Nro.
2.
A ’ F E L S . R. C S A S Z A R N A K É S A. K I R A L Y N A K K EG YELM ES ENGEDELM EBŐL. Költ B^tsben, Kedden Januáriusnak 6-dik napján 1801 -ik efztendöben. 1— r
B/c
i
f.
A i el múlt fzombaton ^jobban Slly hirdet mény tétetett itten közönséfteííé i „M inthogy a ’ Kdroiy Kir. F ö herczeg comjna'idója alatt lévő Cs. K. ármádia, a ’ meg hatá rozott fegy verízünés után, Becs városához, köze lebb telepedett l e : arra való nézve, mind ezen rezidentionalis v áro sn a k , mind a’ körül belöl fekvd helységeknek l a k o s i , Ó Csáiz. és K ir á ly i Felsége nevében a r r a strkengettetnek, hogy tehe tségek Izerént, pénzel, a ’ fziiksé^es eleségeknek, úgymint, bornak, pálinkának, hüvelykes vetemén ye k n ek , ’s több eféleknek öfzve izorzések , a,’ k i rendelt ízekereknek fzorgalrr.atos ki állításod, a ’ felettébb fzükséges naturaliáknak által ízé tatások, a' katonaságnak jó kvártélyokba
14
helyheztetések, a’ betegeknek és sebeseknek táp* láltatások, ’s a ’ reájok való jó gondviselés, vég» téré a ’ ki rendeltetett munkáknak Terénj' efzköz.lések által, fegitbégére legyenek a ’ Cs. és Kir, ár» laadiának. A ’ fegyhetetlen hivségü Auftriaiaknak minden k o r tapaiztalt hívségek elegendő zaloga an n ak , ho gy ök mindenekben igyekezni fognak Ö Cs. Kir. Felsége kívánságát tellyesiteni. Költ Becsben, Januárius §ik napján, i 8 " i ej'ztendöbcn. Báró PVö* bér Jákob, G róf Kujjiein Kerdinand, Earo Kiel~ mansegge Jósef. Felséges .Nádor Ispányunk, a ’ múlt Vasarnap az ezen környéken fekvő M agy. Insurgens lére* gektc'l mintegy 40 v a g y 5 0 Stabalw és Fel tifztet vendéglett meg a ’ Laxenburgi Cs. Palotában, — A ’ Pert V árm egyei Ins. féreg Stabalis tiíztyei közziil azok, a ’ kik már ennekelölte az ármadiánal is Izolgáltak, ő Felsége által moftani ráögjökban meg erossitettek. A ’ K ir, F ö Herczeg K a r o l j commandója alatt lévő Cs. Kir. Arm adiának moftani fö hadi fzállása S chönbrunnban vagyon* N a g y méltóságú Csábrági és Szitnyai G r ó f Koháry Ferencz Ö Nagyságát, Murány várának örökös Úrat, Tek- Hont Vármegyének Örökös és F ö Ispánuyát, a ’ Fels. K ir. udvari M agy. Cancellariának egy ideig referens Tanátsoílat, néhai Re'vay Péter Ö Fxcellentiája helyett, a ’ Fels. ud* v ári Kam arának All-Elöülojévé tenni méltozta* tott Fels. Urunk, Hadi Történetek és KÖrnyülállások. I. Olafz Orfzágban. December 27-ik napján azt irta G r ó f Belle• garde L o v a ssá g G e n e r á lis s á , Verona mellett Sz. jtáartiaói fö hadi lzallasáról, hogy az ellenség »
*5
harmad nappal ahnakelötte, viradfakor, négyöfatály fereggel és fzámos ágyuknak fedezések a la t t a’ mellyeket a ’ Molino di Pozzolái hegyekre fel ■vitt, a ’ Mincio folyóvizén által ment, Pozzolo h e ly séget el fo glalta , és azon folyóvizén lévő hid előtt kéfzitctt sántzait bé fedezte. Ahozképeít; mingyárt a 1 nevezett folyóvizén által ment ellenség után kül dötte L. Generálissá Gr, Bellegnrde Keim és Vogel~ sang Generálisainkat, olly parantsolaí mellett , hogy mind elo'vdlt mind óldalról támadnák azt meg. Válójában ineg is támadták , a ’ nevezett folyóvízig hátrább verték^ és *8o%zolát is-el f o g lalták, hanem a ’ vizen túl lévő el'Fe^péges ág yu k nak heves tüzeík miatt, el nem rom hátiak az ott vált Franczia hajókat. JJe minekuíárma mind az ellenség maga tajtálck trupjait magához közelebb vonta mind L . Generálissá Gr. Bcliegarde a ’ fes t nevezett két Cs. Kir. Generálisnak elegendő segítséget kül dött v oln a, újobban el kezdődött a ’ tsata. és ak kor is olly nagy vefzteséggel veretett az ellenség h á tr á b b , hogy kéntelea volt a ’ P ozzolo mellett ki vonatott ágyúit gyözadelmes seregeinknek hát r a hagyni, és maga ártilleriájáaak tüze'alatt on» oan cl futni. — Még is min daiáltál ekkor sem szűnt meg az ellenség, hanem azon é/jel harm ad iaben is rajta iiioit seregeinkre, de ekkor sem bólájjiiilhatott fel léteiében, hanem mint a 5 két elsőbb tsatákbah, úgy a ’ harmadikban is hátat kellett an nak vélni. Ú gy gondolkozván L . Generálissá G r ó f B tltegarde,Yiogy újabb próbát fogna a’ következen dő napon az ellenség tenni, és azon környéken e’ öbre nyomulni igyekezni , azokat az intézete ket, mellyeket annak meg ak adályoztatására fiiiksegeseknek tartott, előre meg tette. A z ellen ség mindazálta! nem bízván ahoz , hogy ottan valamit végbe vihellen, a ’ nevezett fo lyó víz túl só partyára vitte által, ’ s egyenefi'en a ’ Borghet* tói hid előtt kélzült santzaiak elJsa vezette fér# B í>
geinek nagyobb réfzét, mellyet a ’ süril köd miatt későre, és tsak a’ fogságba ejtett Francziáktóí tudhattunk meg. A rr a való nézve lt*g ottan Vallégió mellé küldötte Bellegarde F. M. Lajtinánt vezérlése alatt tartalék feregeinket, de ig y sem érhette el a ’ m aga végét, mivel már akkor, egcíz erejét öfzve húzta az ellenség Montzembano mel lett, hajó hidakat vettetett a ’ Mincio folyóvizé re, sok truppokat által vitt azon a ’ siirii ködben nemtsak, hanem az ott vigyázaton állott fere geinket is még tám adta , ’s hátrább is nyom ta. — Annakokáért Gr. Bellegarde is újabb feregeket küldött iz o n .tartalék feregünknek segítségé re, a ’ m e l l y a ’ Sutlionze tet 5k, és a/on Orí>ág ó ja Ulé , a ’ melly Caliel Nuovotol Valleg.óba v ií/en, mársirozott Él foglalt ugy.m már akkor az ellenség néháriy ha(zno» po iokat: mivel mitidazáltal a’ körül belöl fekv*Ő tetők még a ’ mi bir tokunkban voltak, és mivel az ellenség sem fo g lalhatta még el a ’ S a ’ionzei fántzokat : azon 3. fereg o fztály t, a ' mellyek a’ tartalék corpusból form áltattak , m i i u y á r t ellenek küldötte General Gr. Belleg arde, és már néhány pontokon m é g is verettek, ’s hátrább nyomattak ; de mivel egy íij colortoe ment Montzdmbanótól, a’ Mincio fo. ly o v iz mellett fegitségekre, és n ivei nagy hirte lenséggel fel kapaízkottaft a ’ Fallaggiríi teiö k re, a 1 mi feregeink is hátrálna kéntelenítettek, és F . M . Laitinant Hokenzollem is, a ’ Vallegio és V il la Franca közt lévő Orfz.ág útnak fedezésére t kéníelen volt a ’ commanddja alatt lévő fereg ofztálynak bal fzárnyái hátrább vonni. M ivel azért a’ bé következett setét éjtzaka miatt Vallegiót viflTza venni nem lehetett, n e h o g y több több a'dozatokai tegyen, fzép rendben hát. r á b b vonta Gr, Bellegarde a ’ commandója alatt lévő árm ádiát az Ets v a g y Adige folyó víz mel lé, és akként te! f pitette azt le St. Martina mel lett, hogy aanak külső örállói Villa Franca mel-
=====
.
lett állanak, a’ Salionze mellett állott Rousseau Generál Major pedig, a ’ ki az azon helység mellett kéfzitett santzokat igen derekasan v é .Jd m e z t e , Montebaldo felé vette a’ m a fa útját. ( \ z ezen tudósításban nevezett helységek mind a ’ Velen* tzei Statusnak, Véronai tartom ányában v ag ynak. Mind a ’ két részről nagy vólt a ’ holtaknak* i s sebbe elteknek a ’ f z á m a , a* mellyröl, éseg yfzersmind azon Cs. K. hadi tifztekröl i s , a ’ kik ezekben a ’ vakmerő tsatákban magokat meg kii« lömböztették, mihelyt a ’ kőrnyülállások ergeHik, mind bővebb, mind környülállásosabb tudo'itálí fog Lovaffág Generálifla G r ó f Bellegirde, a’ Cs* Kir. udvari hadi Tanátsnak küldeni. Élőre is jelenti, hogy K. M. Lajtinánt Keim a ’ Sebbe efteknak fzáma közt van. Azon nap, a ’ mellyen ez a ’ vezér ezt a ’ tu* dósitáft ide inditotta, olly jelentél! vett Vukasso~ vich F. M. Lajtinántól, hogy General Major Stojanich, azokat a ’ Francziákat, a ’ kik Doí^mber 24-ikén Tajani t a n y a j á r a , fgyn eliányfzor rajta hajtottak, mindenkor fzerentséíTen viíTza v e r t e , és sok embereiket küldött a ’ más világra* — Ennek a’ tanyának tovabbra lett m eg tartasát , kiváltképen Siegenfeld Obriftlajtinánt fzemeíTégének, és faradhatatlan éjéli nappali fzorgalmatosságának tulajdomttya a ’ nevezett G en era l Ma* jor. — II. Nemtt Orfzdgban. F r . ofztályos General Soubame sokkal nagyobb erővel m 'nvén Rtgenspurg városa e lle n , mint sem az ott lévő Walthör Cs. K. Generál ellene álhatott v o ln a , és h a u b itz a - gránátokkal is kezdvén az ellenség azon váro sra lövöldözni : az ott lévő Lnperiáiís Diétának és városi Magistratusnak unfzoló kéréséire ki költözött abból nevezett Cs, Kir. Generál, és tsendesen által
mmvéti af Dunán,, az nHal.ellenben fekvő, Hrodt-, tim H of nevezetű helységbe ment bé, a ’ h o vá Gr. Klénuu derék Generálisunk is, a ’ nákie kül dött utasítás fzei ént, e!, •iiars.irozott, cs a ’ nevezett Generaltfsal égyetem ban, oífensive fcg Korúnberga k ö rn y é k é i a? ellenség jlle a dolgozni. A ’ Würzburgi erős kaflslyra igen sebesen tüzeltek Pecetíb., 44 i;.-3p.|4t követelt éjjel az azt oftromló. Frauczia feregek, és meg is gyújtottak a’ fegy v eres háí.m dlett egyr.é :ánv hazat,de kevés miB u t a a'attegészfen mególtouás a V á r őrizetben l«v$ katonák azon tüzet. Az oíl omló feregeknek comm an tiro zó vezé< jek Batavus .General Du/nnnccau o liy parantsolatot vett jiugereau f o vezértől , hogy sietteíTe azon várnak oftroaaoUatását ; de h é já b a , m i/el a ’ hideg idő, az oíi romló ágyuk . nak kevés f/ám a , és a ’ várbeli Őrizetitek Commendánsa a* 70, efetendos d'sillaqlio. Generál, a ’ k i az említett éjjei is mérgesen ki tsapo.tt v a ia az oftrorrilókra, nagy a k a d á ly á ra vágyn ak Dumonceau Generális torekedéseiiuík. Azt irják a ’ Fran kómat kerületből, hogy Ceuesal siugervuu he lyett, a.x Moreay. fö vezér ávmádiája General Stáb ján ak Directorja,, Generál Dessclle , fogná e j után a.’ Menüs környékén lévő. Fvanc/.ia átm adiat commandirozni. Ezt »’ Generált na gyon betsülli ’s ízercti a ’ Morca a vezérlése alá u lévő katonaság, A ’ i8*dik Decemberi Salzburgi tudó-sitások fzerént, igen heves tsata esett Déc 14-ikén azon v áros kornyékért, a’ mallyben etónte-a’ Cs, Kis árm adiának (zolgált a ’ hadi ízerentse.hanem dél tájbán annak balízai nyára rontván. Morcán ÍÓ v e * l é r , diadalmaskodott a’ mi vitéz népünkön, -**. Spanyol Orjziíg, Ebben a ’ fzereqtsétlen Országban m é g m ó l kegyetlenül uralkodik imitt amott a ’ peftis. f/bdrütban u g y a a raég e k k o rig le m m i jeleit n e m
is
s=rrr-ai
19
piűtatta ez a’ pufztitó nyavalya,; mindazáltal jó^ íiak találta a’ K irályi udvar azon rezidentiáját el hagyni, és N avarra Orí'zágiiak Pampelana neve* zetü helységébe, a ’ melly hegyes völgyes, következésképen egefleges környéken fekízik, által m^nni. A ’ Maáritti ofFiciális tudósítások fzerént, Auguftusuak .‘ 2-ik napjától fogva 79,500 embert ölt meg; Andalúziái)m a ’ p ií’tis, mc Ivet a ’ varosok* üak népellege ízeréot ekkéat aduit elÖ az emlitett officiális újság le v é l: Városok. Répessdgeh. ikfeg háltakJzáma, R a d ix — — ó.^ooo — ló.oooo Port R oy al — 10,000 — 3,000. Isié de León 3^,000 — g>ooo. C/iicfana — 10,000 — 3,000. Fort ist. M ária 25,000 — 6,000. St. Lucar — if],ooo -r4,000. E ota — — 6,000 — 1,500. Xer s — —7 30,000 — g 000, Sevilla — §0,000 — 30,000. 279,090
—
79.500.
A* Madritti későbbi tudósítások fzerént, már. Portugalliának végbelyeiben is mutogatta magát a ’ peftii; arra való nézve, minden, a ’ ki egyik Or. szágból a ’ másikba akar menni, 40 napi contumaciát tartozik tartani. — Savilldéap, volt olly pap, a’ mellyen 800 — 900 ember is el temetíetett, úgy annyira, h o gy October 24-ik napjáig6 már 21,000 emljer lön a,zoa öldöklő n y a v a ly á nak áldozatjává, a ’ kik közt tsak 2000 volt aízízonyi renden való. Közönségessen ú^y tapafz*. taltatott, hogy több férfi, mint asszony fze'nélyt ölt az meg; következésképen több aíTzonyokmaradtak öz vég ven mint férfiak. Sokakban lájb»_ (sár, és fej fajással kezdődött a ’ peftist
Öla/z Örfzdg» E g y Decem ber 13-ik napján kő’ zanségeíTétett hirdetményében nagyon panafzolkodik a ’ Cisalpinai Kormányfzék azok ellen, a ’ kik a ’ köz adónak ki fizetesében reftesek, egyfzersmind fzem eik eleibe terjefzti, m elly nagy fziikséget fzenvedjen a’ Cisalpina Respublika a’ miatt, a ’ melly* nek minden holnapban 2 millió liverből álló feedelem pénzt kell ki állítani, 100,000 főből lló Franczia fereget tartani, az ispotályokra gondot viselni, az erősségeket elegendő eleséggel m eg tölten i, az Olafz Orfzági emigránsokat segí teni, és a ’ Respublikának belső fziikségeire is gon dot viselni. A ' Génuai kikötő hely előtt mind fziintelen Anglus hadakozó hajók járkálnék fel ’s a lá , és azokat a ’ hajókat, a ’ mellyek oda bé evezni akar n ak, ha utói érhetik, el is rabollyák. Illyenképen, senkinek sem lehet az Ő hirek és engedeímek nélkül, v a g y oda bé menni, v a g y onnan [ki evezni. A* T u rin i Kir. rezidentiában vólt házi búto ro k , és a’ Kir. kertekben á l lo t t , étczböl öntött ofzlopok, kó ty a vetye által, a’ többet igiröknek mind el adattattak. — E g y ffusznevii Pedemontanus, a ’ k i - a ’ Tu rin i Kir. udvarnál ennekelötte tántzmefter v ó l t , és esztendővel ez előtt igen jnarczongó iráft adott ki a ’ Szárdiníai Fels. K i rá ly ellen, moft a ’ Turini .Universitas Bibliothei a r i u f s á v á tétetödött.
t
Frantzia Respublika. H a igaz az, a ’ mit a ’ P árisi közönséges l e velek hirdethetnek, az éfzaki Hatalmaífágok, ú g y mint a ’ Pctersburgi Csajzári, a ’ Berlini, S tock' holmi és ü Anini K irá ly i udvarok Congressuít fog j a k Brüjfzőlben tartatni, a ’ mellyre Franczia
21
Respublikával fzövetségben éld Madritti K ir. ud var,és a’ B a'ava Respublika is meg fognak hivattatni. Ebben a’ Congreflusban egyedül a’ tengeri dolgok, és a’ tengeren leendő békesség fog tractaitatni, a’ mellyröl ki készíttetendő planum annakutánna közöltetni fog Angliával, mellyet hogyha ez el fog fogadni, jó a ’ j ó ; hogyha p e dig azt is meg vetné, minden hadi erejeket An glia ellen fognak a ’ fent nevezett Hatalm asságok fordítani. A ’ jövendő idő fogja meg m utatni, mennyi hitelt érdemelhet ez a ’ Frantzia Zsurnáloktól ki hirdettetett közönséges ménde monda. A ’ Madrittból P árisb a küldött tudositások ízerént, Novembernek 29 ik sápján érkezett oda a ’ FŐ Conzul teílvér öttse , Bonaparte Lucián, a ’ hol mindjárt más nap fel váltotta Alquier p o l gárt a ’ követségben. —. Spanyol Orízágnak déli réfzében, már egéí'zlen meg fzünt az ott uralko dott öldöklö an gyal a ’ peftis. A ’ Franczia K o r » á n y f z é k rendeléséből , az ügy nevezett Angliai Commissió Actáinak első kötetje már nyomtatásban is ki adatott. A ’ Franczia Conzulok egynéhány értelmes O rvos Doktorokat küldöttek Spanyol O r fz á g b a , az ott uralkodott peftis okainak és tulajdonságáé nak meg visgalása végett. — É g y Calmona neve zetű Andaluziai városkában, egy magánossan á l lott házban kezdődvén el a ’ pestis, mingyárt két embert ölt abban meg. A r r a való nézve, hogy ott is el ne hatalmazzon azon pufztitó n ya v a ly a , fogták a ’ lakosok, és azon házat az abban meg hóit két emberrel együtt földig le égették,’s ezen okos tselekedetek által egyfzeriben meg fojtották a ’ peftist. A ’ F r. oíficialis újság a’ Monitor sok olly tudósításokat tett 3-ik Decemberi levelében köz ö n s é g e ffe k k á , a ’ mellyek tsak nem fzórúl fzóra meg egyeznek, a ’ Londoni udvari újságoknak
a-ik Decemberi darabjában éld fordult Egyipto. mi hírekkel. A ’ mint a’ Cent említet.' Monitor bef/élli, azon iparkodik Fr. fő veié'- N<-nou, hogy; örökölTen m e j m a r i ihaflfanak a ’ Franf/iák E gy ip tom birtokában. Sok Beyok, ás M.imr.iílukofc találtattak, kivált azon Orfzágnak déli réfzében, ollyan ok, a ’ kik el p ártolvái a' Fényes Portá tól, Menou Generálhoz hatolták magokat , min den fegy ve -fogható Görögöket fel öltöztették, ’s o l ly derekasan tanították a ’ taktikára, hogy az Európai lég jobban gyakorlott katonáknál sem lilább v.ilok. Még azo.k a ’ T ö rö k hadi leietek, is, a ’ kik a ’ múlt őszön a’ Na»y vezér segítségé re küldettek, hadakozó és fzállitó hajóikkal egye temben melléjek állottak. — Néhai fcleber fá; zér még az {£■' Arischi alku előtt hozzá hezdett Alexandria vá osának lantzokkal és battériákkal va ló erössitéséhez Ezeket mind tukéfletel’egre. v tte Menou Generál, ’s e$cí>. Abukirig vitte azo kat a Jmeákat, a ’ mellyeket sok vérontás nél* kül el nem vehet az ellenség. A ’ Török X. Ve zér mégmoftis Jaffit városa környékén táboroz, és ho gy annál több gyönyörűségben éIheíTen,egy n y á ri múlató palotát épitetettott magának, liener rál R öhler, és több Anglus hadi til'zlek , még akkor is a ’ T ö -ö k ármadiánal vo lta k , ’s annak; jó talpra leendő állításában foglalatoskodtak. A* N a g y vezér egy felyem vitorlával ajándékozta meg Sir Scdney Smitke‘, ’s meg parantsoita az alatta lévő T ö rö k tilzteknek , hogy olly betsületben tartsák Ötét, mint fzinte ő magát. A ’ Francziák na^V kereskedett indítottak a ’ tengerpart' jai korul, egynéhány hajóikat el is rablották és el is fűliyefzteítek mar az Anglusok. — Sir Sidney Srnith azon iparkodott, hogy az Alixandriat kikötő helyben lévő. Fr, hajókat öfzve ronthalTa, a ’ melly végre egynéháuy ágyuzó hajókat épitetett a ’ Rhodus fzigstben lévő Anglus építő megte. előkel.
*3
A ’ 16-ik Decemberi Párisi officialis újság le vél. oily tudósításokat is tett már k '/önségessckké, a’ mellyeket 6-ik Jíovernberben Alexandriábol ki indúlt Vi'il General vitt a ’ Franczia Conzuloknak. Ezeket a’ tudósításokat Combaceres második Con zul December 15 ik napján a ’ Status T aoátsal í^özlöue, igv i'zoíván : „ P o lg á r T á rsaim ! Vem jöhetvén még moft az eísö Conzul a’ gy ü llé s b e , nem halafzthatta azoknak v* kellenietes dolgoknak veletek való közlését továbra, a’ niellyek az Egyiptomi armádiáiól jöttek ma reggel ö hozzá —> Ez az ármadia jó evőben vagyon, femmi nélkül nem fziikölködik, és tellyességgel nem lehet attól f é ln i , hogy e t az Öoltalmára bízatott ízép keresményt ei y?tzr,(TükGeneral Aleai/u tírumasr holnapnak 12-ikén (November 2 ik napjár.) azt í r j a , hogy az o vezérlése alatt lévő ármádiája 18 —20 ezer Francziákból, és igen fzámos ’ s jól fel fegyverkezeli legíto i'eregekból áll; hogy azoknak a’ zsótdjók reade-sen ki j á r ; hogy hat holnapoktól fogva egyetlen t j.y elleuséget sem látott; hogy semmi l 4 sq zent' oaa nem támadt, hogy a ’ N. Vezér árma. diája, a’ melly 100 mélfőldre vagyon ő tolle távol, igen erőtlen; hogy 6( 00 embernél többől allig áll; hogy egy 30 ágyús T ö rö k hajó, ’ s egy Anglus f, egat fii süÜyeHek Egyiptom mellett a ’ tengerben, a’ mellyen volt árlillériat el foglalták a ’ FranCZiíik Az Egyiptomi Franczia ármadia mofiani comm3ndirozója , jSlmou G e n e r á l, fó vezérré tétetÖdött. Ez a ’ Generál ülyetén értelmű levelet irt 3"' i'Ő Coüzuinak, November i-s6 napján. „ A ’ T ö rök N. Vezér még moll is Jaffában v a g y o n , eléggé igyekezik armadiáját öregbiteni, de semmi kedvet nem mutatnak a ’ jVluzuImannoíc 3 ’ l'rancziákkal való verekedéshez, nagyon féleek a
m i b a jo n e t t á i a h t o l és lá iU lié riá o k tó l,
As
24
N. Vezér ismét hozzákezdett El-Ariseh erössitílehez, de mivel sem ö m aga, sem mások nem ér tenek a’ fortificatióhoz, kevésre mehet. A zÁ rabsok is hadat indítottak ellene,’s a ’ hol talnllyák, el rab ollyak tábori bútorjaikat. Mintegy 200 Anglusok vagynak * ’ N. Vezér ármadiájánál, ezek gy ak o ro lly ák azt az ágyúzásban. — E gynéhán y levelet küldött már hozzám a ’ N. Vezér, ’sm eg kinált a’ békeflpvgel. Én azokra mindenkor azt válafzoltarn, hogy Párisb an kerelTen békeíTéget. — A ’ Kapután Basa, 23 hajóval, a ’ mellyek közt í a l i n e a hajó is van, Danúette és Alexandriá közt járkál fel ’ s ala, önnön maga * ’ Selim nevezetű Adm iralisi hajón vagyon. — Ö meg esküdt ellensége a' N. Vezérnek — az Anglusokat sem fzenvedheti, Houssein a ’ neve, Mammeluk, az az , eredetére nézve Európai rabízolga, a ’ moítan ural kodó Zultánnal együtt neveltetett, a ’ ki tellyes bizodalommal is van eránta , pallérozott, ember* séges, és elég tanult 'm b e r, G y ak o rta pofla ha jót küldöz hozzám, buzgóan kivánnya a ’ békes séget , jól tudja hogy nem olly állapatban van a ’ Fényes Porta, a ’ millyenbeu kellene annak len ni, M i ketten fok emberséggel viseltetünk egy más eránt, ajándékokat is küldünk egymásnak, — A z Arabsok, a* kiket fzüntelen üldöztetek, minden oldalról békeíTéget kérnek töllem — az o Scheiksek és fejedelmeik, a ’ kik 5 0 mélfoldre laknak E g y ip to m tó l, baratságban kívánnak a ’ Fraiicziákkai élni ( Scheie v a g y Scheix az A rabs nyelvben öreg ’s öíz embert telzen tulajdonké pen. N a p k e l e t e n minden egyházi és világi fejedel mek ezzel a ’ titulussal élntfk; így nevezi a’ M ekkái fej-.'c’ elmet, mint a ’ Mahomedánusoknak fejedel mét a ’ Fényes Porta.) — A ’ mi en magamat i l let, isftk provisorie viselem a’ fő vezérséget , hogyha más valaki küldetik helyembé”, épen o ly buzgóan, ’s olly fzoroffan fogok néki engedelmes kedni, a’ minémü buzgosággal Hazám boldogsága eránt ielkesitetem. — Abd- L , Jilenou,li
*5
A 5 Franczia Kórmányfzék parantsolatjáh^l , a’ P.irisi officialis újság is el kezdette azo ■ Act a k a t , a’ m e ly e k a’ Londoni miuiltenunvnal v a ló békefleget el'/kö?,!Ő levelezéseket magokban fo,;lallyák, ap ó iánként ki adüí, a’ min; tudniil lik az Angliai Kormányszék is miveit vala. A’ Monitor azt írja , hogy magokból ezekből az actak 'ól meg itilheti a ’ réí’zre nem hajló értelmes Olv isó, mellvik réfz kívánta légyen a ’ békessé get fzivesebben, Franczia Orfzág e’ , v a g y pedig Anglia, Azok a’ 7000 Orosz katonák, a ’ kik Olasz Orfzágban, és Hollandiában Franczia fogságba esvén, Franczia Orfzágba vitettek, >iem tsak új mo .turt fognak kapni, hanem e’ mellett, minden fegyvereik, záfzlóik, és dobjaik viíFza fogna1; nékiek adattatni, ’s úgy Küldetnek viilza hazájok* ba, — — A’ nékiek adatódott intézetek ízerént, a ’ lég rövidebb úton, úgymint Kolonián. a ’ Heíí^en-KaíTzeli Lan dg róf tartom invain, ’sPruíZfzíán kerefztül fognak haza mavsirozni. E g y Franczia Orízágnak déli réfzében lakó gazdag kereskedő néhány efzt ndokkel ennekelötte, félvén a’ Jacobinusoknak ragadományhoz fzokott kezeiktől, fzaz ezer Lajos aranyat ásott el a’ földbe, ’s egéízlen meg fzünt előbbi kereske désének folytatásától. A ’ jelenvaló Fr. KormányIzék alatt sokkal bitorságosabnak tartván m a gát, a’ pénzét ki á f t a , és újobban folytattya a ’ kereskedéíU Helvécziai Respublika. F r. General Macdonald, a’ vezérlése bízatott atmadiának nagyobb réfzével Graubiindenböl OIafz Orfzágba marsirozott, és tsak annyi katona ságon hagyott ott hátra , a ’ mennyit * ’ belső
*5 tsefrleíTégBek fenn t a r t a s á r a elegendí5nek i e n s í itilt. — Churból G r a u h ü n d e n n e k fó és a n y a vá^ 'r o s á b ó l lett el indulása előtt arra ferkengette a ’ H t l v é t z i a i i íó r m á n y fz é k e t, h o g v azon R e s p u b l i k á n a k , e llcR ssg i ellett leendő vétfe ltn e zc sire ele g e n d ő truppokat állítana ki. A’ Kormányrzéfc m in dazou allal fu n d a m e n t o m o s a n meg mutatta a z t , h o g v a ’ je ien v aló k ö r n y ü l a lí a ? o k s e m m i i í l y k é lziileteK et n e m k i v a n n a k ,
A" Berti.ti törvényhozó Tanátsban nagy v e télkedés vóit December 10-iken az erköltsökre ÖgyglO Szék miatt, a ’ tm-llynek fel au itá .al tud niillik,, néhány i*.íöt->i fogva sokan sürgették. Ezek sok okokkal meg mutr-gatták a ifi hogy a 1 jó erköltsök (léikül semmi ’( a rs a 'á g fVmi nem nüiai sokáig, és hogy Hdvécziának erköitsi jósága, na. pouként mind alább alább Ir.áíi. — Mások erre azt mondották, hogy már a ; ícvolutiŐ előtt, is tfa&y erköitsi rotm!ott;>ág uraikodottavU--:: Kör Túrsaságban, ’s kiváltképen azokban a' Caníi-uok K.an, a ’ mellyekben illyen erköltsökre iigye '0 ízéi:-4; vó tak. — Nem ezen Széknek el töröltetése, hanení inás okai volnának a ’ revolutiótól fogva nagyon meg öregbedett erköitsi vefzcttségnek , tudniillik a ’ háború, idegen hadi feregeknek ott letetek,, és a ’ vétkeket ízülö fzegéiiység. Végtíre, a ’ »ok. soknak töbsége mellett azt vcgzette a ’ törvény t e v ő T a n á t s , h o g y minden n pes v á r o s o k b a n és h e l y s é g e k b e n erkö ltsre ü g y e l ő t ö rv é n y s z é k e k állw t a t ó d j a n a k fel.
Nagy Britannia, Parisból azt. í r j á k , h o g j az Anglia koron? örököse a ’ W ailisi herczeg, ’s Veié együtt sok Aoglus Fairek, az az, nagy méltóságú emberek in h an tiát akarnak az eránt a’ Fels. K irálynak bé a d u i, hogy botsáíla elj^a’ moliani miniiterjeít *
2?
Eiert valameddig ezeknek a ’ kezekben lefzen a ’ k o rm án y, addig lehetetlen békeHeget reményleni. (Mim hogy Párisi hír ez, nem lehet ennek tökéiletes iiíielt adui. í .j:y Duciéit jirvíí Kr a n t z i;í E x-M arq u is, &’ ki néh.'inv cíztendöiuöi fogva, 'Em igráns állortza alatt Londonban lakott, és sok o a g f Házaknál esnnéreítís volt, hirtelen él tűnvén Parisba viííza ir.ent, a’ kit a ’ Fö Cormil kedvessen fogadván az Antverpiai tengeri kéíziileteknek fó D irectorává tette ölet. i— A ’ Londoni minillerialis újság leve lek felettébb nagyon bofTzonkótlnak erre az E xM arquisra, ’s olly áfpis kígyónak nevezik ötét, a ’ kit sok idéig ;r.aga kebelében tartott és táplált a’ jóitevő Anglia. Ezen történet miatt moti már lobban vigyáznak a/, ^nglusofc-, a ’ -még koztok ‘. é v ó
r ranczia
Km igránsnkra,
m int
eddig-
A ’ Jó Reménység fokán olly forma intéze teket tétet a’ Londoni Fö hórm ányfzék, a ’ m e ly i i í k b ö l világossan azt lehet ki húzni, hogy nem egy könnyen íogj3 azt a’ B a ta v a R espublikának vilTza eogedni. A ’ varnak meg romladozott kő falai meg újitatnak^ új kafzarmák építtetnek, az oda való igtfn hires botanicus kert m-eg fzépite* íik, a ’ ,lakosoknak meg n ye résekre, néhány izabadtságok is engedtetnek nékiek ; e mellett a z o t t lévő Anglus tilztek is az ott lakó gazdag H ollan dus kereskedöküsk leányaikkal ölzve háza sodnak. a I. Pál Orofz Csáfzár vilagössan hdatizent ' Londcnt Kir. udvarnak, mellyet, minatha néni is *udna a’ niiniíierium, úgy el m ellőzi, és a 5 Berlini Kir. udvar közbenjárása által H iá n n y á az Orosz Csálzárt, és evvel együtt az éizaki Ha* talmaffágoknak baratságokat meg nyerni. — Az Drolz kikötő helyekben le áreíiáltatott f ’s töb-
28 nire élettel meg rakott Anglu* hajóknak so^-rt m egy a’ fzámok.
Hegyei Dolgok. A ’ Hefizen Cafleli Ldbdgróf, az életnek tar tó v án y aib ó l való ki vitelét keménnyen m e g til totta. Hasonló módon tselekedett a ’ Brunsvigiai Herczeg is. — A* Holjieini HerC2egségbert egy réh án y ezer főből álló ármadiatskát gyüjtett ÖJV v e a ’ Koppenhágai udvar. — A ’ néhány hetek től fo g v a Berlinben mulatott Bonaparte Lajos, Dantzikon, Königsbergen és Meinmelen kerelztül Pétersburgba fog utazni. — General Moreau d\x■ p lá s zsóldot igirt katonáinak, mihelyt azAuftriai fö ld re bé lépnek. — Dániában is igen fzük és drá ga az élet, mellyre n ézv e , fém onnan, fém S veciáb ól semmi életet ki nem fzabad Angliába vinni. *
*
v
A ’ mái poftával, Egyiptom Hiltoriájának L v betűvel jogyzett n ik árkusával is kedveskedünk^ T ö b b két hetinél, hogy ezt már a’ betű ftedé ki fzedte, de a ’ nyomtató legények fzük volta, és a ’ sok innep miait lehetetlan v élt ki nyomtat ni- A ’ tárgynak fontos mivólta, és a ’ T y p o g ra fus legényéknek fzükfége okozták azt is, h o gy ezen munkatskánkat még eddig el nem végezhet tük; sokszor, 5. 6. hétig is el hevér Írásban egy árkus, míg annak ki fzedesére érkezhetnének typografus légényeink. Hogyha békefleget ád a* J ó Iften, bizonyoíTan el fogjuk ezen folyó fél efz. tendÖben ezen munkátskánkat végezni, és egy ollyanhoz fogunk, a’ m ellynek aagy háfznát ve« heti a ’ Publicum, D, D. S.
