Csíki semlyék patak revitalizáció és ökológiai élőhely-fejlesztés
Domborzat, vízrajz A térképen a Hosszúréti patak Budakeszi ágának (Bodzás-árok) folytatása látható, Budaörs közigazgatási területén, a Huszonnégyökrös-hegy alatt. A vízfolyásnak ezen az ágán, itt található a 24 km2 területű Budakeszi medencében összegyűlő, felszíni vizet elvezető patak záportározója (Csiki-pusztai árvízi tározó).
A képen kék vonal jelzi a patak futását. A legmélyebb (kb. 150 m), völgytalpi részen sraffozott terület a záportározó területe
A patak vízellátását két budakeszii forrás (a templom felőli ágról), továbbá a ritka, de nagy vízmennyiséget adó esőzések biztosítják. Jelenleg az elsődleges vízhozam a budakeszii szennyvíztisztító üzemből kiengedett tisztított szennyvízből származik, amelynek minősége közelítően sem megfelelő. Az üzem nem képes a szennyvíz elfogadható tisztítására, a ráeső terheléssel nem arányos kapacitása, alacsony hatásfokú és elavult tisztítóeljárásai miatt, valamint a szennyvízhálózatba sok helyen bekötött csapadékelvezetés negatív hatásaiból adódóan. A tározó területén a patakmedret rendszeresen kotorják, a zsilipen túl szintén mesterséges meder található. A kotrási munkák eredményeként a patak mellett elterített depóniák találhatók, amelyek akadályozzák a meder és völgyfenék közötti hidrológiai és ökológiai kapcsolatot. A meder viszonylag természetes állapotban a tározó fölötti szakaszon lelhető, illetve korábban (egy mesterséges mederkialakítást megelőzően) a budakeszii szakaszon (meanderező) volt. A patak területének kezelője a Középdunamenti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat.
A patak völgye tudományosan igazolt madárvonulási állomás és fontos madárélőhely, amely azonban leromlott állapota és a folyamatos degradáció miatt országos természetvédelmi oltalomba nem vonható. A Budakeszi és Budaörs közötti közigazgatási határ, a területkezelés szempontjából két lényegesen eltérő részre osztja az ökológiailag egységesnek tekinthető zöldfolyosót és a víztestet. A tározó a Budaörsi közigazgatási területre esik.
Tájkép A völgy nyugati oldalán mezőgazdasági hasznosítás (2012-ben kukorica termesztés) zajlik. A záportározó területe kaszáló, a környező hegyoldalakon főleg galagonyás-kökényes cserjés, telepített tölgyes és feketefenyő erdők találhatók. A tározót dél felől lezáró gát ritkásan befásodott, bokros terület. A gát túloldalán használaton kívüli lőtér húzódik.
A völgy látképe Nyugat felől 1: Bodzás árok; 2: a záportározó területe; 3: a tározó gátja; 4: a lőtér területe; 5: Huszonnégyökrös-hegy; 6: kis kopasz hegy
Látványképek
Fent: a Huszonnégyökrös-hegy látképe a vadkerítéssel körülvett kukoricással Lent: a tározó medencéjének megasabban fekvő, szárazabb gyepes területe (háttérben a zsilip látható)
a Huszonnégyökrös-hegy tetejéről (Déli irányból)
a szemközti oldalról, a kis kopasz csúcs felől (Északi irányból)
A tározó a 1:10000 méretarányú térképen
A terület és környéke Topo 10000-es térképen (a katonai temető négyszöge a többi térképen tájékozódási pont)
A II. katonai felmérés (1806 -1869) térképén A térképen látható, hogy a tározó területén áthaladó mederszakasz a völgy ellentétes oldalán haladt a felmérés idején. A térkép bokros, cserjés területként jelöli a meder környékét.
Az online erdőtérkép fedvényei Az erdészeti területek elektronikus térképén a terület elsődleges rendeltetés ( a szín jelentése: „védelmi”), illetve tulajdonforma (a szín jelentése: „állami”) szerint.
Ökológiai hálózat A TIR adatbázisban a területre eső ökológiai hálózati és tájvédelmi körzeti fedvény: a terület az ökológiai hálózat magterületéhez és a Budai TK-hoz tartozik
Natura 2000 területek A TIR adatbázis Natura 2000 fedvénye: a tározó és környéke Natura 2000 SCI terület
A völgy keresztszelvényének képe
A jelenlegi állapot:
A tervezett állapot:
-
a záportározó keleti oldalán a hegyoldal tövében fut a patak (kotrással kimélyített, mesterséges vezetésű) medre a zsilipig, ahol a víz a száraz időszaki vízszinthez alkalmazott átereszen jut tovább
-
a jelenlegi meder helyett több, a mostaninál mélyebb fekvésű, egymással összeköttetésben álló, a száraz időszaki vizet visszatartó meder kerül kialakításra
-
-
az árvízi vízszintet egy átbukó szabályozó tartja meg és ereszti le
a jelenleg elfolyó víz ezekben a medrekben kerül visszatartásra
-
a visszatartás mértékét egy új átbukó zsilip szabályozza
-
az új szabályozó zsilipből a víz a jelenlegi áteresztő rendszerre jut és így hagyja el a tározót
A völgy tervezett hosszanti szelvénye
A vízszintek: -
az 1-es számmal jelzett vonal az árvízi szintet mutatja (az árvízi-átbukó zsilip felső szélének magassága)
-
2: a szárazidőszaki vízszintet átengedő áteresz maximális kapacitása (ennél nagyobb vízmennyiségnél kezd töltődni a tározó)
-
0: megemelt vízszint – az áteresz elé tervezett, átbukó zsilip által visszatartott vízszint, a jelenlegi térszintnél mélyebben kialakított, új medrekhez (a töltődési szint megmarad)
Tervezési feladatok 1.
A tározó területének átalakítása
A záportározó területére érkező víz, a közvetlenül csatlakozó felső mederszakaszon betonozott vályúban folyik. Jelenleg körülbelül 1 m-es szintkülönbséggel éri el a záportározó területén keresztülhaladó szakaszt.
A tervezett létesítmény két, különböző magasságú térszintet alkot. Az érkező csatorna szintben halad tovább majd enyhe emelkedéssel két ágra oszlik, végül egy öbölszerű gyűjtőtérben újra egyesül.
A jelenleg üzemelő zsilip kiegészítéseként itt létesített átbukó tartja vissza illetve szabályozza a területen átfolyó víz mennyiségét. A gyűjtő-meder akadályozza meg a gát átnedvesedését. Az új medrek és az új zsilip megfelelő kialakításával elérhető, hogy már akkor is víz alatt legyen a területnek víz alatt tartani szándékozott része, ha a patak vízhozama a mostani hozam minimumán van.
2.
A „lőtér” területének átalakítása
A záportározó gátja mögött fekvő lőtér átalakítása során az a cél, hogy a patak eredeti folyásához hasonló, meanderező patakszakasz álljon vissza. A problémát a patakmeder szintmagassága okozza, amit (a zsilipre visszaduzzasztó hatás elkerülése végett) feltöltéssel nem lehet megoldani. A cél tehát a terület szintjének mélyítése és a víz kormányzása. Ezen a részen további megoldandó feladatot jelent a használaton kívüli tereptárgyak, épületek eltávolítása és a lövedékek összegyűjtése is. A lőtér egy részén, a valamikori bekötőút és épületek hasznosíthatóak volnának (ha erre lehetőség nyílik) a látogatóforgalom kiszolgálásának céljaira (beközelítés, parkolás, kommunális helységek, stb.)
A képeken a különféle lőtéri műtárgyak láthatók. A gát tetején húzódó deszkapalánk, a hegyoldal alatti téglafal, a kiszolgáló épületek az őrtoronnyal (lent). A terület hrsz.-a: 037/2, állami tulajdonban, a Pilisi Parkerdő Zrt. vagyonkezelésében van.
Bemutatás, szelíd használat A terület megközelíthető a lőtér irányából (Délről) és a temető felől (Nyugatról), a Budaörs-Budakeszi közötti autóút irányából. A képen látható, 3-as számmal jelzett területen (ha a lőtér épületei nem vehetők használatba) volna alkalmas hely fogadóépület- és a temető mellett parkoló kialakítására (lásd a következő ábrán). A fogadóépület rendeltetése elsősorban megfigyelőház jellegű, emellett helyet ad előadótérnek és mellékhelységeknek, a látogathatóság kulturált kiszolgálását biztosító mértékben. Elhelyezése megoldható a lőtéri épületek helyén is (lásd lentebb). A vizes területet, a hegyoldal felől erdő keríti, a gáton ligetes cserjés található. A tározó körül a növényzet alakításával illetve mesterséges elemek kihelyezésével látogató-ösvény létesül. A látogatóösvény a fogadóháztól (szürke téglalap) Dél felé kiindulva elhalad a gát oldalán, majd az erdőbe érve a keleti hegyoldalon halad. Itt fölkapaszkodik a legmagasabb ponton lévő kopár csúcsra (1), visszaereszkedik a völgybe, áthalad a patak fölött és visszatér a fogadóházhoz. A bemutatóösvény egy ponton eléri a vizes terület szegélyét (2), a vízi élőlények bemutatásához alkalmas módon. A többi szakaszon a víz felől rejtetten, de a látogatók számára
Balra: a lőtér látványa a 2-es kilátópont felől (a kép alsó szélén a patakot övező sűrű látható) Lent: a záportározó látképe az 1-es kilátópontról
Elérendő célok A fenti beavatkozások hatására, a patak és környezete, a vélelmezhető eredeti, nedves völgytalpi állapotába jutna vissza. Elsődleges következménye ennek egy jelentős ökológiai értéknövekedés volna. A terület kiszáradó láprét, sásrét jellegű, illetve ennek megfelelő élőhellyé alakulhatna, az itt jellemzően előforduló állat- és növényfajoknak nyújtva élőhelyet. Ezen belül is nagy jelentőségű volna a Budakeszi-medencének kiemelkedően sok fajt felvonultató lepkefaunája és a város terjeszkedése miatt visszaszorulóban lévő kétéltű fajai számára. A terület célirányos kezelése nem csupán a vizes élőhely jellegre koncentrálna, hanem a közvetlenül azt körülvevő, száraz, löszös, dolomitos területek ökológiai gazdagságát is jelentősen növelné. A völgy elzárt voltából adódóan alkalmas arra, hogy a területen átvezető madárvonulásiútvonalat használó madarak számára háborítatlan és gazdag táplálkozó helyet nyújtson és segítse az élőhelyre jellemző madárfajok visszatelepedését, a környék hüllőfajai számára refugiális szerepet töltene be, a kétéltűek számára pedig szaporodó-hely gyanánt szolgálna. A környék rendkívül sokféle mikroklímatikus élőhellyel, ezeken keresztül pedig sokféle eltérő flórával és faunával rendelkezik. Ennek a sokféleségnek a fenntartását az ehhez hasonló élőhely-rehabilitációkkal lehetne biztosítani. A tervezett beavatkozásnak nem célja állandó, magas vízszint fenntartása vízi sport, horgászati vagy egyéb céllal. A terület szelíd hasznosítását a célirányos és szakmai vezetéssel megoldott bemutatás útján tervezzük.
Várt hatások Budaörs önkormányzata, zöldterületeinek védelmét elsődleges feladatként kezeli, ezért befogadná a kezdeményezést. Erre vonatkozóan a polgármestertől kapott írásbeli nyilatkozattal rendelkezünk, illetve szóbeli megerősítést kaptunk a település főépítészétől. A település idén alkotja meg a településfejlesztési koncepcióját, amelyben ezt a tervezetet szerepeltetni szándékoznak. A további engedélyeztetés a település TSZT és HÉSZ rendeleteinek stratégiai környezeti vizsgálatának illetve további engedélyeztetéseinek részét képezi. Szem előtt tartva a tározó elsődleges, árvízi rendeltetését, a vázolt beavatkozás:
Nem befolyásolja a száraz záportározó és létesítményeinek eredeti funkcióit, mivel szabályozható módon tartja magasabban a patak vízszintjét és csak olyan mértékben, hogy minimális és időszakos elárasztást biztosítson a tározó területének egyes részein és nem akadályozza a víz kijutását sem a területről. A használaton kívüli lőteret és a mezőgazdasági használatban lévő területet az élőhely jellegéhez jobban alkalmazkodó, odaillő módon rehabilitálja. A vizes élőhely lehetőségeit kibontakoztatva, természetes tájat, magasabb ökológiai értékű területet hoz létre és lehetőség biztosít a spontán pozitív folyamatok megindulására. A látogatóházzal és bemutatóösvénnyel együtt, lehetővé teszi a terület oktatási, szemléletformálási célú, valamint zöldturisztikai használatát. Lehetőséget ad gyakorlati környezetvédelmi feladatok ellátására.
A fejlesztés példaértékű lenne a budapesti agglomerációba eső élőhelyek megmentésének alternatíváit tekintve.
