sincs hiány. S.K.: Szerencsére nincs, mint ahogy biztatásban sincs. Nagyon jól esett, hogy ennyi ember aggódik értem, próbál segíteni. Rengeteget köszönhetek családomnak, akik végig velem voltak, barátaimnak, csapatomnak, szurkolóimnak és főnökömnek is, Zenunaj Dervisnek, aki előléptetett, ahelyett, hogy 5 hónap betegszabadság után kirúgott volna. AH: Ehhez sokat mi sem tudunk hozzáfűzni, maximum anynyit, hogy további sok sikert kívánunk a folytatáshoz!

2013. november


19

SPORT

Országos Diákolimpiai Bajnoki Címet nyertek az iskolájuknak! Az idény végén is folytatódott az atléták jó eredmény sorozata. Az ASE versenyzői, ügyes diáktársaikkal csapatot alkotva megnyerték az országos magasugró csapatbajnokságot. Ezen iskolatörténeti eredményt köszönjük a diákoknak, Ecsedi László és Balla Lajos tanár uraknak. Életre szóló élmény a győzelem mellett az a tény is, hogy Pars Krisztián olimpiai bajnok kalapácsvető adta át az érmeket, okleveleket. Atlétika Diákolimpia Országos Döntő Csapatbajnokság Budapest – Puskás Ferenc Stadion, 2013. október 8. Magasugrásban: 1. Tessedik Sámuel Általános Iskola 1,5125 méteres átlaggal. A csapat tagjai: Legéndi Bendegúz (1999) 165 cm Farkas Ádám (2000) 155 cm Illyés Péter (2000) 145 cm Czigelmajer Balázs (2000) 140 cm Galló András (1999) 135 cm Remekül szerepelt a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola is. Ők súlylökésben, 9,7576 méteres átlaggal végeztek a 8. helyen. A csapat tagjai: Rendek Máté (1999) 11,46 m Ficsur Tamás (1999) 9,95 m Farkas Ádám (1999) 9,34 m Abonyi Gergő (1999) 8,32 m Koczó Dávid (2001) 6,27 m Kiváló eredmények az ügyességi CSB-n is. Ezek az eredmények különösen azért értékesek számunkra, mert a mi csapatunk a legfiatalabbak közé tartozik. A versenykiírás szerint egy csapatot alkotnak a serdülők (13-14-15 évesek).

Országos Serdülő Ügyességi és Gátfutó Csapatbajnokság Bp. 2013. október 12-13. (Ikarus pálya) 5. magasugró csapatunk 1,5250 méteres átlaggal A csapat tagjai: Legéndi Bendegúz (1999) 160 cm Farkas Ádám (2000) 155 cm Borgulya András (2000) 150 cm Bán Viktor (1998) 145 cm Czigelmajer Balázs (2000) 140 cm 5. gerelyhajító csapatunk 33,7375 méteres átlaggal A csapat tagjai: Bán Viktor (1998) 37,70 m Rendek Máté (1999) 34,19 m Bágyi Gábor (2000) 31,73 m Legéndi Bendegúz (1999) 31,33 m Láng Gergő (2000) 29,48 m 6. 100 m-es gátfutó csapatunk 16,9250 mp-es átlaggal A csapat tagjai: Farkas Ádám (2000) 15,57 mp Legéndi Bendegúz (1999) 16,42 mp Borgulya András (2000) 16,78 mp Bán Viktor (1998) 18,93 mp Czigelmajer Balázs (2000) 20,37 mp IX. Németh Miklós Gerelyhajító Verseny Vác, 2013. szeptember 29. A sok induló közül nem hiányozhattak a mi versenyzőink sem, s a hagyományoknak megfelelően nem jöttünk haza érmek nélkül a nemzetközi versenyről. 1. Szabó Eszter (2001) 29,76 m 3. Garami Bence (2002) 25,44 m 3. Garami Dániel (2003) 21,10 m Budapest Bajnokság – Bp. 2013. okt. 12. Több száz induló, nem túl jól szervezett gyermek bajnokság, ennek ellenére kiváló-

an teljesítettek az albertirsai fiatalok. 1. helyezettek: Szabó Eszter (2001) kislabdahajítás (48,40 m) Fülöp Levente (2003) magasugrás (115 cm) Garami Bence (2002) turbojav gerely (22,57 m) 2. helyezettek: Fonyódi Erik (2001) 60 m-es síkfutás (8,35 mp) Papp Zsombor (2002) 60 m-es gátfutás (9,79 mp), 300 m-es síkfutás (47,22 mp) Víg Gergő (2001) kislabdahajítás (44,73 m) 3. helyezettek: Jeruska Petra (2003) magasugrás (105 cm) Jakab István (2002) turbojav gerely (21,37 m) Bágyi Viktor (2003) turbojav gerely (18,17 m) Sport XXI. Mezeifutó Verseny 2013. október 26. Merkapt Sportközpont, Bp. Maglódi u. A legkisebbek indulhattak (2003-2004), és váltóverseny formájában, 8 fős csapatban teljesíthették a kb. 600 méteres terepfutást. Jó hangulatú versenyen a 16 csapat között mi is ott voltunk.Tapasztalatot szereztünk, küzdöttünk egymásért, így jó élményekkel fejezték be az esztendőt a mini csapat tagjai is (Benkó Ádám, Záhonyi Anna, Záhonyi Bori, Lebanov Réka, Bágyi Alex, Sznopka József, Lőricz Bereniké, Udvaros Nóra, Sárik - Farkas Vince, Fülöp Levente). Köszönet az egész évért valamennyi versenyzőnknek, az őket felkészítő edzőknek, a szülőknek, nagyszülőknek, akik a versenyekre utaztatásban és minden megoldandó feladatban önzetlenül nyújtottak segítséget. Két hét szünet után, november 11-én 16 órakor a Tessedik iskola tornacsarnokában kezdjük az alapozást. Az ingyenes foglalkozásainkra várunk mindenkit, aki az atlétika iránt érdeklődik. Különösen várjuk a 2003-2004-2005-ben született lányokat és fiúkat! Nagy Lászlóné testnevelő tanár, szakosztályvezető


20

2013. november

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

A MŰVELŐDÉSI HÁZ novemberi programjai

2. 9:30 Adventista Egyház 4. 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 17:00 Nemzeti gyásznap. Megemlékezés a Polgármesteri Hivatal előtti kopjafánál. 18:00 Jóga 18:00 Galambász gyűlés 5. 14:00 DAKÖV kft. ügyfélfogadás 19:00 Film klub: Menekülő szerelem 6. 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Klímakör 18:00 Adventista Egyház előadása 7. 8:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 14:30 Jogsegély 19:00 Humor est. Fellépnek Máté Bence (Dumaszínház tehetségkutató döntőse), Kővári Máté (Csillag Születik döntőse), Said Dani( Showder Klub). Belépőjegy ára: 500 forint. 8. 8:00 DAKÖV kft. ügyfélfogadás 20:00 Zumba 9. 8:30 Angol nyelvtanfolyam 9:30 Adventista Egyház 14:00 Vasutas nyugdíjas klub 11. 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Jóga 18:00 Városfórum 12. 14:00 DAKÖV kft. ügyfélfogadás 18:00 MSZP gyűlés 19:00 Filmklub: Női ügyek 13. 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Fotókör 18:00 Adventista Egyház előadása 14. 8:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 10:00 Vegyes vásár 15. 8:00 DAKÖV ügyfélfogadás 20:00 Zumba 16. 9:00 Baba börze 9:30 Adventista Egyház

18.

19. 20. 21.

22. 23. 25.

26. 27. 28. 29. 30.

9:00 Impulser egészségnap 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Jóga 9:00 Impulser egészségnap 14:00 DAKÖV kft. ügyfélfogadás 19:00 Filmklub: Rozsda és csont 8:00 Vegyes vásár 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Adventista Egyház előadása 8:00 ÖKO ügyfélfogadás 14:30 Jogsegély szolgálat 16:00 Mozgáskorlátozott, vagy más fogyatékkal élők klubja 18:00 Kínai természetgyógyászat Kínai masszázzsal gyógyítható betegségekkel kapcsolatos ingyenes tanácsadás 8:00 DAKÖV ügyfélfogadás 20:00 Zumba 9:30 Adventista Egyház 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Jóga 19:00 Polgárőr gyűlés 9:00 Vegyes vásár 14:00 DAKÖV kft. ügyfélfogadás 19:00 Filmklub: A nagy kékség 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Adventista Egyház előadása 18:00 Fotókör 8:00 ÖKO-VÍZ kft. ügyfélfogadás 19:00 Polgárőr gyűlés 8:00 DAKÖV kft ügyfélfogadás 20:00 ZUMBA 9:30 Adventista Egyház Advent első hétvégéje. Mirelite parkban kigyúlnak az ünnepi fények. A mi városunk, Albertirsa című fotópályázat eredmény hirdetése, és a képekből rendezett kiállítás megnyitója.

Tisztelt Lakosság!

Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla ügyeletvezető

Háziorvosok ügyeleti beosztása NOVEMBER Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve 1. Dr. Zolnyan Erzsébet 15. Dr. Babinszky Eleonóra 18.00 órától 16. Dr. Renteria Zoltán Dr. Pécsi Angéla 17. Dr. Zolnyan Erzsébet 2. Dr. Pécsi Angéla 18. Dr. Pécsi Angéla 3. Dr. Oszvald Gyula 19. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 4. Dr. Zolnyan Erzsébet 20. Dr. Zolnyan Erzsébet 5. Dr. Pécsi Angéla 21. Dr. Fógel Kristóf 6. Dr. Makkos Gyula 22. Dr. Renderia Zoltán 7. Dr. Fógel Kristóf 23. Dr. Tajti Géza 8. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 24. Dr. Zolnyan Erzsébet 9. Dr. Zolnyan Erzsébet 25. Dr. Pécsi Angéla 10. Dr. Pécsi Angéla 26. Dr. Zolnyan Erzsébet 11. Dr. Pécsi Angéla 27. Dr. Makkos Gyula 12. Dr. Zolnyan Erzsébet 28. Dr. Fógel Kristóf 13. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 29. Dr. Zolnyan Erzsébet 14. Dr. Fógel Kristóf 30. Dr. Pécsi Angéla

2013. OKTÓBER HÓNAPBAN SZÜLETETT Dännler György és Zsidi Tímea Petró Róbert és Lehoczki Melinda Illés Péter és Nagy Rita Dudás Győző és Kirilla Krisztina Duka Ferenc és Török Mónika Farkas László és Csorba Szilvia Boris Gergely és Malik Ildikó Karsa Gyula és Gál Mária Vrabecz Mihály és Safranyik Viktória

Abigél Maja Hanna Jázmin Gergő Vanda Réka Borbála Noémi Máté Mihály Benjamin nevű gyermeke.

Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása

2013. NOVEMBER hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: November 1-3. IRMÁK Gyógyszertár November 9-10. IRSA Gyógyszertár November 16-17. CENTRUM Gyógyszertár November 23-24. REMÉNY Gyógyszertár November 30. IRSA Gyógyszertár

2013. OKTÓBER HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT Szuda Jánosné Fodor Julianna Tyukodi Károly Duhaj Györgyné Bánszki Zoltán Krnács Pálné Nagy József Baksa Lajosné Baj György Jándi Ferenc Sipos Jánosné Sabján Tiborné Szuhamella István Kostyalik Jánosné

89 éves 55 éves 60 éves 84 éves 41 éves 85 éves 72 éves 90 éves 88 éves 83 éves 93 éves 78 éves 51 éves 76 éves

Dózsa Gy. u. 7. Bethlen G. u. 22. Mikebuda, Örkényi u. 13. Koltói A. u. 8. Hunyadi u. 72. Koltói A. u. 48. volt albertirsai lakos Sallai u. 9. volt albertirsai lakos volt albertirsai lakos Homokrész I. ker. 172. Bocskai u. 3. volt albertirsai lakos Nagyváradi u. 15. sz. alatti lakos.

Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!

Az Albertirsai Híradó főszerkesztője Ádori Péter, üzenetet hagyhatnak a Művelődési Házban és az albertirsaihirado@ gmail.com e-mail címen. Lapzárta a hónap 20-án

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Ádori Péter Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1300 példányban Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán

Célegyenesben az óvoda

Recommend Documents