VASÁRNAH ÜJSAG.
628
37.
„A világ" legjobb sámfája"
La
párja
sinyomni, a legjobb bizonyíték te hát, hogy itt egy valódi, a természet által nynjlott szépitfiszerrfil van szó. Ezen nyirtabalzsam agy sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi eljárás alapján praeparáltatik és esak azotán jón forgalomba. Ezen folyadék hatása, hogy a M r f e l s ő h á m j a i t l a s s a n k i n t l e h á n t j a á s ea á l t a l ava a l s ó t i s z t í t o t t b ő r fiatal s a i n b e n e s ttdeiegben j ö n n a p v i l á g r a , m e g u t t n t e t m i n d e n n e m ű kiütést, sseplot, vörös foltokat ás anyafoltokat, simítja a ránososbőrt es a niznlők e l y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a é s na ar-os b ő r n e k ttde é s e g e • > • e g e s salxtt k ö l o s ö n ö s . hatásának támogatására Dr. Frigyes-féle
Bsf~ Párisi
Serravallo
gyógyszerész
Triesztben.
P o m p á s Isti, a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák. Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni. 8014
hajápolási
szerek
XéTém
!
ttJZT
1 üveg ára 1 korona. .Vinlau hai«7í«í A . h a i a t l8 B ke . T ' sbbé 8 e m • IlUItt" ILLJ.Vt Ni. szárítja ki, iniert is ennek alkalmazásánál a haj törékenységről nem kell tartani. 1 üveg ára 1 korona. «Viola»Tanno-eiiinm-poiiiádé. &£* „ázp0°: gáló kitűnő hatású gyógvkenőcs. 1 tégelynek ára 1 korona, f ¥Í0la» antiszeptikus fOgpOr. Egy doboz ára 60 fillér 8215 • Violái) antiSZeptikUS fOgVÍZ. Egy üveg éra 60 Sllér. - Kapható
38. SZÁM. 1899. Előflieté8i feltételek: VASÍBNAPI UJ8ÍG és f egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6
gyermekliszt
Losonczy
- tér.
IHf~ M i 1 I i ó e m b e r n e k a Schneider-féle
~lt&
Páfrány- t o k o c s k á k (Galandóc-elhajtó)
MT'Benzoe szappan " ^ g
a d t á k v i s s z a teljes egészségüket.
Pánllikagiliszta, f e j e s t ő l , a páfránytokocskák által fájdalom nélkül, a legrövidebb idö (6 perez) alatt teljesen elhajtatik. E kitünö gyógy szer nemcsak a galandféregben.hanem gyomor bajban szenvedőket is biztosan meggyógyítja, A pántlika - giliszta tünetei a követke zők: az arcz halvány sárga, bágyadt tekintet, kék szemkarikák, lesoványodás, elnyálkásodás, emészthetetlenség, ét vágytalanság, gyakori rosszullét, ájulások, nyálv (. v t U j e g y . ) ősszegyülemlés, a test megdagadása, gyakori felböfögés, bélgörcs, sznró fájdal mak, szívdobogás, a vérkeringés rendetlenségei különösen nőknél, gyakori főfájás stb. stb. 8208
HAJFESTŐ FÉSŰ (Koffer-féle szabadalom, B e r l i n S.O. 36.) ő s z v a g y v ö r ö s haj előkészület n é l k ü l valódi s z ő k e , b a r n a v a g y f e k e t e színre való festésre. Teljesen á r t a l m a t l a n . É v e k i g h a s z n á l h a t ó t Darabja 2 frt. Ausztria-Ma gyarország részére s z á J l i t j a V é r t e s sas-gyógy szertara L ú g o s o n , Magyarország. 8í55 6 arany, 1 3 ezüstérem, d i s z - é s e l i s m e r ő - o k l e vjé 1.
Rendelésnél az életkor megjelölendő. Számtalan elismerő és hálanyilatközat.
I JfeSBÍWft
Eg-y e r e d e t i doboz h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l a belés külföld részére p o s t a i u t á n v é t t e l — _. 4.— í r t a pénz e l ő l e g e s beküldésével ._ _ 3.60 frt. Egyedül valódi
kapható:
S C M E I D E R JÓZSEF gyógyszerésznél B e s i c z a , F ő - n t c z a 21. (Délmagyarorsz&g') Biztos
S
Kwizda lovaknak _ és
Kolika labdacsok lovaknak és szarvasmar 1 doboz á 5 ét-adag 30 kr. háknak Láda á 100 ét-adag 6 frt Láda 1 doboz 1 frt 60 kr. 1 carton á 50 ét-adag 3 frt. 60 kr. Sertéspor KRESOliIN állatgyógy-életr. szer a hizás j a v í t o t t Kreolin, a legol előmozdítására. Kis doboz csóbb, o l v a s z t á s n á l m é r e g 60 kr., nagy doboz 1 frt 20 kr. t e l é n , f e r t ő t l e n í t ő szer. Bob, kosz, körömvésznél, fer Baromfi por tőzött ruhák, betegszobák baállatgyógy-életr. szer abrak- romiatállók, baromszállitó-kopótléknak, 1 csomag 50 kr. csik tisztítására, elhullott bar mok és árnyékszékgödrök ön Saékkajté labdacsok tözésére stb., különösen al lovaknak. (Physic). 1 bádogdoboz 2 frt kalmas állat-parasiták, bolhák tetük stb. irtására és a laká sokban a poloskák kiirtására. Gilisztalabdacsok 25 kgr. 16 frt, 10 kgr. 7 frt. lovaknak. m 1 bádogdoboz 1.60, 1 carton 15, kgr. 3 frt 50 kr. ProbsAveg 60 krá 400 gr. 50 kr. K é p e s katalógns ingyen és bérmentve. Valódi csakis a fenti védjegygyei, kapható minden gyógy szertárban és drogueriában. — F ő r a k t á r :
FRANZ JOHANN KWIZDA os. és kir. osztr.-magy,, román ldr. és bolgár fejed. adv. szállító, Kreisapotbeker Kornenbnrg, Bécs mellett.
i
A p á f r á ü y - t o k o c s k á k n e m ártanak, ha a féreg n i n c s is j e l e n . T ö r v é n y e s e n v é d v e .
, Kwizda féle reie,
táppora,
A
Felttlmulliatatlan szer!
gyógyszer
Palais hajifjitó
00
használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha neműn foltot nem hagy, többi előnye, hogy a hajtüszőket erősbiti és hogy teljesen ár talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i Ottó gyógyszertárában, I . , A t t i l a - k ó r n t 4 7 . Kap ható : V á o z i - k ö r a t 6 6 . sz., N á d o r - n t c z a 3 . és K i r á l y n t o z a 3 6 . s z á m alatti gyógy szertarakban is. 8190
Szigeti Hattyn-erémel kor.20fil. Szigeti Hattyi-szappan 80 fillérSzigeti Hattp-mosdóviz 2 kor. A mai kor legkitűnőbb bórápoló szerei. Szeplő, májfolt és as arczbór minden nemű tisztátlanságai feltétlen és biztos elmulasztására. Egyedüli készítője Szv. B n z a t h Mártonná g y ó g y s z e r t á r a fQ M.-Szig-eten. — Főraktár Budapesten: e b * Török J ó z s e f gyógysz. Király-utcza 12. 8301
Patyi Testvérek Butor-áruháza. Badapest, kerepesi-út 9 a„ földszint és L emelet, Pannónia szálló mellett Nagy választék, kizárólag szilárd hazai gyártmányú asztalos és saját készitményü kár pitozott bútorokból, m i n d e n versenyt és hirdetett árukat lelülmuló olcsó árakon. Teljes lakásberendezések, menyasszonyi kelengyék és szálloda-bútorzatok 2 évi jótállás es felelősség mellett szállíttatnak. Tévedés elkerülése végett ezégünkre és czimünkre figyelni kérjük. Díszes bwtor-albi*m> 8 1 frt beküldése mellett bérmentve küldetik meg. *14 Lin-Társnlat a v a m d a i a
r p
-J
*-
TV
~
• '"'
•
n
i
I
BUDAPEST, SZEPTEMBER 17. Osnpán a VASAKNAPI UJ8AG ' •**" é ™ 8 f r t l félévre — 4 •
46. ÉVFOLYAM.
Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í *f*™ * " * « ' „ l félérre — 2 . S 0
Genfben és másutt, köztük egy pár nemzetközi is, de mindannyi szűkkörű. Az első, mely való ban általánosan nemzetközi, most Budapesten tartatik meg. A budapesti nemzetközi gyermekvédő-kong resszus mintegy folytatása az 1896-banFlórenczben tartott gyermekügyi kongresszusnak, mely a budapesti gyermekvédő-egyesület alelnöke, báró Malcomes Jeromosné meghívására elhatá rozta, hogy jövő összejövetelét Budapesten tartja. Budapest főváros közgyűlése a kong resszus költségeire 4000 forintot szavazott meg, az igazságügyminisztérium 2000 forintot, a belügyminisztérium egyelőre 500 forintot adott s így az előkészítő bizottság, mely elnökévé Bakovszky István államszámvevőségi
épen azért, mert gyá moltalanok és mindenben másokra szo.rúlnak, mindenkor kiváló feladata volt az emberbaráti törekvéseknek. Arvaházak, sze gény tanulók internátusai már a régi időkben voltak, újabban a vakok és siketnémák sincse nek teljesen elhagyatva. Mindamellett elmond ható, hogy a gyermekvédelem ügyével eddig nem foglalkoztak rendszeresen. Az emberbará tok könyörűlete nagyon felszínes munkát vég zett, sokszor épen veszélyeset is, mert előmozdí totta a szülők kapzsiságát és a jószívűség kizsák mányolását, de az utczára vitt nyomor mellett nem vette észre a szemérmes szegényeket, a némán szenvedőket, nem azt, hogy a gyermekek egy része mennyit szen ved otthon, tudatlan és lelketlen szü lőktől, mennyien pusztulnak el köz egészségügyi és közerkölcsiségi szo morú állapotok miatt, mennyit szen vednek néhol munkaadóiktól is. Új kornak kellett jönnie, midőn akönyörűlettel karöltve dolgozik az értelem és a társadalmi politika érettsége, midőn a szegény-ügygyel kapcsolat ban szervezni kezdik a gyermekvéde lem ügyét is, hogy a könyörület se gélyével összehalmozott fillérek hasz nosan használtassanak fel s ne csak egyesek, hanem a közszellem is őrköd jék a gyermekek felett. Századunk második felében, midőn már világszerte meggyökeresedett a népnevelés fontosságának tudata, s midőn a közvélemény az aránytala nul nagy gyermekhalandóság által megdöbbentve, világosabban kezdette látni a gyermekekben a jövő feltételét s a nemzeti jólét legfontosabb alap ját, fokozatosan fejlődött ki a gyer mekvédelem tudományos művelése, azaz a közjótékonyságnak czélszerű szervezése a gyermekek érdekében. Különösen a franczia emberbarátok és jogászok foglalkoznak e kérdéssel tüzetesen. Az 1878-iki párisi kiállítás óta már sokféle gyűlések, kongreszBzusok és kiállítások rendeztettek az ügy érdekében. Volt ily irányú kong RAKOVSZKY resszus Bordeauxban, Brüsszelben, KISKOBÚAK VÉDELME,
GEML-féle gyógyszertárban £££i. Belváros,
A GYERMEKVÉDŐ-KONGRESSZUS BUDAPESTEN.
iharó gyógyszertárakban es drpguisráki
Lengiel 8109
Baromgyógytan-, étrendi szer lovak, szarvas marhák és juhoknak. 8171 4 5 é v ó t a a legtöbb istállókban használatban, é t v á g y - h i á n y n á l , r ó s z e m é s z t é s n é l , teheneknél a t e j J a v í t á s á r a és a tejered m é n y s z a p o r í t á s á r a , i n 'A doboz 7 0 kr., i; doboz 3 5 kr.
^
>s
í>ji Budapest. VB., Kazinczy-utcza 3. ^ ~ » Képes árjegyzéket ingyen és bér mentve. 8110
«Yiola» hajfiatalit6-tej.TeklS
Temesvár,
<*^&
-
AR I I S — 0, rne de l a P a i x , 9 — P A B l s . PFA
Készítő
Máyer Károly L. utóda MILLER JÁNOS -l|fj Í-ÜSJ.
¥ v!
Különleges Rizspor B I S M U T T A L VEGYÍTVE
Torony-óra-gyár ttnr " U 3 "v
^
7985
_ vassal igyanak liter ára frt 20 kr. Vi liter ára 2 frt 20 kr.
ajánlatos. Egy darab ára 5 0 és 3 6 kr. Baktáron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k J é a a s f gyógyszerésznél Budapest, Király-ntoza U .
30
V
Vérszegények és lábbadozók
Egy korsó ára bisioál&tl utasítással egyött I frt 50 kr. A nyirlabalzsam ^ ^ ^
*T^ \
Államilag kedvezményezett gőzerőre berendezett első magyar
A modern vegyészei hatalmas hala dása és a s ebből származó szám talan eosmetikns készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált
Nyírfabalzsamot
ÉVFOLYAM.
C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ,
^
Keztyük és nyakkendők.
Dr. Leugiel Frigyes-fele
0^5
frt 1.50
választékban kaphatók.
folyékony szénsavtartalmu aczélhuvely, melynek segélyével mindenki, bárhol s z é n s a v t a r t a l m ú e g é s z s é g e s , o l c s ó , fiditó é s h ű s í t ő i t a l o k a t (szódavíz, selters, limonádé,szikvix, málnaié, gazense, pezsgő, tej stb.) készíthet az e ezélra szerkesztett palaczkban a mellékelt utasítás szerint.A szénsav vegytiszta. A kezelés egyszerű, kényelmes. A folyadék lehűl. 1 doboz 10 sodorhuvelylyel 60 kr. Egy hozzá szükséges, min* denkorra használható palaczk 3 frt. Részletes leírás és utasí tás kívánatra ingyen és bérmentve. Képviselet a magyar korona országai részére Budapesten 8328 Kertész Tódornál Geittner és Bauschnál Kristóf-tér. Andrassy-tít 8.
l » a a . 46.
Legjobb és legbirnevesebb pipere hölgypor
FÖLDVÁRY I M R E férfidivat és f e h é r n e m ű raktárában. Budapest. IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz. és VIII., Kerepesi-út 9. Férfi ingek, Jager - áruk, vadász és sport-czikkek d ú s
SZÁM.
elnököt nyerte meg s ügyvivő alelnökévé dr. Katona Béla főügyészi helyettest, 1898 elejón megkezdette működését. Az előkészítő bizottsághoz a főváros jótékony egyesületeinek számos kiváló tagja csatlakozott s egyes szak osztályainak és bizottságainak elnökei, köz életünk kiváló tagjai lettek. így az orvosi szak osztály elnöke volt dr. Bókai János, a jogi szakosztályé dr. Csemegi Károly, majd ennek halála után dr. Székely Ferencz, a paedagogiai szakosztályé Péterfy Sándor, a jótékonysági szakosztályé báró Malcomes Jeromosné, az emberbaráti szakosztályé gr. Teleki Géza. Az ünnepólyrendező bizottság elnöke Hegedűs Sándorné, a kiállítási bizottságé dr. Kovács Gyula, az irodalmi bizottságé Rákosi Jenő.
I
Koller utódai fényképe után. ISTVÁN, A GYERMEKVÉDŐ-KONGRESSZUS ELNÖKE.
Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.
E kiválóságok egész sorának buzgó működését nagyon elősegítette az, hogy a kongresszus védnökségét Jó zsef fó'herczeg vállalta el, ki elhunyt fiának, László főherczegnek emléke zetét azzal is megörökítette, hogy a gyermekvédelemnek Czirkveniczán új otthont alapított az ő nevéről. A kongresszus előkészítésében mű ködött jeles férfiak közül a most már megalakult kongresszusnak is elnö kévé Rakovszky István választatott meg, kinél méltóbbra alig eshetett volna a választás jótékony egyleteink vezérférfiai közül. Rakovszky számos egyesületben visz vezérszerepet, így elnöke a rabsegélyző-egyletnek, a fel nőttek oktatását vezető népoktatási körnek. Újabban ő volt kezdeménye zője és elnöke a «Szeretet*-egyesület nek, mely a testi és szellemi fogyat kozásban szenvedők sorsát karolta föl s oly sikerrel, hogy már a jelen évben megnyithatott egy intézetet a hülyék számára, segített létrehozni két új siketnéma-intézetet s előkészü leteket tett vakok műhelyének felállí tására. Mint gyermekbarát, különösen kitüntette magát a Gyermekvédő-egye sület elnöki székében azáltal, hogy a már elzülléshez közel álló egyesületet pár év alatt nemcsak megszilárdította, hanem a legelső magyar emberbaráti egyesületek közé emelte, mely a fővá ros támogatásával most építi minta szerű intézetét.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
630
38. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.
És a tanya megett halkan susogott a Gólyafészkes nyárfa, egy légi patakként, Fűszagával messzebb a sok szénaboglya, Semlyék vizén láttam a fehér csillagfényt. Bs fenn virasztgatva, szerelembe fonni Szőttem a sok álmot, s elmondtam dalokban, A mit az ágyasból nyolcz ló taposott ki, Búzagarmadának míg pásztora voltam ; Hő szivemben égtek a legtisztább lángok : Szerelem, barátság, az eget kitárva, S hova szent ihletben néha még sovárgok, Az Istenhez emelt lelkem e két szárnya. Varázsfátyol, melyet szemem elé tartok, Milyen kép szövődik selyemszálaidba? . . Ellobbant pásztortűz, elsóhajtott hangok, Föléledtek-e még, jöttök-e még vissza? — Változott az idő, s visszahozhatatlan, Nem csupán az enyém, de a tájnak múltja, S a régihez képest változott alakban Folyik itt az élet, folyik itt a munka. Más lett már a szérű az asztagok mellett, Már a kévék magját gőzgéppel verik ki, S melynél éjszakánkint pásztorkodni kellett, Most a tiszta szemet zsákban lehet vinni. Nem kell várni szelet garmada-szórásra, Nincs többé a szérűn fölözó'nek dolga, Egy-két nap a cséplő mind rendjébe rázza, A mi hat hét alatt elnyomtatva volna.
Barabás Miklós 1863-iki rajza után. BRUNSWICK TERÉZ GRÓFNŐ.
A gyermekvédő-kongresszus előkészítő bizott sága már a jelen év kezdetén rendszeres irodát nyitott, melynek vezetése Scherer István titkár buzgó gondjai alatt állott s ugyanakkor Kovács Gyula is nagy buzgalommal kezdte meg az elő munkálatokat a kongresszus alkalmával a gyer mekvédelem ügyét minél részletesebben és tanúságosabban bemutató kiállítás rendezése ügyében. Mindkét munka teljesen sikerűit. A kongresszusra több mint 600 tag jelentkezett, köztük mintegy száz külföldi Európa csaknem minden országából s néhány Amerikából is. Egész sereg nevezetesség van a külföldiek kö zött, több volt miniszter, számos irodalmi ki tűnőség s különösen sok híres jogász és orvos. Az előkészítő bizottság felhívására számos, a gyermekvédelemmel foglalkozó fővárosi egye sület működéséről készültek ismertetések a kong resszus tagjai számára, úgyszintén ugyanekkor a főváros árvaházairól és szeretetházairól, az igazságügyminiszter a javító intézeteknek leírá sát készíttette el. Mindez ismertetések füzeteit kiosztogatják a tagok között. Az előkészítő bi zottság felhívására mintegy 25 gyermekvédelem mel foglalkozó intézetet néznek meg a kong resszus tagjai s egyik napon leleplezik az em léktáblát azon a budai krisztina-városi házon, a hol 70 évvel ezelőtt Brunswick Teréz grófnő az első magyar kisdedóvó-intézetet alapította s ezzel a művelt nyugat országait nagyrészt meg előzte. A kiállítás is szépen sikerűit, Magyar ország közjótékonysági munkájáról még soha sem lehetett ily együttes képet látni. A kongresszus tagjai ősi szokás szerint ki rándulásokban is részt vesznek. Az ülések ideje alatt megtekintik a fővárosi nevezetesebb inté zeteket s az aszódi javító-intézetet. Rögtön az ülések befejezése után kimennek Váczra, a siketnémák intézetének megtekintésére s innen Zebegénybe, a szünidei gyermektelep-egyesület szép épületének megnézésére s hajón vissza Budapestre. Másnap lesz a nagyobb kirándulás
Fiúméba s onnan Czirkveniczára a László-gyer mekotthon megtekintésére. Az ünnepeknél és kirándulásoknál fontosabb eredménye lesz azonban a kongresszusnak az a 10—15 önálló mű, mely ez alkalommal jelent meg s főkép a magyar és franczia nyelven meg jelenő terjedelmes napló, mely közel 100 szak előadást foglaland magában az azok felett folyt viták ismertetésével együtt. De legfontosabb, hogy a kongresszus szabályzatában itt Budapes ten gondoskodni fog az ügy állandósításáról is oly módon, hogy állandó végrehajtó-bizottságot létesít, mely a budapesti kongresszus határoza tát végrehajtsa és új kongresszus egybehívásáról gondoskodjék. Igen sok és mindenre kiterjedő a gyermek védő-kongresszus megvitatandó tételeinek száma: a szülői hatalom korlátozásától a javító-intéze tekig, a bölcsődétől a hülyék intézetéig, a könyörület adományainak kiosztásától a jóté kony egyesületek szervezéséig jóformán minden szóba került itt, a mi a gyermekekre vonatkozik s gondoskodva van, hogy ezek ne maradjanak pusztában elhangzó szavak. Bár úgy lenne, mint azt a kongresszus előkészítői hiszik, bár lenne ez a kongresszus a határkő, melyen túl hazánkban a gyermekvédelemnek közérzűleti emelkedése kezdődnék meg.
A GAEMADAPÁSZTOR. Tanyák között jártam, s hitt az emlékezet, Ábrándozó lelkem a multat köszönté ; Ti nyári éjszakák holdas mezők felett Nem jöttök már vissza soha-soha többé, — Mikor a szabadban odakinn aludtam, Csillag-csilláros ég boltos teremében, El-elgyönyörködve a magas tejútban, S itt lenn virágillat szállott át a réten. Szendert hozó szellő megérintott lágyan, így haladt felettem a gönczöl-szekér föl, Az asztagok tövén ott volt vetve ágyam, Kinn a kerek szérűn, a búzakévékből;
A puszta hogy elfogy, csatárlánczként nyúlnak Várostól faluig fehér tanyaházak, Változik a képe, változik a múltnak, Kő-országut mellett vasutakon járnak; Itt-ott egy-egy malom kőkeménye füstöl, A szélvitorlák már gyérebben forognak, Immár emlék, jelkép lesz a pásztortűzbó'l, S kitelt ideje a garmadapásztornak. Kisteleki Kde.
A KISDEDNEVELÉS ES NŐKÉPZÉS UTTÖRŐI. A nemzetközi gyermekvédő-kongresszus alkal mából, szeptember 16-án leplezik le Brunswick Teréz grófnőnek, az első magyarországi kisded óvó megalapítójának emléktábláját. Érdekesnek véljük fölemlíteni, hogy Brun swick Teréz grófnőnek egy svájczi utazása adta meg erre az első eszmét. Már a század elején özvegyen maradt édes anyjával ugyanis hosszabb időt töltött Yverdun környékén, a hol megismerkedett a gyermekne velés apostolával, Pestalozzival s annak kisded nevelő intézetével. Ettől az időtől kezdve semmi fáradságot sem kiméivé, a legnagyobb buzgalommal látott hozzá a cselekvéshez, hogy ezt az üdvös intéz ményt hazánkban is meghonosítsa. Azonban a legridegebb közönynyel találkozott. De a határo zott jellemű hölgy nem csüggedt, s miután Be niczky Pálné, ózdi Sturmann Karolina, az első budai asszony-egyesület egyik legbefolyásosabb tagja, később Forrayné gróf Brunswick Júlia, a Palatinusné főudvarmesternője, a legmagasabb helyeken is támogatták törekvéseit, végre is elérte első, jelentősebb sikerét. Bmxnswick Teréz engedélyt kapva egy kisded óvónak kisérletkép való fölállítására, édes any jának, özvegy gróf Brunswick Antalnénak budai krisztinavárosi házában, Angyalkert név alatt 1828 ban nyilt meg az első kisdedóvoda, melyet egy év múlva már négy újabb követett s 1836ban létre jött egy országos egyesület, mely előbb Tolnán, később Budapesten kisdedóvókat képző intézetet alapított, a ma Tisza Kámánné veze tése alatt álló intézet elődjét. Nevezetes, ho°y ebben az egyesületben Kossuth, Széchenyi, Szentkirályi, Festetich, Ürményi s más kitűnő ségek is sokan szerepeltek. A kisdedóvás meghonosítása után a magasabb nőnevelést is fejleszteni akarta a lelkes grófnő, s ebből a czélból többek között Fáy Andrással és Karács Ferenczné, Takács Évával, a nők műve lődésének legelső bajnokaival és Beniczky Pálnéval szövetkezett. Beniczky Pálné, Sturmann Karolina nem csak egyik legkiválóbb műveltségű asszonya
38. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.
volt korának, hanem a tollat is úgy forgatta, mint akkor egy hölgye sem a magasabb társa ságnak. Hogy czéljukat elérjék, Beniczkyné a leg szélesebb körű levelezést kezdte meg s a ma gasabb nőnevelés iránt mindinkább fölkeltette főrangú társaságunk figyelmét. József nádor nejének, Mária Dorothea főherczegnőnek is nagyon tetszett a megindult mozgalom, s így Beniczkyné és Brunswick Teréz a legszebb sikert remélhették. Az 1831-iki koleravész azonban megakadályo zott minden társadalmi és közművelődési mun kát. Maga a lelkes Beniczkyné is áldozatul esett az országos járványnak. Ekkor pangásnak indult az oly szép reményekkel kecsegtetett eszme. Évekig szünetelt a mozgalom, míg végre a negyvenes években Brunswick Teréz egy maga sabb czélú leánynevelő-intézetet nyitott, a mely nek élére unokahugát, Teleki Blanka grófnőt állította s ugyanez időben Teleki Blanka egyik barátnője, Karács Teréz, Takács Éva leánya, állí tott fel Miskolczon ily intézetet. Az 1848/49-iki események vihara azonban megszüntette mind két hazafias, nemes irányú nevelőházat. A taná rok, köztük a híres Vasvári Pál, ki Teleki Blanka intézetében a történetet tanította, a harcztérre siettek, a nők tépést csináltak, beteget ápoltak vagy a csüggedőket lelkesítették. Az ötvenes évek elején, miután Teleki Blan kát elfogták ós a nemzetet nagy mértékű csüg gedés fogta el, belátta Brunswick Teréz, hogy nőnevelésünk ügyét ily körülmények között nem viheti előbbre. A magyar nőnevelés erősebb föllendülése csak Brunswick Teréz halála után történhetett meg, midőn Veres Pálné Beniczky Hermina, leánya annak a Beniczky Pálnénak, a kit már a húszas években láttunk buzgólkodni ezen a téren, vette kezébe rendkívüli buzgalommal és tehetséggel az ügyet. Beniczky Hermin, ki édes anyját zsenge korában elvesztette, magán is tapasztalta, mennyire elhanyagolták nevelését. Mint ősrégi nemes család sarját, az bántotta leginkább, hogy hazája nyelvét sem beszélte kellően, és már felnőtt leány volt, midőn annak alapos megtanulásához hozzáfoghatott. Kiválóan fejlődött elméje, tudásvágya csakhamar kipótolt minden hiányt, különösen miután férjhez me netele által rendkívül kedvező környezetbe is jutott. Férje, farádi Veres Pál minden hazafias és művelődési eszmének meleg támogatója volt, s olyan kiváló férfiak körében élt, mint Madách Imre, Szontagh Pál, Gönczy Pál és még szá mosan. Veres Pálné, midőn kitűnően nevelt, egyet len leányát, Szilárdat Budnay Józsefhez férjhez adta, akkor fogott teljes erővel magasabb nő nevelésünk fejlesztésének munkájához. 1867-ben kezdte meg ez ügyben működését, kezet fogva a főnemesség egy kitűnő hölgyével, gr. Teleki Sándornéval, ki ma is teljes erővel működik e téren. Az ő törhetlen buzgalmuknak volt köszön hető, hogy 1869 okt. 17-én már megnyílt a nők magasabb kiképzését czélzó intézet, a mai nőképző-egylet iskolája. Két kis szobában, alig néhány növendékkel kezdte meg működését a nőképző - egyesület, melynek ma palotája van. A magas, szellős tantermek, a szabadban való mozgásra és játszásra szánt tér, a főzőiskola, a női gimnázium, az a mintaszerű kórház, melyet gróf Vigyázó Sándorné, Podmaniczky ; Zsuzsanna bárónő költségén rendeztek be, páro sulva a kitűnő szellemi- és testi nevelési rend szerrel, olyan tanintézetté tették a nőképző- \ egyesület iskoláját, a mely a külföld e nemű intézeteivel is kiállja a versenyt. Veresné Beniczky Hermin elhunyta után mint elnök gr. Teleki Sándorné s mint alel nök, az alapító leánya, Rudnay Józsefné állt a nőképző-egyesület élére, ki elnöktársai, Csiky Kálmánné és Emich Gusztávné úrnőkkel párat lan lelkesedéssel és ügybuzgalommal vezeti az egyesület ügyeit. A gyermekvédő-kongresszus tagjai programmjukba vették ennek a kitűnő intézetnek a meg látogatását is, — s midőn végignézik czélszerű berendezését, bizonyára a legnagyobb elismerés sel adózva a jelennek, mély tisztelettel hajolnak meg az úttörők s első sorban Brunswick Teréz grófnő és Veres Pálné Beniczky Hermin emlé kezete előtt. V—k.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
BENICZKY PÁLNÉ, STURMANN KAROLINA GYERMEK KORÁBAN.
Ellinger fénykópe után. VERES PÁLNÉ, BENICZKY HERMINA.
A VÁCZI SIKETNÉMA-INTÉZET ALAPÍTÓI. Emberek becsülőjé-nek nevezte magát 77. Jó zsef császár, és ez a név méltán meg is illette őt. A korát minden tekintetben megelőzött, lángelméjű uralkodó egyike volt a legnagyobb emberbarátoknak, s többek közt neki köszön hető, hogy a siketnémák oktatása egész Európá ban elterjedt. Az első, a ki e szerencsétlenek oktatásáról elmélkedett, Jüan Pablo Bonnes, az arragoniai király connetableja volt. Elmélkedéseit egy na gyobb munkába foglalva, közzé is tette. Első követői Valiis János és Holder angol tanárok voltak. Ez úttörők munkája azonban csak elmé leti kisérletezés volt. De l'Epée Károly Mihály oktatott és nevelt először gyakorlatilag is siketnémákat, sőt mi után tetemes vagyonhoz jutott, egy siketnéma iskolát is állított föl Parisban. II. József császár Parisban jártakor ismerte meg De l'Epée-nek siketnémákat oktató iskolá ját, s az ott tapasztaltak annyira meglepték, hogy haza térve, Bécsből azonnal két embert, egy papot és egy tanítót küldött Parisba az ügy tanulmányozása végett; később pedig, mikor
63í trónra lépett, Magyarországon is meg akarta honosítani az üdvös intézményt. Bégi okiratok ból, magánlevelekből olvassuk, hogy II. József a később oly szomorú nevezetességre jutott Uj-éj>ület-et Bzánta »iii)
>/ emberi nyomorú ságok orvosló helyéül. Egy Niczky Kristóf grófhoz intézett Handbillet mutatja ugyanis, hogy *ti városo)i hírül rálő nagy épületbe bor im)!, kórházat, tébolyául, siketnémdk és vakok oskoláját* czélozta a fejedelem. A XVIII. század emberbaráti eszméi a nyolczvanas években már nálunk is mind inkább kezdtek tért hódítani. Különösen egye sek foglalkoztak mindinkább az elnyomott nép sorsával, nevelésügygyel; igy a siketnémák oktatása is talált apostolokra. A «Merkúr von Ungarn» czimű lap 1786-iki évfolyamának V. füzetében egy Németh István nevű pestmegyei tanítóról tesz említést, a ki Jánoshidán egy siketnéma leánykát minden emberi képzeletet fölülmúló türelemmel meg tanított beszélni. Ilyen eset akkor még csak szórványosan fordult elő. Az első, rendszeres siketnéma - oktatást a váczi intézetben kezdték meg, melynek kelet kezése körül különösen nagy érdeme van jólészi Chászár András, meg ózdi és zádorházai Sturmann Márton gömörmegyei uraknak. Különböző életsorsban születtek, különböző volt életük folyása is, de lángoló hazafiságuk, emberbaráti eszmékért való rajongásuk egye sítette őket. Sturmann Márton nemzetsége Svédország ból eredt. Egyik őse nagy marsallja volt Gusz táv Adolfnak ; elődei a harminczéves háború alatt katonai vitéz tettekért sok kitüntetést és javadalmazást kaptak. Az egyik ág e háborús időkben Magyarországra szakadt, s itt Gömörben telepedett meg. Sturmann Márton már kastélyok s nagy birtokok ura volt Vizesréten, Zádorfalván és Erdőfalván. Ugyancsak az ő ágazata, mint magyar család, már régebbtől fogva az ózdi előnevet is viselte. A múlt század nyolczvanas éveiben megnősült; az ősrégi felsőszudi Sembery - családból vett feleséget, Sembery Márton leányát, a nagy műveltségű Anna Máriát. Ettől kezdve Vizesrét ország szerte kedvelt és hírneves gyülőhelye lett a liberális elvek köré csoportosulóknak. Álta lános műveltséggel párosult, igazi magyar ha zafiság lakott a háziúr keblében, a ki, mint Berzeviczy Gergely is, teljes joggal mondható Széchenyi István szellemi elődjének. Azok az eszmék és tervek, melyeket később Széchenyi zászlójára irt, már mind ott éltek Sturmann Márton lelkében. Népnevelés, ipar fejlesztés, munka ezek voltak jelszavai, s mikor még nemesi körökben szó sem igen esett az emberi jogokról, ő már hangoztatta a jobbágy ság megszüntetését, a gyáraknak, bányáknak társulások által való emelését és azt, hogy el hagyatott magányos, vagy özvegy asszonyok nak mód adassék kenyerüknek becsületes úton való megkeresésére. Mi természetesebb, minthogy a siketnémák ügye is a legnagyobb mértékben fölkeltette ér deklődésót, mely ügyre különösen Chászár , András tette figyelmessé. Chászár e nemes, de szegény ágostai evan| gelikus vallású szülőktől származott férfiú sok ; küzdés és szenvedés közt élte át úgy gyermek-, | mint ifjúkorát. Azonban szorgalmát semmi sem törte meg. 1762-ben Késmárkra ment tanulni, a hol a nagytudományú Karlovszky filozófia tanárt hallgatta. Úgy ott, mint később Eperje sen, a hol iskoláit folytatta, leczkeadással igye kezett könnyíteni nehéz sorsán. Gyakorlati tanulmányait folytatandó, Pozsonyba ment, I onnan pedig Győrbe, a hol Tisztapataky István i ügyészhez állt be patvaristának. Majd az ország 1 fővárosában igyekezett állást keresni és sikerűit is Parnitzky hírneves ügyvéd irodájába bejutni. 1773-ban Rozsnyón telepedett meg, a hol csak hamar nagy hírnévre kapott ügyvédi irodát nyitott. Hévvel folytatta ügyvédi dolgait s oly népszerűvé lett, hogy csakhamar valósággal elhalmozták munkával; előbb négy, később már hat patvaristával dolgozott. Jövedelme is sza porodott, mert a legelőkelőbb családok válaszi tották ügyvédj ököl, de azért a szegényeket sem i utasította el, sőt minden ügyüket oly hévvel, I lelkesedéssel vitte, akár a legjövedelmezőbb 1 pőrét. Neve oly jóhangzasú lett, hogy 1790-ben I Gömörvármegye főjegyzőjévé választotta. Mint
632
VASÁRNAPI U J S Á O
STURMANN MÁRTON.
ilyen, több híres követi utasítást is szerkesztett. Ebből az időből származik Sturmann Márton nal kötött s mind szorosabbá vált barátsága. A két lelkes hazafi napokat töltött együtt, hol Eozsnyón, hol Vizesréten, s ilyenkor ren desen emberbaráti eszméiket s a közjó elő mozdítására vonatkozó terveiket vitatták meg. Még próba-szónoklatokat is tartottak a vizeeréti kastély nagy ebédlőjében, vagy fölolvasták egy másnak egyes dolgozataikat, melyeket ember baráti intézmények létesítése tárgyában fogal maztak. Az ilyen előadások és felolvasások hall gatója kizárólag csak Sembery Anna Mária, Stur mann Mártonné volt, mert, míg teljesen meg nem rostálták terveiket, addig soha sem avattak bele idegent. A nagy, karos gyertyatartókban tiszta láng gal égtek a vastag viasz-gyertyák. Fényüket visszaverték a tojásdad-alakú, ébenfa-keretű, sasos tükrök, míg a tigriskörmű, virágos bár sonyszékben ült a Marié Antoinette frizurájú háziasszony, figyelve és itt-ott jegyezgetve is a férfiak beszédéből. Mert Sembery Anna Mária volt a reform-eszmékkel tépelődök íródiákja. Azonfelül, hogy propagandát csináljon, széles körű, lelkes levelezést folytatott barátnőivel, ismerőseivel, biztatva őket, hogy férjeiket, fivéreiket igyekezzenek megnyerni egyik vagy másik nemes ügynek. A kilenczvenes évek vége felé már egyre job
ban buzgólkodott Chászár kedvencz eszméje, a siketnémák oktatása érdekében. S midőn neje, Sembery Terézia 1799 márczius 31-én meghalt, nem volt többé maradása rozsnyói otthonában. «Elmegyek Bécsbe, — írja ezidőtájt Sturmann Mártonné sógorasszonyának — hogy saját magam megtapasztalva a siket némák oktatásának mibenlétét, a mások nyo morúságának enyhítésével felejthessem a maga mét. Marczi nagy tekintetére a palatínusnál, és egyebekben is ő reá fölötte szükségem lészen...» Chászár valóban el is utazott Bécsbe, és onnan, 1799 szeptember 20-iki kelettel így ír a «Magyar Kurir* czímű lap szerkesztőjének: •A csetneki paedagogium egyik tanítója, tisz teletes és tudós Magda Pál úr, nemes érzékenységek által lelkesítve, a magyar- és erdélyországi efféle boldogtalanoknak oktatását örömmel elvállalta. En ezen tanítónak itt Bécsben leendő taníttatására a szükséges költséget megadom, a rozsnyai házamat az institutumnak örökösen által adom, sőt a tanu lóknak mind mulatságukra, mind gyakoroltatásukra
38. SZÁM, íaw. 46.
^TOLTAM.
STURMANN MÁRTONNÉ SEMBERY ANNA MÁRIA.
38. SZÁM. 1899.
46. ÉVFOLYAM,
egyetemhez, melyhez May Józsefnek, a bécsi siketnémák intézete igazgatójának két javas lata csatoltatott. Ez a tervezet csakhamar Ferencz császár tudomására is eljutott, s mivel Sturmann Márton — a ki nagyon kedves embere volt a fiatal nádornak — Budán minden befolyását latba vetette, azonnal 5000 forintot adott egy ilyen intézet fölállításának az előmozdítására, 1800-ban pedig a magyar kir. helytartótanács 241,12 száma alatt kelt rendeletével, hivatal ból bízatta meg Chászárt adományok gyűjtésé vel, ki most már lázas buzgalommal látott hozzá munkájához. Magyar, latin, tót és német nyelven írt fölhívásokkal árasztotta el az or szágot. Sturmann Márton hű segítő társa ma radt sógorának, s megyéről - megyére járt a gyűjtő-ivekkel. De mellette neje, Sembery Anna Mária is fáradhatlanúl buzgólkodott. Bársony kézi-táskájában mindig volt néhány ((Adako zásra való Felszólítási), és névnapok, bálok
egy közel lévő kertemet is hasonló jussal oda enge dem, vagy ezek helyett a már ezelőtt a tanulóknak számokra szánt 1000 Bh frtot (ha más helyen állí tatna fel ezen institutum) ajánlom. De hol a többi? Tőlem ezek is nehezen telhetnek ki. Beménylem: találkoznak a két Nemes Hazában, a kik velem együtt éreznek s embertársainkban magokat nézik : az efféle boldogtalanoknak boldogításokra velem kezet fognak. Tegyen az Ur kérem próbát és hirdesse ki ezen intézetemet a két Hazának. Ha elégséges ajánlások leendenek ; a bécsi institutumnak rendén azonnal elkezdődhetik a munka azzal a különbség gel, hogy a magyar institutumban a magyar nyelv és a bevett vallások taníttatnának. Végtére, észre vévén egy tizenötesztendó's fiam ez tárgy iránt való gondoskodásomat, azokból az 52 forintokból, a me lyeket egytől-mástól kisded korában ajándékul nyert, a leírt czélra ezen nálam lévő pénzéből 20, Gömörvármegyei hámoros Bartó András úr pedig 100 irto kat ajánlottak.*
CHÁSZÁR ANDRÁS.
633
VASÁRNAPI ÚJSÁG. napon Nagyboldogasszony ünnepét is tartotta, de különben is vasárnap* volt, az evangélium Márk könyvének VII. részéből a siketnémáról
szólt, a kit Jézus meggyógyítván, hattóvá
beszélővé tett. Megjelent ez' alkalomra Váczon, mint királyi biztos, gróf Almássy Antal, mint Pestmegye küldötte pedig Gosztonyi Mihály főszolgabíró. Az üdvözlő beszédet magyar nyel ven a város főnótáriusa, Hamvay tartotta, me lyet nagy figyelemmel hallgattak «a helytartó tanács legfőbb urai, gróf Brunswick József, Darvas Ferencz, meg számosan.» Az intézet első tanárai Simon igazgató mel lett Schwarzer Antal, Kapuváry Sámuel ós Fáy Károly voltak, a kik beiktatásuk után húsz növendékkel csakhamar megkezdték az okta tást. A legmagasabb személyiségek folyton érdek lődlek a siketnémákat nevelő intézet iránt, így keletkezése után nem sokára, 180G január 22-én Ferdinánd főherczeg két gyermeke, Ludovika
annak, hogy Chászár András a «Magyar Kurir szerkesztőjéhez intézett levelével megkezdte a siketnémák ügyének fölkarolását. A lelkes em ésberbarát, a ki 1816 február 16-ikán hunytéi, önéletírásának utolsó szavaiban így szól: «És hogy a halál ee szakíthassa félbe működésemet, vagy tevékenységemet, a helyettem működőknek könyveimet ajánlom föl.» Ez a szándéka rész ben sikerült is, mert emlékezetét örök időkön át megőrzi a rozsnyói 4—5000 kötetre menő Chászár-féle könytár. Tetemeit utolsó óhajtá sához képest jólészi kertjében tették örök nyuga lomra. Sturmann Márton még több évtizeddel tovább élt eszméinek hü osztályosánál és napjait to vábbra is a közjó előmozdítására szentelte. Te temei ott nyugosznak a tót-györki családi sír boltban, nem messze Vácztól, a hol a siketné máknak immár virágzó s Európa bármely e nemű intézetével versenyző iskolája teljesíti ál dásos hivatását.
Ez a levél az első adat ahhoz az országos akczióhoz, melyet Chászár kérésére a nMagyar Kurir* megindított, s mely nem maradt ered mény nélkül. Mikor ugyanazon év őszén Chászár Bécsből haza jött, azonnal Vizesrétre ment Sturmann Mártonhoz, a kivel együtt nagyobb tervezetet dolgozott ki. Az ügyet 1799 év végén Gömörmegye közgyűlése elé vitték, hol Sturmann hatalmas beszédet mondott a siketnémák oktatását érdeklőleg, Chászár pedig még ebből a gyűlésből memorandumot nyújtott be a pesti
A VÁCZI SIKETNÉMA-INTÉZET KIÁLLÍTÁSA.
A G Y E R M E K V É D Ő - K I Á L L Í T Á S B Ó L . —Klöszfényképe után.
A SIKETNÉMA-INTÉZET VÁCZON.
alkalmával senkit sem hagyott megsarczolatlanúl. Egy hontmegyei atyafi látogatása alkal mából, erre czélozva mondotta egy ízben báró Hellenbach : «Talán kár is lesz a siketnémá kat beszélni tanítani, beszél mindannyi helyett eleget Sturmanné.x A nemes fáradozást siker koronázta; 1802 végéig 50,000 forintnál több gyűlt össze az em berbaráti czélra. Ezzel az első intézetet csak ugyan megalapíthatták, sőt meg is nyithatták. Ezt megelőzőleg Simon Antal győrmegyei áldozó papot fölküldték Bécsbe, ki ott a siketnémák tanításának módját kellőleg megtanulván, haza tért s 1802 július havában Ferencz császár által a magyarországi siketnéma-intézet igaz gatójává kineveztetett. Simon 1802 augusztus 9-én külön e czélra kibérelt hajón nyolcz siketnémával indult Bécs ből Váczra, az új intézet székhelyére, hol e czélra az egykori váczi püspökök székházát rendezték be, melyben egyszer Mária Terézia is volt. Az ünnepies megnyitás 1802 augusztus 15-én ment végbe. Minthogy a katholikus egyház e
főherczegnő (később Ferencz császár neje) és Ferencz főherczeggel látogatta meg az intézetet. Mikor 1807-ben Károly Ambrus főherczeg lett a váczi püspökség adminisztrátora, július 20-án József nádor is elment Váczra, és megtekintve a siketnémák intézetét, nagy megelégedéssel nyilatkozott a látottakról. A nádor ünnepies fogadtatásán jelen volt Sturmann Márton is, ki egyik fiú unokájának még agg korában is gyakran emlegette, hogy soha fölemelőbb érzést nem érzett, mint akkor, midőn a nádor az egybegyűlt urak közt meg állva, rámutatott és Grassalkovich herczegnek a következőket mondta: — Ez a derék Úr, a mi kedves konsiliariusunk, meg Chászár táblabíró Úr a legérdemlőbbek, hogy e falak közt dicsérettel említsük ; ha ők nincsenek, aligha áll ma még Magyar Hazánkban ez a humanitárius intézet! E látogatás után a nádor az uralkodónál ismét közbenjárt a siketnéma-intézetet illető leg, s az épület helyreállítására 4000 forintot, évi pótlékra pedig 2000 forintot eszközölt ki. A jelen szeptember hónapban épen száz éve
A körünkben idéző gyermekvédő-kongresszus tagjai kirándulnak ebbe az emberbaráti inté zetbe is, mely kiránduláson épen a siketnémák hazai intézetének létesítése körül annyi érdemet szerzett ózdi Sturmann Márton dédunokája, Bud)iay Józsefné úrnő, a nőképző-egyesület egyik nagyérdemű elnöknője, kalauzolja a tár saságot.
Vayk. A CSURGÓI FŐGIMNÁZIUM SZÁZÉVES JUBILEUMA. A csurgói főgimnázium fentartó testületé vel, a belső-somogyi ev. ref. egyházmegyével együtt ünnepelte e hó 14-ikén százéves fenn állásának jubileumát; az ünnep örömét emelte a dunántúli egyházkerület azzal, hogy közgyű lését, mely rendszerint Pápán szokott megtar tatni, az ünnepélylyel kapcsolatban Csurgóra hívta össze.
634
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
GRÓF FESTETICH GYÖRGY.
NAGYVÁTHY JÁNOS.
A CSURGÓI F Ő G I M N Á Z I U M
38. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.
SÁRKÖZI
ISTVÁN.
KÖRMENDY SÁNDOR.
A CSURGÓI F Ő G I M N Á Z I U M
ALAPÍTÓI.
Bemutatjuk ez alkalomból a gimnázium régi velők levelezett, útiköltségüket ajándékozta, és új épületét, s ezekkel együtt néhány kiváló vagy előlegezte, exameneikre eljárt, s mikor férfi arczképét azok közül, kik az intézet meg egy alkalommal a Csokonai tanítványai egy alkotásán, emelésén fáradoztak, s kiknek arcz- színi előadásban valami tapintatlan frázissal képeit az intézet kegyelettel őrzi. sértették az ő finom érzékét, élesen rendre uta Csurgó ezelőtt száz esztendővel egy kis sította a direktorátust. falura emlékeztető u. n. mezővároska, és a Vele együtt építettek Sárkózy István nagy hozzá hasonló nagyságú, s tőle három kilomé bajomi földesúr, akkor főszolgabíró, lelkes, ternyire eső Alsók között egy őserdő terűit el, tudós, nagyeszű ember, a Csépánok, egyik s az őserdő alatt hosszában egy vizenyős lapály, alsoki pap, másik jákói földesúr, és Nagyváthy mely, úgy mondják, a Templariusok halastava János, a tudós gazda, a század elején a magyar volt valamikor. Ma az őserdő helyén hosszában gazdasági irók legkiválóbbja, a gróf jószágigaz e gy UJ város, Csurgó-Újváros terjeszkedik le gatója, maga is, mint grófja, nagy filantróp, egész Alsókig, s a két község együtt, noha alig kissé szabadkőműves és szabadgondolkodó, van több 4000 lakosánál, hosszabb, mint Kecs Bíró Sámuel uradalmi fiskális, stb. kemét a budai kaputól az Ürgésig, vagy DebreElső tanárai az új intézetnek kivétel nélkül czen a vasúti indóháztól a Péterfia végéig. a debreczeni iskola legkitűnőbb növendékeiből Ennek az Újvárosnak legelső háza és telke a kerültek ki. Csokonai, Császári Lozsy Pál, egy mostani régi gimnázium-épület volt, melyet nagyot igérő dr. theologiae, Nagy János, Barla, gróf Festettek György épített, alapítványokkal Szabó Gergely, Kiss András, Sarkadi Károly, • ellátott, telkekkel bőven megajándékozott. Ez az Kacsóh Lajos, kikre, úgyszintén a kis provinépület a tantermeken kívül 30—40 diákot befo cziális gimnáziumban töltött édesbús élmé gadó helyiségekkel volt ellátva, s ezen kívül az nyeikre szívesen s hálásan emlékeznek mind, a éjszaki vége a csurgói reformátusok templom- kik ez iskolából kikerültek. helyiségéül szolgált. Midőn azt mondjuk, gróf 1849 után elkövetkeztek a szorongattatás Festetich György építette ós alapította: ezt nem esztendei. Az eddigi alapok nagyon keveset kell szó szerint vennünk. — A kezdeményezés gyümölcsöztek, a kiadások évről-évre emelked ben, az intézkedésben, a kivitelben, az alapít- tek. A tanszékek számát és díjazását szaporí ványozásban a grófé volt az oroszlánrész, de tani kellett. Nem volt miből. Mint a szegény gazdatisztjei, továbbá Sárkózy István, János, a ember, ki nem tudja ma, mit esznek gyermekei Csépánok, végre a belső-somogyi papság és holnap: úgy éldegélt napról-napra, tengetve eklézsiák is fontos tényezők voltak. Az épület életét. A belső-somogyi papság, tanítói kar és hez minden anyagot az uradalom szolgáltatott, eklézsiák évi önkéntes megadóztatással biz a belső-somogyi traktus eklézsiái Szigetvártól tosítottak egy tanszéket, ezzel is csak a négy Iháros-Berónyig az igás-munkákat teljesítették. osztályt bírták tengetni nehezen. Budapesten egy ilyen épület két hónap alatt Per ardua ad augusta! Ha nem birunk négy felépül, de Somogyban, melynek egész területén, osztályt tartani, tartsunk nyolcz osztályt! Vak egy pár kolostoron kivül, egyetlen emeletes épü merő gondolata Körmendy Sándornak, ki esperesi let sem volt, ez titáni munka számba ment, s egyéb tevékenységének koronájául ezt az esz országszerte nagy volt a híre, nagyobb a való mét tűzte ki. Izgatott, serkentett, példát adott, ságnál, mint ezt Kazinczy-Berzsenyi levelezé gyűjtött, járt-kelt, szélsőbali kemény nyakát is seiből is tudjuk. Még inkább titáni volt a róm. kath. gróf nagylelkűsége, melynek kulcsát job kész volt nem dísztelen áldozatul meghajtani, bágyai és az elhagyatott reform, papság iránti ha kellett; — az időközben oda betelepített érdeklődésében, s ezenkívül a nagyanyja emléke állami tanító-képezdével a tisztes osztályalkut iránti kegyeletben, ki protestáns nő volt, talál megcsinálta. Verbay István, a csurgói pap, hogy a gimná hatni meg. Pius in mriam nepos (Nagyanyja iránti kegyeletből az unoka) ezzel a szóval indo ziumnak ne aggasson tovább a belé épített kolta alapítványait, melyek mintegy 600 írtból, templomhelyiség, világútra ment, külföldön nagymennyiségű tüzelő fából, s gabonából állot szerezni egy templomra valót. Meg is építette a díszes templomot, s most már az egész régi tak évenként. kollégium a gimnázium czéljaira átalakíttat De nemcsak alapítója, élte végéig patrónusa, ván, — igen szűknek bizonyult. sőt kurátora is volt az iskolának, még apróbb Semmijök se volt, mégis folyton építettek, ügyeiben is. A tanárokat ő választotta, hívta, alakítottak, sőt házakat szereztek tanári lakok-
nak; ha jól tudom, Nagy Sándor ügyvéd volt ebben a mester; a konviktust szervezték, javí tották, százával a gyermekeket olcsón ellátták. E közben, már a közelebbi évtizedekben a hála is megnyitotta szivét és kezét. A Festetichek és Sárközyek alapítványaihoz a Somsich-, Nyárádi-, a Koppy Mária-féle alapítványok járul tak. — Beleváry Ferencz (maga is csurgói fi) baranyai pap 10,000 forinttal jegyezte nevét az iskola emlékkönyvébe. Soltra Alajos ráczkevei lelkész, az iskola egykori szegény növen déke csudálandó hálával fizette vissza 30,000 forintban az elvett jótéteményeket Csurgónak; 20,000 írtban Debreczennek és mintegy 10,000 forintra menő apróbb összegekben egyéb inté zeteknek. Most a régi kollégium, mely bizony sokszor volt sírás, rívás és fogak csikorgatásának helye is, — tisztán a vidám élet kedvesebb jelenségé nek lesz tanyája. 50 fiatal legény internáltatásának lesz berendezve. A régi kollégium mellé csatoljuk az egyik alapvető család élő sarjának, a nagyérdemű Csépán Antalnak arczképét, a ki a kollégium mal együtt élte ifjú éveit. Ezelőtt 82 esztendő vel, tehát 1817-ben lett a csurgói iskola mind végig kitűnő növendéke ; Somogy megye Nesz tora, és pedig igazi Nesztora, bölcsesógben és hűségben. A baranyai és belső-somogyi egyház megyének 53 éven keresztül tanácsbírája, utóbb kurátora; Somogy vármegyének 25 évig első alispánja, — s mint Eötvös Károly mostanában emlékezetbe hozta, — Vecse-Szék táblabírája. Most pedig jákói birtokán, csendes nyugalomban és köztiszteletben élve, a kilenczvenes agg várja a század végét és — vadászgat. Az új főgimnázium, melynek képét szintén bemutatjuk, a város közepén, de mégis kívül a piaczi zajon, egy 16 kat. hold területű magas laton épült, az állam nagy segítségével. Dyen területű parkja hazánkban egy gimnáziumnak sincs. A második ház dicsősége nagyobb lesz az elsőnél. De bármily nagy lesz i s : annak fénye nem elhomályosítani, hanem növelni fogja az első alkotók és régibb fentartók tisztes nevét. Baksay Sándor.
EGY JÓLTEVŐ EMLÉKEZETE. B a k s a y S á n d o r emlékbeszéde Soltra Alajos felett a csurgói főgimnázium százéves jubileumán.
Kevesen vannak már Somogyban, a kik ismerték. O maga hosszú hivatalos pályája tartama alatt csak egyszer fordult meg Somogyban,
Csurgón. Élete vége felé volt ez. Mint a ván dorolni készülő madár, mielőtt hosszú útjára indulna, körülröpködte utoljára a fészket, mely ben kelt. De lelke folyvást Somogyban röpködött, Somogyban élt; és ha úgy rendelkezett, hogy arczképe lefestessék a csurgói gimnázium szá mára, ez nem hiúságból történt, hanem azért, hogy ha már teste nem nyughatik somogyi hant alatt, másolt vonásai maradjanak meg abban a világban, melynek emlékei végig kisérték őtet viszontagságos életén. Soltra Alajost én már nem értem Csurgón. Két évvel előbb végzett itt, mint én kezdettem; de mikor először találkoztunk, mint meglett emberek, a néhány perez alatt sebtiben elsorolt közös emlékek alapján, mint gyermekkori bará tok ölelkeztünk össze. Emlékei között különösen egy tárgy emel kedett k i : A hatkerekű malom; és egy-két tisz tes alak, a kiket háládatos szivének egész élénk ségével szokott kiszínezni. A hatkerekű malom! Az egyetlen idylli kép Soltra Alajos gyermekkorából. Én most sem tudom, merre lehetett, de az ő szemei könybe lábadtak, mikor a hatkerekű malomra került a szó. Előzőleg szóljunk az összetartásnak arról a csodálandó ösztönéről, mely a hangyák, a méhek és a belső-somogyi papság közéleté ben oly tiszteletreméltó jelenségekben nyilat kozott meg az egész század alatt. Ez a papság, a maga tanítóival és kicsiny népességű, de sok terhű egyházaival, sok ideig egy tanszéket tar tott fenn önkéntes megadóztatással, melyet évrőlévre 1—16 frtos részletekben sok fáradsággal, de pontosan szedegetett össze. Epén így szede gette kevesebb bajjal már és nagyobb sikerrel össze az alumneum élelmezési czikkeit egy század óta. Mindenfélét, a hatvani tisztabúzá tól kezdve a zseliczi hajdináig és az udvarhelyi vargánya gombáig. A hatvan falu minden egyes hajlékocskájából egy-egy kegyes asszony meg barnult keze vitte föl a tányér vagy tál búzát a parókhiára, egy meghatározott napon, az ekként begyűlt táplálékot minden eklézsia beszállította Csurgóra; a kocsikról diákok vették vállra a zsákokat, s versenyt szaladtak velők a meredek lépcsőkön a padlásra. Egy hét alatt egész esz tendőre el volt látva a kis köztársaság minden szükséges élelemmel, csupán csak a naponkénti marhahúsra kellett a készpénz ; ez pedig bőven telt abból a nyolcz írtból, melyet az ifjak fizettek fejenként a köztertásért. Nem egy hónapra ké rem ! Egész esztendőre értendő a nyolcz frt, — s ha jól emlékszem, ebbe bele volt foglalva a tandíj is. A lakás a tudvalevő nagy, erős boltosatok alatt volt, úgy, a mint gróf Festetich György megépítette. Eledelük tíz álló hónapon keresztül délről délre húsleves, melybe soha semmiféle liszt nemű vagy zöldség bele nem tévedhetett Olyan tiszta, mint a herbathé. Utána a főtt hús, három kiló 24 darabra osztva, melynek javát a nagyob-
CSÉPÁN ANTAL.
SOLTRA ALAJOS.
ALAPÍTÓI.
bak osztály- és korrend szerint elválogatták, a szolgák aztán ösBzevíhattak azon, a mi maradt. De micsoda egészséges piros orczájú Dánie lek nőttek fel ezen az eledelen! így is ember lesz abból, a kit az Isten arra rendelt. Még a szolgagyerekből is. Soltra Alajos ilyen szolgai állapotban kezdte s folytatta tanulását négy éven keresztül, kilencz éves korától 13 éves koráig. Nem volt neki nyolcz forintja, hogy a köztartást megfizethette volna, mint a többiek ? Nem; nem volt nyolcz forintja annak, a ki ma és tán az idők végéig 22 fiúnak ád évről-évre fejenként 120 forintokat. De hiába is lett volna ; alsóbb osztálybeli növendékek ide nem vétettek föl, csak szolgáknak ; a kik szolgá latukért a fentebb rajzolt ellátásban részesültek ingyen, s azonkívül minden évi szolgálatért egy évi ingyen ellátás biztosíttatott nekik jövendőre, ha a felsőbb osztályokba kerültek. De térjünk vissza a hatkerekű malomhoz. A mi búzát a hatvan falu hatezer famíliája tányérjával összehordott, abba bizony bele ke veredett minden, a mit valaha Diószegi és Fa zekas determináltak; de nem annyi, mint most, mert akkor még nem volt választó rosta, és a somogyi tisztes népek úgy szolgáltatták be, a mint az Isten adta. Az Isten pedig rendszerint jóval többet ád a búzából, mint a vadborsóból. Ezt a búzát a hatkerekű malomba tizmérőnként és hónapról-hónapra elkisérni, az őrletésnél a felügyeletet gyakorolni, e végből a ma lomban hetelni: a szolgák jussa volt, melyet tőlök minden Domine irigyelt. Becsületes mol nárlegények regéi és fényes asztala mellett heteive, vígan telt az idő. Négy évig szolgált így. Évenként két három izben a hatkerekű malomban hetelni: ez volt az ő puszta életének az oázisa. Ha ez nem lett volna, meglehet ma szegényebbek volnánk 30,000 forinttal. Ő mondja, és nem csak én mondom, hogy ár vább, elhagyatottabb élet nem volt azok között a falak között, mint az övé, — a szegény ós helyről-helyre vándorló, egymás közt is kedvet lenségben élő szülék fiáé. Látta ezt az Isten, azután rendelt neki párt fogót. Egy öreg özvegy papné, ki özvegységében öt gyermekével Csurgón talált menedéket a Deperdite Varga házának udvari szobácskájá ban. Az egyházmegye szegényesen, de kegyes kézzel segélyezte az özvegyet. Ki sem merem mondani, mily csekély volt az a segély mai araszszal mérve, de gazdag ajándék volt az öz vegynek, mert mindig könnyezve köszönte meg, pedig nem volt sápítkozó természetű. Neki elég volt, mert tudott segíteni magán egyebek között azzal is, hogy négy öt komámuram alumnus fiaira mosott is. Az ilyen hétszer megtisz tított fehérneműeket a szolga hordta ki és be szombat esténként a dominóknak. Egyszer megkérdezte tőle az öreg asszony: — Hát terád, édes fiam, ki mos ? — Senki! — Haza küldözöd ? — Nem!
Többet nem akart vallani. Nagy faggatásra azután kivallotta, hogy ő bizony maga mossa a kevés vászonneműit, maga csinálja a lúgot, mert van cserfa-hamu elég; viszi a Sióra, ott öblö geti holdvilágnál, szárítgatja az iskola padlásán, de mángorolni nem mángorolja, mert nincs mi vel ; csak az asztal sarkán húzogatja meg. Az öreg asszony nagyon megörült ennek. Hogy még az ö gyermekeinél is van árvább a világon. Rögtön pártfogásába vette, megparan csolta, hogy minden héten beszámoljon a szenynyeseivel; a hol a többi kimosódik, elfér ott az övé is. Azután egy-egy szelet kenyér, egy da rab málé, egy fólmarok vatta egy kanál zsírral, a miből cserépmécsest lehet csinálni, és annak világánál pompásan tanulni. De még a fején levő diókról is megszámoltatta, azoknak szer zőit maga elé idézte, keményen megfeddette, hogy ne bánjanak úgy azzal a szegény fiúval. Jussa volt hozzá, mert a dominók papfiúk vol tak, tehát tartoztak felvenni egy özvegy papné dorgálását. Csak a szegény tud igazán jót tenni. Valahányszor ez öregasszonyról emlékezett, mindig megrezdült a hangja. — Az enyém is. És keresgélem a Soltra-alapítványban a csi pet vatta és kanálzsír részét. Mert van benne része, csakúgy, mint a hatkerekű malomnak. * De az oroszlánrész mégis Sarkadi Károlyé. Sarkadi Károly öt évig volt a felsőbb osztá lyok professzora, azután késő vénségéig alsoki lelkész, és inspektora a gimnáziumnak. Eszes, tanúit, mindvégig mindent tudni törekvő, egy szersmind mindent tanítani kész, mélyreható, csudálatosan sikeres módszerű, — háztartásá ban egyszerű, mérsékletes, takarékos, nagy idealismussal erős realismust egyesíteni tudó alak a Brassai Sámuelek fajából, de a Franklinok is kolájából. Nekem nem volt professorom, de életem legmegáldottabb napjai közé számítom azokat, a melyeken ő rendes tanárunkat néha hétszámra helyettesítette. Alsókról feljárogatva, kora reg geltől nap-hajoltáig gyúrta át bennünk az ó em bert új emberré. Micsoda gimnasztikája volt ez a léleknek, az értelemnek, az ízlésnek, a modor nak, az erkölcsnek! Nekünk csak napok jutottak a lélek áramla taiból, de Soltráéknak egy egész esztendő edző hidege, termékenyítő esője és érlelő napja. Soltrát egy ajánló-levéllel bocsátotta el Debreczenbe, adott hozzá egy viselt kabátot, és egy jó tanácsot: Légy hív magadhoz, akkor más is bízik benned; mindig magadra gondolj, mert úgy lesz módodban másokra is gondolni. Önző tanács, melynek indokaiban a gyümölcsöző sze retet törvénye lappang. Debreczent kevésbé szokta emlegetni, de nem kevésbé hálás iránta. A mi Csurgón még idyll-számba ment, debreczeni szigorú élet módja már nem édes emlék, mint ez végrende letének egy pár szavából megtetszik, a mi onnan bízvást elmaradhatott volna. Debreczen neki mindent megadott, a mit adhatott, egész a szé-
636
VASÁRNAPI UJSAG.
38. SZÍM. 1899.
46.
ÉVFOLYAM.
sok évvel halála előtt, egy a Soltráót megköze lítő alapítványt ruházott a kun-szent-miklósi gimnáziumra. Bódizs István, a lúzsoki lelkész évi 13 váltóforintos kiadása mellett is, évrőlévre küldözgette Kecskemétre megtakarított jövedelmét jótékony alapítványul. Ki ne ismerné a Bécsey-legendát. Mikor ez a falusi pap bevitte gyalog, és leolvasta a debreczeni kollégium asztalára a 30,000 frt magyar irodalmi tanszék alapítványát, a kiürült vászonzsacskót zsebre tette s indult vissza a Péterfián végig a nagy erdőn keresztül gyalog. A nagy erdő végén vette észre, hogy a zsacskó kötőzsi negjét ott feledte. Visszafordult, megtalálta, zsebre tette s most már egész elégűltséggel in dult ismét a Péterfián végig, a nagy erdőn ke resztül hazáig, gyalog. Hát fösvények voltak ezek? Nem bizony, hanem hősök ! És ha fösvények: hajlandó vagyok azt hinni, hogy a fösvények, mélyebben, mint a bőkezűek, átértik a parancsolatot: Szedjétek fel a mara dékdarabokat, hogy semmi abból el ne veszszen. Fösvény kezek tudják megtölteni a tizen két kosarakat igazán. Magyarországunkban a fösvénység főbenjáró erény legyen l Istennél, tudjuk, fel van írva az a pohár viz is, melyet az ő nevében adunk. Soltra Alajos A CSURGÓI FŐGIMNÁZIUM ÚJ ÉPÜLETE. nál is fel volt írva minden csepp viz, mely az ö ajakát enyhítette, minden jótétemény, melyniori kitüntetésig, melyben Révész Imrének Soltráról azt mondja a világ, hogy «fösvény lyel találkozott. — Sélye és Szigetvár, Lad és Hedrahely, a hol irni-olvasni tanították: nem elődje volt. volt.» 1850-ben Kecskeméten tette le papi vizsgáit, De sohasem távozott vigasztalás nélkül ajta feledte el őket. Azután erős hitének teljes sze s ezzel egy lépést tett hazája felé. Kétségkívül jától a szegény; és az úri koldus is megkapta retetével Debreczen felé fordul, mert ez a Ma nem a véletlen, hanem a saját ajánlkozása foly tőle az egy napi kenyérre valót, de a fagylaltra gyar Kalvinismus szíve : palástját ennek hagyja, hogy évről-évre tiz ifjú öltözködjék bele. A tán lett Török Pál káplánja Budapesten, s ha valót senkisem. maga kereste azt, ekkor nyilván van rá ok is : Fösvény az, a ki magától is, mástól is meg fizikus és orvos megbecsüli a maga mellékhi miért? tagadja a szükségeseket: ő ezt nem tette. Fös vatását is, és két tehetségnek köt szárnyakat a Az orvosi diplomáért. vény az, a ki a pénzt czélnak tekintve gyűjti tekhnikai és orvosi pályára. Végre megemlé Mint pesti káplán, minden költség nélkül vé halomra. 0 nem ilyen volt. — Az ő élete har kezik azokról, a kik olyanok, mint ő volt Csur gezhette az orvosi tanfolyamot, s alig hogy be madik huszonötéves szakasza vagyongyűjtés gón ; tiz gyermeket, olyanokat mint ő, szegény köszöntött, sietett is beiratkozni. ben, — inkább csak megtakarításban telt el, de elvetettet, . . . felszedi ezeket a maradékdara De csurgói négy esztendős szolgasága, s deb- ennek a megtakarítgatásnak egyetlen czélja bokat, hogy semmi abból el ne veszszen. Tiz Debreczenben, kettő az egyetemen, tiz reczeni szigorú életmódja együttvéve sem bán volt: minél gazdagabb hálával fizetni vissza tották annyira lelkét, mint azok az akadályok, Csurgónak és Debreczennek minden jótétemé Csurgón, összesen 22 kosár telve maradék melyek őt az egyetem küszöbén várták. nyeit ; minden pohár vizet, és minden falat ke darabokkal, mind ez a kéz szedte fel! És szedi Tündöklő theologiai és káplánvizsgai bizo nyeret. Ez volt élete czélja, ábrándja, fanatis- évről-évre, talán századokról-századokra. Öszszesen 60 ezer forintot; mind szegény tanulók nyítványait, melyeket kórvényéhez csatolt, ki musa. csinyléssel vetették vissza s érettségi bizonyít Különben azt kérdezem itt: mik volnának a segélyezésére. ványát követelték. Érettségi bizonyítvány! Deb- mi minden közintézeteink a «fösvények" nél reczeni szeniortól! Nohát,az is meglesz. Letette kül ? Önök hosszas keresgélés után nevezhetnek az érettséget 30 esztendős fejjel és teljes prae- meg egy-egy nagylelkű és bőkezű gavallért, ki EGYVELEG. clarummal a pesti piaristáknál, vitte is, a mint nagy kunyorálásra vagy udvarlásra egy morzsát lehetett, a dékánhoz a praeclarumait. * Robbantás vízzel. Földalatti robbantásokra hullatott; vagy egy boszúállót, a ki pörös vagyo Senki sem hinné, a mi erre következett. De én nát az eklésiára testálta, hogy gonosz atyjafiait Shaw angol bányamérnök dinamit helyett vízzel láttam és átalvettem mind a teljes praeclarumos méregbe hozza: de én minden ilyenre tíz fös töltött töltényeket használ. A villamos áramlattal érettségi bizonyítványt, mind a kérvényére né vényt nevezek, a kik nevöket közintézeteink meggyújtott töltény hossza 44 mm., átmérője pedig met nyelven hátiratozott elutasító végzést, mely homlokára vésték, nem boszúállásból, hanem 88 mm. Az ily módon kifejtett erő 1.300,000 kilog ramm súlyú sziklát robbant fel. Kezelése azért nem szerint obemutatott érettségi bizonylat vem fe hálából és szeretetből. jár veszélylyel, mivel felrobbanását csakis a villa lelvén meg a követelményeknek, kérelmével elLegalább az én tapasztalásom ez. Annak az mos áramlat idézi elő. utasűtalik.* eklésiának és iskolának, melynek szolgálatá * Furcsa szabályszerűséget észleltek újabban a De Soltra nem az az ember volt a ki félúton ban állok, fösvény emberek a legnagyobb jólte- galamboknál. Az első tojásból mindig nőstény, a megáll. Addig járt-kelt, míg nagy utánjárásra vői. — Bernáth István, a dráva - szabolcsi másikból mindig hím állat lesz és így tovább rend káplánfővel és minőségben medicus lett; hall lelkész keveset költött macára, de már életében, szeresen váltakozva. gatta a medicát, gondolom, két esztendeig, s megszerezte a Magister Chirurgiae jogosítványt, s azontúl folytatni akarta a doktori diplomáig. Itt ismét útját állták. Dr. Tognio heves szemre hányással utasította el. «Nem elég magának a papi kenyér, más elől még másikat is el akar venni?* Heves jelenet következett erre, melyet Soltra a dékáni ajtó heves becsapásával és egy sértő szóval fejezett be. Ennek az összeütközésnek nem lett ugyan semmi közvetlen és aktuális következése, de Soltra mégis jónak látta Münchenbe vonulni. E küzdelmei közben érte a ráczkevei egyház meghívása, és ő kettős minőségében megtelepe dett, mindvégig, közel negyven éven át, állandó lakójául annak a méternyi vastag falazatú, s kissé diákos berendezésű tanuló - szobának, melyben hagyomány szerint Skariczeus és Szegedi Kis István is lakott egykoron. Soltra a legteljesebb készültséggel lépett a lelkészi pályára, de orvosi szakmájában is nagy sikereket ért el. E sikerek lehettek jutalmazok de nem édesek. Féltékenység, kenyéririgység, sőt bálátlanság, rágalmak hamar megbénították munkakedvét. Lassanként összébb-összébb vonta praxisa vitorláit; régi házait nem utasíthatta el, de újakat csak kivételes esetekben fogadott. Teljes gyakorlata alig terjedt tovább 10 évnél. A CSURGOI FŐGIMNÁZIUM RÉGI ÉPÜLETE.
g. 8ZAM. 1899. 4 6 évFOLTAM.
637
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
A MINISZTEREK A SZEGEDI KIÁLLÍTÁSON. Mióta az Alföld fővárosa felépült hullámsírjá ból, annyi ember még nem volt falai között egy szerre, mint ez év szeptember 8-án, Kisasszony napján, midőn Széli Kálmán három miniszter társával, Darányi Ignácz földmívelésügyi-, Hege dűs Sándor kereskedelmi- és Plósz Sándor igaz ságügyi miniszterekkel, továbbá Széli Ignácz és Vörösmarty Béla államtitkárokkal meglátogat ták Szegedet, kikkel Beniczky Ferencz, Pest megye főispánja is lejött megtekinteni a mező gazdasági kiállítást. Az ország minden irányából különvonatok hozták e napon a kiállítás látogatóit. Sokan főkép magának Szegednek megtekintésére jöt tek, a az új város rendkívül meglepte a láto gatókat. A miniszterek, midőn a városházát, majd a közművelődési palotát meglátogatták,— melyet ittlétekor József főherczeg is megszem lélt volt — örömmel adtak kifejezést annak, hogy Szeged valóban az Alföld fővárosa s modern város. Midőn Széli Kálmán miniszterelnöknek Kállay Albert főispán bemutatta a közművelődési palotát, a miniszterelnök a könyvtár termén áthaladva, ismételten így szólott: — Valóban méltó e könyvtár az Alföld fő városához. A képtárról, a régiségtárról s természetrajzi JÓZSEF FŐHERCZEG ELTÁVOZÁSA A KÖZMÜVEIŐDÉSI PALOTÁBÓL.
Plósz Sándor igazságügyminiszter.
Széll Kálmán miniszterelnök.
mint a miniszterek a mintaiskolából, annak megszemlélése után eltávoznak. A kiállítás legérdekesebb látnivalói közé tar toztak a felleghajtó ágyúk, a melyeket a minisz terek szintén megtekintettek. Végül bemutatjuk még a kiállítás kertészeti részét is, közepén az élővirágokból alkotott kis pavillonnal. Este a miniszterek s a többi vendégek tiszte letére, áldomás volt a Tisza-szállodában, mely nek nagyterme alig volt képes befogadni a nagyszámú részvevő közönséget. Sokáig emlékezetében marad Szegednek az a nap, melyet a négy miniszter falai között töl tött el. Nemcsak azért pedig, mivel eme látoga tás magában véve is megtisztelő volt, hanem főkép azoknál a nagyjelentőségű nyilatkoza toknál fogva, a melyeket ittléte alatt a minisz terelnök tett, midőn kijelentette, hogy a kor mány a földmívelés felvirágzásának rendkívüli fontosságát nemcsak teljesen átérzi, hanem annak előmozdítására minden lehetőt is el fog követni. Olyan nyilatkozat volt ez, melyet nem csak Szeged, hanem az egész haza földmívelő népe örömmel, megelégedéssel hallott s abból nehéz munkájára újabb erőt, újabb bizodalmat meríthetett.
Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter.
A MINISZTEREK ÉS KÍSÉRETÜK A KIÁLLÍTÁSON.
múzeumról is elismerőleg nyilatkoztak a mi niszterek. — Szegedre érdemes eljönni, — mondták — ha tőzsgyökeres magyar és modern várost aka runk látni. A mezőgazdasági kiállításban Darányi minisz ter kalauzolta minisztertársait. A séta reggeltől délig, s délután 4 órától estig tartott a pavillonok között. Innen mutatunk be néhány jelenetet ké peinkben. Egyik a gyűjteményes kiállítás előtti jelenet. Itt a legnagyobb alak az első sorban Temesváry kapitány, mellette Bainer főkapitány; aztán — levett kalappal — Vadnay Andor, Csongrád megye főispánja következik, majd Darányi mi niszter, Széli Kálmán miniszterelnök, . Bujanovics Sándor, a kiállítás elnöke, orsz. kép viselő, Kállay Albert, Szeged főispánja, s Plósz Sándor igazságügyminiszter. Másik kép a város négyes fogatát mutatja, a mint abban Széli Kálmán miniszterelnök Kál lay Albert főispánnal s a következő kocsikon a többi miniszterekkel a kiállításra megy a Tisza hídján. A halászcsárda rajzát is bemutatjuk, a mint annak vendégei épen az ott elmenő miniszterek után tekintenek. Másik képünk azt a jelenetet tünteti fel, a
SZÉLL KÁLMÁN' MINISZTERELNÖK ÉRKEZÉSE A KIÁLLÍTÁSBA. S Z E G E D I
K É P E K .
—
Keglorich Emil pillanatnyi fényképei ntáa.
638
VASAENAPI ÜJSAG.
38. SZÁM. 18Ö9. Í6. ÓVTOÍÍA*.
fényképekben és festményekben mutatja be, mit tesznek a rendőrök különösen a csavargó gyermekek megmentésére. Bizony kevesen tud ják, hogy a budapesti tolonczházban iskola is van. Az ipari m u n k á k száma is igen nagy. Gyer mekruhák, bútorzat, eszközök, játékok, evőkész letek változatos képekben láthatók. A külföldi kiállítási tárgyak j ó nagy része a k o r m á n y közvetítésével érkezett, mely a kül ügyminisztérium útján mintegy tíz állam sza bályzatait s más n y o m t a t v á n y a i t szerezte be a gyermekvédelemről. E z a nagyfontosságú s ha zánkban p á r a t l a n gyűjtemény, v a l a m i n t a gaz dag irodalmi gyűjtemény nagy része az elő készítő bizottág intézkedése folytán a tanszer m ú z e u m könyvtárába fog kerülni, hogy ott to vábbi t a n u l m á n y o z ó k n a k rendelkezésére álljon. A gyermekvédő-kiállítás tehát, m i n t ebből a futólagos vázlatból láthatjuk, nemcsak érdekes nézni valókat nyújt, h a n e m tanulmányozásra is kiválóan alkalmas.
KONGRESSZUSOK. A magyar főváros lassan bár, de mégis elfoglalja a nyugati czivilizáczióban megillető és nagy áldo zatokkal kivívott helyét. A külföldi előtt már nem Keglovieh Emil fényképe után. az a különös város, melyet a mívelt világtól elütő A SZEGEDI KIÁLLÍTÁS. A MINISZTEREK SÉTÁJA A KIÁLLÍTÁSON. sajátságaiért keresnek föl a különösség iránt érdek lődők. Elismerik, hogy tényezője a művelődésnek, közreműködik az összes haladásokban, s műves társ k é t nagy gyermekkórház kiállítása mindezekben. Intézményeiről sokszor kérdezőskö KIÁLLÍTÁS A GYERMEKVÉDELEM TÁRGYAIBÓL. budapesti modellekben, fényképekben és táblázatokban ; köztük a Stefánia-gyermekkórház m á r 56 évi dik a távolban támadt érdeklődés is a kormánynál A budapesti nemzetközi gyermekvédő-kong működésről adhat számot. A virágzó szünidei és városi hatóságnál. Szakemberek jönnek küldetés resszus alkalmából az előkészítő bizottság tisz gyermektelep egyesület b e m u t a t t a a hegybányai ben, hogy közvetlen tapasztalatokat tegyenek és tán nemzetközi jellegű kiállítást rendezett mind telep domború térképét, a telepen használt ru küldőiknek elvigyék azok tanulságait. Törekvések azokból a tárgyakból, melyek a gyermekek vé delmére vonatkoznak s ezt a kiállítást a város házatokat s számos érdekes rajzot. Igen érdekes dolgában együtt tartunk a mívelt nyugattal, s ered ligeti iparcsarnokban a kongresszus összeülése Bókai J á n o s t a n á r gyűjteménye a különféle ményekben is kivívtuk az elismerést. E napokban u t á n a tagok és a nagyközönség számára is szoptató-készülékekről és üvegekről, melyek kö is olyan helyről érkeztek vendégek az okulás gyara zött van több a középkorból is. megnyitotta. pítása, kitűzött czélok eszközeinek szaporítása vé Nagyon gazdag természetesen a harmadik gett, a hol már vezérlő eredményekhez jutottak. Gyermekvédelemre vonatkozó kiállítás m á r kettő volt Budapesten. 1889-ben a Mária csoport, h o l az iskolák, kisdedóvók és árva Nemzetközi kongresszusok tartották gyűléseiket. Az Dorothea- egyesület rendezett «kisdednevelési házak szerepelnek. Mintegy 30 ó v o d a ; ugyan ilyen kongresszusok minden székhelyének megvá kiállítási) czím alatt egy ily gyűjteményes be a n n y i árvaház állított ki, h a mást n e m , tábláza lasztása megbecsülést jelent a városra, melyet ki mutatást, melyről a n n a k idején részletesen tokat, de a legtöbb esetben megtekintésre érde szemeltek, mert közreműködése megnyerését előny megemlékeztünk. 1896-ban pedig az országos ki mes csoportosításban bábokat, modelleket, fény nek tartják a czélra nézve. állításban két külön é p ü l e t : a gyermekpavillon képeket, kézimunkákat. A fővárosi óvodák kiál és az emberbaráti intézetek pavillonja szolgált lítása egész kis óvóintézetet varázsol e l é n k ; Budapesten volt a legközelebbi napokban a né főkép e czélra. Mindkettő azonban, m i n t az út a Fehérkereszt országos lelenczház-egyesűlet metországi és osztrák-magyar hajózási kongresszus, törő vállalatok, sok tekintetben hiányos volt s a gyűjteményéhen igen szép márványoszlopos a negyedik, melyet a szövetkezet tartott. Szeptem gyermekvédelem ügyét teljes egészében n e m emelvényen látjuk a kisdedeket ágyaikban és ber 4-ikén tartotta megnyitó ülését az Akadémia karolta fel. Sokkal jobban sikerült ez jelenleg felöltöztetve, sok m á s helyen az intézeti egyen nemcsak a múltban szerzett tapasztalatok kö r u h á k b a öltöztetett bábokkal találkozunk, egyik palotájában, melynek homlokzata előtt emelkedik vetkeztében, h a n e m mert a kiállítási bizottság fővárosi tanító sajátkezűleg készített szemlél Széchenyi szobra, a ki a dunai hajózást rendezte, a elnöke, dr. Kovács Gyula, a kereskedelmi m ú tető eszközeinek dús gyűjteményét állította ki, Vaskapu és Tisza szabályozását megkezdte. A kong zeum aligazgatója s egyetemi m a g á n t a n á r rend a legtöbbnél pedig fényképekben ismerkedünk resszus koszorút tett a szobor talapzatára. Abból a kívüli buzgalmat fejtett ki, hogy az minél fénye meg az intézetek belső életével. E g y p á r fő palotából, a hol a kongresszus elnöke, MaÜekovics városi árvaház különösen kitűnik e tekintetben, Sándor nyugalmazott államtitkár hivatkozott az or sebben sikerűijön. A nagy iparcsarnok középső része, körűlbelől mintegy csalogatva a kiállítás látogatóit, hogy szágnak a hajózás iránti régen felébredt tudatára, kétszer a n n y i terület, m i n t a régebbi hason- e kedves és j ó részben megható tárgyakkal a látni lehet, hogy Budapest mennyire összeforrt a czélú kiállításoké. Zsúfolva van érdekesnél ér helyszínén bővebben megismerkedhessek. Több Dunával, melynek ereje felnövelte és nagygyá tette. dekesebb tárgyakkal, melyek m i n d a gyerme intézet az érdeklődő látogatóknak nyomtatvá Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is alkotá kekre vonatkoznak. Egészben véve 226 kiállító nyokkal és értesítőkkel is szolgál. sokra és czéltudó gazdasági politikára hivatkozha van, köztök 3 5 külföldi s némely kiállító nagy A tulajdonképi emberbaráti intézetek — fáj tott. A kongresszus a vizi közlekedés sok részletes m u n k á t végzett; többek között a hazai javító dalom, ilyen nagyon kevés v a n — csak intézetek kiállítása az igazságügyminiszterium n e m teljes számmal képviselvék képekkel, mo kérdésének megvitatása után lement a Vaskapuhoz, részéről egymagában is oly nagy, m i n t h a külön dellekkel, nyomtatványokkal, statisztikai táb a hol bizonyságot talált, hogy Európa nagy vízi kiállítás volna. lázatokkal, különösen a növendékek kézi m u n útját Magyarország rendkívüli anyagi áldozatokkal A kiállítás szak szerint és a gyermekvédelem káival. Feltűnő, hogy a siketnémák, a vakok és és a technikai tudomány egész erejével tartja fenn ügyének különböző ágaira való tekintettel nyolcz hülyék között is m e n n y i az ügyes kézimunkás, rendeltetésének. csoportra oszlik, melyek következők: 1. A sze jeléül, hogy képzésük mennyire sikerült. Az Magyarország művelődésének emelkedése hozta gény gyermekek anyagi ellátása és sorsának javí a r a d i siketnéma-intézet szénrajzai között v a n körünkbe a birák és jogászok ama nemzetközi cso tása. 2. Szegény gyermekek egészségügyi vé egy p á r csaknem művészi becsű is. Említésre portját, mely a büntető jog tételeinek és elveinek delme. 3 . Gyermekek ápolása és nevelése. 4. Ér érdemes, hogy a kiállítás alatt a vakok intéze tisztántartásához tűz ki irányt és szolgálja az igaz zéki vagy elmebeli fogyatkozással sújtott sze tének énekkara is szerepel, mintegy 25 fiú és ságszolgáltatás eszméit. Ez a kriminálisták kong rencsétlenek ápolása és képzése. 5. Javító-inté 30 leány növendék. resszusa. A jogászvilág sok hírneves tagja gyűlt zetek. 6. Gyermekek élelmezése, szórakoztatása Az ötödik csoportban, mint említettük is, a és öltöztetése. 7. Gyermekvédő működés a kül javító-intézetek kiállítása nagyszerű s külön ta össze. Magyarországot jogász-országnak tartják, s földön. 8. A gyermekvédelem irodalma. n u l m á n y t érdeme], melyet K u n Béla miniszteri az igazságszolgáltatásban századok előtt megvetette Minden egyeB csoport egy-egy külön t a n ú l - titkár könyve nagyon elősegít; e könyvet az alapját a jogrendnek, s ezen fejlődött, ezen munkál m á n y t á r g y . Az első csoportban a nőegyesüle- igazságügyminiszter irattá a két kongresszus kodott tovább. Már 1791—92-ben egy országgyűlési tek s m á s jótékony egyesületek kiállításait, vagy alkalmára s adta ki igen díszesen. A kiállítás bizottság büntető kódexet dolgozott ki, méltót a legalább működésökről szóló statisztikai ki teljes képet nyújt az intézetekről, m é g az óra jogérzethez, a humanitáshoz, a művelt világ felfo m u t a t á s o k a t látunk. 20 nőegylet s asztaltársa rendet s a kikerült növendékek sorsának kitün gásához. Törvénynyé nem lett, de ez nem Magyar ság működésével ismerkedünk meg. Kimagasló tetését sem mellőzi; különösen érdekesek pedig országon múlt, hanem a közbejött nagy franczia közöttük az országos nőképző-egyesület kiállí az egyes javító-intézetek épületeinek mintái tása, mely többek közt négy nagy fénykép-cso felemelhető testükkel, úgy hogy m i n d e n egyes forradalmon. Ezt a munkálatot, a magyar jogböl portot mutatott be, — továbbá az államvasutak szobának bútorait is külön megismerhetjük. cselet és magyar igazságszolgáltatási tudat jeles mű igazgatóságának kiállítása gyermekvédő-inté Ugyanezen csoportnak másik érdekessége a fő vét nyomtatásban szétosztották a kongresszus tagjai zeteiről. városi államrendőrség kiállítása, mely nagy közt. Payer László egyetemi tanár gondoskodott, Az egészségügyi kiállításban nagyérdekű a számú statisztikai táblázatokon kívül nagy alakú hogy a külföldi jogászok megismerjék.
38. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.
(>39
VASÁENAPI ÚJSÁG.
Míg a kriminálisták kongresszusa a fejlett jogér zésből és állami rendből fakadó nemzetközi elvek összhangzatát segítette elő, addig az emberiség gyön géd kötelességeit hangoztatta a másik nemzetközi kongresszus, mely a gyermekvédelem szent köteles ségeire hív föl, egyrészt az elhagyott és árva gyer mekek oltalmára, másrészt a gyermekek ápolására. A gyermekek nagy pusztulása, testi és lelki elsatnyulása a társadalomra ró nagy kötelességeket. Pusz títja a nemzetet és a nemzedékeket. A gyermekek megvédéséről, fölneveléséről a teendőket megálla pítani, a feladatnak a társadalomba való beillesztése hathatós módjait meghatározni, szintén Budapesten vitatkoztak emberbarátok, paedagogusok, orvosok és jószivek. A b ü n t e t ő ü g y i kongresszus. A nemzetközi büntetőügyi kongresszus, mely harmadéve Lisszabon vendége volt, nyolezadik nagygyűlését megtartani Budapestre jött, s tanács kozásait szeptember 12-én kezdte meg az Aka démia dísztermében. A magyar jogászvilág kitűnőségein kívül vagy száz európai hirű tudós vett részt a kongresszuson, mely a gyakorlati élet sok kérdéseit iktatta programmjába. Ott voltak a többek közt Le Jeune volt belga igazságügyminiszter, a föltételes elitélés apos tola, Prins brüsszeli professzor, Asehrott berlini törvényszéki biró, az angol-amerikai börtönügy legalaposabb ismerője, Liszt Ferencz berlini egye temi professzor, Vidol, Zucker, Van Hamel híres jogtudósok s Asataro Okada japán egyetemi tanár. A megnyitásra megérkezett dr. Plósz Sándor igazságügyminiszter és Wlassics közoktatásügyi mi niszter. Plósz Sándor igazságügyi miniszter nyitotta meg az ülést, üdvözölvén a tagokat és a kitűzött czólt. A küzdelem a kriminalitás ellen — úgymond — régi küzdelem, mondhatni egykorú az emberiség történetével. És habár e küzdelem nem volt a bün tetőjog terén sem meddő és habár az számos elő ítéletet döntött le és számos tévedést oszlatott el, a pozitív eredmény, melyet a büntetőjog és tudománya nyújt, még sem mondható kielégítőnek. Nagy föl adatok várnak még megoldásra, a melyek a mun kának minden irányban tág tért engednek. A nem zetközi büntetőügyi egyesület új életet hoz e küzdelembe. A czélt öntudatosan és határozottan irja zászlajára. A beszédre, melyet óljenzéssel fogadtak, Prins brüsszeli egyetemi tanár, az egyesület elnöke vála szolt franczia nyelven. Megköszönte a szíves üdvöz lést és azt indítványozta, hogy a kongresszus válaszsza meg az igazságügyminisztert tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus tagjai tapssal és éljenzéssel fogadták ezt az indítványt. Prins tanár az ezután tartott beszédben többi közt így szólt: Sokat utazott már a kongresszus, hogy ügyének mindig új meg új barátokat szerezzen. És a kongresszus kiváló sze rencsének tekinti, hogy most Magyarországon gyűl hetett egybe, melynek népe mindenha annak a kiváló hírnévnek örvendett, hogy a lovagiasság fényes vértezetet viseli és hogy az igazság ideáljáért szenvedélyesen hevül. Az ülést ezután néhány perezre fölfüggesztették
A KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS.
Keglovieh Emil fényképe után.
és a miniszterek eltávoztak. Szünet után Prins elnök indítványára a kongresszus tisztikarát a ' következőképpen alakították meg: Alelnökök lettek: Baumgarten Izidor dr. (Ma gyarország), Mayei- (Németország), /ítuic^Francziaország), Madeira di' Taveros (Portugál). Az elnök ezután meleg elismeréssel emlékezett meg Balogh Jenő dr. kir. táblai bíróról, a ki kiváló buzgalommal vezette az előkészítő bizottság titkári teendőit. A napirend előtt Prins elnök azon való sajnálatát fejezte ki, hogy a kongresszus egyik tavalyi alelnöke, Csemegi Károly dr. elhunyt; Csemegiben — úgy mond, — a büntető jogtudomány egyik elsőrangú tudósát, a kongresszus egyik legkiválóbb elnökét vesztette el. Megkezdődtek erre az előadások, a kongresszusra kitűzött kérdések megvitatása. A vitatkozásokat délután is folytatták. Este a kongresszus tagjai külön hajón a Margit-szigetre rándultak, hol a kormány tiszteletükre díszebédet rendezett, melyen az összes kongresszusi tagok hölgyeikkel, valamint számos helybeli büntetőjogi kapaczitás jelent meg. Az első felköszöntőt Plósz igazságügyminiszter mondotta a királyra, mit a társaság állva hallgatott végig és többször éljenzéssel kisért. A következő beszédben Plósz miniszter a nemzetközi büntetőjogi egyesület tagjait üdvözölte. Utána Prins brüsszeli egyetemi tanár beszélt. Erre Emmer Kornél orsz. képviselő a kongresszus tagjait, Baumgarten Izidor osztálytaná csos a vendégeket, Vámbéry Kusztem dr. Liszt ta nárt. Liszt berlini tanár a magyar hölgyeket éltette.
ben, ahol Steindl építész-tanár kalauzolta őket. Majd az igazságügyi palotát nézték meg. A kúrián Szabó Miklós elnök fogadta az előkelő vendégeket, a királyi táblán pedig Sárkány József elnök üdvözölte őket. A kongresszusi tagoknak egy másik csoportja az alkotmány-utezai fogházba ment. Ott Sólley Bar nabás királyi ügyész s Kisfaludy László fogház gondnok kalauzolta őket. A külföldi tudósok nem győzték magasztalni a mintaszerű berendezést s mindenekfölött a példás rendet és a tisztaságot, mely ezt a fogházat kiválóan jellemzi.
A szeptember 13-ikiülésen Mayermüncheni tanár, volt államtitkár elnökölt s folytatták a vitatkozáso kat. Az ülés csak tizenegy órakor kezdődött, mert a kongresszus tagjai előbb néhány nevezetesebb köz intézetet tekintettek meg. Voltak az új parlament-
Szeptember 13-ikán délelőtt 10 órakor, a Nemzeti Múzeum dísztermében, — a hol a főrendiház tartja üléseit — nyilt meg a második nemzetközi gyermek védő kongresszus. Összegyűltek a külföldről érke zettek, a jótékony nőegyesületek elnökei, a szeretet házak és menedékházak bizottságai, tanárok, lelkes ügybarátok. A megnyitás díszét emelték a hatóságok képviselői. Az előtte való nap tartott értekezlet a kongresszus elnökévé Bakovszky Istvánt, az állami legfőbb szám vevőszék elnökét választotta. Alelnökök lettek : Katona Béla dr., György Ala dár, Mandclló Károly, Budnay Józsefné, C. D. Severeano dr., Ugo Cunti&r., Bousseau St. Philippc dr., Neumann Henrik dr., Sabanov Anna dr., S. B. Violi dr. Tiszteletbeli elnökök: Erzsébet Mawrikewna orosz nagyherczegnő, Constantin Constantinovios nagyherczeg neje ; Széli Kálmán, Baitliyány Gézáné, és Scander Lcwy Adolf báró. Tiszteletbeli alelnökök és a szakosztályok megalakítói -.Bókai Já nos dr. orvosi-, Székely Ferencz dr. jogi-, l'éterfy Sándor pedagógiai-, Malcomes Jeromosné báróné jótékonysági-, Dégen Gusztáv dr. emberbaráti szak osztály-, dr. Hegedűs Sándorné ünnepélyrendező bizottsági-, Kovács Gyula dr. kiállítási- és Rákosi Jenő irodalmi bizottsági elnökök. A megnyitáson a kormányt Wlassics Gyula köz oktatásügyi miniszter képviselte. Ott volt: Matuska Lajos alpolgármester, Kudnay Béla főkapitány, Budnay Józsefné, Hegedűs Sán dorné, Bogisich Mihály választott püspök, Kovács Gyula dr. királyi tanácsos, Rákosi Jenő, Türr tábor nok, Barlovácz szerb konzul, Verédy Károly dr., számos képviselő, miniszteri és városi tisztviselő, tanár, konzulok, az orvosok közt Kétly Károly,
A HALÁSZCSÁRDA.
A S Z E G E D I K I Á L L Í T Á S . — Keglorich Emil fmyképs utón.
Szeptember [U-ikén a kongresszus befejezte ta nácskozásait, végig tárgyalván a kitűzött programmot. A bezáró gyűlés délután két órakor kezdődött. A vitatkozások után Plósz Sándor igazságügyminisz tert beválasztották az állandó bizottságba. Az elnöklő Van Hamel lelkes szavakkal köszönte meg a kiváló vendégszeretetet a kormánynak, s a magyar csoport vezetőférfiainak. (Éljenzés és taps.) Délelőtt a kongresszus tagjai megnézték a köz ponti gyűjtő-fogházat, melynek modern berendezése meglepte a külföldi tudósokat. Délben a kormány vendégei voltak a Park-klubban, a hol Lányi Ber talan miniszteri tanácsos képviselte a kormányt. A gyermekvédő-kongresszus.
640
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
38. SZÁM. 1899. id
ÉVFOLYAM.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTERIUM KIÁLLÍTÁSA.
A
Koblinger és Sorger fényképe.
GYERMEKVÉDŐ-KIÁLLÍTÁSBÓL.
Réczey Imre, Müller Kálmán, Schermann Adolf dr. tiszti főorvos, stb. A külföld képviseletében: Scander Lewy Adolf báró és neje (Firenze), VanBrock Gaston (Paris), Bondy Ottilia(Bécs), GalattiDemetiio (Bécs), Rhodes J. V. (Manchester), Stein György báró (Wörishofen), Kratunesku Nikola (Bukarest), Conti Emilio (Firenze), Neumann Hugó dr. (Berlin), Hausman C. F r . (St.-Gallen), Severanu Heléna (Bukarest), Salome de Chwatomé (Varsó), Sabanov Anna (Pétervár) stb. Föltűnt, hogy a francziák nagy része távol maradt a kongresszustól. Katona Béla dr., a kongresszus előkészítő'-bizott ságának elnöke, sajnálattal jelentette, hogy a had gyakorlatok miatt a kongresszus védője : József főherczeg meg nem jelenhetett. A főherczeg távirat ban üdvözölte a kongresszust s Isten áldását kérte működésére. fíakovszky István elnöki megnyitó-beszédében így szólt: Nekünk magyaroknak megvan az öntudatunk, hogy a gyermekvédelem terén nem maradtunk utol sók. Ha meg is előztek London, Paris, Berlin, New-York, Genf, több intézménynyel, nekünk is büszkeségünk, hogy a kisdedóvás ügyében az első óvodánkat Brunswick grófné kezdeményezése és ál dozatkészsége mellett már 1828-ban nyithattuk meg. Ennek az emlékét most ünnepli meg kongresszu sunk egy emléktábla elhelyezésével. S mikor még Bóma, Koppenhága, Szent-Pétervár, Zürich tanács koztak a siketnéma-intézetek létesítésén, akkor a váczi intézet már európai hírnévre tett szert. Nem méltatlan munkatársak közé jöttek önök tehát, de azért minden habozás nélkül elismerjük, hogy még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Még sok megol datlan kérdésünk van s hogy pl. csak egyet említ sek, ma minálunk még csak egyesek óhaja, de még mindig messze áll a megvalósítástól az, a mit más államok s első sorban Hollandia, m á r nagy részben megvalósítottak : a különböző jótékonysági egyletek szétforgácsolt erejének egyesítése, általános, lehető leg összpontosított szervezése. Végül üdvözölte a kongresszus tagjait és indítványozta, hogy József főherczegnek üdvözlő táviratot küldjenek, a mihez a kongresszus lelkesedéssel járult hozzá. Majd a kormányképviselőjét: Wlasdcs Gyula minisztert, a fővárosi törvényhatóság képviselőjét: Matuska Alajost, a külföldi államok konzuljait és a bel- és külföldi egyesületek képviselőit üdvözölte. Wlassics Gyula miniszter franczia nyelven üdvö zölte a kormány nevében a kongresszust s emlí tette, hogy a miniszterelnök elfoglaltsága miatt nem lehet jelen. •Nem ismerek — így folytatta — a társadalomra nézve üdvösebbet, nemesebbet, humánusabbat, mintha meg tudjuk menteni az elhagyott, zsenge gyermeket az elzülléstől és hasznos tagjává nevel hetjük az államnak és társadalomnak. Önök, e nagy és nemes föladat munkásai, legyenek meggyőződve hogy a magyar kormány elnöke, ki minden humá nus intézménynek igaz és lelkes védője, a legna gyobb rokonszenvvel kisóri a kormány többi tagjai val együtt működésüket és a kongresszus tárgyalá sainak tanúságait a gyakorlati téren is értékesíteni óhajtja.* Matuska Alajos alpolgármester a főváros törvény
hatósága nevében köszönte meg a kongresszus üd vözlését. Azután a külföldiek nevében Scander Leim/ Adolf (Firenze) szólt franczia nyelven. Föl olvasták a kongresszust üdvözlő táviratokat is, me lyek közt külföldiek is voltak. Megválasztották most már a szakosztályok tiszti karát és megállapították a szakosztályok ülésrend jét. A szakosztályokban vitatták meg a javaslatokat és ott tették meg az indítványokat. * Szeptember 14-ikén a szakosztályokban folyt to vábbá munka. A külföldről sok tárgyat jelentettekbe, de azok egy részét nem tárgyalták, mert az előadók nem jöttek el. Míg a pedagógiai szakosztály csak nem egészen magyar volt, a jótékonysági szakosz tályban már szép számmal vettek részt külföldiek. Egészen nemzetközi jelleggel bírt az orvosi szakosz tály, hol a magyar előadók is francziáúl szólottak. Minden szakosztály nagybecsű anyagot hozott fel színre és beható viták keletkeztek. Az idegen tagok napközben látogatásokat tettek kü lönböző árvaházakban, óvodákban, a Stefánia-gyer mekkórházban, a lelenczházban. Csoportosan meg látogatták az orsz. nőképzó'-egyesület tanintézetét, hol gr. Teleki Sándorné, Endnay Józsefné, Csiky Kálmánné fogadták a látogatókat. — Délután egy nagyobb csoport, melyben a büntetőügyi kongreszszus tagjai közül is sokan voltak, Aszódra rándult a javító-intézet megtekintésére. Innen visszajövet a vasúton az étkező-kocsiban lakoma volt. A tanácskozásokat szeptember 15-ikén még foly tatták. Szeptember 16-ikára volt kitűzve Brunswick Teréz emléktáblájának leleplezése. A gyermekvédelmi kiállítás.
Kiállítás Barabás műveiből a műcsarnokban. Az országos magyar képzőművészeti társulat Bara bás Miklós, a magyar festőművészet érdemes úttö rőjének műveiből októberben kiállítást rendez a művész síremléke javára. A kiállításra összeszedték a Barabás-örökösök birtokában levő rajzokat, rézkarczokat, akvarelleket és olajfestményeket, kezdő kori krétarajzait; és ott lesznek érdekes tollrajzai is, melyeket 80 éves korában készített. E kiállítás keretében együtt lesz Barabás hetven évet meghaladó művészi pályája, bár arra számítani sem lehet, hogy összes olajfestményeit, melyek 1878-ban meghaladták az ötezerét, összeszedhesse a rendező-bizottság. Hogy a kiállítás lehetőleg tel jes legyen, tisztelettel kéri az orsz. képzőművészeti társulat igazgatósága a közönséget, magánosokat, hatóságokat és egyesületeket, hogy a birtokukban levő Barabás Miklós-műveket küldenék be e kiállí tásra ez év október 5-ikéig Budapestre, a városligeti új műcsarnokba, jelezve a mű tárgyát, mit, vagy kit ábrázol és a mű jelenlegi tulajdonosának nevét, czímét, a vasúti állomást vagy a postahivatalt, a hova az illető mű visszaküldendő. Egyszersmind kéri a bizottság a beküldőket, szíveskedjenek egy nyilt le velező-lapon előre értesítést küldeni a műtárgyról, illetőleg annak útra bocsátásáról. A szállítás költsé geit a társulat viseli. A szegedi m ü t á r l a t . A szegedi országos gazda sági kiállítás alkalmából a Nemzeti Szalon képkiállítást rendezett. Szeged város tanácsa a városi múzeum számára 800 írtért megvásárolta a kiállí tásból Csók István «Magdolna* festményét. Velasquez-kiállítás az országos képtárban. A legnagyobb spanyol festő, Velasquez születésének háromszázados évfordulójára az országos képtárban Velasquez-kiállitás lesz, melyet dr. Térey Gábor most rendez. Körülbelül százötven eredeti fénykép felvételben és az eredeti olajfestmények után készült művészi olajfestmény másolatokban mutatják be a nagy mester híres műveit. A szép kiállításhoz a mester életrajzával ellátott kimerítő katalógus készül. Az országos képtár tudvalevőleg elég gazdag spa nyol művekben, de Velasqueztől csak egy kép van, s néhány az iskolájából. A nagybecsű spanyol gyűjte mény kiegészítésére a szépművészeti múzeum szá mára a közoktatásügyi miniszter másolatokat ren delt meg magyar művészeknél. Ralló Ede, Tornai Gyula már előbb másoltak ilyeneket Madridban. E nyáron pedig Hegedűs László, Ihorma János és Zemplényi Tivadar időztek Spanyolországban s Velasqueznek egy-egy remekét másolták le. A Vígszínház az új színházi időszakban e hó 12-ikén mutatta be első újdonságát, egy franczia vígjátékot: Utazás a válás körül, írta Hennequin, fordította Góth Sándor. A lipótvárosi színház nagy előszeretettel ápolja azokat a színműveket, melyek ben az ötlethez és elmésséghez sok durvaság és Ízlés telenség a járulék. Ez is keveréke a jókedvű ötletek nek, a sikamlósságnak, az érzelgősségnek és pikan tériának. Hennequin ügyes keze és találékonysága az elvált házas felek közt a válás után beállható komi kumból alkotta meg a vígjátékot. Egy fiatal pár el válik, az asszony ismét férjhez megy, s akkor az el vált párok ismét egymásba szeretnek. Persze az elvált asszony második férje együgyű, bolondos ember, a kivel akármit lehet tenni. Az asszony is inkább csak első férje iránti boszúból ment hozzá, s mindig távol tartja magától. A darab vége sok bonyadalmasság és vaskos jelenetek után, hogy az első férj végre is megkéri volt feleségét a második férjtől, a kinek be kell látnia, hogy legjobb, ha áldását adja saját feleségére és elválnak. Ez előadás friss és gyors volt. A főszerepben Lánczy Ilka művészetének finomságával tartotta vissza a nyerseségeket. Góth Sándor, Szer&my, Gál, Gyöngyi az egybevágó játék ból mind bravúros részeket biztosítottak magoknak.
A városligeti nagy iparcsarnokba siettek a meg nyitó-gyűlésről a kongresszus tagjai és az érdeklődő közönség. Itt rendezték a gyermekvédő-kongreszszussal kapcsolatban a kiállítást, melyet déli 12 órakor nyitott meg Rakovszky István, az előkészítő bizottság elnöke. Az ünnepi emelvényen Rakovszky István és Hegedűs Sándorné, az elnöknő foglaltak helyet. Wlassics miniszter is jelen volt. Dr. Kovács Gyula kir. tanácsos, a kiállítási bizott ság elnöke beszédet intézett a kongresszus elnöké hez, s utalt a kiállítás ideális jellegére. Künnrekedt innen a számító önérdek, nem jutott szerep az üzleti versengésnek és emberi hiúságnak. A mit itt A pápai hadgyakorlatok elmaradása. A Vesz találunk,azt könyörületes szívek,részvétteljes lelkek, jótékony kezek, az erkölcsnemesítés és felvilágoso prém - megyei lovassági hadgyakorlatokra e hó dás szellemei hordták össze patyolattiszta képpel és 13-ikára várták a királyt. Pápa városát szépen földí hófehér szándékkal. Egyesek elhozták a ruhácskát szítették, diadalkapukat állítottak, az üdvözlő kül a karácsonyfa alól. Szakasztott olyat, a milyent a döttségek is megérkeztek. Ott volt József főherczeg, didergő gyermeknek adni szoktak. Mások bemutat ják a munkát, melyre a gyermeket tanítják. Végűi Ferencz Ferdinánd főherczeg, Ottó főherczeg, b. kérte a kongresszus elnökét a kiállítás megnyitá Fejérváry honvédelmi miniszter, b. Krieghammcr sára és megszemlélésére. közös hadügyminiszter, a porosz katonatisztek is Rakovszky István megköszönte a kiállítók áldo megérkeztek, Hegedűs Lóránt, Pápa város képvise zatkészségét, a kiállítást rendezők nemes fáradozá lője is leutazott. Két nap óta azonban szakadt az sát s megnyitottnak jelenti a kiállítást. Most a nagyszámú közönség a kiállítás megtekin .eső. Szeptember 13-ikán este felé Fenyvessy Ferencz tésére indult, melyet folyvást sokan látogatnak. főispán táviratot kapott 0 Felsége főhadsegédétől, ki
38. SZAM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.
64 í
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
a király azon elhatározását tudatta, hogy a nagy esőzésekben kímélni akarja a csapatokat, s a más napra Csóth környékére kitűzött gyakorlatokat te hát nem fogják megtartani s e szerint 0 Felsége sem érkezik Pápára. A király parancsát azonnal tudat ták a csapatokkal, a fó'herczegek és méltóságok pe dig részint az éjjel, részint másnap reggel elhagy ták Pápát. A környékbeli lakosság mit sem tudván a hadgyakorlatok elmaradásáról, nagy számmal özönlött Pápára szeptember 13-ikán kora reggel, s ott tudta meg, hogy nem üdvözölhetik a királyt. A szegedi kiállítást szeptember 12-ikén zárták be. A nagy érdeklődés következtében ké,t nappal to vább maradt nyitva, mint eleinte tervezték. A kiál lítás sikere minden tekintetben fényes és az anyagi eredmény is egészen kielégítő. A kiállítást összesen 78,000 ember látogatta, ezenkívül 2700 idényjegyet is adtak ki. Az idegenforgalom nagyságát bizonyít ja, hogy a Eókus-állomáson a kiállítás alatt 65,600 vidéki érkezett. Csurgó ünnepe. Somogy-Csurgón szeptember 14-ón nagy ünnepélylyel tartották meg a csurgói főgimnázium fönnállásának századik évfordulóját. Somogymegye határain túl is rokonszenv kisérte az ünnepet, mert a csurgói főgimnázium e százéves fönnállása alatt mindenkor a magyarságnak erős védbástyája volt. A vendégek százai érkeztek a derék somogyi városba. Odaérkezett Antal Gábor püspök, Tisza Kálmán főgondnok, Tallián Gyula somogyi főispán, a kultuszminiszter képviseletében, Maár Gyula alispán, Szabó Kálmán egyházmegyei gondnok, Barakonyi esperes és még számosan. Az ünnepi vendégek diadalkapuk alatt fölékesített utczákon át vonultak be a városba, a nép lelkes éljenzésétől fogadtatva. Majd megérkezett az ünnepre Darányi Ignácz miniszter is. Szeptember 14-én tartatott még a főgimnázium ünnepélye, mely isteni tiszte lettel kezdődött. Majd Vida igazgató beszédet tar tott, a melyben a gimnázium történetét vázolta. Baksay Sándor jeles irónk szép emlékbeszédet mondott Soltra Alajosról, a ki 30 ezer forintos ala pítványt tett a gimnázium javára. Dr. Horváth tanár szavalta el ezután alkalmi ódáját. A díszgyű lést lakoma követte, melyen 250-en vettek részt. Egyesektől, intézetektől sok távirat érkezett. A mi niszterelnök szép levélben küldte el üdvözletét. A nagy-kanizsai piarista-, a kaposvári állami gim názium, a pápai főiskola tanári kara, Debreczen intézetei és Somogymegye küldöttségileg képvisel tették magukat a jubileumon. Az egyházkerületi gyűlésen Szabó János kétezer koronás ösztöndíjalapítványt tett a csurgói gimnázium javára. Andrássy-emlék Kassán. Kassa város emlék táblával jelölte meg azt a palotát, mely gr. Andrássy Gyula szülőháza helyén emelkedik. A kassai új színház megnyitásával együtt e hó végén leplezik le a táblát. A palota most a jótékony gr. Andrássy
A FEHÉR-KERESZT-EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA.
Dénesé, kit emberbaráti áldozatkészségeért Kassa város díszpolgárul készül megválasztani, a palota mellett elhúzódó Fehér-utczát pedig Andrássy-utczának nevezik el. Esküvő.Díszes esküvő volt e hó 12-én Budapesten az egyetemi templomban. Somsich Miklós sárdi föld birtokosvezette oltárhoz Paspöky Margit kisasszonyt. A vőlegény Somsich Andor országgyűlési képviselő fia, a menyasszony a főváros egyik legelőkelőbb ügyvédjének, Püspöky Emilnek a leánya, Kautz Gyulának, az osztrák-magyar bank kormányzójának unokája. Hosszú kocsisorban vonult a násznép a Kaplony-utcza 5. számú házból a közeli egyetemi templomba, melyet egészen megtöltött az előkelő közönség. Tanfelügyelők jubileuma. Libertiny Gusztáv tiszteletére, ki harmincz éve tanfelügyelő Nyitramegyében, szeptember 12-ikén rendezett ünnepet Nyitramegye, Nyitra város közönsége és mintegy hatszáz tanító. Az ünnep a megyeházán közgyűlés sel kezdődött, a melyen Thuróczy főispán elnökölt, ki Wlassics miniszter és a vármegye közönsége ne vében üdvözölte a jubilánst. Volt még több üdvözlet is, valamint alkalmi költemény és emlék-lap. A fel vidéki magyar közművelődési egyesület Janits Imre orsz. képviselő vezetésével tisztelgett a jubilánsnál, kiemelvén, hogy Libertiny volt a kultúregyesület megalapítója. Délben lakoma volt, melyen négyszáz nál többen vettek részt. A nyitravánnegyei tanító testület az ünnep emlékére Libertiny nevére alapít ványt tett. Szegzárdon szeptember 12-ikén Tolnamegye kir. tanfelügyelőjének, Tihanyi Domokosnak 30 évi hivatalnokoskodása alkalmából rendeztek ünne
pélyt. A szakavatott, ügybuzgó tanfelügyelő, a magyarosodásnak is lelkes apostola, csak rövid négy év óta van Tolnamegyében, mert előbb mint Ungmegye tanfelügyelője működött. Az ünne pély a megye szókházában vette kezdetét, hol gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklésével a közigaz gatási bizottság tartotta rendes havi ülését s Tihanyi meleg óváczióban részesült. Majd a kaszinó nagytermébe gyűlt az ünneplő sokaság a megye minden részéből, hol Bo István stb. mondtak pohárköszöntőket az ünne peltre, jelenlévő nejére, a főispánra, stb. Hetven üdvözlő távirat érkezett. Megindult a gyűjtés 'Tihanyi-alapra*, melynek kamatait mindenkor tanítónak tanuló fia kapja. Ásatások Aquincumban. A fővárosnak hires római telepén Aquincumban évről-évre folytatják az ásatásokat, s lépten-nyomon újabb és újabb em lékeit tárják föl az egykori római világnak. Az idei nyáron is nagyban folytak az ásatások Kuzsinszky Bálint dr. múzeumi őr felügyelete alatt. Az idén egy szomszédos magánterületen remek mozaikot fedez tek föl, a melyet most átraknak a városi területre. A telepen levő szép kis múzeumot, mely tele van nagybecsű római műtárgyakkal, a nyár alatt kibőví tették. Közelebb pedig félkör alakban oszlopcsarno kot építenek mellé és ebben helyezik el a nagyobb kőszobrokat és síremlékeket.
HALÁLOZÁSOK. EÁTH GYULA, Eáth Mórnak, az érdemes könyv kiadónak egyetlen fia meghalt Budapesten. Vele a magyar könyvkiadók egyik tekintélyes és képzett tagja szállt sirba. A Eáth-féle könyvkereskedésnek már évek óta ő intézte az ügyeit és halála széles körben őszinte részvétet keltett. A munkás ember nek, ki java férfikorában volt, szivszélütés oltotta ki életét. Szülői Ausseeban voltak, kikre a csapás annál lesújtóbb, mert az idén januárban egyetlen leányukat vesztették el és így most öreg napjaikra egészen magukra maradtak. Elhunytak még a közelebbi napokban: Sasvári DEÁK VINCZE, volt 48-as honvédfőhadnagy, a vörös sapkások egyik vitéze, nyugalmazott körjegyző, a nagy időkben részese tizennégy csatának, Daróczon, Ungmegyében, 72 éveB korában. Benne Damjanics egyik első katonája tért pihenőre. — Biveniczkői STOY JÁNOS, mérnök, huszárszázados, volt negyvennyolczas nemzetőrségi tiszt, Temesmegye tisztelet beli főmérnöke, 76 éves korában, Budapesten. Az elhunyt tagja volt a bécsi katonai földrajzi intézet nek, építésvezetője a szeged-temesvári, piski petrozsényi vasúti vonalnak, valamint a Béga csatorna
MI ÚJSÁG?
munkálatainak is. — BUDA IMRE, Hunyadmegye
A VAKOK INTÉZETÉNEK KIÁLLÍTÁSA.
A
Weinwurm Antal fényképei után.
GYERMEKVÉDŐ-KIÁLLÍTÁSBÓL.
tiszteletbeli főjegyzője, negyvennyolczas tüzértiszt s Görgei seregében ütegparancsnok, Déván. — VIZMATHT ANTAL, zalalövői tanító, 58 esztendős korában. Az elhunyt iránti köztisztelet jele, hogy Zala-Lövő, Mindszent, Patak és Fernekág községek tudatják gyászjelentésben a tizennyolcz esztendeig buzgón fáradozott tanító halálát. — Kaáli NAOY KÁLMÁN, budapesti büntető-törvényszéki ny. albiró, 49 éves korában, Maros-Vásárhelyen. — BBCNNER KÁBOLY, zádorlaki lelkész, a csanádi egyházmegye
642
38. SZÍM.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
egyik legkiválóbb papja, 6 5 éves k o r á b a n . — ÚRBAN TAMÁS, földbirtokos, B e t h l e n f a l v á n , 92 éves korá b a n . — KÖLLÖ B É L A , Kóllő Miklós szobrász egyet len, k é t éves kis fia rövid szenvedés u t á n , B u d a p e s t e n . — KAKCSAT KÁEOLY, gyógyszerész, Gö éves, D o r o z s m á n . — E C K E B T JÁNOS, a t e m e s v á r - g y á r -
városi tűzoltók al p a r a n c s n o k a .
Nem közölhetők: Holdvilágos tavaszi este volt. A költészet terén a gyönge kísérlet után jövőt nem jósolhatunk. — Nyáron. Vágy. A hasonlatok virág dísze alatt nem találunk mélyebb tartalmat. — Egyedül. Nagyon elcsépelt gondolat. A kidolgozás ban nincs semmi egyéni, semmi eredeti. — Elha gyottak. .1 költő emlékének. Mohácsi síkon. Távolból. Fohász áj ezredévért
Özvegy zeykfalvi ZEYK LÁSZLÓNK, született S i n a y L i n a , S á r d o n rövid ideig t a r t ó betegeskedés u t á n . L e á n y a : özvegy E l e k e s M i h á l y n é , veje : kadicsfalvi T ö r ö k Albert n y u g a l m a z o t t főispán, g y e r m e k e i és n a g y s z á m ú r o k o n s á g gyászolják. — H e r c z e g LOBKOVITZ LAJOSNÉ, h e r c z e g L o b k o v i t z Budolf buda pesti h a d t e s t p a r a n c s n o k édes anyja, F r i s c h a u b a n , Csehországban.
—
ZAREMBA
KÁROLYNÉ,
biztotítótársaság várit.
Deztönek,
vezértitkárának
a
anyja,
H^-^g Ü0>
Fönix-
Kolozs
Irta
2132. szánra feladvány. Palkoska E.-től. A • V a s á r n a p i Újság» 34-ik s z á m á b a n közölt k é p talány megfejtése : A nemeslelkű ember ép oly ter mészetes az odaadásban, mint az önzésben. Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . iroda:
6734
Vese, húgyhólyag, h ú g y d a r a és köszvény-bántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szer vek h n r u t o s bántalmainál, orvosi tekintélyek által
T
a Lithion-forrás
VILÁGOS.
Salvator
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. A 2115, számú feladvány megfejte'se Peigl M.-tól. Világot
kitűnő sikerrel rendelve lesz.
Sötét.
1. Fd5—g8 . . . Fd6—e5 : (a) i. _ . . . . . . Fd6—c5 : (b) 2. Hc5— b 3 T — Kd4—d3—e+ 2. H e 5 — f 3 | . . . K d 4 - e 3 3. Va8—g6 mat. 3. Ve8—g6 mat.
1. . . . —. ___ t. sz. 1. Ve8-a4 f stb.
Világot. Világot. Sötét. Sötét. a. 1. Va2—a4 Kei—f5 : (a) (a) 1. 1. .... . . . Ke4—f4 : (b) 2. F c 4 - e 6 f Kf5—e6 : 2. Fc4—d3+ ... Kf4—e5 3. Va4—d7 mat.
3. Va4—e4 mat.
*>. 1. __. __. . . . Fh2—f4 : (c) 2. Va4—c2+___ Ke4— e5 3. d2—di mat.
c. 1. e2—el V 2. Fc4—f 1 + Kel—d5—f5 3. V v. F mat.
H e l y e s e n f e j t e t t e k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Lipátvárott: Hoffbaner Antal. — Agárion: Gáli Mihály. — Gyitlán: Nuszbek Sándor. — A pesti sakk-kör.
Szerkesztői
A szőke erdészné utolsó éjszakája. Elbeszélés. Hasonló történeteket számtalanszor feldolgoztak m á r s az olvasó alig fut át az elejéből néhány sort, mindjárt meg tudja mondani a végét is. Hogy az efféle dolgok közölhetők s élvezhetők lennének a r r a nézve legalább a kidolgozásban kellene lenni olyasminek, a mi a mese elcsépelt voltáéit kár pótlást nyújtson.
Nem aféle alkalmi irat, a milyenek nagy események idején a piaezot elárasztják s aztán nyomtalanul alá merülnek az irodalmi lom tengerében. A megrendítő haláleset évfordulóján megjelenő ezt a könyvét Márki Sándor, nagy szeretettel irta. Nem készült hamarosan, hanem alaposan, gonddal. A ki olvasott valaha könyvet Márkitól, az örömest fog nyúlni ez után a kötet után is. A történeti hűség és alaposság; az előadás válasz tékossága és a költői lendület, miket Márki oly sikerül ten egyesített e könyvben, a legkimagaslóbb irodalmi jelenségek közé emelik azt, a mely legszebben a'vkor fogja betölteni hivatását, h a ott lesz minden magyar család asztalán. Rászolgál erre kiváló tartalmával és előkelően díszes külsejével.
Befizetett részvénytőke: 10.000,000 korona.
A Salrator-forrás igazgatósága. Eperjesen. B u d a p e s t e n , f ő r a k t á r É d e s k u t y L. u r n á i . l e g s z e b b ,
h í z o t t ,
v á g o t t
uradalmi l ő t t v a d a k n y u l , őz, szarvas, fürj, fogoly, idei kapható
Fiók: IV., Koronaherczeg--ntoza 11. s z á m . Zálogház fiókok : IV., Károly-körnt 18., V I I . , K i r á l y - u t c z a 57., VIII., J o z s e f - k ö r n t 2 . , XV., Z s i b á r u s - n t c z a , a föpostával szemben, Elfogad betéteket takarékbetéti könyvecskék és pénztárjegyek elle nében 40/o-os k a m a t o z á s s a l , valamint folyószámlán (cbekszámlán). — (A 100/o-os betétkamatadót az intézet fizeti.) M e g b í z á s b ó l t e l j e s i t i m i n d e n f é l e értékpapírok v é t e l é t é s e l a d á s á t a legelőnyösebb feltételek mellett 7884
trésor, safes-deposits, pánczélszobák k ü l ö n l e g e s g y á r a .
Különös jé szerkezetű anyakönyv-szekrények
iuloii. R O Z S N Y A Y M A T Y Á S gyógyszerész Aradon
kaphatók jutányos árban.
Budapest, Károly-körut í). sz.
GMEHLIM HERMÁM
BŐE-BUTOK-G-YÁE, Budapest, VII., Damjanich-11.6.
FESTEK GYÁR
Ifj. E R R E R A N D R Á S
Telefon w-08. Újpest, Arpáűút 56.
KNUTH
KÁROLYJS£.
Cs. és kir. fensége József fólierczeg udvari szállítója.
Gyár és iroda: Budapest, VII., ker., Garay-utcza 10. gépészeti, elektro t e c h n i k a i és v e g y é szeti tanintézet. Tanműhelyek. Frogrammokat ingyen,
Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányza tok gyorsan készíttetnek. 8346
OSAN
WOTTITZ
8270
mindennemű paszomány, zsinór, bojt és rojtok. A r a n y
Nehézség*
Élesztőnél jobb!
A ki eskórban, górcsőkben és roas idegbajokban szenved, kér jen ezekről szóló füzetet Küldi inzyen és bérmentve a S c h w a nen-Apotlieke Frankfurt aH.
Stella
Sütő-por készíti:
8338
Stella Vegyészeti Gyár Budapest, Dohány-u. 81.
j j t i j j g 'J|onH-u9iBU|OBAH l-I»p»dS •!» «1»B*«"» '*TO—'t I
Képes árjegyzékek
ingyen
és bérmentve.
((inaznsBO [na w a f )
(Utánnyomás nem dijaztatik.)
8204
Mindenütt
Philippy A. L.
XVIII., Carl Ludwigstrasse 6. Budapesti főraktár : Török J ó z s e f gyógyszerésznél Kirilv-ntcza 12., továbbá miudeu gyóförszertarbau, dronueriúkl.an és parfüméi likban) Szétküldés utánvét mellett. Megrendelések oly helyiül, hol még rak tár ninc-s fenti czégek egyikéhez iutézendók. — i'rospcktus ingyen.
Pozsony, Duna-uteza 2.
Hennebero selyem I
csíkos, koozkázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy 840 kfl lönböző fajta és 2000 különböző ezin és árnyalatban »lb)
Ruhák s bloosokra a gyárból! Privát fogyasztóknak postabér-, vámmentesen és házhoz szillitva. Minták postafordultával. ""^ Magyar levelezés. — Svájciba kétszeres levélybélyeg ragasztandó
BEMEBERGfi.selyemgyárai, Züriehben (cs. é s k i r . u d v a r i s z á l l í t ó ) .
Ajánlja Szárny,
Mignon-zongorák,
Pianinok
és a
legjobb szerkezetű H a r m o n i u n i o k a t nagy válasz tékban.
8246
Legkedveltebb föltételek.-- Jótállás mellett. \W Hangolások és javítások legolcsóbban és kitűnően készíttetnek. Vidékre is.
kapható.
'
MARMATIA Magyarország
zongora készítő
fekete, fehér és szines 45 krtól 14 frt 65 krajezárig méterenként — sima,
, bbaf akna,i
THYM0L w °s
Alapíttatott 1890. évben.
Folyó év szeptember hó 30-án és októ ber hó 2. és 3-án alolirt katonai hatóság ál tal Budapesten a vonatlaktanya nagy udva rában, VI., Angyalföld, Arena-ut és Lehelutcza sarkán, körülbelül 3 0 0 darab ló fog azonnali készpénzfizetés mellett árverés ut ján eladatni. Az árverés mindenkor reggeli 7*9 órakor veendi kezdetét. A I I I . fokozat és a vételár magassága után lerovandó bélyeg- illetéket a vásárló tartozik a vásárlási összeg lefizetése mellett fedezni. 8369 A cs. és kir. 4. száma vonatosztály parancsnoksága.
•* ejnanni," |.joijq»Jj'T
c s i p k e , z s i n ó r , p a s z o m á n y é s g o m b k ö t ő áruk.
ANTON J. CZERNY, BÉCS,
80*9
kivitelben
MANFRÉD
B u d a p e s t , Király-ntoza 3 0 . — T e l e f o n 18—99.
BUDAPEST, VI., Nagymező-utcza 46. sz., saját ház Kézimunka hímzésekhez, f ü g g ö n y é s i>«tori»oz
Semmilyen fog- vagy szájtisztitószer n m volt még képes oly gvorsan a legszél sebb körök pártfogását megayerni, mint O s a n Ezen kipróbált práparatum hatása antis 'piikusj konzerváló, tisztító, kellemes és sajátl'gos f- R letételeinél fogia m i n d e n t e k i n t e t b e n j ó v a l f ö l ü l m ú l j a az eddig j s m e r t fogszereket. O s a n j ó s á g b a n , s z é p s é g b e n és f á j d a l o m n é l k ü l i s é g b e n tartja meg a fog iKat a leg magasabb életkorig. O s a n hatóságilag és számos orvosi bizonyitvánjnyal l«tt véleméuyezve. — Á r a k : Osan-szájvizeszenczia üvegekben á 8S k i . O s a n f o g p o r szeleli ez tkben á 44 kr., O s a n - f o g k e f é k á 3U kr.
csak akkor valódi ha közvetlen gyáraimból rendelik
Lóárverés!
Technicuni 827* AltenburgS/A.
tornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmüvi emelőgépek ftb.
Hohenberg Ferencz
f ÁPOLD A FOGAIDAT! ^
t
A es. és kir. tengerészeti hadiszertár parancsnoksága.
Központi víz-, lég- é3 gőzfűtések, légszesz- ós vízvezetékek, csa
CLICHEKET
Budapest, IV., Károly-kaszárnya, Károly-körut, Rostély-utczai kapu.
W
Szállítási hirdetmény.
A polai cs. és kir. tengerészeti hadiszertár 1900. évi anyagszükségletének biz tosítására, és pedig az V. osztá'yt (faolaj) illetőleg 1899. évi deczember lió ö-én, a többi alant felsorolt osztályokat illetőleg 1899. évi október hó 12-ón, mindenkor dél utáni 4 órakor a lepecsételve beérkezett ajánlatok fölött a cs. és kir. tengerészeti cs. é s k i r . u d v a r i szállító. hadiszertár parancsnokságánál pályázati versenytárgyalás fog tartatni. A szállítandó anyagok következő osztályokba vannak osztva, ezeknek egy néhánya pedig csoportokba: I I . oszt L o b o g ó k . X V I . oszt. R u d a e s o k , s n r l ó b á d o g , 1 boritóbádog, fogla T i s z t í t ó g y a p o t és t i s z III. latszögek pénzöt tító kendők, I IV. Bőráruk, vényből, Állandó raktár kész bőrszékekből, fauteuilekből, mappákból, I V. Faolaj, XVIII. t Sárgaréz rndaesok,ru kályliaellenzőkből, papírkosarakból stb., stb. 8?45 f VI. Lenolaj, dak, b á d o g és sod II VII. Marhafaggyn, rony, S z ü r k e mosószappan, c VIII. XXIV. i Vékony kötélnemuek foggvugyertyák és és k ö t é l g y á r t m á n y o k Horgany, vörösés sárgaréz clichék előállítása, vala rncZlNKOGWlA stearingyertyák, kenderből, mint autotypíák, phototypiák, chemigraphiák, f T á r c s a r é z , r n d a e s o k , K á belszerűén készített XIV. XXV. t W0TT1TZ VILMOS és photografiáli, sodrony, b á d o g és kötélnemuek, ugy helybeli, mint vidéki megrendelések BUDAPEST ; XXVI. . Spárga kátrányozatszögek vörösrézből, jutányos áron pontosan eszközöltetnek. 8356 t XVa. V ö r ö s r é z csövek, lan kenderből, f Csövek p é n z ö t v é n y b ő l , XVb. XXVII. i Pokróezok (takarók). A közelebbi részletes és általános szerződési filtételek, úgymint a Bzállitai Lakk—kenéze, építészeti' anya tárgyakról szóló jegyzékek és ajánlati minták a következő helyeken betekinthetők, gok, vegyészeti czikkek és enyv illetve megszerezhetők : különlegességek, gépolajok. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium tengerészeti osrtályáiak iroduigazgatósagánál Bécsben ; a cs. és kir. tengerészeti hadiszertár parancsnokságánál Polliban és a haditengerészeti parancsnokságnál Triesztben ; a kereskeJelmi és iparkamaránál Bécsben, Budapesten, Prágában, Pilsenben, Brünnben, Gráczban, Laibachbarr, Klagen Triesztben, Zárában, Zágrábban, Fiúméban, Debreczenben, Kolojsvárott, Telefon 13-08. furtban, Brassóban, Pécsett. Szegeden és Pozsonyban ; továbbá Villachban a várrsi tanácsnál; a faolaj-szállitást illetőleg Pola, Capo d'Istria, Pirano, Parenzo, Rovigno, Spalato, Bagusa, Cattaro és Castelnuovo városok tanácsánál, illetve községhivatalánál is. Szóbeli fölvilágosítást a fentebb említett cs. és kir. tengerészeti hatóságok nyújtanak. 8366 Pola, 1899 augusztus hóban.
k é s z i t a legfinomabb
szállítónál,
•Hal
Kapható BudepeiUn: TörSk JÓSMf o t o n . art.41 <•
8339
fáczán
GÉCZY F E R E N C Z udvari
az idegesség vasas diinabor
aczélpáuczél pénmekrények,
Központi Irodája é s v á l t ó ü z l e t e :
Budapest, VI. kerület, Andrássy-ut 5 . szám.
i d e i s t í r i a i p o u l a r d , k a p p a n s naponta a legfrissebb
mondanivalók.
Egy előfizető. Khinában koránsem csak egy nyelv uralkodik. Nem is szólva a mongolokról, mandsukról, a tulaj donképeni khinaiak is több nyelvcsoporthoz tartoznak, mely nyelvek rokon ságban állnak ugyan egymással, de mégis leg alább annyira különböznek egymástól, mint az olasz a francziától. Az egyik fő khinai nyelvet vagy 110 millió ember beszéli, a másikat mintegy 90 millió, a harmadikat pedig 70 millió. Ezenkívül m á s , kisebb körökben elterjedt nyelvek is élnek m é g a khinaiak közt.
Ára diszkötésben 5 f'rt.
Budapesti T a k a r é k p é n z t á r és Országos Zálogkölcsön Készvénytársaság
Könnyen emészthető !
baromfi A 2116. számú feladvány megfejtése TrcalaJ.-tól
Nagyívrét alakban, 6 nagy képmelléklettel és 38 a szövegbe nyomott kisebb-nagyobb képpel.
Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban.
A.
SÁNDOR.
7523
Húgyhajto hatású? Kellemes izű!
b. c 1. — _ . . . . Kd4—e5 : (c) 1. . . . . . . Fd6—f8 2. Ve8—c61 — Kc5—d4 2. Ve8— f8 : stb. 3. V c 6 - d 5 mat. Világot. d. Sötét.
Dr. M Á R K I
Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.
Gummiáruk, betegápolási czikkek sérvkötők (óvszerek F. Bergueránd párisi gyárostól) legelőnyösebben beszerezhetők Pol gár Sándor egyetemi kötszerésznél, Bpest, Erzsébet-körut 50.
a.
mythosa. II. rész: krónikája.
Ezrek mennek Carisbadba
Kinek van szeplíije ?
T»gj l.árml tolt, ngj ii»tt«ná»
(1867—1898.) I. r é s z : E r z s é b e t k i r á l y n é Erzsébet királyné
Szerkesztőségi
Szépség és sgéi zség. Korunk fiiuyavalyája
hogy roiRE gyomrukat kirepa ráljak és újra Jól eméiMzenek u aruán? kz tftljea blston- pedig ezt a ozélt otthon kényelemben, kevés költséggel elérik 4« Yértelenaég, melyből ssim* •iggml fordulhat annak eltűn tetett végett a vllag-hirü PEPSIN-BOR Ului kór siármuik. KE ellen hasznalata által, mely az ételt pedig legbiKtoMbbun Lat % Serail arczkenócshöz. megemészteni segíti és a gyom rot rövid Időn tökéletesen mely nem csak eltávolít min helyreállítja a Casgara Sagdenféle bfirtlíitatlaneagot, ha rndu-bitrWtün^ enyhe hatása 1 ü v e g 1 frt 20 kr, 5 fiv«ff nem ai axoibört vakító fe hawhejtó és vértisztltó scftr. hérré, t l e i t a v á ém üdévé Nem keserül Minden ilynemű franko kftldv* 6 irt. készítmény közt a legjobb. Az t e s z i . 1 Téíe'.y i r a 7 0 kr. Sherrjrol Tan kéesiUe él min Arcipor h o n a 3 • i l n b e n ezredéves országos kiállításon jó hatásáért kitüntetve. den hasonnevű kóultmönyek 7 0 kr. P o s t á n franko 1 ü v e g á r a 1 frt 20 2 0 sz. kr, között aa legtöbb Vilnwűjat éi küldve 1 f r t S kr. S i a p - 6 ü v e g franko k&iott 6 forint, küldve vasat tártaim aua. VM pan h o n i 1 drb 3 0 kr.
PéDzszekrény, trésor és vasipar r.-t.
Magyarország királynéja
•l u
Sötét.
BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.
Erzsébet
SAKKJÁTÉK.
Világos.
íitmüt
F r a n c z i a , ansrol, o l a s z , magryar, n é m e t , r o m á n nvelifrt rendszeres tanítása, esetleg spanvol, orosz és cseh nyelvékhen felnőtteknek, az illetó nemzetiségű tanárok által B e r l i t z moH szere szerint. Az elsfi leczkeórától fogva a tanulóval csuoan . m-gtanulandó nyelven beszélnek és csupán csak azt hallja Prn spektusok ingyen és bérmentve, beiratás minden Időben. JVdN tá^-ok eszközöltetnek. |q«
született
t o l n a - n é m e d i - i p o s t a m e s t e r n ő . 19 éves k o r á b a n . — Freund
i
643
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
Szabadalmazott uj rendszerű t ű z - é s b e t ö r é s n i e n t c s
74 éves k o r á b a n , E s z t e r g o m b a n — TANOS MARISKA, SÁMUELNÉ,
The Berlitz Scöool ofLanguages
A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható •
KÉPTALÁNY.
C t á s z á r T e r é z , n j u g a l m a z o t t k i r . t á b l a b í r ó özvegye,
FREUND
1899. 4 6 . KVFOLYA*.
38. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.
é s Ausztria t e r ü l e t é r e ssataadalmazott
MxÁrólagosan 8300
házigomba-irtó és fa-conserváló szer. Évek hosszn során át kipróbilt kitflnó szer mindennemfl épületgomba gyökeres és biztos kiirtására s faanyagoknak, különösen padlók és nasfedelsknek korhadáé elleni conierválására. Egy ailogramm „Marmatta" 10— l*m> terület bevonására elegendő. Egy küo 60 kr. 4 kgrammot tartalmazó postaláda csomagolás- és használati utasítással 2 f r t . - 50 kgrmon felüli mennyiségben zsákokba csomagolva melermázsánként 4 0 f r t . (4 kgrmnál kevtiebb nem kflldetik ) Bffész épületek K o m b a m e n t e s l t t a é t m e g e g y e z é s szerint ÍO é v i j ó t á l l á s s a l eszkozoljnk. A MARMATIA" utánvétel, vagy a pénz előleges beküldése mellett e g y e d ü l kapható és megrendelhető
Kávay János és Társainál Máramaros-Szigeten.
Prospectuí ingyen és bérmentve.
KAYE közvetlen a tengeri hajóról szétkfildve: 1 zsák 4 kgr. Rió kávé jó izü . _ . . . . . . —- 4 . 6 0 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé nagyszerem _.. 5.60 1 zsák 4 kgr. Kuba kávé nagyszerem ... . . . 5.75 1 zsák 4 kgr. Portoriko gyöngykávé nagyszerűi! 6 . 1 2 1 zsák 4 kgr. kék Jáva gyöngy kávé . . . --- 6 . 8 0 elvámolva, bérmentve és csomagolva minden más költség nélkül. 8191 Á r j e g y z é k e t és l á t k é p e s l e v e l e z ő l a p o t i n g y e n és b é r m e n t v e k ü l d
FRATELLI DEISINGER, F i u m e , S c a f a l o S14. A magyarországi
kávésok
bevásárlási
forrása.
644
VASÁRNAPI H J S Á Ó .
3&. SZÁM. 1899. 46. évrotíA*.
„A világ legjobb sámfája"
Legjobb és legbirnevesebb pipere hölgypor: a
FÖLDVÁRY I M R E férfidivat és f e h é r n e m ű raktárában. Budapest, IV., Koronahertzeg-utcza 11. sz. és VIII., Kerepesi-út 9. Férfi ingek, Jager - árnk, vailúsz ás sport-czikkek dús választékban kaphatók.
Különleges Rizspor
frt 1.50
B 1 8 M U T T A L VEGYÍTVE
C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ,
^
Keztyiik és nyakkendők. folyékony szénsavtarlalmu aczélhüvely, melynek segélyével mindenki, bárhol s l é n s a v t a r t a l m u e g f é s i s é g e s . o l c s ó , i i d i t ő é s h ü s i t ő i t a l o k a t (szódavíz, selters, limonádé,szikviz, málnaié, gazense, pezsgő, tej Btb.) készíthet az e ezélra szerkesztett palaczkban a mellékelt utasítás szerint.A szénsav vegytiszta. A kezelés egyszerű, kényelmes. A folyadék lehűl. 1 doboz 10 sodorhüyelylyel 60 kr. Egy hozzá szükséges, min denkorra használható palaczk 3 frt. Részletes leírás és utasí tás kívánatra ingyen és bérmentve. Képviselet a magyar korona országai részére Budapesten 8328 Kertész Tódornál Geittner é s B a n s c l n á l Kristóf-tér. Andrássy-út 8.
Vérszegények és lábbadozóh vassal igyanak V« liter ára 1 frt 20 kr. 'A liter ára SjZBSJBBBBBBBBBJZaaaSjBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBL
Készítő Serravallo gyógyszerész Triesztben.
MAGDA-HAJKENŐCS
1 üveg ára 1 korona. • Viftla,, llftlOTOW A hajat legkevésbbé sem « Ildiit.) IldJM.t'V. szárítja ki, miért is ennek alkalmazásánál a haj törékenységről nem kell tartani. 1 üveg ára 1 korona.
i Viola* Taimo^hkin-poiDtvdé.iaa&ra.zm'gáló kitűnő hatású gyógykenőes. 1 tégelynek ára 1 korona.
•Viola* antiszeptikus fogpor. Egy doboz ára 60 fillér bzl5 i Viola* antiszeptikus fogviz. Egy üveg ára 60 fillér. — Kapható az "Arany G E M L - f é l e gyógyszertárban kereszthez.* lemesvár,
dermatologiai-terapputikus alapon nyugvó összetételénél fogva az el ismert legjobb szer
k o r p a e l l e n , Dgyszintinf haj k i h u l l á s e l l e n .
I
M A G D A - H A J K E N O C S több év óta kipróbálva, tel jesen ártalmatlan, a h a j n ö v é s t előmozdítja és mint k i t ű n ő ó v s z e r a gyakran előforduló haj betegségek ellen, még gyermekeknél is használatra leg óbban ajánlható. 1 t é g e l y á r a 3 k o r o n a . — Főszétküldési raktár :
KESSLEB KEZSŐ-nél gyógyszerész
Dr. Lengiel Fngjes-íele
Nyirfabalzsamot
Dr.
H A J F E S T Ő FÉSŰ (Hoffer-féle s z a b a d a l o m , B e r l i n S.O. 36.) ő s z vagy v ö r ö s haj előkészület nélkül valódi s z ő k e , b a r n a vagy f e k e t e szinre való festésre. Teljesen ártalmatlan. Evekig használhatói Darabja 2 frt. Ausztria-Ma gyarország részére szállítja V é r t e s sas-gyógy szertára Lúgoson, 96. sz. Magyarország. 8255
MT'Beiizoe s z a p p a n u l
IBOLYA-CRÉME.
7 arany, 18 ezüst érem, 30 tiszteleti és el&smerő okmány. Bégi Jóhírn köszvény, reuma és idegfáJáV lom ellen (bedőrzsőlésrs) az emberi test iz mainak és inainak erősítésére
Kwizda Fluidja (Kwiida-féle KSazvénySsidja.)
Akigyö
védjegygyei.
^'ista-n^ Eredményesen hasznaivá tarifák, kerék párosok és lo Taglók iltal nagyobb tórák után; erősítésre éa erőgyűjtésre. Á r a k : >/• p a l a c z k 1 f r t . i/i p a l a c z k 6 0 k r . Csakis a fenti védjegyes a valódi, — Kap ható minden gyógyszertárban. Főraktár Magyarorszáe részére: T ö r ö k J ó z s e f gyógysserésznü Budapest, Király-utcza 12. Kretsapotheko, Korueuburg (Bécs mellett). A név, ragjegy és csomagolás tőrvényesen védett. 8171
39. SZÁM. 1899.
emtoei-uelc
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSlG és / egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6
a Schneider-féle
Páfrány- tokocskák (Galandóc-elhajtó)
BUDAPEST, SZEPTEMBER 24. Ősapán • VASÁRNAPI DJSAG ' f * " i m ® M ( íélévre — 4 «
46. ÉVFOLYAM.
Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK / ***" *™ „ Z T Külföldi előfizetéseknél a postsilsg V félévre — 2..V) megbatározott viteldíj is csatolandó
a d t á k v i s s z a teljes egészségöket.
\
Eg-y e r e d e t i doboz h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l a belés külföld részére p o s t a i u t á n v é t t e l . . . ... 4,— frt a pénz előleges beküldésével ... ... 3 . 6 0 f r t .
i
Egyedül valódi k a p h a t ó :
S C H \ K I I ) E R J Ó Z S E F gyógyszerésznél B e s i c z a , F ő - u t c z a 21. (Délmag-yarország/)
Biztos gyógyszer !
SIEMENS és HALSKE Budapest, VIII kerület, Kerepesi -ut 21. szám. Készít:
8275
(Arany kereszti gyógyszertárában Gyulán. Főraktár Budapesten: Török József gyógyszer tárában, Király-utcza 12. Egy tégely ara I korona, hat tégely rendelésnél béi-mentes szállítással.
0#~ M i l l i ó
Rendelésnél az életkor megjelölendő.
ajánlatos. Egy darab ára 6 0 éa 3 6 kr. Baktaron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország rézzére T ö r ö k József gyógyszerésznél Budapest, Kiraly-nteza 11.
Bodoki Mihály
• Felülmúlhatatlan szer!
Számtalan elismerő és liálanyilatkozat.
Lengiel 8109
Á r t a l m a t l a n anyagokból készült biztos hatású c r é m e 2 f o k o z a t b a n k a p h a t ó . I. f o k o z a t . A bőr fehérítésére és üde tartására, I I . fokozat. Szeplő, máj foltok s a bőr mindennemű tisztátalansága ellen. Hasz nálata kitűnő eredménynyel jár, a nélkül, hogy a bőrre és fogakra káros utókövetkezményei lennének. Kapható:
- tér.
A p á f r á n y - t o k o c s k á k nem ártanak, ha a féreg nincs is j e l e n . , T ö r v é n y e s e n v é d v e .
LE,MATTERHORN(C[RVlN) depuis. RIFFELALP. Sulsse
Rgj korú ára btsmilatt utasítással együtt I frt 50 kr. hatásának támogatására Frigyei-féle
Losonczy
f e j e s t ő l , a püfránytokocskák által fájdalom nélkül, a legrövidebb idő (6 perez) alatt teljesen el hajtatok. E kitűnő gyógy szer nemcsak a galandféregben,hanem gyomor bajban szenvedőket is biztosan meggyógyítja. A pántlika - giliszta tünetei a követke z ő k : az arcz halvány sárga, bágyadt tekintet, "kék'szemkarikák, lesoványodás, elnyálkásodás, emészthetetlenség, ét vágytalanság, .gyakori rosszullét, ájulások, nyál(Védjegy.) ^^^^^^^^^^^^^^— üsszegyOlemlés, a test. megdagadása, gyakori felböfögés, bélgörcs, szóró fájdal mak, szívdobogás, a vérkeringés'rendetlenségei különösen 8208 nőknél, gyakori főfájás stb: stb.
A modern »*g)é«i«» hatalmas bála dása éa u ebból származó szám talan eosmetikua készítmények sem voltak képesek a H0 éven át bevált
• Inyomnl, a legjobb bizonyíték te hát, hogy itt egy valódi, • természet által nynjtott azépitfiuerrol van azó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi eljárás alapján praeparáltatik éa csak azután jón forgalomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b ó r f e l a ó h á m j a i t l a s s a n k i n t l e h á n t j a áa ea á l t a l a z a l s ó t i s z t í t o t t b o r fiatal e z i n b e n áa ttde.Agben J ö n n a p v i l á g r a , m e g s z ü n t e t • a i n d e n n e z n a k l t t t á z t , e z e p l ő t , v ö r ö z f o l t o k a t éa a n y a f o l t o k a t , a l m i t j a a r á n o z o a b A r t áa a h l n t l ó k o í y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a éa az • r o s b ó r n e k ü d e áa e g é s z s é g e s s z i n t kölosónöz
Belváros,
Pántlikagiliszta,
GYEBTYAMOS, (Torontál v á r m e g y e ) . Raktárak Budapesten : Török József, K i r á l y n t c z a 12 sz. Dr. E i g e r Váczi-kőrnt 17. 832S
A nyirfabalzsam _
P AI FABIS — 0, rue da la Palz, 9 — P A R I S
wr Párisi hajápolási szerek! «Fiola- hajfiatalitó-tej. T S £ £ £ £ "
2 frt 2 0 k r .
P o m p á s i s i i , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák. Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni. 8014
KESSLER-féle
oVti*?
Hja.
párja
villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére.
Elektrolytikus berendezéseket. Villamos vasutakat. Bánya-vasutakat. Egyenáramú-, forgó áramú- és váltakozó áramú generátorokat és motorokat, vezetékanyagokat, kábeleket, ivés izzó-lámpákat.
Távíró- és távbeszélő-készülékeket. - Mérő-készülékeket. Vasúti
valtő-biztositó berendezéseket. Jelző-berendezéseket. Vezeték-berendezéseket központi telepekhez való
Világító testeket.
m5
Mérő-készülékeket. bekapcsolásra.
Világító testeket.
Patyi Testvérek Butor-áruháza. Bndapest, kerepesi-út 9 a„ földszint és L emelet, Pannónia szálló mellett Nagy választék, kizárólag szilárd bazai gyártmányú asztalos és saját készitményű kár pitozott bútorokból, m i n d e n versenyt és hirdetett árukat felülmúló olcsó árakon. Teljes lakásberendezések, menyasszonyi kelengyék és szálloda-bútorzatok 2 évi jótállás és felelősség mellett szállíttatnak. Tévedés elkerülése végett czégünkre és ozimwnkre figyelni leérjük. Diszes butor-album 1 frt beküldése mellett bérmentve küldetik meg. 821* A Pwnklin-TárnuUt nyomdája (Bud.pei.ten, I V , Egyetem-nte*. 4.)
M
KIRÁLYUNK minden év augusztus utolsó napjaiban mint a hadsereg fő parancsnoka a hadgyakorlatok meg tekintésére táborba száll, udvarát és annak szertartásait székvárosában hagyja. A gyakorló-téren I. Ferencz József seregé nek első katonája, ki a legmagasabb ranggal együtt a kötelességek legnagyobb súlyát is viseli. A hadgyakorlatok előkészítését ő Felsége utasí tásai nyomán a vezérkar főnöke, báró Beck táborszernagy dolgozza ki, s a kormányzás egyéb teendői mellett a fejedelmet leginkább ezen előkészítések érdeklik. Azon időben, midőn I. Ferencz József császár és király a trónra lépett, az őszi hadgyakorlatok mostani alakjukban teljesen ismeretlenek vol tak. Albrecht főherczeg, a sereg főfelügyelője, az 1866-ik év, valamint az 1870/71-iki had járatok tapasztalatain okulva, arra határozta el magát, hogy a csapatok számára egy minden évben tartandó gyakorlati tanfolyamot rendez, melyben—a tisztek ép úgy, mint a legénység — a hadviselés különféle föladataival gyakorlati lag megismerkedhessenek s a hadsereg hasonló képessége újra meg újra kipróbáltassák. E tanfolyam a mostani őszi nagy had gyakorlatok alakjában már oly tökéletesen be van rendezve, hogy a többi európai hatalmas ságoknak is mintául szolgál. Midőn a legfelsőbb hadúr fényes katonai kíséretével, — melyhez az idegen hatalmas ságok katonai meghatalmazottjai is rendesen csatlakoznak, — a gyakorlatok helyén megjeIDŐN
A
H A D G Y A K O R L A T O K B Ó L ,
— EGY LOVAS-EZRED ELŐNYOMULÁSA A KIRÁLY ELŐTT.
*A király könyve* czimü díszmunkából. lenve, egyes hadtestek, hadosztályok, dandárok vagy ezredek mozdulatait figyelemmel kiséri: a szemlélő észreveheti, hogy a csapatok kiképeztetése és fölszerelése évről-évre mind tökéle tesebb. A király különös büszkesége a magyar lovas ság, melyhez hasonlót európai hadsereg még megközelítőleg sem bír felmutatni. Tatán, Kőszegen, Przemyslben ép úgy, mint Csehországban mindig ott voltak a huszárok s az orosz katonai meghatalmazott: Woronin ezredes nyíltan kijelentette, hogy a magyar huszár a világ legjobb és legszebb lovas katonája.
A király fényes udvartartásának a táborban nyomát sem igen találjuk. Több izben — mint például a galicziai had gyakorlatok alkalmával Przemyslben is — meg történt, hogy a legfelsőbb hadúr főhadiszállása egy földszintes ház szűk szobája volt, melyben a király tábori ágya is alig fért el. Ilyenkor a hadműveleti, valamint a kabinet-iroda, nem különben a tábornokok, hadsegédek, a test őrség és az idegen katonai vendégek egyszerű, olykor nagyon is szellős fabódékban helyeztet nek el. A reggelit, ebédet és vacsorát a király sátrában szolgáltatják fel, melyben nyolezvan ember is elfér. Megtörtént azonban — például